korustalalkozo 2018 okt 20 by Balazs Tunde

Dona nobis pacem... II. Millenniumi kórustalálkozó Csíkszereda Megye Jogú Város területén működő kórusok találkozója Csíkszereda 2018. október 20.

A Szent Kereszt Plébánia templomai Csíkszeredát Nagy Lajos magyar király idejében alapították, Csík szék vásáros tereként. A tér déli részén a 14. század végén gótstílusú Sarlós Boldogasszony kápolnát építettek. A város fejlődése következtében szükségessé vált egy új és nagyobb templom építése. A város orsó alakú terének nyugati részében 1751-1758 megközött építették a barokk Szent Kereszt felmagasztalása templomot, amelyet ma műemlékként tartanak nyilván. Az építés idején Csíkszék vásáros helyének megfelelt ez a templom. A 19. század végén Csíkszereda vármegye székhely lett, és attól fogva kezdett igazán fejlődni. 1904-ben már új templom tervet készítettek, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot 1914-re össze is gyűjtötték. A munkálatok elkezdése előtt kitört az első világháború, amely a magyarság életét legsúlyosabban érintette és minden elveszett. 1916-ban a betörő román hadsereg a plébániát, a harangozói lakást, a kántori lakot, a volt elemi iskolát felgyújtotta. Ezzel együtt elégett másfélszáz családi otthon is. Egyedül a templom maradt meg. Erdély elcsatolása után nemcsak a szegénység, hanem az erőszakos asszimiláció is fojtogatta a kisváros magyar lakosságát. Csak 1928-ben tudták felépíteni a plébániát. Nemsokára bekövetkezett a második világégés.

A menekülést, a halált, az elszegényedést követte az idegenuralom és a kommunizmus. Templomépítésről ezután is szó esett, de a román diktatúra erről hallani sem akart. Minden kezdeményezést elutasított. Sőt, a pártapparátus 1981-ben a templom melletti kertet önhatalmúlag el akarta venni, hogy utcát nyisson. A templomot három utcával akarták körbezárni, hogy a forgalom miatt a hívek ne tudják megközelíteni. A pártvezér terveiről értesítették a helyi főesperesplébánost, és az egyházi vezetés egy deszkacsűrt épített a templom melletti kertbe. A bérmálás közeledett, ez indokolta a később deszkatemplom néven elhíresült építmény létét. Ötezernél több hívő vett részt a bérmálási szentmisén. Ezután a hatóság a terület elvételi szándékáról lemondott. A deszkatemplom a hitélet ápolásának és kibontakozásának a helyszíne volt. A csíkszeredai hívek keresztény és magyar helytállásukról tettek tanúságot azzal, hogy a nyár hevében és a tél zordságában, még - 32 fokos hidegben is résztvettek a szentmisén. E templomot lebontottuk 2003 július elején és Szécseny nevű dűlőben, a Hargita alatt építettük fel. A múltnak e tanúját 2003. szeptember 6-án Tamás József püspök áldotta meg Árpádházi Szent Kinga tiszteletére. A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános. 2001 januárjában kérte fel Makovecz Imre világhírű műépítészt a templom megtervezésére. Makovecz úr a tervezést díjmentve elvállalta. A műépítész tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását, hogy a honosítással járó kiadásokra külön még nem kelljen költeni. A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté.

Alapkőletételre 2001. aug. 4-én a Magyar Millennium bezárása előtt került sor. Az építés szeptember végén kezdődött. Kétévi kemény munkával készült el az „építészeti magyar-magzat”. Erdélyben ez az ötödik templom, amelyet Makovecz Imre tervezett és ez az első, amelynek szentelésére elsőként sor került, 2003. október 18-án. A templomot Exc. Jakubinyi György érsek és Msgr. Tamás József segédpüspök szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A toronnyal szerves egységet képező kapubejáratok fölött 5-5 kereszt hirdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát, amelyek közül egyetlenegy sem volt kereszt nélküli. A kapu motívum a szentírásból és a helyi hagyományból érthető: „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. Szíve állhatatos, és megőrzi a békét, hiszen tebenned remél” (Iz 26,2). Az Úr üzenete találó a csíki székelyekre, akik nagy kincset őriznek: Szent István hitét, és Nagyboldogasszony szeretetét. Hűséges a csíki székely, ragaszkodik mindahhoz, amit Szent István tűzött a magyar nép egére. Itt nem volt reformáció, sem assziomiláció! Az üvegkupola (5x5 m) a sátortető közepén van. A napfény azon át világítja meg a templombelsőt. Ez jelzi azt is, hogy az Ige testté lett és Ő az igazi világosság, amely minden embert megvilágít, aki által a kegyelem és az igazság lett osztályrészünk. Az oltár a templom tengelyében áll, Krisztust jelképezi. A Az Úr Krisztus asztala köré gyülekezünk. Hitünk szent titkát ünnepelve valljuk: “halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz.”

Az oltár körül Jézus nagycsaládja vagyunk. Családegyházat alkotunk, ami erősíti összetartozásunkat, nemzettudatunkat. A szárnyas oltárszekrény méhkaptárra hasonlít. Ahogyan a méhecske gazdáját szolgálja, úgy Krisztus is az Atyához akar elvezetni bennünket a Szentlélek által. Az oltárszekrény mögötti bimbós oszlopon a Feltámadási szobor látható (2,40 m). Lujzi-Kalagor moldvai csángó-magyar faluból hozott vadcseresznyefából faragta Nagy Ödön szobrász. A kupola négy sarkán vörösrézből Szent Mihály (egyedül Isten fönséges), Gábor (Isten üdvözíteni akar), Rafael (Isten az orvosság) és Uriel (Isten a világosság) főangyalok szobra van (5,40 m). Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, hogy Isten minden kegyelmet megadott nekünk. A kegyelmi idő itt van, Isten elvégezte a maga részét és most tőlünk függ, hogy a kegyelemmel közreműködünk-e. A templom fontos része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Az alagsorban kapott helyett a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét Márton Árpád helyi festőművész három szikkója díszíti. Az első

Szent Istvánt és Boldog Gizellát, a középső kompozició Boldog Rupert Mayer (1876–1945), a harmadik istenszolgája Márton Áron püspök, az „emberkatedrális” látható. A kápolnahajó falán két 18. századi szobortorzót helyeztünk el. Mindkettő 1944. szeptemberében „megsebesült”.

Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus (1944. szept. 9-én), jobboldalt Nepomuki Szent János (szobor fejét 1944. szept. 11-én a szovjet katonák fejezték le) látható. Ez utóbbi a Szent Kereszt templomból való. A templomba hittel léphet az ember. Akik a hit erőterébe léptek, kezdve Szent Istvántól, azok odaadó munkával, sokszor nagy áldozattal, de a jövőt szolgálták. Akik megfogyatkozott hittel éltek, bizony mások alkotásaiból is torzót csináltak. Itt mindenkinek döntenie kell: hogyan akar élni. Hittel vagy hit nélkül? A jövőnek csak egy alternatívája van! És itt mindenkinek döntenie kell, mielőtt elhagyná e templomot! Darvas-Kozma József

Kórusunkról Cantare credentis est - Aki hisz énekel „Az éneknek és a zenének megvan a maga helye az életben.” (Sitz im Leben – Philipp Harnoncourt). Az ének és a zene az élet jele, de a halál jele is. Az élet a mozgás révén válik érzékelhetővé, és mert hallható. A zene a hangok mozgása, és hallható jelenség. Ahol mozgást észlelünk, ahol valami hallható, ott életnek kell lennie. A zenének azonban mindig vége is van, a zene elnémul, ezért lehet a halál jelképe is. Az emberi együttélésben az éneklésnek és zenélésnek nagy jelentősége van, akkor is, amikor az embereket összhangba akarjuk hozni. Van olyan zene, ami harcra buzdít vagy barátságossá tesz, van altató- és ébresztő dal, van munkadal, ami az emberek mozgását – a ritmus által – összehangolja a közösen végzendő munkára, van ünnepi zene és ünnepi dal, van gyászzene és gyászdal. Régen csak akkor hallottak az emberek zenét és éneket, ha valaki ténylegesen zenélt és énekelt. Ma, úgymond, a vizescsapon is folyik a zenék áradata és az emberek sajnos inkább zavaró lármának tartják, mint különleges eseménynek. Kazetták, lemezek, tv, rádió stb. révén állandóan az emberek rendelkezésére áll a zene, ezért lassan oda jutunk, hogy a nyugalmat és a csendet ünnepélyesebbnek és fontosabbnak éljük meg, mint a zenét. A liturgiában is megvan a helye és szerepe az éneklésnek és a zenélésnek. Mivel a liturgia lényegénél fogva közösségi cselekmény szorosan összefügg az ének szerepével. „Az ének – szemben az egyéni mormolással – a szót az egész közösség hangjává teszi, és a beszédet átemeli a köznapiságból a kultusz természetfeletti légkörébe.”(Dobszay László) A liturgikus ének nem hangulati aláfestés, hanem a liturgia szerves része. A liturgiában megjelenítődik Isten üdvtörténeti párbeszéde az emberrel, megtapasztaljuk Isten kegyességét és hűségét – az Igében és a Szentségekben. Ezekért az ajándékokért énekelve adunk hálát Istennek. Egy dologra azonban vigyáznunk kell, hogy a külső forma és a belső hang hiteles legyen, ahogyan azt Szent Benedek Regulájában írta: „ut cor nostrum concordet voci nostrae”, vagyis, a szív hangjának és a száj hangjának egyeznie kell. „Helyesen akarsz énekelni? Úgy ne pusztán ajkad hirdesse Isten dicsőségét, a cselekedeteid is egyezzenek szavaiddal. Ha csak hangoddal énekelsz, titkolsz valamit. Úgy énekelj életeden keresztül, hogy sohase titkolj valamit!”- Szt. Ágoston

Kimondatlanul is ezt vállalta fel az a közösség, amely 2003-ban alakult újra: a Szent Kereszt Plébánia Egyházi Kórusa. Tehát 15 évesek lettünk. A kórus igazi feladata: hétről-hétre, ünnepről-ünnepre megszólaltatni a liturgikus énekeket, jól megválasztott helyen a klasszikus polifónia repertoárjából műveket énekelni és segíteni a hívő közösséget a népének tanulásban és éneklésben. Az egyházi ének szent, ezért előadásához összeszedettség, teljes testi és lelki hozzáállás, alapos előkészület és kellő komolyság szükséges. Célunk, hogy a liturgiát ünnepélyesebbé tegyük éneklésünk által. Repertoárunkban közel 100 kórusmű van. 2007-ben jogilag bejegyeztettünk és felvettük a GAUDETE nevet. Ez a név az advent III. vasárnapi introitus kezdőszava: „Gaudete semper in Domino...” – Örvendjetek mindig az Úrban... Azért választottuk ezt a nevet, mert úgy érezzük, hogy minden kereszténynek az lenne a feladata ebben a világban, hogy örömben éljen, mindig találjon valamit, aminek örülhet és ezáltal Istennek is öröme teljen az ő életében. Yehudi Menuhin mondotta: „a zenére éppúgy szükségünk van, mint egymásra! A zene megszabadít alantasabb énünktől, az önmagával és Istennel békességben élő emberről beszél.” 2018. október 5–12 között római zarándoklaton vehettünk részt. A lenti fénykép a Szent Péter Bazilika katedraoltáránál készült. A további munkához adjon az Úr kegyelmet, erőt, lendületet és kitartást. Bakos-Mihály Károly kántor

Orgonáink

A Szent Kereszt templom építését 1758-ban fejezték be. Egy elkövetkező levéltári kutatás tárgya lehetne, hogy 1758 és 1902 között létezett-e a templomban orgona, s ha igen, milyen orgona volt, ki építette és mi lett a sorsa. Ugyanis 1902-ben épített a templom számára Klink Sándor kézdivásárhelyi orgonaépítő (aki Kolonics István egyik tanítványa volt) egy 7 regiszteres, mechanikus csúszkaládás orgonát. Az 1994-ben Solymosi Ferenc orgonista-tanár által közreadott Angster –féle „Rekvirált orgonasípok lajstroma” című jegyzékben szerepel a csíkszeredai római katolikus templom orgonája, amelyből 1917-ben elvitték az ónsípokat fegyvergyártás céljára. Kereken 100 éve annak, hogy 1917 október 29-én a honvédelmi miniszter rendeletet bocsájtott ki az ország valamennyi vármegye és törvényhatósági joggal felruházott városa részére, hogy szolgáltassák be az ón-ólom sípokat hadi célokra. A háború után Boda József csíktaplocai orgonaépítő az orgonát újjáépítette. A régi Klink orgonának csak a szekrénye maradt meg. Az orgona belsejét teljesen kicserélte: a mechanikus csúszkaláda helyett mechanikus kúpláda-rendszerű orgonát épített. A drága ón homlokzati sípok helyett fa síputánzatokat rakott a homlokzatba.

A mai napig a Boda által épített orgona van a templomban. 2004-ben a templom restaurálásakor az orgonát lebontottam és a plébánia padlásán tároltam a munkálatok befejezéséig, majd a templom munkálatainak befejezése után, a legszükségesebb javításokat elvégezve, visszaépítettem az orgonát. Ma a liturgikus célokra használható, de koncertezésre elégtelen. Javításra, restaurálásra vár.

A Millénniumi templomot 2003 október 18-án szentelték fel. Az orgona építésének gondolata 2014 tavaszán került előtérbe. Április folyamán a plébánia három orgonaépítőt kért fel orgonaterv és árajánlat elkészítésére. Május folyamán történt a tervek elbírálása egy bizottság által. A bizottság tetszését a csíkszentsimoni Sándor Péter orgonaépítő és csapata által benyújtott terv nyerte meg. A templom tervezőjével történt hosszas egyeztetés után, végül egy teljesen új látványterv született és azt kellett megépíteni.

Az orgona látványtervét Bogos Ernő építész készítette. A belső terveket Sándor Péter orgonaépítő. Az orgona hangképét (dispozicio) Sándor Péter, Bakos-Mihály Károly és Pap Levente állították össze Ivan Sarajichvili norvégiában élő grúz orgonaművész közreműködésével. Az orgona fémsípjait a gyergyószentmiklósi Vox Humana cég készítette. Az orgona felszentelése 2015 december 20-án volt. Építési költségeinek nagy részét Magyarország kormánya finanszíroszta. Támogatást nyújtott Hargita megye Tanácsa, Csíkszereda Önkormányzata, helyi vállalkozók és a hívek. A 2 manuál, pedálos 22 regiszteres mechanikus csúszkaládás orgona (1292 szóló síppal) nem csak liturgikus célokra, hanem koncertek tartására is alkalmas. Bakos-Mihály Károly kántor

A szentmise énekrendje 1. Gyülekezo ének

2. Introitus (KezdoĂŠnek)

3. Bünbánati cselekmény

4. Kyrie (Uram irgalmazz)

5. Gloria (DicsosĂŠg)

6. Responzorium (Olvasmányközi ének)

7. Alleluja

8. Offertorium (Felajรกnlรกs)

9. Sanctus (Szent vagy ...)

10. Az ร r imรกdsรกga

11. Agnus Dei (Isten Bรกrรกnya)

12. Communio- (Áldozási ének)

13. Befejezo ĂŠnek

A karvezetok életrajzi adatai Borcsa Gergely 1972 február 14-én született Balánbányán. 3 éves koráig a csíkszentmártoni gyerekotthonban nevelkedett, 6 éves koráig a székelykeresztúri gyerekotthon gondozásában volt, majd 6 évesen került a csíksomlyói árvaházba. Már kisiskolás korában érdekelte a zene. Kedvenc tantárgya lett, és Koppándi Jenő a kedvelt tanára, akivel máig baráti viszonyt ápol, és akitől most is tanul. Mandolinon, harmóniumon és gitáron tanult zenélni. A rendszerváltás után megalakult az ÁRVÁCSKA együttes, amelyet Gergely István plébános hívott életre. Ez az együttes lett neki család helyett családja. Az Árvácskában töltött évek alatt alakult ki hivatása az egyházi zene iránt. Márk József atya irányításával tanult orgonálni, de Bartalis Mária, Manyi nénitől is sokat tanulhatott. Molnár Jenő és Bíró János kántorok biztatására felkészült és kántorvizsgát tett 1995-ben Gyulafehérváron az Egyházzenei Bizottság előtt. 1992-től a csíksomlyói egyházközség kántori szolgálatát látja el, ugyanakkor ünnepélyes alkalmakkor segít a Kegytemplom liturgikus szolgálatában, orgonajátékával. Ezen kívül bárhová szívesen megy segíteni Gyímesektől a Hargitáig, Domokostól Tusnádig, és még tovább is. Az Isten közelségében való élet, a gyerekekkel való foglalkozás és a zenélés hármasságában éli életének mindennapjait.

Mosoly Dániel Tibor Csíkszeredában született 1991 december 9-én. Már kis korában kapcsolatban volt a zenével. 1998-ban első osztályosként ismerkedett meg a zongorával a csikszeredai Nagy István Művészeti Liceumban, ahol végzett zongora szakon. Az iskola mellett aktiv billentyűse volt 15 éves korától a Gyertyaláng ifjúsági csoportnak a Szent Ágoston templomban. 2010-ben Brassóban folytatta zenepedagógián tanulmányait. 2014-ben tanárként tért vissza a művészeti iskolába. Időközben a Csiksomlyói Ifjúsági Találkozó zenekarának (CSIT Band) tagja. 2015 szeptember óta a Zsögöd-i Szentháromság templom kántora és a kórus vezetője.

Bartos András: Szentegyházasfaluban született, 1985 október 25-én. Elemi iskoláit szülőfalujában, a Mártonffi János általános iskolában végezte. Ez idő alatt tagja volt a Gyermekfilharmóniának, mint harmad-, majd első hegedűs. Az általános iskola elvégzése után a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly gimnázium növendéke lett, ahol érettségizett és kántori oklevelet szerzett. Ezután elvégezte a BabeșBolyai tudományegyetem székelyudvarhelyi kihelyezett tagozatán a Pszichológiai és neveléstudományok szakot. 11 éven át Kápolnásfaluban teljesített kántori szolgálatot, ahol az énekkar vezetését is végezte és felvállalta a nem éppen „népszerű” dolgot, az énekkar fiatalítását. 2017-től az Isteni Gondviselés a csíksomlyói Szűzanya közelébe hozta. Majdnem 2 éve a Csíktaplocai Egyházközség kántora és a kórus vezetője. Nős, 1 gyerek apja.

Ványolós András 1978-ban született Gyergyószentmiklóson. Tanulmányait a Salamon Ernő Elméleti liceumban kezdte szülóvárosában, majd a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatta zenepedagogia szakon. Erdeklődése az egyházzene felé irányult, majd aktív tagja lett a kolozsvári reneszánsztánc-mozgalomnak. Egyetemi évei alatt és után Kirkosa Júlia operaénekesnőtől tanult énektechnikát. Szárnos európai országban vett részt mesterkurzusokon: gregorián éneket tanult Pannonhalmán, Egerben, Kolozsváron: magánéneket az ausztriai Krieglachban, Bukarestben, a norvégiai Trondheimban; reneszánsz és barokk táncokat Bukarestben, Kolozsváron, Csikszeredában és Trondheimban. Énekelt a Schola Gregoriana Monostorinensis és az Állami Magyar Opera kórusában Kolozsváron, vezette a Kálvin Scholat. Jelenleg több kórus vezetője, ilyen a kortárs kórusrműveket rnegszólaltató Lux Aurumque kamarakórus, a madéfalvi Dalkör, a madéfalvi Schola és a csíkborzsovai férfikórus. Nős, 4 gyermek édesapja. 2013-ban a Romániai Magyar Dalosszövetség Jagamas János karvezetői díjjal tüntette ki.

Bíró János Csíkszentmiklóson született 1971 december 28-án. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. A liceum első éveit az akkori MatematikaFizika Líceumban végezte, majd a Faipari liceumban érettségizett. 1992-97 között elvégezte a Teológiát levelező tagozaton. 1990-től szervezi meg a csíkszentmiklósiborzsovai fiatalok csoportját, akikkel előbb ífjúsági énekeket énekeltek, majd az akkori szentmiklósi kántor megbízásából passiót és kórusműveket is. Tevékenységüket Antal György néhai csíkdelnei kántor és néhai Gergely Géza plébános támogatta. Így vált az ifjúsági csapatból kórus és vezetőjükből kórusvezető. 1995-ben voltak az első felcsíki kórustalálkozón, amelynek azóta is résztvevője a szentmiklósi kórus. 1995-ben kántorvizsgát tett, amelyre magánúton készült Borcsa Gergellyel együtt. 1997-ben megnősült, majd 1999-ben a csíkszentkirályi egyházközség kántora lett. Egy évre rá a csíksomlyói ferencesek meghívására elvállalta a Kegytemplom kántori szolgálatát, amelyet azóta is odaadással végez. 2003-tól elvégzett a Művészeti Népiskolában egy 2 éves karvezetői képzést. 2015-től Gyulafehérvári Főegyházmegye Zenei Bizottságának oszlopos tagja és mozgató rugója. Nős, 3 gyermek apja, akiket igyekszik bevezetni a zene csodálatos világába. Így vall: „Olyan az élet zene nélkül, mint az étel só nélkül! Először csak hobbi volt és hivatás lett belőle…”

Bakos-M Károly 1971 március 24-én született Gyergyóremetén. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a gimnázium első két évét az akkori csíkszeredai MatematikaFizika Liceumban. 1987-től a gyulafehérvári R. K. Kántoriskola növendéke. 1989 nyarán érettségizett , és kántorvizsgát tett. Az 1990-91-es iskolai tanévben helyettes tanár a gyergyóremetei Fráter György iskolában. 1991 novemberétől 1993 novemberig a Temes megyei Varjas és Perjámos kántora, majd a Nyárádtő-i Egyházközségben végez szolgálatot 1994 nyaráig, mialatt a budapesti Liszt Ferenc Z.E Egyházzene szakán végez el egy tanfolyamot. 1994 szeptember és 1996 augusztus közötti időszakban a nagyszebeni Hermann Binder orgonaépítőnél tanuló. 1996-1999 között a budapesti Liszt Ferenc Z.E. Hangszerészképző Iskolájában orgonaépítést tanul, (a gyakorlatot Jáky György győri orgonaépítő műhelyében végezte). A győri tartózkodás alatt 2 évig a Nagybajcs-i egyházközségben végez kántori szolgálatot. 1999 őszétől organajavító vállalkozóként működik itthon Erdélyben. 2002 februárjától a csíkszeredai Szent Kereszt Egyházközség kántora. 2003-2005 között karvezetői képzésen vesz részt a Hargita Megyei Művészeti Népiskolában. 2007 szeptemberétől a csíkszentsimoni Sándor Péter orgonaépítő cég munkatársa. Nős, 3 gyermek édesapja.

Eloadásra kerülo muvek Szent Péter és Pál templom kórusa:

O salutaris hostia - oltáriszentségi himnusz Az úr irgalma végtelen... John Newton: Amazing grace Az úton... Ősi ír áldás Te felemelsz... Rolf Lövland & Brendan Graham

Zsögödi kórus

Kodály Zoltán Bárdos Lajos Leonard Cohen

Stabat Mater Mária, Mária... Halleluja Magnificat kánonok

Taplocai kórus

Idők vezére Krisztusunk... Bárdos Lajos Magasztalunk téged végtelen jóság... Ismeretlen szerző 77 zsoltár Claude de Jeune és Louis Bourgeois Új szívet adj... Balla Péter és Lajtha László

Lux aurumque

Lászlóffy Zsolt Orbán György Szalai Zoltán

Téged, Úr Isten... Ave verum... Kyrie

Csíksomlyói Kegytemplom kórusa:

Kodály Zoltán Bárdos Lajos Anton Bruckner Dimitrij Bortnyanszkij

Adventi ének Nyújtsd ki mennyből... Locus iste (Gradual) Tebe poem

Gaudete kórus:

Alta Trinita Beata... 119. zsoltár (Ó, boldog az az ember) 127. zsoltár (Hogyha az Úr...) Szívből köszönöm, Uram...

Ismeretlen szerző Heinrich Schütz Halmos László Claude Fraysse

Kรถzรถs kรกnon Dona Nobis Pacem...

Szervezok GAUDETE Zenei Egyesület Szent Kereszt Főplébánia Csíkszereda Hargita Megyei Művészeti Népiskola

Támogatóink: Hargita Megye Tanácsa Harmopan Rt Tusnád Ásványvíz RT Tigra Will Kft Ravasz Sándor Részegh András

Millenniumi templom orgonรกja