Tóth Árpád - A tavaszi sugár Részlet A tavaszi sugár aranyburokba fonta A zsenge bokrokat s a bimbók reszkető Selyemgubóiból zománcos fényű pompa, Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő.
2015. április
TARTALOM Ez már történelem! .......................................................... 3
Hannibál Barkasz (Írta: Szőcs Bence) ........................... 4
William Wallace (Írta: Kovács Bertold Barabás) .............. 8
V. István (Írta: Babcsányi István) ............................... 10
Versmondó verseny ....................................................... 13 Mindlab® verseny ........................................................... 14 Zrínyi Ilona Országos Matekverseny ............................... 14 Több mint sport ............................................................. 15 Gitár-ének koncert ......................................................... 15 Tanszakosak muzsikáltak ............................................... 16 Iskolanap ...................................................................... 17
„A szép arc, mint tavasz virága, Alig virul, hervadni kezd, Csak egy szépség van, mely sirig tart, Mit érzésünk másokra fest.”
Gyulai Pál
„Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újjászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz.”
„A gyerek az öröm, a reménység. Gyönge testében van valami világi; ártatlan lelkében van valami égi; egész kedves valója olyan nékünk, mint a tavaszi vetés: ígéret és gyönyörűség.”
Várnai Zseni
„Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz, s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy.” Ernest Hemingway
Gárdonyi Géza
„Jöhet ezután százszor is az ősz, Az én szememnek nem hull már a könnye: Tavaszi rózsa, megtanultam tőled, Hogy nem búcsuzunk senkitől És semmitől és sohasem örökre!” Dsida Jenő
2
VIII. évfolyam 8. szám
EZ MÁR TÖRTÉNELEM! A „rémisztő” megmérettetésre többen is jelentkeztek, de csak páran maradtak életben. Babcsányi István és Kovács Bertold a hatodikból, Bruckner Dániel és Szőcs Bence pedig az ötödikből indult. A kérdések különböző témákból voltak, az ötödikeseknek az ókorból, a hatodikosaknak pedig a középkorból kellett megfelelniük. Ami eltérő volt az előző évektől az az, hogy a verseny előtt a versenyzőknek beadandót kellett készíteniük egy történelmi személyről. Aztán a bátor indulóknak csak nagy nehézségek árán sikerült megküzdeniük velük, és beírni a helyes megoldásokat… és közben elérkezett a nagy nap, a verseny napja. A másfél óra alatt kitöltendő feladatsor feladatai szörnyű nehezek voltak, és a legkülönfélébb típusúak: volt fogalmazásírás, képfelismerés, de évszámos kérdés is. Egy dolgot még nem tudunk: milyen lett a végeredmény? De ez még a „jövő zenéje”, nem történelem. Babcsányi István és Kovács Bertold
Szép eredményeket értek el diákjaink a kerületi történelem versenyen! Az 5. osztályból Szőcs Bence 2. helyezett lett, míg Bruckner Dani 17. A 6. osztályból pedig Babcsányi István 6., míg Kovács Bertold 7. lett. A srácok teljesítménye azért is megsüvegelendő, mert idén a szervezők kommunikációja szerint is egy 90 perces nagyon nehéz és komplex feladatsor várt a versenyzőkre az előre beadott esszét követően. Serman Katalin szerint — aki a kerületi történelem verseny szervezője már régóta — több évfolyamon is szoros volt az eredmény, így külső bírálót is fel kellett kérnie az esszék értékeléséhez. Azonos pontszám esetén a feladatlap pontszáma döntött két versenyző között. Az esszéket a következő módon pontozták: 5 pont a formai követelmények betartására, 3 pont a források megjelölésére, 2 pont a témaválasztás indoklására, 15 pont a tartalomra (ebbe beletartozott az önálló fogalmazás is). Ezúton gratulálunk nekik a sok befektetett munkához és a gyönyörű eredményekhez!
Zibrányi Péter
(A túloldalon mellékeltük a srácok beadott esszéit.)
3
2015. április
HANNIBÁL BARKASZ
A karthágói-római konfliktus előzménye: A növekvő hatalmú Róma érdekszférája vészesen sodródott egy másik nagyhatalommal való összeütközéshez. Kr. e. 508-507-ben Róma szerződéssel ismerte el Karthágó jogát arra, hogy a Földközitenger nyugati medencéjében Karthágóé a vezető szerep, ezt a szerződést Kr. e. 348347-ben megerősítették. Karthágó Szicília nyugati részét már elfoglalta, és a szigeten élő görögökkel állandó harcot vívott, hogy megszerezhesse az egész szigetet. Azonban Róma megszerezte Dél-Itáliát és közel került Szicíliához, ahol Karthágó Messzana városát akarta meghódítani, de Róma közbelépett. Messzana stratégiai fontosságú város volt, ezért akadályozták meg a rómaiak a város elfoglalását.
