ESEMÉNYNAPTÁR
FEBRUÁR
Ajánlás Az ünnep „…oly nap, melyen valamely örvendetes, nagyszerű esemény emlékét tiszteljük meg, nevezetesen holmi mulatságokkal, lakomákkal stb. Örömünnep, népünnep, békeünnep, diadalünnep, menyekzői ünnep, születési ünnep, névünnep stb. Minthogy a tulajdon értelemben vett ünnepek lelki üdvünk előmozdítása, üdvös cselekedetek gyakorlása végett rendeltettek: innen legokszerübbnek látszik, hogy az ünnep az üd és nap elemekből van öszvetéve…”(Magyar nyelv szótára 1862) Nem titkolt szándékunk, hogy havonta megjelenő eseménynaptárunkkal valójában szeretnénk megállítani benneteket egy – egy pillanatra, hogy kibillentsünk a hétköznapok egyformaságából. Mi, kitalálók és megalkotók, együtt hisszük és valljuk a Magyar nyelv fent idézett szótárával, hogy az ünnepeink, jeles napjaink valamilyen módon történő megszentelése lelkünk épülésére szolgál. Mindenki merítsen belőle an�nyit, amennyit szeretne. Balla Boglárka, Szász Csilla 2
Februári jeles napok Február 2. Gyertyaszentelő boldogasszony, Urunk bemutatása Jézus születése után negyven nappal Mária és József bemutatták gyermeküket a jeruzsálemi templomban, ezzel eleget téve az akkori törvényeknek. A törvény kimondta, hogy szülés után negyven nappal az as�szonynak áldozatot kell bemutatnia, és csak ezután „szűnik meg” a tisztátalan állapota. A másik előírás értelmében, mivel Izraelben minden elsőszülött Isten tulajdonának számított, az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Az elsőszülött állatokat feláldozták, az elsőszülött gyermekeket pedig „kiváltották”. Mária és József egy pár gerlét vittek áldozati ajándékul. Ez az igazán szegény emberek áldozata. Simeon hálaénekében rámutat, hogy a Gyermekben maga az Isten rejtőzik közöttünk: a mennyei Atya egyszülött Fiát küldte „világosságul a pogányok megvilágosítására, és 3
dicsőségéül népének, Izraelnek”. Innen ered a gyertyaszentelés. A gyertyák megszentelése régebben a népi vallásosságban is igen fontos szerepet játszott, ma már szimbolikusabbá vált, és egyértelműen a köztünk élő és Egyházát folytonosan megvilágosító Krisztust juttatja eszünkbe. A szentelt gyertyát nagy becsben tartották. Szentelt gyertyát gyújtottak a betegek, haldoklók mellett, meggyújtották vihar, természeti csapások idején, így kérve Gyertyaszentelő Boldogasszony segítségét és oltalmát. Ezen a napon a medve előjön a barlangjából. Ha meglátja az árnyékát visszamegy a barlangba, mert hosszú lesz még a tél, ellenkező esetben közeleg a tavasz.
Február 3. Szent Balázs napja Szent Balázs a hagyomány szerint örmény volt, a kisázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából.A szent püspök az üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként haj4
lottak szavára. A római helytartó azonban ott sem hagyta békén a remete püspököt, 316 táján kivégezték. Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje. Erre utal a halszálkától megmentett gyermek legendája. A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík ellen az anyák Szent Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a Balázs áldás szavait mormolta. Ez volt a balázsolás. Ezért szokták a szent püspököt keresztbe tett gyertyákkal is ábrázolni. A balázsolás sok helyen ma is élő szokás. A másik ismert szokás a Balázs-járás. Szent Balázskor, mint Szent Gergely napján, az iskolába toborozták a gyerekeket. A Balázs-járók végigjárták a házakat, vasnyársat tűztek a szoba közepére, azt énekelve körbe táncolták, s kérték a ház asszonyát, hogy a tűzzön nekik a nyársra finomságokat. Valószínű, hogy a balázsolók szerzeményéből az iskolában csaptak lakomát a diákok, a maradék pedig a tanító szegényes kamráját gyarapította.
5
Orbán Balázs születésnapja. (1829.) Író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született. Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, előbb a katolikus, majd a református gimnáziumban. Családjával korán elhagyja szülőföldjét, Konstantinápolyba utaznak. Egy nyugati lapból Athénban szerez tudomást a magyar forradalomról. Azonnal hazaindul, de még útközben értesül a szabadságharc bukásáról. Mivel már mást nem tehet, magyar emigránsokat segít szállással és munkahellyel. További élete meghatározó élménye, hogy Kossuth környezetébe kerül. Csak 1859-ben térhet haza – a császári hatóságok ellenségnek tartották – s ezt az időszakot arra használja fel, hogy bejárja Székelyföldet. Munkája eredménye az 1868–1873 között hat kötetben kiadott fő műve, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen. „S tekintsük: mint élt! Külországot jár, / Hogy benn tanítsa, amit künn tanult! / Majd fénylő múltról szól borús jelennek, / Oh, biztatónk már sokszor volt a múlt! / Holt regéi sok völgyünknek, hegyünknek / Az ő szaván át megelevenülnek” Tompa László 6
Február 9. Bolyai Farkas születésnapja (1775.) Magyar matematikus, 1832től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története. A sokoldalú tudós más tudományterületekkel, illetve művészetekkel is foglalkozott. Pedagógusként arra törekedett, hogy az elméleti oktatást lehetőség szerint összekapcsolja a gyakorlattal. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe. Majdnem fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizikaés kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.
Február 11. Betegek világnapja. II. János Pál kezdeményezésére 1993-tól február 11- e a betegek világnapja. 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya Soubirous 7
Szent Bernadett 14 éves francia lánynak Lourdes-ban, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. Lourdes-ban a zarándokok száma évente több mint félmillió és a természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma is több ezerre tehető. A világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését.” Ezen a napon nagyon sok templomban kiszolgáltatják a betegek szentségét.
Február 12. Márton Áron püspökké szentelésének évfordulója. Márton Áron 1896.augusztus 26án született Csíkszentdomokoson. Középiskolai tanulmányait előbb a csíksomlyói Katolikus Gimnáziumban, a csíkszeredai főgimnáziumban majd a gyulafehérvári kisszemináriumban végezte. Itt érettségizett. Teljesített harctéri szolgálatot többek között Doberdonál és Ojtuzi-szorosnál. Ezt követően földműveléssel foglalkozott, ez idő alatt érezte meg lelkében a jó Isten hívását és beiratkozott a papnevelő intézetbe Gyulafehérváron. 1924. április 19-én Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök 8
diakónussá, július 6-án pedig pappá szentelte Gyulafehérváron. Első szentmiséjét szülőfalujában mutatta be. Ezt követően Ditróban, majd Gyergyószentmiklóson volt káplán, tevékenykedett hittantantanárként. Ezután plébánosi kinevezést kapott. XI. Piusz pápa 1938. december 24-én gyulafehérvári püspökké nevezte ki Márton Áront. A következő évben, 1939. február 12én szentelték föl. Jelmondatául a „Non recuso laborem” – Nem futamodom meg a munkától, de úgy is lehet fordítani, hogy Nem utasítom el a bajt a nyomorúságot – mondatot választotta. A II. világháború után volt börtönben és házi őrizetben is, mert ezekben a nehéz években az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, kiegyensúlyozott és bátor képviselője volt. „Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség.” -1944-ben Kolozsvárott tartott beszédéből egy részlet. 1980. szeptember 29-én sok szenvedés után, életének 85. évében hunyt el. „…olyan püspök volt, aki nemcsak szerette a rá bízottakat, hanem ismerte is őket. Ő még nem átallotta kikérni a társadalom világi kutatóinak, a szakértőknek a véleményét, odafigyelt a szociológusok és szociográfusok adataira és következtetéseire; ő 9
még hosszú távú stratégiákban gondolkodott a felemelés és javítás horizontján. Nemcsak sziklaszilárd volt, amint ezt sokan legjellemzőbb erényének tartják, hanem – bölcsessége és műveltsége mellett – okos is.”
Február 14. Bálint nap Szent Bálint a szerelmesek, a lelki betegek, és az epilepsziások védőszentje. Szent Bálint, azaz Római Szent Bálint áldozópap, a római keresztényüldözés mártírja. II. Claudius Gothicus római császár alatt fogták el hitéért. Maga a császár próbálta meg őt pogány hitre téríteni, de a pap babonaságnak nevezte a pogányságot. A császár erre egy Aster nevű főtisztjének átadta Bálintot kivégezni. Bálint Aster házában beszélt a keresztény hitről és meggyógyította a főtiszt vak leányát. Mivel Bálint hatására Aster és házanépe megkeresztelkedett, a császár őket is kivégeztette. Bálintot lefejezték A katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ma ünnepét az amerikai szokásokból átvett Valentin nap tölti be.
10
Bálint napi népszokások a szerelemhez kapcsolódtak. Ha előző este a lányok kimentek a temetőbe megláthatták a jövendőbelijüket. A párna alá helyezett babérlevél is erre szolgált. Ha megtudták ki a jövendőbelijük, mindent megtettek, hogy a kiválasztott fiú beléjük szeressen. Egy kilencmagú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt fiú zsebébe kellett tenni. Gyermekáldást is ezen a napon tudták megjósolni a lányok, fiatal asszonyok. Egy almát félbe vágtak, és ahány magja volt, vélhetően annyi gyermeke lesz az illetőnek.
Február 18. Jókai Mór születésnapja (1825.) Komáromban született 1825. február18-án Jókay Móric néven. A márciusi ifjak egyike, részt vett a forradalmi megmozdulásokban. Regényíró, a romantika egyik legkiemelkedőbb alakja. Legnépszerűbb regényei: Aranyember, Kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szegény Gazdagok. Emellett a politikai életből is kivette a részét: országgyűlési képviselő, főrendiházi tag. A Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 11
1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. A „nagy magyar mesemondóként” tartják számon. 1904 tavaszán külföldről hazatérve megfázott és ugyanebben az évben május 5-én rövid betegség után meghalt, életének 80. évében. Kisbolygót neveztek el róla. 2003. július 7-én észlelte elsőként Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta a nevére keresztelt - 2003NY5 Jókaimór - aszteroidát. „Talán kevesen tudják, de Jókainak volt egy8 cm-es távcsöve, amellyel rendszeresen kémlelte a csillagokat.” Olvasható Az MCSE (Magyar Csillagászati Egyesület) honlapján.
Február 19. Zsuzsanna napja. Zsuzsanna történetét az Ószövetségben olvashatjuk. A fiatalasszonyt fürdőzés közben megzsarolta két bíró, hogyha nem lesz az övék, házasságtöréssel fogják vádolni. Zsuzsanna visszautasította az ajánlatot, így házasságtörés vádjával elítélték. Ám a kivégzés előtt fény derült az igazságra, és a bírákat ítélték el. Ehhez a naphoz számos népszokás időjóslás kapcsolódik.
12
Ha a pacsirta magasan repül az égen Zsuzsanna napján, akkor az meleg közeledésétjelzi. Ha a pacsirta énekel is, akkor pedig a jó idő már olyanközel van, hogy a pacsirta annak üdvözlésére fakad dalra. Kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért. Szép idő esetén, e napon már sokfelé elkezdték a tavaszi szántó-vető munkák előkészületeit. Egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy.
Február 20. Munkácsy Mihály (Lieb Mihály Leo) születésnapja. (1844) Magyar festőművész, a XIX. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere. Asztalosinasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, aki hatalmas vásznaival az egész világot meghódította. Ahhoz, hogy hatalmas életművét létrehozza, tehetségre, szorgalomra, megfeszített szellemi és fizikai munkára volt szüksége. Romantikusan realista festő volt.
13
1900. május 1.-én hunyt el az endenichi szanatóriumban. Ötvenhat éves korában bekövetkezett halálát egy fiatalkori kikezeletlen fertőzés okozta. Egyik legismertebb műve a Krisztus trilógia.
Február 25. Húshagyó kedd (idén február 25.) A farsang utolsó napja. A szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezik farsang farkának. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - Hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak hústilalommal járt. Ezen a napon nagyon sok helyen farsangtemetést tartanak, ez ősrégi szokás a vidékünkön. A tél elmúltának, szimbolikus „eltemetésének” sok vidámsággal, álarcos felvonulással és tréfás jelenetekkel tűzdelt ünnepe. Vidékenként változó a rituális temetés menetrendje, és a hozzá kapcsolódó népszokások. A gonosz telet általában egy felöltöztetett szalmabábú (Csíkszentdomokoson Illés) jelképezi, aki súlyos beteg és betegségét egy „orvos” állapítja meg. Majd kimúlik és kezdetét veszi a siratás, búcsúztatás, sok élcelődéssel és a falu lakóit és elöljáróit sem kímélő „méltatásokkal”. Ezután a tömeg utolsó útjára kíséri a telet és a falu határában vagy 14
egy erre kijelölt helyen elégetik a szalmabábut. Kászonban ma is élő szokás a bikaütés. A bika egy szalmából készült jelmezbe bújt legény, fejére egy szarvakkal ellátott cserépfazék kerül. A gazda végigvezetve jószágát a falu utcáin megpróbálja eladni azt és tréfás alkudozásba kezd. Mivel a gazda túl drágán próbálja eladni jószágát és nem enged az árból, az alkudozás kudarcba fullad. Így a feldühödött gazda inkább leüti az állatot, mintsem elkótyavetyélje. A cserépfazék darabokra törik, a szalmafonat elég ezzel szimbolizálva a fagyos időszak végét, a tavasz győzelmét a tél fölött. A farsangtemetést legtöbbször éjfélig tartó bál követi. Farsangi fánk A fánkra is igaz, hogy már az ókori rómaiak és görögök is ettek fánkszerűséget. Európai népszerűsége az 1400-as évekre vezethető vissza. A fánktészta eredetileg teljesen megegyezett a kalácstésztával, idővel aszalt gyümölcsökkel tökéletesítették és olajban sütötték ki a hollandok. Magyarországon a XIX. században terjedt el a fánk és egyre több helyen lett szokássá fogyasztása a vízkereszttől hamvazó szerdáig tartó farsangi időszakban. 15
A legismertebb farsangi fánk bizony a szalagos, nevét a barna fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét bizonyító fehér csíkról kapja. A farsang jellegzetes ételét a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt.
Február 26. Hamvazó szerda (idén február 26.) A nagyböjt kezdőnapja, ami hamvazószerdától húsvét ünnepéig tartó időszak. Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. A nagyböjt negyven hétköznapot foglal magába. A 40-es szám uralkodik számos bibliai történetben: Jézus 40 napot töltött a pusztában, 40 napig tartott a vízözön, 40 évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes 40 napig volt a Sínai-hegyen, s Jónás próféta intésére 40 napos böjtöt hirdettek Ninivében. A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely jelképezi a bűnbánatot. A nagyböjt a lelki felkészülés időszaka. Készülünk húsvétra a feltámadás ünnepére. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a böjti időszak szentmiséiben az „alleluja”, amely az öröm legközvetlenebb kifejezése. Az egyház szigorú böjtöt ír elő erre a napra. Kötelező a 16
húsmentes böjt, a hívek naponta csak háromszor étkezhetnek, s csak egyszer lakhatnak jól. A virágvasárnap megszentelt barkát elégetik, hamvát a pap megszenteli és meghinti vele a hívek fejét a következő szöveget mondva: Emlékezz ember, porból lettél, s porrá válsz. Szökőév A szökőév olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál azért, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati vagy évszakok szerinti idővel. Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a naptár, ami ugyanannyi napot tartalmaz, minden évben elcsúszik a világ eseményeihez képest. Ha időnként beillesztünk egy plusz napot az évbe – vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán – akkor ez a csúszás korrigálható. Ma a világ legtöbb országában a Gergely-naptárt használják. Ez a naptár meghatározott években a 28 napos február hónaphoz egy plusz napot ad, így az a szökőévben 29 napos lesz. A csillagászati, úgynevezett tropikus év 5 óra 48 perc 46,08 másodperccel hosszabb a naptári évnél. Ez a megmaradt idő képez négy évenként egy plusz napot. A szökőnap 24–e. Ennek 17
oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy „a március kalendasa (a hónap első napja) előtti 6. nap kettőztessék meg”, mely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, melyet a szökőnap követ. Azok az évek szökőévek, melyek oszthatók 400-al. 2020 is .
18
19