Civil Fórum 2005/3

VI./3.

V I . É V F O LYA M , 3 . S Z Á M , 2 0 0 5 . J Ú L I U S – S Z E P T E M B E R

A politikum viszonyulása a civil szférához

Kolumbán Gábor: A közösségi önkormányzás esélyei Sebestény István: A civil társadalom a politika ölelésében Toró T. Tibor: A sajátosság méltánytalansága – az erdélyi magyar civil szféra és a politikum viszonya – Civil VitaFórum Somai Jozsef: Nemzeti forráselosztás a határon túli magyarság fejlesztési programjaira Civil Kurázsi

2

civil fórum

Tartalomjegyzék 3. oldal Kolumbán Gábor: A közösségi önkormányzás esélyei

Civil Kurázsi 19. oldal Szabó László: Árvíz utáni krónika

5. oldal Csáki Rozália: Lehet-e másként?

6. oldal Václav Havel: A civil társadalom és új ellenségei 7. oldal Sebestény István: „Civilika“ 7. oldal Sebestény István: A civil társadalom a politika ölelésében

Beszámolók 22. oldal VII. CIVIL FÓRUM 2005 Ahol a civilek összefognak Civil szervezetek és a közösségi önrendelkezés az EU-s csatlakozás folyamatában 30. oldal Virtuális Iskola – egy sikeres projekt Romániában

9. oldal Toró T. Tibor: A sajátosság méltánytalansága – az erdélyi magyar civil szféra és a politikum viszonya –

30. oldal Felhívások

10. oldal Ion Olteanu: Ezt a politikai osztályt érdemeljük?

32. oldal Hírek

12. oldal Marius Cosmeanu: A nyílt társadalom és társai Civil VitaFórum 13. oldal Somai Jozsef: Nemzeti forráselosztás a határon túli magyarság fejlesztési programjaira 16. oldal Václav Havel: Globálfasírt

civil fórum

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Elérhetőségek: postacím: 400364 Cluj-Napoca, str. Pădurii nr. 11., jud. Cluj telefon/fax: 0264–522401 e–mail: ermacisza@cluj.astral.ro ISSN 15822–4004

Készült a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 45 000 lej, a 2005-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 120 000 lej.

A politikum viszonyulása a civil szférához

3

A közösségi önkormányzás esélyei

A

z autonóm közösség kérdése és a közösségi önrendelkezés fogalmai a '90-es évek RMDSZdokumentumaiban és vitáiban jelentkeztek, és ennek a folyamatnak akkoriban – legalábbis ahogyan én ezt megéltem – az volt a célja, hogy a létező autonómia-igény valamilyen formában gazdaságilag alátámasztható módon megvalósíthatóvá váljon. Akkor nem vonta senki kétségbe, hogy van értelme beszélni autonóm közösségről. Tehát az, hogy az erdélyi magyarság egy autonóm nemzeti közösség, az szinte axióma volt, amit az akkori RMDSZ-vezetés és a döntéshozó testületek elfogadtak.

Volt egy kis társadalomtudósi szövegelés – különösen kolozsvári és csíkszeredai szociológusok részéről –, hogy nem is biztos, hogy az erdélyi magyar társadalom létezik, mint erdélyi magyar társadalom. Liberális doktrína szerint ha Románia demokratizálódik, akkor tulajdonképpen állampolgári alapon nekünk a román társadalomba integráltan kellene megkeresnünk a magunk civil identitását, és eszerint a romániai magyar civil társadalom a romániai civil társadalom integrált része kellene legyen. Az élet rácáfolt erre a társadalomtudósi vélekedésre, hiszen beindult a romániai magyar civil társadalom önszerveződési folyamata, megjelentek az erdélyi magyar egyesületek és alapítványok, és ezek szépen építették intézményi kapacitásaikat, képességeiket és kapcsolatrendszereiket. Mi lett volna az autonómia-politika következő lépése? Itt érkeztünk el '93 februárjában a híres brassói kongresszusra, amikor az RMDSZ hivatalosan felvállalta, hogy politikai eszközökkel azért fog dolgozni, hogy megteremtse az erdélyi magyar civil társadalom autonómiájának mind politikai, mind gazdasági feltételeit.

Visszatekintve erre a folyamatra, megállapíthatjuk, hogy az autonómiakeretek megteremtése az RMDSZ részéről nem történt meg. Tehát az érdekképviselet politikája '93 után gyakorlatilag eltért az önkormányzati elképzeléstől, és nem a közösségi önrendelkezés irányába haladt, hanem a romániai politikai hatalom megszerzésére és a román kormánykoalícióban való részvételre összpontosított. E stratégia-módosulás hivatalos felvállalása 1995-ben, a kolozsvári

kongresszuson történt meg, ahol ki- bizonyult. Tehát sem a román, sem a mondták, hogy igenis a bukaresti po- romániai magyar civil társadalmat litikától szeretnének minél többet nem fogja eltartani ez a gazdaság. megszerezni. Ez gyakorlatilag azt je- Nem mondom, hogy nem fog juttatni lentette, hogy az RMDSZ a reálpoliti- forrásokat szociális és kulturális céka megoldását választotta, és nem az lokra, de a komoly fejlesztések finanautonóm közösség építését. szírozására máshová kell fordulni.

A mai nap eljutottunk oda, hogy A tavaly még abban reménykedannak ellenére, hogy az RMDSZ szin- tem, hogy a választások közelsége te semmit nem tett azért, hogy auto- meg fogja mozdítani az RMDSZ venóm magyar közösség létezzen Ro- zetőségét, s a civil támogatási rendmániában, létezik magyar civil társa- szert megváltoztatva, az együttműdalom és működnek a civil szerveze- ködés, a konzultáció irányába elmoztek Erdélyben. Nagyon nehéz a hely- dulva javítani kíván azon a bizalmi zet. Egyre nehezebb az Európai Uni- állapoton, ami a választások előtt ón kívüli forrásokhoz jutni, és a nagy volt. Magam is megfogalmaztam, de finanszírozók gyakorlatilag már nin- több egyházi vezető is elmondta tacsenek jelen, vagy nem érdeklődnek a valy, hogy nem töretlen a civil társatérség iránt. Ezért értékelődik föl az dalom bizalma az RMDSZ politikájáeurópai uniós integráció és a finanszí- val szemben. Erre mi történt? Semmi. rozási politika, illetve annak a civil Érdembeli tárgyalások nem zajlottak szervezetekkel való viszonyrendszere. le, a finanszírozási rendszerben semMindenféle szempontból az Euró- mi nem változott, sőt, amikor az pai Unióhoz való csatlakozás a civil RMDSZ elkezdett egy úgymond látszervezetek számára szabadságfokuk szat-konzultációt szervezni a készülő csökkenését fogja jelenteni. Mivel egy kulturális autonómia törvénytervezebürokratikus mechanizmus vezérli a te kapcsán, akkor meglehetősen arrocsatlakozási folyamatot, és az EU-ban gáns módon viszonyultak RMDSZbevált politikai gyavezetők azokhoz az korlat, hogy elég koegyházvezetőkhöz, Magam is megfomoly pénzösszegekkel akik meg merték fojárulnak hozzá a korgalmazni azt az igalmaztam, de több mányok a civil szervegényt, hogy a valamiegyházi vezető is zetek finanszírozásákor létrejövő Autonóelmondta tavaly, hoz, ez minket beszomia Tanácsba az egyhogy nem töretlen rít egy eléggé szűkös házak delegáljanak képa civil társadalom sikátorba. Egyrészt a viseleti jogaik alapján kormányaink szegényszemélyeket. Mert ubizalma az RMDSZ sége, másrészt pedig gyebár most az van, politikájával szemaz Európai Unió dönhogy ha az egyház azt ben. Erre mi törtéshozóinak a távolsáakarja, hogy legyen tént? Semmi. Érga és bürokratikus meképviselője ebben a tadembeli tárgyaláchanizmusai miatt. Sanácsban, akkor indulsok nem zajlottak ját polgári társadaljon el a belső választámunk támogatási kedsokon. Ez a logika elle, a finanszírozási ve nem úgy tűnik, hogy fogadhatatlan az egyrendszerben semradikálisan változni fog. házak vezetősége számi nem változott.

Drámai események, mára, és patthelyzet mint például az udvaralakult ki ebben a kérhelyszéki árvizek, megdésben. mutatták, hogy a civilek képesek Figyelvén az RMDSZ magatartámegmozdulni, összefogni, és nagy sát, elég súlyos szentenciákat lehet erőfeszítések, illetve anyagi áldozatok megfogalmazni. Az egyik ilyen az, árán segíteni a károsultakon. Az em- hogy nem jött létre intézményes berek nem várták azt, hogy valaki he- együttműködés a civil szféra és a polyettük megoldja ezt a problémát. litikum között. A másik szentencia Ugyanakkor létezik egyfajta me- az, hogy az RMDSZ nem is érdekelt cenatúra, de az, amit mi '90-ben gon- abban, hogy autonóm civil közösség doltunk, hogy előbb-utóbb a románi- létezzen az erdélyi magyarság száai gazdaság el fogja tartani a románi- mára. Azért nem érdekeltek, mert ai civil társadalmat, mára illúziónak amennyiben egy autonóm civil társa-

4 dalom működik, hogy ha van auto- RMDSZ vezetősége fölvállalja, hogy nóm közösség, akkor e közösség fö- a bejegyzési procedúrát önmagára lött nem lehet egy paternalista, for- vonatkozóan is kötelezőnek tartja. ráselosztó kliensrendszert működtet- Azt nem lehet tovább játszani, hogy ni. A mai vezetésnek az az érdeke, egyszer politikai párt vagyok, de hogy ez a jelenlegi rendszer fennma- ugyanakkor érdekképviseletként én radjon. Bármilyen kísérlet, ami a civil hívom le azokat a pénzeket, melyeszféra oldaláról fogalmazódott meg, ket az erdélyi magyar közösség kulhogy megreformálja a támogatási turális célokra szeretne felhasználni rendszert, falra hányt borsó lett. a román költségvetésből. Hát akkor Végezetül arról, hogy én hogyan most ezt a politikai pártot hány forlátom a jelenlegi erdélyi civil társada- rásból finanszírozzák Romániában? lom helyzetét, és mit lehetne tenni en- Kap pénzt egyrészt azért, mert a nek javítása érdekében. Abból indu- parlamentben van, és kap pénzt lok ki, hogy az a stratégia, miszerint azért, mert közösségi érdekvédelmi az RMDSZ fogja megteremteni az au- feladatokat vállal fel. Az más kértonóm közösséget, kudarcba fúlt. Egy dés, hogy ellátja-e ezeket. Én úgy fölülről építkező stratégia helyett egy gondolom, azt a cezúrát, amit minalulról építkező stratégiát kell megfo- den demokratikus országban meggalmazni. Talán az utolsó órában va- tettek, hogy a civil társadalmat és a gyunk, amikor ezt megtehetjük. Van politikai szférát elválasztották egymég elég intézmémástól, nekünk is nyünk, rendelkezünk meg kell tennünk. ...azt a cezúrát, amit még annyi pénzzel, Vannak dolgok, van egy kis tapasztaamit az erdélyi maminden demokratilatunk, van egy kis gyar civil társadalom kus országban megtudásunk, hogy ezt jól végez: közösségi tettek, hogy a civil meg tudjuk tenni. Az építkezés, az embertársadalmat és a poRMDSZ azzal ártott a közeli cselekvések, a litikai szférát elválegtöbbet a közösségi helyi társadalomban autonómiának, hogy való részvétel, a helyi lasztották egymástól, önmagát civil szerveönkormányzatokkal nekünk is meg kell zetként fogalmazta való együttműködés. tennünk. meg, és átvállalt oEzek azok a szintek, lyan feladatokat, meahol továbbra is jelen lyeket a civil szféra kell nekünk lenni. kellett volna megoldjon, ezáltal elalVan még három olyan pont, ametatta a civil kurázsit. Tehát olyan em- lyekről szeretnék beszélni: az egyik az bereknek, akik úgy érezték, hogy len- együttműködés a romániai civil társane késztetésük valamilyen közösségi dalommal. Tarthatatlan helyzet van, feladatot megoldani, talán valameny- régen el vagyunk késve, sok mindennyi energiát, anyagi javakat áldozni ben ki tudjuk elemezni, hogy miért rá, azt mondta: „pihenjetek még egy nem ment ez nekünk eddig. Talán nékicsit, mert mi megoldjuk ezt a prob- hányan vannak, akiknek jól ment, de lémát“. Ugyancsak erről a típusú ma- ez nem egy közösségre jellemző magagatartásról tanúskodik a Bolyai Tu- tartás volt. Úgy gondolom, ezen váldományegyetem visszaszerzésének toztatnunk kell. Sokkal aktívabbak, ráügye. Aki részt vett ebben a folya- menősebbek kell legyünk, kezdemématban, tudja, mi történt akkor, ami- nyező-készséggel kell megközelítsük a kor Garda Dezső 1991-ben azt mond- romániai civil társadalmat, már csak ta Kolozsváron, hogy „létre kell hoz- azért is, mert erőforrásokat, tudást és ni az erdélyi magyar magánegyete- nemzetközi kapcsolatokat hozhatnak met.“ Akkor egyesek egyszerűen azt számunkra. mondták, hogy ne szóljon bele, mert A nemzetközi kapcsolatok témája majd ők meg fogják valósítani az er- lenne a következő kérdés. Én eléggé délyi magyar állami egyetemet.

EU-szkeptikus vagyok. Nem gondoAz alulról való építkezésnek az a lom, hogy az Európai Unió meg fogja feltétele, hogy az RMDSZ vonuljon oldani a problémáinkat. Egy új helyki a civil szférából. Vonuljon be oda, zetet fog teremteni minden kétségen ahol jól érzi magát: a politikumba. felül, de hogy ebben az új helyzetben Mert az nem lehet, hogy valaki egy- képesek vagyunk-e élni és problémászerre politikai pártként is működik, inkat megoldani, vagy mások fognak és közben pedig a romániai bélyeg- élni a lehetőségekkel, és olyan folyagyűjtő szövetséggel azonos jogi stá- matokat fognak ránk erőszakolni, tusa van. Ha lesz egy kulturális au- amelyek hátrányos helyzetünket totonómia-törvény, akkor talán az vább rontják, még nyitott kérdés. És a

civil fórum

válaszok megtalálása nagymértékben rajtunk is múlik.

Utoljára hagytam az EU forráselosztó politikájához való alkalmazkodás kérdését. Ha megfigyeljük a magyarországi elosztási procedúrát, észrevehetjük, hogy van egy stratégiai eltorzulás. Magyarország az Európai Unió része már több mint egy éve, s erőteljesen érződik, hogy komoly fejlesztési feladatokat csak uniós pénzek segítségével lehet megoldani. Ezért bekerült a nemzeti fejlesztési tervbe egy olyan fejezet, ami a határon túli magyarok kérdéseivel foglalkozik, de nem abból a megközelítésből, mint az eddigi rendszer, hanem abból, hogy Románia előbb-utóbb uniós ország lesz, és a két nemzeti fejlesztési tervnek valahol kapcsolódnia kell egymással. Olyan regionális, határon átnyúló részek vannak, amelyek mindkét nemzetfejlesztési tervben benne kell legyenek. A magyarországi érdekérvényesítő csoportok, akik láttak ebben fantáziát és jövőt, a javaslatokat megtették, mi kell folytassuk ezt a munkát. Ezért a romániai magyar civil szervezetek szövetsége intézményesen is be kellene kapcsolódjon a romániai nemzeti fejlesztési terv kidolgozásába. Tehát egy sokkal aktívabb tevékenységet kellene vállaljunk ennek a tervnek az elkészítésében. A valóság azt mutatja, hogy nincs nagy konzultációs igény, ennek ellenére meg kell próbálni érvényesíteni érdekeinket ebben a folyamatban. Az a fejlesztési elképzelés, mely nem kerül be a nemzeti fejlesztési tervbe, nem fog európai támogatást élvezni, következésképpen nem fog megvalósulni.

Annak ellenére, hogy úgy érzem, az RMDSZ nem fogja megváltoztatni a civil szférával kapcsolatos magatartását, mégis bizakodó vagyok, mert olyan folyamatokat látok a jövőben beindulni, amelyek nem teszik annyira kritikussá az RMDSZ hozzáállását ezekben a kérdésekben, mint amenynyire mi kritikusnak látjuk ma. Úgy gondolom, ha elindulunk egy erőteljesebb megnyilvánulás irányába (civil kurázsi, civil ellenőrzés a politika felett, szakmaiság, a politikai döntéshozás fölötti ellenőrzés, az európai uniós forrásokhoz való hatékonyabb hozzáférések), akkor ez a közéleti hisztéria, amit az RMDSZ hozott, már nem lesz annyira súlyos, és békésebb közösségi élet vár reánk.

Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány – elnök e-mail: kolumbang@yahoo.co.uk

5

A politikum viszonyulása a civil szférához

Lehet-e másként? egymásrautaltságnak, nem alapozunk arra, hogy ez egymás támogatásában erősödhessen meg. A konzultáció, amely alapokat és folytonosságot teremthetne ennek a kapcsolattartásnak, és ezáltal a kölcsönös megerősödésnek, még nem működő gyakorlat. A nyitottságra, a nyitásra egymás irányában már akadnak példák, de ezek egyelőre csak a találkozásokban és a beszélgetésekben merülnek ki. A közös továbblépésnek nincs tervezett alapja.

Nem készült még olyan terv, amely a politikum és a civil szféra közös előrelépésének stratégiai lépéseit rögzítette volna. Ki kellene ezt elkészítse? Hogyan biztosítható az igazságosság ebben? Hiszen a sérelmek jó része a társadalmi igazságosság hiányából fakad.

tunk, az ismereteink. Közösségszolgálat ez is, a közvélemény formálása és dokumentáció mindazok számára, akik majdan érdeklődéssel veszik kezükbe alkotásainkat.

Bár a szándékunkhoz képest hiányérzettel, de ugyanakkor annál nagyobb örömmel és tisztelettel ajánlom azokat a cikkeket, alkotásokat a figyelmükbe, amelyek e lapszámunkban napvilágot látnak. Megismerhetik ugyanis, hogy mit rejt magában a „civilika“, visszatekinthetnek az elmúlt választási időszakra a tekintetben, hogy ebben az időszakban hogyan viszonyult a politikum a civil szférához, értékes gondolatokkal gazdagodhatnak e viszonyulás, összekapcsolódás példáinak megismerésével.

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

A

reformtörekvések általában erre a kérdésre adott válaszokként születnek. És amikor azt próbáljuk kideríteni, hogy miként viszonyul a politikum a civil szférához, akkor kimondatlanul is arra akarunk rávilágítani a tények feltárása mentén, hogy igenis szükség van reformra eme viszonyulásban. Kiemelném, hogy alapvetően a saját civil szféránk és politikai képviseletünk kapcsolatát elemezzük. Civil szférában tevékenykedő emberekként, és többségben kisebb civil szervezetek képviselőiként a szervezeti létünket, a munkánkat nagymértékben meghatározza az a mód, ahogyan a politikum a civil szerveződésekhez viszonyul. És – bár egyesek szerint darázsfészket piszkálunk, amikor ezzel a problémakörrel foglalkozunk – fel kell vállalnunk a csípéseket is, ha előre akarunk haladni.

A közösségi lét mindannyiunk sajátja, mert emberek vagyunk. Adott társadalom keretében a civil szférában dolgozó ember és a politikus is közösségi célokért cselekszik, mégpedig ugyanazon közösség érdekeit szolgálva. Ettől a ponttól kezdve pedig nem lehet két külön világról beszélni, nem lehet egymásnak hátat fordítva cselekedni. Egymásrautaltságunkban meg kell találnunk azt a helyes viszonyulásmódot, amely mindkettőnk javát szolgálja. Elméleti síkon csodás gondolatokat lehetne még tovább megfogalmazni. A puszta valóság, a gyakorlati élet azonban mindig rácáfol ezekre. Megvan a rendszer, ki van építve, csupán nem úgy működik, ahogy kellene. Az egyik ilyen, amely a civil szféra és a politikum egymáshoz való viszonyulását meghatározza, a támogatási rendszer – itt a politikum kezében van a döntés olyan pénzösszegek felett, amelyek a civil szféra tevékenységeit kellene fedezzék. Az utóbbi években elég sokszor volt terítéken ez a téma, és ma sem került háttérbe.

A másik rendszer, amely kapcsolódási pontja a két szférának, a jogrendszer. Ez esetben is a politikum kezében van a hatalom és a lehetőség arra, hogy olyan jogszabályokat alkosson és fogadtasson el, amelyek a közösségi létnek, a civil szerveződésnek teremtenek kedvező feltételeket.

Ezáltal a politikum pontosan annak a közösségnek teremt(hetne) megfelelő jogi hátteret az önszerveződéshez, amely bizalmat szavaz neki.

Bár tudatában vagyunk ennek az

Ezek azok a kérdések, amelyeknek a megválaszolására, majd a konkrét lépésekre sort kellene keríteni. E lapszámunkkal is ezekre a kérdésekre próbáltunk választ kapni/adni. Sajnos nem sikerült ezt nekünk sem sikerre vinni. Nem tudom, hogy a kérdéskör problematikussága, avagy maga az időszak a magyarázat arra, hogy – tisztelet a kivételnek – sem a politikusok köréből nem születtek meg a cikkek, sem a civil szféra képviselői nem ragadtak tollat, amikor arra kértük, fogalmazzák meg álláspontjukat. Az is lehet, hogy az íráshoz, a véleményünk, tapasztalataink írásban történő megfogalmazásához való viszonyulásunk probléma. A nyilvánossággal való élni tudás is hagy még maga után kívánnivalót közösségünkben. Még tanulnunk kell, és fel kell ismernünk, hogy mi az erőssége annak, ha írásban megjelenik a véleményünk, tapasztala-

A politikum és civil szféra működő partnerségére nem sok államban találunk példát. De a létező példák, a működő rendszerek arra engednek következtetni, hogy nem a lehetetlenre törekszünk, amikor azt akarjuk, hogy az erdélyi magyarság politikai vezetői és önszerveződő civiljei a társadalmi fejlődés, a magasabb életszínvonal, az otthonosabb és egészségesebb környezet, a kulturális gazdagodás érdekében igenis fogjanak össze. És ebben valahol nem a már elég sokszor hangoztatott egymásrautaltságuk legyen a motor, hanem az a közösségi érdek, amelynek a szolgálatához mindkét közegnek megvannak a maga sajátos eszközei és módszerei.

Csáki Rozália főszerkesztő e-mail: csaki.rozalia@gmail.com

6

civil fórum

A civil társadalom és új ellenségei*

A

z igazi civil társadalom a demokrácia legszilárdabb alapja. A választási kampányok hevében sokszor feledésbe merül ez az igazság. Olykor-olykor még a kommunizmus is együtt tud élni a magántulajdonnal, sőt néha a magánvállalkozással is, de sohasem a civil társadalommal. Nem véletlen, hogy mindenütt éppen a civil társadalomra mérte a legvégzetesebb csapást nyomban hatalomra kerülése után.

A rendszer bukása után a kommunista hatalom által elfojtott szólásszabadságot vissza lehetett állítani egyik napról a másikra, de nem így a civil társadalmat. Sokkal bonyolultabb helyreállítani azt a sokféle párhuzamos és egymást kölcsönösen kiegészítő utat és módot, amelyek révén az állampolgárok részt vehetnek a közéletben.

Ennek oka nyilvánvaló: a civil társadalom bonyolultan strukturált, törékeny, olykor titokzatos élő szervezet, amely évtizedek, ha ugyan nem évszázadok alatt fejlődött ki. Lehetetlen felülről, rendeletileg helyreállítani, miután éveken át lényegében nem létezett. Csakis türelmes munkával lehet újjáépíteni három pillérét: az önkéntes, magánjellegű társulást, az állam decentralizálását és a politikai hatalom delegálását az államtól független szervezeteknek.

A posztkommunista átalakulás tíz évében azt tapasztalhattuk, hogy új politikai elitjeink vagy apatikusan tekintettek a civil társadalom újjáépítésére, vagy egyenesen ellenezték azt.

Mihelyt megragadta a hatalmat, az új elitnek egyszeriben nem volt ínyére, hogy átengedjenek bármit is az örökségükül jutott állami hatalomból. Fura módon sok demokratikus, antikommunista politikus is görcsösen ragaszkodik a túlméretezett állami hatalomhoz, a kommunista korszak e hagyatékához. Ezért van az, hogy sok iskolát, kórházat, kulturális és egyéb intézményt továbbra is centralizált adminisztráció irányít, holott azok átalakulhattak volna önálló intézményekké, amelyeket az állam vagy tisztes távolból szemlélne, vagy átlátható eljárással támogatna.

Kilenc éve húzódik a vita az állam decentralizációjáról, de egyetlen kor-

mányszerv sem mutatott még arra őket, hogy képességeik és lehetőségehajlandóságot, hogy harc nélkül átik legjavát nyújtsák. A politikai párengedje egyes hatalmi jogköreit a rétok és a politikai intézmények kiszikgióknak, vagy a helyhatóságoknak. kadnak a sokrétűen strukturált civil Azért túlzott hazánkban az adóztatársadalom éltető nedve nélkül, elvetás, mert az állam fizet ezer meg egy szítik kezdeményező-képességüket, dologért, amelyet voltaképpen nem és végül politikai profik begyöpösökellene finanszíroznia, ha létezne fejdött, zárt csoportjává silányulnak. lett civil társadalom; akkor ugyanis A civil társadalom valódi pluramaguk a polgárok fizetnének közvetlizmust gerjeszt, a pluralizmus verlenül. Ennek az ernyedtségnek nincs senyt teremt, a verseny pedig minősemmi köze ideológiákhoz. Egyes séget eredményez. Ebben a tekintetpolitikusok mégis ideológiai mentsében sok a hasonlóság a gazdaság és a get keresnek az állami hatalom csorpolitika között. Minél többféle kezbítatlan fenntartására. Többnyire így deményezést engednek felszínre keérvelnek: rülni, annál nagyobb az esély, hogy a „Az emberek minket választottak, legjobbak és a legötletesebbek fogakaratukat nyilvánították, hogy mi nak diadalmaskodni. Ha mindig és kormányozzunk. Aki ezen változtatkizárólag a központi állami hatósáni akar, az a képviselegok és a központi poti demokrácia ellen inlitikai testületek akartéz támadást. A javak A civil társadalomják eldönteni, hogy szociális újraelosztása mit kell tenni, és hoba vetett hitet soaz állam feladata, és gyan, akkor egyenlőkan balosságként, nem is engedhető meg ségjelet tesznek a haanarchizmusként, szerepkörének zsugotalom és az igazság szindikalizmusrítása ezen a téren. Aki közé, márpedig ez a ként értelmezik, központi ellenőrzéstől tétel századunk legvesőt még olyan is mentes párhuzamos szélyesebb politikai struktúrákat akar teelképzelése. akadt, aki protofaremteni vagy támogatMinél rétegzettebb sizmusnak nevezte. ni, az magát a parlaa civil társadalom, anValójában azonban menti demokráciát kérnál virágzóbb, s minél arról van szó, hogy dőjelezi meg.“ virágzóbb annál innem akarnak oszA civil társadalomkább szilárdabb a beltozni másokkal a ba vetett hitet sokan bapolitikai helyzet. A cilosságként, anarchizhatalmukban... vil társadalom megmusként, szindikalizvédi az állampolgáromusként értelmezik, kat a politikai hatalmi sőt még olyan is akadt, aki protofasizváltozások túlzott hatásaitól, mivel musnak nevezte. Valójában azonban elnyeli, sőt kiküszöböli ezek egy réarról van szó, hogy nem akarnak oszszét az alacsonyabb szinteken. Ezáltozni másokkal a hatalmukban, s ebtal lényegében meg is könnyíti a poben gyökerezik az érvelésük, amely litikai változásokat. A kormányválszerint a civil társadalom: támadás a tás így nem tűnne szélviharnak, politikai rendszer ellen. amely mindent máshová sodor.

A pártok, mintha azt mondanák: Ahol a civil társadalom nem elég„A kormányzás a mi dolgunk. Ti csak gé fejlett, ott minden probléma felválasszatok, ennél többet ne akarjaszüremlik a hatalom központjában. tok!“ Pedig ez sületlenség. A politikai Ám minél több hatalom marad a pártok és a demokratikus intézméközpontban, annál nagyobb a valónyek csak akkor működhetnek jól, ha színűsége, hogy a központ erői megerőt és ötletet merítenek egy fejlett, szerezhetik a teljes ellenőrzést az orplurális polgári környezetből, és ki szág fölött. A kommunisták nagyon vannak téve e polgári környezet bírájól tudták ezt, azért szóltak bele még latainak. A civil társadalom nem a méhészegyesület belső ügyeibe is. szándékozik a parlament vagy a poliNem kell ahhoz közgazdásznak tikai pártok megkerülésével cselekedlenni, hogy belássuk: a civil társadani. Ellenkezőleg: hozzá akarja segíteni lom pénzügyileg is önfenntartó.

* A cikk a Civil Szemle 2004/1-es számában (7-9. oldalakon) jelent meg először.

A politikum viszonyulása a civil szférához

Amikor mindent az állami költségvetésből kell fizetni, akkor nyilván több adót kell beszedni, és bizony sok pénz elsikkad e műveletek közben.

Egy olyan rendszerben, ahol a jótékonysági adományok levonhatók az adóból, a hasznos kezdeményezések több pénzhez jutnak, mint most jutnak, amikor az állam pénzeli őket. A civil társadalom egyébként adólevonások lehetősége nélkül is megteszi a maga jobbító lépéseit. Minden eddigi

7

szempontnál fontosabb azonban, hogy a civil társadalom öntudatra ébreszti az embereket. Az emberi lények nem egyszerűen gyárosok, profithajhászók vagy fogyasztók, hanem legbensőbb mivoltuk szerint társas lények, akik az együttélés és az együttműködés különféle formáira sóvárognak, akik befolyásolni akarják a köröttük történő dolgokat, és elismerésre vágynak azért, amit adni tudnak a környezetüknek. Az emberi

természet kiteljesedésének egyik legjobb eszköze a civil társadalom.

Ellenségei tisztában vannak ezzel, és éppen ez tüzeli leginkább az ellenkezésüket.

más, mint rész- és csoportérdekek érvényesítésére irányuló cselekvések folyamata. Tehát a civilek is kénytelenek nap, mint nap politizálni, csak nem tudják? Talán igen. Talán mégsem.

Hisz van egy nagy különbség a politikusok és a civilek politizálása között. Ez előbbiek általában pártokba tömörülve a hatalom megragadását vagy megtartását tűzik ki célul.

Aztán – jó esetben – ez a cél eszközzé „szelídül“. S a hatalom az az eszköz, amivel ideológiájukból fakadó céljaik megvalósítását remélik, aminek birtokában döntési helyzetbe kerülnek, s így közvetlen ráhatásuk van az eseményekre.

A civileknek nincs szükségük hatalomra. (Ha a civil hatalomhoz jut,

már nem civil.) Az ő eszközük eleve szelíd: a figyelemfelhívás, az érvelés, a meggyőzés, a közvetítés. S mindezt anyagi ellenszolgáltatás nélkül teszik. Így ez már egy kicsit más, mint a politika. Ez a „civilika“. A politika pénzről szól. A civilika legfeljebb csak beszél a pénzről. Igaz, mindkettőre szükség van. És azokra is, akik ezeket művelik: politikusokra és civilekre is.

Az előbbiek politizáljanak, az utóbbiak civilizáljanak…

Václav Havel Cseh Köztársaság – volt köztársasági elnök

„Civilika“

Ö

rökké vissza-visszatérő, gyakran feltett kérdés: politizáljanak-e a civilek? És a gyakran adott válasz így hangzik: „Éppen azért vagyunk civilek, mert nem óhajtunk politizálni.“ De vajon élhetnek-e civilek politika nélkül? Van-e élet a politikán kívül? Közismert: a politika a polisz (ókori városállam) szóból ered. Vagyis politizálni annyi, mint a város, a köz ügyeit intézni. És a civilek vajon nem a közjó érdekében munkálkodnak? Még akkor is, ha csak egy kisközösség keretein belül tevékenykednek? Vagy amikor saját céljaik elérése, szervezetük fenntartása vagy érdekeik képviselete kapcsán éppen a „szenátussal“ kell együttműködni, netán konfrontálódni? Hisz a politika sem

Sebestény István Civitalis Egyesület – elnök e-mail: civitalis@axelero.hu

A civil társadalom a politika ölelésében

K

étségtelen, hogy a mindenkori civil társadalom a mindenkori politika által meghatározott működési keretek között tud csak létezni. A politikai struktúrán „kívül“ legfeljebb illegalitásban vagy a világtól elzárt Robinsonként vegetálna, azonban a civil társadalom lényege éppen az, hogy a mindennapi társadalmi lét szerves részeként nyíltan és nyilvánosan tevékenykedjen. A civil társadalom tehát – kénytelen-kelletlen – a politika ölelésében leledzik.

Mindez önmagában még se nem negatív, se nem pozitív helyzet, csak egyszerűen adottság. Az már más kérdés, hogy milyen ez az „ölelés“.

Hiszen ez lehet szeretetteljes, óvó, baráti, támogató, diszkrét, vagy ránehezülő, bénító, sőt, mi több, fojtó. Nem az ölelés ténye ellen kell tehát lázadni, legfeljebb adott esetben a „minősége“ miatt. A tény elfogadása nem jelent alázatos behódolást, rezignált beletörődést. Éppen ellenkezőleg, a politikával való zsigeri, értelmetlen szembenállás az, ami a civil társadalom presztízsét csökkentheti. „Az állam nem én vagyok“ – mondja a civil, de ha hozzáteszi, hogy „az államban én nem vagyok“, az már baj. Hiszen a legfontosabb funkciója éppen az, hogy államot irányító hatalom és az államot alkotó társadalom közötti

párbeszédet, információáramlást elősegítse, a kiegyensúlyozott kapcsolatot fenntartsa, konfliktushelyzetek esetén közvetítsen, s ha kell, határozottan kiálljon a kormányzat ellenében is a kormányozottak érdekében.

Ezt pedig nem teheti külső közvetítőként, hanem csak a „nép közül valóként“, aki viszont ismeri az „úri huncutságot“ is.

Erre a feladatra pedig csak az vállalkozhat, aki hajlandó megismerni és megérteni a politikusok gondolkodását, de ő maga nem akar politikussá válni. A civil, aki politizál, már nem civil többé. Ugyanakkor a civil, aki nem hajlandó politikusok fejével gon-

8

civil fórum

dolkodni, nem tudja a civilek érdeke- dő az adott ügy látszólag kézenfekvő hozzák, azoknak (legalábbis elvben) it képviselni. Olyanokra van szükség, megoldásának egyoldalú hangoztatá- az egész – és nem csak a civil – társaakik művelni tudják a „civil politika“, sa (pl. ne épüljön itt autópálya, mert dalom felé van számadási kötelezettvagyis a civilika művészetét. Ezek a környezeti ártalmakat okoz), hanem ségük. „civilikusok“, olyan személyek, akik képesnek kell lennie olyan komproA politika nem nélkülözheti a civiugyan a civil társadalom tagjai, de a misszumos javaslatok egyidejű felkí- likusokat, ezért ha ezeket a civil társaközhatalom letéteményeseivel való nálására is, amely a másik nézőpont- dalom nem tudja „kitermelni“ magákapcsolatfelvétel során bürokraták- ból elhangzó érvekre is megnyugtató ból (vagy azért, mert nem engedik, ként is képesek viselkedni. A civilek választ tudnak adni (akkor merre ve- vagy azért mert nem képes rá), a haés a kormányzat párbeszéde sokszor zessék el a forgalmat). Nem töreked- talom teremti meg őket a maga elképazért válik parttalanhet tehát mindig a zelései szerint (legtipikusabb megjená, mert a civilek nem teljes sikerre, hiszen lenési formái ennek a kegyvesztett beszélnek „bürokraa rövid távú győze- vagy kiöregedett ejtőernyős politikuA civilek és a kortául“, a kormányzati lem sokszor csak a sok). A rendszerváltás előtt persze ez mányzat párbeszéde képviselők pedig későbbi háborúsko- automatikusan így történt, hiszen a sokszor azért válik nem értik a civil nyeldás magvát veti el. pártállam fojtó ölelésével járó időszaparttalanná, mert a vet. Tolmácsra van H a r m a d s o r b a n kában szóba sem került az, hogy a szükség, azonban arvigyáznia kell arra a civilikusokat a pusztán papíron létecivilek nem beszélra nem várhatunk, f ü g g e t l e n s é g é r e , ző civil társadalom „válassza“, ezt az nek „bürokratául“, a hogy ezeket az állami amit az őt „megbízó“ akkor bevett kinevezési metódussal kormányzati képszféra nevelje ki. De civil társadalomtól oldották meg felülről. A civil társadaviselők pedig nem milyen is legyen az kapott. Ennek meg- lom újjáéledésének másfél évtizedes értik a civil nyelvet. igazi civilikus? őrzése nem könnyű történetében azonban a lehetőség Tolmácsra van szükElsősorban ismerfeladat, hisz a min- már adva volt ahhoz, hogy ezt a felnie kell az államgédenkori hatalom haj- adatot a civilek saját maguk által kiség, azonban arra pezet működését, a lamos arra, hogy a épített kereteik között lássák el. Hogy nem várhatunk, jogi, gazdasági szakörnyezetében lévő mennyire tudtak élni ezzel, az már hogy ezeket az állabályrendszert, mind „felhasználható“ ele- egy külön elemzés témája lehetne. mi szféra nevelje ki. a hatalmi, mind a cimeket kisebb-nagyobb Magyarországon most két olyan vil intézmények jogaengedmények árán általános területet emelnék ki, amely it és kötelezettségeit. magához kösse. Min- különösen nagy jelentősséggel bír a Ez amiatt elengedhetetlenül fontos, den csomó azonban, amit a civilikus- „mindennapi civilika“ művelésének mert ennek hiányában a közigazgatá- ra a politika ráköt, egyben egy-egy szempontjából. Az egyik a Nemzeti si szervek illetékesei nem tekintik tár- olyan – a civil társadalomhoz kötő – Civil Alapprogram (NCA), amely gyalópartnernek, jobbik esetben elné- köldökzsinór elvágásával jár, ami ké- működik, a másik az országos civil ző mosollyal tessékelik ki, de köny- sőbb már nem pótolható. Az „együtt érdekképviselet (OCÉ), mely még nyen szembesülhet azzal is, hogy lé- működés“ ne legyen „együttműködés“. nem létezik, de igény van rá. Mint istező vagy nem létező jogszabályokra A negyedik – és talán a legfonto- meretes, a két program megvalósuláhivatkozva egyenesen „jogtalan beha- sabb ismérv – az, hogy a civilikusnak sa sokáig egymással párhuzamosan – tolóként“ kezelik, akinek semmi ke- sohasem szabad törekednie arra, néha egymásba gabalyodva – haladt. resnivalója sincsen ezen a területen. hogy döntési pozícióba kerüljön. Ez a A kormányzat a civil társadalommal Másodsorban tisztában kell lennie politikusi ambíciók része. A civilikus való „hivatalos kapcsolatfelvétel“ érazzal is, hogy a civil társadalom igé- nem kaphat erre feldekében nyíltan is kinyei, követelései eredeti formájukban hatalmazást (ugyan, nyilvánította azon – ha mégoly jogosak is – sokszor nem kitől is kaphatna?), óhaját, hogy szívesen A politika nem terjeszthetőek a maguk nyers formá- már csak azért sem, venné, ha a civilek nélkülözheti a civijában a döntéshozó szervek elé, hi- mert a döntéshozatal létrehoznák formális likusokat, ezért ha szen ezen grémiumoknak számos olyan felelősséggel érdekképviseleti ezeket a civil tárolyan tényezőt is mérlegelni kell, jár együtt, aminek szervüket, melyet a amelyek egymással éppen ellentéte- felvállalása egyet jehatalom elfogadna sadalom nem tudja sen hatnak, és a „társadalmi érdek“ lent a hatalomba való (tárgyaló) partner„kitermelni“ összetett fogalmának aktuális értel- betagozódással. Ez nek. Ezen kívül, az magából (vagy azért, mezése során könnyen juthatnak persze nem jelenti NCA civil tagjainak mert nem engedik, olyan megállapításhoz, hogy egy-egy azt, hogy nem tartodelegálását is egy vagy azért mert nem részérdek figyelembe vétele éppen- zik felelősséggel tetmár létező OCÉ haképes rá), a hatalom séggel a közérdek sérülését eredmé- teiért, de – miután táskörébe utalták volnyezné. Nem elég tehát egy-egy téma „mandátuma“ is csak na. Miután világossá teremti meg őket a felvetésekor csak annak bizonyítása, a civil társadalom vált, hogy az OCÉ kimaga elképzelései hogy annak megoldása mennyire egy bizonyos részéalakítása csak hosszerint... szolgálja az érintett társadalmi cso- nek, egy kisközösségszas egyeztetések, port, réteg helyzetének jobbítását, ha- nek, egy szervezetlassú folyamat erednem fel kell tudni mérni azt is, hogy a nek a képviseletére ményeképpen sikejavasolt megoldás nem okoz-e – szin- szól – csak azok felé, akik e társadal- rülhet (ha egyáltalán sikerülhet), az tén könnyen bizonyítható – érdeksé- mi csoportosulást alkotják. Ezzel NCA beindítása pedig – különböző relmet más, szintén érdekelt sokaság- együtt tisztában kell lennie azzal, okok miatt – nem tűr halasztást, az elnak. A civilikusnak tehát nem elegen- hogy akik végül is a döntéseket meg- ső ízig-vérig civilikus testület (az

9

A politikum viszonyulása a civil szférához

NCA Tanácsa és kollégiumai) megválasztása végül is egy törvény által kialakított delegálási rendszer alapján történt, illetve történik a jövőben.

Mindez azonban nem csorbítja ennek a testületnek a civil voltát, és a majdnem kétéves működése egyértelmű bizonyítéka annak, hogy – ha nem is mindig tökéletesen, konfliktusok nélkül – de összességében képes volt eredményesen a civilek érdekében tevékenykedni, úgy, hogy közben ezek a testületek a politika (óvó?, támogató?, néha-néha ránehezülő?) ölelésében sem váltak az állami bürokratikus intézményrendszer szerves részévé. Vagyis ezekben a szervezetek-

ben résztvevő civilikusok megmaradtak annak, amire eredetileg megválasztották őket: a civil társadalom – állami támogatások elosztásában felelősen részt vállaló – képviselőinek.

Ez a pozitív példa arra, hogy a civilika teret nyert a hazai közéletben is.

Ugyanakkor, az OCÉ megoldatlan ügye arra is rávilágít, hogy ugyan a civilikusaink képesek arra, hogy egységesek legyenek abban, hogy a politikai babérok csábításának ellenálljanak, ellenben saját berkeiken belül – sajnos – továbbra is ugyanolyan megosztottság uralkodik, mint a politikusainknál. Ha a szekértáborok nem is annyira azonosíthatóan határozható-

ak meg, más típusú érdek- és értékrendszerek mentén hasonló küzdelmek zajlanak köreikben, és a „legkisebb közös többszörös“ megtalálása, az érdekegyesítés megvalósítása valószínűleg hosszú időn át várat még magára. Pedig talán az erre való képesség lehetne az ötödik olyan tulajdonság, mely az igazi civilikusokat jellemzi…

Sebestény István Civitalis Egyesület – elnök e-mail: civitalis@axelero.hu

A sajátosság méltánytalansága – az erdélyi magyar civil szféra és a politikum viszonya –

A

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

politikum és a civil szféra viszonya a világ naposabb oldalán sem problémamentes, de legalább léteznek elfogadott íratlan szabályok. Normális társadalmakban a politikum és a szervezett civil társadalom papíron nem rögzített, de a felek által betartott társadalmi szerződés alapján kohabitál. A politikum és a civil szféra nem konkurens, hanem komplementer viszonyban van egymással. Szebben, magyarul: egy párt és egy civil szervezet a normalitás világában nem ellenfelek, még csak nem is versenytársak, hanem egymást kiegészítő partnerek jól azonosított közös célok elérésében. Egy civil szervezetbe azok tömörülnek, akik a szervezet által megcélzott – többnyire jól beazonosított – terület témáihoz értenek, azt szeretik, és hajlandók egyéb teendőik mellett tenni is érte. Egy párt tagjai a politika sajátos szabályai szerint különböző döntéshozó és végrehajtó tisztségek megszerzésére szövetkeznek, hogy ezen tisztségek által adott hatalom (lehetőség és felelősség) birtokában a párt programjának végrehajtásán fáradozzanak. A civil szféra barátságos törvényes keretet, jóindulatú bürokráciát és programjainak futtatásához elengedhetetlen anyagi támogatást vár el a politikum által uralt intézményektől, a pártok jelzést és visszajelzést, de főleg mozgósítást és szavazatokat várnak el a civil szervezetektől. Normális társadalmakban ez (így) működik.

Mifelénk, Erdélyben, Romániában a normalitás még ritka vendég. Az erdélyi magyar civil társadalom normális működésének akadályai részben a kisebbségi létből, részben a térség sajátos kulturális-civilizatorikus hagyományaiból származnak. A teljesség igénye nélkül vegyünk számba néhányat a sajátosságok közül: 1. Az újjászületés eufóriája sajátos önszerveződési formát eredményezett: egy a társadalom egészét átfogó – mind a problémák, mind a célcsoportok szempontjából teljességre törekvő – politikai érdek-

képviseleti és érdekvédelmi szövetség kialakulását és konszolidációját. Az RMDSZ jószándékú felelőtlenséggel szinte mindent felvállalt, ami a közösségi léttel kapcsolatos. Mindent és mindenkit.

Kezdetben mindannyian civilek voltunk, leszámítva azokat, akiket a „hálózat“ jól meghatározott feladattal helyezett ki (be?) különböző tisztségekbe, de ők is civil köntöst viseltek. A nagy társadalmi munkamegosztás – részlegesen és tökéletlenül, vagyis sajátosan – csak később következett be.

10 Különböző evolúciós folyamatokat követve egyesek politikussá váltak, mások megmaradtak civilnek, igaz, különböző kasztokba szerveződve. A kezdetben mindennek keretet adó RMDSZ fokozatosan alakult át párttá és simult bele a román politikai életbe. Ez ugyan már egy másik elemzés tárgya, de ennyit az erdélyi magyar civil szféra sajátos működése – helyenként működésképtelensége – szempontjából fontos itt is tisztázni.

2. A politikum és a civil szféra többrendbeli szétválása – a kisebb-nagyobb szkizmák sorozata – is sajátosan és tökéletlenül történt. A totális (totalitárius?) RMDSZ még élénken él a memóriákban és reflexekben, sokszor a gyakorlatban is.

Nem mindenhol alakult ki egy normális együttműködő és egymást kiegészítő viszony az RMDSZ helyi szervezetei és a civil egyesületek között, helyenként vetélytársként kezelik egymást. Hason-

civil fórum

ló a helyzet országos szinten is.

3. Az erdélyi magyar demokrácia félszárnyúsága, az intézményesített pluralizmus és a politikai váltógazdaság hiánya a civil szféra működésére is kihat. A civil szféra függősége a politikumtól nem idegen más társadalmakban sem, és ennek mértéke a demokrácia állapotának egyik fokmérője. Mifelénk ezen kiszolgáltatottság mértéke igen nagy, helyenként egyes szervezetek teljes ellehetetlenítéséhez vezet, ha vezetőik nem feltétlen hívei az immár több mint egy évtizede regnáló belső hatalmi kurzusnak, és ennek a nyilvánosság előtt hangot is adnak.

4. A civil társadalom működéséhez elengedhetetlen források nagyságának meghatározása, valamint fel- és szétosztása fölött szinte teljes egészében a politikum rendelkezik és ez így nincs rendjén.

