A fegyverzetellenőrzés jövője – az orosz politika értékelése by Antall József Tudásközpont

AJRC ELEMZÉSEK

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE AJRC2021E16

Szilágyi Laura

A FEGYVERZETELLENŐRZÉS JÖVŐJE – AZ OROSZ POLITIKA ÉRTÉKELÉSE

d i g i t a l i s t u d a s t a r. a j t k . h u

1027 Budapest, Királyfürdő utca 4. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1027 Budapest, Királyfürdő utca 4.

A kiadó elérhetősége: 1027 Budapest, Királyfürdő utca 4. Tel: +36 20 310 8776 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

1027 Budapest, Királyfürdő utca 4. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A FEGYVERZETELLENŐRZÉS JÖVŐJE – AZ OROSZ POLITIKA ÉRTÉKELÉSE SZILÁGYI LAURA

A 21. században a klasszikus fegyverzetellenőrzési rendszerek fokozatosan megszűnnek és elavulnak, mindeközben pedig új fegyverzeti technológiák jelennek meg a világban. Míg a 20. században az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatairól, továbbá a nukleáris robotrepülőgépekről, ballisztikus rakétákról, s ezek célba juttató rendszereiről lehetett beszélni a nukleáris fegyverzetellenőrzés területén, addig mára mindez megváltozott. Új szereplők és technológiák jelentek meg, mint a különböző sebességű és nagypontosságú, valamint kiber eszközök, amelyek veszélyeztetik a korai figyelmeztetőrendszereket, kritikus infrastruktúrákat és vezetés-irányítási (command and control, továbbiakban: C2) rendszereket. A változó világ megköveteli a védelmi képességek korszerűsítését és szakpolitikák újragondolását a biztonság minden területén, ideértve az új fegyverzetellenőrzési rezsimek kidolgozását is. Jelen elemzés középpontjában a nukleáris fegyverzetellenőrzés jelene és jövője áll, az orosz politika nézőpontjának bemutatása és értékelése szempontjából. Oroszország a világ atomhatalmainak egyike, az Egyesült Államokkal közösen a világ nukleáris fegyvereinek több, mint 90%-át birtokolja. Aktívan alakítja a fegyverzetellenőrzési rendszereket, a Washingtonnal megtárgyalt bilaterális megállapodásai a nukleáris fegyverzetellenőrzési rezsimek alapköveinek számítottak/számítanak. Ebből kifolyólag Moszkva intencióit nem lehet figyelmen kívül hagyni a témában, elengedhetetlen azokat szem előtt tartani a nemzetközi fegyverzetellenőrzés helyzetének helyes felmérése érdekében. Továbbá a fegyverzetellenőrzési rendszerek fejlődésének figyelemmel követése, valamint az új megállapodások kilátásinak felmérése és megtárgyalása többek közt jelentőséggel bír egy új fegyverkezési verseny elkerülése szempontjából is, amely kialakulhat hadászati, hadműveleti és harcászati, nukleáris, offenzív és defenzív fegyverek, valamint más technológiai fegyverzeti innovációk terén. A nukleáris fegyverzetellenőrzési rezsimek végével világunk még kiszámíthatatlanabbá válna, hiszen megszűnnének a biztonság és bizalom erősítéséhez hozzájáruló eddigi átláthatósági és verifikációs intézkedések az atomfegyverek és arzenálok tekintetében.1 A tanulmány felépítését tekintve egy rövid történelmi bevezetőt követően rátér az orosz stratégiai dokumentumok értékelésére, majd bemutatja az orosz politika álláspontját a fegyverzetellenőrzési koncepciók megreformálásának tekintetében, a stratégiai környezet és stabilitás változásának figyelembevételével. A konkrét fegyverek és fegyverrendszerek technikai bemutatása az elemzés vizsgálódási körén kívül esik.

1 Alekszej Arbatov: Arms Control Is to Be Maintained and Invigorated at All Costs. RIAC, 2020.12.29. <https://russiancouncil.ru/en/analytics-and-comments/interview/arms-control-is-to-be-maintained-andinvigorated-at-all-costs/ > Hozzáférés: 2021.01.28.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK ÉS A NUKLEÁRIS ERŐK MÚLTBELI SZEREPE A fegyverzetellenőrzésre számos definíció született az évtizedek során, mint például, hogy a jelenség azon nézetek összessége, amelyek középpontjában az erő manipulálásával elért béke áll.2 A fegyverzetellenőrzés „az államok közötti fegyverzetkorlátozási3, fegyverzetcsökkentési4 , leszerelési5 , valamint bizalom- és biztonságerősítő intézkedések6 összessége, amelyek alapját a jogi vagy politikai kötelezettségvállalások, a kölcsönös adatszolgáltatások és verifikációs rendszerek képezik, és amelyek végcélja az átfogó, oszthatatlan és kooperatív biztonság elvén alapuló stabil béke fenntartása és erősítése”.7 A fegyverzetellenőrzés eszköztára – többek között – „magába foglalja a fegyverzeti szintek csökkentését és szinten tartását, a katonai átláthatóság megteremtését és erősítését, valamint a két– és többoldalú katonai együttműködés elősegítését, a kapcsolatok fejlesztését”. 8 A fegyverzetellenőrzés összességében egy politikai, gazdasági és védelmi erőfeszítés, melynek hatékonyan ellenőrizhetőnek kell lennie.9 Hagyományos hármas célkitűzései közé tartozik a háború kockázatának csökkentése; a háborúra való felkészülés költségeinek csökkentése; és a potenciális háborús veszteségek limitálása, amennyiben a háború kitörését mégsem sikerül elkerülni. A történelem folyamán kezdetekben a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, közti versengést kívánta kiszámíthatóbbá, kevésbé veszélyessé és költségessé tenni, kiegészítve az unilaterális kötelezettségvállalásokat.10 Ezen törekvések napjainkban is ugyanúgy hangsúlyosak maradtak. A fegyverzetellenőrzés fontos szerepet játszik a kooperatív biztonság építésében, a fegyverzetellenőrzési szerződések és rezsimek hozzájárulnak a kiszámíthatóság, elszámoltathatóság és átláthatóság növeléséhez, előmozdítva a „minden fél nyer” típusú biztonság

Hedley Bull: The Control of the Arms Race: Disarmament and Arms Control in the Missile Age. Friederick A. Praeger Publishers, New York, 1961. 4–5. 2

3 A fegyverzetkorlátozás esetében mennyiségi és minőségi korlátozásról és a korlátozó intézkedések végrehajtásáról beszélhetünk. Ilyenek voltak a SALT I és SALT II szerződések. Hadtudományi Lexikon. Magyar Honvédség és Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest 1995. I. kötet. 142–143. 4 A fegyverzetcsökkentés a fegyveres erők fegyverzetének, haditechnikai eszközeinek mennyiségi csökkentését foglalja magába, jellemzően tényleges fizikai leszerelést, fegyverek, haditechnikai eszközök kivonását, felszámolását jelenti. A Stratégiai Fegyverek Csökkentéséről szóló szerződések (START) klasszikusan ebbe a kategóriába tartoznak. Hadtudományi Lexikon. 142–143.

A leszerelés a nukleáris fegyverek tekintetében az atomhatalmak nukleáris fegyvereinek korlátozását, csökkentését és a teljes megsemmisítésükre való törekvést jelenti. Hadtudományi Lexikon. Dialóg Campus, Budapest, 2019. 62. 5

A bizalom– és biztonságerősítő intézkedések olyan rendelkezések összessége, amelyek csökkentik a lehetséges feszültségek okait, egymás katonai tevékenységeinek félreértéséből vagy hibás értékeléséből származó veszélyeket, átláthatóbbá teszik a saját fegyverek erők mennyiségét, felszerelését és tevékenységét más államok számára, a katonai tevékenységek figyelemmel kísérése, hogy nem lépik túl a békeidőben szokásos kereteket. Hadtudományi Lexikon. (1995). 142–143. 6

Szatmári László: A fegyverzetellenőrzés szerepe Európa biztonságában, különös tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre. Hadtudományi Doktori Iskola, Budapest 2012. 16.

Szatmári László. (2012). 16.

Kenneth L. Adelman: Arms Control: Arms Control With and Without Agreements. Foreign Affairs 1984/85. Volume 63. No. 2. 244–249. 9

Sergei Fedorenko: Russia and Arms Control, The Trials of Transition to a Post-Soviet Era. US Naval War College Review, Spring 1993, Vol. 46. No. 2. pg. 45.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

építését. Az erők átláthatósága emellett elrettentési potenciállal is bír a felek oldaláról, hiszen információkat biztosítanak egymásnak nukleáris képességeik pusztító erejéről. A fegyverzetellenőrzési rezsimek továbbá olyan normákat és elvárásokat határoznak meg, amelyek alapján az államok viselkedése és tettei megítélhetők és értékelhetők egy-egy szituációban.11 Ami a nukleáris fegyverzetellenőrzés múltját illeti Oroszország szempontjából, a hidegháború alatt megkezdődő bilaterális fegyverzetellenőrzési tárgyalások az egyik legfontosabb interakciónak számítottak a két szembenálló szuperhatalom közt, közvetlen kommunikációs csatornát biztosítva számukra. A szovjet-amerikai bilaterális megállapodások sorát a SALT I szerződés aláírása nyitotta meg az 1970-es években. Az egyoldalú kötelezettségvállalásokat illetően Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár 1982-ben jelentette ki, hogy a Szovjetunió nem fog elsőként atomfegyvert bevetni egy konfliktusban.12 Mihail Gorbacsov 1985-ös hatalomra kerülését követően a szovjet fél hozzáállása a fegyverzetellenőrzési megállapodások megkötése felé sokkal aktívabb lett és a két szuperhatalom aláírta az INF (közepes hatótávolságú nukleáris erők) majd a START I (stratégiai fegyverzetcsökkentő) szerződéseket. A nukleáris fegyverzetellenőrzés előtérbe kerülését a szovjet politikában egyenlően indokolták katonai-stratégiai, valamint politikai-gazdasági megfontolások. A katonai-stratégiai elméletek tekintetében, a szovjet katonai stratégák már az 1980-as évek elején jelezték, hogy egyre kisebb, szinte elenyésző esély lesz egy atomháború kirobbanására. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, főként a precíziós fegyverek megjelenéséből kifolyólag, a jövő potenciális háborújában ismét a konvencionális fegyverek fognak központi szerepet kapni. 1985-ben Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió korábbi vezérkari főnöke, úgy jósolta, hogy az Egyesült Államok egy európai hadszíntérű háborúban a nukleáris erőit csak potenciális fenyegetésként használná (korábban ezzel szemben a nukleáris erők bevetését a modern háború szerves részének gondolták). Szergej Szokolov a Szovjetunió akkori védelmi minisztere és Szergej Ahromejev marsall, az akkori vezérkari főnök szintén azon az állásponton voltak, hogy a hagyományos fegyverek előtérbe kerülnek és közvetlenül és végzetesen befolyásolni tudják majd a háború kimenetelét.13 Az atomfegyverek katonai hasznosságának csökkenéséről ezáltal konszenzus született a szovjet katonai felsővezetés körein belül, ekképpen ezek korlátozását célzó szerződések megkötése nem váltott ki heves tiltakozást. A politikai-gazdasági megfontolások közül a költségvetési átcsoportosítások jelentették a legfőbb motiváló erőt. A fegyverzetkorlátozási megállapodások aláírásával csökkentek a katonai terhek és felszabadultak olyan források, amelyek addig szigorúan a védelemre voltak koncentrálva. Mindemellett ezen megállapodások hozzájárultak egy nyugodtabb nemzetközi környezet kialakításának előmozdításához, ily módon a Szovjetuniónak lehetősége nyílt, hogy nagyobb figyelmet fordíthasson a hazai társadalmi-gazdasági problémáira.14 Egyszóval

11 Pavel Podvig: The Myth of Strategic Stability. The Bulletin of the Atomic Scientists, 2012.10.31. <https://thebulletin.org/2012/10/the-myth-of-strategic-stability/ > Hozzáférés: 2021.01.28.

Amy F. Woolf: Russia’s Nuclear Weapons: Doctrine, Forces, and Modersation. 2020.07.20. Congressional Research Service Summary R45861. 2-3.

Mary F. FitzGerald: The Strategic Revolution Behind Soviet Arms Control. Arms Control Today. June 1987, 17–18.

Sergei Fedorenko. (1993). 49–50.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a fegyverzetellenőrzési rezsimekben való részvétel a kilencvenes évekre egyfajta belpolitikai eszköz lett a nemzeti erőforrások újra felosztására és a legkedvezőbb körülmények kialakítására a hazai reformok kivitelezése érdekében.15 Andrej Kozirev, az első orosz külügyminiszter szavaival élve, egyfajta „minimális szükségesség” szintjére kellett csökkenteni a nukleáris arzenálokat.16 Ugyanebben az évtizedben felmerültek azon kérdések is, hogy az atomfegyverek vajon mennyiben tudnak hozzájárulni a nemzet biztonságához a hidegháború lezárásával, mikor a potenciális ellenfél már nem egy atomfegyverrel rendelkező szuperhatalom, hanem terroristák és nem-állami szereplők. Továbbá az is kérdés, hogy ebben az új biztonsági környezetben a lehetséges fenyegetések kivédése érdekében vajon a nukleáris vagy konvencionális fegyverek modernizálása a fontosabb. Habár az atomfegyverek szükségességéről általános volt az egyetértés katonai és belpolitikai okokból kifolyólag, a modernizációs tervek tekintetében elhúzódott a vita.17 A START II szerződés meghiúsulásával azonban a nukleáris modernizációs kérdés háttérbe szorult, mivel Oroszország így megtarthatta azon korábbi generációs, több robbanófejjel ellátott rakétáit, amelyeket a szerződés miatt kellett volna leszerelniük. Ezáltal az ország a hagyományos fegyverek fejlesztésére tudta fordítani forrásait.18 AMERIKAI-OROSZ FEGYVERZETELLENŐRZÉSI MEGÁLLAPODÁSOK

SALT I

SALT II

INFSZERZŐDÉS

START I

START II

START III

SORT

ÚJ START

SZERZŐDÉS STÁTUSZA

lejárt

sose lépett életbe

megszűnt

lejárt

sose lépett életbe

sose tárgyalták meg

az Új START he lyettesítette

hatályos

TELEPÍTETT ROBBANÓFEJEK KORLÁTOZÁSA

N/A

6000

3000-3500

2000-2500

1700-2200

1550

USA: 1710 SZU: 2347

2500

500-5500

1600

N/A

700

ALÁÍRÁS ÉVE

1972

1979

1987

1991

1993

N/A

2002

2010

HATÁLYBA LÉPÉSE

1972

N/A

1988

1994

N/A

2003

2011

LEJÁRAT/ MEGSZŰNÉS ÉVE

1977

N/A

2019

2009

N/A

2011

2021

TELEPÍTETT HORDOZÓESZKÖZÖK KORLÁTOZÁSA

1. táblázat: Az amerikai-orosz bilaterális fegyverzetellenőrzési megállapodások a történelem során19

Celeste A- Wallender: Wary of the West: Russian Security Policy at the Millennium. Arms Control Today, Vol 30. No. 2. pg. 7–8.

Sergei Fedorenko. (1993). 49–50.

Rose Gottemoeller: Nuclear Necessity in Putin’s Russia. Arms Control Association. <https://www.armscontrol.org/act/2004-04/features/nuclear-necessity-putins-russia > Hozzáférés: 2021.02.01. 17

Rose Gottemoeller: Nuclear Necessity in Putin’s Russia.

A táblázatot a szerző készítette. Forrás: Arms Control Association: U.S.-Russia Nuclear Arms Control Agreements at a Glance. <https://www.armscontrol.org/factsheets/USRussiaNuclearAgreements > Hozzáférés: 2021.02.20. 19

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

OROSZ STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK ÉS A NUKLEÁRIS ERŐK ÉRTÉKELÉSE Az orosz stratégiai dokumentumok közül a biztonsági és külpolitikai koncepciók, továbbá a katonai doktrínák és a 2020 júniusában megjelent nukleáris elrettentésre vonatkozó állampolitikai alapelvek a legfontosabbak jelen vizsgálódás szempontjából. Az orosz biztonsági koncepciókat tekintve az első, 1997-es dokumentum még inkább a belső reformokra és kihívásokra koncentrál,20 míg a többiben már a nemzetközi aréna helyzete a meghatározóbb. A fegyveres erők alkalmazása tekintetében a 2000-es nemzeti biztonsági koncepció már azt sugallta, hogy nem-stratégiai atomfegyvereket is lehet korlátozott módon bevetni a hagyományos támadások kivédése érdekében anélkül, hogy az nagymértékű eszkalációt eredményezne és atomháborúhoz vezetne. A megszülető új trendben az atomfegyvereket nem csak nagyszabású koalíciós háborúkban, nagyhatalmakkal szemben bevethetőnek értékelték, hanem kisebb, de komoly potenciállal rendelkező hagyományos erőkkel végrehajtott támadásokkal szemben is alkalmazhatónak, amennyiben azok stratégiailag fontos orosz célpontokat támadnak.21 A 2010-es katonai doktrína nyíltan kimondta, hogy a konvencionális fegyverekkel elkövetett támadások esetében is engedélyezik az atomfegyverek alkalmazását, amennyiben az állam léte veszélyben van,22 amit a 2014-es katonai doktrína megerősített.23 A 2008-as24 és 2013-as25 külpolitikai koncepciókban közös, hogy a fegyverzetellenőrzési rezsimek mellett támogatták az atomfegyverektől mentes övezetek kialakítását, az atomenergia békés felhasználását és a megoldatlan globális kérdések, mint Irán vagy Észak-Korea helyzetének rendezését. A 2016-os legutóbbi külpolitikai koncepcióban a haditechnikai modernizációs folyamatoknak és az új fegyverek megjelenésének destabilizáló hatást tulajdonítottak, kijelentve, hogy ezek aláássák a stratégiai stabilitást és fenyegetik a globális biztonságot.26 Habár a biztonsági és külpolitikai koncepciók, valamint katonai doktrínák mind foglalkoznak a nukleáris elrettentés és nukleáris erők alkalmazásának témakörével, ezek mégsem a legfontosabb helyen szerepelnek bennük. A fő katonai veszélyeket illetően a hatályos katonai doktrína a NATO cselekedeteit és a belpolitikai destabilizáló műveleteket (ún. „színes forradalmakat”) jegyzi a legaggasztóbb tevékenységekként a lista elején. Az atomháború koncepciója hiányzik a dokumentumokból, az orosz katonai és politika gondolkodás nagyrészt figyelmen kívül hagyja a háború kitörésének lehetőségét a katonapolitikai kapcsolatok és körülmények eszkalációjának következtében.27 Érdekesség, hogy a fegyveres konfliktusok és az atomfegyverek alkalmazásának fő fenyegetésként

Russian National Security Blueprint. Rossiiskaya Gazeta, 1997.12.26. 4–5.

Rose Gottemoeller: Nuclear Necessity in Putin’s Russia

The Military Doctrine of the Russian Federation, 2010.22. bekezdés

Military Doctrine of the Russian Federation, 2014.

The Foreign Policy Concept of the Russian Federation, 2008. 3. bekezdés

The Foreign Policy Concept of the Russian Federation, 2013.

The Foreign Policy Concept of the Russian Federation, 2016. 6. bekezdés

Alexei Arbatov: Challenges of the New Nuclear Era: The Russian Perspective. American Academy of Arts and Sciences. <https://www.amacad.org/publication/us-and-russian-nuclear-concepts-past-and-present/ section/4 > Hozzáférés: 2021.04.28. 27

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

történő értékelése az orosz társadalom gondolkodásába sem épült be. A Levada Központ orosz független, nem kormányzati közvélemény-kutatási és szociológiai kutatószervezet 2020-as felmérésben többek közt a „mi a legnagyobb fenyegetés, amivel az emberiségnek szembe kell néznie a XXI. században?” kérdésre kereste a választ. A válaszadók több opciót is megjelölhettek, 25%-uk választotta az atomfegyverek proliferációját és alkalmazásukkal való fenyegetést, amellyel ezen pont a listán csak a hatodik helyezést érte el.28 A hivatalos dokumentumok körében jelen dolgozat szempontjából az Oroszországi Föderáció állampolitikájának nukleáris elrettentésről szóló alapelveit tartalmazó (Основах государственной политики Российской Федерации в области ядерного сдерживания, továbbiakban „Alapelvek”), védelmi jellegű dokumentum a legfontosabb, amely különlegességét adja, hogy ez az első ezen témára vonatkozó publikusan megjelent hivatalos irat. A dokumentumban kitűzött cél, hogy az orosz nukleáris erők potenciálja mindig megfelelő legyen a hatékony nukleáris elrettentés fenntartása érdekében, garantálva a nemzeti szuverenitás és területi integritás védelmét, elrettentve a potenciális ellenfeleket.29 Az Alapelvek a nemzetközi fegyverzetellenőrzésre, együttműködésre, az állandó nukleáris elrettentés fenntartására, az új fenyegetésekhez való alkalmazkodásra és az állandó készenlétre épül.30 A 17. bekezdés alapján Oroszország fenntartja a jogot, hogy atomfegyvereket alkalmazzon válaszcsapásként országa ellen elkövetett nukleáris és más tömegpusztító fegyverek, valamint konvencionális fegyverek által elkövetett támadás esetén, ha az veszélyezteti az állam létét.31 Az Alapelvek a nukleáris elrettentés végrehajtásával semlegesítendő katonai fenyegetések között említi többek közt az ellenséges fegyveres erők és haditechnika (rakétavédelmi rendszerek és eszközök, közepes- és kishatótávolságú robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták, nem nukleáris nagypontosságú és hiperszonikus fegyverek, pilóta nélküli légi járművek) telepítését az Oroszországgal és szövetségeseivel szomszédos államokba, a világűrbe, továbbá az atomfegyverek és más típusú tömegpusztító fegyverek proliferációját.32 A dokumentumot több kritika is érte az orosz én nemzetközi szakértők részéről. Egyrészt hiányosságai közé tartozik, hogy Oroszország nem határozza meg, hogy milyen szerepet szán a harcászati nukleáris erejének a nukleáris elrettentés során és nem kategorizálja arzenálját stratégiai és harcászati csoportokba. Mindez alacsonyabb fokú átláthatóságot eredményez az orosz nukleáris erők felépítésének tekintetében, s fenntartja a harcászati

Levada Centre: From Oppinion to Understanding. 2020.02.18. <https://www.levada.ru/en/2020/02/18/ environmental-problems/ > Hozzáférés: 2021.04.28. 28

29 Основах государственной политики Российской Федерации в области ядерного сдерживания. 2020.06.02. 4. bekezdés 30 Основах государственной политики Российской Федерации в области ядерного сдерживания. (2020). 15. bekezdés 31 Основах государственной политики Российской Федерации в области ядерного сдерживания. (2020). 17. bekezdés

Основах государственной политики Российской Федерации в области ядерного сдерживания. (2020). 12. bekezdés 32

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

eszközök alkalmazási körének tisztázatlanságát.33 Emellett az Alapelvek állítja, hogy Oroszország az atomfegyvereit csakis elrettentő eszközként látja, amelyeket csak külső kényszer miatt, extrém körülmények közt vetnének be. Ez a dokumentum védelmi jellegéből adott, de kevéssé őszinte bemutatása az atomfegyverek értékelésének az orosz hadseregen belül34 – többek közt ellentmondásba keveredik az orosz de-eszkalációs műveletek koncepciójával.35 Továbbá a dokumentum nem tudja és nem fogja megváltoztatni azt, ahogyan egyes államok és nem állami szereplők viszonyulnak az orosz nukleáris potenciálhoz. Egy valódi katonai veszély alkalmával a döntéshozók a rendelkezésükre álló információk alapján fognak dönteni a nukleáris fegyverek bevetéséről Oroszországgal szemben és nem egy doktrína alapján. A nagyobb bizalomhoz megfelelő orosz fellépés szükséges, felkészülve az érdemi és nyílt tárgyalásokra a többi atomhatalommal közösen.36

BILATERÁLIS FEGYVERZETELLENŐRZÉSI REZSIMEK A legmeghatározóbb fegyverzetellenőrzési megállapodásoknak az Egyesült Államokkal való bilaterális megállapodások számítanak, amelyek napjainkban haldokolnak. 2001-ben az Egyesült Államok visszavonult a hadászati rakétavédelmi rendszerek kiépítésének korlátozásáról szóló ABM-szerződéstől,37 2019-ben pedig a közepes hatótávolságú nukleáris erőket korlátozó INF-szerződéstől.38 Ezen megállapodások vége orosz olvasatban negatívan befolyásolta a stratégiai stabilitást, mivel az amerikaiak így szabadon fejleszthetik rakétavédelmüket, valamint közepes-hatótávolságú fegyvereiket, amelyekkel képesek elérni az orosz stratégiai nukleáris erőket, míg Oroszország nem képes ugyanerre. Az orosz közepes-hatótávolságú erők csak az Ázsiában és Európában található amerikai és NATO bázisokat tudják eltalálni, de ezeken a helyeken nem találhatók amerikai stratégiai nukleáris erők. Ezeket az oroszok csak stratégiai fegyverekkel tudják elérni, amelyeket azonban a 2021-es év elején meghosszabbított amerikai-orosz bilaterális fegyverzetellenőrzési megállapodás, az Új START szerződés korlátoz.39 A 2011-ben hatályba lépett, stratégiai

33 About the Basic Principles. Experts Opinions on Russia’s Basic Nuclear Deterrence Principles. RIAC. 2020.06.23. RIAC, 2020.06.23. <https://russiancouncil.ru/en/analytics-and-comments/analytics/expertopinions-on-russia-s-basic-nuclear-deterrence-principles/ > Hozzáférés: 2021.01.25.

Michael Kofman: Russian policy on nuclear deterrence. Russian Military Analysis. 2020.06.04. <https://russianmilitaryanalysis.wordpress.com/2020/06/04/russian-policy-on-nuclear-deterrence-quick-take/ > Hozzáférés: 2021.01.28. 34

A de-eszkalációs stratégia (escalate to de-escalate) egy hagyományos konfliktus megoldására törekszik korlátozott nukleáris csapások kivitelezése révén (a konfliktusnak nem feltétlen szükséges fenyegetnie az állam létét és fennmaradását). A nukleáris erők bevetésével megvalósuló eszkalációval az erőszakot olyan szintre kívánják fokozni, amellyel kapitulációra kényszeríti az ellenfelet, miközben elkerülik a nukleáris válaszcsapás indítását. A gondolat nem újkeletű, már a hidegháború folyamán is foglalkoztak vele 35

About the Basic Principles. Experts Opinions on Russia’s Basic Nuclear Deterrence Principles.

U.S. Withdrawal From the ABM Treaty: President Bush’s Remarks and U.S. Diplomatic Notes. Arms Control Association. <https://www.armscontrol.org/act/2002-01/us-withdrawal-abm-treaty-president-bush’s-remarks-usdiplomatic-notes > Hozzáférés: 2021.01.27. 37

38 Shannon Bugos: U.S. Completes INF Treaty Withdrawal. Arms Control Association. 2019.09. <https://www. armscontrol.org/act/2019-09/news/us-completes-inf-treaty-withdrawal > Hozzáférés: 2021.01.27.

Alexander Yermakov: The Countdown for New START. RIAC, 2020.02.13. <https://russiancouncil.ru/en/ analytics-and-comments/analytics/the-countdown-for-new-start/ > Hozzáférés: 2021.02.18. 39

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

atomfegyverek csökkentéséről szóló szerződés egyben az utolsó amerikai-orosz bilaterális fegyverzetellenőrzési megállapodás is. Az Új START korlátozza a hadrendbe állított interkontinentális atomfegyvereket és minden olyan robbanófejet, amelyek 30 perc alatt elérnék a részes államok területét.40 Az szerződés biztosítja a felek számára, hogy információkkal rendelkezzenek egymás arzenáljának méretéről, a fegyverek telepítésének helyszínéről vagy technikai jellegzetességeikről. Az Új START nem tudta megoldani a stratégiai stabilitáshoz köthető problémákat, de ez nem is volt célja. Ehhez kiegészítő tárgyalások szükségesek, melyek kidolgozására Az Új START kiterjesztésével idő és lehetőség nyílt.41 A feleknek súlyos előfeltételek szabása nélkül kéne kezdeményeznie egy új (bilaterális) megállapodás kidolgozását, amely minél több területet fedne le a fegyverzetellenőrzés területén, ideértve a rakétavédelmi fejlesztéseket, amely az ABM-szerződés vége óta az egyik legérzékenyebb pont a moszkvai vezetés szempontjából. 42 Az Új START kiterjesztésének köszönhetően nyitva maradtak a stratégiai atomfegyverekről szóló kommunikációs csatornák és információcsere az Egyesült Államok és Oroszország közt. Továbbá a szerződés verifikációs intézkedései széleskörű átláthatóságot biztosítanak a felek stratégiai atomfegyvereivel kapcsolatban, a létszámbeli korlátozások pedig kiszámíthatóságot eredményeznek a stratégiai számítások elvégzéséhez.43 Az orosz szakértők véleményét megvizsgálva, Viktor Jeszin, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, az orosz Hadászati Rakétaerők volt parancsnoka szerint az Új START fontossága abban rejlik, hogy fenntart egy elfogadható stratégiai stabilitási szintet, a megromlott amerikai-orosz kapcsolatok ellenére, megakadályozva a felek közt egy nem-kívánt nukleáris konfliktust. Mindez a fentebb említett létszámbeli korlátozásoknak, valamint az átláthatósági mechanizmusoknak köszönhető, eliminálva a nem egyértelmű, káros következményekkel járó helyzeteket. Andrej Malov, az orosz külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiájának Nemzetközi és Nemzetbiztonsági Tanszékének docense ezenfelül kiemelte, hogy maga a nukleáris elrettentés nem nyújt teljes garanciát egy nukleáris konfliktus kirobbanása ellen. Az elrettentés biztosítása kiegészülve a fegyverzetellenőrzési rezsimekkel azonban hatékonyabban járul hozzá a stratégiai stabilitás fenntartásához.44 Az Új START

Az Új START korlátozásai: 700 db interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM), tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéta (SLBM), nehézbombázó repülőgépek melyek nukleáris fegyverekkel vannak felszerelve. 1550 db nukleáris robbanófej a telepített ICBM-en, SLBM-en és nehézbombázókon. 800 db hadrendbe állított és nem állított ICBM rakétaindítóállomás, SLBM rákétaindítóállomás és nehézbombázó. Further Reduction and Limitation of Strategic Offensive Arms. Article II. 1. 40

41 Anatoly Antonov – Rose Gottemoeller: Keeping Peace in the Nuclear Age Why Washington and Moscow Must Extend the New START Treaty. Foreign Affairs, 2020.04.29. <https://www. foreignaffairs.com/articles/united-states/2020-04-29/keeping-peace-nuclear-age > Hozzáférés: 2021.02.02.

Evgeny Buzhinsky: New START and the Prospects for Weapons Limitations in Russian-American Relations. RIAC. 2021.02.05. <https://russiancouncil.ru/en/analytics-and-comments/comments/new-start-and-theprospects-for-weapons-limitation-in-russian-american-relations/?sphrase_id=72611268 > Hozzáférés: 2021.02.15. 42

Joe Gould: US nuclear general worries over Russia’s weapons outside New ST ART. Defense News, 2019.02.26. <https://www.defensenews.com/smr/nuclear-arsenal/2019/02/26/us-nuclear-general-worriesover-russias- weapons-outside-new-start/ > Hozzáférés: 2021.02.15. 43

Сергей Семенов – Никита Дегтярёв: Российские и американские эксперты комментируют значение и перспективы ДСНВ. ПИР-Центр. <http://www.pircenter.org/articles/2216-885200 > Hozzáférés: 2021.02.10. 44

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

meghosszabbítása költségvetési szempontokból is előnyös volt Oroszország szempontjából. A szerződés meghosszabbításától való visszalépés komoly költségekkel járt volna Moszkva számára, akinek így több forrást kellett volna fordítania stratégiai atomfegyvereinek modernizálására, költségeket elvonva a konvencionális fegyverek fejlesztésétől.45

A STRATÉGIAI STABILITÁS ÉS A JÖVŐ FEGYVERZETELLENŐRZÉSE A fegyverzetellenőrzés fogalmának és a fegyverzetellenőrzési megállapodásoknak szerves részét képezi a stratégiai stabilitásról vallott megértés. A stratégiai stabilitás hozzájárul a fegyverzetellenőrzési rezsimek fenntartásához és erősítéséhez. Jelen elemzésben a stratégiai stabilitás fogalma általánosságban egy olyan helyzetre utal, amelyben az országok bíznak abban, hogy ellenfeleik nem képesek aláásni nukleáris elrettentő képességüket, s ebből kifolyólag nem érzik szükségességét stratégiai arzenáljuk növelésének, valamint egy atomcsapás kivitelezésének válsághelyzetben.46 A hivatalos orosz megközelítés a stratégiai stabilitás definícióját politikai és katonai nézőpontokból határozza meg. A politika megközelítéséből a stratégiai stabilitás azt jelenti Moszkva számára, hogy minden ország betartja a nemzetközi jog alapelveit és normáit, az ENSZ Alapokmányának az erő és kényszerítő intézkedések alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit. Továbbá nemzetközi és regionális kérdések rendezése során minden állam és nép érdekeit tiszteletben kell tartani, és tilos beavatkozni az országok belpolitikai életébe. Katonai szempontból egyrészt szükséges a katonai képességek nemzetbiztonsági igényekhez mérten történő minimális szinten tartása. Másrészt óvakodni kell az olyan mértékű haderőfejlesztéstől, valamint katonai-politikai szövetségek létrehozásától és bővítésétől, amelyeket a nemzetközi közösség más tagjai nemzetbiztonságukra fenyegetőnek tarthatnak és megtorló intézkedéseket kényszeríthetnek ki tőlük az erőegyensúly helyreállítása érdekében.47 A fentebbi orosz fogalommeghatározáshoz kapcsolódóan a stratégiai stabilitás négy alapelve közé tartozik az elrettentés (deterrence stability), azaz egymás kölcsönös biztosítása arról, hogy egyik állam sem képes drasztikus károkat okozni a másik stratégiai képességeiben; a válságstabilitás (crisis stability), azaz elköteleződés egy jövőbeli konfliktus és azon cselekmények megakadályozása a megelőzése mellett, amelyek növelnék a katonai eszkaláció kockázatát; a nukleáris kockázatok közös értékelése, beleértve azon nézet megerősítését, miszerint egy atomháborút nem lehet megnyerni és ennélfogva soha nem is szabad megvívni; valamint kihasználni a régi együttműködési lehetőségeket és újakat létrehozni.48 Mindezen alapelvek megvalósítása céljából Oroszország számára Washington az elsőszámú partner, hiszen az ország az Egyesült Államokat tekinti fő fenyegetésként nemzeti biztonságára.

Alexander Yermakov. (2020).

Pavel Podvig: The Myth of Strategic Stability. The Bulletin of the Atomic Scientists, 2012.10.31. <https://thebulletin.org/2012/10/the-myth-of-strategic-stability/ > Hozzáférés: 2021.02.10. 46

Совместное заявление Российской Федерации и Китайской Народной Республики. Президента России. 2016.06.25. <http://www.kremlin.ru/supplement/5100 > Hozzáférés: 2021.02.10.

Adlan Margoev: Pursuing Enhanced Strategic Stability Through Russia-U.S. Dialogue. PIR Center, Recommendationsby Russia-U.S. Working Group, 2019.05.10.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Napjainkban a stratégiai stabilitást befolyásolják a nukleáris és konvencionális fegyverekre, az offenzív és defenzív rendszerekre, valamint a lokális, regionális és globális konfliktusokra vonatkozó klasszikus meghatározások megváltozásai; továbbá a technológiai fejlődésnek köszönhetően, a korlátozott mértékű nukleáris csapások kivitelezésére kidolgozott új stratégiai koncepciók, mint az amerikai személyre szabott nukleáris csapás lehetősége (tailored nuclear option), vagy az orosz de-eszkalációs műveletek koncepciója; és a fegyverzetellenőrzési rezsimek meggyengülése és megszűnése.49 Szergej Lavrov orosz külügyminiszter véleménye szerint, a stratégiai stabilitást stratégiai rivalizálás váltotta fel, amelyet „az Egyesült Államok azon törekvése okoz, hogy helyreállítsa régi globális dominanciáját a világban”. Amerika ezen cél eléréséért „tönkreteszi a fegyverzetellenőrzési rezsimeket”, hogy szabadon választhasson eszközöket a rivalizálás megnyerése érdekében.50 Ezenfelül Moszkva a stratégiai stabilitásra negatívan ható tényezőnek tekinti a modernizációs folyamatokat. A modernizáció nem csupán az új nukleáris és konvencionális fegyverek és haditechnikai eszközök kifejlesztését és telepítését jelenti, hanem a régiek fejlesztését, korszerűsítését, újfajta típusainak bevezetését, valamint a vezetési, irányítási, kommunikációs, informatikai, hírszerzési, megfigyelési és felderítési (Command, Control, Communications, Computers, Intelligence, Surveillance, and Reconnaissance, a továbbiakban: C4/ISR) rendszerek és egyéb rendszerek (például célzórendszerek) korszerűsítését és fejlesztését is magába foglalja.51 A nukleáris erők modernizációja során az adott fegyver vagy haditechnikai eszköz felhasználásának lehetőségei és eszkalációs potenciálja befolyással bír a stratégiai stabilitásra. Jelenleg a legnagyobb figyelmet érdemlő, leginkább destabilizáló fegyverrendszerek közé tartoznak a nagyhatótávolságú, nagysebességű, nagypontosságú rendszerek, amelyek egyre több állam hadseregének arzenáljában megtalálhatók. Proliferációjuk növeli az egyes államok fenyegetettség érzetét, amely csökkentése érdekében a megoldás lehet a rakétavédelmi rendszerek fejlesztése, a hasonló képességek kiépítése – vagy a nukleáris erőre való támaszkodás és elrettentés. Mivel az előbbi két opció meglehetősen drága, ekképpen az atomfegyverekkel rendelkező államoknak a nukleáris elrettentés fokozása jelentheti a legkézenfekvőbb megoldást.52

49 Alexei Arbatov: Updatng the Concept of Strategic Stability. PIR Center. 2018. október. <http://pircenter.org/ en/articles/2161-3926809 > Hozzáférés: 2021.02.04. 50 Foreign Minister Sergey Lavrov’s remarks and answers to questions during the online session „Russia and the post-COVID World,” held as part of the Primakov Readings international forum, Moscow, July 10, 2020. The Ministry of Foreign Affairs of the Russian Federation. 2020.07.10. <https://www.mid.ru/en/ diverse/-/asset_publisher/zwI2FuDbhJx9/content/vystuplenie-i-otvety-na-voprosy-ministra-inostrannyhdel-rossijskoj-federacii-s-v-lavrova-v-hode-onlajn-sessii-rossia-i-postkovidnyj-mir-v-ramkah-mezd?_101_ INSTANCE_zwI2FuDbhJx9_redirect=https%3A%2F%2Fwww.mid.ru%2Fen%2Fdiverse%3Fp_p_id%3D101_ INSTANCE_zwI2FuDbhJx9%26p_p_lifecycle%3D0%26p_p_state%3Dnormal%26p_p_mode%3Dview%26p_p_col_ id%3Dcolumn-1%26p_p_col_pos%3D2%26p_p_col_count%3D6 > Hozzáférés: 2021.02.06.

Vladimir Leontiev: Modernization of Nuclear Weapons: How It Influences Strategic Stability. PIR Center. <http://www.pircenter.org/en/articles/2187-529867 > Hozzáférés: 2021.02.15. 51

52 Dimitry Stefanovich: Broadening the Scope of Arms Control: New Strategic Systems, Non-Strategic Arsenals, Conventional Long-Range Precision Strike, Hypersonic Missiles, Missile Defense and Space Capabilities. PIR Center, 2021.01. <http://www.pircenter.org/en/articles/2262-1016895 > Hozzáférés: 2021.02.16.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A stratégiai atomfegyverek modernizációjának kérdésköre megjelenik az Új START szerződésben is. A szerződés V. cikkelye engedélyezi a szerződés hatálya alá tartozó fegyverek modernizációját és lecserélését. A dokumentum szolgál definíciókkal, továbbá az Új START keretein belül végrehajtott modernizációt átláthatóvá teszi – a felek egymás rendelkezésére bocsájtják a releváns információkat (fegyverek létszáma, telepítésük helyszíne, technikai jellegzetességük... stb.) és kérdéseket tehetnek fel felmerülő kétségeikkel kapcsolatban.53 A modernizáció ilyen formája nem befolyásolja negatívan a stratégiai stabilitást, hiszen átláthatóan és kiszámíthatóan zajlik. A szerződés ide vonatkozó alapelveinek kiterjesztése a fegyverzetellenőrzés más területeire és univerzális sztenderdekként való értékelése hasznos lehetne a jövő biztonsági megfontolásainak szempontjából. A jövő fegyverzetellenőrzési rendszerei kialakítását illetően Andrej Kortunov, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának (Russian International Affairs Council) főigazgatója szerint fokozni kéne a kommunikációt és információcserét a potenciális tárgyaló felek közt, konzultációkat kezdeményezve a katonai modernizációról, destabilizáló technológiai innovációkról és az együttes fellépésről a feleket egyenlően fenyegető tényezőkkel szemben, mint a nukleáris terrorizmus és proliferáció.54 Azonban a kitűzendő célokkal szerénynek kell lenni. Elsőként a jelenlegi megállapodások megőrzésére és megerősítésére kell törekedni, ezzel megakadályozva a létező fegyverzetellenőrzési rezsimek összeomlását, s időt nyerve az új lépések kidolgozására.55 Moszkva különösen fontosnak tartja a multilaterális tárgyalások kezdeményezését e kérdéskörben,56 mely érdekében az első potenciális lépésnek tartja Franciaország és Nagy-Britannia bevonását az Egyesült Államok és Oroszország által alkalmazott átláthatósági rendszerekbe (mint a rendszeres jelentések készítése a nukleáris arzenálok összetételéről, az atomfegyverek létszámáról, típusairól, gyártásainak helyszínéről, a gyártás kezdő és végdátumáról... stb.). Később Kínával kibővítve a tárgyalások P5 (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország) formátumban zajlhatnának.57 Az átláthatósági intézkedések kiterjesztése releváns lépésnek számítana, mivel az atomfegyvereket birtokló államok közül jelenleg csupán az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris erejéről áll rendelkezésre ellenőrzött információ. Franciaország, Kína és Nagy-Britannia csak saját bevallásuk alapján bocsájt ki adatokat (míg India és Pakisztán nem szolgáltat adatot atomfegyvereikről, Izrael pedig se nem erősíti meg, se nem tagadja nukleáris képességeinek létezését).58 Further Reduction and Limitation of Strategic Offensive Arms. Article V.

