KDB határozat - MNB alapitványok by Tamas Bodoky

K ÖZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZER ZÉSI D ÖNTŐBI ZOT TSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.349/11/2016.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi

Döntőbizottság)

H A T Á R O Z A T- ot. A Döntőbizottság a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (1014 Budapest, Úri utca 21., képviseli: Dr. Újvári Dóra jogtanácsos, a továbbiakban I. r. kérelmező) által, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9., képviseli: Dr. Újvári Dóra jogtanácsos, a továbbiakban II. r. kérelmező) által, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (6000 Kecskemét, Izsáki út 10., képviseli: Dr. Újvári Dóra jogtanácsos, a továbbiakban III. r. kérelmező) által, a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., képviseli: Dr. Újvári Dóra jogtanácsos, a továbbiakban IV. r. kérelmező) által, a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9., képviseli: Dr Újvári Dóra jogtanácsos, a továbbiakban: V. rendű kérelmező) által, a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (1054 Budapest, Kálmán Imre utca 20., képviseli: Dr Újvári Dóra jogtanácsos, a továbbiakban:VI. rendű kérelmező) által (a továbbiakban együtt: kérelmezők) „a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérők listájába való bejelentkezési kötelezettség elmulasztása” tárgyában maguk ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeknek helyt ad és megállapítja, hogy a kérelmezők megsértették a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság felhívja a kérelmezőket, hogy a határozat kézbesítését követően haladéktalanul értesítsék a Közbeszerzési Hatóságot a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja hatálya alá tartozásukról. A Döntőbizottság a kérelmezőkkel szemben fejenként 200.000.-Ft, azaz kétszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a kérelmezőket, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítsék.

A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a kérelmezők maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a kérelmezők által benyújtott jogorvoslati kérelmek és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg. A Magyar Nemzeti Bank a 2013. december 16-án kelt alapító okirat szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit figyelembe véve a közgazdasági és pénzügyi szakemberképzés fejlesztésének és a pénzügyi ismeretek terjesztésének a művelődés, az oktatás, és a tudomány támogatásával történő előmozdítása érdekében határozatlan időre alapítványt hozott létre Pallas Athéné Domus Animae elnevezéssel. Az alapítvány céljára rendelt pénzbeli vagyon: 2.000.000.000 Ft volt. Az alapítvány célja egy olyan a kor követelményeinek megfelelő tudományos műhely létrehozása, amely a modern képzés megteremtésével, valamint kiemelkedő oktatási színvonal és kompetenciák biztosításával fórumot teremt a jövő generációk közgazdasági és pénzügyi szakembereinek. A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat szerint az alapítvány összes, alapítói vagyonrendelés által rendelkezésre álló pénzbeli és nem pénzbeli vagyonának értéke 61.950.000.000.-Ft. A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat az alábbi releváns rendelkezéseket tartalmazza: Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, ha az alapítvány céljaival egyetért, azt vagyonrendeléssel támogatni kívánja és a jelen alapító okirat rendelkezéseit elfogadja. A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, annak elfogadásáról a kuratórium dönt. Ennek során a kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről,

intézményről vagy magánszemélyről rendelkezésre álló információkat és célhoz kötött felajánlások esetén - a megjelölt célt mérlegeli. Az alapítvány célja és tevékenysége a következő: 1. Az alapítvány célja: a) közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, elősegítése, közgazdasági, pénzügyi. valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése, támogatása; b) művelődés, az oktatás és a tudomány támogatása és fejlesztése felsőoktatási intézmények, valamint felsőoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények és tevékenységek létrehozását, illetve lebonyolítását lehetővé tevő intézményes, anyagi és társadalmi keretek megteremtése révén; c) oktatási tevékenység fejlesztése, valamint a kutatóhelyek létrehozása és támogatása; d) a felsőfokú oktatási intézmények és az ehhez kapcsolódó tudományos intézmények szakmai és anyagi támogatása; e) hasonló célú szervezetekkel való belföldi és külföldi együttműködés elősegítése és támogatása, közös projektek, programok és intézmények működtetése, ezáltal Magyarország nemzetközi oktatási és kutatási együttműködéseinek, kapcsolatainak erősítése; f) nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; g) határon túli magyarság felsőoktatásának, és az ehhez kapcsolódó tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása. Az alapító okirat rendelkezése szerint az alapítvány céljainak elérése érdekében – egyebek mellett – létrehozza és működteti a szükséges intézményeket, támogatja a pénzügyi oktatás technikai feltételeinek javítását (számítógépek, szoftverek beszerzése, számítógépes munkamódszerek megismertetése és elterjesztése), az alapítványi célokkal összhangban az alapítvány tulajdonába tartozó ingatlanok vonatkozásában ingatlan fejlesztést és hasznosítást végez, gazdasági társaságot alapíthat vagy részesedést szerezhet olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben felelőssége korlátozott és annak mértéke nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Az alapító okirat III.2. pontja rendelkezik az alapítvány gazdálkodásáról, vagyonának felhasználásáról. Ennek első pontja kimondja, hogy az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány teljes vagyonából 20.100.000.000.-Ft, valamint annak hozadékai és a céltámogatások használhatók fel. Az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány teljes vagyonából 30.000.000.000 forintnak, továbbá 10.000.000.000 forintnak megfelelő euróban rendelkezésre bocsátott összegnek csak a hozama használható fel. Az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek az alapítvány tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzést követően az alapítványt illetik és terhelik. Az alapítvány az ingatlant

rendeltetésszerűen, kizárólag az alapítványi célok megvalósítása érdekében használhatja. Az alapítvány vagyonát a kuratórium kezeli. A 3. alpont szerint az alapítvány az 1. alpontban írt korlátozásokkal az alapítványi célok megvalósulása érdekében - annak veszélyeztetése nélkül - az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult és vagyonát más forrásból, valamint a csatlakozás során felajánlott vagyonrendelés elfogadásával is gyarapíthatja. A 7. alpont szerint az alapítvány vagyona a jelen alapító okiratban rögzített céljai megvalósulásának finanszírozására és az alapítvány működési költségeinek fedezésére használható fel. A 8. alpont szerint az alapítvány vagyonának felhasználása és az azzal való rendelkezés joga a kuratóriumot illeti meg. A kuratórium az alapítvány céljai megvalósításával összefüggésben dönthet ingatlan vételéről és fejlesztéséről, a vagyont kamatozó banki betétbe helyezheti, tőkegarantált befektetési jegyet, kötvényt, kincstári- vagy letéti jegyet vásárolhat, a befektetési szabályzatában meghatározott pénzügyi és egyéb eszközökbe fektetheti. A Kuratórium az alapítvány vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok ellátásába külső pénzügyi szervezetet, szakértőt vonhat be. Az alapító okirat IV. 1. pontja szabályozza a kuratóriumra vonatkozó releváns rendelkezéseket: „1. Az alapítvány ügyvezető szerve a hét (7) fős Kuratórium. A Kuratórium gondoskodik az alapítvány céljainak megfelelő működéséről, biztosítja az alapítványi vagyon gondos kezelését. 2. A Kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A Kuratórium tagjainak megbízásáról és visszahívásáról, a Kuratórium elnökének a kuratóriumi tagok közül történő kijelöléséről és visszahívásáról, az alapítvány Alapító Okiratának módosításáról az Alapító dönt. A Kuratórium elnökét az Alapító bízza meg határozatlan időre. 3. A Kuratórium valamennyi tagja természetes személy. A Kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A kuratóriumi tagok legalább kétharmadának állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. A Kuratóriumi tag tisztségének időtartama az Alapító döntése szerint határozatlan időre szól.” Az alapító okirat VI. pontja szabályozza a Felügyelő Bizottságra vonatkozó releváns rendelkezéseket:

“1. Az Alapító az alapítvány működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére három (3) tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a Felügyelő Bizottságban. A Felügyelő Bizottság tagjait, továbbá a bizottsági tagok közül annak elnökét az Alapító kéri fel. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízása határozatlan időre szól. 2. A bizottsági tagság megszűnik a bizottsági tag halálával, lemondással vagy visszahívásával, valamint az alapítvány megszűnésével. Az Alapító visszahívhatja azt a tagot, aki jogsértő magatartásával súlyosan veszélyezteti az alapítvány működését vagy céljai megvalósítását, továbbá amennyiben a megbízatása keletkezésekor fennálló, a felügyelő bizottsági tagságának indokául szolgáló munkaviszonya megszűnt, avagy munkaköre módosult. A bizottsági tag jelölése nem vonható vissza.” A Magyar Nemzeti Bank a 2014. június 4-én kelt alapító okirat szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit figyelembe véve a világ globális működését és a területi fejlődést leíró és prognosztizáló geostratégiai és geopolitikai tudásteremtés ösztönzése és Magyarország és térségei valamint a tágabb régió gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében határozatlan időre alapítványt hozott létre Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány elnevezéssel. Az alapítvány céljára rendelt pénzbeli vagyon: 30.100.000.000 Ft. volt. Az alapítvány célja a geopolitikához kapcsolódó részterülete, mint pl. ágazati és politikai trendek, biztonságpolitika, gazdaságtörténet, városfejlődés, stb. mélyebb feltárásának ösztönzése és nyomon követése, a tématerületen az ismeretek és tapasztalatok hálózatos megosztása, a legjelentősebb geostratégiai és geopolitikai szakértők, stratégiai gondolkodók hálózatának kiépítése és Magyarországra hívása, gazdaságföldrajzi és gazdaságtörténeti, területi gazdaságtani kutatások gazdaságpolitikában és társadalomirányításban és tervezésben alkalmazható eredményeinek ösztönzése, gazdaságstratégiával és tervezéssel kapcsolatos szakmai közélet ösztönzése, pl. műhelymunkák és kutatócsoportok, fórumok támogatásával, geostratégiai és geopolitikai intézmény kiépítése műhelyek bevonásával, geostratégiai és geopolitikai szakmai publikációs aktivitás ösztönzése, a közgazdaságtan, a kapcsolódó társadalomtudományi és geográfiai szakterületek és a geopolitikával kapcsolatos összefüggések szakmai vizsgálata. A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat szerint az alapítvány összes, alapítói vagyonrendelés által rendelkezésre álló pénzbeli és nem pénzbeli vagyonának értéke 30.100.000.000.-Ft.

A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat az alábbi releváns rendelkezéseket tartalmazza: Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, ha az alapítvány céljaival egyetért, azt vagyonrendeléssel támogatni kívánja és a jelen alapító okirat rendelkezéseit elfogadja. A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, annak elfogadásáról a kuratórium dönt. Ennek során a kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről, intézményről vagy magánszemélyről rendelkezésre álló információkat és célhoz kötött felajánlások esetén - a megjelölt célt mérlegeli. Az alapítvány tevékenysége a következő: h) Kutatási programokat indít, kutatásokat támogat a tématerületen; i) Kutatási ösztöndíjakat indít a témakörben PHD hallgatóknak, szakembereknek és kutatóknak; j) Szakkönyveket ad ki, publikációkat támogat; k) Nemzetközi workshopokat és konferenciákat szervez és támogat; l) Geopolitikai, geostratégiai, valamint a gazdaság geográfiájával foglalkozó műhelyek működését program alapon támogatja; m) Lehetőséget biztosít feiatal geostratégiai és geopolitikai műhelyek számára, hogy részt vehessenek nemzetközi konferenciákon és workshopokon és programokon; n) Nemzetközi és hazai konferenciákat, workshopokat szervez és támogat, Magyarországra hozza a világ legjelentősebb geostratégiai és geopolikiai stratégiai gondolkodóit; o) Összhangban a Pallas Athéne közgondolkodási program elképzeléseivel szakmai kiadványokat, egyetemi jegyzetek és tankönyveket támogat szakmailag; p) Elősegíti egy nemzetközi geostratégiai és geopolitikai hálózat kiépítését; q) Ösztönzi a tervezést és döntéshozatalt támogató jövőorientált információs döntés-támogató rendszer kidolgozását a tématerületen, r) az alapítványi célokkal összhangban az alapítvány tulajdonába tartozó ingatlanok vonatkozásában ingatlan fejlesztést és hasznosítást végez, s) gazdasági társaságot alapíthat vagy részesedést szerezhet olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben felelőssége korlátozott és annak mértéked nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Az alapító okirat III.2. pontja rendelkezik az alapítvány gazdálkodásáról, vagyonának felhasználásáról. Az alapítvány vagyonát a kuratórium kezeli.