Fiatalkora: Karthágói, katonacsalád fiaként született Kr. e. 247-ben. Apja, Hamilkar Barkasz is kiváló hadvezér volt, harcolt az első pun háborúban is. Gyűlölte a rómaiakat, és fiát is így nevelte. Az első pun háború után Hamilkar hadjáratot indított az ibériai törzsek ellen, hogy elfoglalja Hispániát. Vele tartott fia, Hannibál is, aki a lovasság parancsnokaként vett részt a harcokban. Egy sikertelen ostromot követően Hamilkar meghalt, ekkor Hannibál 18 éves volt. Ezután Hannibal sógora, Hasdrubal lett a hadsereg vezére és Hannibál gyámja is. Hasdrubal igyekezett megszilárdítani Karthágó Hispániai hatalmát, főként diplomáciai esz-
4
közökkel. Megállapodást kötött Rómával, miszerint "karthágói fegyverek nem lépik át az Iberusz folyót" (ma Ebro). Hasdrubal Kr. e. 221es meggyilkolása után Hannibál lett a hadsereg vezére. A katonák szívesen fogadták, mint Hamilkar utódját, és Karthágó vezetése is támogatta. Két éven keresztül folytatta a hispániai hadjáratot. Hannibál a 2. pun háborúban Hispániában az Iberusz (Ebro) folyótól délre volt egy római szövetséges város, Saguntum, ami egy fontos, tenger mellett futó hadiút közelében feküdt, aminek a birtoklása fontos volt. Két év sem telt el azóta, hogy átvette a hatalmat;
VIII. évfolyam 8. szám Kr. e. 219 tavaszán elindult Saguntum városa ellen. A város persze jól megvolt erősítve, emiatt az ostrom 8 hónapig tartott, és csak késő ősszel került Hannibál kezére. Róma mással volt elfoglalva, Itália urai az itáliai félszigeten erősítették az uralmukat és még csak egy tiltakozó levelet sem küldtek Karthágóba, így Hannibál jobban nyeregben érezte magát. Hannibál elhatározta, megszegi a régi szerződést, amit Hasdrubal kötött a rómaiakkal, és még északabbra terjeszti ki az elfoglalt területet. Északon legalább a Pireneusokig kell előrenyomulnia, hogy kirekessze Rómát a félszigetről. Erről értesítette Karthágó urait is, de ők ellenezték ezt, míg a nemesi családok támogatták. A határozatlan döntéshozókat arannyal lefizette. Kr. e. 218 májusában Hasdrubal nevű öccsére bízta Új-Karthágót és az egész Pun birodalmat, ő pedig 50 ezer gyalogosával és 12 ezer lovasával együtt átlépte az Ebro folyót. Az egyezmény értelmében ez háborút jelentett. Hannibál merész húzással úgy döntött, hogy az örök ellenséget—aki rabságba haj-
totta az észak-itáliai keltákat, egész Itáliát uralta és a szigeteket is—Itáliában kell legyőzni. Hannibál azt tervezte a rómaiak ellen, hogy a keltákat és minden meghódított vagy a hódítástól félő népet Róma ellen hangolja, és így megosztja Róma erőit. Nagyon óvatos, mindent előkészít, kémei ott vannak a római táborokban és a határvidékeken, s értesíti azokat a törzseket, ahol át kell vonulnia, és még fizet is egy keveset nekik, ennek ellenére sem sikerült minden törzzsel egyezséget kötnie. Számos nép képviselőjéből összeálló seregét, ezért Gallia déli részén átvezetve, szárazföldön át közelítette meg Itáliát, majd átkelt az Alpokon.
Az Alpok több ezer méter magas csúcsai között nem vezetnek utak. Alpokon való átkelés és az ellenséges népek támadásai nagy veszteségeket okoztak: a katonák és a lovak több mint a fele elpusztult útközben, Hannibál
5
37 elefántot vitt magával, de közülük csak 1 maradt életben, és afrikai katonák többsége az életében még soha nem látott havat, de Hannibál úrrá tudott lenni ezeken, valamint ki tudta használni azt, hogy lovassága sokkal harcképesebb volt, mint a rómaiak hasonló fegyverneme. A járhatatlan, jeges ösvényeken szinte lehetetlen volt felkapaszkodni. Sokszor a mélybe zuhantak a katonák, elefántok és a lovak. De az emberi veszteségeket pótolták a rómaiak ellen fegyverkező kelták. A Karthágói sereg Kr. e. 218 késő őszén ért le az Alpokból a Pó-síkságra, majd Mediolanumnál (ma Milánó) tábort vertek. A rómaiak, míg Hannibál a hegyekben járt, már elindítottak egy sereget Karthágó felé, de az Szicílián állomásozott és egyelőre elfelejtették az Afrikai támadást. Egész Itáliában nem volt olyan haderő, ami vetekedett volna Hannibál seregével. De azért akadtak kisebb erejű római helyőrségek, amik azért épültek, hogy a keltákat megfékezzék, őket Rimini felé indították. Így is 40 napot vett igénybe, míg Észak-Itáliába számot-
2015. április tevő erők érkezzenek. Scipio consul nem várhatott ilyen sokat, amennyi katonát összeszedett, azokkal indult Hannibál serege ellen. Scipio csatát kezdeményezett a Pó egyik mellékfolyója, a Ticinus mentén és Hannibál győzött. A lovasai olyan taktikát alkalmaztak, amire a rómaiak nem voltak felkészülve, maga Scipio is súlyosan megsérült, katonái elfutottak. Míg Hannibál kifosztotta a vidéket, hogy élelemhez jusson, Kr. e. 218 december közepére megérkeztek a Szicíliából idevezényelt római hadak. Így a Trebia partján is csatáztak, de itt is Hannibál győzött, holott (főként a gyalogosokat tekintve) a rómaiak jelentős fölényben voltak. Hannibál és Mago kitűnő taktikát dolgozott ki, összezavarták egész tervüket és végül alapos vereséget mértek a rómaiakra. A rómaiak nagy veszteségeik miatt visszavonultak Riminibe. Ezzel a Pósíkság teljesen Hannibál kezére került. Eközben Scipio consul testvére partra szállt Hispániában, nagy területeket foglalt el, nagy csapást mért a karthágói seregekre, elfogta Hannót a karthágóiak
