Kihúzott beruházások bp18

A gyorsforgalmi út, a 412-es vasútvonal és a dél-pesti kerékpárút fejlesztése és a ferihegyi gyorsvasút megépítése – négy terv, amelynek megvalósítására költségvetési forrást is előirányzott a kormány. Lázár János miniszter azonban ezeket a beruházásokat – nyolcvan másikkal egyetemben – egyetlen tollvonással elhagyná. A fideszes Lévai István Zoltán szerint csak felfüggesztésről van szó. Ebben reménykedik az MSZP-s Kunhalmi Ágnes is, aki az ügyben találkozót kezdeményez a miniszterrel. Az önkormányzat képviselő-testülete pedig a döntés visszavonására szólította fel a kormányt.

Lázár János építési és beruházási miniszter ebben az esztendőben ezekben a hetekben nyolcvan (!) ütemezett projektet húzott ki a betervezettek közül, köztük négy olyat, amely közvetlenül érinti Pestszentlőrinc-Pestszentimre mindennapi életét.

Lázár tollvonása nyomán nincsen az idei munkák között a repülőtérre vezető új gyorsforgalmi út kiépítése, ami évtizedes restancia, csakúgy, mint a ferihegyi gyorsvasút megépítése. Így alig marad olyan európai ország, amelynek a nemzetkö- zi repülőteréről sem metróval, sem vonattal nem lehet bejutni a városközpontba. És egy fillért sem költenek 2023-ban a 412-es számú – Kecskemét–Lajosmizse–Kőbánya-Kispest – vasútvonal fejlesztésére, amelyre pedig eddig már 465 millió forint közpénzt fordítottak, s a dél-pesti zöldfolyosó és kerékpárút fejlesztéséhez szükséges megvalósítási tanulmány elkészítése is a kukában végzi, legalábbis az idei évet tekintve.

Vesz Lyhelyzetben Nincsen P Nz

Az indok az, hogy a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a beruházások folytatását. Csakhogy 2022ben éppen a Fidesz kampányolt a Gyömrői úti

...miként a repülőtérre vezető új gyorsforgalmi út kiépítése is felüljárókon azzal, hogy máris épül az új gyorsforgalmi út. Elsietett vagy felelőtlen politikai ígéret lett volna? Mindegyik tervre tíz- és százmilliókat költöttek már, de a kormány alighanem tisztában van azzal, hogy a beruházások elhalasztása, ahogy Lázár előterjesztésében áll: „lezárható alacsony érdeksérelemmel”, vagyis nem várható emiatt tüntetés, sőt tiltakozás sem.

Lévai István Zoltán, a képviselő-testület Fidesz–KDNP frakciójának vezetője így kommentálta a lázári húzásokat:

– Szerte az országban beruházások felfüggesztésére kerül sor – finanszírozási okok miatt –, és ebbe mi is beleestünk négy nagy projekttel. Úgy gondoljuk, hogy ezekre a beruházásokra szükség van, ezért minden fórumon el kell mondani, hogy ezeket a projekteket folytatni kell, amikor erre lehetőségünk lesz.

Frakciótársa, Szarvas Attila a képviselő-testületi ülésen egyenesen a Momentumot tette felelőssé azért, hogy még mindig nincsen új út, mondván:

– Ha nem álltak volna ellent a budapesti olimpiának, akkor már rég suhanhatnánk az új gyorsforgalmin.

Azt Somody László momentumos alpolgármester tette hozzá, hogy az olimpia tervét Tarlós István főpolgármester helyett személyesen Orbán Viktor mondta le, ahelyett hogy a Momentum sikeres aláírásgyűjtését követően megkérdezték volna a fővárosiakat, kiírva a helyi népszavazást.

A kerület országgyűlési képviselője, Kunhalmi Ágnes is politikai okot sejt Lázár János és a kormány szándéka mögött. Emlékeztetett:

– Megmondta Tarlós István, hogy Lázár János nem szereti Budapestet, vagyis a lehúzás Budapest nettó szívatása. Pontosan látjuk, hogy az országban arra van pénz, amire akarják.

NINCS PÉNZ — VAGY MÉGIS VAN?

Lássunk néhány példát a képviselő szavainak alátámasztására. Miután a Magyar Tenisz Szövetség

Szűcs Lajos fideszes képviselő vezetésével több mint négymilliárd forintos hiányt halmozott fel, Szűcs büntetlenül visszaült a Fidesz parlamenti frakciójába. Lázár János, aki az elnöki poszton követte őt, hamarosan arról adott számot, hogy 4,9 milliárd fo- rintból konszolidálta a helyzetet. A 2022-es választások előtt néhány héttel 15 milliárd forintot kapott a Miniszterelnökségtől a Jövő Nemzedék Földje Ala- pítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Lázár. 2016ban a kormány Lázár Jánost jelölte ki a mezőhegyesi ménesbirtok kormánybiztosának. A birtokot 22 milliárd forintból szervezték át, és 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott. A 2022-es országgyűlési választás után egymilliárdért újítottak fel az istállót és a kocsiszínt a ménesbirtokon. Vagyis valójában van pénz, de hogy mire ad a kormány, azt egyedül dönti el. És hogy ne csak Lázár milliárdjait emlegessük, lássunk még két példát. A kormány ebben az évben ütötte nyélbe a Vodafone Magyarország megvásárlását. A tranzakció értéke 660 milliárd forint (!), és a fővárosi fejlesztésekről hallani sem akaró kabinet felmelegítette a Budapest Airport visszavásárlásának tervét. Az ügylethez 1600 milliárd forintra (!) volna szükség.

A kerületi képviselő-testület mindenesetre úgy döntött, hogy tiltakozik a Pestszentlőrinc-Pestszentimrét is érintő diszkrimináció ellen, és felszólította a kormányt, hogy folytassa a négy szóban forgó beruházást, amelyekre pénzt is előirányzott a 2023-as költségvetésében. A képviselő-testület a Fidesz–KDNP frakció tagjainak tartózkodásával fogadta el a határozatot.

Gyuricza Péter