Az alapítvány az alapítványi célok megvalósulása érdekében annak veszélyeztetése nélkül az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult és vagyonát más forrásból, valamint a csatlakozás során felajánlott vagyonrendelés elfogadásával is gyarapíthatja. A III.2.5. alpont szerint az alapítvány vagyonának felhasználása és az azzal való rendelkezés joga a kuratóriumot illeti meg. A kuratórium az alapítvány céljai megvalósításával összefüggésben dönthet ingatlan vételéről és fejlesztéséről, a vagyont kamatozó banki betétbe helyezheti, tőkegarantált befektetési jegyet, kötvényt, kincstári- vagy letéti jegyet vásárolhat, a befektetési szabályzatában meghatározott pénzügyi és egyéb eszközökbe fektetheti. A kuratórium az alapítvány vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok ellátásába külső pénzügyi szervezetet, szakértőt vonhat be. Az alapító okirat IV. 1. pontja szabályozza a kuratóriumra vonatkozó releváns rendelkezéseket: „1. Az Alapítvány legfőbb döntéshozó képviseleti és ügyintéző szerve az öt (5) fős Kuratórium, amely gondoskodik az alapítvány céljainak megfelelő működéséről, biztosítja az alapítványi vagyon gondos kezelését. 2. A Kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A Kuratórium tagjainak megbízásáról és visszahívásáról, a Kuratórium elnökének a kuratóriumi tagok közül történő kijelöléséről és visszahívásáról, az alapítvány Alapító Okiratának módosításáról az Alapító dönt. A Kuratórium elnökét az Alapító bízza meg határozatlan időre. 3. A Kuratórium valamennyi tagja természetes személy. A Kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A kuratóriumi tagok legalább kétharmadának állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. A Kuratóriumi tag tisztségének időtartama az Alapító döntése szerint határozatlan időre szól.” Az alapító okirat VI. pontja szabályozza a Felügyelő Bizottságra vonatkozó releváns rendelkezéseket: “1. Az Alapító az alapítvány működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére három (3) tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a Felügyelő Bizottságban. A Felügyelő Bizottság tagjait, továbbá a bizottsági tagok közül annak elnökét az Alapító kéri fel. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízása határozatlan időre szól.

2. A bizottsági tagság megszűnik a bizottsági tag halálával, lemondással vagy visszahívásával, valamint az alapítvány megszűnésével. Az Alapító visszahívhatja azt a tagot, aki jogsértő magatartásával súlyosan veszélyezteti az alapítvány működését vagy céljai megvalósítását, továbbá amennyiben a megbízatása keletkezésekor fennálló, a felügyelő bizottsági tagságának indokául szolgáló munkaviszonya megszűnt, avagy munkaköre módosult. A bizottsági tag jelölése nem vonható vissza.” A Magyar Nemzeti Bank a 2014. március 14-én kelt alapító okirat szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit figyelembe véve a közgazdasági és pénzügyi szakemberképzés fejlesztésének és a pénzügyi ismeretek terjesztésének az oktatás támogatásával történő előmozdítása érdekében alapítványt hozott létre Pallas Athéné Domus Mentis elnevezéssel. Az alapítvány céljára rendelt pénzbeli vagyon: 30.100.000.000 Ft volt. Az alapítvány célja egy olyan a kor követelményeinek megfelelő oktatásitudományos központ működtetése, amely a modern képzés megteremtésével, valamint kiemelkedő oktatási színvonal és kompetenciák biztosításával – Kecskemét központú, Bács-Kiskun megyére kiterjedő tudásbázis erősítése által – fórumot teremt a jövő generáció közgazdasági és pénzügyi szakembereinek. A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat szerint az alapítvány összes, alapítói vagyonrendelés által rendelkezésre álló pénzbeli és nem pénzbeli vagyonának értéke 30.100.000.000.-Ft. A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat az alábbi releváns rendelkezéseket tartalmazza: Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, ha az alapítvány céljaival egyetért, azt vagyonrendeléssel támogatni kívánja és a jelen alapító okirat rendelkezéseit elfogadja. A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, annak elfogadásáról a kuratórium dönt. Ennek során a kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről, intézményről vagy magánszemélyről rendelkezésre álló információkat és célhoz kötött felajánlások esetén - a megjelölt célt mérlegeli. Az alapítvány célja: a) „Bács-Kiskun megyében, kiemelten Kecskeméten a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, elősegítése, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése, támogatása;

b) a művelődés, az oktatás és a tudomány támogatása és fejlesztése kecskeméti felsőoktatási intézmények, valamint felsőoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények és tevékenységek létrehozását, illetve lebonyolítását lehetővé tevő intézményes, anyagi és társadalmi keretek megteremtése révén; c) az oktatási tevékenység fejlesztése Bács-Kiskun megyében, elsősorban Kecskeméten, valamint a kutatóhelyek létrehozása és támogatása; d) a Bács-kiskun megyei felsőoktatási intézmények és az ezekhez kapcsolódó tudományos intézmények szakmai és anyagi támogatása; e) a hasonló célú szervezetekkel való belföldi és külföldi együttműködés elősegítése és támogatása, közös projektek, programok és intézmények működtetése, ezáltal Magyarország nemzetközi oktatási és kutatási együttműködéseinek, kapcsolatainak erősítése; f) nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; g) a Kecskeméti Főiskolával közösen a határon túli magyarság felsőoktatásának, és az ehhez kapcsolódó tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása.” Az alapító okirat rendelkezése szerint az alapítvány céljainak elérése érdekében – egyebek mellett – létrehozza és működteti a szükséges intézményeket, promóciós és reklámtevékenységet végez, az alapítvány alapcéljait segítő szervezeteket működtethet, ösztöndíj és vendégtanári rendszert alakít ki és működtet, a közgazdasági pénzügyi szakemberképzés és továbbképzés érdekében szervezési, fejlesztési és kutatási tevékenységet folytat, képzési programokat dolgoz ki és fejleszt, kutatási programokat dolgoz ki és valósít meg, elősegíti a pénzügyi rendszer intézményeinek, működési rendszerének széles körű megismertetését, az alapítványi célokkal összhangban az alapítvány tulajdonába tartozó ingatlanok vonatkozásában ingatlan fejlesztést és hasznosítást végez, gazdasági társaságot alapíthat vagy részesedést szerezhet olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben felelőssége korlátozott és annak mértéke nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Az alapító okirat III.2. pontja rendelkezik az alapítvány gazdálkodásáról, vagyonának felhasználásáról. Ennek első pontja kimondja, hogy az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány teljes vagyonából 10.100.000.000.-Ft, valamint annak hozadékai és a céltámogatások használhatók fel. Az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány teljes vagyonából 20.000.000.000 forintnak csak a hozama használható fel. Az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek az alapítvány tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzést követően az alapítványt illetik és terhelik. Az alapítvány az Ingatlant rendeltetésszerűen, kizárólag az alapítványi célok megvalósítása érdekében használhatja. Az alapítvány vagyonát a kuratórium kezeli.

A 4. alpont szerint az alapítvány az alapítványi célok megvalósulása érdekében - annak veszélyeztetése nélkül - az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult és vagyonát más forrásból, valamint a csatlakozás során felajánlott vagyonrendelés elfogadásával is gyarapíthatja. A 8. alpont szerint az alapítvány vagyona az alapító okiratban rögzített céljai megvalósulásának finanszírozására és az alapítvány működési költségeinek fedezésére használható fel. A 9. alpont szerint az alapítvány vagyonának felhasználása és az azzal való rendelkezés joga a kuratóriumot illeti meg. A kuratórium az alapítvány céljai megvalósításával összefüggésben dönthet ingatlan vételéről és fejlesztéséről, a vagyont kamatozó banki betétbe helyezheti, tőkegarantált befektetési jegyet, kötvényt, kincstári- vagy letéti jegyet vásárolhat, a befektetési szabályzatában meghatározott pénzügyi és egyéb eszközökbe fektetheti. A kuratórium az alapítvány vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok ellátásába külső pénzügyi szervezetet, szakértőt vonhat be. Az alapító okirat IV.1. pontja szabályozza a Kuratóriumra vonatkozó releváns rendelkezéseket: „1. Az alapítvány ügyvezető szerve a hét (7) fős Kuratórium. A Kuratórium gondoskodik az alapítvány céljainak megfelelő működéséről, biztosítja az alapítványi vagyon gondos kezelését. 2. A Kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A Kuratórium tagjainak megbízásáról és visszahívásáról, a Kuratórium elnökének a kuratóriumi tagok közül történő kijelöléséről és visszahívásáról, az alapítvány Alapító Okiratának módosításáról az Alapító dönt. A Kuratórium elnökét az Alapító bízza meg határozatlan időre. 3. A Kuratórium valamennyi tagja természetes személy. A Kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A kuratóriumi tagok legalább kétharmadának állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. A Kuratóriumi tag tisztségének időtartama az Alapító döntése szerint határozatlan időre szól.” Az alapító okirat VI. pontja szabályozza a Felügyelő Bizottságra vonatkozó releváns rendelkezéseket:

“1. Az Alapító az alapítvány működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére három (3) tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság valamennyi tagja természetes személy. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A Felügyelő Bizottság tagok közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. Az Alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a Felügyelő Bizottságban. A Felügyelő Bizottság tagjait, továbbá a bizottsági tagok közül annak elnökét az Alapító kéri fel. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízása határozatlan időre szól. 2. A bizottsági tagság megszűnik a bizottsági tag halálával, lemondással vagy visszahívásával, valamint az alapítvány megszűnésével. Az Alapító visszahívhatja azt a tagot, aki jogsértő magatartásával súlyosan veszélyezteti az alapítvány működését vagy céljai megvalósítását, továbbá amennyiben a megbízatása keletkezésekor fennálló, a felügyelő bizottsági tagságának indokául szolgáló munkaviszonya megszűnt, avagy munkaköre módosult. A bizottsági tag jelölése nem vonható vissza.” A Magyar Nemzeti Bank a 2014. március 19-én kelt alapító okirat szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit figyelembe véve a közgazdasági és pénzügyi szakemberképzés fejlesztés határon túli, különös tekintettel a Kárpát-medencében élő magyarság körében történő fejlesztésének és a pénzügyi ismeretek terjesztésének a művelődés, az oktatás és a tudomány támogatásával történő előmozdítása érdekében határozatlan időre alapítványt hozott létre Pallas Athéné Domus Concordiae elnevezéssel. Az alapítvány céljára rendelt pénzbeli vagyon: 50.100.000.000 Ft volt. Az alapítvány célja egy olyan oktatási tudományos központ működtetése, amely a határon túli kiemelten a Kárpát-medencei magyar közgazdasági és pénzügyi szakemberek szakmai fejlesztéséhez, valamint a Kárpát-medencei magyar közgazdász tudományos közösség erősítéséhez magas szintű oktatási színvonalat és szervező bázist biztosít. A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat szerint az alapítvány összes, alapítói vagyonrendelés által rendelkezésre álló pénzbeli és nem pénzbeli vagyonának értéke 50.100.000.000.-Ft. A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat az alábbi releváns rendelkezéseket tartalmazza:

Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, ha az alapítvány céljaival egyetért, azt vagyonrendeléssel támogatni kívánja és az alapító okirat rendelkezéseit elfogadja. A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, annak elfogadásáról a Kuratórium dönt. Ennek során a kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről, intézményről vagy magánszemélyről rendelkezésre álló információkat és célhoz kötött felajánlások esetén - a megjelölt célt mérlegeli. Az alapítvány célja és tevékenysége a következő: 1. Az alapítvány célja: a) „a határon túli, kiemelten a Kárpát-medencei közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, elősegítése, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése, támogatása; b) a művelődés, az oktatás és a tudomány támogatása és fejlesztése határon túli felsőoktatási intézmények, valamint felsőoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények és tevékenységek létrehozását, illetve lebonyolítását lehetővé tevő intézményes, anyagi és társadalmi keretek megteremtése révén; c) a határon túli, elsődlegesen Kárpát-medencei oktatási tevékenység fejlesztése, valamint kutatóhelyek létrehozása és támogatása; d) határon túli felsőoktatási intézmények és az ehhez kapcsolódó tudományos intézmények szakmai és anyagi támogatása; e) a hasonló célú szervezetekkel való belföldi és külföldi együttműködés elősegítése és támogatása, közös projektek, programok és intézmények működtetése, ezáltal Magyarország nemzetközi oktatási és kutatási együttműködéseinek, kapcsolatainak erősítése; f) nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; g) a határon túli, kiemelten a Kárpát-medencei magyarság felsőoktatásának, és az ehhez kapcsolódó tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenységnek a támogatása.” Az Alapító okirat rendelkezése szerint az alapítvány céljainak elérése érdekében – egyebek mellett – létrehozza és működteti a szükséges intézményeket, promóciós és reklámtevékenységet végez, az alapítvány alapcéljait segítő szervezeteket működtethet, ösztöndíj és vendégtanári rendszert alakít ki és működtet, a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés és továbbképzés érdekében szervezési, fejlesztési és kutatási tevékenységet folytat, képzési programokat dolgoz ki és fejleszt, kutatási programokat dolgoz ki és valósít meg, támogatja a pénzügyi területen működő oktatók, egyetemi és főiskolai tanárok a képzésben résztvevő gyakorló szakemberek továbbképzését Magyarországon és külföldön, az alapítványi célokkal összhangban az alapítvány tulajdonába tartozó ingatlanok vonatkozásában ingatlanfejlesztést és hasznosítást végez, gazdasági társaságot alapíthat vagy részesedést szerezhet

olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben felelőssége korlátozott és annak mértéke nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Az alapító okirat III.2. pontja rendelkezik az alapítvány gazdálkodásáról, vagyonának felhasználásáról. Ennek első pontja kimondja, hogy az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány teljes vagyonából 10.100.000.000.-Ft, valamint annak hozadékai és a céltámogatások használhatók fel. Az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány teljes vagyonából 20.000.000.000 forintnak, valamint 20.000.000.000 forintnak megfelelő euróban rendelkezésre bocsátott összegnek (összesen 40.000.000.000.-Ft-nak) csak a hozama használható fel. A 3. alpont szerint az alapítvány az alapítványi célok megvalósulása érdekében - annak veszélyeztetése nélkül - az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult és vagyonát más forrásból, valamint a csatlakozás során felajánlott vagyonrendelés elfogadásával is gyarapíthatja. A 7. alpont szerint az alapítvány vagyona az alapító okiratban rögzített céljai megvalósulásának finanszírozására és az alapítvány működési költségeinek fedezésére használható fel. A 8. alpont szerint az alapítvány vagyonának felhasználása és az azzal való rendelkezés joga a kuratóriumot illeti meg. A kuratórium az alapítvány céljai megvalósításával összefüggésben dönthet ingatlan vételéről és fejlesztéséről, a vagyont kamatozó banki betétbe helyezheti, tőkegarantált befektetési jegyet, kötvényt, kincstári- vagy letéti jegyet vásárolhat, a befektetési szabályzatában meghatározott pénzügyi és egyéb eszközökbe fektetheti. A Kuratórium az alapítvány vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok ellátásába külső pénzügyi szervezetet, szakértőt vonhat be. Az alapító okirat IV.1. pontja szabályozza a Kuratóriumra vonatkozó releváns rendelkezéseket: „1. Az alapítvány ügyvezető szerve a hét (7) fős Kuratórium. A Kuratórium gondoskodik az alapítvány céljainak megfelelő működéséről, biztosítja az alapítványi vagyon gondos kezelését. 2. A Kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A Kuratórium tagjainak megbízásáról és visszahívásáról, a Kuratórium elnökének a kuratóriumi tagok közül történő kijelöléséről és visszahívásáról, az alapítvány Alapító Okiratának módosításáról az Alapító dönt. A Kuratórium elnökét az Alapító bízza meg határozatlan időre.

3. A Kuratórium valamennyi tagja természetes személy. A Kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A kuratóriumi tagok legalább kétharmadának állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. A Kuratóriumi tag tisztségének időtartama az Alapító döntése szerint határozatlan időre szól.” Az alapító okirat VI. pontja szabályozza a Felügyelő Bizottságra vonatkozó releváns rendelkezéseket: “1. Az Alapító az alapítvány működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére három (3) tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a Felügyelő Bizottságban. A Felügyelő Bizottság tagjait, továbbá a bizottsági tagok közül annak elnökét az Alapító kéri fel. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízása határozatlan időre szól. 2. A bizottsági tagság megszűnik a bizottsági tag halálával, lemondással vagy visszahívásával, valamint az alapítvány megszűnésével. Az Alapító visszahívhatja azt a tagot, aki jogsértő magatartásával súlyosan veszélyezteti az alapítvány működését vagy céljai megvalósítását, továbbá amennyiben a megbízatása keletkezésekor fennálló, a felügyelő bizottsági tagságának indokául szolgáló munkaviszonya megszűnt, avagy munkaköre módosult. A bizottsági tag jelölése nem vonható vissza.” A Magyar Nemzeti Bank a 2014. december 23-án kelt alapító okirat szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit figyelembe véve a tudásteremés ösztönzése, a tudományos ismeretek és tapasztalatok megosztása, a társadalomtudományi, valamint az interdiszciplináris képzések, kutatások elősegítése, támogatása, a gazdaságban alkalmazható kutatás-fejlesztés ösztönzése, azok eredményeinek elterjesztése és ezáltal a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességének elősegítése, a magas hozzáadott értékű foglalkoztatás erősítése, a tudományos és gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében határozatlan időre alapítványt hozott létre Pallas Athéné Domus Innovationis elnevezéssel. Az alapítvány céljára rendelt pénzbeli vagyon: 37.000.000.000 Ft volt.

Az alapítvány céljai között - egyebek mellett – az alábbiak szerepelnek: a) tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpont létrehozása és működtetése b) a tudásteremtés ösztönzése, a tudományos ismeretek és tapasztalatok megosztása c) a gazdaság és a hazai versenyképesség kitörési pontjait jelentő tématerületeken interdiszciplináris kutatások, új tudományos és gazdasági ismeretek, eredmények létrehozásának ösztönzése és támogatása d) a magas hozzáadott értékű foglalkoztatás erősítése e) tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs vállalkozói klaszterek és hálózatok építése, létrehozásának ösztönzése f) részvétel hazai és európai támogatási és pályázati programokban. A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat szerint az alapítvány összes, alapítói vagyonrendelés által rendelkezésre álló pénzbeli és nem pénzbeli vagyonának értéke 37.000.000.000.-Ft. A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat az alábbi releváns rendelkezéseket tartalmazza: Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, ha az alapítvány céljaival egyetért, azt vagyonrendeléssel támogatni kívánja és a jelen Alapító Okirat rendelkezéseit elfogadja. A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, annak elfogadásáról a Kuratórium dönt. Ennek során a Kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről, intézményről vagy magánszemélyről rendelkezésre álló információkat és célhoz kötött felajánlások esetén - a megjelölt célt mérlegeli. Az alapító okirat rendelkezése szerint az alapítvány céljainak elérése érdekében – egyebek mellett – adományokat gyűjt, céljait segítő szervezeteket működtethet, kapcsolatot tart a céljait támogató szervezetekkel, kutatási programokat dolgoz ki, valósít meg és támogat a tudomány-technológiai, kutatás-fejlesztés, innováció és modernizáció területén. Az alapító okirat V. pontja rendelkezik az alapítvány gazdálkodásáról, vagyonának felhasználásáról. Ennek 1. alpontja kimondja, hogy az alapítvány céljainak megvalósítására, működésére az alapítvány teljes vagyonából 14.100.000.000.-Ft, valamint annak hozadékai és a céltámogatások használhatók fel. Az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány teljes vagyonából 25.000.000.000 forintnak csak a hozama használható fel. A 2. alpont szerint az Ingatlanhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek az alapítvány tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően az alapítványt illetik és terhelik. Az alapítvány az Ingatlant rendeltetésszerűen,

kizárólag az alapítványi célok megvalósítása érdekében használhatja. Az alapítvány vagyonát a Kuratórium kezeli. A 4. alpont szerint az alapítványi célok megvalósulása érdekében - annak veszélyeztetése nélkül - az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult és vagyonát más forrásból, valamint a csatlakozás során felajánlott vagyonrendelés elfogadásával is gyarapíthatja. A 8. alpont szerint az alapítvány vagyona az alapítványi célok finanszírozására és az alapítvány működési költségeinek fedezésére használható fel. A 9. alpont szerint az alapítvány vagyonának felhasználása és az azzal való rendelkezés joga a Kuratóriumot illeti meg. A Kuratórium az alapítvány céljai megvalósításával összefüggésben dönthet ingatlan vételéről és fejlesztéséről, a vagyont kamatozó banki betétbe helyezheti, tőkegarantált befektetési jegyet, kötvényt, kincstári- vagy letéti jegyet vásárolhat, a befektetési szabályzatában meghatározott pénzügyi és egyéb eszközökbe fektetheti. A Kuratórium az alapítvány vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok ellátásába külső pénzügyi szervezetet, szakértőt vonhat be. Az alapító okirat VI. 1. pontja szabályozza a Kuratóriumra vonatkozó releváns rendelkezéseket: „1. Az alapítvány legfőbb döntéshozó ügyvezető szerve a öt (5) fős Kuratórium. A Kuratórium gondoskodik az alapítvány céljainak megfelelő működéséről, biztosítja az alapítványi vagyon gondos kezelését. 2. A Kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A Kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A kuratóriumi tagok legalább kétharmadának állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. A kuratórium tagjainak megbízásáról és visszahívásáról, a Kuratórium elnökének a kuratóriumi tagok közül történő kijelöléséről és visszahívásáról, az alapítvány Alapító Okiratának módosításáról az Alapító dönt. A Kuratórium elnökét az Alapító bízza meg határozatlan időre. 3. A Kuratórium valamennyi tagja természetes személy. A Kuratóriumi tag tisztségének időtartama az Alapító döntése szerint határozatlan időre szól.” Az alapító okirat VIII. pontja szabályozza a Felügyelő Bizottságra vonatkozó releváns rendelkezéseket:

“1. Az Alapító az alapítvány működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére három (3) tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság tagjait, továbbá a bizottsági tagok közül annak elnökét az Alapító kéri fel. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízása határozatlan időre szól. 2. A bizottsági tagság megszűnik a bizottsági tag halálával, lemondással vagy visszahívásával, valamint az alapítvány megszűnésével. Az Alapító visszahívhatja azt a tagot, aki jogsértő magatartásával súlyosan veszélyezteti az alapítvány működését vagy céljai megvalósítását, továbbá ha a megbízatása keletkezésekor fennálló, a felügyelő bizottsági tagságának indokául szolgáló munkaviszonya megszűnt, avagy munkaköre módosult. A bizottsági tag jelölése nem vonható vissza.” A Magyar Nemzeti Bank a 2014. március 19-én kelt alapító okirat szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit figyelembe véve az általános közgazdasági és pénzügyi oktatás és a pénzügyi ismeretek széles körű terjesztésének, valamint a közgazdasági pénzügyi, ezen belül kiemelten a speciális bankszakmai szakemberek képzésének, fejlesztésének támogatása érdekében határozatlan időre alapítványt hozott létre Pallas Athéné Domus Scientiae elnevezéssel. Az alapítvány céljára rendelt pénzbeli vagyon: 50.100.000.000 Ft volt. Az alapítvány célja egy olyan oktatási tudományos központ működtetése, amely a pénzügyi oktatás és a pénzügyi ismeretek széles körű terjesztését tudományos igényességgel és alapossággal biztosítja, továbbá a speciális bankszakmai szakemberek képzését és fejlesztését a meglévőnél magasabb szinte emeli. A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat szerint az alapítvány összes, alapítói vagyonrendelés által rendelkezésre álló pénzbeli és nem pénzbeli vagyonának értéke 50.100.000.000.-Ft. A 2016. január 25-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat az alábbi releváns rendelkezéseket tartalmazza: Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, ha az alapítvány céljaival egyetért, azt vagyonrendeléssel támogatni kívánja és a jelen Alapító Okirat rendelkezéseit elfogadja. A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, annak elfogadásáról a Kuratórium dönt. Ennek során a Kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről, intézményről vagy magánszemélyről rendelkezésre álló információkat és célhoz kötött felajánlások esetén - a megjelölt célt mérlegeli.

2. a) b)

c) d)

Az alapítvány célja és tevékenysége a következő: “Az alapítvány célja: a közgazdasági, pénzügyi szakemberek, kiemelten bankszakmai szakemberek képzésének, fejlesztésének támogatása, elősegítése, bankszakmai tanfolyamok, akkreditált szakképesítést nyújtó, illetve nemzetközileg akkreditált banki, valamint az EU pályázatkezeléshez kapcsolódó képzések szervezésének, a közgazdasági oktatási tevékenység fejlesztésének előmozdítása, támogatása hitelintézeti szakkönyvek, szakfolyóiratok, szaklapok kiadása; a hasonló célú szervezetekkel való belföldi és külföldi együttműködés elősegítése és támogatása, közös projektek, programok és intézmények működtetése.” Az Alapító okirat rendelkezése szerint az alapítvány céljainak elérése érdekében – egyebek mellett – létrehozza és működteti a szükséges intézményeket, promóciós és reklámtevékenységet végez, kapcsolatot tart a céljait támogató külföldi szervezetekkel, a közgazdasági pénzügyi és bankszakmai szakemberképzés és továbbképzés érdekében szervezési, fejlesztési és kutatási tevékenységet folytat, képzési programokat dolgoz ki és fejleszt, kutatási programokat dolgoz ki és valósít meg, támogatja a pénzügyi oktatás technikai feltételeinek javítását, támogatja a pénzügyi területen működő oktatók, a képzésben résztvevő gyakorló szakemberek továbbképzését Magyarországon és külföldön, az alapítványi célokkal összhangban az alapítvány tulajdonába tartozó ingatlanok vonatkozásában ingatlanfejlesztést és hasznosítást végez, gazdasági társaságot alapíthat vagy részesedést szerezhet olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben felelőssége korlátozott és annak mértéke nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Az alapító okirat III.2. pontja rendelkezik az alapítvány gazdálkodásáról, vagyonának felhasználásáról. Ennek első pontja kimondja, hogy az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány teljes vagyonából 10.100.000.000.-Ft, valamint annak hozadékai és a céltámogatások használhatók fel. Az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány teljes vagyonából 20.000.000.000 forintnak, valamint 20.000.000.000 forintnak megfelelő euróban rendelkezésre bocsátott összegnek (összesen 40.000.000.000.-Ft-nak) csak a hozama használható fel. Az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek az alapítvány tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően az alapítványt illetik és terhelik. Az alapítvány az ingatlan rendeltetésszerűen kizárólag az alapítványi célok megvalósítása érdekében használhatja, az alapítvány vagyonát a Kuratórium kezeli.

A 3. alpont szerint az alapítvány az alapítványi célok megvalósulása érdekében - annak veszélyeztetése nélkül - az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult és vagyonát más forrásból, valamint a csatlakozás során felajánlott vagyonrendelés elfogadásával is gyarapíthatja. A 7. alpont szerint az alapítvány vagyona az Alapító Okiratban rögzített céljai megvalósulásának finanszírozására és az alapítvány működési költségeinek fedezésére használható fel. A 8. alpont szerint az alapítvány vagyonának felhasználása és az azzal való rendelkezés joga a Kuratóriumot illeti meg. A Kuratórium az alapítvány céljai megvalósításával összefüggésben dönthet ingatlan vételéről és fejlesztéséről, a vagyont kamatozó banki betétbe helyezheti, tőkegarantált befektetési jegyet, kötvényt, kincstári- vagy letéti jegyet vásárolhat, a befektetési szabályzatában meghatározott pénzügyi és egyéb eszközökbe fektetheti. A Kuratórium az alapítvány vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok ellátásába külső pénzügyi szervezetet, szakértőt vonhat be. Az alapító okirat IV.1. pontja szabályozza a Kuratóriumra vonatkozó releváns rendelkezéseket: „1. Az alapítvány ügyvezető szerve a hét (7) fős Kuratórium. A Kuratórium gondoskodik az alapítvány céljainak megfelelő működéséről, biztosítja az alapítványi vagyon gondos kezelését. 2. A Kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A Kuratórium tagjainak megbízásáról és visszahívásáról, a Kuratórium elnökének a kuratóriumi tagok közül történő kijelöléséről és visszahívásáról, az alapítvány Alapító Okiratának módosításáról az Alapító dönt. A Kuratórium elnökét az Alapító bízza meg határozatlan időre. 3. A Kuratórium valamennyi tagja természetes személy. A Kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A kuratóriumi tagok legalább kétharmadának állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. A Kuratóriumi tag tisztségének időtartama az Alapító döntése szerint határozatlan időre szól.” Az alapító okirat VI. pontja szabályozza a Felügyelő Bizottságra vonatkozó releváns rendelkezéseket:

“1. Az Alapító az alapítvány működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére három (3) tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a Felügyelő Bizottságban. A Felügyelő Bizottság tagjait, továbbá a bizottsági tagok közül annak elnökét az Alapító kéri fel. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízása határozatlan időre szól. 2. A bizottsági tagság megszűnik a bizottsági tag halálával, lemondással vagy visszahívásával, valamint az alapítvány megszűnésével. Az Alapító visszahívhatja azt a tagot, aki jogsértő magatartásával súlyosan veszélyezteti az alapítvány működését vagy céljai megvalósítását, továbbá amennyiben a megbízatása keletkezésekor fennálló, a felügyelő bizottsági tagságának indokául szolgáló munkaviszonya megszűnt, avagy munkaköre módosult. A bizottsági tag jelölése nem vonható vissza.” A kérelmezők a Közbeszerzési Hatóság által az ajánlatkérőkről vezetett listában a Kbt. 5. § (4) bekezdésének megjelölésével szerepelnek. Az I., II., III., IV., V. és VI. r. kérelmezők jogorvoslati kérelmei 2016. május 13. napján érkeztek a Döntőbizottsághoz, melyek a D. 344/2016., D.345/2016., D.346/2016., D. 347/2016., D. 348/2016. és D. 349/2016. számokon kerültek iktatásra. A jogorvoslati eljárások a hiánypótlásokat követően 2016. május 25. és 2016. május 31. napja között indultak meg. A kérelmezők a Kbt. hatálya alá tartozásról szóló értesítés elmulasztása miatt kérték a Döntőbizottság vizsgálatát. A jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmezők arról való tudomásszerzésének időpontjaként azt jelölték meg, hogy a Kbt. hatályba lépésétől számítottan folyamatos. A megsértett jogszabályi rendelkezések: Kbt. 26. § (1) bekezdés a Kbt. 4. §- a, a Kbt. 110. §-ra is tekintettel. A kérelmezők indítványozták a jogsértés megállapítását a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pontja alapján, továbbá azt, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 165. § (3) bekezdés a) pontja alapján hívja fel a kérelmezőket a Kbt.-nek megfelelő eljárásra. A kérelmezők a kérelmük indokaként előadták, hogy az alapítványokat az MNB alapította. Hivatkoztak az alapító okiratokban meghatározott alapítványi célokra, az alapító okiratoknak a Kuratóriumra és a Felügyelő Bizottságra vonatkozó releváns rendelkezéseire.

A kérelmezők előadták, hogy az alapítványok vagyona az alapító okirat rendelkezései szerint különböző vagyonelemekből tevődik össze, egyrészt ingatlan másrészt ingó vagyonból, aminek a felhasználására vonatkozó szabályokat az alapító okiratok tartalmazzák. A kérelmezők ismertették, hogy az alapítványok alapítását követően megvizsgáltatták, hogy az akkor hatályos, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) rendelkezései alatt álló szervezetnek és emiatt ajánlatkérőknek minősülnek-e, de a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 6. § c) pontjában foglaltakra adott vélemény alapján arra az álláspontra jutottak, hogy az alapítványok a feltételek mindegyikének nem felelnek meg. A kérelmezők előadták, hogy az Alkotmánybíróság 8/2016. (IV. 6.) AB határozatában foglaltakra is figyelemmel ismételten vizsgálat tárgyává tették az ajánlatkérői minőség kérdését. Ennek során megállapították, hogy az ajánlatkérői minőség tekintetében a jogképesség, valamint a nem ipari vagy kereskedelmi jellegű közérdekű tevékenység ellátása is megállapítható. Kifejtették, hogy a régi Kbt. 4. § 16. pontja szerinti meghatározó befolyás a) pontja szerinti feltétel vagyoni hozzájárulással és jegyzett tőkével kapcsolatban tartalmaz előírást. Alapítvány esetében sem a vagyoni hozzájárulás, sem a jegyzett tőke, sem ezek kapcsolata nem értelmezhető. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:382. § (1) bekezdése szerint az alapítvány esetében az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni. Az alapítvány esetében cél szerinti végleges vagyonjuttatásról van szó, a vagyon tulajdonjogának az átruházásával az alapítónak teljeskörűen megszűnik a juttatott vagyonnal kapcsolatos valamennyi jogosultsága, hiszen az alapítvány jogi lényege éppen az, hogy az alapítótól függetlenül, önálló vagyontömegként működjék tovább és szolgálja az alapító okiratban meghatározott célt. A kérelmezők előadták, hogy a Ptk. 3:384. § (2) bekezdése rögzíti, hogy az alapító az alapítvány részére jutatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza, az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis. A Ptk. 3:393. § (2) bekezdése előírja továbbá, hogy az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának a csökkentésére irányul, semmis. Alapítvány esetben nem lehet beszélni jegyzett tőkéről, csupán alapítványi vagyonról. Alapítványnál a juttatott vagyonhoz nem tartozik sem névérték, sem önálló, arányos szavazati jog. Kiemelték továbbá, hogy az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt [Ptk. 3:403. § (2) bekezdés], azaz ilyen módon sem jogosult a már juttatott vagyoni hozzájárulás visszaszármaztatására.

A kérelmezők kifejtették, hogy a régi Kbt. 4. § 16. pontja szerinti meghatározó befolyás b) pontja szerinti feltétel alkalmazhatóságát alapvetőn kétségbe vonta az a körülmény, hogy a régi Kbt. tagról, tagokról rendelkezik, amely kifejezés gazdasági társaság esetében értelmezhető, alapítvány esetében nem. Az alapítványnak alapítója, alapítói, illetve az alapítványhoz történő csatlakozás esetén csatlakozói vannak. Gazdasági társaságok esetén ilyen megkülönböztetést (létrehozza a társaságot vagy később szerez részesedést) a törvény nem tartalmaz. Nem alkalmazható a b) pont arra tekintettel sem, hogy a Ptk. előírása szerint, ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják. Az alapítók döntési együttessége azt jelenti, hogy az alapítók minden egyes alapítói intézkedést egyetértésben, mindegyik alapító akaratával megegyezően tudnak csak megtenni, és egyik alapító sem mellőzhető a döntés meghozatalánál, mindegyik alapítónak közre kell működni a döntésben. A régi Kbt. 4. § 16. pontja szerinti meghatározó befolyás c) pont szerinti feltétellel kapcsolatban rögzítette, hogy a Ptk. 3:397. §-a szerint az alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium, amelynek tagjai egyúttal az alapítvány vezető tisztségviselői. Ugyanakkor a Ptk. egyértelműen rögzíti, hogy az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis. Ugyanígy alapítvány esetén a vezető tisztségviselők vagy az ellenőrző testület tagjainak visszahívására az alapító csak kivételes esetben, az alapítványi célok megvalósításának közvetlen veszélye esetén jogosult. A Ptk. garanciális szabálya továbbá, hogy az alapító nem lehet többségben a kuratóriumban, az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis. A Ptk. ezen rendelkezése tehát lényegileg kizárja azt, hogy az alapító olyan kuratórium összetételéről döntsön, amelyben a saját képviselői többségben vannak, azaz értelemszerűen a jogszabály tényleges tartalmának alapulvételével kizárt, hogy az alapító többségi befolyással rendelkezzen a kuratóriumban. Nem értelmezhető a régi Kbt. vonatkozó rendelkezése az alapítványra azért sem, mivel a Ptk. 3:380. § (2) bekezdése szerint, ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják, azaz egy alapítványnak bármennyi alapítója is van, ők az alapítói jogaikat (kuratórium, felügyelő bizottság tagjainak kijelölése) kötelező törvényi előírása alapján csak együttesen gyakorolhatják, önállóan, külön-külön erre nem is jogosultak. Ebben az összefüggésben pedig a meghatározó befolyásra, illetve befolyásra vonatkozó előírás nem értelmezhető. Egyértelműen kijelenthető, hogy a c) pont szerinti feltétel is gazdasági társaságok tekintetében értelmezhető, alapítványok tekintetében nem.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (4) bekezdés b) pontja előírja, hogy a jogszabályoknak illeszkednie kell a jogrendszer egészébe. Jogi álláspontjuk szerint a régi Kbt. hivatkozott - meghatározó befolyásra vonatkozó rendelkezése - viszont nem felel meg a Jat. idézett feltételének, mivel az alapítványokra vonatkozó szabályozásra tekintettel az alapítványok esetében a régi Kbt. feltételei nem értelmezhetők, ennek következtében nem alkalmazhatók. A kérelmezők előadták, hogy az ajánlatkérői minőség megítélése szempontjából további feltétel, hogy az ajánlatkérő működését többségi részben a régi Kbt. 6. § (1) bekezdés a) - d) pontja szerinti ajánlatkérő finanszírozza. Alapítvány esetében az alapítványi cél megvalósítása, mint az alapítvány által kifejtett tevékenység nem feltétlenül azonosítható az alapítvány működésével. Az alapítványok kiadásaira vonatkozóan az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) rendelkezésit kell alkalmazni. A Civil tv. vonatkozó bekezdése szerint a civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai) az alábbiak: a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. Megítélésük szerint a régi Kbt. szerinti működés kifejezésbe a felsorolt tevékenységek egyike sem érthető bele. A Civil tv. külön nevesíti a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségét és külön az alapcél szerinti tevékenységhez kapcsolódó költségeket, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségeket és az egyéb költségeket is. Ez utóbbi három kategóriát viszont nem működési költségként nevesíti. A Civil tv. a kiadások tekintetében megbontja az adott szervezet tevékenységét aszerint, hogy az az alapcél megvalósítására, gazdasági vállalkozási tevékenység kifejtésére, a civil szervezet működésére vagy egyéb tevékenységre irányul-e. Amennyiben a régi Kbt. szerinti működés kifejezés azonos a Civil tv. szerinti működéssel, úgy abba az alapítvány, mint civil szervezet egyéb tevékenységei nem tartoznak bele, így nem egyértelmű, hogy régi Kbt. szerinti definíció szempontjából milyen tevékenység finanszírozását kell vizsgálni. A finanszírozás kifejezés sincs meghatározva a törvényben. A működés szó értelmezésével kapcsolatban ismételten utalni szükséges a régi Kbt. 3. §-ában

foglaltakra, amely szerint annak szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben az eltérést a törvény kifejezetten megengedi. Nyelvtani és logikai értelmezés alapján a törvénytől való eltérés tilalma egyúttal az ún. kiterjesztő jogértelmezés lehetőségét is tiltja. A kérelmezők hivatkoztak arra is, hogy az alapító az alapítványi cél megvalósításához szükséges vagyont köteles az alapítvány rendelkezésére bocsátani. A rendelkezésre bocsátással az alapítónak a juttatott vagyonra vonatkozó kapcsolata megszűnik, azzal a továbbiakban egyáltalán nem jogosult rendelkezni, az alapítvány az alapítótól független „vagyontömeggé”, „vagyonösszességgé” válik, innentől fogva a vagyon további sorsát kizárólag az alapító okirat rendelkezéseinek keretén belül az alapítótól független kuratórium határozza meg, az alapítónak nincsen e tekintetében semmilyen diszpozíciója. Ebből az is következik, hogy az alapítónak innentől fogva nincs ráhatása a rendelt vagyon felhasználására, az alapítvány működésével kapcsolatban felmerült kiadások fedezetét már nem az alapító, hanem az alapítvány saját maga finanszírozza. Az alapító dönthet úgy, hogy a juttatott vagyont részben vagy egészben az alapítványnak meg kell őrizni és csak a vagyon gyümölcsei, kamatai használhatók fel a tevékenységhez. Az alapító dönthet úgy is, hogy maga az alapítványi vagyon is felhasználható az alapítványi cél megvalósításához, ebben az esetben vagyonfelélő alapítványról van szó, amelynek vagyona a célmegvalósításban el fog fogyni. Amennyiben ún. „vagyonfelélő” alapítványról van szó, úgy a régi Kbt. érintett rendelkezése (működését többségi részben ajánlatkérő finanszírozza) értelmezhető lehet az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon tekintetében, mivel ebben az esetben az alapítványi célok megvalósítására szolgáló vagyont az alapítvány feléli, elfogyasztja, azaz kifejezetten és közvetlenül a célra rendelt vagyonból fedezi a tevékenységét, amelynek része a működés is. Ha az alapító az alapítványi vagyon felhasználásáról úgy rendelkezik, hogy a vagyoni juttatást az alapítványnak meg kell őriznie és csak ezen vagyon hozama (gyümölcse) használható fel az alapítványi tevékenységhez. Ebben az esetben az alapítvány a tevékenységéhez (ennek részeként a működéséhez) nem az alapítói vagyont használja fel, azt köteles megőrizni, hanem annak a hozamát, amely már az alapítvány önálló tevékenységéből származó vagyongyarapodása, az alapítvány önálló, az alapítótól független bevétele, azaz ilyenkor az alapítói vagyonjuttatást az alapítvány a működésének finanszírozásához nem használhatja fel. Mivel ebben az esetben az alapítótól független, önálló finanszírozási forrásról van szó, így a nem vagyonfelélő alapítványok esetében jogi álláspontjuk szerint - nem alkalmazható az alapító általi (közvetlen) finanszírozás feltétele.

A kérelmezők előadták, hogy az alapítvány működési tevékenysége finanszírozható ún. támogatási szerződés keretében is, amely a támogató részéről ingyenes, ellenszolgáltatás nélküli vagyoni juttatásnak minősül. Amennyiben a támogatást ilyen módon az alapító nyújtja, úgy a támogatási összeg működésre fordított része megfeleltethető a régi Kbt. szerinti működés finanszírozására vonatkozó definíciójának. A fenti megállapítások ismeretében az alapítványok 2016. május 11. napjáig nem jelentkeztek be az ajánlatkérők jegyzékébe - amelyet a hivatkozott napon megtettek a Kbt. 5. § (4) bekezdése alapján, hivatkozva a jelen jogorvoslati kérelmekben is kifejtett jogértelmezési nehézségre -, de a fentebb már hivatkozott AB határozat megállapításai szerint és a Közbeszerzési Szemle IV. évfolyam 3. számában a 12. kérdésre adott Közbeszerzési Hatóság állásfoglalás szerint kifejtettek alapján elvégzett ismételt vizsgálat szerint álláspontjuk a következő. A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva előadták, hogy a hatályos Kbt. annyiban nem szakít a korábbi jogszabály rendszerével, hogy a törvény 4. §-a meghatározza annak személyi és tárgyi hatályát akként, hogy a meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés vagy koncesszió megkötése érdekében a Kbt. 5-7. §-aiban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek a törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni. Hivatkoztak arra, hogy a Kbt. a korábbi jogszabályhoz képest eltérően rendszerezi az ajánlatkérő szervezeteket: az 5. § felsorolja a központi és nem központi ajánlatkérőket, a 6. § az olyan 5. § szerinti ajánlatkérőket, amelyek közszolgáltatói tevékenységet folytatnak, a 7. § pedig az 5. §-ban meghatározott szervezetek körébe nem tartozó olyan gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, amelyek az általuk végzett közszolgáltatói tevékenység alapján minősülnek ajánlatkérőnek, egyébként nem tartoznának a törvény hatálya alá. Álláspontjuk szerint a vizsgálat szempontjából kizárólag az 5. § rendelkezése és azon belül is az (1) bekezdés e) pontjában foglalt kritériumok minősülnek relevánsnak. A kérelmezők előadták, hogy a jogképesség kritériuma az alapítványra fennáll, a „nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre” fordulat az alapítványra szintén fennáll. Hivatkoztak az Alkotmánybíróság I/494/2016. számú határozatának 27. pontjára, amely elvi éllel rögzített jogelvek mentén fejtette ki, hogy az MNB milyen célra alapíthat gazdasági társaságot vagy alapítványt.

Előadták, hogy a közérdekűséget alátámasztja az is, hogy az MNB a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 162. § (2) bekezdése alapján az MNB feladataival és tevékenységeivel összhangban, többségi tulajdonban álló gazdasági társaságot alapíthat vagy alapítványt hozhat létre. Amiatt, hogy az MNB alapfeladatai közfeladatok, alapítványt az MNB csak közfeladat ellátására vagy azzal összefüggésben hozhat létre és így a közfeladat ellátása közérdekű tevékenységben ölt alakot. Ha a „nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre” fordulat alkalmazhatóságát ki is lehet zárni ezzel járó más jogkövetkezményekkel számolva - a „vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el” elem alkalmazható, hiszen a közfeladat ellátását legalább részben közérdekű tevékenységként kell végezni. A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjának azon fordulata tekintetében, amely szerint „e szervezet felett a Kbt. 5. § a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni”, a kérelmezők azt fejtették ki, hogy vizsgálandó, mit jelent a meghatározó befolyás; melyet a Kbt. 3. § 28. pont határoz meg. A Kbt. 3. § 28. pont a) pontjával kapcsolatban megvizsgálták a Ptk., a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. rendelkezéseit, melyek alapján nem találták alkalmazhatónak a jelen pontban meghatározott feltételt. A Kbt. 3. § 28. pont b) pontja álláspontjuk szerint az alapítványok tekintetében nehezen értelmezhető, mivel az alapítványnak nincsenek tagjai, ugyanakkor a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása szerint vizsgálhatók a b) pont rendelkezései is. A Kbt. 3. § 28. pont c) pont megfelelőségével kapcsolatos elemzés során megállapították, hogy az alapítói jogokat az alapító gyakorolja, és azokat átruházhatja a Ptk. 3:396. § alapján akkor, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette. A Ptk. azonban taxatíve sehol nem sorolja fel az alapító jogokat, azokat az egyes rendelkezések elemzésével és értelmezésével lehet találni. Az alapító jogok körébe beletartozik pl. az alapítvány ügyvezető szervének, a kuratórium tagjainak visszahívása. Az alapítványok mindegyikének alapító okiratában szerepel, hogy „a Kuratórium tagjainak megbízásáról és visszahívásáról, a Kuratórium elnökének a kuratóriumi tagok közül történő kijelöléséről és visszahívásáról, …, az alapító dönt”.

A kérelmezők előadták, hogy azon feltétel tekintetében, mely szerint a működését többségi részben egy vagy több ilyen (Kbt. 5. § a)-e) pontban meghatározott) szervezet (testület) finanszírozza, tisztázandó a finanszírozás fogalma. A finanszírozás fogalmát a jelenleg hatályos magyar jogszabályok nem határozzák meg. Finanszírozás alatt a befektetések megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtése és racionális felhasználása értendő. Finanszírozásnak tekinthető a vagyoni hozzájárulás, vagyon átadás például az alapítványi célok megvalósításához és az alapítvány működéséhez. A finanszírozás fogalmát ugyanezen rendelkezés megfogalmazása során mind az Irányelv, mind a Kbt. használja. A Kbt. szabálya szűkebben határozza meg a jelenleg vizsgált feltételt, mert azt mondja, hogy a feltétel akkor állhat fenn, ha a működést többségi részben egy vagy több, a Kbt. 5. § a)-e) pontban meghatározott szervezet (testület) finanszírozza. Az irányelv másként fogalmazza meg ugyanezen szabályt, mert akként rendelkezik, hogy „amelyet többségi részben állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz” - itt a finanszírozás nem szűkül le arra, hogy csak a működésre vonatkozóan kellene vizsgálni, hanem általánosan és önmagában a finanszírozást kell megállapítani. A fenti pontokban levezetettek alapján a törvényi feltételek teljesülése fennállhat, így a meghatározó befolyás kimutatható az alapítványok esetében, ezért a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont szerinti feltétel teljesülhet, mely alapján az alapítványok közbeszerzési jog hatálya alá tartozhatnak, azaz ajánlatkérői minőségük megállapítható lehet. A kérelmezők kérték, hogy amennyiben a Döntőbizottság a hatályos törvény alapján elvégzett vizsgálatában foglaltakat tartja helytállónak, úgy a jogorvoslati eljárást folytassa le. Abban az esetben, amennyiben a jelen jogorvoslati kérelmekben előadottakat mérlegelve a Döntőbizottság azt állapítja meg, hogy az alapítványok a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont hatálya alá tartozó ajánlatkérőnek minősülnek, úgy erre az esetre megjelölték az új Kbt. hatályba lépése óta megkötött szerződések lényeges adatait az alapítványok honlapján közzétettek szerint a honlapon fellelhető adatokra utalással. A kérelmezők a 2016. május 24. és 2016. május 30. között előterjesztett hiánypótlásaikban a jogorvoslati kérelmeiket kiegészítették. Előadták, hogy abban az esetben, amennyiben a jelen jogorvoslati kérelmekben előadottak alapján a Döntőbizottság megállapítja, hogy az alapítványok a Kbt. 5. § (1)

bekezdés e) pont hatálya alá tartozó ajánlatkérőnek minősülnek, úgy erre az esetre megjelölték az új Kbt. hatályba lépése óta megkötött szerződéseket az alábbiak szerint: A D.344/2016 számú jogorvoslati eljárásban: Szerződés kelte 2015. november 2. 2015. november 26. 2015. november 26. 2015. november 30. 2015. december 1.

2015. december 15. 2015. december 17.

2015. december 18. 2016. február 1.

2015. december 18.

2016. január 6. 2016. január 6. 2016. március 1. 2016. március 17. 2016. március 24.

Szerződő felek PAGEO – Akció Rendezvényügynökség Kft. PAGEO – ALEAS Hungary Kft. PAGEO Akció Rendezvényügynökség Kft. PAGEO – Nemzetközi Oktatási és Kutatási Központ alapítvány PADA, PADS, PAGEO – Made In Heiszler Kft.

Szerződés tárgya Vállalkozási szerződés

Szerződés ellenértéke 14.907.462,- Ft + ÁFA

Megbízási szerződés

4.376.900,- Ft + ÁFA

Vállalkozási szerződés

13.942.355,- Ft + ÁFA

Vállalkozási szerződés

6.600.000,- Ft + ÁFA

Vállalkozási szerződés

5.050.890,- Ft + ÁFA (megrendelők között egyenlő arányban oszlik meg) 40.000,- EUR + ÁFA

PAGEO – MOSAIC- Megbízási szerződés Trans Kft. PADA, PADS, PADI, Megbízási szerződés PADOC, PADMA, PAGEO – Raw Development Kft. PAGEO – GINGKO- Vállalkozási szerződés Zöld Építész Iroda Kft., Schüller és Társai Kft. PADA, PADS, Megbízási szerződés IT PAGEO – Made in szoftverre vonatkozóan Heiszler Kft. PAGEO – Raw Development Beruházásszervező és Mérnöki Szolgáltató Kft. PAGEO – MOSAICTrans Kft. PAGEO – MOSAIC Trans Kft. PAGEO – Akció Rendezvényügynökség Kft. PAGEO – Made In Heiszler Kft. PAGEO – MOSAIC Trans Kft.

Megbízási szerződés

13.500.000,- Ft + ÁFA (megbízók között egyenlő arányban oszlik meg) 75.000.000,- Ft + ÁFA 6.090.000.- Ft + ÁFA (megrendelők között egyenlő arányban oszlik el) 2.500.000,Ft + ÁFA/hó

Megbízási szerződés

40.000,- EUR + ÁFA

Megbízási szerződés

35.000,- EUR + ÁFA

Megbízási szerződés

14.090.670,- Ft + ÁFA

Vállalkozási szerződés

19.181.880,- Ft + ÁFA

Megbízási szerződés

40.000,- Ft + ÁFA

A D.345/2016. számú jogorvoslati eljárásban: Szerződés kelte 2015. december 5.

Szerződő felek PADI – Preventív

Szerződés tárgya Vállalkozási szerződés

Szerződés ellenértéke 790,- Ft + ÁFA/óra/fő

2016. március 25.

2015. december 17.

Security Biztonsági és Tanácsadó Zrt. PADI –INNOTICA Innovációs és Szolgáltató Informatikai Kft. PADA, PADS, PADI, PADOC, PADMA, PAGEO – Raw Development Kft.

élőerős őrzés Vállalkozási szerződés tanulmány elkészítésére

5.000.000.- Ft + ÁFA

Megbízási szerződés

13.500.000,- Ft + ÁFA (megbízók között egyenlő arányban oszlik meg)

A D.346/2016. számú jogorvoslati eljárásban: Szerződés kelte 2015. december 17.

Szerződő felek PADA, PADS, PADI, PADOC, PADMA, PAGEO – Raw Development Kft.

Szerződés tárgya Megbízási szerződés

Szerződés ellenértéke 13.500.000,- Ft + ÁFA (megbízók között egyenlő arányban oszlik meg)

A D.347/2016. számú jogorvoslati eljárásban: Szerződés kelte 2015. december 1.

Szerződő felek PADA, PADS, PAGEO - Made in Heiszler Kft.,

2016. január 1.

PADA Creative Kft.

2016. január 7.

PADA – FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. PADA, PADS, PAGEO – Made in Heiszler Kft.

Vállalkozási szerződés kreatív munkálatokra vonatkozóan

PADA, PADS, PADI, PADOC, PADMA, PAGEO – Raw Development Kft. PADA – Magyar Építő Zrt.

Megbízási szerződés

2016. február 1.

2015. december 17.

2015 november 6.

Friday

Szerződés tárgya Vállalkozási szerződés alapítványi Oktatóközpont kiegészítő munkálatai Megbízási szerződés projekmenedzsmenti szolgáltatások ellátására

Megbízási szerződés IT szoftverre vonatkozóan

Vállalkozási szerződés

Szerződés ellenértéke 5.050.890.- Ft + ÁFA (megrendelők között egyenlő arányban oszlik el) 5.000.000.Ft + ÁFA/hó (a becsült érték: 60.000.000.- Ft + ÁFA a szerződés időtartamára tekintettel) 5.450.000.- Ft + ÁFA

6.090.000.- Ft + ÁFA (megrendelők között egyenlő arányban oszlik el) 13.500.000,- Ft + ÁFA (megbízók között egyenlő arányban oszlik meg) 989.231.370.- Ft + ÁFA

A D.348/2016. számú jogorvoslati eljárásban: Szerződés kelte 2015. december 17.

Szerződő felek PADA, PADS, PADI, PADOC, PADMA, PAGEO – Raw Development Kft.

Szerződés tárgya Megbízási szerződés

Szerződés ellenértéke 13.500.000,- Ft + ÁFA (megbízók között egyenlő arányban oszlik meg)

A D.349/2016. számú jogorvoslati eljárásban: Szerződés kelte 2015. december 1.

Szerződő felek PADA, PADS, PAGEO - Made in Heiszler Kft.,

2016. február 1.

PADA, PADS, PAGEO – Made in Heiszler Kft.

2015. december 17.

PADA, PADS, PADI, PADOC, PADMA, PAGEO – Raw Development Kft.

Szerződés tárgya Vállalkozási szerződés alapítványi Oktatóközpont kiegészítő munkálatai Megbízási szerződés IT szoftverre vonatkozóan Megbízási szerződés

Szerződés ellenértéke 5.050.890.- Ft + ÁFA (megrendelők között egyenlő arányban oszlik el) 6.090.000.- Ft + ÁFA (megrendelők között egyenlő arányban oszlik el) 13.500.000,- Ft + ÁFA (megbízók között egyenlő arányban oszlik meg)

A jogorvoslati kérelmeikben kifejtett jogértelmezés alapján előadták, ha annak hatálya az alapítványra megállapítható, akkor a fenti szerződések esetében annak alkalmazásától nem lehetett volna eltekinteni és így a Kbt. mellőzése miatt mulasztásos jogsértést követtek el az alapítványok, megsértve a Kbt. 4. §-ban foglalt rendelkezéseket tekintettel a Kbt. 110. §-ára is. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásokat 2016. 05.15. és 2016. 05. 31. között megindította. A jogorvoslati ügyekben a Kbt. mellőzése tekintetében elkülönítésről döntött az egyes szerződések vonatkozásában az alábbiak szerint: - D. 344/2016. jogorvoslati eljárásban D. 392/2016., D. 391/2016., D.395/2016., D.393/2016., D.394/2016., D.390/2016., D.396/2016. és D. 389/2016. számokon folytatódik, - D.345/2016. jogorvoslati eljárásban D.400/2016., D.401/2016. és D.402/2016. számokon folytatódik, - D.346/2016. jogorvoslati eljárásban D.387/2016. számon folytatódik, - D.347/2016. jogorvoslati eljárásban D.371/2016., D.372/2016., D.373/2016., D.374/2016. és D. 375/2016. számokon folytatódik, - D.348/2016. jogorvoslati eljárásban a D. 388/2016. számon folytatódik, - D.349/2016. jogorvoslati eljárásban a D. 403/2016. számon folytatódik a jogorvoslati eljárás. A Döntőbizottság a 2016. június 20-án kelt végzésében a D.344/2016., D. 345/2016., D.346/2016., D.347/2016. és D.348/2016. számú jogorvoslati eljárásokat egyesítette a D. 349/2016. számú jogorvoslati eljáráshoz. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek alaposak az alábbi indokok szerint. A Döntőbizottságnak a Kbt. 145. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a jogorvoslati kérelmek keretei között eljárva abban kellett döntenie, hogy a kérelmezők a Kbt. személyi hatálya alá tartozó, a Kbt. 5. § (1)

bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérő szervezetként megsértették-e a Kbt. 26. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a kérelmek vizsgálata során először a közösségi irányelveket és a joggyakorlatot tekintette át. A közbeszerzésről szóló 2014/24 EU irányelv (10) preambulum bekezdése szerint „Az Európai Unió Bírósága az ítélkezési gyakorlatában több alkalommal megvizsgálta az „ajánlatkérők”, valamint különösen a „közjogi intézmények” fogalmát. Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy ezen irányelv személyi hatályának változatlannak kell maradnia, célszerű megtartani a Bíróság által alapul vett fogalommeghatározást, valamint a fogalommeghatározások megértésének elősegítésére beépíteni az ítélkezési gyakorlatból vett néhány pontosítást, anélkül azonban, hogy ezáltal megváltozna a joghatóság által kidolgozott fogalom értelmezése. E célból egyértelművé kell tenni, hogy az olyan szerv, amely szokásos piaci feltételekkel működik, nyereségorientált, és a tevékenysége végzéséből eredő veszteségeket maga viseli, nem tekintendő „közjogi intézménynek”, mivel azok a közérdekű célok, amelyek teljesítésére létrehozták, vagy amelyek teljesítésével megbízták, gazdasági vagy üzleti jellegűnek minősülhetnek. A Bíróság hasonlóképpen megvizsgálta a kérdéses intézmény finanszírozási forrásaival kapcsolatos feltételt, és többek között kijelentette, hogy a „nagyobb részében” finanszírozott azt jelenti, hogy több mint felerészben finanszírozott, továbbá az ilyen finanszírozásnak részét képezhetik a felhasználók által fizetett, a közjogi szabályokkal összhangban kivetett, kiszámított és beszedett összegek.” Az irányelv 2. cikk (1) bekezdése szerint „Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 1. „ajánlatkérő szerv”: az állami, területi és települési hatóságok, a közjogi intézmények, továbbá az egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulások; 4. „közjogi intézmény”: olyan intézmény, amelyre a következők mindegyike jellemző: a) amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; b) amely jogi személyiséggel rendelkezik; és c) amelyet többségi részben állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása e hatóságok vagy intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki.

Az irányelv fenti rendelkezései tehát az a)-c) pontokban három konjunktív feltételt tartalmaznak a közjogi intézmény tekintetében, tehát mindhárom feltételnek be kell következnie ahhoz, hogy az ajánlatkérői minőség megállapítható legyen azzal, hogy a c) pontban rögzített feltételek vagylagosak. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a közjogi intézmény fogalma önálló (sui generis) uniós jogi fogalom, melyet az uniós jog alapján (nem a nemzeti jog alapján) kell megítélni. Az Európai Bíróság a 2004/18 EK irányelv közjogi intézményre vonatkozó szabályozása kapcsán több ítéletében is kifejtette a funkcionális megközelítés követelményét, mely szerint a szempontok mindegyikét funkcionálisan, vagyis az alkalmazás alaki szabályaitól függetlenül kell értelmezni, a közbeszerzések verseny előtti megnyitása és a transzparencia követelményének minél szélesebb körű érvényesítése céljából levezetve. Ezen ítéletek jelenleg is relevánsak az új irányelvi rendelkezések tekintetében is, mivel a szabályozás e tekintetben nem változott. Az Európai Bíróság a C-526/11. sz. ügyben kifejtette, hogy a 2004/18 irányelv 1. cikke (9) bekezdése második albekezdésének megfelelően valamely jogalany e rendelkezés értelmében akkor minősül „közjogi intézménynek”, és ennek alapján ezen irányelv rendelkezései akkor irányadók rá, ha három kumulatív feltétel teljesül, vagyis: e jogalany kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű [a) pont], jogi személyiséggel rendelkezik [b) pont], valamint többségi részben az állami hatóságok finanszírozzák, vagy irányítása ezek felügyelete alatt áll, illetve olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, hogy tagjainak többségét e szervek nevezik ki [c) pont]. Az Európai Bíróság kifejtette, hogy a három alternatív feltétel mindegyike az állami hatóságoktól való szoros függést tükrözi. Ez a függés ugyanis lehetővé teszi az állami hatóságok számára, hogy a kérdéses szerv határozatait a közbeszerzési szerződések tekintetében befolyásolják, ami lehetőséget teremt arra, hogy e döntéseket ne csak gazdasági megfontolások vezessék, és különösen fennáll annak kockázata, hogy nemzeti ajánlattevőknek vagy pályázóknak kedvezzenek, ami akadályozná a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását, és amit a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó irányelvek éppen hogy meg kívánnak akadályozni. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a fenti célkitűzések tükrében a szempontok mindegyikét funkcionálisan (lásd a 2004/18 irányelvet megelőző, megegyező tartalmú rendelkezések kapcsán a Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítélet 43. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a fent hivatkozott Bayerischer Rundfunk és társai ügyben hozott ítélet 40. pontját), vagyis az alkalmazás alaki szabályaitól függetlenül kell értelmezni (lásd analógia útján a C-360/96. sz. BFI Holding ügyben 1998. november 10-én

hozott ítélet [EBHT 1998., I-6821. o.] 62. és 63. pontját), és úgy kell tekinteni, hogy mindegyik szempont az állami hatóságoktól való szoros függést hoz létre. Az ítéletben a Bíróság leszögezte, hogy a többségi részben az állami hatóságok általi finanszírozással kapcsolatos első szempont tekintetében a finanszírozás fogalma pénzügyi eszközöknek az érintett jogalany tevékenységei támogatása érdekében való, különös ellenszolgáltatás nélküli átruházását jelenti (C-380/98. sz. University of Cambridge ügyben 2000. október 3-án hozott ítélet 21. pont). Mivel e rendelkezést funkcionálisan kell értelmezni, a Bíróság kimondta, hogy a többségi részben az állami hatóságok általi finanszírozással kapcsolatos szempont a közvetett finanszírozási módot is magában foglalja. Az a körülmény, hogy alakilag valamely intézmény maga határozza meg a finanszírozásának nagyobb részét biztosító tagdíjak mértékét, nem zárja ki azt, hogy fennálljon a szóban forgó szempontnak megfelelő közvetett finanszírozás. A Kbt. rendelkezései az irányelvi rendelkezésekkel azonos módon szabályozzák a Kbt. ún. közjogi szervezet fogalmát a hatályos Kbt. alábbi rendelkezéseiben. A Kbt. 3. §-a úgy rendelkezik, hogy e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 5. § (1) bekezdése szerint e törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek: a) a minisztérium, b) a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv, c) az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács, d) a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek, e) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni

vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. A Kbt. 26. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő - kivéve az 5. § (2)(3) bekezdése szerinti ajánlatkérőt - köteles az e törvény hatálya alá tartozásáról, valamint az adataiban bekövetkezett változásról a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésétől, illetve a változástól számított harminc napon belül. A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja a közösségi irányelvvel azonosan a közjogi szervezet ismérveit három együttes feltétellel határozza meg. A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti első, az irányelvi rendelkezés szerinti második feltétel az, hogy a közjogi szervezetnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie. A Kbt. úgy fogalmaz, hogy az ajánlatkérőnek jogképes szervezetnek kell lennie. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:1. § (1) bekezdése szerint a jogi személy jogképes. A Ptk. 3:378. §-a akként rendelkezik az alapítvány fogalmáról, hogy az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. A kérelmezők tehát a Ptk. 3:378. §-a alapján jogi személyek, tehát jogképességgel rendelkeznek. A második feltétel, hogy a szervezetet nem ipari, vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hozták létre, vagy bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el. E feltétel szerint egy szervezet akkor minősül közjogi intézménynek - a további feltételek teljesülése esetén - ha a szervezetet valamilyen közérdekű, de nem ipari, kereskedelmi jellegű tevékenység végzésére hozták létre. Ez a meghatározás kizárja azokat a közintézményeket, melyek a piacon, valódi versenyfeltételek mellett nyújtanak szolgáltatásokat, kínálnak árukat. A Kbt. nem határozza meg a közérdekűség fogalmát, ezért iránymutatásként figyelembe vehető a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK 2. számú állásfoglalása is, amelynek értelmében közérdekűnek minősül a cél elsősorban akkor, ha az a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekét szolgálja. A közérdekűség fogalmát azonban nem lehet csupán az érintett

személyek száma alapján megítélni. A fogalmi elem megítélése kapcsán is hangsúlyozni kell annak uniós jogi jellegét, a funkcionális megközelítés elvét, azaz a tagállami értelmezés, akár tagállami jogszabályi rendelkezések bár jelezhetik a közérdekű célra irányultság megvalósulását, de nem írhatják felül az európai uniós joggyakorlat szerinti értelmezést. A közösségi joggyakorlat a közjogi intézmény fogalma kapcsán a végzett tevékenység jellegének megítélésekor szintén a funkcionális megközelítésből indult ki, hangsúlyozva, hogy e körben nem annak van relevanciája, hogy egy adott tevékenységet a tagállami jogszabály miként minősít, hanem a ténylegesen ellátott tevékenység jellegének, aminek megítélése az eset összes körülményének gondos mérlegelését igényli (C-283/00. számú Bizottság kontra Spanyolország ügy). A kérelmezők alapítója a Magyar Nemzeti Bank, amely az Alaptörvény 41. cikk (1) bekezdése szerint Magyarország központi bankja, melynek részvényei a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNBtv.) 5. § (4) bekezdése alapján az állam tulajdonában vannak, ezért vagyona az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján nemzeti vagyonnak minősül, a nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A 2016. március 31-én kelt 8/2016. (IV. 6.) AB határozat indokolásának (16) bekezdése megállapította, hogy az MNB - az ország pénzügyi rendszerét irányító és ellenőrző, kizárólagos állami tulajdonban álló, részvénytársasági formában működő szervezetként - vitathatatlanul közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik. Az AB határozat indokolásának (19) bekezdése hivatkozva az MNBtv. 162. § (2) bekezdésének azon rendelkezésére, hogy „az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban, a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat vagy alapítványt hozhat létre”, rögzíti, hogy amennyiben az állami tulajdonban álló MNB gazdasági társaságot vagy alapítványt hoz létre, akkor az alapítás során nyújtott vagyoni hozzájárulás, illetve az alapítványnak juttatott, a működéshez szükséges vagyon (induló vagyon és később nyújtott támogatás) forrása szükségképpen közpénz. Ugyancsak az alkotmánybírósági határozat mondja ki a (22) bekezdésében, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint nemzeti vagyonba tartoznak az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések. Az állami

tulajdonban álló MNB-nek az általa alapított gazdasági társaságban fennálló kizárólagos vagy többségi részesedése és pénzügyi eszközei tehát - közvetett állami tulajdonnak minősülnek, nemzeti vagyonba tartoznak. Az Alkotmánybíróság rámutatott továbbá arra is, hogy az MNBtv. 162. § (2) bekezdése alapján az MNB csak a „feladataival és elsődleges céljával összhangban” alapíthat gazdasági társaságot [az Alaptörvény 41. cikk (1) bekezdésében meghatározott alapvető funkciójának és feladatkörének alárendelten]. Hangsúlyozza, hogy az Nvtv. 7. §-ának alapelvi rendelkezései (a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, az átláthatóság követelménye) az MNB és az MNB által közpénzből alapított gazdasági társaságok esetében is alkalmazandó előírások. Az MNB nem vitatottan közfeladatot lát el, számára az MNBtv. idézett rendelkezése a feladataival és elsődleges céljával összhangban teszi lehetővé alapítvány létrehozását. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmezők alapító okirataiban meghatározott célokat. A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmező alapító okiratában meghatározott célok között a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, elősegítése, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése, támogatása; a művelődés, az oktatás és a tudomány támogatása és fejlesztése felsőoktatási intézmények, valamint felsőoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények és tevékenységek létrehozása, illetve lebonyolítását lehetővé tevő intézményes, anyagi és társadalmi keretek megteremtése révén az oktatási tevékenység fejlesztése, valamint a kutatóhelyek létrehozása és támogatása; a felsőfokú oktatási intézmények és az ehhez kapcsolódó tudományos intézmények szakmai és anyagi támogatása; a hasonló célú szervezetekkel való belföldi és külföldi együttműködés elősegítése és támogatása, közös projektek, programok és intézmények működtetése, ezáltal Magyarország nemzetközi oktatási és kutatási együttműködéseinek, kapcsolatainak erősítése; nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; a határon túli magyarság felsőoktatásának, és az ehhez kapcsolódó tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása szerepel. A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező alapító okiratában meghatározott célok között kutatási programokat indítása, kutatások támogatása a tématerületen; kutatási ösztöndíjakat indítása PHD hallgatóknak, szakembereknek és kutatóknak; szakkönyvek kiadása, publikációk támogatása; nemzetközi workshopok és konferenciák szervezése és támogatása; geopolitikai, geostratégiai, valamint a gazdaság geográfiájával foglalkozó műhelyek támogatása; lehetőség biztosítása fiatal geostratégiai és geopolitikai műhelyek

számára, hogy részt vehessenek nemzetközi konferenciákon és workshopokon és programokon; nemzetközi és hazai konferenciák, workshopok szervezése és támogatása, a világ legjelentősebb geostratégiai és geopolikiai stratégiai gondolkodóinak Magyarországra hozása, a Pallas Athéne közgondolkodási programmal összhangban szakmai kiadványok támogatása, nemzetközi geostratégiai és geopolitikai hálózat kiépítése szerepel. Az alapító okirat rendelkezései szerint az alapítványi célokkal összhangban az alapítvány tulajdonába tartozó ingatlanok vonatkozásában ingatlan fejlesztése és hasznosítása, gazdasági társaságot alapítása vagy részesedés szerzése lehetséges olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben felelőssége korlátozott és annak mértéke nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A Döntőbizottság megállapította, hogy a III. r. kérelmező alapító okiratában meghatározott célok között az alábbiak szerepel Bács-Kiskun megyében, kiemelten Kecskeméten a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, elősegítése, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése, támogatása; a művelődés, az oktatás és a tudomány támogatása és fejlesztése kecskeméti felsőoktatási intézmények, valamint felsőoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények és tevékenységek létrehozását, illetve lebonyolítását lehetővé tevő intézményes, anyagi és társadalmi keretek megteremtése révén; az oktatási tevékenység fejlesztése Bács-Kiskun megyében, elsősorban Kecskeméten, valamint a kutatóhelyek létrehozása és támogatása; a Bács-kiskun megyei felsőoktatási intézmények és az ezekhez kapcsolódó tudományos intézmények szakmai és anyagi támogatása; a hasonló célú szervezetekkel való belföldi és külföldi együttműködés elősegítése és támogatása, közös projektek, programok és intézmények működtetése, ezáltal Magyarország nemzetközi oktatási és kutatási együttműködéseinek, kapcsolatainak erősítése; nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; a Kecskeméti Főiskolával közösen a határon túli magyarság felsőoktatásának, és az ehhez kapcsolódó tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása. A Döntőbizottság megállapította, hogy a IV. r. kérelmező alapító okiratában meghatározott célok között szerepel a határon túli, kiemelten a Kárpát-medencei közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, elősegítése, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése, támogatása; a művelődés, az oktatás és a tudomány támogatása és fejlesztése határon túli felsőoktatási intézmények, valamint felsőoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények és tevékenységek létrehozását, illetve lebonyolítását lehetővé tevő intézményes, anyagi és társadalmi keretek megteremtése révén; a határon túli, elsődlegesen Kárpát-medencei oktatási tevékenység fejlesztése, valamint kutatóhelyek létrehozása és támogatása; határon túli felsőoktatási intézmények és az ehhez kapcsolódó tudományos intézmények szakmai és anyagi támogatása; a hasonló célú szervezetekkel való belföldi és külföldi

együttműködés elősegítése és támogatása, közös projektek, programok és intézmények működtetése, ezáltal Magyarország nemzetközi oktatási és kutatási együttműködéseinek, kapcsolatainak erősítése; nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; a határon túli, kiemelten a Kárpát-medencei magyarság felsőoktatásának, és az ehhez kapcsolódó tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenységnek a támogatása. A Döntőbizottság megállapította, hogy az V. r. kérelmező alapító okiratában meghatározott célok között tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpont létrehozása és működtetése, a tudásteremtés ösztönzése, a tudományos ismeretek és tapasztalatok megosztása, a gazdaság és a hazai versenyképesség kitörési pontjait jelentő tématerületeken interdiszciplináris kutatások, új tudományos és gazdasági ismeretek, eredmények létrehozásának ösztönzése és támogatása, a magas hozzáadott értékű foglalkoztatás erősítése, tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs vállalkozói klaszterek és hálózatok építése, létrehozásának ösztönzése továbbá részvétel hazai és európai támogatási és pályázati programokban szerepel. A Döntőbizottság megállapította, hogy a VI. r. kérelmező alapító okiratában meghatározott célok között a közgazdasági, pénzügyi szakemberek, kiemelten bankszakmai szakemberek képzésének, fejlesztésének támogatása, elősegítése, bankszakmai tanfolyamok, akkreditált szakképesítést nyújtó, illetve nemzetközileg akkreditált banki, valamint az EU pályázatkezeléshez kapcsolódó képzések szervezésének, a közgazdasági oktatási tevékenység fejlesztésének előmozdítása, támogatása; hitelintézeti szakkönyvek, szakfolyóiratok, szaklapok kiadása, a hasonló célú szervezetekkel való belföldi és külföldi együttműködés elősegítése és támogatása, közös projektek, programok és intézmények működtetése szerepel. Az alapító okiratok VII.2. pontjai (kivéve a D. 345/2016. eljárásban, melyben a IX.2. pontja), amelyek szerint „az alapítvány célja megvalósítása érdekében együttműködik a hasonló közfeladatot ellátó állami szervezetekkel, alapítványokkal, közalapítványokkal” is megerősíti az alapítványok által ellátott feladatok közfeladat jellegét. Az alapító az általa gyakorolt alapítói jogok ellenére sem tekinthető az alapítványok tulajdonosának vagy irányítójának. E tekintetben a hivatkozott határozatában az Alkotmánybíróság akként foglalt állást a határozat (27) bekezdésében, hogy az MNB alapítványai 1) a juttatott vagyon forrására (mely az MNB-től származó közpénz), illetve arra tekintettel, hogy 2) alapításukra kizárólag „az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban” [MNBtv. 162. § (2) bekezdés] kerülhet sor, kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és

közfeladatot látnak el. A közpénzzel történő gazdálkodás független attól a kérdéstől, hogy az alapítványi vagyon felhasználására az alapítóknak jogi értelemben véve van-e közvetlen befolyásuk. A fentiekben ismertetett feladatok tehát közfeladatnak minősülnek, a kérelmezők tehát közfeladatot látnak el, közérdekű tevékenységet végeznek, így megvalósulnak a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjának azon ismérvei, hogy a jogképes szervezetet kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hozták létre, illetve bármely mértékben ilyen tevékenységet lát el. Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta meg, hogy fennállnak-e a további törvényi kritériumok. A Kbt. 5. § e) pontjának harmadik feltétele, hogy a szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. Ezen feltétel alapján úgy kerülhetnek az irányelv és a Kbt. hatálya alá a különböző szervezetek, hogy meghatározott típusú kapcsolatban állnak más ajánlatkérőkkel. Ez lehet finanszírozási kapcsolat, felügyeleti kapcsolat, illetve a menedzsment kinevezéséből fakadó befolyásolási lehetőség. A Ptk. 3:380. § (1) bekezdése szerint több személy együttesen is létesíthet alapítványt. A (2) bekezdés kimondja, hogy ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják. A Ptk. 3:382. § (1) bekezdése szerint az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni. A Ptk. 3:383. § (1) bekezdése szerint nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. A (2) bekezdés szerint, ha a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja. A Ptk. 3:384. § (1) bekezdése kimondja, hogy az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni. A (2) bekezdés szerint az alapító és a csatlakozó az alapítvány

részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. A Ptk. 3:393. § (2) bekezdése szerint semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy - ha az alapítványhoz csatlakozás történt - az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja. A Ptk. 3:397. § -a rendelkezik a kuratóriumról (1) A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. (2) A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. (3) Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis. (4) Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis. (5) Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet. A kurátorra a kuratóriumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A Ptk. 3:398. § (1) bekezdése szerint a kuratóriumi tagokat határozott vagy határozatlan időre lehet kijelölni vagy megválasztani. A (2) bekezdés szerint a kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapítói jogok gyakorlója hívhatja vissza. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmezők alapító okiratait és megállapította, hogy a csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, annak elfogadásáról a Kuratórium dönt. Ennek során a Kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről, intézményről vagy magánszemélyről rendelkezésre álló információkat és célhoz kötött felajánlások esetén - a megjelölt célt mérlegeli. Az alapító okiratok szerint az alapítványok vagyona az alapító okiratokban rögzített céljai megvalósulásának finanszírozására és az alapítványok működési költségeinek fedezésére használható fel. Az alapítványok vagyonának felhasználása és az azzal való rendelkezés joga a Kuratóriumot illeti meg. A C-237/1999. számú Bizottság kontra Franciaország ügyben az Európai Bíróság az államtól, a regionális vagy helyi önkormányzattól, illetve egy másik közjogi szervezettől való függést vizsgálta. Kimondta, hogy az ajánlatkérő fogalmát, beleértve a közjogi szervezetét is, ezeknek a célkitűzéseknek a fényében kell funkcionálisan értelmezni.

A C-380/98. számú ügyben a bíróság kimondta, hogy „közfinanszírozásnak” azok az állami juttatások minősülhetnek, melyek semmilyen szerződéses ellenszolgáltatáshoz nem kapcsolódnak. Az Európai Bíróság a C-337/2006. számú, Bayerischer Rundfunk ügyben megállapította, hogy az „állami vagy egyéb közjogi intézmény általi finanszírozás” fogalma értelmezéséhez a közösségi közbeszerzési irányelveknek a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott céljaira kell hivatkozni. Ezen ítélkezési gyakorlat értelmében a közbeszerzési irányelvek célja egyidejűleg azon kockázat kizárása, hogy a nemzeti ajánlattevők vagy pályázók bármilyen, az ajánlatkérők által lefolytatott közbeszerzési eljárás során előnyben részesüljenek, valamint azon lehetőség kizárása, hogy valamely, az állam vagy a területi önkormányzatok, illetve egyéb közjogi intézmény által finanszírozott vagy felügyelt közjogi intézményt gazdasági szempontoktól eltérő megfontolások vezéreljenek (a fent hivatkozott University of Cambridge ügyben hozott ítélet 17. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A Bíróság kifejtette, hogy ezek alapján az „ajánlatkérő” fogalmát – beleértve a „közjogi intézmény” fogalmát is – funkcionálisan kell értelmezni (a C-237/99. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2001. február 1-jén hozott ítélet [EBHT 2001., I-939. o.] 42. és 43. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A Bíróság ugyanis megállapította, hogy a közbeszerzési eljárások közösségi szintű összehangolásának célja a szolgáltatások és áruk szabad mozgását érintő akadályok megszüntetése és ezáltal azon gazdasági szereplők érdekeinek védelme, amelyek valamely tagállamban rendelkeznek székhellyel, és valamely másik tagállamban székhellyel rendelkező ajánlatkérők számára kívánnak árut vagy szolgáltatást felkínálni (a fent hivatkozott University of Cambridge ügyben hozott ítélet 16. pontja és a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítélet 41. pontja).” Az Európai Bíróság a C-300-2007. számú ügyben (Hans Christophorus ügy) kifejtette, hogy „Ezt követően meg kell jegyezni, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a 2004/18 irányelv 1. cikke (9) bekezdése második bekezdése c) pontjának első fordulata nem határozza meg pontosabban azokat a módokat, amelyek szerint a rendelkezés által érintett finanszírozásnak meg kell valósulnia. Így a rendelkezés különösen nem követeli meg, hogy az adott szervezet tevékenységét közvetlenül az állam vagy az egyéb közjogi intézmény finanszírozza ahhoz, hogy az erre vonatkozó feltétel teljesüljön. A közvetett finanszírozási mód tehát e tekintetben elegendő (lásd ebben az értelemben a C337/06. sz., Bayerischer Rundfunk és társai ügyben 2007. december 13-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-11173. o.] 34. és 49. pontját).”

A Döntőbizottság álláspontja szerint az Európai Bíróság joggyakorlata alapján megállapítható, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjának a működés többségi részben történő finanszírozására vonatkozó feltétel tekintetében a finanszírozás fogalma pénzügyi eszközöknek az érintett jogalany tevékenységei támogatása érdekében való, külön ellenszolgáltatás nélküli átruházását jelenti, mely feltétel a kérelmezők tekintetében megvalósul. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezőknek azt az álláspontját, hogy az alapítványok tekintetében nem értelmezhető feltétel a vagyoni hozzájárulással és jegyzett tőkével kapcsolatban tett előírás. Az előbbiekben kifejtettek szerint ugyanis a finanszírozás fogalma pénzügyi eszközöknek az érintett jogalany tevékenységei támogatása érdekében való, külön ellenszolgáltatás nélküli átruházását jelenti. A Döntőbizottság megvizsgálta a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjának azt a feltételét is, mely szerint megalapozza a közjogi szervezet ajánlatkérői minőségét az, ha a szervezet felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül, vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni felette. A Kbt. II. fejezetében, a 3. §-ban rögzített értelmező rendelkezések között a 28. pontban az alábbiak szerint definiálja a meghatározó befolyás fogalmát: Meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében: a) vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét, b) a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek, c) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen vagylagos feltételek esetében is megállapítható a meghatározó befolyással való rendelkezés fennállása a c) pontban rögzített feltétel megvalósulására figyelemmel. Az uniós irányelv értelmében a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) kinevezéséből eredő függőség, hasonlóan a finanszírozási kapcsolathoz, mennyiségi kategória. A feltétel teljesítéséhez az szükséges, hogy más, ajánlatkérőnek minősülő szervezet nevezze ki az ügyvezető, döntéshozó

testületek, vagy a felügyelő bizottság tagjainak a felét. E feltétel tekintetében is az a lényeg, hogy a más ajánlatkérőnek lehetősége legyen az adott szervezet közbeszerzéssel kapcsolatos döntéseit befolyásolni. A C-237/99 ügyben is kimondta a bíróság, hogy a felügyeleti kapcsolat tekintetében is az a meghatározó, hogy olyan szoros függőségi kapcsolatot eredményezzen, hogy a felügyelő szerv képes legyen befolyásolni az érintett szervezet közbeszerzéssel kapcsolatos döntéseit. Nem szükséges az összes beszerzési eljárásba való befolyásgyakorlás. A kérelmezők alapító okiratainak vizsgálata alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint megállapítható, hogy az alapító jogok körébe beletartozik pl. az alapítvány ügyvezető szervének, a kuratórium tagjainak visszahívása. Az alapító okiratok szerint „a Kuratórium tagjainak megbízásáról és visszahívásáról, a Kuratórium elnökének a kuratóriumi tagok közül történő kijelöléséről és visszahívásáról az alapító dönt”. Az a) pont tekintetében a Döntőbizottság a kérelmezőknek azzal az érvelésével értett egyet, mely szerint az alapítványok esetében sem a vagyoni hozzájárulás, sem a jegyzett tőke, sem ezek kapcsolata nem értelmezhető. A Ptk. 3:382. § (1) bekezdése szerint az alapítvány esetében az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni. Az alapítványok esetében azonban nem vagyoni hozzájárulásról, hanem végleges vagyonjuttatásról van szó. Gazdasági társaságoknál ugyanis a tag(ok) bármikor dönthetnek a társaság részére teljesített vagyoni juttatás csökkentéséről (tőkeleszállítás), illetve a társaság tevékenységének a megszüntetéséről és így a teljes (követelések kielégítését követően fennmaradó) társasági vagyon alapítók (tagok) részére történő visszajuttatástól. Ezzel szemben alapítvány esetében cél szerinti végleges vagyonjuttatásról van szó, a vagyon tulajdonjogának az átruházásával az alapítónak teljeskörűen megszűnik a juttatott vagyonnal kapcsolatos valamennyi jogosultsága, hiszen az alapítvány jogi lényege éppen az, hogy az alapítótól függetlenül, önálló vagyontömegként működjék tovább és szolgálja az alapító okiratban meghatározott célt. A Ptk. 3:384. § (2) bekezdése rögzíti, hogy az alapító az alapítvány részére jutatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza, az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis. A Ptk. 3:393. § (2) bekezdése előírja továbbá, hogy az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának a csökkentésére irányul, semmis. Alapítvány esetében nem beszélhetünk jegyzett tőkéről, csupán alapítványi vagyonról. Alapítványnál a juttatott vagyonhoz nem tartozik sem névérték, sem önálló, arányos szavazati

jog. Kiemelendő továbbá, hogy az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt [Ptk. 3:403. § (2) bekezdés], azaz ilyen módon sem jogosult a már jutatott vagyoni hozzájárulás visszaszármaztatására. A Döntőbizottság a b) pont tekintetében, a rendelkezésére álló iratok alapján elfogadta a kérelmezők nyilatkozatait arra vonatkozóan, hogy a Kbt. ezen rendelkezései alapján a meghatározó befolyás fennállása nem állapítható meg. A b) pont szerinti feltétel alkalmazhatóságát nem teszi lehetővé az a körülmény, hogy a Kbt. tagról, tagokról rendelkezik, amely kifejezés gazdasági társaság esetében értelmezhető, alapítvány esetében nem. Az alapítványnak alapítója, alapítói, illetve az alapítványhoz történő csatlakozás estén csatlakozói vannak. A Döntőbizottság figyelembe vette a Ptk. azon előírását is, amely szerint, ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják. Több alapító esetében az alapítók együttesen, minden kérdésben közösen, egyhangú döntéssel hozhattak csak határozatot, döntést, ettől nem lehetett eltérni. Több alapító esetében az alapítók együttes joggyakorlásra jogosultak, amely szerint valamennyi jognyilatkozat esetében mindegyik alapítónak nyilatkoznia kell, és a jognyilatkozatot ezen nyilatkozatok összessége adja. Ha valamelyik alapító nyilatkozata hiányzik, a többi alapító nem jogosult eljárni. Az alapítók döntési együttessége azt jelenti, hogy az alapítók minden egyes alapítói intézkedést egyetértésben, mindegyik alapító akaratával megegyezően tudnak csak megtenni, és egyik alapító sem mellőzhető a döntés meghozatalánál, mindegyik alapítónak közre kell működni a döntésben. A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő – kivéve az 5. § (2)-(3) bekezdése szerinti ajánlatkérőt – köteles az e törvény hatálya alá tartozásáról, valamint az adataiban bekövetkezett változásról a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni az e törvény hatálya alá kerüléséről, illetve a változástól számított harminc napon belül. A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmeknek helyt adott és megállapította, hogy a kérelmezők a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérőként elmulasztották a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérők listájába való bejelentkezési kötelezettségüket és ezzel megsértették a Kbt. 26. § (1) bekezdését. Fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmeknek helyt adott és a Kbt. 145. § (3) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy a kérelmezők megsértették a Kbt. a rendelkező részben meghatározott rendelkezéseit, és alkalmazta a Kbt. 165. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt, felhívta a kérelmezőket a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérői minőségüknek a Közbeszerzési Hatósághoz történő bejelentésére a rendelkező részben meghatározattak szerint.

A Kbt. 165. § (3) bekezdésének d) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság bírság kiszabását indokoltnak látta tekintettel arra, hogy a kérelmezők a Kbt. alapelveit is érintő, súlyos jogsértést valósítottak meg. A Döntőbizottság az eset összes körülményét figyelembe vette. A Döntőbizottság mérlegelte azt, hogy a kérelmezők a kérelmeiket a saját jogsértő mulasztásuk miatt nyújtották be. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy a kérelmezők a Kbt. 5. § (4) bekezdésére hivatkozással az ajánlatkérők hatósági nyilvántartásában szerepelnek, azonban azt is, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatására nem hivatkoztak. A Döntőbizottság a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdés de) pontja szerint a Ket. 157. § (2) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Budapesten található - a Pp. 326. § (14) bekezdés a) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes.

A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérők székhelye Budapesten található- a Pp. 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. B u d a p e s t, 2016. június 27.

Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül:

Söpkéz Gusztávné sk közbeszerzési biztos

Dr. Puskás Sándor sk közbeszerzési biztos

Liszi Barbara

Kapják: 1. Pallas Athéné Geopolitikai alapítvány Dr. Újvári Dóra jogtanácsos (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) 2. Pallas Athéné Domus Innovations alapítvány Dr. Újvári Dóra jogtanácsos (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) 3. Pallas Athéné Domus Mentis alapítvány Dr. Újvári Dóra jogtanácsos (6000 Kecskemét, Izsáki út 10.) 4. Pallas Athéné Domus Animae alapítvány, Dr. Újvári Dóra jogtanácsos (1014 Budapest, Úri utca 21.) 5. Pallas Athéné Domus Concordie alapítvány Dr. Újvári Dóra jogtanácsos (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) 6. Pallas Athéné Domus Scientiae alapítvány Dr. Újvári Dóra jogtanácsos (1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20.) 7. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 8. Irattár