~Független iskolai lap ~
IX. évfolyam - 2. szám Október
Tartalomjegyzék
3 Madarat tolláról 4 Muzsikás „Rendhagyó énekóra” 6 Tv kikapcsolási hét 7 Gyadai tanösvény 8 Kávéház 8 Alma Alap Borárverés 9 Így írok én… Tóth-Mátrai Cili alkotása 10 1956-os forradalom ~ megemlékezés~ 2.
11 Versrészlet Márai Sándor Mennyből az angyal 12 Középpontban a tehetség Szabó Csilla alkotása 14 Spar Futófesztivál 15 Bolyai Matematika Csapatverseny
„Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Weöres Sándor
Madarat tolláról Az előző évekhez hasonlóan—mindannyiunk nagy örömére—, idén is megrendezésre került október 1-jén és október 2-án a Madársuli foglalkozás. Ezúttal a téma: A madarak csőre volt. … Laci bácsi a madarak csőréről beszélt. Mindenféle madárról szó esett. Azt is megtudtuk, hogy némelyik madárnak különleges csőre van. Laci bácsi szerszámok segítségével bemutatta, mikre képesek a madarak. A harkály csőrével fel tudja feszíteni a fa kérgét, hogy rálelhessen az eledelére. Az olló csőrű madár a víz felszínén repül, mikor megérzi a halat, lecsap rá. Nagyon izgalmas volt, mert mikor tanultunk, közben a madarak csipogását is hallottuk. Szerencsések vagyunk, mert iskolánk környékén sok a különleges madár! Dóra Nadin, Szakál Zsófi
Beszéljünk egy kicsit a madarakról általánosságban! Mi az, amiben minden madár megegyezik? Legfőképpen abban, hogy gerinces állatok. Testükben, csakúgy mint minden más gerinces testében, megtalálható a gerincoszlop. A madarak legfontosabb jellemzői: - melegvérűek - testhőmérsékletüket szabályozni tudják (ez azt jelenti, hogy nincs szükségük reggelente a nap melegét testükbe beszívni ahhoz, hogy energiát gyűjtsenek) - testüket toll fedi - tüdővel lélegeznek - (kemény héjú) tojásokkal szaporodnak (vagyis kicsinyeik ezekből a tojásokból kelnek ki) - mozogni többféleképpen tudnak: van olyan, amelyik repül, lépeget, ugrál vagy úszik. Forrás: www.operencia.hu http://www.operencia.com/gyermekoldalak/elovilag/ allatok/madarak/663-madarak
Schrenk Éva Madáretető
Töppedt madárkák gubbasztanak az ágon, egyre kevesebb falat jut nekik a fákon. Beköszöntött a hideg, a krajcáros napok, mikor a szárnyasok jótevője te vagy és én vagyok. Ne felejtsünk madáretetőt készíteni, és friss magvakkal, szalonnával ékíteni, hogy el ne pusztuljanak kis barátaink, s megvalósuljanak madárfüttyös tavaszi álmaink. Cinke, rigó, s a kipp-koppos harkály láthassa, tele van az etető tartály. Messze ne menjenek, kertünkben fészkeljenek, hogy a télnek búcsúnótát majd ők énekeljenek! Forrás: www.poet.hu http://www.poet.hu/vers/127239
3.
Muzsikás „Rendhagyó énekóra” Tudnivalók a Muzsikás „Rendhagyó énekóra” programjáról A Muzsikás együttes évekkel ezelőtt elhatározta, hogy általános iskolák, szakiskolák és gimnáziumok részére évente ötven iskolai koncertet ad ingyen. Ma már túl vagyunk a háromszázötvenediken is, és reméljük, hogy sokáig tudjuk még folytatni. Az elhatározásunkat a MOL támogatja, így el tudunk jutni az ország bármely részére. Szándékunk szerint a világ nagy koncert-termeiben tartott Muzsikás műsorainkból mutatnánk be egy-egy órányit a hazai tanuló ifjúságnak. Ebben népzenénkről, hangszereinkről, hagyományainkról esik szó.
(További információk a www.muzsikas.hu lapon találhatóak.)
