~Független iskolai lap ~
X. évfolyam - 10. szám Június
Tartalomjegyzék
„Aminek kezdete van, véget is ér egyszer. Békélj meg ezzel, s minden jóra fordul.”
Buddha
3 4 4 6 8 10 12
Példabeszéd a tanulásról Erdei iskola - Verőce Első levél - hétfő Második levél - kedd Harmadik levél - szerda Negyedik levél - csütörtök Ballagás 2017.
„Azért vagyunk a világon, hogy összhangban éljünk. Akik megértik ezt, nem harcolnak többé.”
Buddha
„Ha az ember tiszta elmével szól vagy cselekszik, az öröm úgy követi, mint saját árnyéka.”
Buddha
„Azért vagyunk a világon, hogy összhangban éljünk. Akik megértik ezt, nem harcolnak többé.”
Buddha
2.
Példabeszéd a tanulásról
- Hetvenéves vagyok már - mondta Jin hercege Ping vak muzsikusának, Shi Kuangnak. - Pedig még annyi mindent kellene megtanulnom, s oly sok könyvet szeretnék elolvasni! De azt hiszem, már késő. - Miért nem világít a gyertya? - kérdezte Shi Kuang. A herceg felfortyant. - Hogyan engedheti meg magának az alattvaló, hogy tréfálkozzék urával? - Én, a vak muzsikus hogyan engedhetnék meg magamnak ilyesmit? - tiltakozott Shi Kuang. - Arra céloztam csupán, hogy ha valaki ifjúkorában szánja rá magát a tanulásra, akkor a jövője fényes lesz, mint a kelő nap, ha férfikorában mélyül el a tanulmányokban, az leginkább a delelőjén álló naphoz hasonlatos, ha pedig öregkorában tanul, az olyan, mint a gyertyafény. Bár nem túl fényes, mégis jobb, mint sötétben tapogatózni. A herceg egyetértett vele. Az anekdoták kertje Forrás: http://mek.oszk.hu/00200/00225/00225.htm#40
3.
Erdei iskola
Verőce
Első levél - hétfő Egy újabb remek élményutazás kapujába értünk ma. Elindultunk az idei erdei iskolába. Reggel felnyergeltük piros, sárga, szürke és fehér buszparipáinkat. Éhes gyomruk hamar elnyelte csomagjainkat. Járműveinket több száz fidget spinner pörgetésével hajtottuk meg, így elég gyorsan odaértünk, kicsit túl hamar is tán. Szállásunk faillatú, párnánk levendula, ruhánk szúnyogriasztó szagú. Minden ízig vérig tábor hangulatú. A kis elemózsiánk elfogyasztása után gyógynövényekkel frissítettük fel magunkat és a tudásunkat, majd Zsuzsa néni tartott nekünk rendhagyó előadást a Föld történetéről. Ezüst csákányával több tucat mesés kődarabot pattintott ki a kezünkbe a hegy gyomrából. Közben a meleg elől a büfé jégkásás hegyei mögé vonultunk. Később pedig gitárjainkat és hangszálainkat is új dalok megtanulására hangoltuk zenekedvelő tanárainkkal. És ahogyan a vacsora közben a kis csirkefalatok jó étvágyunk zsákjába legurultak, úgy ugrottak bele a pokrócba az avatandó gyerekek és tanárok is immár bizonyítva, hogy igazi újalmások lettek. Így zárult az első napunk igazi táboros hangulatban. Mi már lassan szundítunk, reméljük Ti is. Egészségesen elfáradtunk, de már alig várjuk a holnapot!
Mi
4.
5.
Kedves Otthoniak!
Második levél - kedd
A kedd reggelünk azonnal egy sikeres szobaszemlével kezdődött. Akinek az ablakán az éjszaka sok katica repült be, ők több pontot szereztek a versenyben. Akikhez ellenben csak szúnyogok repültek be, ők csak piros pontokat gyűjtöttek. Sejthetitek ebből, hogy minden szobában nagyon nagy rend uralkodott. Napunk egy világjárta vadász bemutatójával folytatódott. Testünkre bundát, szánk tövébe agyarakat, fejünkre hatalmas agancsokat emelhettünk. Mi magunk is szarvasokká változhattunk egyegy pillanatra. Olyannyira, hogy száguldó szarvaserőnkkel meg sem álltunk a közeli hegy csúcsáig. Erdei kirándulásunkon igazi kígyóvonalú vájatban csúsztunk vissza táborunkba. Lábunkra tapadókorongos leveleket kötöttünk, így minden kanyarban helytálltunk. Délben aranysárga húsleves tengerben hajóztunk és fasírtgombócokkal zsonglőröztünk. Meg is jött a kedvünk egy kis sportfoglalkozásra. Lábunkkal a fűbe írva üzentünk haza: Jól érezzük magunkat! Az út porát és a mozgás melegét végre a medencében tudtuk egy jó kis pancsolással eltűntetni. A fiúk hódok, a lányok sellők formájában verték a habokat. Az estét egy hatalmas számháborúval koronáztuk meg. Minden bokornak és kis zugnak megvolt a maga királya, s ugyan csak az egyik csapat süthette meg a győzelem pecsenyéjét, a holnapi visszavágó tervét már most forraljuk. A kisebbek már nyugovóra tértek, míg a nagyobbak éjszakai túrára indultak. A picik szobájában apró elemlámpák villognak, mint szentjánosbogarak, a nagyok lépteit sok száz világító állatszem kíséri. Talán már az álmok erdejében járunk és indaágyban ringatózva a holnapról álmodunk. Már nagyon várjuk!
Mi
6.
7.
Harmadik levél - szerda
Kedves Otthoniak! Szerda
hajnalban
egy
fagyos
szel-
lem megrezegtette az ágyneműnket és kis gömböccé zsugorított bennünket.
Még
kész szerencse, hogy kint szépen sütött a Nap, így hamar felmelegedtünk. Reggel a patakhoz sétáltunk le, ahol mindnyájan
belekóstolhattunk
a
vízi
életbe úgy, hogy egy vízcsepp sem ért az ajkainkhoz. Viszont sok kis vízi rákot csodálhattunk meg fürdés és fickándozás közben. Míg a vízipókoknak a patak volt az örömök forrása, addig nekünk megmaradt
a
medence,
amiben
újból
megmerítkeztünk dél felé. Az egyik aranypóktól azonban eltanultuk a kézművesség mesterségét. Fürge ujjaink
között
színes
fonatok
születtek,
majd egy kasztanyetta is, melyet úgy csattogtattunk, hogy a közeli tó békakórusát is túlharsogtuk. Délután beköszöntött a sport aranykora. Tanár-diák vegyescsapatok mérték össze erejüket. A várva-várt foci mérkőzésen először Zsozsó néni bűvölte meg a lasztit, majd Zibrányi Péter bácsi feketén villo-
Ú j B uda i A lma Ma ter Á l t. Isk . AM I és Óvoda
gó párduc cipője szelídítette meg a lab-
Buda pest
dát. Ezt követően Hajdú Laci bácsi robbant ki a kapuból, s az izmok határait
Musk étás utc a 1.
feszegetve, félelmetes sprintet levágva lőtte be az első gólt. A harmadikosok elszánt szurkolótábora Bakos Péter bácsi nevét skandálva küldte pályára mindenre elszánt osztályfőnökét, aki digitális pontossággal passzolta Krisztián bácsi fejére
8.
1
1
1 2
9.
Negyedik levél - csütörtök Reggel rizsrázóka és mesés medvekarkötő készítésével rendeztünk ősi zeneszertartást és idéztük meg a hegy szellemeit és árnyait a ma esti bátorságpróbára. A nagyok íjászattal hangoltak a lények eljövetelére. Ma már elkezdtünk takarékoskodni a büfénél is, hogy sokkal több pénz maradjon a nemes bőrerszényünkben a holnapi visegrádi királyi találkozón. Ezért fejenként csak két jégkását, 3 zselés cumit és két gumi macskaszemet vettünk. Délután a szokásos állatbemutatót tekintettük meg Gábor bácsitól, aki Tinnyéről érkezett hozzánk. Mintha egy kis szelencéből elefántcsorda ugrott volna ki, annyi lény szökkent ki a kis fehér furgonból. A gyémántfogú háziegér, a helikopterfarkú vándorpatkány, a minimaxot néző hajlékony gumigörény, a tyúktáncoltató nyest, a filmsztár róka, a fotogén borz, és az ugróbajnok mudi kutya voltak sorrendben a fellépők. Nagyon nagy produkció volt. Este elérkezett a bátorság próbája. Egyedül csak a Hold világított, mi pedig lassan-lassan, araszolva haladtunk előre a kijelölt úton. Mindenünnen árnyak suhantak át előttünk. Kacajos sikolyok csavarodtak a fülünk közé. Hajfürtjeinkbe, mintha madarak költöztek volna, hátunkon pedig hideg futkosott. Egy feldöntött, korhadt asztallap mögül ugrott ki az első zombi, a másik egy seprűvel támadt, a harmadik szottyadt gyümölcsöket rázott a fáról, majd lábát vesztve ugrott ránk a fáról. A dombon felfelé haladva egy csuklyás alak állt háttal nekünk, merev testén vészjóslóan tört meg a Hold sápadt fénye. Nem bántott, de a belőle kiszüremlő tompa morgás éppen elég volt a hidegleléshez. A következő lépésnél egy autó hirtelen felhangzó dudája és villogója dobogtatta meg a szívünket, ezután azonban már nem volt menekülésünk. A dombról több tucat félig élő zombi csúszva és gurulva rontott ránk, úgy mint a hegyomlás. Nagy nehezen kiszabadulva, csak szörnyű futással tudtuk megtenni a maradék métereket. Ezt most megúsztuk. Úgy tudjuk, hogy az iskolában mindenkinek sikerült. A megkönnyebbülés kacagásával melegítettük fel magunkat szobánkban és még hosszasan meséltünk kedvenc rémes jelenetünkről. Tudjuk, hogy álmainkban nem köszönnek vissza a lények, csak emlékeinkben él tovább ennek az estének a hangulata. Holnap már az otthon megnyugtató biztonságából mesélhetünk Nektek élményeinkről. Tudjuk, hogy Ti is nagyon várjátok. Holnap találkozunk.
10.
Mi
11.
BALLAGÁS
~KÉPEKBEN~
Hírhozó Újság Független iskolai lap Megjelenik havonta. Kiadja: az Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda
Cím: 1112 Budapest, Muskétás u. 1. Tel./fax.: 06 1 309 73 53 E-mail: info@ujalma.hu
E hónap megjelenésben közreműködtek: Bakos Péter és a rejtélyes erdei iskolai levélíró: Mi Szerkesztő: Juhász Enikő