Jubileumi Kiadvány

Gépészmérnöki Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem

kar

anno1871

Tartalom 03 Dékáni köszöntő 04 A Gépészmérnöki kar 140 éve 18 A gépészmérnöki kar napjainkban 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 41 Anyagtudomány és Technológia Tanszék Áramlástan Tanszék

Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Gép- és Terméktervezés Tanszék

Gyártástudomány és -technológia Tanszék Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Műszaki Mechanikai Tanszék

Polimertechnika Tanszék

Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont

BME-AUDI hungaria Kooperációs Kutatóközpont

03

Köszöntjük az Olvasót!

140 év napjainkban két emberöltő. Az ipar és technika történetében világot, gazdaságokat, emberi sorsokat átformáló változások sora. A mindig új utakat kereső emberi elme a „csodákkal” járult hozzá a korszakos változásokhoz.

Napjainkban a technika számtalan eredménye teszi teljessé szűkebb, tágabb környezetünket. Mindezek természetesek, s nem is gondolunk arra, hogy mikor születtek ezek a berendezések, kik voltak megálmodóik.

Nekünk – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar oktatóinak, hallgatóinak, a velünk tudományos és ipari kapcsolatokat tartó partnereinknek – nagy öröm és büszkeség lehet, hogy a technikai kultúra eredményeihez minden időben gépészmérnök elődeink, s mai oktatótársaink érdemben járultak hozzá.

Karunk 140 éves története jól mutatja, hogy mennyire fontos volt minden időben a korszerű mérnökképzés feltételeinek megteremtése. Ipari és tudományos kapcsolataink eredményessége ezt bizonyította.

Felvetődhet a kérdés: jól sáfárkodunk-e az elődök: Bánki Donát, Heller László, Gillemot László és mások örökségével? Legyen válasz erre kiadványunk. A múlt ismerete, az elődök példájának bemutatása, az örökség ápolása, de erre építkezve látható a jelen – tanszékeink tudományos eredményeinek, oktató munkájának, ipari kapcsolatainknak bemutatása. Úgy vélem – s remélem, ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül – ezek szerves részei a „Hogyan tovább Műegyetem?” kutatóegyetemi stratégiájának. Karunk ebben a kutatóegyetemi programban a Fenntartható energetika témakör gesztora. Összetett program, nagy felelősség, de nagy lehetőség is mindannyiunk számára. Éljünk vele! Erre kötelez karunk 140 éves története, a gépészeti tudományok magyarországi oktatásának másfél százada.

Budapest, 2011. március 25.

Dr. Stépán Gábor akadémikus dékán

A bme gépészmérnöki karának 140 éve A gépészeti tudományok oktatásának másfél évszázada

„Mert vannak dolgok, melyeknek emlékezete nélkül nincsen jövendő”

(Kossuth Lajos, 1854)

A

technika kultúrtörténetében fontos és meghatározó szerepe volt a gépészeti tudományoknak s e szakterület művelőinek. Kiemelt jelentőséget kapott mindez Magyarország gazdasági s ezen belül ipari fejlődésében az 1867-es kiegyezés után.

A dualizmus kora Magyarország gazdaságtörténetében a modern iparosodás kibontakozásának, a gépi nagyipar kialakulásának és látványos gyorsaságú fejlődésének időszaka. Ebben az időben a vas- és fémipar, a gépgyártás, a közlekedési eszközök gyártása voltak a legjellemzőbb iparágak, majd a századfordulótól a villamossági és műszeripar.

Az ipari fejlődés egyre sürgetőbbé tette a jól képzett szakemberek iránti igényt.

Canzi Ágost - József nádor (1832)

A Ganz-gyár látképe (1867)

„Az alkotó gondolkodás tekintetében az egyetemen Bánki Donát professzortól … tanultam a legtöbbet.”

(Kármán Tódor, 1962)

Ennek megvalósítására Eötvös József (1813-1871) vallás- és közoktatásügyi miniszter 1870. április 7-én terjesztette az Országgyűlés elé „a Királyi József Műegyetem újból szervezése” c. napirendet. A képviselőház elfogadta a javaslatot, és a király, Ferenc József 1871. július 10-én kelt „legfelsőbb elhatározásával” a Királyi József Műegyetem belszervezeti szabályzatát megerősítette.

Az egyetem első rektora Sztoczek József (1819-1890) lett.

Az 1871-ben létrejött önálló Műegyetemen 5 szakosztályt alapítottak: mérnöki (ez megfelelt a mai építőmérnöki karnak), gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és egyetemes szakosztályt. (A szakosztályok a mai karok megfelelői voltak. A következőkben a kar kifejezést használjuk.)

A Gépészmérnöki Kar első dékánja Bielek Miksa (18331917) lett. A Szepes megyei Svábóczon született. Tanulmányait Késmárkon, Iglón, Pesten, illetve a bécsi Műegyetemen végezte. 1864-ben kezdte el oktató munkáját egyetemünk

jogelőd intézményében (Mérnöki Intézet és Ipartanoda összevonása), amely ebben az időben már a Királyi József Műegyetem nevet használta.

Bielek Miksa később a Magyar Mérnök- és Építész Egylet gépészmérnöki szakosztályának több évig elnöke volt. A gépiparról szóló írásai nagyrészt a Természettudományi Közlönyben és a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében jelentek meg.

A gépészeti tudományok oktatásának kezdetei az Ipartanoda időszakára nyúlnak vissza, ahol a mértan, a felsőbb mennyiségtan, a természettan mellett fontos helyet kapott a képzésben a mechanika, a géptan, a gépszerkezettan. 18571862 között a Polytechnicumban mechanikai géptant adott elő Hauszmann Vince, s 1864-ben kezdte el intézményünkben az erőmű-géptan, valamint a gépszerkezettan oktatását Bielek Miksa.

Sztoczek József

Bielek Miksa mellett 1869-től Horváth Ignác (1843-1881), majd

05 1870-től Nagy Dezső (1841-1916) lett a gépszerkezettan professzora.

4. és 8. félév végén kellett a hallgatóknak letenni.

A Kar 1871-es alakulásának évében 15 hallgató kezdte el gépészmérnöki tanulmányait, s ez a létszám az 1881/82-es tanévben már 131 főre növekedett, s az 1899/1900-as tanévben majd 800 fő volt a Gépészmérnöki Kar hallgatóinak száma.

A 4. félév után letett első szigorlat tárgyai: matematika, mechanika, technikai fizika, a 8. félév utáni második szigorlat tantárgyai:

A Műegyetem – így a Gépészmérnöki Kar is az 1882/83-as tanévtől első önálló épületében – a mai Múzeum körúton (ma ELTE Bölcsészettudományi Kar) kezdte meg az oktatást.

A 1882/83-as tanévben az egyetem új szervezeti szabályzatot kapott, amely érintette a Gépészmérnöki Kart is. A szigorlatokat a

Az első magyar nyelvű műszaki folyóirat (1838)

Ferenc József a Műegyetemen (1910)

A Hauszmann Alajos tervezte BME Központi épülete

elméleti géptan, gépszerkezettan, mechanikai technológia voltak.

A korszerű, ipari igényeket messzemenően figyelembe vevő mérnökképzést s ezen belüli gépészmérnök oktatást mutatja az a tény is, hogy új tudományterületek műve-

(1859 – 1922)

Komárom megyei Bakonybánkon született 1859. június 6-án.

Korának legnagyobb gépészmérnöke, egyetemünk Gépészmérnöki Karának professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

helyének vezetőjével. Közös munkájuk világra szóló eredménye az 1893. február 11-én beadott: „Újítások petróleum motorokon” c. szabadalmuk, amelyben a világon elsőként ismertetik a benzinporlasztó (a carburator) elvét.

A Királyi József Műegyetem Gépészmérnöki Karán az 1880/81-es tanévben fejezte be tanulmányait.

1898-tól lett karunk professzora.

Oktató munkája mellett nevéhez kötődik a kalorikus és hidraulikus géplaboratóriumok létrehozása.

Kezdetben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban konstruktőr, majd 17 éven át a Ganz- és Társa Vasöntő és Gépgyárban dolgozott konstruktőrként, illetve főmérnökként.

Első jelentős találmánya a dinamométer, amelyet Hollán Ernő-díjjal jutalmazott a Magyar Mérnökés Építész Egylet, majd 1893-ban ismét ezt az elismerést kapta a „Gázmotorok elmélete” c. tanulmányáért.

Ebben az időben már egyre elmélyültebb együttműködése Csonka Jánossal, a Műegyetem gépmű-

Fontosabb szabadalmainak száma 20-ra tehető, s közel 150 publikált szakanyaga ismeretes. 1911-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

1914/15 és 1915/16-os tanévekben a Gépészmérnöki Kar dékánja volt.

1922. augusztus 1-jén hunyt el Budapesten.

A mai (2011) Anyagtudomány és technológia tanszék épületében áll az egykori professzor, Rejtő Sándor (1853-1928) szobra, aki a „Fémek és forgácsolások” c. tárgy előadója volt. Ő kapta az első gépészmérnöki oklevelet a Műegyetemen 1877. november 12-én.

Jelentős ipari gyakorlat után – évekig volt iparfelügyelő – lett a kar tanára, a tanszék továbbfejlesztője, az anyagvizsgáló laboratórium megszervezője.

Bánki Donát

A

transzformátorokon eszközlendő mérések” c. tárgyakat adta elő. Előadásait diapozitívokkal szemléltette. 1893-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A Gépészmérnöki Kar tanára volt ebben az időben – korai haláláig – Horváth Ignác (1843-1881) és Bresztovszky Béla (18721941) aki a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület alapítója is.

A Műegyetem első állandó otthona lésére tanszékeket alapítottak, s tanárnak a jelentős ipari gyakorlattal rendelkezőket hívták meg.

A gépszerkezettan professzora volt Cserháti Jenő (1855-1910), aki Ganz-gyári működése után került karunkra.

E cél megvalósulása érdekében jött létre 1893-ban a Elektrotechnika Tanszék, s lett első professzora Zipernowsky Károly (1853-1942). (Az ő portréja ma a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékáni láncán látható.)

E nagy mérnök-tanárok között indult tanári pályája Bánki Donátnak.

(A „nagy triász” – Bláthy Ottó Titusz (1860-1939), Déri Miksa (1854-1938), Zipernowsky Károly (1853-1942) ismert találmánya a transzformátor.)

Rejtő Sándor

Zipernowsky az „Elektromos telepek berendezése”, valamint „Dinamógépeken s

Bánki Donát (1859-1922) gazdag és eredményes ipari gyakorlati után 1898-ban került a Műegyetem Gépszerkezettani (Gépelemek, Emelőgépek) Tanszékre. Horváth Ignác tanítványa, majd mellette tanársegéd.

Mérnöki pályájának fontos állomása volt az Államvasúti Gépgyár, illetve a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár. Ezekben az években indult – s élete végéig tartó - együttműködése Csonka Jánossal (1852-1939), aki

07

Zipernowsky Károly (1853 – 1942)

A

Csonka János az általa tervezett autóval a Műegyetem udvarán (1910) 1876-ban nyerte el a Műegyetemen megüresedett művezetői (gépműhely vezetői) állást.

Bánki Donát oktató munkája mellett a kalorikus és hidraulikus géplaboratórium alapítója. Laboratóriuma az akkori hasonló külföldi laboratóriumokkal egyenrangú felszereltségű volt.

Bánki fontosabb szabadalmainak száma húszra tehető, s közel 150 publikált szakcikke ismeretes.

1911-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Többször hívták külföldi egyetemekre, de a meghívást nem fogadta el: „hazafias kötelességemnek tartom, hogy a budapesti Műegyetemen maradjak és szolgáljam hazám kulturális és gazdasági fejlődését” – írta a zürichi egyetem invitálására.

Az ő tanári munkásságát vitte tovább Herrmann Miksa (1868-1944) és Schimanek Emil (1872-1955). Herrmann Miksa 1926-1929 között kereskedelemügyi miniszter volt. Schimanek Emilnek jelentős szerepe volt a magyarországi dízelmotorgyártás elindításában (Magyar Fegyver és Gépgyár). Ő volt az első magyarországi hűtőház megtervezője.

Karunkon szerzett gépészmérnöüki oklevelet 1892-ben Kandó Kálmán, s Bánki Donát kiváló tanítványa volt az 1922-ben gépészmérnöki doplomát kapott Jendrassik György.

Szabó Gusztáv (1879-1963) a MÁV szerkesztési osztályáról került karunk Mezőgazdasági Géptan Tanszékére. Érdemi szerepe volt a magyarországi traktorgyártás megindításában.

transzormátort feltaláló „nagy triász” egyike 1853. április 4-én született Bécsben. Egyetemünk Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Már egyetemi tanulmányai alatt érdeklődése az erősáramú elektrotechnika felé irányította.

Diplomájának megszerzése után – felkeltve Mechwart András figyelmét – a Ganz gyár akkor létrehozott villamossági osztályára került.

A világítástechnika fejlesztésével foglalkozott, melynek első eredménye a Kálvin téri Takarékpénztár palotájának ívlámpákkal történő kivilágítása 1879-ben. (Ebben az évben gyulladtak ki az amerikai Menlo-Parkban Edison izzólámpái.)

Az elektrotechnika és villamosítás óriásai: Edison, Siemens, Crompton a váltakozó áram jövőjét nem látta, s különösen a nagyfeszültségű energia elosztását megoldhatatlannak látták. A „nagy triász”, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly 1883-ra meg-

oldotta ezt a problémát, és elkészítették az első öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, majd 1885-ben bemutatták a világon elsőként működő váltakozó áramú transzformátort. Az áramelosztás új rendszere forradalmasította az elektrotechnikát.

A korszerű mérnökképzést bizonyítja az, hogy a Műegyetem Gépészmérnöki Karán 1893-ban megalakult az Elektrotechnika Tanszék, melynek alapító vezetője Zipernowsky Károly lett. Diapozitívokkal szemléltette előadásait.

Karunk professzora volt 1924-es nyugalomba vonulásáig.

1893-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Több mint 40 szabadalom kötődik nevéhez. Ő alapította 1905-ben a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet. Életének 90. évében, 1942. november 29-én távozott az élők sorából.

Kármán Tódor (1881 – 1963)

N

evét itthon és külföldön iskolák viselik, a Holdnak és a Marsnak egy-egy krátere is őrzi emlékét.

Egyetemünk 1962. október 22-én avatta tiszteletbeli doktorrá a Gépészmérnöki Kar világhírű, egykori tanítványát, az aerodinamika egyik legnagyobb tudósát.

1881. május 11-én született Budapesten. Egyetemünk Gépészmérnöki Karán kapott diplomát 1902-ben.

Hamarosan a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjával Németországba, a göttingeni egyetemre került. Itt alkotta meg kihajtási, majd az áramlásba helyezett testek mögött fellépő örvénysor elméletét. Ezt a jelenséget a tudomány Kármán-féle örvénysornak nevezi.

1912-ben az aacheni műegyetem professzora, ahol 1930-ig dolgozott.

Az I. világháború alatt Petróczy István és Zurovecz Vilmos repülő-

mérnökökkel kifejlesztette a világ első katonai helikopterét (PKZ).

Közben egyetemünk tanára.

1930-ban költözött Pasadenába (USA) és a hangsebesség feletti repüléssel foglalkozott. 1936-ban rakétakutató csoportot alapított.

Itt fejlesztették ki az 1950-es évek elején az amerikai szárazföldi hadsereg első ballisztikus irányított rakétáját. Megoldotta a hangsebesség feletti repülés problémáit, a rakétatechnika egyik úttörőjének tekintik.

1963-ban kapta meg az Egyesült Államok elnökétől a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos Érmet.

1963. május 7-én ért véget gazdag életútja.

Karunk kollégiuma viseli nevét, szellemi örökségét az Áramlástan Tanszék viszi tovább. Jelentősek a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium hazai és nemzetközi kísérletei.

A Petróczy-Kármán-Zurovecz féle helikopter A Gépelemek Tanszék megalapozója K. Jónás Ödön (1851-1933) a Műegyetem első gépészmérnök rektora volt (1905).

A mérnökképzésben minden időben fontos helyet kapott a természettudományi tárgyak oktatása. Karunk ábrázoló geometria professzora volt ebben az időben Hunyady Jenő (1838-1889). Itt tanított a legendás matematikus Kőnig Gyula (1849-1913).

Ugyancsak a matematika professzorai voltak: Rados Gusztáv (1862-1942) és Kürschák József (1864-1933).

Sztoczek József után a természettan (fizika) professzora volt Szily Kálmán (1838-1924) és Réthy Mór (1848-1925). (Szily Kálmán portréja látható ma a Természettudományi Kar dékáni láncán).

A korszerű gépészmérnökképzés alapvető feltétele volt, hogy jelentős ipari gyakor-

lattal rendelkező tanárok sora tanította a „mérnöki praxisra” hallgatóinkat, melynek megvalósulását szolgálták a tantervi reformok is.

A 1898/99-es tanévtől életbe lépő tanterv legfontosabb változása volt, hogy a gépszerkezettan c. tárgyat felosztották gépelemek, kalorikus gépek, vízgépek, emelőgépek, valamint dinamógépek tárgyakra.

A 20. század fordulójának mérnökképzésére pozitív hatással volt az a tény is, hogy a Műegyetem új helyre költözött, amely együtt járt egy nagyfokú építkezéssel. Elkészültek a gépészmérnök képzést szolgáló géplaboratóriumok, amelyeknek fontosságát hangsúlyozta Ilosvay Lajos (1851-1936) rektor 1902. évi tanévnyitó beszédében: „A gépészmérnök képzés módszerében lényeges változás állott be … Az új lágymányosi

09 egyetemen harmadiknak Európában lesz géplaboratórium.”

Ebben az időben – 1902 – kapott gépészmérnöki oklevelet s néhány évig karunkon tanított Kármán Tódor (1881-1963) az aerodinamika később legnagyobb 20. századi tudósa. (Egyetemünk 1962-ben avatta tiszteletbeli doktorrá. Nevét az Áramlástan Tanszék keretei között működő szélcsatorna laboratórium, valamint karunk kollégiuma őrzi.)

a Gépészmérnöki Kar keretében három tagozat szerveződik: Általános gépszerkesztési és gépgyártási; Elektrotechnika; Mezőgazdasági. A tanulmány idő 9 féléves lett. Tulajdonképpen az 1929-es döntés rakta le a húsz évvel később megalakult Villamosmérnöki Kar alapjait.

Abody Anderlik Előd

A mérnökképzésben fontos helyet kaptak a gazdaságtudományi tárgyak. Heller Farkas (1887-1955) a közgazdaságtudomány nemzetközi elismertségű tudósa tanította e tárgykörre hallgatóinkat (Heller Farkas portréja a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékáni láncán látható.)

Az első világháború végén, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával új feladatok álltak Magyarország előtt. A trianoni békeszerződéssel bekövetkezett területi csökkenés súlyos aránytalanságokat idézett elő az ország gazdasági életében. Mindezek hatással voltak a műegyetemi oktatása s ezen belül a gépészmérnökök képzésére.

1929-ben került a kar Elektrotechnikai Tanszékére Verebély László (1883-1959), aki részt vett Kandó Kálmán (1869-1931) mellett az olasz államvasutak villamosításában. Nevéhez köthető az országos villamosenergia hálózat megtervezése, a bánhidai erőmű építése.

A tagozatok létrehozásával párhuzamosan került napirendre egy Aerodinamikai és Aerotechnikai Tanszék felállításának gondolata, amelynek megalapítására 1934-ben került sor, s első vezetője Abody (Anderlik) Előd (1896-1949) lett. (A tanszék épületét, amely a mai Sztoczek és Bertalan u. sarkán áll, Kotsis Iván (1889-1980) műegyetemi professzor tervezte.)

(1869 – 1931)

N

evét évtizedeken át villamosmozdonyok viselték, ez volt „a Kandó-mozdony”. Budapesten született 1869. július 8-án. Gimnáziumi tanulmányait a Deák téri evangélikus gimnáziumban kezdte, majd a Kármán Mór alapította gyakorló főgimnáziumban (ma Trefort u.) fejezte be. (Ez volt Európa első gyakorló gimnáziuma tanárjelöltek részére.)

Kandó Kálmán 1892-ben kapott kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet egyetemünkön.

Mérnöki pályája Franciaországban indult, de hamarosan a budapesti Ganz-gyár mérnöke lett. Érdeklődése a nagyvasúti villamosítás irányába fordította.

Karunkon kezdte tanulmányait 1918-ban a később Nobel-díjat kapott Gábor Dénes.

Az 1920-as évek második felében több olyan oktatási reformot hajtottak végre, amelynek kettős célja volt: egyrészt az oktatás korszerűsítése, másrészt a hallgatók túlterhelésének csökkentése. Egyre egyértelműbben fogalmazódik meg három szakirány igénye.

A Műegyetem Tanácsának 1929. július 31-i ülésén döntés született arról, hogy

Kandó Kálmán

Az ő tervei alapján készült el 1902-ben Olaszországban a Valtellina-vonal, amely Európa első villamosított vasúti fővonala volt, s egyben ez volt a világ első nagyfeszültségű, váltakozó árammal villamosított vasútvonala.

Heller Farkas szobra a BME kertjében

Az I. világháború idején a Ganzgyár vezérigazgatója.

1923-ban készült el Kandó tervei alapján a világ első fázisváltós villamos mozdonya, majd hamarosan megkezdődött a sorozatgyártás.

Kandó nevéhez közel 70 szabadalom fűződik.

A Ganz-gyár jelentős eredményeket ért el a villamos mozdonyok fejlesztésében és gyártásában.

Alkotó munka közben, váratlanul hunyt el 1931. január 13-án.

A

z 1934. évi X. tv. alapján létrejött a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amely 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye lett. Az öt karral működő egyetemen karunk, mint Gépész- és Vegyészmérnöki Kar kezdte meg tevékenységét (Gépészmérnöki és Vegyészmérnök Osztály).

Jendrassik György (1898-1954)

A

z 1844-ben alapított Ganz-gyár nemzetközi hírű járműgyártó hagyományait gazdagította dízelmotor-fejlesztő tevékenységével.

1898. május 13-án született Budapesten.

A budapesti József Műegyetem Gépészmérnöki Karán 1916ban kezdte meg tanulmányait.

1919-1920 között Kármán Tódor támogatásával Berlinben tanult, s egyetemünkön 1922-ben kitűnő minősítéssel szerezte meg gépészmérnöki oklevelét, s lett a Ganz-gyár mérnöke.

Az első Ganz-Jendrassik motorok 1927-ben készültek el és ezek hamarosan világszerte elismerést szereztek alkotójuknak. A hajtóműveket motorvonatokba építették be.

lőtérrel rendelkező, kis teljesítményű gázturbinája.

A sikeres feltaláló 1942-ben a gyár vezérigazgatója lett.

A II. világháború kitöréséig 550 Ganz-Jendrassik motorvonatot szállítottak a világ különböző országaiba.

Karunkon tovább folytatódott – a generációváltás mellett – a jelentős ipari gyakorlattal rendelkező szakemberek bevonása az oktatásba.

A korábban már említettek mellett a nagy gépészmérnök tanáregyéniségek sorát gazdagította a legendás professzor Pattantyús-Ábrahám Géza (1885-1956) minden idők mérnökeinek „Patyi bácsi”-ja.

Gépészmérnöki diplomájának megszerzése után Zipernowsky Károly mellett volt tanársegéd, majd külföldi tanulmányúton

gazdagította ismereteit. Visszatérte után Herrmann Miksa adjunktusa a Gépelemek Tanszéken, 1926-tól, mint helyettes tanár előadója volt a gépelemek, majd emelőgépek tantárgyaknak.

1930-ban lett a III. Gépszerkezettani (Hidrogépek és szállítóberendezések), majd 1932-től a Vízgépek Tanszék professzora. E tanszéken dolgozott élete végéig.

1947-ben kénytelen volt elhagyni Magyarországot. Kezdetben Argentínában, majd Angliában élt.

77 szabadalmát 20 országban jelentette be.

Gazdag szakirodalmi munkásságából kiemelkedő az „Általános géptan” és „A gépek üzemtana” c. munkája. (Ez utóbbi 14 kiadást ért meg.)

1954. február 8-án hunyt el Londonban.

Az ő iskolájából indult mások mellett Terplán Zénó akadémikusnak (1921-2002), a Miskolci Egyetem professzorának pályája.

Pattantyús-Ábrahám Géza vetette fel először az 1931-es Országos Mérnökkongresszuson a Mérnöktovábbképző Intézet alapításának gondolatát, amely Európában elsőként 1939-ben jött létre.

Alkotó munkásságát – tudományos, iparfejlesztő tevékenységét – 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal ismerték el.

Jendrassikot ebben az időben már a gázturbinák megvalósítása foglalkoztatta.

1938-ban az ő elgondolásai alapján készült el a világ első, önálló tüze-

„Patyi bá” karunk labdarúgó csapatában

Órarend

1942-ben került a Kar oktatói közé Muttnyánszky Ádám (1889-1976), aki jelentős ipari gyakorlatával megalapozta a hazai kinematikai és kinetikai kutatásokat, valamint e tárgykörök oktatását. Tankönyvei ma is időtállóak.

11 Kund Ede (1884-1970) gépészmérnök a debreceni és keszthelyi Gazdasági Akadémián tanított, majd 1926-ban került karunk Mezőgazdasági Géptan Tanszékére, 1940ben lett professzor s vezette a tanszéket 1949-ig.

Kürschák József (1864-1933) mellett kezdte műegyetemi tanári pályáját Szentmártony (Stackó) Tibor (1895-1965), aki 1937től volt matematika professzor.

Ebben az időben indult karunkon Gillemot László (1912-1977) és Gruber József (19151972), valamint Vörös Imre (1903-1984) későbbi neves professzorok pályája.

A Műegyetem és az ipar eredményes kapcsolatait mutatja, hogy 1938-ban gyárak

két tanszéket alapítottak, ezek egyike az Atomfizika Tanszék. Bay Zoltán (1900-1992) karunkon kezdte el működését, mint e tanszék vezetője.

A működő ipari kapcsolatokat, illetve a gyárak életének, a mérnökhallgatók jövendő munkahelyének megismerését jelentették a rendszeres gyárlátogatások (pl. Elzett Vasárugyár, Standard Villamossági és Rádiógyár, Kábel- és Sodronykötélgyár). Verebély professzor 100 hallgatót vitt el 1942ben a Bánhidai Erőműbe, illetve a MÁV villamosvasúti üzemébe.

A Műegyetem – mint ismeretes – 1901-ben kapta meg „a műszaki tudományok tiszteletbeli doktora” cím adományozásának

Pattantyús-Ábrahám Géza (1885 – 1956)

A

mikor a XIX. század második felében energiaforrásként megjelent az elektromosság, úgy látszott, hogy a mérnöki alkotásnak már nincsenek határai. A gépek bonyolult világában viszont otthonra lelni nem adatott meg mindenkinek. Egy magyar mérnöknek megadatott e képesség: „Ő – Pattantyús-Ábrahám Géza – volt az egyik utolsó kimagasló alakja annak a gépészmérnök típusnak, amely még otthon érezte magát mindenütt a gépek birodalmában”.

1885. december 11-én született Selmecbányán. 1907-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet egyetemünkön. Kiváló tanárai voltak, köztük Bánki Donát és Zipernowsky Károly.

Bánki kéziratos tankönyve Herrmann Miksának dedikálva (1920)

Külföldi tanulmányutak után 1909től karunk iskolateremtő tanára, s itt marad élete végéig. Oktatott, de megmaradt az iparral, gazdasággal szoros kapcsolatot tartó mérnöknek, és fontos szerepet vállalt több település villamosításában.

A gépszerkezettan, a vízgépek, az emelőgépek tudós tanára volt. „Gépészeti Zsebkönyv”-e minden gyakorló mérnök kézikönyve volt évtizedeken át.

Az ő javaslatára jött létre Európa első Mérnöktovábbképző Intézete (1939). Iskolateremtő professzor volt. Tanszéke és maga köré gyűjtötte a tehetséges, törekvő hallgatókat, a „százlábúak”-at.

Hallgatóságában felkeltette a mérnöki hivatástudat iránti igényt, az önálló tudományos tevékenység fontosságát.

Az 1938/39-es tanévben karunk dékánja volt. Öt évtizeden át oktatta, kutatta az emelőgépek, a szállítóberendezések tárgyköreit.

1952-ben Kossuth-díjat kapott.

1953-ban lett az MTA levelező tagja.

Váratlanul, 1956. szeptember 29-én hunyt el. Karunk doktori iskolája az ő nevét viseli.

jogát. (E címet 1909-ben adományozták először.)

A Műegyetem első gépészmérnök tiszteletbeli doktora 1917-ben Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) lett. Karunk professzorai közül elsőként Schimanek Emil professzor lett 1941-ben a Műegyetem tiszteletbeli doktora.

Gillemot László (1912-1977)

B

udapesten született 1912. október 7-én. Eredetileg matematikusnak készült. (A középiskolai matematika versenyen második lett. A későbbi nagy matematikus, Hajós György előzte meg.)

1930-ban iratkozott be egyetemünk Gépészmérnöki Karára, ahol 1935-ben kapott gépészmérnöki oklevelet.

Az Alma Mater tanára lett a Mechanika Technológia Tanszéken, és ott maradt több mint 40 éven át. 1940ben benyújtott doktori dolgozata a hegesztés röntgenvizsgálatával foglalkozott.

Az acélszerkezetek hegesztési eljárással történő előállítása ebben az időben kezdett elterjedni. A hegesztett hidak terén kifejtett munkásságáért 1949-ben megkapta a Kossuth-díj arany fokozatát.

Ebben az időben a timföldgyárak vörösiszapjának hasznosításával, valamint a bauxitból nyerhető titán előállításával foglalkozott.

1957-ben elsőként állított elő olyan titán szivacsot, amelyet különleges technológiával fémtitán rúddá sikerült alakítani.

Jelentős szerepe volt a képlékeny alakítási technológiák kifejlesztésében.

Az anyagvizsgálat nemzetközi elismertségű tudósa volt.

A II. világháború alatti budapesti harcok jelentős károkat okoztak a Műegyetemen.

Több épület súlyosan megsérült, köztük a nemrég elkészült Aerodinamikai Tanszék.

Az oktatás 1945. április 3-án vette kezdetét.

(Ekkor az egyetem rektora Heller Farkas, karunk dékánja Liska József volt.)

Az 1945 utáni éveknek, illetve évtizedeknek az országban végbemenő politikai küzdelmei a Műegyetemen is éreztették hatásukat.

A műegyetemi esti-levelező oktatás 1951es bevezetéséig működött az Állami Műszaki Főiskola, amelynek 1947-es létrejöttétől Vörös Imre professzor volt az igazga-

tója. Vörös Imre (1903-1984) műegyetemi pályája a IV. Gépszerkezettani Tanszéken indult 1926-ban. Karunknak 1949/50-ben volt dékánja, s 1950-1954 között egyetemünk rektora. Mérnök generációk tanultak tankönyveiből.

1948-ban osztották ki Magyarországon először a Kossuth-díjat. Az alapítás évében a Gépészmérnöki Kar két professzora, Kozma László és Schimanek Emil, majd 1949ben Gillemot László és Lévai András professzor részesült ebben az elismerésben.

Később – 1951-ben – Heller László, Vörös Imre, 1952-ben Muttnyánszky Ádám, Pattantyús-Ábrahám Géza kapott Kossuth-díjat karunk oktatói közül.

Az 1948-as oktatási reform megnövelte – talán a megengedhető kereteken túl is – a hallgatói létszámot.

Az 1948/49-es tanévre elkészült a Gépészmérnöki Kar új szakosítási terve, amelynek célja a gyakorlati oktatás intenzívebbé tétele volt.

1954 és 1957 között egyetemünk rektora.

1965-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

1977. augusztus 20-án távozott körünkből.

1948-ban ő szervezte meg a Fémipari, majd 1949-ben a Vasipari Kutató Intézetet.

A „Mester” tanítványai Jendrassik nyomdokán, a kép bal oldalán Brodszky professzorral

13

A

z Elnöki Tanács 1949. évi 15. tv. erejű rendelete alapján megalakult egyetemünk Villamosmérnöki Kara (erősáramú és gyengeáramú szakokkal), ahová a másod- és harmadéves hallgatókat karunkról vették át, így 1950-ben lehetett először villamosmérnöki oklevelet osztani Magyarországon. A kar első dékánja Liska József (1883-1967), karunk korábbi professzora lett.

1951-ben több új tanszék jött létre karunkon: Gépgyártástechnológiai Tanszék, Energiagazdálkodási Tanszék (1966tól Hőenergetika Tanszék).

1950-ben indult az épületgépész képzés, amely 1951-ben tanszéket kapott. Az 1948 óta működő Textiltechnológiai Tanszék hamarosan egy ún. II. Textiltechnológia Tanszékkel bővítette karunk oktatási szakterületeit.

rá – kezdte műegyetemi tanári pályáját a Mechanikai Technológia Tanszéken. Az anyagszerkezettan nemzetközi hírű tudósa volt.

Karunk dékánja az 1953/54-es tanévtől Gruber József (1915-1972) volt. 1951től haláláig volt az Aerodinamikai Tanszék, majd ebből átalakított (1952) Áramlástan Tanszék vezetője. Fő kutatási területe az áramlástechnikai gépek lapátrácsában kialakuló áramlás vizsgálata volt. Munkássága új irányt adott a magyarországi ventilátorgyártásnak. (1961-64 között rektora volt egyetemünknek.)

Gruber József

Ebben az időben a Kar hallgatóinak létszáma 2000 fölé emelkedett.

Az Elnöki Tanács 1951/7. sz. tv. e. rendelete a Gépészmérnöki Kart 1953. augusztus 1-jétől két karrá alakította át: Gépészmérnöki Kar, Gépgyártómérnöki Kar. (E rendelet alapján megfogalmazódott egy Gépgyártómérnöki Egyetem alapításának gondolata, amely ugyan hamarosan lekerült a napirendről). E sajátos helyzetű „két kar”-nak egy dékáni hivatala és egy dékánja, Vörös Imre volt (Eln. Tan. 1955/31. sz. tv. e. rendelete „egyesítette” a két kart.)

Karunk professzora volt Heller László (1902-1980), aki jelentős nemzetközi elismertséget szerzett a légkondenzációs hűtés elvének kidolgozásáért, illetve megvalósításáért (Forgó Lászlóval). Az ő eredményeik alapján a Magyarországon gyártott berendezések a világ különböző térségeiben 7 millió ember vízszükségletét takarítják meg évente.

Borbély Samu

Ebben az időben Gillemot László (19121977) gépészmérnök volt az egyetem rektora, aki 1935-ben – mint korábban utaltunk

1955-től oktatta ismét a matematikát karunk hallgatóinak Borbély Samu (1907-1984) professzor és az ábrázoló geometriát Strommer Gyula (1920-1995) – aki később, 1981-1987 között karunk dékánja volt.

A Harsányi István (1913-1985) vezette Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék az 1950-es években karunk keretei között megindította a gazdasági mérnökképzést.

1956 tavaszán felgyorsult a történelem Magyarországon. A történelmi példaadáshoz

Heller László (1907-1980)

N

agyváradon született 1907. augusztus 6-án (Schwartz Mór néven). A Magyar Királyi Állami Kemény Zsigmond Főreáliskola diákja lett, ahol 1925-ben érettségizett.

1927-ben iratkozott be a zürichi Eidgenössiche Technische Hochschule-ba, ahol 1931-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Az Alma Mater-ben 1948-ban védte meg műszaki doktori értekezését.

Az 1940-es évek elején az ő tervei alapján épült fel Magyarország első nagynyomású ipari hőerőműve, az Ajkai Timföldgyár mellett.

Ebben az időben dolgozta ki az erőművek víz nélkül, levegővel történő hűtését (Heller-System).

Az erőművek „vízigényesek”, s a hűtővíz ellátással kapcsolatos nehézségek elkerülésére alkalmas a szabadalmaztatott száraz hűtőtornyos rendszer, amelyben fontos szerepe van egy speciális, ún. apróbordás hőcserélőnek, amelyet Forgó László (1907-1985) alkotott meg. (Közismerten a

rendszert Heller-Forgó rendszernek nevezik.) A légkondenzációs berendezések napjainkban a világ 17 országában működnek, és 7 millió ember szükségletével azonos mennyiségű vizet takarítanak meg – elsősorban vízszegény területeken.

1951-től volt karunk Energiagazdálkodási Tanszékének tanszékvezető professzora. 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1962-ben rendes tagja lett.

A hőtan és energetika titkait színes előadásain ismerték meg karunk hallgatói, s járva a világot, a korszerű energetika megvalósításáért munkálkodók.

1980. november 8-án zárult le a műszaki kultúrát gazdagító, alkotó élete.

Gábor Dénes (1900-1979)

N

obel-díjat 1971-ben kapott „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért”.

1900. június 5-én Budapesten született. A magyar királyi Állami Főreál (Markó u.) Gimnáziumban érettségizett. Itt tanult egykor Bánki Donát is.

A gimnázium Matematikai és Természettudományi Körének ifjúsági elnöke. 1918-ban a József Műegyetem Gépészmérnöki Karának hallgatója lett. Tanárai voltak: Kürschák József, K. Jónás Ödön, Rejtő Sándor, Pfeifer Ignác, Szarvasy Imre.

A karunkon szerzett rezgéstechnikai ismeretei érdemben járultak hozzá későbbi tudományos eredményeihez.

1920-tól tanulmányait a Berlincharlottenburgi Technische Hochschule-n folytatta, ahol 1924-ben elektromérnöki diplomát kapott.

1933-ban lett az Egyesült Izzó kutatója, ahol eredményes plazmalámpa kísérleteket végzett.

1934-től Angliában dolgozott, s 1947-től az Imperial College tanára.

1952-ben már kész elgondolása volt egy sima, lapos televíziós képcsőhöz – fekete és színes változatban. Közben új problémakör foglalkoztatta, a holográfia: „a diffrakciós diagramot hologramnak nevezem, mert holos-t, vagyis mindent tartalmaz” (1949).

méltóan járult hozzá egyetemünk. 1956. október 22-én este a BME K-épületének Aulájában megtartott nagygyűlésnek jelentős szerepe volt a forradalom elindításában.

1956. október 30-án a K-épület Aud.Max. termében több mint 500 résztvevő jelenlé­ tében megválasztották a Műegyetem Forradalmi Bizottságát, melynek elnöke karunk professzora, Taky Ferenc lett. Karunkról tagja volt a Forradalmi Bizottságnak Heller László professzor, Fekete Tamás és Simay Gábor tanársegéd.

Az Elnöki Tanács 1957. évi 16. sz. tv. erejű rendelete megszüntette a Hadmérnöki Kart. Azt itt oktatók közül többen a Műegyetem különböző karain, így a Gépészmérnöki Karon folytatták tovább oktató munkájukat, köztük Brodszky Dezső (1910-1978), aki 1972-ig vezette a későbbi nevén Kalorikus Gépek Tanszéket.

1957-ben jött létre a Finommechanikai Optika Tanszék, amelynek első vezetője Bárány Nándor (1899-1977) lett, aki az alkalmazott optika tudományának hazai úttörője volt.

1958-ban kapták vissza az egyetemek a műszaki doktoráltatás jogát.

1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett.

Aktív szerepet vállalt a Római Klub célkitűzéseinek megvalósításáért.

A megnövekedett oktatási feladatok függvényében figyelemre méltó oktatói létszámnövekedés következett be ebben az időben. Mindezekhez új épületek átadására került sor, köztük a D. jelű épületre (1964).

Bővítették a laboratóriumokat.

Az 1961. évi 3. tv. átfogóan rendezte az oktatás ügyét, amelynek alapján új reformtanterv készült, a gyakorlati órák száma elérte az összes órák 50 %-át. Ezen reform keretében indult a Gépészmérnöki Karon a mérnök-tanár szak.

1966-ban került átadásra a mai Kármán Tódor kollégium, amely 1969-től a Gépészmérnöki Kar kollégiuma. (Kármán Tódor nevét 1990 februárjában vette fel a kollégium.)

Az 1960-as évek közepének legfontosabb eredményei közül kiemelkedő az érdemi ipari kapcsolatok újraindítása. Erősödtek a nemzetközi kapcsolatok is. (Karunk dékánja ebben az időben Varga József (19031991) volt.)

Mindezekhez kapcsolódó eseményre került sor 1962. október 22-én, amikor az aerodinamika nemzetközi hírű tudósát, karunk egykori tanítványát, rövid ideig tanárát, Kármán Tódort (1881-1963) tiszteletbeli doktorrá avatták egyetemünkön.

Kármán Tódor tudományos örökségét ma (2011) karunk Áramlástan Tanszéke folytatja. A Tanszék Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriuma hazai és nemzetközi kutatásokat, vizsgálatok végez.

Többször járt Magyarországon ebben az időben. „Találjuk föl a jövőt” gondolatának sok követője lett szerte a világon. Életútja 1979. február 9-én fejeződött be.

Heller-Forgó-féle erőművi hűtőrendszer

A következő évtizedek a magyar gazdaság, az ipar nagy sodrású folyamatai voltak, amelyek kihívásokat jelentettek a mérnökképzésben, ennél fogva a jövő gépészmérnökeinek képzésében is.

15 dolgozása, amelynek részei lettek a különböző kari tantervek. Ez együtt járt tananyag-korszerűsítéssel, ennél fogva új tankönyvek írásával, a nemzetközi kapcsolatok újragondolásával.

Hallgatóink Pátzay Pál szobrászművésznél 1967-ben egyesítették a két budapesti székhelyű műszaki egyetemet Budapesti Műszaki Egyetem (BME) néven. Ezután 1968-ban a Gépészmérnöki Karon folyó járműgépész szak átkerült a Gázgépek és Automobilok Tanszékkel együtt a Közlekedésmérnöki Karra.

Az önálló Műegyetem alapításának 100. évfordulója idején – 1971-ben – közel 2000 nappali tagozatos hallgató tanult karunkon, az esti tagozaton majd 800, levelező tagozaton több mint 300 fő készült a gépészmérnöki pályára.

A centenáriumi ünnepségen – 1971. szep­ tember 13-án – tiszteletbeli doktorokat avattak, köztünk karunk neves professzorát, Muttnyánszky Ádámot.

A modernizációs lépések részének tekinthető, hogy 1971 szeptemberétől karunkon is megkezdődött a számítástechnikai szakirányú képzés. Tovább bővültek karunk nemzetközi kapcsolatai. Az oktatási reformfolyamatok kari eredményének tekinthető a géptervező szak 1975-ös indulása.

Az ezt követő időben napirendre került a Műegyetem távlati fejlesztési tervének ki-

1984-ben a Műegyetemen bevezetésre került az angol nyelven folyó mérnökképzés külföldi hallgatók számára. Ebben a Gépészmérnöki Kar kezdettől fogva aktívan részt vett. Mindezen keresztül jelentősen megnőtt az oktatás nemzetközi összehasonlításának és versenyképességének esélye.

és oktatási együttműködése karunknak.

Az ezredforduló Gépészmérnöki Karának tanszékein folyó kutatások egyaránt szolgálják a mérnökképzést, a technikai fejlesztést. Ennek bizonyságai a következő oldalakon olvasható tanszéki bemutatkozások. A gépészeti tudományok oktatásának több mint másfél évszázada, az önálló Műegyetem 1871-es létrejöttével alakult Gépészmérnöki Kar 140 éve szerves ré-

Az 1990. évi XXIII. törvénnyel módosításra került az 1985-ös oktatási törvény, amely a rendszerváltozással párhuzamosan új lehetőségeket, de új kihívásokat is adott az egyetemnek. 1990. november 12-én ült össze az újonnan megválasztott Egyetemi Tanács, amely rektorrá választotta Michelberger Pál professzort. A Gépészmérnöki Kar dékánja Vajna Zoltán lett. A szakmai és oktató munka megújulása, valamint a Kar neves professzorai által fémjelzett régi hagyományok méltó folytatása volt ezen időszak jellemzője.

1990-től került először kiosztásra a Széchenyi-díj. Karunk professzorai közül 1993-ban Lévai András, 1997-ben Vajna Zoltán, 1999-ben Konkoly Tibor, 2007-ben Molnár Károly, 2010-ben Ginsztler János, 2011-ben Stépán Gábor részesült e jelentős elismerésben.

Az új utakat kereső karunkon 1996-tól terméktervező szak indult. Ugyancsak ebben az évben indult az energetikai mérnök szak.

Az ezredforduló óta már több mint 80 külföldi egyetemmel van érdemi tudományos

A történeti részt írta: Dr. Németh József, CSc, PhD, c. egyetemi tanár

Gábor Dénes szigorlati jegyzőkönyve

sze Magyarország felsőoktatás-, ipar- és tudománytörténetének, de szerves része a magyarországi technikai fejlődésnek, amelynek eredményei mérnökeink alkotó munkája alapján részei a világ technikai haladásának. Az elődök példája erőt ad napjaink mérnök tanárainak, oktatótársainknak, de tanítványainknak, a holnap ipari és technikai fejlesztésében majd méltó eredményeket elérő jövendő mérnököknek is.

BME gépészmérnöki kar

A BME Gépészmérnöki Kar küldetése, hogy őrizze, kiterjessze, és a társadalom számára hasznossá tegye a gépészmérnöki feladatok megoldásához szükséges szakmai tudást és ismereteket.

Ezt a küldetését a műszaki kutatással integrálódó egyetemi szintű oktató munkával, illetve a doktorképzés keretében a legkiválóbb hallgatók tudományos munkába való bevezetésével valósítja meg.

A kar a gépészmérnöki szakmához kapcsolódó, különböző szakú és szakirányú mester szintű képzéseit tekinti elsőszámú feladatának. Mindehhez olyan alapképzést alakít ki – jelenleg gépészmérnöki, mechatronikai, energetikai, ipari termék és formatervezői szakon – ami kellően felkészíti a hallgatókat a továbbtanulásra, a mesterképzésre, esetenként azon túl a doktori képzésre is, illetve általában az ismeretek életen át tartó folyamatos megújításának képességére. A kar által alapképzésben diplomával tanúsított tudás a hallgatóknak azokat az ismereteket és képességeket biztosítja, amellyel Európa és az iparilag fejlett világ bármelyik gépészmérnök képzésének mesterképzésébe be tudnak kapcsolódni. A kar által kibocsátott mester diploma olyan ismereteket igazol, melyet nemcsak a hazai ipar fogad el és részesít előnyben gépészmérnöki munkakörök betöltésekor, de a nemzetközi vállalatok is elsőszámú magyar gépészmérnöki diplomának ismernek el. Ennek megfelelően a kar a gépészmérnöki szakmához közvetlenül kapcsolódó és a mérnöki szakmákat integráló képzéseire hazánk legjobb képességű, a szakma iránt elhivatottságot érző hallgatóit várja. A kül-

detésünkben megfogalmazottakat velük együttműködve, egy a Műegyetem hagyományos oktatási értékeit őrző, a tudomány és a technológia gyorsan változó világát érzékenyen követő környezetben közösen érjük el.

A kar küldetésének tekinti, hogy a gépészmérnökök képzésében meghatározó európai felsőoktatási intézményekkel élő oktatási és kutatási kapcsolata legyen.

A mesterképzésben ezzel segíti, a doktori képzésben ezzel biztosítja hallgatóinak, hogy nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerük kialakítását már egyetemi éveik alatt megkezdjék. Ennek meghatározó elemei a külföldi hallgatók fogadása, a mesterképzés több szakának nyitottsága a világ felé, angol nyelvű mester- és alapképzéseink, nemzetközi hallgatócsere egyezményeink.

A kar küldetésében megfogalmazott oktatási céljait több lépcsőben éri el. A képzésnek minden szinten hagyományosan erős eleme a gépészmérnöki munkához szükséges matematikai és interdiszciplináris természettudományos ismeretek alapos elsajátítása; hasonlóan meghatározó rész

STÉPÁN GÁBOR, dékán, az MTA rendes tagja, a Pattantyús-Ábrahám Géza Doktori Iskola vezetője. Szakterülete a dinamika. Számos nemzetközi szervezet tisztségviselője, több folyóirat mellett hat éven át a Philosophical Transactions of the Royal Society szerkesztőbizottsági tagja, egy évig a pasadenai CalTech Fulbright ösztöndíjasa, a Simonyi mérnöki díj nyertese. 2011-ben kapta meg a Széchenyi díjat.

19 az a laboratóriumi munka, amely a gépészmérnöki munkakörök legfontosabb területeibe biztosít gyakorlati bevezetést. Ezek az alapok teszik mérnökeinket hosszú távon és széles szakmai körben alkalmazhatóvá, innovatívvá. Minderre épül a gépészmérnöki szakmához kapcsolódó, a mérnökök több évtizedes szakmai karrierje során várhatóan alapvető fontosságú szakmai tudás átadása, majd az iparral együttműködve a közvetlen gyakorlati ismeretekbe való bevezetés, ami a munkába álláskor biztosítja a mérnöki közösségekkel való azonnali együttműködés képességét. Ennek a munkának az eredményét az ipar és maguk az itt végzett mérnökök pozitívan ítélik meg.

A kar a gépészmérnöki feladatok között a magyarországi gazdaság számára alapvető fontosságú összes gépészmérnöki tevékenységet meghatározó szinten képviseli, kitekintéssel az európai és a világ fejlődési irányaira. Küldetése a nemzetközi tendenciák követése, a jelentős és alapvető szakmai változások előre jelzése, mindennek az oktatásban való bevezetése. A nemzetközi tendenciákkal összhangban képviseli a gépészmérnöki szakma mérnöki szakterületeket összefogó szerepét.

A kar jó kapcsolatokat ápol a BME többi mérnökképzésével, melyek közül történetileg többnek kiinduló pontja a gépészmérnökképzés. A kar a jövőben is kezdeményezője interdiszciplináris képzéseknek a folyamatosan változó ipari, gazdasági környezetben. Az olyan alap- és mesterszintű szakok, mint ez energetika, a mechatronika, az ipari termék és formatervezés aktuális példái ennek a szemléletnek.

A kar kutatási tevékenysége szorosan kapcsolódik a hazai és az európai ipar aktuális igényeihez. A kar küldetése olyan alapkutatási területek gondozása, melyekben hazai

és nemzetközi projekteken keresztül részt vállalva az ipar számára fontos távlatokat tud megnyitni. Ugyanilyen fontos a kar számára a kutatásban, fejlesztésben, innovációban közvetlenül érdekelt vállalatokkal való középtávú kutatási együttműködés, e vállalatok bevonása a hosszabb távú alapkutatási projektekbe, az ilyen kutatások irányainak közös tervezése, illetve a legújabb nemzetközi tudományos ismeretek és technológiai fejlesztési irányok ilyen módon való közvetítése az ipar felé. Végül a gépészmérnöki ismeretek országos szintű központjaként a kar küldetése, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon az ipar számára szakmai ismereteivel és tudásával, segítse a mérnöki feladatok között ritkán jelentkező, speciális vagy a szokásosnál mélyebb szakismeretet igénylő gyakorlati problémák gyors és hatékony megoldását.

Alapképzések

•gépészmérnöki • alapszak •mechatronikai • mérnöki alapszak •energetikai • mérnöki alapszak •ipari • termék- és formatervező mérnöki alapszak

Mesterképzések

•gépészmérnöki • mesterszak •MSc • in Mechanical Engineering Modelling (angolul) •mechatronikai • mérnöki mesterszak •energetikai • mérnöki mesterszak •épületgépészeti • és eljárástechnikai gépészmérnök mesterszak •ipari • terméktervező mérnöki mesterszak

Doktorandusz képzés

•Doktori • fokozat megszerzése a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola keretében

www.gpk.bme.hu

Anyagtudomány és technológia

Tanszék

Dr. Dévényi László, PhD, tanszékvezető egyetemi docens, gazdasági dékánhelyettes. Kutatási területei: metallográfia, hőkezelés, kúszás, károsodásanalízis. 120 publikációja jelent meg, 35 cikke közül 13 IF-os folyóiratban.

Tagja MTESZ, MTA bizottságoknak, kurátora a Magyar Mérnökakadémia - Rubik Alapítványnak, tisztségviselője a Magyar Mérnöki Kamarának, tagja a ME Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Tanácsának. Díjai: Széchenyi Professzori Ösztöndíj, Magyar Gépészmérnökért Gillemot-díj, a Magyar Mérnöki Kamara Zielinszky Szilárd-díja, az oktatók hallgatói véleményezése alapján elnyert „A Műegyetem kiváló oktatója” cím.

Örökség

A mai tanszék a hajdani Mechanikai Technológia Tanszék és a Villamosipari Anyagok Technológiája Tanszék utódja. Híres professzoraink között tudhatjuk Rejtő Sándort, Misángyi Vilmost, Gillemot Lászlót, Vasvári Nagy Ferencet, Prohászka Jánost, Artinger Istvánt, Ginsztler Jánost. A 140 év alatt a tanszék neve, szerkezeti formája sokszor, az oktatói-kutatói létszám, és nem utolsó sorban a hallgatók száma jelentősen változott. Az utolsó névváltás, 2004 óta az Anyagtudomány és Technológia Tanszék nevet viseljük. 2007-ben 21 év vezetői munka után a tanszékvezetést Ginsztler Jánostól Dévényi László vette át, ekkor megszűnt a két oktatási csoport formális különválása is. 2009. második felében az addig a V2 épületben elhelyezett csoport átköltözött az MT-be, ettől az időponttól a teljes oktatói-kutatói létszám közös épületben tevékenykedik. Műhelyeink, oktatási laboratóriumaink részben a G csarnoképületben találhatók.

A tanszék küldetése 1889-ben történt alapítása óta graduális oktatási formákban, szakmérnöki és doktori képzésekben az anyagtudomány és az anyagtechnológiák oktatása, kutatása. A tudománykör bővülése miatt tevékenységünk mára a fémes és a kerámia anyagokra, valamint egyes kompozitokra specializálódott.

21 Oktatás

Tanszékünkön magas szintű képzés folyik az alapképzéstől a doktori szintig. Az alapképzésben az első szemeszterben a mechatronikai, energetikai, az ipari és formatervező szak (~300 fő), valamint a villamosmérnöki kar hallgatóival (~400 fő) találkozunk először. Anyagismeretet, illetve az Anyagtudományt, mint kötelező alapozó tárgyat oktatjuk. Mindkét tárgy oktatásánál az anyagszerkezet és a tulajdonságok kapcsolatának bemutatására koncentrálunk, míg az Anyagismeret tárgyban az alapvető technológiákat is ismertetjük.

A második szemeszterben a gépész szak hallgatóinak (~400 fő) oktatott Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat tárgyban az anyagszerkezet, tulajdonságok kapcsolatának, valamint azok vizsgálatának mélyebb szintű megismertetése a célunk. Ugyanebben a szemeszterben, a Polimertechnika Tanszékkel közösen oktatjuk körülbelül 200 műszaki menedzser szakos hallgató részére az Anyagismeret tárgyat.

A harmadik szemeszterben ~380 hallgatónak a Fémek technológiája c. tárgyban az anyag előállítás, a főbb technológiák, és a mérnökök számára alapvető anyagválasztási stratégiák oktatása folyik.

Az alapképzés Anyagtechnológia szakirányában a Polimertechnika Tanszékkel közösen alapvetően a főbb technológiák elméleti megalapozása folyik. A szakirányt évente ~70 hallgató választja.

A mesterképzésben több szakon ~180 főnek oktatjuk kötelező tárgyként az Anyagtudományt. Az anyagtechnológia szakirányban a főbb technológiák, illetve az anyagvizsgálat területén nyújtunk az ipar által igényelt magas szintű ismereteket a megújult laboratóriumainkban.

A tanszéken magyar és külföldi hallgatók részvételével nappali és levelező doktorandusz képzés (PhD) is folyik.

Jelentős szerepünk van az egyetemen folyó idegen nyelvű (angol, német, orosz és francia) képzésekben is.

Az 50 éve indult hegesztő szakmérnök képzésünk 1993 óta akkreditált, és így szakmérnök hallgatóink Európai Hegesztőmérnök (EWE, European Welding Engineer) diplomát szerezhetnek.

Kutatás

Kutatási tevékenységeink közül a legfontosabbak: ipari anyagok tervezése és vizsgálata, fémek szemcsehatár-szerkezetének tudatos módosítása, fémhabok és fémmátrixú kompozitok előállítása, hegesztési technológiák fejlesztése, koronaér-sztentek előállítása és vizsgálata, különböző igénybevételeknek kitett anyagok károsodás analízise és élettartam-növelési technológiák kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó korszerű anyagvizsgálati módszerek (mikroszkópos, elektronmikroszkópos, mágneses, egyéb roncsolásos és roncsolásmentes) fejlesztése.

Kutatásaink kulturáltan elhelyezett és berendezett laboratóriumokban folynak, valamennyit igénybe vesszük oktatási célokra is. Berendezéseink közül ki kell emelni az EDS és EBSD feltéttel felszerelt pásztázó elektronmikroszkópot, az optikai mikroszkópokat, a keménységmérőket és szakítógépeket, a lézeres megmunkáló berendezést, a kompozitlabort, a hegesztőrobotokat és az alakító gépeket.

Tanszékünkön működik az MTA Fémtechnológiai Kutató Csoportja (vezetője Ginsztler János akadémikus), amelynek fő kutatási területe („Különleges funkciójú orvostechnikai, energetikai, járműipari és szerszámanyagok kutatása, mikroszerkezeti és funkcionális tulajdonságaik vizsgálata, technológia-intenzív ipari alkalmazásuk érdekében”) jól illeszkedik a tanszéki kutatásokhoz.

OTKA kutatási témáink közül a „Fémek szemcsehatárszerkezetének tudatos módosítása” c. tavaly zárult le, az „Erőművi szerkezeti anyagok leromlási folyamatainak mágneses vizsgálata” jelenleg is fut, illetve az „Az ultrafinomszemcsés szerkezeti acélok előállításához vezető új lehetőségek elméleti és kísérleti alapjainak feltárása” benyújtás alatt áll. További fejlesztési lehetőséget jelentenek a szakképzési hozzájárulások, innovációs és KK szerződések, valamint a Kutató Egyetem pályázatból a tanszékre jutó források.

Eredményeinket impakt faktoros és hazai folyóiratokban, nemzetközi és hazai konferenciákon publikáljuk. Tanszékünk több tagja részt vesz az Országos Anyagtudományi, illetve a Gépészet konferencia szervezésében. www.att.bme.hu

Áramlástan

Tanszék

Dr. Vad János, PhD, tanszékvezető egyetemi docens 2009 eleje óta vezeti az Áramlástan Tanszéket. Ph.D. fokozatát 1997-ben szerezte meg axiális átömlésű áramlástechnikai forgógépek témájában.

Ez máig fő kutatási területe. Oktatási és alkalmazott kutatási témái: áramlástan, áramlástechnikai gépek, áramlásmérés, ipari légtechnika, technológiai folyamatok és modellezésük. Együttműködést épített ki magyar, olasz, osztrák, német és brit egyetemekkel, kutatóhelyekkel. Az IMechE Journal of Power and Energy folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. A Conference on Modelling Fluid Flow konferencia-sorozat egyik fő szervezője.

Örökség

Az Áramlástan Tanszék elődintézményét 1934ben alapították Aerodinamikai Intézet néven.

1941-ben átadták a Tanszék új épületét, és üzembe helyezték Közép-Európa egyik legnagyobb szélcsatornáját, amely az eredeti repülőgép-kutatáson túlmenően a mai napig kiemelt szerepet játszik munkánkban, aerodinamikai, szennyezőanyag-terjedési és városklíma-vizsgálatokban.

A II. világháborútól napjainkig a következő tudományterületek meghatározóak a korábban Gruber József, Szentmártony Tibor majd Lajos Tamás által vezetett Tanszékünkön: akusztika, áramlás-szabályzás, áramlástechnikai gépek, atmoszférikus folyamatok, járműáramlástan, környezettechnika, légtechnika. Megalakult a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium, mely kapacitásával és műszerezettségével Közép-Európában egyedülálló méréstechnikai lehetőséget biztosít. Az informatika, a számítástechnika előretörésével tanszékünkön rohamos fejlődésnek indult a numerikus áramlástan és a numerikus akusztika.

Az Áramlástan Tanszék feladata: mérnökök képzése és kutatás-fejlesztési feladatok ellátása azon szakterületek és iparágak számára, amelyekben szerepet kapnak a természetben működő áramlási folyamatok, a folyadékok – gázok, gőzök, cseppfolyós közegek – áramlási jelenségei és a velük végzett műveletek.

23 Oktatás

A tanszék oktatási munkája három, egymást kölcsönösen segítő fő vonulatba sorolható be: elméleti és tapasztalati megfontolások; szimulációs módszerek – számítógép-parkunkkal támogatva; méréstechnika – laboratóriumi készültségünkkel támogatva. A tanszék a következő tantárgyakat és tárgycsoportokat gondozza, a tématerületek jelentős részén angol nyelven is: Aerodinamika, Áramlástan, Áramlástani méréstechnika, Áramlástechnikai gépek, Épület aerodinamika, Gázdinamika, Ipari légtechnika, Járműáramlástan, környezetvédelmi és környezettechnikai szaktárgyak, Levegőtisztaság-védelem, Mérnöki meteorológia, Műszaki akusztika és mérési módszerei, Nagy örvény szimuláció, Numerikus áramlástan, Technológiai folyamatok valamint gépészeti rendszerek és modellezésük, Turbulencia és modellezése, Többfázisú és reaktív áramlások modellezése, Vízkezelés, Zajvédelem.

Tanszékünk a következő szakok gondozásában, oktatásában vesz részt. Alapszakok: Gépészmérnöki szak – ezen belül Folyamattechnika és Gépészeti fejlesztő szakirányok is; Mechatronikai mérnöki szak – ezen belül Gépészeti modellezés és Integrated Engineering szakirányok is.

Mesterszakok: Energetikai mérnöki szak; Gépészmérnöki szak – ezen belül Áramlástechnika szakirány is; Épületgépészeti és Eljárástechnikai szak – ezen belül Komfort épületgépészeti és Eljárástechnikai gépészeti szakirányok is; Mechanical Engineering Modelling szak – ezen belül Fluid Mechanics modul is. Tanszékünk jelentős szerepet játszik a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolához kötődő szervezett doktoranduszi képzésben, különös tekintettel a Gépészeti és energetikai rendszerek és folyamatok alprogramra.

Oktatási munkánknak fontos elemét képezi az ipari szakértői és alkalmazott K+F munkák visszacsatolása a gyakorlatias mérnökképzésbe, ipari esettanulmányokon és terepmunkán, hallgatói labor- és projekt-feladatokon, tehetséggondozó körökön keresztül. Aktív munkakapcsolatot ápolunk olasz és brit egyetemekkel, hallgatói mobilitás terén.

Kutatás

Tanszékünk hagyományosan aktív szakértői és alkalmazott K+F munkát végez magyarországi és külföldi iparvállalatok, intézmények számára. Tevékenységünk kiterjed a legfőbb folyamat­ipar-ágakra – pl. acélgyártás, energetika, élelmiszeripar, gázok tisztítása, gyógyszeripar, vegyipar, vízkezelés.

Továbbá aktív szerepet vállalunk járműipari, hő- és légtechnikai – ezen belül áramlás-szabályzási – és atmoszférikus áramlási folyamatokhoz kötődő kutatási feladatokban. A tanszék fontos eszköztárát adja a numerikus áramlástan, ezen belül pedig a nagy örvény szimuláció új vonulata.

A numerikus aero-akusztika tanszékünk új, dinamikusan fejlődő kutatási területe. Az akusztikai szimulációt erőteljes méréstechnikai háttérrel támogatjuk, a Békésy György Akusztikai Laboratórium révén. E mérési eszközpark kiegészül a Magyarországon egyedülálló mikrofontömbös műszerrel, amelyre OTKA támogatást nyertünk el.

Kutatásunkban fontos szerepet kap a laboratóriumi munka, ezen belül a nemzetközi trendekhez igazodva a lézeres optikai áramlás-diagnosztika. Ennek legújabb műszere az a kétkomponensű lézer Doppler sebességmérő berendezés, amelyet a Hidrodinamikai Rendszerek Tanszékkel közösen kutatóegyetemi támogatásból szereztünk be.

1999 óta legfontosabb külföldi oktatási-kutatási partnerünk a NATO által támogatott, világhírű belgiumi Von Karman Institute for Fluid Dynamics.

Az áramlások numerikus és fizikai (laboratóriumi), mérnöki célú modellezése erőteljesen fejlődő terület. Az elért kutatási eredmények nemzetközi fórumaként három évente megszervezzük a Conference on Modelling Fluid Flow (CMFF) konferenciát, amely több mint 30 országból érkező áramlástechnikai kutató érdeklődésére tart számot. A rendezvény magas színvonalának köszönhetően a tekintélyes International Journal of Heat and Fluid Flow folyóirat CMFF különszámokat jelentet meg a legnívósabb közleményekből.

Tanszékünkön az átlagos életkor az utóbbi években 35 év körül mozgott. E tény hozzájárul csapatunk fiatalos lendületéhez, tettvágyához. www.ara.bme.hu

Energetikai gépek és rendszerek

Tanszék

Dr. GRÓF GYULA, PhD, tanszékvezető egyetemi docens, a gépészmérnök karon végzett matematikus mérnök. Kutatási területei az energetikai rendszerek elemzése, modellezése, a hővezetés elmélete, módszerek és berendezések fejlesztése a hőfizikai anyagjellemzők meghatározására. Több éve aktív tagja, illetve választott tisztségviselője hazai és nemzetközi szakmai szervezeteknek. Titkára az MTA Áramlás és Hőtechnikai Bizottságnak és a WEC Magyar Nemzeti Bizottságnak. A Magyar Mérnökakadémia tagja.

Felelős szerkesztője az Energiagazdálkodás folyóiratnak. A BME kutatóegyetemi programban a Fenntartható Energetika KKT alprojektvezetője.

Örökség

Az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék története az Institutum Geometricummal, a Horváth Ignác, majd Petzval Ottó tanította erőgéptannal, erőműtannal kezdődött. Bielek Miksa majd, 1904-től Schimanek Emil 30 éven át oktatta a kalorikus gépeket. 1946-tól a Gőzgépek és Hűtőgépek Tanszék működik Komondy Zoltán vezetésével. Heller László 1951-ben az Energiagazdálkodási Tanszéket, és Lévai András 1953-ban a Hőerőművek Tanszéket alapítja meg, majd ezeket 1978-ban egyesítik a Hő- és Rendszertechnikai Intézetben, igazgató Szabó Imre.

Az 1960-ban alakult Kalorikus Gépek Tanszék vezetője 1972-ig Brodszky Dezső, 1989-ig Bassa Gábor, majd Penninger Antal. A HöRI-ből 1992-ben alakult Büki Gergely, majd 1996-tól Rádonyi László vezette Energetika Tanszék és a Szabó Imre, majd Zsebik Albin vezette Rendszer és Irányítástechnika Tanszék. 2002-ben jött létre a mai formájú Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, 2008-ig Penninger Antal vezeti, majd Gróf Gyula.

Az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék küldetése, hogy hozzájáruljon a hazai energetika fejlesztési irányainak kijelöléséhez és hallgatóit úgy képezze, hogy mérnökként az energetika feladatait tudományos igényességgel, rendszerszintű szemlélettel, a jövő generációiért érzett felelősséggel oldják meg.

25 Oktatás

A tanszék feladatai a gépészmérnöki, energetikai, mechatronikai mérnöki és terméktervező alapszakokra; a gépészmérnök, energetikai mérnök, és gépészeti modellezés mesterszakokra; a PhD képzésre; és az energiatermelési továbbképzési szakra fókuszálódnak.

A hazai energetikai mérnök képzés megteremtésében a tanszék úttörő szerepet vállalt, azóta is irányítja a különböző szintű energetikai képzéseket, vezette a kétlépcsős képzésre való átállást, az energetikai BSc és MSc szakok létrehozását. A tanszék legfontosabb alaptárgyai: Műszaki Hőtan I-II, Kalorikus Gépek, Energetika I-II, Energiaellátás.

Törekszünk arra, hogy az alaptárgyakban a szilárd elméleti alapok elsajátítása mellett nagy hangsúlyt helyezzünk a laboratóriumi gyakorlatokra, mérésekre.

A gépész és energetikus hallgatók teljes évfolyama megfordul a jól felszerelt nagylaboratóriumban, ahol az energetika korszerű és hagyományos működő gépein és berendezésein végezhetnek méréseket, mint pl. mikroturbina, gázmotor, kondenzációs kazán, fluidizációs tüzelőberendezés, hőszivattyú, belsőégésű motor, gőzturbina. Megújuló energia laboratóriummal és egy korszerű oktató hőközponttal bővült a laboratóriumi infrastruktúránk ebben az évben.

A hallgatóinknak a műszaki ismeretek mellett magas szintű, az energetikához szorosan kötődő jogi – közgazdasági ismereteket nyújtó tantárgyak oktatásába vezető szakembereket vonunk be, kihasználva az energetika kormányzati, vállalati és társadalmi szereplőivel ápolt szoros kapcsolatainkat. Új, 18 fős számítógép labor szolgálja azt a törekvésünket, hogy a hallgatók megismerjék, és elsajátítsák a termodinamika, a hőátvitel, az áramlástan korszerű numerikus módszereit, az energetikai folyamatok és rendszerek szimulációs eszközeit, a szimbolikus matematikai és mérnöki programokat.

A tanszék négy éve tagja egy öt egyetem formálta konzorciumnak, mely az Erasmus Mundus program keretében eredményes uniós pályázat nyomán jött létre. (www.mastereurope-me3.org).

Kutatás

Az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéken folyó kutatások az energiahordozók átalakításával és hatékony felhasználásával összefüggő rendszerekre és berendezésekre, gazdasági, társadalmi és természeti folyamatokra irányulnak.

Az energetika társadalmi léptékű feladatainak megoldásához alapkutatásokkal, alkalmazott kutatásokkal és kísérleti fejlesztésekkel járulunk hozzá a tradicionális és a megújuló energiaforrások harmonizált, környezettudatos alkalmazásának, a versenyképesség és az ellátásbiztonság érde­kében.

A kutatások gazdasági alapját az energetika széles területét átfogó vállalati K+F megbízások, OTKA, NKTH és EU-s pályázatok biztosítják. Az erőforrásokat a laboratóriumi hátterünk folyamatos fejlesztésére fordítjuk.

A hazai intézmények mellett kanadai, német, francia, portugál, lengyel és dél-afrikai egyetemekkel működünk együtt különböző területeken. A tanszék munkatársai aktív tagjai az energetika szakmai szervezeteinek, a tanszéken működik az Energiagazdálkodás folyóirat szerkesztősége, a 10.

Hőerőgépek és Környezetvédelem konferenciát szervezzük 2011-ben.

Az energiaellátás társadalmi és gazdasági kapcsolatai területen háttér-tanulmányok, szabályozási javaslatok kidolgozásában veszünk részt. A közvetlen és kapcsolt energiafejlesztés műszaki és gazdasági kérdéseivel foglalkozó projekteken az iparág meghatározó vállalatainak dolgozunk. Új megközelítésű megoldásokat fejlesztünk az erőművek szabályozása témakörben. Az energetikai eredetű levegőszennyezéshez kapcsolódó kutatásoknak tanszéki fejlesztésű mérőrendszer és a terjedést számító szoftver az eredménye. Számos pilot program valósult meg részvételünkkel megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, bioetanol) felhasználására közvetlen vagy kapcsolt energiafejlesztésre. Vízüzemi kutatásaink hozzájárultak a paksi erőmű vízüzemének korszerűsítéséhez. A tanszéki fékpadi rendszereken rendszeres kutatásokat végzünk a megújuló tüzelő anyagok és adalékok motorikus felhasználásához kapcsolódóan. www.energia.bme.hu

Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika

Tanszék

Dr. Láng Péter, MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár. Fő kutatási területe az ellenáramú szétválasztó műveletek (desztilláció, abszorpció stb.) tervezése és modellezése. Művelettani és környezetvédelmi tárgyakat ad elő magyar, angol és francia nyelven. Az INSA Lyon és az INP Toulouse egyetemek vendégprofesszora. Publikációinak száma: 135, ezekre 190 független hivatkozást kapott. Az MKE Vegyipari Gépészeti Szakosztályának elnöke. Az EFCE Fluid Separations munkabizottságban és az INDEFI szervezetben az MKE képviselője. A BME GPK Szakmai Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács tagja. A Doktori Iskola törzstagja.

Örökség

Az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék 2007-ben alakult az Épületgépészeti Tanszék és a Gépészeti Eljárástechnika Tanszék összevonásával. Az új ös�szevont tanszéket 2008-tól Dr. Láng Péter egyetemi tanár vezeti.

Az Épületgépészeti Tanszék 1951-ben alakult Dr. Macskásy Árpád egy. tanár kezdeményezésére, aki a tanszék első vezetője is lett. Később a tanszéket Dr. Menyhárt József egy. tanár, majd Dr. Bánhidi László egy. tanár, végül a két tanszék összevonásáig Dr. Garbai László egy. tanár vezette.

A Gépészeti Eljárástechnika Tanszék jogelődje a Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszék 1949-ben alakult, Bass Emil vezetésével. Később Szántay Balázs egy. docens, majd Dr. Szentgyörgyi Sándor egy. tanár vezette a tanszéket. 1988-tól a két tanszék egyesítéséig Dr. Molnár Károly egy. tanár vezette a tanszéket, melynek neve közben Vegyipari és Élelmiszeripari Gépek Tanszékre, majd Gépészeti Eljárástechnika Tanszékre változott.

A tanszék küldetése: olyan mérnökök képzése, akik képesek az épületgépészeti és technológiai berendezések és folyamatok koncepciójának kidolgozására, modellezésére, tervezésére, üzemeltetésére és karbantartására; e rendszerek és rendszerelemek informatikai, irányítástechnikai és biztonságtechnikai feladatainak megvalósítására.

27 Oktatás

Az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék a képzés mindhárom szintjén részt vesz a Gépészmérnöki Karon folyó oktatásban: az alap, a mester és a doktori képzésben. A gépészmérnöki BSc képzésben a tanszék nem csak gondozza az épületgépészeti szakirányt, hanem a tárgyak nagy részét oktatja is. A tanszék eljárástechnikai gépészet szakterületének oktatói a folyamattechnika szakirányon több tantárgy felelősei. Az energetikai mérnök alapszakon az épületenergetika szakirány gondozása a tanszék feladata. Az önálló Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszakot a kar a szakma kezdeményezésére 2009/2010-es tanévtől indította, amelyen a Komfort épületgépészeti vagy Eljárástechnikai gépész szakirányon nem csak a BME-n szerzett alapdiplomával rendelkezők kezdhetik meg tanulmányaikat, hanem más felsőoktatási intézményben alapdiplomát szerzett mérnökök is. A tanszék a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar környezetmérnök képzésében is részt vesz mind alapdiplomás, mind mester szinten. Az elméleti tudás gyakorlati ismeretekkel való kibővítésére lehetőség van egyrészt a tanszék laboratóriumaiban, másrészt különböző vállalatoknál (pl. IMI Hungaria Kft., LG, Grundfos, Főtáv Rt., Geberit, Uponor, Daldrop, Richter NyRt, EGIS NyRt, MOL NyRt) szervezett kihelyezett laboratóriumi és szakmai gyakorlatok során. Az oktatók munkáját a jó tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatók közül kiválasztott demonstrátorok segítik segédanyagok elkészítésével, próbamérések végzésével.

Kutatás

Az épületgépészet terén a komfort kutatási terület, hőellátó és fűtéstechnikai rendszerek, szellőztető és klímatechnikai rendszerek valamint a gáz-, víz-, távhőellátó és csatorna rendszerek jelentik a súlypontokat. Ezen belül a valószínűségelméleti és kockázati elvű igény és műszaki paraméter meghatározás fontos kutatási tématerület. A kutatási témakörök a fenti épületgépészeti rendszerekre vonatkozóan a rendszerelemek, ill. a komplex rendszer témaköreihez kapcsolódnak.

A gépészeti eljárásokhoz kapcsolódó minden ágazat, ahol anyagáramok átalakítása megy végbe, így a vegyipar, gyógyszer- és olajipar, a környezetvédelem, a biotechnológia. Jellegzetes berendezések az elválasztó oszlopok, hőcserélők, keverők, tartályok, nyomástartó edények és csőrendszerek. Az alapozó témakörök a hő- és anyagátadás

műveletei és berendezései, ezek tervezése és modellezése, kísérleti vizsgálata, irányítása és műszerezése.

Kutató egyetemi pályázatok: •• Klímatechnikai rendszerek hatékonyság növelése •• SO2 és CO2 emisszió csökkentési technológiák és berendezések fejlesztése OTKA/NKTH pályázatok: •• Új szakaszos speciális desztillációs eljárások és konfigurációk tökéletesítése •• Komfortterek jó levegőminőségének biztosítása •• Új környezetbarát szakaszos rektifikáló rendszerek optimális tervezése •• Hő- és anyagátadási folyamatok vizsgálata konvekciós szárításnál •• Új biológiai szennyvíztisztító berendezések és technológia kutatása és fejlesztése Jellemző K+F projektek: •• Irodaházak és szállodák klimatizálásának és hőkomfortjának vizsgálata •• Hűtöttvíz rendszer gazdaságos fejlesztésének vizsgálata ••Távhőrendszerek hőfokmenetrendjének és paramétereinek optimalizálása, a hőtárolás matematikai modellezése ••Típusépület épületfizikai felülvizsgálata, gépészeti rendszerek méretezési paramétereinek meghatározása •• A sugárzási aszimmetria és a padlóhőmérséklet hőérzeti diszkomfortot okozó hatásának élőalanyos vizsgálata •• Adott épület és épületcsoport körül a szél hatására kialakuló nyomáseloszlás modellezése •• Kamragáz tisztító rendszer kapacitásnövelése •• Metanol desztillációs regenerálás kapacitásnövelése •• Aktív szenes oldószervisszanyerő adszorber vizsgálata •• Hőcserélők hő- és áramlástani kísérleti vizsgálata •• Műanyag esővíz tároló/ciszterna fejlesztése •• Porlasztva szárítási kísérletek

host.epgep.bme.hu

Gép- és terméktervezés

Tanszék

Dr. Váradi Károly, MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a kar volt tudományos dékánhelyettese. Fő kutatási területe a megmunkált felületek érintkezési és feszültségi állapotának elemzése, a hőfejlődés és a kopási folyamatok modellezése. Több mint 200 publikációja jelent meg nagyobb részben társszerzőkkel közösen rangos folyóiratokban. Több éve részt vesz az MTA Gépszerkezettani Akadémiai Bizottság munkájában, az utóbbi években titkára. Tagja az American Society of Mechanical Engineers szervezetnek, illetve az ASME Design Education Committee tevékenységében is részt vesz. Alapító tagja a kari Doktori Iskolának.

örökség

A Gép- és Terméktervezés Tanszék a hajdani Gépelemek és a Mezőgazdasági Géptan Tanszékek utódja. A Gépelemek tanszék leghíresebb professzorai Bielek Miksa, Bánki Donát, Herrmann Miksa, Vörös Imre voltak. A géptervező szak tantervének kidolgozása 1969-ben történt, amelynek géptervező ágazatán Magyar József vezetésével megkezdődött a konstruktőrképzés.

Az 1889-ben alakult Mezőgazdasági Géptan Tanszék meghatározó profes�szorai Lázár Pál, Szabó Gusztáv és Rázsó Imre, akinek vezetésével 1950-től már önálló mezőgazdasági gépész szakon folyt a képzés.

A Gépelemek és Mezőgazdasági Géptan Tanszékekből 1976-ban Varga László vezetésével jött létre a Gépszerkezettani Intézet. 1990-től Marosfalvi János lett az Intézet igazgatója, aki jelentős szerepet vállalt a Terméktervező Mérnökképzés műegyetemi meghonosításában. 1997–2008 között Bercsey Tibor igazgatta az intézetet és hozta létre a jelenlegi tanszéket, amelynek vezetését 2008-ban adta át Váradi Károly részére.

A BME Gép-és Terméktervezés Tanszék küldetése, hogy diákjainak a gépés terméktervezés szakterületén olyan ismereteket és készségeket adjon, amelyekkel mérnöki feladataikat mindenkor műszaki tudományos igényességgel, a társadalom hasznára oldják meg, és nevelő munkájuk hozzájáruljon leendő mérnökeink értelmiségi feladataikra való felkészítéséhez.

29 Oktatás

A tanszék a bolognai rendszerű többlépcsős gépészmérnökképzés alap (BSc), mester (MSc) és doktori (PhD) képzés oktatásában jelentős szerepet vállal. Az alapszakon oktatott Gépszerkesztés alapjai, CAD alapjai és Gépelemek tárgyak minden hallgató számára kötelezőek. A gyakorlatokat a saját jól felszerelt felújított tantermeinkben tartjuk, a számítógépes laboratóriumi foglalkozásokhoz pedig három, korszerű gépekkel ellátott számítógépterem áll a hallgatók rendelkezésére. A Gépelemek tárgy keretében tananyaghoz kapcsolódó méréseket és egyszerű szereléseket végeznek a hallgatók a tanszék három laboratóriumában. Az alapképzés 5. szemeszterétől a szakosodott diákok a tanszék által gondozott Géptervező szakirányt is választhatják, ahol ipari tervezési feladatokat oldanak meg tanári vezetéssel a legújabb számítógépes tervezési rendszerek használatával.

Megismerkednek az automatizálás technika alapjaival a FESTO pneumatikai laboratóriumban. A BSc oklevél megszerzése után a legjobb hallgatók a mesterképzésben szintén a tanszék által felügyelt Géptervező vagy Mezőgéptervező szakirányon folytathatják tanulmányaikat.

A Gépészmérnöki Kar egyik önálló képzése az Ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak, amelynek magyarországi bevezetése a Gép- és Terméktervezés Tanszékhez kötődik. A képzés során a hallgatók minden szemeszterben az Integrált terméktervezés tantárgy keretén belül a tanszék modellező műhelyében el is készítik az általuk megtervezett termék, berendezés modelljét. A formatervezés tárgyakat Munkácsy és Ferenczy díjas oktatóink tartják. A legjobb diákok a mesterszakon folytathatják tanulmányaikat. Az utóbbi években a nálunk végzett hallgatók többször elnyerték a Magyar Formatervezési Tanács formatervezési nívódíját. A tanszék nemzetközi kapcsolatait kihasználva több diákunk egy-egy szemesztert tölt el a delfti, a kaiserlauterni vagy a karlsruhei műszaki egyetemen.

A tanszék több tantárgyat oktat nemcsak a Gépészmérnöki Kar különböző szakain, hanem a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon is.

Kutatás

A Gép- és Terméktervezés Tanszék kutatási tevékenysége - az oktatással összhangban - három tudomány területen folyik: géptervezés, mezőgép-tervezés, terméktervezés. Mindhárom területen megtalálható:

•• az alapkutatás (pl. OTKA: Konstrukciós tervezési folyamat termékstruktúra alapú modellezése és erőforrás szempontú optimálása, Polimer, elasztomer, kerámia és kompozit szerkezeti elemek súrlódási viselkedése és tönkremeneteli mechanizmusai) •• az alkalmazott kutatás (pl. Designökológia – a környezet szempontú tervezés elmélete és gyakorlata, Gépelemek, részegységek és géprendszerek tervezése, fejlesztése) és •• a kísérleti fejlesztési tevékenység (pl. GVOP: Klímaváltozási károk csökkentésének technológiai- és eszköz fejlesztése, A bio-nyersanyagok és energiahordozók termelésére és hasznosítására alkalmas technológiák gépesítési feladatai).

A korábbi hazai tevékenységet követően bekapcsolódtunk az európai programokba (pl. EU6, KRISTAL „Tudásalapú radikális újszerű felületalakítás a tribológiáért és a jobb kenésért”).

A kutatási feladatok sikeres megvalósítását az akadémiai és felsőoktatási intézményekkel (MTA GAB, MTA AMB, Szt. István Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Óbudai Egyetem, Kecskeméti Főiskola, MOME) és ipari fejlesztő központokkal (pl. Knorr Bremse Hungaria Kft, Mediagnost Kft, Ratipur Kft, MEGOSZ és MEGFOSZ vállalatok, CAD-terv Mérnöki Kft, Direct-line Kft, DESIDEA Stúdió) együttműködve végezzük.

A K+F+I területen elért eredményeinket hazai és nemzetközi folyóiratokban publikáljuk, ill. kiállításokon mutatjuk be. A hallgatói projektek, szakdolgozatok és diplomatervek eredményeit is felhasználva az utóbbi években számos hazai és külföldi díjat nyertünk az általunk tervezett és kooperációban megvalósított termékeinkkel (AGRO+MASHEXPO Innovációs díj 2010, SX mulcs vetőgép/2011 FF2300 homlokrakodó; Magyar Formatervezési díj 2010, lopásgátló üveg biléta, guide light kapcsoló család; Magyar Innovációs Nagydíj 2010, 3E környezet-kímélő géprendszer (kiemelt elismerés); LG HI-MACS design contest 2009 Big Bang Lamp; Formula Student 2009/2010 3.hely, BME Formula Racing Team). www.gt3.bme.hu

Gyártástudomány és -technológia

Tanszék

Dr. MÁTYÁSI GYULA, PhD, tanszékvezető egyetemi docens, gépészmérnök. Fő kutatási területe a gépgyártástechnológia köréhez kapcsolódóan az automatizált gyártás, NC technológia, CAD/CAM fejlesztések és alkalmazások, különböző megmunkálási eljárások. Több éve részt vesz az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottság munkájában, elnöke a Gyártási Rendszerek Albizottságnak. Elnyerte a Széchenyi István Ösztöndíjat, alapítása óta tagja a kar Doktori Iskolájának. Több szakkönyv, egyetemi jegyzet szerzője.

A Gépgyártás folyóirat szerkesztő bizottsági tagja.

Örökség

A Gyártástudomány és -technológia Tanszék, az 1951-ben alapított Gépgyártástechnológia Tanszéknek utódja. Alapító tanszékvezetője Bíró Ferenc, 1956-tól Lechner Egon, majd 1957-től Lettner Ferenc, 1970-től 1975-ig pedig Kalászi István irányította a tanszéket. Horváth Mátyás, aki a számítástechnika technológiai alkalmazásának, gyártásautomatizálásnak, robottechnikának meghonosítója, 1999-ig volt tanszékvezető. Őt Arz Gusztáv követte 2005-ig, napjainkban Mátyási Gyula vezeti a tanszéket. A tanszék nagy laboratóriumát 1953-ban adták át. A tanszék integrálja a forgácsoló megmunkálások, szerszámgépek, technológiatervezés, szerelés, műszaki méréstechnika és gépészeti irányítástechnika, gyártóberendezések tervezése és alkalmazása, gyártásautomatizálás, termelésinformatika, robottechnika, számítógéppel integrált gyártás szakterületeit.

A Gyártástudomány és-technológia Tanszék küldetése, hogy a hallgatókat természettudományosan megalapozott, elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításával készítse fel a gépgyártástechnológia tervezési, irányítási, ellenőrzési, üzemeltetési, informatikai mérnöki feladatainak igényes, új alkotásokat magában foglaló megoldására. Fontos feladatunk tudományterületünk fejlődésének előmozdítása.

31 Oktatás

A tanszék oktatási tevékenységének célja, hogy megismertesse a leendő mérnökökkel a legfontosabb gyártási, szerelési és méréstechnikai eljárásokat, a hagyományos és korszerű gyártó- és szerelő berendezéseket, alkalmazott ipari mechatronikai rendszereket (forgácsoló szerszámgépeket, ipari robotokat, CNC és CAD/CAM alkalmazásokat), gyártóeszközöket (forgácsoló szerszámokat, készülékeket), a legkorszerűbb irányítórendszereket és azok programozását (CNC, PLC vezérlések), a gyártástervezés hagyományos és számítógépes módszereit, továbbá a gyártórendszerek tervezését, megvalósítását és üzemeltetését támogató megoldásokat, a termelésinformatika módszereit.

A fenti ismereteket, az elméleti megalapozást kiegészítő gyakorlat orientált tanterv segítségével biztosítjuk a hallgatók részére. A laboratóriumban hagyományos és CNC gépek, rugalmas gyártórendszer, méréstechnikai, robottechnikai, ultraprecíziós NC berendezések, számítógépekkel felszerelt oktató termek állnak rendelkezésre a képzéshez, TDK munkákhoz, vagy egyéb, a tanszék kutatásaihoz kapcsolódó munkavégzéshez. Az alapképzésben (BSc) a tanszék feladata az ismeretek átadása révén olyan fokú tudás- és készségszint biztosítása, hogy a végzett mérnökök képesek legyenek a mérnöki gyakorlatban felmerülő problémák felismerésére, megértésére és megoldására. A mester (MSc)- és különösen a PhD képzésben felkészítjük a hallgatókat a tudományosan megalapozott kutatómunkára, a korszerű elméleti és gyakorlati eredmények megismerésére, felhasználására és továbbfejlesztésére.

Valamennyi gépészmérnök-, mechatronikai mérnök-, ipari termék és formatervező mérnök hallgatót megismertetjük a gépgyártástechnológia alapjaival. Tanszékünk a felelőse több gépészmérnöki, illetve mechatronikai mérnöki alap és mesterképzési szakiránynak. A szakirányos képzésünk szerves részét képezik a magyarországi vezető gépipari vállalatoknál, illetve kis és középvállalkozásoknál szervezett szakmai-, és szakdolgozat, diplomaterv készítési gyakorlatok.

Kutatás

Az ipari államok fejlettségüket döntően a legfontosabb termelési tényezőknek, a fejlett technológiának és az informatikának köszönhetik. Kutatásokat az alábbi szakterületeken végzünk:

•Forgácsolási • folyamatok felügyelete, diagnosztikája, optimálása és adaptív irányítása •Ultraprecíziós-és • mikro-megmunkálások, nano szerkezetű anyagok megmunkálása, kemény anyagok megmunkálása •Környezetbarát • gépipari technológiák •Nem • köralakú fogaskerekek tervezése és gyártása •Tudásbázisú • folyamattervezés, gyártástervezés és -ütemezés, szerelés optimálás •NC • technika •Gyártóeszközök • tervezése (mérőeszközök, készülékek, szerszámok) •Méréstechnológia, • folyamatmérés, minőségbiztosítás •Szerszámgépek, • gyártórendszerek tervezése •Ipari • robotok és robotalkalmazások, szerviz robotika, rehabilitációs robottechnika •Gyors • prototípusgyártás •Termeléstervezés • és irányítás -Termelési hálózatok -Számítógéppel integrált gyártás -Termelésinformatika -Intelligens gyártási folyamatok és rendszerek -Digitális gyár A kutatásoknak négy pillére van. Az alapkutatások az OTKA keretében valósulnak meg. Külföldi és hazai társegyetemekkel, tanszékekkel, ipari partnerekkel együtt az EU-s projektek keretében (FP5, FP6, FP7, AAL) végezzük az alkalmazott kutatásokat. Itt számos esetben a tanszék a koordinátor feladatát látja el. Hazai ipari partnerekkel nagy technológia programok (NKTH, GVOP, KMOP) megvalósításában veszünk részt, de megbízások keretében is bekapcsolódunk a vállalati innovációs munkába. 1999-ben Magyar Innovációs Nagydíjat nyert a tanszék a gyors prototípusgyártási technológia hazai bevezetéséért. 2007-ben, a REHAROB felsőkar mozgássérültek robotizált fizioterápiás rehabilitációja EU-s projekt pedig Akadémiai Díjat kapott.

Fontos eleme a kutatómunkának a tudományos diákköri kutatáson és diplomaterveken keresztül a hallgatók bevonása. Néhányan ipari partnereink közül: GE, Knorr Bremse Hungaria Kft, ALCOA, Direct-Line, Grundfos, NCT Kft, SIEMENS Zrt., SemiLab, Mitutoyo Hungária Kft., Varinex Zrt., Excel Csepel, stb www.manuf.bme.hu

hidrodinamikai rendszerek

Tanszék

Dr. Paál György, PhD, tanszékvezető egyetemi docens, okleveles gépészmérnök, matematikusmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, 5 év angliai és 10 év németországi tartózkodás után, 2002-ben tért haza. 2008 óta tanszékvezető. Az áramlástechnikai szakma számos részterületével foglalkozott.

Jelenlegi fő kutatási területei az öngerjesztett instacionárius áramlások és az általuk gerjesztett hang, továbbá agyi aneurizmák hemodinamikai vizsgálata. 55 tudományos publikációja van, ebből számos jelent meg rangos nemzetközi folyóiratban. AZ MTA Áramlás- és Hőtechnikai bizottságának választott tagja, az OTKA Gépész-Kohász zsűrijének tagja.

Örökség

A tanszék neve alapításakor, 1899-ben Hidraulikai és Hidrogépek Tanszék volt. Első, alapító professzora Bánki Donát volt, akinek nevét határturbinájának elméleti kidolgozása tette ismertté.

A kiváló konstruktőr feltaláló (porlasztó, motorok) Bánki 1922-ben hunyt el és csak 1930-ban került professzor a tanszék élére Pattantyús Ábrahám Géza személyében, aki a műszaki felsőoktatásnak Magyarországon máig is legnevesebb mérnökpedagógusa volt. Amellett, hogy számos könyvvel gazdagította a magyar műszaki irodalmat, kiterjesztette a tanszék tudományos kutatási profilját a pneumatikus anyagszállítás irányába.

A tanszék 1952-ben vette fel a Vízgépek Tanszék nevet. Varga József vezetése alatt a kavitáció-kutatás vált intenzívvé, míg Fűzy Olivér a numerikus számítási modelleket honosította meg. 1974-2008 között rendre Pápai László, Kullmann László és Halász Gábor vezették a tanszéket. 2003-tól a tanszék új neve Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék.

A Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék nagy professzorai hagyományait folytatva egyforma igényességet képvisel az elmélyült matematikai modellezés és a korszerű, precíz méréstechnika területén. Mind oktatási, mind kutatási feladatait a lehető legmagasabb szakmai és etikai színvonalon végzi.

33 Oktatás

A tanszék által oktatott tantárgyak anyagának felépítésében meghatározó szempont a természettudományi (termodinamikai, áramlástani, mechanikai, matematikai) alapokon nyugvó ismeretek átadása. Másik fontos szempont a mérési, laboratóriumi kísérleti módszerek készség szintű elsajátíttatása. Nagy hangsúlyt fektetünk a számonkérés következetességére és korrektségére.

A tárgyak egyik csoportja az alapdiplomás (BSc) képzésbeli alapozó tárgy: Gépészmérnöki alapismeretek, Vegyipari géptan, Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Mérés és jelfeldolgozás, Statisztikai módszerek. E tárgyak közös jellemzője az alapvető mérnöki folyamatok megértetése, egységes energetikai szemlélet kialakítása, a méréstechnika statisztikai módszereinek, a hibabecslésnek megismertetése a hallgatókkal elméleti és gyakorlati szinten. E tárgyak összes elméleti és gyakorlati óraszáma közel egyenlő. A tárgyak többségét angolul és németül is oktatjuk.

Kutatás

Tanszékünk eltökélt célja, hogy Magyarországon az áramlástechnika szakterületének meghatározó tudományos műhelyét hozzuk létre. Ehhez mind elméleti, mind numerikus áramlásszimulációs (CFD), mind kísérleti eszközöket igénybe veszünk. Alapkutatásban a következő területeken vagyunk aktívak:

•• öngerjesztett áramlások és az általuk keltett hang leírása; •• orvosi áramlástan, azon belül agyi aneurizmák vizsgálata, illetve artériás és vénás véráramlások leírása hálózatszámítási módszerekkel; •• optimalizáció alkalmazása, pl. minimális energiafelhasználású vízművi szivattyú-menetrendek készítéséhez; •• hidraulikus szelepek stabilitásvizsgálata; •• kavitáció vizsgálata, mind egyedi buborékok, mind buborékcsoportok esetében; •• csőhálózatok stacionárius és tranziens számítása részben és teljesen megtöltött csövek esetén.

A tárgyak másik csoportja az alapdiplomás képzés szaktárgya, illetve az (MSc) mester-képzés szaktárgya. A teljesség igénye nélkül: Áramlástechnikai gépek Áramlástechnikai rendszerek, Áramlástechnika válogatott fejezetei, Áramlások numerikus modellezése, stb.

Kutatásainkat elsősorban OTKA pályázatok, illetve nemzetközi bilaterális együttműködési pályázatok keretében végezzük, és eredményeinket nemzetközi folyóiratokban publikáljuk. Nemzetközi tudományos konferenciákon is részt veszünk.

A hallgatók gyakorlati képességeinek fejlesztésére alakítottuk ki az Önálló feladat nevű tárgyat, egy oktató egy-két hallgatóval egy teljes féléven át elmélyült munkát, önállóságot, innovativitást, a szakirodalom használatát igénylő problémát old meg. A szemeszter végén a hallgató diáktársai és a tanszék oktatói előtt előadásban mutatja be eredményeit.

Alkalmazott kutatásainkat általában ipari partnerekkel együttműködésben végezzük. Megbízóink között sok vízmű található, de a cégek széles palettája változatos feladatokkal keres fel minket. A feladatok között előfordulnak áramlástechnikai gépek üzemeltetési problémáinak megoldásai, stacionárius és tranziens csőhálózatszimulációk, háromdimenziós többfázisú numerikus áramlásszimulációk, optimalizációs feladatok, pneumatikus berendezések tervezése, igazságügyi szakértések, tervezési feladatok.

Lehetőleg az önálló feladat, illetve a tudományos diákköri munka eredményeire építve választanak a hallgatók szakdolgozat, illetve diplomaterv témát, melyet az iparban vagy a tanszéken dolgoznak ki.

Az egyre növekvő jelentőségű PhD képzésben a személyes konzultációnak és az önálló munkának van nagy szerepe.

Doktoranduszaink bekapcsolódnak a világ tudományos vérkeringésébe, aktuális, a világ élvonalában is érdeklődésre számot tartó témákon dolgoznak.

A kutatási feladatok elvégzéséhez folyamatosan fejlesztjük számítógépes infrastruktúránkat, mind hardver, mind szoftver oldalról. 900 nm-es laborunk műszerparkját és mérőberendezéseit is állandóan korszerűsítjük. Szivattyú mérőállomások, a legkülönbözőbb nyomás-, térfogatáramés sebességmérő eszközök, valamint korszerű méréskiértékelő rendszerek állnak rendelkezésünkre. Saját műhelyünkben tetszőleges mérőberendezést el tudunk készíteni. www.hds.bme.hu

MECHATRONIKA, OPTIKA ÉS GÉPÉSZETI INFORMATIKA

Tanszék

Dr. ÁBRAHÁM GYÖRGY, MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Petzvál-díjas optikus. Fő kutatási területe a színlátás, színtévesztés méréstechnikája és korrigálása, továbbá az optikai átviteli függvények mérése és számítása. A CIE Nemzetközi Világítástechnikai Szervezet Nemzeti Bizottságának elnöke, a Magyar Szabványügyi Testület, Optikai munkabizottságának elnöke, a Magyar Űrkutatási Tanács tagja. Részt vett a Halley és a DAWN (NASA) űrprogramokban - e tevékenységéért kormány kitüntetést kapott. Több mint 150 publikációja jelent meg, nagyobb részben társszerzőkkel közösen, rangos folyóiratokban.

Örökség

A Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék sok névváltozáson, szétváláson és összeolvadáson ment át az utóbbi 50 évben. A tanszék egyik elődje az 1956ban megszűnt Hadmérnöki Kar egyik tanszéke volt. A Finommechanika, Optika Tanszéket Dr. Bárány Nándor Kossuth díjas egyetemi tanár, akadémikus alapította 1957-ben. Őt Dr. Petrik Olivér, Dr. Kaposvári Zoltán, Dr. Halmai Attila, majd Dr. Ábrahám György követte. Az 1980-as évek végétől folyik a tanszéken a mechatronikai tudományok oktatása. Az akkor már Mechatronika, Optika és Műszertechnika (MOM) Tanszék 2007-ben összeolvadt a Dr. Monostori László által vezetett Gépészeti Informatika Tanszékkel. Ez utóbbi tanszék a korábbi – Dr. Szabó Imre által vezetett Hő- és Rendszertechnikai Intézet, valamint a Gépészkari Informatika Labor jogutódja. Tanszékünk Dr. habil Ábrahám György, egyetemi tanár, az MTA doktora vezetésével a D épület IV. és V. emeletén az előd tanszékekből szerves egységben egyesülve műveli tudományterületeit.

A BME MOGI Tanszék olyan komplex rendszerek oktatásával és kutatásával foglalkozik, amelyekben a mechatronika, az irányítástechnika, az optika és a finommechanika szervesen összekapcsolódik. A tanszék látja el ezen kívül a kar méréstechnikai és informatikai oktatási feladatait.

35 Oktatás

A tanszék a bolognai rendszerű többlépcsős alap- (BSc), mester-(MSc), és doktori (PhD) képzés oktatásában jelentős szerepet vállal a Gépészmérnöki Karon. A tanszék által gondozott mechatronikai mérnöki alapszakon olyan mérnökök képzése folyik, akik képesek a gépészet, az elektronika és az informatika tudományterületeinek egymást segítő integrációja révén komplex termékeket és gyártórendszereket tervezni és üzemeltetni.

A BSc mechatronikai mérnök szakon, hat szakirányon tanulhatnak a hallgatók: Gépészeti modellezés, Integrated engineering, Termelési rendszerek mechatronikája, Mechatronikai berendezések, Optomechatronika és Biomechatronika szakirány. Három utóbbit a tanszék maga gesztorálja. Az MSc mechatronikai mérnök szakon hét szakirányon folyik az oktatás: Gyártórendszerek mechatronikája, Optomechatronika, Járműmechatronika, Biomechatronika, Robottechnika, Preciziós berendezések és Integrated engineering szakirány.

Hallgatóinknak igyekszünk bemutatni a szakterületek legmodernebb eszközeit. Ehhez nagy segítséget nyújtanak korszerű berendezésekkel felszerelt laboratóriumaink: Robottechnika, Informatika, Optikai méréstechnika, Modellezés és szimuláció, Látórendszerek, Számítógéppel segített tervezés és mérnöki tevékenység, Digitális szabályozás, Mechatronikai elemek, Optomechatronika, Irányítórendszerek, Pneumatika, Mechatronikai rendszerek és Méréstechnika laboratórium.

Hallgatóink nagy számban jelentkeznek tanszékünk oktatói által kiírt TDK témákra, amelyek kapcsán lehetőségük nyílik az oktatókkal együtt dolgozva megtanulni a tudományos kutatás módszereit, számukra érdekes területeken újszerű eredményeket felmutatni és innovatív berendezéseket, eszközöket fejleszteni, létrehozni akár saját kezűleg is. Hallgatóink jelentős számban vesznek részt a kari és az országos TDK konferenciákon is.

A tanszék munkahelyet biztosít a kari doktori (PhD) iskola Mechatronikai alprogramjának. Az alprogramon belül mechatronika-irányítástechnikai, optikai, valamint informatikai részprogramok kínálnak kutatási témákat a legtehetségesebb, MSc-t végzett hallgatóknak. A PhD fokozatot megszerzettek az ipari K+F munkahelyekre, kutató intézetekbe kerülnek, de közülük kerül ki a tanszéki oktatói utánpótlás is.

Kutatás

Tanszékünkön, négy kompetenciaterületen folyik kutatási tevékenység: •• Mechatronika, robottechnika, rendszerés irányítástechnika: Szenzorok és aktuátorok; Kognitív telemanipuláció; Ember-gép interakció; Csúszómód- és időkésleltetett rendszerek szabályozása •• Optika (alkalmazott és műszaki optika): Színtan, színlátás és a színek méréstechnikája; Optikai átviteli függvények számítása és mérése; Moiré-méréstechnika; Fotometria, radiometria és spektroradiometria; •• Mérés- és műszertechnika, finommechanika: Azon szerkezetek kutatása, amelyekben nem az erő/nyomaték átvitel, hanem az információ továbbítása a fontos és a klasszikus gépészeti mérettartományoktól 2-3 nagyságrenddel kisebb szerkezeti egységeket tartalmaznak; •• Informatika: Képfeldolgozás; Számítógépes szimuláció; VEM mechatronikai alkalmazásai; Prezentációs technikák; 3D-s szimuláció A tanszék a BME kutatóegyetemi programjának három projektjében vesz részt: Anyagtudományi területen a szilikon elasztomerek szenzortechnikai alkalmazásait, energetikai területen új fényforrások fejlesztését, méréstechnikáját, az e- technológiák területén pedig a 3D-s virtuális telemanipulációt kutatjuk.

A tanszék a diszciplináris kutatásokon kívül sok szálon kapcsolódik az iparban felmerülő K+F+I feladatok megoldásához. E területen végzett munkáink nyomán szabadalmak sora született. A tanszéken dolgoztuk ki a színtévesztés korrigálására alkalmas színszűrős szemüvegeket és diagnosztikai berendezéseket is.

Részvételünk folyamatos a CIE, az ICVS, az IEEE Industrial Electronics Society és IFAC technikai bizottságaiban. Tevékenységünkhöz a legfontosabb nemzetközi hátteret az intelligens terek kutatásával foglalkozó kutatói csoportokat összefogó iSpace Laboratory Network, a japán-magyar és a norvég-magyar közös kutató laboratórium, valamint a NASA és az ESA űrprogramjai adják.

www.mogi.bme.hu

Műszaki mechanikai

Tanszék

Dr. STÉPÁN GÁBOR, MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, a Gépészmérnöki Kar jelenlegi dékánja, a Pattantyús-Ábrahám Géza Doktori Iskola vezetője. Kutatási területe a késleltetett rendszerek stabilitáselméletének és nemlineáris rezgéseinek gépészeti alkalmazásai, a szerszámgéprezgések, járműkerekek dinamikája, robotok és emberek erőszabályozása, egyensúlyozása. Az utóbbi évek jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó kutatási eredménye a fantom forgalmi dugók kialakulását leíró késleltetett dinamikai modell szintén nevéhez fűződik. Számos nemzetközi folyóirat szerkeszőbizottsági tagja, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya elnökhelyettese.

Örökség

A Műszaki Mechanikai Tanszék elődje az Elméleti Géptervezés és Műszaki Mechanika Tanszék 1867-ben alakult, első tanszékvezetője Horváth Ignác volt. Őt követte Nagy Dezső, akinek idejében szétvált a mechanika tárgyak oktatása a gépész- ill. általános (ma: építőmérnöki) karokon. Bresztovszky Béla 1914-től 27 éven át vezette a tanszéket. 1942-1959 között Muttnyánszky Ádám volt tanszékvezető. Nevéhez fűződik a háború alatt tönkretett tanszék helyreállítása és a mechanika oktatásának átszervezése. 1951-ben a tanszék kettévált. Az újonnan alakult II., majd az 1959-es újraegyesülés utáni Műszaki Mechanika Tanszék vezetője Kozmann György (1951-1971) lett. Jelentős részt vállalt a posztgraduális mérnök képzés megalapításában. 1953-ban kerül az I. Műszaki Mechanika Tanszékre Reuss Endre, a modern képlékenységtan világszerte elismert megalapítója, a Prandtl-Reuss elmélet társalkotója. Őt követte Béda Gyula (1971-1995), akinek nevéhez új, korszerű mechanikai tárgyak (kontinuummechanika ill. analitikus mechanika) bevezetése fűződik. A tanszék jelenlegi vezetője 1995 óta Stépán Gábor.

A műszaki mechanika a gépészet mérnöki alaptudománya. A tanszék a természettudományos alapokra építve megismerteti a hallgatókat a gyakorlati mérnöki tevékenységhez és a kutatás-fejlesztéshez szükséges, szilárd testekre vonatkozó számítási és mérési eljárásokkal, a szilárdsági, dinamikai és rezgéstani vizsgálatok módszereivel.

37 Oktatás

A Műszaki Mechanikai Tanszék részt vesz a bolognai rendszerű gépészmérnökképzés mindhárom (BSc, MSc és PhD) szintjének oktatásában. Az alapképzésben a Statika, Szilárdságtan, Dinamika, Rezgéstan és VEM alapjai tárgyak oktatását látjuk el gépészmérnöki és energetikai mérnök szakokon, 1-1 tárggyal veszünk részt a mechatronikai mérnök és ipari termék- és formatervezői mérnök alapszakos hallgatók oktatásában. Gondozói vagyunk két BSc-szakiránynak (Gépészeti fejlesztő, Gépészeti modellezés), valamint egy MSc-szakiránynak (Alkalmazott mechanika).

A tanszék kezdeméynezője, alapítója, és indjtása óta gondozója az angol nyelvű Gépészeti Modellezés MSc-szaknak, melyre a külföldiek mellett a hazai hallgatók érdeklődése is rohamosan növekszik az utóbbi években. Az alapszakokon a felsoroltakon kívül 12, az MSc-szakokon összesen 39 szaktantárgyat (pl. Kontinuummechanika, Képlékenységtan, Termomechanika, A mechanika kísérleti módszerei, Robotok dinamikája, Nemlineáris rezgések, Szerszámgéprezgések) tanítunk. A doktori képzésben az oktatók a doktoranduszok konzultálásán túl több tárgyat tanítunk a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola hallgatóinak. Az oktatók minden alaptárgy és néhány szakirányos tárgy esetében angol és német nyelven is tartanak kurzusokat magyar illetve külföldi hallgatók részére. Az oktatási munkát egy számítógépes laboratórium valamint egy rezgésmérő laboratórium segíti, ahol a hallgatók az elméleti ismereteiket átültethetik a gyakorlatba is.

A tanszék sikeresen pályzik és részt vesz több európai és amerikai oktatási csereprogramban (Erasmus, Atlantis), így évről-évre érkeznek külföldi hallgatók az angol nyelvű kurzusokra, valamint saját hallgatók is lehetőséget kapnak, hogy tanulmányaikat 1-2 félévig külföldön folytassák.

A tanszék jelentős részt vállal a tudományos utódnevelésben is. A Tudományos Diákköri Konferencián minden évben indul az Alkalmazott Mechanika szekció, ahol a tanszék oktatói és kutatói által irányított tehetséges diákok bemutathatják saját munkáikat, kutatási eredményeiket. Az oktatásban a tapasztalt oktatói gárda mellett a tanszékre kerülő évi 1-2 új doktorandusz hallgató is részt vállal.

Kutatás

A Műszaki Mechanikai Tanszék oktatói és kutatói magas szintű kutatómunkát végeznek a szilárdtest-mechanika területén.

A főbb alapkutatási témák: tranziens kaotikus mozgások, időkésést tartalmazó dinamikai rendszerek stabilitása és nemlineáris rezgései, felfüggesztések, kerékdinamika, paraméteresen gerjesztett rezgések, digitálisan szabályozott rendszerek, robotika, robotszabályozások, mechanizmusok, véges rugalmas-képlékeny alakváltozások, geometriai és anyagi nemlinearitást tartalmazó konstitutív egyenletek elméleti és numerikus vizsgálata, végeselemes technikák, fáradás analízis, mikrokontinuumok alakváltozása, mikroelektromechanikai szerkezetek szilárdsági vizsgálata, kompozit anyagok törésmechanikai és dinamikai vizsgálata.

A tanszék oktatói több nemzetközi kutatási projektben is részt vesznek: az elmúlt 10 évben szlovén, spanyol, francia, német és angol partnerekkel folytatott közös kutatást bilateriális projekt keretén belül, illetve több EUprojektben is részt vett, melyek közül volt, amelyiknek a tanszék volt a koordinátora. A tanszék oktatói aktív kutatómunkát végeznek, jelenleg 6 OTKA kutatási projekt, illetve 5 nemzetközi kutatási projekt folyik a tanszéken. A kutatási eredményeket rendszerint magas impakt faktorral rendelkező folyóiratokban, valamint rangos nemzetközi konferenciákon publikáljuk. A tanszék oktatói/kutatói által írt folyóiratcikkek éves kumulált impakt faktora 20 körüli.

A magas szintű kutatói tevékenységet is igazolja, hogy a tanszék kutatómunkájára évente mintegy 200 SCI által is jegyzett független hivatkozást kap.

A tanszék munkatársai rendszeresen végeznek szakértői munkát ipari partnerek felkérésére. Főbb kooperációs partnereink: Knorr-Bremse Fékrendszerek, Furukawa Electric Institute of Technology (FETI), Paksi Atomerőmű, Vértesi Erőmű, Bosch-Rexroth, Visteon, Olajterv, ALCOA-KÖFÉM, Vegyterv, Hungarocopter, Thyssen Krupp Production Systems, WOCO Gummitech.

www.mm.bme.hu

Polimertechnika

Tanszék

Dr. Czigány Tibor, MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár. Fő kutatási területe polimer kompozit

anyagok és technológiák fejlesztése. 200 feletti publikációjából közel 150 idegen nyelvű, összegzett impakt faktora meghaladja a százat, független hivatkozásainak száma 1000 feletti. Számos nemzetközi és hazai szakmai-tudományos szervezet tisztségviselője és folyóirat szerkesztője, az Erősített Műanyaggyártók Szövetségének elnöke, az European Society for Composite Materials titkára, az OTKA Gépészeti-Kohászati Zsűri elnöke, az MTA Szál- és Kompozittechnológiai Bizottság elnöke. Iskolateremtő oktató, eddig 13 PhD hallgatója szerzett doktori fokozatot.

Örökség

A Polimertechnika Tanszék múltja 1871-re nyúlik vissza, amikor a József Műegyetemen megalakult a Gépészmérnöki Szakosztály és ezen belül a Mechanikai Technológiai Tanszék. A nemfémes anyagok oktatására 1948-ban alakult először önálló tanszék. Az ezen a tudományterületen tevékenykedő 3 tanszék egyesülésével jött létre 1959-ben a Textiltechnológia és Könnyűipari Tanszék.

1992-től az intézmény Czvikovszky Tibor vezetésével Polimertechnika és Textiltechnológia Tanszék néven működött tovább és szakmai profilja jelentős átalakuláson ment keresztül. Az így megalapozott polimeres oktatást és kutatást erősítette tovább 2001-től Czigány Tibor tanszékvezető. A 2002-ben megszerzett ISO 9001 Minőségirányítási Rendszer auditálása azóta is évente megtörténik.

A 2004-től Polimertechnika Tanszék néven működő intézmény laboratóriumát a NAT akkreditálta, és 2010-ben a Stratégiai Kutatási Infrastruktúra címet is elnyerte.

A Polimertechnika Tanszék a minőségi oktatás, kutatás-fejlesztés és innováció elkötelezettje, amelyet bizonyít a Magyarországon egyedülálló ISO 9001:2008 Minőségirányítási Rendszertanúsítványa, valamint NAT által tanúsított akkreditált vizsgálólaboratóriuma is.

39 Oktatás

A Polimertechnika Tanszék a bolognai rendszerű többlépcsős – alap (BSc), mester (MSc) és doktori (PhD) – képzés minden szintjén részt vesz a Gépészmérnöki Karon folyó oktatási tevékenységben, emellett továbbképzéseket is tart ipari partnereknek számos tématerületen.

A kar által gondozott alapszakokon kötelező alaptárgyként oktatja a polimeres alapozó tárgyakat a magyar nyelv mellett angolul és németül is. A gépészmérnöki alapszakon az Anyagtudomány és Technológia Tanszékkel közösen gondozza az anyagtechnológia szakirányt. A szakirányos hallgatók számos tantárgy közül választhatnak, mint például a Polimer kompozitok technológiája, a Polimerek alkalmazástechnikája, Polimerek feldolgozása, vagy akár a Fröccsöntés. Évente átlag 30 hallgató készíti BSc szakdolgozatát és záróvizsgázik a tanszéken.

Az önálló polimertechnika szakirány a gépészmérnöki mesterszakon belül az egyik legnagyobb hallgatói létszámmal működő szakirány. A mesterképzésben résztvevő hallgatók a magasabb ipari követelményeknek is eleget tevő speciális szakirányos tárgyakat hallgathatják, amelyek a teljesség igénye nélkül a Polimer alkatrészek tervezése, a Prototípusgyártás a műanyagiparban, a Polimerfeldolgozás és gépei, Polimerek és kompozitjaik járműipari alkalmazása vagy akár a Fröccsöntésszimuláció.

Mind az alap-, mind a mesterképzésben résztvevő hallgatók a tanszék európai szintű felszereltséggel rendelkező laboratóriumában szerezhetnek jártasságot az alapanyagok vizsgálata és a feldolgozási technológiák terén. Ennek köszönhetően a különböző ipari projektekre épülő Tudományos Diákköri Tevékenységet (TDK) folytató hallgatók száma kiemelkedően magas és az általuk elért eredmények ipari hasznosulása átlag feletti.

A tanszék PhD képzésben való részvétele igen aktív, évente átlagosan 12-14 PhD hallgató dolgozik a tanszéken, nagy részük állami ösztöndíjas. Közülük évente 3-4 fő szerez doktori fokozatot, jellemzően ipari alapokkal rendelkező kutatási tématerületeken.

Kutatás

A Polimertechnika Tanszék kutatási területe a polimerek feldolgozásához kapcsolódóan az anyagtulajdonságok meghatározása, a feldolgozási paraméterek optimalizálása, a technológiai folyamatok szimulálása és modellezése, új anyagok kifejlesztése és új termékek tervezése. Ezen belül a főbb aktuális témák: polimer anyagok újrahasznosítása, természetben lebomló változataik feldolgozási technológiájának kifejlesztése, polimer anyagok orvostechnikai célra történő alkalmazása, hibrid-, nano- és önerősítéses kompozitok speciális alkalmazási területekre való kifejlesztése.

A tanszék laboratóriumának felszereltsége a folyamatos műszer és géppark fejlesztések révén nemzetközi viszonylatban is kiváló. A rendelkezésre álló anyagvizsgáló berendezések: a legkorszerűbb univerzális számítógép-vezérlésű szakítógépek, műszerezett ütőmű, hőkamrával felszerelt ejtőmű, a legmodernebb EDS feltéttel felszerelt elektronmikroszkóp, számítógépes kiértékelő rendszerrel felszerelt fénymikroszkóp, akusztikus emissziós mérőkészülék, DMA és DSC készülék, elektronbesugárzó berendezés, hőkamrák és klímakamrák, MFI berendezés, hőkamera és egyéb vizsgáló berendezések. A laboratórium polimer-feldolgozógépei: fröccsöntő-, extrudáló-, vákuumformázó- és présgépek, fóliafúvó berendezés és palackfúvó, két korszerű prototípusgyártó berendezés, egy reaktív fröccsöntő berendezés stb.

A tanszék számos nemzeti és nemzetközi kutatási projektben vesz részt (OTKA, Széchenyi-terv, Jedlik Ányos Program, GVOP, EU7 stb.), számtalan ipari megbízást teljesít és számos külföldi egyetemmel tart fenn (német, francia, kínai, indiai, mexikói, dél-afrikai, maláj, argentin stb.) bilaterális együttműködési kapcsolatot, amely tevékenységek számos fejlesztési eredményben és impakt faktoros cikkben tükröződnek. A tanszék tudományos tevékenységének nemzetközi elismertségét fémjelzi, hogy a tanszék által kiadott Express Polymer Letters folyóirat impakt faktora 1.452 (http://www.expresspolymlett.com).

www.pt.bme.hu

Biomechanikai Kooperációs kutatóközpont

A BKKK küldetése a biomechanikai kutatómunka összehangolása, hatékonyabbá tétele a szellemi kapacitás, az infrastruktúra területén; eszközparkjának gazdaságos kihasználásával szolgálja a kutatások érdekeit, és biztosítja a legnagyobb támogatást a biomechanikai tárgyú Ph.D. képzésben résztvevőknek.

Dr. Borbás Lajos, PhD, igazgató egyetemi docens.

Főbb kutatási területei a kísérleti mechanikai különböző eljárásainak fejlesztése, valamint az erősített műanyagok tönkremeneteli folyamatainak elemzése. Publikációinak száma meghaladja a 180-at. Albizottsági tag az MTA Gépszerkezettani Bizottságában, elnöke az IMEKO TC15 Kísérleti Mechanika Technikai Bizottságának. Tagja a Közlekedésmérnöki Kar Doktori Iskolájának, valamint számos nemzetközi, szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának. A Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozatának alelnöke, a Gépipari Tudományos Egyesület főtitkára.

A BME BKKK (alapítva 2002, első igazgatója Prof. Dr. Bojtár Imre) főbb kutatási területei a következők: •• emberi és állati eredetű biológiai rendszerek, azok alkotóelemeinek vizsgálata •• humán gyógyászati eszközök, berendezések, implantátumok vizsgálata és fejlesztése •• anyagjellemzők meghatározása különböző vizsgálati körülmények között •• méréstechnikai eljárások fejlesztése és kidolgozása •• elméleti kutatások, mozgásvizsgálatok.

Jelentős eredményeket mutatnak fel a hosszú élettartamra képes biológiai integrációjú izületi implantátumok kialakításának kutatás-fejlesztése (GVOP: Borbás, Molnár), valamint a gerincvizsgálatok (OTKA: Kurutzné Kovács Márta Akadémikus) terén azok a sikeres pályázatok, melyek a BKKK önálló, akkreditált státusú Központi Laboratóriumában folynak. Kutatásainkról rendre a Magyar Biomechanikai Konferenciákon adunk hírt (a BKKK szervezésében 2004, 2008). Kiemelt Támogatóink: Zoltek Zrt., Elinor Mérnökiroda, Metalelktro Kft.

41

BME-AUDI HUNGARIA Kooperációs KutatóKözpont

A BME-AUDI K3 az Egyetem egyes karain rendelkezésre álló gépészeti, mechatronikai és elektronikai tudásnak az AUDI Hungaria Motor Kft. gyártástechnológiai, kutatás-fejlesztési és szakember-utánpótlási igényeinek kielégítésére létrehozott társulás, amelyet tanszékek és kutatócsoportok alkotnak.

Dr. Penninger Antal, MTA Doktora, igazgató egyetemi tanár. A Gépészmérnöki Kar volt dékánja (2001-2008), a Kalorikus Gépek, majd Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék vezetője (19892008). A MAB alelnöke (2006-2010). Az MTA Hő- és Áramlástechnikai Bizottság volt elnöke, az MTA Energetikai Bizottság volt titkára, a kar Habilitációs és Doktori Tanács elnöke (2001-2010), a Doktori Iskola törzstagja. Kutatási területe az égés stabilitása, a biomassza energetikai hasznosítása. Főbb elismerések: Kiváló Munkáért, Ipolyi Arnold díj, József Nádor Emlékérem, Zielinszki Szilárd díj.

BME – AUDI Hungaria Motor Kft. (AHM) együttműködés 2002-től fejlődik töretlenül. Az eredeti cél a motorkutatási megbízások eredményeinek gyakorlati hasznosítása volt úgy az egyetemi oktatásban mind a doktori képzésben, továbbá a kölcsönös tapasztalat- illetve know-how-csere, a kutatási tevékenységek összefogása és képzési programok szervezése.

Az együttműködés hatékonyságának javítása, egyszerűsítése és a BME keretein belüli intézményesítése érdekében 2010 januárjában, a korábbi Intézet jogutódjaként jött létre a Kooperációs Kutatóközpont. A BME-AUDI K3 az Egyetem és az AHM közötti technológiai, K+F és szakember-utánpótlási igények kielégítésére jött létre, lehetővé téve az egyetemen meglévő szakmai potenciál optimális kihasználását. Az együttműködő tanszékek jelenleg a Gépészmérnöki Kar, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, és a Gazdaságés Társadalomtudományi Kar, valamint a Közlekedésmérnöki Kar egyes érdekelt tanszékei.

Impresszum

A kiadványt készítették Felelős kiadó Dr. Stépán Gábor

Koordináció Fazekas Miklós

Történeti anyag Dr. Németh József

Foto és reprodukciós munka Philip János

Tervezés Vidovics Balázs Design és tördelés Gizella Dániel

Kiadó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának Dékáni Hivatala

Olvasószerkesztő Dr. Mátyási Gyula Poller Gyöngyvér

Ezúton fejezzük ki köszönetünket karunk tanszékeinek segítő közreműködésükért.

Kivitelező Firefly Outdoor Media

www.gpk.bme.hu

43