.,u,,
.lli$'&:t[:fl'L:y.,f,,'Jfij
tg;0
A civil szf6ra, mint kiiziissdg rd6lvi nnaqvar civil t6rE sadalorn. MT'lehet e szavak
{ggtjes*e ll?g.yllTak..N-em_ ig6nyâ‚Źvel, hanem 'rl1' R
amelyeknek eleget keli tenni. . . Egy kozoss6g fejlod6se csel$(ves 6ltal valosulhat mbo. aFnelV kcizos iqvekezetet ielent ? kFz66 c6lok el6rese fet6.'James Sb Coleman szocioloous szerint a cselekves eroforr6sai tdrsadal mi t6k6ben keresend6. Ez a toke kor jon l6tre, ha az emberek viszonyok vdltozdsa cse-Mi;zi ;siffiv6seret geheiai
" ,.bi
cqqRen,
s z . i' l-' j"'n
alapit- -cE egyi,ittmfikiidesnek vanyunK szemszov6nilunk szemszO- R*-e166!##aqvar nevezzrik. Az eqVUtt_ cliflH"eiltizet-ege00l SzeretnenK a ketE*ffi<is ket c6l mtikcidds az6rt f6htos 9eD0l .szeretnenk KovetKezoKben formilia k6z<!segy kozoss6g fejlod6_ nenany lutajCIonsa- s6qq6.sEben,- mert s6ben, maii' leh-ei6leheto_ ;gs-sflEdy Eqv kd_ lg[e1.*{a1dons5gara ramutatnt.- ztiSSeq tdilOaese seget teremt arra.
kn_
,EOylr.. iegtgl]tg.-
pediqtselekv6s hogy az abban resztval6sulhat vevo felek egymdrs ktiziis sza k6rte lmE re,
saDD jellemzojebol, eltal onKentesseg trneg, amelv elvebol..adodoan, ctvtl sztera az alulrol fkrizos
az
E iilEk#;i;i il;;i c6tr5t jo.vo kezdem6nye- feie.. TASek tnlcTmpn\r- E rendszqrdnek tekint-
rap;szraia'tairi'"'
6rt6keire
ed
6pitkezhessenek. n follamath^^
lnria-+,,t^-^r.
sajdtos szerepek, 6s hozz6i6rdlhat ahhoz. hoov
USAID
Mez6gazdas6gi tan6csadds 6s szakoktatds szervezr6se
8p-*
Eqruttm0kodesi Progrorn
o
Korngezei&t Hatdrokon 6tnyril6 partners6g a kdrnyezetv6delem teri.ilet6n Grundtvig program, feln6ttoktatSs
-
AEA nooukovets6oe
A ddiir
a
Az erd6lyi magyar civil szf6ra zhiilruldst 6s"az eqvuttmukooeiie civil szervezeteink kdz6ss6gek6nt valo serkent6st td(intiuk. Ahhoz 6rtelmezheto. kozdsse.g hogy gr a lap kitrlzdtt'cerjait meg--
A
is
Uni6
iocrates
hetQ Eppen ez6rt, a nemzeti ez kisebbs6gekcivijkezdem6nyez6- mindegyi( szervezet'ionn5fi se!, e4 onvedetern termeszetes lathassa el saidt szereo6t ig.elyet kcivetve, szinte kiv6te! A civil Forum 'meoielennâ&#x201A;ŹlkOl.nemzeti jelleget is oltenek tet6s6vel alapitv6nyunk az"eird6lyi A . lrisebbs6gek -. koz0ss6gei magyar bivit ' szervezete'k szamaia a qvrl szfera eszkoz a kozoss6q6nek feilodesehez megmarad6st,. az .onazonossag igyekszi[ hozz6idrulrii. -retaoi: megorzeset btztosit0 on6pitke- tSnak az inform6cioszorSst, a zesben. nvilvdnossdghoz valo hoz-
o k16
cia"meg e ros it6se
Romdni6ban
fnrtngerrcrtCooperofion
fogalm6nak sz6mos meghata: roziisa van, azonban mindenik.b_e1 mqgtal6lhat6 az Egyutt 6s a valami6rt. civil szervez-eieinket a
van
kepio
a
civil szervezetekl a kozdss6qunk6rt cselekvo mds int6zm6nve"k 6s a kozos c6l form6lja k6zoss6g6. szakemberek k6zremrilidc6s6re. Az etnikai alapil elhat6rolod6s Arra kdriiik tehdt 0n6ket hoov talan kiss6 el is szigeteli ezeket civil tdrsadalmunkkal raociolaiS's
a
"- d;drv;;iui civil szervezetekei, oe ugvan- veiemenvti(ei. ' akkor megszabja, korvona-lazza 6let6vel kapcsolatos beszdaz iileto kdzoss6gnek a hat6rait. moloikat 6s' hireiket koz6li6k Ez
Reszletek o & oldolon
va[6sithassa, szUkseq
c6lkozons6o6t
a .zfirlsgO. 9. fozcigsgg.
belso
:"[sl3i:["X"s3lt
Ji6i
{t'Jii3
JB
lapunk has6bjain. Legyen ez a'Ml ra p u n k, irj u k EGYU rr'
fakado meqbizhatos6o eiedm6nyezi a - kotelezett"s6geket,
Egri lstvdn
:ivil f6rt rm
2
Givil Europa - Civil Magyarorszig alrr jg-an . Hotel Mercure Buda sdott otthont a magyarorsz6gi
M r
civil szervezetek orsz6gos f6rum5nak, amelyet a budapesti Eur6pa H6z
szervezett Civil Eur6pa . Civil Magyarorszdg cimmel. Tdmdja az europai integrdci6 volt, kiil6nds tekinlettel a civil szervezeteknek a csat-
lakozdsi folyamatban
j6tszott
A tan6cskoz6son megvilattdk azt az Eur6pa Bizotts6g 6ltal szerepdre.
kiadott tervezetet, amelynek cime: 'Az Europai Bizottsdg 6s a nem-kormdnyzati szervezetek: szorosabb partneri kapcsolatok".
Barabis Mikl6s, az Eur6pa
H6z
Szombati B6la, a Kiilligyminiszl6rium lntegelncjk6nek megnyit6ja ut6n
r6ci6s Allamtitkdrsdgdnak
vezetoje sz6lt
tal6lj6k az egytittmiiktid6s m6djrit, m6g ha kompromisszumok 5r6n is.
Franz Kaps a Vil6gbank 6s az Eur6pai Uni6 kapasolatrir6l besz6lt.
az
Elmondta, Sltala k6pviselt szeryezet segithet eloszlatni a csatlakoz6ssal jdr6 fdlelmeket, de nem
NKSZ-ek sz6m6ra. Ennek 12 orszAg-
A
kis gazdas6gokat.
killfdldi t6ke bevondsa nagy segitsdget nyljt majd a versenyk6pessdg 6s az 6letszinvonal emel6s6ben, ugyanakkor kdlcsdnOss6gi alapon vagy befek-
tet6sek
r6v6n
segitenek
a
k0rnyezetv6delem, az energia-szektor reformja, a nyugdijreform 6s a privatiz6ci6 ter6n.
helyettes
V6rszegiD6ra,aMiniszterelndki
a
Hivatal
Civil
Ka pcso lato k
F6osztdly6nak vezet6je a ma-
gyar korm6ny civil szf6rSra
vonatkoz6 politikdjarol besz6lt.
k6szill- A rorszSg Ugyanakkorfel kellad6d6 hozott uJ csalakoz6sa,6s az ni arra is, hogy az bizotts6guk 6pp EU-nak is fet kel lehet6sdgeket kihaszniljuk. azon dolgozik, k6sziilnie a hogy egyeztetett 6rdeke
b6vit6sre. Legfontosabb
a
k0zv6le-
felk6szit6se itt 6s ott egyardnt hogy az emberek bel6ss6k: a csatlakoziis mindenki m6ny
6let6t pozitiv modon 6rinti. Ezt a tdj6koztatdssal lehet el6rni: sajt6n, infomdci6s pontokon 6s telefonon keresztUl. Ugyanakkor fel kell k6szUlni arra is, hogy az ad6d6 lehet6-
ki kell haszn6lni. A civil szervezeteknek nagyon fontos szerep jut ebben a folyamatban, hiszen leghitelesebben 6k krizves6geket
titenek az EU-tagiillamok szervezetei fel6, 6s a Phare-programok r6v6n az egyUttmfi kod6sre is ldbb lehet6s6gUk van.
Mary Preston, a
brtisszeli Eu16pai BizottsAg F6titkdrs6gAnak k6pvisel<ije hangsulyozta: nem meg-
szokott, hogy egy m6g nem v6glegesitett szciveg, mint ez a tervezet, ilyen nagy nyilvSnoss5got kapjon. De erre az6rt van szUks6g, mert a szdveget megpr6b6ljdk 6tl6that6v6 tenni. Fontosnak tartja azt is, hogy kapcsolattart6 tr6ningeket szervezzenek, hiszen a l6tez6 kapcsolatok f6leg szektor6lis alapon szervez6dnek. Nagy kihivds. az, hogy meg-
Eu16pai
nagyon
a folyamat
folya- Legfontosabb a Elmondta: k6zv6lem6ny felk6szit6se Magyarorszdgnak mindenkeppen - itt 6s ott egyarent-' 6rdeke a csat- hogy az emberek belissik: lakozds, ugyan- a csatlakozis mindenki akkor az Eur6pai 6let6t pozitiv m6don 6rinti. Magya
6nk6ntes Szervezetek
megterhelimajd a magdnkezben l6vd
tagadja, hogy
matd16l.
is
NKSZ-nek is bele kell sz6lni: szakdrt6ket vonnak be, 6s ezdltal jobb t6rgyal6si pozfci6ra tesznek szert. Emma Baker besz6lt ugyanakkor az Tandcsd16l (CEDAG), amely egy Eu16pa-szintfi erny6szervezet az
csatlakozds
Uni6nak
vekkel, a drint6sek megvitnasana a
nemr6g l6tre-
koncepci6k kerUljenek az aszlalra. Fontosnak tartj6k a kcizigazgat6s 6s az NKSZ-ek egyiittmfikdd6s6t, ez6rt elengedhetetlenek a partners6gi programok. Fontos, hogy mindk6t f6l vilSgos, egy6rtelmfi k6pet nyijtson. . Joanna Apap, a brUsszeli Eur6pai
Allampolg6rok
EgyesUlet6nek
a civil szervezetek 6s a hat6sSgok kcizti kapcsolatot elemezte. Szerinte az NKSZ-ek segil hetik a hat6s5gokat az6ltal, hogy
k6pvisel6je
visszacsatolSst biztositanak: elemzik a helyzetet 6s visszajeleznek; ugyan-
akkor azokkal a terUletekkel foglalkoznak, ahol nem folyik megfelel6 konzult6ci6, Eppen ez6rt emelte ki azt, hogy nem szabad megszilntetni a kisebb pAlydzatokat, hiszen a kis civil szervezetek igy is h6tr6nyban vannak: gyakran nem jut. nak el konzult6ci6kra, nem hallathatj6k a v6lem6ny0ket. Ez6rt sz6mukra mdg fontosabb az, hogy f6rumot hozzanak l6tre. Emma Baker, a londoniOnk6ntes Szervezetek Nemzeti TanScs6nak k6pMsel6je arr6l besz6lt, mennyire fontos az 6nk6ntes non-profit szektor
kapcsolattartdsa
a
korm6nyszer-
ban vannak tagszervezetei,
6s
alapelve az, hogy a szeKor diverzitSs6t meg kell 6rizni. Hangs0lyozta az informdci6 jelentris6g6t, 6s ennek kapcs6n elmondta: az 6 weboldaluk is napr6l napra javul. A felsz6laldsok ut6n a hallgat6srig
k6rd6seket tett fel az el6ad6knak, majd 6tt6rtek a bizottsdgi vitaanyagl-,, megvitatiis6ra. A tervezet szdveg6t,
kisebb vdltoztat6sokkal, el is fogadt6k. A hAzigazda, Barab6s Mikl6s hangsilyozta: nem el6g az dll6spontot kialakitani, hanem az eur6paif6rumokat is ki kell hasznStni annak megismertet6s6re. Ebben j6t-
szott fontos szerepet ez a tan6cs-
kozds'
Rdcz Eva
v
MAGuNxEnr
ecyurr
a nagyvdradi Albin Alapitvdny kdzdss6gfejleszt6 munkija
$lrur;;:ii*'fi:,,tiiJ::"-i['J ,":'.'{{{'gii,:il,*,i'i[",!iillEi szoci6lis munkiis hallg.atok. ja,,.hogy riitaiurion bJ giiiiiiritt'a Talos Az elsd k6t 6vben az alapitv6ny vdlpn,.g t<tiitisiegen o?1[i I oe: tev6kenys6ge elsSsorban a'z sos mo'rratixuJ pgyuft;ififodes. Nilelkiseg6lv-telefon.szglg^tl.ql gyon fontos,.nEgi- ketzos-gglojiik gbs-tot mfikddtet6s6re i16nvult. t
lffr8i,y:LffBl,,1"J#?[*rfrnn3, tagjai tassank6nr
kezd"ili"rvnur Gii".u"r"per vdlatni egy-egy fet_ rieriilt probtemShoz kapcsot6d6an. A.-ot az ernberek, akir az els6 'o"ire.1i"t.i;ffiâ&#x201A;Ź;'Jies6lt6k
a.rr"eLvi poitev6kenvs6gi kdrijnk tovdbb garF! iieiepei vitrlliinlr,-di p;f nogy oX soha nem-keioemenyezteret, b6vul!' el6szdr egy szociSlis segitd ierkâ&#x201A;Źnt g.oiqozz-nJft egiutt 'mas voiria rereriiziJi-6iszerget6st programmal' majd 1999-ben szak- helybe_liekkel,.civil szerv-ezetekke[ a fet6l16sban, m6ra, ha kelt, em.bereink . (szoci6lis . munk6s, sajSt rinkormAnyzatukkat, sztkriili "nnen mai'tuona-f{ eg},iitiljbig;rni. sv6svpedaq6g.tls, szociSlpectago- sz'erveze,terrel e- a gizd;Jagidi;i "'-;\ besz6rg"ei6Jelefrioou t6mdr - -ii-'JiiOeti gus, pszichot6g.us, .pedag.6gus) szereptdivet. 6rintettUnk, tistek
tr'egoldrisa bro-d(euen
dsszefogdssval elkezdte tev-ekeny
a Humdn T'n1Tfl16 Neki.ink, kdziiss6gfejleszt6knek .1: Kd.zponl, ahor .*^ pflI:- ;;;^-,:.^i '"-;::".'=:::1::1,':f az a variiiteii tan?iiioas:'_"i9: dolgunk, hogy segitsUnk az n6diai szakrendel6s, 1i.n-is- embereknek probl6m6ik megold6. tereti csoport, megval6sit6s6ban. probr6mahervzetben*^e-e^1e;1 J."glyfJl s6ban, almai'k 6s csoport6s taniicsldas ;::*_:'j.':f T6mogatnunk i^::':?-]|'_o,.5]TiT.l: kell 6ket abban, hogy vehet6 isenvbe' A tev6kenys6geihez }:^tPglt felismerj6k: vannak k6z6s gonojai-{, r6d6an dz'rimJi;u#33'*3i ametyeket 6sszefos6ssal hatees besz6lget6tulgj:.".919.t: konyabban tudnak megoldani. s6g6t
gondolkodi.i-Jiedmenyekent
;,iiote;; r"rv":ribr indunak el,.eredm6nyek sziJtettek meg -
in'enirv ;-" iienetkozben iermeiuit temak"i<riziit: Bihar gi'.nqi'",'tdiieiliir'iii murtja, a hetyi v6latkoz6k szerepe 6s oe'ionnat;;;s", ;-lgryr-lrlls.aq
ilij,?B?i,,i";:ilyliL/fllfai megbesz6lu5'5z'trp9rv-izi6srettEiiieJnJli'tipasztalatt-lryagyarorsz6gi, a kozoss6gcso!o.rtokatisszervezUnk.rehdelreztiteIeotijesekkel_ Folvamatban van (szint6n az A Bihari Kozdsseqfeileszt6 civit.AiadZi1-illrJr,ifiii - program program alapitvsnyunk 6gisze aiatt) a..Bihar
-
-Elharon
6llgld6 Cserndk 86la reform6- cidtis endtai,-iuoui.,-iirola, g6ill:9yfl,Iâ&#x201A;Źl,n_?ryan 9pY illetve kill6n- tys lelkip6sztor felk6r6s6re 6s bevezeteiy.'-' llPj=tt]9!-\i.alakil6_sa, b0z0 temej0 6s helyszinii szabad- tdmogatdb6val kezdtunk.el do.!.0.921 Az elsti kdzriss6gi besz6tget6s id6s prosramok 6s nydri t6borok ni. A progra.Tjgytrazalttot, poriTirii soidn ;;s ;i'ir-;vJilj"I;to p;o5rasz,ervez6se gyerekeknek 6s fia- szervezdtektSl-'fijggetlenUl m(- ma- szerEpelt j gbzbevezet6s.
taloknak. A Bihari
k99ik,. szakmai t6mt-gatoja a. o.!n- r,ligyon cir'rirunt<, hdgy ffi;;;;;&i Kcizdss6g.fejleszt6 re_ceni Ke.let-magyaiorsiagi Ko- ien"eitunf annik -a'rtiidiiegi
Prograrn 1998-ban.ke.zdtidOtt, es zriss6gszolga.tat Alpitvdny." neglilg,eiern"fl'ametyneX foti. iataiirierii-'ti3'ra-'niri'r jelen pillanatban is tart, a tov6bbi- Heiyzetiiik Biha'ron e munka konkr6t akban az ehhez . kapcsol6d6 szemp-ontjdb6l idedlis, mert nem l6p6sek sziilettek-a qizbevezet6s -bihariak. -[Jg;t;krtru-Bihtrigat tev6kenysdgeinket 6s terveinket vagydnk rrtenl qtt 6tijnti; i:dye-nli,. -rdb6rjuk meg bemutatni 'ou':.un A kP?iise6qfeilEszt6,$, ;5,?1"J:T.ir?r"',JJ.l;:n:'-gffir latok s_z0vev6ny6be. (ivi.ilattdsunr dezvezetek'et teitetier te a falu A k<izdss6gfejlesztes mint m6d- biztositja, _ho-gv Bihar eieiei ieruielen,-lii-mi iira'i Gbb mint s0 szer szdmunkra is bdlorit6, bizony<is tavo-isagnot szeml6t- naztaifisol; ;;" iilitdZidi1tes. -Ar. inform6l6 mun- hessiik,. segft objdktiven tdtni a lgPcsolatslervez6, egyeni neszeigeiesef kdt jelenl--Programunf,c.6lj?,. h.ggy h.elyi viszoiyot<ai, icirteneleiet. alapl?n ci-s's'z-eittitotl-iiootematis3.i3l.un 6.16 po.lg6rok 6lete lak6hE- Nem az6rt va-gyun* jelen Biharon, iei-'az iskota, i rreivt oktatis ne csak ott hogy megmoniliuk ai embereknek, et6ket6 netyeilogiari-ell ez a tisra llljllT_,yall-tteljess6: lakjanak, hanem kapj6k meg.. o.tt mif tegyenek,. hanem az6rt, hogy volt a vitaindft6 ij efso,lsforavbr helyben mindazt, amire jogosultak, segitsunk.nekik ig6nye_ik m9or6'- ra[cioiaioi- -ieiztislegi besz6tigdnyUk van, galmaz6s6ban, eit<epzet6ieir ge[esen, 199g szeptember6ben. 3T!r-e szii.ks69Uk, Ekkor s2uletett merj a k6rd6ives l'lgly?en . tugla[ eredmenyesen megvalosltsSban. Kepviselni saj6t 6rdekeiket; besz6lfogva- el6g felm6r6s gonOolaia, amelyet ,Folyamatjellegiiknel. gessenek. vilAzzanak,.gondolkod- neh6z- megioga-lmazni f fet Oi kes6bb az "-isrcoiilz-intfi sztiiOjanak.egyUtt saj6t egy6ni 6s kcizcis tcirt6n6seit.- 6rtekeztet-reszivevBi-is"tamoglidolgaikr6lMunkiink azzal kezdSddtt, trogy !qk. A tanft6n6k es iz oiztEtli. .Az;.. noOY. valaki ggy adott bihari polgArokkal besz6lgettUi[< f6n<ikdk seqitseq6tet tao telepul6sen 61, nem csak azt jelen- (egy6nilegJ arrol, hogyan- 6rzik k6rd6ivet rtil-oTtini"iiet. Ebb6l ti, hogy ott van ahlza, kertje; fdld- madukat li tetepiitesei, mi6rt j6 vissza6rkezett 14t. -A retmer6s je, ..ha19m azt..is, .ho.gy hozz6tar- vagy rossz itt 6[ni, mit 6s hogydn eredm6nyeit otvan taldlkoz6 ' tozik falva kdzoss6g6hez- Vannak v6ltbztatndnak. reret6oeh mutatld['. ue,' Jmire ktizcis drtimei 6s gondjai a hely- Az egydni besz6lget6sek alap- addig m6g nem voii p6lda Bihar "mert jAn 6r{6k-, probleria-, vatamiht 6tet6ien,'minO b6liekkel, Nektink, kozdss6gfej- -dtletlistet vdltar mind a 'ielen lesztOknek az a dolgunk, tioqV Allitdttunk,ossze. E list6k sziit6k, a- pecilg-Oguiof -i6pi, .s_egftsiink az embereknek.proll- megvitatds6ra hfv,tuk 6ssze az els6 valamiht az riniorm6nt!;f l6mdik. . Tggo.lddselqn, dimaik kdztss6gi besz4Jget6st 1998. viset6i is. ei a Gtat(oiO io iir<aio?n megval6sltdsdban. T6m.ogatnunk jriliusdban. Ezt tdbb mrisik kdvette volt arra, -trogi riitlez'OOOj6n; kell Sket .gQPan, hogy. felismerj6k: koriitnetitl havonkenti rendsze- paruetieci ai-eidereiiietet< (rizritt. vannak k0zds gondjaik, amelyeket ressEggel, 6s, mikozben ezek a (fotytatds a T. otdaton)
AililyaEj,:iv"ligxi'i#'rfi
-
-
-
Non-profit PR a civil szerezetek k6zdns6gkapcsolatai
Public Relations-nak, mint kifejezesnek 6lta 16 nosan elfogadott
A
-
Public Relations tev6kenys6g alkot6 kiil<inb6z6 6rdet<"ettekhez, sok. szemponjot -foglat magaual akkor a szervezet vezet6s6ge otyaii aL magyar megfelel6je nincs. Kis6r- Ezeknek jdle,nt6s r6sz6t a kutatdsok, hibdt kOvet el, amely nosszu tbvri leteztek analog magyar szakkifeje- elemz6sek, programok, kommunikS- kdrokat okozhat. ezert, roteg manapz6sek megalkotAs6val, de ezeket a ci6s m6dszerek 6s visszajelz6sek seg a h0z6doz6 dnk6ntesek ds szakfr6k sem hasznaljSk egys6ge- k6pezik.,,A kdzdns6grapcsotatotkal adomiinyoz6k kor6ban a civil sen. llyenek a krizv6lem6nyform6l6s, hoszszabb id6szak alatt akarjdk szervezetek vezet6inek biztosnak kapcsolat6plt6s, kapcsolatszervez6s, befolydsolni a krizv6lem6nyt, ki]lOn- kell lenniiik abban, hogy a szervezet koztinsegkapcsolatok, bizalom6pi- briz6 qsatorndkon keresztul. L6nye- lehets6ges t6mogat6i iisztaban vanl6s, im6zsmenedzsment, arculatter- ge: a':jO kommunik6cio, az, hogy nal( a szervezet l6tez6s6nek pontos vez6s. Amilyen probl6m6s a kife- mindig- a megfeleld uzenetet kelt c6tj5val, mfikcid6sevel 6s p6nziigyi lezds egy6rtelmfi leforditdsa, ugyan- kdzvetiteni a kriz6ns6g fel6. helyzet6vel, kUl6ncisen akkor, ha clyan neh6z a fogalom egy6rtelmfi A PR r6v6n erhet6 el az, hogy a sokat k<iltenek egy 0gy tiimogameghatdrozdsa. A k0lcinbciz6 nem- kdzdns6ghez mindig olyan