KÁTÉ 2017. április

Tartalom

Impresszum Felelős kiadó:

Perger Dávid

Felelős szerkesztő:

Magyar Zoltán Főszerkesztő:

Orbán Péter Főszerkesztő-helyettes:

Herczeg Krisztina Tördelőszerkesztő:

Herczeg Krisztina Tördelők:

Biróczky Máté Kocsor Máté Németh Mónika Eszter Pickó Anna Takács Tímea Tartalmi vezető:

Mézes Márton Olvasószerkesztők:

Bartalos Balázs Tibor Vajda Márk Vámos János Zsubori Eszter

Cikkírók:

Bolyki Zsolt Burján Vivien Csapó Dániel Horváth Bence Horváth László Kamondi Noémi Nagy Dávid Márk Vezető grafikus: Grafikusok:

Egész Dénes Balázs Eszter Huszka Attila Pethő Luca Rába Erzsébet Vitányi Diána

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hallgatói Képviselet lapja. Megjelenik 1000 példányban az Egyetemi Hallgatói Képviselet támogatásával.

Káté szerkesztőség 1111 Budapest, Irinyi J. u-1-17. HÖK Tömb A33 katepress@gmail.com www.kate.hu fb.com/katepress Korábbi számaink: gpk.bme.hu/index.php/kate

GHK hírek Vezeték nélküli energiaátvitel Természet ihlette...

Fémfröccsöntés Ipar 4.0 3D nyomtatott ház egy nap alatt Sofőrgyilkos autók Elektromágneses szivattyú A Gutenberg-galaxis alkonya?

Practice languages – by travelling „Maradj talpon!”

Amit a nyelvekről tudni érdemes Fesztivállapot Fejezetek egy kezdő...

Kötöttpályás körkép I. Sportajánló Cserkészet 110 Mindenki Hollywoodba ment Duct tape

Nyomda: Multiszolg Termeltető és Szolgáltató Bt. A hirdetések tartalmáért és minőségéért, esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.

Gondolj a környezetedre! Add tovább egy ismerősödnek az újságot, ha te már elolvastad, vagy keress neki egy kényelmes szelektív kukát! Köszönjük!

Hivatalos megjelenés: Április 3.

Mandela-hatás Mata Hari A downsizing alkonya Szemelvények egy főszerkesztő...

4 5 6 7 8 10 11 12 13 14 15 16 20 22 23 25 26 28 29 30 32 33 34

GHK hírek Kulturális és szakmai hét

Idén is megrendezésre került a Kulturális és Szakmai Hét február 27. és március 2. között a Kármán Tódor Kollégiumban. A négynapos rendezvényen napközben szakmai programokon vehettek részt a látogatók, mint például a karunkon oktató dr. Stépán Gábor Gravitáció című filmről szóló előadása, vagy Farkas Bertalan űrbéli kalandjainak beszámolója. Este a különböző kari vonatkozású bandák léptek fel, többek között a méltán népszerű Vadhús, amelynek frontembere nem más, mint az Áramlástan Tanszék vezetője, Dr. Vad János.

Csütörtökön a dékáni szünet ideje alatt zajlott a Kármán Nap, melynek keretében 10 csapat mérte össze tudását a tanszékek által hozott feladatokon. A verseny győztese, egyben a vándorkupa büszke tulajdonosa a Kalorikus Gépek Szakosztályának csapata lett. (A 2. helyet egyébként a Káté csapata érte el – a szerk.)

Este a másodéveseké volt a főszerep, akik a Harmadoló esten vacsora mellett játékos kvízzel ünnepelhették meg, hogy alap -és mesterképzésük egyharmadához értek.

Az eredményhirdetés után a HarmadOld’s várta őket fantasztikus bulival.

Mechatronikai mérnöki alapszak Energetikai mérnöki alapszak Ipari termék-és formatervező mérnöki alapszak Gépészmérnöki alapszak Mechatronikai mérnöki mesterszak Energetikai mérnöki mesterszak Ipari terméktervező mérnöki mesterszak Gépészmérnöki mesterszak Gépészeti modellezés mesterszak Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszak Mester gólya

Rendszeres szociális és alaptámogatás pályázati eredmények A 2016/17 tavaszi szociális ösztöndíj pályázási és bemutatási határideje lejárt. A Gépészmérnöki Karon ös�szesen 376 érvényes pályázat került bemutatásra, amelyet 13 bíráló bírált el.

Az eredmények: • Ponthatár: 35 pont • Minimum összeg: 10.000 Ft • Egy pont értéke: ~777,78 Ft Az eredmények feltöltésre kerültek az ESZR-be.

Tanulmányi ösztöndíj

A 2016/2017 tavaszi tanulmányi ösztöndíj eredményei a következőképpen alakultak:

Ösztöndíjhoz szükséges minimum Minimum Korrigált Kreditindex összeg 3,8 6 000 Ft 3,8 6 000 Ft 3,8 6 000 Ft 3,8 6 000 Ft 4,12 6 000 Ft 4,2 6 000 Ft 4,2 6 000 Ft 4,12 6 000 Ft 4,12 6 000 Ft

Maximum összeg 30 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft

4,12

6 000 Ft

30 000 Ft

43

6 000 Ft

20 000 Ft

Vezeték nélküli energiaátvitel Az Energetikai Szakkollégium Dr. Ronkay Ferenc emlékfélévének nyitóelőadásán a vezeték nélküli energiaátvitel fizikai megvalósításáról, felhasználási területeiről és jövőbeli trendjeiről hallhattak előadást az érdeklődők. A Szakkollégium a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék szakmai és oktatói tevékenységéért többszörösen elismert docensét, Dr. Gyimóthy Szabolcsot hívta meg az előadás megtartására.

ESZK

A vezeték néküli energiaátvitel múltja és jelene

A vezeték nélküli energiaátvitel víziója a mindenütt jelen lévő korlátlanul elérhető energia, mely minden eddiginél nagyobb mobilitást adhat az elektromos eszközöknek, már Nikola Teslát is foglalkoztatta. Bő száz évvel ezelőtt a híres feltaláló úgy gondolta, hogy az általa tervezett torony segítségével akár egész földrészeket is elláthat villamos energiával. A téma 2007-ben került újra a szélesebb köztudatba, amikor az amerikai MIT-n egy kutatás eredményeként néhány méteres távolságból tudtak egy izzót működtetni. Felmerülhet a kérdés bennünk, hogy miért kellett közel száz évet várni ezen technológia megvalósítására. Csak az elmúlt évtizedekben ment végbe a fejlődés a félvezető technológiákban és az elektronikában, mely területek eredményei nélkül nem sikerülhetett Teslának a stabil vezeték nélküli energiaátvitelt létrehoznia.

A vezeték nélküli energiaátvitel gyűjtőfogalom, több technológiát takar, melyeket két nagy csoportba rendszerezhetünk. Az egyik csoport a közeltéri, azaz nem sugárzó átvitel – tisztán induktív és kapacitív csatolások –, ahol az alkalmazott frekvenciának a szabadtéri hullámhossza nagyobb, mint az adó és a vevő távolsága. A másik csoport a távoltéri, vagyis a sugárzó átvitel. Ebben az esetben az energiát mikrohullám vagy lézer segítségével továbbítják az adás frekvenciájánál nagyságrendekkel nagyobb távolságra.

A tisztán induktív csatolást használó energiaátvitel kisebb egészségügyi kockázattal jár, mert ilyenkor az adó és a vevő nagyon közel van egymáshoz. Ezzel ellentétben a lézeres technológiát használó átvitel nagyobb teljesítményű, nagyobb távolságra továbbít, de így az egészségügyi kockázat sem elhanyagolható. A harmadik technológia a rezonancián alapuló átvitelt használja, mely jellemzően néhány centiméter távolságra továbbítja az energiát. Hátránya, hogy itt is foglalkozni kell a jelentősebb egészségügyi kockázattal.

Rezonancián alapuló energiaátvitel Egy csatolt rezgőkört szinuszos generátorral és fogyasztóval kiegészítve gerjesztett csatolt rezonátorpárt kapunk. Ez a rendszer még nem alkalmas hosszú idejű vezeték nélküli energiaátvitelre, ahhoz félvezető elektronikákkal szükséges kiegészíteni.

Természetesen számos más elektronika és technológia finomítja a rendszer működését. A cégeknek, melyek

ilyen technológiával akarják ellátni eszközeiket, nem kell saját megoldásokat fejleszteniük, helyette használhatják más gyártók szabványait. Az Air Fuel Alliance fejlesztő cég szabványának különlegessége, hogy a teljesítmény-átvitel mellett egy teljesen független kommunikáció is folyik az adó és a vevő eszköz között. Ezzel szemben a Wireless Power Consortium szabványában – a Qi-ben – a teljesítmény és az adatátvitel közös csatornán történik.

Felhasználási területek, egészségügyi kockázatok

Ma már számos helyen megtalálhatunk vezeték nélküli töltésre alkalmas eszközöket és töltőket, főleg háztartásokban, emellett kísérleti fázisban már a városi közlekedésben is.Az elektromos járművek vezeték nélküli töltése kétfajta módon valósítható meg: mind az álló, mind a mozgás közben történő töltésre léteznek már prototípusok.A mozgás közben vezeték nélkül tölthető járműveknek fő előnye, hogy csak indulás és biztonsági tartalék céljából kell őket akkumulátorral felszerelni, így ez nemcsak a jármű tömegét, hanem annak árát is csökkenti.

Gyógyászati alkalmazások esetében is van igény a vezeték nélküli energiaátvitelre. A testben elhelyezett elektromos eszközök, mint a szívpumpa vagy a gyógyszeradagoló energiaellátása is megoldható a test felületére szerelt adóval, vagy akár a környezetben lévő töltők sugárzása is használható.

A robotok töltésére is alkalmas energiaátviteli lehetőség nagy előnye, hogy ilyenkor csak a robotot éri sugárzás, így az emberi használathoz kötelező határértékeket nem kell figyelembe venni.

Az emberek környezetében használt vezeték nélküli töltő egységek tervezésénél szigorú szabályozásnak kell megfelelni, a megszabott sugárzási határértékek figyelembevétele elengedhetetlen az eszköz forgalomba hozatalához. Ezek mellett figyelembe kell venni, hogy az eszközök közelében nemcsak emberek tartózkodhatnak, hanem akár kistestű állatok is, melyekre más sugárzási határérték vonatkozik.

Dr. Gyimóthy Szabolcs előadásából kiderült, a vezeték nélküli energiaátvitel szerteágazó kutatási terület, mellyel kapcsolatos fejlesztések még közel sem értek véget. A felhasználási lehetőségek széles tárházát felvonultató technológia számos egyedi megoldást kíván, amelyek elengedhetetlenek az otthoni és a városi használat elterjedéséhez.

Természet ihlette mérnöki megoldások Mióta ember az ember, számos esetben merít ötleteket a környezetéből. Ha belegondolunk, már az első barlangrajzoknál is ez volt a helyzet.

Ugyan a barlangrajz már nem divat, de napjainkban sem veszett el az élővilágból történő tanulás, másolás. Nem meglepő, hiszen Földünk rengeteg csodával ölel körbe minket. A közhelyeket félre téve, nem véletlen, hogy a mérnöki területeket szemlélve is meglepően sok olyan esettel találkozhatunk, ahol a természet volt a tanítómester. Ezekből szeretnék most párat elétek tárni.

Daca

A jégmadár és a japán Sinkanszen Fák és csontok mint a mechaniA mesteri halivadék-pusztító, a tó- és folyópartok ka tanítói csendes gyilkosa: a jégmadár. Ezek az állatok a vízbe csapódva, hatalmas gyorsasággal csapnak le áldozatukra.

Ebben segítségükre van többek között az áramvonalas, fokozatosan növekvő keresztmetszetű, hosszúkás csőrük, mely könnyed áramlást biztosít maga mellett a víznek, ezzel csökkentve annak lassító hatását.

A ’90-es évek második felében japán mérnökök megalkották a mostanra nagy hírnévnek örvendő gyorsvonatukat, a Sinkanszent. A fejlesztések során képesek voltak elérni a 200 mérföld per órás sebességet, ami óriási előrelepésnek számított akkoriban. A gond a jármű zajszintjével volt, mely meghaladta az előírt értéket. Az aktuális profil szűk keresztmetszetű alagutakon áthaladva akár hangrobbanást is előidézhetett. A probléma abban rejlett, hogy a vonat tompa orra miatt maga előtt tolta a légtömeget ahelyett, hogy keresztülsiklott volna azon. A jelenség legkönnyebben a metróaluljárókban létrejövő légárammal szemléltethető. A gyorsvonat orrát a jégmadár csőrének profiljaként modellezve a West Japan Railway Company fejlesztői megalkották az 500-as szériát, melynél kisebb üzemi zaj mellett sikerült elérni magasabb sebességet, méghozzá 15%-kal jobb hatásfok kíséretében.

Könnyen felmerülhet a kérdés: hogyan lehet köze ezeknek a dolgoknak egymáshoz? A fenti anyagok dinamikusan reagálnak az adott igénybevételekre. A minél egyenletesebb terheléseloszlás érdekében például a fák megerősítik a legjobban igénybe vett részeiket, a csontok pedig eltávolítják azon részeiket, ahol az nem szükséges a csontvázszerkezet megtartásának szempontjából.

Fejlesztőmérnökök – felhasználva ezen hasznos strukturális leckéket – tervezték meg az anyagokra vonatkozó súly- és teljesítményoptimalizáló programjukat.

Cápabőrrel a higiéniáért

A cetekkel és bálnákkal ellentétben a cápák bőre nem nyújt tapadást algák, kagylók vagy más élőlények számára. A nagy vizek rettegett ragadozói mindezt a sűrű fogazathoz hasonlító, érdes kültakarójuknak köszönhetik.

Ennek elemzésével a Sharklet Technologies Inc. mérnökei kifejlesztettek egy olyan felületet, mely kialakítása révén meggátolja a baktériumok elterjedését a felszínen.

Olyan tapadós hátoldalú szalagokat gyártanak, melyeknek másik oldala a cápa bőréhez hasonlóan érdes felületű.

A cég termékeit kiválóan lehet alkalmazni például az orvostudományban, ahol –mint tudjuk– igen fontos a sterilitás és a higiénia.

forrás: www.wired.com, www.wikipedia.com

A szoftver a bemenő paramétereket figyelembe véve végzi el a számításokat, melyek a minél hatásosabb kialakításokra törekszenek. A legnagyobb személygépkocsi-gyártó cégek is sokszor vesznek példát az élővilágból, amikor megterveznek egy-egy modellt.

A szúrás mestere

Habár a szúnyogokról legtöbbünknek nem túl sok pozitív gondolat ugrik be elsőre, de valljuk be: ezek a bosszantó vérszívók képesek fájdalommentesen behatolni a bőrbe. A rovar vékony, sűrűn fogazott ormányával sokkal kisebb felületen érintkezik a bőrben lévő idegekkel, mintha az sima lenne.

Az oszakai Kansai Egyetem hallgatói – a kevésbé fájdalmas szúrás érdekében – olyan tű kifejlesztésén dolgoztak, amely a szúnyog orrához hasonlóan fűrészfog jellegű.

Olyan koncepciót dolgoztak ki, melyben először egy ilyen recés külsejű henger hatol a bőrbe, majd középen egy tengely csúszik be, hogy beadagolja a megfelelő anyagot.

Épületgépész termeszek

A hangyákhoz hasonló kinézetű ízeltlábúak óriási földkupacokat építenek maguknak, melyet labirintusként rejtőző alagutak szőnek be. Az úgynevezett termeszvár belsejében közel állandó hőmérséklet és nedvességtartalom uralkodik az év egészében. Ez azt jelenti, hogy függetlenül a külső körülményektől – legyen az bármilyen szélsőséges – a belső állapotok változatlanok maradnak.

Ennek eléréséhez napközben a termeszek rengeteg hűtőilletve fűtőkamrát nyitnak vagy csuknak be a külső állapotokhoz illeszkedően.

Mike Pearce építészmérnök a termeszvárakat tanulmányozta a harare-i Eastgate bevásárlóközpont megtervezéséhez. Ennek köszönhetően az épület nagyjából 10%-át használja fel a hozzá hasonló konvencionális épületek energiafelhasználásának.

Robotok világa

Végül egy pár sor jelenkorunk robotikájáról (mechatronikus hallgatóktól elnézést kérek, hogy hozzáértés nélkül). Ki ne látott volna videókat az interneten az intelligens gépekről, melyek rengeteg dologra képesek.

Legyen szó akár tájékozódásról, pakolásról, stabilitásról vagy dinamikus mozgásokról, szinte mindegyik esetben valamely élőlény fizikai tulajdonságait vizsgálva tudtak eredményre jutni.

Ugyan a robotok elterjedése már erkölcsi kérdéseket is felvet, most úgy tűnik, a jövő a digitalizálás és az automatizálás felé halad. Rengeteg példát hozhatnánk a sci-fik sokaságából, melyek ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak. Bármit is tartogassanak az elkövetkező évtizedek, a természetben mindig is lesznek olyan dolgok, amikből hasznos információkat ültethetünk át a mérnöki alkalmazásokba.

Fémfröccsöntés A fröccsöntésről, a polimertechnika egyik legtermelékenyebb eljárásáról már mindannyian hallhattunk, de hogy ezt a technológiát fém alkatrészek gyártására is használjuk, az elsőre igen meglepően hangozhat.

EDénes

A fémfröccsöntés (Metal Injection Molding, röviden: MIM) eljárás kiinduló anyaga nagyon finom elemi vagy ötvözött fémpor és valamilyen termoplasztikus kötőanyag, granulátum formában. Ezt a két alapanyagot elsőként kompaundálják, azaz megfelelő arányban bekeverve egy extruderben ömledék állapotba hozzák, majd granulálják. A granulátum fémtartalma ekkor körülbelül 60 tf%. A következő lépésben megtörténik az alakadás hagyományos fröccsöntőgép és fröccsöntési eljárás segítségével. Ekkor még lehetőség van a fröccsöntés során nem, vagy csak nehezen kialakítható furatok, alámetszések manuális kimunkálására is. Ezután a kötőanyag eltávolítása következik. Az eltávolítást hő vagy valamilyen oldószer segítségével végzik. A kezelés után még visszamarad egy kevés kötőanyag, amely összetartja a darabot, emiatt a termék geometriája és mérete nem változik, ám igen porózus lesz. Ebben a fázisban a munkadarab minden mérete körülbelül 20%-kal nagyobb a véglegesnél.

Ezután a termék szinterezése következik, amely során a darabokat egy szabályozott atmoszférájú kemencében olvadáspontjukhoz közeli hőmérsékletre hevítik, ezáltal a fém részecskék összehegednek, így a darab összezsugorodik és tömörré válik. Az eljárás utolsó lépéseként hagyományos forgácsoló eljárásokkal kialakíthatóak jobb minőségű vagy pontosabban illeszkedő felületek.

Fémfröccsöntéssel kisméretű (tipikusan 250g-nál kisebb tömegű), komplex geometriájú, nagy sorozatban gyártott termékek előállítása kifizetődő. Az így gyártott alkatrészek közel megegyező tulajdonságokkal bírnak, mint a forgácsolással előállítottak, ám áruk jóval alacsonyabb.

A technológiával tipikusan ±0,3%-os tűrés és 0,8 μm-es felületi érdesség érhető el. A MIM-es gyártásra tervezett darabok különlegessége, hogy tervezéskor a fröccsöntés irányelveit kell figyelembe venni, nem pedig a forgácsolás, a fémek megmunkálásának megszokott eljárásához tartozókat. A leggyakoribb fémes alapanyagok a vas-, illetve a gyengén ötvözött és rozsdamentes acélporok.

forrás: epma.com/metal-injection-moulding; mimaweb.org

Ipar 4.0

– küszöbön álló jövő

Manapság egyre több szó esik a negyedik ipari forradalomról, amely valószínűleg – a korábbiakhoz hasonlóan – gyökeres változást hoz majd. Nemcsak a termelésben, hanem mind az egyén személyes életvitelében, mind az egyénekből felépülő társadalomban soha nem látott mértékű fejlődés fog végbemenni.

Zsolti

Ipari forradalmak

Az első ipari forradalom a gőzgéphez volt köthető, amelyet James Watt tökéletesített. Kezdetét a történészek 1769-re datálják, a folyamat Európában 1850-re be is fejeződött. A második ipari forradalmat (1871-1914) az elektromosság elterjedése, a vegy- és gépipar rohamos fejlődése és a tömeggyártás bevezetése jellemezte. A harmadik ipari forradalom az informatika robbanásszerű betörését hozta az életünkbe: míg az 1960-as évek végén csak a hadi-, illetve az űriparban volt jelen, addig a ’70-es évek végén-’80-as évek elején már az otthonokba is becsöngetett a személyi számítógép. A negyedik ipari forradalmat, az Ipar 4.0-t most, a 2010-es évek derekától éljük.

Kezdetek

Az elnevezés egy német kormányprogramból származik, amely az ország 2020-ig történő csúcstechnológiás fejlesztési irányvonalait határozza meg. A fogalom először a 2011-es Hannoveri Vásáron hangzott el, majd 2012 októberében munkacsoportokat alakítottak ki a hálózatba kapcsolás-standardizálás, a kutatás-innováció, a hálózati biztonság, a jogi szabályozások és a munkaerőképzés területén. A létrehozott platform vezetőségében többek között két szövetségi miniszter, a Deutsche Telekom, a Festo, az SAP és a Siemens vezetője is helyet kapott, de a kezdeményezés mögé állt egyebek mellett az Audi, a BASF, a Bosch, a GE, a KUKA, de a sor itt koránt sem ér véget.

Látható, hogy ha a németek valami újszerű dolgot szeretnének elérni, akkor akár piaci konkurensek is képesek összefogni a jövő érdekében.

Hazánkban

A német mintát követve a kormányzat 2016 májusában döntött úgy, hogy megalakítja az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az MTA SZTAKI vezetésével közel 40 hazai gyártó vállalat, kis- és középvállalkozás, kutatóközpont és oktatási intézmény közreműködésével jött létre a szervezet. A Műegyetemhez köthető vonatkozásokra büszkék vagyunk. Az elnökség vezetője dr. Monostori László, az MTA SZTAKI elnöke. Monostori úr megannyi szállal kötődik karunkhoz, hiszen kutatási területe a gyártási és termelési folyamatok, nem mellesleg a Gyártástudomány

és -technológia Tanszék egyetemi tanára. Az oktatási intézmények képviselője az elnökségben dr. Charaf Hassan, aki a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A KKV-k képviselője pedig a sokak által ismert Hepenix Kft. vezetője.

Ipar 4.0

A Bosch – mint az Ipar 4.0 fejlesztésének egyik zászlóshajója – a negyedik ipari forradalom alábbi hét fontos jellemzőjét határozta meg: • gyors hálózatba kapcsolás • nyílt szabványok • megosztott intelligencia • valós idejű virtuális áttekintés • digitális életciklus-menedzsment • biztonságos hálózatok • az ember szerepe.

Az első két pont a gyártósorok eddig nem látott mértékű integrációját takarja. Egy-egy új gép beépítése hihetetlenül gyors lesz a szabványosított hálózati protokollokkal, csatlakozókkal, a harmonizált interfészekkel és platformokkal. A gyártósor maga rugalmas, hiszen kisebb szoftvermódosítások is elegendőek lesznek új termékváltozatok elkészítéséhez. Ide tartozik az IoT (az Internet of Things, azaz a Dolgok Internete), amelyről már ennek az újságnak a hasábjain is olvashattatok. Az internet lesz az a rendszer, amelyen keresztül akár más gyárak eszközei is csatlakozhatnak egymáshoz, de az otthoni okos háztartási gépeinket is vezérelhetjük egy mobilos applikációval. A kommunikáció körébe tartozó néhány fogalmat érdemes tisztázni. Az M2M (Machine to Machine) gépek közti, beavatkozás nélküli adatcserét jelent, míg a V2V (Vehicle to Vehicle) ugyanez járművek között. A H2M (Human to Machine) ember és gép közötti kapcsolat, amely a HMI-n (Human Machine Interface) keresztül valósul meg.

A harmadik pont a gyártási döntések központi egységből való kihelyezését takarja. Adott esetben akár a gép kihelyezett intelligenciája dönthet egy termék megmunkálásáról az azon elhelyezett azonosítóból nyert információk alapján. A valós idejű virtuális áttekintés egyfajta kiterjesztett valóság (angolul augmented reality), amelyben pl. egy táblagép segítségével leolvashatóak egy gyártósor legkülönbözőbb paraméterei: szenzorok, mérőberende-

zések aktuális értékei. Mivel a szalagról való lekerüléssel nem ér véget a termékkel kapcsolatos mérnöki feladat, szükség van életciklus-menedzsmentre. A hálózatba kapcsoláson keresztül a termékadatok közvetlenül eljuthatnak a fejlesztőkhöz, akik így hamarabb ki tudják javítani a gyenge pontokat. Könnyen belátható, hogy egy ekkora hálózathoz nagyon komoly biztonsági rendszer szükséges, amelyben a hálózati jogosultságok kiosztása, a naplózás, a felhasználói azonosítások kulcsszerephez jutnak. Ide érthetjük a negyedik ipari forradalom jogi szabályozását is.

Természetes, hogy az átfogó fejlesztésfejlődés erőteljesen befolyásolja az ember helyét az iparban. A gyárakban dolgozókat át kell képezni, hiszen teljesen más képességekre lesz szükség: az eddig kétkezi munkát vagy gépkezelést végzőknek felügyeleti szakemberekké és alapfokú programozókká kell válniuk.

Az is a jövő kihívása lesz, hogy a – még nagyobb automatizálásnak is köszönhetően – felszabaduló munkaerőt hol, milyen szektorban fogjuk tudni lekötni. Ám a folyamatok nem fognak megállni a termelőegységek kerítésénél: később a mi mindennapjainkba is be fog szivárogni a forradalom, előbb-utóbb gyökeresen meg fogja változtatni életünket.

Gyakorlati példák

A kiterjesztett valóságnak köszönhetően eddig nem látott távlatok nyílnak meg. Lehetőségünk adódik, hogy egy gyártósort okostelefonnal vagy táblagéppel szemlélve életre keljen előttünk a termelés. A szenzorok, nyomásmérők, számlálók stb. paraméterei, értékei megjelennek a képernyőn. A táblagépre betöltött CAD-modellek a valóságos mozgásoknak megfelelően valós időben változnak. Szintén a kiterjesztett valóságnak köszönhetően pl. egy autópályán lerobbanva az okostelefonunk segítségével azonosíthatjuk a hibát, majd a képernyőn kapott utasítások szerint a kijelölt szerszámokkal javíthatjuk meg az autónkat. A Bosch egyik csehországi gyárában motoralkatrészeket hőkezelnek. Egy új fejlesztésnek köszönhetően egy táblagépen pillanatról pillanatra nyomon követhető az alkatrészek aktuális hőmérséklete. Ha a 16 órás hőkezelés során valami hiba lépne fel (amely kb. több ezer euró nagyságrendű kárt okozna), a felelősöket SMS-ben és e-mailben értesítik a hőmérséklet csökkenéséről vagy túlzott növekedéséről.

Az RFID-címke (Radio Frequency IDentification, azaz Rádiófrekvenciás Azonosító) a rugalmas gyártás egyik alapköve, hiszen segítségével egy gyártósoron egyazon termék több ezer változatát el lehet majd készíteni. A technológia lényege, hogy a gyártósoron haladó, RFID-címkével ellátott munkadarab a szerszámgép elé érve közli azzal, hogy milyen megmunkálásokat kell rajta végezni, vagy engedheti tovább, mert nincs rajta művelet. A Boschnál a munkatársak Ipar 4.0hoz való közelebb hozása érdekében kitaláltak egy olyan étkezési rendszert, amelyben a kantin tálcáin lévő RFID-címkén tárolják, hogy milyen ételeket, italokat választ a vevő. A pénztárnál nem kell azzal foglalkozni, hogy kis vagy nagy adag a sült krumpli, vagy hogy tzatzikis vagy ezersziget az öntet, hanem a címkét leolvasva, emberi beavatkozás nélkül fizethetünk.

Ha már a táplálkozásnál vagyunk, nézzünk meg két példát a háztartási eszközök világából! A Samsung egy óriási érintőképernyővel rendelkező hűtőt fejlesztett ki, azonban ennek piaci sikere kétséges, ugyanis főzés közben ritkán jut idő a nagy internetes böngészésekre. Ezzel szemben egy Innit névre hallgató amerikai kisvállalkozás olyan okosrendszert alkotott, amely a hűtőt és a sütőt is magába foglalja.

A dolog lényege, hogy szenzorok figyelik a hűtőben lévő élelmiszerek állapotát, érettségét, szavatosságát, majd ezek alapján recepteket ajánlanak, amelyek elkészítésében egy applikáción keresztül segítenek, sőt még a sütőt is az elkészítés módjához leginkább megfelelő módon állítják be.

Összegzés

Látható, hogy talán egy minden eddigit felülmúló változás küszöbén állunk. Az emberi tudás rohamos fejlődésének és a természet soha nem látott mértékű megismerésének egyik bizonyítéka az Ipar 4.0. A fenti folyamat bekövetkezése nem kérdéses, csupán a földrajzi fekvéstől és a gazdasági fejlettségtől függ annak időpontja. A kérdés inkább az, hogy mi, emberek, a humán oldal készen állunk-e ilyen változásokkal szembenézni. Érettek vagyunk-e mint egyén és mint társadalom ezeket a fejlesztéseket a mindennapi életünkben a javunkra használni?

Vagy csak fokozódik a XXI. század elején sokakat érintő elmagányosodás, virtuális világban való élet és az igazi, mély kapcsolatok válsága?!

forrás: dr. Farkas Zsolt előadásai; hu.wikipedia.org; http://www.plattform-i40.de; www.i40platform.hu; Bosch Zünder (2016/4.), Stuttgart

3D nyomtatott ház egy nap alatt Néhány éve a 3D nyomtatás még elérhetetlen csodának tűnt, manapság már szinte bárki hozzáférhet, sőt egyre megfizethetőbb áron szerezhetünk be otthonra is 3D nyomtatót. Kezdetben csak műanyaggal volt elképzelhető a folyamat, mára már szinte az összes iparág használja különböző alapanyagokkal, különböző célokra. Láthattunk már 3D nyomtatott szobrot, ruhát, csontvázat és épületet is.

Noémi

Az Apis Cor 2016 decemberében jelentette be, mire készül: elkészítik az első mobil 3D nyomtatót, ami akár egy egész ház nyomtatására is képes. A kísérletre február végén került sor az oroszországi Stupinoban, melynek során a nyomtató 24 óra leforgása alatt készült el a 38 négyzetméteres házzal. A folyamatban újdonság, hogy az elemeket nem előre készítették el és szállították a helyszínre, a nyomtató helyben végezte el a rászabott munkát. A házban kialakítottak egy előszobát, nappalit, fürdőszobát és egy konyhát is. Az építkezés a cég honlapján található adatok szerint 10134 dollárba került (négyzetméterenként 275 dollár), ez közel 3 millió forint. Figyelembe kell azonban venni, hogy a legjobb minőségű alapanyagokat használták, illetve hogy az épület alakja sem szokványos. A különleges formát is azért választották, hogy bemutassák, mennyire sok lehetőséget ad az új masina. A nyomtató képes a hagyományos „kockaházak” elkészítésére is, ezeknek költsége is kevesebb.

A ház építését szándékosan az év leghidegebb időszakára tűzték ki. A nyomtató -35 °C-ig működőképes, azonban a nyomtatáshoz használt betonnak 5°C-nál magasabb hőmérsékletre van szüksége, ezért az építkezés köré egy fóliasátrat húztak.

Az eddig létező épületek építésére alkalmas 3D nyomtatók derékszögű koordináta rendszerben, sínpályákon mozognak sok hibalehetőséget hagyva. Ha a sínek nincsenek pontosan egy síkba igazítva, az építmény szerkezete könnyen pontatlanná válik. Ennél a megoldásnál a gépnek nagyobbnak kell lennie, mint magának az épületnek, ami a

költségeket is növeli, ezért ezt inkább csak kisebb tárgyak, pl. padok, illetve épületelemek elkészítésére használják, amiket aztán a helyszínen építenek össze. Az Apis Cor által készített új nyomtató maga köré építi a házat, tehát szabadabb pályán mozog. Miután elkészült a nyomtatással, egy daruval emelik ki. Maga a nyomtató is darus szerkezetű, így viszonylag kicsi (4,5 méter hosszú, 1,5 méter magas és széles, illetve 2 tonnát nyom), ezáltal könnyen szállítható. Elmozdítás nélkül 132 négyzetmétert képes lefedni. A nyomtatási folyamat automatizált, és szinte teljesen kizárja az ember által okozott hiba lehetőségét.

A tetőt a megszokottal ellentétben laposra építették.

A tervezők azt mondják, ennek ellenére jól fogja bírni a hó súlyát, viszont külön vízzáró réteggel kellett ellátni. Az épület az ígéretek szerint akár 175 évig is bírhatja.

Az új nyomtató rengeteg lehetőséget kínál. Néhány nap alatt lakóparkokat nyomtathatunk, különleges épületeket is alkothatunk. Megoldást nyújthat hajléktalanná vált emberek elszállásolására, természeti katasztrófák után lakhelyek létrehozására.

forrás: apis-cor.com/en/; index.hu

Sofőrgyilkos autók

Mesterséges intelligencia erkölcsi dilemmában

Önvezető autó. A szó hallatán a legtöbb ember agyában feltűnő kép egy szebb, biztonságosabb jövő közlekedési eszközét mutatja. Kevesen feltételeznék, hogy az okosautók az utak hidegvérű gyilkosaivá is válhatnak, pedig mindez elkerülhetetlen.

Laci

Képzeld el, hogy villamossínek mellett állsz, ott, ahol a pálya elágazik, és épp egy szerelvény közeleg! A sínen öt ember fekszik, és a váltót, mely a másik vágányra terelné a kocsikat, csak te érheted el időben. A másik sínen azonban szintén fekszik egy ember. Mit tennél egy ilyen szituációban? Ha nem cselekszel, öt embert gázolnak halálra. Viszont ha váltasz, az, aki a másik sínen fekszik, a te közvetlen döntésed miatt hal meg.

Ezt a pszichológiában csak villamos dilemma (trolley problem) néven elhíresült esetet a brit filozófus, Philippa Foot vetette fel még 1967-ben, és azóta rengeteg vita tárgyát képezte, de talán még sohasem volt annyira releváns, mint napjainkban.

Változtassunk kicsit az alapszituáción! Tegyük fel, hogy egy autóban ülsz, és hirtelen a semmiből eléd lép egy gyalogos! Tételezzük fel azt is, hogy a baleset elkerülhetetlen, és csak két kimenete lehet: A, félrerántod a kormányt, és egy ott lévő falnak ütközve az életedet veszted, vagy B, nem reagálsz, és a gyalogos hal meg. Egy átlagember, legyen bármilyen gyors is a reakcióideje, nem tudja logikusan felmérni ezeket a lehetőségeket, nem mérlegel, hanem ösztönből cselekszik. Csakhogy napjainkban egyre jobban előtérbe kerülnek az olyan gépkocsik, melyek képesek külső emberi beavatkozás nélkül közlekedni, s ezen önvezető autók esetén már egészen más a helyzet.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a számítógépek számítási kapacitása bizonyos területeken messze lekörözi az agyunkat, azonban a modern képfeldolgozó technológiák megjelenésével ezen járművek beépített processzorai lassan lehagynak minket a forgalmi szituációk elemzésében is.

Elég csak egy rövid keresés az interneten, és már válogathatunk is a különböző videókból, melyeken egy okosautó már azelőtt felismeri a készülő balesetet, mielőtt annak mi, vagy az autóban ülő sofőr a legkisebb jelét észrevennénk.

Első hallásra örülhetne az ember, hiszen ha ez így van, akkor az ilyen járművek elterjedésével drasztikusan csökken majd a közlekedési balesetek gyakorisága. Ez feltehetően így is lesz, ám a balesetek számát még így sem lehet majd nullára csökkenteni, s ha bekövetkezik az elkerülhetetlen, az autónknak kell meghoznia a döntést helyettünk. Hogyan is várhatnánk el egy számítógéptől, hogy tudja a választ egy olyan kérdésre, melyre magunk sem tudunk egyértelmű megoldást adni? Mi alapján döntsön egy mesterséges intelligencia, ha emberéletek között kellene választania?

Egyértelmű, hogy mielőtt bármilyen szabályozás létrejön, meg kell vizsgálni, hogyan vélekednek az emberek

a témában. Jean-François Bonnefin és a Toulouse-i Egyetem munkatársai ezért egy kiterjedt közvélemény-kutatást végeztek, melyben érdekes eredményre jutottak. Az emberek többsége úgy vélte, hogy egy baleset esetén az autó mindig törekedjen arra, hogy minél kevesebb élet vesszen oda, még úgy is, hogyha ezzel veszélybe sodorja a sofőrjét.

Mielőtt azonban megnyugodnánk, a probléma ezzel korántsem dőlt el. Mikor az volt a kérdés, hogy vezetnének-e olyan autót, mely esetleg direkt a halálukat okozhatná, a nagy többség nemmel válaszolt.

Egy jól megfigyelhető morális dilemma alakult ki tehát, mellyel a nagy autógyártó cégek kerültek a legnehezebb helyzetbe. Nem hirdethetik, hogy az autóik mindenképpen a sofőr életét fogják védeni, hiszen ez szembe megy a nagy többség értékrendjével, azonban azt sem mondhatják, hogy a mesterséges intelligencia esetenként feláldozhatja a vezetőt, hisz ekkor is rengeteg potenciális vásárlót vesztenének el. Értelemszerűen inkább megpróbálják elkerülni a válaszadást, például azzal, hogy inkább az ehhez hasonló baleseteket elkerülésén dolgoznak, és nem azok megfejtésén.

Azonban bármennyire kényes és bonyolult is ez a kérdés, a probléma adott, és tekintve a mesterséges intelligencia által irányított járművek térnyerését, valamint a bennük rejlő potenciált az utak biztonságosabbá tételére, a megoldás megtalálása egyre sürgetőbb. És jelenleg még csak a lehető legegyszerűbb esetek vizsgálatánál tartunk, pedig egy balesetnél a különböző változók száma szinte megszámlálhatatlan. Figyelembe vehetnénk az érintettek korát, egészségi állapotát, azt, hogy ki közlekedik szabályosan és ki szabálytalanul, figyelhetnénk, hogy melyik lehetséges kimenetel milyen valószínűséggel érhetne véget halállal, esetleg milyen egészségügyi következményekkel járna…

A listát a végtelenségig lehetne folytatni, de ha valakit a téma komolyabban érdekel, és szeretne a tudományos világnak is segíteni egy kicsit, látogasson el az MIT-s (Massachusetts Institute of Technology) hallgatók által létrehozott moralmachine.mit.edu honlapra, ahol egy ötletes kis program segítségével segíthetünk eldönteni egy önvezető autónak, hogy adott szituációkban hogyan döntsön. Az általunk adott válaszokat egy rövid kiértékelés után összevethetjük a többi válaszadóéval, valamint bekerülnek egy nagyobb adatbázisba további feldolgozásra. Ki tudja? Talán a jövő önvezető autóinak algoritmusai részben a mi válaszaink alapján fognak működni.

forrás: mernokbazis.hu, technologyreview.com, nytimes.com, researchgate.net, moralmachine.mit.edu

Elektromágneses szivattyú Albert Einstein és Szilárd Leó: az elméleti fizika úttörői, akiknek neve minden, a természettudományokban kicsit is járatos embernek ismerősen cseng. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy ezt a két korszakos zsenit egy nagyon gyakorlatias probléma is foglalkoztatta, s ennek megoldásaként alkották meg az elektromágneses szivattyút.

Laci

A történet az 1920-as években kezdődött, amikor a hűtőszekrények munkaközege az erősen mérgező kéndioxid volt. Sajnos a kor berendezései gyakran meghibásodtak, s ez sokszor tragédiával végződött. Einstein és Leó egy ilyen eset hatására kezdett el a problémán dolgozni, s rájöttek, hogy a tönkremenetelek fő forrása -sok mozgó alkatrésze miatt- az ezekbe épített szivattyú volt.

Ha az ember a szivattyúkra gondol, először talán olyan klasszikus fajták juthatnak eszébe, mint a klas�szikus hidrodinamikus elven működő örvényszivattyúk, esetleg az Áramlástechnikai Gépek (ÁTG) keretében megismert (és rémálmaiban még gyakran visszaköszönő) vízkiszorítás elvén működő volumetrikus szivattyúk. Ám a két tudós ötlete ezektől merőben eltérő volt: ők a közeg mozgatásához az elektromágneses erőt hívták segítségül, méghozzá egészen briliáns módon.

Az ötlet alapját az képzi, hogy egy áramjárta vezető körül mindig létrejön egy mágneses tér. Ha a vezetőt állandó mágneses térbe helyezzük az ő mágneses terével, az erővel hat rá (ez a Lorentz-erő), melynek irányát a Fleming-féle balkéz szabállyal lehet meghatározni (bal kezünk középső ujja az egyenáram irányába, a mutatóujja a mágneses térerősség irányába, míg a hüvelykujja a létrejövő erő irányába mutat). Ezt a hűtőknél úgy valósították meg, hogy a hűtőközeget folyékony

fémre cserélték, s ennek jó vezetőképességét felhasználva keresztülirányították rajta az áramot, majd állandó mágnesek közé helyezték. Az így létrejövő erő hajtotta a folyadékot a rendszerben. Ezzel sikerült kiküszöbölniük a mozgó alkatrészekből fakadó hibát, hisz a szerkezet – munkaközegen kívül – nem tartalmazott ilyet.

Sajnos azonban mire elkészültek a tervek, a modernebb, biztonságosabb, hűtőgázzal operáló hűtők elterjedésével megszűnt az igény erre a drága konstrukcióra. A sors azonban Albert Einsteint és Szilárd Leót igazolta, hiszen míg ezek az új, „biztonságos” hűtők a – mint azóta kiderült, erős üvegházhatású – freon hűtőgázuk miatt be lettek tiltva, addig az ő találmányuk a tudomány más területein azóta is használatban van.

Később ugyanis az ötlet továbbfejlesztett változata, mely már bármilyen elektromosan vezető folyadékot képes továbbítani, az atomerőművek fontos tartozéka lett, ahol a hűtőközeget maximális üzembiztonság mellett, minél egyenletesebben kell szállítani. Manapság pedig már az egyszerű háztartási gépekben is megtalálható a porszívóktól a kávéfőzőkig.

A történtekből pedig levonható a következő tanulság: Egy problémára néha a legváratlanabb módszerekkel találhatunk megoldást – persze az sem árt, ha az ember történelmünk legzseniálisabb fizikusai közé tartozik.

forrás: tutioldalak.hu, cminovacast.com, szivattyubolt.hu, origo.hu, wikipedia.org

A Gutenberg-galaxis alkonya?

Ahogyan azt bizonyára Te is tudod, kedves Olvasó, az utóbbi félév során újságunk csak digitális kiadásban tudott megjelenni. Éppen ezért jelentett számomra nagy örömöt a minap, mikor a hosszú hiátus után ismét nyomtatott formában vehettük kézhez munkánk eredményét.

Marci

Jó volt nézni, ahogy takarosan sorakoznak egymáson az újságkötegek, majd a műanyag fólia felbontása után egyből megcsapott az új papír és a nyomdafesték jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető illata. Gyorsan fellapoztam egy példányt, és egészen más érzés volt, mint az előző hónapokban a képernyő előtt ülve átböngészni társaim írásait.

Ekkor gondolkodtam el rajta, hogy tényleg pusztulás lesz-e a nyomtatott információhordozókat magában foglaló Gutenberg-galaxis sorsa, ahogyan azt Marshall McLuhan híres művében megjövendölte 1962-ben, bő fél századdal ezelőtt. „Vajon meddig folytatódik még a közel 600 éves történet?” – tettem fel magamnak a kérdést. A könyvnyomtatás hőskorában megkérdőjelezhetetlen volt fontossága, mivel annak köszönhetően következett be egy hatalmas sebességbeli ugrás az információtovábbításban. Az egyre szélesebb rétegek számára hozzáférhető könyvek, majd később folyóiratok elterjedtsége, ezzel párhuzamosan az írástudók számának drasztikus növekedése mindennél hatásosabban szolgálta a műveltség térhódítását, fejlődését. Ennek az ugrásszerű növekedésnek persze egy idő után jelentkeztek az ár-

nyoldalai is, méghozzá szigorúan materiális oldalról: az egyre több könyv, újság elkészítéséhez soha nem látott mennyiségű papírra volt szükség, melynek alapanyagát a természetből nyerték, s feladatuk betöltésével ugyanoda kerültek vissza hulladék formájában. Éppen ezért örülhettek a környezetünk egészségéért aggódók, ahogyan a 19-20. század fordulójától egyre nagyobb szerepet kapott az információközlésben a rádió, televízió, majd pedig az interneten hálózattá egyesülő számítógépek. De tényleg jobban járunk, ha adatainkat digitálisan tároljuk?

Praktikusság szempontjából egészen biztosan, mivel helytakarékosság, naprakészség, illetve könnyű elérhetőség terén hatalmas hendikeppel indulnak a nyomtatott termékek. A negatívumok között objektív oldalról elsőként a nagy energiaigény jelenik meg, de ennél is jelentősebbek a szubjektív okok. Véleményem szerint ezek az emberiség könyvekkel, újságokkal való több évszázados kapcsolatából eredő megszokásra vezethetők vissza.

Gondoljunk csak bele, hogy többségünk még ma, 2017-ben is szívesebben tanul papírról, mint képernyőről, mert kevésbé veszi igénybe a szemet, ráadásul a kiemelés, rájegyzetelés révén sokkal személyesebb kapcsolatunk lesz a szöveggel. Még mindig sokan vannak, akiknek fontos inger egy-egy új könyv illata, vagy gerincének első roppanása, s ha ez a tendencia erősen csökken is, ki nem veszik az emberekből. Talán mégis joggal bízhatunk benne, hogy ha a borúlátó 1962-es jóslat máig nem teljesedett be, később sem fog, és a Gutenberg-galaxis kicsit összezsugorodva bár, de továbbra is rendületlenül létezni fog a digitális univerzum mellett?

Practice languages – by travelling Have you ever had the feeling that you understand a lot when you watch a movie, but you can’t even say a word when a foreigner asks you where the train station is?

Dávid

You feel that the hardest part of a language exam is the speaking part, and you don’t have any possibility to practice it? What if I say, there is a good way to practice your spoken English/German/French/whatever by using a simple form of public transport? This one is cheap, easy to take, and leaves often. Let me present to you the Blablacar.

What is Blablacar?

The principle of the Blablacar is the following: a driver shares his car with strangers - because he wants to cover his fuel expenses, or just doesn’t want to be bored – for relatively low price. It is easy to use: you can register with your Facebook profile, then you write a short description about yourself, and after that you just type a destination where you want to travel.

The same website exists in Hungary too, but it is not that popular so far. In our country, the price of train and bus tickets are low enough, and these methods of public transport are comfortable, accessible, and easy to to suit the needs of everyone. But in Western Europe, where the price of train and bus tickets can be extremely high, the passengers have to search for other possibilities - and the Blablacar is perfect for them. But also check the other side: using the motorway is very expensive, and you have to use gates and pay - otherwise the barrier won’t let you go through -, so sharing the costs became more important for the drivers in the past few years in that part of Europe.

Isn’t it dangerous?

Everyone’s first thought about this system is its danger, but it is totally safe. All drivers are registered with their ID, which means you can find their name, their phone number, and also you can see their car, their rating on a scale of five, and you can also read comments about

your future driver. So all in all, the system is fairly safe, and if you prefer avoiding dangerous drivers, then just don’t choose them. It is simple.

Is it reliable?

That’s the biggest negative point of Blablacar, namely that it’s not always reliable. So if you have an important meeting, or you have a flight to catch, or there won’t be any other choice after your travel is possibly cancelled, then I suggest you not taking it. Sometimes the driver just sends you a message thirty minutes before the travel that he can’t take it now – based on a true story - , and sometimes they decide to leave later: which can be one, or two hours, as they please.

The positive points

Its price is the number one attractive factor of Blablacar.

Comparing to other types of transportation, it can be two or three times cheaper than a train for example. The second that have to be mentioned is the large scale of variety.

Everywhere you are, anywhere you want to go within 500 kilometres, you will find a car. In most cases, there are many possibilities, so you can choose the driver you like the most, after reading the feedbacks on him/her. The third point is based on the name of the system: blabla, so you can speak during your travel, and practice and improve your spoken language skills, you can hear about different cultures, you can get to know new people, and create new friendships.

And this part of the service, is free. Imagine, how much you paid for language courses just to speak a foreign language!

The negative points

Apart from the above mentioned reliability, I would like to mention the problems of finding the meeting point.

Especially when you spending your holidays in a totally new city, and you get an information like “Hi, meeting point at the main train station, next to the tobacco shop, on the southern side.” And you have no idea which one is the main train station, there’s many tobacco shops, and you don’t know which the southern side is. But even if you do, your next challenge is to find your car in the parking lot.

Imagine, in France you have to take a Renault, in Italy a Fiat or in Germany a Volkswagen: it’s impossible to find it, because every second car matches the description.

In conclusion, I suggest you to take the Blablacar when you’re abroad, during your holidays or if you study somewhere out of this border. It’s cheap, you can find many rides during a day, and last but not least: you can speak languages which can improve your skills!

„Maradj talpon!”

– beszámoló a HVG Állásbörzéről

Évek óta terveztem, hogy meglátogatom az ország legnagyobb volumenű állásbörzéjét. Most alkalmasnak éreztem az időt, hogy realizáljam eme elképzelésemet. Így hát egy kedves kollegámmal karöltve belevetettük magunkat a rendezvény forgatagába.

Kox

Általában egy ilyen eseményen három típusú ember található. Az első, aki pályakezdőként, netán hallgatóként próbál meg elhelyezkedni. Mi is ebbe a kategóriába tartoztunk. A második, aki már munkavállalóként szeretne új lehetőségeket találni. Ők általában olyan emberek, akik nem érzik magukat jól jelenlegi munkahelyükön, több pénzre, esetleg nagyobb kihívásokra vágynak.

A harmadik típus célja egy kicsit más jellegű, őket a promóciós termékek és a csinos hostess lányok vonzzák leginkább. Őszintén bevallom, egy kicsit ezt a kategóriát is magunkénak éreztük.

A műegyetemi rendezvényen már több alkalommal is részt vettem, tehát voltak elképzeléseim, mire számítsak a nagy testvér börzéjén. Ahogy beléptünk, már le is támadott minket egy kedves hölgy, hogy töltsük ki a cégükkel kapcsolatos kvízt, iratkozzunk fel a hírlevelükre, pörgessük meg a szerencsekereket. Az első néhány alkalommal örömmel éltünk minden kívánkozó lehetőséggel. Hamar rájöttünk azonban, hogy akár egy teljes napot el lehet tölteni itt, úgyhogy érdemes céltudatosan közlekedni.

Szerencsére előre készültünk és pontosan tudtuk, hogy melyik cégek standjaihoz szeretnénk menni.

Száz meg száz helyen fogalmazták már meg nálam okosabb emberek, hogyan kell viselkedni a kiállítókkal egy-egy ilyen szituációban. Röviden mégis összefoglalnám a fontos dolgokat.

Merjünk kérdezni!

Az alkalmazottak készségesen válaszolni fognak, semmi hátrányunk nem származik belőle. A pontos információk beszerzése egyébként is nagyon fontos a

munkakeresés szempontjából, nehogy az állásinterjún derüljön ki, hogy teljesen más elképzelésünk volt egy-egy pozíciót illetően.

Próbáljunk ki minél több dolgot!

A kiállítók szeretnék minél közönségcsalogatóbbá tenni standjaikat, ezért gyakran alkalmaznak látványos eszközöket. Az egyik cégnél VR-szemüveg, a másiknál versenyautó-szimulátor csalogatta a látogatókat, a harmadiknál pedig egy olyan programot próbálhattak ki az érdeklődők, amely műszaki rajzokat jelenített meg 3D-ben.

Tudjuk, kihez forduljunk!

Az állásbörze természetesen nem csak a pavilonok végeláthatatlan sűrűjéből állt, voltak kísérőrendezvények is. A Műegyetemi Állásbörzén is megszokhattuk, hogy az önéletrajz-tanácsadástól kezdve a próbainterjúztatáson át a szakmai előadásokig mindent megtalálunk. Továbbá az Egyetemek Viadala keretein belül a Papp László Sportarénában csocsó-, sakk-, darts- és pókertudásukat mérhették össze az egyetemisták. A nap legérdekesebb eseménye mégis a meghívott vendéggel, Gundel Takács Gáborral való beszélgetés volt.

Sok ember szakított időt arra, hogy meghallgassa a magyar televíziózás egyik meghatározó alakjának személyes tapasztalatait, gondolatait az álláskereséssel kapcsolatban. A közel 40 perces interjú során szó esett a kezdetekben nehézkes színészi karrierjéről, hogyan került a média közelébe, és mit gondol, mit tartogat a jövő. Érdekes gondolatokat fogalmazott meg a sikerrel, az önismerettel és az egyéni motivációval kapcsolatban. Végezetül szóba került a „Maradj talpon!”című műsor. Elmondta, hogy az emberek valójában nem tudják megmondani, hogy mitől jó vagy rossz egy TV műsor. A lényeg az, hogy pozitív élményt váltson ki másokból. A kedves Olvasóra bízom, hogyan értelmezi ezeket a szavakat, én mindenesetre levontam a következtetést. Örülök, hogy időt szakítottam a rendezvényre, csak ajánlani tudom.

Amit a nyelvekről tudni érdemes Mindannyiunk számára létezik egy elsődleges nyelv, amelyen sokkal pontosabban, árnyaltabban tudjuk leírni érzéseinket és gondolatainkat, mint idegen nyelven. Miként minden ember, úgy minden kultúra is rendelkezik egy saját nyelvvel, amelyen keresztül közvetíti a külvilág felé világnézetét, irodalmát és életmódját.

Bence

A kommunikáció és egymás megértésének alapvető eszközeként a társadalom minden tagjára egyformán kihat, meghatározza személyiségét és gondolkodásmódját.

A következőkben bemutatom az írott és beszélt közlések sokrétűségét, felhasználhatóságát és rejtett vonásait, amelyek a hétköznapi használat során nem kerülnek felszínre.

Eredet

A nyelvek kialakulásáról nem áll rendelkezésre közvetlen információ, ezért számos elmélet létezik a tudományos világban. A történelem folyamán sokan foglalkoztak a legősibb nyelv kutatásával, akik között uralkodókkal is találkozhatunk. I. Pszammetik fáraó Hérodotosz elbeszélései szerint 2 újszülött gyermeket bízott egyik pásztorára, hogy nevelje őket nyájai között, egyetlen emberi szó kiejtése nélkül. Ily módon próbálta kideríteni, mi lesz az első szavuk, és milyen nyelven fognak először megszólalni. Évek múlva egy napon a „bekosz” szót kiáltozva fogadták a pásztort, amely alapján a fáraó úgy vélte, hogy a fríg nyelv volt a legősibb. Ezen kívül még számos kísérlet folyt gyerekekkel, és olyan esetek is megtörténtek, amikor egy gyermek a természetben nevelkedett fel vadállatok között. A feljegyzések szerint képtelenek voltak megtanulni a folyékony beszédet, civilizációba illeszkedésük

után mindössze néhány szót sajátítottak el. A modernkori kutatások már fejlettebb nyelvészeti módszereket alkalmaznak. Egyes feltételezések szerint nagyjából 100 ezer évvel ezelőtt alakult ki a beszélt nyelv, mutáció következményeként, míg mások úgy gondolják, hogy komplexitása miatt nem tűnhetett fel hirtelen, hanem egy kezdetleges formából fejlődött fokozatosan. A nyelvészek egy része az emberek közötti szociális kölcsönhatásokat és a kommunikációt jelöli meg indítóokként. Charles Darwin egyik könyvében azt taglalta, hogy a nyelvek kialakulásához a természeti és/vagy állathangok utánzása és átalakítása vezethetett. Ám ezen elméletek csak feltételezések maradnak bizonyítékok hiányában.

Éleződő ellentétek

Számos kultúrában kialakult egyfajta felsőbbrendűségi érzés, mely szerint a saját anyanyelv a legjobb, a legősibb, a leglogikusabb, a legkönnyebben kiejthető vagy éppen a legszebb dallamú. J. G. Becanus holland nyelvész a németet tartotta a legfőbbnek a többi közül, állítása szerint Ádám is ezt beszélte az Édenkertben. Mivel nem vett részt ilyen ajkú személy a bizonyos bibliai torony építésében, kimaradt a bábeli eseményekből, megőrizve ezzel eredeti alakját. Emiatt több társadalomkritika is kialakult

az idők folyamán, amelyek közé sorolható az V. Károly német-római császárnak tulajdonított mondás is: „Az Istenhez spanyolul szólok, a nőkhöz olaszul, a férfiakhoz franciául, a lovamhoz pedig németül.”

Andreas Kempe svéd író pedig az egyházat kritizálva és gúnyolva a következőt hangoztatta: „A Paradicsomban Ádám dánul, Isten svédül, a kígyó pedig franciául beszélt.”

A történelem során többször tapasztalhattuk, hogy az eltérő lingua miatt alakult ki ellentét kultúrák között.

A mindennapokban is konfliktusokat szülhet az eltérő nyelvhasználat emberek és társadalmi rétegek között, ha azok észrevételre kerülnek, és bírálat is megfogalmazódik a felek között. Szerencsére még több esetben tapasztalhatjuk, hogy képes összefogni is az embereket, közös kommunikációs csatornát nyitva közöttük, amelyen keresztül megoldhatják problémáikat.

Nézzük a számokat!

Nehéz pontosan megmondani, hogy hány különféle nyelvet beszélnek a világon. Az Encyclopedia Britannica 1911-ben nagyjából ezerre becsülte a számot, amely napjainkig egyre csak növekedett, de ennek oka nem a nyelvek gyarapodásában keresendő, inkább annak köszönhető, hogy egyes régiókban alábecsülték azok sokféleségét. A SIL International nonprofit szervezet által publikált Ethnologue legfrissebb (2017-es) adatai alapján 7099 beszélt nyelvet különböztet meg. Ez a szám pedig folyamatosan ingadozik a nyelvek és a közösségek dinamikus változása miatt. A 23 legtöbbet beszélt nyelven a Föld népességének több mint fele osztozik, és az emberek mintegy 86%-a ázsiai vagy európai nyelveket használ. Ha a sokszínűséget is vizsgáljuk, a legszélesebb paletta Ázsiához és Afrikához tartozik, ahol közel kétharmaduk megtalálható. A legtöbb nyelvet Pápua Új-Guineában (840), Indonéziában (709) és Nigériában (527) beszélik, azonban a teljes képhez hozzátartozik, hogy csak kevesen használják az egyes változatokat. A felmérés csak az anyanyelveket vette górcső alá, azonban sokan több idegen nyelvet is elsajátítanak életük során. A történelem legismertebb poliglottjai, vagyis több nyelven beszélő személyei közé tartozik Giuseppe Mezzofanti (1774-1849) olasz bíboros, aki elmondása szerint több mint 50 nyelven beszélt, további 20-on értett, és 114-ről tudott fordítani. Sir John Bowring (1792-1872) angol diplomata pedig 100 nyelven beszélt és további 100-on olvasott. A többnyelvűség viszonylag ritkaságszámba megy még napjainkban is.

Írott és beszélt nyelv

Az idők folyamán folyamatosan változott az írás és a beszéd egymáshoz viszonyított helyzete. Voltak korszakok, amikor az írás került felsőbbrendű pozícióba annak nyelvtani szabályozhatósága miatt. Ez az irodalom terjesztésének legfőbb csatornája, amely állandósága folytán lehetővé teszi a tudás megőrzését a történelem során. A beszéd sokáig a szervezetlenség jelképe volt, és a gondosság hiányát fejezte ki. A XX. században azonban egy újfajta

megközelítés terjedt el ellentétes álláspontot képviselve. A felhozott érvek kiemelték a beszélt nyelv korábbi megjelenését az írottal szemben, mind az emberi faj, mind a kisgyermekek fejlődése során. Leonard Bloomfield amerikai nyelvész úgy tartotta, hogy az írás csupán a beszéd rögzítésének egy módja. A kettő közötti különbség az irodalomban tűnik ki leginkább, amikor írott szövegen keresztül próbálja a szerző visszaadni a megálmodott hangzást. A nyomtatott szövegekben betűtípusokkal és formázásokkal, valamint különböző grafikus elemekkel próbálják átadni az írók szándékaikat.

George Orwell 6 tippje, hogy hogyan írjunk jól:

1. Soha ne használj olyan metaforát, hasonlatot vagy szófordulatot, amellyel nyomtatásban találkozni szoktál.

2. Soha ne használj hosszú szót, ha egy rövid is megteszi.

3. Ha egy szót ki lehet húzni, akkor mindig húzd ki.

4. Soha ne használj szenvedő alakot, ha a cselekvőt is használhatod.

5. Soha ne használj idegen kifejezést, tudományos műszót vagy zsargonszót, ha találsz rá hétköznapi angol megfelelőt.

6. Inkább szegd meg bármelyiket ezek közül a szabályok közül, mintsem hogy valami kifejezetten barbár dolgot mondjál.

(George Orwell: A politika és az angol nyelv. Budapest, 1990, Európa, 339-358.)

„Lingua franca” napjainkban

A kifejezés alatt azon segédnyelvet értjük, amelyet a különböző kultúrákhoz tartozók használhatnak egymás megértésének érdekében. A mai nemzetközi világban az angol tölti be ezt a pozíciót. A mérnöki és tudományos életben az információ legnagyobb tárháza angol nyelven tárul elénk mint kutatási eredmények, publikációk.

Azonban a XVIII. század előtt nem igazán nevezhettük világnyelvnek, és semmi sem indokolta, hogy azzá is váljon. Első ránézésre egyszerűnek tűnik, mintha nem is lenne nyelvtana, de ez a kép csak a ragozás szegénysége

miatt alakult ki. Mindeközben más nehézségeket, kihívásokat állít, amelyek közül kiemelhetjük a 12 fajta igeidő megkülönböztetését és a szavak kiejtésének írott módtól való eltérését. Ami mégis ilyen pozícióba helyezte, nem a nyelvben keresendő, hanem az azt beszélő országok nemzetközi szinten meghatározó politikai és gazdasági tevékenységében. A kezdő lépések az idáig vezető úton a gyarmatosítás korába nyúlnak vissza, amikor Anglia megvetette lábát Észak-Amerikában és Indiában, ahol a helyi lingua fokozatosan az angol lett. A XX. században az Egyesült Államok vált a világgazdaság motorjává, ezzel a nyelvnek is utat törve. A XXI. századra pedig elérte a jól ismert nemzetközi kiterjedését. Azonban ennek hatására egyre több változata kezd megjelenni, ahol azonos alakú szavak már eltérő jelentéssel bírnak, vagy ugyanazt a fogalmat más szóval írják le. Az eltérések szaporodásának okai közé tartozik az adott régióban előforduló idegen nyelvekből származó kifejezések beolvasztása. Mindez fordítva is igaz, más nyelvek is vesznek át angol kifejezéseket, de ezt egyes nemzetek próbálják lehetőségeikhez mérten megakadályozni. A német posta sokáig ragaszkodott a telefonfülkéken található Fernsprecher (Távbeszélő) anyanyelvi felirathoz, de a hétköznapokban már a Telefon szót használták. A franciák is igyekeztek óvni nyelvüket, amelynek érdekében törvényt is hoztak az angol jövevényszavak tiltásáról a hivatalos szövegekben. Ám mint később kiderült, ezek sem állíthatták meg az anglicizálódást. A hasonló nyelvi átvételek miatt sokan gondolják úgy, hogy a jobb érthetőség érdekében minél kisebb szókincsű nemzetközi angolt kellene használni a kommunikáció során. Ezen az állásponton helyezkedik el a Voice of America műsorszolgáltató is, amely egy nagyjából

1500 szavas palettát alkalmaz adásai során. A nemzetközi légiközlekedésben pedig elterjedten alkalmazzák az „Airspeak” alapszókészletet a pilóta és a légiirányító közötti kommunikáció megkönnyítésére.

Mesterséges nyelvek

Számos kísérlet született az egységes, nemzetközi nyelv megalkotására, amelyek közül az első és talán az egyik legérdekesebb Martin Schleyer német katolikus pap nevéhez fűződik. A Volapük nyelv első vázlata 1879ben, a Sionsharfe katolikus folyóirat oldalain jelent meg, a következő évben pedig már könyv is készült róla német nyelven. Az új nyelv szerkezete egyszerű volt, a szavakat az angolból származó szótövek, valamint igeidőt kifejező előtagok és eseteket kifejező utótagok egybeírásával képezték. A létrehozott szavak rövidek voltak, de nehéz volt megtanulni és megkülönböztetni őket egymástól. Mindezek ellenére gyorsan terjedt, kongresszusokat rendeztek, a világ számos pontján megjelentek folyóirataik és egyesületeket hoztak létre. Évekkel később viszont a lingua iránti érdeklődés alábbhagyott, és ekkor jelent meg legnagyobb vetélytárs, az eszperantó. A nyelvről először L. L. Zamenhof lengyel szemész jelentetett meg könyvet 1887ben Unua Libro címmel. A szótöveket a nyugat-európai nyelvekből vette át, amelyre különböző végződések kerülnek például nemet vagy többes számot jelölve. A fogalmak ellentétét „mal-” előtaggal képezték. Viszonylag egyszerű nyelvtana és a könnyű, szinte korlátlan szóképzés miatt a mesterséges nyelvek közül ez terjedt el leginkább, de lingua francává ez sem vált. Sidney S. Culbert, a Washingtoni egyetem professzorának becslése alapján nagyjából 2 millió ember beszéli napjainkban az eszpe-

rantót. Az említettek mellett számos másik mesterséges világnyelv született, de egyik sem érte el célját. Mindegyik rendelkezett kisebb problémákkal, tökéletlenségekkel, mindemellett térhódításuk előtt a nemzeti és kulturális érdekek is falat emeltek.

Kódbeszélők

Egyes nyelveket katonai célokra is felhasználtak. Az egyik legkiemelkedőbb példa a navahó kódrendszer, amelyet az amerikai haditengerészet alkalmazott a második világháború alatt a Japán ellen folytatott hadviselés során, később pedig a koreai háborúban is jelentős szerepet kapott. A rejtjelezési rendszer olyannyira sikeres volt, hogy senki sem tudta feltörni. Az ötlettel a haditengerészet egy alacsony rangú katonája állt elő, aki már gyermekkorában megismerte az indián nyelvet, és pályafutása során még Theodore Roosevelt amerikai elnöknek is tolmácsolt. A célra nagyszerűen megfelelt, hiszen nagymértékben eltért mind az európai, mind az ázsiai nyelvektől. Mindemellett nem alkalmaz írásbeliséget, a szavakat képekben írja körül és jelentős szerepet kap a pontos megértésben a megfelelő hangsúlyozás. Kódoláskor az angol szavakat betűkre bontották, mindegyikhez kerestek egy szót, amely azzal kezdődött, majd ezt fordították navahó nyelvre, és a kapott szavak kezdőbetűiből kódszavakat állítottak össze.

Ahogyan haladtak előre a titkosítás fejlesztésben, előfordultak nehézségek is, hiszen ez az ősi nyelv nem rendelkezett megfelelő szóval néhány újkori fogalomra. Ezek közé tartoztak a rendfokozatok, az országnevek és a repülőgéptípusok is. A probléma áthidalására az indiánok új kifejezéseket alkottak meg a kritikus fogalmak körülírására.

Emellett a fordítók lexikonjában helyet kapott egy különleges ábécé is, amellyel minden betűhöz három fogalmat rendeltek, ezzel kijátszva a kódok feltörésekor alkalmazott gyakorisági vizsgálatokat. A navahó indiánok titka egészen 1968-ig rejtve maradt a nyilvánosság elől. Ronald Reagan elnök augusztus 14-ét a Navahó kódbeszélők forrás: David Crystal: A nyelv enciklopédiája (1998); linguisticsociety.org; ethnologue.com

napjává nyilvánította, tisztelegve a háború során tanúsított rendíthetetlen hazafiasságuk előtt.

Az elkerülhető kihalás

David Crystal nyelvész kutatásai szerint kéthetenként kihal egy nyelv. Az Ethologue 920 nyelvet sorol a haldokló nyelvek közé és 1547-et a veszélyben lévők csoportjába. A reneszánsz korában mintegy tízezer nyelv létezett, amely mára a korábban említett mértékig csökkent. A folyamat számos okra visszavezethető, de mindenképpen érdemes kiemelni közülük a hódítások szerepét. Amikor gyarmatosítók lépnek egy földre, az ősi nyelvek általában kiszorulnak és kihalnak. Ez történt akkor is, amikor spanyolok és portugálok leigázták Közép- és Dél-Amerika népeit: a majákat, aztékokat és inkákat. A néppel és a kultúrával együtt a nyelvük is a sírba szállt. Ugyanez történt háborúk után is, amikor az elfoglalt területek lakói csak úgy élhették túl az új hatalmi berendezkedést, hogy alkalmazkodtak és megtanulták az új nyelvet, amelyet később továbbadtak gyermekeiknek, és lassan feledésbe merült a régi nyelv. A vezetők szemszögéből sem volt más választás, mert a hatalmat nem lehet gyakorolni, ha az uralkodó és a nép más nyelvet beszél. Ezen okból törvényekkel is próbálták az új hivatalos nyelvet rákényszeríteni az elnyomottakra. Azonban a holt nyelvekről sem kell teljesen lemondani, egyesek később újra életre kelhetnek. Ez történt a héberrel is, amelyet a Biblia megjelenése után már csak írásban használtak, amíg Eliezer Ben-Yehuda vissza nem hozta azt a beszélt nyelvek közé. Olyannyira sikeres volt munkássága, hogy a XX. századra Izrael lakosságának elsődlegesen beszélt nyelvévé a héber vált. Ben-Yehuda bebizonyította, hogy az egyének is képesek jelentős változásokat véghez vinni, reményt adva napjaink haldokló nyelveinek is.

Fesztivállapot

– fesztiválkalauz 2017– 1. rész

Bár jelen szám megjelenésekor még bőven a tavaszi félévet hajtjuk, rohamosan közeledik a nyár, a fesztiválok időszaka. A vizsgaidőszak megpróbáltatásai után mindenkinek jól esik egy kis kikapcsolódás, melyre tökéletesen alkalmas egy-egy fesztivál. Lássuk hát, mit tartogat jelen állás szerint 2017 fesztiválbeli felhozatala!

Bagoly

Slip (április 18-21.)

Fishing on Orfű (június 20-25.)

tekkel. További bónuszként az idei fesztivál már ötnapos lesz. Jellemzően példázza az egyre növekvő népszerűséget, hogy az ötnapos bérletek nagyja már 2016-ban elfogyott (a kétharmada konkrétan egy nap alatt) annak ellenére, hogy a fesztivál területe (így kapacitása is) bővül, mégpedig egy elsősorban gitáros-zongorás koncertekre alkalmazott térrel, „Tűzhöz közel” néven. Magát a község területét is bevonják az eseménybe, népi jellegű, illetve színházi programokkal.

A fellépők már ismertek, köztük a nyitónap résztvevőivel. (Budapest Bár, Ferenczi György és a Rackajam, Csík zenekar). A fesztiválnak „Megünnepelni jó” címre hallgató himnusza is van, az ezt jegyző hiperkarma is a fellépők között lesz.

Helyszín: Orfű, Panoráma Camping Jegyárak: 0. nap: 9990 Ft; 3 napos bérlet: 15990 Ft; 4 napos bérlet: 17990 Ft; 5 napos bérlet: 19990 Ft (elfogyott); sátorjegy: 2000 Ft; napijegyek: lapzártánkkor ismeretlenek Bővebb információ: www.fishingonorfu.hu

2017 a jubiláló fesztiválok éve lesz. Az első ilyen csillag (vagy fecske) a 10. születésnapját ünneplő Fishing on Orfű. Ráadásul a fesztivál alapítója, Lovasi András is kerek évfordulóhoz érkezett, idén ünnepli 50. születésnapját. (Az meg már csak ráadás, hogy Lovasi zenekara, a Kispál és a Borz 30 éve alakult.) Ennek megfelelően a 0. nap programja a szülőatya körül fog forogni, mégpedig az ős-Fishingekre jellemző módon csendesebb, áthangszerelt koncer-

Sopron nevének hallatán szinte minden fiatalnak a VOLT fesztivál jut eszébe. Idén a hűség városában is jubilálnak, ez lesz a 25. VOLT. Ennek örömére a 0. napot a hazai rajongók által oly annyira várt, de a magyar határokat minden határon túl megközelítő, azt eddig át nem

Bár jelen cikknek elsősorban az országos jellegű fesztiválok összegyűjtésé a célja, nem mehetünk el említés nélkül a minden gépész által várva várt 11. heti kikapcsolódás mellett. Már mind a fellepők (Fish!, Drop The Cheese, Groovehouse, UFO, JumoDaddy, Hősök, Supernem, Kisföldalatti és természetesen DJ BB), mind a megszokott helyszín, mind a jegyárak ismertek, minden adott egy jó bulihoz.

Helyszín: Goldmann tér Jegyárak (elővételben): bérlet: 1700 Ft; napijegyek 750 Ft (kivéve kedd: ingyenes) Bővebb információ: www.slip.ktk.bme.hu; facebook.com/ bmeslip

VOLT (június 27-július 1.)

lépő Linkin Park neve fémjelzi. Emellett jelen ismereteink szerint érkezik még többek között Ellie Goulding, az Imagine Dragons, Martin Garrix, vagy éppen a Lost Frequencies, csak hogy néhány nevet említsünk.

Helyszín: Sopron, Lővér Kemping Jegyárak (április 9-ig): 4 napos bérlet: 33990 Ft; 5 napos bérlet: 48990 Ft; napijegyek: 19990 Ft/12990 Ft (előbbi a 0. napra érvényes); sátorjegy: 4990 Ft Bővebb információ: www.volt.hu

Kaláka Fesztivál (június 29-július 2.)

Az egy ideje Egerben, összességében pedig 38. alkalommal megrendezésre kerülő Kaláka Fesztivál nem a fejletépős bulijairól híres. Sajnos lapzártánkig az időponton kívül más információt még nem lehetett tudni, azonban egyértelműen érdemes elmenni azoknak, akik kedvelik a kevésbé hajtós fesztiválokat.

Helyszín: Eger, a város több pontján Jegyárak: lapzártáig ismeretlenek Bővebb információ: www.kalakafesztival.hu

Balaton Sound (július 5-9.)

Zamárdi és a Balaton Sound neve is az együtt említett dolgok táborát erősíti. Idén szokatlanul korainak tűnő időpontban rendezik meg a magyar tenger partjának legnagyobb elektronikus fesztiválját. A résztvevők szórakozását az eddig megismertek alapján többek között Kygo, Robin Schulz, Afrojack, illetve a lassan már veteránnak számító Tiesto biztosítja. Gépi zenében, na meg persze hangulatban nem lesz hiány, a holtidőben a Balaton hűsítő hatása is igénybe vehető lesz az italoké mellett.

Helyszín: Zamárdi, szabadstrand Jegyárak (június 14-ig): 5 napos bérlet: 62900 Ft, 4 napos bérlet: 55900 Ft; napijegy: 17000 Ft, kempingjegy: 5990 Ft Bővebb információ: www.balatonsound.hu

Rockmaraton (július 11-16.)

A sokáig Pécs környékén megrendezett Rockmaraton néhány éve Dunaújvárosba költözött, hogy a metal és egyéb rockzenei műfajok kedvelői az Acélvárosban élhessék ki vágyaikat. Idén a legtöbbeknek talán a Hammerfall és a Sepultura neve mond valamit, a műfaj rajongóinak azonban tiszta Kánaán a felhozatal. Az biztos, hogy júliusban egy hétig nem éppen az lesz a legcsendesebb környék.

Helyszín: Dunaújváros, Szalki-sziget Jegyárak: heti bérlet: 14990 Ft; hétvégi bérlet; 10990 Ft; napijegy: 5990 Ft (kivéve a 0. napra: 1990 Ft) Bővebb információ: www.rockmaraton.hu képek forrása: Origo, RCNews

EFOTT (július 11-17.)

Az 1963-as születésű Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóját idén a Pécsi Tudományegyetem szervezi, helyszíne immáron egymást követő harmadik éve Velence lesz.Jó hír, hogy idén már vasárnap is teljes programmal várják az érdeklődőket, azaz egy nappal meghosszabbodik a fesztivál. Ami meglepő lehet, hogy az eddig megszokottakhoz képest mintha több külföldi fellépő jönne. Eddig többek között Sean Paul, a Hurts, illetve Borgore neve vált ismertté, nem beszélve persze a magyar fesztiválok elhagyhatatlan zenekarairól, mint a Brains vagy a Punnany Massif és társaik. Reméljük, ezúttal csak az lesz vizes, aki szeretne, nem dolgoznak rá az égiek a Velencei-tó „munkájára”.

Helyszín: Velence, Drótszamár Kemping Jegyárak (június 30-ig): diákjegy érvényes diákigazolvánnyal (csak promoterektől vásárolható): 19990 Ft; bérlet 24990 Ft; hétvégi jegy: 18990 Ft; napijegyek: 8500 Ft (kivéve a szerdai napra: 4990 Ft); kempingjegy: 2500 Ft Bővebb információ: www.efott.hu

Bánkitó Fesztivál (július 12-16.)

A közösségi alapon, nagy szponzorok nélkül szerveződő fesztivál immár kilencedjére próbál megélni a „kereskedelmi fesztiválokon túl”. Sikerét bizonyítja, hogy évről évre több ezren és egyre többen látogatnak ki a kis nógrádi falu tavának partjára, hogy immáron négy napig kikapcsolódjanak. Az idei koncepció a korrupció köré épül.

Ehhez kapcsolódóan lesznek civil kulturális programok.

Emellett képzőművészeti, színházi és természetesen zenei programok is várják az érdeklődőket.

Helyszín: Bánk, Bánki-tó Jegyárak (május 15-ig): bérlet: 19000 Ft; napijegy: 9000 Ft; sátorjegy: 4500 Ft Bővebb információ: www.bankitofesztival.hu

Campus Fesztivál (július 19-23.)

A 2002-ben indult debreceni diákfesztivál mára országos hírűvé nőtte ki magát, neves hazai és külföldi fellépők sorával. Köszönhetően annak, hogy néha elmaradt, az idei mindösszesen csak a 10. lesz a sorban, azonban a szervezők nagyon is készülnek a jubileumra. A helyszín idén is a Nagyerdei Stadion mellett helyezkedik majd el.

A fellépőkről sajnos lapzártánkig nem érkezett információ, de bízhatunk benne, hogy ezúttal is magas színvonalú, ám olcsón elérhető szórakozást kaphatunk majd a pénzünkért.

Helyszín: Debrecen, Nagyerdő Jegyárak: az újság megjelenésének idején érvényes árak a lapzártakor ismeretlenek Bővebb információ: www.campusfesztival.hu

Művészetek Völgye (július 21-30.)

1989 óta minden évben megtartják a Bakony szívében a Kaláka fesztiválhoz hasonlóan nem a zúzásról, tombolásról híres Művészetek Völgyét. (Kulturálódásra nem vágyó olvasóink most ugorjanak egyet.) A Kapolcsról kiinduló fesztiválnak mára nem kevesebb, mint hét település ad otthont. Mára ez lett Magyarország legnagyobb művészeti fesztiválja, amely zenei rendezvények mellett kézműveseknek, kirakodóvásároknak is lehetőséget biztosít a megjelenésre. Különlegesség még, hogy az egyes programok a falusi portákon kerülnek megrendezésre. Az idei felhozatalból eddig a Quimby az, amit talán minden olvasónk ismer, de emellett fellép még a Deluxe, a Novelle Vague, vagy a Pink Martini and China Forbes is, csak hogy néhányat említsünk. Az biztos, hogy július végén nem éppen az eseménytelenség fogja belengeni a Völgyet.

Helyszín: Kapolcs, Monostorapáti, Nagyvázsony, Öcs, Pula, Taliándörögd, Vigántpetend, a településeken több helyen Jegyárak (május 19-ig): 5 napos rugalmas bérlet: 14500 Ft; 10 napos bérlet: 27000 Ft; sátorjegy: 1500 Ft/nap (1 főre, 2 fős sátorban; ha valaki egyedül érkezik, annak további 500 Ft/nap áron kiegészítő jegyet kell váltani) Bővebb információ: www.muveszetekvolgye.hu Egyelőre ennyi fért bele az első részbe, májusi számunkban folytatjuk a nyár második felének fesztiváljaival.

adatok lezárva: március 16.

Fejezetek egy kezdő kollégista naplójából Vivi Mikortól lesz kollégista valaki? Attól a perctől kezdve, hogy beköltözött, vagy onnantól, amikor először kér kölcsön serpenyőt levelezőlistán?

Nekem a Kármán Tódor kolihoz volt szerencsém ebben a félévben először, így mondanom sem kell, hogy addigi nyugodt otthoni életemhez képest mennyi vicces esemény ért.

Az első estémen szembesültem – a mostanra elhanyagolhatónak minősíthető – nagykörúti zajjal. Talán ez volt az a pont, mikor igazán elkezdtem megrémülni.

Nem is gondoltam volna, hogy másnap reggel a mosdóban a kedves szintlakó férfi társaimnak igazán előkelő oldalát ismerhetem meg. Mostanra – 5 hét alatt – sikerült kifejlesztenem a tökéletes technikát, hogyan ne létesítsek szemkontaktust ezen fiúknak becses, lányok által viccesen becézett nemes tagukkal.

Dobogós helyet érdemel a minap szobánkba betévedő részeg srácok esete. Utólag hálás vagyok, hogy épp aznap teregettük ki kedvenc szobatársammal a jó nagy paplanhuzatokat, kellemes védőelőszobát teremtve ezzel az amúgysem hatalmas szobában. Újdonsült ismerőseink a mosott alatt hajolgatva győzködtek minket, menjünk velük inni. Ahelyett hogy mit igyunk, azon törtem a fejem, miképp tessékeljük ki enyhén illuminált barátainkat.

Semmiképp sem hagyhatom ki a kedves Valentin-napi üzenetet, amit egy ismeretlen lovag –Pityu – hagyott a szobaajtón. Bár azóta se tudjuk, ki Pityu, a választ kiragasztottuk neki, hátha erre jár és elolvassa.

Aranyérmes helyet érdemel kedvenc zuhanyzós kalandom, melyet a kezdetben kínosnak ítélt folyosón pongyolában mászkálás megszokása után éltem át. Éppen teljesen gyanútlanul igyekeztem fürdeni, ám mikor beléptem, gyanús illat ütötte meg orromat. Kellett pár másodperc, mire azonosítottam a szagmintát, mely nem volt más, mint férfi tusfürdő. Ekkor észleltem az egy fülke alól kikandikáló két pár papucsot, illetve a kéjes hangokat. Egy kedves pakolásos női arc kikukucskált a függöny mögül, majdnem olyan meglepetten, mint én magam, helyette úgy döntöttem, hamar távozok. Ám ha egyszer fürdeni indultam, akkor fürdeni is fogok! Eltúráztam hát, törcsiben, eggyel lentebbi emeletre. Ezt a tettemet a lépcsőforduló teraszán cigarettázó srácok igazán értékelték. Mondanom sem kell, sajnos visszaúttal is számolnom kellett.

A sok kellemetlen meglepetés ellenére eddig nagyon sokat nevettem, remélem a koliból való visszaút nem kerül be a naplómba.

Kötöttpályás körkép I.

– Magyarországi motorvonatok

A vasút olyan, mint a foci, mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá – tartja a mondás. Ebben van is némi igazság, mert a társadalom jelentős része személyes benyomást szerez róla a napi közlekedés során, azonban igen kevesen látnak bele behatóbban. Éppen ezért szeretnék jelen írásomban tágabb rálátást adni arról, milyen motorvonatok is közlekednek jelenleg a magyarországi személyforgalomban.

Marci

Kezdjük is a legelején, és tisztázzuk, mi is az a motorvonat! A saját erőforrással rendelkező, haszonteher – leggyakrabban utasok – szállítására alkalmas vasúti vontatójárműveket nevezzük motorkocsinak. Ha több ilyen egység, esetlegesen mellékkocsikkal kiegészítve üzemszerűen rendszeresen összekapcsolva közlekedik, úgy jön létre a motorvonat. Jellegzetességei miatt elsősorban két felhasználási területre alkalmasak kiválóan. Mivel igen jó a velük szállítható hasznos teher és az önsúlyuk aránya, ezért adja magát az üzemeltetésük a kis utasforgalmú, alacsony engedélyezett tengelyterhelésű mellékvonali forgalomban. A hasznos teher is a gépjármű tapadósúlyát növeli, illetve a hajtás akár a szerelvény összes tengelye között szétosztható, ennek következtében felhasználásuk előnyös az elővárosi és agglomerációs közlekedésben is, amelyre a sok megállás miatti gyakori és intenzív lassítás-gyorsítás jellemző. A motorvonatban mint koncepcióban rejlő lehetőségeket a konstruktőrök a vasút nem túl régre visszanyúló történetében gyorsan felismerték, tömeges elterjedésüknek azonban csak a múlt

forrás: Magyarország Mozdonyai, Indóház Kiadó 2007

század elején nyílt meg a kapu, méghozzá a belsőégésű motorok gyors fejlődésének köszönhetően. A folyamat rohamos mivoltát jól érzékelteti, hogy az 1930-as években már a teljes magyarországi vasúthálózat 55%-án a budapesti Ganz-gyár dízel-, illetve benzin-mechanikus motorkocsijai közlekedtek. Már önmagában ezek a szerkezetek is megérnének egy külön ismertetőt az őket a múlt ködös homályába követő utódjaikkal együtt, ehelyett inkább azon járműtípusokat mutatnám be egy kronologikus sorrendű összefoglalóban, amik napjainkban is róják hazánk vaspályáit. Fontos megemlíteni, hogy a hivatalos sorozatmegjelölés rendszerint eltér a közkeletű elnevezésüktől, én a könnyebb beazonosíthatóság jegyében az utóbbit fogom alkalmazni.

Bzmot, a „kis piros”

A leggyakrabban „bézé” néven emlegetett jármű egy könnyű mellékvonali motorkocsi, melyet a MÁV 1977-1986 között szerzett be Csehszlovákiából, több mint 200-as darabszámban. A motorkocsik mellé szinte teljesen azonos szerkezeti kialakítású mellékkocsik is érkeztek. Közös jellemzőjük az egytengelyes forgóváz, melyből két darabbal rendelkeznek, a motorkocsiknál ezek egyikéhez csatlakozik hidromechanikus erőátvitelen keresztül a Skoda gyártmányú dízelmotor, mindössze 70 kilométeres óránkénti sebességet lehetővé téve. Ezt későbbi modernizációkkal 10 km/órával tornászták feljebb.

Mivel napjainkban is a mellékvonali forgalom gerincét képezik ezek a gépek, szinte mindenkinek van velük kapcsolatban valamilyen – gyakran nem éppen pozitív – élménye. Beszerzésükkor tökéletesen alkalmasak voltak a fél évszázados Ganz-motorkocsik és a gőzmozdony vontatta szerelvények kiváltására, de napjaink igényeinek már nem igazán felelnek meg. Itt olyan alapvető dolgokra gondolok, mint a kényelmetlen, vékony bevonatú ülőpadok, a kéttengelyes konstrukció miatti egyenetlen futás, a klimatizáltság hiánya, s végül a kerékpárosok és mozgássérültek életét alaposan megnehezítő magaspadlós kivitel. Ugyan néhány példányt korszerűsítettek, jelentősen javítva az utaskomfortot, a konstrukció alapvető hibáin nem sikerült változtatni. A sorozat már bőven tervezett élettartama végén jár, de üzemeltetése még így is olcsónak mondható, ezen kívül a nagy darab-

szám miatt kiváltásuk hatalmas anyagi vonzattal járna, így sajnos még sokáig találkozhatunk velük a vicinálisokon egy-egy utazás erejéig.

Uzsgyi, a „Pusztametró”

A 2000-es évek elején komoly törekvések indultak a mellékvonali motorkocsipark modernizálására. Ennek jegyében szerzett be a MÁV az orosz államadósság terhére a mityiscsi-i Metrovagonmas gyártól 40 darab kétrészes ikermotorvonatot, melyek külsőleg erős hasonlóságot mutatnak a régi budapesti metrókocsikkal. A két részegység 2-2 forgóvázon gördül, középen átjárhatóak.

Mindkét egységnek önálló dízel-hidrodinamikus hajtásrendszere van, amellyel egészen 100 km/h sebességig gyorsulhat a motorvonat. A látszólag egyszerű, robosztus, sokak szerint téglára emlékeztető külső megjelenés azonban korszerű belsőt takar. A szerelvény alacsonypadlós, klímával és zárt rendszerű mellékhelységgel, valamint az elvárható kényelmet biztosító ülésekkel rendelkezik, így napjainkban is korszerűnek mondható. Fő bevetési területe a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl mellékvonalai, de újabban utazhatunk velük Hatvan és Debrecen környékén is.

Desiro, az esztergomi német

A korábban említett mellékvonali korszerűsítési hullámban az Államvasútnál döntés született egy másik járműtípus beszerzéséről is. Ahogyan az Uzsgyik az orosz, úgy a 2003tól érkezett Siemens gyártmányú Desiro ikermotorvonatok a német termékekkel kapcsolatos sztereotípiákat elevenítik meg. Az áramvonalas vonalvezetésű, 2 hajtott és egy futó forgóvázon nyugvó szerkezet egy Európa-szerte kipróbált és bizonyított konstrukció, így a hazai elvárásoknak is kön�nyedén megfelelt, ezért az eredeti 13-as darabszám gyorsan

megkétszereződött, végül 2008-ban 31-re bővült. Mivel 120 kilométeres óránkénti sebességre képes, illetve gyorsítási tulajdonságai is jók, adta magát a bevetésük a nagyobb forgalmú mellékvonalainkon, a legtöbben a Budapest-Esztergom vonal ingázójáratain élvezhetik modern szolgáltatásait, de nyaranként az észak-balatoni vaspályán is megjelennek, hatalmas minőségbeli kontrasztot állítva a Bézékkel szemben.

A jármű német jellege azonban nem csak a hatékonyságot és eleganciát foglalja magában, hanem az érzékenységet is: a gyakran nem megfelelő karbantartás miatt sokszor az állomány tetemes része kényszerül leállásra.

FLIRT és TALENT, a rivális elővárosiak

A 2000-es évek közepének járműpark-megújítási programjának legnagyobb tételt képező részét az elővárosi és regionális villamos motorvonatok beszerzése kepézte. A tenderen 3 gyártó indult, a Siemens, a Bombardier és a Stadler. Végül hosszas huzavona után az utóbbit hirdették ki győztesnek, és ők szállíthattak le 30 darab négyrészes, alacsonypadlós FLIRT 2. generációs motorvonatot, melynek neve magyarul a Fürge Légkönnyű Innovatív Motorvonat szóból képzett rövidítés.

A fent említett területre a közúti villamosoknál használthoz hasonló Jacobs-forgóvázas, csuklós kialakítása teszi igazán alkalmassá, mellyel az egész vonat utastere egy alacsonypadlós, lépcső nélkül átjárható egységet képez. A hegesztett alumínium szerkezet révén – melyet egyébként a cég szolnoki üzemében is gyártanak – a jármű könnyedén gyorsul egészen 160 km/óráig, mégis kiemelkedően biztonságos ütközések esetén. A konstrukció annyira bevált, hogy a MÁV összesen 123 darabot vásárolt belőle közel egy évtized leforgása alatt,

1.Bzmot 2.Desiro 3.Flirt 4. Hargita 5. Talent 6. Uzsgyi

ezzel a világ legnagyobb flottáját üzemelteti a típusból.

Olyannyira elterjedt, hogy minden Budapestet érintő villamosított viszonylaton megjelennek, a személy - zónázó - és gyorsvonati járműállomány gerincét képezve.

A MÁV régebbi piros, illetve újabb kék színterve szerint fényezett gépek mellett találkozhatunk zöld-sárgában pompázó példányokkal is, igaz, ehhez nyugatabbra kell utaznunk kicsit: a GySEV is vásárolt a típusból két ütemben összesen 10 darabot, ezek a cég magyarországi vonalain közlekednek Sopron és Szombathely központtal, de kompatibilisek az osztrák áramrendszerrel is. A Rába menti vasúttársaság további 10 példány, de már 3. generációs jármű megvásárlására szerződött a gyártóval, melyek várhatóan jövő márciustól állhatnak forgalomba.

A bekezdés elején említett közbeszerzési eljáráson ugyan alulmaradt, végül mégis megrendelést kapott 10 darab négyrészes Talent villamos motorvonatra a Bombardier Transportation. A fantázianév egyszerre a magyar nyelvű megfelelője az angol tehetség szónak, valamint rövidítése a német könnyű elővárosi motorvonat kifejezésnek. Itt másképpen alakították ki a szerkezetet, mint versenytársánál, a rozsdamentes acélvázra szálerősített kompozit elemeket ragasztottak. A műszaki megoldásai sok tekintetben hasonlóak a FLIRT-éhez, gondolok itt a forgóvázak és a csuklós szerkezet kialakítására.

Mivel a leszállított 10 darabot megbízhatósági aggályok miatt továbbiak nem követték, ezért ezekkel a gépekkel ritkábban találkozhatunk. Forgalomba állításuk után a Budapest-Tatabánya-Oroszlány viszonylaton közlekedtek, napjainkban bevetési területük a főváros és a Vizek Városa közötti kapcsolat mellet a Győr-Rajka-Bruck an der Leitha szakaszra került át, mivel képesek az ausztriai villamos hálózat alatt is közlekedni, így kiválóan alkalmasak a határmenetre.

Kormányzati vonat a szélcsatornában

A teljesség igényére nem törekvő írásomat egy rég elfelejtett, de a Gépészkarhoz erősen kötődő járművel zárnám, ez pedig a Ganz-gyár Cbmot sorozatú, Hargita névre keresztelt motorvonata. A két motor- és a közéjük zárt két mellékkocsiból álló dízel gyorsmotorkocsikból 4 darab készült, ezek közül egyet kormányzati vonattá alakítottak 1951-ben, jelenleg a Vasúttörténeti Parkban van kiállítva. A típus érdekességét nem elterjedtsége adja, hanem az a tény, hogy aerodinamikai vizsgálatát a mai Áramlástan Tanszék Nagy Szélcsatornájában végezték el.

Sportajánló Taekwon-Do

A Taekwon-Do koreai eredetű harcművészet és küzdősport, ami látványos rúgástechnikáiról ismert. Bár ősi koreai és japán harcművészetek inspirálták, csak a huszadik század közepétől jött létre a koreai hadsereg hivatalos önvédelmi módszereként. Mára a Taekwon-Do a világ egyik legnépszerűbb harcművészete lett, aktív gyakorlóinak száma több tízmillióra rúg. Magyarországon pont negyven éve honosodott meg Harmat László Nagymester vezetésével.

Annak ellenére, hogy a Taekwon-Do eredetileg önvédelmi módszer, versenysportként is jelentős. A versenyküzdelemben – a többi küzdősporthoz képest – nagyobb szerepe van a gyors, jól időzített és gyakran igen látványos rúgásoknak. Az ellenfelek védőfelszerelést viselnek, ezért megengedett a test és fej támadása kézzel és lábbal. A stílusra jellemző, hogy a nyers erőnél sokkal inkább a technikai és taktikai felkészültség szükséges a győzelemhez.

A versenyeken küzdelmeken és a formagyakorlatokon kívül töréstechnikai versenyszámok is léteznek. Itt kézzel vagy lábbal kell eltörni minél több vagy minél keményebb célpontot, például cserepet, deszkát vagy akár téglát.

Egy átlagos másfél-kétórás edzésen a bemelegítés után ütés - és rúgástechnikákat, formagyakorlatokat – képzeletbeli ellenfél ellen vívott, koreografált küzdelem – vagy szabad küzdelmet gyakorolnak a résztvevők. Ezt gyakran követi erősítő - és állóképesség-növelő edzésrész. A nagy intenzitású tréningek miatt a Taekwon-Do a legnagyobb kalóriaigényű sportok közé tartozik a Mayo Clinic 2011es felmérése szerint. Ennek köszönhetően a rendszeresen edzésre látogatók nemcsak fittebbek, erősebbek és ruganyosabbak lesznek, hanem a súlyukból is lefaraghatnak. Sőt, az edzések a fizikai állóképesség mellett különös figyelmet fordítanak a tudat fegyelmezésére is. Emiatt a Taekwon-Do kiváló stresszcsökkentő és koncentrációnövelő tevékenység.

Edzések ideje: kedd, csütörtök, péntek 18:30-20:30 Edzések helye: VIII. kerület, Mosonyi u. 6., Schulek Frigyes Szakközépiskola http://www.taekwondo.hu A Buday Taekwon-Do Klub

A Buday Taekwon-Do Klub az ország egyik legsikeresebb klubja, tagjai sok hazai és nemzetközi versenyen állhattak fel a dobogóra. Ennek ellenére mégsem ezekre az eredményeinkre vagyunk a legbüszkébbek, hanem arra, hogy az edzéseken elsajátított gondolatok útmutatásával civil életünkben is sikeresek tudunk lenni. Ha érdekel, látogass el hozzánk!

Cserkészet 110 – Légy résen!

A cserkészmozgalom idén ünnepli 110 éves fennállását, ugyanis az első cserkésztábort 1907-ben szervezte a 160 éve született Sir Robert Baden-Power, a cserkészet atyja. A jubileumok alkalmából az írás első részében szeretnénk bemutatni a cserkészetet és annak rövid történetét, míg a második felében két barátunkat kérdeztünk meg, mit is jelent számukra cserésznek lenni.

Zsolti

Kezdetek

Robert Baden-Power, a brit hadsereg altábornagya 1899-ben, a második búr háborúban 217 napig tartotta a búrok ellen Mafeking erődjét. A harcok alatt fiatal önkéntes fiúkból álló csapatot szervezett harctevékenységek segítésére: beteghordásra, futárkodásra. Ezek a fiatalok nagyon ügyesen és hűségesen végezték a feladataikat. A győzelem után Bi-Pi (monogramjából származik beceneve) Angliába visszatérve afrikai harci tapasztalatai és a fiúcsapatokkal átélt élmények alapján megírta a Segédanyag a cserkészethez c. könyvét, amely óriási siker lett. Ezután 1907-ben egy 21 fiúból álló kísérleti tábort szervezett az angliai Brownsea szigetén, ezt a dátumot lehet tekinteni a cserkészet megalakulásának. A tábor tapasztalatait alapul véve 1908-ban jelent meg Baden-Power Cserkészet fiúknak c. könyve, amellyel megkezdődhetett a cserkészmozgalom világhódító útja.

A cserkészet definíciószerűen „egy vallásos alapokon nyugvó, önkéntes, nem politikai ifjúságnevelő mozgalom, amely nemre, származásra, bőrszínre vagy vallásra való tekintet nélkül nyitott mindenki számára. A cserkészet küldetése, hogy a cserkészfogadalmon és a cserkésztörvényen alapuló értékrend révén hozzájáruljon a fiatalok neveléséhez, ezáltal segítsen egy olyan jobb világ építésében, ahol az ember, mint egyén, kiteljesíti önmagát, és építő szerepet játszik a társadalomban.” – ahogyan ez a Magyar Cserkészszövetség Alapszabályában is olvasható.

Cserkészet

Ma a világon hozzávetőlegesen 38 millió cserkész van, mindössze 5 országban nincs jelen a Földön a mozgalom.

A cserkészmódszer egy gyakorlatias, nem formális nevelési elv, amelynek alappillérei a cselekedve tanulás, az önfejlesztés, a kiscsoportos rendszer és a természet közelsége.

Ezeket szem előtt tartva a cserkészek sokat táboroznak, ahol felelősséget tanulhatnak, fejleszthetik ügyességüket, megtapasztalhatják a közösség erejét. Fontos a napi jótett és az általános segítőkészség.

A cserkészeket életkor szerint külön csoportokra lehet bontani: a 6-10 éves kiscserkészekre, a 10-14 éves cserkészekre és a 14-17 év közötti kószákra. A nagyobbak között megkülönböztetünk 18 év és a családalapítás ideje közötti vándorokat, illetve a már családos felnőttcserkészeket. Érdemes megemlíteni, hogy a csapatokat felnőttek támogatják, működtetik, így akár családalapítás, munkába állás után is van lehetőség akár egyenruhásként, akár laikusként közel maradni a légkörhöz.

Nemcsak a kis létszámú cserkészcsapatok táboroznak, hanem magasabb szinten, helyi, regionális, országos táborokat is szerveznek. A legnagyobb esemény a négy évente megrendezett világdzsembori, amelyet 1920-tól tartanak a világ különböző pontjain. Ez egy olyan esemény, amelyen az öt kontinensről érkező több tízezer cserkész megismerheti egymást, tanulhat egymástól és különböző versenyeken összemérhetik az erejüket. Létezik Közép-Európai Dzsembori is, amelyet a négy visegrádi ország rendez kétévente felváltva.

A cserkészet szimbóluma a liliom és lóhere. A liliom három ága a kötelességteljesítést, a segítőkészséget és a cserkészfogadalom megtartását szimbolizálja. Magyar cserkészszimbólum a Szent Koronával kiegészített liliom.

Az egyenruha khaki színű ingből, rövidnadrágból, széles karimájú kalapból és nyakkendőből áll. Az uniformis viselése eltűnteti az egyes felekezeti, nemzeti különbségeket.

Magyarországon

A cserkészet Magyarországon 1910-ben indult útjára, és hamar széles körben elterjedt, ám a Tanácsköztársaság idején feloszlatták. 1919 szeptemberében újjáalakult a Magyar Cserkészszövetség, majd a világdzsemborikon a magyar cserkészek a tábori versenyeken szép sikereket értek el, így lehetőség nyílt az 1933-as 4. Világdzsembori gödöllői megrendezésére. Ez nagy siker volt a trianoni békeszerződésben szétszabdalt ország életében. Érdemes megjegyezni, hogy 1928-ban az észak-magyarországi Parádon alakult meg a lánycserkészek világszövetsége, a WAGGGS. A második világháború végén a nyilasok ugyan betiltották a mozgalmat, annak végrehajtása nem valósult meg.

Ellenben a kommunista hatalomátvétel után több lépésben lehetetlenítették el a cserkészet működését, mígnem 1948ban bejelentették a cserkészet és az úttörőmozgalom egyesülését, így létrehozva egy mindenféle vallásosságot kizáró, a cserkészmódszert nem alkalmazó ifjúsági szervezetet.

„Élj úgy, hogy emberebb ember és magyarabb magyar légy!”

Teleki Pál A Magyar Cserkészszövetség újjáalakulása 1989. február 11-én történt, ez volt az első bejegyzett társadalmi szervezet. Jelenleg a 10 hazai cserkészkerületben közel 300 csapatban kb. 10 000 magyar cserkész van. Határainkon túl is találhatóak magyar cserkészszövetségek és -csapatok, így többek között Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és a Felvidéken, de létezik az USA-ban működő magyar cserkészcsapat is.

Személyes tapasztalatok

Dénes életének gimnazista korától része a cserkészet, sajnos az egyetem mellett már nincs lehetősége a heti gyűlésekre járnia. Ezért is váltott csapatot az eredeti miskolci csapatától a budapesti 337. Ádám János Cserkészcsapathoz. A nyári táborok elmaradhatatlan részei az évnek, emellett a csapattársakkal együtt szívesen járnak közösségi programokra, pl. túrázni vagy koncertre. „Az első tábor elég szokatlan volt, hiszen a megszokott kényelmes életből kimentünk a szabadba, itt megismertük az igazi nomád cserkészéletet, amibe 11 évesen nem volt egyszerű belerázódni. Mára ez megváltozott, forrás: hu.wikipedia.org; cserkesz.hu

rájöttünk, hogy a luxus határát súroló körülményeket is tudunk teremteni a természetben. A táborok kedvenc részei számomra az esti tábortüzek. Ekkor a tábor összes lakója egy hatalmas tűz köré gyűlik és rövid jelenetekkel, dalokkal, zenével szórakoztatja egymást. Főleg a jelenetek szoktak igen viccesre és emlékezetesre sikerülni.” „Nehéz feladat egy serdülőkorban lévő 6-8 fős társaságot összetartani, egyszerre »nagy testvérnek« lenni, és irányítani, ám éppen emiatt értékes vezetési tapasztalatokra tehet szert az ember – folytatta a borsodi fiú. – Ha nem is leszel őrsvezető, 15-16 éves korodtól fogva óhatatlanul jutnak rád szervezési feladatok, de hiszen ez az élet rendje!” „A cserkészet lényegét abban látom, hogy egy nagybetűs közösséget hoz létre. Hozzáadja az ember készségeihez a csapatban dolgozás erényét, hiszen egy táborban is nagyon sok feladat van, amit a társaiddal együtt kell elvégezned. Ez később meglátszik pl. egy egyetemi projektfeladatnál is, hogy valaki most találkozik a csapatmunkával, vagy már 10 éve így old meg feladatokat” – zárta gondolatait Dénes.

Laci a szombathelyi 51. Sík Sándor Cserkészcsapat tagja. „Már egészen kiskoromtól fogva ismertem a cserkészetet, hiszen három idősebb testvérem is van, akik akkor már mind tagjai voltak a csapatnak. 6 éves koromtól vagyok kiscserkész, majd cserkész, azért nyert meg magának a dolog, mert nincs még egy ilyen iskolán kívüli, nem sporttal kapcsolatos társaság, amely ilyen jó közösséget alkot. Ide jó értékrenddel rendelkező fiatalok járnak, amilyeneket nagyon nehéz a mai világban találni. A heti jellegű gyűlések miatt igen mély kapcsolatok, barátságok alakulnak ki a csapattagok között. A szervezet rendszere elősegíti a különböző korosztályú őrsök megismerését, ami miatt a tudás folyamatosan tud áradni a fiatalok felé.” „A legemlékezetesebb pillanataim egy nálunk hagyománnyá vált „rituáléhoz” kötődnek. 16 évesen a nyári táborból az egyidős fiúk és lányok (kb. 13-15 fő) egy kétnapos külön »portyára« indulnak, minden felszereléssel együtt, ahol átesnek egy beavatási szertartáson is” – idézte fel a vasi fiatal. „A cserkészet egy – sajnos – a mai világban speciális értékrendet ad: Isten, haza és család. Ehhez hozzátartozik a hagyományőrzésre való nevelés, az önfegyelem. Inkább Bi-Pi idevágó szavaival válaszolnék a cserkészet lényegére, amely talán nem csak ránk vonatkozik: „Hagyj magad után egy kicsit jobb világot, mint amit kaptál!”

Mindenki Hollywoodba ment 2016. február 28-án mutatták be Deák Kristóf új kisfilmjét, a Mindenkit. Elsöprő sikereiről nehéz volt nem értesülni, hiszen begyűjtötte a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó Oscar-díjat. A filmet hivatalosan „Sing” címmel jelölték a Los Angeles-i díjátadón.

Vivi

Tartalmi gyorstalpaló mindenkinek: Adott egy ös�szeszokott iskola, benne egy kórussal. Cselekménye az 1990-es évek elején játszódik Budapesten. A tízéves Zsófi új diákként kerül az intézménybe. Az új suliban kezdetben minden idegen és furcsa a kislány számára.

Szerencsére Zsófi hamarosan összebarátkozik Lizával, aki a legnépszerűbb lány az osztályban, és bekerül az iskola híres-neves, díjnyertes gyermekkórusába. A kórust Erika néni vezeti, akiről kiderül, hogy nem is olyan kedves, mint amilyennek elsőre látszik. A mézesmázos maszk mögött orv és tisztességtelen lélek lakozik. A két lány összefog egymással és kórustagjaikkal, együtt szembeszállnak Erika nénivel.

Szereplők:

Erika néni: Szamosi Zsófia Zsófi: Gáspárfalvi Dorka Liza: Hais Dorottya Zsófi anyukája: Karádi Borbála Jutka néni: Garami Mónika

Alkotók:

Rendező: Deák Kristóf Forgatókönyvíró: Deák Kristóf Zeneszerző: Balázs Ádám Operatőr: Maly Róbert Producer: Udvardy Anna, Deák Kristóf A film a rendező elmondása szerint azt hivatott bemutatni, milyen nehéz, mikor a gyermekek ártatlan és őszinte világa először ütközik a felnőttek alakoskodással teli életével. Ilyenkor válik el, melyik csoport értékrendjét követi a gyermek, illetve hogy elkezd-e felnőni.

A fő konfliktus is ezt a vonalat követi, az énekelni szerető gyerekek és a kórust az éneklésnél többnek gondoló felnőttek között feszül.

A konfrontáció előkészítése során a kórusba belépő Zsófi nagyon lelkes, hangosan és boldogan énekel. Ám teljesen letaglózza Erika néni, mikor kedves körítéssel közli vele, ne énekeljen. Zsófi ezután megalázottforrás: port.hu, gepnarancs.hu

nak érzi magát, nem érti, miért nem olyan jó, mint a többiek, ám ha a kórusban szeretne maradni, kénytelen belemenni a „játékba”.

Több filozófiai elv is megjelenik a probléma kibontakozása során. Az egyik a „cél szentesíti az eszközt”, a másik pedig az Ember tragédiájában megjelenő Falanszter szín vonatkozása.

Mikor Liza felfedezi, barátnője nem énekel, öntudatra ébred. Körbenéz és látja, milyen sokan csak tátikáznak.

Ennél a jelenetnél jól megfigyelhető az operatőri munka átgondolt precizitása. Először Liza zavart arcát látjuk, majd az ő szemszögéből nézhetünk körbe a kórus tagjain.

Liza ekkor szembesíti Erika nénit, mennyire nem ért egyet ezzel a taktikával, ki is lépne a kórusból. Ezzel egy időben megfigyelhetjük Erika néni karakterében a váltást.

Nyilvános szerepet kap nála az agresszív uralkodás, szembesíti Lizát a „nyertes taktikával”. Itt megjelenik a „cél szentesíti az eszközt” elv, miszerint elfogadható a gyengébben éneklők elnyomása annak érdekében, hogy nyerjen a kórus.

Ez a gondolat vezet át minket a Falanszter szín vonatkozására, melyben az érzelmek múzeumba kerülnek. Erika néni látásmódja, ahol a nem éneklő gyerekek lelkesedése a díjjal lesz megváltva, és az, hogy jó kedvük legyen a kórusban nem fontos, párhuzamba állítható a Falanszter-szín gondolatvilágával. Erika néni negatív kitárulkozása során elveszti tekintélyét, a kórustagok megkezdik a szervezkedést.

A megoldás előkészítése során gyermekmondókákból komponált filmzene festi fel a feszültséget. Megfigyelhető Erika néni karakterének elbizonytalanodása. Erre egy snitt is utal, melyben egy fentről felvett, omladozó vakolatú teraszon cigarettázik. Itt az omladozó vakolat a hatalmának letörését, a cigaretta a feszültséget, a felülről való felvétel pedig a gyermekek erkölcsi fölényét mutatja.

A megoldás a hangversenyen bontakozik ki. Közvetlenül a színpadra való kilépés előtt Erika néni megfenyegeti a kórust, ne próbálkozzanak semmivel. Régebben ilyen nem fordult volna elő, a tanárnő hatalmának végső bukását hozza előtérbe. A teljes krach a színpadon megy végbe, a kórusvezető kezéből kicsúszik az irányítás. Tökéletes végkifejlet Liza angyalhangon énekelt dala, melyben a felszabadultsággal párhuzamba helyezhető a dalban megjelenő felhő és bodzavirág.

A film képi világa is nagyon szép, a fények kezelése és a színek megjelenítése tökéletesen illeszkedik a leírni kívánt korhoz, illetve a sötét árnyalatokkal való játék feszültséget feltételez és izgalmat kelt. A hátterek és a sze-

Duct tape A mérnöki tanulmányok során kevés szó esik a duct tape-ről, az univerzális, szinte bármilyen feladatot ellátó szövetbetétes ragasztószalagról.

Bence

replők ruházata is olyan kor miliőjét sugározza, melyben a kisgyerekek még nem voltak a technika menthetetlen rabjai, továbbá a nyugat felé való nyitás is ekkor kezd el szélesebb rétegeknél kibontakozni. Meg is jelenik egy karkötő a filmben, melyet felértékel, hogy Bécsből való. Ez is azt támasztja alá, hogy nem csak a történet van tökéletesen megkomponálva, hanem az apró háttérrészletek is tökélyre vannak csiszolva.

A színészek játéka is kiváló, ugyan Szamosi Zsófiáról már tudjuk, hogy tehetséges Jászai Mari-díjas művésznő, de a felvonultatott friss gyermekszínészek is nagy munkát tettek le az asztalra. Valószínű, hogy Gáspárfalvi Dorkáról és Hais Dorottyáról is fogunk még hallani. Személyes kedvencem volt Zsófi alakja, nehéz feladat megjeleníteni ilyen erős szorongást és fájdalmat egy ilyen fiatal és életre termett, vidám lánynak.

Mivel rövidfilmről van szó, csupán 25 percet „rabol el” életünkből, ám sokkal több művészeti értéket ad hozzá. Remélem, ajánlómmal mindenkinek, aki még nem látta az új Oscar-díjas magyar kisfilmet, meghoztam a kedvét hozzá.

Az elnevezés alatt a szövet vagy vászon háttal fedett, gyakran polietilénnel bevont, belső felületén ragadós, egyszerűen rögzíthető szalagot értjük, amelynek egyik nagy előnye a könnyű, kézzel téphetőség. A külső felületére egyéb bevonatokat is felhordanak, amelyek megakadályozzák, hogy tekercs formában összeragadjanak a rétegek. Ragasztóanyagként viszkoelasztikus polimereket alkalmaznak, általában akrilátokat, amelyek tulajdonságait tapadást fokozó szerekkel javítják. Az így kapott elegy nedvességtaszító, alacsony viszkozitású és könnyen deformálható, ezáltal bármilyen felületen nagyszerűen alkalmazható.

Számos típusa létezik a közismert – az alumínium pigmentek által kölcsönzött – ezüstszürke színű szalagon kívül. Az egyik ilyen változat a többnyire mattfekete színben készülő, úgynevezett gaffer tape, amelynek külső felületét szövet borítja, és versenytársaival ellentétben a gumi alapú ragasztóanyag nyom nélkül eltávolítható.

Számos alkalmazási terület követeli meg a hőmérséklettel szembeni ellenállóságot, ezen célra külön változatokat fejlesztettek ki.

Ez is azon találmányok közé tartozik, amelyet a hadviselésben játszott szerepe miatt fejlesztettek ki; elsődleges feladata a lőszeres ládák megfelelő tömítése volt a nedvességgel szemben. A Permacel vállalat elődje alkotta meg a II. világháború során, amikor jó szolgálatot tett a tankok és repülők javításakor is. A háború évei alatt a katonai egyenruhához illően, olíva-drapp színben készítették és ekkor kapta eredeti elnevezését is: duck tape – kiemelve a vízzel szembeni nagyszerű ellenállóságát. A későbbiekben az építőipar vált a legfőbb felhasználási területévé, ahol főként fűtő- és szellőzőcsöveknél vállalt fontos szerepet, és ennek köszönhetően változott a színe szürkére, a neve pedig duct tape-re.

A NASA űrhajósai is gyakran alkalmazták szűrők tisztítására és különféle javítási feladatokra, egyszer pedig életeket is mentett az Apollo-13 fedélzetén. A MacGyver sorozatból is megtanulhattuk, hogy számos veszélyes és szorult helyzetből jelenthet kiutat ez a bámulatos eszköz. Az Állítólag... című műsorban is megvizsgálták a sokrétű alkalmazhatóságát és teherbírását, amelyek során autók felemeléséhez használták, és ágyút, valamint hajót is készítettek belőle. Továbbá kiderítették, hogy egy lakatlan szigeten sem okoz gondot a túlélés, ha van nálad duct tape. forrás: chron.com; forbes.com; en.wikipedia.org

Mandela-hatás – Luke, én vagyok az apád! – mondja Darth Vader az ezerszer idézett mondatot a jól ismert jelenetben. Vagy mégsem? A valódi idézet így hangzik: Nem, én vagyok az apád! –, s amit tapasztalunk az nem más, mint a Mandela-hatás.

Laci

Ez a furcsa jelenség nevét 2010-ben az első észlelésének körülményeiről kapta, mikor is egy Fiona Broome nevű blogger a Dragon Connak nevezett találkozón egy egészen különleges dolgot figyelt meg. Azt tapasztalta, hogy míg ő úgy emlékezett, hogy Nelson Mandela, a dél-afrikai politikus és emberijogi aktivista börtönbüntetése alatt meghalt az 1980-as években, addig a valóságban csak 2013. december 5-én hunyt el, 95 éves korában.

Eddig nem is lenne meglepő a dolog, hiszen mindenkivel fordult már elő, hogy valamire pontatlanul emlékezett, ám Broome-ot nem hagyta nyugodni a dolog. Felmérést végzett az esemény résztvevői között, s érdekes módon úgy találta, hogy a jelenlévők nagy része hozzá hasonlóan emlékezett a híres ember halálára, sőt, sokan még híradásokat, a történtek hatására bekövetkezett tüntetéseket, valamint az özvegy beszédét is fel tudták idézni.

Az eredményeit az interneten osztotta meg mint megmagyarázhatatlan furcsaságot, ám rövidesen kiderült, hogy ez a fajta kollektív, hamis emlékezet gyakoribb, mint gondolta volna. Az emberek újabb és újabb példákat hoztak fel hasonló esetekre, melyek közül néhány szinte már hátborzongató.

Vegyük például a Queen zenekar egyik leghíresebb számát, a We Are the Champions című klasszikust.

Alighanem mindenki fejből fújja a refrént és énekli bele a nagyvilágba a dal legvégén, hogy „Of the wooorld”!

Csakhogy a szám befejezésénél szó sincs hosszan kitartott énekhangról, csupán a hangszerek halkulnak el szép lassan. (Tessék csak meghallgatni a dalt. Érdemes.)

Vagy ott van például a francia szobrász, Auguste Rodin szobra, a Gondolkodó. A híres alak, mely megfeszülten töri a fejét valamin, s mely ökölbe szorított kezével a homlokát támasztja. Vagy talán az alulról tarja az állát? A valóságban egyiket sem, hiszen a kompozícióban az alak keze a szájához nyomódik és a kézfeje sem szorul össze.

De talán mindnyájan fel tudjuk idézni a Volkswagen és a Volvo autó márkák emblémáit is, az elsőnél a körön belül a furcsán összenőtt V és W betűket, míg a másodiknál a sima, ezüst körön belül megjelenő Volvo feliratot.

Azonban, ha jobban megnézzük őket látható, hogy a két betű között van egy kis hézag és a svéd márka neve körüli alakzaton egy nyíl is található (és így a férfiasság szimbólumára emlékeztet).

Hasonlóan jól ismert a Coca-Cola márka logója, melyet, ha fejből kellene felidéznünk, biztos lehagynánk róla a két C betűs szót összekötő kötőjelet.

A fenti példákon kívül említhetnénk még például a Monopoly-s bácsit, akinek valójában nincs is monoklija, vagy Pikatchut, akinek a farka vége nem is fekete, vagy C-3PO-t, a protokoll droidot, melynek bár a legtöbben úgy emlékeznek, hogy az egész teste aranyszínű – az egyik lába igazából ezüst.

Ahogy egyre több és több ilyen eset gyűlt össze, az emberek vadabbnál vadabb összeesküvés elméleteket kezdtek gyártani űrlényekről, gyíkemberekről, és különböző háttérhatalmakról, míg aztán 2012-ben meg nem jelent az egyik legérdekesebb, és az internetes szubkultúrában máig legelfogadottabb magyarázat. Ennek középpontjában az, az egyébként tudományosan egyre elterjedtebb elmélet állt, hogy a mi univerzumunk csupán egy a végtelen sok alternatív univerzum közül, melyek velünk együtt, egyfajta párhuzamos dimenziókként léteznek. Ezek a mi világunkkal együtt haladnak az időben is előre, ám valamelyest különböznek attól. Az egyikben lehet, hogy csak apró a változás, például, hogy kék színű a szemed, míg a másikban lehet valami egészen drasztikus is, mondjuk az, hogy az nem használunk elektromosságot, hanem minden gőzzel működik. Végtelen sok variáció létezhet. Az elmélet szerint ezek a párhuzamos

univerzumok néha összekeverednek a mienkkel, belemetszenek a mi dimenziónkba, s ilyenkor a bennük történt eseményeket mint emlékeket hagyják hátra bennünk. Így lehetséges az, hogy egy-egy téves emlékre rengeteg ember ugyanúgy emlékszik. Valójában megtörtént, csak egy másik dimenzióban.

Bármennyire is izgalmasnak hangzik a tőlünk csak részletekben különböző világok létezése, sajnos a kollektív hamis emlékezet jelenségére van tudományos magyarázat.

Ahhoz azonban, hogy ennek részleteit megértsük, előbb meg kell ismernünk azt, hogy hogyan is tárolódnak el az emlékeink az agyban.

Anélkül, hogy a témába komolyabban belemélyednénk – a pontos magyarázat még manapság is rengeteg tudományos vita tárgyát képezi –, annyi bizonyos, hogy emlékezetünk a neuronok kaotikus hálójában tárolódik.

Mikor egy emlék a rövid távú memóriánkból a hos�szú távúba helyeződik át, azaz elraktározódik, bekerül egy különleges struktúrába. Itt az agyunk különböző sémák szerint megpróbálja az új emléket a már meglévőkkel összekapcsolni, s a hozzá hasonlóakkal együtt elhelyezni, megkönnyítve ezzel annak eltárolását. Kimutatták azonban, hogyha egy emlék előhívásra kerül, majd újra elraktározódik, az őt tartalmazó neuronok újabb kapcsolatokat létesítenek a közelükben lévőkkel, új asszociációkat létrehozva, megkönnyítve ezzel a következő előhívást.

Ezt a folyamatot tanulás közben már mindenki alkalmazta, hiszen minél többször hívtuk elő ugyanazt az emléket (legyen az akár egy idegen szó, akár egy Gépelemek minimumkérdés), annak felidézése annál könnyebben ment.

Ezen új neuron kapcsolatok hatására azonban az emlékeink akár el is veszíthetik hitelességüket. Erre figyeltek meg egy egyszerű példát amerikai agykutatók az ottani diákok körében. Az Egyesült Államokban kötelező tananyagnak számít, hogy Alexander Hamilton egyike volt az államalapító atyáknak, de elnök soha nem lett belőle. Ennek ellenére egy a hamis memóriákkal foglalkozó kutatás

kimutatta, hogy mikor arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy melyik korábbi elnökkel tudnak a legjobban azonosulni, a válaszadók nagy hányada Hamiltont jelölte meg.

Az ok valószínűleg az lehet, hogy az alapító atyák közül a múltban sokan valóban irányíthatták az országot, így az Alexander Hamiltonról szóló emlék, mely általában velük együtt volt előhívva, a visszaemlékezések során összekapcsolódott az elnökség fogalmával.

Ezen kívül nem lehet még elmenni szó nélkül amellett sem, hogy emberi agy nagyon fogékony a szuggesztióra, azaz hajlamosak vagyunk öntudatlanul elhinni a másiknak azt, amit mond. Tegyük fel, hogy egy idegen odalép hozzánk és megkérdezi: Ugye Nelson Mandela a börtönben lelte halálát? – hacsak nem vagyunk meggyőződve az ellenkezőjéről, már mielőtt kigondoljuk a válaszunkat, igazat adunk neki.

De hogyan lehet, hogy mindenki ugyan azokat a hamis emlékeket éli át? Erre a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A mai globalizált világban a nyugati kultúrához tartozó embereket nagyon hasonló hatások érik a médián, különböző reklámokon, nagy multinacionális vállalatokon keresztül. Mivel végső soron az agyunk felépítése azonos, ezek a hatások ugyanazt okozzák mindenkinél.

Tehát bár csábító szabadjára engedni a képzeletünket és párhuzamos univerzumokról ábrándozni, sajnos ezek létezésének bizonyítékára még várnunk kell, de ha legközelebb egy vizsgán vagy zárthelyin a tanár rossznak ítéli meg az egyik válaszodat, pedig te teljesen biztos voltál benne, hogy az helyes, fogd csak nyugodtan a Mandela-hatásra.

Mata Hari „Úgy vélem, hogy Mata Hari semmiben sem bűnös, kivéve, hogy az volt, aki.”

– Ann Kramer

Luca

A kezdetek

Mata Hari 1876. augusztus 7-én született Leeuwardenben (Hollandia), Margaretha Geertruida Zelle néven, egy kalapüzlet-tulajdonos férj és egy háztartásbeli feleség egyetlen leánygyermekeként. Margarethának és három bátyjának 1891-ig átlagos élete volt, szüleik nagy szeretetben nevelték őket. A lány élete 15 éves korában teljesen megváltozott: apja üzlete csődbe ment, anyja hir-

telen meghalt, majd apja rövid időn belül újraházasodott és Amszterdamba költözött. Az új családi házban lánya nem kapott helyet, internátusba küldték. Az intézményt 19 éves korában el kellett hagynia, mivel fény derült az igazgatóval folytatott viszonyára. Ekkor nagybátyjához költözött, ahol egyedül érezte magát, így nem meglepő, hogy rövid időn belül egy újsághirdetés által férjet talált magának. A pár Jáva szigetére költözött, ahol Margaretha sok időt töltött százados férje kollégáival. A férfi alkoholista, nőcsábász, szerencsejátékos volt, így a felesége nem találta meg mellette a boldogságot, ám ennek ellenére két gyermekük is született. Az idősebb három évesen a cselédlány tévedése miatt meghalt. A szolgáló a férjet akarta megmérgezni, helyette azonban a kisfiú ette meg a gyilkos ételt. A gyermek halála után az anya mély depresszióba esett, így az egyébként is rossz házasságuk még tovább romlott. A férj sokszor bántalmazta védtelen feleségét, egyszer például beleharapott az asszonyba, aminek a helye élete végéig emlékeztette a nőt élete ezen időszakára. Mikor a férfi egyszer a nyilvánosság előtt bántalmazta, betelt a pohár, és Margaretha beadta a válókeresetet. Hosszú civakodás után az egyetlen gyermekük a férfihez került, így a magányos, hontalan és nincstelen nő Párizsba költözött egy szebb élet reményében.

A második esély

Franciaországban az ifjú Margaretha teljesen új életet kezdett. Nevét Mata Harira változtatta, mely jávaiul azt jelenti, hogy hajnal szeme. A Jáva szigetén látott erotikus táncból próbált megélni, eleinte csak zártkörű rendezvényeken lépett fel, azonban híre gyorsan terjedt, így rövid idő alatt népes rajongói tábort szerzett magának. A táncosnő nem volt kiemelkedő szépség, illetve az alakja sem volt modellekéhez hasonló, ám hihetetlen vonzereje volt, tudta, hogyan építsen fel magából egy ideált és hogyan Wcsavarja a férfiakat az ujja köré. Nem táncolt kifejezetten jól, a Jáva szigetén látott mozdulatokkal és ékszerekből alkotott gyér ruházatával azonban teljesen elvarázsolta a közönségét. Hamar kialakított egy pártfogói kört magának, amit természetesen jómódú, befolyásos férfiak alkottak. A kor legjobban fizetett művésznője lett, sikerének köszönhetően sokat utazott. Így jutott el Németországba is, ahol szintén a felsőbb hatalommal bíró férfiak hálószobáiba nyert bebocsájtást. Mata Harinak imponált, hogy bizalmas titkokat osztanak meg vele a német katonák, ezáltal egyre jobban kezdte érezni a kezébe adott hatalom súlyát, és már szándékosan csalt ki információkat szeretőiből. Az első világháború kitörésekor egyik akkori

szeretője, a berlini rendőrkapitány beszervezte a német titkosszolgálatba. Előnyös volt holland származása, hiszen a háború szempontjából szülőhazája semleges volt, így a határokon gond nélkül átjárhatott.

1915-ben a britek szemmel tartották a német hadsereg egyes tagjait. Ekkor a táncosnő a német titkosszolgálat kötelékének tagjaként utazott Madridba. Az angolok figyelmét felkeltette a már amúgy is gyanús táncosnő, és elrendelték a nő megfigyelését. Rendkívül veszélyes és összetett munkája volt, ezért fegyvereket készíttetett magának. Ezek olyan kicsik voltak, hogy a táskájába és ruhájába tudta rejteni őket. Voltak igazán érdekes darabok is, mint például a rúzsba, tollba és esernyőbe rejtett puska.

Amikor rájött, hogy megfigyelés alatt van, rögtön Párizsba ment és szolgálatait felajánlotta Ladoux parancsnoknak, a francia hírszerzés fejének. A férfi elfogadta a nő ajánlatát, azonban gyanakvó maradt, így a francia titkosszolgálat is elkezdte figyelni tevékenykedését.

A vég

1916 elején a nő sorsa rosszra fordult: Spanyolországból hajózott Angliába, amikor a rendőrök feltartóztatták és Londonba vitték. Németeknek való kémkedéssel vádolták, azonban semmi bizonyítékuk nem volt. A hatóság kegyetlenül megszorongatta, de az erős nőt nem tudták megtörni, semmi ellene használható információt nem tudtak kiszedni belőle. A britek végül elengedték Mata Harit, de körülbelül egy hónappal később a párizsi Elysées Hotelben letartóztatta a francia hatóság. Ekkor azt állította, hogy a francia hírszerzés fejének, George Ladoux-nak dolgozik, a férfi azonban cáfolta ezt. A franciák kijelentették, hogy ő Clara Bendix, egy hivatalos ügynökképzést kapott német kémnő, aki körözés alatt áll. A párizsi bíróság 1917 júliusában bűnösnek találta Franciaország elleni kémkedés miatt, börtönbe zárták, majd októberben kivégezték, ahova szépen kiöltözve ment és megtagadta, hogy bekössék a szemét. Halála előtt rámosolygott a kivégzőire és csókot dobott nekik.

Az igazság

Valóban kém volt Mata Hari? A mai napig nem tudni pontosan, mi is történt vele élete során, és a róla szóló cikkek és filmek történetei sem egyeznek meg, hiszen mindenki számára rejtély volt valós személye. Azt, hogy a kivégzése jogos volt-e, nem tudja senki, még mindig nem találtak bizonyítékokat ellene. Vannak, akik azt gondolják, hogy egyértelműen kémkedett, mások szerint csak egy bántalmazott feleség, később táncosnő volt. Az ügyét 2001-ben a Mata Hari Alapítvány felülvizsgálta, ekkor arra a konklúzióra jutottak, hogy ártatlan volt. Egy dolog azonban világossá vált az élettörténetéből: Mata Hari nem mindennapi személyiség lehetett, nem mindennapi élettel, így nem véletlen, hogy a neve a mai napig összefonódik a női csábítás fogalmával.

forrás: origo.hu; Viasat History

A downsizing alkonya Az autógyártás utóbbi 20 évében megfigyelhető irányzat, a downsizing végét az új környezetvédelmi előírások jelenthetik.

Márk

Az eddigi emissziós tesztek és a valóság közt húzódó szakadékot próbálják csökkenteni az új szabványokkal.

Szakértők szerint az 1,5 liternél kisebb dízelek és az 1,2nél kisebb benzinmotorok el fogják veszíteni létjogosultságukat. Ennek szükségességére a tavaly kirobbant dieselbotrány hívta fel a figyelmet. A labor helyett valós üzemben történő mérésekkel sokkal kisebb lesz a különbség a teszt és a valóság között, mint idáig.

Az autógyártók közül a legtöbb érintett volt az új irányzatban, legsikeresebbek a Volkswagen és a Ford (több díjat nyert 1,0 Ecoboost motorja megjelent a Fiestában és a Mondeoban). Rengeteg 3 hengeres, benzin turbós motort adtak el a kisautó kategóriában. Ebben a szegmensben a legmerészebb mégis a Fiat volt a 900 köbcentis, 2! hengeres turbós benzinmotorjával. Ám a felső kategória sem maradhatott érintetlenül. A BMW is menesztette a dízel V8-ast. Helyette hathengeres, 4 turbóst fejlesztett (400 Le, 760 Nm). Számomra a legmeglepőbb mégis az Opel Vivaro megalkotása volt haszongépjárművek közt, ugyanis a konkurensekhez képest náluk volt a legszembetűnőbb a méretcsökkenés. A szinte eszelősen kicsi, 1598 cm3-es, 4 hengeres biturbós dízelmotorral álltak elő, ami a fizika határait feszegetve 145 lóerővel meglepően dinamikusan viszi a 8,6 köbméteres bódét. Egyedül a Mazda maradt ki mindebből: ők továbbra is megtartották a 2 literes szívóbenzines és a 2,2 literes dízeleket. Ők nem hittek a méretcsökkentésben. Helyette a SKYACTIV családot fejlesztve a hatásfokot növelték úgy, hogy motorjaik nem vesztették el régóta híres megbízhatóságukat sem.

Egyelőre nem fedték fel terveiket a gyártók, de néhány hír arra mutat, hogy a Volkswagen az 1,4 literes háromhengeres dízelt 1,6 literes négyhengeresre cseréli. A Renault az 1,6 Dci-t, a Toyota az 1,3 benzinest biztosan növelni fogja.

A 4 hengeresek jelentős részét 6 hengeresek válthatják.

A downsizing mai szemmel értelmezhetetlen ballépésnek tekinthető, amire a nem megfelelő szabványok kényszerítették a gyártókat. Reméljük, hogy az új mérési módszerek valóságosabb kibocsátási és fogyasztási adatokat mutatnak, mint az eddigi „elcsalt” eredmények, valamint tartósabb motorokat fognak beépíteni a gyártók autóikba.

forrás: telegraph.co.uk, carthrottle.com

Szemelvények egy főszerkesztő naplójából Bagoly (A valósággal való egyezés csupán a véletlen műve.)

Kedves Naplóm!

Ismét mozgalmas időszakon vagyunk túl. A minap hívtak a Vezérigazgatóságtól, hogy végre sikeresen elbírálták kérésünket, így újra lehetőségünk van terjeszteni magunkat. Ezen felbuzdulva sikerült Kisfőnökékkel azt is megbeszélni, hogy a jövőben hogyan legyen a dolog.

Zajlottak ám az események házon belül is. Késlekedő kisasszonyunk bejelentette, hogy még ráhúz egy kicsit nyugdíj előtt. A Zsidó kezdi egyre jobban megszokni elődjei munkáját, bár a hatóságok elől a messzi trópusokra menekült előző júdeai azért arra nem tanította meg, hogy milyen is, amikor a Főszerk szívatja.

Mester barátunk úgy tűnik, kiheverte alkotói válságát.

Valószínűleg jót tett neki a folyosó pereme, de lehet, hogy újdonsült szobatársa vetette be nővérét a cél érdekében (vagy csak a munkaverseny öröme hozta vissza a 102-es brigádot). Princess alkotói munkája is működik, sikerült a fennálló kisebb összezörrenéseket rendezni a csoportban.

Betűtörő viszont küzd az elemekkel és a karakterekkel, el is van tűnve kicsit ennek süllyesztőjében. No persze, neki ott van a pótfőszerkség is.

Szerencsére ő még dolgozik, nem úgy, mint világjáró barátunk. Múltkor éppen összefutottam vele, nagyban üvöltött Tina Turnertől a Simplythe Best. Mondtam neki, hogy vegyen példát a dalról, és tegye magát a legjobbá, de nem tudom, valóban megértette-e, vagy csak már szabadulni akart tőlem. Még szerencse, hogy Ben mostanában futószalagon ontja az anyagot, és M. sem mézesmadzagot húzogat ígéreteivel. A válságot csökkentendő a Francia is beszállt újra a melóba, bár néha hasonló a tempója, mint nemzeti ételének élő mivoltában. Emellett sikerült néhol a ceruzát rajz helyett írásra is felhasználni, szerencsére nem Luca széke módon elkészült anyagokkal.

Videós az átmeneti fellángolás után kezd megint eltűnni és elcsúszni. Kár, pedig most szaladna aszekér: ugyan Legenda átmenetileg elközlekedett némi cölibátusi irányba, de az Iszákos Kocka és CZ mellett most a Kukta is mikrofont ragadott ecset és fakanál helyett.

RZsóval nincsenek gondok mostanában, bár néha kicsit lassan fő ki, hogy mi is készül. Corleona viszont kicsit mintha szenvedne: mióta bátyja letette a lantot, és inkább a keleti nyitáson ügyködik pálinka- és borügyben, ő kicsit elveszettnek érzi magát. Nem úgy Simson: csak úgy szárnyal, mint a kétütemű a lejtőn. Bár néha megesik, hogy szerelmét nem viszonozza álmai „asszonya”: van, hogy nem sikerül berúgni a gépet. Johnny viszont sikereket ért el: leszámolt ellenzékével, akikkel szemben igazi vámosként viselkedett. Stilisztikája is fejlődött, bár van még mit csiszolni a kapcsolattartásán.

DC-nek a cefre okoz gondot mostanában. Múltkor is lájti estét tervezett, aztán megint teljesen KO lett. Bónuszként nem sikerült leszoknia a fehér ing-vörösbor kombóról sem, bár állítása szerint ez neki sosem okozott gondot.

Noé eddigi „bárkája” egyre inkább kinyílik, ezt a többiek is érzik. Hasonlóan van ez Málnával is, akinek sikerült összhangba hozni szélsőséges nyelvtanszocialista nézeteit a többiek lelki békéjével, és egyre többször bukkan fel a söntés mellett is, bár továbbra is inkább az alkoholmentes vodkát preferálja. Pi is igyekszik, Vitanyijjel pedig eddig sem volt probléma.

Apropó: mondtam mar, hogy jöttek új tagok is? Noé behajózott eggyel, bár őt egy hétig keresni kellett, így ráragadt a NéMóni név. Legenda is hozott egyet. Az írók tekintetében szintén Burjánzás figyelhető meg, ahogy a Videós is beállított egy Kováccsal. A Kukta nevéhez hűen egy adag Pörit hozott. A legmeglepőbb mégis a Zsidó volt, aki a vallási békességet szem előtt tartva egy Pappal érkezett.

Mi is volt még? Az új tagok érkezésén felbuzdulva sikerült végre mindenkit összehozni egy tivornyára, többen eléggé meg is zuhantak, köztük én is. Sikerült terjeszteni is az igét, végre ehhez megfelelő háttér is a rendelkezésünkre állt. Egész jól szerepeltünk a területi rangadón is, csak a fűtőművi motorosok vertek meg minket. Jól alakul a nagytalálkozó ügye is, bár Szarvaslány idén nem tudta megszerezni a termet. Sajnos a srácok a területi banzájt megvétózták, így egyelőre nem maradt belőle semmi, csak por és korom.

Ezt jóváteendő viszont találtak egy nekem való ruhadarabot. Bagoly ing a neve. Bár tény, hogy részegen mintha jobban feküdt volna ez a stílus. Azért lehet, hogy kipróbálom.