Andrej Kortunov: A Year Without the INF Treaty: You Need an Umbrella During Rainy Season. Russian International Affairs Council, 2020.08.03. <https://eng.globalaffairs.ru/articles/year-without-umbrella/ > Hozzáférés: 2021.02.13. 54

Adlan Margoev: Pursuing Enhanced Strategic Stability Through Russia-U.S. Dialogue. PIR Center, Recommendationsby Russia-U.S. Working Group, 2019.05.13. 55

Russia’s View on Nuclear Arms Control: An Interview With Ambassador Anatoly Antonov. Arms Control Today. 2020.04. <https://www.armscontrol.org/act/2020-04/interviews/russias-view-nuclear-arms-controlinterview-ambassador-anatoly-antonov > Hozzáférés: 2021.02.05. 56

Владимир Дворкин: Новый договор или продление СНВ-3. Независимая газета. 2016.08.23. <https://www.ng.ru/armies/2016-08-23/3_kartblansh.html > Hozzáférés: 2021.01.26. 57

58 Evgeny Buzhinsky: U.S.-Russia Arms Control: Where We Are and Where We Are Going. RIAC. 2021.02.04. <https://russiancouncil.ru/en/analytics-and-comments/comments/u-s-russia-arms-control-where-we-are-andwhere-we-are-going/?sphrase_id=72611268 > Hozzáférés: 2021.02.05.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Moszkva a P5 tárgyalásokat az atomháború vagy egy atomhatalmak közti háború megakadályozásának teendői köré szeretné felépíteni. Oroszország nagy szerepet kíván tulajdonítani a nemzetközi szervezeteknek, az ENSZ-en belüli leszerelési konzultációknak, mint az ENSZ Közgyűlés Első Bizottságának Leszerelési Konferenciája vagy az NPT (a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés) Felülvizsgálati Konferenciája, melyet 2021-ben fognak megrendezni.59 Az ENSZ Közgyűlés Első Bizottságának közelgő jubileumi ülésére az orosz fél több határozattervezetettel is készül, amelyek többek közt tartalmazzák a világűr miltarizációjának tilalmát és Moszkva fegyverzetellenőrzési megállapodásokról való elképzeléseit. Egyidejűleg, az NPT Felülvizsgálati Konferencia előtt Oroszország javasolni kívánja azon alapelv újbóli kimondását, miszerint egy atomháborút nem lehet megnyerni és ennélfogva tilos megvívni, továbbá az államok nukleáris leszerelésre vonatkozó jogi kötelezettségeik megerősítését. Moszkva sok reményt fűz a konferenciához, amely lerakhatná a multilaterális tárgyalások alapjait.60 Oroszország szintén aktív szerepet szeretne szánni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belüli fegyverzetellenőrzésről szóló párbeszédnek a stratégiai stabilitás erősítése érdekében. Az EBESZ részes államaival közös tárgyalások sikerességéhez Moszkva több reményt fűz, bár az orosz fél kijelentette, hogy nem szándékozik változtatni irányelvein, amennyiben az nemzeti érdekeinek csorbulását vonná maga után, kellő mértékű biztosítások nélkül.61 A multilaterális tárgyalások kivitelezését bonyolítja, hogy az atomfegyverrel rendelkező országoknak mind-mind eltérő érdekeik, elrettentési stratégiáik vannak, és különböző a nukleáris potenciáljuk.62 Az Új START szerződés meghosszabbításához köthetően felmerült amerikai-kínai-orosz trilaterális felállás elképzelése például meg is bukott, mivel az Egyesült Államoktól származott kezdeményezést Kína elutasította több okból kifolyólag.63 Egyrészt az Egyesült Államok és Oroszország még mindig a világ nukleáris arzenáljának 92%-át birtokolják. Emiatt ahhoz, hogy egységes korlátozásokat vezethessenek be egy amerikai-kínai-orosz trilaterális szerződés keretein belül, felmerül a kérdés, hogy az előbbi két félnek kellene szinte teljesen leszerelnie atomfegyvereit, avagy Kínának kéne az amerikai és orosz atomfegyverek létszámát elérő arzenált felépítenie. Mindkét opció távol áll a valóságtól.64 A másik akadályt az államok egymástól különböző elrettentési stratégiái képezik. Kína 59 Sergey Ryabkov: Towards Globap Security Through Equal Rights and Consensus. PIR Center. 2020.10.01. <http://www.pircenter.org/en/articles/2228-5394567 > Hozzáférés: 2021.02.07. 60 Thomas Countryman: How to Multilateralize Arms Control. PIR Center. 2021.01. <http://www.pircenter.org/ en/articles/2264-511967 > Hozzáférés: 2021.02.07.

Sergey Ryabkov: Russia’s Vision for Arms Control, Disarmament and Non-Proliferation. 2019.12. PIR Center. <http://www.pircenter.orga/en/articles/2204-9664389# > Hozzáférés: 2021.02.13. 61

Dimitri Trenin: Stability amid Strategic Deregulation: Managing the End of Nuclear Arms Control. The Washington Quarterly, 43:3. 2020.09.15. 163–166. 62

63 Evgeny Buzhinsky: U.S.-Russia Arms Control: Where We Are and Where We Are Going. RIAC. 2021.02.04. <https://russiancouncil.ru/en/analytics-and-comments/comments/u-s-russia-arms-control-where-we-are-andwhere-we-are-going/?sphrase_id=72611268 > Hozzáférés: 2021.02.07. 64 Gregory Kulacki: Pompeo Opens the Door to Deep US Nuclear Cuts (or Large Chinese Increases). Union of Concerned Scientists. 2019.04.22. <https://allthingsnuclear.org/gkulacki/pompeo-opens-the-door-to-deep-usnuclear-cuts-or-large-chinese-increases > Hozzáférés: 2021.02.07.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

nem csupán az amerikaiakat, de Indiát is szeretné elrettenteni, míg Oroszországtól annyira nem tart. Ekképpen elképzelhetetlen egy olyan fegyverzetellenőrzési szerződéshez való csatlakozás, amely ellenfeleit nem vonja be, de Kínát megköti és információkat szolgáltat nukleáris képességeiről. A problémát talán megoldhatná India bevonása, azonban amen�nyiben Indiát bevonják, úgy az ő elrettentési stratégiáját is figyelembe kellene venni, ami maga után vonná Pakisztán meghívását is, és így tovább.65 Az orosz szakértők úgy hiszik, hogy a multilaterális felállás megvalósulásához minden atomfegyverrel rendelkező állam nukleáris potenciálját figyelembe véve kellene új mechanizmusokat bevezetni, elsősorban nem kvantitatív, hanem kvalitatív szempontok alapján. Egy létszámbeli fegyverkezési verseny kialakulása egyre valószínűtlenebb napjainkban, a stratégiai stabilitásra a mind nagyobb arányban a technológiai fejlesztések és új típusú fegyverek hatnak.66 Emiatt Oroszország a tárgyalóasztalhoz kívánja vinni például a nem-nukleáris stratégiai offenzív fegyverek kérdéskörét (ideértve a ballisztikus rakétákat vagy nem-ballisztikus hiperszonikus rendszereket), mely jelenleg csekély hangsúlyt kap. Ezek legfőbb destabilizáló jellegzetessége abból adódik, hogy a stratégiai nukleáris erők és azok C2 rendszerei sebezhetővé váltak a konvencionális fegyverekkel elkövetett csapásokkal szemben, melyre a korábbi évtizedekben nem volt példa. Egy új megállapodásban Moszkva törekedni akar ezen rendszerek szabályozás alá vonására. A nem-stratégiai nukleáris erők (500 km-nél kisebb hatótávolságú fegyverek) ölelhetnék fel a jövő korlátozásainak egy másik nagy területét. Ezen fegyverek nem beilleszthetők a stratégiai offenzív fegyverek általános kontextusába, ezáltal nem lehet egy átfogó szerződés hatálya alatt megtárgyalni helyzetüket. Minőségükben különböznek stratégiai társaiktól: nukleáris töltetük békeidőben nincs a szállító járművekre szerelve, hanem a fegyveres erők bázisain található raktárakban vannak eltárolva; szinte minden szállítórendszerük kettős felhasználású, azaz nem lehet korlátozni a hordozóeszközeiket, ahogyan a stratégiai fegyverekét. A harcászati nukleáris fegyverekről eddig sose született megegyezés vagy szerződés, így egy teljesen új témát nyitnának meg a fegyverzetellenőrzési tárgyalások terén.67 Kezdetben azonban inkább a kevesebb vitát kirobbantó kérdésekkel kéne kezdeni, mint a maradék stratégiai atomfegyverek ügye, és csak utána kinyitni Pandora-szelencéjét a nem-nukleáris stratégiai fegyverek és harcászati atomfegyverek kérdéseivel, főként, mivel az államok ratifikációs hajlandósága egyre jobban csökken napjainkban. Klasszikus fegyverzetellenőrzési szerződések születésére egyre kisebb az esély, főként multilaterális keretek közt. Moszkva erre a megoldást informális „fegyverzet menedzsment” kialakításával látná, amely kölcsönös bizalomépítő és átláthatósági intézkedésekre épülne. Az orosz szakértők szerint országuknak egy ilyen kezdeményezésben vezető szerepet kellene vállalnia, mivel Oroszországnak

65 Evgeny Buzhinsky: New START and the Prospects for Weapons Limitations in Russian-American Relations. RIAC. 2021.02.05. <https://russiancouncil.ru/en/analytics-and-comments/comments/new-start-and-the-prospects-forweapons-limitation-in-russian-american-relations/?sphrase_id=72611268 > Hozzáférés: 2021.02.07. 66 Igor Ivanov: The World after START. RIAC. 2020.07.06. <https://russiancouncil.ru/en/analytics-andcomments/analytics/the-world-after-start/ > Hozzáférés: 2021.02.07.

Alexei Arbatov: Arms Control Is to Be Maintained and Invigorated at All Costs. RIAC. 2020.12.29.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

egyedülálló tapasztalata van a fegyverzetellenőrzési mechanizmusok megtervezésében és kidolgozásában, köszönhetően a hidegháborús bilaterális tárgyalásoknak.68 A jövő tárgyalási formátumain túlmenően Moszkva támogatja az új atomfegyvermentes övezetek kialakítását a nukleáris kockázat csökkentése érdekében, az NPT VII. cikkelyével összhangban. Ma összesen öt ilyen övezet létezik: a latin-amerikai, a dél-csendesóceáni, a délkelet-ázsiai, az afrikai és a közép-ázsiai. Az övezet részes államainak tilos atomfegyvereket birtokolnia, fejlesztenie, gyártania, telepítenie, alkalmaznia vagy alkalmazásukkal fenyegetnie, ezáltal hozzájárulnak a nukleáris non-proliferációs rezsimek erősítéséhez és előmozdítják az atomenergia békés felhasználását, erősítve a regionális és nemzetközi békét és biztonságot.69 Az NPT öt atomhatalma cserébe kötelezettséget vállal, hogy nem vet be vagy fenyegeti meg atomfegyverek bevetésével ezeket az államokat, habár az öt atomhatalom esetenként fenntartja az atomfegyverek használatának jogát az atomfegyver mentes övezet részes államaival szemben. Például az Egyesült Államok fenntartja az atomfegyverrel véghezvitt válaszcsapás jogát az afrikai zónában, amennyiben az övezet egy tagja kémiai vagy biológiai fegyverrel támad ellene.70 Összességében az orosz fél hiszi, hogy az előrelépés érdekében új kommunikációs és konzultációs csatornákat kellene megnyitni, rendszeres találkozások beiktatásával a potenciális tárgyaló felek katonai és diplomáciai képviselői közt. Közös elemzőmunkák szervezése is hasznos lehetne olyan témákról, mint a rakéta-proliferáció vagy a technológiai fejlesztések destabilizáló ereje. Az orosz szakértők körében hangsúlyos kérdésként jelenik meg az is, hogy vajon a kilenc atomfegyverrel rendelkező ország körébe kik csatlakozhatnak potenciálisan a jövőben. Mindezzel a „Thinking of Unthinkable” (az elképzelhetetlenről gondolkodni) című orosz PIR Központ projektjének keretein belül foglalkoznak. A kutatók a lehetséges államok közé sorolták eddig Iránt, Dél-Koreát, Japánt, Szaud-Arábiát, Törökországot és Brazíliát, habár fontos kiemelni, hogy ezek mind szigorúan csak hipotetikus felvetések.71

ÖSSZEFOGLALÁS A fegyverzetellenőrzési rezsimek hosszú múltra tekintenek vissza Oroszországban. A nukleáris fegyverek minimális szükségesség szintjére való csökkentése már a kilencvenes években az orosz politika sarkalatos pontja volt, mely egy retorikailag szép kezdeményezés. Az atomfegyverek katonai hasznossága a hidegháború végeztével valóban lecsökkent és a konvencionális fegyverek váltak ismét meghatározókká egy potenciális nagyszabású fegyveres konfliktus kimenetelét illetően. Az elmúlt évtizedek technológiai modernizációi, elsősorban a nem-nukleáris stratégiai offenzív fegyverek azonban fenyegetést kezdtek jelenteni az atomhatalmak stratégiai nukleáris erőire, ami a stratégiai stabilitás változását

Igor Ivanov: The World after START.

Central Asian Nuclear-Weapon-Free Zone, Preamble.

Nuclear-Weapon-Free Zones (NWFZ) At a Glance. Arms Control Association. 2017.07. <https://www.armscontrol.org/factsheets/nwfz > Hozzáférés: 2021.02.10. 70

Vladimir Orlov: Russia and the United States Should Resume a Comprehensive Dialogue on Global Nuclear Proliferation Threats. PIR Center. 2021.01. <http://www.pircenter.org/en/articles/2260-5415915 > Hozzáférés: 2021.02.15.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

hozza magával. Emellett a harcászati nukleáris erők bevetésének koncepciójával, az atomfegyverek alkalmazásának gondolata egyre inkább tér vissza a stratégiai gondolkodásba. Egy ilyen, biztonságilag kiszámíthatatlanabb környezetben a fegyverzetellenőrzési rezsimek fontos szerepet játszhatnának a stabilitás megszilárdítása érdekében, bár napjainkban inkább ezen rendszerek széthullásának lehetünk szemtanúi. A jövő fegyverzetellenőrzése megerősítése és kialakítása szempontjából Oroszország párbeszédet kíván kezdeményezni a P5 országokkal és más atomhatalmakkal, lehetőség szerint az Egyesült Államokkal közösen. A két legnagyobb arzenállal rendelkező atomhatalom közös fellépéssel többet tud elérni a kérdésben. Moszkva első lépésként a bizalomépítő és átláthatósági intézkedések meghozatalát és elfogadását, valamint a stratégiai stabilitást és nemzetközi biztonságot aláásó tényezők megvitatását támogatja legjobban, közös fellépés kidolgozásával minimalizálásuk és semlegesítésük érdekében. Moszkva nézőpontjából a destabilizáló tényezők közé sorolandó az Egyesült Államok globális rakétavédelmének fejlesztését; a konvencionális stratégiai nagypontosságú offenzív fegyverek fejlesztését; az atomfegyverek proliferációját; a világűr militarizációjának lehetőségét és a harcászati atomfegyverek alkalmazásának szabályozatlanságát.72

Sergey Ryabkov: Towards Globap Security Through Equal Rights and Consensus. PIR Center. 2020.10.01. <http://www.pircenter.org/en/articles/2228-5394567 > Hozzáférés: 2021.02.11. 72

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány