Mérleg Portugália az Európai Unió Tanácsának elnökeként elért eredményeiről by Antall József Tudásközpont

AJRC ELEMZÉSEK

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE AJRC2021E21

Pál Zsombor Szabolcs

MÉRLEG PORTUGÁLIA AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK ELNÖKEKÉNT ELÉRT EREDMÉNYEIRŐL

d i g i t a l i s t u d a s t a r. a j t k . h u

1027 Budapest, Királyfürdő utca 4. +36 20 310 8776 ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

ANTALL JÓZSEF RESEARCH CENTRE

AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Dobrowiecki Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1027 Budapest, Királyfürdő utca 4.

A kiadó elérhetősége: 1027 Budapest, Királyfürdő utca 4. Tel: +36 20 310 8776 Email: ajtk@ajtk.hu Web: ajtk.hu

MÉRLEG PORTUGÁLIA AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK ELNÖKEKÉNT ELÉRT EREDMÉNYEIRŐL PÁL ZSOMBOR SZABOLCS

Az őket megelőző németekkel, illetve az utánuk következő szlovénokkal együtt alkotott trió részeként 2021 első felében a portugálok látták el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Az elnökség programját ugyan számos jelentős válság, így a többi között a brexit és a koronavírus-járvány által szabott keretekhez kellett igazítani, mégis érdemes áttekinteni, hogy az ország milyen tervekkel indult neki elnöki ciklusának, és milyen területeken tudott sikereket elkönyvelni, illetve olyan eredményeket felmutatni, amelyek esetleg az unió későbbi, jövőbeli fejlődése szempontjából is meghatározóak lehetnek. Mivel az ország 1986-os csatlakozása óta 2021-ben immár negyedszer látta el az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét, az idei szemeszterre előzetesen felvázolt célkitűzései nem álltak előzmények nélkül; viszonylag könnyen fel lehet tehát rajzolni egy olyan ívet, amelyre az ország által előnyben részesített, számára meghatározó, és ezért kormányzati ciklusokon átívelő témákat rá lehet illeszteni. Ezeket javarészt a mostani kormányzat is fontosnak tartotta beemelni a saját programpontjai közé.

A KORÁBBI ELNÖKSÉGEK LEGFONTOSABB TÉMÁI Portugália uniós politikán belüli egyéni profilja igazán csak második elnöksége idején kezdett kirajzolódni, hiszen az ország 1986-os csatlakozását követő első, 1992-es elnöki szemeszterét a közös politikákkal kapcsolatban inkább egy kicsit távolságtartóbb, szkeptikusabb hozzáállás jellemezte, így figyelmét kevésbé az integráció politikai vetületei kötötték le, inkább annak gazdasági és társadalmi előnyeit próbálta maximálisan kihasználni, frissen csatlakozott országként pedig igyekezett magáról minél kedvezőbb képet festeni, európai irányultságú külpolitikáját mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, illetve csatlakozásának létjogosultságát igazolni. Így aztán az 1992-es elnöki ciklusa alatt középpontba állított témákból ekkor még nem vált kiolvashatóvá, hogy milyen sajátos vízióval rendelkezik magáról az unióról és annak meghatározó kérdéseiről, hiszen az általa vitt, az Európai Közösségek saját belső, illetve közös külpolitikájára vonatkozó ügyeket jobbára nem ő vetette fel, hanem megörökölte, illetőleg a helyzetből adódóan volt muszáj kezelnie őket (ahogy az például a balkáni háború esetében is történt).1 Legfőbb célkitűzését azonban – vagyis hogy új európai partnerei szemében megbízható és kompetens tagországként tüntesse fel magát – sikerrel valósította meg. Portugália nyolc évvel később, 2000-ben betöltött második elnöksége idején viszont az Európai Unió már egy önálló elképzelésekkel és európai víziókkal rendelkező tagállamot

Nuno Severiano Teixeira – Reinaldo Saraiva Hermenegildo: As presidências portuguesas da União Europeia. Relações Internacionais (R:I). 2015/december. 67–69.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

ismerhetett meg a portugálok által felügyelt szemeszter alatt. Az ország saját nemzeti érdekeit is tükröző elképzelései leginkább a közös külpolitika formálása során váltak kitapinthatóvá, Portugália célja ugyanis az volt, hogy az unió nyisson a világ felé, külpolitikai súlya pedig megnövekedjen. Célkitűzése megvalósítása során Lisszabon elsősorban saját jól működő külkapcsolati hálóját használta volna fel, mivel az európai politikát mindenekelőtt azoknak a térségeknek az irányába nyitotta volna ki, amelyekkel történelmi okoknál fogva maga is szorosabb viszonyt ápolt.2 A fenti portugál megközelítésnek a következménye volt a Földközi-tengerrel kapcsolatos közös uniós stratégia elfogadása,3 illetve az első EU–India-csúcstalálkozó megtartása,4 valamint az EU figyelmének Afrika felé fordítása is. Ez utóbbinak az egyik legfontosabb látható jele az unió és Afrika között megtartott első csúcstalálkozó megrendezése volt. Bár elnöksége során Portugália saját profilja kétségkívül a külügyek tekintetében rajzolódott ki a legélesebben, Lisszabon ekkor már az EU intézményi vitáiban is részt vállalt a kis államok nagy országokkal szembeni érdekérvényesítésének szószólójaként.5 Eközben 1992-es ciklusához hasonlóan az unión belüli kohézió ügyében továbbra is igyekezett kiállni az érdekeiért, hiszen elemi érdeke volt, hogy az EU fejlett magját jelentő országokhoz fel tudjon zárkózni. Az ország harmadik, 2007-es elnökségének legfőbb témáját az unió intézményi reformjának a végső formáját a lisszaboni szerződés aláírásában elnyerő lezárása jelentette. Ez a kormány számára különösen fontos volt, mivel mindenképpen bizonyítani akarta az EU, illetve az integráció folytatása iránti elkötelezettségét, és fontos szereplőjévé kívánt válni a közösségépítésre irányuló projekt megvalósításának.6 Az ország számára nem csupán ezért volt azonban lényeges az intézményi reform sikeres lezárása, hanem azért is, mert azt jó eszköznek tekintette annak a már a korábbi elnöksége alatt megfogalmazott célkitűzésnek a megvalósítására, hogy az unión belül betöltött szerepét erősíteni tudja. A lisszaboni politikusok ugyanis úgy látták, az EU-t úgy lehet leginkább alkalmassá tenni a globális szerepvállalásra, ha annak közös intézményeit megerősítve nemzetközi státuszát és politikai súlyát növelni tudják.7 Ugyancsak a fenti célkitűzést szolgálta az a 2007-es elnökség által meghatározott prioritás is, hogy meg kell szervezni az unió és Afrika közötti második csúcstalálkozót, hiszen az ország előző ciklusa óta az európai–afrikai dialógust aktívan szorgalmazó szereplőként igyekezett feltűnni, hangsúlyozva, hogy a déli irány, a Mediterráneum és Afrika felé legalább annyira fontos nyitni, mint a kontinens keleti része felé.8 Lisszabon fő törekvése az volt, hogy

Teixeira–Hermenegildo, 70.

Estratégia Comum do Conselho Europeu, de 19 de Junho de 2000, para a região mediterrânica. Jornal Oficial das Comunidades Europeias, L 183. 2000. július 22. 5–10. 3

Christian Wagner: The EU and India: a deepening partnership. In: Challiot Paper, no. 109. Partnerships for effective multilateralism. EU relations with Brazil, China, India and Russia. 2008. május. 87–103. <https://www.iss.europa.eu/sites/default/files/EUISSFiles/cp109_01.pdf > Hozzáférés: 2021. július 10. 4

Teixeira–Hermenegildo, 70.

Laura C. Ferreira-Pereira: Portugal and the 2007 EU Presidency: A Case of Constructive Bridge-Building. Journal of Common Market Studies. 2008/s1. 61, 69. <https://doi.org/10.1111/j.1468-5965.2008.00811.x > 6

7 Laura C. Ferreira-Pereira: Portugal e a presidência da União Europeia (1992–2007). Relações Internacionais (R:I). 2008/20. 140.

Ferreira-Pereira: Portugal and the 2007 EU Presidency. 65–66.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a találkozó nyomán strukturált párbeszéd alakuljon ki az unió és a tőle délre eső kontinens között, a reláció megerősödése révén pedig megnövekedjen Portugáliának az EU külkapcsolataiban betöltött jelentősége. Az elnökség munkáját ezen a téren annyiban siker koronázta, hogy szemesztere során sikerült felvázolnia az Afrika–EU-stratégiát, illetve a két térség közötti stratégiai partnerség kereteit. A megbeszélés viszont az egyik fél esetében az emberi jogok, a másik fél esetében pedig a történelmi sérelmek felemlegetése miatt nem volt teljesen mentes a feszültségektől.9 A tárgyalás és az annak nyomán megszülető megegyezések mindenesetre fontosak voltak ahhoz, hogy az uniónak valamennyit le sikerüljön faragnia az Afrikában az Egyesült Államokkal és főleg Kínával szemben addig kialakult hátrányából. Az unió globális irányultságának és jelentőségének erősítését szolgálta az is, hogy a portugálok elnökségük ideje alatt Afrika mellett más feltörekvő országokkal, mindenekelőtt az akkor még BRIC névre hallgató (ma pedig már inkább BRICS néven ismert) országcsoport tagjaival is igyekeztek magas szintű tárgyalásokat folytatni. A négy ország – Brazília, Oroszország, India és Kína – közül eggyel, Brazíliával az unió addig még nem alakított ki intézményesített viszonyt, illetve semmiféle rendszeres egyeztetési fórumot. Portugália saját érdekeit persze ebben az esetben sem tévesztette szem elől, mivel az ország a Brazíliával esetlegesen kiépítendő uniós szintű kapcsolatoktól megint csak saját jelentőségének növekedését is remélte. Az általa megszervezett első EU–Brazília-csúcstalálkozó nyomán pedig meg is indult a szervezet és a latin-amerikai ország közötti stratégiai partnerség kereteinek kialakítása.10 Portugália harmadik elnöksége tehát meglehetősen eredményesen zárult. Az ország sokat tett azért, hogy az unió további intézményesülése révén megerősödhessen, nemzetközileg is elismert szereplővé válhasson, továbbá azért is, hogy az általa tető alá hozott, illetve előkészített partneri megállapodások révén a szervezetnek jelentősebb diplomáciai súlyt tudjon kölcsönözni. Saját szempontjából fontos momentumnak tekinthető, hogy sikerült bebizonyítania: globális irányultsága révén Portugália relatíve kicsiny mérete ellenére is nagyban hozzá tud járulni ennek a diplomáciai súlynak az eléréséhez. Munkája során ráadásul sikerült olyan kereteket kialakítania, melyek révén az unió törekvéseit és saját nemzeti céljait közös nevezőre tudta hozni.

A PORTUGÁL KORMÁNY EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEI Sikeres 2007-es elnökségi ciklusa után azonban Portugália mintegy fél évtizedig a saját belső problémáival volt elfoglalva, így az átfogó európai kérdéseknek kevesebb figyelmet tudott szentelni. Ennek oka, hogy ereje java részét a 2008-ban kezdődő gazdasági világválságból való kilábalás kötötte le, hiszen része volt annak a dél-európai országcsoportnak, amelyet az eurózónán belül leginkább érintett az akkori recesszió.11

Péter Morenth: EU–Afrika csúcs Lisszabonban. Kontinensek tanácskozása felemás végeredménnyel. Afrika Tanulmányok. 2008/2. 41–44. 9

Bruno Ayllon Pino: As relações entre Brasil e Europa durante o segundo governo Lula: a aposta na associação estratégica. In: Desafios para a construção de uma agenda comum entre Brasil e Europa. Szerk.: Peter Fischer-Bollin. Konrad-Adenauer-Stiftung, Rio de Janeiro, 2011. 135. 10

Susannah Verney: Flaky Fringe? Southern Europe Facing the Financial Crisis. South European Society and Politics. 2009/1. 4. <https://doi.org/10.1080/13608740902995794 >

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az ország pénzügyi helyzetét végül 2014-re sikerült stabilizálniuk az akkori kormányoknak. A következő évben pedig hatalomra került a Portugáliát máig irányító, és ezáltal az uniós elnöki feladatokat az idei év első felében is ellátó António Costa vezette Szocialista Párt (Partido Socialista). A konszolidált állapotok között az európai parlamenti képviselőként rövid ideig uniós tapasztalatokat is szerző új kormányfőnek már több lehetősége és energiája volt arra, hogy jobban a közös uniós politika kérdései felé tudjon fordulni, s az ezekkel kapcsolatos nézeteit artikulálja. António Costa-nak alapvető meggyőződése, hogy az európai polgárok jelenlegi igényeit csakis egy valós, a gazdaság, a szociális ügyek és a politika területén nagyobb kohéziót teremteni képes unió révén lehet kielégíteni.12 Ennek elérése érdekében az EU-nak szerinte két kulcskérdést kellene szem előtt tartania. Ezek közül az elsőt a gazdasági és pénzügyi unió létrehozásának lezárása jelenti, mivel az eurózónát máig komoly aszimmetriák és kiegyensúlyozatlanságok jellemzik, és ha az a jövőben továbbra is csupán a jelenlegi monetáris pilléren nyugszik, akkor nem várható el tőle, hogy ne csússzanak hibák a működésébe. Costa éppen ezért úgy véli, a közös európai valutát bevezető országoknak folytatniuk kellene a bankunió megteremtésére irányuló elképzeléseik megvalósítását. A második kulcskérdést a portugál miniszterelnök szerint az jelenti, hogy az eurózónának a külső sokkok elleni védekezés érdekében saját költségvetéssel kellene rendelkeznie, e költségvetés bevezetésével együtt pedig az integrált gazdaságpolitika kereteit is ki kellene alakítania a közös pénzt használó országok számára. Ezen feltételek megléte esetén az eurócsoport tagjai a nagyobb kohézió megteremtése érdekében beruházásokat foganatosíthatnának, idővel pedig meg tudnák haladni az északi és a déli részek, illetve a centrum és a periféria között hagyományosan fennálló egyenlőtlenséget és az ebből fakadó érdekellentéteket is.13 Costa mindazonáltal azt is hangsúlyozza, ez a megoldás semmiképp sem jelenthet olyan uniót, amely a pénzek és források átcsoportosítása révén bizonyos nemzetek alacsony hatékonysággal működő területeit pénzeli, hiszen célja éppen a reformok elősegítése lenne. Elgondolása szerint a fentiek révén hosszú távon elérendő cél az lenne, hogy az eurózóna az egymással a világ más országaihoz hasonló módon versengő gazdaságok halmazából egy olyan egységbe vont térséggé alakuljon át, amelynek részei úgy gondolják, boldogulásuk és a köztük kialakuló kohézió minden egyes tagnak a javát szolgálja. Costa emellett azt is vallja, hogy bár az EU-t a jelenleg tapasztalhatónál sokkal inkább át kellene hatnia a reformszellemnek, a szervezetnek muszáj ellenállnia a szerződései felülvizsgálatára irányuló folyamatos késztetésnek és a terméketlen intézményi vitáknak, hiszen a cselekvéshez már a lisszaboni szerződés is megfelelő rugalmasságot biztosít a számára. Az uniónak a portugál politikus meglátása szerint azzal a gyakorlattal is szakítania kellene, hogy folyamatosan új feladatokat tűz maga elé, miközben az általa eddig elért 12 Intervenção de António Costa no debate sobre “O futuro da Europa”. Partido Socialista. 2018. március 14. <https://ps.pt/index.php/2018/03/14/intervencao-de-antonio-costa-no-debate-sobre-o-futuro-da-europa/ > Hozzáférés: 2020. május 11. 13 Retomar a convergência, fortalecer a Europa. Discurso do Primeiro-Ministro, António Costa, por ocasião da abertura do ano académico 2017–2018 do Colégio da Europa. Governo da República Portuguesa. 2017. szeptember 15. <https://www.portugal.gov.pt/download-ficheiros/ficheiro.aspx?v=c44d6c1a-625a-40f9aa03-2ba704e4aa93 > Hozzáférés: 2020. május 11.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

eredményeket még meg sem szilárdította. Ezzel együtt úgy véli: bár minden nemzet EU jövőjével kapcsolatos elgondolását tiszteletben kell tartani, azt is lehetővé kell tenni, hogy az egyes tagállamok a saját igényeiknek megfelelően, „változó geometriák szerint” tovább tudjanak haladni a még nagyobb egység megvalósításának irányába – folyamatosan fenntartva azonban annak a lehetőségét is, hogy idővel a többiek is részt vehessenek benne.14 Szocialista politikusként – illetve egy olyan nemzet tagjaként, amely a kohéziós politikának mindig is kiemelt fontosságot tulajdonított – Costa úgy látja, a jövőben az EU kohéziós politikájának egyszerre kellene erős területi és szociális irányultsággal is rendelkeznie,15 továbbá a jövő uniójának a mainál sokkal határozottabban kellene a szociális kérdésekre összpontosítania. Ez utóbbi azért is fontos lenne, mivel véleménye szerint leginkább ezáltal lenne leküzdhető az unióban jelenleg tapasztalható politikai válság, és ezzel lehetne a leginkább megerősíteni az európai polgárok unióba vetett hitét.16 A koronavírus-járvány nyomán 2020-ban kialakult helyzet és az arra adott európai szintű válasz – illetve az azzal kapcsolatban folyó viták – újból lehetőséget teremtettek arra, hogy a portugál miniszterelnök elmondja, mit is gondol az unióról és annak jövőjéről. Az északi és déli államok között a pénzügyi segítségről folyó vita során António Costa világossá tette, ha a járvány káros gazdasági és szociális következményeivel nem hajlandó szembenézni, az Európai Unió akár a saját létét is veszélybe sodorhatja.17 Úgy vélekedett, a közös piac és az eurózóna létéből legtöbbet profitáló tagállamoknak is meg kellene érteniük: egy unió tagjai nem működhetnek egymástól izolált módon, így adott esetben muszáj megsegíteniük egymást.18 A fő problémát szerinte az jelentette, hogy a huszonhét tagállam az EU-t érő legutóbbi válságok során a korábbi évtizedben nem tudta bebizonyítani: képes egységesen cselekedni. Mindig akadt ugyanis néhány olyan ország, amelynek kormányát sokkal jobban érdekelték a közelgő választások eredményei, mint az európai polgárokkal szembeni kötelezettségei. Éppen ezért Costa – a fentebb már ismertetett nézeteivel összhangban – úgy látta, a tagállamoknak színt kellene vallaniuk azzal kapcsolatban, hogy a jelen keretek között életképesnek tartják-e az eurózóna fenntartását, vagy pedig elfogadják egy másik, alternatív szerveződés életre hívását, ahogy azt már Emmanuel Macron francia államfő is felvetette.19 Ahogy fogalmazott, a legfőbb problémát nem az Európai Bizottság vagy Brüsszel jelenti, hanem az Európai Tanács, valamint a tagállamok kormányainak hozzáállása.

Uo.

Teresa de Sousa: “O euro foi o maior bónus que a Europa ofereceu à Alemanha”. Entrevista – António Costa. Público. 2019. március 24. <https://www.publico.pt/2019/03/24/politica/entrevista/ue-temas-1866469 > Hozzáférés: 2021. augusztus 18.

António Costa: “União Europeia faz o que tem a fazer ou acabará”. Jornal de Notícias. 2020. március 27. <https://www.jn.pt/nacional/antonio-costa-uniao-europeia-faz-o-que-tem-a-fazer-ou-acabara-11996286.html > Hozzáférés: 2021. január 10. 17

Cátia Rocha: António Costa: “A União Europeia ou faz aquilo que tem a fazer ou acabará”. Dinheiro Vivo. 2020. március 27. <https://www.dinheirovivo.pt/economia/antonio-costa-a-uniao-europeia-ou-faz-aquilo-quetem-a-fazer-ou-acabara-12689467.html > Hozzáférés: 2021. január 10. 18

Costa questiona se Holanda quer “ficar de fora” da UE. Jornal Expresso. 2020. április 10. <https://expresso. pt/coronavirus/2020-04-10-Costa-questiona-se-Holanda-quer-ficar-de-fora-da-UE > Hozzáférés: 2021. január 10.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Costa – egy, az EU-val a belepése óta hagyományosan és meggyőződésesen szimpatizáló ország miniszterelnökeként – tehát olyan politikát folytat, melynek sarkalatos pontja az európai projekt további építése. Ennek hathatósabb előrelendítése érdekében akár annak a lehetőségét is támogatja, hogy a további integráció során az egyes tagállamok más-más sebességgel haladjanak előre. Természetesen fontos számára a kohézió kérdése, mivel Portugália már a csatlakozása óta az EU felzárkóztatási politikájának egyik fő haszonélvezője. Baloldali vezetőkként eltökélten vallja, hogy Európának a mainál erősebb szociális irányultságot kell adni – más szóval csökkenteni kellene a centrum és periféria közötti különbségeket. Egyszersmind fontosnak tartja, hogy Európa ne zárkózzon magába, és mind jobban nyisson a nagyvilág felé. Ha ez megvalósulna, Portugália egyszerre tudná saját külkapcsolati hálóját az unión belül kamatoztatni, illetve a számára fontos relációkban külpolitikai aktorként betöltött szerepét az unió súlyát felhasználva erősíteni.

PORTUGÁLIA 2021-ES ELNÖKSÉGÉNEK FŐBB PROGRAMPONTJAI A 2021-es elnökségi program a Portugália által hagyományosan fontosnak tekintett ügyek képviseletéből és továbblendítéséből, valamint a Costa által vallott elképzelésekből állt össze, ugyanakkor az elmúlt másfél év eseményei, illetve az azok nyomán kialakult egészségügyi és gazdasági válság kezelése is óhatatlanul rányomta a bélyegét. A maga számára a Time to deliver: a fair, green and digital recovery20 mottót választó elnökség három kiemelt fontosságú célt jelölt meg a maga számára: a koronavírus-járvány által megtépázott európai gazdaság zöld, illetve a digitális átállást is segíteni szándékozó helyreállításának beindítását, a szociális jogok európai pillérének gyakorlatba történő átültetését úgy, hogy az biztosítsa a fenti két átmenet igazságos és inkluzív jellegét, végül pedig az unió világ felé való további nyitását, mégpedig oly módon, hogy közben az EU meg tudja erősíteni stratégiai autonómiáját, és vezető szerepre tudjon szert tenni a klímaváltozás elleni küzdelemben, illetve a digitális átállásban.21 A gazdaság beindítása érdekében tett lépések között a portugálok természetesen kiemelt szerepet szántak az övéket megelőző német elnökség alatt tavaly decemberben megszavazott újabb – immár hatodik – többéves pénzügyi keret, vagyis a hosszú távú közös költségvetés, illetve a kifejezetten a tavalyi év gazdasági és szociális problémái miatt létrehozott, újító szellemű, Next Generation EU néven ismertté vált pénzügyi eszköz gyakorlati megvalósításának, valamint az ez utóbbi által elérhetővé tett források elköltésére vonatkozó nemzeti tervek elbírálásának. A szociális jogoknak a jelenleg regnáló portugál kormány korábban hangoztatott elképzeléseivel összhangban álló erősítése egyrészt azt célozta, hogy a helyreállítás egyik elsődleges szándékaként is megfogalmazott zöld és digitális átállás során egyetlen 20 A mottó portugál eredetben úgy hangzik, hogy Tempo de agir: por uma recuperação justa, verde e digital. Ennek hozzávetőleges magyar fordítása: Itt az idő, hogy tegyünk az igazságos, zöldítéssel és digitalizációval járó helyreállításért. 21 With the motto ‘Time to deliver: a fair, green and digital recovery’, Portugal takes over this Presidency with three major priorities for the EU. 2021portugal.eu. 2021. január 1. <https://www.2021portugal.eu/en/news/ with-the-motto-time-to-deliver-a-fair-green-and-digital-recovery-portugal-takes-over-this-presidency-with-threemajor-priorities-for-the-eu/ > Hozzáférés: 2021. május 30.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

tagország se szenvedjen hátrányt, másrészt pedig hogy az elsősorban a foglalkoztatás terén jelentkező egyenlőtlenségek kiküszöbölését és a szociális védőháló erősítését hangsúlyozó szociális jogok európai pillére elnevezésű kezdeményezésnek sikerüljön új lendületet adni. A portugál elnökség szociális területen elérendő törekvései közé tartozott továbbá az is, hogy – részben a járvány jelentette tapasztalatokból okulva – előmozdítsa az európai egészségügyi unió megvalósításának az ügyét. A harmadik, külpolitikai irányultságú prioritás esetében a portugál elnökség intenciója az volt, hogy további előrelépés történjen annak a fentebb már részletesebben taglalt elgondolásnak az irányába, hogy az Európai Unióból globális értelemben is fontos, másoknak iránymutatást nyújtani képes szereplő válhasson, főleg az általa kiemelten kezelt ügyek esetében. Lisszabon különösen fontos feladatnak tekintette az egykor a portugál birodalom részének számító és ezért az ország számára hangsúlyos relációkat jelentő latin-amerikai, afrikai és indiai kapcsolatok továbbfejlesztését, illetve a fölrajzi fekvése miatt számára igencsak meghatározó, de az elmúlt években zavarossá vált atlanti viszonyok rendbetételét.

A PORTUGÁL ELNÖKSÉG IDEJE ALATT AZ UNIÓS BELÜGYEK TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK A portugál kormány előzetes terveit számos tekintetben felülírta, hogy elnökségére esett a koronavírus-járvány második, illetve harmadik hullámának tetőzése, az EU-s bürokráciát pedig lefoglalta az unión belüli vakcinabeszerzések és oltási kampányok szervezése, majd utóbb az oltási igazolások kérdése. A járvány ráadásul – főleg eleinte – a személyes találkozókat is lehetetlenné tette, ez pedig azzal fenyegetett, hogy a portugál szemeszter egyfajta – a sajtóból kölcsönzött fordulattal élve – túlköltekező „szellemelnökséggé” válhat.22 Az elnökség ezen a téren egyik legfontosabb eredményének mindenképpen a digitális koronavírus-igazolásról szóló döntés uniós mércével mérve rekordsebességű elfogadtatását – és ezáltal a védettséggel rendelkező EU-s állampolgárok a gazdaság helyreállítása szempontjából is alapvető fontossággal bíró szabad mozgásának újbóli biztosítását – tekinti,23 de jól sikerült kezelnie az egyes tagállamokban az AstraZeneca késedelmes vakcinaszállításai miatt előálló helyzetet is.24 A járvány emellett jó lehetőséget teremtett arra is, hogy további lépések történjenek a Portugália által szintén fontosnak

Aitor Hernández-Morales – Lili Bayer: Portugal’s ‘ghost’ EU presidency racks up in-person expenses. Politico. 2021. március 4. <https://www.politico.eu/article/portugal-eu-council-presidency-expenses/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 18. 22

Response to the pandemic. 2021portugal.eu. <https://www.2021portugal.eu/en/results/responding-to-thepandemic/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 18.; Digital COVID Certificate to allow people “to travel freely and safely”. 2021portugal.eu. 2021. június 16. <https://www.2021portugal.eu/en/news/digital-covid-certificate-toallow-people-to-travel-freely-and-safely/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 18. 23

24 Susana Frexes: 2490 reuniões em seis meses, vitórias e sobressaltos. Nuno Brito, embaixador de Portugal, fala da presidência da UE. Expresso. 2021. július 4. <https://inteligenciacoletiva.expresso.pt/ internacional/2021-07-04-2490-reunioes-em-seis-meses-vitorias-e-sobressaltos.-Nuno-Brito-embaixador-dePortugal-fala-da-presidencia-da-UE-e63801a9 > Hozzáférés: 2021. augusztus 17.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

tartott egészségügyi unió megvalósítása felé.25 A folyamat egyik fontos határkövét az új és minden korábbinál magasabb költségvetéssel rendelkező EU-szintű egészségpolitika (EU4Health) elfogadása jelentette.26 Ez egyúttal megerősítette Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központhoz és az Európai Gyógyszerügynökséghez hasonló uniós szintű egészségügyi szervezetek mandátumát is. Emellett az egészségügyi technológiák értékelésével kapcsolatos évek óta húzódó vitában ugyancsak sikerült informális megállapodást elérni.27 Jóllehet a most kialakított kompromisszum nem kötelező érvényű a tagállamokra nézve, mivel azoknak nem szükséges elfogadniuk a közös eredményeket – s így ezek nem feltétlenül könnyítik meg az új gyógyszerek és egészségügyi eljárások engedélyeztetését vagy az azokhoz való gyors hozzájutást–,28 a pozitív olvasat szerint a 2021-es megegyezés fontos határkőnek bizonyulhat, mert a most kijelölt úton továbbhaladva egy évtizeden belül ezen a téren is megvalósulhat a tagországok közötti együttműködés kiteljesedése.29 António Costa miniszterelnök több ízben, így például egy, az elnökség lezárása után megrendezett eseményen is kifejtette, véleménye szerint a portugál szemeszter három elvetett „magot” hagyott hátra maga után: útjára indította az Európa jövőjéről szóló konferenciát, sikerült lefektetnie a szociális jogok európai pillérének megvalósítására irányuló cselekvési tervet, és megindította a vitát az unió gazdasági kormányzásának jövőjével kapcsolatban.30 Az említettek közül az első, az Európa jövőjével kapcsolatos viták keretéül szolgáló május 9-én útjára indított esemény valójában az eredetileg tervezett időponthoz képest egy évvel később valósult meg. Ennek természetesen javarészt a tavaly világszerte mindenütt, így Európában is fellángoló járvány és az annak nyomában járó lezárások jelentették a legfőbb okát, ám voltak olyan egyéb tényezők is, amelyek szintén nem segítették a konferencia gyors megvalósítását. Több ország vezetői idegenkedtek ugyanis attól, hogy egy olyan folyamatot indítsanak útjára, amely később esetleg hasonló fiaskóba torkollhat, mint

25 EU/Presidency: Portugal wants to start on road to European health union. Lusa. 2021. január 11. <https://www.lusa.pt/ppue2021/1661/article/30403050/eu-presidency-portugal-wants-to-start-on-road-toeuropean-health-union > Hozzáférés: 2021. augusztus 18. 26 EU4Health 2021-2027 – a vision for a healthier European Union. European Commission. <https://ec.europa. eu/health/funding/eu4health_en > Hozzáférés: 2021. augusztus 18.

Health Technology Assessment: Informal deal between Council and European Parliament. European Council, Council of the European Union. 2021. június 22. <https://www.consilium.europa.eu/en/press/ press-releases/2021/06/22/health-technology-assessment-informal-deal-between-council-and-europeanparliament/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 18. 27

28 EUCOPE’s Statement On EU HTA Portuguese Presidency Compromise. European Confederation of Pharmaceutical Entrepreneurs. 2021. március 16. <https://www.eucope.org/wp-content/uploads/2021/03/ eucopes-statement-on-eu-hta-portuguese-presidency-compromise-sent.pdf > Hozzáférés: 2018. augusztus 18. 29 The Portuguese presidency’s policy efforts, marked. Politico. 2021. június 29. <https://www.politico.eu/ article/the-portuguese-presidencys-policy-efforts-marked/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 18. 30 Portuguese Prime Minister highlights the seeds left in place for the European Union’s future. República Portuguesa, XXII Governo. 2021. július 5. <https://www.portugal.gov.pt/en/gc22/communication/newsitem?i=portuguese-prime-minister-highlights-the-seeds-left-in-place-for-the-european-unions-future > Hozzáférés: 2021. augusztus 18.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

nem egészen két évtizeddel ezelőtt az unió alkotmányozási folyamata,31 vagy bármilyen formában felvetheti az uniós szerződéseknek az azzal együtt járó politikai kockázatok miatt sokak által tabuként kezelt megváltoztatását.32 Az esemény megvalósítását ugyanakkor az EU-s intézmények hatásköri és a tárgyalandó témák tartalmával kapcsolatos vitái sem könnyítették meg. Az Európai Parlament 2020 júniusában kiadott állásfoglalásában az unió polgárainak széleskörű, közvetlen részvétele, a konferencia által megvitatott területek minél nyitottabbá tétele, továbbá a szerződések esetleges reformjára irányuló javaslatok felvetése mellett foglalt állást.33 Az Európai Tanács ezzel szemben szűkebb kereteket szabott volna a megbeszélésnek, és tematikáját is javarészt a saját maga által a 2019– 2024-es időszakra kialakított stratégiai menetrend témáiban határozta volna meg, ráadásul az esetleges következtetések megvalósításával kapcsolatban is több mozgásteret hagyott volna az EU-s intézmények számára.34 Ursula von der Leyen az Európai Parlament előtt 2019-ben elmondott beszédében ugyan elköteleződött a konferencia megtartása mellett,35 de a bizottság napirendjén a kérdés idővel hátrébb sorolódott.36 A fentieken túl az is vita tárgyát képezte, hogy ki felügyelje a konferenciafolyam egészét. A tanács javaslata az volt, hogy a folyamat élére egy illusztris, független európai politikust kell állítani, ám a parlament ezt a feladatot egy, a három intézmény képviselőiből álló koordináló szervre bízta volna.37 A portugál elnökség eredménye, hogy a vitát sikerült kimozdítania a holtpontról, a felek pedig végül elfogadták azt a Lisszabon által javasolt megoldást, miszerint az eseménysorozatot a három intézmény elnöke közösen fogja irányítani.38 Nem véletlen, hogy António Costa szerette volna ezt a patthelyzetet feloldani, hiszen bár a végső tematika inkább a reformoktól általában idegenkedő Európai Tanács elképzeléseit tükrözi,39 a konferencia résztvevői a tervek szerint számos olyan dolgot megvitatnak majd, amelyet a portugál EU-politika prioritásként kezel, illetve a portugál miniszterelnök

Nicolai von Ondarza – Minna Ålander: The Conference on the Future of Europe. SWP Comment, No. 19. 2021. március. 1. <https://www.swp-berlin.org/publications/products/comments/2021C19_Conference_ Future_of_Europe.pdf > Hozzáférés: 2021. július 22. 31

Ondarza–Ålander, 2.

Az Európai Parlament 2020. június 18-i állásfoglalása az Európa jövőjéről szóló konferenciára vonatkozó európai parlamenti álláspontról. Európai Parlament. 2020. június 28. <https://www.europarl.europa.eu/doceo/ document/TA-9-2020-0153_HU.html > Hozzáférés: 2021. július 23. 33

34 Conference on the Future of Europe. European Council, Council of the European Union. 2020. június 24. <https://www.consilium.europa.eu/media/44679/st09102-en20.pdf > Hozzáférés: 2021. július 21. 35 Opening Statement in the European Parliament Plenary Session by Ursula von der Leyen, Candidate for President of the European Commission. European Commission. 2019. július 16. <https://ec.europa.eu/ commission/presscorner/detail/en/speech_19_4230 > Hozzáférés: 2021. július 23.

Ondarza–Ålander, 3–4.

Ondarza–Ålander, 4.

André Curvelo Campos: EU27 accept Portuguese idea on Conference on the Future of Europe. EURACTIV. 2021. február 4. <https://www.euractiv.com/section/eu-council-presidency/news/eu27-accept-portugueseidea-on-conference-on-the-future-of-europe/ > Hozzáférés: 2021. július 23. 38

39 Andreas Bühler: Conference on the Future of Europe: a real chance for reform, or just a guide for policymaking? Heinrich Böll Stiftung. 2021. május 5. <https://eu.boell.org/en/2021/05/05/conference-future-europereal-chance-reform-or-just-guide-policy-making > Hozzáférés: 2021. július 23.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

is kiemelt jelentőségűnek tart. Ilyen például a közös uniós külpolitika kérdése,40 Európa szerepének a nemzetközi színtéren történő megerősítése, valamint az uniós polgárok érdekeinek és véleményének előtérbe helyezése.41 A mostani konferencia során pedig esély nyílik arra, hogy mindebben elmozdulás történjen a Lisszabon által preferált irányba. Ahogy korábban volt szó róla, a reformpárti Costa hisz abban, hogy a szükséges változtatásokat akár annak dacára is végre kell hajtani, hogy azzal nem minden tagállam ért egyet, és ezért teljes mellszélességgel kiáll a változó geometriájú unió elképzelése mellett – sőt, szerinte az valójában már ma is létező valóság.42 Így azért is fontosnak tartotta a konferencia megrendezésének támogatását, mivel úgy gondolta, az ebben a tekintetben is előrelépést hozhat, hiszen segíthet tisztázni, ki hogyan viszonyul a kérdéshez.43 Szintén volt már szó arról, hogy António Costa úgy hivatkozott a tanácskozásra, mint egy magra; ez a hasonlat annyiban igencsak találó, hogy Portugália 2021-es elnöksége megindította ugyan a konferenciasorozatot, ám az később válik csak el, hogy az általa elvetett mag ténylegesen szárba szökken-e, és hoz-e értékes terméseket. Annál is inkább, hiszen többen kétségüknek adtak hangot az egész rendezvény eredményességével kapcsolatban,44 ugyanis – ahogy láttuk – az egyes intézményeknek más-más víziója van annak funkciójával, valamint végkimenetelével kapcsolatban. Ilyen szempontból pedig még akár rosszul is elsülhet az a fent említett, a kompromisszum megteremtését célzó portugál javaslat, hogy minden vezető EU-s intézményt vonjanak be a konferencia irányításába. A mostani felállásban ugyanis a tanácskozások túlságosan átpolitizálódhatnak, és az intézményi területvédő háborúskodások színterévé válhatnak, a megbeszélés tényleges eredményeivel kapcsolatos nem egyértelmű várakozások pedig az EU reputációjának csökkenéséhez vezethetnek – e két utóbbi lehetséges fejlemény pedig szöges ellentétben állna azzal, amit António Costa eredetileg szeretett volna elérni. Még ha ez be is következne, a kezdeményezés hosszú távon ennek ellenére is jelentősnek bizonyulhat azáltal, hogy erősíti az uniós polgárok közös döntésekben történő részvételét, illetve több, később esetleg hasznosnak bizonyuló elképzelést is felvázol az unió problémáinak megoldásával kapcsolatban.

40 Ilke Toygür: Can the Conference on the Future of Europe prevent another #SofaGate? Real Instituto Elcano. 2021. május 20. <http://www.realinstitutoelcano.org/wps/portal/rielcano_en/contenido?WCM_GLOBAL_ CONTEXT=/elcano/elcano_in/zonas_in/commentary-toygur-can-the-conference-on-the-future-of-europeprevent-another-sofagate > Hozzáférés: 2021. július 23.

António Costa: Signing Ceremony of the Joint Declaration on the Conference on the Future of Europe. 2021portugal.eu. 2021. március 10. <https://www.2021portugal.eu/media/quvd4zsp/20210310_speech_ prime-minister_en.pdf > Hozzáférés: 2021. július 22. 41

Costa quer Portugal no núcleo duro da integração numa Europa de geometria variável. Partido Socialista. 2018. július 18. <https://ps.pt/costa-quer-portugal-no-nucleo-duro-da-integracao-numa-europa-de-geometriavariavel/ > Hozzáférés: 2021. július 28. 42

Sergio De Almeida: António Costa: Europe needs “reform and investment”. Euronews. 2021. június 29. <https://www.euronews.com/2021/06/29/what-are-the-big-takes-from-the-portuguese-presidency-of-thecouncil-of-the-eu > Hozzáférés: 2021. augusztus 23. 43

Bühler. Lásd még Sergio Fabbrini [et al.]: The Conference on the Future of Europe: vehicle for reform versus forum for reflection? Bruegel. 2021. június 15. <https://www.bruegel.org/2021/06/the-conference-on-thefuture-of-europe-vehicle-for-reform-versus-forum-for-reflection/ > Hozzáférés: 2021. július 26.; Stefan Lehne: The Conference on the Future of Europe—an Experiment in Citizens’ Participation. Carnegie Europe. 2021. május 13. <https://carnegieeurope.eu/strategiceurope/84511 > Hozzáférés: 2021. július 26. 44

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

A portugál elnökség Costa által felsorolt második fontos, jövőbe mutató eredménye, a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos előrelépés – illetve a tágabban vett szociális unió ügye – hasonlóan megosztó kérdés a tagállamok és más uniós szereplők között, egyebek mellett azért, mivel sokan ebben is az unió hatásköri túlterjeszkedését látják.45 Az ún. szociális pillért a három és fél évvel ezelőtt, 2017-ben megtartott göteborgi csúcstalálkozón hirdették ki, tehát az az előző bizottság működésének hagyatéka; Jean-Claude Juncker alatt azonban az irányelvek lefektetésén túl nem sikerült konkrét lépéseket tenni a megvalósítás irányába.46 Ez a feladat így végül a Von der Leyen által vezetett bizottságra maradt, ő pedig fontosnak tartotta, hogy az elődje által megkezdett munkát tovább folytassa, sőt, azt napirendi pontjai között kiemelten kezelte.47 Mint láttuk, a kérdésre nemcsak a bizottság, de a portugál elnökség is prioritásként tekintett. Ez egyrészt António Costa már említett preferenciáiból adódott, másrészt abból, hogy a 2020-ban kezdődő járvány miatt az EU-n, illetve annak tagállamain belül is tovább nőttek a szociális különbségek,48 így a szociális kérdés újra reflektorfénybe került. A portugál elnökségre az egyes tagállamok eltérő érdekei miatt ebben az esetben is mindenekelőtt a nézőpontok kompromisszumos közös nevezőre hozásának feladata várt,49 hiszen az Európai Bizottság már márciusban nyilvánosságra hozta a szociális pillér implementációjával kapcsolatos cselekvési tervét, ám a korábbi tapasztalatok alapján feltételezhető volt, hogy az abban foglaltak nem fognak egyértelmű tetszést aratni a tagállamok, illetve a munkaadók és azok szervezetei között.50 A porto-i csúcstalálkozónak annyiból mindenképp sikerült előrelépést hoznia a kérdésben, hogy minden részvevője aláírta azt a közös nyilatkozatot, amelyben a bizottság 2030-ig előirányozott terveinek három központi – bár sokak szerint kevéssé ambiciózus – elemét (vagyis a szegénységi küszöb alatt élők számának tizenötmillió fővel való csökkentését, a húsz és hatvannégy év közötti korosztály foglalkoztatottságának 78%-ra emelését, illetve a munkaerő 60%-ának évenkénti továbbképzésben való részesítését) is belefoglalták. Ahogy azt a portugál

Patrik Vesan – Francesco Corti: New Tensions over Social Europe? The European Pillar of Social Rights and the Debate within the European Parliament. Journal of Common Market Studies. 2019/5. 977–994. Az elmúlt időszak fejleményeivel kapcsolatban lásd pl. David M. Herszenhorn – Paola Tamma: As pandemic eases, EU leaders get social in Porto. Politico. 2021. május 6. <https://www.politico.eu/article/eu-summit-porto-socialwelfare-2/ > Hozzáférés: 2021. július 27. 45

Sofia Fernandes – Klervi Kerneïs: The Porto Social Summit: turning principles into actions. Jaques Delors Institute. 2021. május 3. <https://institutdelors.eu/en/publications/sommet-social-de-porto-passer-desprincipes-a-laction/ > Hozzáférés: 2021. július 26. 46

Speech by President-elect von der Leyen in the European Parliament Plenary on the occasion of the presentation of her College of Commissioners and their programme. European Commission. 2019. november 27. <https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/SPEECH_19_6408 > Hozzáférés: 2021. július 28. 47

Zsolt Darvas: The Unequal Inequality Impact Of The COVID-19 Pandemic. Bruegel Working Paper, 06/2021. 2021. március 30. <https://www.bruegel.org/wp-content/uploads/2021/03/WP-2021-06_30032021.pdf > Hozzáférés: 2021. július 28. 48

49 Paola Tamma: Brussels’ push for better minimum wages faces uphill struggle. Politico. 2020. október. 6. <https://www.politico.eu/article/brussels-push-for-better-minimum-wages-faces-uphill-struggle/ > Hozzáférés: 2021. július 26.

Tamma.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

miniszterelnök is megállapította,51 ez mindenképpen előrelépést jelent abból a szempontból, hogy a korábbi, inkább általános szinten mozgó elvektől és megfogalmazásoktól ezúttal sikerült a konkrét cselekvés felé elmozdulni, az unió szociális dimenziójának kialakítását kézzelfogható határidőkhöz és célokhoz kötni. Egyes szereplők ennek ellenére nyilvánvalóvá tették, hogy várakozásaiktól az elért vívmányok elmaradtak, mivel a mostani döntésből szerintük éppen a cselekvési terv megvalósítására vonatkozó konkrét ütemezés hiányzik, és nincs kidolgozott szisztéma az eredmények, illetve az elmaradások monitorozására, valamint nincsen egyértelművé téve, hogy az egyes szereplőknek pontosan mit is kellene tenniük a megvalósítás érdekében.52 Nem véletlen tehát, hogy Costa ennek a tanácskozásnak az eredményeit is a „mag” szóval jellemezte, hiszen ebben az esetben is csak az idő mutatja majd meg, hogy a most elhatározott elveket mennyire sikerül ténylegesen megvalósítani, illetve az EU be tudja-e váltani a Porto-ban tett ígéreteit – hiszen épp a kettővel korábbi portugál elnökség alatt elfogadott lisszaboni stratégia kudarca a legjobb példája annak, hogy a hangzatos célokat nem mindig követi a sikeres megvalósítás.53 Ha azonban az összes lényeges EU-s intézmény és a tagországi kormányok is ténylegesen – és nem csak szavakban – be fognak állni a mostani célok megvalósítása mögé, a szociális ügyek kérdésében pedig sikerül a tagállamok közötti konvergencia irányába haladni, a 2021-es megbeszélés valóban fontos momentumnak bizonyulhat az integráció történetében. Végül a gazdasági kormányzás területe jelenti a harmadik olyan kérdést, amelyben a portugál miniszterelnök véleménye szerint elnökségük során sikerült fontos, talán a jövő számára is iránymutatást jelentő határköveket lefektetniük. Fentebb előkerült már, hogy a gazdasági és pénzügyi uniót a bankunió, a saját költségvetés és az integrált gazdaságpolitika révén lezárni célzó Costa számára ez az ügy is kiemelt fontossággal bírt. A kérdéssel kapcsolatban az Európa jövőjéről megrendezett konferencia folyamán is várható előrelépés,54 mivel az ott is a kiemelt témák közé tartozik.55 A portugál elnökség emellett az utolsó fontosabb általa szervezett eseményt is e tárgynak szentelte56 (jóllehet

51 Sergio De Almeida: António Costa: Europe needs “reform and investment”. Euronews. 2021. június 29. <https://www.euronews.com/2021/06/29/what-are-the-big-takes-from-the-portuguese-presidency-of-thecouncil-of-the-eu > Hozzáférés: 2021. július 28. 52 Alfonso Lara-Montero: Porto Summit demonstrates commitment to a more social Europe but still no action plan in sight. European Social Network. <https://www.esn-eu.org/news/porto-summit-demonstratescommitment-more-social-europe-still-no-action-plan-sight > Hozzáférés: 2021. július 27. 53 Tania Zgajewski – Hajjar Kalila: The Lisbon Strategy: Which Failure? Whose Failure? And Why? Egmont Paper, No. 6. Academia Press – Koninklijk Instituut voor Internationale Betrekkingen, Brüsszel, 2005.; Charles Wyplosz: The failure of the Lisbon strategy. VoxEU. 2010. január 12. <https://voxeu.org/article/failure-lisbonstrategy > Hozzáférés: 2021. július 28.

Giovanni Zaccaroni: The Conference on the Future of Europe and Economic Governance: is there Hope for Reform? EUblog.eu. 2021. június 23. <https://eublog.eu/articolo/34781/The-Conference-on-the-Future-ofEurope-and-Economic-Governance:-is-there-Hope-for-Reform/Zaccaroni > Hozzáférés: 2021. augusztus 23. 54

A stronger economy, social justice and jobs. Conference on the Future of Europe. <https://futureu.europa.eu/ processes/Economy > Hozzáférés: 2021. augusztus 23. 55

56 Portuguese Presidency closes with Recovery Summit. 2021portugal.eu. 2021. június 25. <https://www.2021portugal.eu/en/news/portuguese-presidency-closes-with-recovery-summit/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 23.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

éppen ennek egyik zárómozzanataként az ország pénzügyekért felelős államtitkára kijelentette, hogy a Lisszabon által szorgalmazott bank- és tőkepiaci unió megvalósításához „egyelőre nem adottak a körülmények”).57 Gyakorlati téren a fentieknél fontosabb momentumnak számított, hogy május végéig sikerült megszavazni az EU saját forrásairól szóló új rendeletet. Ezzel a bizottság az eddigi 1,4% helyett most a bruttó nemzeti jövedelemük 2%-áig kötelezheti befizetésre a tagállamokat, a többi között új adónemek bevezetésével. A határozatot minden tagállamnak ratifikálnia kellett úgy, ahogy azt a saját nemzeti alkotmánya előírja. Mivel egy-egy ilyen ratifikációs folyamat általában évekig elhúzódhat, mindenképpen komoly eredménynek tekinthető, hogy ezúttal egyetlen elnökség ideje alatt sikerült megszerezni a nemzeti törvényhozások, illetve kormányok jóváhagyását.58 A határozat gyors elfogadáshoz persze hozzájárult, hogy az volt a Next Generation EU bevezetésének sine qua nonja, hiszen az jelenti az év közepétől kibocsátandó és az alaphoz szükséges tőke bevonását lehetővé tevő EU-s kötvények fedezetét. Ugyan egyelőre mindez egyszeri és időben korlátozott hatályú megoldásnak számít, mivel a jelen állás szerint a megemelt befizetések egy részét a kötvények 2058-ig tervezett visszafizetését követően ki kell vezetni, léteznek olyan nézetek, amelyek szerint a fenti változás az első lépést jelentheti – és jó például szolgálhat – abban az esetben, ha az EU a további gazdasági vagy akár azon túli integráció (netán a föderalizálódás) felé kívánna elmozdulni.59 A Next Generation EU és annak implementálása szempontjából további sikert jelentett, hogy a portugál elnökség végéig a tagállamok túlnyomó többsége benyújtotta saját nemzeti helyreállítási tervét, a bizottság pedig az elnökség utolsó hónapjában megkezdte az ezekkel kapcsolatos döntései kihirdetését.60 A hosszabb távú költségvetés szempontjából pedig az tekinthető Lisszabon eredményének, hogy az uniónak sikerült elkezdenie a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret végrehajtását. Ennek egyik fontos epizódja volt, hogy az elnökség utolsó napjaiban le tudták zárni – vagy legalábbis provizórikusan rendezni tudták – a közös agrárpolitika átalakításával kapcsolatban három éve folyó vitát is. A tárgyalásokon részt vevő portugál agrárminiszter szerint a mostani megegyezés illeszkedik az elnökségi programban megfogalmazott mindhárom alapelvhez, mivel az a fenntarthatóságot, a digitalizációt és a szociális dimenziót

EU/Presidency: Conditions not yet in place for EU banking, capital markets union – government. Macau Business. 2021. július 1. <https://www.macaubusiness.com/eu-presidency-conditions-not-yet-in-place-for-eubanking-capital-markets-union-government/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 23. 57

Alessandro D’Alfonso: National ratification of the Own Resources Decision. Procedure completed on 31 May 2021. European Parliament Research Service Briefing, PE 690.520. 2021. június. <https://www.europarl.europa.eu/ RegData/etudes/BRIE/2021/690520/EPRS_BRI(2021)690520_EN.pdf > Hozzáférés: 2021. július 28. 58

59 Did Europe Just Experience Its “Hamiltonian Moment”? The International Economy. 2020/nyár. 12–35.; Antoine Potor – Théo Boucart: The European Commission’s recovery plan: a “Hamiltonian” leap? The New Federalist. 2020. május 29. <https://www.thenewfederalist.eu/the-european-commission-s-recovery-plan-ahamiltonian-leap?lang=fr > Hozzáférés: 2021. július 29. 60 Let the recovery begin: EU chief OKs first virus plans. AP News. 2021. június 16. <https://apnews.com/article/europe-health-coronavirus-pandemic-business-government-and-politics0f205b2caeedd6a9a7506f224cd1de18 > Hozzáférés: 2021. július 29.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

is szem előtt tartotta.61 A bizottság hivatalos értékelése szerint az új megállapodás révén a közös agrárpolitika a jövőben igazságosabb, zöldebb és állatbarátabb lesz, mint korábban volt. Igazságosabb, mivel előírja, hogy a fiatal, valamint a kis- és közepes gazdálkodóknak minimum mekkora támogatásban kell részesülniük, illetve a közös agrárpolitikába bevezeti a szociális dimenziót, miután a támogatottaknak ettől kezdve gazdaságuk üzemeltetése során be kell tartaniuk az EU szociális és munkaügyi előírásait. De zöldebb is, mivel alkotói szándéka szerint az új politika rendelkezéseivel segíteni fogja a biodiverzitás megőrzését, továbbá támogatja a klíma- és környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatot folytatók gazdálkodását, és ezzel illeszkedik a mostani bizottság által meghirdetett, úgynevezett európai zöld megállapodásban kitűzött célokhoz is.62 Az is igaz viszont, hogy ennek a tárgyalásnak a lezárását sem mindenki értékeli egyértelmű sikerként. Az uniós gazdálkodók leginkább befolyásos érdekvédelmi szervezete, a korábbi status quo fenntartása mellett lobbizó COPA–COGECA például ugyan üdvözölte a megállapodás megszületését, de a fenntartásainak is hangot adott, elsősorban azzal kapcsolatban, hogy az új agrárpolitika nem koherens a többi uniós politikával.63 Az európai környezetvédelmi csoportokat sűrítő European Environmental Bureau, a Greenpeace és más környezetvédelmi csoportok viszont közös nyilatkozatukban szintén az elégedetlenségüknek adtak hangot, és kifejtették, a mostani megállapodás nem jelent semmiféle előrelépést, hiszen az egyes államok a korábbinál is gyengébb szabályozás és az értelmetlen célkitűzések miatt továbbra is az intenzív gazdálkodást támogatják majd, ezzel pedig hozzájárulnak a természet rombolásához, a biodiverzitás csökkenéséhez, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásához, veszélybe sodorva ezáltal a kontinens hosszú távú élelmiszerbiztonságát is.64 Hasonló véleményen vannak az Európai Parlament egyes tagjai, elsősorban annak zöld politikusai is. Ők elsősorban azért kritizálták az Európai Bizottságot, mert engedte felhígítani az agrárpolitika reformjára vonatkozó korábbi terveket, és számos kiskaput nyitva hagyott a környezet- vagy munkásvédelmi előírásokat kijátszani kívánó gazdaságok számára. Emellett ők is úgy látják, hogy az új agrárpolitika nem illeszkedik megfelelően

“New CAP reform package represents the priorities set for Europe”. República Portuguesa. 2021. június 28. <https://www.portugal.gov.pt/en/gc22/communication/news-item?i=new-cap-reform-package-represents-thepriorities-set-for-europe > Hozzáférés: 2021. július 28. 61

62 Political agreement on new Common Agricultural Policy: fairer, greener, more flexible. European Commission. 2021. június 25. <https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_21_2711 > Hozzáférés: 2021. június 30.

Copa and Cogeca’s preliminary reaction to the agreement found on the CAP. COPA–COGECA. 2021. június 25. <https://copa-cogeca.eu/Archive/Download?id=3905335&fmt=pdf > Hozzáférés: 2021. július 28. 63

EU leaders set to greenwash EU farm policy. Joint media briefing – BirdLife, ClientEarth, European Environmental Bureau, Greenpeace. European Environmental Bureau. 2021. június 21. <https://mk0eeborgicuypctuf7e.kinstacdn.com/wp-content/uploads/2021/06/Joint-CAP-briefing-June-2021. pdf > Hozzáférés: 2021. július 28.; New EU farm policy will worsen environmental crises for years. European Environmental Bureau. 2021. június 25. <https://eeb.org/major-new-eu-farm-policy-will-worsen-environmentalcrises/ > Hozzáférés: 2021. június 30. 64

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a szintén a bizottság által megfogalmazott zöld megállapodás céljaihoz.65 Többük szerint ráadásul az új rendszernek éppen a kisebb gazdálkodók lesznek a legfőbb kárvallottjai.66 A kritikák ellenére és a kérdést pragmatikusan, csupán az elnökség eredményessége szempontjából vizsgálva viszont a végső konszenzus kialakítása itt is sikerként könyvelhető el, hiszen még májusban is úgy tűnt, a megegyezés a tagállamok zöldítéssel szembeni ellenállása, illetve az Európai Tanács és az Európai Parlament eltérő nézetei és pozícióharcai miatt könnyen összeomolhat – ez pedig a portugál elnökség számára is presztízsveszteséggel fenyegetett.67 A portugálok a saját maguk érdekei szempontjából szintén sikerként tekintenek a megegyezésre,68 ám ehhez azt is fontos hozzátenni, hogy ők is azok közé az országok közé tartoznak, akikkel kapcsolatban leginkább felmerült a vád, hogy nem nagyon akarnak a jelenlegi mezőgazdasági támogatási rendszeren változtatni.69 A klímavédelem ügyében ennél egyértelműbb előrelépést jelent viszont az, hogy az elnökség ideje alatt sikerült az Európai Parlamenttel és az Európai Tanáccsal is megszavaztatni az európai zöld megállapodás egyik sarkalatos pontját képező európai klímarendeletet.70 Ez a jelenlegi formájában meghatározza, hogy az unió területén 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig el kell érni a klímasemlegességet – vagyis a zöld megállapodás egy igen fontos pillérének számít.71

AZ ELNÖKSÉG IDEJE ALATT A KÜLÜGYEK TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK Korábban már említettem: Portugália uniós elnökségeinek visszatérő motívuma, hogy azokat saját kapcsolatrendszerét felhasználva – és eközben a saját érdekeit is szem előtt tartva – igyekszik az EU külkapcsolatainak fejlesztésére felhasználni. Később még lesz szó róla, hogy a közös külpolitikát az ország 2021-es elnöksége alatt is igyekezett az immár hagyományosnak számító régiók (Latin-Amerika, Afrika, India) irányában erősíteni, de talán nem túlzás azt állítani, hogy ezúttal legalább ekkora, ha nem nagyobb súllyal estek a latba az atlanti térség felfeslett külkapcsolati hálózatának helyreállítására tett erőfeszítések.

65 Gabriela Galindo – Zosia Wanat: Greens grumble at EU farm reform fudge. Politico. 2021. június 25. <https://www.politico.eu/article/greens-grumble-eu-farm-reform-common-agricultural-policy/ > Hozzáférés: 2021. június 31.

Josh Gabbatiss – Giuliana Viglione: Q&A: Will EU Common Agricultural Policy reforms help tackle climate change? CarbonBrief. 2021. július 26. <https://www.carbonbrief.org/qa-will-eu-common-agricultural-policyreforms-help-tackle-climate-change > Hozzáférés: 2021. augusztus 1. 66

Eddy Wax – Gabriela Galindo: Europe’s farm fail. Politico. 2021. május 28. <https://www.politico.eu/article/ europe-eu-farming-fail-common-agricultural-policy-budget-environment/ > Hozzáférés: 2021. július 30. 67

68 The new common agricultural policy is good for Portugal. Newline.news. 2021. június 28. <https://newsline. news/the-new-common-agricultural-policy-is-good-for-portugal/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 23. 69 New EU farm policy will worsen environmental crises for years. European Environmental Bureau. 2021. június 25. <https://eeb.org/major-new-eu-farm-policy-will-worsen-environmental-crises/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 23. 70 Council adopts European climate law. European Council, Council of the European Union. 2021. június 28. <https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2021/06/28/council-adopts-european-climate-law/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 23. 71 European Parliament Passes European Climate Law. 2021portugal.eu. 2021. június 24. <https://www.2021portugal.eu/en/news/european-parliament-passes-european-climate-law/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 1.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az atlanti térség Portugália számára már századok óta kiemelt fontosságot élvez; ez részben egyedülálló földrajzi pozíciójából fakad, hiszen az Ibériai-félsziget csücskébe szorult országnak történelme java része során csak egyetlen másik európai államalakulattal volt közös határa, ez pedig a vele gyakran ellenséges viszonyt ápoló Spanyolország volt. Európa szívétől ráadásul a félsziget északi részén húzódó Pireneusok is elszigetelték. Ha tehát a portugálok nyitni akartak a világ felé, akkor azt leginkább az Atlanti-óceánon keresztül tudták megtenni, s ezáltal legalább annyira atlanti, mint amennyire dél-európai országnak tekintették hazájukat.72 Ha végigtekintünk az ország történetén, akkor annak atlanti irányultsága leginkább abban érhető tetten, ahogy megpróbálta „birtokba venni” az óceánt, hiszen az elsők között volt a gyarmatbirodalmak felállítása, és az utolsók között ezek 20. századi felszámolása során. A múlt században ráadásul az António de Oliveira Salazar nevével fémjelzett tekintélyelvű állam évtizedei alatt az atlanti irányultság az állami propaganda egyik fontos elemévé vált, hiszen vezetői az országot úgy próbálták beállítani, mint egy három földrészt átfogó „plurikontinentális” államot,73 amelynek különböző területei az egésznek mind egyenragú részei (s ezáltal maga a dekolonizáció fogalma is értelmezhetetlen az esetében).74 A salazari évtizedek hivatalos propagandája azt is minden lehető módon próbálta belesulykolni az emberek fejébe, hogy az állam európai kontinensen fekvő felének történelmi missziója van a többi résszel szemben,75 maga az ország pedig egyáltalán nem tekinthető kicsinek, hiszen tengerentúli – elsősorban pedig afrikai – területei méretben bármelyik másik európai állam fölé emelik. Nem csoda tehát, hogy a gyarmatok irányába összeköttetést jelentő Atlanti-óceán történelmük során a portugálok identitásának és külpolitikájának egyik meghatározó elemévé vált. A fenti atlanti orientáció az ország tradicionális szövetségi politikájában is jól tetten érhető. Nagy-Britanniához már 1373 óta folyamatosan erős szálak fűzik, a két ország által ekkor megkötött szerződés a hagyomány szerint ugyanis máig érvényben van, és különböző kiegészítéseivel, illetve más megegyezésekkel együtt sokáig Londont tette Lisszabon legfontosabb szövetségesévé, a Portugália függetlenségét garantáló legfontosabb erőközponttá, kereskedelmének fő partnerévé, valamint külpolitikájának elsőszámú igazodási pontjává – olyannyira, hogy a britek európai együttműködéssel

Nuno Morgado: Portugal as an Old Sea Power: Exploring the EU Membership as Geopolitical Design. Journal of Territorial and Maritime Studies. 2021/nyár–ősz. 64.

Adolfo Cueto Rodriguez: La nación pluricontinental: La entelequia colonial del Estado Novo (1930–1974). Espacio, tiempo y Forma, Serie V, Historia Contemporánea. 2013/25. 111–130. <https://doi.org/10.5944/ etfv.25.2013.12191 >

Norrie MacQueen: Portugal. Decolonization without Agency. In: The Oxford Handbook of the Ends of Empire. Szerk.: Martin Thomas – Andres Thompson. Oxford University Press, Oxford, 2018. 163.

Vö. pl. Salazar 1934. április 28-án, 1935. augusztus 14-én, illetve 1936. június 8-án elmondott beszédeit. Mendo Castro Henriques – Gonçalo de Sampaio e Mello: Salazar. Pensamento de doutrina política. Textos antológicos. Editorial Verbo, Lisszabon – São Paulo, 2007. 234–237. Lásd még Jorge Miranda: As Constituições Portugueses. Livraria Petrony, Lisszabon, 1997. 312. 75

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

kapcsolatos víziója a portugálok EFTA-csatlakozásának76 és az Európai Közösségekhez való viszonyulásának a hátterében is felfedezhető volt.77 Portugáliának az atlanti szövetségek felé való orientációja akkor sem gyengül meg, amikor a második világháború után az Egyesült Királyság nemzetközi ereje és tekintélye hanyatlani kezdett, hiszen a háború során, illetve azt követően Washington lépett a helyére. A világméretű konfliktus folyamán a függetlenségét a végsőkig megtartani kívánó Portugáliát az Egyesült Államoknak végül sikerült rábírnia, hogy az Azori-szigeteken bocsásson a rendelkezésére egy légi bázist.78 A portugálok kedvező döntése, illetve a salazari állam következetes és elszánt antikommunizmusa aztán nagy súllyal esett a latba a háború után négy évvel, 1949-ben, amikor az ország meghívót nyert az észak-atlanti térség védelmét biztosító NATO-ba. Ettől kezdve London helyett Washington lett Lisszabon biztonságának legfőbb garantálója – a nagyobb történeti mintázatokat illetően viszont ez nem jelentett törést az ország atlanti orientációjában, hiszen Portugália külpolitikájának sarkalatos pontját továbbra is tengerentúli területeinek megtartása, s ezáltal az atlanti útvonalak biztosítása jelentette (jóllehet a dekolonizációval szembeni ellenállása idővel e szövetségesi kapcsolataira is rányomta a bélyegét).79 Salazar halála után, a diktatúra utolsó éveiben viszont fokozatosan feltűntek a zászlajukra az Európa felé fordulást tűző politikai erők; a rendszer 1974-es bukásával végleg ez az irányvonal került az előtérbe, és megkezdődött Portugália Európai Közösségekhez történő 1986-os csatlakozásának előkészítése.80 Noha a fenti események az atlanti vonal háttérbe szorulását mutatták, ez nem jelenti azt, hogy annak fontossága teljesen semmivé vált volna. Mi több, uniós csatlakozása után Portugália az atlanti kapcsolataival próbált ellenpontot képezni a túlságosan kontinensközpontú közösségi projektnek, és időbe telt, amíg visszafogottsága feloldódott, majd az integráció politikai kezdeményezéseit is elkezdte magáévá tenni,81 sőt, úgy döntött, hogy azokban vezető szerepet kíván betölteni.82 Éppen azért viszont, mivel – az előbbiek ismeretében érthető módon – az atlanti kapcsolat Portugália számára az átlagosnál is fontosabbnak számít, nagy jelentőséggel bírt, hogy az elnökséget ő tölthette be abban a pillanatban, amikor a brexit és a 2020-as amerikai elnökválasztás miatt a transzatlanti relációt újra kellett hangolni. A brexit már a kezdet kezdetétől rosszul érintette az országot, mivel emiatt hagyományos szövetségi rendszere összeütközésbe került jelenlegi EU, illetve integráció iránti elkötelezettségével: egyszerre

Az EFTA az European Free Trade Association, vagyis az 1960-ban az Egyesült Királyság, Ausztria, Dánia, Portugália, Svédország, Norvégia és Svájc által alapított, de ma már csak az utóbbi kettőből, továbbá Izlandból és Lichtensteinből álló Európai Szabadkereskedelmi Társulás rövidítése.

António Raimundo: Portugal face ao Brexit: um europeísmo perseverante, mas sob pressão acrescida. Relações Internacionais (R:I). 2017/56. 117. <https://doi.org/10.23906/ri2017.56a07 >

78 Alexandre Luís Moreli Rocha: As pressões dos Aliados e a evolução da política externa portuguesa entre 1942 e 1943: da neutralidade à colaboração. Revista de História. 2009/161. 114–144. <https://doi.org/10.11606/issn.2316-9141.v0i161p113-144 >

Nuno Severiano Teixeira: Portugal e NATO: 1949–1999. Nação e Defesa. 1999/89. 26.

Atlantismo ou europeísmo? Janus Online. 2002. <http://www.janusonline.pt/arquivo/2002/2002_3_1_5.html >

Ferreira-Pereira: Portugal e a presidência da União Europeia. 131–143.

Aníbal Cavaco Silva: Portugal and the Future of the European Union. Brown Journal of World Affairs. 2018/2. 9–12.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

tartott attól, hogy a britek távozása negatívan hat majd a további egységesülésre, és attól, hogy eddigi külpolitikája csorbát szenved, hiszen London Lisszabon fontos partnerének számított az unió nyitását célzó törekvésekben és az atlanti irányultság fenntartásában. Bár a brexitről szóló szavazást megelőző időszakban nem zárkóztak el teljesen az angolok által kifogásolt pontok reformja elől,83 a portugálok azt is nyilvánvalóvá tették, hogy semmi olyan változtatást nem támogatnak, ami kedvezőtlenül érintheti az EU alapjait.84 Ez az alapvetően benevolens hozzáállás a brexittárgyalások során végig kitartott, Portugália ugyanis nem volt annak a híve, hogy az Egyesült Királyságot büntetni kellene a döntése miatt, hiszen el kívánta kerülni, hogy a szigetország távozása akár a két állam, akár az unió és NagyBritannia viszonyára negatív hatással legyen. Ez a mentalitás a britek és az unió között megszületett kereskedelmi és együttműködési megállapodás 2020. december 30-iki aláírása után következő portugál elnökség időszakára is jellemző maradt. Portugáliára hárult ugyanis a megállapodás megszavaztatása és implementálása, valamint a még rendezetlen kérdések megoldása. A feladatot viszont a jelenlegi brit kormány sem könnyítette meg számára, hiszen Boris Johnson miniszterelnök március elején úgy döntött, országa egyoldalúan meghosszabbítja azt a megállapodás által kínált türelmi időszakot, amely lehetővé tette, hogy az Egyesült Királyság bizonyos termékek esetében ki tudja alakítani az észak-írországi protokollban előírt és a nagypénteki megállapodás által elért békés viszonyoknak, illetőleg az EU egységes piacának a megőrzését célzó vámellenőrzést.85 Lépését az Európai Bizottság sérelmesnek találta, s ezért jogi lépéseket helyezett kilátásba.86 Ekkorra az EU és az Egyesült Királyság között már egy másik, kereskedelmi jellegű ügyben is feszültté vált a viszony, mivel az unió előbb az északír protokollra hivatkozva korlátozni akarta a területéről történő vakcinakivitelt,87 majd a szigetországot vádolta meg exportkorlátozással,88 végül pedig ő maga kívánt ezzel az eszközzel

83 European Views on the UK’s Renegotiation: Ireland, Portugal, Austria and Croatia. London School of Economics and Political Science. 2015. október 21. <https://blogs.lse.ac.uk/europpblog/2015/10/21/ european-views-on-the-uks-renegotiation-ireland-portugal-austria-and-croatia/ > Hozzáférés: 2020. január 10.

Lívia Franco: Portugal and Brexit: Old Alliance, New Government. European Council on Foreign Relations. 2015. október 29. <https://ecfr.eu/article/commentary_portugal_and_brexit_old_alliance_new_ government4085 > Hozzáférés: 2020. április 10. 84

Joe Mayes – Ian Wishart: U.K. Stokes EU Tension With Unilateral Northern Ireland Move. Bloomberg. 2021. március 3. <https://www.bloomberg.com/news/articles/2021-03-03/u-k-inflames-eu-tensions-withunilateral-northern-ireland-move > Hozzáférés: 2021. augusztus 24. 85

Withdrawal Agreement: Commission sends letter of formal notice to the United Kingdom for breach of its obligations under the Protocol on Ireland and Northern Ireland. European Commission. 2021. március 15. <https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_21_1132 > Hozzáférés: 2021. augusztus 25. 86

Bizottság (EU) 2021/111 végrehajtási rendelete egyes termékek kivitelének exportengedély bemutatásához kötéséről. Az Európai Unió Hivatalos Lapja. 2021. január 31. <https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/ PDF/?uri=OJ:L:2021:031I:FULL&from=HU >. Lásd még John Curtis: Northern Ireland Protocol: Article 16 and EU vaccine export controls. UK Parliament, House of Commons Library. 2021. február 2. <https://commonslibrary. parliament.uk/northern-ireland-protocol-article-16-and-eu-vaccine-export-controls/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 25. 87

Martin Banks: Charles Michel at centre of war of words with UK over COVID vaccines. The Parliament Magazine. 2021. március 12. <https://www.theparliamentmagazine.eu/news/article/charles-michel-at-centreof-war-of-words-with-uk-over-covid-vaccines > Hozzáférés: 2021. augusztus 25. 88

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

élni az AstraZeneca oltóanyagai esetében.89 A felfokozott hangulatban az Európai Parlament a brit kormány bejelentése után úgy döntött, elnapolja a tagországok kormányai által már elfogadott kereskedelmi és együttműködési szerződésről szóló szavazást,90 és annak a veszélye is fennállt, hogy ha esetleg tovább fajul a helyzet, akkor egy, a frakcióvezetők által tett korábbi nyilatkozatnak megfelelően egyáltalán nem fogja ratifikálni a megegyezést,91 főleg, miután a parlament másodszor is a szavazás halasztása mellett határozott.92 Mindez tehát nem könnyítette meg a portugál elnökség eredeti törekvéseinek megvalósulását. A parlament azonban két nappal az előre megállapított határidő előtt végül megszavazta a szerződést,93 és így másnap a Portugália által elnökölt tanács is áldását adhatta rá,94 ezzel pedig Lisszabonnak sikerült teljesítenie az egyik prioritást élvező külpolitikai célkitűzését.95 A siker után a portugál politikusok nem mulasztották el az alkalmat, hogy hangot adjanak a britek iránti mély szimpátiájuknak is, hiszen António Costa kifejtette: „büszkék vagyunk rá, hogy hozzájárulhattunk e rendkívül fontos szomszédunkkal, szövetségesünkkel és partnerünkkel kialakítandó partneri viszony megteremtéséhez”.96 A külügyekért felelős Augusto Santos Silva pedig azt is hozzátette, hogy bár a szerződés Európa számára is rendkívüli jelentőséggel bír, országa számára különösen kedves, hogy azt az ő elnöklete alatt sikerült elfogadni: „Portugália […] európai ország, történetileg Európa térségébe illeszkedik, ám ezzel egy időben atlanti ország is, az Egyesült Királysághoz fűződő, nagy múltnak örvendő kapcsolataink pedig igen mélyek.”97

89 EU warns AstraZeneca of export ban if bloc not supplied first. Deutsche Welle. 2021. március 20. <https://www.dw.com/en/eu-warns-astrazeneca-of-export-ban-if-bloc-not-supplied-first/a-56937185 > Hozzáférés: 2021. augusztus 25. 90 Hans von der Burchard: MEPs postpone setting date to ratify Brexit deal amid Northern Ireland row. Politico. 2021. március 4. <https://www.politico.eu/article/meps-postpone-setting-date-for-brexit-deal-ratification/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 25.

Statement of the UK Coordination Group and the leaders of the political groups of the EP. European Parliament. 2020. szeptember 11. <https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20200907IPR86513/statementof-the-uk-coordination-group-and-ep-political-group-leaders > Hozzáférés: 2021. augusztus 25. 91

Maïa de La Baume: MEPs stall EU-UK trade deal ratification — again. Politico. 2021. április 13. <https://www. politico.eu/article/eu-uk-trade-post-brexit-deal-ratification-delayed-again/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 25. 92

93 Parliament formally approves EU-UK trade and cooperation agreement. European Parliament. 2021. április 28. <https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20210423IPR02772/parliament-formally-approves-euuk-trade-and-cooperation-agreement > Hozzáférés: 2021. augusztus 25.

EU-UK trade and cooperation agreement: Council adopts decision on conclusion. European Council, Council of the European Union. 2021. április 29. <https://www.consilium.europa.eu/en/press/pressreleases/2021/04/29/eu-uk-trade-and-cooperation-agreement-council-adopts-decision-on-conclusion/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 25. 94

95 Priorities. 2021portugal.eu. <https://www.2021portugal.eu/en/programme/priorities/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 25. Lásd még: Lucienne Attard: Priority dossiers under the Portuguese EU Council Presidency. European Parliamentary Research Service, PE 659.434. 2021. január. 2. <https://www.europarl.europa.eu/ RegData/etudes/BRIE/2021/659434/EPRS_BRI(2021)659434_EN.pdf > 96 Brexit: Costa salienta papel da presidência portuguesa para “parceria forte” com o Reino Unido. TVI24. 2021. április 28. <https://tvi24.iol.pt/politica/antonio-costa/brexit-costa-salienta-papel-da-presidenciaportuguesa-para-parceria-forte-com-o-reino-unido > Hozzáférés: 2021. május 15. 97 Brexit: Acordo aprovado na presidência portuguesa é “particularmente saboroso” – MNE. Visão. 2021. április 28. <https://visao.sapo.pt/atualidade/economia/2021-04-28-brexit-acordo-aprovado-napresidencia-portuguesa-e-particularmente-saboroso-mne/ > Hozzáférés: 2021. május 15.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Az Egyesült Királysághoz fűződő kapcsolatok területén szintén sikernek tekinthető a halászati jogokról szóló megállapodás – ennek lezárása, illetve a szükséges kétoldalú egyeztetések lebonyolítása ugyanis Portugáliára maradt. Márciusban úgy tűnt, hogy ezen – a brexittárgyalásoknak egyébként lényegi részét jelentő – területen is erősödnek a feszültségek a két fél között, mivel vita tört ki a brit korona fennhatósága alá tartozó, de nem az Egyesült Királyság részét képező Csatorna-szigetek egyikének, Jersey-nek a területi vizein történő halászattal kapcsolatban, ennek során pedig még a sziget védelmi ügyeiért felelős brit tengerészet hajói is megjelentek a térségben. Jersey-t korábban egyébként belevették a kereskedelmi és együttműködési megállapodásba, ám a halászati engedélyek kiadása körül kialakult vita miatt az Európai Bizottság ebben az esetben is az egyezség megszegésével vádolta a másik felet.98 A problémát a két oldal ugyan egészen a portugál elnökség végéig nem tudta orvosolni,99 ám júliusban az Európai Tanáccsal ezzel együtt is sikerült elfogadtatni a halászati lehetőségekről szóló megállapodást.100 Jóllehet ez még csupán átmeneti megoldást jelent, az elnökség hivatalos véleménye az, hogy a későbbi megegyezés számára is megfelelő precedenst fog teremteni.101 Portugália és az EU számára az atlanti térség másik kiemelten fontos relációját természetesen az Egyesült Államok jelenti. Trump elnök, illetve az általa meghirdetett „America First”-politika négy éve a legtöbb európai ország, így Portugália számára is kihívásokkal telinek bizonyult, dacára annak, hogy Lisszabon a transzatlanti szövetség oszlopos tagja, és – szemben más európai államokkal – a NATO elkötelezett híve.102 Az ország azonban az elmúlt néhány esztendő során több más társához hasonlóan szerencsétlen módon belekeveredett az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó geopolitikai összefeszülésbe. Ennek háttere, hogy a 2007 és 2008 közötti pénzügyi válságtól tépázott időszakban Kína vált Portugália egyik legjelentősebb befektetőjévé, tevékenysége nyomán pedig több, stratégiailag fontos – a biztosítás területén, a bank- és pénzügyi szektorban, a médiában vagy a légiközlekedésben érdekelt – helyi vállalat is az ázsiai ország Európában befektetési

Andrew Woodcock: Jersey fishing row: European Commission says UK is breaking Brexit trade deal. Independent. 2021. május 6. <https://www.independent.co.uk/news/uk/politics/brexit-jersey-eu-ukfrance-b1843053.html > Hozzáférés: 2021. augusztus 26. 98

99 Jersey offers amnesty extension in effort to resolve fishing dispute. Bailiwick Express Jersey Edition. 2021. június 28. <https://www.bailiwickexpress.com/jsy/news/jersey-offers-extension-fishing-transitionperiod-effort-resolve-dispute-eu-and-france/#.YSdhN-fLcTs > Hozzáférés: 2021. augusztus 26.

A Tanács jóváhagyta az EU és az Egyesült Királyság közötti, a halászati lehetőségekről szóló megállapodást. Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa. 2021. június 11. <https://www.consilium.europa. eu/hu/press/press-releases/2021/06/11/council-approves-eu-uk-agreement-on-fishing-opportunities/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 26.

100

101 Agreement on fisheries is “a milestone in EU-UK relations”. 2021portugal.eu. 2021. június 9. <https://www.2021portugal.eu/en/news/agreement-on-fisheries-is-a-milestone-in-eu-uk-relations/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 26.

Rui Pedro Matos Tendeiro – João Manuel Pires – Daniel Américo Rosa Menezes: As novas missões no quadro da OTAN. Trabalho de Investigação de Grupo do CPOG 2016/2017. Instituto Universitário Militar, Departamento de Estudos Pós-Graduados, Pedrouços, 2017. 18–19. <https://comum.rcaap.pt/ bitstream/10400.26/21940/1/03_TIG%20AEE%20GT03%20-%20Novas%20Misso%CC%83es%20no%20 Quadro%20da%20OTAN.pdf > Lásd még Jacopo Barigazzi: Portuguese defense minister: Macron is wrong on NATO (despite Trump). Politico. 2020. június 18. <https://politi.co/2SQswtf > Hozzáférés: 2021. május 10.

102

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

lehetőségeket kereső cégei kezébe került,103 Lisszabon korábbi, illetőleg jelenleg is regnáló kormányai pedig mindezt barátságosan szemlélték, sőt, bátorították is.104 A kínai befektetők eközben az ország legnagyobb mélytengeri kikötővárosában, a fővároshoz közel fekvő Sinesben is igyekeztek koncessziót szerezni egy konténerkikötő megépítésére – ez pedig minden bizonnyal a Peking által Egy övezet, egy út néven útjára indított kezdeményezés egyik fontos állomása lenne.105 Gondot jelentett azonban, hogy ugyanezt a koncessziót eközben az Egyesült Államok is kinézte magának. Washington ugyanis az európai gázpiacára való belépésről, illetve Oroszország energiahordozók terén a kontinensen élvezett dominanciájának megtöréséről szőtt tervei részeként egy cseppfolyósított földgázt fogadó állomást (vagyis egy LNG-terminált) építene ide. Ennek megvalósítása érdekében és a trumpi politika jegyében pedig Washington nyomást kezdett gyakorolni Portugáliára, miáltal az ország belecsöppent a két hatalom közötti globális adok-kapokba.106 A Kínával az „Egy övezet, egy út”-kezdeményezéssel kapcsolatban 2018-ban egyetértési nyilatkozatot aláíró államnak most azzal kellett szembesülnie, hogy Peking különleges barátjaként kezelik. A kormány ennek ellenére kitartott amellett, hogy az ő szándéka csupán az, hogy a kikötői koncesszióval kapcsolatban megtalálja a Portugália számára leginkább előnyös megállapodást.107 Washington ezt követően Kína elleni kampánya következő állomásaként már azt is Lisszabon szemére vetette, hogy az ottani politikusok 5G-fejlesztési terveik során az amerikai intenciókkal szemben a Huawei-re is számítanának.108 Az Egyesült Államok akkori lisszaboni nagykövete úgy fogalmazott, hogy Portugáliának választania kellene hagyományos szövetségese és újsütetű gazdasági partnere között, majd szinte nyílt fenyegetéssel élve azt is felvetette, hogy ha ez nem történik meg, akkor egyes portugál vállalatokat gazdasági szankciókkal sújthatnak, továbbá az ország Egyesült Államokkal való biztonsági és védelmi együttműködése is sérülhet majd.109 A portugálok

Philippe Le Corre: Chinese Investments in European Countries: Experiences and Lessons for the “Belt and Road” Initiative. In: Rethinking the Silk Road. China’s Belt and Road Initiative and Emerging Eurasian Relations. Szerk.: Maximilian Mayer. Palgrave Macmillan, [s.l.], 2018. 169. Lásd még Hugo Neutel: Banca, energia, seguros e aviação: os grandes investimentos chineses em Portugal. TSF Rádio Notícias. 2018. december 4. <https://www.tsf.pt/economia/banca-energia-seguros-e-aviacao-os-grandes-investimentos-chineses-emportugal-10272787.html > Hozzáférés: 2021. május 10. 103

Jochen Faget: Portugal: A China-friendly EU nation driven by need. Deutsche Welle. 2019. március 12. <https://p.dw.com/p/3ErqQ > Hozzáférés: 2021. május 10. 104

105 Porto de Sines pode representar uma nova era na relação entre Portugal e China. República Portuguesa, XXI Governo Constitucional. 2019. május 22. <https://www.portugal.gov.pt/pt/gc21/comunicacao/noticia?i=portode-sines-pode-representar-uma-nova-era-na-relacao-entre-portugal-e-china > Hozzáférés: 2021. május 10. 106 Margarida Cardoso: Concessão do Porto de Sines apanhada na guerra comercial EUA–China. Expresso. 2019. szeptember 21. <https://expresso.pt/economia/2019-09-21-Concessao-do-Porto-de-Sines-apanhadanaguerra-comercialEUAChina > Hozzáférés: 2021. május 10.

Peter Wise: Lisbon rebuffs claims Portugal is China’s ‘special friend’ in EU. Financial Times. 2020. január 20. <https://on.ft.com/3wkusbK > Hozzáférés: 2021. május 10. 107

108 Filipa Soares: Why Portugal fears a backlash if Trump is re-elected US president. Euronews. 2020. november 3. <https://www.euronews.com/2020/11/03/why-portugal-fears-a-backlash-if-trump-is-reelected-us-president > Hozzáférés: 2021. május 10. 109 Patricia Cunha: US or China? Americans call on Portugal to choose. EURACTIV. 2020. szeptember 29. <https://www.euractiv.com/section/all/short_news/us-or-china-americans-call-on-portugal-to-choose/ > Hozzáférés: 2021. május 10.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

azonban hajthatatlannak bizonyultak,110 és azt is kijelentették, hogy bár tudják, szövetségesi kötelékeik kikhez fűzik őket, az ország javát is szem előtt kell tartaniuk. A két ország viszonya tavaly év végére tehát némileg feszültté vált, a Fehér Ház élén történt vezetőváltást így a legtöbb európai országhoz hasonlóan valószínűleg Portugália is megkönnyebbüléssel nyugtázta, mivel bízott benne, hogy az új kormány friss lendületet adhat a transzatlanti relációnak.111 A fenti okokból kifolyólag Lisszabon fontosnak tartotta, hogy elnökségének fél éve alatt a transzatlanti kapcsolatok fejlesztése kapcsán eredményeket tudjon felmutatni. Látható, hogy ez az ország saját érdeke is volt, ám összeurópai szempontból ugyancsak kardinális kérdésnek számított – főleg mivel 2020 decemberében az EU és Kína között lezárták az ún. átfogó beruházási megállapodással kapcsolatos tárgyalásokat,112 ezt pedig az Egyesült Államokban – éppen az új elnök beiktatása előtt – nem találták barátságos lépésnek.113 A fenti előzmények ismeretében nem csoda, ha elnöki terminusuk alatt a portugálok külpolitikai prioritásnak tekintették, hogy fórumot biztosítsanak a brüsszeli és washingtoni politikusok közötti személyes egyeztetésnek, illetve hogy elérjék: a találkozón lehetőleg az új elnök is részt vesz majd.114 Igyekezetüket végül siker koronázta, hiszen Joe Biden első külföldi útja Európába vezetett, az európai vezetők pedig bíztak benne, hogy a megbeszélések nagyban hozzájárulnak majd a transzatlanti kapcsolatok javulásához.115 A találkozó megrendezése Portugália esetében annyiból mindenképp sikeresnek tekinthető, hogy az ország erőfeszítéseit maga az amerikai elnök is elismerte és értékelte azzal a gesztusával, hogy portugál kollégájának május végén elküldött levelében közelgő nemzeti ünnepe előtt üdvözölte a portugál népet, kidomborítva a két országot összekapcsoló értékeket és megköszönve a Lisszabonnak a megelőző félév során a kapcsolatok javítása

Patricia Cunha: Portugal: Executive reacts to US demand of ‘friends, allies’ choice. LUSA. 2020. szeptember 28. <https://www.lusa.pt/article/RAvlD1sOgd5Z1piP10H1mjMSZM5iuSI1/portugal-executive-reacts-to-us-demandof-friends-allies-choice > Hozzáférés: 2021. május 10. 110

Costa espera de Joe Biden regresso da relação transatlântica e do multilateralismo. Jornal de Negócios. 2020. november 9. <https://www.jornaldenegocios.pt/economia/politica/detalhe/costa-espera-de-joe-bidenregresso-da-relacao-transatlantica-e-do-multilateralismo > Hozzáférés: 2021. május 10. Lásd még Hélder Gomes: Portugal espera um alívio entre EUA e China. Expresso. 2020. november 13. <https://expresso.pt/ politica/2020-11-13-Portugal-espera-um-alivio-entre-EUA-e-China > Hozzáférés: 2021. május 10. 111

112 EU–Kína vezetői találkozó: eredmények elérése az EU érdekeinek és értékeinek érvényesítésével. European Council, Council of the European Union. 2020. december 30. <https://www.consilium.europa.eu/media/47798/ hungarian.pdf > Hozzáférés: 2020. augusztus 31.

Andrew Small: Europe’s China deal: How not to work with the Biden administration. European Council on Foreign Relations. 2021. január 21. <https://ecfr.eu/article/europes-china-deal-how-not-to-work-with-the-bidenadministration/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 31. 113

EU/Presidency: Lisbon would ‘very much like’ to organise first meeting with Joe Biden. LUSA. 2021. január 13. <https://www.lusa.pt/article/WDXBq7gUniTr81FXzkkDTTMSZM5iuSI1/eu-presidency-lisbon-would-very-muchlike-to-organise-first-meeting-with-joe-biden > Hozzáférés: 2021. augusztus 31. 114

Martin Banks: MEPs see upcoming Biden visit to Europe as chance to reinvigorate transatlantic relations. The Parliament Magazine. 2021. május 5. <https://www.theparliamentmagazine.eu/news/article/meps-seeupcoming-biden-visit-to-europe-as-chance-to-reinvigorate-transatlantic-relations > Hozzáférés: 2021. augusztus 1. 115

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

érdekében tett erőfeszítéseit.116 A látogatás az unió szempontjából is pozitívnak tekinthető, hiszen az amerikai államfő hangsúlyozta az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok megerősítésének fontosságát, és ennek jegyében a két félnek sikerült megegyezésre jutnia a repülőgépgyártó óriás, az Airbus és a Boeing állami támogatása körül csaknem két évtizede húzódó vitában, ezzel pedig enyhítenie a transzatlanti kereskedelemben az utóbbi évek során érzékelhető feszültségeken.117 Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a Biden által megütött barátságos hangnem valószínűleg egy átfogóbb – és már Trump által is középpontba helyezett – célt szolgál, hiszen legfőképp arra irányul, hogy Washington Kína elleni fellépéséhez szövetségeseket tudjon találni.118 Ez pedig azt is jelenti, hogy egyes, több európai állam számára is fontos transzatlanti ügyek – így például Oroszország kérdése – az Egyesült Államok prioritási listáján hátrébb sorolódtak.119 Valószínűleg az Airbus–Boeing-megegyezésben is azért sikerült áttörést elérni, mert az a nemzetközi piacokon gyengítheti a feljövőben lévő kínai gyártó, a COMAC pozícióit.120 Hasonló célt szolgál számos más eddigi – többek között az acél- és alumíniumipari termékek kereskedelme területén meglévő121 – vámtarifa eltörlése is, ennek nyomán ugyanis Washington az unió Kínától való függésének csökkentését remélheti122 – jóllehet a kérdésre az amerikai elnök látogatása során még csak időleges és inkább az EU részéről nagyvonalú megoldás született.123 Ha azonban sikerül rendezni a vitát, akkor az az unió számára is egyértelműen előnyös lesz. Ugyanígy mindkét fél számára kedvező eredmén�nyel járhat az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács felállítása, hiszen az éppúgy

Mensagem de felicitações do Presidente dos Estados Unidos da América a propósito do Dia de Portugal. Presidency of the Portuguese Republic. 2021. május 29. <https://www.presidencia.pt/en/news-agenda/allnews/2021/05/mensagem-de-felicitacoes-do-presidente-dos-estados-unidos-da-america-a-proposito-do-diade-portugal/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 2.

116

Madiha Afzal [et al.]: Around the halls: Impressions and conclusions from President Biden’s first international trip. Brookings. 2021. június 18. <https://www.brookings.edu/blog/order-from-chaos/2021/06/18/around-the-hallsimpressions-and-conclusions-from-president-bidens-first-international-trip/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 2.

117

David E. Sanger – Steven Erlanger: For Biden, Europe Trip Achieved 2 Major Goals. And Then There Is Russia. The New York Times. 2021. július 15. <https://www.nytimes.com/2021/06/17/world/europe/joe-bidenvladimir-putin-usa-russia.html > Hozzáférés: 2021. augusztus 4.

118

Max Hastings: Biden’s Europe Trip Is an End, Not a New Beginning. Bloomberg. 2021. június 13. <https://www.bloomberg.com/opinion/articles/2021-06-13/biden-s-europe-trip-is-an-end-not-a-newbeginning > Hozzáférés: 2021. augusztus 2.

119

120 Mercy A. Kuo: Biden in Europe: G-7, NATO, and China. Insights from Giuseppe Gabusi. The Diplomat. 2021. június 29. <https://thediplomat.com/2021/06/biden-in-europe-g-7-nato-and-china/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 4. 121 EU–US relations. EU–US Steel and Aluminium Trade. European Commission. 2021. június. <https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2021/june/tradoc_159644.pdf > Hozzáférés: 2021. szeptember 3.

Sanger–Erlanger.

122

Steve Holland [et al.]: Quoting Irish poet, Biden ends EU trade war in renewal of transatlantic ties. Reuters. 2021. június 16. <https://www.reuters.com/world/after-nato-biden-turns-eu-renewal-transatlanticties-2021-06-14/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 5.

123

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

beleillik az amerikaiak kínai technológiai konkurenciát visszaszorítani célzó törekvéseibe,124 mint az unió digitalizációval kapcsolatos stratégiájába.125 A transzatlanti kapcsolatokban elért fejlemények tehát a jelen állás szerint mindenképp biztatóak, ám az eddig megtett pozitív irányú lépések korántsem szavatolják egyértelműen, hogy a fejlődés a jövőben is töretlen lesz. Az európaiak már most is érzékelték, hogy az Egyesült Államok figyelmének központja egyre inkább más irányba – Kína felé – fordul, és hogy ez alapvető hatással lesz Európára is, jóllehet az Atlanti-óceán innenső oldalán sokan nem tudnak azonosulni az Egyesült Államok hidegháborús retorikájával,126 Pekinggel pedig a „ti és mi”-logikánál sokkal komplexebb – a versengést és az együttműködést ugyanúgy magába foglaló – viszonyra törekednének. Az atlanti-transzatlanti reláció mellett még három olyan, hagyományosan a portugál EU-s politika terrénumának tekinthető térség van, amelyekkel Lisszabon a mostani elnökségi periódusát kihasználva igyekezett szorosabbra fűzni az unió (és ezáltal a saját) kapcsolatait: India, Afrika és Latin-Amerika. Mint ahogy az előbbiekben már volt szó róla, korábbi elnökségei során Lisszabon meglehetősen sokat tett az EU és Újdelhi közötti kapcsolatok megerősítéséért. A 2004-ben kettejük között meghirdetett stratégiai partnerség egy idő után a felek érdektelenségébe fulladt,127 és a 2013-ban befagyasztott tárgyalások óta az általuk előkészíteni tervezett szabadkereskedelmi megállapodás ügyében sem volt érdemi előrelépés.128 A portugál elnökség alatt megszervezett találkozó tehát az elakadt együttműködést és a megfeneklett tárgyalásokat kívánta előrelendíteni.129 Bár az unió és az ázsiai ország közötti kereskedelem – a koronavírus-járvány miatti visszaesést leszámítva – az utóbbi bő egy évtizedben megnövekedett, és az EU, illetve India egymás fontos kereskedelmi partnereivé váltak,130 valószínűleg mégsem ez jelentette a legfontosabb motívumot abban, hogy vezetőik újra pályára próbálják állítani a kettejük közötti partnerséget. Ennél fontosabb szerepet játszhatott ugyanis Kína, pontosabban az ország térségben történő – és tavaly év végén

124 Andrew Bennett: What is the US-EU Trade and Technology Council? Tony Blair Institute for Global Change. 2021. június 16. <https://institute.global/policy/what-is-us-eu-trade-and-technology-council > Hozzáférés: 2021. szeptember 6.; Maggie Miller: US, EU establish trade and technology council to compete with China. The Hill. 2021. június 16. <https://thehill.com/policy/cybersecurity/558561-us-and-eu-establish-trade-andtechnology-council-in-effort-to-compete > Hozzáférés: 2021. szeptember 6. 125 Marek Grzegorczyk: EU makes first formal overtures to Joe Biden. Emerging Europe. 2020. december 3. <https://emerging-europe.com/news/eu-makes-first-formal-overtures-to-joe-biden/ > Hozzáférés: 2021. szeptember 6.

Sanger–Erlanger.

126

Emilian Kavalski: The EU – India strategic partnership: neither very strategic, nor much of a partnership. Cambridge Review of International Affairs. 2016/1. 192–208. 127

128 Stefania Benaglia: EU-India: a renewed strategic partnership or business as usual? CEPS. 2019. november 8. <https://www.ceps.eu/eu-india-a-renewed-strategic-partnership-or-business-as-usual/ > Hozzáférés: 2021. szeptember 7.

Countries and regions. India. European Commission. <https://ec.europa.eu/trade/policy/countries-andregions/countries/india/ > Hozzáférés: 2021. szeptember 7.

129

India-EU – international trade in goods statistics. European Council, Eurostat. Utolsó frissítés: 2021. március. <https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=India-EU_%E2%80%93_ international_trade_in_goods_statistics > Hozzáférés: 2021. szeptember 7. 130

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség létrehozásában is manifesztálódó – térnyerése.131 Nem véletlen, hogy az Európai Tanács nem sokkal a tárgyalások megkezdése előtt fogadta el a régióval kapcsolatos saját stratégiáját is.132 A tárgyalásoknak a május 8-án Porto-ban megtartott videós vezetői konferencián történő újbóli beindítása és a stratégiai partnerség megerősítése portugál részről mindenképp sikernek tekinthető, akárcsak azon megállapodás útnak indítása, amelyik a konnektivitási (azaz a digitális és szilárd infrastruktúra fejlesztésére irányuló) partnerség fejlesztését tűzte ki célul.133 A jelen helyzetben az is biztosnak tűnik, hogy a további megegyezések nyélbe ütése mindkét fél számára haszonnal kecsegtetne. Indiának az EU térsége jelenti az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerét, és mindenképp szüksége lenne új befektetésekre és korszerű technológiákra, hogy gazdaságát megint mozgásba tudja hozni, a fiataloknak pedig munkát tudjon biztosítani, közben pedig a Kínával szemben kialakult aszimmetrikus hatalmi viszonyát is legalább szinten tudja tartani. Európa számára ugyancsak kedvező lenne, ha Indiával dűlőre tudna jutni, mivel így termékei számára jelentős piacot nyerne, ellátási láncait diverzifikálni tudná, és hozzá tudna járulni a térség stabilitásának megőrzéséhez.134 Ennek ellenére sem vehető azonban biztosra, hogy a mostani portugál elnökség alatt újrakezdődött folyamat végül vezet-e bármire, mivel mindkét félnek elég komoly elvárásai vannak a másikkal szemben,135 és eddig még a korábbi tárgyalások elakadását okozó tényezőket sem sikerült kiküszöbölniük. Lisszabon Indiához hasonlóan Afrika esetében is jelentős célokat tűzött maga elé a kapcsolatok újbóli felmelegítésével és a stratégiai partnerség megerősítésével kapcsolatban, főleg, hogy a kérdés a migráció, a kínaiak és más szereplők afrikai térnyerése, a gazdasági lehetőségek, valamint a környezetvédelem ügye miatt az EU-ban is egyre inkább előtérbe kerül.136 A portugálok éppen ezért jelentkeztek be arra a feladatra is, hogy az Afrikai Unió vezetőivel 2020 végére tervezett, de nem teljesen világos okokból elnapolt137 magasszintű tárgyalásoknak ők adnak majd otthont. Ez végül nem valósulhatott meg, mivel az EU-s vezetők nem akartak egy újabb halasztásból fakadó fiaskót, az afrikai vezetők pedig Frédéric Grare – Manisha Reuter: Indo-specific: The potential of the EU-India Leaders’ Meeting. European Council on Foreign Relations. 2021. május 27. <https://ecfr.eu/article/indo-specific-the-potential-of-the-euindia-leaders-meeting/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 12. 131

Council conclusions on an EU Strategy for cooperation in the Indo-Pacific. European Council, Council of the European Union. 2021. április 16. <https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-7914-2021-INIT/en/pdf > Hozzáférés: 2021. szeptember 8.

132

133 EU-India Connectivity Partnership. European Council, Council of the European Union. 2021. május 8. <https://www.consilium.europa.eu/media/49508/eu-india-connectivity-partnership-8-may-2.pdf > Hozzáférés: 2021. szeptember 8.

Grare–Reuter.

134

Barbara Moens: Beijing’s rise rekindles EU-India romance. Politico. 2021. január 21. <https://www.politico. eu/article/china-rise-eu-india-trade-deal/> Hozzáférés: 2021. augusztus 14.

135

136 Joint communication to the European Parliament and the Council. Towards a comprehensive Strategy with Africa. European Commission. 2020. március 9. <https://ec.europa.eu/international-partnerships/system/files/ communication-eu-africa-strategy-join-2020-4-final_en.pdf > Hozzáférés: 2021. szeptember 8. 137 Vince Chadwick: Breaking: AU-EU meeting postponed ‘until further notice’. Devex. 2020. december 8. <https://www.devex.com/news/breaking-au-eu-meeting-postponed-until-further-notice-98738 > Hozzáférés: 2021. szeptember 8.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

ragaszkodtak volna a személyes találkozóhoz – erre viszont a koronavírus-járvány miatti bizonytalan helyzetben nem lehetett garanciát vállalni.138 Ennek ellenére a portugál elnökségnek ebben a számára fontos irányban is sikerült néhány apróbb lépést tennie a kapcsolatok mélyítése felé. Egyrészt az Afrikai Unióval közösen sikerült megrendeznie a sorban a negyedik miniszteri szintű mezőgazdasági konferenciát,139 másrészt pedig megszervezte az Afrika és az unió közötti – és egyébként az unió zöldítési stratégiájába is illeszkedő – zöld befektetési fórumot. Ez utóbbinak a hátterében az a felismerés áll, hogy az EU egymagában nem képes egy bizonyos szint alá szorítani a környezetszennyezésért felelős kibocsátást, a jelentős demográfiai és gazdasági növekedés előtt álló és ezért növekvő energiaigényű afrikai kontinens viszont sokat tehet a jövőbeli kibocsátás mérsékléséért, amennyiben a most bevett, fosszilis energiahordozókon alapuló megoldásokat átugorva rögtön a zöld energiatermelést lehetővé tevő technológiákat honosítja meg.140 Ez természetesen Afrikának is jó, hiszen így fenntarthatóbb lesz a gazdasága, a gazdasági növekedése, és új munkahelyeket tud biztosítani a lakosságának, de jó Európának is, hiszen ki tudja helyezni a tőkéjét, el tudja adni az általa kifejlesztett technológiákat, teret tud nyerni a térségben, és hozzá tud járulni a klímacélok teljesüléséhez, miközben az esetlegesen létrejövő új munkahelyek révén talán csökkenteni tudja a tagállamaira nehezedő migrációs nyomást is. A portugálok mindenképp jelentős eredménynek tekintik a fórum megszervezését, mivel – ahogy azt az ország külügyminisztere, Santos Silva kifejtette – a találkozó fontos határkőnek bizonyulhat az Európai Unió és az Afrikai Unió közötti korábban elnapolt találkozó megszervezése során is.141 Végezetül a három fent említett régió közül Latin-Amerika esetében a portugál elnökség legfőbb célként azt tűzte ki maga számára, hogy sikerüljön előremozdítania az EU és a Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay alkotta Dél-amerikai Közös Piac (vagyis portugálul a Mercosul, közismertebb spanyol nevén pedig Mercosur) közötti szabadkereskedelmi megegyezés ügyét.142 Az erről szóló megegyezés 2019-ben mintegy két évtizednyi tárgyalást követően született meg, de még nem teljesen a mostani zöld célkitűzéseknek a szellemében fogant, így az unión belül több nemzeti parlament is elzárkózik annak ratifikálásától részben környezetvédelmi okok miatt, részben pedig azért, mivel az európai

138 Denica Yotova: After Cotonou: How Europe can forge new relations with Africa in 2021. European Council on Foreign Relations. 2021. február 25. <https://ecfr.eu/article/after-cotonou-how-europe-can-forge-newrelations-with-africa-in-2021/ > Hozzáférés: 2021. szeptember 8. 139 Fourth African Union (AU) – European Union (EU) agriculture ministerial conference. European Commission. 2021. június 22. <https://ec.europa.eu/info/events/fourth-african-union-au-european-union-eu-ministerialconference-2021-jun-22_en > Hozzáférés: 2021. szeptember 8. 140 Augusto Santos Silva – Werner Hoyer: Opinion: How to ensure a green road ahead for Africa. Devex. 2021. április 23. <https://www.devex.com/news/sponsored/opinion-how-to-ensure-a-green-road-ahead-forafrica-99727 > Hozzáférés: 2021. szeptember 8. 141 EU/Presidency: Portugal ‘committed to enhancing’ EU-Africa partnership. Macau Business. 2021. április 23. <https://www.macaubusiness.com/eu-presidency-portugal-committed-to-enhancing-eu-africa-partnership-2/ > Hozzáférés: 2021. szeptember 8.

Portugal tentará concluir ratificação do acordo com Mercosul. Dinheiro Vivo. 2021. január 7. <https://www.dinheirovivo.pt/economia/portugal-tentara-concluir-ratificacao-do-acordo-commercosul-13204772.html > Hozzáférés: 2021. szeptember 8. 142

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

gazdálkodók félnek az uniós részről inkább a gépiparnak, dél-amerikai részről pedig inkább a mezőgazdaságnak kedvező megegyezés által teremtett143 – szerintük – egyenlőtlen versenyhelyzettől (a kormányok pedig természetesen az ebből következő esetleges szavazatvesztéstől). Az előbbi fenntartások számára további muníciót jelentettek az amazonasi esőerdőket a tavalyi év során érintő erdőtüzek, illetve a brazil elnök, Jair Bolsonaro és az európai vezetők, közülük is elsősorban a francia államfő, Emmanuel Macron között az erdőpusztítással kapcsolatban kibontakozott polémia.144 Santos Silva amellett próbált érvelni, hogy ha idén nem léptetik életbe a szerződést, akkor azzal az EU szavahihetőségét teszik kockára,145 ráadásul néhány kérdés tisztázásával a jelenlegi megegyezés is jó kereteket nyújthat az unió számára ahhoz, hogy környezetvédelmi elvárásait betartathassa,146 az pedig nem helyes, ha más tagállamok a természet megóvásának álcája mögé bújva próbálják mezőgazdasági lobbicsoportjaik érdekeit védeni.147 Egy nyílt levélben azonban több európai parlamenti képviselő is felhívta a politikus figyelmét arra, hogy ha Portugália tartani kívánja magát a párizsi éghajlatvédelmi egyezményhez, akkor jelen formájában nem próbálja továbbvinni a megállapodás elfogadásának ügyét.148 Ezt követően az osztrák parlament is felszólította a portugálokat, hogy tartózkodjanak mindenféle politikai trükktől, és leszögezte, a maga részéről a ratifikáció bármilyen formáját meg fogja hiúsítani.149 A megegyezés elfogadtatásával kapcsolatban végül nem sok előrelépést sikerült elérniük a portugáloknak. Nem csoda, hiszen a jelen politikai körülmények között nemcsak a tiltakozó kisebb EU-s államoknak és érdekvédelmi szervezeteknek, de a két legerősebb uniós gazdaság egyikének sem volt érdeke a kérdés bolygatása. Macron eleve soha nem volt túl lelkes az egyezménnyel kapcsolatban, és mivel 2022-ben újból indulni kíván az elnökválasztásokon, valószínűleg nem akarna miatta esetleges szavazóktól elesni. A német kormány pedig bár korábban támogatta a megegyezés mielőbbi lezárását – hiszen éppen

Nagy Sándor Gyula – Soltész Béla: Az EU és a Mercosur közti szabadkereskedelmi megállapodás értékelése. KKI Elemzések, E-2019/39. <https://kki.hu/wp-content/uploads/2019/09/39_KKI-elemzes_EUMercosur_Nagy-Solt%C3%A9sz_20190919.pdf >

143

144 Aurelien Breeden – Megan Specia: Dispute Over Amazon Gets Personal for Bolsonaro and Macron. The New York Times. 2019. augusztus 27. <https://www.nytimes.com/2019/08/26/world/europe/bolsonaromacron-g7.html > Hozzáférés: 2021. szeptember 9. 145 Robert Hodgson: Blog: Can Portugal really get the Mercosur trade deal over the line? Ends Europe. <https://www.endseurope.com/article/1705938/blog-portugal-really-mercosur-trade-deal-line > Hozzáférés: 2021. szeptember 9.

Andrew Thompson: Portugal chases EU-Mercosur deal. Canning House. <https://www.canninghouse. org/storage/uploads/resources/andrew-thompson-blog/format/Portugal_chases_EU-Mercosur_deal.pdf > Hozzáférés: 2021. szeptember 9.

146

Alexandra Brzozowski: Portugal aims to seal EU-Mercosur trade agreement, progress on other deals. EURACTIV. 2021. január 7. <https://www.euractiv.com/section/economy-jobs/news/eu-chair-portugal-aims-toseal-mercosur-trade-deal/ > Hozzáférés: 2021. szeptember 9.

147

Mais de 60 eurodeputados pressionam presidência portuguesa para que suspenda acordo da UE com Mercosul. Observador. 2021. február 11. <https://observador.pt/2021/02/11/ue-presidencia-65-eurodeputadospedem-a-portugal-que-suspenda-acordo-da-ue-com-mercosul/ > Hozzáférés: 2021. szeptember 9.

148

Áustria pede a Portugal que não ratifique acordo UE-Mercosul. Deutsche Welle. 2021. március 9. <https://p.dw.com/p/3qPf2 > Hozzáférés: 2021. szeptember 9. 149

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

a németek exportja profitált volna a legtöbbet annak ratifikálásából – az idei szoros választási küzdelmek során szintén nem akart miatta a zöldek ellen szavazatokat veszteni.150 Ennek ellenére a portugálok sikerként értékelték, hogy ők maguk nem hagyták feledésbe merülni a szerződés ügyét, és próbáltak kompromisszumokat kiharcolni annak aláírása érdekében.151 Eredeti célkitűzésükkel kapcsolatban viszont nem tudtak igazi áttörést elérni, jóllehet kérdés, hogy a közeli jövőben reális-e a megegyezés elfogadása, hiszen időközben az elmúlt időszakban szabadkereskedelem-párti, de gyakran protekcionizmusba forduló latin-amerikai politikai vezetés preferenciái is változhatnak, és az ottani vezetők sem biztos, hogy hajlandóak lesznek újabb tárgyalási körökbe bocsátkozni. Az összeurópai külügyek között említhető befejezésül a migráció kérdése is. Portugália ebben szintén szeretett volna előrelépést elérni, főleg mivel demográfiai és gazdasági okokból az országnak szüksége lenne a bevándorlókra.152 Ennek érdekében korábban még az EU által számára kijelölt kvóta megemelését is bejelentette (ám azt végül nem sikerült megfelelő mennyiségű emberrel feltöltenie).153 António Costa ráadásul nemcsak azt hangoztatta, hogy az országának szüksége van a bevándorlásra,154 hanem abbéli véleményének is hangot adott, hogy Európa esetében a migráció természetes folyamatnak tekinthető.155 Éppen ezért a lisszaboni kormány már az elnöki ciklusa elején tárgyalásokba kezdett az Európai Bizottság által 2020-ban kidolgozott ún. új migrációs és menekültügyi paktum elfogadásáról,156 erőfeszítéseit pedig elnöksége végéig fenntartotta.157 Bár igyekezetét kevés siker koronázta, tevékenysége ezen a téren sem volt teljesen eredménytelennek tekinthető. Sikerült ugyanis elfogadtatnia azt a fentebb említett 2020-as tervezetnek is részét képező, de a közös európai menekültügyi rendszer működésének javítása érdekében már 2016-ban megalkotott javaslatot, miszerint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt az EU Menekültügyi 150 Francesca Hartmann: EU-Mercosur Free Trade Agreement. Real Instituto Elcano. 2021. május 25. <https://blog.realinstitutoelcano.org/en/eu-mercosur-free-trade-agreement/ > Hozzáférés: 2021. augusztus 25. 151 Acordo com Mercosul continua a ser prioridade da presidência portuguesa na UE. República Portuguesa, XXII Governo. 2021. április 30. <https://www.portugal.gov.pt/pt/gc22/comunicacao/noticia?i=acordo-commercosul-continua-a-ser-prioridade-da-presidencia-portuguesa-na-ue > Hozzáférés: 2021. szeptember 8.

João Peixoto [et al.]: Migrações e sustentabilidade demográfica. Fundação Francisco Manuel dos Santos, Lisszabon, 2017.

152

153 Kim-Jenna Jurriaans: Portugal, the country that can’t get enough refugees. Middle East Eye. 2017. augusztus 27. <https://www.middleeasteye.net/news/portugal-country-cant-get-enough-refugees > Hozzáférés: 2021. szeptember 9.

Costa diz que país “precisa da imigração”. Diário de Notícias. 2018. április 21. <https://www.dn.pt/portugal/ costa-diz-que-pais-precisa-da-imigracao-para-resolver-problema-demografico-9277394.html > Hozzáférés: 2021. szeptember 9. 154

155 Paulo Pena: Putting the puzzle together: Portugal’s Council presidency. Investigate Europe. 2021. január 13. <https://www.investigate-europe.eu/en/2021/putting-the-puzzle-together-portugals-council-presidency/ > Hozzáférés: 2021. szeptember 9. 156 Charlotte Hauswedell: EU asylum policy: Portugal pushes forward to find common ground. Infomigrants. 2021. január 6. <https://www.infomigrants.net/en/post/29470/eu-asylum-policy-portugal-pushes-forward-tofind-common-ground > Hozzáférés: 2021. szeptember 9. 157 André Curvelo Campos: Portugal ‘will fight to last minute’ to seal migration pact. EURACTIV. 2021. május 19. <https://www.euractiv.com/section/eu-council-presidency/news/portugal-will-fight-to-last-minute-to-seal-migration-pact/ > Hozzáférés: 2021. szeptember 9.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

Ügynökségévé kellene alakítani, ezzel javítva a menekültügyi eljárások minőségén, sebességén és egységességén.158 Az elnökség bevándorlással kapcsolatos másik eredménye az volt, hogy sikerült konszenzust kialakítania az új migrációs paktumnak ugyancsak részét képező és a magasan képzett munkavállalók befogadását lehetővé tévő európai kékkártya rendszerének átalakításával kapcsolatban, így az most rugalmasabbá, az EU területére bevándorolni kívánók szempontjából pedig kedvezőbbé vált.159 A portugál külügyminiszter ezzel kapcsolatban ki is jelentette, az eredmény szerinte annak a jele, hogy a migráció ügyében lehetséges konszenzust elérni, erre alapozva pedig tovább lehet lendíteni a kérdés megoldásához szükséges többi feladatot.160 A migráció kérdésével kapcsolatos viták már mintegy öt éve húzódnak az unióban, így irreális elvárás volt, hogy azokat a portugál elnökség egy fél esztendő alatt teljes egészében meg fogja oldani úgy, hogy közben az európai politikai színtéren nem történt érdemi változás. Valójában az elnökségi félév elején hallott fogadkozások ellenére senki sem igen gondolta, hogy ebben a kérdésben tényleg sikerülhet bármiféle eredményt felmutatni.161 Ezért ha Portugáliának a magával szemben támasztott előzetes elvárásai felől nézzük, ezen a téren nem tekinthető sikeresnek a kormány működése. A realitásokat figyelembe véve azonban már sokkal inkább eredményesnek értékelhető az, amit az elnökség letett az asztalra.

ÖSSZEGZÉS Portugália kis országként elég sokrétű és szerteágazó feladatokat jelölt ki maga számára egy olyan időszakban, amikor a koronavírus-járvány sok korábbi tervet felborított. Jóllehet születtek olyan elemzések, amelyek szerint az elnökségi programot az alacsony ambíciószint és a kreativitás hiánya jellemezte,162 azt ki lehet jelenteni, hogy elnöksége végére az országnak a maga elé tűzött célok egy jelentős részében sikerült eredményeket elérnie. Ezek között sok olyan volt, amelyik illeszkedett a kormányzat elképzeléseibe, és sok olyan, amelyik összeurópai szempontból volt jelentős. Voltak olyan kérdések is, amelyeket Portugália ugyan hagyományos külpolitikai vagy mostani kormánya társadalomés gazdaságpolitikai prioritásai alapján fontosnak tartott volna megoldani, ám – sokszor tőle független és jelentősebb tényezők miatt – erre nem nyílt lehetősége. Ha az ország korábbi két elnökségét állítjuk mércéül, akkor a mostani ciklus talán tényleg halványabbra sikerült – ám igazságtalan lenne minden féléves elnökségtől egy lisszaboni szerződéshez

158 New Pact on Migration and Asylum: Agreement reached on the new European Union Agency for Asylum. European Commission. 2021. június 29. <https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ IP_21_3241 > Hozzáférés: 2021. szeptember 9.

EU Blue Card: Commission welcomes political agreement on new rules for highly skilled migrant workers. European Commission. 2021. május 17. <https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ IP_21_2522 > Hozzáférés: 2021. szeptember 9.

159

Curvelo Campos.

160

Frexes.

161

Reinaldo Saraiva Hermenegildo – Alice Cunha: Portugal and the 2021 Council Presidency: an unambitious programme? TEPSA Briefs. 2021. január. <http://www.tepsa.eu/wp-content/uploads/2021/01/TEPSA-BriefHermenegoldiCunha_FINAL.pdf > Hozzáférés: 2021. március 10.

162

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány

hasonló léptékű teljesítményt elvárni. Ezzel kapcsolatban pedig talán érdemes még egyszer felidéznünk António Costa-nak az elnökség által elvetett magokról szóló hasonlatát. Idővel ugyanis még az is kiderülhet, hogy ennek a ciklusnak az egyes eredményei sokkal fontosabbak bizonyulnak majd annál, mint ahogy azt a kortársak megítélik.

Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány