Kiadja: Perche Kft. Budapest, 1065 Hajós utca 13–15.
Terjeszti: Lapker Zrt. ISSN 1789-2570
Nyomás: Pauker Nyomda
Felelős vezető: Vértes Dániel
A 100 leggazdagabb magyar a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának védjegyoltalmát a 212 945 nyilvántartási számon élvezi.
A lapunkban közölt cikkek, elemzések, grafikák és egyéb információk szerzői jogi védelem alatt állnak. Az ezekre hivatkozás, a részben vagy egészben való utánközlés kizárólag a forrás megjelölésével –A 100 Leggazdagabb magyar 2024 – lehetséges.
ELŐSZÓ
Eljön az igazság pillanata – a gazdagodás területén is. Legalábbis ezt jövendöli néhány elemző, és a közeli jövőbe mutat. Hogy ez pontosan mit jelent, azt csak találgatni lehet. Amint azt is, hogy mik voltak/ lesznek ennek a legfőbb előidézői. Külpiaci gondok? Elszálló forintárfolyam? A fogyasztás csökkenése? Vélhetően egyik sem, hanem az állami megrendelések elapadása. Pénz ugyanis egyre inkább nincs a Nagy Kincstárban, és az uniós források is elapadtak. Az elhalasztott, ad acta tett beruházások miatt kieső százés ezermilliárd forintok szó szerint megrázták a kormányközeli vállalkozók „táplálékláncát”, azokét, akik az elmúlt években nap mint nap remek tempóérzékkel jutottak tekintélyes megrendelésekhez. Számukra valóban megrendítő ez a változás, hiszen mindeddig nem számított az ár, a határidő és a minőség sem – dőlt a pénz számolatlanul. Most azonban úgy tűnik, vége a „jólétnek”, mert piaci környezetben kellene helytállniuk, itthon és külföldön is.
De aki hazai pályán nem tud „gólt rúgni”, annak idegenben jobban megy a játék? Nem valószínű. Mint ahogy az sem, hogy a hazai „edző” majd a külföldi ellenfelet is meg tudja győzni: érdemes kicsit lazábbra venni a figurát, és engedni nyerni a magyar versenyzőt.
Idei listánkat átböngészve jól látható, hogy képletesen Hegyeshalomig áll a sor. A külpiacra igyekvők egy része befektetésekkel, cégfelvásárlásokkal igyekszik növekedni, míg mások – ezek nevét persze nem ismerhetjük – csak pénzüket, „megtakarításaikat” mentik ki a hazai bankokból, befektetésekből… és költöznek maguk is biztonságosabbnak vélt országba.
Utóbbiakat persze nem kell félteni, hiszen a „bőség éveiben” temérdek lehetőségük volt a tőke akkumulálására, még úgy is, hogy nyereségük egy részét – nagy részét? – tovább kellett passzolniuk. De ez a magyar gazdaság szempontjából már sajnos érdektelen.
Sokkal fontosabb azok stratégiája és teljesítménye, akik kinőtték a magyar piacot, és ezért célozzák meg a külpiacot. Szerencsére vannak már igazán jó példák: az MPF Holding termékei, a BioTechUSA táplálkozáskiegészítői, a Masterplast védőmaszkjai és néhány ingatlanos vállalkozás felvásárlása jól mutatják, hogy van esély kitörni a hazai, szűk piacról. A növekedési lehetőségeket és főleg az eredményeket már részben tükrözik az idei vagyonosodási számok is. Ezek pedig valós versenyben született eredmények. Illik tehát ezeket így kezelni és értékelni!
• Szakonyi Péter felelős szerkesztő
NÉVSOROLVASÁS
Majd’ negyedszázaddal ezelőtt, egészen pontosan 2002-ben jött ki első ízben a 100 Leggazdagabb magyar összegző listája. Az elmúlt időben sokan feltűntek rajta, sokan viszont eltűntek a leggazdagabb hazánkfiainak névsorából. Tavaly is sokan kérdezték tőlünk, hogy kik, mikor és miért léptek be ebbe az „elit klubba” – vagy hogy miért maradtak ki. Ezért idén első alkalommal készítettünk egy átfogó összegzést az elmúlt 23 évről – elemzés és értékelés nélkül. Beszéljenek a számok és az évszámok! Íme:
Schmidt Mária és családja 5896 6,2 6 38 54,5 59 59,5 63 43 99 ingatlanfejlesztés
Seszták Imre † 11 13 15 17 18 energetika
Seszták Tamás 24 21,3 23 21 8 befektetések
Simicska Lajos
Sinkó Ottó
Somfai Róbert 2,62,6
kereskedelem
Somody Imre 5565 5,55,55,5 kereskedelem
Sopronyi János †
Spéder Zoltán
Szabó András
Szabó Miklós
Szatmári Zoltán
Szaxon Attila
Szeivolt István
Székely Péter
Széles Gábor
Tamás
Szepesi Richárd
Szíjj László
Szilvássy Csilla
Szőke Márton
informatika Szűcs Róbert
Szücs Sándor
Tari István Gábor † 5,5 5 informatika
Tarr János
Tibor Dávid
Tiborcz István
Tolnay Lajos
Tolvaly Ferenc 3 3,53,8 4,3 4,8 5,2 média
Tornai Tamás 56 6,5 7 7,27,27,7 8,2 élelmiszeripar
Tóth József 19,9 24,6 22,722,722,7 turizmus
Tóth Lajos 2,5 2,6 kereskedelem
Töröcskei István 11,9 12,9 13,714,6 14,2 pénzügyi szolgáltatások
Ungár András † 444 4,8 ingatlanfejlesztés
Vajda Attila 12 13,5 17,1 18,5 24,5 30,4 papíripar
Vajna András (Andy Vajna) † 44 60 30 41 szerencsejáték-ipar
Váradi József 12,3 16,4 24 30 33,5 11 39,2 42
Varga Jenő
Varga József
Varga Mihály
Várkonyi Balázs
Várszegi Gábor
közlekedés
befektetések
vegyipar
kereskedelem
befektetések
Vasas István 2,5 egészségipar
Veres Tibor
befektetések
Vermes András 5,2 6 6,5 agrárium
Vida József
pénzügyi szolgáltatások
Vidmann László 42 agrárium, turizmus, vendéglátás
Vinnai Balázs
Virág Attila
Vitézy Tamás 2,8 3 3,9 4,6 5,2 7 8,5
Wáberer György
informatika
befektetések
turizmus, média
befektetések
Wachter István 2,5 szolgáltatások
Walter Dezső 333 kereskedelem
Wenckheim István 7,57,57,8 77 7,2 6,5 5,7 6,46,8 agrárium, élelmiszeripar
Wicha József
Wolf László
ingatlanfejlesztés
pénzügyi szolgáltatások
Wossala György 2,8 33 média, turizmus
Zelnik István 26 befektetések
Zettwitz Sándor 10
Zombori Antal 5,8
Zwack Izabella
és Sándor 8,1
Zwack Péter
műszergyártás
kereskedelem
élelmiszeripar
élelmiszeripar
Számolunk és becslünk!
Egy-másfél évtizeddel ezelőtt az off-shore cégek, ma többek között a magántőkealapok teszik áttekinthetetlenné a magánvagyonokat. Az online cégjegyzékbe azonban bárki betekinthet, a tőzsdei cégek értékét pedig akár percenként lehet mérni – és lehet számolni! Ezt tesszük mi is, idestova negyedszázada. Kiindulópontunk, metodikánk idén sem változott, így a 100 Leggazdagabb magyar 23. kiadásában található számok továbbra is összevethetők a korábbiakkal.
Szilárd alapelvek mentén
Ahhoz, hogy valakit „számításba vegyünk”, vagyis eséllyel pályázzon a 100 Leggazdagabb magyar listájára, továbbra is három alapfeltételnek kell teljesülnie: magyar állampolgárság, áttekinthető cégműködés, tiszta eredetű vagyon. Kizáró okként szerepelhet a jogerős bírósági ítélet – függetlenül attól, hogy mikor született – és a kettős állampolgárság. Mindkét esetben lehetnénk engedékenyek, hiszen az elsőnél van elévülési idő, ám senki sem szeret büntetett előéletűvel együtt szerepelni. Más megfontolás vezet minket a kettős állampolgárságnál. Legalább tucatnyi, ha nem több olyan magyar származású, külföldön sokszoros milliárdos üzletember van, aki magyar állampolgár is, és akár listánk első negyedében vagy az élén végezhetne. Mégsem rangsoroljuk őket ide. Akkor sem tudunk kellő alapossággal vagyont értékelni, ha valaki magyar állampolgár ugyan, de cégei külföldön működnek és adóznak, itthon pedig szinte „nincstelen”.
Állami „emlőkön” – vagy azok nélkül A kapitalizmus alapja a verseny. Árban, minőségben, szállítási határidőben. Az nyer, aki jobbat és olcsóbbat kínál. Másutt. Itthon alaposan torzult ez az alapelv, mert az állami megbízások szabályosan szétcincálták a versenyszférát. És ez áttételesen nálunk is megmutatkozik. Ha a 100-as listában szereplő vagy ide „kívánkozó” tehetős cégtulajdonos a NER érdekkörébe tartozik – ami viszonylag hamar és könnyen kiderült az elmúlt években–, akkor a vagyonértékelésnél joggal kell, sőt lehet diszkontot alkalmazni. A kiindulási pontnak tekinthető cégvagyon értéke ugyanis ez esetben megkérdőjelezhető. Ennek két oka is lehet: az egyik az állami megrendelések/közbeszerzések elmaradása, illetve csökkenése. A 2023-as év, sőt már 2022 egyik tanulsága az volt, hogy az állami „emlők” sem végtelenek. S ha egy nagyberuházás/megrendelés elmarad vagy késik, az alapjaiban rendítheti meg a cég vagy cégcsoport helyzetét.
Ezekből lehet cégvagyont, értéket számolni. Ezt teszik szakértőink –hálás köszönet érte! Ebből kiindulva látunk munkához. Személyes megkeresések, beszélgetések és szakértői elemzések során alakul ki a vagyonbecslés, amelyet az érintett személlyel egyeztetünk – hiszen ki ismerné jobban a saját vagyoni helyzetét, mint ő maga. A magán- és a céges vagyon évtizedek óta sokszor ugyanazt jelenti, vagy legalábbis jelentős átfedésben van. Ezért tekinthető jó kiindulópontnak a céges vagyon. Az elmúlt években kifizetett osztalékok, a cégfelvásárlások, a külföldi befektetések azonban bonyolítják a számításokat – éppen ezért van szükség az egyeztetésre. Könnyebb a helyzet, ha a céget tőzsdén jegyzik. A részvények árfolyama ugyanis a világ minden pontján jól tükrözi a cég értékét, vagyis azt, hogy az mennyit ér befektetői szemmel. Számításaink során a tőzsdei cégek értékét minden évben a március utolsó napján elért árfolyam alapján határoztuk meg. Így tettünk többek között a Graphisoft Park, az Opus Global, a BIF és a Masterplast esetében is.
Árak és felárak
Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a kifizetett vételárnál nincs reálisabb vagyonértékelés. Azt ugyanis nem lehet kétségbe vonni, ha egy cég, üzletrész vagy szellemi tulajdon vételárában a felek megegyeztek, és azt ki is fizették. Minden más csak feltevés és becslés. Ami vagy igaz, vagy nem. Eddigi több száz vagyonértékelésünk során jó néhányszor felsültünk, amikor túl- vagy éppen alulértékeltünk egy-egy vállalkozást. Ezért is inkább konzervatívan, vagyis alulértékelünk. Így csak kellemes meglepetés jöhet később… Kiindulópontunk továbbra is a cég saját tőkéje. Megítélésünk szerint ugyanis ez tükrözi legjobban egy vállalkozás értékét. Lehetne ez az évente kimutatott adózás előtti eredmény, netán az EBITDA is, de ezek csak pillanatfelvételt adnak egy vállalkozásról, mi pedig ennél stabilabb értéket szeretnénk kapni. A saját tőke a cégek nagy részénél jól tükrözi az értéket – ahol nem, mint például a kereskedelmi vagy a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatoknál, ott más faktorokat is figyelembe veszünk: nyereséget, piaci részesedést, exportot. Az értékelést kiegészítik egyéb vagyonelemek: külföldi cégben való részesedés, ingatlanportfólió stb. Mindezek persze évről évre változhatnak. Az ingatlanpiac fellendülése például felértékelte a vagyonokat, míg a 2008-as válságot követő zuhanásban csökkent a jelentős ingatlanportfólióval rendelkezők vagyona.
Igazolt hiányzók
Hasonlóképpen rizikófaktor a kiesés a „mézescsuporból”. Erre is több példa volt az elmúlt tucat évben, lásd Simicska Lajos vagy Kuna Tibor esetét. A „bizalmi vagyonkezelői kör” részletes szabályai ugyan széles körben nem ismertek – vélhetően sosem rögzítették őket írásban –, ám annyi bizonyosnak látszik, hogy az elszámolási nézeteltérések következménye akár kizárás is lehet. A bizalmi kapcsolati körbe tartozó vállalkozások – és az érintett tulajdonos milliárdosok – esetében mindezek miatt indokolt az óvatosság. Sőt, a fokozott óvatosság. A vagyonértékeléssel foglalkozók ezért náluk „kockázati felárat” is alkalmaznak, a hozzájuk kapcsolható cégérték kiszámolásánál akár 50 százalékos „értékcsökkenéssel” is kalkulálnak.
A felszín és a mély
Vagyonkalkulusunk forrásai minden évben a nyilvános céginformációs rendszerek, a tőzsdei adatközlések és részvényárfolyamok.
Álarc mögött
Évekkel ezelőtt eldöntöttük, kiket hagyunk ki az értékelésből, illetve a listáról. Elsősorban is a politikusokat vagy azokat, akik üzletemberből azzá lettek. (Így maradt ki már tavaly Lantos Csaba, aki miniszteri bársonyszékre cserélte menedzseri forgószékét.) Nem vesszük számításba azokat, akiknek a vagyona nem transzparens, nem követhető. Ezért nem találni listáinkon neves orvosokat és jogászokat, illetve ismert strómanokat sem. Nem tűnhetnek fel egyéb, korábban kétes ügyletekből megszerzett pénzek tulajdonosai, még akkor sem, ha azt időközben fehérre mosták. A szerencsejátékból, olajszőkítésből származó milliárdok az évek során úgy át tudtak alakulni, hogy ember legyen a talpán, aki kideríti az eredetüket – erre mi sem tudunk vállalkozni. Csupán azt jelenthetjük ki: megpróbáljuk betartani hármas alapszabályunk – tiszta vagyon, transzparens működés, magyar állampolgárság – vonatkozó tételét.
ÖN MELYIK CSOPORTBA SOROLJA MAGÁT?
FIZESSENEK-E A GAZDAGOK? IGEN! ADÓZZANAK!
a válaszok százalékos megoszlása
ÖN MELYIK CSOPORTBA SOROLJA MAGÁT? gazdagok
szegények
nem tudja
gazdagok
VANNAK
rendszeresen támogatják
alkalmanként támogatják nem támogatják
nem tudja
rendszeresen támogatják
alkalmanként támogatják nem támogatják
nem tudja
rendszeresen támogatják
alkalmanként támogatják nem támogatják
nem
se nem gazdagok, se nem szegények
LÉVŐKET…?
a válaszok százalékos megoszlása a szegények, illetve a se nem gazdagok, se nem szegények körében szegények se
A magyar lakosság csupán 4 százaléka érzi magát gazdagnak, viszont az emberek közel egyharmada szegénynek tartja magát. A szegények 31 százaléka gondolja úgy, hogy a vagyonos emberek segítik – ha nem is rendszeresen – a rosszabb helyzetben lévőket. A középrétegek tapasztalata kedvezőbb, fele részük szerint a gazdagok támogatják a rászorulókat, igaz, négy tizedük csak eseti adakozást érzékel. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet kiadványunk számára készített a ZRI Závecz Research Intézet. Az adatfelvétel 1500 fő megkérdezésével készült 2024 áprilisában, személyes adatfelvételi módszerrel. A felmérésben megkérdezettek az ország felnőtt népességét reprezentálják.
A 100 Leggazdagabb magyar 2024 számára végzett friss kutatás eredményei azt mutatják, hogy a lakosság hét tizede szerint be kellene vezetni Magyarországon a progresszív adózást. Még ennél is kedvezőbb fogadtatása lenne a nagy vagyonok megadóztatásának, ezt a lakosság 83 százaléka támogatja. Az emberek több mint egyharmada már a 100 milliós értékhatár felett kivetné a különleges vagyonadót. A gazdagokról alkotott véleményt leginkább az anyagi helyzet határozza meg, a magukat szegénynek tartók nagyobb teherviselést várnak tőlük és az államtól, mint a középrétegek.
Tízből hárman szegénynek érzik magukat, a gazdagok aránya elenyésző, a többség közepes anyagi helyzetűnek tartja magát
ÖNNEK OLYAN ISMERŐSEI, AKIK A GAZDAGOK KÖZÉ TARTOZNAK? szegények se nem gazdagok, se nem szegények a két csoport együtt van nincs van nincs van nincs
se nem gazdagok, se nem szegények szegények
nem tudja a válaszok százalékos megoszlása a szegények, illetve a se nem gazdagok, se nem szegények körében
MI A TAPASZTALATA, AZ ÖN GAZDAG ISMERŐSEI A NÁLUK
ROSSZABB HELYZETBEN LÉVŐKET…?
rendszeresen támogatják
alkalmanként támogatják nem támogatják
nem tudja
rendszeresen támogatják
akit gazdagnak tartanak. A magukat rossz anyagi pozícióba sorolók többségének, 58 százalékának van gazdag ismerőse, de sokkal jellemzőbb ez a középen lévőkre. Utóbbi csoport 73 százalékának látókörében vannak jómódúak. A gazdag emberekről szóló összeállításokban gyakran esik szó adományozó, támogató, mecénási tevékenységükről. A közvetlen tapasztalatok felemásak a magas életszínvonalon élők adakozási hajlandóságáról. A szegényeknek mindössze 1 százaléka állítja azt, hogy gazdag ismerőseik rendszeresen támogatják a náluk roszszabbul élőket pénzzel, vásárlással, adományokkal. További 30 százalékuk szerint ha nem is gyakran, de időnként segítenek a gazdagok a rászorulóknak. A szegények többsége, 61 százaléka viszont azt tapasztalja, hogy az ismeretségi körében lévő vagyonos emberekre egyáltalán nem jellemző az adakozás. A közepes egzisztenciális helyzetben lévők pozitívabb képet rajzoltak a tehetős emberek másokat segítő tevékenységéről: 6 százalékuknak az a tapasztalata, hogy gyakran adakoznak a gazdagok, 42 százalékuk pedig úgy érzékeli, hogy alkalmanként teszik ezt. Viszonylag sokan, de kisebbségben vannak azok (38 százalék), akik szerint a vagyonos emberek nem szoktak náluk rosszabb anyagi helyzetben lévőket támogatni. Az anyagi értelemben középen lévők csoportja szorosabb kapcsolatot ápol a gazdagokkal, és önzetlenebbnek is tartja őket, mint a szegények. Ez azt mutatja, hogy az egzisztenciális és társadalmi távolság nagymértékben meghatározza az ismeretségek létrejöttének, az együttműködésnek a lehetőségeit, valamint a vélemények irányultságát.
ÖN TÁMOGATNÁ VAGY NEM, HOGY A NAGY VAGYONNAL RENDELKEZŐK KÜLÖNADÓT, ÚGYNEVEZETT LUXUSADÓT
FIZESSENEK?
a válaszok százalékos megoszlása
a válaszok százalékos megoszlása a szegények, illetve a se nem gazdagok, se nem szegények körében VANNAK ÖNNEK OLYAN ISMERŐSEI, AKIK A GAZDAGOK KÖZÉ TARTOZNAK? szegények se nem gazdagok, se nem szegények a két csoport együtt
a válaszok százalékos megoszlása a válaszok százalékos megoszlása
van nincs van nincs van nincs
MEKKORA VAGYONNAL RENDELKEZŐ EMBEREKNEK KELLENE ÖN SZERINT LUXUSADÓT FIZETNIÜK
(HA EGY EMBER VAGYONÁBA A LAKÁSÁT, HÁZÁT válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik támogatnák a luxusadót
A gazdagságot, a luxust kevesen élik meg közvetlenül, de szinte mindenki számára láthatók ennek „képviselői és kellékei” a filmekben, televíziós műsorokban, színes magazinokban, az internetes portálokon. A magyarok mindössze 4 százaléka sorolja magát a gazdagok közé. Ez a háromszázezer ember leginkább a városokban, a magas iskolázottságúak és a középkorúak között található meg. Sokkal jellemzőbb Magyarországon a szegénységhez tartozás érzése: az emberek 31 százaléka tekinti magát e csoport tagjának. Az életkor emelkedésével egyre többen, az iskolázottság növekedésével egyre kevesebben sorolják magukat a szegények közé, akik jellemzően kisvárosokban és falvakban élik mindennapjaikat. A magyar lakosság többsége, 62 százaléka úgy gondolja, hogy nem nevezhető sem szegénynek, sem gazdagnak. Nemcsak összességében, hanem minden társadalmi-demográfiai csoportban ők alkotják a többséget. Az átlagot is meghaladó arányban vannak jelen a diplomások körében (82 százalék), a harmincas-negyvenes éveikben járók csoportjában (71 százalék), valamint a fővárosban és megyeszékhelyeken élők között (74 százalék, illetve 69 százalék).
ÖN SZERINT BE KELLENE VEZETNI
alkalmanként támogatják nem támogatják
VAGY NEM MAGYARORSZÁGON A PROGRESSZÍV ADÓZÁST, TEHÁT AZT, HOGY MINÉL NAGYOBB A JÖVEDELME VALAKINEK, ANNÁL NAGYOBB SZÁZALÉKÁT KELLENE ADÓ FORMÁJÁBAN BEFIZETNIE?
a válaszok százalékos megoszlása
a válaszok százalékos megoszlása a szegények, illetve a se nem gazdagok, se nem szegények körében szegények se nem gazdagok, se nem szegények a két csoport együtt
nem tudja
rendszeresen támogatják alkalmanként támogatják nem támogatják nem tudja
nem tudja be kellene vezetni nem kellene bevezetni a „be kellene vezetni” és a „nem kellene bevezetni” válaszok százalékos aránya a különböző csoportokban
Az emberek kétharmada ismer gazdagokat, de csak négy tizedük érzékeli, hogy azok támogatják a rosszabb helyzetben lévőket
A gazdagok az emberek többsége számára láthatók. A szegények és az anyagi, egzisztenciális értelemben középen lévők közös csoportjából bő kétharmadnak (68 százaléknak) van olyan ismerőse,
szegények se nem szegények, se
támogatná
A nagy többség bevezetné a progresszív adózást, még a gazdagok hét tizede is A magyar lakosság többsége, 71 százaléka a progresszív adózás pártján áll, azt támogatja, hogy minél nagyobb a jövedelme valakinek, annál nagyobb százalékát fizesse be adó formájában. Az emberek 18 százaléka van ellene ennek az adótípusnak, míg 11 százalék nem tud véleményt mondani ebben a kérdésben. A progresszív adózás az életkor emelkedésével egyre népszerűbb: a 40 év alattiak alig több a mint fele, 53 százaléka támogatja csupán; a középkorúak körében 77 százalék vezetné be, míg a 60 év felettiek 83 százaléka ért vele egyet. Az anyagi, egzisztenciális helyzet is befolyásolja az adózás ezen formájának támogatását. Leginkább a szegények szeretnék azt, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkezők befizetett adóhányada is jelentősebb legyen – 81 százalékuk helyeselné ezt, és csak 6 százalékuk ellenzi. Az anyagi értelemben középen lévők körében is a többség, 67 százalék a progresszív adózás híve, míg 23 százalék ellenzi azt. A gazdagok túlnyomó többsége is pártolja a nagyobb jövedelemmel járó magasabb adókulcsot, 71 százalékuk ért vele egyet. Igaz, körükben az ellenzők aránya is viszonylag jelentős, 29 százalék. Mind a két csoportban az ellenzés oka lehet a saját érdekek figyelembevétele, azaz, hogy sokak számára a jelenlegi egykulcsos személyi jövedelemadó kedvezőbb, mint a progresszív adóforma. Ugyanakkor az a tény, hogy többségük mégis támogatja a magasabb fizetéshez kapcsolódó nagyobb adókulcsot, mutatja a társadalmi szolidaritás jelenlétét. A szegények esetében a „fizessenek a gazdagok” elvárása folyamatosan jelentkezik, ők ezt a társadalmi igazságosság egyik alapelvének tekintik. Nem azt kívánják, hogy a gazdagok közvetlenül támogassák őket, hanem azt, hogy az általuk befizetett adók újraelosztásának ők kedvezményezettjei legyenek.
támogatná nem támogatná
ÖN SZERINT BE KELLENE VEZETNI VAGY NEM MAGYARORSZÁGON A PROGRESSZÍV ADÓZÁST, TEHÁT AZT, HOGY MINÉL NAGYOBB A JÖVEDELME VALAKINEK, ANNÁL NAGYOBB SZÁZALÉKÁT KELLENE ADÓ FORMÁJÁBAN BEFIZETNIE?
válaszok százalékos megoszlása a különböző csoportokban szegények se nem szegények, se nem gazdagok gazdagok összesen támogatná nem támogatná
nem tudja be kellene vezetni nem kellene bevezetni a „be kellene vezetni” és a „nem kellene bevezetni” válaszok százalékos aránya a különböző csoportokban
A nagy vagyonok megadóztatása rendkívül népszerű elképzelés, még az érintettek zöme is egyetért vele
A progresszív adózásnál is kedvezőbb fogadtatása lenne a magyar társadalomban a nagy vagyonokkal rendelkezők különadójának,
be kell vezetni nem kell bevezetni be kell vezetni nem kell bevezetni be kell vezetni nem kell bevezetni be kell vezetni nem kell bevezetni
szegények se nem szegények, se nem gazdagok
gazdagok
összesen
a
közkeletű nevén a luxusadónak. Az emberek 83 százaléka támogatja a luxusadót, s csak 11 százalék ellenzi. Akárcsak a progreszszív adó esetében, itt is tapasztalhatunk életkori sajátosságokat: a fiatalok 75, a középkorúak 85, az idősek 92 százaléka bevezetné a vagyonosokra vonatkozó adót. A szegények és a közepes anyagi helyzetben lévők körében 84-85 százalékos a luxusadó híveinek aránya, de a gazdagok többsége, 70 százaléka is támogatja. Mint láthatjuk, az érintettségnek nagyobb hatása van, mint a progreszszív adózás esetében, a gazdagok álláspontja markánsabban eltér a másik két csoportétól.
A vagyonosság értelmezése viszonylagos. Ha valakinek nincs saját ingatlanja, autója, félretett pénze, és hónapról hónapra kell élnie, akkor alacsonyabb szinten húzza meg a határvonalat: akár egy saját tulajdonú panellakással rendelkező, minden évben nyaralni tudó embert is tehetősnek tarthat. A magyar lakosság 36 százaléka 100 millió forint érték feletti vagyonnál (beleszámítva a lakás, ház árát is) már luxusadót vetne ki. Ez azt jelenti, hogy ha valaki Budapesten vásárol egy kétszobás új építésű ingatlant, akkor szinte automatikusan idetartozik. Az emberek 20
ÖN TÁMOGATNÁ VAGY NEM, HOGY A NAGY VAGYONNAL RENDELKEZŐK KÜLÖNADÓT, ÚGYNEVEZETT LUXUSADÓT
FIZESSENEK?
a válaszok százalékos megoszlása
százaléka 200 millió forintot, 30 százaléka 500 millió forintot tekint a vagyonadó értékhatárának. A lakosság 11 százaléka ennél is magasabban húzza meg a vonalat, 800 millió forintos vagyon felett fizettetne különadót.
A luxusadó kivetése legalacsonyabb értékhatárának, a 100 millió forintnak az említését leginkább az egzisztenciális helyzet befolyásolja. A szegények 47, a középen lévők 32, a gazdagok 20 százaléka különadót vetne ki a 100 millió forint feletti vagyonokra. Ha a 800 millió forintot vesszük a vagyonadó alsó értékének, akkor fordított arányokat látunk: a szegényeknek mindössze 6, a középen lévőknek 12 százaléka vetné ki a luxusadót ekkora összeg fölött, míg a gazdagok 27 százaléka szeretné, ha ez a viszonylag magas összeg lenne az adózás alsó határa.
• Závecz Tibor
ZÁVECZ TIBOR
MEKKORA VAGYONNAL RENDELKEZŐ EMBEREKNEK KELLENE ÖN SZERINT LUXUSADÓT FIZETNIÜK
(HA EGY EMBER VAGYONÁBA A LAKÁSÁT, HÁZÁT IS BELEÉRTJÜK)?
válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik támogatnák a luxusadót támogatná nem tudja nem támogatná
azok százalékos aránya, akik 100 millió forintos vagyon felett luxusadót fizettetnének szegények se nem szegények,
25,54% éves hozam¹ Bosnyák Zsolt portfóliómenedzser I. helyezett
Banking Hungary Equilor Hydra Származtatott Alap² II. helyezett
Wealth Office Az év üzletág fejlesztője Blochamps 2022
VAGYON SZERINTI LISTA
51. KESZTHELYI ERIK 51
52. KREINBACHER JÓZSEF 49,5
53. BOJÁR GÁBOR 48,3
54. VARGA MIHÁLY ÉS CSALÁDJA 47,9
55. KRANKOVICS ISTVÁN 47,8
56. ALBRECHT OTTÓ 44,7
57. NYERGES ZSOLT 44
58. KENYERES FIVÉREK, ZOLTÁN ÉS IMRE 43
59. SPÉDER ZOLTÁN 42,5
60. BOROS JÓZSEF 42,4
61. VIDMANN LÁSZLÓ 42
62. BALÁZS ATTILA 41
63. BIRGÉS TIBOR 40,5
64. BALOGH LEVENTE 39,6
65. MOLNÁR BÉLA 39
66. JÁMBOR JÁNOS 38,4
67. DARVAS FERENC ÉS CSALÁDJA 38,3
68. ILLÉS TAMÁS 38
69. KÁRPÁTI LÁSZLÓ 37
70. LACZAY PÉTER ÉS CSALÁDJA 36
71. SZEIVOLT ISTVÁN ÉS CSALÁDJA 35,5
72. PIUKOVICS CSALÁD 35
73. MAGYAR JÓZSEF ÉS CSALÁDJA 33,9
74. SÁNDOR JÓZSEF ÉS CSALÁDJA 33,4
75. MAJOROS BÉLA ÉS MAJOROS CSABA 33,2
76. GASZTONYI LÁSZLÓ ÉS CSALÁDJA 33
77. GÖDRY ZOLTÁN ÉS GREGORICS LÁSZLÓ 32,5
78. TARR JÁNOS 32
79. FÜLÖP GÁBOR ÉS CSALÁDJA 31,6
80. SZABÓ ANDRÁS 31,5
81. VAJDA ATTILA 30,4
82. PAPP EDWARD 30
83. NYÍRI VIKTOR 29,9
84. LUGOS ROLAND 29,6
85. SZEPESI RICHÁRD 29,5
86. TARÁNY GÁBOR 29,3
87. VÁRADI JÓZSEF 29
88. PÁLOS TITUSZ 27,7
89. HORVÁTH FIVÉREK, FERENC ÉS ERNŐ 27,4
90. KEDVES FERENC 26,4
91. ANTAL ERNŐ ÉS CSALÁDJA 25
92. HOVÁNY MÁRTON 24,5
93. SZŰCS RÓBERT 23,5
94. DOBOS MÁTÉ 22,5
95. MATUSZ BALÁZS 20,8
96. BÉRES JÓZSEF ÉS CSALÁDJA 20,2
97. TIBOR DÁVID 17,5
98. DERCZÓ ISTVÁN ÉS CSALÁDJA 17,4
99. VIDA JÓZSEF 17,3
100. FÜZESI ATTILA 17,2
név oldal vagyon hely. név oldal vagyon hely.
ALBRECHT OTTÓ 88 44,7 56.
ANTAL ERNŐ ÉS CSALÁDJA 134 25 91.
B 79 53,4 48.
BALÁZS ATTILA 96 41 62.
BALOGH ÁKOS ÉS FIAI 81 52 50.
BALOGH LEVENTE 98 39,6 64.
BÁRÁNY LÁSZLÓ ÉS CSALÁDJA 49 89,7 23.
BÁRDI FIVÉREK, ISTVÁN ÉS VIKTOR 78 53,5 47.
BÉRES JÓZSEF ÉS CSALÁDJA 139 20,2 96.
BIGE LÁSZLÓ 40 115 15.
BIRGÉS TIBOR 97 40,5 63.
BOJÁR GÁBOR 84 48,3 53.
BOROS JÓZSEF 94 42,4 60.
CSÁNYI SÁNDOR 18 700 2.
DARVAS FERENC ÉS CSALÁDJA 102 38,3 67.
DERCZÓ ISTVÁN ÉS CSALÁDJA 142 17,4 98.
DOBOS MÁTÉ 137 22,5 94.
DUNAI GYÖRGY 56 71,3 29.
EMŐRI GÁBOR 50 87,3 24.
FELCSUTI ZSOLT 20 486 3.
FUTÓ GÁBOR 39 122 14.
FUTÓ PÉTER 59 69,3 32.
FÜLÖP GÁBOR ÉS CSALÁDJA 118 31,6 79.
FÜZESI ATTILA 144 17,2 100.
GARANCSI ISTVÁN 32 172 9.
GASZTONYI LÁSZLÓ ÉS CSALÁDJA 114 33 76.
GATTYÁN GYÖRGY 24 398 5.
GÖDRY ZOLTÁN ÉS GREGORICS LÁSZLÓ 116 32,5 77.
HARSÁNYI ZSOLT 64 66 36.
HERDON ISTVÁN 62 67,1 34.
HERMANN KAMILLA 70 59 41.
HORVÁTH FIVÉREK, FERENC ÉS ERNŐ 130 27,4 89.
HOVÁNY MÁRTON 135 24,5 92.
ILLÉS TAMÁS 104 38 68.
INÁNCSY MIKLÓS ÉS CSALÁDJA 65 63,1 37.
JÁKOB ZOLTÁN 75 55 45.
JÁMBOR JÁNOS 101 38,4 66.
JÁSZAI GELLÉRT 38 138 13.
JELLINEK DÁNIEL 28 295 7.
KÁRPÁTI LÁSZLÓ 105 37 69.
KASZA LAJOS 34 163 10.
KEDVES FERENC 131 26,4 90.
KENYERES FIVÉREK, ZOLTÁN ÉS IMRE 90 43 58.
KERTÉSZ FIVÉREK, ATTILA ÉS VIKTOR 53 73 27.
KESZTHELYI ERIK 82 51 51.
KIS-SZÖLGYÉMI FERENC 69 60 40.
KRANKOVICS ISTVÁN 87 47,8 55.
KREINBACHER JÓZSEF 83 49,5 52.
LACZAY PÉTER ÉS CSALÁDJA 106 36 70.
LAKATOS BENJAMIN 72 58,6 42.
LAKATOS PÉTER
LEISZTINGER TAMÁS 36 147 11.
LÉVAI CSALÁD
A PÉNZÜGYI NYUGALOM SZIGETE
IRATKOZZON FEL VAGYONRELAXÁCIÓS YOUTUBE CSATORNÁNKRA! https://www.youtube.com/@Apenzugyinyugalomszigete/videos
üzleti magánéletre vágyóknak
Kiemelt témáink: Nemzetközi befektetések adótervezése | Holding társaságok és cégstruktúrák | Külföldi vállalkozás létrehozása | Bizalmi vagyonkezelés, vagyonkezelő alapítványok, magántőkealapok | Tényleges tulajdonosok és ügyfél-átvilágítás | Kripto-ügyletek, NFT, digitális nomádok | Második állampolgárság, aranyvízumok
Magyarországi irodánk: 1145 Budapest, Amerikai út 59. I +36-1-383-0333 I info@crwwgroup.net I www.crwwgroup.net
BECSÜLT VAGYON: 990
7,7
8,4
23,8
MÉSZÁROS LŐRINC
Befektetések, mezőgazdaság, építőipar, turizmus, energetika, pénzügyi szolgáltatások
Az ország talán legismertebb és legnagyobb befolyású üzletembere, Orbán Viktor miniszterelnök barátja. Felcsút polgármesteri posztjáról 2018-ban mondott le, de a helyi Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány kuratóriumának elnöki posztját megtartotta. Cégeinek egy részét már tőzsdére vitte. ÉLETÚT (58)
A hazai mellett folyamatosan keresi a nemzetközi terjeszkedés, valamint az eredményes együttműködések lehetőségeit a Mészáros
Lőrinchez köthető kiterjedt cégcsoport, amelynek legjelentősebb ágazatai továbbra is a bank- és biztosítási szektor, az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a turizmus, valamint az energetika. A környező országokban is történtek jelentős befektetései: Horvátországban a turizmusban és az agráriumban, Boszniában pedig az építőanyag-gyártásban.
Mészáros Lőrinc vagyonának meghatározó eleme az ország második legnagyobb magyar tulajdonú hitelintézete, az MBH Bank Nyrt., amely egy nagyszabású bankfúzió (MKB, Budapest Bank, Takarékbank) eredményeként 2023-ban jött létre, és tovább terjeszkedik. A bank konszolidált saját tőkéje meghaladta az 1000 milliárd forintot. (Az MBH közel felerészben Mészáros Lőrinchez köthető.) Az elmúlt évben két jelentős tranzakció jött létre.
Az MBH megvásárolta a Duna Takarék Bank Zrt.-t, majd többségi tulajdont szerzett az osztrák hátterű Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt.-ben. Tavaly megvalósult a magyar biztosításközvetítő piac legnagyobb fúziója is: öt tagvállalat csatlakozásával létrejött az Alkusz Cégcsoport, amely ezáltal 480 ezer ügyféllel, 530 milliárd forint hitel- és 570 milliárd forint betétállománnyal gyarapodott, és jelentősen nőtt a lakossági megtakarítási, lakáshitelezési piaci részesedése. Pénzügyi ágazatban való befektetései közül – a bankholding mellett – a Hungarikum Alkusz és a CIG Pannónia Biztosító a legértékesebb. Sikeres akvizícióval zárták az évet az építőiparban is, ezúttal Bosznia-Hercegovinában. A Mészáros-csoport érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. leányvállalata, a Talentis International Construction Investments Kft. megvette Bosznia vezető cementgyárát, a Lukavac Cement d.o.o.-t az osztrák Asamer Baustoffe AG-tól. A tranzakciónak köszönhetően horvátországi, romániai, ausztriai és németországi érdekeltségei mellett a cégcsoport tovább bővítette külföldi jelenlétét.
Az agrárportfólió is folyamatosan terjeszkedik, az elmúlt évben a Talentis Agro Zrt. felvásárolta Horvátország legnagyobb almaés nektarintermelőjét, a Rabo d.o.o.-t. A Talentis Agro – amelynek 100 százalékban Mészáros Lőrinc a tulajdonosa – jelenleg 65 ezer hektár területen gazdálkodik. Borászatuk, malomiparuk is van, és az övék az ország legnagyobb, 8500-as tejelő szarvasmarha-állománya. A Talentis Agrónak olyan nagy múltú agrárérdekeltségei vannak, mint például a Szarvasi Agrár Zrt., résztulajdonos a biharkeresztesi Kutas 95 Zrt.-ben, a fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt.-ben. Társtulajdonosokkal együtt megalapította az agrárintegrációban érdekelt AgroLink Zrt.-t, amely tulajdonosa lett a Korona Közraktár Zrt.-nek és a Drone Agro Kft.-nek. A portfólió része az ország legnagyobb zárt rendszerű pulykahústermelő és -feldolgozó vállalata, a Gallicoop Zrt., amely számottevő részben exportpiacokat szolgál ki. Az agráriumban a cégcsoport a szántóföldi növénytermesztésben, a tejtermelésben és a pulykaágazatban is piacvezető.
Még 2022-ben vásárolta meg a vállalatcsoport a népszerű horvátországi üdülőhelyen, Opatijában (Abbázia) a patinás Hotel
Miramart. A négycsillagos, öt épületből álló, 108 szobás szálloda üzemeltetését idén márciusban vették át az osztrák eladótól. Ugyancsak a horvát tengerparton, Iciciben tovább folytatódik a Rivas Hotels & Resort beruházása.
Mészáros Lőrinc szintén transzparens vagyoneleme az Opus Global Nyrt. Tavaly kiemelkedő évet zárt, hiszen a részvények árfolyama a háromszorosára nőtt; az év közepén még csak 190 forintot adtak egy papírért (jelenleg 400 forint körül kereskednek vele). Az erőteljes árfolyammozgást a kedvező eredményadatok mellett a cég saját részvényfelvásárlási programja is segíthette. Az Opus Global Nyrt. piaci értéke így mára 280 milliárd forint körül van. A tavalyi évről készült éves konszolidált jelentés szerint 686 milliárd forintos árbevétel mellett kiemelkedően magas, 45 milliárdos adózott eredményt ért el. Az Opus Global Nyrt. portfóliójába tartozik az exportorientált Kall Ingredients Kft. és a Viresol Kft., ipari szegmensébe pedig az elsősorban exportra termelő tűzhely-, kandallóés acélszerkezet-gyártó Wamsler SE mellett nagy építőipari cégek sorolhatók: a Mészáros és Mészáros Zrt., az R-Kord Építőipari Kft., valamint az RM International.
A Hunguest Hotels is része az Opus-portfóliónak, 19 saját tulajdonú magyarországi és külföldi szállodával (Montenegro, Ausztria), továbbá két hazai egység bérlésével és üzemeltetésével. Az idegenforgalmi üzletághoz tartozik a Balatontourist is, négy kempinggel.
Az Opus Global Nyrt. energetikai divízióját az Opus Tigáz és Opus Titász alkotja. Az Opus Titász Zrt. Magyarország északkeleti régiójában több mint 18 ezer négyzetkilométeren végez villamosenergia-elosztási engedélyes tevékenységet: több mint 26 ezer kilométer hosszúságú áramhálózatot üzemeltet, közel 400 településen, 800 ezer otthonban és munkahelyen biztosítva a zavartalan áramellátást. A Tigáz Földgázelosztó Zrt. 33 ezer kilométer hosszú gázvezeték-hálózatot üzemeltet Magyarországon, amellyel több mint 1,2 millió háztartást lát el gázzal.
A cégcsoport két 20 MW-os napelemparkkal is rendelkezik, valamint hozzátartozik az ország legnagyobb vasútépítő cégcsoportja, a V-HÍD Zrt., a magasépítés területén pedig a ZÁÉV Zrt. Az ipari szegmensen belül a jelentős részben exportra gyártó Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft.-t érdemes még kiemelni.
A vagyonelemek között nagy értéket képvisel egy koncessziós szerződés: 2022-ben született döntés arról, hogy a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetését a Magyar Közút Zrt.-től az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. veszi át. Az átvételkor összesen 1237 kilométer hosszúságú autópálya-hálózat üzemeltetésével indult a 35 éves koncesszió. Az MKIF feladatai közé tartozik, hogy a szigorúan meghatározott feltételeknek megfelelő üzemeltetés mellett a következő tíz évben 272 kilométer új autópályát épít, bővíti a meglévő hálózatot, illetve a már megépült szakaszokon komoly fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy az átvett úthálózat elérje az előírt szintet.
CSÁNYI SÁNDOR
Agrárium, pénzügyi szolgáltatások, befektetések, ingatlanok, egészségügy
Minden idők legjobb eredményét érte el tavaly az OTP Bank Nyrt. (adózás után 990 milliárd forintot, az előző évi csaknem háromszorosát), és az utóbbi két évtized sikeres akvizíciós politikájának köszönhetően az eredmény kétharmada már a külföldi „leányoktól” származik. Csányi Sándor 32 éve vezeti előbb „csak” Magyarország, mostanra már a kelet-közép-európai térség meghatározó bankcsoportját, amely a The Banker magazin régiós toplistáján tavaly – a lista történetében először – átvette a vezetést a legnagyobb lengyel banktól, a PKO Bank Polskitól. Emellett Csányi saját agrárbirodalma is kinövi már az országhatárokat.
Az OTP-csoport legújabb tagja az üzbég Ipoteka Bank, ezzel – 11 térségbeli országban végrehajtott 24 akvizíció után – a bank Európán kívülre terjeszkedett. Az új szerzemény ugyan az első évben a korábbi hitelei miatt még 22 milliárdos veszteséget mutatott ki, de ezt a többi leány bőven ellensúlyozta, és idén már tőle is komolyabb eredmény várható. A bolgár DSK 200, a szlovén érdekeltség 130, az orosz csaknem 100, a 2022-ben még veszteséges ukrán OTP 45 milliárdos profittal gyarapította tavaly a magyar anyabank önmagában 313 milliárdos eredményét. A bankcsoport mérlegfőösszege most először meghaladja a 100 milliárd eurót, ezzel a legnagyobb európai bankok ligájába került.
Az elmúlt év után fizetendő osztalékról lapzártánk után dönt az OTP közgyűlése, az azonban borítékolható, hogy jócskán meghaladja a tavalyi 300 forintot. Az árfolyam is szépen alakult, az idén tavaszi 17 000 forintos szint nem sokkal marad el az orosz–ukrán háborút megelőző 19 700 forintos rekordtól, és duplája az egy évvel korábbinak.
A bankelnök nem hiába hangoztatta tavaly, hogy az OTP a legjobb befektetés (a bank is folyamatosan veszi saját részvényeit), ő maga is tovább gyarapította OTP-részvénykészletét. December végén már 4 millió 713 ezer részvénnyel rendelkezett (ez lapzártánk idején több mint 80 milliárd forintot ért), amelyek túlnyomó többsége a családi vagyonkezelő állományában található.
A Csányi család vagyona tavaly a családi vagyonkezelőbe, a Unity Vagyonkezelő Alapítványba került: itt van a 32 ezer hektáron gazdálkodó és jelentős élelmiszeripari cégekkel (például a Pick Szeged, a Mizo) rendelkező Bonafarm-csoport, a nádudvari székhelyű, de Szerbiában is terjeszkedő KITE Zrt. mezőgazdasági integrátor, továbbá sok egyéb érdekeltség mellett például a Csepeli Szabadkikötő Zrt. 60 százaléka (a többi Nagy Györgyé) vagy a Hernádi Zsolttal és Garancsi Istvánnal közösen birtokolt CD Hungary egyharmada. (Az ingatlanos cég a Moments és a Hard Rock után nemrég nyitotta meg harmadik Andrássy úti szállodáját, a 121 szobás Oktogon Hotelt.) A családi vagyon mintegy 95 százaléka tartozik a Unity égisze alá, beleértve a pénzügyileg is eredményes Budai Egészségközpont Zrt.-t, amely a Királyhágó utcában 120 ágyas magánkórházat fejleszt.
A Unity Vagyonkezelő Alapítvány kedvezményezettje az alapító, felesége és öt gyermeke, utóbbiak foglalnak helyet a kuratóriumban, 80. születésnapjukig terjedő időhatárral. Utánuk az unokák következnek (jelenleg négyen vannak) áganként, az öt ág mindegyike egy-egy kuratóriumi hellyel bír majd a jövőben.
Az alapító célja, hogy generációkon átívelő módon, hosszú távon biztosítsa az általa létrehozott vagyon családi tulajdonlását, és megóvja azt a szétaprózódástól. A keletkező jövedelem nagyobbik része a felhalmozást szolgálja, például ebből fedezik az agrár- és élelmiszercégek következő öt-hét évben megvalósítandó 200 milliárd forintos, más országokra is kiterjedő beruházási programját.
Kívül maradt az alapítványon néhány újabb befektetés, elsősorban ingatlanok, illetve a bankelnök részesedése az OTP Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programjában. A 2031-ben lejáró program akkor hoz nyereséget, ha a részvényárfolyam addig érdemben meghaladja a valamivel 16 000 forint feletti bekerülési árfolyamot.
Csányi Sándor nevével két évtizede összeforrt alapítványa, amely több mint 500 nehéz helyzetben lévő, tehetséges fiatalt támogat általános és középiskolai, valamint egyetemi tanulmányaiban. A Csányi Alapítvány a Jászságban és Somogyban, Mohácson, illetve az Alföldön – tehát a családi cégek működési körzetében – hét saját tulajdonú közösségi házban 21 főállású mentorral és 54 fejlesztőtanárral dolgozik, a munkát 38 magyar és három külföldi önkéntes segíti. Az egyetemisták is részt vesznek a kisebbek segítésében. Eddig 105-en szereztek diplomát és hatvanan felsőfokú szakképesítést, jelenleg is száznál többen végzik felsőfokú tanulmányaikat. A támogatottak sikeres nyelvvizsgáinak száma meghaladja a hatszázat. A Nobel-díjas Karikó Katalin már harmadik éve támogatja az alapítványi fiatalok természettudományos képzését. Az értelmiségivé válásban az egyetemistákat az S10 Akadémia kerekasztal-beszélgetés sorozata segíti, a vacsorák keretében inspiráló életutakat bejárt személyiségekkel találkozhatnak. A rendezvény fővédnöke Csányi Sándor. Az alapítvány éves költségvetése idén eléri az egymilliárd forintot.
Jászárokszálláson született, Budapesten végezte el először a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, később munka mellett a közgazdaság-tudományi egyetemet. Előbb a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd 1983-ban a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumba került osztályvezetőként. 1986-ban, a kétszintű bankrendszer bevezetésekor váltott a bankszférába, Demján Sándor hívta az általa vezetett Magyar Hitelbankba. Innen ment át az ekkor alapvetően az agrárszféra hitelezésével foglalkozó Kereskedelmi és Hitelbankba vezérigazgató-helyettesnek. 1992-ben lett a kritikus helyzetben lévő, alig 1,5 milliárd forintos éves eredményt produkáló OTP Bank vezérigazgatója és az igazgatóság elnöke. A bank részvényeit a sikeres privatizáció után 1995-ben vezették be a tőzsdére, ahol azóta százszorosára nőtt az árfolyamuk. 2000 óta az 50 legnagyobb európai bank vezetőjét tömörítő IIEB tagja. 2010 óta a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, 2017 óta tagja a FIFA Tanácsnak és az UEFA Pénzügyi Bizottságának, 2018 óta a FIFA alelnöke, 2008 óta a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség tiszteletbeli alelnöke. 2011 óta tulajdonosa a Mol-Pick kézilabdacsapatnak. Öt gyermeke közül Attila (45) a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója és a KITE Zrt. alelnöke, Péter (39) az OTP igazgatósági tagja és a digitális szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese, Gabriella (30) saját vállalkozásait vezeti, és a Brain Bar egyik tulajdonosa. Ádám (26) és Tamás (25) már befejezték az egyetemet, utóbbi külföldön ingatlanfejlesztésben szerez tapasztalatot, előbbi Budapesten él és részt vesz a családi vagyonkezelő alapítvány munkájában.
ÉLETÚT (54)
A műszaki szakközépiskola elvégzése, az üzemgazdász, a szakközgazdász és a PhD-oklevél megszerzése után multinacionális vállalatoknál volt gyakornok, majd egy svájci cégnél helyezkedett el marketingasszisztensként. Itt később értékesítési és marketingvezető lett. Hazatérése után vette át az édesapja, Felcsuti Csaba által 1976-ban alapított vállalkozás először kereskedelmi, később teljes vezetését. Az MPF céget meghatározó nemzetközi vállalatcsoporttá fejlesztette, amely soha nem vett részt privatizációban és semmilyen, az állammal kapcsolatos üzletben.
3.
BECSÜLT VAGYON: 486
FELCSUTI ZSOLT
Gépgyártás, kereskedelem Átalakult tavaly a Felcsuti Zsolt többségi tulajdonában lévő cégcsoport szerkezete. Az MPF Meta Zrt. az iparcikk- és szerszámgéptartozékok nemzetközi nagykereskedelmét, az MP Widenta Kft. a szerszámgyártást, az MPF-FÉG Kft. pedig a hűtő- és fűtőkészülékek gyártását végzi. A három önálló holdingcég Svájcban található, és több külföldi vállalkozás tartozik hozzájuk.
A három cégcsoport tavalyi árbevétele a rendelkezésre álló adatok szerint jóval meghaladta az 1 milliárd eurót, az eredmény a korábbi éveknek megfelelően 100 millió euró körül alakult. Az immár svájci székhelyű, szerszámgépalkatrészeket, gépeket, csiszolószerszámokat, valamint hűtő- és fűtőkészülékeket gyártó multinacionális vállalatok értékét három évvel ezelőtt 1 milliárd svájci frankra tették (megközelítőleg 400 milliárd forint). Ez az elmúlt két üzleti évben vélhetően tovább emelkedett, az MPF Holding ugyanis tartja vezető pozícióját a gépalkatrészek világpiacán, és működéséhez nem vesz igénybe hiteleket (ez alól kivétel egyes vevőkövetelések refinanszírozása).
Az MPF cégcsoport Európában és Ázsiában is jelentős cégekkel és gyártóbázissal rendelkezik. Magyarországon, Kínában és Malajziában egyaránt tekintélyes méretű ipari háttérre támaszkodhat. Forgalmának meghatározó többségét Nyugat-Európa és a tengerentúl adja, a magyar piac jelentősége elenyésző, kevesebb mint 1 százalék. Tavaly 30 országba exportáltak. Új piacokon is megjelentek, termékeik már az arab országokban is megtalálhatók.
A vagyonértékbecslés során az MPF Holding cégeit, valamint az elmúlt években felvett osztalékokat is figyelembe vettük. A nemzetközi tanácsadó cégek az általuk vizsgált vállalkozások értékét euróban határozzák meg, a vagyonértéknek viszont a forint–euró vagy forint–dollár árfolyamot is tükröznie kell. A magyar fizetőeszköz 2023-ban is vesztett értékéből.
A gyártás korszerűsítésére minden évben forintmilliárdokat fordítanak, és tovább bővítik a hazai és külföldi gyártókapacitásokat is. Újdonság, hogy elkezdték a hőszivattyúk gyártását, ezzel kívánják ellensúlyozni a gázkészülékek iránti kereslet várható csökkenését. A magyar és kínai gyárakban készülő high-tech berendezéseket a magyar és kelet-európai piacokra FEG névvel szállítják majd, a nyugati piacokon helyi nagykereskedők márkaneve alatt lesznek megtalálhatók a termékek.
Felcsuti Zsolt kerüli a nyilvánosságot. A cégcsoport tevékenységének napi irányításában már nem vesz részt.
A több mint 40 éves múltra visszatekintő Avar Hotel a Mátra hegység déli oldalán, Budapesttől mindössze 85 kilométerre Gyöngyös-Mátrafüred festő településén terül el, ami minden évszakban megannyi lehetőséget kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A több mint 40 éves múltra visszatekintő Avar Hotel a Mátra hegység déli oldalán, Budapesttől mindössze 85 kilométerre Gyöngyös-Mátrafüred festői településén terül el, ami minden évszakban megannyi lehetőséget kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A szálloda 98 szobával és 5 szobatípussal rendelkezik.
A szobaár magában foglalja a több mint 1000 négyzetméteres wellness és SPA részleg használatát, amely vízi élményelemekkel tarkított medencét, gyermekmedencét, jakuzzit, sodrófolyosót és szaunavilágot kínál. Nyáron szezonális kültéri medence, valamint a hozzá tartozó napozóterasz is elérhető a Vendégek számára.
A szálloda 98 szobával és 5 szobatípussal rendelkezik. A szobaár magában foglalja a több mint 1000 négyzetméteres wellness és SPA részleg használatát, amely vízi élményelemekkel tarkított medencét, gyermekmedencét, jakuzzit, sodrófolyosót és szaunavilágot kínál. Nyáron szezonális kültéri medence, valamint a hozzá tartozó napozóterasz is elérhető a Vendégek számára.
A szálloda étterme és bárja modern környezetben, finom ételekkel és italokkal várja Vendégeit. A két bowling pálya pedig ideális időtöltést jelent minden korosztály számára.
A szálloda étterme és bárja modern környezetben, finom ételekkel és italokkal várja Vendégeit. A két bowling pálya pedig ideális időtöltést jelent minden korosztály számára.
WWW.AVARHOTEL.HU • FOGLALAS@AVARHOTEL.HU
WWW.AVARHOTEL.HU • FOGLALAS@AVARHOTEL.HU
VERES TIBOR
Ingatlanfejlesztés, kereskedelem, befektetések
Lengyelországi ingatlanfejlesztő cégei már hét városban aktívak: Varsó, Krakkó, Łódź, Wrocław, Katowice, Gdańsk és Poznań. Az ottani nagyon lendületesen fejlődő piac számos szegmensében – lakás, iroda, kereskedelmi ingatlan – jelen vannak. Tavaly már 1500 lakást értékesítettek, a cél, hogy 2025-re elérjék az évi 3000 lakás eladását. A lengyelországi ingatlanpiacon az Echo Investment a zászlóshajó: a varsói tőzsdén jegyzett cégben a Wing Zrt. 66 százalékos pakettel rendelkezik, továbbá többségi részesedést vásárolt az Archicom cégben. Az Echo–Archicom páros a bérbeadásra, illetve eladásra szánt lakások legnagyobb fejlesztőjévé lépett elő Lengyelországban, ahol 2021-ben 7000 lakás építését kezdték meg, további 15 ezer áll előkészítés alatt. Az ingatlanfejlesztés mellett és azzal összefüggésben a hasznosítási piacon is részt vesznek, mintegy 150 ezer négyzetméteren. A Wing az egyik vezető német ingatlanfejlesztő cég, a Bauwert AG többségi pakettjének megvásárlásával a nyugat-európai piacra is belépett. A vállalat lakóingatlanokat és irodákat fejleszt Berlinben, illetve környékén, jelenleg mintegy 2,5 milliárd euró értékben. Veres Tibor mellett a két alapító család is részvényes maradt a cégben kisebbségi tulajdonosként.
A Wing-csoport vállalatai az elmúlt évtizedekben több mint kétmillió négyzetméternyi ingatlant adtak át Magyarországon. A tavaly jelentős visszaesést mutató magyar ingatlanpiacon továbbra is dinamikusan növekednek: lakásokat, szállodákat és irodaházakat építenek. Emblematikus épületek sora fűződik a nevükhöz: a Magyar Telekom, az Ericsson, az Allianz, a Siemens-evosoft, az E.ON, illetve az Európai Unió magyarországi képviseletének új székháza, továbbá az új Wizz Air oktatóközpont, a Liberty Irodaház, a BB Hotel, a Kassák Residence és a Kassák Passage lakópark, a Park West és Metropolitan Garden lakásprojektek, valamint számos egyéb fejlesztés. Az ipari parkok közül a legjelentősebb az East Gate Business Park, a Dél-pesti Üzleti Park és az új fejlesztés, az Airport City. A vállalat tulajdonában van a budapesti EuroCenter, új nevén GoBuda, ahol hétvégente több mint 20 ezer látogató fordul meg.
A szintén a Wallis-csoport többségi tulajdonába tartozó AutoWallis-csoport tavaly is rekordárbevételt és nyereséget ért el. A Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzett autós vállalkozás az organikus bővülés mellett felvásárlásokkal is növelte részesedését a kelet-közép-európai piacon. Eredményességét tükrözi, hogy a 2023-ban értékesített közel 45 ezer autó és az évi 366 milliárd forintos árbevétel mellé 20 milliárd forintos EBITDA-t termelt a csoport, az egy részvényre jutó nyereség pedig 21 forint fölé emelkedett. Míg Magyarországon 3,4 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új személyautók száma, addig az AutoWallis közép-kelet-európai piacain regisztrált új személyautóké átlag 11,6 százalékkal növekedett; a csoport árbevételének már közel 60 százaléka származott külföldről. 2023 elején a Nelson-csoport flottakezelési üzletágának felvásárlásával léptek be erre a piacra, amivel egyszeriben közel 2,5 százalékos részesedést szereztek Magyarországon.
A külpiaci terjeszkedés legújabb állomása Csehország: az AutoWallis megállapodott a cseh Stratos Auto BMW-üzletágának megvásárlásáról. A tranzakció első lépésében az AutoWallis az üzletágat képviselő NC Auto s.r.o. 80 százalékát vásárolja meg, amit két éven belül 100 százalékra növel. Az akvizíciónak köszönhetően a magyar vállalat Prága mellett két további cseh városban, Hradec Královéban és Pardubicében jelenik meg, ezzel egy lépésben megszerezve a cseh BMW-értékesítések 10 százalékát, ami az ország prémiumautó-eladásainak közel 4 százalékát teszi ki.
Az AutoWallis-csoportot már Európa 50 legnagyobb autókereskedője között tartják számon, néhány év alatt lett a közép-kelet-európai térség egyik vezető szereplője. Az AutoWallis Nyrt. a régió 16 országában van jelen gépjármű-, illetve alkatrész-kis- és nagykereskedelemmel, szervizszolgáltatásokkal, rövid és hosszú távú gépjármű-kölcsönzéssel (Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Bulgária, Észak-Macedónia, Görögország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia). A csoport nagykereskedelmi üzletága által képviselt márkák közé tartozik az Alpine, a BYD, a Dacia, az Isuzu, a Jaguar, a Land Rover, az MG, az Opel, a Renault, a Saab és SsangYong alkatrészek utánpótlása, míg a kiskereskedelmi üzletág által képviselt márkák között megtalálhatók a BMW személyautók és motorkerékpárok, a BYD, a Dacia, az Isuzu, a Jaguar, a Kia, a Land Rover, a Maserati, a Mini, a Nissan, az Opel, a Peugeot, a Renault, a SsangYong, a Suzuki, a Toyota. Idetartozik a wigo autómegosztó szolgáltatás, a Sixt rent-a-car, a JóAutók.hu, továbbá az Auto-Lici.hu. Szintén Veres Tibor tulajdonát képezi a Magyarországon meghatározó piaci pozíciójú, 2023-ban 25 éves Praktiker. Az országszerte 20 áruházat működtető barkácsáruházlánc piaci részesedése Magyarországon mintegy 32 százalék, 2022-ben 90,5 milliárd forintos árbevételt ért el, adózott nyeresége 6,7 milliárd forint volt.
A padlóburkoló anyagok piacán erős pozíciókkal rendelkező Graboplast gazdálkodását tavaly az emelkedő energia- és nyersanyagárak rontották. A forgalom mintegy 83 százaléka exportból származik, az elmúlt évben a fokozódó árverseny miatt az árbevétel nagyjából a 2022-es szinten, azaz 22 milliárd forint körül alakult. 2023 elején zárult le az Alteo eladása. Az Alteo Nyrt.-ben meglévő 61,6 százalékos részesedést a Mol-csoporthoz tartozó Mol Res Investments Zrt. és két magántőkealap vásárolta meg a Wallis Asset Managementtől. Az Alteo a nulláról indulva másfél évtized alatt lett vezető energetikai szolgáltató és kereskedő vállalat Magyarországon. Az Alteo Nyrt. eladása nagyjából 35 milliárd forint bevételt hozott Veres Tibor vagyonkezelő cégének.
Közgazdász diplomáját a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében vehette át 1986-ban, nemzetközi gazdaság szakon végzett. Édesapjával, Veres Györggyel közösen hozta létre a mai Wallis jogelődjét. A Wallis Zrt. 100 százalékos tulajdonosa, az igazgatótanács elnöke, igazgatósági tag a Graboplastnál és a Wingnél.
ÉLETÚT (62)
GATTYÁN GYÖRGY
Informatika, befektetések
Rövid politikai kitérőt követően visszatért a gazdaság világába.
A hazai üzleti életben ugyan nem vesz részt, ám nemzetközi platformokon továbbra is az egyik legsikeresebb szereplőnek számít. Nemcsak kitalálta és megvalósította az egyik globális vezető „felnőtt-tartalom-szolgáltató” oldalt, de ezt a pozíciót tartani is tudja –ami, ismerve a piac sajátosságait, kiemelkedő teljesítmények számít.
A jasmin.com úgy tud az élen maradni, hogy naponta több tucat új erotikus oldal indul világszerte.
A jasmin.com gazdaságilag is kiemelkedik, hiszen az oldal napi bevétele 2023-ban is nőtt, naponta átlag 1,5 millió eurót (mintegy 600 millió forint) termelt. A LiveJasmin és a cégcsoporthoz köthető egyéb webes felületek látogatóinak száma is emelkedett – megközelíti a napi 50-55 milliót –, a legtöbben az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Németországból, Franciaországból, Olaszországból kattintanak rájuk. Továbbra is fennáll az amerikai dominancia: az oldalak bevételeinek mintegy 50 százaléka az Egyesült Államokból érkezik.
Az elmúlt évben új Gattyán-befektetésekről nem érkezett hír.
A korábbi – részben sikertelen – befektetésekről szólva az üzletember elmondta: „Mindegyik befektetésemmel elégedett vagyok, hiszen mindegyiknek volt célja, értelme, mindegyik hozzátett a cégcsoport egészéhez. Ha esetleg anyagilag valamelyik nem is hozott hasznot, tanultunk belőle, segített a fejlődésünkben. A teqball hungarikum lett, a világ több mint 200 országában ismerik és használják. A Normafa Center fél év alatt lett Magyarország legnagyobb és legvonzóbb rekreációs és jógaközpontja. A Brahmayurveda Center hetente több tucat embernek segít a lelki és a testi gyógyulásban. Az Il Bacio di Stile Budapest egyik legszebb, legimpozánsabb, műemlékvédelmi oltalom alatt álló épülete. A Kodolányi János Egyetemet három év alatt sikerült pénzügyileg, gazdaságilag rendbe tennünk, új szakokat indítottunk. Melyikre ne legyek büszke?”
Az üzletember az elmúlt években jelentős befektetéseket hajtott végre az ingatlanszektorban; főleg a külföldi portfólió bővült, de a teljes cégcsoport értékéhez képest nem számottevően. Elsősorban az Egyesült Államokban vannak új befektetései.
Az ingatlanberuházásoknak köszönhetően az összesített eszközérték több mint 100 millió euróval növekedett (a holdingcéghez tartozó vállalkozások eszközeinek értéke 251 millió euró volt két évvel ezelőtt). A nyereség is nagyobb lett az elmúlt évekhez képest, a nettó eredmény meghaladta a 30 milliárd forintot. A Docler Holdinghoz tavaly 29 céget soroltak, komoly értéket, 26,6 milliárd forinttal a Jasmin oldal, illetve 22,5 milliárd forinttal a Docler Investments képvisel.
A teqball sportág már komoly nemzetközi sikert aratott – a cél, mint Gattyán korábban megfogalmazta, az olimpiai státusz, ehhez egyre
Karrierjét autókereskedőként kezdte, de egy sor más tevékenységet is kipróbált. Családi cége a kilencvenes években Skoda gépkocsik adásvételével foglalkozott. Informatikai vállalkozását az ezredforduló táján indította. Saját és családja teljes megtakarítását fektette az induló cégbe. Az akkor még különlegesnek számító valós idejű videostreaming szolgáltatást alkalmazta a LiveJasmin, nagy sikerrel. A cég high-end központja Kőbányán, a vásárközpont közelében található. ÉLETÚT (54)
jobban közelítenek. 2022-ben hungarikum lett, nemzetközi szinten pedig az olimpia előszobájának számító világjátékokon is ott volt a teqball. Az asztalok a biatorbágyi gyárban készülnek. A kormány is igénybe veszi az új eszköz sportdiplomáciai kapcsolatait, ezzel összefüggésben Gattyán elmondta: mivel ez nemzetközi sport, így a magyar kormány támogatását ugyanúgy elfogadják, mint a 186 tagszövetséggel működő Nemzetközi Teqball Szövetség országai kormányainak segítségét. A külpolitikában is előszeretettel használják a teqballt, hiszen a sport által máris megvan a közös nyelv. A 2022-es parlamenti választások előtt elindított Megoldás Mozgalmat nem hagyta magára, mivel nem a politikai karrier vagy az abból való haszonszerzés motiválja, továbbra is bízik annak sikerében. A párt éléről azért távozott, mert külföldről lehetetlen a napi belpolitikai ügyeket intézni, de mint alapító továbbra is részt vesz a szervezet működésében. A Megoldás Mozgalom az idei európai parlamenti és az önkormányzati választáson is indul. A két évvel ezelőtt alapított Magyar Politikai Akadémiának továbbra is az a célja, hogy a politika iránt érdeklődő, de abban még nem jártas hallgatók teljesen újfajta megközelítésben lássák a közéletet leginkább meghatározó dolgokat, versenyképes tudást szerezzenek a hazai politikai életről. Mint mondta, ide pártállástól függetlenül mindenki beiratkozhat, aki nem a régi pártiskolák szerint akar fejlődni.
Az Il Bacio di Stile áruház sorsa évek óta rendezetlen. A pazar Andrássy úti épület iránt hazai és nemzetközi befektetők is érdeklődnek, de mint mondta, nem mindenkinek és nem mindenáron akarják eladni. Az épület jelenleg rendezvények, filmforgatások, könyvbemutatók, díjátadók helyszíne.
A befektetések közül itthon kevésbé ismert az amerikai celebek körében felkapott fitneszterem-hálózat, a Dogpound. Ennek sikere töretlen, Gattyán olyannyira hisz a vállalkozásban, hogy tavaly többségi tulajdont szerzett benne. Szóba került a lánc nemzetközi terjeszkedése, a tervek között szerepel Doha, Miami és Las Vegas. A Kodolányi János Egyetemet tavaly eladta – hogy mennyiért vette és mennyiért adott túl rajta, azt nem tudni. Az oktatási befektetést társadalmi felelősségvállalásként (CSR) kezelte, ahogy mondta, nem számít, mennyit költött rá, hiszen oktatásra minden nemzetnek a lehető legtöbbet kell fordítania. Úgy véli, három év munka után egy gazdaságilag stabilabb, átláthatóbb, modernebb egyetemet adott át az új fenntartónak.
A CSR területén változatlan szinten tartja részvételét, portfóliója letisztultabb lett a korábbi évekhez képest. A Gattyán Alapítvány otthonokban élő gyermekeknek nyújt segítséget, a Docler Alapítvány pedig főként a kultúra (Junior Prima díj) és a sport (Ikarus Atlétika) területén támogatja a fiatal tehetségeket. Tavaly több természeti katasztrófa sújtotta térségnek juttattak anyagi és tárgyi adományt.
Bár ideje nagy részét az Egyesült Államokban és Franciaországban tölti, magánszemélyként Magyarországon adózik.
SZÍJJ LÁSZLÓ
Építőipar, turizmus
Az elmúlt év legfontosabb eseménye a Duna Aszfalt Zrt. lengyelországi terjeszkedése volt. A Duna Group ugyanis megállapodást kötött a Mota-Engil SGPS SA társasággal a Mota-Engil Central Europe cégcsoport megvásárlására; a 800 főt foglalkoztató cég Lengyelország építőipari és ingatlanfejlesztési piacának aktív szereplője. A cégvásárlás végrehajtásához az illetékes lengyel hatóságok és egyes finanszírozó intézmények engedélye is szükséges, ezek megszerzését 2024 első félévében tervezik. (A lengyel versenyhatóság engedélyét már megkapták.) A cégcsoport a meglévő alapokra építve tervezi a további terjeszkedést, amely cégfelvásárlásokat is magában foglalhat. A tranzakció a Duna Group nemzetközi jelenlétének növekedését, az építőipari szakmában betöltött szerepének megerősítését, továbbá a magyar tulajdonú regionális középvállalati státusz elérését szolgálja.
A Duna Csoporthoz tartozó és a konszolidálásba bevont cégek száma tíz, az építőipari kivitelező csoport jelenleg is 20 cégből áll. A csoport 2023-ban a korábbi évek termelési volumenével a megszokott nyereségességi szint mellett teljesített, ami megfelelő alapot képez földrajzi bővülési stratégiájának megvalósításához.
A vállalkozáscsoport 200 milliárd forint feletti árbevételének túlnyomó része magyarországi infrastruktúra-építési munkákból származik, a közbeszerzési piac állandó és sikeres szereplője, és már eddig is jelentős külpiaci jelenlétet épített ki.
Az elmúlt év végén bejelentett lengyelországi terjeszkedés szerves része a Duna Csoport külföldi expanziójának. A cégcsoport határon túli érdekeltségei közül a lengyelországi szerkezetépítő cégek a legértékesebbek (Banimex Sp.z.o.o, WKS Duna Polska Sp.z.o.o, Duna Real Estate Sp.z.o.o, Azi Bud Sp.z.o.o.), de a romániai S.C. Hodut Rom SRL és az afrikai fókuszú GED Africa Ltd. is közéjük tartozik. Ez utóbbi azért fontos, mert a Duna Csoport leányvállalatán, a GED Africa Ltd.-n keresztül építi meg a Kongói Demokratikus Köztársaságot és a Zambiai Köztársaságot összekötő határhidat, határállomásokat és 184 kilométernyi új országutat a két afrikai országot elválasztó Luapula folyó mentén. A Kasomeno–Mwenda projektként is emlegetett beruházás a térség legnagyobb európai uniós országból érkező, magánbefektetésből megvalósuló infrastruktúra-fejlesztése, amely PPP-konstrukcióban magában foglalja a pénzügyi források előteremtését, a megvalósítást, a koncessziós időszakban történő üzemeltetést és díjszedést.
Ez túlzás nélkül világkereskedelmi jelentőségű projekt, mert a Kongó-medencében található hatalmas kiterjedésű ritkaföldfém-lelőhelyek így könnyebben elérhetők lesznek. A beruházás saját erejét a Duna Csoport a PPP-konstrukció magánbefektető résztvevőjeként biztosítja, amely banki hitelekkel kiegészítve képez pénzügyi fedezetet a beruházás számára. A 25 évre szóló koncessziós szerződés alapján a térségben eddig nem látott, magántőke bevonásával történő infrastruktúra-fejlesztés valósul meg. A projekt 2024 második negyedévében új sebességbe kapcsol, elkezdődnek a jelentős kivitelezési munkák és a hídhoz kapcsolódó alapozási munkák.
A Duna Csoport piacvezető pozíciója a magyarországi útépítésben egyértelmű. Ehhez társult a kormány 2022-es döntése a gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adásáról. A 2023-as költségvetés eredeti számai szerint az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. rendelkezésre állási díjára közel bruttó 230 milliárd forintot (nettó 181 milliárdot) szántak, ám a december 29-ei rendeleti költségvetésben már csak bruttó 182 milliárd (nettó 143 milliárd) forint szerepelt. Ez a teljes éves költségvetési kiadás 0,4 százaléka.
A koncessziós társaság, azaz az MKIF Zrt. – amelyben Szíjj László alapkezelője által kezelt magántőkealapok mellett Mészáros Lőrinc alapkezelője által kezelt alapok is részt vesznek – 2022. szeptember elsejétől 1237 kilométer meglévő magyarországi gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását, fejlesztését nyerte el a Magyar Állam által kiírt uniós nyílt közbeszerzési pályázaton. Az aláírt szerződés alapján az MKIF vállalta, hogy 35 éven keresztül nemcsak a már megépült hálózat biztonságos fenntartását, üzemeltetését látja el, hanem 2034-ig 279 kilométer új gyorsforgalmi utat is épít, 299 kilométeren pedig bővíti a meglévő hálózatot. A felújítási periódus a tervek szerint három év alatt, vagyis 2025-ig befejeződik. Az MKIF Zrt. jövőre már új pályaszakaszokat és bővítéseket szándékozik elkezdeni. Az első az M1-es autópálya bővítése lesz. Ennek 2025 őszéig kell nekiállni: kétszer három sáv jön létre, plusz egy úgynevezett intelligens leállósáv (ITS), amelyet akkor nyitnak ki, ha a forgalom indokolja, vagyis a járművek akár négy sávon tudnak majd haladni. A bővítés első üteme az M0-stól majdnem Győrig terjed, a tervek szerint 2029-ig végeznek vele. Ezt követi az M7-es, amelyen 2027-ben megkezdik a munkát, itt is kétszer három sávra bővítenek Szabadbattyánig. Az utolsó bővítés pedig az M3-asé lesz Gyöngyösig, ez már csak 2031-ben veszi kezdetét, és 2034-ben adják át. Szíjj László idegenforgalmi portfóliójában nem történt változás tavaly. Idetartozik a Greenfield Hotel Golf & Spa Bükön, a Sirius Hotel Keszthelyen és a Fagus Hotel Conference & Spa Sopronban.
(66)
Vízépítő üzemmérnök végzettséggel kezdetben vízgazdálkodási területen dolgozott, első cégét, a Vakond Kft.-t 1991-ben Varga Károllyal alapította. Kerüli a nyilvánosságot.
ÉLETÚT
BECSÜLT VAGYON:
JELLINEK DÁNIEL
Ingatlanhasznosítás és -fejlesztés, pénzügyi szolgáltatások, befektetés
A közgazdász végzettségű Jellinek Dániel az Indotek Group alapítója, többségi tulajdonosa és vezérigazgatója.
Alig húszévesen már társalapítója volt egy ingatlanhasznosító és -tanácsadó cégnek, majd létrehozta saját, befektetők ingatlanjainak kezelésével foglalkozó vállalkozását, amely 1998-ban felvette az Indotek nevet. Az alapkezeléssel, ingatlanokkal fedezett vállalati banki követelésekkel, valamint különböző ipari, kereskedelmi és lakáscélú ingatlanok, továbbá szállodák és irodaházak megvásárlásával, fejlesztésével, üzemeltetésével és értékesítésével foglalkozó cég azóta Magyarország egyik vezető befektetéskezelő vállalatcsoportjává nőtte ki magát: portfóliójában jelenleg több mint 300 ingatlan szerepel, közel 600 főt foglalkoztat, mintegy 2 millió bruttó négyzetméteren 4000 bérlőt szolgálnak ki.
A főváros több kerületében együttesen sok ezer lakást építenek. Zuglóban, Pünkösdfürdőn, Angyalföldön, Budafokon és Rákospalotán barnamezős beruházások keretében lepusztult egykori ipartelepek területén húznak fel lakóépületeket. Minőségi, de megfizethető árú lakásokat kínálnak, amelyek iránt – a piaci trendeknek némileg ellentmondva – továbbra is nagy a kereslet.
A lakásfejlesztés mellett számtalan kiskereskedelmi, logisztikai és szálláshely-beruházásban vesznek részt. A 2023-as év ingatlanpiaci kihívásai ellenére az Indotek Group sikeresen haladt plázafelújítási programjával. A plázák eredményessége az energetikai fejlesztéseknek és a stratégiai bérlőváltásoknak köszönhetően a vártnál magasabb szinten maradt; emellett a munkásszállók szegmensében és a logisztikai ágazatban is sikerült növekedést elérni.
Az elmúlt évben az Indotek két kiemelkedően nyereséges üzleti turnaround folyamatot zárt le. Először az aktív menedzseri tevékenység révén újra növekedési pályára állított Waberer’sben lévő private equity részesedését értékesítette, majd egy A kategóriás belgrádi irodaház-befektetésből szállt ki jó időben, miután az ingatlanok piaci értékét a csaknem teljes bérlői feltöltöttség elérésével sikerült jelentősen megnövelni.
Az Indotek Group egyik legnagyobb tavalyi ügylete az Auchan magyarországi hipermarketlánca meghatározó tulajdonrészének, illetve a „korzóüzletág” 100 százalékának megvásárlása volt, amelynek lezárása 2024-ben várható. Az Auchan-akvizíció célja a Lidl és a Spar után a harmadik legnagyobb forgalmú magyarországi piaci szereplővé fejleszteni a hipermarketláncot.
Az Indotek-csoport Magyarországon kívül jelenleg 12 országban aktív, és befektetéseinek fókuszában egyre inkább a külföldi terjeszkedés áll.
A vállalat célja, hogy az idehaza jól bevált és Spanyolországtól Romániáig számos országban már szintén eredményes üzleti modellt alkalmazva – olcsón venni, apró munkával, alázattal és kitartással feljavítani, majd a megfelelő pillanatban eladni – az Indotek Group bekerüljön Európa legelismertebb befektetővállalatai közé.
Az Indotek cégcsoport nagy hangsúlyt helyez a társadalmi esélyegyenlőtlenségek kiegyenlítésére, s ennek érdekében több nonprofit szervezetet is jelentős összeggel támogat. Kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatal tehetségek támogatására, valamint fontosnak tartja a szakma kiválóságainak elismerését is az évente átadott Év Ingatlanpiaci Tehetsége Díjjal.
Közgazdász diplomáját 1999-ben szerezte, de már középiskolás évei alatt is vállalkozott. 2009-ben az Indotek 33 százalékát tőkeemelésért cserébe eladta egy amerikai befektetőpartnerének, ezt a részesedést 2021-ben viszszavásárolta. Vagyonát válságba került cégek, bedőlt ingatlanok, illetve ingatlanfedezetű vállalati hitelek felvásárlásával alapozta meg. Magyarország egyik legtöbbet adományozó vállalkozója. Négy gyermek édesapja.
SZÉLES GÁBOR
Szerződéses gyártás, autóbuszgyártás, ingatlanfejlesztés, turizmus, média
A Videoton árbevétele 2023-ban is két számjegyű növekedést mutatott, és elérte a 300 milliárd forintot, az adózás előtti eredmény pedig meghaladta a 27 milliárdot. Széles Gábor elnök-vezérigazgató vagyonának kisebb része a 47 százalékos Videoton-tulajdonhányad, a vállalati stratégia helyzetéről és szükséges változtatásáról folyamatosan egyeztet tulajdonostársaival. Bár a Videoton fejlődése az elmúlt években is töretlen volt, ő úgy látja, a vállalat intenzív növekedési lehetőségei némileg csökkentek. A további fejlődés csak nemzetközi tudás bevonásával érhető el, aminek bevált módja a tőzsdére lépés. A cég méretei alapján a Budapesti Értéktőzsde mellett Frankfurt jöhet szóba, de a végleges döntéshez még idő kell – és a tulajdonostársak egyetértése.
A koncepció hátterében az a folyamat áll, amely szerint a nyugat-európai autógyárak – ezeknek már ma is jelentős beszállítója a Videoton – Kína, illetve a Távol-Kelet helyett a jövőben egyre több alkatrészt vásárolnak Európából, így régiónkból is. A Videoton árbevételéből az említett üzletág részesedése 40-50 százalék közé tehető. Széles Gábor véleménye szerint a Videoton erőssége a megbízhatóság, a több mint harmincéves stabil gazdasági eredmény, a technológia és a gyártási tapasztalat, amit díjaznak az európai partnerek. Miután 2021 végén, 2022 elején kifutott a dízelmotorral felszerelt Ikarusok gyártása, tavaly már csak a saját fejlesztésű, elektromos meghajtású, 12 méteres Ikarus készült Székesfehérváron. Ebből a típusból jó néhány fut Székesfehérváron, Kaposváron, Budapesten, de Németországban és Lengyelországban is sikeresen üzemelnek az elektromos meghajtású Ikarusok. Új fejlemény, hogy egy kínai autógyár „házhoz jön” Magyarországra. Szélesnek már jó ideje szoros kapcsolatai épültek ki kínai partnerekkel (az Ikarus buszok elektromos hajtásláncait a CRRC nevű óriásvállalattól vásárolják), így a Szeged mellé települő kínai elektromosautó-gyár, a BYD is megrendelőként jöhet szóba. Az átállást nemcsak a nemzetközi trendekre alapozta Széles Gábor, hanem arra a kormány által meghirdetett 36 milliárd forintos zöldprogramra is, amelyben a Volánbusz korszerűtlen dízel járműveit cserélik le közel ezer elektromos buszra; ezeknek akár 30-50 százalékát is szállíthatja az Ikarus. A Volán beszerzési programjának volt (van) egy bizonytalansági faktora: a közlekedési társaság a vásárlásokat nagyrészt uniós forrásokból kívánja finanszírozni, és ezek a pénzek egyelőre késnek. Ráadásul a kormány beruházási stopja is erőteljesen lefékezte a programot, így az Ikarus eredeti üzleti tervében szereplő évi 60-80 buszra fordítható kapacitást – amely 150-200-ra is bővíthető – más gyártmányokkal kellett lekötni. Európában a kisebb városok közötti közlekedést környezetvédelmi okokból elektromos buszokkal kívánják megoldani, az Ikarus pedig tud 8,5 méteres, 60 személy szállítására alkalmas járművet kínálni; Széles Gábor szerint ezt a típust az Ikarus versenyképes áron tudja szállítani belföldre és exportra egyaránt.
Mivel az elektromos buszok piacát jellemző bizonytalanság már a korábbi években is érzékelhető volt, a nagyvállalkozó a több lábon állás stratégiáját követte az Ikarusnál: az energiatárolók és gyorstöltők gyártása mellett a vállalat egyik régi profiljához nyúlt vissza. Német, osztrák, valamint több régióbeli megrendelésre nehéz teherautók felépítménye készül Fehérváron 2023 második felétől, idén bővül is a gyártott mennyiség. Emellett alvállalkozóként vasúti kocsik alvázát is gyártja az Ikarus, a fővállalkozó a Dunakeszi Járműjavító Kft., a vevő az egyiptomi állam.
A nagyvállalkozó harmadik érdekeltsége a Műszertechnika Holding, amely az első száz százalékban magyar tulajdonú magánvállalkozás volt a rendszerváltás előtt, Széles Gábor vezetésével hozták létre 1981-ben. A mai
Műszertechnika-csoport (amely régen maga mögött hagyta a számítástechnikai profilt) elsősorban járműipari műanyag és fém részegységek, valamint egyéb fémszerkezetek előállításával foglalkozik. A Műszertechnika részt vesz a vasúti kocsik alvázának gyártásban is, mivel a holdinghoz tartozó IK Metál Kft. beszállítója a projektnek. A csoporthoz tartozó Ajkai Elektronikai Zrt. európai megrendelésre dolgozik, és több mint 30 millió euró árbevételt hoz. Jelentős a Műszertechnika szoftverfejlesztési és az ingatlanhasznosítási divíziója is. A csoport igyekszik új területekre betörni, egyik célja, hogy a közeljövőben a napelemek tartószerkezetének jelentős gyártója legyen az európai piacon. A cégcsoport tavalyi árbevétele közel 22 milliárd forintra rúgott, 1,3 milliárdos eredmény mellett, a saját tőkéje 15 milliárd forint.
Széles Gábor érdekeltségeinek negyedik pillére a 160 hektáron elterülő, nemzetközi A kategóriás (championship minősítésű) 18 lyukú golfpálya, a Zala Springs Golf Resort, amely tavaly hatodszor nyerte el Magyarország legjobb golfpályája címet. A Leading Courses kizárólag vendégélmények alapján készülő rangsorában 2023-ban több mint 25 ezer golfpálya közül a Zala Springs bekerült a legjobb 50 közé. A vendégek többsége német, osztrák és csehországi. Ukrán vagy orosz látogatók korábban is ritkán jelentek meg Zalacsányban, így az orosz–ukrán háború miatt nem változott meg a vendégkör. A Batthyány Kastélyszállót is magában foglaló zalacsányi létesítmény árbevétele tavaly meghaladta a 3,5 milliárd forintot, és már nyereséget is termelt.
A golffaluban eddig elkészült 75 ingatlan kétharmadát már eladták, a következő években további egységek épülnek meg, ehhez 70 hektár fejlesztendő terület áll rendelkezésre. A golf resortban megnyílt az Evergreen Health Center luxus medical wellness, amely az egészséges életmódot előtérbe helyezve sikeresen ötvözi az orvosi innovációt és a természetes terápiákat.
A nagyvállalkozó tulajdonában álló Magyar Hírlap nyomtatott kiadása megszűnt, de online változatban továbbra is elérhető. Széles Gábor az utódlás kérdését is sikeresen megoldotta, mert a cégcsoportot mára közösen irányítják vejével, Benkócs Tamással.
(79)
Villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte, majd a Harvard Egyetem executive management programja keretében folytatta tanulmányait. 1981-ig (14 éven keresztül) az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársaként, illetve fejlesztési projektek vezetőjeként dolgozott. Első vállalkozását, a Műszertechnika Pjt.-t mikrohullámú tornyok bemérő műszereinek fejlesztéseire hozta létre. Társaival 1991-ben megvásárolták a csődbe jutott Videoton vállalatot. 1996 szeptemberétől az Ikarus Rt. igazgatótanácsi elnöke lett, a céget 1997-ben vásárolták meg (15 milliárd forint banki tartozással). A Magyar Hírlap című napilapot 2005-ben vette meg.
ÉLETÚT
GARANCSI ISTVÁN
Építőipar, szerencsejáték
Merőben szokatlan esemény történt az ország egyik leggazdagabb üzletemberének életében: eladta egyik vállalkozását. A tavaly novemberben megkötött szerződés értelmében a Multi-Alarm Zrt. megvásárolta a Criterion Biztonsági Szolgáltatások Zrt.-t, ezzel egy hatmilliárdos forgalmú, jelentős részben távfelügyelettel foglalkozó cégtől vált meg Garancsi István. Ez azonban nem jelent jelentős változást a cégcsoport helyzetében, hiszen az építőipar és a szerencsejáték üzletág továbbra is vastagon nyereséges.
A résztulajdonában lévő Market Építő Zrt., illetve Market-csoport árbevétele tavaly ismét csúcsot döntött: az építőipari cégcsoport árbevétele a 350 milliárd forintos szintet is meghaladta.
A Scheer Sándorral közösen birtokolt cégcsoport a közép-kelet-európai magasépítési piac ötödik legjelentősebb szereplője. Az állami megrendelések aránya tovább csökkent: 2023-ban már 10 százalék alatt volt. Nagy átlagban 40-50 projekten dolgoznak egyidejűleg – idén 39 párhuzamos beruházásuk fut.
A teljes építési portfólióból tavaly 50, idén 55 százalékot tett ki az ipari, raktár- és logisztikai beruházások aránya. Legjelentősebb építési területük jelenleg a debreceni CATL-beruházás. A kínai akkumulátorgyár esetében már öt építési „csomagra” kaptak megbízást, ezek együttes értéke meghaladja a 200 millió eurót. Olyan nagyberuházásokon dolgoznak, mint például a debreceni BMW-gyár, a dél-koreai SK Innovation akkumulátorgyára vagy a Siemens Energy új budapesti üzemcsarnoka. Tavaly négy építőipari nívódíjat is elnyert a Market Építő: a Mol Campus, az OTP M12 irodaháza, a Bosch Budapest Innovációs Kampusz és a Hotel Oktogon Haggenmacher részesült a szakmai elismerésben. Befejezéshez közeledik a másik nagy projekt, a BudaPart kivitelezése. A Mol-toronyház mellett összesen 26 épületet húztak vagy húznak fel; 18-ba már beköltöztek a bérlők, illetve a lakástulajdonosok, nyolc építése pedig elkezdődött. A 2026–2027-ben záruló óriásberuházásnak a Market tulajdonosa is, a végösszeg meghaladja majd a 600 milliárd forintot. A Market-csoport beruházó cége, a Market Asset Management Zrt. befejezte az egykori Radetzky laktanya épületének teljes újjáépítését. A Bem projekttel egy hotellel, irodákkal, kereskedelmi egységekkel ellátott épületegyüttes jött létre Buda szívében. Az irodák 50 százalékát már bérbe vették. A Városliget közelében lévő egykori Dürer Kert területén két irodaházat már befejeztek, három lakóépület még épül (közel 200 exkluzív lakást alakítanak ki). A négyhektáros területen folyó munkálatok 2025-ben fejeződnek be. Változást állt be az egyik legrégibb Garancsi-befektetésben: az MBH Bank Nyrt. megvásárolta a győri központú Duna Takarék Bank Zrt. 98,46 százalékos közvetlen részesedését. A korábbi takarékszövetkezeti összeolvadásból kimaradó Duna Takarékszövetkezetből létrejött Duna Takarék Bank 2,6 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta a 2022-es évet, 128,3 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, 7,2 milliárd forintos saját tőkével és 14 fiókkal rendelkezett. Vitathatatlan, hogy a cégbirodalom legjobban teljesítő cége az LVC Diamond Játékkaszinó Kft. A szerencsjáték-piacon koncessziós jogokkal rendelkező cég országosan hét játéktermet magában foglaló üzletágat üzemeltet, és a hosszabbítást követően egészen 2056-ig élvezi a kizárólagosságot Magyarországon. Öt budapesti kaszinó mellett (Tropicana, Las Vegas, Corvin, Atlantis, Átrium) idetartozik két-két vidéki játékterem, illetve online kaszinó (vegas.hu, vipcasino.hu). A már elérhető adatok szerint 2022-ben 30 milliárdról 48 milliárd forintra nőtt az árbevétel, az adózás előtti eredmény is meghaladta a 21 milliárdot – ez majdnem duplája az egy évvel korábbi 11 milliárd forintnak. És a számsor végén a kifizetett osztalék összege sem utolsó: 19,2 milliárd forint. (A kaszinócégben résztulajdonos volt a korábbi londoni nagykövet és repülőgépgyár-tulajdonos, jelenleg honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf.)
Az informatikában aktív Mobil Adat Kft. üzemelteti a NAV adatátviteli rendszerét, a cég 90 százalékát két Garancsi-érdekeltségű társaság, a Mobil Adat Holding Zrt. és a Shoal Vagyonkezelő Zrt. birtokolja. A kft. a 2021-es 2,6 milliárd forint után 2022-ben 2,7 milliárdos árbevételt ért el, és ezúttal is 772 milliós osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak.
A közgazdász végzettségű üzletember pénzügyi területen dolgozott, vagyonát a Takarék-Brókernél alapozta meg, amit ingatlanüzletbe fektetett (CD Hungary). A Fehérvár FC futballklub többségi tulajdonosa. ÉLETÚT (59)
UTAT MUTAT
landrover.hu
Wallis British Motors
Penthe Autóház
E-mail: landrover.pecs@pentheautohaz.hu 13.
Land Rover márkakereskedés és szerviz 1044 Budapest, Váci út 76-80. Tel.: +36 1 380 1350 E-mail: info@britishmotors.hu
Land Rover márkakereskedés és szerviz 7630 Pécs, Pécsváradi út 8.
Tel.: +36 72 539 514
Az itt közölt adatok tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek szerződéses ajánlattételnek. Az aktuális árakról és feltételekről érdeklődjön hivatalos Jaguar Land Rover márkakereskedőjénél. A fogyasztási és a kibocsátási értékek az érvényes európai előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra. A személygépjárművekre vonatkozó, új vizsgálati eljárás (WLTP menetciklus) bevezetésével a jelenleg közölt műszaki adatok a jármű regisztrációját megelőzően frissítésre kerülhetnek. Az opcionális berendezések és tartozékok, egyéb nem technikai tényezők esetén befolyásolhatják a fogyasztást és a kibocsátást. Az AW Distribution Kft. fenntartja a jogot az itt közölt információk előzetes értesítés nélküli megváltoztatására. Az AW Distribution Kft. az esetleges nyomdai, illetve rendelhetőségi hibákért felelősséget nem vállal, az ár- és felszereltségváltoztatás jogát fenntartja. A képen látható gépkocsi illusztráció. CO2-kibocsátás: SWB 18-270 g/km, LWB 18-272 g/km (WLTP kombinált adatok TEL – TEH). Üzemanyag-fogyasztás: SWB 0,8-11,9 L/100 km, LWB 0,8 -12 L/100 km (WLTP kombinált adatok TEL – TEH)
KASZA LAJOS
Feldolgozóipar, kereskedelem, ingatlanhasznosítás
Kasza Lajos műszerészként és karbantartóként egy téesz-melléküzemágban kezdte pályáját, majd egy saját gyártású fröccsöntő géppel vágott bele a magánvállalkozásba. Ez a jászberényi garázscég lett a nagyra nőtt Jász Plasztik-cégcsoport alapja. Az üzletember egy csődbe ment akkumulátorgyár megvásárlásával bővítette vállalkozását, 1994-ben új telephelyet vásárolt. A JászPlasztik profilja 2004-ben szigetelőlemez- és vakolatgyártó tevékenységgel bővült. A cégcsoport egy sor multinacionális vállalat, köztük a Samsung, a Suzuki, az Electrolux jelentős beszállítója. ÉLETÚT (75)
a koreai céget, de a termékváltást követően ezt az üzemet bezárták.)
Többek között a két nagy megrendelőnél bekövetkezett változásoknak tudható be, hogy a Jász-Plasztik árbevétele tavaly a 2022-es szinthez képest 5 százalékkal csökkent, így 200 milliárd forint körül alakult. A kedvezőtlen hatások között a második az energiaár-emelés volt. A megugró tarifákat napelemrendszerek kiépítésével próbálták ellensúlyozni.
A jászberényi gyártelep naponta 150 MW energiát fogyaszt, ennek jelentős részét már saját telepeik termelik. Idén tovább lazítják az energiafüggőséget: egy 20 megawattos szolár telepet helyeznek üzembe, és 15 megawattos tárolókapacitást vesznek.
A most is családi irányítás alatt álló cég – Kasza Lajos ügyvezető mellett Kasza Dóra műszaki és fejlesztési igazgató, Kasza János ügyvezető, ifj. Kasza Lajos kereskedelmi és műszaki igazgató, ifj. Kasza János pedig műszaki és fejlesztési igazgató – majd’ négy évtizeddel ezelőtt műanyag alkatrészek gyártásával indult, kisszövetkezetként folytatták, 1990-ben váltottak a kft. formára, amit a mai napig megtartottak. Akkor műanyag akkumulátordobozokat is gyártottak, például az akkori hazai óriás, a Perion vagy a sülysápi Unitechnika számára – utóbbit később megvették. Tavaly is másfél millió akkut értékesítettek, zömmel a környező országokban. Újdonság, hogy már elektromos targoncákhoz is szállítanak erőforrást. Nagyrédei gyárukban évi 12-15 ezer tonnányi, főleg élelmiszeriparban használatos műanyag csomagolóanyagot (poharak, dobozok, tojástartók) – állítanak elő, tavaly belekezdtek a csomagolási hulladékok feldolgozásába és hasznosításába. Az ottani gyárban is elkezdték a napelemek telepítését, ennek befejezésével a teljes energiaigény negyedét már maguk fedezik. A zömében exportra termelő cég árbevétele tavaly is meghaladta a 15 milliárd forintot. Az alkalmazottak száma az elmúlt évben túllépte a 3000-et, közülük 800-an a szlovákiai gyárban dolgoznak.
Az 1990-es években indult az autókereskedelmi üzletág; Jászberényben 1997-ben nyitottak egy Mercedes-kereskedést, amelyet egy Fót melletti követett. Az új jászberényi szalont négy éve adták át, az új fótit pedig tavaly. A német autókat a Kia, majd a Suzuki járművek forgalmazása követte, aztán pedig a Mazda is belépett. Egerben is nyitottak egy szalont, ott elsősorban Kiákat és Suzukikat árulnak, ezenkívül jelen vannak Nyíregyházán, Veszprémben és Kecskeméten. Az üzletág árbevétele 2023-ban 40 milliárd forintra nőtt, ennek harmadát adta a Mercedes gépjárművek értékesítése.
A jászberényi telephely 85 hektárra nőtte ki magát az elmúlt években, és egyre nagyobbak lettek a gyártócsarnokok is (legutóbb egy 17 ezer négyzetméteres csarnokot adtak át). A bérlők többnyire a környékbeli multik beszállítói vagy autóalkatrész-gyártó külföldi vállalkozások. Kasza Lajos építette és finanszírozta Jászberényben a város korszerű, 2600 négyzetméteres sportcsarnokát.
LEISZTINGER TAMÁS
Befektetések, gépipar, agrárium
A kétezres évek elején sokféle szektort végigpróbált a budapesti tőzsde „fenegyereke”, Leisztinger Tamás, aki az utóbbi években egyértelműen a gépipar felé fordult. Több kisebb családi cég felvásárlása és részben eladása után mostani portfóliójának két zászlóshajója a makói Váll-Ker Kft., az ország legnagyobb kályhagyártója, illetve a mezőkövesdi Kiss és Társa Kft., amely nehéz járművekhez gyárt alkatrészeket. Makón idén fejeződött be egy nagyobb beruházás, az ötszáz dolgozó várhatóan 13 milliárd forintos árbevételt és 2 milliárdos EBITDA-t érhet el. Mezőkövesden a gyártás mellett ingatlant vásárolt, az egykori szovjet repülőtér 468 hektáros területe ipari parknak is alkalmas.
Idén februárban vette meg az M-Technologies Mérnöki Iroda és Gépg yártó Kft. 50 százalékát (50 százalék az alapítónál maradt), a cég autógyárak építésében végez tervezői feladatokat, illetve ehhez kapcsolódva egyedi gépeket is gyárt.
Befektetéseiben a megújuló energia is fontos szerepet játszik, tavaly óta termel Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy 22 megawattos napelemparkja. Ugyanitt, Vasmegyeren készült el idén egy 8 megawattos dízelaggregátor-kiserőmű.
A portfólió nagyobbik része a 2004 óta tőzsdén lévő Forrás Nyrt.-ben található.
A törzsrészvények 88, az elsőbbségi részvények több mint 80 százalékát az Arago Zrt.-n, illetve annak anyacégén, a Domestore Kft.-n keresztül Leisztinger birtokolja. A Forrás likviditása kiemelkedő, meghaladja a 10 milliárd forintot. Ez jórészt a jegybanki Növekedési Kötvényprogramban kibocsátott 21 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású tízéves kötvénynek köszönhető.
A Forráshoz tartozik az egykori szállodabirodalomból egyedül megmaradt lillafüredi Hotel Palota (itt nemrég fejeződött be egy kétmilliárdos felújítás), valamint az agrárcégek, amelyek 4000 hektár szántón, 1000 hektár legelőn és 1500 hektár dél-dunántúli erdőbirtokon gazdálkodnak. Leisztingernek városi ingatlanjai is vannak, például a budapesti belvárosban, a Kossuth Lajos téren lakások mellett élelmiszer-kereskedelmi és vendéglátó egységek helyiségeit birtokolja. A vállalatbirodalom tavaly mintegy 19 milliárdos EBITDA-t termelt. Ehhez – Leisztingernél hagyományos módon – tőzsdei műveletek is hozzájárultak. Az OTPrészvényeken és egyes külföldi papírokon elért árfolyamnyereség tavaly elérte a 6 milliárd forintot.
ÉLETÚT (56)
Fizikusként végzett az ELTE-n, de már egyetemistaként foglalkozott befektetésekkel. 1998-tól sorra vásárolta fel a tőzsdén az Eravis, a Pick, a Zalakerámia és a Forrás többségi pakettjeit; utóbbi mint holdingcég máig birodalma fontos eleme (az Arago Zrt. mellett). Társaival közösen hoszszabb-rövidebb ideig birtokolta a budapest tőzsde részvényeinek többségét, valamint a Köki bevásárlóközpontot és a Hunguest szállodaláncot. Itthon szeret pihenni, korábban a zalai erdőkben, mostanában inkább a Pilisben szokott túrázni (lehetőleg régi barátaival közösen), a hegymászás sem idegen tőle. Tavaly született a hatodik gyermeke.
BECSÜLT VAGYON:
WÁBERER GYÖRGY
Logisztika, egészségipar, befektetések
Jól alakult a 2023-as év Wáberer György számára: a logisztikától a magánegészségügyig számos iparágat felölelő cégcsoportjának adózott eredménye közel 11 milliárd forintra nőtt. A kiemelkedő eredményben szerepe volt annak, hogy eladták a Waberer’s International Nyrt. logisztikai vállalat valamivel több, mint 4 millió részvényét, az ügylet tavaly zárult le. (A társaság legnagyobb tulajdonosa az év végére a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Merkport Zrt., illetve a Mol Nyrt. lett.) Bár a vételár üzleti titok, valószínűleg jelentős hányadot képvisel a cégcsoport adózott eredményében, akárcsak a Wáberer György üzleti érdekeltségeit összefogó High Yield Vagyonkezelő Zrt. 5 milliárd forintos tavalyi nyeresége. Az egykori alapító másodszor vitte sikerre a nemzetközi fuvarozásban az egyik vezető európai szereplőnek számító vállalkozást, amely a nehéz időkben sérülékeny fuvarozás ellensúlyozására fokozatosan növelte a nagyobb marzzsal kecsegtető, biztonságosabb logisztikai és ingatlanberuházások, valamint a biztosítási üzletág súlyát. A jelentős pénzösszegből beruházásokra is futja a vállalatcsoporton belül: az odatelepült pénzügyi vállalkozások miatt „budapesti Wall Streetnek” nevezett dél-budai irodanegyedben található Wáberer Medical Center magánklinika beruházási igénye tavaly csaknem egymilliárd forint volt. Míg 2022-ben körülbelül ennyibe került a Da Vinci robotsebészeti berendezés megvétele – az alapító szándéka, hogy az elérhető legújabb orvostechnológiát szerezze be a klinikának –, tavaly hasonló összeget fordítottak újabb 800 négyzetméternyi terület kialakítására. Az állami egészségügyben egyre többen csalódnak, ezért aki megteheti, magánellátást vesz igénybe; náluk évente már 50 ezer beteg fordul meg – 20 százalékuk vidékről érkezik –, akiket 170 orvos lát el. A bevétel a vártnál nagyobb mértékben, 35 százalékkal, 5 milliárd forintra nőtt (ebből egyformán egyharmados arányban részesedik a járó- és a fekvőbeteg-ellátás, valamint a diagnosztika). 2023-ban sikerült először szemmel látható, 200 millió forintos nyereséget elérni.
ÉLETÚT (68)
Pályafutását a 3. számú Volánnál kezdte. 1994-ben hat társával privatizálta az akkor veszteséges Volán Tefut, amelyet profitábilissá tett, majd hamarosan felvásárolta a Hungarocamiont. A nagyra nőtt társaságot nevére vette, és további akvizíciók sorozatával, valamint a hatékonyság növelésével Európa egyik legnagyobb közúti fuvarozóvállalatává fejlesztette. A társaság további növekedését kockázatitőke-befektető bevonásával gyorsította: előbb az AIG New Europe Fund, majd a Mid Europa Partners pénzügyi befektetőcsoport vált társtulajdonossá. Wáberer György a maga tulajdonrészét ez utóbbi társaságnak adta el 2016-ban.
A magánkórház az üzletember saját prémium kategóriás irodaházában, a HillSide Officesben működik. Az irodaház is jól teljesít: az impozáns épület kihasználtsága nagyjából 100 százalékos, a bérbeadásból származó bevétel elérte a 2,7 milliárd, az adózott eredmény pedig az 1 milliárd forintot. További érdekeltségei hozták szokott eredményüket. A 160 millió euró (62 milliárd forint) értékűre taksált Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) árbevétele 5,5 milliárd forint, üzleti tevékenységéből származó eredménye pedig 4,5 milliárd forint volt. Itt egyelőre leálltak a bővítéssel (még 20 ezer négyzetmétert lehetne beépíteni), a logisztika ugyanis az elsők között érzi a válságot, márpedig a magyar gazdaság egyelőre finoman szólva stagnál. A bérbeadásból így is összejön 5 százalék körüli hozam (euróban), a kezdeti beruházás már hat éve megtérült. Plusz 500 millió forint profitot hoz a BILK székhelyén található, vámkezelést végző Vámkapu Zrt., a legnagyobb hazai vámszolgáltatónak számító Royal Sped Szállítmányozási Zrt. pedig 18 milliárd forint árbevétel mellett 1,7 milliárdos üzemi eredményt termelt. Üzleti vállalkozásai mellett Wáberer György tavaly június óta a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökeként irányítja az ott zajló, összességében 10 milliárdos fejlesztéseket.
Az Államigazgatási
Főiskola után megalapította és 2000-től 2011-ig vezette az SCD Holdingot, majd három évig a nemzetközi tőkepiacon dolgozott. 2015-től 2019-ig a Konzum Nyrt. elnöke, 2019 eleje óta a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója. 2022 augusztusában megvált a vezérigazgatói poszttól, de a cégcsoport stratégiáját és akvizícióit továbbra is ő irányítja. Két gyermeke van, ha ideje engedi, a futásban kapcsolódik ki.
JÁSZAI GELLÉRT
Távközlés, informatika, űripar
Sokoldalú és izgalmas vállalatbirodalomként jellemezhető a Jászai Gellért többségi tulajdonában álló tőzsdei techcég, a 4iG Nyrt. A négy évvel ezelőtt még hagyományos IT-vállalatnak számító 4iG előbb távközlési birodalommá vált (az Antenna Hungária, a DIGI, az Invitech és a Vodafone hazai, valamint két albán és egy montenegrói távközlési cég külföldi felvásárlásával), eközben a német Rheinmetall-lal – amely a 4iG stratégiai partnere és 25 százalékos tulajdonosa –alapított informatikával foglalkozó közös vállalatot, az utóbbi hónapokban pedig az űripar lett Jászai Gellért célpontja. Ennek voltak előzményei: 2020-ban CarpathiaSat Zrt. néven űrtávközlési vállalatot alapított, azzal a céllal, hogy GEO-pályára állítsa és üzemeltesse Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos kutatási feladatokat ellátó műholdját. Emellett évek óta próbálják megszerezni az izraeli tőzsdén lévő SpaceCom műhold-üzemeltető cég többségi tulajdonát. Az AMOS műholdakat birtokló társaságban jelenleg 20 százalékos a 4iG részesedése. A vállalatcsoport tavasszal alapította meg űr- és technológiai ipari alholdingját, a 4iG Space & Technology Zrt.-t, amelynek ékköve a legújabb szerzemény, a Martonvásáron 35 millió eurós beruházással műholdgyártó üzemet építő REMRED Zrt. A Magyarországon jószerével egyedülálló űripari fejlesztő és gyártó cég ma 80 mérnököt és kutatót foglalkoztat. A 4iG csoport a társaság 45 százalékos tulajdonrészét szerezte meg (a többségi tulajdonos az alapító Sárhegyi István maradt). A 4iG sokat vár a holdingba szervezett űripari és technológiai divíziótól: a Rheinmetall-lal közösen bemutatott középtávú stratégia szerint a következő öt évben 1,7–2,3 milliárd eurós árbevétel érkezhet majd az űripar, a védelmi digitalizáció, valamint az UAV gépek (drónok) gyártása, illetve elhárítása területén tervezett együttműködésekből.
A távközlési infrastruktúra is fontos befektetési terület. Itt a legújabb hír az egyiptomi Telecom Egypt céggel közösen alapított vállalat létrehozásáról (ebben a tulajdoni hányad 70-30 arányban oszlik majd meg a 4iG javára), a Szuez és az albán partok között építendő tenger alatti optikai összeköttetés, valamint a 4iG tulajdonában álló albániai One Albania által üzemeltetendő adatátviteli központ megteremtéséről szóló megállapodás volt. Ez az Afrika, illetve a Közel-Kelet és Európa közötti adatforgalom számottevő részét veheti át, így valóban nemzetközi jelentősége lesz.
A 4iG még idén átalakítja vállalatait: a tőzsdei cégből kiváló önálló társaság köré szervezik a hagyományos rendszerintegrátor és IT-tevékenységet, szétválasztják az infrastruktúrát a távközlési kereskedelmi tevékenységektől; utóbbiak jövőre már Magyarországon is az Albániában és Montenegróban bevezetett One márkanév alatt egyesülnek. A szeparáció a tervek szerint pár év alatt 400 milliárd forintos cégérték-növekedést hozhat.
Az elmúlt években vásárolt cégek már tavaly is jobban teljesítettek, mint korábban, igaz, az akvizíciós hatások miatt – bár az árbevétel elérte a 640 milliárd forintot – a 4iG 32 milliárdos veszteséggel zárt. (A rendes működés azonban 6 milliárd fölötti nyereséget hozott.) A cég az elmúlt három évben több mint 800 milliárd forintot fordított akvizíciókra, most pedig az infrastruktúra-beruházások emésztenek fel komoly összegeket. A nettó hitelállomány december végén 867 milliárd forint volt, ehhez képest a 4iG március közepén (820 forintos árfolyamon) számított 245 milliárdos tőzsdei kapitalizációja még csekélynek tűnik. Jászai Gellért két vagyonkezelő cégén és két magántőkealapján keresztül a részvények 52,3 százalékával rendelkezik, a 156,5 millió részvény csaknem 128 milliárdot ér. Igaz, a kezdeti vásárlásra felvett hitelekből még jó tízmilliárdos adósság is terheli. Ugyanakkor ingatlanokkal is rendelkezik: tulajdonában van a 4iG korábbi, illetve jelenlegi székhelyének helyet adó két irodaház (a Montevideo Office Park, illetve a 16 ezer négyzetméteres Krisztina Plaza). Mindezek hitelek levonása utáni értékével és néhány kisebb eszközzel együtt a teljes vagyona mintegy 138 milliárd forintra tehető.
BECSÜLT VAGYON:
FUTÓ GÁBOR
Ingatlanfejlesztés, befektetések
ÉLETÚT (48)
Az ELTE matematikus szakán végzett, a Harvardon posztgraduális képzésen vett részt. Édesapjával, Futó Péterrel közösen alapította a Futureal cégcsoportot. Három fiúgyermek édesapja.
A Futureal-csoport társalapítója és többségi tulajdonosa. Vezetésével az elmúlt két évtizedben a cégcsoport a közép-európai régió meghatározó ingatlanfejlesztőjévé vált, amelynek saját tőkéje több mint a kétszázszorosára nőtt. Alapítása óta a társaság portfóliója több mint 240, összesen több mint 4 millió négyzetméter bruttó alapterületű ingatlanfejlesztési projekttel bővült, összesen 6 milliárd eurót meghaladó értékben. Futó Gábor édesapjához, Futó Péterhez hasonlóan matematikus diplomával rendelkezik, de üzleti és közgazdaságtani tanulmányokat is folytatott, többek között a Harvardon. A Futureal kereskedelmi ingatlanfejlesztőként eddig összesen több mint 600 ezer négyzetméteren és több mint 2 milliárd euró értékben valósított meg projekteket itthon és külföldön. Az ugyancsak a csoporthoz tartozó Cordia lakóingatlanok fejlesztésével foglalkozik. A cég a magyar, a lengyel, a román, a brit és a spanyol piacon is jelen van, eddig összesen több mint 10 ezer új lakást értékesített. A vállalatcsoport egyik legfontosabb projektje volt a nemzetközi díjnyertes Corvin Sétány, Közép-Európa legjelentősebb vegyes funkciójú városmegújító fejlesztése. A következő nagyszabású beruházás a XIII. kerületi, 1,2 kilométernyi közvetlen Duna-parttal rendelkező Marina City, ami egy 14 hektáros volt ipari terület megújítását jelenti.
A cégcsoport egyik kiemelt piaca Lengyelország, ahol lakásokat, irodaházakat, kereskedelmi egységeket fejlesztenek a fővároson, Varsón kívül többek között Gdańskban, Krakkóban és Poznańban. A nagy-britanniai beruházások Birminghamra és Glasgow-ra fókuszálnak, de az Egyesült Államokban is rendelkeznek érdekeltségekkel. Futó Gábor a Finext Capital Management nemzetközi tőkebefektető cég alapítója és tulajdonosa, amely globális tőkepiaci és privát befektetéseket végez. Az üzletember három éve alapította meg az ipari és logisztikai ingatlanfejlesztő HelloParksot –amely már négy helyszínen (Páty, Fót, Maglód, Alsónémedi) van jelen fenntartható és energiahatékony megaparkjaival –, és közel egymillió négyzetméternyi ipari terület fejlesztésén dolgozik. A cég mára 40 százalékos részesedést ért el a bérbeadásra épülő logisztikai ingatlanfejlesztések piacán.
Részletes személyes konzultációk
Repülő és vonat jegyek
Hotel foglalás és tanácsadás
Helyi idegenvezetők Transzfer járatok
Hordozható WiFi
24/7 WhatsApp csoport, a gyors kapcsolatfelvételre
Részletes személyre szabott kézikönyv
BIGE LÁSZLÓ
Vegyipar, agrárium
Komoly veszteséggel zárta az elmúlt évet az ország egyetlen műtrágyagyára. A péti Nitrogénművek Zrt. 18 milliárd forintos mínusszal volt kénytelen szembenézni – egy évvel korábban, vagyis 2022-ben 30,6 milliárd forintos nyereséggel zártak –, ennek oka elsődlegesen két kormányzati intézkedés volt. A szén-dioxid-kvóta visszamenőleges (!) megadóztatása tavaly egymagában 12-14 milliárd forint terhet jelentett, és további 6 milliárd forint kiadást okozott a megemelt gázkészletezési díj. Több más kisebb tétellel együtt ezek tonnánként 20 ezer forinttal (!) növelnék a műtrágya előállításának költségeit Magyarország legnagyobb ipari gázfogyasztója, vagyis a Nitrogénművek számára. Ilyen súlyos terhek a cég versenytársait nem nyomják – hangsúlyozta Bige László –, így a piacon az importtermékek rendkívüli versenyelőnybe kerültek. A pluszterhekkel egy csapásra gazdaságtalanná vált a hazai gyártás, a Nitrogénművek a széndioxid-kvóta adójának tavaly nyári bejelentését követően egy időre le is állt a termeléssel. (Hasonló eset történt 2022-ben is, amikor a magas energia- és gázárak miatt 202 napon át szünetelt a termelés.) A váratlan fejlemények gyors reagálásra késztették-kényszerítették a tulajdonost: a termelést átállítják földgázról ammóniára. Az alapanyagot Trinidadból, Egyiptomból és Hollandiából szerzik majd be. A döntést követően szinte azonnal megindult az ammónialefejtő rendszer kiépítése, és várhatóan már idén augusztustól üzemel a német technológiát alkalmazó rendszer, amellyel kiválthatják a földgázt – és persze a súlyos pluszadót. A már befizetett milliárdok sem „vesznek el”, mert Bige László jogorvoslati eljárást kezdeményezett az Európai Unió illetékes szerveinél, és nincs kétsége afelől, hogy ezt a pénzt visszakapja.
(66)
A Kolozsvári Egyetem gyógyszervegyészeti szakán végzett. Húszas éveiben társaival divatpólókat gyártott, később holland kilós ruhákkal üzletelt Magyarországon, ahová a nyolcvanas évek közepén települt át. A Tiszamenti Vegyiművek egy részét 1997-ben privatizálta. Romániában is jelentős élelmiszeripari és agrárbefektetései voltak. Jelenleg tíz európai országban működnek vállalkozásai.
A Nitrogénművek 2023-as árbevétele 130 milliárd forint volt, jóval alatta maradva a 2022-es 182 milliárdnak. A 2022-es adatok szerint a saját tőke 73 milliárd forint volt – egy évvel korábban ez még 42 milliárdos szintet ért el. A cég rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeinek állománya 96 milliárd forintra rúgott 2023 végén. Az idei év egyébként jól indult, mert az első hónapokban megélénkült a kereslet, ezen belül az export, amely ma is 80 százalékkal részesül a teljes forgalomból. A csoport második legfontosabb termelőüzeme a szolnoki gyár, ahol befejeződött az új kénsavtermelő egység kiépítése. Ezzel az üzem termelése 15 százalékkal nőtt, és a következő 50 évre a technológiai korszerűsítést is megoldották. A beruházást 3,4 milliárd forintból valósították meg, 40 százalék önrész mellett banki finanszírozásból, illetve a HIPA által nyújtott forrásból. A fejlesztés eredményeként 70 ezer tonnával bővül az éves gyártási kapacitás, ehhez járul majd hozzá a második ütemben megépülő egység termelése. Genezis néven ismert a cégcsoport kereskedelmi hálózata, amely a vetőmagvaktól a műtrágyáig nyújt árut és szolgáltatásokat a gazdáknak. A hálózatot és a műtrágya kiszállítását saját, 200 kamionból álló flottájuk biztosítja. Mind a kereskedelmi ágazat, mind a szállítmányozás eredményesen működött tavaly is – különkülön milliárd feletti profitot hoztak. A csoporthoz tartozó NZRT Trade Kft. árbevétele 34 milliárd forint, eredménye pedig 676 millió forint volt.
Bige László agrárbefektetései közül kiemelkedik egy 600 hektáros gyümölcsös, amelyhez hűtőházat is építettek. Egy peres eljárás végére pont került: a Debreceni Ítélőtábla jogerősen felmentette Bige Lászlót a vesztegetés elfogadásának vádja alól. A vádirat szerint a vádlott 2009 végén üzleti kapcsolatba került egy, a cége termékének értékesítésével foglalkozó társaság vezetőjével. Találkozójukon a vádlott felajánlotta neki: elintézi, hogy a cégétől nagy mennyiségű, 50 százalékkal valótlanul leértékelt műtrágyát kapjon, amelyet saját vevőkörének így haszonnal értékesíthet tovább, részben számla nélkül. A váddal szemben – attól eltérő tényállást megállapítva – az elsőfokú bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a vállalkozó jogtalan előnyt fogadott el a vádlottól, így a vesztegetés nem volt igazolható.
Egy másik per még nem zárult le: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2022-ben 11 milliárd forintos rekordbírságot szabott ki a Nitrogénművek-cégcsoportra. A GVH döntését a Nitrogénművek bíróságon támadta meg.
16.
BECSÜLT VAGYON: 111
MILLIÁRD
PAÁR ATTILA
Építőipar, ingatlanfejlesztés
(52)
Építőipari tanulmányait a győri Hild József Építőipari Szakközépiskolában végezte el, de már előtte segédkezett édesapja asztalosműhelyében, ahol megtanulta a munka iránti tiszteletet és szeretetet. 1991-ben egyéni vállalkozóként kezdett el dolgozni, majd 1997-ben megalapította a West Hungária Bau Kft.-t. Szabadidejét családjával és gyermekeivel tölti, valamint hobbijának, a vadászatnak szentel időt. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettje, Győr díszpolgára.
Az építőipart az elmúlt év alaposan próbára tette, egyszerre jelentkezett a háború, az energiaválság, a hazai munkaerőhiány, az árfolyamok és az anyagárak ingadozása. A West Hungária Bau Kft. tavalyi eredménye a gazdaság visszaesése mellett is kiemelkedőnek mondható. A cég a piaci és a közbeszerzési munkák megoszlását tekintve az élmezőnyben van, megrendelési arányuk körülbelül 50-50 százalékos. A társaság 2023. évi árbevétele 115 milliárd forint volt. A WHB cégcsoportszinten 240 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el, több mint 1200 fős munkavállalói csapattal büszkélkedik, folyamatos bővülés és piaci terjeszkedés mellett. A West Hungária Bau Kft. 2024-re előirányzott árbevétele a már megkötött szerződések alapján elérheti a 145 milliárd forintot. A WHB-csoporton belül árbevétele szerint a húzóerő a West Hungária Bau Kft., de a Magyar Építő Zrt. és a WHB Elektro Kft. is kiemelt figyelemmel bír. A cégcsoport továbbra is sikeres az acélszerkezet-gyártásban, emellett a WHB Group portfóliója a mérnökiroda TSPC Csoport integrálódásával mérnöki tevékenységű társaságokkal bővült. Paár Attila, a WHB Group társasághoz tartozó cégek tulajdonosa, a West Hungária Bau Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője az 1997-es kezdetektől napjainkra a tervezéstől a mélyépítésen át a magasépítésig a villamos és szakipari munkák mellett a teljes generálkivitelezés elvégzésével a legmagasabb szintre emelte az építőipari vállalatot. A BIM technológiát és a mesterséges intelligenciákat alkalmazva a megrendelők már a tervezés fáziásban VR szemüvegen keresztül a legapróbb részletekig megismerhetik a projektet, leendő végső formájában. A generálkivitelezés területén is méltán büszke lehet magára a cég, hiszen több, száz százalékban saját, illetve több, nagyrészt WHB-kivitelezésű munkájuk fut. Ilyen a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia, a kőszegi Kutatási és Fejlesztési Központ és Campus, a Dunakeszi Diáknegyed, a geszti Tisza-kastély felújítása, Debrecenben a Semcorp üzeme és a CATL-beruházás kivitelezése, a csengeri büntetés-végrehajtási intézet kivitelezése vagy Budapesten a Pénzügyminisztérium várbeli épületének rehabilitációja. Az elmúlt évben a WHB Group a szállodaiparral és a sportturizmussal színesítette portfólióját. Három különböző lokációban három különböző vendégkört megcélzó szálloda tartozik a csoporthoz: a négycsillagos Alice Hotel Budapesten, a szintén négycsillagos superior besorolású ETO Park Hotel Business & Stadium Győrben, valamint a teljesen megújult, négycsillagos superior besorolású keszthelyi Hotel Helikon és a hozzá épült teniszcentrum. Utóbbi a szállodaipar versenyében elnyerte a 2023 legígéretesebb üzleti turisztikai fejlesztése különdíjat.
A néhány éve megvásárolt győri ETO Park Élményközpont teljes felújítása megtörtént, rövid időn belül olyan élményközpontot sikerült megvalósítani, amelynek kínálata nagyon színes és változatos. Az ETO Park Szolgáltató & Élményközpontot híd köti össze majd az ETO Park Hotellel, így onnan közvetlenül lehet megközelíteni egy az idei terv szerint megépülő egészségközpontot, illetve az élményközpontot. Paár Attila hosszú ideje Cziráki Lajos festőművész alkotásainak gyűjtője, tervei között szerepel kollekciójának bemutatása, amelynek méltó helyét szintén az ETO Park komplexumban képzeli el.
Az üzletember a kultúra mellett az oktatást is támogatja. A győri Széchenyi István Egyetemmel és számos, a WHB Grouphoz köthető, illetve egyéb építőipari vállalkozással közösen 2024 elején megalapította az Építőipari Regionális Tudásközpontot Győrben. Itt elméleti és gyakorlati képzés zajlik, szakmai oktatókkal, digitális és modern építési technológiákkal a duális szakképzésben részt vevő középiskolai diákok, illetve egyetemi hallgatók számára.
Tavaly tovább emelkedett a Market Építő Zrt. és a Market-csoport árbevétele: az előbbi 321 milliárd, az utóbbi összes árbevétele a 410 milliárd forintot is meghaladta, a konszolidált forgalom 342 milliárd forint volt. Egy évvel korábban a Market Építő Zrt. 289 milliárd forintos forgalom mellett 26 milliárd forintos eredménnyel zárt. A Garancsi Istvánnal közösen birtokolt cégcsoport a közép-kelet-európai régiós magasépítési piac ötödik legjelentősebb szereplője, amely döntő részben tavaly is a versenyszférában érte el eredményeit, az állami megrendelések mértéke alacsony volt. Nagy átlagban 35-40 projektet visznek egyidejűleg, az elmúlt évben több mint 45 beruházáson dolgoztak a Market emberei. A teljes építési portfólióból tavaly 50, idén közel 55 százalékot tett ki az ipari létesítmények, a raktár- és logisztikai beruházások aránya. Legjelentősebb építési területük a lágymányosi BudaPart mellett a debreceni BMW-gyár, illetve a CATL-beruházás. A kínai akkumulátorgyár esetében már öt építési „csomagra” kaptak megbízást, ezek együttes értéke meghaladja a 200 millió eurót. Olyan további nagyberuházásokon dolgoznak, mint például a kecskeméti Mercedes-gyár vagy a koreai SK Innovation akkumulátorgyára, és most fejezték be a Siemens Energy új budapesti üzemcsarnokát. Tavaly négy építőipari nívódíjat is kapott a Market Építő: a Mol Campus mellett az OTP M12 irodaház, a Bosch Budapest Innovációs Kampusz és a Hotel Oktogon Haggenmacher részesült ebben az elismerésben.
A BudaPart kivitelezése túl van a félidején. A már átadott Mol-toronyház mellett összesen 14 épület készült el, építés alatt van hét, és a jövőben még nyolcat húznak fel. A kész épületekbe beköltöztek az irodabérlők és a lakástulajdonosok, a szálloda működik. A 2026–2027-ben záruló óriásberuházásnak a Market tulajdonosa is, a végösszeg meghaladja majd az 600 milliárd forintot.
A Market-csoport beruházó cége, a Market Asset Management Zrt. befejezte az egykori Radetzky laktanya épületének teljes újjáépítését. A Bem projekttel egy hotellel, irodákkal, kereskedelmi egységekkel ellátott épületegyüttes jött létre Buda szívében. Az irodák 50 százalékát már bérbe vették. A Városliget közelében lévő egykori Dürer Kert területén két irodaházat befejeztek, három lakóház még épül (közel 200 exkluzív lakást alakítanak ki).
Tavaly bevételi csúccsal zárták az évet a magyarországi McDonald’s éttermek. (Egy évvel korábban 113 milliárd forintos bevételt regisztráltak.) Az amerikai gyorséttermi lánc magyar hálózatát öt éve vásárolta meg Scheer Sándor. Az elmúlt években egy 40 milliárd forintot meghaladó felújítási program kezdődött, ez tavaly fejeződött be.
ÉLETÚT (58)
Már gyermekkorától vonzódott a sporthoz és az építészethez. Építőmérnöki diplomát 1987-ben szerzett, majd a Novolit Építőipari Rt.-nél helyezkedett el. Végigjárta a ranglétrát, volt művezető, építésvezető, műszaki igazgató. A Marketet 1996ban kollégájával alapította, mindössze ötmillió forint kezdőtőkével. Benzinkutakkal és áruházakkal kezdtek, majd egyre jelentősebb épületekre vállalkoztak. A cégbe 2002-be szállt be a Wallis, amely 51 százalékos tulajdonrészt birtokolt 2014ig. Ezt az üzletrészt vásárolta meg jelenlegi partnere, Garancsi István. Scheer Sándort 2014-ben Az év ingatlanpiaci személyiségének választották. A Market Zrt. volt Az év vállalata 2018-ban, és már A legjobb munkáltató címet is megkapta.
A Magyarországon összesen közel hétezer embert foglalkoztató gyorséttermi lánc itteni hálózata 113 egységre bővült, idén további öt építését tervezik. Scheer Sándor Unione nevű cégcsoportjában üzletek, irodák, raktárak, éttermek, hotelek, befektetések mellett négy kereskedelmi központ található. A budai Hotel Clark prosperál, ehhez társul a tavaly év végén elkészült sárvári Melea Hotel; a 86 szobás tematikus szálloda piaci bevezetése megkezdődött. Megvásárlás alatt van a budai Vár aljában lévő Lánchíd Hotel. Az évek óta zárva tartó, egykor neves dizájn hotelként ismert szállodát idén kezdik átalakítani, átadása 2025-ben várható.
A szállítmányozástól a logisztikai szolgáltatásokon át az ingatlanfejlesztésig és az energetikáig ível a Révész-csoport tevékenysége. A Révész Logisztikai Holding Zrt., amelybe az ingatlanfejlesztés nem tartozik bele, tavalyi eredménye meghaladta a 10 milliárd forintot. Az elmúlt évben is a tiszaújvárosi központú Révész Trans Kft. érte el a legnagyobb árbevételt. A speciális fuvarozással és szállítmányozással foglalkozó vállalat Magyarországon piacvezető, és Európában is az első öt legnagyobb szereplő közé tartozik ebben a szektorban. A flotta speciális felépítményű járművei folyadékokat, gázokat és ömlesztett termékeket szállítanak Európa szinte minden országába. A fuvarozási szegmensben működik a nyíregyházi székhelyű Lerton Trans Kft. is, amelynek fő tevékenysége továbbra is a hagyományos ponyvás árufuvarozás és szállítmányozás. A Révész Logisztikai Holding üzemelteti Kelet-Magyarország legjelentősebb logisztikai központját, több mint 200 ezer négyzetméteres bázissal rendelkezik. Ez az üzletág az elmúlt években folyamatosan növekvő tendenciát mutat, ami úgy tűnik, a jövőben sem fog változni. A cégcsoport tulajdonába került egy 23 hektáros ipari terület, amelyen a következő években több mint 100 ezer négyzetméteres logisztikai bázis épülhet fel. A komoly fejlesztésre nagy igény van, mert a Nyíregyházán már megtelepedett, illetve a jövőben érkező multinacionális vállalatok kereslete egyre nő. Az M3-as autópálya nyugati elkerülő területén tervezett új logisztikai egység a sztráda közelsége miatt stratégiailag is jelentős előnyöket kínál.
Karosszérialakatosként végzett, de 1980-tól szállítmányozással foglalkozik. Kamionsofőrből lett a Révész-csoport tulajdonosa. A rendszerváltás után a cég megrendelőinek száma ugrásszerűen megnőtt. 1996-ban megvásárolta az Eurotrans Nemzetközi Fuvarozói Kft.-t., a csoport ekkor vette fel a Révész Eurotrans nevet. A nemzetközi szállítmányozással foglalkozó Révész Eurotrans Kft.-t 2006ban értékesítette a konkurens Wáberer Györgynek. 2006–2008 között teljes arculatés struktúraváltáson esett át a vállalat. Létrejött a Révész Logisztikai Holding Zrt., amely napjainkra Magyarország egyik legjelentősebb fuvarozási, szállítmányozási és logisztikai nagyvállalatává nőtte ki magát.
Az integrált logisztikai szolgáltatások részeként, több megrendelővel kötött szerződések alapján, alkalmazottakat szállító buszjáratokat is üzemeltet a csoport, mintegy 40 buszból álló saját és alvállalkozói flottával.
A Révész-csoporthoz tartozó ZRENergy Deal Kft. földgáz kis- és nagykereskedelemmel, valamint áramkereskedelemmel foglalkozik. Az energiakereskedő cég is hozta az elvárt eredményeket, és kezd felzárkózni a csoport alapvállalatai mellé.
Az ingatlanfejlesztési üzletágba többtucatnyi nagy értékű ingatlan tartozik Nyíregyházán és környékén, Debrecenben, Polgáron, Tiszaújvárosban, Kazincbarcikán, Budapesten, Sopronban, valamint a Balaton mellett. A portfólióban található területek és ingatlanok együttes értéke óvatos becslés szerint is meghaladja a 25 milliárd forintot – mindez a logisztikai bázisok nélkül értendő.
A Révész Logisztikai Holdingot birtokló Révész család nagyon sok időt és energiát fordít a sportra és a sportos életmódra nevelésre, ez jellemzi a vállalatcsoport társadalmi felelősségvállalásának fő irányvonalát. Révész Bálint a másodosztályban játszó Nyíregyháza Spartacus FC futballklub, az utánpótlás-nevelő Bozsik Labdarúgó Akadémia, továbbá a torna és versenyaerobic alap-, illetve utánpótlásképzéssel, valamint versenyeztetéssel foglalkozó Spartacus Torna Club Sportegyesület tulajdonosa. A két utánpótlás-nevelő intézmény több mint 500 gyermeknek teremt sportolási lehetőséget. Az idén átadandó, 8300 néző befogadására képes új nyíregyházi futballstadion üzemeltetése a klub feladata lesz.
2020-ban jött létre a Révész Racing Team (RRT) technikai sportcsapat, amely többek között a kamion-Európa-bajnokság futamain érdekelt. Az RRT szerződéses pilótája Kiss Norbert kamionversenyző, akivel az élen a csapat az elmúlt években minden rekordot megdöntött. Kiss Norbert már ötszörös egyéni Európa-bajnok, az RRT pedig csapatban háromszoros. Az RRT az e-sportban is jelen van, és Kiss Norbert révén már háromszor is digitális bajnokok lettek.
A Révész Racing Team tagjaként Formula-autóval versenyez Révész Bálint kisebbik fia, Révész Levente, 2024-ben az Euroformula Open sorozatban vesz részt. Nagyobbik fia, Révész Tamás – aki édesapja nyomdokain haladva a Lerton Trans vezetőjeként dolgozik a csoportban – terepralifutamokon teszteli autóversenyzői képességeit.
Szombathelyen született, a város életében évtizedek óta meghatározó szerepet betöltő orvoscsaládban.
A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában érettségizett, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen szerzett jogi végzettséget. 2013 óta házastársak Orbán Ráhellel, három gyermeket nevelnek.
Sikeresen vette a 2023-as üzleti évben a külső környezet nehézségei – háború, magas infláció – okozta gazdasági akadályokat a Tiborcz István tőkebefektető érdekeltségeit összefogó BDPST Group.
A csoport pénzügyi területének központi eleme a digitális üzleti modellben működő Gránit Bank, amely évről évre a piaci átlagnál nagyobb mértékben növekszik.
A bank 2023. évi mérlegfőösszege meghaladta az 1270 milliárd forintot, az általa vezetett számlák száma elérte a 155 ezret.
Ezzel a Gránit Bank Magyarország 8. legnagyobb univerzális kereskedelmi bankja lett.
A Gránit Bank ma már Gránit Bankcsoportként működik. A pénzintézet még 2022-ben többségi tulajdont szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben, 2023-ban pedig megvette az egykori Diófa Alapkezelő Zrt. több mint 90 százalékát (ez már Gránit Alapkezelő néven működik). A Gránit Bankcsoport 2024-ben is tovább bővült: januárban megvásárolta a hollandiai székhelyű DLL Grouptól a De Lage Landen Finance Zrt.-t és a De Lage Landen Leasing Kft.-t. Ezek a cégek a tranzakció lezárását követően Gránit Pénzügyi Zrt. és Gránit Lízing Kft. néven működnek tovább.
A Gránit Alapkezelőnek az új brand alatt is stratégiai célja piaci pozíciója erősítése itthon és nemzetközi téren egyaránt, amihez hozzájárulnak az elmúlt években lefektetett stabil szakmai alapok. A névváltással együtt egy új, nemzetközi márkát indított el az alapkezelő: a Grandum brand alatt összpontosulnak az alapkezelő ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatásai és céljai. Az alapkezelő 2023-ban létrehozott, ingatlankezelésért felelős leányvállalata is Grandum Ingatlankezelő néven menedzseli tovább a portfóliójában lévő, összesen 280 ezer négyzetméternyi ingatlanállományt.
Idén februártól Gránit Biztosítóként folytatja működését a Waberer’s Csoporthoz tartozó Wáberer Hungária Biztosító Zrt., köszönhetően a bankkal kötött stratégiai együttműködési megállapodásnak. Az együttműködés keretében a biztosítótársaság a termékportfóliójának értékesítésében számíthat a bank infrastruktúrájára, miközben a pénzintézet újabb szolgáltatással egészíti ki az ügyfeleknek kínált portfólióját.
Folytatódott a BDPST Group építkezése a logisztikai szektorban is, miután 2023 elején a csoport tovább növelte részesedését a Waberer’s Internationalben. Európa egyik vezető nemzetközi közúti szállítmányozó társasága, egyben a belföldi áruszállítás és a komplex logisztikai szolgáltatások hazai piacvezetője, tovább erősítette ágazati pozícióját. A tőzsdei társaság gőzerővel fejleszt, ennek jegyében vásárolt 51 százalékos tulajdonrészt a meghatározó vasúti logisztikai szereplő Petrolsped csoportban. Emellett 2023-ban is folytatta országos lefedettségű logisztikai központjainak fejlesztését.
A BDPST Group turisztikai fejlesztései között kiemelendő a tavaly novemberben a Vörösmarty tér szomszédságában megnyitott ötcsillagos Dorothea Hotel. A 216 szobás szállodát a csoport a Marriott Internationalhez tartozó Autograph Collection Hotels márka alatt üzemelteti. Ugyancsak tavaly ősszel nyílt meg a Sváb-hegyen, az egykori Fonográf Klub helyén az ország első angolszász mintájú, kizárólag tagsággal látogatható privát klubja, a BOTANIQ Budai Klub. Idén megkezdődik a Gellért Szálló felújítása; a tervek szerint 2027-ben újra megnyitó emblematikus szállodát a nemzetközi hírű Mandarin Oriental lánc működteti majd. Fontos lépés volt, hogy a BDPST Group tulajdonrészt szerzett az alcsútdobozi Pannonia Golf & Country Clubban, amely magas szolgáltatási standardok mellett újulhat meg. Ugyancsak új elem a tokaji Patricius Borház, amelynek megvásárlásával tovább diverzifikálta működését a tőkebefektető társaság. Tiborcz István és a BDPST Group elsősorban a gyermekek és a fiatalok megsegítésére helyezi a hangsúlyt. Ennek jegyében 2022-ben hosszú távú stratégiai partnerséget kötött a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel.
LAMBORGHINI BUDAPEST
Hivatalos márkaképviselet
A képen látható modell illusztráció. Lamborghini Revuelto: Kombinált üzemanyag fogyasztása: 10,3 l/100 km; Kombinált energiafogyasztása: 78,1 kWh/100 km; Kombinált károsanyag-kibocsátása: 276 g/km.
Szerémi út 63. Budapest, 1117 Telefon: +36 1 382 3000 info@lamborghini-budapest.hu
A Videoton Holding árbevétele 2023ban euróban és forintban is közel tíz százalékkal nőtt, utóbbi meghaladta a 305 milliárd forintot. A cég konszolidált eredménye sem fog csalódásra okot adni. Lakatos Péter társ-vezérigazgató és 26 százalékos tulajdonos úgy látja, hogy míg az elmúlt év első fele erősebb volt a tervezettnél, az őszi szezon érdemi visszaesést hozott, ami a 2024-es év elején is kitart.
A Videoton piacain megfigyelhető, hogy sok helyen a fejlesztések lelassultak, a gyártók meghosszabbítják a régi modellek, termékek élettartamát. A romló makroadatok miatt, sok év után először, újra a költségcsökkentésé a főszerep. Ez egyrészt lehetőség, hiszen a még Nyugat-Európában gyártott, féltve őrzött termékek áttelepítése üzleti lehetőség is a Videoton számára, másrészt közben jelenlegi megrendeléseik is veszélybe kerülhetnek az ázsiai és észak-afrikai versenytársak alacsonyabb (bér)költségei miatt. A csoporthoz tartozó bulgáriai cég jelenthet egyfajta védelmet, de ott a bérek teljesítményarányosan jobban nőnek, mint a visegrádi országokban vagy Észak-Afrikában. A vezérigazgató szerint a Videoton esetében a tőzsdére lépés legalább annyira egy üzenet lenne, mint monetáris cél (friss tőke bevonása vagy a tulajdonosi pozíciók értékesítése).
A Videoton családi cégként működött és működik ma is, még ha nem is egy család vezeti, mivel három tulajdonosa van. Az operatív irányítást Sinkó Ottóval együtt viszi Lakatos Péter, aki úgy véli, a generációváltás most ugyanakkora kihívás, mint az utóbbi száz évben cégek tízezreinek volt az Atlanti-óceán mindkét partján. – A gyerekeink nem feltétlenül itt, de minden bizonnyal nem úgy szeretnének élni/ dolgozni, mint mi. Az „alapítói extra” sem adható át, hiszen, különösen a nemzetközi térben, bennünket újraalapítónak, nem pedig egyszerű „átvevőnek” tekintenek, a rendszerváltás és az 1991-es felszámolás egyfajta cezúra a világ szemében. Mindezek alapján a különböző lépések: a tőzsde, a menedzsment esetleges nemzetköziesítése, esetleges nyugat-európai akvizíciók vagy akár egy földrészeken átnyúló bővülés egyenként is – de minél több elem valósul meg, annál inkább – világos jövőképet ad mindenkinek, előrevetítve azt a dinamikát, ami eddig is jellemzett minket – mondta az üzletember.
A Videoton Holding mellett Lakatos Péter 33 százalékos tulajdonosa a Bravogroupnak, amely tavaly is jóval 5 milliárd forint fölötti adózás előtti eredményt ért el; a cég értékét a CMPB több mint 28 milliárdra becsüli. Számos kisebb akvizícióval a társaság új irányokba indult el, amelyek közül kiemelkedik az energetika.
Lakatos Péter vagyonkezelő cége, az LPH Kft. korábban 2,65 százalékos részvénycsomagot vett a Masterplastban, ami azóta friss tőkeemelés miatt 2,5 százalék alá csökkent. Egy másik Lakatosérdekeltség, a Sziget-alapító Gerendai Károllyal indított közös befektetés, a Lupa Beach, meglehetősen rossz évet zárt.
Az Átrium Színháznak helyet adó ingatlan tulajdonosaként már a harmadik üzemeltetővel kötnek szerződést, és bíznak benne, hogy az új műsorstruktúra is megfelelő érdeklődésre talál a nézőknél. Lakatos
Péter 2016 óta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke.
A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végzett. 1995-ben került a Műszertechnika Zrt.-hez, ahol öt év alatt küzdötte fel magát a vezérigazgató-helyettesi posztig. Sinkó Ottóval együtt a Videoton társ-vezérigazgatója. Társaival közösen 2008-ban megvásárolta a Műszertechnika informatikai üzletágát, amely ma Bravogroup néven működik. 2006-ban a Szeretem Magyarországot Klubbal útjára indította az ad6kap6.hu elnevezésű internetes portált, amelyet felesége irányít. ÉLETÚT (62)
BECSÜLT VAGYON:
SCHMIDT MÁRIA ÉS CSALÁDJA
Ingatlanfejlesztés és -hasznosítás
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Budapesti Ingatlan Nyrt. (BIF) többségi tulajdonosa néhai Ungár András családja (Schmidt Mária és két gyermeke, Ungár Anna és Ungár Péter; a tulajdonukban lévő PIÓ-21 Kft. 67,78 százalékos pakettel részesedik a BIF-ből). A BIF szabályozott ingatlanbefektetési társaságként saját tulajdonú ingatlanainak (hotel, irodaés parkolóházak) fejlesztésével és bérbeadásával foglalkozik. A cég 2023. első félévi árbevétele a Budapesti Értéktőzsde nyilvános előzetes adatai szerint túlszárnyalta az előző év hasonló időszakáét (4 milliárd forint), eredménye pedig 2,6 milliárd forint lett. A cég tőzsdei árfolyama – ez vagyonbecslésünk egyik alapja – alaposan megugrott: a tavaly márciusi 185 forintról decemberre 525 forintra emelkedett, de lapzártánkkor is 500 forint körül alakult az árfolyam. Ez magyarázza a Schmidt család vagyonának jelentős növekedését és az is, hogy a 2022-es üzleti év után ötmilliárd forintot meghaladó osztalékot vettek fel. A befektetési célú ingatlanokból származó nettó árbevétel egy év alatt mintegy 17 százalékkal nőtt, ami főleg a bérleti és üzemeltetési díjaknak, a Városmajor utcai Major Udvar Irodaház használatba vonásának és a Covid-időszak után újra megnövekedett parkolási forgalomnak volt köszönhető. A bevételekhez az is hozzájárult, hogy bérlőre talált a cég tavalyi fejlesztése, az Üllői úti A kategóriájú prémium irodaház, a BIF Tower.
A társaság egyedi profilja, hogy valamennyi ingatlana Budapesten található. A BIF 2024-es tervei között szerepel egy Madách téri fejlesztés, ahol majd a főváros egyik ikonikus műemlék épülete születik újjá belülről.
A Városmajor utcai tavalyi irodafejlesztést követően engedélyezési fázisban van az ugyanott található, Major Park nevű kultikus ház felújítása, illetve bővítése, amelynek során 26 ezer négyzetméteres irodaprojekt valósul meg, 260 parkolóval.
A BIF portfóliójának egyik kiemelkedő eleme az UNESCO világörökségi listáján szereplő Andrássy úton lévő ingatlan, ahol 6 ezer négyzetméteren felső kategóriás lakásokat építenek majd, ennek engedélyeit a cég márciusban kapta kézhez.
Az ELTE történelem–német szakán szerzett tanári diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett az Osztrák–Magyar Monarchia történetéből. 1999-ben megszerezte a PhD-fokozatot. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. 1998 és 2002 között Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója volt. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Számos történeti mű szerzője.
RÁKOSI TAMÁS
Befektetések, ingatlanfejlesztés, turisztika
Visszatér a magyarországi és a regionális tartalomszolgáltatási piacra Rákosi Tamás. Tavaly ugyan nem dolgozott a nagy hazai kereskedelmi csatornáknak, de kisebb, tematikus csatornákon sikeresen futottak az általa készített műsorok. A magyar és a régiós médiapiacon korábban meghatározó jelentőségű cégekkel rendelkező üzletember ismét a tartalomgyártás és a formátumfejlesztés felé fordul, idén több sorozat forgatására készül. Rákosi Tamás éveken át meghatározó beszállítója volt a magyarországi RTL-nek, a tévétársaságban jelentős tulajdonrésszel is rendelkezett, amelyet a német anyacégnek adott el 2016-ban. Ezt követően a TV2-nek, a Spektrumnak és az ATV- nek is készített műsort cége, az IKO Műsorgyártó Magyarország Kft., majd ezután a TV2 Csoport lett a legnagyobb megrendelője. Az IKO által gyártott, a sikerlistákat egykor vezető programok közül a legemlékezetesebb a Csillag születik, a Piramis, a Ninja Warrior, a Szombat esti láz, az X-Faktor, a Celeb vagyok, ments ki innen!, az Ázsia Expressz, az Éjjelnappal Budapest, az Áll az alku és a Sztárban Sztár.
A tartalomszolgáltatás mellett hosszú ideig a reklámiparban is meghatározó szerepet töltött be. Először az IKO Holdingban lévő 49 százalékos pakettjét értékesítette, majd a televíziós és online reklámpiac meghatározó cégében, az Atmediában lévő 32,67 százalékos tulajdonrészét adta el. Az Atmedia akkor, hét évvel ezelőtt összesen 13 médiatulajdonos 44 televíziós csatornájának reklámfelületeit értékesítette.
Digitális tartalomszolgáltató cégeit (propeller.hu, nuus.hu, az izeselet.hu, a napidoktor.hu) három éve adta el.
ÉLETÚT (76)
Tízéves korában került külföldre szüleivel. Belgiumban nőtt fel. Beiratkozott az orvosi egyetemre, de végül a marketing szakot végezte el. Egyetemistaként diákújságot szerkesztett, majd távol-keleti cégekkel és ruházati termékekkel kezdett kereskedni. Magyarországra a hetvenes évek végétől járt vissza. Sokoldalú tevékenységeket végzett: orvostechnikával, iparcikkekkel, bérmunka szervezésével is foglalkozott. Részt vett az RTL Klub tévécsatorna létrehozásában, aktív szerepet vállalt a TV2 Csoport felépítésében és működtetésében. Hobbija a fotózás és az autóversenyzés, több karitatív tevékenységet támogat.
Ingatlanberuházásai vannak Magyarországon kívül Belg u mban, illetve más európai országokban, valamint az Egyesült Államokban, a portfólióban irodaházak, ipari területek és lakóházak találhatók.
Tavaly Brüsszelben egy irodaházat, Svájcban pedig egy lakóépületet vásárol és egy jelentős budapesti beruházás is körvonalazódik.
Rákosi Tamás tulajdonában van a Hűvösvölgyi úton az egykori Pannónia Filmstúdió, az ötvenes években készült, korhűen felújított ikonikus épületben filmes vállalkozások működnek.
Létrehozott benne egy kis múzeumot is, amely a világhírű magyar rajzfilmgyártás ikonjai előtt tiszteleg.
Tulajdonosa a több szakmai díjat is magáénak tudó Hotel Vision Budapestnek, amely 2023-ban a budapesti négycsillagos kategóriában elnyerte Az év szállodája díjat. A Duna-parti egykori kisgazdaszékházban magas színvonalon kialakított hotelben 82 szoba, tíz dunai panorámás apartman, konferenciatermek és 50 állásos mélygarázs kapott helyet. A szálloda bővítése elkezdődött, a legfelső szinteken új vendéglátó tereket és tetőbárt alakítanak ki.
Fogászati és optikai kereskedelmi hálózata továbbra is működik, emellett számos egyesült államokbeli startupcégben rendelkezik tulajdonrésszel.
BECSÜLT VAGYON: 89,7
BÁRÁNY LÁSZLÓ ÉS CSALÁDJA
Agrárium, élelmiszeripar
Általános agrármérnökként végzett 1977-ben. A Hunnia Coopnál kezdett dolgozni, ahonnan termelési főmérnökként jött el. 1988-ban hozta létre saját vállalkozását. A néhány ezres baromfitelep pár év alatt a térség legnagyobb integrációja lett, ma pedig már az európai piac meghatározó szereplője. Nős, két fia a vállalkozásban dolgozik. Hosszú éveken át volt a Baromfi Terméktanács, valamint a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetségének elnöke. 2013-ban Debrecenben Az év embere díjjal ismerték el munkáját.
Folyamatosan növekvő pályára lépett 2023-ban a Master Good Kft.-Sága Food Zrt.-Baromfi Coop Kft. cégcsalád. A változó piaci környezethez jól igazodtak, ennek is köszönhető, hogy növelni tudták az értékesítést: 2023-ban 8-9 százalékos bővülést értek el. Ha figyelembe vesszük, hogy 2023 nyarának közepéig a nagyon magas energiaárak jelentősen csökkentették a nyereséget, a tavalyi szint, vagyis az egy évvel korábbi pénzügyi eredmény megközelítése jónak mondható. A cégcsoport 2023-as eredménye 19,73 milliárd, az EBITDA 26,3 milliárd forint volt.
– Szeretnénk minél hamarabb teljesen zárni a termelési integrációt. Ennek érdekében Szlovákiában, a magyar határtól hat kilométerre, egy modern szójabab-feldolgozó üzemet létesítünk – mondta Bárány László. – Itt száz beszállító termeli meg 30 ezer hektár integrációba vont földterületen a GMO-mentes szóját, így nem kell Brazíliából és Argentínából importálni – indokolta az újabb beruházást a cégcsoport alapítója, hozzátéve: a hazai szántóföldi termelés jövőjét is át kell gondolni. Magyarországon 30-50 hektár között van egy átlagos gabonatermő terület. Ukrajnában ugyanez 500-800 hektár, de a piac nagy szereplői 50–200 ezer hektáron takarítják be hónapokig a termést. A magyar gazdák lényegesen jobb helyzetben lennének, ha a földjeiket öntöznék. A Magyarországra érkező víz mennyiségének 10 százalékából hétmillió hektár mezőgazdasági területet lehetne öntözni, szemben a mostani, kevesebb mint 100 ezer hektárnyi öntözött földdel. Ahol öntözés mellett termelnek gabonaféléket, ott a hozam 30 százalékkal magasabb, nem is beszélve a termelés biztonságáról – foglalta össze Bárány László.
A magasabb terméshozamok és az alacsonyabb gabonaárak esetén a magyar baromfiipar is versenyképesebb lehetne. A baromfihús a legolcsóbban előállítható gasztronómiai alapanyag, amely iránt változatlanul jelentős a kereslet. A továbbfeldolgozás arányának emelése a jövedelmezőséget is javítaná.
A múlt évben 83 millió csirkét vágtak le kisvárdai üzemükben, ahol másodpercenként 4,5 csirkét dolgoznak fel a robotok. Ezt élőmunkával nem lehet elérni, de más területen is a legkorszerűbb technológiát szeretnék bevezetni; beruházási céljaik mögött a fenntarthatóság és a karbonsemlegességre törekvés áll. Bárány László szerint öt-hét éven belül termékeik csomagolásán olvasható lesz, hogy előállításuk során mennyi üvegházhatású gáz került közvetve és közvetlenül a levegőbe.
ÉLETÚT (71)
EMŐRI GÁBOR
Informatika, kereskedelem, befektetések
A 2023-as év a nehéz körülmények ellenére is jól sikerült Emőri Gábor vállalatcsoportjának, amely az előző évinél magasabb, 75 milliárd forint körüli árbevételt és várhatóan 10 milliárd forint körüli nyereséget ért el.
Ez mindenekelőtt az informatikai cégeknek köszönhető, ezek összesített nettó árbevétele megközelítette az 50 milliárd forintot. Jól teljesített a csoport élelmiszer-kereskedelmi cége is, konszolidáltan 14 milliárd forint fölötti forgalommal.
Egy évvel ezelőtti kiadványunk megjelenése óta kiderült, mi volt az a bizonyos nagy dobás, amelyet Emőri Gábor beharangozott: nem más, mint a tőzsdei megjelenés. A vállalatcsoport kereskedelmi cége, a számos nagy nemzetközi márka, köztük a Lurpak vaj, a Müller joghurt és a Starbucks kávé forgalmazójaként Magyarország egyik legjelentősebb disztribútorának számító Foodnet Zrt. az Amixa Holding Nyrt.-n keresztül debütált a Budapesti Értéktőzsdén.
A Videoton Holding árbevétele 2023-ban euróban és forintban is közel tíz százalékkal nőtt, az utóbbi meghaladta a 305 milliárd forintot. A hazai inflációnál szerényebb mértékben növekvő forintárbevételt a piaci kereslet csökkenése magyarázza. A több mint húsz vállalkozásból álló cégcsoport konszolidált eredménye csak májusban áll össze, az adózás előtti várható összeg 29-30 milliárd forint között lesz. De a Videoton tavalyi gazdálkodását leghitelesebben az üzemi eredmény tükrözi, amelynek konszolidált értéke 25 milliárd forintot érhet el. A vállalat eddigi gyakorlatának megfelelően a nyereség fele az osztalékalapba kerül, másik fele a saját tőkét gyarapítja, amelynek összege már közelít a 190 milliárdhoz. Sinkó Ottó társ-vezérigazgató és 26 százalékos tulajdonos szerint a vártnál és a 2022. évinél is kissé gyengébb eredmény hátterében elsősorban a munkaerő- és az energiaköltségek emelkedése áll. Ez ugyanis forintban jelentkezik, így ha az euró nem erősödik a forinttal szemben (márpedig tavaly ez történt), akkor az említett tízszázalékos bevételi többlettel áll szemben például a 15 százalékkal bővülő munkaerő-, illetve energiaköltség.
Bár a Videoton árbevételének már csak kevesebb mint negyven százalékát teszi ki az autóipari beszállítás, a világ és elsősorban Európa autóiparában végbemenő óriási átalakulásra, azaz az elektromos átállásra a Videotonnak is készülnie kell. Sinkó ugyanakkor úgy látja, hogy bár az elektrifikáció folyamata megállíthatatlan, az még nem dőlt el, mikor kell teljesen leállni a belső égésű motorokkal.
75,5
ÉLETÚT (66)
A cégcsoport 2023-ban öt nagy projektet indított el. Ezek: az ápolástámogató rendszer, a GSM-R CEF finanszírozású része, az e-áfa, a HU-GO külsőköltségdíj és az indonéz útdíjszedési rendszer. Egy 58 milliárd forint értékű projekt keretében az i-Cell Mobilsoft Zrt. 20 milliárdért végzi a GSM-R II. kommunikációs rendszer megvalósítását, Indonéziában pedig a magyarországihoz némiképp hasonló autópályadíj-fizető rendszert épít ki. Ez 300 millió dollár (mintegy 110 milliárd forint) értékű megbízást jelentett magyar cégeknek, az i-Cell szállította a központi rendszer szoftverét. A cégcsoportnak továbbra is két, egészségügyi informatikával foglalkozó érdekeltsége van, az egyik a Computrend, a másik az IntellFlow.
ÉLETÚT (58)
Az Elektroimpexnél, majd a Nikexnél kezdte külkereskedői pályáját. Külkereskedelmi közgazdász végzettséget szerzett. A Kontrax Rt.-nél 1990-ben kezdett, később ott ügyvezető igazgató lett. 2006–2007-ben tagja volt az Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt. igazgatótanácsának.
Az i-Cell Kft.-t 1998-ban alapította. 2013-ban fejlesztették ki a magyarországi elektronikus útdíjrendszert, a HU-GO-t. Ezt követték az intelligens sebességmérő kamerák, majd az EKAER, a NAV online számlarendszer, a GSM-R II., a FIR – hogy csak a nagyobb projekteket említsük.
A Videoton társ-vezérigazgatója és résztulajdonosa. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végzett, 1995-ben a londoni Brunel Egyetemen szerzett MBA-t. Pályáját a Medicor Rt.-ben kezdte, majd a Műszertechnikában dolgozott, ahol 1987-től a kutatási és fejlesztési osztályt, majd az USA-beli leányvállalatot vezette Clevelandben. A Videoton társ-vezérigazgatói posztját 1992 óta tölti be. Az Óbudai Egyetem kuratóriumi tagja, a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület elnökségi tagja. Két idősebb fia a Videotonban dolgozik vezető pozíciókban, harmadik fia még tanul.
„Nekünk azt kell tudni gyártani, amit megrendelnek tőlünk, s ma már közhely, hogy az elektronika szerepe egyre nagyobb szinte minden termékben. Szerencsénkre az autóiparon kívül is egyre nagyobb szerepe van annak a technológiai tudásnak, amely piacképessé teszi világszínvonalú elektronikai szerelésünket. Ezt szem előtt tartva bolgár gyárunknál is komoly fejlesztést hajtottunk végre az elektronikai szerelésben, ez idén készült el. Mivel a Videoton évi amortizációja hétmilliárd forint, ha ennyit költünk fejlesztésre, akkor csupán tartjuk a technológiai szintet, és tavaly ez történt. A cég az utóbbi két évben a költségek racionalizálása érdekében energetikai fejlesztésekbe is beruházott jelentős összegeket. Ennek ellenére tavaly az energetikai költségeink nőttek, mivel az állam többletadó-tételeket, rendszerhasználati díjakat rak az energiabeszerzésekre, amit egyébként csak részben magyaráz a zöld átállás.”
A tulajdonostársak között felvetődött a tőzsdére lépés lehetősége. Sinkó Ottó nem támogatja ezt, szerinte a Videotonnak nincs szüksége külső tőkebevonásra. A cégcsoport 2005 óta saját erőből finanszírozza magát, azaz nettó betétes, most is jelentős cash flow-tartalékkal rendelkezik. Ezért, mint mondja, ha jó felvásárlási célpontot találnak, akkor annak most sincs finanszírozási korlátja, jelenleg is folyik ilyen tárgyalás. Úgy véli, a tőzsdei jelenlét túlságosan rövid távú gondolkodásra késztet: a menedzsment viszonylag rövid idő alatt – tipikusan egy-három év – akar jó eredményt kihozni a cégből, de egy esetleges rossz döntéssel akár annak jövőjét is kockára teheti.
A vezérigazgató külső befektetései közül az egyik jelentős tétel a Masterplast: 2018-ban részesedést szerzett benne saját cégén, az SOH Kft.-n keresztül, ami azóta friss tőkeemelés miatt 2,5 százalék alá csökkent. Termőföldet 2008-ban kezdett venni. A jelenlegi szabályozás családtagonként 300 hektár föld vásárlását teszi lehetővé, ezt még nem használta ki teljesen.
Sinkó fontosnak tartja a felsőfokú szakember-utánpótlást, az alapítványi formában működő, Székesfehérvári karral is bíró Óbudai Egyetem kuratóriumának tagja. Az üzletember több mint 15 éve változatlan elkötelezettséggel támogatja Böjte Csaba erdélyi alapítványát, közte a polgárdi iskolaházat, ahol 20 szegény sorsú tanuló kap ellátást.
NAGY ELEK
Ingatlanhasznosítás, kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, személyszállítás
Befejeződött az eddig különálló szervezeti egységek holdingcég alá szervezése, a Lexholding összefogja az ingatlanhasznosítást, a bizományi és műkereskedelmi üzletágat, valamint a taxiszolgáltatást. Az átszervezés fő célja volt a hatékonyság növelése, a szerteágazó portfólió működésének összehangolása, valamint a digitális transzformációra való átállás. Tavaly augusztusban ünnepelte fennállásának 250. évfordulóját a Bizományi Áruház Vállalat (BÁV Zrt.). A patinás cég, amely korábban egy zálogházi és egy műkereskedelmi divízióból állt, ma már egységes szerkezetben működik, magyarországi hálózatához változatlanul 82 egység tartozik. Újdonság, hogy 40 zálogfiókban már kereskedelmi tevékenység is folyik – ékszert és befektetési aranyat is forgalmaznak. A zálogtevékenység 15 milliárd forintos „aranyfedezettel” rendelkezik. A műkereskedelmi tevékenységet nagyban segítette a tavaly felújítás után átadott exkluzív „zászlóshajó”. A Szent István körúti üzlet alaposan megdobta a műtárgy-kereskedelem forgalmát (ezen belül továbbra is az ékszer dominál). Évente három nagy művészeti árverést szerveznek, mellettük kamaraaukciók színesítik a kínálatot. A műkereskedelmi és a zálogüzletág tavaly stabil árbevétel mellett kétmilliárd forint körüli eredményt ért el.
Az ingatlanportfóliót az Inforg Zrt.-be szervezték át. A jelentős cégbe 250 ezer négyzetméter alapterületű ingatlancsomag tartozik: irodaházak, raktárbázisok és kereskedelmi ingatlanok. Három nagyon értékes terület fejlesztésének előkészületei zajlanak, mindegyik a „rozsdaövezetté” minősítésre vár.
A legértékesebb ezek közül talán az egykori Pénzverde, a hathektáros épületegyüttes hasznosítása évek óta napirenden van. A pesti Kerepesi úton lévő egykori Főtaxitelepből szintén többfunkciós ingatlanegyüttes jöhet létre, irodákkal és kereskedelmi létesítményekkel. A harmadik ingatlan a budafoki Duna-parton lévő héthektáros terület. Mindhárom fejlesztés sok tízmilliárdos tétel lehet, ezért partnerek bevonását tervezik. Napirenden van még a Székesfehérvár határában lévő 26 hektáros ipari park és egy kisebb, a Lurdy Ház melletti egyhektáros telekre tervezett beruházás elindítása. Bombaként robbant a hír idén februárban: újraindul az Uber Budapesten. A roppant sikeres mobilitáscég a Főtaxi partnereként tér vissza a főváros életébe. (A Lexholdinghoz tartozó Főtaxi állományába jelenleg 1600 autó tartozik, a cég az elmúlt évet nyereséggel zárta.) A személyszállító piac ismét átalakul: a két vezető társaság, a Főtaxi és a Bolt mellett vélhetően az Uber lesz a harmadik legnagyobb szereplő. A korábban megvásárolt Elite taxis céget, amely 200 autóból álló flottát üzemeltetett, Nagy Elek eladta. Erdélyi ingatlanokat hasznosító cége, az Arex FM Kft. jelentős portfólióval rendelkezik, főleg irodaházak, kereskedelmi ingatlanok tartoznak ide. A vállalkozás jellemzően belvárosi ingatlanokat vesz és hasznosít. Tavaly került a portfólióba Marosvásárhelyen egy román bank egykori székháza, illetve Kolozsváron az a főtéri lakóház, ahol a neves szobrászművész, Fadrusz János lakott, mikor felállította Mátyás király lovas szobrát a város főterén. Ide emlékházat terveznek.
ÉLETÚT (71)
Építészmérnöknek és belsőépítésznek tanult Kolozsváron és Bukarestben, később a mai Corvinus Egyetemen szerzett MBA-t. 1980-ban Magyarországra települt. A kilencvenes évek elején rövid ideig kormányfőtanácsos volt. Később Bethlen Istvánnal közösen alakította meg a Magyar Vállalkozói Kamarát, majd bábáskodott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) újjáalakításánál, rövid ideig az alelnöke volt. Közel húsz év után visszatért a BKIK-hoz, ma ő az elnöke. Ifjúkorában Bukarest egyetemi sakkbajnoka volt. Neve a Vegyépszerben való érdekeltségei és a kétezres évek autópálya-építkezései során vált közismertté. Az erdélyi magyar egyetem újjáélesztéséért, valamint az erdélyi magyar kultúra és művészet érdekében kifejtett erőfeszítéseiért Báthory-díjat és Kincses Kolozsvárért díjat kapott, mecénási tevékenységét, a magyar kulturális és történelmi értékek megőrzésének támogatását a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmével ismerték el. Monaco tiszteletbeli konzulja Magyarországon, tavaly St. Charles érdemrenddel tüntette ki II. Albert. Idén a magyar gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepe, valamint az erdélyi magyar kultúra és közösség támogatása elismeréseként a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetésben részesült.
Mecénási tevékenysége részeként tavaly év végére elkészült a Kolozsvár melletti gyalui várkastély felújítása. A római castrumot is magában foglaló, 14 hektáros kerttel kibővített XV. századi várkastély kulturális központként működik majd. Az ünnepélyes átadásra idén májusban kerül sor. A felújításra kapott ötmillió eurós uniós támogatás az infláció miatt kevésnek bizonyult, így csak újabb pályázati támogatással tudják a berendezést visszaállítani és a park rehabilitációját befejezni. Édesapja, a Méhes György néven alkotó Kossuth-díjas író emlékének tisztelegve új alapítványt hozott létre nővérével együtt 2022-ben. Ennek célja a Kárpát-medence kulturális, kiemelten irodalmi életének támogatása.
BECSÜLT VAGYON:
FIVÉREK, ATTILA ÉS VIKTOR
Informatika
Megközelítőleg 10 százalékkal nőtt az ARH-cégcsoport árbevétele tavaly, amivel – figyelembe véve az elmúlt években a Covid-járvány, a háború és a chiphiány okozta nehézségeket – a vezetés teljes mértékben elégedett (ez a magyarországi cégcsoport tevékenységét jelenti, a külföldi cégek nem szerepelnek ebben az összesítésben). Az eredmény a korábbi évekével közel egyező, 2,5 milliárd forint lett, a cégcsoport stabil alapokon áll.
A magyarországi székhelyű és jelentős gyártási kapacitással rendelkező ARH-hoz számos külföldi vállalkozás tartozik. Tavaly is meghatározó volt az export, az árbevétel 90 százaléka külföldi értékesítésből származott. Az elmúlt évtizedben jellemző arány – 40 százalék az Európai Unió országaiból, 60 százalék pedig az unión kívülről érkezik – némiképpen módosult, mert tavaly nőtt az Európán kívüli piacok aránya.
Két évvel ezelőtt dobták piacra legújabb sebességmérő berendezésüket, amely világszerte sikert aratott, számos országban pilot projektben tesztelik, az eredmények nagyon pozitívak. Legújabb gyorsan növekvő piacuk Afrika, a dinamikusan fejlődő kontinensen az összes termékük iránt óriási érdeklődés mutatkozik.
A Budapesti Műszaki Egyetem matematikus–mérnök szakán végeztek. Az egyetemi évek alatt kezdtek foglalkozni az agy számítógépes modellezésével. Az érdekelte őket, miként lát az ember, hogyan értelmezi egy kép tartalmát az emberi agy, és lehet-e ezt számítógéppel modellezni. Ez a kutatás fejlesztési-tevékenység indította útjára a vállalkozást 1991-ben. ÉLETÚT (Attila 58, Viktor 56)
A 2021-ben az Egyesült Államokban debütált felhőalapú jármű-azonosító rendszerüket a világ három legjobb ilyen terméke között tartják nyilván. A szolgáltatás mára az összes földrészen elérhető, folyamatosan bővül a felhasználók köre, Magyarországon is vannak előfizetői. A cég nagyon erős a KözelKeleten is, például Dubajban és Kuvaitban egyaránt az ARH technológiáját alkalmazzák a „ Safe City” projektben.
Továbbra is sikertermékük az útlevél- és dokumentumfelismerő rendszer, amely az eladott darabszámot és a műszaki tartalmat tekintve tartja piacvezető pozícióját a világon.
Saját fejlesztésű termékeiket – többek között okmányolvasó készülékeket, rendszám-azonosító informatikai rendszert, autópályadíj-informatikát és intelligens sebességmérő berendezéseket – maguk gyártják négy csarnokból álló ipari létesítményükben. A berendezéseket a legkorszerűbb gépek és robotok alkalmazásával teljes egészében Magyarországon állítják elő, az elektronikai panelek beültetésétől az összeszerelésig.
Az ARH Zrt. továbbra is jelen van a magyar piacon – bár a korábbiaknál lényegesen kisebb volumenben –, például a sebességmérő berendezéseik legújabb generációja is hitelesítve lett itthon, továbbá több mint ezer hazai hotel recepcióján találkozhatunk az okmányolvasó készülékeikkel.
LÉVAI CSALÁD
Élelmiszeripar
Továbbra is dübörög az étrend-kiegészítők és speciális élelmiszerek piaca: tavaly az előző évinél 14 százalékkal magasabb, 90,4 milliárd forintos árbevételt ért el a 45-45 százalékban Lévai Bálint és Lévai Balázs, 10 százalékban pedig az alapító szülők, Katalin és Ferenc tulajdonában álló BioTechUSA-cégcsoport. Az itthon piacvezető és Európában is az egyik legnagyobb étrendkiegészítő- és speciálisélelmiszer-gyártónak és -forgalmazónak számító családi vállalkozás kínálatában mintegy 2000 termék található (többek között fehérjeporok, -szeletek, vitaminok), amelyeket a világ 103 országába szállít. Tavaly bevétele 80 százaléka származott exportból; ÉszakAmerikán kívül gyakorlatilag minden régióban jelen van termékeivel, a kivitel értéke világszerte 20 országban haladta meg az egyenként egymilliárd forintot. Tavaly olyan kulcsfontosságú célországokban növelte részesedését, mint Franciaország, Németország és Lengyelország, de Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, Norvégiában, Izlandon, Irakban és Vietnámban is dinamikusan növekedett.
Az elmúlt évben rendkívül turbulens környezetben kellett működni: míg a pandémia időszaka elsősorban a cégcsoport kereskedelmi ágazatát tette próbára, addig 2023-ban a háború közvetett hatásaként jelentkező energiaválság és a magas infláció gyártói oldalon vizsgáztatta a vállalatot. Mindezek ellenére az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 2022-höz képest 3,5 százalékkal, 10,4 milliárd forintra nőtt.
Az étrend-kiegészítők (BioTechUSA, Scitec Nutrition) mellett saját márkás sportruházatot (Apparel) is áruló Builder webáruházat, az egyedi keverőpalackokat gyártó ShakerStore-t és a vitaminkészítményeket forgalmazó VitaminShopot is magában foglaló vállalatcsoport 2023-ban 31 új üzletet nyitott Európa-szerte. Ebből 13-at Franciaországban, 10-et Németországban, ötöt Spanyolországban, kettőt
Ausztriában, egyet pedig Szlovákiában, ezzel jelenleg összesen kilenc országban 307 bolttal vannak jelen. Idén ez a szám tovább bővülhet, 15-15 bolttal Franciaországban, illetve Németországban, nyolccal Spanyolországban, öt-öt üzlettel pedig Lengyelországban és Olaszországban. Két-két eladóhelyiséget nyitna a csoport ezenkívül Ausztriában és Szlovákiában, és tervben van a romániai piacra lépés is.
Nagykereskedelmi partnereinek száma meghaladja a 4500-at.
Közel 5 milliárd forintot fordítottak beruházásokra: többek között több mint ezer négyzetméter hasznos összterületű, négyszintes, modernebb és kényelmesebb szociális blokkok épültek Szadán, mintegy egymilliárd forint értékben üzembe helyezték az automata raktárt, és teljesen felújították az óbudai régi irodaházat.
(Ferenc 64, Balázs 39, Bálint 37)
A cég jogelődjét, a JLM Powerline Kft.-t 1993-ban alapította Lévai Ferenc. A BioTechUSA márkanéven futó termékcsaládot előállító cég ma két fia, Balázs és Bálint 45-45 százalékos tulajdonában van, a szülők 10 százalékot tartottak meg. A két ifjabb Lévai a bécsi közgazdaság-tudományi egyetemen végzett, 2010 óta dolgoznak a családi vállalkozásban, amelynek vezetését 2014-ben vették át.
Az előző évhez hasonlóan alakult a Dunai György érdekeltségi köréhez tartozó cégek árbevétele és eredménye 2023-ban. Kedvezőtlen fejlemény volt, hogy az útépítés jórészt leállt, és egyelőre a Srí Lanka-i fejlesztés sem indult újra. A cégcsoport útépítéssel foglalkozó két vállalkozása közül az EuroAszfalt Kft. a magyarországi megbízásokat teljesíti, míg a Betonútépítő Zrt. külföldön is dolgozott, elsősorban Srí Lankán. A Betonútépítő a szigetország infrastruktúra-fejlesztési programjában vesz részt, a munka valószínűleg folytatódni fog, feltéve, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tovább finanszírozza az ottani infrastrukturális beruházásokat. Két nagy felüljáró építésére kötöttek szerződést a főváros, Colombo közelében – ezek az ottani államcsőd miatt leálltak. A húszmilliárd forintos beruházás részben a magyar Eximbank kötött segélyhitelével valósulhat meg; az ígéretek szerint idén augusztusban folytatódnak az építkezések.
A Betonútépítő Srí Lanka-i forgalma korábban évi 10 milliárd forint bevételt eredményezett a cégcsoport számára.
A főleg hazai útépítéseken dolgozó EuroAszfalt-csoport árbevétele 2020-ban még 36 milliárd forint volt, tavaly már csak 16 milliárdot tett ki. A Betonútépítő forgalma 2023-ban 2 milliárd forint körül alakult. A két cég összesített adózás előtti eredménye 400 millió forint volt az elmúlt évben.
Az EuroAszfalt korábban több jelentős magyarországi útszakasz kivitelezésében és megújításában vett részt. Ezek közül a jelentősebbek az M85 autóút Fertőszentmiklóst elkerülő szakasza, az M44 gyorsforgalmi út szarvasi szakaszának kivitelezése, az M4 gyorsforgalmi út Abony–Szolnok és Üllő–Monor szakaszának építése, az M1-es autópálya M0-s autópálya-csomópont és Bicske közötti szakaszának teljes burkolatcseréje.
Tavaly a nagy építkezések helyett csak több közepes és kisebb útépítési és -felújítási munkában vettek részt (83 sz. főút Pápa elkerülő szakasz építése; útfelújítások Győr-Moson-Sopronban – Fertőszéplak, Kenyeri; Tolnában a Bonyhád átkelési szakasz; Mol – Tiszaújváros és Százhalombatta belső utak építése).
A kieső útépítési bevételeket némiképp ellensúlyozták a közműépítési infrastruktúra-fejlesztések.
A cég szakemberei észak-magyarországi szennyvízelvezetési és ivóvízellátási projekteken dolgoztak (szennyvízelvezetés Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 19 településén, Heves vármegye négy településén; ivóvízellátás: Komárom), valamint Csávoly, Felsőszentiván, Jászszentlászló, Szank települések szennyvízelvezetésén, illetve szennyvíztelep kivitelezésén. Ez utóbbiak megvalósítása 2024-ben is folytatódik.
A cégcsoport része a Bodri és a Dubicz borászat, ezek együttesen több mint 300 hektáros területtel rendelkeznek Szekszárdon és a Mátraalján. Tavaly 5-10 százalékkal nőtt a termelés: 1,4 millió, illetve mintegy 900 ezer palacknyi bort készítettek. Lengyelországba, Kínába és az Egyesült Államokba is exportálnak, de a világpiaci túlkínálat miatt nehezedő feltételek mellett.
A gyöngyösi borpalota átalakítása várhatóan jövőre befejeződik. A részben műemléki védettségü épületből a korábbi tervekkel ellentétben nem szálloda lesz.
A csoportnak egyéb turisztikai beruházásai is vannak, Visegrádon, Pakson és Pest vármegyében. A visegrádi termálwellnesshotel felújítása részben megtörtént, talán ennek is köszönhető, hogy 2023 legjobb szállodájának választották Magyarországon. Idén a konferenciatermeket akarják felújítani, ezzel teljesen megújul a most húszéves szálloda. Pakson lévő kisebb hoteljük részben időszakosan tart nyitva. Budapest határában működik a 21 szobás Duna Garden Hotel, ennek a tervezett korszerűsítése befejeződött, de itt sem állnak le a szükséges felújításokkal. Dunai György ingatlanportfólióját – amelyben több irodaház is található – a DBI Kft. fogja össze.
A DBI-cégcsoport tavaly mintegy 5,5 milliárd forintos forgalom mellett közel 1,5 milliárdos nyereséget tudott elkönyvelni a tulajdonos sikeres pénzügyi tranzakcióinak nyereségei mellett.
A több mint 2000 hektáros termőföld és a pénzügyi befektetések a több lábon állást bizonyítják. 30.
BECSÜLT VAGYON:
SZATMÁRI ZOLTÁN
Kereskedelem, agrárium, ingatlanfejlesztés
Építőmérnöki diplomájának megszerzése után a Betonút Zrt. jogelődjénél helyezkedett el és jutott el egészen a vezérigazgatói székbe. A privatizáció után tulajdonosként is folytathatta addigi munkáját. ÉLETÚT (68)
ÉLETÚT (64)
Első munkahelye a Jászberényi Hűtőgépgyár karbantartóüzeme volt. Vállalkozói korszaka 1985-ben kezdődött: a Hőlégterv gmk tagjaként gázvezetékeket szerelt. A nyolcvanas évek végéig nem volt Jászberényben gázkészülékeket, gázszerelési anyagokat, alkatrészeket forgalmazó üzlet – ezt vette észre Szatmári Zoltán, és 1990-ben nyitott egy szaküzletet a feleségével. Cégbirodalma azóta jelentősen kibővült. Jászberény díszpolgára, 2022-ben Az év üzletembere lett.
Tavaly érezhetően visszaesett a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, és ez éreztette hatását a Szatmári-csoport árbevételében. Az ötmilliárd forintos csökkenés azt mutatja, hogy a korábbi évek szárnyalása lelassult, ennek következtében felére esett az eredmény. A csoportszintű forgalom az egy évvel korábbi 170 milliárd helyett 165 milliárd forintot ért el, 48 százalékát a kereskedelem, 52 százalékát az agrárium hozta. Az épületgépészeti termékek piacát vezető Szatmári Épületgépészeti és Fürdőszobai Szakáruházlánc hálózata tavaly is bővült: megnyílt egy áruház Budapesten, a kiskunhalasi pedig új, korszerűbb épületbe költözött. A központi raktárbázisuk bővítése és korszerűsítése befejeződött, bár az új, 14 ezer raklapnyi áru befogadására képes raktárat csak némi csúszással tudták átadni. Az értékesítés új platformja is késlekedik. A korábbi tervek szerint tíz speciális csomagautomatát állítottak volna fel, elsősorban olyan kisvárosokban, ahol nincs Szatmári-áruház. Ezeket az automatákat az általuk forgalmazott árucikkekhez igazodva, saját terveik alapján készítik el, akár kazánok, radiátorok is elférnek bennük. A prototípus elkészült, és várhatóan idén kihelyezik az automatákat. Szatmári Zoltán elmondta, hogy a forgalom tavalyi 7 százalékos visszaesése 4,5 milliárd forinttal apasztotta a kereskedelmi cég bevételét. A vásárlóerő gyengülése miatt idén további, várhatóan 5 százalékos forgalomcsökkenéssel számolnak. Vácott és Tatabányán terveznek új szakáruházat nyitni. Nem volt felhőtlen éve az agrárszektornak sem. Az aszályos 2022-t követően ugyan jó termést takaríthattak be, de az alacsony felvásárlási árak miatt a nyereség drasztikusan zsugorodott.
A Szatmári-malmokban ennek ellenére tovább folytatódtak a bővítések és korszerűsítések. Jászberényben a meglévő mellé új malmot építettek, így a jászsági városban a kapacitás napi 470 tonnára emelkedett. A karcagi malomba új silókat telepítettek, és itt is bővítik a kapacitást. Szegeden az új malomépület elkészült, már tart a próbaüzem. Az ottani két üzem együttes kapacitása napi 350 tonnára emelkedik.
A Szatmári-malmok összesített teljesítménye tavaly 20 százalékkal nőtt. A kukoricaliszt-termelés viszont csökkent, 35 ezer tonnát értékesítettek. A malomipari ágazat árbevétele a kedvezőtlen piaci körülmények ellenére is meghaladta a 40 milliárd forintot.
A mezőgazdasági üzletágban egyaránt erőteljesen jelen van a tejtermelés, a sertés- és a szarvasmarhatartás. A Szatmári-tejüzemekből naponta már 350 ezer liter tejet szállítanak a boltokba. Mivel a tej felvásárlási ára tavaly nőtt, már bizonyos, hogy az állományt 1800 fejős tehénre növelik. Négymilliárd forintot fordítanak idén fejlesztésre, technológiai korszerűsítésre és bővítésre. A feldolgozott tej 30 százalékát továbbra is „házon belül” fejik, 70 százalékát pedig vásárolják. A korszerűsítés folyamatos: 2022-ben kétmilliárdos beruházással korszerűsítették a Jásztej technológiáját, tavaly pedig ugyanennyit költöttek a miskolci üzem környezetvédelmi fejlesztéseire. Váci üzemük a laktózmentes és a biotejek első számú magyarországi gyártója.
A portfólión belül kisebb jelentőségű a gépjármű-kereskedelem és az ingatlanfejlesztés. Tavaly csökkentek a megrendelések a Skoda és Ford márkákat forgalmazó szalonokban, az üzletág éves árbevétele 5 milliárd forint körül alakult. Befejezték egy 54 lakásos gyöngyösi lakópark és egy győri iroda-üzlet-lakás komplexum építési munkálatait, és szinte ezzel egy időben indult két új projekt: egy jászberényi 26 lakásos, illetve egy gyöngyösi 26 lakásos építkezés.
SZABÓ MIKLÓS ÉS CSALÁDJA
Agrárium, élelmiszeripar
– Nehéz három év után vagyunk: kezdődött 2020-ban a Coviddal, aztán jött 2022-ben a háború, majd az elszálló energiaárak, az ellátási lánc zavarai, valamint a nagymértékű takarmányár-robbanás – foglalta össze a közelmúlt fejleményeit az ismert üzletember. –Tavaly a takarmány ára visszakorrigált az egészséges kereslet-kínálati szintre, az energiaár is jelentősen esett – itt azonban meg kell jegyezni, hogy a rendszerhasználati díjak nagymértékben növekedtek. A bérköltségek továbbra is dinamikusan nőttek és nőnek. Eközben 2023 második felétől jelentős keresletcsökkenés tapasztalható az egész húsiparban, ezen belül a baromfiiparban, főleg a víziszárnyasoknál; a kacsánál és a libánál. Ez mind az európai, mind a világpiacra jellemző. Visszatérő nagyon komoly probléma a baromfiágazatban a járvány ügyi helyzet, elsősorban a madárinfluenza ismétlődő megjelenése, ami a Tranzitcsoport működését is erőteljesen befolyásolta. A cégcsoport 2023-ban mintegy 15,5 millió csirke mellett a magyarországi húsliba 70 százalékát (1,5 millió állatot), a pecsenyekacsa 30 százalékát vágta le és dolgozta fel. – Ha továbbra is fogyasztáscsökkenés tapasztalható, akkor új stratégiát kell felépíteni és alkalmazni a cégcsoportunknál – mondta Szabó Miklós. E stratégiának azonban része marad a megkezdett beruházások befejezése – alapanyag-előállítás, -feldolgozás – és továbbiak előkészítése. Ezen belül tervezik a meglévő termékek továbbfeldolgozásának fejlesztését és újak bevezetését. Ilyen például a Csibém termékcsoport, valamint a továbbfeldolgozó üzemek új készítményeinek piacra vitele.
ÉLETÚT (70)
Jól fizető főmérnöki állást hagyott ott vállalkozása kedvéért 1990-ben, mérnök-közgazdászként a műszaki és termelési területet irányította egy állami cégnél. Egy szatmári kis faluból indult, így a mezőgazdaság sosem állt tőle távol. A ma főleg a baromfiágazatban tevékenykedő Tranzit-Ker Zrt. almaexporttal kezdte tevékenységét, és mivel a partnerei nem mindig tudtak pénzzel fizetni, műtrágyát vagy mezőgazdasági gépeket is elfogadtak ellenértékként. Így kezdődött műtrágya-kereskedelmi tevékenységük, amely azóta is önálló ágazat a csoportban. Szabó Miklóst 2014-ben Debrecen díszpolgárává választották.
BECSÜLT VAGYON: 69,3
Ingatlanfejlesztés, befektetések, egészségipar
A matematikai tudományok kandidátusa, igazi vállalkozó. Egyetemistaként tanulmányai mellett az édesapja kisüzemében készülő édességek forgalmazásában segített, később maga is édesipari vállalkozásba kezdett: 1989-ben alapította meg a Fundyt, amelynek forgalma alig tíz év alatt több mint százszorosára nőtt.
A vállalatot 1999-ben egy holland multinacionális cégnek adta el, majd az így befolyt tőkére, továbbá fia, Futó Gábor Harvardon szerzett üzleti és szakmai tudására, valamint közös tőkebefektetéseik profitjára támaszkodva 2003-ban együtt megalapították az ingatlanfejlesztő Futurealt. Mára Futó Gábor vezetésével a Futureal nemzetközi csoporttá vált, portfóliója több mint 240, összesen több mint 4 millió négyzetméter bruttó alapterületű ingatlanfejlesztési projektet tartalmaz, 6 milliárd eurót meghaladó összértékben. A cégcsoporton belül a Futureal a kereskedelmi, a Cordia a lakó-, a HelloParks pedig az ipari ingatlanok fejlesztésével foglalkozik.
A Futureal Közép-Európa meghatározó kereskedelmi ingatlanfejlesztője, amelynek ikonikus hazai projektjei közé tartozik Újbudán az 55 ezer négyzetméternyi bérbe adható területtel rendelkező Etele Plaza, valamint az onnan pár perc sétára lévő 66 ezer négyzetméteres Budapest One irodaház.
A Cordia Magyarország vezető lakásfejlesztője, amely a hazai mellett a lengyel, a román, a brit és a spanyol újlakás-piacon is jelen van, eddig összesen több mint 10 ezer otthont értékesítve.
A Futureal-csoport városrehabilitációs projektjei közül a legismertebb a nemzetközi díjnyertes Corvin Sétány. A következő hasonló léptékű fejlesztés a XIII. kerületi, 1,2 kilométernyi közvetlen Duna-parttal rendelkező Marina City, ami egy 14 hektáros volt ipari terület megújítását jelenti.
ÉLETÚT (78)
Az ELTE TTK matematikus szakán végzett, a matematikai tudományok kandidátusa. Az új évezred elején fiával, Futó Gáborral közösen megalapította a Futureal ingatlanfejlesztő cégcsoportot. Tizenhat éve a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, hét unoka nagypapája.
NAGYGYÖRGY
TIBOR
Ingatlanfejlesztés, ingatlanszolgáltatások
Az egyik legnagyobb magyar magántulajdonú, vertikálisan integrált ingatlanos cégcsoport, a Biggeorge Holding története 1991-ben indult. A társaság mostanra számos ingatlanpiaci – fejlesztő, befektető, vagyonkezelő, közvetítő, finanszírozó, pénzügyi tanácsadó, létesítménygazdálkodó – vállalkozást fog össze. A cégcsoport zászlóshajója, az ingatlanfejlesztéssel, vagyonkezeléssel, alapkezeléssel és létesítménygazdálkodással több mint húsz éve foglalkozó Biggeorge Property folyamatosan jelenti be újabb fejlesztéseit és átadásait. A cég 2023-ban a Waterfront City beruházás 218 lakást magában foglaló harmadik ütemét, a 210 lakásos Spirit Residence-t és a 159 lakásos Westside Gardent avatta fel, de folyamatban van további több mint 1200 lakás értékesítése, illetve építése Budapesten a III., a XI., a XII. és a XIII. kerületben. Ezek mellett a cég a Balaton partján is aktív: Siófokon épül a 69 lakásos Silverbay Residence, Balatonszemesen pedig a Szemesbay Resort fejlesztés kínál majd 153 lakóingatlant. A 2005-ben létrejött Biggeorge Alapkezelő által kezelt alapok nettó eszközértéke meghaladja a 170 milliárd forintot.
A cégcsoport, meglátva a logisztikai szektorban rejlő lehetőséget, 2020-ban LogStar néven elindította új, logisztikai fejlesztésekért és üzemeltetésért felelős üzletágát. Az azóta eltelt időszakban öt helyszínen (Budapesten, Törökbálinton, Székesfehérváron, Győrben és Tatán) kínálnak bérbe adható területeket.
A Biggeorge márkanév és a Biggeorge Holding alapítója és tulajdonosa, a Biggeorge Property Nyrt. vezérigazgatója. Első vállalkozása Biggeorge’s Enterprises néven indult el, eleinte diplomatáknak és külföldi üzletembereknek kínált lakásbérleti megoldásokat, továbbá ingatlanok bérbevételével és üzemeltetésével foglalkozott. Az Európai Ingatlanbefektetési Alap nyílt végű ingatlanalapot 2000-ben hozta létre. A társaságot 2004ben értékesítette az UniCredit Banknak. Az üzletember közel száz vállalkozás tulajdonosa, projektjei számos szakmai díjat nyertek el. Az Év Irodája szervezésében megvalósult Real Estate Awardson a hazai ingatlanszakma 2023-ban Nagygyörgy Tibort választotta Az év ingatlanpiaci személyiségének.
A LogStar Park Fehérvár területén több mint 400 ezer négyzetméter fejlesztés valósítható meg. A cég részben a közművesített telkeket értékesíti, részben bérbeadásra fejleszt ingatlanokat. Mindeközben a Biggeorge Property Nyrt. többségi irányítása alá tartozó Biggeorge REIT Nyrt. részvényei is megjelentek a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Míg a Biggeorge Property Nyrt. 2022 óta a BÉT Xtend szekciójában foglalt helyet, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságként (SZIT) működő és jelenleg a LogStar Park Fehérvár ipari parki fejlesztéssel foglalkozó Biggeorge REIT Nyrt. a standard szekcióban debütált 2023 novemberében. A Biggeorge Holding cégcsoport a közelmúltban tulajdonostársaival együtt létrehozta a 8G Energy Holding Zrt.-t, amelynek leányvállalatai a fenntarthatóság jegyében a megújuló energiák hasznosításával foglalkoznak.
A holding cégei közül a lakosság számára talán legismertebb a 190 irodával, részben franchise-rendszerben működő Otthon Centrum ingatlanközvetítő, amelynek teljesítményét nagyban befolyásolta az, hogy a 2022-ben regisztrált 138 ezer adásvétel után 2023-ban nagyjából 110 ezer tranzakció történt. Ez azt jelenti, hogy utoljára 2014-ben volt ilyen visszafogott a lakáspiaci forgalom. A társaság fejlődése az utóbbi időben sem állt meg, 2022-ben megvásárolta az Open House ingatlanközvetítő cég többségi részesedését, és ezt a brandet is fejleszteni kívánja. Az Otthon Centrum Lengyelországban is megjelent: a Freedom Holdingban, valamint azon keresztül az Investor ingatlanközvetítő hálózatban szerzett többségi részesedést. A két hálózat egyesítése révén 120 irodával Lengyelország piacvezető ingatlanközvetítő hálózata jön létre.
(62)
Agrárközgazdászként
szerzett diplomát, majd mérlegképes könyvelőit végzett, amit a Nemzetközi
Bankárképző diplomájával egészített ki. Több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a kockázatitőke-befektetés terén. Alapító tulajdonosa és vezérigazgatója a Xanga Investment & Development Group (XID) kockázatitőke-befektető cégcsoportnak.
HERDON ISTVÁN
Ingatlanfejlesztés, befektetések
Befektetőként megbecsült partnere Debrecen városának Herdon István. Az ország második fővárosaként emlegetett hajdú-bihari vármegyeszékhely fejlődésében jelentős részt vállaló üzletember 2010ben az akkoriban vegetáló debreceni repülőtér üzemeltetőjeként lett közismert, de néhány sikeres évet és jelentős befektetést követően nem habozott visszalépni annak fejlődése érdekében. A legfrissebb fejlemény az, hogy megállapodott az Accor-csoporttal, és ötmilliárd forintos befektetéssel egy ibis Styles szállodát építenek a reptér mellett. Az ismét fejlődési pályára állt repülőtér regionális szerepének erősítéséhez további állami segítségre van szükség. Debrecen más területein is beruház a Herdon István tulajdonában álló Xanga cégcsoport. A BMW-gyár környékén eddig 2,5 milliárd forintot fektettek be, ez két-három éven belül 20 milliárdra növekszik; két ütemben 50 ezer négyzetméternyi üzemcsarnokot létesítenek. A Déli Ipari Parkban már épül egy 12 ezer és egy 25 ezer négyzetméter alapterületű csarnok. A Határ úti ipari parkban a Sensirion svájci szenzorgyártó üzemének második üteme készül, továbbá logisztikai és inkubátorházakat is felhúznak mintegy 10 milliárdos befektetéssel.
A vármegyeszékhely egyik kereskedelmi központjában üzletház, fölötte pedig lakások építésének előkészítése zajlik. Az Újkertben az egykori Délibáb áruház helyén mélygarázs, két szinten kereskedelmi és szolgáltató egységek, fölöttük lakások terveit készítik. Ezen a két helyen összesen 450 lakás épül, mindkét beruházás értéke eléri a 20 milliárd forintot.
Az 1997 óta működő szentgotthárdi–heiligenkreuzi, a magyar–osztrák határon átnyúló ipari park Magyarország egyetlen hasonló jellegű ipari parkja. Az első betelepülő vállalat a GM Opel volt, a mellettük lévő területeket vásárolta meg Herdon István. Az első csarnok épül – bokrétaünnepét idénre tervezik –, a befektetett kétmilliárd forinton túl még ugyanennyire lesz szükség. Nyíregyházán fejlesztési területet vettek, ahol az első ütemben ötmilliárd forintos logisztikai beruházás indult. Miskolcon az év elején elkészült gyártócsarnok környezetére további egymilliárdot ruháztak be, és már a bérlő is betelepült. Hajdúsámsonban hárommilliárddal alapozták meg az épülő kereskedelmi központot, ami a nyár végére el is készül. – Az aranyhalat fogtuk ki – állapította meg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester abból az alkalomból, hogy a Xanga Investment & Development Group cégcsoport 15 millió euróból épít náluk két csarnokot termelővállalatoknak, amelyekbe nemzetközi beruházókat telepítenek, így számos munkahely jön létre szakképzett embereknek. Tavaly év végére lezárult Kisvárdán az Aero Space Power Kft. sajtóban is figyelemmel kísért felvásárlása. Kétmilliárd forintért megvették a többségi tulajdonos Tungsram üzletrészét, ezzel párhuzamosan egymilliárdért hajtottak végre technológiai fejlesztést. Nemrégiben a 800 millióért beszerzett kemence bokrétaavatójával jelezte komoly szándékát az új tulajdonos.
Herdon István a 2023-ban nagyvállalattá minősült Xanga-csoport története legjelentősebb mérföldkövének tartja, hogy a cégcsoport átstrukturálása befejeződött. A választott forma a saját alapkezelő és saját magántőkealapok struktúra, amely banki szempontból jól finanszírozható, transzparens, alkalmas fejlesztési projektek lebonyolítására. A mérlegfőösszeg már meghaladta a 170 milliárd forintot.
A Nagy György érdekeltségébe tartozó Westbay Kft. cégcsoport tavalyi összesített árbevétele meghaladta a 95 milliárd forintot. A zászlóshajónak számító Maspedben 57 százalékos tulajdonos, cégtársa, Kedves Ferenc 19 százalékos pakettet mondhat magáénak. A patinás, logisztikában és szállítmányozásban érdekelt cég árbevétele tavaly 16 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 14 milliárdról. A csepeli szabadkikötő, amelyben a Maspednek 40 százalékos tulajdonrésze van, tavaly 5 milliárd forintos árbevételt hozott. (A kikötői társaság 60 százaléka fölött Csányi Sándor cége, a Bonitás 2002 Zrt. rendelkezik.) A csepeli kikötőben tavaly három nagy csarnokot adtak át a bérlő OTP Banknak, a pénzintézet ezekben irattárat, nyomdát és adatközpontot rendezett be. Egy újabb, 36 ezer négyzetméteres raktár építését is tervbe vették.
Hosszú évek után rendeződik a balatonfüredi „görög falu” helyzete. Az egykori Masped-portfólió részét képező értékes terület hasznosítása elkezdődött (közösen a füredi önkormányzattal), a tervek szerint itt lakóépületeket húznak fel.
Az energetikai üzletág kiemelt beruházása volt a Kecskemét közelében 14 milliárd forintból épült 100 hektáros napelempark. A 47,6 MW kapacitású szolártelepet az MVM-nek adták el. (A létesítményben 20 százalékos hányaddal résztulajdonos volt a MET energiacsoport.)
Ismét nehéz évet zárt a palackos gázt forgalmazó Prima Energia. Az emelkedő gázárak és a tavaly még érvényben lévő ársapka miatt a cég árbevétele a 2022-es 30 milliárdról 28 milliárd forintra csökkent, az adózott eredmény az egymilliárdos szint alá esett.
Alsónémediben 15 milliárd forintos befektetéssel hozták tető alá a betonelemeket gyártó Inetont, amely majd évente 20 milliárd forint értékben bocsáthat ki termékeket, de tavaly még nem érte el ezt a szintet. Az itt készülő elemeket először a csepeli szabadkikötő csarnoképítéseinél vették igénybe, és a jelenleg gyengélkedő piacon saját építőipari cégükön belül is felhasználják. Elsőként a csoport legújabb beruházásához, a budapesti Ferencvárosban épülő szálloda–iroda–lakás komplexumhoz szállítanak alapanyagot, és előkészületben van egy nagy léptékű lakásépítési projekt. A Soroksári út és Gubacsi út által határolt területen a tervek szerint 1200 lakást építenek Ineton-elemek felhasználásával.
A debreceni központú Chemical-Seed Kft.-re hatással volt a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye. A növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás árbevétele a 2022-es, rekordot jelentő 32 milliárdról tavaly 27,5 milliárd forintra csökkent. Az adózás előtti eredmény 2023-ban 425 millió forint volt. A cég mezőgazdasági és munkagép-kereskedelemmel bővítette palettáját, két neves gyártó, a JCB és a Kuhn termékeit forgalmazzák. Megérezte a vásárlóerő csökkenését a Somogyi Elektronic Kft. A győri székhelyű, elektromos szerelékeket és alkatrészeket forgalmazó vállalkozás rossz évet zárt tavaly: forgalma 11 milliárdról 8,5 milliárdra csökkent, nyereséget nem termelt. Az ingatlanüzemeltetésre szakosodott ICON Property Management 5,6 milliárd forintos árbevétellel zárta 2023-t, eredménye 315 millió forint volt. A cég már több mint 600 ezer négyzetméternyi területet üzemeltet. A kommunikációs szektorban veteránnak számító Cafecsoport tavaly 9,1 milliárd forintos árbevételt és 671 millió forintos eredményt ért el. A Cafe végzi az OTP Bank kommunikációját itthon és külföldön. Még nem fejeződött be az Erdért-Tuzsér Zrt. eladása. A Kedves Ferenccel közösen birtokolt faipari vállalkozást három éve korszerűsítették, majd 2022-ben értékesítették. Tulajdonában van még 1069 ezer OTP részvény is, a pakett értéke önmagában 18 milliárd forint. Nagy György az idén másodosztályban szereplő Vasas futballklub tulajdonosa.
(59)
Diplomáját a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén szerezte. Veres Tiborral közösen hozta létre 1990-ben a Wallis Holding Kft.-t, ennek a vezérigazgatója volt 2000-ig. Később Veres Tibornak értékesítette tulajdonrészét, és kivált a vállalat vezetéséből. 2004-ben kezdte el felépíteni a Westbay-csoportot, amelyet ma is irányít. Nagy György egy jeges sportág, a curling világbajnoki ezüstérmese. Másik kedvenc sportja a sportlövészet, ezt 1979 óta űzi. A magyar szövetség elnökének 2012-ben, az európai szövetség elnökségi tagjának 2013-ban választották meg. 2021 óta az európai szövetség alelnöke.
HARSÁNYI ZSOLT
Kereskedelem, agrárium
Az elmúlt év első hat hónapjában még nagyrészt sikeresen kezelte a gazdasági környezet kedvezőtlen irányú változását Harsányi Zsolt vállalkozása, a bajai székhelyű Axiál Kft. A mezőgazdasági, építőipari, illetve anyagmozgató gépek értékesítésével, szervizelésével és alkatrészellátásával foglalkozó cég az év második felében azonban már a trendekkel együtt mozgó, visszafogottabb forgalmat ért el, így a 2022-es 155 milliárd forintról 145 milliárd forintra csökkent a nettó árbevétele. Ami a piac egészét tekintve nem rossz eredmény, ugyanis a mezőgazdasági gépek eladása Magyarországon a megelőző évi 380 milliárd forintról 275 milliárdra esett vissza. Az értékesítés csökkenését több, egymástól független tényező is magyarázza. Először is gyengült a mezőgazdasági vállalatok jövedelemtermelő képessége. A terményárak a bőséges kínálat miatt zuhantak (a búza tonnánkénti ára egy év alatt 150 ezer forintról 60 ezerre, az árpáé 115 ezerről 45 ezer forintra). Mindeközben emelkedtek a munkabérek, az energia- és a szállítási költségek, valamint az adók. A terménykereskedelmet ráadásul 2022 márciusától export-, 2023 tavaszától pedig importtilalom nehezítette, ezért a gazdák jelentős része a gépvásárlások és -cserék elhalasztásáról döntött, ami 2022-höz képest csökkenő árbevételt eredményezett.
A korábbinál jóval kevesebb volt a pályázati pénz is: míg az elmúlt években sokan modernizálták gépparkjukat az esetenként 25–50 százalékos állami támogatás segítségével, addig 2023-ban ezek a források nem voltak elérhetők. A következő időszak ebből a szempontból már jobbnak ígérkezik: 2024-ben 71 kiírással számolnak, a gyakran féléves elbírálási procedúra miatt ez várhatóan 2025-től hoz majd komolyabb bevételnövekedést (addig a kedvezményes, 5 százalékos kamatozású KAVOSZ-hitel lehet tényező a gazdák számára).
Első nagy ingatlanfejlesztésük, a budapesti Allure lakópark lendületes, fiatalos városközponttá alakult a IX. kerületben. Az ingatlanfejlesztés azonban nem áll meg. Elkészült Debrecenben az egyedülálló építészeti megoldásokban bővelkedő, 65 lakásos Egyetem Tower, és sikeresen átadták Budapesten a Ludovika Campushoz és a Semmelweis Egyetemhez közel lévő 110 lakásos Köris Corner társasházat. A lakásokat értékesítették, az üzlethelyiségeket hosszú távra bérbe adják.
ÉLETÚT (58)
Mindezek ellenére a vállalat összesen 2,5 milliárd forintos beruházással hozott létre Pécsett, Szolnokon, Székesfehérváron és Baján összesen 3600 négyzetméternyi gépjavító műhelyt, így ma már több mint 20 ezer négyzetméteren tud az Axiál gépeket javítani és karbantartani, élenjáró szakembergárdával. Jelentős invesztíciókat hajtottak végre Harsányi Zsolt egyéb mezőgazdasági vállalkozásai is: az állattenyésztési üzletágakban összesen 4 milliárd forint értékben építettek új infrastruktúrát, elsősorban szarvasmarha- és sertésállományok számára. Harsányi Zsolt vállalkozásainak 3000-es tejelő szarvasmarhaállománya adja a hazai tejtermelés 1,5 százalékát (a napi átlag különösen magas, egy állatra 43 liter jut), és a sertéstenyésztés is jó eredményeket hozott az elmúlt időszakban. Ezzel párhuzamosan a földrajzilag jól diverzifikált vetőmagtermesztés az alacsony árak miatt kissé halványabban teljesített. A három mezőgazdasági cég összesített árbevétele mintegy 20 milliárd forintra rúgott.
A mezőgazdasági gépészmérnöki diploma megszerzése után a Bajai Kukoricafejlesztési Rendszer szervizmérnöke lett. Az Axiál Bt.-t 1991-ben alapította másodmagával, a cég egy évvel később a család tulajdonába került, és azóta is így működik. 1998-ban lett a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elnökségi tagja, majd a szövetség elnöke. 2002-től tagja a mezőgazdasági gépforgalmazók nemzetközi szervezetének (CLIMMAR), amelynek háromszor három évig alelnöke volt. A gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának tiszteletbeli professzora.
Az Ináncsy család turisztikai befektetéseinek központjai továbbra is a hajdúszoboszlói szállodák, ahol az elmúlt évben az energetikai korszerűsítésre és a fejlesztésre koncentráltak. Minden hotelt napelemekkel szereltek fel, és felújították a szobák többségét. A szatmári régióban 400 hektáron szántóföldi gazdálkodást folytatnak, emellett már termőre fordult a 80 hektáros dióültetvény. A generációváltást sikeresen végrehajtották: Ináncsy Miklós fia, Ernő egyre újabb tervekkel áll elő. Biztos kezű „next-gen” módjára koordinálja a vállalkozást, így fejlődnek eltérő hasznosítású ingatlanfejlesztései több megyében. A portfólió része a tradicionális gyökerekből táplálkozó 65 hektáros Angyal borászat és szőlőbirtok, ahol évi 300 ezer palackot töltenek meg. A cég bornagykereskedése is fejlődik: idén felkerült a top három magyarországi ital-nagykereskedelmi cég palettájára. A borászat mellett egyre népszerűbb a rátkai 18 szobás Angyal panzió és villa. Belevágtak a megújuló energiába is, már kilenc napelemparkot üzemeltetnek.
Sikerrel zárta első évét az Ináncsy Miklós lánya, Tarnainé dr. Ináncsy Márta nevéhez köthető tokaji Mercure Hotel, amely 55 szobával várja a vendégeket. A Tisza és a Bodrog találkozásánál egy Y alakot formázó exkluzív társasház fejlesztését kezdik meg ebben az évben.
ÉLETÚT (Miklós 74, Ernő 45)
Ináncsy Miklós 1968-ban végezte el a mezőgazdasági technikumot Mátészalkán, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen 1974-ben agrármérnöki, 1976-ban üzemgazdasági szakmérnök képesítést, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1980-ban doktori címet szerzett. Agronómusként, majd elnökként dolgozott szatmári termelőszövetkezetekben. 1984-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Húsipari Vállalat kereskedelmi és felvásárlási igazgatóhelyettese, 1987-ig a Tolna Megyei Húsipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, majd 1987-től napjainkig a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat vezérigazgatója volt. A vállalatot az 1990-es években vásárolta meg a felszámolótól. 2006-ban rövid ideg az FTC elnöke volt.
ZETTWITZ SÁNDOR ÉS CSALÁDJA
A Budapesti Református Gimnáziumban érettségizett, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Fejlesztőmérnökként helyezkedett el, majd a Nikex külkereskedelmi vállalatnál dolgozott. Utána Milánóban kereskedelmi titkár volt, ezt követően a Technoimpex külkereskedelmi vállalatnál dolgozott. A 77 Elektronikát 1986-ban alapította, ennek máig ügyvezetője. A cég irányításában családtagjai is részt vesznek, a másik ügyvezető lánya, Zettwitz Gabriella.
Orvosi műszerek gyártása, borászat Árbevétel tekintetében 2023-ban hasonló évet hagyott maga mögött a 77 Elektronika Kft., mint egy évvel korábban. Zettwitz Sándor családi vállalkozásának nettó árbevétele az előzetes adatok szerint 35 milliárd forint körül mozog, ami az utóbbi évek tendenciájának felel meg. Mindez annak bizonyítéka, hogy a cég számára 2022 a felmerült problémák kezelésének, míg 2023 a jövőbe tekintés éve volt.
A 77 Elektronika árbevételének 83 százaléka a világpiacról származik –elsősorban az Egyesült Államokból, Európából és Ázsiából –, így folyamatosan alkalmazkodniuk kell a globális kihívásokhoz. Az utóbbi években, főként Ázsia legnagyobb országaiban, nagyon komoly protekcionista szabályozást alakítottak ki, amely szerint a helyi kórházak kizárólag hazai gyártású orvosi műszereket használhatnak. Így a 77 Elektronika azt a stratégiai döntést hozta, hogy jövőbeli ázsiai beruházások feltételeit alakítják ki oly módon, hogy eleget tegyenek a helyi előírásoknak, ezáltal készülékeik ezeken a piacokon is versenyképesek maradjanak. A külföldi bővülés komoly kihívás a cég számára, mert rendkívül szigorú szabályozásnak kell megfelelni mind a vállalati szabványok, mind a termékek regisztrációja terén. Az elmúlt év másik fontos üzleti döntése volt, hogy ugyancsak a világpiaci változásokra reflektálva lerövidítették a beszállítói láncot, hiszen egy ipari termelővállalatnál kiemelt jelentőségű, hogy folyamatos legyen az ellátás. A cég filozófiája és akvizíciós politikája, hogy amit lehet, ők maguk állítsanak elő, így 2023 végén megállapodtak a balatonlellei Metal-Ware Kft. megvásárlásáról. Ezzel a céggel már több mint 15 éve dolgoznak együtt, a magyar piac legfontosabb fémmegmunkálási munkáit ők végezték számukra. A 2024 januárjában véglegessé vált adásvétellel a 77 Elektronika biztosítani tudja az általa gyártott vizeletvizsgáló automatákhoz szükséges lemezalkatrészek zavartalan szállítását. Továbbra is az Urised technológiával gyártott vizeletanalizáló a 77 Elektronika legfontosabb terméke; a világ száz országába szállítják, immár a legújabb típust is. A terméket alapvetően humándiagnosztikai célra fejlesztették ki nagy laboratóriumoknak, de az állatgyógyászatban használt, egyszerűbb változatból is havonta hozzávetőleg 300 hagyja el az országot. A főleg kisállatok vizsgálatára alkalmas berendezés legnagyobb felvevőpiaca továbbra is az USA. Az Urised technológiával a világ legnagyobb vizeletdiagnosztikai cégeinek készülékeit is a 77 Elektronika fejleszti humán laboratóriumok számára. Ha valaki a világ bármely pontján bemegy egy nagylaborba, komoly esélye van arra, hogy a cég által gyártott készülékkel vizsgálják a vizeletét, s erre nagyon büszkék.
Két újdonságuk is jól teljesít a népbetegségnek számító diabétesz kezelésében. Igen keresett a főleg cukorbeteg gyermekek számára hasznos ketonmérő berendezésük, a világszínvonalú folyamatos (szöveti) vércukormérő készülékükből pedig évente 1000-1500 fogy csak Magyarországon.
A hagyományos, vérmintával működő, Dcont néven forgalmazott vércukormérőket továbbra is gyártják, évente 70 ezret forgalmaznak a különféle típusokból.
A család tulajdonában lévő balatonfüredi Zelna borászatot Zettwitz Sándor unokája és annak férje irányítja. Évente már 100 ezer palack bort készítenek Balatonfüreden és környékén, illetve Balatonszőlősön, 22 hektáron szüretelt szőlőből. Olaszrizlingjük olyan kiváló minőségű, hogy 2023-ban elnyerte a Decanter szakmai magazin Platina-díját.
NYÚL SÁNDOR ÉS CSALÁDJA
Ingatlanfejlesztés, befektetések
Az elmúlt években jelentős ingatlanvagyont épített fel: az összesen 85 elemből álló portfólió kereskedelmi, lakó- és logisztikai ingatlanokat foglal magában Budapest belvárosában, valamint Németországban, Romániában, az Egyesült Államokban, Montenegróban, Szlovákiában, Spanyolországban, illetve Tenerifén. Az ingatlanfejlesztési projekteket fiaival közösen menedzseli, a Tenerifén és Montenegróban elkészült nyaralóingatlanokat már hasznosítják, illetve értékesítették. Idén egy tavaly vásárolt, az 1930-as években épült római lakóépület teljes felújítása, modernizálása, valamint turisztikai célú hasznosítása lesz fókuszban. A piaci helyzetnek megfelelően a lakóingatlanok szerepe megnőtt a portfólióban, igy idén a hasznosítást már saját, a rövid távú bérbeadásra koncentráló cég végzi. Immár hagyományosan résztvevője a startup üzleti körnek. Két éve elnökként és befektetőként lépett be az Abacus Holdings Kft.-be. A két olasz fiatalember által felépített üzleti modell sikerét mutatja, hogy az elmúlt évben hét vállalkozást vásárolt fel az olasz
IT-piacon; a szinergiákat kihasználva szélesítette szolgáltatási spektrumát, amely a szerverhostingtól a szoftverfejlesztésen át a kiberbiztonságig ível. A tavalyi dinamikus fejlődés megalapozottá teszi az idei üzleti tervet, amely 11 millió eurós EBITDA-t tűzött ki célul. Másik ígéretes vállalkozása a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódik. A szakmai berkekben jól ismert
Oncompass Medicine Zrt. által alapított Genomate Health Hungary Kft. mesterségesintelligencia-alapú, személyre szabott rákkezelésekkel innovál a precíziós onkológia területén – itt jelent meg angyal befektetőként. A startup két éve klinikai tesztekkel bizonyította, hogy megoldásuk hatásos: a párizsi Institut Curie kutatóközponttal közösen publikálták kutatásaik eredményét az egyik legnevesebb tudományos lapban, a Nature-ben. Az alapító, Peták István az Egyesült Államokban tervez belépni az onkológiai kezelések piacára. A cégben a neves Mayo klinika 30 millió eurós értékelésen szerzett résztulajdont. Kisebbségi tulajdonosként részt vesz a Demján Sándor alapította és nagyon sikeres Gránit Bank életében, ahol a felügyelőbizottság elnöke. Az éves átlagban két számjegyű százalékos növekedéssel büszkélkedő pénzintézet folyamatosan bővíti tevékenységi körét, szolgáltatásai szinvonalát mutatja, hogy 2023-ban az év bankjának választották. Aktív igazgatósági tagként és befektetőként is jelen van a budapesti magániskolák között előkelő helyet elfoglaló Budapest Schoolban. Évek óta tartanak a Demján-örökösökkel folyó perek. Ezek tétje egy sor, még Demján Sándorral közösen létrehozott társaságban meglévő részesedések értéke.
A persorozat – amelyben első fokon teljes követelését megítélte a bíróság –a végéhez közeledik.
Versenyszerűen sportolt, mellette közgazdász diplomát is szerzett. A nyolcvanas években részt vett a legendás Skála Coop Rt. megalapításában. A rendszerváltás után az Euroinvest vezérigazgatójaként tevékeny szerepet játszott nagy állami vállalatok (Videoton, Ikarus,Taurus) reorganizációjában. 1994–1997 között a Közép-európai Fejlesztési Társaság (CEIC Holding) alelnökeként a külkereskedelmi üzletágat irányította. Éveken át töltötte be a Demján Sándor vezette TriGranit ingatlanfejlesztő cégcsoport operatív vezérigazgatói, majd elnöki tisztét. Hobbija a vitorlázás, a tenisz, a síelés és a kerékpározás.
BECSÜLT VAGYON:
KIS-SZÖLGYÉMI FERENC
Szolgáltatások
Az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója lett a B+N Referencia Zrt.: a már féltucatnyi piacon aktív Facility Management (FM, létesítménygazdálkodás) vállalkozás összesen 24 ezer munkavállalójából 11 ezer Magyarországon tevékenykedik. A regionális multivá fejlődött cég árbevétele tavaly meghaladta a 200 milliárd forintot, nyeresége maradt ennek 10 százalékán. (A Kis-Szölgyémi Ferenc által birtokolt cég 2022-ben 180 milliárd forint árbevételt ért el, 2021-ben ez 152 milliárd forint körül mozgott.)
A B+N Referencia Zrt. tevékenysége kiterjed a takarítás és higiénia, a műszaki üzemeltetés, a fit-out tevékenység, a mosodai szolgáltatás, a kertészet és erdőgazdálkodás, a bértextil és munkavédelmi eszközök, az őrzés-védelem, a dokumentumkezelés teljes spektrumára. A magyar és a lengyel piac meghatározó, e kettő adja a cégcsoport bevételének háromnegyedét.
ÉLETÚT (53)
Tanulmányait a Bánki Donát Műszaki Főiskolán és a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen végezte, ezután saját vállalkozásokat vezetett, majd a reklámiparban helyezkedett el. 2009 óta dolgozik a B+N Referencia Zrt.-nél, ahol 2011 óta vezérigazgató. 2015 óta a vállalat százszázalékos tulajdonosa. Vezetésével a társaság az FM-szektor magyarországi piacvezetőjévé, majd a 2021-ben megkezdett külföldi felvásárlásokkal a régió megkerülhetetlen szereplőjévé vált.
A cég külföldi terjeszkedése 2021-ben gyorsult fel, amikor felvásárolta az ISS-csoport magyar, cseh, szlovák, román és szlovén leányvállalatát, majd 2022 januárjában a lengyel Inwemer FM-céget, szeptemberben pedig a bolgár i-Facility EOOD társaságot. Tavaly egy olasz középvállalat csatlakozott a B+N-hez, ez leállított atomerőművek takarítási-karbantartási munkáit végzi három helyszínen. Szintén 2023-ban vásároltak meg egy kisebb csehországi céget, amely raktárak és logisztikai központok üzemeltetésével foglalkozik. A B+N Referencia Zrt. magyarországi portfóliójában az állami, kormányzati megrendelések mellett egyre inkább feljövőben van az üzleti szféra, ügyfeleik között van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, a Mol, az OTP Bank, a Prologis, az Infineon, a Richter Gedeon, az Egis, a MÁV, a HungaroControl, a GYSEV, a Volánbusz, a BKV, a Yettel, a Magyar Telekom, a Jabil Circuit, a Valeo, a GE Power, a BOS, a Maxon Motor. Hosszú távú szerződést kötöttek a kassai U. S. Steellel, a prágai Skoda művekkel, továbbá megnyerték a budapesti Mol Campus működtetésére kiírt pályázatot. A tavalyi év legnagyobb üzletét kétségtelenül a kórházak üzemeltetésére kiírt pályázat jelentette: a B+N ezt megnyerte, így 2024 januárjától budapesti és vidéki kórházakban is ők végzik a takarítást és az üzemeltetés feladatait. Idestova öt éve már robotokkal is takarítanak. Saját fejlesztésű ipari takarítórobottal indítottak, 2020-ban bevezettek egy mobil UV-fertőtlenítő eszközt. Tavaly majdnem megduplázódott a takarítórobotok száma: immár 200 ilyen berendezést üzemeltetnek. A cél az, hogy tíz éven belül az élőmunka felét ki tudják váltani robottechnológiával.
Új mikrobiológiai elemző és előrejelző rendszer fejlesztésével is foglalkoznak, ez felismeri a kórokozókat, és lehetőséget nyújt a fertőző kolóniák gyors detektálására, egy esetleges járvány megelőzésére. A B+N Referencia által kidolgozott technológia kórházakban, tömegközlekedési eszközökön, irodaházakban is drasztikusan csökkenti a fertőzésveszélyt, és növeli a betegek, utasok, munkatársak biztonságát.
A B+N Referencia Zrt. kötvényállománya 20 milliárd forintot tesz ki. A tavalyihoz hasonlóan az idei évre is 5 százalékos árbevétel-növekedést terveznek.
HERMANN KAMILLA
Ingatlanbefektetés, -kezelés és -fejlesztés, nemzetközi kommunikáció
Hermann Kamilla idén harmadik alkalommal szerepel a top 100-ban, ezúttal is a második leggazdagabb nőként az erősen férfidominált mezőnyben. Az Indotek Group partnerének becsült vagyona 2023ban meghaladta az 59 milliárd forintot, ezzel továbbra is Magyarország egyik legvagyonosabb női vezetője.
Hermann Kamilla az Indotek Group kisebbségi tulajdonosa, a cégcsoporton belül a fenntarthatósági és társadalmi szerepvállalási stratégiáért, az Indotek magyarországi és páneurópai működését támogató marketingért és kommunikációért, valamint a közel 30 magyarországi és külföldi bevásárlóközpontból álló plázaportfólió megújításáért felel. Az üzletfejlesztés a többségi tulajdonos vezérigazgató, Jellinek Dániel kezében van.
Az elmúlt három évtizedben az Indotek a régió egyik meghatározó vagyonkezelő vállalata lett: portfóliójába jelenleg is több mint 2 millió négyzetméternyi kereskedelmi és ipari ingatlan tartozik. 2023-ban számos jelentős tranzakciót bonyolítottak le külföldön: májusban barcelonai és valenciai bevásárlóközpontokkal bővült a vállalat spanyol kiskereskedelmi portfóliója; júliusban a Costa Braván vették meg a hetedik spanyolországi szállodájukat, ősszel pedig újabb üzletközpontot vásároltak Olaszországban. A tavaly felújított és márkaváltáson átesett marosvásárhelyi plázájuk újrapozícionálása és bérlői mixének megújítása jelenleg is folyik.
A négygyermekes üzletasszony nemcsak a gazdasági életben aktív, de ismert filantróp is. Munkája és kiterjedt magán adományozói tevékenysége mellett sok időt és energiát fordít arra, hogy civil szervezeteket támogasson az üzleti szemléletű, hatékony működés kialakításában, többek között a szervezetfejlesztés, a márkaépítés és a fundraising területén.
Hermann Kamilla 2023 májusában a Bátor Tábor Alapítvány emblematikus vezetőjét, Küllői Pétert váltotta a szervezet kuratóriumi elnöki székében.
ÉLETÚT (50)
Egyetemi évei végén indította el első vállalkozását, egy munkaerő-közvetítéssel és fejvadászattal foglalkozó személyzeti irodát. A vállalkozói lét nem volt ismeretlen számára, már középiskolásként besegített édesapja nyolcvanas évektől működő gyártó cégébe. Közgazdászként, női vezetőként és négygyermekes édesanyaként egyaránt fontosnak tartja az átalakuló női szerepekről, mintázatokról és feladatokról szóló konstruktív társadalmi párbeszédet.
LAKATOS BENJAMIN
Energiakereskedelem
A MET Csoport svájci központú integrált európai energiavállalat, amely a földgáz- és villamosenergia-piacokon aktív – energiaipari működése kiterjed a nagykereskedelemre, a tradingre és a kereskedelmi tevékenységre, valamint a földgázalapú és a megújuló villamosenergia-termelésre. A folyamatos terjeszkedésnek köszönhetően immár 15 európai és ázsiai leányvállalatán keresztül 30 nemzeti gázpiacon és 22 nemzetközi kereskedelmi csomóponton tevékenykedik. A MET jelentős tudással bír a konvencionális, illetve a megújuló energetikai eszközök fejlesztésében, működtetésében és optimalizálásában is, így támogatva a globális energiaátmenetet. A cégcsoport konszolidált árbevétele 2023-ban 24,5 milliárd euró volt. Ma a MET Csoport Európa egyik leggyorsabban növekvő integrált energiavállalata.
A Lakatos Benjamin által elindított MET előző években tapasztalt lendülete 2023-ban is fennmaradt: tovább folytatta portfóliójának bővítését, és Európa-szerte dinamikusan terjeszkedett a megújuló energiaforrások piacán is. Magyarországon a társaság 2023 januárjában jelentette be két naperőművének indulását – a Gerjen Solar Park és a Söjtör Solar Park területén összesen közel 180 ezer napelemet telepítettek. Az európai zöldportfólió bővítésének jegyében a cég az év közepén belépett a német megújulópiacra is, 100 százalékos részesedést szerezve az észak-németországi Kentzlin naperőműprojektjében, ősszel pedig az olaszországi megújulóenergia-portfólió kiterjesztéséről döntöttek. 2023 végén a MET első spanyolországi naperőműve, a Puerto Real 3 is megkezdte működését. Svájcban, a SwissWinds Holdingban szerzett 25 százalékos részesedéssel már szélerőműprojekteket is fejlesztenek.
Ami a tengerentúli aktivitást illeti: 2023-ban a MET Csoport irodát nyitott a Szingapúri Köztársaságban, és megjelent az amerikai piacon is: aláírtak egy közel egymillió tonna cseppfolyósított földgáz (LNG) megvásárlásáról szóló hosszú távú szándéknyilatkozatot.
A Lakatos Benjamin általa vezetett MET aktív szerepet tölt be Európa energiaátmeneti törekvéseiben, hozzájárul a kontinens versenyképességének és energiaellátásának fejlesztéséhez, alternatív forráslehetőségek kidolgozásához és az energiapiac ellenálló képességének növeléséhez. A MET Csoport sikerének kulcsa a közel húsz év alatt toborzott tehetséges, motivált szakemberállomány, valamint az általuk közvetített tudás és tapasztalat.
ÉLETÚT (47)
Lakatos Benjamin dolgozta ki a MET koncepcióját, a vállalatot 2007-es indulása óta vezeti. 2018-ban lett a cégcsoport többségi részvényese, amikor a MET kivásárlással a menedzsment tulajdonába került. 2022 novembere óta a vállalat elnök-vezérigazgatója. 2011től Svájcban él feleségével és két gyermekével.
43.
BECSÜLT VAGYON: 57
MILLIÁRD
(milliárd forint)
2020 29
2021 32,8 2022 37,4 2023 49,6
RENCSÁR KÁLMÁN ÉS CSALÁDJA
Építőipar, agrárium, energetika
Az előző évekhez képest tavaly tovább csökkent az állami tendereken rendre jól szereplő Bács-Kiskun vármegyei székhelyű cége, a Soltút Kft. lendülete. Az út- és autópálya-építéseket végző mélyépítő vállalat bevétele a 2022. évi 58 milliárd forintról több mint ötödével, 45 milliárdra, a fővállalkozó S-Útvonal Zrt. forgalma pedig 12 milliárd forintról 7 milliárdra mérséklődött.
ÉLETÚT (67)
A Soltút 95 százalékos tulajdonosa. A cégnyilvántartás szerint néhány kapcsolt vállalkozás tartozik a céghez, ezek közül a Magyar Plastiroute Kft. számít jelentősnek, 2 milliárd forint feletti forgalommal. A Medivia Kft., a Főút-Vonal Kft. és az ArcadomSzeged Kft. kisebb vállalkozások. Rencsár Kálmánnak 9 százalékos tulajdonrésze van a Haladás Mezőgazdasági Zrt.-ben. A Soltút romániai cége felszámolás alatt áll.
Az új útépítési nagyberuházások 2022 májusa óta gyakorlatilag leálltak, elsősorban az uniós források elapadása miatt. Két nagyobb átfutó projekt azért számottevő bevételt hozott: a soltvadkerti elkerülő út 10 milliárd forintot, a paksi Duna-hídra felvezető út pedig 8 milliárdot, és még az idei évre is 6 milliárd, illetve 2 milliárd forint bevételt jelentenek. Több kisebb projekt is fut, a vidékfejlesztési program keretében például mezőgazdasági üzemekhez vezető utakat, továbbá önkormányzati utakat építenek az ország legkülönbözőbb pontjain.
A cégcsoport mérsékelt, 10 százalékos árbevétel-arányos nyereséget ért el, amiben jelentős szerepe volt a tavalyi magas inflációnak. Az alapanyagárak és a szállítási költségek is érezhetően emelkedtek: a bitumen 50 százalékkal drágult, de a kőanyagok ára is 10-15 százalékkal ment fel. Mint ahogy a bérek is, ám a fizetések 12-15 százalékos emelése sem tudott lépést tartani a fogyasztói árak átlagosan 17,6 száza lékos növekedésével. A megváltozott gazdálkodási körülmények ellenére az állandó állományban csak kismértékű (15 százalékos) létszámleépítést haj tottak végre, az alvállalkozók száma azonban több mint felével csökkent. Azért a beruházások tavaly sem maradtak el: a bajai telephelyen elkészült aszfaltkeverő önmagában bő 1 milliárd forintba került. Szép számokat produkált másik vállalkozása, a Szeged környéki Floratom Tomato Kft.: 13 hektáron új üvegházakat, ezek fűtésére termálkutat hoztak létre, valamint csomagolótályozórészleget, továbbá 250 tonna mélyhűtő-kapacitást is munkába állítottak. növelt termőterületen a viszonylag rövid termelési idény ellenére is 9000 tonna paradicsomot szüreteltek, aminek 30 százaléka ment exportra, elsősorban a német piacra. Továbbra is sikeres befektetése a geotermikus energia előállításával foglalkozó PannErgy Nyrt. 9 százalékos (1,8 millió darabos) részesedése. Bejött legújabb, tavalyi üzlete is: közel 7 milliárd forinttal szállt be egy magyar tulajdonú, Máltán bejegyzett vállalkozásba, amely három luxus jachtot birtokol és ad bérbe. A család tulajdonában lévő, 53 Shagya-arab lovat számláló ménes csak nullszaldós, a tenyésztéssel foglalkozó agrárvállalkozásban lányai mellett már unokája is szerepet vállal.
VARGA ZOLTÁN
Média, befektetések
Jelentős szerephez jutott a lengyel médiapiacon, tavaly ősszel ugyanis kisebbségi részesedést szerzett Lengyelország egyik meghatározó lapkiadó cégében. A tulajdonában álló Central International Kft. – amely a Central Csoport része – 13,43 százalékos részesedést vásárolt a Gremi Media-csoportban az amszterdami székhelyű Pluralis BV-től. A részesedés szavazati jogban jelentősebb, több mint 20 százalék. A befektetés részleteit nem hozták nyilvánosságra, de a Bloomberg korábbi tranzakciók alapján végzett számításai szerint 8 millió euró (mintegy 3 milliárd forint) körül lehet. A varsói tőzsdén jegyzett médiavállalkozásban való érdekeltségének értéke is ehhez közelít. A Gremi Media SA a tekintélyes Rzeczpospolita napilap, a Parkiet üzleti napilap, valamint számos hírés sportoldal kiadója.
A magyarországi nyomtatott és online piacon is a piacvezetők közé tartozó Central Médiacsoport Zrt. tavaly is jó évet zárt. A megugró energia- és nyersanyagköltségek, valamint munkabérek ellenére az árbevétel meghaladta a 2022-es 13,6 milliárd forintot, az adózás előtti eredmény a 2,7 milliárdos szintet.
A médiacsoporthoz tartozik az egy évvel ezelőtt megvásárolt Refresher márka, amely a cseh és a szlovák piacon is jelen van a márkát üzemeltető Refresher S. A. révén. A szlovák üzletág már nyereséges, a cseh és a magyar még nem. Jövőbeli tervei között szerepel, hogy erősítse médiaportfólióját a V4-országokban.
Három magyarországi könyvkiadója (Central Könyvek, Animus, Lampion Könyvek) tavaly történetének legsikeresebb évét zárhatta, árbevétele jóval meghaladta a 2022-es egymilliárd forintot. Ide köthető a fejlesztések eredményeként már magazinok kiadására is alkalmas Dabasi Nyomda, amelynek forgalma az elmúlt évben 3 milliárd forint felett alakult.
Lengyelországi tankönyvkiadó cégét eladta. A piacvezető WSiP csoport és az ebből kinőtt oktatási cég, a Profi-Tutore adásvétele idén tavasszal zárult le, az új tulajdonos egy holland szakmai befektető, az Infinitas Learning Group.
Két dél-amerikai diszkont-légitársaságban is érdekelt (Flybondi, Arajet), de ezekben csak 1,5, illetve 0,5 százalék a tulajdonrésze.
Két évvel ezelőtt vette meg az egykori Hotel Lejtő ingatlant. Az 1,2 hektáros budai területen sport-, egészségügyi és szabadidőközpontot szeretne kialakítani. Ennek első lépéseként az egykor nagyon népszerű strand nyílik meg idén júniusban, ezt sportpályák és rendezvényhelyszín követi majd.
Továbbra is zárva tart a pesti belvárosban lévő
Société Budapest. A patinás épületben ugyan működik néhány vállalkozás, de az étterem és a közösségi terek nem nyitnak ki.
Pécsett diplomázott, közgazdász. Karrierje kezdetén a Budapesti Értéktőzsdénél, majd a Credit Suisse First Bostonnál helyezkedett el. Befektetési tevékenységét 2004-ben kezdte, ekkor alapította az első Centralcéget. A mára csoporttá terebélyesedő vállalkozás több ágazatban képviselteti magát. Korábban a pénzügyi szférában tevékenykedő cégek súlya volt a meghatározó (faktoring, követeléskezelés, kockázatitőke-befektetés, alapkezelés) egészen 2014 májusáig, amikor is a Central Csoport része lett a Central Médiacsoport Zrt., Magyarország egyik legnagyobb médiavállalata.
BECSÜLT VAGYON:
JÁKOB ZOLTÁN
Szépségipar
Érdekes egybeesés: éveinek száma idén megegyezik vagyonának nagyságával. Cégcsoportja –amelyet a Crystal Nails márka fémjelez – viszont döntő változás előtt áll. A műköröm- és géllakkiparágról tevékenységét fokozatosan kiterjeszti a szépségipar más ágaira, így a hajápolásra, majd ezzel párhuzamosan a táplálékkiegészítőkre. Kiadványunk megjelenésével egy időben kezdődik a LUXOYA márkanéven forgalmazott termékek piaci bevezetése, a kampány arca a közösségi médiában is nagy népszerűségnek örvendő Jákob Zoltán lesz. Az új termékcsaládok fejlesztését már több mint egy éve elkezdte. A LUXOYA hajápolási termékek körébe hajfestékek, a táplálékkiegészítő családba pedig szénhidrát- és zsírszegény fehérjeital-porok és rostpudingok kerülnek, ezeket négy hazai és külföldi beszállító szállítja a cégcsoport raktáraiba. A forgalmazásban a kezdetektől a már jól bevált értékesítési hálózat, nevezetesen a műkörmös nagykereskedelmi lánc is részt vesz. Jákob Zoltán szerint így valóban életmódváltásra lesznek képesek a vásárlók, ezt jól tükrözi az új márka szlogenje: LUXOYA Way of Life. A Jacobs Global Kft.–Crystal Nails Kft. cégcsoport tavalyi forgalma öt százalékkal haladta meg a kiugró 2022-es szintet, így 16 milliárd forint felett zárt. A legnagyobb növekedést a három almárka legkisebb tagja produkálta, de a luxuskategóriában piacra lépett új termék, a Sens is jól teljesített.
A csoportszintű eredmény tavaly 5 milliárd forint lett. A műköröm- és géllakkeladások 60 százalékát a magyar, 40 százalékát pedig a külpiacok adják. A cég termékeit négy kontinens 32 országában forgalmazzák, a teljes export felét az olaszok vásárlásai jelentik. Olaszország mellett Románia, Horvátország, Ausztria és az Egyesült Királyság az export fő iránya.
A Crystal Nails termékeit Magyarországon 200 viszonteladó forgalmazza, a teljes termékskála 12 ezer árucikket tartalmaz. A folyamatos fejlesztést tavaly a raktárbázis fejlesztése követte, és bővítették a cég gyártókapacitását is; a sikertermék géllakkból már 400 színt gyártanak. A cégcsoport magyarországi alkalmazottainak száma meghaladja a kétszázat.
(55)
Köztársasági ösztöndíjasként a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát. Németországban építésvezetőként dolgozott, majd hazatérve saját céget alapított. Az EU-Standard Kft.-t több mint tíz éven át irányította. Szépségipari tevékenységét 2003-ban kezdte. Először amerikai termékeket importált, majd egy új, modern gyártóüzemet létesített, az ott készülő műköröm-alapanyagokat először Olaszországba exportálta. A Crystal Nails márkanevet ő találta ki és vitte sikerre. A Miss World Hungary szépségverseny zsűrijének elnöke. Világutazó.
Bevált az új értékesítési csatorna, a Crystal Nails elárusítóhelyek bevezetése a fővárosi plázákba; partnereikkel közösen három üzletet nyitottak, egyet a WestEndben, kettőt pedig az Arena Plazában. Nem lett hűtlen egykori fejlesztéséhez, az újbudai Elite Parkhoz sem, a 268 nívós lakást magában foglaló lakóparkban Jákob Zoltán 50 lakást tartott meg. Az üzletember tavaly is nagy hangsúlyt helyezett a társadalmi felelősségvállalásra, gyermekvédelmi, egészségügyi és civil szervezeteket támogatott jelentős összegekkel. Különleges élményt is tudott adni: országjáró „turnéja” során tízezer gyermek élményautózhatott egyik Ferrari sportautójával.
ZOMBORI ANTAL
Kereskedelem
Az Unix Autó- és Alkatrészkereskedelmi Kft. kiváló teljesítményt nyújtott 2022-ben: nettó árbevétele közel 25 százalékos bővülés mellett 91,5 milliárd forintra rúgott, adózott eredménye 70 százalékos javulás mellett elérte a 10,5 milliárd forintot. A hazai autóalkatrész-kereskedelem piacvezető vállalata hagyományosan konzervatív pénzügyi politikát folytat, így a saját tőkéje tovább nőtt, a vizsgált időszakban harmadával növekedve 47 milliárd forinttal zárt.
A társaság 2023-as eredménykimutatása kiadványunk lapzártájakor még nem volt publikus, de a használt autók behozatalának folyamatos visszaesése az Unix eredményeire is hatással lehetett. 2023-ban 105 662 import használt személyautó kapott magyar rendszámot a DataHouse adatai szerint, ez 16,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A behozott használt személygépkocsik számának havi átlaga a 9 ezres szint körül mozgott, jócskán elmaradva az előző évek havi 10-11 ezres átlagától. Mindeközben a belföldi adásvételek száma hozta a 2022-es szintet, és az újautó-értékesítésben is az előző évhez képest csupán 3,4 százalékos volt a visszaesés. Az alacsony behozatali számok indokai között többek között az szerepel, hogy a gazdasági nehézségek miatt a nyugati piacokon is megnőtt az érdeklődés a használt autók iránt, ami felfelé mozdította az árakat, emellett idehaza a jövedelmi helyzet romlása miatt a megmaradt vásárlók is óvatosabbá váltak.
A magyarországi személygépkocsi-állomány átlagéletkorának csökkenése az előző év behozatali és eladási statisztikái alapján továbbra sem várható, ez pedig egyértelműen kedvező az Unix számára. Nyilvánvaló, hogy minél idősebb egy jármű, tulajdonosa annál kevésbé vásárol hozzá alkatrészt márkaszervizben. Az alkatrészek azonban így is komolyan drágultak, hiszen az elmúlt időszakban az euróhoz képest folyamatosan gyengülő forint minden importfüggő ágazatot jelentősen sújtott.
Az 1990-ben alapított Unix Autó négyütemű Wartburgokhoz és Trabantokhoz szükséges alkatrészek importjával kezdte meg működését, Zombori Antal Németországban élő szülei segítségével. Pár éven belül már húsz alkalmazottal több száz szervizt láttak el szerte az országban, 1993-ban megvették azt a XIII. kerületi telket, amely ma is a vállalat központja. Több száz beszállítóval kötöttek megállapodást, amelyek segítségével bővült a vállalat kínálata, 1994-ben pedig piaci áttörést hozott az elektronikus katalógus bevezetése.
A cég folyamatos fejlődését a 2008-as világgazdasági válság is nagyban segítette: a magyarországi vevők az idő tájt döntően használt autókkal oldották meg a gépkocsik cseréjét, ami hatalmas keresletet generált az Unix gyári és utángyártott alkatrészei iránt. A 2010-es évtized elejétől látványosan felpörgött a piac, évente 15-20 százalékkal több használt autót hoztak be külföldről. A csúcsév 2018-ban volt, akkor 158 ezret importáltak. A magyarországi raktárbázis kiépítése után 1999-ben Romániában, 2010-ben Szlovákiában nyitottak üzleteket; 2014-ben hozták létre a századik kirendeltségüket, ezek száma mostanra elérte a 170-et. A cégcsoport hatékonysága az optimalizációnak és az automatizálásnak köszönhetően jelentősen javult, a létszámot az elmúlt években csökkentették. (A korábbi 4000 után 2023-ban átlag kevesebb, mint 3500 fő dolgozott a teljes cégcsoportban.)
A 2020-as év is mérföldkövet tartogatott: az Unix kinőtte Budapesten a IX. kerületi Timót utcai logisztikai központját, ezért 10 ezer négyzetméterrel kibővítették; az összterület már eléri a 35 ezer négyzetmétert. A cégnél 2021 tavaszán egy zsarolóvírus okozott riadalmat, weboldala sokáig elérhetetlen volt, a helyreállításhoz több hétre volt szükség; azóta dizájnban is teljesen megújult felület fogadja a vásárlókat, az Unix gyakorlatilag újjászületett. A folyamatosan növekvő társaság impozáns méretét és lehetőségeit jelzi, hogy a raktárkészlet több mint 16 millió tételből áll, és naponta több mint 200 ezer cikket mozgatnak meg.
(59)
Frissen végzett gépészmérnökként nagybátyja elektromos szúnyogriasztókkal kereskedő cégében helyezkedett el. Az autóalkatrészek forgalmazása felé részben hobbi, részben a piaci rés felismerése terelte. Cége ötszörös Superbrands és kilencszeres Magyar Brands díjas. 2016ban megválasztották Az év magyar vállalatának.
ÉLETÚT
BÁRDI FIVÉREK, ISTVÁN ÉS VIKTOR
Kereskedelem
Nincs megállás a Bárdi Autónál: idén februárban Kalocsán nyitott új kirendeltséget a családi vállalkozás, és ezzel országosan már 130 üzletben értékesít a Bárdi Viktor kereskedelmi és Bárdi István vezérigazgató tulajdonában álló cég. A több mint 1800 embert foglalkoztató Bárdi Autó Zrt. továbbra is Magyarország egyik vezető autóalkatrész-kereskedő vállalkozása. A társaság árbevétele és nyeresége tavaly a 2022-es évhez képest is tovább nőtt (akkor óriási ugrással, közel 75,4 milliárd forintos nettó árbevétel mellett több mint 11 milliárdos adózott nyereséget értek el). A vállalkozás 1897 óta aktív Magyarországon, első autóalkatrész-katalógusukat 1905-ben adták ki. Ma már Szlovákiában és Romániában is jelen vannak, a bevétel 85 százaléka azonban belföldről származik. A nyereségességben jelentős szerepet játszik, hogy a társaság nagyon alacsony hitelállománnyal működik, bonitása átlagon felüli. Ez nagyon jól jött tavaly, amikor a banki kamatok jócskán megemelkedtek. A jó üzletmenet továbbra is annak köszönhető, hogy a magyar gépkocsiállomány folyamatosan öregszik, ami stabil és növekvő keresletet jelent az alkatrészkereskedőknek. A legfrissebb adatok szerint 2023 végén 4,2 millió személyautó volt Magyarországon, átlagéletkoruk 15,8 év volt, ez rekord a 2000 óta vezetett statisztikában. Az autók átlagéletkora 2007 óta folyamatosan nő. Akkor még átlagosan alig több mint 10 éves volt a hazai autópark, azóta a számos, Magyarországot is sújtó válság miatt a gazdasági helyzet romlik, vele pedig a vásárlóerő és a vásárlási kedv is. És nemcsak a lakosság körében, ahol egyébként Európában egyedülállóan csökkent az eladott új autók száma, hanem a céges vásárlásoknál is. A hazai személygépkocsipark ráadásul úgy öregszik, hogy közben a mérete egyre nő: az említett 2007-es évben még csak 3 millió magyar rendszámos autó rótta az utakat, bő egymillióval kevesebb a mostaninál.
A Bárdi Autónál több mint 800 beszállítóval dolgoznak, 21 ezer partnerüktől származó, több mint 6 millió tételből álló készletüket, közel 1600 saját gépjárművel, raktárról szállítják ki. A személyautók mellett motorkerékpárokhoz, kamionokhoz, buszokhoz, munkagépekhez és tehergépjárművekhez is tartanak alkatrészeket, emellett garázsipari berendezéseket, kézi-gépi szerszámokat, munkavédelmi termékeket, diagnosztikai eszközöket és szoftvereket is kínálnak.
A Bárdi testvérek cége a Közép-magyarországi Repülőtér-fejlesztő Kft., amely a kiskunlacházi repülőteret üzemelteti, és évente több száz milliós nyereséget hoz. A Magyarország legkorszerűbb kisgépes magánrepülőterének tartott légikikötő mindössze 31 kilométerre van a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtértől, így tökéletes körülményeket teremt akár üzleti felhasználású, akár hobbicélú repülőknek.
ÉLETÚT
(István 61, Viktor 53)
A céget Bárdi József alapította 1895-ben Budapesten. Első alkatrész-katalógusát 1905-ben adta ki, majd a vállalkozás részvénytársasággá alakult Bárdi József Automobil Rt. néven. A fejlődésnek a két világháború és a gazdasági válság sem tudott teljes mértékben gátat szabni, sőt az 1948-ban bekövetkezett államosítás is megerősítette a család hitét az üzlet folytatásában. Idősebb Bárdi István még a rendszerváltás előtt felkészítette két fiát, hogy amikor eljön az idő, a vállalat újraszervezésével ismét elfoglalhassák helyüket a magyar autóalkatrész-kereskedelemben. Ez meg is történt: 1994-ben megnyílt az Orczy úti központ a volt Ganz mozdonygyár területén, majd 1997-ben bejegyezték a Bárdi Autó Rt.-t.
BECSÜLT VAGYON:
53,4
MILLIÁRD
BKommunikációs tevékenységek
Remek évet zárt tavaly is a……..csoport. A B……………….érdekeltségi körébe tartozó cégek – hála a …………….megrendeléseknek – ismét rekordnyereséggel gyarapították vagyonát. Az állami pályázatokon sorra……………………….meg a sokmilliárdos megrendeléseket, így nem csoda, ha ranglistánkon jócskán előre rukkolt. Az …………………. média megrendelésekhez sokrétű tevékenységek……………………, ezek széles spektrumát lefedik B cégei. A ……………………….. szervezéstől a …………………….. foglalásig szinte teljes a…………………. Mivel ezen tevékenységek egymásba kapcsolódnak, a profit is……………………………… A megnyert különféle keretszerződések miatt a ……………………… előre látható és kiszámítható – hasonlóan a vagyongyarapodás mértékéhez. Tavaly speciális megbízásokat is kaptak, így például a ………………………….. elnök magyarországi látogatásának lebonyolítását a………………….. vállalkozás végezte. Több éve kitűzött cél, hogy a versenyszféra jelentősége…………………………….legyen. Ebből eddig csak az valósult meg, hogy az állami ……………………..vállalatok is a …………………………céget bízták meg média……………………… megjelenéseik ……………………….
A nyilvánosságot …………………………üzletember hobbija a…………………. gyűjtése.
A szócikk alanya nem járult hozzá a róla szóló írás megjelenéséhez.
ÉLETÚT (ifj. Sánta János 48)
Felsőfokú tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Gépészmérnöki Karán végezte el, mesterfokozatú diplomát a CEU-n szerzett, Amerikában, Kínában és Mexikóban is tanult.
SÁNTA JÁNOS ÉS CSALÁDJA
Dohányipar, megújuló energetika
Újabb erős évet tudhat maga mögött Sánta János családi cégcsoportja, amelyet az elmúlt évek eredményes generációváltása után immár ifj. Sánta János irányít. A csoport legnagyobb érdekeltsége a termékeivel a világ több mint harminc országában jelen lévő Continental Dohányipari Zrt. A társaság az egyre nehezedő szabályozási környezet, illetve a növekvő költségek ellenére több tekintetben is szintet lépett 2023-ban: a külpiaci terjeszkedés során a Continental-termékek olyan régiókba jutottak el első alkalommal, mint DélAmerika vagy Ausztrália. Az általuk közel 30 éve tulajdonolt, több mint 130 éves sátoraljaújhelyi dohánygyárban pedig teljes kihasználtság mellett kapcsolódott be a termelésbe a 2022 végén átadott, 10 milliárd forint értékű ultramodern üzemcsarnok. Ennek nyomán 2023-ban, az elmúlt évek mennyiségét csaknem megduplázva, mintegy 10 ezer tonna dohányt dolgoztak fel Sátoraljaújhelyen, ami a pénzügyi eredményekben is tükröződött: az előzetes számítások alapján sikerült felülmúlni a 2022-ben elért 63,7 milliárd forintos árbevételt és a 8,2 milliárd forintos adózott eredményt. A Continental legfőbb erőssége továbbra is a széles termékportfólió, valamint a hazai dohánypiacon unikálisnak tekinthető, vertikálisan integrált működés: a csoport – leányvállalatai révén – a dohány teljes életútját felöleli, a palántaültetéstől kezdve a szárításon és a felvásárláson át a termékgyártásig, majd az értékesítésig.
A 2000- es évek elején csatlakozott a családi vállalkozáshoz, ahol végigjárta a ranglétrát: raktárosként kezdte, majd a reklám-marketingtől kezdve az exportfejlesztésen át számos szakterületen dolgozott a cégcsoporton belül.
A család másik meghatározó dohányipari érdekeltsége a nemzeti dohányboltok ellátásáért felelős Országos Dohányboltellátó Kft. (ODBE), amelyben 51 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek (a kisebbségi tulajdonos a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.). Az ODBE 2023-ra minden korábbinál magasabb összeget, 12 milliárd forintot fizetett koncessziós díjként az államnak, ellátási rendszerének hatékonysága több régiós ország figyelmét is felkeltette.
A családi cégcsoport a szivarpiacon is megvetette a lábát, az e célra létrehozott leányvállalat, a Continental Cigar Kft. működése első teljes évében sikeresen vezetett be Magyarországon több, korábban csak az Egyesült Államokban elérhető márkát. Saját fejlesztésű prémium szivarjaikat kézzel sodorják a Dominikai Köztársaságban, ezeket a világ számos országában tervezik piacra vinni 2024-ben.
A dohányipar mellett egyre erőteljesebb a család jelenléte a megújuló energia piacán, 20 megawattnyi kapacitású napelemes portfóliójuk 10 ezer háztartás éves áramfogyasztásának fedezésére képes. A portfólió kiemelt eleme a Solar Markt csoport és az E.ON együttműködésében megvalósuló dekarbonizációs szolgáltatás, a Green Cloud, amelyben a Solar Markt Energy-P Kft.-ben meglévő 20 százalékos tulajdonrészük révén vannak jelen. A Green Cloud hazai naperőművekből szállít versenyképes áron, hosszú távú garanciával dedikált zöldenergiát vállalatoknak. Az ügyfélkörben a sátoraljaújhelyi dohánygyár mellett a Gránit Pólus csoporthoz tartozó WestEnd bevásárlóközpont is megtalálható, utóbbi ezáltal éves áramfelhasználásának mintegy kétharmadát fedezi zöldenergiával.
BECSÜLT VAGYON:
BALOGH ÁKOS ÉS FIAI, OLIVÉR, VIKTOR
Ingatlanhasznosítás és -fejlesztés, kereskedelem Újra fogadja a látogatókat a régi arculatát viszszakapó, eredetileg 1926-ban megnyílt Corvin Áruház épülete, de hasonlóan fontos mérföldkőnek tekinthető Balogh Ákos és fiai életében a Libri könyvkiadó és -terjesztő cég eladása is. Tavaly tavasszal, 2023. évi kiadványunk megjelenése után a Libri Csoportban lévő többségi tulajdont – 67 százalékot birtokolt Balogh, néhány százalék kisbefektetőké volt – megvette az addig 30,94 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC). Az eladási ár csak 2024. május végén, a mérleg mellékleteként lesz ismert, de jó iránytűként szolgál, hogy a cég értékét a Concorde egy 2022-ben megjelent kiadványában a 20-30 milliárd forintos sávban helyezte el. Ha a felső értékkel számolunk, akkor a kétharmadot meghaladó összeg 20-22 milliárd forint lehet. Ezt erősíti meg, hogy a Balogh fiúk úgy fogalmaztak: „Ebben a tranzakcióban apánk közel negyvenéves üzleti tapasztalatát kamatoztatta.” Fontos információ, hogy a Libri eladása után is megmarad Balogh Ákos kapcsolata a céggel, miután tagja az igazgatótanácsnak.
ÉLETÚT
(Ákos 62, Olivér 33, Viktor 31)
Balogh Ákos a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen ismerkedett meg barátjával és későbbi üzlettársával, Somfai Róberttel. Közös cégüket, a Capital Pénzügyi és Tanácsadó Rt.-t – amelyben Jellen Kornélnak is érdekeltsége volt – és a New York Brókert 1990-ben alapították meg. A New York Brókert később az InterEurópa Bank (a mai CIB Bank) vásárolta meg. Balogh Olivér a George Washington Universityn politikai kommunikációból szerzett diplomát, majd 2021-ben az Advanced Study program keretén belül elvégezte az MIT-n a kvantumfizikai alapképzést. Balogh Viktor angliai üzleti egyetem elvégzése után a Goldman Sachsnál és a Blackstone-nál szerzett tapasztalatokkal érkezett a családi vállalkozásba.
A Blaha Lujza téri Corvin Áruház épületének közel 10 milliárd forintba kerülő rekonstrukcióját hitelből és saját tőkéből finanszírozták. A 7 ezer négyzetméternyi kereskedelmi területet 2023 nyarán már elfoglalták a bérlők. A legfelső két szinten egy 150-200 szobás, nemzetközi szállodalánchoz tartozó négycsillagos hotel nyílik 2025 végén, a partner kiválasztásának utolsó szakasza folyik. Az első emeleten a londoni tőzsdére bevezetett Time Out Market éttermi lánc nyit 2025-ben. A Time Out Market Budapest a főváros legjobb kulináris és kulturális tehetségeinek ad majd otthont, és olyan vonzerőt jelenthet, amely ismét Budapest központi találkozóhelyévé teszi a Corvint, akárcsak egykor a legendás óra a Blahán. A családi vállalkozás központjául szolgáló Nyugati téri irodaházban is folyik a rekonstrukció. (A 10 ezer négyzetméternyi kereskedelmi területen már 2022-ben befejeződött a felújítás; hosszú, 10-15 éves bérleti szerződések jelzik a város egyik centrumának vonzerejét.) A 6 ezer négyzetméteres irodaház két legfelső, felújítandó emeletére 2025 után új, nemzetközileg ismert bérlők érkezhetnek. A Nyugati téri projekt bérleti, illetve üzemeltetési díjaiból származó éves bevétel megközelíti az 1,5 milliárd forintot. Miközben az üzletember több budapesti ingatlan felvásárlásán dolgozik, előkészíti a fővárosban a régió legnagyobb használt könyveket árusító boltjának megnyitását, amelyre 2025 szeptemberében kerülhet sor. Új üzletágat jelent a nyugat-dunántúli Bükben lévő projekt, ahol idegenforgalmi céllal vásárolt, illetve épít ingatlanokat. A tervek szerint 25 házba érkezhetnek majd vendégek, kettő már készen áll, hatnak a felújítása jelenleg zajlik. Tavalyi kiadványunkban szó volt arról, hogy szeretnék létrehozni a családi alkotmányt (family office), amely mint vagyonkezelési szisztéma a család befektetéseit, a likviditáskezelést és a vagyonfelosztás módját határozza meg. Most úgy tűnik, több idő kell a nálunk még kissé szokatlan modell megalkotásához. A Nyugati téren Balogh Ákos létrehozott egy 650 négyzetméteren elterülő inkubátorházat gyermekalapítványok részére. Az ide beköltözött 23 alapítványnak irodai infrastruktúrát biztosít, támogatja a működésüket, szakmai segítséget ad nekik, és a tudásmegosztást is ösztönzi a tulajdonos nagyvállalkozó. A támogatás költsége tavaly elérte a 120 millió forintot.
KESZTHELYI ERIK
Pénzügyi szolgáltatások
Szekszárdon született. A biztosítási szakmát 2005-ben, mindössze 21 évesen kezdte. 2010-ben megvásárolta az Optimal-GB Kft. alkuszcéget, amely 2015 óta a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. nevet viseli. A Keszthelyi Erik által irányított vállalat mára további 12 tagvállalatal együtt alkotja a Hungarikum Alkusz Cégcsoportot. A szakember elkötelezett a biztosítási kultúra fejlesztése és a társadalmi felelősségvállalás iránt. A 2016-ban létrehozott HUNAlapítvány a Jövőért nevű alapítványa az egészségügy, a családtámogatás, az oktatás, a kultúra, valamint a sport területén nyújt segítséget hátrányos helyzetű vagy súlyosan beteg gyermekeknek.
A Keszthelyi Erik és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő biztosításközvetítő alkuszcég alig néhány év alatt vált piacvezetővé. Az elmúlt évben nem csupán 28 százalékos árbevétel-növekedést értek el az előző évhez képest, de több jelentős stratégiai programot is bejelentettek és kiviteleztek. Sorrendben az első lépés átalakította a magyar biztosításközvetítői piacot, hiszen a Hungarikum Alkusz Cégcsoport öt tagvállalata – a HUNInsurance Kft., a HUNInsurtech Kft., a HUNPartner Kft., a HUNPénzügyi Tervező Kft., valamint a HUNRisk.hu Kft. – egyesült a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-vel.
A fúzióval Magyarország legnagyobb és legeredményesebb, 100 százalékban hazai tulajdonú biztosítási és pénzügyi szolgáltató vállalata jött létre.
A Hungarikum Alkusz Cégcsoport árbevétele 22,5 milliárd, adózott eredménye pedig 10,4 milliárd forintra rúgott, a CIG leányvállalatok nélkül. A tavalyi eredmények tükrében a Hungarikum Alkusz piaci részesedése több mint 20 százalékra nőtt a hazai biztosításközvetítői piacon. A társaság együttműködésért felelős partnerprogramjához az elmúlt négy évben 26 alkusz és hat függő tanácsadói csoport csatlakozott, tanácsadói létszámuk meghaladja a 350 főt, gépjármű-értékesítési hálózatuk pedig mintegy 100 kereskedő partnerrel dolgozik együtt – csak ez a divízió összesen több mint 400 ezer szerződést kezel az alkuszcégen belül. A teljes magyar biztosítási szektor megújítása jegyében Keszthelyi Erik egy átfogó, 12 pontos javaslatcsomagot állított össze a szakma és a hatóságok számára. A legfőbb cél a ma mindössze 2,15 százalékos nemzetgazdasági biztosítási penetráció mielőbbi 3 százalék fölé emelése. Mivel elégedetlen a közvetítői szakma helyzetével és érdekképviseletével is, ezért új képzések megindítását kezdeményezte, valamint megalapította a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségét. Az elmúlt év augusztusában együttműködési megállapodást írt alá a Dunaújvárosi Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem, valamint a többségi magyar tulajdonban álló CIG Pannónia Csoport és a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. A három egyetem elkötelezett együttműködése, továbbá a biztosítási szektor két kiemelkedő vállalkozása mint szakmai műhely teremti meg a hallgatók részére a komplex, gyakorlati tudást is nyújtó oktatási rendszert. Tavaly folytatta növekedési pályáját a Hungarikum Alkusz többségi tulajdonában álló CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. is: díjbevétele több mint 11 milliárd forinttal emelkedett, ez a 2022-es évhez képest mintegy 35 százalékos növekedést jelentett. A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. bevétele 2023-ban a februárban publikált gyorsjelentés szerint meghaladta a 43 milliárd forintot, konszolidált eredménye (egyszeri tételek nélkül) pedig a 4 milliárdot. (Az addig is magyar tulajdonban lévő biztosítótársaságban való tulajdonszerzésre összesen 14,5 milliárd forintot fordított a Hungarikum Alkusz, amelynek részesedése 2023. augusztus végére 58,73 százalékra emelkedett.) Elindult a Hungarikum Alkusz online biztosításközvetítő portálja, a biztositasipiac.hu, amellyel az alkuszcég szerethető módon, egyszerűen és gyorsan használható portál és applikáció segítségével vinné közelebb a biztosítást a magyar lakossághoz. A társadalmi felelősségvállalás is kiemelt szerepet kap Magyarország piacvezető alkuszcégének stratégiájában: minden, a felületen megkötött biztosítás után 250 forinttal támogatja a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet.
52.
BECSÜLT VAGYON:
49,5
MILLIÁRD
KREINBACHER JÓZSEF
Építőipar, gasztronómia, turizmus
ÉLETÚT (57)
Vaskeresztesen született. A győri Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán, majd Németországban folytatott üzleti és építőipari tanulmányokat, mélyépítőként diplomázott. Ausztriában, az Unger Stahlbau GmbH kelet-európai vállalkozási igazgatójaként kezdte karrierjét. Apolitikus és pragmatikus, üzleti kérdésekben a szakmai kapcsolatok erejében hisz. Különleges vonzalmat érez a művészetek iránt, izgalmas képi világú képzőművészeti alkotásokkal színesíti környezetét, amelyek budapesti attrakcióiban is jó eséllyel köszönnek vissza.
A leginkább a prémium kategóriás pezsgőiről ismert, de az ipari építkezések kivitelezésében is megkerülhetetlen szerepet játszó üzletemberről 2023-ban a magyarországi élményturizmus fejlesztésére vonatkozó projektjei kapcsán hallhattunk legtöbbször.
Az elmúlt év a Madame Tussauds Budapest megnyitásával kétségtelenül egy igazi turisztikai világmárka megjelenéséről szólt. A főváros szívében található attrakció a világszerte ismert brand legújabb, egyben a legelső franchise-rendszerben működő eleme. A Madame Tussauds Budapest egyediségével, különleges látványvilágával és tartalmaival már az első évben a főváros vonzó látványossága lett.
Az attrakciónak helyet adó Palazzo Dorottya idén további izgalmas terekkel bővül, a cégcsoport saját fejlesztésű márkája, a Pop & Roll rögtön három egységgel mutatkozik be: a Pop & Roll Art Toilet, a Pop & Roll Art Shop és a hozzá kapcsolódó galéria a kortárs művészet és/vagy a pop-art rajongóit szólítja meg. Mindehhez egy pezsgőbár is kapcsolódik majd. Az idén a turizmus legbefolyásosabb személyiségeit bemutató Turizmus top 50 listára is felkerült üzletember rövid idő alatt meghatározó mérföldköveket ért el az idegenforgalmi ágazatban, eredeti szakmája mégsem ide köti. A pályafutását mélyépítő mérnökként kezdő Kreinbacher József vagyona jelentős részét az építőiparnak, ezen belül cégének, a Metál Hungária Holding Zrt.-nek köszönheti, amelynek egy személyben alapítója, vezérigazgatója és többségi tulajdonosa. A szombathelyi székhelyű cég könnyűszerkezetes csarnokok kivitelezésével, tetőhéjalással, homlokzatburkolással, valamint komplett homlokzatburkolási rendszerek szállításával és építésével foglalkozik. Árbevétele 2022-ben 70 milliárd forint, eredménye 13 milliárd forint volt. A vállalat továbbra is piacvezető az ipari, logisztikai és sportberuházások terén, kiemelkedő hazai projektjei között tudhatja a Duna Aréna, a Puskás Aréna, a Nemzeti Atlétikai Központ, a Magyar Zene Háza építését. Referenciái között számos elismert világmárka található, mint például a Samsung, az SK Innovation vagy az Audi, a Bosch, a Mercedes, a BMW és még sokan mások. Kreinbacher József nevéhez kapcsolódik a Somló-hegyen található, több mint két évtizede működő Kreinbacher Birtok is. A birtok 2014-ben mutatta be első pezsgőit, tételei azóta többször is elnyerték az arany minősítést a világ legrangosabb versenyén, a Champagne and Sparkling Wine World Championshipsen (CSWWC). Az üzletember 2018-ban átvehette a World Champion díjat, 2020-ban pedig a birtok negyedik alkalommal szerezte meg a National Trophy – Best Hungarian Sparkling Wine címet. Elismeréseit tovább bővítette a Prestige Brut és Brut Classic pezsgőkkel is, hiszen aranyéremmel távoztak a nemzetközi piacon legfontosabb megmérettetésnek számító Decanter World Wine Awardsról. Jelenleg épül egy új pezsgőüzem a technológiai újítások és a megnövekedett tárolókapacitás iránti igények kielégítésére. Kreinbacher József a 2024-es évre is tartogat újdonságokat. Nemrég látott napvilágot az a terve, hogy a valaha létezett legnagyobb magyar folyami gőzhajót, a IV. Károlyt keltené életre turisztikai látványosságként és rendezvényhelyszínként a Duna egy fővárosi szakaszán. A legendás hajó újjáépítése 10-12 milliárd forintot emészthet fel, ehhez a kormány 5 milliárdot ad a Kisfaludy program keretéből.
ÉLETÚT (40)
6
6
13,5
12,5
BOJÁR GÁBOR
Ingatlanfejlesztés, oktatás
Újra jó évet zárt Bojár Gábor. Legfontosabb érdekeltsége, a Graphisoft Park 2023ban is felülteljesítette a várakozásokat, és a 2021. évi 43, majd a 2022. évi 54 eurócentnek megfelelő osztalékot követően a 2023-as nyereség után részvényenként 70 eurócent osztalék kifizetésére tett javaslatot az igazgatótanács a közgyűlésnek. Mivel a társaság fennállása óta euróban vezeti a könyveit, bevétele és hitelei így jelentkeznek, eredményeit és előrejelzéseit mindig euróban publikálta, a transzparencia érdekében tavaly megváltoztatta részvényei kereskedésének pénznemét. 2023. február 15. óta euróban forognak a papírjai a Budapesti Értéktőzsdén, és az addig is euróban tett javaslatot követően az osztalékot ettől az évtől ténylegesen euróban fizetik ki.
Az újabb sikeres év oka, hogy a home office elterjedése, illetve a gazdaság általános visszaesése miatt érezhetően csökkenő irodapiaci kereslet ellenére a cégnek sikerült megőriznie a Park kiemelkedően magas, 95 százalékos kihasználtságát – emelkedő bérleti díjak mellett –, miközben a budapesti átlag 85 százalék körül alakult. Mindez annak köszönhető, hogy a bérlők az informatika és a gyógyszeripar kutató-fejlesztő cégei közül kerülnek ki, amelyeket a koronavírus-világjárvány, illetve a nyomában járó gazdasági válság kevésbé érintett, emellett a járvány rávilágított a zöld környezetbe ágyazott, szellős irodaépületek előnyeire. A Graphisoft Park ügyfelei jellemzően nagyobb világcégek, de bérlőik között sok startupvállalkozás is van. Ezek erősödése a Park növekedésének egyik motorja.
ÉLETÚT
A fizikus végzettségű vállalkozó 1982-ben Tari István Gáborral közösen alapította meg a Graphisoftot, amely a világszerte több százezer építész által használt ArchiCAD nevű termékével globális piacvezető a maga kategóriájában. A vállalat 2007 óta a német Nemetschek-csoport tagja. A volt Óbudai Gázgyár helyén maradt rozsdaövezet rekultiválásával 1998-ban megalapította a Graphisoft Parkot, amely Budapest egyik fő kutató-fejlesztő központja lett. Ugyanebben az évben a The Wall Street Journal Közép-Európa tíz legsikeresebb vállalkozója közé választotta, több alkalommal meghívott előadó volt a Davosi Világgazdasági Fórumon. 2007-ben alapította meg az Aquincum Institute of Technologyt, amely a világ vezető egyetemeiről fogad részképzésre hallgatókat. Sikeres vállalkozói tevékenységéért és a hazai szoftveripar nemzetközi rangjának emeléséért számos kitüntetésben részesült, beleértve a Széchenyidíjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, az Ernst & Young Entrepreneur of the Year címét. 2018-ban a Menedzserek Országos Szövetsége életműdíjjal tüntette ki.
Az eddig felépített épületkomplexum összesen 82 ezer négyzetméter bérbe adható területet foglal magában. A tőle délre fekvő fejlesztési területen további 24 ezer négyzetméternyi iroda építhető, de Bojár Gábor hangsúlyozta, hogy az építőiparban tapasztalható áremelkedés, illetve kapacitásszűke miatt csak akkor kezdenek új építkezésbe, ha ezt a bérlői igények szükségessé teszik. – Az itt lévő bérlők növekedési igényeinek kielégítése elsőrendű prioritás – jelentette ki az üzletember.
A beépített résztől északra fekvő területen további 44 ezer négyzetméternyi hasznos alapterületű épület lenne fejleszthető, de annak értékét nagymértékben csökkenti, hogy szennyezett, és kármentesítésre vár. A Graphisoft Park továbbra is várja a kármentesítésre kötelezett MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. tájékoztatását, hogy a környezetvédelmi hatóság által előírt határidők többszöri meghosszabbítása után jelenleg mikorra tervezik a munka tényleges elvégzését. Bojár Gábor másik érdekeltsége, a világ legrangosabb egyetemeiről érkező diákoknak részképzést nyújtó Aquincum Institute of Technology (AIT) újra sikeres, nyereséges évet zárt. A járvány idején ugyan egy teljes szemesztert kénytelenek voltak kihagyni, egy másikat pedig csak online tartottak meg, az AIT által nyújtott képzés minőségének bizonyítéka, hogy a küldő amerikai elit egyetemek az online kurzusokat is igénybe vették. 2021 őszétől újra személyes jelenléttel indultak a kurzusok, a járvány előtti hallgatói létszám nagyjából felével, ami 2022-ben és 2023-ban tovább nőtt, és a szomszédunkban zajló háború sem riasztotta el az amerikai diákokat az ideutazástól. Az általuk fizetett tandíjat 2022-ben megemelték, a vállalkozás profitabilitása mellett azt is lehetővé téve, hogy a magyarországi egyetemekről áthallgató diákok továbbra is tandíjmentesen vehessék igénybe az AIT Budapest szolgáltatásait.
VARGA MIHÁLY
ÉS CSALÁDJA
Építőipar, turizmus
A Varga Mihály érdekeltségébe tartozó vállalkozások 2023. évi önálló árbevételének teljes összege 341 milliárd forint volt, a 2024-es évnek hasonlóan ambiciózus tervekkel vágtak neki. Úgy vélik, a jelenlegi helyzetben a szakértelem mellett a magabiztos, precíz projektmenedzsmenté, a hatékony és költségkímélő módszereké, valamint a digitális átalakulásé lesz a főszerep. 2023 első felében 7 százalékos visszaesés volt az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelésben, ugyanakkor az ágazatok között továbbra is az épületek építése volt az a szektor – ebben működik a KÉSZ Csoport –, ahol 8,1 százalékkal bővült a termelés. Ugyanilyen összevetésben
az új szerződések volumene 16,7 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene ágazati szinten jelentős mértékben, 40,1 százalékkal gyarapodott.
A KÉSZ Csoport 2023-ban is valódi presztízsprojekteken dolgozott országszerte. Ilyen volt a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium felújított épületszárnyának különleges tetőszerkezete; az inárcsi Flow Hotel & Conference tervezése és homlokzatburkolatának gyártása, valamint kivitelezése; a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem sportcsarnokán a tervezéstől a burkolat második, szálcement héjazatának felhelyezéséig végzett munkálatok vagy az M3-as metróállomásainak felöltöztetése fémburkolattal. Generálkivitelezőként megjelentek többek között a Rheinmetall gyáránál, a budapesti Duna Pearl lakóépület és szálloda fejlesztésénél, részt vesznek a legnagyobb magyarországi autóipari beruházásokban is. Mindemellett egyetlen felsorolásból sem maradhat ki az a büszkeség, amit a KÉSZ-csapat a budapesti Nemzeti Atlétikai Központ lebegő acéltetejének árnyékában születő rekordok láttán érzett. Tavaly jelentős cégcsoporti évfordulóknak örülhettek: húszéves lett kortárs művészeti gyűjteményük kezelője, a K-ARTS Művészeti Alapítvány, a saját beruházásban megvalósított Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel és Konferenciaközpont pedig tízéves jubileumát ünnepelte.
A csoport érdekeltségébe tartozó szélerőműből származó megújuló energia 2023-tól már az áramfogyasztás felét fedezi. Elkötelezettek a digitalizáció mellett; céljuk, hogy a BIM-módszertan hazai iparági úttörőjeként cégcsoportszinten használják ezt az információs technológiát a hatékony és átlátható működés érdekében.
Fontosnak tartják az utánpótlás-nevelést, a szakmában és a sportban egyaránt: támogatják a Pick Szeged kézilabdacsapatának ifjú tehetségeit és Szeged női focistáit, a szegedi, kecskeméti és budapesti képzőhelyeiken folyó szakmai oktatásban pedig tizenkét szakmában mintegy 400 fiatal és 200 felnőtt vesz részt. A végzősök közül többeket már kollégaként üdvözölhettek a csapatban. 55.
ÉLETÚT (65)
A KÉSZ Csoport alapítója Kiskunhalas szülötte, Szeged lokálpatriótája, öt gyermek édesapja. Nemcsak mérnök, de mestervizsgás ács, kőműves és lakatos is. 1982-ben alapította a mára mintegy hetven céget magában foglaló KÉSZ Csoport jogelődjét. A technológiai fókuszú építőipari vállalatcsoport stabil nemzetközi jelenléttel rendelkezik, komoly exporttevékenységet folytat. Az elmúlt években végrehajtott akvizíciókkal tovább bővítették és diverzifikálták eleve széles portfóliójukat, például a homlokzattechnika (épületburok) és az energetika terén.
BECSÜLT VAGYON: 47,8 MILLIÁRD
KRANKOVICS ISTVÁN
Gépgyártás, buszgyártás
Évtizedes szünet után tavaly újraindult a magyarországi csuklósbusz-gyártás: a Krav tex-Kühne Csoport 47 darabos szériát szállított a Volánbusz Zrt.-nek az Econell 18 Nextből, amely a világ legkönnyebb és legtakarékosabb csuklós busza. Ősszel további
200 mosonmagyaróvári–győri busz követte a csuklósokat, ezzel az ország szinte minden térségében magyar gyártmányokkal fiatalodott a buszpark.
A cégcsoport 25 éve kezdte a buszgyártást, a Nemzeti Autóbuszgyártás Cselekvési Program 2016-os elfogadása után megtöbbszörözte kapacitását. A Credobus minden szempontból piacvezető Magyarországon, és évek óta ott van az európai top 15-ben.
A Volánbusz aktív állományának fele, mintegy 2800 jármű Credobus-gyártmány.
A vázgyártás Mosonmagyaróváron, Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb buszgyárában zajlik. A több mint 20 ezer négyzetméteres, részben robotizált üzem három ütemben épült fel 2008 óta. Jelenleg évente közel 300 autóbusz készül itt, az elméleti technológiai kapacitás megközelíti az ezret. A készre szerelés és az átadás színhelye Győr.
A Credobusnál a buszgyártás hangsúlyozottan nem összeszerelést jelent. Az önhordó vázszerkezet, a futómű-felfüggesztés komponensei és szinte az összes fém alkatrész a Kühne gépgyár saját gyártmánya. További közel száz magyar gyártóhelyről érkeznek alkatrészek, többek között ZF sebességváltók, Rába kerékegységek, Graboplast műpadló, valamint Hirschler és orosházi üvegek épülnek a buszokba. A vételár magyar értékhányada 70-75 százalék. 2024-ben a cégcsoport bemutatja első száz százalékban elektromos meghajtású buszait. Az Electronell modellek messze a legmagasabb magyar hozzáadott értékű elektromos járművek lesznek. A csúcstechnológiájú, ultrakönnyű e-buszok áttörést hoznak a költségek terén, hiszen negyedével kevesebb akkumulátorral teljesítik az elvárt 300 kilométer körüli hatótávot. A Credobus innovációjával gyorsabban és gazdaságosabban lehet elektrifikálni a magyar buszparkot, a gyártás felfutása pedig segíthet megőrizni a magyar járműipari munkahelyeket az elektrifikációs forradalomban.
A Kravtex-Kühne Csoport 2023. évi nem konszolidált árbevétele várhatóan meghaladja a 28 milliárd forintot.
(75)
A gépgyártást, azon belül a buszok iránti piaci igényt és a hazai lehetőségeket jól ismerő Krankovics István a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban (Kühne), majd a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban töltött be vezető pozíciókat, amelyekkel nemzetközi üzleti tapasztalatokat szerzett. 1992-től a Kravtex ügyvezetője, 1997-től a Kühne Zrt. igazgatóságának elnöke. Ikarus autóbuszok felújításával kapcsolódott be a hazai buszgyártásba.
ALBRECHT OTTÓ
Agrárium, energetika, befektetések
A Paksi Dunamenti Mezőgazdasági Zrt. és a Gerjeni Agrár Zrt. eladása után háromtagúra olvadt a Cashline Zrt. agrárportfóliója. A 2022-ben lebonyolított adásvétel jócskán megdobta a cégcsoport eredményét, így bekerült a top 100 legnagyobb nyereséget kimutató vállalkozás közé.
Az Albrecht Ottó által birtokolt agrárportfólióban továbbra is ott van az Agrobaracs Mezőgazdasági Zrt., a Dunavecsei Mezőgazdasági Zrt. és a Matyó Agrár Zrt., ezek közül a legértékesebb a Matyó-csoport amely évente rendre 1 milliárd forintos EBITDA-t termel. A gazdálkodás fejlesztése itt sem áll meg, az idén egy 3,2 milliárd forintos beruházást valósítanak meg. A szántóföldi termelés színvonalának és eredményességének növelése részben öntözéssel érhető el – ez a beruházás a csúcstechnológián kívül tározók és csatornák építését is magában foglalja. A cégcsoport gazdaságai most körülbelül 8000 hektáron gazdálkodnak.
A Cashline Befektetési Holding Zrt. másik kiemelt tevékenységi területe a napenergia. Az elmúlt években több jelentős beruházást fejeztek be: Mándok és Tuzsér területén két naperőműparkot hoztak létre, összesen 10,2 MW csúcsteljesítményű erőművet építettek, ezeket egy külföldi befektetési alapnak adták el. Nyírség Watt Kft. nevű vállalkozásuk is befejezte egy 10 MW-os naperőmű telepítését, ezt követően egy 25 MW-os projektet indítottak Vasmegyeren. Legújabb beruházásuk egy 50 MW-os szolár erőmű, a Fehérgyarmat és Penyige környéki projektet is „lábon” értékesítették külföldi befektetőnek. Az elkészült és működő telepeket spanyol és dán befektetők vásárolták meg.
A Cashline befektetéseinek jó része külföldön valósul meg, elsősorban biotechnológiai, IT- és egészségügyi kutatások területén aktívak. Ezt jócskán lefékezte a tavaly októberben kitört gázai háború, érezhetően csökkent izraeli startupcégekben való megjelenésük, illetve ezek fejlesztése. Az izraeli fejlesztések közül kiemelkedik a Pulsenmore; ez egy mobilapplikáció, amellyel ultrahangos vizsgálatokat lehet elvégezni otthon vagy szakorvosi felügyelettel, elsősorban várandósság alatti rutinellenőrzések, illetve pangásos szívelégtelenségben (CHF) szenvedő betegek esetében. Kísérleti fázisban van egy okosórához hasonló vérnyomásmérő, valamint a Gauzy néven futó úgynevezett intelligens autóüveg, amelyet szintén egy a csoporthoz tartozó izraeli startupcég fejlesztett ki.
ÉLETÚT (53)
A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett diplomát.
A Cashline Értékpapír Zrt.-t 1994-ben alapította, majd aktív szereplő lett az összes jelentős nagy magyar vállalatfelvásárlásnál (TVK, Mol, BorsodChem, Édász, Matáv). 2011-ben befejezte befektetési bankári tevékenységét, az ügyfeleket állományátruházással átadta a Buda-Cash brókerháznak.
A Budapesti Értéktőzsdének és a Budapesti Árutőzsdének is meghatározó résztulajdonosa volt 2000–2004 között.
NYERGES ZSOLT
Agrárium, befektetések
Egyetlen megmaradt gazdasági érdekeltsége a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. (DPMG), az egykori Ceglédi Állami Tangazdaság, amely tavaly is hozta az évek óta megszokott eredményt, megközelítőleg 6 milliárd forintot. A kiegyensúlyozott működés alapja az, hogy a DPMG a megtermelt takarmányt a saját állattartó telepein használja fel. A most induló agrártámogatási rendszer segítségével nagyszabású fejlesztések kezdődhetnek a cégnél: a tejtermelő szarvasmarhák jelenleg ezres állományát megdupláznák, ehhez új, high-tech istállókat építenek. A fejlesztésekre a következő években több milliárd forintot szánnak (az állami támogatás mértéke elérheti a teljes beruházás 50 százalékát). Az agrárvállalkozás jelentős, 13 milliárd forintot meghaladó eszközértékkel rendelkezik. A DPMG-hez 13 ezer hektár földterület tartozik, jó részén takarmányt termesztenek az állattenyésztési ágazatnak. Az elmúlt években az árbevételből elért adózott eredményt rendre visszaforgatták a társaságba, osztalékot évek óta nem vett ki belőle Nyerges Zsolt. Mezőgazdasági érdekeltségei mellett számottevő ingatlanvagyonnal is rendelkezik. Londonban, Bécsben, Dubajban, illetve Magyarországon vett lakóingatlanokat. A szolnoki vízilabda, kosárlabda, illetve futball támogatása továbbra is kiemelt jelentőségű az üzletember számára. A tiszaligeti sportközpont fejlesztésére a korábbi években több milliárd forintot fordított. Az energiahatékonyság érdekében a sportlétesítmények, köztük a futballstadion és az uszoda fűtését geotermikus energiával oldották meg. A tiszaligeti sportközpont az élsport mellett a helyi utánpótlás otthona is, itt van a hazai vizilabda-utánpótlás legjelentősebb bázisa. Több mint ezer fiatal sportol szolnoki színekben a helyi uszoda- és stadionkomplexumban.
ÉLETÚT (57)
A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1986-ban, majd a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott 1992-ben. Ügyvédi karrierjét Szolnokon kezdte 1994-től lett önálló ügyvéd. Szolnok sportéletének legjelentősebb támogatója.
KENYERES FIVÉREK, ZOLTÁN ÉS IMRE
Kereskedelem
A 2023-as év a várakozásoknak megfelelő volt, sikerült elérni a tervezett 45 milliárd forint árbevételt, illetve az árbevétel-arányos mutatót az orosz–ukrán háború kitörése előtt szintre javítani, azzal együtt, hogy a fogyasztás csökkenése a piacokon napi szinten érezhető. – Nagyon küzdünk a különadótörvényben megemelt és kiterjesztett NETA adóval, áremelkedéseink legfőbb oka ezen állami intézkedés következménye volt – közölte a Mogyi Kft. A Kenyeres Zoltán és Kenyeres Imre tulajdonában álló cég csaknem 70 százalékos részesedéssel abszolút piacvezető Magyarországon. Három évtized után kijelenthető, hogy az eleinte házi megoldással, majd bérmunkában pörkölt földimogyorótól indulva nemzetközileg is sikeres vállalkozást építettek fel. A világ többtucatnyi országában vannak jelen. A magyar piac csak teljes termelésük egytizedét jelenti, a romániai árbevétel például ennek a duplája. Egy sor jelentős kiskereskedelmi láncnak gyártanak saját márkás rágcsálnivalót és pörkölt mogyoróféléket. Az elmúlt években termőterületeket is vásároltak, például földimogyoró-beszerzésük egy része saját farmjaikról származik.
Az orosz–ukrán háború csak kisebb beszerzési nehézséget okozott. – Ukrajnából jobbára csak a nyers héjas tökmag érkezik, ebből más piacokról is kellett vásárolni, mert Herszon az egyik fő tökmagforrás, és ott javában dúl a háború. Tavaly Magyarországon is jó termés volt, normális árakon, így a Mogyi által szervezett hazai termeltetési rendszer még terményfelesleget is eredményezett – tették hozzá. 2024-ben 50 milliárd forintos bevétellel és 10 százalékos nyereséggel számolnak.
Az egészségesebb termékek fogyasztása trend és piaci igény is a gyártókkal szemben, ennek igyekszik a Mogyi megfelelni, más megoldás nincs is. A legújabb termékcsaládok zömmel már olaj nélkül készült, pirított termékek, illetve van egy teljesen új MIX család (Duo-MIX, Fit-MIX, Protein-MIX és Diákcsemege-MIX), amelynek minden tagja megfelel az új elvárásoknak. (A MIX család kampánya most zajlik a Rádió 1 reggeli műsorában, de influenszerek is aktív kampányt folytatnak.) Az energiahatékonyságot célzó korábbi beruházások a minőségbiztosítási sztenderdeknek (auditok) való könnyebb megfelelés jegyében zajlottak. – Jelenleg nincsen aktív beruházás a bizonytalan piaci környezet miatt, ez most nem a nagy beruházások időszaka senkinél – közölték.
A Kenyeres testvérek ugyan kerülik a nyilvánosságot, ennek ellenére aktív társadalmi életet élnek. A Mogyi a profi és a tömegsportot is támogatja, listájukon van a Mogyi Triatlon SE, a Mogyi Box Club, a Mogyi Judo Club, a Mogyi Birkózó SE és a Mogyi Evezős Klub. Rendszeresen segítenek nehéz helyzetben élőknek. „A Mogyi mindig érzékenyen reagált a szociális alapú problémákra, szívesen működött közre több programban, rendszeresen támogatja a beteg gyermekekért dolgozó Bethesda-alapítványt is.”
A vállalkozók Baján megnyitották a Kenyeres-birtok mintaboltját, száz százalékban szürkemarhából készült termékek és tőkehúsok széles választékával. Nem egyedüli tulajdonosai a farmnak, és hobbiként tekintenek rá.
ÉLETÚT (Imre 56, Zoltán 63)
Magánéletükről nagyon keveset tudni, mindössze sportolói múltjuk ismert. Imre a mai Mogyi SE Baja-Pécs egyesületben triatlonozott, a klasszikus, ismertebb nevén Ironman viadalon indult (3,8 kilométer úszás, 180 kilométer kerékpározás, 42 kilométer futás). A Kenyeres testvérek 2004-ben megkapták a Baja Város Sportjáért díjat, valamint 2009-ben a Baja Város Fejlesztéséért címet. Kenyeres Zoltán 2015ben átvehette a Jelky András-díjat. A Mogyit negyedszázaddal ezelőtt vidéki testvérpárként hozták létre – majd vitték sikerre –. tulajdonlása és vezetése életformájukká vált. A cég a mai napig megőrizte a családi vállalkozásokra jellemző közvetlen, bensőséges vállalati kultúrát.
Luxusingatlanokat közvetítünk
itthon és világszerte
ENGEL & VÖLKERS HUNGARY Korrekten. Diszkréten. Eredményesen.
1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 4. | +36 30 737 0577 budahillcenter@engelvoelkers.com www.engelvoelkers.hu
SPÉDER ZOLTÁN
Befektetések, ingatlanok
Az egykori OTP-s, majd FHB-s bankár és médiabefektető, a KEM Zrt. (Femina. hu, Divany.hu, Index.hu, Inforádió, Napi. hu, Port.hu, Portfolio.hu, Totalcar.hu, Blog.hu, CEMP SH stb.) egykori tulajdonosa, bank- és cégcsoportépítő már nem irányít nagy szervezeteket, illetve projekteket. A korábbinál jóval nagyobb távolságot tart a politika döntéshozóitól, inkább ingatlanokat fejleszt, tőzsdézik, devizázik és webes projektek menedzselésével foglalkozik.
Az elmúlt években Budán a II., a XI. és a XII. kerületben, Pesten a Terézvárosban fejlesztett és fejezett be luxusminőségű társasházakat, és értékesítette az elkészült lakásokat. Meglévő telkein továbbra is építkezik, a luxuskategóriában. Emellett nagyobb ingatlanprojektekben is rendelkezik részesedésekkel. Új projektjei közé tartozik egy, a XIX. században épült Andrássy úti villa korhű felújítása és modernizációja, illetve egy 2023-ban megvásárolt, kiváló budai lokációval rendelkező city logistic objektum felújítása és működtetése.
Az elmúlt években egyik kiemelkedő termelő vállalkozása volt az Adrienne Feller Cosmetics Zrt., az ennek többségi részesedését tulajdonló cégből 2022 decemberében kiszállt, miután a társaság Spéder aktív közreműködése mellett 2018–2022 között teljesítette stratégiai céljait, kis családi műhelyből kiemelkedő eredményességű, strukturált középvállalattá nőtte ki magát.
Az üzletember többségi részesedéssel rendelkezik az ingatlantajolo.hu, az otthonterkep.hu, az irodahaz. info, a raktar.info weboldalakat üzemeltető Mapsolution Zrt.-ben, ez az egyik leginnovatívabb ingatlan listing szolgáltató a piacon. Vagyonának jelentős része likvid eszközökben, befektetésekben van: számottevő a devizaállománya, magyar és külföldi részvények mellett inflációkövető kötvények és strukturált alapok alkotják a pénzügyi szakember által személyesen kezelt portfóliót, amelynek hozama tavaly is bőven két számjegyű volt. Spéder Zoltán aktív támogatója különböző egészségügyi, szociális és sportprojekteknek.
ÉLETÚT (60)
Tokaj-Hegyalja egyik kis falujából, Rátkáról indult, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium speciális matematika tagozatán tanult, a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen szerzett diplomát. Tagja volt a Rajk Szakkollégiumnak, 1989–1996 között a Pénzügykutató Zrt.-ben dolgozott tudományos munkatársként. 1991-től az OTP Bank igazgatóságának tagjaként, 1995-től a bank alelnökeként, CFO-ként folytatta pályafutását. 2007-ben távozott az OTP-től, ekkor kezdte kiépíteni saját banki és médiaportfólióját. 2008-tól 2016-ig az FHB elnöke és legnagyobb részvényese, 2018-ig
a Közép-Európai Média és Kiadó Zrt., illetve a Cemp-x Online Zrt. többségi tulajdonosa. 2013–2021 között a piacvezető Libri-Bookline Zrt. stratégiai kisebbségi tulajdonosa, igazgatóságának elnöke. Öt gyermeke, két unokája van.
#VeuveClicquot #FineBrandsCompany
#VeuveClicquot #FineBrandsCompany
@finebrandscompany
@finebrandscompany
Kérlek, fogyaszd felelősséggel.
Kérlek, fogyaszd felelősséggel.
BOROS JÓZSEF
Turizmus, ingatlanfejlesztés és -üzemeltetés
A rugalmas munkahelyi megoldások terén a világ legnagyobb szolgáltatója, a Regus bérelt ki 1200 négyzetmétert az egykori Debreceni Dohánygyár területén létrehozott Lion Office Centerben. Boros József 6,5 hektáron elterülő, 42 ezer négyzetméteres irodaház-komplexumában ezzel 95 százalékosra nőtt a kihasználtság, a további fejlesztésekhez 500 milliós beruházást indít a vállalkozó. A végéhez közeledik a hajdúsági vármegyeszékhelytől 20 kilométerre, Nyíradony-Tamásipuszta településen lévő Borostyán Med Hotel bővítéssel egybekötött felújítása. Egy emeletráépítéssel 85 szobás lett a négycsillagos szálloda. – Újabb fedett gyógy-, illetve egy csúszdás gyerekmedencével 16-féle fürdési lehetőség közül lehet válogatni. Folyamatban van a termálvíz átminősítése gyógyvízzé, a kétszer akkorára nőtt szállodához 200 fős konferenciaterem épült, külön terasszal, szabadtéri kemencével, grillezési lehetőséggel. A négymilliárd forintos felújítás eredményeképpen egyszerre ezer főt tudunk leültetni –összegezte a változásokat a tulajdonos Boros József. Debrecenben marad a Borostyán Med Hotel járóbeteg-ellátása, átadás előtt van az egynapos általános sebészeti műtő, valamint a speciális szemészet. A hajdú-bihari vármegyeszékhelyt érintő beruházási hullám nyomán radikálisan növekszik a munkásszállók iránti igény. A Borostyán Med Hotel szomszédságában olyan épület van Boros József tulajdonában, amely 90 napon belül beköltözhető: 500 férőhely, mosoda, étterem, két focipálya, körülötte nyolchektáros erdős-bokros terület, és Debrecen nyolc percen belül elérhető.
Az üzletember terveinek középpontjába most a lakásépítés került. Debrecen belvárosának két utcájában 3200 és 6300 négyzetméternyi, zömmel régimódi földszintes ingatlant vásárolt az elmúlt években.
A lehetőségek felmérése azzal az előzetes eredménnyel zárult, hogy 9-10 milliárd forintos befektetéssel korszerű társasházak építhetők.
Az egykor kizárólag vendéglátással foglalkozó vállalkozó tulajdonában most is vannak vendéglők, éttermek. Ezek működtetésében megtörtént a generációváltás, már az ifjabbik Boros József a gazda.
ÉLETÚT (67)
Nyíradonyi, hétgyermekes családból származik. A pincér-szakmunkásképzőt követően szakközépiskolába járt, majd felsőfokú végzettséget szerzett vendéglátóipari és áruforgalmi szakon. Pályafutása a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátóipari Vállalatnál kezdődött, ahol 1971 és 1981 között dolgozott. 1981 óta saját vállalkozásait irányítja: vendéglátóhelyeket, éttermeket üzemeltetett, majd ingatlanfejlesztésbe kezdett.
BECSÜLT VAGYON: 42 MILLIÁRD
VIDMANN LÁSZLÓ
Agrárium, turizmus, vendéglátás
A hazai agrárszféra ismert és jelentős személyisége. Első vállalkozását negyedszázaddal ezelőtt indította el, édesapjával közösen. Az általa irányított cégcsoport ma már tucatnyi vállalkozást ölel fel, döntő többségük az agrárszektorban található. Kisebbségi tulajdonrésze továbbra is a Family-Coop Kft.-n keresztül van a még az édesapja és édesanyja által tulajdonolt Városföldi Agrárgazdasági Zrt.-ben, amely szintén az agrárium egyik jelentős vállalkozása.
A Vidmann Lászlóhoz köthető csoport konszolidált eredménye 2022-ben a katasztrofális piaci környezet ellenére is 2,3 milliárd forint volt, ami tavaly 3,5 milliárdra emelkedett, noha a szarvasmarha-üzletág 300-400 millió forint veszteséget termelt. A cégcsoport összesített saját tőkéje az elmúlt évben meghaladta a 35 milliárd forintot. A két legjelentősebb vállalkozása a Köröshús Kft. és a Közép-tiszai Mezőgazdasági Zrt., a szállítmányozási feladatokat a Dél-Marketing Kft. látja el a csoporton belül.
A két meghatározó üzletág a sertés- és a szarvasmarhatartás, évente 200 ezer feletti sertéskibocsátással, illetve 18 millió liter tejtermeléssel. Az állatok ellátását három takarmánykeverő üzem szolgálja, a több mint 4000 szarvasmarha számára szükséges tömegtakarmányt 2500 hektáron termelik meg. A cégcsoport célul tűzte ki, hogy az előállított mezőgazdasági termékeket a későbbiekben saját üzemekben dolgozzák fel.
Vidmann László az agrárium mellett turizmussal és vendéglátással is foglalkozik. Szállodát és éttermet építtetett az elmúlt néhány évben, amivel az építészet és a műemlékek iránti érdeklődését és szenvedélyét teljesíti ki.
Iskolai végzettsége: egyetem. Nős, három gyermek édesapja. ÉLETÚT (52)
BALÁZS ATTILA
Építőipar, ingatlanfejlesztés
A Bayer Construct Zrt. alapító tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója. A cég jogelődjét 2002ben tízfős kisvállalkozásként hozta létre, ez családi házak szerkezetépítését végezte.
A cégcsoport mára már több mint 2000 embert foglalkoztat.
A Gyergyói Hoki Klub és az érdi Kárpáti Farkasok elnöke. A csapatsportok támogatásával, valamint az utánpótlás-neveléssel kívánja erősíteni a térség összetartását. Biharkeresztes díszpolgára, a Hargita Megyéért díj birtokosa.
A Bayer Construct Zrt. és a mögötte álló cégcsoport mára a magyar építőipar egyik éllovasának számít. Az elmúlt több mint 22 évben lépésről lépésre kiterjesztette működési területét a teljes építőipari–ingatlanfejlesztési vertikumra.
A bányászat, az építőipari anyag- és termékgyártás, a tervezés, a generálkivitelezés és a műemlék-rekonstrukció is megtalálható tevékenységei között, kiegészülve a megújuló energiaforrásnak számító geotermikus energia kiaknázásával. Balázs Attila holdingja tavaly csúcsévet zárt. Az összesített árbevétel 150 milliárd forintra emelkedett – 2022-ben 90 milliárd volt –, az EBITDA pedig 20 milliárd forintra nőtt. Minden üzletág nyereséggel zárt, ezek közül tavaly is a magasépítés bevételei voltak a legnagyobbak. Az idei tervek még a korábbiaknál is ambiciózusabbak: e szerint az árbevétel 200 milliárd forint felett áll majd meg.
A Bayer Construct cégcsoport által kivitelezett épületekhez felhasznált alapanyagok 60-70 százaléka saját gyáraiból származik, ezáltal a fejlesztési és a kivitelezési időt hatékonyabbá tudják tenni. Vasbetonépítési munkáik hátterét sóskúti betonacél-feldolgozó és -hajlító üzemük adja, a transzportbeton és az előregyártott elemek előállítását szintén maguk oldják meg. (Utóbbit Európa egyik legmodernebbnek számító térkőgyára, panel- és betonelem-előregyártási üzemük végzi.) A vasbeton előregyártott elemek beszállítója volt a kecskeméti Mercedes-Benz-, valamint a debreceni BMW-gyárban, a Samsung gyárában és a Waberer's Ecseri Logisztikai Központjánál is. A cégcsoport sóskúti központjában magas technológiával ellátott asztalos-, illetve lakatosüzemeket és fürdőszobaboxok gyártására alkalmas összeszerelő csarnokokat is építettek. Az elmúlt év legjelentősebb ingatlanüzlete is a céghez kapcsolódik. A kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 244 milliárd forintos áron előszerződést kötött a zuglói Bosnyák téren épülő épületegyüttes megvásárlására – ide korábban lakásokat, irodákat és üzlethelyiségeket terveztek. A mostani felállás szerint egyfajta kormányzati negyed lesz, amelyet a Bayer kulcsrakészen, bútorozva ad át 2026-ban. Óriásberuházásokat is indítottak: többek között az említett Zuglóban található Bosnyák téri 168 lakásos ingatlan-, iroda- és bevásárlóközpont-fejlesztést, amelynek köszönhetően a Csömöri út is megújul. A vállalatcsoport ezzel egy többfunkciós új városnegyedet hoz létre Zugló szívében: a közel héthektáros területen négy ütemben épülnek irodák, lakások, üzletek, vendéglátó egységek. 2024-ben a cégcsoport több mint 3000 lakóingatlan fejlesztését tervezi. A Kincsem by Bayer nevű X. kerületi projektben az Örs vezér tér mellett több mint 1000 lakás épül meg, a jelenlegi piaci szinteknél jóval megfizethetőbb áron. A XI. kerületi madárhegyi fejlesztés keretein belül 270 lakóingatlant kiviteleznek Buda természetközeli, sokak által kedvelt területén. Debrecenben is lakások kivitelezésének előkészítése vette kezdetét. A betonelemgyártásnak és a kapacitásbővítésnek köszönhetően az építőipari vállalat további 1000 családi ház építését is tervezi.
Balance Garden néven a X. kerületben 298 új otthont építettek és értékesítettek. Az újbudai Elite Park II.-III. ütemében 464 lakást építettek, ennek értékesítési fázisa a végéhez közeledik. Az ugyancsak XI. kerületi 168 lakásos Vaba Apartmentsben hónapok alatt az összes lakás elkelt, hasonló történt a balatonboglári 46 lakásos, közvetlenül a Balatonhoz kapcsolódó felső kategóriás társasház, a Platán Garden esetében is.
A Bayer Construct másik balatoni beruházása, a balatonlellei Napfény Resort lakásai is hamar elkeltek. Befejeződött az Andrássy út 47. alatti neoreneszánsz stílusú épület felújítása, ez 2022-ben elnyerte a Real Estate Awards nevezői között Az év lakóingatlan-fejlesztése díjat.
A Bayer Construct kivitelezésében születik újjá a Mogyoródon található Hungaroring. A korszerűsítés időtartama alatt összesen 9000 ember dolgozik ott, 57 ezer négyzetméternyi épület készül, 125 ezer köbméter földet mozgatnak meg, 34 300 méternyi vasbeton-szerkezetet építenek be, a munkálatokat kilenc toronydaru segíti. A multifunkciós, sport- és egyéb események megrendezésére alkalmas MTK – Kerepesi úti Sportpark kivitelezési munkáit is a cégcsoport végzi 25 ezer négyzetméteren.
Balázs Attila az egyik legjelentősebb fejlesztő és kivitelező Székelyföldön is, több munkálata kezdődőtt el ebben a térségben, folyamatos egyebek között az élelmiszeripari beruházások, a gyergyóremetei reptér vagy a hotelprojektek kivitelezése.
BIRGÉS TIBOR
Ipar, befektetések
Birgés Tibor eddig a gépipar területén volt aktív, cégeit tavaly augusztus óta a BPD Holding Kft. fogja össze. Ezek közül a legjelentősebb első vállalkozása, a Ferro-Press Fémipari Szolgáltató Kft., amely kezdetben csavar- és csavaranyagyártással foglalkozott, ez később fémforgácsolással és vasszerkezeti lakatosmunkákkal bővült. Máig ez a legfontosabb területe. A jászberényi telephelyű cég az ország egyik legnagyobb és legmodernebb lemezmegmunkálással foglalkozó vállalkozása, amely nagy préskapacitással, a legkorszerűbb CNC-gépparkkal és fejlett hegesztőbázissal, valamint többféle felületkezelési technológiával (eloxáló, kataforetikus és oldószeres) rendelkezik. A Ferro-Press szórakoztatóelektronikai, fehéráru-, mezőgazdasági gép-, földmunkagép-, illetve kézi és kerti szerszámgyártó, valamint járműipari vállalkozások számára készít és szállít lemezalkatrészeket belföldre és külföldre egyaránt. Több mint tíz éve csomagolóanyagot is gyártanak. Az elmúlt két év brutális energiaár-emelkedésének következményeit a Ferro-Press is megérezte. A 2022-es 61 milliárd forinthoz képest 2023-ban csökkent az árbevétele, illetve árbevétel-arányos eredménye, mivel a megnövekedett költségeket csak részben sikerült a vevőknél érvényesíteni. Mindezek ellenére folytatódott a technológiai korszerűsítés, tavaly több milliárd forintos fejlesztést valósítottak meg.
Birgés Tibor érdekeltségi körébe tartozik még egy jelentős nyomdaipari tevékenységgel foglalkozó cég, amely tavaly is jó évet zárt. Ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégéhez kereskedelmi és lakóingatlanok is tartoznak, Balatonfüreden átadtak egy ingatlanegyüttest.
AHOL MEGSZÁLL
AZ IHLET
A rendszerváltáskor, a kilencvenes évek elején alapította a csavargyártással és forgácsolással foglalkozó családi vállalkozást, amelyet egy kereskedelmi cég követett. Több mint húsz évvel ezelőtt jegyezték be a cégcsoport legjelentősebb vállalkozását, a Ferro-Press Fémipari Szolgáltató Kft.-t, három alkalmazottal. A cégcsoportban ma több mint ezer főt foglalkoztatnak. Szabadidejében szívesen vadászik.
Legyen a vendégünk a tállyai bor, a gasztronómia és a művészet varázslatos otthonában!
/ Tokaj Art Wine Galéria és Bor-bemutatóterem, Budapest
/ Tokaj Art Wine Borbirtok
/ Exkluzív Bohém Borklub
/ Tokaj Art Wine Barka Galéria Hotel
BALOGH LEVENTE
Élelmiszeripar, befektetések
A Szentkirályi Ásványvíz Kft. alapítója, a Mattoni 1873 Csoporthoz tartozó Szentkirályi Magyarország elnöke és résztulajdonosa. A vállalatcsoportot 2019ben hozta létre az olasz Pasquale család és Balogh Levente, miután a cseh vállalat 2018-ban felvásárolta a Pepsi-termékek magyarországi gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt. üzleti tevékenységét. Az élelmiszeriparban meghatározó jelentőségű cég közel 600 munkavállalót foglalkoztat, és két magyarországi üzemmel rendelkezik.
A Szentkirályi Magyarország és a Magyarüdítő Forgalmazó Kft. együttes forgalma 2023-ban az előző évhez képest közel 30 százalékos emelkedéssel több mint 70 milliárd forintot ért el. Ezek után a Szentkirályi Magyarország Kft. forgalma több mint 30 milliárd forint feletti eredményt hozott. Balogh Levente további, az ásványvízpiacon jóval túlmutató üzleti érdekeltségekkel is rendelkezik. A tulajdonában lévő vagyonkezelő BaLeInvest Kft. az elmúlt évek során folyamatosan építette portfólióját, már tíz különböző cégben van jelen. Az üzletember a BaLeInvesten keresztül Magyarország legnagyobb fogászati termékeket forgalmazó vállalata, a Front-Dent Kft. 45 százalékos társtulajdonosává lépett elő. Emellett a BaLeInvest 25 további befektetéssel rendelkezik különböző startupvállalkozásokban. A Cápák között című tévéműsor kapcsán kiemelt befektetéseként tartja számon a MolinAI-t, amely a hírek szerint a világ legokosabb, ténylegesen mesterségesintelligencia-alapú chatbotja, valamint a Quantum Diákszövetkezetet.
Balogh Levente 2021-ben tört be a szépségápolási piacra a Szentkirályi ásványvíz alapú Vízangyal kozmetikai termékcsaládjával. Sikerrel üzemelti a kozmetikumokat forgalmazó és modern szépségszalonokat működtető Vízangyal Catering Kft.-t, valamint az egyedi felső kategóriás kávékkal és kávézókkal foglalkozó Coffe Noa Kft.-t.
Az üzletember az utóbbi években gyakran látható a televízió képernyőjén. Olyan műsorokat vállal el, amelyeken keresztül szellemileg és anyagilag is segíteni tudja a feltörekvő vállalkozókat és a rászorulókat. Hangsúlyozza, hogy a Szentkirályi sikerét a fogyasztóknak köszönheti, ebből szeretne minél többet visszaadni nekik. Az RTL Klub Cápák között című produkciójában mentorként, zsűritagként és befektetőként segíti a startupokat. Gazdasági tanácsadó cége a televíziós program adta kereteken kívül is támogatja a tehetséges, feltörekvő vállalkozókat.
A Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karán élelmiszer-tartósító technológusi képesítést szerzett. Tanulmányai után az Olympos Kft.-nél dolgozott üzletkötőként. Első saját alapítású vállalkozása végezte az édesapja által alapított, szörp- és üdítőgyártással foglalkozó Vitapress Kft. termékeinek forgalmazását, értékesítését és marketingjét; a Vitapress ma már 52 országba exportál zsugorfóliás gyermekpezsgőket. 2003-ban megalapította a Szentkirályi Ásványvíz Kft.-t. Versenyszerűen cselgáncsozott.
Nem bal. Nem jobb.
Ha unja már, hogy mindig mások akarják megmondani, hogy mit kell gondolnia
Kilencgyermekes mérnökcsaládban született Budapesten, négy gyermeke és kilenc unokája van. Három diplomát és doktorátust szerzett, professzorként egyetemen oktatott négy országban. A nyolcvanas években alapította meg első vállalkozását, a CompuDrugot, amely mesterségesintelligencia-programjaival hamarosan nagy hírű gyógyszergyártó cégek együttműködő partnere lett. Ennek spin-offját, a ComGenex cégcsaládot közel húsz éve eladta, az így szerzett milliárdokat használta fel a Darvas-cégcsoport bővítésére. A család több generációja dolgozik a csoportban, Gergely fia vezérigazgatóként, Benedek fia igazgatóként tevékenykedik.
DARVAS FERENC ÉS CSALÁDJA
Kutatás-fejlesztés, űrtechnológia
CompuDrug néven alapította első cégét négy évtizeddel ezelőtt, a mesterséges intelligencia gyógyszerkutatási alkalmazására, kisszövetkezetként. Első amerikai befektetője három évvel később érkezett. Ma a Darvas család tulajdonában lévő cégek – elsősorban a nemzetközileg is legismertebb ThalesNano vállalkozáscsalád – a világ több mint 70 országába viszik termékeiket. A ThalesNano Zrt. vezetését az alapító Darvas Ferenc két fiára, Gergelyre és Benedekre bízta, így biztosítva be a sikeres generációváltást.
A Covid-járványt követően jelentősen átalakult a világ gyógyszeripara, és ez kedvez a csúcstechnológiát képviselő különleges laboratóriumi, illetve gyártóberendezéseket előállító cégnek. Az évek óta roppant sikeres H-Cube folytatásaként a társaság a saját fejlesztésű mesterséges intelligencia szoftverére támaszkodva gyógyszer- és növényvédőszer-alapanyagok termelésére alkalmas készülékflottát kezdett el forgalmazni, elsősorban az USA-ban. Ezek a berendezések jól használhatók a finomvegyszeripar vagy akár a festékgyártás területén is, áruk 50 ezer és 500 ezer dollár között van.
Az H-Cube készülékcsalád gyártóbázisát a megnövekedett igények miatt a Graphisoft Parkból az óbudai Bécsi útra költöztették – ide tervezik áttelepíteni a cégközpont irodáit is –, Szegeden pedig új fejlesztési egységet nyitottak.
A céghálózat kutatási spektrumában az áramlásos kémia mellett az űr- és nanotechnológiai kutatások állnak. Az InnoStudio tavaly japán közreműködéssel ismét Covid-gyógyszerkutatási kísérletet hajtott végre a Nemzetközi Űrállomáson, az eredmények hasznositására pedig együttműködési szerződést írt alá az USA-ban a világ egyik legnagyobb űrtechnológiai magánvállalatával, hazai működésüket azonban egy erőszakos kivásárlási akció gátolja. Folytatódott a cégcsoport három éve megkezdődött átszervezése. A környezetszennyező növényvédő szerek dóziscsökkentésére irányuló EU-direktíva idén felfuttatja az AgroThetis akár 70 százalékos agrokemikália-megtakaritásra is alkalmas formulációs tevékenységét, amelyet saját szabadalmaik alapján végeznek egy évtizede, a világ 20 legnagyobb növényvédőszer-gyártója közül 16 részére, négy kontinensen. n
ILLÉS TAMÁS
Szállítmányozás, energetika, befektetések
(53)
Két sportágban is a nemzetközi élvonalban versenyzett. Autóversenyzőként többszörös magyar bajnok, 1997-ben Európa-bajnoki címet szerzett. Mivel a kitűzött cél, a Formula–1 anyagi okokból nem sikerült, váltott, és műrepülőként is kimagasló eredményeket ért el. 2007-ben Európabajnok, 2008-ban világbajnok lett, 2017-ben a dél-afrikai világbajnokságon összetettben 9. lett, ismét bebiztosítva amatőrként helyét a világ tíz legjobb pilótája között. Első millióját a Balaton mellett, ugrálóvár-szolgáltatóként kereste meg. A West-Bridge céget negyedszázada alapította, az Illés Holding Zrt.-t 2011-ben hozta létre.
Továbbra is jól teljesít az Illés Holding Zrt. – így foglalható össze a cégcsoport 2023-as üzleti éve. A már 29 egységből álló csoport összesített árbevétele tavaly meghaladta a 43 milliárd forintot, az adózás előtti eredmény 3,8 milliárdra rúgott. A közúti szállítmányozástól az energetikáig ívelő tevékenységi kör minden eleme profitot termelt, nem csoda, ha majdnem megduplázták a 2022-es összesített eredményeket. A csoport jelenlegi eszközértékét egy nemzetközi tanácsadó cég 100 millió euróra becsülte.
A holding legrégebbi tevékenysége a közúti szállítási üzletág, a divízió zászlóshajója továbbra is a West-Bridge Kft., de idetartozik a Transolut Kft. is, amely Magyarország egyik legnagyobb ömlesztettporáru-szállítója. A West-Bridge is speciális flottával bír – az építőiparhoz kapcsolódó alapanyagokra szakosodott –, és Magyarországon kívül Csehországban, Szlovákiában és Romániában van fuvarozócége. A közúti üzletág flottája már több mint 600 kamionból és 800 pótkocsiból áll. A csoporton belül a legtöbb árbevételt a West-Bridge hozta 2023-ban, mégpedig 9 milliárd forintot.
Hatmilliárd forintos árbevételt ért el az útépítés és a rekultiváció területén aktív Unitranscoop Kft., amely Magyarország mellett Ausztriában is jelentős munkákon dolgozik.
A holding különleges tagja a MMV Magyar Magánvasút Zrt. A vasúti fuvarozással foglalkozó vállalkozás árbevétele folyamatosan nő: míg 2022-ben a 2021-es árbevételt megduplázták, tavaly már 12,2 milliárdos forgalmat értek el. Az adózás előtti eredmény megközelíti az egymilliárd forintot.
Az Illés Holding egyik legjelentősebb beruházása Százhalombattán található: egy 12 hektáros területen az ország legnagyobb intermodális cementterminálját húzták fel, és ezt bővítik. A terminál átmenő kapacitása jelenleg évi 300 ezer tonna. Terv feletti eredményt hozott a Translog Energetika Kft. A Mosonmagyaróváron már működő 25 MW kapacitású napelemparkhoz tavaly csatlakozott egy 2x4 MW-os egység, és a tervek szerint hamarosan egy újabb, 50 MW-os egységet is üzembe állítanak.
Illés Tamás tulajdonában van a 6x6 taxitársaság, 600 kocsiból álló flottával, ez tavaly nem ért el kimagasló eredményeket. A személyszállítási üzletághoz kapcsolódó Birdie Zrt. informatikai startupcég az elmúlt évben piacra dobta új applikációját. 69.
BECSÜLT VAGYON:
KÁRPÁTI LÁSZLÓ
Agrárium
Érdekeltségi körébe két termelő cég tartozik, a Trigo Kft. és a BácsAgro Zrt. A Trigo gabonatermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozik, de hozzá köthető a víziszárnyas-tenyésztés egyik hazai csúcsvállalkozása, a Bács-Tak Kft. is, amelyben 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A Trigo árbevétele tavaly meghaladta a 60 milliárd forintot – ennek 80 százaléka terménykereskedelemből származik –, a cég évente 600 ezer tonna terményt forgalmaz, emellett inputanyagok, vagyis vetőmag, növényvédő szer és műtrágya kereskedelmével is foglalkozik. A Trigo továbbra is Magyarország egyik vezető agrárcége, termelési rendszerébe 5000 agrárvállalkozó tartozik. Saját szállítmányozóflottája 30 kamionból áll, ezek bérfuvarozást is vállalnak. Tavaly egyik üzletág nyereségességére sem lehetett panasz: a Trigo 1,7 milliárd forintos, a Bács-Tak pedig 2,6 milliárdos adózás előtti eredménnyel zárt, 3, illetve 4 milliárd forintos EBITDA mellett. Jelentős beruházásokat indítottak el, illetve fejeztek be. A Trigo tavaly is félmilliárd forintot fordított fejlesztésre, főleg gabonasilók építésére, a cég tárolókapacitása megközelíti a félmillió tonnát. A Bács-Tak 5,5 milliárd forintból épített egy 200 ezer kacsa nevelésére alkalmas telepet, így a víziszárnyas-üzletág éves kibocsátása 1,3 millió kacsával növekedett. A fejlesztések tempója a jövőben sem csökken, azt tervezik, hogy a következő időszakban évente egy-egy 200 ezres high-tech kacsatelepet adnak át, a tavalyihoz hasonlóan 5,5 milliárdból, csaknem 2,4 milliárdos állami támogatással. Kárpáti László agrárvállalkozásai közel 3000 hektáron gazdálkodnak Bács-Kiskun és Baranya vármegyékben.
ÉLETÚT (58)
Az üzletember életének jelentős részét a mezőgazdaságban töltötte. Logisztikus végzettsége segítette abban, hogy az általa létrehozott vállalkozásban ezt az ágazatot is életre keltse. Nős, négy gyermek édesapja. Szabadidejében szívesen vadászik, teniszezik, de kedveli a vízi sportokat is, különösen a vitorlázást.
ÉLETÚT
LACZAY PÉTER ÉS CSALÁDJA
Gyógyszergyártás
Forintban számolva kisebb mértékben, 5 százalékkal, 10,4 milliárd forintra csökkent 2023-ban a Laczay család tulajdonában álló kistarcsai Lavet Gyógyszeripari Kft. árbevétele. Euróban számolva ugyanakkor alig változott a forgalom a magyar és az európai állatgyógyászati piac egyik meghatározó szereplőjének számító társaságnál. Ebből is jól látszik, hogy a visszaesést döntően a forint árfolyamának erősödése okozta: a Lavet bevételeinek 90 százaléka ugyanis exportból származik (főleg Németországból, Franciaországból és Nagy-Britanniából), és míg a magyar valuta a 2022-es rekordévükben egészen a 430-as euróárfolyamig gyengült – ami forintban felértékelte a számokat –, addig tavaly 370-380-ig erősödött. Az egyszeri negatív hatások közé tartozott az is, hogy az ellátási láncok törékenységétől tartó kereskedők 2022-ben csurig feltöltötték a készleteiket, így tavaly, főleg a második félévben, csökkentek az új megrendelések, ami még 2024 első negyedévében is érződött. A második negyedévtől ismét bővülés várható, a hosszú távú átlagos forgalomnövekedés pedig továbbra is évente 5 százalék körül alakulhat. A megelőző évihez hasonlóan egyébként tavaly is 250 millió tablettát, 100 tonna porkeveréket és granulátumot, valamint 90 ezer liter oldatot állított elő a társaság. Az üzemi eredményt mutató EBITDA 2023-ban nagyobb mértékben mérséklődött: a megelőző évi mintegy 3,6 milliárd forintról 2,8 milliárdra. A háttérben jórészt a Nyugat-Európa és Magyarország inflációs mutatója közti különbség húzódik meg, ami érezhetően csökkentette a társaság marzsát. A bevétel döntő hányada az eurózónából származik, ahol 2023-ban mindössze 2,9 százalékos volt az áremelkedés átlagos üteme. A költségek viszont Magyarországon keletkeznek, ahol a hivatalos statisztikák szerint 17,6 százalékos volt az infláció. A ráfordítások bőven két számjegyű növekedését csak kis részben lehetett áthárítani a zömében külföldi vásárlókra. A Lavet bérjellegű kiadásai tavaly 18 százalékkal nőttek, és közel 20 százalékkal kellett többet fizetni az igénybe vett szolgáltatásokért (a karbantartás például egy ilyen gyógyszeripari vállalatnál százmilliós nagyságrendű tétel).
A bevétel 70 százaléka származott a kutyáknak, macskáknak és lovaknak adható készítményekből (a házi kedvencek és a haszonállatok aránya 10 éve még 50-50 százalék volt). A házi kedvencek egyre több családban számítanak szinte teljes jogú családtagnak, egyre többet költenek rájuk, így tovább is élnek – és egyre gyakoribbak az embereknél megszokott időskori, például szív- és mozgásszervi problémák. A Lavet bevételének több mint fele szívgyógyszerek eladásából származik. Számos terméket fejlesztenek, részben a tervezett amerikai piacra lépéshez kapcsolódóan. Ez utóbbi alapfeltétele a gyártóüzem hatósági elfogadtatása (ez a nehezebb), majd a forgalmazni kívánt termék engedélyeztetése (ez se könnyű). Ugyanakkor a klubba való bekerülés nehézségei miatt kisebb a konkurencia, és az európainál 20–50 százalékkal magasabb árakat lehet érvényesíteni. Mindehhez szükséges a folyamatos beruházás: tavaly mintegy 2 milliárd forintot fordítottak új gyártóterületek létesítésére, korszerű berendezések vásárlására.
ÉLETÚT (67)
Hídavatás 2024 nyarán
Állatorvos, egyetemi tanár, az Állatorvostudományi
Egyetem élelmiszer-higiéniai tanszékének vezetője. A Lavet Kft. egyik alapítója és a kezdetektől, 1992től ügyvezetője. Fiaival, Csabával és Zsolttal együtt a családi vállalkozás tulajdonosa. Öt unokája van.
Nyáron avatják a Dunán átívelő új hidat. Tolna vármegye és Bács-Kiskun vármegye határán születik meg Magyarország első „extradosed” Duna-hídja, mely Tomori Pálról kapja a nevét. (Tomori Pál hadvezér, kalocsai érsek, a mohácsi csatában a magyar sereg egyik fővezére volt.) A feszített-függesztett hidak nem túl régen kezdtek elterjedni a hídépítés világában, angolul „extradosed” néven ismertek (ezt a francia „extradossé” szóból eredeztetik). Ha kategorizálni szeretnénk őket, akkor a ferde kábeles hidak és a gerendahidak közé lehet besorolni a feszített-függesztett hidakat.
A Dunán összesen 342 híd van: a Duna-hidak száma 295, a hajózható Duna-ágakon 47 híd található. Érdekesség, hogy 26 duzzasztóművön is lehetséges az átkelés gyalogosan és kerékpárral, és van néhány, amelyen közúti közlekedés is folyik. Van néhány csőhíd, amely gáz- és közműátvezetésre szolgál: Bécs alatt kettő, Szendrőnél (Smederevo) egy, továbbá Újmoldovánál (Moldova Noua) egy használaton kívüli, mai állapotában torzó. A bécsi Duna-csatorna (Donaukanal) különösen gazdag hidakban: 33 köti össze a két partot. (Wikipedia)
A Kalocsa–Paks új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat tervezése és kivitelezése projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában, valamint a Duna Aszfalt Zrt. fővállalkozásában készül. Magyarország jelenlegi legnagyobb hídberuházását a magyarországi Duna-szakasz huszadik ilyen műtárgyaként várhatóan 2024 nyarán adják át.
Az újjáépítések, átépítések miatt nehéz megmondani, hogy egy híd hány éves. Az alépítmény (pillér, hídfő) általában az eredeti építéskori, a felszerkezet viszont többször is átépülhetett. A Dunán megközelítően 210 híd tekinthető 1945, vagyis a második világháború után épültnek, illetve újjáépültnek, ez utóbbiak száma 37, így összesen 173 híd számít 65 évnél fiatalabbnak, ez az állomány nagyjából 60 százaléka. Száz évnél idősebbnek 24 híd tekinthető. A folyó legrégebbi állandó hídja a regensburgi Steinerne Brücke (Kőhíd): 1135–1146 között épült 16 nyílású kőhídnak, és 14 nyílással a mai napig áll.
Az új híd 946,2 méter hosszúságával a leghosszabb egybefüggő hídszerkezet a Duna Aszfalt Zrt. Hídépítési Igazgatóság fennállása óta. A mederhíd extradosed szerkezete Magyarországon a harmadik, a Duna felett az első ilyen tartószerkezetű műtárgy, egyben a legnagyobb, 440 méter hosszúságú.
A beépített beton mennyisége meghaladta a 28 000 köbmétert, míg az új Duna-híd acélszerkezetének össztömege megközelítőleg 5500 tonna, ezt a Duna Csoport gyártóüzemében gyártották. A projektben megvalósuló 512. sz. és 5124 j. utak kelet–nyugat és észak–dél irányú folyósóként közvetlen elérést biztosítanak a környező települések számára az M6-os autópályához. Kalocsa és az M6-os autópálya között 13,2 kilométer, míg Paks és Gerjen között 11,2 kilométer útpálya létesül, ami nagyban hozzájárul az összekötött térségek további fejlődéséhez.
Fotó: Magyar Építők
SZEIVOLT ISTVÁN ÉS CSALÁDJA
Építőipar
Az építőipari megrendelések tavaly kezdődött visszaesése befolyásolta a Szeivolt család érdekeltségébe tartozó két vállalkozás, az Épkar Zrt. és a Magyar Építő Zrt. eredményét. A 100 százalékban a család tulajdonában lévő Épkar árbevétele a 2022-es 27,4 milliárd forintos szintről tavaly csökkent, adózott eredménye pedig 4,6 milliárd forintot ért el. A résztulajdonukban lévő Magyar Építő Zrt. – tulajdonostársuk ebben a cégben Paár Attila – árbevétele jócskán csökkent, mégpedig 50,8 milliárdról 37,2 milliárd forintra. Az adózás előtti eredmény ugyanakkor a 2023-as üzleti évben is 7,6 milliárdot tett ki. Az Épkar Zrt. tavaly is jelentős megbízásokat teljesített. Többek között a Miskolci Szemere Bertalan Szakképzési Centrum felújítását, Budapest XVI. kerületében egy idősek otthona kivitelezését, a Városmajorban a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Új Diagnosztikai
Központ tervezését és kivitelezését is a cég szakemberei végzik. Egy sor egészségügyi létesítményen dolgoznak, így például a Szent Margit Kórház, a Fejér Vármegyei Szent György Kórház és az újbudai Gyermekegészségügyi Centrum építésén, illetve korszerűsítésén. A céghez köthető továbbá a Miskolci
Egyetem és a diósgyőri vár megújítása, az idén átadandó nyíregyházi futballstadion, valamint a dubaji világkiállítás magyar pavilonjának megépítése.
A közelmúltban elkezdett fejlesztések közül kiemelkedik a Standful Property Kft.-n keresztül, a WHB és az Épkar 50-50 százalékos részvételével zajló keszthelyi lakópark-beruházás első üteme, ennek generálkivitelezője a Magyar Építő Zrt. Itt öt házban 120 lakást adnak át a III. negyedévben. Ez a projekt banki hitel nélkül, saját finanszírozásban épül.
Az Épkar-csoporthoz tartozó Homman Kft. ugyancsak saját finanszírozásban épít egy budapesti 106 lakásos társasházat, a tervek szerint az év végére elérhetik a műszaki átadás-átvételi készültséget. Szintén az Épkar-csoport része a Léna Kft., amely egy 500 lakásos lakóparkot épít Pakson. Ez a beruházás az atomerőmű bővítéséhez köthető, és már szerződést kötöttek az ASE Joint Stock Companyvel, amely hosszú távon bérelni fogja az ingatlanokat. A szintén saját finanszírozásban induló építkezés kezdési dátuma 2024 májusa.
A családi portfólió része a Karizma Könyvkiadó, amely a családfő, Szeivolt István írói munkásságának termékeit adja ki. A Szentgyörgyvölgy Farm Kft. mezőgazdasági termelésben és vadászati tevékenységben érdekelt. A cégcsoport tagja ezenfelül az ÉP-CARGO Kft., amely a csoport teljes gépjárműflottáját kezeli, továbbá az alumínium nyílászárókat gyártó MPA Trade Kft. és az elektromos szerelési munkákat végző SZ-VOLT Kft.
ÉLETÚT
(István 77, ifj. István 51)
A családi cég történetének első lapját Szeivolt István írta 1981-ben Karcagon, ekkor jött létre az Épkar ’81 Gmk, amely 1993 szeptemberében részvénytársasággá alakult. Azóta Épkar Zrt. néven vannak jelen az építőiparban, széles körű ismertségnek és elismertségnek örvendő céggé fejlődtek. A vállalkozást ifjabb Szeivolt István vezeti.
BECSÜLT VAGYON:
PIUKOVICS CSALÁD,
GÁBOR, ANDRÁS, GÁBOR,DOMONKOS, ISTVÁN
Ingatlanfejlesztés
Alig néhány év alatt Budapest egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztő cégét építették fel. A négy fiútestvér és az édesapjuk által birtokolt GOPD Nyrt. – a holding vezető cége –, valamint a szintén a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett SunDell Estate Nyrt. főleg a főváros zöldövezetében épít lakásokat, megjelenésünk idején közel félezret.
Mindkét vállalkozás alá tucatnyi projektcég tartozik, amelyek az egyes lakóingatlan-fejlesztési projekteket, illetve bérbe adott ingatlanokat foglalják magukban.
A SunDell és a GOPD együttes saját tőkéje meghaladja a 35 milliárd forintot. Mindez annak fényében különösen értékelendő, hogy az ingatlanfejlesztésbe csak 2016-ban vágtak bele. Az első projekt a zuglói Levendula Lakópark volt, ahol 450 lakást építettek és értékesítettek. A főváros XIV. kerülete több hasonló nagyságrendű építkezésük helyszíne; a Paskál Garden és Paskál Rose I–II. lakóparkokban összesen 750 lakást adtak át, vagy áll építés alatt. A XIII. kerületi Béke tér környékén két projektjük fut, együttesen több mint 350 lakás kivitelezésével. A Hárshegyen két lakóépületet adtak át tavalyelőtt, a zuglói Erzsébet királyné apartmanház első három üteme pedig most épül. A Kodály körönd egyik emblematikus házában (ennek a teteje égett le több mint egy évtizede) 15 luxuslakást értékesítenek.
A cégcsoporthoz tartozik a főváros VI. kerületében működő Mystery Hotel. A magyarországi szabadkőművesek egykori páholyházát – amely évekig üresen állt, felújításra várva – ötmilliárd forintért vásárolták meg 2020 decemberében. A 82 szobás hotelt egy üzemeltető cég viszi, az épületet stratégiai befektetésnek szánják. Szintén a Terézvárosban vásároltak még két ingatlant, egyikben az anyavállalat irodái működnek.
A Piukovics fivérek sikere a vevőbarát pénzügyi megoldásokon kívül abban rejlik, hogy az elkészült ingatlanok egy részét továbbadják saját ingatlankezelő cégeiknek, amelyek ezeket bérbe adják. Szintén jó döntésnek bizonyult, hogy már 2019-ben beléptek a „zöldprogramba”, vagyis kibocsátottak zöldkötvényeket. Az azóta felépült lakások megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, energiaellátásukat hőszivattyúval oldották meg – ez az egekbe szökő gáz- és áramárak idején valóságos kincsnek bizonyult. (A legutóbbi zöldkötvény-kibocsátás keretében 110, egyenként 50 millió forint névértékű kötvényt bocsátottak ki.)
A GOPD és a SunDell részt vett a jegybanki Növekedési Kötvényprogramban is, együttesen 35 milliárd forint értékben. A két társaság a 2021-es, összesen 10,2 milliárd után 2022-ben közel 6 milliárddal kevesebb, 4,25 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el.
A Piukovics családból a fivérek közül István és Domonkos az építéseket irányítja, míg Gábor és András a pénzügyeket felügyeli. A cégek vezetésében fontos szerepe van édesapjuknak, idősebb Piukovics Gábornak.
ÉLETÚT (id. Gábor 59, Gábor 37, András 35, István 33, Domonkos 29)
A Piukovics testvérek mindegyike az építőiparhoz köthető végzettséggel rendelkezik, ketten külföldi egyetemen is tanultak. Az első céget édesapjuk, Gábor alapította, aki jelenleg is a vezetőség tagja.
MAGYAR JÓZSEF ÉS CSALÁDJA
Élelmiszeripar, agrárium
A 2022. év nehézségei után 2023 pozitív eredményeket hozott a Magyar család tulajdonában álló Családi Négyes Kft. égisze alatt működő cégcsoport életében. A Családi Négyes Kft. pénzügyi befektetései is jól alakultak, az ebből származó eredmény elérte az 1,2 milliárd forintot.
A főként az élelmiszeripar területén működő cégeknél a korábbi évek fejlesztései 2023-ban elkezdték meghozni gyümölcseiket: a Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. teljesen új, 2021-ben átadott, egy műszakos, évi 1500 tonna kapacitású panírüzeme, megtalálva piacait, második műszak beállítását tervezi. Az üzem jelenleg elsősorban külföldi piacra termel, a közismert panírozott sajttermékeken kívül több speciális, a megrendelők egyedi igényéhez igazodó sajtterméket is előállít. A panírüzemnek és a sajtüzemnek alapanyagot biztosító Kiskun Farm Kft. tehenészete többlépcsős fejlesztés után évi 5 millió liter tejet állít elő. A hűtőházat üzemeltető Szentes-Frigo Kft. az energiakrízist maga mögött tudva teljes kapacitását kihasználva működik, és már 15 éve beszállítója a német Rewe kiskereskedelmi láncnak üveges sajttermékekkel. A fenti cégek, valamint MA-KA Takarmánykeverő és Forgalmazó Kft. 2023. évi összesített árbevétele meghaladta a 37 milliárd forintot, és mindegyik nyereséggel zárt. A termelőcégekben való érdekeltségek bővítése jegyében Magyar József részesedést szerzett a baromfikeltetéssel foglalkozó, évi 8 milliárd forint árbevétellel és 2 milliárd forint EBITDA-val rendelkező Bro-Ker-Bét Kft. csoportban, amely évi 30 millió napos csirkét képes keltetni, a legmodernebb technikai feltételek között. Mezőgazdasági fejlesztésekre az elmúlt év aszályos időszaka adott indokot: ahhoz, hogy a tehenészet takarmányellátása megfelelő legyen, szükségessé vált mintegy 80 hektáron az öntözés megteremtése, 450 millió forint értékben, öntözőcsatornák hiányában fúrt kútból. A technikailag legmodernebbnek számító beruházás 2023-tól már működik, remélhetőleg kiküszöbölve ezzel az Alföldön egyre gyakoribb aszályok hatásait. Tejipari vonalon a cégcsoport fejlesztéseivel a „termőföldtől az asztalig” elv megvalósítására törekszik.
A termelő tevékenységek mellett a befektetések mutatói is jól alakultak. A cégcsoport egy főként lakásokból álló ingatlanflottával rendelkezik Budapest V. kerületében, Szegeden, illetve a Balaton partján.
Az elmúlt évek piaci változásainak következtében mind az ingatlanok értéke, mind a hasznosításukból származó árbevétel jelentősen emelkedett.
Szentesen nőtt fel. Az üzemmérnöki diploma megszerzése után a szegedi baromfi-feldolgozóban kezdett dolgozni technikusként, a rendszerváltás idején fejlesztési főmérnök volt. A Hungeritet két társával 1990-ben alapította. Számtalan elismerése között van a csomagolás Oscar-díjának számító WorldStar for Packaging (2009) és az egyik legjelentősebb szakmai kitüntetés, a Business Superbrands. Teljesítményét Ujhelyi Imre-díjjal jutalmazták.
SÁNDOR JÓZSEF ÉS CSALÁDJA
Gépipar
A Zemplén megyei Erdőhorvátiban született. A sárospataki Rákóczi Gimnáziumban érettségizett. Budapesten segédmunkásként dolgozott, majd a Vasipari Kutatóintézet gondnokságán helyezkedett el. Később az öntödei osztályra került, ahol 24 évet töltött el. Ezalatt a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem levelező tagozatán kohómérnöki diplomát szerzett, ezt később ugyanott műszaki doktori fokozattal egészítette ki. A rendszerváltás idején többedmagával alapította meg a mai Fémalk Zrt. jogelődjét. Ma a cég egyszemélyes tulajdonosa.
A tavalyi 100 millió euróhoz képest 10 százalékkal, 110 millió euróra (mintegy 43 milliárd forintra) nőtt a tulajdonában álló Fémalk Zrt. árbevétele. A Magyarországon a nyomásos alumíniumöntészetben élenjáró, többek között BMW, Volkswagen, Audi, Mercedes, Porsche és Bentley gépkocsikhoz például futóműalkatrészeket, motor- és váltótartókat gyártó vállalat megrendeléseinél folytatódott az évek óta tartó tendencia, az elektromos autók térnyerése. A számukra készített alkatrészek aránya már eléri a 20 százalékot. Igaz, utóbbi szegmensből a vártnál kevesebb megrendelés jött az utolsó néhány hónapban, ami az eladások lassulására utal. A belső égésű motorral hajtott kocsiknál viszont éppen ellenkező tendencia volt megfigyelhető, így az újautó-eladásokért nem kell nagyon aggódni, bár összességében is érezhető egy enyhe lefékeződés. A társaság új megrendelései egyébként egyre nagyobb arányban kötődnek a villanyautókhoz, ezen belül elsősorban az Audihoz. Az új projektek közül pedig egyre többnél elvárás, hogy a gyártáshoz is megújuló energiát használjanak fel; ennek érdekében a cég dunavarsányi gyártelepén 1,2 megawatt teljesítményű napelempark épült, amely idén nyáron már teljes gőzzel működhet. Mivel az alumíniumöntészet igencsak energiaigényes folyamat, annak biztosítása kardinális kérdés. Ráadásul – bár a világpiaci energiaárak látványosan csökkentek – Magyarországon tavaly jelentősen megemelték a rendszerhasználati díjakat, ami az egész magyar ipar versenyképességét csökkenti. Részben ez is felelős azért, hogy a Fémalk nyeresége „csak” 8,9 millió euró (3,5 milliárd forint) volt, árbevétel-arányosan valamivel kevesebb, mint 2023-ban. Tavaly az éves átlagos infláció 17,6 százalék volt, a minőségi munkaerő megtartásához a fizetéseket jelentősen emelni kellett. Ez komoly tétel a több mint ezerfős vállalatnál, különösen azért, mert gyakorlatilag 100 százalékban exportra termel (döntően német cégeknek szállít): mivel a bevétele euróban, a bérköltsége azonban forintban keletkezik, a tavalyi forinterősödés miatt a bértömeg az összes költség 27 százalékára nőtt. Egyes, az autóipart sújtó és így a Fémalkot is érintő korábbi nehézségek viszont megszűntek: az ukrajnai háború miatti kábel- vagy a korábbi chiphiány a múlté, a gazdaság lassulása miatt már a munkaerőpiac sem olyan feszes. A távol-keleti akkumulátor- és autógyárak Magyarországra települése ugyan ismét kiélezheti a versenyt a munkavállalókért, ám ezek a cégek potenciális megrendelőként komoly üzleti lehetőségeket is jelenthetnek a jövőben. A Fémalk kapacitáskihasználtsága még a gyengélkedő gazdaságban is 95 százalék fölött van, és mivel az új megrendelésekhez előre meg kell teremteni a kapacitásokat, csak tavaly több mint 6 millió eurót ruháztak be. Ezen belül közel 2 millió euróba került az eddig legnagyobb, 1850 tonnás záróerőt képviselő öntőcella megvásárlása, amellyel nagy méretű, bonyolultabb megmunkálást igénylő termékeket is elő tudnak állítani.
BECSÜLT VAGYON:
MAJOROS BÉLA
ÉS MAJOROS CSABA
Gépgyártás
ÉLETÚT (Béla 77, Csaba 35)
Majoros Béla okleveles gépészmérnök három évtizede hozta létre kétszemélyes vállalkozásként a Csaba Metál Zrt.-t, amely irányítása alatt több mint ezer főt foglalkoztató nagyvállalat lett. Majoros Csaba a Miskolci Egyetemen végzett gépészmérnökként, majd kohómérnöki diplomát szerzett. Gyerekkora óta részt vesz a cég életében. Kezdetben műszaki menedzser volt, most vezérigazgató.
Új csarnokot építenek és automata gépsort is telepítenek – az elmúlt évek nehézségei után újra optimistán tekintenek a jövőbe a Csaba Metál Zrt. és a Csabacast Kft. tulajdonosai. A Majoros Béla által alapított, immár fia, Majoros Csaba vezette cégcsoport tagjai a békéscsabai Csaba Metál és az apci Csabacast, utóbbi gyárt majd alkatrészeket elektromos autókhoz a debreceni BMW-gyárnak. A technológiai fejlesztésekkel párhuzamosan a vállalat nagy hangsúlyt helyez a fenntarthatóságra. A társaság a második naperőművét telepíti, aminek köszönhetően 2025-re villamosenergia-fogyasztásának több mint 30 százalékát saját termelésű megújuló energiából fedezi. A Csaba Metál Zrt. árbevétele 2023-ban 21,5 milliárd forint volt, az üzemi tevékenység eredménye 60 millió, a Csabacast Kft. 17,8 milliárd forint árbevétel mellett 1,39 milliárd forint üzemi eredményt ért el. Az energetikai korszerűsítésre nagy szükség van, hiszen mint Majoros Csaba elmondta, az alumíniumöntvényekhez használt villamos energia ára 2022-ben 60 euró/MWh-ról 500 euróra nőtt (majd 2023-ban 240 euróra mérséklődött). –2022-ben egy pénzügyi művelet miatt jelentős mínuszt mutatott az eredmény, ez 2023-ra javult. A termelés szempontjából, tehát az üzemieredmény-soron sikerült pozitívba fordítani a dolgot, de azért a tavalyi évre még mindig rányomta bélyegét az energiagond vagy az energiaár problémája. Még nem tartunk ott, ahol mondjuk, tartottunk vagy szeretnénk tartani, de ha 2023-at 2022 kontextusában nézem, akkor nagyon-nagyon szignifikáns javulás mutatkozott – magyarázta Majoros Csaba.
A vezérigazgató úgy látja, az európai autópiac keresi a helyét. – Folyamatosan dolgozunk azon, hogy új vevőket vonzzunk be. Értelemszerűen foglalkozunk a meglévőkkel is, hogy ott miként lehet az üzleti kapcsolatot bővíteni, de kifejezett hangsúlyt helyezünk arra, hogy új vevőket vonzzunk be. Előrehaladott tárgyalásokban vagyunk, azzal a megjegyzéssel, hogy olyanformán próbáljuk bővíteni a portfóliót, hogy nemcsak autóipari szegmensben próbálunk mocorogni, hanem egyéb területeken is. Amennyire jó meg amennyire „vagány” volt az elmúlt 15-20 évben csak az autóiparba szállítani, a mostani helyzet megmutatta, hogy ez picit olyan féllábas dolog, mert az látszik az elmúlt évekből, hogy ha az autóiparban valamelyik gyártónak gondja van, akkor az nem autógyár-specifikus, hanem szektorspecifikus. Tehát ha a BMW-nek nem megy, akkor a Mercedesnek sem fog annyira menni, meg az Audinak sem. Éppen ezért próbáljuk az autóipari függőségünket csökkenteni, és egyéb irányok felé fordulni, hogy ez háztartás vagy telekommunikáció vagy orvosi, abban még vannak lehetőségek – árulta el az üzletember. Az idei év első három hónapja alapján Majoros Csaba úgy látja, ha nem szabadulnak el ismét az energiaárak, akkor komoly eredményeket tudnak elérni.
ÉLETÚT (78)
7,1
7,4
9,6
GASZTONYI LÁSZLÓ ÉS CSALÁDJA
Energetika, élelmiszeripar
Minden infrastruktúra készen áll a győri Gasztonyi család tényői biofarmján, amely Európa egyik legkorszerűbb egyetemi mintagazdasága lesz. Az Írországból behozott fekete Angus szarvasmarhák törzstenyészete már 170 egyedből áll. Az állattartás mellett növénytermesztéssel, valamint saját termékeik – húsok, lekvárok, sajtok – értékesítésével is foglalkoznak.
Az 1990-ben alakult győri székhelyű Vill-Korrnak persze továbbra is a villamosipar marad a fő profilja, ez a cég az ágazat egyik vezető vállalata Magyarországon. Ezen belül egyre nagyobb az igény az energiamenedzsmentre, az okos mérések bevezetésére. Nagy értékű műemlékek, hidak, közterületek díszkivilágítása, közlekedési csomópontok kialakítása, hálózati munkák fűződnek a Vill-Korhoz, amely a Magyarországon letelepedő multicégek technológiai villanyszerelésében is rendre közreműködik.
A családi cégcsoportban két hasonló profilú, némileg más-más családtagok által birtokolt társaság is működik. A Vill-Korr Hungária Kft. tavalyi árbevétele 6 milliárd 975 millió, a speciális feladatokat is ellátó Vill-Korr Plusz Kft.-é 5 milliárd 674 millió forint volt, előbbi 743 millió, utóbbi 1 milliárd 38 millió forintos eredményt ért el. Szélerőműveket működtető energetikai vállalkozásuk tavaly 189 millió forint nyereséget hozott.
Gasztonyi László ügyvezető szerint a munkaerő-utánpótlás katasztrofális a térségben és az egész országban, ezért igen nehéz javítani a hatékonyságot és a munkakultúrát. A Vill-Korr piacképes szakmai képzéssel próbál javítani a helyzeten, gyakorlatra fogadják a fiatalokat, és többségükkel megszerettetik a szakmát. Akad, aki végül külföldön kamatoztatja megszerzett tudását, de mindig maradnak annyian a cégnél, hogy szakemberhiány ne akadályozza a működést és a fejlődést.
Élelmiszeripari beruházásuk szorosan kötődik energetikai és villamosipari tevékenységükhöz.
A Győrhöz közeli rendkívül korszerű telepen a legmodernebb energiamenedzsment-rendszereket használják.
ÉLETÚT (65)
Gasztonyi László mindig családi vállalkozásban gondolkodott, de előbb a Soproni Postaigazgatóságon, majd az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, ahol a tervezett bős-nagymarosi vízlépcsőnél szántak neki komoly szerepet. Az államközi szerződést Magyarország felmondta, így a projekt magyar része nem valósult meg, ezután indította el családi vállalkozását egy garázsműhelyben. Győr díszpolgára, tevékenységével, jelentős társadalmi szerepvállalásával a város népszerű egyénisége.
ÉLETÚT
(Gödry Zoltán 66, Gregorics László 66)
A közös horgászszenvedély és a közös főiskola hozta össze őket. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő Halker Kft. éveken át egy balatonlellei családi házban működött. Start hitellel vettek fel hárommillió forintot, ebből vásárolták meg az első hűtőberendezéseket és egy teherautót. A máig érvényes munkamegosztás szerint Gödry Zoltán a kereskedelmi stratégiáért és a pénzügyekért, Gregorics László pedig a beruházásokért és a műszaki fejlesztésekért felelős.
GÖDRY ZOLTÁN ÉS GREGORICS LÁSZLÓ
Kereskedelem, élelmiszeripar
A kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére 2022-ben kiugróan jó évet zárt a Gödry Zoltán és Gregorics László által birtokolt és vezetett Halker Kft.: a forgalom közel másfélszeresére, az eredmény pedig duplájára nőtt. Az árbevétel a 2022. évi 31,5 milliárd forintról tavaly 34,2 milliárdra emelkedett. Emellett a cég több mint 30 éves történetének legjelentősebb, párhuzamosan zajló beruházásai nyomán az eszközvagyon is másfélszeresére bővült, mégpedig 4 milliárd forinttal. A korábbihoz képest többszörös kapacitású húsüzem és előhűtött raktár mellett elkészült a második halfeldolgozó üzem, a hozzá tartozó fagyasztott raktárral, továbbá a külkereskedelmi, innovációs és termékfejlesztési szolgáltató központ. Ezek a beruházások egy évtizednyi további intenzív bővülés infrastrukturális alapját teremtették meg. Míg 2022-ben az árbevétel növekedését jelentős részben az élelmiszerárak drámai megugrása, az infláció okozta, addig tavaly a nemzetgazdasági szinten 4 százalékkal visszaeső lakossági fogyasztás ellenére sikerült a Halker Kft. értékesítési volumenének szintjét megtartani. A tulajdonosok egyéb érdekeltségei is hasonlóan sikeres évet tudhatnak maguk mögött.
A Halker főként mirelit (hús, zöldség, gyümölcs), kisebb részben előhűtött (hús és tejtermékek) élelmiszerek nagykereskedelmével foglalkozik a Dunántúlon. Ezt egészíti ki a gyártási tevékenység, amely elsősorban haltermékek, emellett pedig mirelit zöldségek és előhűtött húsok előállítását foglalja magában. A székhely Balatonbogláron található, de Veszprémben és Szombathelyen is rendelkeznek telephellyel. Regionális depóik vannak Siófokon és Pécsen, valamint Szlovákiában és Horvátországban. Több mint 500 főt foglalkoztatnak, 115 teherautóval három telephelyről szállítanak közel tízezerféle cikket több mint 5 ezer, a gasztronómiában és közétkeztetésben tevékenykedő vevőjüknek. A cég hátterében a Mirbest beszerzési és értékesítési társulás áll, amelynek a Halker tulajdonosai is alapítói és résztulajdonosai. 78.
BECSÜLT VAGYON: 32
MILLIÁRD
TARR JÁNOS
Telekommunikáció
A szekszárdi Tarr Kft. 2022-ben 12,5 milliárd forintos árbevétel mellett 1,4 milliárd forintos eredményt ért el, ez tovább nőtt 2023-ban. A számok mögötti folyamatokat így elemezte a tulajdonos, Tarr János: „A 2023-as évben mind az árbevétel, mind az EBITDA meghaladta az előző időszakok megfelelő értékeit, sőt a tervek felett teljesültek. Az árbevétel emelkedésében jelentős szerepe volt az ágazatban széleskörűen alkalmazott inflációkövető áremelésnek – amelyet a Tarr Kft. jóval az infláció mértéke alatt tartott –, fedezendő többek között az ágazatot nagymértékben sújtó energiaár-robbanás pénzügyi hatásait.”
A Tarr Kft. tulajdonosa úgy látja, a korábbi években elkezdett beruházásoknak köszönhetően évről évre nő a gigabites hálózattal elért, az előfizetői szolgáltatások igénybevételére alkalmas települések száma. 2023-ban a Szupergyors Internet Programban vállalt fejlesztéseik 100 százalékban befejeződtek, emellett több vidéki városban is megújult, illetve kiépült a legkorszerűbb, gigabites hozzáférést nyújtó hálózatuk. A korszerűsítési munkák eredményeként az üzembiztonság, a rendelkezésre állás növekszik, az előfizetői panaszok, hibák száma mérséklődik, ami tovább növeli az előfizetők elégedettségét. A telekommunikációs piaci trend változatlan, 2024-ben tovább erősödik a verseny, így a minőségi fejlesztésekre, az ügyfélkiszolgálásra fókuszál most is és a jövőben is minden vállalat, hogy az előfizetőit megtarthassa. A Tarr sajátos helyzetéből adódóan a lokális tényezőket is fontosnak tartja. – Célunk, hogy a Tarr a vidéken élő és dolgozó emberek elsődleges telekommunikációs választása legyen. Folyamatosan növeljük a márka ismertségét és elismertségét, ügyfeleinkre ismerősként tekintünk. Továbbra is a legfontosabb számunkra az emberközpontú ügyfélkezelés és a társadalmi felelősségvállalás. Egy 2023-as reprezentatív felmérés alapján a Kiváló Kiszolgálás Programban első helyezést értünk el három kategóriában (személyes ügyfélkiszolgálás, telefonos ügyfélkiszolgálás, valamint online ügyintézés), erre (is) büszkék vagyunk – mondta a tulajdonos.
A Tarr Business ötezer vállalati ügyfelet szolgál ki, a Tolnatej Zrt.-vel való együttműködésük például több évtizedre nyúlik vissza. A Tarr Kft. bővítette ki és újította fel 2023-ban a tejipari cég negyvenéves gyárát. A 20 milliárd forintos beruházás részeként kialakított új csarnok kommunikációs hálózatát is a Tarr Kft. telepítette.
Győrben, a Széchenyi István Főiskolán szerezte diplomáját. Műszaki és gazdasági végzettséggel is rendelkezik. A szekszárdi székhelyű Tarr Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője, 2002 óta irányítja az édesapja által 1990-ben alapított vállalkozást, amelynek átvételekor már több mint egy évtizede ott dolgozott mint műszaki vezető-hálózattervező. Szabadidejében szívesen fut, motorozik és hajózik. Házas, két fia van. ÉLETÚT (55)
A Debreceni Agráregyetemen végzett. Az Agrosprint Kft.-t Fülöp Gábor és felesége, Fülöp Gáborné alapította 1991-ben. Kezdetben rövid távon élőállat-kereskedelemmel foglalkoztak, majd a friss zöldség és gyümölcs felé fordultak. Az idénymunka kiküszöbölésére Fülöp Gábor a feldolgozóiparban látott fejlődési lehetőséget, konzervekkel tervezett, de felesége javaslatára a fagyasztott termékek irányába indultak.
FÜLÖP GÁBOR ÉS CSALÁDJA
Agrárium
Több mint 30 éves fennállásának legjobb évét zárta tavaly a karcagi székhelyű Agrosprint Zrt.
A Fülöp család tulajdonában lévő cégcsoport konszolidált árbevétele 25 százalékkal, 37 milliárd forintra nőtt, működési nyereség rátája megközelítette a 20 százalékot. A gyorsfagyasztott csemegekukorica legnagyobb európai feldolgozójának 2023-ban kedvezett a csillagok állása. Méltányos volt az időjárás, jó minőségű alapanyag termett, így a 63 ezer tonnás termelési tervet 105 százalékra sikerült teljesíteni – 2022-ben az aszály miatt ez a mutató csak 80 százalékos volt.
A forgalom bővülésében az export vitte a prímet: a külföldi értékesítés aránya 60-ról 70 százalékra emelkedett. A társaság meglévő piacain stabilizálta, esetenként növelte is az értékesített mennyiséget, a Közel-Keleten és a Távol-Keleten pedig több új országban is sikerült piacot szerezni az észak-alföldi csemegekukoricának, zöldborsónak és zöldségkeverékeknek. Beértek az előző évek hatékonyságnövelő beruházásai. Tavaly júliusban állt teljesen üzembe a karcagi új gyáregység, amivel az Agrosprint gyártókapacitása éves szinten 40 százalékkal nőtt. A több mint 10 hektáron, összesen 15 milliárd forintból megvalósított zöldmezős fejlesztésnek köszönhetően automatizált a feldolgozás, amihez 6 ezer négyzetméteren –20 Celsius-fokos mélyhűtő tárolókapacitás, illetve 1,5 hektáron biológiai szennyvíztisztító üzem kapcsolódik. A fagyasztás nagy energiaigényű ágazat, ezért a karcagi és a nyírlugosi gyárban 2024-től megújuló kapacitásokat, napelemparkokat építenek ki, és optimalizálják a hűtéstechnológiát. A kétéves modernizációs program összesen 3 milliárd forintba kerül, és várhatóan már az első évtől jelentősen megtérül. Részben állami pályázatokból 2024-től is többmilliárdos beruházásokat terveznek, a következő hároméves stratégiai terv fontos pontja a technológiai berendezés automatizálása és a robotizáció. A folyamatos hatékonyságnövelés azért is elengedhetetlen, mert az idei év valószínűleg nehezebb lesz: az infláció mérséklése gazdaságpolitikai cél, az áruházláncok világszerte elvárják a beszállítói ár csökkentését. A pozíciót részben javítja, hogy a cégcsoporthoz tartozó Sprint-Farm Kft. tavaly megduplázta saját tulajdonú termőterületét, ahol alapanyagaik (csemegekukorica, borsó, bab) egyre nagyobb részét állítják elő. A termékfejlesztésben a reneszánszát élő bioszegmensen túl a magasabb hozzáadott értékű félkész és készételekre koncentrálnak, a szükséges gyártókapacitáshoz Kelet-Európában is keres felvásárlási célpontot a tulajdonos család.
BECSÜLT VAGYON: 31,5
SZABÓ ANDRÁS
Gépgyártás, befektetések, ingatlanfejlesztés
A 2022-es rekordév után tavaly szerényebb eredményeket ért el a Szabó András tulajdonában lévő Resonator-cégcsoport. Megfeleződött a Duna Armatúra Kft. árbevétele és eredménye is – nem csoda, hiszen a korábbi nagyberuházások befejeződtek, és az építőipar lendülete tavaly alábbhagyott. Az 5,2 milliárdos árbevétel még így is jónak mondható, hozzá félmilliárdos eredmény társult.
A bajai Ganz Transelektro Közlekedési Berendezéseket Gyártó Kft. (GTKB) 3 milliárd forintos árbevétel mellett 300 milliós eredményt mutatott ki. A vasúti berendezéseket gyártó vállalkozás a hagyományos üzletágát kibővítette az e-mobilitáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztéssel, ezen belül elektromos midibuszok gyártásával. A cseh kooperációban készülő midibusz már bemutatkozott Budapesten és Kaposváron. A hatósági eljárások befejeztével tavasz végén kezdődhet az üzemszerű használat. A félmilliárdos fejlesztés másik eredménye, hogy kidolgozták a hagyományos, dízelhajtású buszok elektromos meghajtásúvá alakításának technológiáját. Az üzleti tervek szerint évi 20-25 midibusz gyártása mellett ugyanennyi hagyományos busz átalakítására lesznek képesek. Úgy tűnik, nem volt jó a növényolaj lepárlásával kapcsolatos kutatás-fejlesztési program időzítése. A magas növényolajárak mellett jelenleg nem lehet gazdaságos a humán fogyasztásra és állati takarmánynak egyaránt alkalmas adalékanyagot gyártó lepárlók működtetése – elképzelhető, hogy a gyártás helyett a know-how-t értékesítik.
A csoport ingatlanfejlesztéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó üzletágához két ipari park tartozik Dunavarsányban, illetve Budaörsön, ezek kihasználtsága nagyon magas. Az eredményüket árnyalja, hogy a magas inflációhoz erős forintárfolyam társult, így a két évvel ezelőttivel megegyező 110-110 milliós profit kifejezetten kedvezőnek ítélhető.
Tavaly is nullszaldós évet zárt a főváros melletti vízi élménypark, az Aquaréna. Újdonság, hogy a terület egy részét bérbe vette egy társaság, amely ott dínóparkot üzemeltet.
Tavaly végre megnyílt a Városligeti fasorban álló Kőrössy-villa, ebben működik Szabó András ResoArt nevű kulturális, művészeti alapítványa, és itt látható az alapító páratlan Zsolnay-kerámiagyűjteménye. Az első hónapok azt mutatják, hogy nagy az érdeklődés a kiállítás iránt, amely hamarosan angol nyelvű vezetéssel is látogatható lesz.
A Kőrössy-villa mögött lévő, eddig irodaházként üzemelő épületet – Klösz György egykori villáját – és a parkoló egy részét eladta a Városliget Zrt.-nek. A magyar fotográfiai múzeumnak keresve sem találhattak volna alkalmasabb helyszínt a legendás fényképész egykori lakhelyénél.
A mérnök végzettségű üzletember 1969–1989 között a Csepeli Tervező Intézetnél, később a Vegyépszernél, majd a karcsai Dózsa Mgtsz-nél dolgozott. Szabó András a Resonator-csoport tulajdonosa. ÉLETÚT (77)
ÉLETÚT (63)
Vajda Attila és felesége, Vajdáné Csata Szilvia első generációs entrepreneur-tulajdonosokként alapították a Vajda-Papír Csoportot 1999-ben. Először szabadidejükben kereskedtek higiéniai papírtermékekkel, majd beszerezték az első gyártógépüket Budapesten. 2004-ben már nagy teljesítményű berendezéseket használtak, 2008-ban pedig megépült budapesti központi gyáruk. 2011-ben megszületett az Ooops! brand. 2013-ban a norvégiai Drammenben megvettek egy nagy múltú alappapírgyártó és -feldolgozó gyárat. 2014-ben adták át a cég 1,8 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházását Budapesten. 2018-ban pedig 15 milliárd forint összértékű beruházás nyomán higiéniai alappapírgyártó és -feldolgozó üzemet hoztak létre Dunaföldváron, ezt 2022 nyarán újabb üzemegységgel bővítették.
VAJDA ATTILA
Papírgyártás
Kiemelkedő eredménnyel zárta az évet Magyarország vezető higiéniai papírtermékgyártója. Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. alapító tulajdonos-ügyvezetője az erősödő kereslettel, a cég növekvő hatékonyságával, a folyamatos innovációkkal, köztük a közületi üzletág erősítésével, valamint az energia- és az alapanyagárak csökkenésével magyarázta a bővülést. A Vajda-Papír 10 százalékkal több terméket értékesített, mint egy évvel korábban, az átlagos bruttó értékesítési árat pedig 10 százalékkal tudta csökkenteni. A jó stratégiának köszönhetően 2023-ban a Vajda-Papír itthon és norvégiai gyárában is jelentős árbevétel-növekedést ért el. A magyar tulajdonú cég hazai konszolidált forgalma meghaladta
a 60 milliárd forintot, a norvégiai leányvállalaté pedig megközelítette a 20 milliárdot. Tavaly a Vajda-Papír Csoport éves konszolidált árbevétele 80 milliárd forintot tett ki.
– 2023-ban két számjegyű bővülést könyvelhettünk el az eladott termékek volumenében, és ez 10 százalékos árbevétel-növekedést jelentett – fejtette ki Vajda Attila. Az EBITDA így 8,6 milliárd forintra, az adózás előtti eredmény pedig 6,2 milliárd forintra emelkedett a teljes vállalatcsoportnál.
2024-ben kiegyensúlyozottabb, javuló gazdasági körülmények között a forgalom további két számjegyű növekedésére számít Magyarországon az idén 25 éves családi vállalkozás. Vajda Attila hangsúlyozta, hogy ebben az évben a cég külpiaci pozícióinak erősítését tervezik, újabb kapacitásnövelő beruházás mellett.
A vállalkozó emlékeztetett rá, hogy sikeresen növelték a zöldtechnológia és a megújuló energia használatát, a papír alapanyagnál keletkező hulladék 100 százalékát újrahasznosítják, és csökkentették a vízfelhasználást. Mindennek köszönhetően sikerült mérsékelni az energiaárak hatását, a cellulóz áremelkedésének következményeit pedig a saját alappapírgyártás növelésével enyhítették. Vajda Attila hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 40 milliárd forintot fordítottak arra, hogy a higiéniai papírgyártás és a cég üzemeltetése a leginkább környezetkímélő, fenntartható technológiákkal történjen.
Az elmúlt években a csoport megerősítette pozícióit a skandináv piacon: a Vajda-Papír Scandinavia AS az egyetlen magyar tulajdonosi kézben üzemeltetett, napi fogyasztási cikkeket előállító és exportáló vállalat Norvégiában, amely 2023 júniusában ünnepelte alapításának 10. évfordulóját.
Az elmúlt időszak a képzésben és oktatásban is erős volt a Vajda-Papírnál, 1,4 milliárdot költöttek a munkatársak képzésére. Tavaly a vállalatnak ítélték oda Az év legnagyobb volumenű képzési programja díjat – ez a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közös elismerése.
A 100 százalékos magyar családi tulajdonban lévő Vajda-Papír a hazai kereslet 55-60 százalékát fedezi, de az exportja is jelentős: a termelés 60 százalékát szállítják külföldre. Az európai országok mellett Ázsiába, sőt a Karib-tenger térségébe is eljutnak gyáraikból az Ooops! márkanevű termékek. Az idei tervekben is jelentős árbevétel-növekedés szerepel, emellett folytatni akarják a 2023-ban alacsonyabb fokozatba kapcsolt beruházásokat.
ÉLETÚT (52)
PAPP EDWARD
Informatika, üzleti tanácsadás, befektetések
A tulajdonában lévő SMP Solutions Zrt. a három legnagyobb magyar tulajdonú rendszerintegrátori tanácsadó vállalkozás egyike. A cégcsoport legjelentősebb ügyfele az OTP-csoport, de számos hazai pénzintézet, nemzetközi energetikai cég, valamint építőipari vállalat tartozik az ügyfélkörébe. Papp Edward 2016-ban lett az SMP Solutions többségi tulajdonosa, a vezető magyar pénzintézet és annak külföldi érdekeltségei már ekkor is a cég partnerei voltak.
A teljes körű informatikai, rendszerintegrátori, üzleti tanácsadási, bank- és biztonságtechnikai, valamint épületinformatikai szolgáltatásokat nyújtó, több mint három évtizede működő SMP Solutions 1989-ben számítástechnikai eszközök forgalmazásával és biztonságtechnikai rendszerek kiépítésével kezdte munkáját, tevékenységi körét fokozatosan bővítve 2016-ban nyerte el mai formáját. A cégcsoport nemzetközi szinten is folyamatosan terjeszkedik, Albániától Üzbegisztánig tizenkét piacon nyújt teljes körű informatikai és rendszerintegrátori szolgáltatásokat, több országban saját leányvállalattal.
A tulajdonosváltás előtti, 2015-ös üzleti évben a cég 7,8 milliárdos árbevételt ért el, de ekkor még nem voltak olyan, azóta már jelentős szolgáltatásai, mint az IT security, az adatbányászat BI (üzleti intelligencia), a rendszerintegráció, az épületinformatika, az üzleti tanácsadás, az üzleti alkalmazások integrációja (mint például az operatív CRM), valamint a saját üzleti alkalmazások fejlesztése.
Az egyre szélesebb tevékenységi körnek és a folyamatosan növekvő szakértői csapatnak köszönhetően a forgalom jelentősen bővült. A 2016-os tulajdonosváltás óta az SMP-cégcsoport meghétszerezte bevételét. Jelenleg közel 340 fő dolgozik a cégnél, ez csaknem tizenhétszerese a hét évvel ezelőtti létszámnak.
Az SMP Solutions eddigi legsikeresebb évében, 2023-ban 77 milliárd forintos árbevételt és 7,5 milliárdos adózás előtti eredményt ért el.
Az IT-piac gyors, robbanásszerű és folyamatos fejlődése közepette Papp Edward különleges figyelmet szentel annak, hogy a cégbe integrálják a fiatal generációk tudását és lendületét. Ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy az SMP-csoportot a fiatalok számára vonzó munkahellyé tegye.
ÉLETÚT (50)
Közgazdász végzettséggel rendelkezik. Az SMP Solutions Zrt. első számú vezetője és többségi tulajdonosa. Ezt megelőzően évtizedeket töltött multinacionális vállalatoknál, például a Siemensnél, az IBM-nél és a Microsoftnál vezető pozícióban. Három fiú édesapja. Hobbijai közé tartozik a síelés, a búvárkodás, valamint a vitorlázás.
BECSÜLT VAGYON: 29,9
MILLIÁRD
VIKTOR
Befektetések, ingatlanfejlesztés, agrárium
Az egészségipari üzletágban jelen lévő érdekeltsége, a Neumann Diagnostics Kft. a Covid-járvány éveiben a diagnosztikai piac megkerülhetetlen szereplője lett. Az átszervezés alatt álló cég tavaly ennek ellenére veszteséggel zárt, korábbi években megtermelt eredményét befektetésekre és termékfejlesztésre fordította. A társaság molekulárbiológiai elven működő méhnyakráktesztje továbbra is kiemelkedő jelentőségű.
A Nyíri Viktor érdekeltségi körébe tartozó kockázatitőke-alapok elsősorban az informatika, az egészségügy, az élelmiszer-fejlesztés, illetve a labordiagnosztika területén voltak aktívak tavaly is. Plantcraft nevű cége innovatív húshelyettesítő terméket fejlesztett ki – ez több országban komoly érdeklődést váltott ki, de áttörést még nem ért el.
Megtartotta agrártársaságát, amely elsősorban kukorica, búza és takarmánynövények termesztésével foglalkozik. Az ezer hektáron gazdálkodó vállalkozás az egykori Esterházy-tangazdaság területén fekszik, éves árbevétele 700 millió forint, üzemi eredménye meghaladja a 100 milliót.
A csomagolóanyag-iparban érdekelt budapesti székhelyű, 1,2 milliárd forintos árbevételt produkáló cége főleg nyomdák beszállítója. A legkorszerűbb digitális technológiát alkalmazó vállalkozás rendre 200-300 millió forintos eredményt mutatott ki az elmúlt években.
Tulajdonrészt szerzett az Attrecto Zrt. nevű szoftverfejlesztő cégben, amelynek milliárdos nagyságrendű bevétele és 150-200 millió forintos éves eredménye van.
Jelentős ingatlanfejlesztési projektjei az előkészítés stádiumában vannak. Budapesten a Sváb-hegyen, a Balatonnál pedig Tihanyban indulnak majd a beruházások – várhatóan már ebben az évben.
EGZOTIKUS UTAZÁSOK
(57)
A jogi diploma megszerzését (1994) követően ügyvédként praktizált. Tanulmányait a Közép-európai Egyetemen (CEU) és a George Washington Egyetemen folytatta. Az előbbiben alkotmányjogból, az utóbbiban nemzetközi jogból szerzett diplomát. Nagygyörgy Tiborral közösen indított ingatlanfejlesztő céget, majd több egészségügyi vállalkozásban szerzett érdekeltséget. Korábbi üzlettársával 2015-ben döntöttek a szétválásról.
LUGOS ROLAND
Energetika
Baján született. Gyerekkori érdeklődése terelte már korán egy napelemes céghez, ahol projektmenedzserként napelemrendszerek tervezésével, helyszíni koordinációval és kivitelezéssel foglalkozott. 2011-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen magasépítési szakirányon építőmérnökként diplomázott. 2012-ben már alapítója és ügyvezető igazgatója volt a naperőművek üzemeltetésére és karbantartására szakosodott REG Zrt.-nek, és az energy 4.0 digitalizációs erőművi szolgáltatások megkerülhetetlen szereplője lett. 2013-ban kezdett dolgozni az édesapja által 2011-ben alapított Optimum Solarnál, amelyet 2016-ban vett át. Irányítása alatt a kis családi vállalkozásból az ország meghatározó naperőmű-kivitelező vállalata lett.
Tavaly szó szerint csúcsra jártak a napelemes energetikai fejlesztések, a háztartások és a céges befektetések is rekordot döntöttek. Lugos Roland két meghatározó cége, az Optimum Solar Zrt. és a Lugos Renewables Kft. is a megfeszített tempójú befektetések egyik motorja volt. Mindkét vállalkozásnál jelentősen nőtt a napelemes rendszerek kiépítéséből származó bevétel, ami főként egy MVM-projekt kivitelezéséből, valamint az aktív időbeli elhatárolással érintett projektek jó részének kiszámlázásaiból adódott, összesen 19,5 milliárd forint értékben. A két cég együttes saját tőkéje 10,8 milliárd forint (az együttes cégérték kötvénnyel és hitelekkel csökkentve is 90 millió euró), amely az elindított üzletrész-értékesítések, a tőkeemelés és a zöldkötvény-kibocsátások következtében még nőni fog. Az Optimum Solar nettó árbevétele a 2022-es 4,1 milliárd forintról tavaly 10,2 milliárdra nőtt.
Jelentős átrendeződésre is sor került a cégcsoportban, ugyanis a vagyonkezelő SolTrust Kft. mindenkit kivásárolt (ez egy Lugos Roland vagyonrendelő által megbízott bizalmi vagyonkezelő vállalkozás). A csoport leányvállalatai közül értékesítésre került a Dél-Solar Kft., a PP Solar Kft., illetve minden orosz és ukrán érdekeltség (a Vaste Groene Energie B.V. és a Optimum vogt Kft. üzletrészei). Tervben van az Optimum Solar Home System Kft.-ben lévő részesedés értékesítése is, illetve a veszteséges működés okán a csoport a menetrendezési tevékenységgel is felhagyott. Mindezek célja a csoport pénzügyi stabilitásának javítása. Ez azért is fontos, mert tavaly a kibocsátott MNB-kötvénnyel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségekkel a cégcsoport késedelembe esett.
Az Optimum Solar a hazai megújulóenergia-termelés egyik nagy múltú csoportja, a nagyvállalati szegmens zöld átállásának kiemelt hosszú távú partnere. Az elmúlt években több mint 300 kisebb és 100 nagyobb teljesítményű naperőművet épített, és erőteljes terjeszkedési stratégiába kezdett a NyugatBalkánon. A térség egyik legnagyobb naperőmű-fejlesztése a Lugos Renewables Kft. trebinjei 146 MWp-es erőműve, amelynek építése 2024 nyarán indul és 2025 végén kezdi meg az évi 217 GWh zöldenergia termelését. További növekedési potenciált jelentenek a FÁK-országok, ahol azonban az Optimum Solar csoport nem önállóan kíván megjelenni: a vállalat hosszú távú együttműködési megállapodást kötött német, amerikai és kínai partnerekkel. Az elmúlt évben Lugos Roland és az Optimum Solar neve megjelent a taszári repülőtér adásvételi tranzakciójával és üzemeltetésével, valamint az Újpest Labdarúgó Kft. adásvételi tranzakciójával kapcsolatban. Az üzletember fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy sem cégei, sem ő maga magánszemélyként a jövőben nem nyújt semmiféle hozzájárulást és nem vállal semmilyen kötelezettséget ezekben a témákban. Ezek a fejlesztési projektek ugyanis teljes mértékben lezártnak tekinthetők.
ÉLETÚT (37)
BECSÜLT VAGYON:
29,5
MILLIÁRD
SZEPESI RICHÁRD
Turizmus, ingatlan
Jogi végzettséggel rendelkezik, de a jogi pályát hamar elhagyta az üzleti lehetőségek miatt. Részt vett a Közép-európai Egyetem (CEU) kétéves képzésén, MBA üzleti diplomát is szerzett. Karrierje az 1990-es évek első felében bőráruk kereskedelmével indult, majd értékpapír-kereskedelemmel foglalkozott (hivatásosan és saját részre), elsősorban részvényekkel és kötvényekkel. Rövid informatikai kitérőt követően vette az irányt a turizmus felé. 2011ben megkapta Az év szállodása címet, amelyet azóta számos idegenforgalmi díjjal gyarapított. Három gyermek édesapja, a 18 éves Mór a Yale Egyetemen tanul, a 17 éves Maxim is nemzetközi egyetemre készül – időközben a legismertebb angol egyetemekre is felvették –, mint ahogyan a 16 éves Menta is. Közösen építi birodalmát a feleségével, aki elsősorban a belsőépítészeti tervezői munkáért és az eszközök beszerzéséért felel. Ritkán ad interjút, kerüli a nyilvánosságot.
BECSÜLT VAGYON:
A hazai turisztikai ipar meghatározó alakja, több szálloda és ingatlanbefektetés tulajdonosa, aki évek óta a legelsők között van regionális listánkon a leggazdagabb magyarok sorában. A szállodaiparban már több mint húsz éve letette névjegyét, az akkori nevén
Mesés Shiraz Hotel felépítésével Egerszalókon. Az első turisztikai fejlesztéshez szükséges pénzt az egyetemi és az utánuk következő üzleti tanulmányi évek alatt végzett munkával, főképpen kereskedelemből és tőzsdei befektetésekből szerezte. Az akkor még különlegesnek számító tematikus egerszalóki szálloda megnyitását a szintén egzotikus Varázslatos Bambara Hotel követte a Bükkben. Utána következett a tokaji
Minaro Hotel Tokaj MGallery, amely egy volt andezitbánya területén épült. (2016-ban rövid ideig az ugyancsak a tokaji borvidéken lévő ötcsillagos Andrássy Rezidencia is a portfólió része volt, de ezt később értékesítette.)
Az igazi kiugrást két Balaton-parti nagyberuházás, jelesül a déli parton a családbarát BalaLand, illetve az északi parton a felnőttbarát BalaPort hozta el.
Az előbbi már megnyílt a szántódi vízparton, az utóbbi átadására még egy évet kell várni. A BalaLand –amely a francia Accor szállodacsoporthoz tartozó Mövenpick néven fut – a „magyar tenger” eddigi legfontosabb beruházása, új szintet és minőséget jelent a balatoni vendéglátásban. Szolgáltatási rendszere családbarát szállodaként, a 6000 négyzetméter alapterületű FamilyParkkal együtt, egyedülálló KözépKelet-Európában. Az elmúlt év nagyon fontos mérföldkő volt a cégcsoport egyik fejlesztőtársasága, a Dreamland Holding Zrt. életében: március végén adták át a szántódi ötcsillagos, 109 szobás Mövenpick BalaLand Resort és FamilyParkot, áprilisban vágták át a szalagot az ötcsillagos, 100 szobás Minaro Hotel Tokaj MGalleryben. Júniusban egy újabb balatoni szálloda építéséről tartottak sajtótájékoztatót a Magyar Vitorlás Szövetség volt balatonfüredi vitorláskikötőjében: a csoporton belül egy másik cégbe vitt fejlesztés nyomán 2025-ben megnyíló, kitűnő lokációjú ötcsillagos szálloda üzemeltetésére a Marriott szállodacsoport Le Méridien márkájával kötöttek hosszú távú szerződést, a gasztronómiai szolgáltatásra pedig a Zsidai-csoporttal. A 203 férőhelyes modern füredi vitorláskikötőnél a 102 szobás Le Méridien
BalaPort Lake Balaton Hotel mellett 200 férőhelyes mélygarázs, három étterem, bár és 24 luxusapartman is épül. Szepesi Richárd húsz év alatt öt négy-, illetve ötcsillagos szállodát, élményparkot és szolgáltató központot, valamint más célcsoportra fókuszáló ingatlanfejlesztést hozott már létre. A legújabb, 23 milliárd forint költségvetésű balatonfüredi fejlesztést mind a város, mind a turizmus fejlesztéséért felelős kormányszervek kiemelt fontosságúnak tekintik. A fejlesztések nagyjából 30 százalékban uniós vagy állami finanszírozással, 40 százalékban önerőből, 30 százalékban hitelekből valósultak meg. Szepesi cégcsoportjába számos, többségében 100 százalékban saját tulajdonú magyarországi kft., illetve zrt. tartozik, egy családi vagyonkezelő társaságban összefogva. A szállodák, az élményparkok, az idegenforgalmi ingatlanok tulajdonlása mellett ezek végzik a fejlesztéseket, a szolgáltató vállalkozások a szállodák és a parkok üzemeltetésével foglalkoznak, illetve van cég, amelyik lakóingatlanokat tulajdonol. A BalaLandot és a Minarót fejlesztő Dreamland a projektek mérete okán nem tudott annyi önerőt bevonni, amennyit a finanszírozó bankok elvártak, ezért 2020-ban egy részvénycsomagot értékesített az Appeninn Nyrt.-nek, kisebbségi és szakmai irányítási jogok megtartása mellett. Ezt a később közvetett tulajdonosként megjelenő Central European Opportunity II. Magántőkealap is vállalta; a vele együtt 2022-ben alapított befektetőtársaság vásárolta vissza az Appeninn társaságnak eladott részvénycsomagot. Mára a zászlóshajó a Szepard Bizalmi Vagyonkezelő, ebbe a jogi szervezetbe került be a családi alkotmány szabályozása mellett 2019-ben, majd további vagyoneszközök berendelésével 2023-ban meghatározó vagyontömeg, beleértve céges részvénycsomagokat és üzletrészeket.
TARÁNY GÁBOR
Acélszerkezet-gyártás, közlekedési eszközök gyártása
Bár a tavalyi évre tervezett darabszámot többek között a világgazdaságot ért sokkhatások miatt nem sikerült leszállítani, továbbra is ígéretes termék a piacon a Magnus Aircraft Zrt. Fusion kisrepülőgépe. Az egymotoros gép felhasználási lehetőségei közismertek: sikeresen bevethető a határvédelemtől kezdve a vadgazdálkodáson át a pilótaképzésig, valamint a sportrepülés számos területén. Nem véletlenül nagy rá a kereslet az Egyesült Államoktól Afrikán keresztül Kínáig tucatnyi országban. A termelés központja Magyarországon, a PécsPogány Repülőtér közvetlen közelében található gyáregység, de a cég összeszerelő üzemet hozott létre egyebek között az Egyesült Államokban, Kínában, valamint Nigériában. Az eddig leszállított repülőgépek Vietnámtól Nigériáig egy sor országban használatban vannak.
A teljes mértékben saját fejlesztésű, ultrakönnyű repülők szakszerű legyártásához 6 milliárd forintos összköltséggel egy 8100 négyzetméteres központot hoztak létre 2019ben, amihez a magyar kormány 2,16 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg. Az ipari komplexumban egy 5100 négyzetméteres kompozit elemeket gyártó üzem, egy 2700 négyzetméteres összeszerelő üzem, valamint egy 300 négyzetméteres irodaépület kapott helyet. A repülőgépek mellett a pogányi központ számos egyéb kompozit terméket és alkatrészt is gyárt partnereinek és megrendelőinek. A cég tervei között két nagy projekt van: a méltán híres e-Fusion legújabb változatának piacra dobása mellett egy korábbi ikonikus, négyüléses kiképző repülőgép modernizációját és sorozatgyártását is tervezik.
Tarány Gábor másik fontos vállalkozása a magyarországi acélszerkezet-gyártó szektor egyik legjelentősebb cége, a DAK Acélszerkezeti Kft. Ez Dunaferr Acélszerkezeti Kft. néven, a Dunai Vasmű tagvállalataként alakult meg 1990-ben, ma száz százalékban magyar tulajdonban van. Fő profilja a tűzihorganyzott acélszerkezeti elemek gyártása. A termelés számottevő részét adják az osztrák exportra gyártott magas polcraktárelemek, illetve a német exportra menő zsalu- és állványelemek. Ezek mellett a DAK a magyarországi autópálya- és útépítések jelentős beszállítója, saját fejlesztésű közúti visszatartó rendszereket, szalagkorlátokat, oszlopokat és portálszerkezeteket is előállítanak nagy mennyiségben. A cégcsoport a korábbi években rendre 20-22 milliárd forintos árbevételt ért el, tavaly azonban a két fő exportpiac, Ausztria és Németország gyengélkedése miatt a forgalom 17 milliárd forint körül alakult.
A Bánki Donát szakközépiskolában géplakatos szakon végzett. Felvették ugyan a Budapesti Műszaki Egyetem gépész szakára, de inkább az önállóságot választotta, és munkába állt. A Dunaferrnél munka mellett több szakmát is kitanult, sokféle tanfolyamot elvégzett, köztük marketinget. Az acélszerkezeti vonalra 1994-ben nyergelt át: az újonnan alakuló DSS Kft.-hez, majd 1997-ben a Dunaferr Acélszerkezeti Kft.-hez igazolt, eközben diplomát szerzett levelezőn a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karán. 1998-ban a Dunaferr privatizálta az Acélszerkezeti Kft.-ben lévő 51 százalékos üzletrészét, az új menedzsmenttel csődközeli állapotból sikerült felállni. Tarány Gábor 2004-re a cég második embere lett, majd az addigi vezető, Tusják János halála után a tulajdonosok őt bízták meg az ügyvezetéssel (ekkor már résztulajdonos volt a cégben).
(59)
ÉLETÚT (50)
VÁRADI JÓZSEF
Közlekedés, borászat
A Covid-világjárvány jelentősen visszavetette a légi közlekedés piacát, emiatt az érintett években a légitársaságok bevétele is jelentősen csökkent. Az orosz–ukrán háború, majd tavaly az izraeli háború miatt a Wizz Air több járatát is kénytelen volt törölni vagy átcsoportosítani, ami szintén hatással volt a légitársaság pénzügyi teljesítményére. A kedvezőtlen üzleti környezet meglátszott a cég tőzsdei árfolyamán: míg 2023-ban volt, hogy a 30 angol fontot is meghaladta a londoni tőzsdei jegyzés, addig novemberre ennek felére csökkent, és 2024 első hónapjaiban is csak valamivel 20 font fölött kereskedtek vele. A részvényárfolyam ilyen alakulása érzékenyen érinti Váradit is, hiszen mintegy 1,9 millió részvény van a tulajdonában. Volt tehát honnan visszamászni – az utazási kedv azonban hamar visszatért, a légitársaság kapacitásait pedig sikerült megfelelően optimalizálni, így mostanra a 2019-es kapacitás több mint 150 százalékát üzemelteti a Váradi József vezette Wizz Air. A légitársaság a pandémia óta több piacon erősödött, számtalan új bázist nyitott meg, és több száz új útvonalat jelentett be, Magyarországon pedig évek óta piacvezető az ülésszám-kapacitást tekintve.
Jelenleg az egyik legnagyobb kihívást a Pratt & Whitney hajtóművek kötelező felülvizsgálata jelenti. Az emiatt jelentkező ideiglenes repülőgéphiányt a flotta új tagjainak átvételével hidalja át a cég, így a kapacitás nem csökken, de az elmúlt években tapasztalható gyors növekedés lelassult. Ugyanakkor a 2024-es év kilátásai kifejezetten jók: a vállalatnak sikerült megőriznie erős cash flow pozícióját, a kapacitások jelentősen nőttek az elmúlt évekhez képest, és márciusban újraindultak az izraeli Wizz Air-járatok is – a tőzsdei elemzők többsége pedig kifejezetten olcsónak tartja a részvényt. Változatlan a vállalat növekedési terve, miszerint az évtized végére 500 repülőgépre növeli a jelenleg 207 Airbusból álló flottát. Így a társaság nagy részvényeseinek bizalmát élvező Váradi József egy lépéssel közelebb kerülhet a tavalyi közgyűlésen kitűzött célokhoz, amelyek alapján 2028-ra 12 milliárd fontra kell emelnie a légitársaság piaci értékét. E feltétel teljesítéséhez a tavalyi közgyűlésen – újabb – két év haladékot kapott. Ha sikerül a 12 milliárd fontos szint elérése, akkor mintegy 100 millió fontos (mai árfolyamon 46 milliárd forint) jutalomra koccinthat egy pohár Juliet Victor száraz fehérborral a tulajdonában álló, a tokaji borvidékhez tartozó Mádon megbúvó Vaxco Vineyards borászatában.
A budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen szerezte közgazdász diplomáját. 1991–2001 között a Procter & Gamble-nél töltött be vezető állásokat, egyebek között
Kelet-Közép-Európáért felelős értékesítési igazgatóként. 2001–2003 között a Malév magyar légiközlekedési vállalat vezérigazgatója volt. 2003-ban létrehozta a Wizz Air diszkont-légitársaságot, amelynek azóta elnök-vezérigazgatója. ÉLETÚT (59)
BECSÜLT VAGYON:
27,7
MILLIÁRD
PÁLOS TITUSZ
Ingatlanfejlesztés
Iskoláit Németországban végezte, a nyolcvanas évek elejétől a jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező müncheni Dominion GmbH ingatlankezelő cég ügyvezetője volt, ezzel párhuzamosan ügyvédjével és adótanácsadójával közösen megalapította az Orofond GmbH aranyfinomító és -nagykereskedelmi céget, valamint a saját müncheni bejegyzésű export-import vállalatát. Több országban élt. A magyarországi perui nagykövetség bezárása után, tizenhat évvel ezelőtt, rábízták a perui főkonzulátus vezetését és kinevezték tiszteletbeli főkonzullá. Ezt a pozíciót a mai napi betölti. 1995-ig egy későbbi részvénytársasággá alakuló osztrák cégen keresztül (társaival együtt) kisebbségi tulajdonrészt szerzett több, akkoriban neves cégben (Csavaripari Vállalat, Szigma Iparcikk-kereskedelmi Vállalat, Baranya megyei Élker., Bácshús, Mőbiusz).
Az éveken át tartó előkészületek után lendületbe jöttek ingatlanfejlesztései. Budapesten és vidéken is több beruházást indított tavaly. Történt ez akkor, amikor az ilyen fejlesztések általában megtorpantak vagy legalábbis „takaréklángra” kerültek az emelkedő építőanyag-árak és munkabérek miatt.
Egy budai beruházásában luxuslakások épülnek összesen 2800 négyzetméteren, októberi befejezéssel. Ugyancsak Budán elkészültek egy 16 lakásos lakóház koncepció- és kiviteli tervei, és megérkezett az építési engedély is. Egy szintén budai, mintegy 3000 négyzetméteres irodaház felújítása befejezéséhez közeledik.
Csepelen egy 11 ezer négyzetméteres raktárat vett, bérlőkkel együtt. Veszprémben és Kaposváron is rendelkezett jelentős nagyságú ingatlanokkal, tavaly az egyik veszprémit eladta. Két nagy méretű, kereskedelmi célú ingatlan sorsa viszont még bizonytalan; a veszprémi, illetve kaposvári építési területen elképzelhető, hogy elindítja a fejlesztéseket, de az is, hogy eladja azokat.
A Balaton partján is fejleszt. Korábban résztulajdonában volt egy Alsóörs és Paloznak között található vízparti telek. A 80 ezer négyzetméteres beépíthető területre korábban kikötőt, lakásokat és hotelt tervezett és engedélyeztetett, de végül két évvel ezelőtt eladta. Nemzetközi élelmiszerláncoknak ad bérbe helyiségeket, illetve nemzetközi cégek által bérelt kereskedelmi egységeket adott el.
Pálos Titusz egyik nagy tranzakciója volt korábban a Reno udvarként ismert Váci úti terület értékesítése. A vevő a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa volt, amely később kínai befektetőnek adta el az értékes ingatlant, tisztes nyereséggel.
ÉLETÚT
ÉLETÚT (Ernő 62, Ferenc 64)
HORVÁTH FIVÉREK, FERENC ÉS ERNŐ
Hulladékgazdálkodás
Többgenerációs családi vállalkozásukat édesapjuk, Horváth Ferenc alapította meg. A társaság vezetését az ő halála után vették át a korábban is ott dolgozó fivérek, majd mindkettőjük fia és lányai is az Alcufernél helyezkedtek el, vejeik pedig kapcsolt vállalkozásukat, a MÉH Zrt.-t vezetik. Ferenc és Ernő Győr város díszpolgárai. A Győri Sportcsillagok Alapítvány Győr Sportjáért Életműdíjat adott a két testvérnek azért, mert a gyirmóti városrészben 30 év alatt végzett infrastruktúra-fejlesztésük több mint 400 fiatalnak teremt sportolási lehetőséget. A Gyirmót SE elnöke, Horváth Ernő az MLSZ megyei elnökségi tagja. Horváth Ferenc a Hulladékgazdálkodók Országos Egyesületének elnöke, a Somló és Környéke Borút Egyesület kancellárja, borai több jelentős nemzetközi elismerésben részesültek.
A hulladékgazdálkodás átalakításában is megtalálta helyét az Alcufer Kft., sikeresen betagozódott az új országos rendszerbe. Ipari partnereit továbbra is komplex módon szolgálja ki, és megőrizte a munkahelyeket. A cégcsoport 34 saját telephelyén készíti elő hasznosításra az átvett és általa elszállított hulladékot. Az Alcufer tavalyi árbevétele 82 milliárd forint volt, ennek várhatóan közel 6 százaléka, mintegy 4,8 milliárd forint az adózás előtti nyereség. Közismert, hogy tavaly az állam a hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát teljes egészében a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek adta át. Ezzel a koncessziós társasággal a MÉH Zrt. szerződött, maga az Alcufer alvállalkozóként vesz részt a hulladékok begyűjtésében és kezelésében. A cégcsoporthoz alvállalkozóként csatlakozó, többségében kis- és középvállalkozókkal együtt országos lefedettséget nyújva, 83 telephelyen vesznek át és kezelnek koncessziós hulladékot.
A győri székhelyű vállalkozás 2023-ban jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Telepített hét napelem-kiserőművet, a fehérvárcsurgói telephelyen pedig most építik a legújabbat. Ezenfelül új szeparátorokat üzemeltek be, amelyekkel óránként akár 100 köbméter darabos, apró szemcsés, kevert összetételű hulladékot is szét tudnak válogatni. A megközelítőleg 1 milliárd forintos fejlesztés eredményeként nemcsak a lerakóra kerülő hulladék mennyisége csökken, hanem a kinyert fém is értékesíthetővé válik. A tulajdonosok szerint a nyersanyag ára tavaly csökkent, ezért sem tudták elérni a 2022-as, 91 milliárd forintos bevételi rekordot.
BECSÜLT VAGYON: 26,4
MILLIÁRD
KEDVES FERENC
Kereskedelem, befektetések
ÉLETÚT (54)
Kereskedelmi üzemgazdász végzettséget szerzett. Pályája kezdetén a Masterfoods Hungary (Mars) területi vezetője volt, majd az amerikai érdekeltségű Purina társaság kereskedelmi igazgatója lett. 1999-ben alapította az állateledelt gyártó PET-Hungária Kft.-t, a sikeres vállalatot 2005-ben adta el egy befektetőtársaságnak. Ezt követően az autókereskedelembe, az ingatlanforgalmazásba és a divatszakmába is belevágott.
Több gazdasági fórumon is megjelent a hír, hogy a közeljövőben 1,5-2 milliárd eurós vételáron eladhatják a Partner in Pet Food Hungária Kft.-t. A csoport dél- és közép-kelet-európai üzletét 25 éve irányító Kedves Ferenc – aki kisebbségi részesedéssel is bír a vállalatban – nagyon pozitív a cég jövőjével kapcsolatban, saját hosszú távú szerepvállalásáról azonban még nem döntött.
A vezető állateledel-gyártó tavaly rekordévet zárt: az Európa jó néhány országában jelen lévő cégcsoport 2023ban összesen 900 millió euró (mintegy 350 milliárd forint) árbevételt ért el, a dél- és közép-kelet-európai érdekeltségeket összefogó vállalat forgalma 15 százalékkal, 110 milliárd forintra, az üzemi nyereséget mutató EBITDA 12,5 milliárd forintra nőtt. Magyarországi gyáraik tavaly összesen 220 ezer tonnányi terméket állítottak elő, a sopronhorpácsi konzerv- és a kaposszekcsői szárazeledel-üzem mellé 2023-ban Pécs mellett állateledelsnacket előállító gyárat is vásároltak. A kapacitás növelése minden bizonnyal megtérül: a kutya vagy a macska lassan mindenhol családtag, akire szívesen költenek (a román piacon például 30 százalékos volt a bővülés), a házi kedvencek kalóriabevitelének pedig nálunk még csak a felét teszi ki az állateledel. Ez az arány Nyugat-Európában 70, Amerikában pedig közel 100 százalék. Az üzletember a hosszú évek során megszerzett kiskereskedelmi tapasztalatait máshol is jól tudja kamatoztatni: 20 százalékos tulajdonrészt vásárolt a 10 milliárdos konszolidált forgalmú és 1 milliárdos EBITDA-t elérő budaörsi F&R Partner Kft.-ben. Ez a vállalkozás szeletelt kenyeret és egyéb sütőipari termékeket gyárt nagy élelmiszerláncoknak, és ő szállítja a kifúrt kiflit a Mol-kutakon kapható hot dogokhoz. Jól fut a szekér a Csányi családdal és Nagy Györggyel közös Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.-nél: a 150 hektáros csepeli szabadkikötő tavaly 15 százalékkal több, 3,5 milliárd EBITDA-t hozott. A kivételes lokációjú logisztikai központban folyamatos a bővítés, tavaly közel 10 milliárdból fejlesztettek logisztikai ingatlanokat és infrastruktúrát. Logisztikai érdekeltségei közül 2023-ban elkelt a szintén jó fekvésű Erdért-Tuzsér Kft.: a fa- és fűrészáru kelet-európai kereskedelmét lebonyolító széles nyomtávú vasút szabolcsi végpontján található társaságot egy ukrán–magyar vegyesvállalat vásárolta meg.
Közös vállalkozást hozott létre egy amerikai üzletemberrel, GeePower Manufacturing Kft. néven, amely olyan, Magyarországon jól ismert háztartás-vegyipari EVM-márkákat gyárt és forgalmaz, mint a WU2 vagy az Ultra. Kevésbé alakult jól az év a főleg kínai elektronikai cikkeket importáló győri Somogyi Elektronic Kft.-nél. A non-food kiskereskedelmi szektor az átlagnál jobban megszenvedte a gazdasági lassulást és a magas inflációt, ez a cég 11 milliárdos árbevétel mellett csekély nyereséggel zárta az évet. Hasonló nagyságrendű bevétele volt az autóipari beszállító FHL Björn Hungary Kft.-nek is, és bár a nagy megrendelő német autógyáraknál nem lehet azonnal, egy összegben érvényesíteni az árban az emelkedő költségszintet, így is összejött a 800 milliós EBITDA. A balatonfüredi volt görög faluban is kezd révbe érni Kedves: az önkormányzattal összefogva, 10 milliárd körüli beruházással három-öt év alatt készülhet el a területen több lépcsőben 50-100 apartman.
Jégkorongcsapata, a Budapesti Jégkorong Akadémia MAC mind a magyar bajnokságban, mind a Magyar Kupában kiváló eredménnyel végzett, ezüstérmes lett.
SZŰCS RÓBERT
Borászat, kereskedelem, befektetések
Az elmúlt években alapvetően átalakult a Jammertal Borbirtok exportpiaca. Míg korábban Kína dominált, ma már Németország, Svájc és Skandinávia vevőinek szállítanak a villányi pincészetből. Felértékelődött a hazai piac is, ide irányul a termelés több mint 60 százaléka.
A borászat komoly nemzetközi sikere volt 2021-ben, amikor a 85 hektáros villányi birtok Cassiopeia Merlot 2015 bora kapta a Concours Mondial de Bruxelles borverseny Grand Gold Medal Revelation Red Wine elismerését, vagyis az ott megjelent több ezer vörösbor közül a legmagasabb értékelési pontszámot. A Varjas Sarolta Judit és Szűcs Róbert házaspár által birtokolt Jammertal Európa egyik legmagasabb színvonalú vörösboros borászata, termékei egyre keresettebbek az igényes hazai éttermekben és szállodákban. A nagy láncok közül a Lidlnek, az Auchannak és a Sparnak is szállítanak.
Tizenöt százalékos forgalomnövekedéssel zárt a radiológiai és kardiológiai eszközöket forgalmazó orvostechnológiai kereskedelmi vállalatuk, a Novomed Kft. Az árbevétel 2023-ban 2,9 milliárd forintra nőtt.
Tovább bővült a résztulajdonukban lévő, precíziós fémmegmunkálással foglalkozó Hamptons Kft. tevékenysége. A cég az elmúlt két évben egy veszprémi akvizíciót, majd egy nyíregyházi fúziót hajtott végre. A hasonló profilú 4S-2000 Kft.-vel való egyesüléssel nem csupán a termékpaletta bővült, de a kapacitás is jelentősen növekedett.
A zöldenergia és az energiaracionalizálás területén ért el sikereket startupcégük, az Enerhash. Svédországban, az Egyesült Államokban és Új-Zélandon vegyesvállalatokat hoztak létre. Svédországban egy nagy kapacitású adatközpontot üzemeltetnek, az Egyesült Államokban pedig eddig kihasználatlan energiaforrásokat hasznosítanak.
ÉLETÚT (62)
Orvosi egyetemet végzett. A gyógyítószakmában eltöltött néhány év után az orvosi műszerek kereskedelme felé fordult. Fő befektetési és tevékenységi területei a borászaton kívül a speciális egészségügyi szolgáltatások és az innovatív technológiák.
BECSÜLT VAGYON: 22,5
MILLIÁRD
ÉLETÚT (45) n é M eth a ndrás P éter
Gyulán született, polgári családban. Középiskolai tanulmányait részben az Egyesült Államokban, Virginia államban végezte, 1998-ban költözött Budapestre. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. Két éven keresztül az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda gyakornoka volt, később a Rynart Transport nemzetközi logisztikai vállalat jogi osztályát vezette. Saját praxisát 2007-ben indította el: alapító társtulajdonosa a D & G Dobos Gerlai és Társai Ügyvédi Irodának, valamint a Meyer & Levinson könyvelő- és adótanácsadó cégnek. Az ingatlanbefektetéseit összefogó Optinvest cégcsoportot 2008ban alapította. Az UNICEF, valamint a kortárs művészet támogatója, old timer autó- és műgyűjtő.
DOBOS MÁTÉ
Ingatlanfejlesztés
A pesti Broadway-n, az Operaház közelében fekvő Révay-palota megvásárlásával 14-re nőtt a tulajdonában lévő, döntően Budapest belvárosában található történelmi ingatlanok megvásárlásával, felújításával és hasznosításával foglalkozó Optinvest Zrt. ingatlanportfóliója. A cégcsoport mérlegfőösszege 62 milliárd forintra, hitelállománya közel 16 milliárd forintra emelkedett. Az Irányi-, a Győrffy-, az Almásy-, a Kincsem-, a Dreher-, a Wagner- és a Révay-palota, a Deák téri szecessziós Breitner-ház, a Franklin Iroda és Parkolóház, a Goldberger család egykori pasaréti nyaralójaként szolgáló Bedő-villa az Astoria közvetlen közelében található, az 1980-as években az S-Modell Divatház telkén felépült, ma K6 Office néven futó filigrán irodaház, a Várban a Palazzo Hunyadi, a Boráros tér melletti Malom Loft összesen 32 ezer négyzetméternyi exkluzív irodakapacitást kínál. A fentiekből jelenleg négy ingatlan áll fejlesztés alatt, a további tíz mintegy 20 ezer négyzetmétere azonban teljes mértékben ki van adva, az onnan származó bérletidíj-bevétel tavaly 1,1 milliárd forintra, a teljes árbevétel pedig 7 milliárd forintra nőtt. Az irodák fokozatos elkészültével, átadásával idén a bérletidíj-bevétel 2 milliárd forintra emelkedik.
Bár az irodapiac néhány éve inkább csak döcög, a belvárosi luxusszegmens viszonylag jól állja a sarat. Egyrészt a kisebb, 80–150 fős, 500–2000 négyzetméteres irodákat használó cégek folyamatosan bővülnek, ami folyamatos keresletet generál. Ezeknél a Covid-járvánnyal elterjedt hibrid munkavégzésnek nincs jelentős súlya. Másrészt egyes ágazatok, mint például a kreatív ipar képesek és hajlandók megfizetni az inspiráló munkahelyi környezetet. Végül pedig a kínálat korlátozott: a fejlesztések száma városszerte csökken, a legkevesebb irodaterület az V. kerületben épül. A belvárosban ugyanis egyszerűen már nincs hely új irodaházaknak. Ez az elérhető magas bérleti díjakban is megmutatkozik, átlagosan itt kell a legtöbbet fizetni, négyzetméterenként havi 25 eurót, egy-egy exkluzív palota esetében akár 30 eurót. Az Optinvest megérezte az alapanyag- és munkaerőköltségek emelkedését, ugyanakkor segített, hogy a felújításokhoz saját fővállalkozó és kivitelező cégük van, így a jellemzően 25-30 százalékos generálkivitelezői marzsot nem kell megfizetniük. Az állami beruházások 2022 végétől érezhető csökkenése miatt pedig nagyobb építőipari kapacitásokat lehetett elérni, észszerűbb áron.
MATUSZ BALÁZS
Kereskedelem
A fagyasztott és előhűtött élelmiszerek nagykereskedelmével foglalkozó, elsősorban a belföldi HORECA (hotel, étterem, kávézó)-piac kiszolgálására 1994-ben alapított Matusz-Vad Zrt. tulajdonosa, Matusz Balázs 2022-ben egy általa irányított ernyőcég alatt egyesítette vállalkozásait. A Matusz Családi Bizalmi Vagyonkezelő (CSBVK) tíz aktív vállalkozást összefogva 2023-ban 48,5 milliárd forint árbevételt ért el a 2022-ben produkált 40 milliárd után.
A vagyonkezelő legnagyobb vállalkozása, a Matusz-Vad Zrt. a koronavírus-járványban profiljának megfelelően komoly visszaesést élt át, de a gyors reagálás és a hatékony válságkezelés meghozta a várt eredményt: a teljes lezárások évében, 2020-ban elkönyvelt 15 milliárdos árbevételt követően 2021-ben – minden idők legjobb nyara után – az árbevétel ismét meghaladta a 19 milliárd forintot. Utána 2022-ben hatalmas bővüléssel, 33,5 milliárd forintos forgalom mellett 1,9 milliárd lett az adózás előtti eredmény, két és félszerese az előző évinek. A vállalat vezetése a sikert egyértelműen a kiváló válságkezelésnek és az innovatív termékek bevezetésének, valamint a lakossági piac felé nyitásnak tulajdonítja (utóbbi része volt többek között a lakossági webáruház, a Gourmet Market 2021. októberi elindulása). Mindezek után a Matusz-Vad Zrt. forgalma 2023-ban 40,4 milliárd forint volt, ezzel 2,2 milliárd forintos adózás előtti eredmény párosult. A győri és budapesti telephelyen működő, szállodai szolgáltatással és üzleti ingatlan bérbeadásával foglalkozó Garzon Plaza Kft. 646 millió forintos bevétel mellett 61 millió forint adózás előtti eredménnyel zárt. Az üzletember az utóbbi időszakban némileg függetlenítette magát az általa alapított cégtől; a Matusz-Vad Zrt. élére kinevezte Simon Bertold vezérigazgatót, így havonta csak egyszer vesz részt az igazgatótanácsi üléseken annak elnökeként. Ennek megfelelően jut ideje egyéb befektetésekre. Tavaly nyáron jelentette be, hogy megvette a Győr-Moson-Sopron vármegyei öttevényi Földváry-kastélyt, amellyel nagy tervei vannak. A kéthektáros parkban található, 21 szobával, borospincével, szivarszobával, medencével és sportpályával rendelkező ingatlant Matusz Balázs exkluzív rendezvényhelyszínként kívánja hasznosítani. A tervek szerint a kastélyt lapzártánkkor, 2024. április 30-án nyitják meg.
A bécsi és a burgenlandi régió HORECA-piacát ellátó, valamint a Matusz-Vad Zrt. által kialakított franchise-rendszert Ausztriában üzemeltető Gastro-Genius GmbH közel 3,5 milliárdos bevétel mellett 410 millió forintos eredményt ért el. A szlovák piacon hasonló rendszerben működő Gastro-Genius Sro. pedig 2,7 milliárd forint árbevétel mellett 203 millió forint adózás előtti eredménnyel zárt.
A sikeres működést és a további növekedést a FrissHal Kft. 2022-ben kezdődött, 2023-ban lezárult felvásárlása is segítheti. Az együttműködés célja a közös lehetőségek kiaknázása, a Matusz-Vad már friss halakat is forgalmaz.
Szakácsként kezdett Győrben, majd 21 évesen ő lett Magyarország legfiatalabb vendéglőse, Pierot néven saját, francia tematikájú éttermet nyitott. Elsők között ismerte fel, hogy az éttermek vadhússal való ellátottsága bőven hagy kívánnivalót maga után. A szülői ház pincéjét kicsempézve 1994-ben vágott bele az először csak vadhúsfeldolgozó és -árusító vállalkozásába, miután meggyőzte a helyi vadásztársaságot, hogy neki is árusítsanak. Cégei 270 embernek adnak munkát, Magyarországon, Ausztriában és Szlovákiában összesen 8000 éttermet és más vendéglátóegységet látnak el hűtött és fagyasztott élelmiszerrel.
BECSÜLT VAGYON: 20,2 MILLIÁRD
BÉRES JÓZSEF ÉS CSALÁDJA
Gyógyszergyártás és -forgalmazás, borászat
A Béres Gyógyszergyár megőrizte vezető helyét a magyar egészségmegőrző piacon. A portfólió 2023-ban is több új készítménnyel bővült, jelenleg már 146-féle Béres-terméket forgalmaznak, 244 különböző kiszerelésben. A vállalat továbbra is piacvezető az immunerősítők, a multivitaminok, a C-vitaminok, az ízületi, a szem-, valamint a kálciumkészítmények piacán.
A 2023-ban jelentkező rendkívül magas infláció és az energiaárak okozta költségnövekedés a Béres Gyógyszergyár számára is nagy kihívást jelentett. A csökkenő fogyasztás miatt a társaság értékesítésből származó nettó árbevétele az előzetes adatok szerint némileg mérséklődött a 2022. évihez képest. A 2023-as 18,8 milliárd forintos összárbevételből 14,3 milliárd származott belföldről, az exportértékesítés 4,5 milliárdot tett ki.
A vállalat tavaly novemberben új gyárrészleget avatott szolnoki telephelyén.
A beruházás keretében kibővítették a kutatás-fejlesztési bázisukat, valamint kialakítottak egy 6 ezer raklap befogadására alkalmas automatizált magasraktárt, ezenfelül laboratóriumi és raktártechnológiai eszközöket, valamint gyártó gépeket is vásároltak. A beruházás 8 milliárd forintos összértékéből 2,55 milliárd volt az állami támogatás.
A társadalmi szerepvállalás kezdetektől fogva kiemelkedően fontos a Béres család számára. A 2023-as év során összesen 376 millió forint értékben nyújtottak termékadományokat országos karitatív szervezetek segítségével rászorulóknak, többek között a törökországi földrengés károsultjainak és a háború miatt szenvedő ukrajnai civil lakosságnak. A Béres Gyógyszergyár karitatív tevékenységét koordináló Béres Alapítvány 2023-ban ünnepelte 30 éves fennállását; az alapítás óta nyújtott termék- és anyagi támogatások összértéke meghaladja a 8 milliárd forintot.
A Béres-csoport borászati vállalata, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet Kft. 2023-ban tovább folytatta a prémium szegmensre fókuszáló piacépítő tevékenységét. A borászat árbevétele 2022-ben 166 millió forint volt, és veszteséggel volt kénytelen zárni az évet (a kft. eredménye a gyógyszergyár könyveivel konszolidálva jelenik meg).
A Béres Gyógyszergyár elnöke az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán szerzett diplomát. Tizenkét évig volt a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének munkatársa. 1981-ben egyetemi doktori, 1986-ban kandidátusi címet szerzett. Megalakulása óta dolgozik a Béres Zrt.-ben, 2000-től a Béres Gyógyszergyár, 2006-tól a Béres Vállalatcsoport elnöke. 2023-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismeréssel, valamint Jász-NagykunSzolnok Vármegye díszpolgára címmel tüntették ki.
(71)
12,3
21,1
17,2
TIBOR DÁVID
Építőanyag-ipar
ÉLETÚT (49)
Már székesfehérvári középiskolás korában dolgozott édesapja műanyagipari kisvállalkozásában. A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján végzett 1999-ben közgazdászként. Még hallgatóként, 21 évesen gimnáziumi barátjával alapította a Masterplastot, amely a forgalmazástól hamar eljutott előbb a hazai, majd a határokon átívelő gyártásig, és már több mint 40 országban vannak jelen termékei. Az építőanyag-ipari profil 2020-ban egészségipari higiéniai termékekkel egészült ki. A németországi és a szerbiai gyár mellett épült egy üzem Olaszországban is. A 2011 óta a BÉT-en szereplő Masterplast Nyrt. elnöke, 2015 óta az országos Minifutball Szövetség elnöke. A foci mellett szívesen snowboardozik és lovagol, emellett régi Magyarországtérképeket gyűjt. Négy gyermeke van.
A tavalyi volt a Masterplast Nyrt. negyedszázados történetének legrosszabb éve volt, de már látszik a fény az alagút végén. A magas kamatszint egész Európában padlóra küldte az építőipart, ehhez jött még Magyarországon az otthonfelújítási program lezárása, így az építőanyagok iránti kereslet gyakorlatilag összeomlott. Magyarországon 40 százalékkal esett vissza a forgalom, de a külpiacokon sem volt jobb a helyzet. A regionális szerepet betöltő építőanyag-ipari csoport árbevétele 2023-ban 145 millióra csökkent az előző évi 202 millió után, a 15 millió eurós nyereség pedig ugyanekkora veszteségre olvadt. (Ebben a korábbi, drága alapanyagokból beszerzett készletek 4 millió eurós leértékelése is benne volt.)
A cég kénytelen volt munkatársai ötödét, háromszáz embert átmenetileg elküldeni. Szerencsére az utolsó negyedév jobb képet mutatott, a cég működése már nyereséget hozott. Az idei kilátások biztatóbbak, a tavasszal induló épületenergetikai felújítási program növekedési lehetőséget jelent, ráadásul márciustól már termel a Parma melletti Calernóban felépített polisztirolgyár, az újkori piacgazdaság első magyar termelő beruházása Olaszországban. Az elmúlt hetekben kezdte meg működését a szabadkai gyárban az XPS szigetelőanyagot gyártó üzem. Jövőre két nagyobb, 15-15 milliárd forintos beruházás készül el: az év első felében a szerencsi üveggyapotgyár (itt a lengyel Selena-csoport a Masterplast társa), az év végére pedig a Mátrai Erőmű területén a Market Zrt.-vel közösen felépítendő kőzetgyapotgyár. A beruházások fedezetét
– az összesen közel 20 milliárdos állami támogatás mellett – a 2022 őszén, még a legjobb időben, 4100 forinton végrehajtott 9 milliárdos tőkeemelés biztosította. A tőzsdei árfolyam most 3000 körül mozog, de ez is határozott emelkedés a tavaly májusi 2300-hoz képest. A Masterplast két alapítója, Tibor Dávid és gimnáziumi barátja, Ács Balázs a tőkeemelés után is megtartotta a részvények többségét. Tibor Dávid 4 millió 548 ezer (27 százalék), társa 3 millió 877 ezer (23 százalék) részvénnyel rendelkezik. Ingatlanokat is közösen fejlesztenek. Két kisebb építkezés után jelenleg Székesfehérvár központjában építenek száz minőségi lakást (5 milliárd forintos nettó projektértékkel), amelyek egy része már gazdára talált.
Tibor Dávid balatoni és horvátországi ingatlanjaiban tud családjával kikapcsolódni, és ötvenhektáros erdőterülettel is rendelkezik Erdélyben, Hunyad megyében. Új szerzeménye egy lakás Szabadka szecessziós főterén – szemben a műemlék városházával –, ahonnan könnyen elérhető a cég helyi gyára.
BECSÜLT VAGYON:
17,4
MILLIÁRD
DERCZÓ ISTVÁN ÉS CSALÁDJA
Építőipar
ÉLETÚT (59)
A Kelet-Magyarország egyik „erős emberének” tartott, 2019-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett vállalkozó a műszeripari szakközépiskola után a miskolci Bláthy Ottó Villamosipari Technikumban tanult. Iskolás éveiben felsőfokú hivatásos előadóművészi képesítéssel tíz évig lemezlovasként is dolgozott, legendás kapcsolatrendszerét akkor alapozta meg. Az acélszerkezet-gyártással és generálkivitelezéssel foglalkozó Weinberg ’93 Kft.-t 1993-ban alapította, Megbízói döntően magyarországi multicégek, de dolgoztak Washingtonban a NASA Múzeum főbejárati épületén és Mauritiuson, illetve a Grand Bahama-szigeten megépített gyorsindítású erőműveken. A tokaji borvidéken található Hercegkút díszpolgára, a Tokaji Borlovagrend és a Tokaj-Hegyalja Egyetem felügyelőbizottságának tagja.
A gazdaság és különösen az építőipar gyengélkedése ellenére tavaly jól ment az üzlet a Weinberg ’93 Kft.-nek. A Derczó család tulajdonában álló, sárospataki székhelyű generálkivitelező és acélszerkezet-gyártó társaság a megelőző évinél alacsonyabb, 24,7 milliárd forint árbevétel mellett 2 milliárd forint nyereséget ért el. A nagy hazai és nemzetközi cégek egyre-másra építik a hatalmas csarnokokat, és a lojális partnerek értékelik az elmúlt évtizedek korrekt közös munkáját. A magasépítés és a generálkivitelezés adta a forgalom 80 százalékát, a 20 százaléknyi acélszerkezet-gyártás egy része pedig már külföldi tevékenység. Az elmúlt évek jelentős munkája volt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyedi hangárja, amelyet 2023-ban Építőipari Nívódíjjal ismertek el. A legnagyobb ismertségre azonban budapesti munkáikkal tettek szert: a Magyar Zene Háza bonyolult tetőszerkezete mellett ők készítették az új Néprajzi Múzeum homlokzati acélszerkezetét. Mindkét épületet szintén Építőipari Nívódíjjal jutalmazta a szakma. Bevételük közel 70 százaléka ugyanakkor továbbra is nemzetközi nagyvállalatoktól származott: az ipari automatizálással foglalkozó német Festo sátoraljaújhelyi új, 13 800 négyzetméteres gyára és a Volvo Hungária teherautó-üzletágának új kereskedelmi és szervizcentruma önmagában közel 10 milliárd forinttal járult hozzá a 2023-as bevételekhez.
A nyereséget érzékenyen érintette a forint erősödése: a több mint 70 százalékban euróban szerződő vállalat a tavalyi szerződéseiben 400 forintos euróval számolt, a tavasszal 365 forintig erősödő kurzus ilyenkor „kicsit fáj” – szerencsére erre az eshetőségre is volt tartalék a tervekben. Az infláció szintén komoly kihívást jelentett: bár az energia olcsóbb lett, az acélszerkezeti alapanyagok ára nagymértékben emelkedett, a hőszigetelő anyagok és a vegyipari alapanyagok (ragasztók, tetőszigetelők) 40-50 százalékkal drágultak, aminek csak egy részét lehetett a megrendelőre hárítani. Az átmeneti nehézségek ellenére a társaság jelentős beruházásokat eszközölt: 2022-ben új csarnokot adtak át, és üzembe helyeztek egy másfél millió eurós hegesztőrobotot, tavaly pedig egy több száz millió forintos kombinált lemezmegmunkáló és -daraboló berendezéssel bővült a géppark, emellett 1,3 milliárd forintból elkészült a cég új, 1100 négyzetméteres sárospataki irodája.
A munkás napokat a cégvezető idén akár Balatonföldváron is kipihenhetné, ugyanis 450 millió forintért többségi részesedést vásárolt a helyi Vitorlás Klubban. Az 1600 négyzetméteres telken álló komplexum ad helyet a leendő Weinberg Sportklubnak, amely a vállalat dolgozói mellett az utánpótlás-nevelést is támogatja majd. Az egészséges fiatalság Derczó szívügye: a sárospataki kézilabdások mellett a cigándi focicsapatot is támogatja.
BECSÜLT VAGYON: 17,3
MILLIÁRD
2020 35,5
2021 64,5 2022 21,2 2023 15
Jó évet zárt a Lovas Róberttel közös, öt hektáron gazdálkodó Derczó-Lovas Pince, amely 2022-ben a nemzetközi borvilág egyik legmagasabb presztízsű borversenyén, a londoni Decanter World Wine Awardson a 2017-es hatputtonyos aszúval platinaérmet nyert, a 2017-es tokaji Essencia pedig aranyérmes lett. 99.
VIDA JÓZSEF
Pénzügyek, média, befektetések
ÉLETÚT (51)
Szakács, vadász és vadtenyésztő végzettsége mellett a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szent István Egyetemen és a francia Université Paris X-Nanterre-en szerzett diplomát. 1999-ben kezdett dolgozni a bankszektorban, több mint húsz évet töltött a takarékszövetkezeti szférában. Ő volt a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülését előkészítő Magyar Bankholding első elnök-vezérigazgatója, és az új bank összerakása is az ő nevéhez fűződik – a tulajdonosi holding megalapítása után jött el onnan.
Több mint két évtizedes bankárkodás után 2021-ben távozott az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Banktól, tulajdoni részesedését is értékesítve. Döntő szerepe volt a magyarországi bankrendszer 1987 óta újraíródó történetének legnagyobb fúziójában, amelynek során több mint száz pénzintézetből, zömében takarékszövetkezetekből, az FHB Bankból, a Takarékbankból, valamint a Budapest Bankból és az MKB Bankból 2023. május 1-jével MBH Bank néven létrejött az OTP Bank utáni második legnagyobb magyar hitelintézet. Az MTB-ből való kiszállás után Vida József megmaradt vagyonának legértékesebb eleme az, amely őt 2020ban a 100 leggazdagabb magyar közé „repítette”: a TV2-es cégcsoport. Ezt az akkor 25 százalékos tulajdonában álló Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. még 2019 nyarán szerezte meg, szigorúan pénzügyi befektetésként. Vida József 2023 márciusában kivásárolta az Abraham Goldmanben meglévő tulajdonostársait, azóta ő a társaság egyedüli részvényese. A 14 csatornából álló médiaportfóliót igazgató TV2 Médiacsoport Zrt. értéke jelenleg 36 milliárd forintra tehető, más kérdés, hogy ezzel szemben jelentős, közel 30 milliárdos hitelállomány áll. Mindazonáltal Vida József nem szakadt el teljesen a bankszektortól. Ma is az egyesülés miatt Takarékból MBH Jelzálogbank Nyrt.-re átkeresztelt hitelintézet igazgatóságának elnöke, miután tisztsége időtartamát 2021. december 1-jén öt évvel meghosszabbították. Emellett 2022-ben egy másik cég is az igazgatósága elnökévé választotta: az MBH Jelzálogbank mellett a szintén a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. (tagként már 2018-tól erősítette a testületet). További tisztségei közül kiemelendő, hogy 2021-ben a Testnevelési Egyetemet fenntartó Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumának alelnöke és a Mezőhegyesi Ménesbirtokot kezelő Jövő Nemzedék Földje Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke lett. Egy évvel később, 2022-ben kapott helyet az 1237 kilométernyi magyar gyorsforgalmi út üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési feladatait 2022 szeptemberétől 35 évre koncessziós szerződéssel átvett, 2022 júliusában alapított MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., valamint annak ezzel egy időben létrejött leánycége, az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. igazgatóságában. A Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. felügyelőbizottsága élén elfoglalt tisztségének időtartamát ugyancsak 2022 júliusában hosszabbították meg hat évvel.
Tavaly Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslatára két állami tulajdonú cég igazgatóságába is beválasztották Vida Józsefet: 2023. március 29-étől a Volánbusz Közlekedési Zrt. igazgatóságának elnöke, 2023. december 1-jével pedig a MÁV-Start Vasúti Személyszállító Zrt. igazgatóságának tagja. Mindezek mellett jut ideje arra is, hogy bicskei birtokán gazdálkodjon, lovakat tenyésszen és a fogathajtó sportban versenyezzen. Több mint két évtizede elnöke a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Szövetsége felügyelőbizottságának, a Leonbergi Ebtenyésztők Országos Egyesületének, valamint a Magyarországi Hovawart Ebtenyésztők Országos Egyesületének.
n
FÜZESI ATTILA
Ingatlanfejlesztés
Ideje jelentős részét az oktatásnak szenteli, évek óta támogat egy falusi kisiskolát és az ott folyó oktatást.
A Bács-Kiskun vármegyei ezerfős Fülöpjakab általános iskolájában történelmet tanít három osztályban, illetve célul tűzte ki az ott tanuló gyerekek angol nyelvi képzését magas színvonalon, nagy óraszámban, saját maga által fizetett anyanyelvi tanárokkal. A Füzesi Attila által létrehozott alapítvány finanszírozza a helyi iskolabuszt, és rendszeresen szervez a kisdiákoknak kirándulásokat. Legutóbb például az olaszországi Pompei romjainál tartott rendhagyó történelemórát a diákoknak, a tanárok pedig Münchenben tettek kirándulást – ezek költségeit Füzesi fedezte. Banki finanszírozás nélkül folytatja ingatlanfejlesztéseit, a fővárosban kettőt lezárt. A Csillaghegy Residence lakóparkban 75 lakást, az újbudai Etele tér környékén pedig egy 92 lakásos társasházat adtak át tavaly. A zuglói piac és a megújuló Bosnyák tér közvetlen szomszédságában vett egy saroktelket, ahová 55 lakást épít, a munkák már elkezdődtek. Néhány éve vásárolt a főváros nyolcadik kerületében egy építési telket, amelyre már az építési engedélyt is kiadták, de ezt tavaly értékesítette. Budapest határában, Pilisborosjenőn megvett egy kivételesen jó, 13 hektáros építési területet, itt több ütemben családi házas lakóparkot épít. A rendezési terv szerint akár 100 ház is épülhet ide, a befektetés meghaladja majd a 20 milliárd forintot.
Az építőipari alapanyagárak meredek emelkedése és a munkabérek ugrásszerű növekedése lefékezte a lakásépítések ütemét, így Füzesi Attila beruházási kedvét is, bár több projekt előkészítés alatt van.
Új befektetési területe a magánegészségügy. Az újbudai épületben fogászati centrumot hozott létre, amely tavaly kezdte meg tevékenységét.
Kecskemét környéki tanyája mellett 100 hektáron gazdálkodik hobbiból.
ÉLETÚT (55)
A budapesti születésű üzletember a rendszerváltás környékén történésznek tanult a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, közben belekóstolt a nyiladozó piacgazdaságba. Miután ingyenes reklámújsággal, magyar cukrászdalánccal és ingatlanok felvásárlásával felduzzasztott moszkvai üzleti birodalmát felszámolta, Magyarországon ipari, vendéglátóipari és ingatlanbefektetésekkel foglalkozott.
A hatgyermekes üzletember hobbija a családja, de ha teheti, sok időt tölt Kecskemét környéki tanyáján. Szeret repülőt vezetni, gyűjti a régi autókat, de csak a szocialista gyártmányokat. 2018-ban egykori moszkvai kollégiumi szobatársa segítőjeként végigment a Dél-Amerikában rendezett Dakar-ralin.
TÖBB PÉNZT HOZ A TUDÁS ÉS AZ ELKÖTELEZETTSÉG
POLARIZÁLÓDÓ PRIVÁTBANKI SZEGMENS, GYORSAN VÁLTOZÓ
KAMAT- ÉS INFLÁCIÓS KÖRNYEZET, GYORSAN VÁLTOZÓ PIACOK: TALÁN HARMINC ÉV ALATT NEM ALAKÍTOTTA ANNYI VÁLTOZÁS A TEHETŐSEBBEK BEFEKTETÉSI
STRATÉGIÁJÁT, MINT AZ ELMÚLT KÉT-HÁROM ÉVBEN. A CIB PRIVATE BANKINGNÉL MINDEKÖZBEN NEM VÁLTOZOTT A CÉL: A LEHETŐSÉGEK KIAKNÁZÁSA ÉS A MAXIMÁLISAN ELHIVATOTT ÜGYFÉLKISZOLGÁLÁS. EHHEZ MEG IS VAN MINDEN FELTÉTEL, A PRIVÁTBANKÁROK TUDÁSA, TAPASZTALATA ÉS ELHIVATOTTSÁGA
MELLETT HAMAROSAN
JÖNNEK AZ ÚJ DIGITÁLIS
FEJLESZTÉSEK, SZEMÉLYRE SZABHATÓ OPCIÓKKAL.
„Nem is olyan rég volt az a kegyelmi állapot, amikor globálisan sok pénz volt a piacon, amit be lehetett fektetni minimális kockázattal, most meg azt látjuk, hogy megannyi geopolitikai feszültség van, ami miatt a befektetők rendkívül óvatosak lettek, talán óvatosabbak is, mint amit a realitás diktál. Régóta nem volt ennyi geopolitikai turbulencia, ami kihatott az egész világra, a kamatkörnyezetről már ne is beszéljünk.
A vagyonos befektetők döntései mögött ebben az időszakban rengeteg bizonytalanság, sokszor nyomasztó mennyiségben húzódik meg” –mondja Dócs János, a CIB privátbanki üzletágának vezetője. Polarizálódik a piac a gazdasági környezet hatására: akik sok pénzt kezelnek, még több hasznot realizálhatnak, miközben azoknak, akik a privátbanki szegmens belépési értékhatára fölötti vagyonnal rendelkeznek, szofisztikáltabb befektetési stratégiát érdemes választaniuk. Ennek oka részben a gazdasági környezet. Dócs János, a CIB Private Banking igazgatója szerint azonban minden turbulensebb időszak egyben lehetőség is. „A környezet alapvetően meghatározza, hogy mely eszközökben teremthetünk ügyfeleinknek értéket, de a piac mindig ad lehetőségeket, és mindig a lehetőségeket kell meglátni. Egy példa a közelmúltból: mikor voltak utoljára hosszú futamidejű kötvények tízszázalékos hozammal elérhetők? Ezeket a momentumokat kell nekünk az ügyfeleinkkel együtt áttekintenünk és meglovagolnunk! Vagy tekintsünk a technológiára, ami a kezünkben van: mikor volt korábban ennyi alkalmunk személyre szabott portfóliók kialakítására lehetőséget adó fejlesztésekre? Mikor tudták az ügyfelek szinte real time követni, mi történik a portfóliójukkal?” – teszi fel a kérdést, utalva arra, hogy a közeli jövőben az Intesa Sanpaolo legújabb digitális fejlesztései megérkeznek a CIB privátbanki szegmenséhez is. Perszonalizált igényekkel állunk szemben.
„Technológiai fejlesztésekkel megfelelhetünk ezeknek a követelményeknek, maximálisan kiszolgálhatjuk ügyfeleinket, de a technológia sohasem helyettesíti a képzett privátbankárt, az elkötelezettségét, adott esetben az intuícióit vagy az érvelőképességét. Sőt! Miközben
a technológia lehetőségeket kínál, még inkább megnő a gondolkodást orientáló, adott esetben edukáló funkciónk” – teszi hozzá Dócs János.
Az Intesa Sanpaolo Csoportnál hosszú múltra tekint vissza a személyes vagyonkezelés, és több ezer szakember dolgozik csak ezen a területen, a biztos háttér tehát megvan a CIB Private Banking számára. A CIB privátbanki üzletágánál dolgozó bankárok átlagban több mint 13 éve vannak a cégnél, az Intesa nemzetközi hálózatában mintegy 16-szor annyi privátbankár dolgozik a legfelső szegmensben, mint a teljes magyar privátbanki piacon. Így adott a megfelelő tapasztalat, az ügyféligények ismerete, az eszközök ismerete és az azokban rejlő lehetőségek azonosításának képessége, valamint az elkötelezettségre építő üzleti kultúra is.
„Mi bemutatjuk a lehetőségeket, a kockázatokat, majd konstruktív, érveket és ellenérveket felsorakoztató beszélgetések során olyan személyre szabott portfóliót alakítunk ki ügyfelünkkel közösen, amely hosszú távon is garantálhatja az elégedettségét” – mondja Dócs János, hozzátéve, hogy a portfólió kialakítása során egyre több szempontot kell szem előtt tartani: adózási sajátosságokat, az ügyfél érdeklődését és beállítottságát, aktuális trendeket és természetesen a befektetési eszközök teljesítményét.
„Ügyfeleinket mindig adott arányú likviditást biztosító befektetésiportfólió-struktúra felé tereljük, ezt Tartós Befektetési Számlával (TBSZ) és más konstrukciókkal is segíteni tudjuk, még akkor is, ha évekbe telik, mire fixen elérhetőre beállítjuk ezt a likviditási arányt, és felépítünk egy évente lejáró TBSZ-ekből álló portfóliót. Ez azért is fontos, mert a mostani turbulens időszakban is tetten érhető: ügyfeleink céges beruházásaikat, fejlesztéseiket, new business stratégiáikat hitel helyett a likvid forrásaikból finanszírozzák. Ez még ha természetes is, forráskivonásként jelentkezik, ha nem kínálunk nekik olyan konstrukciót, ami megfelel az igényeiknek” – mutat rá egy aktuális trendre Dócs János.
A CIB-nél a privátbankárok ösztönzőrendszere is egyszerre tartalmaz rövid, közép- és hosszú távú célokat, ezért nem fordulhat elő, hogy az ügyfél nyugalmát rövid távú célok oltárán áldozzák fel. De ezzel együtt reagálni kell a trendekre és hirtelen érkező kihívásokra is. Például, hogy egyre többen figyelnek a befektetéseik zöld faktorára és más ESG szempontokra, vagy épp arra, hogy határozott lépésekkel terelik az állampapírok mellett a magasabb kockázat/hozam potenciállal rendelkező eszközök felé a befektetéseket. „Privátbankáraink nemcsak hogy mindig elérhetőek, de mindig tisztában vannak az események hatásaival, és készen állnak arra, hogy megvitassák ezeket az ügyfeleikkel. Így tudjuk közösen kihasználni a mindig nyíló lehetőségeket” – fogalmaz Dócs János.
A 34 éves Pappas Auto számára dicsőség, egyszersmind felelősség piacot vezetni
CÉL, HOGY MINÉL KEVESEBBET ÉREZZEN BELŐLÜNK AZ ÜGYFÉL
A Pappas Auto Magyarország már évek óta erős eleme a nemzetközi Pappas Auto csoport sikerének, legfőképpen azért, mert bátran próbálnak ki új dolgokat. – Sok újítást mi próbálunk ki, s ha sikeres, azt bevezetik például a salzburgi székhelyű anyacégben is –magyarázza Pais József, a Pappas Auto egyik ügyvezető igazgatója. Vele és a cég másik ügyvezető igazgatójával, Andrea Mayrral beszélgettünk „Kánaánról”, a „Pappas-családról”, vevőelégedettségről, de kitértünk a fokozódó versenyre is.
„Az idei egy érdekes év. Kijöttünk a Kánaánból, amit a pandémia utáni évek jelentettek. Az az időszak a rendelésállományunk megugrásáról szólt. Az utóbbi időben viszont igen erős verseny alakult ki” – elemzi a piacot Pais József ügyvezető igazgató.
A verseny azért is fokozódott, mert a kínai és az amerikai autógyártók valójában most hozták be elektromos autóikat Európába; sok közülük nem drágább, mint egy robbanómotoros autó. „Természetesen válaszolni fogunk ezekre a kihívásokra, bár a jelenlegi autóportfóliónk az ügyféligények nagy részét lefedi, szóval mi már a holnap, azaz a jövő igényeinek kielégítésén gondolkodunk” – tette hozzá az örök innovátor cég másik ügyvezető igazgatója, Andrea Mayr.
Ha megvizsgáljuk a prémium és a luxusszegmenst, azt látjuk, hogy ezek piaca az előző évtizedben egyre csak nőtt. A Pappas Auto-nál a valódi luxust a Mercedes-Maybach márka képviseli, amelyekből hasonló mennyiséget értékesítettek, mint az osztrákok.
S hogy mi az, aminek először eszébe kell jutnia az embereknek a Pappasról? Andrea Mayr szerint „a kiváló, megkérdőjelezhetetlen minőség és szakmai hozzáértés” az, amit hallani szeretnének a vásárlóktól. Azért, hogy ezt a mondatot minél többször hallják, sokat tesznek. Az ügyvezető igazgatók szerint a hosszú távú vevőelégedettség alapja, hogy minden egyes ügyfél mindennap elégedetten távozzon. Csak
ez vezethet oda, hogy a ma ügyfeléből a holnap és a holnapután ügyfele legyen. Ezért a 650 fős „Pappas-családnak” nap mint nap tennie kell.
„Vegyük a szervizt: ide az ügyfelek egy része karbantartásra jön, a másik része pedig nem várt meghibásodás miatt tér be. Egyik sem feltétlenül kellemes helyzet, amelynek javításában nagy szerepük van a munkafelvevő kollégáinknak” – mondja Pais József. „Furcsának tűnhet, de az a célunk a Pappasnál, hogy minél kevesebbet érezzen belőlünk az ügyfél” – ezt már Andrea Mayr teszi hozzá.
A cég ezt hozom-viszem szolgáltatásával és most induló kulcsszéfjével próbálja elérni. Mindkettő a folyamat gördülékenységét, ezáltal az ügyfelek kényelmét, elégedettségét növeli.
A vevőelégedettséget sokféleképpen mérik: a hivatalos gyártói központi mérések mellett az ügyfelek közvetlen viszszajelzéseit is gyűjtik és elemzik, ad hoc kutatásokat is indítanak. Az egyik például – amely a telefonos elérhetőségük minőségét vizsgálta meg – most fejeződött be. Számszerű visszajelzést ad az úgynevezett szervizátfutási mutató, amely megmutatja, hogy hány autó fordul meg a szervizben. Ha egy kolléga nem végzi megfelelően a munkáját, és nem elégedettek maximálisan a vásárlók, akkor ez a mutató nagyon gyorsan jelez, s be lehet avatkozni. Munkatársaikra – a „Pappas-család” 650 tagjára – rettentően büszkék: azt mondják, cégkultúrájuk megbecsül mindenkit. Ezt mutatja, hogy évi 1 százalék alatt van például a szervizben dolgozók körében a fluktuáció. De az is sokatmondó tény, hogy néhány kolléga már több mint három évtizede „vezet klasszisokkal”. „Sokak számára kissé különös – mondja Andrea Mayr –, hogy úgy sikerül közvetlen, családi légkört teremtenünk, hogy valójában egy multinacionális nagyvállalatnál dolgozunk.”
A Pappas Auto ügyvezető igazgatói annak ellenére sem dőlnek hátra, hogy a Mercedes-Benz és Kia márkákban piacvezetők. „Ez ugyanúgy dicsőség és ugyanúgy felelősség is” – mondja Pais József. A fejlesztéseknek és beruházásoknak a magyar piacon először a Pappasnál kell megjelenniük – nekik kell úttörőnek lenniük. Így maradhat az idén 34 éves Pappas Auto továbbra is igazi sikertörténet; egy olyan sikernek a története, amit a prémium autózás kínál, amely –ha megérinti az embert – nem ereszti el többé.
REGIONÁLIS LISTA
SORRENDBEN – RÉGIÓK SZERINT
Kik tekinthetők az ország vagyonos embereinek – a 100-as listán kívül?
Hagyományosan évek óta erre is keressük a választ a mindenki számára hozzáférhető céginformációs adatok alapján. A három részre bontott regionális listákon idén is azok szerepelnek, akik olyan céggel vagy cégekkel rendelkeznek, amelyek saját tőkéje meghaladja a 4,5 milliárd forintot, és nyereségesen gazdálkodnak – ez utóbbit évek óta. A listák elkészítésekor a gazdasági sajtóban az év során megjelent céghíreket és tudósításokat is figyelembe vettük. A 2023-as publikus céginformációkat nem tudtuk használni, hiszen ezek kiadványunk megjelenését követően jelennek meg.
KOVÁCS OTTÓ, KOVÁCSNÉ DOBOS NATÁLIA, KOVÁCS KRISTÓF ingatlanfejlesztés EU-TREZOR Kft.
TÓTH PÉTER élelmiszeripar Lipóti Pékség Kft.
CSITKOVICS TIBOR agrárium Agrofeed Kft.
SZEKERES ISTVÁN vagyonkezelés MIB Invest Group Kft.
BOGISICH FERENC gépgyártás QP Production Kft.
SIPŐCZ ANDRÁS mezőgazdaság Balatonfői Szövetkezeti Zrt.
KOVÁCS RÓBERT fémszerkezetgyártás Aquacomet Kft.
SOMOGYI JÁNOS kereskedelem Somogyi Elektronic Kft.
KORBÉLY ISTVÁN kereskedelem Napcsillag Kft.
CZIGLE ZSOLT turizmus CZIGLE-Flamingó Hotel Kft.
BRUDER BALÁZS, VARGA LAJOS, FARKAS PÉTER pénzügyi szolgáltatások, agrárium Nelson-csoport
MÓRÉ ATTILA állatgyógyászat Alpha-Vet Kft.
SZABADICS ZOLTÁN, KOVÁCS TAMÁS építőipar Szabadics Zrt.
LÓKI GÉZA élelmiszeripar, vagyonkezelés Fevita Hungary Zrt.
BERNULA JÁNOS folyadék szállítására szolgáló közmű építése VABEKO Kft.
CLAESSENS CHRISTOPHE, JOHAN mezőgazdaság Csicsó Pig Kft.
KOLTAI PÉTER turizmus ABBÁZIA Apartman Zrt. MARKOVSZKY GYÖRGY TAMÁS ingatlanfejlesztés Industrial-Property Ipari Kft.
TÓTH BALÁZS kereskedelem E.GAS Gázelosztó Kft.
KISS ANNAMÁRIA, KECSKÉS-KISS KATALIN turizmus WELLAMARIN Kft. FÁBOS PÁL baromfitenyésztés Gallus Kft. BARABÁS ÁRPÁD építőipar Barabás Kft.
FAZEKAS ZSOLT kereskedelem Vöröskő Kft.
FAZEKAS BÁLINT kereskedelem Vöröskő Kft.
HUNTER ANDREW ALEXANDER agrárium INÍCIA Zrt. RESZEGI LÁSZLÓ MIKLÓS, SZAJKÓ LÓRÁNT, ANTAL LÁSZLÓ agrárium Kisalföldi Mg. Zrt.
ABLONCZY MÁRK, ABLONCZY DÁVID ÁDÁM, ABLONCZY LAURA ANNA, ABLONCZY PÉTER FERENC, ABLONCZYNÉ MARKÓ JUDIT KRISZTINA
értékpapír- és árutőzsdei ügynöki tevékenység, turizmus
CIKLÁMEN-TOURIST Zrt.
KERTÉSZ TAMÁS élelmiszeripar EGG-LAND Kft.
HORVÁTH PÉTER TAMÁS turizmus Breeze Lake Zrt.
GEREZDES DÁVID JÁNOS feldolgozóipar MOTIM Zrt.
CZIGLER CSABA kereskedelem Rábalux Zrt.
FÖRHÉCZ IMRE pénzügy KÉSZPÉNZ-INVEST Kft.
MAJOR PÉTER gépgyártás Metalobox Kft.
HORVÁTH FERENC hulladékfeldolgozás MÉH Zrt.
BUDAI ZOLTÁN, BÚZA GYÖRGY állattenyésztés
Bábolna TETRA Kft., Bábolna Brojler Kft.
BALOGH RUDOLF LAJOS kereskedelem Baki Agrocentrum Kft. ZAKOR SÁNDOR, KÜCSÖN GYULA, KISS RÓBERT, FELEKI ATTILA munkaerő-kölcsönzés HR-RENT Kft.
ADROVICZ ISTVÁN vegyes termékkörű nagykereskedelem Forest Hungary Kft.
KRASS CECÍLIA, KRASS ZOLTÁN JÁNOS, KRASS ÁRPÁD kereskedelem BNF Kft.
BORSOS KRISZTINA gépgyártás Hidrofilt Kft.
HOFFER ATTILA, HOFFER GYULA ZSOLT gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem MO-TO 95' Kft. PONEKKER LÁSZLÓ, PONEKKERNÉ ZSOBRÁK BEATRIX húsfeldolgozás, -tartósítás PRIVÁT-HÚS Kft.
PAUSITS IMRE ZOLTÁN, PAUSITS VALÉR fémszerkezet gyártása Verarbeiten Pausits Kft. BÜTTNER TAMÁS ANTAL, BÜTTNER TAMÁS GÁBOR fémmegmunkálás Büttner Kft.
KÖZ É P- É S D É L-MAGYARORSZ Á G
GYARAKI JÓZSEF kereskedelem Regio Kft. JAKAB RÓBERT kereskedelem Kedvenc Kereskedőház Zrt. HUGYECZ PÁL agrárium Agrikon Kam Kft.
BARKÁSZ SÁNDOR építőipar Békés Drén Kft.
SZARKA BALÁZS vagyonkezelés UNIVER-COOP Zrt., UNIVER Szövetkezeti Zrt., UNIVER Zrt. H. SZABÓ SÁNDOR gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása Autóflex-Knott Kft.
LOSÓ JÓZSEF élelmiszeripar MIRELITE MIRSA Zrt. PINCÉSI ENDRE fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem Diego Kft.
MAJOR PÉTER ISTVÁN, MAJORNÉ DENKE ANETT egyéb bútor gyártása MetaloBox Kft. BÁLINT CSABA gépgyártás MPF Holding KÖRMÖCZY-KOVÁCS PÉTER gépgyártás MPF Holding
KISS ISTVÁN agrárium HUNENT Zrt. KOLOZSVÁRY KORNÉL, FABER-SZABÓ- FERENC, PAPP ZSUZSANNA ENIKŐ egészségipar Vascular Venture Kft. LEKENY GYÖRGY élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme Hansa-Kontakt Kft.
JANSSEN JOSEPH HENRI agrárium HUNLAND-TRADE Kft. JUHÁSZ MIHÁLY, NAGY-MÉLYKUTI EDIT egészségipar Accelsiors Kft. BARADÁCS LÁSZLÓ kereskedelem ECOFLEX Kft. KRUPP JÓZSEF vagyonkezelés Kiron-Invest Kft. PINTÉR CSABA gépgyártás Pintér Művek Kft.
ACZÉL ZOLTÁN vagyonkezelés AZH Holding Zrt. KONDOR ZOLTÁN vagyonkezelés Selma Holding Kft. 12–15 milliárd
HORVÁTH GYÖRGY ATTILA, KOLLER ATTILA kereskedelem Tolnatej Zrt.
NABOULSI RIAD tejtermék gyártása Kőröstej Kft.
STEFKÓ PÉTER JÁNOS kereskedelem Delta-Truck Kft.
SEBŐ GYULA, BAKOS ANIKÓ gyártás Julius-K9 Zrt.
SZILÁDINÉ SZÁRAZ MÁRIA MAGDOLNA, SZILÁDI SÁNDOR JÓZSEF fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme Szido Kft.
BALANYI LÁSZLÓ, KNÁB JÁNOS lakó- és nem lakóépület építése Merkbau Zrt.
KÖZ É P- É S D É L-MAGYARORSZ Á G
TULAJDONOS TEVÉKENYSÉG CÉGNÉV
JÁNOKI GYŐZŐ ALADÁR, JÁNOKI GERGELY gyógyszerkészítmény gyártása Medi-Radiopharma Kft.
GÖMBÖS LÓRÁND CSABA vegyes termékkörű nagykereskedelem Tracon Budapest Kft.
PORTELEKI MÁRIA vegyipar, turisztika Tolnagro Csoport 5–8
TRIBUSZ GÁBOR, TRIBUSZ DÁNIEL, TRIBUSZ FANNI, TRIBUSZNÉ VIDA SZILVIA kereskedelem Kisbér Bádog Center Kft.
BENEDEK TIBOR, FERENCZI NORBERT, BOROSS GÁBOR kereskedelem CU IMPEX Kft.
PATA ILDIKÓ ILONA közúti áruszállítás Pata József Kft. CZINK JÓZSEF közúti áruszállítás J & S SPEED Kft. MARKUS ÁRPÁD, SANDOR OTTÓ kereskedelem Dunamobil Kft. BABLENA LÁSZLÓ, BABLENA ZSOLT kereskedelem BablenaTrade Kft.
TIMÁR JÓZSEF, TIMÁR BALÁZS kereskedelem Timár Vasker. Kft. KISS ISTVÁN, KISS CSABA építőipar BAU-MOBIL-TRANS Kft. NÉMETH JÓZSEF élelmiszeripar Házi Piros Paprika Kft. PALCSÓ ZOLTÁN élelmiszeripar Palcsó Zoltán Kft.
MIKOLASEK GYULA, KISS CSABA, KISS GYÖRGYNÉ élelmiszeripar VITA-Sütő Kft. KOVÁCS JÁNOS energetika FEHÉRVILL-ÁM Kft.
FEKETE ISTVÁN, SZIKSZAI ÉVA ingatlanfejlesztés EL-Q Invest Kft.
BOHÁCS PÉTER kereskedelem Bohács Barkács Bt.
SKULTÉTI JÓZSEF közúti áruszállítás TRÉLOG Kft. HÉVIZI JÁNOS, FÖLDES LAJOS építőipar Aktív Kft.
SZABÓ ANTAL festékipar Poli-Farbe Kft.
PALÁSTI JÓZSEF élelmiszeripar PVK Vagyonkezelő Kft.
REGIONÁLIS LISTA
SIPOS TAMÁS, CZIRBUSZ ISTVÁN kereskedelem Baromfiudvar 2002 Kft.
KOVÁCS FERENC műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása Ongropack Kft.
MIKLÓSSY FERENC építőipar KEVIÉP INVEST Kft.
KOTOSMAN ZOLTÁN, SERES SÁNDOR kereskedelem, ingatlanfejlesztés Heliker Invest Kft.
a Szepsy Pincészet, amely nemrégiben Európa legjobb borászata lett, idősebb Szepsy István pedig bekerült a hírességek csarnokába, elnyerve
KOVÁCS KÁROLY Agroker Holding Zrt.
a Hall of Fame díjat.
TÓTH SÁNDOR
HEVESI FERENCNÉ, SZÜGYI KÁROLY
BODROGI FERENC
TULAJDONOS TEVÉKENYSÉG CÉGNÉV Mercure Tokaj Center****superior
A borvidék már nemcsak az aszúról, s az édesborairól híres, hanem a szárazborok is sok elismerést aratnak. A nemespenésszel fedett történelmi borospincék meglátogatása életre szóló élmény.
SZILÁDI SÁNDOR kereskedelem MIGÉP Kft.
LISZTES GYULA LISZTES TRANS EC
VALLER SZABOLCS KISPATAK – 2000 Kft.
HADNAGY ERNŐ
Kezdje a tokaji borvidék felfedezését a Mercure Tokaj Center****superior teljes körűen, egyedi stílusban felújított szállodában. Élvezze Tokaj belvárosának
NAGY JÓZSEF CITY-GAS KERESKEDŐHÁZ Zrt.
DALA ÁKOS
PÉNZES ILONA ÉS CSALÁDJA CARBON BLACK Kft.
HERCSIK ISTVÁN
érintését és az olyan lenyűgöző természeti csodák közelségét, mint a Tokaji hegyvidék és a Tisza-Bodrog találkozása.
GÓCZI ISTVÁN INTER AGRÁRIUM Kft.
SZILÁGYI ISTVÁN
A szálloda 55 frissen felújított szobájából 29 Standard- (ebből
2 mozgáskorlátozott szoba), 12 Superior-, 12 pedig Privilege szoba és
2 Executive lakosztály is a vendégek rendelkezésére áll. Gyönyörű kilátás
nyílik a folyóra, vagy a hegyre minden szobából. Szoba áraink tartalmazzák
a bőséges büféreggelit, valamint wellness részlegünk használatát.
Bel- és kültéri wellness élmények (kültéri május 15-től) várják a vendégeinket.
Kültéri medencénkben jacuzzival, beltéri medencénkben élményelemekkel tesszük tökéletessé a pihenést. Wellness részlegünk finn- és infraszaunával, kényelmes pihenőágyakkal, gyönyörű környezetben vár mindenkit.
A világ kiemelt települései közé választotta Tokajt 2023-ban az ENSZ Turisztikai Világszervezete. Az alapításának 950. évét ünneplő város öt földrész mintegy kétszázhatvan településével versengve nyerte el a Best Tourism Villages of 2023-díjat. A rangos nemzetközi díj elismerése az eddigi felújításoknak, és mozgatórugója a további turisztikai fejlesztéseknek. Tokaj-hegyalján világszintű borászatok működnek. Olyanok például, mint a Szepsy Pincészet, amely nemrégiben Európa legjobb borászata lett, idősebb Szepsy István pedig bekerült a hírességek csarnokába, elnyerve a Hall of Fame díjat.
A borvidék már nemcsak az aszúról, s az édesborairól híres, hanem a szárazborok is sok elismerést aratnak. A nemespenésszel fedett történelmi borospincék meglátogatása életre szóló élmény.
Ne hagyják ki Winestone éttermünket se, ami fantasztikus ételeket és borokat kínál. A Mercure Brand hitvallásához híven kiemelt szerep jut a Tokaj-Hegyalján termelt alapanyagoknak, amelyek nagyban hozzájárulnak az éttermünk sikerességéhez.
Kezdje a tokaji borvidék felfedezését a Mercure Tokaj Center****superior teljes körűen, egyedi stílusban felújított szállodában. Élvezze Tokaj belvárosának érintését és az olyan lenyűgöző természeti csodák közelségét, mint a Tokaji hegyvidék és a Tisza-Bodrog találkozása.
A szálloda 55 frissen felújított szobájából 29 Standard- (ebből 2 mozgáskorlátozott szoba), 12 Superior-, 12 pedig Privilege szoba és 2 Executive lakosztály is a vendégek rendelkezésére áll. Gyönyörű kilátás nyílik a folyóra, vagy a hegyre minden szobából. Szoba áraink tartalmazzák a bőséges büféreggelit, valamint wellness részlegünk használatát.
Itallapunk és borlapunk összeállításakor azt tartottuk szem előtt, hogy vendégeinknek lehetősége legyen helyben megismerni a Tokaji borvidéket az itt készített borokon keresztül.
Bel- és kültéri wellness élmények (kültéri május 15-től) várják a vendégeinket. Kültéri medencénkben jacuzzival, beltéri medencénkben élményelemekkel tesszük tökéletessé a pihenést. Wellness részlegünk finn- és infraszaunával, kényelmes pihenőágyakkal, gyönyörű környezetben vár mindenkit.
Ne hagyják ki Winestone éttermünket se, ami fantasztikus ételeket és borokat kínál. A Mercure Brand hitvallásához híven kiemelt szerep jut a Tokaj-Hegyalján termelt alapanyagoknak, amelyek nagyban hozzájárulnak az éttermünk sikerességéhez.
Itallapunk és borlapunk összeállításakor azt tartottuk szem előtt, hogy vendégeinknek lehetősége legyen helyben megismerni a Tokaji borvidéket az itt készített borokon keresztül.
Cím: 3910 Tokaj, Rákóczi u. 5. Telefon: +36 47/352-344
KIFEKTETŐK: KÜLFÖLDÖN PRÓBÁLNAK
SZERENCSÉT A MAGYAR NAGYVÁLLALKOZÓK
ÉVTIZEDEK ÓTA ZAJLIK A MAGYAR VÁLLALATOK KÜLFÖLDI TÉRHÓDÍTÁSA, AZ ELMÚLT ÉVEKBEN AZONBAN FELGYORSULT A FOLYAMAT.
SZÁLLODÁKTÓL IRODAHÁZAKON ÁT KOMPLETT IPARVÁLLALATOKIG ÉS HIGH-TECH CÉGEKIG TERJEDNEK A SZERZEMÉNYEK. A WIZZ AIR DISZKONTLÉGITÁRSASÁG KORAI BEFEKTETŐJEKÉNT VARGA ZOLTÁNTÓL NOBILIS KRISTÓFIG FÉLTUCATNYI MAGYAR MILLIÁRDOS KERESETT EGÉSZ VAGYONT, DE SUTTOGNAK OLYAN HONFITÁRSUNKRÓL IS, AKINEK ÁLLÍTÓLAG KÉT TÁVKÖZLÉSI MŰHOLDJA VAN, AMELYEKET AZ AMERIKAI HADÜGY HÁBORÚS TARTALÉKKÉNT TART SZÁMON.
A budapesti tőzsde nagy cégei pusztán üzleti alapon már jó ideje terjeszkednek. Viszonylag hamar kezdték: a 2002 óta 24 bankot vásároló OTP elég erős Szlovákiában és a Balkánon, de már KözépÁzsiában is jelen van. A Matáv-utód Telekom macedón, román és bolgár telekomcégekben többségi tulajdonos, a Richter Gedeon gyógyszergyárnak erős oroszországi lába van, emellett például svájci céget is vásárolt. A Mol pedig a horvát INA mellett a szlovák
Slovnaftot és az olaszországi Mol Group Italyt is birtokolja. Magyarország kicsi, a növekedési lehetőségek korlátozottak – ne feledjük, a tőzsdei társaságok folyamatos növekedési kényszerben vannak –, ezek a cégek pedig a maguk területén igencsak sikeresen működtek.
Németországban tűnjünk németnek!
– A lehetőség most már a közepes méretű magyar vállalatok számára is adott – hívja fel a figyelmet Nagy Kálmán, a cégeladásban és -felvásárlásokban élenjáró budapesti székhelyű Concorde MB Partners (CMBP) alapító partnere. A szándék egyre gyakrabban tetten érhető: vannak, akik csak szeretnék külföldön tudni működő tőkéjüket, de egyre többen egyszerűen kezdik kinőni a magyarországi kereteket. Az egyik úttörő a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában forgó, 1997-ben Székesfehérváron életre hívott Masterplast. A százas listánkon is szereplő Tibor Dávid és Ács Balázs alapította társaság ötfős építőanyag-kereskedelmi vállalkozásnak indult, 2005-re pedig már tíz országban voltak leányvállalatai. A cég egyik nagy dobása egy 2020-as németországi akvizíció volt: a Lipcse melletti Ascherslebenben lévő üzem 90 százalékban speciális textileket, konkrétan tetőfóliákat szállított az ipar számára, a maradék 10 százaléknyi kapacitást az egészségipar kötötte le. Egészen pontosan maszkalapanyagot gyártottak – erre jött a Covid, és az óriási plusz kereslet. Pedig nem efféle spekuláció állt
az akvizíció hátterében, hanem a tetőfólia-gyártás alapanyagainak biztosítása mellett a német piacra való belépés. A megállapodás ugyanis az ingatlanvagyon, az árukészlet, a gyártó gépsor mellett a vevői és szállítói szerződéseket is magában foglalta. Egy magyar vállalkozás számára a külföldi cégvásárlás egyik fő motivációja a disztribúció. Az export, a világpiac óriási növekedési lehetőségeket rejt, de ha valaki úgy szállít külföldre, hogy kizárólag nagykereskedőknek ad el, akkor jelentős kockázatot vállal – komolyan kiszolgáltatja, hogy beszállítóként könnyen lecserélhető. Csak a nagykereskedő ismeri a végső ügyfeleket, ő van velük közvetlen kapcsolatban. Ha viszont valaki megvásárol egy, a célországban lévő gyártó céget, amelynek kialakult vevőköre van, akkor máris más a leányzó fekvése.
Ha valaki be akar törni például a német piacra, az nagyon nehéz közvetlenül Magyarországról. Egy kis közép-kelet-európai ország nagyobb kockázatot jelent, a német partner automatikusan a német céginformációs rendszerben csekkolná le a leendő partnert és a „GmbH” értelemszerűen jobban hangzik neki, mint a „kft”. Még egy egyszemélyes német cég is jobb a semminél, de persze egy gyártó cég az igazi. Már akár kisebbségi tulajdonrészhez jutva megszerezhető a disztribúció. A tulajdonrész-vásárlás lehetőséget kínál technológia transzferre is, ami egyébként mindkét irányban működhet. Azaz nemcsak a magyar tulajdonos szerezhet meg számára új technológiákat, de egy német (francia, olasz) középvállalatnak is jól jöhet például egy fejlettebb vállalatirányítási rendszer. A kései közép-kelet-európai fejlődés egyik nagy előnye ugyanis az, hogy a rendszerváltás utáni években az akkor legmodernebb technológiákkal lehetett indulni.
Mennek a magyar high-tech cégek is
A motivációk iparágról iparágra változnak. A leggazdagabb magyarok középmezőnyébe tartozó Zettwitz Sándor tulajdonában álló magyar 77 Elektronika Csoport – amely most indítja be kínai gyárát – a beszállítói láncban terjeszkedett, amikor megvásárolta
az Analyticon Biotechnologies AG-t. A német piac egyik legnagyobb reagenscsíkgyártójának akvizíciójával a magyar orvostechnikai vállalat saját tulajdonába vonta az automatái működtetéséhez szükséges reagenscsíkok gyártását, ami a nyereségráta mellett az ellátásbiztonságot is jelentősen növeli.
Az IT-bizniszben érdekelt vállalatokat az motiválhatja, hogy Magyarországon egy programozónak még mindig jóval kevesebbet
kell fizetni, mint Nyugaton. Igaz, a programozók mobilisnak számítanak, de ha valaki értelmes (táv)munkát ad nekik, ami jól is fizet, a tapasztalatok szerint itthon tarthatók. Külföldi projekteken dolgozni pedig cool. – A munka lényegi része itthon készül, az ügyfél mégis helyi életérzést vesz – magyarázza Szekeres Viktor, a közel tízmilliárd forint tőzsdei értékű szoftverfejlesztő Gloster Infokommunikációs Nyrt. alapítója német, angol és amerikai cégeik létrehozását. A szoftverfejlesztési szolgáltatás kicsit olyan, mint az orvosi ellátás: bizalmi alapon működik, kell a helyi kontakt, a nyelv, a kultúra. Helyi cégeket szeretnek csekkolni, tőlük fogadnak be számlát, jogviták esetén kisebb rizikó a helyi eljáró joghatóság. Különösen Németországban, ahol a G-plus Consulting GmbH-ban szerzett többségi tulajdonnak köszönhetően a legnagyobb német autómárkák közvetlen informatikai beszállítója lettek. Ha pedig az amerikai piacra akar valaki betörni – amely 40 százalékos részt hasít ki a világ szoftverpiacából –, akkor szintén kötelező a helyi jelenlét, még ha az csak egy reprezentatív iroda is. A tengerentúlon mostanság veti meg a lábát az Erdős Ákos meghatározó tulajdonában álló ÁNY Biztonsági Nyomda. A különféle személyi okmányokat gyártó vállalkozás a biztonsági nyomtatás területének innovatív szereplője akar lenni az amerikai kontinensen, ennek érdekében egy, a területen nagyágyúnak számító helyi vállalattal alapított közös vállalkozást. Szektorfüggetlenül számos lehetőség kínálkozik a termelési folyamat optimalizálására, ha valakinek Magyarországon és külföldön is van például egy-egy gyártó cége, bár az is igaz, hogy a kockázatok nagyobbak lehetnek. Ilyen például az erősödő forintárfolyam és az infláció miatt növekvő hazai bérköltség: gyakoriak a hosszú távú szerződések, a költségek hirtelen emelkedését nem lehet azonnal a vevőre hárítani.
A Balkán jó ugródeszka, Románia már nem mindig sikersztori Az akvizíciókkal a magyar vállalatok nemcsak Nyugat-Európa felé kacsintgatnak, hanem például Románia vagy a Balkán irányába is. Tiborcz István Diófa Alapkezelője Belgrádban vásárolt 122 ezer négyzetméternyi irodát, de ott van Szerbiában a Masterplast, valamint a gyógyszereket és étrend-kiegészítőket gyártó Goodwill Pharma. Utóbbi szabadkai üzeme 200 fővel évente bő 10 millió eurós forgalmat bonyolít le. Itt a motiváció ma már sokkal inkább a piacszerzés, mint az olcsó gyártás – utóbbi lassan már sehol sem
ÁCS BALÁZS ÉS TIBOR DÁVID
MASTERPLAST
létezik –, és persze a magyar kapitalizmus évtizedes előnyéből származó rengeteg tapasztalat.
Bulgáriában Gerendai Károly fontolgatja, hogy budapesti Michelin-csillagos éttermét, a Rumourt Szófiában is megnyitja: a gyorsan gazdagodó helyi elit látványosan költekezik, exkluzív éttermekből viszont nem igazán van kínálat. Az igazi korán kelő Bulgáriában azonban a Videoton volt. A leggazdagabb magyarok listáján kezdettől fogva az élbolyban szereplő Széles Gábor – akinek neve a rendszerváltás után gazdasági miniszterként is felmerült –, már a ’90-es években megvetette a Videoton lábát Stara Zagorában a jó kompetenciákkal rendelkező DZU AD privatizációjával. Ma a bolgár operáció egyike a Videoton-csoport két külföldi telephelyének (a másik Szerbiában van), a cégcsoport tagjai pedig Bulgária legnagyobb szerződéses gyártói közé tartoznak, a műanyag fröcscsöntés és présöntés, az elektromechanikus összeszerelés és az elektronika területén.
A környező volt szocialista országok jó pilot projektek a külföldre kacsintgató magyar kkv-k számára a földrajzi közelség, a közös történelem, a kisebb kulturális különbségek és a hasonló piacméret okán. Románia például adná magát, már csak a több mint egymillió ottani magyar miatt is. A százas listánkon 2017 óta szereplő Fülöp család tulajdonában álló AgroSprint Kft. – Közép-Európa egyik vezető fagyasztott zöldség- és gyümölcsbeszállítója – például 2005-ben alapította meg ottani leányvállalatát, az AgroSprint SRL-t. A csomagolóüzem 2008 óta működik az erdélyi, Maros megyei Beresztelkén, és teljes lefedettséget biztosít a magyarnál jóval nagyobb, 20 millió lakost számláló romániai piacon. A magyar tulajdonosok kezében lévő UBM takarmánygyártó pedig a szintén Maros megyei Kerelőszentpálon kezdett 15 millió euró összértékű beruházást, amivel Románia legnagyobb független takarmánykeverő üzemét hozza létre. Az országban és különösen az erdélyi régióban folyamatosan fejlődik az állattenyésztés, ez pedig növeli a keresletet a takarmány iránt.
Délkeleti szomszédunk ugyanakkor nem mindig váltotta be a hozzáfűzött vérmes reményeket. Tucatnyi magyar nagyvállalat próbált ott szerencsét, és többségük felsült. Hamar szembesültek ugyanis azzal, hogy a jó szakmunkások tömegesen települtek át NyugatEurópába, aki maradt, az bizony megkérte az árát. Birgés Tibor Ferro-Press lemezmegmunkáló cége kivonult, és Kasza Lajos JászPlasztikja is bezárta romániai gyáregységét. Utóbbi a Samsungot követte oda mint beszállító: a dél-koreai cég Nagyszalonta mellett, Madarász községben épített egy üzemet, ahol monitorok és televíziók összeszerelése is zajlott, ám a gyáregységet 2019-ben eladták az olasz De’Longhinak.
Horvátországtól Németországig
Horvátország és Szlovénia ugyancsak népszerű célpont – utóbbi lakosságának a vásárlóereje is magas, itt indul, igaz, egyelőre csak webáruházával a magyar Euronics műszaki kiskereskedelmi hálózat. A horvát piac is szabad szemmel látható méretű, ráadásul mindkét ország elég közel van ahhoz, hogy Magyarországról lehessen kiszállítani a rendeléseket. A két ország jó teszthelyszín a Fazekas Bálint vezette társaságnak, hogy néhány év múlva a terveik szerint komoly szereplők legyenek ezen a piacon. Horvátországban Mészáros Lőrinc reklámértékesítő vállalata, az Atmedia is terjeszkedik, és a magyarországi nagyvállalkozó a legnagyobb helyi almatermelő vállalkozás részvényeit is megvásárolta.
De a „nagy pénz” mégiscsak tőlünk nyugatra van: a DACH térségében (Deutschland, Austria, Confoederatio Helvetica, azaz Németország, Ausztria és Svájc), ami százmilliós népességet jelent a „ szomszédban”, a magyar vásárlóerő többszörösével. Vagy NagyBritanniában, ahol a CMBP maga is kisebbségi részesedést vásárolt egy hasonló tevékenységű helyi társaságban. – A mi szakmánk különösen nagy beágyazottságot igényel – magyarázza Nagy Kálmán, aki saját hozzáadott értéküket a speciális, elsősorban a vezetői bevásárlásokban lévő tapasztalatban, az évtizedek alatt összegyűjtött
tranzakciós adatbázisban és a költséghatékonyságban látja. (Egy üzleti tervet Magyarországon is meg lehet csinálni költséghatékonyan.) És persze abban is jó az üzleti potenciál, hogy a nyugatra kacsintgató magyar középvállalatok szigetországi terjeszkedésének hídfőállása legyenek.
Érdemes figyelemmel kísérni a többi európai országot is, mindenhol adódhatnak jó lehetőségek. Olaszországban például a többször említett Masterplast mellett a Duna House ingatlanközvetítő is „bevásárolt”. Ezek azonban egyedi sztorik voltak: az olasz kormány „szuperbónusz” programja ugyanis igen nagyvonalú támogatást adott az energiatakarékos lakásfelújításokhoz. A Masterplast Italia az északolasz Reggio Emilia megyében, Parmától 20 kilométerre található Barco városában működik, kisebbségi tulajdonosa egy a helyi piacot jól ismerő, tapasztalt partner, a magyar hőszigetelőanyag-gyártónak 51 százaléka van.
Lengyel, magyar két jó barát?
A Duna House Olaszországban mind az ingatlanközvetítő, mind a hitelközvetítő piacon erős pozíciókat szerzett ottani hálózatokban való részesedéssel vagy éppen felvásárlásukkal (bevételének nagyobb része már ez utóbbiból származik). A DH Csehországban és Lengyelországban is végrehajtott sikeres felvásárlásokat, utóbbiban a piacvezető Metro House cégcsoport tulajdonosa. A lengyel piacra a Nagygyörgy Tibor, illetve a Biggeorge-csoport érdekeltségébe tartozó Otthon Centrum is belépett: tavaly 70 százalékos tulajdonrészt szerzett a lengyel Freedom Nieruchomości csoportban, Lengyelország egyik meghatározó ingatlanközvetítő hálózatában.
A közvetítőpiacon megint tetten érhető a már említett kettős érdek: egyrészt a piacszerzés – Lengyelország népessége négyszer akkora, mint Magyarországé –, másrészt a technológia transzfer. A közvetítés ugyanis komoly szakma, a magyar know-how pedig a legjobbak között van, így exportja versenyelőnyt jelent.
A lengyel ingatlanpiac egyébként a magyar befektetők kedvence: a Veres Tibor érdekeltségébe tartozó Wing, valamint a Futó család cégcsoportja szintén vásárolt ottani ingatlanfejlesztőket. Sőt a Magyar Nemzeti Bank alapítványának vagyonát kezelő Optima is megjelent ezen a piacon a GTC ingatlanfejlesztő 60 százalékának megvételével. Utóbbi a régió igazi nagyágyúja, hat országban közel 50 irodaházzal és kereskedelmi egységgel, 750 ezer kiadó négyzetméterrel.
Futóék egyébként Nagy-Britanniában és az USA-ban is rendelkeznek kereskedelmi ingatlanokkal, Cordia nevű cégük pedig most épít több száz apartmant Spanyolországban, a népszerű tengerparti Costa del Solon. A hazai milliárdosok üstököse, Jellinek Dániel, illetve az érdekeltségeit összefogó Indotek-csoport Európa 12 országában mondhat magáénak többek között szállodákat és irodaházakat. A magyar milliárdosok külföldi ingatlanbefektetéseit egyébként az első listánkat vezető fotexes Várszegi Gábor kezdte el, aki jelentős luxemburgi és holland ingatlanportfóliót épített fel (a Fotex-részvények ma a luxemburgi tőzsdén forognak).
Visszatérve Csehországra: az elmúlt évek egyik legnagyobb tranzakciója keretében Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségébe került az AERO Vodochody AEROSPACE repülőgépgyártó vállalat – később, amikor Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter lett, ez közvetett módon Hernádi Zsolt Mol-vezérnél landolt. Veres Tibor érdekeltsége, az Auto Wallis pedig nemrég állapodott meg a cseh Stratos Auto BMW-üzletágának megvásárlásáról, amivel egy csapásra övé lett az ottani BMW-piac 10 százaléka, a szervizszolgáltatást is beleértve. A cseh újautó-piac a magyarénak közel duplája, tavaly 27 százalékkal nőtt, miközben Magyarországon csökkenést mértek – mindenképpen jó üzlet ott lenni. A cseh desztinációban ugyanakkor inkább a Magyarország
felé tartó tőkemozgás dominál. A cseh középvállalati szektor erős, Magyarországot szinte letarolták az olyan cégek, mint az élelmiszerek és háztartási cikkek házhoz szállításával foglalkozó Kifli. hu vagy az elektromos fogyasztási cikkek online kereskedelmére szakosodott Alza.hu.
Nagy magyar kudarcok
Nagy fába vágta a fejszéjét – és végül nem sikerült kidöntenie még a tuskót sem Oroszországban Demján Sándornak. Az itthon példátlanul sikeres üzletember – ő állt 100 leggazdagabb magyar listájának élén 2004-ben, 2007-ben, majd 2008–2010 között –igazán nagyot álmodott, amikor az orosz állami szerencsejátékba, a Goszlottóba fektetett be. Talán korábbi sikeres kazahföldi beruházásai vagy éppen a Kamaz teherautógyár privatizációjában való színre lépés miatt gondolta azt, hogy a nem feltétlenül „fehér kesztyűs” orosz szerencsejáték-iparban is szerencsét próbál. A mindössze két évig tartó résztulajdonlás közel 200 millió eurós buktával ért véget, nem beszélve a perköltségekről. Demján ugyanis nem adta fel, és jogi úton próbált elégtételt venni, mindhiába. Az üzletember – akinek vagyona 2008-ban volt a csúcson 300 milliárd forinttal – nem titkolta, hogy nagyon bántotta a moszkvai kudarc, és évekig próbálta befektetett pénzét visszaszerezni – ezt is hiába.
Bőven van gyümölcs, és még bőségesebb a felvevőpiac. Így gondolkodhatott Pintér Zoltán, a Buda-Cash brókerház és mellette tengernyi befektetés tulajdonosa. A célország Kína lett, ahol több pálinkaüzemet épített a fenti befektetési elképzelésre alapozva. A papíron jól mutató tervnek csúfos bukás lett a vége, ugyanis az üzemek megnyitottak, majd előbb a tőke „párolgott el”, később a munkások és a berendezések is.
Hasonlóan sok száz milliós bukás lett Somfai Róbert ukrajnai pelletgyára. A többek közt a Skála Áruházak egy részét is megvásárló Capital Rt. egyik alapítója, aki 2008–2013 között szerepelt a 100 leggazdagabb között, egy, a magyar határ közelében levő faluban épített pelletgyárat. Az ottani faüzemek melléktermékének számító fűrészporból és fahulladékból előállított pellet (hengerbe préselt fűrészpor) világszerte kedvelt és jó hatásfokú tüzelőanyag, lett volna rá kereslet. Az üzlet viszont csak nem akart beindulni, a korszerű technológiával működő gyár kapacitásának töredékével üzemelt éveken át. A magyar tulajdonos pedig csak öntötte a pénzt a befektetésbe – mígnem feladta, és eladta a gyárat. Az erősödő magyar nagytőkéseknek pénz, paripa és sokszor állami segítség is jut. A „kifektetés” ugyanis nemzetgazdasági érdek is: Magyarország jelentős mértékű külföldi tőkét vonz, ám az itt megtermelt nyereség jó része osztalékként elhagyja az országot. Ezt tudná ellensúlyozni a magyar vállalatok külföldi térnyerése, ahonnan viszont Magyarországra kerülne vissza a „munka gyümölcse” – külföldi tulajdonszerzésre és vállalatalapításra az állami Eximbanknak külön hitelkonstrukciója van. Ugyanakkor előfordul, hogy éppen a politika miatt hiúsul meg egy ígéretes nemzetközi tranzakció. A spanyol Talgo vasúti cégre például egy magyar konzorcium tett tőzsdei vételi ajánlatot, amit a spanyol kormány próbált elkaszálni, magyar és orosz politikai érintettséget gyanítva. Lehet, hogy nem kizárólag üzleti szempontok érvényesültek akkor sem, amikor a magyarországi Auchan hipermarketláncban résztulajdonos Jellinek Dánielt 2022-ben elütötték a nyugat-balkáni régió legnagyobb élelmiszer-termelő és kiskereskedelmi csoportjának számító horvát Fortenova kisebbségi részvénycsomagjának megvásárlásától. Közel másfél évvel e fiaskó után viszont most ő is és Mészáros Lőrinc is bevásárolná magát a társaság mezőgazdasági üzletágába.
BIGGEORGE
BÜRCHNER GÁBOR, GB & PARTNERS ALAPKEZELŐ ZRT.
IGAZGATÓSÁGI TAG
NEMCSAK A HAZAI, HANEM A REGIONÁLIS
PIAC EGYIK LEGMEGHATÁROZÓBB
ALAPKEZELŐJE LETT A GB & PARTNERS
ALAPKEZELŐ ZRT., EGYRÉSZT A 100 MILLIÁRD FORINT NAGYSÁGRENDŰ KEZELT VAGYON
ALAPJÁN, MÁSRÉSZT SOKSZOR NEMZETKÖZI
BEFEKTETÉSEI, SIKEREI ÉS ISMERTSÉGE OKÁN.
Komoly nemzetközi növekedési potenciál
Míg 2019-ben a hazai kockázatitőkealap-kezelők közül, megfelelve a szigorú nemzetközi iparági és szakmai működési szabványoknak és előírásoknak, elsőként vált a rangos InvestEurope teljes jogú tagjává, addig két évvel később az i5invest és a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem Vállalkozási Központja által publikált tanulmányban a 8. helyet szerezte meg a magántőkealap-kezelők összesített rangsorában. Ugyanakkor a magán-tőkebefektetéseket,
PRRS
2022 januárjában, egyéves átvilágítást és előkészítést követően szerzett többségi tulajdont az alapkezelő az Egyesült Államokban, Denverben húszéves múlttal rendelkező társaságban. Izgalmas pozícióval rendelkezett a PRRS az amerikai parkolási piacon, és remek technológiai belépési pontot jelentett egy, az alapkezelő tulajdonában lévő másik magyar vállalkozás részére ez az akvizíció. Egyedülálló technológiai megoldásainak köszönhetően a PRRS várakozásaink szerint idén már a harmincszorosára fogja tudni növelni 2021-es árbevételét, és piacvezető, stratégiai beszállítói pozíciót épített ki az amerikai piacon lévő húsz legjelentősebb parkolótársasággal. Közel 1000 parkolóban több mint 300 ezer parkolóhely hatékony technológiai üzemeltetését teszi lehetővé a PRRS, miközben mára a cég alkalmazottainak száma meghaladja a 100 főt. A következő időszakban a magyar technológiai megoldás további alpiacokon történő értékesítése lesz az amerikai menedzsment feladata, úgymint privát lakóparkok és övezetek, illetve nagy méretű rendezvényközpontok számára (beleértve a NASCAR versenysorozatot).
PRRS és az EPS Global; Magyarország vezető valutaváltója, az Exclusive Change; az online jegyértékesítő Jegymester; a fizetési megoldásokat nyújtó, egyesült királyságbeli és a teljes EU-ra vonatkozó engedélyekkel rendelkező DiPocket, illetve az SVG és a Spal egyedi gépgyárak.
illetve korai és növekedési fázisban lévő társaságokba történő kockázatitőke-befektetéseket egyaránt megvalósító alapkezelők között az előkelő 6. helyen szerepelt nemzetközi összehasonlításban. A több mint 30 fős szakembergárda által kezelt öt különböző alap befektetéseinek elsődleges célpontjai, hasonló gazdaságés exportélénkítési céljaiknak megfelelően, olyan gazdasági társaságok, amelyek az általuk előállított termékek vagy nyújtott szolgáltatások alapján komoly nemzetközi növekedési potenciált hordoznak magukban, illetve amelyek már jelen vannak a nemzetközi piacokon, de további terjeszkedést terveznek, és fenti célkitűzéseik megvalósításához van szükségük stratégiai és pénzügyi támogatásra az alaptól kapott tőkefinanszírozáson keresztül. A céltársaságok ezzel nemcsak termék-, illetve szolgáltatásexportjukat tudják fokozni, hanem akár tőkeexportőrként (és profitimportőrként) is megjelennek a világpiacon. Az elmúlt évek során több mint 50 befektetést hajtott végre az alapkezelő, az egyedülálló megközelítést és gyakorlati módszertant mind a portfóliócégek menedzsmentje, mind a társtulajdonosok pozitív visszaigazolásai megerősítették, hiszen a befektetett összeg folyósításán túlmenően a GB & Partnerstől kapott profeszszionális cégvezetési, stratégiai, adott esetben értékesítési támogatás nagyban hozzájárul a cég fejlődéséhez, prosperálásához, ami a felek alapvető közös érdeke. A különböző iparágakban szerzett tapasztalatainak köszönhetően a GB & Partners iparág-specifikus portfóliócsoportokat alkotva, a társaságok közötti szinergiákra alapozva az alábbi öt terület szakértőjévé vált:
1. alternatív pénzügyi megoldások
2. okosváros-technológiák
3. orvosi technológiák
4. divatipar
5. gépgyártás
Többek között a GB & Partners által menedzselt, többségi tulajdonrészeket kezelő portfólióban van a Financial Times szerint két évben is a leggyorsabban növekvő divatmárka, a Nanushka; a hazai AERON és az olasz Sunnei ruházati márkák; az élhetőbb és okosabb város olyan fejlesztői, mint a mesterséges intelligencián alapuló megoldásaival dolgozó magyar Asura Technologies, az amerikai
A GB & Partners által kezelt portfólió 60 milliárd forintos összárbevétele, 21 milliárd forintot elérő exportja és több mint 1000 fős munkavállalói létszáma is azt bizonyítja, hogy piacképessé tudunk tenni termékeket és ötleteket, fel tudunk építeni értékesítési csatornákat és struktúrákat, valamint sikeres vállalati stratégiákat tudunk kidolgozni és megvalósítani a portfóliótársaságaink menedzsmentjével együtt. A stratégiai víziókat üzleti tervben meghatározható számokká, majd kézzelfogható eredménnyé tudjuk alakítani kollégáink segítségével, akik széles körű nemzetközi pénzügyi tapasztalatokkal bírnak. Számunkra kiemelten fontos a portfóliócégek nemzetközi terjeszkedésének támogatása, legyen szó az exportértékesítés felfuttatásáról, új piacokra történő belépésről, külföldi partnerekkel közös vállalatok alapításáról vagy külföldi leányvállalat alapításáról/ felvásárlásáról. Itt külön érdemes kihangsúlyoznunk, hogy portfóliónk egyre növekvő része külföldi alapítású társaság, melyeken keresztül hazai fejlesztésű technológiáknak tudtunk piacot teremteni, nemcsak az Európai Unió területén, hanem az Egyesült Államokban és Ázsiában, illetve Kínában is. Támogatjuk portfóliócégeink nem organikus növekedését is, akár további cégek, ügyfélállomány, know-how felvásárlásának lebonyolításában, akár az ehhez szükséges további finanszírozás nyújtásában.
A GB & Partners céljai közé tartozik erős európai és regionális szerepének további növelése, kezelt társaságai nemzetközi jelenlétének erősítése, valamint portfóliójának további bővítése és ezzel további innovatív társaságok növekedési lehetőségének biztosítása. Kiemelt célja továbbá új hazai és nemzetközi alapok indítása, a hazai know-how nemzetközi térhódításának, valamint a nemzetközi tőke Magyarországra és a régióra irányításának elősegítése.
DIPOCKET
A DiPocket egy új generációs alternatív, digitális fizetési és kártyaalapú megoldásokat kínáló társaság. Az alapkezelő 2021-ben szerzett többségi részesedést, az akkor még csak kártyaalapú szolgáltatásokat nyújtó, három országban jelen lévő társaságban, azzal a stratégiai céllal, hogy a CEE régióban B2B ügyfeleknek személyre szabott digitális banking-as-a-service típusú szolgáltatásokat fejlesszen és értékesítsen. Mára a DiPocket egy mind az Egyesült Királyságban, mind pedig a teljes EU-ban engedélylyel rendelkező e-money szolgáltató, tizenegy országban vannak ügyfelei, éves kezelt forgalma meghaladja a 100 millió eurót, az általa kibocsátott kártyák száma mostanra meghaladta a 900 ezret. A DiPocket a kezdeti kártyaalapú szolgáltatások mellett mára kifejlesztette a saját SEPA, SWIFT és GIRO alapú fizetési megoldásait, bevezette a MoneySend és VisaDirect szolgáltatásokat, újszerű, egyedi termékeket fejlesztett az e-commerce, a turizmus, a fogyasztási hitelezés és a vagyonkezelési iparágak számára. A társaság célja az árbevétel duplázása a következő években is.
BEFOLYÁS-BAROMÉTE
A KEGYELMI ÜGY IS ÁTSZABTA A BEFOLYÁSLISTÁT
ALAPJAIBAN NEM RENGETTE MEG A KEGYELMI ÜGY, A VEZETŐ POLITIKUSOK LEMONDÁSA, ILLETVE MAGYAR PÉTER SZÍNRE LÉPÉSE A LEGBEFOLYÁSOSABB MAGYAROK TOPLISTÁJÁT 2024-BEN. A VOLT KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A VOLT IGAZSÁGÜGYI MINISZTER REKORD ZUHANÁSSAL KERÜLT KI A TOP 50-BŐL, DE OLYAN KORMÁNYPÁRTI POLITIKUS IS AKAD, AKIT ÉPPEN E FEJLEMÉNYEK REPÍTETTEK ELŐRE. AZ ÖTVENES RANGSOR LEGFELSŐ SZINTJÉN AZONBAN NINCS LÉNYEGES VÁLTOZÁS, AZ ÉLLOVASOK KÖZÖTT MINIMÁLIS AZ ÁTRENDEZŐDÉS. MÉSZÁROS LŐRINC EGYET ISMÉT VISSZALÉPETT, A LISTÁN SZEREPLŐ NÉHÁNY ELLENZÉKI POLITIKUS PEDIG SZEMMEL LÁTHATÓAN JAVÍTOTT BEFOLYÁSA MEGÍTÉLÉSÉN*.
A 100 Leggazdagabb 2024 Befolyás-barométere a fordulatos belpolitikai fejlemények, a továbbra is érezhető gazdasági nehézségek, a júniusi európai parlamenti (EP) és önkormányzati választások, illetve a nemzetközi események árnyékában idén is politikai elemzők véleménye alapján vette számba a hazai közélet szereplőinek befolyását. Az idén tizenegyedik alkalommal összesített lista rendezőelve nem változott: az elemzők aszerint pontoztak, hogy a politikai-gazdasági elit tagjai mennyiben képesek pénzt vagy egyéb hatalmi erőforrásokat mozgósítani céljaik elérése érdekében.
Szijjártó a dobogó előtt, Mészáros tovább süllyedt
A befolyáslista legfelső régiójában az elmúlt tizenkét hónapban nem volt sok változás. A top-top ligában a korábbi évekhez hasonlóan csak kisebb helycserékre került sor. Az idei rangsor ötven szereplője közül csupán öt olyan van, aki a tavalyi listán még nem volt jelen; a legbefolyásosabbak kilenctizede nem számít újoncnak.
A jelek szerint az elmúlt időszak belpolitikai fordulatai – élükön a kegyelmi üggyel, illetve az ebből fakadó lemondásokkal, valamint egy új, az elemzők által egyelőre óvatosan kezelt befolyású szereplő megjelenésével – kedvezően hatottak az ellenzéki politikusok befolyás-percepciójára; néhányuk feljebb került a listán. A befolyásukat legnagyobb mértékben növelők között leginkább a kormánypártok emberei láthatók, az idei rekordemelkedést a Fidesz–KDNP EP-listájának élére avanzsáló Deutsch Tamás mutatta be. Mindez az elmúlt évekhez hasonlóan megerősíti, hogy a befolyás ma Magyarországon továbbra is elsősorban politikai kérdés. A tavalyihoz képest így is szelídült a hirtelen ugrások dinamikája: a 2023-as listában szereplő, akkor frissen kinevezett miniszterek
SÁNDOR
LÁZÁR JÁNOS 8. 6
PINTÉR SÁNDOR 9. –4
GULYÁS GERGELY 10. 1 –
TIBORCZ ISTVÁN 11. 4 19.
VARGA MIHÁLY 12. –4 –
GARANCSI ISTVÁN 13. –4 9.
KUBATOV GÁBOR 14. 2 –MATOLCSY GYÖRGY 15. –5 –
ORBÁN BALÁZS 16. 17 –
SZALAY-BOBROVNICZKY KRISTÓF 17. 0 –
SZÍJJ LÁSZLÓ 18. –5 6.
LANTOS CSABA 19. 1 –
LÉVAI ANIKÓ 20.
közel kétszeres sebességgel emelkedtek az idei csúcshoz képest. A legnagyobbat zuhanók azonban jócskán túlszárnyalták a tavaly rontókat – nem meglepő módon a kegyelmi ügy két közvetlen érintettje szabadeséssel hagyta el az ötvenes, sőt a százas listát is.
A leginkább befolyásosok között „bérelt” helyük van a vezető kormánypárti politikusoknak, illetve a kormányhoz közelinek tartott nagyvállalkozóknak, politikusi rokonoknak. A 100 leggazdagabb magyar közül 15 szerepel a leginkább befolyásosak között, e rangsor legmagasabb régiója pedig továbbra is jórészt vezető politikusok, gazdasági nagyágyúk fennhatósági területe.
TOP EMELKEDÉS/SÜLLYEDÉS A TELJES LISTÁN
Top 5 emelkedés (ennyivel lett jobb a helyezése 2023-hoz képest)
DEUTSCH TAMÁS 48
ORBÁN BALÁZS 17
RÉKASI TIBOR 10
FELCSUTI ZSOLT 9
BARNA ZSOLT 7
Top 5 süllyedés (ennyivel lett rosszabb a helyezése 2023-hoz képest)
NOVÁK KATALIN –114
VARGA JUDIT –105
JELASITY RADOVÁN –83
SZÉLES GÁBOR –13
PATAI MIHÁLY –12
Akik elhagyták a klubot
A Befolyás-barométer valaha mért legnagyobb zuhanását tudhatja magáénak a kegyelmi botrány után idén lemondott két vezető politikus. Novák Katalin korábbi köztársasági elnök a tavalyi 19., Varga Judit volt igazságügyi miniszter, a Fidesz–KDNP egykori
EP-listavezetője pedig a 27. helyről süllyedt már a top 100-on kívüli mélységbe a politikai elemzők megítélése szerint. Az 50 legbefolyásosabb klubját szintén elhagyta a tavaly is a rangsor végén szereplő, többek között a Videoton Holdingról ismert Széles Gábor, aki 2023. évi nyolcas mínuszát újabb 13-mal toldotta meg. Tavalyelőtt éppen kiszorult, tavaly a 47. helyen visszatért, idén azonban ismét a top 50-en kívül rekedt Patai Mihály, a jegybank alelnöke, a Monetáris Tanács tagja, korábbi bank- és bankszövetségi vezér. Nem került most az első 50-be Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke sem, akinek befolyását már tavaly jelentősen alacsonyabbnak látták szakértőink, idén pedig még nagyobb mínusszal a topligán kívül került. Először szerepelt az értékelendő személyek között Magyar Péter, Varga Judit volt férje, aki a kegyelmi botrány után a kormánnyal szembeni politikusként jelent meg a közéletben – elemzőink azonban még nem ítélték a listára kerüléshez elegendő szintűnek a befolyását.
MIT CSINÁL EGY AGYTRÖSZT MAGYARORSZÁG ÉRDEKÉBEN?
Interjú Boros Tamással, az Egyensúly Intézet igazgatójával, a 100 Leggazdagabb magyar Befolyás-barométerének egyik elemzőjével
৫ Amikor közel egy évtizede először vettél részt a Befolyásbarométer összeállításában, még a médiából ismert politikai elemzőként dolgoztál. Négy évvel ezelőtt azonban egy agytröszt, az Egyensúly Intézet igazgatója lettél. Mit csinál az Egyensúly Intézet, és milyen befolyással van a magyar közéletre?
Az Egyensúly Intézet egy olyan szellemi műhely, amely Magyarország számára dolgoz ki szakpolitikai javaslatokat annak érdekében, hogy az ország 2030-ra sikeresebbé, gazdagabbá, boldogabbá váljon. Feltárjuk az ország fejlődését akadályozó valódi problémákat, és alternatív javaslatokat dolgozunk ki azok megoldására. Mi jövőorientált és megoldásorientált szervezet vagyunk: nem arról panaszkodunk, hogy mi a rossz és ki a hibás, hanem azzal foglalkozunk, pontosan mit kellene tenniük a mindenkori magyar döntéshozóknak azért, hogy Magyarországon dinamikusabban nőjön a gazdaság, javuljanak a lakosság egészségügyi mutatói, csökkenjen a döbbenetes mértékű funkcionális analfabetizmus, erősödjön az ország energiabiztonsága, felkészültebbek legyünk a klímaváltozás hatásaira, és mindeközben ne néptelenedjen el az ország.
৫ Az Egyensúly Intézet magát független szakpolitikai agytrösztként definiálja. Mit jelent pontosan ez a kifejezés?
A definíció mindhárom szava kulcsfontosságú. Egyrészről agytröszt – angolul think tank – vagyunk: feldolgozzuk az országban és a világban felhalmozott szakmai tudást, és lefordítjuk a politikai és gazdasági döntéshozók nyelvére. A mindennapjaink jelentős része azzal is telik, hogy meggyőzzük ezeket a döntéshozókat a javaslataink megvalósításának fontosságáról, és szakmai segítséget is biztosítsunk ehhez a munkához. Másrészről szakpolitikával foglalkozunk, nem aktuálpolitikával. Nem azt elemezzük, hogy ki, hogyan és miért szerez hatalmat, hanem arra teszünk javaslatot, hogy a mindenkori politikai és gazdasági hatalom birtokosai hogyan használhatnák pozíciójukat jobban az ország érdekében. Harmadrészről függetlenek vagyunk, mert nem fogadunk el semmilyen megbízást politikai szervezettől. Elsősorban magánadományokból, ahogy mondani szoktuk, a „ 21. század Széchenyijeitől” kapott támogatásokból működik az Egyensúly Intézet.
৫ Van az Egyensúly Intézet szakmai javaslataira „kereslet”?
Érdekli a döntéshozókat, hogy mit gondol egy tőlük független szervezet a gazdaságról, az oktatásról, a digitalizációról vagy a környezetvédelemről?
Az elmúlt években azért dolgoztunk, hogy nagyobb teret nyerjenek a politikai és gazdasági döntéshozók gondolkodásában, valamint a nyilvánosságban a szakpolitikai kérdések. Sikernek értékeljük, hogy ma már egyaránt tudunk ezekről a témákról érdemben konzultálni miniszterekkel és ellenzéki politikusokkal, vidéki városok polgármestereivel és a legnagyobb cégek vezérigazgatóival, újságírókkal és véleményformálókkal. Több tucat javaslatunk került be akár az egyik, akár a másik politikai oldal programjába és intézkedései közé. Igyekszünk abban példát mutatni, hogy van még tere
Magyarországon a párbeszédnek és a szakmai gondolkodásnak. A több mint 30 szakértőből és tanácsadóból álló csapatunkat is úgy állítottuk össze, hogy értékrendben, szakmai háttérben, gondolkodásban sokszor nagyon eltérő, de egymásra nyitott személyből álljon. Így együtt tud dolgozni egy közös ügyért Filippov Gábor, Kovách Imre, Kozák Ákos, Szemerkényi Réka, Urbán László, ÜrgeVorsatz Diana, Závecz Tibor, Zlinszky János – hogy csak néhány nevet említsek.
৫ Ezek után, gondolom, mindenkit az érdekel, hogy mik a terveitek 2024-re…
Idén az Egyensúly Intézet olyan kérdésekre fog fókuszálni, mint a magyar kultúra exportképességének erősítése, hazánk vízkészletének megőrzése vagy a legkiszolgáltatottabb honfitársaink munkaerőpiaci lehetőségei. Az orosz–ukrán háború miatt kulcsfontosságúvá vált tisztázni Magyarország kül- és biztonságpolitikai érdekeit és értékeit, ezért ősszel megszervezzük az ország legnagyobb biztonság- és energiapolitikai nemzetközi konferenciáját. Ami viszont a régi álmunk, és reméljük, elég támogatót találunk az ügy mellé: egy szakpolitikai vezetőképzés elindítása. Nem elég ugyanis nagyot álmodni Magyarország jövőjével kapcsolatban, minél több olyan ember kell, aki képes az álmokat megvalósítani.
A Befolyás-barométer egy évtizedes, 2014 óta elkészített összesítéseinek alapvetése, hogy a verseny első két helyezettje előre borítékolható – idén sem volt ez másként. Orbán Viktor miniszterelnök befolyását elemzőink szerint kismértékben sem rengették meg a legutóbbi idők eseményei, továbbra is a maximumhoz nagyon közeli összesített átlagpontszámmal áll a lista élén. Csányi Sándor szurkolóinak jó hír, hogy kedvenc bankáruk mint eddig minden évben, ezúttal is a második helyen végzett. Az OTP-vezér a 100 leggazdagabb listáján idén az a 2. hely birtokosa. Felkért szakértőink értékelése az elmúlt évtizedben sokszor a kormányközeli gazdasági hátország aktuális erős emberének vagy éppen a kormányfőhöz leginkább közel álló szereplőnek juttatta a dobogó harmadik fokát. Ez tíz éve még Simicska Lajost, a 2015–2017 közötti időszakban Lázár Jánost, 2018–2022 között pedig Mészáros Lőrincet jelentette. Tavaly ötéves széria ért véget azzal, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője került a lista harmadik helyére, kiszorítva Mészáros Lőrincet a top háromból. Rogán idén megtartotta e pozícióját, sőt még egy vezető politikus „lelépte” a felcsúti milliárdost: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavalyi minimális visszaesése után idén két helyezéssel feljebb lépve lett a negyedik. Mészáros Lőrinc így az ötödik helyen áll a 2024-es befolyáslistán, a 100 leggazdagabb listáján azonban az 1. helyet szerezte meg. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy helyet javítva ért be hatodiknak. A húsvétkor Matolcsy György jegybankelnökkel ebédelő, 2022-től gazdaságfejlesztési, majd 2024-től nemzetgazdasági miniszter Nagy Márton pedig öt helyet emelkedve idén már a hetedik legbefolyásosabb szereplő Magyarországon.
Az elmúlt évek egyik nagy nyertese befolyás szempontjából Lázár János, aki újbóli miniszteri kinevezése óta már több mint 40 helyet javított. Lázár 2018-ban volt utoljára hasonló szinten, akkori 9. helyezése után viszont a rá következő évben már a top 50-be sem fért be, miközben 2014 és 2017 között folyamatosan ő volt a második. A tavaly már 14. legbefolyásosabbnak tartott politikus idén ismét a top 10 tagja lett, nyolcadikként. Miután tavaly majdnem ledolgozta megelőző évi süllyedését Pintér Sándor belügyminiszter –két helyet javítva az ötödik lett –, idén négy helyezést rontva csak a kilencedik lett. Egyelőre nem látják háttérbe kényszerülni elemzőink a Magyar Péter-ügy miatt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert: idén ő a top 10 utolsó szereplője, egy hellyel javítva az előző listához képest.
Tovább javított Tiborcz István
A befolyás Magyarországon alapvetően politikai termék, s mint ilyen, nem kimondottan női sportág az elemzők megítélése alapján.
A top 10-be tavalyelőtt először került be egy nő (Novák Katalin személyében), tavaly már ő is csak a top 20 végére fért be, nagyot süllyedve. A lista egészében idén az eleve nem magas bázisról negyedével csökkent a nők száma, miután a kegyelmi ügy két vezető kormánypárti politikus nő pozícióból – és listánkról – való távozásával is járt. Az első női szereplő idén a tavalyinál is hátrébb található a rangsorban.
A második decilis élén, a 11. helyen a tavaly még „bizonytalankodó”, idén azonban négy helyet javító Tiborcz István, a miniszterelnök veje áll. A nemrégiben a magyarországi Spar iránti érdeklődéssel hírbe hozott üzletember a 100 leggazdagabb
Így készült a lista
A Befolyás-barométer minden évben ismert politikai elemzők anonimizált és összesített véleményén alapul. A rangsor felállítása kezdettől fogva abból a definícióból indul ki, hogy „befolyásos személy az, aki egy-egy ügy érdekében közvetlenül vagy közvetve több pénzt és/vagy erőforrást tud megmozgatni másoknál”. A befolyáslista ez alapján elválik a vélt, sejtett vagy éppen ismert vagyoni helyzettől, nem a formális gazdasági tisztség és státusz határozza meg. A szakértők idén is nulla és száz pont közötti értéket rendeltek a 156 fős, politikusokat, üzletembereket, közéleti szereplőket tartalmazó kiinduló felsorolásban megadott nevek mellé, befolyásuk szubjektív megítélése alapján. A tizenegy politikai elemző által adott pontszámok közül minden esetben elhagytuk a legmagasabbat és a legalacsonyabbat, a végső befolyáspontszám az így összeálló átlag lett. A rangsort az átlagok csökkenő sorrendje adja ki. A felálló listán a topliga határát – akár tizedesekben mért különbségekkel is – az 50. helynél húztuk meg, minden egyéb súlyozás nélkül. Idén ezt a szintet a tavalyinál kevesebb, 52 ponttal lehetett elérni (a ponthatár a korábbi években folyamatosan csökkent: 52, 53, 50, majd 48 ponton állt; tavalyelőtt viszont 50-re emelkedett, tavaly pedig már 56 pontra volt szükség a top 50-be kerüléshez). A listavezető Orbán Viktor idén a tavalyinál 0,3 ponttal alacsonyabb, 97-es átlagot ért el. A második helyezett Csányi Sándor a tavalyival megegyező 88 pontos átlagot kapott. A lista top 10-es zónája idén a tavalyinál mintegy fél ponttal alacsonyabb szintről, 79,3 pontról indul, a 20. helyezett pedig ebben az évben 68 pontot ért el, szemben a tavalyi 73-mal. Az 50. és a 60. hely közötti pontszámkülönbség kevesebb, mint 3, ami a tavalyinál is alacsonyabb érték, miközben az első és a tizedik helyezett között idén mintegy 18 pont a differencia.
magyar listáján a 19. Bár tavaly még nem fogtak a gazdasági nehézségek Varga Mihály pénzügyminiszteren – befolyását az előző évi szintre értékelték a szakértők –, idén a tárcavezető négy helyet sülylyedve már az első tízes ligán kívül, a 12. helyen áll. Hasonló viszszaeséssel lett a 13. a Market Zrt. mellett kaszinókoncessziókban is érdekelt Garancsi István nagyvállalkozó, idén a 9. leggazdagabb magyar. A 2020–2021-ben még a top tízbe jutó Kubatov Gábor Fradi-elnök, Fidesz-pártigazgató és -alelnök tavalyi jelentősebb visszaeséséből két helyezésnyit ledolgozva lett idén a 14. legbefolyásosabb elemzőink szerint. A kormány és a jegybank komoly ellentétei, illetve a Nagy Márton és Matolcsy között személyeskedésig fajuló szóváltások hozzájárulhattak ahhoz, hogy tavalyi visszaesését is tudta fokozni Matolcsy György jegybankelnök, aki öt helyezést bukva már csak a 15. a listán. Ezzel két év alatt kilenc hellyel csúszott lejjebb a Befolyás-barométeren a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója tavaly debütált az ötvenes listán, rögtön a 33. helyen. Idén az egyik legnagyobb emelkedőként már a top 20 részese Orbán, a 16. legbefolyásosabb szereplőként. Maradt a tavalyi 17. helyen a 2023-ban rekordernek számító Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki akkor kinevezése nyomán 29 helyezéssel repült feljebb. A 18. helyezett idén a Duna Csoport révén is jelentős vagyont felhalmozó Szíjj László üzletember, aki egyben a 6. leggazdagabb magyar. Tavalyi helyezését eggyel javította, így a 19. grádicson áll 2024-ben a korábbi MET-elnök Lantos Csaba, az energiaügyi minisztérium vezetője, aki a tavalyi listán minden idők legnagyobb emelkedésével száguldott egészen a 20. helyig. A felsorolás első női szereplője, a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó tavalyi hármas visszaesését idén négylépcsős emelkedéssel kompenzálva a 20. legbefolyásosabb személy.
SZIJJÁRTÓ
Habony erősített, Soros rontott
A harmadik tízes csoportot a top 20-ból tavaly kieső, és onnan két helyezésnyi javítása ellenére idén is kiszoruló Polt Péter legfőbb ügyész nyitja. Tavaly még nyolc helyet javított, idén négyet rontott Jászai Gellért, a 4iG fő tulajdonosa és elnöke, aki így szintén a top 20-on kívülre került, a 22. helyre. A tavaly négy, idén további két helyezéssel lejjebb sorolt Kövér László házelnök a 23., míg Csák János innovációs és kulturális miniszter – aki tavaly 70 lépcsőfokot megtéve lett a 26. – idén a 24. helyen áll. Jellinek Dániel milliárdos üzletember, az Indotek-csoport alapítója és vezérigazgatója tavaly debütált listánkon, idén az Auchan-üzlet ellenére is „csak” megőrizte akkori helyezését, és a 25. legbefolyásosabb az elemzők szerint. Javított viszont a tavaly sokat rontó Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya, Tiborcz István felesége, aki édesanyja után a második nő az idei rangsorban a maga 26. helyezésével. Az állami kommunikációban érdekelt Balásy Gyula a 27. legbefolyásosabb idén, ami tavalyhoz képest egy lépést jelent előre. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter két helyezést javítva a 28. Elérhette a mélypontot és felfelé indult Habony Árpád befolyásának megítélése, aki a tavalyi, akkor 16 lépcsőnyi mínuszt jelentő 32. helyről került idén a 29-ikre. A harmadik tízes kontingenst a listánkon először tavaly szereplő Soros György magyar származású amerikai üzletember zárja, aki nyolc helyet süllyedve került a 30. pozícióba az elemzők szerint.
Ellenzékiek és üzletemberek a lista második felében
A következő decilis az idei lista harmadik hölgyével indul. Az elmúlt évek 15 helyezésnyi süllyedése után hármas emelkedéssel ragadta meg Schmidt Mária a 31. pozíciót. A Terror Háza Múzeum főigazgatója, a 100 leggazdagabb listájának 21. helyezettje tavaly nyáron látta vendégül a miniszterelnököt lánya horvátországi villájában. Az idei rangsor első ellenzéki politikusa az elmúlt két évhez hasonlóan Karácsony Gergely főpolgármester. A budapesti városvezető befolyásának megítélése az elmúlt években sokat romlott, idén azonban négy helyet tudott javítani, a 32. helyre került – még
mindig elmaradva a 2020-as, debütáló 29., illetve a rá következő évi 22. helyezéstől.
Nagy István agrárminiszter négyet lépett vissza, így a 33., míg Vaszily Miklós, a TV2 elnöke, az Index.hu-t is kiadó Indamediacsoport egyik tulajdonosa hármat ledolgozott tavalyi nyolcas mínuszából, amivel a 34. idén. A lista második ellenzéki politikusaként a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc következik, a tavalyihoz képest öt helyet javítva, a 35. helyen, ezzel az elmúlt évek tíz feletti mínusza fordult vissza. Tombor András, a Mathias Corvinus Collegiumot alapító, majd családi alapítványával azt 2020-ig fenn is tartó üzletember tavalyi tíz lépcsőfoknyi visszaesését toldotta meg eggyel, ezzel idén a 36. lett. Felcsuti Zsolt, a legértékesebb családi vállalkozásnak tartott MPF Holdingról ismert nagyvállalkozó kilenc lépcsőfokkal lépett feljebb, így idén a 37. (a vagyon szerinti listán azonban az előkelő 3.) helyen áll.
A listánkon tavaly debütáló Barna Zsolt, az eredményét 2023ban a megelőző évhez képest megduplázó Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatója (korábbi OTP-s vezérigazgató-helyettes), 2023-as 45. helyéről héttel emelkedve a 38. az idei Befolyásbarométeren. A rangsorunkba tavalyelőtt belépő Rékasi Tibor, a Magyar Telekom februárban szerződést hosszabbító vezérigazgatója a megelőző évi süllyedésnél nagyobbat lépett előre idén: 10 helyet javítva a 39. A negyedik decilist a két helyezést javító, hírek szerint a Budapest Honvéd FC iránt is érdeklődő Leisztinger Tamás nagyvállalkozó zárja a 40. helyen. Ő a vagyon szerinti listán idén a 11. helyezett.
Deutsch Tamás az emelkedési rekorder Listánk utolsó tízes blokkját nagy visszatérőként Deutsch Tamás nyitja, aki tavaly még a top 50 közelében sem járt. Deutsch Varga Judit lemondásával a Fidesz–KDNP EP-listájának vezetője lett, így befolyását – az idei legnagyobb, 48 lépcsőfoknyi emelkedéssel – a 41. helyre sorolták szakértőink. Tavaly jelentősen javult, idén azonban négyet romlott Paár Attila befolyásának megítélése. A WHB Group alapítója, Tiborcz István korábbi üzlettársa, a 16. leggazdagabb magyar tavalyelőtt nem fért be
a top 50-be, idén pedig a megelőző évihez képest négy helyet süllyedve a 42. A tavaly két helyezést visszalépő, idén egyet javító Wizz Air-vezér Váradi József a 43. helyen áll, miután 2021-ben csaknem kicsúszott a top 50-ből. A tavalyelőtt a 37. helyen debütáló Gattyán György, a Docler cégcsoport alapító tulajdonosa, a Nemzetközi Teqball Szövetséget alelnöklő, a 2022-es országgyűlési választásokra a Megoldás Mozgalmat létrehozó üzletember megítélése gyakorlatilag stagnál, idén – egyet rontva – a 44. legbefolyásosabb magyar. A lista negyedik, egyben utolsó női szereplője és harmadik ellenzéki politikusa a DK-s Dobrev Klára az elmúlt években jócskán visszaesett rangsorunkban,
Antal Attila
Jogász, politológus. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa.
Boros Tamás
Az Egyensúly Intézet igazgatója és társalapítója. Politikai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett nemzetközi tanulmányok szakon, európai politikai elemzői szakirányon. 2002-től a Pillar Alapítvány igazgatója volt, ahol európai uniós témák oktatásával és a lakosság tájékoztatásával foglalkozott annak érdekében, hogy javítsa a társadalom felkészültségét Magyarország EU-csatlakozása előtt. Munkájáért 2005-ben elnyerte a német Schwarzkopf Alapítvány Az év európai fiatalja díját.
Böcskei Balázs
Politológus, politikai elemző, közpolitikai tanácsadó, addiktológiai konzultáns. Az IDEA Intézet stratégiai igazgatója, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa. Publikációi magyarul és angolul jelennek meg, számos politikatudományi kötet szerkesztője. Legutóbbi szerzői könyve (Német Szilvivel közösen): Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten.
Csizmadia Ervin
Politológus. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársa, a Miskolci Egyetem docense. A Méltányosság Politikaelemző Központ nevű think tank szervezet vezetője, 13 könyve, száznál több tanulmánya, valamint sok rövidebb írása és elemzése jelent meg.
Ember Zoltán Levente
Az Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet ügyvezetője, 2012-től az Intézet elemzője, majd kutatásvezetője.
Az Iránytű mára az ország egyik legnagyobb politikai kutatásokkal, társadalmi és piackutatásokkal foglalkozó call centerét működteti. Eredetileg geográfus; véleménykutatási, társadalomkutatási tevékenysége során a területi és társadalmi egyenlőtlenségekre, az ezzel kapcsolatos adatelemzésre fókuszál.
Juhász Attila
Politológus, a Political Capital volt igazgatója. 2019 óta önálló stratégiai és kommunikációs tanácsadóként cégek, politikai szereplők és civil szervezetek munkáját segíti.
idén azonban – Karácsony Gergelyhez és Gyurcsány Ferenchez hasonló mértékben – öt helyezést javítva a 45. helyen áll. Tavaly tízzel sorolták hátra az elemzők a Futureal–Cordia csoportot alapító Futó Pétert, aki idén két lépcsőt előre lépve a 46. A 47. helyen tért vissza idén a tavaly a top 50-ből kicsúszó, korábban kormánybiztosként is szerencsét próbáló vállalkozó, Wáberer György. Szintén visszatérő a lista 48. helyén Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, továbbá a 49. helyezett Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének alapítója, vezető lelkésze. Újoncként a top 50-es lista utolsó helyén szerepel Matolcsy Ádám, a jegybankelnök Matolcsy György fia.
Lakatos Júlia
A Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója.
2007 óta az intézet tagja, szakterülete a demokráciakutatás. A hazai és a nemzetközi média rendszeres szereplője.
Mráz Ágoston Sámuel
A politikai és gazdasági elemzéssel, valamint közvélemény-kutatással foglalkozó Nézőpont Intézet alapítója, a 2006-os kezdetektől vezetője. Egyetemi adjunktusként választási rendszerekről, Európa-politikáról és politikai elemzésről oktat az ELTE jogi karának politológia szakán. Fiatalon Németországban élt és dolgozott, többek között a Bundestagban gyakornokként, így német politikai szakértő is.
Pulai András
A Publicus Intézet stratégiai igazgatója. Európatanulmányokat és nemzetközi kapcsolatoat tanult Magyarországon, Ausztriában és Nagy-Britanniában. Korábban több magyar és külföldi kutató-, illetve kormányzati intézményben (Demos, Kopint-Datorg, Stratek) dolgozott vezető kutatóként és elemzőként.
Róna Dániel
A 21 Kutatóközpont igazgatója, politológus. A Budapesti Corvinus Egyetemen írta doktori disszertációját a radikális jobboldali pártok témaköréből. Szakterülete a közvélemény-kutatás, kutatási módszertan és a szavazói magatartás. Ezekben a témákban számos publikációja van, a Corvinus egyetemen is ilyen jellegű tárgyakat tanított 2009–2021 között. 2007-ben Rotterdamban tanult Erasmus-ösztöndíjjal. 2013-ban Sasakawa-ösztöndíjat nyert. 2018-ban Fulbrightösztöndíjjal a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) kutatott. 2017 és 2020 között az MTA Prémium Posztdoktori Ösztöndíjasa volt. A 21 Kutatóközpontot 2020-ban alapította.
Zárug Péter Farkas
Politológus, a Miskolci Egyetem docense, jobboldali közszereplő. Politikai pályafutását a ’90-es években Csurka István elnöki tanácsadójaként kezdte, majd közel tíz évig a Demokrata folyóirat vezető elemzője volt. Több politikai sikerkönyv szerzője, szerkesztője. Legutóbbi kötete Csurka Istvánról minden eladási rekordot megdöntött a L’Harmattan Könyvkiadónál.
KÜLÖN KATEGÓRIA A GAZDAGLISTÁN
A JEGYBANKELNÖK FIA ÉS BELSŐ KÖRE
Az elmúlt években kiderült, mit érdemel az a „bűnös”, aki önálló hatalmi tényező próbál maradni Orbán Viktor mellett (Simicska Lajos), engedély nélkül terjeszkedik túl a neki rendelt gazdasági szerepkörön (Spéder Zoltán), illetve nem megfelelően viselkedik a legfőbb NER-família részeként (Homlok Zsolt). Matolcsy György rendre bírálja a kormányzati politikát – olykor a miniszterelnök személyét is –, vele tehát szintén történnie kellett volna valaminek. Mégsem történt semmi! A jegybankelnök valószínűleg kitölti 2025 márciusáig tartó mandátumát, fiának baráti köre pedig változatlanul érdemi tulajdonos lehet a Mészáros Lőrinc által dominált MBH Bankban. Sőt, a külföldre költözött Matolcsy Ádám–Száraz István-csapat tovább is tollasodhat – immár az MNB-alapítványok vagyonkezelőjének varsói óriásvállalata, a GTC segítségével.
úti irodafolyosó egyes épületei (Váci Greens E és F), a budai Dunapart fél Infoparkja, a Millenáris Classic a Marczibányi térnél, a volt IPOSZ-bázis a Bajcsy-Zsilinszky útnál és az Úri72-irodaház a budai
Várnegyedben? Egy SkyGreen Buildings nevű kft.-hez, amely két magántőkealapon nyugszik – ezeket pedig Száraz István Quartz Alapkezelője menedzseli. Nos, ennek a kft.-nek a javaival rendelkezett kvázi sajátjaként a jegybankelnök fia.
Bírálatshow és a valóság
Vagyis ebben az egy ügyletben hirtelen megvillant a Matolcsy Ádám–Száraz István-érdekkör anyagi „eleresztettségének” mértéke.
A lelepleződés után arra lehetett számítani, hogy a kormánysajtó is felkapja a sztorit – akár csak odaszúrogatás, szemöldökráncolás gyanánt –, hiszen az MNB elnöke ekkorra már úgy beszélt a kormány gazdaságpolitikájáról, ahogy a táboron belül nem szoktak. Pláne nem nyilvánosan. A csúcspont alighanem a saját könyvét bemutató tavaly márciusi szeánsz volt; Matolcsy György itt olyanokat mondott, hogy szerinte a kabinetnek nincs jövőképe, ráadásul az árstopos miniszterelnök nem is akar mérhető célokat – majd Orbán Viktort párhuzamba állította az egyensúlyi gazdaságpolitika útjáról szintén letért Medgyessy Péterrel. A show fokozása érdekében hangsúlyosan bírálta a kabinet által erőltetett akkumulátorgyár-építéseket, mondván: az ’50-es évekre, a vas és acél országára emlékezteti az energiaigényes gazdaságfejlesztés, vagyis az, hogy nem az erősségeinkre építünk, hanem gyengeségekre.
Tavaly ugyanezeken a hasábokon még épp csak ismerkedtünk a Magyar Nemzeti Bank elnökének (majdnem) láthatatlan fiával, Matolcsy Ádámmal. Sokan évek óta sejtik, hogy ő is a legfelső ligában játszik, de alig volt számszerűsíthető a „ sikere” – annak ellenére, hogy lesifotósok meg-megörökítették luxus életmódját, Porsche-gyűjteményét. A Válasz Online azonban talált egy nyomot, amely árulkodott az ifjabb Matolcsy valós gazdasági erejéről, s a lap információit azóta jogerős bírósági ítélet is igazolta. Immár bizton állíthatjuk tehát, hogy a Matolcsy Ádám által vezetett (és részben tulajdonolt) Magyar Strat-Alfa Zrt. két éve úgy jutott banki óriáshitelhez, hogy a fedezetül szolgáltatott mintegy 112 ezer négyzetméternyi, 130–150 milliárd forintra értékelt irodarengeteghez papíron sem a cégnek, sem Matolcsy Ádámnak nincs köze. Akkor kihez tartoznak az így beterhelt ingatlanok, azaz a Váci
E szövegeknek nem Varga Mihály és Nagy Márton miniszterek voltak a címzettjei – velük régóta kakaskodós viszonyt ápol a jegybankelnök. Matolcsy György egyértelműen Orbán Viktor személyét és alkalmasságát járta körbe a könyvpromóciós rendezvényen. De mire fel ennyire bátor az MNB elnöke? Hogyan lehetséges mindez egy olyan országban, ahol a politikailag veszélyes „árulók” gazdasági ügyeit előszeretettel veszik elő a hatóságok? Lásd a miniszterelnökkel szakító Simicska Lajos elleni adminisztratív hajszát. Vagy azt, hogyan lett házkutatásra ítélt közellenség Orbán korábbi támasza, a takarékszövetkezeti integráció végrehajtásán némileg túlterjeszkedő Spéder Zoltán. Illetve hogy miként penderítette ki Mészáros Lőrinc minden közpénzes fejlesztési munkából saját vejét, Homlok Zsoltot – a lánya házasságának ellehetetlenülésekor.
A fenti kérdésre, tehát hogy Matolcsy György miért engedhet meg magának ennyi nyilvános bírálatot, nem tudjuk a tényszerű választ. Csak annyit érzékelhetett a nagyérdemű, hogy cserébe a kormány idén hozzá akart nyúlni a jegybanktörvényhez – hogy erősítse az MNB ingatlangazdálkodásának átláthatóságát –, de
első körben visszavonta a Matolcsy-stáb „függetlenségét csorbító” javaslatot. Ráadásul könnyen igazolható, hogy a nemzeti banki elnök holdudvara és a NER-elit üzleti értelemben úgy összedrótozta magát, hogy csak nagy háborúskodás árán lehetne véget vetni a közös bizniszeknek. Egyrészt az új, inkább Mészáros Lőrinccel azonosított MBH-szuperbank 23 százaléknyi tulajdonrésze mögött olyan magántőkealapok fedezhetők fel (Uncia, Aurum), amelyeket a Száraz István-féle Quartz Alapkezelő irányít. Ezenfelül a pénzintézet felügyelőbizottságában – ahonnan az új politikai üstökös, Magyar Péter már „kipörgött” – teljesen biztos a helye Feodor Ritának; az ő András nevű fia pedig nem más, mint Matolcsy Ádám legbejáratottabb bútorgyáras üzlettársa, a Balaton Bútor Kft. ügyvezetője. Másrészt: annak ellenére, hogy a fent már említett „hitelfelvevős” Magyar Strat-Alfa Zrt.-ben 50 százalékos tulajdonrészre tett szert az MBH Bank, Mészáros Lőrincék soha nem akarták kiütni a menedzsmentjogokat a fiatal Matolcsy kezéből –pedig az ismeretlen célból létrehozott részvénytársaság gigantikus összegekkel gazdálkodik. A Magyar Strat-Alfa közel 68 milliárd forintnyi befektetett pénzügyi eszközről és 47 milliárdos saját tőkéről adott számot a 2022-es gazdasági év után.
Közpénzügyi vadásztársaság Kiadványunk nyomdába küldésekor tehát nincs (még?) kilövési parancs a mandátumát jövő márciusban kitöltő MNB-elnökre, illetve a fia köré szerveződött (köz)pénzvadász társaságra. Ez még akkor is igaz, ha Száraz István újabban inkább Londonban műgyűjtősködik, Matolcsy Ádám pedig – miként a Partizánnak elárulta – két éve nem él Magyarországon. Hőseink tehát éppen akkor maradgatnak távol a hazától, amikor az általuk fémjelzett üzleti kör óriási vagyonműveleteket hajtott, illetve hajt végre – a nemzeti bank régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre (GTC) aktív közreműködésével. Miként a Válasz Online-on megírtuk: a „lengyelek” az elmúlt időszakban legalább 42 milliárd forintnyi eurót fizettek a Matolcsy–Száraz-klub által kezelt tíz ingatlanért; köztük olyanokért, amelyeket anno épp az MNB portfóliójából „szakítottak ki”.
No, de kezdjük a legelejéről, hisz’ vannak események, amelyekre nem lehet nem emlékezni! Kósa Lajos nyolc éve – még Fidesz-frakcióvezetőként – elmagyarázta az országnak, hogy miért nem kell közvagyonnak tekinteni a Magyar Nemzeti Bank
260 milliárd forintnyi közpénzből létrehozott alapítványi kaszszáját. Ez a közpénzjelleg-elvesztés fajult odáig, hogy 2020-ra az MNB-alapítványok vagyonkezelője, az Optima Zrt. meg tudta vásárolni a varsói székhelyű, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában és a térség más államaiban is aktív GTC többségi tulajdonrészét – így a Matolcsy György-féle jegybank Közép-Európa egyik legjelentősebb ingatlanpiaci szereplőjévé vált. Később, mint látni fogjuk, különös adásvétel-sorozatok indultak a magyar MNB hazai és lengyel leágazásai közötti (szürke) zónában, s ezek haszonélvezői különböző privát érdekeltségek lettek. Bingó! – konkrétan a Száraz-féle Quartz Alapkezelő irányítása alatt álló ingatlan- és magántőkealapok állandósult győzelméről van szó. Ezeknek az alapoknak, illetve a hozzájuk tartozó cégháló majd’ minden egységének a New Wave Service Kft. vezető munkatársai könyvelnek – amely vállalkozás „véletlenül” az MNB-elnök fiáé. Ezért is bátorkodunk hát Matolcsy Ádám–Száraz Istvánérdekkörről beszélni.
Ingatlanok vándorúton
Egyelőre ötféle „ingatlanutat” azonosítottunk az MNB–Quartz Alapkezelő–GTC-há romszögben:
1. Ebben a pontban azokat az ingatlanokat említjük, amelyek a Quartz-alapoktól indulva jutottak el a GTC-hez, s végül sikeresen továbbértékesítették őket a piacon. Ilyen a debreceni Forest Center (korábban Forest Offices) irodaház, amely a helyi önkormányzat vagyonkezelőjének közreműködésével épült 2018-ban; innen került át a Quartz érintésével a GTC Grouphoz, végül pedig a Matolcsy György jegybankelnököt díszdoktorrá avató Debreceni Egyetemhez. Úgy persze, hogy az épület kézről kézre járatásának többmilliárdos haszna a közbeiktatott Száraz-érdekeltségnél csapódott le. Hasonló a helyzet a budai Várkert Bazártól kőhajításnyira lévő Lánchíd 19 Design Hotelnél: a szálloda 2020-ban lett a Quartz-csapaté, majd felvásárolta tőlük a GTC, a „lengyelek” pedig nemrég már külső szereplőnek, Scheer Sándor
MATOLCSY ÁDÁM
POLT PÉTER ÉS MATOLCSY GYÖRGY
SZÁRAZ ISTVÁN
üzletembernek származtatták tovább az épületet.
2. Ebben a pontban egykori MNB-érdekeltségeket sorolunk fel; olyanokat, amelyeket a Quartztól a GTC (vagy maga a jegybank) vett „vissza”. Ilyen a Matolcsy–Száraz-kör irányítóközpontja
– az MTA volt kémiai kutatóintézetének épülete – a budai
Pusztaszeri úton, valamint az Andrássy út 40–42. szám alatti, frissen felújított palota, továbbá az egykori Nestlé-ház a Várkert Bazár-térség Döbrentei utcájában. Itt emlékezünk meg a Felix Kitchen & Bar étteremnek otthont adó Vízházról is; az Ybl Miklós által tervezett egykori szivatytyúház eredetileg a Királyi
Palota vízellátásáért felelt – az utóbbi években viszont a NER-elit egyik legfontosabb felvonulási területe lett. Az ingatlan 2020ban került ki a jegybanki alapítványok portfóliójából, majd tavaly az MNB egyik Optima-vállalata néhány napra visszavette a Quartz-körtől, hogy aztán a szintén Matolcsy Ádám barátjaként ismert Stofa György egyik magánvállalkozásánál landolhasson. A Vízház körbeadásánál is eljutottunk hát az MNB-től az MNB-ig – igaz, a GTC érintése nélkül –, a végfelhasználó pedig közvetlenül a „brancs” egyik tagja lett. 3. Ebben a pontban azokat az ingatlanokat nézzük meg, amelyek eredetileg Matolcsy Ádám barátaié voltak (Stofa György, Somlai Bálint, Pintér Máté), aztán esetleg Quartz-alapokhoz kerültek – a lényeg, hogy végül a nagy GTC Group lett a felvásárló. Ilyen az egykori Mika-kert a Kazinczy utca 43–45. alatt, ahol a GTC – vagy egy még újabb tulajdonos – 6400 négyzetméter becsült területtel építhet szállodát, kollégiumot vagy rövid távra bérbe adható lakásokat. A Klauzál utca 7–9., 8., 10. számokkal leírható erzsébetvárosi utcaszakasz szintén a GTC portfóliójába került, ahogy a pesti belvárosban az egykori Luxus Áruház épületében lévő 1134 négyzetméteres irodahelyiség is. 4. Ebben a pontban olyan épületeket veszünk sorra, amelyek egykor az MNB-alapítványokhoz tartoztak, jelenleg pedig a Quartz-magántőkealapoknál „parkolnak”, tehát ezeket (még) nem vásároltatták fel a GTC-vel. Ilyen a Mátyás király út 44. alatti budai villa, ahol eredetileg jegybanki képzési központ lett volna, ám az ingatlan végül Matolcsy Ádám átmeneti szállásaként funkcionált. Szintén itt említendő a fent már hivatkozott IPOSZ-központ a Bajcsy-Zsilinszky útnál, a Millenáris Classic, illetve az Úri72-irodaház a budai Várnegyedben. 5. Ebben a pontban végül piacról szerzett Quartz-épületeket veszünk leltárba; olyanokat, amelyek (eddig) szintén nem lettek a GTC-portfólió részei. Bekezdésekkel előbb már
szóltunk a Váci Greens E és F jelű irodaházáról, valamint a fél Infoparkról a budai Duna-parton – ezeket például ide sorolhatjuk. Csakúgy, mint a Várnegyed egyik legexkluzívabb telkét az Ostrom utca–Szabó Ilonka utcánál, továbbá egy műemlék lakóházat a Batthyány tér és a Lánchíd között félúton, a Corvin tér 13. alatt.
Az öt pont után egy gyors összegzés: ahogy már jeleztük, a GTC Group eddig bő 107 millió eurót, vagyis közel 42 milliárd forintot fizetett a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért (Debrecen, Lánchíd 19, Pusztaszeri út, Andrássy, Döbrentei, Kazinczy, Vörösmarty és a három Klauzál-ház). Ennyit tudhatunk biztosan, hiszen a GTC papírjai a varsói tőzsdén forognak – így az angol és lengyel nyelvű beszámolókból kiderül néhány olyan adat, amely idehaza úgymond, üzleti titoknak számít. A Válasz Online próbálta megtudni a GTC-től, hogy miért épp a Quartz-alapokkal üzletel ilyen élénken, de a varsói cég magyar menedzsmentje szerint a felek között nincs kapcsolat, „nem alakult ki állandó felvásárlói viszony”.
Falusi románc
Mint láttuk, a tények ezzel éppen ellentétesek, pláne, hogy indirekt bizonyíték is akad a GTC és Száraz Istvánék összefonódására. A magyar üzletember 2022 nyarán alapított egy Yeliah UK Ltd. nevű társaságot egy angliai falucskában, Laddingfordban. Lássunk csodát, a tőle elvileg független varsói óriáscég szintén két éve, ugyanazon cím alatt létrehozott egy saját leányvállalatot, a GTC UK Real Estate Investment Ltd.-t. Ráadásul a Yeliah ugyanazt a helyi adótanácsadó szakembert vonta be igazgatónak, mint a GTC UK. Azt, hogy a két fél pontosan mit keres ezen az angliai kistelepülésen, egyelőre nem tudhatjuk. Ám egyszer talán az a történet is megíródik...
• Bódis András / a Válasz Online újságírója, társalapítója
Fotók: Németh Dániel
PALOTAFORRADALOM
RÉGÓTA HÚZÓDIK SZAKADÉK
AZ INGATLANFEJLESZTÉS
ÉS AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM KÖZÖTT.
MINDKETTŐ A VÁROS GAZDASÁGÁNAK
ÉLTETŐJE ÉS A TURIZMUS
ELENGEDHETETLEN FUNDAMENTUMA.
RÉGÓTA VÁRTUK, HOGY A VILÁG TÖBB
NAGYVÁROSÁHOZ HASONLÓAN VALAKI
BETÖLTSE EZT A RÉST BUDAPESTEN IS. AZ VISZONT MÉG MINKET IS MEGLEPETT, AHOGY AZ INGATLANFEJLESZTŐK
„ROCKSZTÁRJAKÉNT” DOBOS MÁTÉ
ÉS A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ OPTINVEST
CSOPORT LUXUSIRODÁKAT VARÁZSOL A RÉGI HOMLOKZATOK MÖGÉ.
VISSZAHOZTAK VALAMIT, AMI SOKÁIG
ELVESZETT VOLT A FŐVÁROSBAN.
Ami számunkra ma az igazi Budapestet jelenti, az nagyrészt a történelmi századfordulón épült. Képzeljük el egy pillanatra, milyen lehetett a 19. század utolsó évtizedeiben a fővárosban élni: ekkor épült az Országház, a Párisi Udvar, az Andrássy út. Ekkor alkották meg azokat a csodálatos palotákat is, amelyek a vidéki nemesség „városi kastélyaiként” népesítették be a belvárost. És amelyeket aztán a II. világháború után méltatlanul kisebb lakásokra daraboltak fel, vagy jelentősen átalakítottak, sokukat átadva ezzel az enyészetnek. A megmaradt „túlélőkkel” pedig meggyűlik a bajuk a fejlesztőknek, hiszen szigorú műemlékvédelmi szabályok kötik gúzsba a kezüket, amelyek kétségessé teszik, hogy egy felújítás után nyereséges üzletet lehessen alapítani rájuk. A városlakók pedig legfeljebb szomorúan nézhetik, hogyan válnak a Magyarország talán legszebb időszakát idéző gyönyörű történelmi emlékek romokká.
Ahogyan nézte Dobos Máté is. Azzal a különbséggel, hogy ő viszont tétlenség helyett változtatni akart ezen az áldatlan helyzeten. Ráépítés, felszabdalás helyett megfordította a fejlesztői sztereotípiát, és azt tűzte ki célul, hogy visszaadja a házak régi rangját, ami egy bérlőnek teljesen páratlan dolgot kínál a budapesti irodapiacon. Ma még a legnagyobb profittal rendelkező cégek alkalmazottai is döntően az unalomig ismert álmennyezetes irodákban dolgoznak napi 8-10 órában, ugyanakkor a fiatal tehetségek zöme már tudja, hogy a környezetpszichológia milyen jelentős hatással van a kreativitásra. Budapest belvárosa egykor az értelmiség és a pezsgő üzleti élet színtere volt, és a dicső múlt önkéntelenül is a fényes jövő képzetét kelti az emberben. A történelmi épületek lehetőséget kínálnak az üzleti élet szereplőinek, hogy részesei legyenek valami „nagyobbnak”. Örökség, hitelesség, különlegesség – ezekért az értékekért a világ minden táján jelentős prémiumot hajlandók fizetni azok, akik valami igazán rendkívülit keresnek.
Dobos Máté sikeres ügyvédként döntött úgy, hogy teremt és egyben ment is valami olyat Budapest számára, ami túlmutat a puszta profiton. Már jogászhallgató korában is lenyűgözték a Károlyi-kert körüli homlokzatok, a főváros lélegzetelállító atmoszférája, az egyedülálló belvárosi építészet. Ezen a talapzaton,
támogatott tartalom
SOMLAI BÁLINT
különleges találkozások és személyes történetek révén kovácsolódott össze az Optinvest ingatlanfejlesztő cégcsoport, amely Szöllősi Gergő operatív vezetésével már 14 belvárosi ingatlannál teljesíti be az alapító misszióját.
Ami jóval több puszta ingatlanfejlesztésnél. A portfólió épületei főként a történelmi belvárosban találhatók, de a cégnek van fejlesztése a budai Várnegyedben és Pasaréten is. Hamarosan elkészül a legendás Dreher Jenő sörgyáros palotájából átalakított luxusiroda, a Váci utcától néhány lépésre található Irányi Palotát pedig egy párizsi székhelyű cég, a világ egyik legnagyobb és legrégibb kreatív ügynökségének munkatársai lakják egy ideje. Ez utóbbi, 1898-ban átadott épület kalandos történettel büszkélkedhet, ugyanis egy Sas-kör nevű befolyásos ellenzéki társaság főhadiszállása volt. Innen egy sarokra áll a Kincsem Palota, amelyet nem más, mint Budapest egykori gentleman sportembere, a minden versenyét megnyerő kanca tulajdonosa, Blaskovich Ernő építtetett, belső udvarán pedig még mindig ott áll a csodaló istállója. A patinás épület lesz Közép-Európában az első olyan „palazzo”, amely hajdani rendeltetését és vele társadalmi helyét kapja vissza.
Az ilyen magukra hagyott kincsek fejlesztése kockázatos üzlet, sokaknak tört bele a bicskája az elmúlt évtizedekben.
Az Optinvest viszont éppen ezeket kereste – jelentős hányadukat eredetileg nem is akarták eladni a tulajdonosaik –, hiszen ezekben láttak lehetőséget olyan munkahelyi környezet kialakítására, amilyen egész egyszerűen nincs sehol máshol. Általában olyan cégek választják e palotákat, amelyek tisztában vannak vele, hogy már maga a székhely tekintélyt parancsoló címe is nagy hatással lehet a vállalat imázsára. Ez igaz a munkáltatói márkaépítés szemszögéből is: a tehetségekért vívott háborúban pénzügyi és tanácsadó vállalatok, ügyvédi és építészeti irodák, marketingügynökségek keresnek a világ egyre több nagyvárosában olyan tereket, amelyek az alkalmazottak jó közérzetére és az egyedi márkaépítésre is lehetőséget adnak. Mindemellett a város legjobb
Mint anno tették ezt az elődök is: a régi bérpaloták, bérházak nem véletlenül állnak 100-200 éve, hiszen azokat minél minőségibb, minél maradandóbb anyagból építtették fel tulajdonosaik, az olcsó építés és drága eladás helyett. Budapest elképesztő öröksége ettől a szemlélettől lenyűgöző. Bár manapság erről egyre több beruházó elfeledkezik, szerencsére akad, aki időről időre emlékeztet rá minket.
részein, a belvárosban találhatók, ahol mindig is a legfontosabb üzletek köttetnek, ma éppúgy, mint jó száz évvel ezelőtt. Az Optinvest cégcsoport dinamikusan növekszik, ugyanakkor a butik szemléletnek megfelelően megmaradt családias léptékű cégnek, amely szimbiózisban él az építőkkel és az üzemeltetőkkel. A kivitelezőkkel, az alvállalkozókkal hosszú évek óta stabil a kapcsolat, különösen a kizárólagos tervezőirodával, a Pyxis Nauticával – kettejük csapatmunkája afféle fogalommá vált. Mert bizony egy műemléki felújításra specializálódni kell, és az külön kihívás, hogy mindezt kortárs stílussal, gépészettel, komforttal vegyítsék. Közös munkájuk eredménye már egyre többek számára felismerhető: sajátos habitusukban a legmenőbb új irodaterek kötnek házasságot történeti boltozatokkal. A belsőépítészet stílusán felül olyan plusz dolgokra is kell a cég irodáiban gondolni, mint az extravagáns break-out és kollaborációs terek,
kávézók, élménykonyhák, játéktermek, stúdiók, vetítőtermek, workshop-helyiségek, hencsergők, oázisként működő udvarok, teraszok. A régi és az új ötvözése a gazdasági szempontok megtartásával tényleg nagy feladat, ám a megvalósult eredmények rendszeresen rangos díjakat, publikációkat hoznak magukkal. Egyedülálló pluszként a bérlők a cégtulajdonos jelentős modern és kortárs műgyűjteményéből is kérhetnek alkotásokat az irodai környezetbe, hozzájárulva ezzel a hazai kultúra és a magyar tehetségek támogatásához. Az Optinvest a művészetek iránti elkötelezettségét az épületek tervezésébe is beleviszi: a Molnár utcában található Wagner-palotában például egy kortárs szobrászt vontak be a lift burkolatának elkészítésébe, az épületek közösségi tereiben pedig rendszeresen szerveznek kiállításokat. A kollektíva ezenfelül még valami fontosat visszahoz jelenünkbe, ez pedig a hosszú távú tervezés. Az irodákat, épületeket a cég nem kínálja eladásra, mivel azok folyamatosan bevételt generálnak, így megteremtik a cégcsoport gyarapodásának alapjait.
BLÖFF VAGY VALÓSÁG:
MENNYIT NYERNEK A MAGYAR ALAPÍTÓK
A STARTUPFELVÁSÁRLÁSOKBÓL?
ÓRIÁSI ÉRDEKLŐDÉS ÖVEZI A HAZAI STARTUPOK ÉS A KOCKÁZATI TŐKE VILÁGÁT, ÁM MAGYARORSZÁGON KEVESEN TUDTAK STARTUPÉPÍTÉSBŐL JELENTŐS VAGYONT FELHALMOZNI.
Amerikai és nyugat-európai minták alapján Magyarországon is kialakult a startupok piaca. A technológiai vállalatok fejlődését üzleti angyalok, kockázatitőke-befektetők segítik, a gyors nemzetközi vállalatépítésre itthon is számos példa akad. Az elmúlt évtizedben látványosan megnőtt az ilyen befektetések száma és összege, egyre több exitet is bejelentenek.
A legnagyobb értékű startupexit eddig kétségtelenül az önvezető technológiákat fejlesztő aiMotive értékesítése volt az egyebek közt a FIAT, a Peugeot, a Citroën és az Opel autómárkákat birtokló Stellantis csoport számára 2022-ben. Az elérhető információk alapján mintegy 20 milliárd forintot érhetett meg a cég a befektetőknek. A 2015-ben Budapesten alapított technológiai vállalkozásnak 2022-ben alig egymilliárd forint árbevétel és 206
fő foglalkoztatása mellett 3,7 milliárd forintos vesztesége volt.
Tipikus technológiai startupról van szó, amelyet tehát nem pénzügyi mutatói, hanem technológiai tudása és szakemberei miatt vásároltak meg. Az amerikai Pitchbook felvásárlási adatbázis szerint az aiMotive-nál hét befektetői kör előzte meg a cégeladást, így az értékesítési bevétel jelentős részét a befektetők realizálhatták. Mivel a hazai cég leányvállalata korábban is németországi volt, nem lehet megmondani, hogy az alapítók mekkora összeghez juthattak a teljes összegből.
A bejelentés kapcsán közzétett tájékoztatókból az sem derült ki, hogy pontosan mire vonatkozhat az eladási összeg – a teljes felvásárlási értéket sok esetben több év alatt, készpénz mellett vagy helyett részvényekben és opciókban fizetik ki, illetve a jövőbeli eredményekhez kötik. Míg egy hagyományos cégeladásnál a korábbi tulajdonos élvezheti a megkeresett pénzt – miután megkapja –, vagy új kihívások után nézhet, ez egy startup értékesítésénél nagyon ritkán fordul elő. Az alapítókat, a cégvezetőket és a kulcsembereket a felvásárlás során jellemzően nem is csak csábítják, hogy maradjanak, hanem csupán akkor jutnak hozzá a vételár egy részéhez, ha még évekig ott dolgoznak. Maradásukat azért jellemzően igencsak vonzó fizetéssel és bónuszokkal is motiválják.
Hagyományos cég – nagyobb üzlet?
Azt, hogy nem csak startupoknál lehet jelentős cégeladási értéket elérni, a fémmegmunkálással és alkatrészgyártással foglalkozó Iron-Tech Zrt. esete is mutatja. A kelet-közép-európai akvizíciós
célpontokat kereső lengyel Luma Automation 10 milliárd forintért vásárolta meg az autó-, illetve vasútipari multinacionális vállalatoknak beszállító családi vállalkozást. A felvásárlási összeg hasonló volt, mint az adatelemzés területén a világ legynagyobb vállalataival dolgozó, 2006-ban alapított Starschema vagy a titkosításban élenjáró Tresorit esetében – ám míg az utóbbiakról több száz cikk megjelent, addig az utolsó adatok szerint 286 főt foglalkoztató szigetvári cég eladásáról még tucatnyi sem.
„Az utóbbi években a hazai vállalatfelvásárlási piac kifejezetten aktív, a kínálati oldal egyik fő hajtóereje a generációváltás. Nemzetközi szempontból középméretűnek tekintett, 15-20 millió euró értéket meghaladó tranzakcióból kevés van, ezeket egy jó évben is egy kezünkön meg tudjuk számolni, míg az 5–15 millió euró értékű akvizíciók éves száma már több tucat” – mondta el Nagy Kálmán, a Concorde MB Partners ügyvezető partnere. A vállalatértékesítéssel, -felvásárlással foglalkozó pénzügyi tanácsadónál azt látják, hogy a hagyományos vállalatok terepén – a startupokkal ellentétben – nem a külföldi, hanem a hazai vevők a jellemzők. Míg a startupokat nagy tőkeerejű vállalatok igyekeznek felvásárolni, a kisebb hagyományos cégeknél
gyakoriak lettek a vezetői bevásárlás, management buy-in jellegű ügyletek, amikor nagyvállalatoknál, multiknál menedzseri tapasztalatot szerzett vezetők vásárolnak fel olyan kkv-kat, amelyeket profi szervezéssel eredményesebbé tudnak tenni. Amikor egy hazai tulajdonos egy kkv-t értékesít, kevésbé érdekes, mint egy startupügylet, pedig az árból arányaiban többet kap meg. Az Iron-Tech példájához visszatérve: ennek tulajdonosa éveken át osztalékot tudott realizálni a vállalat profitjából, és százszázalékos tulajdonosként az árbevétel is az övé volt. A Starschema és a Tresorit esetében viszont az alapítóknak az eladási áron osztozni kellett a kockázatitőke-befektetőkkel. A startupok általában nem termelnek nyereséget, osztalékot pedig végképp nem szoktak fizetni, így az alapítók a fizetésükön kívül csak az értékesítési összeg rájuk eső részét keresik meg a cég felépítésével. Ráadásul az sem mindegy, hogy mikor szállnak ki az alapítók. Előfordulhat, hogy mire egy startupnál nagyobb összegű értékesítésre kerül sor, addigra már nem is tulajdonosok benne azok, akik létrehozták; erre a legnagyobb magyar szállásközvetítő portál, a Szállás.hu esete mutat jó példát. Az OTP és a tulajdonában lévő PortfoLion kockázatitőke-alapkezelő 2015-ben vette meg a céget az alapítóktól és a Central Médiacsoporttól, majd 2022-ben értékesítette tovább 30 milliárd forintnál is többért egy lengyel szakmai befektetőnek. Ebből a dealből az alapítók már nem részesülhettek.
AIMOTIVE
Homályban maradó részletek
A sajtóközlemények, bejelentések és a megjelent hírek alapján 2020 és 2022 között jelentősebb startupértékesítések voltak Magyarországon, összesen több mint 133 milliárd forint összegű ügyletet sikerült összegyűjteni. 2023-ra azonban alábbhagyott az érdeklődés, legalábbis nem volt nyilvános jele annak, hogy eladtak ilyen cégeket. A startupértékesítések nyomon követése persze nem könnyű, mert ahogy mindenütt máshol a világon, Magyarországon is csak önkéntes adatközléseken alapuló beszámolók érhetők el ezekkel kapcsolatban. A kockázatitőke-alapoknál – különösen azoknál, amelyek befektetőik pénzügyi forrásaira vannak utalva – elemi érdek, hogy minél több
eredményes értékesítésről számoljanak be. Mivel a sikert kell megmutatni, a lehető legnagyobb összeget áll érdekükben ismertetni. Ezért fordulhat elő, hogy a végösszegbe számos opciós tétel is bekerül, esetleg nem részletezik, hogy a felvásárlásnak melyik része zajlik készpénzátadással, illetve részvénycserével, valamint hogy milyen időtávon zajlanak le a tranzakciók.
Viszonylagos értékek
Mennyire jelentős ügyletnek számítanak egyáltalán a startupfelvásárlások Magyarországon? 2022-re 94 milliárd forintnyi exitet összesítettünk a nyilvánosan bejelentések alapján. Ez komoly összeg. A magyarországi vállalatok összesített
CSAK A SZÉP HOZAM SZÁMÍT?
A HOZAMOK KÉRDÉSE MELLETT KIEMELT FÓKUSZBA KERÜLT A FELHALMOZOTT VAGYONOK GENERÁCIÓS ÁTÖRÖKÍTÉSE.
BÁLINT ATTILA, A RAIFFEISEN BANK PRIVÁTBANKI ÜZLETÁGÁNAK VEZETŐJE TUD MEGOLDÁST.
৫ Kezdjük rögtön a generációváltással! Egyre többen beszélnek róla, de vajon a privátbanki ügyfélkörnél is mindennapos már ez a téma?
Egy nehéz témáról van szó, amit nem lehet a kedd esti könnyű vacsoránál megbeszélni, családon belül is több lépésben szokott kialakulni a döntés. Mindenkinek más az élethelyzete, van ahol egyértelmű a generációváltás menetrendje, máshol bonyolultabb, többismeretlenes egyenletet kell megoldani.
A többség azonban inkább visszahúzódóbb a tapasztalataink szerint.
A Raiffeisen Bank privátbanki üzletágának jelenleg 4000-nél is több ügyfele van, de csak kevesen ismertek közülük a szélesebb nyilvánosság előtt.
৫ Van egy konkrét időpont, amikor meg kell beszélni családon belül ezt a témát?
Nincs kőbe vésve természetesen, de érdemes minél előbb. Nem csak azért, mert láttam már olyat, amikor egy hagyatéki tárgyalás után többen is kis híján elájultak – nem ismerve a jogszabályt téves elvárásokkal ültek be –, és olyat is, amikor évekig tartó pereskedés, vita és veszekedés alakult ki. Előzetes tervezéssel mindezt el lehet kerülni.
Önök hol lépnek be a generációváltás folyamatába?
Több úton is. Az egyik az előzetes pénzügyi-jogi felkészülés, a jövőre vonatkozó konzultáció. Mi a szándéka a vagyon tulajdonosának, és ez a szándék megegyezik-e a következő generáció érdeklődésével? Nem mindig van így, és erre ki kell dolgozni egy tervet. A másik út pedig a következő generáció megismerése. A világ felgyorsult, a fiatalok már nem akarnak bejárkálni a bankba, órákat beszélgetni a bankárral. Amit lehet, digitálisan intéznének el. Tudunk segíteni, ha egy komplett cégnek vagy cégcsoportnak új tulajdonost kell találnunk, de szóba kerülhet másfelől a bizalmi vagyonkezelés is. Az utóbbival kapcsolatos előírások tavaly szigorodtak, a mi termékünket azonban úgy alakítottuk ki, hogy minden próbát kiálljon. Jól működik a dolog, már százas nagyságrendben van ilyen típusú számlánk, és folyamatosan nyílnak újabbak. A megoldás egyébként mindig egyedi. Néha egy mélyebb beszélgetés segít, máskor komplexebb konstrukciót kell felállítani.
৫ Ön hogy látja a hazai privátbanki piacot? Aki sikeres, inkább mutatja az eredményeit, vagy rejtőzködnek a hazai milliárdosok?
Vegyes, de a többség inkább a háttérben marad. Ebben egyébként nem különbözünk Nyugat-Európától, ott is van egy kisebb létszámú csoport, akik rendszeresen feltűnnek a sajtóban, különféle társadalmi eseményeken, és szívesen fogadják az ezzel kapcsolatos médiaérdeklődést.
Említette az ügyfélszámot: úgy tudom, a közelmúltban jelentősen megváltoztatták bankon belül a kiszolgálási modellt. Így van. A prémium ügyfelek felső kategóriája átkerült a privátbanki kiszolgálásba, az őket eddig kísérő bankárokkal együtt. Így a Raiffeisen Bank privátbanki üzletágán belül létrejött egy privátbanki és egy kiemelt privátbanki kiszolgálás. Ez azért előnyös, mert így még jobban végig tudjuk követni az ügyfelek pénzügyi életpályáját, a diákként nyitott Yelloo számlacsomag után következik a lakossági kiszolgálás, a prémium státusz, majd végül a belépő a privátbanki világba.
৫ Mennyibe kerül most ez a belépő?
150 millió forint a belépési limitünk. Ez elsőre nagy lépcső lehet, de ha megnézzük, nem sokkal haladja meg egy elegánsabb budai vagy belvárosi lakás árát – sőt, nem is olyan nagy az a lakás.
৫ Végezetül elárulná, mit jelent a „szép hozam”?
A szép hozam attól szép, hogy valójában az pozitív reálhozam, úgy gondolom, hogy a mostani környezetben valahol 10 százalék környékén. A reálhozam pedig azért fontos, mert ekkor járul hozzá a vagyon maga is a gazdagodáshoz.
৫ Tíz százalék alatt vagy felett?
Ha eljön hozzánk, akkor erről is tudunk beszélgetni.
Bálint Attila
2000 óta irányítja a Raiffeisen Bank privátbanki üzletágát. Az elmúlt 24 év elmondása szerint többször újraírta a gazdaságtörténeti tankönyveket, olyan meglepetéseket és fordulatokat hozva, amelyekre senki nem lehetett felkészülve. Hétköznapokon reggel 6.20kor ébred, vet egy pillantást az ázsiai tőzsdékre, majd elindítja a napot a bank székházában vagy valamelyik külső tárgyalóban. A legszebbnek a Vörösmarty téri irodájukat tartja. Általában este 7-kor csukja be a laptopot, de elalvás előtt még ránéz az amerikai zárásra. Szabadidejében szívesen kóstol minőségi borokat, de balatoni vitorlásversenyeken sem ritka vendég. Öt gyermek édesapja.
A LEGJELENTŐSEBB STARTUPFELVÁSÁRLÁSOK 2020 ÓTA
mérlegfőösszege azonban 384 ezer milliárd forint volt, ehhez képest a fenti summa eltörpül. Természetesen a vállalatok nagy részét nem értékesítik, ezért inkább azt érdemes vizsgálni, hogy a hazai vállalatfelvásárlások összesített értékéhez képest mit jelent a startupexitek összege. A CMS globális jogi iroda régóta készít éves jelentéseket a közép-kelet-európai vállalatfelvásárlásokról, gyűjtésük teljes körűnek mondható, a legnagyobb vállalatok felvásárlásai és értékesítései is szerepelnek benne. Ők összesen 767 milliárd forintnyi magyarországi ügyletet regisztráltak, ennek mintegy nyolcadára rúg a startupokhoz köthető közel százmilliárd forint.
Másfelől megközelítve, a hazai vállalatok árbevételének, illetve tőkéjének körülbelül a fele külföldi tulajdonosokhoz köthető. A vállalatfelvásárlásokon belül ha kisebb mértékben is, de számottevő szerepe van annak, amikor egy-egy magyarországi leányvállalat cserél gazdát. A csak hazai tulajdonú vállalatokhoz viszonyítva 2022-ben már nagyobb súllyal voltak jelen a startupfelvásárlások. Igaz, a startupok befektetői között is nagy szerepet játszanak a külföldi kockázatitőke-alapok, illetve a hazai alapok tulajdonosai között is sok a külföldi. Így végső soron a hazai alapítású startupok eladásakor is jelentős részben külföldi tulajdonosok között cserél gazdát a vételár, ezért sem lesz hazai vagyon belőle. Táblázatunkban megadtuk a magyarországi startupeladások általunk összesített értékét, ezt leginkább a Magyar Kockázatiés Magántőke Egyesület (HVCA) adataival lehet összevetni. (Ez a szervezet a kockázatitőke-alapok önkéntes adatközlései alapján gyűjti az exitek értékét.) A HVCA-statisztika és a nyilvános bejelentések általunk összesített összege között 2020–2022-re alig 4,2 százalékos eltérés mutatkozott, 5,9 milliárd forintnyi értékesítést nem tartalmaz a mi listánk. (Az egyes évek bejelentései és statisztikái között az évek közötti áthúzódó tételek miatt is lehetnek eltérések, például amikor részletekben fizetik ki a vételárat.) A nemzetközi startupadatbázisok közül a holland Dealroom az egyik legbővebb, de náluk kisebb összegek szerepelnek, aminek az lehet az egyik oka, hogy a nemzetközi piacon szűkebben értelmezik a startupok fogalmát, mint Magyarországon. A HVCA 139 milliárd forintos 2020 és 2022 közötti összesített adatával szemben a Dealroom csak 116 milliárdról számolt be. A hosszabb
idősor alapján az látszik, hogy 2022 valóban mérföldkő lehetett a hazai startupértékesítések történetében, mert a HVCA adatai szerint először sikerült 100 milliárd forintnál nagyobb összér tékben exiteket tető alá hozni. Korábban csak 2017 ért ennek közelébe, az akkori HVCA szerinti 77 milliárd forint értéket azonban megkérdőjelezi, hogy a Dealroom adatbázisában alig 17 milliárd forint szerepel arra az évre.
A 2022-es cégeladási rekord örömteli volt, de 2023 biztosan nem termelt ki új startupmilliárdosokat: fontosabb nyilvános bejelentést nem találtunk, a Dealroom szerint is csupán 0,7 mil liárd forintnyi értékesítés történt. Ráadásul a térségben továbbra is Magyarország az egyetlen ország a Baltikumtól ahol még nem született unikornis, vagyis olyan startup, amely elérte az egymilliárd dolláros értéket. Magyarországon szerint a hagyományos vállalatépítés egyelőre hatékonyabb út a milliárdoslistákig, mint a startupépítés.
• Bucsky Péter
Jeremie: exitek mutatóba
A Jeremie európai uniós támogatási konstrukció keretében 2010 és 2014 októbere között 271 vállalkozásba fektettek be kockázatitőke-alapok, összesen 72 milliárd forint értékben; a források 60 százaléka volt uniós, illetve kormányzati támo gatás. Exitből azonban nem volt sok: a biotechnológia területén működő Cryo Management Kft.-t értékesítették a VitroLife svéd szakmai befektetőnek 1,4 milliárd forintért. A magyar céget néhány év múlva bezárták, az alkalmazottak egy részét külföldre hívták dolgozni. A második exit az volt, amikor a MediMass Kft. ráksebészetben használatos tömegspekt rometriás ionizációs technológiáját megvásárolta az rikai Waters Corporation. Ez nem túl sok bejelentés, a befektetett összeg töredéke. Néhány vállalatot értékesítettek az eredeti alapítóknak, tulajdonosoknak, de ezekről nem volt nyilvános közzététel, ahogy a Jeremie-programról sem ad ki érdemi információkat a felügyelő Magyar Fejlesztési Bank.
We are Ringier
MAGYAR CSALÁDI CÉGEK: MI LESZ A HARMADIK GENERÁCIÓVAL?
EGY ELHÍRESÜLT AMERIKAI KUTATÁS SZERINT A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKNAK CSAK 30 SZÁZALÉKA MARAD FENN AZ ALAPÍTÓ GENERÁCIÓJÁN TÚL, ENNÉL IS KEVESEBB, MINDÖSSZE 12 SZÁZALÉKUK JUT EL A HARMADIK GENERÁCIÓIG (A NEGYEDIKIG PEDIG CSAK 3 SZÁZALÉK).
BÁR A FELMÉRÉST SOK KRITIKÁVAL ILLETTÉK, AKÁR ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLAT IS LEHET BELŐLE. HOGY LÉTEZŐ
PROBLÉMÁRÓL VAN SZÓ, MI SEM BIZONYÍTJA JOBBAN, MINT AZ, HOGY A CSALÁDI VAGYON ERODÁLÓDÁSÁRA A VILÁG SZÁMOS ORSZÁGÁBAN VAN KÜLÖN KIFEJEZÉS. AMERIKÁBAN „INGUJJTÓL INGUJJIG”, KÍNÁBAN „PARASZTCIPŐTŐL PARASZTCIPŐIG” TART A GENERÁCIÓK VESSZŐFUTÁSA, OLASZORSZÁGBAN „AZ ISTÁLLÓBÓL A CSILLAGOKBA ÉS VISSZA”, SKÓCIÁBAN „AZ APA VÁSÁROL, A FIA ÉPÍT, AZ UNOKA ELAD, AZ Ő FIA PEDIG KOLDUL” KIFEJEZÉST HASZNÁLJÁK A CIKLUSRA, BRAZÍLIÁBAN „GAZDAG APA; NEMES FIA; SZEGÉNY UNOKA” A MONDÁS. ÁM HA SIKERÜL ELKERÜLNI NÉHÁNY CSAPDÁT, ÚGY TŰNIK, A CSALÁDI CÉGET SEMMI SEM MENTI MEG A ZAJOS SIKERTŐL.
A tradíció nem változott, csak az érintettek száma gyarapodott. A stratégiai döntések ma sem a tárgyalóban, hanem továbbra is az ebédlőasztal mellett születnek Magyarország legrégibb baromfitenyésztő dinasztiájánál. Éppen ezért formalitások nélkül gyülekeznek a résztvevők. Pontban reggel kilenckor a családi ház ebédlőjében az asztalra kerülnek az előterjesztések, számítások és ajánlatok. Mindezek elemzésére és megbeszélésére bőven van idő, senki sem siet. A családfő, Bárány László és két fia, László és Péter konszenzussal határoznak minden kérdésben. Van, hogy éles viták után, de a stratégiai ülést megszakítja a családi ebéd, amelyet a mama szolgál fel pontban délben. A családi kupaktanács ilyenkor felfüggeszti működését és az étkezésre koncentrál, hogy aztán délután négyig pontot tegyenek minden kérdésre. – Két fiam a társam és a barátom is –jellemzi a különleges ülés hátterét a családfő, s hozzáteszi: már nem ő, hanem a negyedik generáció vezeti-irányítja a debreceni székhelyű Master Good-csoportot.
BÁRÁNY CSALÁD
A Bárány család már jóval több mint száz éve foglalkozik baromfitenyésztéssel (első generációjuk a Széchenyi grófok uradalmi baromfitenyésztője volt), de ma már a kései szocializmus hiánygazdaságából kinövő hazai nagyvállalatoknál is elő-előfordul, hogy az unokákra kerül a sor a cégvezetésben.
Gábor és Norbert a legifjabb nemzedéket képviselik a Felcsuti család üzleti szférájában. Ugyan még mindketten fiatalok, de tudatosan készülnek arra, hogy édesapjuktól, Felcsuti Zsolttól átvegyék a régió egyik legnagyobb ipari befektetőjének számító MPF Holding cégcsoport irányítását. Még ha nem is úgy, ahogy azt ő tette, három évtizeddel ezelőtt.
Felcsuti Csaba egy valódi garázscéggel kezdte az előző évszázad hetvenes éveinek közepén. A mérnök végzettségű alapító előbb a főleg elektromos háztartási gépek szervizelésével foglalkozó – és persze állami – Gelka vállalatnál volt fejlesztőmérnök, majd kiváltotta az „ipart”, és kisiparosként startolt. Prés- és fröccsöntő szerszámokat készített akkori nagy állami vállalatoknak. A garázscég ezt követően lett „gmk” – vagyis a hetvenes évek végén kedvelt gazdasági munkaközösség, mai szóval mikrovállalkozás –, ebből nőtt ki később a Plasztik Kisszövetkezet. A kilencvenes évek elején a megrendelések jelentősen visszaestek, ám a rendszerváltás nem csak problémákat okozott, magával hozta a nyitás lehetőségét is nyugati piacok felé. Ekkor lépett be a később részvénytársasággá alakult MPF-csoport elődjébe az idei ranglistánkon harmadik helyen álló Felcsuti Zsolt.
Kiút lehet a csapdából a jó diploma
Tudatos generációváltásról akkor még nem esett szó. Már csak azért sem, mert Zsolt – aki műszeripari szakközépiskolában érettségizett, de végül közgazdászként szerzett diplomát és doktori (PhD) fokozatot – nyelveket tanult és a marketing felé orientálódott, és a rendszerváltást követően a magyar piacra igyekvő nyugati cégek látókörébe került. Előbb egy svájci cégnél kapott munkát – itt gyorsan előrelépett
Az Opten céginformációs adatbázis szerint közel 10 ezer harmadik generációs hazai vállalkozás vállalkozás lehet ma Magyarországon. A többgenerációs vállalkozások száma azonban már közel 80 ezerre rúg. Cégen belüli családi-tulajdonosi kapcsolatot 122 ezer cég esetében azonosítottak: szülő-gyermek közös tulajdonlás 35 ezer vállalkozásnál található, testvérek 25 ezer, házastársak több mint 80 ezer társaságnál „közösködnek”.
a ranglétrán –, majd visszatért édesapjához Budapestre. Ekkor indult ugyanis a mai néven ismert MPF Holding nemzetközi terjeszkedése, amiben Felcsuti Zsolt már vezető szerepet játszott. A családi munkamegosztás szerint a papa, azaz Felcsuti Csaba kezében futottak össze a hazai értékesítés és termelés szálai, míg Zsolt az országhatárokon túli piacokra koncentrált. A közös munkát Felcsuti Csaba váratlan halála szakította meg. Zsolt ekkor kénytelen volt azonnal átvenni a cég irányítását. A nyugat-európai expanzió sikeresnek bizonyult: az MPF a magyar cégek sorában az elsők között gyártatott barkácsgépalkatrészeket, tartozékokat, csiszolószerszámokat Kínában, amelyeket aztán világszerte értékesített. A nemzetközi piacokon a magyar és a kínai gyártókapacitást kihasználva fokozatosan tört előre. A csoport a magyar cégek mellett ma már saját malajziai és kínai gyártóbázissal is rendelkezik, és a világ 30 országában van jelen.
Az idősebb fiú, Gábor – szintén közgazdász, Budapesten és Szingapúrban végzett – családjával Magyarország és a cégközpontnak helyet adó Svájc között ingázik, néhány éves tőzsdei kitérő után ma a csoport vállalatainak üzletfejlesztését írányítja. A fiatalabb fivér, Norbert a világhírű London School of Economics padjait koptatja – a londoni társadalomtudományi és közgazdasági egyetem olyan volt diákokkal büszkélkedhet, mint David Rockefeller, Soros György
PATAKI ÁDÁM
KÜRTI TOM:
AZ UTÓDLÁSNÁL
IS FONTOSABB AZ ÖSSZEHANGOLT MŰKÖDÉS
A családi vállalatoknak tanácsokat adó Kürt Akadémia alapítója, Kürti Tom maga is második generációs vállalkozó, aki tapasztalatai alapján jól látja, mi kell ahhoz, hogy a családi cégek növekedjenek, ne pedig leépüljenek a generációváltásokkal. „Érdekes megközelítés az, hogy az első generáció felépít, a második megtart, a harmadik elherdál egy céget. Érdekes, mert a világnak több mint 30 nyelvén létezik az a mondás, hogy ingujjtól ingujjig három generáció alatt jutunk el. Számomra ez arról szól, hogy vannak alapítók, akikben megvan a képesség és az ambíció, azaz egyszerre nagyon sok mindenre tudnak odafigyelni és irányítani. De ez a képességpáros nem feltétlenül van meg a következő generációban, bár szerencsére sok ellenpélda is akad. Egy alapítótól egy utód csak nagyon nehezen tudja átvenni a vállalkozást, mert neki már rendszereket kell építenie. Minél többedik generációba megyünk, annál bonyolultabbnak vagy jobban strukturáltnak érdemes lenniük a rendszereknek, hogy fenntarthatóan tovább lehessen vinni az egyre növekvő vállalkozást és az egyre növekvő családot, figyelembe véve a tulajdonosok és irányítók számát. Azaz amíg az első generációban az alapító egy sapkában képviseli a tulajdonosi, a vezetői és a családfői érdekeket, addig a következőben már többen vannak, fontos megtanulni együtt dönteni a különböző kérdésekben, mindeközben összeegyeztetni a család, a tulajdonos(ok) és a vállalat érdekeit. A kihívás korántsem önmagában az utódlás, hanem sokkal inkább az együtt élő, együtt dolgozó családtagok összehangolt működése. Őket kell beilleszteni ebbe a bonyolult struktúrába, ahol egyszerre családtagok, kollégák és tulajdonosok. Amikor valaki felismeri, hogy ehhez segítségre van szüksége, és mer is segítséget kérni, az már az érettség szintjét jelöli. Ma, amikor szerencsére tovább élnek az emberek, mint korábban, a fő kérdés nem az utódlás megtervezése, hanem a generációk együttműködése, az, hogyan tudnak együtt beszélgetni a különböző kulcskérdésekről, nehéz helyzetekről, hogyan tudnak együtt döntéseket hozni, hogy milyen döntéseket milyen felhatalmazásokkal hoznak meg.”
vagy a mostanában sokat emlegetett Ursula von der Leyen –, közben a család tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásával és felújításával is foglalkozik.
A jó iskola, jó diploma fontos sikertényező a családi vállalatoknál. Ezek gyakran érzik kötelességüknek, hogy a fiatal családtagok mindenképpen csatlakozzanak a céghez, akár rendelkeznek a szükséges képességekkel, akár nem. Ha valaki elkényeztetve vagy éppen művészként tengette harmincas éveit, és aztán negyvenévesen venné át a családi bizniszt, nagyobb a kudarc esélye. Egy neves intézményben szerzett üzleti vagy mérnöki mesterdiploma, két-három idegen nyelv ismerete viszont csökkenti az esélyét annak, hogy valaki csak családi kötődés okán kapjon vezető beosztást – és vigye esetleg csődbe a vállalatot.
A családtagok alkalmazása egy sor másik problémát is felszínre hoz, például ha a család gyorsabban nő, mint a vállalkozás. Ha egy cégalapítónak három gyermeke van, és mindegyiknek további három, akkor három generáció után, a házastársakat is beleértve, akár 50 ember is dolgozhat vagy szeretne dolgozni a cégnél. Miközben nincs ennyi munka – hacsak nem csinálnak nekik. Végül, de persze korántsem utolsósorban, lehet, hogy az apák és a fiúk (vagy egyre gyakrabban a lányok) ugyanarra a területre szakosodnak, legyen szó pénzügyről, üzemeltetésről vagy marketingről – és így nem szerzik meg a cégvezetéshez szükséges többfunkciós szakértelmet. (Arról nem is beszélve, hogy amikor közeli rokonok felügyelik egymást, akkor a személyes dinamika megakadályozhatja az őszinte visszajelzést – ilyenkor jön jól egy szakember-coach.) Mindez arra is késztetheti az alapítót, hogy túl sokáig maradjon egyes számú vezetői pozícióban.
Már hétévesen besegít a bejglibe
Az érdi Pataki Cukrászda jól vette ezeket az akadályokat. A legendás sütiboltot már a harmadik generáció irányítja, a családi cég 1973-ban nyitotta meg kapuit. Az elmúlt 50 évben minden generáció hozzátett az előző munkájához – erről Pataki Ádám, a jelenlegi tulajdonos beszélt. Szerinte nagyon fontos, hogy mit lát a következő nemzedék az előzőtől: ha azt tanulja, hogy „szépen, alázattal” építik a vállalkozást, akkor nem fogják elherdálni. Esetükben szomorú, kényszerű váltásról kell beszélni az alapító, Pataki János halála miatt. Ádámnak saját bevallása szerint mégsem kényszer volt átvenni a stafétát, hiszen megvolt benne a cukrászat és a szakma szeretete. A tulajdonos általában is úgy gondolja, hogy annak, aki átveszi az örökséget, legyen célja, legyen hozzá megfelelő érzéke, különben hiába a szülői akarat. Az üzletember szerint fontos, hogy a gyerek együtt nőjön fel, komolyodjon bele a vállalkozás vezetésébe.
„Az én édesapám már akkor meg volt róla győződve, hogy a cukrászdát majd valamelyik fia viszi tovább, amikor még kicsik voltunk. Azzal motivált engem, hogy a cukrászat szép szakma, amiből egész életünkben meg lehet élni. Úgyhogy én diákmunkásként kezdtem a pályafutásomat, segítettem, részt vettem a munkában, számomra így volt természetes. A most hétéves kisfiam is szívesen tölt időt a műhelyben vagy az üzletben; például karácsonykor részt vett a bejglikészítésben, úgy látom, ő is élvezi, hogy nagyon egyszerű alapanyagokból, lisztből, vajból, cukorból, milyen fantasztikus dolgokat lehet készíteni. De erőltetni nem fogom, mert azzal értek egyet, hogy a gyereket hagyni kell kibontakozni – mindegy, mit csinál az ember fia, csak találja meg abban a boldogságát.”
Pataki Ádám szerint a családi vállalkozások előnye az is, hogy az előző generáció segítő mentora lehet a következőnek. „Mi együtt dolgoztunk az édesapámmal, bármilyen kérdésem volt, fel tudtam tenni neki, tudtam tanácsot kérni tőle. Ő fantasztikus, Európa-szerte elismert szakember volt. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnökeként, illetve a Cukrászok és Fagylaltkészítők
Nemzetközi Szövetsége elnöként is dolgozott, számos magyar és külföldi szakmai kitüntetést nyert el. Ezért nagyon nagy feladat volt tőle
ZWACK SÁNDOR: HATGENERÁCIÓS RUTIN
৫ Vannak információik arról, hogyan zajlott le a családban az első generációváltás? Igazából nincsenek. Az üzlet szinte magától értetődően szállt apáról fiúra. Furcsa, de nem is gondolkodtam el ezen egészen addig, amíg a riói olimpián egy társaságba nem kerültem Habsburg Györggyel. Ott beszélgettünk, majd egyszer csak megkérdezte valaki, honnan ismerjük egymást, mire az csúszott ki a számon, hogy „az én egyik ősöm dolgozott az ő ősének”. Amikor így hirtelen egyszerre profán és történelmi kontextusba került a családi üzlet, akkor azért elgondolkodtam, hány generációnk adta már egymásnak a stafétabotot a legendás „Doktor Zwack, das ist ein Unikum!” óta.
útra kerültem, menedzserként dolgoztam, majd amikor bizonyítottam, elkezdhettem megvalósítani a saját elképzeléseimet – ennek gyümölcse volt a ZSNP, a Zwack Sándor nemes pálinka család, ami akkor kétségkívül innováció volt. Aztán egy nap apám úgy döntött, már megértem rá, hogy a helyébe lépjek, de még azután is folyamatosan számíthattam a segítségére, szaktudására.
৫ A különböző generációk hogyan tudtak konszenzust kialakítani a cég jövőjével kapcsolatban?
৫ A családot a történelem komoly kihívások elé állította – ez hogyan jelent meg az utódlásban? A történelem, ahogy mondani szokták, egy rosta, amelynek a lyukain nagyon könnyű áthullani. Közép-európai családként azt hiszem, különösen benne voltunk az események sűrűjében, hiszen olyan korokban, olyan városokban éltünk, amikor és ahol mindig történt valami: forradalom, kiegyezés, első világháború, a Monarchia széthullása, második világháború, a kommunista uralom, 1956… Csupa olyan esemény, ami egyik pillanatról a másikra képes dinasztiákat eltüntetni a térképről. A családunknak azon túl, hogy folyamatosan alkalmazkodnia kellett a megváltozott körülményekhez, folyamatosan a lehető legjobbat kellett nyújtania. Ehhez volt kurázsink és szaktudásunk, aminek sokáig az Unicum azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk már 230 év távlatából, hogy történelmi receptje volt a motorja. Megrendítő belegondolni, hogy ez a relikvia milyen korokon át milyen helyzeteket élt túl.
৫ Az Unicum egy tradicionális recept alapján készülő, világszerte ismert ital. Milyen módon tudott hozzátenni a fejlődéshez, innovációhoz az újabb és újabb generáció? Mondhatnám, hogy ennyi idős családi cégként folyamatos fejlesztésre, megújulásra vagyunk kényszerítve, de ez édes kényszer. Az Unicum maga is innovációs termék, hiszen amikor létrejött, a kor színvonalát meghaladó ital lett. A családunk azóta is lelkesen kereste az újabb és újabb kihívásokat, 1880 és 1885 között már több elismerést, aranyérmet is begyűjtöttünk világkiállításokon, de folyamatosan voltak más termékeink is – ilyen volt például a Kincsem nevű likőrünk, amelyet igen, arról a lóról neveztek el –, és ekkor került védjegyoltalom alá 1883ban az Unicum. Azóta is fejlesztünk rendületlenül, ennek eredménye például a portfóliónkban a legutóbbi két sikertörténet, a Riserva és a Barista. Sőt, most is van a pincénkben valami, amit tíz éve álmodtunk meg és rejtettünk el, de csak most érett meg rá a piac.
৫ Elárulja, mi az?
Majd, ha eljön az ideje.
৫ Mennyire befolyásolták az utódlást a személyes motivációk?
Családi céget vezetni nem lehet kényszerből. Édesapám soha nem mondta, hogy nekem kell átvenni a vállalatot, sőt gyerekként nem is gondoltam erre, de szép lassan megértem rá. És akkor sem hullott az ölembe. A családunk hallgatólagos szabályai szerint el kellett végeznem egy egyetemet, külföldi gyakorlatot kellett szereznem, ahol minden külső segítség nélkül, alulról indultam. Amikor a Soroksári
A konszenzust nem is a tevékenység, hanem a közös kultúra és hagyományok, a családi „heritage” jelenti. Apám mindig azt mondta, végső soron egy küldetésünk van: úgy csinálni a dolgainkat, hogy tudjunk tükörbe nézni, tudjunk emberek maradni. És amikor erre utalt, az „ember” szót nem rendszertani értelemben használta, hanem az ehhez a fogalomhoz kapcsolt legjobb etikai normák szerint: becsületességben, szolidaritásban, bátorságban, a jó iránti fogékonyságban, az élet szeretetében és tiszteletében gondolkodott. És erre oktatott engem is, én pedig a gyerekeimet fogom.
৫ Hisznek-e abban, hogy a cég irányításához a szamárlétra minden fokát végig kell járni? Senki nem születik kozmikus tudás birtokában. Egy családi cég kiváló lehetőségeket tartogat, hogy az ember megismerje és átlássa a saját vállalatának gépezetét, és ha ezt megtette, valószínűleg kevesebb megalapozatlan döntést hoz. De nem misztifikálom túl ezt a lehetőséget, mert láttam már számos tradicionális vállalatot elvérezni a családi körön belüli döntéshozók „á, ezt én úgyis jobban tudom!” arroganciája miatt. Egy történelmi cégnek is szüksége van friss szaktudásra és a „külső szem” aspektusára. Mi az Unicumnál nagyon nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy kiváló szakemberekre támaszkodjunk, és én is meghajlok a szaktudásuk előtt.
৫ Lehet-e tudatosan készülni a generációváltásra? Lehet, de nem ez a lényeg, hanem a szellemiség, a know-how megtartása. Ha a családon belül senkit nem érdekel már a cég – mondjuk, ezt azért az esetünkben kizártnak tartom –, akkor azt hiszem, találunk külső szakembert a továbbviteléhez és működtetéséhez.
৫ Befolyásolta-e az újabb váltást az előző tapasztalata? Minden váltás jó alkalom a mérlegelésre és a megújulásra, tehát igen. Egyrészt, ha a múltba tekintünk, jó, ha nemcsak a sikereket látjuk, hanem a hibákat is – ez azért fontos, hogy ne kövessük még egyszer el azokat. Másrészt ilyenkor mindig van alkalom átrendeződni, új célokat kitűzni, felvenni a ritmust. Én idén leszek ötvenéves, és húsz éve el sem tudtam volna képzelni, hogy ez bekövetkezik. Mondhatnám, hogy kész, vége, itt vagyok a csúcson, már teljes az életem – de az apám hatvanéves volt, amikor fejest ugrott az ismeretlenbe, visszavásárolta a gyárat, és megalapozta a márka huszonegyedik századi sikerét.
৫ Készül-e már a következő generáció? Két nagyobb fiam van és egy lányom, aki még nem jár iskolába, a testvéremnek, Izabellának is van egy kisfia. Azt hiszem, korai volna arról beszélni velük, hogy valamelyiküknek folytatni kell azt az utat, amin most én járok, de természetesen jólesne, ha egyszer csak egyikük előállna, hogy a családi vállalatban dolgozva képzeli el a jövőjét.
átvenni a cukrászdát, de amíg élt, sokat segített. Ahogy szinte mindenki, én is követtem el hibákat, amelyekből tanulni is lehetett, de ott állt mögöttem egy mentor, volt egy védőháló, ami megvédett.”
A Schiller család is hármasba kapcsolt
Ilyen pályát tudhat magáénak a Schiller Autó Család Zrt. is, amelynek története a 1980-as években kezdődött, amikor az alapító, Schiller Péter gumis műhelyt nyitott Budapesten. Nem sokkal később már márkafüggetlen autószervizként üzemeltek tovább, amit egy használtautó-kereskedés megnyitása követett. 1991-ben jogot kaptak az Opel gépjárművek értékesítésére, így 1994-ben megépült az első nagy Opel-autószalon Budapesten. Mostanra több márkát értékesítenek, javítanak és egyéb tevékenységekkel is bővült a cégcsoport.
Schiller Gábor, a cég egyik tulajdonosa is úgy véli, a siker egyik záloga, ha az utódlás hosszú folyamat, amiben párhuzamosan dolgoznak együtt a generációk. „Már gyerekként is örömmel jártam le a műhelybe, élveztem, hogy van valami hozzáadott érték a munkában. Aztán elkezdtem a vállalkozásban dolgozni, és egyre több feladatot kaptam, egyre feljebb lépkedtem a szamárlétrán. De nem volt könnyű: édesapám kemény kezű vezető volt, főleg velem szemben, nekem mindig kiemelkedő teljesítményt kellett nyújtanom. Az első önálló projektem a használtautó-üzletág vezetése volt, ami önbizalmat adott, és nagy sikerélményt jelentett számomra, ezt követte a különböző márkákkal való kapcsolattartás.” Az utódlási folyamat 2006 környékére csúcsosodott ki, egy úgynevezett interim menedzsment programban. „Steiner László, a Hungarian Interim Management alapító tagja, az Amerikai Kereskedelmi Kamara első elnökhelyettese volt az én egyik első mentorom. Vele kezdtük el a cég átstrukturálását, és ennek a mentroprogramnak a keretében kezdtem el átvenni a céget.”
A cégcsoport mostanra, amikor már a harmadik generáció is részt vesz az irányításban, jelentősen kibővült. Schiller Gábor szerint ezért simább is az átállás, hiszen mindenki megtalálja a helyét,
azt a területet, amivel szívesen foglalkozik. Ugyanakkor esetükben indokolt volt kialakítani egy olyan felső vezetői struktúrát, amely közép- és hosszú távon is hatékonyan működik. „Nekünk van egy úgynevezett Executive Boardunk, amely felügyeli a stratégiai tervezéssel és döntéshozatallal kapcsolatos tevékenységeket, ebben Márk fiammal ketten vagyunk családtagok, de bizonyos területeket másokra bíztunk.”
MITŐL CSALÁDI EGY CÉG?
Közel sem egyszerű pontosan definiálni, mit nevezünk családi vállalkozásnak. Sem külföldön, sem itthon nem sikerült még ezt meghatározni, a legtöbb országban nincs is ilyen közigazgatási kategória. „Van egy többé-kevésbé osztott vélekedés, amely szerint azt tekintjük családi vállalkozásnak, amelyben a családtagoknak 50 százaléknál nagyobb tulajdona van, de ha tőzsdén van a cég, akkor elég lehet egy 25 százalékos pakett is; úgyhogy már ez is bizonytalan” – mondja Drótos György, a Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének munkatársa, a Családi Vállalatok Központ vezetője. „Amit még hozzá szoktak tenni, hogy lehetőleg legyen transzgenerációs bizonyíték, tehát a cég legyen túl egy generációváltáson, vagy legalábbis – például Magyarország vonatkozásában – legyen reális szándék arra, hogy átadják a céget a következő generációnak. De ezenkívül még sok kritérium alapján meghatározhatók a családi vállalkozások, egészen addig, hogy magukat annak tartják-e. Közös bennük, hogy a róluk kialakult kép pozitív: jellemzően hosszú távban gondolkodnak, nem veszélyeztetik a saját vagyonukat, sem a foglalkoztatást, és gyakran a tulajdonosok neve szerepel a cégnévben, ami azt sugallja, hogy tisztességesebben, becsületesebben működnek. Én úgy szoktam fogalmazni, hogy egyfajta vitaminnak tartják őket a gazdaság vérkeringésében, amelyek inkább tisztítják a gazdaságot, semmint rontják.”
A Gyűjtő Háza
Budapest egyik legkiemelkedőbb szecessziós épületében, a ResoArt Villában magyar és angol nyelvű tárlatvezetésekkel már látogatható Magyarország egyik legnagyobb és legátfogóbb Zsolnay magángyűjteménye. További részletekért és a jegyvásárlásért keresse fel a www.resoart.hu oldalt! Cím: 1071 Budapest, Városligeti fasor 47.
SCHILLER CSALÁD
MÉLTÓ UTÓDOK ÉS „HERBERTEK”
A MAI VILÁGBAN TÖMEGEK ÉLNEK OLYAN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, AMELYEK MÉG AKÁR SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT IS CSAK A LEGGAZDAGABBAKNAK JUTHATTAK OSZTÁLYRÉSZÜL. SOKSZOR HALLOTTAM SZÜLŐKET PANASZKODNI, HOGY MIÉRT IS LETT ILYEN A GYEREK, HA MINDENT MEGKAPOTT. LEHET, HOGY ÉPPEN AZ VOLT A BAJ… LEHET, HOGY TÖBBET SEGÍTETT VOLNA, HA VANNAK ÉRTELMES CÉLOK AZ ÉLETBEN, HA VAN MIÉRT KÜZDENI, HA NEM KAP MEG MINDENT TÁLCÁN, ÉS MEGTANULJA ÉRTÉKELNI AZT, AMI VAN.
Ifj. Andrássy Gyula, Kossuth Ferenc és Tisza István – az előző századforduló (1900) körüli magyar politikai közbeszédben ellenfeleik Herbert néven emlegették őket, illetve általában a nagy elődök méltatlannak tartott leszármazóit. A gúnynév onnan ered, hogy az egykori német kancellárnak, Otto von Bismarcknak és a brit liberális miniszterelnöknek, William E. Gladstone-nak is volt egy-egy Herbert keresztnevű, nem különösebben tehetségesnek tartott fia. A történelem azóta ítéletet mondott a nagy felmenők és leszármazottjaik felett. Minden nagy teremtő-alapító számára a fő kérdés az, hogy mitől lesznek az utódok méltó utódok és nem „Herbertek”. A nyugati irodalom nagy regényei, mint többek között A Buddenbrook ház, A Forsyte Saga és A Thibault család, sokat foglalkoznak a teremtő, a fenntartó és az elherdáló nemzedékek sorsával. A nyugati civilizációban fő szabályként az elsőszülött fiú örökölt mindent: a középkorban elterjedt „agnát primogenitura” célja az volt, hogy a nagy földbirtokok ne aprózódjanak el az örökösök között. A modern korban a leszármazók egyenlősége, fel nem osztható örökség – így például királyi trón vagy főnemesi cím – esetében pedig az egyszerű elsőszülöttség az általános szabály.
„Ne legyenek illúzióink: az örökösök, a lehetséges utódok, gyakran üvegbúrában élnek. A való élet ezzel szemben sokkal inkább küzdelem.”
A történelmet ismerők tudják, hogy ez nem mindig és nem mindenütt volt így. Az öröklés nagyon sokszor a túlélők viadala volt, a leszármazók egymás elleni kíméletlen harcától kezdve egészen az oszmán udvarban szokásos tömeges testvérgyilkosságokig.
A pszichológia egyik legfontosabb dilemmája ma is a „nature or nurture” kérdése, vagyis mi az, ami velünk születik, és mi az, ami tanulható, s így tanítható is. Akár tetszik, akár nem, nagyon különbözőnek születünk. Vannak szépek és csúnyák, okosak és buták, tehetségesek és tehetségtelenek. Nemcsak az számít, hogy hová, milyen körülmények közé születünk, hanem az is, hogy mit hozunk magunkkal, mit tartogat nekünk a genetikai örökségünk. Az sem
törvényszerű, hogy a képességek öröklődjenek. Nagyon könnyen lehet, hogy az utódok nemzedéke – kapja bár a legnagyobb szeretetet és a legmintaszerűbb képzést – egyszerűen nem alkalmas az elődök nyomdokaiba lépni. Lehet, hogy valami másban tehetségesek: nagyszerű mérnökök, elkötelezett orvosok, zseniális muzsikusok vagy tehetséges írók, ám – és a családi vagyon szempontjából ez a fontos – sajnos csapnivaló üzletemberek. Ilyenkor a szülők akkor tesznek jót mindenkivel, ha abban támogatják a gyerekeket, amiben azok jók. S aztán ki tudja, mit hoz a jövő. Az utódok felkészítése végső soron a gyereknevelés része, s így egyszerre egyszerű és nagyon bonyolult. Míg az anya a feltétlen és elfogadó szeretet forrása, az apai feladat, ha tetszik, az apai szeretet, más. Akkor teszi a dolgát, ha tanít, inspirál és célokat tűz ki, támogat, de nem nyom el. A nevelés voltaképpen ezeknek a szülői feladatoknak a teljesítése. Eddig egyszerű, de hogy adott esetben egy adott gyerekkel mit is kell tenni, az már sokkal bonyolultabb dolog. Mert hát meddig is terjedhet a feltétlen, anyai elfogadó szeretet, s hogyan kell célokat kitűzni, inspirálni, adott esetben bírálni, megtanítani túlélni, a nehézséggel megküzdeni?
Jó regényt írni vagy jó filmet csinálni konfliktushelyzetről, méltatlan utódokról, elkártyázott örökségekről lehet. Ám épp a legtehetősebb országok legnagyobb családi vagyonainak története mutatja meg, hogy lehetséges a sikeres utódlás. Sőt, megkockáztatom, ezek a sokgenerációs nagy vagyonok azt igazolják, hogy talán több is a méltó utód, mint a „Herbert”.
Így talán még izgalmasabb feltárni, hogy a történelem folyamán hogyan lettek az utódok méltó utódok. Hazánkban közel nyolc évtized után előszőr nyílik lehetőség a békés nemzedékváltásra, valóban nagy vagyonok átörökítésére. Mivel a folytonosság a II. világháborút követően megszakadt, szinte mindent újra kellett
tanulni. Gyakran ez jól sikerült: bár még a nagy nemzedékváltási folyamat elején tartunk, tucatszámra találni jó példákat a vagyonátadásra. A sikeres, hosszú távú vagyonátörökítés alapja valamiféle családi etika és küldetéstudat. Ami csak akkor működik, ha őszinte és igaz: a képmutatás, rosszabb esetben a hazugságok hiteltelenné teszik a családi etikáról szóló intelmeket. Ne legyenek ugyanakkor illúzióink sem: az örökösök, a lehetséges utódok gyakran üvegbúrában élnek. A való élet ezzel szemben sokkal inkább küzdelem. Hogy egy népszerű, a témába vágó filmsorozatot idézzek, „állatkertben [azaz védett környezetben] élünk, ám az őserdőben vadászunk”. Érzésem szerint a sikeres utódlás másik feltétele ennek a paradoxonnak a megértése. A nemzedékváltás, a családi vagyonok hosszú távú fenntartása ugyanakkor feltételezi a megfelelő intézményeket is. Nemcsak a támogató vagy legalább nem ellenséges gazdasági és szabályozási környezet elengedhetetlen, de átlátható és működőképes szabályokat kell alkotni a vagyon igazgatására és a vagyonból részesülésre is. Abban az időben, amikor még a föld volt a vagyon legfőbb forrása, elegendő volt egy hitbizomány létrehozása és egy jószágigazgató. A mai családi vagyonok nemcsak sokkal nagyobbak, hanem sokkal összetettebbek is, mint az elmúlt századokban voltak. Így a vagyon igazgatása, annak jogi és gazdasági kerete is sokkal bonyolultabb, komplex szervezetet, többféle tudást igényel. Mára ezek a keretek szerencsére rendelkezésre állnak: az elmúlt évtizedekben nemcsak a családok tanultak sokat, hanem mi, vagyonkezelők is.
• Dr. Antall György András cégtárs APELSO Wealth Management A család vagyonkezelője
Az APELSO-nál egyetlen célt tűztünk ki magunk elé.
Ügyfeleink családi vagyonának megőrzését, gyarapítását és nyugodt továbbadását a következő generációnak.
Valamennyi ügyfelünk úgy érezheti magát, mintha ő lenne az egyetlen ügyfelünk.
A MAGÁNREPÜLŐGÉPEK LUXUSÁVAL LEXUS LM
KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK:
MAGYAR NAGYVÁLLALKOZÓK
OSZTJÁK A LAPOKAT A HAZAI MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYBEN
A PROFIT UGYAN MÉG ALACSONY, DE ÉVRŐL ÉVRE NÖVEKSZIK A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYBEN. KEVÉS OLYAN VERSENYZŐ IPARÁG VAN MAGYARORSZÁGON, AHOL ILYEN KICSI
SZEREP JUT A KÜLFÖLDI SZEREPLŐKNEK. FŐLEG HAZAI VÁLLALKOZÓK ÉS MILLIÁRDOSOK VISZIK A PIACOT, AKIK MOST ÉPÍTIK KI A HÍDFŐÁLLÁSAIKAT.
„Eredetileg rendszerszervező vagyok, és ebből a szempontból nincs olyan nagy különbség, hogy az adott cég logisztikai tevékenységet végez vagy egészségügyi szolgáltatást nyújt” – utalt egy lehetséges szinergiára az egyik leggazdagabb magyar, Wáberer György, a nevét viselő Wáberer Medical Center alapítója. A több évtizedes vállalatvezetői tapasztalatra szükség is van: a vállalkozás működésének első öt éve alatt az alapító dél-budai szupermodern irodaházában található komplexum a 13 milliárd forintos árbevétel ellenére mindösszesen 1,6 milliárd forintos mínuszt hozott össze. Ezzel együtt az egyik legkomplexebb fekvőbeteg-ellátást nyújtó magánkórháznak az urológiai, nőgyógyászati, ortopédiai és sebészeti területen már három év után sikerült pozitívba fordítania az üzletmenetet.
Nem Wáberer György az egyetlen a hazai szupergazdagok közül, aki az elmúlt években megvetette lábát a magánegészségügyben. Bár a 2023-as év nem alakult túl jól a szektorban mozgó ezernyi kisebb-nagyobb szereplő számára – a rég nem látott reálbércsökkenést a magánpraxisok is alaposan megérezték: a 25–50 ezer forintba kerülő vizsgálatokat, a több százezer vagy akár millió forintos műtéteket nagyon kevesen engedhetik meg maguknak –, a lakosság jövedelmének lassú, de folyamatos gyarapodása, ezzel párhuzamosan az állami szolgáltató rendszer eróziója egyre jobban helyzetbe hozza a magánegészségügyi cégeket.
Az összesen körülbelül 600-800 milliárd forintosra becsült magyarországi magánegészségügyi szolgáltatói piac ugyanakkor még nagyon korai fázisban van ahhoz, hogy bárkinek érdemes legyen belépni rá: a rengeteg szereplő közül mindössze négy olyan, magántulajdonban lévő szolgáltató van, amelynek árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot. Ez a lengyel, cseh vagy román piachoz, illetve más iparágakhoz képest elhanyagolható koncentráció – hívta fel a figyelmet a magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesületet vezető Lancz Róbert, az egyik vezető piaci szereplő alapítója. Ezért a piacra való belépés komoly lehetőségeket is rejthet. Az elkölthető jövedelem növekedése, az egészségbiztosítások térnyerése, az állami és a magánegészségügy közti kooperációt, átjárást
javító egészségügyi reform jelentősen növekvő bevételt hozhat az egész ágazatnak.
A saját ágazataikban sikeres nagyvállalkozók – nemegyszer saját
bőrükön tapasztalva a hazai egészségügyi rendszer visszásságait –
jó érzékkel sejtenek ebben a szegmensben üzletet, ahol ráadásul
WÁBERER GYÖRGY
Dress Me and You
ÉDES AZ ÉLET ÉS AZ ÉRTÉK A MÉRTÉK
Down-szindrómával élőket támogat a budai szabóság
korábbi tapasztalataikat is tudják hasznosítani. Vagy éppen megbízható menedzsmentjüket: Wáberer György klinikáján például az alapító és az ügyvezetői szerepet betöltő, több évtizedes egészségügyi tapasztalattal rendelkező dr. Mári Róbert mellett tulajdonostárs Czakó Géza, aki 2012-ig a Waberer’s International Zrt. pénzügyi vezetője volt.
Bár egyre több gyorsan gazdagodó milliárdos érdeklődik a terület iránt, jól érzékelhető, hogy ez olyan iparág, ahova speciális szaktudás kell. Ez lehet az egyik oka, hogy a kormányközelinek tartott üzletemberek sincsenek túlreprezentálva, egyedül egy már meglévő nagyobb budai fogászatba szállt be Mészáros Lőrinc. A 400 milliós árbevételű FullDent tulajdonrésze azonban nem tekinthető érdemi piacszerzésnek, mint ahogy az állítólag a mozgásszervi betegségek diagnosztikájával, kezelésével foglalkozó Fájdalom Ambulanciában megszerzett kisebb részesedése is inkább a kezelőorvosnak szóló, jelzésértékű gesztus. (Tiborcz István édesapja és nagyapja is orvos volt, ő mégsem érdeklődik az egészségügy iránt.)
MENNYIT KERES EGY MAGÁNORVOS?
A Medicover-sztori jó példa arra, hogy egy rosszul működő piaci környezet is ki tud termelni hatékony vállalatot – de arra is, hogy ebben a külföldi szaktudásnak milyen fontos szerepe van.
A Medicovernek egyébként nem csak magáncégek a megrendelői: a fontosabb állami vállalatok sem szeretnék minden esetben a társadalombiztosításra bízni kollégáik egészségét. Szintén magyar magántulajdonosa van az egyik legrégebbi magánegészségügyi intézménynek számító Budai Egészségközpontnak (BEK). A 2001-ben alapított magánkórház üzemelteti a Déli pályaudvar közelében lévő Országos Gerincgyógyászati Központot is, ahol igen összetett operációkat hajtanak végre. Alapítója, a nemzetközileg elismert gerincgyógyász, Varga Péter Pál 2021 végével visszavonult. Mellé kezdetben üzlettársként szállt be az OTP-vezér Csányi Sándor, aki azóta a Bonitás 2002 Kft.-n keresztül egyedüli tulajdonos lett a 15 milliárdos árbevétel mellett szerény profittal működő intézményben. A BEK jól példázza, hogy orvosok a jobb minőség iránti vágyuk és a szűk források miatt hogyan kényszerültek magánintézmény alapításába, ahol a közfinanszírozott ellátások mellett piaci bevételeket bevonva tudták működtetni egykori osztályaikat, szakterületeiket.
A hazai magánegészségügyi szolgáltató szektor mintegy tizede hét cég kezében összpontosul, összesített árbevételük a cégadatbázisok legutolsó, 2022-es adatai alapján 74 milliárd forint körül alakult. A piac legnagyobb szereplője a Medicover Egészségközpont Zrt. Neve alapján a legtöbben úgy gondolnák, külföldi cégről van szó, pedig nem így van: a cég legnagyobb tulajdonosa a nyilvánosság előtt keveset szereplő Benedek László. A cégcsoport az egészségügy széles piacán jelen van: a szakrendelések, a diagnosztika, a labor, a fogászat, a plasztikai sebészet ma már a teljes ellátási spektrumot lefedi, emellett van saját biztosítójuk és biztosításközvetítőjük. Sőt, fitneszhálózatuk is: a Futureal-csoporttól vették meg a Fitness Vision Hungary Kft.-t, amely öt klubot üzemeltet Budapest forgalmas pontjain. A társaság nagyon hatékonyan működik: a 2022-es évben 20 milliárdos árbevétel mellett közel 2,5 milliárd forint adózott eredményt értek el (ez 12,5 százalékos profitráta). A cég növekedésében nagy szerepet játszott, hogy eleinte főként magyarországi multiknak adtak el egészségügyi biztosításokat. Az európai összevetésben rendkívül alacsony színvonalú egészségügyi ellátás a Magyarországra csábítani kívánt szakemberek, cégvezetők számára nem volt elfogadható. Erre kínált biztosítást a Medicover, de mivel akkoriban nem nagyon volt megfelelő színvonalú szolgáltató, annak megszervezésében is szerepet vállalt. Mivel a svéd anyavállalatnak ez utóbbi tevékenység profilidegen volt – nekik a biztosításon volt a fókusz –, amikor lehetett, ezt magyar tulajdonosokkal leválasztották.
Egy csípőprotézis-műtéteket végző jó ortopédus havonta 10-12 milliót is hazavisz. Persze az állami szektorban is találni millió fölötti nettót, ám mivel ott a jövedelem az életkor alapján sávos, így komolyabb fizetésre inkább csak a 60 év feletti, több évtizede a szakmában lévő orvosok számíthatnak. A magánegészségügyben viszont erre már akár a negyvenes éveiben járó orvosnak is lehetősége van, ha ugyanazt a munkát ugyanolyan minőségben tudja elvégezni. Persze az egyes szakterületek között jelentős különbségek vannak, ám általánosságban elmondható, hogy a magánszféra még mindig szignifikánsan magasabb jövedelmet kínál – mondta el Lancz Róbert. Eljutottunk a nyugati bérszínvonal 70-80 százalékára, ezért már itthon maradnak vagy akár vissza is jönnek a korábban külföldre csábuló tehetséges orvosok. A magas és a tetemes infláció miatt egyre növekvő bérköltség ugyanakkor a magánegészségügy egyik legnagyobb problémája: az így növekvő kiadásokat jó, ha részben tovább lehet hárítani a mostanság éppen a pénz csökkenő vásárlóerejével küszködő családokra. Ez pedig csökkenő jövedelmezőséget okoz a szolgáltatóknál. Mint ahogy a folyamatos technológiai fejlesztési kényszer is: a Wáberer klinika nemrég egymilliárd forintért vásárolta meg a high-tech da Vinci X robotsebészeti eszközt, de még egy egyszerűbb ultrahang-berendezés is 20 millió forintba kerül. Az eszközök avulási ideje folyamatosan gyorsul, ami tovább növeli a költségeket. A legújabb nyugati berendezések megléte viszont egyre gyakoribb elvárás a páciensek részéről, a nagyobb kórházak ezért jelentős mértékben próbálják növelni a hatékonyságot. Például az orvos-beteg találkozó hossza megfelelő szervezéssel arra az időtartamra mérsékelhető, amikor az orvos jelenléte feltétlenül szükséges, az adminisztrációt már nélküle is el lehet intézni. Bevételnövekedés pedig elsősorban az éledő biztosítási piac és a vállalatok felől várható, amelyeknek például különféle preventív megoldásokkal sikerülhet csökkenteni a munkaerő esetleges kiesésének tetemes költségét. Ebből persze elsősorban a nagyobb, komplex szolgáltatást nyújtó szereplők profitálhatnak, így a következő években is folytatódhat a szektor konszolidációja.
A későn jövők nehezebb helyzetből indulnak – ezt magán érezheti a Doktor24 cégcsoport. Ők 2020 óta jelentős felvásárlásokkal feltornázták magukat a legnagyobb szereplők közé, de mindez azzal járt, hogy 2022-ben az árbevétel tizedét kitevő, 750 millió forintos veszteséget kénytelenek voltak elkönyvelni. Az orvos végzettségű Kóka János egykori gazdasági miniszter és SZDSZ-elnök, valamint társalapító üzlettársa, Lancz Róbert nevével fémjelzett cégcsoportban tulajdonos az ingatlanberuházásairól ismert Futureal-csoport, valamint az azt tulajdonló Futó családhoz köthető alapokat vezető Lévay Ferenc is. Az új befektetők két kiszálló nemzetközi tulajdonos (egy luxemburgi és egy német pénzügyi alap) helyére kerültek be meghatározó többségi tulajdonosnak. Mivel a Doktor24 legnagyobb fővárosi intézménye a Futureal kelenföldi irodaházában, a Business One-ban található, a pénzügyi alapok kiszállásakor logikus utódként merült fel az ingatlanfejlesztő mint potenciális invesztor (az ehhez hasonló kooperációk egyre gyakoribbak, főleg vidéken). A Doktor24 a gyorsabb növekedés érdekében az elmúlt években megvásárolta többek között a fővárosi Svábhegyi Gyermekgyógyintézetet, a tatai Kastélypark Klinikát és az Union biztosítóval karöltve is végrehajtottak akvizíciókat: ilyen volt a pécsi Da Vinci Magánklinika, a székesfehérvári LIFE Egészségcentrum és a szegedi Mediteam megvétele.
A nyilvánosságot kerülő magyar magánszemélyek kezében lehet a TritonLife csoport, amely nemcsak magánkórházakat működtet, de például a dialíziskezelés terén is vezető szerepet tölt be. A kórházi ellátásokat működtető részleg az egykori Róbert Károly Magánkórház 2018-as átvételére épül. A kórházat még 2007-ben, az elsők
LANCZ RÓBERT
között alapították – egy egészségügyi reform hatására. A Nyírő Gyula Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályát ugyanis bezárták, és a magáncég vette át munka nélkül maradt dolgozóit. A cégcsoport alapítója Haraszti Péter volt, azóta a tulajdonosok többször változtak. Jelenleg a végső tulajdonost nem lehet ismerni, a két vezető hazai bizalmi vagyonkezelő mögött minden bizonnyal a nyilvánosságot kerülő befolyásos magyar milliárdosok állnak. Haraszti Péternek – aki 2023-ban elnyerte Az év vállalkozója címet – a cég felépítéséhez két évre volt szüksége, hazai befektetők segítségével. A teljes cégcsoport árbevétele a legutolsó nyilvános adatok szerint már 17,5 milliárd forint volt. A TritonLife tisztán pénzügyi befektetés volt, amely piaci források bevonásával jelentős növekedést és profitot tudott termelni – megmutatva, hogyan lehet okosan pénzt csinálni a hazai magánegészségügyben.
A szintén a vezető szolgáltatók közé tartozó Swiss Medicalcsoport neve ellenére teljesen magyar vállalkozás, tulajdonosa Kirschner András és felesége. A 2000-ben alapított társaságnál nagy súlya van a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatoknak. A jól tervezhető, stabil bevételt biztosító, nem túl összetett hátteret kívánó tevékenység az egész magánegészségügyi piacon igen jelentős szerepet tölt be, de ezt a tervek szerint 2025-től megszünteti a kormányzat. Kérdés, hogy ennek milyen hatása lesz az egyes szereplőkre. A Swiss Medical mára három kórházi központtal rendelkezik Budapesten, szakrendeléseik vannak a fővároson kívül Tatabányán, Szegeden, Győrben és Székesfehérváron. A cégcsoport 2022-es bevétele elérte a rekordnak számító 6,5 milliárd forintot. Nem megy ilyen jól a Lánchíd pesti hídfőjénél található Dr. Rose Magánkórháznak, ahol a plasztikai sebészeté a főszerep. Ahogy weboldalukon is szerepel: 10 év, 10 ezer plasztikai műtét –a vállalkozás azonban ma már teljes körű kórházi ellátást is nyújt. A magánklinika tulajdonosa Bolgár György (az ő érdekeltsége a 2,5 milliárd forintos árbevételű, 300 milliós nyereségű Pozitron diagnosztikai cég is), valamint lánya, Dálnoki-Bolgár Judith egy
osztrák cégen keresztül. Bolgár György a leggazdagabb magyarok listáján is szerepelt, Kerox Kft. nevű vállalkozása keverőcsapokhoz gyárt kerámia alkatrészeket, szinte kizárólag külföldre. A sóskúti cég 2022-ben 17,7 milliárd forint árbevétel mellett 3,5 milliárd forintos adózás utáni profitot termelt. A Bolgár család a fővárosi irodapiacon is jelen van – övék a MultiPlaza és a SasCenter –, a Dr. Rose azonban nem tűnik igazán jó üzletnek: az elmúlt öt évben 1,2 milliárd forint volt a kumulált adózás utáni veszteség.
Jól teljesített viszont a Maternity magánklinika, amely kizárólag szülészetre és nőgyógyászatra specializálódott. A vállalkozás pénzügyileg eredményes, az elmúlt öt évben 12,3 milliárd forint árbevételt és arra vetítve 7 százalékos profitrátát ért el (igaz, az adózott eredmény 2022-re 192 millió forintra olvadt). Alapító tulajdonosai között van orvosok mellett a kockázatitőke-alapoknál korábban vezető pozíciót betöltő Varga Lajos. A Kútvölgyi úti kórházból indult intézmény ma már független, a Királyhágó téren működik. És most nézzük a másik oldalt! A kevés tisztán külföldi tulajdonban lévő, jelentős méretű magyarországi egészségügyi szolgáltató egyike az Affidea, amely évente 14 millió vizsgálatot végez, és 12 millió pácienst lát el. Európa piacvezető magánegészségügyi szolgáltatója már 1991 óta jelen van Magyarországon. Ők a képalkotási területen különösen erősek, ahol magán- és közfinanszírozott ellátásokat is nyújtanak. Ez rendkívül tőkeigényes tevékenység, a cég mérlege közel 12 milliárd forintnyi eszközt tartalmaz (ennél csak a piacvezető Medicovernek volt több, 13,8 milliárd forintnyi). A korábban Euromedic Diagnostics néven ismert hollandiai cégcsoport magyarországi tevékenysége adja a kórházi CT- és MR-vizsgálatok gerincét. Ezeket azonban a kormányzat államosítani szeretné, ami az egyetlen külföldi szereplő kiszorításával járhat.
Külföldi érdekeltség a dél-pesti Duna-parton fekvő Duna Medical Center (DMC) is. A közel 20 ezer négyzetméter alapterületű, 12 emeletes klinikán járóbeteg- és 130 férőhelyes fekvőbetegrészleg, hét jól felszerelt műtő és intenzív osztály is található. Tulajdonosa a közelmúltig egy észt vállalkozáson keresztül az ukrán milliárdos Igor Iankovszkyi volt (maga az ingatlan Jellinek Dániel érdekeltsége), tavaly október óta viszont a menedzsmentjogokat már a török Liv Hospital Group gyakorolja – igaz, a végső haszonhúzó a hivatalos céginformációk szerint még mindig Iankovszkyi. A török cég hazájában az egészségturizmus tekintetében piacvezető, és minden bizonnyal uniós hídfőállásnak szánja a magyarországi kórházat. A DMC elindítása annak idején mintegy 13 milliárd forintba került. Ehhez képest az elmúlt öt évben 16,7 milliárd forint bevétel mellett körülbelül 5 milliárd forint veszteséget termelt, amit a korábbi vezetőség az ágazat magas beruházásigényével magyarázott.
A magyarországi magánegészségügyben találni román szakmai befektetőt is: az orvosok által alapított és tulajdonolt Rózsakert Medical Centerbe 2019-ben a bukaresti tőzsdén is jegyzett MedLife szállt be, ez a legnagyobb egészségügyi szolgáltató vállalat Romániában.
ÖZVEGYEK
ÉS ÖRÖKÖSNŐK, BEHÁZASODÓK
ÉS MÓRINGOLÓK
Gazdasági érdek és házasság a XI. századi Franciaországtól a XX. századi Magyarországig
Az amerikai Gary S. Becker 1992-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott azért, mert ökológiai módszertannal írta le a „ házassági piacot” – azaz azt, hogy a vőlegény és a menyasszony egyaránt „hasznot maximalizál” az esküvővel. De a néprajzkutatók is régóta tanulmányozzák a házasság gazdasági vetületeit. Ilyen a nászajándék, a családi vállalatban betölthető fontos pozíció, amiről már évszázadok óta hivatalos papírokat is írnak. Utóbbiakban, ha görög mágnásról vagy francia királyról van szó, a feleség jobb, ha nem bízik vakon. Jackie Kennedy például vagy 70-80 millió dollárt vesztett, mert nem vette figyelembe, hogy második férjének is voltak politikai kapcsolatai, nem csak az elsőnek…
Jacqueline Kennedy a házasságkötéskor hárommillió dollárt kap adómentes kötvények formájában. Ha Aristoteles Onassis utóbb úgy dönt, hogy elhagyja feleségét, kártalanításként tízmillió dollárt fizet minden, a házasságban töltött esztendőért. Ha Jacqueline Kennedy az ötödik házassági évforduló előtt elhagyja a férjét, mindössze húszmillió dollárhoz jut. Ha öt esztendő után hagyja el, a húszmillión kívül tíz év alatt még kétmillió dollár üti a markát. Ha Onassis meghal, és a házasság még nem bomlott fel, az özvegy százmillió dollárt kap. Ezenfelül Onassis havi tízezer dollárt fizet Jacqueline New York-i különlakásának fenntartására, hétezret orvosi költségekre, fodrászra és kozmetikusra. Havonta tízezer dollárért vásárolhat a feleség új ruhákat, és havonta hatezer dollárt kap az őt őrző testőrökre. (Mai dollárban mindez szép summa, az azóta
eltelt bő fél évszázad inflációját is figyelembe véve körülbelül kilencszer ekkora összegről beszélhetünk.)
Gömöri Endre a fenti öt pontba sűrítette a nagy vagyonok létrejöttét számba vevő, 1981-ben megjelent Szupergazdagok című könyvében azt a 173 paragrafusból álló házassági szerződést, amelyet három nappal az 1968. október 20-ai esküvő előtt írt alá a vőlegény, Aristoteles Onassis és a menyasszony, Jacqueline Kennedy. A görög származású milliárdos flottatulajdonos és John Fitzgerald Kennedy (JFK) amerikai elnök özvegye egy borzalmas tragédia után kelt egybe: JFK 1963-ban a First Ladyvel, azaz Jackie-vel együtt hajtatott végig nyitott autójával Dallason, ahol a nyílt utcán lelőtték. Jackie túlélte a merényletet, a Kennedy család pedig évekkel később is nagyon rossz szemmel nézte az özvegy új románcát. A vőlegényjelölt is túl volt már egy házasságon: egy még nála is gazdagabb hajómágnás, a szintén görög Stavros Livanos lányától, Tinától vált el, miután a feleség számára nyilvánvalóvá vált férje és Maria Callas, a világhírű operaénekesnő viszonya. Onassis aztán Jacqueline Kennedy kedvéért végül Callast is elhagyta. Már ez utóbbi is figyelmeztető jel lehetett volna, de JFK fivére, Robert („Bobby”) Kennedy más miatt óvta Jackie-t Onassistól. Ő politikailag tartotta veszélyesnek ezt a kapcsolatot, hiszen a görög hajómágnás számos diktátorral épített ki szoros együttműködést, ezeket gyakran kísérték megvesztegetési botrányok. Nem meglepő, hogy az özvegy First Lady házasságkötési tervei a kétes hírű milliárdossal – nos, hát ez senkinek sem hiányzott a Kennedy családban.
Bobby és Jackie sokáig nagyon jó, baráti-rokoni (sógorsági) viszonyban voltak egymással a JFK elleni merénylet után is, Robert törődött például a félárván maradt gyerekekkel. Az elnöki címért ringbe szálló és fivéréhez hasonlóan meggyilkolt Bobby halálát a fénykorában kilencszáz teherhajóval, összesen 30 flottával rendelkező Onassis így kommentálta: „Ez tragédia Amerika számára – de Jacqueline most végre megszabadult a Kennedyektől”.
Amire Jackie Kennedy nem számított
A hajómágnást illetően Robert Kennedynek lett igaza. Onassis és Jackie ugyan láthatóan szinte mindenre kiterjedő szerződést kötött, de a menyasszony – jóllehet korábban elnökfeleség volt –egy dologra nem számított: a vőlegény politikai kapcsolataira. Márpedig amikor 1967 és 1974 között Görögországban katonai diktatúra volt (az „ezredesek juntája”), Onassis elérte, hogy az athéni törvényhozás változtassa meg az öröklési jogszabályt. Az „Onassis-törvény” kimondta: „ha egy görög és egy nem görög állampolgár görög területen házasságot köt, akkor az aláírt házassági szerződés pénzügyi rendelkezései érvénytelenek”. Az esküvőt pedig valóban görög földön tartották – igaz, ez a föld leginkább Onassisé volt, a Jón-tengeren található Szkorpiosz szigete ugyanis a mágnás magántulajdonát képezte.
Az Onassis-törvényre csak a nagyvállalkozó 1975-ös halála után derült fény. Jackie ennek értelmében még a görög állampolgárságú házastársak esetében járó vagyoni negyedrészt sem kaphatta meg –ez egyébként valószínűleg több lett volna, mint a házassági szerződés szerinti százmillió dollár. Így hiába halt meg Onassis még a házasság alatt, özvegye csak a végrendeletben kikötött járadékot vehette fel, Jacqueline tehát a kíméletlen Onassis „utolsó üzleti áldozata” lett. Végül azért nem járt ennyire rosszul: egyezségre jutott ugyanis Christina Onassisszal, a hajómágnás lányával, aki az 500 millió dollárra becsült vagyonból még 1975-ben 20,5 millió dollárt juttatott Jackie-nek. Így a százmillió dollár valamivel több mint egyötödét megkapta Jacqueline Bouvier Onassis – egy londoni közjegyző
előtt ekként igazolta magát az özvegy a Christinával kötött egyezség aláírása előtt. (Az erről szóló dokumentumokat 2020 márciusában eladásra ajánlották fel az International Autograph Auctions Europe cégnél.)
Móringolás Weöres Sándor ősei között
Onassis valójában egy a XIX. század elején még Magyarországon is élő hagyományt szegett meg – a „móring” szabályainak megsértésével ejtette át Jackie-t. Nálunk is elterjedt az a szokás, hogy nemcsak a nők, hanem a férfiak is vittek „hozományt” az új családokba. (Ezt manapság inkább nászajándéknak nevezik, az idők során a móring jelentése és tartalma is megváltozott.) Az 1862-es
A magyar nyelv szótára szerint a móring a német Morgengabéra vezethető vissza. A szó szerint „reggeli adomány” jelentésű kifejezés „azon ajándék, melyet a vőlegény első elhálás utáni reggel a menyasszonynak ad, vagy legalább ígér; máskép[p]: nászajándék”. Szokták jegyajándékként, menyasszonyi ajándékként emlegetni, de szélesebb értelemben hozományt is jelent, amit eredetileg inkább a vőlegény adott a menyasszonynak, mintsem fordítva.
A móringot, mint már említettük, egyfajta nászajándékként adta a férj a feleségének, de valójában a férfi vagyonából a nő javára lekötött részt jelentette. A móringolás gyakorlata később úgy változott, hogy készpénzhez vagy ingósághoz a feleség csakis férje halálát követően, annak hagyatékából juthatott. (Vagyis Jackie-t Onassis a „móringtól” fosztotta meg.) Móringolni nemcsak pénzt vagy ingóságot, hanem ingatlant is lehetett, és ezt mindig írásba foglalták. Ezek a móringlevelek egyfajta kötelezvénynek, a móringadó vállalásának tekinthetők. Az egyik ilyen ismert „móringlevelet” Weöres Sándor költő felmenő ági rokona állította ki, méghozzá a házasságkötés napján. Jómódú köznemesi famíliáról van szó: a feleség Weörös Terézia volt, a móringlevelet a vőlegény, Torkos József sajátkezűleg írta, és ezer rajnai (rhénesi) forintot ígért „pengő pénzben”. Ám csak halála esetére – tehát ez is olyan ígérvény volt, amilyenhez hasonlót Onassis vállalt.
ÚJ SZINTRE EMELJÜK A KIKÖTŐI SZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁT YYC.HU
KENNEDY CSALÁD
Mennyit ér ezer rajnai forint?
De nézzük a nehezen kisilabizálható szöveget! A nemesi rangú Torkos, a leendő férj a következő ígéretet teszi 1813-ban: „Alább irtt adom tudtokra, a kiknek illik, és bizonyittom, hogy én Isten Eő Szent Felségének Rendeléséből jővendőbéli Házas Társomnak el jegyezvén Néhai (…) Budakeszi Veőrős Pál Urnák, és Néhai (…) Lepossa Judith Asszonynak hajadon Lyéányát Therezsia Kis Asszonyt, tiszta igaz Szeretetemnek, s Hivségemnek meg bizonyittására moringoltam nékie 1000 az az egy ezer Rhenesi forintokat pengő pénzben olly le kőtelezéssel, hogy ezen Summa, ha Eő Szent Felsége engem előbb, mint őtet az árnyék világbul Magzatok nélkűl ki szollittana, akár minemű, és akár hol találtatandó Javaimból minden ki fogás és héjányosság nélkül ki fizettessék.” Az ezer rajnai forint értékét nehéz lenne ma megbecsülni, hiszen akkoriban dúltak a napóleoni háborúk, s igencsak bizonytalan volt a helyzet. Magyarországon a rajnai forintnak a konvenciós ezüstforint felelt meg, ez utóbbi mai pénzre átszámításáról azonban csak az 1798-as esztendőből áll rendelkezésre adat az Ártörténet.hu weboldal szerint. Ennek alapján egy 1798-as konvenciós ezüstforint 2023-ban 6209 magyar forintot érne – vagyis 6,2 millió forintos móringról van szó. Ám 1813-ban a hazai pénz ennél kevesebbet ért, az akkori váltóforint ma 3077 forintot tehetne ki, ily módon a móring is csak körülbelül felét érné, alig több, mint hárommillió forintot.
I.
Egy
francia királyné, aki rosszul járt
Hasonló konstrukciót alkalmaztak már I. Fülöp francia király (első) házasságkötésekor is, a feleség azonban nem járt jól ezzel sem, sőt Jackie Kennedynél is rosszabbul végezte. Georges Duby francia történész szerint Fülöp 1092-ben eltaszította feleségét, Bertát, és éppen abba a montreuil-sur-meri várba csukatta be, amelyet a királyné „hozományként” kapott. Ha jobban megvizsgáljuk az esetet, akkor valójában nem hozományról, hanem móringról volt szó, hiszen az erődöt a férj adta a feleségnek, amikor megkötötték a házassági szerződést. A vár „aztán pedig arra is szolgált, hogy megszabaduljon feleségétől, az örökségét alkotó hozományt neki hagyva, de ott rabként tartva a királynét”. Mindez csak egy újabb példa a nők kijátszására. Ám a XI-XII. században az észak-francia térségben a házasság fogalma döntő változáson ment keresztül, és ez máig tartó hatást gyakorolt civilizációnkra.
A klánok és a házasság
A XI. század folyamán két eltérő koncepció csapott össze: a lovagok, illetve a papok erkölcse. Erre az időre teszik a történészek egy új társadalmi csoport kialakulását, amely felváltotta az addigi horizontális, két-három nemzedéket egyesítő rokonsági köteléket. Az új forma a „lignage” volt – magyarul nemzetség vagy klán –, amely a férfiak egyenesági leszármazása alapján fogta össze egy többé-kevésbé homályba vesző ős utódait.
A klánok megjelenése a házassági stratégiát is alapvetően megváltoztatta. Az addigi örökösödési szokásokat felváltva a klán mindenkori fejének a kezében koncentrálódott a vagyon és a hatalom.
A klán érdekei megkövetelték, hogy az örökös öccsei általában nőtlenek maradjanak, elkerülve ezzel a vagyon szétforgácsolódását, a klán nőtagjai pedig a szövetségesek és vazallusok megnyerését szolgálták előnyös házasságaikkal. Ezek a korlátozások véget vetettek a Karoling-kori óriás birtokok szétaprózódásának, és a nemesi házak száma állandósult Észak-Franciaországban.
A házasság ekkor még kívül áll az egyház szféráján. Nincs liturgiája, nagyon is profán rítusok közepette kötik meg. A Karolingkorban a bourges-i püspök egyenesen megtiltotta egyházmegyéje papjainak, hogy a lakodalmakon, ezeken a zajos, pajzán mulatozásokon részt vegyenek. A pap kezdetben csak passzív tanúként,
„MÓRING”,
ESKÜVŐ NÉLKÜL
A ma Kiscelli Múzeumként ismert épület eredetileg kolostornak és templomnak készült, de volt benne kórház is, majd Schmidt-kastélyként emlegették az óbudaiak.
Schmidt Miksa (Max Schmidt, 1866–1935) bécsi bútorgyáros, aki a 24.hu szerint kora egyik leggazdagabb vállalkozója volt, 1911-ben vette meg az épületet, és a saját palotájává alakította át. Itt fogadta rendszeresen „Mágnás Elzát”, a kor egyik leghíresebb félvilági nőjét, akit 1914-ben gyilkoltak meg. A Duna-partra sodródott, utazókosárba gyömöszölt holttestet a rendőrök két napig nem tudták azonosítani.
„Mágnás Elza” legendáját az élete végén Óbudán élő Krúdy Gyula és Ady Endre is építette, a legkülönbözőbb pletykákat terjesztve – ezek máig tartják magukat. Schmidt Miksa üzleti tárgyalásai közben találkozhatott Pálffy János grófnál a Felvidékről Pestre került Turcsány Emíliával. A „Mágnás Elza” néven ismert nő
a gróf kitartottja volt, majd a főúr egy évvel későbbi halála után Schmidt szeretője lett. Krúdy Gyula így írt róla: „Fagyottan, unottan, haltekintettel, ajkán örökké gunyoros, elbizakodott mosollyal (…) ült a Télikert felső végén Mágnás Elza, aki bár egy mosónőnek volt a lánya, még műveletlenségében is oly hidegnek és előkelőnek tudta magát maszkírozni.”. Elza egyébként nem olyan szegény családból származott, mint ahogyan azt Krúdy sugallta: apja, Turcsán István a falu megbecsült embere volt a plébánia vízimalmának molnáraként. Krúdy szerint A lány „kivételes értékeit” kapiházi Kapy Miklós huszárkapitány fedezte fel, aki a városligeti „Ős-Budavára mulatónegyedében működött nem hivatalos kerítőként”. Elza később az Olimpia mulatóban vállalt szerződést, majd a Casino de Paris-ba, illetve a Fővárosi Orfeumba került. Akkor már Mágnás Elzának nevezte mindenki. 1908-ban ismerkedett meg az osztrák bútorgyárossal, akinek Bécsben volt üzeme és Budapesten is lett fióktelepe. Ő lakást bérelt a szeretőjének a Margit (ma Bem) rakparton – ezt akár móringnak is tekinthetjük –, a ruháit Párizsból hozatta. Állandó járandóságot is folyósított neki, művelte, taníttatta, de házasságról szó sem lehetett. Mágnás Elzát valószínűleg házvezetőnője és annak szeretője gyilkolta meg, nyereségvágyból. Schmidt Miksa „hatalmas, fehér temetést szervezett” neki, „amin ott volt a korabeli Budapest összes híressége, fontos embere” – fogalmazott Perényi Roland, a Kiscelli Múzeum igazgatója, aki szerint „olyan érzése van az embernek, hogy a mágnás az elmaradt esküvőt akarta megadni halott szerelmének”. Schmidt érzelmeit tükrözte az is, hogy palotája, az egykori templom épületében – amely ma kiállítások különleges színhelye – kápolnát rendezett be a meggyilkolt nőnek.
MÁGNÁS ELZA
Győr a folyók és a dinamikus fejlődés városa. A város számos közintézménynek, munkalehetőségnek és természeti csodának ad otthont, így hát egyáltalán nem meglepő, hogy az Eu-trezor Kft. ide álmodta meg a Tavirózsa Lakóparkot.
Győr ingatlanhelyzete
Győrben évről évre növekszik az ingatlanok száma, ami nemcsak a térség anyagi helyzetének, a település által biztosított számos munkalehetőségnek és az autóipari beruházásoknak köszönhető, hanem a város hármas határhoz való közelsége és fejlett infrastruktúrája is nagy szerepet játszik az ide költözők döntésében.
A helyi ingatlanpiacra jelentős hatást gyakorolnak az egyetemre érkező hallgatók, akik a limitált kollégiumi helyek mellett gyakran választják az albérletek nyújtotta kényelmes és biztos megoldást, amely befektetői szempontból is kedvező.
A lehetőségek városa Győrben nemcsak a hétköznapok lehetnek hívogatók az ide vágyók számára, hanem a remek befektetési lehetőségek is. Ilyen kiemelkedő potenciállal kecsegtet a Tavirózsa Lakópark is, amely Győr Viziváros részében épül. Kovács Kristóf, az Eutrezor Kft. fejlesztési vezetője és a projekt megálmodója szerint a lakópark kiemelkedő helyet foglal el Győr városában, hiszen az egyetem pár perc alatt megközelíthető, valamint az urbanizált közeget körülölelő zöldövezetet a tavak jelenléte és a Mosoni Duna közelsége teszi még különlegesebbé és nyugodtabbá.
Az épülő Tavirózsa Lakópark kiváló lehetőségeket kínál minden korosztály számára, itt mindenki megtalálhatja az otthont és nyugalmat nyújtó ingatlanok közül a saját igényeinek legmegfelelőbbet. Kirchknopf Domsits Orsolya, a cég értékesítési vezetője úgy gondolja, hogy a lakópark kínálata remek választás a befektetők és a Győrbe költözők
TAVIRÓZSA LAKÓPARK
számára, hiszen a lakások mellé utánozhatatlan életérzés is párosul Vizivárosban.
Tavirózsa Lakópark – a jelen és a jövő
A 2017ben indult projekt napjainkban a X. ütemnél tart. A beruházás keretén belül lakóingatlanok kerülnek kialakításra, amelyek remek lehetőségeket nyújtanak albérlők számára is, így a lakópark az ide költözők és a befektetők elképzeléseit is egyaránt kielégíti.
A lakások csupán pár percre helyezkednek el Győr központi létesítményeitől, valamint az ingatlanokat körülölelő zöld és családi házas övezet biztosítja a lakók számára a kellemes és nyugodt kikapcsolódási lehetőségek színterét.
Az épülő lakások különböző méretben érhetők el az érdeklődők számára, a kisebb garzonlakásoktól egészen a négyszobás családias ingatlanokig, amelyek mindegyikéhez terasz vagy erkély készül.
A földszinti lakások a terasz mellett saját zöldterülettel is rendelkeznek, így a lakók az otthon kényelméből élvezhetik a természet közelségét.
Az építkezések során felhasznált korszerű építőanyagoknak és alkalmazott technológiáknak köszönhetően a Tavirózsa Lakópark lakásai energiahatékonyak és gazdaságosan fenntarthatók.
Az Eu t rezor Kft. a projekt befejezését követően is részt vesz a lakópark életében, hiszen a cég biztosítja a társasházkezelő szolgáltatásokat is, valamint az épülő bérelhető üzlethelyiségekkel kapcsolatban is az érdeklődők rendelkezésére áll.
Ragadja meg Ön is a lehetőséget!
Győr számos lehetőséget tartogat lakói számára, legyen részese Ön is a város kínálta lehetőségeknek, és találja meg élete következő állomását a Tavirózsa Lakópark nyugodt, kellemes környezetben épülő ingatlanjaiban!
www.tavirozsalakopark.eu
a házasságkötés szertartásánál jelenik meg. A XII. században még a klán feje a főszereplő, aki a kezénél fogva vezeti lányát, és átadja a leendő férjnek. A pap csak áldást oszt a gyűrűkre és a nászágyra; csupán a század második felétől kezd a szertartás központi figurájává előlépni, és átveszi a klán fejének szerepét, például összekulcsolja a házasulandók kezét.
Messze nem csupán északfrancia jelenségről van szó, a német hatások Európa középső, így magyarországi vidékeit is befolyásolják majd. A wormsi püspök sorra vette a nemiséggel kapcsolatos bűnöket. E szerint a „paráznaság legsúlyosabb esete, ha nős férfi követi el házas asszonnyal” – ha a házasság intézménye nem került veszélybe, akkor a főpap sokkal elnézőbb volt: a nőtlen férfiak és például a hajadon szolgálólányok vétkei nem ennyire megvetendők. A püspök figyelme a házastársak szerelmi életére is kiterjedt: nem szerette-e a férj túl hevesen, tiltott módon vagy tiltott időszakban a feleségét? (Tiltottnak számítottak például a nappalok, a vasárnapok és az ünnepek előtti éjszakák, továbbá a bűnbánat miatt a szerdák és a péntekek, valamint a böjti időszakok.) A túl szenvedélyes férj büntetése négyszer akkora volt, mint a kicsapongó nőtleneké.
Győz az egyház logikája
Ám a papok erkölcsének logikája összecsapott a lovagokéival. A házasság az egyház szerint még hetedfokú rokonok között is tilos volt. Az ilyen házasság semmis. A lovagok morálja ütközött az egyházéval, például amikor az egyház a monogámia nevében megtiltotta nekik, hogy eltaszítsák a feleségüket, ha az késlekedett a fiú örökös világra hozatalával. I. Fülöp is ezért zárta el a „móringolt várába” a feleségét, mire a pápa, II. Orbán kiátkozta őt. Két házasságideál ütközött tehát, amit a francia király és a római pápa (amúgy a francia Odo de Chatillon) küzdelme jelenített meg
a valóságban. Az egyház a felbonthatatlan, monogám köteléket hirdette, míg a lovagi erkölcs a király eljárását igazolta volna: a meddő helyett másik, fiú örökösöket szülő új asszony keresését a klán fenntartásának érdeke diktálta. Végül az egyház álláspontja győzedelmeskedett, igaz, tettek engedményt: 1215-ben a lateráni zsinat heted- helyett negyedfokú rokonságra csökkentette a házasodási tilalmat.
A házasságok története a gazdasági-társadalmi folyamatokat tükrözte vissza: kialakultak és megmerevedtek a házasság keretei mind a nemesség, mind pedig a parasztság körében. A monogám, felbonthatatlan életközösség intézménye csak a XX. század második felére kezdett széthullani, de ideálként még a XXI. században is élnek a nyolcszáz-kilencszáz évvel ezelőtt kialakult házassági szokások –állapíthatjuk meg 2024-ben.
A házassági piac – föld a földdel házasodik
Azt, hogy gazdasági okok is magyarázzák a házasodási szokásokat, nem csak a történészek mutatták ki. A már említett Gary S. Becker
Az emberi viselkedés ökonómiai megközelítése című tanulmányában tulajdonképpen saját, a házassági piacról szóló elméletét is összefoglalta, megállapítva, hogy a „közgazdasági megközelítés szerint az egyén akkor dönt a házasság mellett, ha a házasság várható haszna meghaladja a nőtlenségből, illetve férjezetlenségből vagy egy megfelelőbb partner utáni további keresgéléstől várható hasznot”. Mivel sok ember keres párt, létezik egy „házassági piac” – ez azért fontos, mert így Becker közgazdasági-matematikai módszerekkel vizsgálódhatott. Becker megközelítési módját a néprajzosok és a történészek már régóta ismerik és használják – bár nem gyártottak hozzá differenciálegyenleteket. A Magyar Néprajzi Lexikon is kiemeli a házasság
megkötésének gazdasági szempontjait: a házasság e szerint egy „társadalmilag elismert törvényes viszony férfi és nő között, amelynek alapja a gazdasági együttműködés (esetleg közös vagyon), erkölcsileg elfogadott (esetleg előírt) szexuális érintkezés és utódok létrehozása”. A hozomány jelentősége viszonylag későn nőtt meg: a lányok hozományának, örökölt részének növekedésével azonban a XIX. század utolsó harmadában már nem a rokonság rangja, hanem a házasulandók családjának anyagi helyzete lett a leglényegesebb szempont a házasságkötésnél. Ahogy mondták: „föld a földdel házasodik”.
A Kruppok tragédiái és bűnei
A gazdasági okok mindennél jobban érvényesülnek az óriásivá terebélyesedő családi cégek vezetésének átadásakor, sokszor tragikus esetek vezetnek ilyenkor rendkívüli, akár állami beavatkozásokhoz. Valami hasonló történt a német Krupp acélgyár-birodalom lignage-ának megszakadásakor. Amikor 1906-ban Bertha kisaszszony húszesztendős volt, II. Vilmos császár úgy vélte, a Kruppbirodalom örökösnőjének a szüzességét a valódi, a német birodalom „oltárára kell helyeznie”. II. Vilmos egy diplomatát jelölt ki Bertha Krupp férjének, aki attasé volt a vatikáni porosz követségen.
A tizenhat évvel idősebb vőlegényt Gustav von Bohlen und Halbachnak hívták. Maga a császár vezette oltárhoz a menyasszonyt – Bertha apja, Friedrich Alfred Krupp ezt nem érte meg – a Villa Hügelben, a Kruppok családi fészkében megtartott esküvőn, ahol a német birodalmi kormány tagjai is megjelentek. Bár a Kruppműveket még Friedrich Alfred terelte mindinkább a hadiipar felé a XIX. század végén, az üzletet végül a beházasodó Gustav irányította és futtatta fel az első világháborúban, fegyvereket gyártva a német hadseregnek. A császár külön rendelettel úgy intézkedett, hogy az újdonsült férj felvehesse a Krupp nevet, így nemcsak egy
KRUPP-GYÁR
BERTHA ÉS GUSTAV KRUPP VON BOHLEN UND HALBACH, 1927
vállalatbirodalom irányítását kapta meg az esküvővel, hanem egy új vezetéknevet is. Házasságkötése után Gustav Krupp von Bohlen und Halbachnak hívták, és a családnevet a további generációk is megtartották.
A nem is olyan ifjú férj igazgatótanácsi elnöke lett a Friedrich Krupp AG-nek – a családi vállalatot már azért alakították át részvénytársasággá, mert Friedrich Alfrednek nem volt fiú örököse. A cég 159 995 részvényének tulajdonosa Bertha Krupp volt (a maradék ötöt két rokon és három vállalati vezető kapta meg, hogy formailag eleget tegyenek az előírásoknak, és legyen legalább öt részvényes). Az utóbb Acél-Gusztávnak nevezett beházasodó „Kruppabb volt a Kruppoknál”. Pedantériájára jellemző volt a percre pontosan felszolgált reggeli, a későn érkezők kizárása az étkezésekből vagy az, hogy a gyerekek heti egy órán át a pontossággal ismerkedtek: apjuk stopperórával ellenőrizte a játékmozdonyok futását.
A Ruhr-vidéket uraló Krupp-művek már a századfordulón világszerte ismert volt, ám az igazi fellendülést Acél-Gusztáv színre lépése után, az első világháború idején élte meg a cég. Az 1914-es hadüzenet előtt már 80 ezer embert foglalkoztattak a Kruppgyárak. Néhány hónap alatt ez 150 ezerre ugrott, és a háború első évében 36 új üzemük épült csupán a cég központjában, Essenben és környékén. A Krupp-művek haszna 1914–1918 között elérte a 432 millió márkát, az általuk gyártott ágyúk, tengeralattjárók és hajók a német háborús gépezet motorjai voltak. Az egyébként sovány Bertha asszonyról, az örökösnőről nevezték el a gyár legnagyobb ágyúját, a „Kövér Berthát”.
A Krupp-műveket még Acél-Gusztáv vezette át a nemzetiszocialista korszakba, majd legidősebb fia, Alfried – aki már Hitler hatalomátvétele előtt belépett az NSDAP-ba – fokozatosan átvette az uralmat. 1943-ban, apja második agyvérzése után formailag is megszerezte a vállalatbirodalmat: a Hitler által ekkor jóváhagyott törvény biztosította a fiági öröklést, és Alfried megkapta a tulajdonosi jogokat az anyjától. Így tehát míg Acél-Gusztávot II. Vilmos császár választotta ki a Krupp-művek élére (és Bertha férjének), addig Gustav és Bertha fiának a hatalomátvételét már Hitler hagyta jóvá. Az SS-szel szoros kapcsolatban álló Alfriedet a háború után 12 évre ítélték emberiesség elleni bűnökért, de már 1951-ben szabadult börtönéből.
Weiss Manfréd és veje
Az első világháborúban felfutott Krupp-acélműhöz és -fegyvergyárhoz hasonlóan óriási forgalomra és nyereségre tett szert 1914 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb nehézipari komplexuma, a csepeli Weiss Manfréd Művek. Weiss Manfrédot az ország legnagyobb gyárosaként emlegették az első világháború végén, és 1922-es halála után veje, ifjabb Chorin Ferenc vette át a konglomerátum irányítását. Hasonlóképpen, mint ahogy Acél-Gusztáv tette ezt Németországban. Ám míg a német Kruppműveket csak formailag szervezték át, amikor Gustav Krupp von Bohlen und Halbach átvette az igazgatótanácsi elnökséget, addig Magyarországon valóban egy holdingtársaság jött létre. Ennek magyarázata Weiss Manfréd házasodási politikájában rejlik. A középkori klánvezérekhez hasonlóan Weiss Manfréd is ügyelt arra, hogy fiait és lányait más famíliákkal összeházasítva, üzleti szövetségeseket találjon magának. Így történt, hogy egyik lánya, Daisy a Gyáriparosok Országos Szövetségét (GYOSZ) irányító Chorin család tagjához, ifjabb Chorin Ferenchez ment nőül az első világháború után. Mivel a Chorinok nagy befolyást gyakoroltak a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. fölött, ily módon az acélipar számára fontos szénbányászat is Weissék „látókörébe” került. Weiss Manfréd fiai közül Jenő Herzog-lányt vett feleségül, és ezzel az üzletemberekként, bankárokként ismert Herzogok révén a Hatvany-Deutsch családdal is szorosabb kapcsolatba kerültek a Weissek. Egy Weiss-lány, Marianne a bankvilágban rendkívüli befolyásnak örvendő Kornfeld Zsigmond fiának, Móricnak lett a felesége – a Weissek ezt követően nemcsak a Kornfeld-féle Magyar Általános Hitelbank (MÁH) pénzügyi csoportjához kötődtek rokoni szálakkal, de a Ganz-Danubius és a Ganz Villamossági Rt.-re is „ráláttak”, hiszen az ipari és a banktőke a XIX. század végére, a XX. század elejére nálunk is összeforrt. Kornfeld Móric nem személyes vagyonával – az önmagában nem volt túl nagy –, hanem hatalmával, befolyásával járult hozzá a Weiss család gazdagodásához. A harmadik lány, Weiss Elza férje Mauthner Alfréd lett, aki talán nem a Chorinokhoz és a Kornfeldekhez foghatóan gazdag családból származott, de így is bőven milliomosivadékként tarthatjuk számon. Apja, Mauthner Ödön magkereskedő volt, a fiú, Alfréd pedig a Weiss-féle konzervgyárban jutott előre.
Az ifjabb Chorin kinőtte magát a Weiss-rokonságból: idősebb Chorin Ferenc halála után ő lett a GYOSZ vezetője és a magyar gyáripar egyik irányítója. Igazgatósági tagja, később pedig
WEISS MANFRÉD ÉS CSALÁDJA
vezérigazgatója lett a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-nek, de vezetőségi tag volt több cégnél is a gyapjú- és textiliparban, a mésziparban és a brikettgyártásban. Amikor Weiss Manfréd 1922-ben elhunyt, az örökösök külön szervezetet hoztak létre a csepeli gyár és a többi Weiss-érdekeltség irányítására, Labor Bizalmi Rt. néven, és ebben már az ifjabb Chorin játszotta a főszerepet.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Gary S. Becker: Az emberi viselkedés ökonómiai megközelítése. In: Gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája. (Szerk.: Lengyel György–Szántó Zoltán.) Aula Kiadó, Budapest, 1997. Betty Boyd Caroli: Marriage to Aristotle Onassis and later years. https://www.britannica.com/ biography/Jacqueline-Kennedy-Onassis/ Marriage-to-Aristotle-Onassis-and-later-years
Philip Chrysopoulos: Tina Livanos: The Greek Beauty Who Married Both Onassis and Niarchos. GreekReporter. com, 2023. October 29, https://greekreporter. com/2023/10/29/tina-livanos-onassis-niarchos/ Csontó Sándor: Mágnás Elzát meggyilkolták! Budapest [folyóirat]. 2014/1. Danyi Pál: Magyar pénzértékindex – árak és devizák alapján 1754-től. Ártörténet. hu, 2023. január 22. https://artortenet.hu/ magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ Georges Duby: A lovag, a nő és a pap. A házasság a középkori Franciaországban. Gondolat, Budapest, 1987.
A XI-XII. századi francia királyság tehát nemcsak a házasságkötés szokásait befolyásolta egész Európában, hanem áttételesen a családi cégek politikájára is hatott (nyilvánvalóan német közvetítéssel). Ifjabb Chorin Ferenc is így lett Weiss Manfréd után – a Weiss-vállalat történetét megíró Varga László szavaival – „a magyar gazdasági élet legnagyobb családi érdekközösségének a tényleges irányítója”. • Szegő Iván Miklós
Gömöri Endre: Szupergazdagok. Kozmosz Könyvek, 1981. Kordos Szabolcs: Egy város újabb titkai. 21. Század Kiadó, 2023. Kordos könyve alapján Mágnás Elza történetét ismerteti: Matiné, 24.hu, 2024. január 14. https://24.hu/ kultura/2024/01/14/magnas-elza-gyilkossag-egy-varosujabb-titkai-kordos-szabolcs-luxuskurtizan-matine/ Merényi-Metzger Gábor: Mágnás Elza születése és halála. Budapest [folyóirat], 2016/2. Kathy McKeon: Jackie’s Girl: My Life with the Kennedy Family. Gallery Books, 2018. Emer Scully: Jackie O’s payout papers from husband Aristotle Onassis’s estate are up for sale. Daily Mail, 2020. március 18. https://www.dailymail.co.uk/news/ article-8126605/Contract-reveals-20m-settlement-JackieKennedy-Aristotle-Onassiss-daughter-Christina.html Tilcsik György: Móringlevelek a 19. század elejéről. Vasi Szemle, 1989/2. 161–164. oldal. Tóth István György: Duby; Georges: A lovag; a nő és a pap. A házasság a középkori Franciaországban. Századok, 1983. Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és a vállalata a Monarchiában. Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2016.
CHORIN FERENC
Generációkon átívelő anyagi stabilitás a családnak
– ez a bizalmi vagyonkezelés
Egészen új dimenziót nyit a családi vagyon zökkenőmentes átadásában a bizalmi vagyonkezelés, amelynek egyik legfőbb előnye a folytonosság, továbbá az, hogy egyben tartja a tulajdonosi jogokat. Ezzel teljesen irányított és tervezett lehet a transzfer, így a családi vagyon folytatólagosan is képes gyarapodni még akkor is, ha az utódok érdemben nem akarnak az üzleti ügyekkel foglalkozni.
Egyáltalán nem számít egyedinek vagy kirívónak annak a cégalapítónak a helyzete, akinek több házasságból származó gyermekéről kell gondoskodnia, és a testvérek és a féltestvérek közti viszony rendezetlen, bizonyos esetekben ellenséges. Erre ad megoldást a bizalmi vagyonkezelés (bvk), amellyel teljesen irányítottan, tervezetten lehet lezongorázni a generációs vagyontranszfert. A bvk legfőbb előnyét
Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking vezetője abban látja, hogy a konstrukció egyben tartja a tulajdonosi jogokat, tehát nem hull többfelé a vagyon, mint például egy végrendelettel vagy anélkül lezajló hagyatéki eljárást követően. A gondosan kialakított bvk módot ad rá, hogy a vagyonkezelő az alapítóval azonos szemlélettel gyakorolja a tulajdonosi jogokat a szerződésben lefektetett elvek mentén – akár az alapító halálát követően is.
Ez a fenntartható folytonosság Bozsogi Tamás szerint olyan üzleti biztonságot jelent, amely túlmutat egy sima felosztáson az utódok között: a vagyon ugyanis a későbbiekben is képes gyarapodni, ezáltal plusz kedvezményekhez juttatva a kedvezményezetteket. Akár a még meg sem született utódokat is, hiszen az ő kedvezményeikre is kiköthetők részletek. Sőt, a bvk arra is módot ad, hogy a családi vagyont eredetileg megalapozó cégalapító-tulajdonos feltételekhez kösse a vagyontárgyak átadását vagy a juttatások folyósítását. Megszabhatja például, hogy unokájának csak nagykorúvá válása vagy akár felsőfokú végzettsége megszerzése után járjon bizonyos pénzösszeg vagy tulajdoni hányad.
Maga a szerződéses jogviszony sem túl bonyolult: a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelőre bízza vagyonát vagy annak meghatározott részét azért, hogy azt a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezett(ek) érdekei szerint kezelje és gyarapítsa. „A bizalmi vagyonkezelés keretében a családi vagyon akkor is egyben marad, ha az utódok érdemben nem foglalkoznának annak kezelésével” – mutatott rá Bozsogi Tamás, aki szerint a megfelelő konstrukcióval gazdasági bizonytalanságok közepette ugyanúgy garantálható ez a stabilitás, mint családi nézeteltérések esetén.
A bvk mellett szól az is, hogy adózási szempontból – a konstrukció részleteitől függően – kedvezőbb lehet a vagyon kedvezményezettjei számára. Magánszemély kedvezményezettek és vagyonrendelők esetén az adóelőny egy tartós befektetési számlával is kiegészíthető, amely az OTP Banknál ugyanúgy elérhető, mint az a teljes körű pénzügyi háttér, amely ennek a konstrukciónak a működéséhez szükséges. Az OTP Bank – 21. századi informatikai háttérrel – egyszerre képes vezetni a konstrukció minden érintettjének a számláit és átfogóan kezelni a bizalmi vagyonkezelésbe vont pénzügyi vagyonelemeit.
AZ EGY SZÁZALÉK
MAGYARORSZÁGON LEGALÁBB 500 MILLIÓ FORINT VAGYON KELL AHHOZ, HOGY VALAKI BEKERÜLJÖN A LEGGAZDAGABB EGY SZÁZALÉKBA. A VILÁGON VÉGIGSÖPRŐ INFLÁCIÓ A LEGGAZDAGABBAK VAGYONÁT GYARAPÍTOTTA ELSŐSORBAN, ÍGY A LEGGAZDAGABB EGY SZÁZALÉK VAGYONA HAZÁNKBAN IS SOHA NEM LÁTOTT MÉRTÉKBEN EMELKEDETT.
Az elmúlt tíz évben világszerte megnőtt a dollármilliomosok száma. A világ felnőtt lakosságának 1,1 százaléka dollármilliomos – ez összesen közel 60 millió ember! A Blochamps Capital kutatásaiból az is kiderül, hogy mely országokban mekkora vagyonra van szükség ahhoz, hogy valaki a legfelső egy százalékba tartozónak mondhassa magát. A következő két évtizedben 90 ezer milliárd dollárnyi vagyon kerül majd át az idősebb generációktól a millenárisokhoz, akik így a várakozások szerint „a történelem leggazdagabb generációját” alkotják majd.
Dübörgő elit idehaza is
A magyar társadalom 97 százaléka nemhogy vagyoni vagy befektetési, de egyenesen jövedelmi és megélhetési üvegplafonnal kell szembesüljön az elmúlt, inflációs sokkal terhelt két év után. Mindemellett a privátbankárok által kezelt vagyon 2010 és 2024 között Magyarországon 2349 milliárdról több mint háromszorosára, 8500 milliárd forint fölé nőtt, ám a befektetési eszközök egymáshoz viszonyított aránya, a portfóliók komplexitása közel sem változott annyit, mint ilyen mértékű vagyoni gyarapodás mellett az elvárható lett volna. Privátbanki ügyfélkörnek Magyarországon hozzávetőleg a 100 millió forint fölötti pénzügyi vagyont birtoklókat tekintjük, de ahány szolgáltató, annyiféle belépési küszöb van. 2024 elején 12 aktív szolgáltató és 394 privátbankár szolgálta ki a magyar privátbanki ügyfeleket. 2023 december végén összesen 45 648 privátbanki ügyfélszámlát tartottak számon, melyeknek átlagos ügyfélszámlavagyona 188 millió forintra tehető. Magyarországon legalább 500 millió forint vagyon kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön a leggazdagabb egy százalékba – elmondható, hogy a világon végigsöprő infláció a leggazdagabbak vagyonát
gyarapította elsősorban. Soha nem látott mértékben emelkedett egyúttal a leggazdagabb egy százalék vagyona hazánkban is.
Az elmúlt tíz évben figyelemre méltóan megnőtt a dollármilliomosok száma: a világ felnőtt lakosságának 1,1 százaléka tartozik közéjük, összesen közel 60 millió ember.
A legtöbb vagyonra Monacóban van szükség. Itt a lakosság 30 százaléka dollármilliomos, és 12,9 millió dollár (4,8 milliárd forint) kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön az elit klubba. Luxemburg után az USA a harmadik, itt 8,5 millió dollár a top 1 százalék küszöbe. Magyarországon megközelítőleg 1,5 millió dollár, azaz nagyjából 500 millió forint kell ahhoz, hogy a leggazdagabbak közé tartozónak tekinthesse magát valaki.
A Blochamps kutatásai alapján egyértelműen látszik, hogy Magyarországon a felső egy százalékban is jelentős szerepet játszik ugyan az ingatlan és a reálvagyon, ám a legfrissebb, 2020-as vagyoncenzus szerint csak az összvagyon 26 százalékára rúg az ingatlanok aránya, 74 százalékot a pénzügyi eszközök tesznek ki. Ugyanez az arány a legvagyonosabb 10 százalék esetében 44–55 százalék.
Vagyis minél kisebb a vagyona egy rétegnek, az összvagyon annál jelentősebb részét adja az ingatlan.
A társadalom legfelső vagyoni 1 százalékába gyakorlatilag
40 ezer háztartás tartozik, 2020-ban az összes bruttó vagyonuk
32 200 milliárd forintot tett ki; a felső 10 százalék összvagyona
82 378 milliárd forintra rúgott, míg a két vizsgált réteg részesedése a teljes társadalmi pénzügyi vagyonból 2023-ban 29, illetve
56 százalék volt, ráadásul a klasszikus pénzügyi vagyon még nagyobb súllyal, 39 és 75 százalékban koncentrálódott ide!
Rétegek és számlák
Egyre hangsúlyosabb a nők szerepe
A nők növekvő gazdasági ereje vonzó perspektívát jelent az aktív vagyonkezelők és az új korszak szakosodott szereplői számára egyaránt. A svájci Marmot digitális befektetési platform például csakis nőknek szóló vagyonkezelést kínál, céljuk, hogy pénzügyi szempontból komplex módon szolgálják ki őket pénzügyi oktatással és helyzetükhöz, életcéljaikhoz illeszkedő befektetésekkel. Az új női befektetőknek online ügyféltámogatással ellátott robot tanácsadót kínálnak, míg a tapasztaltabbaknak, akik minimálisan 100 000 dollár összegű portfóliót vállalnak a szolgáltatónál, 1 százalékos kezelési díjjal ajánlanak szakértői vagyoni tanácsadást.
A lakosság körülbelül 10 százaléknyi hányada az érdemi pénzügyi megtakarítással már rendelkező, de még mindig alacsony megtakarítási tömeggel bíró réteg, akiket a banki szaknyelv prémium ügyfeleknek nevez. Általában öt- és harmincmillió forint közötti megtakarítással bírnak, őket 927 prémium bankár és nyolc prémium banki szolgáltató menedzseli. 2024 elején a prémium ügyfelek kezelt vagyona túllépte a 6800 milliárd forintot. Az átlagos prémium ügyfélszámlavagyon értéke 11 millió forint, átlagosan 8 millió forint belépési limit mellett. Egy prémium bankárra nagyságrendileg 7 milliárd forintos kezelt vagyon jutott. A prémium feletti, affluens réteg Magyarországon a 30 millió–80-100 millió forint közti megtakarítás felett diszponáló réteget jelenti, ez egyben a privátbanki ügyfél lét előszobája. Jelenleg 152 bankár áll a 30 ezer főt számláló magyar affluens ügyfélszegmens rendelkezésére, ők fejenként átlagosan 196 ügyfélszámlát és 11 milliárd forintot kezelnek. Az átlagos ügyfélszámlavagyon 55 millió forint volt, a teljes affluens kezelt vagyon összege pedig 1600 milliárd forint fölött van. 2023-ban a tehetősek az elmúlt évek trendjét folytatva tovább gyarapodtak, és egyre kevésbé lepődtek meg bármin is – tehát a koronavírus-járvány időszakához képest sokkal tempósabban „vették fel” a fonalat, ami a portfóliók átrendezését illeti.
MILYEN VÁLSÁG? REKORDOT DÖNTÖTT TAVALY A LUXUSPIAC
A LUXUSIPAR AZ ELMÚLT ÉVEK SIKERÁGAZATÁNAK SZÁMÍT. AZ IPARÁGI SZAKÉRTŐK A COVID-JÁRVÁNY UTÁN SORRA ÍRTÁK DIADALJELENTÉSEIKET AZ ÁGAZAT VÁLSÁGÁLLÓ KÉPESSÉGÉRŐL ÉS IMPOZÁNS NÖVEKEDÉSI POTENCIÁLJÁRÓL. BÁR A PANDÉMIA ITT IS ÉREZTETTE HATÁSÁT, A VISSZAESÉS CSEKÉLYEBB VOLT A TÖBBI SZEKTORHOZ KÉPEST, A VISSZAPATTANÁS
PEDIG 2021-BEN ÉS 2022-BEN MINDEN VÁRAKOZÁST FELÜLMÚLT. MINDKÉT ÉVBEN KÉT SZÁMJEGYŰ VOLT A PIAC NÖVEKEDÉSE, ÉS SZINTE MINDEN RÉSZSZEGMENS BŐVÜLT. SOKAN ÚGY GONDOLTÁK, HOGY EZ AZ IPARÁG DNS-E: CSAK FELFELÉ VEZET AZ ÚT, ÉS A NÖVEKEDÉS ÜTEME SOKKAL MAGASABB, MINT MÁSUTT.
Jól indult a luxusipar számára 2023 is, ám év közben már érzékelhető volt a lassulás: a harmadik és a negyedik negyedév adatai erőteljes mérséklődést mutattak. Ezzel együtt tavaly is jól teljesített a luxustermékek piaca: becslések szerint az év egészében robusztus, nagyjából 8 százalékos növekedés volt 2022höz képest, a globális összforgalom értéke 160 milliárd eurós emelkedéssel elérte a korábban sosem látott 1500 milliárd eurót. A 280 jelentősebb
A BERGMAN FERRARI
ÉS A MERCEDES 300 SLR UHLENHAUT
Ha Ferrariról beszélünk, akkor meg kell említenünk a „Bergman Ferrarit”, amelyet Roberto Rossellini olasz filmrendező és amatőr autóversenyző vett harmadik feleségének, a gyönyörű Ingrid Bergmannak 1953-ban házassági jegyajándékként. Annak érdekében, hogy a svéd színésznő hódolni tudjon kedvenc sportjának, a síelésnek, a Ferrari 375 Mille Miglia kupét úgy alakították át, hogy elférjen rajta egy síléc. Néhány éve Londonban 10 millió angol fontra tartottak egy ilyen modellt. A legdrágábban eladott autók listáját is sokáig egy Ferrari vezette, 40 millió dollár körüli áron, 2022-ben azonban egy Sotheby’s-aukción 143 millió dollárért talált vevőre a Mercedes 300 SLR Uhlenhaut. Ez a kupé a német márka Szent Grálja, mert csak egy példány van belőle; maga a Mercedes gyár adta el a múzeumi darabot, amiért sok kritika érte. (Arról csak pletykák keringenek, hogy ki vehette meg rekordáron ezt a kivételes autót.) A különleges ügyletek azonban nem módosítják azt a tendenciát, hogy a luxusautók túlnyomó többsége csak komoly értékvesztéssel értékesíthető a másodlagos piacon.
luxusipari brand kétharmada tudott erősödni 2023-ban –igaz, ez messze elmarad a 2022-es adattól, amikor ez az arány 95 százalékos volt. A profitok stabilizálódtak, a legtöbb márka esetében ellensúlyozták az inflációs nyomást és a termékfejlesztéshez szükséges befektetéseket. A monobrand, azaz egyetlen brand termékeit árusító üzletek forgalma 11 százalékkal nőtt, a vevők egyre inkább visszatérnek a személyes vásárlásokhoz. Az online csatornák előretörése lelassult, jelenleg az összértékesítésnek a korábbinál valamivel kisebb része, körülbelül 20 százaléka jut rájuk.
Turizmus nélkül nincs üzlet
Tavaly a luxusipar növekedésének fő mozgatója Európa és Ázsia volt. Ázsia diktálta a sebességet, köszönhetően az erős belső keresletnek és a kínai turisták globális visszatérésének. A világjárvány után, a határok megnyitását és a lezárások feloldását követően megugrott a turizmus, aminek az egész luxusszektor szempontjából nagy szerepe volt: iparági elemzők szerint tavaly a luxusvásárlások 30 százaléka kötődött a turistákhoz (elmaradva a 2019-ben mért 40 százaléktól).
Fontos fejlemény, hogy a személyes luxuscikkek terén Európa visszanyerte elsőségét; Amerika a második helyre szorult, míg Kína, feltehetően az újabb lezárások következtében, csak a harmadik lett. Az ázsiai régió sem teljesített rosszul, az elmúlt évben 8 százalékkal növekedett (Kína és Japán nélkül). A japán adatok biztatók, a kínai belső piac viszont gyengén teljesített.
Ami az egyes termékkategóriákat illeti, mindegyik felfelé ment 2023-ban, ám kisebb mértékben, mint a két megelőző évben. Az ékszerek és kiegészítők esetében volt a leggyorsabb a bővülés, 2022-hez képest 5, illetve 6 százalékos ütemmel, a szépségápolás kategória pedig 4-5 százalékot ért el. Az órák piaca továbbra is virágzik: az új órák eladása 3-4 százalékkal nőtt, mind
Melyek a TOP gazdasági TéMák 2024-ben?
Interjú Orbók Ilonával, a BDO Magyarország ügyvezetőjével
a bdO MagyarOrszág 1989-ben nyiTOTTa Meg budaPesTi irOdájáT, ahOl Ma Már Több MinT 300 MunkaTárs dOlgOzik. ez alaTT a 35 év alaTT nagyOn sOk Minden válTOzOTT, Mely üzleTágakban van jelenleg a legnagyObb igény a Tanácsadásra?
Az egyik legnagyobb kihívás a vállalatok életében az ESG előírásoknak való megfelelés. Az Európai Bizottság irányelvével összhangban a magyar Országgyűlés 2023. végén fogadta elaz ESG-törvényt, ami a vállalatok jelentéstételi kötelezettségét és beszállítói láncuk ESG érettségének vizsgálatát írja elő. A társadalmi és környezeti kihívásokra válaszolva már a befektetők is beépítik az ESG szempontokat az értékelési modelljükbe, ezért érdemes a fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok integrálását szem előtt tartani. A BDO Magyarországnál 2022-ben indult el a különálló ESG üzletág, azóta számos ügyfelet támogattunk már a fenntarthatóság kapcsán, jogi és üzleti megfelelésben, stratégiai tanácsadásban. Globális hálózatunk stratégiai tevékenységének fókuszában is a fenntarthatóság a digitalizáció áll.
ManaPság Minden a digiTalizációról szól, Mi a legnagyObb kihívás ezzel kaPcsOlaTban a cégek éleTében?
Magyar és nemzetközi szinten is a kiberbiztonság kerül legtöbbször a középpontba. Az elmúlt években egyre általánosabbá vált, hogy bárhonnan és bármikor hozzá tudunk és hozzá is kell férni üzleti adatokhoz, ezért nagyon fontos, hogy megvalósuljanak a biztonságos internetes munkavégzés alapvető feltételei.
Már nemcsak a kötelező IT biztonsági auditon való megfelelésre kell készülni, hanem érdemes átfogó kiberbiztonsági stratégiát kialakítani, amellyel tartós védelmet biztosítunk a vállalatnak és akár a teljes ellátási láncunknak.
ha Már szó eseTT a kiberbizTOnságról, real-TiMe adaTOkról, hOgyan befOlyásOlja a digiTalizáció a vállalaTOk szeMPOnTjából szenziTív TerüleTekeT, Például a könyvelésT?
A könyvelés, sok más iparággal együtt, folyamatosan változik és 2024-ben ezen a területen is egyértelműen a digitalizáció került fókuszba. A mesterséges intelligenciák megjelenésével, az iparág fejlődése és a napi ügymenet kezelése átrendeződni látszik, ami a haladó szellemű gondolkodást elősegíti és a technológiai innovációknak is újabb teret nyit a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt.
Könyvelőkre és adótanácsadó szakemberekre mindig is szükség lesz, de a napi feladatköreik nagy mértékben változhatnak, hiszen a rendelkezésre álló és a fejlesztés alatt levő rendszerek nagyban segíthetik őket a gyors és pontos adatszolgáltatásban, így a szakemberek több energiát fordíthatnak az adatok megfelelőségének garantálására. A vállalati döntéshozóknak azonnal elérhető – real-time közeli – pénzügyi adatokra van szükségük,
melyek tudatában hozhatják meg operatív és stratégiai döntéseiket, amik a közép- és hosszútávú üzleti céljaik eléréséhez elengedhetetlenül szükségesek. Hiszünk a technológiai fejlődés által nyújtott lehetőségekben, így folyamatosan azon dolgozunk, hogy partnereinknek a legmagasabb sztenderdeknek megfelelően állhassunk rendelkezésére.
digiTalizáció, adaTbizTOnság, azOnnali hOzzáférés a vállalaTOk adaTaihOz, egyre sPeciálisabb felkészülést igényel a tanácsadók részéről. Hogyan látja a tanácsadás jövőjét, mivel növelHetik versenyképességükeT a Tanácsadó cégek?
A tanácsadói munka is sokat változott, ma már nem a speciális tudása miatt értékes, mert a tudás hozzáférhetővé vált. A tanácsadó a sokéves és sokrétű tapasztalata miatt értékes, és kiemelten fontos, hogy hosszú távon olyan szakértővel konzultáljunk, aki a technológiai, a szabályozási és az üzleti oldalt is egyaránt jól érti, illetve akár több szerepkörben is magas színvonalon tud teljesíteni, mint a BDO Magyarország kollégái.
a legdrágább modellek, mind a belépő szintű órák jól teljesítettek, a középmezőny viszont gyengélkedett. A luxusipari óriások mellett a kisebb, közvetlenül a vásárlóknak gyártó brandek vonzzák a gyűjtők közösségét, a húszas éveiben járó Z generáció erős érdeklődést mutat ez utóbbi kategória iránt.
Milliókat érő használt cikkek: az Hermès Birkin mindent visz
Hasonló tendenciák érvényesülnek a használt luxusáruk piacán. Ez mindinkább a fiatalabb nemzedékek, illetve az érzelmi alapon vásárló vevők „kapuja”: mivel az ismert brandek folyamatosan emelik az árakat, az utóbbi csoport számára egyre elérhetetlenebbek az új termékek.
Bár az eladások volumene 4-6 százalékkal növekedett, a forgalom pedig elérte a 45 milliárd eurót, a lassulás jelei a másodlagos piacon is megfigyelhetők. Ebben a kategóriában is Európa maradt a legjelentősebb, nagyjából 45-50 százalékos részesedéssel. A második az USA, ahol például egyre erősebb az érdeklődés az időtálló, nem a pillanatnyi divatot követő táskák iránt. A teljes másodlagos piac 80 százalékát a „kemény luxus” adja (órák és ékszerek), ám a használt áruk királynője az Hermès által gyártott Birkin táska. Az ikonikus modell limitált szériákban készül, kizárólag várólista alapján lehet hozzájutni; a belépő szintű darab ára újonnan 10 ezer dollár körül van, de kapható olyan gyémántokkal ékesített példány, amelyik aukción 150 millió forintnak megfelelő összegért kelt el. Népszerűségét nem kis részben a Szex és New York sorozatnak köszönheti, közismert, hogy világsztárok is rajonganak érte: Victoria Beckham, Cardi B és még sokan mások büszkélkednek Birkin-kollekcióval. A másodpiacon a bolti ár két és fél-háromszorosáért lehet hozzájutni egy új Birkinhez, de érdemes óvatosnak lenni, mert ez a legnagyobb számban hamisított táska. Fontos új fejlemény, hogy az Amazon is benyomult erre a piacra a Luxury Stores programmal: a globálisan vezető e-kereskedelmi óriás februárban azzal a céllal indított kampányt, hogy felkínálja
az elérhető luxust vásárlóinak, erre szakosodott piacterén vintage ruhákat, cipőket, ékszereket és órákat árusít. Fő versenytársa, az eBay már 2019 óta aktív a szegmensben, tevékenységét nemrég bővítette ki ékszerekkel és kiegészítőkkel. Ezzel egyszerre szolgálják a körforgásos gazdaság érdekeit és azon vásárlókéit, akik vágynak a luxustermékekre, de eredeti áron nem tudják megvásárolni azokat. Az elemzők egy része úgy gondolja, hogy a makrogazdasági nehézségek tartós fennmaradása és a vevőaspiránsok számának növekedése miatt a másodlagos piac is számottevő, az elsődlegesét meghaladó bővülési potenciállal rendelkezik. Ez a következtetés logikus, ám az eladások még nem igazolták. Megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy a luxustermékek két piaca szimbiózisban van egymással, nagyjából azonos mozgást mutat, és növekedési potenciáljukban sincs lényeges különbség.
Lejtőn a használt órák, fékez az autópiac
Az órák másodpiacának alakulását követő Bloomberg Subdial Watch Index az 50 legkeresettebb luxusóra eladásait követi, és ebből képez a piac egészére elfogadott mutatót. A legfrissebb jelentés szűkülést jelez: 24 hónap alatt a legkeresettebb modellek átlagára 39 százalékkal csökkent. A jelenlegi árak a 2021. eleji szinteken vannak, a csúcshoz, 2022 áprilisához viszonyítva drasztikus a visszaesés: a Rolexeknél 27 százalékos, a Patek Philippe óráknál még nagyobb, 47 százalékos. Nemcsak az árak alacsonyabbak, hanem az eladásra kínált termékek is hosszabb várakozás után kelnek el. Ugyanakkor vannak olyan népszerű modellek, amelyek hozzáférése korlátozott, ezek még most is a hivatalos új ár felett, viszonylag gyorsan cserélnek gazdát.
Az órákéhoz hasonló a helyzet a másodkézből kínált luxusautóknál is. A legtöbb gépkocsi sokat veszít értékéből abban a pillanatban, amikor kigördül a szalonból. Ez azonban nem érvényes a luxus-autómárkák egyes limitált szériáira, illetve keresett modelljeire, amelyekhez csak nagyon hosszú várakozás után lehet hozzájutni, esetleg már nem is gyártják őket. Ezeknek a modelleknek használtan is magasabb, egyes esetekben sokkal magasabb az ára, mint új korukban.
KILÁTÁSOK A JÖVŐRE
Egyre erőteljesebben rajzolódik ki a polarizáció a luxuspiac erős, vezető szereplői (LVMH, Hermès, Kering, Prada) és a gyengébb, kisebb játékosok között. Míg az előbbiek 2023-ban is jó számokat hoztak – bár nem olyan jókat, mint az előző két évben –, utóbbiak már a recesszió felé csúsztak. Érdemes figyelni a piacot 2024-ben, mert a cégfelvásárlások terén biztos sok tranzakció lesz. Ágazati elemzők a luxusipar egészére nézve évente 4-8 százalékos növekedést prognosztizálnak az évtized végéig, vagyis a mai évi 1500 milliárd eurós forgalom 2030-ban a 2500 milliárd eurót is elérheti.
Ha az elmúlt évek elemzői várakozásai túl optimisták voltak is, a mérsékelt optimizmus továbbra is indokoltnak látszik a luxusipar elsődleges és másodlagos piaci kilátásait illetően.
www.barakadiamond.hu
www.barakadiamond.hu
+36 1 318 2156 1052 Budapest, Párizsi u. 3.
+36 1 318 2156
Hogyan mulatott egy magyar úr?
SZÓRAKOZÓ KIRÁLYI
HERCEGEK, PÉNZSZÓRÓ
ELBUKOTTNAGYPOLGÁROK, FŐURAK
HIRTELEN FELINDULÁSBÓL MEGVÁSÁROLT ÉTTEREM, ÓRIÁSI TÉTEKBEN FOLYÓ KÁRTYAPARTIK, FÜLLEDT
EROTIKÁTÓL TERHELT ORFEUMOK, FÉLVILÁGI DÁMÁK MIATT BUDAPESTRE LÁTOGATÓ TRÓNÖRÖKÖSÖK
– A PÉNZSZÓRÁSBAN KÖNNYEN ELKÉPZELHETŐ, HOGY „MAGYARORSZÁG VOLT AZ ELSŐ”. A MAGYAR ARISZTOKRATÁK ÉS A GAZDAG POLGÁROK ELKÉPESZTŐ ÖSSZEGEKET SZÓRAKOZTAK EL AZ ELMÚLT ÉVSZÁZADOKBAN. AHOGYAN MULATOZTAK, AZ ÖNMAGÁBAN IS ÉRDEKES KULTÚRTÖRTÉNETI JELENSÉG, ÉS GYAKRAN ÖSSZEFONÓDOTT A POLITIKÁVAL. A LÓVERSENY, A KASZINÓ, A GŐZHAJÓZÁS ÉS A FÜRDŐZÉS VÉGÜL IS EGYETLEN CÉLT SZOLGÁLT: AZ ORSZÁG ÉS A NEMZET FELEMELKEDÉSÉT.
A bárók, grófok és hercegek, a kormányfők, királyok, császárok és cárok nem csak tarokkpartik, könyvtározás, színházlátogatás vagy meleg vízbe mártózás, illetve hideg vizes kúrák miatt jártak klubokba, kaszinókba, fürdőkbe. A Monarchia korában a feltörekvő, modernizálódó Budapest számos remek szórakozási lehetőséget kínált a felső tízezer, sőt akár a külföldi uralkodócsaládok tagjainak. A dorbézolás nem volt nehéz, a mulatni vágyó közönség elé komoly kínálat tárult.
A mulatók központja, a Nagymező utca
Egy falusi jegyző a XIX. század végén olykor fél évig gyűjtött egy estére a mai Operettszínház helyén álló Somossy Orfeumban, az igazi büfédámák vendégei viszont négylovas hintón érkeztek. Hatalmas vagyonok olvadtak fel francia pezsgőben, zsíros bánsági földek változtak borravalóvá az orfeumi csinnadrattában. Lazarovits Mihály bánsági nábob például
Andy Vajna annak idején a Gypsy Kings pazar koncertjével nyitotta meg a pesti Las Vegas kaszinót – az eseményen Sylvester Stallone is jelen volt. Ezt a sztárbandát később Csányi Sándor is többször meghívta az OTP Bank ügyfélpartijaira játszani. Bige László hatvanadik születésnapjának fénypontját Rod Stewart koncertje jelentette, Mészáros Lőrinc megacéges buliján pedig Bryan Adams volt a sztárvendég. A különféle sejkek és uralkodók, valamint a szupergazdagok rendszeresen hívják meg a világ leghíresebb sztárjait, a gázsi esténként és a meghívott pillanatnyi „árfolyamától” függően egy-két millió dollár – vagy még ennél is több lehet.
minden pénzét – csaknem 300 ezer forintját – elköltötte Carola Cecília orfeumi táncosnőre, aki az első igazi nemzetközi sztárunk volt, korának „femme fatale”-ja, akiért megőrültek a férfiak.
Miután Lazarovits tönkrement, egy cigányzenekar bőgősének hangszerét cipelte Párizsban. De minden bizonnyal nem ő volt az egyetlen kárvallottja a korabeli budapesti éjszakának. Krúdy Gyula írása szerint legalább kilenc orfeum volt jó száz évvel ezelőtt Budapesten, ahol a közönség asztalnál ülve fogyaszthatott, miközben a színpadon zajlott az előadás. A „pesti Broadway” központja a Nagymező utcában volt, itt működött a Somossy Orfeum is. Az alapító, Somossy Károly 1827-ben született, 1848-ban Klapka György toborzással megbízott katonája volt Komáromban, majd Nagysándor József seregében vett részt Buda ostromában. Később Pesten a Széna tér (a mai Kálvin tér) közelében lévő, rossz hírű Két pisztoly fogadóban dolgozott. 1857-ben a főnöke lányát, Swoboda Franciskát vette feleségül, a házassággal komoly induló tőkére tett szert. Az éjszakai kávéházak meghonosítója több színház, varieté és orfeum üzemeltetésében vett részt, közülük a Nagymező utca 17. szám alatti vált a leghíresebbé. A Somossy Orfeum, amelyet a híres bécsi színháztervező páros, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert alakított át, 1894 tavaszán nyílt meg, és hamar kedvelt helyszíne lett az éjszakai életnek, hiszen a közönség nemcsak a táncosokban, de a minden igényt kielégítő luxusban és a pazar berendezésben is gyönyörködhetett. A 2200 ülőhelyes nézőtér fölött a mennyezetet mitológiai alakok képei borították, közepén hatalmas, elektromos világítású csillár függött. A félemeleten a huszonöt nyitott páholyon kívül öt különszobát is kialakítottak.
Európa elegáns nyaralóhelyei
Maldív-szigetek • Mauritius • Seychelles • Bali • Karib-szigetek
Maldív-szigetek • Mauritius • Seychelles • Bali • Karib-szigetek
Zanzibár • Dubai • Európa elegáns nyaralóhelyei
Zanzibár • Dubai • Európa elegáns
A NEMZETI CASINO NAGYTERME
CAROLA CECÍLIA
A nagy vizionárius hírében álló Somossy a millenniumi ünnepségek idejére Lágymányoson egy egész mulatónegyedet épített, Kis Konstantinápoly néven, ám a számítása nem jött be, és tönkrement. (A Nagymező utcai orfeum a Vígszínházat is megvásárló Ben Blumenthal amerikai üzletembernél kötött ki.)
A fülledt erotikát és rózsaszínű mámort sugárzó pesti éjszaka viszont egyre magasabb fokozatba kapcsolt. A Miss Arizona, a Télikert, a Moulin Rouge és társaik vonzották a hazai és külföldi gazdagokat. A pénzszórás nem ismert határokat: Dungyerszky Gedeon vajdasági szerb földbirtokost például hiába akarták kidobni hajnalban egy városligeti vendéglőből. Ott helyben megvásárolta az egész éttermet, hogy folytathassa a mulatságot. Nők is szórták a pénzt: Freystädtler Frida, egy nagybirtokos milliomos lánya hintót vett egy bérkocsisnak, aki hazafuvarozta (utóbb
Virágárus lányként kezdett pénzt gyűjteni, de volt valószínűleg szobalány is Wabitsch Lujza, aki a XIX. század végén érkezett egy osztrák faluból Budapestre, s aki messze kiemelkedett kortársai, különösen a kortárs nők közül. Budapesti mulatók, orfeumok sorát üzemeltette fénykorában, vagyonát később sikerült kimenekítenie a szovjetizálódó Magyarországról (állítólag öccse koporsójában csempészte ki Ausztriába a felhalmozott aranyat). Fiatal lányként már annyi pénzt spórolt össze, hogy amikor az ezredévi ünnepségeken a Városligetben megnyílt a híres-hírhedt Ősbudavára, megengedhette magának, hogy kibérelje a mulatókomplexum pezsgős pavilonját, innen eredt „művészneve”: Pezsgős Lujza. Hivatalosan virágárus volt, ám hamar meghódította a férfiakat. Köztük a korabeli pletykák szerint magát az ifjú József főherceget, aki azonban csak egyike volt a Lujza körül legyeskedő, majd az egyre tapasztaltabb hölgyet támogató előkelő uraknak. Akárhonnan volt is pénze, jól fialtatta, például az említett városligeti pezsgős pavilonban. Remekül ment az üzlet, ide jártak az arisztokraták, a bankárok, a tőzsdések. Wabitsch „gyönyörű munkatársnőkkel” dolgozott, a pezsgőbárnak pedig a varieté is részét képezte. Itt lépett fel egy világhírű mulatt táncospár, az amerikai Johnson és Dean – megérkezésükkor a Nyugati pályaudvaron nagy tömeg várta őket, és a kocsijukból a lovakat kifogva húzták ki a párost a ligetbe. Wabitsch Lujza jó üzletasszony volt, néhány év alatt százezer koronára tett szert, amit újra és újra visszaforgatott az üzletbe. A Király utcában Grüner Jakabbal együtt alapította meg a Tátra mulatót. Rendőrségi eljárás is indult amiatt, hogy mi folyik az előkelő vendégek által használt, az udvaron át megközelíthető szeparékban –sokatmondó, hogy ifjabb Andrássy Gyula, a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök fia járt közben Wabitschék érdekében. A városligeti Jardin de Paris és a Moulin Rouge, majd a Hermina úti „nyári kert” után jött a nagy dobás: Pezsgős Lujza a Nagymező utcában felépíttette a Télikertet, azaz a Jardin d’Hiver-t. Az épületet éppen a Somossy Orfeummal szemben húzták fel, ötemeletnyi magasságban. 1913. december 20-án volt a megnyitó.
A falakat, a mennyezetet márványból és arany mozaiklapokból rakták össze. Mulató, kabaré, varieté, táncterem. negyvennyolc páholy, a félemeleten télikert – a pesti lapok „Világvárosi látványossággal gyarapodott Budapest” címmel ünnepelték a nagyvilági szórakozóhelyet.
A harmincas évek közepén Pezsgős Lujza visszavonult az üzlettől, de szülőhelyén, a karintiai hegyek közt fekvő
Bad St. Leonhardban máig nagy tisztelet övezi, sírját rendszeresen megkoszorúzzák, halála évfordulójáról megemlékezik a jótéteményeiért hálás utókor. Wabitsch nagy összegekkel támogatta faluját, hozzájárult egy helyi templom építéséhez, így végül a klagenfurti püspök temette díszsírhelyre a pesti éjszaka egykori királynőjét.
peres úton próbálta visszaszerezni a hintót.) És akadtak korabeli „celebek” is, mint Budapest leghíresebb félvilági nője, Pilisi Róza, aki befolyásos politikusok, írók, főhercegek szeretője volt. A vendégei közé tartozott Zichy Jenő, Batthyány Elemér és Apponyi Albert, valamint Krúdy Gyula. A hölgy Schumayer Rozália néven született, művelt kurtizán volt, könyveket írt, Krúdy szerint ő volt a millenniumi kiállítás legnagyobb szenzációja Budapesten. Állítólag Viktória angol királynő fia, Edward trónörökös nevezte el Budapest rózsájának – a későbbi VII. Edward király kizárólag miatta járt Budapestre, és szervezett magának hivatalosnak látszó programokat.
A Zala Springs Golf Resort Hévíz és a Balaton közvetlen szomszédságában, minden igényt kielégítő kényelemmel, elegáns környezetben várja a golf sport szerelmeseit és mindazokat, akik értékelik a kiemelkedő minőséget, kifinomult designt és színvonalas szolgáltatásokat.
Az élmény egyszeri és megismételhetetlen, de a hatása hosszú távú. Szervezz felejthetetlen utazást egy igazán különleges helyszínre, ahol az életre szóló élmény garantált.
A Zala Springs Golf Resortban töltött napokat biztosan nem felejtitek el – a megnyugtató természeti környezet stresszmentes és inspiratív légkört biztosít számotokra.
Mire számíthattok, ha a Zala Springs Golf Resortot választjátok?
• 160 hektáros zöld területen 3 épületben találhatók hotelszobák, Klubház bisztró étteremmel és rendezvénytermekkel, illetve Boutique SPA részleg.
• Legújabb 5 csillagos komplexumuk az Evergreen Health Center az innovatív egészség- és szépségmegőrzés jegyében született meg. Holisztikus megközelítéssel és a páratlan természeti környezettel járul hozzá a vendégek testi, lelki és szellemi megújulásához.
• 5 csillagos kényelem, kényeztetés és luxus színvonalú kiszolgálás a találkozás első pillanatától a távozás utolsó momentumáig.
Csak, hogy pár különlegességet említsünk, hogy mi vár Rád a Zala Springs Golf Resortban?
• Jóga a tóparton
• Golfkocsis pályatúrával egybekötött golfoktatás
• Privát spa élmény
• Teljes testi-lelki kényeztetés az újonnan megnyílt Evergreen Health Centerben
• Rövid túrák a zalai dombság gyönyörű lankáin
• Borkóstoló a vidék legjobb borászataival
• Tökéletes kikapcsolódás, ellazulás és elvonulás a nyüzsgő mindennapokból
Ne várj tovább, válaszd a minőségi feltöltődést egy páratlan helyszínen, távol a város zajától!
PILISI RÓZA
VII. EDWARD
kötött egy másik miniszter, az igazságügyet irányító Horvát Boldizsár lányával: Gizellát egy másik híres csehországi fürdőben, Marienbadban (Mariánské Lázne) vette feleségül. Eötvös Loránd ezen túlmenően híres turista és hegymászó is volt – ezek a tevékenységek a XIX. század végén, a szabadidő megjelenésével együtt kerültek az időtöltések új formái közé.
Haza és haladás a szórakozásban A XIX. század merőben új formát adott a szórakozásnak Magyarországon. Ez különösen Széchenyi Istvánnak köszönhető, aki korának egyik leggazdagabb embere volt. A „legnagyobb magyar” legfontosabb alkotásai elsősorban a haza és haladás ügyét szolgálták, ám az általa teremtett intézmények a szórakozás céljaira is kiválóan alkalmasak voltak. Széchenyi programjának fontos eleme volt, hogy közös gondolkodásra, „elmesúrlódásra” ösztönözze a magyar elit, elsősorban az arisztokrácia tagjait, erre pedig a közös időtöltés jó alkalmat teremtett. Például a lóverseny –Széchenyi korábbi lovassági tisztként tudatában volt a lótenyésztés jelentőségének –, amit már első, 1815-ös angliai útja során tanulmányozott, majd elkezdte ménesét angliai ménekkel és kancákkal kiegészíteni. Sokáig hiába kérte az uralkodót, I. Ferencet a lóversenyzés beindítására, az engedély csak 1833-ban érkezett meg, de a gróf 1826–1827-ben Pozsonyban és Pesten már rendezett ideiglenes futamokat. Közösségi érdekeket szolgált a balatoni hajózás fejlesztése is: a Kisfaludy névre keresztelt első balatoni gőzhajó, amely 1846-ban kezdte meg menetrend szerinti járatait, majdnem kizárólag „a füredi fürdőzőket szolgálta”. A Balatoni Gőzhajózási Társaság alapítását Széchenyi kezdeményezte, a vállalkozás alapszabályát pedig a jogász Kossuth Lajos készítette el. A szórakozás
és a hangsúlyozott politikamentesség megfelelő „fedősztori” volt Széchenyinek arra is, hogy a hazafias és modernizációs gondolkodásnak fórumot teremtsen az angol mintára létrehozott Nemzeti Casino alapításával, ahol később könyvtárat, kávézót, éttermet, biliárdtermet rendeztek be.
Tisza Kálmán tarokkpartijai
A reformkor nagysága illékonynak bizonyult az Osztrák–Magyar Monarchia egyre züllöttebb éveiben. Már a Nemzeti Casino sem tölthette be az eredetileg neki szánt szerepkört, a XIX. század végére a hazardőrök kártyajátékai, becsületbeli adósságai körül forgó botrányok színezték a kaszinóból kiszivárgó bulvárhíreket.
A Monarchia korának botrányhőseiről és szerencsejátékosairól sokat írtunk kiadványunk korábbi számaiban. Így például többször megemlékeztünk már Szemere Miklósról, aki akkora vagyont gyűjtött lóversenyen és kártyán, hogy meg tudta vásárolni azt a mai Pestszentlőrinchez tartozó birtokot, ahol aztán róla nevezték el Szemeretelepet, illetve az átellenben lévő Miklóstelepet. Írtunk a rulettkirály Gály Jenőről is, akit a Nemzeti Casino kizárt soraiból, Monte-Carlóban viszont állítólag 40 napig folyamatosan nyert a ruletten. A Nemzeti Casino 1911-es évkönyve amúgy szomorúan állapította meg a tagok kulturálatlanságát: a nekik bérelt színházi és operaházi páholyokon rengeteget vesztettek. Az akkortájt az országot vezető Tisza Kálmán tarokkpartijai viszont összetételükről is híresek voltak: a leosztásoknál együtt ült az asztalnál a miniszterelnök, Jókai Mór író, Nedeczky István földbirtokos és országgyűlési képviselő, illetve Sváb Károly, a főrendiház első zsidó tagjainak egyike.
• Szegő Iván Miklós
Exkluzivitás
KÉNYELEM - STÍLUS
Wellness feltöltődés és kulináris ízutazás Siófokon
Tavaszi frissesség, nyári pörgés, őszi nyugalom, téli spa menedék, avagy...
fedett élménymedence és pezsgőfürdő szezonális, kültéri napozómedence forró szaunaszeánszok szabadtéri fitness park, petanque pálya
magyar, nemzetközi és street food ételek egyedi kávévariációk a Garden Café-ban mesés kert a platánfák árnyékában halastóval, színes kis lakókkal
MILLIÓK NÉGY KERÉKEN: AZ AUTÓ MINT BEFEKTETÉS
A VETERÁN AUTÓK GYŰJTÉSE NAGYJÁBÓL EGYIDŐS AZ ELSŐ AUTOMOBIL VETERÁNNÁ VÁLÁSÁVAL. BEFEKTETÉSKÉNT TEKINTENI A RÉGI AUTÓKRA VISZONT MÁR LÉNYEGESEN FRISSEBB TÖRTÉNET, IGAZÁN SZÉLES KÖRBEN PEDIG CSAK AZ ELMÚLT HARMINC ÉVBEN TERJEDT EL.
A veterán autók piacán az első nagy hullám a ’90-es évek elején indult a japán ingatlanválsággal, a második a kétezres évek elején a dotkomlufi kipukkadásával, a harmadik pedig – amelyen még most is ülünk – a 2008-as gazdasági válsággal. Csak elsőre furcsa, hogy éppen a válságok adtak nagy lökést a veterán autóknak, de amikor hirtelen minden befektetés elveszíti az értékét, legyen szó pénzről, részvényről vagy ingatlanról, akkor előkerülnek az alternatív megoldások. Akinek volt pénze, az kereste, hogyan tudná menteni az infláció elől, kereste azokat a lehetőségeket, amik ellenállnak a válságnak. A kétezres évek első évtizedének végén a válság ráadásul találkozott a már javában tomboló, mindent elsöprő nosztalgiahullámmal, amelyet az élet minden területén észlelhettünk. A rádiókba visszatért a táncolható gitárzene, amire lényegében a Beatles óta nem volt példa; az autóiparban a múlt ötleteit kezdék leporolni, megjelent a FIAT 500, a Mini vagy a bogárhátú Volkswagen új kiadása; az egész popkultúrát elárasztotta az 1960–1970-es évek reciklálása, még James Bond is viszszaült a régi Aston Martin DB5-be. A divattól kezdve a vinyl lemezek reneszánszán át a svájci órákig számos ágazat rendkívüli lendülettel kezdte el felfedezni a saját örökségét. A veterán autó ugyancsak érdekes lett, a múlt újraélése elkezdett tömegeket megmozgatni. És a stabil befektetést keresők is felfigyeltek rá.
A veterán autók értékét – azonkívül, hogy vonzó, látványos tárgyak, szépen csillognak, és a különlegesség ígéretét hordozzák – elsősorban az adja, hogy nem lesz belőlük több. Időnként restaurálnak egyet, de nem gyártanak belőle újat, és ugyan folyamatosan egyre frissebb típusok öregednek bele a veterán korba és válnak klasszikussá, ettől még nem lesz több sirályszárnyas Mercedes annál a 3258-nál, amit 1954 és 1963 között legyártottak. Felbukkanhatnak elveszett
példányok, de a nagy „barn findokra”, a lezárt és elfeledett pajták mélyéről előkerülő csodákra egyre kisebb az esély.
Száguld a piac
A veterán autók értéktartása a 2008-as válság után még az aranyét is lenyomta, a 2010-es évek közepére pedig a világ egyik legstabilabb befektetési eszközévé váltak. Azzal, hogy nagy számban jelentek meg magánszemélyek, az egész piac felpörgött. Aki a válság alatt jól vásárolt, pár éven belül hatalmas haszonra tett szert, abban az időszakban átlagosan 270 százalékkal nőtt a veteránok értéke. A papíralapú befektetések ennek a nyomába sem értek, ekkora nyereséget csak rendkívül kockázatos ügyleteken lehetett remélni. A veterán autó robbanásszerűen lett nagy üzlet és hatalmas piac, a hozzáértő műhelyek és szervizek várólistás szentélyekké váltak, a nagy autógyártók mindegyike megnyitotta a maga Classic részlegét, beindult a régi típusokhoz az alkatrészek újragyártása. Mindezek árnyékában pedig gombamód szaporodtak a veterán autós rendezvények, túrák, versenyek, találkozók. Az elmúlt évtizedben tovább erősödött a piac, még az olyan pörgő szegmenseket is lenyomta, mint a boroké vagy az óráké, egyedül a ritka whiskyk értéke tudott nagyobbat nőni a veterán autókénál. 2017-ben a folyamat lelassult, majd a Covid-járvány megakasztotta: az érdeklődés ugyan megmaradt, de az emberek nem mentek vásárolni. A korlátozások feloldása után jött az újabb löket, amit egyrészt a szabadon eresztett fogyasztási vágy eredményezett, másrészt a járványban sok idős ember meghalt, és korábban általuk őrzött darabok, akár komplett gyűjtemények kerültek ki a piacra.
Ráadásul közben történt egy fontos változás az autóiparban: elterjedtek az elektromos autók, ami újabb lökést adott a veteránok árának,
és át is alakította a hozzájuk, illetve úgy általában a belső égésű motor hajtotta autókhoz való viszonyunkat. Korábban a befektetési céllal vett autók lényegében kizárólag a veteránokat jelentették, ma viszont már nagyjából minden olyan autó ára felment, amely belső égésű és a vezetési élményről szól – nemhogy a harmincéves kort nem kell betöltenie, de még a húszat vagy a tízet sem. Lényeg, hogy kevés legyen belőle, benzinnel menjen, és tisztán az élvezetről szóljon. A gyűjtők és befektetők fejében is megtörtént az átállás, aukciókon együtt hirdetik ki a négy-öt éves különlegességeket az 55 éves veteránokkal. Mert maga a vásárlási trigger ugyanaz: jó helyen van benne a pénz, és örömet okoz a tulajdonosának.
A Covid-járvány lecsengése után a 2022-es év két érdekes rekordot is hozott: az összesen két példányban készült Mercedes-Benz 300 SLR Uhlenhaut Coupé egyike 135 millió euróért (mintegy 53 milliárd forint) kelt el egy a Sotheby’s által szervezett privát árverésen, ezzel a világ legdrágábban eladott autójává lépett elő. A másik kiugró eredményt egy Ford Escort RS Turbo szállította, amely egykor Diana hercegné tulajdonában állt, ezért 730 ezer angol fontot fizettek, így az lett minden idők legdrágább Ford Escort RS-e. Az Uhlenhaut Coupé rekordja azonban veszélyben forog, hiszen a tavaly elhunyt Peter Mullin kollekcióját bemutató, nemrég bezárt kaliforniai Mullin Automotive Museum teljes anyaga kalapács alá kerül idén. Ebben található az egyik Bugatti Typ 57SC Atlantic (a másik eredeti példány Ralph Lauren gyűjteményében van), amely az elmúlt harminc év legizgalmasabb árverési tétele lehet. Tehát az, hogy a veterán autó mint befektetés kifulladt volna, egyszerűen nem igaz, és a következő évek különösen érdekesnek ígérkeznek. 2023 végére hiába lassult le a klasszikus autók piaca, még így is tetemes pénzt mozgat meg. Nagyon eltérőek a becslések, a különböző források 40 és 80 milliárd dollár közé teszik azt az összeget, amennyit globálisan az adásvételek megmozgatnak.
De miként növekedhet ilyen ütemben egy ilyen üzlet? Egyrészt a potenciális vásárlók száma folyamatosan nő, a feltörekvő gazdasági óriások, mint Kína és India, kitermelik a maguk új milliomosait, akik szintén szeretnének egyet a múlt járműveiből, ám a növekvő kereslettel egyszerűen nem tud lépést tartani a kínálat. Másrészt amikor a nagy aukciókon vagyonokért, rekordokat döntve cserélnek gazdát a kis
szériás különlegességek, egyedi luxusautók vagy híres versenyautók, akkor az felfelé húzza az olcsóbb, hétköznapibb, a középosztály által is elérhető veteránok árait – a milliárdos üzletek a milliós tételekre is hatással vannak.
A veterános piac az USA-ban a legerősebb, nemcsak ami az eladott darabok számát illeti, hanem 2022–2023-ban ott nőtt legnagyobbat a klasszikus autók medián ára. Az Egyesült Királyságban szintén jó befektetésnek bizonyult a veterán, az európai uniós piac növekedése azonban elmaradt a várttól. Ennek egyik oka a szabályozásokban keresendő, például hogy a tervek szerint 2035-től csak elektromos autót lehet újonnan forgalomba helyezni, mert ez ugyan alapból az új járművek piacát érinti, de a veterános világra is hatással van. A másik tényező viszont az egész világot érinti, és az egyik fő oka annak, hogy 2017-hez képest még úgy is csökkent a pezsgés, hogy rengeteg online piactér nyílt meg: egyszerűen elfogytak az alkatrészek. Az úgynevezett NOS, azaz new old stock, vagyis az eredeti, gyári alkatrészek túlnyomó többségét már felhasználták, a megmaradt készletek pedig extrém módon megdrágultak. Ezért nemcsak a restaurálás, hanem a már felújított példányok állagmegőrzése is egyre nagyobb költséggel jár. Az is érdekes, hogy miként változnak az árak évjárattól függően: az elmúlt öt évben az 1920-as és 1930-as évek autóinak értéke csökkent, minden másé viszont nőtt. A legnagyobbat a ’60-as és a ’70-es évek autóinak értéke ugrott, de érdekes az is, hogy ezek húzták magukkal a ’80-as, a 90-es és a korai 2000-es évek modelleinek árait is. Jelenleg az 1970-es évek autói iránt a legnagyobb a kereslet, ezek öt év alatt 65 százalékkal drágultak. Viszont ahogy a kétezres évek szülöttei elérik azt a státuszt, hogy megengedhetnek maguknak egy drága hobbiautót, amely gyerekkorukban poszter volt a szoba falán, a fiatalabb modelleknek is elkezd meredeken felszaladni az értékük. Feltéve, ha kellően érdekesek.
Mi lesz értékes?
Általában azoknak az autóknak lesz értéke, amelyekben jól keveredik a művészet, a mérnöki munka és a nosztalgia. Ahhoz, hogy valami nagyot menjen, szükséges az időtlen formaterv, a kivitelezés minősége és a történelmi jelentőség. A veterán autók tulajdonosai leginkább a múlttal való kapcsolatra, az autóipar története egy darabjának
birtoklására és megélésére hivatkoznak, de egy különleges, régi autó már tisztán státuszszimbólum. Nagyon erős hívószó az exkluzivitás és a presztízs. Szalonban megvenni egy új luxusautót csak pénz kérdése. Egy veterán beszerzéséhez viszont kapcsolatokra és tudásra is szükség van – bár ma már vannak cégek, amelyek dedikáltan abban utaznak, hogy a dúsgazdag megrendelő által kért típust és évjáratot, sőt akár színt vagy felszereltséget felhajtják. Ezek az autók aztán belépőt jelentenek exkluzív eseményekre, ahol kapcsolatokat lehet építeni.
Ahhoz, hogy egy autó igazán értékes legyen, több tényezőnek is együtt kell állnia. Azoknak az autóknak van jó esélyük, amelyek szépek, sokat szerepeltek filmekben, erősek, különleges a technikájuk, van versenymúltjuk, nincs tetejük – illetve ezek különböző kombinációi vannak meg bennük. Ezek a kocsik azok, amelyekre a gyártásuk pillanatától fogva megvolt a tömeges birtoklási vágy, de csak kevesen engedhették meg maguknak őket. Általánosan elmondható, hogy ami új korában elérhetetlen volt, az régiként is tartja az árát: Aston Martinok, Bentley-k, Ferrarik, Maseratik, Porschék – ezek húsz éve is drágák voltak, és ha értékük emelkedése esetleg lelassult is, bukni azért nehéz rajtuk. A Classic Car Auction Yearbook szerint – ez 1990 óta követi az aukciós eladásokat – a Ferrari modellek átlagos aukciós értéke volt a legjobb, amit a Mercedesek és a Porschék követnek. Nem csak a csúcson lévő különlegességek, az ötvenes-hatvanas évek Ferrarijai, a léghűtéses Porschék, az Aston Martinok, a különleges izomautók ára kúszott az egekbe, bő tíz éve minden drágul. Lényegében a régi népautók ára is odáig ólálkodott, hogy megmentésre érdemes projektté váljanak. És ha ezeknek az ára elér egy szintet, már megéri rájuk ipart alapítani, alkatrészt gyártani hozzájuk 40-50 évvel később. Az árak persze ingadoznak, néha egyes típusok körül kialakul a hype, ami egekbe löki az árukat, majd miután elfogynak azok a vevők, akiknek mindent megérnek, a piac korrigál. Így jártak a közelmúltban
a léghűtéses Porschék és a T1-es Volkswagenek: ha valaki a csúcson vásárolt be ezekből, mostanra jó 30 százalékot bukott rajtuk.
A márka, a típus és az évjárat mellett rendkívül fontos az adott jármű sztorija is: ha van története, különleges korábbi tulajdonosa, az felfelé mozdítja az árat, de az sem mindegy, hogy hol és mikor adják el az autót. Igen, a helyszín is megtolhatja a kocsi értékét, a végösszeg végén egy nulla különbséget is jelenthet, hogy Silverstone-ban árverezik vagy Mogyoródról töltik fel a Marketplace-re.
Az összes szempont közül a legkényesebb kérdés az autó eredetisége. Nagyon nehéz határozott vonalat húzni, honnan kezdődik a csalás. Sok esetben már azt is nehéz megmondani, hogy mi az eredeti állapot, hiszen régen egy alvázas autó az évek során több karosszériát is kaphatott ugyanarra az alapra. Vagy ott vannak a versenyautók, amelyeket akár versenyről versenyre módosítottak, sokszor a tákolás fogalmát kimerítő módon, hosszú éveken keresztül – ott melyik állapotot tekinthetjük eredetinek? Két sérült példányból összeraknak egy hibátlant – az eredeti? Érdekes kérdések ezek, és sokan mostanában egyre megengedőbbek e téren, de még így is kibuknak csúnya csalások. Legutóbb a német Kienle Automobiltechnik botrányától volt hangos a veterános világ. A nagynevű, elismert restauráló műhely a szakma csúcsát képviselte, és egy apróságon buktak le: amikor egy ügyfél regisztráltatta volna a tőlük vásárolt, 627 millió forintos Mercedes 300 SL-jét, kiderült, hogy azzal az alvázszámmal már regisztráltak egy másikat – minden abba az irányba mutat, hogy a Kienle az elképesztő szaktudását replikák gyártására fordította. Az eredetiség egy ritka autónál simán tízszeres szorzó lehet az árban, a minden kétséget kizáró minősítés pedig rendkívül bonyolult feladat. A Ferrari-gyár vállal ilyet, bármelyik hozzájuk bevitt autójukat bevizsgálják az utolsó csavarig – horror összegért, de annak a minősítésnek értéke is van. Szintén érdekes ügy volt az XKD530 alvázszámú Jaguar D-Type esete. Az ’50-es évekből származó versenyautónak kalandos és jól
dokumentált élete volt, mindenféle körülmények között versenyeztek vele szerte a világban. Ám egyszer megsérült, és a maradványaiból két autót is építettek: az egyik az eredeti alváz elülső részét és a megmaradt karosszériát kapta meg, míg a másik az eredeti utascellát és a hajtásláncot. Mindkettőről azt állították, hogy az az XKD530-as alvázszámú autó, és ez részben igaz is volt. A helyzetet végül az oldotta meg, hogy valaki megvásárolta mind a kettőt, és újra egy autó lett belőlük. Híres eset volt még a Bentley Old Number One is, amely egy 1929-es autó volt, szintén gazdag és jól dokumentált történettel. Kétszer nyert Le Mans-t, a pályafutása alatt folyamatosan fejlesztették, átépítették, míg végül 1933-ban súlyos balesetet szenvedett. Amikor a restaurált autót 1990-ben el akarták adni, az ügy végül bíróság elé került, ahol kimondták, hogy nem tekinthető eredetinek, de az Old Number One közvetlen leszármazottja, és más autó ezt nem állíthatja magáról. Jól mutatja az ilyen ügyek bonyolultságát, hogy ebben az esetben a bíróság számtalan szakértő meghallgatása és rendkívül alapos vizsgálat után is mindössze egy igen is, meg nem is választ tudott kipréselni magából.
Szintén az eredetiség és a csalás közti vékony mezsgyén próbált lavírozni az az aacheni műhely, ahol egy ismert restaurátor és egy egykori Porsche-alkalmazott a 60-as évek versenyautóinak tartalék alvázait és alkatrészeit felhasználva építettek replikákat – összesen több mint harminc darabot, amelyekhez papírokat, történeteket és történelmet is hamisítottak.
Az eredetiség körüli trükközések mindennaposak, sokszor alakítanak át egyes modelleket, hogy egy-egy ritkább vagy keresettebb változatnak látszódjanak. Ezek kiszúrásához rengeteg tudásra, tapasztalatra, típusismeretre és kutatásra van szükség, a jobb replikák és átépítések az aukciósházak szűrőin is simán átcsúsznak. Ezzel el is jutunk oda, hogy bár sokat lehet keresni veterán járműveken, bukni ugyanilyen könnyű.
Miért problémás befektetés?
A veteránozás egyik fő nehézsége, hogy magasak a járulékos költségek. Nem elég egyszer megvenni az autót és „betenni a széfbe”, ezek a gépek speciális tudást követelnek meg, képzett technikusokat, drága alkatrészeket, melyeket sokszor körülményes beszerezni, rosszabb esetben egyedileg kell legyártatni. Rendszeres karbantartást, törődést, járatást igényelnek, különben tönkremennek. Meg kell találni a megfelelő szakembereket, akik el tudják végezni ezeket a munkákat – és be kell hozzájuk jutni, ami szintén nem triviális, hiszen kevesen vannak, hosszú a várólista. Magyarország veterános szemmel elenyésző méretű piac, de számos erre specializálódott műhely van, ám ők jellemzően külföldre dolgoznak. És arról se feledkezzünk meg, hogy a veterán autó sérülékeny: összetörik, kigyullad, ellopják, és úgy általában lényegesen több törődést igényel, mint egy bankbetét vagy egy részvénycsomag.
Kockázatot jelent még a folyamatosan változó szabályozási környezet, a szigorodó kibocsátási szabályok és esetleges kitiltások is befolyásolhatják a piac alakulását. Mert lehet, hogy a minősítéssel rendelkező veteránok ezek alól mentesülnek, de ott vannak a minősítéssel nem rendelkező régi autók, amelyek kivonása idővel hatással lesz az egész üzletágra. Eltűnnek azok a példányok, amelyek idővel felújítási alapok vagy éppen alkatrészbázisok lehetnek. Ezért várható, hogy a klasszikus autók ára tovább fog emelkedni, hiszen még kevesebb lesz a friss belépő, és a meglévők fenntartása is körülményesebb és drágább lesz.
A veteránozás komoly hozammal kecsegtető befektetési forma, de megfelelő ismeretek nélkül ugyanúgy kockázatos belevágni, mint a tőzsdézésbe, a luxusórákba vagy a kriptovalutákba. Általában azok járnak jól, akik az autókban nemcsak a várható hozamot látják, hanem bármiféle értéknövekedés nélkül is velük töltenék az idejüket. Egy jól
vásárolt klasszikus autó nekik duplán öröm, hiszen egyfelől megélik az álmaikat, visszarepülhetnek az időben, kiszakadhatnak a hétköznapokból – a nagy gyűjtemények tulajdonosai legalábbis ezzel magyarázzák a szenvedélyüket –, másfelől felépített ismereteiknek köszönhetően meg tudják mondani, hogy mely típusok azok, amelyeknek az ára stabil vagy éppen látványosan emelkedő.
Hova fut ez ki?
Egy éve még arról lehetett olvasni, hogy a régi autók iránti kereslet nem fog megszűnni, de átalakulóban van az üzlet. A környezetvédelem, a károsanyag-kibocsátás miatt ez már közel sem annyira szexi befektetés, mint tíz éve, amikor sorban dőltek az árverési rekordok, a nagy, nemzetközi börzéken pedig a kevésbé ígéretes példányok is szinte azonnal elkeltek. Akkor még arról szóltak az elemzések, hogy a növekedés egy fennsíkra ért. Aztán kiderült, hogy az eladási árak ugyan csökkentek, de az eladott darabszám nőtt, vagyis hiába lett kisebb az egy autón realizálható profit, a piac tovább bővült. De mint az elmúlt negyven évben háromszor is láthattuk, egy-egy válság bármikor új lendületet adhat, márpedig jelen pillanatban több, az egész világra kiható válság van a láthatáron. Ha akkora hozamot nem remélhetünk is, mint tíz éve, a bevált és régóta keresett típusok továbbra is stabil befektetést jelentenek. Ami méregdrága volt, az is marad: egy, a harmincas évekből való Bugattit, egy Le Mans-győztes Ferrarit, az utcai szupersportautó műfaját megteremtő Lamborghini Miurát, egy egyedi Aston Martint birtokolni mindig is státusz lesz, és ezek a válságok során még inkább felértékelődnek. Pesszimizmusra tehát nincs ok, a 2024-es év például kapásból erősen indult, január végén a Barrett-Jackson autós árverési ház
Scottsdale-ben rendezett aukciója a valaha volt legnagyobb bevételt hozta.
Az előrejelzések szerint ha lassabban is, de egyre nagyobb üzlet lesz érdekes és ritka autókat vásárolni, a globális veterános piac a 2021-es számokhoz képest közel duplázódni fog az évtized végére. Úgyhogy még nem késő betárazni olyan autókból, melyek hamarosan beleöregednek a húszéves korba, és igaz rájuk, hogy már új korukban is drágák és erősek voltak, az adott típuson belül a kínálat csúcsát jelentették. Ha pedig valamilyen limitált különkiadáshoz tartoznak, érdekes történelmük volt, vagy gyakran bukkantak fel filmekben, az további optimizmusra adhat okot.
• Zomborácz Iván
AZ ESTERHÁZY ALAPÍTVÁNY TITKAI
Családi vagyonkezelés mesterfokon
AZ AUSZTRIÁBAN, A MAGYAR HATÁR MELLETTI EISENSTADTBAN (AZAZ KISMARTONBAN) ÉLŐ
ESTERHÁZY PÁL HERCEG HÁZASSÁGÁBÓL NEM SZÜLETETT GYERMEK. A MÁR AKKOR TETEMES VAGYONT FELESÉGE, MELINDA
ÖRÖKÖLTE, AKI 1989-BEN ELHUNYT FÉRJE VÉGAKARATÁNAK ELEGET TÉVE ALAPÍTVÁNYT HOZOTT LÉTRE, HOGY EGYBEN TARTSA A CSALÁD TÖRTÉNELMI VAGYONÁT. EZZEL TEREMTETTE MEG A TUCATNYI
VÁLLALKOZÁSBÓL ÁLLÓ CÉGCSOPORT
SIKERÉNEK ALAPJAIT, AMELY AZ ELMÚLT
ÉVTIZEDEKBEN MEGHÁROMSZOROZTA
ÉRTÉKÉT. OTTRUBAY ISTVÁN, AZ ALAPÍTVÁNYI
VAGYONKEZELŐ VEZETŐJE, KÖZELI CSALÁDI
KÖTŐDÉSSEL, ELMONDJA, HOGYAN
CSINÁLTÁK ÉS MIT LEHET TANULNI EGY
KÖZEL NÉGYSZÁZ ÉVES VÁLLALKOZÁS
TÖRTÉNETÉBŐL. BESZÉL ARRÓL IS, HOGYAN
KEZELIK AZ UTÓDLÁSSAL KAPCSOLATOS
PROBLÉMÁKAT, HOGYAN TÁMOGATJÁK
A ROKONOKAT, ÉS MI MINDENRE LEHET JÓ EGY ÜGYVÉD A VENDÉGLÁTÓIPARBAN.
৫ Idén harmincéves az Esterházy Alapítvány, amelynek felépítésében és működtetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Mire a legbüszkébb?
Mindenekelőtt arra, hogy az elmúlt harminc évben az akkori 430 millió euróról mára megháromszoroztuk a vagyon értékét és az alkalmazottak számát is. Ma a teljes vagyont 1,3 milliárd euróra becsülik (mintegy 520 milliárd forint). Mindezt úgy, hogy nincs olyan termékünk, amit könnyen el lehet adni a világnak és pár év alatt megszázszorozni a forgalmát. És nem úgy, hogy van egy zseniális ötletem, aztán építek rá tíz gyárat Európában, vagy eladom a szabadalmat.
Az Esterházy Vállalat üzletágai évről évre jobban teljesítenek: a Pannatura (erdőgazdálkodás, mezőgazdaság, természetvédelem), az ingatlanok, a turizmus, a kultúra és rendezvény üzletág, a vendéglátás és gasztronómia, valamint az Esterházy Borászat 2023-ban 77,6 millió euró árbevételt értek el, ami idén 100 millió euróra nőhet. Ha ezeket a számokat összehasonlítjuk a kezdeti évek eredményeivel, akkor az árbevétel azóta mintegy ötszörösére nőtt. Ezenfelül a tevékenységi kör is bővült: míg például korábban az alapítványnak mindössze egyetlen kávézója volt, a kismartoni kastélyban – és az sem működött jól –, ma már három szállodát üzemeltetünk, több kávéházat, négy éttermet, a nagy burgenlandi vinotékát és mindösszesen közel 200 munkatársunk dolgozik a vendéglátásban. Ez utóbbi helyeket a műemlék épületeink látogatóinak igénye alapján, mondhatjuk, hogy kényszerből hoztuk létre.
৫ Mint vagyonkezelőnek minden tevékenységhez értenie kell?
Dr. Ottrubay István Svájcban született 1954-ben, jogi tanulmányokat folytatott a svájci Freiburgban és Zürichben; a Columbia Egyetemen, New Yorkban, jogi doktorátust szerzett; ügyvédi kamarai engedélyt kapott Luzernben és Zürichben. A banki és biztosítási ágazatban többek között Londonban, Svájcban és több mint tíz évig Magyarországon is dolgozott. 2001-ben Esterházy Melinda kérésére teljes felelősséget vállal, és az alapítványok operatív irányítására létrehozza az Esterházy Betriebe GmbH (Esterházy Vállalat) menedzsment céget. 2023 szeptemberétől az Esterhazy Betriebe AG felügyelőbizottságának elnöke.
Én nem vagyok vendéglátós, de mint ügyvéd tudok szervezni, kapcsolatot tervezni, értem a szerződéseket. Ma egy vállalkozónak 20 százalékban jogásznak, 20 százalékban pénzügyesnek kell lennie, és még emberekkel is kell tudnia bánni. Ezért a legfontosabb struktúrákban gondolkozni. Tizenkét hagyományos üzletágban vagyunk benne, és mindegyiknél külön-külön kellett a folyamatokat optimalizálni, minőséget előállítani. Az ehhez szükséges megfelelő, hatékony struktúra létrehozása évekig tartott, a megfelelő vezetőket ki kellett nevelni, aztán önállóságot kellett adni nekik, hogy kicsit mint a sajátjukat vezessék a céget.
৫ Így megmaradt bennük a vállalkozószellem. Mióta épül ez a hatalmas vagyon?
Esterházy Miklós nádortól számolhatjuk, ő a mai Szlovákiából, Felvidékről érkezett a családjával a 16. század végén. Hosszabb történet, mint a magyar vállalkozók 20-30 éves múltja. Igaz, több volt benne a törés is. A család 1800 körül volt a csúcson, a vagyon és a befolyás tekintetében is. Ám a napóleoni idők után megindult polgárosodásban – mint történt az sok más nemesi család esetében is – nem tudták mindig sikerrel venni az akadályokat. Pedig jól indultak: húsüzemük, malmaik, fűrésztelepeik voltak, kiépítették a borászatot, az első gőzgépet is ők hozták Angliából a kontinensre a Lánchíd építésével hírnevet szerzett Clark családtól. A kastélypark vízkeringtetését biztosító berendezést éppen most rekonstruáljuk a grazi egyetem segítségével.
Mindez jól mutatja, hogy a nemesi családok is megérezték, új szelek fújnak, csak a meglévő struktúrák nem voltak megfelelőek az alkalmazkodáshoz?
Az arisztokrácia nagy udvart tartott, leginkább pedig párizsi vagy londoni nagyköveti posztra pályáztak, ahová népes udvartartással költöztek ki, és aminek összes költségét egyébként saját zsebből finanszírozták – emellett olyan feladataik is voltak, mint háború esetén hadsereget állítani. Az ilyen közéleti feladatok mellett nem nagyon volt lehetőség takarékos vállalkozói szemléletet kialakítani. A 20. század pedig igazi vesszőfutás volt a nemesek számára, úgyhogy mára már jobbára csak jelkép szinten maradt fenn ez a réteg, amikor egy iparbáró vidéki kastélyt vesz magának, és „ mini” udvari életet él. Nem egy keletnémet vállalkozó vásárolt Burgenlandban is reneszánsz palotát, ahol évente 10-15 eseményt tartanak.
Ez minden bizonnyal jó hatással van a környező települések gazdasági és kulturális életére. Miért volt szükség az alapítványi forma létrehozására?
Az alapítványi vagyon az angolszász trustokhoz hasonló konstrukció, olyan rendezett vagyoni koncepció, ahol a következő generációba nincs közvetlen öröklési átjárás. A vagyon birtokosai megbízottaknak adják át a vagyonkezelési feladatot és felelősséget, akik aztán előre megadott szabályok alapján, ha úgy látják jónak, be is hozhatják őket a családi üzletbe. Attól függően, hogy megvan-e bennük a tehetség, a szándék, az elszántság hozzá. Ugyanis nem ritka, hogy a gazdag családok későbbi generációja inkább művész lesz, vagy sportoló. Előbbire példa Esterházy Péter író, aki a család grófi ágához tartozott, fia, Marcell tehetséges fotóművész, tíz évig Párizsban alkotott. Péter egyik testvére, Márton, válogatott focista volt, nemzetközi karriert is befutva, másik testvére, György, sikeres üzletember lett.
Az 1989-ben elhunyt Esterházy Pál hercegnek, a vagyon utolsó teljes tulajdonosának és a hitbizomány felelősének, valamint 19 évvel fiatalabb feleségének, Melindának nem voltak saját gyerekeik, de a szélesebb rokonságban sem találtak senkit, aki tovább tudta vagy akarta volna felelősséggel és magas szaktudással vinni a már akkor hatalmas vagyont, aminek része többek között három kastély és két óriási, „világjáró” művészeti gyűjtemény is. Utóbbiak egyben tartása egyébként a magánalapítvány egyik kiemelt feladata.
A széles körű kulturális tevékenységek finanszírozását a nagy gazdasági területekről, a mezőgazdaságból, valamint az ingatlankezelésből és -értékesítésből befolyt bevételekből fedezzük.
৫ Az Esterházy név biztosan nem cseng rosszul, amikor egy terület átminősítését kérik.
A nyugati demokráciákban ez gyakran inkább hátrány; mindig van, aki ilyenkor megjegyzi, hogy „na, tessék, megint egy ajándék az Esterházyaknak, mintha nem kaptak volna eleget évszázadokon keresztül. Fizethettük nekik a tizedet.” Pedig biztos vagyok benne, most sokan kiegyeznének ilyen mértékű adókulccsal.
৫ A vagyont előre meghatározott célok szerint kell felhasználni. Mik a céljai az Esterházy Alapítványnak?
Először is a gazdasági tevékenység erősítése, hiszen az minden működés alapja. Sikeresnek kell lennünk, nem létezhetünk befagyasztva, mint egy jótékonysági szervezet vagy egy egyház. Már harminc éve is volt 150 alkalmazottunk, minden évben arattunk, vágtuk a fát, volt sok parcellánk – ezt nem lehet úgy kezelni, mint egy passzív vagyont. A vállalkozó erőt meg kell tartani, ugyanakkor Melindának világos célkitűzése volt, hogy az abból származó hozam ne kerüljön szétosztásra. A nyereség megtartása nagyon fontos egy vállalkozásnál, a pénz nagy részét vissza kell forgatni, hogy fejleszteni lehessen belőle.
A személyközeliség ugyanakkor kötelezettséget is jelent. Mindenki, aki Pálhoz vagy Melindához közeli rokoni ágon kötődik, beadhat hozzánk támogatási kérelmet, amit egy bizottság bírál el, amelyben ügyvéd, könyvelő éppúgy van, mint olyan személy, aki ismerte az alapítókat. Semmi sem jár tehát automatikusan csak azért, mert mondjuk valakinek a neve Esterházy. Vannak olyan célok, amelyekre szívesen szavaz meg támogatást a kuratórium: ilyen például a család fiatal tagjainak továbbtanulása. Ők viszonylag könnyen kapnak két-három évre ösztöndíjat. Mint ahogy ilyen az idős, rászoruló családtagok támogatása is, de ezek mindösszesen szerény összegek.
৫ Sok kulturális tevékenységet is támogatnak, ez már nem kapcsolódik rokonsághoz.
A nyugati világban gyakorlatilag minden nagyobb vállalat támogatja a kultúrát vagy a sportot. Van, aki galériába száll be, más saját gyűjteményt épít vagy szponzorként lép be egy intézmény baráti körébe. Egy sikeres vállalkozóban alapvető motiváció, hogy valahogy használni vagy hasznosítani akarja a felépített vagyonát. Idővel mindenkiben felmerül a kérdés: mi történik majd, ha meghal? Elindul a vita, a harc a vagyonért? Nem valami szép kilátás. Ha valaki szorgalmasan dolgozott egy életen keresztül, nem az a leghőbb vágya, hogy már életében késsel kergessék egymást a potenciális örökösök. Inkább szeretné előre továbbadni a vagyont, a saját szellemisége, meglátása alapján. Az egyik gyerek kaphat például kicsit többet is, ha úgy tűnik, értelmesen tudja azt felhasználni, a másik kevesebbet. Ha nincs bennük bizalom, kaphat többet az egyház vagy egy társadalmi, illetve kulturális intézmény. Ha nagy a vagyon, a (magán)alapítványi forma különösen hasznos lehet: az élén álló mindenkori vezetőség akár évszázadokig
az alapító elképzelései alapján foglalkozik azzal, hogy a szellemisége továbbéljen azáltal, amit vállalkozóként felépített.
৫ Szembetűnő, hogy az alapítvány vezetőtestületében nincs egyetlen Esterházy sem. Nem okozott feszültséget a családtagokkal, hogy a hatalmas vagyon feletti irányítás a családon kívülre került?
Ezt sosem lehet teljesen megúszni, de a legtöbb probléma olyanokkal volt, akik egyébként semmi jogosultsággal nem rendelkeztek a vagyonra. Például jelentkezett egy bajor, a grófi ágból – amely már a 16. század végén különvált a későbbi hercegi ágtól, és onnan a saját útját járta – származó Esterházy-pár. Attól, hogy valaki viseli a nevet, nem jogosult bármire. Az öröklést a jog minden országban elég jól szabályozza, a vagyon negyede-harmada minden nyugat-európai országban objektív szabályok alapján kerül szétosztásra. A maradék, nagyobb részről azonban – érthető módon – egy sikeres vállalkozó saját maga szeretne rendelkezni. Egy részét odaadja a családjának, valakire esetleg az üzlet egy részét is ráhagyja, de persze nem az egészet. Mert az illető az adott vállalkozást a saját vérével és verejtékével építette fel, és azt szeretné, hogy azon az úton nőjön tovább, amit ő elképzelt neki. Melinda családjából ma két személy aktív az alapítványokban.
Néhány évvel Esterházy Pál halála előtt egyébként volt egy olyan kezdeményezés, hogy a vagyont feldarabolják négy, közel egyenlő részre, és azt szétosztják a vélt örökösök között. De ezt végül, többéves előkészület után, elvetette az utolsó herceg, mert rájött, hogy ezzel jelentősen gyengítenék az egész vállalatcsoport fontosságát és hatékonyságát. Mind a négy helyre kellett volna egy főerdész, egy igazgató, egy műemlékvédelmi szakember, egy kurátor. Szinte megvalósíthatatlan feladat, és felesleges, költséges párhuzamosságokat szülne.
Tanulságos történetek. De vajon tanulhatnak-e belőlük a magyar vállalkozók? Miért ne? Hiszen sok a hasonlóság Magyarország és Ausztria között. A legtöbb nagy vagyon Ausztriában is eltűnt a két világháború, a köztük megtapasztalt világválság és a háború utáni tízéves megszállás miatt. A legnagyobb iparvállalatok döntő többsége 1945 után alakult meg, és az osztrák üzleti élet sem volt mentes a politikai ráhatástól – igaz, ez idővel sokat finomodott. De ha például a 19. században a császárnak megtetszett egy vállalkozás, akkor bizony itt is futni kellett, hogy ne kebelezze be. A történészek ezeket az epizódokat gyakran elbújtatják a bécsi Sacher-torta-romantikában. A hasonlóság pedig csak erősödött Magyarország uniós tagságával, be kellett tagozódni az európai értékrendszerbe. Mára 90 százalékban ugyanúgy mennek a dolgok mindkét országban; ezt mi jól látjuk, hiszen mindkét országban vannak vállalataink, és rendelkezünk vagyonnal.
Persze az egyes iparágaknak megvannak a maguk sajátosságai, nem mindegy, hogy valaki szállodákat épít vagy fröccsöntött műanyagokkal foglalkozik. Mi egy konzervatívabb területtel foglalkozunk. A mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban például a legnagyobb és legprofibb cégek közé tartozunk Ausztriában. Ennek történelmi okai vannak: ilyen nagy földterületet nem lehet gyorsan felvásárolni, évszázadok alatt lehet csak felhalmozni, főleg örökségeken és házasságokon keresztül. Van egy óriási ingatlanportfóliónk is, ahol saját erőből nagyon érdekes és értékes dolgokat hoztunk létre, szabadidőparkoktól tóparti üdülőkomplexumig. Több mint 4000 parcellát kezelünk, amelyeket elsősorban burgenlandi, bécsi és alsó-ausztriai üdülni vágyók bérelnek nyaralási céllal 20-30 évre. Ilyen területek bővítésén dolgozunk folyamatosan.
DOLLÁRMILLIÁRDOSOK: MINDIG VAN FELJEBB
NEM TARTOTTAK TÚL SOKÁIG A SZŰK ESZTENDŐK A SZUPERGAZDAGOKNAK. A COVID-JÁRVÁNY UTÓHATÁSAI, MAJD AZ OROSZ–UKRÁN HÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI MIATT LEJTMENETET HOZÓ 2022 ÉS 2023 UTÁN AZ AMERIKAI FORBES MAGAZIN A 2021BEN ELÉRT REKORDOK MEGDÖNTÉSÉRŐL SZÁMOLHATOTT BE, AMIKOR ÖSSZEGEZTE A VILÁG DOLLÁRMILLIÁRDOSAIT FELÖLELŐ, IDÉN 38. ALKALOMMAL KÖZZÉTETT LISTÁJÁNAK LEGFONTOSABB EREDMÉNYEIT. A 2024-ES FORBES-LISTA EGY SPECIFIKUS SZEMPONTBÓL IS RENDKÍVÜLI: MINDEN EDDIGINÉL TÖBB, ÖSSZESEN ÖT MAGYARORSZÁGI SZEREPLŐT TALÁLNI RAJTA.
Micsoda évük volt a világ milliárdosainak – kezdte a 2024-es lista értékelését a Forbes, teljes joggal. A számok önmagukért beszélnek: a 2024. március 8-i helyzetet, köztük a tőzsdei árfolyamokat figyelembe véve összesen 2781 ember mondhat magáénak legalább egymilliárd dollárnyi vagyont, ez 141-gyel több a tavalyi létszámnál és 26-tal meghaladja a 2021-es csúcsot. Minden eddiginél hatalmasabbra hízott az összvagyon is: 14,2 ezer milliárd dollárról van szó, ez 2 ezer milliárddal több a tavalyinál és 1,1 ezer milliárddal a három évvel ezelőtti rekordnál. A háborúkra, politikai feszültségekre, inflációra fittyet hányó tőzsdéknek köszönhetően a lista
JEFF BEZOS
BERNARD ARNAULT ÉS FELESÉGE
szereplőinek kétharmada gazdagabb, mint egy éve volt, és csupán negyedük szegényedett valamicskét. Ez látványos fordulat, hiszen egy év leforgása alatt a tavalyi lista tagjainak közel fele szembesült vagyonvesztéssel.
A tavalyi szereplők közül idén 189-en nem ugrották meg a lécet – a tőzsdéken azért vesztesek is voltak, akadtak csődök, bukások –, 32-en pedig távoztak az élők sorából, köztük az Intel társalapítója, Gordon Moore és az olasz üzletember-politikus Silvio Berlusconi. Utánpótlás azonban volt bőven, idén 265-en debütáltak a Forbesnál, szemben a tavalyi 150 „elsőbálozóval”. A leggazdagabb közülük az 53 éves olasz Andrea Pignataro, aki egyből a 65. helyen
MAGYAR ÖTÖSFOGAT
Soha nem volt még annyi magyar állampolgár a világ dollármilliárdosai között, mint 2024-ben: a tavalyi három után idén már öt név jön fel, ha a „Hungary” tételre kattint rá valaki az ország szerinti szűrésben. A két legrégebbi szereplő megint helyet cserélt, a Forbesnál ezúttal Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, 1,7 milliárd dollárral – ez félmilliárddal több a tavalyinál –, amivel az 1851. helyet csípte meg. A magyar gazdaság szinte minden szegmensében jelen lévő nagyvállalkozó 2019-ben debütált, utána egy év szünet következett, azóta állandó tag a listán, amelynek munkatársai bemutatásakor rendre felidézik az egykori gázszerelő emlékezetes kijelentését: „Isten, a szerencse és Orbán Viktor kétségkívül szerepet játszott abban, hogy ilyen messzire jutottam”. Az OTP-vezér Csányi Sándor 2018 óta megszakítás nélkül jelen van, ezúttal az egyéni csúcsot jelentő 1,6 milliárd dollárral (az 1945. helyen) a tavalyi 1,5 milliárd után. Őt Magyarország legbefolyásosabb bankáraként méltatja a Forbes, hozzátéve, hogy az OTP Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb pénzügyi cége – de azt sem mulasztották el megjegyezni, hogy Csányi a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. A tavaly debütáló Felcsuti Zsolt vagyonát idén 0,1 milliárddal többre, 1,3 milliárdra taksálták, a 2287. helyen kell keresni. Őt egy svájci konglomerátum (az MPF) tulajdonosaként prezentálják, hozzátéve, hogy az alapító atya, Felcsuti Csaba még a kommmunista érában kezdett magánvállalkozóként működni. A két újonc, Gattyán György és Veres Tibor egyaránt 1,1 milliárd dollárral lépett be a körbe, a 2545. helyen osztozók táborát gyarapítva. Gattyán profiljában a Forbes simán pornóoldalnak nevezi vagyona fő forrását, a LiveJasmin. com oldalt, azzal is kiegészítve a képet, hogy a 2022-es választások előtt pártot gründolt, amely nem jutott be a parlamentbe. Megemlítik film- és tévéproduceri tevékenységét is, kiemelve a 2010-ben befejeződött Magyar népmesék rajzfilmsorozatot. A Wallis-vezér Veres Tibor bemutatását azzal kezdték, hogy ő Magyarország egyik legvisszavonultabban élő üzleti vezetője, érdekeltségei felvázolása mellett azt tartották fontosnak megemlíteni vele kapcsolatban, hogy Moszkvában szerzett diplomát 1986-ban.
A családi vállalkozásban üzemeltetett Ribno Alpine Resort idilli környezetben található, nem messze a Bledi-tótól egy csodás lucfenyő erdő mellett. Nyugalom honol itt, a madarak csicsergése veri fel maximum a csendet. A Ribno Alpin hotelnek nagy felújított étterme van, tágas »zöldbe ágyazott« terasszal, ahol a séf finomságai kóstolhatók. A hotel megújúlt bárjában egy koktél közben lehet a megszépített recepción beszerezhető bledi információs katalógusokat tanulmányozni.
A családi vállalkozásban üzemeltetett Ribno Alpine Resort idilli környezetben található, nem messze a Bledi-tótól egy csodás lucfenyő erdő mellett. Nyugalom honol itt, a madarak csicsergése veri fel maximum a csendet. A Ribno Alpin hotelnek nagy felújított étterme van, tágas »zöldbe ágyazott« terasszal, ahol a séf finomságai kóstolhatók. A hotel megújúlt bárjában egy koktél közben lehet a megszépített recepción beszerezhető bledi információs katalógusokat tanulmányozni.
A szálloda a kerékpárosok számára speciális szolgáltatásokat biztosít. Akik csapatépítő tréningre vagy bármilyen szemináriumra érkeznek, azoknak különtermeket ajánlanak. A hotel wellness részlegében lehet pihenni. Az elektromos autókat a szálloda hatalmas parkolójában feltölthetik a vendégek.
A R ibno Alpine Resort a közelmúltban renováláson esett át. A második és harmadik emeleti szobákat teljesen felújították, s mivel a saját asztalosműhelyben feldogozott, idős fából készültek a bútorok, igy autentikus alpesi stílus várja a vendégeket. A tulajdonos saját fafaragásai díszítik egyes szobákat.
A szálloda a kerékpárosok számára speciális szolgáltatásokat biztosít. Akik csapatépítő tréningre vagy bármilyen szemináriumra érkeznek, azoknak különtermeket ajánlanak. A hotel wellness részlegében lehet pihenni. Az elektromos autókat a szálloda hatalmas parkolójában feltölthetik a vendégek.
A Ribno Alpin hotel mellett üzemel a Ribno Alpin Glamping is, szépítésük folyamatosan zajlik.
A R ibno Alpine Resort a közelmúltban renováláson esett át. A második és harmadik emeleti szobákat teljesen felújították, s mivel a saját asztalosműhelyben feldogozott, idős fából készültek a bútorok, igy autentikus alpesi stílus várja a vendégeket. A tulajdonos saját fafaragásai díszítik egyes szobákat.
A szálláshelynek van egy Ribno Luxury Glamping része is, ahol kompletten felszerelt, infraszaunával és saját fürdőszobával ellátott vörösfenyőből készült faházak várják az utazókat, valamint melegvizes merülő medencék. Homokos partú fürdőtó is szolgálja a pihenést. A luxus glamping a kerékpárosok Mekkája, minden faházhoz saját kerékpár tároló is tartozik.
A Ribno Alpin hotel mellett üzemel a Ribno Alpin Glamping is, szépítésük folyamatosan zajlik.
A szálláshely tulajdonosainak célja, hogy még zöldebbé varázsolják a világunkat, amiben élünk, itt nagyon vigyáznak a környezetre, az ivóvízre, figyelnek a hulladék gazdálkodásra. 2018-ban elnyerte a szálloda a „Nulla hulladék” bizonyítványt, ez az első és egyetlen hotel Szlovéniában, amelynek sikerült ezt az eredményt elérnie.
A szálláshelynek van egy Ribno Luxury Glamping része is, ahol kompletten felszerelt, infraszaunával és saját fürdőszobával ellátott vörösfenyőből készült faházak várják az utazókat, valamint melegvizes merülő medencék. Homokos partú fürdőtó is szolgálja a pihenést. A luxus glamping a kerékpárosok Mekkája, minden faházhoz saját kerékpár tároló is tartozik.
A szálláshely tulajdonosainak célja, hogy még zöldebbé varázsolják a világunkat, amiben élünk, itt nagyon vigyáznak a környezetre, az ivóvízre, figyelnek a hulladék gazdálkodásra. 2018-ban elnyerte a szálloda a „Nulla hulladék” bizonyítványt, ez az első és egyetlen hotel Szlovéniában, amelynek sikerült ezt az eredményt elérnie.
ELON MUSK
TAYLOR SWIFT
kezdte 27,5 milliárd dollárra becsült, jórészt pénzügyi szoftvercége, az ION Group sikerének köszönhető vagyonával. Kiváló teljesítménye azonban korántsem kapott akkora hírverést, mint egy szerény újoncé, aki alig 1,1 milliárd dollárral került be a klubba – igaz, őt Taylor Swiftnek hívják. A 34 éves énekesnő a legelső olyan sztár, aki csakis a zenével kereste meg az első milliárdját; kolléganője, Rihanna – aki két éve egymaga tette fel hazáját, Barbadost a Forbes országlistájára – elsősorban kozmetikai, illetve fehérneműs cégének köszönhette 1,7 milliárdos beugróját.
Üzleti partnert mindenesetre okosan választott Rihanna: cégében társtulajdonos a francia luxusipari óriáscsoport, az LVMH, amely idén is a világ leggazdagabb emberévé tette a maga urát, Bernard Arnault-t. A 75 éves francia családjával együtt második éve vezeti a Forbes rangsorát, miután 22 milliárd dollárral, 233 milliárdra tudta növelni vagyonát (összehasonlításként: a teljes magyar GDP 2023-ban kicsit több mint 203 milliárd dollár volt az IMF becslése szerint). Az LVMH égisze alá tartozó 75 brand, köztük a Tiffany és a Bulgari ékszerek, a Moët & Chandon és a Dom Pérignon pezsgők, a Loro Piana és a Louis Vuitton divatcikkek, a Sephora parfümériahálózat bőven elegendő ahhoz, hogy mind az öt Arnault gyerek a csoportban találjon magának munkát. A tavalyi ezüstérmes is megőrizte helyét, ám be kellett érnie 195 milliárd dollárral – ez ugyan 15 milliárddal több a tavalyinál, de a Tesla elektromos autókról ismertté vált Elon Musktól így is visszaesés, hiszen ő volt az, akinek a vagyona először átlépte a 200 milliárdos álomhatárt a 2021ben elért 219 milliárddal. Azt a Twitter 44 milliárd dolláros megvásárlásával sikerült gyorsan leapasztania – a ma X néven futó médiában meglévő, 75 százalék körüli részesedése a Forbes becslései szerint 2023 végén 70 százalékkal kevesebbet ért, mint amennyiért megvette. Űripari érdekeltsége, a SpaceX viszont
FELTÖREKVŐ
négy év alatt megötszörözte értékét, 2023 végén 180 milliárd dollár körül alakult.
Nincs változás a harmadik helyen sem, és az Amazon alapító tulajdonosa, Jeff Bezos ezt akkor is szép eredménynek könyvelheti el, ha volt már első helyezett, nem is egyszer. A most 194 milliárd dollárra taksált vagyon ugyanis 80 milliárddal több az egy évvel korábbinál, ami csak részben tudható be az online kereskedelem erősödésének – sokat számított a tőzsdén a több mint 27 ezer fős globális létszámcsökkentés is.
A legnagyobb nyertes azonban kétségkívül Mark Zuckerberg. A Meta, lánykori cégnevén Facebook alapítója három év után került vissza az első tízbe, rögtön a negyedik helyre, miután egy év alatt nem kevesebb mint 112,6 milliárddal, 177 milliárd dollárra ugrott a neve mellett szereplő ősszeg. A Meta-részvény árfolyama csaknem háromszorosára emelkedett az ott is lezavart brutális létszámcsökkentés nyomán, de a befektetők azt is honorálták, hogy a cég nyíltan elkötelezte magát a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztése mellett.
ÖRÖKÖSÖK
Idén a dollármilliárdosok 66 százalékát minősítette selfmade mannek a Forbes, folytatódik a lefelé mutató trend: tavaly 69, tavalyelőtt pedig még 71 százalék volt az önerősök aránya. Ebben közrejátszhatott néhány haláleset is, a tavaly elhunyt olasz Silvio Berlusconi például maga szerzett akkora vagyont, hogy mind az öt gyereke fel tudott kerülni a milliárdoslistára, de már csak örökösként. A folyamat várhatóan kitart, miután a listások átlagéletkora 66 év, eggyel több a 2023. évinél, a nyolcvanévesnél idősebbek száma pedig 425 (az összlétszám 15 százaléka). A gazdagság persze konzerválhat is: az évek óta kitartó doyen, a biztosítási üzletben megtollasodott George Joseph már 102 éves. A nők hiába törtek át a politika és a gazdaság számos területén, van, ami egyelőre nem változik: a kibővült milliárdoslistán ugyanúgy 13 százalék az arányuk, mint az egy évvel korábbin, még ha 337 helyett 369-en vannak is. A leggazdagabb nő a világon továbbra is a francia
Az AI-láz egyébként is éreztette hatását, az egy év alatt nagyot kaszáló milliárdosok között felülreprezentáltak a techszektor olyan urai, mint például az Oracle szoftveróriást ellenőrző Larry Ellison (5. helyezett), a korábbi Microsoft-vezér Steve Ballmer, aki az OpenAI legnagyobb befektetője (8.) vagy a chipgyártó Nvidia társalapítója, a céget 30 éve vezető Jensen Huang, akinek a vagyona egy év alatt csaknem négyszeresére, 77 milliárdra nőtt, ami a 20. helyre repítette.
irányította a nagyapja által életre hívott Kühne & Nagel logisztikai csoportot, két éve, 84 évesen pedig a Lufthansa légitársaság legnagyobb befektetője lett, 17, 5 százalékos részesedéssel. Nem sokkal kisebb az orosz milliárdosok tábora sem, bár a 120-as létszám csalóka lehet, hiszen mint a Forbes megjegyezte, esetükben az Ukrajna elleni háború kirobbantása, tehát 2022. február előtti tulajdonosi helyzetet vették figyelembe, nem törődve a szankciók kicselezését célzó vagyonátruházásokkal. A leggazdagabb Vagit Alekperov, a Lukoil olajcég 30 százalékos tulajdonosa, 28,6 milliárd dollárral – mint a Forbes megjegyezte, az egykori Kaszpitengeri olajmunkás a maga idejében a Szovjetunió olajipari miniszterhelyettese is volt. A megtámadott Ukrajna milliárdosai idén is öten vannak, úgy, mint tavaly, de mindegyikük szegényebb lett. Állandó éllovasuk, Rinat Ahmetov vagyonát most kerek 4 milliárdra becsülték a tavalyi 5,7 milliárd után, ebben azonban rengeteg a bizonytalansági tényező. Acél- és szénipari holdingja, a Metinvest – amely a porig rombolt Mariupolban is működött –, valamint erőművi cége súlyos veszteségeket szenvedett az elmúlt két évben. Az orosz többségű Donyeckben nevelkedett Ahmetov azonban megfogadta, hogy nem hagyja el Ukrajnát, és anyagilag is támogatja országát az oroszok elleni harcban. • Szabó Márta
Françoise Bettencourt Meyers, a L’Oréal szépségipari óriás alapítójának unokája, ő már pont nem került be a százmilliárdosok közé, 99,5 milliárd dollárral szorult a 15. helyre (tavaly 80,5 milliárdos vagyonnal 11. tudott lenni). A milliárdos nők többsége hozzá hasonlóan örökölte vagyonát, a self-made womanek közül a svájci Rafaela Aponte-Diamant vitte a legtöbbre (33,1 milliárd), aki férjével együtt alapította 1970-ben az MSC hajózási vállalatot. Jellemzően belecsöppentek a vagyonba a legfiatalabbak is, akik amúgy elég kevesen vannak. Mindössze 25-en szerezték meg a beugrót 33 éves koruk előtt, közülük csak heten hozták ezt össze saját maguk (mind 30 fölött). A világ legfiatalabb dollármilliárdosa most a 1,1 milliárddal rendelkező 19 éves brazil Livia Voigt, akinek még a nagyapja alapította harmadmagával az elektromos berendezéseket gyártó WEG vállalatot. Az ifjú örökösnő a cég egyik legnagyobb részvényese, de nem tagja az igazgatóságnak, nincs pozíciója – egyetemi tanulmányait végzi.
A globális vagyon koncentrálódását mi sem mutatja jobban, hogy ezúttal már tizennégyen mondhatnak magukénak 100 milliárd dollárnál többet – tavaly még csak hatan voltak, 2020-ban pedig egyetlen ember, Jeff Bezos neve mögé kellett volna 12 számjegyet kiírni. A „tizennégyek” összesen 2 ezer milliárd dollárnyi vagyont tartanak a kezükben, vagyis a világ dollármilliárdosainak alig 0,5 százaléka uralja a csapat összvagyonának 14 százalékát. Új rekord született a csúcsgazdagok hovatartozásában is: abban ugyan nincs változás, hogy a legtöbben az USA állampolgárai, e tábor létszáma viszont 813-ra nőtt a tavalyi 735-ről, összvagyona pedig 4,5 ezer milliárdról 5,7 ezer milliárdra. Kína továbbra is a második, de már csak 473 fővel (Hongkonggal és Makaóval együtt számolva), ez 89-cel kevesebb az egy évvel korábbinál. A két óriás között tehát erősen tágult az olló, ami azért is érdekes, mert 2021-ben az USA csupán 30 fővel előzte meg Kínát, és sokan számítottak arra, hogy pár éven belül az utóbbi veszi át a vezetést. Erre még várni kell, mint ahogy arra is, hogy a gazdaság lefékeződésével küzdő ázsiai hatalom képviseltesse magát a százmilliárdosok elitjében: leggazdagabb polgára, az ásványvízkirály Csung San-san 62,3 milliárddal áll a lista 24. helyén.
A harmadik helyezett India milliárdosai viszont idén már 200-an vannak a tavalyi 169 után, a csúcson a 9. helyre sorolt, 116 milliárdot felmutató, szerteágazó ipari és pénzügyi területeken hódító Mukesh Ambanival. Németország 132 milliárdos hazája, élen azzal a 32 milliárdot érő Klaus-Michael Kühnével, aki évtizedekig
RÉGI ISMERŐSEINK
Kevés stabilabb gárda található a Forbes mindenkori kiadványában, mint a magyar származású dollármilliárdosok veterán csapata. A leggazdagabb közülük továbbra is a 79 éves Thomas Peterffy, az elektronikus tőzsdei kereskedés atyja, aki idén rekordot jelentő 34 milliárddal jutott fel a 44. helyre (tavaly 25,3 milliárddal 57. volt). Az általa alapított Interactive Brokers Group Magyarországon is jelen van, tavaly bejegyeztetett egy bankot. A 93 éves Soros György vagyona maradt 6,7 milliárd, ezzel a 409., ám tudvalevő, hogy a pénzember hat éve átadta vagyona zömét (18 milliárd dollárt) a nyílt társadalmat világszerte támogató alapítványának, az Open Society Foundationsnek. A Microsoft számos alapszoftverét, köztük a Wordöt és az Excelt fejlesztő Charles Simonyi 2,1 milliárddal, 7,3 milliárdra hizlalta vagyonát (364.) így legfeljebb 75 éves kora akadályozhatja meg abban, hogy harmadszor is befizessen egy űrutazásra (ő az egyedüli űrturista, aki már duplázott). Kockázatvállaló alkat a 78 éves Steven UdvarHazy is, akinek máig érvényes engedélye van utasszállító repülőgép vezetésére. Jelenleg is elnöke a második általa alapított repülőgéplízing cégnek, az Air Lease-nek, és a pénzkeresést se hagyta abba: a tavalyi 3,8 milliárdot 4,2 milliárd dollárra húzta fel, amivel a 756. helyen landolt.
MARK ZUCKERBERG
MAGIC JOHNSON
4 Névsorolvasás
6 Számolunk és becslünk
8 Fizessenek-e a gazdagok? Igen! Adózzanak!
12 Vagyon szerinti lista
14 Név szerinti lista
16 A 100 Leggazdagabb 1–100-ig
145 Több pénzt hoz a tudás és az elkötelezettség
146 Cél, hogy minél kevesebbet érezzen belőlünk az ügyfél
148 REGIONÁLIS LISTA SORRENDBEN – RÉGIÓK SZERINT
154 Kifektetők: külföldön próbálnak szerencsét a magyar nagyvállalkozók
160 BEFOLYÁS-BAROMÉTER: A kegyelmi ügy is átszabta a befolyáslistát
163 Mit csinál egy agytröszt Magyarország érdekében?
170 Külön kategória a gazdaglistán a jegybankelnök fia és belső köre
173 Palotaforradalom
176 Blöff vagy valóság: mennyit nyernek a magyar alapítók a startupfelvásárlásokból?
179 Csak a szép hozam számít?
184 Magyar családi cégek: mi lesz a harmadik generációval?
190 Méltó utódok és „Herbertek”
194 Kockázatok és mellékhatások: magyar nagyvállalkozók osztják a lapokat a hazai magánegészségügyben
202 Özvegyek és örökösnők, beházasodók és móringolók
214 Generációkon átívelő anyagi stabilitás a családnak – ez a bizalmi vagyonkezelés
216 Célpontban az egy százalék
218 MILYEN VÁLSÁG? Rekordot döntött tavaly a luxuspiac
222 Szórakozó királyi hercegek, pénzszóró nagypolgárok, elbukott főurak
232 MILLIÓK NÉGY KERÉKEN: az autó mint befektetés
237 Az Esterházy Alapítvány titkai
240 Dollármilliárdosok: mindig van feljebb
Értéket őrzünk generációkon át
A privátbanki szolgáltatások és kapcsolódó termékek részletes leírása elérhető a privatebanking.raiffeisen.hu weboldalon valamint a privátbanki fiókokban. Jelen tájékoztatás marketingjellegű, nem teljes körű és nem minősül befektetési ajánlásnak, befektetési vagy adójogi tanácsadásnak, befektetési elemzésnek. Kérjük, hogy befektetésre, szolgáltatás igénybevételére vonatkozó megalapozott döntés meghozatalát megelőzően az adott termékre, szolgáltatásra vonatkozó dokumentációt, tájékoztatót, szabályzatokat, szerződési feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassa el, és óvatosan mérlegelje befektetése tárgyát, kockázatát, a felmerülő díjakat és költségeket, az esetleges veszteség bekövetkezésének lehetőségét, valamint tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogszabályokról. A befektetésekkel kapcsolatos részletes információkat tartalmazó tájékoztató dokumentumok elérhetők a Raiffeisen Bank Zrt. („RBHU”) fiókjaiban, valamint a www.raiffeisen.hu honlapon. Az RBHU tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank felügyeli, tevékenységi engedélyeinek száma: 41.018/1998. (1998. április 22.), 41.018-3/1999. (1999. június 16.), III/41.018-19/2002. (2002. december 20.), H-EN-III-1047/2012. (2012. július 16.).
Mi azzal foglalkozunk, amihez igazán értünk. Így Ügyfeleink is arra fókuszálhatnak, amihez ők a legjobban értenek. Privátbanki szakértőink azért dolgoznak minden nap, hogy professzionális, biztonságos és időtálló befektetési tanácsaikkal biztosítsák a generációk értékteremtő összjátékát. raiffeisen.hu
