A közügyek fogyasztói konferencia kiadványa by B&P Braun & Partners

Magyarország helye a világ értéktérképén Márka, politika, Bibó Mosópor és a politikus? Hogy is vannak ők most?

2. évfolyam 1. szám

Konferencianaptár

2010

A közügyek fogyasztói Február

Az állam polgárai egyben a közügyek fogyasztói is. A szavazatok a választási döntések eredményeit tükrözik. Kik, hogyan, miért és mivel igyekeznek befolyásolni ezeket a döntéseket? Azokat várjuk az eseményre, akiket érdekel a politikai kommunikáció, önkormányzatoknál valamint közhivatalokban tevékenykednek és izgatja őket, mit miért tesznek az X generációk.

Sport Március

Valamilyen formában mindannyiunk életének része a sport. Tudjuk, mennyit áldozunk rá időnkből, pénzünkből? Hogyan kapcsolódnak össze népszerű sportok és sikeres márkák? Befolyásolja-e választásunkat egy szép gól, vagy egy jól öltözött bajnok? Várunk mindenkit, aki munkájában kapcsolatba kerül sportszerek, sportolási lehetőségek kommunikációs feladataival.

50+ Április

2010-ben immár harmadik alkalommal foglalkozunk az „elfelejtett” nemzedékkel, és egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy a negyvenkilencedik éven túl is van élet. Mit vesz, mire vágyik a szeniorok társadalma? Várunk mindenkit, aki már, és azokat is, akik még csak most fedezik fel az 50+ generációban található fogyasztói potenciált.

0-6 Május

Virágzik a „kisbabaipar”. Kicsi gyerekek is névre szóló ajánlatokat kapnak. A babák szülei − a nagy választéktól megrészegülve gyakran az internettől várják a válaszokat. Várjuk azon ügynökségek, vállatok képviselőit, akiknek fontos a gyereket nevelő szülők véleménye, és kommunikációjuk kialakításakor nem akarják ﬁgyelmen kívül hagyni a babák családtagjaikra gyakorolt hatását.

Élvezetek Június

Boldogságunkat tetézzük az élvezeti cikkek fogyasztásával vagy boldogtalanságunkról próbálunk elfeledkezni a segítségükkel? Minden olyan vállalat képviselőjének szolgálunk érdekes tudnivalóval a konferencián, amely a széles spektrumú élvezeti cikkek piacán mozog.

18Szeptember

Az ifjúság örök téma. A felnőttkor küszöbén állók fogyasztási szokásai, döntései, életstílusa meghatározza és előre jelzi a felnőtt fogyasztását. Megismerhetők a lázadó trendek, a nonkonform gondolatok? Megérthető a márkatagadó márkahűség? Ha érteni véli őket, de nem biztos benne, vagy ha nem érti őket, de szeretné, jöjjön el és tudja meg milyen a felnövekvő generáció.

Könyv

Október Nő

A könyv letehetetlen. Lehet lapozható, hallgatható vagy böngészhető. Mitől válunk olvasóvá, fogyasztóvá a könyv világában? Hogyan igazodunk el a szerzői és kiadói márkák, valamint könyvcímek sokaságában? Várunk mindenkit, aki munkája során könyvek előállításával, kivitelezésével és eladásával aktívan foglalkozik.

Férﬁ

2009-ben egy-egy egész napos konferencián foglalkoztunk mindkét nemmel, majd a kapott visszajelzéseket követően úgy döntöttünk, hogy a két fél együtt igazán egész. 2010-ben közös kontextusban, nemek vonzásában vizsgáljuk meg fogyasztásunkat. Várjuk azon vállalatok és ügynökségek képviselőit, akik számára fontos mit miért tesz egy nő vagy egy férﬁ .

Pénzügyek November

Hogyan változtak a pénzügyi szokások a válság hatására? Megfontoltabban kezeli befektetéseit a magyar fogyasztó? Felelősebb ajánlatokkal bombázzák meglévő vagy jövendő ügyfeleiket a bankok és pénzintézetek? Szigorodott-e a szabályozás? Várjuk a pénzügyi szektor marketingszakembereit, valamint az ügynökségek képviselőit.

CSR Menedzsment 2010 December

Közös elmélkedés a résztvevőkkel arról, hogy hogyan lehet a CSR valódi változások eszköze. Modellek, ötletek, kapcsolatok, élmény. Várjuk a vállalatok CSR területéért felelős vezetőit és szakértőit, továbbá a CSR-el foglalkozó újságírókat és a vállalati együttműködésben érdekelt civil szervezet vezetőit.

Október

www magyarfogyaszto hu/2010

78 6

Az Álompárt is gondban lenne

8 46 52 58 84

Márka, politika, Bibó Utána lehet csinálni? Reklámpolitikusok Politikusi imázsépítés a településfejlesztés eszközeivel Szúrni vagy nem szúrni – Ez itt a kérdés

14 36 64

Mosópor és a politikus? Hogy is vannak ők most? Mennyire öregek a magyar fiatalok? Márkázott városok

26 30 78

Érzelmek, kognitív tartalmak − választói döntések Magyarország helye a világ értéktérképén A magyar fogyasztók érdeklődése közéleti kérdések iránt

70 72

Twitter-közvetítés a digitális kerekasztalról Politika a neten

Minden nemzetnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel

címben szereplő régen hallott mondat hasított belém elolvasva a szaklapba érkező remek írásokat. Kiegészítve pár aprósággal: olyan kormánya, vezetői és közügyei. Talán csak számomra furcsa, hogy a magyar lakosságban többen vannak az adósok, mint a megtakarítók? Vagy az, hogy Magyarországon a lakosság 80%-a még mindig úgy véli, hogy az államnak kell tennie a szegénység ellen, és csak 5% szerint az embereknek maguknak? Miért lehet az, hogy ha csúszópénzről vagy számla nélküli eladásról/vásárlásról beszélünk, akkor a társadalom apraja és nagyja elnézően nyilatkozik? Hogy lehet az, hogy miközben mindenhol változik a világ, Magyarországon a felnövekvő generációk gondolkodásmódja szüleiéhez „öregedik”? Jóslatokkal nem készültünk. A szaklapban olvasható cikkek többsége ugyan jövőbe mutató, de az aktuális helyzetet firtatja. Megtudhatjuk, hol van Magyarország helye a világ értéktérképén, milyen közéleti kérdések iránt érdeklődik a magyar fogyasztó, milyenek a reklámpolitikusok, illetve hogyan lehet a településfejlesztés eszközeit használni a politikusi imázsépítésben. Felmegyünk a világhálóra, körülnézünk Amerikában, majd visszatérünk hazánkba elemezni a H1N1 körül kialakult kisebbfajta kommunikációs katasztrófát. Mondom, kész válaszaink nincsenek, de vannak felvetéseink, adataink, elemzéseink és javaslataink. Az igazság ebben az esetben nem odaát, hanem az itt következő írásokban leledzik. Jó olvasást! Kató Lenke

Felelős szerkesztő Kató Lenke kato.lenke@magyarfogyaszto.hu Szerzők Martin József Péter, Braun Róbert, Perlaky-Papp József, Závecz Tibor, Keller Tamás, Ságvári Bence, Török Diána, Papp-Váry Árpád, Fodor Gabriella, Horváth Cecília, Szabó Christophe, Kurucz Imre, Sugatagi Gábor, Vajda Éva Layout Zimmermann Zsolt B&P Braun & Partners

GoodCSR 2010

Csatlakozzon a sikeres működés bemutatásának programjához!

GoodCSR 2010

Tördelés Erdős Péter B&P Braun & Partners Produkciós vezető Rostási Szabó Zsófia Korrektor Kis Nikolett Kiadja Magyar Fogyasztó Kft. Felelős kiadó a Magyar Fogyasztó Kft. ügyvezető igazgatója Szerkesztőség 1022 Budapest, Törökvész út 6/a telefon: 06 (1) 269 1676 fax: 06 (1) 269 2504 web: www.magyarfogyaszto.hu Nyomdai előállítás D-PLUS Kft. 1037 Budapest, Csillaghegyi út 19–21. info@d-plus.hu

További információkat talál a program honlapján:

www.goodcsr.com

hirdetés

Főszerkesztő Iglódi Csaba

Az Álompárt is gondban lenne szerző: Martin József Péter

em irigylem a hazai poli- a kooperációs készség és a jó komtikusokat. Nem irigylem munikáció egyaránt hiányoztak, őket, mert nálunk szinte miközben a korrupció lényegében lehetetlen hosszú távon fenntart- intézményesült. A magyar politika előző dekádja ható, racionális politikát folytatni, és egyúttal megfelelni a ma- igencsak kudarcos volt: gazdasági gyar társadalom (divatos szóval: és mentális értelemben is inkább emberek) igényeinek. Képzeljük távolodtunk az európai uniós átel, hogy holnap megalakul a Min- lagtól, semhogy közeledtünk volden Gyanú Felett Állók Szellemi na ahhoz. Az Álompártnak ezen Közössége (továbbiakban: Álom- a gyászos teljesítményen kellene párt), amely kimunkált progra- változtatnia. Ennek érdekében álompolitikumokkal, együttműködő attitűddel és feddhetetlen jelöltekkel kampá- saink is ugyanazt a feladatot kapnyol – s persze nem utolsósorban nák, mint a valódiak. Meg kellene hatékonyan kommunikál a válasz- nyerniük a választást. Azt pedig tókkal. Ilyen Álompártra nagy csak úgy lehet, ha megfelelnének szükségünk lenne, hiszen az elmúlt a magyar társadalom igényeinek, években a magyar politika arze- tudományosan: értékorientációnáljából a színvonalas programok, jának.

Az értékek lassan, és csak hos�szú távon változnak (ha változnak egyáltalán). Értékekről nem illik ítélkezni és nehéz ésszerűen vitatkozni; ami megdobogtatja az egyik ember szívét, az visszataszító lehet a másiknak. Mégis, gondoljunk csak bele, milyen közegben kell ma Magyarországon a politikát művelni! A magyar társadalomra a bizalomhiány és zártság jellemző – derül ki a Tárki 2009 tavaszán végzett kutatásából. A rövid távú előnyszerzésre és megalkuvásra épülő túlélési reflexeink elnyomják bennünk a nyitottságot és az önmegvalósítást (lásd még: történelmi tudat); e tekintetben közelebb vagyunk Moldovához, mint Szlovéniához. Intoleráns nép a magyar, a politikai és civil szabadságjogok kevésbé fontosak a számunkra, mint számos környező ország polgárai számára, a nyugatiakról, északiakról nem is beszélve. A magyar lakosság a politikai intézményekben bízik a legkevésbé (utána következik a média), a jelenleg legjobbnak számító politikusi népszerűségi indexek korábban a középmezőnyre sem lettek volna elegendőek. A World Value Survey (Tárki által felvett és elemzett) adatai szerint hihetetlenül sokan gondolják Magyarországon, hogy igazságtalan velük az élet. A magyar lakosság bő 80 (!) százaléka véli úgy, hogy

ebben az országban becsületesen nem lehet meggazdagodni. Az pedig a szolidaritás teljes hiányáról tanúskodik, hogy a világon nálunk a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint ezt csak mások kárán lehet megvalósítani. Minderre rímel az Eurobarometer minap nyilvánosságra került legfrissebb vizsgálata, amely szerint a 27 tagú EU-ban a magyaroknál már csak a bolgárok elégedetlenebbek életük alakulásával. A hazai lakosságból az Európai Uniót többen azonosítják a munkanélküliséggel (sic!), mint a demokráciával. Mindkét idézett felmérésből az derül ki, hogy a magyarok a paternalizmus erőteljes hívei. A nyugati mintákhoz képest vajmi kevesen gondolják nálunk, hogy sorsukat maguk képesek befolyásolni, miközben a fejlett államokhoz képest lényegesen többen vélik úgy: az államnak minden fronton irányítania kell a piacot. Az idézett vizsgálatokból az látszik, hogy a magyar társadalom a közvetlen állami transzfereket sokkal fontosabbnak tartja, mint az oktatásba való beruházást, ami viszont elengedhetetlen lenne a hosszú távú versenyképesség szempontjából. Mondhatnánk, erre varrj gombot! Az Álompártnak már-már lehetetlen küldetése lenne. Ezért sincs Álompártunk – csak a valódiak.

szerző: Braun Róbert

árka, olitika, ibó

„A politikát ugyanúgy kell eladni, mint a mosóport” – tartja a közkeletű, ám persze téves mondás. Lényegét tekintve azonban mégis igaz, hisz a politika is a modern marketingkommunikáció eszköztárát használja: ott kinn fogyasztók vannak, akik érzések, értékek, vonzások és taszítások mentén hoznak fogyasztói döntéseket. A politika fogyasztói a huszadik/huszonegyedik századi fogyasztói kultúra viszonyai között élnek, napi 3000 kereskedelmi célú üzenet célozza őket. Választásaikat, fogyasztói döntéseiket ebben a zajban kell meghozniuk – támaszul a márkák világa szolgál. A brandek: a fogyasztás értékekkel, személyiséggel, előnyökkel, megkülönböztetőkkel – jelekkel, színekkel, szavakkal, gondolatokkal – felruházott tárgyai, melyek segítenek eligazodni az élménylehetőségek szövevényes hálójában. A márkák persze bennünk vannak, a marketingkommunikáció célja ugyanis a bennünk megbúvó kötődések felszínre hozatala és fogyasztói döntéssé formálása – verejtékkel megkeresett csekély pénzecskénk kicsalogatása a zsebünkből. S mikor a döntést meghoztuk, örülünk, hisz pénzecskénkért értéket kapunk: egy tárgyat, melyen keresztül egy közösség – az azonos márkákat fogyasztók közösségének tagjaivá válhatunk.

mai fogyasztói kultúra tehát márkaközösségek összessége – én saabos vagyok, te volvós; én apple-ös, te blackberrys vagy nokiás; az én közösségem cool, mert Swatchot hordunk, a tied elit, mert rajtad Rolex vagy IWC van; magyar vagyok és laza, mert Tisza a cipőm; világom színes és merész, mert rám az van írva: Benetton, te unalmas levi’ses vagy; én világpolgár, mert GAP-ben járok és ezt el is mesélem; BOSS öltönyöm üzletemberré tesz, te maradi, öreg VORos vagy. A márkák közössége erőt és „mi érzést” ad, megkülönböztet és összeköt, alapot ad arra, hogy szeressem vagy utáljam a másikat. Ezt nap mint nap megerősítem rítusokkal, hagyományokkal: mesélek történetet, jeleket és jelképeket aggatok magamra, hiszek benne, képviselem az enyémet és elutasítom a másikat; ráadásul terjesztem az igét, meggyőzök másokat a jóról, szépről és hasznosról. Barátaimat a közösség tagjává akarom tenni és a közösség tagjait barátommá fogadom – mentor vagyok, történetmesélő, vannak hőseim és híres társaim, segítem, tanítom őket a helyes használatra, hogy ők is egyenrangú tagjai lehessenek a közösségünknek. Ott kinn, a való világban csak fogyasztók vannak; közös a kultúránk – közügyeink fogyasztói értékhez, közösséghez, baráthoz és

A márkák közössége erőt és „mi érzést” ad, megkülönböztet és összeköt, alapot ad arra, hogy szeressem vagy utáljam a másikat.

ellenséghez is márkákon keresztül éppen úgy, mint a brandjuthatnak. Így a pártok is márkák, menedzserek. Mégis: a fogyasztói döntés márkakommumíg a GAP-es és a nikációs eszköztárral aktiválható benettonos, a swatchos – szavazat-pénzecskénk kicsalogaés a rolexes, a BMW-s tása választói zsebünkből a fentiekés a saabos jól megfér hez hasonlóan történik. És mindez egymás mellett, sőt akkor sikeres, ha előtte már a poszüksége is van a málitikai márka közösségévé váltunk: sikra (és nem tör a mávan kit szeressünk és gyűlöljünk, sik pusztulására), addig vannak közös rítusaink, hagyokis hazánkban a politimányaink, értékeink és érzéseka élet és halál, pusztuink, hőseinket, vezetőinket féljük lás és siker, gyűlölet és és szeretjük, az ellent megvetjük, imádat. Míg a fogyasztérítünk, hittel és meggyőződéstói márkák közösségésel utálunk és szeretünk – fideszehez tartozni jó érzést, sek, maszoposok, jobbikosok és élményt ad – szeretünk szadeszesek vagyunk. fogyasztani –, addig Mindez jól van így, a politikai márkák köhisz nem lehet mászössége szenvedés és képp: közügyei csak az rossz közérzet, játék értő és érdekelt elithelyett valódi harc, iganek vannak, ők keresik zi küzdés életre-halálra. a pénzt (itt: hatalmat); Mi romlott el? Mia többiek fogyasztók, közben eszközeink – a márkaközösség taghelyesen és kultúránkjai és közben – boldonak megfelelően a pogabb világokban – még litikában is – a modern jól is érzik magukat. márkakommunikáció Mindez a huszadik/hueszközei, az aktiváció/ szonegyedik század vamozgósítás itt a másik lósága – a politika tömegpusztítását szolgálja, kultúra és fogyasztás, a karaktergyilkosság a vezető politikusok itt igazi gyilkosság és ikonok, a segéderők emberáldozat – a kampánymunka pedig marketinghuszáután hol van már a közös sörözés? rok, akik működtetik Nem vesszük észre: a politikai foa fogyasztás kultúráját, gyasztás holokausztját hoztuk itt

közösen létre, közösségeink egy- kodók és földöntúli erők, elkülönmás valódi pusztítására játszanak – bözőségük eszköz és nem adottság, börtön, adóhatóság, Dunába lövés genezisük a szabadság és nem az egyistenhit. Ezzel szemben állnak egyre megy. A modern fogyasztói közössé- az etnikai/törzsi közösségek: kötőgek – a fogyasztói márkák világa – désük archaikus és vérségi, uralom„elképzelt közösségek”, melyeket ra törnek, mert övék az egy igazság, a kommunikáció világa köt össze. értékeik az igaz értékek, melyek Tagjai bár nem találkoztak, még- mellett más érték nem fér meg, is ismerik egymást, mert közös vezetőik örökök és öröklődnek, értékeket vallanak; nem rokonai nem elfoglalhatóak, hisz nem lehetegymásnak, eredetük nem vérség- nek ellenzékben, haza, föld és ben, hanem mesélt mítoszaikban közösség egy. A magyarországi pártok – miközös, mely nem a gyilkolásra, hanem az áldozatvállalásra jött létre. közben kultúránk a huszonegyeEzt a világot – amint azt Benedict dik század fogyasztói kultúrája – Anderson írja – nem lehet uralni és andersoni értelemben etnikai/ elfoglalni, határai – épp úgy, mint a törzsi, és nem elképzelt közössémodern nemzetek határai – moz- gek. Márkáknak látszanak, mert gékonyak és megváltoztathatók, a márkák világában kell érvényesülnincsenek benne dinasztikus ural- jenek, ám valójában nem a (poszt)

Míg a márkák világa ironikus világ: ma saabos vagyok, holnap Volvót veszek, sőt veszek kettőt és így több leszek; ez a politika világában nem lehetséges.

modernitásban, hanem a herderi romantikában gyökereznek. Vér a vérrel közös. A vérség persze nem szó szerinti, hisz a „vér” is márka – a fejekben van. A közösség nem relatív és sokszínű, hanem romantikus és kizárólagos; a tagsági viszonyok nem változtathatóak, a rítus égetett bélyeg és nem kommunikáció – maszopos, szadeses és fideszes örök, mert annak „születetett” –, az érték nem relatív, hanem igaz, egy és legitim. A közösség nem élményt, hanem erőt ad, és gyűlöletet sugároz. Kis emberek és kisemberek hatalomakarása ez – veszélyes elegy: legitimációja és közösségi ereje a „vér” – élet és halál – szava, ereje a „gonosz banalitása”: kis eichmanoidok rohangálnak itt is, ott is – csak parancsot teljesítek, én csak a dolgomat végzem, én csak a szót viszem, nekem csak a mozgósítás a dolgom – a történet végét jól ismerjük. Eszközei(n)k modernek és veszélyesek, kegyetlenek és eredményesek. Ám míg a márkák világa ironikus világ: ma saabos vagyok, holnap Volvót veszek, sőt veszek kettőt és így több leszek; ez a politika világában nem lehetséges. Döntse el, kérem – mondja a vicc az egyszeri „belgának” – flamand vagy vallon, mert különben úgy vágom a zsidók közé, hogy attól koldul. Felelősségünk közös, hogy visszatérjünk oda, ahova tartozni szeretnénk: az elképzelt és jó érzést okozó márkák világába. Mert egyelőre vesztésre állunk. Márkák, kultúrák jönnek-mennek, az évek telnek. A zsákutca örök: a zsákutcás magyar (márka)fejlődés – szomorúan mondom Bibóval – a tizenkilencedik században gyökerezik, és egyelőre a 2010-es választásokig tart.

Reputation Rating

Reputation

„A kutatás eredményei jóRating adalékul szolgáltak a márkastratégiai folyamatok alátámasztásához.” Horváth Áron Pannon Vállalati felelősségvállalás szakértő

„A reputációs elemzés különösen nagy értéke, hogy egységes és konzisztens reputációs dimenziók alkalmazásával összehasonlításokat tesz lehetővé a vállalatok között.” Lőre Péter Audi Vállalati kommunikáció és kormánykapcsolatok igazgató

„A reputációs jelentés olyan új információkkal szolgált, amelyek hozzáadott értéket jelentenek számunkra a vállalati imidzs kommunikáció lehetséges fejlesztési irányainak kijelölésében.” Beke Zsuzsa Richter Gedeon PR és kormányzati kapcsolatok vezető

Az első átfogó reputációs rangsor Magyarországon.

www.braunpartners.hu

Mosópor és a politikus?

szerző: Perlaky-Papp József

Hogy is vannak ők most

Régóta feszítő probléma: tagja-e a politikus a mosóporszabásúak rendjének? A mosóporral biztosan könnyebb dolgunk van, hiszen azt csak becsomagoljuk, ráírjuk, amit rá kell írnunk, majd kitesszük a polcra, ahol boldog nyugalomban várja, hogy beteljesedjen a sorsa. Nem úgy a politikus. Egyrészt nem nagyon fér el a polcon, és ha be is tuszkolnánk valahogyan oda, hogy nézne ott ki? Akkor tulajdonképpen semmi közös nincs bennük?

ézzük csak az ígéreteket, hiszen mosópor és politikus egyaránt bőven méri őket. Folteltávolítás � a politikusnak inkább szüksége van rá, hiszen a politikai ellenfél a foltosításban érdekelt. Fehérítés � végre egy jellemző, amely közös lehet. A politikusok szoktak ilyenről beszélni, ha gazdasági programot hirdetnek. Color magic � ebben is lehet valami, ha időnként nemcsak a mosóportól, hanem a kedvenc politikustól is színes varázslatokat várunk el. Black magic � igen, akadnak a politikusok között is rosszfiúk, legalábbis az utóbbi idők ügyészi aktivitásai erre utalnak. De erre mindig csak utólag derül fény. A szóda erejével � láttam már politikust, aki szódával kérte a málnát. Szóval tagja-e a politikus a mosóporszabásúak rendjének? Több mint húsz évvel a rendszerváltás után, bő tíz évvel a politika professzionalizálódásának folyamatán túl a kérdés már sokat veszített jelentőségéből. A válaszunk lehet igen és nem is, mindkettővel igazunk lesz. Legalábbis érveket találhatunk hozzá bőségesen. Az viszont ma már természetes, hogy a politika, a politikus egy „különleges áru”, amelyet marketing- és pr-eszközökkel segítünk. Tehát ilyen szempontból biztosan jelentős a hasonlóság. Ám jelentős különbségekre is rá

tudunk mutatni, amit specialitásként említhetünk. A politikus aktív kommunikációs helyzetben van. Időnként, ha úgy gondolja, zseniális ötlete támadt, anélkül is lelkesen beszél róla, hogy jól átgondolná vagy épp egyeztetné azt párttársaival, tanácsadójával. Emiatt kommunikációs szempontból a politikai tanácsadás mindenképpen nehezebb „pálya”. Javaslom ezért, vizsgáljuk meg, hogy „kommunikáció-szakmailag” ma hogyan gondolkodhatunk a politikai marketing/pr helyzetéről. Először helyezkedjünk egy távolabbi, nagyobb horizontot ígérő nézőpontra, és vegyük például Mollyt! Komoly problémát okoz a politika és a Molly közötti nyilvánvaló hasonlóság. Mollyt halárusító hölgyként ismerték meg a dubliniak, legalábbis az ír legenda szerint. Bronzszobra ma is látható Dublin bevásárlóutcáján. Molly nappal halat és kagylót árult, éjszaka viszont démonná változott. Ami annyit jelent, hogy Molly éjszaka nem halat értékesített, hanem magát Mollyt, mint az ősi mesterség jeles képviselőjét. Ezt különösen érdekesnek találják az írek. Azt pedig mi tarthatjuk érdekesnek, hogy Molly és a magyar politika ennyire hasonlít egymásra: ugyanis a politika is úgy gondolja, hogy két valósága van.

A politika „elmollisodásának” következménye az egyre erősödő bizalmi válság, kevesebb választó a választási urnáknál, átlánosan rossz vélemény a politikáról, a népszerűtlen politikusok sora. Edelmann ezt a politika színfalak előtti és mögötti valóságaként értelmezi. A politika színfalak előtti valósága már a kommunikáció területe. Sőt a színfalak mögötti valóságról is a kommunikációs rendszereknek kell információt nyújtania a választók felé. Mégpedig Kósáné Kovács Magda intelmeinek megfelelően: nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Az említett politikusasszony sem kisebb elődtől vette át a gondolatot, mint Julius Caesar. Csak ő nem a politikusokra, hanem a nőkre vonatkoztatta azt. A médiának szánt közvetítő szerep (mediatizáció) emiatt erősen felértékelődik. Annyira, hogy a politikusok időnként arról panaszkodnak, túl nagy szerepet kap a sajtó. Önálló hatalmi ágként

emlegetik. Ha már ennyire fontos a politikának, akkor bizony az annak kezelésével megbízott politikai kommunikáció jelentősége is megnőtt. A politikusok annyira bíznak a politikai kommunikáció mindenhatóságában, hogy sokszor úgy gondolják, az önmagában is elegendő a dolgok rendezéséhez. A politikai cselekvés részévé teszik: úgy gondolják, elég az ügyekről beszélni, azzal már szinte meg is oldották azokat. A kommunikáció másik problémáját leginkább az okozza, amikor a politikai kommunikációt a politika fedőfunkcióként használja. Mint Molly a halárusítást az éjszakai tevékenységéhez képest. Ez a fajta nagy átalakulás problémát is okoz a politika és a választó kapcsolatában. A politika „elmollisodásának”

következménye az egyre erősödő bizalmi válság, kevesebb választó a választási urnáknál, átlánosan rossz vélemény a politikáról, a népszerűtlen politikusok sora. A politikai kommunikáció ez esetben pedig homeopatikus funkcióba kerül: a probléma kialakulásában részes félnek nagy szerepe lesz a megoldásban is. A politikai marketinget � amelynek régi, visszatérő kérdésétől indultunk el: mosópor és politikus dilemmája � magam a stratégiai kommunikáció alárendeltjeként értelmezem. Ma úgy látom, a politikai kommunikációnak a lényegi, központi funkcióit a prtevékenység hordozza. Mire is alapozom mindezt? Egyrészt mivel bizalmi válságban van a politika, � mily meglepő � bizalomra van szüksége. Az egyszerű megállapítások erejét ne becsüljük le! Olyan ez, mint amikor azt jelentjük ki: ha azt akarod, hogy valahogy gondolkodjanak róla, a legegyszerűbb, ha elmondod nekik, hogyan. Minden itt kezdődik. Mint a marketingben a JPÉ-szabály (józan paraszti ész). Működik. Erre építhetjük fel a kommunikációs rendszer többi elemét. Ha bizalmat szeretnénk építeni, akkor pr-re van szükségünk. Közel kell mennünk a választóhoz. Beszélgetnünk kell vele, méghozzá olyan ügyekről, amelyek érdeklik,

olyan témákról, amelyek foglalkoztatják. Ebben a munkában kiemelt szerepet kell kapjon a média, és annak is különösen azon típusai, ahol biztosított az interaktivitás, mely képes a közvetlenség érzetét megadni. A kommunikációnak már többször sikerült az előbb említett bizalomépítést elvégeznie. Először Orbán Viktor „adta vissza” az embereknek a politikát azzal, hogy egyszerűen, közérthetően beszélt olyan dolgokról, amelyekről halandó azelőtt politikustól nem hallhatott. Másodszor Gyurcsány Ferenc vitte közel a választóhoz a politikát. Megmutatta, hogy a politikus sem alapvetően más ember, mint a választó. Olyan információkat is megtudtunk róla, amelyeket azelőtt politikusról nem ismerhettünk. A politika bulvárosodásában elvitathatatlan szerepet vállalt. A politkusnak jó hírnévre van szüksége. Leginkább akkor, ha nincs neki, mármint hírneve. A public relations a hírnév építőelemeit az alábbiakban adja meg: közismertség, közvélekedés és köztisztelet. Karácsony Gergely – az LMP kampányfőnökeként – meg is jelölte kommunikációs kampányuk elsődleges célját: ismertségüket kell növelniük. Persze az ismertség növelése csak akkor lehet sikerre vivő, ha mellette a közvélekedést is képesek vagyunk formálni.

Jó példa erre a 2008-as önkormányzati választás. Tarlós István kampánycsapata azzal a problémával szembesült, hogy jelöltjét kevesen ismerik. Emiatt rövid idő alatt ismertséget kellett növelni, de mindezt úgy, hogy az megfelelő közvélekedéssel karöltve épüljön fel. A kampánycsapat aktívan járta a várost Tarlós Istvánnal együtt, aki piacra ment, villamossal utazott, forgalmas utcákon sétált, zsinagógát látogatott meg... Mindezt úgy, hogy lekes egyetemisták állandóan a feje fölé tartottak egy táblát, amelyen Tarlós mint jelölt neve (közismertség-növelés) mellett ott volt a „független főpolgármesterjelölt” felirat is (közvélekedés-formálás). A politikus nem kerülte el a feszültséggel teli helyzeteket sem, hiszen tudta, azok segítségével rövid idő alatt jelentősen lehet növelni a láthatóságot. Ez fontos információ lehet a mai „kispártoknak” is.

Persze a politikai kommunikáció a hírnév fogalmát – amellett, hogy népszerűségként kezeli – szét is bontja: hitelességre, kormányzóképességre, médiaképességre, szimpátiára, szerethetőségre. Ha azt mondtuk, hogy a pr a hírnevet gondozza, akkor szükségszerűen a krízisek kezelésében, kommunikációjában is részt kell vállalnia. Hiszen a krízisek azok, amelyek leginkább devalválhatják a hírnevet. A krízist – vagy ahogyan a politikában sokszor értelmezzük: a botránykommunikációt – nagyon hatékony eszközként használják a pártok. Úgy tűnik, rá is szoktak. A mai politikai kommunikációnak fontos módszere egy-egy téma „ráborítása” a politikai ellenfélre, majd ennek elvitele a párt első emberéig. A pártok első emberei, miniszterelnök-jelöltjei a kampányidőszakban a kommunikáció középpontjai. Őket fogják támadni, mivel ez

Tarlós-kampány 2008-ból Gyorsan kellett ismertséget építeni.

A pártok első emberei, miniszterelnökjelöltjei a kampányidőszakban a kommunikáció középpontjai. Őket fogják támadni, mivel ez a leghatékonyabb.

a leghatékonyabb. A politikai kommunikációban a perszonalizáció jelensége adja meg ennek az elméleti alapját: a választók a személyekkel, elsősorban a pártok első számú vezetőivel azonosítják a politikai műveleteket. Emlékezzünk csak vissza a 2002-es kampányból a Kövér László „köteles beszéde” kapcsán elhangzott reakcióra. Akkor a szocialista párt készített egy „félelemkeltő” reklámfilmet, aminek lejátszását több televíziós csatorna vissza is utasította. Ott a mondatok forrásának megjelölése során Kövér László neve helyett ez a felirat állt: „Orbán Viktor legközelebbi munkatársának, a Fidesz alelnökének beszédéből”. Így egyszerűsítették, tették könnyen érthetővé az üzenetet – a lehető legnagyobb hatás kedvéért. Volt is hatás. A 2006-os kampány esetében még feliratozni sem kellett, hiszen Mikola István „szingli hordás” kijelentésekor már fel volt zászlózva Budapest az Orbán, Mikola „elefántfüles” köztéri feliratokkal. Most a Fidesz teszi mindezt. Mesterházy

Attila bármit mond, bármit tesz, az hirtelen nagyon hasonlít Gyurcsány Ferenc mozdulataira, kijelentéseire. Ha már szóltunk a pr megnövekedett jelentőségéről, a sajtó felértékelt szerepéről, a bizalom és hírnév építéséről és a krízisgenerálásról mint eszközről, akkor � népszerűsége kapcsán � beszélnünk kell a nyilvánosság eddig még rejtett tartalékairól is. A kommunikációban nemcsak annak van jelentősége, ami elhangzik, hanem a ki nem mondott mondatoknak is. Az elszalasztott lehetőségekre is figyelnünk kell – hátha később nem megyünk el mellettük. A BKV-sztrájk következtében kialakult áldatlan budapesti közlekedési helyzet lehetőséget teremtett a pártok számára. Lehetőséget, hogy egy valódi problémára gyorsan reagáljanak, és bizonyítsák a választóknak, hogy a gondjaikra érzékenyek, és arra válaszaik is vannak. De ezzel egyik politikai szereplő sem élt. Nem láttuk azt, hogy a kormányzati Audik megjelennek BKV-pótló járatként, nem

A kommunikációban nemcsak annak van jelentősége, ami elhangzik, hanem a ki nem mondott mondatoknak is. Az elszalasztott lehetőségekre is figyelnünk kell – hátha később nem megyünk el mellettük. láttuk, hogy bármelyik párt is kérte hogy a Jobbik komoly lehetőséget volna az autóval rendelkező szim- szalasztott el arra, hogy „nagyot nőpatizánsait, hogy segítsék tömeg- jön” rövid idő alatt. A Jobbik egyik közlekedő honfitársaikat. Nem problémája az, hogy bizonyos tárvoltak fideszes, MSZP-s, jobbikos, sadalmi rétegekben félelmet kelt, MDF-es, LMP-s BKV-pótló já- egyfajta „közmegítélési karanténratok sem. Nem találkoztunk egy ban” van. Ha a BKV-sztrájk kappártelnökkel sem, aki úgy szervez- csán a párt vezetője felkéri a Jobbik te volna budapesti útjait, hogy az támogatóit, hogy akinek lehetőséútba eső buszmegállókban kisegíti ge van rá, autójával segítsen a megállókban várakozóknak eljutni választóit. Nemrégiben egy kerekasztal- a célállomásukra, megtörhette volbeszélgetésén vettem részt, ame- na a pártról kialakult negatív képet. lyet a BrandTrend és a Század- Ha ebből tömegmozgalmat is tud vég Politikai Akadémia közösen szervezni, szimpatikussá válhatott szervezett. Felvetettem a BKV- volna. De nem vált. Mindig van új téma, ami minsztrájkot, mint a pártok kommunikációjában fel nem használt, elsza- denkit foglalkoztat. Februárt lasztott lehetőséget. Beszélgetőtár- írunk, most épp a hóhelyzet saim egyetértettek velem abban, a hétköznapi beszéd egyik fontos

Magyar Fogyasztó Platform Sport konferencia 2010. március 3. | Magyar Telekom Székház

Gólok, célok, sztárok Sport – valamennyiünk életének része, a legfontosabb nem fontos dolog. Nézzük, csináljuk, csodáljuk. És fogyasztjuk. Belépőt, bérletet, előfizetést, labdát, cipőt, ruhát, kerékpárt vásárolunk, a sportolók arcával pedig szinte bármit eladnak nekünk. Ők korunk hősei, a XXI. század gladiátorai. Küzdelmüket százezrek figyelik élőben, százmilliók az interneten, és milliárdok a televízióban. Hogyan találkozik a fogyasztó a sporttal ma Magyarországon? Melyik a legnépszerűbb sportág? Hogyan használják a legsikeresebb márkák a sportot a fogyasztók elérésére? Várjuk Önt is, legyen akár sportoló, marketinges, sportmarketinges, sportos marketinges, vagy marketinges sportoló.

http://www.magyarfogyaszto.hu/sport.htm Az esemény házigazdája a Magyar Telekom

Főtámogatók:

A Magyar Fogyasztó Platform kommunikációs partnere: Magyarország

Médiatámogatók:

Támogatók:

aktualitása. Az LMP például meg- A BKV-sztrájk alatt öröm volt nézmutathatná, milyen más, környe- ni, ahogy az egyéni jó szándékok zetkímélő alternatívái vannak a só- közösségi aktivitássá gyűltek össze. szórásnak Budapesten. Hó van Az emberek megszervezték maguhozzá elég, csak szervezni kell egy kat. Megszervezték egymás segítékis sajtót, és néhány nagy köztéren sét. Ez jó hír is lehet a politikának, példát mutatni. Aztán mondhat- hiszen ez volt talán az egyik első nák: mi ilyen megoldásokat aján- jele annak, hogy már nem kizárólag tőle várják az emberek a meglunk Budapestnek! Aki hangsúlyt szeretne adni oldásokat, hanem maguk akarnak közmunkaprogramjának, most szer- tenni értük. Ami ma kellemetlen vezhetné a hómunkásokat. Meg- a politika számára, hogy nyilvánvatisztíttathatna egy-egy utcát a hó- lóan a választó egyedül érzi magát tól, majd megszólaltathatná az a gondjaival. Úgy látja, a politikától ott lakókat, vagy az ott leparkoló- nem várhat segítséget. Itt nyílhat kat, hogy mit jelent ez nekik. Ez – kapu egy új szövetségkötés számáonline eszközöket használva – egy ra. Ez lesz az új kormány egyik nagy nap alatt levezényelhető lenne. És kihívása. Orbán Viktor megjelent a Facea lehetőségek sorolhatók tovább… Hangsúlyozom: a nyilvánosság bookon. Lehet rajongani érte. A cikk nagy lehetőségeket rejt. Csak élni megírásakor, több mint tizenegyezkell vele! ren már meg is tették. A jövő itt-

Orbán Viktor facebookos adatlapja

Készül a magyar netokrácia.

hon is elkezdődött. Elkezdődött, hisz aki ma politikai kampányról gondolkodik, tudja: az internetes eszközök professzionális használata kikerülhetetlen. Ezt először Barack Obama stábja emelte stratégiai szintre, és ma már itthon is mindenki azt várja, hogy a hazai pártok széleskörűen alkalmazzák az Egyesült Államok elnökének bevált kampánymódszereit. Mégis azt feltételezem, a korszerű informatikai eszközök teljes körű bevetése nem lesz az idei kampány legfontosabb eleme. A 2010-es választási hadjáratban az új csodafegyver bevetése, úgy tűnik, elmarad, mivel most „vérre menő” küzdelem nem tapasztalható. Ha azonban a következő kormány felismeri a benne lévő lehetőséget, az információs technológia egy politikát megújító innováció alapvető eszközévé válhat. De hogyan is működött ez a tengerentúlon? Az amerikai „kampányszentháromság” a Google, a YouTube és a Facebook triója volt. A netes kampány levezénylését Chris Hughes, a Facebook egyik alapítója végezte, aki a Facebook mellett erősen épített a MySpace-re és a vírusvideókra is, sőt emellett kiemelt szerephez jutott az erre a célra létrehozott Obama-témájú közösségi oldal, a myBarackObama.com is. Minden itt jelent meg először a legteljesebb terjedelemben, így so-

kan ezt kezdték el használni elsődleges információforrásként. A választók fórumokon, blogokon vitatták meg leendő elnökük kampányban felvetett problémákra adott válaszait. A YouTube-ra több száz kisvideót töltött fel a hivatalos kampánycsapat, amely aztán újabb és újabb értelmezéseket generált. Egy alkalommal még a legveszedelmesebbnek vélt rosszindulatú pletyka ellen is hatásosan használták fel a közösséget: az oldal arra szólította fel az Obama-rajongókat, hogy indítsanak el egy olyan e-mailes hadjáratot, amelynek révén fel tudják hívni a figyelmet arra, hogy az Obama magánéletéről és adózási törvényeiről terjengő pletykák hamisak. Egy ilyen funkcióra itthon is nagy igény támadhat majd… Meggyőződésem, hogy a Fidesznek nem a választásokat lesz nehéz megnyernie, hanem az egyre magasabbra növő elvárások okozzák majd számára az igazi kihívást. Ezért az újfajta megoldásokat a bizalom építésére és megtartására érdemes felhasználnia. Tudom, hogy ezek csak eszközök, viszont szerepük pont azért válik kiemelkedően fontossá, mert éppen e technikák a legmegfelelőbbek arra, hogy a jövendő miniszterelnök felhasználásukkal a mai magyar politika egyik nagy betegségét kezelje: a bizalomhiányt.

Jelenleg még a legnépszerűbb politikusok (Sólyom László, Orbán Viktor) bizalmi indexe sem éri el az 50%-ot. Ha az amerikai politikai kommunikáció „logikája” szerint gondolkodnánk � ahol akkor tartják az elnökjelöltet esélyesnek a végső győzelemre, ha pozitív választ ad a választó arra a kérdésre, venne-e a jelölttől használt autót �, nehéz helyzetben érezhetné magát a politika. Ha a választási részvétel is alacsony marad, különösen aktuális lesz a legitimáció további erősítése.

Ezért is nagy lehetőség a jövendő kormány számára, hogy használja a közösségi oldalak és az egyéb internetes megoldások közvetlenségében rejlő hitelességi tartalékot. Ehhez persze több kell, mint egy rajongói oldal elindítása – számos olyan aktivitást kell hozzákapcsolni, mint azt a tengerentúlon láthattuk. Messzire szaladtunk a mosópor problémájától, pedig a most látható kampány is az azonosságot bizonyítja. Az egész hadjárat közhelyes és unalmas. Olyan mint egy mosóporhirdetés. Szinte alig érzékelhető. Fékezett habzású.

Ha az amerikai politikai kommunikáció „logikája” szerint gondolkodnánk − ahol akkor tartják az elnökjelöltet esélyesnek a végső győzelemre, ha pozitív választ ad a választó arra a kérdésre, venne-e a jelölttől használt autót −, nehéz helyzetben érezhetné magát a politika.

szerző: Závecz Tibor

Érzelmek, kognitív tartalmak választói döntések N

agyjából egy évtizeddel ezelőtt sajátos fordulatot vett Magyarországon a választói viselkedés. Addig a pártokkal kapcsolatos érzelmi viszonyulásokban sokkal inkább a vonzások, mintsem a taszítások domináltak. Protest-szavazások ugyan korábban is voltak (1990-ben az előző rendszer, 1994-ben az MDF ellenében), s a felmérésekben is gyakran felbukkantak az averziók (leginkább a MIÉP-pel és a Kisgazdapárttal szemben), de a sistergő gyűlölettől távol álltak a választók érzései. Korábban a negatív ér-

zelmek nem jelentkeztek annyira koncentráltan és erőteljesen, mint 2000-ben. Különösen a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz táborainak a másik párttal szembeni ellenérzései, az ún. diszpreferenciák nőttek meg. A folyamat nem volt teljesen szimmetrikus – a Fidesz híveinek ellenszenve a szocialista párttal szemben markánsabb volt, mint fordítva. Az elmúlt évtizedben, ha hullámzásokkal is, de a trend egyértelmű volt: a versenytárs pártokkal kapcsolatos érzelmeket még inkább a negatívumok jellemezték, a viszonylagos ellen-

A választói döntésekben a politikushoz fűződő érzelmek legalább annyira szerepet játszottak, mint a családi (választási) tradíciók, a vallott értékek, a pártokhoz kapcsolható cselekvések.

érzéseket pedig a szinte kizárólakusra rávetültek a fekete gosan elutasító attitűdök váltották és a fehér színek. Az érfel. Mivel a saját párthoz fűződő zelmi elköteleződést (és pozitív érzések csak minimális az ellenfél befeketítését) mértékben erősödtek, az azonoigyekeztek a pártok tösulás mindinkább megfelelt annak megdemonstrációkkal a szociálpszichológiából ismert tovább erősíteni – míg csoportkohéziós gyakorlatnak, miez a gyakorlat korábban szerint: „annál inkább inkább csak a jobboldal vagyunk mi a MI, minél sajátja volt, a legutóbbi inkább ők az ŐK”. választások idején már a Ugyanebben az időbaloldal is intenzíven élt szakban Orbán Viktor ilyesfajta eszközökkel. megteremtette a végleAz érzelmek karaktesen megítélt politikus teresebb jelenlétét muarculatát – pártja mellett tatta az is, hogy immár az ő személyisége is henemcsak a politikai ves érzelmek kiváltója viszonyokat, hanem az lett. Gyurcsány Ferenc emberi kapcsolatokat is 2004-es belépője követdeterminálták a pártelkeztében végérvényesen köteleződések. Ugyan a pártokhoz való kötőa politikai preferenciák dések egyik legfontokikristályosodása, a csosabb tényezőjévé váltak portokon belüli közösa vezetők, a frontembeségi kohézió erősödérek. A választói döntése pozitív folyamat is sekben a politikushoz lehet(ne), a jelenséget fűződő érzelmek legmégis inkább a negatív alább annyira szerepet mezőbe helyezi, hogy játszottak, mint a csaláaz együtt jár a táboron di (választási) tradíciók, kívüliek negligálásával. a vallott értékek, a párMa az adott párt vagy tokhoz kapcsolható csepolitikai cselekedet lekvések. Az első számú melletti kiállást olyan vezetők, a vezérek iránti érzelmi elemekkel básrajongásból és gyűlölettyázzák körül, amelynek ből jutott a többieknek része a másik oldal alsóbbrendűvé is, szinte minden politivaló degradálása is. A mindenkori

Ma az adott párt vagy politikai cselekedet melletti kiállást olyan érzelmi elemekkel bástyázzák körül, amelynek része a másik oldal alsóbbrendűvé való degradálása is. ellenzéknek több lehetősége van az érzelmekre hatni, s érdeke a magas intenzitás folyamatos fenntartása. Az állandó készültség, az izzó hőfok megőrzése viszont csak egyre nagyobb effektusokkal lehetséges. Ez a folyamat egy olyan öngerjesztő spirál, amelyből egyik oldal sem tud kilépni, s végső soron a hatalomért folyó küzdelemben az érdemi kérdések helyett az irracionalitás fenntartása válik racionális céllá. Az érzelmi viszonyulások nélkülözhetetlenek, de korántsem elégségesek ahhoz, hogy egy párt a választáson sikeresen szerepeljen. A valóságban nem is valószínű, hogy ez önmagában áll, hiszen a kölcsönhatások következtében a racionális tényezők kiegészítik és befolyásolják az érzelmi kategorizációt. A nagy társadalmi

csoportokban részt vevők identitásának kialakulása piramisszerű folyamat. Az érzelmi viszonyulások, az autosztereotípiák alapozzák meg a csoporthoz történő pozitív kapcsolódást, s erre épülnek a kognitív és viselkedési tényezők. Odaés visszahatásuk következtében egy állandóan változó (politikai kampányidőszakban egyértelműen erősödő) identitásról beszélhetünk. A természetes, affektív bázison szerveződő pártazonosság-tudat esetében a választópolgár az „MSZP-s vagyok” kategóriát alkalmazza személyére, s ugyanezzel határozza meg őt a többi „MSZP-s”, valamint a rajtuk kívül lévő csoportok (pl. a hasonló módon identifikálódó fideszesek) is. Ezt az evidens folyamatot legfeljebb a „rejtőzködés” megélt kényszere akadályozhatja.

A 2002-es választási kampány főleg a baloldali szavazókat taszította titkolózásba, 2006-ban viszont kiegyenlítettebbé vált a helyzet. Sőt, itt talán még soha nem látott módon öltötték magukra, vállalták fel a két tábor tagjai az „MSZP-s vagyok”, „fideszes vagyok” címkéket. A természetes pártidentitást az érzelmek rendezik el a „mi és ők” könnyen megérthető, kétpólusú szerkezetébe. Problémamentes, magától értetődő értékként jelenik meg a párthovatartozás. A természetes pártidentitás utalásrendszere által megteremtett, érzelmileg színezett, ismerősnek és otthonosnak érzett keretek között lehetőség nyílik az azonosság tudatosításra is. Létrejönnek a pártokkal kapcsolatos attitűdök, amelyek ugyan információkat, ismereteket tartalmaznak, de korántsem azok

teljességét. A pártok szavazótáborának erejét a politikai-ideológiai címkékkel való teljes azonosulás, a sziklaszilárd és téveszthetetlen önbesorolások, a vallott értékek adják. Ezen kívül a választói döntésekben fontos szerep jut még a megélt kormányzati teljesítménynek, a vélelmezett érdekképviseleti potenciálnak, a feltételezett jövőbeni politikai cselekvéseknek. Kutatási tapasztalatok igazolják, hogy a választópolgárok – amennyiben kognitív tartalmakra is figyelnek – főképpen az egzisztenciális biztonság megteremtését ígérő pártot favorizálják. Győzelemre pedig leginkább az a politikai erő esélyes, amelyik közvetlen, manifeszt ígéretek formájában, nem pedig közvetett módon, a társadalmi alrendszerek átalakítása révén nyújt reményt.

A természetes pártidentitást az érzelmek rendezik el a „mi és ők” könnyen megérthető, kétpólusú szerkezetébe.

magyar értékszerkezet vizsgálatához Ronald Inglehart és munkatársai világméretű kutatásaiból indulunk ki, akik azért gyűjtik a „Nemzetközi Ös�szehasonlító Értékvizsgálat” (World Value Survey - WVS, a magyarországi kutatást vezette: Tóth István György) adatait 1981 óta, hogy két dimenzióban osztályozzák az egyes országokban „uralkodó” attitűdöket és azok változásait. Értelmezésükben a társadalmak

Magyarország helye szerző: Keller Tamás

a világ értéktérképén A WVS vizsgálat eredményei

értékszerkezete egyfelől a tradicionális és a szekularizált/modernizált értékek mentén, másfelől pedig a nyers materiális túlélés és az önkifejezés dimenziójában különbözik egymástól. Tradicionális társadalmakban nagyobb a vallás és a nemzeti azonosulás szerepe, erőteljesebb a tekintélytisztelet, engedelmességre nevelik a gyerekeket, és hagyományosabb családi értékeket vallanak; szemben a szekularizáltabb társadalmakkal, ahol a közösségi normakontroll fenti elemei gyengébbek, az individuumok szerepe és önállósága nagyobb. Másik dimenzióban viszont az önkifejezés értékeivel jellemzett társadalmakban erőteljesebbek a civil és politikai szabadságokkal kapcsolatos aspirációk, a nyilvános politikai értéknyilvánításokkal kapcsolatos igények, erősebb az önmegvalósítás értéke, a másokkal kapcsolatos bizalom, valamint nagyobb fokú a nem

többségi viselkedésformákkal kapcsolatos tolerancia is, mint a nyers materiális értékekkel jellemzett társadalmakban. Az ábrán a tradicionális-vallásos/világi-racionális gondolkodás és a zárt/nyitott gondolkodás „terében” helyeztük el a WVS 5. hullámában1 szereplő országokat (a világ 44 országa). Az ábrán látható, hogy Magyarország a hasonló, nyugati kultúrájú országok tömbjének perifériáján, az ortodox kultúrájú országok közelében talál-

ható. A vizsgált két dimenzióban a magyarok közelebb állnak a bolgárok vagy a Moldovai Köztársaságban élők gondolkodásához, mint a földrajzilag hozzánk közelebb lévő Szlovéniához. Megállapítható, hogy a vizsgált két dimenzió szerint a magyar értékrend viszonylag szekularizált, és a zárt gondolkodásmód jeleit mutatja. Az értékek természetesen erős kapcsolatot mutatnak a társadalmi jellemzőkkel. Mivel elemzési egységeinket országok képezik, elkép-

A világ 44 társadalmának pozíciója a tradicionálisvallásos/világi-racionális gondolkodás és a zárt/nyitott gondolkodás által kirajzolt értéktérben

Tradicionális-vallásos/világi-racionális gondolkodás (indexérték)

10,0

9,0

SE TW

8,0

DE KR

7,0 BG 6,0

CL PL VN CY

3,0

RO 4,0

NL FR

5,0

TH ZM ZA

ML BF

2,0

RW JO GH

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

Zárt gondolkodás/nyitott gondolkodás (indexérték) Kultúrák:

1 2005–2008

Nyugati Hindu

Dél-Amerikai Ortodox

Iszlám Afrikai

Kínai Japán

A fiatalok és az iskolázottak között egyaránt valamivel magasabb a világiracionális és a nyitott gondolkodás, mint az egész népességben.

zelhető, hogy az egyes társadalmak igaz, már nem „kötődik” eltérő szerkezete befolyásolja az annyira az ortodox kulországok pozícióját az értékek tértúrához. Mindazonáltal képén. Annak érdekében, hogy az megállapítható, hogy a országokat szociológiai értelemben Magyarországra jellem„közös nevezőre” hozzuk, megvizsző zárt, magába forduló gáltuk, hogy az ábrán megjelenített gondolkodásmód nemkétdimenziós térben módosul-e csak a nyugati kultúra az egyes országok pozíciója, ha magpontjától esik mes�életkor és iskolázottság szerint sze, hanem az ország tárországonként azonos sadalmi összetételéből csoportokat vizsgálunk. sem következik. A bizoEredményeink szerint nyos értelemben életkora fiatalok és az iskolától és iskolai végzettségzottak között egyaránt től megtisztított értékvalamivel magasabb a adatok lényegében nem világi-racionális és a nyiváltoztatnak az ország tott gondolkodás, mint pozícióján. az egész népességben. Ha az országok értékMagyarország esetében tengelyeken felvett pozía „térképen” való elhecióját a dollárban (USD) lyezkedés szempontjászámított, a vásárlóerőból az életkor szerinti paritás alapján (PPP) „válogatás” nem sokat meghatározott egy főre módosított az ország jutó GDP-jükkel hasonzárt/nyitott gondolkolítjuk össze, akkor megdást mutató tengelyen állapítható, hogy Magyarfelvett pozícióján. Jeország a GDP-jéhez képest jóval lentős pozitív változás zártabb gondolkodású társadaregisztrálható azonban, lom. Egyúttal megállapítható az ha csak a felsőfokú végis, hogy a magyarok esetében tér zettséggel rendelkezők el leginkább a GDP-től a zárt/nyiközött futtatjuk le az tott gondolkodás tengelyen felvett elemzést. Ugyanakkor a pontérték. A GDP-hez viszonyítva magyar adatpont ebben ugyanakkor már kevésbé mondhaaz esetben is meglehetó kiugrónak a magyar adatpont tősen távol van a nyugati a tradicionális-vallásos/világi-raciokultúra középpontjától, nális értékek dimenzióban, bár

megállapítható, hogy a GDP-hez képest Magyarországra jobban jellemző a világi-racionális gondolkodásmód. Magyarország rendhagyó pozíciója tehát nem következik az ország gazdasági fejlettségéből. Sőt, éppen ellenkezőleg, a magyar adatpont esetében a gazdasági fejlettséghez képest jóval zártabb gondolkodásról beszélhetünk. Magyarország a WVS adatfelvétel 4.2 és 5. hulláma között eltelt egy évtizedben szekularizáltabb és nyitottabb lett, ami megfelel ugyan az előzetes várakozásoknak, de még az 5. hullám friss magyar adata is meglehetősen messze található a 4. hullámban mért szlovák és cseh adatoktól. A nyugati kultúrához tartozó országok közül figyelemre méltó még Lengyelország, amely szintén rendhagyó módon viselkedik: a nyugati kultúrájú államokhoz képest ugyanis kevésbé jellemző rá a világi-racionalitás, sokkal inkább zártabb gondolkodású társadalom.

A magyarok esetében tér el leginkább a GDP-től a zárt/nyitott gondolkodás tengelyen felvett pontérték. 2 1999–2004

Mit is jelent mindez a mai magyar értékszerkezetre vonatkozóan? Az önkifejezési értékek (más megfogalmazásban: a nyitottság/ zártság) dimenziójának elemei alapján mi a nyugat-európai, nem posztszocialista országok átlagához viszonyítva: • kevésbé tartjuk fontosnak a civil és politikai szabadságjogokat, • kisebb mértékű a mindennapi aktív politikai szerepvállalásunk, • kevésbé toleráljuk a másságot,

A fenti magyar mutatók (az általánosított bizalom kivételével) a nem ortodox posztszocialista országokénál is rosszabbak. A kutatás teljes dokumentációja itt érhető el: http://www.tarki.hu/hu/ research/gazdkult/publikacio.html

Általánosított bizalom

Sors irányítása

Politikai szerepvállalás

Tolerancia

2,12

0,17

0,37

0,14

0,57

0,22

–0,05

0,08

0,19

0,10

0,32

0,09

3. Magyarország

–1,37

0,03

0,25

0,08

0,14

0,06

4. Ortodox országok

–1,07

0,05

0,20

0,12

0,15

0,04

Országcsoport

Civil és politikai szabadságjogok

Egyes, az önkifejezés/túlélés tengelyen mért mutatók értékei Magyarországon és három másik európai országcsoportban Zárt-nyitott gondolkodás tengely (indexérték)

• értékszerkezetünkben kisebb szerepet játszanak az önmegvalósítási értékek, • kevésbé bízunk másokban.

1. Nyugati kultúrához tartozó, nem posztszocialista országok

2. Nyugati kultúrához tartozó, posztszocialista országok

Törzsek Te is lehetsz vezető!

Az emberek ősidők óta törzsekbe tömörültek – vallási, etnikai, politikai, vagy akár a zenei ízlésük szerinti csoportokba, amelyek egy vezető és egy eszme köré gyűlve alakultak ki. Az emberi természet már csak ilyen. Mára ráadásul az internet elsöpörte a törzsek kialakulásának földrajzi, anyagi és időbeli korlátait. A blogok, közösségi hálózatok és portálok segítségével tízmilliók szerveződhetnek törzsekbe érdeklődésük szerint, például mert iPhone-imádók vagy elkötelezett szavazói egy pártnak, vagy mert új módon küzdenek a globális felmelegedés ellen.

Robert B. Cialdini

Hatás A befolyásolás pszichológiája

Mi hat ránk, amikor igent mondunk egy ügynöknek, vagy engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet az embereket rávenni, hogy együttműködjenek olyan ügyekkel is, amelyeket korábban eszük ágában sem volt támogatni? Vagy fordítva: hogyan bírhatunk rá másokat a saját céljainkkal való együttműködésre? Mi a hatás titka? Robert Cialdini szociálpszichológus e rendkívül sikeres könyvében a meggyőzés, azaz az együttműködést célzó befolyásolás elméletét és gyakorlatát tekinti át. A professzor elméleti tudását a kereskedői és ügynöki munkában szerzett valós tapasztalatai támasztják alá. A gyakorlati tanácsokban és tudományosan dokumentált megállapításokban gazdag kötet alapmű az üzletemberek, reklámosok, adománygyűjtők, ügynöki munkával foglalkozók – illetve a rábeszélők nemkívánatos hatása ellen védelmet kereső fogyasztók számára. Az élvezetes stílusú művet a pszichológia iránt érdeklődő nagyközönség is haszonnal és érdeklődéssel olvashatja. A Hatás alapvető összefoglalásnak számít a maga témájában, amit a több mint másfél millió eladott példány is igazol.

könyvajánló HVG könyvajánló HVG könyvajánló HVG könyvajánló HVG

Seth Godin

szerző: Ságvári Bence

Mennyire öregek a magyar fiatalok? Barack Obama 2008-as választási győzelme után rövid időn belül könyvek és elemzések tucatjai jelentek meg arról, hogy vajon mi állt a demokraták sikerének hátterében. Ez az írás a legkevésbé sem szeretne részletesen foglalkozni Amerikával és Obamával, egyvalamit azonban érdemes megemlíteni az elmúlt két évben napvilágot látott sokféle magyarázat közül. Ez pedig nem más, mint a fiatalok meghatározó szerepe a kampányban, az elnökválasztás eredményének alakulásában, és végső soron egy olyan korosztályi értékrend dominánssá válásában, amely sokak szerint akár az elkövetkezendő évtizedekre is markánsan meghatározhatja az amerikai politika alakulását.

Az emberek értékrendjében 18 és 25 éves kor között alakulnak ki azok a meggyőződések és vezérlő elvek,

amelyek aztán egy életre meghatározzák a gondolkodásmódjukat.

z 1980-as évek első fele és a 2000-es évek legelső évei között született, sokak által millenniumi generációnak nevezett csoportról számtalan elemzés látott már napvilágot. Közös nevezőjük, hogy a korosztály forradalmi módon átalakuló kommunikációs szokásairól (mobiltelefon, sms, email, chat, közösségi oldalak, P2P kultúra stb.); az ebből következő, sajátosan nyitott, folyamatos kommunikációra és kooperációra épülő „digitális életmódjáról”; illetve a megváltozott értékeiről és attitűdjeiről szóltak. Ez utóbbiakat röviden összefoglalva elmondható, hogy az amerikai kutatások szerint ez a korosztály a szülei és nagyszülei generációjánál (is) optimistábban tekint a világba, legyen szó a jelen vagy a jövő dolgairól. (Fontos, hogy ez az optimizmus több a „kötelező érvényű” fiatalos optimizmusnál: ők ebben az életkorukban összességé-

ben pozitívabban látják a világot, mint tették azt a szüleik két-három évtizeddel ezelőtt.)

Az idősebb korosztályokkal összehasonlítva jobban bíznak a politikában és a politikusokban, abban, hogy a dolgok az emberek érdekei és akarata szerint pozitív módon megváltoztathatók. Az államot erős és aktív szerepben képzelik el, amely kiterjedt jóléti rendszert tart fenn. Az idősebbeknél jobban támogatnák a hátrányos helyzetben lévőket segítő programok bevezetését, aminek hátterében részben az húzódik meg, hogy körükben a legalacsonyabb a raszszizmusból fakadó előítéletek aránya, és jóval inkább elfogadóak a bevándorlókkal szemben is. A választás óta persze eltelt már némi idő, az illékony optimizmus egy része is lehet, hogy már a múlté. Annyi azonban bizonyos, hogy az Egyesült Államokban megjelent egy olyan fiatal generáció, amely értékrendjében, ha nem is radikálisan, de mindenképpen mást gondol a világról (legyen szó

A fiatalok értékrendjének egy sajátos területén – politikával, állammal, gazdasággal kapcsolatos attitűdjeikben – nagyon erős a hasonlóság az idősebb generációk gondolkodásmódjával. társadalomról, gazdaságról vagy Léteznek azonban olyan szociálpolitikáról), mint a szülei korosz- pszichológiai elméletek, melyek arról szólnak, hogy az emberek értálya. tékrendjében 18 és 25 éves kor köFelmerül természetesen a kérdés, zött alakulnak ki azok a meggyőhogy ez az eltérő értékrend men�- ződések és vezérlő elvek, amelyek nyiben következik abból az álta- aztán egy életre meghatározzák lánosan megfigyelhető – és persze a gondolkodásmódjukat. Az ekkor nem feltétlenül csak Amerikára átélt alapvető élmények hosszú évjellemző – tendenciából, hogy az tizedekig elkísérik gazdáikat. Csuemberek tinédzser és fiatal felnőtt pán egy egyszerű példa: kutatások éveikben összességében liberáli- kimutatták, hogy más lesz az alapsabb nézeteket vallanak a világról, vető élménye (és ebből következőmajd az életkoruk előrehaladtával en értékrendje) annak, aki reces�fokozatosan csökken ez a fajta vi- szióban, és más, aki prosperitásban lágnézeti flexibilitásuk. Az ameri- éli meg ezeket az éveket. A fiatal kai fiatalokkal foglalkozó kutatá- korban kialakult alapvető értékek sok eredményei azt mutatják, hogy és attitűdök persze kisebb mértékitt valószínűsíthetően többről van ben változhatnak az idők folyamán szó, mint egyszerű, életkorhoz köt- („az ember öregszik és okosabbhető „kilengésről”. Bár erre a pon- nak gondolja magát…”), azonban tos választ vélhetően csak az idő többnyire valamilyen nagyszabású – vagy még inkább az elkövetkező társadalmi-gazdasági krízis szükegy-két évtized kutatásai adhatják séges ahhoz, hogy egyes emberek, csoportok vagy éppen egy egész majd meg.

társadalom értékrendje radikális átalakuláson menjen keresztül.

ben – nagyon erős a hasonlóság az idősebb generációk gondolkodásmódjával.

E rövid tengerentúli kitérő mondanivalója tulajdonképpen nem Az amerikai és a magyar példa, azaz volt más, mint annak érzékeltetése, a két ország fiataljainak összehahogy időről időre bekövetkeznek a sonlítása természetesen nem lenne társadalmakban generációváltások, igazságos, hiszen eltérő kultúráról amelyek ugyan nem egyik napról a és történelmi tapasztalatokról van másikra, de képesek új pályára ál- szó. Európán belül azonban már lítani egy ország életét, új „fazont van létjogosultsága egy ilyen összeés stílust” adni kultúrának, gazda- vetésnek. Egy 2008-ban készült, 21 ságnak, politikának. Persze arról európai országot vizsgáló kutatás sem érdemes megfeledkezni, hogy adatai alapján a magyar 18–25 év az ilyenfajta változások iránya nem közötti fiatalokat csak bulgáriai magától értetődően pozitív és elő- kortársaik „múlták felül” a politikai intézményrendszerrel, annak remutató… szereplőivel, illetve a jogrendszerDe térjünk most vissza Magyaror- rel szembeni bizalmatlanságban, szágra, ahol a kérdés leginkább úgy és a demokrácia működésével való hangzik: miképpen jellemezhetjük elégedetlenségben. Nem sajátosan mi a magunk millenniumi generá- magyar jelenségről van tehát szó, cióját? Ebben a rövid írásban csak de ma már azt sem állíthatjuk egynéhány egyszerűbb adat és ös�- értelműen, hogy ez csupán közös szefüggés felvillantására van mód, posztszocialista örökségünk kelleazonban remélhetőleg ezek is ér- metlen mellékhatása lenne, hiszen zékeltetni tudják azt a jelenséget, például Észtország, Szlovénia és amelyet az írás címe is sugallni pró- Szlovákia fiataljai rendre sokkal pobál.1 Magyarország esetében ugyan- zitívabb értékeket „produkáltak”. is egyelőre az látszik, hogy a fiatalok értékrendjének egy sajátos terü- Ugyanebből a kutatásból az is kiletén – politikával, állammal, gaz- derül, hogy a magyar fiatalok – az dasággal kapcsolatos attitűdjeik- adatok alapján szüleikhez teljesen

1 A bemutatott adatok a 2008-as European Social Survey adatfelvételéből,

illetve egy 2007-ben készült értékkutatás adataiból származnak.

hasonlóan – sajátos értékrendbeli érintetlenül őket: 15% nagyon, míg meghasonlottságban élnek. Vágya- 43% inkább igaznak tartja magára ikban egy olyan társadalom képe nézve azt a kijelentést, hogy gazdag bontakozik ki, amelyben minimá- szeretne lenni, sok pénzzel és drálisak a jövedelembeli különbségek, ga holmikkal. 82%-uk számára peés ehhez kapcsolódóan azt is eluta- dig saját bevallásuk szerint fontos, sítják, hogy ily módon tükröződje- hogy sikeresek legyenek, és mások nek az egyes emberek tehetsége és is elismerjék teljesítményüket. szorgalma közötti eltérések. Ennek az idilli világnak a kialakításában a Míg a sikerrel és a gazdagsággal legfontosabb szerep az államra há- kapcsolatos véleményeket aligha rul: európai összehasonlításban ná- kell magyarázni, és talán a hivallunk fogadják el leginkább a fiata- kodó gazdagság vágyát kivéve, e lok (és az idősebbek is) azt, hogy az gondolkodásmód teljesen terméemberek számára a munkahelyek szetesnek tekinthető a fiatalok biztosítása elsődlegesen az állam körében, addig a vágyott idilli társadalomkép a fiatalok esetében sa(kormány) feladata és felelőssége. játos ötvözete a Kádár-rendszerrel Mindeközben persze a fogyasztói kapcsolatos közvetett emlékeknek, társadalom értékrendje sem hagyja és a rendszerváltást követően áltaMennyire igaz Önre az alábbi kijelentés? „Fontos számomra, hogy gazdag legyek, sok pénzem és drága dolgaim legyenek.” Életkor 18–25 év

26–34 év

35–44 év

45–55 év

60 év felett

Teljes népesség átlaga

Egyáltalán nem igaz

Inkább nem igaz

Inkább igaz

Nagyon igaz

Összesen

100

luk személyesen is megtapasztalt helyzet ellentmondásainak. Egy társadalomban a normaszegés bevett gyakorlata rövid és hosszú távon is súlyos károkat tud okozni. A rövid távú veszteség nyilvánvaló, hiszen ha bekövetkezik, akkor a kár szinte azonnal számszerűsíthető. Ehhez képest a hosszú távú hatások olyan „kútmérgezésként” is felfoghatók, amelyeket nagyon nehéz visszafordítani, és – képletesen szólva – sokszor nem is igen kínálkozna más megoldás, mint a vízcsere. Ez utóbbi a társadalmak esetében persze nem járható út, így ennek hatásaival hosszú időn – akár generációkon – keresztül is együtt kell élni.

Az alábbi táblázat adatai ennek jelentőségét érzékeltetik. Itt néhány normaszegés társadalmi megítélését láthatjuk. A táblázat számai azt fejezik ki, hogy az adott korosztály hány százaléka tartja megengedhetőnek az adott cselekedetet. Bár a jegy nélküli tömegközlekedés akár „diákos csínytevésnek” is tekinthető, az adatok összessége alapján azonban leginkább egy olyan kép bontakozik ki, amely szerint – egy-két kivételtől eltekintve – a normaszegések megítélését tekintve nincsenek nagy eltérések az egyes korosztályok között. Sőt, a fiatalok között több esetben is nagyobb arányban találunk a normaszegéssel kapcsolatban megengedően gondolkodókat.

Mennyire igaz Önre az alábbi kijelentés? „Fontos számomra, hogy nagyon sikeres legyek, és mások is elismerjék a teljesítményemet.” Életkor 18–25 év

26–34 év

35–44 év

45–55 év

60 év felett

Teljes népesség átlaga

Egyáltalán nem igaz

Inkább nem igaz

Inkább igaz

Nagyon igaz

Összesen

100

Mennyire engedhető meg az, ha valaki… (a kérdésre adott „teljesen megengedhető” és „inkább megengedhető” válaszok összege %-ban) Életkor

Teljes népesség 60 év átlaga felett

18– 25 év

26– 34 év

35– 44 év

45– 55 év

…állami juttatásokat jogtalanul vesz igénybe?

… adót csal?

… jegy nélkül utazik tömegközlekedési eszközön?

… csúszópénzt fogad el?

… csúszópénzt ad?

… számla nélkül fizet az áfa kikerülésére?

A második táblázat talán még az a teljes népesség átlagáé, sőt több előzőnél is jobban mutatja a nor- kérdésben a szüleik generációjánál maszegésnek e néhány kiválasztott is rosszabbnak képzelik a helyzetet. példájával kapcsolatban a generációkon átívelő egyetértést. A táblázat Természetesen vannak az értékekazoknak a válaszoknak az átlagait nek és attitűdöknek olyan területei tartalmazza, amelyben a megkér- is, ahol a fiatalok által képviselt dezettek azt becsülték meg, hogy nézetek jelentősen eltérnek az szerintük száz magyar emberből idősebbekétől: ilyen például a csavajon hány él az adott lehetőség- lád intézményének, a nemek közgel. Az adatokból láthatjuk, hogy ti egyenlőségnek, a tradícióknak, a fiatalok társadalomról alkotott vagy éppen a homoszexualitás elfoképe legalább annyira negatív, mint gadásának a kérdése. Ezek azonban

többé-kevésbé globális tendenciák, amelyek minden szekularizált és bizonyos gazdasági fejlettséget elérő társadalomban érvényesülnek. Összességében megkockáztathatjuk annak kijelentését, hogy a magyar társadalomban a fiatal és az idősebb generációk közötti összehasonlításban nem mutatkoznak annak jelei, hogy megjelent volna egy olyan – társadalmi méretekben is látható – fiatal generáció, amely értékválasztásaiban szakítani próbálna a szülői örökséggel, illetve

azzal, ahogyan az idősebbek ma is gondolkodnak az őket körülvevő világról. Ez persze nem azt jelenti, hogy a korosztályon belül nincsenek olyanok, akikre az átlagostól eltérő, vagy azzal akár ellenkező gondolkodásmód lenne jellemző. Arányuk azonban nem éri el azt a kritikus tömeget, amely érdemileg tudná kimozdítani ez a korosztályt a „nagy magyar átlagból”. Ez persze nem véletlen, hiszen az elmúlt másfél-két évtized nem

Mit gondol, 100 emberből hány olyan van, aki… (a válaszok átlaga korcsoportonként) Életkor

Teljes 60 év népesség átlaga felett

18– 25 év

26– 34 év

35– 44 év

45– 55 év

…állami juttatásokat jogtalanul vesz igénybe?

… adót csal?

… jegy nélkül utazik tömegközlekedési eszközön?

… csúszópénzt fogad el?

… csúszópénzt ad?

… számla nélkül fizet az áfa kikerülésére?

A kapuk a fejekben azonban gyorsan záródnak, és ha nem vigyázunk, egy újabb fiatal generáció öregszik hozzá a szüleihez. kényeztette el a fiatalokat. Így abban sem sikerült meggyőznie őket, hogy elhiggyék: „a dolgoknak van más elintézési módja is”. Nem igazán van példa arra, hogy az ok-okozati összefüggéseket homályban hagyó, fekete-fehér vá-

laszokon, vagy a végletekig „megfaragott” politikai üzeneteken túl érdemi vita és párbeszéd zajlott volna fajsúlyos társadalmi-politikai kérdésekben. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy az emberek és a fiatalok többsége az előtte lévő, világlátást meghatározó értékeket és attitűdöket tartalmazó étlapból kedve szerint válogat, sokszor akár olyan elképzeléseket is párosítva egymással, amelyek eleve kizárják egymást. A helyzet persze nem reménytelen. A fiatalok esetében – ebben a fogékony korban – van még esély a korrekcióra. Ami persze csak akkor valósulhat meg, ha változik a stílus, változik a mondanivaló. Ha a politika felnőttnek tekinti a fiatalokat. A kapuk a fejekben azonban gyorsan záródnak, és ha nem vigyázunk, egy újabb fiatal generáció öregszik hozzá a szüleihez.

a n รก t U lehet ? i n l รก n i 46cs

médiahasználati és célcsoportkezelési szempontból sokak szerint új szemléletet hozott a politikai kampány műfajába. A magyar választásokhoz közeledve nemcsak az a kérdés, hogy utána lehet-e csinálni, hanem az is, hogy egyáltalán kell-e erre törekedni.

ök ör :T

ző er

sz a án

Obama elnökjelölti kampánya

ára kiderült, hogy Barack Obama nem Superman és nem „fekete megváltó” (pedig a YouTube egyik milliós nézettségű videója szerint repülni is tud!). Azt sem tudni még, hogy mennyire lesz jó elnök, ha egyáltalán érdemes ilyesmiről beszélni. Fiatal még, csak egy éve kormányoz, s mára számos kritika érte, fontos ügyekben is. Kapott egy Nobel-békedíjat, sokak szerint érdemtelenül. Kevesebben vitatták viszont, hogy ő – és főképp kommunikációs csapata – megérdemelték a Cannes-i Reklámfesztiválon besöpört díjat. És akkor álljon itt egy „obamás leg”: soha nem kapott még elismerést a nagy presztízsű reklámos megmérettetésen politikai kampány. De mennyire lényeges, hogy egy kampány innovatív kommunikációs eszközöket alkalmazzon? Igénylik-e a közügyek fogyasztói, hogy a „social” médiában is megszólítsák őket? Vajon hagyományosabb módszerekkel is lenyomta volna Obama republikánus riválisát? Hány szavazatot hozott az, hogy ingame advertising megoldásokat alkalmazott, hogy ott volt a Facebookon, a Twitteren, a YouTube-on? Érdemes lemásolni? Egyáltalán lehetséges? Megannyi kérdés, kevés egyértelmű válasszal. Vannak azonban megfontolandó gondolatok. A közügyek fogyasztói számítanak. Valójában csak ők számítanak igazán. Ezt tükrözte az, hogy Obama és csapata metódussá tette a bevonást. Az „engagement” ebben a kontextusban nem maradt az üres szavak szintjén. Nem azért alakítottak ki számára YouTube csatornát vagy Facebook-jelenlétet, mert trendi. Hanem azért, mert ezt tartották a legcélszerűbb eszköznek arra, hogy ki-

Obamáék előtt erre nem annyira reagáltak a politikusok. A demokrata jelölt válasza a passzivitásra többek között az volt, hogy beszédeit igyekezett emberközelibbé tenni, önmaga fényezése és ellenlábasa egyidejű gyalázása helyett a közügyek fogyasztóira fókuszálni. Megmutatta az emberi arcát, akár a bulvárban is. Mert ugye, felmerül a kérdés, hogy vajh a közösségi oldalak bulvármédiának számítanak-e. A közügyek fogyasztója individuum. Nem egy szám, nem százalék, és főleg, kikéri magának!, nem töredékszavazat. Kedves politikusok, tessék leszállni arról a magas lóról, amin azok a márkák is ülnek, amelyek még mindig a 18–49-ben, a főbevásárlóban, az átlagfogyasztóban gondolkodnak. Ki érzi magát átlagfogyasztónak? Ki akarja átlagosnak látni magát? Ennél talán mélyebbre lehetne ásni. Obama csapata több ezer szegmentumot hozott létre a Facebookon különféle attitűdök alapján. Önfényező kijelentések helyett számos olyan mikroüzenetet fogalmazott meg,

A demokrata jelölt válasza a passzivitásra többek között az volt, hogy beszédeit igyekezett emberközelibbé tenni.

fejezzék: rajtad is múlik, hogy meddig sikerül eljutni a „remény” és a „változás” jelszavak meghatározta közös úton. Kedves állampolgár, rád is szükség van, a szavazatodra, a közreműködésedre, a véleményedre és persze a teherviselésedre. Erről szól a közösségi gondolkodás, az elkötelezettség, az együttműködés, nem? Hogy ez semmi új? Valóban nem. Viszont az bátor felismerés, hogy mindez a digitális csatornákon keresztül vitatható és értethető meg a leghatékonyabban. A politikus is ember. Próbálta már valaki megérteni a svéd nyugdíjrendszert? Vagy érdekel valakit a hétköznapokban, hogy miként dorongolja le egymást két párt szóvivője valamilyen bonyolult jogszabály kapcsán? Valószínűleg az amerikaiak sem igazodnak el jobban a nagypolitika által eléjük tárt intézményi szintű kérdésekben. Őket sem érdekelheti nálunk jobban a torzsalkodás. „Elmondták” ezt ők a korábbi választásokon az alacsony részvételi arányokkal. Csak épp

Kedves politikusok, tessék leszállni arról a magas lóról, amin azok a márkák is ülnek, amelyek még mindig a 18–49-ben, a bevásárlóban, az átlagfogyasztóban gondolkodnak.

Közösségi terekbe csak az menjen, akinek releváns mondanivalója van, s mindig kész kérdezni és hallgatni, meghallgatni.

amelyek saját realitásaik, humoruk, Fair deal. Furcsa tercsetlés-botlásaik felől közelítették mék a politikus. Hűmeg a közügyek fogyasztóit. Kiterségszerződéssel vehető jedt a figyelme a nehezen elérhető csak igénybe, korlátos célcsoportokra is. Ilyenek például az alternatívák száma. a fiatalok, akikhez a jelen AmeriLeváltani másik terkájában éppen a közösségi tereken, mékre csak szigorú a digitális csatornákon keresztül szabályok mellett lelehetett utat találni. het, vagy nagy zűr árán. Bizalom és önbizalom. Közösségi Ha nem jól funkcioterekbe csak az menjen, akinek renál, nem elég újat venleváns mondanivalója van, s mindig ni belőle. Lehet, hogy kész kérdezni és hallgatni, meghallközben szépen lassan gatni. Aki manipulálni elmegy az életkedvünk, akar, az maradjon távol, tönkremegy az egészsémert kivágják, mint günk, az adó után egy macskát… A 2.0-s térbe fityingünk sem marad, belépni olyan lehet egy vagy épp kirúgnak. Ez mosópor vagy egy poliolyan kockázatot jetikus számára egyaránt, lent, ami még inkább aláhúzza: mint az oroszlánok a közügyek fogyasztóját csak jó közé sétálni az arénáés tisztességes üzlettel lehet hos�ban. Nagy győzelem jöszabb távon megtartani. Ennek egy het, vagy nagy vereség. sajátos megnyilvánulása volt az is, Középút, alibizés, tinghogy Obama minden eddigilitanglizás nehezen elnél jobban épített a kis összegű képzelhető. A közösségi civil adományokra, amelyek nem terek népe a technológia a dúsgazdag „politikai befektetőkáltal felhatalmazottan től” érkeztek. Ez filozófiai váltást mondja, vitatja, nem tűri, is jelent: ha több millió állampolkiveti, lájkolja, megböki gár felé köteleződik le, az egészen és megosztja... Hogy bemásképp fest, mintha csak száz szélgetésbe elegyedjen üzletember felé. Azok, akik bedobvalakivel, főképp ha az tak valamennyi pénzt (átlagosan egy márka képviselője 80 dollárt) az ügyre, afféle kis(mosóporé vagy politikai részvényessé váltak, akik maguk párté), ahhoz bizalom is érdekeltek a közös vállalkozás kell és hitelesség. sikerében.

Talán nincs is Obama-módszer. Egyszerűen egy megnyerő fiatal politikus találkozott a webbel, és az elegy jól sikerült.

Hosszan lehetne folytatni a sort. és szempontból – a JobDe megálljt parancsolva a markebik és az LMP. Nem tinges és fogyasztói álmodozásnak, véletlen, hogy éppen térjünk haza pár gondolat erejéig! ezek a pártok operálnak Szakértők szerint nem lesz túl innoerőteljes közösségi jevatív a mostani kampány. Nem foglenléttel. nak a web 2.0-ban tobzódni a párNem vagyunk Ameritok, még ha Orbán Viktor meg ka. Nem is baj. Ettől még is jelent a Facebookon; Somogyi jó volna, ha valamiképp Zoltán a Twitter-közösrészesei lehetnénk a törségtől is megkérdezte, ténéseknek (kampánymit gondolnánk arról, nak és kormányzásnak), ha az MDF színeiben innem csak elszenvedői. dulna; Gyurcsány Ferenc Ám ez nem azon múlik, blogol; a Jobbik pedig hogy lemásolja-e egy párt egészen erős online az „Obama-módszert” közösséget épített ki vagy sem. Talán nincs több felületen, ahogy is Obama-módszer. Egyszerűen az LMP is. De közben egy megnyerő fiatal politikus tafurcsa helyzet ez, mert lálkozott a webbel, és az elegy jól a várakozások szerint sikerült. A politikus és csapata már lefutott a válasznem váltott paradigmát (pedig mitás. Maguk a közügyek lyen jól hangzana). Tény azonban, fogyasztói is így vélik. hogy beengedte a politikai térbe Ennek fényében minta közügyek fogyasztóinak hangját ha túl akarnánk lenni a sajátja mellé. A legrelevánsabb az egészen. Kit érdekel csatornákat és üzeneteket juttatta a közösségi média? Jöjel a társadalom rétegeihez. Nem jenek csak a fantáziátazért ment a közösségi terekbe, lan plakáterdők, a bizmert trendi akart lenni, csak épp tonsági játék egyik olakkor és ott ez volt a legcélszedalról, a veszteség-mirűbb két klasszikus aspektusból: nimalizálás a másikról. szavazat- és adománymaximaliMás a helyzet az „alterzálás. Prózaian hangzik? De leganatív” pártokkal, amelább meghallgattatott, bevonatott lyek karakteresen úja másik fél. Mármint a fogyasztó, szerűek kívánnak lenni, aki szavazatával hűségszerződést ilyen – más-más módon köt. Évekre.

Bármilyen furcsa is, a politikusok népszerűségének legújabb fokmérője nem más, mint hogy milyen gyakran jelennek meg reklámokban.

Reklámp van szó, hogy saját pártjuk hirdetésében szerepelnének. Hanem arról, hogy egy márka veti be őket üzleti céllal – olykor engedélyükkel, és még gyakrabszerző: Papp-Váry Árpád

Nem, itt most nem arról

ban engedélyük nélkül. Persze az engedélykérés sok esetben nehézkes is lenne, mert a szereplő politikus már csak a túlvilágról tudná a reklámot jóváhagyni.

Ha a közös elemet keressük ezekben a hirdetésekben, egy biztos pontot találunk: nem jelentéktelen politikusokról van szó, hanem mindenki által ismert, nagyformátumú személyekről – még ha tevékenységük több esetben nem is volt pozitív. Ebből a szempontból tehát a politikusokkal való hirdetés a hírességekkel való reklámozás kategóriájába sorolható. Amennyiben globális márka reklámjáról van

nére is idegesek lesznek a politikus szereplése miatt, és elpártolnak a márkától. Másrészt, amennyiben élő politikusról van szó, annak csapata beperelheti a hirdetőt, ha az nem kért engedélyt. Igaz, a vírusreklámok világában a reklámozók már könnyen legyinthetnek, hogy „ugyan, nekik semmi közük az ötlethez, azt csak valamelyik játékos kedvű fogyasztójuk találta ki”…

olitikusok szó, a politikusnak is világszerte Mr. Gorbacsov ismertnek kell lennie. Így viszont A talán legközismertebb „polimár nem is olyan sok lehetőség tikusreklám” Mihail Gorbacsov, marad: amerikai elnökök, egyéb a Szovjetunió utolsó elnökének nenagyhatalmak egykori és mai ve- véhez fűződik, akit a Louis Vuitton zetői, valamint híres, pontosabban luxusbrand kért fel szereplésre egy hírhedt diktátorok jöhetnek szóba. olyan sorozatban, ahol rajta kívül például Sean Connery színész vagy Természetesen ennek a reklámozá- Andre Agassi teniszező is megjelesi politikának megvan a kockázata nik. A reklámsorozat gorbacsovi a márka szempontjából. Egyrészt darabjában az egykori államférfi elképzelhető, hogy a fogyasztók egy luxuslimuzinban ül, a Louis a hirdetők legjobb szándéka elle- Vuitton luxustáskáival körülvéve,

az ablakon kitekintve pedig a kommunizmus jelképe, az egykori berlini fal látható, melynek leomlásában több szempontból szerepe volt Gorbacsovnak is. A reklám bemutatásának évében 76 éves „sztárt” persze többen azonnal meg is vádolták, hogy pénzt keres a történelemből. Kiderült azonban, hogy Gorbacsov bevételének minden egyes centjét az USA egykori alelnöke, Al Gore klímaváltozás-programjának ajánlotta fel, nemes célokat szolgálva ezzel. Nem tudni azonban, hogy Gorbacsov másik, Pizza Hut-os szerepléséből származó jövedelmének mi lett a sorsa. E reklám nyitóképében az egykori politikus a Kreml előtt sétál, majd betér a Pizza Hutba. Itt azonban egy középkorú férfi meglehetősen ellenségesen fogadja: „Na, itt van Gorbacsov! Neki köszönhetjük, hogy az összeomlás szélén állunk!” Erre egy fiatalember a védelmére kell: „Mit beszélsz? Neki köszönhetjük a szabadságunkat!” Majd egy idős néni is csatlakozik: „Igen neki köszönhetjük a szabadságunkat – még a pizza szélén is!” – utalva arra, hogy a Pizza Hut új termékén a feltét még a pizza szélén is ott van.

Cheles megoldások

Ha azt keressük, hogy melyik politikust használták legtöbbször reklámokban, a válasz egyértelmű: Che Guevarát. (Még ha ő valószínűleg meg is sértődne, hogy lepolitikusozzuk.) Bár Che negyven éve halott, mindenütt ott van, akárcsak James Dean vagy Marilyn Monroe. Sőt a fiatalok körében népszerűbb, mint jónéhány mai sztár. Olyannyira, hogy a forradalmár nem pusztán reklámokban tűnt fel, hanem egyenesen márkák, almárkák neve lett. Azon még kevéssé csodálkozhatunk, hogy Peruban „El Che” cigarettát vásárolhatunk. De az már meg-

lepőbb, hogy az amerikai Ben & mondják, illatuk azoknak készült, Jerry’s jégkrémnek van egy külön- „akik úgy akarnak érezni és illatozni, leges cseresznyés íze, a „Cherry mint a forradalmárok”. Gyanítható Guevara”. A termékleírás szerint „a ugyanakkor, hogy keveset olvasták cseresznyék forradalmi harca akkor Che Guevara naplóit, mert azokért véget, amikor két réteg csokolá- ból kiderül, hogy a forradalmárok dé csapdába ejtette őket. Emlékük gyakran napokig nem fürdenek. örökké élni fog szánkban.” Amikor azonban elfogyasztjuk a jégkrémet, a pálcán még elolvashatjuk: „A vég- Forradalmi fogások sőkig harcolni fogunk!” Che Guevara mellett más forradalmi vezérek is feltűnnek a rekVan aztán „El Ché-Cola” is, ami lámokban – igaz, az ő megítélésük profitjának 50%-át civil szerveze- is legalább annyira kétféle, mint az teknek adja, és szlogenje: „Változ- argentin-kubai vezetőé. Azaz tettasd meg a szokásaidat, hogy meg- tek jó dolgokat is, de rosszakat is változtasd a világot!” A Converse – ki többet, ki kevesebbet. nemcsak reklámjaiban használta a híres forradalmárt, hanem van Egy 2008-as reklám szinte az ös�Che-dizájnú cipője is. Egy francia szes ilyen „forradalmárt” felvonulparfüm pedig szinte magától ér- tatja. A filmben azt látjuk, ahogy tetődő választásként dobta piac- Fidel Castro egy nagy bőrönddel ra „Che” illatát. Ez a parfümmár- megérkezik egy házhoz, ahol végigka ugyanis a Chevignon. Ahogy sétálva rengeteg ismerős arcot lát.

A verandán Mao Ce-tung sétál, belépve Lenin játszik egy számítógépes játékkal, egy szobával arrébb Mahatma Gandhi fekszik, egy pillanatra látjuk Ho Shi Minht is, majd egy másik szobában Martin Luther King és Rosa Luxemburg csocsózik. Végül Castro a verandán Che Guevarát és Karl Marxot találja. Előbbi azt mondja: „Itt az ideje egy újabb forradalomnak.” Mire Marx: „Che, olyannak, amire az embereknek szüksége van!” Aztán egy vágással később kiderül, hogy ez nem más, mint a Dacia új modellje, a Logan, amit mindenki megengedhet magának. Az eredetileg német piacra készült film kétségtelenül látványos, ám kérdés, a fogyasztó kapcsolatot talál-e a forradalmárok és a márka között. És vajon egyes forradalmárok, mondjuk Mahatma Gandhi vagy Martin Luther King nem sértődtek volna meg, hogy egy kategóriába sorolják őket – mondjuk – Ho Shi Minh-nel?

Reklámdiktátorok

A diktátorokat igen ritkán szokták pozitívan ábrázolni utólag. Még a reklámok is inkább a negatív oldalt domborítják ki. A német NOAH Alapítvány például szőrmebundás képeket gyűjtött ös�sze Sztálinról, Hitlerről, Szaddám Huszeinről és Ceauşescuról � Románia egykori diktátoráról �, és a fotók alá azt írta: „Aki szőrmét hord, nem tiszteli az életet!” Egy másik alapítvány pedig Hitlert, valamint Sztálint mutatta fiatal lányokkal szeretkezni a Photoshop segítségével, majd azt írta az illusztrációk mellé: „Az AIDS tömeggyilkos.” Van azonban arra is példa, amikor a diktátorok kifejezetten viccesen jelennek meg – a reklámozók kifigurázzák őket. Ilyen például a Galaxy 92 FM orosz kereskedelmi rádió, amely olyan gondolatokat ad az egykori tömeggyilkosok szájába, melyek tökéletesen

ellentétesek azok gondolkodás- autón. A reklám headline-ja pedig: módjával. Az egyik hirdetésükön „One is enough”, azaz „Egy is elég”. például a göndör hajú Hitler azt mondja, hogy „a zene jövője a feke- A legutóbbi amerikai elnökválaszték kezében van”. Egy másikon az tás kapcsán is több vicces példával Elvis-hajviseletű Sztálin úgy nyilat- találkozhattunk. Az AXE dezodor kozik: „áldom Amerikát a rock and például egy olyan hirdetést jelenterollért”. Egy harmadikon pedig a tett meg, amelyen Hillary Clinton KISS zenekar stílusában kifestett látható egy „I love Obama” jelvén�Mao Ce-tung azt állítja: „a kemény nyel. És hogy minek köszönhető rock az igazi kulturális forradalom”. mindez? Természetesen az AXEhatásnak! De az egykori ellenfél is egyre gyakrabban tűnik fel a reklámokban. A Blackberry például arra Born in the U.S.A. Ha már a kifigurázásoknál tartunk, figyelt fel, hogy Obama a választási talán az amerikai elnököket állítják hadjárat során rengeteget használa legtöbbször pellengérre a reklá- ta készülékét. Így aztán amikor mokban. A Bush-adminisztrációt beiktatták, egy olyan reklám jekülönösen nem kímélik. A Panadol lent meg, amiben Obama kinyújfájdalomcsillapító – melynek fő tott kezébe egy Blackberryt adtak. üzenete, hogy más tablettákkal A „Változás” szlogennel kampászemben ebből elég csak egyet nyoló politikus a szöveg szerint bevenni – például olyan hirdetést hivatalba lépésével egyetlenkészített, amelyben az idősebb és a egy dolgon nem változtat: a telefiatalabb George Bush ül egy golf- fonján.

A településfejlesztés eszköztára – bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

Politikusi imázs település eszkö a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének megismerése, bevonása a tervezési folyamatba olyan információkat gyűjt össze, amelyek segítik egy helyi érdekeket ismerő, felelős, szakértő politikusi imázs megteremtését.

szerző: Fodor Gabriella

Cél: a fogyasztók bizalmának elnyerése A politikai kommunikáció egyik legfontosabb célkitűzése a szavazatok maximalizálása. Ennek része egy adott kormányzati ciklus alatt a már meglévő szavazóbázis megtartása, az érdeklődés, a pártszimpátia folyamatos megőrzése, valamint új célcsoportok elérése. A kampányhajrában azonban kiemelt fontosságúvá válik a bizonytalan szavazók meggyőzése, új támogatók szerzése.

A választási kampányban nem sza- kony kommunikációs stratégiát bad alábecsülni a helyi jelleg súlyát. készíteni, sem a megfelelő üzeMind az egyéni képviselők, mind a neteket a megszólítani kívánt polgármesterek megválasztása so- célcsoport számára eljuttatni. rán kiemelt szerepe van a szavazó A potenciális szavazók „szimboliszemélyes benyomásának. A válasz- kus bevonása” egy közös gondoltó döntését – a pártpolitikai kam- kodásba egyszerre több célnak is pány, a médiafogyasztási szokások, eleget tesz. az általános közhangulat mellett – lokális tapasztalatai is igen erősen

építés a fejlesztés zeivel befolyásolják. Különösen jelentős lehet ez azoknál a szavazóknál, akik egyik erő irányában sem elkötelezettek. Míg a biztos szavazók inkább párthoz, annak ideológiai önmeghatározásához kötődnek, a bizonytalan szavazóknál sokkal dominánsabbak a személyes, azaz a „helyi” élmények. Az emberek véleményének megismerése nélkül nem lehet haté-

1. Érintetté teszi a lakosságot, többé nem mondható a – politikai élet bírálata során oly gyakran használt – „fejünk fölött döntenek a sorsunkról” kijelentés. 2. Személyes kapcsolatot, interaktív kommunikációt teremt a potenciális szavazók és a képviselőhely várományosa között, ezáltal lehetőséget biztosít a személyes politikusi imázs javítására.

3. Megismerhetővé válnak a helyi Eszköz: a fogyasztók bevonása igények, a választók prioritásai. A választók mozgósításán, bevonásán, 4. Célzott, a választási kampány a személyes kapcsolat megteremtészempontjából fontos információk sén alapulnak az egyes helyi kampánygyűjthetők. események – majálisok, pártünnepek 5. Az emberek benyomásainak meg- is. Ezek a programok azonban – mivel ismerését követően könnyebbé szervezésük az adott pártszervezetválik a meggyőzés folyamata, a ha- hez kötődik – nem érik el a politikutékony kampányüzenetek meg- sok számára oly jelentős célcsoportot, fogalmazása, a politikai program és a bizonytalan szavazókat, így csak a kommunikációs stratégia tökéle- a pártszimpatizánsok egységének, közös erejének kifejezésére alkalmasak. tesítése.

Az emberek véleményének megismerése nélkül nem lehet

Másik jellegzetessége ezen ese- hogy pótolják a politikai kommuményeknek, hogy szigorú forga- nikáció egyes hiátusait is. tókönyv szerint zajlanak, amelynek középpontjában a népszerű- A módszerek előnyei, hogy: síteni kívánt politikus beszéde áll, • helyi jellegű, közérdeklődésre száa választók pedig pusztán hallgamot tartó témát helyeznek a kötóságként, közönségként jelenzéppontba, a célcsoport nem ponek meg. litikai, hanem földrajzi hovatartoA településfejlesztésben azonzás szerint kerül kiválasztásra; ban vannak olyan kifejlesztett és • a lakosság – potenciális szavazósikerrel alkalmazott módszerek, bázis – aktívan megjelenik, egyenrangú résztvevővé válik. amelyek alkalmasak lehetnek arra,

hatékony kommunikációs stratégiát készíteni.

A lakosság érintetté tétele megkönnyíti a változtatások elfogadtatását, valamint segíti a hosszú távú fenntarthatóságot.

A településfejlesztési munka során és eredményesebb a laa társadalmasítás kifejezést haszkossági munka is. náljuk arra a megoldásra, amikor Egy település, városa szakemberek egy településrész rész jobbá, szebbé téátalakítása, újragondolása során telét szorgalmazó feszannak használóit, a lativálok közvetlen kapkosságot is bevonják csolatot teremtenek az a tervezésbe. A tapaszott döntéshozó politikutalatok azt mutatják, sok, a várostervező szakhogy a lakosság érintetemberek és a tereket té tétele megkönnyíti használó lakosság között. a változtatások elfogadSzínes programokkal, játatását, valamint segíti tékokkal, a történelmi a hosszú távú fenntartmúlt és hagyományok hatóságot, hiszen amit felidézésével, a helyi vála kezdetektől ismerünk, lalkozások partnerként azért nagyobb felelősvaló közreműködésével séget vállalunk. A társaigazi fesztiválhangulat dalmasítás eszközeként teremthető, ezzel párhasználhatunk példáhuzamosan minden korosztály véul workshopot, egyes leménye megismerhető. konkrét helyszín jövőjét Ugyancsak a településfejlesza középpontba helyetési munkában használt, a társaző fesztivált, vagy akár dalmasítást középpontba helyező egy közérdeklődésre – és a politikai kommunikációban számot tartó kérdőíves is alkalmazható – kutatási forkutatást is. A hangsúly ma a mentális térképezés. Ennek azonban mindig a hea szociológiai kutatási módszerlyi értékek megőrzésén, nek a segítségével egy közösség javításán, gyarapításán, adott településhez való kötődése valamint társadalommal tárható fel. A kutatás eredményevaló elfogadtatásán van. ként láthatóvá válik a vizsgált teA településfejlesztési lepülésről az ott élőkben kialakult workshopok, fórumok a helyi véle- kép, a kedvelt találkozási pontok, ményformálók – civil szervezetek, a mindennapi élet közösségi terei, vállalkozók, médiumok – tájékozta- a helyszínekről kialakult negatív és tására, mozgósítására adnak lehető- pozitív asszociációk. A módszer küséget. Az ő bevonásukkal könnyebb lön előnye, hogy a játékos kérdések

Kialakítható egy olyan kommunikációs stratégia, amely erősíti a politikus helyi népszerűségét; a saját fogyasztóit legjobban érdeklő,érintő témákat helyez előtérbe; és tisztában van a helyi viszonyokkal, valamint választói környezetével. környezetével. A választókerület lakóival kialakított folyamatos párbeszéd, a közérdeklődésre számot tartó helyi témák, fejlesztések napirendre vétele, az emberek bevonása a döntések előkészítéseibe elengedhetetlen részei a felelős, megbízható politikusi imázs kialakításának. A fogyasztók olyan politikai Eredmény: a helyi ügyekért feleárut választanak, amelyet közel lős politikusi imázs kialakulása A fent vázolt kutatási módszerek éreznek magukhoz, amelyhez szerévén beérkező információk ered- mélyes és pozitív asszociációkat ményeként kialakítható egy olyan tudnak kapcsolni. Mivel a társakommunikációs stratégia, amely dalmasítás a legfontosabb politierősíti a politikus helyi népszerű- kai célcsoport – a helyi választók – ségét; a saját fogyasztóit legjobban megszólítására alkalmas, a telepüérdeklő, érintő témákat helyez lésfejlesztés során a politikai komelőtérbe; és tisztában van a helyi munikációnak egy tudatosabb viszonyokkal, valamint választói eszköztárává válhat.

miatt szívesen töltik ki az emberek – szívesebben, mint a hagyományos kérdőíveket. A politikusok számára egy ilyen felmérés teljes képet nyújt arról, hogy a választókerületükben élők mit gondolnak életterükről, mennyire elégedettek és hogyan változtatnának környezetükön.

t t o z á k r k á M oso r á v ád

rp ry Á

-Vá

p Pap ző:

sze

s s é l ü t ve p e l é e v t e a an r o k k r i á Amgy m e

l e f zi

Mindannyian kötődünk a helyhez, ahol élünk. Így aztán nem vesszük jó néven, ha annak nevét egyik napról a másikra meg akarják változtatni. Pedig ha nem is gyakran, de néha előfordulhat ez: míg a 20. században a politikusok, különösen a „nagy vezérek” igyekeztek nevüket otthagyni a városokon, addig a 21. században a márkák kezdtek el harcolni a települések neveiért.

em túl büszkén emlegetik a mai Dunaújváros lakói, hogy településüket 1949 és ’61 közt Sztálinvárosnak hívták. Akkoriban a környező falvakban élők csak annyit mondtak, amikor a városba indultak dolgozni: „megyünk Sztalinba!” De a Szovjetunió vezetője Budapesten is népszerű volt: szintén 1949-ben, amikor elindultak a fővárosi trolibuszjáratok, 70-től kezdték el azok számozását a „vezér” 70. születésnapja előtt tisztelegve. A lengyel Katowice nem egy születésnap, hanem halála „apropóján”, 1953-ban vette fel a Sztálinváros nevet. Igaz, 1956-ban meg is szabadult tőle: ekkor szivárogtak ki az első hírek arról, hogy Sztálin bizony rengeteg disznóságot is tett. Ugyanakkor, mint láttuk, a mai Dunaújváros 1961-ig „kitartott”, ahogy a mai Volgográd is. Utóbbi települést 1925 és 1961 közt nevezték Sztálingrádnak. Ho Shi Micsoda? A lenini útra sem kevés város lépett: Tiszaszederkény 1970 áprilisában vette fel a Leninváros nevet, majd a rendszerváltás után, 1991 februárjában Tiszaújvárosra cserélte. Az 1703-ban alapított orosz Szentpétervár 1914-ben Petrográd lett, majd 1924-ben Leningrád. 1991-ben kapta vissza eredeti nevét.

A hasonló példákat még hosszasan keresztül lehetett vinni a települehetne sorolni. Jugoszlávia vezé- lés tanácsán. A website mindezért rének nevét, a Titót például több százezer dollárt fizetett, és még ottani város is felvette. A mai Ma- húsz számítógépet is adott a helyi cedóniában található Veles 1945 és iskolának. Nem volt rossz befek1991 közt a Titov Veles névre hall- tetés, mert a világ első dotcom vágatott. A montenegrói Podgorica rosának híre bekerült a Wall Street pedig egyenesen a Titograd nevet Journalba, az Associated Pressbe, viselte. a Good Morning America műsorába Vietnamban Saigon a kommu- és az NBC Today Show-jába. Sőt, nista szabadságharcos nevét kapva még a South China Newsba is! A webHo Si Minh-város lett. Ami melles- oldal regisztrált felhasználóinak leg politikától függetlenül borzal- száma lényegében zéróról nőtt 8 mas márkanév, mert ugyan ki akar millióra, mindössze 3 hónap alatt – Ho Si Minh-városba utazni? ez ma is megsüvegelendő eredmény lenne, hát még 10 éve! A site Dotcom városok tulajdonosa pedig nemsokára 300 Míg a 20. században a „vezérek” millió dollárért adta el a half.com neve jelent meg – kisebb esetben rendszerét és felhasználói adatbácsak egy utcanévtáblán, nagyobb zisát az eBaynek. esetben egy komplett városátnevezést vonva maga után, addig A sztorit a Time magazin később a 21. században, úgy tűnik, a már- minden idők egyik legnagyobb kák kezdtek hasonló „invázióba”. publicitástrükkjének titulálta, és a Half.com az úgynevezett buzzAz első komolyabb példa erre az marketing első számú esettaOregon államban fekvő Halfway nulmánya lett. Az ötlet kiötlője, névváltoztatása volt. A várost Mark Hughes könyvet is írt róla a dotcom őrület csúcsán, 1999-ben Buzzmarketing – Get People toTalk a half.com website vette rá arra, About Your Stuff címmel. Az Ördöghogy nevét egyszerűen „Half.com” kanyonban fekvő Half.com vá-ra változtassa. A 350 fős telepü- ros lakói viszont csak a százezer lést közel 40 város közül válasz- dollár miatt lehetnek boldogok, tották ki, melyek mindegyikének a turizmus miatt nem: a helyi neve tartalmazta a „Half ” szót. Halfway Motel vezetői azt mondAz oregoni városka mellett prak- ják, mindössze egy emberrel találtikus okokból döntöttek: ez volt koztak, aki amiatt jött a városba, a legkisebb, így az ötletet könnyen mert az megváltoztatta nevét.

Kezdődik a műsor A Texas állam Denton megyéjében fekvő Clark, egy másik amerikai kisváros, nevét „DISH”-re cserélte le 2005 novemberében. Bizony így, csupa nagybetűvel. Hogy mi volt a motiváció? Ingyenes tévés alapcsomag tíz évre és digitális videorekorder a település összes családjának a DISH Networktől. Tekintve, hogy összesen 55 háztartásról volt szó, mindez nem tűnt túl nagy befektetésnek a cég részéről. Ugyanakkor nem is „szólt” akkorát, mint a Half.com. Egyrészt a DISH már csak második lehetett a sorban. Másrészt egy olyan város nevét cserélte le, amit semmilyen összefüggésbe nem lehetett hozni a márkanévvel, ellentétben a Halfway–Half.com sztorival. Kutatók aztán előásták, hogy a márkák „bevásárlása” a városokba valójában sokkal régebben kezdődött. Kiderült, hogy Új-Mexikó Sierra megyéjében van egy kisváros, amit úgy hívnak: „Truth or Consequences”. Nem épp egy tipikus településnév, és ez nem véletlen. A város eredetileg „Hot Springs”-re („Forró források”) hallgatott, utalva természeti adottságaira. 1950-ben viszont az akkori idők egyik népszerű rádióműsorának vezetője, Ralph Edwards élő adásban bejelentette: arról a településről fog különadást sugározni, amelyik haj-

landó felvenni a műsor nevét. Hot Springs kapott az alkalmon, a rádiós pedig tartotta ígéretét: ötven éven át, május első hetében megjelent a városban, óriási fiesztát rendezve, szépségversennyel, parádéval és mindennel együtt. Nem rossz állandó program és médiaesemény egy pár ezer fős településnek… Betojtak Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy a márkanév és a városnév azonossága pusztán véletlen. Egy francia kisváros, Modane mindenesetre nem örül túlzottan ennek. A Modane ugyanis egyben egy hashajtó márkaneve, amely 2009-ben olyan országos reklámkampányba kezdett, amiben egy nadrágját letolt férfi képével népszerűsítik a szert. Az azonos nevű savoyai városban, mely hírnevét üdülőhelyként akarja fenntartani, persze kiakadtak az emberek. Modane városi tanácsa ezért arra kérte a termék gyártóját, hogy változtassa meg a gyógyszer nevét, és állítsa le a reklámokat. Utóbbira nyitottnak tűnnek a cég képviselői, előbbire azonban nem. Mint kiderült, a székrekedés elleni szer 1964 óta van a piacon. Igaz, korábban nem volt letolt gatyás kampányuk.

vezérekről elnevezett városok ideje letűnt, azért akad még erre is példa. Antigua és Barbuda miniszterelnöke 2009-ben bejelentette, hogy a karib-tengeri szigetország legmagasabb pontja rövidesen az Obama-hegy nevet viseli majd. Mint az amerikai elnöknek küldött levelükben írják: a hegy jelzőfény lenne azok számára, akikben van remény – így utalva Obama „Hope” kampányára. Antigua és Barbuda miniszterelnöke egyben szeretné, ha Obama emlékezne országukra, segítené fejlődésüket és minél gyakrabban látogatna oda.

A döntésnek persze más okai is vannak. Egyrészt a jelenlegi név, „Boggy Peak” meglehetősen furán hangzik: „Mocsaras csúcs”. Másrészt nem adja át eléggé azt, hogy a körülbelül 400 méter magas hegyről gyönyörű a kilátás a tengerre és a partra. Mindazonáltal nemcsak egy egyszerű hegyátkeresztelésről van szó. A „Boggy Peak” új elnevezése: „Mount Obama Monument and National Park”. Azaz rögtön egy emlékmű és egy nemzeti park is kerül a hegyre, tanösvényekkel és múzeummal. Ez egyben kiszélesítheti az ide érkező turisták táborát: jelzi, hogy a karibi szigetnek nemObama-hegy csak tengerpartja van, hanem heÉs bár azzal kezdtük, hogy a 21. gye, esőerdője, vízesései – és most században a politikusokról, ország- már nemzeti parkja is…

AZOKNAK, AKIK TERVEZIK A MARKETINGHÁBORÚKAT,

ÉS AZOKNAK, AKIK MÉG CSAK TANULJÁK.

A marketingszakma egyetlen akadémiai rangú folyóirata. Évente

-szer.

egrendelheti a folyóiratot az ildiko.horompoly@gfk.com e-mail címen. Továbbá postai úton bármelyik postafiókban, illetve a kézbesítőnél vagy a hirlapelofizetes@posta.hu e-mail címen.

További információ: Iglódi Csaba, lapigazgató - főszerkesztő • csaba.iglodi@braunpartners.hu

Twitter-közvetítés a digitális kerekasztalról szerzők: Horváth Cecília, Szabó Christophe magyarfogyaszto Hamarosan kezdődik a Magyar Fogyasztó által kezdeményezett kerekasztal-beszélgetés a közügyek és a web2 kapcsolatáról. #kozugy about 1 hour ago from web magyarfogyaszto Az anonimitás jegyében a résztvevők gondolatait név és titulus megjelölése nélkül idézzük. #kozugy about 1 hour ago from web magyarfogyaszto „Az állam nem lehet mindig mindenben hatékony, hiszen nem ér el mindenhová a keze.” #kozugy about 1 hour ago from web magyarfogyaszto „A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, politizál.” #kozugy about 1 hour ago from web magyarfogyaszto „A web2 elhozott egy virtuális Mo.-t, egy virtuális vitafórumot, amelyben nem képviseleti, hanem részvételi demokrácia van.” #kozugy about 1 hour ago from web magyarfogyaszto „Részvételi, mert nem egy ember által képviseltetik sokak véleménye, hanem sokaknak van lehetősége saját véleményük kifejezésére.” #kozugy about 54 minutes ago from web magyarfogyaszto „Felértékelődik az egyének szerepe: ahogy Seth Godin is mondja, a törzsek korát éljük. A weben bárki lehet törzsfőnök.” #kozugy about 50 minutes ago from web magyarfogyaszto „A web2 olyan piactér, ahol az emberek megbeszélnek, megosztanak egymással, gondolatok, eszmék cserélnek gazdát.” #kozugy about 42 minutes ago from web magyarfogyaszto „Mindenkinek lehetősége van megszólalni, hozzátenni a weben – nem egy oldalról oktatva, akár kioktatva osztja valaki az észt.” #kozugy about 39 minutes ago from web magyarfogyaszto „Elindulnak olyan kezdeményezések, mint az adománygyűjtés Haitinek twitteren, a BVK-pótló oldal a fb-on…” #kozugy about 33 minutes ago from web

Home Profile Find People Settings Help Sign out

magyarfogyaszto „Ha valami szolgálja a közjót, társadalmilag kívánt lépés, akkor azt felkarolja-e valaki? Mi a fontos a pártoknak?” #kozugy about 28 minutes ago from web magyarfogyaszto „A web2 kétélű fegyver: egyrészt közel kerülhetsz a néphez, személyre szabottan ígérhetsz, gyorsan lehetsz nagyon népszerű %” #kozugy about 25 minutes ago from web magyarfogyaszto „% viszont ha nem tartod be az ígéreted, az ugyanolyan nagyot fog szólni, ugyanolyan gyorsan kaphatod meg a negatív visszajelzéseket.” #kozugy about 24 minutes ago from web

Name Magyar Fogyasztó Web http://www.magyar... Bio Tudásmegosztás közösségben és élményszerűen 86 Following 121 Followers 5 Listed Tweets

magyarfogyaszto „Az átlagemberek nem a pártprogramra szavaznak – azt kell érezniük, hogy hallgatnak rájuk, valaki foglalkozik a problémájukkal.” #kozugy about 20 minutes ago from web

Favorites

magyarfogyaszto „Azt akarják érezni, hogy van egy kerekasztal, aminek ők is a részesei lehetnek.” #kozugy about 15 minutes ago from web

message magyarfogyaszto unblock magyarfogyaszto block magyarfogyaszto report for spam

magyarfogyaszto „Ha a politika kinyitja a fülét, akkor hallgat a web2-re, ami ugat, kiabál, visszaszól – így árnyaltabbá teszi a magyar társadalom képét.” #kozugy about 9 minutes ago from web

Actions

RSS feed of magyarfogyaszto’s tweets

magyarfogyaszto „A web2-t nem önmagáért kell használnunk, hanem arra, hogy az ügyeinket keresztülvigyük általa.” #kozugy about 6 minutes ago from web magyarfogyaszto Köszönjük mindenkinek a részvételt és a hozzászólásokat. #kozugy less than a minute ago from web

Kövessen minket! http://twitter.com/magyarfogyaszto

szerző: Kurucz Imre

https:// Politika B

ár a felnőtt társadalomnak mindössze 47%-a internetezik, és az internetezők demográfiai profilja – főleg az életkor és az iskolai végzettség tekintetében – jelentősen eltér a teljes népesség összetételétől, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a netpolgárok közéleti témákra adott reakciói nagyon hasonlóak ahhoz, mint ami a társadalom egészében megfigyelhető. Az NRC által immáron több mint négy éve folytatott nethangulat-mérések is ezt támasztják alá: a hvg.hu NetHangulat indexének trendje igazodik a politikai-közéleti eseményekhez, és összhangban van a teljes felnőtt lakosságot vizsgáló kutatások eredményeivel. A mérés kezdetekor – 2005 őszén – a százas skálán még 42, a 2006-os országgyűlési választások előtt pedig 47 ponton álló mutató 2006 nyarán, a megszorító intézkedések bejelentésekor alig két hónap alatt zuhant 27 pontra, eddigi mélypontját pedig a komikumba hajló kormányfő-

keresés idején érte el: tavaly márciusban mindössze 10 ponton állt. Az internetes közhangulatot mérő index tehát hűen tükrözi a társadalmi-politikai folyamatokat, és úgy tűnik, az internetezők és a teljes lakosság véleménye között nincsenek nagyon komoly eltérések. A netpolgárok pártpreferenciája ugyan némiképp különbözik az országosan megfigyelhetőtől, sőt a politikai intézményeket eleve negatívabban ítélik meg, mint a társadalom egésze; az eseményekre adott válaszaik és a körükben mérhető trendek viszont hasonlóak azokhoz, amelyekkel országos reprezentatív felmérésekben találkozhatunk. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy az internetezők véleményéből következtetni lehet a teljes népesség véleményére is, különösen azért, mert a netpolgárok időben hamarabb reagálnak a társadalmi-gazdasági változásokra. Véleményük, értékítéletük később a társadalom egészében is megjelenik.

a neten vélekedtek a kampányról, és az mekkora szerepet játszott abban, hogy a választófülkében végül hova tették az ikszet. A felmérés során a megkérdezettek 51%-a állította, hogy részt vett a szavazáson. Bár köztudott, hogy a választásokat követő felmérések rendszerint magasabb részvételi arányt mérnek a ténylegesnél, az nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az internetezők körében az országos 36% felett volt a választáson részt vevők aránya. A netpolgárok körében is az idősebbek voltak az aktívabbak: míg a 18–29 évesek esetében csak 45% állította, hogy elment szavazni, addig az 50 felettiek körében háromA kis pártok a neten ból ketten leadták a voksukat. nagyobbak Természetesen az internetezők Az NRC 2009. június végén 1000 fős, az internetező felnőtt lakos- táborában is a Fidesz-KDNP kapta ságra reprezentatív felmérést vég- magasan a legtöbb szavazatot, fözett annak céljából, hogy felmérje, lénye viszont e körben jócskán ela netpolgárok milyen forrásokból maradt az országosan tapasztalttól. tájékozódtak – és tájékozódtak-e Két párt viszont egészen biztosan egyáltalán – az európai parlamenti nagyobb támogatottságot élvezett választásokat megelőzően; hogyan a netpolgárok körében annál, mint

Az, hogy az internetezők egyfajta véleményformálónak tekinthetők, magyarázható egyrészt a szegmens szociodemográfiai összetételével (például a diplomások magas arányával) és a politika iránti fogékonyságával; másrészt azzal, hogy tagjai aktív használói egy olyan médiumnak (nevezetesen az internetnek), amelynek segítségével különösebb ráfordítás nélkül tájékozódhatnak számos hírforrásból: az online magazinok, blogok, fórumok jóvoltából számtalan vélemény alapján alakíthatják ki saját álláspontjukat, és ezt akár meg is oszthatják a világháló többi látogatójával.

amit a választási eredmények mu- formációkat, igaz, további 31%-uk tattak. Az egyik ilyen párt a Jobbik, rendszerint elolvasta, meghallgatta a másik pedig a Lehet Más a Poli- a témával kapcsolatos híreket, tutika (LMP) – utóbbi mandátumot dósításokat. A netpolgárok egyharis szerzett volna az Európai Parla- mada ugyanakkor egyáltalán nem mentben, ha kizárólag az interne- követte figyelemmel a választással kapcsolatos híradásokat, sőt ha tetezők mennek el szavazni. hette, inkább kerülte azokat. Azon internetezők számára, A netpolgárok egyharmada akik – akár passzívan, akár aktívan – menekült a kampánytól Bár az internetezők az átlagosnál tájékozódtak az EP-választással nagyobb érdeklődéssel fordultak kapcsolatban, az internetes hírolaz EP-választások felé, és egyéb- dalak számítottak a legfontosabb ként is affinisabbak a politikai-köz- forrásnak, megelőzve a televíziós életi témák iránt, mint az átlagos hírműsorokat és a nyomtatott sajmagyar választópolgár, a választást tót. Az internetes fórumoknak, ilmegelőző kampány körükben is letve blogoknak lényegesen kisebb csupán mérsékelt figyelmet váltott jelentőséget tulajdonítottak az ki. Mindössze 15%-uk kereste ak- internetezők – ezeknek a kevéstívan a választással kapcsolatos in- bé ellenőrizhető információkat és Információforrások fontossága a 2009-es EP-választási kampány kapcsán Bázis: felnőtt internetezők, akik tájékozódtak a kampány során (n=681 fő)

televíziós műsorok, televíziós hírműsorok

2.70 2.59

nyomtatott sajtó

2.51

rokonok, barátok, ismerősök véleménye

2.25

rádióműsorok, rádiós hírműsorok

2.24

reklámok, hirdetések

2.01

internetes blogok, fórumok

1.93

pártok honlapja pártok rendezvényei

2.96

internetes hírportálok

1.67

Forrás: NRC

Természetesen az internetezők táborában is a Fidesz-KDNP kapta magasan a legtöbb szavazatot, fölénye viszont e körben jócskán elmaradt az országosan tapasztalttól.

sokszor szélsőséges véleményeket tartalmazó webhelyeknek a fontossága alig haladta meg a pártok honlapjaiét. Érdekes egyébként, hogy a netpolgárok 15%-a a kampány során legalább egy alkalommal ellátogatott valamelyik párt honlapjára – legtöbben a Fidesz és a Jobbik weboldalát nézték meg. A pártok reklámjainak az internetezők szintén nem tulajdonítottak komoly jelentőséget – mindössze egytizedük számára voltak a hirdetések fontosak a tájékozódásban. A világhálón legtöbben a két nagy párt reklámjával találkoztak: a Fidesz internetes hirdetését 35, az MSZP-ét 34% látta, míg a Jobbik és az SZDSZ kampányának online elemeire egyaránt 22% emlékezett. A kampány szerepéről sokat elárul az a tény, hogy a szavazáson részt vett internetezők 70%-a már a kampány kezdete előtt eldöntötte, melyik pártra adja majd le a voksát, és ezen később sem változtatott. Az ő esetükben a kampánynak minimális – a kötődést erősítő – szerepe volt, nem úgy, mint annál a 13%-nál, amely a két hónapig tartó kampányidőszakban alakította ki preferenciáját. A választáson részt vett netpolgárok 9%-a a szavazást megelőző néhány napban, 8%-a pedig az utolsó pillanatokban hozta meg a végső döntést – ők szintén kisebb jelentőséget tulajdonítottak

a kampánynak. Az adatok tanúsá- igen, 46% viszont ellentétes vélega szerint kampányával leginkább ményt fogalmazott meg. A tétnéla Jobbik és az LMP szerzett támo- küliség valamelyest a szavazástól gatókat az internetezők körében – való távolmaradásban is megjelent: előbbi ebből ténylegesen profitált a nem szavazók egyötöde ezt hozta is, utóbbi viszont országos szinten fel indokként. A voksolás elmulasznem tudott parlamenti mandátu- tásának legjellemzőbb motívuma azonban mégsem ez volt, hanem mot is jelentő eredményt elérni. Sokat elárul a kampány megíté- a politikától való csömör: az ottléséről, hogy az internetezők há- hon maradók közel 60%-a azért romnegyede szerint a pártok üze- nem ment el szavazni, mert elege netei egyáltalán nem foglalkoztak van a politikából és a politikuaz Európai Unióval és az Európai sokból. Az NRC felmérése összesséParlamenttel kapcsolatos ügyekkel, hanem szinte kizárólag belpoliti- gében újfent igazolta azt a tényt, kai témákat boncolgattak. Azzal hogy az internetezők – sok egyéb kapcsolatban viszont – a választás mellett – a politikával kapcsolatután alig egy hónappal – megosz- ban is aktívabbak, mint a lakosság tott volt az internetes társadalom, egésze. Nyitottabbak az új polihogy az EP-voksolásnak volt-e iga- tikai erőkre, és az LMP példája zi tétje: 52%-uk gondolta úgy, hogy jelzi, hogy körükben olyan pártok A döntés meghozatalának ideje a 2009-es EP-választás során Bázis: felnőtt internetezők, akik részt vettek az EP-választáson (n=514 fő)

20%

már a kampány kezdete előtt tudta, melyik pártra fog szavazni

az utolsó pillanatban döntötte el, hogy melyik pártra szavaz

60%

80%

100%

70%

a kampány ideje alatt döntötte el, hogy melyik pártra szavaz

a szavazás előtti napokban döntötte el, hogy melyik pártra szavaz

40%

13%

8% Forrás: NRC

is népszerűvé válhatnak, amelyek már az internet lesz a politikai a társadalom többi részében nem marketing és a szavazók meggyőtalálnak támogatóra. Az internete- zésének legfőbb terepe. zők aktivitása és véleményformáló szerepe, valamint az internetben A felmérést az NRC 2009. június 27–30. mint médiumban rejlő lehetősé- között végezte 1000 internethasználó gek alapján szinte biztosra vehető, online megkérdezésével. Az adatbázist hogy az idei politikai – az ország- a TNS–NRC InterBus kutatásának gyűlési és az önkormányzati vá- offline adataival súlyoztuk, így az a leglasztást megelőző – kampányok fontosabb demográfiai ismérvek tekina korábbiaknál nagyobb mérték- tetében reprezentatív a legalább hetente ben használják majd a világhálót, és internetező felnőtt magyar lakosságra az sem zárható ki, hogy 2014-ben nézve.

Az adatok tanúsága szerint kampányával leginkább a Jobbik és az LMP szerzett támogatókat az internetezők körében – előbbi ebből ténylegesen profitált is, utóbbi viszont országos szinten nem tudott parlamenti mandátumot is jelentő eredményt elérni.

A magyar érdeklődése kérdések szerző: Sugatagi Gábor

fogyasztók közéleti iránt M

1. táblázat

agyarországon a lakosság értékvilága nemzetközi összehasonlításban rendkívül materialista, anyagi fogyasztásra orientált. Erre számos bizonyítékot szolgáltatnak a nemzetközi fogyasztásszerkezeti és értékösszehasonlítások. Csak néhány mutatót kiragadva: figyelemre méltó például, hogy a válság beköszönte előtt Magyarországon a lakosság – vásárlóerejét messze meghaladóan – arányosan a legtöbb új gépkocsit vásárolta (lásd 1. táblázat). új személyautóértékesítések (ezer darab)

2004

207

144

318

2005

197

152

236

2006

188

157

239

2007

194

207

372

éves átlag százezer lakosonként

1946

1571

756

1213

Forrás: ACEA

2. táblázat

Ugyancsak a fogyasztásközpontúság jeleként értékelhető az a tény is, hogy a régióban Magyarországon rendelkeznek a legtöbben hitellel, ugyanakkor itt találjuk a legkevesebb banki megtakarítással rendelkező személyt (lásd 2. táblázat), sőt egyedülálló módon a magyar lakosságban többen vannak az adósok, mint a megtakarítók. A fogyasztási tényadatokkal azonos tendenciákra világítanak rá az érték- és attitűdfelmérések is: Magyarországon az anyagi jólét minden más értéket háttérbe szorít. Így például az Eurobarométer 2009. őszi felmérésében azzal az állítással kapcsolatban, hogy „a gazdasági növekedésnek elsőbbséget kell kapnia Magyarországon még akkor is, ha ez hatással van a környezet állapotára” a megkérdezettek között 44%-kal voltak többen az egyetértők, mint az ellenvéleményen levők, s ez az eredmény az egész EU-ban kirívóan a legmaga-

sabb volt (a régióból Szlovákiában csak 19%-os fölényt mértek, viszont Csehországban egyenlő volt a két tábor nagysága, hogy Ausztriát ne is említsük, ahol a környezetvédelemnek elsőbbséget adók voltak 31%-os többségben). Mivel a magyar lakosság ilyen egyoldalúan fogyasztásközpontú, nem meglepő, hogy a fogyasztói igények szükségszerű kielégíthetetlensége állandósult, és már-már gyógyíthatatlan siránkozást szül a társadalomban. Bár a magyar lakosság jövedelmi viszonyai a keletközép-európai régióban egyáltalán nem számítanak kiugróan rossznak, és a szegénység sem magasabb, mint a környező országokban, egy 2009-es Eurobarométer felmérés szerint Magyarországon számoltak be a legtöbben arról, hogy nehezen jönnek ki a havi jövedelmükből (34%, míg Csehországban és Szlovákiában csak 13-13%, Lengyelországban 17%), és egész Európában

A 15 év feletti lakosságban

Hitellel rendelkezők aránya (%)

Banki megtakarítással rendelkezők aránya (%)

n.a.

Forrás: GfK Hungária

A jólét domináns központi érték Magyarországon, annak elérhetetlensége, vagy akár csak az elérés útjában álló akadályok az egész életet megkeserítik.

nálunk volt a legalacsonyabb azokvagy szlovák eredménynak az aránya, akik úgy értékelték, nél – 75, illetve 72% – is hogy könnyen kijönnek a pénzből összehasonlíthatatlanul (alig 5%, szemben a jóval magasabb rosszabb). cseh, lengyel vagy szlovák – 20% Egy másik sajátossákörüli – adatokkal). Erre rímel, ga a magyar társadalomhogy míg a magyar lakosság fele nak a gondoskodó ál(egész pontosan 48%-a) lammal szembeni magas szegénynek tartja maszintű igény. Míg Magát, a többi visegrádi orgyarországon a lakosság szágban ez az érték csak 80%-a szerint az állam25% körül szóródik. nak kell tennie a szegényMég ha igaz is lenne, ség ellen, és csak 5% hogy a magyar lakosság szerint az embereknek szegényebb és nehezebmaguknak, Csehországben él, mint a környező ban a megfelelő arányok országok lakossága, en49, illetve 19%-ot, Lennek nem kellene szükgyelországban pedig 51, ségképpen az egész élet illetve 14%-ot értek el. szürke vagy fekete színA példákat tetszés szeben látásához vezetnie. rint lehetne szaporítani, Mivel azonban a jólét a végkövetkeztetés mindomináns központi érdenképpen az, hogy az öngondosték Magyarországon, kodás gondolata tartósan háttérbe annak elérhetetlensége, szorul az állami gondoskodásé vagy akár csak az elérés mögött. útjában álló akadályok A fenti két sajátosság kombiaz egész életet megkenálásával rajzolható meg a magyar serítik: az ugyancsak lakosság közéleti-politikai érdeklőaz EU mind a 27 tagdésének képe. Mivel a társadalom országában lefolytatott egyoldalúan és erősen jólét- illet2009-es felmérés szerint ve fogyasztásra orientált, továbbá nálunk volt a legalamivel ennek biztosításának eszcsonyabb az életükkel közét nem a saját, hanem az állam elégedettek aránya (alig kezében látja, a közéletben egyet42%, szemben az EU len téma számíthat széles körű 78%-os átlagával, de érdeklődésre: mit tesz az állam a magyar még a lengyel a jólét biztosításáért.

Emiatt Magyarországon teljes érdektelenségre vannak kárhoztatva azok a nem-materiális témák, amelyek ezen a tematikán kívül esnek, és amelyek más országokban akár egy választási kampány központi kérdésévé is válhatnak (pl. az abortusz ügye, vagy az atomenergia használatának támogatása vagy elvetése). Ennek az összefüggésnek a mély megértését bizonyította a Fidesz 2006-os választási kampánya: a középpontba helyezett fő üzenet – „Ros�szabbul élünk, mint 4 éve” – arról szólt, amelyről az átlagválasztó hallani akar (materiális jólét témája), és úgy, hogy az a párt számára esélyt jelentsen. A baj csak az volt, hogy nem volt elég meggyőző. Jelen sorok írásakor még nem ismertek a pártok 2010-es kampányának fő üzenetei, de az biztos, hogy sikeres (nagyszámú választót maga mögé állító, meggyőző) kampány csak az lehet, amely hihetően ígér jólétet és bővülő fogyasztást.

Magyarországon a lakosság 80%-a szerint az államnak kell tennie a szegénység ellen.

www.hirszerzo.hu

Szúrni vagy nem szúrni – ez itt a kérdés

szerző: Vajda Éva forrás: antagon.blog.hu

A magyar sajtó 2009-ben

„Ha beoltatom magam, MSZP-s vagyok, ha nem, akkor fideszes. Én egyikre sem szavaztam, akkor most mit tegyek?” – ez egy HVG-olvasó kérdése1, és jól illusztrálja azt a helyzetet, amely az oltás körül tavaly a magyar közéletben kialakult. Az elmúlt év kétségtelenül egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – port felverő eseménye a H1N1 vírus megjelenése, és a körülötte kialakuló oltási polémia volt. Annyiféle információ zúdult az átlagos médiafogyasztóra és annyi helyről, hogy ember kellett legyen a talpán, aki képes volt eligazodni. S ahogyan az idő haladt, egyre egyértelműbbé vált, hogy az oltás körül kialakult helyzetet egyetlen szóval lehet jellemezni: hisztérikus. A média orientáló szerepére tehát különösen nagy szükség volt. Nézzük, mit kezdtek a kihívással a magyar újságírók.

sztorifeldolgozások kétségtelenül leglátványosabb elemét azok a történetek alkották – hangozzék ez bármilyen cinikusan –, amelyekben emberek haltak meg a betegség miatt. A kereskedelmi televíziók és a köztévé híradói ősszel heteken keresztül vezető hírként tálaltak minden egyes halálesetet, különösen a terhes nőkét, akik égbekiáltóan fiatalon hunytak el. Voltak olyanok is, akik annak ellenére haltak meg, hogy beoltatták magukat – ezek az esetek is igen hamar címlapra kerültek (lásd erről keretes írásunkat). Bár a bulvárhíradók nem jeleskedtek a kontextus bemutatásában, nevezetesen hogy a vírus miatt elhunyt emberek többségükben valamilyen krónikus betegségben is szenvedtek, az írott sajtó általában számot adott az egyéb körülményekről. Ami a várandósok és a gyerekek beoltását illeti, egyetlen dolgot lehetett biztosra venni: a bizonytalanságot. Eközben a jobboldali sajtó – a kormány hathatós bénázása közepette – politikai kérdést csinált abból, jó-e az oltás vagy sem. A Heti Válasz 2009. szeptember 30-i online kiadásában megjelent „Hapci” című írás szerint az ügyben országos véleménynyilvá-

nító szavazásra kell számítani: „Azzal ugyanis, hogy hányan kérnek oltást, az állampolgárok arról is ítéletet mondanak, hogy testi épségüket mekkora arányban bízzák a most kormányzókra, illetve a velük szövetséges szakemberekre.”2 Vagy vegyünk néhány hangzatos címet ugyancsak a Heti Válaszból: „Kétszer annyi halottunk van, mint Németországnak!”; „H1N1: suttogó propaganda hátráltatja a védekezést”; „H1N1: az oltás tényleg veszélyesebb a vírusnál? Utánajártunk!”3 (Az utolsó cikk egyébként az internetes rémhírek valóságtartalmának vizsgálata után végül is arra a következtetésre jutott, hogy inkább oltassuk be magunkat.) Miközben a fideszes egészségpolitikusok is kiálltak az oltás mellett, a gyors felmérések azt mutatták, hogy a fiatalok és a Fidesz-hívők nagy része ellenzi a vakcina beadását.4 A médiumok ekkor joggal kezdték firtatni, vajon ki áll a szérumot gyártó cég tulajdonosaként bejegyzett ciprusi vállalkozás mögött, s ki jár jól a mintegy 4 milliárd forintos állami megrendeléssel. Bár a sajtó ilyen irányú érdeklődése jogos, attól a módtól, ahogyan az újságok tálalták a kérdést, az olvasónak az

1 HVG, 2009. november 2. 2 http://hetivalasz.hu/szerintunk/hapci-24601 3 Heti Válasz, 2009. október 27., 2009. november 10., 2009. október 1. 4 HVG, 2009. november 10.

Gyakorlatilag tehát az a látszólag egyszerű döntés, hogy beadassunk-e magunknak egy védőoltást vagy sem, a kormány elleni bizalmatlansági szavazássá nőtte ki magát. az érzete támadt, hogy a zavaros tulajdonosi hátterű offshore vállalat csak pénzt akar keresni, és az emberek gyógyításával nem foglalkozik. Eközben volt olyan, huszonéves fiát gyászoló apa, aki így nyilatkozott: „Kit érdekel, kinek a tulajdonában van egy cég, amely hatásos szérumot gyárt?”5 Az ominózus cég tulajdonosi hátterére a mai napig nem derült fény, ha azonban a világ valamelyik vezető nemzetközi gyógyszergyárától rendelik meg a vakcinát – mint ahogyan azt számos országban tették −, akkor feltehetőleg a hazaáruló lett volna az a jelző, amelyet a kormány kap a jobboldali sajtótól. Az pedig mégiscsak belátható, hogy kell lennie egy-két olyan vállalatnak, amelyik szérumot gyárt, s annak szükségképpen vannak tulajdonosai. A sajtó feladata kideríteni, kik azok,

5 NOL, 2009. december 9.

és vajon igaz-e az a sejtetett, de ki nem mondott állítás, hogy csak azért ők gyártják a vakcinát, mert csókosai valakiknek a kormányzatból. Egy kiélezett, percről percre változó helyzetben a sajtónak nem feladata tovább fokozni a bizonytalanságot. Nálunk viszont a lapok hol azt kritizálták, hogy a kormány nagy tételben rendelte meg a vakcinát, hol azt, hogy nem jut majd belőle mindenkinek ingyen, illetve annak sem jut feltétlenül, aki pénzért venné meg. Mindenre és mindennek az ellenkezőjére is találtak nemzetközi példákat aszerint, hogy éppen melyik állítás mellett akartak érvelni. Holott a vírus legyűrésére különböző utakat választó országok példái egy dolgot tudtak jól demonstrálni: azt, hogy nincsen „tuti” recept.

Az influenzajárvány végére azt sem tudjuk, volt-e járvány vagy sem, indokolt volt-e a vakcinahisztéria, s vajon igaz-e az oltásra a közmondás, miszerint „ártani nem árthat”.

Tovább növelte a káoszt, hogy házibefolyásoló tényezőt felorvosok és egészségügyi dolgozók villantva próbálta meg tucatjai kérdőjelezték meg a vakkontextusba helyezni, cina hatásosságát – részben azért, és ily módon befolyámert politikai kérdéssé solni azt, hogy szúrasvált az oltás, részben sunk vagy ne. A baj pedig mert kevesellcsak az, hogy a legtöbb ték a kormányzat által kérdésben le is ragadt a háziorvosoknak oltáa felvetés szintjén: elsonként felajánlott pluszültette bennünk, mépénzt –, s így nem oltatdiafogyasztókban a kéták be magukat, illetve telyt, majd pedig nem pácienseiknek sem tajárt utána a válaszoknácsolták azt. A szérum nak. Jó példa erre az esetleges mellékhatásaioltáshiszti utóélete: idén ról is lehetett olvasév elején jelentették be, ni, miközben sem arra hogy az Európa Tanács nem találtak az újság(ET) vizsgálatot indít írók bizonyítékot, hogy annak kiderítésére, vavolna neki, sem az eljon az újinfluenza ellelenkezőjére. Gyakorlatini kampány mennyire lag tehát az a látszólag szolgálta a nemzetközi egyszerű döntés, hogy gyógyszeripar hasznát.6 beadassunk-e magunkE hír felröppentése után nak egy védőoltást vagy azonnal korrigáltak, sem, a kormány elleni hogy nem az ET, hanem bizalmatlansági szavaaz Európai Parlament zássá nőtte ki magát, egészségügyi albizottcsakúgy, mint az összes sága kezdeményezi a kérdés az utóbbi idővizsgálatot.7 (A különbben Magyarországon. ség azért is lényeges, mert az EP A magyar sajtó szeraz EU egyik intézménye, míg az ET-nek semmi köze az EU-hoz.) zői része rengeteg, szeSzintén bizonytalanságra adhatott mélyes választásunkat 6 InfoRádió, 2010. január 6. 7 Népszava Online, 2010. január 7.

ól kezelte a sajtó – „pártállásra” és műfajra tekintet nélkül – annak a 60 év körüli asszonynak a halálát, aki október közepén hunyt el újinfluenzában annak ellenére, hogy két nappal korábban beadatta magának a védőoltást. A Blikk és az RTL Klub híradója is – a közéleti lapok és internetes hírportálok tudósításaihoz hasonlóan – beszámoltak a körülményekről, miszerint az asszony krónikus szívbeteg volt. A megkérdezett orvosszakértők – az országos tisztifőorvos vagy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója – kizárták, hogy az oltás mellékhatása miatt következett volna be a tragédia, illetve további vizsgálatokat ígértek. Egyedül a Magyar Nemzet – melynek online kiadása október 14-én még a többi médiumhoz hasonlóan tényszerűen számolt be az esetről – írta azt offline kiadásában október 15-én, hogy a szer előélete és az ellentmondó nyilatkozatok okot adhattak bizalmatlanságra. A cikk szerint több szakember aggodalmának adott hangot a sajtóban amiatt, vajon elegendő volt-e a vakcina kipróbálására szánt idő, s vajon nem volt-e túl szűk a teszteltek csoportja. Háziorvosokra hivatkoztak, akik döbbenten tapasztalták, hogy nem szerepel lejárati idő sem a dobozon, sem az ampullán, illetve az egészségügyi tárca szemére hányták, hogy nem hozta nyilvánosságra az ismeretlen tulajdonosi hátterű gyártó szerződését.

okot, hogy a legnagyobb hisztéria idején is időről időre felbukkantak a sajtóban olyan járványügyi szakemberek, akik megkérdőjelezték, hogy a H1N1 vírus valóban járványt okoz-e. A járványnak – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi meghatározása alapján – ugyanis ismérve a magas halálozási arány.8 Sokan azt kifogásolták, és tartották gyanúsnak, hogy a H1N1 vírus kapcsán ez a kitétel kikerült a definícióból. Tehát az influenzajárvány végére azt sem tudjuk, volt-e járvány vagy sem, indokolt volt-e a vakcinahisztéria, s vajon igaz-e az oltásra a mondás, miszerint „ártani nem árthat”. S bár az áldozatokat és hozzátartozóikat ez

aligha vigasztalja, akár még az is igaz lehet, hogy a mostani influenzavírus nem is bizonyul halálosabbnak, mint bármelyik elődje. Egy dolog biztos: ezekről a kérdésekről pontos információkat nem lehetett a sajtóból megtudni. S ennek csak egyik oka az, hogy feltehetőleg maguk a szakemberek sem tudnak biztosat. A másik ok a forráskezelésben keresendő: a híradások egész egyszerűen nem varrták el a szálakat, nem kutatták fel, szólaltatták meg a lehetséges szakértőket. Ehelyett megelégedtek a hivatalos álláspont ismertetésével – a miniszterével, az országos tisztifőorvoséval, a gyártó cégével, s egyszer-kétszer valamelyik orvosi kamaráéval.

8 http://hvg.hu/hvgfriss/2009.36/200936_VAKCINAGYARTOK_UZLETE_Beoltva.aspx

A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG hirdetés

Ezeket aztán előszeretettel egészítették ki néhány politikus és találomra kiválasztott háziorvos véleményével. Mindezt időnként megspékelték néhány személyes történettel, ha a helyzet úgy kívánta. Voltak tiszteletre méltó próbálkozások – a HVG9 és a Heti Válasz10 is kísérletezett velük –, amelyek az oltás elleni és melletti érveket szedték csokorba. Az eredmény azonban így is felemás: bár a sajtónak nem feladata igazságot tenni egy olyan kérdésben, amelyen maguk a szakemberek is vitatkoznak, támpontokat adni az olvasóknak viszont feltétlen szükséges. Netán kideríteni, hogy valóban kié az ominózus oltóanyagot gyártó cég, megszegtek-e a kísérletezés, az előállítás vagy A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZEÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTEa forgalmazás kapcsán bármilyen LEM LEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA előírást, s vajon van-e alapja annak FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG a híresztelésnek, miszerint a nem-A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEzetközi gyógyszerlobbi áll a H1N1-SÉG ZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS et járvánnyá minősítő döntés ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG hátterében. Az eset kétségtelenül A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZEJohn Le Carré tollára kívánkozik.LEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA S a cikkeket elnézve az újságírók FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELA MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG többsége meg is hagyta neki azt AKÖTELEZETTSÉG MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEa feladatot, hogy tényfeltárás heZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRlyett fikcióban írja majd meg, mi is KA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG történt itt valójában. A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS EL-

9 http://hvg.hu/hvgfriss/2009.41/200941_VITAK_AZ_

Kiemelt együttműködő partnerek:

INFLUENZAOLTASROL_Szurkalodas.aspx 10 http://hetivalasz.hu/reflektor/lancreakcio-24604

75x210.indd 1

2009.09.18. 16:35:08

Az Önök jóvoltából ezidáig 45 szervezet számára közel 170 millió forintot gyűjtöttünk.

Most ismét minden hívása 100Ft*-tal segít!

1788 az emberi hívószám A Telekom Adományvonal hívásával a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoport Egyesület tanyaprogramját támogatja. Bővebb információt a www.telekom.hu oldalon talál. *Domino előfizetés esetében ÁFA-t tartalmaz.

A százezer alkalmazás százezerféleképpen nyűgöz le

Keresd a T-Mobile-nál!