A kötetet megjelentette: Forest-Papír Kft.• www.forest.hu Jelen kiadvány a Magyar Turizmus Zrt. szakmai segítségével és útmutatásával készült.
A kiadványt írta, szerkesztette és tervezte: Popart Reklámügynökség Kft.• POP Group• www.popgroup.hu Merített papír, nyomtatás, kötészet: Vinczemill Papírmerítő Műhely Kft.• www.vinczemill.hu
A borítón szereplő idézet Kulinyi Ernőtől származik.
isztelt Olvasó! Rohanó világunkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni a hétköznapi csodákról, figyelmünk a környezetünk helyett sokkal inkább a határidőkre és elvégzendő feladatokra fókuszál. Ilyenkor érdemes rövid időre megtorpannunk, szemügyre véve a lábaink előtt heverő értékeket, amelyeket hazánk kínál. Magyarország természeti és emberkéz formálta csodáival egész könyvtárakat lehet megtölteni, hogyan is vállalkozhatna önmagában egyetlen kiadvány teljes szépsége bemutatására? Az alázatos szándék csupán ahhoz veheti a bátorságot, hogy a megiramodó képzeletet űzőbe véve bebarangolja a számára legkedvesebb tájakat téren és időn át. Merthogy a több mint ezer éves magyar kultúra kitüntetett helyei komoly történeti múlttal bírnak, amelynek emlékezete átérződik a levegőn, és a sosem porladó kövek mellett az emberek szíve is nyomait őrzi. Kiadványunkban a természet örök körforgását követve, a régi idők letűnt eseményeit, a ránk hagyott különleges szépségekkel ötvözve, mutatjuk be. Legyen útitársunk ebben az évszakokon átívelő kalandban, és figyelje, hogyan bomlanak ki e lapokon Magyarország színpompás vidékei.
Készült Budapesten, 2012. augusztus 20-ára.
A kötetet megjelentette: Forest-Papír Kft.• www.forest.hu Jelen kiadvány a Magyar Turizmus Zrt. szakmai segítségével és útmutatásával készült.
A kiadványt írta, szerkesztette és tervezte: Popart Reklámügynökség Kft.• POP Group• www.popgroup.hu Merített papír, nyomtatás, kötészet: Vinczemill Papírmerítő Műhely Kft.• www.vinczemill.hu
A borítón szereplő idézet Kulinyi Ernőtől származik.
isztelt Olvasó! Rohanó világunkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni a hétköznapi csodákról, figyelmünk a környezetünk helyett sokkal inkább a határidőkre és elvégzendő feladatokra fókuszál. Ilyenkor érdemes rövid időre megtorpannunk, szemügyre véve a lábaink előtt heverő értékeket, amelyeket hazánk kínál. Magyarország természeti és emberkéz formálta csodáival egész könyvtárakat lehet megtölteni, hogyan is vállalkozhatna önmagában egyetlen kiadvány teljes szépsége bemutatására? Az alázatos szándék csupán ahhoz veheti a bátorságot, hogy a megiramodó képzeletet űzőbe véve bebarangolja a számára legkedvesebb tájakat téren és időn át. Merthogy a több mint ezer éves magyar kultúra kitüntetett helyei komoly történeti múlttal bírnak, amelynek emlékezete átérződik a levegőn, és a sosem porladó kövek mellett az emberek szíve is nyomait őrzi. Kiadványunkban a természet örök körforgását követve, a régi idők letűnt eseményeit, a ránk hagyott különleges szépségekkel ötvözve, mutatjuk be. Legyen útitársunk ebben az évszakokon átívelő kalandban, és figyelje, hogyan bomlanak ki e lapokon Magyarország színpompás vidékei.
Készült Budapesten, 2012. augusztus 20-ára.
alld, halld, a madár! Fészket rak, hogyha párra talál. – És őrzik, etetik, féltik, ójják, A pici eleven sok fiókát – Mind fura, nagyétű, hangos jószág, S lassan – nagyranő. – Fiam! Tietek a jövő! Kaffka Margit: Rügyek (részlet)
alld, halld, a madár! Fészket rak, hogyha párra talál. – És őrzik, etetik, féltik, ójják, A pici eleven sok fiókát – Mind fura, nagyétű, hangos jószág, S lassan – nagyranő. – Fiam! Tietek a jövő! Kaffka Margit: Rügyek (részlet)
katolikus hagyományok az évszázadok során tökéletesen összefonódtak a magyar népszokásokkal. Szép példája ennek Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, amely az ismert bibliai történetet alapul véve a mezőgazdasági munkák kiemelt időpontjává vált. Gyümölcsoltó Boldogasszony március 25-ére esik, a keresztény hagyomány szerint ez Jézus fogantatásának napja, hiszen 9 hónappal később, karácsonykor született meg a Megváltó. Ez a kora tavaszi nap egyben a kerti munkák kezdete is, hiszen ilyenkor ajánlatos elvégezni a gyümölcsfák oltását és szemzését. A jeles naphoz számtalan népszokás kötődik. Göcsej térségében például az ezen a napon oltott fákat nem volt szabad kivágni vagy elégetni, Székesfehérvár-Felsővároson pedig a déli harangszó idején sorra rázták a fákat, hogy később több gyümölcsöt teremjenek.
6
Hazánkban több templomot is a Gyümölcsoltó Boldogasszony védnöksége alá helyeztek, illetve neveztek el Jézus édesanyja után. Legismertebbé közülük talán az esztergomi bazilika Bakócz-kápolnája vált.
7 Esztergomi bazilika
katolikus hagyományok az évszázadok során tökéletesen összefonódtak a magyar népszokásokkal. Szép példája ennek Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, amely az ismert bibliai történetet alapul véve a mezőgazdasági munkák kiemelt időpontjává vált. Gyümölcsoltó Boldogasszony március 25-ére esik, a keresztény hagyomány szerint ez Jézus fogantatásának napja, hiszen 9 hónappal később, karácsonykor született meg a Megváltó. Ez a kora tavaszi nap egyben a kerti munkák kezdete is, hiszen ilyenkor ajánlatos elvégezni a gyümölcsfák oltását és szemzését. A jeles naphoz számtalan népszokás kötődik. Göcsej térségében például az ezen a napon oltott fákat nem volt szabad kivágni vagy elégetni, Székesfehérvár-Felsővároson pedig a déli harangszó idején sorra rázták a fákat, hogy később több gyümölcsöt teremjenek.
6
Hazánkban több templomot is a Gyümölcsoltó Boldogasszony védnöksége alá helyeztek, illetve neveztek el Jézus édesanyja után. Legismertebbé közülük talán az esztergomi bazilika Bakócz-kápolnája vált.
7 Esztergomi bazilika
obogó-kő és környéke már az őskorban is lakott terület volt, legalábbis az itt található barlangok leleteinek tanulsága szerint. A Kárpát-medencébe érkező magyarság csak lassan hódította meg ezt a hegyes-erdős vidéket, de mára kiemelkedő a népszerűsége. Dobogó-kő több mint egy évszázada kedvelt kiránduló- és üdülőhely, és egyben a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. Csúcsáról remek kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben még a Magas-Tátra is kivehető. Dél felől lankásan emelkedik, míg észak felől meredek sziklafalak és mély völgyek határolják, mint például a Rám-szakadék. A turistáskodás és síelés is komoly múltra tekint vissza Dobogó-kőn, hiszen itt épült fel az ország első hegyi menedékháza, és itt alakították ki Magyarország első sípályáját is.
8
Bizonyos ezoterikus nézetek szerint pedig ezen a helyen, a Pilisben dobog „a Föld szívcsakrája”, azaz „a bolygó szíve”, ami különleges energiával tölti fel a közelében tartózkodókat. Bár a feltételezés nem bizonyított, annyit nyugodtan állíthatunk, hogy aki ezen a tájon pihen és kirándul, garantáltan felfrissül testben és lélekben!
Dobogó-kő
9
obogó-kő és környéke már az őskorban is lakott terület volt, legalábbis az itt található barlangok leleteinek tanulsága szerint. A Kárpát-medencébe érkező magyarság csak lassan hódította meg ezt a hegyes-erdős vidéket, de mára kiemelkedő a népszerűsége. Dobogó-kő több mint egy évszázada kedvelt kiránduló- és üdülőhely, és egyben a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. Csúcsáról remek kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben még a Magas-Tátra is kivehető. Dél felől lankásan emelkedik, míg észak felől meredek sziklafalak és mély völgyek határolják, mint például a Rám-szakadék. A turistáskodás és síelés is komoly múltra tekint vissza Dobogó-kőn, hiszen itt épült fel az ország első hegyi menedékháza, és itt alakították ki Magyarország első sípályáját is.
8
Bizonyos ezoterikus nézetek szerint pedig ezen a helyen, a Pilisben dobog „a Föld szívcsakrája”, azaz „a bolygó szíve”, ami különleges energiával tölti fel a közelében tartózkodókat. Bár a feltételezés nem bizonyított, annyit nyugodtan állíthatunk, hogy aki ezen a tájon pihen és kirándul, garantáltan felfrissül testben és lélekben!
Dobogó-kő
9
z eredeti szépségében megőrzött Szentendre látnivalói egy festő ecsetjére kívánkoznak – mondhatná bárki, aki nincs tisztában vele, hogy ebben a városban már hosszú évtizedek óta dolgoznak a legkiválóbb magyar piktorok. A régi, kanyargós utcákat és a szelíd szentendrei tájat járva született meg 1929-ben a múlt század egyik legmeghatározóbb művésztelepe, a Szentendrei Festők Társasága Iványi-Grünwald Béla elnökletével. Az ügyes kezű kismesterek mellett néhány igazán nagy tehetség is itt alkotott. Többek között Paizs Goebel Jenő és Barcsay Jenő, akiknek munkássága máig elevenen hat. Bár stílusuk különböző volt, a helyi hagyományok minden festőt egyként inspiráltak. Örökségük pedig máig vonzza a művészeket a városba, ezért sem meglepő, hogy Szentendrén mára a sokadik festőgeneráció nevelkedik fel.
10
A Budapestről tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető, gyönyörű Duna-parti település tehát méltán viseli „A festők városa” megtisztelő címet, annál is inkább, mert a mai napig kiváló és szinte teljes reprezentánsa a kortárs magyar képzőművészetnek.
Szentendre, utcarészlet
11
z eredeti szépségében megőrzött Szentendre látnivalói egy festő ecsetjére kívánkoznak – mondhatná bárki, aki nincs tisztában vele, hogy ebben a városban már hosszú évtizedek óta dolgoznak a legkiválóbb magyar piktorok. A régi, kanyargós utcákat és a szelíd szentendrei tájat járva született meg 1929-ben a múlt század egyik legmeghatározóbb művésztelepe, a Szentendrei Festők Társasága Iványi-Grünwald Béla elnökletével. Az ügyes kezű kismesterek mellett néhány igazán nagy tehetség is itt alkotott. Többek között Paizs Goebel Jenő és Barcsay Jenő, akiknek munkássága máig elevenen hat. Bár stílusuk különböző volt, a helyi hagyományok minden festőt egyként inspiráltak. Örökségük pedig máig vonzza a művészeket a városba, ezért sem meglepő, hogy Szentendrén mára a sokadik festőgeneráció nevelkedik fel.
10
A Budapestről tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető, gyönyörű Duna-parti település tehát méltán viseli „A festők városa” megtisztelő címet, annál is inkább, mert a mai napig kiváló és szinte teljes reprezentánsa a kortárs magyar képzőművészetnek.
Szentendre, utcarészlet
11
régi várromokat és ősi címereket tanulmányozva önkéntelenül is felrémlik bennünk a középkor bátor lovagjainak képe, akik a rend és hit őreiként teljesítettek áldozatos szolgálatot egy veszélyekkel teli időszakban. A magyarországi alapítású Szent György Lovagrend az egyik legrégebbi világi lovagrend, amelyet még Károly Róbert alapított 1326. április 24-én. Az 50 fős lovagrend feladatai közé tartozott többek közt a kereszténység védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyöngék, a szegények és az elesettek gyámolítása, továbbá a királyi udvartartás és a Visegrádra szállított Szent Korona védelme. A társaság tagjai vitézi fekete, térdig érő, csuklyás posztóköpenyt viseltek, utóbbi belsejében a híres latin nyelvű jelmondattal: „Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben”. Mivel a Szent György Lovagrend törvényes fennállása soha nem szűnt meg, 1990-ben sikerült újra életre kelteni, természetesen a modern kor követelményeinek megfelelően. A társaság mai feladatai közt a hagyományápolás, a középkor kutatása és az adománygyűjtés szerepel.
12
Visegrád, Fellegvár
13
régi várromokat és ősi címereket tanulmányozva önkéntelenül is felrémlik bennünk a középkor bátor lovagjainak képe, akik a rend és hit őreiként teljesítettek áldozatos szolgálatot egy veszélyekkel teli időszakban. A magyarországi alapítású Szent György Lovagrend az egyik legrégebbi világi lovagrend, amelyet még Károly Róbert alapított 1326. április 24-én. Az 50 fős lovagrend feladatai közé tartozott többek közt a kereszténység védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyöngék, a szegények és az elesettek gyámolítása, továbbá a királyi udvartartás és a Visegrádra szállított Szent Korona védelme. A társaság tagjai vitézi fekete, térdig érő, csuklyás posztóköpenyt viseltek, utóbbi belsejében a híres latin nyelvű jelmondattal: „Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben”. Mivel a Szent György Lovagrend törvényes fennállása soha nem szűnt meg, 1990-ben sikerült újra életre kelteni, természetesen a modern kor követelményeinek megfelelően. A társaság mai feladatai közt a hagyományápolás, a középkor kutatása és az adománygyűjtés szerepel.
12
Visegrád, Fellegvár
13
élben, a világ minden táján megszólalnak a harangok a katolikus templomokban, az Úrangyala imádságra szólítva az egyház híveit. A déli harangszót először a kölni egyházmegyei zsinat (1413) rendelte el, de csak péntekre, Jézus szenvedésének emlékezetére. Az, hogy ma már minden nap megszólalnak a harangok ebben az időpontban, a magyaroknak köszönhető. Egészen pontosan Hunyadi Jánosnak és seregének, akiknek 1456-ban, a törökök felett aratott győzelmétől az egész világ hangos volt. Ezután rendelte el III. Kallixtusz pápa az egész egyházra nézve kötelező déli harangszót. Ennek célja az volt, hogy a muszlimoknál a naponta ötször imára hívó imám kiáltásához hasonlóan, a keresztényeket is imára szólítsa a magyarországi keresztes seregnek a törökök elleni győzelméért. Így a mindennapos déli harangozás először Magyarországon lett szokássá, és később innen terjedt át Európa többi keresztény országára. Noha, a harangozás bölcsője Magyarország, ennek ellenére manapság már csak egyetlen helyen öntenek harangot hazánkban, Őrbottyánban, az aranykoszorús harangöntő mester, Gombos Miklós műhelyében.
15
14 Őrbottyán, katolikus templom
élben, a világ minden táján megszólalnak a harangok a katolikus templomokban, az Úrangyala imádságra szólítva az egyház híveit. A déli harangszót először a kölni egyházmegyei zsinat (1413) rendelte el, de csak péntekre, Jézus szenvedésének emlékezetére. Az, hogy ma már minden nap megszólalnak a harangok ebben az időpontban, a magyaroknak köszönhető. Egészen pontosan Hunyadi Jánosnak és seregének, akiknek 1456-ban, a törökök felett aratott győzelmétől az egész világ hangos volt. Ezután rendelte el III. Kallixtusz pápa az egész egyházra nézve kötelező déli harangszót. Ennek célja az volt, hogy a muszlimoknál a naponta ötször imára hívó imám kiáltásához hasonlóan, a keresztényeket is imára szólítsa a magyarországi keresztes seregnek a törökök elleni győzelméért. Így a mindennapos déli harangozás először Magyarországon lett szokássá, és később innen terjedt át Európa többi keresztény országára. Noha, a harangozás bölcsője Magyarország, ennek ellenére manapság már csak egyetlen helyen öntenek harangot hazánkban, Őrbottyánban, az aranykoszorús harangöntő mester, Gombos Miklós műhelyében.
15
14 Őrbottyán, katolikus templom
Börzsöny ékköve, a Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. A napjainkban már kizárólag a turistaforgalom szolgálatában lévő vasutat – becenevén: Kisvasút – 1893-ban, Gróf Franken-Siersttorpff János porosz születésű földbirtokos építtette. A Királyrét közelében lévő erdőbirtokából szerette volna ezzel könnyebbé és gyorsabbá tenni a fa elszállítását. Első és akkoriban egyetlen gőzmozdonyát fával fűtötték és Mária névre keresztelték. A fák és kövek helyét 1954-ben vehették át az emberek, a személyszállítás bevezetése volt a következő mérföldkő a kisvasút történetében, amely az 1970-es évektől kezdve még úttörővasútként is működött. A fokozatosan szélesített nyomtávú síneken kezdetben házi gyártású, nyitott vasúti személykocsik közlekedtek, csak később látták el őket tetővel és lehúzható függönyökkel a nyári záporok ellen. 1978 tavaszán a hirtelen hóolvadás és az erős tavaszi esőzések miatt a vasúti pálya megsüllyedt, ezért egy évvel később megindult a régi vasút bontása és az új építése.
16
A Királyréti Kisvasút azóta is nagy kedvence kicsiknek és nagyoknak, gyönyörű, múltidéző utazás egy festői tájon át.
Királyréti ErdeiVasút
17
Börzsöny ékköve, a Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. A napjainkban már kizárólag a turistaforgalom szolgálatában lévő vasutat – becenevén: Kisvasút – 1893-ban, Gróf Franken-Siersttorpff János porosz születésű földbirtokos építtette. A Királyrét közelében lévő erdőbirtokából szerette volna ezzel könnyebbé és gyorsabbá tenni a fa elszállítását. Első és akkoriban egyetlen gőzmozdonyát fával fűtötték és Mária névre keresztelték. A fák és kövek helyét 1954-ben vehették át az emberek, a személyszállítás bevezetése volt a következő mérföldkő a kisvasút történetében, amely az 1970-es évektől kezdve még úttörővasútként is működött. A fokozatosan szélesített nyomtávú síneken kezdetben házi gyártású, nyitott vasúti személykocsik közlekedtek, csak később látták el őket tetővel és lehúzható függönyökkel a nyári záporok ellen. 1978 tavaszán a hirtelen hóolvadás és az erős tavaszi esőzések miatt a vasúti pálya megsüllyedt, ezért egy évvel később megindult a régi vasút bontása és az új építése.
16
A Királyréti Kisvasút azóta is nagy kedvence kicsiknek és nagyoknak, gyönyörű, múltidéző utazás egy festői tájon át.
Királyréti ErdeiVasút
17
tt a húsvét, eljött végre A szép lányok örömére. Mert a lányok szép virágok, Illatos víz illik rájuk. Ne fuss hát el, szép virágom, Locsolónak csók jár, három. /régi magyar locsolóvers/
Ákom-bákom, berkenye; Szagos húsvét reggele. Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot. /háromszéki locsolóvers/
18
Hollókői tájház
19
tt a húsvét, eljött végre A szép lányok örömére. Mert a lányok szép virágok, Illatos víz illik rájuk. Ne fuss hát el, szép virágom, Locsolónak csók jár, három. /régi magyar locsolóvers/
Ákom-bákom, berkenye; Szagos húsvét reggele. Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot. /háromszéki locsolóvers/
18
Hollókői tájház
19
alószínűleg nincs olyan magyar ember, aki ne hallott volna a Bakonyról. A Dunántúlon található karsztos röghegység hátára felfutó titokzatos erdőségekhez kapcsolódó történetek évszázadok óta a népi folklór és ezáltal a magyar kultúra részei. A tájegységet természeti kincsei mellett leginkább a valaha itt élt legendás alakok, a betyárok miatt ismerjük. Sobri Jóska, Milfajt Ferkó, Oroszlán Pali és a többi törvényen kívüli mind itt, a bakonyi rengetegben húzták meg magukat hosszabb-rövidebb időre. Bár ezek az alakok valójában zsiványok voltak, a nép egyszerű fiai közt mégis rendre akadt pártolójuk, akik a dölyfös uraságok vámszedőit látták bennük. Mint az álruhába bújt Mátyás királyról, róluk is számtalan népdal, vers és ponyva emlékezik meg. Sobri Jóskának még külföldre is átterjedt a híre, talán mert igaz, hogy a romantika korában felmagasztalt gazfickókat tényleg jellemezte valamifajta becsületesség. Példának okáért az őket segítő pásztorok nevét soha, semmilyen körülmények közt nem adták ki a bírósági tárgyalásokon, de volt olyan eset is, hogy az őket üldöző pandúrok életét megkímélték, sőt még pálinkát is adtak nekik.
20
Nem véletlenül írja tehát Hamvas Bála A magyar Hüperionban: „…nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy az egész Bakonynak van valami kétségbevonhatatlan és evidens Mátyás király szerűsége… a fenség és báj, a nagyszerűség és változatosság harmóniája, valami, ami zord és kemény, vad és elementáris, ugyanakkor finom és kedves, vonzó és derült.”
Bakonyi erdőség
21
alószínűleg nincs olyan magyar ember, aki ne hallott volna a Bakonyról. A Dunántúlon található karsztos röghegység hátára felfutó titokzatos erdőségekhez kapcsolódó történetek évszázadok óta a népi folklór és ezáltal a magyar kultúra részei. A tájegységet természeti kincsei mellett leginkább a valaha itt élt legendás alakok, a betyárok miatt ismerjük. Sobri Jóska, Milfajt Ferkó, Oroszlán Pali és a többi törvényen kívüli mind itt, a bakonyi rengetegben húzták meg magukat hosszabb-rövidebb időre. Bár ezek az alakok valójában zsiványok voltak, a nép egyszerű fiai közt mégis rendre akadt pártolójuk, akik a dölyfös uraságok vámszedőit látták bennük. Mint az álruhába bújt Mátyás királyról, róluk is számtalan népdal, vers és ponyva emlékezik meg. Sobri Jóskának még külföldre is átterjedt a híre, talán mert igaz, hogy a romantika korában felmagasztalt gazfickókat tényleg jellemezte valamifajta becsületesség. Példának okáért az őket segítő pásztorok nevét soha, semmilyen körülmények közt nem adták ki a bírósági tárgyalásokon, de volt olyan eset is, hogy az őket üldöző pandúrok életét megkímélték, sőt még pálinkát is adtak nekik.
20
Nem véletlenül írja tehát Hamvas Bála A magyar Hüperionban: „…nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy az egész Bakonynak van valami kétségbevonhatatlan és evidens Mátyás király szerűsége… a fenség és báj, a nagyszerűség és változatosság harmóniája, valami, ami zord és kemény, vad és elementáris, ugyanakkor finom és kedves, vonzó és derült.”
Bakonyi erdőség
21
íkság és hegység találkozásából rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások születnek, a Vértes is ennek köszönheti gazdag élővilágát. A tájegység egészen változatos képet mutat, a környező pusztáktól és rétektől egészen a 300-400 méter magas hegységig minden megtalálható itt. Utóbbihoz egy csodásnak ható, de valós eseményeken alapuló történet is kapcsolódik: III. Henrik német-római császár 1051-ben hadjáratot indított Magyarország ellen. Míg hadai a Duna mentén haladtak, addig az utánpótlást a folyón szállították.
22
I. András magyar király ravasz hadicsellel a hódítók előtt haladva az egész vidéket kiürítette, a lakosságnak megparancsolta, hogy jószágával, minden ingóságával a hegyekbe vonuljon, a hátrahagyott javakat pedig fölégette. Így az ellenség sehol sem talált élelmet. III. Henrik kénytelen volt futárt meneszteni a dunai hajóhadhoz, a küldöncöt azonban a magyarok elfogták. Helyette egy német paraszttal azt az utasítást adták a hajóhadnak, hogy térjen vissza Németországba. Mikor az utánpótlás is eltűnt, Henrik éhező serege pedig a Vértes hegységben rekedt, a császár kénytelen volt békét kérni. I. András ekkor bőkezűen ellátta ellenségeit ötven óriási vizával, kétezer szalonnával, ezer ökörrel, számtalan kenyérrel, juhval és rengeteg borral. A német katonák ennek úgy megörültek, hogy fegyvereiket, páncéljaikat eldobálva iszkoltak haza, hogy békében megtömhessék a hasukat. Eldobált vértjeik állítólag beterítették az egész hegyoldalt ennek következtében kapta a táj aVértes nevet.
23 Vértes,Csókakő
íkság és hegység találkozásából rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások születnek, a Vértes is ennek köszönheti gazdag élővilágát. A tájegység egészen változatos képet mutat, a környező pusztáktól és rétektől egészen a 300-400 méter magas hegységig minden megtalálható itt. Utóbbihoz egy csodásnak ható, de valós eseményeken alapuló történet is kapcsolódik: III. Henrik német-római császár 1051-ben hadjáratot indított Magyarország ellen. Míg hadai a Duna mentén haladtak, addig az utánpótlást a folyón szállították.
22
I. András magyar király ravasz hadicsellel a hódítók előtt haladva az egész vidéket kiürítette, a lakosságnak megparancsolta, hogy jószágával, minden ingóságával a hegyekbe vonuljon, a hátrahagyott javakat pedig fölégette. Így az ellenség sehol sem talált élelmet. III. Henrik kénytelen volt futárt meneszteni a dunai hajóhadhoz, a küldöncöt azonban a magyarok elfogták. Helyette egy német paraszttal azt az utasítást adták a hajóhadnak, hogy térjen vissza Németországba. Mikor az utánpótlás is eltűnt, Henrik éhező serege pedig a Vértes hegységben rekedt, a császár kénytelen volt békét kérni. I. András ekkor bőkezűen ellátta ellenségeit ötven óriási vizával, kétezer szalonnával, ezer ökörrel, számtalan kenyérrel, juhval és rengeteg borral. A német katonák ennek úgy megörültek, hogy fegyvereiket, páncéljaikat eldobálva iszkoltak haza, hogy békében megtömhessék a hasukat. Eldobált vértjeik állítólag beterítették az egész hegyoldalt ennek következtében kapta a táj aVértes nevet.
23 Vértes,Csókakő
kereszténység megjelenésével Magyarországon is feltűntek a fontos missziós munkát végző szerzetesrendek, új lelki és szellemi központokat hozva létre.Utóbbiak közül az évszázadok során az egyik legfontosabbá a Pannonhalmi Bencés Főapátság vált. Az első szerzeteseket még Géza fejedelem telepítette le a környéken, és az apátság építését is ő kezdte el 997-ben. Az évszázadok során folyamatosan bővülő és szépülő épületegyüttes számtalan építészeti stílus jegyét hordozza magán, amelynek köszönhetően 1996-ban a főapátságot és környékét a Világörökség részévé nyilvánították. Amellett, hogy Pannonhalma hazánk egyik kiemelt turisztikai látványossága, fontos kulturális és oktatási központ is. Az itt élő szerzetesek pedig az értékteremtő szellemi munka mellett nemzetközi hírű borászatot is üzemeltetnek. Külön érdekesség, hogy itt őrzik a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelét, ami a legrégebbről fennmaradt magyar nyelvű oklevelünk. Zsigmond király 1393. évi levelében külön kitért rá, hogy a bencések kitűnnek a többi rend közül számukkal és példamutató, fegyelmezett életükkel. Nem véletlen tehát, hogy szellemi és építészeti teljesítményük évről évre csodálattal tölti el Pannonhalma több mint 200 ezer látogatóját.
24
Pannonhalma, A tihanyi apátság alapítólevele
25
kereszténység megjelenésével Magyarországon is feltűntek a fontos missziós munkát végző szerzetesrendek, új lelki és szellemi központokat hozva létre.Utóbbiak közül az évszázadok során az egyik legfontosabbá a Pannonhalmi Bencés Főapátság vált. Az első szerzeteseket még Géza fejedelem telepítette le a környéken, és az apátság építését is ő kezdte el 997-ben. Az évszázadok során folyamatosan bővülő és szépülő épületegyüttes számtalan építészeti stílus jegyét hordozza magán, amelynek köszönhetően 1996-ban a főapátságot és környékét a Világörökség részévé nyilvánították. Amellett, hogy Pannonhalma hazánk egyik kiemelt turisztikai látványossága, fontos kulturális és oktatási központ is. Az itt élő szerzetesek pedig az értékteremtő szellemi munka mellett nemzetközi hírű borászatot is üzemeltetnek. Külön érdekesség, hogy itt őrzik a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelét, ami a legrégebbről fennmaradt magyar nyelvű oklevelünk. Zsigmond király 1393. évi levelében külön kitért rá, hogy a bencések kitűnnek a többi rend közül számukkal és példamutató, fegyelmezett életükkel. Nem véletlen tehát, hogy szellemi és építészeti teljesítményük évről évre csodálattal tölti el Pannonhalma több mint 200 ezer látogatóját.
24
Pannonhalma, A tihanyi apátság alapítólevele
25
Szigetköz arculata rengeteget változott az elmúlt évszázadok során. Napjainkban a régi mocsaras, árvizek ostromolta táj sokkal szelídebb képet mutat. Az elszórt magaslatokon árválkodó házak a folyószabályozás hatására településekké nőtték ki magukat, a halászat pedig átadta helyét a mezőgazdaságnak. A víz persze továbbra is jelen van, ahogy a hozzá kapcsolódó emlékek is. Nem is gondolnánk talán, de az aranymosás valaha mindennapi tevékenység volt ezen a tájon.Erről több földrajzi név is tanúskodik, például az Ásvány nevű község vagy az erdélyi Aranyos folyó. Hiba azonban azt gondolnunk, hogy ez az ősi mesterség igazi gazdagsággal kecsegtetett. Az aranymosók egyszerű eszközökkel, fáradtságos munkával fogták fel a víz által szállított, csekély aranytartalommal bíró hordalékot. Ez a természeti népeknél is fellelhető módszer egy olyan harmonikus állapotot idéz, amelyben az ember a környezetével egyensúlyban, szívós munkával, a természetre hagyatkozva élte mindennapi életét. Szerencsére a Szigetköz egyes pontjain még fellelhetők ezeknek az időknek a lenyomatai, különleges növény- és állatvilága pedig bárkit elbűvöl szépségével.
26
Szigetköz
27
Szigetköz arculata rengeteget változott az elmúlt évszázadok során. Napjainkban a régi mocsaras, árvizek ostromolta táj sokkal szelídebb képet mutat. Az elszórt magaslatokon árválkodó házak a folyószabályozás hatására településekké nőtték ki magukat, a halászat pedig átadta helyét a mezőgazdaságnak. A víz persze továbbra is jelen van, ahogy a hozzá kapcsolódó emlékek is. Nem is gondolnánk talán, de az aranymosás valaha mindennapi tevékenység volt ezen a tájon.Erről több földrajzi név is tanúskodik, például az Ásvány nevű község vagy az erdélyi Aranyos folyó. Hiba azonban azt gondolnunk, hogy ez az ősi mesterség igazi gazdagsággal kecsegtetett. Az aranymosók egyszerű eszközökkel, fáradtságos munkával fogták fel a víz által szállított, csekély aranytartalommal bíró hordalékot. Ez a természeti népeknél is fellelhető módszer egy olyan harmonikus állapotot idéz, amelyben az ember a környezetével egyensúlyban, szívós munkával, a természetre hagyatkozva élte mindennapi életét. Szerencsére a Szigetköz egyes pontjain még fellelhetők ezeknek az időknek a lenyomatai, különleges növény- és állatvilága pedig bárkit elbűvöl szépségével.
26
Szigetköz
27
középkorban Hédervár volt a Szigetköz gazdasági-politikai központja. Története elválaszthatatlanul összefonódott a települést uraló hédervári grófi családokéval. Múltja azonban még korábbi időkben gyökerezik, legalábbis a népi hagyomány szerint. A Héderváry család ősei a történelmi kutatások szerint valamikor a 12. század elején kapták meg adományként ezt a területet, de a helyiek szerint már előttük is megfordultak itt igazi nagyságok. A legenda úgy tartja, hogy Árpád fejedelem itt pihent meg a honfoglalás idején, és ennek a nyomai még ma is láthatók. A Héderváry család által épített Boldogasszony kápolna mellett ugyanis ott áll az a több száz éves tölgy, amelynek törzsén a néphiedelem szerint máig látható, hová kötötte ki Árpád fejedelem a lovát. Könnyen elképzelhető, hogy mikor a fejedelem meglátta a Szigetköz lenyűgöző természeti gazdagságát, döntött úgy, hogy népével végleg a Kárpát-medencében telepedik le. Hédervár érdekességei közé azonban nem csak ez az egy történet tartozik, hiszen a Héderváry család emlékműveinek is megvan a maguk izgalmas háttere, mint ahogy a hédervári kastély három tornyának is, amelyek a település sajátságos elhelyezkedéséből fakadóan egy időben állítólag három különböző megyében álltak.
28
De ezeknek a különleges emlékeknek a felfedezése már a látogatókra vár...
Hédervár
29
középkorban Hédervár volt a Szigetköz gazdasági-politikai központja. Története elválaszthatatlanul összefonódott a települést uraló hédervári grófi családokéval. Múltja azonban még korábbi időkben gyökerezik, legalábbis a népi hagyomány szerint. A Héderváry család ősei a történelmi kutatások szerint valamikor a 12. század elején kapták meg adományként ezt a területet, de a helyiek szerint már előttük is megfordultak itt igazi nagyságok. A legenda úgy tartja, hogy Árpád fejedelem itt pihent meg a honfoglalás idején, és ennek a nyomai még ma is láthatók. A Héderváry család által épített Boldogasszony kápolna mellett ugyanis ott áll az a több száz éves tölgy, amelynek törzsén a néphiedelem szerint máig látható, hová kötötte ki Árpád fejedelem a lovát. Könnyen elképzelhető, hogy mikor a fejedelem meglátta a Szigetköz lenyűgöző természeti gazdagságát, döntött úgy, hogy népével végleg a Kárpát-medencében telepedik le. Hédervár érdekességei közé azonban nem csak ez az egy történet tartozik, hiszen a Héderváry család emlékműveinek is megvan a maguk izgalmas háttere, mint ahogy a hédervári kastély három tornyának is, amelyek a település sajátságos elhelyezkedéséből fakadóan egy időben állítólag három különböző megyében álltak.
28
De ezeknek a különleges emlékeknek a felfedezése már a látogatókra vár...
Hédervár
29
yőr mindig is fontos gazdasági, kulturális és vallási központ volt. Kiváló elhelyezkedésének és adottságainak köszönhetően a mai napig dinamikusan fejlődik. Forgalmas útvonalak, jelentős életpályák kapcsolódnak itt össze, ezért is nevezik Győrt a“találkozások városának”. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa kiváló turisztikai célpont mind a külföldi, mind a hazai közönség számára. Nincs is kellemesebb, mint egy forró nyári napon letelepedni egy hangulatos kávézó teraszára, és elkortyolni egy frissítő spriccert, azaz fröccsöt, a város valaha élt egyik legismertebb polgárának találmányát. Kevesen tudják ugyanis, hogy a Győrbe visszavonult Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (mint például a dinamó) hozzájárult a magyar italkultúra megreformálásához is a szódavíz megalkotásával. Koccintsunk hát az egészségére Győr pompásan felújított barokk belvárosában, amikor csak tehetjük, hiszen az itt élő emberek kitartó munkája többszörösen megérdemli az áldomást.
30
Győr, barokk ház
31
yőr mindig is fontos gazdasági, kulturális és vallási központ volt. Kiváló elhelyezkedésének és adottságainak köszönhetően a mai napig dinamikusan fejlődik. Forgalmas útvonalak, jelentős életpályák kapcsolódnak itt össze, ezért is nevezik Győrt a“találkozások városának”. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa kiváló turisztikai célpont mind a külföldi, mind a hazai közönség számára. Nincs is kellemesebb, mint egy forró nyári napon letelepedni egy hangulatos kávézó teraszára, és elkortyolni egy frissítő spriccert, azaz fröccsöt, a város valaha élt egyik legismertebb polgárának találmányát. Kevesen tudják ugyanis, hogy a Győrbe visszavonult Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (mint például a dinamó) hozzájárult a magyar italkultúra megreformálásához is a szódavíz megalkotásával. Koccintsunk hát az egészségére Győr pompásan felújított barokk belvárosában, amikor csak tehetjük, hiszen az itt élő emberek kitartó munkája többszörösen megérdemli az áldomást.
30
Győr, barokk ház
31
em minden arany, ami fénylik, tartja a mondás, hiszen ritkán, de előfordulhat, hogy még értékesebb is annál! Jó példa erre a nemzetközi hírű herendi porcelán, amely nem csupán a magyar kézművesipar kiemelkedő értékeit, hanem kultúránk művészi gazdagságát is sikeresen közvetíti a nagyvilág felé. A manufaktúra 1826-os alapítása óta rengeteg változás történt a gyárban és a nagyvilágban egyaránt, de egy dolog maradandónak bizonyult: a herendi minősége. A Fischer Mór által nemzetközi rangra emelt gyár átvészelt tűzvészt, két világháborút és több tulajdonosváltást is, de a hagyományos gyártási eljárásnak és a generációk hosszú során át felhalmozott szaktudásnak köszönhetően mindig meg tudta őrizni értékét. A híres uralkodóházaktól kezdve a világ legbefolyásosabb döntéshozóin át azóta is minden kifinomult ízlésű ember a Herendi „fehér aranyát” választja. Hiszen az eddig 24 világkiállítási nagydíjat nyert porcelánok nem csupán a manufaktúra nevét aranyozzák be, hanem az összes pillanatot is, amelyet a környezetükben töltünk.
32
Herend, Porcelánmanufaktúra
33
em minden arany, ami fénylik, tartja a mondás, hiszen ritkán, de előfordulhat, hogy még értékesebb is annál! Jó példa erre a nemzetközi hírű herendi porcelán, amely nem csupán a magyar kézművesipar kiemelkedő értékeit, hanem kultúránk művészi gazdagságát is sikeresen közvetíti a nagyvilág felé. A manufaktúra 1826-os alapítása óta rengeteg változás történt a gyárban és a nagyvilágban egyaránt, de egy dolog maradandónak bizonyult: a herendi minősége. A Fischer Mór által nemzetközi rangra emelt gyár átvészelt tűzvészt, két világháborút és több tulajdonosváltást is, de a hagyományos gyártási eljárásnak és a generációk hosszú során át felhalmozott szaktudásnak köszönhetően mindig meg tudta őrizni értékét. A híres uralkodóházaktól kezdve a világ legbefolyásosabb döntéshozóin át azóta is minden kifinomult ízlésű ember a Herendi „fehér aranyát” választja. Hiszen az eddig 24 világkiállítási nagydíjat nyert porcelánok nem csupán a manufaktúra nevét aranyozzák be, hanem az összes pillanatot is, amelyet a környezetükben töltünk.
32
Herend, Porcelánmanufaktúra
33
örténelmi városaink számbavételekor Kőszeg sem maradhat említés nélkül. A gazdag múltú település évszázadok óta jelentős szerepet játszik, mind Ausztria, mind pedig Magyarország életében. A Vas megyében egyedülálló módon, már 1328-ban elnyert városi rangnak és az ezzel járó kiváltságoknak köszönhetően mára Kőszeg és környéke hazánk egyik legfontosabb turisztikai célpontja. A város már a török elleni harcban is kitüntette magát, ugyanis Jurisics Miklós várkapitány itt állította meg a Bécs felé özönlő félholdas sereget, tettével megóvva Nyugat-Magyarországot, és biztosítva a város tartós fejlődését. Győzelmére azóta is harci játékokkal és színes ünnepségekkel emlékeznek. A település másik fontos hagyománya a „Szőlő Jövésnek Könyve” programsorozat. Ez egy 1740-ben megnyitott, kultúrtörténetileg felbecsülhetetlen értékű könyv, melynek tartalma szoros összefüggésben áll Kőszeg bortermelő múltjával. A kötet és a hozzá tartozó szokás jelentőségét jelzi, hogy korábban a bíró kinevezését is ehhez a naphoz kötötték. A „Szőlő Jövésnek Könyve” lényegében egy album, amelybe évről évre belerajzolják vagy festik Szent György napján a környék szőlőtőkéinek friss hajtásait (jöviseket). Ezeket összehasonlítva a korábbi évek alkotásaival, tudják megállapítani, hogy körülbelül milyen termés várható.Ez a gazdasági szempont mellett fontos művészeti teljesítmény is, hiszen szebbnél szebb ceruza- és tollrajzokkal, illetve akvarellekkel díszítik a könyvet.
34
Ezért Szent György napján különösen, de az év bármely szakában érdemes Kőszegre látogatnunk, hogy a pazar műemlékek bejárása után magunk is kortyoljunk a helyi borokból, amelyek létrejöttének első lépését immár évszázadok óta a legjobb mesterek örökítik meg.
Kőszegi vár
35
örténelmi városaink számbavételekor Kőszeg sem maradhat említés nélkül. A gazdag múltú település évszázadok óta jelentős szerepet játszik, mind Ausztria, mind pedig Magyarország életében. A Vas megyében egyedülálló módon, már 1328-ban elnyert városi rangnak és az ezzel járó kiváltságoknak köszönhetően mára Kőszeg és környéke hazánk egyik legfontosabb turisztikai célpontja. A város már a török elleni harcban is kitüntette magát, ugyanis Jurisics Miklós várkapitány itt állította meg a Bécs felé özönlő félholdas sereget, tettével megóvva Nyugat-Magyarországot, és biztosítva a város tartós fejlődését. Győzelmére azóta is harci játékokkal és színes ünnepségekkel emlékeznek. A település másik fontos hagyománya a „Szőlő Jövésnek Könyve” programsorozat. Ez egy 1740-ben megnyitott, kultúrtörténetileg felbecsülhetetlen értékű könyv, melynek tartalma szoros összefüggésben áll Kőszeg bortermelő múltjával. A kötet és a hozzá tartozó szokás jelentőségét jelzi, hogy korábban a bíró kinevezését is ehhez a naphoz kötötték. A „Szőlő Jövésnek Könyve” lényegében egy album, amelybe évről évre belerajzolják vagy festik Szent György napján a környék szőlőtőkéinek friss hajtásait (jöviseket). Ezeket összehasonlítva a korábbi évek alkotásaival, tudják megállapítani, hogy körülbelül milyen termés várható.Ez a gazdasági szempont mellett fontos művészeti teljesítmény is, hiszen szebbnél szebb ceruza- és tollrajzokkal, illetve akvarellekkel díszítik a könyvet.
34
Ezért Szent György napján különösen, de az év bármely szakában érdemes Kőszegre látogatnunk, hogy a pazar műemlékek bejárása után magunk is kortyoljunk a helyi borokból, amelyek létrejöttének első lépését immár évszázadok óta a legjobb mesterek örökítik meg.
Kőszegi vár
35
áztetőnkön csattog a gólya, nézzétek, gyerekek! Fecskék ülnek a villanydrótra, nézzétek, gyerekek! Kezdődik újra a móka, halljátok, gyerekek? Kijárunk újra a tóra, gyerekek, gyerekek. Tóth Elemér: Július
áztetőnkön csattog a gólya, nézzétek, gyerekek! Fecskék ülnek a villanydrótra, nézzétek, gyerekek! Kezdődik újra a móka, halljátok, gyerekek? Kijárunk újra a tóra, gyerekek, gyerekek. Tóth Elemér: Július
urópa egyik legismertebb és legnépszerűbb zeneszerzőjének élettörténete mesébe illő. Hogyan lett Franz Joseph Haydn koldusból valóságos királyfi? A kis Joseph még nem volt hatéves sem, máris kitűnt gyönyörű éneklésével, valamint hegedű- és zongoratudásával. Így nem meglepő, hogy gyermekkorában Bécsben, Európa egyik legjelentősebb egyházzenei központjában élte a kóristafiúk mindennapjait. Kamaszként azonban mutálni kezdett, és egy anekdota szerint egy előadás után Mária Terézia császárnő azt mondta, hogy az ifjú Joseph „károg, mint a varjú”. Az Esterházy-hercegek azonban másképp gondolták, és Haydn a fertődi Esterházy-kastély karnagya lett huszonnyolc éves korában. Ebbéli minőségében káprázatos karriert futott be: az egykori falusi gyerekből egy 107 szimfóniát írt világhírű komponista lett, aki több mint 30 esztendőt töltött el Fertődön.
Esterházy-kastély,Fertőd
38
39
urópa egyik legismertebb és legnépszerűbb zeneszerzőjének élettörténete mesébe illő. Hogyan lett Franz Joseph Haydn koldusból valóságos királyfi? A kis Joseph még nem volt hatéves sem, máris kitűnt gyönyörű éneklésével, valamint hegedű- és zongoratudásával. Így nem meglepő, hogy gyermekkorában Bécsben, Európa egyik legjelentősebb egyházzenei központjában élte a kóristafiúk mindennapjait. Kamaszként azonban mutálni kezdett, és egy anekdota szerint egy előadás után Mária Terézia császárnő azt mondta, hogy az ifjú Joseph „károg, mint a varjú”. Az Esterházy-hercegek azonban másképp gondolták, és Haydn a fertődi Esterházy-kastély karnagya lett huszonnyolc éves korában. Ebbéli minőségében káprázatos karriert futott be: az egykori falusi gyerekből egy 107 szimfóniát írt világhírű komponista lett, aki több mint 30 esztendőt töltött el Fertődön.
Esterházy-kastély,Fertőd
38
39
z öbölre völgy nyílik. A Lesence és Tapolca patakok völgye. Amaz az öböl közepén, emez Szigliget mellett ömleszti malomhajtó, dalteremtő vizeit a Balatonba. Mögöttem egy fekete hegylánc, föl egyenesen észak felé, Sümeg felé, az uzsai völgy felé. Ez a Feketehegy és Sárkányerdő. Oldala tele falvakkal, a falvak közt csárdák, puszták, tanyaépületek, malmok fehérlenek. E hegylánc a Lesencevölgy és szigligeti öböl napnyugati oldala. Fönt északon a Haláp hegye zárja el a látást. A föld alatti örök tüzek alkották meg ezt a hegyet is. E hegy is kúp, mint testvérei, mintha ez is egyedül állana a síkon. De csúcsa egyenesre van lemetszve, mintha isten keze ollóval nyeste volna egyenesre. Több testvére nincs ezen a vidéken. Egyetlen ikertestvére messze szakadt tőle, a Kemenesaljára. Ez a Ság hegye, de ide most nem látszik. A Lesence-völgynek és Szigligeti-öbölnek nyugati oldala leírhatatlan. Száz költőnek száz dala se tudja szépségeit elszámlálni. Hacsak festő és szobrász nem jön segítségére. És még az se elég. Lélek kell ide, mely érezni tud és rajongani, s minden ízében magyar.
Balatonfüred
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. (részlet)
40
41
z öbölre völgy nyílik. A Lesence és Tapolca patakok völgye. Amaz az öböl közepén, emez Szigliget mellett ömleszti malomhajtó, dalteremtő vizeit a Balatonba. Mögöttem egy fekete hegylánc, föl egyenesen észak felé, Sümeg felé, az uzsai völgy felé. Ez a Feketehegy és Sárkányerdő. Oldala tele falvakkal, a falvak közt csárdák, puszták, tanyaépületek, malmok fehérlenek. E hegylánc a Lesencevölgy és szigligeti öböl napnyugati oldala. Fönt északon a Haláp hegye zárja el a látást. A föld alatti örök tüzek alkották meg ezt a hegyet is. E hegy is kúp, mint testvérei, mintha ez is egyedül állana a síkon. De csúcsa egyenesre van lemetszve, mintha isten keze ollóval nyeste volna egyenesre. Több testvére nincs ezen a vidéken. Egyetlen ikertestvére messze szakadt tőle, a Kemenesaljára. Ez a Ság hegye, de ide most nem látszik. A Lesence-völgynek és Szigligeti-öbölnek nyugati oldala leírhatatlan. Száz költőnek száz dala se tudja szépségeit elszámlálni. Hacsak festő és szobrász nem jön segítségére. És még az se elég. Lélek kell ide, mely érezni tud és rajongani, s minden ízében magyar.
Balatonfüred
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. (részlet)
40
41
Badacsony különleges formavilága már évszázadokkal ezelőtt is foglalkoztatta a népi fantáziát. A monda szerint óriások játszottak itt valaha, kockákkal, kúpokkal és dombokkal, amelyeket szeszélyes összevisszaságban felejtettek maguk mögött. A tudományos kutatások azóta feltárták a lenyŰgöző tanúhegy történetét, amely azonban nem kevésbé meseszerŰ, mint maguk a legendák. A mai Tapolcai-medence hegyei évmilliókat töltöttek víz alatt, míg a vulkanikus tevékenység és a különböző földmozgások a magasba nem emelték őket. Ezért keveredik felszínükön a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas üledékes réteg bazaltos sziklákkal és kőfolyásokkal. A térségben előállított kiváló minőségŰ testes és tüzes borok elsősorban ennek a speciális összetételŰ talajnak köszönhetik nemzetközi hírüket, a rendkívül előnyös mikroklíma mellett. Szokás mondani, hogy minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképp együtt van a Badacsony környékén. Aki pedig kóstolta a hegy borait, az azt is biztosan tudja, hogy a világ legnemesebb ízeinek is kitüntetett helye ez.
42
Badacsony
43
Badacsony különleges formavilága már évszázadokkal ezelőtt is foglalkoztatta a népi fantáziát. A monda szerint óriások játszottak itt valaha, kockákkal, kúpokkal és dombokkal, amelyeket szeszélyes összevisszaságban felejtettek maguk mögött. A tudományos kutatások azóta feltárták a lenyŰgöző tanúhegy történetét, amely azonban nem kevésbé meseszerŰ, mint maguk a legendák. A mai Tapolcai-medence hegyei évmilliókat töltöttek víz alatt, míg a vulkanikus tevékenység és a különböző földmozgások a magasba nem emelték őket. Ezért keveredik felszínükön a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas üledékes réteg bazaltos sziklákkal és kőfolyásokkal. A térségben előállított kiváló minőségŰ testes és tüzes borok elsősorban ennek a speciális összetételŰ talajnak köszönhetik nemzetközi hírüket, a rendkívül előnyös mikroklíma mellett. Szokás mondani, hogy minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképp együtt van a Badacsony környékén. Aki pedig kóstolta a hegy borait, az azt is biztosan tudja, hogy a világ legnemesebb ízeinek is kitüntetett helye ez.
42
Badacsony
43
festői szépségŰ Káli-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme. A vulkanikus tevékenység formálta tájon a Pannon-tenger évmilliós lenyomatait őrző csupasz kőtenger váltakozik a hegyhátakra felfutó sŰrŰ erdőségekkel. A távolban megcsillanó Balaton tükre is jelzi, hogy ezt a vidéket azóta sem hagyta el a frissítő, hŰs víz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy napjaink egyik legnépszerŰbb ásványvizének forrása is itt ered. Az enyhén szénsavas, kristálytiszta vizet már a 20. század elején palackozni kezdték, a nemzetközi publikum pedig érmekkel halmozta el. Utóbbi nem lehet véletlen, hiszen a legenda szerint már a bizánci Theodora császárnőnek is ez volt a kedvenc itala – neve ma is a palackokat díszíti. A forrás vizének gazdag, karakteres íze mellett a vidéken csodás túraútvonalak, páratlan földtani ritkaságok és csendes falucskák várják a felfrissülni vágyókat. A Theodora név jelentése (Isten ajándéka) tehát nemcsak csodás ásványvizére, hanem az egész tájra ráillik.
44
Balaton-felvidék
45
festői szépségŰ Káli-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme. A vulkanikus tevékenység formálta tájon a Pannon-tenger évmilliós lenyomatait őrző csupasz kőtenger váltakozik a hegyhátakra felfutó sŰrŰ erdőségekkel. A távolban megcsillanó Balaton tükre is jelzi, hogy ezt a vidéket azóta sem hagyta el a frissítő, hŰs víz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy napjaink egyik legnépszerŰbb ásványvizének forrása is itt ered. Az enyhén szénsavas, kristálytiszta vizet már a 20. század elején palackozni kezdték, a nemzetközi publikum pedig érmekkel halmozta el. Utóbbi nem lehet véletlen, hiszen a legenda szerint már a bizánci Theodora császárnőnek is ez volt a kedvenc itala – neve ma is a palackokat díszíti. A forrás vizének gazdag, karakteres íze mellett a vidéken csodás túraútvonalak, páratlan földtani ritkaságok és csendes falucskák várják a felfrissülni vágyókat. A Theodora név jelentése (Isten ajándéka) tehát nemcsak csodás ásványvizére, hanem az egész tájra ráillik.
44
Balaton-felvidék
45
Balaton-felvidék nemcsak a felszínen nyújt lenyŰgöző látványt, hanem az évmilliós hegyek is tartogatnak meglepetéseket. A vulkanikus tevékenység durva nyomait a karsztvíz csiszolta simára a mélyben. Közös munkálkodásuknak hála alakult ki a tapolcai barlangrendszer, mely mai ismereteink szerint több kilométer hosszan húzódik a hegyek alatt. A mészkőbe vájt Tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel egy szerencsés kútásás közben, Tóth Pál pékmester telkén. Németh Ferenc és Biró Gyula csupán vizet remélt, de egy igazi „aranybányát“ sikerült feltárniuk – legalábbis turisztikai szempontból. A barlangrendszer rendkívül hamar a figyelem középpontjába került, alig tíz évvel a felfedezése után már villanyvilágítással várták az érdeklődőket. A javarészt víz alatt lévő és kizárólag csónakkal bejárható Tavasbarlang mellett a Kórház-barlang képviseli Tapolca másik jelentős vonzerejét. Utóbbi különleges klímájának köszönhetően gyógyászati célokat szolgál, amely az ország egész területéről várja a gyógyulni vágyókat. 2010 novemberében két újabb tavat fedeztek fel a Berger Károly-barlangban, és egy hivatásos barlangász csapat azóta is Tapolca mesés mélységeinek feltárásán dolgozik. Munkájuk nem marad visszhang nélkül, hiszen egyre többen szereznek tudomást erről a különleges világról, ahová 2012-től új világítási rendszer viszi a fényt.
46
Tapolca, Tavasbarlang
47
Balaton-felvidék nemcsak a felszínen nyújt lenyŰgöző látványt, hanem az évmilliós hegyek is tartogatnak meglepetéseket. A vulkanikus tevékenység durva nyomait a karsztvíz csiszolta simára a mélyben. Közös munkálkodásuknak hála alakult ki a tapolcai barlangrendszer, mely mai ismereteink szerint több kilométer hosszan húzódik a hegyek alatt. A mészkőbe vájt Tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel egy szerencsés kútásás közben, Tóth Pál pékmester telkén. Németh Ferenc és Biró Gyula csupán vizet remélt, de egy igazi „aranybányát“ sikerült feltárniuk – legalábbis turisztikai szempontból. A barlangrendszer rendkívül hamar a figyelem középpontjába került, alig tíz évvel a felfedezése után már villanyvilágítással várták az érdeklődőket. A javarészt víz alatt lévő és kizárólag csónakkal bejárható Tavasbarlang mellett a Kórház-barlang képviseli Tapolca másik jelentős vonzerejét. Utóbbi különleges klímájának köszönhetően gyógyászati célokat szolgál, amely az ország egész területéről várja a gyógyulni vágyókat. 2010 novemberében két újabb tavat fedeztek fel a Berger Károly-barlangban, és egy hivatásos barlangász csapat azóta is Tapolca mesés mélységeinek feltárásán dolgozik. Munkájuk nem marad visszhang nélkül, hiszen egyre többen szereznek tudomást erről a különleges világról, ahová 2012-től új világítási rendszer viszi a fényt.
46
Tapolca, Tavasbarlang
47
gyetlen Magyarországról szóló könyvből sem maradhat ki a Balaton. A délen homokos partokkal, északon pedig szelíd lankákkal határolt tó gyakorlatilag már nem is egy természeti képződmény, sokkal inkább fogalom. Kísérletet sem teszünk arra, hogy felsoroljuk, mennyi történet, ének, film és egyéni élmény kapcsolódik a Balatonhoz, ezeket jobb is, ha mindenki maga fedezi fel. Ahhoz azonban szívesen adunk tanácsot, hogy hol érdemes elkezdeni a Magyar Tengerrel való ismerkedést. Zamárdiban a fürdőélet még az 1910-es években kezdődött el, de a fürdőtelep látványos fejlődésének köszönhetően az 1930-as években lendült fel igazán. Napjainkban Zamárdi a balatoni idegenforgalom egyik legfontosabb célpontja, ráadásul a táj a vízparttól eltávolodva is tartogat még szépségeket. Ha eleget fürödtünk már a habokban, illetve a napsugarakban, érdemes felsétálnunk a Kőhegy tetejére. A gazdagon termő szőlőtőkékkel futtatott magaslaton 2000 óta kilátó áll, melyet a helyi közösség építtetett a Millennium emlékére. A kilátóból széttekintve csodálatos panoráma tárul a szemünk elé, egészen új perspektívába helyezve az egyébként is gyönyörŰ balatoni tájat. Az idők viharában elpusztult apátsági présház helyén álló kilátó bőven megéri a fáradtságot, ezért garantáltan érdemes megtennünk a hangulatos borospincék között kanyargó utat, és visszafelé esetleg be is térni egybe...
48
Zamárdi, Kőhegy
49
gyetlen Magyarországról szóló könyvből sem maradhat ki a Balaton. A délen homokos partokkal, északon pedig szelíd lankákkal határolt tó gyakorlatilag már nem is egy természeti képződmény, sokkal inkább fogalom. Kísérletet sem teszünk arra, hogy felsoroljuk, mennyi történet, ének, film és egyéni élmény kapcsolódik a Balatonhoz, ezeket jobb is, ha mindenki maga fedezi fel. Ahhoz azonban szívesen adunk tanácsot, hogy hol érdemes elkezdeni a Magyar Tengerrel való ismerkedést. Zamárdiban a fürdőélet még az 1910-es években kezdődött el, de a fürdőtelep látványos fejlődésének köszönhetően az 1930-as években lendült fel igazán. Napjainkban Zamárdi a balatoni idegenforgalom egyik legfontosabb célpontja, ráadásul a táj a vízparttól eltávolodva is tartogat még szépségeket. Ha eleget fürödtünk már a habokban, illetve a napsugarakban, érdemes felsétálnunk a Kőhegy tetejére. A gazdagon termő szőlőtőkékkel futtatott magaslaton 2000 óta kilátó áll, melyet a helyi közösség építtetett a Millennium emlékére. A kilátóból széttekintve csodálatos panoráma tárul a szemünk elé, egészen új perspektívába helyezve az egyébként is gyönyörŰ balatoni tájat. Az idők viharában elpusztult apátsági présház helyén álló kilátó bőven megéri a fáradtságot, ezért garantáltan érdemes megtennünk a hangulatos borospincék között kanyargó utat, és visszafelé esetleg be is térni egybe...
48
Zamárdi, Kőhegy
49
ata város szívében terül el békésen az ország legrégebbi halastava. Korát neve is tükrözi: Öreg-tó. Kialakulása összefügg a domborzati viszonyokkal, a tó mai medrében a környéken lévő temérdek forrás vize a mélyebb részeken összefolyt, majd tóvá terebélyesedett. Az 1740-es években Mikoviny Sámuel, neves vízrendező mérnök tervei alapján nyerte el megközelítőleg a mai formáját a tó, amelyet a helyén akkoriban elterülő mocsarak lecsapolásával értek el. Már azonban ezelőtt is, az 1700-as évektől kezdve halastóként üzemelt, akkor még az Esterházy-hitbizomány részeként. A tavat körbeölelő parti sétaút 7 kilométere nem csak a kirándulók, a futók és a biciklizők Paradicsoma, de a madaraké is. A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely. A halak mellett akár 20 000 egyednél is több madárral találkozhatunk itt, csak győzzük megszámolni őket. A tó festői környezete segíthet ebben, csakúgy, mint az átvonuló – telelő madártömegek kémlelését segítő 11 méter magas megfigyelő torony.
50
Akár a magasból, akár a parton lévő Tatai várból, vagy a mellette található Esterházy-kastélyból csodáljuk a tavat, a pihentető kikapcsolódás garantált.
51 Tata,Öreg-tó
ata város szívében terül el békésen az ország legrégebbi halastava. Korát neve is tükrözi: Öreg-tó. Kialakulása összefügg a domborzati viszonyokkal, a tó mai medrében a környéken lévő temérdek forrás vize a mélyebb részeken összefolyt, majd tóvá terebélyesedett. Az 1740-es években Mikoviny Sámuel, neves vízrendező mérnök tervei alapján nyerte el megközelítőleg a mai formáját a tó, amelyet a helyén akkoriban elterülő mocsarak lecsapolásával értek el. Már azonban ezelőtt is, az 1700-as évektől kezdve halastóként üzemelt, akkor még az Esterházy-hitbizomány részeként. A tavat körbeölelő parti sétaút 7 kilométere nem csak a kirándulók, a futók és a biciklizők Paradicsoma, de a madaraké is. A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely. A halak mellett akár 20 000 egyednél is több madárral találkozhatunk itt, csak győzzük megszámolni őket. A tó festői környezete segíthet ebben, csakúgy, mint az átvonuló – telelő madártömegek kémlelését segítő 11 méter magas megfigyelő torony.
50
Akár a magasból, akár a parton lévő Tatai várból, vagy a mellette található Esterházy-kastélyból csodáljuk a tavat, a pihentető kikapcsolódás garantált.
51 Tata,Öreg-tó
agyarország rendkívül gazdag természetes vizekben, a Duna és a Tisza immár évszázadok óta szolgál megbízható vízi útként. A folyami hajózás magyarországi kiteljesedésének azonban a gőz erejének munkába fogása adott igazán nagy lökést a 19. században. Az első dunai gőzhajót, a Carolinát 1817-ben bocsátotta vízre Bernhard Antal, akinek újító vállalkozását több hasonló követte. 1828-ban Andrews és Prichard - két angol hajóépítő - kapott a dunai hajózásra szabadalmat, létrehozva az Első Császári és Királyi Dunagőzhajózási Társaságot. Később Vásárhelyi Pál mérnök nagyszabású terveinek és Széchenyi István bíztatásának hála több folyami hajózással foglalkozó vállalkozás is alakult, továbbá beindult a korszerŰ hajóépítő ipar is. Utóbbinak az Óbudai Hajógyár mellett Angyalföldön és Újpesten is voltak bázisai. A termelés nemzetközi színvonaláról ékesen beszélnek a kor jelentős exportbevételei.
52
Hazánk folyóin ma is felemelő érzés hajózni, felgyorsult világunkban ez a kényelmes és nyugodt utazási forma valódi unikumnak számít. Nem is beszélve a csodás part menti látnivalókról. Dunakanyar, Zebegény
53
agyarország rendkívül gazdag természetes vizekben, a Duna és a Tisza immár évszázadok óta szolgál megbízható vízi útként. A folyami hajózás magyarországi kiteljesedésének azonban a gőz erejének munkába fogása adott igazán nagy lökést a 19. században. Az első dunai gőzhajót, a Carolinát 1817-ben bocsátotta vízre Bernhard Antal, akinek újító vállalkozását több hasonló követte. 1828-ban Andrews és Prichard - két angol hajóépítő - kapott a dunai hajózásra szabadalmat, létrehozva az Első Császári és Királyi Dunagőzhajózási Társaságot. Később Vásárhelyi Pál mérnök nagyszabású terveinek és Széchenyi István bíztatásának hála több folyami hajózással foglalkozó vállalkozás is alakult, továbbá beindult a korszerŰ hajóépítő ipar is. Utóbbinak az Óbudai Hajógyár mellett Angyalföldön és Újpesten is voltak bázisai. A termelés nemzetközi színvonaláról ékesen beszélnek a kor jelentős exportbevételei.
52
Hazánk folyóin ma is felemelő érzés hajózni, felgyorsult világunkban ez a kényelmes és nyugodt utazási forma valódi unikumnak számít. Nem is beszélve a csodás part menti látnivalókról. Dunakanyar, Zebegény
53
magyar kultúrában mindig is kiemelt jelentőséggel bírtak a madarak. Már népünk eredettörténetében is szerepel a turul mint az új hazába utat mutató legendás lény. Nem véletlen tehát, hogy Magyarország egyik legjelentősebb természeti kincse is a madarakhoz kapcsolódik. Az emberi tevékenység eredményeként létrejött Tisza-tavi madárrezervátum a Tisza-tó északi területén, a Tiszavalki-öbölben található. A terület jelentős része szigorúan védett természeti érték, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába is. A sekély vizekben és a növekvő erdőségekben páratlan gazdagságú növény- és állatvilág található. Többek közt itt fészkel a szürke gém, a barna kánya, a kerecsensólyom és a kormorán, de az átvonuló fajoknak is kedvelt pihenőhelyévé vált a festői Tisza-tó. A táj fontos ökoturisztikai célokat szolgál, és helyet biztosít az üdülni vágyókon túl a vízi sportok kedvelőinek is, természetesen csak a madárrezervátum nyugalmát szigorúan őrző intézkedések betartása mellett.
54
Tisza-tó
55
magyar kultúrában mindig is kiemelt jelentőséggel bírtak a madarak. Már népünk eredettörténetében is szerepel a turul mint az új hazába utat mutató legendás lény. Nem véletlen tehát, hogy Magyarország egyik legjelentősebb természeti kincse is a madarakhoz kapcsolódik. Az emberi tevékenység eredményeként létrejött Tisza-tavi madárrezervátum a Tisza-tó északi területén, a Tiszavalki-öbölben található. A terület jelentős része szigorúan védett természeti érték, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába is. A sekély vizekben és a növekvő erdőségekben páratlan gazdagságú növény- és állatvilág található. Többek közt itt fészkel a szürke gém, a barna kánya, a kerecsensólyom és a kormorán, de az átvonuló fajoknak is kedvelt pihenőhelyévé vált a festői Tisza-tó. A táj fontos ökoturisztikai célokat szolgál, és helyet biztosít az üdülni vágyókon túl a vízi sportok kedvelőinek is, természetesen csak a madárrezervátum nyugalmát szigorúan őrző intézkedések betartása mellett.
54
Tisza-tó
55
zegeden immár több mint nyolcvan éve, 1931. június 13-án rendezték meg az első Szegedi Szabadtéri Játékokat. A Tisza és Maros találkozásánál fekvő város ezzel nemcsak fontos oktatási és közigazgatásai, hanem kiemelt kulturális központtá is vált. A méltán híres Szegedi Szabadtéri Játékok ötletét először az 1920-as években vetette fel híres költőnk, Juhász Gyula és az elismert rendező, Hont Ferenc. Céljuk a prosperáló vidéki nagyváros mŰvészeti életének felvirágoztatása volt, nagyszabású vállalkozásuknak pedig az 1930-ban felszentelt Fogadalmi templom teremtett ideális környezetet. Az árvizektől való megmenekülés iránti hálából építtetett neoromán stílusú dóm tervei annak a Schulek Frigyesnek a nevéhez fŰződnek, aki a Halászbástyát is alkotta. Foerk Ernővel közös munkájuk nem véletlenül vált Szeged szimbólumává. A templomhoz tartozó tágas téren az első, Magyar Passió címŰ előadást számtalan legendás színházi bemutató követte.
56
Kezdetben a hely szakrális kisugárzása miatt elsősorban vallásos témájú darabokat mutattak be, mára azonban helyet kapnak a mŰsorban az operák, balettek és zenekari hangversenyek mellett a különféle musicalek és rockoperák is. A rendezvény évről évre több embert vonz, és maradandó élményt nyújt az egész családnak.
57 Szeged, Dóm-tér
zegeden immár több mint nyolcvan éve, 1931. június 13-án rendezték meg az első Szegedi Szabadtéri Játékokat. A Tisza és Maros találkozásánál fekvő város ezzel nemcsak fontos oktatási és közigazgatásai, hanem kiemelt kulturális központtá is vált. A méltán híres Szegedi Szabadtéri Játékok ötletét először az 1920-as években vetette fel híres költőnk, Juhász Gyula és az elismert rendező, Hont Ferenc. Céljuk a prosperáló vidéki nagyváros mŰvészeti életének felvirágoztatása volt, nagyszabású vállalkozásuknak pedig az 1930-ban felszentelt Fogadalmi templom teremtett ideális környezetet. Az árvizektől való megmenekülés iránti hálából építtetett neoromán stílusú dóm tervei annak a Schulek Frigyesnek a nevéhez fŰződnek, aki a Halászbástyát is alkotta. Foerk Ernővel közös munkájuk nem véletlenül vált Szeged szimbólumává. A templomhoz tartozó tágas téren az első, Magyar Passió címŰ előadást számtalan legendás színházi bemutató követte.
56
Kezdetben a hely szakrális kisugárzása miatt elsősorban vallásos témájú darabokat mutattak be, mára azonban helyet kapnak a mŰsorban az operák, balettek és zenekari hangversenyek mellett a különféle musicalek és rockoperák is. A rendezvény évről évre több embert vonz, és maradandó élményt nyújt az egész családnak.
57 Szeged, Dóm-tér
e hazudj. Ne halj meg. Élj benne. Ez a nagy pillanat. Vigyázz. Kosztolányi Dezső
A tegnap csupán álom, A holnap nem több, mint látomás, Minden tegnap a boldogság álma, Minden holnap csak remény csillogása. Vigyázz ezért, hogy mit kezdesz a máddal! Ősi szanszkrit mondás
59
58 Tiszavirágzás
e hazudj. Ne halj meg. Élj benne. Ez a nagy pillanat. Vigyázz. Kosztolányi Dezső
A tegnap csupán álom, A holnap nem több, mint látomás, Minden tegnap a boldogság álma, Minden holnap csak remény csillogása. Vigyázz ezért, hogy mit kezdesz a máddal! Ősi szanszkrit mondás
59
58 Tiszavirágzás
ok van a rovásodon” hangzik el gyakran még manapság is. Részben anyagi tartozások, részben pedig a különféle erkölcsi vétkek felemlegetésekor figyelmeztetünk ezzel embereket, nem véletlenül. A rovással kapcsolatos kifejezések ugyanis egy történelmi hagyományban gyökereznek. Magyarországon az adózás intézményét Károly Róbert vezette be. Az írástudatlan nép körében azonban megoldhatatlan lett volna a befizetések regisztrálása a ma ismert módszerek szerint. Ezért is született meg az ún. rovásbot, amelynek oldalaira egy egyszerŰ mozdulattal fel tudták vésni minden település minden portájának a tartozását. A korabeli dikátorok (adószedők) már ezzel az egyszerŰ módszerrel is képesek voltak pontosan vezetni a forintokat és dénárokat. Ráadásul a bíráskodás és gazdálkodás terén is nagy hasznát vették ennek az eljárásnak, mivel a különböző kihágások és az állatok száma is jelölhető volt a segítségével. Előbbivel hozható összefüggésbe a „rovott múltú” kifejezés is. Utóbbi is mutatja, hogy népünk tudatában sokáig fennmaradt a rovásbot hagyománya. Például még 80 -100 évvel ezelőtt is törvény kötelezte az adóhatóságokat és a pásztorokat a rovásbot használatára. Mára azonban múzeumi ritkaságnak számít egy-egy ilyen eszköz, hiszen ha kikerültek a használatból, általában megsemmisítették őket.
60
Pásztorélet
61
ok van a rovásodon” hangzik el gyakran még manapság is. Részben anyagi tartozások, részben pedig a különféle erkölcsi vétkek felemlegetésekor figyelmeztetünk ezzel embereket, nem véletlenül. A rovással kapcsolatos kifejezések ugyanis egy történelmi hagyományban gyökereznek. Magyarországon az adózás intézményét Károly Róbert vezette be. Az írástudatlan nép körében azonban megoldhatatlan lett volna a befizetések regisztrálása a ma ismert módszerek szerint. Ezért is született meg az ún. rovásbot, amelynek oldalaira egy egyszerŰ mozdulattal fel tudták vésni minden település minden portájának a tartozását. A korabeli dikátorok (adószedők) már ezzel az egyszerŰ módszerrel is képesek voltak pontosan vezetni a forintokat és dénárokat. Ráadásul a bíráskodás és gazdálkodás terén is nagy hasznát vették ennek az eljárásnak, mivel a különböző kihágások és az állatok száma is jelölhető volt a segítségével. Előbbivel hozható összefüggésbe a „rovott múltú” kifejezés is. Utóbbi is mutatja, hogy népünk tudatában sokáig fennmaradt a rovásbot hagyománya. Például még 80 -100 évvel ezelőtt is törvény kötelezte az adóhatóságokat és a pásztorokat a rovásbot használatára. Mára azonban múzeumi ritkaságnak számít egy-egy ilyen eszköz, hiszen ha kikerültek a használatból, általában megsemmisítették őket.
60
Pásztorélet
61
azánk ideális adottságainak köszönhetően mindig is kiváló mezőgazdasági termékeket állított elő, amelyek messze földön híressé tették. Volt idő, mikor a magyar gabona egészen Kanadáig, a magyar szarvasmarha Itáliáig, a magyar bor pedig Európa határain belül szinte bárhová eljutott. Szerencsére napjainkban is vevők tömegét vonzza a kiváló minőségŰ hazai áru, a nap érlelte fürtök és aranylón hullámzó kalászok csodás ajándéka. Magyarországon olyannyira jelentős a mezőgazdasági hagyomány, hogy az összefonódott egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünkkel is. Augusztus 20-án ugyanis nemcsak Szent István államalapítását, hanem az új kenyeret is ünnepeljük. Utóbbi egyfajta visszatekintés is, hiszen az aratás bevégzésével végre mindenki megpihenhet a sok küzdelem és fáradozás után, felmutatva a friss búzából készült első, nemzetiszín szalaggal átkötött kenyeret. Az ünnepségekkel és felvonulásokkal tarkított megemlékezés bár politikai kezdeményezésre jött létre, olyan széles népi igénnyel találkozott, hogy a mai napig töretlen hagyománnyal bír.
Alföld
Augusztus 20-a ennek megfelelően kétszeresen is emléket állít az elszántság és megfeszített munka eredményeinek, amelyeknek hála hajdanán kiérdemeltük az „Európa éléskamrája” elnevezést.
62
63
azánk ideális adottságainak köszönhetően mindig is kiváló mezőgazdasági termékeket állított elő, amelyek messze földön híressé tették. Volt idő, mikor a magyar gabona egészen Kanadáig, a magyar szarvasmarha Itáliáig, a magyar bor pedig Európa határain belül szinte bárhová eljutott. Szerencsére napjainkban is vevők tömegét vonzza a kiváló minőségŰ hazai áru, a nap érlelte fürtök és aranylón hullámzó kalászok csodás ajándéka. Magyarországon olyannyira jelentős a mezőgazdasági hagyomány, hogy az összefonódott egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünkkel is. Augusztus 20-án ugyanis nemcsak Szent István államalapítását, hanem az új kenyeret is ünnepeljük. Utóbbi egyfajta visszatekintés is, hiszen az aratás bevégzésével végre mindenki megpihenhet a sok küzdelem és fáradozás után, felmutatva a friss búzából készült első, nemzetiszín szalaggal átkötött kenyeret. Az ünnepségekkel és felvonulásokkal tarkított megemlékezés bár politikai kezdeményezésre jött létre, olyan széles népi igénnyel találkozott, hogy a mai napig töretlen hagyománnyal bír.
Alföld
Augusztus 20-a ennek megfelelően kétszeresen is emléket állít az elszántság és megfeszített munka eredményeinek, amelyeknek hála hajdanán kiérdemeltük az „Európa éléskamrája” elnevezést.
62
63
i, a magyar álladalmat törvényesen képviselő nemzetgyŰlés, midőn jelen ünnepélyes nyilatkozatunk által Magyarországot elidegeníthetlen természetes jogaiba visszahelyezve minden hozzá tartozó részekkel és tartományokkal egyetemben az önálló független európai státusok sorába iktatjuk, s a hitszegő Habsburg-Lotharingeni házat Isten és világ előtt trónvesztettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunk indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész mívelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbizakodás s nem forradalmi viszketeg, hanem a türelem végső kimerültsége s az önfenntartás kénytelensége vezeté.… ” A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata Debrecen, 1849. április 19.
Debreceni Egyetem
64
65
i, a magyar álladalmat törvényesen képviselő nemzetgyŰlés, midőn jelen ünnepélyes nyilatkozatunk által Magyarországot elidegeníthetlen természetes jogaiba visszahelyezve minden hozzá tartozó részekkel és tartományokkal egyetemben az önálló független európai státusok sorába iktatjuk, s a hitszegő Habsburg-Lotharingeni házat Isten és világ előtt trónvesztettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunk indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész mívelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbizakodás s nem forradalmi viszketeg, hanem a türelem végső kimerültsége s az önfenntartás kénytelensége vezeté.… ” A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata Debrecen, 1849. április 19.
Debreceni Egyetem
64
65
zatmárcseke a Tisza mentén található apró községek közül talán a legismertebb. Itt élt és alkotott a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc. Síremléke a helyi református temetőben található, ami azonban már önmagában is egy egyedülálló kulturális érték. Kölcsey nyughelyét ugyanis több mint 600 tölgyfából faragott fejfa veszi körül. A kátránnyal és korommal konzervált síremlékek a szokástól eltérően csónak alakúak. Eredetük mára a múlt homályába vész, azonban több elmélet is született keletkezésükkel kapcsolatban. Az egyik szerint ezek a fejfák az ősi ugor temetkezés utolsó lenyomatai, míg mások a település elhelyezkedésével indokolják létezésüket. Cseke alapításakor ugyanis a falu területe mocsaras, lápos volt. Az elhunytakat így csónakon vitték nyughelyükre, később pedig a sírjukra állították azokat. Bármi is legyen a magyarázat, ez a különleges hagyomány is szép emléke az évezredes magyar kultúra különleges gazdagságának.
66
Szatmárcseke , református temető
67
zatmárcseke a Tisza mentén található apró községek közül talán a legismertebb. Itt élt és alkotott a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc. Síremléke a helyi református temetőben található, ami azonban már önmagában is egy egyedülálló kulturális érték. Kölcsey nyughelyét ugyanis több mint 600 tölgyfából faragott fejfa veszi körül. A kátránnyal és korommal konzervált síremlékek a szokástól eltérően csónak alakúak. Eredetük mára a múlt homályába vész, azonban több elmélet is született keletkezésükkel kapcsolatban. Az egyik szerint ezek a fejfák az ősi ugor temetkezés utolsó lenyomatai, míg mások a település elhelyezkedésével indokolják létezésüket. Cseke alapításakor ugyanis a falu területe mocsaras, lápos volt. Az elhunytakat így csónakon vitték nyughelyükre, később pedig a sírjukra állították azokat. Bármi is legyen a magyarázat, ez a különleges hagyomány is szép emléke az évezredes magyar kultúra különleges gazdagságának.
66
Szatmárcseke , református temető
67
lmúlt a nyár, Kár érte, kár. Sárgul a táj, Kár érte, kár.
A hegy mögül felhő röpülmeg-megered, már csepereg.
Repülni kél nagyszárnyú szél, messzire száll e csúf madár.
Ősz eső, fát verdeső,fázik a táj, kár érte, kár. Zelk Zoltán: Varjúnóta
lmúlt a nyár, Kár érte, kár. Sárgul a táj, Kár érte, kár.
A hegy mögül felhő röpülmeg-megered, már csepereg.
Repülni kél nagyszárnyú szél, messzire száll e csúf madár.
Ősz eső, fát verdeső,fázik a táj, kár érte, kár. Zelk Zoltán: Varjúnóta
a tokaji bort kóstolgat az ember, olyan érzése van, mintha az Istennel beszélgetne.” (Jacques Puisais, a Nemzetközi Borakadémia tiszteletbeli elnöke) Magyarország különleges borkultúrája napjainkban ismét régi fényében tündököl, több híres borvidékünk munkáját is nemzetközi figyelem kíséri. Azonban vitathatatlan, hogy a mai napig a tokaji a legismertebb a Magyarországon készülő italok közül. NépszerŰsége pedig nem véletlen. A bor termővidéke, Tokaj-Hegyalja, a Világörökség része, egyedülálló klíma- és vulkáni talajadottságainak hála alakulhatott ki a speciális tokaji aszú. A különleges bor első külföldi visszhangot kiváltó megjelenése az 1562-es tridenti zsinatra tehető, amelyen IV. Pius pápa így kiáltott fel megkóstolva a tokajit „Summum pontificem talia vina decent!” (csak ilyen bor illik a pápai asztalra). Később II. Rákóczi Ferenc használta diplomáciai célokra e csodás nedŰt. A Napkirály, XIV. Lajos a tokajinak a „Vinum Regnum – Rex Vinorum” (A királyok bora – a borok királya) kitüntető címet adományozta. Ekkor már az alkimisták és a korabeli gyógyítók figyelmét is felkeltette az ital, amelynek hatására a híres svájci orvos, Paracelsus is megkóstolta, és könyvébe foglalta az aranyló tokajit.
70
A gyógyszerként is emlegetett bor legendás körülmények között született. Történt ugyanis, hogy a törökök rendszeres betörései miatt Sepsy-Laczkó Máté református prédikátor egészen novemberig halogatta a szüretet. Az így megtöppedt és megédesedett szemek aztán egy sokkal tüzesebb, különleges zamatú bort eredményeztek, amely azóta is rabul ejt mindenkit, aki csak megkóstolja.
Tokaji hegyalja
71
a tokaji bort kóstolgat az ember, olyan érzése van, mintha az Istennel beszélgetne.” (Jacques Puisais, a Nemzetközi Borakadémia tiszteletbeli elnöke) Magyarország különleges borkultúrája napjainkban ismét régi fényében tündököl, több híres borvidékünk munkáját is nemzetközi figyelem kíséri. Azonban vitathatatlan, hogy a mai napig a tokaji a legismertebb a Magyarországon készülő italok közül. NépszerŰsége pedig nem véletlen. A bor termővidéke, Tokaj-Hegyalja, a Világörökség része, egyedülálló klíma- és vulkáni talajadottságainak hála alakulhatott ki a speciális tokaji aszú. A különleges bor első külföldi visszhangot kiváltó megjelenése az 1562-es tridenti zsinatra tehető, amelyen IV. Pius pápa így kiáltott fel megkóstolva a tokajit „Summum pontificem talia vina decent!” (csak ilyen bor illik a pápai asztalra). Később II. Rákóczi Ferenc használta diplomáciai célokra e csodás nedŰt. A Napkirály, XIV. Lajos a tokajinak a „Vinum Regnum – Rex Vinorum” (A királyok bora – a borok királya) kitüntető címet adományozta. Ekkor már az alkimisták és a korabeli gyógyítók figyelmét is felkeltette az ital, amelynek hatására a híres svájci orvos, Paracelsus is megkóstolta, és könyvébe foglalta az aranyló tokajit.
70
A gyógyszerként is emlegetett bor legendás körülmények között született. Történt ugyanis, hogy a törökök rendszeres betörései miatt Sepsy-Laczkó Máté református prédikátor egészen novemberig halogatta a szüretet. Az így megtöppedt és megédesedett szemek aztán egy sokkal tüzesebb, különleges zamatú bort eredményeztek, amely azóta is rabul ejt mindenkit, aki csak megkóstolja.
Tokaji hegyalja
71
egyvert s bátor szívet (részlet)
„Fegyvert s bátor szívet kell annak szerezni, Az ki hazájáért kész harcot próbálni, Élet s halál között szerencsét keresni, Kard, sŰrŰ lövés közt nem kell semmit félni.“ /vitézi ének a kuruc korból/
72
Sárospatak
73
egyvert s bátor szívet (részlet)
„Fegyvert s bátor szívet kell annak szerezni, Az ki hazájáért kész harcot próbálni, Élet s halál között szerencsét keresni, Kard, sŰrŰ lövés közt nem kell semmit félni.“ /vitézi ének a kuruc korból/
72
Sárospatak
73
agyarország nem csupán a felszínen, hanem a föld alatt is tartogat páratlan szépségeket. Ennek lenyŰgöző bizonyítéka az Északi-középhegységben található Aggtelei cseppkőbarlang és az azt övező nemzetközi jelentőségŰ nemzeti park is. A víz évmilliók óta tartó formáló munkájának köszönhetően különlegesen gazdag mészkőképződményekkel találkozhatunk ezen a tájon. Már maguk a barlangok is rendkívüli sokféleséget mutatnak: vannak köztük aktív patakos, függőleges és hasadékaknabarlangok, illetve zsombolyok. A karbonátok kiválásának nemzetközileg számon tartott alaptípusainak pedig mintegy kétharmada figyelhető meg a térségben: függő- és állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók, heliktitek, mésztufagátak, aragonitbokrok, borsókövek. Nem véletlen tehát, hogy a hihetetlenül komplex és formákban leggazdagabb Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai harmadikként váltak a Világörökség részévé a planéta legkülönlegesebb barlangjai közül!
74
Az Aggteleki Nemzeti Parkban és környékén további 1200 barlang található még, nem véletlen tehát, hogy a természetes védelmet biztosító üregekben már korokkal ezelőtt megjelentek az első emberek. Rudabányán például ősemberek nyomait őrzik, akik már sok évezreddel a Magyarok megjelenése előtt is ezen a tájon éltek és küzdöttek az anyatermészet erőivel.
Aggtelek, Baradla-barlang
75
agyarország nem csupán a felszínen, hanem a föld alatt is tartogat páratlan szépségeket. Ennek lenyŰgöző bizonyítéka az Északi-középhegységben található Aggtelei cseppkőbarlang és az azt övező nemzetközi jelentőségŰ nemzeti park is. A víz évmilliók óta tartó formáló munkájának köszönhetően különlegesen gazdag mészkőképződményekkel találkozhatunk ezen a tájon. Már maguk a barlangok is rendkívüli sokféleséget mutatnak: vannak köztük aktív patakos, függőleges és hasadékaknabarlangok, illetve zsombolyok. A karbonátok kiválásának nemzetközileg számon tartott alaptípusainak pedig mintegy kétharmada figyelhető meg a térségben: függő- és állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók, heliktitek, mésztufagátak, aragonitbokrok, borsókövek. Nem véletlen tehát, hogy a hihetetlenül komplex és formákban leggazdagabb Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai harmadikként váltak a Világörökség részévé a planéta legkülönlegesebb barlangjai közül!
74
Az Aggteleki Nemzeti Parkban és környékén további 1200 barlang található még, nem véletlen tehát, hogy a természetes védelmet biztosító üregekben már korokkal ezelőtt megjelentek az első emberek. Rudabányán például ősemberek nyomait őrzik, akik már sok évezreddel a Magyarok megjelenése előtt is ezen a tájon éltek és küzdöttek az anyatermészet erőivel.
Aggtelek, Baradla-barlang
75
agyarország legszebb értékei nem csupán a bőkezŰ anyatermészet, hanem gyakran az emberi igyekezet kéznyomait is magukon viselik. Szerencsére az ország megalapítása óta élnek olyan emberek, akik hazánk felemelésére tették fel az életüket. Javarészt ennek az áldozatos munkának eredménye a miskolci agglomerációban található Lillafüred is.
76
A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban duzzasztották fel egy völgyzáró gáttal, hogy ki tudják szolgálni a helyi vashámorok vízzel hajtott pörölyeinek igényeit. Gróf Bethlen András a vidéket járva határozta el az 1890-es évek elején, hogy az így kialakult Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A születőben lévő települést Bethlen unokahúgának beceneve után keresztelték el Lillafürednek. De az álom igazi megvalósulása 1920-ban következett be, mikor az új miniszterelnök, gróf Bethlen István a tervek betetőzéseként felépíttette a Palotaszállót. A híres szálloda 1927 és 1930 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Az étteremül szolgáló Mátyás-terem ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják, a szálló hatalmas parkja pedig valódi botanikai ritkaságoknak ad helyet.
Lillafüred, Palotaszálló
77
agyarország legszebb értékei nem csupán a bőkezŰ anyatermészet, hanem gyakran az emberi igyekezet kéznyomait is magukon viselik. Szerencsére az ország megalapítása óta élnek olyan emberek, akik hazánk felemelésére tették fel az életüket. Javarészt ennek az áldozatos munkának eredménye a miskolci agglomerációban található Lillafüred is.
76
A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban duzzasztották fel egy völgyzáró gáttal, hogy ki tudják szolgálni a helyi vashámorok vízzel hajtott pörölyeinek igényeit. Gróf Bethlen András a vidéket járva határozta el az 1890-es évek elején, hogy az így kialakult Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A születőben lévő települést Bethlen unokahúgának beceneve után keresztelték el Lillafürednek. De az álom igazi megvalósulása 1920-ban következett be, mikor az új miniszterelnök, gróf Bethlen István a tervek betetőzéseként felépíttette a Palotaszállót. A híres szálloda 1927 és 1930 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Az étteremül szolgáló Mátyás-terem ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják, a szálló hatalmas parkja pedig valódi botanikai ritkaságoknak ad helyet.
Lillafüred, Palotaszálló
77
zelőtt harmincnégy nappal megesküdtünk, hogy a várat meg nem adjuk. Eskünket megállottuk. Úgy dacolt a vár eddig az ostrommal, mint tenger viharával a tengerben álló kőszikla. Most az utolsó próba következik. Az Istent hívtuk segítségül. BŰntelen lélekkel, halálra készen kell küzdenünk a várnak és hazánknak megmaradásáért! Példátlan az a küzdelem, amellyel eddig megtartottuk a várat, s példátlan az a gyalázat, amely itt a törököt eddig is érte. Bízom fegyverünkben, bízom a lelkünk erejében, bízom SzŰz Máriában, aki Magyarország patrónája, bízom Szent István királyban, akinek a lelke vele van mindig a magyar nemzettel, és legjobban bízom magában az Istenben! Induljunk, testvéreim!” Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részlet)
Eger, Szent Antal-templom
78
79
zelőtt harmincnégy nappal megesküdtünk, hogy a várat meg nem adjuk. Eskünket megállottuk. Úgy dacolt a vár eddig az ostrommal, mint tenger viharával a tengerben álló kőszikla. Most az utolsó próba következik. Az Istent hívtuk segítségül. BŰntelen lélekkel, halálra készen kell küzdenünk a várnak és hazánknak megmaradásáért! Példátlan az a küzdelem, amellyel eddig megtartottuk a várat, s példátlan az a gyalázat, amely itt a törököt eddig is érte. Bízom fegyverünkben, bízom a lelkünk erejében, bízom SzŰz Máriában, aki Magyarország patrónája, bízom Szent István királyban, akinek a lelke vele van mindig a magyar nemzettel, és legjobban bízom magában az Istenben! Induljunk, testvéreim!” Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részlet)
Eger, Szent Antal-templom
78
79
ecskemét nem csupán a Duna-Tisza közének egyik regionális központja, Kodály Zoltán szülővárosa és a magyar szecessziós építészet lenyŰgöző kincsestára, hanem egy iparára, agrárkultúrájára méltán büszke település, amely nem nélkülözi a legendás termékeket sem. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az 1935 elején Magyarországra érkező angol trónörökösnek, Edward walesi hercegnek is a kecskeméti barackpálinka lett a kedvenc itala. A vendéget ugyanis ezzel a nemes itallal várták a szállodában. Városi legendák szerint Edward teljes elragadtatással jelentette ki: „Szódával jobb, mint a whisky, teában jobb, mint a rum.” Állítását mi sem igazolhatná jobban, mint hogy Kecskemét kitŰnő párlatát, egyedüli külföldi termékként, még ugyanabban az évben meghívták a Daily Mail londoni kiállítására, és azóta is ez a pálinka az egyedi magyar spiritusz egyik legismertebb nagykövete.
80
Kecskemét, Cifrapalota
81
ecskemét nem csupán a Duna-Tisza közének egyik regionális központja, Kodály Zoltán szülővárosa és a magyar szecessziós építészet lenyŰgöző kincsestára, hanem egy iparára, agrárkultúrájára méltán büszke település, amely nem nélkülözi a legendás termékeket sem. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az 1935 elején Magyarországra érkező angol trónörökösnek, Edward walesi hercegnek is a kecskeméti barackpálinka lett a kedvenc itala. A vendéget ugyanis ezzel a nemes itallal várták a szállodában. Városi legendák szerint Edward teljes elragadtatással jelentette ki: „Szódával jobb, mint a whisky, teában jobb, mint a rum.” Állítását mi sem igazolhatná jobban, mint hogy Kecskemét kitŰnő párlatát, egyedüli külföldi termékként, még ugyanabban az évben meghívták a Daily Mail londoni kiállítására, és azóta is ez a pálinka az egyedi magyar spiritusz egyik legismertebb nagykövete.
80
Kecskemét, Cifrapalota
81
agyarország legeredetibb angolparkját egy osztráknak köszönhetjük. Az Alcsúti Arborétumot 1820-ban hozta létre József nádor, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett. A kastély parkja ma több mint 40 hektáros mesebeli tájat nyújt a látogatóknak. Az Alcsúti Arborétum jelenleg 540 fajból álló fás növénygyŰjteményét a 19. században telepítették. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok találhatók. Felbecsülhetetlen értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriástuja, a közeli Csaplári erdő pedig Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusának otthona. Az arborétum évszakonként más arcát mutatva kápráztatja el a kirándulókat, így nem elég egyszer ellátogatni az egykor hercegi parkba. A kora tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező egyedülálló az országban, Szentivánéj környékén, júniusban pedig nem mindennapi látványosság szemtanúi lehetünk. Egy különleges esti séta során szentjánosbogarak ezrei világítják be az arborétumot fénylő zöld lámpásként repkedve.
82
Alcsútdoboz, Habsburg kastély
83
agyarország legeredetibb angolparkját egy osztráknak köszönhetjük. Az Alcsúti Arborétumot 1820-ban hozta létre József nádor, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett. A kastély parkja ma több mint 40 hektáros mesebeli tájat nyújt a látogatóknak. Az Alcsúti Arborétum jelenleg 540 fajból álló fás növénygyŰjteményét a 19. században telepítették. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok találhatók. Felbecsülhetetlen értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriástuja, a közeli Csaplári erdő pedig Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusának otthona. Az arborétum évszakonként más arcát mutatva kápráztatja el a kirándulókat, így nem elég egyszer ellátogatni az egykor hercegi parkba. A kora tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező egyedülálló az országban, Szentivánéj környékén, júniusban pedig nem mindennapi látványosság szemtanúi lehetünk. Egy különleges esti séta során szentjánosbogarak ezrei világítják be az arborétumot fénylő zöld lámpásként repkedve.
82
Alcsútdoboz, Habsburg kastély
83
agyomány és minőség. Ez a két szó hazánk több termékére is igaz, nem véletlen azonban, hogy a Törley pezsgő nevével mára teljesen összefonódott. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy valakinek sikerül a champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitŰnőbbet előállítani – pedig épp erről tesznek tanúbizonyságot Törley József 1882-es szavai, és a szédületes siker, ami ezután következett… A sokszorosan kitüntetett katonacsaládban Törley József generációja az első, amelyik polgári foglalkozást választ, a küzdeni tudásnak hála azonban ezen a téren is kiemelkedtek. Miután külföldön elsajátította a szakma csínját-bínját, József merész vállalkozásba fogott: európai színvonalú pezsgőgyártásba kezdett. A bort a remek adottságú Etyekről hozatta, a hordókat pedig a budafoki mészkőbe vájt pincékben tartotta. Az újdonságokra mindig nyitott Törley vezette be hazánkban a fagyasztással történő seprőtelenítést, üzeme pedig a századfordulós Magyarország egyik legkorszerŰbb gyára volt. A császári és királyi szállító külföldön is sorban nyitotta a lerakatokat, miközben Pesten a szállodák, kávézók, orfeumok és bárok mind a mámorító ital nevétől visszhangoztak.
84
A viharos történelem hullámveréseit is átvészelő gyár mára ismét régi fényében tündököl, legyen szó életünk bármilyen fontos eseményéről, mindig kéznél van, megkoronázandó az ünnep hangulatát.
Törley pince
85
agyomány és minőség. Ez a két szó hazánk több termékére is igaz, nem véletlen azonban, hogy a Törley pezsgő nevével mára teljesen összefonódott. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy valakinek sikerül a champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitŰnőbbet előállítani – pedig épp erről tesznek tanúbizonyságot Törley József 1882-es szavai, és a szédületes siker, ami ezután következett… A sokszorosan kitüntetett katonacsaládban Törley József generációja az első, amelyik polgári foglalkozást választ, a küzdeni tudásnak hála azonban ezen a téren is kiemelkedtek. Miután külföldön elsajátította a szakma csínját-bínját, József merész vállalkozásba fogott: európai színvonalú pezsgőgyártásba kezdett. A bort a remek adottságú Etyekről hozatta, a hordókat pedig a budafoki mészkőbe vájt pincékben tartotta. Az újdonságokra mindig nyitott Törley vezette be hazánkban a fagyasztással történő seprőtelenítést, üzeme pedig a századfordulós Magyarország egyik legkorszerŰbb gyára volt. A császári és királyi szállító külföldön is sorban nyitotta a lerakatokat, miközben Pesten a szállodák, kávézók, orfeumok és bárok mind a mámorító ital nevétől visszhangoztak.
84
A viharos történelem hullámveréseit is átvészelő gyár mára ismét régi fényében tündököl, legyen szó életünk bármilyen fontos eseményéről, mindig kéznél van, megkoronázandó az ünnep hangulatát.
Törley pince
85
Gemenci erdőbe lépve olyan érzésünk támad, mintha a mondák csodás rengetegeinek egyike elevenedne meg a szemünk előtt. A 19. századi folyószabályozás mesés élővilágot hozott létre ezen a tájon, amelyen kalandozni egy életre szóló élményt jelent. Az ártér különleges természeti adottságai, az ősöreg fák és az állatvilág gazdagsága még a gyakorlott kirándulókat is elbŰvöli, a sŰrŰben vágtázó gímszarvasok, a sekély vizeken lebegő tündérrózsa és békatutaj különleges látványt kínálnak. Az erdő szépségei mellett pedig felejthetetlenül izgalmas túraútvonalak, különleges kulináris élvezetek, nosztalgikus kisvasút és dunai sétahajózás várja a természet szerelmeseit. A pihenni vágyó családoktól egészen a szenvedélyes vadászokig itt mindenki megtalálja a kedvére való időtöltést évszaktól függetlenül. Az itt eltöltött napok legnagyobb értéke talán mégis az, hogy aki szán egy kis időt a Gemenci erdő szépségeinek felfedezésére, az olyan kincsekkel gazdagodik, amelyek jó eséllyel örökre elhomályosítják a rohanó világ káprázatait.
86
Gemenci erdő
87
Gemenci erdőbe lépve olyan érzésünk támad, mintha a mondák csodás rengetegeinek egyike elevenedne meg a szemünk előtt. A 19. századi folyószabályozás mesés élővilágot hozott létre ezen a tájon, amelyen kalandozni egy életre szóló élményt jelent. Az ártér különleges természeti adottságai, az ősöreg fák és az állatvilág gazdagsága még a gyakorlott kirándulókat is elbŰvöli, a sŰrŰben vágtázó gímszarvasok, a sekély vizeken lebegő tündérrózsa és békatutaj különleges látványt kínálnak. Az erdő szépségei mellett pedig felejthetetlenül izgalmas túraútvonalak, különleges kulináris élvezetek, nosztalgikus kisvasút és dunai sétahajózás várja a természet szerelmeseit. A pihenni vágyó családoktól egészen a szenvedélyes vadászokig itt mindenki megtalálja a kedvére való időtöltést évszaktól függetlenül. Az itt eltöltött napok legnagyobb értéke talán mégis az, hogy aki szán egy kis időt a Gemenci erdő szépségeinek felfedezésére, az olyan kincsekkel gazdagodik, amelyek jó eséllyel örökre elhomályosítják a rohanó világ káprázatait.
86
Gemenci erdő
87
Márton nap az Adventi böjtöt megelőző utolsó lehetőség, amikor még megengedett a jóízŰ és bőséges falatozás. Ezt újborral öblítjük le, hogy aztán kezdetét vegye a vigasság. De ki is az Szent Márton? Nos talán a legnépszerŰbb középkori szent. A legenda szerint, nem kívánt püspök lenni, ezért megválasztása elől a ludak óljába rejtőzött. Az állatok azonban heves gágogásukkal elárulták őt, innen ered a “Márton lúdja” elnevezés. Talán Szent Márton bosszújaként, amiért lebuktatták, ilyenkor vágták le a tömött libákat, és úgy tartották: “aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Márton emellett az újbor bírája is a hiedelem szerint. A must ilyenkor változik borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozik meg, az eredménnyel pedig szívesen dicsekednek a boros gazdák. Az étel és ital mellett az időjárás is szerepet kap a Márton napi szokásokban: “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.“
88
Sőt, mi több, a Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is lehet az időjárásra következtetni, legalábbis a néphagyomány szerint: ha a liba csontja fehér és hosszú, az havas telet jelent, amennyiben barna és rövid, akkor bizony sárosat. Ha pedig a mellcsont piros, csak amolyan fekete karácsonyos locs-pocs időre lehet kilátásunk. Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak - hangzik a mondás.
Siklós, vár
89
Márton nap az Adventi böjtöt megelőző utolsó lehetőség, amikor még megengedett a jóízŰ és bőséges falatozás. Ezt újborral öblítjük le, hogy aztán kezdetét vegye a vigasság. De ki is az Szent Márton? Nos talán a legnépszerŰbb középkori szent. A legenda szerint, nem kívánt püspök lenni, ezért megválasztása elől a ludak óljába rejtőzött. Az állatok azonban heves gágogásukkal elárulták őt, innen ered a “Márton lúdja” elnevezés. Talán Szent Márton bosszújaként, amiért lebuktatták, ilyenkor vágták le a tömött libákat, és úgy tartották: “aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Márton emellett az újbor bírája is a hiedelem szerint. A must ilyenkor változik borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozik meg, az eredménnyel pedig szívesen dicsekednek a boros gazdák. Az étel és ital mellett az időjárás is szerepet kap a Márton napi szokásokban: “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.“
88
Sőt, mi több, a Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is lehet az időjárásra következtetni, legalábbis a néphagyomány szerint: ha a liba csontja fehér és hosszú, az havas telet jelent, amennyiben barna és rövid, akkor bizony sárosat. Ha pedig a mellcsont piros, csak amolyan fekete karácsonyos locs-pocs időre lehet kilátásunk. Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak - hangzik a mondás.
Siklós, vár
89
inden 1853-ban kezdődött. Ekkor történt, hogy egy bizonyos Zsolnay Miklós a lukafai keménycserép manufaktúrájának romjaiból létrehozta a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát. A kezdetleges felszereltségŰ üzem csupán helyi piacra gyártott kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket. A folyamatos tőkehiány kis híján végett vetett egy álomnak, az elárverezéstől végül Zsolnay Vilmos mentette meg a kis céget. Mint ahogy azt jegyzetfüzetéből tudjuk, 80 helyi és környékbeli agyagfajtával kísérletezett, fejlesztett. Kitartásának eredményeként az egykori kisüzem előbb az ország első számú mŰvészi kerámiáit gyártó mŰhelye lett, majd az elefántcsontszínŰ máz és a magas tüzŰ díszítés tökéletes technikájával a gyár felzárkózott az európai kerámiagyártók élvonalához. Az 1878-as párizsi világkiállításon a Zsolnay kerámiák elnyerték a „Grand Prix”-t. Zsolnay Vilmos megkapta a Francia Becsületrendet, itthon pedig a korszak legkiválóbb építészeivel dolgozott együtt manufaktúrájában: időtálló, olcsó és nemes kerámiát szállítottak a legjelentősebb építkezésekhez, mint például a budavári Mátyás-templom, az IparmŰvészeti Múzeum a Magyar Állami Földtani Intézet, a kecskeméti Városháza, az Országház, az új MŰcsarnok.Ezek az épületek azóta is öregbítik a világszerte ismert és csodált Zsolnay Porcelánmanufaktúra hírnevét. A Zsolnay-porcelánok állandó kiállítóhelye Pécsett a Zsolnay Múzeum.
90
Pécs, Zsolnay-kút
91
inden 1853-ban kezdődött. Ekkor történt, hogy egy bizonyos Zsolnay Miklós a lukafai keménycserép manufaktúrájának romjaiból létrehozta a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát. A kezdetleges felszereltségŰ üzem csupán helyi piacra gyártott kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket. A folyamatos tőkehiány kis híján végett vetett egy álomnak, az elárverezéstől végül Zsolnay Vilmos mentette meg a kis céget. Mint ahogy azt jegyzetfüzetéből tudjuk, 80 helyi és környékbeli agyagfajtával kísérletezett, fejlesztett. Kitartásának eredményeként az egykori kisüzem előbb az ország első számú mŰvészi kerámiáit gyártó mŰhelye lett, majd az elefántcsontszínŰ máz és a magas tüzŰ díszítés tökéletes technikájával a gyár felzárkózott az európai kerámiagyártók élvonalához. Az 1878-as párizsi világkiállításon a Zsolnay kerámiák elnyerték a „Grand Prix”-t. Zsolnay Vilmos megkapta a Francia Becsületrendet, itthon pedig a korszak legkiválóbb építészeivel dolgozott együtt manufaktúrájában: időtálló, olcsó és nemes kerámiát szállítottak a legjelentősebb építkezésekhez, mint például a budavári Mátyás-templom, az IparmŰvészeti Múzeum a Magyar Állami Földtani Intézet, a kecskeméti Városháza, az Országház, az új MŰcsarnok.Ezek az épületek azóta is öregbítik a világszerte ismert és csodált Zsolnay Porcelánmanufaktúra hírnevét. A Zsolnay-porcelánok állandó kiállítóhelye Pécsett a Zsolnay Múzeum.
90
Pécs, Zsolnay-kút
91
54. rini jól esmérvén életének végét, Ötszáz bátor vitézt számlál maga mellett; Minthogy nem türheti immár égő tüzet, Kiviszi magával azért mind ezeket. 55. És az várbul kimegyen nagy bátor szüvel, Előtte törökök futnak szerte széllel; Az piacon megáll, és szörnyü szemével Nézi, hogy hon vagyon pogány sok sereggel. 56. Ily kegyetlenül jün oroszlány barlangbul, És ily szörnyen fénlik cometa magasbul: Ez nagy országokra kár nélkül nem fordul, Szörnyü jüvendőket hordoz hatalombul. 57. Igy félnek törökök Zrini látásátul, Mert tudják, nagy veszélyekre rájok burul. Zrini piacon is nem maradhat lángtul, Azért lassan ballag az külső kapubul.”
92
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. (részlet)
Szigetvár
93
54. rini jól esmérvén életének végét, Ötszáz bátor vitézt számlál maga mellett; Minthogy nem türheti immár égő tüzet, Kiviszi magával azért mind ezeket. 55. És az várbul kimegyen nagy bátor szüvel, Előtte törökök futnak szerte széllel; Az piacon megáll, és szörnyü szemével Nézi, hogy hon vagyon pogány sok sereggel. 56. Ily kegyetlenül jün oroszlány barlangbul, És ily szörnyen fénlik cometa magasbul: Ez nagy országokra kár nélkül nem fordul, Szörnyü jüvendőket hordoz hatalombul. 57. Igy félnek törökök Zrini látásátul, Mert tudják, nagy veszélyekre rájok burul. Zrini piacon is nem maradhat lángtul, Azért lassan ballag az külső kapubul.”
92
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. (részlet)
Szigetvár
93
smerkedő, barátságkötő, szerelem-fakasztó ünnepnek ad idillikus hátteret a Zengő-hegy körüli erdőség. Itt szervezi ugyanis Zengővárkony és Pécsvárad közösen a hagyományok szerint tréfásan Leányvásárnak nevezett „ifjúsági találkozót”. A népszokás kezdete jó pár évtizeddel korábbra vezethető vissza, amikor is a török háborúkat átvészelt kis református falvak lányai és fiai találkoztak egymással Lukács napján (október 18.) vagy az azt követő szombaton, Várkonyban és a rá következő országos vásáron, Pécsváradon. A lányok legszebb ruháikba öltözve jártak-keltek az utcákon, közben nótáztak és szállt a rőzsetŰz füstje valamint a serpenyőkben piruló gesztenye illata.Este bál volt a várkonyi nagykocsmában, másnap pedig a váradi vásárban az izgatott ifjak megvásárolhatták a bábsütőktől azokat a reményt keltő mézeskalács szíveket, amelyeken a ki nem mondott, ám megüzent vallomások szerepeltek.
94
Leányvásárral napjainkban csak kétévente találkozhatunk, mert minden második évben egy másik ünnepet tartanak, „Gesztenyeszüret a Zengő alján” elnevezéssel.
Zengővárkony
95
smerkedő, barátságkötő, szerelem-fakasztó ünnepnek ad idillikus hátteret a Zengő-hegy körüli erdőség. Itt szervezi ugyanis Zengővárkony és Pécsvárad közösen a hagyományok szerint tréfásan Leányvásárnak nevezett „ifjúsági találkozót”. A népszokás kezdete jó pár évtizeddel korábbra vezethető vissza, amikor is a török háborúkat átvészelt kis református falvak lányai és fiai találkoztak egymással Lukács napján (október 18.) vagy az azt követő szombaton, Várkonyban és a rá következő országos vásáron, Pécsváradon. A lányok legszebb ruháikba öltözve jártak-keltek az utcákon, közben nótáztak és szállt a rőzsetŰz füstje valamint a serpenyőkben piruló gesztenye illata.Este bál volt a várkonyi nagykocsmában, másnap pedig a váradi vásárban az izgatott ifjak megvásárolhatták a bábsütőktől azokat a reményt keltő mézeskalács szíveket, amelyeken a ki nem mondott, ám megüzent vallomások szerepeltek.
94
Leányvásárral napjainkban csak kétévente találkozhatunk, mert minden második évben egy másik ünnepet tartanak, „Gesztenyeszüret a Zengő alján” elnevezéssel.
Zengővárkony
95
kékfestés hagyománya több mint ötszáz éves múltra tekint vissza.Ez a mesterség Magyarországra hosszú utat megtéve, Indiából Nyugat-Európán át jutott el, és napjainkban már csak néhány mŰhely található. Egész Európát tekintve sem rózsásabb a helyzet, hiszen összesen mintegy húsz alkotó tevékenykedik. Mindez jól mutatja, mekkora értéke van a még aktív kékfestő mŰhelyeknek. A kékfestés alapja, a földbe süllyesztett festőkádakban történő indigó hidegfestés. A múlt század elején terjedt el az indatrén melegfestés, amelyet a mai napig használnak.
96
A hagyományos kékfestési mŰveleti sorrend a következő: 1. A nyers szövet kimosása forró szódás vízben, hogy a szövésnél használt íranyagokat eltávolítsák. 2. Öblítés, majd szárítás szabad levegőn. 3. Keményítés kukorica- vagy burgonyakeményítőt tartalmazó fürdőben. 4. Szárítás. 5. A szövet felfeszítése a nyomóasztalra és a gátlószer minta szerinti rányomása a nyomódúccal. 6. Szárítás, hogy a gátlószer megkössön a szöveten. 7. A színezék felvitele a színezőfürdőben, a kívánt színmélységtől függően többször ismételve. 8. A gátlószer eltávolítása savas fürdőben. 9. Öblítés. 10. Szárítás. 11. Mángorlás, hogy a kész szövet sima és ráncmentes legyen.
Nagynyárád
97
kékfestés hagyománya több mint ötszáz éves múltra tekint vissza.Ez a mesterség Magyarországra hosszú utat megtéve, Indiából Nyugat-Európán át jutott el, és napjainkban már csak néhány mŰhely található. Egész Európát tekintve sem rózsásabb a helyzet, hiszen összesen mintegy húsz alkotó tevékenykedik. Mindez jól mutatja, mekkora értéke van a még aktív kékfestő mŰhelyeknek. A kékfestés alapja, a földbe süllyesztett festőkádakban történő indigó hidegfestés. A múlt század elején terjedt el az indatrén melegfestés, amelyet a mai napig használnak.
96
A hagyományos kékfestési mŰveleti sorrend a következő: 1. A nyers szövet kimosása forró szódás vízben, hogy a szövésnél használt íranyagokat eltávolítsák. 2. Öblítés, majd szárítás szabad levegőn. 3. Keményítés kukorica- vagy burgonyakeményítőt tartalmazó fürdőben. 4. Szárítás. 5. A szövet felfeszítése a nyomóasztalra és a gátlószer minta szerinti rányomása a nyomódúccal. 6. Szárítás, hogy a gátlószer megkössön a szöveten. 7. A színezék felvitele a színezőfürdőben, a kívánt színmélységtől függően többször ismételve. 8. A gátlószer eltávolítása savas fürdőben. 9. Öblítés. 10. Szárítás. 11. Mángorlás, hogy a kész szövet sima és ráncmentes legyen.
Nagynyárád
97
magyar arisztokrácia vidéki kastélyai mindig is fontos szerepet játszottak hazánk történetében. Tetterős és tehetséges magyarok nevelkedtek ezeken a festői birtokokon, akik miután kipróbálták magukat az élet viharaiban, szívesen vonultak vissza a nyilvánosság és kalandozások elől ezekbe a kastélyokba. A nógrádgárdonyi Majláth-kastély is egyike a megőrzött és helyreállított nemesi lakoknak. A ma látható épületet Hubert József tervei alapján építették a 19. század végén, a korábbi kisebb, Ybl Miklós elképzelései szerint kialakított nemesi kúria bővítésével. A megrendelő gróf Majláth István Géza világlátott tengerésztiszt volt, aki a birtokán végzett haladó szellemiségŰ átalakítások mellett egy ideig közfeladatokat is ellátott. Az Indiát, Kínát és Japánt is megjárt gróf utazásairól hozott ismereteivel, mŰtárgyakkal és növényekkel gazdagította a kastélyt és segítette annak kialakítását. Az általa örökül hagyott épület azóta is a térség egyik legnagyobb ékessége. Napjainkban a kastély gyönyörŰen felújítva várja a gyógyulni és pihenni vágyókat. A tájvédelmi terület szubalpin klímája, a festői környezet, a héthektáros, ősfás kastélypark nyugalma és a kristálytiszta levegő nagyban hozzájárul a testi-lelkiszellemi feltöltődéshez. Ráadásul az idelátogatók az évszázados hagyományoknak köszönhetően garantáltan főúri ellátásban részesülnek.
Nógrádgárdony, Majláth kastély
98
99
magyar arisztokrácia vidéki kastélyai mindig is fontos szerepet játszottak hazánk történetében. Tetterős és tehetséges magyarok nevelkedtek ezeken a festői birtokokon, akik miután kipróbálták magukat az élet viharaiban, szívesen vonultak vissza a nyilvánosság és kalandozások elől ezekbe a kastélyokba. A nógrádgárdonyi Majláth-kastély is egyike a megőrzött és helyreállított nemesi lakoknak. A ma látható épületet Hubert József tervei alapján építették a 19. század végén, a korábbi kisebb, Ybl Miklós elképzelései szerint kialakított nemesi kúria bővítésével. A megrendelő gróf Majláth István Géza világlátott tengerésztiszt volt, aki a birtokán végzett haladó szellemiségŰ átalakítások mellett egy ideig közfeladatokat is ellátott. Az Indiát, Kínát és Japánt is megjárt gróf utazásairól hozott ismereteivel, mŰtárgyakkal és növényekkel gazdagította a kastélyt és segítette annak kialakítását. Az általa örökül hagyott épület azóta is a térség egyik legnagyobb ékessége. Napjainkban a kastély gyönyörŰen felújítva várja a gyógyulni és pihenni vágyókat. A tájvédelmi terület szubalpin klímája, a festői környezet, a héthektáros, ősfás kastélypark nyugalma és a kristálytiszta levegő nagyban hozzájárul a testi-lelkiszellemi feltöltődéshez. Ráadásul az idelátogatók az évszázados hagyományoknak köszönhetően garantáltan főúri ellátásban részesülnek.
Nógrádgárdony, Majláth kastély
98
99
festői fekvésŰ Hosszúhetény a falusi turizmus paradicsoma. Már a kőkorban is lakták, az első írásos feljegyzés azonban 1091-ből származik, amely a pécsváradi apátsághoz való tartozását igazolja. Árpád-kori okmányokban Villa Heten, illetve Hetyn néven említették, mai elnevezése a török kiŰzése óta él. Védett fekvésének köszönhetően aránylag könnyen átvészelte a hódoltságot, ezért megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Az 1950-es években felmerült, hogy a környékbeli Komlóhoz hasonlóan lakótelepekkel tarkítottt bányavárossá alakítják, ám végül a tervekből nem lett semmi, pusztán egy legendás utca. Ebben az időben ugyanis Hosszúhetény lakosainak nagy része szénbányamunkás volt, akik a templomhoz vezető utcát Kezitcsókolom utcának kereszteltek el, mivel az urak a templomból jövet-menet hangos “kezét csókolom”-ot köszöntek a hölgyeknek.
100
Hosszúhetény
101
festői fekvésŰ Hosszúhetény a falusi turizmus paradicsoma. Már a kőkorban is lakták, az első írásos feljegyzés azonban 1091-ből származik, amely a pécsváradi apátsághoz való tartozását igazolja. Árpád-kori okmányokban Villa Heten, illetve Hetyn néven említették, mai elnevezése a török kiŰzése óta él. Védett fekvésének köszönhetően aránylag könnyen átvészelte a hódoltságot, ezért megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Az 1950-es években felmerült, hogy a környékbeli Komlóhoz hasonlóan lakótelepekkel tarkítottt bányavárossá alakítják, ám végül a tervekből nem lett semmi, pusztán egy legendás utca. Ebben az időben ugyanis Hosszúhetény lakosainak nagy része szénbányamunkás volt, akik a templomhoz vezető utcát Kezitcsókolom utcának kereszteltek el, mivel az urak a templomból jövet-menet hangos “kezét csókolom”-ot köszöntek a hölgyeknek.
100
Hosszúhetény
101
etemetett a nagy hó erdőt, mezőt, rétet. Minden, mint a nagyanyó haja, hófehér lett. Minden, mint a nagyapó bajsza, hófehér lett, csak a feketerigó maradt feketének. Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó
etemetett a nagy hó erdőt, mezőt, rétet. Minden, mint a nagyanyó haja, hófehér lett. Minden, mint a nagyapó bajsza, hófehér lett, csak a feketerigó maradt feketének. Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó
őszeg várának ostromát személyesen I. Szulejmán török szultán vezette 1532 nyarának végén. A méretében kis vár nagy dolgot vitt véghez Jurisics Miklós várkapitány vezetésével: néhány száz katonájával és harcban képzetlen jobbágyokkal hősiesen ellenállt a hatalmas török ostromnak, több mint három véres héten át. A török 19-szer intézett támadást, miközben a falakat is aláaknázta. Az utolsó roham azonban elmaradt. Ennek okai mind a mai napig kissé homályosak, de állítólag egy ajánlatnak köszönhető. Ez abból állt, hogy a vár ugyan a védőknél maradhat, ha a törökök kitŰzhetik rá a lófarkas zászlót. Jelenleg a legelfogadhatóbb elmélet, hogy a törökök a rossz időjárás és az ősz közeledte miatt hagyták félbe az ostromot és tették meg ajánlatukat. Akárhogy is, Jurisicsnak és megmaradt 200 emberének a rommá lőtt várral nem sok esélye lett volna, így belement az alkuba. 1532. augusztus 29-én, délelőtt 11 órakor a túlerőben lévő törökök szégyenkezve elkullogtak a vár alól.
104
Az ostrom emlékére Kőszegen azóta nemcsak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat.Ez a hagyományoktól eltérő szokás szóljon továbbra is minden nap Jurisics Miklós és vitézei törökök felett aratott győzelmének.
Kőszeg, főtér
105
őszeg várának ostromát személyesen I. Szulejmán török szultán vezette 1532 nyarának végén. A méretében kis vár nagy dolgot vitt véghez Jurisics Miklós várkapitány vezetésével: néhány száz katonájával és harcban képzetlen jobbágyokkal hősiesen ellenállt a hatalmas török ostromnak, több mint három véres héten át. A török 19-szer intézett támadást, miközben a falakat is aláaknázta. Az utolsó roham azonban elmaradt. Ennek okai mind a mai napig kissé homályosak, de állítólag egy ajánlatnak köszönhető. Ez abból állt, hogy a vár ugyan a védőknél maradhat, ha a törökök kitŰzhetik rá a lófarkas zászlót. Jelenleg a legelfogadhatóbb elmélet, hogy a törökök a rossz időjárás és az ősz közeledte miatt hagyták félbe az ostromot és tették meg ajánlatukat. Akárhogy is, Jurisicsnak és megmaradt 200 emberének a rommá lőtt várral nem sok esélye lett volna, így belement az alkuba. 1532. augusztus 29-én, délelőtt 11 órakor a túlerőben lévő törökök szégyenkezve elkullogtak a vár alól.
104
Az ostrom emlékére Kőszegen azóta nemcsak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat.Ez a hagyományoktól eltérő szokás szóljon továbbra is minden nap Jurisics Miklós és vitézei törökök felett aratott győzelmének.
Kőszeg, főtér
105
agyarország, Európában is egyedülálló,52 méter mély és jelenleg 3 km hosszan feltárt kútbarlangjának felfedezése csak a véletlen mŰve volt. 1930-ban Tóth Lajos kútmester botlott bele a ma már fokozottan védett, bonyolult labirintusrendszerŰ természeti kincsbe. A keletkezést kutató vizsgálatok szerint a barlang 10-14 millió éves lehet. Különleges formakincsei között megtaláljuk a nagy mennyiségben és változatosan előforduló gipszkristályokat, a kék-vörös foltokban megjelenő hematitkiválásokat és a sötétvörös limonit cseppköveket. A karsztvízszint-süllyesztés hatására a barlang jelenleg száraz, azonban a kutatók szerint a DK-i járatok a 70-es években még víz alatt lehettek.
106
A barlang hőmérséklete a hazai átlagnál magasabb, 12.5 C körüli. Egyedül és kezdőként ne vágjunk neki egy barlangjáró túrának, mert csak falakba ütköznénk. A lezárt barlang ugyanis kizárólag engedéllyel, barlangjárásban gyakorlottak számára látogatható. Érdemes viszont fejlődni, mert a Cserszegtomaji Kútbarlang nem mindennapi látványosságot kínál.
Cserszegtomaj, kilátó
107
agyarország, Európában is egyedülálló,52 méter mély és jelenleg 3 km hosszan feltárt kútbarlangjának felfedezése csak a véletlen mŰve volt. 1930-ban Tóth Lajos kútmester botlott bele a ma már fokozottan védett, bonyolult labirintusrendszerŰ természeti kincsbe. A keletkezést kutató vizsgálatok szerint a barlang 10-14 millió éves lehet. Különleges formakincsei között megtaláljuk a nagy mennyiségben és változatosan előforduló gipszkristályokat, a kék-vörös foltokban megjelenő hematitkiválásokat és a sötétvörös limonit cseppköveket. A karsztvízszint-süllyesztés hatására a barlang jelenleg száraz, azonban a kutatók szerint a DK-i járatok a 70-es években még víz alatt lehettek.
106
A barlang hőmérséklete a hazai átlagnál magasabb, 12.5 C körüli. Egyedül és kezdőként ne vágjunk neki egy barlangjáró túrának, mert csak falakba ütköznénk. A lezárt barlang ugyanis kizárólag engedéllyel, barlangjárásban gyakorlottak számára látogatható. Érdemes viszont fejlődni, mert a Cserszegtomaji Kútbarlang nem mindennapi látványosságot kínál.
Cserszegtomaj, kilátó
107
ecember 13., Luca napja rendkívül gazdag szokásokban, a misztikus néphagyományok közül is a legismertebb a Luca széke. Ami a rejtélyes nap rövid történetét illeti, ez volt a Gergely-féle naptárreform előtt (1582) az év legrövidebb napja, a parasztok innen számították a nappalok hosszabbodását. A Luca névnek is van köze a világossághoz, hiszen a latin Lux, vagyis fény szóból ered. Ami jó hír a hölgyeknek, hogy ekkor nem volt szabad dolgozniuk. Aki ezt nem tartotta be, azt Luca megbüntette, a bŰnös akár kővé is válhatott. Szintén december 13-án kezdtek hozzá a férfiak a híres Luca-szék elkészítéséhez… A boszorka- leleplező szék A hagyomány szerint kilencféle fából készülő széket bár Luca napján kezdték el összeállítani, de csak karácsony napján lehetett kész. A szék készítője magával vitte azt az éjféli misére, ahol ráállva megláthatta, kik a boszorkányok: akik szarvat hordtak! A hiedelem szerint a leleplezés után jól tette a szék alkotója, ha pokoli gyorsan szaladt haza, különben széttépték a boszorkányok. A sebesség mellett akkor volt szerencséje, ha mákja volt. Amennyiben ugyanis szüntelenül szórta a mákot, azt a boszorkányok kötelesek voltak felszedni, így egérutat nyerhetett. Miután hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie.
108
Őriszentpéter, régi parasztház
109
ecember 13., Luca napja rendkívül gazdag szokásokban, a misztikus néphagyományok közül is a legismertebb a Luca széke. Ami a rejtélyes nap rövid történetét illeti, ez volt a Gergely-féle naptárreform előtt (1582) az év legrövidebb napja, a parasztok innen számították a nappalok hosszabbodását. A Luca névnek is van köze a világossághoz, hiszen a latin Lux, vagyis fény szóból ered. Ami jó hír a hölgyeknek, hogy ekkor nem volt szabad dolgozniuk. Aki ezt nem tartotta be, azt Luca megbüntette, a bŰnös akár kővé is válhatott. Szintén december 13-án kezdtek hozzá a férfiak a híres Luca-szék elkészítéséhez… A boszorka- leleplező szék A hagyomány szerint kilencféle fából készülő széket bár Luca napján kezdték el összeállítani, de csak karácsony napján lehetett kész. A szék készítője magával vitte azt az éjféli misére, ahol ráállva megláthatta, kik a boszorkányok: akik szarvat hordtak! A hiedelem szerint a leleplezés után jól tette a szék alkotója, ha pokoli gyorsan szaladt haza, különben széttépték a boszorkányok. A sebesség mellett akkor volt szerencséje, ha mákja volt. Amennyiben ugyanis szüntelenül szórta a mákot, azt a boszorkányok kötelesek voltak felszedni, így egérutat nyerhetett. Miután hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie.
108
Őriszentpéter, régi parasztház
109
urópa legnagyobb gyógyító erejŰ melegvizes tava igazi különlegesség, hiszen az általában vulkanikus eredetŰ, agyag- vagy sziklatalajban lévő társaival ellentétben, a Hévízi-tó tőzegmedrŰ forrástó. Áldásos hatását valószínŰleg már a rómaiak is élvezték, legalábbis erre utalnak az 1980-as évek elején a tóból gyŰjtött pénzérmék. Ami tény, hogy az első, tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György gróf építette. A Hévízi-tó kellemes hőmérsékletét a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredése adja: nyáron 33-35 °C, míg ősszel és télen 24-26 °C. Ezek az értékek évszaktól függetlenül, a tóban mindenhol közel azonosak, mert a tó felett elhelyezkedő, 1.5-2 méteres páraréteg megakadályozza a víz lehŰlését. Miközben a fürdőzők teljes nyugalomban relaxálnak, a tó nem pihen. Egyrészt a tavat tápláló forrás állandóan mozgásban tartja, másrészt egész víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog. A kettős vízmozgásnak fontos szerepe van a tó hőmérsékletének szabályozásában, valamint a hatóanyagok egyenletes eloszlásában. Az állandó vízáramlás a fürdőzőket folyamatos, enyhe masszázzsal kényezteti.
110
A Hévízi-tó gyógyhatásán túl páratlan látvánnyal is köszönti az odalátogatókat: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának hármasa feledhetetlenné teszi a tavat már azelőtt is, hogy kiélveznék a víz világhírŰ gyógyító erejét. Hévízi-tó
111
urópa legnagyobb gyógyító erejŰ melegvizes tava igazi különlegesség, hiszen az általában vulkanikus eredetŰ, agyag- vagy sziklatalajban lévő társaival ellentétben, a Hévízi-tó tőzegmedrŰ forrástó. Áldásos hatását valószínŰleg már a rómaiak is élvezték, legalábbis erre utalnak az 1980-as évek elején a tóból gyŰjtött pénzérmék. Ami tény, hogy az első, tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György gróf építette. A Hévízi-tó kellemes hőmérsékletét a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredése adja: nyáron 33-35 °C, míg ősszel és télen 24-26 °C. Ezek az értékek évszaktól függetlenül, a tóban mindenhol közel azonosak, mert a tó felett elhelyezkedő, 1.5-2 méteres páraréteg megakadályozza a víz lehŰlését. Miközben a fürdőzők teljes nyugalomban relaxálnak, a tó nem pihen. Egyrészt a tavat tápláló forrás állandóan mozgásban tartja, másrészt egész víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog. A kettős vízmozgásnak fontos szerepe van a tó hőmérsékletének szabályozásában, valamint a hatóanyagok egyenletes eloszlásában. Az állandó vízáramlás a fürdőzőket folyamatos, enyhe masszázzsal kényezteti.
110
A Hévízi-tó gyógyhatásán túl páratlan látvánnyal is köszönti az odalátogatókat: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának hármasa feledhetetlenné teszi a tavat már azelőtt is, hogy kiélveznék a víz világhírŰ gyógyító erejét. Hévízi-tó
111
inden népnek szüksége van kiemelkedő személyiségekre, ha a felemelkedés útjára kíván lépni. Ilyen volt Festetics György is, aki a magyar oktatás és kultúra terén szerzett elévülhetetlen érdemeket, amellett, hogy több ízben is kiállt nemzeti érdekeink mellett. Több mint egy évtizedes katonai szolgálat után a gróf végleg hazatért keszthelyi birtokára, ahol 1797-ben megalapította a világ első felsőfokú képesítést is nyújtó mezőgazdasági tanintézetét, a Georgikont. Emellett a környék gimnáziumainak ügyét is felkarolta, és a magyar irodalmat is bőkezŰen támogatta. Az évente kétszer, Helikon néven megrendezett irodalmi ünnepségeknek köszönhetően a kor legnagyobb szerzőivel került kapcsolatba. Tagja volt továbbá a göttingeni tudós társaságnak, és ő kezdte elismert gyógyfürdővé fejleszteni Hévízt.
112
De az ő nevéhez fŰződik a Balaton legnagyobb vitorlás hajójának, a gyönyörŰ Phoenix gályának a vízre bocsátása is, amelynek már a neve is arra az újjászületésre utal, amely gróf Festetics György áldozatos munkájánk köszönhetően valósult meg.
Keszthely, Festetics-kastély
113
inden népnek szüksége van kiemelkedő személyiségekre, ha a felemelkedés útjára kíván lépni. Ilyen volt Festetics György is, aki a magyar oktatás és kultúra terén szerzett elévülhetetlen érdemeket, amellett, hogy több ízben is kiállt nemzeti érdekeink mellett. Több mint egy évtizedes katonai szolgálat után a gróf végleg hazatért keszthelyi birtokára, ahol 1797-ben megalapította a világ első felsőfokú képesítést is nyújtó mezőgazdasági tanintézetét, a Georgikont. Emellett a környék gimnáziumainak ügyét is felkarolta, és a magyar irodalmat is bőkezŰen támogatta. Az évente kétszer, Helikon néven megrendezett irodalmi ünnepségeknek köszönhetően a kor legnagyobb szerzőivel került kapcsolatba. Tagja volt továbbá a göttingeni tudós társaságnak, és ő kezdte elismert gyógyfürdővé fejleszteni Hévízt.
112
De az ő nevéhez fŰződik a Balaton legnagyobb vitorlás hajójának, a gyönyörŰ Phoenix gályának a vízre bocsátása is, amelynek már a neve is arra az újjászületésre utal, amely gróf Festetics György áldozatos munkájánk köszönhetően valósult meg.
Keszthely, Festetics-kastély
113
jesztő, varázslatos, misztikus történelmi látványosság, a sokácok messze földön híres népszokása. Ez a busójárás. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. Legendája a busójárás leghíresebb helyszínéhez kötődik: Mohácshoz. A mondának, mai sejtéseink szerint nemigen van történelmi alapja. Eszerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelték a török rabigát, ezért ijesztő álarcokba öltöztek, felszerelkeztek maguk készítette zajkeltő eszközökkel, majd az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról. Akárhogy is történt, vagy nem történt, a népszokás megjelenéséről a 18. század végéről származnak az első adatok.
114
A busó öltözet semmit sem változott a hosszú évek során. Szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, rajta színes, gyapjúból kötött cifra harisnya, a lábakon bocskor. A bundát öv vagy marhakötél fogja össze, ezen lóg a marhakolomp. A busók kezében láthatjuk az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt. A leglényegesebb, amitől a busó busó lesz: a fŰzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Mohács, busójárás
115
jesztő, varázslatos, misztikus történelmi látványosság, a sokácok messze földön híres népszokása. Ez a busójárás. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. Legendája a busójárás leghíresebb helyszínéhez kötődik: Mohácshoz. A mondának, mai sejtéseink szerint nemigen van történelmi alapja. Eszerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelték a török rabigát, ezért ijesztő álarcokba öltöztek, felszerelkeztek maguk készítette zajkeltő eszközökkel, majd az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról. Akárhogy is történt, vagy nem történt, a népszokás megjelenéséről a 18. század végéről származnak az első adatok.
114
A busó öltözet semmit sem változott a hosszú évek során. Szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, rajta színes, gyapjúból kötött cifra harisnya, a lábakon bocskor. A bundát öv vagy marhakötél fogja össze, ezen lóg a marhakolomp. A busók kezében láthatjuk az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt. A leglényegesebb, amitől a busó busó lesz: a fŰzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Mohács, busójárás
115
ki ellátogatott már valamelyik kiváló fürdőbe, az tudja, hogy Budapestet nem véletlenül nevezik a fürdők városának. A szellemi felfrissülés mellett a legkülönfélébb betegségekre találhatnak gyógyírt azok, akik eltöltenek néhány órát a büszke elődök emelte csodás falak közt. Legendás fürdőink között is kiemelt helyen szerepel a Rudas, az egyik legrégebbi ilyen pihenőhely. Meleg vizŰ forrásainak hála már hosszú évszázadok óta lakott a környéke, a török hódoltság alatt pedig teljesen kiépült. Ma ismert, jellegzetes formáinak java részét is ebben a korban nyerte el. Így amellett, hogy fontos történelmi emlék, a Rudas egy különleges kulturális lenyomat is, amely viharos történelmünk hányattatásaiból is győztesen, megújulva tudott kikerülni.
116
Budapest, Rudas fürdő
117
ki ellátogatott már valamelyik kiváló fürdőbe, az tudja, hogy Budapestet nem véletlenül nevezik a fürdők városának. A szellemi felfrissülés mellett a legkülönfélébb betegségekre találhatnak gyógyírt azok, akik eltöltenek néhány órát a büszke elődök emelte csodás falak közt. Legendás fürdőink között is kiemelt helyen szerepel a Rudas, az egyik legrégebbi ilyen pihenőhely. Meleg vizŰ forrásainak hála már hosszú évszázadok óta lakott a környéke, a török hódoltság alatt pedig teljesen kiépült. Ma ismert, jellegzetes formáinak java részét is ebben a korban nyerte el. Így amellett, hogy fontos történelmi emlék, a Rudas egy különleges kulturális lenyomat is, amely viharos történelmünk hányattatásaiból is győztesen, megújulva tudott kikerülni.
116
Budapest, Rudas fürdő
117
téli sportok közül hazánkban is sokan hódolnak a szánkózás és síelés mellett a korcsolyázás örömeinek. Utóbbi látványos és élvezetes mozgásforma már több mint száz évvel ezelőtt is közkedvelt kikapcsolódási lehetőség volt, olyannyira, hogy a városlakók relaxációját szolgáló Városligetben egy illusztris pályát is felépítettek a korcsolyázás szerelmeseinek. A Városligeti MŰjégpálya 1870-es megnyitásakor egyike volt Európa első és legnagyobb korcsolyapályáinak. A főváros lakói azonnal birtokba is vették a jeget, a magyar korcsolyakultúrának pedig külön lendületet adott, hogy már a nyitást követő évben ellátogatott hazánkba a mŰkorcsolya atyjaként számon tartott Jackson Haines. Az óriási érdeklődés hatására bővíteni és szépíteni kezdték a MŰjeget. Először Lechner Ödön tervei alapján készítettek egy szecessziós épületet a pálya mellé, majd a tovább növekvő igények hatására Francsek Imre neobarokk elképzelései szerint építették át 1893-ban. A környezet látványos változása mellett a korcsolyázás magyar sportéletre gyakorolt hatása sem elhanyagolható, hiszen hazánk versenyzői több érmet is szereztek az eltelt évtizedek során. A 2009-től 2011-ig tartó felújításnak hála a MŰjégpálya újra régi pompájában tündököl, sőt területileg és funkcióban is tovább bővült. A nyáron csónakázótóként mŰködő MŰjég napjainkban sporteseményekkel, fesztiválokkal és különböző kiállításokkal várja a látogatókat.
118
Budapest,Városligeti MŰjégpálya
119
téli sportok közül hazánkban is sokan hódolnak a szánkózás és síelés mellett a korcsolyázás örömeinek. Utóbbi látványos és élvezetes mozgásforma már több mint száz évvel ezelőtt is közkedvelt kikapcsolódási lehetőség volt, olyannyira, hogy a városlakók relaxációját szolgáló Városligetben egy illusztris pályát is felépítettek a korcsolyázás szerelmeseinek. A Városligeti MŰjégpálya 1870-es megnyitásakor egyike volt Európa első és legnagyobb korcsolyapályáinak. A főváros lakói azonnal birtokba is vették a jeget, a magyar korcsolyakultúrának pedig külön lendületet adott, hogy már a nyitást követő évben ellátogatott hazánkba a mŰkorcsolya atyjaként számon tartott Jackson Haines. Az óriási érdeklődés hatására bővíteni és szépíteni kezdték a MŰjeget. Először Lechner Ödön tervei alapján készítettek egy szecessziós épületet a pálya mellé, majd a tovább növekvő igények hatására Francsek Imre neobarokk elképzelései szerint építették át 1893-ban. A környezet látványos változása mellett a korcsolyázás magyar sportéletre gyakorolt hatása sem elhanyagolható, hiszen hazánk versenyzői több érmet is szereztek az eltelt évtizedek során. A 2009-től 2011-ig tartó felújításnak hála a MŰjégpálya újra régi pompájában tündököl, sőt területileg és funkcióban is tovább bővült. A nyáron csónakázótóként mŰködő MŰjég napjainkban sporteseményekkel, fesztiválokkal és különböző kiállításokkal várja a látogatókat.
118
Budapest,Városligeti MŰjégpálya
119
él derekán Összenőtt a föld az éggel, csupa fehér, csupa szürke. Ég és föld közt oszlopokként feszül a kémények füstje. Farkasordító hideg van. Csattog a fagy, mint a fejsze. Kibújni a jó melegből kinek volna kedve, mersze? Szégyen volna mégis-mégis egész nap bent rostokolni: mire való a jó csizma meg az a sok meleg holmi? Lám, a varjú milyen bátor, se csizmája, se bundája, mégis kiült károgni a fehér lombú diófára.
120
Kányádi Sándor
Mátra, Kékestető
121
él derekán Összenőtt a föld az éggel, csupa fehér, csupa szürke. Ég és föld közt oszlopokként feszül a kémények füstje. Farkasordító hideg van. Csattog a fagy, mint a fejsze. Kibújni a jó melegből kinek volna kedve, mersze? Szégyen volna mégis-mégis egész nap bent rostokolni: mire való a jó csizma meg az a sok meleg holmi? Lám, a varjú milyen bátor, se csizmája, se bundája, mégis kiült károgni a fehér lombú diófára.
120
Kányádi Sándor
Mátra, Kékestető
121
eszprém város nevének eredetét övezi talán a témában az egyik legszórakoztatóbb magyar legenda. E szerint, amikor a székesegyház építésekor elfogyott a pénz, Gizella királyné szeretett volna segíteni, ezért drága bundáját “Vessz, prém!” felkiáltással elhajította, jelezve, hogy lemond a fényŰzésről a templom érdekében. A mondát igaznak tartók szerint ebből a “Vessz, prém” felkiáltásból alakult ki a város neve. Egy másik, inkább hihető elképzelés szerint a városnév egy szláv szóból ered, ami „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett. A két teória ellenére Veszprém mégis a királynék városaként vonult be a magyar történelembe. Fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban, I. István itt győzte le Koppány seregeit, feleségének, Gizellának pedig a kedvenc tartózkodási helye volt. A magyar egyházak közül kiemelkedő szerepet és számos kiváltságot kapott a veszprémi bazilika. Ezt annak köszönheti, hogy építtetője Gizella királyné volt, aki a veszprémi egyházat a királynék családi, házi szentélyének szánta. Sikerrel járt. Ettől kezdve, minden a királynékról szólt Veszprémben. Évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, ők viselték a királyné kancellárjának címét, a székesegyház volt a királynék koronázó temploma, illetve itt helyezték végső nyugalomra a magyar királynékat.
122
Veszprém, Szent Mihály székesegyház
123
eszprém város nevének eredetét övezi talán a témában az egyik legszórakoztatóbb magyar legenda. E szerint, amikor a székesegyház építésekor elfogyott a pénz, Gizella királyné szeretett volna segíteni, ezért drága bundáját “Vessz, prém!” felkiáltással elhajította, jelezve, hogy lemond a fényŰzésről a templom érdekében. A mondát igaznak tartók szerint ebből a “Vessz, prém” felkiáltásból alakult ki a város neve. Egy másik, inkább hihető elképzelés szerint a városnév egy szláv szóból ered, ami „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett. A két teória ellenére Veszprém mégis a királynék városaként vonult be a magyar történelembe. Fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban, I. István itt győzte le Koppány seregeit, feleségének, Gizellának pedig a kedvenc tartózkodási helye volt. A magyar egyházak közül kiemelkedő szerepet és számos kiváltságot kapott a veszprémi bazilika. Ezt annak köszönheti, hogy építtetője Gizella királyné volt, aki a veszprémi egyházat a királynék családi, házi szentélyének szánta. Sikerrel járt. Ettől kezdve, minden a királynékról szólt Veszprémben. Évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, ők viselték a királyné kancellárjának címét, a székesegyház volt a királynék koronázó temploma, illetve itt helyezték végső nyugalomra a magyar királynékat.
122
Veszprém, Szent Mihály székesegyház
123
Nógrád megyében található Szirák a napvilágra került leletek tanúsága szerint már az őskorban is lakott terület volt. A honfoglalást követően nem sokkal johannita lovagok rendháza állott itt, ami a tatárjárás során elpusztult, de később helyreállították. Néhány évszázad múltán a bujáki vár eleste okán a törökök fennhatósága alá került a terület, amely lassan elnéptelenedett, és csak a 17. században települt be újra, miután Sobieski János sikeres hadjárata felszabadította a vidéket. A település viharos történetét még egy tŰzvész is terhelte 1832-ben, amely a Szirákon található Teleki–Dregenfeld-kastélyt is elemésztette. Nem csoda tehát, hogy újjáépítése után különböző legendák kezdtek terjedni egy titkos alagútról, ami a 3 kilométerre található Ciframajor pusztára kínált kijutási lehetőséget a kastély népének. A bravúros járatban állítólag akár egy egész lovas kocsi is elfér, meggyorsítandó a menekülést. Elnézve a település múltját, nem is tŰnne túlzottnak ez a fajta óvatosság.
Sziráki kastély
Szerencsére manapság Szirák igazán boldog napokat él, a felújított kastély teljes kikapcsolódást ígérő szálloda, amelynek védett parkjában igazi növénykülönlegességekkel találkozhat a látogató.
124
125
Nógrád megyében található Szirák a napvilágra került leletek tanúsága szerint már az őskorban is lakott terület volt. A honfoglalást követően nem sokkal johannita lovagok rendháza állott itt, ami a tatárjárás során elpusztult, de később helyreállították. Néhány évszázad múltán a bujáki vár eleste okán a törökök fennhatósága alá került a terület, amely lassan elnéptelenedett, és csak a 17. században települt be újra, miután Sobieski János sikeres hadjárata felszabadította a vidéket. A település viharos történetét még egy tŰzvész is terhelte 1832-ben, amely a Szirákon található Teleki–Dregenfeld-kastélyt is elemésztette. Nem csoda tehát, hogy újjáépítése után különböző legendák kezdtek terjedni egy titkos alagútról, ami a 3 kilométerre található Ciframajor pusztára kínált kijutási lehetőséget a kastély népének. A bravúros járatban állítólag akár egy egész lovas kocsi is elfér, meggyorsítandó a menekülést. Elnézve a település múltját, nem is tŰnne túlzottnak ez a fajta óvatosság.
Sziráki kastély
Szerencsére manapság Szirák igazán boldog napokat él, a felújított kastély teljes kikapcsolódást ígérő szálloda, amelynek védett parkjában igazi növénykülönlegességekkel találkozhat a látogató.
124
125
ár a honfoglalás előtt megtalálhatók azon ételek alapjai, amelyeket ma hungaricumként ismerünk. A bablevest az osztjákoktól, a gulyáslevest az azerbajdzsánoktól örököltük, a töltött káposzta őse pedig a szárma, egy török étel, szőlő- vagy káposztalevélbe töltött és rizzsel kevert hús. A sertéshússal és -zsírral készült ételek gyakori előfordulása a hazai ételekben szintén török hatás. A zsírban pirított vöröshagymához pirospaprikát adva megkapjuk a pörköltalapot, ami a magyaros ételek zöménél, pörköltek, gulyások, tokányok készítésénél elengedhetetlen. Egy másik alapvető kelléke a magyaros ízeknek a paprika, amelyet az ősi magyar konyhában még nem ismertek. Először Spanyolországban bukkant fel a XV. század végén, Magyarországra a török megszállás idején került. Akár bevalljuk, akár nem, néhány további, ma már hamisítatlan magyar ételt is a törökök hoztak magukkal, és ezután váltak a nemzeti hagyomány részévé: pl. a pitah, amiből a lángos lett, a rétes, a pogácsa (a bogaca szóból származik a neve) vagy a tarhonya. Ami a menüsorok zárását illeti, az édességek is gasztronómiai büszkeségeink. A dobostorta, a Rigó Jancsi, a somlói galuska, a Rákóczi-túrós mind világhírŰek, nem is szólva a palacsintáról, a rétesről, az aranygaluskáról vagy a fánkról.
126
Hagyományos magyar kamra
127
ár a honfoglalás előtt megtalálhatók azon ételek alapjai, amelyeket ma hungaricumként ismerünk. A bablevest az osztjákoktól, a gulyáslevest az azerbajdzsánoktól örököltük, a töltött káposzta őse pedig a szárma, egy török étel, szőlő- vagy káposztalevélbe töltött és rizzsel kevert hús. A sertéshússal és -zsírral készült ételek gyakori előfordulása a hazai ételekben szintén török hatás. A zsírban pirított vöröshagymához pirospaprikát adva megkapjuk a pörköltalapot, ami a magyaros ételek zöménél, pörköltek, gulyások, tokányok készítésénél elengedhetetlen. Egy másik alapvető kelléke a magyaros ízeknek a paprika, amelyet az ősi magyar konyhában még nem ismertek. Először Spanyolországban bukkant fel a XV. század végén, Magyarországra a török megszállás idején került. Akár bevalljuk, akár nem, néhány további, ma már hamisítatlan magyar ételt is a törökök hoztak magukkal, és ezután váltak a nemzeti hagyomány részévé: pl. a pitah, amiből a lángos lett, a rétes, a pogácsa (a bogaca szóból származik a neve) vagy a tarhonya. Ami a menüsorok zárását illeti, az édességek is gasztronómiai büszkeségeink. A dobostorta, a Rigó Jancsi, a somlói galuska, a Rákóczi-túrós mind világhírŰek, nem is szólva a palacsintáról, a rétesről, az aranygaluskáról vagy a fánkról.
126
Hagyományos magyar kamra
127
azánk és Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, a Békéscsabai Nagytemplom felépítésének igénye a 18. század végén merült fel, amikor annyira megnövekedett a békéscsabai evangélikusok száma, hogy a Kistemplom már nem tudta befogadni őket. A tervek elkészítését először két aradi mesterre bízták, ám végül Czigler Antal gyulai mester tervét fogadták el, a templom felszentelése 1824. június 29-én történt. Néhány dolog azonban nem a tervező elképzelési szerint valósult meg. A toronyóra fölött például, Czigler Antal terveitől eltérően nem háromszög, hanem félkör alakú oromzat található, mivel így jobban olvasható az aranybetŰkkel beleírt szöveg, amely így szól: „Dicsőség legyen az ég Urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek!“ A templom tetejére sem az került, amit a tervező eredetileg megálmodott. A kereszt helyett – mivel alföldi protestáns település lévén, ez komoly felháborodást váltott ki a hívekben – csillagot helyeztek, mint a legtöbb tiszántúli lutheránus templom esetében. Érdekesség, hogy a templomnak egyetlen harangja sincs, mert azt az I. világháborúban elrekvirálták a kistemplom három harangjával együtt. Azóta a Kistemplom jelenlegi harangjai hívogatnak a Nagytemplomi alkalmakra is.
128
Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom
129
azánk és Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, a Békéscsabai Nagytemplom felépítésének igénye a 18. század végén merült fel, amikor annyira megnövekedett a békéscsabai evangélikusok száma, hogy a Kistemplom már nem tudta befogadni őket. A tervek elkészítését először két aradi mesterre bízták, ám végül Czigler Antal gyulai mester tervét fogadták el, a templom felszentelése 1824. június 29-én történt. Néhány dolog azonban nem a tervező elképzelési szerint valósult meg. A toronyóra fölött például, Czigler Antal terveitől eltérően nem háromszög, hanem félkör alakú oromzat található, mivel így jobban olvasható az aranybetŰkkel beleírt szöveg, amely így szól: „Dicsőség legyen az ég Urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek!“ A templom tetejére sem az került, amit a tervező eredetileg megálmodott. A kereszt helyett – mivel alföldi protestáns település lévén, ez komoly felháborodást váltott ki a hívekben – csillagot helyeztek, mint a legtöbb tiszántúli lutheránus templom esetében. Érdekesség, hogy a templomnak egyetlen harangja sincs, mert azt az I. világháborúban elrekvirálták a kistemplom három harangjával együtt. Azóta a Kistemplom jelenlegi harangjai hívogatnak a Nagytemplomi alkalmakra is.
128
Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom
129
épünk gazdag kultúrájának mindig is központi eleme volt a területenként eltérő viselet. Minden magyar tájegység büszke volt hagyományaira, az aprólékos munkával elkészített különleges ruhadarabokra, amelyek legtöbbször a lányok, asszonyok megjelenését színesítették. A korábbi időkben a ruháknak nemcsak esztétikai szerepük volt, hanem a hozzáértő számára első ránézésre megmutatta viselőjük származását, családi állapotát és életkorát is. A rendkívül színes hazai hagyományból is kiemelkedett a palócok lakta Nógrád megye, ahol általában4 -5 falvanként eltérő női viseletekkel találkozhatunk. Az eltérő hímzéskultúrának, díszítésnek, frizurának, szabásnak és kendőviseletnek köszönhetően legalább 15 különböző viseleti csoport alakult ki csak ezen a területen, amelyek a sajátos kiejtés mellett méltán híressé tették a palócságot.
130
A népi kreativitás és szépérzék azonban nem korlátozódott a ruházatra. A parasztság szívós munkájának és javuló életkörülményeinek hála nemcsak a megjelenésükre, hanem a portájukra is egyre nagyobb gondot fordítottak. Az átépítéseknek hála megjelentek a gyönyörŰen berendezett, csak nagyobb ünnepségek és különleges vendégek fogadásakor használt tisztaszobák, a házak homlokzatára pedig díszes fafaragások kerültek, amelyekkel még ma is találkozhatnak a Nógrád megyében kirándulók.
Nógrád megye, parasztház
131
épünk gazdag kultúrájának mindig is központi eleme volt a területenként eltérő viselet. Minden magyar tájegység büszke volt hagyományaira, az aprólékos munkával elkészített különleges ruhadarabokra, amelyek legtöbbször a lányok, asszonyok megjelenését színesítették. A korábbi időkben a ruháknak nemcsak esztétikai szerepük volt, hanem a hozzáértő számára első ránézésre megmutatta viselőjük származását, családi állapotát és életkorát is. A rendkívül színes hazai hagyományból is kiemelkedett a palócok lakta Nógrád megye, ahol általában4 -5 falvanként eltérő női viseletekkel találkozhatunk. Az eltérő hímzéskultúrának, díszítésnek, frizurának, szabásnak és kendőviseletnek köszönhetően legalább 15 különböző viseleti csoport alakult ki csak ezen a területen, amelyek a sajátos kiejtés mellett méltán híressé tették a palócságot.
130
A népi kreativitás és szépérzék azonban nem korlátozódott a ruházatra. A parasztság szívós munkájának és javuló életkörülményeinek hála nemcsak a megjelenésükre, hanem a portájukra is egyre nagyobb gondot fordítottak. Az átépítéseknek hála megjelentek a gyönyörŰen berendezett, csak nagyobb ünnepségek és különleges vendégek fogadásakor használt tisztaszobák, a házak homlokzatára pedig díszes fafaragások kerültek, amelyekkel még ma is találkozhatnak a Nógrád megyében kirándulók.
Nógrád megye, parasztház
131
15. században épült Gyulai vár Európa egyetlen ennyire jó állapotban fennmaradt gótikus vára. Nemcsak ebben az egyetlen, hanem abban is, hogy szokatlan módon, égetett téglából épült. Ennek oka, hogy a középkorban a környék mocsaras volt, így a klasszikus várépítő elem, a kő hiánya miatt, az építők kénytelenek voltak más alapanyag után nézni. Története 1403-ban kezdődött, amikor a nagyhatalmú Maróti János macsói bán megkapta a birtokot Zsigmond királytól adományként, és ezzel kezdetét vette a földesúri vár kiépítése. A gótikus, tornyos várkastély Magyarország legrégebbi gótikus lakópalotát és kápolnát tartalmazó épületegyüttese lett, amelynek része a várfürdő is. Később, a királyra visszaszállt birtokot Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adta, aki feleségével nemcsak sokat tartózkodott itt, de folyamatosan tovább is díszítették, építették a várat. A belső vár körüli védmŰként szolgált az úgynevezett derékvár, melynek ma is látható maradványa a rondella.
132
A kastély közelében található források táplálták a várfürdőt, az első uszodákat az egykori lovardában nyitották meg. Napjainkban a várudvar nyaranta az ország egyik legismertebb színházi előadássorozatának a színhelye.
Gyulai vár
133
15. században épült Gyulai vár Európa egyetlen ennyire jó állapotban fennmaradt gótikus vára. Nemcsak ebben az egyetlen, hanem abban is, hogy szokatlan módon, égetett téglából épült. Ennek oka, hogy a középkorban a környék mocsaras volt, így a klasszikus várépítő elem, a kő hiánya miatt, az építők kénytelenek voltak más alapanyag után nézni. Története 1403-ban kezdődött, amikor a nagyhatalmú Maróti János macsói bán megkapta a birtokot Zsigmond királytól adományként, és ezzel kezdetét vette a földesúri vár kiépítése. A gótikus, tornyos várkastély Magyarország legrégebbi gótikus lakópalotát és kápolnát tartalmazó épületegyüttese lett, amelynek része a várfürdő is. Később, a királyra visszaszállt birtokot Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adta, aki feleségével nemcsak sokat tartózkodott itt, de folyamatosan tovább is díszítették, építették a várat. A belső vár körüli védmŰként szolgált az úgynevezett derékvár, melynek ma is látható maradványa a rondella.
132
A kastély közelében található források táplálták a várfürdőt, az első uszodákat az egykori lovardában nyitották meg. Napjainkban a várudvar nyaranta az ország egyik legismertebb színházi előadássorozatának a színhelye.
Gyulai vár
133
sipkés rüggyel, madárfüttyel köszön rám, köszön rád, s majd egy reggel, ha víg kedvvel jól megráz egy almafát, és a fáról, minden ágról szirmok fellege havaz, földön-égen csodaszépen tündöklik fel a tavasz. Majtényi Erik: A tavasz
sipkés rüggyel, madárfüttyel köszön rám, köszön rád, s majd egy reggel, ha víg kedvvel jól megráz egy almafát, és a fáról, minden ágról szirmok fellege havaz, földön-égen csodaszépen tündöklik fel a tavasz. Majtényi Erik: A tavasz
természet ékszerdobozaként, Magyarország délnyugati sarkában terül el az erdőkben és ligetekben bővelkedő mesés táj, amelyet már honfoglaló őseink is óvni akartak, mint hazánk nyugati kapuját. Ezért a térség védelmére őröket telepítettek, ami névadónak is bizonyult. Innen ered ugyanis a táj neve: Őrség. Az itteni lakosok mindig is a természettel harmóniában alakították az Őrség arculatát, a kedvező adottságokon túl ennek köszönhető e táj egységes és lenyűgözően egyedi hangulata. Dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üde zöld kaszálók, kristálytiszta vizű források tarkítják hazánk egyik legszebb vidékét. A környéken fellelhető védett növényfajok száma száz fölött van, de az Őrség állatvilága is hasonlóan gazdag. A csend, a friss levegő, a népi hagyományok és a már letűnt korokra jellemző mesterségek, az önellátó parasztgazdálkodás termékei (tökmagolaj, mézespálinka, kecske és tehénsajt) mind-mind az Őrségbe csalogatják a turistákat belföldről és külföldről egyaránt.
136
Őrségi látkép
137
természet ékszerdobozaként, Magyarország délnyugati sarkában terül el az erdőkben és ligetekben bővelkedő mesés táj, amelyet már honfoglaló őseink is óvni akartak, mint hazánk nyugati kapuját. Ezért a térség védelmére őröket telepítettek, ami névadónak is bizonyult. Innen ered ugyanis a táj neve: Őrség. Az itteni lakosok mindig is a természettel harmóniában alakították az Őrség arculatát, a kedvező adottságokon túl ennek köszönhető e táj egységes és lenyűgözően egyedi hangulata. Dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üde zöld kaszálók, kristálytiszta vizű források tarkítják hazánk egyik legszebb vidékét. A környéken fellelhető védett növényfajok száma száz fölött van, de az Őrség állatvilága is hasonlóan gazdag. A csend, a friss levegő, a népi hagyományok és a már letűnt korokra jellemző mesterségek, az önellátó parasztgazdálkodás termékei (tökmagolaj, mézespálinka, kecske és tehénsajt) mind-mind az Őrségbe csalogatják a turistákat belföldről és külföldről egyaránt.
136
Őrségi látkép
137
zombathely már a Római Birodalom részeként is lakott terület, fontos település volt, ebből az időből származik egyik ma is ismert neve: Savaria. A népvándorlás során ugyan a lakosság összetétele jelentősen megváltozott, azonban az ókori romokból már Szent István uralkodása alatt elkezdett épülni egy kiváltságokat élvező, jelentős város. Szombathely a középkorban lejátszódó pozitív folyamatoknak hála folyamatosan erősítette pozícióját. A megnövekedett mezőgazdasági termelés és az iparosok beköltözése fellendítette a kereskedelmet, amelynek köszönhetően a város lett a korban rendkívüli jelentőséggel bíró hetivásárok színhelye. (Maga a településnév is ebből a hagyományból ered, hiszen a piacot mindig szombaton tartották.) Utóbbiak nem csupán az áruk beszerzésére adtak jó alkalmat, hanem a hírek cseréjére és új barátságok kötése is, ezért aztán kulturális jelentőségük kiemelkedő volt. Szombathely falait hiába ostromolták a viharos magyar történelem legvadabb hullámai, végül is mindig sikerült felépülnie a legsúlyosabb csapásokból is, megőrizve szépségét. Nem véletlenül nevezik a büszke helyiek „Nyugat királynőjének” hazánk legrégebbi alapítású városát.
138
Szombathely, Fő tér
139
zombathely már a Római Birodalom részeként is lakott terület, fontos település volt, ebből az időből származik egyik ma is ismert neve: Savaria. A népvándorlás során ugyan a lakosság összetétele jelentősen megváltozott, azonban az ókori romokból már Szent István uralkodása alatt elkezdett épülni egy kiváltságokat élvező, jelentős város. Szombathely a középkorban lejátszódó pozitív folyamatoknak hála folyamatosan erősítette pozícióját. A megnövekedett mezőgazdasági termelés és az iparosok beköltözése fellendítette a kereskedelmet, amelynek köszönhetően a város lett a korban rendkívüli jelentőséggel bíró hetivásárok színhelye. (Maga a településnév is ebből a hagyományból ered, hiszen a piacot mindig szombaton tartották.) Utóbbiak nem csupán az áruk beszerzésére adtak jó alkalmat, hanem a hírek cseréjére és új barátságok kötése is, ezért aztán kulturális jelentőségük kiemelkedő volt. Szombathely falait hiába ostromolták a viharos magyar történelem legvadabb hullámai, végül is mindig sikerült felépülnie a legsúlyosabb csapásokból is, megőrizve szépségét. Nem véletlenül nevezik a büszke helyiek „Nyugat királynőjének” hazánk legrégebbi alapítású városát.
138
Szombathely, Fő tér
139
sárkányt legyőző bátor lovag legendáját mindenki ismeri, azt azonban kevesebben tudják, hogy milyen szokások kötődnek április 24-éhez, azazSárkányölő Szent György napjához. A néphagyomány szerint ez az ünnep volt az igazi tavasz kezdete és az állatok kihajtásának első napja. De ugyanekkor lehetett védekezni a különböző rontások és boszorkányok ellen is, illetve gazdagabb tejhozamért és termésért imádkozni. Utóbbihoz tartozik a szokás, hogy aki jó termőföldről egy vászon segítségével harmatot gyűjt a maga gyengébb földjére, vagy a teheneknek kínálja a kifacsart nedvességet, az egész évben biztosítja gyarapodását. Viszont ha valaki nem védte házát és állatait füstöléssel vagy egyéb praktikákkal, annak terményeit könnyedén megronthatták az ezen a napon legaktívabb boszorkányok. Szent György tehát nemcsak példakép, hanem egy olyan legendákkal és hiedelmekkel körülbástyázott alak volt a nép számára, akitől a boldogulásuk és kemény munkájuk megtérülése függött – nem véletlenül övezi számtalan hiedelem ezt a napot.
140
Zagyvarékás mező
141
sárkányt legyőző bátor lovag legendáját mindenki ismeri, azt azonban kevesebben tudják, hogy milyen szokások kötődnek április 24-éhez, azazSárkányölő Szent György napjához. A néphagyomány szerint ez az ünnep volt az igazi tavasz kezdete és az állatok kihajtásának első napja. De ugyanekkor lehetett védekezni a különböző rontások és boszorkányok ellen is, illetve gazdagabb tejhozamért és termésért imádkozni. Utóbbihoz tartozik a szokás, hogy aki jó termőföldről egy vászon segítségével harmatot gyűjt a maga gyengébb földjére, vagy a teheneknek kínálja a kifacsart nedvességet, az egész évben biztosítja gyarapodását. Viszont ha valaki nem védte házát és állatait füstöléssel vagy egyéb praktikákkal, annak terményeit könnyedén megronthatták az ezen a napon legaktívabb boszorkányok. Szent György tehát nemcsak példakép, hanem egy olyan legendákkal és hiedelmekkel körülbástyázott alak volt a nép számára, akitől a boldogulásuk és kemény munkájuk megtérülése függött – nem véletlenül övezi számtalan hiedelem ezt a napot.
140
Zagyvarékás mező
141
engőalján, Hosszúhetényben bejárhatunk egy különleges zarándokutat, feltéve, ha férfiak vagyunk. Ezt a néphagyományt ugyanis szinte egyedülálló módon csak férfiak őrizhetik. A hosszúhetényi férfiak azonban felkerekedhetnek Húsvét vasárnap, hogy még sötétben, a Zengő hegy oldalában álló kereszthez igyekezzenek, amihez még virradat előtt oda kell érniük. Ott aztán tüzet gyújtanak, énekelnek, beszélgetnek és együtt várják a napfelkeltét, ami Jézus feltámadását, vagyis az Úr bárányának eljövetelét jelképezi. A szokás eredetéről különböző forrásokból másképpen szól a fáma. A helyiek szerint, az első világháború idején környékbeli katonák fogadalmat tettek, amennyiben ép bőrrel megúszva hazajutnak, minden évben felzarándokolnak a hegyre. Egy másik, régebbi monda a hatalmas viharban e hegyen eltévedt vándorról szól, aki Kisújbánya felől tartott Hosszúheténybe szerelméhez. Már éppen megfagyott volna, amikor megjelent neki Isten báránya, és megmutatta az utat. A történet szerint a vándor a hosszúhetényi Bocz-család első betelepülő tagja, Bocz Pál volt. A környék szépsége és a további néphagyományok megismerése végett ajánlott elzarándokolni Zengőaljára férfiaknak és hölgyeknek egyaránt.
143
142 Zengő
engőalján, Hosszúhetényben bejárhatunk egy különleges zarándokutat, feltéve, ha férfiak vagyunk. Ezt a néphagyományt ugyanis szinte egyedülálló módon csak férfiak őrizhetik. A hosszúhetényi férfiak azonban felkerekedhetnek Húsvét vasárnap, hogy még sötétben, a Zengő hegy oldalában álló kereszthez igyekezzenek, amihez még virradat előtt oda kell érniük. Ott aztán tüzet gyújtanak, énekelnek, beszélgetnek és együtt várják a napfelkeltét, ami Jézus feltámadását, vagyis az Úr bárányának eljövetelét jelképezi. A szokás eredetéről különböző forrásokból másképpen szól a fáma. A helyiek szerint, az első világháború idején környékbeli katonák fogadalmat tettek, amennyiben ép bőrrel megúszva hazajutnak, minden évben felzarándokolnak a hegyre. Egy másik, régebbi monda a hatalmas viharban e hegyen eltévedt vándorról szól, aki Kisújbánya felől tartott Hosszúheténybe szerelméhez. Már éppen megfagyott volna, amikor megjelent neki Isten báránya, és megmutatta az utat. A történet szerint a vándor a hosszúhetényi Bocz-család első betelepülő tagja, Bocz Pál volt. A környék szépsége és a további néphagyományok megismerése végett ajánlott elzarándokolni Zengőaljára férfiaknak és hölgyeknek egyaránt.
143
142 Zengő
pusztaszernek nemcsak a környezete festői, de a legnagyobb nevezetessége is az. Ez az otthona ugyanis egy különleges művészeti alkotásnak, a Feszty-körképnek. Feszty Árpád “A magyarok bejövetele” című műve őseink Kárpát-medencébe való megérkezését ábrázolja. Az inspirációt Feszty párizsi tanulmányútján nyerte egy napóleoni csatát megörökítő óriás panorámafestményből. Elhatározta, hogy hasonló méretű körképen megörökíti a özönvíz történetét. Végül azonban, apósa, Jókai Mór ösztönzésére inkább a Honfoglalást vitte hatalmas vászonra. A 120 méter hosszú és 14,5 méter széles vászonra Feszty fantáziája közel 2000 alakot álmodott. Az 1725 négyzetméter kiterjedésű alkotáshoz 10 mázsa festéket használtak fel. Csak a háttér – égbolt és felhők – megfestése két hónapig tartott Fesztynek, az ő ecsetjéhez fűződik még a dombtetőn álló vezérek csoportja is, ahol Árpád alakjában saját arcképét örökítette meg.
144
Feszty több mint 20 művésszel együtt éjjel nappal dolgozott 2 éven át, nem hiába. 1894. május 12-én, Pünkösdkor megtörtént a nagy megnyitó. A körképnek óriási sikere volt, nemcsak Magyarországon, de a századvégi londoni világkiállításon is ámulatba estek tőle az emberek. Ez pedig azóta is így van, hiszen a festmény magával ragadó látványt nyújt, jelenleg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.
Ópusztaszer, Árpád emlékmű
145
pusztaszernek nemcsak a környezete festői, de a legnagyobb nevezetessége is az. Ez az otthona ugyanis egy különleges művészeti alkotásnak, a Feszty-körképnek. Feszty Árpád “A magyarok bejövetele” című műve őseink Kárpát-medencébe való megérkezését ábrázolja. Az inspirációt Feszty párizsi tanulmányútján nyerte egy napóleoni csatát megörökítő óriás panorámafestményből. Elhatározta, hogy hasonló méretű körképen megörökíti a özönvíz történetét. Végül azonban, apósa, Jókai Mór ösztönzésére inkább a Honfoglalást vitte hatalmas vászonra. A 120 méter hosszú és 14,5 méter széles vászonra Feszty fantáziája közel 2000 alakot álmodott. Az 1725 négyzetméter kiterjedésű alkotáshoz 10 mázsa festéket használtak fel. Csak a háttér – égbolt és felhők – megfestése két hónapig tartott Fesztynek, az ő ecsetjéhez fűződik még a dombtetőn álló vezérek csoportja is, ahol Árpád alakjában saját arcképét örökítette meg.
144
Feszty több mint 20 művésszel együtt éjjel nappal dolgozott 2 éven át, nem hiába. 1894. május 12-én, Pünkösdkor megtörtént a nagy megnyitó. A körképnek óriási sikere volt, nemcsak Magyarországon, de a századvégi londoni világkiállításon is ámulatba estek tőle az emberek. Ez pedig azóta is így van, hiszen a festmény magával ragadó látványt nyújt, jelenleg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.
Ópusztaszer, Árpád emlékmű
145
idámpark, Állatkert, Műjégpálya, fürdő, csónakázás. Mindez egy helyen, nem véletlenül hirdeti a nóta: hejj, a ligetben nagyszerű. A Városliget Budapest második legnagyobb közparkja, a főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma. Számos nevezetesség, látványosság otthona, a kezdetektől fogva a budapestiek egyik kedvenc kikapcsolódási helye. Minden generáció megtalálja itt szórakozási lehetőségét az óriási füves területen, az árnyékot adó fák hűs tövében, a nyári forróságban, vagy a téli hidegben. Évszaktól függetlenül, a szintén a ligetben található Széchenyi Fürdő páratlan élményt nyújt. Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, Pest első gyógyfürdője, a csodálatos környezetben lévő felújított – becenevén - „Szecska” 3 kültéri és 15 beltéri medencével várja a kényeztetésre vágyókat. Budapest, Széchenyi Gyógyfürdő
146
147
idámpark, Állatkert, Műjégpálya, fürdő, csónakázás. Mindez egy helyen, nem véletlenül hirdeti a nóta: hejj, a ligetben nagyszerű. A Városliget Budapest második legnagyobb közparkja, a főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma. Számos nevezetesség, látványosság otthona, a kezdetektől fogva a budapestiek egyik kedvenc kikapcsolódási helye. Minden generáció megtalálja itt szórakozási lehetőségét az óriási füves területen, az árnyékot adó fák hűs tövében, a nyári forróságban, vagy a téli hidegben. Évszaktól függetlenül, a szintén a ligetben található Széchenyi Fürdő páratlan élményt nyújt. Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, Pest első gyógyfürdője, a csodálatos környezetben lévő felújított – becenevén - „Szecska” 3 kültéri és 15 beltéri medencével várja a kényeztetésre vágyókat. Budapest, Széchenyi Gyógyfürdő
146
147
Szarvasi Arborétum, avagy a „Pepi-kert“ létrejötte az olasz Bolza családhoz fűződik. Nekik köszönhető Magyarország legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteményének otthona, amelyben megcsodálhatunk többek között száz esztendős mocsárciprusokat és mamutfenyőket is. Egy kis családfa: a Bolza grófi família házasság, majd örökség révén lett szarvasi földbirtokos, ezt követően pedig rövidesen magyar. Bolza József kezdte meg a park telepítését, amelyet unokája, Bolza Pál folytatott. Az akkori terület fás, ligetes legelő volt, a szárazföldi éghajlat minden jellemzőjével, ezért választotta a kertépítésért rajongó gróf egy angolpark létesítésére. 1888-ban, kedvező fordulatként, a Körös e szakaszát szabályozták, így a holtággá változott terület árvízmentes lett. A kertépítő munka felgyorsult. A gróf először a tervezett liget peremére telepített erdősávot, belsejébe facsoportokat, majd távoli tájakról hozatott errefelé nem őshonos növényeket. A parkot az alapító, Bolza Pál, a területet adományozó József gróf tiszteletére nevezte el Pepi-kertnek, akinek ez volt a beceneve. A gyűjteményben jelenleg közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, a terület továbbá bővelkedik rovarokban és madarakban is, amelyeknek közel 150 fajtája él itt.
148
Szarvas, Arborétum
149
Szarvasi Arborétum, avagy a „Pepi-kert“ létrejötte az olasz Bolza családhoz fűződik. Nekik köszönhető Magyarország legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteményének otthona, amelyben megcsodálhatunk többek között száz esztendős mocsárciprusokat és mamutfenyőket is. Egy kis családfa: a Bolza grófi família házasság, majd örökség révén lett szarvasi földbirtokos, ezt követően pedig rövidesen magyar. Bolza József kezdte meg a park telepítését, amelyet unokája, Bolza Pál folytatott. Az akkori terület fás, ligetes legelő volt, a szárazföldi éghajlat minden jellemzőjével, ezért választotta a kertépítésért rajongó gróf egy angolpark létesítésére. 1888-ban, kedvező fordulatként, a Körös e szakaszát szabályozták, így a holtággá változott terület árvízmentes lett. A kertépítő munka felgyorsult. A gróf először a tervezett liget peremére telepített erdősávot, belsejébe facsoportokat, majd távoli tájakról hozatott errefelé nem őshonos növényeket. A parkot az alapító, Bolza Pál, a területet adományozó József gróf tiszteletére nevezte el Pepi-kertnek, akinek ez volt a beceneve. A gyűjteményben jelenleg közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, a terület továbbá bővelkedik rovarokban és madarakban is, amelyeknek közel 150 fajtája él itt.
148
Szarvas, Arborétum
149
prilis 25., Márk, Szent Márk és a búzaszentelés napja. A római katolikusok szinte a mai napig tartanak körmenetet ezen a napon, hogy megszenteljék a szárba szökő búzát, amit a pap egy ősi, táltoshitű szertartással végez el: a négy égtáj felé fordulva megáldja a búzát és áldást kér a körmenet résztvevőire. Szent Márk napjához jó néhány népszokás kötődött. A körmenet során, a keresztutaknál és az ott elhelyezett határkeresztnél, a megszentelt búzavetésből mindenki tépett egy szálat, amit a férfiak a kalapjuk mellé tűztek, a nők az imádságos könyvbe rejtettek. A szentelt búzából továbbá koszorút fontak, amelyet a templomi zászlókra, keresztekre tettek, nyolc nap múlva pedig leszedték, hogy a szántóföld négy sarkába rakják jégverés ellen. A magyar területeken sokfelé volt szokás, hogy a szentelt búzát a vetőmaghoz keverték, viharban a tűzre vetették, vagy az eresz alá dugták. Szegeden pedig a kenyérsütő asszonyok Szent György-napi harmatot és szentelt búzaszálat tettek a kovászba, hogy a kenyér szép nagy legyen. Azt mondják, ha Szent Márk napján megszólal a fülemüle, kellemes lesz a tavasz. S ha még a fürj is el tud bújni a vetésben, vagyis dús már a hajtás, bőséges lesz az aratás.
150
Kalocsa, Nagyboldogasszonyfőszékesegyház
151
prilis 25., Márk, Szent Márk és a búzaszentelés napja. A római katolikusok szinte a mai napig tartanak körmenetet ezen a napon, hogy megszenteljék a szárba szökő búzát, amit a pap egy ősi, táltoshitű szertartással végez el: a négy égtáj felé fordulva megáldja a búzát és áldást kér a körmenet résztvevőire. Szent Márk napjához jó néhány népszokás kötődött. A körmenet során, a keresztutaknál és az ott elhelyezett határkeresztnél, a megszentelt búzavetésből mindenki tépett egy szálat, amit a férfiak a kalapjuk mellé tűztek, a nők az imádságos könyvbe rejtettek. A szentelt búzából továbbá koszorút fontak, amelyet a templomi zászlókra, keresztekre tettek, nyolc nap múlva pedig leszedték, hogy a szántóföld négy sarkába rakják jégverés ellen. A magyar területeken sokfelé volt szokás, hogy a szentelt búzát a vetőmaghoz keverték, viharban a tűzre vetették, vagy az eresz alá dugták. Szegeden pedig a kenyérsütő asszonyok Szent György-napi harmatot és szentelt búzaszálat tettek a kovászba, hogy a kenyér szép nagy legyen. Azt mondják, ha Szent Márk napján megszólal a fülemüle, kellemes lesz a tavasz. S ha még a fürj is el tud bújni a vetésben, vagyis dús már a hajtás, bőséges lesz az aratás.
150
Kalocsa, Nagyboldogasszonyfőszékesegyház
151
aja rendkívül hosszú történelme során – már honfoglaló őseinket is vonzotta a vízben, halban, vadban és legelőben gazdag vidék – szinte minden a víz körül folyt. Magyarország legdélibb dunai átkelőhelye és napjainkban is fontos kikötője, mindig is megélhetést tudott biztosítani az ott élőknek. A török uralom alatt jelentős erődítmény volt, óriási kikötővel, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 18 -19. században a kereskedelem fellendülésének időszakával köszöntött be az aranykor Bajára. Elsősorban a vízi szállítás fejlődése révén polgárosodott iskolaváros, közigazgatási, szellemi és kulturális központ lett. Talán azért, hogy így fejezze ki háláját a Dunának a sok jóért, Bajának köszönheti hazánk a messze földön híres halászlevet is. A halrajongó bajaiak Európa halevő rekorderei: egy bajai átlagosan 6,6 kg halat fogyaszt el évente. A bajai halászlevet kóstolva persze ez nem is csoda. A bajai halászlé receptje
Hozzávalók: 3 kg hal (ennek 75%-a ponty legyen), 3 fej vöröshagyma, 3 púpozott evőkanál őrölt, pirospaprika,4-5 db erős cseresznyepaprika, ízlés szerint só, gyufatészta
152
Elkészítés: A megtisztított halat beirdaljuk, besózzuk, majd felszeleteljük. Legalább 1 órát állni hagyjuk. A haltejet, halikrát külön tesszük (ezt nem sózzuk). A vöröshagymát apró kockákra aprítjuk, majd a halszeletekkel együtt edénybe tesszük és felöntjük vízzel (kg-onként 1,1 literrel). Erős lángon főzve hagyjuk forrni, miután habját elforrta, szórjuk bele a pirospaprikát. Az ikra és a haltej 15-20 perc elteltével kerüljön az edénybe, a cseresznyepaprikával együtt. A halhús forrásától számított 30 perc múlva kész a halászlé. A gyufatésztát (legjobb, ha házi készítésű!) sós vízben kifőzzük. A halszeleteket külön edénybe szedjük. A levet ízlés szerint a tésztára öntjük, vagy külön tálaljuk.
Baja
153
aja rendkívül hosszú történelme során – már honfoglaló őseinket is vonzotta a vízben, halban, vadban és legelőben gazdag vidék – szinte minden a víz körül folyt. Magyarország legdélibb dunai átkelőhelye és napjainkban is fontos kikötője, mindig is megélhetést tudott biztosítani az ott élőknek. A török uralom alatt jelentős erődítmény volt, óriási kikötővel, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 18 -19. században a kereskedelem fellendülésének időszakával köszöntött be az aranykor Bajára. Elsősorban a vízi szállítás fejlődése révén polgárosodott iskolaváros, közigazgatási, szellemi és kulturális központ lett. Talán azért, hogy így fejezze ki háláját a Dunának a sok jóért, Bajának köszönheti hazánk a messze földön híres halászlevet is. A halrajongó bajaiak Európa halevő rekorderei: egy bajai átlagosan 6,6 kg halat fogyaszt el évente. A bajai halászlevet kóstolva persze ez nem is csoda. A bajai halászlé receptje
Hozzávalók: 3 kg hal (ennek 75%-a ponty legyen), 3 fej vöröshagyma, 3 púpozott evőkanál őrölt, pirospaprika,4-5 db erős cseresznyepaprika, ízlés szerint só, gyufatészta
152
Elkészítés: A megtisztított halat beirdaljuk, besózzuk, majd felszeleteljük. Legalább 1 órát állni hagyjuk. A haltejet, halikrát külön tesszük (ezt nem sózzuk). A vöröshagymát apró kockákra aprítjuk, majd a halszeletekkel együtt edénybe tesszük és felöntjük vízzel (kg-onként 1,1 literrel). Erős lángon főzve hagyjuk forrni, miután habját elforrta, szórjuk bele a pirospaprikát. Az ikra és a haltej 15-20 perc elteltével kerüljön az edénybe, a cseresznyepaprikával együtt. A halhús forrásától számított 30 perc múlva kész a halászlé. A gyufatésztát (legjobb, ha házi készítésű!) sós vízben kifőzzük. A halszeleteket külön edénybe szedjük. A levet ízlés szerint a tésztára öntjük, vagy külön tálaljuk.
Baja
153
néphit szerint a muhi csata után IV. Bélának menekülni kellett a tatárok elől. Ekkor került el Aszaló községbe, ahol csak egyetlen embert talált, egy Bodó nevű koldust. Az öreg jobbágynak öltöztette a királyt, és elrejtette őt egy pincében, a tatároknak pedig süketnek tettette magát. A vezér hiába kérdezgette, ő egyfolytában csak félrebeszélt. Végül a tatárok megunták, és otthagyták Bodót. Amikor a tatárok Magyarországot is elhagyták, Bodó hét szekér aszalt gyümölcsöt vitt fel Budára a királynak, a szekerek bakjaira hét lányát ültette. A király nem feledkezett meg Bodó tettéről, és birtokokat adományozott neki, ám feltételeket is szabott hozzá: az öregnek várat kellett építenie 5 év alatt, amellyel megvédheti a környéket. Bodó lányai, megtudván ezt, kitalálták, hogy csak azokhoz mennek feleségül, akik legalább egy évig építik nekik a várat. Ekkor Bodó kijárta a királynál, hogy hosszabbítsa meg az öt évet még kettővel. Ezután a Bodó lányok Budára voltak hivatalosak bálba, ahol megkérték a kezüket, és a várépítésbe is beleegyeztek. Végül hét év alatt felépült a vár, amit kezdetben Bodókőnek hívtak. Később itt tartották mind a hét lány esküvőjét egyszerre, IV. Béla király kérésére. Az uralkodó így szólt az esküvő után: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!“
154
Boldogkővár
155
néphit szerint a muhi csata után IV. Bélának menekülni kellett a tatárok elől. Ekkor került el Aszaló községbe, ahol csak egyetlen embert talált, egy Bodó nevű koldust. Az öreg jobbágynak öltöztette a királyt, és elrejtette őt egy pincében, a tatároknak pedig süketnek tettette magát. A vezér hiába kérdezgette, ő egyfolytában csak félrebeszélt. Végül a tatárok megunták, és otthagyták Bodót. Amikor a tatárok Magyarországot is elhagyták, Bodó hét szekér aszalt gyümölcsöt vitt fel Budára a királynak, a szekerek bakjaira hét lányát ültette. A király nem feledkezett meg Bodó tettéről, és birtokokat adományozott neki, ám feltételeket is szabott hozzá: az öregnek várat kellett építenie 5 év alatt, amellyel megvédheti a környéket. Bodó lányai, megtudván ezt, kitalálták, hogy csak azokhoz mennek feleségül, akik legalább egy évig építik nekik a várat. Ekkor Bodó kijárta a királynál, hogy hosszabbítsa meg az öt évet még kettővel. Ezután a Bodó lányok Budára voltak hivatalosak bálba, ahol megkérték a kezüket, és a várépítésbe is beleegyeztek. Végül hét év alatt felépült a vár, amit kezdetben Bodókőnek hívtak. Később itt tartották mind a hét lány esküvőjét egyszerre, IV. Béla király kérésére. Az uralkodó így szólt az esküvő után: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!“
154
Boldogkővár
155
okféle a madár, s egyik ezt, másik azt Leginkább kedveli, Ezt ékes szólása, amazt pedig tarka Tolla kedvelteti. Kit én választottam, a dal-mesterséghez Nem ért az a madár. S egyszerű, mint magam... félig feketében, Félig fejérben jár.
Nekem valamennyi között legkedvesebb Madaram a gólya, Édes szülőföldem, a drága szép alföld Hűséges lakója. Tán ezért szeretem annyira, mert vele Együtt növekedtem; Még mikor bölcsőmben sírtam, ő már akkor Kerepölt fölöttem.
Vele töltöttem a gyermekesztendőket. Komoly fiú valék. Míg társim a hazatérő tehéncsordát Estenként kergeték: Én udvarunkon a nádkúp oldalánál Húztam meg magamat, S némán szemléltem a szárnyokat-próbáló Kis gólyafiakat. Szalonta, 1847. június 1 - 10. Petőfi Sándor: A Gólya (részlet)
156
Hármas-Körös
157
okféle a madár, s egyik ezt, másik azt Leginkább kedveli, Ezt ékes szólása, amazt pedig tarka Tolla kedvelteti. Kit én választottam, a dal-mesterséghez Nem ért az a madár. S egyszerű, mint magam... félig feketében, Félig fejérben jár.
Nekem valamennyi között legkedvesebb Madaram a gólya, Édes szülőföldem, a drága szép alföld Hűséges lakója. Tán ezért szeretem annyira, mert vele Együtt növekedtem; Még mikor bölcsőmben sírtam, ő már akkor Kerepölt fölöttem.
Vele töltöttem a gyermekesztendőket. Komoly fiú valék. Míg társim a hazatérő tehéncsordát Estenként kergeték: Én udvarunkon a nádkúp oldalánál Húztam meg magamat, S némán szemléltem a szárnyokat-próbáló Kis gólyafiakat. Szalonta, 1847. június 1 - 10. Petőfi Sándor: A Gólya (részlet)
156
Hármas-Körös
157
Károli-biblia, vagy másik nevén a Vizsolyi Biblia volt az első teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. Névadója fordítója, Károli Gáspár, aki nem egymaga végezte a nagyszabású és fáradtságos munkát. Erre utal az idő „rövidsége”, hiszen három év alatt egyedül nem fordíthatta le az egész Bibliát, másrészt a fordítás nyelvezete arról tanúskodik, hogy legalább három segítőtársa volt. Az Újtestamentum ugyanakkor nyelvileg egységesnek látszik, ebből az valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károlinak köszönhetjük. A nyomtatás 1589. február 18-án kezdődött a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével. Mivel a nyomtatás indulásakor még nem készült el a teljes fordítás, ezért Károli kéziratait az akkori gönci diákok laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba, ahová Mantskovits közben áthelyezte nyomdáját. A nyomtatást 1590. július 20-án fejezték be, a másfél évig tartó munka eredménye 700–800 példány a Károli-bibliából. Ezeknek az eredeti bibliáknak nemcsak komoly eszmei, de pénzben is kifejezhető értékük van. 2003-ban egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötet 12 millió forintért kelt el egy budapesti könyvárverésen. Nemzetközi keresletét példázza, hogy még 2001-ben Londonban került kalapács alá a Bibliák egyike, amelyért 26 millió forintnak megfelelő összeget fizetett ki új tulajdonosa.
158
Vizsoly
159
Károli-biblia, vagy másik nevén a Vizsolyi Biblia volt az első teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. Névadója fordítója, Károli Gáspár, aki nem egymaga végezte a nagyszabású és fáradtságos munkát. Erre utal az idő „rövidsége”, hiszen három év alatt egyedül nem fordíthatta le az egész Bibliát, másrészt a fordítás nyelvezete arról tanúskodik, hogy legalább három segítőtársa volt. Az Újtestamentum ugyanakkor nyelvileg egységesnek látszik, ebből az valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károlinak köszönhetjük. A nyomtatás 1589. február 18-án kezdődött a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével. Mivel a nyomtatás indulásakor még nem készült el a teljes fordítás, ezért Károli kéziratait az akkori gönci diákok laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba, ahová Mantskovits közben áthelyezte nyomdáját. A nyomtatást 1590. július 20-án fejezték be, a másfél évig tartó munka eredménye 700–800 példány a Károli-bibliából. Ezeknek az eredeti bibliáknak nemcsak komoly eszmei, de pénzben is kifejezhető értékük van. 2003-ban egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötet 12 millió forintért kelt el egy budapesti könyvárverésen. Nemzetközi keresletét példázza, hogy még 2001-ben Londonban került kalapács alá a Bibliák egyike, amelyért 26 millió forintnak megfelelő összeget fizetett ki új tulajdonosa.
158
Vizsoly
159
magyar történelem kiemelkedő alakjaihoz gyakran kötődnek csodás legendák, lenyűgöző történetek. Ezek eredete a múlt homályába vész, a bennük foglalt események pedig bőven tartalmaznak csodás elemeket is, mégis érdemes újra és újra felidéznünk őket fontos historikus tanulságuk okán. Hazánk legendáinak egyik közkedvelt alakja Szent László király, aki a frissen megalapított és lassan megszilárduló Magyarországot védte hősiesen a különböző fenyegetések, elsősorban a kunok betöréseivel szemben. A történetek tanúsága szerint Szent László többször is megütközött a vad sztyeppei nép fiaival, akik egyszer csata közben beszorították egy völgybe. A király szorult helyzetében átugratott egy szakadékon, és ahol lova első patája földet ért, víz tört elő. Szent László bárdjával lesújtva kiszélesítette forrássá. A Mátraverebély mellett található kút azóta is csodás gyógyulások és látomások színhelye, amelyek hitelességét a Vatikán is elismerte. A forrás már 1195-ben kiérdemelte a Szentkút nevet, és a középkor óta ismert búcsújáró hely. Napjainkban a kegyhely közel 200 000 lelki nyugalmat vagy testi gyógyulást kereső zarándokot vonz minden évben. Legendás uralkodóink küzdelmeinek hála a mai napig élvezhetjük hazánk áldásait.
160
Mátraverebély, Szentkút
161
magyar történelem kiemelkedő alakjaihoz gyakran kötődnek csodás legendák, lenyűgöző történetek. Ezek eredete a múlt homályába vész, a bennük foglalt események pedig bőven tartalmaznak csodás elemeket is, mégis érdemes újra és újra felidéznünk őket fontos historikus tanulságuk okán. Hazánk legendáinak egyik közkedvelt alakja Szent László király, aki a frissen megalapított és lassan megszilárduló Magyarországot védte hősiesen a különböző fenyegetések, elsősorban a kunok betöréseivel szemben. A történetek tanúsága szerint Szent László többször is megütközött a vad sztyeppei nép fiaival, akik egyszer csata közben beszorították egy völgybe. A király szorult helyzetében átugratott egy szakadékon, és ahol lova első patája földet ért, víz tört elő. Szent László bárdjával lesújtva kiszélesítette forrássá. A Mátraverebély mellett található kút azóta is csodás gyógyulások és látomások színhelye, amelyek hitelességét a Vatikán is elismerte. A forrás már 1195-ben kiérdemelte a Szentkút nevet, és a középkor óta ismert búcsújáró hely. Napjainkban a kegyhely közel 200 000 lelki nyugalmat vagy testi gyógyulást kereső zarándokot vonz minden évben. Legendás uralkodóink küzdelmeinek hála a mai napig élvezhetjük hazánk áldásait.
160
Mátraverebély, Szentkút
161
magyar himnusz a világ egyetlen olyan állami himnusza, amelyet 1990-ig egyetlen törvény, uralkodó, kormány vagy országgyűlés sem tett kötelező érvényűvé. Kölcsey Ferenc versét maga a magyar nemzet tette himnuszává. Az első összefüggő magyar Szent István-himnusz pedig 1651-ből való. “Királyi pálczát hogy kezébe vévé: Keresztyény Hitet terjeszteni kezdé. A’ pogányságot Országból ki-üz, és ki-rekeszté. Sok Templomokat, és Püspökségeket, Magyar országban fundála, s’ helyeket; Kikben szüntelen Isten dicsirteték, s’ neve hirdetteték. Sok gazdagsággal azokat bé-tölté, Szent Oltárokat fel-is ékesíté. Kinccsel, arannyal, sok szép eszközökkel, drága kövekkel. E’ mellé szerze igaz Pásztorokat, Más Országokból hoza tanítókat.” Székesfehérvár
162
163
magyar himnusz a világ egyetlen olyan állami himnusza, amelyet 1990-ig egyetlen törvény, uralkodó, kormány vagy országgyűlés sem tett kötelező érvényűvé. Kölcsey Ferenc versét maga a magyar nemzet tette himnuszává. Az első összefüggő magyar Szent István-himnusz pedig 1651-ből való. “Királyi pálczát hogy kezébe vévé: Keresztyény Hitet terjeszteni kezdé. A’ pogányságot Országból ki-üz, és ki-rekeszté. Sok Templomokat, és Püspökségeket, Magyar országban fundála, s’ helyeket; Kikben szüntelen Isten dicsirteték, s’ neve hirdetteték. Sok gazdagsággal azokat bé-tölté, Szent Oltárokat fel-is ékesíté. Kinccsel, arannyal, sok szép eszközökkel, drága kövekkel. E’ mellé szerze igaz Pásztorokat, Más Országokból hoza tanítókat.” Székesfehérvár
162
163