Mondom ezt, mint ideiglenesen főállású politikus, akiben még – szeretném hinni – elegendő em-

pátia és nosztalgia maradt az egykori értelmiségi-civil gondolkodásból. Ha nem sikerül ezen az állapoton változtatni, a civil szféra szereplői kénytelenek: (i) vagy saját önbecsülésüket és függetlenségi törekvéseiket feladva belesimulni a politikai tájba, a némaság cinkosságát vállalva, (ii) vagy politikai eszközökhöz nyúlni „civil“ igazuk védelmében, és ezáltal feladni azt, ami a civil gondolkodás lényege.

Egyik alternatíva sem kívánatos.

A politikum és a civil szféra jelenlegi viszonyát talán legjobban Szörényi Levente egykori dalszövegének kezdő sora fejezi ki: „A helyzet jó, de nem reménytelen“.

Toró T. Tibor Románia Képviselőháza – az RMDSZ Temes megyei képviselője e-mail: torottibor@yahoo.com

Ezt a politikai osztályt érdemeljük?

H

ogyan választunk beszédtémát? Úgy, hogy arról beszélgetünk, ami foglalkoztat! Miért beszélnek a civil szférában dolgozók a politikumról? Egyszerűen azért, mert foglalkoztatja őket, hogy ki mit, miért tesz, és miért nem tesz, mikor pedig az lenne a feladata, hogy tegyen a politikai osztályon belül!

Nem mindegy, hogy hogyan vezetnek bennünket azok, akiket megválasztottunk. Az sem mindegy, hogy a kormányon lévők hogyan és milyen mértékben vállalják feladatul a civilek igényeinek megválaszolását.

Magától értetődő, hogy a civil társadalom tematizálja a jó kormányzást, ennek elveit és azt, hogy milyen elvárásai vannak azokkal szemben, akik a közjóért a polgárok érdekeit szem előtt tartva kellene cselekedjenek. Az is természetes, hogy jól bejáratott gyakorlat alapján önmagunknak is feltegyük a kérdést: vajon jó úton járunk-e annak alkalmazásában, amit kormányzóinktól elvárunk? Átláthatóság, nyitottság, koherencia, hatékonyság – olyan elvek, amelyek a civil társadalom tevékenységét is irányítaniuk kellene. Még akkor is,

ha önálló jogosultságú szervezetek tól és ez utóbbiak eltávolodása a polivagyunk, abban az esetben, ha külde- tikától a demokrácia bukását okozza. tésünk, célkitűzéseink és tevékenysé- Vagy azt, hogy valamely jelenség a pogeink közé besoroljuk a közjó szolgá- litikum hozzá nem értésének tudható latát, ugyanazon elvárásoknak kell be… De mégis ez a helyzet! Hasonlómegfelelnünk az elvek betartásának képpen banális, mint annak a megállakötelezettsége szintjén, mint a köz- pítása, hogy hiányzik a hatalmon lévő igazgatási egységekképviselőink politikai nek. Ha elismerésre töakarata a civil társadaAz az indoklás, rekszünk, lakossági és lommal való párbekormánytámogatásra szédre. Mikor jelenik hogy a pártok nonpályázunk, akkor kömeg felszólalásaikban profit szervezetek telességünk alkalmaza „civil társadalom“ kiáltali finanszírozáni is ezeket az elveket. fejezés? Amikor határsának betiltása szaMég nem jutottunk helyzetbe kerülnek, a kadást okozna a el a nyugati demokráciválasztások közeledtépártok és civil tárák szintjére, ahol a polvel, és amikor létjogosadalom között, gárok háromnegyede sultságuk megerősítérészt vesz a civil társasére szorulnak! Kifejeegyenesen Oscardalom kezdeményezézetten mulatságos, afődíjat érdemelne seiben és 30-40%-uk az hogyan megsokszoroszemérmetlenségi önkéntes tevékenysézódik a civil társadakategóriában! gekben – viszont egy lomra való hivatkozás, ilyen társadalom felé amely hirtelen fontossá tartunk. El is fogjuk érválik olyan kérdésekni ezt. Előbb vagy utóbb – ez elsősor- ben, mint a kétkamarás kormányzás ban rajtunk múlik, de nem kizárólag felszámolása, az európai integrációs csak rajtunk! csatlakozáshoz szükséges intézkedéBanális dolog azt állítani, hogy a sek sürgetése, vagy éppen a Fejlődés politikusok eltávolodása a polgárság- Évezrede célkitűzéseinek elérése!

11

A politikum viszonyulása a civil szférához

Ám – mily különös – ezek a hivatkozások a sajtó előtt hangzanak el vagy az Európai Bizottság, avagy az ENSZ képviselői előtt! Nagyon ritkák a civil szervezetekkel történő hiteles egyeztetések, amelyeket kormányzók vagy politikai pártok kezdeményeznek azzal a céllal, hogy bármely szabályzat kidolgozása előtt prioritásokat határozzanak meg, stratégiát dolgozzanak ki közösen…

dátumának vége felé a nonprofit szervezetek javára módosították a Pénzügyi Törvénykönyvet, végre valahára bevezetve az 1%-os rendelkezést és módosítva a szponzorálási kulcsokat is. Közeledtek a választások…

Mennyire jártasak politikusaink a civil ügyekben?

A franciaországi Waldeck Rousseau, az egyesületek törvényének (1901) Mi történt a választások szerkesztője szerint: „Az egyesülés nem egy odaítélt szabadság, hanem után? egy alapvető jog. Nem egy, a közintézmények részéről kegyelt engedVálasztási platformjámény, hanem az emban mindkét fél – a két beri tevékenységek Mi a helyzet a fő politikai erőre utaRövid- és középtermészetes, alapvető választások között? lok – elfogadható előtávon a legnagyobb és szabad végrehajtárejelzésekkel kecsegsa.“ kockázat, hogy a Emlékezzünk csak vissza a kormány- tette a civil szférát. A Politikai osztályunk civil társadalom zók siralmas tevékenységére 2000 és szövetség győzött. És? úgy tűnik, még az eu„kizárt kerék“ lesz, 2004 között: Új kormányzásunk van. rópai kormányzás Feamelyet kizárnak a – Beszűntették a kormány és a non- Csaknem egy esztendő hér Könyvét sem istársadalmi párbeprofit szervezetek közötti kapcsola- kormányzás után mit meri – az Európai Kötok hivatalát, és a DAIS-szal helyette- nyújtottak a nonprofit szédből (lásd a CES zösségek Bizottsága sítették, amelynek neve most éppen a szervezeteknek? által 2001 júliusában folyamatát), a fejsztenogrammák botrányához fűző- – Visszavonták a minyilvános vitára bolesztési stratégiák dik! A tisztviselőket a civil szerveze- nisztériumi jóváhagyás csátott dokumentumeghatározásából tekkel való együttműködésre felké- kötelezettségét az emot –, sem azt, amely és a szektoriális szítő szerv helyére egy ellenőrző gyesületek és alapítvá2002 decemberében közügyek kidolgorendszert helyeztek! nyok bejegyzési feltéteelnyerte a Bizottság – Felszámolták a miniszterelnöknek a lei közül (2005/246-os zásából. szavazatát, és amely a nonprofit szervezetekkel való kapcso- törvény). „A konzultálás és latokért felelős konzultatív tanácsát.

– Létrehoztak (idén júpárbeszéd kultúrájá– Módosították a politikai pártok fi- niusban) egy konzultatív kollégiumot nak megszilárdításáért – Alapértelnanszírozási törvényét azzal a céllal, a nonprofit szervezetekkel való kap- mezések és minimális, alkalmazandó hogy a civil szervezeteket átalakítsák csolattartás érdekében, amely a több szabályok“ címet viseli. a pártok pénzügyi forrásteremtő ügy- mint három hónapja érvénybe lépteMi található ezekben a dokumennökségeivé, illetve, hogy ezek egyes – tett kormányszintű jóváhagyás után tumokban, amelyek „kötelező házitörvény által nem engedélyezett – tá- sem látott napvilágot! Mindez a tör- olvasmányok“ kellene legyenek a mogatásokat átirányítsanak a pártok vény szemrebbenés nélküli megsérté- politikusaink számára? Javaslatok, javára. A képviselőkhöz intézett kéré- sével történik, amely világosan ki- útmutatók, gyakorlati kormányzási sünket, miszerint mondjanak le a po- mondja, hogy a törvénytervezetek és stratégiák, amelyek alapfeltételét kélitikai pártok tevékenységét finanszí- hivatalos szabályzatok nyilvános vita pezik a kormányzók alapvető szükrozó nonprofit tevékenységekről, tárgyát képezik. ségleteinek. Beszélnek ezekben a domellőzték. Keserű szájízt hagy váDe ne feledjük, közel öt év telt el kumentumokban a hatóságok szüklasztott tisztségviselőink eme primi- azóta, amióta a 26/2000-es rendelet ségszerű „jobb és nyíltabb“ hozzááltív, haszonleső magatartása… Az az előirányozta, hogy minden közigaz- lásáról és részvételéről, „a civil tárindoklás, hogy a pártok nonprofit gatási egység keretében a civil szer- sadalom bevonásáról“, arról, hogy szervezetek általi finanszírozásának vezetekkel való kapcsolattartásért fe- „az Unió szorgalmazta a csatlakobetiltása szakadást okozna a pártok lelős külön részlegnek kell létesülnie. zásra készülő országokban a civil és civil társadalom között, egyenesen És? Hiába! Azt hiszem, ez a törvény- társadalom fejlesztését, mint a csatOscar-fődíjat érdemelne szemérmet- kezési hatékonytalanság is mutatja a lakozáshoz szükséges feltételek szerlenségi kategóriában! civil társadalommal va- ves részét“.

– Korlátozták az eló együttműködés iOlyan politikai osztályunk van, Olyan politikai gyesülés szabadságát ránti érdektelenséget! amely elszakadt a civil társadalomtól, azáltal, hogy valaSajnos, politikusa- amely elfelejtette – ha egyáltalán tudosztályunk van, mely civil szervezet ink és kormányzóink ta valaha –, hogy mi a küldetése… amely elszakadt a bejegyzéséhez szükgyakorta a megtűrés és Természetesen találunk magyarácivil társadalomtól, ség volt a szakminiszmímelés szerepét játsz- zatokat: egy államközpontú hagyoamely elfelejtette – térium jóváhagyásászák a civil szerveze- mány, a nonprofit szervezetek nem ha egyáltalán tudta ra… Tény, hogy ritka tekkel való párbeszéd, eléggé látványos tevékenysége, elvalaha –, hogy mi a az az ország, ahol az konzultáció terén két csúszások… ilyen típusú jóváhaválasztás között, illetve küldetése…

Rövid- és középtávon a legnagyás nem volt alapvemanipulációs eszköz- gyobb kockázat, hogy a civil társadatő feltétele a civil nek használják ezeket lom „kizárt kerék“ lesz, amelyet kizárszervezet bejegyzésének, de ezek az közvetlenül a választások előtt. nak a társadalmi párbeszédből (lásd a országok uniós és NATO-tagállamok!

CES folyamatát), a fejlesztési stratégi– Az elemzett politikai osztály manák meghatározásából és a szektoriális

12 közügyek kidolgozásából. Nem szabad lemondanunk arról, hogy megneveljük saját vezetőinket! Legfőbb harcunkat a polgárért vívjuk!

Mit tehetünk annak érdekében, hogy a nonprofit szervezetekbe vetett bizalom megnövekedjen és elérje az EU-s országokban létező hitelességet? (Tizenhárom csatlakozásra váró országban végzett felmérések alapján a kérdezettek 39%-a hajlamos

civil fórum

megbízni a nonprofit szervezetekben, 38%-a nem. 52% hajlandó megbízni az önkéntes szervezetekben, 30%-a nem. Mi a helyzet nálunk? A románok 27%-a bizalmát adja a nonprofit szervezeteknek, 43%-a nem, az önkéntes szervezetek hitelét 33% élvezi, 30% pedig nem.)

Mit tehetünk annak érdekében, hogy a közvélemény-kutatások eredményei hasonlót mutassanak az „eu-

rópaival“? A civil szervezetek szakmaisága és szolidaritása révén lehet csak esélyünk arra, hogy a politikai osztályunk másként viszonyuljon a polgárhoz, hozzánk.

Dr. Ion Olteanu MASTER Forum – elnök e-mail: paltin@dnt.ro

A nyílt társadalom és társai

H

a önértékelést kéne tartania a civil szférának 16 évvel az újraindulás után, mindenekelőtt arra kéne odafigyelnie, hogy ne ábrándítson ki. Más szóval, legyen ugyanolyan kritikus és lényegretörő önmagával, mint azokkal a társadalmi területekkel szemben, amelyeket ebben az időszakban reformra akart bírni.

Gyengeségek Magunk mögött hagyva a támogatók logikáját, legyen az hazai vagy nyugati, a romániai civil szféra képviselői elsősorban arra kéne figyeljenek, hogy egységében tekintve egy megerősítési folyamatban lévő területen gazdálkodnak, amelynek kérései és elvárásai sok esetben éppen úgy érvényesek ma is, mint az átmeneti időszak kezdetén. A Temesvári Kiáltvány 8. pontja, környezetvédelmi problémák, roma közösség, mozgássérülteknek nyújtott szolgáltatások – mindez csak néhány példa az elmúlt másfél évtized megoldatlan kérdéseinek listáján; mindamellett, hogy rengeteg a pozitív irányú megvalósulás. Úgy teltek el ezek az évek, hogy a civil szférának nem sikerült meggyőznie társadalmi partnereit az ilyen típusú prioritások megoldásának fontosságáról. Még akkor is, ha járatlan területen mozog a romániai civil szféra, a szükséges ismeretekkel ellátva sem sikerül jó eredményeket elérnie addig, amíg saját működési elvei nem tárgyilagosak és ezeket nem tudja érthetően bemutatni a kívülállóknak.

Társadalmi rövidlátás A különbség a '90-es évek elején született elképzelések és a ma vizsgált eredmények között önmagáért be-

szél. Ezt a képet egészítik ki a ver- dolják, hogy nincs mit keressenek az senytársak által kezdeményezett fo- „ország dolgainak intézésében“, így lyamatlassító vagy -leállító kampá- csak a dolgok pozitív oldalát ismertenyok is, amelyek mindannyiszor élet- tem. Politikusi mivoltában Mona be léptek, ahányszor kényelmetlen Muscă évek óta a legismertebb támokezdeményezések – azaz normalizáló gatója a romániai civil társadalom kezkísérletek – érkeztek a civil szférától. deményezéseinek. Monica Macovei Egy további gond a civil szféra szá- pedig ő maga is képviselője a civil szfémára a(z) (át)láthatóság is: jelen pilla- rának. A romániai közvéleményben e natban vagy gyanakvással kevert ne- két kormányképviselő a legnagyobb gatív képpel társul, elismerésnek örvend, vagy éppen azok szátevékenységüknek és ... miért volt szüksémára nem ismertek a hatékonyságuknak köprojektek, akik a jövőszönhetően. A tények ge a politikumnak re nézve merész vállaltükrében magától érteolyan sok időre, hogy kozások kritikus támotődő a kérdés, miért felismerje a civil gatói lennének. Márvolt szüksége a polititársadalom képvipedig nem kis fontoskumnak olyan sok időselőinek, illetve ságúak ezek a kezdere, hogy felismerje a ciaz azt jól ismerő ményezések a román vil társadalom képvitársadalom számára. selőinek, illetve az azt politikusoknak Az arculatban és tekinjól ismerő politikusokaz előléptetési télyben tükröződő lénak előléptetési szükszükségességét a kek életben tartják a ciségességét a kulcsfonkulcsfontosságú vil szférával kapcsolatosságú pozíciókba? A pozíciókba? tos téveszméket. Csakkét említett példa anis így lehetséges az, nál is beszédesebb, mihogy egy nonprofit vel igazolják, hogy az szervezet irányítását ma is összeté- európai normáknak és értékeknek való vesztik a nyugati autók iránt tanúsí- megfelelés építésében szükség van tott túlzott elfoglaltsággal... olyan vezetőkre, akik ismerik a „címzettet“. Akik felvállalják ezeket az értékeket, és ezeknek megfelelően élnek, Megalapozott formák de nem azért, mert a „Nagy Nyugati A becsületes vizsgálat érdekében meg- Testvér“ úgy akarja, hanem azért, mert határozhatnánk néhány kiindulópon- az európai mentalitás és viselkedéstot. A jó hír az, hogy ennek a fejlődési mód sajátjuk. folyamatnak egy igen fontos pillanatáMert minden érdeken túl elhivaban vagyunk. Két példánk is van ez tottság is létezik. ügyben: a nemrég lemondott kultuszminiszterünk, Mona Muscă, és a jelenMarius Cosmeanu legi igazságügyi miniszter, Monica Macovei. Eltekintek attól, hogy a Cotidianul Napilap, Tăriceanu-kabinet mindkét képviselőDokumentációs Osztály – vezető je a társadalomnak abból a rétegéből e-mail: mariusc@cotidianul.ro származik, amelyről sokan úgy gon-

13

A politikum viszonyulása a civil szférához

melléklet

v i t a

civil fórum Hogyan tovább?

VI. évfolyam, 3. szám, 2005. július–szeptember

Nemzeti forráselosztás a határon túli magyarság fejlesztési programjaira

E

bben a cikkben leginkább az erdélyi magyarság fennmaradását és fejlesztését szolgáló hazai és külföldi (főleg magyarországi) erőforrások elosztásából és fölhasználásából származó tapasztalatok következtetéseit fogalmazzuk meg, mert véleményünk szerint az aktuális támogatási rendszereken az idő túllépett, a rendszer, a rendszerek megkoptak. A rendszer elemzésén túl szükséges maga a „támogatás“ szóhasználat és fogalom értelmezése is, ezzel szintén foglalkoznunk kell.

Beszélhetünk arról, hogy 89-es fordulat után egy teljesen új helyzet alakult ki az anyaország és a határokon túl életre eszmélő magyarság között. Ezt az újbóli egymásra találási viszonyt azóta is több érdemi és látszati jelenség kíséri. Ezeknek a jelenségeknek az elemzése hozzásegíthet a rendszer lényeglátásához és jobbításához. Érdemi tényező a magyar alkotmányból következő kötelezettsége az anyaországnak, mely szerint „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.“ Ezt a feladatot rója a magyar politikai elitre az alkotmány. Ha summásan ezt az alkotmányos feladatot nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy ennek a kötelezettségnek a mindenkori politikai elit eleget tett, és eleget is tud tenni bármikor, mivel a feladat kitűzése annyira általános, hogy valójában bármit is tehet, mert bármilyen határon túlra sugárzó anyagi, szellemi, erkölcsi

cselekedet elvileg beleilleszkedik az ben is csökkent az erre szánt költségalkotmány eme passzusába. Teheti vetési hányad. Ezek tények, melyek ezt annak okán, hogy „felelősséget egyértelműen igazolják a mindenkori érez a határon kívül élő magyarok nagyságrend esetlegességét. Ennek a sorsáért“, vagy hogy „előmozdítja a folyamatnak valójában két oka leheMagyarországgal való kapcsolatuk tett: vagy romlott az illető időszakban ápolását“ akár preambulumként is Magyarország gazdasági potenciálja, használható bármilyen határon túli- vagy veszített a fontosságából a hatáakról szóló dokumentumban, mert ron túliak gondozásának kérdése. elvnek jó, de nincs semmilyen körül- Szerintünk bármelyik feltételezés határolt tartalma. Az ebből eredő kér- igaz lehet, a választ nem mi kell megdésfeltevés viszont csak annyi, hogy adjuk. Az utóbbi évek folyamatai ara „felelősség“ arról, hogy milyen ra engednek következtetni, hogy ebmértékig kell alkotben a kérdésben nincs mányból eredeztető normarendszer. LeA ma esetlegesen akövetkezményeket het, hogy nem is kívállalni az anyaorvánatos egy szigorú lakuló „támogatászág kormányának szabályozási állapot, sok“ nagyságrendjéaddig „mindenkori“, mert az esetleg kötné nek megállapítását a amíg ez az alkotmány a kezeket. érvényben van, és Mivel ennek az jövőben egy elmécsupán annyi amenyalkotmányos kötelelyültebb szakmaisányire éppen futja a józettségnek a teljesígot feltételező, érakarata. tése elsősorban kitékteremtésre táÍgy történhetett meg, hangsúlyozottabban hogy az Antall-koranyagiakban nyilvámaszkodó, a határon mány ennek az alkotnul meg, azaz az évi túli magyarság mányból fakadó köteköltségvetéshez kapérdekeivel egybefűlezettségnek az alapcsolódó kérdés, a haződő fejlesztési terján elindult egy támotáron túliak költséggatási nagyságrendvetési támogatása a vek kidolgozásának del, amely aztán az mindenkori győztes az eszközével, áltainfláció rátához és a politikai formáció alános nemzeti forrásGDP növekedéséhez karatának függvéis igazodva majdnem elosztással kellene nye volt, és gyakran évről évre emelkefő tényezőjévé vált a helyettesíteni. dett. Igaz ugyan, határon kívüli mahogy közben mégis gyarságra hatást gyavisszaeshetett ez a nagyságrend: így korló eszköznek. Ezt a helyzetet például felére az 1994-1998 közötti hangsúlyosabbá növelte az a tény, időszakban, és az utolsó három év- hogy a négy éves politikai váltások

14

civil fórum

nyomán a közalapítványi kuratóriumok kijelölése, amelyekre a pénzügyi „kapcsolatok ápolását“ feladatként hárították, szintén az előbb jelzett „célnak“ az érvényesítését szolgálta.

A támogatások nagyságrendje mindig a parlamenti viták, s ezen belül a politikai érdekérvényesítési küzdelmek alkufolyamatából született meg, de sosem a határon túli magyarság fennmaradásához és fejlődéséhez szükséges anyagi háttér értékelése határozta meg azt, s még kevésbé az a tény, hogy a határon túli magyarság a közösségépítésben, a nemzeti kultúra fenntartásában és nemzetépítésben betöltött szerepében mire képes és képességének érvényesítéséhez milyen pénzügyi anyagi háttér szükséges.

Ráadásul ez az alkotmányos nemzetfenntartó felelősség a fogalomhasználatban és a tudatokban támogatási politikaként, rendszerként, ak-

skálájú értékteremtésre képesen, önsorsát, az anyaország és az egész nemzete javát szolgálva.

A külső és belső értékeket gyűjtő erők közös hasznosítása lehet az össznemzeti megmaradás útja. A nemzet megmaradásának nincs más alternatívája, csakis a teljes értékű együttműködés, összefogás.

E cél megvalósítása nem az aktuális támogatási rendszer (szerintem nem is rendszer, hanem egyszerűen káosz) fenntartásával oldódik meg, hanem a nemzeti erőforrások értékmegtartó és növelő racionális költségleosztásával. A ma esetlegesen alakuló „támogatások“ nagyságrendjének megállapítását a jövőben egy elmélyültebb szakmaiságot feltételező, értékteremtésre támaszkodó, a határon túli magyarság érdekeivel egybefűződő fejlesztési tervek kidolgozásának az eszközével, általános nemzeti forráselosztással kellene helyettesíte-

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

tusként él, holott ez nem más, és nem lehetne más, mint szabályozott kötelezettség a pénzügyi eszközök segítségével történő költségvetési forráselosztás a teljes nemzeti megmaradás biztosítása érdekében. Ebben a környezetben nem a „támogatás“ fogalma köré kellene csoportosítani az ügy kezelését, hanem az anyagi erőforrások nemzetgazdálkodást jelentő felosztása fogalomrendszere köré. Különben is: általában kit kell támogatni? Aki elesett? Vagy aki nem áll a lábán? Az igaz, hogy a határon túli magyarságra a XX. század történelmi döntései súlyos csapást mértek, vagyontalanították, elhurcolták, másodrendű polgárrá minősítették őket, azonban ma is áll a talpán szenvedésben edzetten és felmérhetetlen széles

ni. Egy ilyen típusú gondolkodásból eredő reform elfeledtetheti az olyan nem túl hízelgő és kételyeket támasztó, feleket elválasztó hivatkozást, hogy itt „a magyar adófizető állampolgár terhére“ történik valami, annak ellenére, hogy valójában a magyar költségvetésben a személyi jövedelemadó csupán kb. 18-20%-a a költségvetés bevételi résznek. Ugyanakkor nem ismeretes, és nehezen felmérhető az anyagi-pénzügyi nagyságrendje a határon túliak értékteremtéséből származó jövedelemnek (költségmentesen kapott értelmiségiek, orvos, közgazdász, képzett szakmunkaerő, magyar kultúra közös teremtése és megtartása stb.), amely elvben a személyi jövedelemadónál nemhogy kevesebb, de valójában na-

gyobb értéket is jelenthet, ha a magyar nemzeti kultúra alakulását és fejlődési lehetőségét vesszük tekintetbe. Ez ugyan spekulatív jellegű logikai levezetés, de csak azért, mert ezekről a tényezőkről nincs igazi számvetés, nincs felmérés, nincs anyagiakká átalakítható értékelés.

