16
Tudomány és filozófia
Filozófia Római mozaik a Hét Bölcsről Így nevezte a görög hagyomány azokat a gondolkodókat, akik a Kr. e. 6. században éltek Hellászban és Kis-ázsiában. Különböző névsorok maradtak az utókorra, amelyek összesen 22 nevet említenek, de csak 4-en szerepeltek valamennyi listán, köztük Szolón és Thalész. Thalész szerint a víz az az őselem, amelyből minden ered. A földet vízen úszó korongnak képzelte. Honnan ismerős Thalész neve? Milyen legendás tettek, jóslatok fűződnek nevéhez? Idézze fel a Szolón tevékenységéről tanultakat! A görög „bölcsesség szeretete” kifejezésből alakult ki a „filozófia”. Minden civilizációban született olyan átfogó bölcselet, amely a világegyetem születésére, működésére, a természetre, az erkölcsökre és a megismerésre irányult, az ókori görögök azonban kitűntek erre irányuló módszerességükkel és kitartó érdeklődésükkel. Bár a „filozófia” szóhoz sokan – az ókorban és napjainkban egyaránt –, az „elvont” kifejezést társítják, a görög filozófusok számára a legelvontabb kérdések „csupán” a bölcsesség épületének legmagasabb szintjét jelentették. A filozófia magába foglalta a már megszerzett tudást, de kérdéseket, feltevéseket, és a törekvést is arra, hogy mit s hogyan lehetne jobban megismerni és jobban csinálni. A Kr. e. 6. századi kis-ázsiai ión gondolkodók (Thalész, Püthagorasz, Hérakleitosz) voltak az elsők, akik „a dolgok” eredetére, illetve alakulására nem isteni magyarázatot kerestek. A világ eredetét a négy „őselem” (víz, tűz, levegő, föld) valamelyikére vezették vissza. „Ugyanazokba a folyamokba lépünk, és mégsem ugyanazokba… Mert nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni.” „Háború mindenek atyja és mindenek királya. És egyeseket istenekké tett meg, másokat emberekké, egyeseket rabszolgákká tett, másokat szabadokká. A tenger a legtisztább és legszennyesebb víz, halaknak ital és éltető, embereknek azonban ihatatlan és pusztító.” „Az íj neve valójában az élet, és műve a halál.” [Görögül az „íj” és az „élet” szavakat egyformán ejtik.] Hérakleitosz töredékei, Kr. e. 6. század
Miért tartják Hérakleitoszt „az ellentétek harca”, a „változás” filozófusának? Értelmezze a töredékeket! Egyes értelmezői „hérakleitoszi homályról” beszélnek. Mi erről a véleménye?
Tudomány és fi lozófi a
„Mi a jó?” – tették fel a kérdést a Kr. e. 5. századi szofisták, akik magukat a filozófia tanítómestereinek vallották. Úgy gondolták, hogy nem elég bölcsnek és erényesnek lenni, tudnunk kell érveinket ékesszólóan, meggyőzően előadni is. A szofisták így jártasak voltak a nyilvánosság előtti beszéd, a retorika tudományában, s gyakran fizetett szónokokként is működtek. „Akik bölcsességüket ringyókhoz hasonlóan pénzért vesztegetik, azokat szofisták nak nevezik. Azért beszélnek, hogy másokat becsapjanak, haszonért írnak, és nem használnak senkinek semmiben.” Xenophón: Emlékeim Szókratészról, Kr. e. 4. század
Mi válthatta ki az athéniak ellenszenvét? Miért foglalkoztatták mégis gyakran a szofistákat?
„Az istenekről nem tudhatom sem azt, hogy vannak, sem azt, hogy nincsenek. Mert sok minden gátolja a róluk való tudást, amilyen a rejtettség és az emberi élet rövidsége.” „Minden dolognak mértéke az ember; a létezőknek, hogy léteznek, a nem létezőknek, hogy nem léteznek.” Prótagorász athéni szofista töredékei, Kr. e. 4. század
Milyen filozófiai alapkérdéseket vet fel Prótagorász? 70 évesen perbe fogták – vajon miért? Rendezzenek retorikai versenyt Prótagorász stílusában: ugyanazt az ételt megkóstolja két ember, és az egyik keserűnek, a másik édesnek tartja. Kinek van igaza?
131
„…ifjúkoromban úgy láttam, nagyszerű dolog ismerni minden egyes dolog okait, hogy mitől jön létre mindegyik, és mitől pusztul el, és mitől van; és sokszor meg hánytamvetettem magamban, megvizsgálva először is az olyasféle dolgokat, hogy vajon ha a meleg és a hideg rothadni kezd, abból támadnak-e, mint egyesek mondták, az élőlények? És vajon a vér-e az, ami vel gondolkodunk, vagy a levegő, vagy a tűz, vagy ezek közül egyik sem, hanem az agyvelőtől kapjuk az érzékeléseket, a hallást és a látást és a szaglást, s ezekből keletkezik az emlékezés és a véle kedés, az emlékezésből és a vélekedésből pedig, amikor meg állapodnak, ugyan úgy keletkezik a tudomány…” „…a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való…” Szókratész, Platón dialógusai szerint Milyen a helyes gondolkodás Szókratész szerint? Mi szerinte a tudományos vélekedések alapja?
Az athéni Szókratész (Kr. e. 5. szá zad) személyes sorsa mintha azt mutatná: a kortársak többsége szerint a filozófia túl messzire ment kérdésfeltevéseiben. Polgár társai azzal vádolták, hogy nézeteivel megrontja az ifjúságot, ezért halálra ítélték – az ítélet után nem menekült, hanem nyugodtan kiürítette a méregpoharat. Bár Szókratész perében szerepet játszhattak politikai okok is, kétségtelen, hogy sokakat zavart vitatkozó, mindent megkérdőjelező módszere. „…ha engem kivégeztettek, nem egykönnyen találtok más ilyen embert, akit, ha ez nevetségesen hangzik is, egyenesen úgy küldött városotokra az isten, mint valami nagy nemes paripára, mely éppen nagysága miatt meglehetősen lomha, és rászorul arra, hogy egy bögöly felébressze. (…) Lehet, hogy mint a felriasztott szundikálók, haragotokban felém csaptok, és megöltök, de azután az egész hátralevő életet alva tölthetitek, hacsak az isten nem gondoskodik rólatok és nem küld hozzátok másvalakit. Hogy én valóban olyasvalaki vagyok, akit isten adott a városnak, a következőkből vehetitek észre: nem vall emberi észjárásra az, hogy én a magam dolgaival egyáltalán nem törődtem, és immár annyi éven át tűrtem házi ügyeim elhanyagolását, de a ti dolgaitokban mindig tevékenykedtem, és külön-külön fölkeresve benneteket, mint apátok vagy bátyátok buzdítalak, hogy az erénnyel törődjetek. És ha ebből hasznot húztam volna vagy bér fejében intettelek volna, még volna magyarázata a dolognak. (…) [De még] vádlóim [s]em állították, hogy én valaha valakitől is fizetséget kértem vagy követeltem.” Platón: Szókratész védőbeszéde Mihez hasonlítja Athént és az athéni polgárokat Szókratész? Hogyan látta saját szerepét Athén életében Szókratész? Mivel bizonyította, hogy nem ártott soha a városnak?
Diogenész és Nagy Sándor Szókratész Szókratész Kr. e. 4. századi portréjának márványmásolata. Ellenfelei sokat élcelődtek azon, hogy a szókratészi gondolat szerint a szépség a belső jó tulajdonságok tükröződése. Szókratész nem írt könyveket, nem tartott előadásokat, hanem beszélgetések során fejtette ki nézeteit. Pontosabban: inkább beszélgetőpartnerei gondolataira, fogalmaira kérdezett rá, s lépésről lépésre rávezette őket arra, hogy tulajdonképpen nem tudnak semmit arról, amiről beszélnek – mint ahogy, készségesen elismerte, ő maga sem tud semmit. Dialógusainak – amelyeket tanítványai jegyeztek fel – fő tanulsága, hogy minden ismeretünk megkérdőjelezhető, és meg is kérdőjelezendő, így nem fogadható el gondolkodás nélkül.
132
Diogenész számára a legfőbb jó, a szabadság úgy érhető el, ha nem leszünk rabjai saját fizikai, érzelmi szükségleteinknek. Diogenész maga is példát mutatott: egy hordóban lakott, szinte meztelenül, s amikor Nagy Sándor megkérdezte, mit kíván tőle, csak annyit kért: állj odébb, ne takard el előlem a napot! Kortársai kutyának (görögül: künikosz) csúfolták – innen származik a „cinikus” kifejezés. A cinikusok milyen szimbólumai láthatók a római domborművön? Gyűjtsön további anekdotákat Diogenészről! Érdeklődjön utána, mely csoportok vállaltak önként hasonló életformát a történelem folyamán! III. fejezet – Az antik világ kultúrái
Platón volt Szókratész legnevesebb tanítványa. Számos, dialógusjellegű műve maradt fenn, amelyekben a saját véleményét a leggyakrabban Szókratész szájába adja. Platón volt az első, aki átfogó fi lozófi ai rendszert épített fel; foglalkozott metafizikával (a látható-érzé kelhető világon túli összefüggésekkel), természet filozófiával, politikával, etikával (erkölcstan), ismeretelmélettel és matematikával. Iskolája, az athéni Akadémia az antik bölcselet jelképévé vált, egészen Kr. u. 529es bezárásáig. „…amint egyre érettebb korba jutva mind jobban bele pillantottam a törvények és az erkölcsök természetébe, egyre kétségesebbnek látszott előttem, vajon valóban helyes-e a szándékom, hogy a politikai ügyek vezetésébe be kapcsolódjam? Az írott törvények és az erkölcsök romlása is olyan hihe tetlen mértéket öltött, hogy végül is be kellett látnom: a mostani államokat gyalázatosan kormányozzák. Így nem maradt más hátra, minthogy az igaz filozófiát dicsőítve kijelentsem, hogy csakis belőle kiindulva lehet felismerni, mi is hát az igazság.”
Arisztotelész (Kr. e. 4. század) rövid ideig Platón tanítványa volt, de hamarosan saját utakat talált. A makedón uralkodó rábízta kamasz fiának, a későbbi Nagy Sándornak a nevelését. A hagyomány szerint később a már uralkodóvá vált Alexandrosz bőkezű anyagi támogatása is hozzájárult, hogy Arisztotelész annyira gazdag életművet alkothatott. Arisztotelész már az ókorban is óriási tekintélyt élvezett, a középkorban pedig szinte már mitikus alakká vált: ekkor, ha csak „a Filozófusról” írtak, akkor egyértelműen Arisztotelészre gondoltak. De napjainkban is a filozófiatörténet egyik legnagyobb alakjának tartják. Arisztotelész sem tartotta úgy, hogy a filozófus érdeklődésére „csak” a metafizika és a logika méltó. Maradandót alkotott egy sor olyan területen, amely ma a természet tudományok (fizika, biológia, matematika) vagy a társadalomtudományok területéhez (politikatudomány, pszichológia, nyelvészet, irodalomtudomány) tartozik. Sőt több tudomány megalapozójaként vagy előfutáraként tartják számon.
Athéni iskola
Platón levele, Kr. e. 4. század
Mi Platón véleménye kora politikai rendszereiről? Miért nem akart „politizálni”? Idézze fel a Kr. e. 4. század eleji görög viszonyokat, értelmezze Platón véleményét!
Raffaelo Santi festménye, az Athéni iskola (1509–1511) többet árul el a reneszánsz rajongásáról az ókor nagyjai iránt, mint magáról az antikvitásról. Középen Platón látható felfelé, illetve Arisztotelész lefelé mutatva. A festmény majdnem minden alakja megfeleltethető valamely híres ókori tudósnak vagy gondolkodónak. Hiteles a festmény által ábrázolt jelenet? Válaszát indokolja! Mit árul el a reneszánsz koráról?
Fiatal lány és fi lozófus, Kr. u. 3. század Arisztotelész iskolája, a Lükeion (latinosan: Lyceum) oszlopcsarnokaiban tartotta óráit. A legenda szerint sétálgatva tanított, ezért nevezték Arisztotelész iskoláját peripatetikusnak („körbesétáló”). Arisztotelész azonban számos helyen utal arra, hogy ábrákat is használt előadásaiban, amely sétálás közben nehézkes lett volna. Az irodalmias platóni dialógusokkal szemben a legtöbb fennmaradt arisztotelészi mű a logikus kifejtésre és precíz fogalmazásra koncentráló tudományos próza. Mit tudunk meg a római dombormű alapján?
Tudomány és fi lozófi a
133
ArisztotelĂŠsz mĂłdszeres gondolkodĂł volt: mindig konkrĂŠt tĂŠnyekbĹ‘l indult ki, hogy megkeresse az ok-okozati ĂśsszefĂźggĂŠseket. Ĺ?t tekintik a logika tudomĂĄnya megteremtĹ‘jĂŠnek. Megalkotta a szillogizmus fogalmĂĄt, amely kĂŠt ĂĄllĂtĂĄsbĂłl levont logikai kĂśvetkez tetĂŠst jelentett.
Az athĂŠni Sztoa Ugyancsak athĂŠni oszlopcsarnokban (sztoa) alapĂtotta meg ZĂŠnĂłn a kĂŠsĹ‘bb sztoikusnak nevezett ďŹ lozĂłďŹ ai iskolĂĄt a Kr. e. 4. szĂĄzad vĂŠgĂŠn. MiĂŠrt vĂĄlasztottĂĄk a ďŹ lozĂłfusok tanulĂĄsuk-tanĂtĂĄsuk helyszĂnĂŠĂźl az oszlopcsarnokokat?
„A hĂres arisztotelĂŠszi szillogizmus [Ăgy hangzik]: Minden ember halandĂł. SzĂłkratĂŠsz ember. SzĂłkratĂŠsz halandĂł. (‌) SrĂĄckoromban a lĂceumban sokat szĂłrakoztunk azzal, hogy hamis szillogizmusokat talĂĄltunk ki, hogy kihozzuk a sodrĂĄbĂłl D’Amico professzor urat, a filozĂłfiatanĂĄrunkat. [PĂŠldĂĄul]:
A sztoikusok leginkĂĄbb az etikĂĄban alkottak Ăşjat – erĹ‘s leegyszerĹąsĂtĂŠssel „szalonkĂŠpessĂŠâ€? tĂŠve DiogenĂŠsz extrĂŠm gondolatait. A sztoikus ember szĂĄmĂĄra csak az erĂŠny szĂĄmĂt, a belsĹ‘ nyugalom megteremtĂŠse. A bĂślcs nem engedheti ĂĄt magĂĄt a szenvedĂŠlyeknek ĂŠs a kĂźlsĹ‘ erĹ‘knek. A sztoikus bĂślcs felismeri, hogy nincs hatalma a termĂŠszeti tĂśrvĂŠnyek felett, ĂŠppen ezĂŠrt nem nyugtalankodik azok hatĂĄsai miatt. „Ha megkedvelsz egy fazekat, bĂĄr tudod, hogy cserĂŠpbĹ‘l van, ne panaszkodj, ha ĂśsszetĂśrik.â€?
SzĂłkratĂŠsz fĂźtyĂźl. A mozdony fĂźtyĂźl. SzĂłkratĂŠsz mozdony.
„Ne feledd, hogy ebben az ĂŠletben szĂnĂŠsz vagy, akire kiosztottak egy szerepet. Igyekezz jĂłl eljĂĄtszani, nem szĂĄmĂt, hogy a szereped hosszĂş vagy rĂśvid, hogy koldust vagy bĂrĂłt, hogy rokkantat vagy ĂŠp embert jĂĄtszol.â€?
SzegĂŠny D’Amico rettenetesen szenvedett. (‌) – MĂŠg mindig nem ĂŠrtenek belĹ‘le semmit! Mert ahhoz, hogy szillogizmust ĂĄllĂtsunk fel, kell egy nagyobb ĂŠs egy kisebb premissza. Hogy a dolog mĹąkĂśdjĂśn, azt kellett volna mondanotok:
„‌megÜlhetnek, de årtani nem tudnak nekem.�
Minden, ami fĂźtyĂźl, mozdony. SzĂłkratĂŠsz fĂźtyĂźl. SzĂłkratĂŠsz mozdony. – Akkor – mondtam ĂŠn – lĂŠtezik olyan, hogy SzĂłkratĂŠsz mozdony legyen? – Persze, hogy nem lĂŠtezik. Az viszont lĂŠtezik, hogy te oktĂłber ben pĂłtvizsgĂĄra mĂŠgy filozĂłfiĂĄbĂłl.â€? Luciano De Crescenzo, olasz ĂrĂł, 20. szĂĄzad
EpiktĂŠtosz felszabadĂtott rabszolgakĂŠnt kerĂźlt RĂłmĂĄba. Mennyire befolyĂĄsolhatta ďŹ lozĂłďŹ ai nĂŠzeteit sajĂĄt ĂŠletpĂĄlyĂĄja? FogalmazzĂĄk meg, hogy kĂŠpzelnĂŠk el sajĂĄt mai ĂŠletĂźket sztoikuskĂŠnt!
„TermĂŠszettudomĂĄnyokâ€? „Hogy a fĂśld gĂśmb alakĂş, annak bizonyĂtĂŠkai a tengeren ĂŠs az ĂŠgen mutatkozĂł jelensĂŠgek, ezenkĂvĂźl tanĂşskodhatik mĂŠg mellette az ĂŠrzĂŠki ĂŠszrevĂŠtel ĂŠs a kĂśzfelfogĂĄs. VilĂĄgos ugyanis, hogy a tenger felĂźletĂŠnek kidomborodottsĂĄga gĂĄtolja meg a hajĂłsokat abban, hogy a tĂĄvoli ĂŠs szemĂźkkel egyenlĹ‘ magassĂĄgban levĹ‘ fĂŠnyt meglĂĄssĂĄk. A szemĂźk magassĂĄgĂĄnĂĄl magasabbra fĂźggesztett dolgok lĂĄthatĂłk, bĂĄr azoktĂłl tĂĄvolabb vannak, ĂşgyszintĂŠn a szem is meglĂĄtja az elĹ‘bb mĂŠg nem lĂĄthatĂł dolgokat, ha magasabb pontrĂłl nĂŠzi Ĺ‘ket.â€? StrabĂłn, Kr. u. 1. szĂĄzad eleje Rajzoljon szemlĂŠltetĹ‘ ĂĄbrĂĄt a szĂśveghez! VitassĂĄk meg! Vajon miĂŠrt nem fogadtĂĄk el sokan a kĂśzĂŠpkorban, StrabĂłn bizonyĂtĂŠkai ellenĂŠre, hogy a FĂśld gĂśmbĂślyĹą?
Hekataiosz vilĂĄgtĂŠrkĂŠpe, Kr. e. 500 kĂśrĂźl %!./3 ÂŞ + (YPERBOREA 2 / 0 5 ÂŞN SZK
%  SZAKI VIL¸GHEGY
!
)STROS I +ASP 4HR KIA 0ONTOS ¸ )NDIA N E ,YDIA !RM )N DO S 3Y ,IBYA
IA
MagyarĂĄzzĂĄk meg, hogy mi a nagyobb ĂŠs a kisebb premissza az arisztotelĂŠszi szillogizmusban! Alkossanak szabĂĄlyos, illetve szabĂĄlytalan szillogizmusokat! MutassĂĄk meg egymĂĄsnak, s dĂśntsĂŠk el, melyik melyik! Mi a lĂceum kifejezĂŠs eredeti jelentĂŠse?
EpiktÊtosz: KÊzikÜnyvecske, a sztoikus etika egyik legnÊpszerŹbb Üsszefoglalåsa, Kr. u. 1–2. szåzad.
3
)
IA !RAB
!
.EILOS
RIA
(ERAKLES OSZLOPAI
ÂŞ+%!./3
134
!
Milyen formĂĄjĂşnak kĂŠpzelte el Hekataiosz a FĂśldet? Milyen fĂśldrĂŠszeket ĂĄbrĂĄzol? Mi vĂĄlasztja el azokat? A FĂśld mely terĂźleteit tĂŠrkĂŠpezte fel a legpontosabban? Mi lehet ennek az oka? Hol helyezkedik el HellĂĄsz ezen a tĂŠrkĂŠpen?
III. fejezet – Az antik vilåg kultúråi
Eratoszthenész világtérképe, Kr. e. 3. század 4HULE RNÀ
)E
IKE
AN
TT "RE
%
5
2
/
0
!
S RO )ST 0 ONTOS
! +ASPI 4
*AXARTES /XOS
3 A
U
)
R
O
S
0ERSA
!RIANÀ
)NDOS
BIA !RA
,IBYA
.EILOS
! 'ANGES )NDIA
4APROBANÀ
Mit jelölnek a színek a térképen? Vesse össze Hekataiosz térképével: melyik a pontosabb, és mely területek rajzolata bizonyítja ezt? Milyen területekről szerzett új információkat Eratoszthenész? Milyen események következtében? Mennyire látható a térképen, hogy Eratoszthenész gömbölyűnek tartotta a Földet?
Ptolemaiosz világtérképe
Az antikvitás korában nem ismerték a modern értelemben felfogott „természettudományokat”, amely a természeti jelenségekről megfogalmazott állításait, feltevéseit, hipotéziseit mérésekkel nyert adatokkal próbálja alátámasztani vagy cáfolni. A görögök és rómaiak a természetről – a csillagászati jelenségektől a földrajzon át a biológiáig – erősen spekulatív felismeréseket fogalmaztak meg. Mégis, racionális logikájuk és matematikai ismereteik következtében időnként bámulatosan közel jártak a mai tudományos ismeretekhez. Jó példa erre az alexandriai könyvtáros, Eratoszthenész, aki a Kr. e. 3. szá zadban megkísérelte megbecsülni a Föld nagyságát. Abból a rég ismert tényből indult ki, hogy az egyiptomi Syene városában (a mai Asszuánban) a nyári napforduló napján a legmélyebb kútban is vissza tükröző dik a Nap – tehát pon to san merőlegesen süt le a földre. Alexandriában, tehát ugyanazon a hosszúsági körön, ugyanekkor a tárgyak rövid, de mérhető árnyékot vetnek. A tárgyak és az árnyékuk hosszából kiszámítható, hogy a Nap sugarai itt 7,2 fokkal tér nek el a merőlegestől. Mivel a 7,2 fok a 360 fokos teljes körnek az ötvenede – a gömbölyűnek tekintett Föld kerülete is ötvenszerese a Syene–Alexandria távolságnak. Ha Eratoszthenész tudta volna, hogy a két város távolsága a mai, pontos mérések szerint 800 kilométer – akkor egészen pontosan megadhatta volna a Föld kerületét (40 077 km). Mivel azonban ő 5000 stadion távolságról (915 km) tudott, a Föld kerületét mintegy 15%-kal felülbecsülte. NAPSUGARAK
STADION ^
Ptolemaiosz világtérképének (Kr. u. 1–2. század) 1482-ben újrarajzolt és kinyomtatott változata.
!LEXANDRIA
3YENE KÑTJA
Mire utal, hogy Ptolemaiosz térképét a 15. század végén kinyomtatták? Nézzen utána, miben jelentett újat Ptolemaiosz térképe a Kr. u. 2. században, illetve a Kr. u. 15. században!
Tudomány és fi lozófi a
135
„A folyam természetéről sem a papoktól, sem másoktól nem tudtam kielégítő felvilágosítást kapni. Pedig nagyon szerettem volna megtudni tőlük, hogy a meg dagadó Nílus a nyári napfordulótól számított száz napon keresztül miért árad, s aztán miért apad le. Miután a dolog egyre kíváncsibbá tett, kutatni kezdtem az okok után. (…) A harmadik magyarázat, bár ez tetszik a legvalószínűbbnek, teljes egészé ben hamis. Mert mit sem magyaráz meg, mikor azt állítja, hogy a Nílus elolvadt hóból keletkezik. Hogyan is keletkezhetne hóból, mikor meleg tájakról folyik hidegebb vidékekre? S ha az embernek van valamelyes ítélő képessége, sok olyan okot találhat, amely valószínűtlenné teszi, hogy a folyam a hóból eredne. Az első és leg fonto sabb ok az, hogy erről a vidék ről meleg szelek fújnak, a második pedig, hogy ezen a vidéken sem eső, sem jégeső nem fordul elő. A harmadik bizonyíték az, hogy arrafelé az emberek fekete bőrűek a hőségről. A héják meg a fecskék egész évben itt maradnak, s a darvak is ide járnak téli szállásra a szküthák földjén támadó tél elől.” Hérodotosz, Kr. e. 5. század
Vajon miért a papoktól érdeklődött Hérodotosz? Honnan szerezhetett még információkat a térségről Hérodotosz? Miért jutott Hérodotosz téves következtetésre a Nílus eredetét illetően? Eszmefuttatásának mely elemeiben nem tévedett? Miért „tudományos” mégis Hérodotosz gondolatmenete? 136
Bár volt olyan „fizikus” is, a szamoszi Arisztarkhosz (Kr. e. 3. század), aki szerint a Föld keringett a Nap körül (heliocentrikus világkép), a kortár sak számára sokkal elfogadhatóbb volt az alexandriai Ptolemaiosz (Kr. u. 1–2. század) világképe. Ez utóbbi szerint a bolygók, a Nap és a Hold egyaránt a Föld körül keringenek (geocentrikus világkép). Bár ebben történetesen nem volt igaza, a ptolemaioszi világképben a megfigyeléseket összhangba hozták az égitestek Földről látható mozgásával. Így azok pályáját olyan pontossággal lehetett megjósolni, amelyre a heliocentrikus világkép csak a Kr. u. 16. században vált képessé. Az ókori görögök és rómaiak nem elsősorban azért tekinthetők a modern tudományos gondolkodásmód megteremtőinek, mert akadtak zseniális megsejtéseik vagy születtek mai elméleteket megelőlegező gondolataik, hanem azért, mert a jelenségek leírására, az okok keresésére, az összefüggések magyarázatára törekedtek. Ez a törekvés maga pedig fontosabb volt, mint hogy gyakran téves következtetésekre jutottak.