k6p jus- tds6ra. zetis6gii szaklr6k azonban az son el 6s rdgzUljrin, amilyet az egymdst6l elt6r6 felfogSsok ellen6re int6zm6ny sajdt magiir6l kialakitani Mi adia eqy NGO arcutatat? a PR. egyik alapvet6 vonds6ban szeretne. Ezttehetisajt6kapcsolatok, A legegyszeriibb mAgk6zetft6s egyet6rtenek. Nevezetesen abban, hirdet6sek, kiiltinbciz6 rgnde,zv6nyek, szerint a non-profit szerv6zet orcu-.r_, hogy a PR a kommunikdci6 egyik for- valamint a helyi krizriss6g 6s a latiit a log6ja jeleniti meg, vagy az m6ja. figyelem kdz6ppontj6ba helyezett ir6sos anyagai 6s prospektusai. n v A kommunikdci6 lehet v6letlen, esem6nyek segits6g6vel. szervezeti imSzs16l alkotott v6lealkalmi vagy tervszerfi. Ez ut6bbi A PR vagy im6zsmenedzsment ked6sek mdsik vdglete az az uoltakdppen a PR-rel egyenl6. A PR c6lja ez, hogy a nyilvdnoss6g elkepzel6s, hogy a nonprofit szerveegegyszerfibb megfogalmazlsa tudom6st szerezzen a szervezet zet arculata legjobban kommunik5azonban k6ts6gteleniil a kovetkez6: sikereir6l, eredm6nyeir6l, 6s bels6 ci6s strat6giAia, az adomdnyoz6kkal 90 szdzal6kban t6gy helyesen 6s 10 finanszlrozSsi rendj6nek miiktid6- 6s az 6nk6ntes segit6kkel val6 kapcsolatainak 6s programjainak ismeszfzal6kban besz6lj r6la. A PR ugya- k6pesseg6r6l. ret6ben 6rthetS meg, illetve 6ltanis nem "csodaszef', vagyis nem alkalmas arra, hogy a rossz A PB nem "csodaszer", vagyis nem 16ban annak alapjrin, ahogy a vezet6i donteseket kiigazitsa, alkalmas arra, hogy a rosst-vezet6i szervezet az Ugyeit rendezi. Sz6mos non-profit mened/agy a szolgdltat6sok, term6kef, diint6seket kiigazifsa, vagy a szolgal"endezv6nyek minris6gbeti hi5- tatisok, term6kek, rendezv6nVek zser fej6ben a szervezet im6zs5ryossdgain javitson, ettenben min6s6gbeli hiSnyoss6gain javitsbn, nak kialakit6sa azonban alig alkalmas arra, hogy bizatmat 6pit- ellenben alkalmas arra; hogy bizal- tcibb mint "kozmetikai kerd6s" , a sen ki a szervezet 6s kdrnyezete m?t dpitsen szervezet 6s szeryezet kicsinosit6sa a nyilv6noss6g sz6m6ra. Az ilyen kdrnyezete kdziitt. vezet6k szdmSra nincs semmi A Public Relations nemzetkrizi olyan l6nyeges elem a szervesz<ivets696nek meghatSroz6sa szerint, a kapcsolatszervez6s az De mi6rt kellene egy civil szerve- zetben, amelyet egy hosszabb arcu-. ,. nt6'zm6ny vezet6s6nek egyik to zetnek minderre figyelnie? Gyorsan lati kampSny sor6n 6rdemes lenne a tunkci6ja, amely csoportos aktivitii- v6ltoz6 vilSgunk, az informdci6k nagykdzdns6g el6 t6rni. A non-profit piac szAmos r6sztvev6je azonban son alapul. C6lja a kapcsolatok l6tre- 6zdne, a rohands mind-mind igenis tisztSban van azzal, hogy a rozdsa 6s fenntart6sa rigy a csoport megkrivetelik a civil szervezetekt6l :agjai, mint a csoport 6s a ktil0nb0z6 azt, hogy egyre tudatosabban dol- szervezet im6zsa nagyon hasznos <clzdnsegtipusok kdzOtt, akik gozzanak, 6s tcirekedjenek a eszkdz. Az im6zs mindink6bb a <cizvetlenUl vagy krizvetetten 6rde- ktirnyezettikkel va16 intenziv 6s t6mogat6i kdr megsz6litSs6t 6s a r6ta va16 ismeretszerz6st el6segit6 kifi no<eltek egy int6zm6ny aktivit6s6ban. hat6kony kapcsolattartdsra. ArculatAz lnstitute of Public Relations 6pit6ssel a non-profit szervezetek mult m6dszer. Az arculat kialaneghatSrozdsa: a PR egy el6re meg- akkor kezdtek el foglalkozni, amikor kit6s6hoz a kiindul6pontot a szerve:ervezett 6s szervezett tevdkenys6g- r6eszm6ltek arra, hogy nem 0lhetnek zeti c6lok 6s a szervezet l6trehoz6sSjelentik. Ebb6l kell kialakitani ;orozat, amelynek cllja az int6zm6ny rilbe tett kezekkel, 6s,nem vdrhCtjSk nak oka azl a kiVitelezhet6 5s kdzdnsege kcizdtti krilcsOnris el az Ugyfelekt6l, hogy a szervezel jo strat6giSt, megfelel6, amely figyelembe veszi a neg6rt6si kapcsolat sikeres fenn- teljesitmeny6t automatikusan anyagi szeryezet.. programjait, szolgdltat6raddsa. Olyan szeml6letielV amely a forr6sok el6teremt6s6vel 6s adosait, rniikrid6s6t, tov6bb6 amely a ;zervezetek kommunik6cios folya- m6nyozissal jutalpazz6k . legalkalmasabb m6dot vdlasztja ki mataiban 6rv6nyesUl, 6s c6ltudatos A non-profit .szervezet rendkivUl arra, hogy az el6bb felsoroltakat a nozv6lem6ny-formS16sra trirekszik, sok olyan programot kfnSlhat Ugyfetei naqyk02dns6g tudom6sdra hozza. '. A Brit K0zv6lem6nykutat6 lnt6zet szdmiira,":.ame1yek hasznukra van1d6k;sor5n a civil szervezetekr6l neghatSrozdsa szerint a pR nak, 6s megfelehek ig6nyeiknek, Azi form6lt' k6pzetek lassank6nt a ludatos, tervezett 6s kifejtett tev6- kit(n6 kapcsolatai'lehetnek a munka- vet6k6r eml6kezetdbe v6s6dnek 6s renys6g, amelynek c6lja az int6z- er6vel, lehet er6s 6s sikeres marke- ezzel pozitiv vagy negatlv hozzir{ln6ny 6s kdzdns6ge kdzritti k6lcsri- ting- 6s adom6nygyfijt6 programja, l6st alakitanak ki. Mindennek eredn6s megdrtEs stabiliz6l6sa 6s fenn- ha azonban nem juttatja el rend- m6nye az az arculat, amely iartdsa. szersen az inform6ci6it a bfzis6t 0sszekapcsol6dik a szervezettel.
<ozcitt.
ki a
I
Az ar_cilati ,proqram meg. Emiatt a civil szervezeteknek: A pR_t akfur az alkalmazkodas szervez6se: 1.) El kelldcintenitlk, hogyan akarjdk tudom6ny6n"[ iJ- r"net nevezni, 1.) a civil szervezetnek a PR segit- l5ttatni magukat Ugyfe-llik szeme- ametynek elsi;atitasa" -6s tet*eroe, - tudatnia kell tdmogat6i s6g6vel ben. A cgiok megiJt6roz6sa ut6n civiiszervezetek sz6m6ra. Egy NGo" vev6krir6vel, hogy melyek a ugyanis lehet6v6 velik az, hogy az fennmaradara ugy"nii-a mai nagyon szelezet c6ljai,'mi q 9z'erepg abban risszes. kifel6 ir6nyul6 miiveietet feszut trrirnyezdire stratâ&#x201A;Źgiai a kdzdss6gben, amelyben milkcidik; aldrendelj6k annak. A non-profit vehszatOi fiii,g. -"Oott 2.) arculati qlogramja- szervezeten beliil mindig van egy, a A kapcsddtszervez6s azokat az -gza szervezet hogy el6segitse annak nyitvSnossdg fet6 mutatott k6p eszkdzciket is jetenti,-ametyekkel na.!_<
? 96lja,
6s kedvez6 v6lem6nyt megv5ltoztat6sdra irdnyulo nyom6s. alakitson ki a szervezet munk6jdr6l, Ha a szervezet elmulasztja ezeket szolgiiltat6sai161 6s a kdzdssâ&#x201A;Źgen ai6rendelni a c6loknak, tdredezett beli]li kapcsolatokr6l; ,, (fragment6lt) imdzs lehet az ered3.) mivel manaps6g annyi a mdny. k6telked6s az adom6nyozok 6s 2.) Ha a szervezetnek van c6lja, tdmogat6k kcir6ben, a non-profit akkor ktinnyebben el tudja kerUlni a szervezet imdzs6nak fel kell mutat- tdredezett im6zzsal jdr6 gyenge 6s nia, hogy a szervezet mire kolti a zavaros mfikdd6st.'xltoncilen i rekmfikOddsdt,
a
szervezet val6s6gosan ii ne-von1a az adomdnyoz6fat, tnidntes segit-6t<et,
a vdshrl6kat, vatJmint -egy6b fogyasztdkat 6s 6rintetteket, tev6kenys6g6nek minden egyes teri.ilet6ie. lntegr6lo szerepei t6lt be, mivel bevezLti az 6rdekell feleket a szervezetbe, hogy azok aktivan r6szt
vegyenek a s}-ervezet jdv6jenek k6szkialakitis6ban. 4 pR-t akfur az alkalmazkodas Ahogyan az a fentiekb6t is
p6nz6t, mire haszndlja a leieit, 6s hogy mennyire figyel
-d"T':"Jsa n a *.lli,lffil"i
szervezet kellemes az.6nk6ntes segitdk 6s a hoszszu t6vo'n elhelyezkedni kfv6no
:ffiilH1,:*:ili""',!ffj,o!!:i1ll
iii:$n*h:Hl"?J"t"ef,:%-
szervezetek szimSra. Egy NGO fenn- Fo-ntos, ; hogy a non-profit maradesa ugyanis a mai nagyon fe- szervezet men6ozsmentje niinoig szakemberekszdm6ra. sztilt ktirnyezetre adott strategiai tudat6ban legyen annik, nogi . .. f6 -.. A civil szervezet .tehdt m6g, a legkisebb cisszeg-e1 v6lasz6t6l flioo. er6forr6saiegyik6nekkellhogy%-adom6nyozo,vagyakev6Jb6 tekintse az arculat6t, 6s
azt pontosan kell
emiatt
megtervezni, l6mozds ter6n sz6rmaznak ebb6l kialakitani, 6tgondolni 6s ellen6rizni. el6nydk, mivel a nyilv6nossdg Sokszor azonban az arculati program tisztdban van a szervezet c6ljaival. c6lja elv6sz egy bizonytalan, 6tfog6, 3.) Az egy c6lra risszpontoslto imdzs j6 imdzs k6p6ben. Emiatt sokkal megktinnyiti a szervezet ndvehasznosabb a c6lokra tisszpontosit6, ked6s6t, mivel a kialakitott arculat ugyanazt az iizenetet tartalmaz6 konnyen megjegyezhet6 6s j6l
t6jekoztatds.
egy0ttmiikcid5 <ink6ntes segits6ge non-profit szervezet szerves
is a
r6sze, 6s addig marad hozzd hfisdges, amig l6tja, hogy a
szervezet t6r6dik vele, 6s Ugy erzi, hogy helyesen drintott, amikoi ezt a szervezetet vdlasztotta.
azonosithat6.
Tamds Kinga
Posztgraduilis Mfieml6kv6delmi Szakk6pz6 Tanfolyam
,,- Az
dpitett rirrlkseg kultfrdnk szerves r6sze. meo6rz6se. karbantartdsa minden ember 6s ktizriss6g feladata 6s 6deke. E feladatot.ell6t6-, k6pzett szakemberek hiSnya haz6irkban m6o mindio 6oet6'oondot jelent. Tekinive, hog'y Romdiienan 1977. (a hivatalos mrieml6kvddelmi int6zmdnyek felszdmol5sa) 6s 1989. krlzdtt a mfieml6kek, trirt6neti 6p0letek felujitdsa, karbantartdsa gyaltorlatilag lehetetltin volt, a felgyfil6mlett feladatok megolddsa jelent6s sz6mu szakember kdzremfikcid6s6t io6nveln6. Jelenleg az erd6lyi mfiemT6fdtlom6ny leltdrozdsa, helyre6llit6sa 6s v6delme mindossze 31 f66llSsban tev6kenyked6 szakemberre h,6rul, akik kdzUl csak 21 r6szes0lt miieml6kv6delmi szakk6oz6sben. A miieml6kv6delmi tdrv6nvkez6s haz6nkban alakuloban vani iz Eur6pai Uni6hoz 6s normdkhoz val6 csatlakozds sziiksegess6 teszi az epitett' drdks6g fel0jlt6sf ban, helyreS llit6s6ban tev6kenykedSk szakositisit, ehhez kiv6nunk segltsEget ny0jtani. 1990. 6s 1998. krizdtt ifien jellegfi k6pz6sben Bukarestben, Budapesten illetve Leuvenben vagy Romdban r6szesUlhettek az 6rdekkid<jk; a nyolc 6v alaft
28 hallgato v6gzett.,KrizUlUk 21 dolgozik k6pzetts6g6nek megfelel0
sokat l6togathatnak. A szakkifejez6sek angol 6s romdn nyelvti elsa-
terirleten.
j6tit6sa c6'ijab6l, a rom6n
Transylvania Trust Alapitv6ny 6s az Erd6lyi M0eml6k-resta ur6torok Egyesillete kezdem6nyez6s6re 6s tfrsszervez6s6ben, Babeg-Bolyai Tudomdnyegyetem TAvoktat6si KOzpontjdnak keret6ben, Trirt6net-
angol, a sainak ezen feli.il 1o-15o/o-a rom6n nyelven hangzik el. A tanfolyam
a magyar 10-15%-a magyar csoport el6ad56-s
1998.6s26n, Kolozsv6ron, a csoport programj6nak
a
tudomdny
6s
a
Filoz6fia
Karon,
Miiem16kv6delmi Posztgraduilis
Szakk6pzS Tanfolyam indult. C6lja, hogy a nemzetkdzi szakmai szint eleres6t nyfjto oktatdst biztositva, ugyanakkor az erd6lyi saj6tossSgokra nagy hangs0lyt fektetve k6szitse fel a hallgatokat az emlitett szaktertileten val6 munkdra - hazai, magyarorszdgi,
n6metorszdgi, sv6jci
6s angliai
tandijkOteles.
A tanfolvamra fels6fokri v6ozetts6gfi (4-5-6 6ves Tudom6ny -vagy Miiszaki Egyetem), mfieml6kvedelemben 6rdekelt, nem friltetleni.il epit6m6mdki vagy 6pit6sz oklev6llel
rendelkez0 szakemberek jelentkez6s6t v6rjuk. Jelentkezni 2000. augusztus 10-ig lehet. Jelentke-
z6skor k6rjUk az aldbbi adatokat: n6v
szakmai 0n6letraiz. valamint levelez6si cim, telefori 6s/vagy faxsz6m, email-cim.
vend6gtandrok benon6s6val.
A kdt6ves tanfolyam els6
indul6
- jelenleg 57 hallgat6 2000. okt6be16ben zlrlvizsgdzik.
Miko Zsdtia
6vfolyama
Ugyanakkor 2000. okt6ber6t6l uj 6vfolvam indul: k6t-k6t szakcsooort (romdn 6s magyar nyelven) 6fi'rt6szek 6s 6pit6m6rndkdk sz6mdra, oly m6don, hogy az 6ltal6nos jellegfi kdzds tant6novak mellett. a halloat6k v6gzetts6gU[riek megfeiel6 el6ad5-
o
ktatds i - p ro g n mass z i s zte ns
Transylvania Trust Alapitviny 3400 Cluj-N., OP. 1., CP 379. Tel: 094-47.62.37, fax. 064-435.489 E-mail: ttf@trust.dntcj.ro
Karpat-medencei Kisebbsdgi Magyar Kdzmfivel6ddsi Givil Szervezetek F6ru ma
fi -J
rrllugy"i Kollegium, a Magyar Mtive6s a Pest Megyei K0zmrivelSd6si lnformdci6s Kdzpont szervez6s6ben 2000. junius 2.4, k0zdtt kerUlt sor a Karp5t-medencei Kisebbsegi Magyar Ktizmfiveltidesi Civil Szervezetek Forum6ra a budakalaszi Faluh6zban. A mintegy hetuen r6sztvev6 SzlovdkiSb6l, Ukrajnab6l, Romani6b6l €s Ju goszliiviab6l erkezett.
toOesi lntezet
A
rendezv6nyt Hal6sz P6ter,
a
Mrjvel6d6si nt6zet fSmunkat6rsa nyitotta meg. P6ldamutat6nak nevezte az rinkormdnyzal, az 6llam 6s a civil szf6ra egyUttmriktid6s6t, amely e rendezv6ny szervez6se eset6ben megval6sult. Ez a fajta egyUttmrik6des a civil tarsadalom sikeres 6pitkezes6nek a kulcsa lehet. Bakos lstviin, a Bethlen Alapituany eln6ke a civil tarsadalomnak a magyar kisebbseg elet6ben jatszott jelent6s szerep6t m€ltatta. civil Ma gya r
I
szervezetek 6s egyhazak jelentik azokat a kapcsol6d6si pontokat, amelyek az egys6ges nemzet kialakitdsdnak pill6rei - mondta Szabo Tibor.
