A 100 Leggazdagabb Magyar 2023

SZERKESZTETTE: SZAKONYI PÉTER

ÁRA: 2200 FT

A 100 LEGGAZDAGABB MAGYAR 2023

Felelős szerkesztő: Szakonyi Péter

Társszerkesztők: Korányi G. Tamás, Kolozsi Gábor

Online szerkesztő: Mika Gábor

Grafikai terv: Kollányi Julianna

Olvasószerkesztők: Cs. Bánhalmi Andrea, Szabó Márta

Képszerkesztő: Németh András Péter

Képek: Getty Images, Fortepan, saját fotók

Munkatársak: Andó Patrik, Bódis András, Csabai Károly, Emőd Pál, Hajba Ferenc, Hajdu István, Segesvári Csaba, Szabó Márta, Szegő Iván Miklós, Závecz Tibor, Zomborácz Iván

www.a100leggazdagabbmagyar.hu

www.facebook.com/

A100Leggazdagabb

www.instagram.com/ 100_leggazdagabb

Kiadja: Perche Kft. Budapest, 1065 Hajós utca 13–15.

Terjeszti: Lapker Zrt.

ISSN 1789-2570

Nyomás: Pauker Nyomda

Felelős vezető: Vértes Dániel

A 100 leggazdagabb magyar

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának védjegyoltalmát a 212 945 nyilvántartási számon élvezi.

A lapunkban közölt cikkek, elemzések, grafikák és egyéb információk szerzői jogi védelem alatt állnak. Az ezekre hivatkozás, a részben vagy egészben való utánközlés kizárólag a forrás megjelölésével

– A 100 Leggazdagabb magyar 2023 – lehetséges.

ELŐSZÓ

Válság? Milyen válság? Kinek a válsága? Egyáltalán: van-e válság? Kérdezheti, Ön, Kedves Olvasónk, és joggal, hiszen a 100 Leggazdagabb magyar három évvel ezelőtti kiadásának előszavában is ez a vészjósló szó szerepelt. Előbb a koronavírustól, majd az ezt követő gazdasági visszaeséstől, tavaly február óta pedig a háborútól tartunk-tartottunk, amit röviden a válság szóval jellemezhetünk.

Ehhez a szóhoz infláció, gazdasági visszaesés, elszegényedés, sőt nyomor és társadalmi problémák kapcsolódnak. Legalábbis az elmúlt évtizedekben kitört válságokkal ezek párosultak.

Na de mi van most? Milyen válság az, amelyben élünk, és amely alapvetően meghatározza a magyar gazdaságot és ezen belül a magyar gazdagok életét is? Hát, nem szokványos és nem is „tankönyvi” válság, az biztos. Éppen ezért az évek óta „velünk tartó” gazdasági bajokat nem lehet egyszerűen leírni, elemezni – és hatásuk sem olyan logikus-egyértelmű, mint volt korábban. Elég átfutni a kötetünkben szereplő 100 leggazdagabb elmúlt egy évéről szóló szócikkeket, hogy megállapítsuk: valóban fura egy válság közepén tartunk (feltéve, hogy valóban a közepén vagyunk…).

Mert ugye válság közepette nem nő a gazdaság teljesítménye és nem gyarapodnak a vagyonok sem. Válság idején gyakori a csőd, a cégbezárás, az elbocsátások és a magas munkanélküliség. Mindebből ma szinte semmit sem látni-érzékelni itthon. Jó vagy éppen kimagasló eredményeket, felfelé ívelő mutatószámokat, szép nyereségeket és gyarapodó vagyonokat viszont rögzíthettünk a szócikkekben – még akkor is, ha jó néhányan a kedvező adatok „árnyalására” kérték szerzőinket. Ebben az ilyenkor szokásos szerénység és szemérmesség mellett talán a magántulajdon védelme is szerepet játszik: az állami és uniós pénzek elapadásával ugyanis jól érzékelhetően felerősödött a „be- és felvásárlási” szándék, amitől már az előző években is sokan tartottak.

Nagy kérdés, miként alakul ez az idei évben, mint ahogyan az is, hogy az uniós milliárdok elmaradása milyen hatással lesz az ország legjelentősebb üzletembereire, azok cégeire, vagyonára. Tavaly a számok erős gyarapodásról tanúskodtak – az év végén azonban már erős félelmek és kedvezőtlen számok árnyalták a képet. S ez az idei év első hónapjaiban is jellemző volt. Azt már biztosan ki lehet jelenteni, hogy 2023 nehéz év lesz – de hogy mennyire, azt ma még nem tudni. A tavalyi események és számok erre nézvést sem adnak útmutatást. Mint ahogyan a szerkesztő is csak optimista lehet –remélve, hogy a válság nem lesz komolyabb, mint eddig…

• Szakonyi Péter felelős szerkesztő

Németh András Péter

TARTALOM

2 0 2 3

BEFOLYÁS-BAROMÉTER

6 Pénzesőben, óvatos léptekkel

10 Vagyon szerinti lista

12 Név szerinti lista

14 Sorsok a számok mögött

16 A 100 LEGGAZDAGABB

1–100-IG

28 Új arcok a klubban – az Infinite Capital piacra lépése

109 Alkoss szabadon!

142 A tőzsdei jelenlét állandó transzparenciát jelent

153 Minden időben fontos a rászorulók segítése

158 Amikor megérint a prémium autózás érzése

160 Regionális lista – sorrendben – régiók szerint

164 Élvonalban a mesterséges intelligenciával

166 BEFOLYÁS-BAROMÉTER 2023 Az élboly továbbra is szilárd

174 Matolcsy Ádám – a (majdnem) láthatatlan ember

180 Külföldi milliárdosok Magyarországon

190 Kalandvágyból – hazajöttek

194 CSODALOVAK ÉS MÁGIKUS TULAJDONOSOK

206 Adósarisztokrata-kibocsátók

210 Helyrerázódnak a kockázat–hozam összefüggések

212 Generációváltás a gyakorlatban

214 Apák és fiúk: mihez kezdenek a vagyonnal a fiatal generációk?

219 Generációváltás és utódlástervezés

220 Száguldó vízi automobilok és felpörgő jachttulajdonos nők

226 Áramvonalas luxus

230 Borok, amelyek kategóriát és stílust teremtettek

232 KIÉ A MALDÍV-SZIGETEK?

236 Szűk esztendő

AZ ÜRES BUKSZA PROBLÉMÁKAT OKOZHAT, DE NÉHA AZ IS, HA VÁRATLANUL „ELERED A PÉNZESŐ”. ELKÖLTIK VAGY

FÉLRETESZIK-E A PLUSZPÉNZT HONFITÁRSAINK? ELŐRELÁTÓAN

VAGY KÖNNYELMŰEN BÁNNAK

A NEM VÁRT ÖSSZEGEKKEL?

ERRE KERESTÜK A VÁLASZT IDEI

FELMÉRÉSÜNKBEN, AMELYET

A ZÁVECZ RESEARCH VÉGZETT.

A magyar lakosság egy tizedének volt már része a váratlanul érkező pénz örömében. E csoportban főképpen az örökségek rejtettek magukban készpénzt (közel négy tizedüknél), de nyeremények és munkahelyi bónuszok is okoztak meglepetést (egy negyedüknél-egy ötödüknél).

Ha nem is sokan (az érintettek egy tizede), de voltak, akik ajándékba kaptak nem várt módon jelentősebb összeget, néhány százalékuk pedig sikeres pénzügyi tranzakcióval szerzett magának extra jövedelmet.

A hirtelen jött pénzt az érintettek szűk négy tizede az utolsó forintig elköltötte, 16 százalékuk a vásárlás mellett félre is tett, egy tizedüknél pedig a teljes összegből megtakarítás lett.

A váratlan pénzhez jutók ötöde az egészet befektette. Minden felhasználást összegezve megállapíthatjuk, hogy az érintettek közel kétharmada fordította a hirtelen rendelkezésére álló összeget részben vagy egészben valamilyen távlatos célra. Így korántsem meglepő, hogy csak minden

ötödik magyar mondja azt, hogy a kezei közül könnyen kifolyik a pénz, s ugyancsak minden

ötödik tartja igaznak magára a közkeletű mondást, miszerint „ami könnyen jön, az könnyen is megy”. Ezek a legfontosabb megállapításai annak

a közvélemény-kutatásnak, amelyet kiadványunk számára készített a ZRI Závecz Research Intézet. Az adatfelvétel 1000 fő megkérdezésével készült 2023 áprilisában, személyes módszerrel. A felmérésben megkérdezettek az ország felnőtt népességét reprezentálják.

Minden tizedik magyar kapott már váratlanul nagyobb összeget

Az emberek általában tervezetten jutnak hozzá bevételeikhez, a havi fizetés vagy a nyugdíj megadott napon, előre meghatározott összegben érkezik, a vállalkozók számára a kifizetés előtt hónapokkal kalkulálható a profit, illetve az osztalék mértéke. Lehetnek azonban nem várt helyzetek, amikor nagyobb pénzösszegek érkeznek a családi kasszába. Az emberek 11 százaléka számolt be arról, hogy eddigi élete során kapott már meglepetésszerűen jelentősebb summát. Az érintettek hat tizede legfeljebb 5 milliós összeget említett, három tizede 5 és 10 millió forint közöttit, tizedük pedig 10 millió forintnál is nagyobbat. A meglepetés többféle forrásból is érkezhet: legtöbben (36 százalék) örökség révén jutottak nem várt pénzhez. A második leggyakoribb forrás a szerencsejáték, amelyből 28 százalék söpört be nagyobb nyereményt. Viszonylag sokan (19 százalék) extra jutalomként, bónuszként kaptak munkájukért annyit, ami meglepetésként érte őket. Az előbbieknél ritkább eset az ajándékozás, 10 százalék így jutott számottevő összeghez. A sikeres pénzügyi tranzakció kevesek, mindössze 3 százalék számára hozott előre nem látott, jelentős bevételt. Az örökséget és az ajándékozást az iskolázottság emelkedésével egyre többen említették forrásként, a váratlan munkahelyi jutalomnak

Pénzesőben, óvatos léptekkel

Óvatos duhaj a magyar, a többségnek nem folyik ki a pénz a kezéből

Előfordult Önnel élete során, hogy váratlanul, meglepetésszerűen nagyobb összeghez jutott?

89% 11%

nem fordult elő előfordult

Mire fordította ezt az összeget?

százalékos arányok, több említés lehetséges

67 43 31 16

elköltötte félretette befektette elajándékozta

Mekkora volt ez az összeg?

59% 29% 12%

kevesebb mint 5 millió Ft

Mekkora volt ez az összeg?

59%

kevesebb mint 5 millió Ft

29% 12%

5–10 millió Ft közötti több mint 10 millió Ft

Hogyan jutott ehhez az összeghez?

sikeres pénzügyi tranzakció egyéb

3% 10% 3%

36% örökség

ajándékozás

19% extra jutalom, bónusz

29% szerencsejáték

főképpen a fiatalok örülhettek, a szerencsejátékból származó nagy nyereménynek az alacsony iskolázottságúak. Hirtelen jött örökségről főleg nők számoltak be, míg a pénzügyi befektetések nagy sikereiről férfiak.

5–10 millió Ft közötti több mint 10 millió Ft

A váratlan pénzhez jutók négy tizede mindent elköltött

Hogyan jutott ehhez az összeghez?

sikeres pénzügyi tranzakció egyéb

3% 10% 3%

Az előre nem látott pénzekből az érintettek kétharmada elköltött valamennyit, 43 százalékuk félretett, 31 százalékuk befektetett, 16 százalékuk ajándékozott belőle. Ha az összes lehetséges felhasználást számba vesszük, akkor a legnagyobb, 37 százalékos csoportot azok alkotják, akik a hirtelen jött összeg egészét elköltötték. Ez elsősorban a férfiakra, a középkorúakra és az alacsony iskolázottságúakra volt jellemző. A második leggyakoribb felhasználási mód a teljes összeg befektetése valamilyen vállalkozásba, pénzügyi konstrukcióba – 18 százalék döntött ily módon. Ezt a jövőorientált megoldást

36% örökség 19% ajándékozás

főképpen a diplomások és az 50 év felettiek alkalmazták. A harmadik legnépesebb, 16 százalékos csoport tagjai a pénz egy részét elköltötték, másik részét pedig félretették. A fogyasztás és a megtakarítás kombinációja szinte csak a nők körében volt jellemző, közülük is leginkább a középkorúak választották ezt. Az érintettek 10 százaléka kifejezetten óvatos volt, és az összes váratlan bevételt félretette. A kizárólagos takarékoskodás a fiatalok és a diplomások körében volt az átlagosnál gyakoribb megoldás. Az érintettek 8 százaléka felosztotta pénzét négyfelé: költött belőle, félre is tett, befektetésre is szánt valamennyit, s ajándékozásra is jutott. Ez a sokrétű felhasználás leginkább a férfiak körében volt jellemző pénzügyi magatartás.

Ön mennyire átlagok: általában saját magára: általában

A fiatalok sem szórják a pénzt

Bár mint láthattuk, a nem várt összegeket sokan fordították részben vagy teljes mértékben vásárlásra, viszonylag nagy arányban döntöttek

17% 18%

- egyáltalán nem

Önre mennyire

megtakarításról, befektetésről és ajándékozásról is. Ahogy említettük, az érintettek 37 százaléka az összes pénzt elköltötte, ebből következik, hogy a többségük – 63 százalékuk – más, perspektivikusabb megoldást is választott. Az óvatos pénzügyi döntések, az átgondolt és megfontolt anyagi elhatározások nemcsak a nem várt összegekhez jutók csoportjára, hanem a lakosság egészére is jellemző. A magyarok többsége nem tartja magára igaznak azt az állítást, hogy kifolyik a kezei közül a pénz. Egy ötfokú skálán fejezhették ki e költekező pénzügyi gyakorlat valóságtartalmát saját anyagi döntéseikre vonatkoztatva, s 37 százalék egyáltalán nem tartja ezt magára jellemzőnek – 1-es osztályzattal utasította el. További 15 százalék 2-es osztályzattal jelezte, hogy rá is inkább az anyagi megfontoltság igaz, mint a féktelen költés. Közepes mértékben érzi igaznak magára nézve a felületes pénzkezelést 28 százalék. A lakosság mindössze 3 százaléka tartja nagyon találónak (5-ös, azaz maximálisan egyetértő értékeléssel), hogy kifolyik a pénz a kezéből, s még további 17 százalék is valamilyen mértékben így tekint magára (4-es osztályzattal kifejezve). Az értékelések átlaga az ötfokú skálán 2,1-es, ami szintén jól mutatja, hogy a kontroll nélküli pénzköltés nem igazán jellemző a magyarokra. Érzékelhetők életkori sajátosságok: a 40 év alattiak 2,5-es értékkel fejezték ki, hogy rájuk mennyire vonatkozik ez a magatartás, a 40 és 60 év közöttiek 2,1-es mutatóval, míg a 60 év felettiek 1,7-es osztályzattal. A fiatalok, fiatal középkorúak körében tehát

átlag feletti mértékben van jelen a meglévő pénz könnyelmű elköltése, de önreflexiójuk szerint ez a közepesnél kisebb mérvű.

Másokra inkább igaz, mint rám, hogy „ami könnyen jön, az könnyen megy”

Önre mennyire jellemző az, hogy a kezei közül könnyen kifolyik a pénz?

a válaszok százalékos megoszlása egy ötfokú skálán

átlag: 2,1

37%

1 – egyáltalán nem jellemző 4 3 2

jellemző az, hogy a kezei közül könnyen kifolyik a pénz?

a válaszok százalékos megoszlása egy ötfokú skálán

átlag: 2,1

37%

1 – egyáltalán nem jellemző 4 3 2

5 – nagyon jellemző

3% 17% 28% 15%

átlagértékek 1 és 5 között az egyes életkori csoportokban

2,1 ÖSSZESEN

5 – nagyon jellemző

3% 17% 28% 15%

Magyarországon a megfontolt költekezés egyik alapvető oka, hogy a fizetések, nyugdíjak reálértéke európai összehasonlításban alacsony. A szűkös anyagi lehetőségek óvatosságra intik az emberek többségét, tervezetten igyekeznek költeni, minden forintnak megvan a helye. Mint láttuk, a váratlan összegeknek is. Így nem meglepő, hogy csupán az emberek ötöde tartja igaznak a saját életére azt a mondást, hogy „ami könnyen jön, az könnyen megy”. A magyarok 5 százaléka szerint ez nagyon igaz (ötfokú skálán 5-ös osztályzattal fejezi ki), további 15 százaléka mérsékelten jellemzőnek tartja (4-es osztályzattal), ha saját bevételeire és kiadásaira gondol. A többségtől viszont távol áll a nagyvonalú pénzszórás, 26 százalék ezt egyáltalán nem tartja igaznak (1-es osztályzat), ugyanekkora részük 2-es osztályzattal fejezte ki, hogy nem jellemző rájuk. Az emberek bő negyedének felemás érzései vannak, a 3-as osztályzattal minden bizonynyal arra utaltak, hogy megfordult a fejükben a „könnyen jön, könnyen megy” gondolata, talán példát is tudnak felhozni az életükből erre, de alapvetően odafigyelnek a költéseikre. Amikor nem saját magukról, hanem a lakosság egészéről nyilatkoznak az emberek,

Önre mennyire jellemző az, hogy a kezei közül könnyen kifolyik a pénz?

átlagértékek 1 és 5 között az egyes életkori csoportokban

2,1 2,5 2,1 1,7

ÖSSZESEN

18–39 évesek

40–59 évesek

60 év felettiek

saját magára: 2,5

általában a magyarokra 14% 20% 31% 17% 18% 5 - nagyon igaz 4 3 2

saját magára

Ön mennyire tartja általában véve a magyarokra/saját magára igaznak azt a mondást, hogy „ami könnyen jön, az könnyen megy”? a válaszok százalékos megoszlása egy ötfokú skálán

1 - egyáltalán nem igaz

átlagok: általában a magyarokra: 3 saját magára: 2,5

5 - nagyon igaz

1 - egyáltalán nem igaz

általában a magyarokra 14% 20% 31% 17% 18% 5 - nagyon igaz 4 3 2

saját magára

1 - egyáltalán nem igaz

26%

1 - egyáltalán nem igaz

4 3

Ön mennyire tartja saját magára igaznak azt a mondást, hogy „ami könnyen jön, az könnyen megy”?

átlagértékek 1 és 5 között az egyes életkori csoportokban

2,5 2,9 2,5 2,1

ÖSSZESEN

Ön mennyire tartja saját magára igaznak azt a mondást, hogy „ami könnyen jön, az könnyen megy”?

18–39 évesek

átlagértékek 1 és 5 között az egyes életkori csoportokban

2,5

ÖSSZESEN 40–59 évesek 60 év felettiek 18–39 évesek

• Závecz Tibor

VAGYON SZERINTI LISTA

NÉV SZERINTI LISTA

SORSOK A SZÁMOK MÖGÖTT

IGAZÁN JÓ HÍRREL KEZDHETJÜK: KORÁBBI

ALAPVETÉSEINK IDÉN SEM VÁLTOZTAK, ÍGY A 100 LEGGAZDAGABB MAGYAR 22. KIADÁSÁBAN TALÁLHATÓ SZÁMOK, MINT EDDIG MINDIG, TOVÁBBRA IS ÖSSZEVETHETŐK A KORÁBBI ADATOKKAL.

Állami milliárdok nyomában

Vegyük rögtön az idehaza meghatározó jelentőségű közbeszerzések és állami megbízások helyzetét! Ha a 100-as listában szereplő vagy ide kívánkozó tehetős cégtulajdonos a NER érdekkörébe tartozik –ez viszonylag hamar és könnyen kiderült az elmúlt években –, akkor a vagyonértékelésnél joggal kell, sőt lehet diszkontot alkalmazni. A kiindulási pontunknak tekinthető cégvagyon értéke ugyanis ez esetben megkérdőjelezhető. Ennek két oka is lehet, az egyik az állami megrendelések/közbeszerzések elmaradása, illetve csökkenése. A 2022-es év egyik tanulsága, hogy az állami „emlők” sem kifogyhatatlanok…

Igazolt hiányzók

Hasonlóképpen rizikófaktor a kiesés a „mézescsuporból”. Erre is több példa volt az elmúlt tucat évben – lásd Simicska Lajos vagy Kuna Tibor esetét. A „bizalmi vagyonkezelői kör” részletes szabályai ugyan széles körben nem ismertek – vélhetően sosem rögzítették őket írásban –, de azért annyi bizonyosnak látszik, hogy az elszámolási nézeteltérések következménye akár kizárás is lehet. A bizalmi kapcsolati körbe tartozó vállalkozások – és az érintett tulajdonos milliárdosok – esetében mindezek miatt indokolt az óvatosság. Sőt, a kiemelt óvatosság. A vagyonértékeléssel foglalkozók ezért náluk „kockázati felárat” is alkalmaznak.

Változatlan alapelvek

Ahhoz, hogy valakit figyelembe vegyünk, továbbra is három alapfeltételnek kell teljesülnie: magyar állampolgárság, áttekinthető cégműködés, tiszta eredetű vagyon.

Kizáró okként szerepelhet a jogerős bírósági ítélet – függetlenül attól, hogy ez mikor született – és a kettős állampolgárság. Mindkét esetben lehetnénk engedékenyek, hiszen az első esetben van elévülési idő, ám senki sem szeret büntetett előéletűvel együtt, akár egy lapon szerepelni. Más megfontolás vezet minket a kettős állampolgárságnál. Legalább tucatnyi, ha nem több olyan magyar származású, külföldön dollármilliárdos üzletember van, aki magyar állampolgársággal is rendelkezik, így akár listánk első negyedében vagy az élén végezhetne. Mégsem rangsoroljuk őket ide.

Akkor sem tudunk kellő alapossággal vagyont értékelni, ha valaki ugyan magyar állampolgár, de cégei külföldön működnek és adóznak, itthon pedig szinte „nincstelen”.

Ami látható, és ami nem…

Vagyonkalkulusunk forrásai minden évben a nyilvános céginformációs rendszerek, a tőzsdei adatközlések és részvényárfolyamok. Ezekből lehet cégvagyont, értéket számolni. Ezt teszik szakértőink – hálás köszönet érte! Ebből kiindulva látunk munkához. Személyes megkeresések, beszélgetések és szakértői elemzések során alakul ki a vagyonbecslés, amelyet az érintettel egyeztetünk, hiszen ki ismerné jobban a vagyoni helyzetét, mint ő maga.

A magán- és a céges vagyon évtizedek óta sokszor ugyanazt jelenti vagy legalábbis jelentős átfedésben van. Ezért tekinthető jó kiindulópontnak a céges vagyon. Az elmúlt években kifizetett osztalékok, a cégfelvásárlások, a külföldi befektetések azonban bonyolítják a számításokat – éppen ezért van szükség az egyeztetésre. Könnyebb a helyzet, ha a céget tőzsdén jegyzik. A részvények árfolyama ugyanis a világon mindenütt jól tükrözi egy cég értékét, vagyis azt, hogy az mennyit ér befektetői szemmel. Számításaink során a tőzsdei cégek értékét minden évben a március utolsó napján elért árfolyam alapján határoztuk meg.

Fikciók és forintok

Mindezek mellett úgy gondoljuk, hogy a kifizetett vételárnál nincs reálisabb vagyonértékelés. Azt ugyanis nem lehet kétségbe vonni, ha egy cég, üzletrész vagy szellemi tulajdon vételárában a felek megegyeztek, és azt ki is fizették. Minden más csak feltevés és becslés. Ami vagy igaz, vagy nem. Eddigi több száz vagyonértékelésünk során jó néhányszor felsültünk, amikor felül- vagy éppen alulértékeltünk egy-egy vállalkozást, és az idő ránk cáfolt. Ezért is inkább konzervatívan, vagyis alulértékelünk. Kiindulópontunk továbbra is a cég saját tőkéje. Megítélésünk szerint ugyanis ez tükrözi a legjobban egy vállalkozás értékét. Lehetne ez az évente kimutatott adózás előtti eredmény, netán az EBITDA, de ezek csak pillanatfelvételt adnak egy vállalkozásról, mi pedig ennél stabilabb értéket szeretnénk kapni. A saját tőke a cégek nagy részénél jól tükrözi az értéket; ahol nem, mint például a kereskedelmi vagy a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégeknél, ott más faktorokat is figyelembe veszünk: nyereséget, piaci részesedést, exportot. Az értékelést kiegészítik egyéb vagyonelemek: külföldi cégben való részesedés, ingatlanportfólió stb.

Hiányjelek

Évekkel ezelőtt eldöntöttük, kiket hagyunk ki az értékelésből, illetve a listáról. Elsősorban is a politikusokat, beleértve azokat, akik üzletemberből váltak azzá. (Így maradt ki az idei rangsorból a kezdettől fogva törzstag Lantos Csaba, aki miniszteri bársonyszékre cserélte a menedzseri forgószéket.) Nem vesszük számításba azokat sem, akiknek a vagyona nem transzparens, nem követhető. Ezért nem találni listáinkon neves orvosokat és jogászokat, és ismert strómanokat sem. Nem tűnhetnek fel nálunk egyéb, korábban kétes ügyletekből megszerzett pénzek, illetve azok tulajdonosai, még akkor sem, ha a vagyont időközben tisztára mosták. Továbbra is megpróbáljuk betartani hármas alapszabályunk –tiszta vagyon, transzparens működés, magyar állampolgárság – ide vonatkozó tételét.

A PÉNZÜGYI NYUGALOM SZIGETE

IRATKOZZON FEL VAGYONRELAXÁCIÓS YOUTUBE CSATORNÁNKRA!

https://www.youtube.com/@Apenzugyinyugalomszigete/videos

Kiemelt témáink:

Nemzetközi befektetések adótervezése | Holding társaságok és cégstruktúrák | Külföldi vállalkozás létrehozása | Bizalmi vagyonkezelés, vagyonkezelő alapítványok, magántőkealapok | Tényleges tulajdonosok és ügyfél-átvilágítás | Kripto-ügyletek, NFT, digitális nomádok | Második állampolgárság, aranyvízumok

CANADA | LIECHTENSTEIN | HUNGARY | CYPRUS | DUBAI | SEYCHELLES | NEW ZEALAND

Magyarországi irodánk:

1145 Budapest, Amerikai út 59. I +36-1-383-0333 I info@crwwgroup.net I www.crwwgroup.net

üzleti magánéletre vágyóknak

1. BECSÜLT VAGYON: 660 MILLIÁRD

MÉSZÁROS Lőrinc

Befektetések, mezőgazdaság, turizmus, energetika, pénzügyi szolgáltatások

Az ország talán legismertebb és legnagyobb befolyású üzletembere, Orbán Viktor miniszterelnök barátja. Felcsút polgármesteri posztjáról 2018-ban mondott le, de a helyi Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány kuratóriumának elnöki posztját megtartotta. Cégeinek egy részét tőzsdére vitte.

Tavaly folytatódott a cégcsoport expanziója: autópálya-konceszsziós szerződés, agrár- és élelmiszeripari akvizíciók, energiakereskedő cég megvásárlása, őrző-védő cég felvásárlása, szállodaipari terjeszkedés külföldön. Fontos kiemelni a portfólióban lévő cégek működésének optimalizálását, ennek sorába illik a Budapest Bank egyesülése az MKB-val, aminek a következő lépése idén májusban esedékes a Takarékbank beolvadásával, immár új brand alatt.

A vagyonon belül a legjelentősebb a pénzügyi szolgáltatások szektor és az építőipar, érdemi részt képvisel még az agrárium és az élelmiszeripar, valamint az energetika.

Az elmúlt év legjelentősebb üzlete részben az építőiparhoz köthető. A magyarországi gyorsforgalmi úthálózat legnagyobb részét

szeptember óta az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt. helyett az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. üzemelteti és fejleszti. Az MKIF tulajdonosai Szíjj Lászlóhoz és Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapok.

Az MKIF összesen 1237 kilométer gyorsforgalmi út kezelését és fejlesztését, valamint a Magyar Közút 900 munkatársát vette át az állami közútkezelőtől. A magyar állam évente kilométerenként jelenértéken átlag 96 millió forintot fizet az új cégnek az autópályák karbantartásáért, felújításáért és fejlesztéséért. Egyes számítások szerint abban a 35 évben, amennyi időre a cég elnyerte az állami koncessziót, ez több száz milliárd forint hasznot hozhat, jelentős tőkebefektetés és kockázatvállalás mellett. Az MKIF feladatai közé tartozik, hogy a következő tíz évben 272 kilométer új autópályát építsen, 538 kilométernyi meglévő útszakaszon pedig fejlesztések szükségesek azért, hogy az úthálózat elérje az előírt szintet. A többi között három plusz egy sávosra kell bővíteni az M1-es autópályát Győrig, az M7-est Szabadbattyánig, az M3-ast pedig Nagytarcsa és Gyöngyös között (a plusz sáv az úgynevezett ITS, vagyis az intelligens közlekedési rendszer).

A pénzügyi szektoron belül az ország második legnagyobb pénzintézetében, a Magyar Bankholdingban is számottevő a cégcsoport részesedése, éppen úgy, mint a biztosítási szektor két meghatározó szereplőjében, a CIG biztosítókban és a Hungarikum Alkusz cégcsoportban – Mészáros Lőrinc ezekben is résztulajdonos. A bankszektorban lévő érdekeltségét tavaly alaposan megerősítette, hogy a csődbe ment Sberbank Magyarország Zrt. mintegy 300 milliárd forint értékű hitelportfólióját átvette az MKB Bank. A tranzakciónak köszönhetően mintegy 34 ezer ügyféllel bővül az új néven már MBH Banknak nevezett pénzintézet ügyfélköre.

A pénzügyi érdekeltségekével összemérhető értéket képvisel a Mészáros-csoportban az építőipar. Itt is egy sor jelentős vállalkozás található: a vasútépítésben kiemelt szerepet játszó V-Híd Zrt. és R-Kord Kft., a magasépítési ágazatban működő ZÁÉV Zrt., illetve Fejér-B.Á.L Zrt., valamint a mélyépítéssel foglalkozó Mészáros és Mészáros Zrt.

Az agrárportfólióba tartozó számos vállalat és cégcsoport folyamatosan terjeszkedik. A 100 százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Agro Zrt. holdingszerűen fogja össze a csoport mezőgazdasági termelő cégeit. A holdingon belül összesen 54 ezer hektár területen folyik termelés, van borászatuk, malomiparuk, évi 75 millió tojást termelő 300 ezres tojótyúkállományuk, valamint az övék az ország legnagyobb, 8500-as tehénállománya. A Talentis Agro olyan nagy múltú mezőgazdasági vállalatokkal rendelkezik,

mint például a Szarvasi Agrár Zrt., résztulajdonos a 4000 hektáros biharkeresztesi Kutas 95 Zrt.-ben, a fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt.-ben, és beszállt az AgroLink Zrt.-be, amelyik pedig tulajdonosa lett a Korona Közraktár Zrt.-nek és a Drone Agro Kft.-nek. A portfólió része az ország legnagyobb zárt rendszerű pulykahústermelő integrációjával rendelkező vállalata, a Gallicoop Zrt. A kecskeméti Gallfood Kft. tavalyi megvásárlásával pedig létrejött Magyarország valaha volt legnagyobb pulykafeldolgozó vállalata.

Az Opus energetikai divíziójának része az Opus Tigáz és az Opus Titász. A cégcsoport tavalyelőtt vette meg az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t., amely 2021. szeptember 1. óta Opus Titász Zrt. néven működik. A társaság Magyarország északkeleti régiójában 18 728 négyzetkilométeren végez villamosenergia-elosztási engedélyes tevékenységet: 26 177 kilométer hosszúságú áramhálózatot üzemeltet, közel 400 településen, több mint 788 ezer otthonban és munkahelyen biztosítva ezzel a zavartalan áramellátást. Két évvel ezelőtt zárta le a cégcsoport a Tigáz Földgázelosztó Zrt. felvásárlását. Az Opus Tigáz összesen 33 760 kilométer hosszú gázvezeték-hálózatot üzemeltet Magyarországon, amellyel több mint 1,2 millió háztartást lát el. A cégcsoport két 20 MW-os napelemparkkal is rendelkezik, az egyik fejlesztése tavaly fejeződött be. Az egyik naperőmű esetében zöldhidrogén-beruházást indítottak –a megújuló alapon termelt villamos energiával vízből hidrogént állítanak elő. A komplex energetikai projekt átadását idénre tervezik.

A cégcsoport egyik része a budapesti tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. részvényeiben ölt testet. Az Opus-csoport mérlegfőösszege tavaly először átlépte az 1000 milliárd forintos határt. A vállalatcsoport 2022-es háromnegyed éves konszolidált eredménye 14,7 milliárd forint lett. (A 2021-es adatok szerint az Opus árbevétele 307 milliárd, EBITDA-ja pedig 45 milliárd forint volt az adott évben.) A tőzsdei cég részvényárfolyama tavaly 113–258 forint között mozgott.

Az Opus portfóliójába tartozik az exportorientált Kall Ingredients Kft. és a Viresol Kft., amelyek éves szinten 500 ezer tonna kukoricát és 250 ezer tonna búzát dolgoznak fel izocukor, keményítő, glutén, alkohol és takarmány gyártásához.

A csoport ipari szegmensébe az elsősorban exportra termelő tűzhely- és kandallógyártó Wamsler SE mellett nagy építőipari cégek sorolhatók: a Mészáros és Mészáros Zrt., az R-Kord Építőipari Kft., valamint az RM International.

Az Opus turisztikai ágazatát a Hunguest Hotels szállodalánc jelenti – tizenöt magyarországi egység mellett a montenegrói tengerparton, az ausztriai Grossglockner lábánál, illetve Erdélyben is található Hunguest Hotels szálloda. Az idegenforgalmi szegmens része a Balatontourist, amely Magyarország vezető kempingüzemeltetője, hét kempinggel.

A cégcsoport megjelent a horvát tengerparton is: akviráltak egy szállodát Opatijában, és luxusszállodát építenek a településhez tartozó Iciciben – ennek átadását 2024-re tervezik, az üzemeltetésre az amerikai Marriott-lánccal kötöttek megállapodást.

Az óriási vagyon mellett Mészáros Lőrinc nevéhez köthető Magyarország egyik legjelentősebb karitatív szervezete, a tavaly létrehozott Pro Filii Alapítvány. Egyetlen év alatt csak pályázati úton 221 magánszemélyt és civil szervezetet támogattak összesen egymilliárd forinttal. Ezt egészítette ki a rászoruló családok üdültetése és az év végi, a Magyar Vöröskereszttel együttműködésben kiosztott nagy élelmiszer-adomány, összesen több mint 300 millió forint értékben. Emellett Mészáros Lőrinc tavaly is közel 200 millió forintot fordított a Mészáros Alapítványon és a Vál-völgyi Fiatalokért Alapítványon keresztül tanulmányi ösztöndíjakra, a High-Tech Suli Program keretében pedig eddig 34 iskolát támogatott további több mint egymilliárd forint értékben.

BECSÜLT VAGYON: 610

MILLIÁRD

Márciusban ünnepelte hetvenedik születésnapját Csányi Sándor, Európa talán legtapasztaltabb bankvezére.

Nemcsak azért az, mert rajta kívül nincs még egy európai bankár, aki 31 éve vezetné pénzintézetét – nemcsak elnökként, de vezérigazgatóként is –, hanem azért is, mert már a negyedik nagyobb válságidőszakban áll bankja élén. Mindeközben a huszonnegyedik sikeres akvizíciójára készül, tíz európai ország után a távoli Üzbegisztánban.

Az emberöltőnyi idő alatt az OTP Bank Nyrt. három kemény válságszakaszon jutott túl. 1998-ban az orosz adósságkrízis, 2008–2009ben az amerikai jelzálog-hitelezési krachból kinövő általános pénzügyi világválság, 2020–2021ben a koronavírus-járvány ütött nagyot a bank eredményén és részvényei árfolyamán. Tavaly február, azaz az orosz–ukrán háború kitörése óta a mindkét országban folyamatosan működő leánnyal rendelkező OTP Bank kurzusa megfeleződött, március végén 9500 forintot ért a részvény.

Az OTP Bank tavalyi eredménye (adózás utáni 347 milliárd forint) első ránézésre negyedével elmarad az előző évi, amúgy soha nem látott profittól, ám ha a háború hatását és a megugró inflációt kivédeni szándékozó magyar kormányzati döntések együttvéve nem ütöttek volna 248 milliárdos lyukat az eredménysoron, akkor 2022 újabb rekordot döntött volna. Az OTP-nek Oroszországban és Ukrajnában is van bankja, ráadásul előbbi eszközeinek jó részét orosz állampapírokban tartotta. Az ezekkel kapcsolatos leírások tavaly 94 milliárd forintot tettek ki, további 16 milliárdos veszteséget hozott össze növekvő kockázati költségei miatt az ukrán leány. A magyar banki különadó, az úgynevezett extraprofitadó, valamint a kamatstop hatása további összesen 138 milliárd forinttal apasztotta a profitot. A már 11 országban működő OTP-hálózat ugyanakkor jól teljesített – különösen Bulgáriában, Horvátországban és Szerbiában –, a teljes profit csaknem 88 százaléka külföldről érkezett.

A cégcsoport idén is bővült, februárban zárult az eddigi legnagyobb akvizíció, a szlovén Nova Kreditna Banka megvétele, és hamarosan befejeződik az üzbég Ipoteka-Bank megvásárlása.

Az OTP az elmúlt éve után az igazgatóság javaslata alapján 300 forintos osztalékot fizet, így a bankelnök 4602 ezer részvénye után (ez az alaptőke 1,65 százaléka, értéke március végén 47 milliárd forint volt) csaknem 1,4 milliárdos osztalékhoz juthat. Tavaly

CSÁNYI Sándor

Agrárium, pénzügyi szolgáltatások, befektetések, ingatlanok, egészségügy

Csányi gyakran hangoztatta, hogy alulértékelt az OTP árfolyama, és nem csak mondta ezt, vette is a bank részvényeit: több mint félmillióval nőtt a tulajdonában lévő állomány. A részvénypakett nagyobbik része az elmúlt év decemberéig a szingapúri Sertorius Alapban volt, akkor azonban hazakerült a Bonitás 2002 Zrt.-be. A Bonitásban vannak Csányi legfontosabb befektetései. A legidősebb fia, Csányi Attila által irányított Bonafarm-csoport tavaly 560 milliárdos árbevételt, a nádudvari központú, már Szerbiában is terjeszkedő KITE Zrt. 610 milliárdos árbevételt ért el. A „kisebb” érdekeltségek közül a 60 százalékban Csányi, 40 százalékban Nagy György által birtokolt Csepeli Szabadkikötő Zrt. 3,5 milliárdos EBITDA-t termelt, itt a 170 ezer négyzetméternyi bérbe adott raktár mellett további 25 ezer négyzetméternyi áll fejlesztés alatt, és még 80 ezer négyzetméternyi fejleszthető a közeljövőben. A pár éve vásárolt, korábban veszteséges Hőtechnika Zrt. is már pozitív EBITDA-t ért el.

Az ingatlanbefektetések közül az Akadémia Parkban –Pasaréten, az egykori budai hadapródiskola helyén – a már meglévő 11 ezer négyzetméternyi irodaterület egy most kezdődő beruházás keretében 90-100 ezer négyzetméternyi lakással és irodával bővül. A harmadrészt Csányi Sándor tulajdonában álló CD Hungary Zrt. a Moments és a Hard Rock Hotel után egy újabb, Andrássy úti szállodát adott át idén. A Csányi tulajdonában lévő Budai Egészségközpontban folyik a 120 ágyas magánkórház tervezése.

Az idei év mérföldkő a Csányi-vagyon sorsában. Talán a kerek születésnap adta az apropóját annak, hogy Csányi Sándor nemrég létrehozta a Unity Vagyonkezelő Alapítványt, 700 millió forintos induló vagyonnal. Az alapító vagyonrendeléssel vagyonkezelésbe adja az alapítványnak az összes fontosabb cégét, valamint az OTPrészvényeket és más értékpapírokat. (A családi vagyonkezelő alapítvány Magyarországon vadonatúj forma, nem tévesztendő össze az elterjedt magántőkealapokkal, amelyektől a nagyobb transzparencia, a kedvezményezettek nyilvános volta is megkülönbözteti.) Az alapítvány kedvezményezettje az alapító, felesége és öt gyermekük – utóbbiak foglalnak helyet a kuratóriumban, 80. életévük betöltéséig terjedő időhatárral. Utánuk az unokák következnek, áganként; az öt ág mindegyike egy-egy kuratóriumi hellyel bír majd a jövőben.

Az alapító célja, hogy generációkon átívelő módon, hosszú távon és fenntartható módon biztosítsa az általa létrehozott vagyon – az utóbbi száz év Magyarországán gyakorlatilag a legnagyobb felhalmozott családi vagyontömeg – családi tulajdonlását, és megóvja azt a szétaprózódástól. Az alapítvány vagyonában keletkező jövedelem nagyobbik része a felhalmozást szolgálja. Például ebből finanszírozzák az agrár- és élelmiszercégek következő öt-hét évben megvalósítandó, 200 milliárd forintos beruházási programját.

Csányi Sándor jelentős befektetése volt 2021 őszén az OTP Különleges Munkavállalói Programjában (KMRP) való részvétel. Az OTP-csoportnál dolgozók két párhuzamos KMRP-szervezetet hoztak létre, összesen 20 milliárd forint induló tőkével. Ezek alacsony kamatozású, tízéves növekedési kötvényeket kibocsátva több

ÉLETÚT

(70)

mint 13 millió OTP-részvényt vettek, a mai piaci árnál jóval magasabb, körülbelül 16 000 forintos árfolyamon. A bankcsoport dolgozói közül 1300-an vettek részt a programban, de a 20 milliárdos befizetés jelentős részét Csányi Sándor biztosította. Ez a befektetés egyelőre veszteséges, ám a 2031-es lejárat – amikor a részvények a tagokhoz kerülnek – még messze van…

Nem lenne teljes Csányi portréja a nevét viselő alapítvány nélkül, amely jelenleg több mint ötszáz tehetséges, nehéz anyagi helyzetből induló fiatalt támogat, tízéves korától a legfelsőbb végzettségig. Az alapítvány a Jászságban és Somogyban, illetve az Alföldön hét saját tulajdonú közösségi házban 21 főállású mentorral és 59 fejlesztőtanárral dolgozik, munkájukat 40 önkéntes segíti. A támogatottak közül eddig 88-an végeztek egyetemet, 49-en szereztek felsőfokú szakképesítést, manapság is száznál többen végzik felsőfokú tanulmányaikat. A Csányi Alapítvány éves költségvetése meghaladja a félmilliárd forintot.

2.

3. BECSÜLT VAGYON: 460 MILLIÁRD

FELCSUTI Zsolt

Gépgyártás, kereskedelem

A Felcsuti Zsolt többségi tulajdonában lévő cégcsoport tavalyi konszolidált árbevétele megközelítette az egymilliárd eurót, eredménye 100 millió euró körül alakult. A svájci székhelyű, szerszámgépalkatrészeket, gépeket, csiszolószerszámokat, valamint hűtő- és fűtőberendezéseket gyártó multinacionális csoport értékét két évvel ezelőtt egymilliárd svájci frankra tették (akkori árfolyamon mintegy 340 milliárd forint). Ez tavaly vélhetően tovább emelkedett, hiszen a cégcsoport úgy érte el növekedését, hogy gyakorlatilag nincs hitele. Idegen forrást csak egyes vevőköveteléseinek refinanszírozására vesz igénybe.

A csoport Európában és Ázsiában is jelentős cégekkel rendelkezik, közéjük tartozik Magyarországon a fűtőkészülékeket gyártó MPF-FÉG Kft., a professzionális csiszolóeszközöket gyártó MP Widenta Kft., valamint a nagykereskedelemmel foglalkozó MPF Meta Zrt. A vagyonérték becslése során ezt, valamint az elmúlt években felvett osztalékokat is figyelembe vettük.

A nemzetközi tanácsadó cégek a vizsgált vállalkozások értékét euróban határozzák meg, a vagyonértéknek viszont a forint–euró vagy a forint–dollár árfolyamot is tükröznie kell. A magyar fizetőeszköz 2021-ben jelentősen leértékelődött – ennek is betudható a vagyoni érték növekedése. Az MPF-cégcsoport forgalmának döntő többségét Nyugat-Európa és a tengerentúl adja, a magyar piac jelentősége elenyésző, kevesebb mint 1 százalék. Tavaly 29 országba exportáltak.

A gyártás korszerűsítésére minden évben forintmilliárdokat fordítanak, és bővítik a hazai és a külföldi gyártókapacitásokat is. Az MPF versenyképességét nagyban növelte, hogy a világszerte jelentkező nyersanyag-, mikrochip- és alkatrészhiány kevésbé érintette, mint versenytársait. Az erősen emelkedő nyersanyagárakat a gyártási folyamat automatizálásával és a költségek csökkentésével tudták ellensúlyozni

ÉLETÚT (53)

4. BECSÜLT VAGYON: 366

MILLIÁRD

118

135

90

96

180

240

280

280

305

317

Nem tudni, mit írtunk volna Gattyán Györgyről, ha eléri a célját, és a Megoldás Mozgalom komoly politikai erővé válik a tavalyi választásokon. Mivel ez elmaradt – az egyszázalékos küszöböt azért elérte a párt –, a szervezet elnöke látványosan visszavonulót fújt a közélettől, és visszatért az üzleti világba. Azt, hogy nem végleg szakított a politikával, jól mutatja, hogy pártja működik, indulnak időközi választásokon, és Magyar Politikai Akadémia néven politikai iskolát is alapított. Az oktatók között korábbi miniszter, munkajogász, de a vállalkozásaiban döntéshozó szakember is megtalálható.

Gattyán továbbra is kerüli a nyilvánosságot, mint kérdésünkre elmondta: „Akkor szeretek megszólalni, ha annak oka, célja van. A Time címlapján ma is megtisztelő lenne szerepelni, de a teqballal már nagyon sok nemzetközi sajtóorgánumban megjelentünk. Voltunk már a BBC-ben, a CNN-en vagy éppen a The Guardianben.”

Cégcsoportjának állócsillaga továbbra is a jasmin.com. Az erotikus szájt stabilan hozza formáját, a korábbi napi egymillió után tavaly átlag közel napi másfél millió eurós forgalmat (megközelítőleg 600 millió forintot!) „termelt”. Az évek óta a szektor élbolyához tartozó jasmin szolgáltatása földrajzilag az USA-ra koncentrál, az elmúlt hat évben a bevétel fő forrása ez a piac volt. A látogatószám is gyarapodott, megközelíti a napi 45-50 milliót. Az országonkénti megoszlás: USA, NagyBritannia, Németország, Franciaország, Olaszország. A cégcsoport a legutóbbi (2021-es) adatok szerint 449 millió euró árbevételt könyvelhetett el, ebből 439 millió a jasmin.com tevékenyégéből származott. Az adózás utáni eredmény 30 millió eurót tett ki az egy évvel korábbi 18 millió után. Kérdésünkre Gattyán György megerősítette, hogy magánszemélyként továbbra is Magyarországon adózik.

A korábban megszokott változatos befektetési portfólió letisztult. Tavaly 50 százalékos tulajdonrészt szerzett a magyarok által alapított The Million Rosesban. A cég egyedi, örök rózsaboxokat készít és küld a világ minden pontjára. Éves szinten tízmilliós forgalmat bonyolítanak le, dollárban. Korábbi, jórészt kudarccal végződött befektetéseiről szólva Gattyán kifejtette: „Mindegyik befektetésemmel elégedett vagyok, hiszen mindegyiknek volt célja, értelme, mindegyik hozzátett a cégcsoport egészéhez. Ha esetleg anyagilag valamelyik nem is hozott hasznot, tanultunk belőle, segített a fejlődésünkben.”

Korábban jelentős mértékben érdekelt volt az OXO Technologies Holding cégben, de részesedése tavaly már csak 15 százalék körül mozgott. A celebek körében felkapott amerikai fitneszterem-hálózat, a Dogpound is a résztulajdonában van, ennek sikere töretlen, a legnagyobb világsztárok, celebek látogatják az exkluzív termeket. A terjeszkedési tervek között Doha, Miami és Las Vegas is szerepel.

Magyarországon és külföldön is jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik. A tulajdonában lévő Normafa Hotel megújult, céges

GATTYÁN György

Informatika, befektetések

rendezvények helyszíne lett. Számos lakással rendelkezik Budapest exkluzív lakóparkjában, a Wáberer György beruházásában elkészült rózsadombi Elysiumban. Magyar ingatlanérdekeltségeinek egy részét a Diófa Alapkezelő gondozza. Külföldi ingatlanporfóliója is bővült, de a teljes cégcsoport értékéhez képest nem számottevően.

Az általa menedzselt teqball komoly nemzetközi sikert aratott –a cél, ahogy megfogalmazta, az olimpiai státusz, amihez szerinte ez a sportág itthon és nemzetközi szinten is évről évre közelebb kerül. Magyarországon tavaly hungarikum lett a teqball, nemzetközi szinten pedig felvették az olimpia előszobájának számító világjátékok programjába. A különleges, magyar fejlesztésű sporteszköz asztalai a cég biatorbágyi gyárában készülnek. A nemzetközi elterjedéshez a kormány is segítséget nyújt. – Mivel ez nemzetközi sport, így a magyar kormánnyal ugyanolyan a kapcsolatunk, mint a 186 országos tagszövetséggel működő Nemzetközi Teqball Szövetség országainak kormányaival – húzta alá Gattyán. – A külpolitikában mindenhol előszeretettel használják a teqballt, hiszen a sport által máris megvan a közös nyelv – tette hozzá.

Évek óta feltesszük a kérdést: mi lesz az Andrássy úti palota, a volt Il Bacio di Stile áruház sorsa. Állítólag volt olyan vevő, akivel már szerződést is kötött, aztán mégsem lett belőle üzlet… A tulajdonos nem kívánt részletekbe belemenni, de elmondta, hogy az épület iránt hazai és nemzetközi befektetők is érdeklődnek. Jelenleg kisebb rendezvényeket, filmforgatásokat, díjátadókat tartanak benne.

Egy évtizeddel ezelőtt majdnem száz sportegyesületet, civil mozgalmat támogatott összesen körülbelül évi egymilliárd forinttal. Nemes Tamás, a cégcsoport kommunikációs és CSR-vezetője elmondta, hogy koncentráltabbá tették a CSR-portfóliót. A Gattyán Alapítvány az otthonokban élő gyermekeknek nyújt segítséget, a Docler Alapítvány pedig főként a kultúra (Junior Prima díj) és a sport (Ikarus Atlétika) területén támogatja a fiatal tehetségeket. A koronavírus-járvány idején 1200 laptopot juttatott el gyerekeknek, kórházaknak adott támogatást, az idei törökországi földrengés után a kutyás mentőcsapatoknak segített. Gattyán György néhány éve egyetemet is birtokol. A Kodolányi János Egyetemet társadalmi felelősségvállalásként kezeli, tehát nem az a legfontosabb, hogy mennyit kell ráköltenie, hiszen az oktatásra minden nemzetnek a lehető legtöbbet kell fordítania – vallja.

ÉLETÚT (53)

Karrierjét autókereskedőként kezdte, de egy sor más tevékenységet is kipróbált. Családi cége a kilencvenes években Skoda gépkocsik adásvételével foglalkozott. Informatikai vállalkozását az ezredforduló táján indította. Saját és családja teljes megtakarítását fektette az induló cégbe. Az akkor még különlegesnek számító valós idejű videostreaming szolgáltatást alkalmazta a LiveJasmin, nagy sikerrel. A cég high-end központja Kőbányán, a vásárközpont közelében található.

5. BECSÜLT VAGYON: 320 MILLIÁRD

ÉLETÚT (61)

Veres Tibor 2022-ben jelentős energiaportfóliótól vált meg, hogy az így szerzett tőkével is erősítse pozícióit az ingatlanszektorban. A Wing Zrt. Lengyelországban és Németországban is előrelépett, és ezzel lépést tartott a magyarországi üzletág. Hasonló növekedési pályán halad az AutoWallis-csoport, amely új márkákkal egészült ki, és megvetette lábát a flottakezelési piacon. A Praktiker tavaly sikeres évet zárt, a Graboplast pedig jól vizsgázott a több tekintetben is nehéz körülmények között.

Tavaly december végén meglepetésként jött a hír: Veres Tibor eladta egyik meghatározó vállalkozását, pontosabban annak többségi részvénycsomagját: az Alteo Nyrt.-ben lévő 61,576 százalékos részesedést. A részvénycsomagot a Mol-csoporthoz tartozó Mol Res Investments

Zrt. és két magántőkealap vásárolta meg a Wallis Asset Managementtől. Az Alteo nulláról indulva másfél évtized alatt lett vezető energetikai szolgáltató és -kereskedő vállalat Magyarországon. Részvényeinek értéke 2022-ben 51 százalékkal emelkedett, ezzel a BÉT-en jegyzett vállalatok között a legjobb teljesítményt nyújtotta. A cég 69 megawatt megújuló, főként szél-, illetve napenergia-termelő kapacitással rendelkezik, és a hagyományos áram- és hőtermelés területén is jelentős részesedéssel bír.

Az Alteo Nyrt. eladása, a befektetett 15 év szakmai munkájának köszönhetően, 36 milliárd forint bevételt eredményezett Veres Tibor vagyonkezelő cégének, amit szinte azonnal befektettek a cégcsoporthoz tartozó Wing Zrt.-be. Ez a vállalat hosszú ideje meghatározó szereplője a magyar ingatlanfejlesztési szektornak, és immár két éve a lengyelnek is. A lengyelországi tevékenységet az Echo Investment SA neve fémjelzi, az ottani piacvezető cégben a Wing már 70 százalékos pakettel rendelkezik. Hét lengyel nagyvárosban – Varsó, Krakkó, Łódź, Wrocław, Katowice, Gdańsk és Poznań – évente 4000 lakást építenek, és tavaly összesen öt irodaépületet értékesítettek. Ugyanekkor a kiskereskedelmi ingatlanok bérbeadása is különösen erős volt. Emellett többségi részesedést vásároltak a lengyel Archikom cégben. Az Echo–Archicom páros a bérbeadásra, illetve eladásra szánt lakások legnagyobb fejlesztője lett Lengyelországban, csak 2021-ben 7000 lakás építését kezdték meg, és további 15 ezer áll előkészítés alatt.

A Wing egy vezető német ingatlanfejlesztő cég, a Bauwert AG többségi pakettjének megvásárlásával is erősödött. Ez a vállalat lakó- és kereskedelmi ingatlanokat fejleszt mintegy 2,5 milliárd euró értékben, és mindeddig családi tulajdonban volt. Veres Tibor mellett a két alapító család továbbra is részvényes marad a cégben, immár kisebbségi tulajdonosként. A német cég jelentőségét jól érzékelteti, hogy jelenleg csak Berlinben 23 ingatlanfejlesztésben érdekelt.

Az anyacég, a Wing továbbra is a magyar ingatlanpiac vezető vállalkozása. Az elmúlt több mint két és fél évtizedben kétmillió négyzetmétert meghaladó ingatlant fejlesztettek Magyarországon. Emblematikus épületek sora fűződik a nevükhöz: a Magyar Telekom, az Ericsson, a Siemens, az E.ON új székháza, az Európai Unió Háza,

VERES Tibor

Ingatlanfejlesztés, kereskedelem, befektetések

a Wizz Air új oktatóközpontja, az evosoft Hungary új székháza, a Liberty Irodaház, a BB Hotel, a Kassák Residence és a Kassák Passage lakóparkok, a Park West és Metropolitan Garden lakásprojektek. Az ipari parkok közül a legjelentősebb az East Gate Business Park, a Dél-pesti Üzleti Park és az új fejlesztés, az Airport City. A vállalat tulajdonában van továbbá a budapesti GoBuda bevásárlóközpont (a korábbi EuroCenter), ahol hétvégente több mint 20 ezer látogató fordul meg.

Az autókereskedelmi üzletág kiváló évet zárt. Az AutoWallis-csoport árbevétele elérte a 270 milliárd forintot. Több mint 30 ezer gépjárművet adott el tavaly, ezen belül több mint duplájára, 9100-ra ugrott a kiskereskedelmi és négyszeresére, 22 100-ra a nagykereskedelmi értékesítés. Az AutoWallis Nyrt. a közép-kelet-európai régió 15 országában van jelen gépjármű-, illetve alkatrész-kis- és nagykereskedelemmel, szervizszolgáltatásokkal, rövid és hosszú távú gépjármű-kölcsönzéssel (Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia). A csoport nagykereskedelmi üzletága által képviselt márkák közé tartozik az Isuzu, a Maserati, a Jaguar, a Land Rover, a Renault, a Saab-alkatrészek utánpótlása, a SsangYong és az Opel. A kiskereskedelmi üzletág által képviselt márkák között megtalálhatók a BMW személyautók és motorkerékpárok, az Alpine, a Dacia, az Isuzu, a Jaguar, a Kia, a Land Rover, a Maserati, a Mini, a Nissan, az Opel, a Peugeot, a Renault, a SsangYong, a Suzuki, a Toyota, és idetartozik a Sixt rent-a-car.

A tavalyi év sikerei közé tartozik, hogy megszerezték a Renault és Dacia márkák kizárólagos magyarországi forgalmazásának jogát, így az idei forgalmi adatok alaposan megugorhatnak. Emellett beléptek a flottakezelési piacra, miután megállapodás született a Nelson-csoport üzletágának felvásárlásáról. A top 10 szereplő közé tartozó cég megszerzésével egy lépésben 2-2,5 százalékos részesedést szerez az AutoWallis a magyar flottakezelési piacon. A Nelson 2021-ben 4,2 milliárd forint árbevétel mellett 2,4 milliárd forint EBITDA-t, valamint 230 millió forint adózás előtti eredményt ért el.

Az AutoWallis és az Alteo sikeres tőzsdére vitelének tapasztalatait kívánják hasznosítani a cégcsoport másik két jelentős, jól működő vállalkozása, a Graboplast és a Praktiker esetében is. A barkácsáruházak piacán az elmúlt években jelentős befektetéseket eszközlő Praktiker tavaly folytatta a sikerszériát: 90 milliárdos árbevételt és 7 milliárd forintos eredményt tudhat magáénak.

A padlóburkoló anyagok világpiacán meghatározó Graboplast nehéz üzleti környezetben áll helyt. A győri székhelyű vállalkozást tavaly az emelkedő energia- és nyersanyagárak egyaránt sújtották. Piaci pozícióit tartani tudta, de az eredmény elmarad a korábbi tervektől. Az árbevétel 2022-ben 21,7 milliárd forint volt, míg az eredmény 130 millió forint lett. Az idei évben erősödést várnak.

Részleges profiltisztítást követően az idegenforgalomra és az építőiparra fókuszál Szíjj László, illetve vállalatbirodalma. Az elmúlt év legjelentősebb üzlete az utóbbi ágazathoz köthető. Az állammal megkötött koncessziós megállapodás értelmében összesen 1237 kilométernyi gyorsforgalmi út kezelésének feladatát, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 900 munkatársát vette át az állami közútkezelőtől a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF). Ez egy magántőkealapokból álló társaság, amely mögött Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei állnak. A magyar állam kilométerenként évi 96 millió forintot fizet az MKIF-nek az utak karbantartásáért, felújításáért és fejlesztéséért. Egyes számítások szerint abban a 35 évben, amennyi időre az állami koncesszió szól, akár 1000 milliárd forint hasznot is elérhet a cég. Az MKIF a következő tíz évben 272 kilométer új autópályát épít, háromsávosra bővíti az M1-es autópályát Győrig, az M7-est Szabadbattyánig, az M3-ast pedig Nagytarcsa és Gyöngyös között.

Az autópálya-építésben eddig is meghatározó szerepe volt az üzletember tulajdonában lévő Duna Aszfaltcsoportnak, amely az elmúlt 12 évben összesen 1500 milliárd forint értékű megbízáshoz jutott. Szíjj Lászlónak az MKIF öt egységében van magántőkealapos részesedése (MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt., MKIF Secundus Zrt., MKIF Tertius Zrt., MKIF Quintus Zrt.). A négy magántőkealap közül a Themisnek nemcsak kezelője, hanem 100 százalékos befektetője. Az autópálya-koncessziós érdekeltségek mellett a Themis alá további hat vállalkozás tartozik (Adventor Hotel Kft., Aqua Hotel Kft., Frutta et Vita Kft., Next Road Project Zrt., Mérföldkő Kft., Marlera-Istria Kft.). Ide sorolhatók Szíjj idegenforgalmi érdekeltségei is: a bükfürdői, a soproni és a keszthelyi szállodaprojektek, valamint a kecskeméti Aqua Hotel.

A gigaüzlet mellett érdemes áttekinteni a Duna-csoport „taglétszámát”, mert ez adja ki a cégcsoport értékét – és Szíjj László vagyonának nagyságát.

A régi Duna Aszfalt-portfólióba tartozó magyarországi cégek száma húszra rúg (Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Zrt., Duna Aszfalt Építő Zrt., Duna Aszfalt Vállalkozási Zrt., Duna Aszfalt Projekt Zrt., Duna Aszfalt Energia Zrt., Duna Group International Kft., Duna Technológia Kft., Vakond Via Kft., Magyar Vakond Út- és Építőipari Kft., Vakond Út- és Építőipari Kft., Békési Vakond Kft., Hódút Freeway Kft., Hódaszfalt Zrt., Hódút Építő Kft., Hódút Vagyonkezelő Kft., Magyar Alagútépítő Kft., Transdanuvius 2000 Kft., Szőke Tisza Invest Kft., Hardworking Kft., MetiTruck Fuvarozó Kft.).

SZÍJJ László

Építőipar, turizmus

A cégcsoport kiegészült az egykori Simicska-birodalom korábbi zászlóshajójával, a Közgép Zrt.-vel és annak leányvállalataival (Közgép-Ingatlanfejlesztő Kft., Közgép-Kivitelezési Zrt., E-OS Energiakereskedő Zrt.), valamint a Horseradish Kft.-vel és alegységeivel (Pannon-Doprastav Kft., Dovas Vasútépítő Kft., Dömper Kft., Pantunnel Kft., Domasz Építőipari Kft., Hidro-Duna Kft., Innovia Minőségellenőrzési Kft.).

A tavalyi év legfontosabb cégfelvásárlása ehhez a körhöz fűződik: a csődhelyzetbe került Horseradish–Dömper-csoportnak 2022 végén dobtak mentőövet. A Dömper-csoport út- és főként alagútépítésre specializálódott nagyvállalkozás, amely 2021 decemberében elnyerte az M1-es autópálya és Esztergom közé tervezett M100-as út északi szakaszának döntően alagutakból és völgyhidakból álló építési kivitelezési munkálatait. Ugyanakkor joggal bíztak az M0-s befejező szakasza munkálatainak jövőbeli elnyerésében, hiszen a hazai piacon jelentős alagútépítési kapacitásokat fejlesztettek. Az M100-as 2021-es árakon is több mint 350 milliárdba kerülő, hét év alatt megvalósítható kivitelezési szerződését azonban a kormányzat végül 2022 szeptemberében – amikor összességében több ezer milliárd forintnyi kivitelezést halasztott el – forráshiány miatt felmondta. Ez okozta a cég bedőlését.

A határon túli érdekeltségek közül a lengyelországi szerkezetépítő cégek a legértékesebbek (Banimex Sp.z.o.o., WKS Duna Polska Sp.z.o.o., Duna Real Estate Sp.z.o.o., Azi Bud Sp. z.o.o.), emellett köztük van a romániai S.C. Hodut Rom SRL, a bulgáriai Rail-Via International AD, a horvátországi Osijek Asfalt d.o.o., a svéd Duna Tunneling Sverige AB és az afrikai fókuszú GED Africa Ltd.

Ez utóbbi cég úgy tűnik, végre célba ért. A GED Africa Ltd., a Zambiai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya hosszú távú infrastruktúra-fejlesztési megállapodásuk alapján továbbra is elkötelezett partnerek egy projekt megvalósításában. A GED Africa Ltd. által vezetett PPP-konzorcium egy 184 kilométeres új utat épít a Kongói Demokratikus Köztársaság déli részén lévő Katanga tartományból a zambiai Mwendába, a projekt része egy 345 méteres határhíd, továbbá a korszerű határállomások megépítése. Az új út lerövidíti a térség réz-, kobalt- és koltánbányáiból kikerülő termékek útját az Indiai-óceán partján fekvő tanzániai Dar es-Salaam kikötőjébe.

Szíjj László az elmúlt években beszállt a sportfinanszírozásba, sőt a kormány által ösztönzött hadiipari, illetve gabonafeldolgozó-fejlesztésekbe is. A hadiiparba a HT Division Zrt. felének birtoklásával került. A cég a német Rheinmetall partnereként török eredetű katonai járműveket fejleszt és gyárt. A gabonafeldolgozó-iparban a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó Kft. révén érdekelt.

Összességében Szíjj Lászlónak még most is közel száz társaságban, tőke- vagy ingatlanalapban van valamekkora részesedése.

ÉLETÚT

ÚJ ARCOK A KLUBBAN – AZ INFINITE CAPITAL PIACRA LÉPÉSE

JELENTŐS VAGYONNAL RENDELKEZNEK A MAGYAROK: 2022 VÉGÉN NAGYJÁBÓL 69 EZER MILLIÁRD FORINT VOLT A HÁZTARTÁSOK ÖSSZESÍTETT NETTÓ PÉNZÜGYI VAGYONA. AZ INFLÁCIÓ OKOZTA NYOMÁS KIHÍVÁS ELÉ ÁLLÍTJA A BEFEKTETŐKET, ÍGY KULCSFONTOSSÁGÚ A MEGFELELŐEN MEGVÁLASZTOTT ÉS MENEDZSELT VAGYONTERVEZÉS. EBBEN A KÖRNYEZETBEN ÁLL HELYT A HAZAI BEFEKTETÉSI PIAC EGYIK ÚJ BELÉPŐJE, AZ INFINITE CAPITAL. A RÉSZLETEKRŐL BENCSIK ROLANDOT ÉS SOVÁGÓ ZSOLTOT, AZ INFINITE TÁRSALAPÍTÓIT KÉRDEZTÜK.

৫ Milyen szolgáltatásokat nyújt az Infinite Capital?

Sovágó Zsolt: 2021-ben, több mint tízéves szakmai múlttal a hátunk mögött alapítottuk meg saját vállalkozásunkat, amely hagyományos értelemben véve függő ügynökségként működik. Munkánk során a pénzügyi és vagyontervezésben, az értékpapír-kereskedelemmel kapcsolatos befektetési tanácsadásban, valamint a különféle tőzsdei megbízások végrehajtásában támogatjuk ügyfeleinket.

৫ Hogyan kezdődött az Infinite története?

Bencsik Roland: 2011-ben a szakmai vezetőnk mutatott be minket egymásnak, azzal, hogy innentől kezdve kollégák leszünk. Aztán barátok, tíz évvel később pedig üzlettársak is lettünk. Engem mindig az vezérel, hogy jobbnak kell lennem, mert nagyon sok jó szakember van, kiváló azonban már kevés. Ami igazán közös bennünk Zsolttal, az a kiválóságra törekvés.

A bátorság és az önmagunkba vetett hit visz minket előre. Pontosan látjuk, mit szeretnénk elérni, az eltökéltség és a sikerorientáltság összeköt bennünket. Mióta a szakmában dolgozunk, folyamatosan tapasztalunk, alkalmazkodunk, tanulunk. 2021-ben eljutottunk oda, hogy saját vállalkozásunk keretében segítsük az ügyfeleket, a tavalyi évet pedig már szép eredményekkel és stabil ügyfélkörrel zártuk. Így azt mondhatjuk, hogy 2022 egyik sikertörténete a miénk.

৫ A két szakember egy olyan pénzügyi vállalkozást álmodott meg és épített fel, amelyben maximalizálják az ügyfélközpontú kiszolgálást. Éppen ezért csak annyi ügyfelet szolgálnak ki párhuzamosan, amennyinek biztosítani tudják az elegendő figyelmet és a személyes tanácsadást.

Sovágó Zsolt: A jó kapcsolat alapja a bizalom, a bizalom alapja pedig az őszinteség és az eredményesség. Őszintén beszélünk a pénzügyekről, és igyekszünk a legjobb megoldásokat nyújtani az ügyfeleinknek. Kihívásokkal teli időszakot élünk, de az Infinite Capitalnél a változó helyzetekben is a lehető legjobb megoldások megtalálására törekszünk. A vállalkozás indításánál csak ketten voltunk. Rövid idő alatt azonban két új munkatárs csatlakozott hozzánk, vagyis gyorsan megduplázódtunk, ahogyan a tervezett kezelt vagyon is az első évünkben. A transzparenciát tartjuk az egyik legfontosabb értékünknek, és ügyfeleink

ezt értékelik a legtöbbre. Ezek a kapcsolatok hosszú évekre nyúlnak vissza, és a folyamatos ajánlások mindig megerősítenek minket a munkánkban. Szűk, vagyonos ügyfélkörrel dolgozunk együtt, a növekvő számosság mellett szeretnénk azt a képességünket megtartani, hogy őket valódi, minőségi figyelemben részesítjük. Hisszük, hogy a mai világban ezek a hagyományos értékek fontosak, és aki ezt keresi, az megtalál minket.

৫ Számos cég nyújt hazánkban vagyontervezési szolgáltatást: privátbankok, alapkezelők, bizalmi vagyonkezelők. Mivel lehet kitűnni a szolgáltatók közül? Mi az, amivel hozzáadott értéket lehet teremteni az ügyfeleknek?

Bencsik Roland: Azt mondják, a legdrágább négy szó a befektetések világában: „Ez most más lesz”. Ilyenkor arra gondolunk, hogy a befektetői várakozások megváltoznak a piacon, a korábban jól bevált kereskedési stratégiák hatástalanná válnak. Egyes pénzügyi mutatók historikus értékei 10, 20 vagy akár 30 éve nem látott jelzéseket adnak. Ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt években ilyenkor mi történt és mit tettünk befektetőként, ezek a szokások félrevezetőek lehetnek. Most olyan időszakot élünk, amire mind ez ideig tízévente legfeljebb egyszer volt példa. Azt gondoljuk, hogy az aktuális helyzetben a gyors reakció, a személyes tapasztalat, valamint a tudásmegosztás nélkülözhetetlenné vált. Éppen ezért mi mindig megosztjuk a várakozásainkat és gondolatainkat a nyilvánossággal, ezzel is segítve ügyfeleinket. Emellett úgy érezzük, hogy a befektetőink igénylik a személyes tanácsadást, ez különösen igaz az elmúlt néhány évre vonatkoztatva. A jelenlegi időszakra jellemző volatilis piaci helyzetekben még inkább felértékelődik a minőségi szakmai, illetve személyre szabott tanácsadás.

VAGYON:

MILLIÁRD

JELLINEK Dániel

Ingatlanhasznosítás és -fejlesztés, pénzügyi szolgáltatások, befektetések

Jellinek Dániel vállalatbirodalma, az Indotek Group az egyik legnagyobb ingatlanportfólióval rendelkező társaság Magyarországon: 350-nél is több ingatlan tartozik hozzá, övé a legnagyobb bevásárlóközpont-portfólió. Számos irodaházban, ipari ingatlanban és lakóingatlan-fejlesztési projektben érdekelt, piacvezető az olcsó szálláshelyek szegmensében. És ez csak a magyarországi rész. Befektetéseivel egytucatnyi európai országban van jelen.

Jellinek több helyen elmondta már, hogy üzleti modellje „faék egyszerű: olcsón vásárol, munkával, befektetéssel (és tesszük hozzá mi: sok tudással és tapasztalattal) feljavítja az adott ingatlant vagy vállalatot, és a már így kicsinosított portékát jó áron adja el”. Az elmúlt évben úgy tűnik, megint jó érzékkel megtalálta a pillanatot, mikor kell kiszállni a válság előtt néhány emblematikus befektetésből. Most pedig rengeteg készpénzen ül, és várja az adódó lehetőségeket, amelyek – legalábbis a hozzánk eljutott hírekből úgy tűnik – nincsenek is olyan messze. Eközben az Indotek nagyon aktív néhány országban, számos vállalatfelvásárlást hajtott végre, és gyorsan halad előre az ingatlanépítési, -fejlesztési piacon. Az előző évekhez hasonlóan 2022-ben is jelentős arányban járult hozzá a cégcsoport profitjához a követeléskezelési, vállalatfinanszírozási és alapkezelési üzletág.

Akikkel beszéltünk, senki nem érti, honnan veszi Jellinek az energiát: egyik, a listánkon is szereplő közeli ismerőse nevetve azt mondta, hogy „Dani hétfőn még Ljubljanában néz ingatlanokat, kedden Londonban tárgyal befektetőkkel, szerdán Athénban vásárol szállodát, csütörtökön elad egy ingatlant Budapesten, pénteken bakancsban kint látják valamelyik építkezésén, és még szombaton is valamelyik munkásszállóját szeretgeti – a következő héten ugyanez kezdődik elölről, és ez így megy immár 25 éve”.

Erre Jellinek Dániel azt mondta nekünk, hogy ez már messze nem csak az ő érdeme, a régen, akár évtizedek óta vele dolgozó menedzsmentcsapata viszi az operáció nagy részét, ahogy fogalmazott: „gyakran ügyesebben, mint én magam”.

Tény, hogy egyre nemzetközibb team irányítja a vállalatbirodalmat. Az Indotek központjában és külföldi irodájában Európa számos országából dolgoznak kollégák, a portfólióban lévő vállalatoknál pedig sok ezer ember keresi a kenyerét.

Az Indotek tavaly számos ingatlant vett és értékesített, vidéken és Budapesten egyaránt, ezek közül néhány emblematikus épületet – mint például a Gellért Szállót – a miniszterelnök veje, Tiborcz István vásárolt meg. Mint ismert, több ingatlant és céget adott-vett egymástól a két üzletember az elmúlt években. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Jellinek annyit mondott, hogy „kifejezetten szeretek Istvánnal üzletelni, mert ismeri a piacot, gyorsan dönt, és amire kezet fogunk, azt korrektül betartja”.

Külföldön a balkáni régió (elsősorban Horvátország, Szerbia és Románia), a V4-ek (főleg Lengyelország) mellett az Indotek fókuszterülete a dél-európai térség. Tavaly jelentősen bővültek Olaszországban és Spanyolországban. Ezeken a piacokon is a már jól bevált opportunista megközelítést követik: keresik az olcsó belépési pontokat, ahol a helyi és a magyarországi know-how segítségével értéket tudnak teremteni, legyen szó bevásárlóközpontról, szállodáról, irodaházról vagy vállalati befektetésekről.

Az Indotek ingatlanépítési és -fejlesztési portfóliója alapján a budapesti piac egyik legnagyobb szereplője. A kereskedelmi ingatlanfejlesztéseken kívül (plázaátalakítások, logisztikai ingatlanok, élelmiszerboltok) sok száz lakást fejlesztenek a III., IX., XI., XIV. kerületben, és további sok százezer négyzetméter építését készítik elő a következő évekre a főváros és az agglomeráció mintegy 20 pontján.

Jellinek cégcsoportjának beszállását követően úgy tűnik, az Appeninn Nyrt. is magára talál, a vállalat javuló eredményeinek köszönhetően kötvényeit idén áprilisban a Scope Ratings hitelminősítő újra B+ kategóriába sorolta, sőt az Appeninnt mint kibocsátót is felminősítette.

Az üzletember vállalati befektetési portfóliójában 2022-ben jelentős elmozdulás történt a mezőgazdasági, élelmiszeripari és kiskereskedelmi (Auchan), illetve az energetikai (például Alteo) befektetések irányába.

A Waberer’s logisztikai vállalat „turnaround” sztorija a végéhez közeledik, a cég a 2019 előtti éves 30 millió euró körüli veszteség után 2022-re 33 millió euró feletti üzemi eredményt ért el.

A következő időszak terveiről Jellinek Dániel annyit nyilatkozott, hogy további exiteket tervez azoknál a portfólióelemeinél, ahol úgy érzi, hogy jó kiszálló árat tud elérni, illetve hogy a csőben lévő befektetésekhez forrást tud teremteni – gyorsan tudjon lépni, amikor úgy látja, hogy a fókuszában lévő befektetési célpontok árazása megfelelően alacsony. A Balkánon elsősorban vállalatfelvásárlásokban, Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban ingatlanokban, Magyarországon pedig ingatlanfejlesztésekben látnak jó lehetőségeket.

Közgazdász diplomáját 1999-ben szerezte, de már középiskolás évei alatt is vállalkozott. 2009-ben az Indotek 33 százalékát tőkeemelésért cserébe eladta egy amerikai befektetőpartnerének, ezt a részesedést 2021-ben visszavásárolta. Vagyonát válságba került cégek, bedőlt ingatlanok, illetve ingatlanfedezetű vállalati hitelek felvásárlásával alapozta meg. Magyarország egyik legtöbbet adományozó vállalkozója. Négy gyermek édesapja.

BIGE László

Példátlan évet zárt 2022-ben a Nitrogénművek Zrt. és vele együtt a Bige Lászlóhoz köthető cégcsoport. A mindaddig elképzelhetetlen villamosenergia- és gázáremelkedések szinte mélyütésként érték a műtrágyagyártó szektort itthon és külföldön. Az európai műtrágyagyárak 70 százaléka leállt, és a péti Nitrogénművek is beszüntette a termelést egy időre, miután olyan földgázárak alakultak ki, amelyek mellett nem lehetett annyiért gyártani a terméket, hogy legyen rá kereslet.

A péti üzem havi földgázköltsége tíz év átlagában 5–20 millió euró között mozgott, a tavaly nyári 300 eurós gázzal számolva viszont ez 144 millió eurós kiadást jelentett volna havonta. És akkor még az egy év alatt tízszeresére drágult villamos energiát nem is vették számításba, holott annak 650–800 euró/

megawattórás árszintje is komoly terhet jelentett a cégnek (2021 tavaszán 45 euró volt).

Bige László példaként említette, hogy a 300 euró/MWh áron vásárolt földgázból durva becslés szerint tonnánként 1300–1500 eurós nitrogénműtrágyát lehet előállítani, figyelembe véve az összes költséget. Ez 400 forint körüli euró/forint árfolyammal számolva tonnánként 526 500–607 500 forintos árat jelent, amit aligha fizetne meg a 2022-es aszály miatt becslések szerint 800–1200 milliárd forintos bevételkieséstől szenvedő magyarországi növénytermesztő ágazat.

A pétfürdői, 450 millió euróból nemrég korszerűsített gyár leállítására és az előrehozott karbantartásra azután került sor – miután tavaly tavasszal átmenetileg már szünetelt a gyártás –, hogy az őszi

mezőgazdasági szezonkezdetre a raktáraikat feltöltötték különféle összetételű nitrogénműtrágyákkal.

A péti gyár korszerűsítése és a jó időzítéssel meghozott stratégiai döntések a gyártás szüneteltetéséről tették lehetővé azt, hogy a kétszeri leállás ellenére is jó évet zárhassanak 2022-ben. A termelés leállításáról hozott döntések végül igazolódtak. Ugyan a gyár csak az év felében üzemelt, az árbevétel és az eredmény kimagasló lett. A Nitrogénművek nettó árbevétele meghaladta a 210 milliárd forintot, az EBITDA 41,7 milliárd, az adózás előtti eredmény pedig 28,5 milliárd forint lett. Összehasonlításként: 2021-ben a Nitrogénművek árbevétele 152,7 milliárd forint volt, az adózás előtti eredmény 11,3 milliárdot, az EBITDA pedig 17,2 milliárdot ért el. (A GVH-bírságra képzett egyszeri céltartalék jelentősen csökkentette a 2021-es eredményeket.) A főbb termékekből, elsősorban pétisóból 570 ezer tonna hagyta el a gyárat.

A csoporthoz tartozó NZRT-Trade Kft. árbevétele 34,5 milliárd forint volt (2021-ben 37,9 milliárd), eredménye 800 millió forint lett az egy évvel korábbi 280 millió forint veszteség után.

A Bige Holding esetében a 2021-es 13,8 milliárd forintos árbevétel 20,4 milliárdra nőtt tavaly, az 1 milliárd forintot meghaladó eredmény pedig háromszorosára emelkedett.

A szolnoki üzemben befejezéséhez közeledik a régóta tervezett kénsavüzemi beruházás. Ennek tervezett költsége 3,4 milliárd forint, amelyet 40 százalék önrész mellett banki finanszírozásból, illetve a HIPA által nyújtott forrásból fedeztek. A kénsavgyár bővítésére a legkorszerűbb francia és japán technológiát alkalmazzák. A fejlesztés eredményeként 70 ezer tonnával bővül az éves gyártási kapacitás, ehhez járul majd hozzá a második ütemben megépülő egység termelése.

A péti gyár termékeinek 43 százaléka, a szolnokiénak pedig 63 százaléka a belföldi felhasználást elégíti ki, a többit exportpiacokon értékesítik.

Mindeközben tovább folytatódnak a Bige László ellen indított eljárások. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség 135 millió forintos vesztegetéssel vádolja őt, 2021 októberében pedig hűtlen kezelés és ugyancsak vesztegetés miatt emeltek vádat Bige László és öt munkatársa ellen egy külön eljárásban.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 11 milliárd forintos bírságot szabott ki a Nitrogénművek cégcsoportra, mert az állítólag – más szereplőkkel együtt – éveken át jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon. A GVH döntését a Nitrogénművek bíróságon megtámadta, és az eljárás lefolytatásával reméli bizonyítani igazát.

A Kolozsvári Egyetem gyógyszervegyészeti szakán végzett. Húszas éveiben társaival zöldséget termesztett, és holland kilós ruhákkal üzletelt. A nyolcvanas évek közepén települt át Magyarországra. A Tiszamenti Vegyiművek egy részét 1997-ben privatizálta. Romániában is jelentős élelmiszeripari és agrárbefektetései voltak. Hobbija a vadászat és a tenisz.

VAGYON: 208

MILLIÁRD

Széles Gábor 200 milliárd forintot meghaladó vagyonának nagyobb része a 47 százalékos Videoton-tulajdonrész, az utóbbi években azonban a nagyvállalkozó energiájának döntő részét az újjászervezett Ikarus autóbuszgyár köti le. A cég elnökeként továbbra is az a terve, hogy az évtized közepére a régió legjelentősebb elektromosbusz-gyártójává teszi a patinás márkát, amelyet korábban szinte mindenki ismert az Elbától keletre.

Miután 2021-ben kifutott a dízelmotorral felszerelt Ikarusok gyártása, tavaly már csak a saját fejlesztésű, elektromos meghajtású, 12 méteres Ikarus készült Székesfehérváron. Itt fut belőlük a legtöbb, emellett Kaposváron is üzemelnek ilyen autóbuszok. Megindult az export is: városi buszközlekedést üzemeltető németországi vállalkozások vásároltak Ikarusokat. A hajtáslánc főbb elemeit, így az elektromos motort Kínából importálják, akárcsak az akkumulátort. Mivel az elektromos buszok gyártása sok olyan technológiai ismeretet igényel, amellyel Magyarországon még csak ismerkednek, illetve kísérleteznek, olyan partnert kellett keresni, amely rendelkezik a hajtáslánc kiforrott technológiájával. Így jött létre a kooperációs kapcsolat a kínai CRCC vállalattal, amely Kína legnagyobb mágnesvasútgyártója, 120 ezer alkalmazottal. (A kínai nagyvárosokban már szinte csak elektromos buszok közlekednek.)

Az elektromos motort a kínai partner gyártja, a hajtáslánc egy részét és a busz vázát az Ikarus és kooperációs partnerei állítják elő.

A Fehérváron gyártott 12 méteres busz 300-350 kilométert képes megtenni egy feltöltéssel. Miután egyre több információ jelenik meg a hidrogénmeghajtású járművekről, azok közlekedési alkalmazásáról, az Ikarus is felkészül a hidrogéncellás meghajtás beépítésére, azt kommunikálva, hogy az elektromos buszok az első lépést jelentik a hidrogénhajtás felé.

A következő négy évben a Volánbusz Zrt. ezer elektromos busz beszerzését tervezi, ennek akár 30-50 százalékát is szállíthatja az Ikarus. (A közlekedési társaság a vásárlásokat nagyrészt uniós forrásokból kívánja finanszírozni, ezek a pénzek csúszhatnak.)

Európában nagy tempóban halad az átállás az elektromos buszokra, ami piacot jelenthet a cégnek. Mivel a meghirdetett tendereknél igen rövid a szállítási határidő, az Ikarus arra készül fel, hogy akár raktárról szállítson. A gyártókapacitás jelenleg évi 200 busz, de a meglévő technológia akár ennek kétszeresét is lehetővé teszi, miután a járműgyártásra, illetve az ehhez kapcsolódó energiatárolók és gyorstöltők fejlesztésére az elmúlt években közel 8 milliárd forintot fordított Széles Gábor.

A Videoton – amelyet immár 32 éve vezet elnökként –tavaly forintban számolva 24 százalékkal növelte árbevételét, konszolidált eredménye meghaladta a 25 milliárd forintot. Az elnök véleménye szerint a Videoton erőssége a megbízhatósága, a technológiája és gyártási tapasztalata, valamint tudása, amelyet díjaznak az európai partnerek.

SZÉLES Gábor

Szerződéses gyártás, autóbuszgyártás, ingatlanfejlesztés, turizmus, média

A nagyvállalkozó másik érdekeltsége a Műszertechnika Holding, amely a rendszerváltás előtt az első száz százalékban magyar tulajdonú magánvállalkozás volt, Széles Gábor vezetésével még 1981ben hozták létre. A jelenlegi Műszertechnika-csoport (amely már régen maga mögött hagyta a számítástechnikai profilt) elsősorban járműipari műanyag és fém részegységek valamint egyéb fémszerkezetek gyártásával foglalkozik, főként exportra, valamint jelentős a szoftverfejlesztési és az ingatlanhasznosítási divíziója is.

A cégcsoport igyekszik új területekre betörni, egyik célja, hogy a közeljövőben az európai piacon a napelemek tartószerkezetének jelentős gyártójává váljon, de energiatárolók és elektromos járműtöltők, valamint az ezekhez kapcsolódó alkatrészek kereskedésével és rendszerintegrációjával is bővült tevékenysége. A csoport 2022-es árbevétele meghaladta a 20 milliárd forintot, nyeresége pedig az egymilliárdot; összesített eszközértéke 20 milliárd, saját tőkéje pedig 15 milliárd forint.

Ugyancsak Széles Gábor érdekeltségébe tartozik a 160 hektáron elterülő, nemzetközi A kategóriás (championship minősítésű) Zala Springs Golf Resort, amely tavaly ötödször nyerte el Magyarország legjobb golfpályája címet. Egy kizárólag vendégvélemények alapján összeállított, 22 ezer golfklubot és 25 379 golfpályát értékelő nemzetközi rangsorban a 20. helyen végzett a Zala Springs Golf Resort, amely egyedüli magyarként szerepelt a listán. A vendégek döntő része német, osztrák és csehországi. A Batthyány Kastélyszállót is magában foglaló zalacsányi létesítmény tavalyi árbevétele meghaladta a 3 milliárd forintot. A golffaluban eddig elkészült 70 ingatlan kétharmadát már eladták, a következő tíz évben további 400 egység épülhet meg, ehhez 70 hektár fejlesztendő terület áll rendelkezésre. A golf resortban hamarosan megnyílik a luxus medical wellness, amely tovább emeli a világhírű projekt hírnevét. A zalacsányi projekt becsült értéke jelenleg 35-40 milliárd forint.

A Széles Gábor tulajdonában álló Magyar Hírlap nyomtatott változata tavaly megszűnt, de a hírportál továbbra is elérhető online, látogatottsága tavaly július óta megtízszereződött.

Villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte, majd a Harvard Egyetem executive management programja keretében folytatta tanulmányait. 1981-ig (14 éven keresztül) az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársaként, illetve fejlesztési projektek vezetőjeként dolgozott. Első vállalkozását, a Műszertechnika Pjt.-t a mikrohullámú tornyok bemérő műszereinek fejlesztéseire hozta létre. Társaival 1991-ben megvásárolták a csődbe jutott Videoton vállalatot. 1996 szeptemberétől az Ikarus Rt. igazgatótanácsi elnöke lett, amit 1997-ben vásároltak meg (15 milliárd forintos banki tartozással együtt). A Magyar Hírlap című napilapot 2005-ben vette meg.

ÉLETÚT (78)

10. BECSÜLT VAGYON:

147,5 MILLIÁRD

KASZA Lajos

Feldolgozóipar, kereskedelem, ingatlanhasznosítás, borászat

Nem véletlenül tartják Magyarország egyik legnagyobb családi tulajdonban lévő cégcsoportjának a Jász-Plasztik Kft. körül kiépült vállalkozásokat. A jászberényi központú cégeket Kasza Lajos alapította – és ő vezeti ma is –, de az irányításban már tevékenyen részt vesznek a családtagok: ifj. Kasza Lajos kereskedelmi és műszaki igazgatóként, Kasza Lajos János ügyvezetőként, Kasza Dóra műszaki és fejlesztési igazgatóként, Kasza János István ügyvezetőként, ifj. Kasza János pedig műszaki és fejlesztési igazgatóként.

A cégalapítás még jóval a rendszerváltás előtt kezdődött, amikor unokatestvérével, Kasza Jánossal közös vállalkozásban utánfutókat gyártott. A Jász-Plasztik magja egy termelőszövetkezet melléküzemága volt. Műanyag alkatrészeket gyártottak, majd kisszövetkezetként folytatták, végül 1990-ben váltottak a kft. formára, amit a mai napig megtartottak. Több mostani üzletáguk csíráját is ott kell keresni: műanyag akkumulátordobozokat is gyártottak, például az akkori hazai óriás, a Perion vagy a sülysápi Unitechnika számára – utóbbit később megvették. Ma már évi másfél millió akkumulátort állítanak elő üzemeikben,

a műanyag alkatrészeket pedig elsőként a Samsung és az Electrolux rendelte meg tőlük.

A terjeszkedésben meghatározó szerepet vittek a megrendelő multik. Az Electroluxot 2007-ben követték

Kasza Lajos műszerészként és karbantartóként egy téesz-melléküzemágban kezdte pályáját, majd egy saját gyártású fröccsöntő géppel vágott bele a magánvállalkozásba. Ez a jászberényi garázscég lett a nagyra nőtt Jász Plasztik-cégcsoport alapja. Az üzletember egy csődbe ment akkumulátorgyár megvásárlásával bővítette vállalkozását, 1994-ben pedig új telephelyet vásárolt. A Jász-Plasztik profilja 2004-ben szigetelőlemez- és vakolatgyártó tevékenységgel bővült. A cégcsoport egy sor multinacionális vállalat, köztük a Samsung, a Suzuki, az Electrolux jelentős beszállítója.

Nyíregyházára, ahol 12 ezer négyzetméteres műanyagüzemet és raktáregységet hoztak létre. A Samsung Nagyszalonta mellett, Madarász községben épített egy gyárat, ahol monitorok és televíziók összeszerelése is zajlott – a Jász-Plasztik oda is követte a koreai céget.

A csomagolóanyag-gyártásba Nagyrédén kóstoltak bele, ott felszámolásból vásároltak meg egy üzemet. A főleg az élelmiszeriparban használatos műanyag csomagolóanyagokból – poharak, dobozok, tojástartók – évi 12-15 ezer tonnát gyártanak, és belekezdtek a csomagolási hulladékok feldolgozásába, hasznosításába. A zömében exportra termelő cég árbevétele tavaly is meghaladta a 10 milliárd forintot.

Az 1990-es években indult az autókereskedelmi üzletág. Jászberényben 1997-ben nyitottak egy Mercedes-kereskedést, amelyet egy Fót melletti követett; az új jászberényi szalont három évvel ezelőtt adták át, az új fótit pedig tavaly. A német autókat a Kiák, majd a Suzukik forgalmazása követte, tavaly pedig a Mazda is belépett.

Egerben is nyitottak egy szalont, ott elsősorban Kiát és Suzukit árulnak. Az üzletág forgalma 2021-ben az egy évvel korábbi duplájára, 56 milliárd forintra nőtt, a tavalyi jelentős áremelkedések ezt jócskán megdobták. A 2022-es forgalmi adatok még nem állnak rendelkezésre, de az biztos, hogy a magyarországi Mercedes-piacon továbbra is 10 százalék körüli a részesedésük.

A gyártási tevékenység mellett az ingatlanhasznosítás jelentősége is meghatározó. A jászberényi telephely 85 hektárra nőtte ki magát az elmúlt években, és minden évben a gyártócsarnokok is egyre nagyobbak lettek. (Tavaly egy 17 ezer négyzetméteres csarnokot adtak át.) A bérlők többnyire a környékbeli multik beszállítói vagy autóalkatrész-gyártó külföldi vállalkozások. Magyarországon háromezer főt foglalkoztatnak (a Jász-Plasztik a Jászság egyik legnagyobb munkaadója), a szlovákiai gyárban pedig további másfél ezer munkavállaló dolgozik. Kasza Lajos Jászberényben korábban közel félezer ukrán vendégmunkást is alkalmazott – nekik szállodát, óvodát is épített –, és a város korszerű, 6000 négyzetméteres sportcsarnokát is ő építtette és finanszírozta.

A legendás magyar borász, Gál Tibor 45 hektáros szőlővel rendelkező borászatát az alapító halála után vette át, és azt továbbra is ifjabb Gál Tibor irányítja.

A tavalyi hatalmas energiaár-emelkedések alapvetően befolyásolták a jászberényi üzem eredményességét. Az energiatermelésbe ugyan már 2021-ben bekapcsoltak egy 10 MW-os helyi napelemparkot, de ezzel csak az ottani energiaigény egy részét sikerült kiváltani. A májusban megjelenő hivatalos adatok híján csak az látszik biztosnak, hogy a cégcsoport árbevétele tavaly jócskán túllépte a 200 milliárdos szintet – 2021-ben 194,9 milliárd forint volt.

AMIKOR VAN MIT VÉDENI

Ahhoz, hogy biztosítsa, megőrizze és növelje vagyonát, miközben gondoskodik az Ön számára fontos személyekről, értékekről és ügyekről, tervre van szüksége, teljeskörű és testreszabott megoldásra, amely tükrözi sajátos körülményeit és arra ad választ ami Önnek valóban számít.

No. 1 Regional Family Office

LEISZTINGER Tamás

Befektetések, gépipar, agrárium

Az egykor „mindenevő” tőzsdei felvásárló, Leisztinger Tamás egyre hangsúlyosabban fordul a gépés fémipar felé. Szerteágazó befektetéseinek legnagyobb része kisebb és közepes szerszámgépipari, alkatrészgyártó cégekben testesül meg, ezekben már csaknem kétezren dolgoznak az ország legkülönbözőbb pontjain. Jórészt magánszemélyektől, nyugdíjba vonuló alapítóktól vesz meg jól vezetett, de azért tőkére szoruló, jó piaci pozíciókkal rendelkező, 1–8 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozásokat. Az elmúlt egy évben így vásárolta meg – a korábbi szerzemény, a csornai Hantech Zrt. és egy kisebb bajorországi gyár után – a mezőkövesdi Kiss és Társa Kft.-t (ez nehézjárművekhez gyárt alkatrészeket. illetve lakatosszerkezeteket), az egri Schoen + Sandt Kft. egyedi alkatrészgyártót, Barcson egy konténergyártót, valamint az ország legnagyobb kályhagyártóját, a makói Váll-Ker Kft.-t. Utóbbi idén már 80 ezer modern, formatervezett kályhát állít elő 500 emberrel, árbevétele elérheti a 14 milliárd forintot.

A napelem-befektetések is szaporodnak, most készült el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy 22 megawattos napelempark, így a csoport összesen 40 MW napelem-kapacitás fölött rendelkezik. Valamennyi a két évtizede tőzsdén lévő, ám az illikvid szereplők közé tartozó Forrás Nyrt.-ben van –akárcsak a gépipari portfólió többsége és a lillafüredi Hotel Palota fele –, a törzsrészvények 88 százaléka Leisztingeré. A Forrás a Növekedési Kötvényprogram keretében 21 milliárd forint értékű tízéves kötvényt bocsátott ki.

Tavaly két nagyobb cég kikerült a csoportból: a szatmárnémeti bútorgyárat a DeLonghi vette meg, a Borsodi-medencében barnaszenet kitermelő, másfél évtizede megszerzett Ormosszén Zrt.-t pedig a magyar állam, ezek együtt mintegy 15 milliárd forint bevételt hoztak Leisztinger Tamásnak.

A csoport agrárvállalkozásai 4000 hektár szántón, 1000 hektár legelőn és 1500 hektárnyi, főleg somogyi és zalai erdőbirtokon gazdálkodnak. Leisztingernek emellett ingatlanjai is vannak, például a Belvárosban, a Kossuth téren.

A vállalatbirodalom az elmúlt évben mintegy 17 milliárdos EBITDA-t termelt. A Leisztingernél már hagyományos tőzsdei nyereségek tavaly elmaradtak a korábbi években megszokott szinttől.

ÉLETÚT (55)

Fizikusként végzett az ELTE-n, de már egyetemistaként foglalkozott befektetésekkel. 1998-tól sorra vásárolta fel a tőzsdén az Eravis, a Pick, a Zalakerámia és a Forrás többségi pakettjeit, utóbbi holdingként máig a cégbirodalom fontos eleme (az Arago Zrt. mellett). Társaival közösen hosszabb-rövidebb ideig birtokolta a budapesti tőzsde részvényeinek többségét, valamint a Köki bevásárlóközpontot és a Hunguest szállodaláncot. Itthon szeret pihenni, korábban a zalai erdőkben, mostanában inkább a Pilisben szokott kirándulni, lehetőleg régi barátaival közösen. Idén született meg a hatodik gyermeke.

BECSÜLT VAGYON: 133

MILLIÁRD

GARANCSI István

Ingatlanfejlesztés, építőipar, szerencsejáték

Továbbra is kiemelkedően jövedelmező a Garancsi Istvánhoz köthető vállalatcsoport. A cégértékelések szerint az építőipar egyik vezető magyarországi szereplője, a Market-csoport – amelynek Scheer Sándor mellett résztulajdonosa – 100 milliárd forintot, a szerencsejáték-iparban működő LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. 40 milliárdot, az egykori diplomataellátóból alakult, ingatlanokat üzemeltető CD Hungary Zrt. pedig 60-65 milliárd forintot érhet (utóbbi cég egyharmada tartozik Garancsi Istvánhoz). A páratlanul értékes portfóliót birtokló CD Hungary tavaly két értékes ingatlannal gyarapodott a pesti belvárosban: az Andrássy út 3. alatt található Saxlehner-palotával – évtizedekig itt működött a Posta Bélyegmúzeuma –, valamint a Nagymező utcai Hard Rock Hotellel.

Tavaly a Market Építő Zrt. árbevétele 289 milliárd, eredménye pedig 26 milliárd forint volt, a csoportszintű konszolidált árbevétel 312 milliárd forintra rúgott. Az országszerte nagy ipari beruházásokban közreműködő cég ott van a debreceni BMW-gyár, a dél-koreai SK Innovation iváncsai akkumulátorgyára, a kínai Chervon miskolci alkatrészgyártó üzeme, valamint a Siemens Energy budapesti üzemcsarnokának építésénél. Legjelentősebb építkezése továbbra is a lágymányosi BudaPart, ahol tavaly év végén adták át a Mol toronyházát, a Mol Campust, emellett egy lakó- és egy irodaépületet. Jelenleg a 12. épület kivitelezését végzik, és további 15 építése várható. A teljes projekt befejezési határideje 2026–2027, a beruházás végösszege meghaladja majd a 600 milliárd forintot.

A Market Csoport beruházó vállalkozása, a Market Asset Management Zrt. folytatja két budapesti nagyberuházás kivitelezését. Budán az egykori Radetzky laktanya épületének újjáépítése, a Bem projekt zajlik, Pesten pedig a Városliget közelében lévő, egykor a Dürer Kertnek is otthont adó négyhektáros területen húznak fel két irodaházat, emellett megkezdik három lakóépület építését.

A közgazdász végzettségű üzletember pénzügyi területen dolgozott, vagyonát a Takarék-Brókernél alapozta meg, és ingatlanüzletbe fektette (CD Hungary). A Mol Fehérvár FC futballklub többségi tulajdonosa.

A Garancsi Istvánhoz köthető cégbirodalom ékköve az LVC Diamond. A különleges helyzetben lévő, koncessziós jogokkal rendelkező cég országosan hét játéktermet magában foglaló üzletágat üzemeltet, és a hosszabbítást követően egészen 2056-ig élvezi a kizárólagosságot Magyarországon. Öt budapesti kaszinó mellett (Tropicana, Las Vegas, Corvin, Atlantis, Átrium) idetartozik két-két vidéki játékterem, illetve online kaszinó (vegas.hu, vipcasino.hu). Az LVC Diamond „bombabiztosan” hozza az évi 10 milliárd forint körüli eredményt. A már elérhető adatok szerint 2021-ben 30 milliárd forint nettó árbevétel mellett az adózás előtti eredmény 11 milliárdot tett ki. Osztalékként 10,6 milliárdot fizettek (egy évvel korábban még ennél is többet, közel 15 milliárdot vehettek ki ily módon a tulajdonosok). A kaszinócégben résztulajdonos volt a korábbi londoni nagykövet és repülőgépgyár-tulajdonos, jelenleg hadügyminiszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A NAV adatátviteli rendszerét a szintén Garancsi-érdekeltségű Mobil Adat Távközlési és Informatikai Szolgáltató Kft. működteti, ez a 2021-es 2,6 milliárd forintos árbevétel után 650 milliós osztalékot fizetett. A Garansec Zrt. révén három biztonságtechnikai vállalkozás is tagja a cégcsoportnak, mindegyik Criterion néven fut. A pénzügyi szektorban tevékenykedő Duna Takarék Bank Zrt. az egységesülő állami bankholdingba olvad be.

BECSÜLT VAGYON: 132

MILLIÁRD

WÁBERER György

Logisztika, egészségipar, befektetések

Másodszor is sikerre vitte a nemzetközi fuvarozás egyik vezető európai szereplőjének számító Waberer’s Nyrt.-t egykori alapítója. A hajdani Volán Tefu és Hungarocamion alapjain 2003-ban létrehozott társaságban néhány év „távollét” után ismét jelentős részvénypakettet vásárló Wáberer György tavaly egy nyilvános vételi ajánlattal 23 százalékra emelte tulajdonrészét. Kétévnyi reorganizáció után a társaság ismét növekedési pályára állt, és a brexit után elbizonytalanodó konkurensektől jelentős piaci részesedést szerzett Nagy-Britanniában. A részvények tőzsdei árfolyama a 2020-as 600 forint körüli mélypont több mint háromszorosára, 2000 forint fölé nőtt a Budapesti Értéktőzsdén, az alapító kezében lévő 4 millió darabot is meghaladó részvényegység értéke átlépte a 8 milliárd forintot. Részvénypakettjét idén februárban Wáberer György másodszor is eladta.

A részvények értékesítéséből befolyt összegből több más terv mellett a résztulajdonában álló Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) fejlesztésére és más ingatlanberuházásokra is fordít majd. A központi lokációjú logisztikai park (Budapest, Ócsai út–M0–Kelebia vasútvonal) az ingatlanok folyamatos felértékelődése következtében ma már több mint 160 millió eurót ér (62 milliárd forint), a társaság üzleti tevékenységéből származó eredménye pedig 4 milliárd forint felett volt.

Mintegy 50 százalékos növekedést tudott elérni 2022-ben a szintén tulajdonában álló Royal Sped Szállítmányozói Zrt., amely egyre nagyobb volumenben nyújt komplex szolgáltatásokat az Európai Unión kívüli székhelyű multinacionális cégeknek.

Áttörést ért el az elmúlt évben a preventív szemléletű Wáberer Medical Center. A budapesti BAH-csomópont közelében fekvő, jelentős technológiai beruházásokat eszközlő magánegészségügyi központ az emelkedő orvosi bérek, illetve energiaköltségek dacára első nyereséges évét zárta. A betegszám 40 százalékkal nőtt, míg az árbevétel 3,7 milliárd forintra emelkedett.

Milliárdos nyereséget könyvelhetett el a családjával közösen többségi tulajdonában álló, a prémium szegmensbe tartozó HillSide irodaház, amelynek kihasználtsága 98 százalék feletti (ez ad otthont a Medical Centernek is).

Üzleti vállalkozásai mellett maradt idő két szívügyére is. Sátoraljaújhely szülötteként a zempléni térség és a Tokaj márkanév fejlesztését 2023 februárjáig kormánybiztosi minőségben felügyelte, majd a fejlesztési tanács elnökeként továbbra is végzi. Magánalapítványa pedig 127 mentor bevonásával csaknem 400 nehéz sorsú, térségbeli gyermek tanulását segíti.

Pályafutását a 3. számú Volánnál kezdte. 1994-ben hat társával privatizálta az akkor veszteséges Volán Tefut, amelyet profitábilissá tett, majd hamarosan felvásárolta a Hungarocamiont. A nagyra nőtt társaságot időközben nevére vette, és további akvizíciók sorozatával, valamint a hatékonyság növelésével Európa egyik legnagyobb közúti fuvarozóvállalatává fejlesztette. A társaság további növekedését Wáberer György kockázatitőke-befektető bevonásával gyorsította. Előbb az AIG New Europe Fund, majd a Mid Europa Partners pénzügyi befektetőcsoport vált társtulajdonossá. Wáberer György a maga tulajdonrészét ez utóbbi társaságnak adta el 2016-ban.

ÉLETÚT (67)

BECSÜLT VAGYON:

96,5 MILLIÁRD

ÉLETÚT (75)

Tízéves korában került külföldre szüleivel. Belgiumban nőtt fel. Beiratkozott az orvosi egyetemre, de végül a marketing szakot végezte el. Egyetemistaként diákújságot szerkesztett, majd távol-keleti cégekkel és ruházati termékekkel kezdett kereskedni. Magyarországra a hetvenes évek végétől járt vissza. Sokoldalú tevékenységeket végzett: orvostechnikával, iparcikkekkel, bérmunka szervezésével is foglalkozott. Részt vett az RTL Klub tévécsatorna létrehozásában, aktív szerepet vállalt a TV2 Csoport felépítésében és működtetésében. Hobbija a fotózás és az autóversenyzés, több karitatív tevékenységet is támogat.

RÁKOSI Tamás

Befektetések, ingatlanfejlesztés

Tavaly újból a média került Rákosi Tamás érdeklődésének fókuszába. A magyar és a régiós médiapiacon korábban meghatározó jelentőségű cégekkel rendelkező üzletember ismét tartalomgyártással és formátumfejlesztéssel foglalkozik. A média ezen szektora egyáltalán nem ismeretlen számára, hiszen cége, az IKO Műsorgyártó Magyarország Kft. éveken át készített műsort a magyarországi RTL-nek (amelynek korábban résztulajdonosa is volt), a TV2-nek, a Spektrumnak és az ATV-nek. A cég 2016-ig dolgozott az RTL-nek, ezt követően legnagyobb megrendelője a TV2 Csoport volt. A legnézettebb IKO-gyártású programok közül – Piramis, Ninja Warrior, Szombat esti láz, Ázsia Expressz, Pénzt vagy éveket, Áll az alku, Sztárban Sztár – néhány még ma is fut. Digitális tartalomszolgáltató cégei egy részét – propeller.hu, nuus.hu, izeselet.hu, napidoktor.hu – két éve eladta. (RákosiTamás vagyonának meghatározó része az RTL-ben való résztulajdonának, illetve kábelcsatornáinak eladásából és nemzetközi ingatlanbefektetésekből keletkezett.)

Egyelőre nincs jele annak, hogy a tartalomszolgáltatást követően a reklámiparba is visszatérne. Elsőként az IKO Holdingban lévő 49 százalékos pakettjét értékesítette, majd a televíziós és online reklámpiac meghatározó cégében, az Atmediában lévő 32,67 százalékos tulajdonrészét adta el. Az Atmedia akkor, azaz hat évvel ezelőtt, összesen 13 médiatulajdonos 44 televíziós csatornájának reklámfelületeit értékesítette. (Az Atmedia legutóbbi, 2021-es mérlege szerint 42 milliárdos árbevétel mellett 1,2 milliárd adózás előtti eredményt produkált.)

Ingatlanportfóliójának éke a Duna-parti Hotel Vision Budapest. Az egykori kisgazdaszékház több évig tartó átépítése sikeresnek bizonyult, a 82 szobát, 10 apartmant és 50 állásos mélygarázst magában foglaló négycsillagos szálloda kiváló foglaltsági adatokkal büszkélkedhet. Idén kezdődik a bővítés, a legfelső szinteken új, vendéglátó funkciókkal és tetőbárral gazdagodik majd a hotel –és Budapest turisztikai kínálata.

Ingatlanberuházásai között megtalálhatók irodaházak, ipari területek és lakóházak is, a legbüszkébb az egykori Pannónia Filmstúdió életre keltésére. Az ötvenes években elkészült stúdióépület ma tucatnyi filmes vállalkozásnak és egy kis múzeumnak ad otthont, utóbbi a világhírű magyar rajzfilmgyártás ikonjai előtt tiszteleg. A filmes-média központot új épülettel kívánja gyarapítani.

Fogászati és optikai kereskedelmi hálózata továbbra is működik.

Magyarországi befektetései mellett Európában és az Egyesült Államokban is jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik.Több egyesült államokbeli startupcégben is tulajdonrészt szerzett, tavaly egyikből sem szállt ki.

BECSÜLT VAGYON: 91

MILLIÁRD

PAÁR Attila

Építőipar, ingatlanfejlesztés, turizmus

Az építőipart is érintő gazdasági visszaesés ellenére Paár Attila cégcsoportja, a WHB Group – hasonlóan a korábbi évekhez –2022-ben is növekedést tudott elérni. Az üzletember érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások összesített árbevétele meghaladta a 150 milliárdos szintet; a csoport zászlóshajója, a West Hungária Bau Kft. 80 milliárd forintot meghaladó árbevétellel zárta az évet, emellett nagyon jól teljesített az elektromos üzletágat képviselő WHB Elektro Kft., valamint a mélyépítési üzletág. A megrendelések 35-40 százaléka a versenyszférából érkezik, ami ellensúlyozza az állami megrendelések és a közbeszerzések csökkenését. A WHB Grouphoz tartozó cégek együtt közel 1200 főt foglalkoztatnak, Budapesten, Biatorbágyon Győrben, Pakson és Debrecenben. Több jelentős beruházást fejeztek be, közülük kiemelkedik a 2022 márciusában átadott Magyar Állami Operaház öt éven át tartó teljes felújítása, az Inpark Páty ipari parkban egy 32 ezer négyzetméteres logisztikai csarnok, az oroszlányi BorgWarner Hungary Kft. autóalkatrész-gyártó öltöző- és laborbővítése, valamint Sopronban a Rendészeti Integrált Központ. Szintén 2022ben zárult le a Bálna Budapest kulturális és kereskedelmi központ héjszerkezetének fejlesztése és díszkivilágításának kialakítása, valamint erre az évre esett a keszthelyi Helikon Hotel felújítási munkáinak befejezése és az ikonikus szálloda megnyitása. A Paár Attila érdekeltségébe tartozó turisztikai jellegű befektetések száma már négyre nőtt, idetartozik a győri ETO Park Hotel és ETO Park Élményközpont, az említett keszthelyi szálloda és a budapesti Alice Hotel (utóbbi 2022 második félévében lett a portfólió része).

A folyamatban lévő jelentős ipari építkezések közül kiemelkednek a kínai megrendelések – például a Semcorp debreceni akkumulátorüzeme –, a VELUX Magyarország Kft. új gyártócsarnokának építése, valamint Pakson egy közel 300 fős szállás kialakítása. Folytatódik Budapesten az Állatorvostudományi Egyetem campusának átfogó fejlesztése és a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológia iIntézetének részbeni átalakítása, valamint Sukorón a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia kivitelezése. Győrben folyik az ETO Park Élményközpont revitalizációja: a felújítás mellett folyamatosan új bérlőkkel és szolgáltatásokkal bővítik.

ÉLETÚT (51)

Építőipari tanulmányait a győri Hild József Építőipari Szakközépiskolában végezte el, de már előtte segédkezett édesapja asztalosműhelyében, ahol megtanulta a munka iránti tiszteletet és szeretetet.1991-ben egyéni vállalkozóként kezdett el dolgozni, majd 1997-ben megalapította a West Hungária Bau Kft.-t. Szabadidejét családjával és gyermekeivel tölti, valamint hobbijának, a vadászatnak is szentel időt.

Az elkezdett munkálatok között van a veszprémi Pannon Egyetem fejlesztése, a Dunakeszi Diáknegyed, a kőszegi kutatási és fejlesztési központ és campus, valamint Győrben a Széchenyi István Egyetem Tudományos és Innovációs Parkjának kivitelezése, illetve a győri bencések épületegyüttesének rekonstrukciója. A kiemelt műemléki beruházások közé tartozik az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium várbeli épületének újjáépítése, valamint a geszti Tisza-kastély felújítása.

Idén adják át a budapesti Nemzeti Atlétikai Központot, Piliscsabán pedig az Országos Széchényi Könyvtár archiválás raktárépületét.

A 2022-es év kiemelkedő jelentőségű volt Paár Attila és a vállalat életében, hiszen 1997. november 24-én indult el Győrben az a vállalkozás, amely most West Hungária Bau Kft. néven ismert, vagyis a cég tavaly ünnepelhette 25. születésnapját.

16.

BECSÜLT VAGYON: 90 MILLIÁRD

JÁSZAI Gellért

Informatika, távközlés, ingatlan

húszmilliárd körüli hitel csökkenti, a tavaly tavasszal felvett mintegy 2 milliárdos osztalék pedig növeli.

A 4iG 2021-ben 150 milliárd, 2022-ben több mint 300 milliárd forintot költött akvizícióra. Miközben megőrizte Magyarországon piacvezető informatikai rendszerintegrátori pozícióját, megkezdődött a 625 millió euróért megvásárolt DIGI-csoport, valamint az Invitech ICT Kft., illetve az Antenna Hungária Zrt. integrációja. One Albania márkanév alatt lezárult a két, együttesen több mint egymillió előfizetővel rendelkező, mobil- és vezetékes szolgáltatásokat nyújtó albán telekommunikációs cég egyesítése, illetve folyamatban van az új márka bevezetése az albán piacon. Az One márkanév a csoport arculatában is fontos szerepet kap a jövőben, nemcsak Albániában és Montenegróban, hanem Magyarországon is. Az integráció és az eszközök, tevékenységek transzformációja a következő két, esetleg három év feladata lesz, Jászait ismerve ugyanakkor nem biztos, hogy a Vodafone megvásárlása volt az utolsó akvizíció a csoport történetében.

A BÉT legnagyobb cégfelvásárlója címre alighanem az a 4iG Nyrt. tarthat igényt, amely az elmúlt bő két évben számos informatikai vállalat mellett közép-kelet-európai mértékkel is jelentős távközlési portfóliót épített. Megszerezte az Antenna Hungária többségét, az Invitechet, a DIGI–Invitel-csoportot, valamint két albán és egy montenegrói telekom vállalatot. Elindult a távközlési műholdakat működtető izraeli SpaceCom többségi tulajdonlása felé vezető úton is, ebből a cégből egyelőre 20 százalékot vehetett meg.

A legnagyobb falatot azonban a magyar állammal közösen megszerzett, 660 milliárd forintos vállalati értékkel bíró Vodafone Magyarország jelentette, amelyben első lépésben 51, majd részvénycsere útján végül 70,5 százalékos tulajdont szerzett a mára technológiai-infokommunikációs vállalatcsoporttá fejlődő 4iG. Miközben a csoport a többszörösére hízott, a tőzsdei árfolyam nem igazodott a gyarapodás üteméhez, egy év alatt 750 forintról 690 forintra csökkent. Igaz, az elmúlt évben végrehajtott tőkeemelések – amelyekbe Jászai befektetési alapja mellett a német Rheinmetall hadiipari konszern is komolyan beszállt – közel megháromszorozták a részvények számát, illetve a 4iG kapitalizációját.

A vállalatcsoportot mint regionális telekommunikációs és technológiai óriást megálmodó, és a terveket lépésről lépésre végrehajtó Jászai Gellért vagyonkezelő cégeken, illetve magántőkealapon keresztül birtokolt 153 millió darabos többségi pakettje mintegy 105,3 milliárd forintot ér. Ezt az értéket a tavalyinál kisebb, de még mindig

A hatalmas léptékű terjeszkedés nem valósulhatott volna meg a magyar állam aktív segítsége nélkül, amely nemcsak az Antennában és a Vodafone-ban tulajdonostárs (23 százalék, illetve 29,5 százalék erejéig), de a jegybank Növekedési Kötvényprogramján keresztül mintegy 350 milliárd forintnyi kedvezményes kamatú forrást is nyújtott ehhez. A 4iG teljes nettó hitelállománya a Vodafone-ügylet után meghaladja a 800 milliárd forintot (ennél nagyobb hitellel Magyarországon csak a Mol és az MVM rendelkezik), ennek jó része piaci alapú, hosszabb távú hitel.

A cégcsoport méretei imponálók: árbevétele tavaly 300 milliárd volt, a távközlésben kulcsfontosságú EBITDA-ja (amortizációs levonás előtti üzemi eredménye) pro forma 82 milliárd, amihez az azóta megvásárolt Vodafone 280 milliárdos bevétele és 100 milliárdos EBITDA-ja is hozzáadódik. Az adózott eredmény azonban a 2021-es 7 milliárdról 21 milliárdos veszteségbe fordult, igaz, ennek zömét az akvizíciókhoz kapcsolódó leírások okozták. A cégcsoport 31 milliárdos pozitív cash flow-t termelt. A szinergiák kihasználása további organikus növekedés nélkül is akár több tízmilliárd forinttal növelheti az eredményt 2025-re. Jászai Gellért az informatikától a kommunikáción át az űriparig és a 25 százalékos tulajdonostárssal, a Rheinmetallal ápolt szoros kapcsolatok révén a hadiiparig számos területen képezte magát, de nem szakadt el első befektetői korszakának ingatlanos tapasztalataitól sem. Ikon nevű alapkezelője megvette (részben bankhitelből) a 16 ezer négyzetméteres Krisztina Plazát, és ő birtokolja a 4iG vezetésének helyt adó Montevideo utcai irodaházat, amely nagyságrendileg tízmilliárdos hitel mellett jelentős mértékben hozzájárult vagyonának gyarapodásához.

Az Államigazgatási Főiskola után megalapította és 2000-től 2011-ig vezette az SCD Holdingot, majd három évig a nemzetközi tőkepiacon dolgozott. 2015-től 2019-ig a Konzum Nyrt. elnöke volt, 2019 eleje óta a 4iG Nyrt elnök-vezérigazgatója. 2022 augusztusában megvált a vezérigazgatói poszttól, de a cégcsoport stratégiáját és akvizícióit továbbra is irányítja. Nős, két gyermeke van, ha ideje engedi, a futásban kapcsolódik ki.

BECSÜLT VAGYON: 89 MILLIÁRD

FUTÓ Gábor

Ingatlanfejlesztés, befektetések

A nemzetközi matematikai diákolimpián 1993-ban aranyérmet szerző Futó Gábor és édesapja, Futó Péter a kétezres évek elején együtt alapították a Futureal cégcsoportot.

A családi tulajdonban lévő Futureal-csoport az elmúlt két évtizedben töretlen fejlődéssel a közép-európai térség egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztő vállalkozásává nőtte ki magát.

A Futureal három üzletága közül a Cordia profilja a lakóingatlan-fejlesztés, a Futureal Development iroda- és bevásárlóközpont-fejlesztéssel foglalkozik. Az egyik legfiatalabb üzletág, a HelloParks feladata pedig az ipari és logisztikai épületek építése.

A nagyságrendek érzékeltetéséül: eddig több mint 700 ezer négyzetméter kereskedelmi ingatlant és több mint 700 ezer négyzetméter lakást, valamint 200 ezer négyzetméter logisztikai központot építettek.

Emblematikus fejlesztésük, a Corvin Sétány projekt a Bloomberg által adományozott legmagasabb szakmai elismerést kapta: Európa legjobb vegyes funkciójú ingatlanfejlesztése. Egy éve fejeződött be az újbudai Etele Plaza építése, ahol az üzletek 98 százalékát már bérbe adták. Az M1–M7 autópálya bevezető szakaszánál nemrég épült fel a Budapest One, Közép-Európa egyik legérdekesebb épülete, ahol irodák találhatók.

Az ELTE matematikus szakán végzett, a Harvardon posztgraduális képzésen vett részt. Édesapjával, Futó Péterrel közösen megalapította a Futureal cégcsoportot. Három fiúgyermek boldog édesapja.

A magyarországi sikerekre alapozva kezdődött el a Futureal külföldi terjeszkedése, amit Futó Gábor irányít. Az eddigi legsikeresebb állomás Lengyelország, ahol már négy nagyvárosban fejlesztenek.

Nem maradnak ki a spanyolországi ingatlanboomból sem: a Costa del Sol partvidékén, Fuengirolában ebben az évben felépül a 116 lakásos Jade Tower.

ÉLETÚT (47)

Végel Dániel

18. BECSÜLT VAGYON:

87,5 MILLIÁRD

SCHEER Sándor

Építőipar, ingatlanfejlesztés, kereskedelem

Az infláció és azon belül a meredeken emelkedő építőanyagárak miatt bonyolult évet zárt a Market Építő Zrt., illetve a Market-csoport. Bár a számok összességében kiemelkedő évre utalnak – a Market Zrt. árbevétele 289 milliárd, eredménye pedig 26 milliárd forint volt, a csoport konszolidált árbevétele 312 milliárd forint –, egyes leányvállalatok, így például a villamos szerelés és a szerkezetépítés veszteséggel zártak. A Garancsi Istvánnal közösen birtokolt cégcsoport továbbra is a magyarországi építőipar vezető vállalkozása, a közép-kelet-európai magasépítési piac ötödik legjelentősebb szereplője.

Megrendeléseik döntő többsége, 89 százaléka a versenyszférából származik, 11 százalékot tesznek ki az állami megbízások. (Egy évvel korábban 81–19 volt az arány.)

Kiegyensúlyozott rendelésállománnyal rendelkeznek, hiszen átlag 40-50 projekten dolgoznak egy évben, egy időben 35-38 beruházást kiviteleznek párhuzamosan. Ez nagy rendszert, jó szervezést igényel – ez az erősségük.

Legjelentősebb építkezésük továbbra is a lágymányosi BudaPart, ahol tavaly év végén adták át a Mol toronyházát, azaz a Mol Campust, valamint egy lakó- és egy irodaházat. Jelenleg a 12. épület kivitelezését végzik, még további 15 várható. A teljes projekt befejezési határideje 2026–2027. A Kopaszi-gáton folyó megaberuházásnak a Market tulajdonosa is, és a végösszeg biztosan meghaladja majd a 600 milliárd forintot.

A Market hagyományosan erős az ipari, illetve a logisztikai épületek kivitelezésében, a csoport tavalyi árbevételéből 155 milliárd forintot tett ki ez a szegmens. Olyan nagyberuházásokon dolgoznak, mint például a debreceni BMW-gyár, a dél-koreai SK Innovation iváncsai akkumulátorgyára, a kínai Chervon Auto miskolci üzeme vagy a Siemens Energy budapesti üzemcsarnoka..

Bár az ismert nehézségek miatt az építőipar láthatóan megtorpant, leányvállalatuk, a beruházó Market Asset Management Zrt. folytatja két budapesti nagyberuházásának kivitelezését. A Duna budai oldalán zajlik a Bem projekt, vagyis az egykori Radetzky laktanya épületének újjáépítése, hotellel, irodákkal, kereskedelmi egységekkel. Pesten az egykor a Dürer Kertnek helyet adó Városliget-közeli területen két irodaház épül, és kezdődik három lakóépület építése, utóbbiakban közel 200 exkluzív lakást alakítanak ki. A négyhektáros területen folyó munkálatok 2025-ben fejeződnek be.

Tavaly 113 milliárd forintos bevételi csúccsal zárt a hétezer főt foglalkoztató magyarországi McDonald’s, ami közel 26 százalékos bővülést jelent. A nemzetközi gyorséttermi lánc magyarországi

hálózatát négy évvel ezelőtt vette meg Scheer Sándor; tavaly ez 14 új étteremmel bővült, idén három-öt újabbal számolnak. A közkedvelt „Mekik” felújítása folyamatos, a meglévő egységek 80 százalékánál már befejezték a konyha, a belsőépítészet és az IT-rendszer teljes korszerűsítését. A világ 135 országában működő McDonald’s magyar hálózata nemzetközi összehasonlításban is jól teljesít, a piaci részesedése nőtt, a vevői elégedettség szintén.

A Scheer Sándorhoz köthető vagyonelemek harmadik csoportját a saját tulajdonú ingatlanok alkotják. Az Unione cégcsoportban üzletek, irodák, raktárak, éttermek, hotelek, befektetések mellett egy székesfehérvári bevásárlóközpont található. Tavaly három Family Centerrel bővültek, Sárváron pedig egy 86 szobás új, tematikus hotel kivitelezési munkálatai folynak, utóbbit a tervek szerint idén novemberben adják át. Ezek már évek óta a family office irányítása alatt működnek.

Építőmérnöki diplomát szerzett 1987-ben, majd a Novolit Építőipari Rt.-nél helyezkedett el. Végigjárta a ranglétrát, volt művezető, építésvezető, műszaki igazgató. A Marketet 1996-ban kollégájával alapította, mindössze ötmillió forint kezdőtőkével. Benzinkutakkal és áruházakkal kezdtek, majd egyre jelentősebb épületekre vállalkoztak. A cégbe 2002-be szállt be a Wallis, amely 51 százalékos tulajdonrészt birtokolt 2014-ig. Ezt az üzletrészt vásárolta meg jelenlegi partnere, Garancsi István. Scheer Sándort 2014-ben Az év ingatlanpiaci személyiségének választották, cége, a Market Zrt. volt már Az év vállalata és a legjobb munkáltatója is.

Perger Viktória

BECSÜLT VAGYON: 87

MILLIÁRD

RÉVÉSZ Bálint

Logisztika, szállítmányozás, ingatlanfejlesztés, turizmus

Kelet-Magyarország legnagyobb és legjelentősebb logisztikai cégcsoportját építette fel Révész Bálint az elmúlt évtizedekben, amelynek központja továbbra is Nyíregyháza. A csoport tevékenységi köre szerteágazó. Vannak az alapvállalatok, mint a tiszaújvárosi Révész Trans vagy a nyíregyházi Lerton Trans – amelyek fő tevékenysége továbbra is a fuvarozás, szállítmányozás –, és vannak logisztikával, raktározással, vámkezeléssel és fuvarszervezéssel foglalkozó cégek, amelyek multinacionális vállalatokat szolgálnak ki. A Révész Logisztikai Holding Zrt. a Nyírség központjában már több mint 200 ezer négyzetméteres logisztikai bázissal rendelkezik, és a bővítés folyamatos. Tavaly egy újabb, 23 hektáros területet vásároltak, amelyen a tervek szerint még idén elkezdődhet egy 53 ezer négyzetméteres logisztikai központ építése. Ennek a beruházásnak a részeként épül meg a holding legújabb irányítóközpontja, egy 1500 négyzetméteres irodaház, amelyre nagy szüksége van a vállalatcsoportnak. A komoly logisztikai fejlesztésre is számottevő kereslet van a Nyíregyházán már megtelepedett és a jövőben érkező multinacionális vállalatok részéről. Révész Bálint tervei szerint öt év alatt 130 ezer négyzetméterrel bővül a csoport logisztikai központja, ugyanis csak így tudja kielégíteni a multik egyre növekvő igényeit. Az M3-as nyugati elkerülő területén tervezett új logisztikai egység az autópálya közelsége miatt stratégiailag is előnyt jelent a cégcsoportnak.

Az integrált logisztikai szolgáltatások részeként – több megrendelővel kötött szerződések alapján –alkalmazottakat szállító buszjáratokat is üzemeltet a cég, mintegy 40 buszból álló saját, illetve alvállalkozói flottával.

A cégcsoport továbbra is meghatározó a magyarországi szállítmányozási szektorban. A Révész Trans és a Lerton Trans flottája összesen több mint 500 kamionnal végez szállítást itthon és külföldön. A speciális fuvarozással és szállítmányozással foglalkozó Révész Trans Magyarországon piacvezető ebben a szegmensben, és Európában is az első öt legnagyobb piaci szereplő közé tartozik. A flotta speciális felépítményű járművei folyadékokat, gázokat és különböző ömlesztett termékeket szállítanak Európa szinte minden országába. A hagyományos ponyvás árufuvarozást a Lerton Trans végzi.

A Révész-csoport a ZRENergy Deal Kft. révén a tranzitszállítások mellett földgáz kis- és nagykereskedelemmel is foglalkozik, tavaly a cég áramkereskedelemmel bővítette portfólióját. Révész Bálint jelentős ingatlanvagyonnal is rendelkezik: Nyíregyházán és környékén, Polgáron, Tiszaújvárosban, Kazincbarcikán, Budapesten, Veszprémben, a Balaton mellett és Sopronban is birtokol nagy értékű ingatlanokat. Révész Bálint a másodosztályban játszó Nyíregyháza Spartacus FC futballklub tulajdonosa. A Spartacus-családhoz tartozik a Bozsik Labdarúgó Akadémia, valamint különálló szakágként a Spartacus Torna Club, amely torna és versenyaerobic alap- és utánpótlásképzéssel foglalkozik. A két utánpótlás-nevelő intézmény több mint 500 gyereknek teremt sportolási lehetőséget a szabolcsi megyeszékhelyen.

ÉLETÚT (69)

Karosszérialakatosként végzett, de 1980-tól szállítmányozással foglalkozik. Kamionsofőrből lett a Révész-csoport tulajdonosa. A rendszerváltás után a cég megrendelőinek száma ugrásszerűen megnőtt. 1996-ban megvásárolta az Eurotrans Nemzetközi Fuvarozói Kft.-t, a cégcsoport ekkor vette fel a Révész Eurotrans nevet. A nemzetközi szállítmányozással foglalkozó Révész Eurotrans Kft.-t 2006-ban értékesítette a konkurens Wáberer Györgynek. 2006–2008 között teljes arculat- és struktúraváltáson esett át a vállalat, létrejött a Révész Logisztikai Holding Zrt., amely napjainkra Magyarország

egyik legjelentősebb fuvarozási, szállítmányozási

és logisztikai nagyvállalatává nőtte ki magát.

A cégcsoport a technikai sportokban is aktív. Révész Bálint jóvoltából 2020-ban jött létre a Révész Racing Team (RRT), amely többek között jelen van a kamion-Európa-bajnokság futamain. Az RRT szerződéses pilótája Kiss Norbert kamionversenyző, akivel az élen a csapat 2021-ben, majd duplázva 2022-ben is minden rekordot megdöntött. Kiss Norbert megszerezte harmadik és negyedik egyéni Európa-bajnoki címét, az RRT pedig már kétszeres Európa-bajnok csapat, emellett a digitális bajnokságban is elsöprő győzelmet arattak mindkét évben.

Az RRT tagjaként a Formula 3 Regional ázsiai és európai sorozatában versenyzik Révész Bálint kisebbik fia, Révész Levente. Nagyobbik fia, Révész Tamás – aki édesapja nyomdokain haladva a Lerton Trans vezetőjeként dolgozik a cégcsoportban – tereprallyfutamokon teszteli autóversenyzői képességeit.

BECSÜLT VAGYON:

86,3 MILLIÁRD

LAKATOS Péter

Szerződéses gyártás, ingatlanhasznosítás, telekommunikáció, befektetések

A menedzsment által összeállított üzleti terv annyit ér, amennyit a piac visszaigazol belőle. Ez történt tavaly is: a menedzsment óvatosan tervezett, de végül a Videoton Holding árbevétele 2022-ben forintban 24 százalékkal, euróban pedig 15 százalékkal nőtt. A konszolidált eredmény az árbevétellel párhuzamosan emelkedett, várhatóan nagyobb lesz 25 milliárd forintnál. Lakatos Péter társ-vezérigazgató, 26,5 százalékos tulajdonos véleménye szerint van egy rövid távú ciklus, ami akár negyedévente és iparáganként más ütemben változik, attól függően, mekkora mennyiségre van szükség egy-egy termékből, illetve milyenek az árfolyamok és a bérek. Érdekes, de nem tipikus példa: a barkácskészülékekhez gyártott akkumulátorokból a koronavírus-járvány idején, 2020–2021-ben jelentős, terven felüli rendelések jöttek, mert az emberek otthon maradtak és fúrtak-faragtak. Tavaly viszont inkább utaztak, és ez feltehetően idén is így lesz, ezért most a Videoton hárommilliárd forint értékű raktárkészlettel rendelkezik akkumulátorcellából.

A következő időtáv egy néhány éves ciklus, ahol különböző üzleti lehetőségek adódnak, a kérdés az, ezek közül mennyit sikerül megnyerni (az üzletek megnyerése és a gyártás megkezdése között egy-három év telik el). És végül van még egy ennél is hosszabb ciklus: hogy milyen képességeket, belső folyamatokat sikerül a Videotonnak kialakítania, felépítenie. Ennek a három ciklusnak az egymásra épülése adja ki végül is a cég eredményét.

A Videoton a háztartási gépektől az okosotthonok szerelvényein át a wifiberendezésekig készre csomagolt termékeket gyárt, amelyek közvetlenül áruházakba vagy építkezésekre kerülnek. A lényeg az, hogy a Videoton a vevő által elkészített műszaki rajzokból indul ki (még ha számos módosítási javaslatot tesz is, a végső verziót a megrendelő jegyzi). Akárcsak más magyar vállalkozásoknál, a Videotonnál is a humán erőforrás a szűk keresztmetszet, a gyártósori dolgozóktól a vezérigazgatókig. Egy jól felkészült munkatársat tovább tart kinevelni – nem beszélve a közoktatási és felsőoktatási rendszerben eltöltött meghatározó évekről –, mint amennyi idő alatt egy hiánycikkhez új kapacitást építenek valahol a világban.

A Videoton Holding mellett Lakatos Péternek 33 százalékos tulajdonrésze van a Bravogroupban, amely tavaly 5 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. A cég saját tőkéje 11 milliárd, értékét a CMPB 20–40 milliárd forint közé teszi. Lakatos úgy véli, hogy a Bravogroupban a generációváltás szerencsére sokkal előrébb tart, mint a Videotonban. Ez nem csak a tudatos felkészülésen múlik: más a vagyon nagyságrendje, másképp alakultak a tulajdonviszonyok. Örvendetes, hogy számos kisebb akvizícióval a cég új irányokba tudott elindulni, és az energetika olyan paradigmaváltáson megy át, mint a számítástechnika, a telekommunikáció ment át az elmúlt negyven évben.

Lakatos Péter vagyonkezelő cége, az LPH Kft. korábban 2,65 százalékos részvénycsomagot vett a Masterplastban; a tőzsdei cég tavaly októberben 4100 forintos áron 2,25 millió új részvényt bocsátott ki növekedési tervei finanszírozására. Lakatos Péter és Sinkó Ottó (akinek ugyancsak 2,65 százalékos tulajdonrésze volt a Masterplastban) nem vettek részt a tőkeemelésben. A részvénycsomag piaci értéke 2022 végén elérte az 1,2 milliárd forintot.

A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végzett. 1995-ben került a Műszertechnika Zrt.-hez, ahol öt év alatt küzdötte fel magát a vezérigazgató-helyettesi posztig. Sinkó Ottóval együtt a Videoton társ-vezérigazgatója. Társaival együtt 2008-ban megvásárolta a Műszertechnika informatikai üzletágát, amely ma Bravogroup néven működik. Öt évvel ezelőtt a Szeretem Magyarországot Klubbal útjára indította az ad6kap6.hu elnevezésű internetes portált, amelyet felesége irányít.

Egy másik Lakatos-érdekeltség, a Sziget-alapító Gerendai Károllyal indított közös befektetés, a Lupa Beach tavaly veszteséges volt. – Azok az alapfeltételezések, amelyek alapján befektettünk, nem bizonyultak helytállónak. A Balaton reneszánszát éli az utóbbi időben, a vendégek pénztárcájának kiürítésére hatalmas állami és uniós pénzekkel ellátott, gyakran önkormányzati szereplőkkel versenyzünk, és nem vált életmódi elemmé, hogy munka után kiugrunk Budapest „tengerpartjára”, és ott vacsorázunk egyet – mondta a nagyvállalkozó.

Az Átrium Színháznak helyet adó ingatlan tulajdonosaként Lakatos Péter úgy látja, hogy az Átrium csapata emberfeletti munkával (és a nézők pénzügyi támogatását is elnyerve) talpon maradt. Bebizonyosodott, hogy kimagasló produkciókért az emberek kinyitják a bukszájukat, korábban elképzelhetetlen jegyárakkal is sok a telt ház. „Természetesen továbbra is fáj, hogy nincs valódi versenyhelyzet az állami és önkormányzati színházakkal, s ez így méltánytalan és nem minőségelvű megközelítés.”

ÉLETÚT (61)

MARGIT-SZIGET

BEM CENTER

KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

MARGIT HÍD

EXKLUZÍV IRODÁK

BUDÁN, A DUNA MENTÉN MÁR BÉRELHETŐK!

20.000+ m2 iroda és kereskedelmi terület földszint + 6 szinten

MILLENÁRIS

MAMMUT BEVÁSÁRLÓ- ÉS SZÓRAKOZTATÓ KÖZPONT

SZÉLL KÁLMÁN TÉRI ÁLLOMÁS

BATTHYÁNY TÉR ÁLLOMÁS

349 parkolóhely 3 szinten

Irodaház és 5* boutique hotel szinergia, prémium szolgáltatásokkal

BEKÖLTÖZÉS: 2023. december

WWW.BEMCENTER.HU

Bérbeadás +36 30 655 2648

HALÁSZBÁSTYA

BECSÜLT VAGYON: 80 MILLIÁRD

VAGYONALAKULÁSA

BÁRÁNY László és családja

A magyar baromfiágazat zászlóshajójának számító Master Goodcégcsoportnál a 2022. februárban kezdődött orosz–ukrán háború, az elszálló energiaárak rossz évkezdetet hoztak. A csirkekeltetés, a takarmánygyártás, a vágás és a továbbfeldolgozás is energiaigényes tevékenység.

– Volt olyan hónapunk, amikor a korábbi áramár nyolcszorosát fizettük, ugyanez igaz a gáz árára is – összegezte Bárány László, a cégcsoport alapítója. Nagy szerencse, hogy a madárinfluenza a csirkeágazatban nem pusztított annyira Magyarországon, mint Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Lengyelországban, ahol emiatt rengeteg baromfit kényszerültek leölni.

A tartós csirkehúshiány az árak emelkedését eredményezte, s a cégvezetők előrelátását igazolta, hogy a 2021-ben megvásárolt, jóval olcsóbb gabonával tudták 2022-ben Magyarországon keverni a tápot. A Master Good-csoport teljes árbevétele – beleértve az agrár- és az élelmiszeripari tevékenységeket is – meghaladta a 240 milliárd forintot. Az adózott eredmény 20,2 milliárd, az EBITDA 28,9 milliárd forint volt tavaly, ami rendkívül jónak mondható.

– A kialakult bizonytalan energiaár-helyzet szükségessé tette, hogy racionálisan foglalkozzunk a megújuló energiák alkalmazásával. Az elektromos áram vásárlásának csökkentése elsődleges céllá lépett elő. A kisvárdai baromfifeldolgozó mellé telepített 12 hektáros napelemparkkal szerzett jó tapasztalatok nyomán további 20 hektárnyi földre kerül napelem.

– A két-három évre tervezett, 16 milliárd forintos energiaracionalizálási program végén a gázenergia 45 százalékát takarítjuk meg

a vágóüzemben, a villamosenergia-önellátás szintje 30 százalék fölé megy – sorolta az energiahatékonysági elképzeléseket Bárány László.

A cég piaci helyzetét jelzi, hogy a magyarországi csirkefeldolgozás 45 százaléka jut a kisvárdai üzemre. Ez több, mint az ágazati lista 2–12. helyezettjeinek összes teljesítménye. Európa és a világ egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb gyára található a szabolcsi városban, az óránkénti 16 300 darabos teljesítményt a világon sehol sem képesek felülmúlni.

A távlati tervek között a saját, energiahatékony brojlertelepek építésé mellett a cég életében és fejlesztési céljaiban egyre hangsúlyosabb a zöldgondolkodás. – Ebben az évtizedben minden beruházási cél mögött a fenntarthatóság és a karbonsemlegességre törekvés fog állni – foglalta össze terveiket a cégvezető.

ÉLETÚT (70)

Általános agrármérnökként végzett 1977-ben. A Hunnia Coopnál kezdett dolgozni, ahonnan termelési főmérnökként jött el. 1988-ban hozta létre saját vállalkozását. A néhány ezres baromfitelep pár év alatt a térség legnagyobb integrációja lett, ma pedig már az európai piac meghatározó szereplője. Nős, két fia a vállalkozásban dolgozik. Hosszú éveken át volt a Baromfi Terméktanács, illetve a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetségének elnöke. 2013-ban Debrecenben Az év embere díjjal ismerték el munkáját.

Katona Tamás Béla

EMŐRI Gábor

BECSÜLT VAGYON: 77 MILLIÁRD

Az Elektroimpexnél, majd a Nikexnél kezdte külkereskedői pályáját. Külkereskedelmi közgazdász végzettséget szerzett. A Kontrax Rt.-nél 1990-ben kezdett, később ott ügyvezető igazgató lett. 2006–2007-ben tagja volt az Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt. igazgatótanácsának. Az i-Cell Kft.-t 1998-ban alapította. 2013-ban fejlesztették ki a magyarországi elektronikus útdíjrendszert, a HU-GO-t. Ezt követték az intelligens sebességmérő kamerák, majd az EKAER, a NAV online számlarendszere, a GSM-R II., a FIR – hogy csak a nagyobb projekteket említsük.

Informatika, kereskedelem, befektetések

Az előzetes adatok alapján úgy tűnik, Emőri Gábor cégei 2022-ben hozták a kötelezőt. Ami azt jelenti, hogy a konszolidált árbevétel 40-41 milliárd forint lehetett, míg az adózás előtti eredmény 7-8 milliárd – ezek az egy évvel korábbiakhoz hasonló mértékek.

A csoport kereskedelmi cége, a számos nagy márkát, köztük a Lurpak vajat, a Müller joghurtot és a Starbucks kávét forgalmazó Foodnet Magyarország egyik legjelentősebb disztribútoraként több mint 10 milliárd forinttal járult hozzá a 2022-es összárbevételhez. Ez jelentős előrelépés a tavalyelőtti 7,8 milliárdhoz képest, ami annak ellenére következett be, hogy sokan megkongatták a vészharangot, miszerint a válságot a prémium termékek – mint amilyeneket a Foodnet forgalmaz – szenvedik meg leginkább, mondván, az európai szinten egyedülállóan magas magyar élelmiszerár-infláció miatt nagyot eshet a keresletük. Ez nem történt meg, sőt, még a volumen is tudott nőni. A kedvező tendencia idén folytatódhat –Emőri Gábor minimum 30 százalékos növekedésre számít, egyebek mellett azért is, mert valami „nagy dobásra” készülnek – hogy mire, azt az üzleti életben szokásos módon nem árulta el…

Zajlik az a projekt, amelynek révén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a nagyvállalkozó legismertebb cége, az i-Cell Mobilsoft Zrt. informatikai közreműködésével minimálisra csökkentette az adóelkerülés lehetőségét. „Büszkén olvassuk azokat az adóhivatali közleményeket, miszerint az EKAER (elektronikus árukövető rendszer) és az OSA (online számlázási rendszer) összekapcsolódásának eredményeként elérhetővé vált adatok alapján egyre több adócsalót sikerül elkapni” – osztotta meg velünk Emőri Gábor. Azt is megtudtuk tőle, hogy változások várhatók abban az 58 milliárd forint értékű projektben, amelynek keretében az i-Cell Mobilsoft Zrt. 20 milliárdért végzi a GSM-R II. kommunikációs rendszer megvalósítását.

A cégcsoportban egy lényeges változás történt. Nevezetesen, az i-Cell eladta a közlekedési szektorban tevékenykedő Asura Technologiesben birtokolt kisebbségi részesedését, méghozzá Emőri Gábor tájékoztatása szerint nyereséggel, így tehát ez nagyon jó befektetésnek bizonyult. Az is az elmúlt év fejleménye, hogy az Emőricégek beköltöztek a vállalatcsoporthoz tartozó III. kerületi, Bécsi úti irodaházakba, így azokban most már nincs idegen bérlő.

Eközben halad az indonéz projekt, amelynek keretében az i-Cell a délkelet-ázsiai országban építi ki a magyarországihoz némiképp hasonló autópályaútdíj-fizető rendszert. Ez 300 millió dollár (mintegy 110 milliárd forint) értékű megbízást jelentett magyar cégeknek; az i-Cell a vállalt határidőre leszállította a központi rendszer szoftverét, így részéről nincs akadálya az indulásnak, amelynek időpontját Emőri Gábor reálisan ez év végére, jövő év elejére teszi.

Ugyancsak a Távol-Keleten ért el sikereket a résztulajdonában levő EPS Global Zrt. Az okosparkolási megoldásokat fejlesztő cég Cityzen rendszere már három kínai városban működik, Jangcsung és Csifeng mellett a 2022-es téli olimpia egyik helyszínén, Csangcsiakouban. E projektben az i-Cell hagyományos partnere a ZTE kommunikációs cégen kívül egy másik kínai óriásvállalat, a China Communications Construction Company. Magyarországon elsőként Hévíz vezette be a Cityzent.

Emőri cégcsoportjának két, egészségügyi informatikával foglalkozó érdekeltsége is van, az egyik a Computrend, a másik az IntellFlow.

ÉLETÚT (57)

BECSÜLT VAGYON:

75,5 MILLIÁRD

SINKÓ Ottó

Szerződéses elektronikai gyártás, ingatlanhasznosítás, befektetések

A Videoton Holding árbevételének forintban 24 százalékos, euróban pedig 15 százalékos 2022. évi növekedése látványos – még az ugyanebben az évben 15 százalék körüli magyar és 9 százalék körüli európai uniós infláció mellett is. Az EBITDA, az üzemi eredmény és a konszolidált eredmény az árbevétellel párhuzamosan emelkedett, várhatóan nagyobb lesz 25 milliárd forintnál. A szokásoknak megfelelően a nyereség fele az osztalékalapba kerül, másik fele a saját tőkét gyarapítja.

Az elmúlt évben 2021-hez képest mintegy negyven százalékkal többet, 5 milliárd forintot kellett fizetni az energiáért, noha az elektromos energiát még a korábbi szerződések szerinti fix áron vette a Videoton. Idén tovább nő az energiaköltség, összege 8 milliárd forint körül alakulhat, mivel 2023-ban a társaság már spot árakon vásárolja nemcsak a gázt, hanem a villamos energiát is.

A kérdőjelek közé sorolta Sinkó a geopolitikai helyzetet, és az ellátási láncok kedvezőtlen alakulását, a megnövekedett szállítási időket, a sorozatos alkatrészhiányokat, a vevői igények kiszámíthatatlanságát, a megrendeléseknél sokszor a reálisnál nagyobb vásárlási előrejelzéseket. Ezek összességében azzal jártak, hogy a korábbi években megszokott 40-45 milliárd forintos készlet 2022 közepére 80 milliárdosra nőtt, a forgóeszközigény azonos mértékű növekedése mellett. Sinkó szerint a Videoton stabilitását, prudens gazdálkodását jól mutatja, hogy mindezt belső tartalékokból, hitelek nélkül oldották meg, sőt év végére a készletek emelkedését sikerült megállítaniuk.

Tekintettel arra, hogy a vállalat dolgozói közt igen nagy, sőt folyamatosan növekvő számban vannak Ukrajnából érkezők, a Videoton nagy súlyt helyez arra, hogy kifejezze feléjük együttérzését az orosz agresszió elleni harcukban. Ennek egyik jeleként

többüknek lehetővé tette, hogy családjukat Magyarországra hozzák, nekik is adnak szállást, illetve étkezést, és segítik gyerekeik oktatását. A Videotonnál a contract manufacturing (szerződéses gyártás) mellett az ingatlandivízió is sok tízmilliárdos értéket képvisel. A két divízióra külön-külön lehetne már találni jellemző EBITDA-szorzókat. Első ránézésre 200-210 milliárd forintot érhet a Videoton, de valószínűbb a 250-260 milliárdos összeg, miközben a társaság saját tőkéje megközelíti a 180 milliárd forintot.

Az üzletember valamennyi energiáját a Videoton köti le, ezért olyan külső befektetéseket nem vállal, amelyeket folyamatosan figyelnie, felügyelnie kellene. Egyfajta kivétel a szintén székesfehérvári székhelyű Masterplast: Sinkó cége, az SOH Kft. 2018-ban 2,65 százalékos részvénycsomagot vett a tőzsdén jegyzett társaságban.

Sinkó Ottó az alapítványi formában működő Óbudai Egyetem kuratóriumának tagja. A vezérigazgató továbbra is támogatja a Böjte Csaba által alapított székesfehérvári, illetve polgárdi iskolaházat, ahol 20-20 szegény sorsú gyerek kap ellátást.

ÉLETÚT (65)

A Videoton társ-vezérigazgatója és résztulajdonosa. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végzett, 1995-ben a londoni Brunel Egyetemen szerzett MBA-t. Pályáját a Medicor Rt.-ben kezdte, utána a Műszertechnikában dolgozott, ahol 1987-től a kutatási és fejlesztési osztályt vezette, majd az USA-beli leányvállalatot irányította Clevelandben. A Videoton társ-vezérigazgatói posztját 1992 óta tölti be. Az Óbudai Egyetem kuratóriumi tagja, a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület elnökségi tagja. Két idősebb fia a Videotonban dolgozik vezető pozíciókban, harmadik fia még tanul.

Hepho Photo

Még több abból, amit imádunk.

A képen látható modell illusztráció. Porsche Taycan GTS: Kombinált elektromos fogyasztás, kWh/100km: 23.3–20.3; kombinált CO₂ kibocsátás, g/km: 0; hatótáv km-ben: 439–504 (EAER) · 539–624 (EAER Városban); 04/2023

Porsche Taycan GTS.

BECSÜLT VAGYON:

70,5 MILLIÁRD

NAGY Elek

Ingatlanhasznosítás, kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, személyszállítás

Jövő év végére tervezi a holdingba szervezett céges érdekeltségei működési kialakításának befejezését. A Lexholding néven létrehozott ernyőszervezet célja az átláthatóság és a hatékonyság növelése, valamint a költséghatékonyság emelése. A szerteágazó portfólió működése a digitális transzformációra kíván épülni, a holdingcég egybefogja az eddig különálló vállalkozásokat, vagyis az ingatlanhasznosítást, a bizományi és műkereskedelmi üzletágat, valamint a taxiszolgáltatást. Az idén 250. születésnapját ünneplő Bizományi Áruház Vállalat (BÁV Zrt.) üzletágai, vagyis a zálogház és a műkereskedelem korábban két nagy egységben működtek, mára azonban egységes szervezetet alkotnak. A zálogszektor újabb nehéz évet tud maga mögött, de a szűkös időket megúszták három egység bezárásával; a BÁV magyarországi hálózata most 82 egységből áll. A műkereskedelmi és a zálogüzletág tavaly hektikusan változó árbevétel mellett 2 milliárd körüli eredményt ért el (az extraprofitadó megfizetését nem számítva). A forgalom növelését a zálogba adható tárgyak körének – elsősorban gépkocsik, műszaki cikkek – bővítésével szeretnék elérni. Korábban szó volt arról is, hogy az ország egyik legnagyobb bolthálózatát pénzügyi szolgáltatásokkal bővítsék, de ez az eredeti formában elképzelt módon egyelőre lekerült a napirendről. A BÁV erdélyi hálózata tavaly sem bővült, a forgalom és az eredmény a terveket meghaladóan alakult.

Az Inforg Zrt.-be vonta össze az ingatlanüzletág cégeinek többségét, beolvasztva egy tucat kisebb vállalkozást. Az Inforghoz csaknem 250 ezer négyzetméter alapterületnyi csomag tartozik: irodaházak, raktárbázisok és kereskedelmi ingatlanok. A fejlesztési terveket a tavaly berobbant infláció és a szinte naponta emelkedő építőanyagárak alaposan késleltetik. Ezért nem kezdődhet el az egykori Pénzverde hathektáros épületegyüttesének fejlesztése, továbbá a pesti Kerepesi úton, az Aréna Plaza mellett egy közel kéthektáros területre, valamint a Lurdy Ház melletti egyhektáros telekre tervezett beruházás. A budafoki Duna-parton is rendelkeznek egy héthektáros területtel – egyelőre azt is jelenlegi formájában hasznosítják. A több tízmilliárdos fejlesztések megvalósítását partnerek bevonásával tervezik.

Továbbra is a főváros legjelentősebb személyszolgáltatója a Főtaxicsoport. A koronavírus-járvány idején majdnem 2000 taxisofőr hagyta ott a szakmát, és a flották is csökkentek. A Főtaxi állományába 1400 autó tartozik, ezen belül növekszik a hibrid és az elektromos gépjárművek száma. Két ínséges év után a cég szerény nyereséggel zárta az elmúlt évet.

Erdélyi ingatlanokat hasznosító cége, az Arex FM Kft. jelentős portfólióval rendelkezik, főleg irodaházak, kereskedelmi ingatlanok

tartoznak ide. Befejezés előtt áll az általa alapított alapítványnak adományozott, Kolozsvár melletti gyalui várkastély felújítása. Az 5 millió eurós uniós támogatás az ottani áremelkedések miatt kevésnek bizonyult, így csak újabb pályázati támogatással tudják befejezni a munkálatokat. A római castrumot is magában foglaló kerttel kibővített várkastély a felújítást követően kulturális központként működik majd. Édesapja, a Kossuth-díjas író Méhes György emléke előtt tisztelegve új alapítványt hozott létre tavaly decemberben, ennek célja a Kárpátmedence kulturális, kiemelten irodalmi életének támogatása.

Építészmérnöknek és belsőépítésznek tanult Kolozsváron és Bukarestben, később MBA-t szerzett a mai Corvinus Egyetemen. 1980-ban Magyarországra települt. A kilencvenes évek elején rövid ideig kormányfőtanácsos volt. Bethlen Istvánnal közösen alakította meg a Magyar Vállalkozói Kamarát, majd bábáskodott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) újjáalakításánál, a kilencvenes évek végén rövid ideig az alelnöke volt. Közel húsz év után viszszatért, ma ő a BKIK elnöke. Neve a Vegyépszerben való érdekeltségei és a kétezres évek autópálya-építkezései során vált közismertté. Az erdélyi magyar egyetem újjáélesztéséért, az ottani magyar kultúra és művészet érdekében kifejtett erőfeszítéseiért Báthory-díjat, valamint Kincses Kolozsvárért díjat kapott. Mecénási tevékenységét, a magyar kulturális és történelmi értékek megőrzésének támogatását a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmével ismerték el. Monaco tiszteletbeli konzulja Magyarországon – tavaly St. Charles érdemrenddel tüntette ki II. Albert herceg –, a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend Máltai Lovagok rend tagja. Hobbija az olvasás, a sakk és a síelés.

BECSÜLT VAGYON:

69,6 MILLIÁRD

TIBORCZ István

Ingatlanfejlesztés, pénzügyi szolgáltatások, turizmus, energetika

Az elmúlt évben folytatta növekedését a Tiborcz István által tulajdonolt BDPST Group. A 2015-ben alapított társaság jelentős szerepet tölt be a hazai pénzügyi, logisztikai, energetikai, valamint turisztikai ágazatokban.

A pénzügyi szolgáltatói szektorban tavaly megvásárolta az intézményi és lakossági ügyfelei számára több mint 500 milliárd forint vagyont kezelő Diófa Alapkezelő Zrt.-t; ez az idei év elején egy csoporton belüli átrendezéssel a Gránit Bankhoz került, amelyben a BDPST Group még 2021 végén szerzett tulajdonrészt. A magyarországi bankszektor leggyorsabban növekvő, digitális üzleti modellt megvalósító hitelintézetének számító Gránit Bank által tavaly megvásárolt Equilor Befektetési Zrt. tőkepiaci befektetési szolgáltatóval együtt a BDPST Group pénzügyi lába így már egy klasszikus kereskedelmi banktól a privátbankon át a vagyonkezelésig terjedő termék- és szolgáltatáskínálattal rendelkező komplex pénzügyi szolgáltatói csoporttá vált.

A logisztikai szektorban a BDPST Group az Európa egyik vezető nemzetközi közúti szállítmányozójának, egyben a belföldi áruszállítás és a komplex logisztikai szolgáltatások területén hazai piacvezetőnek számító Waberer’s International Nyrt.-ben szerzett érdekeltséget. Majd az idei év elején a BDPST Group képviselői újabb adásvételi szerződést írtak alá: az alapító Wáberer György részvénycsomagját tulajdonló céget vették meg. A tranzakció a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően zárulhat le. Az energetikai szektorban a Diófa Alapkezelő Zrt.-n keresztül a vezető hazai alternatív energetikai társaságban, az Alteo Nyrt.-ben szerzett tulajdonrészt 2022 végén a BDPST Group.

ÉLETÚT (37)

Szombathelyen született, a város életében évtizedek óta meghatározó szerepet betöltő orvoscsaládban. A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában érettségizett, ezután jogi végzettséget szerzett a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2013 óta házastársak Orbán Ráhellel, három gyermeket nevelnek.

A megváltozott gazdasági körülmények között is növekszik a turisztikai szektorban a BDPST Group. Tavaly megnyitott a főváros legújabb ötcsillagos szállodája, a Verno House, emellett az Adria-palota fejlesztése is folytatódik. A pesti Hotel Dorothea és a Botaniq Budai Klub pedig már az idei évben fogadja a vendégeket. Megújul a Tiborcz István társasága által 2022 decemberében megvásárolt, több mint egy éve zárva tartó, jelentősen leromlott állapotú műemléki védettségű Gellért Szálló épülete.

Idén márciusi fejlemény, hogy Tiborcz István BDPST Groupja megvette a Patricius Borházat. A pincészet Bodrogkisfaludon található, több mint húsz éve üzemel, és az UNESCO világörökségi helyszínei között jegyzett tokaj-hegyaljai történelmi borvidék jeles borászata. A tranzakcióhoz kapcsolódik a Patricius Borházat körülvevő termőterületek megvétele is. Nem ez az első tranzakciója a BPDST-nek a tokaji borvidéken: a csoport 2019-ben vette meg az Andrássy Kúria & Spa szállodát. A cégcsoport az elmúlt évben a Botaniq Collection brand építésének jegyében megkezdte portfóliója átalakítását, és értékesítette két osztrák szállodáját.

Tiborcz István és cégcsoportja 2022-ben hosszú távú stratégiai partnerséget kötött a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel. Az együttműködés értelmében 200 millió forinttal támogatják egy hátrányos helyzetű családokat segítő, komplex térségfejlesztési központ létrehozását a Somogy megyei Kastélyosdombón.

FUTÓ Péter

Ingatlanfejlesztés

Éppen húsz éve (!) szerepelt első ízben a 100 Leggazdagabb magyar listáján Futó Péter, a matematikai tudományok kandidátusa. Akkor vagyonát 13,5 milliárd forintra becsültük, ezzel a lista 15. helyét foglalta el. A vagyon nagy része az 1989-ben alapított Fundy édességgyártó cég 1999. évi eladásából keletkezett. A Fundy tíz év alatt megszázszorozta forgalmát.

Szintén matematikus fiával – aki éppen posztgraduális business képzésen vett részt a Harvardon – a New York-i ikertornyok tetején határozták el, hogy a Fundy értékesítéséből befolyt pénzzel mint alaptőkével belefognak az ingatlanfejlesztésbe.

A családi tulajdonban lévő Futurealcsoport az elmúlt két évtizedben töretlen fejlődéssel a közép-európai térség egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztő vállalkozásává nőtte ki magát. A Futureal három üzletága közül a Cordia profilja a lakóingatlan-fejlesztés, a Futureal Development irodaés bevásárlóközpont-fejlesztéssel foglalkozik. Az egyik legfiatalabb üzletág, a HelloParks feladata pedig az ipari és logisztikai épületek építése.

A nagyságrendek érzékeltetéseként: eddig több mint 700 ezer négyzetméter kereskedelmi ingatlant és több mint 700 ezer négyzetméter lakást, valamint 200 ezer négyzetméter logisztikai központot építettek.

A minőséget reprezentálja a sok szakmai díj, ezek közül kiemelkedik a Bloomberg hírügynökség Európa legjobb vegyes funkciójú ingatlanfejlesztése elnevezésű díja, amelyet a Corvin Sétány fejlesztéséért nyert el a cégcsoport.

A közelmúltban elkészült, illetve a jelenleg zajló fejlesztések közül a legjelentősebb a kelenföldi Etele Plaza bevásárló- és szórakoztatóközpont, valamint a Budapest One irodapark.

ÉLETÚT (77)

Az ELTE TTK matematikus szakán végzett, a matematikai tudományok kandidátusa. Az új évezred elején fiával, Futó Gáborral közösen megalapította a Futureal ingatlanfejlesztő cégcsoportot. Tizenöt éve a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, hét unoka boldog nagyapja.

27. BECSÜLT VAGYON: 69 MILLIÁRD

KERTÉSZ fivérek, Attila és Viktor

Az ARH-cégcsoport – amelybe Magyarországon és külföldön tucatnyi vállalkozás tartozik – 2022ben is szinte kizárólag exportpiacokra dolgozott, az árbevétel 40 százaléka az Európai Unió országaiból, a fennmaradó rész azon kívüli országokból származott. Termékeiket maguk fejlesztik és gyártják, többek között rendszám-azonosító informatikai rendszert, autópálya-útdíj informatikát és intelligens sebességmérő berendezéseket. Utóbbiak a négy gyártócsarnokból álló ipari létesítményükben készülnek, a legkorszerűbb gépek és robotok alkalmazásával, a teljes folyamat itt zajlik az elektronikai panelek beültetésétől az összeszerelésig.

ÉLETÚT (Attila 57, Viktor 55)

A Budapesti Műszaki Egyetem matematikus-mérnök szakán végeztek. Az egyetemi évek alatt kezdtek foglalkozni az agy számítógépes modellezésével. Az érdekelte őket, miként lát az ember, hogyan értelmezi egy kép tartalmát az emberi agy, és lehet-e ezt számítógéppel modellezni. Ez a kutatás-fejlesztési tevékenység indította útjára a vállalkozást 1991-ben.

A 2022-es évet a háború mellett a továbbra is súlyos alkatrészhiány nehezítette. A világon számos nagy projektet a megrendelői oldalon megállítottak vagy átütemeztek a következő évre-évekre, ami tovább nehezítette a szállító cégek helyzetét.

Az ARH Zrt. mindezek ellenére folyamatosan fenn tudta tartani a termelést, sőt az előző évhez képest 10 százalékos növekedést ért el, és előreláthatólag 2023-ban sem lesz fennakadás. Tavaly piacra került a legújabb sebességmérő berendezés, amely elsőként DélAmerikában aratott sikert, és már látható, hogy a diadalútja nem áll meg. A 2021-ben az Egyesült Államokban debütált felhőalapú jármű-azonosító rendszerüket a világ három legjobb ilyen terméke között tartják nyilván. Az ARH Zrt. 2023-ban arra készül, hogy a termelési kapacitása képes legyen a 2022-es volumen ötszörösére.

A magyar és zsidó konyha rejtett és közismert kincseivel, hagyományos és újragondolt ételekkel várjuk vendégeinket a belváros szívébe, immáron 10 éve. Legyen szó üzleti ebédről, vagy személyes vacsoráról, bisztrónk tökéletes választás, ha professzionális vendéglátásra és autentikus gasztronómiai élményre vágyna.

1072 Budapest, Dob utca 26.

Web: www.maceszbistro.hu

Telefon: +36 30 591 0065

BECSÜLT VAGYON: 65,7 MILLIÁRD

Márton

Fejes

SZABÓ Miklós és családja

Három viharos esztendő után jó évet zárt tavaly a debreceni nagyvállalkozó cégcsoportja. A koronavírus-járvány a fogyasztást csökkentette, a madárinfluenza pedig az uniós államok többségében megtizedelte a baromfitelepek állományát. A tavalyi szárazság miatt brutálisan megdrágultak a gabonafélék, mindezekre rakódott rá a háború miatti árnövekedés. A piaci viszonyokat eltérítő magyar „specialitás”, az ársapka a belföldi értékesítésre volt hatással.

Az önmagát is gerjesztő infláció egyre inkább éreztette hatását a kereslet csökkenésében, különösen az év végére – summázta az évközbeni változásokat Szabó Miklós, a debreceni székhelyű Tranzit-csoport alapító tulajdonosa, hozzátéve: korábban az 1-2 százalékos áremelés is nehéz és lassú folyamat volt, tavaly viszont a jelentősebb emelési igényt is elfogadta a piac.

A nagymértékű takarmányár-emelkedés, valamint az energiaárak robbanása 10 milliárdos nagyságrendben növelte az előállítási költségeket, és természetesen a béreket is az inflációhoz kellett igazítani.

Az évente 2 millió libát, 10 millió kacsát és 16 millió csirkét előállító cégcsoportnál a fejlesztések a gazdálkodás természetes velejárói. A nyereséget alapítás óta visszaforgatják a cég működésébe. A nyírbátori vágóhíd teljes rekonstrukciója mintegy 6 milliárd forintba kerül, az állattartó telepek építésére, felújítására 6-8 milliárd forintot költenek. A továbbfeldolgozás korszerűsítése és bővítése Debrecenben és Törökszentmiklóson körülbelül 6 milliárd forint beruházási forrást igényel. Mindezek mellett több területen energetikai fejlesztéseket hajt végre a cégcsoport.

A késztermékeket gyártó Marnevall Zrt. megvásárlása jó döntésnek bizonyult, mivel egyre nagyobb az igény a félkész, illetve konyhakész termékekre. Meg kell jegyezni, hogy jelentős változás észlelhető a hús nélküli élelmiszer keresletében – foglalta össze az elmúlt évet az alapító, hozzátéve, hogy 2022-t mintegy 125 milliárd forint összesített árbevétellel zárta a cégcsoport.

Harminckét éves fennállásuk óta a rászorulók állnak karitatív tevékenységük fókuszában. Gyermek- és egészségügyi intézményektől a sérült embereket gondozó intézeteken és a bentlakásos otthonokon át a daganatos gyerekek gyógyítására felesküdött Mosoly Alapítványig számos jó ügyet támogatnak erőjükhöz mérten.

Jól fizető főmérnöki állást hagyott ott vállalkozása kedvéért 1990-ben: mérnök-közgazdászként a műszaki és termelési területet irányította egy állami cégnél. Egy szatmári kis faluból indult, így a mezőgazdaság sosem állt tőle távol. A ma főleg a baromfiágazatban tevékenykedő Tranzit-Ker Zrt. almaexporttal kezdte tevékenységét, és mivel a partnerek nem mindig tudtak pénzzel fizetni, műtrágyát vagy mezőgazdasági gépeket is elfogadtak ellenértékként. Így kezdődött műtrágya-kereskedelmi tevékenységük, amely azóta is önálló ágazat a csoportban. Szabó Miklóst 2014-ben Debrecen díszpolgárává választották.

BECSÜLT VAGYON: 65 MILLIÁRD

SZATMÁRI Zoltán

Kereskedelem, agrárium, élelmiszeripar, ingatlanfejlesztés

Újabb bevételi csúccsal zártak a Szatmári Zoltán tulajdonában

lévő cégek. A csoportszintű forgalom 165 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 125 milliárdról. Az árbevétel több mint felét, 85 milliárd forintot a Szatmári Épületgépészeti és Fürdőszobai Szakáruházlánc adta. Az épületgépészeti termékeket forgalmazó hálózat Keszthely, Tata, Szentendre és Dunaújváros után tavaly Karcagon és Budapesten bővült új egységgel. Idén már megnyílt egy áruház Budapesten, és várható egy kiskunhalasinak az avatása.

Idén év végére halasztódott a raktárbázis bővítése és korszerűsítése, az új, 14 ezer raklapnyi áru befogadására képes raktárat csak féléves csúszással tudják átadni. Az értékesítés új platformját is idén vezetik be: a tervek szerint tíz csomagautomatát állítanak fel, elsősorban olyan kisvárosokban, ahol még nincsenek Szatmáriáruházak. Ezekbe magánmegrendelők és szerelők is rendelhetnek termékcikkeket az online áruházon keresztül.

A terményárak növekedése ismét nehéz helyzetbe hozta a Szatmári-malmokat. A búza árának erőteljes emelkedésével nem tudott lépést tartani a liszté, és áruhiány is nehezítette a termelést. Ennek ellenére tovább folytatódtak a bővítések és korszerűsítések. Jászberényben új malmot építettek a meglévő mellé – ennek átadását idén nyárra tervezik –, így az ottani kapacitás napi 470 tonnára bővül. A karcagi malomba új silókat telepítettek. Szegeden is új malomépületet avatnak ez év végén. Az ottani két üzem együttes kapacitása napi 350 tonnára emelkedik.

A tavalyi súlyos aszály miatt a malmok kapacitása nem nőhetett: maradt évi 350 ezer tonna. Ugyanez volt érvényes a kukoricalisztre, az éves termelés 25 ezer tonna maradt. A tavalyi kritikus évben lenullázódott az export, amely korábban a termelés 25-30 százalékát tette ki. A malomipari ágazat árbevétele mindezek ellenére – az erősen emelkedő áraknak „köszönhetően” – meghaladta a 40 milliárd forintot.

ÉLETÚT (63)

Első munkahelye a Jászberényi Hűtőgépgyár karbantartóüzeme volt. Vállalkozói korszaka 1985-ben kezdődött, a Hőlégterv gmk tagjaként gázvezetékeket szerelt. A nyolcvanas évek végéig nem volt Jászberényben gázkészülékeket, gázszerelési anyagokat, alkatrészeket forgalmazó üzlet – ezt vette észre Szatmári Zoltán, és 1990-ben nyitott egy szaküzletet a feleségével. Cégbirodalma azóta jelentősen kibővült. Jászberény díszpolgára, 2022-ben Az év üzletembere lett.

A mezőgazdasági üzletág forgalma a 2021-es szintet tartotta, a tejiparé meghaladta a 30 milliárd forintot 2022-ben. A tejtermelést, a sertés- és a szarvasmarhatartást egyaránt sújtotta a szárazság és a takarmányhiány. A Szatmári-tejüzemekből így is már napi 350 ezer liter tejet szállítanak a boltokba. A korábbi tervek úgy szóltak, hogy az állományt 1800 fejőstehénre növelik, ez reálisan 2024 végére valósulhat meg.

A feldolgozott tej 30 százalékát továbbra is „házon belül” fejik, 70 százalékát vásárolják. Tavaly kétmilliárdos beruházással korszerűsítették a Jásztej technológiáját, idén pedig ugyanennyit fordítanak a miskolci üzem környezetvédelmi fejlesztéseire. Váci üzemük továbbra is a laktózmentes és a biotejek első számú gyártója.

A tavalyi súlyos aszály ismét felhívta a figyelmet az öntözés fontosságára. Az öntözési terület 2021-ben 400 hektárral bővült, és újabb 350 hektárral kívánják bővíteni.

Az autókereskedelmi üzletágban a Ford és a Skoda személyautók forgalma tavaly a 2021-es szinten maradt. Az eladott darabszám ugyan csökkent, de az áremelkedések miatt az árbevétel nőtt.

Jászberény központjában tavaly novemberben adták át a 25 szobás Hotel Szatmári ***superiort. Tavaly tavasszal elkészült egy kisebb, 54 lakásos lakópark Gyöngyösön, az év végén pedig Győrben indítottak új fejlesztést, egy 10 ezer négyzetméteres iroda–üzlet–lakás komplexumot hoznak létre.

30. BECSÜLT VAGYON:

62,3 MILLIÁRD

VAGYON ALAKULÁSA

DUNAI György

Építőipar, turizmus, borászat

Úgy tűnt, nem indul jól az év a Dunai György érdekeltségi körébe tartozó cégek számára, de a végére némileg kiegyenesedtek a dolgok, még akkor is, ha néhány homokszem azért folyamatosan került a gépezetbe. Talán egy bankcsőd okozta a legnagyobb fejfájást a vállalkozónak. Az orosz Sberbank bedőlése hónapokig tartó bizonytalansággal járt, végül azonban hozzájutottak az összes ott tartott pénzükhöz. A cégcsoport két útépítéssel foglalkozó vállalkozása közül az EuroAszfalt Kft. a magyarországi megbízásokat teljesíti, míg a Betonútépítő Zrt. külföldön is jelen van, elsősorban Srí Lankán. Az ázsiai szigetország viszont szintén bajba, pontosabban csődbe került, így az ottani munkák részben ellehetetlenedtek. A Betonútépítő Zrt. Srí Lanka infrastruktúra-fejlesztési programjában vesz részt, és ez valószínűleg folytatódik, ha megérkezik a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank segítsége. Két nagy felüljáró építésére kötöttek szerződést a főváros, Colombo közelében, a húszmilliárd forintos beruházás részben a magyar Eximbank segélyhitelével valósulna meg. A Betonútépítőt nem érte veszteség, az elvégzett munkákat még az államcsőd előtt kifizették.

A főleg magyarországi útépítéseken dolgozó EuroAszfalt árbevétele 2020-ban még 36 milliárd forint volt, tavaly csak 16,3 milliárdot tett ki. A Betonútépítő forgalma 5,8 milliárd forint körül alakult. Az adózás előtti eredmény összesen közel egymilliárdos szintre rúgott.

A vízépítéssel foglalkozó Kötiviép’ B Kft.-t – amely 2022-ben 7,9 milliárd forint árbevételt és 386 millió forint adózás előtti eredményt ért el – a tulajdonos tavaly eladta, de előtte egymilliárd közeli osztalékot tudott kivenni. A céghez a közelmúltban olyan jelentős munkák tartoztak, mint a tiszalöki duzzasztómű rekonstrukciója, a tiszalöki vízlépcső és hajózsilip felújítása.

Az EuroAszfalt több hazai útszakasz megújításában vett részt. Ezek közül jelentősebbek a 7. sz. elsőrendű főút (Budapest–Székesfehérvár–Letenye), a 83. sz. főút, illetve az M4 gyorsforgalmi út. Az útépítések mellett ismét számottevően hozzájárultak az árbevételhez az észak-magyarországi szennyvíz elvezetési és -kezelési fejlesztési projektek, például Komárom csatornahálózatának kiépítése és a kenézlői, illetve berettyóújfalui vízminőség-javítási projektek.

Együttesen 300 hektár szőlővel rendelkezik Dunai György két borászata Szekszárdon és a Mátraalján. A Bodri és a Dubicz borászatokban tavaly 1,3 millió, illetve mintegy 800 ezer palacknyi bort készítettek; ez volt az első év, amikor nem adtak el szőlőt, hanem mindet saját üzemeikben dolgozták fel. Újraindult az export is, Lengyelország, Kína és az Egyesült Államok irányába.

Évek óta terveznek turisztikai fejlesztést Mátraalján. A gyöngyösi borpalota, egyben a borászat központja Gyöngyös belvárosában van. A részben műemléki védettségü épületből lassanként kiköltöztetik a borászatot, és ha sikerül pályázati támogatáshoz jutni, akkor szállodává alakítják át.

A csoport egyéb idegenforgalmi beruházásai Visegrádon, Pakson és Budapest közelében találhatók. A visegrádi termálwellnesshotel felújítása befejeződött, Pakson az atomerőmű-építés részbeli megfeneklése miatt csak időszakosan tartanak nyitva. Budapest határában működik a 21 szobás Duna Garden Hotel, ennek felújítását tavaly kezdték el.

Dunai György ingatlanportfólióját – amelyben több irodaház is található – a DBI Kft. fogja össze. A DBI-cégcsoport tavaly mintegy 5 millió eurós forgalom mellett közel egymillió eurós eredményt tudott elkönyvelni a tulajdonos sikeres pénzügyi tranzakcióinak nyereségei mellett.

Egyéb kisebb cégek is nyereséget termeltek, ezért a forgalom visszaesése, az aszály, a bankcsőd és a Srí Lanka-i államcsőd ellenére a cégcsoport végül nem zárt rossz évet.

Építőmérnöki diplomájának megszerzése után a Betonút Zrt. jogelődjénél helyezkedett el és jutott el egészen a vezérigazgatói székig. A privatizáció után tulajdonosként is folytathatta addigi munkáját.

ÉLETÚT

BECSÜLT VAGYON: 61 MILLIÁRD

HARSÁNYI Zsolt

Kereskedelem, agrárium

A felpörgő modernizáció és a kedvező pályázati lehetőségek következtében a mezőgazdasági gépek értékesítése tavaly minden várakozást felülmúlt. Nem volt ez másképp a bajai székhelyű Axiál Kft.-nél sem: a mezőgazdasági, építőipari, illetve anyagmozgató gépek értékesítésével, szervizelésével és alkatrészellátásával foglalkozó társaság nettó forgalma jelentős mértékben, 155 milliárd forintra nőtt. Építőgépből 467-et, betakarító gépből 138-at, mezőgazdasági anyagmozgató gépből 107-et értékesítettek, a 448 eladott traktorral pedig a magyarországi piac 18,3 százalékát fedték le. Alkatrészforgalmuk értéke 2022-ben elérte a 37 milliárd forintot.

A forgalom növekedése a forint euróhoz viszonyított, trendszerű gyengülése és az átgondolt készletezés mellett a digitális átálláshoz kötődő, precíziós gépfejlesztési pályázatokhoz kapcsolt finanszírozási konstrukciónak volt köszönhető. Országszerte 192 milliárd forint ígérvényt adtak ki, ebből minden negyedik forint az Axiálhoz kapcsolódik. Komoly kihívást jelentett viszont az alkatrészellátás akadozása – sok hegesztett alapanyag, alkatrész, csapágy korábban Ukrajnából és Oroszországból érkezett –, az elszálló alapanyag- és energiaárak (különösen a jelentősen dráguló üzemanyag) és a rendkívül száraz időjárás. Az ország keleti felében jószerivel alig arattak, azaz nem koptatták a gépek alkatrészeit, így szervizelni vagy cserélni is jóval kevesebbet kellett – és a gazdáknak is kevesebb pénzük volt.

A társaság több jelentős befektetést is végrehajtott 2022-ben. Miskolci telephelyét zöldmezős beruházással egy nagyobb alapterületűre cserélte a közeli Felsőzsolcán. Baján az új műhely 830 négyzetméteren, 12 ipari kapuval fogadja a gépeket. E két

beruházás 2,2 milliárd forint értékben valósult meg. Idén Pécsen, Székesfehérváron és Szolnokon építenek új műhelyeket a bajai központi telephely további bővítése mellett.

Harsányi Zsolt kisebb, mezőgazdasági vállalkozásai is állták a sarat tavaly: földrajzilag jól diverzifikált vetőmagtermesztő cégének vélhetően nem lesz értékesítési problémája a szárazság miatt a keresleti piacon, igaz, a kiesett orosz vevőket még időbe telik helyettesíteni. A mintegy 3000 tehénnel a magyarországi tejtermelés 1,5 százalékát adó vállalkozásai is eredményesek: bár a költségszint brutálisan nőtt, az emelkedő árak mellett a professzionális szakember megtalálja a számítását.

A mezőgazdasági gépészmérnöki diploma megszerzése után a Bajai Kukoricafejlesztési Rendszer szervizmérnöke lett. Az Axiál Bt.-t 1991-ben alapította másodmagával, a cég egy évvel később a család tulajdonába került, és azóta is így működik. 2016-ban már 19 telephelyen álltak partnereik rendelkezésére. Harsányi Zsolt 1998-ban lett a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elnökségi tagja, majd a szövetség elnöke. 2002-től tagja a mezőgazdasági gépforgalmazók nemzetközi szervezetének (CLIMMAR), amelynek háromszor három évig alelnöke is volt. A gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának tiszteletbeli professzora.

32. BECSÜLT VAGYON:

59,8 MILLIÁRD

VAGYONALAKULÁSA

45,3

Az étrend-kiegészítők és a speciális élelmiszerek piaca felfutóban van, évi 8-10 százalékkal növekszik. Ezt a hullámot lovagolta meg sikeresen tavaly is a 45-45 százalékban Lévai Bálint és Lévai Balázs, 10 százalékban pedig az alapító szülők, Katalin és Ferenc tulajdonában álló BioTechUSA-cégcsoport.

Az Európa egyik legnagyobb étrendkiegészítő- és speciálisélelmiszer-gyártójának, illetve forgalmazójának számító csoport árbevétele 40 százalékkal, 80,4 milliárd forintra nőtt, EBITDAmutatója pedig meghaladta a 11,5 milliárd forintot. A vállalatcsoport 300 új termékkel bővítette portfólióját, és 17 új üzletet nyitott; összesen 2000 termékkel, 50 webshoppal, 279 franchiseüzlettel, 1800 munkavállalóval és 4500 partnerrel van jelen több mint száz országban.

A BioTechUSA márkán túl a Scitec Nutrition, a Builder webáruház, az egyedi keverőpalackokat gyártó ShakerStore és a vitaminkészítményeket forgalmazó VitaminShop egyaránt a folyamatosan terjeszkedő csoport része, és az újonnan indult Apparel sportruházati üzletág is fontos elem.

A teljes árbevétel mintegy 80 százaléka származott exportból; a cégcsoport árbevétel-növekedése felerészben a forint gyengülésének tudható be.

A nemzetközi bolthálózat 216 százalékos (!) forgalomnövekedést produkált. Megőrizték a piacvezető helyet Görögországban, emellett Norvégiában és Franciaországban is rekordárbevételt könyvelhettek el. Franciaországban, Németországban és Szlovákiában új egységek nyíltak. A 2023-as évben a terjeszkedési célpontok között

Élelmiszeripar és -kereskedelem

szerepel Kolumbia, Mexikó, Chile, Peru, Ecuador, Délkelet-Ázsia, Kína, India, Omán, Szaúd-Arábia, valamint Indonézia.

A társaság tavaly elindította történetének legnagyobb beruházási hullámát: összesen 11,5 milliárd forintból többek között befejeződött a szadai logisztikai központban az új alapanyagraktár kialakítása, amely további 5000 raklap tárolására alkalmas. A szadai üzemben két új gyártósort létesítenek prémium fehérjeszeletek előállítására, amivel végül évi 110 millió darabra emelkedik a szeletgyártó-kapacitás, és 100 új munkahely létesül.

A cég jogelődjét, a JLM Powerline Kft.-t 1993-ban alapította Lévai Ferenc. A BioTechUSA márkanéven futó termékcsaládot előállító cég két fia, Balázs és Bálint 45-45 százalékos tulajdonában van, a szülők 10 százalékot tartottak meg. A két ifjabb Lévai a bécsi közgazdaság-tudományi egyetemen végzett, 2010 óta dolgoznak a családi vállalkozásnál, amelynek vezetését 2014-ben vették át.

33. BECSÜLT VAGYON:

58,2 MILLIÁRD

NYÚL Sándor

Ingatlanfejlesztés, befektetések

Idén öt éve halt meg Demján Sándor, a legújabbkori magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb alakja. Cégcsoportjának, a TriGranitnak (később Gránit Pólus) az értéke egykor meghaladta a félmilliárd eurót. Nyúl Sándornak több cégben volt részesedése Demjánnal együtt, de a hajdani közös portfólióban lévő tulajdonrészek kivásárlása még ma is perek tárgya. Néhány kisebb vagyonelem eladása már folyamatban van, s ez biztató jel lehet a Demján-örökösökkel évek óta tartó nézeteltérések lezárására. Nyúl Sándor az elmúlt években fontos ingatlanbefektetőként jelent meg Budapesten és külföldön is. Magyarországon, Németországban, Romániában, Montenegróban, Spanyolországban – részben fiaival közösen – jelentős fejlesztéseket valósított meg, értékesítették a Tenerifén és Montenegróban elkészült nyaralóingatlanokat. A pesti belvárosban, illetve Kolozsváron tulajdonolt és bérbe adott üzletek nyereségessége az euró–forint árfolyam alakulása miatt tavaly is nőtt. A covidos restrikciók megszűnte lendületet adott a kulturális turizmusban érdekelt, felesége által menedzselt vállalkozásának.

Pénzügyi portfóliójában tavaly némi átrendezést hajtott végre: részvényeket és kötvényeket értékesített, valamint növelte a nemesfémek részarányát a teljes befektetési csomagon belül.

Továbbra is megjelenik befektetőként a startupszférában. Tavaly egy olasz kiberbiztonsági cégcsoportban szerzett részesedést, és az Abacus Holdings Kft. elnöki posztját is betöltötte. Továbbra is nagy fantáziát lát a minőségi oktatásban, tőkét emelt az egyik legsikeresebb magániskolában, a Budapest Schoolban.

Változatlanul kisebbségi tulajdonos a Demján Sándor alapította Gránit Bankban, ahol a felügyelőbizottság elnöke. A dinamikusan fejlődő pénzintézet ma már részben Tiborcz István tulajdonában van, ő a közelmúltban jelentős tőkeemelést hajtott végre benne.

Új, izgalmas befektetési terület is megjelent Nyúl Sándor portfóliójában: egy Észak-Amerikában bejegyzett, a gyorsan terjedő mesterséges intelligencia használatán alapuló, személyre szóló rákgyógyításban tevékenykedő vállalkozásban kötelezte el magát „angyal befektetőként”. A digitális technológia fejlesztését is ígéretes területnek látja, ezért invesztált az amerikai Vaisual startupvállalkozásba. Észak- mellett Dél-Amerika sem maradhat ki: az energiahelyzet javítása érdekében, kolumbiai feketeszénbányákkal együttműködve, európai szénexporttal foglalkozó vállalkozás felépítésébe vágott bele. Nyúl Sándor unalmasnak semmiképp sem mondható portfóliójának kezelésében egyre nagyobb szerepet vállalnak gyermekei.

Versenyszerűen sportolt, mellette közgazdász diplomát szerzett. A nyolcvanas években részt vett a legendás Skála Coop Rt. megalapításában. A rendszerváltást követően az Euroinvest vezérigazgatójaként tevékeny szerepet játszott a Videoton és a Taurus privatizációjában. 1994–1997 között a Közép-európai Fejlesztési Társaság (CEIC Holding) alelnökeként a külkereskedelmi üzletágat irányította. Éveken át töltötte be a Demján Sándor vezette TriGranit ingatlanfejlesztő cégcsoport operatív vezérigazgatói posztját, résztulajdonos is volt benne. Hobbija a vitorlázás, a tenisz, a síelés és a kerékpározás.

HA ÚJ LAKÁS, AKKOR CORDIA!

Keresse energiahatékony lakásainkat!

IX. kerület

XIII. kerület

XIV. kerület

IX. kerület ENERGIAHATÉKONY LAKÁSOK

XI. kerület

IX. kerület

I. kerület

VIII. kerület

VIII. kerület

VIII. kerület

4

BECSÜLT VAGYON:

56,5 MILLIÁRD

NAGY György

Energetika, logisztika, kommunikáció, ingatlanfejlesztés

Továbbra is a Westbay Kft. köré és alá csoportosulnak Nagy György vállalkozásai, köztük a HO-ME 2000 Vagyonkezelő Kft. A cégcsoport konszolidált árbevétele a 2021-es 92 milliárd forint után tavaly 94,5 milliárdra nőtt. Ebben szerepet játszott az Erdért-Tuzsér Zrt. eladása. A Kedves Ferenccel közösen birtokolt faipari vállalkozást két évvel ezelőtt korszerűsítették, majd tavaly értékesítették. A vevő nem a korábbi osztrák érdeklődő lett, hanem egy magyarországi bejegyzésű cég.

A portfólió meghatározó eleme a Masped. A patinás logisztikai cég eredménye tavaly 1,2 milliárd forint volt. A csepeli szabadkikötő – amelyben a Maspednek 40 százalékos tulajdonrésze van – tavaly 4 milliárdos EBITDA-t termelt. (A kikötői társaság 60 százaléka fölött Csányi Sándor cége, a Bonitás 2002 Zrt. rendelkezik.) A Masped-örökség része a balatonfüredi „görög falu”, a kiemelt helyen lévő, évek óta parlagon heverő terület hasznosítására a füredi önkormányzattal próbálnak megoldást találni. A csepeli kikötőben tavaly két nagy méretű csarnokot adtak át, ezekben az OTP Bank irattára és nyomdája kapott helyet. Idén egy 12 ezer négyzetméteres csarnokkal folytatódik a terület fejlesztése.

Az energetikai üzletág meghatározó részét teszik ki a napelem-beruházások. Kecskemét közelében egy 100 hektáros, 47,6 MW kapacitású napelemparkot adtak át, amelynek beruházási értéke 14 milliárd forint volt. (Ebben a MET – lásd Lakatos Benjamin szócikkét – 20 százalékos tulajdonrésszel bír.) Az üzletág tavaly 2,2 milliárdos EBITDA-val zárt.

Nehéz évet tudhat maga mögött a palackos gázt forgalmazó Prima Energia. Az emelkedő gázárak és a tavaly is érvényben lévő árplafon mellett ugyan 30 milliárdra nőtt az árbevétel, de a cég eredménye csökkent.

Alsónémediben átadták a betonelemeket gyártó Inetont, a 15 milliárd forintos befektetéssel tető alá hozott üzem évente 20 milliárd forint értékben bocsát ki majd termékeket. Az itt készülő elemeket a piacon értékesítik, illetve a saját építőipari cégnél is felhasználják (először a csepeli szabadkikötő csarnoképítéseinél vették igénybe őket). Az Ineton a tervek szerint a lakásépítésben tevékenykedő fejlesztőknek is gyárt majd termékeket.

A debreceni központú, növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó Chemical-Seed Kft. fennállásának legjobb évét zárta: a 2021-es 27,8 milliárd forintos árbevételt 32 milliárdra növelték tavaly, az adózás előtti eredmény pedig meghaladta az 1,2 milliárd forintot.

Nagy György résztulajdonosa a győri székhelyű Somogyi Elektronic Kft.-nek, az elektromos szerelékeket és alkatrészeket forgalmazó vállalkozás tavaly 11 milliárdos árbevételt tudott felmutatni (2020-ban ez még csak 8,2 milliárd volt), az EBITDA pedig 1,4 milliárd forint lett.

Az ingatlanüzemeltetésre szakosodott ICON Property Management 4,8 milliárd forintos árbevétellel zárta az elmúlt évet. A cég több mint 400 ezer négyzetméternyi, zömmel irodaház-terület üzemeltetését végzi.

A kommunikációs szektorban veteránnak számító Cafe-csoport tavaly 8,8 milliárd forintos árbevételt és 760 milliós EBITDA-t ért el itthon és külföldön. A Cafe végzi az OTP Bank teljes kommunikációját.

Diplomáját a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén szerezte. Veres Tiborral közösen hozta létre 1990-ben a Wallis Holding Kft.-t, ennek a vezérigazgatója volt 2000-ig. Később tulajdonrészét Veres Tibornak értékesítette, és kivált a vállalat vezetéséből. 2004-ben kezdte el felépíteni a Westbay-csoportot, amelyet ma is irányít. Nagy György a Magyarországon viszonylag ismeretlen jeges sportág, a curling világbajnoki ezüstérmese. Másik kedvenc sportága a sportlövészet, ezt 1979 óta űzi. A magyar szövetség elnökének 2012-ben, az európai szövetség elnökségi tagjának 2013-ban választották meg.

ÉLETÚT (58)

NAGYGYÖRGY Tibor

BECSÜLT VAGYON:

54,7 MILLIÁRD

A Biggeorge márkanév és a Biggeorge Holding alapítója és tulajdonosa, a Biggeorge Property Zrt. vezérigazgatója. Első vállalkozása Biggeorge’s Enterprises néven indult el, eleinte diplomatáknak és külföldi üzletembereknek kínált lakásbérleti megoldásokat, továbbá ingatlanok bérbevételével és üzemeltetésével is foglalkozott. Az Európai Ingatlanbefektetési Alap nyílt végű ingatlanalapot 2000-ben hozta létre. A társaságot 2004-ben értékesítette az UniCredit Banknak.

Ingatlanfejlesztés, ingatlanszolgáltatások

Harminckét éve kezdődött az egyik legnagyobb magyar magántulajdonú, vertikálisan integrált ingatlanos cégcsoport története: a Biggeorge Holding mostanra számos ingatlanpiaci – fejlesztő, befektető, vagyonkezelő, közvetítő, finanszírozó, pénzügyi tanácsadó, létesítménygazdálkodó – vállalkozást fog össze.

A cégcsoport teljesítményéből 2022-ben is jócskán kivette részét az ingatlanfejlesztéssel, vagyonkezeléssel, alapkezeléssel és létesítménygazdálkodással több mint húsz éve foglalkozó Biggeorge Property Zrt. Átadták az óbudai Duna-parton elhelyezkedő, mintegy 5 hektár alapterületű, összesen 438 lakásos Waterfront City első két ütemét. A Dagály Residence után Westside Residence néven készült el a társaság egy másik, 212 lakásos fejlesztése a XIII. kerületi Bulcsú utcában. Folyamatban van a megújuló Ferdinándnegyedben a Westside Garden megépítése, ebben 159 lakás lesz, amelyek átadása 2024-ben várható. A Waterfront City harmadik ütemét 2023-ban, negyedik ütemét pedig 2024-ben tervezik átadni, így további 456 lakást vehetnek át tulajdonosaik. A Mester utcai Spirit Residence 210 lakást kínál 2023. végi átadással. A Biggeorge Property Balatonszemesen is jelen van egy 153 lakásos beruházással, valamint Siófokon készítik elő a 69 lakással rendelkező Silverbay Residence-t.

A Biggeorge Property jelenleg már összesen több mint 300 milliárd forint értékű ingatlanfejlesztési projektet kezel. A 2005-ben létrejött Biggeorge Alapkezelő által kezelt alapok ingatlan-eszközállománya meghaladja a 100 milliárd forintot.

A cégcsoport, meglátva a logisztikai szektorban rejlő lehetőséget, 2020-ban LogStar néven elindította logisztikai üzletágát. A LogStar Park Budapest Városkapu fejlesztésük a XV. kerületben található, ahol négy épületben közel 35 ezer négyzetméter bérbe adható területet építenek. Tavaly két épület készült el, ezeket át is adták bérlőiknek, így 2023-ban már csak két épület befejezése és bérbeadása van hátra. Emellett idén elkezdődik a Törökbálinton épülő LogStar Park West Gate-ben egy új, 8200 négyzetméteres logisztikai csarnok kivitelezése, valamint hamarosan indul Székesfehérvár mellett az összesen 300 ezer négyzetméteres szabadbattyáni fejlesztésük. Portfóliójukhoz tartozik a német Rudolph Logisztika által bérelt modern csarnok Győrben, a Tatai Logisztikai Park egyik, két részből álló épületegyüttese, valamint logisztikai épületek a budapesti Illatos úton, illetve Megyeri úton.

A Biggeorge Holding új vállalatot alapított az Energy Independence Kft.-vel, 8G Energy Holding Zrt. néven, amely a fenntarthatóság jegyében megújuló energiák hasznosításával foglalkozik.

A holding cégei közül a lakosság előtt talán legismertebb Otthon Centrum ingatlanközvetítő sikeres évet zárt, annak ellenére, hogy 2022-ben piaci becslések szerint nagyjából 125 ezer ingatlan-adásvétel jött létre, ami több mint 20 százalékkal maradt el a 2021-es eredménytől. A társaság fejlődése nem állt meg, 2022-ben megvásárolta az Open House ingatlanközvetítő cég többségi részesedését, és ezt a brandet is fejleszteni kívánja.

ÉLETÚT (51)

36. BECSÜLT VAGYON: 54,3 MILLIÁRD

HERDON István

Kockázatitőke-befektetői cégcsoportja, a Xanga Investment & Development Group Miskolcon és Nyíregyházán is beruházott. Utóbbi helyen ipari infrastruktúra-fejlesztésbe kezdtek, két projekt elindult, valamint befejeződött egy 200 fős dolgozói service apartman építése. Miskolcon elkészült egy összesen 30 ezer négyzetméternyi inkubátorfejlesztés első, 6000 négyzetméteres üteme. A Xanga-csoport a Debrecenben épülő BMW-gyár beszállítóinak is partnere. A csoport tavalyi, döntően bérleti díjakból származó eredménye meghaladja az 5 milliárd forintot.

– A koronavírus-járvány alatt nem álltunk le, ennek köszönhetően hat beruházásunk elkészült. Ezt követően élénkülést tapasztalunk, BMW-beszállítók tucatjaival tárgyaltunk, mert a Határ úti ipari parkunk az épülő autógyár öt kilométeres körzetén belül van, ami sok vállalkozásnak tökéletes helyszínt jelent! – összegezte a legfontosabbakat Herdon István. A cégcsoport Debrecen város stratégiai partnere a repülőtér és üzleti környezete fejlesztésében, három új beruházást fejeztek be: elkészült a karbantartó hangár, egy új irodaház, és bővült a tűzoltó-szimulátor bázis. Debrecen 750 hektáros Déli Ipari Parkjában már nagyon kevés szabad terület van, a Xanga mintegy 20 hektáros területén tavaly tavasszal kezdődőtt meg egy 15 ezer négyzetméter alapterületű multifunkcionális csarnok építése (a Szinorg cégcsoporttal közösen), év végére 90 százalékos készültségnél a bérlő megkezdte a technológia telepítését.

A cégvezető szerint a Xanga fejlődésének legjelentősebb mérföldköve, hogy befejeződött a cégcsoport 2019-ben elkezdett átstrukturálása. A nagyvállalati struktúra választott formája a saját alapkezelő és saját privát tőkealapok struktúra, amely banki szempontból jól finanszírozható, transzparens, és alkalmas fejlesztési projektek lebonyolítására.

A jövőbeli fejlesztések hátterének pénzügyi fedezése céljából a Xanga Ventures Magántőkealap-kezelő Zrt. stratégiai pozícióba

került, a bejegyzett nyilvántartások szerint már több mint 70 milliárd forint tőkét jegyző alapokat kezel. Ezek közül az első DIA Debreceni Iparfejlesztési Alap (30 milliárd forint) befektetési lehetőségeit hamarosan feltöltik, a Xanga Ökoszisztéma Fejlesztési Alap (18 milliárd) fel van töltve termelő projektekkel. Az MFB Investtel stratégiai partnerségben beindított új helyszínek és tematikus alapok – a Nyíregyházi Iparfejlesztési Alap (5,5 milliárd), valamint a Tranzakciós Vállalatfejlesztési Alap (20 milliárd) – ez évben jelentős fejlesztéseket terveznek.

A Xanga körül az elmúlt években kialakult startup-ökoszisztéma is nagyot fejlődött. Az alapokra építő struktúrát követve a startupbefektetések az Xponential tőkealapba (5 milliárd) kerülnek át. A startupinkubátorok, a Startup Campus Inkubator Zrt. és a Quantum Leap Kft. jelentős piaci szereplők lettek. Londonban, Berlinben jól működnek irodáik, a Covid-járvány miatt késve megnyitott kolozsvári iroda, az Xponential Transylvania rövid idő alatt telt házas lett.

Ifjabb Herdon István, aki jogi diplomát szerzett, már bekapcsolódott a cégcsoport munkájába. Herdon Sára az angliai York Egyetemen tanul politikai közgazdaságtant, Herdon Anna pedig a Debreceni Egyetem diákja.

Agrárközgazdászként szerzett diplomát, majd mérlegképes könyvelőit végzett, amit a Nemzetközi Bankárképző diplomájával egészített ki. Több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a kockázatitőke-befektetés terén. Alapító tulajdonosa és vezérigazgatója a Xanga Investment & Development Group (XID) kockázatitőke-befektető cégcsoportnak.

37. BECSÜLT VAGYON:

52,4 MILLIÁRD

INÁNCSY Miklós és családja

Ingatlanfejlesztés, agrárium, turizmus, energetika

A sikeresen befejezett budapesti Allure lakópark után egy sor ingatlanfejlesztést indított el Ináncsy Miklós, ezeket viszont már fia, Ernő irányítja. Elkészült Debrecenben a 65 lakásos Egyetem Tower, hamarosan átadják Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa és a Semmelweis Egyetem közelében lévő 105 lakásos Kőris Corner társasházat. A lakásokat értékesítették, az üzlethelyiségeket viszont megtartják és bérbe adják.

Tavaly nyitott meg a Mercure Tokaj Center, amellyel lánya, Márta álma vált valóra. A 3 milliárd forintos beruházásból épült hotel Tokaj központjában 55 szobával várja a vendégeket.

Az Ináncsy család turisztikai befektetéseinek központja továbbra is Hajdúszoboszló. Az elmúlt évben ottani szállodáik korszerűsítésére és fejlesztésére koncentráltak: mindegyiket napelemekkel szerelték fel, és a szobák jelentős részét is felújították.

Másfél milliárd forintért eladták a 7400 négyzetméteres Kalocsa Center üzletközpontot, Cegléden viszont megvettek egy kereskedelmi centrumként fejleszthető területet. Itt 4800 négyzetméteres bevásárlóközpontot építenek a tervek szerint.

A szatmári régióban 400 hektáron szántóföldi gazdálkodást folytatnak, a kevésbé hasznosítható földekre 80 hektáron dióültetvényt telepítettek.

Tokajban közel 50 hektárról szüretelik a termést, amelyet az Angyal Borászat dolgoz fel, ennek kibocsátása évi 200 ezer palack. A borászat mellé panziót is építettek. Bornagykereskedést

is indítottak, amely ma már évente 1,2 millió palack bort értékesít, amivel a borkereskedő cégek élmezőnyébe került.

A legújabb üzletág az energetika. Gyermekei nagy reményekkel fektetnek be ide, összesen kilenc 500 KW-os naperőművet értékesítettek tavaly, és hat hasonló teljesítményű épül.

A családhoz tartozó kastélyok, Putnok és Gávavencsellő felújításának ügyében egyelőre nincs fejlemény.

ÉLETÚT (Miklós 73, Ernő 55)

Ináncsy Miklós a mezőgazdasági technikumot 1968-ban végezte el Mátészalkán, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen 1974-ben agrármérnöki, 1976-ban üzemgazdasági szakmérnök képesítést, a Gödöllői Agrártudományi

Egyetemen 1980-ban doktori címet szerzett. Agronómusként, majd elnökként dolgozott szatmári termelőszövetkezetekben. 1984-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Húsipari Vállalat kereskedelmi és felvásárlási igazgatóhelyettese, 1987-ig a Tolna Megyei Húsipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, majd 1987-től a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat vezérigazgatója volt. A vállalatot az 1990-es években vásárolta meg a felszámolótól. 2006-ban rövid ideg az FTC elnöke volt.

BECSÜLT VAGYON: 52 MILLIÁRD

HERMANN Kamilla

Ingatlanbefektetés és -fejlesztés, marketing, branding

Másodjára szerepel a listán Hermann Kamilla, az Indotek Group partnere, kisebbségi tulajdonosa és a menedzsment tagja, akinek 2022-ben 36,5 milliárd forint volt a vagyona. Továbbra is ő az egyik legvagyonosabb magyar nő, nemcsak az üzleti élet aktív szereplője, hanem egyben az egyik legismertebb magán adományozó is.

Üzleti tevékenységének fókuszában az Indotek Group áll, amelynek növekedését és építkezését megalapítása óta támogatja. A vállalaton belül nemcsak a klasszikus marketinget ellátó terület összefogása tartozik a felelősségi körébe, hanem az ingatlanbefektető és befektetéskezelő vállalatcsoport portfóliójába tartozó ingatlanok megújítását célzó „facelift” programban is aktívan részt vesz.

Hermann Kamilla vallja, hogy a fenntarthatóságra törekvésnek épített környezetünk világában is kulcsszerepet kell betöltenie, és erre a legcélravezetőbb eszköz a meglévő épületek napjaink funkcionális, műszaki és kényelmi elvárásainak megfelelő megújítása.

A rebranding, vagyis a tartalom és a forma megújításának célja a sokrétű bérlői és vásárlói igények ár/érték alapú, legmagasabb szintű kielégítése, valamint az energiahatékonysági elvárások teljesítése. Tavaly a tudatos marketing- és bérlőkezelési tevékenységnek is köszönhetően a koronavírus-járvány, majd az elszabadult energiaárak okozta nehéz gazdasági helyzet ellenére sikerült a cégcsoporthoz tartozó bevásárlóközpontok eredményességét stabilizálni, sőt növekvő pályára állítani.

Hermann Kamilla kiemelt területként tekint az Indotek Group nemzetközi terjeszkedésére, ennek érdekében szakértői csapatával közösen igyekszik a Magyarországon jól működő üzleti stratégiákat a helyi adottságokhoz alkalmazkodva sikerre vinni. Emellett aktívan részt vesz a vállalat további ingatlandivízióinak támogatásában, valamint kiterjedt fenntarthatósági (ESG), illetve társadalmi felelősségvállalási tevékenységének irányításában.

Üzleti tevékenységén túl számos olyan tisztsége van, amelyek a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódnak: az UNICEF Magyarország Bajnoka címet viseli, továbbá tagja a Bátor Tábor kuratóriumának és a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének.

Tatán született, a munka világával már fiatal korában megismerkedett. Közgazdász végzettséggel rendelkezik, és többek között vezetőképzés keretében fejlesztette készségeit. A jótékonykodásra hivatásként tekint, szeret közvetítői szerepet betölteni: összeköti az adakozókat a megfelelő szervezetekkel. Négy gyermek édesanyja, a legkisebb 9, a legidősebb 22 éves.

JÁKOB Zoltán

BECSÜLT VAGYON: 50 MILLIÁRD

Továbbra is hasít a szépségipar magyarországi zászlóshajója, a Crystal Nails. A forgalom tavaly is 25 százalékkal nőtt, az adózás előtti eredmény pedig ismét megütötte a 3 milliárd forint feletti szintet. A Jacobs Global–Crystal Nails cégcsoport összesített árbevétele meghaladta a 15 milliárd forintot, csoportszinten tavaly is 7 milliárd forintos eredményt értek el.

A műköröm- és géllakkeladások 50 százalékát a külpiacok adják, a cég termékeit négy kontinens 32 országában forgalmazzák. A teljes export felét az olaszok vásárlásai jelentik, emellett Románia, Horvátország, Ausztria és az Egyesült Királyság az export fő iránya. A márkát vezető influenszerek is népszerűsítik szerte a világon. Hozzájuk csatlakozott Inna: a hatmillió követővel rendelkező román énekesnő dala lesz a Crystal Nails „hivatalos” slágere idén.

A Crystal Nails termékeit Magyarországon 200 viszonteladó forgalmazza, a teljes termékskála 12 ezer tételből áll. A siker titka a folyamatos fejlesztésben is rejlik. Tavaly megjelentek az akrilzselé-alapanyagú termékkel, ez nagyon bevált Magyarországon és külföldön egyaránt. Szintén 2022-ben újult meg az alapbrand Crystal Nails – új külsővel és csomagolással erősítették a jelenlétét –, emellett a luxusszépségipari kategóriában bemutatkozott új termékük, a Sens. Bár az alapanyagárak folyamatosan emelkedtek, áremelést emiatt csak ősszel hajtottak végre.

A Crystal Nails tavaly a növekvő hazai és exportigények miatt bővítette gyártókapacitását, megújult a műköröm és a géllakk alapanyaga is. Ez utóbbiból már 300 különböző színűt állítanak elő,

immár új, rugalmasabb alapanyagból. A termékfejlesztés három fejlesztőmérnök feladata, a magyarországi alkalmazottak száma meghaladja a kétszázat.

Új értékesítési csatornát hoztak létre azzal, hogy megjelentek a fővárosi plázákban: partnereikkel közösen nyitottak három üzletet a WestEndben, kettőt az Arena Plazában. Új üzletük nyílt az újbudai Elite Parkban is; ez a lakópark Jákob Zoltán fejlesztése volt, de a projekt második ütemét már Balázs Attila folytatja. A 268 nívós otthont magában foglaló lakóparkban Jákob Zoltán 20 lakást tartott meg, ezeket „biztonsági tartaléknak” szánja.

Köztársasági ösztöndíjasként a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát. Németországban építésvezetőként dolgozott, majd hazatérve saját céget alapított. Az EU-Standard Kft.-t több mint tíz éven át irányította. Szépségipari tevékenységét 2003-ban kezdte. Először amerikai termékeket importált, majd egy új, modern gyártóüzemet létesített, az ott készülő műköröm-alapanyagokat először Olaszországba exportálta. A Crystal Nails márkanevet ő találta ki és vitte sikerre. A Miss World Hungary szépségverseny zsűrijének elnöke. Világutazó.

ÉLETÚT (54)

Szépségipar

40. BECSÜLT VAGYON: 49,6 MILLIÁRD

RENCSÁR Kálmán és családja

Építőipar, agrárium, energetika

Jó évet zárt az állami tendereken rendre jól szereplő, Bács-Kiskun megyei székhelyű cége, a Soltút Kft. A mélyépítő vállalat tavaly az előző évinél valamelyest szerényebb, de így is 58 milliárd forint árbevételt tudott elérni, ami a fővállalkozó S-Útvonal Zrt. 14 milliárdos forgalmával együtt közel 72 milliárdos csoportszintű bevételt jelent. Több korábban elnyert megbízás parkolópályára került: a tavaly nyáron kezdődött általános állami spórolás következtében országszerte közel 1300 projektet vizsgáltak felül, ebből a Soltútra is esett egy 40 milliárd forintos csomag. A többéves, áthúzódó projektek viszont folytatódnak, új projektként pedig közel 16 milliárdért építhetik meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (2023-tól az Építési és Közlekedési Minisztérium) megbízásából a Soltvadkertet elkerülő utat.

A tavalyi nyereségráták nyomás alá kerültek: a dráguló energia- és a 40-50 százalékkal emelkedő alapanyagáraknak csak egy részét lehetett áthárítani a megrendelőkre. Ennek ellenére nem álltak le a beruházásokkal: 2023 tavaszán Baján átadják az 1,1 milliárd forintért épülő aszfaltkeverő telepet, Soltvadkerten pedig az új telephelyet és betonkeverőt.

A tőkeerős építőipari lábra támaszkodva Rencsár Kálmán tavaly megjelent az agráriumban. A Soltút elmúlt években kivett osztalékából (ez csak tavaly 12,25 milliárd forint volt) megalapította a Floratom Tomato Kft.-t, amely hat Szeged környéki kertészetet vásárolt meg. Az élelmiszerek iránt stabil a kereslet, a közel

30 hektárnyi üvegházban 270 fővel többek között évente 11 ezer tonna paradicsomot termesztenek (holland palántákból és technológiával), elsősorban a német exportpiacra kacsintgatva. A mezőgazdasági cég 8 milliárd forintos beruházási csomagjának közel fele uniós, illetve állami támogatás, a fejlesztések 90 százalékban elkészültek. Inkább hobbi, mint agrárvállalkozás másik érdekeltsége, a tenyésztéssel foglalkozó Rencsár Ménes, amely már hatvan shagya-arab lóval rendelkezik.

Jól muzsikál másik fontos érdekeltsége, a geotermikus energia előállításával foglalkozó PannErgy Nyrt.-ben meglévő, a jelenlegi alaptőke közel 9 százalékára rúgó részesedése is. A tulajdonában lévő mintegy 1,8 millió részvénycsomag értéke tavaly 30 százalékkal nőtt a Budapesti Értéktőzsdén, amint a globális energiaellátási problémák felszínre kerültek.

A Soltút 95 százalékos tulajdonosa. A cégnyilvántartás szerint néhány kapcsolt vállalkozás tartozik a céghez, ezek közül a Magyar Plastiroute Kft. számít jelentősnek, 2 milliárd forint feletti forgalommal. A Medivia Kft., a Főút-Vonal Kft. és az Arcadom-Szeged Kft. kisebb vállalkozások. Rencsár Kálmánnak 9 százalékos tulajdonrésze van a Haladás Mezőgazdasági Zrt.-ben is. A Soltút romániai cége felszámolás alatt áll.

41. BECSÜLT VAGYON:

49,5 MILLIÁRD

VARGA Zoltán

Média, befektetések

Magyarországon a médiapiacon, Lengyelországban pedig az oktatási szektorban foglalnak el vezető helyet Varga Zoltán érdekeltségei. A nyomtatott és az online vonalon is az élbolyba tartozó Central Médiacsoport Zrt. tavalyi eredményét ugyan jelentősen befolyásolták a megugró energia- és nyersanyagköltségek, de az árbevétel meghaladta a 2021-es 13,3 milliárdot, és így eredményes évet zárt.

A papírpiaci nehézségek ellenére a könyvkiadás jól teljesített. Három kiadója (Central Könyvek, Animus Kiadó és a gyermekkönyvekre szakosodott Lampion Könyvek) az elmúlt évben 1 milliárd forint feletti árbevételt ért el. Az öt évvel ezelőtt megvásárolt, az új beruházásokkal már magazingyártásra is alkalmas Dabasi Nyomda Zrt. forgalma tavaly 3 milliárd forint felett alakult.

Digitális irányt vett Lengyelországban korábbi tankönyvkiadó cége. Az öt éve megvett WSiP-ből kinőtt oktatási cégcsoport, a Profi-Tutore ma már az ország első számú nyelviskolája, nem csupán online felületen, de hagyományos iskolákban is működik. (Korábban befektetőként jelen volt a lengyel Premium Mobile Telecom cégben, de ezt két éve értékesítette. A vevő az ország legjelentősebb távközlési szolgáltatója, a Polkomtel volt.)

Két dél-amerikai diszkont-légitársaságba, a Flybondiba és a Flycanába is fektetett tőkét. Az előbbiben – amely tavaly már jól teljesített – 5 százalék körüli tulajdonrésze van.

Több jelentős tranzakciót is befejezett a közelmúltban. Megvette az egykori Hotel Lejtő ingatlant. Az 1,2 hektáros területen fekvő lepusztult budai létesítményből sport-, egészségügyi és szabadidőközpontot szeretne kialakítani.

Tovább erősítette magyarországi médiaportfólióját: a Central Médiacsoport bevezette a millenniumi generációt célzó Refresher márkát, valamint jelentős tulajdonrészt vásárolt a cseh és a szlovák piacon a márkát üzemeltető Refresher S. A.-ban. A kiadóvállalatnál egy eladás is történt, az ingyenes levelezőrendszer, a Citromail a Fjordmail International AS tulajdonába került.

Eladta azt a törökbálinti hűtőházat és fagylaltgyártó üzemet is, amely az elmúlt években nem termelt profitot. Az új tulajdonos egy belga sütőipari termékeket előállító cég. Meghatározó tulajdonrészt szerzett a Z+D Kereskedelmi Zrt.-ben. Tőkét fektetett egy gyógyszeripari kutatócégbe – ez kapcsolatban van Covid-vakcina-kutatásokkal –, valamint egy fotovoltaikus elemeket gyártó vállalkozásba.

ÉLETÚT (56)

Pécsett diplomázott, közgazdász. Karrierje kezdetén a Budapesti Értéktőzsdénél, majd a Credit Suisse First Bostonnál helyezkedett el. Befektetési tevékenységét 2004-ben kezdte, ekkor alapította az első Centralcéget. A mára csoporttá terebélyesedő vállalkozás több ágazatban jelen van. A csoporton belül korábban a pénzügyi szférában tevékenykedő cégek súlya volt a meghatározó (faktoring, követeléskezelés, kockázatitőke-befektetés, alapkezelés), egészen 2014 májusáig, amikor a Central Csoport része lett a Central Médiacsoport Zrt., Magyarország egyik legnagyobb médiavállalata.

MEGSZÉPÍTI KÖRMEID

BECSÜLT VAGYON: 49 MILLIÁRD

LAKATOS Benjamin

Energiakereskedelem

A svájci központú MET Csoport európai integrált energiavállalat, amelynek tevékenysége kiterjed a földgáz- és az árampiacra, valamint energetikai eszközök fejlesztésére és működtetésére. Leányvállalatai révén 13 országban van jelen, 27 ország gázpiacán és 22 nemzetközi kereskedési ponton aktív. A cégcsoport konszolidált árbevétele 2021-ben 18,1 milliárd euró volt; a kereskedett gázmennyiség 55 milliárd köbméter, a kereskedett árammennyiség pedig több mint 50 terawattóra (TWh) volt. A MET Csoport magyar alapítású vállalatként kezdte meg működését, de központja 2013 óta Svájcban, jelenleg Baarban található. A mára multinacionális cégcsoporttá nőtt vállalat munkatársai több mint harminc nemzetiséget képviselnek.

A MET Európa egyik legsokoldalúbb LNG-importőrévé vált, miután hosszú távú kapacitást kötött le a Deutsche ReGas úszó LNG-terminálján a németországi Lubminban. A földgázbeszerzés részeként a MET Csoport mind aktívabb szerepet játszik az LNG-piacon: csak 2022-ben összesen több mint 30 TWh LNG-szállítmányt importált Horvátországba, Görögországba, Spanyolországba, Belgiumba és az Egyesült Királyságba.

A Molnál vezetői pozíciókat, gázkereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatói posztot is betöltött. Ő dolgozta ki a MET koncepcióját, a vállalatot 2007-es megalapítása óta vezeti. 2018-ban lett a cégcsoport többségi részvényese, amikor a MET a menedzsment tulajdonában lévő céggé alakult. Az elmúlt év novemberében a MET Csoport igazgatósága Lakatos Benjamint választotta meg új elnöknek, azóta a vállalat elnök-vezérigazgatója. 2011-től Svájcban él feleségével és két gyermekével.

Az energiavállalat 2022-ben is folytatta lendületes portfólióbővítését, illetve a megújuló energiaforrásokra összpontosító növekedési stratégiájának megvalósítását. A társaság 2022 tavaszán tovább bővítette európai megújulóenergia-portfólióját: 100 százalékos részesedést szerzett öt zöldmezős naperőműprojektben Olaszországban, valamint egy építésre kész napenergia-projektben Spanyolországban. Folytatva a sort, a vállalat nyár végén a lengyel piacon szerzett teljes tulajdont egy 60 MWp beépített kapacitású zöldmezős naperőműprojektben. Decemberben Romániában vásárolt 100 százalékos részesedést egy tervezési fázisban lévő, 52 MWp teljesítményű napenergia-projektben. A cégcsoport tehát 2022-ben négy országban is belépett a megújulók piacára: Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában.

A Keppel Infrastructure (amely 2020-ban húszszázalékos részesedést szerzett a MET Csoportban) és a MET vegyesvállalatot alapított: a Keppel MET Renewables legalább 1 GW megújulókapacitás létrehozását tűzte célul Nyugat-Európában. A tranzakció után a Keppel Infrastructure és a MET Csoport egyenként 49,9 százalékos részesedést birtokol a Keppel MET Renewablesben, a fennmaradó 0,2 százalék Lakatos Benjamin tulajdonában van.

43. BECSÜLT VAGYON: 47 MILLIÁRD

ZETTWITZ Sándor

Orvosi műszerek gyártása, borászat

Nem volt könnyű éve tavaly a 77 Elektronika Kft. high-tech cégnek. Zettwitz Sándor családi vállalkozásának árbevétele ugyan forintban 20 százalékkal nőtt 2022-ben – egy évvel korábban a forgalom még 3 százalékkal, 29,5 milliárd forintra csökkent –, de a forint–euró árfolyam változása miatt ez csak 10 százalék körüli emelkedést jelentett. Az adózás előtti eredmény a 2021-es kétmilliárd forinthoz közeli szintet érte el. A több mint 80 százalékban exportra termelő magyar vállalatnak tavaly is a beszállítókkal volt gondja. Az időlegesen fellépő chiphiány mellett más alkatrészek, így műanyag és fémkomponensek beszerzése is fejfájást okozott. Volt olyan beszállítójuk, amelyik a megszokott három-négy hónap helyett egy-két éves határidőre vállalta a szállítást. Néha kénytelenek voltak a szabadpiacról, „aranyáron” beszerezni a szükséges és hiányzó alkatrészt, ez számításaik szerint egymilliárd forintos pluszkiadást jelentett tavaly.

Továbbra is az Urised nevű vizeletanalizáló berendezés a 77 Elektronika legfontosabb terméke. A világ 100 országába szállítják, immár a legújabb típust is. Az állatgyógyászatban használt, egyszerűbb változatból havonta 180-200 hagyja el a gyárat. A főleg kisállatok vizsgálatára alkalmas berendezés legnagyobb felvevőpiaca továbbra is az USA.

Nagy reményeket fűztek a SmartTester gyorstesztolvasó készülékhez. Ez egy okos minilabor, amely háziorvosoknak, mentőorvosoknak jelenthet nagy segítséget, mert a levett vérből néhány perc alatt helyben elvégezhetnek olyan vizsgálatokat, amelyekhez különben komplett laboranalízisre volna szükség. A berendezés elterjedését az gátolja, hogy a működtetéséhez szükséges reagens anyagot nem finanszírozza az egészségbiztosító.

Két újdonsággal is jelentkeztek a népbetegségnek számító diabétesz kezelésében. Piacra dobtak egy főleg cukorbeteg gyermekek számára hasznos ketonmérő berendezést és egy új, világszínvonalú folyamatos (szöveti) vércukormérő készüléket. Ez utóbbiból fél év alatt 500-at gyártottak a magyar piacra – úgy tervezik, hogy évente 1000-1500-ra lesz igény Magyarországon.

A hagyományos, vérmintával működő, Dcont néven forgalmazott vércukormérőket továbbra is gyártják, évente 70 ezer darabot forgalmaznak a különféle típusokból.

Tovább bővült tavaly a Zelna borászat, a balatonfüredi pincészetet Zettwitz Sándor unokája és annak férje irányítja. Évente már 100 ezer palack bort készítenek. Balatonfüred környékén és Balatonszőlősőn 22 hektárról szüretelnek. Olaszrizlingjük tavaly elnyerte a Decanter szakmai magazin Rubin díját.

A Budapesti Református Gimnáziumban érettségizett, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Fejlesztőmérnökként helyezkedett el, majd a Nikex külkereskedelmi vállalatnál dolgozott.

Utána Milánóban kereskedelmi titkár volt, ezt követően a Technoimpex külkereskedelmi vállalat alkalmazta. 1983ban hozta létre a Technoital nevű céget Olaszországban.

Később a Technoimpex kereskedelmi igazgatója volt, majd megalapította a 77 Elektronikát, amelynek azóta is vezetője. A cég irányításában családtagjai is részt vesznek, lánya, Zettwitz Gabriella a társaság társügyvezetője.

ÉLETÚT (89)

44. BECSÜLT VAGYON: 45,4 MILLIÁRD

VARGA Mihály

Építőipar, energetika, turizmus

A KÉSZ Csoport 2022-ben ünnepelte 40. születésnapját. Alapítója, Varga Mihály azonban már a következő negyven évre koncentrál, hiszen – ahogy mondani szokta – „mindennap a rajtvonalon kell állni”.

Szeretné, ha a családi alapokon nyugvó vállalatcsoport csapata továbbra is „egymásra alapozva, és a tudásra építve”, kellő szabadsággal és biztonságban, stabil vállalati kultúrával és partnerkapcsolatokkal tudna működni és megélni a közös sikereket. Mindezeket a célokat szem előtt tartva dolgozták ki a Varga család családi alkotmányát, majd bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adta teljes cégcsoportos vagyonát, amely önálló magyar jogi entitásként őrzi és kezeli azt a kedvezményezett családtagok javára.

A cégcsoport stratégiáját kezdettől fogva a fenntarthatósági szemlélet és a gondoskodás hatja át. Ehhez rendeli hozzá a pénzügyi és gazdasági tudatosságot. Varga Mihály élete legfontosabb részének a családját tartja, szeretetük és támogatásuk nélkül nem lenne boldog és sikeres ember.

Az üzletember 1982-ben alapította a ma már mintegy hetven céget magában foglaló KÉSZ Csoport jogelődjét. A vállalatcsoport stabil nemzetközi jelenléttel rendelkezik és jelentős exporttevékenységet végez; az építőipari ágazatokon túlmenően a szálloda- és vendéglátóipartól kezdve a vízépítésen, az energetikán, a szállítmányozáson át egészen a flottamenedzsmentig rendelkezik érdekeltségekkel.

A cégcsoport közelmúltjának legsikeresebb projektjei közé tartozik többek között a Hungexpo revitalizációja, a kolozsvári Szent Mihály-templom felújítása, a Mol Campus és a Nemzeti Atlétikai Központ acélszerkezetei, vagy épp az M3-as metró burkolati munkái. Emellett saját ingatlanfejlesztésekkel rendelkeznek Romániában, Szerbiában és Németországban, Magyarországon

belül pedig Szegeden és Kecskeméten is A kategóriás fejlesztéseken dolgoznak. A KÉSZ Csoport a megújuló energiatermelésben is részt vesz, 10 millió eurós zöldberuházást hajtott végre a többségi tulajdonában lévő Greenergy Holding Zrt. A Paks melletti új napelempark 5500 háztartás energiaellátását képes fedezni.

Fontosnak tartják az utánpótlás-nevelést, a szakmában és a sportban egyaránt: támogatják a Pick Szeged kézilabdacsapatának ifjú tehetségeit és Szeged női focistáit, a szakképző iskolájukban Szegeden, Kecskeméten és Budapesten is folyó ágazati alapképzésben pedig háromszáznál több fiatal szakembert oktatnak. Kapacitásbővítési céllal 2022-ben két alkalommal is vállalati kötvényeket bocsátottak ki az MNB Növekedési Kötvényprogramjának keretében, és különösen büszkék rá, hogy iparáguk legjobb minősítését tudhatják magukénak. Többségi részesedést szereztek a Frontal Holding Zrt.-ben, ezáltal életre hívva egy komplex megoldásokat kínáló szereplőt a nemzetközi alumínium–üveg homlokzattechnikai piacon. A KÉSZ Csoport 2022-es konszolidált árbevétele meghaladta a 200 milliárd forintot, a 2023-as év kihívásainak hasonlóan ambiciózus tervekkel vágtak neki.

A KÉSZ Csoport jogelődjét, a Komplex Gmk-t 1982ben alapította. A KÉSZ Csoport ma leányvállalataival Romániában, Ukrajnában, Oroszországban, Szerbiában és Németországban is stabil jelenléttel rendelkezik. Nevükhöz fűződik a ferihegyi repülőtér rekonstrukciója és a SkyCourt váróterem beruházása, a budapesti Kossuth tér felújítása, a kecskeméti Mercedes-üzem és a nyíregyházi Lego-gyár vagy épp a Puskás Ferenc Stadion acélszerkezetének tervezése, gyártása és szerelése.

ÉLETÚT (64)

Kaszás Gergely

45. BECSÜLT VAGYON: 45,1 MILLIÁRD

ZOMBORI Antal

Az Unix Autó- és Alkatrészkereskedelmi Kft. nettó árbevétele egyszázalékos bővülés mellett 74,7 milliárd forintot ért el 2021ben, adózott eredménye pedig az előző évivel teljesen megegyező, 6,2 milliárd forint lett. A hazai autóalkatrész-kereskedelem piacvezető vállalata konzervatív pénzügyi politikát folytat, saját tőkéje évről évre növekszik: 2019-ben 27 milliárd, 2020-ban 32,6 milliárd, 2021-ben pedig már 36,5 milliárd forint volt.

A társaság 2022-es eredménykimutatása kiadványunk lapzártája idején még nem volt publikus, de a használt autók behozatalának visszaesése az Unix eredményeire is kimutatható hatással lehetett. Magyarországra az elmúlt évben összesen 126 094 használt autó érkezett az előző évi 132 205 után; látható, hogy ez a piac is hasonló arányban csökkent, mint az új autóké, amelyekből a 2021. évinél valamivel kevesebbet, szám szerint 111 524-ett helyeztek forgalomba itthon 2022-ben.

A Datahouse adatai szerint szinte pontosan kétszer annyi 2013 előtt gyártott, tehát tízévesnél idősebb autó érkezett be tavaly, mint ahány tízévesnél fiatalabb. A helyzet gyors változása nem várható, ez pedig egyértelműen az Unix Autóés Alkatrészkereskedelmi Kft. malmára hajtja a vizet, ugyanis minél idősebb egy jármű, annál kevésbé vásárol a tulajdonosa márkaszervizben. Az alkatrészek azonban komolyan drágultak, hiszen az elmúlt időszakban az euróhoz képest gyenge forint minden importfüggő ágazatot jelentősen sújtott.

A Zombori Antal által 1990-ben alapított cég fejlődését nagyban segítette a 2008-as világgazdasági válság: a magyarországi vevők akkor döntően használt autókkal oldották meg a gépkocsicserét, ami hatalmas keresletet generált az Unix gyári és utángyártott alkatrészei iránt. A 2010-es évtized elejétől látványosan felpörgött a piac, évente 15-20 százalékkal több használt autót hoztak be külföldről, a csúcsév 2018-ban volt, akkor 158 ezret importáltak.

Az évtizedek óta tartó fejlődést több száz beszállítóval kötött megállapodás biztosítja, amelyek révén folyamatosan bővült a vállalat kínálata, az elektronikus katalógus bevezetése pedig 1994-ben hozott piaci áttörést. A magyar raktárbázis kiépítése után 1999-ben Romániában, 2010-ben Szlovákiában nyitottak üzleteket; kirendeltségeik száma 2014-ben érte el a százat, mostanra pedig a 170-et. Az összesen csaknem 4 ezer főt foglalkoztató céget ma már több mint 16 millió tételes raktárkészlet, naponta több mint 200 ezer cikk mozgatása és több mint 2000 autóból álló flotta jellemzi.

Frissen végzett gépészmérnökként nagybátyja elektromos szúnyogriasztókkal kereskedő cégében helyezkedett el. Az autóalkatrészek forgalmazása felé részben hobbija, részben a piaci rés felismerése terelte. Cége ötszörös Superbrands és kilencszeres Magyar Brands díjas. 2016ban megválasztották Az év magyar vállalatának.

BECSÜLT VAGYON: 43 MILLIÁRD

SCHMIDT Mária és családja

Ingatlanfejlesztés és -hasznosítás

A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Budapesti Ingatlan Nyrt. (BIF) többségi tulajdonosa néhai Ungár András családja (Schmidt Mária és két gyermeke, Ungár Anna és Ungár Péter, pontosabban a PIÓ-21 Kft., amely 66 százalékos pakettel részesedik a BIF-ből).

A BIF szabályozott ingatlanbefektetési társaságként saját tulajdonú ingatlanjainak (iroda-, illetve egyéb épületek és parkolóházak) bérbeadásával, ezek további fejlesztésével, valamint saját tulajdonú építési telkeinek értékesítésével, az azokon történő ingatlanfejlesztésekkel foglalkozik. A cég hat B kategóriájú és három A kategóriájú irodaépületet tulajdonol. A XII. Városmajor utca 12–14. alatti irodaház revitalizációja befejeződött, a X. Üllői úti volt Posta szállóból BIF Tower lesz. Az ikonikus, 13 emeletes toronyépületet A kategóriás irodaházzá alakították át.

A BIF tulajdonába két parkolóház tartozik, a Vigadó Palota melletti Aranykéz Parkolóház és a Flórián Udvar irodaház részét képező parkolóház, mindkettőben magyar fejlesztésű, mobilapplikációs parkolási rendszert helyeztek üzembe.

34.

Az ingatlanfejlesztés egyik területe a Harsánylejtő Kertváros, ahol mintegy 39 hektár területen kezdtek fejlesztési projektet az elmúlt években. A projekt részeként telek- és lakóingatlan-fejlesztésre, kereskedelmi egységek építésére került sor, és egyéb funkcióra alkalmas telekingatlanokat is kialakítottak. A több ütemben megvalósuló beruházás tovább folytatódik. A másik budai fejlesztés a főváros I. kerületében van. Az Attila99 Loft elnyerte a Real Estate Awards Az év Lakóingatlan Fejlesztése 2021 díját. Az ingatlanban 16 exkluzív lakás, 22 férőhelyes robotizált parkolórendszer, étterem és pékség található. A New York-i mintára megálmodott épület különlegességét a Várnegyedben való elhelyezkedésén és a lakások egyedi stílusán túl a házon belül igénybe vehető exkluzív szolgáltatások jelentik. A BIF portfóliójába tartozik egy belvárosi hotel, a Madách téri ingatlanban négycsillagos szálloda üzemel, 115 szobával. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vonzáskörzetében, a reptéri folyosón elhelyezkedő Üllői úti BIF Hostelt 2021 szeptemberétől diákszállásként hasznosítják (azelőtt itt háromcsillagos szálloda működött, tranzithotelként). A portfólió egyik kiemelkedő eleme az UNESCO világörökségi listáján szereplő Andrássy úton lévő ingatlan. A mintegy 1,4 ezer négyzetméter alapterületű telken várhatóan felső kategóriás lakások épülnek (korábban szállodát terveztek ide).

Az ELTE történelem–német szakán szerzett tanári diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett az Osztrák–Magyar Monarchia történetéből.1999-ben megszerezte a PhD-fokozatot.

1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. 1998 és 2002 között Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója.

A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Számos történeti mű szerzője.

47. BECSÜLT VAGYON:

42,3 MILLIÁRD

Pénzügyi szolgáltatások

Több mint 17 milliárd forintos bevétellel zárta az elmúlt évet a Hungarikum Alkusz Cégcsoport. A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. többségi tulajdonában álló CIG Pannónia Csoport 2022. évi díjbevétele pedig meghaladta a 33,1 milliárd forintot, a 2021-es évhez képest 30,38 százalékos árbevétel-növekedést produkálva (szemben a biztosítási piac 7,86 százalékos átlagos növekedésével).

A Keszthelyi Erik és Mészáros Lőrinc tulajdonában álló vállalkozások ezek szerint is hozzák a korábbi években már megszokott növekedést, sőt évről évre egyre jobb teljesítményt nyújtanak. A Hungarikum Alkusz Cégcsoporthoz tartozó biztosításközvetítő tagvállalatok nettó árbevétele 2022-ben a tervezett 16 milliárdot jóval meghaladva, több mint 17,4 milliárd forint lett, ami 430 százalékos növekedést jelent a 2018-as évhez képest. A mérlegfőösszeg meghaladta a 25 milliárd forintot, míg a saját tőke nagysága megközelítette a 14 milliárd forintot. A cégcsoport – amely ma már a hazai biztosításközvetítői piac első számú szereplője – több mint 120 milliárd forint értékű biztosítást közvetít a biztosítók irányába.

ÉLETÚT (39)

Szekszárdon született. A biztosítási szakmát 2005ben, mindössze 21 évesen kezdte. 2010-ben megvásárolta az Optimal-GB Kft. alkuszcéget, amely 2015 óta a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. nevet viseli. A Keszthelyi Erik által irányított vállalat mára további 12 tagvállalattal együtt alkotja a Hungarikum Alkusz Cégcsoportot. A szakember elkötelezett a biztosítási kultúra fejlesztése és a társadalmi felelősségvállalás iránt. 2016-ban létrehozott alapítványa HUNAlapítvány a Jövőért néven nyújt segítséget az egészségügy, a családtámogatás, az oktatás, a kultúra, valamint a sport területén hátrányos helyzetű vagy súlyosan beteg gyermekek számára.

2023. január 1-jén a csoport zászlóshajója, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, februárban pedig 100 százalékos leányvállalataként megalapították a Magyar Biztosítóholding Zrt.-t. A holdingszervezet életre hívásával a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. célja az, hogy a jövőben megszerzendő iparági részesedéseket egy speciálisan e célból létrehozott entitás alá rendezze, a várható szinergiák minél intenzívebb kiaknázása érdekében. „Hiszünk benne, hogy a holdingtársaság kötelékében egy olyan szakmai közösség összpontosulhat, amely messze túlmutat a hazai és nemzetközi biztosítási piac gyakorlatain” – jelentette ki Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója. 2023. július 1-jétől a cégcsoport öt tagvállalata, a HUNInsurance Kft., a HUNInsurtech Kft., a HUNPartner Kft., a HUNPénzügyi Tervező Kft., valamint a HUNRisk.hu Kft. egyesül a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-vel. A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. – Magyarország legnagyobb és legeredményesebb biztosításközvetítő vállalata – elkötelezetten dolgozik tovább annak érdekében, hogy a jelen gazdasági környezetben is biztos munkahelyet teremtsen 250 munkavállalójának, valamint stabil működési hátteret és erős érdekképviseletet nyújtson több mint 1000 biztosítási és pénzügyi tanácsadója részére. 2019-től a Hungarikum Alkusz Cégcsoporthoz több mint 20 alkusz- és hat függő tanácsadói csoport csatlakozott; a piaci akvizíciót még nagyobb erővel kívánja támogatni 2023-ban, felelősséget érezve a biztosításközvetítői szakma összefogásában, a szektorban elkötelezetten tevékenykedő meglévő és leendő partnerek érdekeinek képviseletében.

Dinamikus növekedési pályára lépett a Hungarikum Alkusz többségi tulajdonában lévő CIG Pannónia Csoport is. Másfél évvel ezelőtt újraindították a vagyonbiztosítási üzletágat, amely CIG EMABIT néven működik. 2022-ben a CIG Pannónia és a CIG EMABIT nettó díjbevétele meghaladta a 33,1 milliárd forintot, és a két biztosító együttesen 1,2 milliárd forint feletti eredménnyel zárta az elmúlt évet. A Hungarikum Alkusz több lépcsőben jutott többségi tulajdonrészhez a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett egyetlen magyar biztosítótársaságban, a CIG Életbiztosító Nyrt.-ben. A tulajdonszerzésre eddig összesen 14,3 milliárd forintot fordított a Hungarikum Alkusz, tulajdoni aránya 2023 márciusára 58,34 százalékra emelkedett, a közkézhányad 41,66 százalék.

20 ÉVE KÖVETHETI VELÜNK A GAZDASÁGI TRENDEKET!

BECSÜLT VAGYON: 42 MILLIÁRD

ALBRECHT Ottó

Agrárium, energetika, befektetések

Két jelentős agrárcéget értékesített tavaly a Cashline Zrt. Albrecht Ottó az elmúlt másfél évtizedben az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági-állattenyésztő csoportját hozta létre, ebből adta el a Paksi Dunamenti Mezőgazdasági Zrt.-t és a Gerjeni Agrár Zrt.-t. Az előbbi 1200, az utóbbi 1000 hektáron gazdálkodik (mindkettőt 2011-ben vásárolta). Ezt követően az agrárportfólióban maradt a 2008-ban megvett Agrobaracs Mezőgazdasági Zrt., a Dunavecsei Mezőgazdasági Zrt. és a Matyó Agrártermelő Zrt. Ezek közül a legértékesebb a Matyó-csoport, amely évente rendre 1 milliárd forint körüli EBITDA-t termel, ez volt a tavalyi eredmény is; a csoport gazdaságai most körülbelül 9000 hektáron gazdálkodnak.

A Cashline Befektetési Holding Zrt. saját bevallása szerint nem rendelkezik szigorú befektetési politikával a szó klasszikus, a private equity iparágban vett értelme szerint. Nincs szektorfókusz és nincs előre optimálisként meghatározott befektetési időhorizont sem. Az elvárt hozam sincs kőbe vésve, elsősorban az ügylet kockázata határozza meg.

Így rögvest érthető, hogy a zöldenergia már évekkel ezelőtt a befektetési érdeklődés középpontjába került. Mándok és Tuzsér területén két naperőműparkot hoztak létre, összesen 10,2 MW csúcsteljesítményű erőművet építettek, ezeket egy külföldi befektetési alapnak adták el két évvel ezelőtt. Nyírség Watt Kft. nevű vállalkozásuk is befejezte egy 10 MW-os naperőmű telepítését, majd egy még nagyobb teljesítményű, 25 MW-os projektet indítottak Vasmegyer településen. Fehérgyarmat és Penyige környékén egy 50 MW csúcsteljesítményű projekt fejlesztésébe kezdtek, ezt már „lábon” értékesítették egy külföldi befektetőnek.

A Cashline a magyarországi piacon nem aktív, külföldön viszont továbbra is megjelenik befektetőként, elsősorban a biotechnológiai, egészségügyi kutatások területén. Az izraeli Pulsenmore mobilkészülékekre fejleszt olyan applikációt, amellyel ultrahangos vizsgálatokat lehet elvégezni otthon vagy szakorvosi felügyelettel. Ez elsősorban várandóság alatti rutinellenőrzéseknél, illetve pangásos szívelégtelenségben (CHF) szenvedő betegeknek nyújt egyszerű vizsgálati lehetőséget. Kísérleti fázisban van egy okosórához hasonló vérnyomásmérő, valamint a Gauzy néven futó úgynevezett intelligens autóüveg, amelyet szintén egy a csoporthoz tartozó izraeli startupcég fejlesztett ki.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett diplomát. A Cashline Értékpapír Zrt.-t 1994-ben alapította, majd aktív szereplő lett az összes jelentős nagy magyar vállalatfelvásárlásnál (TVK, Mol, BorsodChem, Édász, Matáv).

2011-ben befejezte tevékenységét, az ügyfeleket állományátruházással átadta a Buda-Cash brókerháznak. A Budapesti Értéktőzsdének és a Budapesti Árutőzsdének is meghatározó résztulajdonosa volt 2000–2004 között.

49. BECSÜLT VAGYON: 41,6 MILLIÁRD

KRANKOVICS István

Gépgyártás, buszgyártás

A Credobusokat gyártó Kravtex-Kühne Csoport tavaly ősszel újabb 100 új buszt szállíthatott a Volánbusz Zrt.-nek. A győri átadóünnepségen Krankovics István kiemelte, hogy a 2016-ban elfogadott Nemzeti Autóbuszgyártási Cselekvési Program komoly lehetőséget teremtett a magyar gyártóknak. A Kravtex-Kühne Csoport pedig élni tudott a lehetőséggel, és azóta több autóbuszt adott át, mint az azt megelőző 17 évben összesen: több mint 1500-at.

Aki ma Magyarországon autóbuszra száll, Soprontól Nyíregyházáig biztosan találkozni fog Kravtex-buszokkkal, a Volánbusz hatezres flottájának 40 százaléka a kisalföldi cégcsoport gyártmánya. Az ultrakönnyű konstrukciójú, gazdaságosan üzemeltethető buszokkal 15-20 százalék üzemanyag-megtakarítás is elérhető; a gyártó szerint a 2600 üzemelő Credobusszal jelenleg évente ötmilliárd forint értékű üzemanyagot spórol meg a közlekedési társaság.

A Kravtex 2021-ben 28,2 milliárd forintos árbevétel mellett 6,7 milliárdos nyereséget könyvelhetett el. A cégcsoport 2022-ben felavatta a mosonmagyaróvári autóbuszgyár harmadik ütemét.

A 2 milliárd forintot meghaladó összértékű beruházással több mint 20 ezer négyzetméteresre bővült a csarnok, ezzel a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb autóbuszgyártó helye jött létre.

A Credobusban rejlő innovációs kompetenciát dicséri, hogy 2021-ben bemutatták a világ legkönnyebb 18 méteres csuklós

buszát, a Credobus Econell 18 Nextet, amelyet tavaly a 12 méteres szóló változat követett. A csuklós változat európai szinten is felkeltette a szakértők figyelmét, amit igyekeznek külföldi piacszerzésre váltani. A típusból egy friss szerződésnek köszönhetően 47-et szállíthatnak a Volánbusznak, újraindítva az évek óta szünetelő magyar csuklósbusz-gyártást. A termékportfólió idén és jövőre teljesen elektromos meghajtású szóló és csuklós buszokkal válik még komplexebbé. Az évtized közepére a cégcsoport által értékesített buszok fele már elektromos meghajtású lehet.

A Kravtex-Kühne Csoport az agráriumban és a személyszállítási piacon is aktív. Előbbiben jelenléte az idén 167 éves Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Zrt.-nek köszönhető, amely a legrégibb, eredeti profilját megtartó magyar gépgyár.

A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban (Kühne), majd a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban töltött be vezető pozíciókat, amelyekkel nemzetközi üzleti tapasztalatokat szerzett. 1992-től a Kravtex ügyvezetője, 1997-től a Kühne Zrt. igazgatóságának elnöke. Ikarus autóbuszok felújításával kapcsolódott be a magyarországi buszgyártásba.

BECSÜLT VAGYON: 41,3 MILLIÁRD

KIS-SZÖLGYÉMI Ferenc

Az elmúlt két évben szépen gyarapodott a B+N Referencia Zrt. árbevétele és eredménye, ami leginkább a külföldi terjeszkedésnek tudható be. A Kis-Szölgyémi Ferenc által birtokolt cég 2022-ben 180 milliárd forint árbevételt ért el; ugyanez 2021-ben 152 milliárd forint körül mozgott. A harminc éve alapított vállalkozás ma már nyugodtan tekinthető regionális multinak, hiszen a térség hét országában aktív, munkavállalóinak száma meghaladja a 22 ezret.

Az FM, azaz Facility Management (létesítménygazdálkodás) kategóriába sorolt B+N Referencia Zrt. tevékenysége kiterjed az iparág teljes spektrumára: takarítás és higiénia, műszaki üzemeltetés, fit-out tevékenység, mosodai szolgáltatás, kertészet és erdőgazdálkodás, bértextil és munkavédelmi eszközök, őrzés-védelem, dokumentumkezelés. A magyarországi portfólió mellett a legjelentősebb a lengyel –e kettő adja a cégcsoport bevételének háromnegyedét. A cég 2021-ben felvásárolta az ISS-csoport magyar, cseh, szlovák, román és szlovén leányvállalatát, 2022 januárjában a lengyel Inwemer FM-céget, szeptemberben pedig a bolgár i-Facility EOOD társaságot, így a közép-európai régió vezető létesítményüzemeltetője lett. A lengyel cég 8200 főt foglalkoztat, és országos lefedettséggel rendelkezik, jelen van szinte minden ottani nagyvárosban.

A B+N Referencia Zrt. magyarországi portfóliójában az állami, kormányzati megrendelések mellett egyre meghatározóbb az üzleti szféra. Néhány példa az ügyfelekre: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Mol, OTP Bank, Prologis, Infineon, Richter Gedeon, Egis, MÁV, HungaroControl, GYSEV, Volánbusz, BKV, Yettel, Telekom, Jabil Circuit, Valeo, GE Power, BOS, Maxon Motor. Tavaly új 5+1 éves szerződést kötöttek többek közt a kassai US Steellel és a prágai Skoda művekkel, és erős versenyben megnyerték a budapesti Mol Campus toronyház működtetésére kiírt pályázatot.

Az élőmunkaigény csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében kutatás-fejlesztési részleget hoztak létre, amely 2019-ben dobott piacra egy saját fejlesztésű, autonóm ipari takarító robotot, majd 2020-ban egy mobil UV-fertőtlenítő eszközt. Ma már 120 takarító robotot üzemeltetnek, és a számuk rohamosan nő. A robotikában elfoglalt úttörő szerepüket jól érzékelteti, hogy a berendezés iránt egy német világcég is érdeklődik. Kis-Szölgyémi Ferenc úgy látja, tíz éven belül az élőmunka felét ki tudják váltani a robottechnológiával.

ÉLETÚT (52)

Tanulmányait a Bánki Donát Műszaki Főiskolán és a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen folytatta, ezután saját vállalkozásokat vezetett, majd a reklámiparban helyezkedett el. 2009-től dolgozik a B+N Referencia Zrt.-nél, ahol 2011 óta vezérigazgató. 2015 óta a vállalat százszázalékos tulajdonosa. Vezetésével a társaság az FM-szektor hazai piacvezetőjévé, majd a 2021-ben megkezdett külföldi felvásárlásokkal a régió megkerülhetetlen szereplőjévé vált.

Új mikrobiológiai elemző- és előrejelző rendszer fejlesztésével is foglalkoznak. Ez felismeri a kórokozókat, lehetőséget nyújt a fertőző kolóniák gyors detektálására, egy esetleges járvány megelőzésére. A B+N Referencia által kidolgozott technológia drasztikusan csökkenti a fertőzésveszélyt kórházakban, tömegközlekedési eszközökön, irodaházakban, növeli a betegek, utasok, munkatársak biztonságát, ami a mai járványveszélyes időkben különösen fontos.

51.

BECSÜLT VAGYON: 41 MILLIÁRD

VAGYONALAKULÁSA

BÁRDI fivérek, István és Viktor

Kereskedelem

A Bárdi Viktor kereskedelmi és Bárdi István vezérigazgató tulajdonában álló, több mint 1800 főt foglalkoztató Bárdi Autó Zrt. továbbra is Magyarország egyik vezető autóalkatrész-kereskedő vállalkozása. A társaság árbevétele tavaly jócskán meghaladta a 60 milliárd, nyeresége a 8 milliárd forintot (2021-ben közel 62 milliárd forintos árbevétel mellett valamivel 8 milliárd forint alatti adózás előtti nyereséget ért el). A családi vállalkozás 1897 óta aktív Magyarországon, első autóalkatrész-katalógusukat 1905-ben adták ki. Ma három országban összesen 172 üzlettel rendelkeznek, ebből 11 van Szlovákiában, 48 pedig Románia egész területén. A bevétel döntő hányada belföldről származik, az exportárbevétel aránya mindössze 15 százalék körüli. Szektortársaikhoz képest alacsony hitelaránnyal működnek, bonitásuk átlagon felüli.

A jó üzletmenet nagyban köszönhető a magyarországi gépkocsiparknak: a forgalomban lévő személyautók átlagéletkora meghaladja a 15 évet. Ez a használtautó-piacon is megmutatkozik: tavaly az adásvételek több mint 75 százalékának tárgya legalább tízéves jármű volt, miközben rekordszámú, több mint 820 ezer személygépkocsi cserélt gazdát, mert az autóipart sújtó chiphiány a kereslet egy részét ide terelte. A rezsiköltségek megugrása és általában az infláció által keltett bizonytalanság a tavalyi utolsó negyedévben átmenetileg visszafogta a forgalmat, de az új autók piacának fokozatos normalizálódása és a tavaly elmaradt flottacserék idén újra élénkíthetik a használt autókét is.

ÉLETÚT (István 60, Viktor 52)

A céget Bárdi József alapította 1895-ben Budapesten. Első alkatrész-katalógusát 1905-ben adta ki, majd a vállalkozás Bárdi József Automobil Rt. néven részvénytársasággá alakult. A fejlődésnek a két világháború és a gazdasági válság sem tudott teljes mértékben gátat szabni, sőt az 1948-as

Több mint 800 beszállítóval dolgoznak, több mint 6 millió tételes készletükből közel 1600 saját gépjárművel, raktárról szállítanak 21 ezer partnerüknek. A személyautók mellett motorkerékpárokhoz, kamionokhoz, buszokhoz, munkagépekhez és tehergépjárművekhez is tartanak alkatrészeket, de garázsipari berendezéseket,

BECSÜLT VAGYON: 40,5 MILLIÁRD

NYERGES Zsolt

Agrárium, befektetések

Stabilan és nyereségesen gazdálkodik agrárvállalkozása, a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. (DPMG, az egykori Ceglédi Állami Tangazdaság), amely a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója. A tavalyi rendkívül aszályos évben a termés radikálisan csökkent, ám a DPMG önellátó termelési szerkezete lehetőséget adott arra, hogy a megtermelt takarmányt a saját állattartó telepeken használják fel. Az állattenyésztés továbbra is az agrárium motorja, de a növekvő takarmányárak kihívások elé állítják.

A DPMG jelentős, 13 milliárd forintot meghaladó eszközértékkel rendelkezik, 13 ezer hektár földterület tartozik hozzá, amelynek jó részén az állattenyésztési ágazat számára takarmányt termesztenek. A meredeken emelkedő takarmányárak miatt nagyon megnőtt az önellátás jelentősége. Az elmúlt években az árbevételből elért adózott eredményt visszaforgatták a társaságba, így Nyerges Zsolt érdemben csökkenteni tudta a cég hitelállományát.

Szolnok város sportéletének továbbra is meghatározó támogatója, elképzelhetetlen nélküle. A szolnoki vízilabda, kosárlabda és foci egyaránt fontos számára. A tiszaligeti sportközpont fejlesztésére a korábbi években több milliárd forintot fordított, ami az energiaválság idején különösen hasznossá vált. Előrelátó módon oldotta meg évekkel ezelőtt a sportlétesítmények működtetését, így a futballstadiont és az uszodát geotermikus energiával fűtik. A gázáremelkedés megnehezítette, de nem bénította meg a létesítmények működését. A tiszaligeti sportközpont az élsport mellett a helyi utánpótlásnak is otthont ad, itt van a legjelentősebb hazai vizilabda-utánpótlás bázis. Több mint ezer fiatal sportol szolnoki színekben a helyi uszoda- és stadionkomplexumban.

Az elmúlt években jelentős összeget fordított ingatlanvásárlásra, Magyarországon és külföldön egyaránt. Londonban, Bécsben, Dubajban vett lakóingatlanokat, ezek értéke minden évben emelkedik.

A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1986-ban, majd a Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán diplomázott 1992-ben. Ügyvédi karrierjét Szolnokon kezdte, 1994-től lett önálló ügyvéd. Szolnok sportéletének legjelentősebb támogatója.

BECSÜLT VAGYON: 40 MILLIÁRD

SÁNTA János családja

Az immár ifj. Sánta János által irányított, a generációváltást az elmúlt években sikeresen levezénylő családi cégcsoport jó évet zárt. A legnagyobb érdekeltség a termékeivel a világ több mint harminc országában jelen lévő, értékesítésének 60 százalékát külpiacon elérő Continental Dohányipari Csoport. A Continentalé az egyetlen magyar kézben lévő dohánygyár: a 130 éves, tavaly 10 milliárd forintos beruházással egy 5400 négyzetméter alapterületű, háromemeletes, ultramodern üzemcsarnokkal bővülő sátoraljaújhelyi gyárban több mint 500 munkavállaló dolgozik. A cégcsoport széles termékportfólióval van jelen a piacokon: gyártanak hagyományos cigarettát, szivarkát, vágott dohányt, valamint expandált dohányvágatot, emellett folyamatosan kutatják a dohány alternatív felhasználási területeit. A Continental hazai és import dohánnyal is dolgozik; előbbit 100 százalékban maga termeszteti és dolgozza fel. Vertikálisan integrált vállalatcsoportként saját fermentáló, gyártó-, valamint csomagolóüzemmel rendelkezik, lefedve ezzel a teljes folyamatot a dohánypalántától a kész cigarettáig.

A családi cégcsoport 51 százalékos tulajdonos az Országos Dohányboltellátó Kft.-ben, amely a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátórendszer 2015-as bevezetése óta a nemzeti dohányboltok ellátásáért felel. A társaság 2022-re vonatkozóan közel 9 milliárd forint koncessziós díjat fizet az államnak.

A tavaly év végén alapított Continental Cigar a Dominikai Köztársaságból importál kézi készítésű szivarokat.

A dohányipar mellett egyre erősebb a cégcsoport jelenléte a megújuló energetikában. A saját naperőművek mellett 40 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek a Solar Markt Energy-P Kft.-ben, amely összesen 100 MWac kapacitású naperőmű-fejlesztésen dolgozik, a projektek által megtermelt zöldáramot a Green Cloud dekarbonizációs szolgáltatás keretében fogja értékesíteni. A Green Cloud a megújuló energetikai befektetésekre fókuszáló Solar Markt csoport és az E.ON energetikai óriásvállalat közös szolgáltatása, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok közvetlenül magyarországi naperőművekből származó zöldenergiához juthassanak, ellátásbiztonság és hosszú távú árstabilitás mellett. A Solar Markt csoport és a Hiventures állami kockázatitőke-befektető társaság tavaly 4,5 milliárd forintos finanszírozási megállapodást írt alá új napenergia-projektek fejlesztéséről.

(47)

Felsőfokú tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Gépészmérnöki Karán végezte el, mesterfokozatú diplomát a CEU-n szerzett, Amerikában, Kínában és Mexikóban is tanult. A 2000-es évek elején csatlakozott az édesapja, id. Sánta János által alapított családi vállalkozáshoz, ahol végigjárta a ranglétrát: raktárosként kezdte, majd a reklám-marketingtől az exportfejlesztésig számos területen dolgozott. Szabadidejét a családjával, feleségével és két gyermekével tölti. A tengerentúlról hozta befektetési szemléletét, amelyet gyermekeinek is igyekszik továbbadni.

A családi cégcsoport befektetési portfóliója a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is kiterjed: a jelentős múltra visszatekintő sárospataki Biofarm Kft. precíziós gazdálkodása révén a régió fontos szereplője a búza, a kukorica és a napraforgó területén.

Dohányipar, megújuló energetika, agrárium

54. BECSÜLT VAGYON:

39,5 MILLIÁRD

BOJÁR Gábor

Ingatlanfejlesztés, oktatás

A Graphisoft Park a 2021-es eredmények utáni, részvényenként 43 eurócentnek megfelelő osztalékot követően a 2022. évi nyeresége után 54 eurócent osztalékra tervezett javaslatot. Mivel a társaság fennállása óta euróban vezeti könyveit, bevétele és hitelei euróban jelentkeznek, továbbá eredményeit és előrejelzéseit is mindig euróban publikálta, a transzparencia érdekében megváltoztatták a részvények kereskedésének pénznemét is. 2023. február 15. óta euróban folyik velük a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén, és az eddig is ebben a pénznemben tett javaslatok után az idei évtől euróban folyósítják az osztalékot.

A Park kiemelkedően magas, 97 százalék feletti kihasználtsággal működik, a bérleti díjak tovább emelkedtek. A Graphisoft Park ügyfelei jellemzően nagyobb világcégek közül kerülnek ki, de bérlőik között sok startupvállalkozás is van. Az épületkomplexum összesen 82 ezer négyzetméter területet foglal magában. A tőle délre fekvő fejlesztési területen további 24 ezer négyzetméternyi iroda építhető, de Bojár Gábor hangsúlyozza, hogy az építőiparban tapasztalható brutális áremelkedés, illetve szűk kapacitások miatt csak akkor kezdenek új építkezésbe, ha azt a bérlői igények szükségessé teszik. Az északra fekvő területen 44 ezer négyzetméternyi épület lenne fejleszthető, de ennek értékét nagymértékben csökkenti, hogy jelenleg szennyezett, és kármentesítésre vár.

Bojár Gábor másik érdekeltsége, a világ legrangosabb egyetemeiről érkező diákoknak részképzést nyújtó Aquincum Institute of Technology (AIT) is újra sikeres, nyereséges évet zárt. A járvány ideje alatt ugyan egy teljes szemesztert kénytelenek voltak kihagyni, egy másikat pedig csak online tartottak meg, az AIT által nyújtott képzés minőségének bizonyítéka, hogy a küldő amerikai elit egyetemek az online kurzusokat is igénybe vették. 2021 őszétől ismét személyes jelenléttel indultak a kurzusok, a járvány előtti hallgatói létszám nagyjából felével, ami 2022-ben tovább nőtt, és a szomszédunkban folyó háború sem riasztotta el a jelentkezőket az ideutazástól. 2022-től az amerikai diákok által fizetett tandíjat megemelték, a vállalkozás profitabilitása mellett azt is lehetővé téve, hogy a magyarországi egyetemekről áthallgató diákok továbbra is tandíjmentesen vehessék igénybe az AIT Budapest szolgáltatásait.

ÉLETÚT (74)

A fizikus végzettségű vállalkozó 1982-ben Tari István Gáborral közösen alapította meg a Graphisoftot, amely a világszerte több százezer építész által használt ArchiCAD nevű termékével globális piacvezető a maga kategóriájában. A vállalat 2007 óta a német Nemetschek-csoport tagja. A volt Óbudai Gázgyár helyén maradt rozsdaövezet rekultiválásával 1998-ban megalapította a Graphisoft Parkot, amely Budapest egyik fő kutató-fejlesztő központja lett. Ugyanebben az évben a The Wall Street Journal Közép-Európa tíz legsikeresebb vállalkozója közé választotta, több alkalommal volt meghívott előadó a Davosi Világgazdasági Fórumon. 2007-ben alapította meg az Aquincumi Technológiai Intézetet, amely a világ vezető egyetemeiről fogad részképzésre hallgatókat.

Németh András Péter

55. BECSÜLT VAGYON: 39 MILLIÁRD

VÁRADI József

Közlekedés, borászat

Nehéz idők járnak a vezetése alatt álló, idén az Air Transport Awards díjátadóján Az év légitársasága címmel elismert diszkont-légitársaságra, a Wizz Airre, amelyben jelentős részvénycsomaggal is rendelkezik – igaz, az elmúlt év folyamán mintegy 100 ezer darabot értékesített az 1,9 millióból. Míg 2022-t 10 százalékot meghaladó emelkedéssel, 47 fonton kezdték a papírok a londoni tőzsdén, év végére 20 font alá estek, és idén tavasszal sem nagyon tudtak sokkal 25 font fölé emelkedni. (A 24 milliárd forintos leértékelődés után ez még mindig több mint 20 milliárd forintos értéket jelent, amit 2 millió eurós [800 millió forintos], a szektorban egyáltalán nem magasnak számító fizetés egészít ki.)

Az árfolyameséssel átmenetileg távolabbra került az a 100 millió font (45 milliárd forint) bónusz, amelynek megszerzéséhez öt év alatt 120 fontra kellene növelni a részvény tőzsdei árfolyamát. Pedig az üzleti számok az elmúlt év folyamán javulást mutattak. A társaság nettó eredménye a tavalyi 267,5 millió eurós veszteségről 33,5 milliós nyereségbe fordult az üzleti év december végén lezárt harmadik negyedében. A cég utaskilométerben mért kapacitása 48,6, férőhelyszáma 40,5 százalékkal bővült, a foglaltság 77,1 százalékról 87,3-ra nőtt; az egy utasra jutó átlagos bevétel 40 százalékkal lett magasabb és 73,57 euróra emelkedett.

Ez azonban még így is kevesebb volt annál, amennyit az elemzők és a profi befektetők vártak. A Wizz Air működési kockázatai pedig jócskán megugrottak: a fő utazóközönségnek számító közép-kelet-európaiak mind jobban megérzik az ottani egekbe szökő inflációt. Míg tavaly decemberben az Európai Unióban az Eurostat adatai szerint átlagosan 10,2 százalék volt az év/éves áremelkedési ütem, az euróövezetben pedig csak 9,2 (Spanyolországban mindössze 5,5 százalék, Franciaországban 6,7

százalék), addig Magyarországon 25 százalék, és a régióban sehol sem ment 15 százalék alá a ráta. Ez a jelentős különbség a régióban domináns Wizz Airre nézve kedvezőtlenebb, mint riválisaira, amelyek Nyugat-Európából szerzik bevételeik többségét. Igaz, keresletcsökkenés egyelőre nincs – úgy tűnik, az emberek inkább máshol húzzák meg a nadrágszíjat –, ám a repülőjegyek árát nehezebb lesz majd emelni, különösen, hogy a masszívan nyereséges Ryanair egyre nagyobb versenyt támaszt a térségben.

A visszatérő kínai turisták ugyanakkor a Wizz Airt is komoly bevételnövekedéssel kecsegtetik. Lehet, hogy némelyikük a tokaji borvidéken, Mádon megbúvó, Váradi József tulajdonában álló Vaxco Vineyards borászatba is ellátogat. A több százmilliós beruházással létrehozott, csúcstechnológiás üzemben, neve kezdőbetűit is felhasználva, Juliet Victor márkanéven száraz fehér és igazán egyedülálló, édes desszertborokat állítanak elő.

Váradi József egy kelet-magyarországi kisvárosban született. A budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen szerezte közgazdász diplomáját. 1991–2001 között a Procter & Gamble-nél töltött be vezetői állást, egyebek között Kelet-Közép- Európáért felelős értékesítési igazgatóként. 2001–2003 között a Malév vezérigazgatója volt. 2003-ban öt társával létrehozta a Wizz Air diszkont-légitársaságot, amelynek azóta is elnök-vezérigazgatója.

BECSÜLT VAGYON: 38,5 MILLIÁRD

KREINBACHER József

Építőipar, gasztronómia, turizmus

A megelőző évekhez képest talán kevesebb nyilvános szerepléssel, ám annál dolgosabban telt a 2022-es év Kreinbacher József számára.

A munka gyümölcse pedig beérni látszik, hiszen az üzletember minden eddiginél nagyobb dobással készül az idei esztendőre.

Az üzletember neve több izgalmas fejlesztési projekttel forrt egybe az elmúlt időszakban. Az építőipar, illetve a tradicionális pezsgők készítése után újabb területen, az élményturizmusban is megmutathatja, mit jelent minőségi megoldást „letenni az asztalra”.

A Madame Tussauds Budapest megnyitása jó példa lehet arra, hogy néha a legmerészebb álmok is megvalósíthatók kellő kitartással.

Kreinbacher József eredeti szakmáját tekintve mélyépítő mérnök, vállalati portfóliójának zászlóshajója pedig a magyar építőipar jelentős szereplője, az ipari nagyberuházások első számú kivitelezője és beszállítója, az ipari építészetre szakosodott Metál Hungária Holding Zrt., amelynek egy személyben alapítója, vezérigazgatója és többségi tulajdonosa. Vagyonának első számú forrása ez a szombathelyi székhelyű vállalat, amely könnyűszerkezetes csarnokok kivitelezésével, tetőhéjalással, homlokzatburkolással, valamint komplett homlokzatburkolási rendszerek szállításával és építésével foglalkozik. Magyarországon piacvezető szerepet tölt be az ipari, logisztikai, kereskedelmi és sportberuházások terén.

Vaskeresztesen született. A győri Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán, majd Németországban folytatott üzleti és építőipari tanulmányokat, mélyépítőként diplomázott. Az ausztriai Unger Stahlbau GmbH kelet-európai vállalkozási igazgatójaként kezdte karrierjét. Csaknem három évtizedes, szerteágazó pályája tükrözi sokrétű érdeklődési körét, ambíciókkal teli, lendületes jellemét. Apolitikus és pragmatikus üzleti kérdésekben, a szakmai kapcsolatok erejében hisz. Kreinbacher Józsefet a művészetek világa is vonzza, izgalmas képi világú festményekkel, képzőművészeti alkotásokkal színesíti környezetét, amelyek majd jó eséllyel köszönnek vissza a budapesti attrakcióiban.

Kreinbacher Józsefnek az építőipari háttér nyújtott biztos alapot ahhoz, hogy a pezsgőkészítés világában kipróbálja magát. 2002ben vásárolta meg első dűlőit, és alapította meg a Kreinbacher Birtokot Somló-hegyen; a próbálkozás olyan jól sikerült, hogy a márkanév azóta összeforrt a prémium tradicionális pezsgő kifejezéssel. Az elmúlt évtizedben a Kreinbacher-pezsgők nemzetközi elismerést vívtak ki maguknak, a világ legrangosabb versenyén, a Champagne and Sparkling Wine World Championshipsen (CSWWC) több alkalommal is arany minősítést értek el. 2020-ban a birtok negyedik alkalommal kapta meg a National Trophy – Best Hungarian Sparkling Wine címet. Tavaly a Prestige Brut és Brut Classic pezsgők is aranyéremmel távoztak a nemzetközi piacon legfontosabb megmérettetésnek számító Decanter World Wine Awardsról.

Az üzletember az építőiparban és a pezsgőkészítésben elért sikereit követően céljául tűzte ki, hogy új turisztikai attrakciókkal és beruházásokkal tegye le névjegyét a budapesti élményturizmusban. Ennek része például a megvalósítás végső fázisában járó Madame Tussauds Budapest, továbbá a Gellért-hegy közlekedési gondjaira radikálisan új és látványos megoldást kínáló sikló.

BECSÜLT VAGYON: 38 MILLIÁRD

Németh András Péter

SPÉDER Zoltán

Befektetések, ingatlanok

Az egykori OTP-s, majd FHB-s bankár és médiabefektető, egykori KEM Zrt.-tulajdonos (Femina.hu, Dívany.hu, Index.hu, Inforádió, Napi.hu, Port.hu, Portfolió.hu, Totalcar.hu, Blog.hu, CEMP SH stb.), nagy munkabírású bank- és cégcsoportépítő immár nem irányít nagy szervezeteket, illetve projekteket. A korábbinál jóval nagyobb távolságot tart a politika döntéshozóitól, inkább ingatlanokat fejleszt, tőzsdézik, devizázik, webes projektek menedzselésével foglalkozik.

Az elmúlt években Budán a II., a XI. és a XII. kerületben, Pesten a Terézvárosban fejlesztett és fejezett be luxusminőségű társasházakat, és értékesítette a lakásokat. Meglévő telkein továbbra is építkezik, fókuszban az energiatakarékos, zöld megoldásokkal –a luxuskategóriában. Emellett nagyobb ingatlanprojektekben is rendelkezik részesedésekkel.

Egyik kiemelkedő termelő vállalkozása a startup kategóriából kinövő Adrienne Feller Cosmetics Zrt. (AFC Zrt.) volt, 71 százalékos közvetett tulajdonrésszel. Ez a társaság természetes alapanyagokból és hatóanyagokból készülő biokozmetikumokat, illetve aromaterápiás termékeket fejleszt, gyárt és forgalmaz. Az AFC Zrt. részesedését tulajdonló cégből 2022 decemberében kiszállt, miután a társaság Spéder aktív közreműködése mellett 2018–2022 között teljesítette stratégiai céljait. A cég 2017-es árbevételéhez képest háromszoros növekedést felmutatva – a Covid, a háború és a válság ellenére –, 2020 és 2021 után 2022-ben is milliárdos nettó árbevételt ért el, eredményessége a 2017-es 100 milliós veszteségről az időszak végére 150-250 milliós nyereségre nőtt. A 2018-ban végrehajtott stratégiaváltás nyomán az AFC sikeresen építette fel lakossági piaci pozícióit; új webshopot és logisztikai folyamatokat fejlesztve a lakossági ügyfélszám a 2017-es hétezerről 45 ezerre nőtt, így a retail árbevétel részesedése a teljes árbevételből már 70 százalékra emelkedett. Az AFC Zrt.-nek további komoly növekedési lehetőséget jelent, hogy sikerült megállapodni a nagy drogériahálózatokkal (Müller, Marionnaud, DM, Rossmann) az Adrienne Feller és a Panarom termékek értékesítéséről.

Az üzletember többségi részesedést szerzett az ingatlantajolo.hu, az otthonterkep.hu, az irodahaz.info, a raktar.info weboldalakat üzemeltető Mapsolutions Zrt.-ben, amely az egyik leginnovatívabb ingatlan listing szolgáltató a piacon.

ÉLETÚT (59)

Spéder vagyonának jelentős része likvid eszközökben, befektetésekben van: számottevő a devizaállománya, magyar és külföldi részvények mellett inflációkövető kötvények és strukturált alapok alkotják a pénzügyi szakember által személyesen kezelt portfóliót, amelynek hozama tavaly is bőven két számjegyű volt.

58.

BECSÜLT VAGYON:

37,8 MILLIÁRD

BALOGH Levente

Élelmiszeripar, befektetések

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. alapítója, a Mattoni 1873 Csoporthoz tartozó Szentkirályi Magyarország elnöke és résztulajdonosa. A vállalatcsoportot 2019-ben hozta létre az olasz Pasquale család és Balogh Levente, miután a cseh vállalat 2018-ban felvásárolta a Pepsi-termékek magyarországi gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt. üzleti tevékenységét. A meghatározó élelmiszeripari szereplő közel 600 munkavállalót foglalkoztat, és két magyarországi üzemmel rendelkezik.

A Szentkirályi Magyarország forgalma 2022-ben az előző évhez képest 25 százalékkal bővült, elérte az 56 milliárd forintot. A cég összesen 540 millió palack ásványvizet és üdítőt értékesített, a Szentkirályi ásványvíz márka piaci részesedése tavaly elérte a 21 százalékot, ami minden idők legjobb eredménye. A Szentkirályi Magyarország ásványvízpiaci részesedése mennyiségi alapon meghaladta a 38 százalékot, az értékesítés árbevétele alapján 41 százalék lett. Ugyan a 2022-es energiaválság és az alapanyagárak növekedése a társaság működésében jelentősen éreztették hatásukat, Balogh Levente további, az ásványvízpiacon jóval túlmutató üzleti érdekeltségei révén rendkívül jó évet zárt. Az üzletember tulajdonában álló BaLeInvest Kft.-n keresztül megvalósult befektetéssel Magyarország legnagyobb fogászati termékeket forgalmazó vállalata, a tavalyi évet 3,1 milliárd forint forgalommal záró Front-Dent Kft. társtulajdonosává lépett elő. Emellett a BaLeInvest Kft. 25 befektetéssel rendelkezik különböző startupvállalkozásokban.

Balogh Levente 2021-ben tört be a szépségápolási piacra a Szentkirályi ásványvíz alapú Vízangyal kozmetikai termékcsaláddal. Tavaly is sikerrel üzemeltette a kozmetikumokat forgalmazó és modern szépségszalonokat működtető Vízangyal Catering Kft.-t, valamint az egyedi felső kategóriás kávékkal és kávézókkal foglalkozó Coffe Noa Kft.-t.

Az üzletember az utóbbi években gyakran látható a televízió képernyőjén. Az RTL Cápák között című produkciójában mentorként, zsűritagként és befektetőként segíti a startupokat. Gazdasági tanácsadó cége a televíziós programon kívül is támogatja a tehetséges, feltörekvő vállalkozókat.

A Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karán élelmiszer-tartósító technológusi képesítést szerzett. Tanulmányai után az Olympos Kft.-nél dolgozott üzletkötőként. Első saját alapítású vállalkozása végezte a szörp- és üdítőgyártással foglalkozó, Balogh Levente édesapja által alapított Vitapress Kft. termékeinek forgalmazását, értékesítését és marketingjét; a Vitapress ma már 52 országba exportál zsugorfóliás gyermekpezsgőket. 2003-ban megalapította a Szentkirályi Ásványvíz Kft.-t. Versenyszerűen cselgáncsozott, évekig a sportból is élt.

Nem bal. Nem jobb.

Igaz.

Ha unja már, hogy mindig mások akarják megmondani, hogy mit kell gondolnia

MAGYARORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB ONLINE GAZDASÁGI PORTFÓLIÓJA

59. BECSÜLT VAGYON:

37,2 MILLIÁRD

BALOGH Ákos

Kereskedelem, ingatlanhasznosítás és -fejlesztés

A koronavírus-járványt viszonylag jól átvészelő könyvkereskedelemben és -kiadásban tavaly érdekes fordulat ment végbe: a bolthálózatok forgalma 2022-ben gyorsabban nőtt, mint az online értékesítés. A Libri Kiadói Csoport tavalyi konszolidált árbevétele átlépte a 30 milliárd forintot, a nyereség meghaladta a 2 milliárdot. Mivel a 2020–2021-es rendkívüli évek nem alkalmasak arra, hogy bázist képezzenek, 2019-hez érdemes viszonyítani. Ennek alapján 2022-ben a bolti árbevétel 10 százalékkal, míg az online értékesítés 37 százalékkal nőtt. (A bolti eladáshoz képest az online eladásoknál jóval kisebb az árrés, mivel jelentős árkedvezményt kell adni.)

A 2021-ben lezajlott tulajdonosváltás után sem változott a Libri üzleti stratégiája a könyves divíziót tulajdonló anyacégnél, a LibriBookline Zrt.-nél. Ami azt jelenti, hogy a 30,94 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) konstruktívan működik együtt a Libri-Bookline csoporttal. Mivel a többségi részvények továbbra is a Balogh Ákos tulajdonolta SQ Invest Kft.-nél vannak, a stratégiai döntések is a nagyvállalkozó kezében maradtak. Az MCC pénzügyi befektetőként nem kíván beleszólni a menedzsment szakmai döntéseibe.

A Libri-Bookline Zrt. saját tőkéje több mint ötmilliárd forint, a cég értékét a Concorde egy tavaly megjelent kiadványában a 20-30 milliárd forintos sávban helyezte el.

A Librihez tartozó kiadók (Libri, Helikon, Kolibri, Jelenkor, Park, Kalligram) tavaly 600 kötetet adtak ki, ebből az újdonságok száma 380. A sikerkönyvek közé tartozott Orvos-Tóth Noémi, Náray Tamás és Delia Owens kötete.

A Balogh Ákoshoz köthető Skála Metró Ingatlan Zrt. egymilliárd forintot meghaladó bevételt ért el a kereskedelmi ingatlan bérleti díjaiból és üzemeltetésidíj-bevételeiből. A 20 ezer négyzetméternyi terület szinte 100 százalékban ki van adva. Az ingatlan értékére vonatkozó kérdést a nagyvállalkozó azzal hárította el, hogy ez az ingatlan annak a családi alkotmánynak az ékköve lesz, amely nem örökölhető, azaz csak az osztalék vehető ki belőle. (Az ingatlan elhelyezkedése és nagyságrendje miatt 25-30 milliárd forintot érhet.) Itt érdemes jelezni, hogy Balogh Ákos jövőre szeretné létrehozni az említett családi alkotmányt (family office), amely mint vagyonkezelési szisztéma a család befektetéseit, a likviditáskezelést és a vagyonfelosztás módját határozza meg.

ÉLETÚT (61)

A budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen ismerkedett meg barátjával és későbbi üzlettársával, Somfai Róberttel. Közös cégüket, a Capital Pénzügyi és Tanácsadó Rt.-t –amelyben Jellen Kornélnak is érdekeltsége volt – és a New York Brókert 1990-ben alapították meg. A New York Brókert később az Inter-Európa Bank (a mai CIB Bank) vásárolta meg.

A Corvin Áruház nyolcmilliárd forintba kerülő rekonstrukciója befejezéséhez közeledik. (A klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatú épületet 1926 tavaszán nyitották meg 1967-ben került a tér felőli homlokzatra alumíniumborítás.) Kiadványunk megjelenése után, májusban már látható lesz az eredeti homlokzat, az összesen 7000 négyzetméternyi kereskedelmi területeket a nyár végén adják át. A felső szinteken kialakított irodák kiadása folyamatos, a nagyvállalkozó prognózisa szerint 2025-re a bérleti díjakból és az üzemeltetésidíj-bevételekből befolyó összeg eléri az 1,5 milliárd forintot.

A Nyugati téren fekvő irodaházban Balogh Ákos létrehozott egy 650 négyzetméteren elterülő inkubátorházat gyerekalapítványok részére. Az ide beköltözött 23 alapítványnak irodai infrastruktúrát biztosít, működését támogatja, szakmai segítséget ad és a tudásmegosztást ösztönzi a tulajdonos nagyvállalkozó. A támogatás költsége tavaly már elérte a 100 millió forintot.

BECSÜLT VAGYON: 36,3 MILLIÁRD

BOROS József

Ingatlanfejlesztés, vendéglátás

Mozgalmas éve volt 2022-ben Debrecen közismert vállalkozójának. Az egykor tulajdonában volt Aranybika szálloda egyik szárnyában lévő, Beer and Wurst nevű sörözője 2021-ben elnyerte a Tripadvisor Travellers’ Choice 2021 díját, s ezzel a világ legjobb 10 százalékába tartozó éttermek közé kerülve bizonyította, hogy a tulajdonos magasan tartja – azóta is – a mércét az alföldi város vendéglátásának élvonalában.

A Debrecentől 20 kilométerre, Nyíradony-Tamásipuszta településen lévő Borostyán Med Hotel szállodai szárnya a korábbi tűzeset után újjáépült: 84 szobás lett, új konferenciateremmel, tetőterasszal bővítve várja a vendégeket a közkedvelt esküvői helyszín.

Az egykori Debreceni Dohánygyár területén található Lion Center irodaház levált a városi hőszolgáltatásról. A hőszivattyúk telepítése mellett bővítették és korszerűsítették a parkolókat.

A Borostyán Medical Center rendelői beköltöztek az irodaház egyik épületébe, egy másik szárnyába pedig betelepült az akkumulátorgyártó kínai óriáscég, a Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) magyarországi központja. A CATL mintegy 3000 milliárd forint összértékű akkumulátorüzem-építése – amely a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásnak számít – közvetlenül 9000 új munkahelyet hozhat létre Debrecenben.

ÉLETÚT (66)

Nyíradonyi, hétgyermekes családból származik. A pincér-szakmunkásképzőt követően szakközépiskolába járt, majd felsőfokú végzettséget szerzett vendéglátóipari és áruforgalmi szakon. Pályafutása a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátóipari

Vállalatnál kezdődött, ahol 1971 és 1981 között dolgozott. Azóta saját vállalkozásait irányítja: vendéglátóhelyeket, éttermeket üzemeltetett, majd ingatlanfejlesztésbe kezdett.

Boros József talán a város legszebb társasházát építette az egykori Aranykakas étterem helyére, s folyamatosan figyelve az ingatlanpiacot, a hajdúsági megyeszékhely belvárosában tervezi újabb társasházak tető alá hozását. – Biztonságosabb befektetések felé fordulva, de a vállalkozási piacot figyelve dolgozunk. A fiam átvette a mindennapi ügyek vitelét, így több időm jut a stratégiai tervezésre, a családomra, legfőképp az unokákra – summázta a generációváltás eredményeit Boros József.

61.

BECSÜLT VAGYON: 34,6 MILLIÁRD

és családja

Kutatás-fejlesztés, űrtechnológia

A családi tulajdonban lévő, idén 40 éves cégcsoport – ahol a legnagyobb cég, a ThalesNano Zrt. vezetését az alapító Darvas Ferenc két fiára, Gergelyre és Benedekre bízta – tovább dübörög. Az árbevétel többségét egy különleges laboratóriumi berendezés, az H-Cube család értékesítése adja, amely tavaly egy nagy méretű laboratóriumi hidrogéngenerátor újabb változatával bővült. A ThalesNano áramlásos kémiai reaktorainak különböző típusait a gyógyszeripartól a kőolajiparig használják, ma már méretnövelésnél és gyártásban is. A világ 75 országába exportáló, 98 százalékos exporthányaddal rendelkező cég árbevétele tavaly is 15 százalékkal nőtt. Nagy siker a PhotoCube nevű fotokémiai reaktor, amely két évvel ezelőtt az USA-ban elnyerte az innovációs Oscar-díjnak nevezett R & D Top 100 díjat.

Kilencgyermekes mérnökcsaládban született Budapesten, három diplomát és doktorátust szerzett. A nyolcvanas években alapította meg első vállalkozását, a CompuDrugot, amely mesterséges intelligencia programjaival hamarosan nagy hírű gyógyszergyártó cégek együttműködő partnere lett. Ennek spin-offját, a ComGenexet eladta, az így szerzett milliárdokat használta fel a Darvas-cégcsoport bővítésére. A család több generációja dolgozik a csoportban, két fia, Darvas Gergely és Darvas Benedek vezérigazgatóként tevékenykedik.

A PhotoCube különösen sokoldalú berendezés: a gyógyszerkutatás, a finomvegyszer-ipar vagy a festékgyártás területén is alkalmazható. A készülék terjesztésére a ThalesNano szerződést írt alá a világ legnagyobb műszerkereskedő cégével az USA-ban.

Az H-Cube készülékcsalád immár tucatnyi típust foglal magában, és évente egyre több készül belőlük. A gyártóbázist a megnövekedett igények kielégítésére tavaly a Graphisoft Parkból az óbudai Bécsi útra költöztették, Szegeden pedig új fejlesztési egységet nyitottak.

A céghálózat kutatási spektrumában az áramlásos kémia mellett az űr- és nanotechnológiai kutatások állnak. Az InnoStudio és az AgroThetis a kutatások gyakorlati alkalmazásában lépett előre. Az InnoStudio tavaly japán közreműködéssel ismét Covid-gyógyszerkutatási kísérletet hajtott végre a Nemzetközi Űrállomáson, az eredmények hasznosítására együttműködési szerződést kötött az USA-ban a világ egyik legnagyobb űrtechnológiai magánvállalatával.

Folytatódott a cégcsoport két éve megkezdődött fókuszálása, sikeres cégértékesitések révén. Amerikai, illetve hazai befektetők vásárlásai nyomán megszűnt a csoport kitettsége az alternatívenergia-piacon, valamint a szintetikus és természetes gyógyhatású anyagok piacán. Az így szerzett befektetői tőke egy része a hálózat sikertörténetnek számító áramlásos kémiai és a jövőbe mutató űrtechnológiai tevékenységet segítette.

Németh András Péter

BECSÜLT VAGYON:

33,4 MILLIÁRD

24,5

27,4

30,6

LACZAY Péter és családja

Állatgyógyászat

A házi kedvencek egyre gyakrabban helyettesítik az emberi kapcsolatokat – legalábbis erre enged következtetni az, hogy a háborúval, járvánnyal, inflációval sújtott elmúlt évben az emberek továbbra is sokat költöttek a „társállatokra”. Jó évet zárt tavaly a magyar és európai állatgyógyászati piac egyik meghatározó szereplője, a Lavet Gyógyszeripari Kft. is. A társaság kistarcsai üzemében 2022-ben mintegy 250 millió tablettát, 100 tonna porkeveréket és granulátumot, valamint 90 ezer liter oldatot és szuszpenziót állítottak elő.

Az árbevétel az előző évhez képest 16 százalékkal, 10,9 milliárd forintra nőtt, az üzemi eredmény (EBITDA) ennél valamivel kisebb mértékben, mintegy 12 százalékkal lett nagyobb (3,6 milliárd forint). A forint trendszerű gyengülése jótékony hatással volt a több mint 90 százalékban exportra termelő vállalat eredményére, a növekedés csaknem fele származott az árfolyamhatásból. Az infláció viszont visszafogta a nyereségrátát: a vásárlóerő a legfontosabb felvevőpiacnak számító

ÉLETÚT (66)

Európai Unióban is csökkent, miközben a hazai bérköltség jobban nőtt, mint a Nyugat-Európában érvényesíthető, legfeljebb 7 százalékos áremelés.

A Lavet Kft. mind országos, mind ágazati összehasonlításban tartósan az átlagosnál hatékonyabban működő cégek közé tartozik, amit a „karácsonyi” 109 milliós gyógyszeripari különadó ellenére 30 százalék körüli EBITDA/árbevétel szint is tükröz. A tervezettnél tovább húzódik viszont az óriási potenciállal kecsegtető amerikai piacra lépés. Az idősebb kutyák számára fejlesztett szívgyógyszert egy multinacionális céggel tervezik piacra dobni, ám a készítmény végső kidolgozása még hátravan.

Állatorvos, egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Egyetem élelmiszer-higiéniai tanszékének vezetője. A Lavet Kft. egyik alapítója és a kezdetektől, 1992től ügyvezetője. Fiaival, Csabával és Zsolttal együtt a családi vállalkozás tulajdonosa. Öt unokája van.

A fejlesztéseket továbbra is hitel nélkül, saját erőből végzik –a magas kamatokat látva ez az óvatos stratégia beigazolódni látszik –, közel 2 milliárdból elkészült az új gyártóüzem, emellett 7000 négyzetméteres területet vásároltak a jövőbeli terjeszkedéshez a magyar államtól. Közcélú felajánlásokkal segítik Kistarcsa fejlődését, tavaly a város díszpolgárává választotta Laczay Pétert. A tervekben a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kapnak a „zöld gyógyszerek”: ez olyan technológiák kifejlesztését és alkalmazását jelenti, amelyekkel ugyanazon gyógyító hatás kevesebb hatóanyag felhasználásával érhető el. Ezáltal csökkenthető a beteg állat szervezetébe jutó hatóanyagok mennyisége, azok mellékhatásai és a környezet terhelése.

Németh András Péter

63. BECSÜLT VAGYON:

32,7 MILLIÁRD

KENYERES fivérek, Zoltán és Imre

Élelmiszeripar

A tavalyi árbevétel kiadványunk lapzártája idején még nem végleges számok alapján 5-8 százalékkal meghaladta a 2021. évit, az eredmény azonban csak mintegy fele az előző évinek – tudtuk meg a Mogyi Kft.-től. A Kenyeres Zoltán és Kenyeres Imre tulajdonában lévő vállalkozás közel 70 százalékos részesedéssel abszolút piacvezető Magyarországon. Több mint három évtized után bátran kijelenthető, hogy az eleinte házi megoldással, majd bérmunkában pörkölt földimogyorótól indulva nemzetközileg is sikeres vállalkozást építettek fel. A cég 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy Magyarországon akkor még nem kapható olajos magvakat forgalmazzon. Saját tőkéje 2021-ben 28 milliárd forint felett volt, húsz telephellyel működik, tevékenységi köre igen sokféle.

A 2022-es eredménycsökkenés oka „az elszálló energiaárak, a kontrollálhatatlan alapanyagár-emelkedések, a NÉTA adó bevezetése szinte a teljes portfólióra az extraprofitadó rendelkezéseivel”. Úgy látják, a problémák gyökere az orosz–ukrán háborúban, a kezelhetetlen devizaárfolyamokban és a történelmi aszályban keresendő. Véleményük szerint a kormány át nem gondolt lépéseivel – miszerint a külföldi chipsgyártókat kívánták külön adóztatni – a magyar cégeknek ártott, a Detkinek és a Mogyinak is hatalmas hátrányt okozva.

Befejezték az önerőből épített új bajai irodaházat, és be is költöztek. 2022-ben 4 milliárdos állami támogatást ítéltek meg nekik, ezzel egyelőre nem tudnak élni. „Egyéb beruházások halasztásra és törlésre kerültek a megnyert pályázatok ellenére, mert az építőipar árai kiszámíthatatlanokká váltak” – közölték. A termékfejlesztések viszont nem álltak le.

„Új termékek is kerültek piacra, egy szárazon pirított termékcsalád (mandula, kesu, napraforgó, mogyoró) az egészségesebb snackfogyasztás érdekében, illetve bundázott mogyorók és napraforgók egy új családja. A snackpiac gyorsan változik, tendencia, hogy az emberek igyekeznek jobban odafigyelni az egészségesebb kategóriákra” – mondták. A 2023-as évet kihívásokkal telinek látják, elsősorban az alapanyag-beszerzés vonalán az elszabadult árak miatt, illetve azért, hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e, gyártható-e egy adott anyag (kartonok, fóliák). Céljuk a már elért eredmények és a piac megtartása.

A vállalkozók Baján megnyitották a Kenyeres-birtok mintaboltját, ahol száz százalékban szürkemarhából készült termékek és tőkehúsok széles választékát kínálják. Nem egyedüli tulajdonosai a farmnak, és hobbiként tekintenek rá.

A Kenyeres testvérek kerülik a nyilvánosságot, de aktív társadalmi életet élnek. A Mogyi a profi és a tömegsportot is támogatja, listájukon szerepel a Mogyi Triatlon SE, a Mogyi Box Club, a Mogyi Judo Club, a Mogyi Birkózó SE és a Mogyi Evezős Klub.

ÉLETÚT (Imre 55, Zoltán 62)

A magánéletükről nagyon keveset tudni, sportolói múltjuk ismert. Imre a mai Mogyi SE Baja-Pécs egyesületben triatlonozott, a klasszikus, ismertebb nevén Ironman formában. A Kenyeres testvérek 2004-ben megkapták a Baja Város Sportjáért díjat, valamint 2009-ben a Baja Város Fejlesztéséért kitüntető címet. Kenyeres Zoltán 2015-ben átvehette a Jelky András-díjat. A Mogyit negyedszázaddal ezelőtt vidéki testvérpárként hozták létre – majd vitték sikerre –, tulajdonlása és vezetése életformájukká vált. Cégük a mai napig megőrizte a családi vállalkozásokra jellemző közvetlen, bensőséges vállalati kultúrát.

BECSÜLT VAGYON:

31,7 MILLIÁRD

MAJOROS Csaba és MAJOROS Béla

– Próbálok finoman fogalmazni. Nem lett egy csúcsév – kezdte a beszélgetés Majoros Csaba. Cége, a Csaba Metál Zrt. autóipari beszállító öntvények gyártásával foglalkozik Békéscsabán. A Csaba Metál Zrt. készíti egyebek között a BMW i3-as elektromos autójához az alumínium váltóházat. A vezérigazgató úgy látja, az elektromos autók térnyerésével cége is nyer, ugyanis portfóliójának csak harmada kötődik a belső égésű motorral felszerelt kocsikhoz. Az egyik legfontosabb autóklíma-kompresszor gyártó ugyancsak a Csaba Metál mellett tette le a voksát.

– Az iszonyatos energiadrágulás nem tett jót. Hét-nyolcszoros energiaárat kellett fizetnünk nemcsak a tavalyi évben, hanem tavalyelőtt is, ez a múlt évi operációnk nyereségtartalmát szépen föl is emésztette. Először fordul elő, hogy negatív lesz az eredmény – értékelte a helyzetet a cégvezető. (A bevételük viszont emelkedett tavaly, a forint gyengülésének köszönhetően.) – 2022-ben a veszteség minimalizálásának az évét kellett megélnünk – tette hozzá. A nyersanyagárak változását viszonylag jól lehetett a szerződésekben érvényesíteni, az energiaár-robbanással viszont már nem bírtak.

Az idei év azonban újra eredményes lehet. – Az esetek 90 százalékában a megállapodásokat tavaly év végéig megkötöttük, tehát idén egészen más helyzetben indultunk. Szerencsésebb kell, hogy legyen ez az év, hiszen azt már minden vevő belátta, ha kirúgja maga alól beszállítóit, akkor ő sem tud majd túlélni – hangsúlyozta a vállalkozó.

A Csaba Metál cégcsoport tavaly számos beruházást hajtott végre, és újakat is terveznek. Bekapcsolódtak a kormány úgynevezett gyármentő programjába, amelynek célja az energiahatékonyság, illetve az alternatív energiaforrások felhasználásának támogatása. Napelemparkot terveznek, ami önmagában többmilliárdos beruházás.

Az alapanyag-problémákon túl a munkaerőhiány is gondot okoz a békéscsabai cégnek.

– Munkavállalói oldalról teljesen kiürült Magyarország, tehát nekünk is külföldről kell az újakat behozni – mondta Majoros Csaba. Üzemeikben már 80 indonéz munkavállaló dolgozik, és elégedettek az eddigi munkájukkal.

A Majoros család 50 százalékos résztulajdonában van a Csabacast Kft. A Csaba Metál Zrt. még nem hitelesített tavalyi mérlege 21,9 milliárd forint bevétel mellett mínusz 300 millió forint üzemi szintű eredményt mutat. A Csabacast árbevétele 17,7 milliárd, üzemi eredménye pedig 1,2 milliárd forint volt.

ÉLETÚT

(Béla 76, Csaba 34)

Majoros Béla okleveles gépészmérnök 30évvel ezelőtt hozta létre kétszemélyes vállalkozásként a Csaba Metál Zrt.-t, amely irányítása alatt több mint ezer főt foglalkoztató nagyvállalat lett. Majoros Csaba a Miskolci Egyetemen végzett gépészmérnökként, majd kohómérnöki diplomát szerzett. Gyerekkora óta részt vesz a cég életében. Kezdetben műszaki menedzser volt, most vezérigazgató.

BECSÜLT VAGYON: 31,5 MILLIÁRD

Birgés Tibor a kilencvenes évek elején indította saját vállalkozását, a csavar és csavaranya gyártásával foglalkozó cég tevékenységét később fémforgácsolással és vasszerkezeti lakatosmunkákkal bővítette. Az ezredforduló után lemezmegmunkálással bővült a kör, a mai napig ez a Ferro-Press Fémipari Szolgáltató Kft. fő tevékenysége.

A jászberényi telephelyű vállalat az ország egyik legnagyobb és legmodernebb lemezmegmunkálással foglalkozó vállalkozása, amely nagy préskapacitással, a legkorszerűbb CNCgépparkkal, fejlett hegesztőbázissal, valamint többféle felületkezelési technológiával rendelkezik. Szórakoztatóelektronikai, fehérárugyártó, mezőgazdasági és földmunkagépipari, kézi-, illetve kerti szerszámokat készítő, valamint járműipari vállalkozásoknak gyárt és szállít lemezalkatrészeket belföldre és külföldre egyaránt. Több mint tíz éve csomagolóanyagot is gyártanak, a technológiát folyamatosan fejlesztik, így nagyobb méretű késztermékeket is elő tudnak állítani a vevői igények kielégítése érdekében. A 2022-es brutális energiaár-emelkedés negatív hatásait más cégekhez hasonlóan a Ferro-Press is megérezte;

EGZOTIKUS UTAZÁSOK

BIRGÉS Tibor

Ipar, ingatlanbefektetések

a megnövekedett költségeket csak részben sikerült a vevőknél érvényesíteni, emiatt az árbevétel ugyan minimálisan emelkedett, de az eredményesség csökkent. Ezzel együtt sikerült technológiai korszerűsítést végrehajtani és bővíteni a cég gépparkját, hogy a vevői elvárásoknak, illetve a szigorú minőségügyi követelményeknek még inkább megfeleljenek. Ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásához kereskedelmi és lakóingatlanok tartoznak, illetve befejezéséhez közelít egy nagyberuházása Balatonfüreden, a tervek szerint idén átadják a szállodát és a lakóegységeket.

Birgés Tibor érdekeltségi körébe tartozik egy jelentős nyomdaipari tevékenységgel foglalkozó cég, amely szintén küzd a növekvő energia- és alapanyagárakkal, ennek ellenére meg tudta tartani rendelésállományát.

A rendszerváltáskor, a kilencvenes évek elején alapította a csavargyártással és forgácsolással foglalkozó családi vállalkozást, amelyet egy kereskedelmi cég követett. Több mint húsz évvel ezelőtt jegyezték be a cégcsoport legjelentősebb vállalkozását, a Ferro-Press Fémipari Szolgáltató Kft.-t, három alkalmazottal. A cégcsoportban ma több mint 1000 főt foglalkoztatnak. Szabadidejében szívesen vadászik.

ÉLETÚT (58)

BECSÜLT VAGYON: 31,2 MILLIÁRD

BALÁZS Attila

Építőipar, ingatlanfejlesztés

A Bayer Construct Zrt. mára a magyar építőipar egyik jelentős szereplője lett. Az elmúlt 21 évben lépésről lépésre kiterjesztette működési területét a teljes építőipari és ingatlanfejlesztési vertikumra, de már a bányászat, az építőipari anyag- és termékgyártás, a tervezés, a generálkivitelezés és a műemlék-rekonstrukció is megtalálható a tevékenységei között.

Az erdélyi származású Balázs Attila elnök-vezérigazgató szerint számottevő előnyt jelent, hogy az általuk kivitelezett épületekhez felhasznált alapanyagok 60-70 százaléka hazai forrásból származik. Vasbeton építési munkáik hátterét a legmodernebb technológiával felszerelt sóskúti betonacél-feldolgozó és -hajlító üzemük adja, a transzportbeton gyártását szintén saját üzemekkel látják el. A vállalatcsoport része Európa egyik legmodernebb térkőgyára, panelés betonelem-előregyártási üzemük tavaly óta üzemel. Sóskúti központjuknál asztalos-, illetve lakatosüzemeket és fürdőszobaboxok gyártására alkalmas összeszerelő csarnokot építettek.

Most dolgoznak egyik stratégiai partnerükkel, az Innoscitech Kft.-vel, egy olyan külső falszerkezet kialakításán, amelyik külön hőszigetelés nélkül is megfelel a hőtechnikai és épületfizikai követelményeknek.

Balázs Attila cégcsoportja tavaly is remek évet zárt. A XI. kerületi 168 lakásos Vaba Apartmentsben hónapok alatt elkelt az összes lakás, a főváros zöldövezeti, kertvárosias részében épült 128 lakásos Zöldmező lakópark is népszerű volt a piacon.

A Bayer Construct Zrt. alapító tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója. A cég jogelődjét 2002-ben tízfős kisvállalkozásként hozta létre, ez családi házak szerkezetépítését végezte.

A Gyergyói Hoki Klub és az érdi Kárpáti Farkasok elnöke. A csapatsportok támogatásával, valamint az utánpótlás-neveléssel kívánja erősíteni a térség összetartását. A Hargita Megyéért díj birtokosa. Biharkeresztes díszpolgára.

A jövőben is nagyszabású beruházásokat valósítanak meg: a vállalatcsoport többfunkciós új városnegyedet hoz létre Zugló szívében. A közel 7 hektáros területen több ütemben épülnek irodák, lakások, üzletek és vendéglátó egységek. Balance Garden néven a X. kerületben kezdtek el egy lakóparki beruházást, itt 298 új otthont építenek. Zajlik az újbudai Elite Park társasházi projekt is, itt a II. és III. ütemben 464 lakást építenek.

Az értékmegőrzés és értékteremtés tökéletes példája az Andrássy út 47. alatti neoreneszánsz stílusú épület felújítása. A műemlék lakóház a Real Estate Awards 2022 nevezői között elnyerte Az év lakóingatlan-fejlesztése 2022 díjat.

Az elmúlt évben megépült egy balatonboglári 46 lakásos ház, illetve Balatonlellén a Napfény Resort nevű, közvetlenül a Balatonhoz kapcsolódó felső kategóriás társasház.

Balázs Attila az egyik legjelentősebb fejlesztő és kivitelező Székelyföldön, több nagy munka kezdődött el ebben a térségben. Ezek egyike a gyergyóremetei reptér, építés alatt áll egy liofilizáló üzem, egy tejporgyár, és egyéb fejlesztések is elindultak.

ALKOSS SZABADON!

Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál és Horváth Norbert, a Vesta Home alapítójának fiatal alkotóművészek bemutatkozását segítő kezdeményezését méltán nevezhetjük a 100 Leggazdagabb magyar kiadvány sikertörténetének is, mert egy évvel ezelőtt, a 2022-es kiadást bemutató gálavacsorán indult el a pályázat indításáról szóló beszélgetés. A két üzletembert összekötő közös pontok a művészet szeretete, a fiatalok alkotásra ösztönzésének vágya és a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő óvodák felkarolásának szándéka.

A már említett gondolatcseréből néhány hónap alatt egy művészeti pályázat bontakozott ki Alkoss szabadon címmel, amely idén már második alkalommal jelent meg, mostanra az Alkoss Szabadon Fiatal Művészekért Alapítvány gondozásában. Ennek részleteiről mesél most a két alapító.

৫ Miről szól az Alkoss szabadon művészeti pályázat, és hogyan fejlődött a kezdetektől mostanáig?

Horváth Norbert: A fő üzenetet kezdeményezésünk neve is jól tükrözi: alkoss szabadon! Azaz alkoss, korlátoktól mentesen, az elképzeléseid mentén! Indulástól kezdve az volt az álmunk, hogy egy évről évre visszatérő pályázatot valósítsunk meg, minden évben más-más tematikával, ami sorvezetőt ad a fiatal alkotóknak, egyúttal segíti a beérkező pályaművek értékelését. A 2022-es pályázat témája a felhőtlen gyermekkor volt, ezt kellett megfesteni vagy megrajzolni a fiatal művészeknek. Az első évben egy korcsoport, a 14–20 év közötti fiatalok munkáit vártuk; a Bodó Galéria és Aukciósház által elárverezett pályaművekből befolyt összeggel öt óvodát támogattunk, amelyeknek emellett idén nyárra napvitorlát is telepítünk udvari játszóhelyük árnyékolására. 2023 elején a kezdeményezés mellé állt fő támogatóként a Budapest Airport, és a kisebbek érdeklődésének teret adva az idei kiírásban kibővítettük a jelentkezési korhatárt. Így már 8–13 év közötti művészpalánták is pályázhatnak – természetesen külön-külön értékeljük a korcsoportok alkotásait – álomutazásuk megörökítésével. Innen az idei pályázat alcíme: Szárnyalj szabadon!. A fődíj is ennek megfelelően alakul: egy-egy, a művészetek fővárosába, Párizsba szóló páros utazást nyernek a legjobb alkotások beküldői, mindkét korcsoportban. A másik nagy változás az első kiíráshoz képest, hogy idén öt óvoda helyett terveink szerint már tíz intézményt támogatunk eszközökkel, készségfejlesztőkkel, udvari árnyékolókkal.

Hogyan történik az elbírálás, és kik a zsűri tagjai?

Gerendai Károly: Az idei kiírás a kiadvány megjelenésének idejére már lezárul, épp a zsűrizés tart majd, ami izgalmakat ígér, hiszen az összes iskolának eljuttattuk a pályázat hírét, és nagy érdeklődésre, valamint tetemes mennyiségű pályaműre számítunk. A zsűri nyolc tagból áll, és az, hogy a tavaly mellénk állt szervezetek, művészek idén is igent mondtak felkérésünkre, számomra remek fokmérője annak, hogy kezdeményezésünk jó úton halad. A szakmai együttműködő partnerek zsűritagként is megjelennek, így kettőnkön kívül bekerült a testületbe Sávolt Karolina, Magyarország egyik legfiatalabb alkotóművésze, Bodó János, a Bodó Galéria tulajdonosa,

Csorba Anita, az InspiKid megálmodója és a más művészeti ágban tevékenykedő, de alkotóként is fontos szerepet játszó Marsalkó Dávid, a Halott Pénz zenekar frontembere. A fő támogató Budapest Airporttól csatlakozott hozzánk Valentínyi Katalin vállalati kommunikációért felelős vezérigazgató-helyettes, illetve támogatóként Tóth Eszter, az Avalon Resort&Spa***** Superior marketingigazgatója. Emellett a kezdeményezés mellé állt Gyaraki Dávid, a REGIO Játék tulajdonosa, valamint Barát Hella, az Örökbe Fogadok Egy Ovit Mozgalom alapítója.

৫ Ha partnerként szeretne csatlakozni hozzátok egy szervezet, hogyan teheti ezt meg?

Horváth Norbert: Az év során gyakorlatilag bármikor, hiszen a májusi díjátadót követően országszerte több kiállítást is szervezünk a nyertes pályaművek bemutatására, és a szeptemberre tervezett árverésre is várjuk a velünk együtt segíteni vágyó, művészetkedvelő üzletembereket és vállalatokat. A jövő évi pályázat tervezése pedig már ősszel elkezdődik, méghozzá azzal a céllal, hogy új tehetségeket fedezzünk fel, és még több óvodáskorú gyermeknek és intézménynek segíthessünk. Felelős cégtulajdonosként azzal a hittel megyek előre, hogy aki ad, az nyer. Nagy boldogság számomra, hogy egy baráti beszélgetésből mára egy fiatalokat segítő alapítvány született, és ennyi gyermek művészeti fejlődéséhez járulhatunk hozzá.

৫ Mikor láthatjuk az idei pályázatra beérkezett pályaműveket?

Gerendai Károly: Az Alkoss szabadon pályázat díjátadója a Budapest Parkban lesz május 20-án, a Halott Pénz koncertje előtt. Ezt követően már az alkossszabadon.com oldalon is láthatók lesznek a pályaművek, és ahogy említettük, több kiállításon is megjelennek az országban.

৫ Hogyan tovább a következő években?

Horváth Norbert: Annyit elárulhatok, hogy a jövő évi kiírásról már most gondolkodunk, és nem csak a festőművészet jelenik majd meg választható művészeti ágként. Emellett a határon túl is ki szeretnénk terjeszteni a pályázói kört, lehetőséget adva a szomszédos országokban élő fiatalok számára – bár közhelyesen hangzik, igaznak gondolom a mondást, hogy a tehetség nem ismer határokat.

A művészeti tehetségek kibontakozását támogató pályázat nyomában

BECSÜLT VAGYON: 30,2 MILLIÁRD

JÁMBOR János

Gépgyártás, befektetések

Az autóiparban és az ingatlanhasznosításban működnek Jámbor János cégei Magyarországon, illetve jelentős mértékben Ausztriában, valamint Németországban (a koronavírus-járvány után ez utóbbi gyorsan magára talált). A magyar és a külföldi ingatlanpiaci árak fokozatosan emelkedtek, az autóipar viszont még tavaly is gondokkal küszködött. Jámbor németországi ingatlanjai – jórészt irodaházak, illetve szupermarketek – jócskán felértékelődtek. Jól sikerült az év a győri ipari parkban működő Alprosys Kft.-nek. Az automata, félautomata célgépeket, szerelősorokat és szerelőállomásokat készítő vállalkozás az idei évre is számottevő rendelésállománnyal rendelkezik. A néhány éve megvásárolt, az Audinak, a Mercedesnek és a Suzukinak is beszállító Alprosys tavaly 2 millió eurós, azaz 750 millió forint feletti adózott eredményt jelentett.

Két újonnan épített, modern autószalont (Renault és Toyota) adtak át 2022-ben. A nyolc autómárkát forgalmazó Linartech árbevétele 2022-ben úgy nőtt 24 milliárd forintról 26 milliárdra, hogy az eladott gépkocsik darabszáma csökkent, az áruk viszont emelkedett. Tavaly a gyártók szállitási problémái miatt nem tudtak a tervezett számban autókat eladni. A Linartech által értékesített 2700 gépkocsi 10 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A piac konszolidálására a beszállítói láncok helyreállását követően lehet számítani. A teljes forgalom tíz százalékát tavaly a használt gépjárművek adták, az új autók mellett ezek ára is jelentősen emelkedett. Előrehaladott tárgyalások folynak a szegedi BMW márkakereskedés átvételéről, ami várhatóan ez év július 1-jétől történhet meg.

Jámbor Jánosnak Magyarország mellett Németországban, Ausztriába és Belgiumban is működnek vállalkozásai, ezek prémium kategóriás autógyártók beszállítói. Németországi cégének árbevétele stabilan meghaladja a 20 millió eurót, a 2021-es csökkenés után tavaly némi növekedést ért el. Autóipari beszállítóként többek közt osztrák cégekkel működnek együtt.

A Vasas fociklubból évekkel ezelőtt kiszállt, de a piros-kékek röplabdaszakosztályát továbbra is támogatja. A női csapat 2022-ben mindent megnyert: a magyar bajnokságot, a Magyar Kupát és a közép-európai MEVZA röblabdaszövetség kupáját.

Közlekedésmérnöki diplomát szerzett Drezdában, majd az építőiparban és az élelmiszeriparban tett szert jelentős érdekeltségekre. A Pannonbau céggel főleg Németországban végzett munkákat, ahol húsfeldolgozó vállalatot is vásárolt. Egyidőben övé volt a patinás Herz szalámigyár. és a Vasas focicsapatának is tulajdonosa volt egy ideig, 2012-ben az Eger focicsapatát juttatta fel az első osztályba, de a hazai pálya hiánya miatt kiszállt a finanszírozásából.

68. BECSÜLT VAGYON:

29,9 MILLIÁRD

SÁNDOR József és családja

Gépgyártás

A megelőző évinél árnyalatnyival nagyobb, 100 millió eurós (körülbelül 40 milliárd forint) árbevételt, ugyanakkor csökkenő nyereséget ért el tavaly a Sándor József tulajdonában álló, Magyarországon a nyomásos alumíniumöntészetben élenjáró Fémalk Zrt.

A gazdálkodási környezet cseppet sem volt kedvező a száz százalékban az autóiparnak exportáló társaság számára. Kevesebb autót szereltek össze egyrészt a 2021 őszétől bekövetkezett chiphiány, másrészt a tavaly februárban kitört orosz–ukrán háború nyomán kialakuló kábelköteghiány miatt. Kevesebb autóhoz kevesebb öntvényre volt szükség, ráadásul a háborút kísérő óriási spekuláció az öntészeti alapanyagok árát is jócskán megemelte. A negatív hatást némileg mérsékelte, hogy a társaság hosszú távú szerződései az alapanyag drágulása esetén automatikus árkövetést tesznek lehetővé. Az elmúlt év folyamán egy időre akár tízszeresére ugró energiakiadásokat azonban már nem lehetett teljes egészében a vásárlókra terhelni, mint ahogy a növekvő bérköltséget sem. A kormány két számjegyű béremelésre tett ígéretei és a Magyarországon egymás után megtelepedő külföldi nagyvállalatok gerjesztette bérverseny nagy pénzügyi terhet ró a hazai vállalkozásokra, és az ország versenyképességét is veszélyezteti. A társaság – amelynek új vezérigazgatója a német származású Karlheinz Braisch – a külföldi, kölcsönzött munkaerő helyett továbbra is a magyar munkavállalókra épít.

A Fémalk az elszálló költségek ellenére sem állt le a fejlesztésekkel: mintegy 4 millió eurót (1,6 milliárd forintot) költöttek tavaly modernizációra és gépbeszerzésre, a beruházásokat továbbra is teljes egészében saját erőből végzik, hitel és állami támogatás nélkül. A dráguló munkaerő ugyanakkor komoly veszélyekkel jár: ha a fejlesztési forrásokat a fizetések növelésére kell fordítani, akkor csökken a versenyképesség. A bérköltség-növekedés miatt néhány külföldi nagyvállalat fontolgathatja a kivonulást.

Az energiaválság alapvetően európai probléma, a nagyobb áramfelhasználású ágazatokban – mint amilyen az öntészet – ez jelentős hátrány az USA-hoz vagy Kínához képest, amit csak növel a hálózati költségek megugrása. Szintén jelentős kihívás a szigorodó szabályozás: 2025-től minden egyes új projektnél elvárás lesz, hogy a hozzá szükséges energia fenntartható forrásból származzon.

A Zemplén megyei Erdőhorvátiban született. A sárospataki Rákóczi Gimnáziumban érettségizett. Budapesten segédmunkásként dolgozott, majd a Vasipari Kutatóintézet gondnokságán helyezkedett el. Később az öntödei osztályra került, ahol 24 évet töltött el. Ezalatt a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem levelező tagozatán kohómérnöki diplomát szerzett, később ezt ugyanott műszaki doktori fokozattal egészítette ki. A rendszerváltás idején többedmagával alapította meg a mai Fémalk Zrt. jogelődjét. Ma a cég egyszemélyes tulajdonosa.

BECSÜLT VAGYON: 29,3 MILLIÁRD

ILLÉS Tamás

Szállítmányozás, energetika, befektetések

Jó éve volt tavaly az Illés Holding Zrt.-nek. A csoporton belül jelentős szerepet játszó közúti szállítmányozási üzletágban továbbra is a West-Bridge Kft. tevékenysége a meghatározó. Az üzletág összesített árbevétele tavaly meghaladta a 18 milliárd forintot, és 1,4 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. A divízióhoz tartozik a West-Bridge mellett a Transolut Kft., amely Magyarország egyik legnagyobb ömlesztettporáru-szállítója; az építőiparhoz kapcsolódó alapanyagokra szakosodott vállalat Csehországban, Szlovákiában és Romániában is rendelkezik fuvarozócéggel. A közúti üzletág flottája már több mint 600 járművet számlál.

Hatmilliárd forintos árbevételt ért el az útépítés és rekultiváció területén aktív Unitranscoop Kft., amely Magyarország mellett Ausztriában is jelentős munkákon dolgozik. Több bányaművelési projekt is indult tavaly.

A holding tagja az MMV Magyar Magánvasút Zrt. A vasúti fuvarozással foglalkozó vállalkozás árbevétele 2021-hez képest megduplázódott, ami részben az ukrajnai háborúnak tudható be, miután a záhonyi csomópont forgalma nagymértékben megnőtt, de a Mátrai Erőműben folyó szénszállítási tevékenység is eredményes volt. A havi egymilliárd forintos árbevétellel rendelkező cég reorganizációja befejeződött, a 2021-es veszteség után tavaly megközelítőleg 700 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárt.

Százhalombattán folytatódik a holding egyik legjelentősebb beruházása. Egy 12 hektáros területen az ország legnagyobb intermodális cementterminálját építették fel, az ehhez kapcsolódó tevékenységi kört bővítik. A terminál átmenő kapacitása jelenleg évi 300 ezer tonna.

Terv feletti eredményt hozott a Translog Energetika Kft.; a Mosonmagyaróvár közelében felépült 25 MW kapacitású napelemparkban idén átadnak egy további, 2x4 MW-os egységet, három éven belül pedig újabb, 50 MW-os növekedéssel számolnak.

Két sportágban is a nemzetközi élvonalban versenyzett. Autóversenyzőként többszörös magyar bajnok, 1997ben Európa-bajnoki címet szerzett. Mivel a kitűzött cél, a Formula–1 anyagi okokból nem sikerült, váltott, és műrepülőként is kimagasló eredményeket ért el. 2007-ben Európa-bajnok, 2008-ban világbajnok lett. 2017-ben a dél-afrikai világbajnokságon összetettben 9. lett, ismét bebiztosítva amatőrként helyét a világ tíz legjobb pilótája között. Első millióját a Balaton mellett, ugrálóvár-szolgáltatóként kereste meg. A West-Bridge céget negyedszázada alapította, az Illés Holdingot 2011-ben hozta létre. Idejének jelentős részét Franciaországban tölti a családjával.

Az Illés Tamás tulajdonában lévő 6x6 taxitársaság flottája 600 kocsival rendelkezik, a fuvarozáshoz a csoporthoz tartozó Birdie Zrt.közlekedésszervezési-informatikai rendszerét használják. A startupcég hamarosan piacra kerülő applikációja a tömegközlekedési eszközökre is kiterjed majd, megkönnyítve az emberek közlekedésének szervezését.

Illés Tamás egykor autóversenyzőként és műrepülőként is a világ élvonalába tartozott. Idén ismét elkezdte felkészülését a műrepülő-Európa-bajnokságra.

We are Ringier.

BECSÜLT VAGYON:

29,1 MILLIÁRD

Az elsősorban energetikával foglalkozó cégcsoport árbevétele és nyeresége is nőtt tavaly az előző évihez képest. A győri Gasztonyi László és családja által birtokolt cégek összes árbevétele az elsődleges számítások szerint 7 milliárd forint, az adózás előtti eredmény pedig másfél milliárd forint körül alakul. Az ügyvezető szerint ez annak is köszönhető, hogy lépést tartanak a legkorszerűbb technikával, technológiával. A Vill-Korr Hungária Kft. és a Vill-Korr Energia Kft. mellett létrehoztak egy speciális feladatokra szervezett vállalkozást, a Vill-Korr Plusz Kft.-t.

A közbeszerzéseken elnyert energetikai munkáik előkészítését a változó piaci magatartáshoz igazították. Mivel néha megjelenik az alapanyaghiány, az árak alakulásában pedig csak a növekedés biztos, annak mértéke nem, minden beruházás, fejlesztés megkezdése előtt megvásárolják az összes szükséges szereléket, alkatrészt, részegységet. Ezzel ugyan sok pénz áll benn a raktározott áruban – raktárkészletük értéke meghaladja az egymilliárd forintot –, ám kivédik az időközben megjelenő áremeléseket, kiszámíthatóvá válik a bevétel, és tartani tudják a határidőket.

– Azt tapasztalom, hogy mostanában még a nagy, tőkeerős megrendelőink is óvatosabbá váltak, fizetési gyakorlatuk is lelassult – számolt be Gasztonyi László. A Vill-Korrnál nincs létszámhiány, 120 embert foglalkoztatnak, de nehéz lesz megbízható szakembereket találni, ha a jelenlegi kollektíva derékhada nyugdíjassá válik. Pedig a Vill-Korr még jó helyzetben van, a fiatalok körében is népszerűek: az erősáramú végzettséget adó helyi

és családja

szakközépiskolában tanuló huszonnégy fiatal közül tizenheten most is hozzájuk jelentkeztek gyakorlatra. – Sajnos az emberek mentalitása a Covid, a háborútól való félelem, az ijesztgetés, a bizonytalanság hatására megváltozott, s ez az állapot rontja a korábbi munkakultúra színvonalát – mondta az ügyvezető. Tavalyi munkái közül Gasztonyi László a fővárosi OTP-székházra, az ottani energetikai, világítási újításokra a legbüszkébb. Az idén többek között a debreceni BMW-gyárnál is dolgoznak, fő bevételüket az energiaipar adja.

A Győr közelében, Tényőn megépített minta biofarmot a legmodernebb technológiával és technikával szerelték fel. A farmon – amely jókora késést követően várhatóan idén kezdi meg tevékenységét – különleges húsféléket és sajtokat gyártanak, biozöldségeket termesztenek majd. Valamennyi legelőt, kaszálót öntözőrendszerrel látták el.

Dolgozott a Soproni Postaigazgatóságon és az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóságon. Rengeteg feladatot adott volna neki a bős-nagymarosi vízlépcső, ám ennek államközi szerződését megszüntették, a mű magyar része nem valósult meg. Egész életében családi vállalkozásokban gondolkodott, vállalkozói karrierjét egy garázsműhelyben kezdte, innen teljesedett ki a ma is folyamatosan fejlődő cégcsoportja.

BECSÜLT VAGYON: 29 MILLIÁRD

KÁRPÁTI László Agrárium

Magyarországon kicsit szokatlan, ha nem a naptári évvel zárják az üzleti évet, bár külföldön ez bevett gyakorlat. A Kárpáti László tulajdonában álló Trigo Kft. esetében az üzleti év rendre szeptemberben ér véget, így a tavalyi (rész)eredmények már ismertek –és továbbra is jók. Az üzletember résztulajdonában lévő Bács-Tak Kft. hagyományosan december 31-én fejezi be az üzleti évet. A két, egymással szoros kapcsolatban álló agrárvállalkozás együttesen 6 milliárd forint feletti eredményt ért el. A Trigo árbevétele meghaladta a 60 milliárd, a Bács-Také pedig a 20 milliárd forintot (utóbbi 2020-ban még 200 millió forintos mínusszal zárt).

A gabonatermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó Trigo tavaly is félmilliárd forintot fordított fejlesztésre, főleg gabonasilók építésére, így a tárolókapacitás már megközelíti a félmillió tonnát. Évente 600 ezer tonna terményt forgalmaznak, a cég bevételeinek 80 százaléka hagyományosan ebből származik, emellett jelentős részt hasítanak ki az úgynevezett inputanyagok, vagyis a vetőmag, a növényvédő szer és a műtrágya. Mivel ezek ára tavaly nagyot nőtt, a forgalomban is nagyobb részt képviseltek. A magyarországi gabonakereskedelmi szektorban a Trigo az egyik legjelentősebb szereplő.

Kárpáti László agrárvállalkozása több mint 3000 hektáron gazdálkodik, főleg Bács-Kiskun megyében. A korábbi évekkel ellentétben 2022-ben nem vásárolt új területeket sem itthon, sem a környező országokban. A Trigo Kft. továbbra is az ország egyik vezető agrárcége, termelési rendszerébe 5000 vállalkozó tartozik.

A cégcsoport másik pillére a víziszárnyas-tenyésztésben érdekelt Bács-Tak (idetartozik a Hunent Zrt. is), amelyben Kárpáti László három éve szerzett 30 százalékos tulajdonrészt. A folyamatos fejlesztést és bővítést követően a víziszárnyas-előállító és -feldolgozó Bács-Tak cégértéke ma már megközelíti a 30 milliárd forintot.

Az 1966-ban született üzletember életének jelentős részét a mezőgazdaságban töltötte. Logisztikus végzettsége segítette abban, hogy az általa létrehozott vállalkozásban ezt az ágazatot is életre keltse. Nős, négy gyermek édesapja. Szabadidejében szívesen vadászik, teniszezik, de kedveli a vízi sportokat is, különösen a vitorlázást.

ÉLETÚT (57)

72.

BECSÜLT VAGYON: 28,7 MILLIÁRD

József

Élelmiszeripar, agrárium

– Elkészült, és már termel a közel kétmilliárdos beruházásunk a kisteleki sajtüzemben. A Szentes-Frigo Kft.-ben 300 millió forintos fejlesztést, a kiskunfélegyházi Kiskun Farm Kft.-nél 400 millió forintos beruházást hajtottunk végre – számolt be a 2022-es évről Magyar József. A Hungerit Zrt. korábbi tulajdonosa – a nemzetközileg ismert céget 2018-ban adta el Csányi Sándornak – továbbra is számos mezőgazdasági és élelmiszeripari szegmensben érdekelt. Felújították a tehenészetüket is. – A fejőház most már több tehenet tud egyszerre fogadni, a legkorszerűbb fejőállások kerültek az istállóba. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a lefejt tej biztonságosan kerüljön a tárolókba – mondta el a vállalkozó. Az aszály viszont megnehezítette az életüket. Körülbelül 300 hektár kukoricát és silókukoricát vetettek, 80 százalékát be kellett szántani, mert használhatatlan volt. – Amit lesilóztunk, annak az energiatartalma, mondhatnám, nulla – érzékeltette a gondokat. A piacon tapasztalható áremelkedés viszont segítette a cégcsoportot, de az energiaárak újabb fejtörést okoztak. – A hűtőház számlája havonta kétmillió forint volt, onnantól fogva, hogy felment az energia ára, meg majdnem harmincmillió – árulta el Magyar József.

A német Rewe kereskedelmi láncnak készítenek sajtokat. Ez kézimunka-igényes, de büszkék a termékeikre. Panírozóüzemükben körülbelül 1200 tonnát tudnának gyártani egy műszakos működéssel. – Most fél vagy háromnegyed műszak kapacitással dolgozunk, messze távolban van a két műszak. Ha azt sikerülne elérni, akkor az amortizációval és a megemelt energiaárakkal együtt is el tudnánk érni minimális nyereséget – értékelte a helyzetet Magyar József.

A Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. 2021-es 1,9 milliárd forintos bevétele 2022-ben 40 százalékkal emelkedett, a hűtőháznak és a csomagolóüzemnek is helyt adó Szentes-Frigo Kft. 995 millió forintos bevétele pedig 10 százalékkal nőtt. A tejet előállító Kiskun Farm Kft.-ben az új technológia miatt többet tudtak fejni, az árbevétel 300 millió forinttal emelkedett. – A tavalyi eredményekben az árbevétel-növekedés még nem látszik, hiszen az alapanyag- és az energiaárak jelentősen felmentek – tette hozzá Magyar József, aki úgy látja, most már stabilizálódik a piac, miután az energiaárak mérséklődtek.

Szentesen nőtt fel. Az üzemmérnöki diploma megszerzése után a szegedi baromfi-feldolgozóban kezdett dolgozni technikusként, a rendszerváltáskor fejlesztési főmérnök volt. A Hungeritet két társával alapította 1990ben. Számtalan elismerése között van a csomagolás Oscar-díjának számító WorldStar for Packaging (2009), a Business Superbrands cím és az Ujhelyi Imre-díj.

BECSÜLT VAGYON:

28,4 MILLIÁRD

LUGOS Roland

Az elmúlt évben kezdődött európai energiakrízis bebizonyította, hogy a jövő kulcsa a napenergia. A magyarországi megújulóenergia-szektor meghatározó szereplője, Lugos Roland már évekkel ezelőtt ebbe az irányba indult.

Az Optimum Solar Zrt. mára a hazai napelemes piac meghatározó vállalata lett. A tulajdonában lévő cég portfóliójában magyarországi energiatermelő telepek mellett boszniai, horvát, szerb, bolgár, észak-macedóniai befektetések találhatók; az oroszországi és ukrajnai cégeket már eladta. A napenergia-piac szolgáltatási szegmensében jelentős szereplő Reliable Energy Group 100 százaléka a tulajdonában van, emellett a 70 millió euró feletti értéken nyilvántartott Lugos Renewables Kft. 90 százalékos tulajdonosa. A háztartási napenergia hasznosítására fókuszáló Optimum Solar Home Systemben 55 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, a cégérték itt 15 milliárd forint felett van. 2020-ban részt vettek az MNB Növekedési Kötvényprogramjában, 6 milliárd forintos kibocsátással, az akkoriak között a legrövidebb lejárattal. Ezt az összeget tervezésre és kivitelezésre fordították, és további 30-40 milliárdos forrásbevonást indítottak a projektek megvalósítása érdekében.

A megújuló energia termelése felfutó ágban van, a Lugos Roland által tulajdonolt cégekben külföldi befektetők is megjelentek: portugál, német és amerikai partnerek invesztáltak jelentős tőkét az ígéretes napenergia-piacba. A cégek együttes külföldi befektetéseinek értéke meghaladja a 20 millió eurót.

ÉLETÚT

Baján született. Gyerekkori érdeklődése terelte már korán egy napelemes céghez, ahol projektmenedzserként napelemrendszerek tervezésével, helyszíni koordinációval és kivitelezéssel foglalkozott. 2011-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen magasépítési szakirányon építőmérnökként diplomázott. 2012-ben már alapítója és ügyvezető igazgatója volt a naperőművek üzemeltetésére és karbantartására szakosodott REG Zrt.-nek, és az energy

4.0 digitalizációs erőművi szolgáltatások megkerülhetetlen szereplője lett. 2013-ban kezdett dolgozni az édesapja által 2011-ben alapított Optimum Solarnál, amelyet 2016-ban vett át: irányítása alatt a kis családi vállalkozásból az ország meghatározó naperőmű-kivitelező vállalata lett. 2019-ben kezdeményezésére jött létre az Impulzus a Parasport Jövőjéért Alapítvány, amely a parasport népszerűsítése mellett támogatja az aktív parasportolókat, valamint célja a fogyatékkal élő gyermekek életminőségének javítása. Névadó fő támogatója az Optimum Solar Békési Kézilabda Egyesületnek.

Saját forrásból több milliárd forintot fordítottak olyan energetikai rendszerek fejlesztésére, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak az igényekhez, a felhasználók sajátosságaihoz és az energiahatékonysághoz. Ma már egy sor multicég használja az Optimum Solar megoldásait és szolgáltatásait. Lugos Roland nem kis büszkeséggel említi, hogy mind a KÁT-, mind a METÁR-rendszerben többször sikeresen pályáztak, mások mellett a Reliable Energy Group Zrt. menetrendezi Közép-Európa legnagyobb naperőművét, a kaposvárit. A multik mellett egy sor távhőszolgáltató és vízmű is található partnereik között.

A mesterséges intelligencia szerepe hamarosan meghatározó lesz az áramtermelésben is, fejlesztéseik ez irányba is elindultak.

Külföldi sikereiket magyarországi tevékenységük mellett annak köszönhetik, hogy szakmai partnerként és tőkebefektetőként is megjelentek a környező országokban. Saját fejlesztésű naperőműparkjaik létrehozásába sikerrel vonnak be külső forrásokat.

Lugos Roland már az Optimum Solar tőzsdei bevezetését készíti elő.

Németh András Péter

BECSÜLT VAGYON:

28,3 MILLIÁRD

SZABÓ András

Gépgyártás, befektetések, ingatlanfejlesztés

Tavaly megduplázta 2021-es eredményét a Szabó András tulajdonában lévő Resonator-csoport. A közel kétmilliárd forintos adózás előtti eredmény felét a Duna Armatúra Kft. hozta, amely kiemelkedő évet zárt. A 10 milliárd forint feletti forgalom az országszerte zajló nagyberuházásoknak és infrastruktúra-fejlesztéseknek volt köszönhető. A bevételi rekord a cég 30. születésnapi „meglepetése” volt.

A bajai Ganz Transelektro Közlekedési Berendezéseket Gyártó Kft. (GTKB) közel négyszázmillió forintos eredményt ért el. A vasúti berendezéseket gyártó vállalkozás árbevétele meghaladta a 2,5 milliárd forintot. A bajai gyár új üzletága az e-mobilitáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés, ezen belül az elektromos midibusz gyártása, amely az idei év második felében érik be. A cseh karosszériára épített buszokat Baján tesztelik majd, mégpedig egy speciális, úgynevezett energiaközösségi rendszerben. Az önkormányzattal, az MVM-mel és a térség nagy cégeivel közösen alakítják ki az új rendszert, amely a zöldenergia-felhasználásra és az elektromosság tárolására épül.

Egyelőre tetszhalott állapotban van a növényolaj lepárlásával kapcsolatos kutatás-fejlesztési program, a magas növényolajárak mellett jelenleg nem lehet gazdaságos a humán fogyasztásra és állati takarmánynak egyaránt alkalmas adalékanyagot előállító kapacitások működtetése. A saját kutatócsapat által kifejlesztett étrendés takarmánykiegészítők így belátható időn belül nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. Elképzelhető, hogy a gyártás helyett a know-how-t értékesítik.

A csoporthoz tartozó A & D Stúdió tervei alapján készült el tavaly a Szent János Kórházhoz tartozó Kútvölgyi úti kórház épületének homlokzati szigetelése és burkolatának kivitelezése. A tervező cég 2022-es eredménye is duplájára nőtt: meghaladta a 50 millió forintot.

Az ingatlanfejlesztéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó üzletághoz két ipari park tartozik Dunavarsányban, illetve Budaörsön, ezek kihasználtsága nagyon magas. Az előbbiben egy új csarnokot épített a Duna-Pack, az utóbbi területén további fejújításokat végeztek tavaly. A két ipari park 110-110 milliós eredményt ért el.

Nullszaldós évet zárt a főváros melletti vízi élménypark, az Aquaréna.

A mérnök végzettségű üzletember 1969–1989 között a Csepeli Tervező Intézetnél, később a Vegyépszernél, majd a karcsai Dózsa Mgtsz-nél dolgozott. Szabó András a Resonator-csoport tulajdonosa.

ÉLETÚT (76)

Befejeződött a Fagyöngy, a 2021. év legszebb lakóparkja címet elnyert csillaghegyi lakópark építése. A Redwood Kft.-vel közösen indított beruházásban 160 lakást értékesítettek. Elkészültek egy budai, 1,1 hektáros telek koncepciós tervei – itt még nem dőlt el, hogy ezt megépítik vagy eladják. Az előkészítés fázisában van egy XIII. kerületi barnamezős lakótömb.

Szabó András tulajdonában van a Városligeti fasorban álló Kőrössy-villa, ebben működik a ResoArt kulturális, művészeti alapítvány. Itt idén nyílik meg az a múzeum, amelyben Szabó András páratlan Zsolnay-kerámiagyűjteménye lesz megtekinthető.

BECSÜLT VAGYON: 27,8 MILLIÁRD

VAGYONALAKULÁSA (milliárd forint)

2020 14,2

2021 19,6

2022 25,9

SZEIVOLT István és családja

A magyarországi építőipari szektor két jelentős vállalkozása tartozik a Szeivolt család érdekeltségi körébe. Az Épkar Zrt. árbevétele tavaly 27,4 milliárd forint volt, az EBITDA 4,5 milliárdos szintet ért el. Több nagy beruházást befejeztek, ezek közül kiemelkedik az Operaház 2022 márciusában zárult teljes felújítása, konzorciumban a WHB-vel és a Laki Kft.-vel.

Az Épkarhoz fűződik az M3 Business Center, a tatabányai sportcsarnok, a Rákosmente Multifunkcionális Csarnok, a XVI. kerületi Szent-Györgyi Albert Iskola beruházása is.

Jelentős új megrendeléseket kaptak, a cég szakemberei végzik többek közt a Miskolci Szemere Bertalan Szakképzési Centrum felújítását, a budapesti XVI. kerületi Kertvárosi Idősek Otthona kivitelezését és a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika új diagnosztikai központjának tervezését és kivitelezését. Saját beruházásban készül a zuglói Egressy 112 projekt, 106 lakással.

A család résztulajdonában van a Magyar Építő Zrt. A patinás cég nettó árbevétele 50,8 milliárd forint, EBITDA-ja pedig 8.3 milliárd forint volt tavaly. Olyan nagyszabású beruházások fűződnek a Magyar Építőhöz, mint a Nemzeti Atlétikai Központ építése, a budai Várban a József főhercegi palota újjáépítése, a Városligetben a Néprajzi

Építőipar

Múzeum és a Magyar Zene Háza kivitelezése. A cég szakemberei végzik a Nyugati pályaudvar felújítását és a Várgarázs építését is. A Magyar Építő Zrt. 2022 februárjában jelentős ingatlanfejlesztési beruházásba kezdett, a Keszthely Lakópark építése idén tavasszal már szerkezetkész állapotig jutott.

A családi portfólió része a Karizma Könyvkiadó, amely a családfő, Szeivolt István írói munkásságának termékeit adja ki. A Szentgyörgyvölgy Farm Kft. mezőgazdasági termelésben és vadászati tevékenységben érdekelt. A cégcsoport tagja ezenfelül az ÉP-CARGO Kft., amely a csoport teljes gépjárműflottáját kezeli, továbbá az alumínium nyílászárókat gyártó MPA Trade Kft. és az elektromos szerelési munkákat végző SZ-VOLT Kft.

ÉLETÚT (István 76, ifj. István 50)

A családi cég történetének első lapját Szeivolt István írta 1981-ben Karcagon; ekkor jött létre az Épkar 81 Gmk, amely 1993 szeptemberében részvénytársasággá alakult. Azóta Épkar Zrt. néven vannak jelen az építőiparban, széles körű ismertségnek és elismertségnek örvendő céggé fejlődtek. A vállalkozást ifjabb Szeivolt István vezeti.

Mrázik Csaba alapító, tulajdonos

BECSÜLT VAGYON: 27,1 MILLIÁRD

22,4

– A romló gazdasági körülmények és az általuk generált jelentős költségemelkedés ellenére a 2022-es évben árbevételünk töretlenül nőtt, a 12 milliárd forintot is bőven meghaladta. Ebben a kihívást jelentő környezetben előfizetőink megtartását úgy értékeljük, hogy jó teljesítményt nyújtottunk, hiszen továbbra is úgy gondolják, ha nehezebb idők járnak is, érdemes a Tarr telekommunikációs szolgáltatásait választani – mondta Tarr János. A szekszárdi Tarr Kft. tulajdonosa hozzátette, a Szupergyors Internet Program (SZIP) részeként az elmúlt öt évben több mint 20 ezer olyan háztartás részére építettek ki korszerű hírközlő hálózatot, amely alkalmas akár gigabites internetszolgáltatás igénybevételére.

– A programban hat megye tizenhat járása és több mint száz települése érintett. Emellett önerős beruházásainkat is folytattuk, ezek részeként jelenleg Szekszárdon közel 100 kilométer, Szigetvár, Marcali járásokban 77 kilométer paszszív optikai hálózat épül. Üzembiztonságunkra is fókuszálva elértük, hogy 2021-hez képest 15 százalékkal csökkent a hibák száma – árulta el a cégvezető. A telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó családi cég évek óta sikeres, 2022-es eredményük közel 1,5 milliárd forint lesz.

– A 2023-as évről úgy gondoljuk, hogy a Vodafone és a DIGI összeolvadásával, illetve a Telekom nagyobb sebességre kapcsolásával felerősödik a verseny. Ebben a Tarr is szeretné erősíteni

pozícióját magas minőségű szolgáltatásaival és ügyfélkiszolgálásával – mondta Tarr János. A cég úgy küzd az ügyfelekért, hogy új kedvezménycsomagot vezet be (Tarr Pakk), és új mobilajánlatokat kínál. – Emellett új logóval és arculattal jelenünk meg 2023-ban. Felpörgetjük az üzleti értékesítést, hangsúlyt helyezünk a termékés szolgáltatásfejlesztésre, az innovációra, és új ajánlatokkal szólítjuk meg a fiatalokat – fejtette ki Tarr János, hozzátéve, hogy a teljes hálózaton gigabites internetkapcsolatot tesznek lehetővé 2023-ban.

Győrben, a Széchenyi István Főiskolán szerezte diplomáját. Műszaki és gazdasági végzettséggel is rendelkezik. A szekszárdi székhelyű Tarr Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője, 2002 óta irányítja az édesapja által 1990-ben alapított vállalkozást. A cég átvételekor már több mint egy évtizede ott dolgozott mint műszaki vezető-hálózattervező. Szabadidejében szívesen fut, motorozik és hajózik. Házas, két fia van.

LEGYEN OTTHON FLORIDÁBAN!

A Bentley nem csak luxusautó, de az Ön befektetése, lakhelye is lehet Floridában!

Bentley Residences, Sunny Isles Beach, Miami

LEGYEN

PORTFÓLIÓJA ÉKKÖVE EGY ÉRTÉKÁLLÓ ÉS BIZTONSÁGOS BEFEKTETÉS!

5+1 OK, AMIÉRT ÉRDEMES SÜRGŐSEN AMERIKAI INGATLANT VÁSÁROLNI:

1. A magyar befektetési légkör bizonytalan: a gazdaság stagnál, az infláció 25 százalékos. Az állampapírok ennél 10%-kal kevesebbet fizetnek. A tőzsde stagnál.

2. A dollárbefektetés jó üzlet: míg 5 éve 250 forint volt a keresztárfolyam, tavaly szeptemberben 430 forint.

3. Átlagosan 22 százalékkal van túlértékelve a magyar lakáspiac az MNB szerint is.

4. Egy floridai ingatlan jellemzően 7–10% értéknövekedést realizál.

5. Kockázatcsökkentés: a tengerentúli piacok fellendülőben, a magyar lakáspiac visszaesőben van.

+1. A tengerentúli ingatlan igazi „B-terv”, ha menni kell: egyes projekteknél a befektetés gyors és hivatalos út lehet az adott országban való letelepedés felé.

A FLORIDA INVESTMENT MARKETING INC. AZ ÖN DEDIKÁLT INGATLANSZAKÉRTŐJE FLORIDÁBAN.

Teljes körű ingatlanszolgálattal, maximális diszkrécióval, helyi ügyvéd és adótanácsadó partnereinkkel segítünk Önnek, hogy Ön is LEGYEN OTTHON FLORIDÁBAN! Profitáljon több mint harmincéves szakértelmünkből, tapasztalatainkból.

ÖN MEGDOLGOZOTT A TŐKÉÉRT, MOST ÉLVEZZE TŐKÉJE GYÜMÖLCSÉT!

KERESSEN BENNÜNKET AZ ÖN CÉLJA ÉS IGÉNYE SZERINTI INGATLANÉRT!

Elérhetőségeink: www.floridainc.hu

Kovács László • Email: laszlo@floridainc.us, telefon: +1-813-503-0301

Kovács Beáta • Email: beata@floridainc.us, telefon: +1-813-465-8796

BECSÜLT VAGYON:

26,5 MILLIÁRD

NYÍRI Viktor

Befektetések, ingatlanfejlesztés, agrárium

A Nyíri Viktor érdekeltségi körébe tartozó kockázatitőke-alapok tavaly is elsősorban az informatika, az egészségügy, az élelmiszer-fejlesztés, illetve a labordiagnosztika területén voltak aktívak. Saját kitjeivel és önmintavevő eszközével a Neumann laboratórium továbbra is fontosnak tartja a molekuláris biológiai elven működő méhnyakráktesztjét. A Neumann Diagnostics Kft. 2020-ban és 2021-ben fontos szereplője volt a Covid-diagnosztikai piacnak, akkor megtermelt eredményét további befektetésekre és termékfejlesztésre fordította.

A korábbi évek befektetései közül Nyíri Viktor megtartotta az agrárgazdasági társaságot, amely elsősorban kukorica, búza és takarmánynövények termesztésével foglalkozik. A Plantcraft cég innovativ húshelyettesítő terméke sok országban komoly érdeklődést váltott ki, de áttörést eddig nem ért el.

Budapesti székhelyű az 1,2 milliárd forintos árbevételt produkáló szolgáltató/termelő cége, amely főleg a csomagolóanyag-iparban érdekelt nyomdák beszállítója. A legkorszerűbb digitális technológiát alkalmazó vállalkozás évente 200-300 millió forintos eredményt mutatott ki az elmúlt években. Tavaly szerzett részesedést egy szoftverfejlesztő cégben, amelynek szintén milliárdos nagyságrendű bevétele, 150-200 millió forintos éves eredménye van.

Jelentős ingatlanfejlesztési projektjei egyelőre az előkészítés stádiumában vannak. Budapesten a Sváb-hegyen, vidéken pedig Tihanyban indulnak majd a beruházások – várhatóan már idén. Az előbbi egy nívós lakóparki fejlesztést, az utóbbi pedig egy üdülőparkot jelent.

A jogi diploma megszerzését (1994) követően ügyvédként praktizált. Tanulmányait a Közép-európai Egyetemen (CEU) és a George Washington Egyetemen folytatta. Az előbbiben alkotmányjogból, az utóbbiban nemzetközi jogból szerzett diplomát. Nagygyörgy Tiborral közösen indított ingatlanfejlesztő céget, majd több egészségügyi vállalkozásban szerzett érdekeltséget. Korábbi üzlettársával 2015-ben döntöttek a szétválásról.

ÉLETÚT (56)

Túry Gergely

Kommunikációs tevékenységek

A mindenki számára hozzáférhető cégadatok szerint továbbra is…….. ért el. A 2021-es összesítés az árbevételben és nyereségben is csúcsot jelentett – vélhetően még ezt is felülmúlják, de legalábbis megközelítik a tavalyi számok. A cégcsoport……………………kötődik, megbízásainak ….… részét az ………………megrendeléseknek köszönheti. Éves árbevétele …………………. szerint……………………..milliárd forintra emelkedett, s ebből ……….értesüléseink szerint………………………..milliárd forint osztalékot vett ki mint fő tulajdonos.

A versenyszférában továbbra………………szerepel, és ez ……………………………….százalékos arányt képvisel a teljes rendelésállományból. A ……………… értesítőkből kideríthető, hogy az …………………………állami megrendelések ………………részét…………………………..nyerte el.

A bevételek további …………….. részét ……………………. tulajdonában lévő vállalkozások jelentik. Az innen származó bevétel is…………… volt tavaly, és meghaladta a…………milliárd forintot.

A szócikk alanya nem járult hozzá a róla szóló összegző írás megjelenéséhez.

Játszunk a térrel.

BECSÜLT VAGYON:

25,8 MILLIÁRD

ANTAL Ernő és családja

Pénzügyi szolgáltatások, befektetések, agrárium

A családi cégcsoport, amely évtizedek óta aktív a követeléskezelés, az alapkezelés, az ingatlanhasznosítás területén, nemigen változott tavaly. A nagy méretű, többnyire barnamezős ingatlanok közül egyet sem értékesítettek. Az ipari és kereskedelmi hasznosítású területek bérlői megmaradtak, az utolsó jelentős tranzakció 2019-ben történt, amikor eladtak egy nagyobb egykori ipartelepet. A cégcsoport tulajdonába még több jelentős méretű ipartelep tartozik, a Gyömrői úton (a Sárkány Center mellett), a Füredi úton, a Helsinki úton, a Bogdáni úton, illetve Csepelen.

Az Antal család Nyugat-Dunántúlon 2300 hektáros mezőgazdasági területtel rendelkezik. A zalai terület jó része eleve erdő, a szántók egy részét bérbe adják, másik részét erdővel telepítik be. A törvényi lehetőséggel élve a társtulajdonosok kivásárlása, illetve a részterületek kimérése révén az eddigi kevés résztulajdont szinte teljesen sikerült megszüntetni.

Pénzügyi szolgáltató cége, a Hermes Hitel és Faktor Zrt. továbbra is visszafogott üzemmódban működik, tevékenysége a korábbi években vásárolt követelések kezelésére korlátozódik.

A cégcsoport tőzsdei befektetései – részben az év végi forintárfolyam-gyengülés miatt – a háború ellenére jelentős árfolyamnyereséget, illetve osztalékbevételt hoztak.

A Hermes Hitel és Faktor Zrt. igazgatóságának elnöke. Pécsett végzett, közgazdász. Az 1990-es években az akkor fénykorát élő Postabank egyik vezetője volt. A pénzintézettől 1994-ben távozott, utána egy sor magánvállalkozást indított. Hobbija a természetjárás és a horgászat.

BECSÜLT VAGYON: 25,7 MILLIÁRD

GÖDRY Zoltán és

GREGORICS László

Kereskedelem, élelmiszeripar

Aggodalommal indult, de elégedettséggel zárult az elmúlt év a Halker Kft. két tulajdonosa, Gödry Zoltán és Gregorics László számára. A koronavírus-járvány alatti visszaesés, a vendéglátóhelyek és szállodák kényszerű bezárása nem sok jót vetített előre, az év mégis kiválóan sikerült. Bár számos vállalkozásban van részesedésük, a fele-fele arányban birtokolt zászlóshajó, a Halker teljesítménye továbbra is meghatározó. Az élelmiszer-kereskedő és -gyártó cég forgalma tavaly közel másfélszeresére, 31,5 milliárdra emelkedett, az eredmény számottevő növekedése mellett.

Hasonlóképpen csúcsra jártak a résztulajdonukban álló további kereskedőcégek is. Az árbevétel növekedését természetesen jelentős részben az élelmiszerárak drámai megugrása, az infláció okozta. A tulajdonosok azonban arra büszkék igazán, hogy a gyártott és értékesített termékek mennyiségét sikerült a tavalyi, háború, Covid és gazdasági válság által sújtott évben fenntartani, sőt kismértékben növelni.

A balatonboglári Halker főként mirelit (hús, zöldség, gyümölcs), kisebb részben előhűtött (hús, tejtermékek) élelmiszerek nagykereskedelmével foglalkozik a Dunántúlon. Ezt egészíti ki a gyártási tevékenység, ami az első helyen álló haltermékek mellett mirelit zöldségfélék és előhűtött húsok előállítását jelenti. Balatonboglár mellett Veszprémben és Szombathelyen is rendelkeznek telephellyel, regionális depóik vannak Siófokon és Pécsen, valamint Szlovákiában és Horvátországban. Több mint 500 főt foglalkoztatnak, 110 teherautóval három telephelyről szállítanak tízezerféle cikket több mint 5000, a gasztronómiában és a közétkeztetésben tevékenykedő vevőjüknek.

A tulajdonosoknak továbbra is szívügyük a hal és a saját készítésű balatonboglári halászlé, a portfólió folyamatos bővítése ellenére még ma is a halas termékkör adja az árbevétel több mint 15 százalékát. A fagyasztott zöldségeket a gasztronómia igényeihez igazodó összetételben és kiszerelésben csomagolják. A gyártás harmadik pillére a szolgáltatás jellegű húsfeldolgozás: az egyedi vevői igényeknek megfelelő konyhakész hústermékeket szállítanak, amelyeket egy étterem további előkészítő munka nélkül, azonnal fel tud használni.

A cég hátterében álló Mirbest beszerzési és értékesítési társulást húsz évvel ezelőtt hasonló profilú cégekkel közösen alapították. A 100 százalékig magyar tulajdonban lévő, közel 2000 főt foglalkoztató társulás árbevétele ma a 160 milliárd forintot is meghaladja. A saját márkás termékek (Kukta, Kedvenc Ízek, Bovita) teljes forgalma meghaladja az évi 25 ezer tonnát.

ÉLETÚT (Gödry Zoltán 65, Gregorics László 65)

A közös horgászszenvedély és a közös főiskola hozta össze őket. A több mint három évtizedes múltú Halker Kft. éveken át egy balatonlellei családi házban működött. Start hitellel vettek fel hárommillió forintot, ebből vásárolták az első hűtőberendezéseket és egy teherautót. A máig érvényes munkamegosztás szerint Gödry Zoltán a kereskedelmi stratégiáért és pénzügyekért, Gregorics László pedig a beruházásokért és műszaki fejlesztésekért felelős.

Németh

BECSÜLT VAGYON: 25 MILLIÁRD

PAPP Edward

Informatika, üzleti tanácsadás, befektetések

A tulajdonában lévő SMP Solutions Zrt. a három legnagyobb magyar tulajdonú rendszerintegrátori tanácsadó vállalkozás egyike. A cégcsoport legjelentősebb ügyfele az OTP-csoport, de számos hazai pénzintézet, nemzetközi energetikai cég, valamint építőipari vállalat tartozik az ügyfelei közé. Papp Edward 2016-ban lett az SMP Solutions többségi tulajdonosa, a vezető magyar pénzintézet és annak külföldi érdekeltségei már ekkor is a cég partnerei voltak.

A teljes körű informatikai, rendszerintegrátori, üzleti tanácsadási, bank- és biztonságtechnikai, valamint épületinformatikai szolgáltatásokat nyújtó, több mint három évtizede működő SMP Solutions 1989-ben számítástechnikai eszközök forgalmazásával és biztonságtechnikai rendszerek kiépítésével kezdte működését, tevékenységi körét fokozatosan bővítve 2016-ban nyerte el mai formáját. A cégcsoport nemzetközi szinten is folyamatosan terjeszkedik, Albániától Üzbegisztánig tizenkét piacon nyújt teljes körű informatikai és rendszerintegrátori szolgáltatásokat, több országban saját leányvállalattal.

A tulajdonosváltás előtti, 2015-ös üzleti évben a cég 7,8 milliárdos árbevételt ért el, de ekkor még nem voltak olyan, azóta már jelentős szolgáltatásai, mint az IT security, az adatbányászat BI (üzleti intelligencia), a rendszerintegráció, az épületinformatika, az üzleti tanácsadás, az üzleti alkalmazások integrációja (mint például az operatív CRM), valamint a saját üzleti alkalmazások fejlesztése.

Az egyre szélesebb tevékenységi körnek és a folyamatosan növekvő szakértői csapatnak köszönhetően a forgalom jelentősen bővült. A 2016-os tulajdonosváltás óta az SMP-cégcsoport meghatszorozta bevételét. Jelenleg közel 300 fő dolgozik a cégnél, ez csaknem tizenötszöröse a hat évvel ezelőtti létszámnak. Az SMP Solutions eddigi legsikeresebb évében, 2022-ben 55 milliárd forintos árbevételt és 5,7 milliárdos adózás előtti eredményt ért el.

Az IT-piac gyors, robbanásszerű és folyamatos fejlődése közepette Papp Edward különleges figyelmet szentel annak, hogy a cégbe integrálják a fiatal generációk tudását és lendületét. Ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy az SMP-csoportot a fiatalok számára vonzó munkahellyé tegye.

Az SMP Solutions támogatóként aktív szerepet tölt be a magyar sportéletben, többek között a Pick Szeged kézilabdacsapat gyémánt fokozatú és a Vasas Futball Klub kiemelt támogatója.

vállalatoknál, például a Siemensnél, az IBM-nél és a Microsoftnál vezető posztban.

Papp Edward közgazdász végzettséggel rendelkezik. Az SMP Solutions Zrt. első számú vezetője és többségi tulajdonosa. Ezt megelőzően évtizedeket töltött multinacionális

Három fiú édesapja. Hobbijai közé tartozik a síelés, a búvárkodás, valamint a vitorlázás.

ÉLETÚT (49)

Németh András Péter

VAGYONALAKULÁSA

BECSÜLT VAGYON:

24,7 MILLIÁRD

Iskoláit Németországban végezte, a nyolcvanas évek elejétől egy jelentős müncheni ingatlankezelő cég kisebbségi tulajdonosaként és ügyvezetőjeként kezdett dolgozni. Ezzel párhuzamosan ügyvédjével és adótanácsadójával közösen megalapította az Orofond GmbH aranyfinomító és arany-nagykereskedelmi céget, valamint saját, müncheni bejegyzésű export-import vállalatát. Több országban élt. A magyarországi perui nagykövetség bezárása után rábízták a perui főkonzulátus vezetését, tiszteletbeli főkonzulként.

PÁLOS Titusz

Ingatlanfejlesztés

Évekig tartó előkészületek után tavaly lendületbe jöttek ingatlanfejlesztései, Budapesten és vidéken is több beruházást indított. Történt ez akkor, amikor az ingatlanfejlesztések általában megtorpantak vagy legalábbis „takarékra” kerültek az emelkedő építőanyagárak és munkabérek miatt.

Egy budai épületben luxuslakások készülnek összesen 2800 négyzetméteren, októberi befejezéssel, emellett készen vannak egy ugyancsak budai, 16 lakásos lakóház koncepció- és kivitelezési tervei, a beruházáshoz már megérkezett az építési engedély. Két szupermodern ház építése is elkezdődik, a panorámás luxusotthonokba jövőre költözhetnek be a vevők.

Befejeződött egy szintén rózsadombi, 2000 négyzetméteres irodaház felújítása, az épületből korszerű, A kategóriás irodaházat alakított ki, amelyet megtöltött bérlőkkel.

Csepelen egy 11 ezer négyzetméteres raktárat vett, bérlőkkel együtt. Veszprémben és Kaposváron jelentős nagyságú ingatlanokkal rendelkezett; tavaly az egyik veszprémit eladta, két nagy méretű, kereskedelmi célú ingatlan sorsa még bizonytalan. A veszprémi, illetve kaposvári építési területen elképzelhető, hogy elindítja a fejlesztéseket, de az is, hogy eladja őket.

A Balaton partján is fejleszt. Korábban résztulajdonában volt egy vízparti telek Alsóörs és Paloznak között; ide kikötőt, lakásokat és hotelt tervezett, ám végül két évvel ezelőtt eladta. Balatonszemesen viszont egy 13 önálló apartmanból álló lakóparkot hoz létre társberuházóként, itt már állnak a szerkezetek.

Pálos Titusz egyik jelentős tranzakciója volt korábban a Reno udvarként ismert Váci úti terület értékesítése. A vevő a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa volt, amely később egy kínai befektetőnek adta el az értékes ingatlant, tisztes nyereséggel.

Segítünk, hogy 10 és 16 óra között a legjobb döntések születhessenek.

Millásreggeli minden reggel 6 és 10 óra között a radiocafén.

BECSÜLT VAGYON:

24,5 MILLIÁRD

VAJDA Attila

Papírgyártás

Óriási árbevétel-növekedést ért el tavaly a Vajda-Papír itthon és norvégiai gyárában. A magyar cég forgalma majdnem megduplázódott, meghaladta a 80 milliárd forintot, a norvégiai leányvállalaté pedig megközelítette a 20 milliárdot. A forgalom növekedésénél csak az energiaárak megugrása volt drámaibb: egy év alatt 17 milliárd forinttal nőtt a magyarországi üzem energiaszámlája. Így nem csoda, ha a jövedelmezőség alaposan csökkent, hiszen a nyersanyag és az energia drágulását nem tudták, de nem is akarták teljes mértékben áthárítani a fogyasztókra. Az EBITDA így 1,6 milliárd forint, az adózás előtti eredmény pedig 200 millió forintra módosult a teljes vállalatcsoportot nézve. Mindezt a Scope Ratings is „visszaigazolta”: egy fokkal kedvezőtlenebbre módosította a cég hitelminősítését. (A vállalat 2020-ban és 2021-ben összesen 20 milliárd forintot meghaladó kötvénykibocsátást hajtott végre.)

Számos pozitív fejleményt is rögzíthettek azonban a Vajda-Papír krónikásai. A papírgyártás fejlesztésére beindított, 17 milliárd forintba kerülő beruházás nyár elején befejeződött, és az év végén egy, a késztermékgyártás növelésére irányuló másik beruházást is lezártak. A piacvezető higiéniai papírterméket gyártó, 100 százalékban magyar családi tulajdonban lévő Vajda-Papír termelését 2023-ban már 150 ezer tonna fölé növeli. A magyarországi kereslet 55-60 százalékát a Vajda-Papír fedezi, de jelentős az export is –a termelés 60 százalékát szállítják külföldre. Az európai országok mellett Ázsiába, sőt a Karib-tenger térségébe is eljutnak az Ooops! márkanevű termékek.

A dunaföldvári gyárban 2021-ben másfél milliárd forintos beruházással üzembe állítottak egy percenként 600 maszk előállítására képes gépsort, amelynek maximális kapacitása évente 300 millió arcmaszk is lehet. Az Ooops! márkanév alatt forgalmazott professzionális sebészeti arcmaszkokból ma alapjáraton termelnek és értékesítenek.

ÉLETÚT (51)

Vajda Attila és felesége, Vajdáné Csata Szilvia első generációs entrepreneur-tulajdonosokként alapították a VajdaPapír Csoportot 1999-ben. Először szabadidejükben kereskedtek higiéniai papírtermékekkel, majd beszerezték az első gyártógépüket Budapesten. 2004-ben már nagy teljesítményű berendezéseket használtak, 2008-ban pedig megépült a budapesti központi gyáruk. 2011-ben megszületett az Ooops! brand. 2013-ban a norvégiai Drammenben megvásároltak egy nagy múltú alappapírgyártó és -feldolgozó gyárat. A Vajda-Papír ma már Európa legnagyobb és legmodernebb higiéniai papírgyárának megépítésével és üzemeltetésével büszkélkedhet. Középés Kelet-Európában, a Baltikumban és Skandináviában is meghatározó piaci jelenléttel rendelkező vállalattá vált, csoportszinten mintegy 650 munkavállalót foglalkoztat, és több mint 30 országba exportálja termékeit.

A magyarországi infláció hatását érezhették a papírtermékek fogyasztói is: a polcokon általában dupla annyiért találták meg ezeket az árucikkeket, mint egy évvel korábban. A Vajda-Papír ennél csekélyebb mértékben emelt árat. Vajda Attila ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy 2022-ben a vevők megtartása volt a fő céljuk.

Az idei tervekben is jelentős árbevétel-növekedés szerepel, a beruházásokkal viszont alacsonyabb fokozatba kapcsoltak. Prioritást élvez 2023-ban a korábbi jövedelmezőség visszaállítása – az év első hónapjai alapján erre jó esély van.

BECSÜLT VAGYON:

23,4 MILLIÁRD

FÜLÖP Gábor és családja

Az Agrosprint Zrt. a fagyasztott zöldség és gyümölcs Európa-szerte ismert gyártója és beszállítója. A Fülöp család tulajdonában álló, romániai érdekeltséggel is rendelkező társaság forgalma 2022-ben 40 százalékkal, 24 milliárd forintra, a csoportszintű árbevétel pedig közel 30 milliárd forintra nőtt. Jelentős fejlesztést hajtottak végre: átadták az összesen 15 milliárd forintból megvalósuló, Az év agrárberuházásának választott új gyáregységet, aminek köszönhetően a gyártókapacitás 50 százalékkal, 70 ezer tonnára növekedett. A termelés kétharmada exportra kerül, ami volumenében több, de arányában a 2021. évihez képest enyhe csökkenést jelent. Csemegekukoricából ugyanis tavaly a nagy szárazság miatt kevés termett: a korai, öntözetlen fajták 70-80 százaléka megsemmisült a Hajdúságban. Mintegy 30 százalékkal kevesebb volt a rendelkezésre álló alapanyag, ami kevesebb készterméket is eredményezett, Ennek legnagyobb piaca Európa, azon belül Nagy-Britannia, de a társaság Ázsiában és az arab országokban is egyre több üzleti partnernek szállít.

Az 5 milliárdos EBITDA és a 4 milliárd forintnyi adózás előtti nyereség számottevő növekedés az előző évhez képest, különösen annak fényében, hogy a körülmények az egész ágazatban mostohán alakultak. Az alapanyagok folyamatosan drágultak: a kulcsfontosságú növények ára az elmúlt három évben több mint duplájára nőtt. (A feldolgozói körökben nagy a verseny a jó

termelők kegyeiért, bár idén az alapanyag-szerződések a várakozásokon felül könnyen köttettek meg, ami részben a gabonanövények piaci gyengülésének is köszönhető.) A saját termeléshez szükséges zöldségből és gyümölcsből egyre többet maguk próbálnak megtermelni, de az ezzel foglalkozó, már milliárdos árbevételű SprintFarm Kft. súlya még csekély a teljes beszerzésen belül.

Jelentős költségtényező volt a dráguló energia is: a készletek forgási sebességéből fakadóan az árut egy évig tárolókban kell raktározni. Ez igencsak drága mulatság volt a többszörösére emelkedő összegű villanyszámlák idején, ezért a kormány Gyármentő programján belül 4 milliárd forintos energiahatékonysági beruházást indítottak, amiből napelempark- és hulladékhőt hasznosító fejlesztések valósulnak meg.

A Debreceni Agráregyetemen végzett. Az Agrosprint Kft.-t Fülöp Gábor és felesége, Fülöp Gáborné alapította 1991-ben. Kezdetben élőállat-kereskedelemmel foglalkoztak, majd a friss zöldség és gyümölcs felé fordultak. Az idénymunka kiküszöbölésére Fülöp Gábor a feldolgozóiparban látta a fejlődési lehetőséget, konzervekkel tervezett, de felesége javaslatára a fagyasztott zöldség irányába indultak.

ÉLETÚT (62)

BECSÜLT VAGYON: 23,2 MILLIÁRD

HORVÁTH fivérek, Ernő és Ferenc

Hulladékgazdálkodás

Magyar Gazdaságért Díjat vehetett át 2023. március 15-én az Alcufer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. két tulajdonosa, Horváth Ernő és testvére, Horváth Ferenc. Az indoklás szerint az Alcufer Kft. mint a hulladékipar egyik legjelentősebb és legeredményesebb vállalkozása, a hazai körforgásos gazdaság meghatározó szereplője, fontos szerepet tölt be a különböző hulladékok szakszerű újrahasznosításában. A cégcsoport szintjén 800 embert foglalkoztató Alcufer kiterjedt vállalkozás, 33 éve alakult, azóta folyamatosan fejlődik, alkalmazkodik a részben a környezetvédelmi követelmények, részben

ÉLETÚT (Ernő 61, Ferenc 63)

Az apai örökséghez hű két tulajdonos-ügyvezető édesapja 1990-ben alapította meg az Alcufert. Az elmúlt 33 év azt mutatja, hogy a fivérek kiválóan tudnak együtt dolgozni. Horváth Ferenc a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének elnöke. Szabadidejében borkultúrával foglalkozik, a Somló és Környéke Borút Egyesület kancellárja, saját bort is készít. Horváth Ernő ugyancsak édesapjuk kívánságának megfelelően az általuk jelentősen támogatott Gyirmót FC ügyvezetője, a Gyirmót SE elnöke. Mindketten Győr város megbecsült díszpolgárai.

a nyersanyagszükséglet miatt a magyar iparban is kialakult igényekhez. Tavaly a korábbi évekhez hasonlóan 750 ezer tonna hulladék újrahasznosítását tették lehetővé. A meghatározó mennyiségű ipari eredetűeken kívül feldolgoznak többek között háztartási, elektronikai hulladékot, papírt, fát, műanyagot, roncsautót. Ahogy a tulajdonosok fogalmaznak, megváltoztatják a hulladék státuszát, másodlagos nyersanyagot készítenek belőle. Nyersanyagok tekintetében ez azért is fontos küldetés, mert a Föld erőforrásait egyre jobban kiaknázza a világ. A lakosság lélekszáma jelentősen emelkedik, kérdés, hogy a Föld eltartó képessége mennyire erős, mit bír el a bolygó.

Az Alcufer tavalyi évét alapvetően az energiaár-robbanás, valamint a nyersanyagárak alakulása befolyásolta. Az első félévben nagy kereslet volt a nyersanyagok iránt, a másodikban a felhasználók piaci érdeklődése már visszafogottabb volt. A tulajdonosok szerint 2023 elején az igény ismét növekedni látszik. Egyelőre azonban legfeljebb fél évet látnak előre, a magyarországi hulladékgazdálkodás közelgő átszervezésének hatásai még nem prognosztizálhatók. Az ipari termelésből származó hulladék feldolgozása nem változik, a 20-30 százalékot kitevő lakossági jellegű hulladékkezelés jövője viszont nem ismert pontosan, és egyelőre bonyolultnak látszik.

Az Alcufer 2022-ben 90 milliárd forintos árbevétel mellett 6 százalék körüli eredményt ért el.

BECSÜLT VAGYON:

22,7 MILLIÁRD

Sikeres évet zárt tavaly a Hovány-cégcsoport. A hét városban (Budaörs, Kecskemét, Szentendre, Szeged, Békéscsaba, Szolnok, Debrecen) hat autómárkát, személyautókat és haszongépjárműveket egyaránt forgalmazó társaságok konszolidált árbevétele az előzetes terveknek megfelelő mértékben, közel 20 százalékkal, 90 milliárd forintra nőtt, várhatóan 3,5 milliárd forint adózás előtti eredmény mellett. Pedig 2022 nem volt könnyű év: a szomszédban dúló háború következtében az alkatrészellátás néhol akadozott (egy Ukrajnában gyártott kábelköteget könnyebben pótoltak a gyártók, egy ülésvázszerkezetet már kicsit nehezebben), voltak csúszva, és voltak alacsonyabb felszereltséggel érkező típusok is.

A világszerte emelkedő infláció és kibontakozó recesszió miatt globálisan és Magyarországon is visszaesett a forgalomba kerülő autók száma. A Magyarországon regisztrált 111 524 új autó nagyjából tízezerrel kevesebb a 2021. évinél, ráadásul az értékesítésen elérhető 5-10 százalékos alapárrés még mindig csökkenő tendenciát mutat. Az átlagosan 15 százalékkal emelkedő autóárak viszont valamelyest

ÉLETÚT (63)

HOVÁNY Márton

A Hovány-cégcsoport tulajdonosának eredeti szakmája kőfaragó és szobrász. Hovány Márton 1991ben alapította meg a Hovány Kft.-t, Magyarország első Nissan-márkakereskedését Kecskeméten. Ma a hét városban és Budapesten jelen lévő vállalkozás több mint 350 főt foglalkoztat.

kompenzálták az árrés szűkülését. A Hovány-csoport 2022-ben összesen 4502 új autót értékesített, valamivel kevesebbet, mint az előző évben. Ebből a korábbi éveknél jóval több, szám szerint 1594 volt Mercedes (a G-, az S- és a GT-osztályra vagy a legfelső kategóriás Maybachra ma is várni kell), amivel a márka súlya a teljes pénzügyi eredményben a 2021-es 20 százalékról 35 százalék fölé emelkedett. Az egyre inkább a haszongépjármű-szegmensre fókuszáló Ford súlya 43 százalékra, a többi márkáé pedig 4-6 százaléknyira mérséklődött. Használt autókból viszont közel másfélszer annyit adtak el, mint egy évvel korábban, szám szerint 1558-at.

A luxus nemcsak az autóknál kecsegtető üzlet – a globális luxuspiac 2022-ben 21 százalékkal, 1400 milliárd euróra nőtt, Magyarországon 2024-re 7500 milliárdos lehet (forintban).

A Hovány-csoport tulajdonosa jó érzékkel vágott bele luxusjármű-szolgáltatásokba. Máris elkezdett bevételt termelni a tavaly megvásárolt és a Fly For Less céggel közösen üzemeltetett Airbus ACH135 típusú helikopter. A 6 millió eurós bekerülési értékű, Magyarországon kategóriájában egyedülálló felszereltségű, hétszemélyes légi jármű várt megtérülése mintegy 15 év, a tavalyi tesztidőszak után idénre várják a megfelelő kihasználtság elérését. Emelkedő bevételt ért el a társaság érdekeltségi körébe tartozó, bérbeadásra vásárolt hajó, egy 80 láb hosszúságú (24,5 méter) Princess jacht is, amelyet egy Maldív-szigeteki partner irodával közösen üzemeltetnek. Hovány Márton befektetőként van jelen a Költő Kert Villapark fejlesztésében, amely a globális elit igényeit is kielégítő, az ő pénztárcájukhoz méretezett, egyedülálló luxusingatlanokat kínál.

BECSÜLT VAGYON: 22 MILLIÁRD

PIUKOVICS fivérek, András, Domokos, Gábor, István

Ingatlanfejlesztés

Alig néhány év alatt Budapest egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztő cégét építették fel. A négy fiútestvér által egyenlő részben birtokolt GOPD Nyrt. mint a holding vezető cége, valamint a szintén a budapesti tőzsdén jegyzett SunDell Estate Nyrt. főleg a főváros zöldövezetében épít lakásokat, megjelenésünk idején közel félezret.

Mindkét vállalkozás alá tucatnyi projektcég tartozik, beleértve a DakotaÉpítő Kft. építőipari céget, amelynek egy részét 2021-ben eladták, de most is tulajdonosok benne.

A SunDell és a GOPD együttes saját tőkéje meghaladja a 35 milliárd forintot, a két cég értéke pedig 30-35 milliárd forint körül van. Mindez annak fényében különösen értékelendő, hogy az ingatlanfejlesztésbe alig néhány éve, 2016-ban vágtak bele, akkor még édesapjukkal együtt. Az első projekt a Levendula Lakópark volt, a zuglói projektben 450 lakást építettek és értékesítettek. A főváros XIV. kerülete több hasonló nagyságrendű építkezésük helyszíne: a Paskál Garden és Paskál Rose I–II. lakóparkokban összesen 750 lakást adtak át. A XIII. kerületi Béke tér környékén két projektjük fut, együttesen több mint 350 lakás kivitelezésével. A Hárshegyen két lakóépületet adtak át tavaly, a zuglói Erzsébet királyné apartmanház első három üteme pedig most épül. A Körönd egyik emblema tikus házában (ennek a teteje égett le több mint egy évtizede) hamarosan 15 luxuslakást értékesítenek.

A cégcsoporthoz tartozik a főváros VI. kerületében működő Mystery Hotel. A országi szabadkőművesek egykori páholyházát – amely évekig üresen állt, felújításra várva – ötmilliárd forintért vásárolták meg 2020 decemberében. A 82 szobás hotelt egy üzemeltető cég viszi, az épületet stratégiai befektetésnek szánják. Szintén a Terézvárosban vásároltak még két ingatlant, egyikben az anyavállalat irodái működnek.

A Piukovics fivérek sikere a vevőbarát pénzügyi megoldásokon kívül abban rejlik, hogy az elkészült ingatlanok egy részét továbbadják saját ingatlankezelő cégeiknek, amelyek ezeket bérbe adják. Szintén jó döntésnek bizonyult, hogy már 2019-ben beléptek programba”, vagyis kibocsátottak zöld kötvényeket. Az azóta felépült lakások megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, energiaellátásukat hőszivattyúval oldották meg – ez az egekbe szökő gáz- és áramárak idején valóságos kincsnek bizonyult. (A leg utóbbi zöldkötvény-kibocsátás keretében 110, egyenként 50 millió forint névértékű köt vényt bocsátottak ki.)

A GOPD és a SunDell részt vett a jegybanki Növekedési Kötvényprogramban is, együt tesen 35 milliárd forint értékben. A két társaság 2021-ben 7,6 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el.

A Piukovics testvérek közül István és Domokos az építéseket irányítja, míg Gábor és András a pénzügyeket felügyeli.

(Gábor 36, András 34, István 32, Domokos 28

A Piukovics testvérek mindegyike az építőiparhoz köthető végzettséggel rendelkezik, ketten külföldi egyetemen is tanultak. Az első céget még édesapjuk, idősebb Piukovics Gábor alapította, tőle vették át az irányítást fiai.

BECSÜLT VAGYON:

21,7 MILLIÁRD

SZŰCS Róbert

Két évvel ezelőtt a 85 hektáros villányi Jammertal Borbirtok

Cassiopeia Merlot 2015 bora kapta a Concours Mondial de Bruxelles borverseny Grand Gold Medal Revelation Red Wine elismerését. Nyílt kategóriában, jelentős nemzetközi borversenyen magyar vörösbor addig még nem szerzett világelső minősítést.

A Varjas Sarolta Judit és Szűcs Róbert házaspár által birtokolt borászat ezzel feltette Villányt az elit vörösborok világtérképére. Európa egyik legkorszerűbb vörösboros borászata tavaly elkezdett Németország, Svájc és Skandinávia igényes vevőinek is szállítani. A korábbi fő piac, Kína is megindult felfelé: tavaly már 40 ezer palackot szállítottak oda – igaz, ez a koronavírus-járvány előtti évek mennyiségének még csupán töredéke. Emellett tavaly beindították Magyarország első videós online borboltját.

Radiológiai és kardiológiai eszközöket forgalmazó orvostechnológiai kereskedelmi vállalatuk, a Novomed Kft. is forgalomnövekedéssel zárt. Az árbevétel 2022-ben 2,5 milliárd forintra nőtt.

Résztulajdonosai a precíziós fémmegmunkálással foglalkozó Hamptons Kft.-nek, a veszprémi terjeszkedés után tavaly egyesültek a jó nevű nyíregyházi 4S-2000 Kft.-vel.

Energiaracionalizálással és zöldenergiával foglalkozik a vállalkozó érdekkörébe tartozó startupcég, az Enerhash, amely Új-Zélandban energetikai vegyesvállalatot hozott létre, és Svédországban is megjelent egy újszerű alkalmazással. A megújuló energia hasznosítására az Egyesült Államokban indítottak vállalkozást.

Az orvosi műszerek fejlesztéséről sem mondott le, több startupvállalkozásban érdekelt ezen a területen. Négy éve vettek részesedést a Bojti Ékszermanufaktúrában, amely az ékszeripar egy speciális ágában, a prémium eljegyzési és esküvői gyűrűk készítésében jár élen.

ÉLETÚT (61)

Orvosi egyetemet végzett. A gyógyítószakmában eltöltött néhány év után az orvosi műszerek kereskedelme felé fordult. Fő befektetési és tevékenységi területei a borászaton kívül a speciális egészségügyi szolgáltatások és az innovatív technológiák.

Borászat, kereskedelem, befektetések

Fedezze fel Szlovénia legszebb részeit nyaralása során a Sava Hotels & Resorts-szal, a legnagyobb szlovéniai szállodalánccal. Látogassa meg változatos szálláshelyeinket a Bledi-tó partján, a három fő termálforrásnál alapított különböző termálfürdőinkben az egykori Pannon-tenger síkságain és három szlovén tengerparti üdülőhelyen. A jótékonyhatású vizek, a felejthetetlen panorámák és a helyi hagyományokat körültekintően bemutató szolgáltatásaink jelentik az alapjait kedvező ajánlatainknak, amelyek végtelen lehetőségeket kínálnak, szép emlékeket és történeteket!

SZLOVÉN ISZTRIA

A természet, a friss alpesi levegő és a lenyűgöző tájak miatt beleszerethet a világ egyik legszebb városába, a varázslatos Bledbe, ahol a Sava Hotels bledi tóparti szállásainak sokszínűsége, s pozitív energiája várja. Élvezze Bled panorámáját, szépségét a Hotel Parkból, a Hotel Savica Garniból, a Grand Hotel Toplicéből és a Rikli Balance Hotelből, ahol a bledi egészségturizmus úttörőjének tartott Arnold Rikli svájci gyógyító koncepciója szerint kényeztetjük önt. Mindehhez hozzáadhatjuk még a Michelin-csillagos színvonalú konyhát, a jótékony termálvízzel feltőltött medencéket és máris egy mesebeli nyaraláson kaphatja magát Bledben!

TERMAL PARADICSOM

Fedezze fel a szlovén és a helyi isztriai konyhát és hagyja, hogy magával ragadja a fiatal tenger, az Adria a portoroži St. Bernardin resortban, élvezze az érintetlen természet nyugalmát, a bioenergia parkot és az enyhe mediterrán éghajlatot a Salinera resortban Strunjanban, vagy menjen el felfedezni a szlovén isztriai családbarát San Simon resortot Izolában, ahol lenyűgözhetik önt, az ókori római kikötő maradványai, gazdag történelme, illetve elragadtatva érezheti magát az egyik legnagyobb vízicsúszdától, amit a szlovén tengerpart kínál.

VARÁZSLATOS BLED

Hagyja magát elcsábítani Prekmurje számtalan varázsával a Terme 3000 - Moravske Toplice resortban, az egyedi fekete termo-ásványvízével és az autentikus prekmurjei gasztronómiájával. Erősítse egészségét az CO2-dús ásványvízet kínáló a Health Resort Zdravilisče Radenciben, amely a 140 éves fürdőhagyományára lehet büszke és 4 természetes gyógyító tényezőjére, amit kínál. A legrégebbi szlovén város közelében, a Terme Ptujban aktívan regenerálódhat, lelazulhat Ptuj termálvízben és élvezheti a széleskörű közérzet javító szolgáltatásait.

BECSÜLT VAGYON: 21 MILLIÁRD

KEDVES Ferenc

Befektetések

Az egekbe szökő infláció, a szomszédban zajló háború és a nyomában járó recesszió ellenére sem sajnáljuk a pénzt a házi kedvencekre. A kiskereskedelmi hálózatokba a legtöbb saját márkás állateledelt beszállító Partner in Pet Food Hungária Kft. rekordárbevétellel zárta a 2022-es évet: a magyar cég által kiszolgált régiós piacról származó árbevétel több mint 25 százalékkal, közel 60 milliárd forintra nőtt. Úgy tűnik, az emberek nehéz helyzetben sem feledkeznek meg a sokszor családtagnak számító állatokról: ha akadozva is, de Ukrajnából is jöttek jelentős megrendelések. A budaörsi központú, holland, svéd és olasz érdekeltségeket is magában foglaló nemzetközi cégcsoport – amelyben Kedves Ferenc részesedéssel bír – az előző évhez képest 20 százalékkal növelte árbevételét, amely elérte a 700 millió eurót (280 milliárd forint). Az üzemi eredmény az átlagosan 25-30 százalékos áremelésnek és az év végére elviselhető szintre visszaeső energiaáraknak köszönhetően enyhén csökkenő volumen mellett is meghaladta a tavalyit.

A Csányi Sándorral és Nagy Györggyel is közös érdekeltségei közül a 150 hektáros csepeli szabadkikötőben folyamatos a bővítés, már csak 20-30 hektár szabad terület maradt. A nemzetközileg is jelentős kikötő és logisztikai központ szolgáltatásaira egyre nagyobb az igény, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. 2022ben 3 milliárdos EBITDA-t ért el, nemzetközi cégek mellett olyan hazai vállalatok is megjelentek bérlőként, mint az OTP Bank.

Milliárdos eredményről számolhat be a győri Somogyi Elektronic Kft is. A nagyrészt Kínából importáló, a karácsonyiszezon-termékek eladásából jókora szeletet kihasító társaság árbevétele elérte a 10 milliárd forintot.

Jó évet zárt a szabolcsi Erdért-Tuzsér Kft. is – amelyet egykor édesapja vezetett –, az építőanyagra nagy kereslet volt. Autóipari beszállító vállalkozása, a FHL Björn hozta az előző évi 9 milliárdos árbevételt. Zajlik a tervezés a patinás Masped-csoport balatonfüredi „görög faluját” illetően. Az értékes ingatlanegyüttessel nagy fába vágták a fejszéjüket, a projekt körül sok a bizonytalanság: még azt sem tudni, apartmanok lesznek vagy szálloda épül az önkormányzattal közös ingatlanon.

Ami viszont biztos, hogy jégkorongcsapata, a Budapesti Jégkorong Akadémia 2023 elején megnyerte a Magyar Kupát.

ÉLETÚT

Kereskedelmi üzemgazdász végzettséget szerzett. Pályája kezdetén a Masterfoods Hungary területi vezetője volt, majd az amerikai érdekeltségű Purina társaság kereskedelmi igazgatója lett. Az állateledel-gyártó PET-Hungária Kft.-t 1999ban alapította. A sikeres vállalatot 2005-ben adta el egy befektetőtársaságnak. Ezt követően az autókereskedelembe, az ingatlanforgalmazásba és a divatszakmába is belevágott.

BECSÜLT VAGYON:

20,5 MILLIÁRD

BÉRES József és családja

Gyógyszergyártás, kereskedelem, borászat

Az egy évvel korábbihoz hasonlóan 2022 is sikeres év volt a Béres Gyógyszergyár számára, annak ellenére, hogy a társaság értékesítésből származó nettó árbevétele az előzetes adatok szerint közel 7 százalékkal lett alacsonyabb a 2021. évinél. A 2022-es 19 milliárd forintos összárbevételből 14,3 milliárd származott belföldről, az exportértékesítés 4,7 milliárdot tett ki.

A gyógyszergyár megőrizte piacvezető pozícióját Magyarországon az öngyógyszerezési, egészségmegőrző szegmensekben. A belföldi árbevétel mérséklődése a társaság tájékoztatása szerint a gazdasági nehézségek miatti fogyasztáscsökkenésnek tulajdonítható, és 2022 második félévében jelentkezett. Az exportértékesítés kisebb mértékű visszaesése ugyanezen okokra vezethető vissza Romániában – mondták el a Béres Gyógyszergyárnál.

A társaság 2022-ben folytatta beruházási programját, várhatóan 2023 közepére elkészül egy 6 ezer raklap befogadására alkalmas automata rendszerrel kialakított, a gyógyszertárolási követelményeknek megfelelő magasraktár, továbbá 680 négyzetméter fejlesztőlaboratóriumi terület és a hozzá tartozó irodák. A 7,5 milliárd forint összértékű beruházáshoz a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Program keretében 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a társaság.

A társadalmi szerepvállalás 2022-ben is kiemelkedően fontos volt a Béres család számára, a cég profiljából adódóan az egészség védelmében nyújtotta legjelentősebb támogatásait. Tavaly 64 ezer üveg Béres Cseppet és 62 ezer egyéb Béres-terméket adományoztak a rászorulóknak, ezek összértéke 246 millió forint volt. Segítik emellett az oktatást, és részt vállalnak a magyar kultúra terjesztésében határon innen és túl.

A gyógyszergyár életében 2022 jubileumi év volt: 50 évvel ezelőtt született meg vezető termékük, a Béres Csepp, a Béres vállalatcsoport borászati leányvállalata, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet pedig fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte. A 2021-es adatok szerint árbevétele 116 millió forint volt. A szőlőbirtok évek óta veszteséges.

A Béres Gyógyszergyár elnöke az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán szerzett diplomát. Tizenkét évig volt a Magyar Tudományos Akadémia

Központi Kémiai Kutató Intézetének munkatársa. 1981-ben egyetemi doktori, 1986-ban kandidátusi címet szerzett.

Megalakulása óta dolgozik a Béres Zrt.-ben, 2000-től a Béres Gyógyszergyár, 2006-tól a Béres Vállalatcsoport elnöke.

A tőzsdei jelenlét állandó transzparenciát jelent

HATÁROZOTT TERVEKKEL

ÉS EGYEDI TULAJDONOSI

SZERKEZETTEL INDULT

2008-BAN A CIG PANNÓNIA

ÉLETBIZTOSÍTÓ NYRT.

AZ EGYIK LEGJELENTŐSEBB

MAGYAR TULAJDONBAN

LÉVŐ, A BUDAPESTI

ÉRTÉKTŐZSDÉN JEGYZETT

BIZTOSÍTÓTÁRSASÁG

CSAKNEM FÉLSZÁZ ALAPÍTÓ

MAGÁNBEFEKTETŐJÉNEK

JÓ RÉSZE MA IS HŰSÉGES

A CÉGHEZ. TAVALY TÖBB

MINT 30 SZÁZALÉKOS

ÁRBEVÉTEL-NÖVEKEDÉST

ÉRT EL, MIKÖZBEN

A HAZAI BIZTOSÍTÁSI

PIAC ALIG 8 SZÁZALÉKOT

EMELKEDETT. DR. FEDÁK

ISTVÁN VEZÉRIGAZGATÓT

A SZÁMOK MÖGÖTTI

STRATÉGIÁRÓL KÉRDEZTÜK.

৫ Az elmúlt években dinamikus növekedési pályára lépett a CIG Pannónia Csoport. Minek tulajdonítja az elért eredményeket?

Nem történt más, mint hogy következetesen megvalósítjuk a 2021-ben megalkotott ötéves növekedési stratégiánkat, amelynek első lépései már abban az évben megkezdődtek, tavaly pedig – sikeres projektek megvalósítását követően –az eredmények is jelentkeztek. Sor került többek között a vagyon üzletágunk, azaz az EMABIT mint vagyonbiztosító újjáépítésére, valamint a biztosítási piac elismert szakértőiből felállt az a csapat, amellyel a CIG Pannónia Csoport képes a magyar lakosságot valós igényekre szabott, értékteremtő megoldásokkal kiszolgálni.

৫ A biztosítási piac világszerte átalakulóban van. Melyek a magyarországi biztosítási piac legnagyobb problémái? Miként tudtak a hazai

biztosítási szektor átlaga felett növekedni?

Érzékenyen figyeljük a piac minden rezdülését, melyekre versenyképes termékekkel, illetve árazással és a tőlünk megszokott dinamizmussal reagálunk.

A tavalyi évünk egyik sikerterülete a vagyonbiztosítási üzletágunk volt, ahol egyrészt profi szakmai stábot építettünk fel, másrészt intenzív termékfejlesztésbe kezdtünk, aminek köszönhetően jóval

a piaci átlag feletti növekedést értünk el. Mindez hozzásegítette társaságunkat ahhoz is, hogy immár folyamatszinten meg tudja valósítani konzervatív osztalékfizetésre épülő működési modelljét, amely reményeink szerint egyik pillére az értékes részvényesi bázisunk megtartásának és erősítésének.

Az induláskor a társaság nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy a külföldi

Sárosi Zoltán

cégek uralta hazai piacon végre egy magyar hátterű cég száll versenybe az ügyfelek biztonságáért. Mennyire váltak be ezek a remények?

A CIG Pannónia Csoport méretét tekintve nem vethető össze a szektorban tevékenykedő nemzetközi biztosítótársaságokkal. Pont ez viszont az egyik fő erősségünk: kisebb, rugalmas szervezetként gyorsan tudunk reagálni a piac változásaira és nem utolsósorban az ügyféligényekre, ahol sok esetben a gyors reagálás versenyelőnyt jelenthet. Az is nagy előny, hogy nekünk nem kell az anyavállalat globális központjának döntéseire várni, és szinte azonnal tudunk megoldással szolgálni összetettebb biztosítási igényekre is.

৫ Mennyire érzékelik ezt közvetlenül az ügyfelek?

Teljes mértékben. A multinacionális vállalatok ugyanis sok esetben „dobozos termékeket” kínálnak, és nem tudják vagy nem akarják figyelembe venni a helyi piac valós igényeit. Jól érzékelhető ez a jelenség például az ipari vagyonbiztosításoknál, ahol egy beérkező ügyféligényre a tevékenység sajátosságából eredően akár napokon belül szükséges reagálni, miközben a piacvezető társaságoknál a sokszor külföldön születendő döntésekre akár heteket is várni kell. Az egyedi ügyletekben roppant nagy előny a hazai hátterünk, amit ügyfeleink elismernek és méltányolnak is. A hazai piac és a mindennapok ismerete a károk rendezésében is jelentkezik, munkatársaink ismerik a magyar gazdasági környezetet, annak szereplőit, és gyorsan képesek cselekedni a károk megtérítése érdekében – ez is az egyik meghatározó értékünk a valós ügyfélélmény megteremtésében.

৫ Van-e az ügyfelek számára jelentősége annak, hogy a csoport ma is magyar tulajdonban van? És annak, hogy a tőzsdén is jelen van?

Mindkettőre igen a válasz. A tőzsdei jelenlét állandó transzparenciát jelent, hiszen negyedévente számot adunk a biztosítók eredményeiről. A befektetőknek így állandó és időről időre visszamérhető

visszajelzésük van a CIG Pannónia Csoport teljesítményéről, nyomon tudják követni befektetésük aktuális állását, értékelni tudják a társaságunkban rejlő potenciált. Itt jegyzem meg, hogy megítélésem szerint társaságunk papírjai ma még alulértékeltek. Mi, főként a fentebb már említett belső erősségeink okán – de a 2023-as év rendelkezésünkre álló kereskedési adataiból és a biztosítási szektor mellett szóló fundamentális érvek számbavételéből is kiindulva –, úgy látjuk, hogy részvényeink árfolyama a külső hatások ellenére erőt gyűjt, magára talál, és a negatív piaci környezet ellenére kezdi megközelíteni, várakozásaink szerint felülmúlni a válság hatásait megelőzően, de a növekedési pálya ismertetését követően rá jellemző szinteket. Számunkra a magyar tulajdonosi háttér is fontos tényező, büszkék vagyunk arra, hogy sok ezer magyar befektető választotta a CIG tőzsdei papírjait.

2022­ben húszéves stratégiai megállapodást kötöttek a Magyar Bankholdinggal. Milyen eredményekről tudnak beszámolni az indulás óta, és milyen további lehetőséget látnak a partnerségben? A stratégiai együttműködés kivételes lehetőség a CIG számára. A bank egy független partner, értékesítési csatornája különbözik a biztosítási szektorban működő modelltől, ugyanakkor hatalmas potenciált rejt magában. Az alapkövek lefektetését követően mostanra kialakultak azok az üzletviteli folyamatok, támogató rendszerek, melyek megbízható, stabil környezetet biztosítanak az értékesítéshez. A húszéves terv keretében kitűzött cél elérése még messze van, de a bankbiztosítási csatornán keresztül már most látszik, hogy rövid időn belül is látványos sikereket fogunk tudni elérni a több ezer üzletkötőt tömörítő értékesítési hálózat segítségével.

Ennek érdekében partnerünkkel közösen összehangolt tevékenységet alakítottunk ki, nagy hangsúlyt helyezve a bankfiókokban tevékenykedő, mára ezer fő feletti tanácsadói csoport biztosításszakmai támogatására és folyamatos motiválására.

৫ A versenyképes árazási stratégia mellett a termékkínálat bővítése is meghatározza egy biztosító eredményét. Ez utóbbinak milyen része volt a tavalyi erős árbevétel­növekedésben?

Nem kérdés, hogy ez utóbbi nagyon fontos a CIG Pannónia Csoport életében. A termékfejlesztés teljes spektrumban folyik (élet és nem-élet), természetesen a magyar piac sajátosságainak figyelembevételével, amit jól érzékelhetően ügyfeleink is méltányolnak. Az élet- és a vagyonbiztosítások körében egy sor újdonsággal jelentkeztünk már eddig is. Idén a D&O biztosítás, a kiberbiztosítások és az euróalapú casco biztosítás bevezetését tervezzük, illetve készítjük elő. Az Euroleasing Zrt.-vel létrejött sikeres stratégiai együttműködésnek köszönhetően integrált casco biztosítási termékekkel is piacra léptünk. Úgy látjuk továbbá, hogy egyre nagyobb igény van – és lesz! – az egészségügyi és a kockázati életbiztosításokra. Természetesen ezen igényekre is megfelelő termékmegoldásokkal kívánunk reagálni.

৫ Nem kérdés, hogy az egészségügyi biztosításokra nagy igény van vagy lenne. Ez azonban sokkal nagyobb „falat”, jócskán túlnő a biztosítók keretein. Ennek ellenére látnak ebben fantáziát?

A biztosítók csak más piaci szereplőkkel együttműködve tudnak ezen a területen előrelépni, és a szabályozói környezet változására is szükség van. Az ügyfelek oldaláról már most jelentős igény mutatkozik az egészségügyi és nyugdíjbiztosítások iránt, és biztos vagyok benne, hogy Magyarországon a biztosítási piacon elkötelezetten tevékenykedő szereplők is részt kívánnak venni mindkét szektor átalakításában.

FAZEKAS Bálint

BECSÜLT VAGYON: 20,2 MILLIÁRD

Sikeresen befejeződött a generációváltás a veszprémi Fazekas családnál. A mintegy 60 Euronics műszaki áruházat és az ország egyik legnagyobb forgalmú webshopját működtető Vöröskő Kft. vezetését már hivatalosan is Fazekas Bálint vette át édesapjától, Fazekas Zsolttól. Tavaly a társaság árbevétele több mint negyedével, 88,7 milliárd forintra nőtt. A nyereség elérte a 2 milliárd forintot, ami elsősorban az elmúlt évek digitalizációs fejlesztéseinek köszönhető. Az internetes értékesítés, amelyet 2017-ben szinte nulláról indítottak, ma már az Euronics-csoport forgalmának negyedét adja, és több mint 20 milliárd forintot tesz ki. Ezzel az euronics.hu az ország első számú tisztán magyar tulajdonú webshopja, és a teljes mezőnyben is a tekintélyes 6-7. helyet foglalja el.

Jól muzsikál a társaság saját műszaki cikk márkája, a Dyras is, ezzel 2022-ben közel 3 milliárd forint árbevételt értek el. A külföldön készülő mintegy 200 termék beszerzési árának jót tett a kínai konténerdíjak jelentős csökkenése, ráadásul a saját gyártásnak köszönhetően 6-10 hónappal előbb látják az árakat befolyásoló nemzetközi trendeket, ez pedig komoly versenyelőny a csak hazai készletből vásárló konkurensekkel szemben.

A globális folyamatoktól azonban az Euronics sem tudja függetleníteni magát. Komoly kihívás volt például tavaly az orosz–ukrán háború: a műszaki cikkeknél egy-egy üzem jellemzően csak néhány modellt gyárt, és ha az Oroszországban vagy Belaruszban van, akkor az importszankciók miatt komplett „lineup”-okat kell lecserélni, ami folyamatos kihívást jelent. A magas infláció miatt

elsősorban laptopból és tévéből csökkent az eladott darabszám, az energiatakarékos háztartási gépeké viszont nőtt, emellett sikeresen debütáltak az új termékcsoportok (fitnesz- és kerti barkácsgépek, játékok, legó).

Az Euronics tavaly jelentős fejlesztésekbe kezdett, amit részben egy 7 milliárd forintos, 4,7 százalékos kamatozású MNB-s „zöld kötvény”-kibocsátásból, részben az elmúlt évek visszaforgatott nyereségéből finanszíroztak. A veszprémi alapítású társaság másfél milliárd forintból épített Budapesten új cégközpontot, Üllőn 28 ezer négyzetméteres robotizált és automatizált raktárat, Budaörsön pedig show-roomot is magában foglaló omnichannel shopot. Hamarosan külföldön is terjeszkednek: Szlovénia és Horvátország – ahol saját néven indulnak – együttesen a magyar piaccal összemérhető nagyságú, és jó ugródeszka lehet a további expanzióhoz.

A veszprémi székhelyű Vöröskő Kft.-t 1989-ben alapította az édesapa, Fazekas Zsolt. A cég 2001 áprilisában csatlakozott az Euronics International Ltd. nemzetközi beszerzési társuláshoz, amelyhez 36 országban több mint 8800 üzlet tartozik. Az Euronics már Magyarország minden megyéjében jelen van. A cégcsoport összesen 1250 dolgozót foglalkoztat.

Tradicionális, mégis modern gasztronómia, egyedülálló borszelekció, formabontó koktélok és prémium spiritek, Budapest egy történelmi, lélegzetelállító épületében.

MATUSZ Balázs

BECSÜLT VAGYON: 17,5 MILLIÁRD

A fagyasztott és előhűtött élelmiszerek nagykereskedelmével foglalkozó, elsősorban a belföldi HORECA (hotel, étterem, gasztronómia)-piac kiszolgálására 1994-ben alapított Matusz-Vad Zrt. tulajdonosa, Matusz Balázs 2022-ben egy általa irányított ernyőcég alatt egyesítette vállalkozásait. A lépés után a Matusz Családi Bizalmi Vagyonkezelő (CSBVK) tíz aktív céget összefogva 2022ben több mint 40 milliárd forint árbevételt ért el.

A vagyonkezelő legnagyobb vállalkozása, a Matusz-Vad Zrt. komolyan megérezte a koronavírus-járvány hullámzásait, de a gyors reagálás és a hatékony válságkezelés meghozta a várt eredményt: a teljes lezárások évében, 2020-ban elkönyvelt 15 milliárdos árbevétel után 2021-ben – minden idők legjobb nyara után – az árbevétel ismét meghaladta a 19 milliárd forintot, majd 2022-ben hatalmas bővüléssel, 33,5 milliárd forintos forgalom mellett, 1,9 milliárd lett az adózás előtti eredmény, két és félszerese az előző évinek. A vállalat vezetése a sikert egyértelműen a kiváló válságkezelésnek és az innovatív termékek bevezetésének, valamint a lakossági piac felé nyitásnak tulajdonítja (az utóbbi része volt többek között a lakossági webáruház, a Gourmet Market 2021. októberi elindítása).

A Matusz-Vad Zrt. mellett a többi, immár a Matusz CSBVK érdekeltségébe tartozó cég is sikereket könyvelhetett el. A győri és budapesti telephelyen működő, szállodai szolgáltatással és üzleti ingatlan bérbeadásával foglalkozó Garzon Plaza Kft. 535 millió forintos bevétel mellett 117 millió forint adózás előtti eredménynyel zárt, gyakorlatilag megismételve a 2021. évit. A bécsi és burgenlandi régió HORECA-piacát ellátó, valamint a Matusz-Vad Zrt. által kialakított franchise-rendszert Ausztriában üzemeltető

Gastro-Genius GmbH közel 3 milliárdos bevétel mellett 340 millió forint adózás előtti eredményt ért el, ez a 2021. évinek a hatszorosa. A szlovák piacon hasonló rendszerben működő Gastro-Genius sro. 2,2 milliárd forintnál magasabb árbevétel mellett több mint 350 millió forint adózás előtti eredménnyel zárt.

A sikeres működést és a további növekedést egy felvásárlás is segítheti. A Matusz CSBVK 2022 szeptemberében 70 százalékos tulajdonrészt vásárolt a FrissHal Kft.-ben, amely 2023 januárjától már 100 százalékban a vagyonkezelő tulajdonában van. Az együttműködés célja a közös lehetőségek kiaknázása. Ennek megfelelően a Matusz-Vad már meg is kezdte a friss halak forgalmazását, tovább bővítve a cég magas színvonalú és rendkívül széles termékkínálatát.

Szakácsként kezdett Győrben, majd 21 évesen ő lett Magyarország legfiatalabb vendéglőse, Pierot néven saját, francia tematikájú éttermet nyitott. Elsők között ismerte fel, hogy az éttermek vadhússal való ellátottsága bőven hagy kívánnivalót maga után. A szülői ház pincéjét kicsempézve 1994-ben vágott bele az először csak vadhúsfeldolgozó és -árusító vállalkozásába, miután meggyőzte a helyi vadásztársaságot, hogy neki is árusítsanak. Cégei 270 embernek adnak munkát, Magyarországon, Ausztriában és Szlovákiában összesen 8000 éttermet és egyéb vendéglátóegységet látnak el napi szinten hűtött és fagyasztott élelmiszerrel.

BECSÜLT VAGYON: 17,2 MILLIÁRD

TIBOR Dávid

Építőanyag-gyártás

Az elmúlt év vegyesre sikerült az évtizednyi tőzsdei Csipkerózsika-lét után 2021-ben látványosan feltámadó Masterplast Nyrt. számára. 2022 elején még úgy tűnt, az igen jó 2021-es eredményeket is sikerül túlszárnyalni, de az orosz–ukrán háború, az ezt követő energiaválság, illetve az egész térségünkre jellemző építőipari kereslet-visszaesés rányomta bélyegét az eredményekre.

(A csökkenéshez a covidos évek alatt kiemelkedően fogyó egészségipari alapanyagok iránti kereslet elapadása is hozzájárult.)

Bár a negyedik negyedév megtorpanást, sőt átmenetileg veszteséget hozott, az év egészében 200 millió eurót meghaladó árbevételt, 20 milliós EBITDA-t és csaknem 16 millió euró adózott eredményt értek el (utóbbi 3 százalékkal kisebb a 2021-esnél).

Az 1997-ben két székesfehérvári gimnáziumi barát, Tibor Dávid és Ács Balázs által alapított, azóta is kettejük által irányított építőanyag-ipari cégcsoport tavaly az év legnagyobb tőzsdei tőkebevonását hajtotta végre: 9,2 milliárd forint értékben adtak el részvényeket. Jelenleg a tőzsdei árfolyam bő ezer forinttal elmarad a 4100 forintos kibocsátási ártól, de a befolyt tőke felhasználása csak most kezdődött el.

A Masterplast szigetelőanyag-portfóliója két éven belül kiegészül a Közép-Európában eddig hiánycikknek számító kőzet-, illetve üveggyapot szigetelőanyagokkal, előbbit a Market Zrt.-vel közösen építendő magyarországi és szerbiai, utóbbit a most épülő szerencsi üzemben fogják gyártani; a csaknem 15 milliárd forintos szerencsi beruházás költségének 40 százalékát állami támogatás fedezi. A cégcsoport 2020-tól 2025-ig összesen 50 milliárd forintot fordít akvizíciókra és beruházásokra. A tavaly elkészült szabadkai üvegszövetgyár, a hazai kőzet-, illetve üveggyapotgyárak mellett májusban indul egy polisztirolgyár Parma mellett, ez lesz az újkori piacgazdaság első magyar termelő beruházása Olaszországban.

A 130 millió eurós beruházási programhoz az állam több forrásból 20 milliárddal járul hozzá (minden részvényre mintegy 1200 forint jut). A beruházásokat a támogatások, illetve a tőkeemelés mellett a tavaly kibocsátott 21 milliárdnyi jegybanki növekedési kötvény finanszírozza, ennek éves kamata alig 2,2 százalék.

Már székesfehérvári középiskolás korában dolgozott édesapja műanyagipari kisvállalkozásában. A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján végzett 1999-ben közgazdászként. Még hallgatóként, 21 évesen, gimnáziumi barátjával alapította meg a Masterplastot, amely a forgalmazástól hamar eljutott előbb a magyarországi, majd a határokon átívelő gyártásig. Az építőnyag-ipari profil 2020-ban egészségipari higiéniai termékekkel egészült ki. A 2011 óta a BÉT-en szereplő Masterplast Nyrt. elnöke, 2015 óta az országos Minifutball Szövetség elnöke. A foci mellett szívesen snowboardozik és lovagol, emellett régi Magyarország-térképeket gyűjt. Négy gyermeke van.

A Masterplast két alapítója a tőkeemelés után is megtartotta az irányító részesedést. Tibor Dávid a részvények 27 százalékával rendelkezik (4 millió 548 ezer darab, 14 milliárd forint értékben), míg Ács Balázs tulajdonában 23 százalék van (3877 ezer darab). Együttműködésük nem csak a Masterplastra terjed ki. Az elmúlt években két átadott fehérvári projektben 68 lakást értékesítettek, idén pedig elkezdődik az utolsó nagyobb ottani belvárosi telek beépítése, ide közel száz minőségi lakást terveznek. A projekt nettó értéke a kezdeti stádiumban mintegy 3 milliárd forint.

Tibor Dávid balatoni és horvátországi ingatlanjaiban tud családjával kikapcsolódni, és ötvenhektáros erdőterülettel is rendelkezik Erdélyben, Hunyad megyében.

ÉLETÚT (48)

BECSÜLT VAGYON: 16,3 MILLIÁRD

VARGA József

Gyógyszergyártás, turizmus

Az állategészségügyben aktív Tolnagro-cégcsoport 2022-ben több mint 9 százalékkal növelte bevételeit, 28,7 milliárd forint forgalmat bonyolított le. A tavaly tavasszal kitört háború és annak világgazdasági hatása a vállalkozás pénzügyi helyzetét negatívan befolyásolta, így az eredmény az elmúlt évben kevesebb lett, de még így is sikeres évet zártak.

Közel 50 százalékkal növelték meg a működési költségeket a megemelkedett energiaárak, illetve a magas üzemanyagárak. Importőrként jelentősen megérezték a magas forint/euró árfolyam hatását, amely az árrésszintet érintette negatívan, valamint az idei évben már nem élhettek a kamatmoratórium adta előnyökkel –közölték. A Varga József és felesége vezette cégcsoportnál úgy látják, bevételi terveik a piaci célokkal együtt az elvártnak megfelelően alakultak,

– Az online áruház és a kisállatüzletág forgalma továbbra is erősödik, a webáruház az előző évekhez hasonlóan 2022-ben is sikeresen szerepelt az Ország

ÉLETÚT (55)

Varga József és felesége 1996-ban hozta létre első cégét. Már az első évben 345 millió forintos forgalmat értek el, ezt 2013-ra 15 milliárdra növelték. A szekszárdi székhelyű cégcsoport már kétszáz dolgozót foglalkoztat, köztük állatorvosokat, gyógyszerészeket és kutatókat. A Varga házaspár munkamegosztása alapján a férj a kereskedelem irányítását, felesége pedig a gazdasági folyamatokat tartja kézben. A családfőt néhány éve megválasztották Az év vállalkozójának.

Boltja versenyen. A haszonállat-üzletág forgalma inkább stagnál. A világgazdaság rendkívüli eseményei az állattenyésztési ágazatra is kihatottak – árulták el. A takarmány, a műtrágya, a szállítás és az energia drágulása az élelmiszerek árának növekedéséhez vezettek. – A folyamatosan fennálló nehézségek, az infláció emelkedése, a szinte állandóan visszatérő fertőző állatbetegségek és azok elleni védekezés sajnos alacsony jövedelmezőséggel járnak, így kiszámíthatatlanná teszik az állatartók működését – mondják a cég vezetői.

A turizmus viszont világviszonylatban lábra kapott, ami tavaly a Fadd-Domboriban lévő Donautica Étterem és Hotel működésében is megmutatkozott. A főszezon hónapjaiban náluk is százszázalékos volt a kihasználtság.

A beruházások között kiemelt szerepet játszik az egyik budapesti telephelyen lévő gyógyszergyár átépítése.

A Tolnagro-csoport fejlődésének és gazdasági növekedésének kulcsa, hogy mennyire tud függetlenedni a külföldi beszállítóktól és a bérgyártóktól. A megoldást egyértelműen az jelenti, ha a cég tulajdonában álló törzskönyvek alapján a saját technológiai fejlesztésekkel és az általuk képzett szakemberekkel, egy helyen, a legjobb minőségben és a leggyorsabban tudják előállítani termékeiket. Cserélik a gyógyszergyári gépparkot. A kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként további 100-150 termékkel egészülhet ki a meglévő portfólió a tervezett beruházásnak köszönhetően (a végső befejezés átnyúlik 2024 elejére). Az energiaszolgáltatóktól való függetlenség növelése érdekében több telephelyen tervezik napelemrendszerek és hőszivattyúk telepítését, ezzel is csökkentve karbonlábnyomukat.

A gasztronómia szerelmesei számára La Gomera felfedezhető és élvezhető az ízei által is. A Hotel Jardín Tecina éttermeiben megkóstolhatja a helyi jellegzetes termékeket, valamint a nemzetközi konyha egyéb ikonikus ételeit, továbbá vegetáriánusok és vegánok számára készült különleges menüsorokat is élvezheti. Ha egészséges és bio élelmiszerekkel szeretne vigyázni magára, megteheti a Club Laurelben, ahol lehetősége nyílik megkóstolni az Eco Farm Tecina terméséből készült bio menüt. Ez egy 100%-ban fenntartható tér, ahol az emberek, a növények és az állatok tiszteletteljesen, s előnyös módon alkotnak egységet.

A TECINA GOLF A 20. ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLI

A Tecina dombokon található pálya az óceánra néz. A jeles brit építész és író, Donald Steel tervezte, aki így határozta meg: „ A legizgalmasabb projekt, amit alkottam. Annyiban szokatlan a pálya, hogy fel kell sétálni az első elütőhelyig, aztán már végig lefelé kell csak haladni. A kilátás csodálatos!”

Élvezze La Gomera nyugalmát a Hotel Jardín Tecinában!

Hotel Jardín Tecina & Tecina Golf

“Természeténél fogva más”

Több információ: jardin-tecina.com instagram.com/hoteljardintecina/

A Hotel Jardín Tecina & Tecina Golf ideális hely, hogy felejthetetlen napokat töltsön nyugodt környezetben. A pihenés, a természet, a gasztronómia, a fenntarthatóság és a megszámlálhatatlan tevékenység egyedülálló élménnyé teszi az üdülését. A tökéletes relaxációs terv mindenki számára elérhető, szeretné felfedezni a sajátját?

Ha szereti a természetet, akkor La Gomera számos csodát kínál, például a Garajonay Nemzeti Parkot, amelyet az UNESCO 1986-ban a világörökség részévé nyilvánított. Ez a park kiemelkedik azzal, hogy itt található az ősi, titokzatos babérerdő, amely a pliocén korszak ökoszisztémáját tükrözi, s optimális kondícióban maradt meg. Akadnak persze más természeti csodák is, mint például a fenséges sziklaképződmények, több kilátó, ahonnan felejthetetlen panorámában gyönyörködhet az utazó, vagy strandok, ahol napozhat, s úszhat az Atlanti-óceán vizében. Bálnákat és delfineket csodálhat meg bárki a Tenerife-La Gomera bálnaörökségi területen, amely Európában az első a maga nemében.

Azok számára, akik nyaralásukat a sportokra szeretnék összpontosítani, La Gomerra az álom úti cél. Hegymászás, túrázás, búvárkodás, vízi sportok vagy kerékpározás - csak néhány a sziget szépségének felfedezéséhez elérhető tevékenységek közül. Mindehhez hozzá kell adni a Hotel Jardín Tecina által kínált összes szolgáltatást és sportolási lehetőséget. A 18 lyukú Tecina golfpálya, kilátással a tengerre, teniszpályák, padel, squash, strandröplabda, teljesen felszerelt edzőterem várja és kiterjedt program, hogy fitten tartsa magát olyan sportokkal is, mint a jóga vagy a pilates. Kívánhat ennél többet?

Ha a jó közérzetre és a szépségre vágyik, az Ahemon Spa ideális hely erre. Ez egy relaxációs és egészségközpont szabadtéri és wellness részleggel, ahonnan csodálatos kilátásban gyönyörködhet az óceánban, egyensúlyban tarthatja a testet és a lelket, miközben a fűtött

BECSÜLT VAGYON: 15,5 MILLIÁRD

FÖLDVÁRI Gábor

Energetika, ingatlanok, műkereskedelem

Életében jelentős változás, hogy a szabadúszó befektetői életformát némileg feladva tavaly szeptember óta az általa alapított Nap Nyrt. vezérigazgatói posztját is betölti. A társaság 2021 őszén került a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), azóta három sikeres részvénykibocsátáson van túl. Eddig összesen 9 milliárd forint tőkét vont be, tavaly el is nyerte a BÉT-től Az év kibocsátója az Xtend piacon címet. Jelenleg 67, egyenként fél megawattos napelemparkot birtokolnak országszerte, a legutóbbi tőkeemelésből pedig nyolc megawattos, közepes erőműveket építenek. Előbbiek termelését az MVM veszi át előre rögzített, de az éves inflációval arányosan növekvő áron (ez az úgynevezett KÁT-árképzés), a legújabb erőművek termelését egy, a magyar piacon újdonságnak számító zöldáramszerződéssel az orosházi Linamar cég veszi meg tíz évig, euróban előre rögzített áron.

A Nap Nyrt. az elmúlt évét csaknem 2 milliárdos EBITDA-val és ennek 70 százalékára rúgó adózott eredménnyel zárta. A társaság újabb tőkeemelésre készül, amelyből további erőmű-akvizíciókat finanszíroz. A tőzsdei árfolyam eddig nem igazolta vissza a növekvő eredményeket, az 1160 forintos ár elmarad a részvényenkénti saját tőkétől. A napi operatív irányítást is magára vállaló Földvári a társaság legnagyobb részvényese, mintegy 1,4 millió részvénnyel.

Ingatlanbefektetései közül a legrégebbi a másfél évtizedes múltra visszatekintő TFK holding, amelyben szolnoki, kalocsai, bajai irodaházak, egykori Matáv-ingatlanok vannak. Portfóliójában van egy újpesti és egy pestlőrinci raktárbázis, egy 25 ezer négyzetméteres, éppen bővülő budaörsi irodapark negyede, valamint egy 16 ezer négyzetméteres irodaház építésére alkalmas Váci úti telek meghatározó hányada.

Az Ázsió Kisszövetkezet vezetőjeként – főiskola után –1986-ban kapcsolódott be az akkoriban igen jövedelmező számítástechnikai importba, 1990 után a Toshiba-importőr Technotrade ügyvezetője volt. 2004-től 2010-ig a részben általa tőzsdére segített Bookline, 2006–2007-ben az Exbus, 2008–2009-ben a Rába igazgatósági tagja. Jelenleg a Capstone Alapkezelő és a Nap Nyrt. igazgatósági tagja, utóbbinak vezérigazgatója is. Fia műkereskedő.

Az utóbbi időben Földvári igyekszik szabadulni régebbi, ipari jellegű ingatlanjaitól, legutóbb a Gyömrői úti egykori Lőrinci Fonó hatalmas épületét adta el (egykor ez a tőzsdén forgó Pannon-Flax tulajdona volt). Vásárolt is, mégpedig az E.ON alsóörsi vitorláskikötőjét – ebben 50 százalékos a tulajdonrésze –, amelyben jelenleg 50 hajónak van helye, de a fejlesztés után akár 120 is elfér majd.

Társtulajdonosa egy social media cégnek és a BOFG Zrt. informatikai fejlesztő startupnak. A Virág Judit Galéria társtulajdonosával, Törő Istvánnal – régi barátjával – közösen nyitják meg idén a Balassi Bálint utcában a B23 kortárs galériát. Kitüntetésgyűjteménye igazi nagyágyúval gyarapodott: egy Corvin-lánccal. Az 1930-ban alapított legmagasabb magyar tudományos kitüntetésből 12 készült, de ma már csak hat létezik belőle, szinte kizárólag múzeumokban.

96. BECSÜLT VAGYON: 15,4 MILLIÁRD

TARÁNY Gábor

Acélszerkezet-gyártás, közlekedési eszközök gyártása

Sokan repülőgépgyártó cégével, a Magnus Aircraft Zrt.-vel hozzák kapcsolatba, pedig ő birtokolja a magyarországi acélszerkezet-gyártó szektor egyik legjelentősebb vállalatát, a DAK Kft.-t, valamint néhány együttműködő vállalkozást. A DAK Acélszerkezeti Kft. (korábbi nevén Dunaferr Acélszerkezeti Kft.) 1990-ben alakult meg a Dunai Vasmű tagvállalataként, ma 100 százalékban magyar tulajdonban lévő vállalat. Fő profilja a tűzihorganyzott acélszerkezeti elemek gyártása. A termelés számottevő részét teszik ki az osztrák exportra gyártott magas polcraktárelemek, illetve a német exportra gyártott zsalu- és állványelemek. Ezek mellett a DAK a magyarországi autópálya- és útépítések jelentős beszállítója; továbbá jelentős mennyiségű saját fejlesztésű közúti visszatartó rendszereket, szalagkorlátokat, oszlopokat és portálszerkezeteket is gyártanak. A cégcsoport árbevétele a korábbi években a 20-22 milliárd forintot is meghaladta, tavaly megközelítette a 20 milliárdot.

Tarány Gábor a Magnus Aircraft Zrt.-nek is tulajdonosa. A Pécs–Pogány Repülőtér melletti üzemben ultrakönnyű, teljesen saját fejlesztésű repülőgépeket gyártanak. 2017 augusztusában 2,16 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a cég az akkori terv szerint összesen 5,16 milliárd forintos beruházással felépítendő pogányi központjának kialakításához és a gyártás beindításához. Ennek keretében egy 5100 négyzetméteres kompozitelem-gyártó üzem, egy 2700 négyzetméteres összeszerelő üzem és egy 300 négyzetméteres irodahelyiség épült. A repülőgépek mellett versenykajakok, elektromos jachtok, illetve egyéb, a járműiparhoz, illetve a sporthoz köthető kompozit termékek előállítását is elkezdték. Tavalyig 65 repülőgép készült el, idén el akarják érni a 80-at, főleg exportra szánva. A cég Kínában is terjeszkedik, egy ottani gyártó üzem létesítéséről tavaly írtak alá szerződést. A jövőben egy négy-öt üléses, magasabb kategóriájú repülőgép gyártását és továbbfejlesztését is megkezdik (licenc alapján) a pécs–pogányi üzemben.

A Bánki Donát szakközépiskolában géplakatos szakon végzett. Felvették ugyan a BME gépész szakára, de inkább az önállóságot választotta, és munkába állt. A Dunaferrnél munka mellett több szakmát is kitanult, sokféle tanfolyamot elvégzett (köztük marketinget). Az acélszerkezeti vonalra 1994-ben nyergelt át: az újonnan alakuló DSS Kft.-hez, majd 1997-ben a Dunaferr Acélszerkezeti Kft.-hez igazolt, eközben szerzett diplomát levelezőn a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karán. Az Acélszerkezeti Kft.-t 1998-ban a Dunaferr privatizálta, az új menedzsmenttel csődközeli állapotból sikerült felállni. 2004-re a második ember lett a cégnél, az addigi vezető, Tusják János halála után a tulajdonosok őt bízták meg az ügyvezetéssel (ekkor már résztulajdonos volt a társaságban).

Tarány Gábor azóta vezeti a DAK Acélszerkezeti Kft.-t.

ÉLETÚT (58)

Németh András Péter

ÁCS Balázs

Építőanyag-ipar, egészségipar, ingatlanbefektetés 97.

BECSÜLT VAGYON: 15,2 MILLIÁRD

VAGYONALAKULÁSA

A Masterplast tavalyi tőzsdei hullámvasútja Ács Balázs vagyonát is csökkentette (a januári 4100 forintról júniusra 2700 esett az árfolyam, majd novemberben ismét 4100-ra kapaszkodott, hogy aztán idén március végén 3200 forinton „kössön ki” a részvény). A tavalyi tőkeemelés után az 1997-ben az egykori középiskolai baráttal, Tibor Dáviddal közösen alapított, 2011 óta a tőzsdén szereplő, 2022-ben már 200 millió eurós forgalmat és 16 millió eurós eredményt elérő építőanyag-ipari csoport részvényeinek 23 százalékával rendelkezik az üzletember. A 3 millió 877 ezer darabos pakett jelenleg 12,4 milliárd forintot ér. A részvényeire tavaly 213 millió forint osztalékot kapott.

A közös irányítás mellett a Masterplastnak van olyan területe, amely kifejezetten Ács Balázs alelnök szívügye: a moduláris épületek fejlesztése. Saját telephelyükön már elkészült az első, prototípusnak számító moduláris irodaépület, idén pedig az építőipari minősítéseket kiadó ÉMI szentendrei központja melletti mintaparkban épül a következő. A későbbiekben irodaházak, majd lakóházak, akár bérlakások is épülhetnek majd ilyen módon, néhány hétre csökkentve a helyszíni kivitelezés idejét.

A cégen kívül is építkezik, szintén Tibor Dáviddal együtt. A korábbi székesfehérvári projektek után egy kivételes adottságú, a történelmi belváros szomszédságában fekvő, három utcai kapcsolattal rendelkező telken három különálló épületet terveznek, 86 lakással. Ezek lesznek Székesfehérvár első új építésű, A energetikai minősítésű társasházai. E projekt jelenlegi nettó értéke mintegy 3 milliárd forint.

Vagyona részét képezik horvátországi ingatlanok is. Az építkezés mellett a főiskolás kori tőzsdézéshez sem lett hűtlen, jövedelmét alkalmankénti tőzsdei nyereségek is kiegészítik.

ÉLETÚT (47)

A győri Szent István Műszaki Főiskolán (ma már egyetem) végzett mérnökként. A hét első felében ő, a másodikban barátja, Tibor Dávid dolgozott közös cégükben Székesfehérváron, de a hétvégék is közös munkával teltek. Eleinte ügyvezetőként, a 2011-es tőzsdére lépés után az igazgatóság alelnökeként vesz részt a Masterplast irányításában. Főiskolai társából lett, szintén mérnök feleségével három gyermeket nevelnek. Szabadidejében veterán autókkal foglalkozik, emellett rendszeresen sportol, a jégkorong áll hozzá a legközelebb.

MINDEN IDŐBEN FONTOS A RÁSZORULÓK SEGÍTÉSE

A Vajda-Papír a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szövetségese

A Vajda-Papír, Magyarország vezető higiéniai papírtermék-gyártó vállalata nagy hangsúlyt helyez társadalmi felelősségvállalása erősítésére, ezért az év végéig alapítványt hoz létre a rászorulók még hatékonyabb megsegítésére. A vállalat életében immár hagyománnyá vált, hogy rendszeresen adományoznak a leginkább rászorulóknak az általuk gyártott termékekből. Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke szerint a Vajda-Papír tevékenysége követendő példa a magyarországi cégkultúrában.

Vajda Attila, a Vajda-Papír alapító-ügyvezetője elmondta, hogy a családi vállalkozás 24 évvel ezelőtti megalakulása óta támogatják a helyi közösségeket, aktívan vesznek részt a rászorulók támogatásában. „Minden időben fontos a rászorulók segítése, de az elmúlt néhány évben a szolidaritás különösen felértékelődött. A vállalkozások is megsínylették a Covid-járvány alatti és utáni időszakot, majd az ukrajnai háború és az energiakrízis gazdasági hatásait, de társadalmi felelősségük nem szűnhet meg, mert mindig vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek szinte megoldhatatlan nehézségekkel néznek szembe. A Vajda-Papír felelőssége a nehéz sorsúak támogatásában nem csökken, ezért is vagyunk kiemelt támogatói a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. Úgy vélem, azzal, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot választottuk partnerünknek, adományaink valóban a leginkább rászorulókhoz jutottak el, a lehető leghatékonyabb módon, ezért szövetségünket a jövőben is fenntartjuk” – mondta Vajda Attila.

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke így fogalmazott: „Nagyon örülök a Vajda-Papírral kötött szövetségnek, az általuk nyújtott adományoknak és annak, hogy egyre több vállalat figyel fel arra, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem csupán támogatja a rászorulókat, hanem a Jelenlét programja által a társadalom sebeit is gyógyítja. Létfontosságú, hogy a társadalom tehetősebb része a visszailleszkedésben segítséget nyújtson a rászorulóknak, egy-egy jótékonysági szervezet által. A jótékonyság és a magánadományozás által egyre erősödik a magyar emberek aktivitása, de sajnos a magyar lakosság fele még nem rendelkezik a személyi jövedelemadója felajánlható 1 százalékáról. A VajdaPapírral közös rendszeres akcióink arra is figyelmeztetnek, hogy együtt erősebbek vagyunk, együtt könnyebben tudjuk orvosolni a társadalmi problémákat.” Beszélt arról is, hogy a máltai munka alapja a jelenlét, hogy helyben, közelről ismerik meg a rászoruló embereket, így olyan segítséget tudnak nyújtani, amilyenre szükségük van. „Országszerte 312 intézményben, 103 önkéntes csoportban és közel száz projekt helyszínen támogatjuk a bajba jutott embereket. A társadalmi problémákra gyakorlatias válaszokat keresünk, példaként említhetők a legszegényebb települések

Kozma Imre atya szerint a Vajda-Papír támogatói tevékenysége követendő példa

felzárkózását segítő programok, az esélyteremtő gyerekprogramok és a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózata, valamint a Befogadás Háza Családok Átmeneti Otthonához hasonló intézmények, amelyek az újrakezdés lehetőségét adják meg a családoknak.”

A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal 2020-ban kezdődött a Vajda-Papír együttműködése – mondta el Vajda Attila. „Azóta több mint 42 tonna higiéniai papírárut adományoztunk a gyermekeknek szóló esélyteremtő programok támogatására, és sok száz hátrányos helyzetű családot láttunk el egy évre elegendő higiéniai papíráruval országszerte. 2020-ban több mint 10 tonna higiéniai papírterméket adományozott cégünk a szeretetszolgálat intézményeinek, hogy 1200 ember éves fogyasztását fedezve segítsük a szociális és egészségügyi ellátó hálózatot a járvány okozta helyzetben. 2021-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat esélyteremtő gyermekprogramjait támogatta a Vajda-Papír az adományával, 6000 hátrányos helyzetű gyermeket láttunk el egy évre elegendő higiéniai papírtermékkel. 2022-ben termék- és munkalehetőség-támogatást nyújtottunk az ukrajnai háború elől menekülőknek, valamint háromezer fogyatékossággal élő embert segítettünk egy éven át adományunkkal.”

VIDA József

BECSÜLT VAGYON: 15 MILLIÁRD

Több mint két évtizedes aktív bankárkodás után 2021-ben távozott az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Banktól, tulajdoni részesedését is értékesítve. Így már nem részese a magyarországi bankrendszer 1987 óta újraíródó története legnagyobb fúziójának, amelynek során előbb 2022. március 31-én a Budapest Bank olvadt be az MKB Bankba, majd 2023. április 30-ával a Takarékbank, s mindennek következtében május 1-jével MBH Bank néven létrejött az OTP Bank utáni második legnagyobb magyar hitelintézet.

Vida József – MTB-ből való kiszállását követően megmaradt –vagyonának legértékesebb eleme az, amely őt 2020-ban a 100 leggazdagabb magyar közé „repítette”: a TV2-es cégcsoport. Ezt a 25 százalékos tulajdonában álló Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. még 2019 nyarán szerezte meg, szigorúan pénzügyi befektetésként. A 14 csatornából álló médiaportfóliót igazgató TV2 Médiacsoport Zrt. értéke jelenleg 36 milliárd forintra tehető, más kérdés, hogy ezzel szemben jelentős, közel 30 milliárdos hitelállomány áll.

Ugyanakkor Vida József nem szakadt el teljesen a bankszektortól, ma is a Takarék Jelzálogbank Nyrt. igazgatóságának elnöke, miután e tisztsége időtartamát 2021. december 1-jén öt évvel meghosszabbították.

Emellett 2022-ben egy másik cég is az igazgatósága elnökévé választotta: a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. (tagként már 2018-tól erősítette a testületet). Ugyancsak a múlt évben kapott helyet az 1237 kilométernyi magyar gyorsforgalmi út üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési feladatait 2022. szeptembertől 35 évre koncessziós szerződéssel átvett, tavaly júliusban alapított MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő

Zrt., valamint annak egyidejűleg létrejött leánycége, az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. igazgatóságában. A Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. felügyelőbizottsága élén elfoglalt tisztségének időtartamát tavaly júliusban hosszabbították meg hat évvel.

Ezek a pozíciók jelzik, hogy Vida József ma is befolyásos személyiség. A bizalmi vagyonkezelésen túl felszámolási és reorganizációs tanácsadással is foglalkozik. Mindezek mellett jut ideje arra is, hogy bicskei birtokán gazdálkodjon, lovakat tenyésszen, és a fogathajtó sportban versenyezzen.

Több mint két évtizede elnöke a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége felügyelőbizottságának, a Leonbergi Ebtenyésztők Országos Egyesületének, valamint a Magyarországi Hovawart Ebtenyésztők Országos Egyesületének.

Szakács, vadász és vadtenyésztő végzettsége mellett a Budapest Gazdasági Főiskolán, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szent István Egyetemen és a francia Université Paris X-Nanterre-en szerzett diplomát. 1999-ben kezdett dolgozni a bankszektorban, több mint húsz esztendőt töltött a takarékszövetkezeti szférában. Vezetése mellett ment végbe a szektor történetének egyik legnagyobb fúziója, amelynek során 55 szövetkezeti hitelintézet egyesülésével létrejött a Takarékbank Zrt.

Pénzügyek, média, befektetések

Móricz-Sabján Simon

BECSÜLT VAGYON: 14,6 MILLIÁRD

8,5

9,6

10,3

11,8

12,9

FÜZESI Attila

Ingatlanfejlesztés

Két fővárosi ingatlanprojektjét befejezte, a lakásokat az első esetben teljesen, a másodikban kétharmadrészt értékesítette. A Csillaghegy Residence lakóparkban 75 lakás talált gazdára, Újbudán, az Etele tér környékén pedig egy 92 lakásos társasházat adtak át tavaly.

Az építőipari alapanyagárak meredek emelkedése és a munkabérek ugrásszerű növekedése lefékezte a lakásépítések ütemét, így Füzesi Attila beruházási kedvét is, bár több projekt van előkészítés alatt. A zuglói piac és a megújuló Bosnyák tér közvetlen szomszédságában vett egy saroktelket, ahová 55 lakást tervezett felhúzni, valamint a főváros nyolcadik kerületében is vásárolt egy telket – ez utóbbira megvan az építési engedély, mégsem indult el a beruházás.

Megvásárolt egy kivételesen jó, 13 hektáros építési területet Budapest határában, ahol családi házas beruházást készít elő. Akár 100 ház is épülhet itt, a befektetés nagyságrendje pedig elérheti a 20 milliárd forintot.

Új befektetési területe a magánegészségügy. Az újbudai épületben fogászati centrumot hozott létre, amely idén nyitja meg kapuit.

Kecskemét környéki tanyája mellett 100 hektáron gazdálkodik, hobbiból.

Évek óta kitartóan támogat egy falusi kisiskolát és az ott folyó oktatást. A Bács-Kiskun megyei ezer lakosú Fülöpjakab általános

iskolájában történelmet tanít két osztályban, illetve célul tűzte ki az ott tanuló gyerekek angol nyelvi képzését magas színvonalon, nagy óraszámban, saját maga által finanszírozott anyanyelvi tanárokkal. Alapítványa fizeti a helyi iskolabuszt, és rendszeresen szervez a kisdiákoknak kirándulásokat.

A budapesti születésű üzletember a rendszerváltás környékén történésznek tanult a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, közben belekóstolt a nyiladozó piacgazdaság lehetőségeibe. Miután ingyenes reklámújsággal, magyar cukrászdalánccal és ingatlanok felvásárlásával felduzzasztott moszkvai üzleti birodalmát felszámolta, Magyarországon ipari, vendéglátóipari és ingatlanbefektetésekkel foglalkozott. A hatgyermekes üzletember hobbija a családja, ha teheti, sok időt tölt Kecskemét környéki tanyáján. Szeret repülőt vezetni, gyűjti a régi szocialista gyártmányú autókat. 2018ban egykori moszkvai kollégiumi szobatársával segítőként végigment a Dél-Amerikában rendezett Dakar-ralin.

ÉLETÚT (54)

Németh

András Péter

100. BECSÜLT VAGYON:

14,5 MILLIÁRD

Tamás és családja

Könyvkiadás és -kereskedelem

A vártnál jobb évet zárt tavaly a Líra Könyv Zrt. A második legnagyobb magyarországi könyvkiadó és könyvkereskedő vállalatcsoport a 2022-es üzleti évben 17 milliárd forintos árbevétel mellett több mint 800 millió forintos EBITDA-t és 550 millió forintos adózás előtti eredményt könyvelt el. A forgalom mintegy 10 százalékkal volt magasabb a megelőző évinél. A bevételekhez a könyvkiadás 3 milliárd forinttal járult hozzá, a kereskedelem 14 milliárdos forgalmat hozott. Mintegy 700 címet jelentettek meg, ebből 400 új kiadvány, 300 pedig utánnyomás volt.

A hat kiadóval összesen kilenc brandet képviselő cégcsoporton belül a gyermek- és ifjúsági könyveket kiadó Manó Könyvek áll a képzeletbeli dobogó legfelső fokán, 850 millió forintos árbevétellel, de érezhető a növekedés a krimiket, romantikus regényeket, bestsellereket kiadó General Pressnél vagy éppen a hagyományosan szép kiadású, drágább könyvekkel foglalkozó Corvinánál.

A másik jelentős könyvpiaci szereplővel fele-fele arányban tulajdonolt, a digitális könyvkiadás hazai piacának felét lefedő eKönyv Magyarország Kft. évente megduplázza forgalmát.

A Pentaton Művész- és Koncertügynökség is jó évet zárt, elsősorban A szépség és a szörnyeteg musical német nyelvterületen előadott vendégjátékaival. A maga nemében egyedülálló Fidelio

programmagazin szintén jól megy, online napi 50–100 ezer látogatót vonz, nyomtatásban pedig havi 25–40 ezer példányban jelenik meg.

Stabil, 250 milliós bevételt hozott az alkalmazott társadalomtudományi kutatást végző, 60 százalékban neves külföldi megrendelőknek, egyebek között az Európai Unió szervezeteinek vagy az USA külügyminisztériumának dolgozó kutatóintézet, a Tárki Zrt., amelynek legnagyobb egyéni tulajdonosa Kolosi Tamás, a részvények 60 százaléka azonban már munkavállalói tulajdonban van.

Az ELTE filozófia–esztétika–magyar szakán végzett. Az egykori szocialista táborban elsőként indított magánkutatóintézetet 1985-ben. A ma is résztulajdonában lévő Tárki Zrt. igazgatóságának elnöke, a Kopint-Tárki igazgatóságának elnöke, a szociológiai tudományok doktora, Széchenyi-díjas. Könyvkiadói tevékenységét Erdős Ákossal közösen kezdte. A Láng Holdingból 1998-ben vált ki. Németh Miklósnak (1989–1990) és Orbán Viktornak (1996–2002) is tanácsadója volt.

AMIKOR MEGÉRINT A PRÉMIUM AUTÓZÁS ÉRZÉSE

A PAPPAS AUTO HÁROM ÉVTIZEDE

HAZÁNK ÉLVONALÁBAN

A PAPPAS AUTO A PRÉMIUM AUTÓZÁS IGAZI

MEGTESTESÍTŐJE, KAPCSOLATA A CSILLAGOS MÁRKÁVAL

ÉVTIZEDEKRE NYÚLIK VISSZA. A PAPPAS AUTO JÖVŐBE

MUTATÓ STRATÉGIAI TÖREKVÉSEINEK ÉS ÚTTÖRŐ, INNOVATÍV MEGOLDÁSAINAK KÖSZÖNHETŐEN

KIEMELKEDIK A HAZAI AUTÓPIAC SZEREPLŐI KÖZÜL.

A vállalat célja, hogy találkozási ponttá váljon a jövőben

A Pappas Auto hét évtizede van jelen az autós szegmensben, mára Közép-Európa egyik legnagyobb, valamint leginnovatívabb járműkereskedelmi és -szerviz vállalata lett. A cég küldetése már az alapítás éveiben egyértelmű volt: a legjobbnak lenni, akik a prémium márkákat összekötik az autózás szerelmeseivel.

Az osztrák cég 1990-ben MB Auto Magyarország Kft. néven nyitotta meg magyarországi vezérképviseletét Budapesten. Az innovatív szemlélettel megjelenő kereskedő üstökösként robbant be a hazai autópiacra, majd – az európai normákat követve – 2005-ben szétvált az importőri és a kereskedelmi tevékenység, megalakult a ma már jól ismert vállalat, a Pappas Auto Magyarország Kft.

A Pappas Auto az elmúlt évtizedek alatt összegyűjtött tapasztalataira és szakértelmére támaszkodva a lehető legmagasabb színvonalú ügyfélkiszolgálásra törekszik, aminek során az érdeklődők és az ügyfelek igazán közel érezhetik magukat a Pappas családhoz, valamint a vállalati értékeihez.

„Célunk, hogy túllépjünk a klasszikus márkakereskedői látásmódon: találkozási ponttá kívánunk válni. Azt szeretnénk, hogy ne csak azok térjenek be hozzánk, akik szervizbe jöttek vagy autót szeretnének vásárolni, hanem jó helyszín legyünk arra is, hogy ide szervezzék üzleti megbeszéléseiket a vállalatok vezetői” – mondta el Pais József, a cég egyik ügyvezető igazgatója.

A Pappas Auto tavaly a Hunyadi János úti telephelyén egy teljesen új szerelőbázist adott át, amely szintén a cég hitvallását testesíti meg: a legmodernebb környezetben, a legmagasabb színvonalú ügyfélkiszolgálás. Az 1062 négyzetméter hasznos területtel és 24 szerelőállással rendelkező épület az eddigi legnagyobb Mercedes-Benz szervizüzem Magyarországon, amely a legmagasabb technológiai kivitelezéssel készült, különlegessége pedig a tetején kialakított 90 férőhelyes ügyfélparkoló.

A Pappas Auto egy már említett másik törekvése, hogy találkozási ponttá szeretnének válni a jövőben: a Hunyadi úton található kereskedés szalonrésze megújul, a felső szintjén

innovatív, új generációs használtautó-bemutatóterem, valamint egyedi ügyféltér lesz.

„Mi hiszünk a beruházások erejében. A jövőben az albertfalvai szalonunkban foglalkozunk majd oldtimer autók beszerzésével és értékesítésével, valamint magántulajdonban lévő oldtimerek tárolásával is. Ezáltal egy exkluzív, minden igényt kielégítő autós tér nyílik meg az ügyfelek, látogatók számára” – tette hozzá Benedikt Margreiter, a Pappas Auto másik ügyvezető igazgatója.

A Mercedes-Benz új stratégiájának célja a prémium szegmensből a luxusba emelni a márkát. Ennek a szellemiségnek megfelelően nyitotta meg tavaly februárban a Pappas Auto elsőként az országban a Mercedes-Benz Luxury Showroomját a Matild Palace-ban. A különleges, több mint 100 éves történelmi múlttal rendelkező Luxury Collection Hotel Budapest belvárosának szívében helyezkedik el, és minden négyzetcentiméterében a színtiszta luxust sugározza. Az itt létrejött szalon azonban nemcsak showroomként funkcionál, hanem sokkal inkább egy felső kategóriás Mercedes-Benz bemutatóteremként, amely a vállalat által kínált legfelső modellvariációkat helyezi kirakatba.

„A Pappas Auto Mercedes-Benz Luxury Showroom megtestesíti a Mercedes-Benz stratégiájának főbb pilléreit, a luxus szegmens és a tisztán elektromos autózás mentén kijelölt stratégiai irányvonalát. A világ legértékesebb luxusautó-márkájának kiemelt célja a tisztán elektromos, szoftvervezérelt technológia által támogatott luxus mobilitás megvalósítása. Ennek során a konszern a Top-End Vehicle kategóriára való összpontosítás mellett mérsékli az EntryLuxury, valamint a Core-Luxury szegmensek komplexitását, amit a modellváltozatok számának csökkentése útján kíván elérni. Az új bemutatóterem legfontosabb küldetése, hogy a kiállított csúcskategóriás modellek és a vásárló között közelebbi kapcsolat alakuljon ki. Az exkluzív bemutatóteremben nem csupán az autót tekintheti meg az érdeklődő, de igazi márkaélményt is átélhet” – árulta el Pais József.

A tudatos építkezés, a magas színvonalú szakmai tapasztalat, illetve az innovatív szemléletmód mind-mind hozzájárult a Pappas Auto sikereihez. Ezt támasztja alá az is, hogy a 2022-es értékesítési és szervizeredményeik alapján a Pappas Auto Hunyadi János úti telephelye elnyerte az Év MercedesBenz Márkakereskedője címet, amelyet a hazai importőr, a Mercedes-Benz Hungária Kft. ítélt oda részükre.

A Pappas Auto elmúlt évtizedei igazi sikertörténet, egy olyan sikernek a története, amit a prémium autózás kínál, amely ha megérinti az embert, nem ereszti el többé.

PROMÓCIÓ

REGIONÁLIS LISTA SORRENDBEN – RÉGIÓK SZERINT

KIK TEKINTHETŐK AZ ORSZÁG VAGYONOS EMBEREINEK – A 100-AS LISTÁN KÍVÜL? HAGYOMÁNYOSAN ERRE IS KERESSÜK A VÁLASZT

A MINDENKI SZÁMÁRA HOZZÁFÉRHETŐ CÉGINFORMÁCIÓS ADATOK

ALAPJÁN. A HÁROM RÉSZRE BONTOTT REGIONÁLIS LISTÁKON IDÉN AZOK SZEREPELNEK, AKIK OLYAN CÉGGEL VAGY CÉGEKKEL RENDELKEZNEK, AMELYEKNEK SAJÁT TŐKÉJE MEGHALADJA A 4,5 MILLIÁRD FORINTOT ÉS NYERESÉGESEN GAZDÁLKODNAK – EZ UTÓBBIT ÉVEK ÓTA. A LISTÁK

ELKÉSZÍTÉSEKOR FIGYELEMBE VETTÜK A GAZDASÁGI SAJTÓBAN AZ ÉV

SORÁN MEGJELENT CÉGHÍREKET ÉS TUDÓSÍTÁSOKAT IS. A 2022-ES

CÉGINFORMÁCIÓKAT NEM TUDTUK FIGYELEMBE VENNI, HISZEN EZEK KIADVÁNYUNK MEGJELENÉSÉT KÖVETŐEN JELENNEK MEG.

NYUGAT-MAGYARORSZÁG

TÓTH PÉTER élelmiszeripar Lipóti Pékség Kft.

BRUDER BALÁZS, VARGA LAJOS, FARKAS PÉTER pénzügyi szolgáltatások Nelson-csoport

BOGISICH FERENC

13 milliárd felett

11–13 milliárd között

9–11 milliárd között

7–9 milliárd között

5–7 milliárd között

gépgyártás QP Production Kft.

KOLTAI PÉTER turizmus ABBÁZIA Apartman Zrt.

KOVÁCS RÓBERT ÉS CSALÁDJA gépgyártás Aqua-Comet Kft.

MARKOVSZKY GYÖRGY TAMÁS ingatlanfejlesztés Industrial-Property Kft., Reality-Property Kft.

SZABADICS ZOLTÁN építőipar Szabadics Zrt.

CSITKOVICS TIBOR agrárium Agro-Feed Kft.

TÓTH BALÁZS

kereskedelem E.GAS Gázelosztó Kft.

SZEKERES ISTVÁN vagyonkezelés MIB Invest Group Kft.

MÓRÉ ATTILA állatgyógyászat Alfa Vet Kft.

CLAESSENS CHRISTOPHE, JOHAN mezőgazdaság Csicsó Pig Kft.

HORVÁTH PÉTER TAMÁS turisztika Breeze Lake Zrt.

GEREZDES JÁNOS bányaipar MOTIM Zrt.

CZIGLER CSABA kereskedelem Rábalux Zrt.

KOVÁCS OTTÓ ÉS CSALÁDJA ingatlanfejlsztés Eu-Trezor Kft

KORBÉLY ISTVÁN kereskedelem NAPCSILLAG Kft.

MAJOR PÉTER gépgyártás Metalobox Kft.

HORVÁTH FERENC hulladékfeldolgozás MÉH Zrt.

BUDAI ZOLTÁN, BÚZA GYÖRGY állattenyésztés Bábolna TETRA Kft., Bábolna Brojler Kft.

ABLONCZY PÉTER FERENC idegenforgalom CIKLÁMEN-TOURIST Zrt.

LŐRINCZ TAMÁS, DÓRA BERNADETT vegyipar EcoloChem Magyaróvár Kft.

FÖRHÉCZ IMRE pénzügy KÉSZPÉNZ-INVEST Kft.

CZIGLE ZSOLT turizmus CZIGLE-Flamingó Hotel Kft.

GÁL BALÁZS gépgyártás POLYAX Kft.

DOROGI ÁRPÁD FERENC mezőgazdaság Mezőfalvai Zrt.

TENGERDI GÁBOR FERENC vagyonkezelés TAX Royal Befektetési Kft., CIBO Befektetési Kft.

OSZTOTICS FERENC, RENDEK RICHÁRD kereskedelem ISR Invest Kft.

SCHUMANN JÓZSEF RÓBERT ÉS TSA. építőipar ECO SOLAR CONCEPT Zrt.

BÁNÓCZKI TAMÁS acélszerkezet-gyártás DAK Kft.

DÓRA JÁNOS, LŐRINCZ TAMÁS faipar FOREST HUNGARY Kft.

SELMECZI ATTILA szállítmányozás TRANSINTERTOP Kft.

PAPP RÓBERT, MAJER RÓBERT építőipar Solar Kraft Kft.

SOMOGYI JÁNOS

kereskedelem Somogyi Elektronic Kft., SOMOGYI HOLDING Kft.

SZALAY ANTAL LÁSZLÓ gyártás PROVERTHA Electronic Components Zrt.

SIPŐCZ ANDRÁS mezőgazdaság Balatonfői Szövetkezeti Zrt.

KRASS ÁRPÁD erdészet BNF Kft.

KOVÁCS ISTVÁN gépgyártás ELME Kft.

SERES JÁNOSNÉ kereskedelem SZALAI Kft.

KECSKÉS-KISS KATALIN turizmus WELLAMARIN Kft.

SZABÓ ÁKOS mezőgazdaság Gallus Kft.

SZÁNTÓ CSABA építőipar Spirit Lakópark Kft.

KÖZÉP- ÉS DÉL-MAGYARORSZÁG

TULAJDONOS TEVÉKENYSÉG CÉGNÉV

BARKÁSZ SÁNDOR építőipar Békés Drén Kft.

GYARAKI JÓZSEF kereskedelem Regio Kft.

MOLNÁR BÉLA műszaki kutatás, fejlesztés 3DHISTECH Kft.

KISS ISTVÁN élelmiszeripar HUNENT Zrt.

H. SZABÓ SÁNDOR gépgyártás Autoflex-Holding Kft.

KOLOZSVÁRY KORNÉL, FABER-SZABÓ

FERENC, PAPP ZSUZSANNA ENIKŐ egészségipar Vascular Venture Kft.

KÖRMÖCZY-KOVÁCS PÉTER gépgyártás MPF Holding

BÁLINT CSABA gépgyártás MPF Holding

JUHÁSZ MIHÁLY, NAGY-MÉLYKUTI EDIT egészségipar Accelsiors Kft.

KRUPP JÓZSEF vagyonkezelés Kiron-Invest Kft.

ACZÉL ZOLTÁN vagyonkezelés AZH Holding

LÓKI GÉZA JÓZSEF gyártás MEGA-LOGISTIC Zrt.

LAKI PÉTER vagyonkezelés, építőipar LAKI Zrt.

BARADÁCS LÁSZLÓ

kereskedelem ECOFLEX Kft.

TÓTH GÉZA, TÓTH GÁBOR ÉS TÓTH TIBOR járműgyártás Tóth és Fiai Kft.

KONDOR ZOLTÁN

SZEPESI RICHÁRD

DICSŐ LÁSZLÓ

vagyonkezelés SELMA HOLDING Kft.

turizmus Balaport Investment

energetika Békés Solar Kft.

FODOR CSABA gyógyszeripar Silvestris & Szilas Kft., RCA Holding Zrt.

MÉSZÁROS FÜLÖP élelmiszeripar M Profood Zrt.

SZARKA BALÁZS

vagyonkezelés UNIVER-COOP Zrt., UNIVER Szövetkezeti Zrt., UNIVER Zrt.

11–13 milliárd között

SEBŐ GYULA, BAKOS ANIKÓ

kutyafelszerelés-gyártás JULIUS-K9 Zrt.

TÖRÖK ZOLTÁN szoftverfejlesztés SpinInvest Kft., IMOSOFT Kft., eDidact Kft., MOZAIK KIADÓ Kft.

VINCZE GYŐZŐ tanácsadás IBF Személyzeti Tanácsadó Kft.

SZILÁDI SÁNDOR kereskedelem SZIDO Kft.

LAKATOS SZILVESZTER vagyonkezelés Laka Invest Kft.

BREIER LÁSZLÓ vagyonkezelés Vörösvár Invest Kft.

VIDMAN LÁSZLÓ mezőgazdaság Telekhalmi Major Kft., DÉL-MARKETING Kft., KÖZÉP-TISZAI Mg. Zrt., EEBA Kft., Városföldi Agrárgazdaság Zrt.

MAJOR PÉTER ISTVÁN gyártás metaloBox Kft.

JÁNOKI GYŐZŐ ALADÁR egészségipar MEDI-RADIOPHARMA Kft.

LOSÓ JÓZSEF élelmiszeripar MIRELITE MIRSA Zrt.

HORNUNG ÁRON befektetések Fagales Zrt.

HORVÁTH LAJOS agrárium Y Pulyka 9–11 milliárd között

PALÁSTI JÓZSEF élelmiszeripar PVK Vagyonkezelő Kft.

BENYEDA KATALIN ÉS CSALÁDJA kutatás PROPHYL Kft., PROPHYL Holding Zrt.

BÍRÓ ZOLTÁN műanyaggyártás FERZOL Kft.

LACZKÓ OSZKÁR kereskedelem TOM-FERR Zrt.

TAKÁCS JUDIT ingatlanfejlesztés R-ISK Kft.

GÖMBÖS LÓRÁND CSABA textilipar TRACON BUDAPEST Kft.

MÄDL PÁL kereskedelem Libro-Trade Kft.

NEMES ATTILA gyártás Tisza Kábel Kft., Nereus Invest Zrt.

SZÜCS ÁDÁM építőipar Electron Holding Zrt.

BAJNOK LAJOS építőipar LAVINAMIX Építő Kft.

FAZEKAS GÁBOR műanyag-feldolgozás, informatika Mikropakk Kft.

OSZTOTICS FERENC, RENDEK RICHÁRD vagyonkezelés ISR Invest Kft.

MADARÁSZ GYULA pénzügyi szolgáltatás Exclusive Change Kft.

BALÁZS-HÖRÖMPÖLI ANETT kereskedelem SRF Silk Road Fund Holding Zrt. „v.a.”

HORVÁTH BÉLA kereskedelem NOVOCOOP Kft.

DOBRÓKA LÁSZLÓNÉ építőipar HE-DO Kft.

ECSERI FERENC kereskedelem ECSERI Kft.

BALOGH MIKLÓS szálláshely-szolgáltatás Genosz Kft.

TILL ZOLTÁN gyógyszeripar JuvaPharma Kft., PharmaTron Kft.

PÓPA FERENC gumigyártás TAURIL Kft.

ÁGOSTON ATTILA vagyonkezelés UNICAP Zrt. 7–9 milliárd között

VARGA IMRE vagyonkezelés Varga és Társai Befektetési Kft.

SZILÁDI SÁNDOR JÓZSEF gépgyártás FOGARASI Ép-GéPéSZ Kft.

PALLOS PÉTER gyógyszeralapanyag-gyártás PANNONPHARMA KFT., PANNONTERÁPIA Kft.

DUDÁS ISTVÁNNÉ vagyonkezelés B-26 Kft.

SZABÓ ISTVÁN mezőgazdaság Döbröközi Mg. Zrt.

SZŰCS IMRE, WILHELM JÓZSEF mezőgazdaság Belvárdgyulai Zrt.

KARDOS TIBOR szoftverfejlesztés RAIL NAVIGATOR Kft.

TOMCSÁNYI PÉTER nyomdaipar PRIME RATE Kft.

MUTSY ATTILA mezőgazdaság BIO-FUNGI Kft.

GÁL BALÁZS fémmegmunkálás POLYAX Kft.

NAGY GÁBOR építőipar PENTA Kft.

VIDA ÁRPÁD GERGELY vagyonkezelés Lightware Holding Zrt.

7–9 milliárd között

ANTAL TAMÁS

ingatlanfejlesztés VIKING Zrt.

SUHAJDA TAMÁS, SUHAJDA KRISZTIÁN szállítmányozás Steel Transz Kft.

SZABÓ LÁSZLÓ ISTVÁN kereskedelem AUTÓCENTRUM Szabó Kft.

URBÁN TIBOR vagyonkezelés Urbán Ingatlanfejlesztő Kft.

VERSEGI JÁNOS építőipar VER-BAU Kft.

TÓTH GÉZA gyártás Tóth és Fiai Kft.

KOLTAI FERENC szoftverkiadás GLENISYS Kft.

FONT ERZSÉBET borászat GRAPE-VINE Kft.

DARÁZS ISTVÁN mezőgazdaság DARÁZS KEVERŐ Kft., Jászberényi KOSSUTH Zrt.

JUHÁSZ BERTALAN építőipar FCI Kompozit Kft.

HARMATI LÁSZLÓ ingatlanfejlesztés, turizmus EGER-PARK VAGYONKEZELŐ Zrt.

SZIKRA ISTVÁN mérnöki szolgáltatás SCINTILLA Kft.

BIHARI EDIT mezőgazdaság Alcsiszigeti Zrt.

SZABÓ ANTAL festékipar POLI-FARBE Kft.

VIDMAN MIHÁLY élelmiszeripar Városföldi Agrárgazdaság Zrt.

NOBILIS KRISTÓF MIKLÓS ingatlanfejlesztés DÖB-68 Zrt.

BALOGH MIKLÓS építőipar Reneszánsz Zrt.

HATVANI GÁBORNÉ ÉS CSALÁDJA állattenyésztés INTEGRÁL-HAT Kft.

HISZEM JÁNOS tanácsadás Pro Concept Kft.

POLYÁK MÁTYÁS élelmiszeripar P & P Pékáru Kft.

KIRÁLY JÁNOSNÉ ÉS CSALÁDJA gépgyártás KÖNIG Kft.

GÉMNÉ MERÉNYI ÉVA MÁRIA vagyonkezelés Szingapur Kft., Szinga Invest Kft.

CZEGLÉDI TAMÁS borászat WEINHAUS Kft.

PÁLFI GÁBOR MIHÁLY mezőgazdaság Bácsalmási Agráripari Zrt.

MIHÁLYFI ÁRPÁD műanyagipar PRO-FORM Kft.

VARGA ZOLTÁN KRISZTIÁN kereskedelem EURO NOLIKER Kft.

JUHÁSZ LÓRÁNT építőipar DÉLÚT Kft.

HORVÁTH GYULA mezőgazdaság Nagymágocsi Farmer Kft.

TILL ZOLTÁN gépgyártás PharmaTron Kft.

SZABÓ SÁNDOR fémáru-kereskedelem FERROPATENT Zrt.

BATA GÁBOR kutatás Dr. Bata Zrt.

DOMOKOS PÉTER irodaszerek ICO Zrt.

SELMECZI ATTILA vagyonkezelés TIT Holding Zrt.

FÜLÖP BÉLÁNÉ műanyagipar METÁLPLASZT Kft.

PATA ILDIKÓ gépgyártás PATA JÓZSEF Kft.

ZSOLT LÁSZLÓ MIKLÓS biztonságtechnika Multi Alarm Zrt.

LEITNER GÁBOR, OLASZ ATTILA, SZAMOSVÁRI

BÉLA ingatlanfejlesztés Madarász-úti Kft.

KŐSZEGI LÁSZLÓ kereskedelem Hőgyészi Agrokémiai Kft.

POLGÁR ANDRÁS LÁSZLÓ ingatlanfejlesztés X Zrt.

BERKI ISTVÁN kereskedelem Reálszisztéma Autókereskedelmi Kft., REÁLSZISZTÉMA Kft. 5–7 milliárd között

NÉMETH JÓZSEF élelmiszeripar Szegedi Paprika Zrt.

VARGA PÉTER borászat Varga Kft.

KIS LÁSZLÓ borászat KISS és TÁRSAI Kft.

GROSSMANN PÉTER vagyonkezelés Venture Investments Kft.

KOVÁCS ISTVÁN gépgyártás ELME Kft.

BÁNYAI ZSIGMONDNÉ ÉS CSALÁDJA kereskedelem Univill-Trade Kft.

GELBMANN FERENC áruszállítás GELBMANN Kft.

HÓDI LÁSZLÓ kereskedelem MEGATHERM Kft.

GYÖRGY ZOLTÁN kútfúrás AQUAPLUS Kft.

DARVAS ZOLTÁN GYÖRGY szállodaipar Aranypart 2000 Kft.

MOLNÁR GYÖRGY ISTVÁN gyártás MOLNÁRBETON Kft.

HORVÁTH LÁSZLÓ mezőgazdaság TM Zrt.

FINTHA-NAGY ÁDÁM SÁNDOR vagyonkezelés FUNDUS Vagyonkezelő Zrt.

TÓTH SÁNDOR GYÖRGY kereskedelem PIKOPACK Zrt.

TÓTH JÁNOS ingatlanfejlesztés HÉVINVEST SPA-GOLF Zrt.

SZIJÁRTÓ ATTILA ISTVÁN mezőgazdaság SZIJÁRTÓ Kft.

VISZLAI BÉLA SÁNDOR mezőgazdaság Abonyi Mezőgazdasági Zrt.

FARAGÓ PÉTER JÓZSEF gépgyártás FLANSCH-TECH Kft.

ALMÁSSY LÁSZLÓ

mérnöki tanácsadás UTIBER Közúti Beruházó Kft.

RACK ANTAL kereskedelem R.A. TRADE Kft.

GELLÉRT ÁKOS textilipar NATURTEX Kft.

KOCSIS ANDRÁS

NÁDASKAI LÁSZLÓ

VATI PÉTER, MATYÉK GÁBOR

KŐHÁZY GYÖRGY KRISTÓF

műanyagipar LAJOSMIZSEI FOLPLAST Műanyagfeldolgozó Kft.

nagykereskedelem BÉKÁS Kft.

kereskedelem Vatner Kft.

kereskedelem Kőházy-Tradíció Kft.

11–13 milliárd között

9–11 milliárd között

7–9 milliárd között

CZIRBUSZ ISTVÁN ÉS CSALÁDJA

kereskedelem Baromfiudvar 2002 Kft.

KEREZSI MIKLÓS agrárium Hodler-csoport

DERCZÓ ISTVÁN építőipar Weinberg ’93 Kft.

KÁLMÁN JÁNOS JÓZSEF építőipar HCM 1890 Zrt.

SIPOS TAMÁS ÉS CSALÁDJA kereskedelem Sipi Property Kft.

KOVÁCS FERENC LÁSZLÓ, KOVÁCS ESZTER kereskedelem Ongropack Kft.

KOTOSMANN ZOLTÁN, SERES SÁNDOR ingatlanfejlesztés, kereskedelem Héliker Invest Kft.

NOVOTNI LAJOS ÉS CSALÁDJA gépgyártás Hajdu Zrt.

SZABÓ ÁKOS vagyonkezelés Dali-Fund Kft.

SZÉKELY ISTVÁN építőipar POLGÁR-INVEST Kft., INTER-BUSINESS Kft.

VIRÁG FERENC, TÓTH GÁBOR kereskedelem Alfi-ker Kft.

VASZKÓ PÉTER mezőgazdaság BIGECS FARM Kft., AGRI-CORN Kft.

CZIBERE ATTILA agrárium TVP-Gabona Kereskedőház Kft.

BÓDI ANDRÁS JENŐ mezőgazdaság AGRÁRCENTER Zrt.

ZSIBRITA PÁL ÉS LACZÓ SZABOLCS vagyonkezelés CSABA CENTER INVEST Kft.

KLINCSIK ATTILA, PÁKA IMRE ÉS NEJE olajipar BOGDÁNY PETROL Kft.

ROZSNYAI SÁNDOR mezőgazdaság AGRO-M Zrt.

TIRPÁK ISTVÁN vagyonkezelés Cordys Holding Zrt.

VARGÁNÉ PIROS ILDIKÓ

SZIMA GÁBOR

KOVÁCS ISTVÁN

NAGY JÓZSEF

BÁNYAI ZSIGMOND

mezőgazdaság ERDŐHÁT Zrt.

szerencsejáték Civis Grand Casino Kft.

kereskedelem KOVÁCS Kft.

kereskedelem CITY-GAS KERESKEDŐHÁZ Zrt.

kereskedelem Univill Trade Kft.

SZABÓ IMRE ÉS CSALÁDJA mezőgazdaság BOLD AGRO Kft.

DALA ÁKOS kereskedelem KKVJ Kft.

PÉNZES ILONA ÉS CSALÁDJA

RÁTHONYI ZOLTÁN

kereskedelem CARBON BLACK Kft.

kereskedelem ALASZKA 2000 Kft.

HERCSIK ISTVÁN mezőgazdaság MENTO Kft.

SZÍN CSABA ÉS BENCE gépészet Cool4U Kft.

SZUROVCSIK ANDRÁS kereskedelem Szuro-Trade Kft.

GÓCZI ISTVÁN mezőgazdaság INTER AGRÁRIUM Kft.

SZILÁGYI ISTVÁN

vendéglátás SZIPRESS Kft.

BENCZE ISTVÁN kereskedelem MIXVILL Kft.

SÁNTHA IMRE kereskedelem FORMULA GP Kft.

FARKAS JÓZSEF egészségügyieszköz-gyártás Savat Holding

FELFÖLDI JÓZSEF élelmiszeripar Felföldi Édességgyártó Kft.

PEKÓ LÁSZLÓ kereskedelem Nyírzem Kft.

VASS ZOLTÁN hulladékkezelés Éltex Kft.

HARANGI SÁNDOR gépgyártás METÁL-SHEET Kft.

LAKATOS ZOLTÁN mezőgazdaság HAJDÚ GABONA Zrt.

TUTOR LÓRÁNT TIBOR ingatlanfejlesztés DEXIUM Kft.

VIDMAN LÁSZLÓ mezőgazdaság KÖZÉP-TISZAI Mg. Zrt.

BARADÁCS LÁSZLÓ ÁRPÁD mezőgazdaság GREEN-DIVÍZIÓ Kft.

GULYÁS JÁNOS kereskedelem GSV Kft.

MIKLÓSSY FERENC építőipar KEVIÉP Kft.

NAGY PÉTER gépgyártás GÉMTECH Kft.

5–7 milliárd között

NAGY ANTAL JÁNOS kereskedelem NAGÉV CINK Kft.

BENCZE ANTAL ÉS CSALÁDJA építőipar KE-VÍZ 21 Zrt.

PETIS MIHÁLY PÉTER kereskedelem BÁTORTRADE Kft.

MÉSZÁROS BÉLA kereskedelem SELEX-M Kft.

MIHÁLYI BOTOND élelmiszeripar EKO Konzervipari Kft.

SZKALICZKI MIHÁLY vagyonkezelés Szkaliczki és Társai Holding Kft.

VARGA JÓZSEF áruszállítás K és V Kft.

MUDRA KÁLMÁN mezőgazdaság SZIRMATERM Kft.

SZIGETI VIRÁG, SZIGETI ESZTER Ingatlanfejlesztés Divinus-csoport

LISZTES GYULA szállítmányozás LISZTES TRANS EC

KEGYE LÁSZLÓ ISTVÁN élelmiszeripar GLOSTER Kft.

PÁLFY ISTVÁN mezőgazdaság Nagyhegyesi Állattenyésztő Kft.

HORVÁTH JENŐ építőipar NYÍR-KOMPLETT Kft.

SZÜCS PÉTER szállítmányozás KEREKES Kft.

BARKÓCZI ISTVÁN kereskedelem FUX Zrt.

FOJT NORBERT telekommunikáció PR-TELECOM Zrt.

HÁDA SÁNDOR mezőgazdaság DOMBKA 2003 Zrt.

CSEBI ATTILA építőipar Észak-Keményítő Kft.

SZÉLL ISTVÁN élelmiszeripar PARMEN Konzervipari Zrt.

KEMÉNY JÓZSEF fémlemezgyártás KÁLLÓ-fém Kft.

Beszélgetés Kiss-György Mátéval, az Asura Technologies vezérigazgatójával

ÉLVONALBAN A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL

৫ A ChatGPT-vel a mesterséges intelligencia (MI) körüli diskurzus kiszélesedett, arról beszélünk, hogy teljes szektorokat alakít át. Egy MI-alapú szoftverfejlesztő cég vezetőjeként hogyan látja, milyen gyorsasággal lesz hatással a mesterséges intelligencia a különböző piacokra?

Az emberek most többet foglalkoznak a mesterséges intelligenciával, mert absztrakt fogalomból hirtelen mindennapjaink valóságává vált. Munkaerőpiaci oldalról nézve tény, hogy iparágakat fog átalakítani, és az is egyértelmű, hogy térnyerésével széles spektrumon fognak munkakörök megszűnni. Mi az Egyesült Államokban teljes munkaköröket automatizáltunk a parkolási szektorban a több mint húsz államban működő rendszereinkkel. Globális szinten a profitorientáltság miatt az automatizáció gyorsabban fog megtörténni, mint ahogy mi, emberek adaptálódni tudunk hozzá. Ezzel a jelenséggel úgy érzem, nekünk céges szinten mindenképpen foglalkoznunk kell.

৫ Mit tesz az Asura azért, hogy közelebb hozza az emberekhez az MI-t?

Fel kell vállalnunk egy edukációs szerepet. Úgy látom, hogy ebben több irány létezik, egyrészt a döntéshozókat kell edukálni – ezen a területen zajlanak is már komolyabb munkálatok. A másik irány az, hogy az MI-cégek, mint mi, az oktatás területén lévő szereplők képességeit fejlesztik. Hamarosan indítunk az Óbudai Egyetemmel és a SKOOL-lal közösen egy programot, amelyben középiskolai tanároknak tartunk workshopokat az MI-ről. A foglalkozásokat a nálunk dolgozó szakértő kollégák tartják. Az oktatások folyamán keretés eszközrendszert, valamint programfejlesztési tudást adunk a kezükbe. A cél az, hogy a mostani tizenévesek a felkészült pedagógusaik által megértsék, az átalakuló munkaerőpiacon pozitív hozadék lesz az, ha látják, miről szól pontosan az MI, mire érdemes és szabad használni.

Hogyan tudná jellemezni az Asurában folyó mindennapi fejlesztői munkát?

Nálunk folyamatos alkotói tevékenység zajlik, olyan munkavállalókkal, akiket hagyunk, hogy önmaguk lehessenek. Gyakorlatilag ez egy állandó kutatás-fejlesztési munka, amiből aztán kész termékek esnek ki. Időkritikus és zajos környezetben fejlesztünk videoanalitikai megoldásokat a világ számos pontjára, Délkelet-Ázsiától az Egyesült Államokig. Mára a teljes smart city ökoszisztémát lefedjük termékeinkkel, amelyek összetett objektumdetektálásra épülnek és a feldolgozott események számával folyamatosan tanulni képesek, ezzel fejlődik a teljesítményük is.

৫ Fontos elmondani, hogy az Asura szokatlan módon először Magyarországon kívül kezdett terjeszkedni. Miért választotta a cég ezt az utat?

Azt látjuk, hogy pont ugyanannyira nehéz külföldre terjeszkedni, mint itthon megalapozni egy működő céget. Inkább az a fontos, hogy piaci alapú szereplőként első pillanattól kezdve minőséget és kiválóságot kell hozni minden területen. Azzal, hogy volt merszünk rögtön a tengerentúlra fókuszálni, jó példát tudtunk mutatni más feltörekvő magyar tech cégeknek. Az Egyesült Államok és Ázsia után most már Európában is terjeszkedünk, jelenleg itt teszt szinten zajlanak a projektek. A külföldi piacokról érkező tapasztalat az, hogy nemzetközi szinten nagyon jól értik, hogyan néz ki egy cég evolúciós folyamata, milyen szakaszokon megy keresztül a befektetésektől a profittermelésig.

৫ Tavaly a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 10 millió dollárt helyezett az amerikai leányvállalatba, az Asura Technologies USA lnc.-be. Milyen a kapcsolat a magántőkealap-kezelő és a cég között?

Örülünk, hogy a GB & Partners van mögöttünk tőkealapként, mert ők piaci és nemzetközi nézőpontot képviselnek. Állandó a kreatív diskurzus közöttünk, ezt mi el is várjuk a befektetési alaptól. Részükről kapunk egyfajta tudástranszfert, amit jól tudunk hasznosítani a növekedésünkben, ők pedig elfogadják a mi tapasztalatainkat és nyitottak rájuk, ezáltal ők is implementálható tudást kapnak tőlünk. A befektetett tőkét a nemzetközi piacépítési törekvések mellett részben kutatás-fejlesztésre is fordítjuk. A célunk továbbra is az, hogy „azonosítsuk a jövőt”, ahogy azt a szlogenünk is jelzi.

A magyar tulajdonú Asura Technologies Zrt. 2017 óta van jelen a piacon, mesterséges intelligenciára (MI) épülő videoanalitikai rendszereket és rendszámfelismerő szoftvereket fejleszt. Alaptermékeiket leginkább saját fejlesztésű, egyedi igényekre szabott, intelligens parkolási, forgalomirányítási és biztonsági alkalmazásaikba építik be. A cég több projektben is jelen van az Egyesült Államokban, Ázsiában és Európában. Magyar cégként ritkaságszámba menően először külföldön ért el számottevő sikereket, azóta is aktív világszerte. A vállalat első terméke, az ARU kamerafüggetlen rendszámfelismerő szoftver a 2018-as Intertraffic Amsterdam Innovation Awardson különdíjat kapott olyan megoldásként, amely képes a meglévő infrastruktúrát okos rendszerré alakítani. A GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő 3,2 milliárd forintot fektetett be a cég amerikai leányvállalatába, az Asura Technologies USA Inc.-be, ezen keresztül pedig többségi tulajdont szerzett a denveri székhelyű Parking Revenue Recovery Services Inc.-ben (PRRS). Az akvizíció a PRRS több mint húszéves parkolás-ellenőrzési tapasztalatát és az Asura Technologies innovatív, automatizálási és videoanalitikai szakértelmét egyesítette, létrehozva egy egyedülálló parkolás-ellenőrzési automatizációt, amely már húsz szövetségi állam mennyiségét tekintve közel négy budapestnyi parkolóhelyét monitorozza folyamatosan.

Thaiföldön a helyi hatóságoknak forgalomellenőrzési és adatgyűjtési rendszert szállítanak, illetve a régióban útdíjrendszerhez kapcsolódó videoanalitikai rendszert fejlesztenek, amely az elhaladó járművekről rendszám-, járműtípus-, márka- és kategóriaadatokat szolgáltat. (A korábbi rendszerekre jellemző bonyolult

infrastruktúrát mellőzi a technológia, csak kamerák és okos szoftver felhasználásával működik.) Az Asura által fejlesztett analitikai szoftvereket a közlekedés más területén is lehet alkalmazni. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel kerékpárszámlálási projektet indítottak, a cél a mérési adatminőség javítása és egy olyan technológia kiterjesztése, amely valós idejű adatszolgáltatásra alkalmas. A cég a pandémia tombolásának idején is fontosnak tartotta, hogy a technológia segítségével működjön közre a kialakult helyzetben. Saját fejlesztésű arcfelismerő szoftvert fejlesztettek a hatósági házi karantén megkönnyítésére. A Házi Karantén Rendszer segítette ellenőrizni a karanténban lévők esetében a szabályok betartását, a beteg nyilvántartását és felügyeletét. A vállalat klasszikus startupként indult, azóta dinamikus növekedést produkál. Munkavállalói létszáma folyamatosan növekszik, cégcsoport szinten idén átlépte a 120 főt. Kiemelt társadalmi céljuk, hogy a mesterséges intelligenciát különböző projekteken és programokon keresztül közelebb hozzák az emberekhez, segítsék őket alkalmazkodni a technológiához, és megmutassák, miként érdemes és szabad az MI-t használni. Évek óta tartanak közösen workshopokat a SKOOL-lal, amelyekben fiatal lányok, illetve hátrányos helyzetű csoportok bekapcsolódását segítik elő a kódolás világába. Az Asura legújabb, előkészítés alatt álló programja az Óbudai Egyetemmel közösen valósul meg: a mesterséges intelligenciáról tartanak élményalapú workshopokat informatikatanároknak. Remélik, hogy az oktatáson keresztül a tanárok és a diákok egyaránt átfogó képet kapnak a mesterséges intelligencia működéséről.

BEFOLYÁS-BAROMÉTE R 3202

AZ ÉLBOLY TOVÁBBRA IS SZILÁRD

AZ ELMÚLT EGY ÉV KORMÁNYZATI

VÁLTOZÁSAI TÖBB PONTON JELENTŐSEN

MÓDOSÍTOTTÁK A LEGBEFOLYÁSOSABB

MAGYAROK TOPLISTÁJÁT 2023-BAN.

AZ ÚJ MINISZTEREK KÖZÜL TÖBBEN IS

REKORDSZINTŰ EMELKEDÉSSEL VAGY

ÚJONCKÉNT KERÜLTEK A TOPLIGÁBA, AZ ÖTVENES LISTA ÉLBOLYÁBAN AZONBAN

LÉNYEGÉBEN UGYANAZOKAT TALÁLJUK –

BÁR IDÉN A LEGMAGASABB RÉGIÓBAN IS

TÖRTÉNT HELYCSERE. A VEZETŐ POZÍCIÓT

VESZTŐK KÖZÜL TÖBBEN IS HIRTELEN TŰNTEK

EL A LEGBEFOLYÁSOSABBNAK TÉTELEZETTEK SORAIBÓL, A GYÉREN FELTŰNŐ ELLENZÉKI

POLITIKUSOK PEDIG JAVARÉSZT TOVÁBB

VESZÍTETTEK JELENTŐSÉGÜKBŐL.

A 100 Leggazdagabb 2023 Befolyás-barométere a több mint egy éve tartó orosz–ukrán háború, a gazdasági nehézségek, a csúcsra járó infláció és nemzetközi politikai események árnyékában ebben az évben is a politikai elemzők véleménye alapján vette számba a hazai közélet szereplőinek befolyását. Az idén tizedik alkalommal elkészült lista rendezőelve az, hogy a politikai-gazdasági elit szereplői mennyiben képesek pénzt vagy egyéb hatalmi erőforrásokat mozgósítani céljaik elérése érdekében.

Fordult a kocka: Rogán megelőzte Mészárost

A befolyáslista tetején az elmúlt egy év sem hozott földcsuszamlásszerű változásokat, a korábbi évekhez hasonlóan csak kisebb helycserék történtek. Az első ötven helyezett közül tizenketten a tavalyi listán még nem voltak jelen, vagyis a legbefolyásosabbak több mint háromnegyede már tavaly is szerepelt összeállításunkban. A jelek szerint az ellenzéki politikusok befolyását már tavaly „beárazták” az elemzők, hiszen a legnagyobbat zuhanók között egyetlen ilyen szereplőt sem találunk, a legnagyobbat emelkedők viszont jellemzően a kormánypárt régi-új, helyzetbe hozott káderei, jelezve, hogy ma Magyarországon a befolyás elsősorban politikai kérdés. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy a listán rakétaként felívelő szereplők a megelőző évi növekedések többszörösét érték el. A legtöbb helyet zuhanók is túlszárnyalták tavalyi sorstársaikat, és bizony néhány korábban elég erősnek tartott szereplő is búcsúzott a befolyásosok topligájától.

Az sem változott a korábbi évekhez képest, hogy az idei listán is nagy súllyal szerepelnek a vezető kormánypárti politikusok, illetve a kormány közelébe tartozó vagy oda sorolt nagyvállalkozók, rokonok, véleményvezérek. A 100 leggazdagabb magyar közül 15 szerepel a leginkább befolyásosak között, az utóbbi lista legmagasabb régiója pedig – egy-két kivételtől eltekintve –továbbra sem a legvagyonosabbak „játszótere”.

A Befolyás-barométer közel egy évtizedes, 2014 óta elkészített összesítéseinek alapvetése, hogy a dobogó első két

LÁZÁR JÁNOS

foka bérelt hely, ebben nincs változás. Orbán Viktor miniszterelnök megkérdőjelezhetetlen befolyása idén sem kérdés elemzőink szerint: ebben az évben is a maximumhoz nagyon közeli átlagot hoztak össze a kormányfőnek, ami ismét az első helyet jelenti számára. Nem sok izgalom jutott Csányi Sándor OTP-vezér rajongóinak sem, a bankár, mint mindig, most is a második helyen végzett a befolyáslistán. A 100 leggazdagabb listáján idén az 2. hely birtokosa.

Elemzőink hagyományosan a kormányközeli gazdasági hátország aktuális megtestesítőjének, avagy a kormányfőhöz leginkább közel álló erős embernek adják a harmadik helyet. Kilenc éve ez a logika Simicska Lajost, 2015–2017 között Lázár Jánost, 2018–2022 között pedig Mészáros Lőrincet hozta ki bronzérmesnek.

A gondolatmenet nem sérült idén sem, mégis fél évtized papírformája borult fel azzal, hogy idén minimális pontszámkülönbséggel ugyan, de Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, a miniszterelnök kabinetfőnöke állhat a befolyásdobogó harmadik fokára, egy helyet javítva a tavalyihoz képest. A felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc ezzel elveszítette bérelt helyét a top 3-ban, de talán kárpótolja, hogy a 100 leggazdagabb listáján a 1. helyet szerezte meg idén.

A tíz legbefolyásosabb szereplő között majdnem ledolgozta tavalyi süllyedését Pintér Sándor, az oktatásban és az egészségügyben is illetékes belügyminiszter, aki két helyet javítva az ötödik lett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyet rontott, idén a hatodik helyre volt jó. Az üzemanyag-ársapka, illetve -hiány miatt átmenetileg a szokásosnál többet szereplő Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója kettőt lépett

előre, így a hetedik lett. Varga Mihály pénzügyminiszteren nem fogtak a gazdasági nehézségek, hiszen befolyását éppen oda sorolták a szakértők, ahova tavaly: a tárcavezető változatlanul a nyolcadik. Ledolgozta tavalyi visszaesése nagy részét a Market Építő Zrt. egyik tulajdonosa, Garancsi István, aki idén a kilencedik legbefolyásosabb, egyben a 12. leggazdagabb magyar. Viszonylag jelentősebbet rontott ugyanakkor Matolcsy György jegybankelnök. A jelek szerint az elemzők a „ kormány kontra MNB – Magyarország válságközeli helyzetben van?” mérkőzésben a jegybankár hátrányba kerülését látták inkább. Matolcsy négy helyet lecsúszva lett idén a tizedik a Befolyásbarométer listáján.

Gulyás és Lázár is javított

A befolyás Magyarországon alapvetően politikai termék, amit nemcsak a top 10 politikai meghatározottsága jelez, hanem az is, hogy a második tízes szegmensben néhány rekord is kirajzolódik e logika mentén. Jellemző, hogy miután tavaly először került be egy (politikus) nő a legfelső ligába, ugyanő, nagyobb süllyedéssel, már csak a top 20 végére fért be idén. A lista egészét tekintve továbbra is a politikai, illetve a politikához kötött gazdasági szereplők magas aránya jellemző, az új belépők döntő többsége is ilyen háttérrel érkezett.

A második hatalmi decilis élére, a lista 11. helyére a korábbi években még egyet-egyet rontó, idén azonban három helyet javító Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter került. Rögtön az előkelő 12. helyen debütált idén Nagy Márton, aki közel két évtizedes jegybanki karrierjét váltotta

először miniszterelnöki főtanácsadói, majd tavaly gazdaságfejlesztésért felelős miniszteri pozícióra. A tavalyi lista legnagyobb emelkedője, az egyéni körzetét 2022-ben megnyerő Lázár János volt, aki az akkor még csak rebesgetett miniszteri pozíciója hírére 26 helyet lépett előre. Idén ezt további nyolccal fejelte meg, így a 14. legbefolyásosabb lett. Lázár a 2018-as 9. helyezés után a rá következő évben került ki a top 50-ből, miután 2014–2017 között az Orbán Viktor alatti legmagasabb lépcsőn, a második helyen állt. A listára tavalyelőtt tért vissza, akkor még csak az alsó szegmensbe.

A tavaly még négy grádicsot előre lépő, idén azonban kettőt elvesztő Tiborcz István, a miniszterelnök veje idén a 15. A 2020–2021-ben még a top 10-ben szereplő Kubatov Gábor Fradi-elnök, Fidesz-pártigazgató és -alelnök tavalyi 12. helyezéséről rontott négyet, így a 16. legbefolyásosabbnak ítélték elemzőink. Lázár János tavalyi teljesítményét is túlszárnyalta viszont SzalayBobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki kinevezése nyomán idén 29 helyezéssel került feljebb a listán, annak 17. fokára. További nyolc helyet lépett előre a tavaly 23 grádicsot javító Jászai Gellért, a 4iG elnöke, így ő a 18. idén. A változás vélhetően nem független a hazai távközlés történetének egyik legnagyobb, januárban zárult tranzakciójától, amellyel a 4iG és a magyar állam megvásárolta a Vodafone Magyarországot. Jászai tavalyelőtt még négy helyet rontva kapaszkodott meg az ötvenes lista utolsó előtti fokán. A 2022. március 10-én köztársasági elnökké választott Novák Katalin államfői pozíciója tavaly még 8 lépcsőnyi pluszt hozott számára (akkor a 10. volt), idén azonban 9 helyezésnyi zuhanással már éppen csak a top 20 végére fért be (így is ő a felső régió egyetlen női résztvevője). A második decilis utolsó helye egyben az idei lista és talán a Befolyás-barométer történetének legnagyobb emelkedése: a korábbi MET-elnök Lantos Csaba,

a tavaly novemberben létrehozott energiaügyi minisztérium vezetője, aki tavaly még a top 100 legbefolyásosabb közé is éppen csak bekerült, pozíciója révén idén 74-et ugrott a listán, egészen a 20. helyre.

A felsorolás első nagy kiesője a tavaly még 18. Palkovics László korábbi innovációs és technológiai miniszter, aki 2022 novemberében távozott a tárca éléről. Hiába lett ezután az állami N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatója, elemzőink szerint már így sem fért be a top 50-be.

Mutasd a tárcád, megmondom, ki vagy!

A lista harmadik tizes kontingensét Kövér László házelnök nyitja, aki tavalyhoz képest négy helyet veszítve lett a 21. Idén először szerepelt az értékelendő személyek között Soros György magyar származású amerikai üzletember, aki a 22. helyen kezdte meg magyarországi befolyás-pályafutását. Kiesett a top 20-ból Polt Péter legfőbb ügyész, négyet sül ylyedve idén a 23. lett. A felsorolás második női szereplője, a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó a tavalyelőtti kettő után tavaly még négy helyet javítva a 21. volt, idén azonban hármas visszaeséssel csupán a 24.

A Gellért Szállót a miniszterelnök vejének eladó Jellinek Dániel milliárdos üzletember, az Indotek-csoport alapítója és vezérigazgatója új szereplő a listán, rögtön a 25. helyen nyitott. Csák János, a tavaly kinevezett innovációs és kulturális miniszter a lista második legnagyobb emelkedője: tavaly az 50-es listát meg sem közelítette, idén azonban 70 lépcsőfokot lépett előre, így a 26. lett. Az idei harmadik legbefolyásosabb nő Varga Judit igazságügyi miniszter a 27., az állami kommunikációs területen nagy teret foglaló Balásy Gyula pedig a 28. legbefolyásosabb, megőrizve tavalyi helyezését. A harmadik decilist két további

CSÁK JÁNOS ÉS LANTOS CSABA

miniszter zárja: Nagy István agrárminiszter a 29., Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig a 30. – Varga Judithoz hasonlóan egyikük sem szerepelt a tavalyi 50-es listán.

Tovább csökkent Habony Árpád befolyása

A befolyáslista negyedik decilisébe süllyedt a 11 helyet rontó Orbán Ráhel, a miniszterelnök Budapestre visszatért lánya, Tiborcz István felesége, bababolt-tulajdonos és a hazai turisztika egyik alakítója, aki idén a 31. legbefolyásosabb magyar, egyben a negyedik hölgy lajstromunkon. Hiába lett januárban kaszinótulajdonos Garancsi Istvánnal közösen, Habony Árpád befolyása tovább csökkent az elemzők szerint. Az utóbbi években a nyilvánosságot kerülő informális tanácsadó, médiatulajdonos már tavalyelőtt és tavaly is négy-négy hellyel került lejjebb a listán, idén azonban 16-os mínuszt hozott össze: ezzel ma a 32. legbefolyásosabb magyarnak számít.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója most először szerepel az ötvenes listán, rögtön a 33. helyen. Miután tavaly már öt helyezéssel lejjebb süllyedt, további tízes mínusszal következik a befolyásosok között Schmidt Mária a 34. pozícióban. A Terror Háza Múzeum főigazgatója, a 100 leggazdagabb listájának 46. helyezettje, az ötödik nő az idei befolyáslistán. Tombor András, a Mathias Corvinus Collegiumot alapító, majd családi alapítványával azt 2020-ig fenn is tartó üzletember tavalyi, hat helyezést jelentős emelkedését idén 10 lépcsőfoknyi visszaesés követte, így a 35. lett.

A lista első ellenzéki politikusa a tavalyihoz hasonlóan Karácsony Gergely főpolgármester. A budapesti városvezető a tavalyi országgyűlési választásokat követően készült összesítésünkben nyolc helyet rontott, így akkor a 30. volt. Idén további hattal került lejjebb, így a 36. legbefolyásosabb. Karácsony Gergely 2020-ban a 29. helyen debütált a Befolyás-barométer listáján, a következő évben még hét lépcsőfokot javított. Vaszily Miklós,

Akik kiszorultak a topligából

A 2023-as Befolyás-barométeren 12 olyan személy nem szerepel, akit a megelőző évben még az 50 legbefolyásosabb között említettek. A legnagyobb vesztes Kásler Miklós, a korábbi Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője, aki márciusban vette át a Magyarságkutató Intézet vezetését. A volt miniszter 75 helyezéssel zuhant vissza, így már a top 100-nak sem részese. Palkovics László korábbi innovációs és technológiai miniszter 64 lépcsőfokkal került lejjebb. Mager Andrea korábbi nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatójaként folytatta pályafutását, de befolyására a jelek szerint ez nem volt jó hatással: 31 helyezésnyi mínusszal esett ki a topligából. Kósa Lajos Fidesz-alelnök, egykori debreceni polgármester 25 lépcsőfokkal került lejjebb, Homolya Róbert volt MÁV-elnök-vezérigazgató, tavaly ősztől a Stadler Trains Magyarország Kft. ügyvezetője 22 grádiccsal került alacsonyabb szintre a befolyáslistán, ezzel mindketten kimaradtak a topligából. De kiesett a top 50-ből Nyerges Zsolt, az egykor Simicska Lajos jobbkezének tartott üzletember, a korábban kormánybiztosként is színre lépő vállalkozó, Wáberer György, a fideszes politikus Németh Szilárd, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója, Scheer Sándor, illetve a Richter-vezér Orbán Gábor, az ATV-s Németh Sándor és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.

SZALAY-BOBROVNICZKY KRISTÓF

a TV2 elnöke, az Index.hu portált is kiadó Indamedia-csoport egyik tulajdonosa az elemzők szerint veszített befolyásából, 8 grádicsot visszalépve idén a 37. Jelentősen jobb lett ugyanakkor Paár Attila megítélése. A WHB Group alapítója, Tiborcz István korábbi üzlettársa, a 15. leggazdagabb magyar, az ETO Park tulajdonosa tavaly nem fért be a top 50-be, idén azonban ő a 38. A 2020-ban a 34. helyen debütáló Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke tavalyelőtt kilenc lépcsővel került lejjebb a 43. helyre, tavaly azonban 12 helyezésnyi emelkedéssel a 31. lett. A bankvezér idén nyolcat lépett vissza, ezzel a 39. legbefolyásosabb. A lista második ellenzéki vezetőjeként a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc következik a 40. helyen, ezzel tavalyi 8 lépcsőfoknyi mínuszát fejelte meg további öttel.

TOP EMELKEDÉS/SÜLLYEDÉS A TELJES LISTÁN

TOP

Csökken a független piaci szereplők befolyása

Az ötvenes lista végén a Videoton Holdingról, a Magyar Hírlapról, illetve az elektromos buszokról is ismert Széles Gábor szerepel, aki nyolc hellyel került hátrébb, így ismét a 41. (a leggazdagabbak között pedig a 9.). A 42. legbefolyásosabb a vagyon szerinti listán 11. helyezett Leisztinger Tamás nagyvállalkozó, aki 2019-ben emelkedett óriásit a befolyáslistán, utána nagyjából stagnált a helyezése, idén azonban 15 helyezéssel esett vissza a megítélése. A tavaly a 37. helyen debütált Gattyán György, a Docler-cégcsoport alapító-tulajdonosa, a Nemzetközi Teqball Szövetséget is alelnöklő, nem mellesleg a tavalyi választásokra a Megoldás Mozgalmat létrehozó üzletember idén a 43. legbefolyásosabb magyar.

A tavaly némileg javító Wizz Air-vezér Váradi József idén kettes mínusszal a 44. helyen áll, miután tavalyelőtt majdnem kicsúszott a top 50-ből. A lista újonca Barna Zsolt, a Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatója, korábbi OTP-vezérigazgató-helyettes, aki a 45. helyezett a Befolyásbarométeren. Felcsuti Zsolt, az MPF Holdingról ismert nagyvállalkozó tavalyi 34. helyét cserélte a 46.-ra 12-es mínusszal. Tavaly éppen kiszorult a legbefolyásosabb 50 közül Patai Mihály, a jegybank alelnöke, korábbi bank- és bankszövetség-vezér, idén azonban 4 helyezést emelkedve a 47. lett.

Tízzel sorolták vissza az elemzők a Futureal–Cordia csoportot alapító Futó Pétert, aki 2019 óta tavaly először került vissza a legbefolyásosabbak közé (a 38. helyre). A tavalyi új belépő Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója, nyolc helyet rontva idén a 49. A befolyáslista top 50 szegmensét 2023-ban a hét grádicsot visszaeső, a listán egyébként 2021-ben debütáló Dobrev Klára DK-s politikus zárja, aki tavalyi 9-es mínuszát toldotta meg idén. Ő az idei lajstrom hatodik női szereplője. Az éves befolyáslistára egyébként már jó ideje rendre csupán hat nő kerül fel, nincs ez másként idén sem.

SZIJJÁRTÓ PÉTER Így készült az összesítés

A Befolyás-barométer alapját minden évben ismert politikai elemzők anonimizált és összesített véleménye adja. A rangsorolást meghatározó kérdés a kezdetektől egy olyan definícióból indul ki, hogy „befolyásos személy az, aki egy-egy ügy érdekében közvetlenül vagy közvetve több pénzt és/vagy erőforrást tud megmozgatni másoknál”. A befolyáslista éppen ezért elválik a vélt, sejtett vagy éppen ismert vagyoni helyzettől, jelezve, hogy nem a formális gazdasági tisztség és státusz a fenti befolyásmeghatározás alapja. A szakértők nulla és száz pont közötti értéket rendeltek az idén 154 fősre bővült kiinduló felsorolásban szereplő politikusok, üzletemberek, közéleti szereplők neve mellé, befolyásuk szubjektív értékelése alapján. A tíz politikai elemző által a lista szereplőihez rendelt pontszámok közül minden esetben elhagyjuk a legmagasabbat és a legalacsonyabbat, a végső pontszámot az így összeálló átlag

adja. A rangsort a kapott átlagok csökkenő sorrendje adja ki. Az elemzői vélemények a korábbi évekhez hasonlóan idén is komolyabb mértékben szórtak.

A felálló listán a topliga határát – akár tizedesekben mért különbségekkel is – az 50. helynél húztuk meg, minden egyéb súlyozás nélkül. Idén ezt a szintet a tavalyinál magasabb, 55,9 ponttal lehetett elérni (a ponthatár a korábbi években jellemzően csökkent: 52, 53, 50, majd 48 ponton állt, tavaly emelkedett vissza 50-re). A listavezető Orbán Viktor most a tavalyinál fél ponttal alacsonyabb, 97,3-as átlagot ért el. A második helyezett Csányi Sándor a 2022-esnél közel kettővel kevesebb, 88,1 pontot kapott. A lista top 10 helyezése idén a tavalyinál közel kettővel magasabban, 79,9 pontnál indult, a 20. helyezett pedig közel 73 pontot ért el. Az 50. és a 60. hely közötti pontszámkülönbség mindössze 4,5, ami gyakorlatilag megegyezik a tavalyival, miközben az első és a tizedik között még több mint 17 pont a differencia.

MATOLCSY ÁDÁM – A

LÁTHATATLAN(MAJDNEM)EMBER

VANNAK MILLIÁRDOSOK, AKIK RAJTA

VANNAK A GAZDAGLISTÁKON, MERT TÖBBÉKEVÉSBÉ LÁTHATÓ A VAGYONUK, NYOMON KÖVETHETŐ A GYARAPODÁSUK. AKADNAK, AKIK NEM SZEREPELNEK A LAJSTROMOKBAN, MERT A JOG ESZKÖZEIVEL MEGGÁTOLTÁK, HOGY A SZERKESZTŐK LEÍRJÁK A NEVÜKET.

ÉS VAN MATOLCSY ÁDÁM – MEG A HOZZÁ HASONLÓK. AKIKRŐL MINDENKI

SEJTI, HOGY A LEGFELSŐ LIGÁBAN

JÁTSZANAK, DE NEM SZÁMSZERŰSÍTHETŐ

A „SIKERÜK” – BÁR LESIFOTÓSOK MEGMEGÖRÖKÍTIK LUXUS ÉLETMÓDJUKAT, PORSCHE-GYŰJTEMÉNYÜKET. PERSZE

EZEK A POTENTÁTOK IS HIBÁZNAK

NÉHA, ÍGY KI-KIDERÜL, MEKKORA IS A VALÓS GAZDASÁGI EREJÜK.

Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám esetében dokumentumokkal tudta igazolni a Válasz Online, hogy kvázi sajátjaként rendelkezhet közel 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi irodaház-rengeteggel. Noha a 2021–2023-as időszak kormányzati politikáját visszatérően bírálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első embere, a háttérben nem sok jelét találjuk annak, hogy sérült volna a Matolcsy família körül kirajzolódó gazdasági hátország. A jegybankelnöki kritika eddig nem hívta elő a bosszút a másik félből; egyelőre nem szorítottak ki senkit sehonnan – pedig volt rá precedens a közelmúltban, elég Simicska Lajos, Spéder Zoltán vagy legutóbb a felcsúti családi-vasútépítői láncból eltávolított Homlok Zsolt esetére gondolnunk. Nem, a Matolcsy Györgyhöz köthető vállalkozói

holdudvar nem adott át vagyontárgyakat „önként” más kijelölt figuráknak (legalábbis idei kiadványunk nyomdába küldéséig). Inkább az jellemző, hogy egyre többet enged sejteni saját gazdasági erejéről. A Válasz Online három cikkben tárta fel eme gazdasági erő mélységét és nagyságát. Az egyik bemutatta, hogy mára lényegében egy tulajdonosi körként funkcionál az MNB csúcsvezetése és főbb beszállítói csapata, azaz Matolcsy Ádám baráti társasága. Olyannyira, hogy nemrég közös budai, Pusztaszeri úti MNB-irodaobjektumba költöztek a legfőbb érintettek, vagyis majd’ minden olyan cég és magántőkealap, amely jegybanki milliárdokat és ingatlanokat szippantott magába az elmúlt években. Egy másik írás azt vette górcső alá, hogy miként privatizálták Matolcsy-közeli magántőkealapok az eredeti MNB-vagyon egy tetemes részét. A harmadik Válasz Onlinecikk pedig arról szólt, hogy a papíron legfeljebb középvállalkozónak számító Matolcsy Ádám hogyan képes kvázi sajátjaként rendelkezni tíz- és százmilliárdokkal. Nézzük sorban!

I. A Pusztaszeri úti sztori

„A Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Központi Kémiai Kutató Intézet (a budapesti Rózsadombon elhelyezkedő ingatlan) megvásárlásának célja tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpont létrehozása és működtetése. Többek között a tudásteremtés ösztönzése, a tudományos ismeretek és tapasztalatok megosztása a gazdaság és a hazai versenyképesség kitörési pontjait jelentő tématerületeken (bionika, robotika, egészségügy, egészségipar és egészségügyi szolgáltatások, turizmus, startupvállalkozások) interdiszciplináris kutatások, új tudományos és gazdasági ismeretek, eredmények létrehozásának ösztönzése és támogatása, a gazdaságban alkalmazható kutatás-fejlesztés ösztönzése, azok eredményeinek elterjesztése, ezáltal a kis és közepes méretű vállalkozások

Németh Dániel

versenyképességének elősegítése. Az ingatlannal az MNB egy közösségi oktatási, kutatási, tudományos és kulturális funkciókkal ellátott fejlesztést kíván megvalósítani.”

A jegybank 2017-es belső vizsgálati anyaga ezekkel a szavakkal magyarázta, miért kellett feltétlenül megszerezni a II. kerület, Pusztaszeri út 59–67. alatti épületegyüttest. E szerint tehát Matolcsy Györgyék közfunkciót szántak az ingatlannak; az MNB erősen fogadta, hogy a budai elit negyed 2,5 hektáros területén álló, a 20. századi épített örökség fontos példájaként emlegetett kutatóközpont továbbra is tudományos „szentély” marad. A nemzeti bank 2015-ben vette meg a Pusztaszeri úti ingatlant az Akadémiától, majd négy évig körön belül – ám közvagyonjellegétől már megfosztva –, a Pallas Athéné alapítványhálózatnál tartotta. Aztán váratlanul az MNBelnök családja körüli magántőkealapos lobbicsoporthoz szerveződött ki az épületegyüttes, tavaly februárban pedig felvásárolta az MNB régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC. Némi leegyszerűsítéssel: a jegybanktól a jegybanki alapítványokon és a jegybankelnöki família baráti körén át a jegybankhoz tért vissza a Pusztaszeri úti létesítmény. Hogy közben ki és mennyi „közvetítői jutalékot” tett zsebre, nem tudhatjuk, ám az tény, hogy a nemzeti bank hét éve 2,7 milliárd forintot fizetett az MTA-nak, a GTC pedig 19 millió eurós (8 milliárd forinthoz közelítő) értéken tartotta nyilván az óriási bázist. Ennél is „szórakoztatóbb”, hogy közben teljesen elfelejtődött az eredeti cél, vagyis a „tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpont” létrehozása – a GTC dokumentumaiban egyszerűen csak „zöld minősítésű, A osztályú irodakampuszként” beszélnek az ingatlanról. Adja magát egy párhuzam, hiszen nagyon hasonlót produkált az élet a XII. kerület, Mátyás király út 44. alatti villaépülettel. Ezt eredetileg az MNB-alapítványok képzési és kutatási központjának vásárolta a jegybanki csapat, majd magántőkealapokhoz került, végül az elnök fia, Matolcsy Ádám lakta be.

A magasztos közcélból így lett magáncél – itt is, ott is.

De vissza a Pusztaszeri úti „irodakampuszhoz”: mi is lett az egykori kutatóközpont funkciója? Szinte minden olyan társaság ide tette át a székhelyét az elmúlt néhány hónapban, amelyet valaha kapcsolatba hozott a sajtó a Matolcsy családdal és baráti körével. Itt landolt például a Ferrari-fanatikus Somlai Bálint minden fontos érdekeltsége, a teljes Raw-cégcsoport, amely egyrészt az MNB-ingatlanok bennfentes üzemeltetője, a Széll Kálmán téri Postapalota egyik kivitelezője, másrészt a jegybank Szabadság téri épületének a felújítója. Ugyancsak a Pusztaszeri úton lelt új otthonra az Origo hírportál volt tulajdonosaként ismertté vált, ma az MNB kommunikációs főbeszállítójaként is jegyzett Száraz István több társasága, s persze a Matolcsyék körüli teljes magántőke- és ingatlanalap-hálózat – összesen mintegy ötven érdekeltség. Sőt, a Válasz Online-cikkek publikálásáig a Matolcsy

Szatellit emberek

Matolcsy Ádám körül

Somlai Bálint – Egykor a Matolcsy Ádám fémjelezte Origo.hu tévéüzletág-igazgatójaként lett „valaki”, ma már az ő Raw-vállalatcsoportja renoválja az MNB Szabadság téri székházát, hogy az intézmény 2024-ben így ünnepelhesse fennállásának centenáriumát. Somlai cégei lényegében nem tudnak kimaradni semmilyen jegybanki építési munkából.

Száraz István – Évekkel ezelőtt az MNB alapítványaitól nyert pénzekből finanszírozta az általa megálmodott vs.hu portált, majd övé lett az Origo, hogy aztán Matolcsy Ádámon keresztül a kormánypárti

Ádám közvetett tulajdonában álló New Wave Service Kft. is itt működött. „Véletlenül” ennek a számviteli szolgáltató cégnek a munkatársai könyvelnek Somlainak, az említett magántőkealapoknak, azaz a teljes Pusztaszeri úti brigádnak. Még egyszer: a Matolcsy György-féle MNB-től származó milliárdok és ingatlanok begyűjtőinek Matolcsy Ádám alkalmazottai könyvelnek.

II. A Várbazár környékétől az Andrássy útig

A Pusztaszeri-modell nem egyedi: számos olyan csúcsingatlanról tudunk, amely az MNB portfóliójából kicsusszanva Matolcsy-körös magántőkealapokhoz került, majd váratlanul visszavásárolta a GTC. Ilyen az MNB-s Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány ingatlanbefektetési cégeinek központja a Várkert Bazár tőszomszédságában, a Döbrentei utca 2. alatt, meg a Hétház tömbhöz tartozó, Ybl Miklós által tervezett, Andrássy út 40–42. alatti épület.

Akad olyan tranzakciósorozat is, amely megállt a magántőkealapoknál, vagyis a GTC-t (egyelőre?) kihagyták belőle. Ilyen például a Matolcsy Ádám átmeneti szállásává vált Mátyás király út 44. alatti palota megszerzése. S persze a szintén a Várkert Bazárnál lévő, a Matolcsy-barát Pintér Máté által üzemeltetett Felix Kitchen & Bar étteremnek otthont adó, ugyancsak Ybl Miklós tervezte Vízház is ugyanígy, „fű alatt” érkezett meg a magántőkealapos–ingatlanalapos lobbikörhöz. Hasonló utat járt be a Budapesti Metropolitan Egyetem

KESMA-médiaholdingba tagozódjon. Jelenleg Száraz cége, a Frank Digital Kft. a jegybank legnagyobb, milliárdokra érdemesített kommunikációs ügynöksége, de az övé például a Culinaris luxus delikátbolt-hálózat is.

Valkó Mihály – A Matolcsy-kör magántőkalapjait kezelő Quartz Zrt. vezérigazgatója. Sokáig igazgatósági, majd felügyelőbizottsági tag volt a jegybank által áramvonalasított MKB-nál, amelyet azóta „elnyelt” az új bankholding (MBH Bank).

Pintér Máté – Ő üzemelteti a Felix Kitchen & Bar nevű, a NER nagyjainak felvonulási területeként is ismert éttermet a Várkert Bazárnál – emellett több, Matolcsy Ádám körüli biznisz rendszeres résztvevője.

Németh András Péter

épülete és a felsőoktatási intézmény fenntartásáért felelős cég, melyeket az eredeti bejelentés szerint az MNB alapítványa vett meg. A valóságban pedig egy magántőkealap, amelyet nem a jegybank saját alapkezelője, hanem a Matolcsy Ádám holdudvarába tartozó Valkó Mihály menedzsel a Quartz Alapkezelő Zrt. vezéreként.

III. A legnagyobb falat

Mindeközben az MNB-elnök fiának a nagyvilági allűrökön kívül alig van valamije – legalábbis papíron. Matolcsy Ádám hivatalosan a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cégén keresztül birtokolja javait, például egyetlen működő üzemét, a veszprémi Balaton Bútor Kft.-t. Ez az érdekeltség a 2021-es csúcsévre jutott el oda, hogy szűk 3,7 milliárd forintos árbevétel mellett 155 milliós adózott eredménnyel rendelkezzen. Korábban ezen értékek töredéke volt rá jellemző, noha jó ideje szólnak hírek arról, hogy a társaság – saját jogon vagy alvállalkozóként – hogyan szállít be székeket, asztalokat állami intézményeknek, s persze a nemzeti banknak. Állandó forgalmat a bútorgyáron kívül csak a fent említett könyvelő cég, a New Wave Service Kft. bonyolít a Matolcsy fiúnak; ebben a vállalkozásban 2020-ban és 2021-ben is 100 millió feletti eredmény adódott. Ám itt sincs szó milliárdokról. A bútorgyár és a könyvelői érdekeltség tehát biztosan nem hoz annyit, hogy Matolcsy Ádám hobbiból Porschéket gyűjtsön, magánrepülőzzön, diplomata útlevéllel furikázzon, ingatlanokat halmozzon, életet habzsoljon. Honnan lehet forrása minderre?

Egy különös hitelügylet nemrég egyértelművé tette, hogy a jegybankelnöki sarjnak van köze a fent említett magántőkealapos hálózathoz – és nem csak úgy, hogy az ő cége könyvel a baráti csapatoknak. Nézzük, mi történt pontosan! Matolcsy Ádám Magyar Stratégiai Zrt.-je közvetlenül a 2022-es parlamenti választások után több leánycéget is alapított, köztük a Magyar Strat-Alfa Zrt.-t. Június elején e vállalat felét megvette a Mészáros Lőrinc dominálta MKB Bank, de

a részvénytársaság egyszemélyes vezetője az MNB-elnök fia maradt. Cégbírósági dokumentumok arról tanúskodnak, hogy ezt követően Matolcsy Ádám és az MKB több lépésben bő százmillió eurónyi, azaz 40 milliárd forintnál is több tőkét pumpált a Magyar Strat-Alfába (a tulajdonosi részesedésnek megfelelő fele-fele arányban). Hősünknek tehát biztosan volt/van néhány rongyos tízmilliárdja. De ez még mind semmi. A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a Magyar StratAlfa Zrt. gigantikus hitelt is felvett, ugyancsak az MKB-tól; a kölcsön „ellentételezéseként” pedig 85 millió euró, mai árfolyamon körülbelül 35 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot különböző ingatlanokra. Az így beterhelt ingatlanokat viszont érdekes módon nem a Magyar Strat-csoport vagy Matolcsy Ádám szolgáltatta a hitel fedezetéül, hanem a Sky I. és a Sky II. nevű magántőkealapok által birtokolt SkyGreen Buildings Kft.

Vagyis egy olyan cég áll helyt Matolcsy magánhiteléért, amely formailag független tőle, de a gyakorlatban mégsem az. Ráadásul a SkyGreen nem holmi mikroérdekeltség: az MNB kötvényprogramját is élvező társaság hivatalosan publikált féléves vezetőségi jelentéséből kiolvasható, hogy a vállalat mintegy 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt alacsony energiaigényű, fenntartható irodaházat birtokol. Köztük „természetesen” a nemzeti banktól elszármaztatott ingatlanokat, valamint a Váci úti irodafolyosó Váci Greens együttesének két óriás épületét, továbbá a budai Duna-part közeli Infopark házainak felét.

Ennyit tudunk tehát most: azt nem írhatjuk le, hogy biztosan a Matolcsy família vagy a baráti körük tulajdonolja az egyik legnagyobb magyar irodacéget – vagy különböző magántőkealapokon keresztül más ingatlanokat is –, de az már biztos, hogy a SkyGreent Matolcsy Ádámnak hatalmában áll saját érdekében „megmozdítani”. Ismételjük: a 150 milliárdosra értékelt SkyGreent.

• Bódis András / a Válasz Online újságírója, társalapítója

Kérlek, fogyaszd felelősséggel.

Külföldi milliárdosok Magyarországon

AMERIKÁBAN, KÍNÁBAN VAGY ÉPPEN

LIBANONBAN SZÜLETTEK, ÉS VAN, HOGY CSAK PÁR HÉTRE ÉRKEZTEK HOZZÁNK – AZTÁN ITT RAGADTAK. ÉS MAGYARORSZÁGON ÉPÍTETTEK MILLIÁRDOS ÉRTÉKŰ, EZREKNEK MUNKÁT ADÓ CÉGBIRODALMAKAT. MAGYAR CÉGEKKEL

DOLGOZNAK EGYÜTT, NEMEGYSZER MAGYAR CÉGEKBE FEKTETNEK – ÉS SOKUNKNÁL JOBBAN ISMERIK TRADICIONÁLIS MÁRKÁINKAT. ITT (IS) FIZETNEK ADÓT.

Itt élő, nem magyar milliárdosok – forintban is –, akik szeretik Magyarországot, a magyarokat, és szívesen viszik jó hírünket a világban. Munka után magyar boltokban vásárolnak, gyerekeik magyarországi iskolákba járnak. Vagyonukról – amely néha vetekszik a hazai „szupergazdagokéval” – keveset tudni, bemutatni őket azonban fontos, hiszen nagy szerepük van a magyar gazdaságban.

JANSSEN JOS (60), a „holland földesúr”

Az élőállat-kereskedelemben nemcsak magyar, de nemzetközi viszonylatban is az élcsoportba tartozó Hunland cégcsoport tulajdonosa 1988-ban kezdte el kelet-európai üzleti tevékenységét. Főleg szarvasmarhát exportált az akkori Európai Gazdasági Közösségbe. Magyarország lett a kedvence: alapított is egy céget, amely szarvasmarhával, sertéssel és báránnyal foglalkozott. Eleinte ingázott Hollandia és Magyarország között, majd 1994-ben Magyarországra költözött. Először csak pár évre, ám azóta is itt él; a vállalkozás központja a Pest megyei Bugyi községben található, de Hollandiában is van egy leányvállalata. A Hunland-csoport árbevétele több száz milliárd forint, a vagyonkezelőként működő Hunland Group Holding befektetett eszközei a cégadatbázis alapján 80 millió euróra rúgnak. Saját takarmány-előállító üzemük termelése tavaly 67 ezer tonna, tejelőállításuk 56 ezer tonna volt. A társaság 4700 hektáron gazdálkodik, a Pest megyei földárveréseken jelentős területeket vásároltak a takarmányellátási kockázat mérséklésére. Körülbelül 30 ezer szarvasmarhájuk van, ennek közel kétharmada exportra megy (a cégcsoport fontos exportpiaca például Egyiptom és Törökország), emellett jelentős tétel a bevétel harmadát hozó sertésértékesítés. Ha kell, az állatokat saját, speciális konténerhajóval szállítják (a Phoenix III panamai zászló alatt hajózik) – volt, hogy Dél-Amerikából egyenesen Kínába. Kereskedelmi útvonalaik az egész világot behálózzák, a költséghatékony szállításhoz óriási teherautó-flottával is rendelkeznek, a Hunland Trans 30 milliárdos árbevételével komoly szereplő a magyar fuvarozási piacon.

QUEENIE ROSITA LAW

(37), a Q Contemporary magánmúzeum

és a Q Stúdió alapítója

Az Andrássy úti egykori Rausch-villában lévő – egy ideig itt mutatták be Zelnik István aranymaszkjait – ezer négyzetméteres Q Contemporary Múzeum tulajdonosa az egyik leggazdagabb hongkongi család leszármazottja. Miután végzett a neves londoni Central Saint Martins College of Art and Design egyetemen, utazásai során szeretett bele a közép-kelet-európai kortárs művészek nyers, erőteljes kifejezésmódjába. Mivel Double Q néven galériája van Hongkongban is – amely standdal rendelkezik az Art Centralban, az Art Basel Hong Kong szatellitvásárán –, ez a kiválasztott magyar művészeknek jó lehetőség, hogy megjelenjenek a hatalmas ázsiai piacon. A család cégcsoportja nemrég Budapesten hozta létre közép-európai főhadiszállását. A hongkongi Law família Ázsiában számos iparágban van jelen: a családi üzlet koronaékszere, a textil- és ruhaiparban jelentős Bossini világszerte közel 1000 saját, illetve franchise-bolttal rendelkezik.

MICHAEL LEIER, a Leier cégcsoport tulajdonosa

Győrben él, Magyarországot ugyanúgy hazájának tekinti, mint Ausztriát, azon belül Burgenlandot. Az itteni érdekeltségeit már több mint negyven éve igazgató üzletember a hatvanas években, mindössze 18 évesen nyitott Spar közértet a magyar határtól néhány kilométerre fekvő Horitschonban. Akkoriban déli 12 és délután 3 óra között kötelező ebédidőt írtak elő, az üresjáratot az ingatlanpiaci élénkülést megérző Michael Leier kisebb betonelemek gyártásával töltötte ki. A horitschoni betongyár Burgenland legjelentősebb üzemei közé nőtte ki magát, innen indult a cég nemzetközi terjeszkedése – első lépésként a „vasfüggönyön” túli, kádári Magyarországra, a Győr-Sopron megyei Gönyűre. Az 1984ben megalapított magyar társasággal az első magyarországi magánvállalkozók között volt.

A szocialista nagyvállalatok által uralt hiánygazdaságban a nyugati, versenyorientált és vevőcentrikus gondolkodással megáldott osztrák nagy lehetőséget látott. Az első időkben betonelemeket, térburkolókat készítő vállalkozásból mára Magyarország egyik legnagyobb építőanyag-gyártója lett, a betonelemtől a tégláig minden megtalálható palettájukon. Kilenc üzeme az ország teljes területét lefedi: betonelemgyárai Gönyű mellett Győrben, Jánossomorján, a Vas megyei Jánosházán, a keleti országrészben pedig Kiskunlacházán és Hajdúszoboszlón találhatók. Devecseren és Mátraderecskén téglagyáraik vannak.

A Leier Autó Kft. BMW, Mini és Hyundai márkakereskedést és -szervizt üzemeltet Győrben, valamint Skoda márkakereskedést és -szervizt Pápán. A cégcsoport külföldön is sikeres: korai tapasztalatai birtokában a régióban gyorsan terjeszkedett, ma már telephellyel rendelkezik Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, valamint Ukrajnában. A forgalom 40 százaléka ugyanakkor még most is Magyarországról származik.

ADNAN POLAT (70)

török nagyvállalkozó, a Polat Holding feje

Először egy logisztikai központ létrehozásának tervével érkezett Magyarországra, még az 1980-as évek végén. A családi tulajdonban álló Ege Seramik, amely ma a világ egyik vezető burkolólapgyártó vállalata (egy ideig a Vasas focicsapatának mezszponzora volt), akkor kezdett nyugati terjeszkedésbe, elosztóközpontjuk ma is Dunakeszin van. Adnan Polat a mintegy 200 ezer embernek munkát adó török Kerámia Szövetség elnöke is.

A Polat Holding vállalatcsoport legnagyobb üzleteit azonban az építőiparban csinálja – saját bevallása szerint már gyerekkorában sokat járt apja építkezéseire. Mára húszezernél is több lakást és több száz irodát épített fel, jelenleg Budapesten a Margit-szigettel szemben közel 200, Dél-Pesten pedig, a volt Közvágóhíd helyén 1200 lakást épít. Ankarában ő fejleszti a 3000 négyzetméteres új magyar nagykövetségi épületet. A Polat Energy Törökországban a szélenergiában piacvezető, Magyarországon pedig 1000 megawattos napelempark-hálózatot szervez, kínai technológiával (ez körülbelül akkora, mint a teljes törökországi operáció). A Magyar–Török Üzleti Tanács elnöke, érdekelt a két ország közötti kereskedelmet előmozdító kereskedőházban, emellett a jelentős budai muszlim kegyhely, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke. A magyar útlevéllel is rendelkező török üzletember korábban az isztambuli Galatasaray futballklub tulajdonosa volt, a magyar kormányfőhöz a családi mellett sportbarátság is fűzi.

KHALAF AL HABTOOR (74), a dubaji és budapesti szállodamogul

Jók az ételek, jó a közbiztonság, a kultúra és az építészet miatt Magyarországot Európa, sőt az egész világ egyik legszebb országának tartja. Saját bevallása szerint még az esős napokat is szereti a hatgyermekes, szókimondó dubaji milliárdos – az Emírségekben ezekből jóval kevesebb van –, akinek bő 20 milliárd forintba kerülő magángépe gyakori vendég a Liszt Ferenc repülőtéren. Sok ingatlana van: Budapesten többek között övé a Dunakorzón az Intercontinental és a közelében fekvő Ritz-Carlton, a Rumbach Center és a Dorottya udvar irodaház, de övé a bécsi Imperial Hotel is. Magyarországra mégsem az üzlet hozta, hanem a tenisz – és a teniszező hölgyek – iránti rajongása: a dubaji Al Habtoor Tennis Challenge a nemzetközi szövetség által elismert megmérettetés, teniszakadémiáját pedig az athéni olimpikon Nagy Kira vezeti.

Ha teheti, ma is mindennap játszik; ezt megkönynyítendő Deák téri szállodája mellé is épített volna teniszpályát, állítólag a tér megvásárlása is szóba került. A pénz minden bizonnyal nem lenne akadály, magánvagyonát 3,4 milliárd dollárra becsülte a kínai Hurun magazin listája. Az 1970-ben kis mérnökirodaként alapított Al Habtoor Group ma 40 ezer embert foglalkoztat; nagy szereplő a mostanság új virágkorát élő dubaji ingatlan- és szállodapiacon – részt vettek többek közt a híres Burdzs al-Arab luxushotel és a dubaji repülőtér építésében –, vannak érdekeltségei az autóbizniszben (évente 60 ezer autót importálnak Japánból) és a magánoktatásban is. A családi vállalkozás idén 2,8-3 milliárd dollárt fektetne be, a londoni és a nyugat-európai piaci környezet bizonytalanná válása miatt elsősorban a közép-európai régióban. Budapesten vagy Pozsonyban jobbnak látja a befektetési környezetet, és a politika is barátságosabb a külföldi befektetőkkel.

BACHAR NAJARI (63), a Zsolnay Porcelánmanufaktúra tulajdonosa

Szíria egyik nagy olívatermelő földbirtokos családjának egyetemista sarja húszévesen, turistaként jött Budapestre a Földközi-tenger partján fekvő 700800 ezres Latakia városából. Építésznek készült, ám a milánói egyetemet a budapestire cserélte. Lenyűgözték a magyar főváros ikonikus épületei, főleg azok, amelyeket Zsolnay kerámia díszített. Olyannyira, hogy jóval később, 2013-ban meg is vásárolta a világhírű, építészeti kerámiát is gyártó Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t, amely egy komolyabb átstrukturálás után ma már évente 5000-féle, jobbára luxuskategóriás terméket értékesít, elsősorban angol és közel-keleti piacokon (tavaly óta ő a Magyar–Emírségeki Üzleti Tanács társelnöke).

Már a rendszerváltás előtti Magyarországon jó üzletet szimatolt. A magyar és az arab mellett németül és angolul is jól beszélt, a nyolcvanas években sokat üzletelt a magyar külkereskedelemben monopolhelyzetben lévő „impexekkel”. (Az „átkosban” Magyarország és az arab országok kapcsolata a mainál sokkal intenzívebb volt.)

Egy ideig Svájcban élt, ahol kitanulta az akkortájt épp lendületet kapó órabizniszt. Amikor később visszatért, elsőként kezdett itthon svájci órákat forgalmazni. Tizenhat márkát képviselt Magyarországon, például a híres Doxát, a Longines-t, de a divatcikknek számító Swatchot is. Időközben megvásárolta az 1922-ben Genfben alapított Cornavin márkát. A felső kategóriából ma is körülbelül 5000 darabot értékesít évente. A prémium termékek kereskedelme mellett ingatlanbefektetései vannak Dubajban és Budapesten. Négy gyermeke Svájcban, illetve Magyarországon él, ő maga pedig második feleségével Budapesten.

FRANK LIU, a leggazdagabb

„magyar” Tajvanról

Ha éppen Budapesten jár, állítólag a budai Vár tövében fekvő lakásában pihen meg. A kiváló kapcsolatépítőnek tartott Frank Liu sajtóértesülések szerint visszatérő vendég volt a Tajvanon szervezett magyar üzletember-találkozókon, így került kapcsolatba Magyarországgal. A Kaliforniában született, magyar állampolgársággal is rendelkező üzletember tekintélyes vagyonát az ázsiai tőkepiacokon alapozta meg, amikor a legendás fejlődő piaci befektető, Mark Mobius Templeton alapjának toborzott befektetőket busás jutalékért (saját befektetési alapja ma is 25 milliárd dollárt kezel). Bevallottan szereti Magyarországot, és hosszú távú befektetésekben gondolkodik: 2016-ban több mint 1,1 milliárd forintért (2,7 millió euró) vásárolta meg az akkor csődközelbe került Pápai Hús Kft. húsfeldolgozó üzemet, és több mint 10 milliárddal szállt be Budapesten egy Váci úti ingatlanfejlesztésbe. A Magyar Nemzeti Banktól megvásárolt Reno Udvar projekt keretében irodák, lakások és üzletek épülnek. A Magyar Fejlesztési Bankkal is gründolt közös alapot.

VU QUY DUONG, a Sárkány Center tulajdonosa

A kevés rendelkezésre álló információ alapján 1985-ben érkezett Magyarországra Vietnámból, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán tanult. Miután 1991-ben végzett, különféle vállalkozásokba kezdett. Vu Quy Duong sokat keresett a dohánykereskedelemmel: a feleségével közös Vimpex Kft. a köré szerveződő cégekkel együtt az ország egyik legnagyobb trafikosa.

Övé a 2005-ben kétmilliárd forintból felépített Sárkány Center üzletközpont. A volt Budapesti Kőolajipari Gépgyár Gyömrői úti telepét állítólag 2002-ben vette meg a dohányáru-nagykereskedéssel is foglalkozó Vimpex Kft. A mintegy 300 helyiséggel rendelkező bevásárlóközpont a kínai Ázsia Center konkurense. (Tavaly a céghez került a pécsi vásártér jelentős része. Ez a piac a kilencvenes évek kultuszfilmjében, a Macska-jajban is feltűnt.) A Vimpex saját tőkéje a céginformációs adatbázisok alapján meghaladja az 5,5 milliárd forintot, és az elmúlt pár évben több mint 2 milliárdos nyereséget ért el. Vu Zoli – az ázsiaiaknak gyakran van az európai fül számára is könnyen megjegyezhető nevük – rajong a golfért: nemcsak visszatérő vendég a hazai pályákon, de a Sárkány Centerben sajtóértesülések szerint 30 millióból egy fedett gyakorlót épített, így ott is kedvére ütögethet.

NOAH M. STEINBERG (55), a Wing Zrt. amerikai származású elnök-vezérigazgatója

Amerikai állampolgár, aki 1990 óta dolgozik Magyarországon. A könnyed stílusban kommunikáló, mégis profi, határozott és messzemenőkig korrektnek tartott üzletember eredetileg nemzetközi politikai karrierre készült: a Princeton Egyetemen (annak is legendás Woodrow Wilson School of Public and International Affairs intézetében) és a Bécsi Diplomáciai Akadémián végzett. Beszél angolul, franciául, németül és spanyolul, amelyek mellett a magyar nyelvet is elsajátította. Tanulmányai révén ismerte meg Veres Tibort, a Wallis Csoport alapítóját, akivel Magyarországra érkezése óta dolgozik és akivel 1999-ben együtt alapították meg a Winget.

A nyugati kultúra magabiztos ismerete, kiemelkedő tanulmányai és a hazai piacon megszerzett közel tíz év vezetői tapasztalat remek lehetőséget jelentettek számára a még csak kialakulóban lévő magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacon. A Wing mára a közép-európai ingatlanpiac meghatározó ingatlanfejlesztő és - befektető vállalatcsoportjává nőtte ki magát, tevékenységét három országra kiterjesztette. A Wing a magyar ingatlanpiac vezető ingatlanfejlesztő és - befektető cége, emellett többségi tulajdonában áll Lengyelország legnagyobb ingatlanfejlesztő vállalata, a Varsói Értéktőzsdén jegyzett Echo Investment, illetve a vezető német lakó- és kereskedelmi ingatlanfejlesztő, a Bauwert. Magyarországon a vállalat fejlesztéseinek összterülete meghaladja az 1,1 millió négyzetmétert, a hazai ingatlanpiac minden szegmensének aktív résztvevője: az irodafejlesztéseken kívül a Wing portfóliójának részét képezik ipari, kiskereskedelmi, szállodai, valamint lakóingatlan-projektek.

A Wing elnök-vezérigazgatói pozícióját a cég 1999-es alapítása óta tölti be, a vállalatcsoport teljes tevékenységét irányítja. Emellett mind az Echo Investment, mind a Bauwert felügyelőbizottságának elnöke, illetve 2022-ig a maximális két cikluson keresztül töltötte be az RICS Magyarország elnöki pozícióját. Az elmúlt években olyan fejlesztések kötődtek a nevéhez, mint például a Telekom, az Ericsson vagy az evosoft Hungary részére megvalósított székházépületek, továbbá Magyarország egyetlen közvetlen terminálkapcsolattal rendelkező repülőtéri szállodája, az Ibis Styles Budapest Airport Hotel, a Living ernyőmárka alatt a Kassák és a Park West lakópark, valamint további nagyszabású ipari és kereskedelmi fejlesztések.

DANIEL POISSON,

a DunaPro kereskedőcég alapítója

Mészáros Péter

A modern történelemért rajongó, amerikai egyetemen végzett igazi vállalkozó az akkori Csehszlovákiában üzletelő barátai biztatására költözött Magyarországra a kilencvenes évek elején, és a családtól, barátoktól kapott összesen 30 ezer dolláros kölcsönből saját vállalkozást indított. A kezdeti hullámzó sikerek után az első nagy üzlet egy 150 ezer dolláros profitot jelentő gyógyszerimport volt, a spektrum később légfrissítőkkel, fogyasztói termékekkel és az akkor virágzó állateledel-üzletággal bővült (a cég a Purina márka kizárólagos forgalmazója lett). Mindig is szeretett több lábon állni, így az alkoholos és alkoholmentes italok, a szépítőszerek és a vegyszerek, a háztartási papírtermékek, illetve műszaki cikkek is bekerültek a cég portfóliójába.

A DunaPro a legnagyobb magyarországi magánforgalmazó céggé vált, a csoport mára több mint 10 milliárd forintos árbevételt ért el. A társaság nyeresége folyamatosan nő, a további magyarországi és regionális növekedés egyaránt cél a következő években.

Olyan, a magyar vásárlók körében népszerű márkákkal is foglalkozik, mint a WU2, az Ultra termékcsalád, a Huggies pelenkák, valamint a Márkházi Pálinka, illetve az Aperol és a Campari teljes portfóliója. A cég nemrég elindította saját gyártási részlegét, belépett az orvosi üzletágba, valamint részesedése van éttermekben és bárokban. A rendhagyó módon alulról felfelé építkező társaság sikerének fontos összetevője az „empowerment”: a cégalapító bátorítja a munkatársak között a döntéshozatalt – senki se féljen a hibázástól – és a vele járó felelősségvállalást. Ez különbözteti meg a vállalatot a magyar és a multinacionális szervezetektől. Ha nem dolgozik, a család az első, amit a lovak és a lovaglás szeretete követ.

WEI XIANG,

a Wink cipőbirodalom alapítója, a borexport nagyágyúja

Eredetileg képzőművésznek készült, tanulni jött Európába. Vonaton egy hét az út Kínából a kiszemelt Olaszországba, a budapesti Keleti pályaudvaron volt az átszállás. Úgy tervezte, néhány napot tölt el Magyarországon, ám itt ragadt. Két évig portrékat festett (hetente járt ki a Vigadó térre), de ami Kínában jó üzlet volt – a kevés fényképezőgép miatt nagy volt a kereslet az ilyesfajta munkára –, abból Magyarországon nehéz volt eltartani a családot. Így fordult a kereskedelem felé – a kilencvenes években óriási igény volt olcsó, de viszonylag jó minőségű sportcipőkre –, és 1992-ben létrehozta a ma is ismert Wink cipőbirodalmat. A tervezés Magyarországon, a gyártás Kínában folyt (a kínai exportot Peking is támogatta), így olcsón tudtak magyar igényekhez passzoló lábbelit készíteni.

A Wink legjobb évében több mint 3 millió pár cipő eladásával piacvezető volt Közép-Kelet-Európában, jelenleg már „csak” huszon-egynéhány saját üzlettel rendelkezik, javarészt Boszniában. Jól megy viszont a Kínába irányuló magyar borexport, amit felesége menedzsel: a teljes hazai kivitel jelentékeny hányadát teszi ki a több mint 100 ezer palack – a tokajiért a Távol-Keleten is rajonganak –, több mint félszáz városban értékesít. Ma már keveset foglalkozik az üzlettel és többet a képzőművészettel: több festményés fotókiállítása is volt. Az üzleti életben inkább fia, Wei Zifeng aktív, aki egy kínai–magyar vegyes tulajdonú, milliárdos forgalmú, elektronikai termékeket gyártó kapuvári üzem résztulajdonosa. Az Intretech nyugat-európai piacokra értékesít, az EU-ban jelentős versenyelőny a költséghatékony magyarországi termelés. Jelenleg 150 fővel dolgoznak, ami jövőre duplájára emelkedhet; a termékpaletta az autóipari beszállítással bővülhet, de célkeresztben van a megújuló energia is.

Purger Tamás / Magyar Hírlap

SONG WANJUN és fia, SONG YINAN,

a Monori Center főnökei

A kínai negyed legismertebb, megbecsült üzletembere, aki egy egész kereskedelmi városrészt épített fel Kőbányán. A feljegyzések szerint Song Wanjun a kilencvenes években érkezett Magyarországra, előtte szülőhazájában gépjármű- és motoralkatrész-kereskedelemmel foglalkozott. Akkortájt kezdett javulni a kapcsolat a volt szovjet blokk és Kína között, a távol-keleti országból a vállalkozó kedvűek könnyebben utazhattak külföldre. Ráadásul Magyarországra 1988-tól vízum nélkül jöhettek, és egy joghézag kihasználásával céget alapítva könnyen tartózkodási engedélyhez is lehetett jutni. Budapesten ruha- és cipő-nagykereskedést vitt, áruját a legendás józsefvárosi Négy Tigris piac kereskedőinek adta el. A forgalom nagy volt, a szükséges raktárakat, illetve irodát olcsón és könnyen lehetett megszerezni a környező utcák elhagyatott, üres gyárépületeiben. Később fel is hagyott a „nagykerrel”, és 2000-től már csak az ingatlanfejlesztésre fókuszált. Elhanyagolt ipari ingatlanokat vásárolt, amelyeket átalakítás, felújítás után üzlethelyiségként, bemutatóteremként kínált fel – mára közel 500 kisebb-nagyobb cég, szupermarket, étterem, kereskedő, fodrász, kínai orvos vásárolt vagy bérel belőlük. Ma már fia, Song Yinan is az ingatlanüzletben működik.

DR. RIAD NABOULSI (67), a Kőröstej tulajdonosa

A libanoni–magyar kettős állampolgárságú, magyarul kiválóan beszélő üzletember a közel-keleti ország második legnépesebb városában, Tripoliban született. Már fiatalon belekóstolt az üzletelésbe: hatévesen annyi zsebpénze volt, amennyit le tudott alkudni a kereskedőknél a bevásárlásra kapott pénzből. Az értelmiségi családban felnövő nyolc testvér mindegyike doktori fokozatot szerzett, ő a Debreceni Orvostudományi Egyetemen kapott ösztöndíjat és ott diplomázott 1982-ben. A nyíregyházi kórházban szülészként kezdett dolgozni, majd Tapolcán sebészi szakvizsgát tett, de már a gyógyítás közben is belekóstolt az üzleti életbe. Szó szerint: kekszet, ostyát, cukorkát adott el a Közel-Keletre – a Tibi csoki, a Balaton szelet, az Albert keksz vagy a mai napig népszerű Győri Édes a családi tulajdonban lévő kereskedőcég közreműködésével lett népszerű a Közel-Keleten. A magyar édesipari termékek a konkurens német, francia ropogtatnivalókhoz és édességekhez képest olcsók voltak; a szimbolikusan a rendszerváltás napján (1989. október 23.) bejegyzett társaság megfelelő marketinggel és disztribúcióval pár év alatt jelentős pozíciókat harcolt ki a térségben.

Ekkorra már leadta az orvosi praxist, korábban ugyanis munka mellett üzletelt: a csütörtöki éjszakai ügyelet végeztével péntek hajnalban indult Budapestre. Minden energiáját a vállalkozására fordította, miután 1990-től már nem csak az „impexeken” keresztül lehetett külfölddel kereskedni. 1992 táján megvette a bezárásra ítélt nagykőrösi tejüzemet – valószínűleg ez volt az egyik első magyarorszégi privatizáció –, és megkezdte a sajtgyártást, elsősorban az arab piacokra. Akkor évi 800-900 tonnát állítottak elő, ma 45 ezret – ez a teljes magyarországi sajtgyártás majdnem kétharmada. A 2000-es évek elején több leállított tejipari üzemet indított újra, hogy kiszolgálja a növekvő keresletet – például a szíriai polgárháborúban kialakult tejhiányt jelentős részben a Kőröstej pótolta. Ma már a cégcsoport termékeinek 85 százaléka exportra megy: Amerikától Ausztráliáig öt kontinens 55 országába szállítanak, összesen 144-féle terméket. Legfontosabb piacaik a Közel-Keleten és az Európai Unióban vannak: a libanoniak 95 százaléka a Magyarországon készített kaskavál sajtot fogyasztja, de nagy tételben szállítanak az ottani és a jordán hadseregnek is speciális, hűtés nélkül is évekig elálló termékeket. Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, az Egyesült Arab Emírségekben, Ománban, Irakban, Szíriában fogalom a Hajdú, és ismerik a Róna, Bihar, Kőrös márkákat is. Európában a halloumi típusú grillsajtok szegmensében a legnagyobb gyártók között vannak. A társaság forgalma jelenleg 55 milliárd forint, ami a következő években tovább nőhet: a jelenlegi évi 3000 kamionnyi exportot 5000-re bővítené a vidéki gyárait ma is hetente többször végigjáró tulajdonos.

GUY ÉS DORON DYMSCHIZ,

a Duna House Nyrt. többségi tulajdonosai

A kilencvenes években az izraeli turisták és üzletemberek kedvelt célpontja volt Budapest. Az EU-csatlakozás előtt álló Magyarország jó üzletekkel kecsegtetett, olcsó volt és nem utolsósorban biztonságos. Akkoriban sokan menekítették ki a családi tőkét a sokszor puskaporos hordónak tűnő Izraelből. A budapesti városnézős-kirándulós programokba belefért néhány lakásmustra – ilyeneket szervezett izraeli ismerősöknek a stuttgarti születésű, de 1980-ban Izraelbe kivándorló Guy és Doron Dymschiz is. A jogász, illetve közgazdász végzettségű testvérpár akkoriban rendszeresen ingázott a két ország között, és az ingatlanközvetítésből származó pénzt néhány éven belül már saját tulajdonú ingatlanokba forgatták.

Amikor az izraeliek ingatlanbefektetési hulláma 2000-ben lecsengett, a fivérek véglegesen Budapestre költöztek, ahol ingatlanközvetítő céget alapítottak. Szinte az első pillanattól kezdve franchise-közvetítői hálózatot terveztek, ilyenek ugyanis akkoriban még nem voltak Magyarországon. Nekik sem volt benne tapasztalatuk, de az izraeli hadseregben érettségi után kötelezően eltöltött három év alatt – amikor egy diákból viszonylag gyorsan lehet például vadászpilóta – saját bevallásuk szerint mindenki megtanul olyat csinálni, amit addig nem gondolt volna. Kis tőkével indultak, ám a növekedés gyors volt; az első 15 irodában döntően volt kollégák lettek a franchise-partnerek. Munkált bennük a német mentalitás: az első sikerek után nem dőltek hátra.

Együtt nőttek a magyar ingatlanpiaccal: a 2016-ban a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett vállalkozásuk 19 milliárdos értéket képvisel, és tavalyi eredménye után a tervek szerint 26 százalék osztalékot fizet idén a részvényeseknek. Ötezer ingatlan- és pénzügyi szakértővel dolgoznak, ötszáznál több irodával vannak jelen négy országban (a magyar mellett lengyel, cseh és olasz irodáik is vannak); árbevételük több mint fele egyébként külföldről, négyötöde az ingatlanon kívüli, jellemzően pénzügyi tevékenységből származik.

Ennek ellenére a jövőt továbbra is Budapestről tervezik. Bár eredetileg pár éves kalandnak indult, megszerették a magyar fővárost, a Balaton északi partját és az agglomerációs vidéket, ahol egyikük diót és mandulát termeszt egyhektáros, napelemes farmján. Feleségeik és gyermekeik magyarok, és saját magukat is csak papíron tartják külföldinek.

RUSZLÁN

ÉS TIMUR RAHIMKULOV, a második generáció

A leggazdagabb magyarországi családról mostanában kevesebbet hallani. A két testvér vagyonát édesapjuk, Medget Rahimkulov orosz származású üzletember alapozta meg, aki hatalmasat kaszált az Oroszország és Magyarország közti olaj- és gázkereskedelmet lebonyolító Gazprom–Mol közös vállalatban, a Panrusgáz Rt.-ben lévő 10 százalékos tulajdonrészén. Mióta 2008-ban hazatért Moszkvába, a családi vagyont gyermekei forgatják (ezt az amerikai Forbes magazin tavaly 1,2 milliárd dollárra taksálta). Timur és Ruszlán is orosz–magyar kettős állampolgár, közös jellemzőjük, hogy kerülik a nyilvánosságot. Vagyonkezelő cégeik, a Kafijat Zrt. és az MGTR Alliance Kft. a tőzsdei cégek tájékoztatásai alapján jelentős részvénypakettekkel rendelkeznek a Molban és az OTP Bankban (ezek tőzsdei értéke az orosz–ukrán háború kitörése óta jócskán megcsappant).

További érdekeltségeikről kevés konkrétumot tudni, de sajtóértesülések szerint feltűntek például az EastWest Gate intermodális központ tulajdonosai között, amely több mint 40 milliárd forintból valósult meg a magyar–ukrán határtól 20 kilométerre lévő Fényeslitkén. Hírbe hozták őket egy XIII. kerületi óriásberuházással: az egykori Láng Gépgyár területén kormányzati támogatással összesen 280 ezer négyzetméter felszíni és 130 ezer négyzetméter felszín alatti lakóépületet, irodaházat, szállodát, üzletet, közösségi tereket és parkolót építenek. Balaton-parti és osztrák szállodák, nagy értékű ingatlanok és megújulóenergia-beruházások is színesítik a portfóliójukat. Állítólag övék a kedvelt óbudai szórakozóhely, a Symbol, a pesti belvárosi Fáklya Klub épülete, a néhai Otthon Áruház a Rákóczi úton, az egykori Csepel Művek központi irodaháza, valamint az albertfalvai termelői piac.

MEGSZÉPÍTI KÖRMEID

KALANDVÁGYBÓL – HAZAJÖTTEK

KÖZHELY, HOGY SENKI SEM PRÓFÉTA A SAJÁT HAZÁJÁBAN – SOKAN ÉPPEN AZÉRT MENTEK KÜLFÖLDRE, HOGY BIZONYÍTSANAK.

SOROS GYÖRGY, PETER MUNK, THOMAS PETERFFY VAGY STEVEN UDVAR-HAZY MAGYARORSZÁGRÓL ELMENEKÜLVE LETTEK DOLLÁRMILLIÁRDOSOK, HA ÚGY TETSZIK, PRÓFÉTÁK. TÖBBEN KÖZÜLÜK HAZATÉRTEK, ÉS ITTHON IS BIZONYÍTANAK.

Butikbuliból ingatlanfejlesztő

Tóth Tibor

Egy belvárosi butik – fiatalabb olvasóink kedvéért: ruhaneműt áruló boltocska –, ez volt sokak vágya a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben. Tóth Tibornak a csúcsévben éppen tucatnyi butikja volt az akkor legmenőbbnek számító Rákóczi

úton. Az irigyelt maszekvilágba édesanyja révén csöppent be az amúgy mérnöki tanulmányokat folytató fiú. Segítő családtagként vágott bele a bizniszbe – ilyen jogcímen lehetett akkor hivatalosan is dolgozni –, ami az akkori szocializmusban cseppet sem volt egyenlő az életbiztosítással. Hatvanezer forintot kapott kölcsön, ebből vett egy használt Zsigulit, hogy ezzel fuvarozza a családi szabóműhelyből kikerülő árut. Az angrózás, vagyis a kis tételben gyártott ruházati cikkek nagykereskedelmi forgalmazása nagyon beindult, hamarosan több mint száz (!) bedolgozója volt.

Ruhát, inget és ami a legjobban ment, farmernadrágot gyártottak, amit vettek-vittek, mint a cukrot. A nyolcvanas években azonban a sikeresebb vállalkozók tudták, hogy a fák nem nőhetnek az égig, Tóth Tibor is eladta bolthálózatát, és kitelepült Ausztriába. Magyarországra 1987ben jött vissza először.

A rendszerváltás előszeleként a nyolcvanas évek közepétől kezdték engedélyezni

vegyesvállalatok alapitását. A szocialista hiánygazdálkodás eredményeként szinte mindenből kevés volt – ha egyáltalán volt… Így kötőelemekből, csavarokból is óriási hiány mutatkozott, és ezek bekerültek a nullás adózású gyártmányok közé. Tóth Tibor 1987-ben hozta létre az ilyen termékek gyártására specializálódott Technomark vegyesvállalatot, amivel villámgyors karriert futott be: 1990-ben már egymilliárd forintos adózott eredményt ért el. (Ez mai értéken körülbelül ennek húszszorosa lehet, 1 USA-dollár akkor 60 forintba került.)

A rendszerváltás első éveiben, már a társasági törvény alapján, beindult a privatizáció, amely majdnem akkora újraelosztás volt, mint amit napjainkban tapasztalunk. A nagy, állami tulajdonban álló cégeket magyar és külföldi befektetőknek adta el az akkori csúcsszerv, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.), a szokásos piaci kontrollok nélkül. Tóth Tibor több privatizációs üzletben is részt vett: a Dél-budai Vendéglátó Vállalat és a Vasedény volt ezek között a legjelentősebb. A vendéglátóhelyekből volt, amit megtartott, máshonnan – például a Vasedényből – gyorsan kiszállt. De felsőbb kapcsolatok hiányában a privatizációs ügyletek nem hoztak neki komolyabb gazdasági előnyt, ezek végelszámolásakor 10 millió dollárt fizetett az ÁPV Rt.-nek. Az újabb költözködésre a kilencvenes évek elejéig kellett várni. Ekkorra a kezdeti globalizáció hatására Magyarországon is megjelent a kínai tömegtermelés árlenyomó hatása, és ez a kötőelemek piacát is befolyásolta. Tóth Tibor jórészt eladta cégeit, és az Egyesült Államokba költözött. Floridában telepedett meg, ahol ingatlanfejlesztésbe fogott. Az üzleti modell az volt, hogy felépít magának és családjának egy tengerparti luxusvillát, majd két-három évi használat után eladja, közben elkészül a következő új építésű villa, és abba költöznek be.

Ez a modell bevált – amiben az amerikai ingatlanpiac szárnyalása is segítségére volt –, a megvásárolt telkekre felhúzott házakon magas áron tudott túladni. Sorra építette a villákat a floridai Hillsboro Mile-on és Boca Ratonban, olyan telkeken,

amelyeket egyik oldalon a tenger határol, a másikon a floridai belső vízi út (intracoastal), így jachtok kikötésére is alkalmasak. Szintén a kilencvenes évek elején Montana államban, Whitefishben is ingatlanfejlesztésbe kezdett, egy komplett városrészt épített 1500 hektáron, vízművel, úthálózattal, teljes infrastruktúrával.

A dübörgő amerikai bizniszt nem hagyta el, de az elmúlt években ismét hazatért és ingatlanfejlesztésekbe fogott; a budai Várban három szállodából álló projektje fut. A patinás egykori étterem, a Régi Országház épületéből szállodát és bisztrót alakított ki Maison Bistro & Hotel néven, ennek sikerére alapozva, két további épület megvásárlásával és felújításával alakult ki a várnegyedi portfólió.

Meglévő éttermeit is felújitotta, azokat vele régóta együttműködő, a vendéglátásban elismert szakemberekre alapozva bérbeadással üzemelteti. A csapat egyben tartása érdekében a Covid-járvány időszakában saját zsebéből finanszírozta a kieső béreket. Másik kedvelt projektje a luxuskategóriás budai villák építése, ezek sikerében a generációváltás jegyében lánya is egyre nagyobb szerepet vállal.

A hatodik ikszen túl nagy léptékű fejlesztésekben már nem gondolkodik, de most is több nagy értékű budai villa építését irányítja.

– Csak olyan beruházást indítok, amelyet egyedül át tudok tekinteni – vallja, de azért most is fél tucat jelentős ingatlanfejlesztést felügyel. Hogy mi a siker titka?

Talán az, hogy hitelt nem vesz fel…

Kékvérű pénzember Gróf Batthyány Ádám

Túl a negyedik ikszen tanult meg magyarul – ez nehezen illik egy ilyen történelmi név viselőjéhez. Márpedig a múlt század nyolcvanas éveinek közepéig Batthyány Ádám majdnem fél tucat nyelven beszélt – csak éppen magyarul nem. Családjával 1945-ben kényszerültek elhagyni Magyarországot, áttelepültek Ausztriába, ottani birtokaikra, és édesapja megtiltotta az övéinek, hogy magyarul beszéljenek. Maradt hát a német, az angol, a francia és jiddis. Ez utóbbit a bécsi középiskolában, a két későbbi Nobel-díjast is kinevelő wasagassei gimnáziumban sajátította el, ahol osztálytársainak jelentős része zsidó volt. Karrierje Ausztriában indult, Németországban folytatódott, végül Magyarországon ért a csúcsra.

A gimnáziumból kikerülve előbb antikvitásokkal üzletelt, majd a család burgenlandi agrárügyeibe folyt bele, kis ideig az ottani erdőgazdaságot irányította.

A pénzügyi szektorral a Generali biztosítónál ismerkedett meg, ahol rövid ideig igazgatói posztot töltött be. A diáklázadások évében, 1968-ban költözött családjával Münchenbe, ahol beiratkozott a közgazdaság-tudományi egyetemre. A jó hírű oktatási intézményből egyenesen a Westdeutsche Landesbankhoz igazolt, ennek londoni irodáját vezette hét éven át. Bankári karrierje csúcsát a jó nevű Richard Daus & Co.-nél érte el, résztulajdonosa is lett. 1983–1988 között Frankfurt és Monte-Carlo között ingázott, milliárdosok pénzügyeit gondozta, nagyszabású pénzügyi műveleteket, kötvénytranzakciókat bonyolított, majd a privátbankot eladták egy bahreini befektetőnek.

Körülbelül ezzel egy időben lépett először magyar földre – üzleti céllal. Bécsben alapított pénzügyi cégei az oldódó szocializmus körülményei közepette aktivizálódtak Magyarországon. Már a rendszerváltást megelőző években magas szintű kapcsolatokat épített ki nem csupán Ausztriában és Magyarországon, de az egész térségben. Barátai közt tudhatta nemcsak a politikai elit, de a gazdaság meghatározó személyiségeit is. (Közeli baráti-üzleti kapcsolatban állt például Thomas Prinzhorn osztrák üzletemberrel, aki a kelet-európai térség legjelentősebb papíripari konszernjét birtokolja, és Hannes Androsch alkancellárral, aki pénzügyminiszterként is oszlopos tagja volt az osztrák kormánynak, majd az üzleti életben töltött be hangsúlyos szerepet.)

Ennek köszönhetően olyan üzleteket tudott nyélbe ütni, amelyekre rajta kívül szinte senki nem volt képes. Így például része volt abban, hogy Magyarország a szocialista államok közül elsőként vásárolt

amerikai helikoptereket – igaz, mezőgazdasági célra. A rendszerváltás végleg hazahozta. Antall József miniszterelnök bizalmi emberének számított, véleménye gazdasági és külügyi kérdésekben is sokat nyomott a latban. Az első szabad választáskor a Magyar Demokrata Fórumot segítette. Az új, demokratikus kormány megalakulását követően Antall József tanácsadója lett, irodája volt a parlamentben. Magyarországi üzleti tevékenysége főleg az agráriumhoz köthető. A kárpótlás során ugyan fivéreivel csak az elérhető maximumot, 6 millió forintot kapta meg a család elvett birtokai után, de a kilencvenes években Zalában tekintélyes földbirtokra tett szert. A csúcson 900 hektáros erdőt, 150 hektáros tórendszert, 450 hektáros gyümölcsöst birtokolt és igazgatott. Övé volt az egykori Zalabaromfi fele, sőt pulykatelepben is volt érdekeltsége. Ezek egy részét eladta, zalai és sitke birtokait ma fiai, Fülöp és Sándor irányítják.

Munkácstól Munkácsyig

Pákh Imre

Kalandos vagy azt is mondhatjuk, romantikus körülmények között hagyta el az akkor még ereje teljében lévő Szovjetuniót, azon belül Kárpátalját, hogy magyarországi kitérő után a tengeren túl kezdjen új életet. Az egyetemen ismerte meg amerikai feleségét, akinek segítségével ki tudott jutni az Egyesült Államokba. Ott fejezte be közgazdasági tanulmányait, majd egy hajóépítésre, szállításra és építkezésekre specializálódott külkereskedelmi befektetőcégnél kapott munkát. Nagy hasznát vette orosz tudásának és leningrádi egyetemi kapcsolatainak (ott egyébként arab szakos volt).

GRÓF BATTHYÁNY ÁDÁM

A cége által szállított hajón találkozott később Mihail Gorbacsovval, Ronald Reagan elnökkel, és ez a társaság építette a szovjet külképviselet egyik épületét New Yorkban. Ezt követően a Távol-Kelet felé fordult, majd egy váltással ismét a kelet-európai térségben találta magát: egy főleg jugoszláv kapcsolatokkal rendelkező, nyersanyag-kereskedelemre specializálódott cég alkalmazta. (Ebben is felesége volt segítségére, aki akkor a Bank of New York Kelet-Európáért felelős igazgatója

PÁKH IMRE

volt.) Elsősorban jugoszláviai bányákból importáltak fémeket.

A nyolcvanas évek végén indította első fém- és nyersanyag-kereskedelemmel foglalkozó cégét, amely szovjet és jugoszláv bányákkal állt kapcsolatban. De az igazán nagy dobás a szovjet műtrágya importja volt, ebből hatalmas menynyiséget forgalmaztak. Az üzlet szépen futott, a kilencvenes években már alumíniummal és más fémekkel is kereskedtek. Kihasználva a szovjet rendszer

bukását, többszörös gyártulajdonos lett. Oroszországban, Ukrajnában, Üzbegisztánban és Kazahsztánban vett gyárakat, az ezekben termelt több millió tonna műtrágyát és ammóniát az egész világba szállították. De ez még semmi! A kazah kormány átengedte cégének a foszfát- és foszforkitermelés jogát, onnan tudtak Kínába és Európába szállítani nyersanyagokat. A csúcson kazahsztáni gyáraiban húszezren dolgoztak, a többi üzemmel együtt vagy harmincezres volt a létszám.

Pákh Imre akkor már amerikainak számított. New Yorkban élt, de sokat utazott az egykori szovjet tagköztársaságokba, irodái voltak Kijevtől, Odesszán át Alma Atáig. Cégeinek napi irányításából már több mint egy évtizede visszavonult, eladta kereskedelmi és szállítási vállalatait, de befektetőként továbbra is jelen maradt bennük.

A rendszerváltást követően a kisgazdapárt támogatói között tűnt fel, az akkori pártelnök, Torgyán József legszűkebb baráti köréhez tartozott. Magyarországi befektetésekkel nem foglalkozott – egy kivétellel. Ez viszont nagy vihart kavart. Egy biotechnológiai, őssejtkutatással foglalkozó intézetet alapított, amelynek társtulajdonosa volt. Az IRM Hungary cég kaposvári telephelyén egy ukrán orvos folytatta a kísérleteket, amelyekről 2009-ben kiderült, hogy illegálisak voltak. Az őssejtkutatási „kisérlet” áttörés helyett botrányba fulladt, az éveken át tartó per felfüggesztett börtönbüntetéssel zárult számára.

Szülővárosából, Munkácsról annak idején ikonokat vitt magával az Egyesült Államokba, és hamar gyűjteményépítésbe fogott, ezt folytatta hazatelepülését követően. Munkácsy-gyűjteménye az egyik legteljesebb magánkézben lévő életmű-kollekció, legfrissebb adatok szerint 70 Munkácsy-festmény és 40 -grafika található benne. Saját bevallása szerint már a kilencvenes évek elején a hazai aukciók egyik legjelentősebb licitálója volt. Akkor tudatosult benne, hogy a magyar festészet milyen értéket képvisel – és hogy mennyire alulértékelt. Jó kereskedőként azt is látta, hogy viszonylag kevés pénzből számottevő gyűjteményt lehet létrehozni, ezért kezdte magyar, főleg XIX-XX. századi festők képeit venni.

Pákh Imre most is megosztja idejét New York és Budapest között.

Relax & Spa Trend 2023

BALATON, SIÓFOK, SUNGARDEN

EXKLUZÍV WELLNESS PILLANATOK EGÉSZ ÉVBEN

fedett élménymedence és pezsgőfürdő

szezonális, kültéri napozómedence forró szaunaszeánszok

szabadtéri fitness park, petanque pálya

magyar, nemzetközi és street food ételek egyedi kávévariációk a Garden Café-ban mesés kert a platánfák árnyékában halastóval, színes kis lakókkal

CSODALOVAK ÉS MÁGIKUS TULAJDONOSOK

Hogyan bukjunk vagyonokat: kártyán, ruletten, tőzsdén vagy az államon?

VAGYONT SZEREZNI NEHÉZ. ELVESZÍTENI SOKKAL KÖNNYEBB – TŐZSDÉN, LÓVERSENYPÁLYÁN, RULETT- VAGY KÁRTYAASZTALNÁL. HA VALAKI MÉGSEM

TUDJA ÍGY ELJÁTSZANI A VAGYONÁT, AKKOR „KERESHET” BŰNÖZŐKET, AKIK KIFOSZTJÁK. DE IGAZÁN NAGYOT AZOK TUDNAK BUKNI, AKIK ÁLLAMOKKAL, URALKODÓHÁZAKKAL ÜZLETELNEK.

Kiterjedt pesti városrészeket érő vagyont vagy kisebb mediterrán szigetet is elkártyáztak egykor felelőtlen mágnások. E két kirívó esetben ugyan magyarok voltak a nyertesek, ám szerencsejátékos honfitársaink közül kevesen haltak meg gazdagon. A komolyabb hazai hazardőrök közül talán az egyetlen kivétel az 1856-ban született Szemere Miklós országgyűlési képviselő, diplomata és lóversenyistálló-tulajdonos volt, aki a derbiken és kártyán gazdagodott meg, és becslések szerint 25–50 millió dollárnak megfelelő vagyont hagyott hátra 1919-ben. Ám a mesés summának 25 év múlva már se híre, se hamva nem volt: a hagyatékot örököse, Szemere István teljesen eltékozolta. A Szemere Miklós életét Zöld gyep, zöld asztal címmel megörökítő Kellér Andor szerint az örökös 1957-ben New York közelében, egy farmon dolgozott kertészként, gazdája nagy megelégedésére.

Szemere István nem hazardírozással, hanem költekezéssel, rossz befektetésekkel és bőkezű adományokkal jutott el a szegénységig. Mások viszont éppen a szegénységből akartak kitörni, csakhogy rossz módszert választottak. Ulmer Tibor versenyistálló-tulajdonost például volt zsokéja, Herczeg Pál ütötte le és rabolta ki. Ám az ebül szerzett jószág ebül veszett el: Herczeg a pénzt a lóversenyen eljátszotta – tudatta a Makói Ujság 1940-ben. Hasonlóan

járt Majeszky János dorogi adótisztviselő is, aki 1928-ban kereskedőktől 12 ezer pengőért vásárolt árut, de nem fizetett. Az árut elzálogosította, majd a lóversenyre ment. A Kis Ujság szerint elvesztette a pénzt, majd a zálogcédulákat is értékesítette, az így szerzett összeget ismét a lovakra tette fel, de megint vesztett.

A lóverseny sokakat tett tönkre: több csavargót tartóztattak le 1912 decemberében, köztük olyat is, akin még „meglátszottak a hajdani jobb napok” – írta a Szeged és Vidéke. A városból végül kitoloncolt férfit Jankovics Péternek hívták. A lap szerint milliomos bácskai családból származott, egykor ragyogó huszárfőhadnagyi uniformist viselt, a felesége hét vármegye legszebb lánya volt. Vesztét az okozta, hogy belebolondult egy budapesti színésznőbe, akire százezreket költött. A pénzt pedig játékkal akarta visszaszerezni. „Játszott a kaszinóban, lóversenyen, mindenütt. S vesztett mindenütt. Elvesztette a vagyonát, a feleségét, aztán a szeretőjét és végül a tiszti rangját.”

Az első világháború után a lóversenyzés hanyatlásnak indult, és azóta sem tölti be azt a szerepet, amit egykor. Pedig a lóverseny „demokratikusabb, mint a templom, mert itt a szegény ember nem találkozik a gazdaggal, demokratikusabb, mint a színház, mert itt a gazdag ember nem találkozik a szegénnyel. A lóversenytéren mindenki egyforma, ott csak egy úr van: a győztes ló” – írta anno Heltai Jenő. A fénykorban, az előző századfordulón, hétköznapokon öt-nyolcezren látogattak ki, hétvégén több mint tízezren voltak a lovin. A turf exkluzív „klub” volt: szegényen nehéz lett volna istállót fenntartani, az igazi résztvevők így csak a vagyonos rétegből kerülhettek ki és olyan nevek fémjelezték, mint báró Üchtritz Zsigmond, Péchy Andor vagy gróf Zichy Béla. Az exkluzivitáshoz Batthyány Elemér gróf (Batthyány Lajos fia) egyesületi elnöksége is hozzájárult, aki viselkedési elitet akart formálni a „lóversenyző társadalomból”.

Istállótulajdonosnak lenni nem csekély rangnak számított. Közéjük akart bekerülni az egyik leghíresebb magyar szerencsejátékos, a „rulettkirály” Gály Lajos is. Budapesten ez nem sikerülhetett neki, mert a Nemzeti Kaszinóból már pályája elején kizárták. Ezért külföldön próbált szerencsét: Monte-Carlóban ala posan megkopasztotta a híres kaszinót, milliókat nyert ruletten. Ám élete végéig nem dolgozta fel a pesti megaláztatást, talán emiatt futott bele már multimilliomosként abba a csapdába, amit a francia d’Harcourt gróf állított neki. Párizsba hívta az ekkor már körülbelül tízmillió frankos vagyonnal rendelkező magyar hazardőrt; egyes számítások szerint ez ma négyszázmilliárd forintnak felelne meg, de a kalkulációk nem igazán megbízhatók. Akármennyije volt is, nem sokáig maradt nála: d’Harcourt-tól ugyanis 2,3 millióért részesedést vásárolt annak versenyistállójában. Ez volt a „belépő” a francia mágnások közé. A felemelkedés, ami nem sikerült Pesten, sikerült Franciaországban.

GÁLY LAJOS

Gály azonban nagy árat fizetett a hiúságáért: a félig csődben lévő gróf lovai egyre rosszabbul futottak, csak ezen egymilliót bukott a magyar hazardőr, aki egyre idegesebb lett, a vicclapok fejőstehénként ábrázolták Párizsban. A gróf kiszedett belőle még százezer frankot egy állítólagos londoni futamra, ahol valójában egyetlen ló sem indult. A csalás végül kiderült, Gály üzletrésze visszaváltásakor dühödt fenyegetőzés után is csak nyolcszázezret kapott vissza.

Hasonlóan nagyot bukott már Gály ruletten és kártyán is, de hogy egy csaló verje át, azt a szerencsejátékos kalandos életéről A rulettkirály címmel regényt író Kellér Andor szerint nehezen viselte. Az átverésre egy angol nő, bizonyos Ellen hívta fel a figyelmét, aki vigasztalásul azt javasolta, menjenek el egy hajókirándulásra. Bár Gály akkor már nem akart játszani a korábbi veszteségek miatt, az utazás utolsó estéjén a nő unszolására megígérte, hogy nyer neki 50 ezer frankot, és ezzel kisegíti. Vesztett. Görcsösen próbálta visszanyerni az egyre növekvő mínuszokat, végül hétszázezret bukott. Másnap Ellen eltűnt. A nő ugyanis nem angol volt, hanem német, és nem vonzódott Gályhoz, hanem ő is átverte. Az ötvenezres kérés csak a csali volt – tudta, a hazardőr úgysem adna neki pénzt a „ sajátjából”. Később kiderült, hogy az egész kiránduló társaságot megszervezték Ellen társai, köztük a jacht tulajdonosa. Cinkelt kártyákkal játszottak, így Gály nem nyerhetett. A nő évekkel később újra felbukkant, pár hétig együtt is élt a „rulettkirállyal”, aki megbocsátott neki, pedig újabb kelepcébe futott bele. Ellen és társai ezúttal egy párizsi bérelt lakásban ugyan hagyták nyerni Gályt, de a végén kiderült, hogy csak ő fizetett valódi pénzzel a játékban használt zsetonokért. Mire beváltotta volna nyereményét, az egész társaság meglépett. Ellen ismét becsapta, Gály pedig végérvényesen elindult a lejtőn lefelé.

Halálos játékok: az adós, aki főbe lőtte magát és a báró, akinek a hagyatékán pereskedtek

Jakabffy Tódort, a híres kártyást és lóversenyfogadót mindenki csak Tógyerként ismerte. A Nemzeti Casinóban egyszer nem tudta kifizetni az adósságát, partnere, aki feltehetően kártyán nyert ellene, nem is kérte tőle a pénzt (Andrássy Géza grófnak 76 ezer forinttal tartozott Tógyer, de a gróf nem kezdeményezett eljárást Jakabffy ellen). Ám a partiban nem is érintett Rohonczy Gedeon bejelentést tett a kaszinó vezetőségének, ezért az becsületbíróságot állított össze a legismertebb magyar főnemesek, politikusok és versenylófuttatók köréből. Az öt tag között volt a milliomos szerencsejátékos, volt diplomata Szemere Miklós, továbbá Károlyi Tibor főrendiházi elnök, Keglevich István, a dúsgazdag főnemes, Tisza István (utóbb) kétszeres miniszterelnök, illetve Miklós Ödön államtitkár és parlamenti képviselő. Jakabffyt diszkvalifikálták és kizárták a kaszinóból. Barátai összeadtak volna neki 40 ezer forintot (nyolcvanezer koronát), és arra kérték „Tógyert”, hogy utazzon Amerikába, kezdjen új életet. Ám Jakabffy nem fogadta el a pénzt – pedig a kisebbfajta vagyonból akkor egy bérházat lehetett volna venni Pesten –, hanem hazament a kávéházból és főbe lőtte magát. Igaz, a Kellér Andor

által leegyszerűsített történetet megkérdőjelezi, hogy a Pesti Hírlap a temetéséről azt írta: a gyászszertartás rideg, egyszerű volt. Barátai közül senki sem vett végbúcsút a halottól, csak családja, ügyvédje és néhány ismerőse állt a kíváncsiak tömege előtt. Nem volt sokkal volt vidámabb a helyzet Üchtritz Zsigmond 1927-es halála után sem. A lovairól híres báró végrendeletében egykori szeretőjének, Cs. Irénnek és házasságon kívül született fiuknak is életjáradékot hagyott hátra. Ám közben a koronát pengő váltotta fel, a járadék összegét az új pénzre kellett volna átszámítani. A báró gazdag családja vitatta az egykori szerető és a fiú hagyatéki igényeit, sőt, egyáltalán nem akartak nekik fizetni. A perek lezárását Cs. Irén meg sem érte, a Kúria pedig 1931 májusában kimondta a megmásíthatatlan ítéletet: az elhunyt szerető a korábban megállapítottnál többet, egyszeri ötezer pengőt kap, a házasságon kívüli született fiú viszont kevesebbet, csak havi kétszáz pengő járadékot. Ez sem volt kevés pénz, hiszen az akkori idők ismért kupléja szerint „havi 200 pengő fixszel az ember könnyen viccel”. Más kérdés, hogy az osztrák Rothschildok bankjának, a Creditanstaltnak az 1931-es összeomlása az egész magyar bankrendszert megrendítette, így hamarosan a 200 pengő is veszteni kezdte az értékét…

fortepan/Zichy kúria, Zala

Még leszálló ágában sem hagyta el teljesen a szerencse: nyert egy szigetet Eugenia de Montijo spanyol grófnő, az utolsó francia császárné testvérétől. A szerencsejátékon rendszeresen vesztő arisztokrata minden pénze elfogyott, és ekkor előszedett egy térképet, amely a Baleár-szigeteket ábrázolta, pontosan az Ibiza és Mallorca körüli térséget a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Bekarikázott egyet, majd közölte: „a szigeten van szántóföld, gyümölcsös és huszonnégy szobás kastély, teljesen berendezve. Természetesen minden bútor az öné, sőt a cselédség is”. Ám Gály készpénzt akart, a szigettel nem tudott mit kezdeni. Leszálló ágban volt, ügynököket, közvetítőket keresett, hogy minél előbb pénzzé tudja tenni a „tündérszigetet”. Végül 24 ezer frankért kótyavetyélte el a ma már felbecsülhetetlen értékű ingatlant. Vagyona félresikerült tőzsdézés miatt is fogyott. Nemsokára hazatért Magyarországra, ahol gyakorlatilag lassú éhhalál várt rá – előfordult, hogy naponta mindössze két tojást evett. S ha felöltözés után nem vágódik el hirtelen az Erzsébet királyné szálló egyik kis szobájában, és nem hal meg váratlanul 1916-ban, talán még keservesebb sors várt volna rá. Hagyatéka mindössze az az öltöny volt, amelyben eltemették. A másik magyar hazardőr, Szemere Miklós – Gályval ellentétben – a szerencsejátékon szerzett pénzét nem a nyakában hordta, kis vászonzacskóban, hanem tőkévé varázsolta, akkor még felparcellázatlan területeket vásárolt Budapest határában, a mai XVIII. kerületben, azaz Pestszentlőrincen (itt ma is két városrész viseli a nevét, Szemeretelep, illetve Miklóstelep). Ezt abból a legendás, 2,4 millió koronás kártyanyereményből, amit egyetlen estén szerzett meg Bécsben, ebből 2,2 milliót egy orosz származású lengyel gróftól, Józef Potockitól szedett el.

Potocki korábban Párizsban már bukott egymillió frankot, amit azért tehetett meg, mert annak a Radziwill her cegnek volt a veje, akinek a birtokai akkorák voltak, mint Magyarország és Horvátország együttvéve.

Potocki anyjának is hatalmas területei voltak Volhíniában, azaz a mai Nyugat-Ukrajnában.

A lengyel gróf találkozott már Bécsben Szemerével az ominózus este előtt, és akkor nyert is tőle 22 ezer koronát. A későbbi hatalmas kártyacsata híre bejárta a világsajtót, még a távoli Seattle-be, Amerikába is elért, az átszámolva félmillió dolláros nyereségről az ottani The Catholic Northwest Progress című lap is beszámolt.

A legnagyobb szélhámosok és hazardőrök azonban nem a lóversenypályák és a rulettasztalok környékén kóvályogtak, hanem nagy birodalmak irányítói közül kerültek ki, akik a világgazdaságot is meg rendítették időnként. A Habsburgok például leggazdagabb vállalkozói dinasztiájának több nemzedékét tették tönkre. A Fuggerekről van szó. Az augsburgi kereskedőcsaláddal a Habsburg-család két ágának képviselői, a német-római császárok és a spanyol királyok is kapcsolatba kerültek az 1400-as évek utolsó harmadától. Az első Fugger-nemzetséget Miksa császár juttatta koldusbotra, egy egyszerű csalással. Kölcsönök fejében Leuven városát ajánlotta fel Lukas Fuggernek, ám a németalföldi város polgárai „nem azonosultak” a császár döntésével. Nem ismerték el a kereskedő-bankárt, és nem fizettek neki adót. A császár ezért ugyan formailag kiközösítette a várost, de pénzt nem hajtott be rajtuk. Ez pedig tönkretette a Fugger vom Reh klánt.

Lukas utolsó birtokát egy unokaöcs, Jakob Fugger, későbbi nevén „Jakob, a Gazdag” vásárolta meg. Ő aztán nagyban játszott, a világtörténelem valószínűleg legvagyonosabb embere lett belőle. Vele már a császárok és a királyok sem bánhattak el úgy, mint a nagybátyjával.

Jakob Fugger sokféle forrásból tudott vagyont szerezni. Egyik módszere a pénzmosás volt: Melchior von Meckau német bíboros 300 ezer eltitkolt aranyát kezelte „feketén”, és a római pápát is megvesztegette 36 ezer arannyal, hogy Meckau halálakor ne kelljen azonnal visszafizetnie a nála elhelyezett letétet. Az ugyanis csődbe vitte volna a bankházat. Az ilyen ügyleteknek is közük lehet hozzá, hogy a Fugger ház jelenlegi feje, Maria Elisabeth Thun-Fugger grófnő a hétköznapokban inkább Thun grófnőnek nevezteti magát, mintsem Fuggernek. A család neve a Mohács előtti Magyarországon sem csengett jól: a Besztercebányán rézbányát, Pesten pedig képviseletet működtető família nevéből származik a „fukar” szavunk.

Végül persze Jakob sem tudta elkerülni a politikai kockázatot: 852 ezer aranyat költött 1519-ben a spanyol király, (Habsburg) Károly német-római császárrá választására, azaz a német választófejedelmek lefizetésére. A „napnyugat történelmében kereskedő ilyen mértékben még sohasem befolyásolta a politika menetét. Jakobot a pénzügyi mutatvány Európa titkos urává tette, a csúcsról azonban minden út már csak egy irányba vezetett: lefelé. Dinasztiájának sorsa ettől kezdve visszavonhatatlanul a Habsburgokéhoz kötődött” – írja róluk Günter Ogger.

Amikor a császárként az V. Károly nevet viselő uralkodó fia, II. Fülöp spanyol király 1557-ben a világtörténelem első hivatalos

JAKOB FUGGER

Eltoli – csodaló vagy csodatulajdonos?

Szemere Miklós zárkózott, titokzatos ember volt. Személye körül számos legenda szövődött, még Krúdy

Gyulát is megihlette a szerencsejátékos diplomata, illetve milliomos politikus. Minthogy zárkózott ember volt, így kevés megbízható adatunk van róla. Krúdy is ellentmondásosan emlékszik rá. Az Álmoskönyvben így írt Szemeréről: „volt egy versenylova, Eltolinak nevezték, és a paripák váltakozó szerencséjével futkározott a gyepen (…) ezért különös jóindulattal bánt lovával. Gyakran meglátogatta őt istállójában… A lovászok, lóvakarók és más babonás emberek megesküdtek arra, hogy Szemere Miklós beszélgetni szokott a lovával. A ló hűségesen válaszolt a hozzá intézett kérdésekre, és ezért nem akadt senki az istállóban, aki Eltoli abrakját el merte volna lopni.”

Kevésbé volt „szerencsés alkat” Eltoli zsokéja, az angol Cleminson, aki italozásai mellett arról volt nevezetes, hogy egy nő miatt eladósodott. Szemere megígérte neki, hogy ha a sorsdöntő, augusztus 20-i versenyre józan lesz, kifizeti tartozásait, cserébe viszont néhány nappal az esemény előtt bezáratta egy szállodai szobába. Így is csak szerelme nevének emlegetésével sikerült megakadályozni, hogy az ablakon kimászva be ne vegye magát a legközelebbi kocsmába. Krúdy szerint Szemere a csőd közelében járt, és ezért felrakta mindenét a „csodalóra”: „Még az inggombjait is eladta, mert azok gyémántból voltak.” Szemere mindenütt, ahol fogadni lehetett, megfogadta Eltoli győzelmét

a Szent István-díjban. „Az egész Szemere-vagyon volt a négy patájára bízva. (…) A pisztoly ott feszült gazdája zsebében; amely pisztollyal tán a gazda őt magát is kivégzi, ha csalódna lovában.” De egyikőjük sem okozott csalódást és ezen a napon lett Szemere Miklós az ország egyik leggazdagabb embere. Kellér Andor magyarázata kevésbé volt meseszerű. Egy kortársat is idéz, aki szerint „az egyetlen úr, aki a Nemzeti Kaszinóban soha egy percig nem tartozott, az Szemere Miklós volt”. Krúdyval ellentétben azt írja, hogy Szemere nem akarta az anyai örökségét sem eljátszani. Éppenhogy azt mondta az anyjának: ha mindent elvesztenek – mert tényleg egy lóra tett fel mindent –, akkor a berzéki családi birtokra vonulnak vissza majd. Eltoli sem volt „szuperló”, különben nem lehetett volna nagy oddsszal fogadni rá. Valószínűleg úgy vélték, hogy egyszer képes lehet megverni Ignácot, a nagy esélyest, Üchtritz báró lovát. Cleminsont pedig nem azért zárta el a külvilágtól a verseny előtt, mert az iszákos volt (bár lehetett az is), hanem mert Szemere nem bízott benne. Attól tartott, hogy az angolszász trénerek, zsokék, akik a korabeli magyar lóversenyzést fellendítették, képesek lehetnek egymás közt manipulálni a versenyek végkimenetelét. Az viszont igaz, hogy Szemere motiválta a győzelemre a zsokéját: ezer fontot ajánlott Cleminsonnak, aki elképesztő hajrát vágott ki a verseny végén – és nyert. Szemere azonban nem ettől lett gazdag, hanem a már említett kártyajátszma miatt, amiből Pestszentlőrinc jelentős részét megvásárolta és felparcelláztatta, majd óriási haszonnal eladta.

fortepan/Mátyásfalvi János

államcsődjébe kormányozta országát, az a Fuggerek sorsát is megpecsételte. Ezután még két spanyol krach következett 1575-ben és az 1607-ben, utóbbi a Fuggerek 3,25 millió dukátját tette semmivé. Octavio Centurione genovai bankár 1630-ban azt állította: a Fuggerek gazdagsága már csak „merő képzelgés”. Bernt Engelmann német író és újságíró szerint a Habsburgok spanyol és osztrák ága összesen hétmillió aranydukáttal tartozott a Fuggereknek a sorozatos csődök végeredményeként. Ha ezt kamatos kamattal felszámították volna, akkor Engelmann 1963-as könyvének (Barátaim a milliomosok) megjelenésekor a Habsburgok százezermilliárd dollárral tartoztak volna az augsburgi családnak. Más számítások szerint „Jakob, a Gazdag” vagyona a csúcson 300 milliárd mai dollárnak felelt volna meg. Ebből az 1960-as évekre nem sok maradt: a család feje, Joseph Ernst Fugger von Glött zu Kirchheim herceg

Egy milliomos, aki nem ment csődbe, mégis elveszett a vagyona

Nemes Marcell az I. világháború előtti Budapest legendás alakja volt. Klein Mózesként mint kávéházi énekes kezdte a pályáját, utána portrérajzoló lett, majd hirtelen nagy ugrással már műgyűjtő milliomosként és mecénásként vált ismertté. Nemcsak „az első millió” megszerzése bizonytalan, mint a legtöbb gazdag ember esetében, de az sem ismert, hogy később hogyan duplázta-triplázta meg a vagyonát. Még azt sem tudni, hogyan került egy vidéki rőfös üzletből Pestre a fiatalember, de az biztos, hogy

1883-ban már a fővárosban volt. Később szénkereskedelemmel foglalkozott, és 1904-től a Nemzeti Szalon kiállításain vásárolta a festményeket.

Az 1910-es években már saját müncheni és velencei palotájában látta vendégül ámuldozó magyar barátait. A Spanyolországon

kívüli legnagyobb El Grecogyűjteményt mondhatta magáénak, az 1911-ben Münchenben, a világhírű Alte Pinakothekban

bemutatott nyolc mestermű nagy

hatással volt a később világhírűvé vált festőcsoport, a Der Blaue Reiter művészeinek expreszszionizmusára is. A magyarok közül

Rippl-Rónai József alkotásait kedvelte leginkább – Nemes Marcell leghíresebb portréját ő festette meg. Rippl-Rónai

fortepan

NEMES MARCELL (RIPPL-RÓNAI JÓZSEF FESTMÉNYE, 1912)

1911-es kiállításán negyven olyan festményt mutattak be a közönségnek, amelyek Nemes tulajdonában voltak, ő azonban sosem csak magának tartotta meg csodálatos szerzeményeit. Több mint negyven képet adott a Szépművészeti Múzeumnak, 1911-ben pedig nyolcvan festménnyel megteremtette a Kecskeméti Képtár alapjait. De adományozott még a madridi Pradónak is, itthoni kulturális tevékenységéért pedig

1910-ben megkapta a „jánoshalmi” nemesi előnevet. Nemes módszere az volt, amit ma is követnek „profi”

műgyűjtők: kereskedők és marketingesek egy személyben. Saját kollekciójuk értékét is növelve utaztatják annak a festőnek a műveit, akinek nem lenne

pénze az alkotások népszerűsítésére (például RipplRónai). Vagy a művészettörténészek által újra felfedezett zseniknek a feledés homályába merült képeit mutatják be minél szélesebb közönségnek (például El Greco). Aztán pedig nagy haszonnal válnak meg a korábban sokkal kevesebbért megvett műtárgyaktól. El Greco kevésbé ismert, Spanyolországban olcsón kapható festményeit többek között Nemes Marcell vásárolta fel az Ibériai-félszigetet járva, és később ő ismertette meg az európai közönséggel az „egzaltált” stílusáról ismert görög származású festőgéniuszt. A gyűjtő emellett 1917-ben megvásárolta a Szentendre melletti Pap-szigetet, hogy ott (sikertelenül) művésztelepet létesítsen. Ingatlanokat vásárolt Németországban is: Münchenben házat vett, a környékbeli Starnbergi-tónál a tutzingi kastélyt szerezte meg, Garmisch-Partenkirchenben is volt egy vadászkastélya (ennek az Ukrajna elleni orosz háború kitörésekor az orosz milliárdos, Roman Abramovics volt a tulajdonosa). 1924-ben Nemes Marcell még a velencei Canale Grande mentén is vett egy palotát, amelyet 1945 után a dúsgazdag családból származó amerikai műgyűjtő, Peggy Guggenheim vásárolt meg – ma ez ad otthont a velencei Guggenheim Múzeumnak. Az 1929-es gazdasági világválság Nemest is utolérte, számos fontos alkotást el kellett adnia az amúgy is folyton cserélődő gyűjteményéből. Az igazi döbbenet viszont halála nagyközönséget és a szakértőket.

A művészettörténészek abban bíztak, hogy a fantasztikus Nemes-kollekció egyben marad, és az örökösök nélkül 1930-ban hirtelen elhunyt gyűjtőtől a magyar államra száll. Ám gyorsan kiderült, hogy Nemesnek óriási tartozásai voltak, így halála után a gyűjteményét és ingatlanjait is elárverezték, az általa megvett alkotások a világ nagy múzeumai és gyűjtői között szóródtak szét. Nemes váratlan halálával – egy operációt követő embólia miatt hunyt el – a csődöt elkerülte, ezért aztán vagyona csak a halála után foszlott szerteszét.

fortepan/Botár

abban a nevét is adó kirchheimi kastélyban fagyoskodott, ahol vendégül látta Engelmannt. Bár még mindig 150 millió márkás örökség fölött diszponált, ez nagyrészt alapítványokban és ingatlanokban befagyott-lekötött vagyontárgyakból állt. A bajor ElőAlpok hosszú tele alatt a kastély kerek kilencven lakóhelyiségéből mindössze hármat fűtöttek: a konyhát és két lakószobát. A herceg étrendje sem volt kevésbé megdöbbentő: „egy tányér gerslileves, savanyú vese, esetleg néhány újból átsütött burgonya az előző napi visszamaradtból, valamicske tejberizs vagy kompót”. A helyzet azóta javult ugyan, de a kirchheimi kastélyt továbbra sem használják teljes egészében, főleg a fűtési költségek miatt.

A politikai kockázatok következményeit a világtörténelem második leggazdagabb családjának tagjai, a Rothschildok is ismerik: a nagy gazdasági világválság idején, 1930-ban az akkori ausztriai kancellár kérésére vették át a csőd szélén álló legnagyobb ottani földhitelintézetet, ám ez a „rossz bank” végül zászlóshajójukat, az osztrák Creditanstalt Bankot is megroppantotta.

A család maradék osztrák vagyonát pedig Hitler zsarolta ki tőlük Ausztria 1938-as német megszállásakor. Később Franciaországban is hatalmasat buktak: az 1980-as évek elején a szocialista François Mitterrand köztársasági elnök programjában szerepelt a bankok államosításának lehetősége is. Politikai ellenfele ekkoriban a volt jobboldali köztársasági elnök, Georges Pompidou volt, aki

GAUTAM ADANI ÉS NARENDRA MODI

előzőleg a Banque Rothschild vezérigazgatói posztját töltötte be. Mitterrand-ék – más pénzintézetek mellett – 1982-ben államosították a párizsi Rothschild bankházat, és csak később került vissza a bejárat fölé a „ Rothschild et Associés Banque” elnevezés.

A politikai kockázatról sokat mesélhetne valószínűleg az indiai Gautam Adani is, aki 2023 januárjáig a világon a harmadik legvagyonosabb, Ázsiában pedig a leggazdagabb embernek számított. Februárban azonban pár nap alatt százmilliárd dollárral csökkent a cégcsoportjához tartozó vállalatok tőzsdei értéke. A börzén szereplő részvények átvilágítására specializálódott Hindenburg Research ugyanis január végén az Adani-részvények túlértékeltségére figyelmeztetett. A befektetők keze megremegett, és az indiai tőkepiaci hatóság is átfogó vizsgálatot indított. Adani infrastrukturális és energiaipari érdekeltségei folytán egyébként is szorosan kötődött az államhoz. „Földije”, a szintén Gudzsarát államból származó Narandra Modi miniszterelnök alighanem sokat tett azért, hogy Adaniék üzletileg megerősödjenek (furcsa körülmények között került a csoporthoz például egy repülőtér).

A legnagyobb vállalkozásokat tehát a világgazdasági válságok és a politikusok által jelentett kockázatok rendíthetik meg igazán. A mamutcégek veszteségeihez képest Gály Lajos, Józef Potocki vagy Montijo y Teba gróf bukásai elenyésző összegeket mozgattak meg –persze ez az egyéni tragédiáikat nem teszi kevésbé fájdalmassá.

• Szegő Iván Miklós

Válogatott irodalom: Kellér Andor.: A rulettkirály (1966) és Zöld gyep, zöld asztal (2001); F. Morton: A Rothschildok (2002); G. Ogger: A Fuggerek (1999); Szűcs

György: Nemes Marcell (1998); Wéber

Krisztina: „Ki volt Jánoshalmi Nemes Marcell?” (2013); Bacher-Tuli Andrea: A budapesti turf és közönsége a századfordulón (2005).

MEGSZÉPÍTI KÖRMEID

Növekedési kötvények, jelképes kamattal

ADÓSARISZTOKRATAKIBOCSÁTÓK

NINCS ÚJ A NAP ALATT – LEGALÁBBIS

MAGYARORSZÁGON. SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT

AZ AKKORI KORMÁNYZAT KEDVEZŐ

FELTÉTELEKKEL SEGÍTETT TEHETŐS

ADÓSOKNAK. MOST IS HASONLÓ TÖRTÉNT, AMIKOR A JEGYBANK ROPPANT ELŐNYÖS KONSTRUKCIÓVAL „NYÚLT A LEGNAGYOBB

CÉGEK HÓNA ALÁ”. TÁMOGATÁS VAGY BEFEKTETÉS? AZ IDŐ ELDÖNTI MAJD…

Inflációs időkben aranyat ér a hosszú, alacsony kamatú hitel. Ezt az alapvető igazságot már az első világháborút, illetve Trianont követő első nagy infláció idején is (1919–1924) jól ismerték a magyar gazdasági élet prominensei. Az első világháború előtt a jelzáloggal fedezett, általában ingatlanépítésre felvett hitelek futamideje rendre 65 év volt, a fix kamat pedig nemigen haladta meg az évi 6 százalékot. A korona inflációja idején mindenki megszabadult korábbi adósságától (az 1914ben még 1:1-ben váltott svájci frank 1924 decemberében 14 286 papírkoronát ért). Aki nem sietett, és kivárta az infláció mélyét, 1923-ban már egyhavi fizetésnek megfelelő összegből törleszthette egy mondjuk, 1913-ban felépített négyemeletes bérház fennálló adósságát.

Az aranydeviza-hitel sem megoldás

A bankok – már amelyik megmaradt – tanultak a történtekből. Az 1926 januárjában megjelent új pénz, a pengő idején (ez akkor 12 500 papírkoronát ért) már csak valorizált, sőt legtöbbször aranydeviza-alapú kölcsönt nyújtottak hosszabb távra. Amikor 1931 nyarán Budapestet is elérte az 1929 októberében New Yorkból indult gazdasági válság szele – sőt vihara –, nehéz helyzetbe kerültek az adósok, ám a kormány segített: hiába szerepelt minden kibocsátott aranydevizás kötvényen nagy betűkkel, hogy a kamatfizetés és a törlesztés aranydollárban vagy ugyancsak aranyhoz kötött fontban történik, a magyar állam felmentette ez alól az adósokat. Miközben a piaci kamatok két számjegyűvé váltak, a korábbi alacsony (általában 7 százalékos) kamatozású kötvénytartozásokat pengőben, változatlan kamattal lehetett fizetni, a bankok és főleg a külföldi kötvénytulajdonosok nagy bánatára… El is nevezte a köznyelv adósarisztokratáknak azokat, akik ennek az intézkedésnek köszönhetően menekültek meg a csődhelyzettől.

Menekülőút nagyvállalatoknak

Valami hasonló történik most is itthon – ha nem is a csődtől, de mindenesetre egy máskülönben sokkal nehezebb pénzügyi helyzettől menekülnek meg azok a nagyvállalatok, amelyek az elmúlt négy évben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem konvencionális monetáris politikájának köszönhetően a jelenlegi piaci kamatszint töredékéért jutottak általában tízéves futamidejű, nagy összegű kötvényhitelhez.

Hogy miként? Itt a konstrukció!

A Növekedési Kötvényprogram (NKP) 2019. július 1-jén indult. Az MNB vállalta, hogy először 300 milliárd, majd többszöri

keretemelés után 1550 milliárd forint értékben vesz meg vállalati kötvényeket, ha azok megütnek egy amúgy nem túl szigorú hitelminősítési küszöböt. Az MNB egy sorozatból maximum 70 százalékot vásárolt meg, emellett a maradék kötvénymennyiség piacra jutását is segítette. 2022 áprilisáig úgynevezett preferenciális betétként a megvásárolt kötvénymennyiséggel megegyező betétet helyezhettek el a bankok a jegybankban, amelyre gyakorlatilag kamatkiegészítést kaptak.

Az NKP keretében kibocsátott kötvényeket be kellett vezetni a 2015 vége óta 88 százalékban az MNB tulajdonában álló Budapesti Értéktőzsdére, az újonnan létrehozott Xbond kategóriába. Persze csak formálisan kerültek tőzsdére a vállalati kötvények, forgalom azóta sincs belőlük, ám a lépésnek egy haszna biztos van: a kibocsátóknak folyamatosan közzé kell tenniük éves, féléves mérlegüket és fontosabb híreiket.

Milliárdok multiknak is

A pénzeső 2019 ősze és 2022 tavasza között 87 hazai vállalatra hullott, ezek összesen 118 kötvénysorozatot bocsátottak ki. (Akadt

TŐZSDEI TÁRSASÁGOK

NKP-KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSAI

mint 70 milliárdot kibocsátó, korábbi hírek szerint a Polat család tulajdonában álló napelemcég, a PolSolar Zrt. pedig 6,8 százalékos kamattal.

Miért jó ez – nekik?

olyan cégcsoport, a Futureal, amelyik négyszer, hat másik szereplő pedig háromszor vont be így forrást.) Az NKP keretében összesen 2829 milliárd forint értékű kötvény került piacra, ez a 2021-es magyar GDP 5,2 százalékának felel meg. Ebből 1550 milliárd forintnyit az MNB vásárolt meg. A kibocsátások többsége 2021-re jutott, tavaly tavaszra 378 milliárd húzódott át.

A növekedési kötvények meglehetősen koncentráltan kerültek a legnagyobbakhoz. A teljes összeg 52 százaléka, 1460 milliárd forint a tizenöt legnagyobb kibocsátóra jut. A 87 cégből 13 részvényeit jegyzik a BÉT-en, ezekhez összesen 796 milliárd, leányvállalataikkal együtt számolva 846 milliárd forint került a programba.

Négy külföldi multi magyar leányához is eljutott a növekedési pénz. A Nestlé 115, a Flextronics 100, a tőzsdén lévő – de 62 százalékban a Deutsche Telekom tulajdonában álló – Magyar Telekom 70, a Mercedes 40 milliárd értékű kötvényt bocsátott ki, mind 2 százalék alatti hozamszinten. Sajátos módon, mondhatni kakukktojásként, egy állami nagyvállalat, az MVM is hozzájutott 55 milliárdnyi jegybanki támogatású forráshoz.

A kötvények többsége 3-3,5 százalék kamatot fizet, ám akadnak a magyar szuverén adósságénál jóval kedvezőbb feltételekkel kibocsátottak is, például a Richter 1,7 százalékos, a Mol egy alkalommal 1,1 százalékos hozam mellett tudott forrást bevonni. Akik a végére maradtak, már csak sokkal magasabb kamattal tudtak kötvényt eladni. A két utolsó közül a Caola 7,5 milliárdot 5,8 százalékos kamattal, a szokatlanul hosszú, 15 éves kötvényből nem kevesebb,

Nem kérdés, hogy előnyös NKP-s kibocsátónak lenni. De vajon miért? A 2023. januári 25,7 százalékos év/éves infláció, a tízéves magyar állampapír 8 százalékot meghaladó hozamszintje, az öt évre is legalább 15 százalékos banki vállalati hitelkamatok idején valóban adósarisztokratának számít az a nagyvállalat, amelyik 2030–2032-ig évi 3, rosszabb esetben 4 százalékra kapott fejlesztési pénzt. Bár a kötvények egy részét öt év után elkezdik törleszteni, sokat egy összegben, a végén kell visszafizetni. Ha egy 2021 elején kibocsátott tízéves, 3 százalékos kötvényt nézünk, és a 2021-es 7 százalékos, illetve a tavalyi 25 százalékos infláció után idénre (december/ december) 15, majd utána további hét évig csak 6 százalékos pénzromlással számolunk, a törlesztésig a halmozott infláció eléri a 230 százalékot. Vagyis: 100 megkapott forintra tíz év alatt mintegy 16 kibocsátáskori értékű forint kamatot kell fizetni, a végén viszont már csak 44 forintnak felel meg a visszafizetés. Egyszerűbben szólva, a megkapott összeg mintegy 40 százaléka a kibocsátó nyeresége lesz… A vesztes oldalon leginkább a jegybank áll, amely az 1550 miliárdos NKP-portfóliójára tíz évig kapja a piacit jóval alulmúló kamatokat, de hát a növekedés nincs ingyen…

Csúcstartó milliárdosok

Az NKP legnagyobb nyertese vitathatatlanul az utóbbi évek informatikai-távközlési kisgömböce, a Jászai Gellért többségi, illetve a német Rheinmetall hadiipari óriás kisebbségi tulajdonában lévő tőzsdei cég, a 4iG Nyrt., amely szédületes akvizíciós sorozatához (Antenna Hungária, Digi, Vodafone, albániai és montenegrói telekom) vette igénybe ezt az eszközt. 2021-ben 15,5 milliárd forintnyi kötvényt 2,9 százalékos, 2022 elején 370,7 milliárdot 6 százalékos kamattal bocsátott ki; a magasabb kamatszintnek köszönhetően itt a jegybankon kívüli vevők is aktívak voltak.

Jóval olcsóbban (átlagosan 3 százalékos kamattal), de csak feleekkora, 138 milliárd forintos forráshoz jutott a Mészáros Lőrinc ellenőrzése alatt álló Opus-csoport; két kötvényt (68 milliárd) a tőzsdén szereplő Opus Global, egy másikat (50 milliárd) a felerészben „opusos”, felerészben Mészáros közvetlen tulajdonában álló Tigáz bocsátott ki.

A leggazdagabb magyarok élbolyához tartozó szereplők tőzsdén kívüli cégei is bőven merítettek a kötvényes forrásból. A legtöbb, négy kibocsátásban Futó Péter és Futó Gábor Futurealcsoportjának jutott, az összesen mintegy 118 milliárd forintban

Növekedési kötvényből OTP- és Mol-részvényeket

FEJENKÉNT 150 MILLIÓS HITEL A DOLGOZÓKNAK

A növekedési kötvényekből nemcsak a nagyobb cégeknek, de az OTP-, illetve a Mol-csoport dolgozóinak, különösen a cégek vezetőinek is jutott bőséggel. 2021 őszén előbb az OTP Banknál, majd néhány héttel később a Molnál alakult meg a Különleges Munkavállalói Program (KMRP) szervezete, mindkét helyen azonnal megkettőzve. A tőzsde kötvénylistáján, ahol a hivatalosan bevezetett, de a parketten persze soha meg nem forduló növekedési kötvények kibocsátói szerepelnek, olvashatók az OTP KMRP I. és II., illetve a Mol KMRP I. és II. kötvények kibocsátási tájékoztatói. (Még mondja valaki, hogy nem hasznos a tőzsdei nyilvánosság…) Ezekből kiderül, hogy a két nagy cégcsoport dolgozói szervezeteihez összesen 360 milliárd forintnyi kötvényforrás került, aminek mintegy 70 százalékát a jegybank jegyezte le. (Ez fejenként átlagosan körülbelül 150 millió forint értékű kötvényt jelent.). Hogy miért kellett egyszerre megduplázni a kibocsátásokat? Azért, mert az MNB a növekedési kötvények egy-egy sorozatából maximum 100 milliárd forint értékben jegyezhet – ha két ugyanolyan KMRP-szervezet bocsát ki kötvényt (mindkettő ugyanakkora, ugyanazon tagokkal), máris betartható ez a feltétel…

Az OTP-csoport 1300 dolgozója 20 milliárd, a Mol munkavállalói 16 milliárd forinttal alapították meg saját KMRP-szervezeteiket.

Az OTP-s szervezetek 200 milliárd, a molosok 160 milliárd forintnyi (4,5, illetve 4,95 százalékos kamatozású) tízéves kötvényt bocsátottak ki. A saját tőkét mind a négy szervezet állampapírba fektette, ezek hozama, továbbá az OTP-közgyűlés által megszavazott évi 5 milliárd, illetve a Mol-közgyűlés által megszavazott évi 4 milliárd forintos támogatás teszi lehetővé, hogy a kamatok kifizetésével ne legyen gond. A kötvényekből befolyt pénzből az OTP-szervezetek 12,3 millió, a Mol-szervezetek 65 millió részvényt vettek saját társaságuktól, valamivel 16 ezer, illetve 2400 forint feletti árfolyamon, 2021 novemberében, illetve 2022 januárjában. Mivel a dolgozók, illetve a középvezetők mindkét tőzsdei blue chip esetén elég óvatosan fektettek a KMRP-kbe (tíz év elég hosszú idő, ráadásul a tőke el is veszhet, ha leteltével nem lesz magasabb az OTP-, illetve a Mol-részvények árfolyama), a befizetett összesen 36 milliárd forint nagyobbik részét a cégek felső vezetői adták össze. Így ők jutottak a tízszeres tőkeáttét csábító, de kockázatos lehetőségéhez. (Egy hagyományos tőkeáttételes tőzsdei ügyletben a veszteség a befektetett tőke sokszorosa is lehet, itt azonban a beépitett biztosítékoknak köszönhetően legfeljebb a tőkét kockáztatják, a KMRP csődje esetén nem kell további összegeket befizetni.)

Az eddigi tapasztalatok eléggé vegyesek. Az OTP tavalyi osztalékából és a támogatásból kitelt a kötvények 9 milliárd forintos, a kötvényekre érvényes állami banki garancia 1,5 milliárd forintos díja, ám a részvények március végén 6000 forinttal kevesebbet értek, mint vásárláskor, így a két KMRP-szervezet együttes vesztesége 74 milliárd forint volt. Az idei 3,7 milliárdos osztalék és a támogatás éppen elég az idei kamatokra. A Mol dolgozói – még inkább a csoport legfelsőbb vezetői – viszont igazán szerencsések: az összesen 9,2 milliárd forintnyi kamat, illetve garanciadíj kifizetése után a 19,5 milliárdos osztalékból és 4 milliárdos támogatásból 10 milliárd megmaradt, ráadásul idén március végén a részvény is darabonként 160 forinttal (összesen 10 milliárddal) többet ért, mint vételkor. A részvényekre idén a KMRP-szervezetek további 23 miliárdos osztalékot kapnak, igy a támogatást és a fizetendő kamatot figyelembe véve év végén már mintegy 30 milliárd forint lesz a kasszában.

a csoporthoz tartozó Cordia 40 milliárdos kibocsátása is benne van. Nem sokkal marad el Futóéktól a felerészben Garancsi István, felerészben pedig Scheer Sándor tulajdonában álló Market Építő Zrt. sem. Az építőipari csoport egy hétéves és egy tízéves kötvényt bocsátott ki 42 milliárd forint értékben 2,7 százalékos kamattal, de a tulajdonában álló, egyebek között a Mol-tornyot építő ingatlanfejlesztő cég, a Kopaszi Gát Zrt. is befért még a keretbe, 34,5 milliárddal. (Igaz, ez utóbbi 5,75 százalékos kamattal bocsátott ki kötvényt, mivel már 2022 januárjában jutott el odáig.) Teljes egészében Scheer tulajdonában áll a magyarországi McDonald’s éttermeket birtokló Progress Étteremhálózat Kft., amely 33 milliárdhoz jutott, így a Garancsi–Scheer páros összesen 110 milliárd forinttal került a második helyre.

Őket a Barabás fivérek tulajdonában álló energiaital-gyártó cég, a Hell követi, két kibocsátásban mintegy 97 milliárddal, 3 százalékos kamat mellett. A Lakatos Benjaminhoz köthető METcsoport napelemes fejlesztésre bocsátott ki 2021 decemberében 4,4 százalékos hozamszinten 64,8 milliárd forint névértékű, 62 milliárd forint árfolyamértékű kötvényt.

Veres Tibor Wing holdingja 54,7 milliárd, a többségi tulajdonában álló, de tőzsdén szereplő AutoWallis Nyrt. két részletben 9,6 milliárd, a szintén tőzsdei energiacég, a kibocsátás idején 62 százalékban a Veres-csoport által birtokolt, azóta a Mol, valamint Jellinek Dániel és Tiborcz István érdekeltségébe kerülő Alteo Nyrt. 12,4 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki, ugyancsak két részletben.

A maradék sem kispályás

Leisztinger Tamás Forrás Nyrt.-je 21,2 milliárdos, 3,25 százalékos kamatozású kötvényt adott el, Tibor Dávid és Ács Balázs Masterplastja 15 milliárdos, átlagosan alig 2,5 százalékos költségű forráshoz jutott. A Dymschiz fivérek ellenőrzése alatt álló, ugyancsak tőzsdei Duna House Holding Nyrt. (DH) két részletben 12,6 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki, az egyiket 3, a másikat 4,5 százalékos kamattal. Ezek egy olasz hitelközvetítő cég felvásárlását is finanszírozták, amely most a DH nyereségének nagyobbik részét adja.

Két, inkább csak jelképesen tőzsdei cég, az ingatlanokkal foglalkozó, ráadásul egymást is tulajdonló SunDell Estate Nyrt. és a GOPD Nyrt. is szerepel a kötvénykibocsátók között.

A Piukovics testvérek kezében lévő, közkézhányaddal szinte nem is rendelkező társaságok összesen 11 milliárdnyi kötvényt bocsátottak ki, 4,4 százalékos átlagos hozamszinten.

A tőzsdén kívüli, de tulajdonosuk miatt ismertebb kibocsátók közé tartozik a kormányzati körökkel hagyományosan jó kapcsolatot ápoló milliárdos, Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt Zrt. (még 2019 októberében az elsők között bocsátott ki 30 milliárdot 2,99 százalékos kamat mellett), illetve a Bárány család Baromfi-Coop Kft.-je (28,5 milliárdos kibocsátással). Nem sokkal maradt el ettől Csányi Sándor húsipari óriáscége, a szegedi Pick Zrt. sem, amely 27 milliárdos kötvényét kifejezetten alacsony, 2 százalékos kamat mellett tudta eladni.

A közepes méretű kibocsátók közé tartozik a B+N Referencia Zrt. (Kis-Szölgyémy Ferenc állami megrendelésekkel ellátott takarítócége), amely 13,2 milliárdos forráshoz jutott 3,5 százalékos kamat mellett, és Szeivolt István Épkar Zrt.-je, amely 11 milliárd kötvényt bocsátott ki 3 százalékon. De jutott a politikától távolabb álló, több évtizedes múltra visszatekintő magáncégeknek is: a Vajda-Papír 11,7 milliárd, a Caola 7,5 milliárd forint értékű kötvényt bocsátott ki.

Tavalyi listánkban szerepelt először Lugos Roland, a napelemek telepítésével foglalkozó Optimum Solar Zrt. tulajdonosa. A magyar piac mellett balkáni, sőt kazahsztáni terjeszkedést is tervező cég 2020-ban 6 milliárd forint értékben, 3 százalékos kamat mellett bocsátott ki növekedési kötvényeket, és tőzsdére lépést is tervezett, de valószínűleg túl magasra tette a lécet. 2022 áprilisában a Scope Ratings hitelminősítő ügynökség az Optimum Solar kötvényét B+-ból C kategóriába minősítette le, és csak a négy kötvénytulajdonosnak (MNB, OTP, MKB, Equilor Zrt.) köszönhette a kibocsátó, hogy nem borult meg. A tulajdonosok elálltak attól, hogy az eredetei feltételek szerint lejárttá tegyék a teljes adósságot, sőt, a reorganizáció érdekében többféle enyhítést, határidő-hosszabbítást is engedtek az Optimum Solarnak.

Itt a vége – hol a vége?

A hatalmas kötvényes pénzeső 55 százalékát a jegybank finanszírozta – a mérleg, vagyis hogy mennyire sikerült jövedelemnövelő beruházásokba fektetni a milliárdokat, majd 2030–2032 táján vonható meg. Addigra kiderül, mekkora kockázatot jelent nemzetgazdasági szinten, hogy a vállalati kötvények jelentős része szinte egyszerre jár le, és kiderül, hogy a jövő évtized elején a magyar bankrendszer mennyire tudja saját erőből refinanszírozni ezeket a hiteleket. Vagy éppen az akkori kormánynak kell majd újra az adósarisztokraták hóna alá nyúlnia…

• Korányi G. Tamás

HELYRERÁZÓDNAK A KOCKÁZAT–HOZAM ÖSSZEFÜGGÉSEK

৫ Mennyire forgatta fel a háborús környezet a privátbanki ügyfelek elvárásait?

Ez a háború sajnos túl nagy és túl közel van hozzánk ahhoz, hogy ne indítson el minden emberben alapvető gondolatokat. Ennek megfelelő módon természetesen átrajzolódtak az ügyfélelvárások, és most éppen a kockázatmentes irányok dominálnak, miközben taktikai alapú kockázatos eszközök is megjelennek az eszközszelekciókban. Mindeközben egyértelműen erősödött a földrajzi diverzifikáció iránti igény, csökkent a forint szerepe, és nagyobb likviditással is futunk.

৫ Egymást érik a valós vagy mesterséges pánikok a pénzpiacokon. Hogyan változott az ügyfelek viselkedése?

Igen, ha kicsit kinyitjuk a spektrumot, akkor azt láthatjuk, hogy a Covidokkal együtt már lassan négy éve tart egy pánikokkal, botrányokkal és háborúval terhelt rossz periódus. Minden arra mutat, hogy akár egy klasszikus hétéves mélyrepülés részesei is lehetünk, ami a sokéves

aranykorszak után talán nem is annyira váratlan. Aki azonban részese ennek, vagy most kezdi befektetői pályafutását, az bizonyára most sok kérdést tesz fel magában. Ilyenkor helyrerázódnak a kockázat–hozam összefüggések, arra is fény derül, hogy ki az, akinek való ez a szakterület, és ki az, akinek nem, és nem utolsósorban a befektetési bankárok segítő hozzáértése kézzelfoghatóbbá válik.

৫ Miben tud ilyenkor segíteni egy privátbankár? Tényleg tud olyan megoldásokat, amelyek nem érhetők el egy internetes kereséssel?

A keretek definiálása és tartása, az összefüggések feltárása, nem utolsósorban pedig a kivételes lehetőségek megragadása feltétlenül olyan emberi hozzáadott érték, amire nekem eddig még nem sikerült hasznos eredményt produkáló internetes keresést indítani. A keretekre azért van szükség, mert néhány emberi jellemző, mint például a pánik, könynyen felboríthatja az alapstratégiát.

Az sosem jó, amikor a befektetés játékszenvedélybe csúszik át, és adott esetben

kontrollálatlan spekulációk veszik át a fundamentális gondolkodás helyét. Az összefüggéseket is jó látni, mert már számtalanszor tapasztalhattuk, hogy egy-egy gazdasági esemény kapcsán sokszor teljesen más irányt vesz egy részvény vagy egy deviza árfolyama, mint előzetesen gondoltuk. A kivételes lehetőségek pedig azért kivételesek, mert nem mindenki számára triviálisan elérhetők, következésképpen nem baj, ha van egy élő hang, akinek pont az a feladata, hogy ezekre proaktívan felhívja a figyelmet.

৫ Önök milyen típusú stratégiákat látnak most a piacon? Több az óvatos, kockázatkerülő ügyfél, aki a biztosra megy, vagy a bátrak és sokat kockáztatók vannak túlsúlyban?

Megítélésem szerint a kockázatkerülő habitus dominál jelenleg, ami természetes is – az ismert környezetben. Aztán persze hogy ki mit gondol kockázatmentesnek, az megérne egy külön vitát, de ettől még tény, hogy az infláció megjelenésével és a kamatkörnyezet berobbanásával ismét sokan keresik az állami és a vállalati

kötvényeket, a jelentős árfolyamesést elszenvedő részvényeket és a tekintélyes kifizetéseket ígérő, korábban kibocsátott strukturált termékeket. Mások változatlanul az ingatlanpiacban hisznek, sok esetben nem is Magyarországon, hanem távolabb a háborútól, amely szintén logikus stratégia, de költséges sportág.

৫ Magyarországon mennyire alakult ki a privátbanki kultúra? Büszkék az ügyfelek a vagyonukra, vagy éppen ellenkezőleg, inkább elrejteni próbálják a kíváncsi szemek elől? Én azt vallom, és az ügyfelek túlnyomó többségénél azt is tapasztalom, hogy az üres, öncélú magamutogatás egyáltalán nem jellemző. Nem azt mondom, hogy nem létező kategória, de aki így tesz, az jellemzően nem privátbanki ügyfél. Fontos megjegyeznem, hogy ez így van minden más országban is, nem magyar specifikumról beszélünk. A privátbanki archetípust tehát nem a durrogó kipufogójú, világító alvázú autók környékén kell keresni – amelyeket

aztán vissza is visznek hétfőn a kölcsönzőbe –, hanem sokkal inkább az igényes gasztronómia, a szép épített környezet, a kultúrafogyasztás, a felelősségteljes gondolkodás és a világ iránti kíváncsiság az, amely kohéziót alkot és rendező elvként azonosítható.

৫ Van ideje most bárkinek is foglalkozni a generációváltás kérdésével? Hogyne! Éppen az imént hivatkoztam, hogy a felelős gondolkodás szinte minden privátbanki ügyfél fókuszában ott van, hiszen senki sem szeretné gondozatlanul hagyni azt, amit előteremtett. Legyen az család, vállalkozás, egészség, természet, kapcsolati háló, vagyon vagy akár jólét; az ügyfeleknek muszáj a jövő eseményeivel is foglalkozni, hogy minden rendezett maradhasson. A szomorú tapasztalat az, hogy szinte semmi nem rendeződik magától olyan kívánatos módon, mint ahogyan azt előzetesen terveztük, következésképpen indokolt és helyes is minden, a cél elérését segítő aktivitás.

৫ Nagyon eltérő megoldásokat kínálnak az egyes szolgáltatók, mi a különbség egy itthoni és egy külföldi privátbank között?

A legnagyobb különbséget én az ügyfelek aktivitásában látom. Nyugaton inkább az a jellemző, hogy az ügyfelek vesznek egy aktívan (vagy éppen passzívan) kezelt kész értékpapír-portfóliót, kifizetnek egy éves díjat, majd időről időre ránéznek a teljesítményre. A vagyon értéken tartása tehát az alapvető cél. A volt keleti blokkban ennek az eljárásnak szinte minden pontja elképzelhetetlen. Minden egyes pozíció egyeztetésre kerül, a tranzakciókhoz az ügyfelek jóváhagyása szükséges, a költségek esetlegesek, és mindent meghatároz a teljesítmény. Az ügyfeleink tehát a vagyoni háttér aktív építőelemeként tekintenek a pozícióikra. Egyik sem jobb vagy rosszabb stratégia a másiknál, de munkaszervezési szempontból a mi gyakorlatunknak mindenképpen erőssége, hogy valódi pénzügyi szakembereket képezünk és alkalmazunk, hogy hasznos és eredményes párbeszédeket tudjanak folytatni az ügyfelekkel.

Interjú Bálint Attilával, a Raiffeisen Bank

privátbanki üzletágának vezetőjével

Az új generációk számára kitapostuk az utat…

GENERÁCIÓVÁLTÁS A GYAKORLATBAN

HOSSZÚ IDEIG NEM VOLT KIEMELT

TÉMA A MAGYAR ÜZLETI ÉLETBEN

A GENERÁCIÓVÁLTÁS. DE AHOGY

A RENDSZERVÁLTÁSKORI KEZDŐ

CÉGTULAJDONOSOK ELÉRTÉK

A NYUGDÍJASKORT, EZ HIRTELEN

MEGVÁLTOZOTT ÉS NAGYON FONTOS MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁVÁ VÁLT.

ÍGY VAN EZ SZÍJJ LÁSZLÓ ESETÉBEN IS, AKIT A GENERÁCIÓVÁLTÁS

PROBLÉMÁIRÓL KÉRDEZTÜNK.

৫ Mikor kezdett el foglalkozni a céges vagyon átörökítésével?

Az első vállalkozásom a rendszerváltással egy időben jött létre: az első adandó alkalmat megragadtuk, amikor már lehetőségünk volt a gazdasági önállóság megteremtésére. Abban az időszakban még senki sem gondolt az utódlással kapcsolatos problémákra, hiszen kortársaimmal mi voltunk a rendszerváltás utáni első olyan generáció, amely önálló egzisztenciát teremthetett magának, vállalva annak minden kockázatát. Cégcsoportunk fejlődésével, a termelési volumen folyamatos növekedésével és a vészesen közelgő nyugdíjkorhatárral párhuzamosan fokozatosan érett meg bennem a gondolat, hogy lépéseket kell tennem a generációváltás, a vállalkozáscsoport értékének megőrzése érdekében.

৫ Ön mára számos jelentős vállalkozás mellett a hazai mélyépítési ipar piacvezetőjének számító Duna-csoportnak és például a 35 éves magyarországi autópálya-koncesszióért felerészben felelős alapok kezelőjének is a tulajdonosa. Milyen vállalati struktúrát tart megfelelőnek?

Mind az építőipari fő profilunk, mind pedig az egyéb, köztük a pénzügyi vállalkozásaink tekintetében törekszünk arra, hogy hatékony, versenyképes irányítási struktúrában működjünk. Ehhez igyekszünk a cégcsoport tagjaiból funkcionális és hierarchikus szerkezetet építeni. Olyan vállalati struktúrát létrehozni, amely jól tükrözi és segíti az egyes értékteremtő folyamatokat mind az építőipar mint fő tevékenységünk, mind pedig az egyéb ágazatok tekintetében.

৫ A Duna-csoportnál milyen fejlesztési politikát folytatott annak érdekében, hogy a létrejött vagyon önfenntartón működhessen, akár több generáción keresztül?

Azt tapasztaltam, hogy a közép-kelet-európai országokban az építőiparban, azon belül a Duna-csoport által képviselt mélyépítési iparágban, rendkívül jelentős tényező a munkaellátottság hullámzása. A mélyépítési piacnak mindenhol a világon vannak jobb és rosszabb évei, amit leginkább az adott ország gazdasági ereje, a fejlődési pályán éppen betöltött pozíciója, trendje határoz meg.

Több évtizede figyelem, hogy a közép-kelet-európai országok e téren messze nem mozognak együtt. Így fordulhat elő, hogy egyszer az egyik országban van fejlesztési dömping, máskor máshol. Ezért a kétezres évek közepétől arra törekedtem, hogy minél több országban legyünk egyszerre jelen. Közismert a közép-kelet-európai terjeszkedésünk, de működik GED-Africa néven projektünk Kongóban és Zambiában, valamint számos további akvizíción dolgozunk napjainkban. Azt gondolom, annak, hogy egy mélyépítő társaság önfenntartón legyen képes működni több generáción keresztül, az egyik legfontosabb feltétele az, hogy minél több országban legyen aktív piaci szereplő, akár operatív, akár befektetői szerepkörben.

৫ Mássza meg a lépcsőfokokat, és raktárosból legyen vezérigazgató! – érvelnek egyesek, míg mások a „mély vízbe dobás” mellett állnak ki. Melyiket tartja jobbnak? És ön melyik mellett döntött?

A Duna-csoportban – ahol mára több mint kétezer munkatársam működik közre – a tulajdonosi döntéseim során igyekszem folyamatosan betekintést adni a gyermekeimnek annak érdekében, hogy a szükséges időre megfelelő döntéshozói rutinra tegyenek szert. Ugyanakkor elvárom azt is, hogy mélységükben értsék a folyamatokat, ne legyenek túl messze a termelési, értékteremtési folyamatoktól, ezért lelkesen próbálom beavatni őket a különböző működési részletekbe. Szerencsére ebben a kollégáim is partnereim, mondhatom, hogy a család együtt él a vállalkozáscsoporttal, utódaim majd támogatást találnak ebben a segítő szándékú közegben.

A jó gyakorlat példamutató lehet. Van olyan generációváltás itthon, amit példaként állítana nemzedékének tagjai elé?

Természetesen ismerek számos nagyon szép példát, de sajnos a statisztikák szerint az első generációváltás a vállalkozások nagy százalékában sikertelen, aminek az okai sokfélék lehetnek, ám a végeredmény ugyanaz: megszűnés, vagy jobb esetben eladás. Utóbbi esetre egészen közelről láthattam példát, amikor 2008-ban sikeres ajánlatot tudtunk adni a nálunk jóval nagyobb Hódút Kft. megvásárlására, mert a társaság tulajdonosai – részben a generációváltás megoldatlansága okán – az eladás mellett döntöttek.

৫ Családi alkotmány, vagyonkezelő szervezet, speciális tanácsadás – néhány eszköz, amit a közelmúltban vezettek be. Melyiket alkalmazza a Szíjj család?

A hazai jogrendszer 2014 óta ad lehetőséget arra, hogy ezen alternatívák közül válasszanak a társaságok tulajdonosai. A Duna-csoport az elmúlt 35 évben folyamatosan növekvő vállalkozáscsoport, így mi összevontan használjuk ezeket a lehetőségeket. Persze még nem járunk a feladat végén, de mára, többéves tervezés és előkészítés

után, kimondhatom, hogy rendelkezésünkre áll a szükséges pénzügyi és jogi eszköztár családunk örökösödési kultúrájának megteremtéséhez.

৫ Az „örökmozgó” üzletemberek soha nem képesek hátrébb lépni – ön is ilyennek tartja magát? Egyáltalán, miben és hogyan tud/szeretne hátrébb lépni?

Azt gondolom, minden társaság életét alapvetően meghatározza az alapító. Magyarországon a rendszerváltás után természetes volt, hogy a tulajdonosi szerepkörrel felvállaltuk az ügyvezetői feladatokat is. Jó tíz éve annak, hogy például a Duna-csoport zászlóshajójának számító Duna Aszfalt Zrt.-nél az első számú vezető szerepét átadtam, így tulajdonosként kisebb beleszólásom van a napi üzletmenetbe, inkább a stratégiai döntésekre koncentrálhatok.

Természetesen, mint korábbi operatív vezetőnek, a kollégáim sok esetben kikérik még a véleményem, viszont mára a különböző menedzsmentek hoznak felelős döntéseket a cégeimnél. Az időmet arra fordítom, hogy a vállalatcsoport és a befektetéseim koordinálását végezzem. Így, ha tetszik, már jó ideje hátraléptem.

érvényesülésre. Azt gondolom, a mi generációnk feladata egy inspiráló környezet kialakítása annak érdekében, hogy a jövő generációi számára érdemes legyen hosszú távon elköteleződni vállalatunkhoz, szeretett szakmánkhoz.

৫ Ön szerint mivel tud leginkább hozzájárulni az új generációk sikeréhez?

Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy a rendszerváltás generációjának páratlan kihívással kellett megküzdenie: a szocialista gazdasági rendszer után fel kellett építeni az önállóan gazdálkodó cégeket, el kellett érni a biztonságos működést, manapság pedig gondoskodni kell a több nemzedékre kiterjedő utódlás jogi és pénzügyi kereteiről. Az új generációk számára kitapostuk az utat – persze a jelenlegi fejlett pénzügyi, szakmai, jogi keretek között más kihívásokkal kell hogy megküzdjenek. Az én feladatom, hogy lehetőséget teremtsek az utódaimnak, hogy ezeket a feladatokat az évtizedek alatt felépített vállalati kultúrára, szakmai színvonalra mint pillérekre támaszkodva jobb eséllyel végezhessék el, feleljenek meg a modern gazdaság új kihívásainak.

৫ A mai magyar gazdaság korszerűsítésében-átalakításában hogyan vehet részt az új generációs cégtulajdonos-réteg – és melyik korosztály az, amelyiktől áttörést, új gondolatokat várhatunk?

Minden generáció eddig is kitermelt magából számtalan korszakalkotó vagy legalábbis a fejlődést elősegítő ötletet, amellyel a társaságok hatékonyságát növelni lehetett, szerintem ez a jövendő generációkra még inkább jellemző lesz. Az oktatás fejlődése mindannyiunk, így a cégcsoportunk szívügye is, igyekszünk a fiataljainkat hasznos szakmai tapasztalatokkal segíteni, például az általunk szervezett rendszeres szabadegyetem és a duális képzésekben való részvétel keretében. A műszaki terület vonatkozásában is elmondható, hogy a mély szakmai ismeret megszerzéséhez évtizedek kellenek, ugyanakkor a fiatalokban sokszor önmagamat látom, jó értelemben véve sikerre éhesen keresik a lehetőséget a fejlődésre,

৫ Van-e építőipar-specifikus generációváltás? S ha van, milyen jegyeket visel?

A digitalizáció térhódítása szinte minden iparágat átalakított és folyamatosan alakít. Bevallom, álmomban nem gondoltam a nyolcvanas években, hogy az építőipart a technológiai fejlődés és a digitalizációs kultúra ilyen mértékben fogja befolyásolni. A Duna-csoport esetében is kijelenthető, hogy az új generációk számára is fontos lesz a digitalizáció fejlesztése. Cégcsoportunk fejlett digitális kultúrájának kialakításáért rengeteget tettünk, a 21. század építőiparát jelentő BIM rendszert használjuk, és élvezzük az előnyeit. Meggyőződésem, hogy az új tudásból, módszerből és az évtizedek alatt felhalmozott szakmai tapasztalatokból létrejött ötvözet elég erős alapot biztosít a hosszú távú piaci sikerekhez. Ehhez azonban fontos a régi és az új generációk közötti tudástranszfer, amely a generációk együttműködését igényli.

Nagy Mihály/magyarepitok.hu

EGÉSZSÉGÜGYI, GEOPOLITIKAI, PIACI, MONETÁRIS SZEMPONTBÓL EGYARÁNT

TERHES, KIHÍVÁSOKKAL TELI ÉVEKEN VAGYUNK

TÚL. A JELENTŐS VAGYONNAL RENDELKEZŐK

(ANGOLSZÁSZ TERMINOLÓGIÁBAN AFFLUENS, ILLETVE 1 MILLIÓ DOLLÁR VAGY EURÓ LIKVID

MEGTAKARÍTÁS FELETT „HIGH NET WORTH

INDIVIDUAL”, HNWI) VISZONYLAG GYORSAN

ALKALMAZKODTAK AZ ÚJ HELYZETHEZ.

MINT AHOGY AZ ŐKET KISZOLGÁLÓ

VAGYONKEZELŐ SZEKTOR IS: FELGYORSULT

A DIGITALIZÁCIÓ, FELÉRTÉKELŐDTEK

A SOKAT LÁTOTT, TAPASZTALT

BANKÁROK. VÉGEREDMÉNYBEN MINDENKI

NYERT A LAVINASZERŰ VÁLTOZÁSOKON

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MÁTRIXBAN, MIKÖZBEN

RENGETEG TANULSÁGGAL ÉS TUDÁSSAL

SZOLGÁLT AZ ELMÚLT HÁROM ÉV.

Már éppen lenyugodtak volna a kedélyek két év turbulens koronavírus-időszak után, mire a tengerentúl mellett Európába is megérkezett az infláció. Oroszország megtámadta Ukrajnát, a tőzsdéken hullámvasútra kerültek az árfolyamok. Kitört egy energiaválság, elzárták az uniós pénzcsapot Magyarország felé, részben ennek köszönhetően tavaly ősszel siralmas negyedéve volt a forintnak is. Ám a számok mégis azt mutatják, hogy miután 2022 januárjában történelmi csúcsot döntött Magyarországon a lakosság nettó pénzügyi vagyona, 2022 végére is folytatódott a legfelső vagyoni réteg 2010 óta tartó gazdagodása. Igaz, a klas zszikus lakossági vagyont láthatóan megtépázta az infláció, de 2022 végére a módosabb szegmensek kezelt együttes vagyona már 8600 milliárd forintra rúgott. A legnagyobb összegű privátbanki ügyfélszámlák száma nagyságrendileg megegyezett a 2010-essel, ám a kezelt vagyon több mint háromszorosára, 2349 milliárdról 7400 milliárd forintra nőtt ez idő alatt. 2023ban a tőkepiacok stabilizálódásával újabb ezermilliárddal gyarapodhat ez a vagyontömeg.

Apák és fiúk: mihez kezdenek a vagyonnal a fiatal generációk?

Amelyből egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a fiatalabb korosztályok. A 2022 második félévében publikált Blochamps Youth Affluence Finance kutatás alapfelvetése, hogy bár a fiatalokból lesznek a következő évtizedek vásárlói, fogyasztói, munkavállalói, vezetői és családfenntartói, valójában nagyon keveset tudunk arról, mit gondolnak a megtakarítások és a pénzügyek világáról, mik is a valós befektetési preferenciáik. A feltörekvő új generációk erőteljesen stratégiai beállítottságú és modern értékrenddel rendelkeznek. Digitális bennszülöttek, akik ugyanúgy számítanak pénzügyi tanácsokra, mint az idősebbek, de azért másképpen. Egészen másképp viselkednek és gondolkodnak a pénzügyek területén, és minden másban is. Mások a tanulmányi prioritásaik, a kommunikációs felületeik vagy éppen a munkával kapcsolatos elvárásaik, mint a mai 30-40-es korosztálynak voltak ilyen idősen.

Míg az utóbbiak évtizedekre terveztek, a millenáris generáció, vagyis az ezredfordulósok, már csak maximum évekre. És ahogy a fiatalabbak lassan átveszik nemcsak a pénzügyekben, de az élet mind több területén az elöregedő generációk helyét, ez a fajta, a korábbiaktól eltérő életstratégia átalakítja majd a szolgáltatások piacának egyre szélesebb körét is. A „millenárisoknak” gyakran egészen más elképzeléseik vannak arról, hogy mit kezdjenek a pénzükkel vagy hol kezeljék befektetéseiket.

Külön figyelmet érdemel a generáció „elit csapata”, a külföldön tanuló magyar fiatalok egyre gyarapodó köre. Akikről eddig szinte alig tudtunk valamit, miközben Magyarországra gyakorolt szociális és gazdasági hatásuk 2005 óta egyre figyelemre méltóbb. Számuk az akkori 6300-ról mintegy 20 ezerre nőtt, azaz ma már százból nyolc 18–25 év közötti fiatal tanul külföldön – főként a jobb oktatási színvonal miatt. Mintegy 88 százalékuk már ma a felső-közép

PIACI RÉS KITÖLTÉSE 54%

ALKALMAZOTTI POZÍCIÓ ELKERÜLÉSE 19%

MEGGAZDAGODÁS LEHETŐSÉGE 19%

MEGFELELŐ ADÓZÁSI MÓD 8%

JOBB KARRIER LEHETŐSÉGEK, VERSENYKÉPESEBB FIZETÉS 32%

NYITOTT ÉS INNOVATÍV SZEMLÉLET 25%

NEMZETKÖZI JELENLÉT ÉS SOKRÉTŰ CÉLKÖZÖNSÉG 23%

KIHÍVÁSOKKAL ÉS FELELŐSSÉGGEL TELI MUNKAKÖRNYEZET 23%

JÓ MEGÍTÉLÉS ÉS HÍRNÉV 5%

Blochamps ADATkincstár WM & PRIVATE BANKING

vagy a középosztály tagjaként definiálja magát, azaz közülük kerülnek ki majd a következő évtizedek vagyonosai (és privátbanki ügyfelei) is.

A külföldön tanuló magyar diákokat több mint hétezer fős tagságával összefogó diákszervezet, a Hungarian Youth Association együttműködésében készült felmérés, a Youth Affluent Finance 2022 kutatás összegzéséből most először nyerhetünk mélyebb bepillantást godolkodásmódjukba, értékrendjükbe, döntéseikbe.

A kutatásból például kiderült, hogy mindössze negyedük térne vissza mindenképpen Magyarországra, ha végzett tanulmányaival.

További 50 százalék erre megfelelő munkakörülmények esetén lenne hajlandó, ami azt is jelenti, hogy a hazai munkaerőpiac szerepe jelentős lenne ennek a magasan képzett, nemzetközi látásmóddal rendelkező tízezres rétegnek a hazacsábításában.

Hogy mennyiért csábulnának el ezek a fiatalok? Külföldön havi nettó 1,1 millió, itthon viszont nettó 510 ezer forint kezdő fizetésre számítanak a kutatás szerint, öt év munkatapasztalat birtokában azonban már abban bíznak, hogy mai értéken 2,5 millió forintnak megfelelő összeget fognak keresni külföldi munkahelyükön.

Ezek a fiatalok a pénzügyi befektetésekről és a nyugdíjról is merőben mást gondolnak, mint szüleik. A felmérés alapján az öngondoskodás mindannyiuk számára prioritás, de a többség nem gondolkodik állami nyugdíjban. Sőt, arra számítanak, hogy még idősödő szüleikről is nekik kell majd gondoskodniuk. Nyugdíjas éveik egzisztenciális biztonságát pedig megtakarításaikkal alapoznák meg. A válaszadók 70 százaléka úgy számol, hogy mire visszavonul majd a munka világából, a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában már nem is fog működni. Mi több, jelentős részük megkérdőjelezi, egyáltalán lesz-e a mai értelemben vett nyugdíjrendszer. A külföldön tanuló diákok harmada ezért másfajta eszközökbe fekteti nyugdíjcélú megtakarításait, mint szüleik, és minden második közülük elmondása szerint már most rendelkezik öngondoskodási stratégiával.

Ha ez így van, az messze felülmúlja az idősebb generációk tudatossági szintjét, és komoly kihívások elé állítja a pénzügyi szolgáltatókat. Az érintettek közel egyharmada egyelőre online tanácsadó platformot használ pénzügyei intézésére, de a többség úgy véli, hogy 100 ezer euró vagyon felett mindenképpen prémium vagy privátbanki szakértők segítségére tart majd igényt. A fiatalok nagy többsége vonzónak tartja a kriptovalutákat, amelyek decentralizáltan és a politikától is függetlenül működnek, ám ennek ellenére 69 százalék mégsem fektetne pénzt ezekbe. És bár 80 százalékuk szerint korosztályukat a rövid távú befektetések jellemzik, 41 százalékuk mégis úgy gondolja, hogy megtakarítása legnagyobb részét ingatlanba fekteti majd. Pénzügyi döntéseiket többségében Reddit-, illetve Facebook-tippek, online brókercégek segítségével hozzák meg. Egyértelmű prioritás számukra az ESG, vagyis a fenntarthatósági szempontok érvényesítése a befektetések során. Tehát összességében jobban preferálják a digitális technológiát, kevésbé

bíznak a bevett üzleti modellekben és a pénzügyek intézésének hagyományos módszereiben, mint az idősebb generációk.

A jómódú fiatalok

A vagyonosodó fiatalok előretörése globálisan is egyre inkább szemmel látható trend. A millenárisok és a náluk is fiatalabb Z generáció tagjai külföldön is digitálisan képzettek, óvatosak, és kevésbé bíznak a pénzügyi szolgáltatások egészében. Készen állnak rá, hogy a digitális lehetőségek igénybevételével saját vagyont építsenek, ami világszerte drasztikusan meg fogja változtatni a pénzügyi szolgáltatók elsődleges ügyfélszemélyiségét, és így hatalmas változásokat kényszerít ki, nemcsak a banki marketingstratégiákban, hanem a szolgáltatói üzleti modellben is. De a nemzetközi kutatások azt is kiemelik, hogy a hagyományos, hierarchikus szolgáltató–ügyfél kapcsolat hasznos lehet a fiatalabbak megnyerésére, utólag hálásak is lesznek a régimódi figyelemért. Az 1990 után születettek generációs problémái jelentős mértékben abból fakadnak, amit kikövetelnek és könnyen meg is kapnak: nagyfokú szabadság, állandó impulzusáradat, mindig-mindenkor-mindenkivel partnerségi viszony, gyors és látványos felületes siker mindenben. Ha azonban valaki csak a saját komfortzónáján belül mozog és ezt meg is engedik, az korai kiégéshez, valamint motiváció- és bizalomvesztéshez vezethet.

A vagyonkezelő szolgáltatóknak meg kell küzdeniük a fiatalok „most és azonnal” mentalitásával. A mértéktartás és a szakértelem kellő tiszteletet parancsol és bizalmat épít – akár egy befektetés teljesítményéről, akár egy portfólió építéséről, akár piaci kereskedési reakciókról van szó –, és lehetővé teszi egy működőképes, mentori viszony kialakítását. Természetesen nagy kihívás egy olyan generációval elfogadtatni a kivárás képességét, amelyik hatalmas sebességgel éli az életét, amelyik mérték nélkül fogyaszt, amelyik online platformokba nőtt bele, ahol mindent egy kattintással megszerez és lecserél – ám ha sikerül megragadni és fenntartani a figyelmüket, akkor lojális és őszinte kapcsolat alakulhat ki velük.

Nemzetközi tanulmányok felhívják a figyelmet arra is, hogy fontos éreztetni a fiatalokkal a pénzügyi felelősségüket és azt is, hogy bizonyos erőfeszítéseket nekik is meg kell tenniük. Ha ez nincs meg, gyorsan kieshetnek a proaktív „tanuló” pozícióból. A feltörekvő fiatalokkal nemcsak akkor alakulhat ki jó viszony, kölcsönös elfogadás és bizalom, ha száz százalékban megfelel valaki az elvárásaiknak, hanem ha a hibákról és a várható nehézségekről is szó esik. Azaz, ha a fiatal folyamatosan tiszta képet kap arról, hogy miket kell még átlátnia/tanulnia, esetleg kockáztatnia, majd elérnie. A pénzügyi szolgáltatók sem azzal fogják megtartani a fiatalokat, hogy behódolnak gyenge lábakon álló monotóniatűrésüknek vagy akár ambivalens, szorongó és egocentrikus mentalitásuknak, hanem ha kialakítják az egyensúlyt a biztonságos, egyúttal kihívásokkal teli környezet között. Ha nincs kihívás, csak egy idealista „happy” kultusz, akkor elmarad a megszerzés és felelősségteljes pénzügyi építkezés öröme is.

• Karagich István

GENERÁCIÓVÁLTÁS ÉS UTÓDLÁSTERVEZÉS

AZ IGAZÁN NAGY VAGYONOK

– IDEÁLIS ESETBEN – TÖBB

NEMZEDÉKEN KERESZTÜL GYARAPODNAK, ÍGY

GONDOSKODNI KELL

A ZÖKKENŐMENTES

NEMZEDÉKVÁLTÁSRÓL.

A JÓ FULL SERVICE

WEALTH MANAGEMENT SZOLGÁLTATÓ, AMELY SOKSZOR A FAMILY

OFFICE, A CSALÁD MAGÁN „HIVATALÁNAK”

MŰKÖDTETŐJE IS, ELŐRE GONDOLKOZIK.

MIÉRT FONTOS EZ?

Jó pár éve készült globális felmérésben olvastam, hogy még a sok száz éves piacgazdaságokban is elvérzik a családi vállalatok egyharmada az első generációváltás során, egy újabb egyharmad meg nem éli túl a másodikat. Könnyen lehet, hogy nálunk a családi vállalkozások több mint fele eltűnik majd az alapító kiesésével. A közelmúltban egyenesen arról beszéltek, hogy a családi vállalkozások 70-80 százalékánál az örökösök mással foglalkoznak, nem akarják átvenni a céget.

MIT LEHET TENNI?

A családi vállalkozást és a családot egyszerre kell felkészíteni a nemzedékváltásra. A felkészítés – és a felkészülés – alapja az őszinteség. Őszinteség a vállalkozás tényleges helyzetét illetően, s ami talán még fontosabb, őszinteség a saját terveinkkel kapcsolatban. Saját magunkban kell tisztába tenni, mennyi ideig akarunk még a vállalkozásban dolgozni, mit akarunk csinálni a visszavonulás után.

A VÁLLALKOZÁS FELKÉSZÍTÉSE

A vállalkozás felkészítése voltaképpen ugyanazt kívánja meg, mintha értékesítésre készítenék fel. Sok családi vállalkozás, amelyet még az alapító vezet, rendkívül esetlegesen

működik. Az első számú feladat tehát a vállalatszerű működés megteremtése, a tulajdonosi és ügyvezetési kompetenciák világos elhatárolása. Ez nagyon komplex és olykor fájdalmas dolog, hiszen sok évtizedes rutinokat kell feladni, munkatársaktól kell megválni. Nem kevésbé fontos a családi és a vállalkozási vagyonelemek elkülönítése. Az elmúlt évtizedekben nagyon gyakori volt családi használatú vagyontárgyak –ingatlan, autó, hajó – vállalkozásban tartása, adózási okokból.

A CSALÁD FELKÉSZÍTÉSE

A vállalkozás felkészítésénél bonyolultabb, s érzelmekkel jóval terheltebb folyamat, a család felkészítése a nemzedékváltásra.

Az első kérdés természetesen az, van-e lehetséges utód a családon belül, akár közvetlen leszármazott – gyermek, unoka –, akár házastárs, esetleg más rokon. Ha egyáltalán nincs ilyen, akkor a legcélszerűbb valamiféle értékesítésben gondolkozni, akár külső befektetőnek, akár a menedzsmentnek.

Az értékesítés bevételéből lehet biztosítani az alapítók időskorát, illetve jótékony célra hagyni az örökül maradó vagyont. A vállalkozás értékesítése lehet a megoldás akkor is, ha ugyan vannak leszármazók, de őket nem érdekli a családi vállalkozás folytatása, vagy esetleg érdekelné őket, csak épp teljesen alkalmatlanok rá. Ebben az esetben az értékesítés bevételéből lehet létrehozni olyan családivagyon-alapot, amelynek hozama hosszú távra nyújthat jövedelmet a családtagoknak.

Abban a szerencsés esetben, ha van a családban a folytatásra alkalmasnak látszó utód, idejekorán be kell vonni a vállalkozás működtetésébe. Hacsak nem következik be valami váratlan esemény, amikor azonnal át kell venni a stafétabotot, időt kell hagyni az utód vagy utódok felkészülésére. A sokadik generációs családi vállalkozásoknál a családtagok belépését az íratlan és írott családi szabályok, olykor a családi alkotmány határozzák meg.

KI VIGYE TOVÁBB A ZÁSZLÓT?

Nem feltétlenül akar minden családtag részt venni a családi vállalkozásban. Ennek kezelésére többféle megoldás lehetséges. A legegyszerűbb a családi vagyon olyan elosztása, hogy a vállalkozásban részt nem vevő családtagok

más úton kapnak juttatást, akár pénzben, akár más vagyontárgyakban. Nagyobb családi vállalkozások esetén lehetséges, sőt célszerű a tulajdonosi és ügyvezetési feladatok szétválasztása, s míg a vállalkozásban dolgozó családtagok munkajövedelmet kapnak – akár jelentős, teljesítményhez kötött bónusszal –, a többiek a vállalkozás nyereségéből részesedhetnek rendszeres osztalékjövedelem formájában. (Ilyenkor persze törvényszerűen merülnek fel az ügyvezetés és a tulajdonosok közötti érdekellentétek.) A családtagok közötti ellentétek feloldását célszerű lehet a családon kívülre telepíteni. Erre is alkalmas lehet a vagyonkezelő (adott esetben a bizalmi vagyonkezelő), amely a családtagoktól egyenlő távolságot tartva vigyáz a közös vagyonra. S még egy praktikus szempont: a családtagok nem egymásra, hanem a vagyonkezelőre haragszanak, aki nem ad elég pénzt.

• ANTALL GYÖRGY Partner Apelso Trust Zrt.

Az Apelso Trust Zrt. lett a Euromoney Privátbanki és vagyonkezelői felmérése (Euromoney Private Banking and Wealth Management Survey) magyarországi Family Offices kategóriájának győztese 2022-ben és 2023-ban.

Vízi élet anno

SZÁGULDÓ VÍZI AUTOMOBILOK ÉS FELPÖRGŐ

JACHTTULAJDONOS NŐK

MÁR REGGEL HÉTKOR AZ ÓBUDAI

HAJÓGYÁRI ÖBÖLBEN GYÜLEKEZTEK 1934

AUGUSZTUSÁBAN A VÍZI CSERKÉSZEK ÉS A VÁNDOR EVEZŐSÖK, HOGY KÉSZÜLŐDNI KEZDJENEK A SZENT ISTVÁNNAPI NAGY CSÓNAKFELVONULÁSRA. MÁS

RÉSZTVEVŐK EKKOR MÉG NYUGODTAN

ALHATTAK: A BUDAPESTI MOTOR YACHT-CLUB

OLDALMOTOROS CSÓNAKJAI CSAK ÓRÁKKAL

KÉSŐBB INDULTAK EL A MAC KLUBHÁZÁTÓL, HOGY VIRÁGDÍSZEKKEL FELCICOMÁZVA

MUTASSÁK MEG MAGUKAT A VÁROSNAK

A LÁNCHÍD ÉS AZ ERZSÉBET HÍD KÖZÖTT.

A Budapesti Motor Yacht-Club (BMYC) nem sokkal korábban tartotta első versenyét Budapest és Vác között, és ez akkoriban komoly újdonságnak számított. Pedig a motoros vízi élet már az I. világháború előtti években hódítani kezdett, az első nagy dunai versenyt is megtartották Bécs és az al-dunai Orsova között 1912ben, pozsonyi, budapesti, bajai és újvidéki megállókkal. A jelentős sajtófanfárral kísért, József főherceg által patronált bajnokság a dunai sportlehetőségek és általában a folyó magyarországi szakaszának reklámja akart lenni, nem utolsósorban pedig társasági esemény, ahol a versenynapok utáni estéken, mint a korabeli tudósító lejegyezte, „éjfél után már a legöregebb és legkövérebb yacht-tulajdonosnők is nagy hévvel perdültek végig a táncterem parkettjén”.

Ekkor nálunk még elhanyagolt, „alig ismert instrumentum volt a motorboot”, és azt remélték, hogy a hírverés hatására

végre beindul „a vízi automobil” iránti kereslet. Emiatt még a magyar kormány is szponzorálta a megmérettetést, igaz, azon részt venni hajlandó hazai versenyzőt így sem sikerült találni. A sajtó pedig szorgalmasan hüledezett. „Magunk fajtájú emberek, akik lomhán kúszó gőzös fedelén vártuk türelmetlenül a visegrádi várnak feltűnését, még képzeletben sem tudjuk, mi az a negyven-ötven kilométeres gyorsaság a Duna sodró, bőszült irammal zajló hullámai között. A teknikának ezek a vízi sárkányai mintha nem is tapadnának a folyó medréhez, hanem a levegőben repülnének matematikai pontossággal, a csalhatatlan biztosság tüntető tudatával. Mi az orientexpresszvonat gyorsasága ahhoz a sebességhez mérten, amelyet a víz hátán, ismeretlen mélységek fölött és megérzett veszedelmek között, motorcsónakon csúfolunk meg?” – kérdezte a Pesti Napló lelkes szakírója.

Hívogató környezet

A vízi sport felívelését a nagy háború kataklizmája szakította félbe, utána pedig a meredek benzinár-emelkedés és az általános drágulás akadályozta a terjedését (sokadik bizonyossága annak, hogy többször is lehet ugyanabba a folyóba lépni). 1921 szeptemberében azért így is megtartották az első nemzetközi sporthetet a Balatonon, amelyen a Királyi Magyar Yacht Club a Királyi Magyar Automobil Clubbal összefogva rendezett vitorlásés motorcsónakversenyeket (a technikai vízi sportok akkor még az autóklubhoz tartoztak). Ekkoriban két nagyobb hajóés motorcsónakgyártó működött Magyarországon, a Nautica és a Rex Lloyd. Az ő jóvoltukból már „egész kis flottilla kezdett összegyűlni a Balatonon”, és tulajdonképpen ekkor indult el a hazai vitorlássport fejlődése.

A Dunán eközben egyre többen kezdték felismerni, hogy kár nem kihasználni a folyó szépségeit, és kizárólag a teherszállításnak hagyni meg a vizet. „Hajót bérelni, magán hajót tartani senkinek nem jut az eszébe, uszoda nincs, a dunai hajók primitívek vagy elavultak, és a csónakázás is csak sportszerűen otthonos ezen a gyönyörű vízen” – írta egy sportbarát megfigyelő. Bizonyára ő sem gondolta volna, hogy a közvélemény milyen gyorsan meghallotta a panaszát.

Mindenekelőtt az első aranykorát ekkortájt élő Római-parton, amely az ekkor tömegsporttá váló evezésé lett, fel, egészen a Lupáig. Egymás mellett nyíltak a „csónakhangárok”, és majdnem mindegyik csónakháznál volt csónaképítő műhely is – mellette kiskocsmával, vendéglővel, tekepályával; a fürdőzőket pedig ingyenes, elkerített folyami uszodák várták. A hétvégenként ide ránduló fürdőző, kielboatozó ezrek ekkoriban ritkábban kerültek konfliktushelyzetbe a sokkal inkább úri passziónak számító motoros jachtozással, de azért panaszhangok oda-vissza előfordultak. A kismotorosok leginkább azt sérelmezték, hogy az evezősök „minden helyet megszállva tartanak”, miközben nekik alig jut kikötési

lehetőség, pedig ők újabb dunai városokat bekapcsolva, igazán próbálnák fejleszteni a vízi életet.

Andrássy gróf szívügye

A motorcsónaksport a harmincas években leginkább egy bizonyos Andrássy Mihály grófnak köszönhette népszerűségét. Ő maga is aktív versenyző, magyar bajnok volt, PR-üzeneteiben pedig Trianonra utalva igyekezett propagálni kedvenc sportját. Szorgalmazta, hogy a csonkává vált magyarság „az elrabolt hegyvidéki sport- és üdülési lehetőségekért kárpótlást találjon gyönyörű hazai vizeinken, amelyeken mindenki a motorcsónak sport- és vízi turisztikai igényeit olcsón és kényelmesen kielégítheti”.

Érezhető célkitűzés volt, hogy a szabadidős motorcsónakozást lehozzák a luxus kategóriájából, és eloszlassák azt „a tévhitet, hogy a motorcsónak kizárólag a gazdag emberek szórakozása”. Az egyik fő érv az volt, hogy az újmódi vízi szórakozás könnyen hozzáférhető,

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

Történeti Fényképek Gyűjteménye Óbudai Hajógyár gyűjteménye

INVICTUS GT280, a dizájn új korszaka. Elektromos, full extra, arany metál szín, karbon hard-top tető, valódi teakfa.

CAPOFORTE SQ240i, erős és gyors 10 személyes elektromos hajó az INVICTUS gyárból. 50-80kW motorral, teljes fedélzet árnyékolóval, akár tengeri használatra is. Hajóink készletről is elérhetőek.

VILÁGÚJDONSÁG!

SQ240i

az oldalmotorok olcsón beszerezhetők. Az olcsóság persze relatív volt, de úgy lehetett számolni, hogy egy család 500-600 pengőért szert tehet egy elfogadható motorcsónakra – ez a „havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel” ideje, úgyhogy nem volt ez azért olyan kevés –, az egész napi szórakozás üzemanyagban nem kerül többe nyolc pengőnél. Egy versenyhajó persze ennél jóval drágább volt (a magyar hajóipar akkor ezt úgy 8000 pengőből hozta ki, a külföldön jellemző ár harmadából állítólag), de a magyar hajóépítés gyorsan fejlődött. Hogy hova jutott, azt leginkább az évente megtartott Duna-Kékszalag versenyeken tudta lemérni. Ezeken jellemzően osztrák és csehszlovák hajók voltak a győztesek, de amerikai, olasz hajó, sőt egy abesszíniai csavaros „hydroglisseur” is tiszteletét tette a versenyen.

A külföldi riválisoktól a magyar ipar is sok mindent elleshetett, a vízi turizmus nemzetközi idegenforgalmi trendjeinek meghonosításában pedig kifejezetten élen jártak a motoros hajók kedvelői. A Budapesti Motor Yacht-Club maga állt a kempingmozgalom

az örvényeken, hiszen alkalmanként még vitorlással is próbálkoztak a Duna budapesti szakaszán. A lágymányosi tónál, a mai Kopaszigátnál rendszeresen tréningeztek a vitorlázók, erősebb déli szélben a jollék felkreuítzoltak a Műegyetemtől egészen Óbudáig, túl a BMYC Nagyszombat utcánál kikötött állomáshajóján, a motorcsónakosok legfőbb bázisán. Ott amiatt bosszankodtak a legszívesebben, hogy „a hajózásban még mindig a gőzhajóra érvényes felfogások vannak érvényben”.

Olimpiai álmok

Pedig ők ekkor már abban bíztak, hogy hamarosan olimpiai sportként is bemutatkozhatnak. Ez az 1936-os berlini játékokon még nem sikerült, de azt remélték, hogy a megrendezni kívánt budapesti olimpián a vitorlásversenyek, a kajak-kenu és az evezés mellett a motorcsónak is a program szerves része lesz. Ekkoriban élénken foglalkoztatta a közvéleményt a Nemzeti Stadion építése, amire többféle részletes terv is készül: Óbudán a világ legnagyobb,

élére. Túrakönyveket adtak ki, amatőr vándordíjat hoztak létre, és több mint hatvan táborozóhelyet jelöltek ki abban a meggyőződésben, hogy „egy éven belül a Duna mélyebben fekvő szigeteit el fogják lepni az angol turisták, akik magukkal hozott csónakokon kalandozzák be vizeinket, illetőleg ütnek sátort a Dunán s a Balaton egy-egy festői pontján”.

Nem tudjuk, hány matrózblúzos angol integetett ténylegesen a dunai zátonyokról, de itthon valóban terjedt az újféle szórakozás. A Királyi Magyar Automobil Club a harmincas évek elején összeírta a motorcsónak-tulajdonosokat, és mint megállapította, „Magyarországon több mint ezren hódolnak ennek a szép és még nálunk csak hiányosan ismert sportnak”. Az evezősökkel számszakilag persze nem versenghettek, és másokkal is osztozni kellett

150 ezres stadionját akarták átadni, de felmerült helyszínként Lágymányos és az újpesti Szúnyog-sziget is, ahol a csendes öböl a vitorlázásnak és a motorcsónakázásnak lett volna új, és ha a terv megvalósul, valamivel már kevésbé csendes otthona.

A Hajógyári-szigetbe nyúló javító öböl sportcélú kiépítésének gondolata szintén ekkor fogalmazódott meg először komolyan, egyenes, állóvízi versenypályát képzeltek oda. A budapesti olimpia ötletét azonban a korabeli jachtélettel együtt elsöpörte az újabb világháború, így az Óbuda melletti szigeten néhány évtizeden át csak alkalmilag készültek jachtok. A mostani jachtkikötő mentén a robusztus hajógyár kötélkészítői, nagyipari ácsai, gép- és kazánműhelyei dolgoztak egészen a gyár kényszerű bezárásáig.

• Kolozsi Ádám

fortepan/Kovács Györgyi

ÁRAMVONALAS LUXUS

Elektromos autók a csúcskategóriában

MÁR 2020-BAN ELDŐLT, HOGY A LUXUSAUTÓK JÖVŐJE IS ELEKTROMOS LESZ, A 2023-AS ÉVRE PEDIG ÚGY FORDULTUNK RÁ, HOGY AZ ÖSSZES PRÉMIUM GYÁRTÓ KÍNÁL ELEKTROMOS MODELLT. SŐT, A CSÚCS LUXUSGYÁRTÓK IS BEJELENTETTÉK TISZTÁN ELEKTROMOS ÚJDONSÁGAIKAT,

Három éve szivárgott ki, hogy a Volkswagen-csoport csúcsmárkáját, a Bugattit átengedik a horvát villanyautó-specialista Mate Rimacnak a részvényei 49 százaléka ellenében. Azaz egy elektromos szupersportautó-gyártó a technológiájáért cserébe megkapja azt a Bugattit, amely a VW-csoport megalomániájának csúcsa volt. Teherautóval hordták az eurómilliókat a fejlesztésbe, hogy a végén előálljanak a mindent verő autóval, az 1000 lóerő feletti, 400 kilométer/órás tempóra képes Bugatti Veyronnal. És bő másfél évtizeddel később a világ egyik legértékesebb nevét odaadják egy mindössze 35 éves horvát férfinak.

A médiában gyakran látnoki képességekkel felruházott, nemegyszer Elon Muskkal párhuzamba állított vállalkozó-feltaláló Rimac nem ugrott félre a deal elől, és 2021-ben nagyon bonyolult üzletet kötött a Volkswagen-csoporttal: a Rimac és a Bugatti operatív irányítása úgy maradt a kezében, hogy a két cég legnagyobb tulajdonosa a nemrég a tőzsdére került német Porsche maradt. A kétlépcsős rendszer eredménye, hogy Mate Rimac a sportkocsigyártó vegyesvállalat 19,25 százalékos tulajdonosa lett, míg a Porsche 57,1 százalékot kaparintott meg a Bugatti Rimacból. A struktúra garantálja, hogy Rimacot nem lehet erővel kiszorítani a saját vállalkozásából, illetve a Rimac elektromos hajtással kapcsolatos fejlesztései külön cégben, a Porschétól és az egész Volkswagen-csoporttól függetlenül működnek. Erre a komplikált összeolvadásra azért volt szükség, mert a Bugattinak továbbra is az autózás csúcsát kell képviselnie, ezt a feladatot eddig a W16-os motorjával maradéktalanul ellátta. A jövőben azonban ezt a pozíciót már zéró emissziósan kell majd megtartania – és ezen a téren jelenleg a Rimac bír a legnagyobb tudással.

A luxusautók piacának jövője valószínűleg a Bugatti-biznisszel dőlt el, de a „villamosításnak” már korábban is voltak jelei. Például 2019-ben, amikor a Jaguar I-Pace nyerte meg Az év autója díjat, ráadásul három első hellyel: a fődíj mellett a „zöld autó” és a dizájn kategóriában is győzött. Az I-Pace egyetlen téren hozott újat: ez volt az első alkalom, hogy egy hagyományos gyártó – mi több, egy prémium márka! – elektromos SUV-val állt elő. Nem a minden szabályt felrúgó és teljesen külön úton járó Tesla, amelynek addigra már megvolt a Model X, de akkoriban még bőven lehetett hangosan nevetni a gyártási minőségen. Nem is a Nissan egy, a szélesebb lakosságnak készülő Leaffel (utóbbi egyébként szintén volt év autója, és nagyon fontos üzenetet hordozott: létezik használható villanyautó). Hanem a Jaguar, amelynek történelmi presztízse van az autóiparban.

Szorít az idő

Az Európai Unióban 2035-től a tervek szerint csak zéró emissziós autókat lehet forgalomba helyezni – a belső égésnek azért hagytak néhány kiskaput, például a szintetikus üzemanyagokat és a nagyon kisszériás gyártást –, de az autógyártók már a határidő kijelölése előtt megtették saját vállalásaikat. Az általánosan látszik, hogy a globális piac kisebb szereplőinek gyorsabban megy a teljes átállás az elektromos hajtásra, a Jaguar például ígérete szerint már 2025től kizárólag elektromos autókat fog gyártani, és ugyanezt állítja a Maserati is. Az Alfa Romeo 2027-re, a Land Rover pedig 2030-ra fog megszabadulni teljesen a belsőégésű motoroktól.

A sportautók gyártói között is hasonló trend látszik, igaz, ott még nem a teljes átállásról, hanem az első teljesen elektromos modellekről beszélnek: a Ferrari 2025-re ígéri, a Lamborghini viszont csak az évtized végére, addig különböző hibrid rendszerekkel próbálják kibekkelni az emissziós normák teljesítését. Ezzel szemben a Ferrari és a Lamborghini léptékéhez képest apró Lotus már bemutatta teljesen elektromos sportautóját, az Eviját. Szóvivőjük nem kevés humorral úgy fogalmazott, hogy a Lotus egy hetvenéves induló vállalkozás, ami az autóihoz hasonlóan kicsi és gyorsan mozog, így a konkurensek előtt tudtak lépni ezen a téren.

CADILLAC CELESTIQ

Mindig van feljebb

A középkategóriától felfelé már eldőlt, hogy az elektromos átállás a legfontosabb irány, és ebben a műfajban a leggyorsabb a fejlődés. Kisegítő hajtásként ebben a szegmensben először a Toyota használt villanymotort a 2006-ban bemutatott Lexus LS600h-ban, még csak kisegítő szerepben. Akkor erre a megoldásra azért volt szükség, mert egy V12-es dinamikáját szerették volna megvalósítani egy V8-as fogyasztásával. Most viszont már ott tartunk, hogy az Euro 7-es kibocsátási norma beleveri a szöget a biturbó V6-osok, V8-asok és V12-es koporsójába: ezek elektromos kiegészítő hajtás nélkül már nem állják meg a helyüket. Sőt néha még azzal együtt sem; nem véletlen, hogy már a luxusautók között is ennél szerényebb felállásban gondolkoznak, például a Mercedes S-osztályon alapuló Maybach S580e-ben soros hathengeres benzines turbómotor segíti ki az elektromos hajtást. Ugyanakkor a sok hengert a kibocsátási normák nélkül is feleslegessé tenné a villanyhajtás, hiszen ezek a nagy és bonyolult motorok olyan problémára igyekeztek választ adni, ami a villanymotoroknál eleve megoldott: a teljesítményhez és a sima járáshoz kellettek.

Az elmúlt években azt láttuk, hogy a luxusmárkák gőzerővel próbálják ledolgozni súlyos lemaradásukat, amelyet akkor szedtek össze, amikor alábecsülték a Teslát mint versenytársat. Annak a könnyelműségnek lett az a vége, hogy az amerikai márka –amelynek összesen négy modellje van, alig néhány variációban – elkezdte legyőzni a német autóipart. Nemcsak az adott kategóriában eladott darabszám tekintetében, hanem fajlagos profitban is, azaz, hogy egy adott autón mennyi a tiszta haszon. Az autóiparban ugyanis régóta nem az a verseny tárgya, hogy ki tud jobbat gyártani, hanem az, hogy ki tud ugyanazon többet keresni. És ebben a Tesla jelenleg nagyon jó. Sőt, mindenkinél jobb.

A német liga

A Tesla két területen nem tudott versenyezni a klasszikus autógyártókkal. Az egyik az olcsó autóké volt, bár ezt a versenyt a legtöbb gyártó már el is engedte. Az olcsó kisautók szegmense lényegében halálra ítéltetett, hiszen az autógyárak és a törvényhozók olyan egyezségre jutottak, amely szerint egy 2,5 tonnás, 400 lóerős hibrid terepjáró környezetbarátabb, mint egy 5 literrel bőven eljáró, 1200 kilós kisautó. Ez legfeljebb a vevőknek fáj, a gyártóknak nem. A másik terület, ahol a Tesla még nem jelent fenyegetést, az a luxusszegmens;

MERCEDES-BENZ EQS

ott a Mercedes-Benz a legambíciózusabb szereplő az elektromos modellekkel, de az Audi is komolyan veszi. A BMW némileg kilóg a sorból, mert bár korán szálltak be az i3-mal, utána volt némi ütemtévesztés – igaz, azóta teljes erőbedobással elkezdték ledolgozni. A németek közül először a Porsche állt elő ütőképes, teljesen elektromos luxusautóval, a Porsche Taycannal – ennek a műszaki alapjait használja az Audi E-Tron GT –, ami azért volt rendkívül fontos az elektromos átállás szempontjából, mert ez egyértelmű siker lett, darabszámban lenyomta például a 911-et. A Mercedes óvatosabban kezdett, az EQS luxusszedánjukat egyértelműen a hagyományos, belső égésű motorral szerelt S-osztály alá tagozták be a modellpalettán, pedig árban a kettő nagyjából egymás mellett van. A BMW némileg más utat választott – az i7-tel és az iX-szel meg sem próbálták a konzervatív luxus oldaláról megközelíteni a kérdést, sőt ezek külleme önmagában is üzenet: üssön el mindentől, ami az utcán van. Nem azt akarták elkerülni, hogy a szaksajtó

PORSCHE TAYCAN

LOTUS EVIJA

megszólja a külsejüket, hanem azt, hogy bárki összekeverje őket bármi mással. Nem a BMW 7-es vevőit akarják átültetni tisztán elektromos i7-be, hanem azokat célozzák meg, akik nem vennének konzervatív luxusautót.

Még eggyel magasabbra

A luxusautók csúcsán egyértelmű, hogy az elektromos hajtással csak nyerhetnek. Ott nem számít az ár, kerülhetnek bármennyibe az akkumulátorok és a villanymotorhoz szükséges ritkaföldfém mágnesek, cserébe az autó halkabb és tágasabb lehet. Ha ugyanis az elektromos autót eleve annak tervezik, és nem egy belső égésűre tervezett platformból építik át, az akkumulátorokat a padlóba, a villanymotort pedig a tengelyekre építik, akkor azonos külméret mellett nagyobb lesz a belső tér.

MERCEDES-BENZ EQS

A legnagyobb múltú, sokszor maradisággal vádolt luxusgyártók is elindultak az elektromosítás irányába, a Rolls-Royce például már leleplezte Spectre nevű modelljét, amely a Phantom Coupé utódja, csak éppen nem a 6,75 literes V12-es kerül az orrába, hanem 700 kiló akkumulátor a padlóba. A 2975 kilós, 5,5 méter hosszú típusnak 576 lóerőt, 900 Nm nyomatékot és 500 kilométeres hatótávot adtak meg, így állítólag 4,4 másodperc alatt éri el álló helyzetből a 100 kilométer/órát. A Bentley sem szeretne lemaradni: bejelentették, hogy a következő években előállnak az 1400 lóerős elektromos modelljükkel, mely másfél másodperces 0–100-ra lesz képes.

A tengerentúlon is dolgoznak csúcs luxusautón, ráadásul nem is a Tesla, hanem a Cadillac. A Celestiq nevű típust várhatóan 2024ben mutatják be, de annyit már elárultak róla, hogy a 111 kWh-s akkumulátor két motort táplál majd, amelyek összteljesítménye 600 lóerő lesz, a legnagyobb nyomatéka pedig 868 Nm. A Celestiq nemcsak technológiailag, hanem stratégiailag is fontos a Cadillacnek, hiszen ezzel az új csúcsmodelljük nem egy óriási SUV lesz, mint az Escalade, hanem egy olyan luxusszedán, amellyel érvényesülni tudnak majd a Rolls-Royce, a Bentley és a Mercedes-Maybach által uralt, bőven százmillió felett induló kategóriában.

Nincs más út

Az elektromos autóknál a két kardinális pont a hatótáv és a töltési sebesség, ezek viszont a luxusszegmensben nem annyira fontosak. Az autógyártók által megrendelt kutatások szerint a 200

ROLLS-ROYCE SPECTRE

ROLLS-ROYCE SPECTRE

ezer dollárnál, azaz a körülbelül 70 millió forintnál drágább autók nem futnak sokat, átlagosan évente 15 ezer kilométert tesznek meg. És éppen ebben a szegmensben várják a legnagyobb ugrást a villanyautóktól, 2030-ra azt jósolják, hogy a luxusautók piacán az eladások 50-60 százaléka már a teljesen elektromosokra jut. Ennek csak az egyik magyarázata a szabályozások nyomása, a másik, hogy az autógyártók is érdekeltek benne, hiszen már kiderült, hogy egy elektromos autót nagyobb haszonkulccsal lehet eladni.

Kutatások szerint mindez nem különösebben zavarja a célcsoportot, a jelenleg is luxusautóval járók 44 százaléka készen áll arra, hogy akár azonnal elektromos járműre váltson, 95 százalékuk pedig nyitott arra, hogy ha úgy adódik, a következő vásárlásnál autómárkát váltson.

Szintén a gyártók által rendelt kutatásokból tudjuk, hogy a luxusautó-vásárlók mire vágynak: 51 százalékuk innovációra, 50 százalékuk teljesítményre, 30 százalék az exkluzivitást keresi, 40 százaléknak pedig fontos az online értékesítés. A gyártók ezek alapján állítják fel stratégiájukat, és vezetnek be például többcsatornás értékesítési rendszert, illetve mivel a legtöbb ügyfél nyitott a márkaváltásra, különösen fontos a hűség kezelése. Azzal is számolniuk kell, hogy 2030-ra a közönségüket adó nagyon gazdag emberek 60 százaléka 40 év alatti lesz, ráadásul a célközönség 35 százaléka a nők közül kerül ki.

• Zomborácz Iván

RIMAC NEVERA

BOROK, AMELYEK KATEGÓRIÁT ÉS STÍLUST TEREMTETTEK

A PROVENCE-I ROZÉ ÉS AZ ÚJ-ZÉLANDI SAUVIGNON BLANC KÉT OLYAN SIKERTÖRTÉNET, AMELYEK ANNAK ELLENÉRE, HOGY CSAK A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL INDULTAK EL, MÁRA A BORVILÁGOT VILÁGSZERTE MEGHATÁROZÓ DIVATTÁ, TRENDDÉ VÁLTAK. MI A TITKUK?

Fogyasztásuk igazi, eredeti élményt nyújt, legyen szó különleges alkalmakról vagy csak a pillanat ünnepléséről. Olyan egyedi stílust képviselnek, amely ezer közül is felismerhető, egyben olyan életérzést nyújtanak, amelyet mindannyian élni szeretnénk, mert a champagne-hoz hasonló savoir-vivre érzését adja. A mára már a világ vezető multinacionális luxusmárkacsoportjához, az LVMH-hoz tartozó ikonikus borászatok teremtették meg

mindezt, és hozták létre a „provence-i rozé” és a „ marlborough-i sauvignon blanc” fogalmát.

Új-Zélandi sauvignon blanc

Szemben a több évszázados múltra visszatekintő bordeaux-i világkereskedelemmel vagy a római korig visszanyúló spanyol borexporttal, az új-zélandi sauvignon blanc kevesebb, mint ötven év alatt hódította meg a világot, és vált a borfogyasztók egyik leggyakoribb választásává.

Annak ellenére, hogy a fajta eredeti otthona a franciaországi Loire-völgy, mára bátran kijelenthetjük, hogy a sauvignon blanc az új-zélandi Marlborough-ban új otthonra lelt. A hűvösebb, kiegyensúlyozott óceáni éghajlat és a köves talaj együttese adja az itt készült borok utánozhatatlan karakterét.

A termelők számára a sauvignon blanc nagy előnye, hogy rendkívül termékeny szőlőfajta, és a stílushoz köthető borászati eljárásnak köszönhetően, egyes fajták már röviddel a szüret után fogyaszthatók a világ bármely pontján. Habár a sauvignon blanc teszi ki az Új-Zélandon telepített szőlők 80 százalékát, nem mehetünk el szó nélkül az ottani összetett és elegáns chardonnay, valamint a gyümölcsös és hűvös pinot noir mellett sem.

A fenti adottságokra alapozva álmodta meg a Cloudy Bay borászatot az alapító, David Hohnen. A borászat nevét egy tengerparti öbölről kapta, amelyet James Cook felfedező 1770-ben az őt fogadó felhős idő miatt keresztelt el Cloudy Baynek. Ma a Cloudy Bay Sauvignon Blanc-t a világ minden táján szigorúan allokáció alapján értékesítik, mivel a megtermelt mennyiségek nem elégítik ki a robbanásszerűen növekvő keresletet.

Provence-i életérzés – télen és nyáron

A rozé borok 21. századi, nemzetközi átütő sikere és népszerűsége kétségtelenül Provence-hoz és a Côte d’Azur hangulatához köthető. Provence-ban a szőlőtermesztés egészen időszámításunk előttre nyúlik vissza, az elmúlt idők kiemelkedő sikere azonban annak köszönhető, hogy széles körű célközönség felé nyit. Kifinomult megjelenése és elegáns stílusa nem kizárólag a szakértőket ragadja magával, hanem a bort csak alkalmanként fogyasztók számára is ellenálhatatlan csábítást jelent.

portfóliójába a Château d’Esclans-t, és építette fel világszerte ismert és elismert márkává. A ház legismertebb bora a Whispering Angel rozé, mely a mediterrán életérzés páratlan megtestesítője. Magában hordozza a laza eleganciát és a kifinomult francia stílust. Sikere abban rejlik, hogy megvan benne minden, amire csak vágyhatunk otthon vagy akár a Côte d'Azurön hűsölve.

A provence-i rozék szerves részévé váltak az önfeledt szórakozásnak, a gondtalan életérzésnek, mint például a vízparti összejövetelek, nyári beach clubok, elegáns partik, ezenfelül egyre inkább jelennek meg a téli hónapokban is, après-ski eseményeken. A kecses palack és a szemet gyönyörködtető halvány rózsaszín bor kiválóan fotózható, így népszerűsége a közösségi médiában is egészen elképesztő. Ezek azok a „rozé pillanatok”, amelyek a kategória egyedülálló hangulatát és életérzését adják.

Sacha Lichine-t, a Bordeaux-ban született és az Egyesült Államokban tanult sommelier-t és borkereskedőt magával ragadta a francia Riviérán töltött nyaralásainak élménye, ennek hatására vásárolta meg 2006-ban borokkal foglalkozó, már akkor is széles

Hazánkban, ahol a nemzetközi piachoz képest sokkal több kiváló minőségű hazai rozé található, különleges kihívás felépíteni a provence-i rozé kategóriát, amely inkább kiegészíteni hivatott, mintsem versengeni hazai „testvéreivel”. Ugyanakkor a diverzitás tükrében a Cloudy Bay, a Château d’Esclans és a hozzájuk hasonló világmárkák jelenléte fogja megadni a magyar piacon azt a komplex kínálatot, amelyre Magyarországnak a minőségi gasztronómia és turizmus további építéséhez, fejlesztéséhez elengedhetetlenül szüksége van.

Kacsóh Gábor

Édesanyja német, édesapja magyar származású; ő maga Németországban nevelkedett, self-made üzletember, stratéga, adójogász és pénzügyi tanácsadó, aki üzleti útjai során már több mint 100 országban megfordult, és Európa több nagyvárosában is élt. A több diplomával rendelkező, számos nyelven beszélő és az ultragazdagok (UHNWI) világában otthonosan mozgó üzletember víziójának köszönhetően 2019 óta a Fine Brands Company Zrt. (FBC) a Moët Hennessy márkák – ideértve a Cloudy Bay és a Château d’Esclans márkákat – hivatalos magyarországi forgalmazója.

KIÉ A MALDÍV-SZIGETEK?

NAPSÜTÉS, KORALLSZIGETEK, ÓCEÁN.

A VÁROSOKBAN LUXUSSZÁLLODÁK, KIKÖTŐK, ÜZLETKÖZPONTOK SORAKOZNAK. A MINTEGY

2500 ÉVES MÚLTRA VISSZATEKINTŐ ORSZÁG

HUSZONHAT ATOLLBÓL ÉS ÖSSZESEN

1192 SZIGETBŐL ÁLL, EBBŐL 187 LAKOTT.

A HELYI STATISZTIKAI HIVATAL EZEN TÚL 164

ÜDÜLŐHELYET TART NYILVÁN. A FÉLMILLIÓS

LAKOSSÁGRA 2021 JÚNIUSÁBAN, TEHÁT EGY

HÓNAP ALATT 64 EZER KÜLFÖLDI VENDÉG

JUTOTT, A SZÁLLODAI ÁGYAK SZÁMA

AZ ÖTVENEZRET KÖZELÍTETTE. A TURISTÁK

MINDEN BIZONNYAL SZINTE SEMMIT SEM

ÉREZNEK AZ IDŐNKÉNT HEVES ÉS ERŐSZAKOS

BELPOLITIKAI CSATÁROZÁSOKBÓL.

A MALDÍV-SZIGETEK UGYANIS MÉG CSAK

MOST ISMERKEDIK A DEMOKRÁCIÁVAL, A PARADICSOMI ÜDÜLŐHELYEK TÖBBSÉGE

NÉHÁNY BEFOLYÁSOS HELYI CSALÁD

ÉS KÜLFÖLDI BEFEKTETŐ KEZÉBEN VAN.

Mintegy nyolcvan felfegyverzett tamil zsoldos szállt partra hajnalban a maldív fővárosban, Maléban 1988. november 3-án. Egy elrabolt Srí Lanka-i teherszállító hajóról szerzett gyorsasági motorcsónakokkal értek partot, vezérük, Abdullah Luthufi üzletember a kormány megdöntésére tett kísérletet. A harmadik puccskísérlet volt ez már Maumoon Abdul Gayoom elnök ellen, aki 1978 és 2008 között irányította az indiai-óceáni szigetállamot. S bár ez volt a legkomolyabb próbálkozás, ez is hamar kudarcot vallott, a maldív kormány segítségére siető indiai csapatok el is süllyesztették a pucscsisták egyik hajóját.

Ez a bizonyos hajó eredetileg éppen konyhai berendezéseket szállított a Maldív-szigetek modernkori „újrafelfedezőjének”, a svéd Lars Petrének. Bár az a szállítmány elsüllyedt, és csak hónapok múlva tudták pótolni, Petrének azóta sem megy rosszul. Társalapítója és a mai napig igazgatósági tagja a Trans Maldivian Airways légitársaságnak, amely hidroplánokkal szállítja a nyaralókat. Az ő érdekeltsége egy világrekord nagyságú víz alatti étterem, valamint olyan ultra-all-inclusive villák, ahol a szállás másfél millió forint éjszakánként.

Egy svéd, aki feltette a szigeteket a térképre

Petre az első nyugati idegenforgalmi szakemberek egyike volt, aki felismerte a britektől 1965-ben függetlenné vált Maldív-szigetekben rejlő üzleti potenciált. Elmondása szerint egy meghiúsult síelés helyett érkezett hirtelen ötlettől vezérelve Srí Lankára, ahonnan átruccant szemügyre venni azt a pár kis szigetet, amelyekről a helybeliek beszéltek. Az említett puccs évében, 1988-ban kezdte kiépíteni első üdülőközpontjait – akkor még csak 15 ilyen centrum volt a Maldív-szigeteken. Ma már 150 működik az országban, ebből tíz kapcsolódik Petréhez és helyi üzlettársaihoz. Ők irányítják a mintegy ezer szoba fölött rendelkező Crown and Champa Resorts céget, amely tucatnyi Duniye Spa szépségfarmot és hat búvárközpontot is üzemeltet.

Állami lagúnák, fél áron

A szigetek országában a hetvenes években kezdődtek el a turisztikai fejlesztések. Először gazdag olasz, majd svéd nyaralók érkeztek, szinte közvetlenül azután, hogy az ENSZ egy jelentésében az infrastrukturális hiányosságok miatt a turizmusra alkalmatlannak találta az országot. Az élet azóta ezt megcáfolta, a Maldív-szigetek

páratlan idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát. Az út azonban néha nem igazán piaci viszonyok között vezetett idáig. A Lars Petréhez köthető társaság üdülőkomplexumainak fejlesztéséhez is jól jöttek a helyi politikai kapcsolatok. A Crown and Champa például öt engedélyt szerzett jutányosan Ahmed Adeeb turisztikai tárcavezető regnálása alatt az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) riportereinek beszámolója szerint. Persze nem ők voltak az egyedüli kedvezményezettek: helyi iparmágnások, török, Srí Lanka-i, szingapúri, katari vállalkozók, sőt egy helyi pártelnök-honatya érdekeltségei is szereztek gyanúsan olcsó koncessziókat. Adeeb több mint ötven szigetet

és lagúnát adott bérbe idegenforgalmi fejlesztésre, nemegyszer a törvény által általában megkövetelt közbeszerzések nélkül.

Adeeb időközben egy korábbi elnök elleni merénylettel összefüggésben börtönbe került hazaárulásért, de a legfelsőbb bíróság végül „felülírta” ügyében az elmarasztaló ítéletet. Szabadulása után Indiába menekült, ám az ottani hatóságok elfogták és kiadták a Maldív-szigeteknek, ahol újabb ítélet született ellene, ezúttal többek között pénzmosás miatt várt rá börtön.

Mindeközben a helyi és külföldi idegenforgalmi vállalkozók szépen gyarapodtak, így mára felálltak a maldív turizmusbiznisz legnagyobb szereplői. Köztük olyan fajsúlyos nagyvállalkozókat találni, mint a korábban Ceylonként ismert Srí Lankáról származó Harry Jayawardena milliárdos, aki a turizmus mellett ültetvényeket tart fenn, továbbá biztosításban, illetve erőművekben is érdekelt.

A leggazdagabb Srí Lanka-i, Ishara Chinthaka Nanayakkara két szigettel és két lagúnával csatlakozik hozzá a „ Maldívokon”.

A szingapúri Ong Beng Seng, aki egy luxuslakások és szállodák világméretű hálózatával rendelkező vállalat élén áll, ugyancsak a Maldív-szigetek egyik legnagyobb turisztikai invesztora. Fettah Tamince, a törökországi Rixos Hotels alapítója szintén szerzett részesedést az egyik lagúnában, csakúgy, mint Mohammed Alshaali, az Egyesült Arab Emírségek egykori minisztere vagy a katari Al-Khayatt testvérek. Vagy éppen a brit Sonu Shivdasani és svéd felesége, Eva Malmström, akiknek Shivdasani nevű társasága viszonylag kicsi, de régóta fennálló és befolyásos szereplője a maldív turizmusnak.

Menekülő elnökök, rejtőzködő oligarchák

Bár a politikai belharcok időnként valóban brutálisak (nem csak a nyolcvanas években voltak puccsok, később is próbálták zendülők

átvenni a hatalmat), az ország kedvelt menedékhelye nemcsak a turistáknak, hanem olykor politikusoknak is. Ilyen volt például nemrég Gotabaja Radzsapaksza, az országát gazdasági válságba sodró korábbi Srí Lanka-i elnök.

Az ország komoly vonzereje, hogy nincs kiadatási egyezménye az USA-val. A korallzátonyokból és homokpadokból álló szigetcsoport tavaly ezért is bekerült a hírekbe, bár nem éppen oda, ahová szeretett volna, a turisztikai cikkek közé. Az Európai Unió, illetve az USA az Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított orosz támadás után sok orosz milliárdos vagyonát vette zár alá. Jó néhány, oligarchákhoz vagy a Kreml potentátjaihoz köthető óriás jacht is erre a sorsra jutott, úgyhogy a megmaradt orosz érdekeltségű luxushajók elég gyorsan a Maldív-szigetek felé vették az irányt. Ott most békésen koktélozgatva várhatják a nyugati szankciók végét.

Mielőtt azonban valaki azt gondolná, hogy ezek a milliárdosok hosszú távra rendezkednének be a festői környezetben, az csalódni fog. Bármennyire vonzó a szép idő, szigorú előírások szabályozzák a letelepedést. Aki állampolgárságot akar, annak a helyi alkotmány alapján át kell térnie az iszlám hitre – a lakosság száz százaléka muzulmán. A békésnek látszó szigetek lakói nem mindig barátságosak: a Lowy Institute ausztrál think-tank statisztikái szerint 2014–2018 között a szíriai Iszlám Állam harcosai közé lakosságarányosan a legtöbben a Maldívszigetekről érkeztek (közülük kétszázan meghaltak, az ötven túlélőt, főleg nőket és gyerekeket tavaly év végén egy északkelet-szíriai táborban tartották fogva).

A víz alá nyomják őket

Putyinék új háborúja a szíriainál sokkal keményebben érintette anyagilag az indiai-óceáni szigetállamot. Az Ukrajna elleni támadás után az orosz turisták száma drasztikusan visszaesett, pedig a Maldív-szigetekre látogatók között korábban a második helyen

álltak a Kreml alattvalói. Ez súlyos csapás a döntően idegenforgalomból élő országra, ahol a GDP 30 százalékát a luxusturizmus termeli.

Az igazi csapás azonban egy fenyegető természeti folyamat. Lehet, hogy a víz alatti életre szakosodott éttermek látogatóin kívül a mindössze háromszáz négyzetkilométernyi szárazfölddel bíró állam egésze kénytelen lesz hozzászokni ehhez a létformához. A Maldív-szigetek a világ legalacsonyabban fekvő országa: legmagasabb pontja csak 2,5 méterrel van a tengerszint fölött, területének 80 százaléka pedig legfeljebb egy méterrel. Így a globális felmelegedés és az ebből fakadó tengerszint-emelkedés létében fenyegeti az óceáni államot. Már 2009-ben a víz alatt tartott egy kormányülést a lelkes klímavédő Mohamed Nasheed elnök, hogy ezzel is felhívja a világ figyelmét: végveszélyben a szigetcsoport. Nasheedot hamarosan megbuktatták, az óceánok felmelegedése, a környezetszennyezés viszont továbbra is pusztítja a korallzátonyokat, amelyek huszonhat atollt (korallszigetcsoportot) alkotnak a Maldív-szigeteken. Maga az egész világon ismert „atoll” kifejezés is innen származik: a dhivehi (maldív) nyelv „atholhu” szavából terjedt el. A halak, korallok és más vízi élőlények számára végzetes lehet a gyorsuló klímaváltozás, ami persze visszahat az idegenforgalomra.

A 2004-es indiai-óceáni cunami négyméteres hullámai óriási károkat okoztak a gyakorlatilag a vízszinten fekvő szigeteken. Becslések szerint a GDP 62 százalékát kitevő vagyon semmisült meg, a gazdasági válságot pedig Kína próbálta kihasználni, igyekezett nagyobb befolyást szerezni az országban. Ma inkább Indiabarát az aktuális maldív elnök – aki a korábbi államfő, Nasheed rokona és barátja. A két, egyenként is milliárdos lakosságú ázsiai nagyhatalom mindenesetre biztosan nem téveszti szem elől a kis lélekszámú, de annál nagyobb tengeri területre, 859 ezer négyzetkilométerre kiterjedő szigetállamot.

• Szegő Iván Miklós

BERNARD ARNAULT

NEM EGYSZERI KISIKLÁSNAK BIZONYULT

A 2022-ES FORBES-LISTA, AMIKOR

A REKORDOT HOZÓ 2021 UTÁN

A VILÁG DOLLÁRMILLIÁRDOSAINAK

VISZONTAGSÁGAIRÓL SZÁMOLT BE AZ AMERIKAI GAZDASÁGI MAGAZIN ÉVES ÖSSZEÁLLÍTÁSA. AZ ÖSSZESSÉGÉBEN

LEFELÉ TARTÓ TREND 2023-RA IS FOLYTATÓDOTT, DE MAGYARÁZATUL

MÁR NEM KÖZVETLENÜL A KORONAVÍRUSJÁRVÁNY VAGY AZ OROSZORSZÁG ÁLTAL

TAVALY FEBRUÁRBAN KIROBBANTOTT HÁBORÚ

SZOLGÁLT, HANEM A RÁJUK ADOTT REAKCIÓK

TOVATERJEDŐ HATÁSAI. A HEKTIKUS

TŐZSDEI MOZGÁSOK, AZ INFLÁCIÓ

MIATT MAGASAN TARTOTT KAMATOK, A JÁRVÁNY UTÁNI FELLÁNGOLÁSOK

KIHŰLÉSE, A TECHSZEKTOR BUKDÁCSOLÁSA

MIND KÖZREJÁTSZOTT ABBAN, HOGY

A SZUPERGAZDAGOK LÉTSZÁMA

ÉS ÖSSZVAGYONA IS TOVÁBB APADT.

A 2023. március 10-én rögzített állás szerint a világon mintegy 2640-en rendelkeznek több mint egymilliárd dollár fölött, összesített vagyonuk durván 12,2 ezer milliárd dollár. A csapat 28 fővel, a pénzhegy 500 milliárd dollárral kisebb az egy évvel korábbinál; a csökkenés ugyan nem drámai, de megerősíti, hogy egy időre vége a bulinak.

Szűk esztendő

Lejtmenetben a dollármilliárdosok

A lista tagjainak csaknem fele szegényebb, mint egy éve volt –persze adományt gyűjteni azért még nem kell nekik –, 254 tavalyi szereplő pedig nem fért be idén. Utóbbira tipikus példa a kriptopénzpiac „csodagyereke”, a ma már csalással, pénzmosással vádolt Sam Bankman-Fried, akinek 24 milliárd dollárjából 10 millió maradt meg. Kisebb léptékben, de hasonlóan járt egy sor startupvállalkozó is, aki eljutott az „unikornis” státuszig – vagyis összeszedte befektetőitől a bűvös egymilliárd dollárt, de hamar el is égette.

Trónra lépett egy francia

Voltak persze nyertesei is az elmúlt évnek. A legnagyobb éppen az, aki – meglepetésre – az idei lista élére került. Bernard Arnault személyében először lett egy francia polgár a világ leggazdagabb embere, és ő tudta tavaly óta a leginkább, 53 milliárd dollárral gyarapítani a vagyonát is, hála a birtokában lévő LVMH luxusipari óriásnak. Az egyebek közt a Louis Vuitton és a Christian Dior divatmárkákat, a Tiffany és a Bulgari ékszereket, az Hublot és a Tag Heuer órákat, az Hennessy konyakot magáénak tudó csoport részvényei 18 százalékkal erősödtek egy év alatt. Rekordszintre szökött fel az árbevétel és a profit, miután aki tehette, luxusélvezetekkel kárpótolta magát a karanténos szenvedésekért.

A tavalyi elsőből lett idei második sztorija másképp tanulságos. A 2022-es rangsort soha nem látott összeggel, 219 milliárd dollárral vezető Elon Musk saját kezűleg apasztotta le vagyonát 39 milliárddal. Miután tavaly áprilisban bejelentette, hogy 44 milliárd dollárért megveszi a Twitter közösségi mikroblog-szolgáltató mögött álló céget, és ezt felerészben Tesla-részvények eladásából finanszírozza, a Muskot korábban gazdaggá tevő elektromos autógyártó

1. BERNARD ARNAULT

ÉS CS. (74) Franciaország 211 +53 Luxusipar (LVMH)

2. ELON MUSK (51) USA 180 –39 Autóipar, űripar (Tesla, SpaceX)

7. MICHAEL BLOOMBERG (81) USA 94,5 +12 Gazdasági média (Bloomberg)

12. LARRY PAGE (50) USA

79,2 –31,8 Informatika (Google)

8. CARLOS SLIM HELÚ ÉS CS. (83) Mexikó 93 +11,8 Távközlés (América Móvil)

13. AMANCIO ORTEGA (87) Spanyolország 77,3 +17,7 Ruházati ipar (Inditex)

9. MUKESH AMBANI (65) India 83,4 –7,3 Vegyes

14. SERGEY BRIN (49)

–12

10. STEVE BALLMER (67) USA

80,7 –10,7 Informatika (Microsoft)

–25

17. JULIA KOCH ÉS CS. (60) USA 59 –1 Befektetések (Koch Industries)

20. ROB WALTON (78) USA 57,6 –7,4 Kereskedelem (Walmart)

15. CSUNG SAN-SAN (68) Kína 68 +2,3 Ásványvíz, gyógyszeripar

22. DAVID THOMSON ÉS CS. (65) Kanada 54,4 +5,2 Média (Thomson Reuters)

11. FRANÇOISE BETTENCOURTMEYERS ÉS CS. (69) Franciaország 80,5 +5,7 Szépségipar (L’Oréal)

17. CHARLES KOCH (87) USA

59 –1 Befektetések (Koch Industries)

24.

Megvan a harmadik magyar

A Forbes-lista 37 éves történetében először fordult elő, hogy három magyar állampolgárnak is összejött az egymilliárd dolláros belépő. Idén debütált Felcsuti Zsolt, a multinacionális MPF Holding gépipari csoport tulajdonosa, rögtön 1,2 milliárd dollárra taksált vagyonnal, a 2259. helyen. Ugyanide sorolták be, ugyanennyivel Mészáros Lőrincet, akinek érdekeltségei a magyar gazdaság igen széles spektrumát lefedik (tavaly is ennyije volt, akkor a 2324. helyig jutott vele). A lista készítői az előző évekhez hasonlóan most sem mulasztották el felidézni az egykori gázszerelő kijelentését, miszerint Isten, a szerencse és Orbán Viktor kétségkívül szerepet játszott abban, hogy ilyen messzire eljutott.

A leggazdagabb magyar a Forbes szerint most az OTP-vezér, Csányi Sándor, akinél azt is kiemelik, hogy az ország egyik legnagyobb agrárbefektetője. A listán 2018 óta szereplő Csányi neve mellé még sose írtak akkora összeget, mint ezúttal: az 1,5 milliárd dollár a 2022. helyre volt elég a tavalyi, 1,3 milliárd dollárral megszerzett 2190. után. (Másfél milliárdra a Mészáros-vagyont is tartották egyszer, 2021-ben, két évvel azután, hogy először felbukkant a Forbesnál.)

A magyar származású dollármilliárdosok listája változatlan, mindannyian az USA-ban élnek, és 70 év fölöttiek. A leggazdagabb benne van az első százban: a 78 éves Thomas Peterffy, az elektronikus tőzsdei kereskedés atyja idén az 57. helyre kapaszkodott a tavalyi 80-ikról, miután vagyonát 20,1-ről 25,3 milliárd dollárra hizlalta. (Az általa alapított Interactive Brokers Group brókercége Magyarországon is működik, és idén március 1-jei hatállyal az Interactive Bank Zrt.-t is bejegyezték.) A 92 éves Soros György vagyona csaknem kétmilliárd dollárral, 6,7 milliárdra apadt, és már csak a 365., de a pénzemberről tudni kell, hogy vagyona zömét, 18 milliárd dollárt öt éve átadta a nyílt társadalmat támogató alapítványának, az Open Society Foundationsnek. A Microsoft legsikeresebb szoftvereit fejlesztő 74 éves Charles Simonyinak még 5,2 milliárd dollár áll rendelkezésére, ha esetleg harmadszor is kipróbálná a fizetős űrutazást (ő az 511.) A 77 éves Steven Udvar-Hazy a Forbes szerint még ma is vezethet utasszállító repülőgépet – az engedélye megvan hozzá –, és aktív elnök-vezérigazgatója az általa alapított repülőgéplízing cégnek, az Air Lease-nek. Ő manapság 3,8 milliárd dollárt mondhat magáénak, amivel bőven a lista első felében, a 748. helyen szerepel.

ELON MUSK

A családi vállalkozásban üzemeltetett Ribno Alpine Resort idilli környezetben található, nem messze a Bledi-tótól egy csodás lucfenyő erdő mellett. Nyugalom honol itt, a madarak csicsergése veri fel maximum a csendet. A Ribno Alpin hotelnek nagy felújított étterme van, tágas »zöldbe ágyazott« terasszal, ahol a séf finomságai kóstolhatók. A hotel megújúlt bárjában egy koktél közben lehet a megszépített recepción beszerezhető bledi információs katalógusokat tanulmányozni.

A szálloda a kerékpárosok számára speciális szolgáltatásokat biztosít. Akik csapatépítő tréningre vagy bármilyen szemináriumra érkeznek, azoknak különtermeket ajánlanak. A hotel wellness részlegében lehet pihenni. Az elektromos autókat a szálloda hatalmas parkolójában feltölthetik a vendégek.

A R ibno Alpine Resort a közelmúltban renováláson esett át. A második és harmadik emeleti szobákat teljesen felújították, s mivel a saját asztalosműhelyben feldogozott, idős fából készültek a bútorok, igy autentikus alpesi stílus várja a vendégeket. A tulajdonos saját fafaragásai díszítik egyes szobákat.

A Ribno A lpin hotel mellett üzemel a Ribno Alpin Glamping is, szépítésük folyamatosan zajlik.

A szálláshelynek van egy Ribno Luxury Glamping része is, ahol kompletten felszerelt, infraszaunával és saját fürdőszobával ellátott vörösfenyőből készült faházak várják az utazókat, valamint melegvizes merülő medencék. Homokos partú fürdőtó is szolgálja a pihenést. A luxus glamping a kerékpárosok Mekkája, minden faházhoz saját kerékpár tároló is tartozik.

A szálláshely tulajdonosainak célja, hogy még zöldebbé varázsolják a világunkat, amiben élünk, itt nagyon vigyáznak a környezetre, az ivóvízre, figyelnek a hulladék gazdálkodásra. 2018-ban elnyerte a szálloda a „Nulla hulladék” bizonyítványt, ez az első és egyetlen hotel Szlovéniában, amelynek sikerült ezt az eredményt elérnie.

papírjai csaknem 50 százalékot zuhantak. A bizonytalan kimenetelű Twitter-kaland hatását nem tudta ellensúlyozni az űriparban száguldó SpaceX töretlen erősödése.

A legnagyobb mostani vesztes így sem Musk, hanem az a Jeff Bezos, aki előtte négy évig uralta a dollármilliárdosok táborát. Az Amazon alapítója egy év alatt 57 milliárd dollárral lett szegényebb, miután az online kereskedőház papírjai a járvány utáni boom elmúltával 38 százalékot vesztettek értékükből. A Forbes-listát korábban sokáig vezető Microsoft-vezér, Bill Gates már a negyedik helytől is elköszönt két év után (egy másik szoftveres, az Oracle társalapítója, Larry Ellison javára), sőt az első ötbe se fért be. Az ötödik helyet kibérelte magának a 92 évesen is aktív, legendás befektetőkirály, Warren Buffett.

Az USA mindenekfelett

Az említett szupergazdagok Arnault kivételével mind amerikai állampolgárok, de egyébként a lista egészét is ők dominálják. Az Egyesült Államok 735 milliárdost adott a világnak – pont annyit, mint tavaly –, mögötte leszakadva következik a tavalyinál 44-gyel kevesebb, 495 szereplőt felmutató Kína (Hongkong és Makaó nélkül számolva; ezeket is figyelembe véve 562 kínai tekinthető dollármilliárdosnak). A két éllovas közti különbség azért is figyelemre méltó, mert két éve ez alig 30 fő volt, és az elemzők azt találgatták, mikor előzi meg Kína e tekintetben az USA-t. A brutális fölényt mutatja, hogy a 25 leggazdagabb közül 17-en amerikaiak, meg persze az összvagyon aránya: 735-en összesen 4,5 ezer milliárd dollárt mondhatnak magukénak, ami ugyan 200 milliárddal kevesebb a tavalyinál, de így is a listán lévők összvagyonának több mint harmada. A 495 kínai összesen 1,67 ezer milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkezik; boldogulásukat nemcsak Peking radikális karantén politikája nehezítette meg, hanem az is, hogy a kommunista párt időről időre lecsap azokra, aki túlságosan megerősödnek anyagilag.

Háborús paradoxon

A létszám szerinti rangsorban a harmadik ország változatlanul India (169), a negyedik Németország (126). Az ötödik pedig –háború ide vagy oda – Oroszország, méghozzá a tavalyinál impozánsabb számokkal. A 2022-es listán 83-an voltak az oroszok, 320 milliárd dollárnyi összvagyonnal, az idein viszont 105-en, összesen 474 milliárddal. A magyarázatot a Forbes egyrészt abban látja, hogy tavaly két héttel a háború kezdete után zárták le listájukat, amikor sok orosz oligarcha külföldi vagyonát épp befagyasztották, cégeik helyzetét sötéten látták a szakértők. Másrészt pedig abban, hogy bár a nyugati szankciók fájdalmasan érintették az orosz gazdaságot,

JEFF BEZOS

MICHAEL DELL

LARRY ELLISON

a megugró nyersanyag-/alapanyagárakból sokan profitáltak. Elég megemlíteni az idei leggazdagabb oroszt: a műtrágyakirály Andrej Melnyicsenko 11 milliárdról 25,2 milliárd dollárra növelte vagyonát a száguldó világpiaci árnak köszönhetően.

A megtámadott fél, azaz Ukrajna oldalán nem látszik ilyen visszatérés, sőt. A 2022-es listán hét ukrán milliárdos volt, a 2023-ason öten vannak; igaz, egyikük se lett szegényebb, a 11,8 milliárdos összvagyon pedig csak 100 millióval kevesebb az előző évinél. A leggazdagabb ukrán, Rinat Ahmetov vagyonát most 5,7 milliárdra merték becsülni a tavalyi 4,2 milliárd után (a 2022-es lista zárásakor éppen vis maiort jelentett be acél- és szénipari holdingjára, az azóta megsemmisített Mariupolban is működő Metinvestre). Ahmetov tartja magát ahhoz, hogy nem hagyja el Ukrajnát, mindenben hazája mellett áll az Oroszország elleni harcban, amit eddig 150 millió dollár értékben támogatott.

• Szabó Márta

Önerőből, idős korra

• A dollármilliárdosok 69 százaléka nem örökölte, hanem maga szerezte a vagyonát, egy évvel korábban ez az arány még 71 százalék volt. Az idei listán 337 nő szerepel (az összlétszám 13 százaléka), a leggazdagabb közülük továbbra is a francia Françoise Bettencourt Meyers, a L’Oréal szépségipari óriás alapítójának unokája, a 11. helyre elegendő, 80,5 milliárdos vagyonnal. A milliárdos nők többsége örökösnő, self-made womannek 96-an mondhatják magukat, a leggazdagabb köztük a svájci Rafaela Aponte-Diamant (31,2 milliárd), aki férjével együtt alapította 1970-ben az MSC hajózási vállalatot.

• A szupergazdagok átlagéletkora 65 év, a legidősebb a 101 éves George Joseph, aki 1,3 milliárd dollárt keresett a biztosítási bizniszben. Tizenöten viszont legfeljebb 30 évesek, köztük van a cseh Michal Strnad (2 milliárd dollárral), aki öt éve vette át apjától azt a hadiipari céget, amely most az ukrán hadsereg egyik legnagyobb fegyver- és lőszerszállítója. A legfiatalabb a 18 éves Clemente Del Vecchio (3,5 milliárd), a legmenőbb napszemüvegmárkákat birtokló olasz Luxottica alapítójának egyik örököse.

Érkezők és távozók

• Az idei listán összesen 77 ország vagy speciális terület polgárai szerepelnek a tavalyi 75 után, a két újonc Panama és Örményország. Utóbbi úgy került be, hogy a szerencséjét Oroszországban megcsináló Ruben Vardanyan, politikai ambíciókkal is megáldott örmény befektetési bankár tavaly lemondott orosz állampolgárságáról.

• A sportvilág sztárjai közül idén debütált az amerikai profi kosárlabda jelenlegi legnagyobb csillaga, LeBron James, valamint a golfkirály Tiger Woods (1, illetve 1,1 milliárddal).

• A kiesők közé került az antiszemita megjegyzéseiről is elhíresült rapper, Kanye West, aki azt mondta: ő nyugodtan tehet ilyen kijelentéseket, az Adidas – amely 2013 óta futtatta a hozzá kötődő Yeezy sportcipőket – nem ejtheti el őt. A német cégnél másképp döntöttek: leállították a népszerű brandet és megszakították a kapcsolatot az amerikai sztárral. West értéke 2 milliárd dollárról 400 millióra esett vissza.

ROB, ALICE ÉS JIM WALTON

Zárja ki a külvilágot.

Az új Bentayga EWB.

Találja meg a sajátját itt: budapest.bentleymotors.com

Az új Bentley Bentayga EWB modell kombinált fogyasztása alapfelszereltségű

EU-szériamodell esetén 13 l/100 km, kombinált károsanyag-kibocsátása 294 g/km.