A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T
LATIN-AMERIKAI VÁLASZTÁSI KÖRKÉP 2018-BÓL
PÁL ZSOMBOR SZABOLCS
AJRC-Elemzések 2018E05
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T
AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa
Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Baranyi Tamás Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.
A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: ajtk@ajtk.hu Web: www.ajtk.hu/kutatas
© Pál Zsombor Szabolcs, 2018 © Antall József Tudásközpont, 2018 ISSN 2416-1446
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T LATIN - AMERIKAI VÁLASZTÁSI KÖRKÉP 2018 - BÓL
PÁL ZSOMBOR SZABOLCS 1
Bevezetés 2018 igen intenzív, a több mint 650 000 lakosú régió hat országának mintegy 420 000 szavazópolgárát megmozgató választási év volt LatinAmerika számára.2 Az idén született eredmények minden bizonnyal nemcsak a szubkontinens politikai viszonyaira és esetleges további egységesülésére, hanem a külvilággal ápolt kapcsolataira is hatással lesznek majd. Az előzetes elemzői várakozások azt jósolták, az idei választási év eseményei segíthetnek megítélni, hogy helytálló volt-e az a 2015 óta sokak által hangoztatott várakozás, amely a térség politikai tájképének átalakulását, a választói hangulat jobbra fordulását vetítette előre, illetve, hogy elég erősek lesznek-e az újonnan hatalomra kerülő kormányzatok a társadalom által várt strukturális reformok végrehajtásához.3 Bár minden kétséget kizáróan logikusnak tűnt, hogy a sokszínű térség politikai mozgásainak általánosító leírását kedvelők az 1990 környékén kezdődött neoliberális, majd az évtized végén, illetve a 2000-es évek elején tapasztalható baloldali elmozdulást követően most régiószerte újra a jobboldali, illetve jobbközép erők túlsúlyba kerülését vetítsék előre, ha végigtekintünk az elmúlt választási éven, mégsem ez a folyamat tűnik a lezajlott választásokat összekötő közös elemnek. A jelentős változatosságot mutató összkép egyes darabkái között sokkal fontosabb kapcsolatot jelent ugyanis az, hogy a szavazópolgárok jelentős része leginkább a politikai pártokkal, a hagyományos politikai elittel és a demokratikus intézmények működésével szembeni elégedetlenségének, sőt dühének szeretett volna hangot adni az urnák előtt.4 Az, hogy a latin-amerikai állampolgárokban már jó ideje gyűlik a feszültség, világosan kivehető a chilei székhelyű, közvéleménykutatással foglalkozó Latinobarómetro idei jelentéséből is. Azzal az állítással 1
3
A szerző az Antall József Tudásközpont EU–V4 Irodájának munkatársa.
Desenvolvendo Ideias: Eleições América Latina 2018: Quem, quando, o quê. Llorente & Cuenca, Madrid, 2017. 3. 2
3 Rogelio Núñez: América Latina frente a un trienio electoral decisivo (2017–2019). Real Instituto Elcano, ARI 2017/94. 1.
Carlos Malamud – Rogelio Núñez: El voto del enojo: el nuevo (o no tan nuevo) fenómeno electoral latinoamericano. Real Instituto Elcano, ARI 2018/99. 1.