„Társadalomtudományok” Az emberi társadalmak és az emberi természet racionális leírása, az okok keresése és az összefüggések magyarázata tudományos módszerekkel – sokan még napjainkban is kételkednek abban, lehetséges-e ez egyáltalán. Az antikvitásban ez a törekvés a történelemtudományban jelent meg leginkább. Bár időnként a történészek leírtak mitikus vagy mesés epizódokat is, mégis ekkor jelent meg a mai értelemben vett történettudomány, amely a történelmi események okaira próbált következtetni források, – s ha voltak – szemtanúk kikérdezése alapján. A görög „történetírás atyjának” tartott Hérodotosz (Kr. e. 5. század) volt az első, aki azért írta műveit, hogy „az emberektől lett dolgok idővel el ne enyésszenek”. Thuküdidész (Kr. e. 5. század) alkalmazott először forráskritikát is. „A háború folyamán megtörtént eseményekkel kapcsolatban (…) nem azt tartottam kötelességemnek, hogy úgy jegyezzem fel őket, ahogy éppen értesítettek róluk, vagy úgy, ahogy én magam is helyesnek találtam, hanem azt, hogy azoknak is, amelyeknél jelen voltam, s azoknak is, amelyek ről mások tudósítottak, amennyire lehetséges, minden részletét fel kutatva utánajárjak. A nyomozás fáradságos munkának bizonyult, mert a szemtanúk még ugyanazokat az eseményeket sem egyformán, hanem az egyik vagy másik fél hez fűződő érzelmeik szerint adták elő, vagy úgy, ahogy ők emlékeztek rájuk. Lehet, hogy művem végighallgatása, mivel hiányoznak belőle a mesés részletek, látszólag kevés szórakozást nyújt, de azok, akik szeretnék látni a megtörtént események lényegét, s következtetni óhajtanak – ha majd ember voltunk következtében ugyanolyan vagy hasonló dolgok fordulnak elő – a jövőre is, azok, s számomra ez elég, hasznosnak fogják ítélni. Hiszen ez az alkotás maradandó értéknek készült, nem pedig abból a célból, hogy a hallgatóság pillanatnyi tetszéséért versenyezzen.” Thuküdidész: A peloponnészoszi háború, Kr. e. 5. század
Mi a történetíró feladata Thuküdidész szerint? A kutatás mely nehézségeire hívja fel a figyelmet? Mi a történetírás célja, értelme? Mi gondol: mai tudományos szempontból mennyire korszerűek Thuküdidész gondolatai?
III. fejezet – Az antik világ kultúrái
„Mindazokat az inkább költői történetekkel megszépített, mintsem megbízható történelmi tényekkel igazolt eseményeket, amelyeket a hagyomány a Város alapítása előtti időkről elmond, nem szándékozom sem igazolni, sem megcáfolni. Legyen előjoga a régmúltnak, hogy az emberi és isteni dolgokat összevegyítve még méltóságteljesebbé teszi a városok eredetét. De én inkább azt szeretném, ha arra fordítaná a figyelmét minden olvasóm, hogy milyen volt az élet, milyenek az erkölcsök, s hogy háborúban és békében milyen férfiak milyen erényeikkel teremtették meg és tették naggyá hatalmunkat. (…) A történelem megismerésében különösen az az üdvös és gyümölcsöző, hogy a legkülönbözőbb események tanulságait mint valamely messze látszó emlékművön szemlélhetjük, s kiválaszthatjuk, hogy magunk vagy államunk érdekében mit kell követnünk, s milyen gyalázatosan indult és végződött dolgot kerüljünk.” Livius: A római nép története a város alapításától, Kr. e. 1. század–Kr. u. 1. század
Mikortól kezdi történeti munkáját Livius, és miért? Szerinte mi a történetírás célja, feladata? Hogyan tesz különbséget hagyomány és történelem között? Vessék össze az előző idézettel! Miben értenek egyet? Gondolják végig, mely korszakról írt Thuküdidész, illetve Livius! Mennyiben befolyásolhatta ez munkásságukat? Gyűjtse össze a tankönyvből a görög és római történetírókat! Mit tudott meg a módszereikről, a szemléletükről? A társadalomról, a ténylegesen létező és az ideális államról, az ember helyzetéről a társadalmi világban a filozófia fogalmazott meg általános megállapításokat. A legnagyobb hatást ebben is Arisztotelész gyakorolta. Arisztotelész szerint az ember „társadalmi lény”, „társas lény” (más fordításokban: „állami életre hivatott lény”). Éppen ezért szükségszerű, hogy az ember csak valamely nagyobb szervezet, az állam keretein belül éljen. De hogy milyen az az adott társadalmi berendezkedés, azt az ember dönti el, aki értelmével megvizsgálhatja a lehetőségeket, s dönthet, melyiket találja a legjobbnak, megkísérelheti ennek bevezetését vagy a fennálló rendszer megváltoztatását. Arisztotelész egyrészt annak alapján különböztette meg a társadalmi rendszereket, hogy egy ember, egy kisebb csoport vagy a többség gyakorolja-e benne a hatalmat; másrészt, hogy a vezetők saját érdekükben („elfajult államforma”) vagy a közjó érdekében („helyes államforma”) gyakorolják ezt a hatalmat. Arisztotelész a demokráciát is az „elfajult államformák” között tartotta számon – számára az ideális forma a politeia, amelyet ő „a közép”, tehát a sem nem túl gazdag, sem nem túl szegény emberek uralmának tekintett. Korának gyermekeként Arisztotelész természetesnek találta a rabszolgaságot vagy a nők alávetett helyzetét is.
Arisztotelész az államformákról egy
kevés e m b e r u r a l m a
sok
helyes
királyság
arisztokrácia
politeia
eltorzult
türannisz
oligarchia
demokrácia
„A városállam (polisz) természetszerű, s az ember természeténél fogva állami életre hivatott élőlény. Világos, hogy miért inkább hivatott az ember állami életre, mint a méh vagy bármely más, csoportban élő állat. Beszédre ugyanis egyedül az ember képes az élőlények közt; a megszólaló hang kétségtelenül a fájdalmat és az örömet jelzi, s ezért a többi élőlénynél is megvan. Az a többi élőlénnyel szemben az ember sajátossága, hogy ő az egyedüli, aki felfogja a jót és a rosszat, az igazságost és az igazságtalant, márpedig éppen azokból, akik erre képesek, jön létre a család és az állam. Természetünknél fogva törekszünk az ilyen közösségre. A legkülönb teremtmény minden élőlény közt az ember, de ha eltér a törvénytől és jogtól, akkor mindennél alábbvaló. Az ember veszedelmes fegyverekkel születik, amelyek arra szolgálnak, hogy ésszel és erénnyel éljen, de éppen ezeket lehet az ellentétes célokra is a legjobban felhasználni. Viszont az igazságosság az állami életben gyökerezik; mert a jog nem más, mint az állam közösségi rendje…” Arisztotelész: Politika, Kr. e. 4. század
Mitől válik az ember „állami létre hivatott lénnyé”? Honnan származik a jog és az igazságosság? Mi az erény? Mitől válhat „alávalóvá” és milyen „veszedelmes fegyverekkel” rendelkezik az ember? Vitassák meg Arisztotelész megállapításait! Gondolják végig, mi történhet Arisztotelész szerint azzal az emberrel, aki kilép közösségéből!
Mi alapján tekintette Arisztotelész az egyes államformákat helyesnek, illetve eltorzultnak? Vitassák meg az egyes államformák előnyeit, hátrányait! Ha tudnak, hozzanak történeti példákat!
Tudomány és fi lozófi a
137
Orvostudomány „Aki pedig pontosan meg akarja jósolni, hogy kik gyógyulnak meg, kik halnak meg, és hogy a betegség sok vagy kevés napon át tart-e, annak alaposan ismernie és érté kelnie kell az összes tünetet, egymással össze hasonlítva fel kell becsülnie erejüket…” Hippokratész: Prognosztika, Kr. e. 5–4. század
Az antik orvostudományt egyszerre jellemzi, hogy racionális, megfigyelésekre támaszkodik, eseteket ír le és tanulmányoz, illetve hogy a gyógyulást elsősorban az isteni beavatkozástól várja. Orvostudomány és vallási gyakorlatok összefonódását jól mutatja „megalapítója”, Aszklépiosz mítosza is. Aszklépiosz Apollón isten és egy halandó leány gyermeke volt, aki olyan rendkívüli tudású orvossá vált, hogy még a halottakat is fel tudta támasztani. A „jogkörére” féltékeny Zeusz főisten ezért villámaival agyonsújtotta Aszklépioszt, aki kígyóvá változott. Atyja közbenjárására azonban Zeusz megkegyelmezett, és a halhatatlan istenek közé emelte Aszklépioszt.
Aszklépiosz és lánya, Hügeia bikaáldozatot fogad el
Miben állt Hippokratész orvosi módszere? Érdeklődjön utána, mit jelent a prognosztika!
Fogadalmi felajánlások
Hügeia az Egészség megszemélyesítője volt. Melyik mai szavunk származik a lány nevéből? Vajon melyik alak Aszklépiosz, és melyik Hügeia? Mely mai intézmények jelképeiben látható az Aszklépiosz mítoszában felbukkanó kígyó? A Kr. e. 5–4. században élt Hippokratészből már nem lett isten, de hírneve halhatatlannak mutatkozik: az ő szellemében fogalmazott esküt mondják el ma is a diplomázó orvosok világszerte. Hippokratész fő elve az volt, hogy ne ártsunk a betegnek, az orvos inkább segítse a természetes gyógyulási folyamatot.
Milyen szervek gyógyulásának reményében ajánlották fel ezeket a szobrokat?
„Esküszöm az orvos Apollónra, Aszklépioszra, Hügeiára. (…) Gondom lesz rá, hogy a tudományt megismertessem fiaimmal és mesterem gyermekeivel, valamint azokkal a tanítványokkal, akiket szerződés és az orvosi törvény alapján tett eskü kötelez, de [rajtuk kívül] senki mással sem. Az életmódra vonatkozó szabályokat a beteg hasznára kamatoztatom majd. (…) Senkinek sem adok majd mérget, még ha kéri is. Hasonlóképpen egyetlen asszonynak sem adok magzatelhajtó szereket. Nem alkalmazok vágást még akkor sem, ha az illetők kőtől szenvednek is; az ilyen feladatokat azoknak hagyom meg, akik ebben szakemberek. Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a betegeknek, tartózkodva minden szándékos jogtalanságtól és kártevéstől, főleg attól, hogy nemi visszaélést kövessek el nők vagy férfiak testén, legyen szó akár szabadokról, akár rabszolgákról. Foglalkozásom gyakorlása közben bármit is látok, illetve hallok, aminek nem lenne szabad nyilvánosságra kerülnie, arról hallgatni fogok…” A hippokratészi eskü részlete Mit jelenthetett a görögök számára, hogy Hippokratész istenekre esküdött? Milyen szakembereket említ Hippokratész? Vitassák meg: melyek a ma is érvényes elemei az eskünek!
138
III. fejezet – Az antik világ kultúrái
Műfogsor
Nőgyógyászati eszköz Az első ismert műfogak, amelyeket etruszkok készítettek, Kr. e. 700 körül. A pótfogakat 3–5 milliméteres aranypánttal fogták össze. Miből készülhettek a műfogak? Hogyan rögzíthették?
Orvosi műszerek
Ez a római kori nőgyógyászati eszköz teljesen olyan elven működik, mint mai megfelelői.
Szkíta aranyedény, Kr. e. 4. század
A római korból ránk maradt sebészeti segédeszközök egyik legteljesebb készlete (Kr. u. 1–2. század): szikék, tűk, kampók, fogók, szondák, katéterek, csontvésők, gyógyszeres ládikák és egy végbéltágító. „A sebész (…) keze legyen erős, szilárd, olyan, amely nem hajlamos a remegésre. Legyen képes jobb és bal keze gyors használatára. (…) Csak annyi legyen benne, ami a gyógyításhoz kell. Nem szabad, hogy a páciens kiáltozása túl gyors operációba hajszolja, és hogy kevesebbet vágjon, mint amennyi szükséges. A torkuk szakadtából ordítók gyötrelme se tántorítsa el, hogy azt tegye, amit kell.” Celsus, római orvos, Kr. u. 1. század
Mit tudunk meg a sebészeti eljárásokról? Milyen képességekkel kellett bírnia egy sebésznek?
Tudomány és fi lozófi a
Milyen orvosi műveletet láthatunk?
139
25
Az ember és környezete
Az ökológiai rendszer fogalma Minden emberi társadalom része egy ökológiai (környezeti) rendszernek: élő és élettelen környezetéből anyagokat és energiát von el, s anyagokat bocsát ki magából. Ha a környező természet képes maradéktalanul újratermelni az elvont erőforrásokat, akkor ökológiai egyensúly áll fenn. Az emberi közösségek azonban a történelmük során újra meg újra felborították ezt az egyensúlyt: vagy mert kimeríthetetlennek hitték a természeti erőforrásokat, vagy mert nem tudták szabályozni társadalmuk és környezetük viszonyát. Ennek következtében a környezeti problémák, amelyeket az ember saját magának okozott, már az őskorban majd az ókorban is megjelentek. „Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet. Féljen és rettegjen tőletek minden földi állat és minden égi madár, kezetekbe adom őket minden földi csúszómászóval és a tenger minden halával együtt. Minden, ami mozog, ami csak él, legyen a ti eledeletek. Nektek adom mind ezt éppúgy, mint a zöld növényt.” Biblia, Teremtés Könyve Milyen kapcsolatot jelenít meg a Biblia az ember, illet ve az állat- és növényvilág között? Milyen képet sugall a természetről? Mi a „hivatásuk” az állatoknak a szöveg szerint?
Arab fürdő, 9. század
A tisztálkodás egészséges szokásának gyakorlásához először is vizet kell nyerni és bejuttatni a fürdőhelyiségekbe. Másodszor, el kell vezetni a szennyvizet is. Milyen ökológiai problémákat jelent a két feladat?
A vadászok környezete Mamutcsontból épített kunyhó A fejlett kőszerszámok, az íj, valamint az emberi kommunikáció és értelem már az őskorban lehetővé tette, hogy az ember túlvadássza környezetét. Ennek veszélye különösen olyan területeken állt fenn, ahol korábban nem élt ember, s így a helyi állatvilág nem tudott még „ellenstratégiát” kidolgozni ezzel a veszélyes ragadozóval szemben. A mai ukrán-délorosz síkságon 15 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak vége felé nem nőttek fák, és nem voltak barlangok sem. Az itt letelepedett prémruhás vadászok tehát abból építkeztek, aminek bővében voltak: mamutcsontból és -agyarból vázat építettek, amelyet bőrrel vontak be, s kész volt a kunyhó. Egyetlen kunyhóhoz több mint 95 mamutállkapcsot használtak fel. Az ember és környezete
Tételezzük fel, hogy a mamut legfontosabb tulajdonságai megegyeznek az afrikai elefántéval: egy állatnak átlagosan 2,6 km2 legelőre van szüksége, egy tehén átlagosan négyévente szül egy borjat, amely 14–15 évesen lesz ivarérett. Tételezzük fel, hogy egy emberhordának 100 km2 vadászmező jut, amelyet egyenletesen kitöltenek a mamutok. Évente 3 mamut elejtése esetén meddig tart, amíg teljesen kiirtják a területükről a mamutokat? 201
A nagytestŹ (felnőttkÊnt 44 kilogrammnål súlyosabb) szårazfÜldi ållatok kihalåsa az utolsó 100 ezer Êvben nÊhåny kontinensen
+ONTINENS
+IHALT Ă€S MA IS Ă€LĂŒ FAJOK AR¸NYA
+IHAL¸SOK IDEJE
!Z EMBER MEGJELENĂ€SE
!FRIKA
p Ă€VVEL EZELĂŒTT
Ă€VMILLIĂŠKKAL EZELĂŒTT
p Ă€VVEL EZELĂŒTT
KB p Ă€VVEL EZELĂŒTT
p Ă€VVEL EZELĂŒTT
KB Ă€VVEL EZELĂŒTT
$Ă€L !MERIKA
!USZTR¸LIA
IdÊzze fel, mit tanult a Homo sapiens vadåsztechnikåjånak fejlődÊsÊről! Hol låtható ennek „nyoma� a tåblåzatban?
Mit gondol, a tĂşlvadĂĄszaton kĂvĂźl milyen mĂĄs okai lehetnek a tĂśmeges kihalĂĄsoknak? Melyik okot, melyik magyarĂĄzatot tartja valĂłszĂnĹąbbnek?
MiĂŠrt lehetett Afrika kivĂŠtel?
A „megtisztĂtottâ€? termĂŠszet A mezĹ‘gazdasĂĄg kialakulĂĄsĂĄval az a lĂĄtszat keletkezhetett, hogy az ember maga ĂĄllĂtja elĹ‘ erĹ‘forrĂĄsait, vagy legalĂĄbbis azok jelentĹ‘s rĂŠszĂŠt. A termesztett nĂśvĂŠnyeknek azonban – a napfĂŠnyen kĂvĂźl – termĂŠkeny (azaz bizonyos ĂĄsvĂĄnyi anyagokkal ĂŠs nyomelemekkel bĂrĂł) talajra ĂŠs vĂzre is szĂźksĂŠgĂźk van a termĂŠszeti vilĂĄgbĂłl. Ennek biztosĂtĂĄsĂĄra csak olyan tĂĄrsadalmak voltak kĂŠpesek, amelyek ĂŠpĂźletekkel, csatornĂĄkkal, utakkal, szerszĂĄmokkal, hajĂłkkal, tĂźzelĹ‘anyaggal is rendelkeztek. Ehhez az elsĹ‘ szĂĄmĂş nyersanyag sokĂĄig a fa volt, s gyakran a termĹ‘fĂśldnek szĂĄnt talajt is meg kellett „tisztĂtaniâ€? a fĂĄktĂłl. A fĂĄk azonban nemcsak „elfoglaljĂĄkâ€? a talajt, hanem meg is kĂśtik, vĂŠdik. SzĂĄmos vidĂŠken fordult elĹ‘ az utolsĂł 8–10 ezer ĂŠv sorĂĄn, hogy az erdĹ‘k kiirtĂĄsa utĂĄn a talajt erĂłziĂł sĂşjtotta, azaz a csapadĂŠk lemosta, a szĂŠl elfĂşjta a termĂŠkeny talajrĂŠteget, s csak kopĂĄr sziklĂĄk maradtak. Az ĂŠpĂtkezĂŠsre alkalmatlan bokrok, cserjĂŠk, aljnĂśvĂŠnyzet nem tudtak mindig az erdĹ‘k „helyĂŠbe lĂŠpniâ€?, ĂĄtvĂĄllalni azok talajmegkĂśtĹ‘ szerepĂŠt. RĂĄadĂĄsul az emberek tĂźzelĹ‘igĂŠnye ĂŠs az ĂĄllatok tartĂĄsa tovĂĄbb ritkĂtottĂĄk ezt a nĂśvĂŠnyzetet is.
MediterrĂĄn tĂĄj napjainkban
Az Ăłkorban ezt a terĂźletet mĂŠg ĂśsszefĂźggĹ‘ erdĹ‘sĂŠg borĂtotta. 202
IV. fejezet – Az EurĂłpĂĄn kĂvĂźli vilĂĄg a kĂśzĂŠpkorban
Uri királysírokból előkerült kecskeszobrok
A Mediterráneum szinte egész part vidékéről eltűntek az erdők, s helyüket eróziótól sújtott, a melegebb tájakon egyenesen félsivatagos vagy sivatagos táj vette át.
Pueblo Bonito rekonstrukciója
A kecske nagy erénye tartói számára az igénytelensége: ahol más patások már nem tudnak legelni, ott a kecske kikaparja még az utolsó fűcsomót is, ha kell, fára is mászik, hogy lelegelje a lombokat. Milyen hatással lehet egy vidék növényzetére, ha századokon, évezredeken át tömegesen le- A mai Egyesült Államok déli részén, a Chaco-kanyonban a 10–14. században települt le az anaszázi nép. Több mint 300 épület romja maradt geltetnek rajta kecskéket? fenn utánuk, köztük a legnagyobb Pueblo Bonito volt: itt legalább 800 helységben ezernél több ember lakhatott. Csak ennek felépítésé„Akadnak olyan hegyek, amelyek ma hez 200 ezer, egyenként legalább ötméteres gerendára volt szükség ugyan már csak méheket táplálnak, (amelyet a végén már 80 kilométeres távolságról kellett szállítani). de nem is olyan régen tetőgerendáA folyamatos erdőirtás a „szokásos” következményekkel járt: az esők nak alkalmas fákat vágtak róluk (…) elmosták a termőtalajt, állandóvá vált a szárazság, a talajvíz szintje és nyájaknak szinte kimeríthetetlen csökkent. A völgy végül alkalmatlanná vált a mezőgazdasági termelésre bőségben legelők voltak. – ma is az –, lakói elpusztultak vagy elvándoroltak. És a föld minden évben élvezhette a Zeusztól jövő esőt is: nem kellett Mai mezopotámiai táj hagynia, hogy kárba vesszen, le folyva, mint most, a kopár földről a tengerbe, hanem a sok vizet magába fogadta, s agyagréteggel betakarva úgy gazdálkodott vele, hogy mindenütt bőséges táplálékot nyújtott a kutaknak és folyóknak. A hajdani forrásoknál ma is fennmaradt szentélyek a jelei annak, hogy ez az elbeszélésünk igaz. Ami megmaradt, olyan az egykorihoz képest, mint egy megbetegedett test csontváza; a kövér és Az ókori Mezopotámiában, ahol minimális a csapadék, viszont a két porhanyós földet az ár magával nagy folyó ásványtartalma magas, a nyári áradásokkal bekövetkező sodorta.” túlöntözés okozott helyrehozhatatlan károkat. Ahogy egy fényes Platón, Kr. e. 5–4. század
Az erdőirtás milyen következményeit írja le Platón? Az építkezéshez használt tetőgerendákon kívül mi igényelhetett még sok fát az antik Görögországban? Az ember és környezete
felületről elpárolgó vízcsepp után megfigyelhetjük a lerakódott vízkő lehelet vékony rétegét, úgy maradtak ásványi sók az iraki földben a forró napsütés nyomán elpárolgó öntözővíz nyomán. Egyszeri alkalommal viszonylag kevés, de úgy 50 év alatt egy köbméter földbe már 15–45 kg só került. Számítások szerint a mai Dél-Irak talajában mára körülbelül 1 millió 750 ezer tonna sziksó halmozódott fel – így lett a világ valaha legtermékenyebb vidékéből sivatag vagy sós mocsár, s így töltődött fel a Perzsa-öböl partvidéke is. 203
A szennyezett környezet „Mihelyt kijutottam a város rossz levegőjéből s a füstölgő konyhák szagából – ha ezek munkába állnak, ami dögletes gőzt csak elnyeltek, porral vegyítve kiokádják –, nyomban éreztem, hogy közérzetem javul. Mit gondolsz, mennyi erőre kaptam azután, hogy szőlőmbe léptem! (…) Azóta már összeszedtem magam. Nyoma sincs testem gyanús gyengeségének…” Seneca, 1. század
Melyik lehet a szóban forgó város? Idézze fel: fénykorában hány lakosa volt? Sokan azt hiszik, hogy a környezetszennyezés a modern ipari társadalmak „vívmánya”, pedig ez a tevékenység is hosszú múltra tekinthet vissza. A légszennyezés egyidős a tűz használatával: hiába, hogy akkor nagyon kevés ember rakott nagyon kevés tüzet, ha azt nagyon gyakran szűk és zárt térben égették. A primitív kalyibáknak, kunyhóknak, sátraknak igen gyakran még napjainkban sincs füstelvezető nyílása; a lakott kőkorszaki barlangok falára sűrű koromréteg rakódott, s találtak elfeketedett tüdejű, mumifikálódott tetemeket már ebből a korból is. „Jurtáik kör alakúak; sátorformára készítik vesszőből és vékony lécekből. Fent kerek nyílás van, melyen a fény behatol és a füst távozik, mert mindig a hajlék közepén raknak tüzet. A falakat s a tetőt nemezzel borítják be, sőt az ajtó is nemezből való. Egyes jurták nagyok, mások kicsinyek, gazdájuk rangos volta vagy alacsony sora szerint; némelyiket gyorsan szét lehet szedni és újra felállítani, ezeket teherhordó állatokkal szállítják; másokat nem lehet szétbontani, hanem szekéren kell szállítani. A kisebbek fuvarozásához elégséges egy ökör a kocsiba fogva, a nagyobbakhoz… három, négy vagy még több ökör szükséges…” Piano Carpini úti jelentése a 13. századi mongolok életéről
Mennyire lehetett hatékony a füst elvezetésében egy kémény nélküli nyílás a jurta tetején?
Jégmag Ha Grönlandon vagy az Antarktiszon a megfelelő helyen lefúrnak a jégbe, akkor az így felhozott mintából, a jégmagból rekonstruálható, milyenek voltak az éghajlati viszonyok a történelmi időkben. A képen látható jégmag több mint 1800 méteres mélységből került elő, s a 16 ezer évvel ezelőtti viszonyokról nyújt felvilágosítást. Hasonló mintákból derült ki, hogy a Római Birodalom fénykorában erősen megnövekedett az ólomszennyezés mértéke – még Grönland felett is. Az antik államok nagyon sok ólmot használtak: Róma fénykorában mintegy 80 ezer tonnát évente (Róma bukása után ez a töredékére esett vissza, s csak az ipari forradalom után érte el az európai termelés ezt a szintet ismét). Az ólmot és vegyületeit használták festékként, púderként, élelmiszerek és bor tartósítására, kötőanyagként építkezéseken; készítettek belőle edényeket, alkatrészeket, s mindenekelőtt vízvezetékeket. Az ólom azonban veszélyes, mérgező fém. Az ólombányákba kerülő rabszolgák százezrei valószínűleg nagyon rövid ideig maradtak életben. Megbecsülhetetlen, hányan szenvedtek betegségekben vagy haltak meg olyan ólommérgezésben, amelynek rejtve maradt az oka. 204
Ha emberek ezrei, majd tíz- és százezrei éltek összezsúfoltan, akkor új problémát jelentett az általuk előállított szerves hulladék kezelése. Egy császárkori Rómához hasonló nagyvárosban csupán az ürülék mennyisége is mintegy százezer tonnára rúgott évente, s akkor még nem beszéltünk a mészárszékek, a konyhák, a bőrcserző üzemek stb. hulladé káról. A szerves hulladék egy részét fel lehetett használni a földek trágyá zására is, de ez sem járt minden veszély nélkül: Kínában nagyon elterjedt volt ez a gyakorlat, s mivel itt a földek az év jelentős részében el voltak árasztva a rizstermelés miatt, gyakran az ivóvíz is megfertőződött. A fertőzésveszély miatt tanácsos volt a vizet forralás után fogyasztani – nem csoda, hogy a kínaiak fedezték fel a teázás szokását is. „Az itteniek sem a szántóföldek műveléséhez, sem a zöldség ter mesztéséhez nem használnak trágyát, minthogy tisztátalan nak tartják, s undorodnak tőle. Az ideérkező kínaiak említeni sem merik a Kínában alkalmazott trágyázási módszereket, mivel tartanak az itteniek megvetésétől. (…) [Az itteniek] valahányszor elvégzik dolgukat, mindig a tóba lépnek, hogy megfürödjenek. Mosakodáskor-tisztálkodáskor azonban csak a bal kezüket használják: a jobb kezük való arra, hogy az ételt megfogják vele. Ha észreveszik, hogy egy kínai az árnyékszéken papírral törli meg magát, kinevetik, és [azontúl] még a kapujukon sem akarják beengedni. (…) Nagyon-nagyon nevetséges!” Csou Ta-kuan kínai utazó feljegyzései a khmer államból, 1296–1297
Hogyan szennyezték a környezetet a kínaiak, és hogyan a khemerek? Hogyan tekintettek egymás szokásaira?
IV. fejezet – Az Európán kívüli világ a középkorban
Az ökológiai egyensúlyt nemcsak azzal lehet felborítani, hogy az ember egyes élőlényeket kipusztít, hanem azzal is, hogy másokat túlságosan elszaporít. A nagy állati csordák és a zsúfoltan élő emberi csoportok létrehozása valóságos „édenkertet” hozott létre – a mikroorganizmusok számára. Valószínű, hogy egy sor rettegett fertőző betegség baktériuma vagy vírusa erre a „kedvező” helyzetre reagálva jött létre.
A pestis középkori ábrázolása
Mivel „magyarázza” az ábrázolás a járványok kialakulását?
Az ökológiai katasztrófa modellje: a Húsvét-sziget Kr. u. 900 körül érkeztek a csendesóceáni szigetvilágot meghódító polinéz népek a Húsvét-szigetre. Ez a sziget a nyugatról keletre tartó évezredes terjeszkedésük végállomása volt: 2000 kilométerre keletre a legközelebbi szigettől, de még mindig 3200 kilométerre nyugatra az amerikai kontinenstől. Nincs arra bizonyíték, hogy az első telepesek, illetve az európai „felfedezők” 18. századi megérkezése között mások is érintették volna a szigetet, amely tehát teljes elszigeteltségben élt, egy teljesen különálló ökológiai rendszerként.
Húsvét-szigeti kőszobrok (moaik)
Moai
A szigeten kialakult törzsek évszázadokon át egymással békében éltek és gyarapodtak. Vetélkedésüknek egy békés módját alakították ki: hatalmas kőszobrokat faragtak és állítottak fel a tengerparton. A több száz moai átlagosan 4 méter magas és 10–12 tonna súlyú, de állítottak fel tízméteres és 87 tonnás példányokat is. Mit gondol, honnan ered a sziget elnevezése? Nézzen után, ma melyik ország fennhatósága alá tartozik a sziget, és hányan élnek ott!
Az ember és környezete
205
„Milyen módszerrel faragták, szállították és emelték a helyükre? A feladat riasztónak tűnik, de hát tudjuk, hogy sok más nép szállí tott igen nehéz köveket nagy távolságra: így épült Stonehenge, az egyiptomi piramisok, Teotihuacán, az inkák és az olmékok városai… A Húsvét-szigeten több [elképzelést] valódi szobrokon is kipróbáltak. (…) [A] legmeggyőzőbb szerint a fő eszköz a »kenuszállító létra« egy módosított változata volt, amelyet az óceániai szigeteken sokfelé használtak az erdőben készre faragott, nehéz kenuk elvontatására a partig. Ez a szerkezet két párhuzamos fasínből áll, melyet rögzített (tehát nem görgő) keresztrudak tartanak össze, és a kenu a két sínre fektetve csúszik. Ilyeneket Új-Guineában magam is láttam: némelyik hosszabb volt másfél kilométernél, és több tucat métert lejtett attól az erdei tisztástól, ahol a rajta szállított kenu fáját kivágták. Hawaiin ismerünk nehezebb kenukat, mint egy átlagos húsvét-szigeti szobor… Mai húsvét-szigetiekkel végzett kísérletek szerint 50–70 ember elég ahhoz, hogy egy átlagos méretű, 12 tonnás, szánra fektetett szobrot kötelekkel elhúzzanak, egy-egy nekifeszüléssel nagyjából öt métert téve meg. Így napi ötórás munkával a szobor körülbelül 14 kilométert haladt hetenként [a leghosszabb út a kőbányától a tengerpartig 15 km]. Mint kiderült, a siker kulcsa a pontos szinkronizálás a vontatók között, ami a régi polinézeknek nem jelenthetett gondot, hiszen gyakorlott evezősök voltak.” Jared Diamond biológus, antropológus és földrajztudós: Összeomlás, 2005
Mi adja a kísérleti régészet jelentőségét? Milyen példákkal találkozott már? Milyen nem várt eredményei lehetnek ennek a módszernek?
206
A köteleket szálas fakéregből fonták, a szánokat, síneket, emelőket fából készítették, s persze a „szokásos” célokra – tüzelés, szerszámok és kenuk készítése, építkezés stb. – is sok fát fogyasztottak. A szigetet borító erdő végül 100%-ban elfogyott – kivágták az utolsó fát is. Ezután a talaj minősége vészesen leromlott; nem tudtak akkora kenukat készíteni, amelyek a tengeri halászathoz lettek volna szükségesek; nem volt mivel fűteni az esős és szeles teleken. Nem tudtak elegendő mennyiséget halászni, nem maradt semmilyen vadgyümölcs, 100%-ban kiirtották a sziget szárazföldi madarait is, nagyon megritkították az itt fészkelő tengeri madarakat, a növénytermesztés mutatói visszaestek. Az eredmény: éhínségek, lázadások, sorozatos polgárháborúk. A sziget lakossága a fénykor népességének talán tizedére esett vissza, s az összeomlás okozta dühükben valamennyi moait ledöntötték. A ma látható példányokat a 20. században állították fel ismét.
Krátertó a Húsvét-szigeten
A távolban látható facsoportokat már a 20. században telepítették újra. Milyen következményekkel járhatott a fák kiirtása? Ennek milyen nyomai láthatók a képen? „Végeredményben… a Húsvét-sziget páratlanul nagyfokú környezeti lepusztulását nem az ottaniak rosszindulata vagy ostobasága okozta, hanem az a peches körülmény, hogy ez a környezet még a szokottnál is sérülékenyebb volt, az egész csendes-óceáni régió legnagyobb erdőpusztulási kockázatával. (…) Az elszigeteltség valószínűleg arra is magyarázatot ad, hogy e társadalom sorsa miért kelt bennünk erősebb érzéseket. A Húsvét-sziget és a mai Föld bolygó közti párhuzam hátborzongtatóan magától értetődik. A globalizáció, a nemzetközi kereskedelem, a sugárhajtású repülőgépek és az internet következtében minden ország függ mások erőforrásaitól, és kölcsönösen hatással van egymásra, pontosan, mint a Húsvét-sziget klánjai. Az ő hazájuk éppúgy magában áll a Csendes-óceánban, mint a mi Földünk a világűrben. Mikor helyileg megoldhatatlan nehézségeik támadtak, nem volt hova menekülniük, és nem volt kihez fordulniuk támogatásért, akárcsak ma nekünk. Ami velük történt, az könnyen lehet a mi történetünk mítoszba illően frappáns előképe, egy tanmese, amely bemutatja jövőnk eshetőségei közül a lehető legrosszabbat.” Jared Diamond: Összeomlás, 2005
Mit kell(ene) tanulnunk a húsvét-szigetiek példájából? Járjanak utána és vitassák meg, milyen módszerekkel lehetne késleltetni a Föld erőforrásainak kimerülését!
IV. fejezet – Az Európán kívüli világ a középkorban
32
A magyarság eredete és ősi története
„Mi a magyar?” A modern időkben általában a nép vagy a nemzet az a legnagyobb társadalmi csoport, amelyhez tartozónak valljuk magunkat. Nemzetünk eredetét, történetét kutatva sokszor használjuk a „népünk”, „nemzetünk” fogalmát olyan korokban is, amikor ezek a szavak egészen mást jelentettek, mint manapság. Voltak olyan korok is, amelyekben ezeknek a szavaknak szigorúan véve nem is lett volna értelmük. Mégis, az egyszerűség kedvéért gyakran „a magyarok” megnevezést használjuk ahelyett, hogy körül írnánk: „az a csoport, amelyből később a magyar nép kialakult”. Tanköny vünk is ezt teszi, csak figyelmeztet arra, hogy a rövid és összefoglaló „magyarság” szó alatt a történelmi korszakokban mástmást értünk. Példának okáért: • Élt két és félezer éve egy csoport nő és férfi az Urál környékén. Nyelvüket nem értenénk meg, de tudjuk, hogy ebből alakult ki a mai magyar nyelv. Államuk, írásbeliségük nem volt, összetartozásuk mértékéről és jellegéről szinte semmit sem tudunk – csak azt, hogy elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy fennmaradjon. • Élt ezerkétszáz éve egy csoport nő és férfi a kelet-európai sztyeppén. Vezetőjük volt, akinek irányításával közös vállalkozásokban vettek részt. Nagy többségük magyarul beszélt, de ők azt tartot ták „magyarnak”, aki ebbe a közös vezető által összefogott törzsszövetségbe tar tozott, akármi volt is a nyelve. • Élt ezer éve egy csoport nő és férfi a Kárpát-medencében. Ekkor talán még nem is a többsé gük beszélte a magyart, de a következő évszázadokban mindenképpen a magyar lett a többség nyelve. Közös államban éltek, vezetőjüket királynak nevezték, s a király alattvalóit tekin tet ték „magyaroknak”. 256
A korai magyarok, a történelmi, kulturális és érzelmi kötődés alapján a mai magyarok elődei. Ez azonban nem jelenti okvetlenül azt, hogy „vérségi” alapon is az elődeink. Egy új tudományág, a genetikai régészet szerint a mai magyar népesség genetikai távolsága a mai szláv és német népektől minimális; a mai finnugor és iráni népességtől nagyobb, a török népekétől még nagyobb, a keleti (mongoloid) népektől pedig egészen távol található. Egy nép életében minden generációban előfordulnak olyanok, akik egy másik népből származtak, de új hazát választottak, vagy előfordulnak olyanok, akiknek egy másik néphez tartozó házastárstól született gyerekük. Mivel az évezredek alatt nemzedékek hosszú sora követi egymást, így senki sem állíthatja bizonyosan, hogy tudja: ősei évszázadok, sőt évezredek óta csakis egy nép soraiból kerültek ki.
Felmenők ÜKANYA
ÜKAPA
ÜKANYA
DÉDANYA
ÜKAPA
ÜKANYA
DÉDAPA
ÜKAPA
ÜKANYA
DÉDANYA
NAGYANYA
ÜKAPA
ÜKANYA
DÉDAPA
ÜKAPA
ÜKANYA
DÉDANYA
NAGYAPA
ÜKAPA
ÜKANYA
DÉDAPA
ÜKANYA
DÉDANYA
NAGYANYA
ANYA
ÜKAPA
ÜKAPA
DÉDAPA
NAGYAPA
APA
ÉN
Egy embernek 2 szülője van, 2 2 (=4) nagyszülője, 2 3 (=8) dédszülője, és így tovább. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a generációk átlagosan 25 évente követik egymást. Ebben az esetben hány generációval ezelőtt volt a honfoglalás (895)? ha nem számolunk „keresztházasságokkal”, egy ma élő magyarnak hány őse lett volna a honfoglaláskor? Készítse el a saját családfáját! Hány generációig tudja felkutatni őseit? A korai magyarokkal való azonosulás megnehezítheti a tárgyilagos történelemszemléletet, mivel egy mai ember számára sokszor nehéz elfogadni, hogy az „ősök” nemcsak dicső tetteket hajtottak végre, hanem – érdekeik vagy kényszerek hatására – hibákat, visszásnak tetsző vagy akár bűnös dolgokat is. Az utókor számára azonban nem ez jelent szégyent, hanem az, ha ezeket a tetteket mentegetni vagy palástolni próbálja, nem pedig elődeink korába ágyazva megérteni.
VI. fejezet – A magyar őshazától Szent István államáig
Elnevezés- és eredetmítoszok „1. Bevezetés a magyarok krónikájába. (…) 2. A Bábel tornyáról. A Jáfet magvából eredt Menróth óriás tornyot kezde építeni. 3. (…) vissza kell térnünk Menróth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött összezavarodása után nejétől, Eneth-től két fiat nemze, Hunort tudniillik és Mogort. (…) Történt pedig, hogy a mint egyszer [Hunor és Mogor] vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünőre bukkanának, mellyet a Meotis ingoványaiba kergetének. Ott sokáig keresék, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélték. 4. [Ezért] minden vagyonostól a meotisi ingoványok közzé szállának lakozni. (…) Hatodik évre kimenvén véletlenűl, a pusztában Belár fiainak nejeire, kik férjeik nélkűl sátrakban tanyázának, s gyermekeikre bukkanának, kiket is vagyonostól sebes nyargalva a Meotis ingoványaiba vivének. Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének, Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor vevé nejűl. S ezen nőktől vették eredetöket minden hunok és magyarok. S miután azon ingoványok közt hosszasabban időztek, lőn, hogy igen erős nemzetté kezdtek növekedni és a tartomány őket béfogadni és táplálni nem bírta. 5. (…) miután Scythia országát kikémlelték, gyermekeikkel és barmaikkal azon hazába vonulának, hogy ott lakozzanak. Abban lakókul az alpzúrokat és pruténokat találták, kiket eltörölvén, kivervén vagy megölvén, azon országot békességesen birják.” Kézai Simon Krónikája, 13. század
Honnan származnak Kézai szerint a magyarok férfi, illetve női ősei? Kikkel állnak még rokonságban a magyarok Kézai szerint? Milyen jelentősége lehetett a középkorban, hogy „ősünk” Bábel tornyának építtetője volt? Hogyan szerezték meg a hunok és magyarok Kézai szerint Szkítiát? Az őstörténettel kapcsolatos mítoszok virágzását az is segíti, hogy erről a korszakról van a legkevesebb forrásunk. A magyar őstörténettel – így nevezik a honfoglalás előtti kor szakot – kapcsolatban inkább csak elméletek és feltevések állnak rendelkezésünkre, kevés igazoltnak tekinthető ismerettel. A nyilvánvalóan téves elképzeléseket azonban még így is nagy biztonsággal meg lehet cáfolni. Így a magyarság török vagy hun eredete manapság a megcáfolt elméletek közé tartozik. Az olyan elméleteknek pedig, amelyek szerint a magyarok a sumérok leszármazottai, vagy amelyek szerint a magyarok több tízezer éve a Kárpát-medencében élnek, semmi közük a tudományhoz.
A „csodaszarvas” nyomában. Képes Krónika, 14. század
„(…) ez a kicsi, rút, hitvány és emberszerű nép [a hunok] arról volt ismert, hogy az emberi beszédet csupán utánozni tudta. (…) Akiket pedig háborúban nem voltak képesek legyőzni, azokat ijesztő és szörnyűséges arcvonásaikkal megfélelmítve futamították meg. Annál is inkább, mert tekintetük ijesztően fekete volt, s ha szabad ezt mondani, arcuk helyett torz gombócot, szemük helyett kis pontokat lehetett látni. Lelkük vadságára mi sem jellemzőbb, minthogy gyermekeikkel is már születésük napjától fogva kegyetlenkedtek. Ugyanis fegyverrel vagdosták be azok arcát, hogy még mielőtt anyatejhez jutnának, megtanulják türelemmel viselni a szenvedést.” Jordanes: Getica. A gótok eredete és tettei, 6. század közepe
„A magyarok népe, amelynek vadságát csaknem minden nemzet tapasztalta, abban az időben még mindnyájunk előtt ismeretlen volt. [A magyarok] elfoglalják a bajorok határait, a várakat lerombolják, az egyházakat tűzzel emésztik el, a népeket legyilkolják, és hogy még jobban féljenek tőlük, megisszák a megöltek vérét. [Ez a nép] másban nem leli kedvét, csak a harcban. Amint abból a könyvből értesültem, amely ennek a népnek az eredetéről szól, ezeknek anyái mindjárt a fiúgyermekek világrahozása után »éles karddal felhasogatják ezek arcát, hogy mielőtt tejet kapnának táplálékul, kénytelenek legyenek alávetni magukat a sebek elviselésének.«” Liutprand észak-itáliai születésű nemes, udvari ember, püspök, 950 körül
Milyen irodalmi vagy képzőművészeti alkotásban találkozott már ezzel a történettel? A magyarság eredete és ősi története
Vesse össze, mit írt a 6. századi szerző a hunokról, és a 10. századi szerző a „magyarokról”! Milyen forrást (könyvet) használt Liutprand? Nézzen utána, mi volt a görög „barbár” kifejezés eredeti jelentése!
257