A MAERT tdbb szakmai bizottsaga 6ltal megfogalmazott javaslatok is
azonos ir6nyban mutatnak, 6spedig, hogy valamilyen m6don tdrv6nyes kere-
tek kdzdtt, tdrv6ny dltali fijlhatalmaz6s 6s szab6lyoz6s r6v6n is rendezni kell a hat6ron t0li magyars6gnak, mint egyenek kdzdsseg6nek 6s Magyarorszdgnak a
kapcsolat5t. A k6szUl6 stdtustOrv6ny l6nyegi eleme az, hogy a hataron tuli
magyarok 6s Magyarorsz6g kapcsolat6t
olym6don kell rendezni, hogy az el6segitse a szUl6fdlddn magyar kdzeiss6 gk6nt
cinazonoss5g meg6rz6set= biztosit6 tlnepitkezes eszkrizei is. Ez6rt a szerve-
zet jelleget6l fiigg6 egy6ni c6tok es tev6kenys6gek nemzeti szfnezetet 6ltenek. Ez a tulajdons6g a ktizmU-
vekid6si civil szervezeteknel fokozottabban jelentkezik, ugyanis egy kisebbs6g nemzeti 6nazonoss6g6t t0bbnyire nyelve, kultur6ja meg6rz6s6vel es hagyom6nyai apolasdval v6delmezheti. L6tszolag ez plusz terhet jelent. De, tal6n pont ebbtll a kdtelezettsdgb6l ered az elhiva-
a kitartds, ami a mostohdbb kcirUlmenyek kozdtt m0kdd6 civil szervezeteket kitiizdtt celjaik el6res€re 6sztti-
toftsiig 6rz6se 6s az kisebbsegben
keli.
valo megmaradast.
Alapftuiinyunk
lehet6segek ad6dnak egym6s megismer6s6re, az egym6ssal toltdtt 6rdk
6s v6lemenycserek sor6n
megszillet6
medenc6t atfogo kapcso-
latrendszer.
alapj6n
kell epitkeznUnk, es a mai kor-
Alapitvdnyunk
a
magyar kultura
administilas6t mag6ra vdllalta. Ez a levelez6lista
ertekeire, ezen belUl is a magyar kcizmUveldd6sre hMa fel
remek eszk<ize lehet
a
figyelmet, arra a hallaflan sokszinij tev6kenys6gre, ami Magyarorszdgon es a Kdrp6t-
es m6s
Erre
k6rpdt-medencei civil
a
Kilrp6t-medence kisebbs6gi (de nem csak) magyar civil szervezetei
kdzdtti kapcsolat fenn-
egyr6szt bUszk6nek kell lenni,
orsziigi
a
tan5cskozas sor6n javasoita egy lntemetes ieve-lezSlista l€trehozasai, amelynek beindftas6t es
Magyar MUvel6d6si lntdzet
-
ennek
kadt nemzetr6szek ujraegyesitesehez.
bevinnrink Eur6p6ba.
a
Az
megval6su16
egyiittmiikdd6s nagyban hozzajarulhat az elsza-
nak megfelel6 kdzm[ivekidesi, kdzoktat6si, kulturalis 6s mtivel6desi 6letet kell
Szab6 Tibor, Hatdron T0li l*4agyarok Hivataldnak elndke besz6d6ben a magyar kormanytevekenys6g6t 6s a sz6tszakitott nemzettest 0jraegyesites6nek k6rd6skdr6t taglalta. Elmondasa szerint olyan forduloponthoz erkezttink, amikor lehet<5s69 nyilik arra is, hogy ez az egysegesril6 nemzet effijta keretet, valamifele szerz6d6ses rendszeft kaphasson. Legnagyobb lQpesnek ezen az [ton a Magyar Alland6 Ertekezlet megalakul5sa tekinthet6. Megalakul6sakor a MAERT a civil t6rsadalomban kialakult szerves kapcsolatrendszerre tdmaszkodott. A magyar-
bizalom
segfts6gevel eptilhet ki Ojra az eg6sz Karpat-
mrjvel6des gyokereit, ezekre
Ugyelni az egys6gesUl6 Eur6pdban.
hoz6,-
legtl
lakoz6s sordn mindenk6pp rneg kell Sriznunk a magyar
m6sr6szt pedig nagy felel6s6ggel kell
kapcsolat-
tEsben latja. Az ilyen jelrendezvenyeken
alelndke arr6l besz6lt, hogy az Eur6pai Uniohoz valo csat-
zajlik.
a
nyilv5noss6gra
Kriszsovenszky Lajos, Fest Megye K6zgyiil6senek
rnedenceben
forum legnagyobb
s6ban, illetue az egyUftmrikoddsre valo serken-
keresend6.
a
a
epit6sben, a krizds gon:,_dok megvitatdsaban 6s
szervezetek kcizdtti folyan:atos kapcsolattartas szUksegesseg6nil is besz6lt, illetve arrol, hogy a civil szervezetek let€nek 6s mrikdd6senek alapja a megfoghat6 celkitUzesek k0vet6s6ben
igazgatoja
a
szerep6t
A
Fdldi6k Andr6s,
6s
A megnyit6 6s Udvdzld besz6dek utan Romhdnyi Andris, a Magyar Koll6gium vezet6je 'A civil szfdra helye 6s lehetlsdgei a v6ltoz6 vililgban" cimmel tartott el6addst. Ezt k0vet6en a rendean6ny mindv6gig tanacskoziis jelleget
6ltdtt.
A
kdtetlen besz6lget6sek j6
lehet6s6get biztositottak a r6sztvev6knek egym6s megismer6s6re, illetve kapcsolatok ki6piGsere. A kisebbs6gben 615 magyarsdg civil szervezetei specifi kus helyzetben vannak az anyaorsz6giakhoz k6pest derUlt ki a f6rumon. A civil szervez6d6sek alulr6l jdv6 kezdem6nyez6sek, teh5t kisebbnagyobb k6ziiss6gek 6rdekeit kEpviselik. nemzeti kisebbs6gek k6z6ss6gei sz6m6ra azonban a megmaradds, az
a bemutatkoz6sra,
-
A
tart6siinak.
Altala rendezv6nyeinkr6l, megvitathatjuk kcizds gond-
tudosithatjuk egymdst
jainkat, v6lem6nyt 6s tapasztalatot cser6lhetUnk. Feliratkozni a levelez6list6ra a:
com
cimre
kUlddtt ures Listatagoknak szant levelet
tatagok c
lehet. csak lis-
killdhetnek
ivi ffar u m@eg roups, com c imre.
A F6rum r6szfuev6i a tandcskoz5st egy Felhfv6s elfogad6slval zdrt6k. A Felhiv6st a r6sztuev6k al5lrtak 6s annak
magyarorszdgi sors6t
a
szervez6kre
bizt6k.
Egri lstvdn
(folytaths a 3. otdatr6t)
- A
Kelet-ma
r;;i;;;Ai. Kdlg:;szciveiseg"b,Aionibrurneri,-;dp'bbai: .Az, hosy gret! a szervezetek mdr mespr6b6runk
sesiteni. A sesrts6s meliervezes6nez-nigyon jo mintdr nak kdzcisen is dotqozni,'naglbn.Oii'litizoOoott rynj1gtt r.Eir.riira'1"'*;iei"nagvii: tatg i-el. sz6munkra-. et 'is ;;arad Ko;;d;itsiotg6tat Atapitm6r iokozatos "kivonuEsuni; eihli vany. patd6j;ibor"riiinouiva,-6; 6-t{nio['Jtal"rat hfzat elet6b6l, ami nem jelqnti a!t, nogy siai<mai 6tvezve nem .segitUnt< vagy ttizvetiitinr<-dft szeretnEntiJina-r"mL{yeuen iJa irEiv-i egy telekommunik6ci6s ahol 6s a-mikor erre"ineg szUfs6g van. rinszervez6d6 kctz6si'6gef tagJainat kdzpont, ami a 'drar.irort.rars,"v"',130'iLrill3: Kialakult. egy. aktiv k6r cio amery.-
sdgszo19.6lat "Alap'ltva[y .-4ttit szervezett'Civil Akad6mi6n hallottunk el6szcir a telehAzrbl, illetve kerultunk el6szdr kgpcsolatbg. !ele.miikddtet6 . ,telepUiesgk k6pvisel6ivel. A telehiz ndm mds,
nlnt
iz
.
teremt a kistetepu:.esgt leseknek, hosy
fetzlrkiz-
.is,. nek tagja!.. lassank6nt kezdtrik li!en::;1.":,:ru'Uj;-S# li,ilrii'"ii'.ioitlni. --
v6llalni ggy.-.egy felmerti.lt E;'h;gy einyien 6rdektddprobl6ma megoldi-siban. A kdz6s ner iirunridni ir?,ni, izt-lei", f?1?f^1^t:il6g!gtr.y^s-yanakkor Kozos-segl szolgaltato ,k0..: gondolkod6s eredm6nyek6nt val- hogy szUksdg van 'azorn6t d pontk6nt is mfii<_ddik_ a-,j'g,lyi t"oiaii foiyamatokinaJitaf eil-er"dY., vrvv f6i:u'inokn;k "a- r<iarakitaJara, kozdss6s tas.lainak- szolg6ta- ;n!;ttk-;ii!a;ii;k. mesterem6seie, inoi i tid6lii, 16ban, ,.,..inoif"karu.o,33f1i m6nyek s2i!tettek. .
s1919p_et
tereptjtesen-i3r'"1il6"ig?.:l3;3jg3n"'?i!3i?|?'.',sIfr5l nv!f1e_19199!va. megalakult nak De <irommellStjuk, hogy
\,-
g.
egym6ssal veteril'envt iieretnei-
Kozdss69i be-sz6lget6seinken csoportok keResek ree-g6lnia-helyiek nek, tinulhatnak egymasiOt es a siarendszeresen sz6 volt a teleh6z szUksegleteire, k6pesek helyi szinten kemberekt6t, es Tr'oiiiiutnatna-ff a ']rehozdsdnak. lehet6s..6geir6l, a tovdbbvinni a mi bdtorit6, (apcsolat- sz6mukra siiikseseJinform6ci6khoz. po.lsdrok isenyeir6l: szervezo, intormaro munkhnkat. 6;;i';-ii;[effi:";' ta6p.6;'ti \#tlli 4^[".!vi kultfrotthon kisterm6ben 2000. tal6ikozok megsz'ervezele mellett mq.iusEban nyilt. meg. ..a.. lif ali TeryeinhrSl attand6 informdci6s 6s szotgaltat6 Telehdz, amelynek miiktidtet6s6t A--6meii munkdnkhoz kapcso- programot sieretnenr i;n;tar6;i; Aa 99Y a.ktiv, menetk6zben csapattA l6d6an tribb Bihar megyei kibtele- bgifajta "adattdraf l6trehozni' a formdl6dott munkacsoport v6llalta piil6ssel kerillttink ka"pcsoiatba, ahon- rdliiOOan t0rt6n6 esemenvefrOi, fel,.. a jogi h6tteret pedig- a helyi nan jeleztâ&#x201A;Źk,. l.rggy 65torit6sra, 6tle- keldem6nyez6sekr6t, szervez6tekr6t. civil szeryezetek szdvets6ge biz- tekre, informaci6lirb, mdsok tapaszta- Term6szetesen sz6nd6kunkban dlt iapcSoqGir ujabb kozcrss6gLfejresiio program lopiljf . Es,. ugyan nem egyenes tarainar megismeiesrore, -volna
;;
k6vetke3,m6rye munk6nknak, de i'99y. el6gt6tel .sz6mu.nkra,. hogy bihari munk6nk .megkezdEsekor mg-g qgye!]en civil sz-ervezet sem miiktidcitt Biharon, 6s krSt 6v alatt !"tFroT,.. _helyieket t<imdritti 6s kis,zolg6l6alapitv6nyismegkezdte
mfiktidr6s6t.
HiREK Sz6kelyf6ldi Civil F6rum 2000 A sz6kelyudvarhelyi Humdn Reform Alapitv6ny szervez6s6ben 2000. jrilius 7-8. krizritt Szovdt6n kerUl sor a Sz6kelyfcildi Civil F6rum 2000 elnevez6sfi rendezv6nyre, amelynek t6mdja: A krizdssegfejleszt6s szerepe a civil t6rsadalom fenntarthato fejleszteseben. A F6rum a TusnddfUrd6n szervezett Sz6kelyfdld 2000 Konferencia eredmr0nyeihez szervesen kapcsol6d6 egyik els6 konkr6t 16p6s szdnd6kszik tenni, amely a civil tdrsadalom meger6sit6s6n munkSlkodik annak 6rdek6ben, hogy az miel6bb felnShessen a jelenkor elvdrdsaihoz a sajSt 6s az eg6sz kultu16lis 169i6 fenntarthat6 fejleszt6s6nek 6rdekr5ben. A F6rum c6lja, hogy a k6zdss6gfejleszt6st mint a civil tdrsadalom fenntarthat6 fejleszt6s6nek eszkdzdt ismertesse 6s n6pszeriisit6se, illetve a sz6les partners6geken alapul6 egyiittmfi krid6seket el6segit6se.
b6vit6s6re sz0ks6giik. Ez6rt jutottunk affa az elhat6rozZsra, hggy ha nem is tudunk minden odaTr, gyeldst ig6nyl6 telepiildsen kOzcisge.gfejlesit6 programot' inditani, de felhaszndlva' dslzegyfilt tapaszta-
latunkat, ismerete'inket,'menet kcjzben' kialakult
selitO sz6nd6kri eroe[fOoO megiJ-
m#hesse eJ eneiOnesse ezt a ia gyon sok szeps6gei es tirtimdfreitti ilunk6t.
kapcsbtatainkat,
A szovdtai rendezv6nysorozat a Polg6ri Ojj6szulet6s szefdrytritoon c. project egyik 6llomdsa, amelynek
c6lja
eitnditesa is, iiletVe'fozosseg.Fe.itEsztO k6pz6s szervez6se, nogy min6l tdlcb
a
krizriss6gtejleszt6s n6pszerfisit6se 6s meger6sit6se a
Sz6kelyfdldon. Ennek,6rdek6ben 1 0 ktil<inbdz6 helyszinen (K6zdivSsdrhely, Sepsiszentgydrgy, Bar6t, Gyergy6szentmikl6s, Cslkszentm6rton, Nydr6dszereda, Szovdta,
Sz6kelyudvarhely, Sz6kelykeresztIr f6rumokat szerveznek, majd Sz6kelykereszt[ron kdzriss6gfejlesztO k6pz6sre kerUl sor. A tov6bbiakban Keresztfr kist6rs6g6ben kdzriss6gfejleszt6 programokat inditanak be, illetve tervezik a Sz6kelyfrildi Kdzriss69fejleszt6k Egyesiilet6nek megalakftds6t, Sz6kelyudvarhelyen pedig egy Sz6kelyfclldi Kdzdssdgfejleszt6 roda r.neg nyitds6t. A Polg6ri Ujj6sztilet6s Sz6kelyfdlddn c. program f6 t6mogat6ja a Westminster Foundation for
6s Csikszentdomokos) helyi
I
Democracy.
Vlll. Di6k6nkorminyzati
Szabadeovetem. Kiruifiird6 -ffi=tia mpof6Afi[e n edzse r Eg ylet szervez6s6ben 2000. jrilius 28. augusztus 2. krizdtt KirujfUrd6n ker0l
Makai Dim6ny Judit
sor a Vlll.
Di6konkorm6nyzati
Szabadegyetemre, amelyen 80
ktiz6piskolds diSk vesz r6szt 20 szakmai vezet6 segits6g6vel. A tdbor c6lja, hogy a romSniai magyar k6z6piskolSs mozg alom aktiv tagjai sz6mSra olyan SltalSnos 6rv6-
nyii, a szervezeti eletben felhaszn6lhato ismereteket nyujtson, amelyek segits6g6vel a r6sztvev6k nagym6rt6kben ndvelhetik tev6kenyC6giik hat6konysdgit.
