~Független iskolai lap ~
XII. évfolyam - 3. szám November
Tartalomjegyzék 3 Farkas Péter - Novemberi erdő 4 Kirándulás a Nemzeti Galériába 5 Művészi szabadság Na most jól átvertelek! Írta: alsós Magyar Műhely 8 Őszi koncertsorozat 9 Korai zenei nevelés 10 Zongorakoncert 11 Gitár és basszusgitár koncert 12 Zongoristák koncertje 13 Furulya és fuvola koncert 14 Zongoristák hangversenye 15 Cselló, gitár és fúvós koncert 16 Magánének koncert 17 Komócsy József - A harangok szava 18 Őszi tanmese - Az idősek iránti tisztelet hónapja alkalmából 2.
„A beszélgetés hozzátartozik a barátsághoz. A beszélgetésben megérintjük a másik titkát. Így kerülünk egymáshoz közelebb. Mérlegelés nélkül mondhatunk el mindent. Ám a barátsághoz a hallgatás is hozzátartozik.” Anselm Grün
„Ha nem a csillagokat bámulták, akkor beszélgettek. Bármiről, ami csak az eszükbe jutott. Nem volt jelentősége - mégis fontosabbnak tűnt bárminél a világon. Barátok között ilyen időtöltés a beszélgetés.” Colin J. Fayard
„Ha a beszélgetést tekintjük a dalszövegnek, a nevetést a zenének, az együtt töltött időből így lesz sláger, amelyet bármikor szívesen meghallgatunk, anélkül, hogy megunnánk.” Nicholas Sparks
Farkas Péter
Novemberi erdő Esőcsend neszel az avarhullámon Járásom hajóként fodrozza habjait Erdő-jóanyám zúgja hívó szavait: Jöjj haza, kisfiam, itt laknak álmaid Esőcsend csordul az avarsírhalmon Forrás: https://www.poet.hu/vers/223293
3.
Kirándulás a Nemzeti Galériába
2018. november 8-án osztálykiránduláson vettünk részt. Utunk célja a Nemzeti Galéria volt. 41-es villamossal utaztunk. A tömegközlekedésen szépen viselkedtünk és pizzázókat szemléztünk. Többen át is adtuk a helyünket az idősebbeknek. A Várkert Bazáron át kapaszkodtunk fel a múzeumhoz. Remélem, hogy jövőre vidámparkba megyünk! Írta: Fekete Bongor
4.
Művészi szabadság Büszkék vagyunk arra, hogy iskolánkban a gyerekek kreativitását elősegítő módszereket alkalmazunk, rájuk szabott feladatokat adunk, amihez pedagógusaink kellő motivációt nyújtanak, hogy a gyerekek könnyebben felvegyék a fantázia fonalát. Legyen az egy történelmi téma, versben összefoglalt tananyag, vagy akár egy közösen megírt kitalált történet, a gyerekek elképesztő példákat, egyedi mintákat sorakoztatnak fel. Az alábbiakban a Magyar Műhely tagjai (Szebeni Zsó-
fia 3.a, Sashalmi Málna 3.b, Nádor Anna 4.a, Csikós Panna 4.a, Szabó Luca 4.a, Hanusovszky-Kiss Dávid 4.b, Mayer András 4.b) alkottak maradandót, Juhász Gabriella irá-
nyítása alatt. Hosszú heteken át dolgoztak, tanakodtak, illusztrációt készítettek, ötleteltek, aminek végül egy nagyon kedves mese lett az eredménye. Történetük egyaránt ötvözi a népmese és a kortárs mesék jellegzetességeit, és nem hagyja olvasóit egy pillanatig cserben. Egyszerűen letehetetlen elbeszélést alkottak! Az alábbiakban a Magyar Műhely kis csapatának egy gyöngyszemét olvashatják Na most jól átvertelek! címmel. Egyszer volt, hol nem volt - mert, hát minden mese így kezdődik (hát, már most miért ne!) - na, de térjünk a lényegre. Volt egyszer egy kislány és egy kisfiú. A kislány arról álmodott, hogy egyszer egy kistündér lesz belőle, a fiú pedig világmegmentő szuperhős szeretett volna lenni. Az anyukájuk minden pénteken elküldte őket vacsorázni a nagyszüleikhez. Addig az anyukájuk és az apukájuk kettesben szervezett közös programokat. A gyerekek már legalább öt éve jártak a nagyszülőkhöz. Néha furák, de amúgy aranyosak. Egy szép októberi napon elmentek hozzájuk, de se-
hol sem találták a nagyszüleiket és a házhoz sem volt kulcsuk. Ezért azt gondolták, inkább kint maradnak játszani az avarban. - Sebaj, majd elélünk PEZ cukron! – mondta Tünde. - Csak hazaérnek hamarosan! – válaszolta Péter. Amikor kint játszottak, észrevettek egy aranylevelet az avarkupacban. Péter nem hátrált meg, hanem egyenesen a levél felé indult. Hirtelen megszólalt egy hang, ezt mondta: - Segíthetek valamiben? – kérdezte a hang. - Ó, nem tudom! Te ki vagy? – kérdezte csodálkozva Péter. - Én, kérlek szépen, Panna vagyok! – felelte a titokzatos hang.
5.
- Szia! Én Péter vagyok, ő itt a nővérem, Tünde. – mutatkozott be Péter. - Oh, nagyon örvendek! – bókolt a hang. - Én is! Tulajdonképpen miért vagy itt? – kérdezte Péter. - Azért, hogy nektek segítsek! – válaszolta titokzatosan Panna. - Mégis miben kell nekünk segíteni? – lepődtek meg a gyerekek. - Hát!!! Ha jól tudom, zsákutcában vagytok! – kuncogott a hang. - Szerintem, eltaláltad! – lépett előre izgatottan Tünde. - Gyertek, elviszlek titeket a nagyszüleitekhez! – noszogatta őket Panna. - Rendben! – válaszolta a két testvér kórusban. Azzal Panna, a hang elvitte őket az avarkupac közepébe, és felemelte az aranylevelet. Majd suhintott vele kettőt egy hatalmas portált nyitva vele és azt mondta: - Gyerek, gyerekek! mondta Panna. – Nyugi, majd én is megyek utánatok! A gyerekek összegyűjtötték minden bátorságukat és Panna után mentek – átléptek egy másik világba. Ott pedig – lássatok csodát – minden kétdimenziós volt! Mindenki oldalazva közlekedett le és föl, jobbra és balra. A testvérek tátott szájjal néztek körül. Utána eszükbe jutott, hogy meg kellene keresni a nagymamát s a nagypapát.
Tünde és Péter azonnal hozzákezdett a kereséshez Panni segítségével. A távolban megpillantottak egy tanyát. A testvérek és Panna közelebb mentek. Ám, amikor majdnem odaértek, a tanya elkezdett távolodni. A gyerekek nem hittek a szemüknek! Ebben a pillanatban megláttak egy lila kecskét, aki közelebb hívta őket. Panna ekkor hozzájuk fordult: - Én már nem kísérhetlek tovább titeket, menjetek oda a lila kecskéhez, ott majd találtok új segítséget! A gyerekek szomorúan elbúcsúztak Pannitól, és közelebb mentek a kecskéhez. Mikor odaértek, megálltak előtte és ránéztek. Ekkor megszólalt a kecske: - Ki kell állnom három próbát ahhoz, hogy visszatérjek veletek a világunkba, de ehhez segítenetek kell nekem! - Bocsánatot kérünk, de mi a nagyszüleinket keressük, nem tudunk neked segíteni! – felelték kórusban a testvérek. - Én vagyok a nagymamátok! – kiáltotta a lila kecske. - Micsoda! Egy lila kecske? – néztek egymásra Tünde és Péter. Nagyon elcsodálkoztak, de hittek a kecskének ebben a furcsa világban. - Nos, most induljunk el az első próbához! – hívta őket a nagyi. - Oké! – kiáltották Péter és Tündi.
Amikor az első próba helyszínére odaértek, megpillantottak egy sárkányt. A lila kecske odafordult a gyerekekhez és elkezdte megmagyarázni a próbát: - Látjátok azt a követ? Nagy segítségetekre lesz! Ez egy kívánság-kő, amivel a gondolataid életre kelnek. Nagyon fontos, hogy jól használjátok! A testvérek összenéztek és szinte egyszerre kiáltottak fel: - Szelídítsük meg a sárkányt! A varázslatos kő segítségével meg is szelídítették a sárkányt. Ám ezzel a próbák sora még nem ért véget. A frissen megszelídített sárkány bizony még néha elfelejtkezett arról, hogy ő már nem vad! Hirtelen elkezdte lánggal fújni a gyerekeket. Tünde és Péter alig bírtak elugrálni a lángcsóvák elől. Amikor talán a legveszélyesebb volt a helyzet, egyszer csak odavágtatott hozzájuk egy óriási malac. Egy jó nagyot köpött és ettől elaludt a láng! A gyerekek örömükben nagyot kiáltottak: - Nicsak, egy köpködős malacka! A malac megállt előttük, udvariasan meghajtotta a fejét és így szólt: - Kitaláltátok a nevem. Valóban én vagyok a híresnevezetes Köpködős Malacka. Szeretnék a szolgálatotokba szegődni! Szerintem, menjünk is tovább! Úgy tudom, még két próba hátra van!
- Vajon melyik képességemmel tudnék nektek segíteni? – folytatta a malacka. - Megvan! Tudok hipnotizálni! Jóvá tudom varázsolni a lényeket! Hirtelenjében egy hatalmas keselyű szállt le közéjük, és hatalmas füstfelhő kíséretében átváltozott. Nem más termett előttük, mint a Főgonosz Varázsló! A Malacka sem volt rest egyszeriben elkezdett köpködni a gonoszra. Azonban elfeledkezett a gonosz szuperképességéről, ugyanis ő is tudott hipnotizálni. Így a Malacka sosem tudta eltalálni, mert hol itt, hol ott jelent meg. Majd amikor már Malacka majdnem feladta, a gonosz megjelent előttük és titokzatosan így szólt: - Dárt Méter vagyok. Egyszer csak, lássatok csodát, megérkeztek a pegakornisok. A pegakornis csodálatos lény: ők a rendkívül ritka egyszarvú unikornisok. Csak alig pár száz él belőlük szerte a mesevilágban. A pegakornisok felemelt fejjel, büszkén álltak, el
akarták űzni Dárt Métert. Ekkor Dárt Méter nagyon megijedt, iziben leplet húzott magára és a keselyűk kíséretében eltűnt. A pegakornisok vezetője megállt előttük és megkérdezte: - Hírét vettük annak, hogy ez a kis csapat minden gonosz lényt jóvá varázsol valahogyan! Miben segíthetünk Önöknek? Alig kezdtek el megismerkedni egymással, amikor előttük termett egy gesztenyével teli kosár. Ami már az első pillanatban ki is borult és a szanaszét guruló gesztenyék kórusban kiabálták: - Szedjetek össze minket! Szedjetek össze minket! Ha nem szedtek össze minket, nem teljesítitek a harmadik próbát! Ha nem tudjátok teljesíteni a harmadik próbát, nem kapjátok vissza a nagyszüleiteket! A kis csapat fürgén nekilátott. Tünde és Péter, A Köpködős Malacka, a Lila Kecske és a pegakornisok szaporán szedegetni kezdték a gesztenyéket. Sikerült
is megtalálniuk az összes darabot! Elégedetten körülnéztek: - Na, ez is megvolna! - Most mi lesz? – kérdezték kórusban a gyerekek. - Már nagyon szeretnénk találkozni a nagypapával! Nagyon hiányozik nekünk! – keseregtek. Ebben a pillanatban finom húsleves illata csiklandozta meg az orrukat. Felsóhajtottak: - Nagyi levese! Hirtelen a nagyi és a nagypapa kiáltását hallották: - Gyerekek, gyertek enni! Délig aludtatok! A két testvér fáradtan és döbbenten megdörzsölte a szemét és kórusban kiáltott fel: - Hű, micsoda álom! - Miért, te mit álmodtál? – kérdezte Tünde. - Kíváncsi vagy? Olvasd el a mesét! Írta: Szebeni Zsófia, Sashalmi Málna, Nádor Anna, Csikós Panna, Szabó Luca, Hanusovszky-Kiss Dávid, Mayer András
Korai zenei nevelés A kisgyermek egészen kicsi, magzati korától kezdve kapcsolatban van a zenével, hiszen az emberi hangokból is először a ritmust, a hangszínt érzékeli. Később a családban találkozik vele, az anya beszéde, becézgetése, éneke, az apa játéka, játékos mozdulatai mindmind közelebb viszik a zene világához. A hallott dallamokból, motívumokat, ritmust, dallamrészeket raktároz el magában, és a hangulatának megfelelően énekelget belőle, sokszor improvizál hozzá. A zenei nevelés célja ebben az életkorban nem lehet más, mint, hogy felkeltsük a gyermek zenei érdeklődését, érzékennyé tegyük a környezet hangjai iránt. A zenei nevelés elsődleges színtere a család, egyáltalán nem mindegy, hogy a nagyon fogékony, fejlődő kisgyermek, milyen zenét hall. Inspiráló és fejlesztő hatású rá nézve a korának megfelelő minőségű és mennyiségű zene, de túlzásokba nem szabad esni. A zene segíti a bölcsődébe való átmenetet is, a nevelők gondozás közbeni halk dalolászása felidézi a gyermekben az otthon melegét, biztonságot ad. Az együtt énekléssel, dalolással nemcsak a szülő-gyermek kapcsolta mélyül, de a gondozó-gyermek kapcsolat is mélyebb színezetet kap. A tartalmas, meghitt együttlétek plusz pozitív érzelmi töltettel látják el a gyermeket, mely megint csak a biztonságérzetet növeli a kicsiben. A korai zenei nevelésnek rengeteg pozitív hatása van, ami segíti a gyermeket a változások, problémák átvészelésében. ”A zene nagyon jó arra, hogy a gyer-
mekek kifejezzék és feldolgozzák érzelmeiket. A tapsolás, dobolás, éneklés és ugrálás nagyszerű módot ad a kisgyermekek számára, hogy levezessék haragjukat, vad és boldog érzéseiket.” – fogalmazza meg Sally
Moomaw egy a korai zenei nevelésről szóló könyvében. A kisgyermek az ismert dalt éppen úgy tudja használni mérgében, mint örömében, a különbség csupán az előadásmód. A kilencvenes években a kutatók egy érdekes dologra lettek figyelmesek, a korai zenei oktatásban részesülő gyermekek a későbbiekben sokkal jobb teljesítményt mutattak matematikában, logikai gondolkodásban, olvasási képességben. Erre nagyon egyszerű magyarázatot találtak, a korai életszakaszban a zene a jobb agyféltekét ingerli, s ez magyarázza a későbbi fejlettebb működést. A zene nemcsak kiegyensúlyozottá teszi a gyermeket, de lehetőséget ad neki, kifejezni saját érzelmeit, melyeket megfelelő szavak hiányában, még képtelen kifejezni. […] A zene a központi idegrendszerre hat, ezért az egész szervezetre gyakorolja pozitív hatását, de a zeneileg érzékeny időszak csupán 8-10 éves korig tart.
Forrás: https://oviadmin.hu/index.php?menu=cikk&id=11
Z O NG OR AK ON CE RT
Az idén november 12-én hétfőn került megrendezésre az Újalma Zeneiskola első koncertje, amely egyben megnyitója is volt a kéthetes koncert sorozatunknak. Ezen a hangversenyen Csemer István növendékei léptek fel kicsik és nagyok, a zongora szerelmesei, akik vagy most kezdték a tanulást vagy már évek óta „bűvölik” a billentyűket. A gyerekek már nagyon izgatottan várták a fellépést, mert itt tudták megmutatni szüleiknek és barátaiknak valamint tanáraiknak, hogy hol tartanak a hangszeres tanulásban. A koncert előtt már el tudták az érdeklődők foglalni áhított helyüket és máris csodálhatták a lézeres fényben tündöklő díszítéseket, dekorációkat és fény effektusokat, melyek megadták az est hangulatát. Először a kicsik léptek fel, akik ebben az évben kezdték a zongorázást és hibátlan játékukkal és szép billentésükkel rögtön a hallgatóság szívébe lopták magukat. Ezután következtek azok a gyerekek, akik már néhány éve folyamatosan ismerkednek a hangszerrel. Ebben a részben több mai sláger és ismert pop dal is felcsendült, mint például: Honybeast: Játszom vagy Shawn Mendes: There is nothing Holdin Me back című dalok Devecz Botond valamint Gerendai Anna előadásában hatalmas sikert és tapsot aratva a közönség közreműködésével. Természetesen ezen a koncerten sem hiányoztak a négykezes darabok, melyek tömör hangzásukkal és a szép előadásmódnak köszönhetően is nagyon nagy sikert és tetszést aratott a közönség körében. A koncert végéhez közeledve léptek fel a nagyobbak, akik igazi klasszikus darabokkal kápráztatták el a közönséget, mint például Mozart vagy Bach zongora darabjai. A hangverseny záró akkordjaként végül Bazula Gréta lépett fel egy lüktető és vérpezsdítő ABBA sláger egyveleggel a 70-80–as évekből, visszarepítve a közönséget abba az időbe egy pillanatra. Ezt az estét mindenki, aki részt vett benne vagy hallhatta a széksorokból, egy nagyon szép és emlékezetes órának élte meg és felszabadultan boldog szívvel, szeretettel telve, vidáman tért haza egy felejthetetlen zenés est élményével gazdagodva. Csemer István
G ITÁ R ÉS BA SS Z USGIT Á R KO NC ER T
2018. november 13-án - az ittlétem alatt - már a harmadik koncertet tartottuk meg a gyerekekkel. Ez alkalommal hét diákom szerepelt hat produkcióban, és okoztak felejthetetlen élményt a közönségnek és nekem. A többi tanítványom szeptemberben kezdte a gitár tanulmányait, illetve van aki kezét törte sajnos, így ők a következő félévtől csatlakoznak majd a koncerten fellépők közé. A felkészülés során, a gyerekek nagyon szorgalmasan gyakoroltak, időt és energiát fektettek a koncert előkészületeibe. A műsorban nagyon jól megmutatkozott, hogy a vetésnek, aratás a következménye. A nagy sikert és tapsot aratva, büszkén távozhattak (a szülők, és Dani bácsi is) a koncertről. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptam és örömteli mosolyt. A produkciókat illetően azt gondolom, hogy színes műsort tudtunk összeállítani. Műsoron voltak gyerekdalok, népdalok, filmzene és pop-rock slágerek is. Nem szeretnék kiemelni senkit, mindenki fantasztikusan teljesített, de a legnagyobb sikere talán Clark Bóné Ben előadásának volt, a Havana című, szinte mindenki által ismert slágerrel. Bennek ez volt az első koncertje, de biztos vagyok benne, hogy sok örömöt fog még okozni nekünk! Az első koncert óta már tudom, hogy milyen jó érzés látni egy folyamat beérését, de hozzászokni még nem tudtam. Különleges érzés. Továbbra is nagy motivációval indulunk neki a következő óráknak és koncerteknek, máris nagyon sok tervünk van! Hálásan köszönöm a munkát minden támogató kollégámnak!
Csík Dániel
Z O NG OR IST ÁK KO NCE RT J E
Növendékeim idei első koncertje nagyon jó hangulatban telt. Minden gyerek örömmel és odaadóan szerepelt és büszkén mutatta frissen szerzett új tudását. Változatos műsorral készültünk. Nem csak népdalok és gyerekdalok, különböző zeneiskolákból tanult darabok, négykezesek, hanem a gyerekek saját szerzeményei is megszólaltak. Mivel a jó interpretáció egyik titka a különböző érzelmek átadása zenei nyelven, rögtönzésekkel „utaztattuk” a közönséget a gyerekek által választott hangulatokon keresztül. Köszönöm a gyerekeknek a lelkesedést, a szülőknek a támogatást és nem utolsó sorban a kollégáknak az együttműködést: a zenetanulás nem lenne lehetséges e három stabil pillér nélkül. Folytatjuk a közös munkát és találkozzunk a tavaszi tanszaki koncertünkön!
Bidoul Arielle
F UR UL YA É S F UV OLA KO NC ER T
A debütáló koncertünkön nagy örömömre minden növendékem fellépett, akivel szeptemberben elkezdtem a közös munkát. Öt kis kezdő furulyásommal együtt, egymást támogatva adtunk elő két népdalcsokrot. A csokrok között kezdő fuvolásom játszott dalokat, majd egy furulyással egy kánont is. Utánuk következtek, akiknek már előttem is volt hangszeres múltjuk, ők többnyire zongorakíséretes művekkel léptek fel, Gróf Kata nénivel. Furulya, fuvola és altfuvola is megszólalt, majd ezek kombinációja is: fuvoladuó, furulya-altfurulya duó, illetve a műsor utolsó meglepetés - száma egy hat fős kánon volt 2 fuvola, 2 furulya, 2 altfurulya részvételével. Nagy sikert arattak a gyerekek népes közönségük körében és én is nagyon büszke voltam rájuk, szépen szerepeltek. Bár még csak két és fél hónap telt el, már is sokat tanultunk, fejlődtünk. Ezt folytatjuk töretlenül. Várunk mindenkit a tavaszi tanszaki koncertünkön! Hargitai Eszter
Z O NG OR IST ÁK HA NGV E RS E N YE
Ismerős arcok sertepertéltek körülöttem. - Kata néni! Mikor kezdjük a próbát? Felvegyük a szép ruhát? Így indult a nap. Izgatottak voltunk mindannyian. Elkészült a szép műsor, Luca és Nünü rajzaival. A próba vidáman telt, igyekeztünk a legjobbat kihozni magunkból. Lassan a közönség is megérkezett. Nagyon sok vendég foglalt helyet a Játszóban, teltházas előadás kerekedett! A legkisebbek játékával indult a muzsika, majd a már rutinos koncertezőkkel zárult. Úgy érzem, sikerült egy jó hangulatú hangversenyt adni a lelkes közönségnek. Örömmel láttam, hogy a gyerekek is kíváncsian várták egymás játékát. Az elmúlt egy hétben, megtaláltuk azokat a darabokat, melyekkel folytatni szeretnénk az elkezdett munkát. Köszönjük szépen a támogatást! Gratulálok minden tanítványomnak a szép előadásért!
Gróf Kata
C SE L LÓ, GIT Á R ÉS FÚV ÓS KON C ERT
2018. november 21-én került megrendezésre a trombita, szaxofon és hobby gitár tanszak koncertje, melyet a Játszóban tartottunk. A koncerten fellépő gyerekek mindegyikén látszott, hogy a zene, számukra nem egy kötelezően szükséges szabadidő eltöltési forma, hanem a szívükből jövő, számukra is örömet okozó tevékenység. Ez a hallgatóságot is magával ragadta. A zenei stílusok között is kalandoztunk. A szaxofon könnyed, kicsit jazzes játéka, a trombita csillogó hangja mindenkinek megdobogtatta a szívét. A gitárosok is nagyon szépen teljesítettek a kicsi koruk ellenére. Az elektromos gitáron felcsendülő Gary Moor: The Loner című dala pedig visszarepített minket az időben. A koncert csúcspontja a „Five Boys„ zenekar debütálása volt, akik a Grund című dalt dolgozták fel. Köszönjük a fantasztikus élményeket!
Rajz József
MA G ÁN ÉNE K K ON CER T
November 22-én sok kis pacsirta dalolt az iskolában. Madarász Judit tanárnő kezdő tanítványai csengő hangjukon népdalokat énekeltek. Rajz Andi néni tanítványaival közösen álltak most színpadra. A tapasztaltabbak mesék dalrészleteit, musical és pop dalokat adtak elő. Voltak mai dalok és régebbi slágerek új feldolgozásban. A koncerten zongora kísérőként közreműködött Csemer István tanár úr. A közönség nagy tapssal jutalmazta a gyerekeket a munkájukért és bátor szereplésükért! Rajz Andrea
Komócsy József
A h a r a n g o k sz a v a
A tóparton, hol fűzek árnya Borong a kék tükör felett Állok némán s mintha a mélyből Hallanék csöndes éneket. A harangok harmóniája Magasztos dallá összecseng, A fölmorajló hang lelkemben Visszhangra kél, imába zeng. A csöngetyűnek síró hangja, Mint metsző, édes fájdalom Ugy átsivít, úgy átverődik E magasztos, e szép dalon. Majd mélabúsan búgva zendül A nagy harangnak mély szava; A tó megrendül hallatára, Remeg a sziklák ércfala. Ah, mennyi bú! ah, mennyi bánat Zúg e hangokon szerteszét! Ah, mennyi vigasz, bátorítás Hallatja bennök énekét! E dallamok magasztos szárnyán Lelkem égig emelkedik, Míg büszke szívem megalázva Lehull a föld göröngyeig.
Forrás: https://www.eternus.hu/vers/6630
Őszi tanmese - Az idősek iránti tisztele
Egy erdei kisházban egy idős néni lakott, egyik délután furcsa neszt hallott. Kinézett a ház kicsiny ablakán, a túlparton egy leányka állt. Hullottak az aranybarna levelek a kislányra, őszi árnyékok szálltak szőke hajára. Nevetve táncolt a kósza falevelekkel, közben visszagondolt a nyárra szeretettel. Az idős néni nevetve nézte a kislányt, és közben lerajzolt egy szivárványt. Fogta a papírlapot és kiment a házból, a kislány észrevette és kizökkent a táncból. A néni integetni kezdett az aranyhajú gyermeknek és szólította kedvesnek. - Amíg te táncoltál a falevelekkel én szivárványt rajzoltam vén kezemmel. Eszembe jutott gyermekkorom világa, az ősz legszebb virága. Ahogyan emlékeimben éltem, lélekben ismét hazatértem. Mire gondoltál kisleány, amikor ilyen szépen táncoltál? - Én bizony a nyárra gondoltam, visszaakarom de azon nyomban. - Ne akard azt vissza angyalom, meglátod lesz még rá alkalom. Ez az évszak is varázslatos, és igen csak valóságos. Mert hidd el, ősszel is élhetünk át szép perceket, varázsolhatunk emléktárunkba mesés képeket. Sétálj a ropogó avarban, nézd a kacsákat a tavakban. Édesanyám mondta mindig nekem, amikor még a Földön élt velem:
„Játssz minden nap gyermekeddel, ismerkedjen össze az őszi természettel. Menjetek ki az erdőbe, kapaszkodjatok meg egy szellőbe. Gyűjtsetek erdei kincseket egy kosárba, vigyétek be őket a szobába. Keressetek nekik megfelelő helyet, ahol az ünnepi asztal dísze lehet. Ünnepeljétek az ősz érkezését, verssel, énekkel a jelenlétét. Engedjétek el a múló gondolatokat, adjatok kilincset a nagy gondotoknak. Seperj ki minden rosszat lelkedből, töltődj fel szeretetből.” - És Néni te megfogadtad anyukád tanácsát, gyermekeidnek megmutattad az ősz varázsát? - Hát persze aranyom, a gyermekem az egyetlen csillagom. - Ő is itt lakik veled, ebben a kis kunyhóban elfértek ketten? - Nem, nem lakik már velem, már régóta nem keres engem. Nem bízok már abban, hogy látom még az életben, hogy egyszer összefutunk véletlen. A kislány nem értette miért lát szomorúságot a néni szemében, és miért nem bízik már gyermekében. - Én mindennél jobban szeretem az édesanyámat, és ha majd öreg lesz, megosztom vele a szép hazámat. A néni megtörölte könnyes szemét és összetette két kezét. Egészen egyedül volt mostanáig, de ez a kislány boldoggá tette pár óráig. A kislány megígérte neki, hogy eljön máskor, mondjuk karácsonykor. Ezzel vidáman elfutott, a néni pedig házába újra bejutott.
t hónapja alkalmából
Eltelt két hét a történtek óta, amikor a néni éppen az ablakot tisztogatta. Látja, hogy jön a kislány és vele jön egy nagyobb lány. A szeme már nem volt a régi, az alakot csak figyelgeti. Gyorsan sietett ajtót nyitni, de az ajtóban nem tudott szóhoz jutni. A lánya volt a kislánnyal, kezében a rajzolt szivárvánnyal. A kislány megkereste a néni lányát, elmondta neki, édesanyja magányát. Bánta, hogy eddig nem kereste, de a sok feladata miatt nem tehette. Nem jutott ideje édesanyára, lefoglalta a munkája. Csak nézte az arcát, - megöregedett, - gondolta magában. Eres kezét megfogta és ezt mondta: - Bocsáss meg nekem anyukám, amiért nem látogattalak munka után. Sajnálom, hogy nem voltam itt neked, hogy együtt éljük meg a szép perceket. - Nem haragszom édes lányom, megértem én a világot. A fiataloknak dolgozni kell állandóan, itt voltál velem minden álmomban. Sírva borultak egymás nyakába, ettől a perctől kezdve mindig időt szántak egymásra.
Becsüld az időseket mindennél jobban, Tiszteld szüleidet annál is jobban. Ne hagyd őket egyedül az időskor magányán, ne hagyd őket e világban árván.
Forrás: http://holdleany.reblog.hu/oszi-mese--az-idosek-iranti-tisztelet-honapjaalkalmabol
Hírhozó Újság Független iskolai lap Megjelenik havonta.
Kiadja: az Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda
Cím: 1112 Budapest, Muskétás u. 1. Tel./fax.: 06 1 309 73 53 E-mail: info@ujalma.hu
E hónap megjelenésben közreműködtek: Bakos Péter, Bidoul Arielle, Csemer István, Csík Dániel, Fekete Bongor, Gál Lilla, Gróf Kata, Hargitai Eszter, Madarász Judit, Rajz Andrea, Rajz József és az alsós Magyar Műhely tagjai: Szebeni Zsófia, Sashalmi Málna, Nádor Anna, Csikós Panna, Szabó Luca, Hanusovszky-Kiss Dávid, Mayer András
Szerkesztő: Farkas-Juhász Enikő