4
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T tudniillik, mely így hangzik: „Lehet, hogy vannak problémák a demokráciával, de még mindig ez a legjobb kormányzati forma.” 2002-ben a válaszadók 68%-a értett egyet, 2013-ban – a nyersanyagár-robbanásnak köszönhető „arany évtized” vége felé – pedig 79%. A következő években viszont meredek zuhanásba kezdett az állampolgári bizalom, és az állítással egyetértők száma mára már újra 65%-on áll. Ráadásul a térség két meghatározó államában, Brazíliában és Mexikóban még ennél is rosszabb a helyzet: itt a megkérdezettek 56, illetve 55 százaléka ért csak egyet az fenti állítással.5 Hasonló mértékben erodálódott a térségben a demokratikus működés alapját jelentő intézményekbe vetett bizalom is: A bírói hatalomba vetett bizalom ugyan volt már alacsonyabb szinten is az elmúlt húsz éveben, ugyanakkor a tendenciák 2013-at követően igencsak kedvezőtlenek, mivel erőteljes csökkenést mutatnak, és lassan megközelítik a korábbi legalacsonyabb szinteket is.6 Ugyanez a bizalomvesztés figyelhető meg a törvényhozói hatalom,7 a politikai pártok8 vagy a kormány esetében is.9 Mindenképp érdekes és továbbgondolásra érdemes tény, hogy eközben az állami erőszakszervezetekbe, a katonaságba, illetve a rendőrségbe vetett bizalom egyáltalán nem csökkent ennyire számottevően.10 Hogy mi ennek a kiábrándultságnak az oka? Az említett felmérés adatsorai ezzel kapcsolatban is nyújtanak némi támpontot. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Önnek, illetve családjának mi jelenti a legnagyobb problémát?” a válaszadók többsége a gazdasági nehézségeket, a rossz közbiztonságot és a bűnözést, valamint az ország politikai helyzetét, illetve a korrupciót jelölte meg válaszul.11 Mindez nem jelenthet meglepetést, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évtizedben a térség emberölési mutatója 3,7%-kal nőtt (miközben népességnövekedésének üteme csupán 1,1%-kal), és így mára a világátlag több mint háromszorosára rúg. A jelen trendek folytatódása mellett pedig még a mostani szám megduplázódására is van kilátás (jelenleg 100 000 emberre nagyjából 22–23 emberölés jut).12 Ugyanakkor annak ellenére, hogy a régió egészében véve a gazdasági normalizálódás jeleit mutatja, és GDP-növekedése 2018-ban
5
Corporación Lationobarómetro: Informe 2018. 31.
6
Uo., 51.
7
Uo., 52.
8
Uo., 54.
9
Uo., 54.
10
Uo., 50–51
11
Uo., 6–7.
4
Robert Muggah – Katherine Aguirre Tobón: Citizen security in Latin America: Facts and Figures. Igarapé Institute, Strategic Paper 33. 2–4. 12
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T az 1,9-es, 2019-ben pedig a 2,6-os szintet is elérheti,13 ez a korábbi évek súlyos recesszióját követő növekedés távolról sem elég ahhoz, hogy érdemben csökkentse a szegénységet és társadalmi egyenlőtlenségeket – ehhez ugyanis a GDP legalább 5%-os folyamatos gyarapodására lenne szükség.14 A magasabb növekedéshez viszont alapvető reformok kellenének – a választók pedig láthatólag nem nagyon bíznak, illetve bíztak abban, hogy a jelenlegi, valamint a most leköszönő politikai elit képes vagy hajlandó lenne ezek megvalósítására. Ráadásul a 2000-es évek első, gazdaságilag kedvező folyamatoktól hajtott évtizedének egyik meghatározó jelensége az volt, hogy LatinAmerika-szerte történelmi mértékben megerősödött a középosztály: ennek az új középosztálynak a kontinensen mintegy 50 millió tagja lett, ez pedig több mint 50%-os növekedést jelent a korábbi időszakhoz képest.15 Az újonnan kiformálódó társadalmi réteg pedig új érdekeket artikulál a politikai színtéren, és új igényekkel lép fel: nagyobb biztonságot, transzparenciát, több részvételt, valamint jobb közszolgáltatásokat – közlekedést, egészségügyet, oktatást – szeretne, illetve biztos gazdasági növekedést, hogy ne veszítse el nehezen megszerzett társadalmi státuszát.16 Egyúttal azonban kiábrándultságot is érez, mert nem látja, hogy a hagyományos pártok vagy intézmények közül bárki a fenti vágyak megvalósításán dolgozna, és ezért elutasítja ezek átláthatatlan és klientista működését. A fenti folyamatoknak tulajdonítható, hogy a kiábrándult választók új struktúrákat, új utakat, illetve olyan vezetőket keresnek, akikről úgy képzelik, meghallják a szavukat, és megoldásokat kínálnak számukra – legyenek bár ezek a megoldások sokszor igen leegyszerűsítőek és hatásvadászok. Mindez a – latin-amerikai hagyományoktól egyébként sem idegen – populista erők megerősödéséhez vezet. A rendszerellenes, berendezkedésellenes, elitellenes hangulat pedig főleg azoknak az erőknek biztosít(ott) széles terepet, amelyek kívülállóként, új erőként tudták eladni magukat a politikai piacon – még ha valójában nem is voltak azok. A fenti mintázatok eközben bizonyos szempontból azt is jelentik, hogy Latin-Amerika idei választásaival egyes világszerte megfigyelhető folyamatokhoz is illeszkedett.
5
13 Alejandro Werner: América Latina e Caribe em 2018. A caminho da recuperação econômica. Diálogo a Fondo. 2018. január 25. <https://www.imf.org/external/lang/portuguese/np/ blog/2018/012518p.pdf > Hozzáférés: 2018. november 13. 14
Núñez.