A „Rendhagyó énekórát” a tanítási idő egy órájában tartjuk, kicsöngetéstől, becsöngetésig, alkalmazkodva az iskola rendjéhez. Általában a tornateremben az egyik hosszú oldal közepén helyezkedik el a zenekar, előtte félkörökben zsámolyokon, padokon, székeken ülnek a tanulók és a tanárok. Valóságos amfiteátrum jön így létre, szemkontaktusra van lehetőség mindenkivel.
Muzsikás Sipos Mihály
Az alábbi linken megtekinthetik a Muzsikás Együttes iskolánkban tartott énekóráját:
http://civiltv11.blog.hu/2015/10/07/rendhagyo_enekora
4.
A
Muzsikással énekeltünk…
Október 2-án iskolánkban járt a világhírű Muzsikás együttes. A népzenei együttes 35 éve működik, fantasztikus munkásságát eddig számos díjjal is elismerték már, melyek közül talán a legfontosabb a Kossuth-díj illetve a World Music Expo WOMEX-díja, melyet 2008-ban Sevillaban vehettek át. A zenekar 2005 óta járja hazánkat azzal a céllal, hogy az egészen kis gyermekeket autentikus népzenével ismertesse meg. Ezek a rendhagyó énekórák eddig több, mint 250 településre jutottak el, ahol megközelítőleg 80 000 diák és 4500 pedagógus lehetett szem- és fültanúja a remek zenészek előadásának. A tíz éve töretlen népszerűségnek örvendő énekóra végre a mi iskolánkba is eljutott, amiért nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat. 45 percnyi hihetetlen interaktív, érdekes és nem utolsó sorban szórakoztató előadást láthattunk, melyen több népi hangszert is megismerhettünk. Újdonság volt többek között a tambura vagy a kontra, de testközelből láthattunk hosszúfurulyát és népi bőgőt is. A Muzsikás együttes az érdekesebbnél érdekesebb információk megosztása mellett fergeteges hangulatot is teremtett a tornateremben. Legszívesebben mindenkinek kedve lett volna táncra perdülni, amely persze lehetetlen lett volna a zsúfolásig megtelt tornateremben. A közös éneklés viszont nem maradhatott el, ami nagyon szívmelengetővé tette ezt a napsütéses délelőttöt. Azt gondolom ezzel a pompás órával méltóképpen ünnepeltük meg a zene világnapját is, melyet főként azzal a céllal álmodtak meg, hogy az embe-
rek szenteljenek egy napot a zenének, a zenélésnek. Hihetetlen gazdag népzenénk pedig ezúttal is megmutatta, hogy fontos öszszekötőkapocs és lélekmelengető hosszú évszázadok óta. Pál Izabella
5.
TV KIKAPCS...
TV KIKAPCSOLÁSI HÉT
B
T E L É ! S C P A K E
Idén is megrendezésre került a TV kikapcsolási hét október második hetében. A tanév első nagy projektjeként a szervezők mindig nagyon kitesznek magukért, hogy ezáltal még izgalmasabbá tegyék az iskolai őszt a gyerekek számára. Látványos, ízletes, kirándulós, tökös és divatos programok fémjelezték az idei hetet is.
6.
Hétfőn délután diót pörköltünk és puncsot ittunk az udvaron. Erika néni néptáncra perdítette az iskolát; apró lábak tipegtek kettőt balra kettőt jobbra az udvaron. Kedden a Gyadai Tanösvényt jártuk be egy egész napos kirándulás keretében. Ha végeznék egy számolást, hogy az öt év alatt mennyi
kilométert tettem meg Újalmás csizmámban, bizony egyik ámulatból a másikba esnék! Most pedig újabb 5 km-rel mutat többet a számláló! Le a kalappal kis elsőseink előtt, akik kitartóan megtették iskolás életük első komolyabb túráját zokszó nélkül. A legtöbben újra találkozhattunk az erdei iskolában megismert állatos bácsival, ugyanis a hét közepén újabb vicces, vidám állatbemutatón vehettünk részt. Merőben interaktív előadás volt! Csütörtökön Szalai Boldizsár igazgató úr vette kezébe az irányítást. Ő és a kampányban résztvevő társai az egész napot fantasztikussá varázsolták! A szünetekben partizán mérkő-
zések zajlottak, amihez szintén ők szolgáltatták a talpalávalót. Délután pedig három helyszínre tervezett izgalmas játékra invitálták az iskola apraja-nagyját. Közben a tökfigurák is kikerültek megszokott helyükre, teljes pompában. Este kávéházi hangulatot varázsoltunk a Játszóba. Igazi kultúrkörnyezet várta az irodalmat kedvelő és művelő szülőket. Pénteken volt a közkedvelt szüreti forgatag. Népi játékok, kürtőskalács, süti verseny, diszkó, Alma Alap borárverés és a Kolompos zenekar várta az érdeklődőket. Köszönjük a Szervezőknek az újabb televízió nélküli hetet! Ilyen remek programok mellett ugyan kinek volt ideje, szüksége tévékészülékre?!
Juhász Enikő
Gyadai tanösvény „A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be.” Így foglalja össze röviden az Ipoly Erdő Zrt. a Gyadai tanösvény honlapjára látogató vendéget. Azonban távol a gépek zajától, és a számítógépes világtól a valódi ösvényre tévedve, a természetet testközelből érezve rájön az ember, hogy ennél sokkal többről van szó.
A kissé hideg idő ellenére, kissé álmosan ugyan, de mindenkit felébresztett a ködös reggel. Egyszerre bágyadtan és kíváncsian szálltunk le a buszról, majd némi ébredezés és a tízórai elfogyasztása után térképpel a kezünkben megtettük első lépéseinket a tanösvény 5 km-es szakaszán. Az tanösvény 13 állomásán megismerkedhettünk a környék erdeivel, rétjeivel, azok természeti adottságaival, értékeivel. Utunkon kisebb táblák segítették a tájékozódást, továbbá hozzájárultak, hogy még többet megtudjunk a tájegység érdekességeiről. Sőt mi több, minden csoport egy munkafüzetet is kapott útitársául, melyben a látnivalókhoz szorosan kapcsolódó játékos és gondolkodtató feladatok lapultak, és minden állomásnál gyakorlatias oldalról engedték megcsodálni, megvizsgálni a természetet. Az út fáradalmainak kipihenésére a tanösvény mentén kisebb táborhelyek kerültek kialakításra, melynek lehetőségeit azonnal ki is használtuk. Ülve tovább szemlélődhettünk, gyönyörködhettünk a táj szépségében. Az ilyen megállóhelyeken elemózsiánk mennyisége bizony erősen megcsappant. Természetesen mindenki kihasználta a kínálkozó lehetőséget, hogy újabb energiákhoz jusson. Kellett is belőle bőven, mert kanyargós erdei utunkat gyakran váratlan emelkedők, majd újabb váratlan emelkedők és az azt követő kellemes lejtők követték hosszas egymásutánban. De alkalmunk adódott virágpompában úszó réten is átsétálni, ahol nem győztünk álmélkodni, milyen mesebeli helyszínre keveredtünk. Ilyen az, amikor egy csapat városi természetbúvár ráérez az anyatermészet kincseire. Nos, ilyen hatással volt ránk a tengerszint feletti 328 méteres magasság. Tényleg mindenki jókedvűen haladt az ösvényen, élveztük a kirándulás minden pillanatát! Délután még az idő is nekünk kedvezett. Egy kirándulásról sem hiányozhat a kaland és az izgalom, melyből akadt most is! Függőhíd, cölöpök, mocsaras, lápos területen úszó, hosszú kacskaringós pallósor, amin néhányan még vissza is fordultak, annyira élvezték. Ne aggódjatok, nem hagytunk hátra senkit! Mindenki megtette, amit a haza megkövetelt: sikerrel teljesítettük az őszi túrát! Ezután nem maradt egyéb feladatunk, minthogy járművünkre bízzuk a további kilométerek megtételét egészen hazáig. Bízom benne, a túra végére nem csak engem ragadott magával a táj. Ilyenkor döbbenek csak rá igazán, hogy a természet mennyi csodát rejt magában. Sosem állandó, sosem látom kétszer ugyanazt, hiába ismerem, mint a tenyerem, mindig minden részlete változik. Törzsgyökeres Nógrád megyei lányként joggal mondhatom, szívemhez nagyon közel áll a táj. Jó érzés volt kicsit hazalátogatni! Remélem mások is szívükbe zárták ezt a tájat, és egyszer még visszalátogatnak a Lósi-patak mentén fekvő vadregényes erdőrengetegbe. Juhász Enikő
„Kérlek, vigyázz a madár ra, virágra, fára, kőre; légy Te is, itt is a Természet Őre!” 7. www.ipolyerdo.hu
K ávéház
A Tv kikapcsolási héten, csütörtökön volt Kávéház. Sok szülő látogatott el erre a kis időre az iskolába. Rengeteg finomság várta őket a játszóban. A színdarabokon sokat nevetett a közönség, úgy látszott tetszett nekik. Az előadások közti zongorajátékot is meghallgatták, amit Csemer István bácsi játszott. A felsősök adták elő a színdarabokat Póka Zsófi néni felkészítésével. Bozai Berill, Tóth-Mátrai Cili
Alma Alap Borárverés Az Alma Alap működésének és célkitűzésének eleget téve a Tv kikapcsolási héten is gyűjtést szervezett a szüreti mulatság idejére. Az Alap örömmel fogadta a felajánlásokat egy-két finom palack bor formájában, amit a szüreti mulatság végén, a borkedvelő szülők örömére, az est fénypontjaként árverezésre is bocsátott. A befolyt összeg az Alma Alap tőkéjét gyarapítja idén is. A szüret előtt tájékoztatásul elmondMi is az Alma Alap? tuk, hogy csak a tavalyi tanévben nyúj2013 őszén szülői kezdeményezéssel - és az iskola fenntartótott támogatással három család iskolájának támogatásával - útjára engedtük az Alma Alap létrehozában maradását tudta az Alap segíteni. sát, melynek elsődleges célja, hogy legyen az iskolán belül egy olyan "pénzügyi alap", ami a nehéz anyagi helyzetbe került Ezúton is nagyon köszöni támogató együttműködésüket, az családoknak meghatározott időszakra segítséget nyújthat a tandíj fizetésében. Alma Alap.
8.
Így írok én... Egy jól kitalált házi feladat növeli a kreativitás lehetőségét, ami a számítógépes játékok virtuális világából igazi kalandozásra invitálja a gyerekeket. Szabadjára engedi a gondolatokat, és engedi szárnyalni egészen a csillagokig... és talán még tovább. Egy ilyen utazás végállomása lett Tóth-Mátrai Cili irodalom házi feladata is, melyben a görög mitológia egy nagy alakjával Odüsszeusz-szal beszélgetett egy rövid interjú keretében.
Egy titokzatos időgéppel viszszarepültünk az időben, azzal a céllal, hogy miként pattant ki a faló megépítésének ötlete leleményes Odüsszeusz fejéből. Főszerkesztőm kérésére indultam is a görög király palotája felé. Őfelsége éppen a trónteremben tartotta a heti megbeszélést, amikor egyik szolgája bejelentette érkezésem. Átsietett hát a szalonba, ott fogadott, majd teával és aprósüteménnyel kínált. A beszélgetés megkezdődött: - Jó napot, felség, miként van ma? Én a messzi Magyarországról érkeztem. - Jó napot! Mi szél hozta erre, mifelénk? – kérdezte a király és harapott egyet a sütiből. - Szeretnék feltenni önnek pár
kérdést, volna olyan szíves és válaszolna rájuk? – A király bólintott. Már elő is vettem füzetemet a jegyzeteléshez. – El tudja nekem mondani hogyan jutott eszébe a faló megépítésének ötlete? – Nem kellett sokáig várnom Odüszszeusz már el is kezdte a történetet. - Hát az úgy volt, hogy két évvel ezelőtt egyik tudósom óriási szobrot akart rólam készíttetni, de én úgy gondoltam a szobor ábrázoljon inkább egy bikát. Ekkortájt jutott tudomásunkra Heléne eltűnésének híre. A munkások először csak falécekből építették meg a hatalmas testű állatott. Rögtön tudtam, mit kell tennem. Megkér-
tem tudós barátom, hogy készítsen még egy ilyen állatot csak lóban, és teste üreges legyen. Az elkészült műbe belebújtattam az összes katonámat... Innentől minden bizonnyal már ön is ismeri a történetet. - Igen, innen már én is tudom. Köszönöm szépen, hogy időt szakított rám! Viszontlátásra Odüszszeusz király! Így tudtam meg, honnan jött az ihlet a faló kitalálásához. Tóth-Mátrai Cili
9.
1956-os forradalom ~megemlékezés~
Már megint 56! Minden évben visszatérő gondolat. Mindig ugyanaz, mindig mégis valami újszerű. Ennek ellenére egyszeri és megismételhetetlen. Érdekes találkozás a múlttal. Évről évre egyre távolabb tőle, mégis ugyanúgy megérinti az embert. Ugyanúgy magával ragadja katarzissal vegyítve. Hogy milyen volt az idei 1956-os megemlékezésünk az iskolában? Talán nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt évek legkidolgozottabb, legmegérintőbb alkotása volt ez. Az idei 8.osok megismerték a korszakot, elképzelték az ekkor élőket, beleélték magukat szerepükbe, megalkották a karaktereket, felöltötték ruháikat, azonosultak a gondolataikkal és átitatódtak a kor eszmeiségével. Megalkották a forgatókönyvet, aztán hetekig gyakorolták a jeleneteket, tökéletesítették a mozdulatokat. A történet elmondásához előre felvett filmbetéteket is alkalmaztak. Végig törekedtek a saját elképzeléseik színre viteléhez. Modern elemekkel átszőtt, mégis nagyon hatásos alkotás volt ez, tele a 8.-osok kreatív megoldásaival. De mégis kik ők, akik idén az 56-os újalmások "halhatatlanjai" közé léptek? Engedtessék meg egyesével megszólítanom őket! Bisits Lili, Csikós Julcsi, Ebrahimzadeh Lua, Kotánczi Hanna, Marton Olivér, Szabó Márton, Szadai Zsolt, Tóth Anna, Tóth-Mátrai Luca, Máté Dóri! ...Akiknek nagyon szurkolunk, hogy legalább ilyen jól sikerüljön a felvételijük is majd! Zibrányi Péter Egy büszke szemtanú
10.
Márai Sándor
Mennyből az angyal /részlet/ Mennyből az angyal - menj sietve Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony. Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hírt a csodáról. … És a világ beszél csodáról, Papok papolnak bátorságról. Az államférfi parentálja, Megáldja a szentséges pápa. És minden rendű népek, rendek Kérdik, hogy ez mivégre kellett. Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? Mért nem várta csendben a végét? Miért, hogy meghasadt az égbolt, Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.” Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik – Ők, akik örökségbe kapták –: Ilyen nagy dolog a Szabadság? ...
11.
KÖZÉPPONTBAN A TEHETSÉG Lebegő szigetek - Üveghegyek (I. rész)
12.
John vagyok, és eddig nem sok mindent csináltam eddig. Eron falujában éltem, földművelésből. De ha elnéztem Hosszú-hegység Kék Hegyeknek nevezett része felé, elfogott a vágy, hogy megnézzem, mi van ott. Elmosódó, kék foltok voltak csupán, egy kis színt csak a tetejükön olvadó hó vitt roppant tömegükbe. Távolabb is voltak hegyek, szürkék, és azon is túl ködösek. A Szürke Hegyek és a Ködös Hegyek. De mind közül a legizgalmasabb ezek a kékek voltak, egész közel. Tizenévesen, már erősen, túlélésre edzetten, de még hiszékenyen elindultam a Hegyekbe. Összepakoltam az útra, réteges ruhát, élelmet, kést, kötelet. Felpattantam a család egyetlen igahúzó lovára, Marira, aki sovány volt és girhes, de ha feltáplálom erős lesz, és egyébként is akkora, mint egy hegy. Már mindenről a hegyek jutottak eszembe. Pár nap múlva el is indultunk. A Védett-völgyből, a falunk völgyéből kiindulva, egészen a következő nagyobb emelkedésig, a Szőlőslankákig, azon át a Kenyeres-fennsíkra, és Penthion kisebb városáig. Amíg volt pénzem (mert egy kis félrerakott pénzecskét elemeltem), csárdákban béreltem szobát és fizettem magamnak ételt. Fiatal voltam, hiszékeny és álmodozó. De nem ostoba. A készleteim pusztítására így is rákényszerültem, mert elhagyva Penthiont, lakatlan tájakon vezetett utam. Ez még az Erini-hegylánc volt, mert a táj régi neve Erin volt, ebből lett Eron, amit végül a falunk örökölt meg az újraosztásnál. Az Ősnépek még sehogy sem hívták, és elvileg csak az Ősnépek igazak, mi csak az Álmok vagyunk, az Ősnépek álmai. Szóval akkor ezt a tájat sehogy sem hívják, csak az Ősnépek álmodják azt, hogy hívják valahogy. Na, de
visszakanyarodva utamhoz, egyre hidegebb lett. Éjjel sok takarót csavartam magamra, reggel a levegő kristálytiszta volt, és hideg, mint a hegyi patak vize, és minden ruhámat magamra aggattam. Mari szépen kigömbölyödött, bivalyerős, nagy, nehéz, vidám és élénk lovacska lett, így könnyen röpített fel a hegyekbe. Sok mérföld unalom után végre elérkeztem vágyaim tárgyához. Elakadt szóval, kinyílt szájjal, izgalomtól piros orcával néztem felfelé, szívem hevesen vert. Furcsa volt, tükörsima, gyerekrajzszerű, amit a pajtásaimmal húzunk porba vagy karcolunk fába odahaza. Az egész mintha félig átlátszó, kék üvegből vagy csiszolt kristályból lett volna. Rajta se egy kiálló szikla, se kavics, növény, ház, élőlény végképp nem. De örömmel vettem észre, bár furcsálltam, hogy egyik oldalába szabályos, széles lépcső vezetett föl. Lovamat kikötöttem, és felfele indultam. Mintha hirtelen befagyott tóra léptem volna rá, úgy feszült alattam a hegy anyaga, már pár méteres körzetben is. Elindultam a lépcsőn. Mentem fel, felfele, mint a mesében a királyfi az Üveghegyre. Ezek is azok voltak. Üveghegyek. Simák, élettelenek, csábítóak. Már egészen felértem, amikor megremegett a lábam alatt a talaj. A hegyek furcsán magasak, de egyszerre természetellenesen is kicsik voltak, és egymáshoz nagyon közel, de szabályos távolságban álltak. A hegyek teteje egyszerre természetellenesen letörött, szabályos szigetként az ég felé lebegve, és takaros kis hegyes alakú aljzatuk volt, kecses ívben, nyélként lelógva a hegytetőkről. Mindegyik szabályos, pontos és ugyanolyan. Mind a három. Mintha csak egy hideg, számító elme tervezte volna így. Ki tudja? Elcsúsztam, de sikerült megkapaszkodnom a maradék szélben, de az istenek aranyáért sem maradtam volna a felfelé törekvő szigeten. Lebegtek. Lebegő szigetek. Az ég kékje lekopott egyszerűen az égboltról, csodálatos, minden eddig látott esti égnél is szebb csillagos mennyet fedve fel, ami kemény volt, mint télen, sűrűn és több színben ragyogó, mint Csillaghullás Éjjelén, és tiszta, sötét, mint éjfélkor. A maradék térben is fehér fényű, lilán kavargó, kaotikus mintákkal ékes lyukak tűntek fel. Gyönyörű volt, de az itt maradt hegycsonkok is kezdtek összeomlani, ezért gyorsan lefutottam, felpattantam Marrira, és az ellenkező irányba vágtattam. Ennek idestova húsz éve. Addig sok minden történt. Felnőttem, saját családot alapítottam, a szüleim akarata szerinti lányt vettem el. Nem lázadoztam, nem ellenkeztem. De álmaimat és a nyári mező félig kábult látomásait a tűző napon, a lázálmaimat még most is az Üveghegyek kísértik, de már nem látni őket. De fáj a hiányuk. Szerintem egyszer elhagyom a családom és magam mögött a falut, és a hű Mari csikóját, Üveghegyet elkötve nekivágok a Szürke Hegyeknek. Ki tudja, milyen meglepetést tartogat… Szabó Csilla
13.
Spar Futófesztivál Idén először vett iskolánk részt úgy a Spar Futófesztiválon, hogy mindenki váltó versenyszámban indult. Na jó, majdnem mindenki, mert Dóra néni másnap még futott 30 kilométert önszorgalomból! Ezúton is gratulálunk neki! Hat darab háromfős csapattal képviseltük az Alma Matert, tehát igen tisztes létszámmal voltunk jelen. Méltán mondhatjuk, hogy öregbítettük az iskola hírnevét, hiszen mindenki tisztességesen kitett magáért. Különlegesség, hogy még az első osztályból is akadt induló Szántó-Gál Sári személyében! Jövőre tehát fel van adva a lecke kicsiknek és nagyoknak! A héten érkezett iskolánkba egy csomag jó minőségű labda, amit a Budapest Sportiroda sorsolásán nyertünk! A sorsoláson való részvétel feltétele a legutóbbi maraton váltófutáson való nagy létszámú részvétel volt! Köszönet ezúton is a futóknak, hogy a segítségükkel gazdagodhatott iskolánk szertára is! Várunk nagy szeretettel mindenkit, legközelebb tavasszal! Hajdú László
14.
„Eléggé elgondolkodtató volt a feladatsor. Örülünk, hogy a körzetben az 5. helyet értük el. Pedig azt gondoltuk, hatodikak leszünk.” Mondta Vencel és Tomi, akik a negyedik osztály Matek Piték csapatát erősítették. Csapattársaik, Nadin és Laci is nagyon büszkék voltak az elért eredmény miatt. A harmadikosok idén indultak először, így nagy volt az izgalom és a várakozás. A rövid felkészülésbe a szülők is besegítettek, a 3.b csapatának a verseny előtt kis mini tréninget tartottak. „Jó volt együtt versenyezni, segített hogy
meg tudtuk beszélni a megoldásokat, és a nagy izgalomban még meg is nyugtattuk egymást.” Lujzi, Sári, Kamilla és Marco csapata 14. lett, nagy öröm! Első bolyaizóként bizony ez nagyon szép eredmény!
Az alábbi csapatok indultak még: 3.a - Csikicsóka: Détári Szabolcs, Birkás Botond, Rácz Domonkos, Serfőző Tamás 3.a - Zümikék: Kis Nikolett, Bazula Tamás, Varró Balázs, Rigó Máté Bence 3.b - Mateki: Szabó Sára, Medgyesi Lujza, Tebaldini Marco, Kápolnai Kamilla 4. - AlMatek: Szakál Zsófia, Zeley Zétény, Péntek Zoltán, Szabó Balázs
Gratulálunk minden résztvevőnek! Szőke Katalin, Láng Rita
„Egy matematikai probléma megoldásában van valami élvezetes. Az ember szembetalálja magát egy problémával, aminek még nem ismeri a nyitját, de tisztában van vele, hogy vannak bizonyos szabályok, amelyeket követhet, és bizonyos megközelítésmódok, amelyeket alkalmazhat, és bár az eljárás során a közbenső lépcsőfokok gyakran még bonyolultabbak a kiindulási helyzetnél, a végeredmény már annál egyszerűbb. Az ember bizony örömét leli abban, ahogyan végighalad ezen az úton.”
BOLYAI csapatverseny
Idén a Bolyai Matematika Csapatversenyre iskolánk 5 csapata is készült nagy lelkesedéssel. Rengeteg logikai feladatot oldottak meg, hogy könynyedén vegyék a verseny akadályait.
Malcolm Gladwell
15.
Hírhozó Újság Független iskolai lap Megjelenik havonta. Kiadja: az Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Cím: 1112 Budapest, Muskétás u. 1. Tel./fax.: 06 1 309 73 53 E-mail: info@ujalma.hu
E hónap megjelenésben közreműködtek: Bakos Péter, Bozai Berill, Dóra Nadin, Hajdú László, Juhász Enikő, Láng Rita, Pál Izabella, Szabó Csilla, Szakál Zsófi, Szőke Katalin, Tóth-Mátrai Cili, Zibrányi Péter Szerkesztő: Juhász Enikő