A Sport konferencia szaklapja by B&P Braun & Partners

Puskás, a világmárka YASEC Magyar RollsRoyce két keréken Követjük, nézzük, tesszük?

2. évfolyam 2. szám

a sport a mi vilรกgunk

24 32 06

40 Életjáradék

08 A sport szerepe mindennapjainkban 16 Pénznyelő – a sportfinanszírozás nemzetközi és hazai körképe 24 A sztármárkázás fonákjai 46 Puskás, a világmárka 76 Ronaldo, az aranycsináló

36 A sport és szabadidő komplex fejlesztésének jövőképe 58 Látványháború

08 66

A sport szerepe a mindennapjainkban Követjük, nézzük, tesszük?

32 40

Elrontják a játékunkat Yasec

A sport szerelem! Kató Lenke

ogy mivel lehet táplálni a sport iránti szenvedélyünket? A jövő sporttrendjeit kutató egyik írásunk szerint akciódús jelenetekkel, páros küzdelmekkel, átlátható szabályrendszerrel, gyorsan megszülető eredményekkel, és sztársportolókkal minden mennyiségben. Ha hihetünk a kutatóknak � és miért ne tennénk �, akkor ezt a saját ízlésünk szerint kevert koktélt mi magyarok a tévé előtt ülve hörpintjük fel, jó étvággyal. A távirányító kapcsolgatásába, valamint a klaviatúra csapkodásába természetesen anyait-apait beleadunk, de ez a nagy erőkifejtés még nem űz ki bennünket a gyepre, vagy a bringa nyergébe. A tények igencsak beszédesek. A felmérések azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben drasztikusan csökkent a lakosság által aktív sporttevékenységre fordított idő, valamint azok száma is,

akik hajlandóak a testmozgásra. Jelentős arányban csak a legfiatalabb korosztályokban találhatunk rendszeresen sportolókat, és már a fiatal középkorúak körében is elkeserítően alacsony a mozgás iránti igény. Erről az előző Magyar Fogyasztó szaklap egyik cikkének a végkövetkeztetése jutott eszembe. A képlet nagyon egyszerű: a magyarok mindent megtesznek, hogy megszokott jómódjukat fenntartsák. Ennek egyik módja a több munkahely, a mellékkereset érdekében elvállalt második műszak. Csoda hát, hogy a rengeteg munka mellett nem marad idejük és energiájuk aktív sportolásra? Pedig a sport iránti szeretet megvan bennünk. Szeretjük nézni, elismerjük sportolóink teljesítményét, csodáljuk kitartásukat. Már csak azt lenne fontos a fejecskékbe beleverni, hogy a sport szeretetén túl önmagunk szeretete is fontos, és heti két-három alkalommal végzett intenzív mozgással már rengeteget tehetünk egészségünkért. Én mondom, egy óra spinning után még a koktél is jobban csúszik. Az bizonyos. Tudják, ami táplálja, a sport iránti szenvedélyem.

GoodCSR

Felelős szerkesztő Kató Lenke kato.lenke@magyarfogyaszto.hu

2010

Szerzők Buzgó József, Bacher János, Dr. Berkes Péter, Váczi János, Papp-Váry Árpád, Moncz Attila, Jáki Mónika, Balázs D. Attila, Mechler János Layout Zimmermann Zsolt B&P Braun & Partners Tördelés Czeizler Zsolt B&P Braun & Partners

hirdetés

Főszerkesztő Iglódi Csaba

Csatlakozzon a felelős működés bemutatásának programjához!

GoodCSR 2010

Produkció Rostási Szabó Zsófia Korrektor Kis Nikolett Kiadja Magyar Fogyasztó Kft. Felelős kiadó a Magyar Fogyasztó Kft. ügyvezető igazgatója Szerkesztőség 1022 Budapest, Törökvész út 6/a telefon: 06 (1) 269 1676 fax: 06 (1) 269 2504 web: www.magyarfogyaszto.hu

További információkat talál a program honlapján:

www.goodcsr.com

Nyomdai előállítás D-PLUS Kft. 1037 Budapest, Csillaghegyi út 19–21. info@d-plus.hu GCSR2010_MFfeb_57,5x177.indd 1

Magyarország

2/23/10 2:16 PM

Élet-

járadék Szerző: Buzgó józsef

a a kisstílűség fájna, ordítanának azok, akik úgy döntöttek, hogy az olimpiai életjáradék összegét 2010-ben nem emelik az infláció növekedésének megfelelő összeggel. Miután kilencszáz sportembert érint a döntés, úgy gondolhatnánk, hogy raklapnyi pénzt, sok-sok milliárdot spórolnak ezzel az illetékesek, aztán kiderült, 10 millióról van szó. Tokkal, vonóval. Fejenként alig több mint 10 ezer forint a megtakarítás. Az olimpiai bajnokok, illetve az ezüst- és bronzérmesek 1994-től kapnak életjáradékot – a bruttó nominál átlagkeresetnek megfelelő összeget,

ami jelenleg nettó 200 ezer forint –, edzőik néhány évvel később kerültek a kedvezményezettek közé, ők 100 ezer forinttal „gazdagodnak” havonta. Bármerre járok a világban, emelt fővel, kidüllesztett mellel emlegetem, hogy Magyarországon az olimpiai bajnokokról, illetve edzőikről életük végéig gondoskodik az ország. A reakció általában egyetlen szó szokott lenni: hihetetlen! Felvidéki vívómester barátom egy alkalommal meg is jegyezte, Szlovákiában ennek még a lehetősége sem merült fel. Ilyenkor ráteszek még egy szívlapáttal: mifelénk nem az olimpiai

Több ezer sebből vérzik a magyar sport, csoda, hogy egyáltalán még létezik

életjáradék a csúcs, hanem a Nemzet Sportolója cím! A legnagyobb becsben a tornász Keleti Ágnest, a tőrvívó Rejtő Ildikót, az úszó Székely Évát, az asztaliteniszező Ivánkay Máriát, a labdarúgó Albert Flóriánt, az öttusázó Balczó Andrást, a súlyemelő Földi Imrét, a vízilabdázó Gyarmati Dezsőt, a sportlövő Hammerl Lászlót, a párbajtőrvívó Kulcsár Győzőt, a birkózó Polyák Imrét és a sakkozó Portisch Lajost tartjuk. Ők, a társadalom tökéletes egyetértésével, havonta 500 ezer forintnyi javadalmazásban részesülnek! Kilencszáz csodálatos magyar sportember, versenyzők, edzők, akik jó hírét viszik országunknak a nagyvilágban, akiket megsüvegelnek, bármerre járnak. Pénzzel mindez nem megfizethető! Vagy mégis? Igen, mert olimpiai bajnokaink, érmeseink közül jó néhánynak hiányzik a pénztárcájából az a pár tízezer forint, amitől most megfosztották őket. Többet személyesen is ismerek közülük, s a szívem szakad meg, amikor be-

szélgetek velük. Szégyellik helyzetüket, de mégsem hallatják szavukat, „nem mennek a terekre kiabálni”, legfeljebb elgondolkodnak: így múlik el a világ dicsősége? Bezzeg amikor ott álltak a dobogón, amikor a Himnuszt játszották a tiszteletükre, akkor veregették a vállukat: szép volt, fiúk! Tudom, hogy vannak, akik sokkal rosszabbul élnek, tudom, hogy lassan ismét a hárommillió koldus országa leszünk, de könyörgöm: legalább az értékeinket becsüljük meg! Több ezer sebből vérzik a magyar sport, csoda, hogy egyáltalán még létezik – mit létezik, sportteljesítmények terén a mai napig a világ első húsz országa között tartanak bennünket számon! Vajon melyik honi „ágazatunk” mondhat el hasonlót magáról? Költői kérdés. Persze, tudom, egyik sem. Leszámítva az öngyilkosságot, illetve az alkoholizmust… A döntést meghozták. 2010-ben nem emelik az olimpiai életjáradékok összegét. A döntés rossz. Tessék megváltoztatni!

A Sport szerepe

a mindennapjainkban

Csináld magad... Szerző: Bacher János

özhelyszerű, hogy a magyarok nem sportolnak eleget. Ezt halljuk a médiából, ezt vetik szemünkre orvosaink, sőt a politikusok is egyre gyakrabban hangoztatják sportkultúránk hanyatlásával kapcsolatos nézeteiket. Tény, hogy több sportpályát láthatunk megszűnni, mint újat létrejönni, tény, hogy versenysportunk egyre kevésbé szállítja a nemzetközi sikereket és tény, hogy a lakosság egészségügyi állapotát leíró mutatókat tekintve messze elmaradunk a fejlett országoktól. Mennyire okolhatóak

mindezekért a lakosság sportolási szokásai, milyen tendenciák figyelhetők meg és mennyire magyar jelenségről van szó? E kérdéseket vizsgáljuk meg az elmúlt tíz év magyarországi, illetve nemzetközi közvélemény-kutatási adatainak összefoglalásával. Érdemes elsőként nemzetközi kontextusba helyezni a lakosság testmozgáshoz való viszonyát. Az 1. ábrán hat nyugat-európai és három régiós ország adatainak fényében figyelhetjük meg, hogy a 13 évesnél idősebb városi lakosság mekkora arányban végez legalább havi rendszerességgel valamilyen sportolásnak tekinthető tevékenységet. Tény, hogy az észak- és nyugat-európai ará-

1. ábra Milyen gyakran sportol? 63%

Svédország 50%

Franciaország Nagy-Britannia

49%

Csehország

47%

Németország

41%

Spanyolország

41%

Magyarország

38%

Olaszország

37%

Oroszország Lengyelorzág

35% 28%

Forrás: GfK Roper Report 2008, Célcsoport: 13+ városi lakosság

nyokhoz képest nálunk alacsonyabbak az értékek, de nem maradunk el nagymértékben a fejlettebb dél-európai országokhoz képest. A régiónk országaival való összevetésben ráadásul átlag feletti eredményt értünk el, még akkor is, ha a listavezető Csehországhoz képest nagy a lemaradásunk. Mi akkor a probléma? – kérdezhetnénk hátradőlve, büszkén felidézve fizikális aktivitásunk magas szintjét. Legalább két tendencia miatt kell komolyan elgondolkodnunk a lehetséges megoldási lehetőségeken. Egyrészt amiatt, hogy az elmúlt tíz évben rendkívüli gyorsasággal kezdett el csökkenni a lakosság sportolási kedve, másrészt, hogy az aktív sporttevékenységet folytatók aránya a közoktatásból kikerülők között rohamosan csökkenni kezdett. Nézzük meg a két említett tendenciát részletesen.

A 2. ábrán látható, hogy 1999 és 2009 között a 15 éves és idősebb lakosság körében 56-ról 69%-ra emelkedett azok aránya, akik semmilyen említésre méltó sporttevékenységet nem végeznek. Ezzel párhuzamosan 25-ről 16%-ra csökkent a többé-kevésbe rendszeresen (legalább havonta többször) sportolók részaránya. Annak értékelése, hogy a lakosság körében tízből hét ember egyáltalán nem végez sporttevékenységet, nem igényel szakértői felkészültséget. Ezen a számon mindenképpen javítanunk kell annak érdekében, 2. ábra Milyen gyakran sportol?

(Szinte) soha Ritkábban Havonta 63% 69%

Havonta többször Hetente Hetente többször

15% 4% 5%

12%

3% 5% 4%

12%

1999

2009

Forrás: GfK Hungária – Ipsos: Nemzeti Médiaanalízis – 1999. II. félév és 2009. II. félév, Célcsoport: 15+

hogy az ország lakosságának tágabb értelemben vett fizikális állapota (beleértve a testi és lelki egészséget, de akár a környezeti kihívásokra adott válaszokat is) jelentősebb mértékben javulhasson.

Van jó pár tényező, ami jelentős befolyással bír arra vonatkozólag, hogy milyen gyakorisággal sportol valaki. A legnagyobb magyarázó erővel az életkor és az ezzel szoros összefüggésben lévő gazdasági aktivitás bír. Megállapítható, hogy sportolási statisztikáinkhoz nagyon komoly mértékben a tanulók (és egyben 18 éven aluliak) járulnak hozzá, míg a 60 év feletti korosztályban a fehér holló gyakoriságával vetekszik a sportoló nyugdíjasok előfordulása. Pedig más országokban egyáltalán nem okoz megbotránkozást egy-egy kocogó, esetleg pedálozó nagymama vagy nagypapa. Óriási, de mindenképpen szükséges feladat lenne a középkorú és az idősebb korosztály aktívabb életmódra nevelése. Rengeteg példa van rá, és sokszor a média is ráharap egy-egy sztorira, ha idősebb sportolók mutatnak jó példát

3. ábra Milyen gyakran sportol? (%)

15–17 éves

18–29 éves 30–39 éves

33 17

40–49 éves

50–59 éves

7 13

60+ éves

20 24

25 43

71 80 93

Legalább havonta többször Ritkábban (szinte soha) Forrás: GfK Hungária – Ipsos: Nemzeti Médiaanalízis – 2009. II. félév, Célcsoport: 15+

Bár az életkori hatáshoz képest gyengébb, de mindenképpen szignifikáns kapcsolat figyelhető meg a lakóhely, illetve az iskolai

A szabadidő-eltöltési formák között egyre nagyobb teret nyernek az otthon végezhető tevékenységek, a tévénézés, a számítógép- és játékkonzol-használat, valamint egyéb otthoni elfoglaltságok. a testmozgás terén. Amíg azonban nem épül erre valamilyen országos kezdeményezés, gyors eredményt nem remélhetünk, sőt a tendenciák ismeretében az aktív testmozgást végzők arányában inkább további csökkenés várható.

végzettség szempontjából is. Elmondható, hogy a városokban élők sokkal inkább hajlamosak testmozgást végezni, mint a vidékiek, és hasonlóképpen a magasabb iskolai végzettség is predesztinál bizonyos sportolási hajlandóságra.

Milyen okok állhatnak a csökkenő sportolási aktivitás mögött? Természetesen többféle. Sajnos a társadalomra egyre jellemzőbb a passzivitás a mindennapi élet területén is. A szabadidőeltöltési formák között egyre nagyobb teret nyernek az otthon végezhető tevékenységek, a tévénézés, a számítógép- és játékkonzol-használat, valamint egyéb otthoni tevékenységek. Ezek terjedését csak részben magyarázzák gazdagsági szükségszerűségek, hiszen ez a tendencia azokban az években is megfigyelhető volt, amikor a magyar gazdaság teljesítménye növekedett, és a lakossági jövedelmek is érezhetően gyarapodtak. A befelé fordulás, a pas�szivitás sokkal inkább valamilyen általános társadalmi „letargia”, a jövővel kapcsolatos kedvezőtlen várakozás következménye, semmint az anyagi lehetőségek valós beszűkülésének hatása. Természetesen a 2008 őszén Magyarországot is elérő gazdasági világválság tovább súlyosbította ezt a helyzetet, de egyértelmű, hogy a folyamatok sokkal régebben indultak el.

…vagy legalább nézd!

A sporteseményre járás gyakorisága sokkal kisebb mértékben csökkent, mint a sportolás gyakorisága. A 4. ábrán látható, hogy közel annyian haj-

4. ábra Milyen gyakran sportol?

(Szinte) soha Ritkábban Havonta 62%

22%

7% 8%

1999

67%

Havonta többször

22%

5% 7%

2009

Forrás: GfK Hungária – Ipsos: Nemzeti Médiaanalízis 1999. II. félév és 2009. II. félév, Célcsoport: 15+

lamosak nézőként sporteseményen megjelenni, mint ahányan tíz évvel ezelőtt tették ugyanezt. A sporteseményekre a sztereotípiáknak megfelelően főleg a férfiak járnak. Több mint háromszor annyi férfi tekinthető rendszeres meccsre járónak, mint ahány hölgy. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a hölgyek 80%-a gyakorlatilag egyáltalán nem hajlandó a szurkolás öröme kedvéért szabadidejét egy sportpályán tölteni. Száz megkérdezettből hat állítja, hogy nagyobb sportesemények kapcsán rendszeresen előfordul, hogy valamilyen nyilvános helyen, társaságban tekinti meg az adott sporteseményt közvetítését.

5. ábra

Ülve sportolni?

A számítógépek, az internet, valamint a játékkonzolok terjedése nem tett jót az aktív testmozgásra szánt idő alakulásának. A számítógéppel való foglalkozás mint szabadidős tevékenység volt az, ami az elmúlt egy évtizedben a legdinamikusabban tudott teret nyerni a napi időmérlegekben. Sokak számára a sporttal kapcsolatos élmények egy része a számítógépeken, konzolokon keresztül érkezik. Minden hatodik megkérdezett szokott sport témájú számítógépes játékokkal játszani. A 15–17 éves korosztályban a legmagasabb ez az arány, közel 40%os, de még a 60+ korosztályban is minden ötvenedik honfitársunk csábul el néha és püföli a billentyűzetet egy-egy szép mozdulat reményében.

Sportközvetítések

Talán a legpasszívabb sporttal kapcsolatos tevékenység a közvetítések megtekintése. Ellentétben a televíziókban elérhető sportkínálat bővülésével, a lakosság sportközvetítések iránti érdeklődése inkább csökkenő tendenciát mutat az elmúlt egy évtized távlatából.

Mennyire érdeklődik sportközvetítések iránt (1–5 skálán)? Összesen

2,6

2,9 3,7

Férfi Nő

3,4 1,9

2,3

15–17 éves

3,1

18–29 éves

2,8

40–49 éves

2,7

3,1 3

2,8 2,6

50–59 éves 60+ éves

1999

3,3

2,8

30–39 éves

3.6

2,2

2,4

2009

Forrás: GfK Hungária – Ipsos: Nemzeti Médiaanalízis 1999. II. félév – 2009. II. félév, Célcsoport: 15+

Legnagyobb mértékben a fiatalok vesztették el érdeklődésüket a sportesemények iránt. Nyilvánvaló, hogy az ő célcsoportjukban nyert leginkább teret a számítógép-használat, amely a legerősebb konkurenciája a televíziós közvetítéseknek.

Sportolók ismertsége, kedveltsége Magyarországon – mint az olimpiák történetének egyik legsikeresebb nemzeténél – mindig is létezett egyfajta olimpiakultusz. Ez a jelenség

A népszerűségi lista élén dominánsan a vizes sportok képviselői állnak: Úszók, kajakosok, vízilabdázók.

felerősödött azáltal, hogy a világviszonylatban legnépszerűbb sportágak (labdarúgás, kosárlabda stb.) nem igazán produkáltak említésre méltó eredményeket a közelmúltban. Ugyanakkor az olimpiákon sikeres, de az olimpiai ciklusok között kevesebb figyelmet kapó sportolóinknak komoly konkurenciát jelentenek a jól menedzselt, a nagyobb kereskedelmi televíziók képernyőin gyakran (és esetleg nem csak sportteljesítményeik kapcsán) feltűnő sztárjaink is. A közelmúlt olimpiai érmesei mellett közel 100%-ban ismert a lakosság körében Talmácsi Gábor, Erdei Zsolt, Bessenyei Péter, Szávay Ágnes neve is. A legmagasabb ázsiójú futballistáink ismertsége sem haladja meg azonban lényegesen a 70%-ot, de ilyen adattal is csak a néhány legjobb, vala-

melyest nemzetközi szinten is jegyzett labdarúgónk dicsekedhet. A népszerűségi lista élén dominánsan a vizes sportok képviselői állnak: úszók, kajakosok, vízilabdázók. A GfK Hungária „Sztár Monitor” című kutatásában vizsgált mintegy száz (már visszavonult, valamint jelenleg is aktív) sportoló kedveltségi toplistájának első tíz helyezettje: 6. ábra Név

Kedveltség

Cseh László

67%

Kozmann György

66%

Egerszegi Krisztina

64%

Kásás Tamás

64%

Szécsi Zoltán

63%

Kiss Tamás

62%

Kiss Gergely

61%

Szekeres Pál

61%

Bessenyei Péter

59%

Görbicz Anita

59%

A listát döntően olimpikonjaink dominálják, még akkor is, ha közülük nem is mindenki vallhatja magát ötkarikás bajnoknak. Az olimpiai sikerek elsődleges fontosságát az is alátámasztja, hogy a lakosság 86%-a ért egyet azzal az állítással, hogy olimpiai bajnokaink jó hírét keltik az országnak a világban.

Összefoglalás

Az elmúlt tíz év fejleményeit vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy drasztikusan csökken a lakosság által aktív sporttevékenységre fordí-

tott idő, valamint azok száma is, akik hajlandóak a testmozgásra. Jelentős arányban csak a legfiatalabb korosztályokban találhatunk rendszeresen sportolókat, és már a fiatal középkorúak körében is elkeserítően alacsony a mozgás iránti igény. A sportolásra a legnagyobb veszélyt a számítógépek, játékkonzolok elterjedése jelenti, hiszen egyre többen töltik szabadidejüket a képernyő előtt.

A sportesemények közel azonos arányban vonzzák az érdeklődőket, mint tíz évvel ezelőtt. Egy-egy nagyobb esemény még mindig képes több tízezer embert megmozgatni. Legkedveltebb sportolóink listájáról a futballisták eltűntek, viszont főképpen olimpikonjaink, és a nemzetközileg legnépszerűbb sportágak sikeres hazai művelői is előkelő helyen szerepelnek a rangsorban.

Reputation Rating

Reputation

„A kutatás eredményei jóRating adalékul szolgáltak a márkastratégiai folyamatok alátámasztásához.” Horváth Áron Pannon Vállalati felelősségvállalás szakértő

„A reputációs elemzés különösen nagy értéke, hogy egységes és konzisztens reputációs dimenziók alkalmazásával összehasonlításokat tesz lehetővé a vállalatok között.” Lőre Péter Audi Vállalati kommunikáció és kormánykapcsolatok igazgató

„A reputációs jelentés olyan új információkkal szolgált, amelyek hozzáadott értéket jelentenek számunkra a vállalati imidzskommunikáció lehetséges fejlesztési irányainak kijelölésében.” Beke Zsuzsa Richter Gedeon PR és kormányzati kapcsolatok vezető

Az első átfogó reputációs rangsor Magyarországon.

www.braunpartners.hu

Pénznyelő

A sportfinanszírozás nemzetközi és hazai körképe Szerzők: Dr. Berkes Péter és Váczi János

A sportról szóló uniós szintű dokumentumban, az úgynevezett Fehér Könyvben azt olvashatjuk, hogy a sportipar szélesebb értelemben 407 milliárd euró hozzáadott értéket generált, ami az EU GDP-jének 3,7%-a; továbbá az uniós sportipar 15 millió embert, azaz a munkaerő 5,4%-át foglalkoztatta. Ha egyes nemzetgazdaságokra bontjuk az ágazatok részesedését, akkor az európai gazdaságok közül Olaszországban a legnagyobb a sportágazat súlya (2,5%), ugyanez az Egyesült Királyságban 2%, Franciaországban 1,7%, Németországban 1,4%, Magyarországon pedig 0,7–1%.1 A sportágazat nemzetgazdasági részesedésének kifejezésére létezik egy aggregát mutatószám, a GDSP (Gross

Dimitrov és munkatársai, 2006; Dénes és Keserű, 2006, 2007

A sportgazdaság volumene

magyar sportot a rendszerváltozással szinte szükségszerűen transzformációs veszteség érte, mely negatívan hatott a látványsport és a szabadidős sportpiac iránti kereslet majdnem minden tényezőjére. Évek óta közismert a sportszféra alulfinanszírozottsága, azonban a „nincs elég pénz a sportban” megállapításon túl még senki nem vázolt fel olyan finanszírozási modellt, amely választ adna a hiányzó többletforrások előteremtésére.

A sportfinanszírozás módszere a rendelkezésre álló források szerint a tagállamok viszonylatában meglehetősen különböző. A sportra fordított pénzek jellemzően állami, önkormányzati, szerencsejáték- és szponzori bevételekből állnak, valamint jelentős az egyének hozzájárulása is2. A nyugat-európai országokban a sportra fordított összes közvetlen állami források részaránya a teljes

Walter, 2003 Dénes és Keserű, 2007

Az európai uniós tagországok finanszírozási alapelvei

17 3

GDSP = PSC+GSI+GSP+NSE+ENB • PSC: Personal Sport Consumption (állampolgárok sportfogyasztása); • GSI: Gross Sport Investment (bruttó sportberuházás); • GSP: Government Sport Purchases (kormányzati sportcélú kiadások); • NSE: Net Sport Exports (nettó sport export); • ENB: Advertising Expenditure of Non-sport Businesses (nem sportprofilú vállalkozások sportcélú kiadásai).

éves költségvetésnek általában 0,05–0,25%-át adja. Magyarországon a közvetlen állami sportfinanszírozás értéke az állami költségvetés 0,25–0,3%-a között mozog, mely leginkább csak a skandináv országokban jellemző magas állami szerepvállaláshoz hasonlítható. A legmagasabb részarány Norvégiában és Finnországban van, azonban ezekben az országokban is az összkiadásoknak csupán 0,2–0,25%-át teszik ki a sportra fordított kiadások.3 Számos tagállam sportfinanszírozási rendszerében központi helyet foglalnak el az állami vagy államilag engedélyezett szerencsejáték- és lottószolgáltatásokra kivetett adók, illetékek. A sportra is felhasználható szerencsejátékok négy típusát különböztetjük meg Európában: • jelentős állami ellenőrzés alatt működő szerencsejátékok (pl. az osztrák, finn, spanyol); • az állam és a civil szféra (sportmozgalom) közös ellenőrzése alatt működő szerencsejátékok (pl. a dán és az izlandi); • sportmozgalom ellenőrzése alatt működő szerencsejátékok (pl. az olasz); • a szerencsejáték-adó meghatározott alapokba vagy alapítványokon keresztül történő, sportcélú felhasználása (pl. a belga, szlovén, brit). A játékadó mértéke 0 és 55% között változik, s nincs egységes gyakorlat az adott összeg sportra fordított részében sem: az arány 4 és 100% között mozog.

Domestic Sport Product), amely a bruttó hazai össztermék számításának analógiáján alapul.

A magyar sportfinanszírozás gyakorlata A magyar állam sportfinanszírozási gyakorlatában döntően ún. „bázis alapú” finanszírozási elv érvényesül – az adott év kiadásai nőnek vagy csökkennek az államháztartás általános lehetőségei függvényében. Az alábbi táblázat a magyar sport legfontosabb finanszírozási elemeit mutatja. A táblázat adataiból láthatjuk, hogy 2010-ben a központi kormányzat 16 milliárd forintot, az önkormányzatok-

1. táblázat Sportfinanszírozó Központi költségvetés

Mrd Ft 16

Területi közösségek

35–40

Helyi önkormányzatok

35–39

Megyei önkormányzatok

0,5–1

Háztartások

70–90

Sportfelszerelés

15–20

Sportruházat

40–50

Sportszolgáltatás

15–20

Vállalatok

15–20

Professzionális sport

11–14

Elit sport

3–4

Szabadidősport

1–2

Szerencsejáték

A cég tájékoztatása szerint évente több milliárd forintot címzetten a sportutánpótlás nevelésére, a szabadidős sporttevékenységre és a magyar olimpiai mozgalom támogatására használnak fel. A közvetlen befizetések mellett a társaság arányaiban kisebb mértékű, de fontos szponzorációs tevékenységet is folytat.

Forrás: Dénes és Keserű (2007) alapján saját számítás

kal együtt pedig mintegy 55–60 milliárd forintot költ a sport támogatására. Az állam által rendelkezésre bocsátott ös�szegből (16 milliárd), az alábbi jelentősebb tételek érdemelnek említést: • utánpótlás nevelése (verseny- és élsport): 1,335 milliárd; • iskolai, diák- és felsőoktatási sport: 271 millió; • verseny- és élsport: 1,872 milliárd; • szabadidősport: 209,5 millió; • egészségjavítást célzó sporttevékenység (szabadidő-, diáksport): 100 millió; • jégkorong (utánpótlás): 170 millió; • sportteljesítmény megbecsülése: 1,9 milliárd; • sportlétesítmények PPPkonstrukcióban: 1,529 milliárd • sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása: 190,4 millió; • kiemelt nemzetközi sportesemények (Forma-1): 4,178 milliárd. A táblázat adatain továbbhaladva a háztartások kiadásait, az egyének anyagi ráfordításait találjuk. Szakmai becslések szerint a hazai szabadidősport forgalma mintegy 70–90 milliárd forintos sportpiaci keresletnek felel meg hazánkban. A háztartások sportcélú kiadásait boncolgatva az látszik, hogy a magyar lakosság költési szerkezetében a sportcélú kiadások aránya 0,43%. A sportkiadásokon belül a magyarok főleg sportruházatra költenek (48,5%). Arányaiban sokkal kevesebbet fordítanak sporttal kapcsolatos javak (35%), és sportszolgáltatások vásárlására (16,50%).

A táblázatban feltüntetett finanszírozási szereplőket részletesen elemezve a vállalati szektor sportbeli szerepvállalása is gondolatokat ébreszt. Nemzetközi viszonylatban, a különböző szponzorációs területeket szemlélve azt láthatjuk, hogy a sport igen kedvező helyzetben van, hiszen a szponzorációs költések 86%-a megközelítőleg ide érkezik. Hazánkban a vállalatok 15–20 milliárd forint közötti összeggel finanszírozzák a magyar sportot. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően ennek az összegnek nagy részét a professzionális sportba fektetik. Az International Events Group (IEG) Performance Research 2009

Hazánkban a vállalatok 15–20 milliárd forint közötti összeggel finanszírozzák a magyar sportot. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően ennek az összegnek nagy részét a professzionális sportba fektetik. kutatása szerint nemzetközi szinten a vállalatok a marketingkommunikációs költségvetésük 17,6%-át fordítják szponzorációra, s a kreatív aktivációs költés − azaz a szponzorációs jogok megvásárlásán felüli addicionális médiaköltés − is figyelemre méltó (1 : 1,4)4.

1. ábra Kérjük, becsülje meg, hogy az Ön cégénél hogyan alakul a szponzoráció aktiválási költsége? 13%

0 to $1

14%

23%

19% 16% 17%

47% 46%

$1 to $1 38%

16%

$2 to $1 14%

Jogok: aktíválás átlagos aránya 2004–1,3:1

21%

2005–1,5:1 26%

2006–1,7:1 2007–1,9:1 2008–1,5:1

9% 8%

7% 7% 8%

2009–1,4:1 15% 12% 12%

19 4

11% 9%

IEG Performance Research 2009

$4 to $1 or more

48%

45%

2003–1,7:1

20%

$3 to $1

43%

Forrás: IEG/Performance Research, Sponsorship Decision-Makers Survey

Berkes és Váczi, 2006, Kassay, 2008

A sportfinanszírozás megújítása tehát egyszerre kell, hogy célozza a sportba jutó források növelését, valamint ezen források hatékonyabb felhasználását, azaz fejleszteni kell a hazai

sportszféra forrásfelszívási (abszorpciós) képességét. Ha pénzügyi értelemben igazán látványos fejlődést szeretnénk elérni a magyar sportban, nem elég csak a költségvetésben levő forrásokra támaszkodnunk: új források bevonására is szükség van. Magyarországon a szerencsejáték bevételeiből mind relatív, mind abszolút értékben aránytalanul kis ös�szeg kerül visszaforgatásra a sportba. Az állami sportköltségvetéshez szükséges többletforrás megteremtése � igazodva az európai trendekhez � elsősorban a szerencsejáték-bevételek növelésén keresztül valósulhat meg. Elképzelésünk szerint a 35 olimpiai sportszövetséget (28 nyári, 7 téli) egy, a Szerencsejáték Zrt. termékpalettáját színesítő új termék � az Olimpiai lottó � bevezetésével jelentős, akár 1,5 milliárd forint körüli bevételhez is lehetne juttatni. Egy országos lefedettségű, lehetőleg közszolgálati televízió bevonásával zajló játékból befolyt fogadói pénzek játékadóját a sportszövetségi finanszírozás logikájával megegyező módon

Olimpiai lottó – mint forrásbővítő megoldás

Ha pénzügyi értelemben igazán látványos fejlődést szeretnénk elérni a magyar sportban, nem elég csak a költségvetésben levő forrásokra támaszkodnunk: új források bevonására is szükség van.

A hazai marketinges és kommunikációs gyakorlatban azonban nem jellemző, hogy a cégek a büdzséjüknek átlagban 17,6%-át szponzorációra fordítanák. Az elsősorban vidéki hazai kisvállalatok előszeretettel támogatják a helyi kezdeményezéseket, sok esetben pénzmozgást nem igénylő formában, akár a rendelkezésükre álló erőforrások teljes erejéig. Az országos érdekeltségű nagyvállalatok pedig büdzséjüknek többnyire csak kisebb hányadát fordítják szponzorációra, pontosabban a jogok megvételén túl minimálisan költenek a szponzoráció „kreatív” aktivizálására, életre keltésére. Ezeket a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve a nyugat-európai 17,6%-os középértékkel szemben maximum 8–9%-os átlagos büdzséfelhasználással lehet kalkulálni a szponzorációra vonatkoztatva.5

reményre. A játékos eldönthetné azt, hogy melyik sportágat jelöli be mint a sorsoláson esélyest, tudatában annak, hogy jelölésével közvetlenül is támogatja a számára „szimpatikus” sportszövetséget. A szimpátia párosulna a többletforrás esélyének megteremtésével és a demokrácia érzésével. Számításaink szerint, ha az Olimpiai lottó elérné a Szerencsejáték Zrt. termékpalettáján a 8%-os részarányt (most a Skandináv lottó részesedése ekkora), s mindezt arányosítjuk a 158,6

lehetne eljuttatni a részt vevő szövetségekhez úgy, hogy az így megjelent támogatás számukra tiszta többletbevételt jelenthessen.6 A Skandináv lottóhoz hasonlóan, az Olimpiai lottó hetente rendezett sorsolásán az 1–35-ig terjedő (a 35 olimpiai sportágat reprezentáló sportági szakszövetségnek megfelelő) számhalmazból 7 számot húznának ki visszatevés nélkül. A játékosok 35 számból 7 számot játszhatnának meg, melyből legalább négy találat jogosítana nye2. ábra

Az Olimpiai lottó által generált bevétel

Költségvetés

já té

y.a

dó

45% bruttó 36% nettó nyeremények

bruttó árbevétel 12,56 milliárd forint

Fogadók-játékosok

Berkes és Váczi, 2009

ék

SZJA

Sport

21 6

zt al

12% játékadó: 1,5 milliárd forint

milliárd forintos árbevétellel, akkor ez körülbelül 12,56 milliárd forintos tételt is jelenthetne a Szerencsejáték Zrt. árbevételében. A nyereményalap az árbevétel 100%-a lenne, és 12%-os játékadó terhelné. A fogadók az árbevétel nettó 36%-át tudhatnák magukénak nyereményalapként. A várt 12,56 milliárd forintos árbevételt terhelő 12%-os játékadó alapján nagyságrendileg 1,5 milliárd forint keletkezhet. Ezt az összeget teljes mértékben a sportszektor kaphatná, mégpedig két csatornán keresztül. Elképzelésünk szerint az előálló összeg 80%-át a húzás során nyertes sportágak szakszövetségei kapnák (1,2 milliárd forint), míg a fennmaradó 20%-ot (300 millió forint) a fogadók szimpátiajelölései � azaz a játékosok jelölései által a legfavorizáltabb sportágak � alapján allokálná a játékrendszer. A szerencsejáték-termékeknél fontos kérdés a nyereményhalmozódás kezelése. Az át nem vett nyereményekről külön sorsolással lehetne dönteni. Az Olimpiai lottó esetében európai és világversenyeken való részvétel, az Olimpiát megelőző két évben pedig az Olimpián való részvétel lenne a nyeremény tárgya, így növelhető lenne a világversenyekre utazó szurkolótábor létszáma is.

Felhasznált irodalom: Berkes, P., Váczi, J. (2006): Alternatív médium a márkakommunikáció szolgálatában. Szponzoráljunk! Benne vagy? Marketing & Menedzsment. 15(1): 4-15. p. Berkes, P., Váczi, J. (2009): Szerencsepénzre várnak. Marketing & Media. 2009. június: 14-15. p. Letöltés: http:// www.fn.hu/media/20090603/jonne_ olimpia_lotto/ Dénes, F., Keserű, Cs. (2006): Nemzetközi sportfinanszírozás. Műhelytanulmány. Dénes, F., Keserű, Cs. (2007): A magyar sportfinanszírozás helyzete. Műhelytanulmány. Dimitrov, D., Helmenstein, C., Kleissner, A., Moser B. & Schindler, J. (2006): Die makroökonomischen Effekte des Sports in Europa, Studie im Auftrag des Bundeskanzleramts, Sektion Sport, Wien. Fehér Könyv a sportról (2007): The EU and Sport: Background and Context. Commission Staff Working Document Brussels. Letöltés: http://ec.europa.eu/ dgs/education_culture/publ/pdf/sport/ whitepaper_hu.pdf IEG / Performance Research (2009): Spon sorship Decision-Makers Survey. Le töltés: http://www.performanceresearch. com/2009-IEG-Study.ppt Kassay, L. (2008): Szponzoráció-kom munikációs eszköz és médium. Alkalmaz ott Kommunikációtudományi Intézet. Letöltés: http://www.akti.hu/akti/dok/ fuzet24.pdf Walter, T. (2003). Two players – One Goal?: Sport and the European Union. Meyer & Meyer Sport.

Egészséget fogyasztók – ki, hol, mit, hogyan Milyen szerepe van az egészségnek a magyar lakosság mindennapjaiban? Milyenek az egészségfogyasztási mintáink? Hogyan jelennek meg ezek a nyolc magyar fogyasztói szegmensben?

Az új évezred első gazdasági motorja az egészséggazdaság, amelynek egyre meghatározóbb fogyasztói igénye a teljes egészség lesz. A hagyományos megoldásokon túl újabb technológiák, termékek és szolgáltatások jelennek meg a tágabb értelemben vett egészséggel kapcsolatos hírek és információk mellett. Ez mai világunk egyik legdinamikusabban változó területe. A GfK Hungária legújabb tanulmányából megtudhatja a magyar egészségfogyasztó hol tart mindebben.

További tájékoztatás: Dr. Lantos Zoltán Tel.: 06-1/452-3071 E-mail: zoltan.lantos@gfk.com www.gfk.tanulmanyshop.hu

A sztármárkázás fonákjai

Szerző: Papp-Váry Árpád

Mikor lesz Nadal nemcsak salakon, de marketingben is király?

A még csak 23 éves Nadal pár év alatt a teniszrajongók egyik legnagyobb kedvence lett. Remekül jellemzi a játékost, hogy amikor a 2009-es US Open negyeddöntőjében aratott győzelme után beszaladt hozzá egy férfi, hogy megcsókolja, mosolyogva fogadta a meglepő üdvözlést, sőt marasztalta a szurkolót. „Szimpatikus volt nekem, azt mondta, hogy szeret, és ezt követően csókolt meg” – nyilatkozta. A teniszkedvelők számára is rendkívül szimpatikus Nadal � vagy ahogyan gyakran emlegetik: Rafa � mindig nagy alázattal játszik, és ugyanez jellemző nyilatkozataira is. Az ellenfelet soha nem felejti el megdicsérni, Roger Federert pedig a világ legjobb

Remekül jellemzi a játékost, hogy amikor a 2009-es US Open negyeddöntőjében aratott győzelme után beszaladt hozzá egy férfi, hogy megcsókolja, mosolyogva fogadta a meglepő üdvözlést, sőt marasztalta a szurkolót.

ár a világranglista első helyét 2009 nyarán vis�szavette Roger Federer, szakértők szerint nem kell sokat várni arra, hogy az öt évvel fiatalabb Rafael Nadal újra a trónra kerüljön. A cél az, hogy mindez ne csak a pályán, hanem a pályán kívül is megtörténjen; ehhez azonban a spanyol salakkirálynak van még mit fejlesztenie marketinggépezetén.

játékosaként emlegeti – még akkor is, amikor a világranglistát épp Nadal vezeti.

Csak szerényen

Ez a szerénység a kezdetek óta jellemző rá, és edzője sem engedi, hogy a spanyol fiút elkapja a magamutogatás. Amikor 18 évesen a stuttgarti Mercedes-kupa döntőjében győzedelmeskedve egy ezüst Mercedes SLK 200 tulajdonosa lett, azzal is csak a következő sarokig gurult. Nagybátyja és egyben edzője, Toni Nadal ugyanis megmondta: felejtse el az 50 ezer dollár értékű csodajárgányt. Helyette egy 20 ezer dolláros Kia Sorrentót kapott – nagybátyja pedig egyben szerződést kötött a koreai autógyárral a fiatal sztár támogatására. Toni, az edző-nagybácsi, hároméves kora óta nevelgeti Nadalt. A sportág szinte törvényszerűen jött: akkoriban Rafáék épp egy teniszbolt felett laktak, szemben pedig egy teniszcentrum volt, Toni munkahelye. Toni azután döntött az edzősködés mellett, hogy több kísérlet után sem sikerült beverekednie magát a spanyol top 20-ba. Ő volt az is, aki kiszúrta, hogy bár Nadal jobb kézzel

ír, erősebb a bal keze. A balkezesség pedig kifejezett előnyt jelent a többnyire jobb kézzel játszó teniszezők közt. Iskola után tehát a szomszédos edzőpályára rohant Nadal, hogy aztán legtöbbször este 9-ig játsszon. Toni pedig megtanította arra is, hogy edzés után szedje össze a labdákat és tisztítsa le a pályát – mindmáig így tesz a tréningek után. De Rafának volt egy másik szenvedélye is: a futball. Nem csoda ez, ha tudjuk, hogy másik nagybácsija nem más, mint Miguel Angel, aki az 1994-es amerikai világbajnokságon a spanyol csapat kapitánya

volt. Aztán amikor Rafa nyolcévesen megnyerte a 12 évesek teniszversenyét, egyik napról a másikra az ütő mellett döntött. És bár 14 éves korában kapott egy ösztöndíj-lehetőséget a Spanyol Teniszszövetségtől, a család úgy látta, jobb, ha továbbra is Toni irányítja felkészülését. Filozófiájuk szerint ugyanis nem kell Barcelonában, Madridban vagy éppen az USA-ban edzeni ahhoz, hogy valaki a legjobbak közé kerüljön. A család Mallorca szigetén él, ott is egy kisebb városban, Manacorban, amire egyáltalán nem jellemző a Palma de Mallorca féle yachtos, hollywoodi filmsztáros csillogás. Az edzőnagybácsi megtanította arra is, hogy bárhol is járjon a világban az ifjú Nadal, soha

Mindenki kedvence

Még nem volt 15 éves, amikor egy bemutatómeccsen legyőzte a korábbi Grand Slamgyőztes Pat Casht, és 16 évesen már a világ legjobb 50 játékosa közé került. Épp tizenkilencedik születésnapján, a Roland Garros elődöntőjében aztán megverte Federert, majd megnyerte a tornát is. Ugyanettől az évtől, 2005 júliusától kezdve 160 héten át világranglista második volt, egészen 2008 augusztusáig, amikor is átvette az első helyet. 2008 minden szempontból emlékezetes marad: megnyerte a pekingi olimpiát, és a Roland Garros mellett Wimbledonban is győzelmet aratott. Utóbbi torna Federerrel vívott ötszettes döntőjét előbb John McEnroe, majd a nagyközönség is minden

szponzorai is egyre szaporodtak, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ők reklámanyagaikat általában csak a spanyol piacra szánják.

ne kérkedjen az osztálytársak előtt, és mindig készítse el a házi feladatát.

idők legnagyobb teniszmec�csének titulálta. Időközben szponzorai is egyre szaporodtak, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ők reklámanyagaikat általában csak a spanyol piacra szánják. Érdekesség, hogy a támogatók közt három pénzügyekkel foglalkozó vállalkozás is van: a Banco Santander, a Mapfre SA, Spanyolország legnagyobb biztosítója, és a Banesto (Banco Espanol de Credito). Utóbbi vezérigazgatója, Ana Patricia Botin így fogalmazott: „Rafa tökéletes számunkra. Ugyanúgy szeretik a fiatal lányok, mint az anyukák, nagymamák. Az apukák szerint példakép gyermekeiknek, és a kicsik valóban így tekintenek rá.”

A top 10 teniszező rangsora a játékkal keresett és a szponzoroktól kapott jövedelem alapján 2008-ban Játékos

Nemzetiség

Grand Slam győzelmek száma egyéniben

Roger Federer

svájci

36,0

Maria Sarapova

orosz

22,5

Helyezés

2008-as jövedelem a játékból és a szponzoroktól (millió dollár)

Rafael Nadal

spanyol

20,0

Serena Williams

amerikai

18,0

Andy Roddick

amerikai

16,0

Venus Williams

amerikai

14,5

Andy Murray

skót

12,0

Novak Djokovic

szerb

10,5

Ana Ivanovic

szerb

8,0

10.

James Blake

amerikai

7,0

Forrás: Forbes Magazine + Bloomberg Markets

A bankot mégis meglepte, amikor egy Nadalhoz kötődő 2008-as promóció kapcsán 300 ezer új szerződést kötöttek. Hasonló sikert könyvelhetett el a francia teniszütőgyártó Babolat, amely 2007-ben kötött tízéves szerződést Nadallal. Miután

a wimbledoni döntőben Nadal a Babolat AeroPro Drive ütőjével diadalmaskodott, annak forgalma 30%-kal nőtt. A korábban már említett koreai Kia pedig Nadal harcos imázsát állította középpontba, és így szerzett rajongókat a márkának. Egyik vírusvideójukban a spanyol játékos teniszben és fociban csap össze – egy földönkívülivel! 2007-ben aztán a L’Oreal is Nadal mellett döntött – igaz, a vele készült anyagokat egyelőre csak Spanyolországban használják. Egy másik kozmetikumokkal foglalkozó cég is felfigyelt a spanyolra: a New York-i Inter Parfums a Lanvin L’Homme Sport reklámjaiban szerepelteti a sztárt. Nadal és menedzsmentje ugyanakkor megfelelően óvatos a megnövekedett lehetőségekkel kapcsolatban. Ma egy teniszszezon már 11 hónapon át tart, és mint a játékos mondja, „a túl sok szponzor azt jelenti, túl sok nap esik ki a munkából”. Intő jelként állhat Nadal előtt a női teniszezők, különösen Anna Kurnyikova esete, aki egy időben rengeteg pénzt keresett a szponzori és egyéb megállapodásokkal, de egyesben sose tudott igazán naggyá válni, csupán párosban.

Több kell

Kritikusabb hangok szerint azonban szó sincs róla, hogy Nadal dúskálna a szponzori megkeresésekben. Steve Rosner, a New Jersey-i székhelyű 16W sportmarketing cég egyik alapítója szerint „Nadal túlzot-

tan is régimódi. Keveset jár társaságba és keveset kommunikál, így nem tudni, milyen is a pályán kívüli személyisége.” Jim Andrews, a chicagói székhelyű IEG Sponsorhip Report igazgatója még keményebben fogalmaz: „a 2008-as wimbledoni torna megnyerésével Nadal bekerült azok közé, akiket a nagy világcégek is figyelembe vesznek egy potenciális szponzoráció esetén. De amíg nem beszél jobban angolul és nem mutatja meg, hogy ’igen, ez vagyok én, és így tudok segíteni a cégeknek eladásaik növelésében’, addig senki nem fogja az ügynökét hívni, hogy ’ez a fiú kell nekünk’!” Federer ilyen szempontból előnyben van: svájci lévén jól beszél németül illetve franciául, és angoljában is csak egy minimális akcentus fedezhető fel. Nem csoda, hogy amikor a Gillette 2006-ban lecserélte

David Beckhamet, globális, 150 országban futó kampányára épp Federert kérte fel, az amerikai Tiger Woods és a francia (ám sokáig Angliában játszó) Thierry Henry társaságában. Szponzorai közt ezen kívül megtalálható a Mercedes, a Wilson, a Rolex és a svájci kávégépgyártó, a Jura is. Federer sok szempontból lazább, mint vetélytársa: a New York-i divathéten egyenesen a Vogue magazin főszerkesztőjével, Anna Wintourral jelent meg. Nadal számára ezzel szemben egyelőre minden a család: Mallorca kisvárosában, Manacor főterén van a házuk, ahol az egyik apartmanban a nagyszülők laknak, a másikban az edzőnagybácsi és családja, a harmadikban pedig a játékos és szülei. Még a barátnője is évek óta ugyanaz, Maria Francesco Perello. A szponzorok ugyanakkor igyekeznek változtatni ezen az arculaton, hiszen

A Nike, amely 13 éves kora óta szponzorálja, 2009 elején meggyőzte, hogy cserélje le a „kalóz” külsőt: a korábbi, hónaljmutogató izompóló helyett egy konszolidáltabb, rövid ujjú szerelést viseljen.

Nadal már nem tinédzser többé. A Nike, amely 13 éves kora óta szponzorálja, 2009 elején meggyőzte, hogy cserélje le a „kalóz” külsőt: a korábbi, hónaljmutogató izompóló helyett egy konszolidáltabb, rövid ujjú szerelést viseljen. Az edző-nagybácsi, Toni pedig áldását adta rá, hogy a 20 ezer dolláros Kia Sorrento helyett egy 270 ezret érő Aston Martin DBS-szel furikázzon – épp olyannal, mint amilyen Daniel Craignek volt a James Bond legújabb részében. Az igazi áttörésre azonban még várni kell: míg a Sports Illustrated legjobban kereső sportolók listáján 2008-ban Federer a 11. helyen állt 35 millió dolláros bevétellel, addig Nadal nem tudott bekerülni az 50 legjobb közé. 2009-ben ráadásul a játék sem ment olyan jól. Amikor év elején Nadal óriási csatában legyőzte az Australian Open döntőjében Federert, sokan azt mondták, mind a négy Grand Slam-tornát megnyeri – holott ez 1969 óta senkinek sem sikerült. Aztán jött a Roland Garros, ahol bár 2005 óta nem talált legyőzőre, most egy svéd a 4. fordulóban búcsúztatta. Wimbledoni címét sem sikerült megvédenie – itt ugyanis sérülése miatt el sem indult. Végül a US Open elődöntőjében az a Del Potro állította

meg, aki aztán a döntőben Federert is felülmúlta. Pedig a US Open megnyerése kiemelten fontos lenne: azt mondják, ha egy játékos igazán nagy összegű szponzorszerződésre vágyik, Amerikában kell győznie. Vagy amerikainak kell lennie: James Blake például soha nem nyert Grand Slamet, a legjobban kereső férfi és női teniszezők top 10-ébe mégis befér – a szponzoroktól kapott jövedelem segítségével. Nadalnak tehát ahhoz, hogy marketingben a csúcsra kerüljön, három dologra lenne szüksége: 1) Mindenekelőtt újra Grand Slam-tornákat kellene nyernie, különös tekintettel a US Openre. Jelenleg már csak 4. a világranglistán, és ilyen rossz helyen 2005 óta nem állt. Sajnos fiatal kora ellenére rengetegszer sérült, a 2010-es Australian Openen is fel kellett adnia Andy Murray elleni meccsét. 2) Többet kellene társasági eseményekre járnia, a tenisz nélküli reflektorfényt keresnie. 3) A jelenleginél még jobban kellene beszélnie angolul, hogy globális kampányokban is használni lehessen őt. Csak így lesz a „salakkirály” marketingben is király!

A siker másik oldala

Franklin Foer A világ fociszemmel Mi újat tud mondani a fociról egy amerikai újságíró – főleg nekünk, magyaroknak, a tízmillió szövetségi kapitány országának? Mit tud mondani napjainkban egy sportkönyv a globális jelenségekről? Olyan témákról, amelyeket közgazdászok, publicisták, specialisták serege elemez? A világ fociszemmel című kötetünk szerzője, Franklin Foer azt kísérli meg, hogy napjaink kulcsfontosságú jelenségeit (társadalmi és vallási feszültségek, anarchia, maffia, politikai anomáliák) már-már provokatívan újszerű perspektívából: a labdarúgás világából származó példákon keresztül magyarázza meg.

A rendkívül sikeres emberekről szóló történetek látszólag az intelligenciáról, a tehetségről és az ambícióról szólnak. E kötetében Malcolm Gladwell bebizonyítja, hogy a siker története valójában teljesen más, és ha meg akarjuk érteni, hogy egy ember miért fut be, akkor alaposabban szemügyre kell vennünk a körülményeit – a családját, a születési helyét, sőt a születési dátumát is. A siker története sokkal bonyolultabb – és sokkal érdekesebb is – mint azt első pillantásra gondolnánk. Az Kivételesekből kiderül, hogy miben hasonlít egymásra Bill Gates és a Beatles, hogy az ázsiaiak miért olyan jó matekosok, hogy melyek a sztársportolók rejtett lehetőségei, hogy miért olyan hasonló a legjobb New York-i ügyvédek háttere és története, és kiderül az is, hogy a világ legokosabb embere miért él teljes ismeretlenségben – és Gladwell mindezt a generáció, a család, a kultúra és a társadalmi hovatartozás elemzésén keresztül mutatja be. A kivételes emberek élete – azoké az embereké, akiknek teljesítménye kilóg az átlagos tartományból – váratlan, mégis sajátos logika szerint alakul. Gladwell e könyvben nemcsak feltárja e logika természetét, hanem bemutatja az emberi lehetőségek és képességek kiteljesedésének egy lenyűgözően érdekes és provokatív olvasatát is.

Bolti ár: 3500 Ft Kiadónktól megrendelve: 3 150 Ft (-10%) HVG-klubkártyával: 2 800 Ft (-20%)

Bolti ár: 3 900 Ft Internetes ár: 3 510 Ft (-10%) HVG-klubkártyával: 3 120 Ft (-20%)

A labdarúgás mint korunk jelenségeinek magyarázata

könyvajánló HVG könyvajánló HVG könyvajánló HVG könyvajánló HVG

Malcolm Gladwell Kivételesek

Elrontják a Szerzők: Moncz Attila

játékunkat Csökken a bizonytalanság, csökken az érdeklődés, ezáltal pedig romlik a márka

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint nem véletlen, hogy nagycsapatok nem keveredtek bele a 2009. november 20-án kirobbant bundaügybe, amely elsősorban a felépített márkát, illetve a sportágról kialakult képet károsítja. Mennyit árt a labdarúgás presztízsének az ilyen bundaügy? A kár elsősorban a felépített márkáknál, illetve a futballról alkotott kép romlásában jelentkezik. A példa egyszerű: a szórakoztatóipari sport leglényegesebb eleme, a bizonytalanság fenn-

tartása kiesik, ettől pedig az emberek elkedvetlenednek. A szurkolóknak az a céljuk, hogy ne tudják előre, ki nyeri meg a meccset vagy a bajnokságot. A bundaügy éppen a leglényegesebb ös�szetevő ellen indít támadást. Ma már abban sem lehet biztos az ember, hogy biztos-e a végeredmény. És jönnek a kiabálások. Ha a csatár ziccerben luftot rúg, máris megkapja, hogy persze, lefogadta az eredményt, és nem kell több gól. Ha valaki a hetvenedik percben érthetetlenül szögletre rúgja a labdát, akkor tuti arra fogadott, ha meg a kapus lepkézett, az egyszeri drukker máris bundát sikít. Kár is folytatni…

Az biztos, hogy azok a csapatok, amelyekből játékosok érintve vannak az ügyben, nehezen mossák le magukról a szégyenfoltot. Ez rettentően meggyengíti a márkát. Ha valahol, itt szerencse, hogy a magyar labdarúgás az elmúlt időszakban nem foglalkozott márkamenedzsmenttel. Amerika meg már túljutott a sokkon. Ott már a múlt század elején lehetett tudni, hogy az ökölvívás vagy a lóverseny nem teljesen tiszta, de amikor a szentként tisztelt baseballról kiderült, ott is bundáznak, minden ös�szedőlt. Mennyire lesz jellemző a futball egészére az elkedvetlenedés? Attól függ, hogy a nagy európai klu-

bok érintve lesznek-e vagy sem. Tudtunkkal most még nincsenek. Véletlenül? Szerintem nem. De óvatos vagyok, mert azért régebben már láttam olyat, hogy rangos élvonalbeli bajnokságokban is vizsgálódtak eredményekről. Van közgazdasági magyarázata a nagyok távolmaradásának? Gondoljon bele, valaki odamegy Steven Gerrardhoz, és azt mondja neki: „Te, Steve, adok ezerötszáz fontot, ha kaptok egy gólt. Ötszázat most, ezret meg utána.” Gerrardnak vagy heti százezer font a keresete. Annyit veszítene rajta, hogy meg sem fordul a fejében az ajánlat elfogadása. Ráadásul itt nem

elég a fizetésére és hátralévő karrierjére gondolni, hanem a későbbiekre is kell. A visszavonulása után még harminc évig ott kell élnie Liverpoolban, ő lesz az első számú sztár a lelátón, ezt nem éri meg elbukni ezerötszáz fontért. De ha valaki ugyanezt egy ezredosztályú csapat kapusának mondja… Legfeljebb az a válasz jön, hogy toldjon még hozzá egy ezrest, mert abból az asszonynak is meglesz a karácsonyi ajándéka. Egyébként meg áll az alku. Repkednek a számok, az Európát behálózó szervezet egyesek szerint két-, mások szerint tízmilliárd forint körüli összeget mozgatott meg, ez azért elenyésző a kontinens futballjában. Ezért még egy klas�szis játékost sem lehet megvenni. Mi a bunda tulajdonképpen? Erre igazából az angol szó a pontos válasz. Fixálják a meccs eredményét. Tágabb értelemben kiveszik a bizonytalansági tényezőt a mérkőzésből. Hogy miként, arra sokféle a lehetőség. Már arra is lehet fogadni, hány sárga lap lesz a találkozón. Erre pedig csak egy személynek van igazán befolyása. A bírónak. Egyetlen bíróról sem feltételezem,

csak elvi lehetőségként mondom. Az ilyenekben minimális a kockázat. Egy profi bíró lehozza úgy négy sárgával a mérkőzést, hogy közben csillagos ötöst kap az ellenőrtől. Az égvilágon senkinek sem tűnik fel, ezért is nem lehet ellene védekezni, közben meg óriási a kísértés. Így viszont összedőlhet a futball vára. Nem hiszem. A futball jó dolog. De ha tönkreteszik… Az biztos, hogy ideje rendőrért kiáltani. Aki részt vett benne, kapja meg a lehető legsúlyosabb büntetést. Viszont a labdarúgás szerethető, nem véletlen a népszerűsége. A lóversenyben is gyakran felvetődik a csalás, mégis népszerű. A futballnak nem szabad eddig eljutnia. Nálunk az ötvenes-hatvanas évektől mégis periodikusan felvetődik a bundázás lehetősége. Ahol az emberek nem a saját és a nézők szórakoztatására sportolnak, ott lehet is. Mi értelme van annak, ha például egy fitneszklubban egy hobbista doppingnak minősülő termékeket fogyaszt? Amióta pénzdíj és jutalom van, bunda is van. Már az ókori görög játékokon is volt. Ott állítólag az ilyenekért kapott büntetésekből Zeusz-szobrokat állítottak fel a stadionba vezető út két oldalára. Addig, amíg a játékosok egyezkedtek egymás között, és ma nekem, holnap neked alapon tárgyaltak, könnyebben ellenőrizhető volt a dolog. Most, a piacosodott sportvilágban, a fogadások útvesztőjében sokkal nehezebb. Forrás: Nemzeti Sport, 2009. november 25.

Szerző: Jáki Mónika

A sport és szabadidő komplex fejlesztésének jövőképe

Sport- és szabadidőtrendek a világban

világban bekövetkező változások a szabadidő eltöltésével szemben is új követelményeket támasztanak. A munka jelentőségének változása miatt a szabadidő értékesebbé válik, azt a korábbiaktól eltérően minél hasznosabban, minél aktívabban szeretnénk eltölteni. A szabadidőben fontossá válik az élmény és annak elérhetősége. A szabadidővel szemben megfogalmazott nemzetközi trendek alapján: • Erősödik az egészséget, aktivitást, az aktív pihenést igénylő tendencia. • Az üzleti és szabadidős turizmus közti különbség elmosódik. • Célcsoport-orientált (tematikus termékfejlesztés és marketing, ami a szórakoztatásra, az élmény- és ta-

pasztalatnyújtásra törekszik. • Legfontosabb piaci szegmens (1996 óta nem változott): középkorúak és idősek. • Átlagosnál nagyobb a növekedés a fiatalok és az idősek aktív szabadidőtöltése terén. Néhány fontos szabadidőtrend, ami meghatározza a sport és szabadidő fogyasztását: Demográfiai jellemzők a) A lakosságon belül nő az idősebb emberek aránya, akik egészségesebbek és magasabb szabadon felhasználható jövedelemmel rendelkeznek, mint korábban. b) Tovább csökken az egy háztartásban élők száma, mely magasabb összegű szabadon felhasználható jövedelmet és nagyobb vásárlóerőt jelent. Egészég Az egészségtudatosság továbbra is egyre jellemzőbbé és fontosabbá válik. Szabadidő A modern társadalom egyre nagyobb nyomást gyakorol a mindennapi életre, és élénkíti a szabadidő és pihenés iránti igényt.

A szabadidő fogyasztásában egyre kiemelkedőbb jelentősége van a sporttevékenységeknek. A sport és szabadidős keresleti trendek – a célcsoport elvárási igényei szerint – sokfélék lehetnek. Csak néhányat említve: • a gyerekek � új élményeket és más gyerekek társaságát keresik; • a „tinédzserek” – az izgalmat, aktivitást keresik, és erős függetlenségélménnyel bírnak; • a középkorú párok felnőtt, különélő gyerekkel � az újrafelfedezés élményét, de ugyanakkor a passzív részvételt preferálják; • a fiatal párok kisgyermekekkel � a bababarát szolgáltatásokat részesítik előnyben; • a fiatal felnőttek � az új élményekre, az aktivitás lehetőségére nyitottak; • a növekvő család – a takarékosság jegyében az élményt keresik a család minden tagja számára; • az idős, nyugdíjas korosztály – a pas�szív részvételt, de egyben a társaságot keresi, és fontos számára a könnyű megközelíthetőség.

A sport és szabadidő fejlesztése a minőségi élet megteremtésének egyik fontos forrása, és a települések népességmegtartó erejére is kihat. A jól megfogalmazott és megvalósított sport- és szabadidős fejlesztés erősíti az identitástudatot és a települések közötti kooperációt. A sport és szabadidő már nem pusztán a munkaidőt kísérő, mellékes időrész, hanem több annál. Mivel kevesebb idő áll rendelkezésünkre a szabadidő fogyasztására, ezért az előbb említett célcsoportok szerint egy komplex szolgáltatást kínáló rendszer, egy tematikus parkba rendezett szabadidő-eltöltési hely iránt nőtt meg az elmúlt években a kereslet. A komplex tevékenységhez teret biztosító, ún. tematikus parkok (akár a sport fogyasztására koncentráltan) olyan nagyméretű szabadidős attrakciók, amelyek jelentős volumenű keresletet vonzanak, programot kínálnak a család minden tagja számára, és viszonylag magas egy főre jutó bevételt generálnak, így katalizátorként működve hozzájárulhatnak egy térség gazdasági fellendüléséhez.

A sportpark, mint

A sport fogyasztása új városfejlesztői és a városfejlesztés termék összefüggése Hazánkban egy sport funkciójú temaA sport és szabadidő integráns része a térségfejlesztésnek, hiszen a sport- és szabadidős fejlesztések kihatnak egy adott térség gazdasági, társadalmi és ökológiai tevékenységének hatékonyságára.

tikus park teljesen új városfejlesztési terméknek tekinthető. Mivel a nemzetközi kereslet és kínálat összetevői, a jelenlegi és a közeljövőre prognosztizált keresleti és kínálati trendek alap-

vetően meghatározzák azt az irányt, állapotra. A cél a megfelelő életminőamely követendőnek tekinthető a ha- ség, illetve ennek megtartása, amelyre elsősorban az életzai városfejlesztés szástíluson, a viselkemára, mindenképpen A közös családi désen, valamint a a város aspektusából sportolási lehekörnyezeten keszükséges szemlélni a tőségek megteresztül lehet hatni. sport- és szabadidős remtése kulcstevékenységet. fontosságú eszköz A sport fogyasztása a társadalom Egy olyan tematikus az egészségesebb park létrehozása, mely- társadalom kiala- mentális egészsége szempontjából nek központi témája, kításában. is nagy jelentőségattrakciója a sport és szabadidő koncentrált fogyasztása, egy gel bír: a fizikailag egészséges embeúj termék megvalósításának lehetőségét rek pszichikai állapota is pozitívan hordozza magában, melyet maga a sport- változik. fogyasztás igénye hív életre. A sport fogyasztói egy ilyen kitüntetett helyen a sportteljesítményt, a kikapcsolódást, és egyben a szórakozást, valamint az egészséges időtöltést találhatják. Mivel a sport- és élményparkok tulajdonságai között szerepel egyrészt az, Az egészségi állapotra gyakorolt hogy ezek a létesítmények nem szük- hatásnál áttételesebb, ám kétségségszerűen függenek az adott terület telenül létező az az összekovácsoló kulturális és természeti örökségétől, szerep, amelyet a sport ideális esetezért városfejlesztési szempontból ben a lakosság fő közösségeinek, a mesterségesen is létre lehet hozni őket. családi, baráti és munkahelyi közösTehát a befektetői tőke számára igen ségeknek az életében, a kapcsolatok vonzó funkcionális lehetőséget kínál javításában, valamint a társadalmi egy ilyen, a sport fogyasztására kon- kohézió elősegítésében betölthet. centráló komplex park kialakítása. A közös családi sportolási lehetőségek megteremtése ezért kulcsfontosságú eszköz az egészségesebb társadalom kialakításában. A szabadidő eltöltése, a széles spektrumú programok biztosítása helyi Bizonyított, hogy a rendszeres test- színtereken kiemelkedően fontos a edzés, életkortól függetlenül, közvet- sport közösségfejlesztő és -formáló len pozitív hatással van az egészségi szerepe miatt.

Harmonikus élet és a kisközösségek erősítése

Prevenció és egészségmegőrzés

Aktív közösség, aktív gazdaság

A szabadidő hasznos és aktív eltöltése, a rekreáció hozzájárul a közérzet javításához és a közösség aktivitásához. A sport diákságra gyakorolt hatásainak elemzése során nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a sport pozitív alternatíva minden, a fiatalságot veszélyeztető kihívással szemben. Az eredményességre törekvő sporttevékenység kiküszöböli a személyiségfejlődés során keletkező frusztrációkat, strukturálja az időbeosztást, közösségi élményt kínál és segíti a pozitív életcélok megfogalmazását.

Egy városfejlesztési elv, amely a sport fogyasztásán alapul Meg kell teremteni a közösségek számára a sportolás, méghozzá a többféle sportolás lehetőségét, mert az emberek igénylik. • Minden emberben benne van a versenyszellem, a versenyzés utáni vágy, és ha erre lehetősége van, megpróbálja valamilyen formában kiélni. • Megállapítható ugyanakkor, hogy a versenysport is nagy hatással van a tömegsportra. • Azokban a közösségekben, ahol a fiatalok sikereket érnek el a versenypályákon, ott a szülők, ismerősök, barátok, rajongók sokkal

nagyobb számban sportolnak rendszeresen. A felmérések szerint az emberek szívesen sportolnának, de nincs szervezett és komplex lehetőségük. Erre lehet megoldás a sportfogyasztók „étvágyának” kielégítése céljából, valamint gazdasági és városfejlesztési szempontból is egy komplex, sporttevékenységre épülő tematikus park kiépítése, ahol megtalálható: • az élménysportot fogyasztók számára egyfajta színes kínálat (squash, tenisz, úszás stb.), valamint • a sportélményt keresők, avagy teljesítménysportot fogyasztók számára az összetett kínálat (túrafutás, kerékpár pálya stb.), • a szabadidő eltöltést szolgáló szórakoztató egységek (vízi vidámpark, kalandpark stb.) és • az egész komplexumot kiszolgáló vendéglátó és kereskedelmi helyek (sportszervizek, márkaboltok, sportruházati boltok, exkluzív butikok, gyerekboltok, éttermek, kávézók, mozi, előadásoknak és konferenciáknak otthont adó helyszínek). Ezen komplex sport- és szabadidőparkban a beléptető rendszer és a szolgáltatások igénybevétele a lehető leghatékonyabban és vendégbarát módon kell történjen. Szerencsés esetben valamiféle – a fogyasztók kényelmét szolgáló – kártyarendszerrel. Ez a felvetés azonban már messzire vezet a cikk alaptémájától, így ennek kifejtését egy következő alkalomra halasztom.

Yasec

Magyar Rolls-Royce két keréken Szerző: Balázs D. Attila

Arra koncentrálok, hogy a termék tudjon jól küzdeni, ne a szavak. Ha ez jól sikerül, akkor a szájpropaganda a többit majd megoldja – vallja Zügn Károly, akinek a keze alól lassan húsz éve kerülnek ki Yasec márkajelzéssel Magyarország legkiválóbb kerékpárjai. Ennek ellenére a szaksajtón kívül nem igazán foglalkoznak vele, de a márka talán már nem is szorul rá erre. A hajdani Mountain Bike Action Hungary hegyikerékpáros magazin tizennégy évvel ezelőtt már így írt a soproni manufaktú-

ra termékeiről: Nem lehet összehasonlítani őket a szériadarabokkal. Olyan lenne, mintha a svájci órát vetnénk össze a homokórával. Kevés olyan járgánnyal találkozhatunk az utakon, amin a Designed & Made in Hungary – Sopron, azaz Magyarországon – Sopronban tervezve és gyártva felirat szerepel. Hogyan építetted fel a márkát idehaza és a nemzetközi színtéren? Tudatos építés nem történt eddig, mindössze tettem a dolgomat. Általában el voltam foglalva a gyártás hozta pillanatnyi problémákkal, és így időm se volt olyan marketingtevékenységre, ami a tudatos márkaépítést tűzte

volna ki célul. Viszont egy-egy sikeres versenyszereplés sokat tudott dobni a hírnéven, bár az se közvetlenül a márkáért történt, hanem mert nekem személy szerint fontos volt a megmérettetés. Jómagam is versenyeztem, és ha ilyen alkalmakkor az ember sikeres, az felemelő érzés, ami különösen igaz akkor, ha egy általam készített szerkezet nyer. Külföldi megrendelésekkel ennek ellenére nem vagyunk elárasztva. Úgy érzem, hogy nyugaton a mi térségünk még mindig „Kelet-Európa” a szó lekicsinylő értelmében, vagyis ami itt készül, az az ottaniak fejében még mindig gyenge minőséget jelent. Ez az

nem adott nekem, és a rendszer, amiben ezt az ösztönzést kérni lehetne (mert többször körüljártam már a témát!), sajnos nem olyan egyszerűen és nem olyan korrektül működik, mint ahogy azt a televízióban láthatja a honpolgár. Na, ehhez nekem nincs gyomrom. Úgyhogy egyelőre így alakul a magyar termékek külföldi megjelenítése. Tehát a hagyományos reklám és a marketing távol áll tőled? Nincsen marketinges szakemberem, én magam pedig gépész vagyok. Ez a két szakma valahol ellensége egymásnak. Ha nagyszerű(bb) dolgot akarsz összehozni, akkor lecsap az

Kell, hogy legyen az emberben tartás, vannak dolgok, amit nem csinálok meg, hiába fizetnének meg utána. Nyilván én is pénzből élek, ezt a tényezőt nem tudom kizárni, de nem a mai pénzközpontú vallás híve vagyok.

általános vélekedés, ami ellen persze sok pénzzel lehetne tenni, de nekem nincs tőkém arra, hogy külön reklámkampányba kezdjek e sztereotípia megváltoztatásáért. Drága államunk konkrétan soha egy fillér támogatást

ötletekre a marketingszaki, és a saját, általában nem szakmai szemszögből előkerülő véleménye szerint szeretné alakítani a terméket. Ez nem azt jelenti, hogy én csak a saját fejem után megyek, de nem a pénz az istenem, az egyetlen motiváló tényező. Kell, hogy legyen az emberben tartás, vannak dolgok, amit nem csinálok meg, hiába fizetnének meg utána. Nyilván én is pénzből élek, ezt a tényezőt nem tudom kizárni, de nem a mai pénzközpontú vallás híve vagyok. Van honlapotok, és az én kezemben

is járt valamikor Yasec katalógus. Ezek, akárhogyan is vesszük, reklámanyagnak számítanak. Nyilván kell, hogy legyen segítőd mindezek kivitelezésében a műhely tájáról, vagy ez is mind a te kezed munkája? Javarészt saját fejlesztés, az arculat mindenképp. Hobbiból csináltam, és nem is engedném ki „szakember” számára. A régi katalógust már nem is tudom, hogy kivel készítettük, annak már 14 éve. A honlapot Adrián barátom, egy ugyancsak bicajos tag készítette. Szóval így megy ez nálunk. A honlap meglétén, a katalógusokon és a bringás eseményeken való szereplésen kívül egy ilyen vállalható prémium márkát, mint a Yasec, miképpen tudod még népszerűsíteni, hogy a jövőben se sikkadjon el az

rült, akkor a szájpropaganda a többit majd megoldja. A sydneyi olimpián a női pályakerékpáros versenyben egy Yasec gép nyergében Magyarország bekerült az első ötbe. Ez sokat segített. Akkor is úgy voltam vele, hogy a médiának nem fizetek a szereplésért, de ahol kellettem, és nem kértek érte pénzt, oda elmentem, és szórtam az igét. Az új-

érdeklődés iránta? Valahogy el kell érd a jövő vásárlóit. Bizony, el kellene, de kissé belefáradtam. Nincs keretem arra, hogy a média területén is megvívjam eme költséges harcokat. Inkább arra koncentrálok, hogy a termék tudjon jól küzdeni, ne a szavak! Ha ez jól sike-

ságnak, tévének, rádiónak is kellett a hír, úgyhogy akkoriban megkerestek. Nem azért, mert én olyan fantasztikus voltam, hanem saját maguk miatt. Az RTL Klubba például úgy kerültünk be, hogy egy ismerős dolgozott ott. Bent aláírattak velem egy litániát, nehogy kimondjam a márkanevet, sa-

Ha visszatekintek, hogy eddig kik vásároltak tőlem, nehéz lenne őket egy csoportba belegyűrni. Talán olyanok vesznek ilyen jellegű dolgokat, akik tudnak arra áldozni, hogy az adott kerékpáron minden úgy legyen megtervezve, mint ahogy azt elképzelték.

többi. De az operatőr haver volt: szép lassan ment végig a bicikliváz alsócsövén – ahol jól látszik a márkajelzés –, így a dolog meg is lett oldva. Alapjában véve miben különböztök a többi kerékpárgyártótól illetve márkától? Drágábbak vagyunk. Más anyagból dolgozunk, ami költségesebb, és emiatt a termék is egy másik kategóriába sorolandó, így azt innentől kezdve nem lehet összehasonlítani a többivel. Semmi bajom azzal, ha egy termék olcsóbb, az viszont probléma, ha az értékénél többe kerül. Milyen kerékpármárkákkal vonhatunk párhuzamot, ha a Yasec jön szóba? Kik azok még, akiknél hasonló a hozzáállás a gyártáshoz és persze a vevőhöz? Van még pár félőrült, aki ilyesmivel foglalkozik: régi cimborám, a németországi Florian Wiesmann például hasonló dolgokkal, bár ő berágott nemrég az alumíniumra, abból nem készít vázat. De a Bendixen is egy hasonló „cég”, meg még csomóan, akik kiállítottak az European Handmade Bicycle Exhibition (www.eh-b-e.eu) kiállításon.

Kit tekintesz a Yasec célcsoportjának Magyarországon és külföldön? Bevallom, ezen sem gondolkoztam még sokat, Isten biza, nem tudok típusokat. De mind olyan emberek, akiknek ez a hobbijuk, és valamiért megszerették az általam készített dögöket. Ha visszatekintek, hogy eddig kik vásároltak tőlem, nehéz lenne őket egy csoportba belegyűrni. Talán olyanok vesznek ilyen jellegű dolgokat, akik tudnak arra áldozni, hogy az adott kerékpáron minden úgy legyen megtervezve, mint ahogy azt elképzelték. Ez nemzetközileg is igaz, nincs különbség, hogy máshol más emberek lennének érdekeltek az ilyen termékekben. A siker titka talán az, hogy felelősséget vállalok a munkám után, nem tűnök el a színről. Ha probléma van, azt mindenképp megpróbálom a vásárló teljes megelégedésére rendezni, mert már maga az egy megtisztelés a másik fél részéről, hogy a vétel idején megelőlegezte a bizalmat. Ezzel nem szabad visszaélni.

Étkezési szokások – Mindent az étkezésről Rendszeresen vagy inkább rendszertelenül táplálkozunk? Vajon többet vagy kevesebbet járunk étterembe, mint korábban? Hány alkalommal étkezünk naponta és milyen ételeket fogyasztunk leginkább?

A GfK Hungária Étkezési szokások 2009 című tanulmánya egyebek mellett ismerteti a legfontosabb élelmiszerek fogyasztási gyakoriságának és kedveltségének alakulását, az élelmiszervásárláskor és étkezéskor fontos szempontokat, és azt is, vajon vendéglátóhelyen, vagy inkább otthon szeretünk étkezni.

További tájékoztatás: Steigervald Krisztián Tel.: 06-1/452-3065 E-mail: krisztian.steigervald@gfk.com www.gfk.tanulmanyshop.hu

Puskás,

Szerző: Papp-Váry Árpád

a világmárka F

elmérések szerint a legismertebb magyar szó nem más, mint a „Puskás”. E „márkánkat” a világ minden táján ismerik, sőt tisztelik és szeretik. A Száguldó Őrnagy úgy lett világsztár, hogy abban a korban még nemhogy internet nem volt, de a televízió is épp csak terjedni kezdett. De miért pont ő lett ilyen nagy? E cikkben a marketinges vonatkozásoknak is megpróbálunk utánajárni.

Puskás kétségkívül a legnagyobb magyar futballista. Ha nem is ő ölthette legtöbbször magára a magyar válogatott mezét, azért a 85 szereplés így is kimagasló. Különösen, hogy az 1956-os forradalom után nem tért haza, így a magyar nemzeti csapatban alig több mint tíz évet játszott. (A spanyol válogatottban még négyszer szerepet kapott.) Még fontosabb az a 84 gól, amit a 85 meccsen produkált. Köztük a legismertebb az angolok elleni hátrahúzós cseles találat, amikor a meccs végén 6 : 3-nak örülhettünk. Nem véletlen,

hogy a FIFA 2009-ben alapított Puskás-díja a legszebb gólért jár. Ezt első alkalommal nem más, mint Cristiano Ronaldo szerezte meg, aki a Száguldó Őrnagy nagy tisztelője. Pályafutásuk is hasonló: klubszinten mindketten 16 évesen szerepeltek először felnőtt csapatban (Puskás a

lág akkori egyik � ha nem a � legjobb együttesét, a Budapesti Honvédot. Öcsi négyszer lett itt gólkirály, ahogy később a Real Madridban is. Utóbbi csapatot Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) győzelemre is vezette: az 1961-es döntőben négy gólt rúgott az Eintracht Frankfurtnak, így 7 : 3-ra

Puskás olyasmiket tudott a bal lábával és a labdával, amit máig nem tudnak utánozni. Spanyol csapattársaival egyszer fogadott edzésen, hogy tíz lövésből tízszer fogja a felső lécet eltalálni. A mutatvány sikerült, a játékosok pedig mélyen a zsebükbe nyúlhattak. Kispestben, míg Ronaldo a Sporting Lisbonban), és mindketten 18 évesen lettek válogatottak. Aztán pedig rendkívül fiatalon, 22 évesen nevezték ki őket a nemzeti együttes csapatkapitányává. Bár Puskás nem lett a világ legdrágább játékosa, éppenséggel lehetett volna: mindössze 20 éves volt, amikor a Juventus 100 ezer dollárt ajánlott érte, ami 1947-ben óriási összegnek számított. Ő azonban maradt itthon és (legalábbis ekkor még) nem bánta meg: a rezsim ugyanis létrehozta a vi-

nyertek. Alex Ferguson, a Manchester mestere azt mondja: „Ehhez foghatót senki nem ért el.” 1952-ben, a jugoszlávok ellen 2 : 0-ra megnyert olimpiai döntőben is gólt rúgott, ahogy rá egy évre a mai Európabajnokság elődjének tartott Közép-Európa-kupa döntőjében is két gólt szerzett az olaszok ellen, a 3 : 0-ás meccsen. Az 1954-es vb-döntő alaphangját is az ő gólja adta meg, ám azt a meccset a csapat végül 3 : 2-re elvesztette. Nem Puskáson múlt – ő az utolsó percekben egy második gólt is szerzett, de

azt a bíró les miatt érvénytelenítette. És bár a németek győztek, a torna legjobb játékosa Puskás lett. 1999-ben a FIFA az évszázad vb-válogatottjába is betette, a csatársorban Garrincha és Pelé társaságában.

Futballra tenyésztve

Puskás olyasmiket tudott a bal lábával és a labdával, amit máig nem tudnak utánozni. Spanyol csapattársaival egyszer fogadott edzésen, hogy tíz lövésből tízszer fogja a felső lécet eltalálni. A mutatvány sikerült, a játékosok pedig mélyen a zsebükbe nyúlhattak. Nem tudták, hogy édesapja órákon át gyakoroltatta ezt vele gyerekkorában – ahogy fél évszázaddal később ugyanezt tette egy Ted Beckham nevű figura is kisfiával, Daviddel. Az idősebbik Puskás azt is tudta, miként kell motiválnia fiát: leszúrta, hogy lusta a pályán, mire az onnantól kezdve futva ment mindenhová, és versenyzett a villamossal is. És persze loholt otthonról a pályáig – igaz, ez esetben könnyű dolga volt, mert a házuk ablaka lényegében a tribünre ért. Ha azt hinnénk, pusztán tehetséges volt, érdemes megfontolnunk Bozsik

László, gyerekkori barátja szavait, aki szerint Puskást az apja „tenyésztette erre a sportágra”, akárcsak a fent említett Ted Beckham tette Daviddel. És bár pályafutásában volt egy időszak, az ötvenes évek második fele, amikor Öcsi inkább a ételre és a sörre koncentrált, Madridba igazolásakor újra „profi” mentalitású lett. Igaz, nem is hagyták volna neki, hogy ne az legyen: a Real elnöke egyszer megvonta egyhavi fizetését, mert fülest kapott, hogy Puskást látták sört rendelni. A sztori igaz is volt, csak éppen a feleségének rendelte az italt...

Puskás márkanevek

A kedvelt futballistákat és edzőket a szurkolók sokszor keresztnevükön szólítják, vagy becenevet adnak nekik, netán jelzőt ragasztanak rájuk. Beckhamet sokan csak Becksnek becézik, de ismert még Goldenballsként is (utóbbi játék a szavakkal – Aranylabda, arany herék). A 20. század legjobb játékosának választott argentin Maradona nem pusztán Diego, hanem „az isteni Diego”. A holtversenyben legjobb másik játékos igazi neve nem sokaknak mond bármit is: Edison Arantes

do Nascimento. Őt ugyanis csak a becenevén ismerjük: Pelé. A portugál Eusebio „Fekete Párduc”-ként, olykor „Fekete Gyémánt”-ként lőtte a gólokat – többek között Puskás csapata, a Real Madrid ellen, az 1962-es BEK-döntőn. De volt nekünk is „Fekete Párduc”-unk: az Aranycsapat kapusa, Grosics Gyula személyében.

att elnevezték „Száguldó Őrnagy”nak. Később, amikor az ’50-es évek második felében a sörözéseiről volt híres és jócskán meghízott, átkeresztelték „Puttonyos Őrnagy”-ra és „Bendő Őrnagy”-ra. Egy ideig így nevezték a spanyol szurkolók is, aztán amikor lefogyott és a meccseken gólokkal bizonyított, ők is elkezdték úgy hív-

Mivel itthon hiába volt profi a futball, a játékosoknak nem adhattak nagy fizetést, ezért más üzleti lehetőségekkel kárpótolták őket. A megnevezések – vagy ha úgy jobban tetszik: márkanevek – világrekordját azonban valószínűleg Puskás tartja. Kezdjük először ott, hogy nem is Puskás, hanem Purczeld volt az eredeti neve. Fiatalként sokan ezért csak úgy hívták: a „Sváb”. Eközben az „Öcsi” név is ráragadt – egyrészt az idősebb csapattársak szólították így, másrészt apjától, a nagy Puskás Ferenctől való megkülönböztetést is szolgálta, aki a Kispest edzője volt a negyvenes években. Amikor aztán a kommunisták Honvédet csináltak a Kispestből, a játékosokat a katonai ranglétrán is besorolták. De az igazi besorolást a nézők tették, amikor gyorsasága mi-

ni, ahogy a csapattársak: „Pancho”. A név a Ferenc spanyol változatának, a Francesconak egyik becézése. A másik a „Paco”, így azonban akkoriban Franco tábornokot hívták, és az egyezés semmilyen szempontból nem lett volna szerencsés. Pancho Spanyolországban kapott egy jelzőt is: ő volt „az ágyús”, ha ugyanis 35 méteren belül ért, számítani lehetett rá, hogy tüzelni fog. Később, görögországi edzősködése során elsősorban keresztnevét használták, ő volt „Ferenc”. Ausztráliában pedig a „Boss” („Főnök”) nevet kapta. Amikor aztán hazatért Magyarországra, neve is visszatért a kiindulóponthoz: újra ő lett mindenki Öcsije.

Üzlet, siker nélkül Nem a mai kor hozta magával, hogy a futballisták egyben üzletemberek is. Bár a negyvenes-ötvenes-hatvanas években még nem beszélhettünk olyan márkákról, mint a Beckham parfüm vagy Ronaldo divatbrandje, a CR7, azért a kor focistáinak is megvoltak a maguk üzletei. Mivel itthon hiába volt profi a futball, a játékosoknak nem adhattak nagy fizetést, ezért más üzleti lehetőségekkel kárpótolták őket. Az állam például nyitott egy Puskás-Bozsik vasedényboltot, ahol maguk a játékosok voltak az eladók – igaz, többnyire inkább kártyázással ütötték el az időt. Amikor aztán nemzetközi túrákra indult a csapat, az állami vezetés megsúgta nekik: több pénzt nem tudnak adni, de nem fogják átnézni a bőröndjeiket, így „kereskedjenek” (azaz csempésszenek) nyugodtan. Madridban aztán Puskás néhány igazi üzletbe is belevágott. A stadiontól nem messze nyitott egy Puskás Pancho éttermet, ahol sokszor ő maga volt a szakács. Egy szalámigyárat is gründolt, a magyar ízeket népszerűsítve. De túl nagy szíve volt az üzlethez. Étterme vendégeit sokszor nem engedte fizetni, a kolbászt ingyen osztogatta. Így viszont veszteséges lett a

biznisz. Végleges hazatértekor, a kilencvenes években aztán kedvenc italához adta nevét, ám hiába: a „Puskás sör” nem aratott nagy sikert.

Csak az Antarktiszon nem volt edző

Különös, de Puskás úgy lett több nyelven beszélő, a világ minden lakott kontinensén dolgozó edző, hogy 26 évesen, a híres 6 : 3-as meccs kapcsán készült interjúban még egyetlen szót nem tudott angolul mondani. Amikor a forradalom után Ausztriában maradt, felmerült, hogy a Manchester United szerződteti, mert az az 1958-as müncheni légikatasztrófa

során szinte teljes első csapatát elvesztette. Döntő érv volt azonban, hogy Puskás nem beszélt angolul. Így aztán, ahogy a Real Madridnál lehetőséget kapott, belevetette magát a nyelvtanulásba. Ponyvaregényeket olvasott, és ha egy-egy szót nem értett, csapattársai segítségét kérte. Rövidesen nemcsak spanyolul, hanem olaszul is beszélt, és aztán jött a többi nyelv. Kevesen tudják, hogy szinte min-

den kontinensen volt edző, csak az Antarktiszon nem. Észak-Amerikában az USA-ban és Kanadában próbált szerencsét, Dél-Amerikában pedig paraguayi és chilei csapatok mestere volt, köztük a híres Colo-Coloé. Az afrikai kontinensen az egyiptomi Al Masri csapatot edzette öt éven át, míg Ázsiában a szaúd-arábiai válogatott kapitánya volt. Európán belül természetesen Spanyolországban edzősködött:

az Alaves és a Murcia mestere volt. Legnagyobb sikerét azonban Görögországban, Athénben érte el. Állítólag amikor a Panathinaikosznál felmerült szerződtetése, azt kérdezte: „Mennyit kapok, ha bekerülünk a bajnokcsapatok Európa-kupájában a legjobb 16 közé? És ha a 8 közé? És ha a 4 közé? És ha a döntőbe?” Aztán görög bajnokságot nyert a csapattal, és ’71-ben egyenesen a Wembleybe vezette őket. Itt ugyan kikaptak az Ajaxtól, de görög klubcsapat azóta se vitt véghez hasonló bravúrt. Másik nagy eredményét Ausztráliában érte el, egy görög csapat, a South Melbourne Hellas edzőjeként. Természetesen ekkorra már angolul is remekül beszélt. A csapat először meg-

nyerte a kupát, majd a bajnokságot is, és a nézők száma megsokszorozódott. Szakértők szerint itt kezdődött el az amatőr ausztrál foci profivá válása – sőt, az ausztrál válogatott azóta többször is kijutott a vébére. Nem úgy a magyar. Puskásnak egyetlen feltétele volt: adjanak neki öt teljes évet, hogy rendbe tegye a magyar válogatottat és a magyar focit. E helyett mindössze négy mérkőzést kapott 1993-ban.

Sztár lenne a Holdon is

Puskás szerencsétlen korba született: akár öt, de figyelembe véve, hogy 1967-ben, 40 évesen hagyta abba a focit, akár hat (!) világbajnokságon is részt vehetett volna. Ám ebből csak kettőre jutott ki. 1946-ban, a világháború vége után egy évvel nem rendeztek vébét, az 1950-es brazíliai világbajnokságra pedig Magyarország nem nevezett. 1958-ban a forradalom utóhatásai

miatt vált lehetetlenné részvétele, és ekkor már külföldön élt. És hogy melyik vébén tudott még ott lenni az 1954-es mellett? Az 1962-es chilein – igaz, ekkor már Spanyolország színeiben. Góllövő cipője azonban ez egyszer cserben hagyta, és a három találkozón egyetlen gólt sem szerzett. Puskást sok helyre elkísérte a diktatúra: itthon Rákosi, Spanyolországban Franco volt hatalmon. Paraguayi, chilei, egyiptomi és szaúd-arábiai edzősködése sem békés demokráciákban történt. Sőt, még Görög-

országban is katonai tábornokok akartak beleszólni a Panathinaikosz csapatösszeállításába. De a „szerencsétlen kor” nem csak emiatt igaz: Puskás korában nemhogy internet nem volt, de a televízió is csak épphogy kezdett terjedni. Igaz,

Sztár volt. Bárhová ment, mindenhol közös fényképet akartak vele készíteni, és ő mindig nagy örömmel tett eleget a kérésnek. Ahogy keresztlánya fogalmaz: „Puskás szíve akkora volt, mint a hasa.” A görögök, akiknek azóta sem jutott klubcsapata európai kupa döntőjébe,

Sztár volt. Bárhová ment, mindenhol közös fényképet akartak vele készíteni, és ő mindig nagy örömmel tett eleget a kérésnek. ő rögtön mozivászonra is került: a Csodacsatár című filmben kapott egy rövid jelenetet. Ám amikor nem tért haza a forradalom után, a jeleneteket újraforgatták Hidegkutival, így a nézők már nem láthatták alakítását. Lett viszont saját könyve: ő volt az egyik első futballista, akinek önéletrajzi írása jelent meg – amit nem is Magyarországon, hanem Angliában adtak ki 1955-ben. Mi több, saját bakelit lemeze készült Spanyolországban, melyen olyan magyar nótákat énekel, mint a „Nótáskedvű volt az apám”.

úgy hiszik, hogy Puskás egyesítette a két legnagyobb görögöt: Odüsszeuszt, aki körbeutazta a világot majd hazatért, és Zorbát, aki imádta az életet. Puskás tehát egy ötven évvel ezelőtti korban is tisztelt és szeretett globális branddé tudott válni. Mint visszaemlékezéseiből kiderül, mindig nyerni akart, és soha nem tévesztette szem elől, hogy a futball a közönség szórakoztatására szolgál. A másik legenda, Pelé szerint: „Ha Puskás a mai korba születik, a tévé és az internet világába, a Holdon is ő lenne a legjobb játékos.”

Látvány-

háború Szerző: Moncz Attila

elevízió, globalizáció. Akár ezek is lehetnek a sportjövő kulcsszavai. Az egyik meghatározza, mely sportágak maradnak életben, a másik pedig egy világtrend része lehet. Még ha ennek nem is örül mindenki. „Nem tudom, lehet-e még nagyobb, még népszerűbb a sport. Ha igen, csak úgy, ha keveredik a szórakoztatóiparral. Még rengeteg olyan ember van, aki nem szurkoló, viszont megfelelő szórakoztatással leköthető” – mondta a Cincinnati Enquirer című lapnak Brian Goldberg sportmenedzser. A tekintélyes The Guardian pedig a következő jóslatra vállalkozott: „Nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak lesznek a sportolók, elsősorban a figyelemre

méltó genetikai előrelépések miatt. Nehéz lesz elkapni a csalókat, irrelevánsak lesznek a doppingtesztek. A sportot Frankenstein-szerű atléták fogják uralni, és géninjekciók döntik el, ki lesz a gyorsabb. A biokémikus pedig majd tesz arról, hogy legyen, aki végigbírja a Tour de France-t, a londoni maratont vagy az olimpiai evezősdöntőt.” Ki-ki döntse el maga, mi vált valóra a fenti jövendölésekből, melyek 2000-ben születtek, és arra próbáltak választ keresni, milyen lesz a sport

A társadalom átalakulóban van: folyamatosan nő az 55 év felettiek száma, és egyre inkább meg kell felelni az idő- vagy pénzmilliomosok támasztotta kihívásoknak.

2010-ben. Az ártatlanság vélelme (és a naivitás fenntartása) mellett is azt gondolom, jócskán van valóságtartalmuk. Az orvostudományi részen lépjünk túl azzal, hogy továbbra is fejlődik (a CNN egyik blogolója ennél kevésbé árnyaltan fogalmazott és azt írta, a doppingot belátható időn belül legalizálják, mert nincs fegyver, amivel kiirtsák a sportból), a többi trendről pedig azt gondolom, egyre növekvő tempóban lesz megfigyelhető. A társadalom átalakulóban van: folyamatosan nő az 55 év felettiek száma, és egyre inkább meg kell felelni az idő- vagy pénzmilliomosok támasztotta kihívásoknak. A sportvilágban is megfigyelhetők változások: az időben ébredők egyre erőteljesebben mennek el a „made for television” jellegű műfajok kialakítása felé. Mindezek alapján a (közel)jövő sportjáról, sportéletéről első-

sorban a televízió, illetve a különböző multimédiás formák hivatottak dönteni. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia hivatalos oldala szerint már az iskoláskorú gyerekek is naponta több mint négy és fél órát töltenek televíziózással. Németországban az átlagos tévénéző csaknem négy órát tölt a képernyő előtt, míg Magyarországon az AGB Nielsen Media

a 2010-es vancouveri téli olimpia férfi 15 kilométeres szabadstílusú sífutószámának közvetítése alatt az Eurosport vezető kommentátorától, Szabó Gábortól hangzott el: „Ez nem sífutás, ez nem modern televíziós közvetítés. Nekem 1984-ből van először emlékem a sífutásról, Gunde Svanról, Marja-Liisa Hämäläinenről, az volt ilyen, mint amit most láttunk. Csak közben eltelt huszonhat

Research már 2007-ben azt jelezte, hogy a 4–14 éves gyerekek hétköznap csaknem három, hétvégén pedig majdnem négy órát töltenek tévézéssel. Márpedig őket (is) ki kell szolgálni, meg kell nyerni, hiszen előbb-utóbb

év, a világ elment más irányba. Az embereknek élvezniük kell azt, amit látnak.” A televízió, a néző (a helyszíni is!) és a sportágak érdekeit több helyen felismerték, és az elmúlt években

a (közel)jövő sportjáról, sportéletéről elsősorban a televízió, illetve a különböző multimédiás formák hivatottak dönteni. ők is fogyasztók vagy célpontok (szurkolók, reklámok célcsoportjai) lesznek. A helyzet érzékeltetésére jó példa az a néhány mondat, ami

(az évtizedekben erős túlzás lenne) átalakították a rendszert. A mindig is népszerű labdajátékokban, csapatsportokban a szabályváltoztatások

helyett a helyszíni és televíziós kiszolgálásra fektettek jóval nagyobb hangsúlyt, illetve igyekeznek a minimálisra csökkenteni a bírói tévedéseket (a teniszben megjelent a vonalakat ellenőrző sólyomszem, a jégkorongban meg intézmény lett a videóbíró). A CNN-en a 2006-os vbdöntőn Zinedine Zidane és Marco Materazzi elhíresült afférját – amelyben a francia aranylabdás

lefejelte az olasz védőt – a következőképp kommetálták: „A kamerák mindent megmutatnak, ami a pályán történik. Az viszont megfizethetetlen, amiről nincs felvétel…” A többi sportág számára azonban nem maradt más lehetőség, mint a versenyrendszer teljes vagy részleges reformja. Ma (a jövőben pedig különösen) nem az a cél, hogy nézzük, miként haladnak át versenyzők félpercenként az ellenőrzőpontokon, és hogy az egy óra alatt egyenként elindított mezőny hogyan ér célba két óra alatt; hanem folyamatos akciók kellenek, egymás elleni küzdelmek, átlátható rendszer, gyors lefolyás – és általában aki először beér a célba, az legyen a győztes.

Már ma is erre törekszik mindenki, a jövőben pedig ez még erőteljesebb lesz. A www.aap.com oldal szerint a televízióban a gyerekek most is rengeteg küzdelmet látnak, a passzív nézelődés pedig az iskolai teljesítmény rovására megy,

és befolyásolja a szellemi képességeket. Így már érthetővé válnak a szabályok egyszerűsítésére irányuló törekvések. Néhány évtizeden belül (vagy talán már annyi sem kell hozzá) a bonyolult szabályokat csak olyan sportágakban értik majd meg az emberek, amelyekbe „beleszületnek” (amerikai futball, baseball), a többiét nem fogják megtanulni. Utóbbiaknak ez egyenlő a lassú halállal. A tömegrajtos küzdelmek (a jelentős térnyerést elkönyvelő biatlon jó példa) elterjedése mellett a küzdősportok, kontaktsportok térhódítása várható. Az olyanoké, amelyekben érvényesül a Hegylakó című filmmel

Maraton az űrben Ugyan az űrkoszak hajnalán még nem sejtjük, hogy a spacefuture.com oldal által jósoltak beválnak-e, és tényleg a balett, a torna, a tenisz, az asztalitenisz, esetleg a kosárlabda lesz a jövő sportja a „nagy mindenségben”, azt viszont már tudjuk, melyek azok a sportágak, amelyeket kipróbáltak odafönt. Az asztronauták közül a japán Doj Takao rájött, a frizbi visszajön – svéd kollégája, Christer Fugelsang 20 másodpercig a levegőben is tartotta a szert, míg Mihail Tyurin a golflabdát tesztelte. A legnagyobb tettet azonban Sunita Williams, egy amerikai űrhajósnő hajtotta végre, aki 2007. április 16-án az űrben egy futópadon teljesítette a bostoni maratoni távot, miközben testvére, Dyna Pandya, valamint az űrhajós Karen L. Nyberg a Földön futotta le a több mint 42 kilométert. A jelentések szerint Sunita Williamst a társai buzdították, és – mintha normális viadal lenne – rendszeres időközönként naranccsal frissítették. Az asztronauta végül 4 óra 24 perc alatt tudta le a bostoni maratonit. világhírűvé tett „Csak egy maradhat!” szlogen, például amelyekben ketten lépnek be a ringbe, de csak egyvalaki jön ki onnan. Mondhatnánk, a profi ökölvívás alkalmas erre a szerepre, azonban azt gondolom, a jelenleg talán még stagnáló sportág lassan, de biztosan a saját sírját ássa. Ki a világ legjobbja, amikor

több mint tucatnyi szervezet hirdeti első számú bunyósáról, hogy ő a világbajnok? Miként lehet átlátni a követhetetlen versenyrendszert? Hogyan nyerheti meg olyan a mec�cset, akit véresre vertek, miközben a vélt vesztes külsérelmi nyom nélkül hagyja el a ringet? Más küzdősportok felismerték a kérdésekben rejlő ellentmondásokat, illetve a „kevesebb néha több” elvét, így tíz éven belül könnyen elképzelhető, hogy a K–1 (melyben nem csupán ütni, de rúgni is szabad a ringben, a pontozás pedig sokkal tisztább) átveszi a hivatásos ökölvívás helyét – csak mert egyértelmű, milyen állomásokon keresztül juthat el valaki a világbajnoki döntőbe, ahol csak egyetlen embert koronáznak meg. A küzdősportok mellett vélhetően olyan sportágak is teret nyernek, amelyek a jelentős sportpiacú országokban (például az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában) népszerűek. Elemzők szerint akár a frizbiből is profi sport lehet, ahogyan a skateboard vagy a snowboard is sokkal nagyobb szerepet tölt majd be a 2020-as évek palettáján, mint napjainkban. Ezzel kapcsolatban azért akad egy félelmetes veszély is: jelentős eszközigény esetén nem a tehetség, hanem a pénz döntheti el, ki mit sportolhat. Az új sportágak kreálása mellett vélhetően erősödik majd a globális ligákra törekvés is. A labdarúgásban a Bajnokok Ligája elsöprő sikere láttán már sokszor felvetődött, hogy létre kell hoz-

Már vásznon a jövő Nem csupán a sport- és televíziós szakembereket, de a filmkészítőket is foglalkoztatja, milyen lesz a jövő sportja. A közelmúlt példája, a Star Wars I. részében (Baljós árnyak) látható „fogatverseny” (ami tulajdonképpen repülők viadala) a vele együtt járó fogadásokkal egy nem is annyira hihetetlen jövőképet vázol, szemben például a Stephen King regényéből (csak hogy az irodalmat is bekapcsoljuk) készült The Running Man (1987, főszerepben Arnold Schwarzenegger) vagy a Rollerball (2002, Jean Reno) alkotás. Ehelyütt eltekintenék a mondanivaló elemzésétől, inkább a közös vonásokra hívnám fel a figyelmet: hiába a másfél évtized különbség, az alkotók egyformán úgy vélik, a kontaktsportágaké a jövő, a nézőknek muszáj akciókat

látniuk (az sem baj, ha vér is van benne…), a sportolóknak és szervezőknek pedig mindent meg kell tenniük a szent cél, a nézettség növelése érdekében.

A környezet áldozatai A jövőbeli sporteseményekre specializálódott www.newsoffuture.com oldal sportrészlege a két órán belül lefutott maratoni táv (2030-ra jósolja), valamint a nigériai Abujában tartandó 37. olimpiai játékok (2040) híre mellett az „Örökre törölték a világ leghosszabb sífutóversenyét” című cikkel (2025) fogadja olvasóit. Csak míg az első kettőnek mai szemmel nézve nincs valóságalapja, addig az 1922-ben útjára indított, 89 kilométeres Vasaloppet a globális felmelegedés miatt tényleg veszélybe kerülhet – ahogyan a téli sportok összessége is. A környezetet ugyanis folyamatosan rombolja az emberiség. Tengerentúli kimutatások szerint az Egyesült Államokban 20 év alatt 800-ról 500-ra csökkent a síparadicsomok száma, az olasz Alpokban pedig 30 év alatt 20%-kal csökkent a hómennyiség. A tendencia folytatásába nem érdemes belegondolni… ni egy határokon átívelő bajnokságot is, a nemzetközi szövetségek (FIFA, UEFA) azonban rendre visszaverték a rohamokat. „De ha a Vodafone-nak a 2000-es évek elején megérte 30 millió fontot áldoznia a Manchester United négyéves szponzorlására, akkor előbbutóbb a Nike vagy a Coca-Cola talán kész százmilliókat befektetni egy világligába” – mondta erre Kevin Roberts, a Sport Business magazin szerkesztője. A határok teljes eltörlésének felvetése a labdarúgás mellett elsősorban a jégkorongban, a kosárlabdában (mindkettő az észak-amerikai bajnokság kiterjesztésével), és a főleg az angolszász kultúrákban hatalmas népszerűségnek örvendő sportágakban (mindenekelőtt a rögbiben) várható. A nemzeti (ki szeretné, ha eltűnnének az „otthoni” küzdelmek?) és üzleti érdekek összecsapása több mint érdekesnek ígérkezik… A marketingszakemberek számára ez hatalmas kihívás lenne. Igaz, mindez még erősen futurisztikus, szemben például annak meghatározásával, hogy

a sportnak hol a helye az ágazatban. A SportBusiness Group 2008-ban készített egy felmérést, amely azt kutatta, vajon a sportmarketing megmarad-e önálló, specifikus ágazatnak, vagy esetleg bekerül a mixbe. Én átformálnám a felvetést: szerintem a legnagyobb dilemma, hogy mennyire lehet rávenni a fiatalokat a fogyasztásra. Ez az, ami alapjaiban meghatározza a sport jövőjét. Ahogyan a tanulmány is említette, a szociális és egészségügyi kiadások szerkezetének megváltozása, az alkohol- és a gyorséttermi fogyasztás növekedése, illetve a fogadási hálózatok terjedése (ezzel együtt a sport besározódása) mind-mind olyan kihívás, amelyre egyelőre nincs válasz. De kell, hogy egyszer legyen.

Magyar Fogyasztó Platform 50+ konferencia 2010. március 31. | Magyar Telekom Székház Örökifjak nagy tapasztalattal 2010-ben immár harmadik alkalommal foglalkozunk az „elfelejtett” nemzedékkel, és egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy az ötödik X után is van élet. Mit vesz, mire vágyik a szeniorok társadalma? Várunk mindenkit, róluk, értük, velük gondolkodik, érez és tesz azért, hogy minél többen megismerjék az 50+ generáció fogyasztói szokásait. Témáink Szinglik 50 felett • 50+ és a szex • „Örök” márkák tegnap és ma • Ciki és menő – értékrendek és gyökereik • Az élettapasztalat társadalmi megbecsülése • Az MFP kedvenc 50+ kampánya

www.magyarfogyaszto.hu/50plusz.htm Az esemény házigazdája a Magyar Telekom

A Magyar Fogyasztó Platform kommunikációs partnere

Főtámogatók

Támogatók

Magyarország

Médiatámogatók

Szakmai támogatók

KÖVETJÜK, NÉZZÜK, TESSZÜK?

Szerző: Mechler János

Érdeklődés

A vizsgálódást a Millward Brown Hungary TGI-adataival1 kezdtük el. Az 1. számú ábrán látható sorrend rajzolódik ki a megkérdezett 18–49 évesek

válaszai alapján arról, melyik sportág érdekli őket. 1. sz. ábra Érdeklődés sportágak iránt Sportág

2008

2009*

Eltérés Index, 2008/2009

Autósport / Motorsport

38,3%

38,4%

100

Labdarúgás

34,4%

34,5%

100

Vízilabda

30,9%

100

Kézilabda

30,2%

29,1%

Ökölvívás

28,4%

28,9%

102

Atlétika

23,0%

22,4%

Kosárlabda

21,3%

20,4%

Tenisz

18,4%

16,9%

Sorrend

Forrás: Millward Brown � TGI 18�49 évesek, határozottan egyetért + egyetért állítások összevontan * A cikk megírásakor elérhető adatokig bezárólag.

A lista elején a technikai sportok állnak, bár ebben a formájában nyilván gyűjtőkategóriaként értelmezhető az autósport/motorsport megnevezés.

1 TGI: Egyforrású adatbázis, a 14-69 éves lakosság média és termékhasználatáról, valamint attitűdjeiről havonta vesz fel adatokat. Éves szinten 16.000 embert kérdeznek meg. A nemzetközi licenc birtokosa Magyarországon a Millward Brown Hungary Kft.

alán itthon is egyre kevesebben tekintik már Magyarországot sportnagyhatalomnak, és azt illetően sincs sokaknak illúziójuk, hogy az egészséges életmód mintaállama lennénk. De hogyan jelenik meg a sport az itt élők mindennapjaiban? Melyek a népszerű és kevésbé népszerű sportágak? Követjük csak ezeket, vagy akár műveljük is őket? Tanulmányunkban az ún. aktív korú népesség (18–49) körében vizsgálódtunk a hozzáférhető adatsorok felhasználásával.

A sport és a magyar fogyasztó Az Omnicom Media Group kutatása, 2010. február

További, később bemutatott adatok alapján feltételezzük, hogy ezen belül a Forma-1 a domináns, de Talmácsi Gábornak köszönhetően a gyorsasági motorkerékpározás is jelentős önálló sportág lehet. Az összevont kategóriát szétbontva pedig arra a következtetésre jutnánk, hogy Magyarországon még mindig a foci a legnépszerűbb. Ebben az adatfelvételben a kevésbé népszerű sportágak nem jelennek meg. Legfájóbb a jégkorong hiánya, hiszen a világ legjobbjainak mezőnyébe a közelmúltban bekerült magyar válogatott sok rajongót szerzett. Az eredményesség és népszerűség hatással van a fiatalokra, erről az utánpótlással foglalkozó szakemberek tudnának a legtöbbet mesélni. Az 1992-es barcelonai olimpiáról aranyéremmel hazatérő Ónódi Henrietta vagy Kovács Antal rengeteg ifjú követőt szerzett a tornának illetve a cselgáncsnak. Abban az évben csak a Győri Dózsa annyi új kis dzsúdóst re-

gisztrált, hogy több korábbi versenyző edzőként térhetet vissza a csapathoz. Nem csak az utóbbi néhány évben erősödött meg a vízilabda: az utóbbi három olimpián a díjátadáskor mindig a magyar himnuszt játszották. A fenti adatok csak 2008-ban jelentek meg a TGI havi rendszerességgel felvett kérdőíven, így ennek segítségével nem tudjuk hosszabb időre visszamenőleg elemezni a sportágak iránti érdeklődés változását. Az elmúlt két esztendő megfigyelése alapján kijelenthető, hogy nincs különbség az évek között; a tapasztalt enyhe eltérések a sportág hazai képviselőinek adott évi sikereivel éppúgy magyarázhatóak, mint a vizsgált naptári évben rendezett sporteseményekkel, vagy éppen azok hiányával. Később látni fogjuk, hogy az évek közötti különbségek inkább a sportközvetítések követésénél jelennek meg.

Figyeled?

Az aktív korúak mintegy 60%-a állította, hogy valamilyen módon figyelemmel kísérte a nagyobb sportágak eseményeit, akár a médiában, akár személyesen – derül ki ismét csak a TGIadatokból. Információs csatornák szerint bontva nem meglepő módon azt látjuk, hogy a legnagyobb arányt a televíziós közvetítések teszik ki, hiszen a tévé a legnagyobb lefedettséggel bíró médiatípus, és emellett még mindig a

2. sz. ábra Figyelemmel kísérte az elmúlt 12 hónapban bármilyen sportág eseményeit Sorrend

Csatorna

2008

2009 *

Tévén nézte

55,8%

56,4%

Sajtóban olvasott róla

18,1%

16,9%

Interneten követte

7,1%

7,8%

Rádión hallgatta

6,5%

6,6%

Személyesen nézte a helyszínen

5,1%

5,5%

Forrás: Millward Brown � TGI 18�49 évesek * A cikk megírásakor elérhető adatokig bezárólag

Ha kitekintünk a világba az nVision Europe adatainak segítségével, azt látjuk, hogy a meccsre, futamra vagy éppen atlétikai viadalokra járásban nemcsak az európai átlagot múljuk messze alul, de a gyakori viszonyítási alapként szereplő cseh vagy lengyel polgárok hasonló aktivitási értékeit is. Az utóbbi okának feltárása akár egy külön tanulmány terjedelmét is igényelné, ezért nem térünk ki rá jobban, mindössze felsoroljuk a hazai szakértők által leggyakrabban említett okokat: például a viszonylag magas belépőjegyárakat, valamint nem

egy sportág itthoni színvonalának látványos gyengülését. Gyakori érv a lelátók biztonságosságának romló megítélése is, többen pedig egyszerűen csak a sport iránti csökkenő érdeklődést említik.

A távkapcsoló bajnokai Forduljunk inkább azon területek felé, ahol büszkébbek lehetünk az eredményeinkre! Nos, a tévénézés mindenképpen ilyen, hiszen a tévékészülékek előtt töltött időben még mindig a bajnokok között vagyunk! A televíziózás elemzésére az AGB Nielsen2 adatait használtuk. Elérési (reach) adatok figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy egy naptári év során a 18–49 éves lakosság szinte teljes egésze legalább egy rövid időre valamilyen sportműsor nézőjévé válik. De heti átlagban is 40% körülire tehető az így bevontak aránya, ami a nagy nemzetközi sportesemények éveiben – mint amilyen például a nyári olimpiai játékok vagy a labdarúgó világ- és Európa-bajnokság – mindig magasabb néhány százalékponttal a kevésbé eseménydús évekhez képest. Bár a kábeles háztartásokban jónak nevezhető a sportcsatornákkal való ellátottság, és az országos adók is kiveszik a részüket a sportközvetítésekből vagy magazinműsorokból, mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy a médiatulajdonosok mindenkori közvetítési poli-

2 A televíziózás műszeres mérését itthon az AGB Nielsen Médiakutató Kft. végzi. A nézőmérő 1.040 hazai háztartásban található meg, így kb. 2.500 négy évnél idősebb állampolgár képernyő-használati szokásairól kaphatunk adatokat, percszintű bontásban. Az adatfelvétel módja és az elemző szoftverek nemzetközi szabványok.nemzetközi licenc birtokosa Magyarországon a Millward Brown Hungary Kft.

leginkább alkalmas eszköz az események élő közvetítésére (2. sz. ábra). A nyomtatott sajtó fogyasztásának szerves része a sporthírekről való tájékozódás, legkevésbé pedig az jellemző, hogy személyesen, a helyszínen élnénk át a sporteseményeket.

tikája jelentős mértékben képes befolyásolni egy-egy esemény vagy sportág követésének éves értékeit. Mindez annak ismeretében is kijelenthető, hogy a magyar nyelven is elérhető nemzetközi sportspecialista, az Eurosport, az R-Time érdekeltségű Sport Klub, valamint a labdarúgó Bajnokok Ligájának közvetítési jogait részben megszerző DigiSport csatorna adatai nem jelennek meg az AGB Nielsen csatorna- és műsorszintű adataiban. Visszatérve az adatokhoz nem kétséges, hogy a foci a legnépszerűbb a kanapén ülő sportbarátok számára (3. sz. ábra). Összesítettben második helyen végzett a technikai sportok királyának tartott Forma-1, míg a MotoGP szerényebb eredményekkel büszkélkedhet. A negyedikként befutott vízilabdát a kézilabda taszította le a dobogóról, ugyanakkor a szorosan mögötte végző tenisz ötödik helye talán azok számára is meglepő, akik hallottak már Szávay Ágnesről. (A fehér sport kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ugyan messze elmaradva a fociközvetítések men�nyiségétől, mégis igen sok adásidőt tudhat magáénak – lásd 4. sz. ábra.) A más mérésekből hiányolt jégkorong itt a nyolcadik helyen szerepel; esetében az ökölvíváshoz hasonlóan növekvő érdeklődés figyelhető meg 2009-ben az előző évhez képest, ami főként az A-csoportos jégkorong-világbajnokságra történő bejutásnak tudható be. Természetesen sem a bokszolók, sem a jéghokisok esetén nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy

2008-hoz képest tavaly nőtt a képernyős jelenlétük, különös tekintettel a nagy lefedettségű országos csatornákra, ami ugyancsak hozzájárulhatott a megnövekedett figyelemhez. Érezhetően csökkenő érdeklődés kísérte tavaly a következő sportágakat: Forma-1, vízilabda, kézilabda, kosárlabda, atlétika és MotoGP. Ennek okait próbáltuk értelmezni a sportágak eseményei, valamint az AGB Nielsen adatainak elérhető részletei alapján. A vízilabda esetében 2008-ban mindenképpen a pekingi olimpiával magyarázható a nagyobb érdeklődés, míg tavaly a magyar válogatott televízión is elérhető más mérkőzései, vagy egyéb pólóesemények már kevésbé voltak izgalmasak a nézők számára. A kéziseknél szintén megemlíthető az olimpiai év utáni visszafogottabb érdeklődés, de 2009-ben a Magyar Televízió eleve kevesebb kézilabdát közvetített, ami ugyanúgy hozzájárulhatott a visszafogottabb nézettségi adatokhoz, mint a női és a férfi válogatottunk sikertelenebb szereplése. A sportág szerelmesei számára talán a Győri ETO BL-menetelése volt az egyetlen jó hír. A kosárlabdánál – a kézilabdához hasonlóan – szintén megfigyelhető a lecsökkent közvetítési idő az országos közszolgálati csatornán, jóllehet a képernyőn elérhető kosárlabda-tartalom az alacsonyabb nézettségű kábelcsatornáknak köszönhetően összességében tulajdonképpen nőtt. Pedig klubszinten a nemzetközi siker itt sem maradt el: az MKB-Euroleasing Sopron

csatornák programfelelőseinek döntésében, szemben a 2007-es világbajno-

női csapata a legjobb négyig jutott az Euroligában. 3. sz. ábra Sportműsorok éves összevont közönségtábora 2009

Sorrend Változás az előző évhez képest

Sportág

2008 Kumulált éves elérés (%)

2009 Kumulált éves elérés (%)

Eltérés (Index, 2009/2008)

–

Labdarúgás

88,2%

89,5%

101

–

Forma 1

82,7%

76,9%

–

Kézilabda

67,9%

57,3%

–

Vízilabda

51,3%

45,9%

Tenisz

46,2%

44,7%

Ökölvívás

34,6%

37,6%

109

-2

Kosárlabda

49,5%

34,4%

Jégkorong

27,3%

31,6%

116

-2

Atlétika

40,0%

21,9%

–

MotoGP

14,8%

6,6%

–

Egyéb

92,9%

92,1%

Forrás: AGB Nielsen Elérés (Reach%) = A sugárzott műsorokat legalább 1 percig nézők adata

Az atlétika kedvelői tavaly a rangos nemzetközi sporteseményeket csak kisebb csatornákon követhették, de a négyévenkénti nyári olimpiai játékok közötti időben egyébként is kevesebb figyelem irányul erre a sportra. A gyorsasági motorkerékpározás népszerűsége Talmácsi Gábor megjelenésével emelkedett fokozatosan, így némi túlzással egy személyiség szereplésével magyarázható az érdeklődés alakulása. Ábráinkon látható, hogy Talma illetve kétkerekűi gyengébb teljesítménye 2009ben a 250 köbcentis kategóriában, majd a MotoGP-ben is visszaköszönt a nézők érdeklődésében éppúgy, mint a

ki címszerzést követő évben, amikor a még 125-ös nyergében ülő magyar fiú több győzelemmel is kedveskedett szurkolóinak. A Forma-1 esetén csak a kevésbé izgalmas 2009-es szezonnal magyarázható az éves szinten visszaesett nézettség. Érdekes módon egy-egy futam, vagy a Száguldó Cirkusszal foglalkozó magazinműsorok átlagos nézettsége nem változott látványosan tavalyelőtthöz képest, az éves kumulált érték mégis kisebb, tehát kevesebben kapcsolódtak be az éves sorozat egészébe. A 2008-as idény jellemzője – az utolsó pillanatig kiélezett harc egy jóval kiegyenlítettebb mezőnyben, melynek utolsó akkordjaként végül Lewis Hamilton lett a bajnok, kevésbé köszönt vis�-

sza tavaly, amikor a Brawn GP és részben a Red Bull tarolása mellett inkább már a technikai kérdések körüli vita, a bírósági ügyek, valamint a szabályváltozások színesítették az évadot. Talán az érdeklődés vis�szaszerzése miatt is tér vissza idén a valaha volt legsikeresebb pilóta, Michael Schumacher. A földi sugárzású televízióadók kiemelt szerepe egyéb adatok bevonásával még erősebbnek tűnik. Nem kétséges, hogy nemcsak a technikai lefedettség és magas nézettség szól mellettük, hanem márkaértékük is, amivel képesek kiemelni egy-egy sportágat. Szükség van ugyanakkor a tematikus adókra is, hiszen itt tudnak bemutatkozni a kevésbé ismert műfajok, vagy népszerű sportágak

kisebb érdeklődésre számot tartó eseményei. A kumulált sugárzási idők és az időarányos nézettség (AMR) alakulásának vizsgálatakor egyértelmű összefüggés figyelhető meg, mi szerint minél többet foglakozik az audiovizuális ipar egy sportággal és ad teret annak kevésbé népszerű vagy utánpótlás vonalának, annál alacsonyabb a sportág egyes eseményeire jutó átlagos figyelem. (Különösen, ha több, átlagosan kisebb nézettségű kábelcsatornán fut a közvetítések többsége.) Azonban nem kétséges, hogy ettől még megmaradnak a rajongók szemében akár kultikus sportesemények is, amelyek jelentős, a hirdetők számára sem közömbös nézőkört tudnak megszólítani. (Gondoljunk csak az amerikai

4. sz. ábra Sportműsorok éves összevont adásideje csatornatípusok szerint 2008

2009

Sportág

Földi sugárzású (országos) televíziók

Kábeltelevíziók

Foci

136:34:09

Tenisz

10:26:23

Kosárlabda

22:02:52

626:10:32

648:13:24

4:47:25

769:59:25

774:46:50

120

Jégkorong

–

542:15:28

3:54:16

602:08:46

606:03:02

112

Kézilabda

35:35:23

645:38:58

681:14:21

12:26:32

438:01:39

450:28:11

Ökölvívás

1:41:48

373:35:55

375:17:43

5:00:17

386:38:33

391:38:50

104

Vízilabda

17:43:27

247:52:36

265:36:03

18:08:20

172:14:57

190:23:17

Atlétika

5:13:49

181:27:33

186:41:22

–

174:42:27

95:05:27

–

95:05:27

81:58:46

–

81:58:46

MotoGP

Összesen

Földi sugárzású (országos) televíziók

Kábeltelevíziók

Összesen

5960:31:55

6097:06:04

94:52:17

5830:05:07

5924:57:24

1071:03:38

1081:30:01

17:06:29

1221:27:27

1238:33:56

115

Eltérés (Index, 2009/2008)

4:41:53

–

4:41:53

1:41:07

–

1:41:07

Egyéb

3668:45:28

3854:08:34

7522:54:02

101:35:19

3629:58:08

3731:33:27

Összesen

3997:50:39

13502:45:09

17500:35:48

341:30:48

13225:16:29

13566:47:17

Forrás: AGB Nielsen Adatok a közvetítési idő szerint (óra:perc:másodperc). Elemzésünkben egy-egy sportág eseményeinek közvetítését, valamint a kapcsolódó önálló műsoregységeket vettük figyelembe.

Super Bowl-döntő tévés reklámszünetének magas presztízsére!) A bajnok labdarúgás társadalmi beágyazottságát jól mutatja a sportág nézettségének kiegyensúlyozott teljesítménye. 2009-ben ugyan nem rendeztek vb-t vagy Eb-t, ám az adatokban ettől függetlenül nincs érdemi különbség. Jóllehet a programkínálat bőven nyújt alternatívát: az évi 6000 óra körüli sugárzási időből leginkább a Bajnokok Ligája emelhető ki, de idén a Debrecen szereplése is ráirányította a figyelmet a nemzetközi kupaviadalra. Stabil a hazai meccseket, azaz az NB I-et nézők köre is: némi malíciával azt is mondhatjuk, a két bajnokság között kisebb a nézettségbeli, mint a színvonalbeli különbség. 2009-re látványosan megnőtt az érdeklődés a vbselejtezőket vívó magyar válogatott meccsei iránt: kijelenthetjük, hogy a sportág hazai kedvelői reménykedésben sem utolsók.

Beszél, aki keres?

Megvizsgáltuk, mennyire gyakran fordulnak elő a különféle sportágak az internetes keresésekben a legnépszerűbb keresőoldal, a Google adatai alapján. A csak Magyarországról indított kereséseket elemeztük, a kulcsszavas keresés sajátosságai mellett a magyar nyelv szinonimáit is figyelembe véve. A Google Insights program adatai relatív gyakoriságokat adnak, amit célcsoportra nem lehet szűrni,

így a kapott adat valamennyi hazai internetezőre igaz. 5. sz. ábra Sportágak népszerűsége az internetes keresések alapján Magyar IP címekről indított keresések a Google-ban, rangsor a kulcsszavak gyakorisága szerint

Sorrend

Sportág keresett kifejezései *

2008 (éves átlag) **

2009 (éves átlag) **

Eltérés (Index, 2009/2008)

Labdarúgás

225

Kosárlabda

103

Tenisz

106

Forma 1

Kézilabda

133

Ökölvívás

MotoGP

Jégkorong

104

Vízilabda

119

Atlétika

Forrás: Google Insights * A kifejezéseknél a szinonímákat (pl. vízilabdáé vízipóló) az eltérő írásmódokat, valamint a magyar helyesírás szerinti, illetve az ékezet nélküli változatokat egyaránt figyelembe vettük. ** A számok azt mutatják meg, hogy hányszor írtak be egy adott kifejezést a Google-on az időtartomány során elvégzett összes kereséshez képest. Nem abszolút keresési forgalmat jelölnek, hanem az adatok a normalizálás után egy 0-100-ig terjedő skálán jelennek meg.

2009-ben a neten is vezet a foci, de a többi sportág esetében már más sorrend figyelhető meg, mint azt a korábbi adatokból láttuk. Ez adódhat a megfigyelt közösségek eltéréseiből (teljes 18–49 korosztály kontra internetezők), vagy akár a rendelkezésre álló internetes források sportágankénti sajátosságaiból is (5. sz. ábra). A kosárlabda és a tenisz helyezése előkelőbb, míg a

Forma-1 és a vízilabda ezen a listán hátrébb szerepel a TGI vagy a Nézőmérő adataihoz képest.