Valójában senki nem tud feleletet adni arra a kérdésre sem, hogy a határon túliakra szánt költségvetési öszszeg miért annyi, mint amennyi, mivel ennek az összegnek a megállapítása egy olyan döntési folyamat következménye, amely 1990-ben elindított támogatási összeg feletti parlamenti bizottságok és ellentétes politikai pólusok évenkénti alku tárgya volt, nem pedig egy jól racionalizált, nemzetépítést megvalósítani képes, értékteremtő tényezők meghatározásából fakadó, tudományosan alakuló nagyságrend.

Az a tény, hogy a költségvetési támogatás szerkezete hogyan oszlik meg fejlesztési vagy fogyasztási alapokra, szintén nem megnyugtató, egyfelől, mert nem ismerünk ilyen stratégiai normarendszert, másfelől, mert nem hivatalos vélemények és értékelés szerint a fejlesztési rész az utóbbi időben nagymértékben elmarad a fogyasztási részhez viszonyítva, különösen a több milliárdot kitevő oktatási támogatások (tanulói és tanári bérpótló támogatások) nagyságrendjének felpörgetése révén. Ki dönti el, hogy fejlesszünk vagy fogyaszszunk, vagy pedig mennyit fejleszszünk vagy fogyasszunk? Fejlesztési programokra nincs szervezett intézménystruktúra. Vajon ki gondolkozhat ma a közösségek érdekeinek az egészében? Valószínű, hogy az önrendelkezésig, autonómiáig nincs kitől ezt elvárni.

A nemzetközi, konkréten az EU-s támogatások igen nagy jelentőséggel bírnak a közeljövőben, és így ezek is részei kellene legyenek a máris készülő nemzeti fejlesztési terveknek.

Nem költői kérdés, hogy hogyan kerülünk bele a nemzeti fejlesztési tervekbe, amelyek hosszú időre döntik el rövidesen minden régió felzárkózási esélyeit. Van olyan szakmai képviselete az erdélyi magyar civil szférának, hogy bekerüljön a magyar vagy román, vagy mindkét nemzeti fejlesztési tervbe, amelyek tudvalevő, hogy meghatározzák hét évre az európai támogatások nagyságrendjét?

Vagy fellép a két szék közötti szindróma? Valószínűleg igen, ha nem talál kompetens és hatékony gazdára és közvetítőre az ügyünk.

A politikum viszonyulása a civil szférához

15

Szerintünk egy esetleges reform a tá- rendelkezik a közösség fejlesztése ér- repkörét magára vállalta, s azon hitemogatási rendszerek romániai, ma- dekében a két állam által biztosított les szerepe helyett, hogy megszerzi a gyarországi és EU-s források kihasz- teljes anyagi-pénzügyi forrás felett. közösség számára a lehető legnanálásának integrálását kell rövid időn Könnyedén előfordulhat, hogy for- gyobb támogatási összegeket és kibelül fókuszába vegye. ráselvonással ellehe- dolgozza az elosztás működtetéséhez Márpedig házunk tetlenít, vagy fékez szükséges szabályozást, hatalmi öntáján a támogatási számára nem rokon- erőből kisajátítja annak elosztását is.

Ki dönti el, hogy fejrendszereknek van szenves szervezete- Ez a szereptévesztés viszont mélyen lesszünk vagy fogazdája. Az egész ciket, vagy éppen mél- sérti a szakmaiságot, mely egyetlen gyasszunk, vagy pevil szféra anyagi tátánytalanul túlked- garancia lehet a működtetési és fejmogatásának rendvezményez biztosan lesztési prioritások érdemi érvényesídig mennyit fejleszszeréért a felelősséget kiszolgáló szerveze- tésében. A nyilvánosságot úgy kell szünk vagy fogyaszegyértelműen magáteket, amelyeket majd biztosítani, hogy a pályázati lehetősészunk? Fejlesztési ra vállalta az RMDSZ, utólag ki is tüntet a gekhez tartozó információkhoz és a programokra nincs legyen az magyaror„jól végzett munká- döntések megismeréséhez való hozszági vagy hazai állaért“. Sajnos, ez a je- zájutás a közösség egyetlen érdekelt szervezett intézmi forrásból eredő. lenség gyakorlati e- tagjának igazságérzetét se szorítsa ménystruktúra. VaEzt a felelősséget a setekkel is példázha- háttérbe. jon ki gondolkozhat vállán hordozó szötó, azonban ennek a Éppen ezért kell a politikai és civil ma a közösségek érvetség mindaddig megcikknek a célja nem szférának közösen gondolkodni a tádicsőülve végezheti az ilyen esetek feltá- mogatási struktúra és szempontrenddekeinek az egészéis, ameddig ez a válrása, ezt megtették, szer kérdéseiben. Természetesen a ciben? Valószínű, hogy lalkozása nem alakul megteszik mások. vil szféra régen egyetért a támogatási az önrendelkezésig, át civil társadalom feA támogatási pén- rendszer reformszándékával, melyet letti paternális ügyzek elosztásával kap- az RMDSZ újabban meghirdetett. E autonómiáig nincs kezeléssé, vagy hatalcsolatban a szakmai- szándék időszerűsége halaszthatatkitől ezt elvárni. mi erő- és presztízsság és a nyilvános- lan magának az RMDSZ-nek is, mert növelés eszközévé, ság állandó jelenlét- az eddigi rendszer további fenntartámert ebben az esetének kérdése vitat- sával önmaga népszerűségét, tekintében a jelenség már az etnobiznisz jel- hatatlanul fontos, azonban ez a kér- lyét is veszélyeztetheti. lemző vonásait veszi fel magára. Az dés sem megoldott, vagy csak részTekintettel arra, hogy egy reform erdélyi magyarság építkezésére szánt ben és formálisan igen. Vitáznunk esetén az egész támogatási rendszer összegek elosztására szakosodott kell azonban a forráselosztás függet- kulcskérdését, mégpedig a döntéshoszervezetek jelenlegi szervezési-struk- lenségéről, avagy függetlenítéséről zás kérdését kell elsősorban megolturális állapota színtiszta politikai ös- is. Tájainkon magyarországi mintára dani, megreformálásra szorulnak a szetételű az Illyés alkuratóriuma, a próbáltak a közalapítványokhoz ha- döntéshozási struktúrák és azok műCommunitas és Progress alapítvá- sonló rendszert kialakítani, de ebben ködési mechanizmusai. Az új rend nyok kuratóriumai esetében, sőt az ott is, itt is vannak alaposan vitatha- szakmaisága képes kell legyen olyan ezekhez tartozó szaktestületek sze- tó elemek. Egy nagy különbség azon- projektek struktúrájának kialakításámélyi összeállítása esetén is a bizalmi ban létezik köztük: míg a magyaror- ra, amely át tudja fogni a közösségi szempontok érvényesülnek inkább szági közalapítványok összetételét igényt, mely ismeri, felméri és kielé(lásd azokat a személyeket, akik egy- hatalmiak és ellenzékiek paritásos gíti azt a közösségi kapacitást, szerre több pénzelosztó testület tag- részvétele az aktuális kormányzás- amelyre képes az erdélyi magyarság. jai), mint a szakmaiság. nak és az ellenzéknek A magyar kisközösEtnobiznisz, amelynek gyökerei legalább a politikai ségek jelenlegi alterEgy méltányos és a nem személyekben, hanem magában egyensúlyát igyekszik natívája az egész tára társadalom ellenőrzése alól kikerült kialakítani, addig násadalmat érdekeltté közösség minden rendszerben van. Ez hamar utat tör lunk a teljes egyszítevő új elosztási területét átfogó magának, ha nincs felettük is szá- nűség képlete áll fenn, rendszer kialakítása, értékteremtő formonkérési lehetőség. A civil szféra tehát semmilyen evalamint egy új fejráselosztás feltételeaktív részvételének szerepe a rend- gyensúlyhelyzetről lesztési projektstrukszerben az kellene legyen, hogy anya- nem beszélhetünk. túra kidolgozása és zi, hogy a pénzgi források elosztásában illetékes veEgy méltányos és megvalósítása. elosztást jellemezze zetőket önkontrollra, állandó érvelés- a közösség minden Legyen világosság, a függetlenség, a re, álláspontjuk logikus kifejtésére, területét átfogó értéklegyen reform, mely döntéseik nyilvános megokolására és teremtő forráseloszegyöntetűen a civil szakmaiság és a szakmailag alapos előkészítésére, tás feltételezi, hogy a szféra, az RMDSZ, és nyilvánosság. esetenként a döntések korrekciójára pénzelosztást jelleígy az egész magyar kényszerítse. Ez így jelenleg nem mű- mezze a függetlenség, közösség hasznát szolködhet erkölcsileg korrekt keretek a szakmaiság és a gálja. között, annál is inkább, hogy hiány- nyilvánosság. Egy egészséges támozik a pénzelosztással kapcsolatos kö- gatási struktúra képviselete szakemSomai József zösség által is elfogadott szabályozás. berekből kéne álljon, amelyben a poAz erdélyi magyar közösség által ti- litikum és a civil szféra képviselői Romániai Magyar Közgazdász zenöt év alatt kitermelt politikai veze- egyaránt részt vesznek. PillanatnyiTársaság – elnök tés politikai és gazdasági hatalommal lag a politikum mindkét terület szee-mail: malortime@cluj.astral.ro

16

civil fórum

Globálfasírt Havel alábbi eszmefuttatása teljes terjedelmében az Európai Utas c. magyarországi kiadvány 2005/2-es lapszámában jelent meg. Az újraközlése mellett az egyszerű hétköznapok élményéből a globális társadalmi változásokra rávilágító gondolatok szóltak. A globalizáció által gerjesztett olyan társadalmi változásokra világít rá, amelyekkel nekünk, a civil életért küzdő személyeknek is számolnunk kell.

A véletlen akaratából nemrég olyan napot éltem át, amely ismét arra kényszerített, hogy eltöprengjek az úgynevezett globalizáció témakörén, illetve a jelenkori civilizációs fejlődés egészén s a hozzá kapcsolódó különféle veszélyeken.

kel megrakott pult mögött kell ácsorognia, amelyeknek elkészítésében nem vett részt. Ezek az élelmiszeráruházak lassan és észrevétlenül kiszorítják az apró boltok és árudák jelentős részét a falvakból és a városokból. Kizárólag gazdasági szempontból talán előnyösebb, ha a termelés és az árusítás javarészt a nagy nemzetI. közi szervezetek védőszárnyai alatt Délután egy szupermarketben vásá- összpontosul, amelyeknek pénzük és roltam. Nagy volt, mint egy pályaud- úgynevezett know-how-juk is van. var; kicsit bolyongtam benne, s mint Csakhogy más szempontok is létezmindig, most is elámultam az élelmi- nek. Ugyanolyan fontosak, sőt talán szerek sokféleségén és mérhetetlen fontosabbak az előbbinél. Az utcákon mennyiségén, amivel észrevétlenül is és a sarkokon, a falvak és a városok arra kényszerítik az embert, hogy jó- piacterein található kis üzletek minval többet vásároljon, mint amennyit dig a társadalmi élet afféle kicsi közakart. Természetesen én is megadtam pontjai voltak. Ide jártak a szomszémagam: noha eredetileg csak egy kiló dok, akik egymást és az eladót is isalmáért tértem be, mégis megrakott merték, általában váltottak pár szót, s kocsival távoztam. Egy kis csoma- így ezek a boltocskák is egyfajta vigocskát azonban, amely már a bevá- szonylagos társadalmi stabilitás megsárlókocsimban volt, végül mégsem testesítői voltak. Azáltal ugyanis, vittem el. Amolyan félkész termék hogy elősegítették a megnevezhető és volt: ízesített őrölt hús, amelyet elég megismerhető emberi közösségek megsütni, s máris kész a fasírozott. A fenntartását, részeivé váltak valamihúsféleségeknél ácsorgó idősebb el- nek, amit röviden társadalmi önkontadó ugyanis felisrollnak neveznék. Mimert, s azt tanácsolnél erősebb ez az ön... gazdasági szemta, hogy ne vegyem kontroll, a társadameg. Nem is náluk lom annál nyilvánvapontból talán előkészül – mondta –, lóbb módon képes nyösebb, ha a termehanem isten tudja, megőrizni az emberi lés és az árusítás jahonnan szállítják hozegyüttélés bizonyos varészt a nagy nemzájuk (és nyilván az elemi normáit, s anegész áruházláncba), nál kevésbé kényszezetközi szervezetek s ki tudja, mi minrül arra, hogy ezeket védőszárnyai alatt dent őröltek bele. A sorozatban gyártott összpontosul, amehúst, leginkább talán törvényekbe és előlyeknek pénzük és e derék ember iránti írásokba préselje, audvariasságból, melyeket végül már úgynevezett knowvisszatettem a polccsak a szakemberek how-juk is van. ra, s megkérdeztem, ismernek, s amelyek Csakhogy más szemhol van ebben a váezért semmire sem jerosban egy igazi lentenek biztosítékot. pontok is léteznek. hentesüzlet, ahol a Nem állítom, hogy szemem láttára dapont a kisvállalkozásrálják le, amit szeretok felszámolása idézi nék. Az úr egy összeesküvő tekinteté- elő az elidegenedést, s ezáltal az agvel nézett szét, majd halkan ennyit resszivitás és a bűnözés terjedését. mondott: „Leradíroztak bennünket.“ Azt állítom csupán, hogy ez a felszáValaha tehát bizonyára hentes volt, molás szerves része a mindent átható aki kissé megalázónak érezhette, uniformizálásnak és elszemélytelenehogy öreg napjaira olyan termékek- désnek, s hogy ez a fejlődési irány

egyértelműen káros az emberek erkölcsi világára, nem egy esetben pedig új bűnözési formák kialakulásához vezet.

Egyébként röviddel a szupermarketben tett látogatásom után Los Angeles-i barátnőnkkel beszélgettem, aki most mondta el először, hogyan halt meg a férje: egy fiatalember lőtte le egy mellettük elhaladó autóból. Csak meg akarta mutatni a barátainak, hogy nem fél. Merészelt volna ilyesmit tenni, ha nem rejtette volna el őt a modern nagyváros anonimitása?

Bolygónk egyre több lakója él városokban, a városok gigantikus agglomerációkká nőnek, s ez óhatatlanul kihat az élet minden területére, legyen szó akár a település tömegvagy közösségi jellegéről, az urbanisztikai szerkezetről vagy a fogyasztástól a szórakozásig mindenre kiterjedő tömeges szervezettségről.

Az ember pedig civilizációs névtelenségbe, végül pedig egzisztenciális magányba süllyed.

II. A marxizmus és a kommunizmus számos tekintetben az újkori civilizáció szélsőséges megnyilvánulása, pontosabban néhány vonásának eltúlzása volt: a világot és az emberi létezést kizárólag racionális és materiális szempontból vizsgálta, határtalanul hitt az úgynevezett általános törvényszerűségekben s főleg azon képességünkben, hogy e törvényszerűségeket fel tudjuk tárni, s így végső soron mindent meg tudunk érteni.

Az a sziklaszilárd és gőgös meggyőződés vezérelte, hogy az igazság egyedüli birtokosaként kizárólagos joga van arra, hogy mindenkinek az életét megszervezze. Ez a kényelmes alapállás csábítást és kísértést jelentett, s volt idő, amikor számos kiváló és tehetséges ember engedett e csábításnak, köztük az avantgárd építészek több nemzedéke is. Sokan közülük, a modernizmusba vagy magába a kommunizmusba vetett hitüktől vezérelve egy téveszme áldozataivá

A politikum viszonyulása a civil szférához

17

váltak: azt hitték, tudják, miként lenézők számára, akiknek sok-sok kijobban egymással, ahol egyetlen het az építészet révén segítséget lométert kellene megtenniük egy-egy napszakban sincs halotti csend, ahol nyújtani az emberiségnek az élet raesti mozilátogatás kedvéért. Mindea település különböző funkciói nincionális, előnyös és igazságos megnekelőtt az egyes közösségeket és récsenek egymástól szigorúan elvászervezéséhez. Tévesen úgy gondolgiókat sújtaná, életükből ugyanis lasztva, hanem ennek az ellenkezője ták, hogy az lesz a újabb olyan tényező tűnne el, amely érvényesül – változalegcélszerűbb, s az sajátos arculatuk egyik alapvető ösztos s olykor meglepő ... az emberek ott életminőség szemszetevője, emellett pedig a társadamódon pont az élet pontjából is a legjobb lom erkölcsi önkontrolljának az öszkapcsolja össze ezeélnek legszívesebmegoldás, ha az emtönzője. Talán még nyilvánvalóbb ket a funkciókat, s ben, s ott jönnek ki beri települések külesz, hogy mire gondolok, ha ezt a ezáltal olyan utcák és lönböző funkcióit elkomor látomást kiterjesztem: képzelutcácskák kialakulálegjobban egymáskülönítik egymástól. jük el, hogy egy tízmilliós országban sára ad lehetőséget, sal, ahol egyetlen Kezdetét vette tehát az összes polgárt egyetlen gigantikus amelyekben lakások napszakban sincs a lakás és a munkamultiplex várja, ahol ráadásul örökés irodák, az üzletek hely, a bevásárlás és ké ugyanazt a véget nem érő sorozaés éttermek váltahalotti csend, ahol a a szórakozás, a zöldtot vetítik, s a szerzők is mindig koznak egymással, település különböző övezet és az ipar ugyanazok – s van még egy gigantivagy olyasmi jön létszétválasztása. Létkus hipermarket, egy gigantikus re, ami a természet és funkciói nincsenek rejöttek a zöldövezesporttelep és egy hatalmas ipari öveaz emberi település egymástól szigorúan tek, a sporttelepek, a zet, ahol az ország egész ipara összközti egyértelmű halakóhelyi és ipari öpontosul. Energiaellátásukról egyettárvonalat még őrző elválasztva... vezetek, az üzletközlenegy óriásira növesztett atomerőfaluközösség emlépontok, a hivatali mű gondoskodik. Ebben a célszerűen két idézi. élet központjai, a vendéglátó- és szóés racionálisan megszervezett orrakoztatóipari negyedek, a kulturászágban mi sem természetesebb, III. lis központok, s végül a multicenmint hogy az összes lap is egyetlen […] Amikor a városokban és a falvaktrumok. tulajdonos kezében van, aki maga ban a kis boltokhoz hasonlóan felszáA fentebb vázolt építészeti gondönti el, hogy e tízmillió ember mit molják a különböző közösségek tárdolkodásmód különböző, esetentudhat a világról, s mit nem. Mit jesadalmi metszéspontját jelentő helyi ként kedvező, esetenként borzalmas lent valójában egy ilyen mértékű mozikat – s a nagyvárosok személykövetkezményeit állandóan itt látom központosítás? Lényegében véve totelen multiplexeire cserélik azokat –, magam körül, legyen szó akár a retalitást. S amikor számtalanszor az végső soron nem más, mint újabb ménytelenül komor lakótelepekről, hangsúlyoztam, hogy a kommunizdurva és meglehetősen pusztító haamelyeket a kommunizmus hagyott must a jelenkori civilizáció kegyetlen tású beavatkozás a társadalomnak ránk, akár a sorjázó szupermarkekarikatúrájának tartom, akkor töbmint organizmusnak az életébe. tekről, amelyeket a kapitalizmus alabek között arra is gondoltam, hogy a Hogyha továbbra is következetesen kított ki hazámban, s amelyek hatalkommunista típusú politikai és gazez az irányzat érvémas raktáraikkal és parkolóikkal dasági diktatúra afnyesülne, akkor egy befurakszanak a még szabadon haféle görbe tükre csuAz Európai Unió szép napon a Cseh gyott tájba, s közben pazarló módon pán annak a jelenkoKöztársaság összes tönkreteszik a termőföldet, sztyepri civilizációnak, aáltalánosan elfogamoziját egy megapéhez teszik hasonlóvá. Szeretném, mely lényegéből fadott és jóváhagyott hiper-szuper multipha pontosan értenének: nem állítom, kadóan egyfajta észcéljai közé tartozik, lexnek kéne felváltahogy ezekért a beavatkozásokért kirevétlen, rejtett és jól nia. Valakinek ez perzárólag a modern építészek felelőálcázott diktatúra fehogy a bruttó nemsze rendkívül elősek. Ez itt a mi civilizációnk, a molé tart. Nevezhetjük zeti össztermék tenyös lenne: már nem dern – ha úgy tetszik, újkori – világezt a kartellek diktakintetében utolérje kellene a filmtekerszemlélet terméke, az emberi gőg és túrájának, a reklám, cseket az országban az egysíkú célszerűség vagy gazdaa fogyasztás, a nyeés megelőzze az szétszállítania – elég ságosság kifejeződése, civilizációnk reség vagy a korpoEgyesült Államokat. lenne az egyik helyimaterialisztikus jellegének a követrációk egyeduralmáAz állandó mozgás, ségből a másikba vinkezménye. Az avantgárd és modern nak vagy bárminek. ni, s még számos más építészek koruk igényeinek tesznek Mindenképp ugyannövekedés, változás, dolgon is takarékoseleget, hozzátartoznak korukhoz, elarról a centralizációs haladás és fejlődés kodhatna. Ismét azt sajátítják annak gondolkodásmódját, tendenciáról van szó, eszméje kezdettől látjuk tehát, hogy ha kényszerűségből vagy önként teljesívagyis a hatalomkizárólag a gazdasági teni akarják elvárásait, s ezért így összpontosításról, a fogva vezérelve az szempontokat veszvagy úgy továbbgondolják, továbbmonopolizációról, a euroatlanti civilizászük figyelembe, akfejlesztik azokat. S lám, kiismerhemindenre kiterjedő ciónak. kor ez a megoldás tetlensége révén maga az élet bizoegységesítésről, még nagy előnyökkel járnyítja be, hogy – miként én is vallom ha a végtelen sokszína, mármint annak, – a napjainkban követett út mennyinűség palástja lepleaki effajta mozit üzemeltetne. Ure nem egyértelmű: egyszer csak kizi is az egészet. A központosított vigyanakkor viszont nagy szerencsétderül, hogy az emberek ott élnek lág groteszk vízióját egy ország hatálenséget jelentene, s nem csupán a legszívesebben, s ott jönnek ki legrai között keltettem életre. A gondo-

18

civil fórum

lataimat ihlető folyamat azonban nem egy konkrét országhoz kapcsolódik, s végképp független az etnikai hovatartozástól. Hogyha például a világ legnagyobb autógyárai egyesítik a vagyonukat, aligha fog bárkit is érdekelni, hogy egy adott cég melyik országban jött létre. Képzeljük el, mi fog történni, ha egyszer majd kivétel nélkül egyesülnek, s egyetlen autógyár lesz az egész világon! Lehetséges, hogy ez nemcsak a tulajdonosok, de ügyfeleik számára is roppant előnyösnek fog bizonyulni. De vajon az emberiségnek javára válik-e egy ilyen lépés? Jó-e, ha egy ilyen közkedvelt közlekedési eszköz gyártása egyetlen társaság, mi több: egyetlen ember kezében összpontosul? Nem vezethet-e a gazdasági hatalom ilyen nagyfokú

sági élet legalaposabb szabályozása sem lesz elegendő ahhoz, hogy ennek a rejtett civilizációs fejlődési iránynak egyszer s mindenkorra gátat vessen.

IV. Az Európai Unió általánosan elfogadott és jóváhagyott céljai közé tartozik, hogy a bruttó nemzeti össztermék tekintetében utolérje és megelőzze az Egyesült Államokat. Az állandó mozgás, növekedés, változás, haladás és fejlődés eszméje kezdettől fogva vezérelve az euroatlanti civilizációnak. Az újkori tudomány és technika bámulatos fejlődése csupán ennek az ősrégi – lényegét tekintve talán keresztény – ideának a modern változata.

