50+ by B&P Braun & Partners

Lázadó generáció új élethelyzetben... Értékrendek és gyökereik 50 év felett Ugrás a delfinek közé Sweet Sixty Avagy mostohagyerek-e a fogyasztó 50 felett?

2. évfolyam 3. szám

Az Önök jóvoltából ezidáig 45 szervezet számára közel 170 millió forintot gyűjtöttünk.

Most ismét minden hívása 100Ft*-tal segít!

A Telekom Adományvonal hívásával a Dévény Anna Alapítványt támogatja. Bővebb információt a www.telekom.hu oldalon talál. *Domino előfizetés esetében ÁFA-t tartalmaz.

1788 az emberi hívószám

24 12

Tudásmegosztás töretlen sikerrel

öreg a nénikéd!

Lázadó generáció új élethelyzetben...

24 56

Sweet sixty 50+szex=100

30 44

„A léleknek nincsenek ősz hajszálai” ugrás a delfinek közé

elit társaság – 50 felettiek az interneten

50 70

kávézás – hagyományok és újítások Mit kínálhat egy élhető város az ezüstgenerációnak?

öreg hiba

az élhetőbb időskori évekért

Ki számít öregnek? Gyerekként már Egyik cikkünk szerzője írja, hogy a a harmincéves. Tiniként akár a negy- felületes közvélekedés – és sajnos a venes. Majd felnőve már nem azt fi- marketingszakemberek megközelítégyeljük, hogy kinek kell csókolommal se – szerint is a meglett kor egyenlő a köszönni, hanem hogy hányszor ve- passzivitással, a konzervativizmussal, temedik még arra az a kis „taknyos” a a korlátozott befogadóképességgel, a szomszédból, hogy lecsókolomozzon maradissággal, a mondanivaló-nélkübennünket, mikor már többször is liséggel, magánnyal, betegséggel, szegénységgel. Egyszóval elmondtuk neki, hogy – kicsit sarkítva – szeígy csak a néniknek és a bácsiknak kell körintünk egy ötvenedik szönni, és mi még fiaéletévét betöltött ember talok vagyunk ehhez. a napját egy fotelben Nincsen kőbe vésett ülve tölti, számolgatva időpontja annak, amia gyógyszereit és a kekortól valaki öregnek véske kenyérre valót, számít. Minden csak mindezt természetesen viszonyítás kérdése. a televízió előtt. Nem állíthatjuk azt, Valljuk be, ez a kép rendSzerző: Kató Lenke hogy az az ember, aki kívül hamis. Hogy men�-

Ki az öreg?

49 évesen nyitott, költekező, stb., amint megünnepli az ötvenedik születésnapját, teljesen más emberként „születik újjá”. A téves beidegződéseken, mint a „mindenható” 18–49-es célcsoport-besorolás, változtatni kell, mert diszkriminatív, kirekesztő és hibás, és akit ez még nem győzött meg, hát változtasson rajta azért, mert egyszer (tíz-húsz év gyorsan elrepül) ő is a „már nem számít” csoportba fog tartozni.

nyire az, ezt elmondtuk minden évben, és elmondjuk most is, az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő 50+ konferencián, továbbá a már második évfolyamába lépett Magyar Fogyasztó szaklapban. A következő oldalakat elolvasva remélem, arra a következtetésre jutnak, hogy 50 év felett sem áll meg az idő, és aki ezzel még ezek után se értene egyet, annak csak azt tudjuk üzenni, hogy: „Öreg a nénikéd!”

GoodCSR

Szerzők Iglódi Csaba, Sas István, Dr. Törőcsik Mária, Dr. Lampek Kinga, Halász Gyula, Kolbe Gábor, Kurucz Imre, Szabó G. László, Dr. Tóth Emese, Széman Zsuzsa, Rácz Kinga, László Márta, Fodor Gabriella Layout Zimmermann Zsolt B&P Braun & Partners

hirdetés

Főszerkesztő Kató Lenke kato.lenke@magyarfogyaszto.hu

2010

Csatlakozzon a felelős működés bemutatásának programjához!

GoodCSR

Tördelés B&P Braun & Partners

2010

Produkció Rostási Szabó Zsófia Címlapon: Udvaros Dorottya Fotó: Emmer László (ELLE Magazin) Korrektor Kis Nikolett Kiadja a Magyar Fogyasztó Kft. Felelős kiadó Iglódi Csaba Szerkesztőség 1022 Budapest, Törökvész út 6/a telefon: 06 (1) 269 1676 fax: 06 (1) 269 2504 web: www.magyarfogyaszto.hu

További információkat talál a program honlapján:

www.goodcsr.com

Nyomdai előállítás D-PLUS Kft. 1037 Budapest, Csillaghegyi út 19–21. info@d-plus.hu GCSR2010_MFfeb_57,5x177.indd 1

Magyarország

2/23/10 2:16 PM

töretlen sikerrel

Tudásmegosztás

Szerző: Iglódi Csaba

2010-re tíz tematikus konferenciát, tíz szaklapot és ezernyi tényt, adatot, megközelítést ígértünk azoknak, akik a Magyar Fogyasztó Platformot választják. Amikor e sorok napvilágot látnak, már mögöttünk van két fontos rendezvény, és elkezdődött a harmadik; közel ötven előadónk osztotta meg tudását és tapasztalatát; mögöttünk van háromszáznál több médiamegjelenés; számtalan új barátra tettünk szert. Egyre többen ismernek és keresnek bennünket. 2010-ben vadonatúj megjelenéssel debütált a Magyar Fogyasztó Platform. Élőbb lett az előtér, változott a színpadkép, színesebb és mozgalmasabb a dekoráció. A feszesebb program pedig – visszajelzéseink szerint – jobban illeszkedik a marketing- és kommunikációs közösség változó igényeihez is. Sokan megértették kedvezményes bérletrendszerünk előnyeit is. A 2010-es év harmadik konferenciája az 50+ korosztályok lehetőségeit járja kör-

be – sorrendben immár harmadszor. És a Magyar Fogyasztó szaklap idei harmadik száma éppen arra a konferenciára jelenik meg, amellyel 2008. április 2-án sorozatunk indult. Akkor úgy gondoltuk, hogy az ötvenen túli korosztályok marketingkommunikációs kitagadása és semmibevétele vétkes rövidlátás. A helyzet, és így a véleményünk sem változott, ezért újra és újra felhívjuk rá a közösség figyelmét – idén már úgy is, hogy a szaklapsorozatba illeszkedő kiadványt készítünk.

lapkelléket, mert a változást itt is elmondom: ettől a számtól főszerkesztőként Kató Lenke jegyzi a periodikát. A második negyedévben a 0–6 évesek „fogyasztási” szokásaival ismerkedő, valamint az élvezeteket körüljáró konferenciával várjuk azokat, akik napi munkájukban azonnal hasznosítható tudást keresnek. Természetesen lesznek a programokhoz kapcsolódó szaklapok is, amelyek – ahogyan korábban írtam – már a szakma szélesebb köreihez is

az ötvenen túli korosztályok marketingkommunikációs kitagadása és semmibevétele vétkes rövidlátás. Engem is meglepett, hogy a Magyar Fogyasztó szaklap milyen gyorsan közkedveltté vált. Minden reményünk megvan arra, hogy hamarosan nemcsak a Magyar Fogyasztó Platform konferenciáin juthatnak hozzá az érdeklődők, hanem az ügynökségek, médiumok és vállalatok szakemberei is hasznosíthatják a benne foglaltakat. Mindezt – hála&köszönet támogatóinknak és partnereinknek! – 2010-ben külön költség vállalása nélkül. A konferenciaanyagként indult kiadvány fejlődése nem hagyhatja érintetlenül az impresszumot sem. Semmiképpen sem érdemes azonban most lázasan lapozva keresni a sajtótörvényi

eljutnak. Megújítjuk a bérletrendszert, hogy azok, akik lemaradtak az éves kedvezményekről, legalább a második félévre igénybe vehessék azokat. Büszkék vagyunk arra, hogy témaválasztásainkat, előadóinkat, megközelítéseinket egyre gyakrabban látjuk viszont a szakmai konferenciák táguló világában. Mi sem szégyellünk tanulni mások visszajelzéseiből. Éppen ezért – évszaktól és témától függetlenül – várjuk azok észrevételeit, akik részt vettek már programjainkon. Kritikus véleményük fontos nekünk. Valljuk, hogy a tudás egyben közösség is, a közösség pedig kommunikáció. A Magyar Fogyasztó ehhez teremt Platformot.

Öreg a nénikéd! Szerző: Sas István

„Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!” – ez a világ leghülyébb kommunikációs parafrázisa; a népmesék soha meg nem magyarázott szamársága. Félek, sosem fogjuk megtudni, hogy vajon hogy kellett volna megszólítania a mesebeli királyfinak a rút vénasszonyt, hogy akkor és ott mégse nyerje el annak ilyen fokú elragadtatását. Nincs mese, de valahogy a reklám „meseírói” a mai napig sem tudnak megszabadulni ettől a bugyutaságtól. Tartok tőle, hogy nem a népmesei hagyományban gyökerezik az a kényszer, hogy a reklámosok nap mint nap módszeresen leöreganyázzák vagy leöregapózzák

tisztelt célközönségüket. Nyilván azt várva, hogy a „trotylinak” nézett ötvenen túliak majd boldogan kiáltanak fel: „Szerencsétek, hogy öregnek szólítottatok!”, és már rohannak is megvenni a nekik szánt bóvlit. Nem az a szomorú, hogy kis hazánkban reklámszempontból levegőnek nézik a megtakarítások 65%-át birtokló ötven és hatvan közöttieket. Legyen ez a kereskedők baja! Én inkább azon kesergek, hogy idiótának is nézik őket. Azt a kevés, öregeknek eladni kívánt vacakot (műfogsorragasztót, derékfájás-elmulasztót, inkontinenciabetétet és nyugdíjasotthont) ugyanazokkal a fiatalokon kipróbált, blőd sztereo-

Nem az a szomorú, hogy kis hazánkban reklám– szempontból levegőnek nézik a megtakarítások 65%-át birtokló ötven és hatvan közöttieket. Legyen ez a kereskedők baja! Én inkább azon kesergek, hogy idiótának is nézik őket.

típiákkal hirdetik, ahogy energiaitalt kínálnak a tizenéveseknek. Vagyis hájtek-digitál módon elénk tárják az euforikus mámort, amint ezek az éltes öregurak és öregasszonyok épp elszállnak a boldogságtól a „hős termék” közbenjárására. De miért csodálkozunk ezen? Hisz a reklámokon dolgozó „kreatívok” átlagéletkora 25 év. Honnan a bánatból sejtené az @-generáció ifjú titánja, hogy vajon mi motiválhatja az ő szemszögéből matuzsálemnek ítélt ötven pluszost? Bizony drágáim, a kommunikáció bizonyos magasságokban már nem helyettesíthető swot- és steep-analízisek duruzsolásával! Én magam, negyven felé közeledve, ezernél is több reklám után letettem a lantot, mert beláttam, hogy nem igazán tudok már meggyőzően szót érteni a fogyasztás kegyeltjeinek számító tizen- és huszonévesekkel. Egyre kisebb eséllyel tudom eltalálni a fiatalság és boldogság mítoszának bűvöletében fogant elvárásaikat. Ugyan-

akkor érzékeltem, hogy az új korszakban szinte kizárólag „róluk szól a dal”, és a reklámban „kötelező” nekik udvarolni. Nem úgy, mint a szerencsésebben felnőtt társadalmakban, ahol az X, az Y, vagy a Pepsigeneráció térhódítása mellett soha, egyetlen percre sem feledkeztek meg az „ezüstrókákról”. Ha a sors jóvoltából már magam is betekinthettem ebbe az (irigylésre cseppet sem okot adó) világba, hadd küldjek innen néhány jótanácsot a ma (erre esetleg kíváncsi) eladóinak és ko m m u n i k á to r a i n a k ! Kedves utat- és célközönséget tévesztett ifjú barátaim! Úgy higgyétek el, hogy ezen a térfélen senki nem örül annak, ha öreganyónak szólítják! „Öreg a nénikéd!” – vágnának vissza, ahogy ezt a hasonló című webújság kiugró sikere is bizonyítja. Az öregek elkülönítése a burkolt diszkrimináció legdurvább esete, amely mélyen belül, kimondatlan fájdalmak-

kal támad, akkor is, ha a felszínen mézesmázos udvariassággal párosul. Nyugat-Európában még a szegmentációs besorolással is csínján bánnak: még a 60 felettiek esetében is csak „fiatal öregekről" beszélnek. Az „öregkor” náluk 70 felett köszönt be. A mi reklámjainkban az ötven felet-

már az ág is húz, akinek mindene fáj, aki örül, hogy egyáltalán él. És ezután megígérik neki, hogy a termék segítségével majd újra gyönyörű lesz minden. A másik megoldás pedig a jól ismert, nevetséges csúsztatásra épül. Az öreg célcsoportot egy tíz-húsz évvel fiatalabb bombázó modellel jelenítik meg,

Én magam, negyven felé közeledve, ezernél is több reklám után letettem a lantot, mert beláttam, hogy nem igazán tudok már meggyőzően szót érteni a fogyasztás kegyeltjeinek számító tizen- és huszonévesekkel. tiek egy kalap alatt, a „futottak még” selejt-kategóriában szólíttatnak meg (ha egyáltalán megszólíttatnak). A két utolsó Effie-versenyen mindössze három nevezés jelölte meg célcsoportként a 40(!) feletti korosztályt. E fölött néma csend. A legfurcsább az, hogy még egy új üzemanyagmárka is 48 éves korig (vajon miért pont 48???) határozta meg az elérendő fogyasztói kör legvégső határát. De mint mondtam, nem a korosztállyal való nemtörődömséggel, hanem sokkal inkább a néhány megvalósult „törődés” kommunikációs stílusával van a baj. Az ötven felettiekhez szóló reklámok két módon közelítenek a hallgatósághoz: az egyik rémesebb, mint a másik! Az egyikben arról ismerhet magára a „célcsoport”, hogy a reklámban viszontlát egy ráncos, totyogós, hintaszékben ülő, a múlton merengő sortársat, akit

azt sugallva, hogy ők is ilyen fantasztikusan fognak kinézni és boldogulni, ha megvásárolják a csuda-cuccot. Nos, kedves ifjú, reklámos kollégák, meggyőződéssel mondhatom nektek ugyanazt, amit én is oly sokat hallottam anyámtól: „Ahogy azt Móricka elképzeli!” Rosszul képzelitek, hogy ezek a fiatalokra kalibrált szirénének elkábítják ezt a korosztályt. Az ötven felettieket nem az a vágy mozgatja, hogy berendezkedjenek egy új helyzetre, hanem ellenkezőleg; az, hogy ne rekesszék ki őket megszokott helyzetükből, státuszukból, kapcsolataikból! Ne éreztessék velük, hogy ők már „mások”! (Úgyis tudják.) Az ötven pluszost úgy a legjobb megszólítani, ha ugyanúgy szólítod meg őt, mint másokat! Ha nem érzi, hogy az a luxuscikk azért jár neki, mert ő már „úgyis öreg”. Ha

nem érzi úgy, hogy az a kommersz cikk azért jár neki, mert ő már „úgyis öreg”. Ha nem érzi azt, hogy a reumakenőcs azért jár neki, mert ő már „úgyis öreg”. Ha nem érzi azt, hogy egy populáris slágergyűjtemény helyett egy klasszikus operalemezt azért ajánlanak neki, mert ő már „úgyis öreg”.

tesztoszteron (a dominanciáért felelős) és a dopamin (a stimulációért felelős) hormon csökkenésével a fogyasztói attitűdökben is fontos változások jönnek létre. De ez nem azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek a személyisége is megváltozik! Aki eddig hedonista, kalandvá-

Az ötven felettieket nem az a vágy mozgatja, hogy berendezkedjenek egy új helyzetre, hanem ellenkezőleg; az, hogy ne rekesszék ki őket megszokott helyzetükből, státuszukból, kapcsolataikból! Mondjatok nekem egy reklámot az elmúlt öt évből, amely azzal érvelt, hogy a főhőst a fogyasztói ízlése alapján befogadták a fiatalok! Vagy urambocsá' még fel is néztek rá. Mondjatok egy olyan reklámot, ha volt ilyen (talán a Zwack a kivétel), amelyben fiatal családtagok egyenjogúként kezelték az idősebbeket! Mondjatok egy olyan reklámot, ahol szépségben, divatban anya és lánya nem az elkülönülésben, hanem az elismerésben versengtek volna! Mondjatok egy olyant reklámot, ahol a bátor „just do it” gondolatot érvényesítették volna ötven pluszos esetekre! Ugye nem tudtok? Az ötven feletti lét nem a fogyasztói életút egy különleges állapota, hanem egy normális élettani folyamat eredménye. A neuromarketing jeles képviselői kimutatták, hogy a

gyó, élménygyűjtő fogyasztó volt, az is marad. Nem szabad, sőt tilos vele másképp beszélni ötven felett! Aki pedig visszafogott, természet-, művészet- és társaságkedvelő volt, az ötven felett is ezeket az értékeket próbálja fenntartani. Nem szabad, sőt tilos vele más helyzetben lévő emberként beszélni! „Az élvezet és a teljesítmény megőrzése.” Ez az ezüstrókák fő motivációja. Nincs érzékletesebb megközelítés az ötven felettiek szorongásaira, mint a megdöbbentő felismerés Ady Endre sorában: „Új rablói vannak a nyárnak”. A fogyasztásban is meg kell küzdeni ezzel a felismeréssel, hogy az ott megszerezhető örömök, élmények, élvezetek lassan másokat illetnek majd. De aki erre még rátesz egy lapáttal, ahelyett, hogy ezt elfeledtetné az érintettekkel, az mondjon le!

Lázadó Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, torocsik@ktk.pte.hu Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, kinga.lampek@etk.pte.hu

generáció

új élethelyzetben... értékrendek és gyökereik

50 év felett

Szerzők: Dr. Törőcsik Mária1 – Dr. Lampek Kinga2 és a TrendInspiráció Műhelye

Miért nem jut vajon eszünkbe, amikor kommunikációt tervezünk, hogy az 50+ célcsoport tagjai azok a nagy lázadók, akik áttörést vittek végig a társadalmi közvélekedés számtalan területén? E csoport kohorszélményei a szabadság, az ellenállás, a női szerepek újraértelmezése, a klisék elutasítása. Na, most viszont kapnak kliséket! Nézzük meg ilyen szemszögből ezt az egyre fontosabbá váló célcsoportot, megjelenítve értékeiket, felvetve trendpéldáikat – hátha mégis képesek leszünk empátiát kelteni a marketingszakemberekben!

is erősödik fel: átalakul. Az érettek azt ismerik fel, hogy a külső fiatalon tartásához a belső kiegyensúlyozottságon keresztül vezet az út. Egy-két ránc nem a világ, sőt! Az érett külső, érett értékrend és az üde életfelfogás az ideális kombináció. Oda kell erre a típusú „fiatalságra” figyelni, mert a tapasztalatokból, értékekből, trendekből sokat tanulhatunk, profitálhatunk. Az 50+ életstíluscsoportoknak szóló marketingfilozófia kialakításához tehát tanulmányozni kell ezen korosztály értékeit, észleléseit, érzéseit, mentalitását, motivációit. A döntéshozók szemléletének átalakulása, úgy tűnik, ugyanúgy lassú folyamat, mint az érés vagy a trend megerősödése. Ez a gondolkodásmód stratégiai szemléletváltást igényel. A ma társadalma fél az öregedéstől, Fel kell idézni, mi mindent vitt véattól, hogy a megváltozott értékek gig ez a generáció: miben és hogyan állt ellen a szülei miatt – idősödéHa beszéltetjük a cél- által képviselt se folytán – már csoport tagjait, és meg- hagyományos elnem lesz az emés ber piacképes, értjük múltjukat, döntéseik várásoknak, vonzó. Hatalmas motivációit, akkor kerülhe- milyen áttörésetünk abba az állapotba, hogy ket köszönhet az lendületet vett a tervezhetünk számukra márfiatalság mítosza, kabevezetést, kommunikációt, ő lázadó magatartásának a mai az utóbbi évek- szolgáltatásfejlesztést. fiatalság. Többek ben elérve már a harmincasokat is. Úgy gondolhatjuk, között azt, hogy nekik nem kell haa fiatalság „üldözése” – mert lehetet- dakozni családjukkal. len vállalkozás annak megtartása – az Ha beszéltetjük a célcsoport tagjait, 50 éveseknél már elmúlik. Pedig idő- és megértjük múltjukat, döntéseik sebb korban sem tűnik el az ifjúság motivációit, akkor kerülhetünk abba mítosz hatása, nem tűnik el és nem az állapotba, hogy tervezhetünk

A felületes közvélekedés – és sajnos a marketingszakemberek megközelítése – szerint az öregség egyenlő a passzivitással, konzervativizmussal és a korlátozott befogadóképességgel.

számukra márkabevezetést, kommunikációt, szolgáltatásfejlesztést. Sajátos elvárásaikat kell megérteni, mint például az egyszerűség, a minőség, a türelem, a hitelesség. Az érettek kiváló emberismerettel rendelkeznek, és hamar átlátják a „furfangos” marketingakciókat – főleg azt, ha nem veszik őket komolyan, lekezelik és csak „piacnak” tekintik csoportjukat. Az érettek „átlátnak a szitán”, élettapasztalatuk van, „már láttak mindent”, messziről megérzik, ha hülyének nézik őket. A szükségleteiket is tisztábban látják, a fölöslegeset elutasítják. Alapvetően: a telefonnal telefonálni, a mosógéppel mosni akarnak. Mindezt egyszerűen, kényelmesen, átgondoltan és korcsoportra szabottan kínálva szeretnék. A sztereotípiák persze segítenek abban, hogy a valóságot leegyszerűsítve könnyen eligazodjunk a világban. Azonban ez a leegyszerűsítés mindig szubjektív, gyakran túlzott, és a leképezés

is általában igen lassan változik. Ahogyan az 50 felettiek megítélésével kapcsolatban is. Sokak élménye, hogy szüleik „mások, mint az átlag”, és az átlagot itt a sztereotípiák jelentik. Lehet, hogy csak a sztereotípiáinkat kellene felülbírálni…

Mikor öreg az érett?

A felületes közvélekedés – és sajnos a marketingszakemberek megközelítése – szerint az öregség egyenlő a passzivitással, konzervativizmussal és a korlátozott befogadóképességgel. Az öregség egyenlő maradiság, az öregség egyenlő mondanivaló-nélküliség. Vesződést, magányt, betegséget, szegénységet társítanak hozzá, de az igazság ettől eltér. Egy KSH-felmérés szerint a lakosság az alábbiakat tulajdonítja az időskor sajátjának: • nem tudja ellátni magát (60,6%), • szellemileg leépült (50,5%), • megromlott egészségi állapot (48,6%),

Reputation Rating

Reputation

„A kutatás eredményei jóRating adalékul szolgáltak a márkastratégiai folyamatok alátámasztásához.” Horváth Áron Pannon Vállalati felelősségvállalás szakértő

„A reputációs elemzés különösen nagy értéke, hogy egységes és konzisztens reputációs dimenziók alkalmazásával összehasonlításokat tesz lehetővé a vállalatok között.” Lőre Péter Audi Vállalati kommunikáció és kormánykapcsolatok igazgató

„A reputációs jelentés olyan új információkkal szolgált, amelyek hozzáadott értéket jelentenek számunkra a vállalati imidzskommunikáció lehetséges fejlesztési irányainak kijelölésében.” Beke Zsuzsa Richter Gedeon PR és kormányzati kapcsolatok vezető

Az első átfogó reputációs rangsor Magyarországon.

www.braunpartners.hu

• az öregek munkája többet ér (45%), • nem tud alkalmazkodni a változásokhoz (35,5%). Magyarországon a fentiek a valóságban csak az egyedül élőkre, és inkább a 70 év felettiekre jellemzők, bár már itt sem olyan széles körben. Az említett negatív sajátosságok előidézője a kényelmetlenség és haszontalanság érzete, melynek fő oka a romló egészségi állapot. Ennek megakadályozásáért azonban a mai 50 felettiek kezdenek egyre többet tenni: ha nem is csak kerékpározással, úszással, de sokan szaunázással, gyógyfürdőkkel, masszázsprogramokkal, alternatív orvoslással küzdenek a magatehetetlenség érzése ellen, sőt fiatalabbnak és használhatóbbnak érzik magukat, mint korábban gondolták. Ha azt vizsgáljuk, „hány éves az öreg”, azt tapasztaljuk, hogy minél idősebbeket kérdezünk, annál későbbi életkorral azonosítják a fogalmat: egyre kevesebben érzik magukat öregnek, főleg a nők közül. Megfigyelhető az a tendencia, ami szerint minél képzettebb, minél nagyobb városban élő, és minél idősebb embereket kérdeztünk, annál később „terveztek megöregedni”. A legtöbben viszont úgy vélekedtek: „az ember annyi idős, amennyinek érzi magát” – az időskorig tehát mindig vissza van néhány év. Legalábbis 70 alatt.

Az 50 év felettiekkel végzett kvalitatív kutatásaink szerint (saját kutatás 2006-ból, országos minta) átlagosan 72,8 évesen már „öregnek számít az ember”. • A középkorú férfiak (45–60) szerint ez a határ átlagosan 67,5 év, • a középkorú nők (45–60) átlagosan 71,2 éves korukra várják az időskort. • Az idős korú férfiak (60+) szerint átlagosan 75,3 éves, • az idős korú nők (60+) szerint pedig átlagosan 77,4 éves kortól idős az ember.

A marketingszakemberek sztereotípiái

Az érettek csak az árral törődnek. Nem igaz. A minőség többször fontosabb, mint az ár. A minőséget viszont nem csak a reklám alapján ítélik meg. Az érettek nem vásárolnak az interneten. Az 50 évesnél idősebbek egyre nagyobb arányban rendszeresen interneteznek, mára egyre ügyesebbek. 50 felett mindenki egyforma. Nem igaz (lásd később). A fiataloknak szánt reklámok „meddőszórásával” az 50 felettiek is hatékonyan elérhetők. A tapasztalatok nem ezt mutatják. Az érett fogyasztókat sokan márkahűnek tekintik. Valójában szívesen keresgélnek a legjobb után, összehasonlítgatnak, váltogatják a megbízható márkákat.

A Prezi rólunk szól. Mi ezért használjuk.

n ite k eb s un a C ció ál á ul ek v at in no ! Gr rez rt in ért á P a nye díj el agy n

w w .pr

zi. c

H inn issz sz ov ük, ala ú vá áció hog l ha pja, lalat a jöv y az sz ez i g ná ér on őfók lju t m do uk. i a lko Pr dá ez s it

king dás) n i h rt b lko nea gondo agyob i l n k on s A n lineári minél dolato gy on ram m (ne ge, ho nk a g bad á e ü b za lény enged ciók s atívab t e á tere sszoci nál kr tunk. n u és a nak, a okra j lásá goldás me

A 45–59 évesek, saját bevallásuk szerint, teljesítmény– és sikerorientáltak, az egyre kevesebb számú unoka mellett igénylik az individualitást, a szabadságot, az élményt, a „kis luxust”, amit saját fiatalkorukban nem engedhettek meg maguknak.

Az érettek szeretik az életüket önmaguk irányítani, „makacsok”. Az önmegvalósítás alapja az önmagunkért való felelősségvállalás szabadságának megléte, vagy még inkább az azért való küzdés. De ami fontosabb, ez az 50+ esetében kiegészül egy szociális érzékenységgel, egy alapvető, „zsigeri” értékkel: annak tudatával, hogy az egyén a társadalom része, és önmagában nem lehet hosszabb távon sikeres. A célok és okok mellett párhuzamosan létezik az értelem, a moralitás is. Határozottak, a sztereotípiákhoz képest rugalmasabbak. Tudják, mit akarnak. Igényesebbekké, válogatósabbakká válnak: „Az én koromban, miért elégedjek meg félmegoldásokkal?” Érett emberekkel és érett értékeket közvetítő márkákkal kezdenek szívesen, ezek erős kapaszkodópontok az átláthatatlan kínálatban. A 45–59 évesek, saját bevallásuk szerint, teljesítmény- és sikerorientáltak, az egyre kevesebb számú unoka mellett igénylik az individualitást, a szabadságot, az élményt, a „kis luxust”, amit saját fiatalkorukban nem engedhettek meg maguknak (a rendszerváltás előtti árukínálat szűkössége miatt). A lehetőségeket felfedezve azonban az utolsó jóléti generációnak tartják magukat. Az 52 éves átlagéletkorú Harley Davidson-vásárlók azt mondják, miután fiatalkori álmaik beteljesedtek: „Mi vagyunk az igazi hedonisták! Mi vetettünk, mi is akarunk aratni!” Negatív értelemben is: ugyanígy felelősséget éreznek a környezet, a világ

jelenlegi állapota iránt. Elvesztették és csalódtak eddigi ideáljaikban, és az értékekre helyezték át a súlyt. Egy 2005-ös kutatásban a következő életstíluscsoportokat azonosították Németországban: • Az élményorientált aktívak (30%) többsége ötvenes évei elején járó férfi, aki szabadidejében szívesen jár moziba vagy szörfözik az interneten, esetleg játszik a gépen. A szórakoztatóelektronika,

mékfajta iránt átlag alatti érdeklődést mutatnak. A modern érettek szeretnek számítógépen játszani, teniszezni járni, szaunázni, ápolni a kapcsolatokat, úgy élni, ahogy korábban nem volt rá módjuk. Sokan heti rendszerességgel járnak masszőrhöz, és a társaság kedvéért manikűröshöz, fodrászhoz. Egyik interjúalanyunk 65 évesen még mindig rendszeres nyitótáncosa a falubálnak, és olyan is van, aki hobbi-

idősebb korban sem tűnik el a fiatalság-mítoszának hatása. nem tűnik el és nem is erősödik fel: átalakul. az online kereskedelem érdekli. Az élményorientáltság mellett egyszerre kritikus is. • A kulturálisan aktívak (35%) többnyire nők, akik szívesen járnak színházba, újságot olvasnak. Az átlagosnál több vallásos nő tartozik ide. Kedvelik a kozmetikumokat, illatszereket, és érdeklődnek a divat iránt. • A fennmaradó 35%-ot Németországban a passzív öregek alkotják, akik egyben az 50+ generáció idősebb tagjai közé tartoznak. Nem szeretnek próbálgatni, kísérletezni vásárlásaik során. Alacsony képzettségűek, és alacsony jövedelemmel rendelkeznek. Minden ter-

jának a mobiltelefon-vásárlást tekinti, és minden hónapban cserélgeti készülékét – élvezi az utánajárást, nézelődést, vitatkozást az eladókkal.

Az érettek új életstíluscsoportjai

A fentebb jelzett kutatásunkból kiemeltünk néhány jellemzőt a mai magyar érett csoportra vonatkozóan, olyanokat, amelyek jól mutatják a megváltozott szemléletet. Felfedező fogyasztók 50–59 éves, életstílusát és munkakörülményeit tekintve aktív lakosság,

a kiadásokat a megtakarításokkal szemben előnyben részesítő, élményorientált szegmens. Mobilak és dinamikusak, általában karrierjük csúcsán vannak. Magas jövedelemmel, és kirepült gyermekeik miatt magas szabadon rendelkezésre álló pénzösszegekkel rendelkeznek. Élvezik az eddig elért eredményeik gyümölcsét, büszkék rá, de nem elégszenek meg, inkább nyitottak az élmények és újdonságok iránt. Magas teljesítőképesség gel és kiváló egészségi állapottal rendelkeznek. Megdolgoztak érte, most pedig élvezni akarják az életet. Itt az ideje lecserélni a „leharcolt, öreg szekeret”, belekóstolni a házimozi nyújtotta élménybe, vagy „így, hatvan felé, elutazni az asszonnyal Krétára”. Ezen szegmens dinamikus növekedését prognosztizáljuk. „Kis élményt” keresők Életüket karbantartó, a megszokotthoz ragaszkodó, 60–69 éves, pénzügyileg stabil, nyugalomra vágyó csoport. Életkor szerint a Third Age tagjai, de ők most találkoznak az életet újrafogalmazók lehetőségeivel. Nem költenek kiemelkedő

összegeket, de szerényebb mértékű élmények vásárlói. Ötyézők Tudatosan építik baráti kapcsolataikat, és nem ragadnak le a piac mellett: a „régi cimborákkal” és a „többi öregasszonnyal” kávéházakba, színházba, bridzsklubba járnak. Maguk között szólva ezt „ötyézésnek” nevezik: az öreg tyúkok egyesülete rövidített változatából. Élvezik az életet, de (a szükséges minimumon túl) tartós fogyasztási cikkek helyett inkább a „kis luxus”-ra költenek, hogy „érezzék, még élnek.” Inkább (de nem kizárólag) a nőkre jellemző, közepes elterjedtségű életfelfogás, de ennek a trendnek is középtávon erőteljes növekedési potenciált jósolunk. Az „újragyerekek” A kidults (kid+adult), grups (grownups) vagy megint más néven sceniors (scene+seniors) a szenvedélyes nagygyerekek csoportja. Az idősödőek bolondos késői tinédzserekké is válhatnak. Második kamaszkorukat élik, gyerekesen rajonganak mindenért, amit fiatal korukban imádtak, most pedig idejük és anyagi hátterük is rendelkezésükre

áll vágyaik megvalósításához. A gyerekkori kultusztárgyak elérhetővé válnak: a már jelzett tipikus 52 éves Harley Davidson-os már nem a vagányságot, a lázadást látja a birtoklásban, hanem az álmok megvalósulását. Ők száguldoznak kabriójukkal, akkor is, ha a hajuk már nem ér vállig… Ők azok, akik elrángatják gyerekeiket, unokáikat a Harry Potter vagy a Gyűrűk Ura legújabb részére, és nem fordítva. Valószínűleg a sci-fi őrület érett kori újrafogalmazásával találkozunk (Onedin kapitány, Galaktika Magazin, Power kapitány, Asimov stb.). Az „újratinik” A dadsterek (dad+hipster) ugyanazokra a szórakozóhelyekre járnak és ugyanazokat a zenéket hallgatják, mint gyermekeik, a yummy mummie-k ugyanazokban az üzletekben vásárolnak ruhát, mint kamasz lányaik.

Mit szeretnek, és mit nem szeretnek a mai érettek?

Szívesen nézelődnek, élvezik a választékot, ami az ő fiatalkorukban még nem létezett, most viszont „mindig van valami újdonság.” Élvezik a szépet, és ha kedvesek az eladók. Szeretik megfogni, kipróbálni a dolgokat, szeretik a kisboltok hangulatát, a nézelődést, a „szöszmötölést”, a sok kis információból kiválasztani a nekik valót.

Szeretik a megbízható, „kipróbált” márkákat, a minőséget, és az ajándékvásárlást a gyerekeknek, unokáknak – egyrészt az örömszerzés, másrészt a fiatalság bolondosságának újraélése miatt. Nem szeretik viszont, ha valamiről „messziről látszik”, hogy nem minőségi. Nem szeretnek muszájból vásárolni, nem szeretik, ha tömeg van, vagy meleg, és lassan mennek a sorok. A vásárlást nem tartják családi programnak, sőt, sokszor eseménynek sem, és elítélik a köré szervezett túlzott „hókuszpókuszt”. Egymásfél óra után elfáradnak. A férfiak általában nem szeretnek feleségükkel együtt vásárolni, és kerülik – bár gyakran vágyják – a nehéz dolgokat. A többség élelmiszert és ruhát szeret legkevésbé vásárolni, amit az eladók felkészületlensége, hiánya (!) vagy modortalansága is súlyosbít.

Nem szeretik, ha sürgetik őket, vagy más emberek tempójához kell igazodniuk, ami miatt nem tudnak elmélyülni, döntést hozni: „az ember arcába tolnak mindent, nem engedik meg, hogy válas�szon, mindenhol sürgetik.” Nem szeretik, ha túlzottan nagy egy bevásárlóközpont, mert azok nemcsak hogy átláthatatlanok és zsúfoltak, de elveszettnek, tanácstalannak is érzik magukat bennük, zavarja őket a sok ember túlzott közelsége, ráadásul „gyakran az asszonnyal is elhagyjuk egymást.” Vigyázni kell az értékekre és irtóznak a tömegtől. Az 50–70 évesek nem érzik magukat „szeniornak”, „idősnek”, és nem is szeretik, ha így szólítják meg őket. Sőt, a korra vonatkozó semmilyen jelzőt sem tartanak kívánatosnak, nem szeretnek elhatárolódni a társadalom fontosnak tartott rétegeitől.

Chris Anderson az üzleti világ jövőjét vetíti elénk. Éles logikával és meggyőző példákkal mutatja be, hogy ma már az ingyenesség egy olyan üzleti stratégia lehet, ami nélkül a cégek hosszabb távon nem tudnak talpon maradni. A szerző bemutatja az ingyengazdaságtan alapjait, részletesen tárgyalja azokat az üzleti modelleket, amelyekkel kiszabadíthatjuk az ingyenesség profitot hozó szellemét a palackból, és ötleteket ad ahhoz, hogy miként vegyük fel a versenyt a konkurenciával, ha az ingyen adja azt, amit mi megpróbálunk pénzért értékesíteni.

John P. Kotter részletesen bemutatja a nyolc pontból álló változásvezetési modelljének alapjait és kiindulópontját. Mi az a tettvágy? Hogyan vezet az önelégültség és a siker alattomos áltettvágyhoz? Milyen módszerekkel kelthetjük fel munkatársainkban a valódi tettvágyat? Mely módszerekkel érhetjük el, hogy az emberekben eluralkodó áltettvágy, a fejvesztett kapkodás, a rohanás, értekezletdömping és a kifogástalan prezentációk helyett valódi tettvágyat ébresszünk?

A krízisre való felkészülésnek, majd a konkrét helyzet okozta károk elhárításának szerves, elhanyagolhatatlanul fontos része a kommunikáció. A jól megtervezett és bölcsen lebonyolított kríziskommunikáció nem csupán elháríthatja a válság további káros következményeit, de még előnyös helyzetbe is hozhatja a szervezetet. Könyvünk a válság egyes részterületeinek fogalmi áttekintésével, a legsúlyosabb valóságból vett esettanulmányaival és a kríziskommunikáció dokumentációjához adott mintáival kézikönyvként használható.

Eddig még soha nem szembesültünk annyi gazdasági változással és bizonytalansággal, mint az utóbbi időben. Aggodalmaskodás helyett lépnünk kell! A Vezetés egy bizonytalan korban felbecsülhetetlen segítséget nyújt ahhoz, hogy cégünk a gazdaság háborgó tengerén ne váljék a hullámok martalékává. A szerző az alábbi kérdésekre ad meggyőző, konkrét tanácsokat: Hogyan változtassunk vezetési alapelveinken? Milyen teendői vannak a felső vezetőknek, az értékesítőknek és a marketingeseknek? Hogyan és min változtassanak a pénzügyi és az operatív igazgatók? Mennyiben válik összetartó erővé az ellátási lánc? Miként alakítsuk át a HR tevékenységét?

Sweet Sixty Szerző: Halász Gyula

Avagy mostohagyerek-e a fogyasztó 50 felett?

Én még csak 40+ vagyok, de azt már rég megtanultam, hogy nem nagyon léteznek tipikus fogyasztói csoportok, de még tipikus fogyasztók sem. Teljesen mindegy, hogy ez most a 18+, a 35+, vagy éppen az 50+ kategória. Mégis a legtöbbször azzal találkozom a munkám során, hogy ezeket a célcsoportokat egy nagy masszának tekintik. Ez még inkább igaz az 50+ sávra. Médiaválasztás szempontjából talán egyszerűbb őket egységesebbnek kezelni, mint a 18–35-ös kategóriát, de míg az utóbbit én alapvetően almának és körtének te-

kintem, addig az 50+ legalább háromféle, különböző színű és ízű alma. És egyre többen vannak, ezért elméletileg egyre csábítóbb lehetőségnek tűnnek. Elméletileg. Gyakorlatilag a nagy kérdés az, hogy a különböző gyógyhatású készítményeken és gyógyászati segédeszközökön kívül törődik-e velük más termékkategória is? Figyelnek-e rájuk azok a brandek, amelyek végigkísérték azt az életszakaszukat, amikor még ők is a 18–35 sávba tartoztak? Pedig ezek a márkák különösen előnyös helyzetben vannak ennél a fogyasztói

a nagy kérdés az, hogy a különböző gyógyhatású készítményeken és gyógyászati segédeszközökön kívül törődik-e velük más termékkategória is...

rétegnél. Piacgazdaság hiányában szinte egyeduralkodóként kísérték végig az 50+ életét. Egy brand képviselte az egyes kategóriákat, így lehetett minden instant kávé Nescafé és minden borotva Gillette. Így lett a téliszalámi „A szalámi”, az Unicum „A gyomorkeserű”, és még sorolhatnám. Ez egy hihetetlen előny a márkák szempontjából, hiszen úgy kerültek be a „lovemarks” kategóriába, hogy puszta létükön kívül tulajdonképpen nem is tettek érte semmit. Ez egy olyan érzelmi kapcsolat az adott réteggel, amely első ránézésre egyértelműen jelentheti a jövőbeni vásárlói lojalitást. Szerintem sok márka gondolkodott így. Hibásan, bár egyelőre talán még következmények nélkül. Mert ez a réteg tényleg lojális, sokszor csak azért, mert fél egy kicsit az újtól, de ez nem jelenti azt, hogy „vak és süket”. Tény, hogy ez a fogyasztói réteg kora ellenére mostohagyerek. Minden említésük vagy megjelenítésük egy reklámban felér egy frázisgyűjteménnyel. Ők csak anyák és nagyanyák, apák és nagyapák, de összességében betegségekkel küszködő, „lassan beszélj, hogy értsék” réteg. Behatárolt szerepek, behatárolt termékkörrel. Rengeteg tabutémával.

Talán éppen ezért is választotta az egyszerűbb utat a fentebb már említett márkák többsége. Vegyük példának a Sport szeletet. Évek óta folyamatosan fiatalítják a célcsoportot. Legújabb reklámjaik kimondottan jóra sikeredtek – az „Indítsd be

az agyad!” egy nagyon jól eltalált ötlet. Olyannyira, hogy egy korspecifikus insight-tal akár az 50+ célcsoportnak is releváns lehetne. A film és a kampány azonban a 18–35 célcsoportnak szól. Kizárólag nekik.

ez a réteg tényleg lojális, sokszor csak azért, mert fél egy kicsit az újtól, de ez nem jelenti azt, hogy „vak és süket”.

Az 50+-nak marad az árpromóció és a csak bizonyos boltokban elérhető retro csomagolású Sport szelet. Gondolom, mindez egy pillanat alatt megmagyarázható az eladási adatokkal és egyéb racionális diagramokkal. Ha jól tudom, a Sport szeletnek be is jött ez a markáns vonal és fiatalítás. De mi van akkor, ha mégsem működik? Hiszen a legtöbben ezért a piaci szegmensért versenyeznek. Itt költik a legtöbb pénzt termékfejlesztésre, kommunikációra, és ez a fiatal réteg a legkevésbé lojális. A 18–35-ért irdatlan verseny folyik. Nem lehet pihenni, fenn kell tartani az érdeklődésüket, és ráadásul egyre bonyolultabb elérni őket. Persze, letenni a voksot valamely irány mellett még mindig jobb, mint elkezdeni egy se ilyen, se olyan kommunikációt. Erre a legjobb példa a mostanában látható (szinte

egy időben futó) Kalmopyrin és Ultra Daisy reklámok. Mindkettő ugyanarra a stratégiára épít: egy időutazás keretében bemutatni, hogy a márka már bizonyított. Jó, de kinek? Melyik célcsoportot szólítja meg? Melyik évjáratnak releváns MA ez az üzenet? Biztos nem azoknak, akiknek tapasztalatai vannak az adott márkával. Ők tudják, hogy jó. Számukra a kérdés az: vajon most is ez a legjobb választás? Egy tradíciókkal bíró márkát átpozicionálni mindig nagyon veszélyes, kétélű fegyver. Soha nem lehet tudni, hogy nyer-e an�nyit a brand az új fogyasztókkal, mint amennyit veszít az esetleges elpártolókkal. Sokféle márka és kommunikációs stratégia létezik. Születnek és eltűnnek almárkák, megújított illetve retro csomagolások. Egy dolog nem változott az elmúlt években: az 50+ nem nagyon érdekli a márkákat – miközben elöregedő társadalomról beszélünk! Lehet, hogy magával az „öreg” szóval van a baj. Öreg ember nem vén ember. Nem! Sőt, egyre tovább élünk, és az ezüst éveket egyre tartalmasabban és aktívabban akarjuk majd leélni. A teljesség igényével. És ez itt a lényeg! Nem csak nagymamákról és nagypapákról kell beszélni – ha ezt a korosztályt említjük –, hanem nőkről és férfiakról, párokról, kapcsolatokról és családokról természetesen.

Magyar Fogyasztó Platform Márkacsemeték konferencia 2010. május 5. | Magyar Telekom Székház Baba-Mama marketing Virágzik a „kisbabaipar”. Kicsi gyerekek is névre szóló ajánlatokat kapnak. A babák szülei a nagy választéktól megrészegülve gyakran az internettől várják a válaszokat. Témáink Hogyan hat a szülök pszichéjére a gyermekvárás öröme? • Mekkora piaci szegmensről beszélhetünk? • Milyen a hiteles és jó babareklám? • Mi történik a fórumokon? Mennyire tartják a szülök hiteles forrásnak a közösségi médiát? • Mit tanulhatunk az ikonikus baba márkáktól? • Milyen a jó direkt marketing kommunikáció? Adatbázis építés tisztán. Várjuk azon ügynökségek, vállatok képviselőit, akiknek fontos a gyereket nevelő szülők véleménye, és kommunikációjuk kialakításakor nem akarják ﬁgyelmen kívül hagyni a babák családtagjaikra gyakorolt hatását.

www.magyarfogyaszto.hu

Az esemény házigazdája a Magyar Telekom

A Magyar Fogyasztó Platform kommunikációs partnere

Főtámogatók

Magyarország

Támogatók

A konferencia kiemelt médiatámogatója

Szakmai támogatók

Médiatámogatók

A szenior korúak már kiléptek a klisészerepekből és épp ideje, hogy a márkák és kommunikációjuk is lekövesse ezt. Az 50+ sokszínű, egyre tudatosabb és egyre bátrabb. Tőlünk nyugatabbra ezt már régóta tudják. Nálunk talán még elképzelhetetlen lenne egy 40+ női célcsoportnak készült sikosítóreklám. Mindez az 50+-nak készítve valószínűleg a botránnyal lenne egyenértékű. Pedig minden a helyén van. Persze, van olyan példa, amely Nyugaton is kiverte a biztosítékot. Katrin Trautner idős párokról készült aktfotói elég nagy vihart kavartak, de jól mutatják azt a trendet, hogy például az időskori szexualitás is kiléphet az „amiről nem beszélünk, az nincs” kategóriából. Ez azért fontos, mert a kommunikáció

számára is megnyílnak az eddig tabunak számító kapuk, másrészt a márkák fejében is tudatosul, hogy tényleg nem csak a 20 éveseké a világ. Álljon itt befejezésnek egy meglepő tény: Magyarországon a Facebook felhasználóinak több mint 5%-a 50 év feletti. Nem sok, de nem is elhanyagolható ez az arány. De ami még fontosabb: ez csak a kezdet!

Március 23.

Sales Force Effectiveness

Április 8.

Sales Force Effectiveness

Április 14.

Autóipar – értékesítési előrejelző modellek

Április 29.

RX márkamérés – reggeli exkluzív beszélgetések A tényeken és érzelmeken alapuló márkamérés lehetőségei és megoldásai

Május 12.

A szegénység fogyasztói (Mivel és hogyan lehet a legszegényebb 30 százalékos réteget megszólítani manapság?)

Május 13.

Bankfiók-stratégia, optimalizáció – pénzügykutatás

Május 27.

Market Access – reggeli exkluzív beszélgetések A hatóság mint ügyfél igényeiről és kiszolgálásának legális lehetőségeiről

Június 16.

Terápiás gondolkodás feltérképezése és márkázás

Június 24.

VET – reggeli exkluzív beszélgetések A fejlődő állatgyógyászati piac aktuális marketing és értékesítési igényeihez igazodó mérések és elemzések

Szeptember 7.

Munkatársi felmérés

Szeptember 8.

A kereskedelem útja 2011–2015-ben, kacskaringó vagy szerpentin?

Szeptember 15. OTC médiakommunikáció optimalizálása Szeptember 30. Geomarketing – reggeli exkluzív beszélgetések Az orvoslátogatói hálózat további optimalizálásának lehetőségei területalapú adatelemzésekkel Október 7.

Médiakutatás – a ConsumerScan, mint a vállalati kommunikáció hatékonyságmérésének új eszköze

Október 28.

Terápiahűség és betegelégedettség – reggeli exkluzív beszélgetések

November 10.

2010 sikerei és bukásai az FMCG piacon, mit és hogyan lépjünk tovább a következő esztendőre

November 25.

Terápiás gondolkodás – reggeli exkluzív beszélgetések

További információ: telefon: (+36 1) 452-3050 mail: firm@gfk.com

web: www.gfk.com

„A léleknek nincsenek ősz hajszálai”

a szexológus válaszol Lux Elvirával beszélget Kolbe Gábor Forrás: oreganeniked.hu, 2010.01.16.

