A DOKUMENTUMOT ELEKTRONIKUS
ALÁÍRÁSSAL
LÁTTA EL:
2018. 04. 17. FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK atlatszo.hu 1
Fővárosi Törvényszék 122.P.22.646/2017/12.
A Fővárosi Törvényszék a dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd ( ) által képviselt atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. (1084 Budapest, Déri Miksa utca 10. IV/9.) felperesnek - a Dr. Rátky és Társa Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Rátky Miklós ügyvéd) által képviselt Magyar Villamosművek Zrt. (1031 Budapest, Szentendrei út 207-209. alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül az adatigenyles.atlatszo@gmail.com e-mail címre történő megküldéssel, a személyes adatok kitakarása mellett elektronikus másolatban bocsássa a felperes rendelkezésére a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak megítélt támogatással kapcsolatban kezelt minden dokumentumot, különösen a támogatott adományozásra irányuló kérelmét, az alperesnél működő Társadalmi Felelősségvállalási Bizottság üléséről készült jegyzőkönyv támogatási javaslatot tartalmazó részét, a támogatás tényét tudomásul vevő Igazgatósági Határozatot és az adományozási megállapodást. A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000,(tizenötezer) Ft perköltséget. A bíróság megállapítja, hogy a le nem rótt 36.000,- (harminchatezer) Ft illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, de a Fővárosi Törvényszéknél kell elektronikus úton vagy a papír alapon kapcsolatot tartó félnek három példányban benyújtani. Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasítja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi I I I . törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti tárgyalás tartását.
2018. 04. 17. atlatszo.hu 2
Fővárosi Törvényszék 122.P.22.646/2017/12. 2
A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető. Indokolás A bíróság a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállítást állapította meg. Az alperes 2017. október 26-án a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány részére 508 millió forint adományt nyújtott. A támogatás elbírálása folytán az alperes alábbi adatokat kezeli: a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány adományozási kérelme, az alperesnél működő, Társadalmi Felelősségvállalási Bizottság üléséről készült jegyzőkönyv, amely támogatásra javasolja a kérelmet, támogatás tényét tudomásul vevő igazgatósági határozat és az adományozási megállapodás. A felperes a 2017. május 25-én kelt adatigénylés iránti kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben kérte, hogy elektronikus másolatban küldjön meg a részére minden olyan dokumentumot, amelyet a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak megítélt támogatással kapcsolatban kezelnek, így különösen a támogatott támogatásra irányuló kérelmét, a támogató alperes támogatásra vonatkozó belső előterjesztését, valamint a döntés tárgyában tartott bármilyen testületi ülés (például szponzorációs bizottság) jegyzőkönyvét. Az alperes a 2017. június 12-én kelt válaszában az adatok kiadását megtagadta, figyelemmel arra, hogy a támogatásait nem közpénzből, hanem saját forrásból fedezi, így az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi C X I I . törvény (Infotv.) 26. § (1) bekezdése rá nem vonatkozik. A felperes az Infotv. 31. § (3) bekezdésében rögzített határidőben előterjesztett és pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság a személyes adatok kitakarása mellett kötelezze az alperest, hogy az adatigenyles.atlatszo@gmail.com e-mail címre elektronikus másolatban való megküldésével valamennyi, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak nyújtott támogatást érintő, alperesnél kezelt adat, de különösen a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány adományozási kérelme, az alperesnél működő, Társadalmi Felelősségvállalási Bizottság üléséről készült jegyzőkönyv, amely támogatásra javasolja a kérelmet, támogatás tényét tudomásul vevő igazgatósági határozat és az adományozási megállapodás kiadására, és a perköltség viselésére. A felperes az adatigénylését azzal indokolta, hogy a támogatott kiemelkedően nagy mértékű támogatásával az alperes objektív mérlegelés szerint is szokatlan és legalábbis ellentmondásos döntést hozott. Az adatkérés célja tehát az, hogy a támogatott 2015. évi költségvetésének tízszeresét megközelítő támogatás hátterében a támogatás pártpolitikai vagy kampánycélokra való felhasználását akadályozó támogatási feltételekkel kapcsolatos, közérdeklődésre számot adó információk nyilvánosan megvitathatóak legyenek. A felperes álláspontja szerint az adatigénylésben megjelölt adatok az alperes közfeladatainak ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekű adatoknak minősülnek. Az Alkotmánybíróság 25/2014. ( V I I . 22.) A B határozatában foglaltak alapján ugyanis az alperes mint állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaság jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek tekintendő, amely köteles az általa kezelt közérdekű adatokat megismerhetővé tenni. Ez a körülmény önmagában is megalapozza az általa kiadni kért adatok közérdekű adat minőségét az Infotv. 3. § (5) pontja alapján. Az a tény pedig, hogy a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány
2018. 04. 17. atlatszo.hu 3
Fővárosi Törvényszék 122.P.22.646/2017/12. 3
programjai támogatása nem az alperes versenypiacon végzett üzleti tevékenységének a közvetlen része, nem cáfolja az alperes közérdekű adatkezelői minőségét. A felperes álláspontja szerint ugyanakkor a kért adatok az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése utolsó mondatában foglalt, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos adatok nyilvánosságát biztosító rendelkezés alapján közérdekből nyilvános adatnak is minősülnek, mivel a nemzeti vagyonba tartozó, többségében állami tulajdonban álló alperes által nyújtott támogatásokra az alkotmányossági követelmények és az Alkotmánybíróság különösen 8/2016.(IV. 16.) A B határozata alapján ugyanazokat a követelményeket kell alkalmazni, mint az államháztartás a rendszereiből nyújtott támogatásokra. A felperes vitatta, hogy az igényelt adatok köre teljes mértékben döntés előkészítő adatnak minősülne, és azok olyan adatokat tartalmaznának, amelyekre tekintettel az Infotörvény 27. § (7) bekezdését kellene alkalmazni. Egyfelől ugyanis sem alperes igazgatóságának „a támogatás tényét tudomásul vevő", azaz tartalmilag a támogatásról döntő határozatát, sem pedig a kedvezményezettel kötött adományozási megállapodást nem lehet döntést megalapozó adatnak tekinteni, hiszen azok nem az adatkezelő - vagy tőle független más jogalany - döntésének előkészítésére irányulnak, hanem maguk is külső joghatással bíró döntések. Ráadásul, mivel egyetlen konkrét támogatásról szóló egyedi döntésről van szó, az is kizárt, hogy e döntések későbbi döntések megalapozására szolgáló adatokként lennének értelmezhetőek. Az adományozási kérelem és a bizottsági jegyzőkönyv tartalma esetében a döntés-előkészítő jelleg teljes mértékben nem zárható ki, azonban az adományozási kérelem nem az adatkezelőnél, hanem a támogatottnál keletkezett, azaz nem a támogatási kérelem elbírálásának a folyamatában közreműködő személyek álláspontját tükröző dokumentum, ezért abból az elbírálás módjára, az ahhoz kapcsolódó belső folyamatokra nem lehet következtetést levonni. A bizottsági jegyzőkönyv pedig ugyan valóban vitathatatlanul döntés¬ előkészítő adat, azonban az alperes által hivatkozott bírói gyakorlat által elbírált egyedi üggyel ellentétben a támogatási tevékenység nem kapcsolódik az alperesi főtevékenységhez, így annak tekintetében semmilyen hátrányt nem okozna alperes számára az érintett adatok nyilvánossága. Az alperes által a veszélyeztetettség igazolására felhívott eseti döntés nem analóg jelen üggyel, az abban felmerült veszélyhelyzet a jelen ügyben nem fenyeget, emellett a döntés-előkészítésben részt vevő személyek munkája zavartalanságának védelmét szolgálja az adatkiadás jegyzőkönyvben szereplő személyes adatok kitakarásával való előírása. Összességében, mivel az alperes állítása szerint a támogatás nem szponzorációs jellegű, hanem a cég társadalmi felelősségvállalási programjába sorolható, amely a tevékenység lényegét tekintve éppen a közérdekű célok megvalósítását segítik, jogszerű indoka nem lehet a nyilvánosság korlátozásnak. Az alperes nyilvánosság korlátozására irányuló védekezésével szemben a felperes azzal is érvelt, hogy a brend- és imázsépítésre vonatkozó alperesi okfejtést megalapozatlanná teszi a támogatott alapítvány kiemelkedően nagy mértékű támogatására vonatkozó szokatlan és ellentmondásos döntés. Az alperes üzleti titokra való hivatkozása azért is megalapozatlan, mert az alperes nem piaci és nem üzleti tevékenységek körében döntött a támogatásról, és a közpénzek felhasználásával kapcsolatban üzleti titokra való hivatkozás a keresetben is hivatkozott felsőbb bírósági és alkotmánybírósági határozatok szerint eleve korlátozott. Az alperes érdemi ellenkérelmében a teljes kereset elutasítását kérte a felperes perköltségben való marasztalása mellett. Álláspontja szerint a kiadni kért adatok nem közérdekből nyilvános adatok és nem is közérdekű adatok. Tekintettel arra, hogy az alperes nem tartozik az államháztartás alrendszereibe, a keresettel érintett támogatást nem költségvetési forrásból, nem állami tulajdonú pénzeszközből adta, ez a támogatási összeg elvesztette a közpénz jelleget. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az alperes nem csupán közpénzből gazdálkodik, hanem vállalkozási tevékenységet is folytat. A támogatás forrása az alperes saját tulajdonú pénzeszköze, amit nonprofit célra
2018. 04. 17. atlatszo.hu 4
Fővárosi Törvényszék 122.P.22.646/2017/12. 4
adományozott. Az alapítvány támogatása nem az alperes közfeladatának ellátásával és gazdálkodásával kapcsolatos, közpénz felhasználását nem érintette, nem az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi C L X X V . törvény 2. § 15. pontja szerinti költségvetési támogatásból származik a forrás, és az nem a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi C X C V I . törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vagy az állami vagyonról szóló 2007. évi C V I . törvény 1. § (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzeszköz. Az alperes azzal is védekezett, hogy a közérdekű adatigénylésben megjelölt adatok a döntés megalapozásához szükséges, a döntés meghozatalára irányuló eljárás során rögzített adatok, melyek a támogatottak kérelmének bírálati folyamatára, az értékelés során az egyes adatok figyelembe vételének módjára, súlyozására vonatkozó olyan információkat tartalmaznak, illetve azokból olyan következtetések vonhatók le, melyek az értékelés olyan technikáit tennék megismerhetővé, ami veszélyeztetné a fenti társasági hatáskör befolyásmentes gyakorlását. Az adatok kiadása ily módon a véleményező és értékelő szempontjából korlátozná a szakmai véleménynyilvánítás lehetőségét. Az alperesi társaság társadalmi felelősség vállalása keretében folytatott tevékenység keretében ugyanis szakmai vélemények beszerzése válhat szükségessé. Mindemellett hivatkozott arra is, hogy az igényelt adatok önmagukban nem alkalmasak a támogatás odaítélése iránti eljárás döntési mechanizmusának a feltárására, annak megértését nem segítik elő. A döntés előkészítő jelleg kapcsán utalt a Kúria Pfv.IV.21.537/2016/4. számon közzétett eseti döntésre, melynek analógiájára megállapíthatónak tartotta a jelen ügyben is, hogy a támogatási döntés előkészítő dokumentumaiban foglalt adatok nyilvánosságra hozatala esetén fennáll annak a reális veszélye, hogy a kibontakozó nyilvános szakmai és társadalmi vita az adott igen érzékeny területen (adományozások odaítélése) óhatatlanul külső nyomás alá helyezi a szakmai vélemény kidolgozásában résztvevő a társadalmi felelősségvállalási irányelveknek megfelelőséget vizsgáló érintett személyeket, többek között kommunikációs érdekérvényesítésre, előnyök szerzésére irányuló tevékenység formájában. E z pedig alkalmas lehet arra, hogy az alperesi szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását és álláspontjának szabad kifejtését veszélyeztesse, ezáltal az alperesi adományozási döntési folyamat szakmaisága, pártatlansága kerülne veszélybe az adatok kiadásával. Az alperes e körben előadta azt is, hogy adományozás tárgyában a döntési folyamata több elemből áll, amelyben a végső döntéshozó nem az alperes elnök¬ vezérigazgatója, hanem a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. ( X . 1.) Korm. rendelet Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Hangsúlyozta az is, hogy a kért adatoknak az alperesi márkaépítésben is döntő szerepe van. A társadalomnak, a megszólítani kívánt közönségnek a támogatott civil szervezetről kialakított véleménye kihat az adott márka megítélésére. Amikor a cég a versenytársak portfóliójához hasonló együttműködéseket alakít ki, akkor hatékonyabban kell csinálni, mint a versenytárs, hogy a támogatott cég maradjon a fogyasztó fejében, ezért a támogatási döntés meghozatalakor figyelni kell arra, hogy a támogatási kérelem és annak odaítélése mennyiben illeszkedik a társaság üzleti stratégiájához, mennyire különleges, egyedi, mennyire emelkedik a szokásosak közül. Ennek a meghatározása pedig üzleti titok elemet is magában hordoz, amelynek megismerhetősége az alperes üzleti érdekeit sérti. Kitért arra is, hogy az alperes számára - mint a versenytársai számára is meglehetősen hangsúlyos, hogy egy-egy jelentős esemény kapcsán milyen neves személyiséget, előadót vagy híres sportolót támogat, így véleménye szerint a szponzorációs vagy támogatási tevékenység verseny jellegét a Pp. 163. § (1) bekezdés alapján akár köztudomású ténynek is lehet tekintetni. Felperes keresete megalapozott az alábbiak szerint.
2018. 04. 17. atlatszo.hu 5
Fővárosi Törvényszék 122.P.22.646/2017/12. 5
Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv. 27. § (5) bekezdése értelmében a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Az Infotv. 27. § (6) bekezdése alapján a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság felperes által hivatkozott határozatából is levezethető, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, de az egységes ítélkezési gyakorlat a változó jogszabályi környezet ellenére szintén erre a következtetésre jut (Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.156/2011/5. 8.Pf.21.487/2014/8.), tekintettel arra, hogy az adatigénylés idején hatályos az állami vagyonról szóló 2007. évi C V I . törvény 5. § (2) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi C X C V I . törvény 2/I. számú melléklete alapján az alperes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés szerint tartós állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet, amelynek döntéshozatalában az államnak a 75% + 1 szavazatot biztosító társasági részesedésére tekintettel befolyásoló szerepe van. Az alperes által a tevékenységéhez kapcsolódóan kezelt adatok ezért közérdekű adatoknak minősülnek. Mindez azzal jár, hogy az alperesnek közfeladatot ellátó szervként lehetővé kell tennie a kezelésében lévő közérdekű adatok megismerését. A bíróság álláspontja szerint azonban nem állapítható meg a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a perbeli adatok közérdekből nyilvános adatok lennének, miután a felperes által sem vitatottan az alperes versenytevékenységet is végez, és a felperes maga sem állította, hogy az alperes az államháztartás rendszereiből közvetlenül folyósította volna a támogatást. Ezért az Infotv. 27. § (3) bekezdés a jelen perben analógia útján sem alkalmazható. Az alperesnek közfeladatot ellátó szervként az általa kezelt adatokat ki kell adnia. A bíróság e körben hangsúlyozza, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos alapjog tárgyában meghozott alkotmánybírósági határozatok alapján az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. Ebből következik az is, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi [21/2013. (VII. 19.), 6/2016. (III. 11.) A B határozatok]. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog tehát nem abszolút jog. Ennek megfelelően az Alaptörvény I . cikk (3) bekezdése alapján más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt
2018. 04. 17. atlatszo.hu 6
Fővárosi Törvényszék 122.P.22.646/2017/12. 6
céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával törvényben korlátozható. Az Alaptörvény e rendelkezésének megfelelően a korlátozás tartalmi követelménye, hogy az szükséges és a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányos legyen [5/2014. ( I I . 14.) A B határozat]. Az alperes védekezésére figyelemmel a bíróságnak - az alperes jogkorlátozó hivatkozását a fentiek szerinti alapjogi tesztnek alávetve - abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes alappal tagadta-e meg a támogatás tárgyában hozott döntésével összefüggésben nála kezelt közérdekű adatokat tartalmazó okiratok kiadását arra hivatkozással, hogy az adatok kiadása üzleti titkot sért, és azok jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják, illetve az adatok megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Egységes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy amennyiben az adatkezelő az adat döntés-előkészítő jellegére utalással tagadja meg a közérdekű adat kiadását, őt terheli annak bizonyítása, hogy az adatkiadás megtagadása jogszerű volt. A bíróságnak vizsgálni kell ennek körében azt, hogy a közérdekű adat milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja, illetve a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja, veszélyezteti a döntés meghozatalát (Fővárosi Ítélőtábla Pf. 2. 20.043/2014/3.). Az Alkotmánybíróság az idézett döntéseiben az előzőekből kiindulva a döntés megalapozását szolgáló adatokkal kapcsolatos nyilvánosság-korlátozásra irányadó, Alaptörvényből levezethető kritériumokkal arra a következtetésekre jutott, hogy az az elv, amely szerint a főszabály a közérdekű adatok nyilvánossága, különösen is hangsúlyosan jelenik meg a nyilvánosságkorlátozásnak abban az esetében, amikor az az adatkezelő szerv mérlegelésének függvénye. E mérlegelésnek figyelembe kell vennie a fenti követelmények érvényesülését, s azt is, hogy e szempontokat adott esetben a bírósági eljárás során a bíróság felülvizsgálhatja. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülése érdekében nem tekinthető az Alaptörvénnyel összhangban állónak az olyan korlátozás, amely egy adatot vagy egy egész dokumentumot végérvényesen elvon a nyilvánosság elől, illetve amely egy dokumentumot annak tartalmától függetlenül, teljes egészében nyilvánosságkorlátozás alá helyez. A fentiek alapján tehát a dokumentum egésze - a tartalmától függetlenül - nem minősíthető döntést megalapozó adatnak [21/2013. ( V I I . 19.), 6/2016. (III. 11.) A B határozatok]. Az Alkotmánybíróság az 21/2013. ( V I I . 19.) számú határozatában azt is megállapította: a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadása az arra való formális hivatkozással, hogy az igényelt közérdekű adatok döntés megalapozását szolgáló adatok, mellőzve azonban tényleges tartalmi vizsgálatát annak, hogy azok milyen döntés meghozatalát, milyen eljárás lefolytatását szolgálják, és valójában érdemi kapcsolatban állnak-e a közérdekű adatot kezelő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntéssel, az Alaptörvény V I . cikk (2) bekezdésében foglalt alapjog indokolatlan korlátozásának minősül. Az alapjog érvényesülésének érdekében ezért vizsgálni kell, hogy az adatigénylő által kért adatokat tartalmazó okirat (vagy annak egy része) konkrétan milyen döntés megalapozására szolgált, az igényelt közérdekű adatok kiadása valóban befolyásolná-e az adatkezelő döntésének meghozatalát, meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát.
2018. 04. 17. atlatszo.hu 7
Fővárosi Törvényszék 122.P.22.646/2017/12. 7
Az ítélkezési gyakorlat következetesen alkalmazza a 6/2016. ( I I I . 11.) A B határozatban rögzített adatelvet, amely szerint egy dokumentum egésze nem minősíthető döntés megalapozásául szolgáló iratnak, csak az abban szereplő egyes adatok, azaz nem maga a dokumentum minősül döntést előkészítőnek, hanem az abban szereplő adatok (Fővárosi Ítélőtábla Pf.2.20.086/2015/3.). Az adatelv alapján a teljes irat kiadását jogszerűen az alperes tehát nem, legfeljebb azon adatokra nézve tagadhatja meg, amelyek a döntés megalapozását szolgálják vagy egyéb okból a nyilvánosság korlátozása alá esnek. A bíróság osztotta a felperesnek azt az álláspontját, hogy a perbeli esetében nem állapítható meg valamennyi perbeli adat esetében az, hogy döntés előkészítést szolgálnának, ezért a támogatott szervezettel kötött megállapodás és a támogatás elfogadásáról szóló igazgatósági határozat, a nyilvánosság korlátozás alá nem eshet, de az alperes által megjelölt szempontok alapján üzleti érdeket sem sérthet. Az adományozásra irányuló kérelem és a bizottsági jegyzőkönyvek tekintetében a bíróság álláspontja szerint az alperes által megjelölt veszélyhelyzet sem az üzleti érdek sérelme, sem az adatok megismerésének a jövőbeli döntés meghozatalára gyakorolt hatása tekintetében sem áll fenn. Az alperes által veszélyhelyzetként megjelölt körülmények - így a támogatási döntési folyamat lényegének a megismerése, illetve az alperesi imázsépítés gyakorlata az alperes által becsatolt és a bíróság által a Pp. 119. § (2) bekezdése alapján zártan kezelt, kiadni kért adatokból nem állapítható meg. Lényegében az alperes is elismerte ezt a körülményt az ellenkérelmében, amikor maga fejtette ki, hogyan épül fel a döntés előkészítő folyamat, és akként nyilatkozott, hogy ez a felperes által igényelt adatkörből nem tárható fel. Az esetleges veszélyhelyzet elhárítására alkalmas továbbá a személyes adatok kitakarása is. A nyilvánosság korlátozására alapot adó körülmény hiányában az alperes az adatokat kiadni köteles, ezért a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozva - az adatigénylést a kért adatok körére pontosítva - kötelezte az alperest a felperes pontosított keresete szerinti adatok kiadására. A bíróság megjegyzi, hogy mindamellett, hogy a Kúria által követett ítélkezési gyakorlat szerint a közérdekű adat, illetve a közérdekből nyilvános adat kiadása iránti perben is érvényesülnek a Ptk. alapelvei ( B H 2013/11/P16.), a felperes adatigénylése, annak felperes által megjelölt céljára és az ügy körülményére figyelemmel visszaélésszerű joggyakorlásnak semmiképpen sem tekinthető. Az alperes az adatmegtagadás jogszerűsége hiányában a kért adat kiadására köteles, erre figyelemmel a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az alperesnél működő támogatás odaítéléséről döntést hozó bizottság bármely tagjának tanúvallomása a fentiek miatt a per elbírálása szempontjából érdektelen, ezért a bíróság az alperes tanúkihallgatásra vonatkozó bizonyítási indítványát - mint szükségtelent - mellőzte. A bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a felperes perköltségének megfizetésére, amely a jogi képviselőjének a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) I M rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján három munkaóra megállapított és ÁFA nélkül számított munkadíjából áll. A jelen eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért a felperes által le nem rótt illetéket az állam viseli. Budapest, 2017. november 23.
2018. 04. 17. atlatszo.hu 8
Fővárosi Törvényszék 122.P.22.646/2017/12. 8
dr. Élő Károly bíró