2 minute read

A Műszaki Továbbképző Központ története – a magyarországi munkavédelmiszakember-képzés

A magyarországi munkavédelmiszakember-képzés története, a munkavédelmi ismeretek iránti igény hosszú múltra tekint vissza. Az Osztrák-Magyar Monarchia belügyminisztere 1870-ben intézett megkeresést a Királyi József Műegyetemhez, melyben segítséget kért a schlőgelmühli papírgyárban, a szennyezett kórházi textíliák újrahasznosítása során a munkásnők körében jelentkező, tömeges megbetegedések megelőzéséhez. A rendkívül szakszerű választ Wartha Vince, a vegyiműtan tanára adta, aki később két tanévben is a BME jogelődje, a Királyi József Műegyetem rektora lett. Munkavédelmi tudnivalókat is tartalmazó tantárgyakat 1879-től oktatnak intézményünkben. A munkavédelmiszakember-képzés intézményes formáját a Felsőfokú Munkásvédelmi Tanfolyam létesítéséről kiadott jogszabály hozta létre, 1959. szeptember 1-i hatállyal. Budapesti székhellyel tanintézetet alapítottak a felsőfokú munkavédelmi képzés céljából, az intézmény neve Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam volt. A Kormány az alapító határozatban felhívta a művelődésügyi minisztert, hogy a tervezett mérnök-továbbképző megindulásakor a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamot kapcsolja be a mérnök továbbképzés rendszerébe, ugyanakkor biztosítsa annak lehetőségét, hogy a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamon addig képesítést szerzett mérnökök a „munkavédelmi

IGAZGATÓK

Advertisement

Dr. koch Mária (2012–2020)

Dr. h. naGy JuDit (2020–) szakmérnök” címet elnyerjék, így az első szakmérnöki okleveleket munkavédelmi szakmérnökök számára állították ki, tanulmányaik befejezését követően. A képzés megindulását kétéves előkészítő folyamat előzte meg, amelynek során kialakultak a tanítás módszerei, tematikája, az óraterv keretei, az oktatók köre. A tantárgy és tanszéki struktúra meghatározása, az oktatók személye a Budapesti Műszaki Egyetemhez, valamint a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézethez kötődött. Az első igazgató dr. Vasvári Ferenc volt, a BME kiváló professzora, valamint a képzés indításában részt vett dr. Vörös Imre Kossuth-díías egyetemi tanár, dr. Macskásy Árpád egyetemi tanár, dr. Turányi Imre Állami Díjas egyetemi tanár, dr. Weltner Andor akadémikus, egyetemi tanár. Az előkészítő tanfolyamon tanulta a munkavédelmet, és a kezdetektől tanított is dr. Taki Ferenc, Kálmán Iván, Török Dezső, Hirsch Lajos és Bernhardt György. A képzés a Technika Házában kezdődött, és – amíg a SZOT felügyelte – térítésmentes volt a hallgatók számára. A munkavédelmiszakember-képzés szervezését hazánkban évtizedeken át az 1959-ben létrehozott intézmény jogutóda, az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet végezte. A felsőoktatás átszervezésének folyamatában, az egyetemek kari tagozódása, valamint az egyetemi továbbképző intézetek nevesítése során 1986-ban új elemmel bővült a szabályozás: „A munkavédelmi szakmérnöki, a munkavédelmi üzemmérnöki és a szakmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem állítja ki.” 1986-tól kezdődik tehát a Továbbképző és a Műegyetem intézményi szintre emelkedett kapcsolata. felsőoktatási jogszabály változások fokozatosan szűkítették külső 2012. február 1-jétől a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar önálló szervezeti egységként létrehozta a Munkavédelmi Továbbképző Központot. Azóta a munkavédelmi szakirányú továbbképzésekkel kapcsolatban valamennyi, nem központosított egyetemi szervezési feladatot az MTK látja el, ma már – a tevékenység bővülése okán – Műszaki Továbbképző Központként. A BME közreműködésével, továbbá az MTK szervezésében sok ezer munkavédelmi szakember, szakmérnök generációk képzésére került sor. Az MTK képzési kínálata az elmúlt közel egy évtizedben jelentősen bővült, így már végzett munkavédelmi szakemberek számára is kínálunk szakmai fejlődési lehetőséget Specialista a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén nevű szakirányú továbbképzésünkkel. Célunk az, hogy a munkahelyi biztonság megteremtéséhez és az egészségmegőrzéshez a feladatokat magas szinten ellátni képes, a korszerű megoldásokban is eligazodó szakembereket képezzük. A lean szemlélet és módszertan iránt érdeklődőket pedig az ALRT-vel együttműködésben megvalósuló Lean folyamatfejlesztő szakmérnök és Lean folyamatfejlesztő specialista szakirányú továbbképzéseinkkel várjuk.

This article is from: