Autóipari műanyagok újrahasznosítása a vonatkozó EU-s direktívák tükrében
3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter konferencia
Dr. Lukács Pál Tudományos főmunkatárs Kecskemét, 2010. november 24.
Az előadás felépítése
Műanyagok autóipari felhasználása A roncsautós szabályozás nemzetközi és magyar vonatkozásainak áttekintése Fejlesztési irányzatok, trendek
Az előadás felépítése
Műanyagok autóipari felhasználása A roncsautós szabályozás nemzetközi és magyar vonatkozásainak áttekintése Fejlesztési irányzatok, trendek
Műanyagok autóipari felhasználása Hogyan képzeljük el a műanyagipar-teljesítményét az autóipar vonatkozásában?
Others 27% Packaging 37%
Electro/ Electronics 7% Automotive 8%
Building & Construction 21%
4
Műanyagok autóipari felhasználása Néhány számadat a műanyagok autóipari felhasználásáról - Az EU teljes fosszilis-fogyasztásának 0.3%-a kerül autóipari műanyagok gyártásához felhasználásra - 1 kg autóipari műanyag felhasználása a jármű teljes életciklusa során 7,5 liter benzin-fogyasztás megtakarítást eredményez - az autógyárak a korábbi 30-nál is több féle műanyag felhasználásáról áttértek 7-8 műanyag konzekvens alkalmazására (a fajtasokféleség és a beszállítók számának csökkenése) - A járművekben felhasznált műanyag termékek átlagos tömegaránya meghaladta a 10%-ot, túllépte a 100 kg/autó mértéket a mai, modern gyártásban és növekvő jelleget mutat (az ok elsősorban az ártényezőben és a könnyűépítési elv terjedésében keresendő) - Számos tanulmány foglalkozott az autóipari műanyagok felhasználási lehetőségeivel (két legfontosabb ACEA – 2002, APME – 2003) 5
Műanyagok autóipari felhasználása
Egy rendkívül találó ábrázolás a műanyagtermékek életciklusáról... A műanyagok tehát „megszületnek”, felhasználásra, akár többször is átdolgozásra kerülnek, majd „elmúlnak”, mint minden más termék.
6
Műanyagok autóipari felhasználása
Az átlagos európai jármű tömegösszetétele 2000-ben MATERIALS
WEIGHT (kg)
%
Steel Sheet
478
40
Plain Steel
209
17
PLASTICS (for parts)
120
10
Aluminium Cast Iron
103 95
9 8
Rubber
64
5
Zinc, Cooper, Magnesium, Lead Others (adhesives, paints, glass, textiles, fluids, etc.)
30
2.5
108
9
1 197
100
TOTAL
7
Műanyagok autóipari felhasználása
Az átlagos európai jármű tömegösszetétele 2005-ben MATERIALS
WEIGHT (kg)
%
Steel Sheet
490
38
Plain Steel
216
17
PLASTICS (for parts)
143
11
Aluminium Cast Iron
123 89
10 7
Rubber
65
5
Zinc, Cooper, Magnesium, Lead Others (adhesives, paints, glass, textiles, fluids, etc.)
35
3
114
9
1 275
100
TOTAL
8
Műanyagok autóipari felhasználása
Ma 2010-ben az átlagos járműipari műanyag felhasználás mértéke 12-13% Hol van az elméleti határ? Egyes szerzők már 2005-ben 20%-os felhasználást prognosztizáltak 2020-ra, ez az elmélet még mindig erősen tartja magát.
A 2008. harmadik negyedévében teljes intenzitással megmutatkozó gazdasági válság ugyan némi bizonytalanságot keltett a teljes autóiparban, de a műanyagok térnyerése töretlen… 9
Műanyagok autóipari felhasználása
10
Az előadás felépítése
Műanyagok autóipari felhasználása A roncsautós szabályozás nemzetközi és magyar vonatkozásainak áttekintése Fejlesztési irányzatok, trendek
Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere
Az 53/2000/EK Direktíva célkitűzéseinek áttekintése, magyar helyzetelemzés A Direktíva főbb célkitűzései: - a roncs járművekre vonatkozó nemzeti intézkedések egységesítése elsősorban környezetvédelmi szempontból - szennyező fizet elv érvényesítése: a roncsautó hasznosítását a gyártó vagy az importőr finanszírozza - utolsó üzembentartó ingyen leadhatja roncsautóját - a járművekben található veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése (ólom, higany, kadmium, hatvegyértékű króm) - PVC környezeti hatásainak vizsgálata - javaslat
12
Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere A Direktíva főbb célkitűzései: - a roncs járművek és alkatrészeik szétszedését, újrafelhasználását és újrafeldolgozását be kell építeni az új járművek tervezésébe és gyártásába - ösztönözni kell az újrafeldolgozott anyagok piacának fejlődését - begyűjtő rendszerek kialakítása - ún. bontási igazolás bevezetése - a gazdasági szereplők számára számszerűsített újrafelhasználási, újrafeldolgozási és újrahasznosítási célokat kell meghatározni - a bontás, újrahasznosítás érdekében a járműgyártóknak minden szükséges bontási információt (különösen veszélyes anyagok) a kezelő üzemek részére rendelkezésre kell bocsátaniuk - a jármű- és szerkezeti anyaggyártóknak a jövőben kidolgozandó alkatrészés anyagkódolási szabványokat kell alkalmazniuk - összesített adatbázis létrehozása 13
Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere A tervezőasztalon megkezdett újrahasznosítás:
1.ábra Példák bontás-helyes konstrukciókra
5. ábra Példák összeszerelés-helyes konstrukciókra
4. ábra Példák feldolgozás-helyes konstrukciókra
2. ábra Példák tisztítás-helyes konstrukciókra
3. ábra Példák osztályozás-helyes konstrukciókra
14
Roncsautรณs szabรกlyozรกs hazai รฉs nemzetkรถzi jogi hรกttere A bontรกsi informรกciรณk gyรกrtรณi szolgรกltatรกsa, IDIS Plant:
15
Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere Anyag- és alkatrész-kódolási szabványok bevezetése:
16
Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere Gyakorlati lépések a hulladékok keletkezésének megelőzésére: - anyag- és alkatrészgyártók korlátozzák a beépített veszélyes hulladék mennyiségét már a tervezési szakasztól kezdve - az új járművek tervezése és gyártása teljes mértékben figyelembe veszi az autóroncsok, alkatrészeik és anyagaik bontását, újrafelhasználását és hasznosítását
- ösztönzi a járműgyártókat és rajtuk keresztül azok beszállítóit az újrafeldolgozott anyagok járművekben és egyéb termékekben történő fokozott felhasználására - 2003. július 1. után piacra kerülő járművek anyagai és alkatrészei nem tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot és hatvegyértékű krómot
17
Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere Hasznosítási irányszámok: - legkésőbb 2006. január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 85%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 80% - legkésőbb 2015. január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 95%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 85% - az 1980. január 1. előtt gyártott járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 75%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 70% Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság jelentése alapján legkésőbb 2005. december 31-ig felülvizsgálja a 2015-ös irányszámokat 18
Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere Személyautó-lerakóhely adó- és biztosítás-fizetési kötelezettség megszűnése
Utolsó járműüzembentartó adó- és biztosít. fiz. kötelezettség
A szabályozott járműújrahasznosítás gyakorlata:
Engedélyezett roncsautó hasznosító
Szárazra fektetés
VW-koncepció
Tüzelőanyag Kenőanyagok Hidraulika-foly. Hűtővíz Hűtőközeg
Újrahaszossítás
Feldolgozás
Bontás
Roncskarosszéria száraz magas vastartalom
Aggregátok Shredderüzem Műanyagrészek Üveg Ócskavas Elasztomerek/gumik apríték Nem-vas fémek Nem-vas Katalizátor fémapríték Akkumulátor
Logisztika Gyűjtés - Tárolás - Szállítás Ásványolaj-ipar Kémiai ipar Aggregát feldolgozó Műanyagipar Üvegipar Kaucsukipar Fémkereskedelem
Shred. maradvány (könnyűfrakció)
Energetikai Tárolás felhasználás
19
Roncsautós szabályozás hazai és nemzetközi jogi háttere
Shredderek általános működése 20
Magyarországi helyzet Tényleges számok: - Személygépjármű állomány darabszáma 3.050.000 (2009.12.31.) - Az évente keletkező roncsautók becsült mennyisége 80.000-90.000 db/év (becsült érték mivel önállóan a roncsautókról nem vezetnek nyilvántartást) - Kb. 300 bontóüzemként bejegyzett cég tevékenykedik ezen a szakterületen - 2010. októberi állapot szerint kb. 190 db regisztrált autóbontó, és 60 átvevőhely létezik (Forrás: www.nkh.gov.hu) - A GOE tagsága 2010.10.30-án 10-12 db (a többiek átmentek az ABAKE-ba) (Forrás: www.goe.hu) - 3 folyamatosan működő shredderüzem (kettő Budapesten, egy vidéken) - az ERECO francia-angol érdekeltséggel - a Müller-Guttenbrunn osztrák-német érdekeltséggel - az ALCUFER 100% magyar érdekeltséggel Fehérvárcsurgón - A használt import autók mennyisége növekvő mértékű, 50-60.000 - Az új eladások száma csökken (2004-ben 240.000, 2008-ban 140.000 ELV-Direktívát érintő új-értékesítés – M1, N1 kategória) A gazdasági válság végére 2010-ben további 20-30%-kal csökkent az új személygépkocsik eladása, jó ha az éves adat eléri a 70.000 darabot !!!
21
Magyarországi helyzet Problémák a magyar rendszerben: - Nem valósul meg az EU-Direktíva által előírt ingyenes visszavétel - Jogszabályi kiskapuk állnak nyitva a forgalomból történő kivonás megkívánt procedúrájának elkerülésére - átmeneti, ideiglenes forgalomból történő kivonás - Rengeteg az illegálisan tevékenykedő vállalkozás a szegmensben - 1.000-nél több illegális autóbontó, több száz illegális hulladékkezelő - Nincs összehangolt hatósági fellépés az illegális/regisztrált, de nem megfelelő műszaki színvonalon dolgozó vállalkozás kiszűrésére - Nincs megnyugtatóan rendezve a műszaki totálkáros autók kérdésköre - Nem szerepel még az ország középtávú tervei között sem a roncsautókból/elektronikai hulladékokból származó szerves hulladékok megfelelő energetikai hasznosítására szolgáló égetőmű - Végezetül, de nem utolsósorban nem megfelelő lakossági hozzáállás, hiányzó környezetvédelmi szemlélet...
22
Az előadás felépítése
Műanyagok autóipari felhasználása A roncsautós szabályozás nemzetközi és magyar vonatkozásainak áttekintése Fejlesztési irányzatok, trendek
Fejlesztési irányzatok, trendek Megállapítások a roncsautókból származó műanyagok magyarországi felhasználásával kapcsolatban:
- A – jobb esetben – szárazra fektetett roncsautók kevesebb mint fele kerül shredderbe az országban - A bontóüzemekben elenyésző a nem alkatrészként történő műanyag szerkezeti elem kibontás - az autóbontók kérdése, ők kibontanák, de ki fog ezért fizetni??? - a hulladékkezelők (ahol nincs shredder) a nagyobb elért anyagtisztaság miatt távolítják el a műanyag alkotókat - A shredderek ma könnyűfrakciójukat további feldolgozás nélkül juttatják el a monodepóniákba - ennek nagyságrendje egy 100.000 t/év kapacitású, tipikus magyar shredderüzem esetén évi 16-18.000 t, ennek nagyjából 50%-a szerves eredetű, azaz főképpen műanyag és elasztomer - Igen sok bontási műanyag alkatrész kerül lakossági lerakóba, vagy ami rosszabb illegális lerakásra (lásd Tétényi-fennsík, Pilisi-parkerdő) 24
Fejlesztési irányzatok, trendek Megállapítások a roncsautókból származó műanyagok magyarországi felhasználásával kapcsolatban:
- Bár a magyar harmonizált jogszabályok szerint – elvileg – már most is fokozottan kellene ügyelni a szerves anyagok lerakóba kerülésének elkerülésére, ez a gyakorlatban nem valósul meg - Nincs megfelelő égetési kapacitás az ilyen hulladékok kezelésére - Anyagában hasznosítási kapacitás ugyan lenne a szelektíven elválasztott autóipari műanyagok feldolgozására (lásd Holofon, Recyclen, ...), a kérdés azonban az milyen technológiával, logisztikai rendszeren keresztül jut el ez a hasznosítókhoz és főképpen hogyan lehetne az így előállított szekunder anyagok felhasználását elősegíteni? (ár, gazdaságosság, előítéletek a reciklált műanyagokkal szemben, gyártói-beszállítói érdekellentét... stb.) Konklúzió: a fokozódó környezetvédelmi előírások, a csökkenő tárolókapacitások, a növekvő alapanyag- és energiaárak miatt szükséges az anyagában- ill. az energetikai hasznosítási lehetőségeket kutatni! 25
Fejlesztési irányzatok, trendek
Rövidtávú projektek - A shredder nehézfrakció legnagyobb hasznosítási mértékének elérése - A nehézfrakció leválasztási maradékának (az ún. tényleges könnyűfrakció) átmeneti hasznosításának megoldása - Cementművek, erőművek, pirolizátorok - A ciklonpor további hasznosításának megoldása - Revepor leválasztási lehetőségei
- Közép- és hosszú projektek - Automatizált shredder-könnyűfrakció szétválasztás - Gépi technológia színesfém-frakcionálás - A ciklonpor osztályozás megoldása 26
Fejlesztési irányzatok, trendek A W2Plastics EU7 K+F keretprogram keretében megvalósuló projekt A projekt teljes megnevezése: Magnetic Sorting and Ultrasound Sensor Technologies for Production of High Purity Secondary Polyolefins from Waste
Vegyes hulladék
Belépési fázis
Mágnesezési szekció
Szeparációs szakasz
Egyszerűsített technológiai folyamatábra a magneto-hidrosztatikus szeparátorban Szerepek a projektben: BME-EJJT – iparági feltáró tanulmány készítése, a szeparált anyag mechanikai vizsgálata, kémiai adalékolása ALCUFER Kft. – technológiai alkalmazás a tervezett fehérvárcsurgói shredderüzemben 27
Fejlesztési irányzatok, trendek Az NKTH-NTP program keretében megvalósuló RECYTECH projekt A W2Plastics projekt magyarországi implementációjaként a RECYTECH projekt indult el az NKTH Nemzeti Technológiai Programban 2009. januárban. A projekt két célkitűzést fogalmazott meg, egyrészt optimális szeparációs technológia magyarországi kiválasztása, alkalmazásra történő bevezetésének előkészítése, másrészt az anyagában nem, vagy nem gazdaságosan hasznosítható frakciórészek energetikai hasznosításának megvalósítása. Alkalmazott technológiai megoldás a pirolízis technológia.
28
FejlesztĂŠsi irĂĄnyzatok, trendek
29
FejlesztĂŠsi irĂĄnyzatok, trendek
30
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Lukács Pál Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar Tudományos főmunkatárs Email: lukacs.pal@gamf.kefo.hu
31