A tettek mezeje

Kíváncsiak voltunk, hogyan jár együtt a sportesemények követése és a testmozgás aktív művelése, avagy hogyan fér meg egy emberben a szurkoló és a lelkes amatőr. Hogy kérdéseinkre választ kapjuk, ismét a TGI adataihoz fordultunk. A vizsgált 18–49 éves korosztály egyharmada legkevesebb egy sportágat művel, 28%-uk legalább hetente. Sajnos a nemzetközi mezőnyben itt sem számítunk jónak. Az nVision adatai alapján megállapítható, hogy mind az egyéni sportágak, mind a csapatjátékok művelésében a visegrádi országokhoz képest általában kissé, a fejlettebb európai országok átlagához képest pedig csúnyán elmaradunk. Ugyancsak egy 12 európai országra, köztük a négy visegrádi államra publikált kutatásból tudjuk, hogy fitnesszterembe is mi járunk a legritkábban. (Az adatok mindkét esetben a 15 évesnél idősebb lakosságra vonatkoznak.) A mozgatórugók, avagy azok hiánya ugyancsak önálló szociológiai elemzés után kiált. Gondoltaindítónak álljon itt két TGI-adat: az „inkább sportolok, mintsem nézzem a tévében” állítással az aktív korúak 19%-a ért csak egyet, és 10% alatt van azok aránya, akik állításuk szerint anyagi lehetőségeiken felül is költenek a sportolásra. De melyek azok a sportágak, amelyek művelése népszerűbbnek számít? A

megkérdezettek válaszai alapján Magyarországot akár a triatlonisták hazájának is nevezhetnénk, mivel a biciklizés, a futás és az úszás a legnépszerűbb sportágak (6. sz. ábra). A kerékpározást a válaszadók közel 13%-a jelölte be a kérdőívben felkínált összesen 43 sportágból. Közöttük a városi kerekezés szerelmeseit éppúgy megtaláljuk, mint a hegyi bicikliseket. 6. sz. ábra A leggyakrabban űzött sportágak Magyarországon 2009; Önbevallás alapján, gyakoriság nélkül Sportág

A 18–49 éves korosztály hányadában

Kerékpározás

12,60%

Kocogás, futás

10,00%

Úszás

7,88%

Labdarúgás

6,76%

Horgászás

6,25%

Sorrend

Aerobic, fitness

6,02%

Tollaslabda

3,94%

Testépítés

3,46%

Sakk

2,91%

Jégkorcsolya

2,52%

Kosárlabda

2,41%

Asztalitenisz

2,35%

Fallabda (squash)

2,24%

Kézilabda

2,05%

Sí

1,96%

Forrás: Millward Brown � TGI

A csapatsportok alacsonyabb képviseletét az egyéni sportágakéhoz képest talán magyarázhatjuk a nagyobb létszámigénnyel, bár a társas együttlét

Köszönet: Kincses Krisztina, Macher Szabolcs (Mattai), Máth András (Ringier), Millward Brown, AGB Nielsen, nVision, Google, valamint Kosaras Klaudia, Kovács Péter, Nagy Mariann, Nagy Tímea és Ruszák Norbert (OMG).

A Médiaunió kampánya, kreatív ügynökség: ACG.Hey

A történet vége

Egy, a társadalmunk mozgáshiányos életét megjelenítő újabb adatsor várhatóan nem sokkol már senkit, legfeljebb rámutat arra, hogy a „Nincs de”3 szlogennel futó kampányhoz hasonlókra még nagy szükség lenne. Ugyanakkor minden itt bemutatott eredményt figyelembe véve bonyolultabb képlet rajzolódik ki. Elmondhatjuk, hogy egy-egy sportág, vagy általában a sport sikerérért az amatőr sport éppúgy fe-

lelős, mint a sportág által felmutatott eredmények, vagy az azt bemutató (esetleg éppen figyelmen kívül hagyó) médiatulajdonosi oldal, továbbá a sport által kitermelt sztárok. Kérdés, hogy mindezek megléte kiknek és milyen mértékben a felelőssége, valamint hogyan kommunikálható mindez úgy, hogy az eredmény a sport jövője szempontjából pozitív legyen. Az eredményekig azonban hosszú út vezet, a döntőbe jutáshoz pedig szükség van (avagy lenne) azokra a sportbarátokra is, akiket joggal hiányolhatunk egy-egy hétvégén a fiatalok első mec�csein a sarki sportpálya széléről.

ezen formája jelenthetne akkora húzóerőt, ami ellensúlyozni képes egy csapat szervezésével járó többletmunkát. A százalékos értékek azonban mind az egyes sportágakra, mind összességében nézve nem egy mozgáskultúrát kedvelő társadalom képét rajzolják ki.

TOP 10 olvasmányok sport témakörben a Bookline-on Az összeállítás a Bookline.hu, a Bookline.ro és a Bookline.sk oldalakon vásárolt könyvek együttes ös�szesítéséből származik a 2009-es évre vonatkozóan.

1 Bethlen Tamás − Hegedüs István (szerk.): A Forma-1 krónikája − teljes történelem Springer, 2008

2 Pavel Tsatsouline: A meztelen harcos Jaffa Kiadó, 2009 3

4 Dávid Sándor: Forma-1 sztorik 2009 Duna International Kft., 2009 5

Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon — 1896—2008 Corvina Kiadó, 2009

Josef Giehrl − Michael Hahn: Úszás − Fitten & egészségesen Cser Kiadó, 2005

Moncz Attila (szerk.): Cristiano Ronaldo és az aranylabda csillagai Aréna 2000 Kiadó, 2009

8 Dávid Sándor: Forma-1 sztorik 2008 Duna International Kft., 2008 9

Lance Armstrong − S. Jankins: Bicikli életrehalálra Alexandra Kiadó, 2008

A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG

Kormanik Zsolt − Moncz Attila: A Real Madrid legjobb 50 futballistája 1902—2007 Aréna 2000 Kiadó, 2007

10 Zoe St Aubyn: A lovaglás kézikönyve (Átfogó útmutató a lovak és pónik lovaglásához) Scolar Kiadó, 2008

A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA FELELŐSSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG A MÁRKA ÉRZELEM ÉS ELKiemelt együttműködő partnerek:

75x210.indd 1

75 2009.09.18. 16:35:08

Az aranycsináló

Ronaldo

Szerző: Papp-Váry Árpád

Fociban igen, de brandingben még nem jobb, mint Beckham A futballtörténelem legdrágább játékosa: a Real Madrid 94 millió euróért igazolta le a Manchester Unitedtól – a válság közepén! Mindent tud a pályán: nyert már Aranycipőt, Aranylabdát, a FIFA megválasztotta az év játékosának, megkapta a Puskás-díjat. Mindeközben a pályán kívül az új Beckhamként emlegetik: nemrégiben épp az angol játékost váltotta az Armani kampányában. De valóban olyan jó a marketingben, mint Becks? Nézzünk egy kicsit a számok mögé! Soha ennyien még nem voltak élőben kíváncsiak egy játékos bemutatkozó showjára: 2009 nyarán teltház, vagyis 80 ezer néző fogadta Ronaldót a Santiago Bernabeu stadionban. Pedig nem is játszott, csak bemutatkozott: integetett, mondott pár szót és dekázott néhányat. Pár héttel korábban a másik sztárigazolásra, Kakára „csupán” 30 ezren jöttek

ki. Márpedig a brazil aligha rosszabb játékos: ugyanúgy nyert már Aranylabdát, mint Cristiano Ronaldo. A játék azonban önmagában ma már nem elég: a sztárfutballisták leigazolása sokkal összetettebb befektetési kérdés lett. A legnagyobb kluboknak olyan játékosok kellenek, akikből több pénzt lehet csinálni: akiknek mezéből több fogy, akik miatt több szurkoló követi a meccseket a helyszíneken és a tévében, akik iránt érdeklődik a sajtó, akik miatt több lesz a szponzori lehetőség, ráadásul mindezt lehetőleg globális szinten. Ronaldo kétségkívül ilyen: nem véletlen, hogy az új Beckhamként emlegetik. A két játékos közt ugyanis sokféle párhuzam felfedezhető, mind a pályán, mind azon kívül.

Galaktikus számok

Ronaldo 2003-ban épp Beckham helyére érkezett a Manchester Unitedbe, annak 7-es mezét megörökölve. 12 millió fontot fizettek érte, ami az akkor 18 éves játékosért meglehetősen nagy összegnek számított. Különösen, hogy ugyanekkor a Real Madrid a tíz évvel idősebb, akkor már világsztár Beckhamért ennek csak dupláját adta, 25 millió fontot. De a merész összeg nem volt pénzkidobás: hat évvel később, 2009-ben a Manchester 80 millió fontot kapott a portugál játékosért. És épp az a csapat vette meg – és ugyanúgy a Unitedtól –, ame-

lyik korábban Beckhamet is: a Real Madrid. Ráadásul ugyanúgy Florentino Perez klubelnöksége alatt, aki mindkét elnöki időszakában galaktikus csapatot hozott létre. A futballgazdaság fejlődését jól mutatja a két korszak közti különbség. Az első időszakban évente jött egyegy sztár: 2000-ben Figo, 2001-ben

Zidane, 2002-ben Ronaldo és 2003ban Beckham. (Gondolnánk, hogy közülük épp Beckhamért kellett a legkevesebbet fizetniük?) 2009-ben viszont egyszerre érkezett Cristiano Ronaldo, Kaká, Benzema és Xabi Alonso, akik mindegyike önmagában is óriási név. A sportgazdaság fejlődését más számokkal is alá lehet támasztani. A millennium környékére tehető, hogy a televíziós hálózatoknak, majd az internetnek köszönhetően a foci globálisan is „robbant”. Míg az ezredfordulón, Beckham fénykorában körülbelül 71 millióra becsülték a Manchester United rajongótáborát világszerte, addig Ronaldo távozásakor ezt már 333 millióra tették.

Szponzorok a spájzban

az Emporio Armani 2009 végén cserélte le az angol játékost a portugálra, aki ugyanúgy, egy szál alsónadrágban kezdett pózolni a plakátokon.

Abban nincs nagy vita, hogy melyikük nagyobb futballista. Ronaldo már kapott Aranylabdát és a FIFA Év játékosa szavazásán is első lett, míg Beckham csak a második helyre ért oda ugyanezen értékeléseken. Ráadásul a portugál aranycipős is, amit a legtöbb rúgott gólért adnak. Míg Becks a Manchester Unitedban 11 év alatt összesen 61 gólt szerzett, addig Ronaldo ugyanitt 6 év alatt 118-at. Végül, de nem utolsósorban még egy fontos személy is kijelentette, hogy „Cristiano Ronaldo a világ legjobb futballistája”: maga David Beckham. Ronaldo viszont egy másik dolog miatt néz fel Beckhamre: ő a prototípus arra, hogyan kell sztármárkát építeni a futball világában. A portugál reklámszerződéseit intéző Gestifute nem is tagadja, hogy az angol játékos a minta. Így aztán Ronaldo

– Beckshez hasonlóan – évi 1 millió dollár alatt soha nem állt le szponzorokkal. Ennek ellenére olyan márkák vették igénybe, mint a Pepe Jeans divatcég, a Modelo szupermarket, a Coca-Cola, vagy a Banco Esprito Santo. A futballisták fontos kellékét, a cipőt tekintve Ronaldo a Nike-hoz kötődik: abban játszik, és e márka több millió euróval is szponzorálja. Ugyanakkor a Real Madrid mezszponzora az Adidas, ami nem feltétlenül szerencsés párosítás. Érdekesség, hogy Beckham, akinek cipőjét az Adidas biztosítja, 2003ban többek között épp azért választotta a Realt és nem a Barcelonát, hogy ne legyen ütközés a mez és a futballcsuka közt. Végül nézzünk még két szponzort, akiknek épp Beckhamre, majd Ronaldóra esett a választásuk. Az egyik a Castrol motorolaj, mely különösen a távol-keleti piacon használja futballistáit. Amikor

a Castrol Asia Pacific előzetesen közvélemény-kutatást végzett Thaiföldön, Vietnamban és Kínában, a megkérdezettek 80%-a (!) vélte úgy, hogy Beckham szerepeltetése a cég reklámjaiban jelentősen növeli majd az eladásokat, mivel „a cég együttműködése a futballsztárral újabb érv a Castrol termékeinek megvásárlása mellett”. Ez pedig jó ómen lehetett Cristiano Ronaldo kiválasztására is. Egy másik márka, az Emporio Armani 2009 végén cserélte le az angol játékost a portugálra, aki ugyanúgy, egy szál alsónadrágban kezdett pózolni a plakátokon. Ennek fogadtatása meglehetősen vegyes volt, ám ugyanez volt a helyzet a beckhames Armani billboardok megjelenésekor is, így a döntés helyességét csak hosszú távon lehet majd megítélni.

Cristiano kritikus szemmel

Nehéz megítélni azt is, hogy megérte-e a Real Madridnak 94 millió eurót fizetnie Ronaldóért, és évi 13 millió eurós fizetést adni neki (plusz a prémiumok). Jó megközelítés lehet erre annak vizsgálata, hogy mennyi mezt adtak el a játékos nevével. Nos, bemutatásának napján Ronaldo ebben is lepipálta Beckhamet. Ugyanakkor, ha a teljes évet nézzük, a Bloomberg adatai alapján kiderül, hogy 2003-ban, Becks leigazolásának évében 25%-kal több Real-mez fogyott, mint 2009-ben, Ronaldo csatlakozásakor! Pedig az angolra akkor „csak” 35 millió eu-

rót költöttek, míg 2009-ben Ronaldóra, Kakára, Benzemára, Xabi Alonsóra és a többi új játékosra összességében ennek kb. hétszeresét, 257 millió eurót. Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy ez valószínűleg a 2009-es gazdasági válságnak, valamint a közel 20%-os spanyol munkanélküliségnek köszönhető, nem pedig Beckham nagyobb sztárságának. Egyes kritikusok ugyanakkor azt is kijelentik, hogy Ronaldo addig nem lehet sztár, amíg nem változtat néhány tulajdonságán. A Manchester Unitedban többen is bírálták, mondván, hogy hiába lő sok gólt, rengeteget egyénieskedik feleslegesen, nem igazi csapatjátékos. Nem véletlen, hogy a Real Madridba való igazolásakor ő maga jelentette ki: „Nincs kétségem afelől, hogy egy kevésbé önző Cristiano Ronaldo érkezett Madridba. Négy évvel ezelőtt még az volt a célom a meccseken, hogy én lőjem a gólokat. Ám miután tapasztal-

tabb lettem, rájöttem, hogy a csapat érdekei fontosabbak. A Realnál egy jobb Cristianót láthatnak majd.” Mások szerint Beckham attól lett igazi sztár, illetve márka, hogy párja a világhírű énekesnő, a korábbi Spice Girl, Victoria Adams. Ezzel szemben Ronaldo eddigi leghíresebb kalandja Paris Hilton, akinek megítélése nem igazán mondható pozitívnak. A portugál valósággal falja a nőket. A Youtube.com oldalon például a következő címmel található róla videó: „Cristiano Ronaldo and all girlfriends”, azaz „Cristiano Ronaldo és összes barátnője”. De számoltak már be hírek olyan esetről is, amikor Manchester külső kerületében lévő villájában öt prostituált társaságában ünnepelte meg a United győzelmét.

Mindez pedig a Ronaldo-márka szempontjából igen lényeges lehet: hiszen Beckham éppen attól lett igazi sztár, hogy minden társadalmi csoport számára elfogadható, a Rebecca Loos-esetet leszámítva példás családi életet él és imádja gyermekeit.

Túlságosan hasonló?

Elképzelhető azonban, hogy épp az a baj, hogy Ronaldo sok mindenben túlságosan hasonlít Beckhamre, egyesek szerint „majmolja” őt. Kezdjük azzal, hogy az angolhoz hasonlóan rengeteget foglalkozik a hajával: állítólag a bajnoki serleg átadásakor a tévékamerák azért nem tudtak percekig semmit mutatni, mert a United többi tagja ugyan készen állt a kivonulásra, de Ronaldo még a haját állítgatta. Felfedezője, Bölöni László már 2002-ben figyelmeztette a Sporting

Lisbonban: „a világ legjobbja leszel, de negyedennyi zselé!” – nos, a világ legjobbja lett, pedig a zselé maradt. Beckham autómániája is jellemző Ronaldóra. Sőt, 2008-ban két, pontosan ugyanolyan gépkocsit is rendelt, mint amilyen az angol játékosnak van: az egyik egy ezüst Bentley Continental, míg a másik egy Porsche 911 Turbo Cabrio. A The Sun bulvárlap ezen kívül egy olyan hasonlóságra is felfigyelt, hogy Ronaldo is a 7-es szám bűvöletében él, például a szupermarketben mindketten a 7-es számú kasszát választják. Becks karján egy római hetes látható (VII), míg a portugál játékos a CR7 feliratot tetováltatta magára, ami erősen hasonlít a Beckham-féle DB07-re. A túl sok hasonlóság nem biztos, hogy használ, hiszen a márkázás lényege a megkülönböztetés. Ronaldónak tehát bátrabban kellene megmutatnia, hogy miben más. Így nemcsak játékban, de brandingben is lehagyhatja Beckhamet.

A 15 legnagyobb értékű átigazolás Európában (millió euróban)

1. C. Ronaldo (portugál) MU – Real 2. Zidane (francia) Juventus – Real 3. Kaká (brazil) Milan – Real 4. Figo (portugál) Barcelona – Real 5. Crespo (argentin) Parma – Lazio 6. Buffon (olasz) Parma – Juventus 7. Robinho (brazil) Real – Man. City 8. Vieri (olasz) Lazio – Inter 9. Sevcsenko (ukrán) Milan – Chelsea 10. Berbatov (bolgár) Tottenham – MU 11. Nedved (cseh) Lazio – Juventus 12. Ferdinand (angol) Leeds – MU 13. Mendieta (spanyol) Valencia – Lazio 14. Ronaldo (brazil) Inter – Real 15. Verón (argentin) Lazio – MU

93,8 76,0 67,2 58,5 53,6 49,2 49,0 48,3 46,5 46,4 46,2 43,9 43,8 43,0 42,4

2009 2001 2009 2000 2000 2001 2008 1999 2006 2008 2001 2002 2001 2002 2001

Az Önök jóvoltából ezidáig 45 szervezet számára közel 170 millió forintot gyűjtöttünk.

Most ismét minden hívása 100Ft*-tal segít!

A Telekom Adományvonal hívásával a Dévény Anna Alapítványt támogatja. Bővebb információt a www.telekom.hu oldalon talál. *Domino előfizetés esetében ÁFA-t tartalmaz.

1788 az emberi hívószám

Siker, öröm, küzdelem! A Magyar Kajak-Kenu Sport fôtámogatója a T-Mobile, a tiszta, sportszerû versenyzés híve.