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

koncentrációja földünk kormányainak és lakóinak a zsarolásához? S lényegét tekintve nem jelentene-e újabb brutális támadást az emberi faj sokszínűsége ellen, olyan támadást, amelyet nem az eredendő, hanem egy központilag manipulált sokszínűség zászlajával lepleznének? S végül nem idézné-e elő mindez épp azt a veszélyt, amelyről beszélek, tudniillik az élet további uniformizálásának, az emberi természet elnyomásának, s végül a felelősségtudat folytatódó meggyengülésének a veszélyét? Véleményem szerint minden központosítás veszedelmes. S attól tartok, ha civilizációnkban, a ma élő emberekben nem újul meg gyökeresen a felelősségtudat, akkor a legtökéletesebb monopóliumellenes törvény és a gazda-

Mindazonáltal bátorkodom leszögezni, hogy a nyugati kormányok nyílt vagy rejtett technokratizmusa fölöttébb kétértelmű s ezért veszedelmes jelenség. Megtörténhet, hogy minden mutató tökéletes és nagyszerű lesz, miközben fejlett világunkban szinte lehetetlen lesz élni. Az élet minőségét ugyanis nem lehet kizárólag mennyiségi jellegű gazdasági mutatókkal kifejezni. Előfordulhat, hogy valaki közülünk olyan országban fog élni, ahol szédületes ütemben nő a bruttó nemzeti össztermék, ahol minden virágzik, a szupermarketek zsúfolásig tele vannak áruval, az országutakat elárasztják a kamionok, az energia egyre olcsóbb, egyre többet építenek, az ipari övezetek száma egyre nő, a multiplexek mind na-

gyobbak, és mindenünnen szuggesztív reklámokkal ostromolnak bennünket – s közben minden érdektelen lesz és sivár, üres és lélektelen, csúnya és színlelt, sokfélesége dacára is végtelenül egyforma. Az emberek pedig egyre idegesebbek, csalódottabbak, magányosabbak és szomorúbbak lesznek. Nincs a kezemben semmiféle útmutatás arra, miképp lehet földünkön széppé, mindenki számára vonzóvá tenni az életet. Annyit tudok csupán, hogy megbocsáthatatlanul felfuvalkodott az, aki azt hiszi, hogy kezében van ez az eszköz, s az nem más, mint a gazdasági mutatók mechanikus és tételesen kimutatható növekedése.

V. Emberek milliói élnek a világon, akik örülnének, ha hetente legalább egyszer vehetnének maguknak egy „globálfasírtot“ valamelyik szupermarketben, és olyanok, akik valahol a sárban tengődnek, s legfeljebb álmodhatnak arról, hogy van lakásuk – legyen az bár a létező legrosszabb panelházban a kommunizmus örökségeként ránk maradt valamelyik lakótelepen. S alighanem szerfölött boldogok lennének, ha legalább egyszer az életben jegyük volna egy multiplexbe. Sokszor találkoztam, beszélgettem ilyen emberekkel. Természetesen üdvözlöm és támogatom, ha a fejlett világból találmányokat, műszaki berendezéseket, árut és tőkét küldenek földünk kevésbé fejlett régióiba – de csak akkor, ha ezzel valóban az emberek szükségleteit elégítik ki, s nem kétes hírű vezetők zsebeit tömik tele. Félek azonban attól, hogy közben azokat az ellentmondásokat is exportáljuk, amelyeket civilizációnk rejt magában. Gyakori jelenség ugyanis, hogy más térségekben és más körülmények között éppen a mi euroatlanti kiváltságaink, szokásaink, szabályaink és elképzeléseink exportja idéz elő – közvetve vagy közvetlenül – súlyos problémákat. S ha ezek összeadódnak, előbb vagy utóbb planetáris katasztrófához vezethetnek. Nemcsak emiatt, de emiatt is az eddigieknél nagyobb figyelmet kellene fordítanunk ezekre a gondokra.

Václav Havel Cseh Köztársaság – volt köztársasági elnök G. Kovács László fordítása

A politikum viszonyulása a civil szférához

19

Civil Kurázsi Bár nap mint nap civil szervezetekben dolgozunk, ahol az összefogás, a közös célért való összehangolt munka, az együttműködés ad erőt nekünk, elbizonytalanodunk… A különböző elkeserítő társadalmi történések, a közvetlen közelünkben megtapasztalható érdekharcok, önző megnyilvánulások néha megfogalmazzák bennünk a kérdést: milyen közösséget szolgálunk? Hol vannak a közösségi értékek? Egyáltalán melyek a mai közösségek értékei? Elbizonytalanodásunkban lankad a lelkesedésünk, amely a civil szférában való tevékenykedésünket élteti. Olykor magunkra maradottan érezzük magunkat ezzel a lelkesedéssel, mert nem kapunk megerősítést. De nem vagyunk egyedül, van példát adó CIVIL KURÁZSI az emberekben. Új rovatunkkal ennek szeretnénk egy-egy példáját bemutatni, hogy itt álljon fehéren-feketén: van közösségi összefogás, van alulról szerveződő megmozdulás, amely csodálatos erővel tud hatni, és dicséretes eredményeket tud felmutatni.

Árvíz utáni krónika

F

olyó év augusztus 23-án a Nyikó mentén – akárcsak más udvarhelyszéki településeken – emberemlékezet óta nem látott árvíz tette tönkre több ezer ember életének munkáját. A tizenhat halálos áldozatot is követelő árvíz óriási anyagi károkat okozott. A közvetlen kárvallottak száma meghaladja a kétezret, azonban a mezőgazdasági károk által az érintett falvaknak majdnem teljes lakossága árvízkárosultnak tekinthető. A szóban forgó településeken sok családi hajlék lakhatatlanná vált vagy súlyosan megrongálódott. Rengeteg sütőház, házi műhely, csűr, istálló és más mellékhelyiség összeomlott; állatokat, személygépkocsikat, mezőgazdasági gépeket ragadott el az ár, több ezer hektáron tönkretette a termést, ugyanakkor nagy mennyiségű betakarított gabonát és takarmányt elsodort a raktárakból. Az árvíz nem kerülte el a középületeket sem: templomokat, iskolákat, művelődési és közösségi házakat rongált meg, ugyanakkor hidak és teljes útszakaszok váltak átmenetileg járhatatlanná.

Az árvíz pusztítása által kiváltott hatás óriási volt. Szavakkal nem lehet kifejezni azok gyászát, akik elveszítették családtagjaikat. Lelkileg nehéz lesz feldolgozni a halálfélelmet, amely több száz személyt közvetlenül érintett.

Hetekkel az árvíz után eljutott hozzám egy megrázó tartalmú rövidfilm, amelyet egy tizenéves gyermek készített az árvíz lezajlása közben a saját

fényképezőgépével. A félperces felvéközött Kobátfalván szervezte meg évi telt egyfajta búcsúüzenetnek szánta a csúcsrendezvényét, a XXIX. Erdélyi családja részéről, akik a riasztó mérUnitárius Ifjúsági Konferenciát. A kéttékben növekvő víz elől a padlásra százharminc fiatal részvételével lezajmenekültek: „Itt […] beszél Székelylott rendezvény előkészítésében és kiszentmihályról. Vége… A világvége vitelezésében a helybeli faluközösség eljött. Ennyi. Ha valakik megtalálják, példás módon nyújtott segítséget emlékezzenek ránk.“ Hála Istennek, (adománygyűjtés, szállásbiztosítás, ez a család túlélte az életveszélyt és konyhaszolgálat, más szervezési felmost, hónapokkal az árvíz után, velük adatok ellátása stb.). A konferencia együtt nemcsak az áldozatokra emléutóélete az árvíz előtti órákig tartott kezünk kegyelettel, hanem az árvíz Kobátfalván. Augusztus 23. napjának másnapjától kibontakozó, példátlan délutánján a közeljövőbeni viszontláközösségi összefogástás reményében búra is visszatekinthecsúztam el mindazok„Itt […] beszél Szétünk. Bizony, azoktól, akikkel az előző ban a napokban és hehetek közös szervezékelyszentmihályról. tekben rengetegen sisi munkája barátokká Vége… A világvége ettek az árvízkárosulkovácsolt össze. Nem eljött. Ennyi. Ha vatak segítségére, igyesejtettük, hogy a Nyilakik megtalálják, kezve adományaikkó mentén új időszáemlékezzenek ránk.“ kal, önkéntes munkámítás kezdődik, és mi jukkal hozzájárulni a már másnap találkofelépüléshez. A Szézunk. kelyföldről, Erdély más vidékeiről, MaAz árvíz másnapján Segesvárról gyarországról, az amerikai egyesült fordultam vissza, annyi kenyérrel és államokbeli unitárius-univerzalista vízzel, amennyi az ODFIE személygyülekezetekből és a világ más országépkocsijában elfért. Útközben értesígaiból számtalan embertársunk halltettem néhány egyletvezető-társamat gatott a lelkiismeret szavára. Köszöa kialakult helyzetről, kérve őket, net érte mindenkinek! hogy mihamarabb térjenek vissza a Nyikó mentére. A helyszínen elsőként A következőkben írásom szeméSzombatfalvi József esperessel, a Szélyesebb hangvételt ölt, ugyanis azt kelykeresztúri Unitárius Egyházkör próbálom összefoglalni, aminek valavezetőjével és Bán Gagyi János kobátmennyire én is részese voltam. Az Orfalvi tanárral találkoztam, majd nészágos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet hány helybeli fiatallal nekifogtunk a (ODFIE) folyó év augusztus 18. és 21. gyorssegélyezésnek. Közben telefonos

20

civil fórum

úton megkezdtük kapcsolatrendszerünk mozgósítását a segélyezésre és a takarítási munkálatokra. Napközben megkerestem azokat a személyeket, akikről feltételeztem, hogy a környező falvakban kézbe veszik a szervezés irányítását, és közösen gyorsfelmérést készítettünk az árvízkárosultak létszámáról, a lakhatatlanná vált házakról,

falvi árvízkárosultakhoz igyekeztünk eljuttatni az adományokat, míg a kobátfalvi iskolából a székelyszentmihályi, nagykadácsi, kiskadácsi és kobátfalvi rászorulókat segélyeztük.

Gyorsfelmérésünk alapján a két központból segélyezett árvízkárosultak tényleges rászorultságának aránya 4060% volt, amit az adományszállítmá-

valamint a legsürgősebb igényekről.

Estére kirajzolódott a legfontosabb tennivalók köre, és kezdtek kialakulni a helybeli szervezőcsapatok is.

Az adományok fogadására két épületet jelöltünk ki: a kobátfalvi általános iskolát és a siménfalvi unitárius paplakot. Mindkét helyszínen külön felelősei voltak az adományok fogadásának, nyilvántartásba vételének, lepakolásának, az adományok neme szerinti csoportosításának. Az adományozóknak igyekeztünk köszönetet nyilvánítani, elkértük az elérhetőségüket, és felvázoltuk számukra a további igényeket. Egyes szállítmányokat átmenetileg raktároznunk kellett, miközben összeállítottuk a családonkénti segélycsomagokat. Az adományok célba juttatását az egyes településeken a helyi adottságok (árvízkárosultak száma és lakóhely szerinti szétszórtsága, a rendelkezésre álló szállítóeszközök, a helybeliek szervezőképessége stb.) alapján különböző módon biztosítottuk. Néhány településen szinte mindent házhoz szállítottuk, máshol pedig az árvízkárosultakat hívtuk a meghatározott ütemterv szerinti szétosztásra.

Mindkét esetben folyamatosan frissítettük az általános igénylistát, és lehetőségeink szerint figyelembe vettük a sajátos szükséghelyzeteket is. A siménfalvi paplakból a helybeli és a rugon-

nyok egy részének átvételekor, illetve a fennmaradó rész továbbirányításakor figyelembe vettünk.

Szervezőcsapatunk más alkalmas tagjai a takarítási és helyreállítási munkálatokat irányították. Az első két hétben naponta többtucatnyi önkéntes érkezett kétkezi munkára. Egy részük előzetes hívás és jelentkezés nélkül jött, mások pedig kérésünkre. A csíkszeredai katonai egységtől is általában harmincan álltak a rendelkezésünkre. A takarítási munkálatok gyors elvégzéséhez sok erőgépre és szállítóeszközre lett volna szükségünk. A szegényes helyi lehetőségeket néhány támogatónk segítségével sikerült valamelyest kiegészíteni. Az önkéntes munkacsoportokat, valamint a rendelkezésünkre álló erőgépeket és szállítóeszközöket a települések között, illetve azokon belül úgy osztottuk be, hogy munkájuk együttes eredményessége – a működési területünk egészét tekintve – a lehető legnagyobb legyen. A rendelkezésünkre álló adatok alapján esténként elkészítettük a másnapi munkatervet, amelyet a tudtunk nélkül érkező önkéntesek száma és felszereltsége alapján reggelente pontosítottunk. Ez a tervszerűség pl. Kobátfalván azt eredményezte, hogy az erőgépek, a szállító járművek és a melléjük beosztott munkacsoportok nem keresztezték egymás útját, ha-

nem a falu felső végétől kezdődően a főút két oldalán többnyire párhuzamosan haladtak lefele a házak, udvarok és sáncok takarításával, az iszap, a szemét és az épületromok elhordásával. A lehetőségek szerint a szivattyúkat és a vízpumpákat is hasonló tervszerűséggel üzemeltettük. Voltak önkéntesek és hivatásos gépészek, akik több napig maradtak a Nyikó mentén, így természetesen gondoskodnunk kellett az étkeztetésükről és a szállásukról, akárcsak a nem helybeli szervezők esetében. Amint utaltam erre, minden este szervezési megbeszéléseket tartottunk, amelyeken kiértékeltük az aznapi fejleményeket, a két központunk raktárállományát egyeztettük, számba vettük az újabb tennivalókat, és átnéztük a csoportokra, illetve személyekre szabott szervezési forgatókönyvet.

Mindez eléggé időigényes volt, főleg az első napokban, amikor esténként nemcsak a kobátfalvi „hadiszállásunkon“, hanem másik két faluban is munkaülést tartottunk.

A nyári árvizek utáni szokásos járványveszély kialakulását megelőzendő, az illetékes szerveknél rendszeresen szorgalmaztuk a szükséges védőoltások beadását és más közegészségügyi tennivalók ellátását (pl. az állattetemek összeszedését). Jövendőbeli árvizek esetében kulcsfontosságú lesz erre is hatékonyan felkészülni!

Szervező munkánk fontos részét képezte a kapcsolattartás a visszatérő adományozókkal és a támogató szándékú érdeklődőkkel, az írott és elektronikus sajtó képviselőivel, a miénkhez hasonló szervezőcsapatokkal, a hivatalos hatóságokkal, intézményekkel, és általában mindazokkal, akik bármilyen jellegű segítséget felajánlottak, illetve akiktől mi kértünk meghatározott segítséget. Az árvíz okozta károk alapadatait, az általános helyzetképet és a legszükségesebb igényeket tömören összefoglaltuk, s azt három nyelven, felhívásszerű szóróanyagként terjesztettük. A súlyosabb károkat szenvedett családok és középítmények helyzetéről fényképes adatlapokat készítettünk.

Tehát adományszervezői tevékenységünk és az illetékesekkel való kapcsolattartásunk folyamatos volt.

Lássuk hát, milyen fajta adományokat kértünk, mit hoztak a leginkább a kezdeti időszakban: ivóvizet, kenyeret és más alapélelmiszereket, fertőtlenítő- és tisztítószert, matracot és takarót, ruházatot, gumicsizmát, alkalmi munkaeszközöket, konyhai kellékeket stb. Egyes adományozók napokon át meleg ételt biztosítottak az árvízkárosultaknak. A további hetekben

A politikum viszonyulása a civil szférához

az előbbiek helyét fokozatosan átvették a gabonafélék, az épület- és építőanyagok, a tanszerek, a bútorok, valamint a különféle háztartási gépek és eszközök. Mivel a természetbeni adományok helyszínre szállítása kisebbnagyobb költséggel járt, természetesen a pénzadományok gazdaságosabbak voltak. A ránk bízott, nem célirányos pénzadományokat vásárlási utalványok formájában osztottuk ki, amelyekből az egyes árvízkárosult családok az őket ért kár mértékének egyenes arányában részesültek. A vásárlási utalványok kibocsátásakor figyelembe vettük azokat a korábbi segélyeket, amelyek a mi közvetítésünkkel vagy legalábbis a tudtunkkal jutottak el az egyes családokhoz. A családi károk felmérése egy 121 rovatot tartalmazó űrlap segítségével történt, amellyel nyilvántartásba vettünk minden számottevő házkörüli és mezőgazdasági kárfélét. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a ránk bízott pénzsegélyek és természetbeni adományok szétosztásakor az árvízkárosultak között sem felekezeti, sem faji alapon nem tettünk különbséget. (A Pap Jenő, nyikómalomfalvi tanár által szerkesztett kárfelmérő űrlap a www.arviz.net honlapon az érdeklődők rendelkezésére áll.)

Amint az első két hét elsősegélyszerű tevékenységei alábbhagytak, a helyreállítási és újraépítési tennivalók kerültek előtérbe. Megrongálódott családi házak és középületek kisebb-nagyobb javítási munkálataihoz próbáltunk segítséget közvetíteni. Néhány nagyobb lélegzetvételű, kimondottan házépítésre szánt adomány csoportosításával a legrászorultabb családoknak új házakat álmodtunk. Amikor annyi felajánlás állt már a rendelkezésünkre, hogy egy ház alapjának beöntéséhez elégnek tűnt, nem haboztunk az alapásás megkezdésével. Egyrészt az évszak is sürgetett, hiszen állítólag „ősszel csak a bolondok építenek“ – amint ezt egyesek „biztatólag“ tudomásunkra adták –, ugyanakkor joggal számítottunk arra, hogy ha nekifogunk a házépítésnek, akkor nagyobb eséllyel sikerül újabb támogatókat megnyernünk. Számításunk beigazolódott, így jelenleg négy új családi ház építését irányíthatjuk. Miközben az idő szorításában még az is megtörtént, hogy műszaki terv nélkül emelkedtek a falak, azzal a komoly elvi kérdéssel szembesültünk, hogy a Nyikó menti falvak építészeti örökségét mennyiben sikerül érvényesítenünk? Sajnos, nem dönthettünk szívünk szerint, vagyis a hagyományos faházak mellett. Lehetőségeinket többek között az is korlátoz-

21

ta, hogy mindenik házat árterületre voltunk kénytelenek építeni, így a valószínűleg újra bekövetkező árvizekre való tekintettel a biztonsági szempont volt az elsődleges.

Már az első napokban nyilvánvalóvá vált, hogy azt, amit órák leforgása alatt elpusztított az árvíz, csak hosszú hónapok közös összefogása révén lehet valamiképpen helyrehozni. Ennek érdekében szervezőcsapatunk szeptember 5-én átalakult segélyező bizottsággá, amely Kobátfalva, Székelyszentmihály, Nagykadács és Kiskadács kárvallottjainak hosszú távú megsegítését tűzte ki célul, elsősorban az adományszervezés és méltányos alapú célba juttatás, valamint a családi házak és középítmények helyreállítása, újjáépítése területén. A siménfalvi önkormányzati hivatal „talpraállásával“ és megerősödésével egyidejűleg szeptember elején a községközpont segélyezési munkálataiból fokozatosan visszavonultunk. Azóta Siménfalván a közigazgatás vezetői, valamint a helybeli unitárius és református egyházközségek elöljárósága irányítja a szervezést, mi pedig a „felső“ négy falura összpontosítunk.

A bizottság tagjai az egyes falvakban tevékenykedő főszervezők, az egyházi hatóságok, az ODFIE, valamint az árvízkárosultak képviselői.

Munkánkba természetesen másokat is bevontunk. Önszerveződő bizottságunk szorosan együttműködik a kör-

Az általános adományszervezői, segélyezési és házépítő tevékenységünk folytatása közben további falugyűléseket tartunk, amelyeken az árvízkárosultak és bárki más részt vehet, véleményezhetik munkánkat, megfogalmazhatják panaszaikat és javaslataikat. Ezáltal lehetőség nyílik a közvetlen tájékoztatásra és párbeszédre, így az esetleges félreértések tisztázódhatnak, és a segélyezés nyomán egyesekben alaptalanul kialakult méltánytalanság-érzet megszűnhet. Szakemberek bevonásával a továbbiakban fokozottabban oda kell figyelnünk az árvízkárosultak lelkigondozására is, mert a borzasztó élmények által okozott lelki sebek talán így könnyebben enyhülnek. Ilyen vonatkozásban emlékezetes marad az Erdélyi Unitárius Egyház teljes elöljáróságának és több mint félszáz papjának lapátos-vedres, de ugyanakkor lelkigondozói jelenléte az árvízkárosultak körében szeptember 2-án, akárcsak Tőkés László püspök úr másnapi körútja, és az általuk tartott vigasztaló, hiterősítő istentiszteletek sora.

A közösségi összetartozást és a közhangulatot közművelődési előadások szervezésével próbáljuk kedvezően befolyásolni, így a közeljövőben népi táncbemutatókat, régizene-előadásokat és verses-zenés műsorokat szervezünk több helyszínen. Támogatóinkkal együtt tavasszal nekifogunk Kobátfalva központjának felújítási munkálataihoz, a helybeli óvoda- és is-

nyékbeli árvíz sújtotta településeken tevékenykedő, hasonló szervező csoportokkal, a területileg illetékes siménfalvi önkormányzati hivatallal, különböző segélyszervezetekkel, egyházakkal, közintézményekkel és minden segítő szándékú magánszeméllyel.

kolaépület átalakításához, a Bodolló nevű csermely medrének szabályozásához. Kiskadácsban imaházat és új fedeles hidat szeretnénk építeni, Székelyszentmihályon pedig a faluközpont rendbetételéhez járulunk hozzá.

Az anyagi feltételek biztosítása mellett

22

civil fórum

a közmunkában való részvételre is veszünk minden ezt szolgáló kezdeszámottevő felajánlásaink vannak: ményezésben. nemcsak Erdélyből és MagyarországHáromhavi tevékenység után ideról jelentkeztek előre, jét éreztük annak, hogy de még az amerikai eredményeinkről és jöMár az első napokegyesült államokbeli vőbeli terveinkről beunitáriusok részéről számoljunk mindazokban nyilvánvalóvá is csoportosan jeleznak, akik velünk egvált, hogy azt, amit ték jövőbeli kalákázáyüttműködve nagyórák leforgása alatt si szándékukat. Közmértékben hozzájárulelpusztított az ben nyomatékosan tak a Nyikó menti árszorgalmazzuk a vízkárok enyhítéséhez. árvíz, csak hosszú Nyikó-meder szabáBizottságunk nyilvános hónapok közös lyozását, ugyanakkor tevékenységi beszámoösszefogása révén felajánlottuk együttlójára meghívtuk mindlehet valamiképpen működésünket a küazokat, akik (1) kitünhelyrehozni. lönféle árvíz-, tűz- és tettek bizalmukkal akpolgárvédelmi tennikor, amikor adományavalók felmérésére, ik célba juttatását ránk valamint a lakosság ilyen irányú felkébízták, (2) akik a szervezésben, tapaszszítésére nézve. A tapasztalatcsere és a talatuk megosztásával segítettek, valatervek összehangolása az előbbi terümint (3) akik tevékenységünket kapleteken kulcsfontosságú, ezért részt csolatrendszerük útján vagy a média

által tették hatékonyabbá. Tevékenységünk és terveink véleményezése, tapasztalatunk közös kiértékelése és jövőbe mutató javaslatok megfogalmazása által e rendezvény résztvevői mind hozzájárultak munkánk sikeresebb folytatásához.

Befejezésül a gondviselő Istenhez fordulok, arra kérve őt, hogy őrizzen meg mindenkit világszerte a pusztító természeti csapásoktól, azonban ha elkerülhetetlenül sor kerül ilyenekre, rendeljen ki olyan jó szívű adományozókat, önkéntes munkásokat és szervezőtársakat, amilyeneket 2005 szomorú augusztusában és a következő hónapokban számunkra megadott!

Szabó László ODFIE – elnök e-mail: odfie@unitarian.cj.edu.ro

Beszámolók VII. CIVIL FÓRUM 2005 Ahol a civilek összefognak 2005. szeptember 9-10., Kolozsvár, Bethlen Kata Diakóniai Központ

Civil szervezetek és a közösségi önrendelkezés az EU-s csatlakozás folyamatában

L

assan már négy hónapja annak, hogy a hagyományosan megrendezett civil konferencia vendégei mosolygós arccal és otthonosan léptek be a Bethlen Kata Diakóniai Központ épületébe. Várakozással, érdeklődéssel jöttek el a civilek erre az eseményre. Sokan voltunk, de kevesebben mint tavaly. A jelenlevők ezt korán észrevették, és a plénum előadásaival kapcsolatos beszélgetés alkalmával ennek az észrevételnek hangot is adtak. A rendezvény témája került a figyelem középpontjába. Az elhangzott vélemények szerint egyesek azért nem jöttek el, mert már nem hisznek a közösségi önrendelkezés megvalósíthatóságában, mások azért nem, mert ők az erről való beszélge-

tést nem tartják hatékonynak, ők már dolgoznak ezen. A jelenlevők – e besorolás szerint – pedig azok, akik hisznek benne, és közösen akarnak tenni érte, akik úgy érzik, igenis beszélni kell erről a magunk civil szervezeteinek a megfontolásából. Stratégiai előrelépés nem történt, de nem is ez volt a célja a rendezvénynek.

Ion Olteanu, a Master Forum elnöke előadásában, mely a romániai civil szervezetek és az EU-s csatlakozás kapcsolatáról szólt, hasznos információkkal szolgált egyrészt az EU alapdokumentumairól, főként azokról, amelyek a civil szervezetek számára igencsak fontosak. Másrészt azt a folyamatot mutatta be, amely révén az EU a civil szervezetekkel konzul-

tál. Harmadrészt pedig azokról az információs forrásokról számolt be, amelyek a rendelkezésünkre állnak, ha az EU civil szervezeteiről, avagy az EU és a civil szervezetek kapcsolatáról szeretnénk többet megtudni.

Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke előadásában A közösségi önkormányzás esélyeiről elmélkedve visszatekintett a '89 után történtekre. Az autonóm közösség kérdése és a közösségi önrendelkezés fogalmai az RMDSZ '90-es évek dokumentumaiban és vitáiban jelentkeztek. A civil szervezet kezdetben megfogalmazott törekvésétől a napjainkban létező képviseleti párt működéséig néhány fontosabb fordulópontot emelt ki, amelyek ezt a válto-

A politikum viszonyulása a civil szférához

23

zást kísérték. Talán éppen ennek a tese a Magyarországon kialakult muel nevét viseli. Az erdélyi pályázfolyamatnak köszönhető, hogy a roNemzeti Civil Alapprogram műkötatás lebonyolítására a NKÖM az mániai magyar civil társadalom az déséről számolt be a hallgatóságnak.

EMKE-t kérte fel. 21,5 millió forint feidők folyamán megerősödött. Az EuA plenáris előadások után került lett rendelkezhetett idén Erdély. Ez a rópai Unióhoz való csatlakozás asor – az előző évi konferencia részttámogatás programcentrikus. Dáné zonban a civil szervezetek szabadvevőinek visszajelzéseit figyelembe Tibor Kálmán, arra hivatkozva, hogy ságfokát csökkenteni fogja. És jelenvéve – az előadók részlehetősége van rálátleg a romániai magyar civil szféra és vételével az előadáni úgy az Illyés Köz... az Európai Uniós az RMDSZ egymáshoz való viszonya sokhoz fűződő kéralapítvány Romániai nem a civil társadalom megerősödédésfelvetések megviAlkuratóriumának, pályázatok elérésését szolgálja. Az előadó elsősorban az tatására. Érdekes kérmint a Communitas re nem készülünk RMDSZ és a civil társadalom különdések merültek fel.

Alapítvány közműfel. A civil szféráválásának szükségességét hangsúTöbbek között Ion velődési támogatásának ugyanúgy felelyozta, ugyanakkor rávilágított néOlteanuhoz – aki korra és a NKÖM ezen lőssége ez a felkéhány olyan lehetőségre, teendőre, mánynak is dolgozott új, szintén közműveamely civil szféránkra vár: a román – intézte a hallgatóság szülés, mint polilődési támogatására, civil társadalommal való kapcsolatazt a kérdést, hogy azt a javaslatot fogaltikusainknak. Ezt a tartás, együttműködés, a nemzetközi Romániában kialakítmazta meg, hogy mifelkészülést összekapcsolatok építése és a romániai fejható-e egy, a magyarvel a Communitas és fogással lehetne kilesztési terv kidolgozásában való országihoz hasonló a NKÖM pályázatok vitelezni. részvételünk. A jövőnket ezen teenNemzeti Civil Alapprogram-centrikus dők mentén biztosíthatjuk. program? Elviekben pályázatok, jó volna, Dr. Papp Kincses Emese, a Savan esély rá – hangha az Illyés Közalapientia Erdélyi Magyar Tudományzott a válasz. pítvány Romániai Alkuratóriuegyetem oktatója (Csíkszereda) előA plénum munkálatait este Civil Bál mának a közművelődési kiírását át adásában a kultúra fontosságát hangzárta, melyet a Kis Bogáncs Néptánclehetne csoportosítani a közművelősúlyozta: „a kultúra általánossága csoport értékes előadása nyitott meg. dési civil szervezetek infrastruktúrámagyarságunkban lesz konkrét, maMásnap, a hagyományos szervejának a támogatására. gyarul leszünk emberek, ezeréves zési formához híven tíz szekcióban Az IKA Romániai Alkuratóriuma kultúránk a magyar nép fejlődéstöregyházi, építészeti örökségvédelem, és a Communitas Alapítvány képviténete is egyben.“ Kultúránkban ragazdasági, ifjúsági, környezetvédeselőihez megfogalmazott kérdések gadható meg önazonosságunk. Ezt a lem, média, művelődés, oktatási, között szerepeltek: az elbíráló bizottkultúrát azonban a jelen társadalmi szociális és szórvány – folytatódott a ság összeállására, az elbírálási szemjelenségek, a globalizáció nem kerüli közös munka. pontokra, az alkalmazott űrlapokra, el. Sőt a kulturális globalizáció már a A második nap egyik kiemelkedő az elkülönített alapokra vonatkozó gazdasági globalizáció előtti jeleneseménye volt az Elvek és szabályok kérdések. A beszélgetést Sebestény ség. Új korszakba lépett az emberia hazai támogatási rendszerben téIstván, a magyarországi Civitalis ség, amelyben nem lehet a régi mómájú tematikus tanácskozás. A taEgyesület elnöke moderálta. don élni, meg kell tanulnunk eliganácskozáson az Illyés Közalapítvány A válaszokból úgy tűnt, hogy az zodni ebben a közegben. Papp KinRomániai Alkuratóriuma képviseleIllyés Alapítvány Alkuratóriuma cses Emese arra hívta fel a figyelmet, tében Kelemen Hunor, a Communimaga sem elégedett a létező rendhogy: „A globalizációhoz nem úgy tas Alapítvány képviseletében Szép szerrel, és dolgozik azon, hogy váltocélszerű közelíteni Gyula vett részt. zások legyenek. A Communitas Alamint fenyegetéshez, Mindketten bemutatpítványnál azonban többek között „A globalizációhoz amely köztudottan ták, hogy hogyan azt emelte ki Szép Gyula, hogy megfélelmet kelt és lebéműködik a rendszer a történik, hogy nem a legjobb pályánem úgy célszerű nít, hanem mint esélypályázati kiírások zatra osztanak ki pénzt, hanem egy közelíteni mint fehez, lehetőséghez, amegfogalmazódáságyengébbre, amelyről az elbírálók nyegetéshez, amely mely aktív cselekvés tól a pályázatok elbítudják, hogy az adott helyen naköztudottan félelmellett a javunkra akrálásán keresztül az gyobb szükség van arra a pénzre. met kelt és lebénít, názható ki.“ A globalelszámolásokig. Az A hallgatóság körében egyszerű hanem mint esélyizációs folyamatok köelőadásokat követően résztvevőként volt jelen Csete Örs, zepette a civil szféra a hallgatóság papírra az Apáczai Közalapítvány elnöke, hez, lehetőséghez, aktív szerepe abban rögzített kérdéseire aki megosztotta a hallgatósággal az amely aktív cselekteljesedhet ki, hogy adtak választ a megúj pályázati elbíráló rendszerüket, vés mellett a javunkfelvállalja „a nemzeti hívottak. A válaszamely pontozási rendszerre való átra aknázható ki.“ identitás és a magyar adás előtt Dáné Tibor térést jelent. Ugyanakkor azt is elkultúra védelmezéKálmán, az Erdélyi mondta, hogy a hozzájuk beérkező sét, ápolását és toMagyar Közművelőpályázatokról tavasszal lesz döntés. vábbadását, a virtuálisan létező ködési Egyesület ügyvezető igazgatója A hallgatóság nehezményezte, zösségi és erkölcsi értékkódexünk a Nemzeti és Kulturális Örökség Mihogy a pályázati kiírások megfogalfenntartását.“ nisztériumának egy új pályázati lemazását megelőzően nincs egyezteJagasics Béla, az Ifjúsági, Családhetőségével ismertette meg a hallgatés a civil szférával, nem történik ügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi tóságot, mely a határon túli közműigényfelmérés, hogy ezek a kiírások Minisztérium Civil Kapcsolatok Fővelődés támogatását célozza meg. összhangban legyenek a valós igéosztályának főosztályvezető-helyetIdén e pályázati program Brassai Sányekkel.

24 Ugyanakkor az is elhangzott dr.

Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökének a felszólalásában, hogy az európai uniós pályázatok elérésére nem készülünk fel. A civil szférának ugyanúgy felelőssége ez a felkészülés, mint politikusainknak. Ezt a felkészülést összefogással lehetne kivitelezni, ez szigorúan feltételezi a támogatási rendszere-

civil fórum

ink reformját. Ebből a reformból pedig hiba lenne kihagyni azoknak a civil szervezeteknek a tapasztalatát, akik már megnyertek és lebonyolítottak európai uniós pályázatokat.

Szervezőként beszámolni a rendezvényünkről, bármennyire is igyekszem objektív lenni, nem teszi lehetővé, hogy a résztvevők gondolatait, meglátásait, véleményét is tolmácsolni tud-

jam. Azonban, mivel pontosan a résztvevők azok, akikért ez a rendezvény megvalósul, őket is megkértük, hogy írják le véleményüket. Az alábbiakban az ők véleményeiket is olvashatják.

Csáki Rozália ERMACISZA – szervező e-mail: csaki.rozalia@gmail.com

„Számomra a Civil Fórum újdonságot jelentett, mindenekelőtt. A szebeni szervezetek, ezek képviselői azt a nagy hibát követik el, hogy nem jelennek meg civil (de nem csak), és hasonló jellegű rendezvényeken. Sajnos, egymagukban sírják elhagyatottságukat, és állandóan elégedetlenkednek. Az utóbbi időben a következőt próbálom hangoztatni, és ezzel tettre serkenteni a szebenieket: ha beteg vagy, és nem szólsz erről az orvosnak, nem is fog tudni róla, hogyan tudna akkor segíteni?

Kapcsolatok kialakítása és a bemutatkozás mellett még két cél vezérelt abban, hogy részt vegyek a Civil Fórumkonferencián: a szórvánnyal kapcsolatos problematikát megvitatni, és a Nagyszeben 2007 Európai Kulturális Főváros keretén belül az Art HUNGARICA tervünknek minél több támogatót, lehetséges partnert, támaszpontokat találni. Remélem, mindkettővel kapcsolatosan lesz még alkalmam beszélgetni a Civil Fórumon részt vevő személyekkel, főképp a szervezőkkel és a meghívottakkal. Mert ott ezeket a problémákat egyrészt akadémikus szinten, elméleti szemszögből vitatták meg a jelenlevők, másrészt mai napig kérdőjel bennem, hogy MI VAN MESSZE (Még messze van – ez volt az egyik válasz kezdeményezésemre, hogy beszélgessünk a 2007-es eseményről) – 2007 vagy Nagyszeben? Úgy gondolom, ez az esemény szorosan kapcsolódik a konferencia fő témájához is: Európai Unió, csatlakozás, identitás megőrzése – mivel mással, mint kultúrával? Elképzelésem nem talált megfelelő visszajelzésre, ami miatt bizonyos mértékben lezárt ügynek tekintettem ottlétem alatt a fent említett témákat.

Mindemellett kollégámmal együtt rengeteg érdekes információ jutott birtokunkba, amiért köszönet a szervezőknek. És nagyon jól szórakoztunk a Civil Bálon, ami egyre ritkábban történik meg magyar körökben - az ilyen rendezvényeket a kapcsolatteremtés egyik fő pillérének tartom.

A Civil Fórumon – véleményem szerint – nem született kézzelfogható eredmény a szórványban tevékenykedő civilek számára. Ez valahol a kommunikációs fennakadásoknak is köszönhető.

Kolozsváron tetszett, hogy sok, civilben tevékeny emberrel volt alkalmam megismerkedni, annak ellenére, hogy a fogadás eléggé rideg volt, és a mai napig nem ismerhettem meg azt a személyt, akivel tartottam a kapcsolatot. Szerettem volna egy olyan rendezvényen részt venni, amelyen ennél több személy van jelen (utalok arra, hogy tavaly többen voltak), de remélem, lesz erre még alkalom.

Mindent összevetve: nagyon hasznos volt a Civil Fórum pozitív és negatív hozadékával együtt.“

„Néhány hónapja készülök a nagy civil találkozóra. Másodszor veszek részt. Boldogan érkeztem, sok ismerős arc fogadott, de fedeztem fel új embereket is. Ígéretesnek indult a találkozó. A szervezők példás munkájukkal tették a fórumot zökkenőmentessé.

Mindezek mellet keserű szájízzel távoztam. Először is a kevés jelenlévő a civilek elfáradását, kiégését jelezné, vagy tényleg a részvételi költségek miatt maradtak távol egyesek? Másodszor: elszomorít a politikum nemtörődömsége a civil társadalom iránt.

A megoldást a szervezetek intézményesítésében, önfenntartó szervezetek kialakításában látom. A kis szervezetek is el kell érjék azt a szintet, hogy legalább egy embert főállásban tudjanak foglalkoztatni. A törvényes anyagi források kiaknázása kell legyen az egyik elsődleges cél. Gondolok itt a helyi hatóságok támogatására, illetve a szponzorálási törvény adta lehetőségekre. Anyagilag és politikailag független civil társadalommal kell bejutnunk az Európai Unióba.“

Serfőző Levente

Cseke Tilda

HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete – elnök e-mail: hid@szeben.ro

MIÉRT – tag e-mail: tilda@miert.ro

Puskás Bajkó Gábor Brassai Társaság – elnök e-mail: info@brasso.ro „Első alkalommal vettem részt az idén a IV. Civil Fórumon az ERMACISZA szervezésében. A program érdekesnek tűnt, a témát aktuálisnak találtam.

Az ifjúsági szekcióba jelentkeztem, habár még számos olyan szekció volt, melynek tevékenységén szívesen részt vettem volna. Kíváncsisággal tele érkeztem szeptember 10-én az ülésre. A választásomat nem bántam meg, hiszen nagyon hasznos és aktuális dolgok kerültek szóba, amelyekkel mindannyian, akik a civil szférában kisebb-nagyobb tevékenységet vállalunk, találkoztunk már. Szó szót követett, kérdés kérdést, így történt, hogy egy kicsit „maratonivá“ sikeredett. Az ifjúsági szekción belül számos olyan probléma merült fel, melyekről beszélni kell ahhoz, hogy az Európai Unió fele tartó országban fenntarthassuk és fejleszthessük magunkat. Örülök, hogy részt vettem ezen a rendezvényen, további hasonló jellegű fórumok és képzések szervezését javasolom.“

A politikum viszonyulása a civil szférához

25

GAZDASÁGI SZEKCIÓ Az erdélyi magyarság megmaradásának gazdasági minimumai

A

Gazdasági Szekció három előadása vidéki gazdaság- és közösségfejlesztés súlypontú volt.

Dr. Ángyán József professzor az egyetemi szféra (Gödöllő), Somai József és Csomós Attila az erdélyi gazdasági szakmai szervezetek (RMKT, RMGE) képviselői, valamint az előadásokat követő eszmecsere hozzászólói a romániai magyar vidéki települések, közösségek, vállalkozók egzisztenciális, gazdasági helyzetével, valamint fejlesztési lehetőségeivel foglalkoztak.

A két erdélyi előadó a vidéki magyarság helyzetének mutatóit (infrastruktúra, demográfia, foglalkoztatás, technológiai felszereltség, vagyoni állapot) kevésbé kedvezőnek ítélte meg; a tudásszerzés, a versenyképes piaci jelenlét alacsony szintű, ennélfogva csökken az értékesítési potenciál, stagnál a lakossági megtakarítás, következésképpen egy vagyonvesztési, falusi migrációs folyamattal kell számolni.

Ezzel egyidőben a szociális gondok is emelkednek, a kulturális értékek megőrzésére is kevés lehetőség adódik. E negatív tendenciájú folyamat megfékezésére és megfordítására az RMKT és RMGE képviselői konstruktív stratégiát vázoltak föl, amelynek gerince a szakmai szervezetek interaktív részvétele a magyar vidéki vállalkozók szaktudásának javításában (pályázati, technológiai know- how), érdekvédelmi és érdekképviseleti súlyának növelésében. Az RMKT elnöke a gazdasági fórumokon (a Magyar Kisebbség folyóiratban) több alkalommal elméletben megvitatott „kisebbségi gazdaságpolitika“ effektív megvalósítására tett javaslatot. Évente bővülő kutatási, képzési és szervezési gyakorlatát folytatva, az RMKT keretintézményként, tételes (8 pontos) „kisebbségi gazdasági program-stratégiát“ dolgozott ki, amelynek gyakorlati megvalósításában számít más erdélyi magyar kutató- és szakmai szervezetek, önkormányzatok és politikai érdekképviselet partnerségére. A kisebbségi gazdasági program 8 pontja kulcsszavakban a következő: 1) tájegységekre (kistérségekre) lebontott gazdasági stratégia; 2) értékesítési szövetkezeti hálózat, valamint 3) tőkeösszpontosítás, a hitelszövetkezeti hálózat és erdélyi érdekeltsé-

gű bank-szövetség újraszervezésével; lönösen fontos, hogy a „nemzeti 4-5) erdélyi tájjellegű márkatermékek (értsd romániai!) fejlesztési tervek“ (pl. borok, borutak), kulturális turiz- kidolgozásában és lebonyolításában a mus fejlesztése; 6) fiatalok otthonte- romániai magyarság is arányosan heremtésének támogatása; 7) szakmai lyet kapjon. Mivel pedig az EU-támoképzési központok támogatása; 8) a ci- gatások hatványozottan nagyobbak vil és egyházi szervezetek, önkor- egyéb, például Magyarországról szármányzatok, valamint a politikum mazó gazdaságfejlesztési forrásoknál szakmai kooperációja, partnersége a is, a magyar civil és önkormányzati romániai magyarság gazdasági érde- szféra felelőssége arányos képviseletkeinek képviseletében és védelmében. hez juttatni a magyar lakosságot a roA felvázolt gazdaságstratégia mán állami intézményeken belül, és egyes pontjai az RMKT és RMGE ál- implicite az állampolgári jogon járó landó programjaiban részben futnak EU-s támogatási csatornákhoz és for(PHARE-képzések, közgazdász to- rásokhoz. Az eszmecserén ezt a két vábbképzések, pályázati és gazdasági nézetet erősítette meg Farkas Mária tanácsadó szövetkezet alapítása Tor- is, a Rajka Péter Vállalkozásfejlesztő daszentlászlón, szövetkezeti kutató- Központ igazgatója is, aki azt a javascsoport), ám ezeknél latot is megfogalmazsokkal nagyobb tér ta, hogy a gazdasági ... a tudásszerzés, a nyílik Románia előszakmai szervezetekcsatlakozási és csatlanek érdemes lenne e versenyképes piaci kozás utáni időszakátémában intenzív eszjelenlét alacsony ban, amennyiben a mamecserét folytatni, és szintű, ennélfogva gyar gazdasági szakhosszú távú, tartós csökken az értékesímai szervezetek és partnerséget kialakítési potenciál, stagvállalkozók kellőképtani, amelyet a romápen képesek kihasznál a lakossági megniai magyarság gaználni a lehetőségeket, dasági és társadalmi takarítás, követkeagrártámogatási csajóléte érdekében gyazésképpen egy vatornákat – derült ki dr. korlatilag is kamagyonvesztési, falusi Ángyán József protoztatni lehessen. migrációs folyamatfesszor előadásából. Összefoglalva: az tal kell számolni.

Az átalakuló EU agelőadások és hozzárár- és vidékfejlesztési szólások az erdélyi politika támogatási magyarság gazdasági rendszerében a mennyiségről a minő- megerősítésének stratégiáit vázolták ségre, a tájjelleg, természeti és kultu- fel egy többszereplős koordinátarendrális értékek védelmére helyeződik át szerben. Az Európai Unió, Románia, a hangsúly, azokra az értékekre, gaz- Magyarország hármas vonzáskörzetédasági javakra, amelyek Erdélyben ben a romániai magyar gazdasági civil fennmaradtak, s amelyek kitűnő ki- szféra feladata a három forrásból tuugrási potenciált jelenthetnek a ma- dást és tőkét meríteni, fenntarthatóan gyar vidékek számára. A szakmai és intézményesen – csatlakozási, álszervezetek konstruktív részvételét a lampolgári jogon és nemzeti összetarvidéki munkahelyteremtésben, vállal- tozási jogon – lecsatornázni a romániai kozás-fejlesztésben, közösség-rehabi- magyar vidéki vállalkozók, vállalkozálitációban, társadalmi szolgáltatások sok irányában, a magyar közösség jalétrehozásában az EU-s támogatási vára, gazdasági és kulturális érdekeirendszer kiemelten támogatja („LEA- nek, értékeinek védelmére.

DER-pillér“).

Az előadásokat követő szakmai vitán a professzor külön felhívta a fiHunyadi Attila gyelmet arra, hogy az EU-s támogatási rendszert egyrészt a „nemzeti korgazdaságtörténész mányok“ dolgozzák ki és terjesztik e-mail: hunatti@yahoo.com fel az EU-intézményekhez, ezért kü-

26

civil fórum

IFJÚSÁGI SZEKCIÓ Kárpát-medencei ifjúsági együttmûködési lehetõségek.

Az ifjúsági szervezetek fenntarthatósága

K

öztudott, hogy Erdélyben a magyar ifjúsági és diákszervezetek döntő többsége tartós anyagi gondok mellett fejti ki tevékenységét.

Az ifjúsági szervezetek ilyen irányú fenntarthatósága ennélfogva meglehetősen törékeny. Az idei ifjúsági szekció első előadója Kádár Péter, a budapesti Pro Creatio Pályázati és Tanácsadó kft. ügyvezető igazgatója volt.

Előadásában a többé-kevésbé népszerű magyarországi alapítványok, ill. minisztériumok pályázatainak ismertetése után főként az európai uniós források elérhetőségét részletezte. Kitért azokra a már meglévő magyarországi tapasztalatokra is, melyeket elsősorban e támogatások felhasználása során szerzett, külön említve, hogy a közigazgatási eljárások gyakran jelentettek komoly akadályokat, illetve bonyolították a támogatás felhasználásának előre eltervezett rendjét.

A Kárpát-medencében működő magyar ifjúsági szervezetek kisebbnagyobb mértékben tudnak egymásról, hallottak egymás programjairól. Ám ennél valami többre, egyfajta együttműködésre, közös gondolkodásra és cselekvésre jóval kevesebben vállalkoztak az elmúlt több mint tizenöt évben. A magyarországi volt Ifjúsági- és Sportminisztérium által 1999ben létrehívott Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) egyfajta „ifjúsági MÁÉRT“ szerepében biztosít találkozási alkalmat a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezeteknek. Ez azonban

nem elég. Szükség van arra, hogy az említett szervezetek egymás közt minél hatékonyabb kapcsolatrendszert építsenek ki, és közösen dolgozzanak, főképp, ha erre van lehetőség nemcsak magyarországi, hanem európai uniós források igénybevételével is.

Idén a Civil Fórum Ifjúsági Szekciójának meghívottai sikeres együttműködési programokat mutattak be. A szekció munkálataiban részt vettek a Kárpát-medencei Cserkész Fórum szervezői, akik egyenként a felvidéki, délvidéki, az erdélyi és a külföldi magyar cserkészszövetségek vezető tisztségviselői voltak. A cserkészet vallásos erkölcsi nevelési célzata folytán természetszerűen kiterjedt alapot nyújt a különböző régiók közti eredményes együttműködésre. A jelenlevő cserkészvezetők pár mondatban bemutatták szervezeteiket, majd az együttműködés mikéntjéről számoltak be.

A Trívium együttműködési program összetett célrendszere egyszerre érinti a kelet-szlovákiai, kárpátaljai és az észak-magyarországi régióban élő fiatalokat, illetve a fiataloknak szolgáltató szervezeteket. E célrendszer fókuszában az európai emberjogi és demokratikus normák közvetítése, az esélyegyenlőség biztosítása, az ifjúsági szolgáltatásrendszer fejlesztése, valamint a régiók közti együttműködés szélesítése áll. Kovács Zsolt, a program vezetője szakszerűen vázolt előadásában az elindításhoz alapot nyújtó előzetes ismeretszerzésről, az

időközben felmerült új helyzetek megoldásáról beszélt.

A harmadik – és egyben utolsóként – bemutatott sikeres együttműködési program a Félúton nevet viselte, az érintett régiók pedig Székelyföld, Közép-Dunántúl és a Csallóköz (Felvidék). A Közép-Dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (RISZI) vezetője, Öcsi József előadását is egyfajta együttműködés által tartotta. Társa a program székelyföldi irányítója volt, Péter Orsolya személyében, aki a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense. A program elindításáról és a jelenleg zajló kiterjesztési folyamatról gyorsan és pontokba szedve beszélt az előadó, hiszen sürgette a résztvevőket a szinte észrevétlenül beállt ebédidő.

Az idei ifjúsági szekción az előadások követése felért egyfajta „civil-szellemi maratoni futással“. Az olykor igencsak rövid, avagy éppenséggel szünet nélkül egymást követő előadások az érdeklődő kérdések kereszttüzében, valamint az előadók készültsége folytán kinyújtották a szekciókra szánt időkeretet. Telített és tömör, vélhetően minden résztvevő számára hasznos délelőtt telt el az ifjúsági szekció termében.

Sándor Krisztina Magyar Ifjúsági Tanács – elnök e-mail: erdely_mit@yahoo.com

KÖRNYEZETVÉDELMI SZEKCIÓ A romániai környezetvédelmi civil szféra önszervezõdése és érdekérvényesítése

A

Zöld Erdély Egyesület által szeptember 10-én, Kolozsváron szervezett környezetvédelmi tanácskozásnak – az elmúlt évekkel ellentétben – jelentős eredménye lett. Köszönhető ez annak, hogy a VII. Civil Fórum Konferencia

keretében zajló környezetvédelmi szekcióülést megtisztelte jelenlétével Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár és Potozky László, a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány igazgatója is.

A civil zöldek és a Román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium képviselője hasznos eszmecserét folytattak. Potozky László bemutatta a zöld civil szervezetek rendszerváltás utáni eredményeit és jellemezte a jelenlegi állapotokat.

27

A politikum viszonyulása a civil szférához

Korodi Attila a minisztérium és az alája rendelt intézmények rendszerét, ezek működését, feladatait, terveit ismertette. Előadásából kiderült: a minisztériumban reformok zajlanak, bizonyítja ezt az is, hogy nemrég a honlapja megújult, sokkal több információt tartalmaz, a határozat-tervezeteket bárki elolvashatja, véleményezheti, azaz nyíltabbá válnak a döntéshozási folyamatok.

Az előadásokat követően a fő téma a Román Környezetvédelmi Alap volt. A jelenlévő 14 civil szervezeti

képviselő nyílt levél-tervezetet fogalmazott meg a minisztérium felé, amelyben a zöld társadalmi szervezetek támogatását kérik az említett alapból. Korodi üdvözölte a kezdeményezést, és biztosította a civileket arról, hogy bármikor örömmel folytatja a megkezdett párbeszédet. A nyílt levél tervezete elérhető a Zöld Erdély Egyesület honlapjáról (www. greentransylvania.ro), bármely civil szervezet letöltheti, és egyetértés esetén megerősítheti. Ugyanakkor a Zöld Erdély Egyesület ismertette ál-

lásfoglalását a Román Autópark-felújítási Programot illetően, amelyben határozottan ellenzik, hogy ezt a programot a Környezetvédelmi Alapból támogassák. Jelenleg az állásfoglalás alátámasztása érdekében aláírásgyűjtés folyik.

Kovács Zoltán-Csongor Zöld Erdély Egyesület – elnök e-mail: greentransylvania@yahoo.com

MÉDIA SZEKCIÓ Miként segíti a média a civil szervezeteket céljaik megvalósításában?

C

ivilek az információs pályán volt a címe a média szekció vitaindító előadásának, amelyet Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke tartott. Az előadás azt vizsgálta, miként valósul meg az átjárhatóság a civil társadalom és a sajtó közt. Az előadó felvetette: a civil hírek jelenléte a romániai magyar sajtóban csekély, és sok esetben nem éri el célközönségét, illetve a kívánt hatást. A sajtónak ugyan kötelessége tájékoztatni a médiafogyasztót, az információszolgáltatás azonban a civil szervezetek feladata is. Az erdélyi magyar civil szervezetek jelentős hányadának nincsen médiastratégiája, a vezetők, illetve a PR-kapcsolatokkal megbízottaknak hiányosak a kommunikációs ismereteik.

Az előadó ismertette azokat a technikákat, amelyek révén a civil hírek felkelthetik a szerkesztők érdeklődését és médiahírként kerülhetnek be a sajtóba, illetve a közbeszédbe.

A civil szervezetek és a sajtó közti átjárhatatlanságot bizonyította, hogy a média szekció ülésén kizárólag magyarországi hallgatók vettek részt.

A magyarországi civil szervezetek képviselői egyetértettek a vitaindítóval abban, hogy a közeljövőben tanácskozást kell szervezni újságírók és civil szervezetek vezetői számára a magyarországi civil komp mintájára.

Erre a tavasszal szatmárnémetiben kerül sor a MÚRE és az ERMACISZA közös szervezésében.

Kirscher Péter a CivilKomP ren-

dezvényeit vázolta, illetve bővebben ismertette a Sansz című kiadványt, amely az alapítványok magyarországi alaplapja.

Mozga Márta civilszervezeti vezetőként osztotta meg a sajtóval kapcsolatos tapasztalatait.

Hasznos volt a téma felvetése, és reménykeltő az az együttműködési szándék, amelyet a MÚRE és az ERMACISZA kinyilvánított.

A cél ugyanis nem lehet más, mint a civilek információs pályára helyezése.

Ambrus Attila Magyar újságírók Romániai Egyesülete – elnök e-mail: attila@brassoilapok.ro

MÛVELÕDÉS SZEKCIÓ Közmûvelõdési élet a kulturális autonómiában

A

z előadó, Varga Attila parlamenti képviselő két gondolatkör köré építette fel az előadását: 1. a kisebbségi törvénytervezet megszületésének előzményeire és kidolgozásának körülményeire, 2. a kisebbségi törvénytervezeten belül a kulturális autonómia kérdéskörére.

1. 1989 előtt a kommunista Romániában nem létezett civil társadalom. Éppen ezért 1989 karácsonya után robbanásszerűen indult be a civil társadalom szerveződése. Ez különösen fontos volt a hazai magyar társadalom számára, hisz az RMDSZ is mint civil szervezet alakult meg és

működik mind a mai napig, annak ellenére, hogy közben parlamenti mandátumot szerzett.

A kisebbségi törvénytervezet kidolgozásánál – melynek aktív részese volt az előadó – négy szempontot kellett figyelembe venni: a) védje a romániai magyar közösség érdekeit, b)

28

civil fórum

védje a Romániában élő más nemzeti egészének a szervezését, irányítását. Ezért kisebbségek érdekeit, c) Románia a kulturális autonómia jegyében szükAlkotmányával összeférhető legyen és séges lesz majd az állam által szavatolt d) megfeleljen az Európai Unió jogi magyar közjogi intézményeknek a létrenormarendszerének. A kisebbségi hozása és működtetése is. Vagyis a önigazgatásra nincs egységes recept, kisebbségi kultúránk értékeinek megaz Európában működő különböző őrzése intézményes keretek között történautonómia-formák a többség és jen, állam által szavatolva, de minél kisebbség közötti hosszas egyezte- kevesebb beleszólással az állam részéről. tések eredményeként jöttek létre, A kinevezéseket pedig egy-egy ilyen egyediek, nem lemásolhatóak. Ezért intézmény élére ne az állami szervek nekünk, romániai magyar kisebbség- tegyék meg, hanem ebben a kérdésben is nek is végig kell járnunk ezt az utat, mi magunk döntsünk. Ezért szükséges így teljes önrendelkezésünk csakis a egy közjogi kisebbségi testületnek, az úgyromán társadalmon nevezett autonómia tabelüli szerves fejlőnácsnak a létrehozása, ... a kisebbségi kultúdésnek eredménye amelynek döntéshozó ránk értékeinek megkell majd legyen. Vaszerepe legyen a népcőrzése intézményes gyis az autonómia soportunkat érintő kérnem emberjogi, hadésekben. Az autonókeretek között történnem államjogi kérmia tanács létrehozásájen, állam által szavadés. Így ezen belül a ban, tagjainak megtolva, de minél keterületi autonómia – választásában, működvesebb beleszólással európai példák is tetésében – az előadó az állam részéről. igazolják – többféle szerint – óriási szerep lehet, amolyan állafog hárulni a civil szermon belüli államvezetekre, hisz itt a kiként működnek ezek, míg a személyi sebbségek értékeinek és érdekeinek a jelegű autonómiát – melyen a kul- megjelenítése egyszerre kell majd történturális autonómia fejezet kidolgozása jen. Elkerülhetetlen viszont, hogy a kulis alapszik a törvénytervezetben – turális autonómia bevezetése óhatatlanul mindig a népcsoport identitás-elemei bizonyos fokú központosítást is jelent határozzák meg és működtetik. És ez majd, amivel számolni kell. A kulturális azt jelenti, hogy egy országon belül a autonómia működtetéséhez pedig anyagi kisebbségi népcsoportot érintő kérdé- háttérre is szükség lesz, amit szintén az sekben az általa választott köztestület államnak kell biztosítania. Az autonómia hozzon döntéseket, melyeknek végre- bevezetése egyértelműen megnöveli majd hajtását az állam szavatolja. a kisebbségi civil szervezetek lehetőségeit, de ugyanakkor fokozottabb felelősséget is 2. A kultúra a kisebbségi létben identitás- jelent majd ezen intézmények kulturálishordozó elem. Ezért fontosak a civil közéleti szerepvállalásában. Egyértelmű, szervezetek létesítése és működtetése, hogy az előadó a kulturális autonómia hisz ezek gyakran magas szakmai jövőbeni működését csak vázolta, kísérigényességgel vállalják fel és szervezik a letet téve arra, hogy milyen lehetőségeket kisebbségi népcsoport kulturális életének és buktatókat rejt egy ilyen kisebbségi bizonyos területeit. A civil szervezetek vi- közigazgatási struktúra bevezetése. szont nem tudják átfogni a kultúra teljes

Az előadás után a résztvevőkkel történt beszélgetés során további sokféle kérdés merült fel. Például: hogyan fognak majd az autonómia jegyében megférni egymás mellett a kisebbségi közjogi intézmények és a civil szervezetek? Kialakulnak-e párhuzamosságok ezen intézmények tevékenységei között? Hogyan fogja fogadni a román civil társadalom ezt a folyamatot, és ezen belül hogyan fognak alakulni majd a partneri viszonyok a különböző intézmények között? Civil szervezeteinket partnernek fogják-e tekinteni az anyagi forrásokat Magyarországról biztosító intézmények, vagy civil szervezeteink csak az autonómiánk jegyében létrehozott közjogi intézményeinken keresztül érintkeznek majd ezekkel az anyaországi intézményekkel? És vajon hogyan fognak viszonyulni az EU különböző intézményei a kulturális autonómiánk jegyében a civil szervezeteinkhez?

Következtetésként: Egyértelmű, hogy a kisebbségi önrendelkezés kialakítása a romániai magyar közösségünk számára szükségszerű a mai modern Európában.

Kulturális autonómiánk működtetésében a kisebbségi civil szervezeteinkre jelentős szerep fog hárulni.

Ebben a folyamatban azonban csakis az autonómia intézményes működtetése, a gyakorlat fogja meghatározni és kijelölni pontosan ezen intézményeink helyét kulturális életünkben.

Dáné Tibor Kálmán Magyar Közművelődési Egyesület – ügyvezető elnök e-mail: szabedi@emke.cluj.astral.ro

OKTATÁSI SZEKCIÓ Mûködõ iskolaszékek és az iskolák alapítványainak helyzete, az EU-s csatlakozás kínálta lehetõségek

A

z oktatási szekcióban embrióállapotban levő és jól működő civil szervezetek képviselői vettek részt. A jelenlevők között volt egyetemi hallgató, aktív pedagógus és öregdiák. A kedvezményezett intézményeket tekintve is színes volt

a paletta: óvoda, általános iskola (állami és alternatív), középiskola (állami és egyházi). Jelen voltak olyan civil szervezetek is, amelyek a pedagógusképzést és továbbképzést támogatják. Építő tapasztalatcsere volt, mindenki kérdezett vagy véleményt

mondott. Az élénk megbeszélésen kerestük a megoldást a gondjainkra, a lehetőségeket ecseteltük, és megosztottuk tapasztalatainkat is.

Három előadás hangzott el: – Bajcsi Ildikó, a Bod Péter Tanítóképző igazgatója, Kézdivásárhely

29

A politikum viszonyulása a civil szférához

Hogyan segítik a civil szervezetek az oktatást?

– Demeter Miklós, a Váradi József Általános Iskola igazgatója, Sepsiszentgyörgy Iskolaszékeink helyzete – betöltendő szerepünk – Korodi Hajnalka, a Kovászna megyei RMPSZ elnöke, Sepsiszentgyörgy Milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésére az oktatási intézményeknek és civil szervezeteiknek?

Az előadások színvonalasak voltak, a bemutatás színes volt, ötleteket meríthettünk belőlük.

Az előadásokat követő beszélgetés főbb témakörei: – az iskolaszékek lehetséges szerepe, – az iskola-civil szervezet kapcsolatrendszere, – a pedagógus-továbbképzés jelenlegi állapota változást igénylő.

Következtetések: – A törvény megengedi az iskolaszék

működését, de nem szögezi le a jogköreit: döntés-előkészítés, véleményezés vagy netán döntés?

– Nincs szabályozva az iskolaszékiskolavezetés viszonya sem, így aztán az iskolaszékek vagy nem működnek, vagy csupán formálisan.

– Az iskola-civil szervezet kapcsolata egyértelműen jó. A civil szervezet „feltétel-biztosító“ szerepet tölt be.

A döntés befolyásolásába általában nem vonják be.

– Az iskolák mellett működő civil szervezetek közül a tanár-, a diák-, az öregdiák- és vegyes szervezetek jobban működnek, a szülőszervezetek kevésbé.

– A pedagógus-továbbképzésben a szakmai fejlesztés mellett a pedagógus személyiségének állandó gondozására van szükség.

– Az egyetemisták a pályairányítást a civil szervezetek figyelmébe ajánlották. Hangsúlyozták, hogy a hibás

pályaválasztás miatt rengeteg fiatal hagyja el a szakot, amelyre iratkozott, vesztegeti idejét és végül csalódott lesz.

– Az oktatási intézmények életét a központosítás nehezíti a leginkább.

Ha megvalósul az autonómia és a folyamatok sokszereplőssé válnak, akkor a diákok és szülők szervezeteinek igazi – nemcsak formális – közreműködésére lesz szükség.

– Érdemes az oktatási intézmények mellett létrehozni és működtetni a civil szervezeteket. A bizonytalanságok kiküszöbölése, a források felkutatása csak összefogással és jó együttműködéssel lehetséges.

Bajcsi Ildikó Bod Péter Tanítóképző – igazgató e-mail: ibajcsi@bodpeter.kezdi.ro

SZOCIÁLIS SZEKCIÓ A szociális civil szervezetek nyilvánossága és lobbija az EU-s csatlakozás folyamatában

S

zekciónk egyik leglátogatottabb szekciója volt a VII. Civil Fórum konferenciának. A huszonkét résztvevő – szociális civil szervezetek képviselői – Erdély különböző részéről érkezett. A szekciómunkálatok keretében az alábbi előadások hangzottak el:

gek bizonyos igényeit kielégíteni. Romániában is szeretnének hasonló alapítványokat létrehozni. Jelenleg a terep feltérképezése zajlik Románia több gazdaságilag jelentős városában.

Szabó István (ARC, Kolozsvár): Közösségi alapítványok

Patrick De Bucquois az Európai Caritas szociálpolitikai tanácsadója. Előadásában bemutatta az európai Caritast, ismertette a szervezet 2005-2010es stratégiáját. Beszélt a Caritas szerepéről, feladatairól és arról hogyan kapcsolódik a brüsszeli intézményekhez, illetve hogyan fejtenek ki lobbit az illető szerveknél, és hogy ez milyen fontossággal bír.

Pillanatnyilag még külföldön vannak csak ilyen kezdeményezések. Olyan alap(ítvány) ez, amit egy jól behatárolt közösség (régió, település) hoz létre a civil társadalom, közösség részére, és ebbe csoportosítják azokat a helyi erőforrásokat (főképpen szponzor- és adománypénzeket), amelyek kamataiból a későbbiekben a közösség részesül. Nagy összegeket gyűjtenek vállalatoktól, cégektől, magánszemélyektől és ennek a tőkének a kamataiból próbálják a helyi közössé-

Patrick De Bucquois (Caritas Európa): Lobby az európai intézményeknél

Andreia Moraru (Alpha Transilvania, Marosvásárhely): Nyilvánosság és lobby, akár együtt is Előadása bevezető részében komoly hangsúlyt fektetett arra, hogy szakmai érvekkel meggyőzze a hallgatóságot, miért kell kommunikálnia, miért kell jól kommunikálnia egy civil szervezetnek Romániában, és hogy ennek közép és hosszú távon milyen látható pozitív eredményei vannak.

Az elméleti rész gyakorlati alátámasztására a marosvásárhelyi civil összefogást foglalta össze röviden: miként lépnek fel közösen civil szervezetek, milyen közös rendezvényeik vannak, illetve miben tudják befolyásolni a hatóságokat.

Knecht Tamás Caritas-médiairoda – médiareferens e-mail: caritas@cluj.astral.ro

30

civil fórum

Virtuális Iskola – egy sikeres projekt Romániában

2

005. szeptember 30-án több mint 100 résztvevővel zajlott a Global Teenager Projekt Nyílt Nap rendezvény a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A terem zsúfolásig megtelt az ország minden részéről érkező diákokkal és tanáraikkal, vendégekkel és meghívottakkal. Jóleső érzés volt látni a projektben résztvevők számbeli gyarapodását évről évre, és tapasztalni a sokszínű változatosságot: magyarok, románok, magyarországiak, dél-afrikai koordinátor, venezuelai megfigyelő, diákok, tanárok, projektmenedzserek, vállalkozók, hivatalos intézményképviselők és mások gyűltek össze ezen a napon látni, tapasztalni, és együtt örvendezni az eredményeknek és meg-

valósításoknak. A projekt nemzetközisége, kulturális és interkulturális jellege testet öltött ezen a napon a jelenlévők által, és ezáltal egyedivé vált, nemcsak városi, hanem regionális, sőt országos szinten is.

A résztvevő csoportok vetített prezentációk és kulturális bemutatókon keresztül ismertették a GTP-projekt meghatározó elemeit, itt vehették át a jól megérdemelt díjakat a 2004. szeptember – 2005. március periódusban legjobban teljesítő diákcsapatok és iskolák.

A Legjobb GTP Csapat díját a bukaresti Tudor Vladimirescu középiskola csapata nyerte el, tagjai egyenként ECDL regisztrációs kártyát kaptak ajándékul. A díjakat az ECDL Ro-

mánia biztosította. Az idei Legjobb GTP Iskola a brassói Áprily Lajos Főgimnázium, az iskola egy videoprojektorral gazdagodott. Az Understanding Diversity-projektben részt vevő sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata speciális díjat kapott, a helyi Rotary Klub egyenként másfél millió lej értékű könyvvásárlási szelvénnyel jutalmazta a csoport tagjait. A speciális díjakat Andrea Arangunen dél-afrikai koordinátor adta át: elismerésben részesült Bódis Klára, a zilahi Református Wesselényi Kollégium GTP-koordinátora, valamint Pető Mária, a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium igazgatónője és GTP-koordinátora.

A program közös ünnepi ebéddel zárult, ennek fénypontját a szokványostól eltérő formájú, nagyon szép GTP-torta jelentette.

A hollandiai és dél-afrikai koordinálású nemzetközi projektben több mint 30 ország diákjai vesznek részt, a GTP jelenleg a világ legnagyobb virtuális iskolahálózatává nőtte ki magát. A szeptemberi tanulói ciklusban Romániából 432 diák és 38 tanár vesz részt, összesen 36 csoporttal, kezdő és haladó szinteken.

Bereczki Kinga Amőba Alapítvány – országos projekt-koordinátor e-mail: bkinga@amoba.ro

Felhívások Ifjúsági civil szervezetek határokon átnyúló partnersége

A

z alábbiakban a TRIVIUM Program Nyilatkozatát teszszük közzé, melyet a programban résztvevő 27 észak-magyar-

országi, kelet-szlovákiai és kárpátaljai szervezet kezdeményezett. A TRIVIUM Program az érintett régiók megtartó erejének növelését, a fiata-

lok és a nonprofit szektor társadalmi részvételének fejlesztését tűzte ki célul. E céljait a 2002-2009 közötti időszakban a szolgáltatások építésével,

A politikum viszonyulása a civil szférához

az európai, nemzeti és regionális szintű fejlesztésekhez illeszkedő projektek lebonyolításával és a szakmapolitikai környezetének alakításával kívánja elérni.

A Nyilatkozatban megfogalmazott ajánlások közreadását támogatja a közép-dunántúli régiót, a Székelyföldet és Közép-Szlovákiát érintő „Félúton“ Program. A Nyilatkozatban megjelenő elvek azonban más országok és régiók tekintetében is érvényesek. Ezért a kezdeményezők várják más szerveztek csatlakozását a Nyilatkozathoz, s nyitottak az alábbiakban megfogalmazott ajánlások bővítésére.

A Nyilatkozathoz egy támogatói ív kitöltésével lehet csatlakozni, amely elektronikus formátumban a nyilatkozat szövegével együtt elérhető a www.triviumprogram.hu honlapon. A támogató íveket 2005. októbere és decembere között várjuk, majd az adatokat és a beérkezett észrevételeket összegezve 2006 januárjában kívánjuk eljuttatni többek között: – magyar ifjúsági szervezeteket, szakembereket megszólító fórumokhoz, – az ifjúsági és civil ügyekért felelős magyar, szlovák, ukrán, román minisztériumokhoz, intézményekhez, – az Európai Ifjúsági Fórumhoz, – az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Igazgatóságához, – az Ifjúság 2000-2006 Program döntéshozóihoz, kezelőihez és hálózatához.

Nyilatkozat a határon átnyúló ifjúsági együttműködésekről A Nyilatkozat a fiatalok részvételének szélesítése, a fiatalokat célzó szolgáltatások fejlesztése és az ifjúsági terület társadalmi illeszkedésének növelése érdekében fogalmaz meg elveket a határon átnyúló ifjúsági együttműködésekről. Ezen együttműködések egyaránt értékes tapasztalatokkal, információkkal szolgálnak: – a különbözőségek mindennapi kezeléséről, – az egyetemes, az európai és a nemzeti értékek együttes kohéziós erejéről, – a fiatalok helyzetének és az ifjúsági munkának lokális, illetve tágabb földrajzi-kulturális térben is érvényes jellemzőiről.

Az ifjúsági együttműködések tapasztalataikat, információkat hasz-

nosítva kapcsolódhatnak ahhoz a – konkrét programok szintjén is megjelenő – gondolathoz, amely a határon átnyúló kapcsolatoktól a területi egyenlőtlenségek mérséklését, valamint az európai összetartozás alapját jelentő tudás és türelem építését várja.

A határon átnyúló együttműködések tapasztalatai is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalok részvételét és az ifjúsági szolgáltatások fejlesztését befolyásoló tényezők érvényesülésük szintjének megfelelő szakmai és ifjúságpolitikai figyelmet kapjanak. Másként fogalmazva: e tapasztalatok segíthetnek annak felismerésében, hogy mely kérdéseket érdemes a lokális, a regionális, a nemzeti vagy épp az európai szintű ifjúsági fejlesztés és ifjúságpolitika homlokterébe állítani.

A Nyilatkozat olyan elveket fogalmaz meg a határon átnyúló ifjúsági együttműködéseket építő közösségek, szerveztek, szolgáltatók és döntéshozók számára, amelyeket közösen vállalhatnak.

Ajánlások 1. A határon átnyúló együttműködések az erőforrások, információk, adottságok szélesebb körű feltárása, hasznosítása révén hozzájárulnak a helyi közösségek, kezdeményezések és ifjúsági szerveztek megerősítéséhez. Ez az egyik legfontosabb jellemző, ami miatt a határon átnyúló kapcsolatok építésének ösztönzését érdemes prioritásként megfogalmazni az ifjúságpolitikában.

2.A határon átnyúló együttműködések áttekinthető és kiszámítható működést követelnek meg a résztvevő szervezetektől. A stabilan és nyitott módon működő szervezetek pedig erőforrást jelentenek a fiatalokat célzó szolgáltatások fejlesztéséhez. Fontosak továbbá az ifjúsági terület társadalmi, ágazati beágyazottságán javítani kívánó szakmai és szakmapolitikai törekvések szempontjából is.

3.A nemzeti, etnikai és vallási kötődésekre építő határon átnyúló együttműködésekben résztvevőknek is felelőssége, hogy a megszerzett tudást és egyéb erőforrásokat a szűkebb és tágabb környezetük gazdagítására fordítsák. Ennek során pedig nem

31 lehet nemzeti, etnikai és vallási alapon különbséget tenniük.

4.A határon átnyúló kezdeményezések olyan adottságokat is képesek hasznosítani és felértékelni, amelyek nemzeti, regionális és helyi szinten esetleg csak negatív módon jelenhetnének meg. Az etnikai sokszínűség olyan adottság, amelyre építeni lehet és kell a fiatalok élethelyzetének javítását, az ifjúsági szolgáltatások fejlesztését célzó határon átnyúló kapcsolatok során.

5.Az etnikai helyzethez hasonlóan előnyként jelenhet meg a határ közelisége, számos korábban éppen emiatt perifériára szorult térség, település fejlődésében, ezért a határon átnyúló kapcsolataikra ifjúsági területen is úgy kell tekinteni, mint kitörési lehetőségekre.

6.Az ifjúsági szolgáltatások és párbeszéd témáit – különösen a gyenge megtartó képességű régiókban – ki kell nyitni a fiatalok, a társadalom, a lehetséges partnerek elvárásainak megfelelően. A határon átnyúló együttműködésekben ennek megfelelően a kultúra, hagyományőrzés, nemzeti, etnikai és vallási összetartozás dimenziói mellett, azokat előnyként hasznosítva kell folyamatosan működő közösségi, közéleti és segítő szolgáltatások generálásán, fejlesztésén dolgozni.

7.Valamennyi határon átnyúló kezdeményezés egyszerre képes a helyi kezdeményezések erősítésére, valamint az európai és a nemzeti szintű törekvések multiplikálására. Ezért a kapcsolatteremtést támogató európai és nemzeti szintű szakmai, szakmapolitikai normákat, elvárásokat közelíteni kellene egymáshoz 8.A határon átnyúló kapcsolatok új vagy eddig háttérben maradt elemekkel egészíthetik az európai ifjúsági munkát. Ilyen elem a régiók közötti és a szomszédsági kapcsolatok tudatosabb építése.

Kovács Zsolt A TRIVIUM Program vezetője e-mail: solthunyor@citromail.hu

32

civil fórum

Önkéntes szolgálat Németországban

A

z Initiative Christen für Europa Alapítvány (Dresden), a Romániai Máltai Segélyszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével meghirdetjük a „Hídépítés Európa országai között“ önkéntességi programot.

A program keretében a romániai fiataloknak lehetőségük nyílik arra, hogy egy évig önkéntesként tevékenykedjenek Németországban, különböző szociális és karitatív munkát végezzenek (idősek, gyerekek és fogyatékosok között). Fontos célkitűzése a programnak, hogy az önkéntesként dolgozó fiatalokon keresztül más országok is megismerhessék Románia szellemi, kulturális értékeit, ezzel hozzájárulva az előítéletek kiküszöböléséhez. A külföldön eltöltött év lehetőséget nyújt az idegen nyelv alapos elsajátítására, az ország megismerésére, szociális problémáinak tanulmányozására.

A szolgálat megkezdése előtt az önkéntesek részt vesznek egy intenzív felkészítő tanfolyamon, illetve az önkéntes év végén egy kiértékelő szemináriumon.

Hírek Nemzetközi környezetvédelmi díj a PolgárTárs Alapítványnak Az Osztrák Környezetért és Műszaki Fejlesztésért Társaság (ÖGUT) egyike azon platformoknak, amely a legrégebben hirdetett meg környezetvédelmi díjakat Európában. Évente 5 kategóriában osztanak ki díjat: – A nők és a környezetvédelem – Közösségi részvétel – Fenntartható közösségek – Osztrák környezettechnika és környezetvédelem „exportja“ Közép-, Kelet- és Dél-Európába – Környezetvédelem és környezettechnika Közép-, Kelet- és Dél-Európában.

2005-ben a Környezetvédelem és

Jelentkezhetnek: Olyan 18-26 év közötti fiatalok, akik: – középfokú végzettséggel rendelkeznek, vagyis a szolgálat megkezdéséig megszerezték az érettségi diplomát, – szociális munkát végeznek vagy szeretnének ezen a területen tapasztalatot szerezni, – nyitottak más kultúrák megismerésére.

A német nyelv ismerete előnyt jelent!

A jelentkezéshez szükséges iratok: – kézzel írott önéletrajz (2 db. igazolványképpel) A4-es terjedelemben, amelyben beszámolsz az eddigi szociális, illetve társadalmi tevékenységeidről, – motivációs levél, – ajánlás egy szervezettől (szociális tevékenységet folytató intézmény, egyház, iskola), – a fenti dokumentumokat német nyelven is el kell küldeni, – megcímzett és felbélyegzett válaszboríték.

Jelentkezési határidő: 2006. január 20.

környezettechnika Közép-, Kelet- és Dél-Európában kategória díját a Polgár-Társ Alapítvány Öko Bizniszprogramjának „Nevesítsük a környezettudatos lépéseket“ című projektje nyerte el.

A díjátadásra 2005. november 8án került sor a bécsi Hofburgban 500 vendég jelenlétében. Molnár Judith programvezetőnek Josef Pröll, Ausztria környezetvédelmi minisztere és a Henkel közép-kelet-európai megbízottja adta át a 2200 euró értékű díjat és elismervényt.

Forrás: ermacisz levelezőlista

Az 1%-os adófelajánlások Marosvásárhelyen A Marosvásárhelyi Pénzügyi Igazgatóság adatai szerint a város adófizetőinek egyharmada, 14 235 személy támogatta tavalyi adójának 1 százalékával a nemkormányzati szervezeteket. A toplistát előreláthatólag a

Amennyiben a jelentkezésed elfogadjuk, személyes interjúra hívunk, amelyre 2006 februárjában kerül sor.

Az önkéntes év 2006 júniusában egy háromnapos kötelező felkészítő szemináriummal kezdődik. A kiutazásra júliusban kerül sor. A külföldi tartózkodás a németországi felkészítő szemináriumokkal együtt 14 hónapig tart. A Németországban végzett önkéntes munka az INITIATIVE CHRISTEN FÜR EUROPA (ICE) szervezet keretén belül zajlik.

Kérjük a jelentkezéseket az alábbi címre küldeni: Romániai Máltai Segélyszolgálat Lázár Zsuzsa/Szőcs Edit/Bíró Andrea 400 031 Cluj-Napoca Str. Nuferilor nr. 1/9 Jud. Cluj Tel: 0740-618722, 0746-886993 e-mail: freiwillige2005@yahoo.com Ne felejtsétek a pontos címeteket, telefonszámotokat, illetve e-mail-címeteket megadni!

SMURD vezeti. December 10-ig elkészül a „toplista“. Az 1 százalékos adóbefizetésből 3,21 milliárd lej folyt be a civil szervezetek számláira, ám az igazgatóság illetékeseinek még nincsen pontos kimutatása arról, hogy mely egyesületek, alapítványok kaptak pénzt. Ilyen toplista más megyében már elkészült, Maros megyében azonban (személyzethiány miatt) még nem, ennek ellenére bizonyosra vehető, hogy a SMURD Rohammentő-szolgálat vezet. Eddigi információink szerint a SMURD számlájára 1,9 milliárd lejt fizettek be. Többek közt az Azomures, a Distrigaz és az Instaserv azok a vállalatok, amelyeknek alkalmazottjai a dr. Raed Arafat által vezetett sürgősségi mentőszolgálatot kívánták támogatni. Vezető helyen lesz várhatóan az Alpha Transilvana Alapítvány is. Jövőre az adófizetők adójuk 2 százalékát utalhatják át civil szervezeteknek, ezt a szándékukat a 2006. május 15-ig leadandó adóbevallási íven kell feltüntetniük.

Forrás: Transindex-hírlevél

33

A politikum viszonyulása a civil szférához

Civil szervezetek és politikai pártok

felek közötti kapcsolat továbbfejlesztése, valamint a közös elvi alapokon nyugvó együttműködések kialakítása.

Európáról, Romániában, magyarul

A fejlett, önmaga szerepét és fontosságát belátó, ugyanakkor a párbeszéd és az együttműködés reális lehetőségét kereső civil szféra magatartásának lehetünk tanúi. Október 13-i keltezéssel nyílt levélben fordul számos magyarországi civil szervezetből megalakult kezdeményezési csoport a 2006-os országgyűlési választáson induló politikai pártokhoz. Arra kéri a politikumot a civil csapat, hogy választási programjuk kidolgozása időszakában ismertessék álláspontjukat a magyarországi civil társadalom fenntartásával kapcsolatban.

Arra alapozva, hogy „a civil szervezetek fontos, mással nem pótolható, egyre bővülő szerepet játszanak az élet legkülönbözőbb területein, hozzájárulva egy sikeres, európai Magyarország megteremtéséhez“, a kezdeményezők, mint választópolgárok, azt várják el, „hogy a kormányzati hatalomért versengő pártok időben részletes tájékoztatást adjanak a valamennyiünket, az ország jövőjét érintő gazdasági, társadalmi, fejlesztési és egyéb – így civil társadalmi – elképzeléseikről. Csak ezek ismeretében várható el az állampolgárok felelősségteljes döntése.“ A teljes nyílt levél, amelyhez csatlakozókat várnak a kezdeményező magyarországi civil szervezetek, az alábbi helyen érhető el: http://www. eucivil.hu/article.php?pId=735

Forrás: kell levelezőlista

Az Európai Parlament elnöki tisztségét 2004 júliusa óta betöltő Josep Borrell Fontelles – a következő helyen elérhető beszélgetésben: http://www. csatlakozas.ro/reflector_details.php?i d=26 – ismerteti a parlament új honlapjának filozófiáját, az információk elrendezésének módját és a honlapon bevezetett technikai újításokat. Újdonság, hogy a honlap magyar nyelven is teljes mértékben olvasható.

MIT-műhelytábor: autonómia, egyetem, népességszaporulat November 11. és 13. között tartotta őszi műhelytáborát a Magyar Ifjúsági Tanács Tordatúron. A tagszervezetek képviselőin kívül jelen voltak az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok (EMIHÖK), a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnökségi tagjai és képviselői.

A napirendi pontok között kiemelt helyet foglalt el a MIT szerepvállalása a Bolyai visszaállításáért folytatott küzdelemben, az Áldás, népesség mozgalom népszerűsítése a fiatalok körében, valamint az autonómia ügyének további támogatása. A műhelytáborokra jellemző gazdag ötletbörzén számos olyan feladat felmerült, melynek megvalósítása a MIT-re vár, ezért a küldöttgyűlés határozatot fogadott el a munka megkezdéséről az említett területeken.

Szóba került az ernyőszervezetnek a Fidelitasszal kötött együttműködési megállapodása, valamint a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), Szabadkán tartott ülése is.

Forrás: Transindex-hírlevél

Forrás: Civil Európa-hírlevél

Együttműködési megállapodást kötött a MIT és a Fidelitas A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Fidelitas (magyarországi politikai ifjúsági szervezet) vezetősége 2005. május 25-én, Budapesten tartott találkozóján eldöntötte, hogy két ifjúsági szervezet közötti együttműködést szorosabbra főzik. E döntés eredményeként újabb MIT-Fidelitas találkozóra került sor 2005. október 6–7-én.

A két szervezet elnökségének tagjai és képviselői október 6-án Aradon találkoztak, ahol együttműködési megállapodást írtak alá. Az együttműködés célja – a megállapodás szövege szerint – a határon kívüli magyar ifjúság és a magyarországi fiatalok nemzeti egységének megerősítése, a

Nonprofit elméletek, modellek, trendek Ez a címe Bartal Anna Mária nemrég megjelent művének. A szerző szavai: „Könyvem két fő részre tagolódik. Egyfelől a nonprofit kérdésről, valamint a jóléti államok nonprofit szektoráról szóló elméletek kritikai elemzését tartalmazza, másfelől a magyar nonprofit szektor fejlődésével foglalkozik. […] Könyvemet elsősorban azoknak írtam, akik valamilyen oktatási folyamat révén sajátítják el a nonprofit szektorral és szervezeteivel kapcsolatos ismereteket.“ A kiadványról bővebben a következő helyen találnak információkat: http://www.nonprofit.hu/kiadvanyok/konyv/88.html Forrás: www.nonprofit.hu

Forrás: www.csatlakozas.ro

Startolt a Piros Okos Egyetemista túlélőfüzetet adott ki az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya A Piros Okos egy tájékoztató jellegű kiadvány az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztályának a gondozásában, azokról a problémákról, amelyekkel az egyetemista az első gólyanapoktól az államvizsgáig szembesül. A leggyakrabban előforduló helyzetek ismertetése került bele az útmutatóként használandó egyetemista túlélőfüzetbe, kezdve azzal, hogy mit kell tenni, ha igazoltat a rendőr, egész addig, hogy hogyan lehet ingyen honosítani külföldön megszerzett diplománkat.

A viccesen magyarázott, közérthető nyelvre lefordított jogszabályokat helyzethez illő karikatúrák színesítik.

Egy másik előnye, hogy a legfontosabb törvénycikkek román nyelven is megtalálhatóak. A kiadvány ingyenes, elkezdődött a szórása, Erdélyben 3000 példányt osztanak ki a főbb egyetemista központokban.

Kovács Péter, a könyv felelős szerkesztője állítása szerint a tájékoztató jellegű füzetek kiadásának a Piros Okos csak az első állomása, már készülnek kiadványok pályakezdőknek és időseknek is.

Forrás: ermacisz levelezőlista

Civil online-szolgáltatás A román Oktatástudományi Intézet dolgozta ki a demokratikus állampolgárságra nevelés honlapját. Az Intézetet 1990-ben az Oktatási és Kutatási Minisztérium hozta létre, mint kutatási és fejlesztési intézetet, melynek fő feladata a román oktatási rendszer megújítása, folyamatos reformja.

34 A honlap elsősorban a pedagógusok számára, de a demokratikus állampolgárságra nevelés terén tevékenykedő képzők, civil szervezetek számára is hasznos információkat nyújt.

Az itt található anyagokat az adott területen dolgozó szakemberek dolgozták ki. Ezek alapfogalmakat tisztáznak, az állampolgárság kérdéskörének tudományos megközelítését adják, ezáltal jó szakirodalmat kínálnak azoknak, akik az adott kérdéskörben tanítanak. Az anyagok a következő helyen tölthetők le: http://www. civica-online.ro.

Az Elméletek és kulcsképességek című tanulmány azt a tanárt, nevelőt állítja középpontba, aki a diák szemszögéből közelíti meg a problémákat, tiszteli a diákok jogait és figyel a diákok szükségleteire, érdeklődési köreire.

Forrás: Info PAL-TIN 59

Nagyvárad Startlapos oldala

civil fórum

A projekt a következő településeken indult el: Koló (Máramaros megye), Balta Arsa (Botosani megye), Calvini (Buzau megye), Glinda (Ilfov megye) és Mangalia (Constanta megye).

Közel 250 gyereket von be a projekt és megközelítőleg 70 személy (tanárok, szociológusok, szociális munkások, önkéntesek, újságírók) dolgozik a sikerén. Ezek a személyek sajátos problémákkal kapcsolatos képzéseken vesznek részt, hogy felkészüljenek azokra a helyzetekre, amelyekkel a projekt során találkozni fognak.

Ilyen sajátos képzések lesznek jogi szakismeretek, oktatás és szociális kérdések terén.

A projekt egyik eredménye lesz a multikulturális oktatás számára kidolgozandó képzésanyag, ugyanakkor felmérés készül a roma gyerekek helyzetéről, és lobbitevékenység folyik majd a Gyermek Ügyvédje intézmény létrehozásáért.

A megvalósításban a Gyermek Védelméért szervezet partnere az Együtt Fejlesztési Ügynökség és a megyei tanfelügyelőségek.

Forrás: ZIUA, 2005. október 19.

Beindult Nagyvárad Startlapos oldala a http://Nagyvarad.lap.hu. A weblapon teret kapnak a nagyváradi sajtó, az ottani civil szervezetek, cégek, egyházak, intézmények honlapcímei, de kiemelt figyelmet kapnak a környék turizmusával és a Bihar megyei túralehetőségekkel foglalkozó honlapok is. A Nagyvárad.lap.hu eddig az első partiumi weboldal a Startlap erdélyi vonatkozású internetes gyűjtőportáljai között, mint például a haromszek.lap.hu, a temesvar.lap.hu, vagy éppen az erdely.lap.hu, de hamarosan böngészhető lesz a bihar. lap.hu is.

Forrás: ermacisz levelezőlista

Projekt a roma gyerekekért Nemrég vette kezdetét a 2005. október 1. és 2006. október 31. között zajló Gyermekek Védelméért szervezet kezdeményezésére a PHARE Program által támogatott „Roma gyerekek jogainak a tiszteletben tartása – a társadalmi kirekesztés elkerülésének eszköze“ témájú projekt.

A projekt célja: 5 településen a roma gyerekek helyzetének a jobbítása, multikulturális oktatási-nevelési modell kidolgozása és a Gyermek Ügyvédje intézmény létrehozása.

Europa Nostra Fórum Brüsszelben 2005. december 7-én az EUROPA NOSTRA, Pan-European Federation for Cultural Heritage, (A Kulturális Örökség Pán-európai Szövetsége) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (ECOSOC) Europa Nostra Forum címmel találkozót szervez Brüszszelben. Az Europa Nostra legújabb, Európai Kulturális Örökséggel kapcsolatos felmérése, mely egyben a Fórum témájául is szolgál, letölthető a szervezet honlapjáról: http://www .europanostra.org Forrás: Transindex-hírlevél

Jajkiáltás az NCA ürügyén Ezzel a megnevezéssel indított el egy újabb beszélgetést a nonprofit.hu fórumán Péterfi Ferenc. A vitaindító gondolatsor egyik igen megragadó mondata a következőket hangsúlyozza: „(…) a nonprofit szektorra leselkedő legnagyobb veszély, hogy az állami forrásokhoz való hozzáférés ürügyén teljesen alárendelődnek és bele-

olvadnak tőlük idegen, a működésüket könnyen megbénító, a szabadságukat alapjaiban veszélyeztető, a gyorsreagálásukat és innovatív készségüket lefékező költségvetési és más bürokráciák rendszerébe.“ A vitaindító teljes szövegét a kővetkező helyen olvashatják: http://www.nonprofit.hu/forum/to pic/95.html Forrás: NIOK-hírlevél

Az NCA tisztújítás előtt Majdnem háromezer szervezet jelezte, hogy részt kíván venni a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) tanácsának és kollégiumainak megválasztásában. Ez a szám ötszázzal több, mint az előző alkalommal volt – nyilatkozta a Népszabadságnak Jagasics Béla, az esélyegyenlőségi tárca civil kapcsolatok főosztályának megbízott vezetője.

A mintegy hétmilliárd forinttal gazdálkodó NCA nem egészen két éve létezik. A Civil Alapprogram irányítását a tanács látja el, a pályázatok kiírásáról és a pénz sorsáról a kollégiumok döntenek. A tanácsban és a kollégiumokban is többségben vannak a civil szervezetek jelöltjei, akiket elektori gyűléseken választanak meg. A választást két fordulóban rendezik, jelenleg a tisztújítás előkészületei folynak.

Az NCA működését mostanában a nagypolitika és a civil szféra részéről is sok bírálat éri. Jagasics Béla viszont úgy véli, hogy a meglévő nehézségek gyakran felnagyítva jelennek meg a sajtóban. Az a tény – mondta –, hogy a másodszor meghirdetett civil választások előtt jóval nagyobb az érdeklődés, mint korábban, egyértelműen az NCA sikerének a bizonyítéka.

A Civil Alapprogram új összetételű testületei várhatóan tavasszal kezdhetik meg munkájukat.

Forrás: www.nonprofit.hu

35

A politikum viszonyulása a civil szférához

Köszönjük a támogatást, amelyet nyújt jelen lapszámunk kiadásához az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, a Civitas Alapítvány, a TransIndex, a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja, a COMATIM TRANS Kft. (Kolozsvár), a Kopiernicus Kft. (Kolozsvár), a Palrom Kft. (Kolozsvár).

Magyarországon: tel.: 06–1–3032887 tel./fax: 06–1–3624079 mobil: 06–30–2218057

Romániában: tel.: 0040–264–441410, 0040–264–441413 mobil: 0040–722–260137

COMATIM TRANS Kft. Menetrendszerinti járat

Esztergom – Kolozsvár (szlovák határ) menet–jövet, budapesti útvonalon légkondicionált kisbuszokkal

Indulás Magyarországról: hétfőn, szerdán, szombaton Esztergomból: 6:00 Budapestről: 7:15

Kolozsvárról: kedden, pénteken, vasárnap 6:00

A kisbuszok mobil elérhetőségei: 0040–722–416134, 06–30–2935766

ERMACISZ erdélyi magyar civil szervezetek levelezõlistája Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására.

Feliratkozni az ermacisz–subscribe@yahoogroups.com, lemondani pedig az ermacisz–unsubscribe@yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet.

Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az ermacisz@yahoogroups.com e–mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–owner@ yahoogroups.com címre várjuk.

ERMASZOCI erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezõlistája Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–subscribe@yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet.

A listára szánt leveleket az ermaszoci@yahoogroups.com címre kell küldeni.

2005-ös

civil

témakínálatunk 1. Civil szervezetek és önkormányzatok együttmőködése VI. évf. 1. szám, 2005. január–március

L A P

4. Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga VI. évf. 4. szám, 2005. október–december

T Á R S A D A L M I

3. Miként hat egymásra a politikum és a civil szféra?

VI. évf. 3. szám, 2005. július–szeptember

C I V I L

2. Miként járul hozzá a civil szféra a kultúra megőrzéséhez, terjesztéséhez?

VI. évf. 2. szám, 2005. április–június

Legyen Ön is lapunk hűséges olvasója!