Bár egy hölgy életkorának említése bárdolatlanságnak tűnik, dr. Lux Elvira esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy tavaly töltötte be a nyolcvanat. Márpedig a nyolcvanas hölgyek főképpen az unokák, dédunokák kényeztetésével, almáspite-sütögetéssel és a Záray-Vámosi lemezek hallgatásával töltik mindennapjukat, legkevésbé sem náluk évtizedekkel fiatalabb embertársaik szexuális problémáinak elemzésével. Lux Elvira naptára azonban ma is tele van, időpontot csak örökölni lehet, egymásnak adják a kilincset a segítségre vágyók… Mondta már valakinek azt: „Öreg a nénikéd!’’? Fiatalabb korban ez a kérdés egyáltalán nem aktuális, egy bizonyos kor után meg már nem nagyon van oka az embernek, hogy ilyet mondjon. Én huszonkilenc éves koromban döbbentem rá, hogy „vége a világnak”, rettenetesen zavart, hogy hamarosan hármassal kezdődik az életkoromat jelző szám. De aztán, ahogy teltek az esztendők, rájöttem, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy kinek mi a foglalkozása. Azóta azt mondom, nekem az a dolgom, hogy okos legyek, nem pedig az, hogy szép. Egyébként pedig bele kell törődni,

hogy a szépség és az ifjúság szavak közé nyugodtan egyenlőségjelet lehet tenni. Hogyan lett éppen szexuálpszichológus? Nem éppen ebbe az irányba indult az életem. Ózdon nőttem fel, és a középiskoláimat Egerben, az Angolkisasszonyoknál végeztem – nem olyan közeg, amely egy fiatal lányt a szexuálpszichológia felé terelgetne. Engem senki sem tanított ilyen dolgokra a családból sem, az apácákról nem is beszélve. Ráadásul ez a szakterület akkoriban – sőt, még sokáig – nem is létezett. Aztán elkezdtem az orvosi egyetemet, de őszintén megmondom, nem igazán ragadott magával ez a világ. Valahogy nem csíptem a fizikai testtel való bíbelődést. Egyáltalán nem éreztem magam jól, a patkányok boncolása közben egyre határozottabban kialakult bennem, hogy számomra nem erről szól a nóta. Ugyanakkor a segíteni akarás kisgyerekkorom óta ott dolgozott bennem, állandóan belekotnyeleskedtem mások problémáiba. Sok évtizednek kellett eltelnie később, hogy kéretlenül ne akarjak segíteni. Ekkoriban azonban már sokkal inkább vonzott az, hogy mi az, ami a szervi hibákon túlmutatóan irányítja az embereket. Míg korábban a test reparálása az orvosok, a lélek gyógyítása pedig az egyház kompetenciájába tartozott, a második világháború után, egészen a hatvanas évek elejéig a pszichológia – mint minden olyan dolog, ami nem materiális alapokon magyaráztatott

kezdjek magammal, sem a klinikán nem tudták, mit is kezdjenek velem. Az orvoslást ekkoriban még igencsak vulgármaterialista szemlélettel végezték, és nekem kifejezetten jót tett ebből a szempontból az orvosegyetemen eltöltött időszak. Pszichológusként ugyanis rendelkeztem némi „szakmai Ekkor már szexuálpszichológusként? Nem, akkor még nem létezett ilyen. intelligenciával”, és ez sokat segített az Diploma után a Semmelweis Egyetem orvosokkal való kapcsolatteremtésben. Nőgyógyászati Klinikájára kerültem, Lassan, apró lépésenként alakult ki végül is, hogy miben tudok hozzátenni a mint pályakezdő pszichológus… klinika munkájához. Nagyon élveztem, mert bár nehéz volt az út, rájöttem, Tudatos döntés volt? Dehogy volt tudatos! Amikor hogy én szeretem az úttörést. Ahogy döntenem kellett volna, hogy hová is egy klasszikus mondás tartja: ott lehet eredményt menjek, sokáig bielérni, ahol még zonytalankodtam. a szülészet az más nem járt… Két lehetséges egyetlen orvosi klinika jöhetett Rengeteget beszóba, és igazá- terület, amelyik az szélgettem a kliból nem tudtam nikára beutalt életre koncentrál, dönteni. Végül a nőkkel, és ezekvelem szemben és nem a halállal küzd. ből a beszélgetéülő munkaügyis sekből állt össze kolléga megunta a tehetetlenségemet, egyre részletesebben egy kép. Tulajés megkérdezte, hol lakom. Mondom, donképpen így alakult ki ebben az időa Hegyalja úton. Mire ő: akkor menjen szakban a szexuálpszichológia, mint a nőgyógyászatra, a Baross utcába, az tudományág. közelebb van a lakásához… Ez volt a Az egyetemi évek és a klinikán eltöltött döntő szempont. Más kérdés, hogy ké- időszak alatt mindenestre megtanulsőbb ráébredtem: a szülészet az egyet- tam a legfontosabb dolgot: immáron len orvosi terület, amelyik az életre negyven éve kérdezek és hallgatok… koncentrál, és nem a halállal küzd. Nos, odakerültem a női klinikára, Ez lenne a szexuálpszichológia lényege? mint frissen végzett pszichológus, és Ez a pszichológia lényege. Az egyes mivel még erősen kialakulatlan volt esetek összességéből lehet csak levonminden, sem én nem tudtam, mit ni következtetéseket, és az a terápiás – csaknem tiltott tudománynak számított. Jellemző, hogy csak 1963-ban indult az első pszichológusképzés Magyarországon. Ekkor félbehagytam az orvosit, és a bölcsészkaron szereztem diplomát 1969-ben.

mi sem bizonyítja jobban, mint hogy elkezdtek özönleni a levelek. Ekkor derült ki, hogy a szexualitásnak nincs igazi nomenklatúrája, a nemiséggel kapcsolatos kifejezések átmentek az obszcenitásba. Később, míg Veres Pali a Magyar Ifjúságban, én a Pajtás újságban kaptam egy kétoldalas rovatot, ahová az olvasók megírhatták k é r d é s e i ke t . Persze ezek a kérdések az esetek többségében az olvasók életkorának megfelelő „Mit tegyek?” kategóriába tartoztak, de azt hiszem, hogy a másfél év alatt beérkező tizenötezer levél is jelzi, mekko Ön volt az első, aki a sajtóban ra igény volt erre a szakterületre. szexuálpszichológusként megjelent? Bizonyos szempontból igen. Veres Ugyanakkor elképesztő energiát emésztett fel a Pali volt igazából az első ezen a téimmáron negyven m e g v á l a s z o l á suk, hiszen azt ren, de róla tudéve kérdezek és nem tehettük ni kell, hogy ő meg, hogy azokvalójában újság- hallgatok… kal a kérdésekíró volt, aki már zsurnalisztaként végezte el az orvosi kel, amik nem kerültek a lapba, de egyetemet, és soha nem praktizált. Az névvel, címmel érkeztek, ne válaelső szexuálpszichológiai témájú írás szoljunk. Némiképp egyszerűsítette 1972 januárjában vagy februárjában a helyzetet, hogy a fiatalokat nagyjelent meg a Nők Lapjában, és hogy jából ugyanaz a problémakör foglala kérdés mennyire aktuális volt, azt koztatta, így – ma már elárulhatom –

Fotó: Gordon Eszter

kezelés milyenségében is szerepet játszik. A lényeg, hogy a páciensnek kell kimondania a kulcsszavakat, a pszichológus csak rávezetheti őt a helyes útra. Addig kell gyötörni, amíg nem jön számára az úgynevezett „aha!-élmény”. A Nőgyógyászati Klinikán rengeteg esetben derült ki, hogy a szervinek vélt problémák, a meddőség, a kielégületlenség mögött pszichés motiváció van. Éppen ezért szépen lassan a munkám fő iránya a meddőség és annak lelki háttere lett. Ma is főleg ezzel foglalkozom.

készítettem sablonleveleket, amiket a szerkesztőségi titkárnő tucatszám gépelt, hétről hétre… Végül éppen ezért szálltam ki ebből, mert egyszerűen nem fért bele az időmbe ez a fajta munka. Pedig az érdeklődés azt mutatta, volt igény rá… A mai napig válaszolok meg olvasói kérdéseket két internetes portálon… Változtak idővel az olvasók szexuálpszichológiai problémái? Miért változtak volna? Ezek a problémák alapvetően életkori kategóriákon belül állandóak. Hiszen a pszichés eredetű blokkok esetében a gondok abból erednek, hogy az egyén önértékelése irreális. Az emberek nagy része valamilyen szempontból túl- vagy alulértékeli magát. Az mindenesetre elképesztő, hogy mennyire nem ismerik saját magukat. Azt is hozzá kell tenni, hogy nemcsak a kérdések, de a válaszok, a megoldások területén sincs változás. Rá kell döbbenteni a pácienseket, hogy értékelni, önmagunkat mérni csak az átlaghoz viszonyítva szabad. Az első könyvem, a Szexuálpszichológia alig tíz

esztendei praktizálás után, 1980-ban jelent meg – megjegyzem, egyáltalán nem akartam megírni, azt se tudtam, tudok-e írni egyáltalán… Aztán miközben dolgoztam rajta, szép lassan hatszor írtam át teljesen, mire elnyerte végleges formáját. A második kötetemnek, a Női szerepeknek most jelenik meg a negyedik kiadása. Kérdezte a kiadó, akarok-e rajta valamit változtatni. Gyakorlatilag nem kellett. Természetesen néhány rész kimaradt, de csak azért, mert aktualitását vesztette. Akkoriban például még nem adták oda az anyukának az újszülöttet azonnal, és ezt fontos problémaként említettem a könyvben, csakúgy, mint az apás szülés kérdését. Szerencsére ezek a megoldások mára már mindennapossá váltak, így az új kiadásban már nem szerepelnek majd. Egyébként ezt a két témát munkásságom legnagyobb elért eredményei közé sorolom. Ír még újabb könyveket? Az infarktusom után még írtam két kötetet, de a Hát még nekem… és az Anyának születtem? megjelenése óta már nem. Néha érkezik egy-egy felkérés, de

azt hiszem, az eddig megjelent könyveimben mindent elmondtam, amit el lehet. Egy könyvet szerettem volna még megírni, amit óvodás koromban kezdtem, de azt már mások írják.

Naptára szinte teljesen tele van, új páciensként szinte lehetetlen bekerülni Önhöz. Vannak-e ötvenen túli kliensei, illetve ennek a korosztálynak vannak-e speciális problémái? A munkám során az utóbbi időben főképpen a pszichés eredetű Óvodás korában könyvet írt? Mint már említettem, Ózdon szü- meddőség kérdésével foglalkozom, lettem, és egy kis bányatelepen gye- és nagyszerű érzés, amikor a több rekeskedtem, és akkoriban arrafelé éve hiába próbálkozó házaspárok a telepi bolt volt az asszonyok talál- hozzák megmutatni gyermeküket, kozóhelye, a házimunka után szépen mint a kis Jézust a templomba. Ez felöltözve ott éltek társasági életet. maga a csoda. Egyik nap egy suttogva lezajlott be- Ugyanakkor, ahogy magam is korososzélgetésből két szó ütötte meg a dom, bizonyos szempontból a pácifülem: „Rókus kórház”. A „kórház” enseim is velem idősödnek. Egy psziszóról se tudtam, hogy mi, a „Rókus” chológusról a betegnek mindig kell pedig olyan misztikusan hangzott, legyen egy képe, ami meghatározza hogy otthon, a kis babaházamban a kommunikáció módját. Ez egyfajta – amit megmaradt építőanyagból a szerepjáték, ahol én mondjuk lehetek kertben a budi és a disznóól között a nővér vagy az anya. Azonban így, ütöttek össze nekem – elővettem egy nyolcvan felett, egy tizenéves fiú már tollat és egy kockás füzetet, hogy nem tud szerepet kreálni nekem, így most megírom A Rókus kórház regénye az egész együttműködés nehézkessé válik, ez pedig az című könyvemet. Mikor nekifogVolt viszont még eredményesség megy. tam volna, akkor 95 esztendős fér- rovására Volt viszont még döbbentem rá, 95 esztendős férhogy óvodásként fipáciensem is. Az életfipáciensem is. még nem tudok kor csak egy dolog, Az életkor csak írni… Nos, arra a léleknek nincsenek egy dolog, a légondoltam, most leknek nincsemegírom, ami ősz hajszálai! nek ősz hajszálai! akkor félbemaradt, de ez a könyv rólam, az életem- Visszatérve az ötven felettiek problémáira, ről fog szólni. Aztán úgy alakult, hogy szexuálpszichológiai a rólam szóló kötetet már megírták, az alapkérdés ugyanaz, mint a fiatalabbaknál: az önértékelés. Ráadásul írják mások…

a klimax korszakában ez sokkal fo- nem tudja megtanulni az évek során, kozottabban jelentkezik, sokkal na- hogy hány merőkanál leves kell a gyobbnak érzik a veszélyt. A nők úgy férfinak, ami se nem kevés, se nem sok, hanem pont gondolják, már elég, akkor úgy nem nők többé, Egy nő, ha nem kell neki. Minek szoronganak, tudja megtanul- abba tölteni a hogy elhagyják ni az évek során, hogy palacsintát, aki őket a férfiak… hány merőkanál leves már dugig van vele? A mai sze Mit tanácsol kell a férfinak, ami se xualitás egyik ilyenkor? fő problémája, Én hiszek ab- nem kevés, se nem sok, hogy a feleknek ban, hogy min- hanem pont elég, nem kell megden kapcsolatot akkor úgy kell neki. harcolni érte! nő vezérel. És manapság igen komoly aránytévesz- Egyébként pedig a tiltott gyümölcs tésben vannak a hölgyek. Egy nő, ha sokkal édesebb!

WEBMAGAZIN WE W E BM EB BM MA AG AG GA A ZIN AZ Z IN IN

Olvasnivaló és találkozóhely mindannyiunknak, akik 50 felett másképpen gondolkodunk magunkról és korosztálytársainkról, mint a társadalom többsége rólunk.

LÁSS, NE CSAK NÉZZ PROGRAMOK UTAZÁS OTTHON SZÍVVEL-LÉLEKKEL ESZEM-ISZOM PULZUS DOHOGÓ

www.oreganeniked.hu

Elit társaság Szerző: Kurucz Imre

50 felettiek az interneten

Az internetet – a használók demográfiai profilja miatt – a kezdetektől fogva „fiatalos” médiumnak nevezik, és bár az internetpenetráció növekedésével az idősebb generációk is mind nagyobb arányban válnak a világháló használóivá, a jelző – ha csekélyebb mértékben is, de – még mindig érvényes. A TNS–NRC InterBus kutatás 2009. második féléves adatai szerint a 15 évesnél idősebb magyar lakosság 49%-a internetezik legalább havi rendszerességgel, az egyes életkori csoportokon belül azonban nagyon eltérő a használók aránya. Míg a legfiatalabb vizsgált szegmensben, a 15–25 évesek körében 83%-os a penetráció, addig az 50–59 évesek egyharmada, a 60 felettieknek pedig csupán 8%-a használja a világhálót. Mindent egybevetve az 50. életévét már betöltött 3,6 millió magyar állampolgárból mindössze 600 ezer használja az internetet, így e korosztály aránya az összes netpolgáron belül 15%.

A tizen-, huszonévesek között tehát az az általános, ha valaki rendszeres használója az internetnek. A digitálisan – ma még – írástudatlan 17%-ot a menthetetlen leszakadás veszélye fenyegeti. Az 50 – és még inkább a 60 – évnél idősebbek esetében viszont az számít kuriózumnak, ha valaki igénybe veszi az online tartalmakat, szolgáltatásokat. Éppen ezért az ezüstgeneráció internetező szelete meglehetősen sajátos demográfiai profillal rendelkezik: tipikusan magasabb státuszú, 43%-ban diplomásokból álló szegmens. Internetpenetráció különböző életkori csoportokban Az internetet legalább havonta használók aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

68% 49%

47% 18%

15+

33% 14%

18+ 18–49 50+ 50–59 60–69 70+

Forrás: TNS-NRC InterBus 2009/II.

Bár az 50 évnél idősebbek körében még meglehetősen nagy potenciál rejlik az internethasználat bővülésére vonatkozóan, az adatok azt mutatják, hogy e körben is csak igen lassan nő a használók aránya, és a korcsoport jelentős része nagy valószínűséggel már sosem válik internetezővé. A lassú bővülés jele az is, hogy az 50 év feletti netpolgárok kétharmada már legalább 5 éve használja a világhálót, és csupán 7%-uk kapcsolódott be az online vérkeringésbe az utóbbi egy-két évben. Az 50. életévüket betöltött, internethasználó férfiak mintegy fele részben autodidakta módon tanulta meg a számítógép kezelését, ugyanakkor a saját erőből való tanulás a nőknek csak valamivel több mint egynegyedéről mondható el. A hölgyekre ezzel szemben sokkal inkább jellemző az, hogy tanfolyam keretében ismerkedtek meg a számítógép használatával, de az is, hogy fiatalabb családtagjuk mutatta meg nekik az alapokat. A korosztály 81%-a egyébként jártasnak tartja magát az internetes tartalmak és szolgáltatások használatában, bizonytalannak tehát csak minden ötödik „ezüstróka” érzi magát a világhálón való böngészés közben. Leginkább az ötvenes éveikben járó férfiak magabiztosak, míg a nehézségekkel küzdők legnagyobb arányban a 60 év feletti nők közül kerülnek ki.

A tájékozódás az első

Kutatásainkból tudjuk, hogy a világháló a fiatalok életében a kapcsolattartásban játssza a legnagyobb szerepet. Ez a funk-

ció az idősebbek körében is kiemelkedő fontossággal bír, de az internet legfőbb haszna esetükben a hírekről és a világban zajló eseményekről való széles körű tájékozódás lehetősége. Jelentős szerep jut az internetnek az érdeklődési körrel, hobbival kapcsolatos információszerzésben is, szórakozásra, játékra viszont már mérsékeltebben használják; legkevésbé pedig új ismeretségek, kapcsolatok kialakításában és az önkifejezésben fontos az idősebbek számára az internet. Míg a fiatalok körében általános a csevegőprogramok használata vagy akár a különböző tartalmak letöltése, addig a legidősebb internetezők kevesebb mint fele cseveg az interneten legalább heti rendszerességgel, zenét és filmet pedig mindössze 8%-uk szokott letölteni. Saját bloggal az 50 évesnél idősebbek egytizede rendelkezik, igaz, heti szinten közülük is csak minden második frissíti webes naplóját. Az 50 feletti internetező férfiak számára a politika és a sport, a nők számára pedig az egészségügyi és orvosi témák, valamint a főzéssel, lakberendezéssel kapcsolatos tartalmak a legvonzóbbak – és ezek a preferenciák a látogatott internetes oldalak körében is tettenérhetők. A nők természetesen előszeretettel látogatnak különböző női honlapokat, de az átlagosnál nagyobb arányban találhatóak meg a különböző egészségügyi, ezoterikus, illetve otthonnal, gasztronómiával kapcsolatos szájtokon is. Az idősebb férfiak ezzel szemben a gazdasági, üzleti portálokat olvassák relatíve magasabb arányban,

de az egyes napilapok online kiadásainak látogatói profilja is az átlagosnál idősebb és „férfiasabb”. Egyes témákat, tartalmakat az interneten aktívan keresők aránya Bázis: 50+ internetezők 0%

10%

20%

30%

Belpolitika

39%

Sport

31%

25% 27%

Utazás Orvosi, egészségügyi tanácsok

15%

Otthon, lakberendezés Bulvár, pletykák

33%

13% 12%

Film

Befektetések

9% 5% 2%

25%

8% Férfiak

Forrás: VMR.silver 2009, n= 3000 fő

40%

Nők

50% 50%

60%

Az 50 felettiek négyötöde egyébként szeret böngészni az interneten, és szívesen ismerkedik meg új honlapokkal; többségükre ugyanakkor az is igaz, hogy ragaszkodik a megismert, megszokott weboldalakhoz. Azzal a célcsoport egyharmada ért egyet, hogy a magyar honlapok főleg a fiataloknak szólnak, tízből négyen pedig azon a véleményen vannak, hogy kevés az olyan szájt, amely az 50 felettieknek szól. Ez az adat különösen azért érdekes, mert az utóbbi időben a tematikus portálok között megjelentek és egyre szaporodnak a kifejezetten az idősebb internetezőket megcélzó honlapok. Ezeknek a weboldalaknak a létezését gyakorlatilag a

Már nem tudnának élni nélküle Mivel az ezüstrókák életébe belecsöppent az internet, nyilvánvalóan érdekes kérdés, hogy a világháló használata hogyan változtatott korábbi szokásaikon. Az adatok azt mutatják, hogy

Az 50 feletti netpolgárok 18%-a tapasztalta azt, hogy amióta internetezik, lényegesen kevesebb időt tölt tévénézéssel, rádiót pedig 21%-uk hallgat sokkal kevesebbet.

célcsoport egésze jó és hasznos dolognak tartja, 38% – a férfiak 32, a nők 45%-a – pedig egyenesen úgy véli, hogy nagy szükség van az idősebb internetezőkre szabott portálokra. Viszont az jelzésértékű, hogy a megcélzott internetezők mindössze fele ért egyet azzal az állítással, hogy ezek a honlapok valóban az ő korosztályuknak szólnak, és alig több mint egyharmaduk érzi úgy, hogy ezek a weboldalak lefedik az ötvenes-hatvanas éveikben járók érdeklődési köreit. Az idősebb internetezők többsége ettől függetlenül ismeri és látogatja is ezeket az oldalakat, amelyek elsősorban a hölgyek körében népszerűek: az ezüstgenerációnak szóló szájtok közül a legismertebb és egyben leglátogatottabb az otvenentul. hu, amit az 50plusz.hu követ a rangsorban.

az online világban töltött idő leginkább az offline médiahasználatot befolyásolta – legalábbis a célcsoport szubjektív megítélése szerint. Az 50 feletti netpolgárok 18%-a tapasztalta azt, hogy amióta internetezik, lényegesen kevesebb időt tölt tévénézéssel, rádiót pedig 21%-uk hallgat sokkal kevesebbet. Az internethasználat az olvasásra is kihatással van: 17%-uk sokkal ritkábban vesz könyvet a kezébe; barátaira ezzel szemben csak 5%-uk szán lényegesen kevesebb időt az internetezés miatt. Bár – amint látjuk – a rendszeres internethasználat bizonyos tevékenységektől az idősebb generációt is elvonhatja, ezzel együtt segítheti is őket gyermekeik, unokáik könnyebb megértésében, sőt abban is, hogy több időt tölthessenek velük. Az 50 feletti netpolgárok kétötöde véli úgy, hogy az internetezés közelebb hozza számukra a fiatalabb generációk gondolkodásmódját, és segít nekik a fiatalabbak megértésében; az unokával rendelkezőknek pedig több mint fele szokta a gyermekkel együtt használni az internetet. Az unokával közös böngészés

igen komoly változásokat idézne elő az életében: 36%-uk gyökeres, 34%uk pedig nagyobb változásnak érezné, ha nem tölthetne több időt az online világban, és csupán 5% gondolja azt, hogy élete ebben az esetben is a megszokott mederben folyna tovább. Az 50+ internetezők ma még tehát kevesen vannak, és számuk várhatóan

leginkább a 60 feletti nőkre jellemző; ilyen esetekben leggyakrabban közösen játszanak, de nem ritka a közös zenehallgatás, videonézés vagy a versek, mesék olvasása sem. A nagyobb gyerekek pedig olykor az internethasználatban is segítenek, vagy újdonságokat – addig nem ismert honlapokat, szolgáltatásokat – mutatnak nekik.

Internettel kapcsolatos attitűdök – Az egyes állításokat magukra jellemzőnek vélők aránya Bázis: 50+ internetezők 0%

10%

Szeret böngészni, új honlapokat megismerni Ragaszkodik a megszokott honlapokhoz

30%

40%

50%

Teljesen jellemző rá

70%

80%

90%

100%

52%

24%

60% 50%

19%

Az internet jó unaloműző számára Az internet segít neki a fiatalabbak megértésében

20% 39%

38%

34%

Inkább jellemző rá

Forrás: VMR.silver 2009, n= 3000 fő

És hogy mennyire lett része az ezüstrókák életének is a világháló? Az 50 év feletti internetezők többsége úgy gondolja, az internet megszűnése

inkább a már most is internetezők öregedésével, semmint a nem internetező idősek web felé fordulásával fog csak nőni. Az ötvenen túli internethasználók

Az internet fontossága különböző területeken Értékelés ötfokú skálán, ahol: 1 – egyáltalán nem fontos, 5 – nagyon fontos Bázis: 50+ internetezők

Általános tájékozódás hírekről, eseményekről

4,35%

Kapcsolattartás messze élő ismerősökkel

4,18%

Kapcsolattartás közelben élő ismerősökkel

3,99%

Információszerzés hobbiról, érdeklődési körről

3,87%

Szórakozás, játék

3,29%

Önkifejezés, vélemény másokkal való megosztása

2,58%

Ismerkedés, új kapcsolatok kialakítása

2,49%

viszont ugyanúgy életük részének tekintik a webet, és ugyanúgy igénybe vesznek online tartalmakat, szolgáltatásokat, mint a fiatalabbak – még ha internethasználatuk mutat is sajátságos jegyeket. Az pedig, hogy a világhálón e generációnak egy képzettebb, magasabb státuszú és magasabb vásárlóerővel rendelkező rétege található meg, különösen értékessé teszi az online világot és annak ezüstkorú lakóit az 50+ célcsoportnak hirdetők számára.

Az 50 év feletti internetezők többsége úgy gondolja, az internet megszűnése igen komoly változásokat idézne elő az életében.

Forrás: VMR.silver 2009, n= 3000 fő

A cikkben szereplő adatok a TNS– NRC InterBus kutatásból, valamint a 2009 őszén végzett, az 50 feletti internetezőket 3000 fős reprezentatív mintán vizsgáló VMR.silver felmérésből származnak. Az évente megismételt VMR.silver kutatás az internetezőket vizsgáló VMR-család tagja, amely számos célcsoportra – az 50 felettiek mellett nőkre, férfiakra, gyerekekre, fiatalokra, üzleti döntéshozókra – kínál átfogó, és a tartalomfejlesztéshez, valamint a hatékony médiatervezéshez nélkülözhetetlen adatokat.

Ugrás a delfinek közé Fotó: Emmer László (ELLE Magazin) Forrás: ELLE, 2009. szeptember

Udvaros Dorottyával beszélget Szabó G. László Udvaros Dorottya a szó legjobb értelmében vett díva, aki úgy ad el álmot a nagyközönségnek, hogy közben nem szerelmesedik bele a saját tükörképébe. Csodálható távolról, de közel is lehet kerülni hozzá – ami az Elle-nek sikerült is. Íme. Elle: Gyönyörű helyen laksz. Már az utca is… mintha ki akarna futni a világból. Az óbudai hegyek meg itt leskelődnek a kerted alatt. De még az ég sem üres errefelé.

Paplanernyősök szállnak a fejünk felett. Udvaros Dorottya: Már alig várom, hogy idepottyanjon egy. Elle: Az öledbe? UD: A fűbe. Tényleg erre várok. És meglátod, előbb-utóbb tényleg le fog szállni ide valaki. Összegabalyodott madzagokkal. Aztán egy órán keresztül fogjuk majd bogozgatni. Elle: De ha már itt röpködnek feletted, te még nem kaptál kedvet arra, hogy… UD: …kipróbáljam? Nem. Kitartó vagyok

én is, ilyen madzagozásban azonban nem. Azt nem tudom elképzelni. Én futni járok. Van itt egy futópálya a hegyoldalban, amely egészen Solymárig vezet. Odáig azért még nem futottam el, de rovom a kilométereket rendesen. Elle: Én valahogy azt képzelem rólad, hogy te még nyolcvanéves korodban is olyan vagány, belevaló, bátor, kalandvágyó csaj leszel. UD: Annyira kíváncsi természetű vagyok, hogy még ez is könnyen előfordulhat. Hogy valamiért én ezt annyira fontosnak érzem. Igen, sok mindenre hajlandó vagyok, ha valami nagyon érdekel. Szerintem ha már eddig nem csillapodott bennem ez a mindenre kiterjedő kíváncsiság, akkor bizonyára így is marad. Édesapám nyolcvannégy éves, és remek egészségnek örvend. Remélem, nagyon sokáig itt lesz még velünk. S ha örököltem a génjeit, akkor én is húzni fogom még egy jó darabig. Elle: Édesanyádtól ilyen téren mit örököltél? UD: Ő is bennem van. Anyám depres�sziósabb alkat volt, ő másfajta viszonyban volt az élettel. Apu sokkal nyitottabb, ebből eredően aztán derűsebben szemléli a

dolgokat. Néha ez a kétféle magatartás nagyon küzd bennem, de úgy veszem észre, hogy a kíváncsiság és az apuféle verhetetlen előrehaladás mindent legyőz. Elle: Ehhez persze kellő adag erő és energia is kell, ami szemmel láthatóan árad belőled. UD: Teszek is érte nagyon sokat. Kérdezik is időnként: „Jaj, művésznő, olyan jól néz ki, hogyan csinálja?” Egyszerűen. Baromi sok munkával. Elle: Ami nekem külön rokonszenves: nem akarsz erőnek erejével húszévesnek látszani, miközben akár húszat is letagadhatnál a korodból. UD: Ha én most mindenáron húszévesnek akarnék látszani az én koromban, akkor az disszonanciát okozhat, megmosolyogtató is lehet. Törekszem arra, hogy lehetőségeimből mindig a maximumot hozzam ki, hiszen ez a feladatom. Nekem a színpadon mindig valamilyen illúziót kell keltenem. Ha a vasorrú bábát játszom, akkor valóban annak kell látszanom. De most például Tennessee Williams Orfeusz alászáll című darabját kezdjük majd próbálni a Nemzetiben, ahol belém fog szeretni egy huszonéves fiatalember. A szerepe szerint. És én élvezem is, hogy ilyen szabadon csúszkál-

hatok az években. Hogy a szakmám ezt lehetővé teszi számomra. Elle: Ha már a Nemzetiben járunk, megszámoltam: az elmúlt évadban hét darabban játszottál. Mozgatnak rendesen. UD: Hat vagy hét éve vagyok a Nemzetiben? Nem számolom. Nem is ez a fontos. Jól érzem magam. Az nagyon furcsa volt, amikor Jordán Tamás felmondott. Úgy ültünk ott, mint akiket fejbe vertek. De megértettük őt, hiszen azt mondta: élete utolsó aktív éveiben új színházat hozhat létre egy városban, ami olyan lehetőség számára, hogy ő ezt nem hagyhatja ki. Alföldi Robival, a mostani igazgatónkkal dolgoztam már korábban is, ismertem a tehetségét, a kvalitásait. Nagy változást hozott a színház életébe, ez kétségtelen. Ő nagyon más dolgokat akar, s ebben benne van a tévedések lehetősége is. Tévedni lehet, tévedni kell, anélkül nem megy. De ő próbálkozik is, vadállati erővel. És ő is nagyon „taposós”, mert maximalista. De Székely Gábort felülmúlni nem lehet! Taposásban sem! Emlékszem, az Ahogy tetszik minden egyes próbáját végigsírtam a Katonában. A tízperces szünetekben a vécében zokogtam, aztán

visszamentem a színpadra, és csak úgy hullottak a könnyeim! „Figyelj, ez már elég jónak tűnik – mondta Székely –, de biztos van még ennél jobb is.” Magyarul: ez nulla, ez semmi, ez kevés. Pályám negyedik éve volt ez, azt hittem, belepusztulok. És tessék! Túléltem, és rengeteget tanultam. Megerősödtem. Nehéz pillanatok persze azóta is vannak. Elle: Két filmedet fogom most kiemelni a sok közül. Az egyik a Bartis Attila regénye nyomán készült Nyugalom. Ha hiszed, ha nem, én még ma sem tudom megemészteni, hogy te ezért az alakításért nem kaptál díjat a Magyar Filmszemlén. UD: Igen, erről például nehéz beszélnem. Elle: Akkor csak röviden: nagyon csalódott voltál? UD: Mit mondjak? A forgatás negyven napja alatt teljes transzállapotban voltam. Minden egyes óra mámorító volt. Aztán jöttek az emberek, hogy „Dorot�tya, neked ezért az alakításért díjat kell kapnod!” Már mindenkit arra kértem, hogy ne mondja, mert kezdem elhinni. De nem az fáj, hogy végül nem kaptam díjat, hanem hogy a filmes szakma, tisztelet a kivételnek, azóta is úgy viszonyul a Nyugalomhoz, mintha ez a film nem is igazán

volna. Mintha azt mondanák: jó, csináltak ezek itt valamit, de ez nem olyan fontos. És a bemutató után sem azzal foglalkozott a sajtó, hogy milyen remekül játssza Makranczi Zalán a fiamat, vagy milyen jó Nagy Mari a prosti szerepében, hanem bulvárhírré degradálódott, hogy mi történik egy jelenetben köztem és a kisfiam között. Ez fáj nekem, de nagyon. Pedig valami hasonlót éltem meg Gothár Péter filmjével, a Magyar szépséggel is, amely viszont megkapta a Filmszemlén a legjobb rendezés díját, mégsem vetítették a mozik. Elle: Akkor most azt mondom, hogy Moszkva, Csók, anyu!, a legjobb női alakítás díja, Robert de Niro. Emlékszem, megjöttél a fesztiválra, s a Rosszija Szálló bárjában, ahol Jancsó Miklóssal ültünk az asztalnál, félig komolyan, félig mókásan többször is elmondtad: „Hozzátok ide nekem Robert de Nirót!” Végül te mentél hozzá. Mint zsűrielnöktől, az ő kezéből vetted át a díjat. Fényes pillanat volt. UD: Nem felejtem el azokat a métereket, amikor felbotorkáltam a színpadra, és elindultam felé. Azt hittem, elájulok. Minden lépés egy kilométernek tűnt, s végig attól tartottam, hogy megbotlom és elesem. Hogy nem fogok eljutni hozzá. Ő ott állt középen, azon a gigantikus színpadon, és várt. Rám várt. Pedig engem ki sem akartak vinni a fesztiválra, mert vagy ötven ember utazott magyar részről, és nekem már nem volt hely. Rózsa János, a film rendezője ököllel verte az asztalt, hogy: „de igen, őt akkor is visszük!” És akkor odaértem de Niróhoz, és a mikrofonra mutatott, hogy akarok-e mondani valamit.

De én meg sem tudtam szólalni. Úgy megilletődtem, hogy egyetlen hang sem jött ki a torkomon. Elle: Márquez is ott volt akkor Moszkvában. UD: Van is tőle aláírásom. Para Dorothy, Gabriel. Ezt írta, és egy virágot rajzolt hozzá. Nem tudom, mi ütött belém, de azt mondtam neki: lehet, hogy nem tudja, de én a szép Remedios vagyok. Ezt így közöltem vele, képzeld el. Hogy ezt a figurát rólam írta. Elle: Kolumbiában is jártál pár évvel ezelőtt. Aracatacában, a Száz év magány kapcsán, amikor a Nagy Könyvnek forgattatok kint Gothár Péterrel. UD: Az nagyon nagy sokk volt. Utána mentem Afrikába, de akkora szegénységgel, mint Kolumbiában, előtte nem találkoztam soha. A Száz év magány iszonyú mágikus, de az ottani nyomor földbe vert. Voltunk pár magánlakásban meg egy gyógyszertárban. Az a nő, a gyógyszerész, a legszebb nő lehetett valaha a környéken. De ma nem több, mint egy rigótrilla. Olyan kicsi, olyan vékony. Voltunk egy ezeréves lakásban: csupa kimustrált bútor, a polcon egy papír zsebkendő, amelyet tizenöt éve letett valaki, s azóta ott van. És ami megdöbbentett: nem dobnak el semmit, még a lerobbant mosógépeket sem. A hűtőben nem volt más, csak egy kancsó víz, de az is annyira gyanúsnak látszott, hogy csak akkor kértem volna belőle, ha úgy érzem, menten szomjan halok. Nem valóság volt az, amit ott láttam, hanem mese. De az volt a valóság. Elle: S amit palackkal a hátadon, a víz alatt láttál Zanzibár partjainál?

UD: Az maga volt a csoda. Merültem egyébként Görögországban is, meg Srí Lankán. Egyszer pedig a nyílt tengeren, csónakból ugrottam be a delfinek közé. Elle: Túl vagy egy nehéz kapcsolaton – nyilatkoztad hónapokkal ezelőtt. Kérlek, ne vedd tolakodónak a kérdést: akkor most könnyebb? UD: Könnyebb. Elle: És mennyi időt adtál magadnak a „berepüléshez”? UD: Ez nem így megy. Nem ülök petrezselyemmel a kezemben arra várva, hogy valaki felkérjen táncolni. Tudomásul vettem, hogy valami véget ért, amiben mindketten követtünk el hibákat. Nagyon nehéz elfogadni, hogy vége. Függetlenül attól, hogy ki mondja ki. Én meg akkor is kudarcként élem meg, ha én zárom le. Az a szerencsém, hogy a munkám annyira kitölti az életemet meg az esetlegesen meglévő ilyen irányú kapacitásaimat, hogy nincs időm azon bánkódni, mi volt és mi lesz. Meg nem is akarok ezen töprengeni. Majd úgyis eljön, aminek el kell jönnie. Én nagyon fegyelmezett színházi munkás vagyok, akinek folyamatosan kezelnie kell az érzelmeit. Hol elengedem, hol visszafogom őket. Gondolj bele: játszol egy szerepet, és mindig pont

akkor kell kulminálódniuk az indulatoknak, amikor azt a szituáció megkívánja. 8:32-kor. Vagy 8:30 és 8:35 között. Ehhez hihetetlen önfegyelem kell, amelyet a magánéletben is kamatoztatni tudok. Nem állítom, hogy ez mindig tökéletesen, terv szerint működik, de miután én ezt gyakorlom a próbákon és az előadások során is, mégiscsak elő tudom hívni magamból. Elle: Kellemesen telt a nyarad, pihentél eleget? UD: Nem is tudom, mikor volt ezt megelőzően ilyen nyaram. Talán, amikor a fiam született. Nem vállaltam semmit. Véget ért a koncertturnénk Básti Julival, Cserhalmi Gyurival és Kulka Jánossal június végén, és két szabad hónapom volt. Nem az történt, mint tavaly, hogy addig meneteltem, míg elfogyott az erőm. Pihenőt fújtam. Elmentem Athénba, és Epidauroszban ültem egy Krisztus előtt 3000-ben megépített színházban, a tűző napon, negyven fokban, három térképpel a kezemben, és megkerestem azt a pontot, ahol Szókratész az ókori agórán megölte magát. S mert megtaláltam, teljes eksztázisban voltam… aztán hazajöttem, és elmentem a Balatonra Máté fiammal – aki már egyetemista – meg a barátaimmal. És most várom, hogy jöjjön Orfeusz, vigyen el, és szálljon alá velem.

Konferencianaptár

2010

A közügyek fogyasztói Február

Az állam polgárai egyben a közügyek fogyasztói is. A szavazatok a választási döntések eredményeit tükrözik. Kik, hogyan, miért és mivel igyekeznek befolyásolni ezeket a döntéseket? Azokat várjuk az eseményre, akiket érdekel a politikai kommunikáció, önkormányzatoknál valamint közhivatalokban tevékenykednek, és izgatja őket, mit miért tesz az X generáció.

Sport Március

Valamilyen formában mindannyiunk életének része a sport. Tudjuk, mennyit áldozunk rá időnkből, pénzünkből? Hogyan kapcsolódnak össze népszerű sportok és sikeres márkák? Befolyásolja-e választásunkat egy szép gól, vagy egy jól öltözött bajnok? Várunk mindenkit, aki munkájában kapcsolatba kerül sportszerek, sportolási lehetőségek kommunikációs feladataival.

50+ Április

2010-ben immár harmadik alkalommal foglalkozunk az „elfelejtett” nemzedékkel, és egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy a negyvenkilencedik éven túl is van élet. Mit vesz, mire vágyik a szeniorok társadalma? Várunk mindenkit, aki már, és azokat is, akik még csak most fedezik fel az 50+ generációban található fogyasztói potenciált. Következő programunk:

Márkacsemeték 2010. május 5.

Virágzik a „kisbabaipar”. Kicsi gyerekek is névre szóló ajánlatokat kapnak. A babák szülei − a nagy választéktól megrészegülve gyakran az internettől várják a válaszokat. Várjuk azon ügynökségek, vállatok képviselőit, akiknek fontos a gyereket nevelő szülők véleménye, és kommunikációjuk kialakításakor nem akarják ﬁgyelmen kívül hagyni a babák családtagjaikra gyakorolt hatását.

Élvezetek Június

Boldogságunkat tetézzük az élvezeti cikkek fogyasztásával, vagy boldogtalanságunkról próbálunk elfeledkezni a segítségükkel? Minden olyan vállalat képviselőjének érdekes tudnivalóval szolgálunk a konferencián, amely a széles spektrumú élvezeti cikkek piacán mozog.

18Szeptember

Az ifjúság örök téma. A felnőttkor küszöbén állók fogyasztási szokásai, döntései, életstílusa meghatározza és előre jelzi a felnőtt fogyasztását. Megismerhetők a lázadó trendek, a nonkonform gondolatok? Megérthető a márkatagadó márkahűség? Ha érteni véli őket, de nem biztos benne, vagy ha nem érti őket, de szeretné, jöjjön el és tudja meg, milyen a felnövekvő generáció!

Könyv

A könyv letehetetlen. Lehet lapozható, hallgatható vagy böngészhető. Mitől válunk olvasóvá, fogyasztóvá a könyv világában? Hogyan igazodunk el a szerzői és kiadói márkák, valamint könyvcímek sokaságában? Várunk mindenkit, aki munkája során könyvek előállításával, kivitelezésével és eladásával aktívan foglalkozik.

Október Nő

Férﬁ

2009-ben egy-egy egész napos konferencián foglalkoztunk mindkét nemmel, majd a kapott visszajelzéseket követően úgy döntöttünk, hogy a két fél együtt igazán egész. 2010-ben közös kontextusban, nemek vonzásában vizsgáljuk meg fogyasztásunkat. Várjuk azon vállalatok és ügynökségek képviselőit, akik számára fontos mit miért tesz egy nő vagy egy férﬁ .

Pénzügyek November

Hogyan változtak a pénzügyi szokások a válság hatására? Megfontoltabban kezeli befektetéseit a magyar fogyasztó? Felelősebb ajánlatokkal bombázzák meglévő vagy jövendő ügyfeleiket a bankok és pénzintézetek? Szigorodott-e a szabályozás? Várjuk a pénzügyi szektor marketingszakembereit, valamint az ügynökségek képviselőit.

CSR Menedzsment 2010 December

Közös elmélkedés a résztvevőkkel arról, hogy hogyan lehet a CSR valódi változások eszköze. Modellek, ötletek, kapcsolatok, élmény. Várjuk a vállalatok CSR területéért felelős vezetőit és szakértőit, továbbá a CSR-rel foglalkozó újságírókat és a vállalati együttműködésben érdekelt civil szervezetek vezetőit.

Október

www magyarfogyaszto hu

Kávézás Szerző: Nespresso

– hagyományok és újítások

„Nem csak a húszéveseké az eszpresszó”

Emlékeznek még a kotyogósra? És a fémöntvény kávéfőzőre? Vagy a sarki közért kávéillatú bejáratára a folyton működő kávédarálóval? A kávézás a hatvanas évektől sajátos fogalom volt, talán kicsit a szürke hétköznapok megszépítője, az emberi kapcsolatok „energizálója”. Ha a barátaink felugrottak, automatikusan „feketével” kínáltuk őket, és ajándékba is szívesen vittük az ezüstpapíros csomagot. Míg a kávézás akkoriban a hétköznapi élvezetek kedvelt eleme volt, manapság más értelmet nyert, s lassacskán a minőségi időtöltés megtestesítőjévé, kulináris élménnyé válik. A Nespresso kapszulás kávéival és kávéfőző gépeivel elsőként teremtette meg a modern kor talán legizgalmasabb kávékoncepcióját. Sikerült egy olyan világot létrehoznia, amely nemcsak a fiatal korosztályok számára jelent értéket, hanem az életkor előrehaladtával is vonzó alternatívát és élvezeti forrást jelent. A GfK piackutató felmérése szerint a lakosság több mint háromnegyede rendszeres kávéfogyasztó hazánkban, ebből több mint 60% naponta egy, közel 40% pedig akár több csésze feketét is elkortyolgat. A felmérések szerint, ahogy idősödünk, egyre intenzívebb kávéfogyasztókká válunk. Harminc éves kor fölött egyre nő a kávé népszerűsége, a legszenvedélyesebb fogyasztók a 40–60 évesek. Még a 60 év fe-

lettiek közel háromnegyede is legalább naponta egy csészével megiszik a fekete nedűből.

Vezet az eszpresszó

A kedvenc továbbra is az eszpresszó, olyannyira, hogy vásárláskor gyakran az árát se nézzük – azaz kávéfogyasztási szokásainkat jövedelmünk nem befolyásolja jelentősen. A magas, közepes, illetve kis jövedelemmel rendelkező háztartásokban szinte ugyanannyi a nem (22–26%), a

ritkán (4–8%) és a rendszeresen (27–33%) kávét fogyasztók, illetve a kifejezetten kávéimádók (35–44%) aránya. Az idősebb korosztályokban is az eszpresszó a favorit, amelyet jócskán lemaradva a capuccino követ. Ez utóbbi kávétípust amúgy is leginkább a fiatalabbak és a kisfogyasztók részesítik előnyben. A dobogó harmadik fokán a tejeskávé áll – ez szintén a fiatal korosztály körében népszerűbb. A magasabb jövedelműek között a capuccinót fogyasztók aránya is jóval magasabb.

Egy kis nosztalgia – a kávéházak és az otthonok világa

A felmérések szerint, ahogy idősödünk, egyre intenzívebb kávéfogyasztókká válunk.

A korábbi évtizedekben sokan jártak nyilvános helyre kávézni, virágkorukat élték a körasztalos „presszók”, a kávéházak elődei, bár a kínálatot akkoriban a szimpla és a dupla jelentette, maximum tejszínhabot kínáltak hozzá. A környezet és az életmód változásával a pres�szókból kávéházak lettek, sok esetben korábbi korok és hangulatok nosztalgikus újrafogalmazásaként, a társasági élet egyfajta modern szimbólumaként. Miközben az idősebb korosztályok kezdték újraélni emlékeiket, a fiatalabbak egyre inkább elkezdték felfedezni a kávézás örömét s élményét. Míg a huszonévesek a társasági érintkezés egyik kísérő elemeként élik meg a kávézást – kevésbé intim, érzékeket kényeztető élményként –, a harmincasok már válogatnak, próbálgatnak, s keresik a különlegességeket. Negyven-ötven felett pedig már egyre inkább letisztulnak a szokások, és ahogy a kor előrehaladtával nő az emberek szabadideje, úgy válik a kávézás életünk egyre intimebb elemévé. A kávéházakban ma már a legszélesebb kínálatból választha-

tunk termőhely, erősség vagy a fogyasztás módja szerint, így minden korosztály megtalálhatja a neki tetsző fajtát. Az otthoni kávékészítés kultúrája is átalakult. Az idősebbek jól emlékezhetnek a fémöntvény kávéfőzőre, amivel csakis méregerős feketét készíthettünk. Lehetett bajlódni a tömítőgyűrűvel, a kávézaccal, a folyton leeső kifolyócsővel. A szerencsésebbek külföldről hazatérve hoztak egy-egy jobb kávégépet a valutakeretük terhére. A rendszerváltás után aztán megjelentek a fejlett kávégépek otthonainkban, ezzel együtt eltűntek a kávédarálók a közértekből, a szemes kávét felváltotta az őrölten csomagolt, és elkezdtünk ismerkedni a kávékészítés addig rejtett titkaival. Manapság a gondot már nem a készülékek üzemeltetése jelenti, hanem sokkal inkább a hatalmas választékban történő eligazodás. A Nespresso az idősebb korosztály igényeit is szem előtt tartotta, amikor megteremtette a zártkapszulás kávépiacot az ehhez szükséges kávégépekkel együtt. Noha ezek a készülékek esztétikusak is, kifejezetten a praktikumot helyezik előtérbe; és azzal, hogy a hosszú távon is kiszámítható minőségű kávéra helyezik a hangsúlyt, biztonságot hoznak a szépkorúak életébe. A kapszulás rendszer könnyen áttekinthető, és azt is biztosítja, hogy a kávé az állandóság és a

minőség biztonsága mellett fenntartsa az állandó megújulás varázsát is.

Az „ezüstkorú” vásárlók ma aktívabbak és tudatosabbak

2050-re a 60 év felettiek száma megduplázódik a világon. A történelemben először többen lesznek ezen korosztály képviselői, mint a 14 év alatti gyerekek. Az előrejelzések szerint 2020-ra Magyarországon is minden negyedik állampolgár nyugdíjas korú lesz. Az idősebbek egyre inkább a gyártók fókuszába

kerülnek, hiszen fizetőképes keresletet, általában pontosan tudni szeretnék s márkahű és tudatos vásárlókat jelen- a készülék technikai paramétereit, a tenek. Ők jellemzően pontosan tudják, működés módját, illetve szakértői útmire kívánnak költeni, s hogy pénzükért mutatást kérnek a gép használatához. A Nespresso tamegbízható, lán éppen ezért magas minő2050-re a 60 év feletvált népszerűséget várnak tiek száma megduplávé körükben is, el. A nyugdízódik a világon. Először mivel az előre jas vásárlók adagolt, kapegy részének A történelemben többen szulás kiszerelés mindennapos lesznek ezen korosztály következtében programjához képviselői, mint a 14 év annyi és olyan tartozik a reg- alatti gyerekek. ízű kávét készítgeli vagy ebéd utáni kávézás rituáléja, ahogy a séta, hetnek, amennyit éppen szeretnének. vagy a mindig azonos időpontban elfo- Mindezt biztonságosan, egyszerűen és állandóan magas minőségben, hiszen gyasztott ebéd is. A globálisan idősödő társadalom az a kapszula mindvégig megőrzi a kávé életkor fogalmát is újradefiniálja nap- érintetlen aromáját. A neves amerikai politikusjainkban. Mivel az aktív üzletember, Bernard időtöltés életkori haBaruch mondta egytárai jellemzően szer: „az öregkor kitolódtak, sok mindig 15 évvel rendkívül dinakésőbb kezdőmikus időskodik, mint ahány rú továbbra is éves vagyok”. fiatalabb éveiA kávé manapnek szokásait ság minden követi a kávékorosztály élezás tekintetétében stabil heben is, csak malyet vívott ki, egy gasabb minőségi kicsit még a nosztalkövetelményeket gia, de talán már sokkal támasztva. inkább a fiatalság és az aktív Az idősebb vásárlók inkább racionális szempontok szerint válasz- életmód velejárója – és mindenképpen tanak kávéfőzőt, a külső megjelenés, kellemes kísérője a szépkorúaknak hos�a design rájuk kevésbé hat. Viszont szú útjukon.

50 +szex 100

Szerző: Dr. Tóth Emese, orvos-szexológus

Új, perszonálisabb trend

amik számunkra is hasznosak lehetnek. Így vigyáznak ránk a távolból is. Apám Az 50+ korosztály tagjait újra felfedez- hihetetlenül aktív 70+, tele ötletekkel. ték itthon. Nem is akárhogy! Ennek a A minap készített egy könyvet, amiben felfedezőútnak a korai lépései között optimalizálta a gyógyszerrendeléseket. megjelenik a szex is. Vajon nálunk miért Emellett bárkinek ingyen ad közgazdasági szaktanácsot, olyan könnyen csak most jött el ennek az ideje? Külföldi példák sora mutatja, hogy a lelkesíthető. De anyám az, aki neki is jóléti államok elöregedő társadalmai- megveszi, ami kell, és még előtte vagy ban milyen fontos szerep jut az ezüst csak utólag, szelíden ráerőlteti apámra. Anyám az, generáció tagjainak, akár Külföldi példák sora mu- akinek apám a véleményét mint aktív tatja, hogy a jóléti állakéri, hogy dolgozóknak, mok elöregedő társadalmaiérdemes-e vagy a dolgomegvennie zókat aktívan ban milyen fontos szerep jut egy műszaki s e g í t ő k n e k , az ezüst generáció tagjainak, újdonságot. Ő illetve mint fo- akár mint aktív dolgozóknak. pedig mindengyasztóknak. Van társadalmi presztízse az életüknek. ről tud, mindent megjegyez, és alkalom Vidám és sikeres létük elérkezett az ak- adtán elővarázsolja eme rejtett tudása tív-gondtalan szakaszához, tehát most legkülönlegesebb morzsácskáit. Úgy tűvan itt az ideje a szórakozásnak és az nik, nálunk anyám a kulcsfigura. elhalasztott célok megvalósításának. Az orvosok fontosnak tartják, hogy a család szeretete és az egészségükről való gondoskodás mellett az örömök megszerzé- Eddig valahogy nem illett erotikus fosével is foglalkozzanak. gyasztóként tekinteni a tekintélyben Végre itthon is számba vettük azt a ha- megőszültekre. Mintha még szégyentalmas potenciált, amit anyáink jelente- keznénk is érte, hogy milyen kevés jut nek. Ők élnek sokáig, ők szerzik meg a nekik a jövőből, hiszen már a jelent sem család bizalmát a cégek termékei számá- képesek teljesen kihasználni. Pedig dera, ők a profi vásárlók és az új termékek hogynem használják! tesztelői. Nem rajtuk – hanem rajtunk – múlt az, Az én családomban a szüleim azok, akik hogy szégyelltük előttük a szexet. A saa napi sajtóban olvasott újdonságokat játunkat. Mert az 50–65 közöttiek nem elküldik nekünk, hogy felhívják figyel- restek nyíltan szexológiai tanácsot kérmünket azokra a gyógyító szerekre, ni, sőt eljárni a kezelésekre. Például a

Ki titkolja jobban?

valóban délceg értelmiségi férfi, aki aktívan sportolt, illetve a férfifaló, szingli üzletasszony. (Utóbbi „sürgősségi ellátást” kért egy nap, hogy gyorsan készítsem fel az esti randijára.) Legöregebb pácienseim a 70+ korosztályból voltak.

Korszerű szexualitás

Jellemzően mindenről tudnak és mindenre figyelnek a mai modern idősek.

erősödését várjuk. Egyre elfogadottabb például a nagy korkülönbségű szexpartnerség és az olyan swingerpartik, ahol a tagok eltérő korosztályúak. A szex közelebb hozhatja a generációkat, ha a keveredés társadalmilag megengedett és könnyített a felnőtt partnerek között. Hogy is van ez? A szex önmagában természetes, és normálisan keveri az egyedeket. Ez nem változik meg, mert ez a legmodernebb felfogás, amit a természet

Jellemzően mindenről tudnak és mindenre figyelnek a mai modern idősek. Nem lebecsülendő, hogy mindenről véleményt alkotnak, rendszerezik és elhelyezik eddigi életük tapasztalatai között. Nem lebecsülendő, hogy mindenről véleményt alkotnak, rendszerezik és elhelyezik eddigi életük tapasztalatai között. A geriátria – az idősek életének javításával és betegségeinek kezelésével foglalkozó tudomány – nem csak orvoslásból áll. Az idős ember nem mindig beteg, gondozandó, hanem lehet egészséges és potens személy is. Nekik is vannak kérdéseik és igényeik. A „fiatalos” jelző pedig azokra illik közülük, akik társaságba járnak, adnak magukra, aktívak és van szexuális életük. Ők bármely területen „potenciálisak” maradnak, akár életük végéig. Várhatóan a modernitás előnyei az igazi öregséget elodázzák és az aktív korszakot megnyújtják. A szexualitásban is látjuk ezt a tendenciát, és ennek a további

művel velünk. A társadalom mesterséges és korlátozza az egyedeket mindenkori céljuk érdekében. Ez változékony és elavult felfogás. Egy társadalom annál élhetőbb és emberközpontúbb, minél természetesebb és egyedibb. Ha ezt sugalljuk egy termékkel, akkor félszavakból is megérti a nagyközönség, hogy innentől azt érdemes használnia.

Termékünk az életünk

Mit hoz magával ez a tendencia a fogyasztásban? Gondoljunk a potencianövelőkre, melyeket akár 65, akár 25 éves férfiaknak egyaránt felírnak. A fogyasztás egyenletesebbé válhat, ugyanakkor a gyártók specializációval – és ezen keresztül a szakértelmük

bemutatásával igyekeznek bevonni a teljes fogyasztói társadalmat: például különválasztják a kozmetikai termékeket nemek és életkor szerint. Ez is egy érdekes irányvonal, de arra is van példa, hogy uniszex (nemtől független) vagy unitemporális (kortól független) termékeket ajánlanak. Úgy tűnik, hogy a nemek és az életkor maximális figyelmet fog kapni a termékfejlesztésekben, a gyártásban és a marketingben. Úgy tűnik, hogy egy új termék mindaddig kidolgozatlannak számít, a m í g csak univerzális formában létezik. A mindenki számára jó termékből hamarosan megjelennek az újabb variációk.

Mit kíván az 50+ piac?

Tapasztalatom szerint az „ezüst rókák” manapság többnek akarnak látszani, és a kortalanság jeleit tartják előnyösnek. Nem feltétlen előny például az ősz haj, ha van rá megoldás. A kortalanság vi-

szont nem jelent nemtelenséget. A kortalan ember nő és férfi akar lenni. Idősebb korra kifinomul ez az érzék, és képesek lesznek kiválogatni a nőiesség és a férfiasság számukra előnyös jegyeit. Talán ezért választanak szívesen a nekik szóló ajánlatokból. Sokat segít az is, hogy biztosabban divatos kortalan – és nem nevetségesen fiatalos választásokhoz juthatnak így. Az idősebb korosztály igényesebb és megfontoltabb a válogatásban. Nagy segítség a bizalomnövelésben, ha egy termék vagy szolgáltatás orvosiszakértői támogatást kap. Az idősebbeknek nincsen idejük a csalódásra, és van már tapasztalatuk, ami hozzáértőbbé teszi őket. A ködösítést és a valótlanságot nem veszik be, és könnyen megvonják a bizalmat, ha hiteltelenné válik az addig kedvelt árucikk. Nagyobb a márkahűség is, mert a nagy múltú vagy gyorsan feltörő cégek és cégcsoportok már hagyományosan hitelesek, vagy gyorsan meg tudják szerezni a hitelességet.

Mi látszik a szexualitásra való igényekben?

sportosabb és egészségesebb szemlélet kell, nem elegendő az orvosi kezelési metódus és gondolkodás. Ezen a területen a gyártók hihetetleAz idősebb korosztály kevésbé szé- nül meg tudják könnyíteni az életet. gyenlős, mint a fiatalabbak. Túl vannak Komoly piaca van a drága megoldászüléseken, szerelmeken, orvosi mű- soknak is, például a masszázsfotelektéteken és annak megértésén, hogy az nek, labilis cipőknek és székeknek, élet már nem kínál magától szexet, azt stabilitásfejlesztő tréninggépeknek, meg kell szerezniük maguknak. Még a exkluzív gyógyászati eszközöknek és súlyosan beteg férfiak is újra szeretné- szereknek. És piaca van az olcsó kis nek éledni, amint az orvosi kezeléseik mütyűrkéknek is, amik valamilyen jó ötletet adnak ezt lehetővé el. Például a teszik. Ezt Az idősebb korosztály betörő elleni bizonyítja az kevésbé szégyenlős, mint ajtóbeékelőis, hogy egyre nő az érdek- a fiatalabbak. Túl vannak szü- riasztónak, a lődés az olyan léseken, szerelmeken, orvosi szekrénymozgató-emee l e k t r o m o s műtéteken és annak megérlő lábnak, a gyógyászati tésén, hogy az élet már nem vákuumos stimulátorok kínál magától szexet, azt meg c s o d a e d é iránt, amenyeknek, az lyek segítsé- kell szerezniük maguknak. öntapadósgével a pénisz trenírozható, amíg a szexuális cselek- hordozható lámpának. mény lehetetlen; valamint később is, A speciális szexpiacon a segédeszköamikor már lehetséges lenne, de nem zök és a potencianövelők a legkelentér vissza magától a merevedési ké- dőbbek. A nem speciális piacon az pesség. Idegi és érdegenerációkban ez erőnlétet helyreállító sportcikkek és gyakori jelenség – például cukorbete- a gyógytuningszerek állnak az élen geknél, magas vérnyomásúaknál, uré- – és persze az orvosi kegyszerek is. Hamarosan a szépészeti beavatkomiásoknál és még sorolhatnánk. Ezek a betegek egészségesen szeret- zások is előkelő helyre kerülhetnek, nének élni, de már késő. A krónikus mert a most felnövő generáció már folyamatok lelassítását és a szervezet- nem akar megöregedni. Jelenleg nek kóros körülmények között is mi- ezen szolgáltatások nagyobb részénél jobb és kellemesebb működését nek marketingigényei hazánkban viszont el lehet érni. Ehhez azonban még nem jelentősek. Ez alól kivételt

képeznek az óvszer és a potencianövelő cikkekhez kapcsolt marketingtevékenységek.

WEBpiac

A leginkább konzervatívan nevelkedett mai idősek egy része titkolja, más része nyíltan használja a netes weboldalak szexuális szolgáltatásait. A szex és a szexológia kategóriájában azonban kevesebb a példa az igényes

információs-szolgáltató oldalra. Ennek egyik képviselője a saját orvostudományi és webfejlesztésünket tartalmazó újítás, a www.orgasmservice.com. Különösen az idősebb korosztályok ismerik fel oldalunk jelentőségét, újdonságát és hasznosságát. Ezt az honlapon publikált véleményükben hozzáértően meg is fogalmazzák. Kérem, hogy látogassanak el ide, és böngésszék a köszönetnyilvánítások menüpontot is.

Az 50 év felettiek, de már a 45 fog. Elvben tehát lehetséges, hogy az emévesnél idősebbek is a magyar berek zöme később lépjen ki a munkaerőmunkaerőpiac egyik legveszé- piacról. Csakhogy a munkaadók az 50 felyeztetettebb csoportját alkot- lettieket, de sokszor az ennél fiatalabbakat ják. Életkor szerinti munkaerő- is munkaerő-piaci szempontból idősnek piaci diszkrimináció máshol is van, tartják, és hosszú évek óta diszkriminálják. de csak kevés országban ilyen Kétféle „idős” elképzelés él a társadalomjelentős mértékű. A hazai mun- ban. Az egyik értelmezés általánosabb: az időskor kezdetének határát egyre kaadók az idősebbeket két fő inkább felfelé tolja, a korábbi indokkal utasítják el: a 60 év helyett ma jellempiacképes tudás hiáSzéman zően 70 év fölöttre. A nyával, illetve az Zsuzsa másik a munkaerő-piidősebbek megaci szemlélet, amely romlott egészaz 50 év felettieket ségi állapotátekinti idősnek. ra hivatkozva. Egy országos felA hazai iskolai képmérésben a 45 éven zés kevéssé alkalmas felüli aktív megkérarra, hogy a piacoria munkaerő-piaci dezettek egytizedének entált cégek igényének diszkrimináció jelentősebb, munkát akamegfelelő szakismeretet margójára dályozó egészségproblémája biztosítson. Az egészségi volt, az 51–55 éveseknek pedig a állapottal kapcsolatban a helyzet még rosszabb. A születéskor várható többsége hasonlóról számolt be. Az ilyen egészségben megélt élettartam Magyaror- állapotú munkaerő kétség kívül aligha képes megfelelni szágon nagyon A születéskor várható egészmunkáltatója alacsony, elsőségben megélt élettartam követelményesorban a férfiinek, így munaknál átlagosan Magyarországon nagyon alacsony, mindössze 62 elsősorban a férfiaknál átlagosan k a e r ő p i a c r ó l való kihullása év, a régi uniós mindössze 62 év, a régi uniós tagszinte törvényt a g o r s z á g o k országok többségében ennél 8-10 szerű. Holott t ö b b s é g é b e n évvel magasabb. ennél 8-10 évvel magasabb. A születéskor léteznek követhető példák a folyamat vis�várható élettartam (ez nem azonos az előb- szafordítására. bivel!) az elkövetkező évtizedekben min- Japánban modellprogram indult, amely den uniós tagországban, Magyarországon hosszú távon befolyásolja a munkaerő és Kelet-Európa többi államában is nőni egészségi állapotát. Már az iskolás gyere-

Öreg hiba

keknek különféle légzési és relaxációs gya- Nálunk a gyógytornászt elsősorban az korlatokat tanítanak, s az oktatási struktú- idős korral, betegséggel hozzák összerába beépítve eleve úgy szocializálják őket, függésbe. A megindult kezdeményezéhogy mindez életük szerves részévé váljék. seket senki sem terjeszti igazán, a munA távol-keleti kultúrákban a munkaadó kaadókat pedig semmi nem ösztönzi az már régóta felismerte, hogy sokkal több egészségvédő szerep vállalásában. profitot képes termelni, ha megelőzi a fog- A demográfiai öregedés gyors és erőteljes. Új, más igényekkel rendelkező, időlalkoztatottak egészségromlását. Néhány nagyobb cégtől eltekintve ez sebb fogyasztói rétegek jelennek meg. a szemlélet hiányzik a magyarországi Ez sokszínű fogyasztást jelent mind az munkakultúrából. Nálunk az elterjedt egészségügyi és rekreációs területeken, vélemény szerint az a jó munkaerő, aki mind az infokommunikáció terén. Kutatásokkal fel folyamatoA távol-keleti kultúrákban a lehet mérni a san, hosszú munkaadó már régóta felismer- mai és a leenidőn keresztül, dő idősebbek megállás nél- te, hogy sokkal több profitot képes és kül dolgozik. termelni, ha megelőzi a foglalkozta- igényeit, ezek alapján A számítógép tottak egészségromlását. használata egyre kevésbé nélkülözhe- kialakítani olyan modern technológiát tő a munkavégzéshez, ami egészségügyi is felhasználó megoldásokat, amelyek kiproblémákat okoz. Ezt nem szükségszerű fejezetten eme fogyasztói réteg igényeit elfogadni. Csak éppen másképp kell gon- elégítik ki. Tévedés azt hinni, hogy az dolkodni, például elterjeszteni az eddig idősebb emberek nem akarják használni csak a betegség utáni rehabilitációban a modern technikát! Csupán arról van szó, hogy ezek számukra túl bonyolulalkalmazott gyógytornát. Csírájában már hazánkban is megmozdult tak, elbizonytalanítják őket, és a sikertevalami. A Semmelweis Egyetem Egész- lenség miatt inkább elzárkóznak tőlük. ségügyi Főiskolai Karának tankönyvében Az idős ember még a legmodernebb olvasható, hogy a leendő gyógytornászok- technikai eszközt sem utasítja el, ha az nak „feltétlenül ismerniük kell a képernyő egyszerű, szórakozást jelent, valamilyen előtti munka egészségkárosító tényezőit, társas kapcsolatot biztosít, magányt old, valamint azok megelőzésének lehetősége- egészségi állapota miatti bezártsága elit.” 2008-ban az Önkormányzati és Terü- lenére is közel hozza hozzá szeretteit, letfejlesztési Minisztériumnak az 50 éven barátait, a nagyvilágot. felülieket megcélzó, „szenior klubéletet” A gyorsuló ütemű öregedés, a demográfejlesztő pályázatában a heti 1–1,5 órás ge- fiai mutatók változása mindenképpen új rinc- és ízületi tornaprogram is szerepelt szemléletet követel az egész társadalomtól, s ez alól a piac sem kivétel. támogatható célként.

GoodCSR

Szerző: Rácz Kinga

élhetőbb

időskori évekért

Hogyan és miként indította el a Richter „Az élhetőbb időskori évekért” elnevezésű programját? 2005-ben az „Életet az Éveknek” Nyugdíjas Szövetség új típusú egészségügyi felvilágosító programot kívánt indítani klubjai, klubtagjai A programsorozat azt számára. Elképzelésük taa gondolatot erősítet- lálkozott a több mint 100 te, hogy az egészség érték, éves Richter társadalmi szerepvállalásával, amely és megőrzéséért mindenki kiemelten két területet saját maga tehet a legtöbtámogat: az oktatást és az bet. Olyan érték, amire akegészségügyet. Úgy ítéltük kor kell legjobban vigyáz- meg, hogy az együttműködés során lehetőség nyílik ni, amikor még megvan. e kettő összekapcsolására, hisz a program keretében a résztvevők – hogy életük minőségét megőrizzék – az egészségről szakorvosoktól hallhatnak oktatást szemléletes, közérthetően előadott formában.

GoodCSR

A Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének Egészségügyi Bizottsága a Richter Gedeon gyógyszergyárral együttműködve 2008-ban indította el országos egészségügyi felvilágosító programját, amelynek keretében öt helyszínen – Zalaegerszegen, Mezőtúron, Pécsett, Tiszaalpáron és Nagyatádon – hallgathattak az érdeklődők szakmai előadásokat a negyven év feletti férfiak egészségéről, a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőiről, a csontritkulásról, illetve vehettek részt egészségügyi szűrésen. „A helyi nyugdíjas egyesületek nagy örömmel fogadták a programot, hiszen sok érdekes ismerethez juthattak a résztvevők, amit mindennapjaikban hasznosítani tudnak. Fontos, hogy sokáig élvezzük a nyugdíjas éveket. Ennek a rendezvénysorozatnak is az volt a célja, hogy megtudjuk: mit tehetünk azért, hogy ez minél tovább megvalósulhasson. Az egybegyűltek példát mutattak azzal, hogy eljöttek és tanultak, valamint hogy tovább vitték a családba a gondolatot: az egészség érték. Olyan érték, amire akkor kell legjobban vigyázni, amikor még megvan. A sikert az is bizonyítja, hogy minden helyszínen kérték: a jövőben is gondoljunk rájuk.” Dr. Kabát Mária, Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének alelnöke

„Örültünk és megköszönjük a Richternek, hogy felkarolja az idősek korosztályát. Programjával tájékoztatott, felhívta a figyelmet a megelőzés fontosságára, az időskor megváltozott életmódjára. Sokan csak a program keretében megszervezett csontritkulás-szűrésen szereztek tudomást betegségükről. A megszűrtek 40%-ánál mértek olyan adatot, amely azonnali orvosi kezelést igényelt. A program hangsúlyozta: meg kell előzni a nagyobb bajt. Ezt a szűrési adatok csak megerősítették.” Sántáné Szabó Margit, Bács-Kiskun megyei elnök „A szakorvosok előadásaikkal segítettek abban is, hogy ha már megtörtént a baj, akkor azt a beteg elfogadja, és életmódját ehhez igazítsa. A klubok kulturális műsorai tovább színesítették ezt a napot.” Molnár József, Zala megyei elnök „A program egyik értéke, hogy az előadók a helyi kórház, szakrendelő orvosai voltak, akik szinte minden jelenlévővel találkoztak már valamilyen baj okán. Felhívták a figyelmet az időskor megváltozott életmódjára, a mozgás fontosságára és a korhoz illesztendő táplálkozás jelentőségére.” Gálovics József, Somogy megyei elnökhelyettes „A kitűnő orvosi előadásokat nagy érdeklődés kísérte, amelynek zárásaként egy kis tornával mozgatták meg a résztvevőket. Máskor is szívesen adunk helyet az egészségünkről, élhető életünkről szóló komplex programoknak, hiszen ez napjainkban rendkívül fontos.” Gyalog Lajosné, a Mezőtúri Városi Nyugdíjasklub vezetője

GoodCSR

Célunk az volt, hogy az időskorúaknak bemutassuk: mit tehetnek életminőségük megtartásáért, mi a jelentősége a megelőzésnek, és miért nem jó a „halogató taktika”. A programsorozat azt a gondolatot erősítette, hogy az egészség érték, és megőrzéséért mindenki saját maga tehet a legtöbbet. Olyan érték, amire akkor kell legjobban vigyázni, amikor még megvan. Miért pont ezt a korosztályt célozták meg programjukkal? Számunkra azért is különösen fontos ez a generáció, mert tagjai a csa-

Sokan a szűrésen szereztek tudomást betegségükről.

ládban betöltött szerepüknél fogva a rendezvényeken tanultakat, hallottakat hazaviszik, és a hatás ezáltal megtöbbszöröződik. Milyenek a tapasztalataik az 50+ korosztállyal? Nagyon pozitív tapasztalataink vannak: ez a korosztály nagyon aktív és érdeklődő. A program kezdetben 4 fordulós írásos vetélkedővel indult, amelynek elsősorban az erre a korosztályra jellemző betegségtípusok voltak a témái: a szív- és érrendszeri megbetegedések, urológiai problémák, csontritkulás és

GoodCSR

az Alzheimer-kór. Az írásos vetélkedő mára már bejárta az ország számos klubját, és igény van a résztvevők részéről az ismétlésre is. Erre nagyszámú pozitív visszajelzésük a bizonyíték. 2008-tól kiegészítettük a programot egy Egészségnappal, amely során szakorvosok jellemzően az előzőekben leírt betegségtípusok korai tüneteivel, a megelőzéssel, a megfelelő életmód kialakításával ismertetik meg a hallgatóságot. Kedves színfoltja minden Egészségnapnak a közös torna gyógytornász segítségével,

majd egy-egy klub éneke, tánca zárja a napot. Időközben „generációváltás” is történt a hallgatóság összetételében. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az 50+ korosztály már tudatosabban él, igényli ismereteinek bővítését. Épp ezért gondoljuk azt, hogy a rendezvények témáit helyesen választottuk meg: az időskorra jellemző betegségtípusokkal kapcsolatban minden információ – ha az közérthető (és erre az előadók különösen figyeltek) – rendkívül fontos. Az érdeklődés, a hallottak befogadása minden alkalommal tetten érhető volt.

A programot közös torna zárta.

Hogyan illeszkedik ez a programsorozat a Good CSR 2009 kötetben is bemutatott felelős vállalati működésükbe? A Richter elkötelezettsége szűkebb környezetéért és a tágabb társadalomért sokrétű. Egyrészt termékeivel gyógyít, kutatási tevékenységével hozzájárul az eddig kevéssé kutatott terápiás területek eredményeihez, másrészt kötelességének érzi, hogy lehetőségeihez mérten társadalmi programjaival támogassa a közösségi célokat. Meggyőződése, hogy azokon a területeken kell szerepet vállalnia, amelyek tevékenységi köréhez kapcsolódnak: a Társaság a magyar egészségügy és oktatás elkötelezett támogatója. Felelősen működő vállalatként valljuk, hogy lehetőségeinkhez mérten a közjót is

az egészség érték, és megőrzéséért mindenki saját maga tehet a legtöbbet.

GoodCSR

szolgálnunk kell. Az idősek körében végzett felvilágosító programjainkkal is ezt tesszük. 2009-ben közel ezren vettek részt programjainkon. Ennek kisugárzó hatása a családban a nagymamák-nagyapák révén legalább megnégyszereződött. Így ez a programsorozat – bár közvetlen célcsoportját tekintve az idősebb generációnak szól – hozzájárul minden korosztály tudatosabb, egészségesebb életvitelének kialakításához.

A címzett ismert! Évente több mint 17 kg reklámanyagot találnak az emberek a postaládájukban. A Szonda Ipsos felmérése szerint a lakosság ezeknek a küldeményeknek 83%-át olvassa el, a megkérdezettek 53%-a pedig már vásárolt is ilyen szórólap vagy reklámújság hatására. Sokan szeretik ezt az olcsó módszert, mert úgy érzik, időben kapnak tájékoztatót a különböző akciókról, kampányokról. Legnagyobb hátránya az, hogy jobb esetben a kukákban, rosszabb esetben azok mellett végzik a különböző reklámújságok – mert ezek a küldemények általában címzés nélküliek. Erre a legjobb ellenszer az, ha a hirdetések pontosan azokhoz jutnak el, akiket azok érdekelnek, akik a lehető legnagyobb valószínűséggel válnak vásárlókká. A Magyar Posta még 2007-ben kezdte el felépíteni, és azóta is folyamatosan frissíti – offline és online módon – dm-adatbázisát. Anyaga több százezer lakossági életmódadatot tartalmaz, így az ügyfelek

a hirdetések pontosan azokhoz jutnak el, akiket azok érdekelnek, akik a lehető legnagyobb valószínűséggel válnak vásárlókká.

Szerző: László Márta

könnyen leszűrhetik belőle azt a célcsoportot, amelyiknek árujukat, szolgáltatásukat kínálják. Az információgyűjtemény legnagyobb erénye, hogy a megkérdezettek több mint 1200 szempont szerint válaszoltak a fogyasztási szokásaikat firtató kérdésekre. A társaság a hatályos adatvédelmi törvényeknél is szigorúbb körülmények között tárolja az információkat. Külön kezelik a személyes, illetve az életmódra vonatkozó adatokat. A hozzáférést pedig úgy korlátozták, hogy egy ember egyszerre mindkét adatbázishoz nem férhet hozzá. A dm-feladók rendszerint elégedettek a Magyar Posta szolgáltatásával. Az így kézbesített dm-levelek 1–3%-a érkezik vissza amiatt, hogy „a címzett ismeretlen”, ami ezen a területen nagyon jó eredménynek számít. A társaság szolgáltatását dicséri, hogy tavaly elnyerte a Magyar Minőség Háza 2009 díjat, és több reklámversenyen is elismerést kapott. A Magyar Posta szakemberei azt vallják, hogy csak akkor lehetnek sikeresek, ha ismerik a címzettet!

Mit kínálhat egy élhető város az ezüstgenerációnak?

Az önkormányzatok, valamint a településfejlesztési szakemberek is sokat tehetnek azért, hogy az idősebb generáció a jelenleginél egészségesebb, tartalmasabb és élményekben gazdagabb életet élhessen. Szerző: Fodor Gabriella

Komplex szolgáltatáskínálat – teljes élet nyugdíj után

a nyugdíjazás után sok embernek érezhetően romlik az anyagi helyzete, amely a költségek – ezáltal a kikapcsolódásra szánt kiadások – mérséklését is jelenti. Fontos feladat, hogy az idősbarát város ne csak üres kommunikációs üzenet leBár természetes kellene legyen, sajnos gyen, hanem valós segítséget nyújtson Magyarországon még csak a csíráját a nyugdíjasok hétköznapjainak jobbá tapasztalhatjuk annak a szemléletnek, tételében. Egy önkormányzat tudatos, amely az 50 év felettieket jelentős fo- hosszú távú stratégia kialakításával gyasztói rétegként kezeli, valamint hozzájárulhat ahhoz, hogy élhetővé és belátja, hogy a gyógyszer- és életjára- élvezhetővé tegye az idős kort, méghozdék-reklámokon kívül más jellegű szol- zá úgy, hogy az érintettek számára az ne gáltatásokkal is megszólíthatók. Az idős járjon megfizethetetlen költségekkel. embereknek ugyanolyan fontos, mint a Ennek részét képezhetik egyes telepüfiataloknak, hogy szabadidejüket hasz- lésfejlesztési megoldások is. nosan, tartalmasan tölthessék, kreatív Szerencsére Magyarországon már több hobbit, valódi kikapcsolódást találjanak olyan önkormányzat létezik, amely komplex szolgáltatáscsomagot kínál maguk számára. Különösen a nyugdíjas kor elérését te- kimondottan a hatvan év felettieknek. kinthetjük életviteli fordulópontnak, Ezek középpontjában a testi-lelki-szellemi fittség hiszen a hirSzerencsére Magyaror- m e g ő r z é s e telen felszabaduló idő egyszágon már több olyan áll. Ilyenek például az inszerre pozitív önkormányzat létezik, gyenes számíés negatív haamely komplex szolgáltatástechnikai tással is járhat tanfolyamok az érintettek táscsomagot kínál kimonés internetemindennapja- dottan a hatvan év felettiira. Lehetősé- eknek. Ezek középpontjában zési lehetőség, a kiemelten get, alkalmat a testi-lelki-szellemi fittkedvező bérteremthet ség megőrzése áll. letkonstr ukazon új dolgok kipróbálására, amelyekre korábban ciók a helyi uszodába, fitneszterembe, nem volt mód, ugyanakkor a társadalmi de gyakoriak a kulturális programokra, feleslegesség érzetét, a depressziót, az kiállításokra, színházi előadások látogaelmagányosodást is hozhatja. Sajnos je- tására vonatkozó kedvezmények is. A lenleg Magyarországon ezt erősíti, hogy lakóhely alapján ingyenesen kiváltható

tagsági kártyával működő szolgáltatáscsomag a sportot, a rekreációt helyezi előtérbe. Azon túl, hogy valós juttatásokat kínál a nyugdíjasoknak, erősíti a helyi közösséghez tartozás, a lokálpatriotizmus érzetét, ezen keresztül az önkormányzat arculatát is javítja.

Idős korban egyre inkább előtérbe kerül az egészségmegőrzés, az évek számához és a fizikai kondícióhoz illeszkedő sport- és rekreációs lehetőségek megtalálása. A településfejlesztés során a parkok, rekreációt szolgáló terek mind arculati, mind szolgáltatásbeli kialakításánál figyelmbe kell venni a környéken élők korös�szetételét és igényeit. A klas�szikus pihenőparkok mellett azonban minden szempontból hasznos időtöltést biztosíthatnak az idősek számára kialakított szabadtéri fitneszparkok. A kezdeményezés eredetileg a keleti országokból – Japánból, Kínából – származik, ahol az egészség megőrzése, a parkokban végzett sporttevékenység régóta része az idős emberek életének is.

Az idős embereknek ugyanolyan fontos, mint a fiataloknak, hogy szabadidejüket hasznosan, tartalmasan tölthessék, kreatív hobbit, valódi kikapcsolódást találjanak maguk számára.

Településfejlesztési eszközökkel az idősek egészségmegőrzéséért

Egyes német városokban – például Nürnbergben, Berlinben – a városvezetés „élményparkok”, szabadtéri sportlehetőségek kialakításával javítja az idősek közérzetét, egészségi állapotát. Nemrégiben az ausztriai Linzben, illetve Londonban is megnyíltak az első 65 év felettiek számára épített tematikus parkok. Az ezek létrehozását megelőző felmérések arra mutattak rá, hogy a megkérdezett nyugdíjasok kifejezetten igénylik a lakóhelyhez közeli vagy kön�nyen megközelíthető mozgáslehetőséget. A helyszínek kialakításánál a tervezők ügyeltek arra, hogy legyen mosdó, lehetőleg sok árnyékos terület, valamint speciálisan az idős korosztálynak való sporteszközök álljanak rendelkezésre. A szakorvosok szerint akár napi fél óra mozgás, az izomcsoportok megdolgoztatása is már nagyon sokat segíthet az időskori megbetegedéseken, késlelteti az öregedést, sőt az esetleges mentális panaszok kialakulását is. Tény, hogy a hatvan év feletti korosztály nagy része küzd valamilyen egészségügyi problémával, ezért a parkokat igyekeznek biztonságos, az idősek számára sérülésveszély nélkül használható fitneszgépekkel felszerelni. A tornaeszközök között található például lépcsőzőgép, hátizomerősítő,

szobakerékpár, kézi erővel hajtható hinta, valamint az izmok megnyújtásra és kellemes masszírozásra alkalmas gépek is. Ezek a parkok elsősorban a sportra való ösztönzést szolgálják, azonban emellett boccia-pálya, utcai sakktábla, barátságos pihenőhelyek is támogatják az idősebb korosztály kikapcsolódását. Az egészség megőrzésén túl ezek a terek egyes jellemző szociális problémákon is segíthetnek. A magányosan élő idős emberek számára a kimozdulás, a közösségi élet lehetőségét teremtik meg. A parkok elsődleges célcsoportjába inkább azok tartoznak, akik nem tudják kifizetni a drágább fitnesztermeket, illetve korábban nem volt része mindennapjaiknak a rendszeres testmozgás. Az idősek sportos, egészséges életmódját ösztönző programot Finnországban egy egyedülálló kezdeményezéssel egészítették ki. Hangsúlyozva a generációk együttlétének, közös kikapcsolódásának fontosságát, ezeket – az időjárási viszonyok miatt zárt térben lévő – tereket úgy alakították ki, hogy a nagyszülők és az unokák egyszerre találhassák meg a nekik való sporteszközöket, közösen játszhassanak, sportoljanak. Ez a

megoldás segíti a generációk közötti kapcsolat erősítését, és az unokájukra vigyázó nagyszülőket tekinti célcsoportnak. Előnye a családcentrikusság, hátránya azonban, hogy a magányos embereket – akik legjobban rászorulhatnak az ilyen közösségépítő szolgáltatásokra – nem szólítja meg. Az idősek igényeit szem előtt tartó parkokra szerencsére már Magyarországon is találhatunk példát, de megfigyelhető, hogy a hazai kezdeményezésekben a pihenés, rekreáció funkciója az elsődleges, a mozgás és az egészségmegőrzés kicsit még háttérbe szorul. Bízzunk benne, hogy a jövőben tovább bővülhet majd az idősebb korosztályt megszólító települési szolgáltatások köre is, azáltal, hogy a településfejlesztés eszközrendszerében markánsabban jelenik meg az 50+ korosztály fogyasztását célzó szolgáltatáskínálat. Továbbá, hogy a fejlesztések nem hagyják figyelmen kívül azt a tényt, miszerint társadalmunkban elengedhetetlen az egészség és az életkedv minél hosszabb megőrzése, a generációk közötti életvitelbeli különbségek csökkentése.

Hirdetés

A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA A B&P Braun&Partners Reputation FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELtanácsadót KÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG keres. Lehet, hogy Te vagy az? A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSLássuk csak: SÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELE• eltöltöttél 3-5 évet kommunikáció és reputáció ZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRterületen, KA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS • nem kedveled a sablonokat, ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG • tudod, mi fán terem a márkaépítés, és hogy A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZEa reputáció nem egy zenei stílus, • hatékonyan működsz önállóan csapatban, LEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTE• nem azt nézed, hogy csinálták mások, hanem hogy LEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA lehetne jobban, FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS EL• you have a fluent English, flowing both from tongue KÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG and fingers. A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEAmennyiben mindezt ki tudtad pipálni, küldd el (csaba.iglodi@braunpartners.hu) önéletrajzod ZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRmagyarul és angolul, egy rövid személyes KA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS bemutatkozóval kiegészítve. ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG

A Magyar Fogyasztó Platform CRM rendszerének menedzseléséhezA MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZEúj munkatársat keres. LEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTE-

LEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEElvárások: ZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁR• Irodai számítógépes alkalmazások magabiztos KA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ismerete ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG • Kiváló kommunikációs és problémamegoldó készség A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZE• Önálló, precíz munkavégzés • Proaktivitás LEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTE• Angol nyelvtudás LEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA Előnyt jelent: FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELOnline és promóció bonyolítási tapasztalat KÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSAmit kínálunk: • Fiatal, lelkes csapat SÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELE• Változatos, szakmai kihívásokkal teli feladatkör ZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁR• Fejlődési lehetőség KA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS • Kiváló munkakörnyezet ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG • Piacképes fizetés A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZEA fényképes önéletrajzokat az alábbi e-mail címre LEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTEvárjuk: szabo.zsofia@magyarfogyaszto.hu LEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELFeladatok: • CRM rendszer és lojalitásprogram kialakítása és menedzselése • Promóciós akciók lebonyolítása • Statisztikák, kimutatások készítése

Kiemelt együttműködő partnerek:

A százezer alkalmazás százezerféleképpen nyűgöz le

Keresd a T-Mobile-nál!