2 minute read

tanterem Elment a falig

Next Article
hirdetés

hirdetés

kedő ember lesz, amíg érdemben, minőségileg nem változik meg a magyar közoktatás helyzete.

n Mikor döntötte el, hogy búcsút int választott hivatásának?

n Élénken emlékszem mindenre. Épp egy barátnőmmel beszéltem telefonon, amikor kiszakadt belőlem, hogy most, most jött el az a pillanat, amikortól már nincs tovább. Nyilván egy hosszabb folyamat eredménye volt ez. Tulajdonképpen nem is a pályaelhagyás mellett döntöttem, hanem az fogalmazódott meg bennem, hogy úgy, ahogy szeretném csinálni, nem lehet, másképp pedig nem szeretném, sőt nem is vagyok képes csinálni.

n Ez most egy határozott nem, de én azt érzem a hangjából, lehet, hogy csak időleges fölfüggesztésről van szó.

n Talán így van. Ha megváltoznak a körülmények, lehet visszatérés, hiszen mégiscsak egy hivatásról van szó. Nem is tudok arra gondolni, hogy többé nem leszek tanár.

n Minek kellene megváltoznia?

Huszonhárom év után fölhagy a tanítással Berta Beáta, a Karinthy Frigyes Gimnázium magyar–angol szakos tanára. Az oktatás megújulásáért küzdő egyik legismertebb pedagógus bízik abban, hogy egyszer még visszatérhet a katedrára, de most nem tud megbékélni azzal a helyzettel, hogy nem lehet önmaga a tanteremben, és így nem állhat tiszta szívvel a tanítványai elé.

n Ön volt az őszi tiltakozássorozat egyik vezéralakja. Higgadt elszántsága sokaknak adott reményt.

n Én magam is reménykedtem, mert ősz óta sokan álltak mellénk, és országszerte egyre többen kapcsolódtak be a tiltakozó mozgalomba. Azt gondolom, hogy a rendszeren belül elmentem a cselekvési lehetőségeim határáig. A régebben engedetlenkedő tanár a jövőben kívülről engedetlen- n Sok mindennek. Ha egy pedagógus problémát jelez, hallgassák meg, hátha érdemes megfontolni, amit mond, hiszen a tapasztalatai alapján beszél. Legyen párbeszéd, legyen tanítási szabad-

Az Fogalmaz Dott Meg

bennem, hogy úgy, ahogy

szeretném csinálni, nem lehet, másképp pedig

nem szeretném, sőt nem is vagyok képes csinálni.

ságunk, hiszen leginkább mi ismerjük a tanulókat. Ne az legyen a válasz bármilyen kérésünkre, hogy fogjuk be a szánkat. Rengeteg pályatársam éli át ezt naponta.

n Mikor került a Karinthy Frigyes Gimnáziumba? n 2015-ben. Előtte – mintegy másfél évtizednyi tanítás után – hivatalnokként is kipróbáltam magam: két éven át kormányhivatalban voltam érettségi-ügyintéző. Ott is voltak szép feladataim, például emelt szintű érettségit szerveztem Budapesten. De rájöttem, mégis a tanárság az én hivatásom. A Karinthyban már az első pillanatban éreztem, hogy mi egymásnak vagyunk teremtve. Sokat kaptam a Karinthytól, és remélem, az én személyiségem is ideális volt a gimnáziumnak. Csak sajnos egyre inkább kezdtük érezni, hogy nem működhet az, amire igazából vállalkoztunk: becsukjuk magunk mögött a tanterem ajtaját, és azt csináljuk, amit szeretnénk, pontosabban azt, amit tanári felelősségünk birtokában helyesnek látunk. Ha az ember valamit nem végezhet úgy, ahogy a meggyőződése parancsolja, az rombolja a személyiségét, és előbb-utóbb kikezdi a hitelességét. n Hogyan fogadták a döntését a diákok?

n Nyomban azután, hogy beadtam a felmondást Hutai László igazgatónak, siettem az osztályommal is tudatni ezt. A 10.b osztályfőnöke voltam. A diákok és én is azt szerettük volna, ha végigviszem őket az érettségiig. De én akkor már tudtam: nemhogy két évig, fél évig sem volnék képes erre. Ők pedig valószínűleg megértették, hogy erről nekem kell döntenem, és elfogadták a döntésem.

Rendszeres felszólalója volt a tanártüntetéseknek. Fotó: Kürti János n Mihez kezd most? n Ez az időszak amolyan átmeneti, és az mutatkozik meg benne erőteljesen, amire eddig nem nagyon volt példa: most az újrakezdő Berta Beáta vagyok. Azt mozgósítom, amit valószínűleg csak a szűkebb környezetem, a diákjaim, a családom, a barátaim láttak eddig, a kívülről olykor kemény, de gyakran vicces embert, aki tud sírni is, és ezt nem szégyelli, akár öröm, akár szomorúság váltja ki belőle. n Most, hogy vett egy nagy lélegzetet, és az elveihez híven döntött, jobban érzi magát? n Nem, de igazabb embernek érzem magam. Ennek azonban ára van.

Kerekes András

This article is from: