I
I
t
t
,'u,, .l5,$'&3',.[:?,'I,ty'f,,Ef,l
tfu
A kdzdss6gfejleszt6s hat6kony eszk6ze Telehfz
1[ r
vdrosi embernek a videki eletrol
elsosorban a mad6rdal, a friss leve96 jut esz6be, 6s viszonylag ritkdn gondol a v6rosin6l sokkal rosszabb munkak6rulm6nyekre. A technika fejlod6s6nek kovetkezt6ben a vdrosi l6t sajdtos el6-
nydkre tett szert a vid6kivel szemben. Nem csoda hdt, ha a vid6kiekben felmerrilnek a kerdesek Mi lesz itt n6hdny 6v m
ilva? Vajon kiskdzdss6grink gyermekei
itt fognak-e 6lni, vagy el kell menniUk munkdt, boldogul6st keresni m6shova? Kit6pik-e ilyen m6don gydkereiket, magukra hagyjdk-
e
szUleiket? Elvesztik-e
mindazt, amit
a
nagyobb
csaldd, a rokonsdg, a bardtok maguk term6szetes m6dj6n nyrijtani
a
tudnak? S akik itt maradnak, vajon 6rteni fogjdk-e majd azt a vildgot, irdnyitoi
vagy elszenved6i leszneke sorsuknak? Az ehhez
hasonl6 sorsk6rd6sekt6l csak egy kis ,,gondolati
A
kapcsolalokra, egytittmiikdd6sre, korszerui eszkozokre, szervez6sre, vdllalko-
z6sra 6s hasonl6kra van szuks6grink.
Kdzdss6gi' szocidlis' szolgdl-
tatdsok 2.) Vid 6ki infrastru ktrjrafejteszt6s 3.) Jdvedelmez6 tev6kenys6gek
Corpqtlcq Rlqoltv6nu
KLIu16lis tircikse! meg6rz6se Kdrpdtok Euro169 i6ban Eur6po Tqndcs
LIFE
-
Environment/Kdrnyezet
Pqrtnerek
-o Helgi Fe.;lodr
Hlopiwdng (FPDI) ,,Tart6s partners6g
talom 6s
a
Hid
a
- kdzdtt" kdzoss6g
Er6forr6saink vannak b6ven, csak 6ppen mozgdsba kell hozni azokat egyes embereknek a kozoss6g erej6vel, bcjlcsess6-
-
g6vel. Az rij vildg szdm6ra 6rt6kk6 keil tenni mindazt, amivel egy kiskdzdsseg rendelkezik a hagyomdnyt, a mitoszt, a
Ng$ Toryadolom6cr Rlopnvdng Youth lnitiative Fund 2000 " a
tort6nelmet, a k6zrtgyess6get, a fdldet, a term6nyt, az 6puleteket, a term6szet kincseit, a falu k6p6t 6s azt a sok-sok mindent, ami ott van bennrink, k6rulottunk. A telehdz 0jfajta szotgdttatds: a tegmodernebb technik6val biztositja az embereknek, hogy r6sztvehessenek a vildgban, inform6ci6t szerezhessenek, kapcsolatokat teremthessenek. Ezt mdsk6ppen csak igen nehezen lehet megoldani, legyen sz6 munkdr6l, tanuldsr6l, hivatali u
akarnak valamit, -partnereket keresnek, c6lokat fogalmaznak meg, igyekeznek meggy6zni az embereket
- egyszoval 6k ,,megsz6llottak". N6lkul0k nincs teleh6z. Ezek az emberek csak akkor tudj6k kidolgozni etk6pzet6sei-
a
teremthe'SSenek.
keztet6st ha j6l akarunk 6tni itt, ahot vagyunk, akkor tud6sra, informdci6ra,
1.)
recept azok l6trehozdsdra. Viszqnt a vi-"fr ldgszerte mfikddo telehdzak soli eves tapasztalatdb6l meritve rdvildgithatunk n6hdny telehdz-epitesi lepesre. Elengedhetetlen, hogy legyen a kozoss6gben egy, esetleg n6h6ny ember, aki rigy gondolja, hogy telehdzra lenne szuks6g, [etfeset,
!"P.n?= ojfajta [:l '?J?'fiT,:ti ";X; szolseltat6s: a teg- i.i,ibr*,"0 r,r!Ji,ji iriir: mod ern eb b !e 9.h ni -,.1n jivi,lit' i6r,ii n, r.r re_ k6v.al b.iztositja " szutneI a--,,teienazOOr,,. "z Ezut6n mdr embereknek, hggy iehet a gya_ rq_s_zt vehessengLa kortati megotodson qonvil69ban, inform6- dolkodni. Klresni kett"egy Ciot szerezhesse- 6prttetet, mely helyt ad a nek, kapcsolatokat telehdznak, illetve egy
l6p6sre" van a telehdz eszm6je. A vid6k egyszeni lak6i maguk vonjdk le a kcjvet-
Romdn Szoct6lls Feilâ‚ŹsftEsl Rho
a
gyekr6l, sz6rakozds16l.
Csin6ljuk, de hogyan? A tetehdzak-
nak nincs egy meghatdrozott modelljuk, hisz mindentltt a helyi ig6nyeket hivatottak kiel6gfteni, 6ppen ez6rt nincs pontos
civil szervezetet, amelyik mfikodtetnifogja.
Az anyagi felt6telek biztositdsdnak tobb modja is van. A pitlylzatok j6 es6lyt jelentenek, mert sz6leskdrri tev6kenys6gre lehet r6szt6mogatdst szerezni" De tdmogatdst adhatnak c6gek, v6llalkoz6k is, akik segitik a telehdzat, mert megertik annak fontossdgdt, tdrsadalom- 6s gazdas6g6pito szerep6t. Nemzetkozi partners6gi. kapcsolatok r6ven lehet eldrni, hogy a partner a saj6t orszd96ban szerezzen p6nzt szdmu'nkra, meghatdrozott tdmogatdsi programokba bekapcsolva a telehdzfejlesztest vagy annak bizonyos szolg6ltat{pait.
.
Mindezek hidnydban, nagy ugyes-
seggel, a hetyzetdk, adottsdgok kih-aszn6ldsdval kuloncjsebb p6nzkiadds nelkut is el lehet inditani ezt a tev6kenys6get. A teleh6z olyan civil szervez6d6ii forma, amely a kozosseg 6rdekeit szolgdlja, 6s azl, hogy tobbet tudjunk, nogy tcinO lehet6s6gunk lehessen falun, illetve azt is, hogy ne kelljen minden Ugyben id6t 6s
pdnzt 6ldozva m6s, fejtettebb telepul6-
sekre elj6rnunk. Befejez6sril azt kivdnom, hogy mlnel
tobben fedezz6k fel az ebben i-ejlo lehet6s6geket, s rem6lem, hogy egyre tobb kistelepUl6sen letrejon a kozdssegi szervez6d6s e formdja.
T6ga..lstvdn
A sokoldalf telehiz Molt6: ,,A
telehdz egy olyan intdzm6ny, ahol minden otyasmi megval6sithat1, amit egyedi.ilsenki sern tudna l6trehozni.,, (Knuth Anderson, az els6 telehdz atapft6ja)
magdnvSllalkoz6 ezeknek a felt6A telehdzak arca, ,[tet"ne.aktcirt6neteSv6dorszdgr ban kezdodcjtt, 1985-ben. A teleknek nem, vagy csak nagyon hogy a falvakat alkalmasak 6s egy6b kisebb h6trdnyos helyzetii vid6kek n6pes- nehezen tud megfelelni, igy szUks6g kdidss6geket ig6nyeiknek megfeles6gmegtart6 ereje jelent6sen csdk- van egy segits6get nyfjt6 int6z- l6en szo-lgdtjak ki, mivel mfikcid6si
kent, amiben nagy szerepe volt az m6nyre. A nem megfele16 Folyamatosan alakulnak kist6rs6infrastruktfra 6s ez6ltal az informS- gi teri.iletfejleszt6si 6s egy6b t6rsu16ci6SramlSs hiSnya miatt ezeken a sok, amelyeknek sziiks6gi.ik van vid6keken a gazdas6gi 6let stagn6lt, intelligens infrastrukt016ra. Megjeilletve visszaes6st mutatott, a fiatalok lenik a t6vmunka, mint lehets6ges elkciltdztek, a vid6k eldregedett. E foglalkoztat6si alternativa, az agrArfolyamat megakadAlyoz{s1hoz, a politikdnak kdszdnhet6en el6t6rbe t6rs6g gazdas6giv6rkering6sbe val6 kerUl a vid6k, 6s annak elkeri.ilvisszakapcsol6s6hoz olyan inI6z- hetetlen fejleszt6se. A vid6k, mint m6nyrendszerre volt sziiks6g, ame]y piac fe16rt6kel6dik, az idegenforgak6pes megfelelni a m6r meglev6 6s lom, t6vkereskedelem, tSvoktat6s leend6 v6llalkoz6sok, tizletek kom- mind-mind l6tfontoss5grivd teszik a -'munikdci6s ig6nyeinek, valamint gyors el6rhet6s6get. Cscjkken az segits6get nyfjt az embereknek urbaniz6ci6, a v6rosi 6rtelmis6g faluiigyes-bajos dolgaik elint6z6s6ben. ra ktiltdzik, viszont munk6ja folyAz els6 teleh6z Hdrjedalenben tat6sfhoz szUks6ge van a modern elszigetelts6gnek.
felt6telekel, otthont, megfelel6 eszkdzdket tudnak nyrijtani szdmukra. Lehetnek elt616se( a kdzriss69 ig6nyei 6s a teleh5z konkr6t szolg6ftat6sai (szolgdltat6si tehet6s69ei) kdzOtt, de mdr maga a hely m-egfele16 kiindul6alapot teremt ahho2, hogy kdzdss6gek szervez6djenek, az esetleges ,*hi6nyossdgokaf", ktilonbs6geket, egy6b ig6nyeket pedig
a kozdss6g tag;ai t<ariiativ krizciss6g-i alapon, esefleg ,,csak rigy", sz6ra-
koz6sb6l elv6gzik
a
t6nyeg az,
hogy az emberek- megfele16- ala-
pokkal rendelkezzenek i kozciss6g96 szervez6d6shez. Tipikus szolg6ltat6sok, funkci6k lehetriek p6lddul:
k6sztiltel,ennekellen6renemez, 1.) Hirgyfijt6r5s sz6tsugirz6 hanem a vemdaleni v6lt vil6g- A telehizakat az6rt hozzitk l6tre, szerep: Techniaki felsz-erelthiriiv6, Alapit6ja, Henning hogy a vid6k lak6i is megismerked- s5g6n6l fogva a tetehdz ezt a
Albrechtsen, magasfoku..!6P:gtl; jen6k az fij informiciOtEchnologia fuikci6t jobian et tudja tatni, mint s6gsel rendelkez<i,,_-y'l1gl:l,o_tt -altal nyujtbtt lehet6s6gekkel, hagyomdnyos m6dszer rriember, aki nvusdijal,f} tgf"; (,,raluszafa"). i"giitsegetet uer<"apiJcitoo-pedett le egy Stc hassanak-a ndmzetk<izi.gizdasagi, 2') Helvi m6diakdzpont: Minkitom.terre r"k"6;i:*[t.lT:?!J# t6rsadaltri v6rk-e- den felt6tel adott ahhoz' hogy A kdrnyek nem vonzotta a fiata- x.uiturilis rokat, ugyanis, n6gyzetkirom6te- nngEs6el Jffii:i:.fl:::?H"il[?:u': renKenr KeveseDo mlnt egy embpr 6s televizi66llomds is l6tre_ 6lI (12 000 lakos/13 000 kmz). kommunikdci6s eszkdzdkre. Az hozhat6, esetleg interaktiv televizi6Albrechtsen f r 0gy l5tta, a probl6ma lnternet terjed6s6vel ndvekszik az zds szerkeszt6s6gi feladatait is el az, hogy a kisi.izemeknek nincs m6d- internetes adatbdzisok (Sruhdzak, lehet l6tni. juk kapcsolatba l6pni a vilSggal- ha munkakdzvetit6k, munkav6gz6shez 3.) Helyi, k6z6ss6gi mem6ria: A lenne, a t6rs6g fejl6d6snek indulhat- szi.iks6ges informdci6k, tov6bbk6p- falura, krizciss6gre vonatkoz6 inforEnnek. erdek6ben 1985. z6s) szerepe, fejl6dik a telefonhdl6- mdci6k, r6gi 6i tlj anyagok m6d-,1a. szeptember 13-6n 19 szdmit6g6p- zal, az internetszolg6ltat6k lefedik az szeres 6s rendszeres - gyiilt6s6vet pel, telefaxszal, egy6b irodai eszkci- eg6sz orsz6got, 6raik csdkkennek, informdci6kdzpont atat<ittiit6 ki. Ez zdkkel 6s h6rom kik6pzett munka- kinSlatuk 6s szolg6ltatSsaik min6- nem csup5n a hagyom5ny6rz6s 6s a tSrssal megnyitotta a kdzds irod5t, a s6ge javul. ,,kronik6i szerjg' midtt fontos, teleh5zat. Ezeket a felt6teleket egy-egy hanem mert ei6fordulhat, hogy Sikerttirt6net kezd6dott. A helyi szem6ly nem k6pes teljesiteni, mivel bizonyos anyagokra szilks6g van, kisiizemek, v6llalkoz6sok megren- egyr6szt a technikai jelleg( beru- viszont kev6i iz i m(.1 az id del6seket kaptak, kapacitisaikat h6z6sok tetemes kdlts6ggel j6rnak, iijts6k. kihaszn6ltdk, s6t, uj 0zemek, Uzem- m6sr6szt a technikai eszkdzrik kar- 4.) Tanit6i-tanul6s: Ez ak6r sz6ra99y-s6.gek is 6pi.iltek. A t6rs6g bantartds6hoz, iizemeltet6s6hez koz6sk6nt is felfoghato. 6ssze tehet fejl6d6snek indult. zakert6k szUks6gesek. hozni bizonyos iimeretekkel (6llatA telehdzak l6trejdtt6hez azonban Ezeket a probl6mdkat f gy lehet a tart5s, k6zmfivess6g, tort6nelem) sztiks6g volt - 6s van - bizonyos legjobban megoldani, ha a megfelel6 rendelkez6 embereklt olyanokkal,
tJ a
iloL
6s -- "-'----'r"' '-'
"- ril
felt6telekre, amelyek kciztil min- eszk0zcjket valamilyen kdzdss6g denk6pp a legfontosabbak a tdr- tositja.
bizaz6r1. hozz6k l6tre,
sadalmi, gazdasdgi 6s ktizigazgat6si A teleh6zakat 6trendez6d6sek. Ahhoz, hogy a kis hogy a vid6k lak6i is megismerkedcsalSdi bekap- jenek az ij informdci6techno169ia -csol6dhassanak - v6llalkoz6sok a ,,nagy" gazdas6gi 6ltal nyrljtott lehetds6gekkel, 6s azok v6rkering6sbe n6lkUlozhetetlen bizo- segits6g6vel bekapcsol6dhassanak nyos fokti infrastruktf ra, valamint j6r- az orsz6gos 6s nemzetklzi gazdasA-
tass6g
a
hivatali btirokr5cia
veszt6iben. Nyilv6nval6, hogy
0t- gi, kulturdlis 6s t6rsadalmi v6rkeegy ring6sbe.
akik tanulrri szeretn6nek.
5.) Programszervez6s, mint a kiiztiss6gi 6let tegfontosabb eleme: Az akci6k, a piogramok, a kdzds kirdndulSsok szi.ilik a t6rt6neteket, az emberek pedig ezfttat k6zds 6lm6nyekkel gazdagodnak. A tetehdz, kialakult kapcsolatrendszer6vel sokat segithet ilyen esem6nyek megrendez6s6ben.
6.) P6lyizatfigyel6s, p6lyizatir6s: Megfelel6en felk6sziilt 6s szakk6pzett munkatdrsakkal a meglev6 technikai felt6telek mellett a p{lyAzatirAs nagy munkdja leegyszeriisfthet6, 6s
igy tdbb szinvonalas p6lySzat
ke-
szUlhet el.
7.) Hitt6r a falugondnoki szolgilathoz: A falugondnoks6g egy, a magyarorszSgi N6pj6l6ti Miniszt6rium 6ltal tAmogatott int6zm6nyrendszer, melynek c6l1a az 500 fdsn6l kisebb kiskdzdss6gek szociSlis ig6nyeinek kiel69ftese. A helyi kdzdss69 t6mogat6sSt bir6 falugondnok egy mikrobusszal szociSlis segitseget nyfjt az affa r6szoruloknak: gy6gyszereket szerez be, bev6s6rl5st, hivatalos iigyeket int6z. Ezek-
hez a tev6kenys6gekhez a lelehAz infrastruktfr5j5val 6s adatb6zisaival is nagym6rt6 kben hozz{jfrulhal.
8.) Jat6k, sz6rakozis: A
sz6mi-
t6g6p az egyik legn6pszerfibb 6s leg-
-'izgalmasabb
j5t6k, gyerek 6s feln6tt
egyarSnt megfoghat6 a megfelel6 jSt6kokkal. A tapasztalat azt mutatja, hogy miutSn kijdtszottSk magukat, komolyabban is 6rdekl6dni kezdenek a sz5mit6g6p ir5nt, 6s ez olyan
lehet6seg, amit k6r kihagyni. A szSmit6gepek 6s a szSmit6g6pes j6t6kok fontos szerepet tdltenek be a teleh6zak beindit6s6ban 6s folyamatos mfikdd6s6ben. 9.) Uzleti kdzvetit6s: Ahhoz, hogy a teleh6zak cinfenntart6v6 vSlhas-
sanak j6, ha Ugyndkdskrid6ssel, i.izletkozvetit6ssel fog lalkoznak. Azok az inform6ci6k, amelyeket a
teleh6zak a kdzdss6g tagjair6l, azok szaktudds616l, lehet6s6geir6l felhal-
moznak kivdl6an alkalmass6 teszi 6ket erre a szerepre.
10.) Arusitis helyben: A teleh6z
nem bolt, de nyilv6nval6an alkalmas olyan dolgok forgalmaz5sa, amelyek a tev6kenys6g6hez, profilj6hoz szorosan kcit6dnek. llyenek lehetnek p6ldriul a sz6mft6g6plemezek, helyi
k6peslapok, t6rk6pek, fjsdg, hetyi k6zm[ivesek term6kei, helytdrt6neti vonatkozisrl kdnyvek, kiadvSnyok. Kapcsolodhat ehhez termekbemutat6k szervez6se, vagy egyszerfien terem bizlosit6sa bizonyos id6szakos jellegfi 6rusitdsok (tankdnyvvSsdr) megszervez6s6hez. 11.) Tivkereskedelem: A vilSgh6l6n barangolva szSmtalan helyen bukka-
nunk olyan 5ruhSzakra, ahol a kdnyvt6l kezdve a kozmetikai cikkeken 6t az aut6ig b6rmit meg lehet v6s5rolni. ld6vel a belfdldi c6gek is elinditjrik hason16 szolgdltat6saikat. Ez a bev1s6rlSs igen kellemes form6ja, amit a teleh6zakb6l le lehet bonyolitani. A felsorol6st azonban a v6gtelens6gig lehetne folytatni. Mivel a telehlzak a helyi ig6nyek kiel6git6s6re
jdnnek l6tre, a teleh6z jelleg6t 6s szolg6ltatdsait az azi l6trehoz6 6s fenntart6 kozdsseg hat6rozza meg, alakitja ki.
A teleh 6zak ktildet6se telehizak kUldet6se
gokra, s 6szre kellett venniink: m6r Kiskdzdss6qi v6lasz az inform6Hajlamosak vagyunk azt hinni, ci6s t6rsadalom kihivisaira semmi sem fgy van, mint r6gen. Az hogy m6g van id6nk felk6sztrlni az A telehdz a kisk<izdss6g v5lasza iskola most m6r nem el6g ahhoz, eljdvend6 informSci6s tdrsadalomra. a tdrsadalmi 6talakul6s, a modernihogy a felfedez6sek eredm6nyeit az Ez nem igaz, a ,,jdv6" mdr el is kezzfcio, az inform6ci6s t5rsadalom 6s fj gener5ci6kba plSnt6lja, a vfllozSd6dott. Hiszen ma mdr az emberek a globalizdci6 kihiv5saira. A tdrsa- sokat benniik tudatositsa. Ma m5r a k6t vil6gban 6lnek: ,,papfralapri" az dalom jelent6s r6sze 6ppen abban feln6ttnek is tanulSsra, magyardzategyik, 6s ,,elektronikus" a m5sik. A az id6szakban nem lesz m6g k6pes ra, eligazltdsra van sziiks6ge. Mi telefon 6s a lev6l szimboliz6lja a haegy6nileg hat6kony m6don alkalhozza mindezt el a faluba? A teleh6z, gyom6nyos dimenzi6t (nevezzUk amelyet ma m6r a kiskdzdss6gek ,,papir-vil6gnak"), a szdmit6g6p 6s kev6sb6 n6lki.il6zhetnek. telehiz ,,ablak 6s ajto" az egyre az inform6ci6s hSl6zatok pedig az Kapcsolat a falu 6s a naqvvilio (jat (ezt nevezziik,,elektronika- informici6s tirsadalomra, ame- kdzdtt vil69nak"). Az ut6bbi gyorsabb, lyen kereszttil be lehet kukkantani A c6l az, hogy az informatizSlt rugalmasabb, hat6konyabb, az oda, 6s ha tetszik a l6tv6ny, be is tSrsadalom modern eszkcizeit el6bbi pedig a nyilv6nval6 lehet menni. B6rkinek. Ez a tele- alkalmazzAk olyan feladatok meghinak kiildet6se. hStrinyok mellett old6s6hoz, amelyek az adott tele- m6g drSg5bb is. pi.il6sen a legfontosabbak. A falu a Az el6tti.ink 5116 k6rdes tehdt telehiz r6v6n ad hirt mag6r6l a nem az, vajon mikor 6s milyen mazkodni az fj felt6telekhez, amikor nagyvilSgnak, 6s a nagyvilSg hirei m6don kdszdnt be az informdci6s arra a legnagyobb szUks6g lenne, ugyanezen az rlton jutnak el a legtSrsadalom. Az igazi dilemma az, amikor az SIrendez6d6s a legintenkisebb telepi.il6sekre is. A teleh5z hogy j6-e az embereknek, a kdzdszivebb (tSrsadalmi 6s gazdasdgi 5takapcsolatot tart fenn a falu 6s a s6geknek, az eg1szt6rsadalomnak a lakulSs, eur6pai csatlakozds), 6s az, nagyvilSg emberei kdzdtt olyan papir-vil5gb6l az elektronika-vi1695hogy melyik utat vSlasztja egy tev6kenys6gekkel, amelyeket csakis ba val6 6tt6r6s. Ha igen, hogyan kdzoss6g, val6j6ban sorsddnt6 lehet. itt lehet megval6sitani, s melyek a lehet 6tjutni az egyik dimenzi6b6l a Ezt ismert6k fel a teleh6z l6trehoz6i. kollektiv gondolkodSs eredm6nyeim6sikba? Ki segithet ebben, hol van Mi6rt van szi.iks6g telehizakra? nek tekinthet6k. az 5I15ro? Az6rt, hogy az emberek egymSA kistelepi.il6s lelke A teleh6z ,,ablak 6s ajt6" az inforson, onmagukon seglteni tudjanak a Mi is a teleh5z? Azt mondhatjuk, m6ci6s t6rsadalomra, amelyen kekdzdss69 erej6vel, temogates6val. hogy egy kisteleptil6s lelke, de azt is, resztijl be lehet kukkantani oda, 6s Amlg a vilSg lassan mozdult, amig a hogy a helyi v6llalkoz6k irod5ja, s ha tetszik a l6tvdny, be is lehet tapasztalat, a tudds, az ert6krendakkor se lenn6nk messze az menni. BArkinek. Megtapasztalhat6k szer, a hit, az 6lethez szUks6ges doligazs6gt6l, ha a telehSzat inforgok ap616l fi(ra sz6lltak, addig nem az el6nydk, megismerhet6k a h5tr6matikai oktat6kozpontnak neveznyok, az fjdons6gokat fokozatosan is volt semmi baj. Mihelyt azonban az n6nk, a munka 6s a tanulSs helyi haszn6latba lehet iktatni. Ez a teleid6 felgyorsult, egyre gyakrabban kdzpontjSnak, amely megsztinteti a hAzak ktildet6se. kaptuk fel a fejUnket az fjdons6tdvols6ggal j6r6 hStr6nyokat.
ir.
A
-
A rominiai teleh1zak bemutat6sa om5niAban az els6 teleh6z 1999. jrilius 21-6n nyitotta meg
a talSlkoz6kon a fiatal any6k b6rmi-
kapuit Sz6kelyudvarhelyen. Ezzel itt
lyen gyerek-eg6szseg Uggyel kapcso-
!-\
n6til a teleh6zat vSlasztott6k. Ezeken
Rom6ni6ban is elkezd6ddtt a telelatos k6rd6st feltehettek meghivottahAz-mozgalom kibontakozdsa. M6g inknak, a szakorvosoknak. P6ntek nem lehet azt mondani, hogy az6ta itt d6lutdnonk6nt pedig az eg6szs6gErd6lyben gombam6d elszaporodtak meg6rz6s16l besz6lgethettek szabaa telehdzak, de az elm0lt egy 6vben don az 6rdekl6d6k az eg6szs6gilgyTasn6don, Tordaszentl6szl6n, Tusben dolgoz6kkal. Ezekre a rendezn6don, Fels6s6falvdn, Biharban, v6nyekre MarosvSs6rhely16l is Kalotaszentkirdlyon, Magyarcsaholy- 6rkeztek el6ad6k. ban, Cs6k (Ciacova) 6s Kisszentes lrodalmi estjeink amelyekre (Dumbrdvila) kdzs6gekben is l6tre- olyan szem6lyis6geket- hivtunk meg, jdttek ezek az int6zm6nyek. 2000. mint pl. Dr. Br6da Ferenc, aki ir6, mdrcius 25-6n pedig Tasnddon 53 egyetemitandr-szint6n sikeresnek szem6ly r6szv6tel6vel megalakult a bizonyultak. RomSniai TelehSzak Egyesi.ilete is. Szombato nk6nt nternet-tanfolyaI
A 5z6kelyudvarhelyi Teleh6z
A
-
sunkban naponta olyan probl6m6kba UtkOzUnk, amelyekre a telehSz jelent-
heti a megolddst. B6vebb inform6-
ci6k szerz6se v6gett ell6togattunk egy mdr j6l mfikod6 teleh6zba a
magyarorszSgi Szentp6terszegen. Nyilv6nval6vd vSlt el6ttiJnk, hogy a megval6sftSshoz a kcivetkez6kre lesz szUks6g:
miikddtet6 civil szervezet; - egy egy megsz6llott, aki felvdllalja tel-jes eg6szeben a kivitelez6st; a c6lnak megfelel6 6ptilet, -vagyegy, 6pUletr6sz; p6nzforrSs, melyhez pdlySzatok -[tj6n le het hozztrjulni. Ezutdn kezd6ddtt gyakorlatilag a ,,Megsz6llottunk", T69a lstvSnvezet6s6velcsapatot szerveztiink. N6hiinyan a tulajdonk6ppeni pSly6zatirdsban vettiik ki r6szi.tnket,
mokat szerveztUnk, amelyeket munka.
sz6mit6stechnikai szakemberek
tar-
sz6kelyudvarhelyi teleh6z tottak, az 6rdekl6d6k pedig alap1999. jrilius 21-6n nyitotta meg fokon sajStfthatt6k el az lnternetkapuit. A romSniai telehfzak kcizi.il bring6sz6s tudom6nySt. mdsok a szSmit6g6pes munk6ban els6k6nt, teljes m6rt6kben vagy a kapcsolatfenntart6sban
dner6b6ljdtt l6tre. Telehdzunk indul6s-5hoz a studio Nova kft. nizlosj$ta_12-
Munk6nknak k6sz6nhet6en si- segitettek. kertilt a teleh6zak irinti 6rdekl6dest A prilySzdsban felhaszndltuk a Sltal szervezett tanfolvaolyannyiia, 1r"gt ttiUO CREST anyagi keretet, de ma m5r mar ielt<etteni, mokon szerzett tuddsunkat, 6s a ;;;;-.;;;l,r:-*li^^ririlL^"i--"'--:--:; tel99iil6s6n iJ'szeretatapitvanyk6nt riirfoiifrl t'J{ifil:'T !grye.tPb.lin"n"i iiT"-rt,erii lStilni-=nt.'A kez-deti neh6zs6gek ut6n Ffi?:[rffii-"t'J:'
---'--
potenci5lis finanszfroz6kr6l is dnkorm5nyzat egyr6szt az 6 segits6gUkkel 1999 augusztusdban r6szt vettUnk Asz6kelyudvarhelyitelehSzegyik t6j6koz6dtunk, m6sr6szt kerestiik a egy, a helyi <)nkormSnyzat 6ltal f6 cllkftAzlse az volt, hogy min6l lehet6s6get, hogy szem6lyes kapmeghirdetett p5lySzaton, amelynek tdbb rom6niai telepUl6ssel megis- csolatba keriiljUnk ezekket a kciszdnhetSen 9 500 000 lej tSmo- mertesse 6s n6pszeriisitse a teleh6z szervezetekkel. A Magyar Teleh6z gatdst kaptunk. Ez az osszeg a tele- mozgalmat. Ennek 6rdek6ben Szdvets6g elndk6vel, Kovdcs h5z k6t havi kdlts6g6t fedezte. szerkesztji.ik a www.telehaz.ro hon- Gy6z6vel fgy sikeriilt felvenni.ink a Mint els6 telehSz RomSnidban, a lapot is. Ez a teleh6z indit6sa utdn kapcsolatot, hogy az fjs6gb6l sz6kelyudvarhelyi a magyarorsz6gi nem sokkal jOtt letre, es tdbbnyire tudomdst szereztUnk arrol, 6 is r6szt mintdt kdvette. Ellenben abban koz6rdekfi informici6kat tartalmaz. vesz az EMT Szatm6rn6metiben ki.tlonbOzik t6li.ik, hogy nem egy falu, Honlapunkon egy helyi rijs6g 6s szervezett tal6lkoz6j5n. Az 6 megegy kisvdros informdcio- ndh6ny helyi iskola weboldala is hiv6sdnak kcjszdnhet<ien jutottunk el -nanem szerz6si gondjait pr6bSlja meg el6rhet6. a tatai Telehdzkonferenci6ra, ahol tij orvosolni. MunkSnknak kdszcinhet6en si- kapcsolatokat teremtett0nk, (j ismeTeleh6zunk egyik fele tSrgyal6- kerUlt a telehdzak ir6nti 6rdekl6d6st reteket szereztUnk, V6gi.il a novemteremk6nt, irodahelyis6gk6ntszolgSl, felkelteni, olyannyira, hogy tdbb beri sinaia-i Orsz6gos Civil F6rumon a mdsik fe16ben pedig a tulajdon- kdrny6kbeli telepiil6sen is szeret- sikerUlt tdrgyalnunk Lorena k6ppeni szdmft6g6ppark ta16lhat6 n6nekteleh6zatl6trehozni.Az6rdek- StoicSval, a Kdrp6tok Euror6gi6 Fejkilenc szdmit6g6ppel. Ebb6l a kilenc l6d6ket szivesen l6tjuk, 6s igyek- leszt6si Alap (KEFA) romSniai igazsz5mit6g6pb6l egy a szerver sztrnk segiteni ahozz1nkfordul6kon. gat6jSval, akit6l 6rtesi.ilttink egy 5000 (Pentium l), 7 szdmit6g6p (486-osak) Lukdcs Szabolcs $-os p5ly6zatr6l. Az id6kdzben m6r h6lozatban van, 6s egy Pentium l-es gz1keryudvarheryi retehdz: 41s0 odorheiu- elk6szult nagy, 3 6ves programunk g6pet, illetve az irodahelys6gg! ggy sec./tesc, Jud. Harshita, str. Bethtenfarvi Nr- e_gy szelet6t Stirtuk, s beki.lldti.ik a ",oaa-zto ,,elnyerti.ik" a helyi
teljes erkdlcsi t6mogateset.
s,, e mait: [.-rlf;::19Ff1,il.'f;iil"#&",:l,m; ::'ilT'ti?"?'Ti;[ffi1"8:',ffffii ?!;",,,"?,!',i!, '-'-"--v--'-"--"-' k6szlete teh6t kilenc szdmit6gdpb6l, a legsztiks6gesebb felszerel6st: egy k6t nyomtat6b6l (egy tintasugaras 6s A TasnAdi Telehiz Pentium llt, egy tintasugaras nyomegy lEzernyomtat6) 9s Mustek Dr. H6jja Botondt6t (CREST- Civit tat6t 6s egy szkennert, 6s beinditot"gy 900 CP szkennerb6l 5ll. Szervezei-ek Forr6skriifontja, Szat- tuk a tasn6di telehizat. A helyis6get Teleh6zunk azonb.an a.sz?mil6-. mdrn6meti) hallottunk el6szor a tele9s britorzatot a Tasnfdi Caritas g9phozzAflr6s mellett m6.s jellegii h6zakr6l i99S fpritis6ban. 6 adott EgyesUlet biztosltotta. tev6kenys6geknek..is otthon-t_ ad. nek1jnk egy vid6okazettdt 6s egy Neh6zs6geink igaz6n az indu1999 6sz6n beindult a Bab.a-M_ama ismertet6fli2etet a magyarorsza!'i l5skor nem voltak, mert telehdzunkra Klub. A kisgyerekes 9ny.a\ kdz<is tetehfzakr6l. Mdr ets6 na-tidsra me[- mAr az els6 benyrijtott p6ly6zatot programjaik szervez6s6nek helyszlmegnyertiik, tetszett
a
koncepci6, mert
kisvdr6-
viszont ez egy kb.
B
qivitfogtru
5
Nagyon MSjusban pllylzalirl tanfolyamot A Tordaszenfliszl6i Telehaz a szervezti.ink tasn6di v6llalkoz6k, civil Tordaszen.dszl6n a teleh6zmoz_ i:,hb,TT'?:#I3:11 :ru:ry :nfl;f*#J,lili::$ i#{!}:;!ff#j:iiii',1ffa.:ili :'."ffi::"* no','.,'.iilu'J.'n"JL"'iJ iiHilT # J[LT[III:I? J,',ft h6napos munka eredm6nye.
neh6z volt a p6nz elnyer6se el6tt
kivtll szinte nem rendelkeztiink
UL",',,iJ
I:i
sem-
#',"f,"Jfl:%':::-fl:'ft?i:
hSromnapos kir6ndulr
.#il":{ffii iilftti*31lj$t"ffii;*lil#
i*ilt.ffiilUiiiiJ[qiiiiirfi U:Akljtfni:;itll;:;li,
ff:',",1fi#li"JdJii"J.",3?il1"1ir" i'Jli?,:r,',r,idirrf,.n?!!!{i:ffi 2000. februdr 3-6n egy sajt6- Lajos 6kol6giai T6rsas6g t5rselnrike tdj6koztat6val dsszekritdtt programmal beindult a tasndditelehdz. A sajt6t6j6koztat6n r6szt vettek: Mitrasca vasile, Tasn5d v6ros pol-
lr,ffi?tffit;t?:3:#;"{i:lfr
orszagl utjaink atkatmdvat hangsulyovolt zottabban 6rdekl6dti.]n ott Jtiliust6l havonta._mg9l?.J"^1t.3 rtirtioo teteh5zakr6t, de foteg ezek TasnddiTi.ikrircimfik6-:g_ld.1fin megszUtet6s6nek 6s fenntartdsdnak lapunk (300-as p6ld6nys,z6m,^12_!!: lcirltmenyeirot. melyet 12 onk6ntes szeres oldal), .rapunr
seglts6gUnkre. .. l""gi
k az
g5rmestere, Kov5cs Gy5zo, a tvtasyar rereh6z szdvets6s ern'rir<e, keszt. vir6sh6r6n ..fntuljiiL": ;ilt",".5ff;rnt:3? Dr. J6kay Kiroly, a magyarorsz6gi olvashat6 a http://tct.p5net.ro cimen. inform,ci6t szereztem a usAlD tandcsad6ja, c' T6th Magyarorszdgi rerehaz szdvetJdnos a Hat6rontrili Mag,yarok C6lunk k6.z6ss6gfejleszt6s_ nagy s6f'hontapj6i6t, de sokat okulI Hivatalsnak ottt'iyy:1:,tii-":^.: eg6sz6n beliil az vo'[t, hogy 9!6se{it- tam a sz6ketyudvarhetyi retecrest k6pvisel6i, Ta.sn6d,,ILo,:i sfk a viros nagyvil6jhoz-valo feliAr- hdz rnternetes-teirasaib6t is. tandcsosai, n"'u' Mikorra m6r cisszeant a k6p, r.olaiat.iiianiu[ ezt etosegtteni ,^Y?11[:::f' '--Valamint taniisvi hogy mit is akarunk, ki m(kc;ilnJ-ormacio aramoitataianatmegol civil szervezetek 6rdekr6d6k xewiserteit[ 'ilo"ai f"ji.1.'"uJ,",?,"3rli:'i;;:9rflff93?:fl: i,?'i'!.:J:*lie:;!y:[,q['r"; a szatmSri Frisr terilleteket dleljen fel a teleh6z' Kr6nika, a Rom6'niai'"nijgu.? foiyamok 6s szalktanicsadis hltal.
a
is
iz
't':in:lli*'
Szo,azlnformatiaZilei,aZiua,jdttaSorosAlapitv6ny kdzdss6gfejleszt6si programja' a Samtel rv, valamint o 1r, Nagyv6radi 6s a KorozsvarirV. Aususztus 2s-26.-k111!_9sy^yll; Y?T:X::"r'"T"1;lt#*''[1[ilu,l"?l C6lunkakozdss6gfejleszt6snagy mfikddve a SzatmSr megyei Civil fffo,^ kerult kezembe az 1999 eg6sz6n beliil az volt, hogy el6segit- szervezetek Forrdsk?199^l1.!:I1; sijka vdros nagyvilSghozvalofelzAr- kdzdss6gfejleszt6si tanfolyamot k6zds6t. Ezt kfv6ntuk el6segfteni inform6ci6 sramoltat6s6nak-
az
szerveztiink. A krizeljdv6ben esy.rorn6n..l,y"ty!
mesol-
dasa r6v6n, a kist6rs6g gazdasagi fejl6d6s6t tdmogat6 tovdbbk6pz6 tanfolyamok 6s szaktan6csad6s messierue.6se Kezdetben irodai alapszolgdltat6sokkal (fenym6sol5s, szdmit6g6pes szdvegszerkeszt6s 6s nyomtat6s,
6rtar.
.
Fx,
szlkenner haszndtata)
[::i,ii::,!xiin:;;]'.T 6rdekl6d6ke
,'patyuzat-
hasonl6 lap kiad6s6l,-!1ry.u.?^iik j1 els6 lapsz6m szerkeszt6se mdr folyamatban van. szeptemberben terehdzunlTgy. obb ingatlanba kOltozik, h-"-ly,3,1o_1"? is6g 5ll mgd az 6rdekl6d6k rendelkez6s6re: az irodAban alapszolsdttat6sainkat
l-noo"r6ben megjetent szatmdrn6-
iieti
Napok fiizetecskeje, ahonnan
;gir:t :il::'il:?:::t flffjtfni: : iltlgy"rorr.6gi retehdz szdvets6g etdaddsdb6t. A hetyi dn_
"inOken"f
5:ifi::ii'.i:?'."4";3:i?,,qJiT,",i
iogaotar. Utdna mdr csak azt tesz_ slfif, amit sokan "'-" mdsok teirtak 6s
;;;i;;-.-u--'*" venetiri!E;d;:";A; t'*X[Xt*?5sti soros Atapitv6nyhoz
""iil$['T; iJfl:?ru,iit3iaf,,!!1!"!:,ir:i,!i ir:#'"{#a$xti,,'.",83;;;[ s6gbe pedig els6s?f!1,-?^gl?i:- iuropai tntegrdci6s
i,..,-^-jr^ Febru6rban 50 szem6ly kezdte
^, el
keket v6rjuk, itt
tanulhatnal,"=:^:..".f:
civit szervezet,, iZirenozasa, amely fetvalatja, tcibbek iiii"no,asdt 6s
[:iliffi:,fi,*',ff-'i:: fi,'igl'?:l [%iTl;?."T,",l,i i,#lii,#l,l#lU,l":i:kdvette "1iA vezzik megszervezni. juriustor .^::_;^:.^, rovdbbi terv"ink l:..,:it^:,'"1"_ryr ,rr?:1""J:i:3"J,lJ;"i,nlt!i.533!l; turnust ujabb n6gy csoport
sz6khellyel ktilonbriz6 klubtev6*:jfgggl.:l"l- ie"uerenysag biztositja, ugyanakkor vez6se, nyelvtanfoly"i?,!ildjll?i:_" i-.em et6tt tirtui a nei'i dnkormdny_ melynek elndke Tasniid16l elszdrmazottlk_,.1?li[o-- iit szerepet 6s ennek a takossdg z6janak l6trehoz6sa, helyi civil szer-
M6rcius 25-6n TasnSd
megalakitottuk
a Romdniai Tele-
hlzak EgyesUlet6t,
lstvin lett'. "....,r els6k6nt ^t^tt-a^, a ^ vezetek kiszolg6l6sa. Aprilisban sikeriJlt v5rosban kapcsolatot H6tkoznap-okon nyitva,l?.1:ll - lnternetes teremteniink a nagyvil5ggal. Ez 8.00 - 22.00 6ra k<jzritt, h6tveg6n fjabb lehet6s6geket adott, tigy mint: pedig az ig6nyek szerint. web-bong6sz6s, e-mail kitld6se 6s Buchmiitler ttdik6 fogad6sa, saj6t elektronikus posta- program-asszisztens fi6k b6rl6se. Az eltelt 4 h6nap alatt 'gasiaai reteh6z: 3844 Tdgnad, cart. Zoiror, 347 szem6ly kb. 480 or6t internetezett, 28-in saj6t postanokot i;l'rirli;i1!,{!:;J,fli',i!;3?::;::::, tottak n6lunk, s mintegy 100 6r6t tdltdttek levelez6ssel. T6g-a
nyi-
Siiati min6r jobb meg6rt6s6t, sziik-g6t 6reztu'k, hogy riegteremtsuk e iSnn"rreg tov6bbfejteszt6s6nek i"ltet"t"it. '" wt6rik fontos c6lunk a gazdas6gi fejl<id6st is szolgdl6 inrormricios 6! tanacsado_iroda l6trehoz6sa is. Ennek az irodanak a felszerel6s6t
,"j:?11,:[;i%T t!iljx?:t#L1ltl';
eiljunk meg enn6l a,,teleh6z mini-
mum,,_n6l.
Decemberben a 13 tagf kezdem6nyez6 csoport felsz6lft6s6ra 31 alapit6 taggal, azok plnzln elkezdtlik szervezetU n k bejegyz6s6t. MSjus 17-t6l jogi szem6lyk6nt mfikddtink 37
m6nyzat 6s a civil szf6ra kapcsolatS16l, valamint a telehdzmozgalomr6l tartott el6ad6st. A Rom6niai Magyar Gazddk EgyesUlete Sllatteny6szt6s16l, ndv6nytermeszt6s16l, faluturiz-
taggal.
musrol, kis- 6s k0z6pv6llalkoz6sokrol, kdzgazdasSgi 6s jogi tudnival6k-
n6gy asztallal, Tam6s B. lstvdn, helyi v6llalkoz6 hat paddal. Az emtitetteket
kdlcsdn kaptuk haszn5latra. Magyarorsz6g i
Te
A
lehSz Szdvets6gt6l
pedig egy teljes Microsoft Office 97 BackOffice programcsomagot
6s
Ezzel pdrhuzamosan, az 6nkorkapl.unk. mdnyzat t6mogatds6val, rendbetet16l szervezett el6addsokat. Ezek ut6n Oszire szeretn6nk a padl6t lefesttik teleh6zunkat 6s szervezetlink 6prilis h6napban vid6kfejleszt6s16l, teni, csempekSlyh6t rakatni, a terem sz6khelyrSt. A szUks69es anyagok mikror6gios fejleszt6si lehet6s6gekszigetel6set megolda ni. nagy r6sz6t a helyi tanScs biztositot16l szerveztilnk cit el6addst a helyi Aprilis 26-An a Rom6niai Teleh6Ia 7 920 000 lej 6rt6kben, de tagjaink felt6telek felm6r6s6re, a fejleszt6si zak Egyestilete telehdzunk term6ben is sz6pen adomdnyoztak. Elk6szi- alapok bevonSsdra, a partneri kap- tartotta els6 vdndorgyfil6s6t. A rom6tettiik a villanyszerel6st, kifestettUk a csolatok kialakit6sa 6rdek6ben. niai magyar civil szervezetek m6jus termet, lefestettiJk az ajt6l, az ablaA fent emlitett el6ad6sok hasz- 5-6-5n megtartott f6rum6n megkokat, majd vasr6csokat szereltiink nosnak bizonyultak, 6s rem6lji.ik, hlvottk6nt bemutattam szervezetUnk fel, sajSt p6nzen tiizifdt vSs6roltunk. hogy a tovSbbi el6ad6sok ir6nt m6g 6s telehAzunk l6trehoz6sdnak 6s Ezeket a munk6latokat tagjaink b6rnagyobb 6rdekl6d6st fognak mutatni mfikddtet6s6nek kori.ilm6nyeit, mentesen vegezt6k el 7 015 000 lej kdzoss6gi.rnk tagjai. F6leg az dnkorugyanakkor nagy ha ngsfl yt fe ktette m 6rt6kben. A telefonvonalak bekdt6s6t m6nyzati tev6kenys6gben 6rdekelarra, hogy annak a civil szervezetek a tanScs biztosftotta. Mire mindezektekre 6s a helyi v5llalkoz6kra gondokiszolgSlSs5ban jStszott szerep6t kel elk6sziJlti.ink, megkaptuk a Soros lok, ugyanis elk6pzel6seink szerint, a bemutassam. Alapitvdnyt6l a felszerel6st (egy kdzdss6gfejleszt6si probl6mdkat MSjus 6s jInius folyam6n a oentium lll sz6mit6g6p Internet leheolyan el6ad6kkal kivdnjuk megbefelm616re k6szi.l15 nyolcadikosoknak sz6lni, akik m5r m6s helys6gekben e16k6szft6t tartottunk a telehdzban. -.t6s69gel, l6zernyomtat6, szkenner, fax, telefon, f6nym6sol6) 70 000 000 eredm6nyeket 6rtek el. Tam6s Sajtos llona hetente k6t 6rdlej 6rt6kben 6s Romdnia ban magyarb6l, MStyAs-P6ter cisszes torv6nyeit tartalmaz6 falvainkban 6vsz6zados Mih6ly pedig matematikSb6l programcsomagot 600 dollSr hagyom6nnyal rendelkez6 lakoss6gi k6szitette fel a di6kokat. 6szt6l 6rt6kben. az e16k6szft<ik mellett informatiFebruSr 26-An megtartot- 6sszefog6st szeretn6nk meg6rizni 6s ka el6addsokat is fogunk szertunk telehSzunk ilnnep6lyes uj tartalommal megtdlteni ugy, hogy vezni. A teleh6zban tartott el6amegnyitojdt, amelyet kitUntetett maximalisan kihaszn6ljuk a technika d6sok eredm6nyek6nt szervejelent6t6vel Kovdcs Gy6z6, a legujabb vivminyai 6ltal biztositott z6dik a kdrny6kbeli dnkorm6nyMagyar Teleh6z Szdvets6g el- lehet6s6geket. zatok szdvets6ge, a bihari telenrike, Cseh Aron, a Magyar h5zb6l kapott inform6ci6kat felKdztSrsas5g kolozsvdri konzulhasznSlva gdzbizottsdgun k eljuja, Toga lstv6n 6s Judit, a Tasn6di A falvainkban sok 6vsz6zados tott egy aradi befektetet6 c6ghez, Telehdz l6trehoz6i, NovSk Lajos 6s hagyomdnnyal rendelkez6 lakossSgi amely hajland6 segfteni nekiink a Buzogdny Agnes, a Sz6kelyudvarg5z bevezet6s6ben. <isszefog6st szeretn6nk meg6rizni 6s helyi Telehdz alapit6i, Buchwald fj tartalommal megtdlteni fgy, hogy Sikeriilt megjelentetni a KalotaP6ter alprefektus, K6nya-Hamar maximdlisan kihaszndljuk a technika Szegelet ll/1 6s lll2 szAmAl. Az ApnSdndor parlamenti k6pvisel6, a legfjabb vivmSnyai Sltal biztositott lisi szdm k6tszer A3-as terjedelemKolozs megyei RMDSZ elndke, lehet6s69eket. ben jelent meg, 6s 150 p6ldSnyban Boros Jdnos, az RMDSZ dnkorSzervezetUnk c6lja az, hogy sokszorositottuk. A lapot t6rft6smen-mAnyzati f6oszt6ly6nak el6adoja, megteremtse az cinkormdnyzat 6s a tesen osztottunk ki a lakoss6gnak. Pillich L6szl6, az RMDSZ Kolozs helyi lakoss6g kdzdtti min6l jobb Elk6sziilt helys69iink honlapj6nak partners6g kialakul6s6nak 6s pr6bav5ltozata is, amely egyel6re a megyei szervezet6nek kultu16lis alelndke, Varga ZollSn, a Civitas AlapittovSbbfejleszt6s6nek [j felt6teleit, http : //www. s z e s z i. s u I i n et. h u /t o rvSny k6pvisel6je, valamint a torvalamint a gazdas6gi fejl6d6st is daszentlaszlo cimen talSlhat6 meg. daszentl6szl6i <inkorminyzat vezeszolgdl6 informdci6s 6s tandcsad6 Telehdzunk munkanapokon d6lut6n t6i, tagjai, helys6gi.ink lak6i. iroda mfi krid6s6n ek kereteit. hdrom 6r6t tart nyitva, de az ig6nyek A teleh6z tev6kenys69e mAr KihasznSlhat6 a teleh6zunkban 6s lehet6s6gek fi.iggv6ny6ben m5sjanu6r mdsodik fel6ben beindult, 6s biztositott teljes lnternetes kapcsolatkor is tev6kenykedi.i nk. k6t f6 terirleten zajlott: informatikaokfelv6tel, a szdmft6g6p 6s a nyomtat6, K6szitettUnk n6vjegyk6rty6t, estatSs 6s angol nyelvlecke kezd6knek, a szkenner, a fax, a f6nym6solo. Az kiiv6i meghiv6t, ballag6si k6rty5t. valamint el6adSsok a civil szf|ra, 6nkormdnyzat 6s a Soros pSly5zat Tdbb mint 930 oldalt nyomtattunk a kdzdss6gfejleszt6s, 0nkorm6nyzat, 6ltal biztositottak mellett teleh6zunk l6zernyomtat6n. Az lnternetet tcibb mez6gazdds6g 6s vSllalkozSsok felszerel6s6hez a helyi 6ltalSnos mint 50 or6t haszn6ltuk, 150 E-mail terUlet6n. iskola egy AT-286-os szSmit6g6ppel, 6rkezett, 1 500 oldalt f6nym5soltunk, Az informatika alapjait elsaj5tftani szlnes TV-vel, videolej6tsz6val, kakiment 30 fax 6s bejdtt 45, a direkt 6hajt6 11 0 jelentkezS hArom csoportzettds magn6val, t5bl5val j6rult hoztelefont pedig 60 alkalommal vett6k ban 12 h6ten kereszti.il heti k6t 616zA, egyhlzunk egy AT-286-ossal, a ig6nybe. ban, az angol nyelvleck6re feliratkoMfivel6d6si Hdzunk sz6kekkel 6s Mdtyds-P6ter Mihdly dntdttvas k6lyh5val, a Kolozsv6ri zott 66 szem6ly szint6n 12 h6tig heti (Tordaszentl6szl6i Telehdz: 3443 Sdvddisla, Diak6niai Kcizpont egy XT-286-ossal, k6t 6r6ban, k6t csoportra osztva jdrt nr.368, Jud. Cluj, Tel./Fax: 064-265.003, a kolozsv6ri Compart c6g k6t AT- Telefon: 064-404.907/129-es bels6, E-mail: tanfolyamra. A Civitas Alapitvdny az cinkor- 286-ossal, Enyedi Jdnos tandcsos tsztel e h az@m ai l. d nt cj. ro)
A
sok
A Pro-Tusnid Alapitv6ny Telehiza A telehSz fogalm6t az lnternetr6l ismertem meg, igy keri.iltem kapcsoratba Kov6cs Gy6z6ver, a Magyar Telehdz szoveis6g etncik6vei- a Sz6kelyudvarhelyi TelehAzban. E tardrkozds arkarmdvar messy6z6d
-
A gyermekekkel legalSbb heti 2 -6r6ban megismertetni a szdmit6g6pet, mert m6shol nincs lehet6-
A Fels6s6falvi Reformatus Eqvhiz Telehiza
iedtirerre; .._1_!-_ ,ur'ijJ'3'"?:?j"fur1Tr1[.\?1131fi.Y:; A helviran6cs t"g'I:9:,1".1:lli: rrilrosvasarhety-Szeketyudvarhety
-kdzs6g gondjainak meqoldSs5ban @(ttyit-zatT
)-.
tenetoser:f"i"jlyiit:=: l%H."J?!%;iX'lS3;n5?'?3.
,%l
,,Tffiffiffiy;*"",9ilii':',*,X,J; l,#,'l!1*S3J J5t1Xi:',in;,ni;l'' F.'.'J:J:11 iflt'fflX''"ul ''3Hi:,X',1 stb'); )ooo. m5;us 2o-A; megnyilt 6ttat6nos iskota mfikddik 130 tanut6Mivel 169i6nk terry:,1ellt5?:?- ;;i 6s " -gokkal telehdz, ametyet sajat hdzurir garaszakk6pzett tanit6i-tan6ri rendelkezik,
ezek megv6d6- q,rOaval. zs6ban rendeiti.lnk be. SajSt Y-' s6re, meg6rz6s6re kdrnyezetv6delmi "iOnOt 6s sajdt felszerel6sseLinOuituni prosramokat szerveziinK pc. cyrix 6x86, muttim6dia, Hp ,rnf,:T;ffi;l[t ?tJtffl:'.t"frJJf; v6khciz pedig szerve,]"I c tintasugaras nyomtato, gg,o van: 13-14 6vesek (riflag "iiporq"15-25 6vesek (25-30 tag). fax modem tntemet no..ar?ieri"r| dunk' (R6szt vesziink io't"gy, A garSzsban szigetelni, plafonozni, Pagony lroda programjaiban, A helyi elemi iskola elv6gz6se 6szire tervezett betonozni keilett] 6sszet pedig ut6n a tovSbbtanut6k szeketyudvarsegits6get nyfjtunk, 60 s-zem6lY kdzpontiffit6st is be kettett v6zetn-i. nl-rv er rorono idz6piskoteit vagy Pro-Tusn6d Alapltviny 4 mitti6 tejjet jes elldtdsat biztosftjuk 3111t3]:^ siarirrotait tatogatjdk. Ezek nagy 16Ahhoz, hosv fotyik informatikai oktatds, i6run hozza a itcinsefierrrez. -egy magunkat tfi\"^91:::1L,.,-- iibo"n szkennert 6s a llafonozdshoz Llalebbis mindenki etsaj6tithatja az -
fegy 670 rijtso
3^ffgl?lStl]9i6; j,^b,:l:p":l az tYllll:g?.i.^i: a telA , f:ll11t.l3:t'k rn66t 6s sirirseges gipszkartont vdsd- fejl6dhessilnk segits6gre van sztikatapfokri ismereteket. 'oltam. Tdbb fiatal a kdzeli vdrosokOnfenntart6k6nt miikddijnk, a Telehizunk hiinypotlo es egyedi ba kihetyezett f6iskolai szakokon szolg5ltatSsaink6rt p6nzt kell a maga nem6ben, mert k52s6- k6pezi magSt tov5bb. -iskota, '1999 els6 fel6ben vet6ddttfel elve_nniink (van p6lda ilyen jei- g(inkben sem az sem a lesfi teleh6zakra konkr6tan az a sondolat, hogy j6 parokiJ ;irm tuOii ban). A kdlts6gr-,1Y-s":il1yi3- t'anaCs, sem a n''*"1
1,il-
*g:-ffigg
!lift:::$:xf
rf '"1""0="1
ffit*3iil1i;p;ii;ffiil
Semunkaviszonyom.Ahelyi-azvolt,hogyamagyarorsz6gi s6g6rt 6s a sz6mft6gepert nem telehSzak mintdjSra l6trehozott ^a^;..^1. c6lunk: ^^...^t-. -....-,-^r fizet senki b6rt, a uirii'nv, t"ruron, ru- s6gtink' kdzdssegi hety keret6n beliil tev6t6s, a fogy6 anyagot< iio. kdtts6gei - SzSmit6g6pallominvllk"t linyreo.lenek egym6s 6s a tdgabb minket tdrrreln6tl n sz6mit6g?p jelenleg egv g6pb6l.,^11. - -l t6g lciztisse'g nasznlia. haszn5lata 1 6rilra 5 0OO le;, a fal legal6bb 4 g6ppel b6viteni; oldalank6nt 4 000 lejbe keri.il, egy email 2 000 lej, a nyomtat6s otOiian- lnternet hozzdf6r6st, szoloaltat6st. X:: iletve a tetefon rtirtses:e';ixo[.&?i :Jr""1t k6nti 6ra 3 000 tej, az tnternet 2s lej egy orara, egy i(6p
ooo
beszkennel6se
kerrit.
$3J#ti:j"JT.t:[ ,ft;,^i Xerox-s6p felszerer6s:,.a*1t"g lsyirn:a?ei'::";u::'.il:?*"3: -ugyanis szkennerrel oldjuk meg a biztositani;
pedis s 000 tejbe Telehazunt ni6nyp6tl6 6s egyedi maga nem6ben, mert kcizs6jiink- mdsol6sokat);
iiit'citt r'"ryseg hijdn az egyh6zkdzs6g
-aben sem az iskota, sem a tanacs, -trodaifetszeret6sek-aszlat, sz6k, ;:flt'3?g:)"i#ilf-t:::til,iflrlu'f'l: sem a par6kia nem tudja biztosltani a polc, szekr6ny stb' bes^zezese;.^ irtar" 6s hathat6s tdmogat5sa nafent emlftett szolg6ltai6sokat, ame- - Fogy6 anyagok - papir, tinta glon rontos vott. biztosltdsa; lyekre azonban *gt iiiiria'g ;;; IVlunkahelvt"'"tt::.,^,-]iX11Xl.
masdnmaz6s(f6lvagyteljesmunkaiod-Y:']'
Naponta keresnek mes szem6lyek, c6gek, variajrozo[,-vagyis mindazok-, akiknek ilyenfajta - ' i6gits6gre van szi.iks6giik . Jelszavunk '. ,,A telehdz kapcsolat a i6v6vet azoknak akiknek, a tegndgyobb sztiksegi.ik 6s a legkiseib tehetts6siik van A fent fetsorott szotg6ttat6saink mellett az atdbbiak a c6lkitfiz6seink:
erre.,,
Megismertetni
; ;iiAgg;i ,
Jogtiszta sz5mit6g6pes prog-ramok beszez6se; tet6se, p6rv6zatok '"gi,Eiio"n krizremiikdd6s' A Hargita Mesvei
""ro
ur ffilL"fr".t#T#3:r'#l'#rT# iti-nr n" szekr6nnyer, "".t"ro[x"r, iletukk"t, a szoba a ffit6st a par6kia |1u'i911Hn333x:i:J13il;lli1"iJf:t:
lA"lliil::i
1ll3["'r'#?t3:3.Ittif??e: tott arr6l, hogv segit.Si^?:"^tl"g": ;rt""i ;;i,3db386-ost). Munkacsoportunk tdmogatdsok Ugyint6z6t:!"1...3 a*'berendezked6s, szeret6s, progsz5llitdshoz, vamolSshot
6.:..:9I:?
Lmtetepites ideje
atart kov6csot6dott Csomdd'-86lvdnyos 16gi6t,"[<iise- dolgokhoz szUks6ges.-_hivatalos <issze iiazdb6t.' gi.inket, bekapciol6dni-a faluturiz- enged6lyekmegszerz6s6ben. musba. Ez ut6bbiban az inrormdci6s Barabds Attita tetehdz vezet6 #?rTiiiJY3fl3ff5[r"rt-:rret6ben Rafain Zoltdn megyei tandcsos kdzpont szerep6t vSllaljuk fel; 1.) Az t-V1t. osztZlyos tanut6k Tanfolyamok, tovdbbk6pz6k, (Tusnddi Telehdz: 4112 Tugnad-sat nr. 218, szAmAra dt 6-12 f6s csoportot hozismeretterjeszt6 bemutatok, k<izos- Jud. Harghita, Tel./Fax:066-134.223, tunk l6tre. Mindenik csoport heti egy s6gnevel6 el6adSsok megszerve- E-mail: abarabas@topnet.ro, alkalommal 2 6rill trittott egyiiti
6s
z6se;
tetehaz@knet.ro)
<ink6ntes oktat6k feli.igyelete alatt.
2.) A kdz6piskolSs tanul6k szdmdra a teleh6z - p6ntek, szombat 6s vas6rnap este - talSlkozohelyk6nt, illetve alternativ szabadid6kdzpontk6nt szolgdl 6s oktat5si programok szervez6s6re, illetve tapasztalatcse16re ad lehet6seget. 3.) A f6iskolSsok 6s a v6gzettek heti egy alkalommal talillkoznak. Ok f6leg programfrisslt6ssel, karbantartdssal 6s rendszerfejleszt6ssel foglalkoznak, de ezek a talSlkoz6k tapasztalatcser6re is lehet6s6get adnak. A fent emlftett tev6kenys6geken kiviJl a Vll-Vlll. oszt6lyos tanul6k szaktan5r vezet6s6vel tdbb technol6gia 6ra keret6n beli.ildolgoztak a g6pekkel. A kdz6p- 6s f6iskol6sok pedig egym6st segitve a teleh6zban g6pelt6k le szakdolgozataikat.
KUldottjeink r6szt vettek a Romdniai Teleh5zak EgyesUlete
'-
alapit6 i.il6s6n Tasn6don, valamint ldbb ilyen t6m6j0 rendezv6nyen a kdzeli 5z6kelyudvarhelyen.
Terveink kdz6 tartozik, hogy p6ly6zatok r6v6n a rendszert tovSbbfejlessziik.
Az ehhez
sztiks69es pAly Szali anyagokat, projekteket m6r ki is dolgoztuk. A telefontdrsasSg most cser6li
vid6kirnkdn a hagyom6nyos k6beleket optikai szAlra. A h6nap v6g6re el6rel5that6an iizembe helyezik a digit6lis kdzpontokat, 6s igy alkalmunk lesz arra, hogy az lnternetre is
rdkapcsol6djunk. Addig is a Sz6kelyudvarhelyi Telehdz honlapj6n lehet minket megtalSlni.
Mikl6s Ldszl6 (Fels6s6falvai Tele h dz: F el s6s6falva n r. 262, 4171 Praid, Jud. Harghita, Telefon: 094267 - 400, E-m ai I : fel sosof al
va
@tel eh az. ro)
A BihariTelehiz Biharon 2000 6prilisa 6ta mfikodik telehdz Bihari Teledomus n6ven. A teleh6z h5rom helyi civil szervezet, illetve n6h6ny aktiv 6s a falu 6rdek6ben tenni akar6 szem6ly kezdem6nyez6s6re jdtt letre. C6lkitfiz6seik kdz6 tartozott egy olyan szervezet l6trehozSsa, amelyik biztositja a civil szervezetek kdzdtti egyi.ittmiikdd6st, programok szervez6s6t vdllalja, informSci6s kdzpontk6nt mfikcidik, mikdzben megteremti az ehhez szti ks6ges mfi szaki hdtteret. Az igy l6trejott teleh6zban mdr tdbb rendezv6nyt is tartottunk, kezdve az 6vodSsoknak tartott Toj6sfest6 mfihelyt6l eg6szen a feln6tteknek szervezett eg6szs69megel6z6s16l sz6l6 e16ad5sokig, amelyeket a t6ma szak6rt6i tartottak.
A Teledomus rendszeres, 6s Slland6 tev6kenys6geknek is teret ad. llyen
vitatjdk meg a meghfvottak. Alland6 program m6g a hetente k6t alkalommal megtartott aerobik tanfolyam, illetve a Tanul6h6z, ahol a gyeng6bb
tanulminyi eredm6nyekkel
ren-
delkez6 gyerekek felk6szit6s6t v6llalta el egy, a faluban dolgoz6 pedag6gus 6s a heti egy alkalommal igenybe vehet6, a szociSlis torv6nyekkel kapcsolatos tan6csadds, amelyet a polgdrmesteri hivatal egyik alkalmazottjdnak seg[ts6g6vel biztositunk. A rendelkez6sre 6ll6 szdmit6g6pek lehetbs69et nyrijtanak bizonyos szolgdltatSsok ig6nybev6tel6re, ugyanakkor a helybeli gyerekeknek
alkalmuk van megismerkedni 6s a j6t6kok segits696vel megbarStkozni a 96pekkel, megtanulni a kezel6siiket.
Biharon most van folyamatban a telefonhdl6zat ki6pit6se. Amenynyiben lehet6s6geink megengedik, szeretn6nk biztositani a helybelieknek, hogy hozzAf6rhessenek az e-mailhez 6s nternethez. I
A
a telehdz klub-jelleggel mfi kcidritt, lehet6s6get adott a helybeli gyerekeknek arra, hogy barStkozzanak a szdmitog6ppel, illetve hogy tSrsasjSt6kokat ny6ri szUnid6ben
a Krizdss6gfejleszt6 progtartunk a helyi szervezetek 6s
jStsszanak.
int6zm6nyek r6szv6tel6vel. Ezeken a
t6, 3744 Bihaia, Jud. Bihof str. R6zsa
p6lddul
ram, amelyet havi rendszeress6ggel
falut 6rint6 aktu6lis
probl6mdkat
Boros lstudn (Bih
ari
Tel eh
6z: Bethle ndi I stvdn teleh dzvezenr.
54,Tel : 059-479.420)
A Rominiai Telehdzak Egyestilete I -
Romdniai Teleh6zak Egyesii-
A Rominiai Telehizak Egve-
lete, 2000. m6rcius 25-6n alakult
si.ilet6nek c6liai 6s feladatai
Tasn6don
53
magdnszem6ly
-rneg r6szv6tel6vel. Elndke T69a lstv6n Iett. Az egyesUlet c6lja a m5r mfikdd<l, illetve
a most alaku16 tele-
hlzak 6rdekv6delme,
dsszefog6sa 6s a begyfijtott tapasztalatok alapjdn
Az
EgyesUlet c6lja, hogy
a
kist6rs6gek gazdasdgi, t6rsadalmi 6s
kulturdlis fejl6d6s6t, felz1rkozls{l, a
terUleti es6lyegyenl6s6g megteremt6s6t szolgdl6 teleszolgdlati
Az eqvesiilet feladatai : telehSzfejleszt6si prog-ramOrsz6gos indftdsa, menedzsel6se; A rom6niai teleszolgSlatok h5l6zatk6nti mfi kddtet6se ;
A romdniai teleh6zak kdzds m(kdd6si felt6teleinek megterem-
t6se 6s fenntartdsa (kdzos inform6ci6b6zis, szak6rt6i h1l6zat, oktatSs, strat6g ia kidolgozAsa. technikai eszkdzdk 6s szoftverEgyesi.ilet c6lja, hogy a A RomSniai Telehdzak EgyeellStiis, nemzetkcizi kapcsolatok, si.ilete a nemzetkdzi tapasztalatokat kist6rs6gek gazdas6gi, t6rsadal- tapasztalatcsere, stb.); felhaszndlva szeretn6 n6psze- mi 6s kultur6lis fejl6deset, felz6rKozds fell6p6s a telehdzak tertileti es6lyegyen- 6rdek6ben rfisiteni 6s hiil6zatba kapcsolni a koz6sit, itthon 6s kUlfdldcjn; romeniai telehdzakat. Ehhez keresi l6seg megteremteset szolgelo A teleh6zak szolgSltat5sai min6az 6rdeklod6ket, t6mogatokat. teleszolg6lati kcizpontok l6tre- -s6g6nek, mfiszaki szf nvona16nak Az egyesi.ilet legsiirg6sebb fela- hoz6s6t el6segitse. emel6se 6s javit6sa; datSnak tartja, hogy regionSlis 6s lnform6ci6k terjeszt6se, a tele-hAzak orszSgos telehAz-fejleszt6si progkdzds PR tev6kenys6g6nek teleszolgSlati int6zm6nyek hdl6zat6t ramot dolgozzon ki, mikdzben Romdni5ban kiterjessze, mfikrid6- ell6t6sa. kihaszn6lja az ilyen c6lokra szSnt si.iket tSmogassa, 6rdekeiket v6dje, Ro md n i ai Tel eh dza k Eg yes ii lete hazai 6s nemzetkdzi fejleszt6si forrS6s ehhez kdzvetleniil kapcsol6do Postacim: 3844 Tdgnad, Cart. Zoilor, Bloc 4, sokat. Els6 l6p6sben a j6l mfikdd6 szolgSltatSsokat nyfjtson, illetve Jud- Satu-Mare, Telefon: 061-825.459, 095mintdk hazai l6trehozdsdra, a orsz6gos 6s region6lis teleh6z-szol6 0.1 09, Fax: 061 -827.57 2, m5sodik l6p6sben pedig azok g 5 ltat6so kat sze^tezzen. E- m a i : offi ce @tct. p5 n et. ro
egy orsz6gos teleh6z-fejleszt6si
kdzpontok l6trehozds6t el6segitse, a
Az
a
1
hdl6zat6nak ki6pft6s6re tdrekszik.
I
Telehiz 6s t6rs6gfejleszt6s p !
l6zm6nvek. A kist6rsrSqek szUks6qess6qe A hetvenes evek elej6t6l Europa-
szerte elterjedt az a n6zet, mi szerint a gazdasagi fejlesztes a t6rs6gek dssze-
fogasaval valosithato meg. Vannak,
akik az olajvals6g
eredm6nyezte neh6z gazdas6gi helyzetre adott pozitiv v6lasznak tekintik ezt. A koncepci6 arra alapoz, hogy a t6rsegek gazdas6-
gi es tarsadalmi szerepl6i felismerik, mi az 6rdekUk. E szerepl6knek sajat UgyUknek kell tekinteniUk tersegUk fejleszteset, fel kell l6rj6k a fejl6dest akadAly oz6 problemakat, a fejleszt6si lehet6s6geket, 6s 6nk6ntes dsszefogassal 0sszehangolt akci6kat kell inditsanak tersegUk fejlesztese
erdekeben.
Ezeket a t6rs6gfejleszt6si akciS-
kat nem lehet magukra hagyni,
6kef
tdmogatni, de a kezdem6nyezâ&#x201A;Źs nem indulhat mdshonnan, csak az 6rintett t6rs6ghdl. Ezert szUks6ges szakitani azzal afel-
,_sziiks6ges
fogassal, mely .minden segits6get a kdzponttol v6r. Onmag1ban a gazdas6gi trike bizonyos terUletekre valo iranyitasa nem 6r semmit, ha helyben
nem leteznek meg a kUldnbriz5 fejlesztesi elkepzelesek. ltt a legkezenfekv6bb pâ&#x201A;Źlda a rom6n kormdnynak a Zsil-vdlgyi hatranyos helyzet( terUletek megsegit6sere iranyulo fejlesztesi terv6nek a kudarca. De megemllthet6 az a t6ves kormanypolitika is, mely a kdltsegvet6s 6sszerUtlen 6s igazs5gtalan eloszt6sa reven probalta
segiteni az orszAg gazdasagi szempontbol fejletlenebb terUleteit anelkUl, hogy a penzbeli segitseg m69dtt, konkret c6lir6nyos terv l6tezett volna.
t6rs6qfeileszt6si
kezdem6nvez6-Asek alapja a hum6n erSforr6s A helyi gazdasdgfejleszf6si elm6letek c6lja az, hogy megniivelj6k az emberek 6s a t6rs6g
6rt6k6t. Ezen elm6letek szerint a gazdasagi felt6teleket ugy kell kialakltani, hogy a rendelkezesre allo emberi er6forrdsokra epUljenek, es hat6konyan hasznalj6k fel a term6szeti es az int6zmenyi adotts6gokat. A kev6s erSforrdssal rendelkez6, rendkivUl hatranyos helyzetben lev6 telepUlesek eset6ben legtdbbszdr hianyoznak azok az dtletek, c6lok, amelyeknek kivitelezese, e16r6se sajat err5fo116s felhaszn6l6s6val lehets6ges. Ez6rt szUks6ges a helyi vezet6knek elgondolkodni azon, hogyan tudjak a telepUlesUk fcildrajzi fekv6seb6l, ter-
meszeti er6forrasaibol, iparabol, mez5gazdaslgabol adodo 6s az emberi er5forr5sokban megl6v6 komparativ el6nydket kihasznSlni. Tudatos szer-
vez6- 6s tervez6-munkaval el lehet erni bizonyos de val6- nem l6fu6nyos, di el6relep6seket, melyek megvet-
- a j<iv6beli folyamatos fejl6des hetik alapjSt.
A fentieknek megfelel6en a hazai, hatranyos helyzetben levS telepulesek, kistersegek legtdbb esetben a fdldrajzi fekves, a hagyom6nyok 6s tdrtenelmi m(lt teren rendelkeznek hasznosithat6 er6forr6sokkal. Ezeket csak jol kepzett hum6n er6forr6ssal lehet megfelel6k6ppen hasznosltani. A teleptilesek val6szinUleg jobban jarnak, ha nem egy 0j gydrat epitenek terseg0kben, amely kezdetben emberek sz6zait alkalmazza alacsony fizetessel, hanem megpr6bdlnak bizonyos terrlleteken olyan tud6sanyagot felhalmozni, mely az elk6vetkez6 6vekben az eg6sz regi6ban potencialis lehetS-
s6get nyUjt ahhoz, hogy munkahelyeket hozzanak l6tre 6s megteremts6k a gazdasagi stabilit6s felt6teleit. A piacgazdas6gban, ahol a mag6nszektor c6gei versenyben vannak egymdssal, a telepUlesek is piacnak sz5mltanak. Ezt aA is jelenti, hogy a telepril6seknek Igy kell piacra vinniUk er6forr6saikat, hogy vonz6nak tfinjenek uj Uzleti vallalkoz6sok l6trehoz6sakor 6s a megl6v6 gazdas6gi tev6kenys6gek fenntart6sakor.
Az inform6ci6 koraban 6lUnk. A gazdasag tudasigenyes, 6s az inform6ci6cse16nek sokkal nagyobb szerepe van, mint az 5rucser6nek. A munkahely es a j6let is azaltal teremt6dik meg az egyes telepUl6seken, hogy a tudast eladhat6 termekekke 6s szolg6ltat6sokka alakftj6k at. Az emberi erciforr6s min5sege az adott telepUlesen pozitiv vonz6erSt jelent minden gazdasdgi lgazat sz1m6ra. F oldralzi elhelyezkedesetSl fUggetlenUl a telepiiles vagy Uj c6geket fog letrehozni sajit terUleten vagy olyan uj crSgeket fog odavonzani, amelyek learathatj6k a min6segi munkaer6 6ltal ny[jtott el6ny0ket. Ez6rl fontos, hogy a telepiil6sek ki6pits6k azokat az int6zm6nyes form6kat, amelyekkel 1) a lakossdg tuddsdt, k6pess6geif Iehet fejleszteni, 6s 2.) a helyieknek megfelel6 rtj munkahelyet lehet I6trehozni. Az inform6ci6s rendszer szerepe
A
az
emlftett rendszer,
kezdetben
intezmenypotl6 szerepe is lehet. 5z6mos telepUles nem rendelkezik ertiforriisokkal a kepzesi, netal6n felsrjoktatasi es kutatoint6zmenyek letrehoz6s6hoz. Ezen int6zm6nyek hi6ny6t a technika potolhatja. A vilaghalon hozzA lehet f6rni a kiildnb<iz6 tudom5nyterUletek legfontosabb inform6ci6ihoz. Az lnternet lehetrive teszi, hogy a diakok anyagokat keressenek h6zi feladatukhoz, dolgozataikhoz.
Ezen klvUl a v6llalkozok partnert kereshetnek maguknak, testver-
telepUlesi kapcsolatok epithet6k
ki,
honlap k6szfthet6 az illet6 helyseg szAmAra, apolhat6k a rokonsagi kapcsolatok, stb.
Itt jdn be a gondolatsorba a tele-
hAz. A meghat6roz6s szerint
aleleh6z saj6tos infrastruktfra, intelligencia a helyi kdzdss6g szolgalataban, tdbbfunkcios, nyitott profihi kiskdzdssegi informacios 6s telekommunikaci6s szolgaltatok<!zpont. Kiemeln6m a meghatarozas azon r6szet, hogy ,,nyitott profiln". Ez a kiskdzOssegi intezmeny azokat a szolgaltatasokat nyujtja, amelyekre az illet6 telepUlesen szUkseg van. Tehat, amennyiben igeny van ra, tdbbek kdzcitt t6rsegfejlesztesi kcizpontkent is lehet m(kddtetni egy telehazat. Magyarorsz6gon n6hany telehaz kistersegi szinten m(kddik, azaz tdbb telepUles 0nkorm6nyzat6nak a munkajat segitik. Emellet szol az az 6lv is, hogy egy kisebb telepril6sen vagy kistersegben (egyel6re) nem lehet l6trehozni tcibb, informacios es tavkdzt6si szempontbol
jol felszerelt irodat.
Masreszt pedig egy ilyen krlzpont kielegitheti a helyi inform6ci6s es kommunikacios igenyeket. Ebb<jl kiindulva a telehdz azon kivtil, hogy helyi szolgdltat6kiizpontk6nt mfr ki5dik, felvdllalhatja a t6rs6gfejleszt6si tev6kenysdg egy r6sz6t.ltt f6leg azok(a a tevekenysegekre gondolok, amelyek az inform6cioszerz6ssel, -sz6rdssal 6s
-tarolassal fUggnek 6ssze. Ebben
a
formdban a teleh6z alkalmazottjanak a munkadija kcinnyebben el6teremthetci,
tekintve, hogy egy ilyen sokoldal( intezmeny tobb helyen pdlydrzhat
Varga Zoltdn
tersegfejleszt6si tev6kenyseg beindltasa el6bb-utobb nelkUl<izhetetlenn6 teszi egy megfelel6 inform6ci6s 6s kommunik6ci6s rendszer letreho-
E-mai I : zoli@civitas.org.soroscj.ro
z6sAtaz illet5 telepUlesen vagy t6rsegben. Amelleft, hogy gyors kommunik6ci6s lehet6segeket,, valamint a mindennapi tevekenys6g megfelel6 kdrUlm6nyek kOzdtti elvegzeset biztositja
Fazekas J6zsef, Rdtvai MiklSs, Weisz Zoltdn: T6rs6gfejlesztâ&#x201A;Źsi kezdemEnyez6sek k6zik\nyve, l. Onsegltf k1zik6nyv
A cikk megirdsdhoz felhaszndlt forrds:
civiLf0^,m
Io
Kdzdss6gfej leszt6s i ta nfo lyam o k 5z6kelvkeresztrir A szekelyudvarhelyi Humdn Reform Alapitudny 2000. augusztus 7-13.
kdzdtt egyhetes kdz6ssegfejleszt6si
tanfolyamot szervezett
Szekely-
kereszturon a Westminster Foundation for Democray altal tamogatott,,Polgari Ujj6szUletes Program" keret6ben. A Humin Reform Alapitvany a program el6k6szltesi fazisaban Sz6kelyfdld tfz kisters6gi kdzpontjaban ,,regionalis civil f6rumokat" szervezett. Balla
Zoltdn f5szervez6 elmondta, hogy
a
helyi forumok resztvev6i kdzril valogat-
tak ki az elkotelezett erdekl6d6ket, akikhez a Hargita megyei cinkorm6nyzat altal javasolt frissen alakult
kisterseg-menedzserek kis csapata is csatlakozott. igy a kepzesen Szekelyfrild mind a tfz hagyom6nyos kist6r-
s6ge
Gyergyo, Felcsik, Alcsik,
Fels6-Hdromszek, Erd6vid6k, Nydrdd-
-
nente, Kisk0kUll6mente, Keresztfr fiszek, Brigdz es Udvarhely kepvi-
seltette magat, de Kolozsvdrrol es Nagyvaradrol is 6rkezett egy-egy reszfuev5.
Az egy hetes kepz6s celja az volt, hogy elkcitelezett, szr.ikseges 6s elegs6ges alapfok0 szaktudassal rendelkez6 kdzdss6gfejlesztci csapatot hozzanak l6tre, es k6pezzenek ki. Dr. Vercseg llona, P6terfi Ferenc, Lantos Tam5s, M6sz6ros Zsuzsa 6s Kov6cs
Edit,
a
Magyar Kdzdssegfejleszt6k
Egyesrllete, a Civil R6di6, a Civil Kolle-
gium 6s az Ormansag Alapitvany kepvisel5i a kdzrissegfejlesztes elm6-
letevel 6s modszertan6val egyarant megismertettek a hallgatokat. A kepz6s ideje alatt kiderUlt, a r6sztuev6k nagy t6bbsege mdr foglalkozott kcjz<is-
segfejleszt6ssel,
de ez csak a
tanfolyam alatt tudatosult bennUk, szakKrildndsen *,rnailag tovabbfejl6dtek.
-
fontosnak tartom, hogy a videkfejleszt6ssel foglalkoz6 tersegmenedzserek szint6n,,megfertoz6dtek", es nemcsak az infrastrukturalis fejleszt6s16l gondolkodnak ezut6n, hanem felismert6k az ember- es a kdzdss6gcentrikus fejleszt6s fontosslglt, 6s az abban rejl6 lehet6s6geket is tette hozzit Balla Zoltin. Az egy hetes tanfolyamot terepmunka kcivette, r6sztvev6k ket
-
a
h6tv6gen, szint6n Sz6kelykeresztfron gyakorlatba Ultethettek az elm6letben tanultakat. Az els5 h6tuegen minden 16sztvev6 a kdzdssegfejlesztesben alkalmazott interj( keszit6st gyakorolta ngy, hogy a helybeli hangadokat kerdezte ki. Ezt kcivet6en az inter-
jualanyok 6s meghlvottjaik 16szv6tel6vel kciz6ss6gi besz6lgetesre kerUlt sor. Ennek erdmenyek6nt cit terriletet kdrvonalaztak (krirnyezetvedelem, ifjusagi problemak, hagyomanyok apolasa, n5k klubja, a Gyarfas kriria), melyek fejleszt6set a szekelykereszturi es az 6ket kdzvetlenril segit6 udvarhelyi kdzdssegfejleszt6k fogjak koordinalni. Szint6n a kepz6s eredm6nyekent a r6sztuev6k megalakitott6k a Szekelyfdldi Kdzdssegfejleszt6 EgyesUletet, a SZEKE-I. 2000. oktober 11-en pedig
felavatj6k
a
Szekelyfdldi K<izdsseg-
fejleszt6 lroddt is, amely a Sz6kelyfdldi Kdz<iss6gfejleszt6 Egyesilletnek es a kdzdssegfejleszt6snek altal6ban kivan szakmai es infiastrukturalis hatteret biZositani. A tanfolyam r6sztuev6i mar dnallo tevekenys6gbe kezdtek. Az olaszteleki tij kollegak mar okt6ber folyaman egy h6romnapos hetv6gi kdzdssegi feltarast, interjfz6st es kdzdssegi be-
sz6lgetest szerveznek, amelyre az eg6sz csapatot meghlvt6k. A strategiai c6lokat 6s a tov6bbi tevekenysegeket
pedig a Kcjzrissegfejleszt6 felavat5sa
ko
lroda
r fogalmazzlk majd meg.
Tasn6d
A
Tasnadi Teleh6z adott otthont
annak a kdzciss6gfejlesztesi tanfolyamnak, amelyet a CREST
Nonprofi t Szervezetek Fo116skcizpontja kezdemenyez6s6re, a Romdniai Teleh6zak EgyesUlete es a CREST csapata szervezett folyo 6v augusztus 25-26. kcizdtt.
A tanfolyam kisregios
kezdem6-
nyezesen alapult es az volt a celja, hogy a telehdzat, mint a kdzdssegfejleszt6s egyik f6 eszkdzet ismertesse meg a resztvev6kkel.
A ket napos kepzesen Szatm6r megye polg6rmesteri hivatalainak kepvisel<ii (f<ileg polgarmesterek 6s alpolg6rmesterek), dsszesen 20 szemely vett r6szt. Az els6 napi, nagyr6szt
elmeleti bemutatot,
a
mdsodik nap
gyakorlatok es megbeszelesek kcivettek. VegUl a kepzes melto befejezesekent a r6sztuev6k a kcjzeli, n6hany honapja nyilt magyarcsaholyi telehazat is meglatogattdk. A resztuev6k betekintest nyerhettek a kdzdssegfejlesztesi program <isszeallltasanak m6dszertan6ba, lathattak, melyek ennek a kciltsegvet6si vetUletei. Szo esett arrol, hogy milyen 6s mekko-
ra szerepe van a telehdznak
a
telepUlesfejleszt6sben, valamint arrol, hogy mit kell tennie egy kdzdssegnek akkor, ha telehazat szeretne letrehozni.
A kepz6s so16n tcibbek k<izcjtt
felmerrilt az is, hogy minden telepUlesnek szriksege lenne egy kdzdssegfejlesztrire, aki arra lenne hivatott, hogy
kUldnb6z6 eszkrizOkkel es modszerekkel segltsen a kciz<issEg lakosai-
nak a helybeli erriforr6sok
felta-
r6s6ban.
A ktilonbdz6s6g, ami dsszekdt benntinket
Beszimolo a FAR
A Civil Tarsadalom Fejtesztes66rt Alapitvany (FDSC) el-rjszdr 1997 tavasz6n szervezte meg a romdniai civil szervezetek v6sarat (Tdrgul FAR). Cella az volt, hogy a jelent6s civil szervezeteket dsszegy6jtse 6s biztositsa sz6mukra szervezetUk es a legfon-
tosabb programjaik bemutat6sdhoz
szUkseges keretet. Mit jelent az, hogy
jelentrSsek? Egyaltalan ki sz6mara jelen-
t6sek? A nagykdzdnseg, vagyis mindazok szlm{ra, akik mar meggy6z6dtek
a civil szervezetek fontossagdrol, es
azok sz1m6ra, akik m6g nem, vagy akiknek teves elkepzel6seik vannak a civil szervezetekr6l. A kitUzdtt celhoz azonban csak
az utobbi ket
6vben
2000-161, a
civil szervezetek v6s6rArol
sikeriilt kdzelebb kerrilni, ekkor ugyanis a rendezv6nyt szabad eg alatt tartottak, olyan helyen, amely hagyoma-
a szabadsag szimboluma. A junius FDSC ugyanis 1999. 11-13.,
nyosan
illetve 2000. szeptember 15-17. k6z6tt
az
Egyetem-t6ren szervezte meg Bukarest egyetlen szabadt6ri v6sarat. A FAR 2000, a civil szervezetek vis6ra a kdvetkez6 lizenetek hordoz6ja volt: 1. Az allam 6s a piacgazdas6g nem oldja meg a krizdss6gek minden probl6majat. Ha az allampolgarok krizvetlen forrasbol informalodnak, akkor tudatosul benniik, hogy mit es hogyan kell cselekedniUk, illetue hogyan tudnak a
jogaikkal rigy 6lni, hogy sikeresek legyenek.
2. Ha az allampolgarok dsszefognak, akkor kepesek mindazokat a dolgokat
megv6ltoztatni, amelyekkel el6gedetlenek. A m6r meglev6 civil szervezeteknel megold6st talalhatnak problem6ikra. De ha egyetlen olyan szerve-
zetet se taldlnak, amelyik segiteni tudna gondjaik megoldas6ban, akkor azonos nehezsegekkel kilszkcid<i emberekkel kell szovetkezni0k, szerve-
zetet kell letrehozniuk, ahol kcizcisen megtanulhatjak hogyan lehet hatekonyan tevekenykedni, 6s ezdllal nyom6st gyakorolni a kdzigazgat6sra es a politikdra.
3. Hasznos, ha a polgarok kdzvetlentil r6szt vesznek utols6 sorban
a
kdzeletben 6s - nem a politikaban is.
- csapata abban Mi a FDSC rem6nykedUnk, hogy a -FAR-nak kciszdnhetrien m6s szervezetek is ked-
vet kapnak hasonl6 vasarok szervez6s6hez: ahogy a FDSC technikai hozzAjlrulitsAv al az
al
abbi varoso kban
ez meg is tdrtent: Kolozsv6r, Konstan-
ca, Pitegti. Szinten
a
FAR peldajat
kcivetve iden novemberben J6szvdrosban is megszervezik a helyi civil szervezetek v6s5rat.
A
non-profit szektor nagyon val-
tozatos kepet mutat, az emberek pedig a FAR-on kivril mashol csak nagyon
ritkan nyerhetnek betekintest
a
szervezetek tev6kenys6g6be. Ezen a rendezvenyen derUlt ki, hogy a szocialis, a kulturalis, a kornyezetvedelmi vagy epp a nemzeti kisebbs6gek vagy a politikai partok ifjris6gi sz6rny6nak
stb. szervezeteit eppen
.
a
v6lloza-
tossdg, a tev6kenysâ&#x201A;Źgi 6s a cselekv6si terriletek sokfelesege kriti dssze. Mivel a r6sztvev6k ismertethettek val6di celkitUzeseiket, tamogatottjaik tdbb segits6gre szdmlthatnak a jov6ben, 6k pedig t6bb szcivets6gesre tal6lhatnak, fUggetlenril att6l, hogy szakmai, etnikai
vagy mas jelleg( kozdssegr6l van-e szo.
A FAR nagyon v6ltozatos prog-
ramjai kcizdtt mindenki talalhatott az erdekl6desi ter0letenek megfelel6t. A resztvevrik napkdzben az interkul-
jogokkal foglalkoz6 szemin6riumokon 6s vitaesteken vehettek r6szt. Az esti 616kban pedig koncerteket 6s kultur6lis
rendezv6nyeket tartottak. Nagy erdekl6d6snek drvendett a nemzeti kisebbsegek estje is, amelyre szeptember 166n, szombaton keri.ilt sor. Az el6adast, amelyet magyar n6pzen6vel es tancokkal nyitottak meg, a Rom6n Televizio rdgzltette, 6s a nemzeti kisebbsegeknek dedikdlt ,,EgyUttelesek" c. mfisor keret6ben k6zvetitette.
A
rendezv6ny ideje alatt, de kUldndsen annak megnyitojan lehet6seg nyilt arra, hogy a civil szfera ir6nt elkOtelezett szemelyis69ekkel talalkozhassanak az 6rdekl6d6k. A megnyiton r6szt vett az Amerikai EgyesUlt Allamok rom6niai negykcivete, James Rosapepe 6s neje, Sheilah Kast Rosapepe, akik a v6s6r tdbb rendezvenyen is jelen voltak, Timothy Shafter, az UNICEF kepvisel6je 6s Simon Mordue is, aki az Europai Bizotts6g Delagaci6j6nak k6pviseleteben a Phare pro-
gramot koordinalja. Ritkan kaphatott a
civil t6rsadalom annyi (meg6rdemelt) dicser6 m6ltat6st, mint a FAR 2000 megnyit6jan. Emil Constantinescu, Romania elnOke a FAR 2000 resztvev6it fogad6sra hMa a Cotroceni Palot6ba.
Traian Bdsescu, Bukarest f6polgarmestere, szinten eljdtt az Egyetemt6rre, ahol minden szervezet standjat meglatogatta, es informdci6kat gyfijtdtt
a helyi kdzigazgatas jdvend6beli partnerei16l.
turalis nevelessel, a fiatalok es a politika kapcsolatSval, a nagybanyai
Az elozo evekhez viszonyifua az id6n sokkal nagyobb 6rdekl6dest
k<irnyezetszennyez6ssel,
mutattak a civil szf6ra esetleges part-
a
szerz6i
HIREK ..Kontakt 2000" Givil Tirsadalmi F6rum
A CREST Forr6skozpont 2000. okt6ber 6-7. kdzOtt ,,Kontakt 2000" cimmel szervezi meg hagyom5nyos, evenkenti Civil T6rsadalmi Forum6t.
Evr6l-6vre a Civil T6rsadalmi Forum szervez6i egyre szerte6gazobb tematikaval, egyre szelesebb kdrb6l vdrj6k a meghfvottakat. Mig a 1998-as Forumon szinte kiz6rolag a civil szervezetek vettek reszt, 1999ben m6r az cinkorm6nyzatok k6pvisel6i
is
jelen voltak. Az 1999-es Forum
eredm6nyek6nt konyvelhet6 el, hogy megkezd6ddtt az dnkormanyzatok es a civil szektor kdzdtti egyUttmiikod6s, lgy ebben az 6vben tcibb kolcsondsen t6mogatott pitly1zat szUletett 6s nyert t6mogatast.
Az idei Forum, nev6hez h(en, (jabb kapcsolatok kiepit6s6nek a
nerint6zmenyei is. A kUl<inbdz<j allami
int6zmenyek kepvisel6i
Az
eu16pai
mindazok
Alessandra Stoicescu, Petre Roman,
Mugur lsdrescu, Florin Piersic, Mariana Nicolesco stb.) is r6szt vett a FAR 2000 elnevez6sU v6sdron, 6s az elhagyott gyermekek megsegitesere szervezett 6rver6sen 5ruba bocs5totta szem6lyes targyait. Mlg az el6bbi evekben f6leg a civil szf6r6ban m6r tevekenykedr5k 6s azok ismer6sei vettek reszt a v6s6ron, az
iden mar azoknak az 6rdeklSd6set is, sikerUlt felkelteni a rendezv6ny ir5nt, akik eddig nem foglalkoztak ezzel. A resztvev6k rendezv6nyUnkr6l alkotott velemenyet
az eddigi vdsdrokon
is,
k6rdtilvekkel mertUk fel. Az idei adatok feldolgozasat a FDSC csapata m5r el is kezdte. Meg kell emlitenUnk meg a sajto kepvisel6it is, akik egymassal verseng-
ve rekl5mokkal es publicisztikai
ira-
sokkal egyarant hozzi4lrullak ahhoz,
hogy a FAR 2000-r5l minel tdbben tudomast szerezzenek, es hogy az emberek nregtudjak: a FAR letezik es a rom6niai civil tarsadalom hr,i tukre.
Eugenia lardlungd, FDSC
szintere.
6s
az int6zm6nyek, amelyek erdekeltek a civil tarsadalom fejlesztes6ben, jelenl6tUkkel elismertek, es nyilatkozataikban m6ltatt6k a FAR 2000-en reszfuev6 civil szervezetek tevekenyseg6nek fontossagat. Szinten kellemes meglepet6s volt, hogy a romdn politikai es kulturalis elet, a mass-media sok neves szereplcije (Victor Surdu, Angela Similea,
-
m6diafelelfls
integ16cio
val 2000. oktober 13-14-en konferen-
krivetelm6nyeinek megfelel6en az idei Forum keretei tfllepik a megyehatarokat, 6s celul tfizi ki a region6lis kapcsolatok ki6pit6set es az egyrittmUkdd6si lehet6segek felt6rk6pez6set. Jelen lesznek Szatm6r 6s a kdr-
ci6t szervez Nagyv6radon. Az I. Civil Akademia c6lja az, hogy
az Allami, a gazdasagi, 6s a civil szfâ&#x201A;Źra kdzdtti egyUttmfikrid6s fontos-
nyez6 megyek civil szervezetei, polg6rmesteri hivatalai, hat6ron tuli civil szervezetek, hazai es kUlf6ldi finan-
6s
szfrozok. Ujdonsagnak szdmit a privat szektor reszv6tele is. lgy az idei talalkoz6 nemcsak regionalis jellege miatt lesz [jit6, hanem az6rt is, mert ezfttal mindharom szektor: a civil, az 6llami es a privat talalkoz6s6nak lesz a foruma. A Kontakt 2000 Civil Tarsadalmi Forum megrendez6sere iden is tdbb szervezet dsszefog6s6val, illetve tamogatas6val kerUlhet sor.
Civil Akad6mia Naqvv5radon Az Albin Alapituany a debreceni Kelet-Magyarorsz6gi Kdzrissegszolgalat Alapitv6nnyal egyrittm(k<idve, az llly6s K0zalapitu6ny es a Karpatok Euroregio6rt Alapifuany tamogat6sa-
sagat tudatosltsa, szUksegesseget hangsflyozza, illetve hogy a hatarmenti ket szomsz6dos megye (Bihar HajdU-Bihar) telepUl6sei, 6nszer-
vez5d5 kdzdssegei kdzrltt az inform6cioaramldst, a tapasztalatcseret es az e gyUttm( kodest eklseg itse. Az l. Civil Akad6mia az alf.bbi temakdr6ket 6leli fel: A korm6nyzat 6s a civil szfera kdzotti kapcsolat Magyarorszdgon 6s Romaniaban; HajdU-Bihar 6s Bihar megye bemutatasa, krilon0s tekintettel a civil szf6ra
helyzetere; A kdzdssegfejleszt6s helye es szerepe a videkfejleszt6s-
ben ; Vid6kfej6eszt6si 6s k6zdss6gfej-
leszt6 programok bemutat5sa, vid6ki 6nszervez6dci kciz6ss6gek projektmemutatoi; A videkfejlesztest, valamint videki kis projektetket tamo-
gat6 p6lyitztat6 szervezetek bemu-
tatkozisa; F6rum a egyUttm(kdd6s16l.
hatdrmenti
AKTUALIS PALYAZATI LEH er6s Ec ex Rom6n Szoci6lis Feileszt6si Alap
(FRDS}
1.) PitlyAzati kiirds: kozoss6gi szoci6lis szolgdltat6sok P6lydzhatnak: civil szervezetek 96lcsoport: hdtrdnyos helyzetU gyerekek, n6k, idosek, hajlektalanok Priorit6sok: 0i szolg6ltat6sok l6trehozdsa kozoss6gekben, nappali hdzak es k6pzokcizpontok l6trehozdsa 6vodds-
Projekt id6tartama: 12 h6nap Leadisi hat:irid6: 2000. november 1 Tov6bbi informdci6k: Fondul Romdn de Dezvoltare Sociald:
Bd. Regina Elisabeta, nr. 3, et. 3, sector
3, 31
Bucuresti, Tel: 0'1-315.34.40, 01-
5.34.95, Tel/Fax:
01
-3'l 5.34. 15, e-mail:
frds@sunu.rnc.ro, 6s a http://frsd.ong.ro
r6nyos helyzetli falusi kozdss6gekben;
csal6dtervez6si tandcsadds, eg6szs6gnevel6s, id6sek otthoni gondozdsa; sz6llSshely utcagyerekek, hajlektalanok, int6zm6nyb6l kikerUlt 6rva fiatalok sz6-
mdra, szeg6ny falusi gyerekek h6tkciz-
beni elsz6lldsol6sa, olyan telepul6seken, ahol az iskol6kat neh6z megkozeliteni; jogi tandcsadds, kozoss69i inform6cios
6s tandcsad6 kdzpontok
a h6trdnyos
helyzetU szem6lyeknek, kOzoss6gfejl esz- t6si projektek izol6lt, hdtr6nyos helyzetU
. kozoss6gek sz6mdra. - Pily6zaton elnyerhet6 maxim6lis cisszeg: 20 000 USD
Saj6t hozz6j5rul6s: az ig6nyelt osszeg gy te rm6szetben) Projekt id6tartama: 8 - 12 h6nap
So/o-a (penzbe n va
Lead6si hatirid6: 2000. november
2.) Pitly6zati kiiras: vid6ki
P6ly6zati kiir6s: Youth lnitiative Fund
- D6l-Kelet Eur6pa fiataljai egyUttmUkcid6s 6s pdrbesz6d
2000
kcizotti
P6lyiizhatnak: ifj0sdgi szervezetek 6s int6zm6nyek, nem-korm6nyzati szervezetek, oktatdsi int6zm6nyek (iskoldk,
A projekt lefut6si ideje: max. hdrom 6v Priorit6sok: iskolai 6s egyetemi kiadvdnyok, partnersegi projektek lnterneten,
tapasztalatcsere, fiatal vezet6K k6pz6se, nydri k6pz6sek, kult(rdlis tev6kenys6gek, t6borok, ifj0s6gi kozdss6gi h6zak, mds kozoss6gi 6s szoci6lis jellegri ifj0sagi projektek, szocidlisan hdtrdnyos helyzetU fiatalok segit6se (utcagyerekek, kisebbs6gi csoportok) regional pentru Democralie, Str. Semenic 0, 1 900 Timigoara, Tel. 056-221.47 0, e-mail: enagy@regionalnet.org nr.1
infrastruk-
t(rafejleszt6s
P6ly6zhatnak: falusi
kdzoss6gek, melyek az 19981129 torveny 6rtelm6ben nyertek jogi szemelyis6get 6s megfelelnek az el6irt kritâ&#x201A;Źriumoknak (neh6z a hozzdf6r6s az ivovizhez, villanyh6l6zat hidnya, int6zm6nyek, orvosi ell6tds hidnya, alacsony a kozoss6g 6letkordtlaga stb.).
Priorit6sok: vizelldtds
fel0jjitdsa, modernizdldsa, ki6pit6se, krltds6sok, ktltf(16sok, vizoblit6ses 6rny6ksz6kek
6pit6se, csatorn6z6si rendszerek ki6-
pit6se, fel0jitdsa, 16gi
kulrirhdzak
felUjlt6sa, 6teplt6se; utak moderni z6l6sa, hidak modernizdldsa, vizelv ezel6 6rkok _5pit6se 6s fel(jit6sa.
'-PitlyAzaton elnyerhet6 cisszeg: 75 000 USD
maxim5lis
Sajat hozzajSrulSs: az ig6nyelt dsszeg I
lVo-a (penzben vagy term6szetben)
Projekt id6tartama: 12 honap Lead5si hat5rid6: 2000. november
lis
6rdks69
projektek eset6ben)
lrojekt id6tartama: 18-36
h6nap 1.
mi, Viz- 6s Erd6gazddlkoddsi
Minisz-
terium, B-dul Libertdtii nr. 12, sec.
5,
Bucuregti, Tel: O1-312.25.99; kapcsolattart6 szem6ly. Dalia Maier Az Arlap 6s az informdcios csomag megtaldlhat6 az aliibbi honlapon: http://eu ropa. eu.int/comm/l ife/home. htm
Pdly6zhatnak: nem-korm6nyzati szerve-
zetek 6s helyi 6nkormdnyzatok
Bihar,
M6ramaros, Szil6gy, Szatmdr megy6kb6l
Priorit6sok: modell-6rt6kU projektek,
m6s szervezetek 6ltal r6szben tdmogatott (25 %) projeKek, a tdmogatds utdn folytathat6 projektek
A
: ,,Tartos partners69 Hid a hatalom es kozosseg kozott" A program keret6n belUl hSrom nemkormdnyzati szervezet r6szesUl t6mogat6sban. A FPDL-vel partners6gben dll6 szervezetek egy 6vig k6pz6seken vehetnek r6szt, technikai 6s p6nzUgyi tdmogatdsban r6szesUlnek. A program egy 6ve alatt a hat6sdgok 6s a civil szervezet r6szv6tel6vel h6rom kUlonboz6 vdrosban probl6mamegolddsi tev6kenys69eket bonyolitanak majd le. A
p6ly6zatnak tartalmaznia kell:
az
rirlapot, a sz5ndeknyilatkozatot 6s a helyi hat6s6gokkal kdtott szerz6d6st. A pdly5zatok lead6si hat6rideje: 2000. november 25.
lnformSci5k: Partners
Romania
Foundation for Local Development, str. P!a Amnezei 7-9, sc. A, et. 3, ap. 11, sector'l , Bucuregti, Tel: 0'l-313.56.64
pAlyflzat lefut6si ideje: max.
12
h6nap
P6ly5zaton elnyerhet6 maxim6lis
dsszeg: 4000 USD Leadiisi hatiirid6: folyamatos
Toviibbi inform6ci6k: FDEC,
str.
Aluminei nr. 49, bl. A5, sc. B, ap. 3., 3700 1.
A projeKeknek tartalmazniuk kell az 0jit6 eljdr6sok tesztel6si m6dszereit. EU hozzi$6rul5s: 30% (jovedelmez6 projektek eset6ben), 50% (egy6b tipusri
liceumok, egyetemek), kozintezm6nyek. C6lcsoport: 14-2.1 6v kozdtti fiatalok (el6nyben a kistelepUl6seken elok)
Tov6bbi inform6ci6k: Centrul Euro.
felhasz-
Tov6bbi inform6ci6k: Kornyezetv6del-
Pitlyflzati hatdrid6: 2000. oktober 27.
'l
n6ldsdban.
HatSrid6: 2000. november
koruaknak, nappali hdzak renov6l6sa,
k6pz6kozpontok hdtrSnyos helyzetri csal6dok gyerekei szdm6ra, multifunkcion6lis kozpontok l6trehozdsa izoldlt, hdt-
m6kek tervez6s6ben 6s
Oradea, Tel: 059-417.612,
Pdly6zati tan4csokert vdrjuk jetentkez6s0ket.
Ugyf6tfogadAs, tanficsadds: kedden 6s szerd6n 11-15 6ra koz6tt. Cim: RMDSZ Ugyvezet6 Etn)kseg, 3400 Kolozsv6r, Densugianu 6/A, Tet: 064-414.890, 064-441 .377, e-m ai I : negele@em ke. cj. ed
u.
ro
Alege/e Enik6,
pdtly6zati tandcsad6
e-mail:
cfro@roetco.ro 3.1 PitlyAzati kiir6s: jovedelmez6 tev6kenys6gek P6lydzhatnak: csal6di termel6 csoportok, mezogazdasagi termel6k csoportjai,
k6zm0vesek hdtrdnyos helyzetti telepUl6sekbol, az emlitett csoportok partners6gi szerz6d6st kctthetnek a helyi onkormdnyzattal vagy civil szervezetekkel Priorit6sok; nyersanyagok feldolgozdsa 6s forgal maz6sa, munkaeszkozok v6s6r-
ldsa, k6zm(ves term6kek k6szit6se 6s forgalmazdsa, terek, piacok, raktdrhelyi-
s6gek fel(jit6sa, meleghdzak l6tesit6se, p6ksâ&#x201A;Źgek l6trehoz6sa, szakmai k6pz6sek tdmogat6sa, technikai 6s jogi tandcsadds, elo6llitott term6kforgalmazds, -csomagol6s, -sz6llitas
P6ly6zaton elnyerhet6 maximdlis
6sszeg: 20 000 USD Saj6t hozzajdrulSs: az igenyelt cisszeg 15%-a (p6nzben vagy term6szetben)
Eur6pa TanScs
P6ly6zati kiir6s: LIFE ment/Kornyezet
-
Environ-
P6ly6zhatnak: kozint6zm6nyek, magdn-
tdrsasdgok (ipar), fizikai szem6lyek, nem-kormdnyzati szervezetek
G6l: a tudomdnyos kutatdsok eredm6nyeinek gyakorlatba Ultet6se, bizonyos
tart6s m6dszerek, technol69idk elismertet6se, a kornyezetv6delem terUleten hasznosithat6 [jit6 dtletek t6mogat6sa Priorit6sok: a terUletek kiakndzdsdnak tervez6se, fejleszt6se; lallviz 6s felszini
vlzek tart6s adminisztrdl6sa; kornyezetkimelo technol6gi6k alkalmazisd a kcirnyezetszennyez6 gazdas6gi tev6kenys6gek kdros hat6sainak cscikkent6se 6rdek6ben; hullad6kok elt6volitasa,
0jrahasznosit6sa; Eco-design - kornyezetv6delmi el6irdsok alkalmazdsa a ter-
Kiadja az Erd6lyi Magyar Civil Szervezetek6rt Al apitv6ny Felel6s kiado: Egri lstvdn Felel6s szerkeszt6: Tamds Kinga Olvas6szerkeszt6: Boda Edit Postacim: 3400 Cluj Napoca, str. Pietroasa nr. 12 Telefon/Fax: 064-431.488
e-mail: rmkt@mail.soroscj.
ro
Givil tirsadalmi lap