CivilT Alapftvdny (FDSC) 2000. szeptember 15-17. kdz<itt harmadik alkalommalszervezi meg a CivilTSrsadalom V6sdr6t, FAR 2000 elnevez6ssel. A rendezv6nyen tdbb mint 100 alapitvdny, egyestilet, t6mogatok 6s kdzint6zetek k6pvisel6ivel tal6lkozhatnak az 6rdekl6d6k. A kiSllitds mellett vitdkra, elSad6sokra, illetve kulturdlis rendezv6nyekre is sor keriil. Bejelentkez6si hat6rid6: 2000. jrilius 25, d6lut6n 5 6ra. B6vebb inform6ci6k Diana Lira programvezet6tdl ig6nyelhet6ek. FDSC, tel: 0131 0.01 .77, tax: 01-310.01 .80, illetve e-mail: diana@fdsc.ro
AKTUALIS PALYAZATI LEHET P 6ly
intat6
i
nt6zm6ny,
gds Kdzdapitvdny;
: 0j K6zfo,
P6ly6zhatnak: romdn iai magyar v6 llalkozok; Pilyizati kiirisok: visszat6ritend6 tdmogat6s mikroh itel formdjdban; vissza nem t6rftend6 kamatt6mogatds az egy 6ven t0li tej6ratri hitelek kamatainak tcirleszt6s6re; Leadisi hatirid6: a pSlydzatok elbir6lSsa folyamatos;
Tovibbi informici6k: http://www. htmh.
h
u/a la pitva nyt
P6lyiztat6 intrizmtiny : Romd nAmerikai Befektet6s i AIap; Pilyizhatnak: Kolozs, Craiova,
Dolj, lagi, Temes, Arad, Hunyad, Krass6-Sz016ny megyei kisvAllal-
n6ks6gek, gazdas6gi egys6gek, a politikai, tdrsadalmi, 6s kutturdtis 6let szerepl6i; P9l.r1.itzq\i kiiris: az eur6pai integrdcj6t el6seg it6 folyamatok felgyorsttasa; P6lyizatonk6 nt elnye rhet6
Osszeg: 50.000 eur5; Leadisi hatirid6: a p6lydzatok elbirdl6sa folyamatos;
A program neve: RICOP; Pily6zhatnak: Brass6, Hunyad 6s Kov6szna megyei kis- 6s krizepvSl-
lalkoz6k; PAlyAzati kifr6s: beruhdz6sok t5mogatdsa a termel6s 6s szo196ltatdsok ter6n;
Leadisi hatirid6:
koz6k;
2000. szeptember
vdllalkoz6k szSm6ra:
P6lyiztat6 int6zm6ny: Canadian Executive Service O rganization ; A program neve: CESO program; P6lyizhatnak: kis- es krizâ&#x201A;Źpvdtlal-
Pilydzati kiirds: mikrohitelek kis-
Leadisi hatirid6: folyamatos; tovribbi informici6k: CAPA Ataoitv6ny, Kolozsvdr, December 21 u, 46., tel. 064- 195.966;
Pilyiztat6 int6zm6ny: magatdsu program;
PHARE td-
Pilyizhatnak:
<is- 6s kdz6pv6llalkoz6k;
hlyilzati kiir6s : kedvezm6nyes ritelek kis 6s kdz6pvdllalatok-16-
1.
koz6k, p6nziigyi: int6zetek, helyi 6nkorrnf nyzatok; Pilydzhti'tiir6s: kanadai Uzleti tanScsad6k 6nk6ntes, tan6csad6sa ; Lead{si hatirid6: a pdly6zatok elbirilSsa folyamatos;
P
szere;
Leadisi hat6rid6: folyamatos;
Iovibbi informici6k: lon Tiriac
(ereskedelmi Bank (Bukarest, 3rasso, Kolozs, Prahova megy6kren); Romdn Bank (Argeg, Buka"est, Kolozs, Konstanca, lagi, Iemes megy6kben); Takar6k p6nz6r / CEC (Brass6, Botogani, (onstanca, Olt, Suceava, leleorman, Vaslui, Temes megy6kren);
)iilydztat6 int6zm6ny: Eur6pai Sizoftsdg;
\-progrlm leyg:
Youth for Europe iif,0s5.E Europ66rt); )alyezati kiir6s: ifris6gi cserelro-grarnok; rink6ntes szo196lat telesft6se; a helyi krizcissegek 6rdereit 6rv6nyesii6 innovatii 6s kreaiv ifl 0s69i elk6pzet6sek megval6;itesanak tSmoqat6sa : a oroloramot rieg6szit6 tev6[enys6be( tafr ooa6sa; tdj6koztat5s r5s k-6pz6s; -eadisi hatirid6: a 15.000 ;urondl kisebb dsszeofi oroiektek
;set6ben a megvat6sitasa 6tOtt fet rdnappal; a 15.000 eur6t meghala16 projektek eset6ben 2000. szepember 1. iovibbi informici6k: .IFJUSAG' Orszdgos Ugyndks6g, rmail: geanina@eurotin.ro;
tilyiztat6 int6zmriny Eurdpai =
i zotts dg ro mdn ia i D et egd i i 6ja ; neve: Eur6pal !_prggram rilyizhatnak: int6zm6hyek, iigy-
7
A program neve: Netherlands Management Cooperation Program; Pilyizhatnak: kis- 6s kdz6pv6ltatkoz6k;
Pily6zati kiiris: ingyenes vezet6si tandcsadds v6llalatvezet6knek; Lead6si hat6rid6: a p6lydzatok etbir6lSsa folyamatos; Ptrlyflztat6 int6zm6ny: USA|D United States Agendy for I nte rn ati on al Dev el opme nt; A program neve: Tandcsadds a m.ez.6g az-das69
i
te
rmekek feldolgo-
z6s6val fog lalkoz6 mag6nvd llalk-oz6k sz6m6ra; P6lyizhatnak: mag6n termel6szcivetkezetek, mez6gazdasdgi egys6gek, kdrnyezetv6delmi szervezetek;
Pillyinati kiiris: tandcsadds
gazdSlkod6s;
A megpilyizhat6 6sszs: 25 mitli6 lej mikr-oprojektek esei6ben 6s 150 milli6 lej makroprojektek eseteben; a pllyAzo legkevesebb 10 szazal6knyi 6nr6szt kell biztosits0n;
Leadisi:hatirid6:
2000. augusztus 20.
Tovibbi inform6ci6k a kcivetkez6
le_lefonszd mo n ig 6nye lhettik:
066-110.678.
P6ly6ztat6 int6zm6ny: Eur6pai Uni6; A program neve: Socrates
-
Grundtvig;
Pilydzhatnak: a Socrates pro-
gramban r6sztvevS feln6ttoktat6ssal foglalkoz6 intezmdnyek vagy szervezetek; PSlyizati kiir6sok: fetn6ttoktatds ;'.-.
Leadisi hatirid6:
2000. november 1.' Tov6bbi informici6k: http://socrates. ro/
Pilyiztato int6zm6ny:
az AEA nagykdvetsEge; Pilyizhatnak: non-profit szervezetek; P6lyizati kiirisok: a demokrdcia meger6sftdse RomdniSba n ; Leaddsi hat6rid6: 2000. augusztus 15.;
Tovibbi informiciok:
tel. 01-210.16.02; e-mail: mp@pd.state.gov P6lySzati lan6csok6rt vd rom jelentkez6siiket. Ugyf6lfogadds, tan6csad6s: kedden 6s szerddn 11-15 6ra kdzdtt. Cim: RMDSZ Ugyvezet6 Eln6ks6g,.--,'
9+.OO^(gtqfsv-6r,_Densugeanu6/4; Tel. 064-414.890.
tgyon gyi@emke.cj.
ed u. ro
T6k6s Gydngyvdr pdlydzati tandcsad6
6s
szaks'ktat6s szervez6se; Leadisi hatirid6: a p6ly6zatok elbf 16l6sa folyamatos;
A plogr-am neve: Romdn EgyiittmiikiSddsi Program a Kdrnyezet6rt; P6lyizhatnak : Beszterce-N asz6d-, 9rasso, Eeh6r-, Hargita-, Hunyad-
Krass6-Szdr6ny-, Kolozs-, Koviszna-, Maros-, Szeben-, Temes megyei non-profit szervezetek; Pilyizati kiir6s: szilArd hullad6kok kezel6se, v6ros0kol6gia, vizell6tds- 6s szennyvizkezel6s, jogharmonizScio a kdinyezetv6Oelem' teriilet6n, v6dett term6szeti terillet-
\r/
Kiacija az Erd6lyi Magyar Civit
Szervezetekert Alapitvdny F_elel6s kiad6:. Egri' tqtvdri
Szerkesztok: Rdcz Eva, ,'-
S_6ndor Bogl6rka, Tam6s Kinga
T6rdel6s: Horv6th lstv6n R6beh Cim: 3400 Kolozsvdr Kdvespad u. 12. Telefon/ fax: 064-431 488 e-mail: rmkt@mail.soroscj.ro
Civil tirsadalmi hav'ilap
v