Francisco H. G. Ferreira: La movilidad económica y el crecimiento de la clase media en América Latina. Panorámica General. Banco Mundial, Washington, 2013. V. 15
16 Rogelio Nuñez Castellano: El rol político de las clases medias en América Latina. Esglobal. 2018. április 30. <https://www.esglobal.org/el-rol-politico-de-las-clases-medias-en-america-latina/ > Hozzáférés: 2018. november 14.
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T A 2017-es előzmények: Honduras és Chile A fenti, teljes valójukban csak 2018-ban megmutatkozó folyamatok előjelei már 2017-ben is érzékelhetőek voltak, bár alapvető változásokhoz ekkor még nem vezettek. A 2017 novemberében Hondurasban tartott választások során az 1982 óta fennálló, de bomlásnak indult (a Partido Nacional de Honduras és a Partido Liberal de Honduras váltógazdálkodásán alapuló) rendszerben nőtte ki magát egy új formáció, az Alianza de Oposición contra la Dictadura (már 2013-ban is induló, magát a politikán kívüli világból érkezett politikusként aposztrofáló) jelöltje, Salvador Alejandro César Nasralla Salum. Megerősödése annak is köszönhető, hogy az elnöki tisztséget az előző ciklusban is betöltő Juan Orlando Hernández Alvarado a 2017-es választás előtt úgy határozott, másodszor is indul az elnökválasztáson. Mivel azonban ez Honduras 1982-es alkotmányának elfogadása óta precedens nélküli esetnek számít (jóllehet 2009-ben saját bukását előidézve José Manuel Zelaya Rosales már megpróbálkozott vele), az ellenzék egy része most a diktatúraellenesség jelszavával Nasralla mögött fogott össze.17 Jóllehet a „rendszeren kívüli” politikus végül nem győzött, az eredmények nagyon szorosak lettek (41,43% és 41,42% a két első jelölt számára), így sokakban a választási csalás gyanúja is felmerült. Hondurashoz hasonlóan a 2017 novemberében–decemberében tartott elnökválasztáson a chileiek is hangot adtak elégedetlenségüknek, noha az övék számít a térség egyik legstabilabb berendezkedésének. A Frente Amplio baloldali üzeneteket megfogalmazó jelöltje, Beatriz de Jesús Sánchez Muñoz ugyan nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába, ám ez csak kevésen múlott, az alsóházban megszerzett huszonegy székével pedig pártja az ország harmadik legnagyobb erejévé lépett elő. Sánchez és a szélsőjobboldali nézeteket valló José Antonio Kast Rist együtt egyébként a szavazatok egyharmadát szerezte meg, ez pedig világosan jelzi, a chileiek elégedetlenek az 1990-es átmenet után kialakult centrista berendezkedéssel.18 Ezt az is mutatja, hogy Sánchez kampánya során azt hirdette, alkotmányosan és gazdaságilag is meg akarja haladni az országban közel harminc éve fennálló rendszert.
6
Costa Rica Ugyancsak a helyi kétpárti (a Partido Liberación Nacionalra, illetve a Partido Unidad Social Cristianára épülő) váltógazdálkodás végét jelzik 17 Julia d’Amours: Explainer: The 2017 Honduran Presidential Election. Americas Society/Council of the Americas. 2017. november 21. <https://www.as-coa.org/articles/explainer-2017-honduranpresidential-election > Hozzáférés: 2018. november 14. 18 Brendan O’Boyle: Chileans Are Frustrated With Politics, Too. Americas Quarterly. 2017. november 20. <https://www.americasquarterly.org/content/chileans-are-frustrated-politics-too > Hozzáférés: 2018. november 14.
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T a 2018 februárjában, valamint áprilisában megtartott Costa Rica-i elnökés törvényhozási választások. A rendszer alapjait valójában már a 2014-es választások is kikezdték, ezeken ugyanis egy rendszeren kívüli új formáció, a Partido Acción Cívica (PAC) jelöltje, a korrupcióellenes retorikával operáló Luis Guillermo Solís Rivera végzett az első helyen. Mostanra azonba már őt is elsodorták az események, így az idei választás második fordulójában a PAC új jelöltje, Carlos Alvarado Quesada egy másik eddigi rendszeren kívüli párt, a Restauración Nacional radikális, messianisztikus nézeteket megfogalmazó, pünkösdista jelöltjével, Gerardo Fabricio Alvarado Muñozzal mérkőzött meg. A választás az előbbi jelölt elsöprő győzelmét hozta, az 1953 és 2014 között a politikai életet uraló két párt, a PLN és a PUSC pedig mostanra a harmadik, illetve negyedik helyre szorult vissza. Mindez jól jelzi az választók demokratikus intézményekbe vetett bizalmának elhasználódását, a korábbi politikai berendezkedésbe, annak reformképességébe vetett hitének elvesztését, valamint a korrupció elutasítását is.19
El Salvador Az El Salvador-i folyamatok kifutására még várnunk kell, ugyanis az ország elnökválasztására csak 2019 februárjában kerül majd sor, azonban bizonyos tendenciákat már az idén márciusban megtartott törvényhozási választások is előrejelezhetnek. Az 1992-ben a törvényes politizálás útjára lépő egykori gerillamozgalom, a Frente Farabundo Martí para la Liberación Nacional ebben az évben minden idők legrosszabb eredményét volt kénytelen elkönyvelni. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a választók meg akarták büntetni a pártot, mivel nem sikerült teljesítenie a 2009-es első megválasztásakor tett ígéreteit. Hasonlóképpen az ország másik nagy pártja, az Alianza Republicana Nacionalista is vesztett a támogatottságából a választás során. A két nagy jobboldali, illetve baloldali erőből kiábrándult szavazók jelentős része ráadásul érvénytelen szavazatokat adott le, ez pedig Nayib Armando Bukele Ortez népszerűségének növekedését vetítheti előre, ugyanis a kampány során ő buzdította a választókat üres szavazólapok leadására.20 A kiábrándultságot az is jelzi, hogy a szavazáson mindössze a választók 43%-a jelent meg, jóllehet az országban kötelező a választásokon való részvétel. Az eddig San Salvador polgármestereként számos szociális programot és a társadalom inkluzivitásának növelését szorgalmazó
7
19 Kevin Casas: Costa Rica ante la seducción del mesianismo. The New York Times. 2018. március 29. <https://www.nytimes.com/es/2018/03/29/opinion-casas-costa-rica-elecciones-2018/ > Hozzáférés: 2018. november. 14. 20 El Salvador’s Rising Political Star. The Economist. 2018. március 10. <https://www.economist.com/ the-americas/2018/03/10/el-salvadors-rising-political-star > Hozzáférés: 2018. november 11.
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T Bukele egyébként azért buzdított az érvénytelen szavazásra, mivel alakulóban lévő mozgalma, a Nuevas Ideas ekkor még nem volt párt, így aztán a jelöltjei sem indulhattak a választásokon. Új formációjának egyik központi üzenete, hogy a hagyományos politikai elit uralmát meg kell törni – valójában azonban ez éppen annyira igaz, mint amennyire politikai marketing, hiszen 2017-ig maga Bukele is az FMLN soraiban politizált. Mivel azonban az idei választás óta a Facebookon bejelentette, hogy megmérkőzik a jövő évi elnökválasztáson, oldalát pedig El Salvador lakosságának legalább 20%-a, mintegy 1,3 millió ember kedveli, nagy rá az esély, hogy újonnan a nagypolitikába érkező szereplőként megtörheti majd a hagyományos kétpárti váltógazdálkodást.21
Paraguay Jóllehet a Paraguayban áprilisban megtartott választások eredményeiből úgy tűnhet, a politikai élet a megszokott mederben csordogál tovább, mivel az elmúlt hetven évben az elnöki tisztséget mindössze egyszer elvesztő Partido Colorido jelöltje idén is győzedelmeskedett, a helyzet ebben az esetben sem ennyire egyszerű. A választói részvétel itt is történelmi mélységbe esett vissza, ráadásul itt is igen magas volt az üresen vagy érvénytelenül leadott szavazócédulák száma. Ennek következtében az elemzők Paraguayjal kapcsolatban is azt jósolják, hogy hosszabb távon megtörhet az ország hagyományos pártjainak uralma,22 főleg a régi politikai formációk választórétegének elkopása és a rendkívül fiatal népesség – Paraguay lakóinak közel 50%-a huszonöt év alatti – által artikulált új igények miatt.23
8
Kolumbia Kolumbiában 2018 márciusában törvényhozási, majd májusban elnökválasztásokat is tartottak. Ezek kiemelt figyelmet érdemeltek már csak azért is, mert a kampány során az előző elnök, Juan Manuel Santos Calderón által 2016-ban pacifikált Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia – Ejército del Pueblo elnevezésű gerillaszervezettel kötött megállapodás is téma volt, a szavazók voksukkal tehát erről is véleményt alkottak. Az új kormány ezzel kapcsolatos politikája pedig 21 Ximena Enríquez: Will El Salvador’s Nayib Bukele Be the Next Social Media President? Americas Quarterly. 2018. november 8. <https://www.americasquarterly.org/content/will-el-salvadorsnayib-bukele-be-next-social-media-president > Hozzáférés: 2018. november 14. 22 Laurence Blair: Five Takeaways from Paraguay’s Presidential Election. Americas Quarterly. 2018. április 23. <https://www.americasquarterly.org/content/five-takeaways-paraguays-presidentialelection > Hozzáférés: 2018. november 14. 23 Oliver Stuenkel: A New Generation Is Changing Paraguayan Politics. Americas Quarterly. 2017. december 18. <https://www.americasquarterly.org/content/new-generation-changingparaguayan-politics > Hozzáférés: 2018. november 14.
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T kihathat a másik nagy paramilitáris szerveződéssel, az Ejército Popular de Liberaciónnal jelenleg folyó tárgyalásokra is. Kolumbia hagyományos, a Partido Liberalra, illetve a Partido Conservadorra épülő, kétpólusú politikai rendszere már évekkel ezelőtt, Álvaro Uribe Vélez színre lépésével bomlásnak indult, így az ország az idei választásnak rendkívül fragmentált pártrendszerrel és közel félszáz jelölttel indult neki.24 Az egyébként sem komoly, inkább csak a későbbi jobb tárgyalási és érdekérvényesítési potenciált kereső jelöltek egy része idővel kihullott, így az elnökválasztási harc végül két személy körül koncentrálódott. Eközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy voksukkal mind a baloldali, mind pedig a jobboldali választók büntetni kívánják a 2010 óta hatalmon lévő Santos elnök politikáját. A jobboldal szerint ugyanis a politikus túlságosan sok kedvezményt tett a FARC-nak, míg a baloldal a nagy, strukturális társadalmi reformok elmaradását vetette a korábbi államfő szemére. Túl ezen a két jelölt között ugyancsak hasonlóságot jelentett, hogy a rájuk leadott voksok kifejezték a kolumbiaiaknak a korrupt és klientista rendszer iránt érzett elutasítást is.25 A két személyre egyszerűsödő küzdelem egyben azt is mutatta, a kolumbiai választásokon idén a centrum nem jutott különösebb szerephez. A jobboldali Iván Duque Márquez és a baloldali Gustavo Francisco Petro Urrego közötti verseny ugyanis inkább az ország két, a centrum középvonalától jobbra és balra elhelyezkedő populizmusa közötti versengést jelentette – jóllehet, ez az állítás is inkább csak megkötésekkel igaz.26 A választások második fordulója végül nagy valószínűséggel azon dőlt el, hogy a jobboldali pártok összezártak Duque mögött, miközben a baloldalon nem került sor hasonló összefogásra. Ebben minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy Petro esetében sokan attól féltek, megválasztásával Kolumbia a venezuelai chávizmus (vagy ahogy a politikai vetélytársai sulykolták, a castrochávizmus) útjára lép majd. Ezért aztán a baloldal esélyesétől való félelem erősebbnek bizonyult a Duquével szembeni fenntartásoknál – az ő esetében ugyanis a békefolyamat esetleges felrúgása adott okot többek aggodalmára. Duque győzelme populizmusa ellenére valószínűleg a fennálló politikai
9
24 Jerónimo Ríos Sierra: Colombia ante las elecciones presidenciales de 2018. Esglobal. 2017. december 12. <https://www.esglobal.org/colombia-ante-las-elecciones-presidenciales-2018/ > Hozzáférés: 2018. november 15. 25 Sergio García Rendón: Colombia: entre estabishment y populismos. Estudios de Politica Exterior. 2018. június 27. <https://www.politicaexterior.com/latinoamerica-analisis/colombiaestablishment-los-populismos/ > Hozzáférés: 2018. november 15. 26 Farid Samir Benavides Vanegas: Elecciones en Colombia: ¿miedo a la paz? CIDOB, Notes Internacionals. 2018/09. <https://www.cidob.org/en/publications/publication_series/notes_ internacionals/n1_201/elecciones_en_colombia_miedo_a_la_paz > Hozzáférés: 2018. november 15.