vezérét és sok hadizsákmányra tett szert. Hannibál Itáliában volt, Hispániában az ellenség dúlt. Az itáliai betörésével megakadályozta, hogy a rómaiak megtámadják Afrikában Karthágót. A tél elmúltával a rómaiak nem számítottak támadásra, de Hannibál nem várta meg az igazi tavaszt, ő már március végén elindult az Appennineken, majd áthatolt rajta. A rómaiak nem számítottak itt a punokra, mert az Arnofolyó vidéke mocsaras volt. A mocsarakban sok ember betegedett meg, köztük Hannibál is (szemgyulladást kapott, majd megvakult). Itt a lakosság nem örült a punoknak, ezért a punok az Adriához mentek, hogy fosztogassanak. Majd Dél-Itáliába mentek, ahol szívesen fogadták a punokat. Itt rengeteg élelmet gyűjtöttek. Kr. e 217-ben egy újabb erőfeszítést tettek a punok kiűzésére a rómaiak. Egy consul, Gaius Flaminius hadát is legyőzték a punok a Trasimenus-tónál. Kr. e. 216-ban Cannae mellett 80 ezer római katona szállt szembe 50.000 pun harcossal. A punok bekerítették a rómaiakat és legyőzték őket (itt aratta Hannibál
6
a legnagyobb és leghíresebb győzelmét. Eközben Karthágóban örültek Hannibál itáliai győzelmének, de Hispániában Hasdrubal nem bírt a rómaiakkal. Ezek után megmutatkozott Hannibál legkirívóbb hibája: kitűnő taktikus volt, de stratégiája nem állta meg a helyét. A megnyúlt utánpótlási útvonalak miatt tudta, hogy nem kaphat segítséget sem élőerő, sem ostromgépek formájában, így Rómát nem vette ostrom alá (innen ered, hogy: „Hannibal ante portas” vagyis Hannibál a kapuk előtt), de erősen bízott abban, hogy maga mellé tudja állítani az itáliai idegen törzseket. A római terveket nehezítette, hogy Hannibál és V. Philipposz szövetséget kötött. Ebben az állt, ha Karthágó győz, akkor segít meghódítani a Balkánt. De nem lett kétfrontos a küzdelem. Kr. e. 211ben sikerült visszahódítani a rómaiaknak Szicíliát, és így megszakították a Hannibál és Karthágó közötti összeköttetést, és újra megfenyegethették Karthágót a római csapatok partraszállásával. Hispániában Kr. e. 211 diadalt aratott Hasdrubal, Mago és
VIII. évfolyam 8. szám még Hannibál fia, és sikerült megölniük a volt consul, Scipiót és öcscsét, Gnaeus Scipiót, akik több éven át sikerrel hadakoztak a karthágóiakkal. A rómaiak Scipio fiát, Publicus Cornelius Scipio Africanust bízták meg a hispániai harcok folytatására. Ő néhány év alatt legyőzte a pun csapatokat. Hasdrubalnak maradék csapataival az Alpokon keresztül Itáliába vonult, hogy csatlakozzon Hannibálhoz, de a rómaiak legyőzték és megölték őt. Publius Cornelius Scipio ahelyett, hogy a DélItáliában csatázó, legyőzhetetlennek tűnő Hannibál ellen vonult volna, a tengeren túl csapott le Karthágó érdekeire. Kr. e. 205-re elfoglalta Hispániát, majd a pun hadvezér saját taktikáját alkalmazva egyenesen Karthágó ellen vonult. Majd Róma és Makedónia békét kötött. Miután Scipio Africanus meghódította Hispániát és átkelt Afrikába, Hannibált hazarendelték. Ő többször is békét kért Scipiótól, de az visszautasította. Kr. e. 202-ben a zámai csatában (ez után kapta meg Scipio az Africanus melléknevet) döntő vereséget szenvedett. Kr. e 201-ben békét kö-
töttek a felek, és emiatt Karthágó kiesett az önálló hatalmak sorából. Róma is jelentős veszteséget szenvedett: súlyos emberveszteségek, államkincstár kiürülése, az alsóbb társadalmi rétegek elszegényedése és csak Itáliában 400 nagyobb település lett a föld színével egyenlő. Hannibál halála Hannibal egy darabig bujdosott, majd a ró-
7
maiakkal megkötött béke után visszatért Karthágóba. Innen elüldözték. Hannibál a bithyniai udvarba menekült, Prusziasz királyhoz. A rómaiak kiadatását követelték, de nem várta meg, hogy a kezükbe kerüljön, és öngyilkos lett. Kr. e. 1 83 -ban Ge bzébe n megmérgezte magát, furcsa módon ugyanabban az évben, mint Scipio Africanus. Szőcs Bence
2015. április
WILLIAM WALLACE
A skót „Rettenthetetlen”, aki szembeszállt I. Eduárddal, a nép elnyomójával, és hősként harcolt, a gyengéket védelmezve. De valóban így volt ez? Még a Rettenthetetlen című film (sokan innen ismerik, de ez nem dokumentum-, hanem játékfilm) főszereplője és rendezője, Mel Gibson is azt nyilatkozta, hogy: „William Wallace egy szörny volt”. Most melyik a valóság? Sok igazság van „Blind” (Vak) Harry, a bárd művében, a „Sir William Wallace, Elderslie lovagjának tettei és cselekedetei”ben, de sok a kitalált jelenet is: például amikor Wallace nagybátyja egy csellel fellógat hatszáz nemest. Ugyan bebizonyosodott, hogy ez nem igaz, az incidens bekerült a róla szóló filmbe.
De nem csak „Vak” Harryt, hanem a nép ajkát is megihlette a történet. A hagyomány köznépből valónak írja le, ezzel akarta közelebbinek, hősiesebbnek feltüntetni (mint a magyar népmesékben a főhős is leggyakrabban egy szegénylegény, a szegény ember legkisebb fia, ám később hősként legyőzi a sárkányt. Az emberek szeretik a hőseiket jobbként, az ellenségeiket pedig rosszabbként feltűntetni a valóságnál, így kontrasztosabbá tenni a dolgokat). Sokan ismerik a tettet, amiért William Wallace Skócia nemzeti hőse lett. A lázadást az angolokkal és I. Eduárddal szemben. Kicsit olyan ő Skóciában, mint itt, Magyarországon Petőfi Sándor. Először is foglalkozzunk a tényekkel, azon belül is a születésével. Már itt bajban lehet az ember, ugyanis kevés a megbízható adat. Legtöbben úgy tartják, hogy 1270 körül született, ám a „History of William Wallace and Scottish Affairs” című mű szerint 1276-ban látta meg a napvilágot.
8
Még a születési helye sem biztos: neve azt mondja (William Wallace, Elderslie lovagja), hogy Elderslie-ből származik, ami annyit tesz: field of eldertrees, azaz öreg fák tisztása. Igen ám, de ilyenből több is van Skóciában, érthető okokból mind magáénak vallja William Wallace-t, ami egyáltalán nem könnyíti meg a történészek dolgát. Legvalószínűbb, hogy a Renfrewshire-ben található Paisley-hez közeli a nyerő. Apja Sir Malcolm Renfrewbéli kisbirtokos, anyja pedig Margaret Crawford volt. Testvérei John Wallace és Malcolm II Wallace voltak. Két nagybátyja is volt, papok: tőlük nyelveken tanult. Franciául és latinul tanult, tehát művelt embernek számított. Ugyan a néphagyomány köznépből valónak írja le, valószínűbb, hogy elszegényedett köznemesi származású volt. Utálta az angolokat, amit a következő, Ayrshire-i legenda bizonyít, miszerint két angol katonával fogadott, hogy ki tud több halat fogni. A fogadás verekedésbe torkollott,
VIII. évfolyam 8. szám melyben a két katonát megölték. Röviddel ezután a törvényhozók kiadták a parancsot Wallace elfogására. Nem a legjobb politikai helyzetbe született: John Balliolt, a jogos királyt, I. Eduárd bebörtönözte, és magát kiáltotta ki Skócia vezetőjének. Megrohamozta Berwick-upon-Tweedet (a város egyébként jelenleg Angliához tartozik, az ország legészakibb pontja), és kifosztotta a várost sok vért ontva. Foglyokat is ejtett, még a templomba menekülőket sem kímélte, ami akkor is szörnyű, istentelen cselekedetnek számított. Senki nem tudja miért kelt fel, mi volt a gyújtó indok. Lehet, hogy csak az angolokkal való ellentét feszültsége itt tört ki, de kering egy legenda arról, hogy az egész bosszú volt, Marion Braidfute halálának megbosszulása. Marion Braidfute-t romantikus szálak fűzték Williamhez, (sőt Blind Harry történetében össze is házasodnak, ám erre nincs bizonyíték), a lanarki főispán, Sir William Heselrig azonban megölte a nőt. Wallace még aznap este brutálisan meggyilkolta a főispánt, feldarabolta a testét.
Wallace ezután sereget toborzott a kisbirtokosokból, és több helyőrséget is megtámadott. Eközben egy másik felkelés is kezdett kibontakozni: Andrew Moray, egy nemes lázította a népet. A két sereg a Stirling-hídnál egyesült, itt sorakoztak fel az angol erőkkel szemben. 1297. szeptember 11 -én feszült egymásnak a két sereg. Az angolok serege jelentős túlerőben volt: 300 körüli lovast és közel 10 000 gyalogost sorakoztattak föl. A skótok azonban kihasználták a keskeny híd adta előnyöket, és hatalmas győzelmet arattak. Igen ám, de semmi sem lehet fenékig tejfel: Andrew Moray nem sokkal ezután belehalt a csatában szerzett sérüléseibe. Skócia ekkor szinte teljesen megszabadult a megszálló erőktől, sőt William Wallace még Angliában portyázott is Northumberland és Cumberland megyékben. Miután 1297 decemberében visszatért Skóciába lovaggá ütötték és a megkapta a Skócia védelmezője címet. Edward ekkoriban Franciaországban tartózkodott, de amikor visszatért rögtön lero-
9
hanta Skóciát. A király íjászai és lovasai könynyűszerrel elpusztították a skót dárdásokat Falkirk közelében hatalmas csapást mérve William Wallace-ra. William Wallace-t az angol erőknek nagy erőfeszítések árán sem sikerült elkapniuk sokáig, ám egy besúgó, egy lovag, akit Jon de Mentheith-nek hívtak elárulta, és a király kezére jutotta Glasgow közelében. Amikor elszállították, először is megalázták: egy tölgyfaágból font koronát tettek a fejére (ez a „különleges” korona motívum a felkelők, vagy a vezetéssel ellenszegülők gyakori megalázási módja, pl.: Dózsa György felhevített, vagy Jézus töviskoronája, bár ezek már a kínzásnak is a részei). Elkezdték a tárgyalást, ami nem nevezhető „igazi tárgyalásnak”, előre megvolt a végkimenetel, William Wallace-nak lehetősége sem volt enyhíteni a büntetésén: egyedül a kínhalál lehetett az. A király elárulásával vádolták, amire ő így védekezett: „Nem árulhattam el Edwardot, mivel soha nem voltam az alattvalója.” Ő csakis John Balliolt fogadta el egyetlen urának.
2015. április
Ezután a „tárgyalást” lezárták és elkezdődhetett Wallace kínzása. A lehető legbrutálisabb módon ölték meg, ha az ember belegondol, már fáj neki. Nagyon véres volt a mai ember szá-
mára, de akkor ez nem volt a legdurvább eset, a lázadókat, a hatalommal ellenszegülőket mindig kegyetlen módon végezték ki, elrettentésül a többiek számára. Smithfieldben, 1305. augusztus 22-én lett vége a lázadás vezetőjének. Az utókorra is nagy hatással lett: a skótoknak végül (sok-sok csata után) 1328-ban sikerült elérniük azt, amire William Wallace egész életében vágyott: az
angolok elismerték a függetlenségüket. Sokakat megihletett: „Vak” Harry-t és Mel Gibson-t többek között (bár amennyit hallottam Mel Gibson a Rettenthetetlen című filmjéről, csak William Wallace neve az egyezés a valóban megtörténtekhez). Még a kardjáról pár szó: Toldinak „hárman sem bírnátok súlyos buzogányát”, neki a kardját pedig négyen se. Kovács Bertold Barabás
V. ISTVÁN
V. István magyar király 1239. október 18 -án született IV. Béla és Laszkarisz Mária nyolcadik gyermekeként (és első fiaként). Ő volt a trónörökös is, emellett hétévesen szlavón herceg lett. Apja nem sokkal ezután meg is koronáztatta. Istvánt azonban bosszantotta, hogy öcscse, az ifjabbik Béla
már Horvátország és Dalmácia hercege, és azokon a területeken uralkodói joga is van, eközben ő apjának csak társuralkodója. Azért is volt kedvetlen, mert nővérének férje is kapott egy tartományt az országban, pedig még soha nem volt példa arra, hogy egy király külföldi vejének legyen területe. Béla királynak egyébként sem voltak jók a kapcsolatai családjával: felesége, Mária és Anna nevű lánya bele akart szólni az ország ügyeibe, és azt akarták, hogy az általuk jobban kedvelt fiatal Béla minél hamarabb a trónra jusson. Viszont a pápa közbelépésének köszön-
10
hetően István megkapta majdnem az egész keleti országrészt, és a család lecsillapodott egy időre. 1260-ban István a tatár pusztítás miatt elnéptelenedett tartományokat szerette volna újranépesíteni, ám közben fenyegetés érkezett a tatároktól, akik most Lengyelországot akarták kifosztani. Először szövetséget ajánlottak a magyaroknak, hogy legyenek előfutárai a hatalmas, újabb tatár pusztításnak, és akkor megkapják a zsákmány egyötöd részét, valamint abban a kitüntetésben részesülhetnek, hogy egyik gyermekük házasságot köthet Batu
VIII. évfolyam 8. szám kán egyik utódjával. Senki nem akart csatlakozni hozzájuk, de közben nyugatról is kisebb támadások érték az országot. Béla királynak minden oka megvolt a végső elkeseredésre, de rendíthetetlenül visszaverte a nyugati támadókat, és csak a pápától kért segítséget. A pápa válaszában azt mondta, hogy a tatárok ellen sehonnan sem kaphatnak segítséget, úgyhogy erősítsék meg a határokat, és hogy védjék meg a kereszténységet, ne jussanak ők is olyan sorsra, mint Oroszország. Mária királyné lányával együtt azonban egy csellel Istvánra uszította a kunokat, így a herceg Erdélybe, Feketehalom várába szorult vissza. A fiú engesztelő levelet akart küldeni családjának, de a király emberei elfogták, és halálra kínozták a követet, a levél pedig természetesen nem is jutott el Béla királyhoz. Már-már elvesztették minden reményüket, amikor váratlanul felmentő sereg érkezett Panyit ispántól, aki tartozott a hercegnek, mivel korábban megvédte őt egy ítélettől. Szétverték az ostromlókat, majd egyenesen Pest felé indultak, hogy apja
székhelyét támadják meg. Isaszegnél találkozott István az ellene küldött sereggel. A király emberei közelharcban akarták megölni Istvánt. Majdnem le is szúrták őt, a feléje dobott lándzsa a nyergébe fúródott. Miután a herceg legyőzte ezt a sereget is, Pestre vonult, de eszébe sem jutott kihasználni a helyzetet, vagy akárhogy bosszút állni, hanem kibékült családjával, és visszavonult Erdélybe. Megkapta a kunok ura címet. A béke helyreállt, István közös hadjáratokat is indított apjával. Sikeresek voltak a balkáni hadjáratban, behódolt ne kik Sz e r bia és Bolgárország is. István hadvezéri tehetségének köszönhetően a Magyar Királyság tekintélye nőtt. Legyőzte a szerb lázadót, Uros nagyzsupánt, aki elismerte a magyar uralmat, és fia, Dragutin István még feleségül is vette István legidősebb leányát, Katalint, aki a hercegnek Kun Erzsébettel 1254ben kötött házasságából született. Erzsébet az előbbi mellett még öt gyereket szült, köztük a későbbi királyt, IV. (Kun) Lászlót. Mária királyné titokban meg akarta öletni
11
Istvánt, de egyáltalán nem járt sikerrel. Közben tartották meg Ausztria és Magyarország határán Béla herceg esküvőjét a brandenburgi őrgróf lányával, Kunigundával, Béla király ugyanis kénytelen volt kitartani a magyarnémet szövetség mellett, mert II. Ottokár cseh király megnőtt hatalma fenyegetést jelenthetett az országnak. A király be akarta házasítani a fiatal Margitot is, de ő nem engedte, apáca lett. Nem sokkal később, 1269-ben szülei bánatára Béla herceg utód nélkül halt meg. 1270-ben Margit is elhalálozott, utána néhány hónappal apja is. István elérte, amit akart: 1270 és 1272 között egyedül uralkodott.
2015. április Apja halála után Fülöp, az esztergomi érsek újból megkoronázta Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics, Lodoméria, Kunország, és Bolgárország királyává. Trónra lépését azonban nem fogadta olyan nagy örömmel a nép, mint apjáét vagy nagyapjáét. Nővére, Anna hercegnő néhány emberrel együtt elhagyta Budát, és Prágába ment, II. Ottokár védelme alá. A nemesség nagy része ugyanúgy tisztelte őt, mint az előző uralkodókat. Akik évekkel ezelőtt meg akarták ölni, most melléje álltak. Régi hű szövetségeseit maga köré gyűjtötte, és birtokokat adományozott nekik. Mivel nővére jelentős mennyiségű pénzt is magával vitt, követet küldött Ottokárhoz, hogy adja vissza a magyarok kincseit, amiket a nép szerint a királyok már Árpád kora óta gyűjtenek. A csehek királya személyesen akart beszélni Istvánnal, így hónapok múlva végül Pozsonyban találkoztak. Ottokár visszaadta a kincseket, és a két ország kétéves fegyverszünetet is kötött, mivel Ottokár évek óta próbált megszerezni néhány északi vármegyét.
Még nem telt le a két év, amikor néhány hűtlen magyar elkezdte pusztítani a cseh határvidékeket. István erre fegyvert fogott, hogy békét teremtsen. Azonban Ottokár hamarabb kihasználta a helyzetet, és világgá kürtölte: „Barbár magyarok! Barbár had!”. Segítséget kért Rómától, a németektől, a lengyelektől a hitszegő István ellen. 1271 márciusában már kész volt elfoglalni az országot, serege a magyar árulókkal kiegészülve elfoglalta Pozsonyt, majd elárasztotta a Felvidéket. Hidat vertek a Dunán, és átkeltek. Már várta őket István serege a tartományok kun, székely, és besenyő katonáival, és az ország más népeivel: horvátokkal, szerbekkel, bolgárokkal, oláhokkal, oroszokkal. Az első, kisebb ütközeteket Ottokár nyerte meg. Lerombolta Mosont, majd elutasította István békeajánlatát, mert nem akarta elveszteni, amit eddig elfoglalt. Úgy döntött, hogy cselhez folyamodik. Felállította nehézfegyverzetű katonáit, majd megvárta, amíg egy kisebb magyar könnyűlovas csapat előremerészkedik. Mivel páncélos katonák ellen
12
nem vált be a régi magyar harcmodor, a meglepett lovasok azonnal visszavágtattak. Miután Ottokár katonái még előrébb nyomultak, szembekerültek a magyar fősereggel, ami már rögtön támadásba is lendült. A cseheket visszakergették, a határig üldözték őket. István ezután békét akart kötni, és vissza szerette volna állítani a viszály előtti határvonalakat. A királynak azzal is számolnia kellett, hogy az ország főurai a diadal után már-már tartományúrnak érezték magukat saját birtokaikon, és István nem akarta, hogy az ország elveszítse egységét, mint ahogy ez már az előző uralkodóknál is előfordult. 1271 júliusában Pozsonyban meg is kötötték a békét, ahol István lemondott a kincsről, amit nővére vitt magával, Ottokár pedig viszszaadta a hadizsákmányt, amit Pozsony elfoglalásakor szerzett. Emellett megegyeztek, hogy a magyar és a cseh árulókat is elítélik. Istvánnak sok külföldi barátja volt, akik közül néhány a rokona is volt: a sógora III. Fülöp francia király; apóstársa Palaiologosz Mihály
VIII. évfolyam 8. szám görög császár. István 1272-ben tízéves fiát, Lászlót Dalmáciába küldte, hogy felkeresse a tengerparton időző szicíliai királyt, Károlyt, aki lányát ígérte a magyar trónörökösnek. Már majdnem odaértek, amikor László eltűnt. Kiderült, hogy a merénylet Erzsébet királyné megbí-
zásából történt, aki így akarta megbosszulni, hogy férje nem engedte, hogy beleszóljon a kormányzásba. Amikor István ezt megtudta, embereit azonnal a merénylők után küldte. Serege már majdnem elfoglalta a várat, ahol a merénylők elrejtették Lászlót, amikor lelki fájdalmában, bánatában,
haragjában megbetegedett, és végül a Nyulak szigetén halt meg. Babcsányi István
VERSMONDÓ VERSENY Április 9-én, két nappal a költészet napja előtt, a nulladikosok és az alsós tanulók sok szép verssel örvendeztettek meg minket a versmondó versenyen. Idén, rekordszámú nevező indult, és így 32 bámulatos előadásban volt részünk. A hangulat remek volt, bár a az izgalom szinte tapintható volt. Három kategóriában hirdettünk győzteseket: Nulladik: I. Szabó Samu - a Botsáska című verset szavalta II. Vezse Áron - Kistesó címmel szavalta magát a dobogóra III. Szabó Liliána - Lila fecske című Nemes Nagy Ágnes verset mondta 1-2 osztály: I. Tóth Geri (2.b) II. Fekete Odett (2.a) III. Tóth Jázmin (1.o.) 3-4 osztály: I. Bozai Berill (4.o.) II. Dóra Nadin ( 3.o.) III. Zeley Zétény (3.o.) Minden versmondónak gratulálunk, hogy az izgalmát legyőzve kiállt, és meghallgathattuk a szebbnél szebb előadásokat! Hallgass és olvass sok verset, és ha az egyik megtetszik, tanuld meg, és örvendeztess meg vele másokat is! Bogosi Éva
13
2015. április
MINDLAB® VERSENY A hétvégén megrendezésre került a Mindlab országos olimpia. Iskolánkat Dóra Nadin, Hegyi Zsombor, Zeley Zétény, Babcsányi István és Kovács Bertold képviselte. Mindenki kitartóan küzdött, hősiesen helytállt! Idén ismét egy kupával érkeztünk haza. Babcsányi István első lett az országos válogatón dáma játékban. Így ő képviseli Magyarországot dámában a törökországi világversenyen! Gratulálunk az egész Csapatnak! Pázmándi-Szakács Andrea
ZRÍNYI ILONA OSZÁGOS MATEKVERSENY A Zrínyi Ilona Országos Matematikaverseny megyei fordulójának (XI., XII., XXII. kerület) eredményhirdetésén hárman is átvehették az okleveleiket. Jónás Vencel a harmadikosok között 16. helyezést ért el, a hatodikosok táborában 14. lett Kovács Bertold, és a 3. helyen végzett Babcsányi István, aki immár harmadik alkalommal jutott tovább az országos versenyre. A döntőt az idén Pécs városában rendezik április elején. Szeretettel gratulálunk! A kerületi versenyen diákjaink a kifejtős feladatok megoldásain törhették a fejüket. Szoros verseny alakult ki, helyenként akár nyolcas holtversennyel. A feladatok jó végeredményei hamar megszületnek, az indoklás okozott igazán nagy erőpróbát mindenkinek. Kovács Bertold a 6. , Babcsányi István a 16. helyen végzett. Gratulálunk! Stockné Berecki Ildikó
14
VIII. évfolyam 8. szám
TÖBB MINT SPORT Vivicitta Ha tavasz, akkor irány a Margitsziget, és a Vivicitta futás! Idén is indultak iskolánk diákjai, szüleik, és tanárai, ezen az igazán jó hangulatú, és gyönyörű környezetben szervezett futóversenyen. A diákok természetesen a futás élménye, és a befutó csomag mellett egy-egy testnevelés ötössel is gazdagodtak. A tanárok csapatát idén Dóri néni vezette! Tenisz Idén először indultak iskolánk diákjai egy országosan három helyszínen szervezett tenisz bajnokságon. Az első osztályból Szirmák Bence, a harmadik osztályból pedig Kurucsai Dominik szerezte meg a megtisztelő harmadik helyezést csoportjában, ezzel is öregbítve iskolánk hírnevét, és nem utolsó sorban lehetőséget biztosítva egy ezzel kapcsolatos pályázatban való részvételre. Partizán bajnokság A tavaszi szünet után újból partizán bajnokság! Az évek óta veretlen 4. osztály utoljára védheti meg a kupáját, hiszen jövőre már felsősök lesznek. Ez természetesen igen nagy lehetőség a többi alsós osztály számára is! Karate Természetesen a karatésok sem tétlenkednek az edzőteremben. Hamarosan láthatjuk a legjobbakat a majális színpadán bemutatózni, és néhányan még országos versenyeken is indulnak idén. Détári Szabi, Kovács Bertold, Serfőző Tamás, Birkás Zsófi rendszeres résztvevői a karate versenyeknek. Az év vége felé még övvizsgára is készülnek a leglelkesebbek! Hajdú László
GITÁR-ÉNEK KONCERT Az idei gitáros-énekes koncert sok meglepetést, különlegességet tartogatott számunkra. Évről évre végigkísérhetjük a fejlődésben a diákjainkat. Ők, és tanáraik minden alkalommal megújulva tárnak elénk színesebbnél színesebb produkciókat. Azt hiszem, a „hátsó sor könnyezett a meghatódottságtól” mondat egész jól érzékelhető képet fest arról, hogy milyen érzelmek, energiák szabadulnak fel egy-egy dal kíséretében. Nagy szeretettel üdvözöltük idén is a visszatérő diákok képviseletében Szakál Katát. Ezúttal hangfelvétel is készült a koncertről, ami a helyszínen készült képek kíséretében meg is található a youtube-on az alábbi linkekre kattintva: https://www.youtube.com/watch?v=9CZ_94tW0RE https://www.youtube.com/watch?v=wgZxI4xUoRM
Hajdú László
15
2015. április
TANSZAKOSAK MUZSIKÁLTAK Már hagyománnyá vált, hogy ősszel illetve tavasszal a zenét tanuló gyerekek koncertsorozattal örvendeztetik meg a nagyérdeműt. Április 22-én újabb koncertet rendeztünk iskolánkban, melyen a tanszakos zongoristák és fúvósok léptek fel. A koncertet nagyon ügyesen indították el a fúvósok. Hallhattunk tőlük szóló- illetve zongorakíséretes darabokat, sőt szebbnél szebb duókkal is elvarázsoltak bennünket. A furulya mellett a fife újra hallható és látható volt a koncerten. Ezen a hangszeren főként azok a gyerekek játszanak, akik a fuvolára szeretnének áttérni a későbbiekben. Szerencsére egyre többen fuvoláznak iskolánkban, amely nagy örömmel tölt el minket. A fúvósok után a zongoristák következtek, akik gyönyörű műveket adtak elő. Sokan több darabbal is bemutatkoztak. Így hallhattunk könnyedebb darabokat és igazi híres klasszikusokat is. Már megszokott, hogy a gyerekek életkor szerint lépnek fel a koncerten. Így nagyon szembetűnő, hogy az évek alatt hova is lehet eljutni a zenélésben. Mindenki nagyon ügyesen szerepelt és egy újabb szép pillanatokkal teli koncertet tudhatunk magunk mögött. Pál Izabella
16
VIII. évfolyam 8. szám
ISKOLANAP Iskolánk megszépüléséért ebben az évben is sokan összefogtunk. Az elemekkel nem kellett küzdenünk, hiszen verőfényes napsütésben folyhatott a munka, égtek a szerszámok a kezeink alatt, és a délelőtti szabálytalan rend után délutánra egy kellemes kis oázist varázsoltunk mindenkori iskolaudvarunkból. A parkolóra, a kerítésre, a kerti padokra legalább olyan hangsúlyt fektettünk, mint a növényekre vagy a belső dekorációra. Az emeleti mosdók is barátságos díszítést kaptak, és megújult a biokert is. Munkánk közben pedig csodálhattuk az épülőfélben lévő új óvodát! ...Jó volt így Együtt elfáradni! Szeretnénk minden hozzájárulónak és résztvevőnek megköszönni, hogy iskolánk ismét közös erővel megszépült. Találkozunk jövőre is!
17
2015. รกprilis
18
VIII. évfolyam 8. szám
19
2015. április
Tóth Árpád - A tavaszi sugár
A tavaszi sugár aranyburokba fonta A zsenge bokrokat s a bimbók reszkető Selyemgubóiból zománcos fényű pompa, Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő. A zsongó fák előtt, a kerti út szegélyén, A park-őrző, borús csillámu rácsvasak Festékes könnye folyt, sírtak, mert fémük éjén, Hiába van tavasz, boldog rügy nem fakad. Egy lány jött az úton, virággal, sok virággal, Mellettem elsuhant, illatja megcsapott, Egy-testvér volt talán a fénnyel és a fákkal, Eltünt. Szívem zenélt. Merengve álltam ott....
ÚJABB HÍREKKEL JÚNIUSBAN JELENTKEZÜNK! Hírhozó Újság - Független iskolai lap. Megjelenik havonta. Kiadja: az Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Cím: 1112 Budapest, Muskétás u. 1.
Tel./fax.: 06 1 309 73 53
E-mail: info@ujalma.hu
E hónap megjelenésében közreműködtek: Babcsányi István, Bakos Péter, Bogosi Éva, Hajdú László, Kovács Bertold Barabás, Pál Izabella, Pázmándi-Szakács Andrea, Stockné Bereczki Ildikó, Szőcs Bence, Zibrányi Péter Szerkesztő: Juhász Enikő
20 www.ujalma.hu