Egyházközségi
Csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia hetilapja 18/9.
Jézus meghív, hogy embertársainkkal való kapcsolatban emelkedjünk a magunk emberi szintje fölé: ne ítélkezzünk, bocsássunk meg, adjunk és a mérték legyen a szeretet. Arra kér, hogy merjünk isteni stílusban élni. Azért, hogy jobban megértsük a négy boldogság és a négy jaj értelmét. Hogy Istennek tetszően cselekedhessünk, Jézus négy közmondással világítja meg tanítását. Szent Lukács közlése szerint, Jézus sajátos értelmet adott ezeknek a jórészt hagyományos mondásoknak azáltal, hogy a jelen és leendő tanítványaira érti, vagyis mindenkor keresztényére. „Vajon vezethet-e vak világtalant?” A zsidó vallási vezetőknek sem „állt jól” a mások iránti vak, sőt elvakult gőg. Még kevésbé a pogányságból lett keresztényeknek, még ha azzal hitegetnék is magukat, hogy nem Izrael vétkének a folytatói. Akik ilyen lélekkel, torzult látásmóddal és ítélkezéssel vállalkoznak mások vezetésére, maguk is elpusztulnak, másokat is pusztulásba visznek. Tehát a tanítványok mindaddig vakok, amíg Jézusban meg nem látják a
Akkor tökéletes az ember Megváltót és tanítása fel nem nyitja szemüket a szolgáló szeretetre. (Lk 6,20-38) Minden idők vezetői előtt Jézus maga áll ott ezzel az intéssel, és egyedül helyes, alázatos és irgalmas magatartásával. „Nem nagyobb a tanítvány mesterénél, akkor tökéletes az ember, ha olyan, mint a mestere.” Igaz, hogy a tanítvány nem szárnyalhatja túl soha mesterét, de éppen az irgalmas
2019. március 3.
szeretet terén az sem lehet cél, hogy képmutató szerénykedéssel mindenáron el akarjon maradni tőle. Mihelyt tökéletesen megtanul szabaddá válni, vagyis nem kötődik a világhoz és Jézus nyomában jár, megtanulta a szenvedés és üldöztetés értelmét, amit a bölcsek csak sejtettek (Sir 27,5-8), akkor képes arra, hogy tanítson, neveljen másokat. Mindez azért kap erőteljes hangsúlyt, mert az egyházban mindenkire rá van bízva mások nevelése, üdvösségre vezetése. Mindenki felelős mindenkiért. Tehát e szolgálatban ha úgy próbálunk megállni, hogy mások vétkeit felnagyítjuk, magunkéit pedig említés nélkül hagyjuk és palástoljuk, akkor Isten kímélet nélkül mutat rá a valóságos helyzetre: „Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre?” A mondások summája az, hogy a képmutatás, a hibák szépítgetése, valamilyen keresztény magatartásra való törekvés semmit sem old meg: egyedüli megoldás a teljes egzisztencia megváltozása, a megtérés és újjászületés lehet. „Mert nincsen jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, sem rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz.” Minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. „A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat.” Szeretetben tegyünk minél több jót Jézusért, mert így leszünk tanítványai, s így győzünk a bűn és halál felett. (1Kor 15,5458) Jézus kegyelme által táplált szívből pedig az örök élet gyümölcsei teremnek. Dr. Darvas-Kozma József
„Hisz a száj a szív bőségéből beszél.” Lk 6,45.
A keresztvetésről Minden imádság keresztvetéssel kezdődik. Ezért a legszentebb imádságunkat, a szentmisét is a Szentháromságos egy Isten nevében kezdjük, keresztet rajzolunk magunkra. A kereszt két előszimbólumból tevődik össze: egy vertikális-, vagyis egy függőleges vonalból és egy horizontális-, vagyis vízszintes vonalból. A függőleges vonal jelképezi mindazt, ami a magasba tör, ami aktív, ami cselekvő. A felegyenesedett, az ég felé, az Istenre tekintő embernek a jele. A vízszintes vonal szimbóluma a földnek, a felszínnek, a vízfelületnek, vagyis mindannak, amin az élet zajlik. A mi életterünket jelöli meg. Ez a két vonal összeér! Az ember találkozik az Istennel, a föld az éggel, a teremtmény a Teremtővel. Mire tanít még a kereszt jele? A függőleges vonal, vagyis a kereszt szára olyan, mint a római egyes számjegy! Figyelmeztet, hogy Isten az egyedüli és az első! Csak őt illeti imádat! Hogy hogyan? Erre tanít a kereszt vízszintes szára, ami földre borul az első előtt azért, hogy Isten a kereszt révén emeljen minket a magasba! Tehát a kereszt függőleges szára az éggel, a mennyei világgal kapcsol össze, a vízszintes szára pedig a földi világgal, az emberekkel. A keresztet, mint jelet már a kereszténység előtt is használták, mint csillagászati szimbólum a négy égtáj megjelölésére. Ebben rejlik egyfajta válasz arra a kérdésre, hogy Isten miért éppen a keresztet, a kereszthalált választotta, hogy Jézus megváltsa a világot: Azért, mert a kereszt átöleli a mindenséget. Megjelöli mind a négy égtájat, figyelmeztetve arra, hogy a megváltás mindannyiunknak szól, Isten mindenkit magához hív, magához vonz, kivétel nélkül mindenki üdvösségre van teremtve. A kereszt jele tehát kifejezi kapcsolatunkat mind Istennel, mind pedig az emberekkel. Ugyanakkor a kereszt keresztény mivoltunk lényegét is kifejezi, hogy Krisztushoz tartozunk – a kereszt Krisztus jelképe; a belé vetett hitünket valljuk meg, amikor keresztet vetünk. A keresztény ember a nap kezdetén, imádság előtt és fontosabb tennivalóinak elkezdésekor is keresztet vet magára, és ezzel „az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében” kezd dolgához. A minket minden oldalról körülvevő háromszemélyű Istennek nevén szólítása megszenteli azt a dolgot, amire vállalkozunk, vagyis Isten áldást ad ránk, megerősít a nehézségekben és a kísértésekben. Kovács József
Bérmálkozóknak – 1 Cél: Az egyházi liturgikus életbe való bekapcsolódás. Az embernek kötelessége Istent dicsőíteni az imádságban, és ezt teszi az Egyház liturgiájában. 1. Az Egyházban közösen végzett dicsőítés a liturgia. Az Egyház istentiszteletét maga Jézus Krisztus végzi, aki az Egyház feje. a) Mi volt és mi most is Jézus istentisztelete? Az ő teljes engedelmessége és önátadása mennyei Atyjának. (vö. Zsid 10,7., Jn 8,29) egészen a szégyenletes kereszthalálig. b) Az Ószövetség véres, külsőséges áldozatai nem tetszettek Istennek, mert sokszor hiányzott belőlük a lelkület, de annál kedvesebb volt Fia áldozata. Megdicsőítette őt (Fil 1,9-10) Jézusért gyermekeivé fogadott. 2. Jézus Krisztus azt akarta, hogy áldozata örökké megmaradjon az Egyházban. Az utolsó vacsorán ezért rendelte a szentmiseáldozatot. Benne Jézus keresztáldozata válik jelenvalóvá, és minket bevon a maga önfeláldozásába. A szentmise az Egyház legfőbb és legértékesebb istentisztelete, általa jut el hozzánk a megváltás és gyümölcsei. Belőle származik a többi szentség minden hatóereje. 3. Liturgia alatt az Egyház minden hivatalos istentiszteleti cselekményét értjük, amit az Egyház a hívekkel, vagy a pap által a hívek nevében végez (pl. zsolozsma). a) A liturgiára
– 13. A szentségi és liturgikus élet
Plébániai hittanórákra várjuk a gyerekeket kedden, csütörtökön és pénteken. Hamvazószerdán kezdődik a nagyböjti szent idő, szigorú böjti nap, tilos a hús fogyasztása. A nagyböjti szent idő célja a húsvét megünneplésének az előkészítése. A böjt megtartása betöltött 18 évtől 60 éves korig kötelező. A nagyböjtben tartózkodjunk minden zajos mulatságtól. Szerdán 1800 órakor jegyeskurzus. Keresztelői felkészítő pénteken 17 órától. Szombaton 10 órától ministránsképző.
egybegyűlt hívekben mutatkozik meg az Egyház. b) A liturgiában mutatkozik meg az is, hogy az Egyház valóban Krisztus teste. Krisztus ma is jelen van az egybegyűlt közösségben (Mt 18,20), az ő igéjében, a liturgiát vezető pap személyében. A pap által maga Krisztus cselekszik. Jelen van az átváltoztatás szavaira a kenyér és bor színe alatt. c) Krisztus nem egyedül, egymagában dicsőíti az Atyát, hanem a liturgiában maga mellé veszi az egész Egyházat. A liturgia az egész Egyház cselekménye. A hívek általános papsága (1Pét 2,9) abban áll, hogy életüket Istennek szenteljük, Jézussal együtt dicsőítjük az Atyát. d) A liturgia az örökkévalósággal is összekapcsol: az angyalokkal és szentekkel. 4. A liturgia és a külsőségek. A liturgia kedves Isten előtt, ha az lelkünk, értelmünk és akaratunk hódolata. a) A liturgiához elsősorban hely kell, és ez a templom. b) A liturgiához szükség van a liturgiát vezető személyekre. c) A liturgiának megvan a maga ritmusa, visszatérő ünnepek. Ezekből áll az egyházi év. Az egyházi év középpontjában Krisztus húsvéti misztériuma, vagyis a megváltásunk ünneplése áll. Az egyházi év az adventtel veszi kezdetét. d) A liturgikus szövegek többnyire bibliai szövegek, olykor magyará- Isten gyermeke lett zatra szorulnak. e) A liturgikus szimbólumok általában a természet Kovács Boróka Luca világából valók. f) Az emberi test is részt vesz a liturgiában: állás, Lajos László térdelés, leborulás, meghajlás, békecsók, a papnak a hívek felé tárt Vaszi Tamara Kiss Tamás kezei egységet teremtenek, s mutatják, hogy Krisztus megjeleníKarácson István-Botond tője készséges hivatását betölteni. g) A tárgyak: az egyházi ruhák, Kovács-Márk Zselyke gyertyák, bor, víz, kenyér, olaj. Semmi sem üres ceremónia, a liturgiában mindennek megvan az értelme és magyarázata. Halottaink 5. A liturgia és a szentségek. A szentmise mellett az istentiszid. Kóter Vilmos 75 éves Botár Zoltán 71 éves telet legfontosabb cselekményei a szentségek. A hét szentség a Szőcs Gábor 77 éves keresztény élet minden fontos pillanatát és állomását megszentelik, hogy hitelesen tudjuk élni. A szentségek 700 Gál Lajos (10 évf.), István,Ildikó/AntalAndrás és szül./Balázs Julianna(1.évf.) teljes hatásosságához 1800 Salamon Julianna (3. évf.) föltétlenül hitvála700 Péter Felicia (évf.)/Puskás Magdolna szunk szükséges: 1800 Siklódi László Zsolt (2. évf.) Hamvazószerda: 630, 700, 1100, 1800. „Asszony, nagy a hited. 00 György Ágnes Judit és a cs. h./ Tankó Amália, Mihály, Csomós András 7 Legyen hát akaratod 1800 Morvay Margit (6 hetes)/ Salló Éva (6 hetes) szerint.” (Mt 15,21-28) 700 Fazakas Sándor/ Fazakas Julianna D-K. József 1800 Avramescu Nicolae, Teréz/ Vaslabán Eszter, Judit (11. évf.) 700 Kósa Gergely, Regina és a cs. h./ Balló Frigyes (25. évf.) 730 Mihók Izolda, Imre, Tibor
Híveink segíthetnek,
ha a plébánia vagy az alábbi egyesület számlájára utalják át adójuk 2 %-át: Parohia Romano
Catolică M-Ciuc, Cod Fiscal: 4972265 Bankszámlaszám: RO29 RNCB 0159 0154 1320 0001, Ag. BCR M-Ciuc. Asociatia „Salus Communis” Cod Fiscal: 14611985 Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001 , Ag. BCR M-Ciuc. A támogatni óhajtó személyeknek tudniuk kell, hogy március 15-e a leadási határidő.
1. Mi a legnehezebb a közel-keleti keresztényeknek? 2. Kit látott Dávid Saulban? 3. Ki részesedik a feltámadt Krisztus életében? 4. Mivel lehet megtartani a Krisztussal való életkapcsolatot? 5. Mi a katolikus egyház legnagyobb kincse? 6. Kitől van a pap hatalma és megbízatása? Helyes válaszok: 1. Magyar népdal. 2. Az emberen az múlik, hogy mit választ és mit hoz ki adottságaiból. 3. A kárhoztatott készítjük, amikor nem hallgatunk Jézusra. 4. A boldogságokat az érti meg, aki hisz Krisztusban . 5. A bebörtönzött keresztényeket naponta meglátogatták. 6. Tarziciusz oltárszolga volt. Helyesen válaszoltak: András Tas Előd, András Koppány Örs, Darvas Patrik, Petres HannaPálma, Sipos Helga, Szőke Anett, Kató Krisztina, Kósa Ágnes.
Angelo Vigano
Az Atyaisten
19. … Akit úgy hív: „ Az én Atyám és a ti Atyátok” Jézus első szavai, amelyek az Evangéliumban szerepelnek: „...nekem Atyám dolgaiban kell lennem” (Lk 2,49), az Atyaisten szuverenitásának elismerése. Utolsó szavaival a kereszten az Atyához fordult, aki elfogadta saját Fia életét váltságul a bűnökért. Ez utolsó szavak a bizalom himnusza voltak: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” (Lk 23,46) E két kijelentés között folyik le Jézus élete teljes alávetettségben az Atya iránt. · Midőn Isten megjelölésére Jézus az Atya szót használja, családias szóhasználattal kinyilvánítja, hogy gyermeki érzelmekkel szereti az Atyát, és hogy az Atya is szereti őt; látszólag nagyon tartózkodó a közte és az Atya közti bensőséges viszony tekintetében, mindazonáltal apró részleteket elárul belőle, főleg midőn imádkozni vonul félre: -„Hajnaltájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre imádkozni” (Mk 1,35; vö: 6,46; 14,32-42); - „Ő azonban elvonult a pusztába, és imádkozott (Lk 5,16); - „...kiment a hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten imádásában töltötte” (Lk 6,12). · Tanítványainak Jézus mint „a ti Atyátokról” szól Istenről: - „.. .szeressétek ellenségeiteket... így lesztek fiai mennyei Atyátoknak” (Mt 5,45); -„Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek” (Mt 6,8); midőn tanítványait imádkozni tanítja, azt mondja: „mi Atyánk”, de, mikor Ő fordul az Atyához, így szólítja: „Atyám”: „Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát” (jut be a mennyek országába) (vö: Mt 7,21); - „Atyám mindent átadott nekem” (Mt 11,27); -„Fölmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez” (Jn 20,17). Jézus Istenről, mint saját Atyjáról valódi értelemben beszél, és részesítő értelemben a ti Atyátokról.
lSzerkeszti: Szent Kereszt Plébánia, Csíkszereda, 530230, Kossuth Lajos u. 38 sz., Harghita megyelhttp://csikszeredaszentkereszt.ro/lplebcsik@gmail.comltel/fax: 0266-311-726lFőhat. eng. szám:385/2004lBankszámla szám: RO29 RNCB 0159 0154 1320 00001lNyomtatja a Tipographic nyomdal