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T elit pozícióinak megtartását jelenti,27 ennek ellenére Petro jó szereplése, illetve a tény, hogy be tudott jutni az elnökválasztás második fordulójába, azt jelezhetik, a jövőben a kolumbiai rendszer is át fog alakulni. Eddig ugyanis baloldali jelölt még nem nagyon tudott hasonló eredményt felmutatni a gerillák tevékenységétől sújtott országban.28 A nemzetgyűlési választások eredményei az elnökválasztásnál sokszínűbb képet mutattak, ám a Duque mögé beálló Centro Democrático, Partido Conservador, Cambio Radical, Partido Liberal és Partido de la U együtt itt is el tudták vinni a szenátusi helyek 78, illetve az alsóház székeinek 87 százalékát. Ez az eredmény azonban nem azt jelenti, hogy az elnök minden tervéhez automatikusan megkapja majd a kellő támogatottságot, hiszen a politikus részéről a pártok között egyébként erősen megosztott kongresszusban sok kompromisszumra, illetve a helyi vezetők kívánságainak kiszolgálására is szükség lesz ahhoz, hogy a különböző frakciók támogatását megnyerje magának. A kolumbiai változások tehát csak részleges változást jelentenek az eddigi irányvonallal szemben, de a választói elégedetlenség, az újszerű politizálásra való igény itt is megmutatkozott az idei év során.
Mexikó Mexikóban idén Kolumbiánál sokkal egyértelműbben mutatkozott meg az új iránti társadalmi igény: az elemzők is gyakran írták le úgy a választásokat, mint a folytonosságot, illetve a változást ígérő jelöltek közötti versengést.29 A hatvannégy éves győztes, Andrés Manuel López Obrador kampányában a Partido Revolucionario Institucional és a Partido Acción Nacional megszokott politizálásával szakító, újszerű kormányzást ígért. Az, hogy a veterán politikus most, 2006-ot és 2012-t követően harmadszori nekifutásra a szavazatok 54,2%-át meg tudta szerezni, ráadásul a közvetlenül utána következő jelöltre majdnem 31%-ot rá tudott verni, elég meggyőző jelzésnek tekinthető azzal kapcsolatban, hogy a választók mennyire elutasítják a hagyományos politikai pártokat, és mennyire elegük van az egyre jobban elharapódzó politikai korrupcióból, illetve
10
27 Laura Ardila Arrieta: ‘En Columbia, ricos y pobres son clientistas’: Roberto Gerlein. La Silla Vacía. 2018. március 4. <https://lasillavacia.com/silla-caribe/en-colombia-ricos-y-pobres-sonclientelistas-roberto-gerlein-64931 > Hozzáférés: 2018. november 15. 28 Guillermo Pérez Flórez: Colombia ya casi no se parece a Colombia. Estudios de Politica Exterior. 2018. május 29. <https://www.politicaexterior.com/actualidad/colombia-ya-casi-no-se-parececolombia/ > Hozzáférés: 2018. november 15. 29 Clare Ribando Seelke – Edwyard Y. Garcia: Mexico’s 2018 Elections: Results and Potential Implications. Congressional Research Service Reports on Foreign Policy and Regional Affairs. 2018. július 17. 1.
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T az egyre brutálisabb méreteket öltő erőszakból,30 valamint a társadalmi egyenlőtlenségekből. Obrador pártja, a Movimiento Regeneración Nacional szövetségeseivel ráadásul a szenátus 128 székéből 69-et, illetve a képviselőház 500 székéből 307-et is magáénak tudhat. Bár az alkotmány esetleges módosításához szükséges kétharmada még így sincs meg, a szavazók elegendő támogatást adtak a párt számára ahhoz, hogy belekezdhessen baloldali indíttatású, negyedik átmenetnek (cuarta transformación) elkeresztelt, a kormányzást, a társadalmat és a gazdaságot egyaránt átformálni, a korrupciót pedig felszámolni kívánó, ám nem egy ellentmondásos elemet is tartalmazó programjába.31 A nagyarányú reformtervek megvalósítása során azonban akadályt jelenthet majd számára, hogy az általa vezetett pártszövetség tagjai sok esetben igencsak különböző ideológiai háttérrel rendelkeznek. Ha viszont kellő ügyességgel kormányoz a veterán politikus, akkor akár még az alkotmánymódosításhoz szükséges támogatást is össze tudja vadászni más pártok disszidenseinek megnyerésével.32
Brazília Mexikóval együtt Brazília is egyértelmű jelét adta a szavazói kiábrándultságnak és a változás iránti vágynak. Az elnökválasztás második fordulójában a szavazatok 55%-át begyűjtő és ezzel a választásokat megnyerő Jaír Messias Bolsonaro-nak szintén az elmúlt nagyjából negyedszázadban meghatározó pártokkal, vagyis a Partido do Movimento Democrático Brasileiro-val, a Partido da Social Democracia Brasileiraval és a Partido dos Trabalhadoresszel, illetve az általuk képviselt status quóval szemben sikerült győzedelmeskednie. Üzenetének központi motívuma volt, hogy több évtizednyi politikában szerzett tapasztalata ellenére magát a politikai eliten kívüli szereplőként adta el, a társadalmi problémák kezelésére pedig radikális, leegyszerűsítő, populista, de mindenképp újnak tűnő megoldási javaslatokkal állt elő.33 Ezek hatásossága kevésbé meglepő, ha figyelembe vesszük az ország rendkívül rossz és egyre romló bűnözési mutatóit (2016 és 2017 között 2,9%-kal nőtt az erőszakos halálesetek száma, így manapság 100 ezer főből 30,8 ember
11
30 Jordí Bacaria: México cambia el rumbo con Andrés Manuel López Obrador. CIDOB, Opinión. 2018/546. 2018/07. <https://www.cidob.org/en/publications/publication_series/opinion/ america_latina/mexico_cambia_el_rumbo_con_andres_manuel_lopez_obrador > Hozzáférés: 2018. november 15. 31 Ducan Wood: Introduction. In: Changing the Guard in Mexico: AMLO’s Opportunity and Challenges, 1–3. Wilson Center, Mexico Institute, 2018. 1. 32
Uo., 2.
Manuel Alcántara Sáez: Brasil y México, ¿vidas paralelas? Sí, pero en sentido opuesto. Estudios de Politica Exterior. 2018. október 29. <https://www.politicaexterior.com/latinoamerica-analisis/ brasil-mexico-vidas-paralelas-sentido-opuesto/ > Hozzáférés: 2018. november 15. 33
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T így veszti életét),34 illetve azt, hogy az elmúlt négy év lényegében a politikai elit jelentős részét maga alá temető szövevényes korrupciós ügyekről és a letaglózó gazdasági visszaesésről szólt. Nem csoda, ha az emberek java része dühös, kiábrándult, bizonytalan, és nem kevés félelemmel tekint a jövőbe.35 Az előző törvényesen megválasztott elnök, Dilma Vana Rousseff közjogi felelősségre vonását és leváltását ráadásul sok követője még ma is puccsnak tekinti, ez pedig mély, nehezen gyógyuló sebeket ejtett a brazil társadalmon, és alapvetően rengette meg sokak politikába vetett hitét. Ezen nem segít az sem, hogy a bíróság, illetve a korrupciós ügyeket felgöngyölítő bíró, Sérgio Moro az eljárásokból lényegében show-műsort csinált, így többeknek a bíróságok komolyságába és pártatlan ítélethozatalába vetett hite is megingott.36 A mély törésvonalakat jól érzékelteti, hogy a második legtöbb szavazatot kapott elnökjelölt, Fernando Haddad a PT soraiból került ki, abból a pártból, amelyiknek Rousseff is tagja volt, és amelyik valószínűleg ezt a választást is könnyedén megnyerte volna,37 ha korábbi karizmatikus vezetőjét, Luiz Inácio Lula da Silvát tavasszal nem zárják korrupciós vádak miatt börtönbe – követői szerint szintén jogtalanul. Sok középosztálybeli vagy újonnan a középosztályba emelkedett szavazónak ugyanakkor annyira elege van az elmúlt évek politikai viszonyaiból és gyakorlatából, hogy ugyancsak Bolsonaróra szavazott, jóllehet korábban a PT támogatói közé tartozott, illetőleg a PT szociális politikájának kedvezményezettje volt.38 Bolsonaro helyzete Brazíliában viszont nem lesz annyira egyszerű, mint Obradoré Mexikóban. A törvényhozás képe ugyanis a választások után még a brazil hagyományokhoz mérve is rendkívül töredezett: az alsóház padjain jelenleg harminc párt osztozik. Az elnök pártjának, a Partido Social Liberalnak ugyan az eddigi egyről sikerült ötvenkettőre növelnie képviselői számát, de az általa megszerzett székek száma még így is elmaradt a PT 56 helyétől. Az 513 fős képviselőházban kettejük
12
34 Segurança Pública em Números 2018. Fórum Brasileiro de Segurança Pública. <http://www. forumseguranca.org.br/wp-content/uploads/2018/08/FBSP_Anuario_Brasileiro_Seguranca_ Publica_Infogr%C3%A1fico_2018.pdf > Hozzáférés: 2018. november 15. 35 Datafolha: Eleições 2018, Brasil. Imagem do país. Datafolha. 2018. október 2. <http://media.folha. uol.com.br/datafolha/2018/10/03/9b69af038a498a82cbc07d8a2d0c03b4sntps.pdf > Hozzáférés: 2018. november 15. 36
Sáez.
Datafolha: 39% votariam em Lula; sem petista, Bolsonaro lidera disputa presidencial. Datafolha. 2018. augusztus 22. < http://datafolha.folha.uol.com.br/eleicoes/2018/08/1979559-39-votariamem-lula-sem-petista-bolsonaro-lidera-disputa-presidencial.shtml > Hozzáférés: 2018. november 15. 37
38 Frédéric Louault: Le Brésil entre vote de rejet, vote utile et vote de déraison. SciencesPo, Observatoire Politique de l’Amérique latine et des Caraïbes. 2018. október 6. <https://www. sciencespo.fr/opalc/sites/sciencespo.fr.opalc/files/Vote%20Bolsonaro%20Br%C3%A9sil%20 06102018.pdf > Hozzáférés: 2018. november 15.
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T frakciója számít a legnagyobbnak; ebből is látszik, milyen embert próbáló feladat lesz az elnök számára az, hogy egy-egy elgondolását véghezvigye. Mint említettük, hasonló, ám kisebb mértékű töredezettségre már korábban is volt példa, azonban eddig az elnökök bevett gyakorlata az volt, hogy a kormányt felhasználva, akit csak tudtak, bevontak a korrupciós üzelmekbe, így szerezve meg a törvényhozási munkához szükséges támogatást.39 Kérdés azonban, hogy egy, a korrupcióellenes harcot a kampányának középpontjába állító jelölt milyen eszközökkel tudja majd biztosítani maga számára a kellő támogatást – feltéve, hogy a korrupciót továbbra is következetesen elutasítja.
Záró gondolatok A fenti folyamatok, a Latin-Amerika-szerte érzékelhető választói kiábrándultság, illetve annak a választásokon történő manifesztálódása számos kérdést vet fel. Rövid távon ezek közül a legérdekesebb talán az, hogy a most kirajzolódó trendek a jelenlegi nagy választási ciklust lezáró, jövőre esedékes választásokon is tovább folytatódnak-e, és a régió két meghatározó országa – Brazília és Mexikó – modellt fog-e jelenteni a többi ország politikusai, valamint választói számára. Hosszabb távon viszont azt is érdekes lesz megfigyelni, hogy azokban az országokban, ahol idén csak elkezdődtek a politikai rendszer változását előre jelző folyamatok, mi lesz ezek jövőbeli kifutása, illetve hogy ahol már végbementek a változások, ott a megválasztott új vezetők és pártok teljesíteni tudják-e a kampány során tett ígéreteiket, és ha nem, akkor ezzel nem rontják-e tovább a régió lakosságának közérzetét. Az is érdekes kérdés, hogy az ígéretek teljesülésének esetleges elmaradása esetén a kiábrándult szavazók nem fognak-e még jobban polarizálódni, és még a mostaninál is radikálisabb megoldásokat javasló jelöltek után nézni, illetve a mostani vezetők meg tudják-e állni, hogy ne kíséreljék meg a fennálló alkotmányos rendet és törvényes kereteket átalakítani. Utóbbi esetben kérdés, hogy a mostani választásokon fontos szerepet játszó középosztály nem fog-e ellenük fordulni, hiszen éppen ez az a réteg, amelynek tervei, tulajdona, megtakarításai vannak, a túlságosan radikális lépések pedig pontosan ezeket sodorhatják majd veszélybe.40 A régió társadalmait feszítő gondok jelentősek, a politikusokkal szemben megfogalmazott elvárások pedig igen magasak. A pozitív kilátások viszont csak mérsékelten biztatóak, így könnyen előfordulhat, hogy a térségben
13
39 Eduardo Mello: The Decline and Fall of Brazil’s Political Establishment. Foreign Affairs. 2018. október 1. <https://www.foreignaffairs.com/articles/brazil/2018-10-01/decline-and-fall-brazilspolitical-establishment?cid=int-rec&pgtype=art > Hozzáférés: 2018. november 15. 40
Castellano.
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu
A N TA L L J Ó Z S E F T U D Á S KÖ Z P O N T most lezajló változások csupán egy újabb elvesztegetett évtized eljövetelét jelzik előre.
14
1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu