Erdélyi keresztény családok lapja
X. évfolyam 6. szám
2019. június
Most lép először pápa Erdély földjére Az erdélyi keresztények nagy megtiszteltetésével kezdődik Jézus Szíve hónapja, amikor Ferenc szentatyánk Csíksomlyóra látogat. Az ő látogatását a lelki előkészületek mellett látványos attrakciók is megelőzik. Így a Szent Koronát ábrázoló virágkompozíció a Millenniumi-templom téren, a Szent László ereklye, a székelykapu, faültetések... Mindezek a pápa tiszteletére készült magyarországi és helyi emlékeztetők. A virágkorona emlékeztet II. Szilveszter pápára, aki Szent István országalapító királyunknak a függetlenség biztosítására koronát küldött. Az első, magyar földön járó pápa, IX. Szent Leó volt, aki 1052 augusztusában I. András király védelmében és az ország szuverenitása végett a Pozsonyt ostromló III. Henrik német-római császár táborába utazott, és a császárt visszavonulásra, valamint a béketárgyalások felvételére bírta. A török veszély idején III. Calixtus segítségét a déli harangszóval együtt emlegetjük. Buda visszavételében elévülhetetlen érdeme volt XI. Boldog Ince pápának. Őt nemzetünk Magyarország megmentője címmel ékesítette és szoborral is megtisztelte. Szent László király VII. Gergely pápát támogatta az Egyház belső megreformálásában és az invesztitúraharcban. A magyar egyház reformáját pedig az 1083-as fehérvári és 1092-es szabolcsi zsinatok által
valósította meg. Harcaiban a könnyű lovas székelyek elszántságára mindig számított. Ezért is örökítették meg templomaink falán Szent László vitézségét. Ha támadókkal kellett megküzdeniük, akkor Szűz Mária és Szent László nevének segítségül hívásával indultak a csatába. Az ország keleti részének és a keresztény hitnek az őrzését Szent László a székelyekre bízta. Azóta egy évezred szállt el fölöttünk, s ma is őrizzük ezt a nagy kincset: Szent István hitét és a Nagyboldogasszony tiszteletét, melynek forrása a szentmise. Ferenc pápa miséje megerősít őseink szent hitében és erényeiben, bátorít a kitartó reményben és megújít a krisztusi szeretetben. A tiszteletére emelt székelykapu, amelyen áthalad, a Szentírás igazságát és évszázados fogadalmunkat hirdeti: „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. Szíve állhatatos, és megőrzi a békét, hiszen tebenned remél.” (Iz 26,2) Kedves Olvasó! Ki jön hozzánk? Az élő Péter! Nálánál nagyobb nem tud jönni! A magyar nemzet és a pápa szeretetének csúcsa a csíksomlyói szentmise. A végén felcsendülő hungarikum, a pápai himnusz köszönetünk és hálánk egyszerre: „Tartsd meg Isten, Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját!” Testvérem, jöjj, és adjunk hálát e nagy kegyelemért Csíksomlyón, június 1-jén, a főszerkesztő
Az imaapostolkodás szándéka júniusra:
2
Imádkozzunk, hogy a papok egyszerű és alázatos életmódjukkal elkötelezetten vállaljanak sorsközösséget a legszegényebbekkel!
Az 1396. évi nikápolyi csatavesztést követően a török betörések Erdélybe gyakoriak lettek. Az első nagy pusztítás Csíkban 1421ben következett be, amikor Murád vezetésével a török és tatár seregek – a békeszerződést megszegve – Brassót felégették, a Barcaságtól Háromszéken át egészen Csíkig mindent feldúltak, akárcsak Fogaras vidékét. A csíksomlyói pálos monostor ekkor szenvedte el első súlyos csapását, emberéletben és anyagiakban egyaránt. A pusztítás nyomait nehéz volt valamennyire is helyrehozni. Nem volt kellő szerzetesi állomány, sem anyagi alap hozzá, mivel a környék lakóit ugyanúgy sújtotta a török. A nép is segített rendbehozni a monostort. Ezután is összesereglett, elzarándokolt a pálosok vezette monostorhoz, remeteséghez.
3
A legsúlyosabb csapás 1432-ben történt, amikor a török vezette csapatok feldúlták Moldvát, Besztercét, Székely- és Szászföldet. A csíksomlyói pálos monostor sorsa megpecsételődött, a törökök lerombolták, ahogy 1473-ban a kápolnai monostort is. A túlélő szerzetesek a Salvator-hegyi remeteségbe húzódtak vissza. Lépes György erdélyi püspök egy hadsereg felállítása végett, az elmaradt tizedet új pénzben követelte, ami miatt lázadás tört ki. A nem fizető falvakat a püspök egyházi átokkal sújtotta. A még álló templomokat jelképesen bezárták, a szentségek kiszolgáltatását eltiltották. A falvak papjai odahagyták plébániájukat úgyannyira, hogy alig lehetett egyházi férfiút találni a székelység között. Ez alól kivételt képeztek a pápai kegyben részesült szerzetesek, köztük a pálosok, akiknek 1371-ben XI. Gergely a Mare Magnum pápai bullát adta, amelyben engedélyezte, hogy egyházi tilalom idején is kiszolgáltathatják a szentségeket és misézhetnek, mellőzve a harangozást. Lépes püspök interdiktuma nem érintette a pálos monostorokat és remeteségeket. Érthető, hogy a nép ilyen nehéz körülmények között a pálos Salvator kápolnánál keresett lelki vigasztalást, és még jobban kötődött hozzá. A törökök 1442 március és október hónapban kétszer támadtak Erdélyre. Hunyadi János pedig mind a két alkalommal diadalmaskodott fölöttük. Az itt szerzett tetemes hadizsákmány jelentős részét a szétdúlt templomok újjáépítésére fordította. Figyelme ekkor Csíkra is kiterjedt.
Az obszerváns ferencesek letelepedése Hunyadi küzdelmeiben jó szolgálatot tett egy új, „tábori lelkészséget” vállaló szerzetesrend, az obszerváns ferencesek, élen Kapisztrán Szent Jánossal. E rend tagjai vagyon nélkül, szabadon mozogtak, lelkesítették a népet. Letelepedésüket maga Hunyadi irányította. Mivel egy szerzet kolostorát egy másiknak odaadni csak királyi és pápai engedéllyel lehetett, ezért az obszerváns helynök és hitvizsgáló, Vajai János valamint a kormánytanács előbb megkérdezte a pálosokat, nincs-e kifogásuk az ellen, hogy ők ezeket a helyeket elfoglalják. Márton pálos prior generális 1442. dec. 17-én kelt válaszlevelében leírta, hogy szívesen átengedik nekik a kolostorokat vagy remeteségeket. Az obszervánsok indulásuktól kezdve 50 év alatt 36 pálos kolostort vettek át az ország déli vonalán, Nyugat-Magyarországtól kezdve Nagyszebenig. A király nevében, Hunyadi János erdélyi vajda, valamint Újlaki Dénes pápai megbízott, joghatóságuk alapján a törökök áltral lerombolt csíksomlyói pálos monostort átadták az obszerváns ferenceseknek. A monostor átvétele után Hunyadi János anyagi segítséget is adott a kolostor újjáépítéséhez, továbbá 32 családot, vitrikust (a kolostorba beszolgáló és ott kézi, házi munkát 4
végző embereket), másképpen konfrátereket rendelt a konvent szolgálatára. Az obszerváns ferencesek fogadalmukhoz híven szegényen éltek, sem ingatlant, sem biztos megélhetési forrást nem fogadtak el, csak alamizsnát. A csíksomlyói konvent elöljárója 1443-ban búcsúengedélyért a Szentszékhez folyamodott, amelyben beszámolt Csíksomlyó földrajzi fekvéséről, a helyi viszonyokról, a monostor és templom újraépítéséről (de novo construi coepta), melynek szerkezete és épületei még nincsenek készen. Ugyanakkor beszámolt a kolostorhoz fűződő és körülötte kialakult hitéletről. Ezt a bulla így említi: „ingens fidelium multitudo devotionis causa confluere consueverit, ac dietim non cessat confluere” vagyis „ahova a hívek nagy sokasága fogadalomból szokott összeseregleni, és naponta sem késlekedik összegyűlni.” A kért búcsú engedményt IV. Jenő pápa 1444. január 27-én kelt bullájában jóváhagyta Sarlós Boldogasszony, azaz július 2. napjára azoknak, akik az előesti vesperástól a második vesperásig évente áhítatosan meglátogatják, az egyház javára adakoznak, és azoknak is, akik a befejezéshez és megőrzéshez segítő kezet nyújtanak. Az újraépített templom és a konvent 1448-ra elkészült. Ezt az évszámot örökítették meg a templom nyugati bejárata felett gótbetűs felirattal: „In honorem Domini nostri Jesu Christi. MCCCCXXXXVIII”. (A véset a templom lebontásáig, 1817-ig volt látható.) XII. Benedek pápa 1336-ban a „Summa Magistri” bullájában egyetemesen előírta, hogy a konventek (konvent az, ahol legkevesebb 12 szerzetespap él) fordítsanak gondot a kolostorok mellé felállított iskolák (schola interna) fejlesztésére. A csíksomlyói obszerváns konventben 1448-tól középszintű oktatást indítottak el, hogy a szerzetesi élethivatásra vállalkozókat kellően ki tudják képezni. A könyvek beszerzését már az alapítástól megkezdték. A kolostor könyvtára Erdély egyik legértékesebb és leg-
gazdagabb középkori egyházi gyűjteménye lett. Ezért is tudtak az esztergomi és budai központi papnevelőbe, főiskolába (studium generale) válogatott és alkalmas ifjakat küldeni. A csíki nemes urak 1591-ben Báthori Endre bíborostól azt kérték, segítse őket, hogy a világi ifjak részére is nyithassanak egy középfokú iskolát (schola externa) a csíksomlyói mellett. Báthori Krakkóból 6–7 tanult, buzgó, zsolozsmát éneklő, szentségeket kiszolgálni tudó szerzetest küldött, a csíki nemes ifjak nevelésére: „ad educationem filiorum nobilium apti esse possint”. A 16. század elején a középfokú oktatás akadozott, de 1649-ben Modestus a Roma vizitator intézkedése folytán újraindult a középfokú oktatás egyháziak és világiak részére, ami azóta folyamatos. A Csík-széki középfokú oktatás, szerzetesképzés bölcsője a csíksomlyói ferences konvent iskolája volt 1448-tól, melynek jogutóda a csíkszeredai Róm. Kath. Főgimnázium, mai nevén Segítő Mária Gimnázium.
5
A búcsúk vonzásában A népi áhítat tömegekre ható megnyilvánulása volt a búcsújárás. A búcsú engedélyezője a Krisztustól kapott oldás és kötés hatalmánál fogva a római pápa. Úgy engedélyez búcsút, hogy lelki hatalmával közvetlenül elengedi az ideigtartó büntetést, mert az élő hívők az Egyház joghatósága alá tartoznak. A pünkösdi szombatra és vasárnapra, VIII. Ince pápa 1484ben kiadott bullájában örökre teljes búcsút engedélyezett a pálos rend templomai, kápolnái részére. Ezt megerősítette VII. Kelemen pápa 1525-ben, majd XII. Kelemen pápa 1732-ben. Az 1432-ben feldúlt csíksomlyói pálos monostor szerzetesei a Salvator-hegyi remetekápolna mellett éltek. Mindig volt lakójuk, mert csatlakoztak hozzájuk olyanok, akik szemlélődő életre vágytak. II. József császár 1782-ben eltörölte a csíksomlyói remeteséget, hat tagját szélnek eresztették, javaikat lefoglalták, a kápolnát a somlyói plébánia gondjaira bízták. Az 1484-ben kapott pünkösdi búcsú-engedmény mindig a Salvator-kápolnához vonzotta a híveket. Így történt az erdélyi reformáció idején is. János Zsigmond fejedelem az 1566. március 10-i tordai országgyűlésen kitiltotta Erdélyből a katolikus papokat, ezt legtöbb helyt erőszakkal végrehajtották. November 30-án Nagyszebenben kelt parancslevelében felszólította az ellenálló váradi káptalant és a csíki székelyeket, hogy Blandratának engedelmeskedjenek és a tőle választott prédikátorokra hallgassanak. Ellenben a hűtlenség bűnébe esnek, vagyis fej- és jószágvesztéssel bűnhődnek. Az udvari biztosok decemberben „végeznek a váradi káptalan még itt lévő tagjaival”, és helyükre prédikátorokat ültettek. Csíkot pedig 1567 pünkösd szombatján készültek megtámadni. A csíkiak Mikes kapitány vezetésével május 17-én a Hargitán vívott ütközetben megvédték hitüket. Ekkor fogadalmat tettek pünkösd szombatjának megülésére.
6
Ezt az évszázadokra visszamenő pálos és fogadalmi búcsút megerősítik még a nem katolikus historikusok is, így a középajtai Benkő József református lelkész, történész 1776-ban írt művében:
„A Kissomlyó hegy tetején áll a Salvator kápolnája, ahova a katolikusok buzgó serege évente népes körmenetben felvonul pünkösd vasárnapját megelőző szombaton kb. délután két órakor, sőt pünkösd vasárnapján reggel hat órakor is.” Orbán Balázs írja, hogy „a búcsújáratok központja a Kis-Somlyón levő Salvator ... kápolna... Ezen kápolna, mint mondók, a búcsújáratok központja, ide igyekszik a hívők mindenike.” Csíksomlyó hegyén a 12. század közepén megtelepedett jánoslovagok (máltaiak) mellett, az 1345. és 1352. évi székely győzelem fogadalmából épült pálos monostor (és 1484-ben kapott pünkösdi búcsúengedményük révén) az 1567. pünkösdszombati hargitai győzelem által még nagyobb patinát kapott, s napjainkig a hagyományok rétegződését híven őrzik és ápolják az 1442-ben érkezett obszerváns ferencesrend fiai. Idén június 1-jén is teljes búcsú nyerhető, mert maga az „élő Péter” – Ferenc pápa jön el hozzánk, és lesz a szentmise főcelebránsa. Dr. Darvas-Kozma József
6
Écsy László, János atya
1
2 3 4
5
7
8
9
János atya tudta, hogy rajta van az akkoriban „autóbalesetes” bűnlistán, de nem hátrált meg tenni szerzetesi kötelességét Isten országa hirdetésében. Halála napján érkezett meg a kegytemplom márvány padlózata, aminek átvétele elmaradt. Mikor, hol és hogyan történt a halála, és hol helyezték örök nyugalomra? Dr. Bakó Mária Hajnalka
Gyermekévei, tanulmányai Magyarország szétdarabolása és az azt követő kommunizmus idejére esik. Szorgalmas, folyamatos önképző, „bölcs, jóságos” atya volt. Hol végezte középfoku és teológiai tanulmányait? Milyen oklevelet szerzett és hol?
A kommunizmus alatt a ferenceseket két nagy gyűjtőhelyre internálták, majd kényszerlakhelyre. Mikor és melyik gyűjtőtáborba, majd hová került kényszerlakhelyre János atya? Nem úszhatta meg a börtönéletet se (1961-64), ahol jó „családapaként” gondoskodott társairól. Jó humorát ott is megtartotta, ami sokszor életmentő volt mindenki számára. Elrejtette például az ételt az őrök szeme elől, hogy cellatársai ne haljanak éhen. Mit, hová és hogyan rejtett el a börtöncellában?
Csíksomlyón bevonta terveibe civil munkatársait, kikérte véleményüket, felújította a kegytemplom arculatát, kriptáját új lejárattal, bearanyoztatta az oltárokat, fűtést szereltetett. Ő teljesítette ki a Szent Antal kilencedet, az építéssel párhuzamban művelte a lelki életet is. Szentmise előtt öt percet imádkozott a sekrestye oltára előtt. Építő tulajdonsága alapján rendtársai egy humoros melléknevet adtak neki. Milyen melléknevet kapott? Egyik nagy jellemvonása volt, hogy az egymással nem éppen baráti szellemben élő emberek közé úgy tudott bemenni, hogy mindenkit megtartott barátságában, ezzel enyhítve az ellenálló felek szembenállását. János atya egyik pasztorációs munkája Csíksomlyón a fiatalság nevelése volt. Maga köré édesgette a középiskolás diákságot, társasjátékokra tanította, jutalmazta, Mikuláskor humoros kiértékelőt szervezett, tiszteletet sugárzó magatartásával erkölcsös és közösségi életre nevelt. Papi hivatás is indult ebből a „csapatból”. Ki az?
P. Écsy László, János atya erdélyi ferences provinciális éppen száz évvel ezelőtt született. Mikor és hol született János atya?
Fiatal papként Közép-Erdélyben szolgált. Ekkor már kitűnt hitszónoki tehetségével. Melyek voltak a szolgálati helyei ebben az időben?
Szabadulása után Szentágotán (1964-70) szolgált, majd Csíksomlyóra, a ferences kolostorba helyezték, ahol előbb templomigazgató, majd házfőnök lesz, később új rendi beosztást kap. Mikor került János atya Csíksomlyóra, és milyen új rendi beosztást nem kaphatott meg?
7
Őrvidék 4.
1
A hercegorvos nyomában– I. rész rész 2
Őrvidéki sétánkon egy rendkívüli herceg nyomait követjük... Németújvári herceg Batthyány-Strattmann László (Dunakiliti, Moson vármegye, 1870 – Bécs, 1931) a főnemesi Batthyány-család sarja. Ősi fészkük a délnyugati védvonalba illeszkedő Németújvár (ma: Güssing). Címerük jelmondata: Hűségesen és bátran! A Pozsonytól hét km-re, ma Burgerlandban fekvő kastélyuk, Köpcsény (Kittsee) a humanizmus és a kultúra egyik központja volt a XX. sz. első két évtizedében. Hivatását nem találta meg azonnal, bár már jezsuita diák korában mondogatta tréfásan, hogy a szegények orvosa lesz. Orvosi tanulmányai időszakában, Bécsben ismerkedett meg a nála 4 évvel fiatalabb gróf Maria Theresia Coreth-tel („Misl”-lel), akit 1898-ban feleségül vett. 1900. június 9-én doktorrá avatták, rá egy hónapra megszületik első gyermekük, Ödön, aztán 1918-ig egymás után érkeznek az apróságok (12 gyermekük született). «Édesapánk gyerekkori vallásosságát eléggé elmosták fiatalkorának útkereső próbálkozásai, tévedései. Házasságkötésekor szinte elölről kezdett el mindent. S ez vitathatatlanul Édesanyánk érdeme. – Édesapám indulatos természet volt, de Édesanyánk úgy mondta, hogy harminchárom évi házasságuk alatt, egyetlen egyszer látta haragosnak. A nővérek viszont azt mondták, hogy 8
a kórházban, végtelen türelme mellett, tudott igen erélyes is lenni. – Mi, gyerekek minden élethelyzetben ugyanolyannak láttuk: egyszerűnek, derűsnek, kiegyensúlyozottnak» – emlékezett vissza Bécsben élő leánya, Batthyány Anna. Az egyetem befejezése után családjával visszaköltözött birtokára, Köpcsénybe (Kittsee), s itteni kastélya (1, 2) mellett nyitotta meg magánkórházát 1901-ben (4). «Mindnyájan Köpcsényben születtünk. Ödön, jómagam és Laci alkottuk a nagyok csoportját. Ödön bátyánk vitathatatlan fensőbbséggel parancsolt nekünk. Legszívesebben indiánosdit játszottunk. Ödön volt a törzsfőnök. Nyaranta a parkban tanyáztunk, de télen – ha nem szánkóztunk vagy korcsolyáztunk – beszorultunk a kastélyba. Nem egyszer megtörtént, hogy a nálunk járó vendégek indián sátrakat, huron fegyvereket találtak a szalonban. Édesapánk ilyenkor csak mosolygott. Nem lehetett elképzelni olyan előkelő vendéget, aki miatt kizökkentünk volna megszokott családi életünkből!» - így emlékezett leánya, a ma is Németújvárott élő, özvegy Batthyány Lujza. Orvosként is folyamatosan képezte magát, először sebész, majd később szemész képesítést szerzett. Legfőbb segítsége és asszisztense saját
A Batthyány-család jelentősebb tagjai Batthyány Boldizsár (1537–1590), humanista tudós, németújvári otthona szellemi központ volt. Batthyány Károly József (1698–1772) herceg 1764-től, tábornok. Batthyány Ignác (1741–1798), erdélyi püspök, könyvtáralapító (Batthyáneum). Batthyány Kázmér (1807–1854) politikus, miniszter. Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök, vértanú. Batthyány-Strattmann László (1870–1931), „a szegények orvosa”.
felesége lett (3). Honoráriumot soha nem fogadtak el… «A napot szentmisével kezdtük, ezen mindnyájan áldoztunk. Édesapám szívesen ministrált, vagy játszott a harmóniumon. A fiúk be voltak osztva a hét minden napjára; emlékszem, Karlit, a legkisebbet Édesapánk tanította meg ministrálni. Előfordult, hogy Karli a Confiteor-ban omnibus sanctis helyett autobus sanctis-t mondott. Szentmise után Papi mindig közös hálaadást tartott az oratóriumban vagy dolgozószobájában. A mi délelőttünk tanulással telt, ő a kórházban dolgozott. Ebédkor ismét együtt volt a család. Apánk a fáradtságtól néha alig tudott enni. Különben is mértékletesen étkezett… Délután olykor rövid időre lepihent, utána sietett vissza a kórházba. Főképp az operált betegeket akarta naponta többször is látni. Szívesen végezte a kötözést is. Az este ismét a családé volt. Külön-külön foglalkozott mindegyikünkkel. Este közösen imádkoztuk a rózsafüzért. Erre az éppen ott tartózkodó vendégek is hivatalosak voltak. – Édesapánk soha nem volt tétlen. Dolgozott és imádkozott. Csak az imából meríthetett erőt ahhoz, hogy viszonylag gyönge fizikumával naponta 80–100 beteget lásson el, s ugyanakkor egészen a családé legyen» - folytatta emlékezéseit Batthyány Anna. Egyik fia, dr. Batthyány József, az orvos édesapáról nyilatkozott: «Szociológusoknak való csemege ez a két irka. Az egyik, 1915től, Édesapám feljegyzéseit tartalmazza a köpcsényi szegényekről. A név, életkor, lakcím és gyermekek száma után ilyen bejegyzések: ‚Férje meghalt TBC-ben.’ – ‚Férje gyári munkás, most hadifogságban.’– ‚Nagyon szegény, szinte teljesen vak.’ A füzet végén már más kézírás látható, látszik, hogy Édesapánknak ekkor már nem maradt ideje a feljegyzések folytatására. A másik pepita fedelű füzetben rövid feljegyzések a körmendi szegényekről. Ezeket az embereket már mi is ismertük. Édesapánk sokszor bennünket küldött pénz- vagy egyéb segéllyel a szegény családok-
3
4
hoz. Őt az egész ember érdekelte, testi-lelki szükségleteivel együtt.» 1915-ben távoli unokabátyja halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet, herceg lett. De továbbra is II. osztályon utaznak a vonaton, s a gyerekek egyszerű matrózruhában járnak. A világháború idején 3 falu körorvosi tisztét is ellátta. Naplójában így idézi fel a Köpcsényben töltött jó két évtizedet: „Igen, azok voltak a szép idők, amikor mint körorvos dolgoztam Nemesvölgy, Lajtakörtvélyes és Köpcsény helységekben, s még hozzá ott volt kórházam súlyos sebészeti műtétekkel, lényegében egyedül… Akkor reggel 1-2 operáció volt, csak azután kezdődött a rendelés, ahol 80 beteg is volt, sok járóbeteg-operáció, utána minden háborús sérült kötözése. Holtfáradtan érkeztem ebédhez, délután következett a beteglátogatás a falvakban.” Köpcsény/Kittsee kórháza ma is működik, bejáratánál kétnyelvű emléktábla, folyosóin Batthyány-fotók kinagyított másolatai láthatók... (Folytatjuk!) Összeállította: Sárközi Sándor piarista (Források: Puskely Mária: Nyisd fel szemedet és láss, Budapest, 2003; Puskely Mária: Batthyány hercegorvos, Szombathely, 2014) 9
Christ in der Gegenwart: 13/2019
Sundays for future (Vasárnapok a jövőért) Időközben több egyházi vezető, el egészen a pápáig, kifejezte szimpátiáját, és szolidaritásának adott hangot a tanulók pénteki tüntetései mellett. „Péntekek a jövőért” – ez a neve annak a mozgalomnak, amelynek támogatása érdekében a gyerekek és a fiatalok ellógnak az iskolából, hogy a klíma védelméért tüntessenek, és szembesítsék a felnőtteket a ténnyel, hogy azok nem tesznek eleget a Föld jövőéért és ezáltal a következő nemzedékért sem. Különös az, amikor átlátható kampány-célok érdekében még a politikusok is az mozgalom mellett foglalnak állást. Éppen a kormányzó politikusok és a többi törvényes döntéshozó kellene megfogalmazza és megvalósítsa a szükséges határozatokat – de ők az eltérő érdekek őserdejében és egy összetett téma mérlegelése közben gyakran kell kompromisszumokat kössenek. A szürke felelősség-etika ugyanis nem mindig azonos a fekete-fehér elv-etikával. Mivel a fiatalok minden csatornán dicséretben részesültek kezdeményezésükért, gondolhatnánk már egy másik jövőre is, mely legalább annyira fontos, mint az atmoszféra jövője: a hit klímájának, a remény- és az élet értelmének a klímájának a jövője. Vajon hányan aggódnak a fiatalok közül azért, hogy milyen lesz a jövő a kereszténységet illetően? Eltekintve a katolikus ifjúsági találkozóktól és a főleg evangéliumi-karizmatikus ihletettségű ifjúsági találkozóktól – a felnövekvő nemzedék soraiból ki vonul tüntetni az utcára? Pontosabban: a templomba. Mikor indul a „Péntekek a jövőért” mintájára, a „Vasárnapok a jövőért” mozgalom? „Sundays for future”. Ez lenne aztán az innovatív kezdeményezés! Képzeljük el, ahogyan a fiatalok meglógnak szombat este a diszkóból és a vasárnap reggeli alvást is kihagyják, hogy tömegesen vonulhassanak a szentmisére. Képzeljük el, prófétai módon felismerik, hogy a keresztény hit gyakorlása milyen nagy mértékben szolgálja az életet és mennyire méltó a védelemre az egész emberiség javára. Képzeljük el, amint a lelkesedés ezen értékekért nem ismer majd határokat, bizottságok alakulnak... És az egyházi vezetőktől reformokat követelnek az egyházi- és a hitélet területén. Ez lenne az igazi bázismozgalom, amilyent még nem látott a világ – és a különböző megnevezésű ökumené sem. „Sundays for future”! Mindez csak egy zavaros elképzelés? Miért lenne az! Fordította Bács Béla János 10
TALÁLKOZÁS Életünk tele van találkozásokkal, sőt azt is mondhatnánk, hogy egész életünk nem más, mint találkozások összessége. Ezek által fejlődünk, ezek által válunk önmagunkká, és ezek által valósítjuk meg önmagunkat. A találkozások összességéből mindig kiemelkedik néhány, amely évekig meghatározza életünket és amelyekre évekig, sőt évtizedekig emlékezünk, büszkék vagyunk; és az évek múlásával, amikor valaki szóbahozza azt a személyt, akivel mi is találkoztunk, kihúzzuk görnyedő hátunkat, fájós derekunkat vigyázzba parancsoljuk és kön�nyes szemmel mondjuk „láttam Őt”, „emlékszem Rá”. Levinas, francia filozófus, élete végégig meg volt győződve arról, hogy a másik ember szemében láthatjuk meg önmagunkat, és talán igaza is van. A másik ember szeméből igazi önmagam köszön vissza, de csak akkor, ha őszintén közeledek hozzá. És ebben a visszaköszönő önmagamban benne van a másik ember is, aki tekintetem befogadja, részemmé válik, a jobbik részemmé (Cseh Tamás). Csendes estéinken (ha egyáltalán még van ilyen; amikor a tv nem rabol el és a rádió bömbölése nem süketít meg) elmerenghetünk azon, milyen is volt az életünk, kikkel találkoztunk, hová jutottunk stb.. Itt járt Ferenc pápa, jön a Szentlélek (micsoda felhozatal), mi maradt a tekintetéből? Mi maradt az ajándékaiból? Mire emlékszel? Mit raktároztál el? Találkozásaink nemcsak a másik emberről szólnak, hanem rólunk is. Mi magunk vagyunk, akik nyithatunk vagy zárhatunk, akik többek lehetünk, csak akarnunk kell! A találkozás igazi önmagunk fejlesztése, elfogadás, lemondás, feloldódás, megbékélés, vulkánkitörés, csendes lassú patak … de benne mindig ott van Isten, mert mindezek az érzések Isten ikonjai (Marion) a fejlődő emberi világban. Ez az ikon nemcsak a transzcendenst mutatja, hanem törékeny emberi valóságot is. Ezen az ikonon át lehet látni, mert áttetsző, mert önmagam is része lehetek, de mindenképpen meg kell látnunk hátterében Istent. András István teol. tanár
Visszatérni, ahonnan indultunk… Fehér ingünk – bármennyire is vigyázunk rá, tartjuk tisztán – egy idő után veszít igazi ragyogásából. Most, amikor sokadik hete már, hogy Szent Magdolna minden harmadik reggel „elmene sírva”, talán a húsvéti öröm sem annyira eleven bennünk, mint nagyszombat éjszaka. Kifut kezünk közül a húsvét… És amikor már minden megkopna, az Anyaszentegyház elénk
tárja Jézus búcsúbeszédét, aki azt mondja, elmegyek, de visszajövök, ne nyugtalankodjék szívetek! Visszatérni, ahonnan indultunk… Vissza az utolsó vacsora termébe, vissza Antióchiába a „tűz” mellé, mint Pál és Barnabás, vissza meghívásunk forrásához… Feltámadtam, és újból VELED VAGYOK! Örökké! Örök húsvétban… Bőjte Csongor, IV. éves kispap
Csíksomlyó mint szakrális tér „Somlyó századokon hű gonddal ápolt, szentséges nevedhez illő helyt adott.” /Részlet az Üdvözlégy, Mária, Jézus szent Anyja c. búcsús énekből/ Az album, amelyet kezünkben foghatunk, 72 oldalas, 76 db évszázados fényképészeti alkotást vonultat fel. A fotókat kísérő szépirodalmi szövegek négy nyelven tolmácsolják a fotográfiák életérzését. A könyv megvásárolható a csíkszeredai Szent Kereszt főplébánia kegytárgyas üzletében, vagy a www.petofi36.com weboldalon. „A falvak szakrális terének hatósugarába tartoznak (...) a tőlük gyakran messze eső búcsújáró helyek is, ahol a közösség nagy csoportjai évi rendszerességgel megfordulnak. Ezek jelentőségét a vallásos tartalom mellett az is növeli, hogy tájanként bizonyos kulturális közösségérzést ébresztenek a résztvevőkben – írja a Magyar Néprajz VIII. kötete (Jánossy Gy. 1939, 352.) A Petőfi 36 Projekt keretén belül az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület – a 2015. évi kiállítás (Csíksomlyó az idő tükrében) nyomdokán haladva – partnereivel együtt arra törekedett, hogy régi, Csíksomlyó tematikájú fotográfiák óriás méretű megjelenítése által egyedi módon hozza közelebb
a zarándokokhoz, vendégeinkhez, Csíkszék lakóihoz azt a teret, amelyet Ők maguk is bebarangolhatnak a pápalátogatás, búcsúk, kirándulásaik alkalmával. Csíksomlyó valóban szakrális tér. Olyan hely, ahol jó lenni, ahol jó imádkozni, búcsús énekeket énekelni. Ahol minden embert – így vagy úgy – megszólít ez a szent tér. Az összmagyarság találkozási helye, igazi csomópont, ahová mindig jó hazajönni. A csíksomlyói Babba Mária oltalma alá futni jó dolog. Ez a lelki-szellemi központ fogódzót nyújt az ember számára, „lehetővé teszi, hogy tájékozódjék a kaotikus homogenitásban” (...) „megalapítsa a világot” és valóban éljen (M. Eliade). A szakrális tér kitüntetett pontjain a viselkedés is megváltozik, az archív fotókon lépten-nyomon egyfajta kötelező tisztelet jelei tűnnek fel. A bemutatott, több mint félszáz fotó letűnt idők, korok, történelmi pillanatok, hitvalló személyiségek krónikásaiként regélnek a ma emberének. Hitvallásról, élni akarásról, Isten- és emberszeretetről, a Szűzanya iránti töretlen hűségről és lelkesedésről. ” Balog László 11
Katolikus fiatalok a mindennapokban
Mit jelent számodra hívő keresztényként élni egy pezsgő, egyetemi városban? Hogyan tudod megélni vallásosságodat? Számomra egyszerre öröm és kihívás egy ilyen helyen keresztényként élni. A nagyváros nyújtotta lehetőségek nagyon sok vallásos eseményt és foglalkozást tartalmaznak, viszont Isten hangját meghallani az utcazajon keresztül időnként nehéz. Ilyenkor a pörgést hátrahagyva szükségem van csendre, hogy ne tévesszem szem elől a célt. A hitem megélésében nagy segítséget nyújtanak a keresztény ismerőseim és természetesen a közösség, ahova időnként járok.
Kádár Norbert, 21 éves, informatika hallgató Kolozsváron
FIF programok
júniusban
Teljes Szívvel ifjúsági vezetőképzés: 4. hétvége június 21–23., Székelyudvarhely A képzés mellett a FIF munkatársai és önkéntesei lázasan készülődnek a nyári programokra. A CSIT mellett újdonságként idén külön programmal készülnek a 20 éven felüli fiatalok számára, Keresztény Nyári Szabadegyetem névvel. Ez a szabadegyetem július 10–13. között lesz megszervezve Gyergyószentmiklóson, a Hétvirág panzió területén. Kedves fiatalok, a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra és a Keresztény Nyári Szabadegyetemre is lehet már jelentkezni! Információkért kövessétek a FIF facebook-oldalát!
12
Mióta gyakorlod a hitedet? Volt egy olyan meghatározott pillanat, amit megtérésnek nevezel? Keresztény neveltetésben részesültem, így a hétvégi program elmaradhatatlan része volt vasárnapi szentmise. Évekig csupán ebből és a gyakran megszokásból végzett esti imákból állt az Istennel való kapcsolatom. Hitbeli életem fordulópontjának nevezném azt a pillanatot, amikor csatlakoztam az otthoni ifjúsági csoporthoz. Segítségükkel nemcsak a személyiségem formálódott, hanem hitbeli megújuláson mentem keresztül és mondhatom, hogy öntudatos kereszténnyé fejlődhettem. Azóta a szentmiséken való részvétel már nem reflexszerű, hanem igenis tudatos cselekedet. Szent Péter utóda, először a történelem folyamán, Erdélybe látogat. Fiatalként mit jelent számodra Ferenc pápa látogatása? Nagyon örvendek, hogy a szentatya romániai ittléte során ellátogat Erdélybe is. Ferenc pápa egy különleges személy, akiről az évek során sokat olvasgattam, így nagy példakép lett számomra. Ez az esemény egy nagyon jó emlékeztető az Egyház egységességére, hiszen kevés lehetőségem van a határokon túli kereszténység feltérképezésére. Bízom benne, hogy jelenléte lelkiekben gazdagítani fogja a székelységet és az egész romániai kereszténységet. Kérdezett: Szabó István
Újabb kalandok a Mese Birodalmában 18.
Miután elhagytuk Irigység palotáját, a három királyfi (Jóság, Türelem és Alázat) azonnal elindult Kevélység palotájához, s mire mi (Herceg, Doktor, Mekegő, Nyolc, Gyöngédség királylány és jómagam) megjelentünk a palota előtt, a hétfejű szörny (medve, kígyó, cápa, gepárd, tigris, rozmár és emberfejű szörny) szájából 6 be volt kötve, csak az emberfej volt szabadon, s az egész szörny oda volt kötözve a palota előtt álló óriástölgyhöz. Mit sem törődve az emberfej kiabálásával és tiltakozásával, elindultunk a palotába, hogy megkeressük Szelídség királykisasszonyt. Kevélység palotája pontosan úgy nézett ki, mint testvérei, Fukarság és Irigység palotái, annyi különbséggel, hogy míg azok falai, ajtói és teteje többnyire bronzból, illetve ezüstből voltak, Kevélység palotája színtiszta aranyból készült. Beléptünk az előtérbe. Ott már várt bennünket Kevélység, szolgák sokaságával körülvéve, s még mielőtt körülnézhettünk volna, e szavakkal fogadott: Látjátok, milyen sok helyen jártam? Nincs olyan ország a Birodalomban, ahol ne jártam volna, nem létezik olyan város, ahol ne lenne egy ehhez hasonló palotám, és nincs nálam okosabb, gazdagabb és hatalmasabb ember ezen a kerek világon… S miközben ezeket mondta, körbemuta-
tott az előtér falai mentén. Ott különböző országok zászlói és emléktárgyak sokasága volt összezsúfolva. S ki tudja, még meddig dicsekedett volna, ha Alázat királyfi félbe nem szakítja: Minket nem érdekel, hol jártál és mid van. Mi Szelídség királylányért jöttünk. Kész vagyok megharcolni veled érte. Aki győz, azé legyen Szelídség! Azt hiszed, kell nekem Szelídség? - válaszolt gőgösen Kevélység. - Dehogy kell! Nekem minden egyes palotámban van egy gyönyörű feleségem. De tudd meg, hogy semmi esélyed nem volna velem szemben a harcban, mert én vagyok a világ legképzettebb harcosa. És hogy lásd, milyen nagylelkű vagyok, harc nélkül, ajándékba adom neked ezt a szerény, palotámhoz és hozzám amúgy sem illő királylányt. E szavak után odafordult szolgáihoz s kiadta a parancsot, hogy vezessék elő Szelídséget. Okosan tette Kevélység, hogy nem fogadta el Alázat kihívását a harcra, mert vesztett volna, hisz Alázat birtokában voltak a világmindenség legerősebb, leghatékonyabb fegyverei: a szeretet, a hűség, az alázat és a barátok. S ezt nemcsak mi tudtuk, de Kevélység is tisztában volt ezzel. Így történt, hogy harc nélkül kaptuk vissza Szelídség királykisasszonyt, és máris indulhattunk Fukarság palotájába, az ottmaradt Kedvesség királylány után. (Folytatás a következő lapszámban)
Ha kitöltitek az alábbi rejtvényt, annak első oszlopából megtudhatjátok, milyen ünnepen emlékeztek a zsidók az Istennel való szövetségkötésre. Mi, keresztények már mást ünnepelünk ezen a napon. Mit? Írjátok meg nekem is! (2-2 pont) Email-cím: lorinczevakatalin@yahoo.com, postacím: Lőrincz Éva-Katalin, Márton Áron Főgimnázium, Márton Áron utca 80 sz., 530211, Csíkszereda, Katóca A májusi feladat megoldása: Péter apostol eredeti neve: Simon. Hargita megye. 13
Június 1.
Június 8. Június 9. Június 13. Június 20. Június 27. Június 28. Június 29.
14
Pistike felel történelemből. Kérdi a tanárnő: - Hol írták alá a Függetlenségi nyilatkozatot? - Hát szerintem biztos a lap alján! Az egyetemistát már másodszor húzzák meg a szigorlaton. Így elmélkedik magában: - Nem is lehetett volna ez másképpen... Ugyanaz a terem, ugyanaz a vizsgáztató, ugyanazok a kérdések... Vizsgáztató: - Önnek inkább a lottóval kellene próbálkoznia. - ??? - 90 kérdésből éppen ötöt talált el. Év végén vizsgáztatja a tanár az előző vizsgán megbukott diákokat. Mivel tudja, hogy ezek sokat nem tudnak az anyagból, a következő kérdéseket teszi fel: - Ki tudja, hogy hívnak engem? Nagy csend, senki sem tud válaszolni. - Na jó, akkor ma milyen tantárgyból vizsgáznak? Megint nagy csend, erre se tud senki válaszolni. A tanár már majdnem könyörögve: - Hát akkor legalább azt mondják meg, milyen színű a tankönyv?! A leghátsó sorban az egyik diák halkan mondja a padtársának: - Te, ez meg akar buktatni minket! A tanár osztja ki a dolgozatokat. Az egyik diák padjánál megáll. - Remélem, most utoljára kaptalak rajta a puskázáson! - Én is... Vizsgán így szól a prof a diákhoz: - Nos, kolléga, meg tudja nekem mondani, mit jelent az a szó, hogy relatív permeabilitás? - Pótvizsgát, tanár úr, ha jól sejtem...
Keresztrejtvény
„ Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy …“ (1 Kor 10, 17) A bibliai idézet befejező része a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 12. számú soraiban van elrejtve.
Vízszintes: 12. Ez utóbbi sok rétbe hajtogatott hártyavékony tésztából és a közé göngyölt töltelékből készült sütemény. 13. A „Békét az érzőknek“ című film rendezője (Alekszandr). 14. Francia cigarettamárka, magyar jelentése „Cigány nők“. 15. A holló c. mű alkotója (Edgar Allen). 16. Jemeni, német és spanyol gkj. 17. Panzióban található!
18. Amely életben van. 20. Keserű ízűvé tevéssel kapcsolatos. 22. Amerikai cigarettamárka. 23. A földre való zuhanással kapcsolatos. 24. Egy kicsit bevilágít! 25. Jegyzetfüzet. 26. Kisebb motoros hajón (fonetikusan). 28. Guarami kacsa (YPE)! 29. A rendesnek csak félig lekaszált fű vagy gabona sora. 30. … van, Petőfi Sándor verse. 31. Angol György, aki eltűr, elvisel valamit. 32. Az 1917 áprilisában megalakult ukrán nemzeti tanáccsal kapcsolatos. 34. Egy kevéssé karöltve! 35. Kezd elájulni! 36. Osztrák, belga és norvég gkj. 37. Zárt anyagot levegővel, fújással teljesen megtölt. 39. Gyilkolna. 41. Afrikai teherhordó, púpos hátú, kérődző emlősállat övezet. Függőleges: 1. A mágneses indukció egységének jele. 2. Erre a másik helyre cseni. 3. Kétszer balkezes! 4. Trombitahang. 5. Gyűjtőér bizonyos szakaszain. 6. Ütővel játszott, a labdát a pálya egyik feléről a másikra juttató labdajáték, névelővel. 7. Magyar könnyűzene énekes (Péter). 8. … királya (Le roi d’Ys), Edouard Lalo operája. 9. Amerikai színésznő, a „Forró jég“ című film főszereplője. 10. Az ezen nevű francia színésznő (Audret, 1936-2000) karjával hosszabban átfogva tart. 19. Harcban az első vonalunk. 21. Súlyánál fogva a levegőben lefelé hulla. 24. Eme, hangokat villamos áram segítségével vezetéken közvetítő berendezés. 26. Korcsolyázóktól bemutatott műsor. 27. Horvátországi és osztrák gkj. 29. Orate …! (Imádkozzatok, testvéreim!) – latinul. 31. Város és öböl Algériában. 33. … Tibor, az „Akinek nincs árnyéka“ című alkotás írója (elöl ék h.). 38. Egy kicsit lezüllik! 41. Laurencium vegyjele. Készítette: Korodi Zoltán, Tusnádfürdő
A májusi keresztrejtvény Vízszintes 2. (Ne bölcsességével) dicsekedjen a bölcs, és ne Függőleges 1. erejével dicsekedjen az erős. Megfejtők: Darvas Veronka – Csíkszereda, Boros Klára – Csíkszentkirály, Fülöp Hajnal – Madéfalva, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Madaras Vilma – Csíkszereda, Kedves Piroska – Csíkszereda, Balázs Ferenc – Csíkszereda, György Ilona – Csíkszereda, Szőcs I. József – Madéfalva. Ég és Föld között Istennel - május 1. A XV. században. 2. Harmadik gyermekként érkezett, Édesapja báró Apor Gábor, a magyar királyi minisztérium államtitkára volt, édesanyja az Erdődi gróf Pálffy Fidélia volt. Bécsbe költöztek édesapja szolgálata miatt. 3. Alig hat éves volt édesapja elvesztésekor. Édesanyja tanácsa gyermekeihez: „Ha az ember válaszút elé kerül, válassza mindig a nehezebbet, mert biztosan az a helyes út.” 4. 1915. augusztus 24-én szentelte pappá Sigmund Waitzbrixeni (Dél-Tirol) püspök. 5. 1941. január 21-én a pápa győri püspökké nevezi ki. 6. „A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset.” 7. A szerzetesházak vezetőivel és a szomszédos egyházmegyék püspökeivel. Mindszenty József. 8. A pincében, nagycsütörtökön. 9. „Szívesen, nagyon szívesen!” 10. Hálát adott, amiért „ilyen
nagypénteket adott” neki. 11. Budán. Emléknapja május 23-án, újratemetése napján van. Megfejtők: Kedves Piroska – Csíkszereda, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda.
*** A megfejtéseket június 15-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! *** Szerencsés megfejtőnk: Darvas Veronka – Csíkszereda. 15
Reggel 6 órától már különböző lelki programok zajlanak a Hármashalom oltárnál. A szentmise déli fél 12-kor kezdődik. A liturgiát latin nyelven celebrálja Ferenc pápa, a prédikációt olasz nyelven mondja el, amelyet magyar és román nyelven is tolmácsolnak. Az énekek magyarul hangzanak. A zarándokok gyalogosan minden irányból megközelíthetik az oltárt. Mindenki hozhat magával ivóvizet műanyag palackban. Elsősegélysátor kettő lesz. 300 mobilvécét helyeznek ki a helyszínen. A szektorok beosztása: A fehér zónában kapnak helyet a papok és a hivatalos vendégek, a kórus és a sajtó. A sárga zónában az 1-től 8-ig tartó szektorokban főegyházmegyénk híveinek, ill. a moldvai csángóknak lesz helyük. A 9-es szektorban a külhoni csoportok (kivéve a magyarországiakat, akiknek
máshol lesz a helyük), valamint a bukaresti egyházmegye zarándokai kapnak helyet. A piros zónában az 1-es számú övezetbe a háromszéki csoportokat, illetve a temesvári, váradi és szatmári egyházmegyék zarándokait helyezik el, a 2-esbe a magyarországi plébániákat várják, akik a zarándokvonatokkal érkeznek. A 3-asban a magyarországi és romániai lelkiségi csoportok lesznek, a 4-esben pedig az egyénileg regisztráltak. Az 5-ös, 6-os, 7-es piros szektorokat azoknak tartják fenn, akik nem regisztráltak a pápai szentmisére. Kivetítők lesznek! Fontos tudnivaló, hogy a Mária Rádió jóvoltából a 89,7 hullámhosszon is lehetőség lesz magyar nyelvű fordítással hallgatni a prédikációt. Ugyanakkor az interneten keresztül is lehetőség lesz a szentmise több nyelven való követésére.