Oktรณber
Tartalomjegyzék
NEMES NAGY ÁGNES: GESZTENYEFALEVÉL (VERS)
TÖBB MINT SPORT
ŐSZI KIRÁNDULÁS
ŐSSZEL ÉRIK BABÁM...
ZENEI BARANGOLÁS
MESE AZ
ANGYALI
ALMAFÁRÓL
- ANGYALMA 10
AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKÉRE
BREAKING NEWS
2. évfolyam - 2. szám XIII.
Nemes Nagy Ágnes
Gesztenyefalevél Találtam egy falevelet, gesztenyefa levelét. Mintha megtaláltam volna egy óriás tenyerét. Ha az arcom elé tartom, látom, nagyobb, mint az arcom. Ha a fejem fölé teszem, Látom, nagyobb, mint a fejem. Hogyha eső cseperegne, nem bánnám, hogy csepereg, az óriás nappal-éjjel, óriási tenyerével befödné a fejemet. Forrás: http://mondokak.net/versek/20-versek-oszre/385-nemesnagy-agnes-gesztenyefalevel.html
3.
Őszi kirándulás Ősszel a fák levelei festik színesre a tájat országszerte, az Újalmában pedig a gyerekek és tanáraik teszik élvezetessé a mindennapokat. ...Így történt ez október 2-án, iskolánk már hagyománnyá vált őszi kirándulásán is, ahol alsó és felső külön helyszínen múlatta az időt. Lássuk, hogyan szórakoztak!
2019. október 2-án kirándulni mentünk Pákozdra. Az M7-es autópályáról lekanyarodva megláttuk a 13 méter magas Miskahuszárt, akit óriásnak is lehet nézni. A huszár mellett egy hatalmas szántóföld terült el. Biztos itt arattak győzelmet a magyarok a horvátok felett. (Bárcsak most a focimeccsen is így történt volna!) Ez után a Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark bejáratánál egy játszótér csüngőpályáján csimpaszkodtunk. Eközben Ákos bácsi felmászott két nindzsaoszlopra, ahol a fiúknak kellett őt megtámasztani gyakorlatozás közben. Ezt követően egy kőre másztunk fel, aminek a hátterében a Velencei-tó volt látható. Majd a vadaspark múzeumában megitattuk a vaddisznót kávéval. Ízlett neki. Az élet, mint mindig, most is hozott valami meglepetést. A vadaspark nemcsak kitömött, hanem egy csomó élő állattal volt tele, akiket jól megetettünk. Úgy látszik, nemcsak a sulinkban van őrtorony, hanem errefelé is… de erre most a tanáraink is felmásztak. Reméljük, hogy a következő nagyszerű kirándulás helyszínét kémlelik! Sándor Ádám 4.a osztály
4.
A felsősök bár elfáradtak, de ők is jól érezték magukat. Íme néhány vélemény:
„A kirándulás hosszú volt: 11 km. A végén egyre jobban elfáradtunk, jó volt megpihenni, és jó volt aztán lefelé menni levezetésnek. Izgalmas, jó kirándulás volt.” (Csongor)
„A túra eleje nagyon nehéz volt,de a vége, amikor lejöttünk a hegyről az nagyon könnyű volt. Nagyon jó volt fent a hegytetőn, nagyon szép volt a kilátás, látszott a falu. Egyszóval nagyon jó volt a kirándulás!” (Domán)
„Jó érzés volt teljesíteni a túrát, még ha kisebb-nagyobb balesetek is voltak, de sikerült.” (Csanád)
5.
Zenei barangolás Október 3-án a zeneiskolások egy csoportja a Budapesti Fesztiválzenekarnál járt. Egy próbán vehettek részt a diákjaink, ahol Mozart: 9. (Esz-dúr „Jeunehomme”) zongoraversenyét próbálta a zenekar TakácsNagy Gábor karmesterrel és Jean- Efflam Bavouzet zongoraművésszel. Nagyon nagy élmény volt ez a délután a gyerekeknek!
Október harmadikán a zeneiskolásokkal a Budapesti Fesztiválzenekar próbájára látogattunk el. A próbán Mozart Esz -dúr "Jeunhomme" Zongoraversenyét játszották Takács-Nagy Gábor vezényletével, közreműködött JeanEfflam Bavouzet. A másnapi Zeneakadémiai hangversenyükre készültek. Nagy csapat lelkes gyerekkel indultunk a világhírű zenekar óbudai próbatermébe, ahol a szervezőktől ismeretterjesztő füzetet és kvízjátékot kaptak, amit a próba végeztével leadhattak, hogy értékes nyereményeket nyerjenek a helyes megfejtők. A gyerekek végig ügyesen figyeltek és okos kérdéseket tettek fel utána. Sok-sok új élménnyel gazdagodtunk, nagyon hasznos és tartalmas délután volt mindannyiunknak. Hargitai Eszter
6.
Jó, ha tudod…
„Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor 1983-ban Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes a kezdetektől a lehető legigényesebb muzsikálást és a közösség sokoldalú szolgálatát tűzte ki célul. A BFZ-t a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. Az együttes a nemzetközi zenei élet legfontosabb koncerthelyszínein, a New York-i Carnegie Hallban és Lincoln Centerben, a bécsi Musikvereinban, a londoni Royal Albert Hallban és Barbican Centre-ben is koncertezik. Állandó vendége a Mostly Mozart Fesztiválnak, a Salzburgi Ünnepi Játékoknak és az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztiválnak. Két alkalommal nyerte el a Gramophonedíjat. 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy díjra jelölték, Mahler 5. szimfóniájának felvételéért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz Toblacher Komponierhäuschen-díjat. Az Argentin Zenekritikusok Szövetsége 2016-ban a BFZ-nek ítélte oda a legjobb külföldi szimfonikus zenekarnak járó elismerést. Az együttes innovatív koncertjei világszerte híresek. Az Autizmusbarát Kakaókoncertek, a Titokkoncertek, a zenei maratonok, a fiatal felnőtteket megcélzó Midnight Music, a Concertino sorozat, a hátrányos helyzetű gyerekeket integráló TérTáncKoncert, az ingyenes Közösségi Hét és a Müpával közös szervezésű Európai Hidak fesztivál mind egyedülálló program. A Budapesti Fesztiválzenekar operaprodukcióit Fischer Iván vezényli és rendezi. Ezeket az előadásokat meghívták már a Mostly Mozart Fesztiválra, az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztiválra és az Abu-Dzabi Fesztiválra is; a New York magazin 2013 legjobb komolyzenei eseményeit rangsoroló listáját a Figaro házassága vezette. A Fischer Iván által alapított Vicenzai Operafesztivál 2018 őszén debütált.” Forrás: https://bfz.hu/hu/rolunk/azenekar/
7.
Az 1956-os forradalom emlékére Először egy 8.-os tollából: Ebben az évben is a nyolcadikosok előadásával emlékeztünk meg az iskolában az 1956-os forradalomról. A meglepő fordulat számomra az volt, hogy a mostani évben mi vagyunk a nyolcadikosok. Felmerülhet benned a kérdés, hogy ha ennyi ideje járok ebbe az iskolába, miért lepődöm meg ezen? Igazad van, a matematikai része nem is kérdéses, de akkor is meglep ez az egész, mert még emlékszem, amikor alsós voltam, mindig csodálva néztem, hogy a nyolcadikosok milyen nagyok, felnéztem rájuk és alig vártam, hogy majd én is kipróbálhassam, hogy milyen előadni a megemlékezéskor. Most pedig furcsa érzés, hogy bár már nyolcadikos vagyok, de nem érzem magam olyan nagynak és komolynak, mint amilyennek láttam a régi nyolcadikosokat, ami azt jelenti, hogy vagy én vagyok túl „kicsi” nyolcadikos létemre, vagy régen láttam rosszul a nyolcadikosokat. Most itt állok az előadás előtt és bár örülök, hogy előadhatok, most csak úgy gondolok rá, mint egy feladatra, amit bár régen nem láttam, de vannak nehézségei, a téma maga, a forgatókönyv közös megírása, az elképzeléseink megvalósítása, nehezebb, mint gondoltam. A próbák közben jöttem rá, hogy ebben az előadásban sokkal több van, mint a tankönyvekben. Észrevettem olyan hétköznapi dolgokat, amik fölött máskor átsiklottam. Együtt csináltuk, együtt haladtunk, közösen tanultunk és bíztunk egymásban. Így érezhettek a forradalmár fiatalok is. Szerintem még ők sem érezték magukat készen a feladatra, ami várt rájuk, de nem volt más lehetőség. A megemlékezés során rádöbbentem arra is, hogy bár a forradalom tragédiába torkollott, mégis megérte, mert volt és van hatása. Nem kell elfogadni, beletörődni, ha elnyomnak; ki kell mondani a véleményed, ha meghallják, ha nem; harcolnod kell a jogaidért, mert csak így lehet változást elérni. Megéri a jobbért küzdeni, hogy a jövő emberei szebb és elfogadóbb helyen éljenek. Volt olyan pillanat a készülődés közben, amikor azt hittük, hogy nem lesz az egészből semmi, de végül is megérte kitartani, kiállni, és megmutatni, nekünk mit jelent a forradalom: tragédiát, árulást, szenvedélyt, fájdalmat, visszaemlékezést, küzdelmet, kitartást, közösséget. Kovács Léna 8. osztály
8.
Szőnyi Gyula
Jogot kérek
Jogot kérek, jogot, Egyenlőt e honban. Magyar vagyok én is, Ehhez csak jogom van. Ne legyen itt különb Akkor sem én nálam, Hogyha a csillagán Fényesebb sugár van. Bírák ne legyenek Némi bábjátékok, Kik átkozott bűne Sokat vérbe fojtott. Jogot kérek, jogot. Egyenlőt magamnak, És még az elnyomott Sok szegény magyarnak. 1956. okt. 23.
Forrás: http://mondokak.net/versek/20-versek-oszre/385-nemes-nagyagnes-gesztenyefalevel.html
9.
Breaking News
Bolyai Matematika Csapatverseny Örömmel tudatjuk, hogy a Bolyai Matematika Csapatverseny körzeti fordulójában BARNAKENYÉR nevű csapatunk, azaz Babcsányi Tomi, Jónás Vencel, Szakál Laci és Péntek Zoli első helyezést értek el. Ezzel meghívást kaptak az országos fordulóba. Hajrá Fiúk!
Kerületi Asztalitenisz Diákolimpiai Verseny A kerületi Asztalitenisz Diákolimpiai Versenyen Antal Samu, 5.b osztályos tanulónk a második helyet szerezte meg 36 indulóval versenyezve, hatalmas csatában a döntőben, csupán egy hajszállal lemaradva a dobogó legfelső fokáról. Gratulálunk, Samu, nagyot versenyeztél!
10.
Több, mint sport MARATONI HÍREK Iskolánk lelkes tanulói, szüleik és tanáraik idén is részt vettek immár hagyományosan a Budaörsi Félmaratonon. Akadtak, akik rövidebb, közös távot teljesítettek, de voltak, akik 7, 14, sőt a félmaratoni 21 kilométeres távot futották le. Elismerésünk a kiváló eredményekért! Idén újdonságként a That Band (öregdiákokból szülőkből és tanárból álló zenekar) is zenélt a rendezvényen, buzdítva a futókat. Így érett össze tanár, diák, öregdiák, szülő egy közös program keretein belül.
A Spar Budapest Maratonon szintén hagyományosan indulunk az iskola színeiben. Idén sem volt ez másként. A sportos szülők és gyerekek öregbítik az iskola hírnevét és terjesztik a sportos, egészséges életmód általunk oly nagyra becsült eszményét. Külön gratulálunk Dóra néninek, aki idén teljesítette az első maratoni 42 kilométeres futását!
Az Újalma diákjai lázasan készülődnek az év hátralévő sporteseményeire, mint a Mikulás Kupa, Partizán Bajnokság, valamint a Röplabda Diákolimpia. Az iskola Facebook oldalát figyelve már online is tudják követni az érdeklődők ezeket az eseményeket.
11.
Ősszel érik babám...
Horváth Piroska Szüreti capriccio
Fürtök lógnak vesszőn, ágon, muskotállyá ért a nyáron, szél üstökén avarcsákó, óbor-színű kecskerágó izzó ága földre hajlik, nap korongja még aranylik, zengő avar mesét regél, piroslik a szőlőlevél, nyirkos hajnal arannyá vált, ég-porondján muslica-tánc, tele puttony, tele kosár, musttól csordul ki a pohár, vár a koma, vár a sógor, nem maradhat ki a jóból mézes-csókú, tüzes asszony muskotályos bort fakasszon! Forrás:
https://www.poet.hu/vers/248179
12.
Szüreti hagyományok „A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít ma is, hiszen egy egész évi munka gyümölcsével szembesül a szőlőművelő. "A szüret a XVI.
és XVII. században igazi sátorosünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt!"
Az 1700-as évektől az 1900-as évek közepéig mindig október végén zajlott a szőlőtermés betakarítása Tokaj-hegyalján. Október 28-a, SimonJúda - a szőlők védőszentjének napja - volt a nyitány: ezelőtt szüret hivatalosan nem kezdődhetett. Annyira szigorúan betartották ezt a fordulónapot, hogy egyes községekben harangzúgás és mozsárágyúk dörgése jelezte a munka kezdetét. A szüret menete egyszerű volt: kisebb birtokosoknál kalákában szedték le a szőlőt, rokonok, ismerősök segítettek be, akiket a gazda látott el ebéddel. Elmaradhatatlan volt a pogácsa, pálinka, lacipecsenye, gulyás és a bor. A nők szedtek, a férfiak puttonyoztak. A szedők (lányok,asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés), vagy metszőollóval vágták le a fürt nyelét. Minden puttonyos kezében ott volt a frissen vágott vessző, melyre minden puttony szőlő után egy-egy rovást faragtak. A szedők mögött, kezében kis pálcával, a pallér csapkodta a leveleket - ügyelve arra, hogy sor ki ne maradjon, tőke szedetlen ne legyen -, továbbá irányította a munka menetét is. A puttonyból a szőlőt a terhesbe öntötték, amely mellett ott álltak sorban a gyerekek, és három-négyágú karókkal, az úgynevezett csömöszölővel zúzták a szőlőt. A szüret végeztével felcsendült a végzésnóta, a szekereken hazavitték a terhest és az embereket. Ezután megkezdődött a szőlő feldolgozása: darálás, áztatás, taposás, préselés, fordítás... A régi időkből maradt fenn az a kedves szokás, hogy ha a gazda jó, azaz kivívta a résztvevők megbecsülését, a puttonyos legények vagy a szüretet vezető pallér négyágú szőlőkoronát készített számára. Amit aztán felpántlikázva, a tisztelet jeléül átadtak a házánál, mire ő áldomást ivott szüretelő munkásaival.” Forrás: http://www.magyarvagyok.hu/kultura/hungarikum/ hagyomanyok-unnepek/szuretinepszokasok/3681-A -szuret-es-a-szureti-mulatsagok.html
13.
Az Újalmában is ragaszkodtak eddigi hagyományainkhoz. Készítettünk mustot, amit a gyerekek egyszerűen imádnak! Rendeztünk népi játékokat, volt kacatvásár, s az elmaradhatatlan kampány, perelhettek a felsősök bárkit, lett is nagy perpatvar belőle, akadt eszem-iszom bőven, s mindehhez az Alma Együttes tett még rá egy lapáttal és táncoltatta meg iskolánk apraja nagyját.
14.
Az ünnep régen „Szüretkor megélénkült a szőlőhegy. A munkavégzés alatt is jellemző volt - közösségi munka lévén - a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás. Utána azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szüretelők a végzésnapon a hegyről levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém, vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával, vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A feudalizmus idején a menet ilyenkor a földesúr házához vonult köszönteni. Itt a dolgozók verses rigmusokat mondtak, melyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról, vagy jószívűségéről is. A földesúr ezután megvendégelte munkásait, s este általában táncos mulatságot is tartott. A szüreti felvonulás. A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg. Szüreti felvonulás és bál sok városban még ma is van. A szerepköröket (bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények, kisbíró, táncmesterek) ma is beöltözött szereplők alakítják. A menet fontos szereplője volt a múlt században a borkirály, vagy bálkirály. Ő, illetve a családja volt felelős az esti mulatság rendezéséért. A menet érdekessége az úgynevezett baksus figurája, ami egy botra, vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével (másik nevén Dionüszosz) hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de rajtuk kívül olyan beöltözött szereplők is jelen voltak, amilyen alakoskodók (jelmezbe bújt, szerepet játszó figura) általában a farsangi felvonulásokon szerepelnek. Ilyenek például a török, a szerecsen, a vándorárus, az úrfi, a cigány, a medvetáncoltató stb. figurája.” Forrás: http://www.magyarvagyok.hu/kultura/hungarikum/ hagyomanyok-unnepek/szuretinepszokasok/3681-A -szuret-es-a-szureti-mulatsagok.html
15.
16.
Szüreti gasztro
Badacsonyi szőlősaláta Hozzávalók: fél kg szőlő (piros és zöld szőlővel vegyesen), 1 dl vörösbor, 2 evőkanál dió, 1 evőkanál porcukor Elkészítése: A szőlőt megmosom és egy mély tálba teszem. A diót megőrlöm és összekeverem a porcukorral. A cukrozott diót összekeverem a borral és megvárom, míg felolvad a cukor, ezzel öntözöm meg a szőlőt és 3 órára a hűtőbe teszem. Ajánlható minden szárnyas ételhez, vagy csak úgy.
Csirkemell szőlőmártásban Hozzávalók: 80 dkg filézett csirkemell, 1/2 kg fehér szőlő, 10 dkg vaj, 1 dl fehérbor, 3 evőkanál liszt, 4 dl tej, 1 citrom, ízlés szerint só. Elkészítése: A húst feldaraboljuk, kevés sóval bedörzsöljük, lisztben megforgatjuk, és a felforrósított vajban minden oldalát elősütjük. A visszamaradt vajban megpirítjuk a lisztet, felengedjük 25 dkg szőlő kipréselt levével, a tejjel és a borral, majd felforraljuk. Citromlével ízesítjük, belerakjuk a csirkemellet, és puhára pároljuk. Ekkor hozzáadjuk a maradék szőlőt, még egyszer felforraljuk, és azonnal tálaljuk. Forrás: http://www.magyarvagyok.hu/kultura/konyha/ hagyomanyok/szuret/
17.
Mese az angyali almafáról Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy piros tetejű, kacsingatós szemű, kicsi ház, s a ház mögött egy takaros kert, telis-tele mindenféle zsenge veteménnyel: vajízű babbal, cukorborsóval, földben lapuló lisztes krumplival, nevető tökkel, s minden mással, amit csak a magyar föld jókedvében megterem. És a kert egyik sarkában, a szomszéd kerítés mellett álldogált egy mosolygó almafa. A kicsi házban egy szegény ember élt a feleségével és hét gyermekével. Bizony nagy szolgálatot tett nekik a kis kert, mert a maguk kapálta zöld nélkül felkopott volna az álluk. Becsülték is a kis kert minden szegletét, és nem kellett a gyerekeket biztatni reggelente a gyomlálásra, szaladtak azok maguktól is sebesen, s óvták a finomságokat gyomtól, bogártól lelkiismeretesen. Az almafát különösen szerették a kicsik, mert nemcsak fényes-piros almákat termett gazdagon, de dús lombja alatt lehetett a legédesebben aludni, ha elnyomta őket nyáridőn a meleg. Máskor meg kötelet csomóztak ágaira, s a fa erős karjaival hintáztatta őket, ha végeztek a kerti munkákkal. A szomszéd kertben nem játszottak gyerekek, s almafa sem vetett árnyékot a földre. Üde, zöld gyep nyújtózott kényeskedőn a
18.
kert egyik végétől a másikig, melyből egy-egy bokor lombosodott csak elő. A kerítés mellett azonban, épp az almafa szomszédságában egy szemrevaló barackfa nődögélt. De amilyen szép volt s szívet gyönyörködtető ágainak finom arányaival, formás kis leveleivel, s hamvas gyümölcseivel, olyan öntelten és gőgösen pislogott át a szomszéd almafára. Egyszer aztán nem bírta tovább és átszólt a kerítés fölött: - Milyen közönséges vagy te almafa - mondta kötekedőn, s rátartin a barackfa és milyen göcsörtös a törzsed! Nevetnem kell! Csupa kóc a lombod! Ahogy így elnézlek, hírből sem ismered a lombfűrészt… Nézz rám, és végy példát rólam: nézd milyen karcsú a derekam! És mondd csak, minek nevelsz annyi almaporontyot?! Én évente nem termek többet 10 szem baracknál! Néha még az is sok! Minden jóravaló gyümölcsfa tudja, hogy minél kevesebbet terem, törzse, ága annál szebb marad. Ha éreznéd milyen puha, milyen selymes a kérgem. De te! Még az árnyékod is csúnya! Az almafa nem szólt egy szót sem. Egyik karjával épp Pankát, a kert legkisebb lakóját hintáztatta, másik karján pedig egy csöpp almafiókát egyensúlyozott. Szegénykének játék közben megsérült a
Angyalma 10!
gyenge kis szára, amivel kapaszkodni tudott, s anyja őt óvta, rá figyelt egészen. A többi ágát meg ezerfelé húzta a gömbölyödő kis almák sokasága. De azért a gonoszkodó szavak nem szálltak el nyomtalan a levegőben, s ha nem is felelt meg rá, azért belül, a vastag kéreg mögött bántotta a gúny erősen. Mert persze nézte, csodálta ő a szomszédját, a karcsú, a nemes barackfácskát, de nem vágyott szépségére. Boldog volt ő így is, kusza lombjával, évente vastagodó derekával, vidám almácskáival. Sőt, úgy érezte így teljes, így gömbölyű az élete, ami a kertben jutott neki. De azért attól a naptól kezdve, hogy a barack olyan csúnyán megbántotta, igyekezett hátat fordítani neki, hogy a sértő szavak, s a becsmérlő pillantások ne tudják megsebezni. Így teltek-múltak az évek. A barackfa, minden tavaszszal gyorsan virágba borult, ezzel is megelőzve az egyre terebélyesebb, egyre lombosabb almafát, hogy aztán néhány hónap múlva, korán elengedve, kosárba ejtve hamvas kis barackjait, újra üdén és karcsún illegesse magát a kerítés mentén. Bezzeg az almafa! Néha még októberben is csüngtek az ágain az almagyerekek, hisz olyan jó volt megbújni a sárguló lombszoknya ráncaiban. A kert gazdáinak szinte le kellett szakítani a ragaszkodó kis
gömbölyödőket az almafáról. És milyen nagyok lettek addigra, és milyen édesek! S ha úgy alakult még húsvétkor is őrizték édesanyjuk illatát a kicsi kamrában. Egyik évben aztán későn érkezett a tavasz. A Nap csak sápadozott az égen, az ólmos felhők mögül nem tudott melegíteni. A barackfa azonban fittyet hányt a hidegre, s nemtörődöm módon kipattintotta rügyeit egy fázós hajnalon. Másnapra az összes kis barackvirág fagyottan hullott a földre, s nem csak a virágok, a fa összes levele elpusztult. Didereghetett a gőgös barackfa, abban az évben bizony kopaszon maradtak az ágai. Tavaszszal a hidegtől, s a széltől szenvedett, nyáron a forróság aszalta, tördelte száraz ágait. S mire eljött az ősz, nem maradt semmi szépségéből. És szépségével a büszkesége is odalett, s bizony nem ócsárolta többé az almafát gonoszul, mert a dús lombú almafa egész évben óvta, vigyázta a pórul járt szomszédot. Ha vihar tépte a kertet, göcsörtös, erős ágaival átnyúlt a kerítés fölött, s magához ölelte a barackfát, ne törje, ne pusztítsa el a szél egészen, ha a Nap perzselte őket, árnyékot vetett a beteg fára szelíden. S amíg csak tudta, teremte tovább az almákat csendesen… Angyalma
Az Angyalma 10 éves lett. Tíz éve minden decemberben a szülők és gyerekek adományaival rászoruló családokat, fiatalokat támogatunk. A jubileum apropóján az Angyalma csapata egy akcióval készült, melyet az iskolaszéki tagok és kedves adományozó családok segítségével sikerült megvalósítani. Az iskolaszerek, higiéniai termékek, játékok és ruhák mindig nagy örömet okoznak. Az akcióban most a DOMA Farm finom almái és 10 facsemete is eljutott a gyermekotthonokba. A mostani „Angyalma 10” minden segítőjének, támogatójának ezúton továbbítjuk a szervezők köszönőlevelét: Kedves Adományozó családok! Méltóképpen ünnepelhettük meg a tényt, hogy már 10 éve segít az iskola olyan gyerekeken, akik erre igazan rászorulnak. Hálásak vagyunk nektek, hogy 10 éve elég egy hívó szó, és a raktár az iskolában megtelik olyan szépséges ajándékokkal, amilyeneket nemrég átadhattunk nekik. A 10 almafa „jó földbe” került, ahol gondos szeretettel várják majd a gyermekotthon lakói, hogy tavasszal virágba boruljanak. Jó érzés arra gondolni, hogy valami olyan dolgot is adhattunk, amiből kompót és süti kerülhet az asztalukra, éveken át. A gyönyörű tanszerek olyanok ezeknek a gyerekeknek, mint valami különleges ékszer, nem sokan láttak ilyen szép tollakat eddig! Reméljük, ez motiválni fogja őket, hogy szívesen használják ezeket az iskolában! Az ajándékba vitt ágytakarók, plüssök átölelik majd a kis álmodozókat. Igazán feldobta a sok szeretettel küldött ajándék egyszerű szobáikat. Köszönjük, hogy mellettünk vagytok, és támogattok minket.
19.
Angyalma csapata
Hírhozó Újság Független iskolai lap Megjelenik havonta. Kiadja: az Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Cím: 1112 Budapest, Muskétás u. 1. Tel./fax.: 06 1 309 73 53 E-mail: info@ujalma.hu
E hónap megjelenésben közreműködtek: Bakos Péter, Hargitai Eszter, Kovács Dóra, Kovács Léna, Sándor Ádám, Zibrányi Péter
Szerkesztő: Farkas-Juhász Enikő