~Független iskolai lap ~
XI. évfolyam - 2. szám Október
Tartalomjegyzék
3 4 5 6 7 7 9 10 12 13 14 15 16 17 18
Ősz az Újalmában Madarat tolláról… Tejkaraván Roadshow Programajánló Több, mint sport Új Almák Közlekedési és parkolási rend Memento 1956 Digi Light 7 - melléklet Digieskü Dejó nap volt! Újabb derűs nap Csergezán Pál-kilátó Diákigazgató napja Szüreti mulatság
2.
„Az élet nagy titka az, hogy nincs nagy titok. Bármi legyen is a célod, elérheted, ha hajlandó vagy érte tenni.” Oprah Winfrey
„Az akadályok nem törhetnek meg; minden újabb akadály az elszántságomat fokozza.” Leonardo da Vinci
„Az vagyok, aki bárki más is lehet, ha hallgat a szívére. Olyan ember vagyok, aki leborul az élet titokzatossága előtt, aki nyitott a csodákra, aki derűsen és lelkesen viszonyul mindenhez, amit csinál.” Paolo Coelho
Ősz az Újalmában
3.
M A DA R AT TO L L ÁRÓ L . . . ~ Madártávlatból, a 4.osztály szemén keresztül. ~ Minden évben van egy nap, amikor eljön az iskolába Laci bácsi, és a madarakról mesél nekünk. Idén a víz és a vízpart madarairól beszélt. Elsőnek a legismertebb vízi madárról a kacsáról mondott érdekességeket. Azt is megtudtuk, hogyan lehet a kacsamamának akár húsz fiókája is. Ugyanis, ha egy kacsamama meghal, akkor egy másik anyuka örökbe fogadja a kiskacsáit. A kacsa párja a gácsér, aki elmegy miután megszülettek a kicsik. Szerintem nem valami kedves a tojóra hagyni a munkát, de szerencsére én nem vagyok kacsa. Érdekesnek találtam, amikor elmondta, hogy a vízparti madarak a nádasra építik a fészküket, és úgy rögzítik hozzá, hogy csúszkáljon, mert így nem gurulnak ki a tojások. A kárókatonának a szárítkozása fura. Rászáll egy ágra vagy botra, és kitárja két szárnyát. Akár több órán át is képes így állni, nekem sajnos nem megy. Kár, hogy nem derült fény arra, hogy miért katona a kárókatona, és kinek a katonája, mert az biztos vicces lett volna. A víznél élő madaraknak hosszú a lába, mint a gémeknek azért, mert ha elsülylyednének a sárban és a vízben, baj lenne. Végül az énekes hattyúról mesélt. Ez a fajta állat eléggé ritka. A külseje is, de főleg a hangja különbözik a rendes hattyúétól. Én nagyon szeretem a madarakat, ezért izgatottan várom a következő madársulit is.
4.
Tóth Jázmin
A második órában eljött hozzánk Laci bácsi, a Magyar Madártani Egyesület egyik tagja. A vízimadarakról tartott előadást. Mindenki nagyon odafigyelt, mert érdekes műsor volt. Hozott be daru, hattyú, és még strucctollat is. Mielőtt elmondott volna mindent, kérdezett tőlünk, és kaphattunk rá kisötöst. Meg is hallgathattuk néhány madárnak a hangját. A legtöbb vízimadár bekeni magát valamilyen különös zsírral, hogy ne ázzon át a tolla. Viszont van egy kivétel, ami kiáll a napra, és széttárja a szárnyait. Akár több órán át is képes úgy maradni. Ez szerintem egy nagyon nagy teljesítmény! Az én kedvencem azért még ezután is a sárszalonka volt. A hosszú csőre és a lábujjai miatt tartottam annyira különlegesnek, valamint a kicsinysége miatt. Azt azért nem értettem, hogy a halászsasnak, hogy lehet annyira éles a karma, hogy a nagyobb halakban benn marad, és azok még le is húzzák a víz alá, ami miatt a madár megfulladhat. Én ezeket tartottam a legérdekesebbnek, és nagyon tetszett az előadás.
Buday Olivér
Elérkezett a köri óra. Madaras Laci bácsi jött hozzánk. Nagyon izgatott voltam, és vártam, hogy kiderüljön miről fog beszélni. Bekapcsolta a projektort, és megláttam az előadás címét: A vízimadarak. Nagyon megörültem ennek, mert felidézte a nyarat, ahogy etettük a kacsákat a Balatonon. Madaras Laci bácsitól megtudtam, hogyan raknak fészket szélben nádasra a kacsák. Azt is elmesélte, hogy a tojó 8-10 tojást rak, de láthatunk ennél több kiskacsát is a tóban, mert ha az egyik kacsa mama elpusztul, akkor befogadják a kiskacsáit. Nekem a kacsa tetszett a legjobban, de mesélt még a flamingóról, kárókatonáról, hattyúról, sirályról és daruról. Nagyon tetszett az előadás főleg azért, mert most nem szárazföldi madarakat hozott. Bazula Gréta
T E J KA R AVÁ N RO ADS HO W Nagy örömünkre, bekerültünk abba az 50 iskolába, akikhez ellátogathatott a Tejkamion, mely október 12-én csütörtökön érkezett hozzánk. Ez a program a hazai tej és tejtermék fogyasztását népszerűsíti. A hatalmas kinyitott építményben öt élményállomáson keresztül, élmény edukáció formájában mutatták meg a szervezők kicsiknek és nagyoknak, hogy a mit jelent a „Tej Útja” – azaz, hogyan kerül a tej a bocitól az asztalra, vagy a boltok polcaira. Az edukációs programok osztályonként egy órát vettek igénybe, mely tartalmazta: 1.Boci etetése (interaktív tablet játék 2. Mű boci fejés (életnagyságú műbocival) 3. TejMozi, azaz a Tejtermékek világának bemutatása dietetikus segítségével 4. Interaktív állomás: kiterjesztett valóság a tej világában 5. Tejszív szerencsekerék A gyerekek roppantul élvezték a programot! Játszva tanultak, jól szórakoztak az állomások során, melynek végén ajándékot is kaptak. Ezúton is köszönjük ezt a remek lehetőséget, ezt a különleges programot!
5.
Iskolánk immár második alkalommal ad örömmel otthont egy felnőtteknek szóló színházi előadásnak – ezúttal „Árny az árnyban” címmel Turek Miklós versszínházi monodrámájának Radnóti Miklós életéről és költészetéről. Az előadás nézői tanúi lehetnek egy tragikusan fiatalon kihunyt magyar költői élet utolsó pillanatának. A pillanatnak, amikor a halál előtt egy szempillantás alatt lepereg az ÉLET. Radnóti angyala meséli el nekünk élettörténetét a korról „mikor az ember úgy elal-
jasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra”. Az est különlegessége, hogy kizárólag a versei által kel életre a költő az iskola előadótermében!
Dr. Andai Ferenc történészprofesszor, Radnóti Miklós bori rabtársának véleménye az előadásról:
„Turek Miklós művészete nemcsak Radnóti Miklóst szólaltatta meg, de különleges művészetével képes volt megrendítő hűséggel tolmácsolni a tragikus sorsú poéta életének érzékeny rezzenéseit." Az előadás időpontja: 2017. november 16. csütörtök, 19 óra Jegyár: 2.500 Ft (jegyek a titkárságon, Dén Dóránál kaphatók) Az est eseményoldala: ITT olvasható. Szeretettel várunk minden szülőt és barátot, rokont, ismerőst erre a különleges színházi előadásra, melyet követően kötetlen beszélgetésre is lehetőség lesz Turek Miklóssal.
Köszönjük az Almafa szülői csoportnak a szervezést!
6.
Parditka Orsolya
Programajánló
Több, mint sport
Partizán Bajnokság az Újalmában Idén különleges módon zajlott a partizán bajnokság. Egy délután, összegyűlve a tornateremben, fesztivál hangulatot teremtettünk egy óra erejéig. Volt hangos zene, szurkolás, örömkönynyek, végül pedig a 4. osztály győzelmével zárult az esemény. Gratulálunk nekik, és a többi csapatnak is, hiszen mindenki derekasan helyt állt, ami pedig talán ennél is fontosabb, kimondottan sportszerű küzdelmeket láthattunk! Hajdú László
Új Almák Csík Adolf A zene már kiskorom óta jelen volt az életben, révén, hogy zenész családba születtem így a folytonos zenehallgatás és az otthoni próbák olyanok voltak számomra mintha az az élet természetes velejárói lennének. Amikor szüleim beírattak a zeneiskolába, és megkaptam első gitárórám, tudtam, hogy valami különleges dolog kezdődött el az életemben. Azt viszont nem sejtettem, hogy pár évvel később egy másik országban, a Bécsi Zeneakadémia különleges tehetségek osztályában találom magam. Tíz évet töltöttem a Zene fővárosában, a világ egyik legjobb és legnagyobb Zeneakadémiáján diplomáztam, amiért nagyon hálás vagyok. Úgy érzem, minden perce megérte, hiszen rengeteget tanulhattam ott, nem csak a zenéről, hanem az életről. Közben sok emberrel ismerkedtem meg és játszottam együtt. A tanítás is mindig nagy szerepet játszott az életemben és fontosnak tartom, hogy amit megtanultunk azt tovább is tudjuk adni. Ez is egyfajta közvetítés, és a kommunikáció – csak úgy, mint ahogy fontos, hogy a koncerteken tudjunk szólni a közönséghez - a pedagógiában is fontos, hogy tudjuk szólni a gyermek lelkéhez, értelméhez, hogy minden egyes óra maradandó emlék legyen számára. Végül egy nagy zeneszerző idézetét szeretném megosztani:
„Nem lehet egészen boldog ember az, akinek nem öröm a zene, erre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig.” Kodály Zoltán
7.
Új Almák Kecskés Zsófia Miskolci származású vagyok, édesanyám hegedű és szolfézstanár, keresztapukám pedig hegedűművészként dolgozik a miskolci Filharmonikusok zenekarban, ezáltal nem csoda, hogy korán érdeklődni kezdtem a zene iránt. Ezt a zene iránti vágyat szeretném úgy továbbadni a tanítás által, hogy a gyermekek kikapcsolódást láthassák benne, örömöt találjanak általa. Szeretném, hogy a zene számukra egy kis sziget legyen, ahová bármikor mehetnek, ahol mindig megértést, szeretetet, és békét találnak, kibontakoztathatják tehetségüket. Sok gyermek visszafogott, nem mer megnyilvánulni gyermektársai és tanárai előtt. Azt gondolom, a zene egy lehetőség arra, hogy a gyermek megnyílhasson, hibázhasson és tanulhasson. Hiszek abban, hogy meg kell nekik adni a lehetőséget arra is, hogy hibázhassanak, hiszen ezekből ugyanannyira tanulhatnak, mint a sikereikből. A zongoratanulást már óvodában elkezdtem az Egressy Béni Zeneiskolában Dr. Kígyóssyné Komoróczi Zsuzsanna növendékeként, aki nem csak mentorként, de emberileg is kiváló, neki köszönhetem, hogy bekerülhettem a zene csodálatos világába. Felkészítésével sok versenyen vehettem részt eredményesen. Utam ezután egyenesen a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép Iskolába vezetett zongora szakra, ahol Nagy Enikő lett a tanárom, emellett párhuzamosan folytattam a magánéneket. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem klasszikus zongora szakos hallgatója vagyok. Nem tudok szebb dolgok képzelni, mint azt, amit az évek során megtapasztaltam. Szeretném ezt továbbadni a következő nemzedéknek. Nagyon szeretek gyermekekkel foglalkozni, társaságukban lenni. Megérint a tisztaságuk és úgy érzem, több leszek általuk.
„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét. Az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépsége, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”
Kodály Zoltán
8.
Csík Dániel 25 éves jazz és pop zenész, zeneszerző, zenetanár vagyok. Zenész családból származom, mégsem volt egyértelmű számomra, hogy zenei pályára fogok lépni, hiszen vannak nehézségei a szakmának. Ezeket látva a tanulmányaimat inkább informatikai középiskolában kezdtem el, azt követően pedig mérnök informatikus szakon tanultam egy budapesti főiskolán. Ott kellett szembesülnöm azzal, hogy nem oda sodort az élet, ahová szívem szerint szerettem volna kerülni. Életem egyik legnehezebb döntését hoztam meg, ugyanis otthagytam két év után a főiskolát, és azóta a zenével foglalkozom. Ez egy nehéz, de sorsfordító és rengeteg örömöt hozó döntés volt az életemben. Két év alatt elvégeztem egy hangtechnikus képzést, és egy év alatt felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz tanszakára basszusgitár szakon. Sokat köszönhetek a Snétberger Zenei Tehetség Központnak, ahol a felkészítést világhírű zenészektől kaptam meg. A basszusgitár és a gitár mellett, énekelek, zongorázom és egy kicsit nagybőgőzöm és dobolok is. Abban az áldott helyzetben vagyok, hogy szuper tanáraim voltak mindenhol. Most szeretnék én is visszaadni a gyerekeknek (akár más korúaknak is) ebből, illetve megmutatni azt, hogy a zenének milyen pozitív hatásai vannak egy ember személyiségének fejlődésére. A Zene mindenkié, a Zene felemel, a Zene összehozza az embereket. Megtanítja, hogy mit jelent az alázat, a csapatjáték, a felelősség és hogy mindenkinek fontos a munkája.
Közlekedési és parkolási rend A parkolás rendje, és a közlekedési fegyelem sajnos neuralgikus pontja iskolánknak. Minden eddigi erőfeszítésünk, hogy a szülői közösség tagjait együttműködésre, a szabályok betartására és az egymás testi épségének óvására kérjük, csak átmeneti javulást hoztak. A telep tulajdonosaitól és az Önöktől érkező kérések, javaslatok figyelembe vételével részben új parkolási rendet alakítottuk ki. A sorompóhoz közeli parkoló rendje nem változik. Egy biztonsági őr azonban a reggeli csúcsidőszakban ellenőrzi a haladás rendjét, és nem enged be több autót, ha nincs hely a parkolóban. A kijelölt parkolóhelyen csak a jogosult autók parkolhatnak. Kifejezetten lassú haladást kérünk, mert gyerekek bukkanhatnak fel váratlanul az autók között! Az iskola hátsó kapujánál, a Z épületnél a parkolás eddig is tilos volt. Ezen a helyen azon családok számára, akik nem szeretnék bekísérni gyermekeiket, kiszálló helyet biztosítunk. Itt várakozásra, parkolásra nincs lehetőség. A tiltott helyen való megállás és a lenti parkolóba haladókkal szembe való közlekedés nem engedélyezett. Itt is biztonsági őr vigyáz majd a rendre, melynek betartása mindannyiunk érdeke. A lenti parkoló elhagyásakor kérjük, tartsanak balra, ezzel segítve a parkolóba való behajtást a többiek számára. Akik az itt leírt szabályokat nem tartják be, és nem működnek együtt, elvesztik a telepre való bejutáshoz kapott behajtási jogukat. Iskolánk közösségének közlekedési kultúrájáért mi mindannyian vagyunk felelősek. A be- és kihajtó autók többségében gyerekek ülnek. Nekik mi vagyunk a minták, a követendő példák. Ha mi felülírunk olyan egyszerű szabályokat, mint a közlekedés rendje, nehezen várjuk el tőlük, hogy eligazodjanak az életben, hogy mit szabad, és mit nem. Reggel sokszor vagyunk időhiányban, ami türelmetlenséghez, feszültséghez vezet. Nem elfogadható, ha ezt a vezetésben, a parkolásban, egymáson akarja valaki levezetni. Közösségünkben a figyelem, a türelem, az egymás iránti tisztelet olyan alapvető érték, melynek betartása a közlekedésnél, a parkolásnál éppúgy szükséges, mint a napunk többi részében. Bízom benne, hogy belátással, közösen sikerül a reggeljeinket nyugodtabbá tenni. Számítok minden család együttműködésére.
Köszönjük az együttműködést!
9.
Memento 1956 A nyolcadik osztály idén is időutazásra hívott minket. Egy nagymama perspektívájából láthattuk az eseményeket, aki ifjú kori szerelmét vesztette el az ágyú- és a puskaropogások közepette 61 évvel ezelőtt. A felkelő fiatal egyetemisták rendszerellenes rigmusai és szobordöntése az önkényuralom groteszk mosolyának árnyékában. A Sziklakórház ápoló karjai, a barátság mélyen megnyugtató és támogató érzése. Mindezek csak "érzésmorzsák" abból a korból, melyhez sokan ezer szállal kötődünk, s mely mostanáig kísér, vagy kísért minket hol hozzátartozók, hol barátok, hol szerelmek, vagy éppen csak távoli fel-felbukkanó ismeretlenek tekintete által.
Király Nadin és Szerencsés Hajcsi megdöbbentően érett és sok-sok érzéssel teli történetalkotásával, forgatókönyvírásával lehelt életet közös múltunk emlékébe. Szántó Lili és Dékány Sári pedig so-
kadszorra bizonyították finom érzékenységüket a zene világára az általuk választott muzikális betétekkel és egyedi jelenlétüket a színpadon lebilincselő gyertyafényes szavalásukkal. Veres Dávid és Parnaki Bebő rengeteg munkát fektetett a technikai háttér megteremtéséért. Zsiga Levi élethűen volt felkelő és egyben az elnyomó rendszer kiszolgálója is. Bruckner Dani nagy átéléssel alakította a családfőt és a felkelő egyetemistát. Kápolnai Krisu precízen hajtotta végre a színfalak mögötti feladatokat. Pál Kata és Grózli Anna gyönyörűen jelenítették meg a barátság és bajtársiasság alapvető jegyeit. És végül, de nem utolsó sorban Rácz Benedek érett színpadi játékával igazi felkelő vezérré válva, tragikus sorsát beteljesítve égette bele magát az 1956-os alma materes megemlékezések sorába, mely idén a 10. ilyen állomásához érkezett. Álljon ez most mély tisztelgésként és emlékként azok előtt, akiket kétségbeeséssel, szenvedéssel és fájdalommal büntetett a sors ezekben az időkben. Budapest, 2017.11.04. Zibrányi Péter
Márai Sándor
Mennyből az angyal Mennyből az angyal – menj sietve Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony. Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hírt a csodáról. ... Mondd el, mert ez világ csodája: Egy szegény nép karácsonyfája A Csendes Éjben égni kezdett – És sokan vetnek most keresztet. Földrészek népe nézi, nézi, Egyik érti, másik nem érti. Fejük csóválják, sok ez, soknak. Imádkoznak vagy iszonyodnak, Mert más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa, Magyarország. … Angyal, vidd meg a hírt az égből, Mindig új élet lesz a vérből. Találkoztak ők már néhányszor – A költő, a szamár, s a pásztor – Az alomban, a jászol mellett, Ha az Élet elevent ellett, A Csodát most is ők vigyázzák, Leheletükkel állnak strázsát, Mert Csillag ég, hasad a hajnal, Mondd meg nekik, – mennyből az angyal.
Forrás: http://kovacsneagi.qwqw.hu/? modul=oldal&tartalom=1098162
A képek forrása: Archív fotók - 1956 - MTI http://1956.mti.hu/pages/Gallery.aspx?GalleryID=1
Tv kikapcs
ÉLET BEKAPCS
~ melléklet ~
Digieskü Digihetem fogadalma Minden nap egy szép új alma Ami villog félreteszem És helyette almát eszem Digitáblán nem ír karom Digihéten letakarom. Nem bámulom a képernyőt Hozok inkább egy esernyőt. A tabletet nem piszkálom Helyette vár édes álom. Ez egeret nem klikkelem Most kifogyhat minden elem. Minecraftra is mondjál nemet Nem jönnek az endörmenek. Elejtek pár valós bókot S nem jönnek a kockapókok Inkább én építek házat. Legóból vagy kettőt hármat Telefonom hátrahagyom laptopom is csukva vagyon Digihetem ilyen legyen Fogadalmam így leteszem Ehhez adom most a nevem : …. Adorjáni Ákos
DEJÓ N AP V OLT !
Alig vártunk, hogy elinduljon a hét! Nem is akárhogyan nyitottuk meg az idei TV mentes hetet! Krisztián bácsi mesébe illő monológja után Ákos bácsi ragadta meg a mikrofont és az ő segítségével letehettük digitális eskünket, melynek értelmében megszeghetetlen ígéretet tettünk az elektronikai kütyüktől való távolságtartó magatartásra. Ennek fényében igyekeztünk az első napot digimentesen tölteni. A délután főszereplője a napsütésen kívül a dióé volt, melyet Dejó nap keretében megpörkölve, porcukorral meghintve tálaltunk a sok aprónép elé. Annyira kelendő volt ez a délutáni csemege, hogy pillanatok elkapkodták őket. No persze a délutáni hangulathoz zeneiskolánk krémje is hozzájárult, meg is táncoltatta iskolánk táncos lábú apróságait! De hogy a cukros finomságot ledolgozzuk, a későbbiekben diós játékok várták az alsós gyerekeket. Tele volt az udvar az állomások előtt kígyózó sorokkal! De eközben a felsősök sem unatkoztak! A játszóban perlekedtek egymással diákok tanárok egyaránt. Szem nem maradt szárazon, nagyon jó hangulatot volt az emeleten is! Aztán már csak azt vettük észre, hogy az idő elszállt, s hogy vár bennünket a kötelesség a tanszobán. Sebaj, ilyen kellemes nap után még a tanulás is jólesett!
14.
Juhász Enikő
ÚJABB DERŰS N AP A nap nagyszerű zenéléssel indult, ahol Hajdú Laci és István varázsolt fantasztikus hangulatot az iskolába érkezéshez, míg Olgi és Dávid kávéval próbálta még vidámabbá tenni a szülők napját. Mindenkinek sikerült egy derűs mosolyt varázsolni az arcára. Az első óra végén alsóban egy rövid mesével, a felsőben pedig verssel folytatódott a projekthét. Ezután az alsósok Fabók Mancsi bábelőadását tekintették meg. A felsősök ezalatt tanultak, de ebéd előtt meghallgathatták Száraz Dénes és Ildikó beszélgetését színészetről, filmezésről, hegymászásról és sportról. A téma láthatóan felkeltette a gyerekek érdeklődését, rengeteg kérdésük volt Déneshez. Az ebédet egy kis sporttal mozogtuk le: a vicces, zenés gimnasztika után indult a Dilicitta! Az osztályok egymás után indultak futni egy kört, különböző vicces jelmezekben. Volt aki pizsamában, fürdőköpenyben, kifestve vagy parókában teljesítette a távot. Az osztályfőnökök is hősiesen futottak osztályukkal. A futóverseny a legjobbkor ért véget: szemerkélő eső segített a gyerekeket behajtani a tanulószobába.
15.
Seffer Dávid
C SERGEZ ÁN PÁ L - KI L ÁT Ó A Digi Light hét egyik legmozgalmasabb napja a szerdai volt, hiszen egy egész napos kiránduláson vett részt az összes tanár és diák egyaránt. Fél nyolckor indultak el a buszok a parkolóból és Adyligetig meg sem álltak. Innen a nagy csapat együtt indult el, és nemsokára meg is álltunk egy reggeli szünet erejéig. Az erdei úton nekiiramodtunk a túránknak, és kis idő elteltével megérkeztünk egy réthez, ahol ismét tartottunk egy rövidke szünetet. Itt váltunk ketté. Az alsósok egy könnyebb és rövidebb úton, míg a felsősök már egy hosszabb és nehezebb távon folytatták a kirándulást. A cél közös volt, eljutni a Csergezán Pál-kilátóhoz. Az időjárás is nekünk kedvezett, csodálatos napsütéses időben jártuk az erdőt végig a kilátóig és onnan vissza is. A kilátóhoz vezető út szebbnél szebb tájakat tartogatott számunkra és így nem is tűnt hosszúnak a túra. Az ősz színeiben pompázó erdő látványa pedig a kilátó legmagasabb szintjéről teljesedett ki. A festői képet megőrizve indultunk vissza a buszhoz. A buszúton voltak, akik a pihenés mellett döntöttek, de többen a friss élményekről beszélgettek. Nagyszerű nap volt, a nagyszerű szervezésnek és a csodás túraidőnek köszönhetően.
16.
Nagy Alexandra
DI ÁKIG AZ GA TÓ NA PJA
A Digi Light 7 negyedik napjának reggelén Orsi néni átadta a diákigazgatónak, Rácz Beninek az iskola kulcsát. A délelőtt mindenki örömére egy fordított tanórával folytatódott. A nyolcadikosok "elrabolták" a tanárokat, amíg ők a gyerekeknek órát tartottak, a felnőttek kellemes teázással, sütizéssel töltötték az időt. Ez senkinek sem volt ellenére. Délután a szüreti forgatagban a gyerekek szőlőt préseltek és finom mustot iszogattak, közben pedig az ötletes tökfejek is elkészültek. Ezután a nyolcadikosok minden osztályt egy szuper szabadulószobával vártak, ahonnan mindenki hatalmas mosollyal az arcán "szabadult ki".
17.
Czerván Bea
SZ ÜRETI MUL AT SÁ G
A Digi Light 7 péntekjét az október 6-ai megemlékezéssel indítottuk, majd kisorsoltunk egy családi jegyet egy nagyszerű előadásra. A következő néhány tanóra hamar elröpült és már folytatódott is a programsorozat. Az udvaron elkezdődött az esernyő lugas készítése, amit a zenészek hangulatos énekkel és zenével fűszereztek.
Nagy Alexandra
18.
Elérkezett a péntek, a szüreti mulatság napja. Copfos kislányok, szoknyás nagylányok és kalapos fiúk korzóztak az épületben, emlékeztetve bennünket a régi idők hagyományára. A délutáni mulatság az alsósoknak és a nulladikosoknak egy izgalmas mézes programmal kezdődött: házhoz jött a Mézeskuckó. A kisebbek két órán át kalandoztak a méhek világában. Egy előadás keretében megismerkedtek a méhcsaládok életével és megtudták a titkot: hogyan is készül a méz? Ezután kisebb csoportokban több állomásos játék kavalkád következett: társasjátékok, gondolkodtató feladatok, képkirakók, ügyességi játékok segítségével szerezhettek még több ismeretet egy méhkaptár mindennapjairól. A foglalkozás végén mindenki jó szájízzel távozott, hiszen az utolsó állomás mézkóstolás volt. A nagyobbakat mindeközben egy bűvész kápráztatta el egy interaktív, varázslatos és reméljük felejthetetlen műsorral. A mulatság elmaradhatatlan része az eszem-iszom. Ilyenkor a konyha első osztályú étteremmé alakul át, ahol az asztalok roskadoznak a finomabbnál finomabb szendvicsektől, mártogatósoktól, zöldségektől, gyümölcsöktől, és nagy örömünkre minden évben házi sütemények is érkeznek. Miután a gyerekek jóllaktak, elkezdődött a készülődés az esti diszkóra. Csillámtetoválás, hennafestés, körömlakkozás és hajfonás kezdődött a lányoknak a folyosókon, a fiúk pedig a hangulatot az udvaron alapozták meg: egy hamisítatlan Tuk tuk taxin való utazással. A kisebbek jókedvéhez még hozzájárult Muzsikás Péter, alias Rajz Józsi bácsi és felesége, Andi néni, hiszen fergeteges koncertet adtak a tornateremben. Kikerültek a pántlikák a hajakból, a lányok csinos, a fiúk pedig laza szerelésben táncoltak a diszkóban, a szülők mindeközben finom borok vásárlásával támogathatták az Alma Alapot. Az este jó hangulatban ért véget, a gyerekek fáradtan, de mosolyogva köszöntek el az iskolától. Adamcsik Ildikó
A Digi Light 7-ről készült további képekért, kérem, látogassanak el iskolánk honlapjára!
19.
Hírhozó Újság Független iskolai lap Megjelenik havonta.
Kiadja: az Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda
Cím: 1112 Budapest, Muskétás u. 1. Tel./fax.: 06 1 309 73 53 E-mail: info@ujalma.hu
E hónap megjelenésben közreműködtek: Adamcsik Ildikó, Adorjáni Ákos, Bakos Péter, Bazula Gréta, Buday Olivér, Czerván Bea, Juhász Enikő, Nagy Alexandra, Tóth Jázmin, Seffer Dávid
Szerkesztő: Juhász Enikő