Civil Fórum 2005/4

VI./4.

V I . É V F O LYA M , 4 . S Z Á M , 2 0 0 5 . O K T Ó B E R – D E C E M B E R

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövõjének záloga

Dr. Besenyi Sándor: A szakmaiság a civil szféra létalapja Arapovics Mária: Civil szervezetek szerepe az egész életen át tartó tanulásban Dáné Tibor Kálmán: Új perspektívák elõtt a hazai magyar felnõttképzés Dezsõ Júlia, Szabó István: „Kezdeményezz. Mutasd meg, hogy lehet!“ A közösségfejlesztés Iskolája Civil VitaFórum Mire számíthatunk a vidékfejlesztés terén a 2007-2013 közötti idõszakban?

Interjú Kolumbán Gáborral Civil Kurázsi

2

civil fórum

Tartalomjegyzék 3. oldal Dr. Besenyi Sándor: A szakmaiság a civil szféra létalapja 4. oldal Csáki Rozália: Mire és hogyan tanít a civil szféra?

5. oldal Buda Annamária: Civil a pályán, avagy csak profin érdemes bármit tenni a civil szférában 9. oldal Arapovics Mária: Civil szervezetek szerepe az egész életen át tartó tanulásban 14. oldal Ion Georgescu: Szakmai továbbképzés a civil szférában – interjú Ion Georgescuval, a Román Képzési Intézet egyik trénerével – 15. oldal Varga Máté, Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés és képzés A Közösségfejlesztők Egyesülete és a Civil Kollégium Alapítvány képzési tevékenysége

23. oldal Dezső Júlia, Szabó István: „Kezdeményezz. Mutasd meg, hogy lehet!“ A közösségfejlesztés Iskolája 24. oldal Arapovics Mária: A „Civil társadalom és nonprofit szervezetek“ akkreditált képzési program az ELTE Pedagógia Karán 28. oldal Nizák Péter: A Budapesti Művelődési Központ által akkreditált továbbképzési program bemutatása 31. oldal Az Önkéntes Központ Alapítvány Képzési Programjának Etikai Kódexe 33. oldal Bereczki Kinga: AMŐBA – 10 év az oktatás és oktatásfejlesztés terén 35. oldal Csengeri Zsolt: Crest Forrásközpont – képzés és informálás 37. oldal Cristina Cristodorescu: Szakmai továbbképzés – egy szervezet fejlesztésének alapja

18. oldal Márton János, Papp Z. Attila: Kihasználatlanul. A romániai (magyar) felnőttképzés rendszere

38. oldal Márton Zoltán: Teleki Oktatási Központ – lehetőségek tárháza

21. oldal Dáné Tibor Kálmán: Új perspektívák előtt a hazai magyar felnőttképzés

39. oldal Kósa András: A Közéletre Nevelésért Alapítvány (KÖNE) képzési programja

civil fórum

41. oldal Magyari Sára: Startolás a START-al 42. oldal Székely Tünde: KÖDAK – Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia 44. oldal Jakab Vilma: Civil Sajtóműhely 44. oldal Kovács Zoltán Csongor: Fiatalok a romániai zöld mozgalomban Civil VitaFórum 46. oldal Mire számíthatunk a vidékfejlesztés terén a 2007-2013 közötti időszakban?

Interjú Kolumbán Gáborral Civil Kurázsi 49. oldal Demeter Zoltán: Összefogás Imoláért!

Beszámolók 50. oldal Sorbán József: Székelyföldi Civil Konferencia – „Kük löszünk, ha löszünk?“ Tévhitek és kihívások a székelyföldi civil világban 53. oldal Sárig Enikő: II. Hargita megyei Civil Konferencia 54. oldal Felhívás

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Elérhetőségek: postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004 telefon/fax: 0264–530748 e–mail: ermacisza@cluj.astral.ro ISSN 15822–4004

Készült a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 45 000 lej, a 2005-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 120 000 lej.

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

3

A szakmaiság a civil szféra létalapja

A

múlt század kilencvenes évei politikai, gazdasági, társadalmi és szociális változásai sodrában drámai átalakulások játszódtak le szűkebb és tágabb világunkban, körülöttünk és bennünk. A piacgazdasági átrendeződés tektonikus mélységű és horderejű változásokat hozott életünkben. Világunk a globalizálódás sodrában összetettebbé, nyitottabbá, polarizáltabbá vált.

A pluralista demokrácia politikai rendszere új erőteret teremtett, új törésvonalakat nyitott a korábban egységes, homogén társadalmi csoportok között. Új hatalmi gépezetet, manipulációs technikákat, elkötelezettségeket alakítgat a demokrácia prominens képviselőinek szerepjátékaiban. A változások megoldható, vagy annak tűnő, gyakran fatalisztikusan átláthatatlan, kusza problémahalmaz elé állítottak bennünket.

Gondjaink, problémáink kezelésére a közhatalmi-költségvetési szféra bizony gyakran alkalmatlannak bizonyult. Az üzleti szférát a piac farkastörvényei vezérlik. Haszonelvűsége, gazdasági-pénzügyi korlátai miatt a társadalmi, szociális és szakmai gondok özönével mit sem tud kezdeni.

Széles társadalmi „senki földje“ jött létre a mindennapok világában.

Nincs felelőse, gazdája, istápolója sok-sok gondunknak, települési, térségi, szakterületi ügyünknek. A változások azonban nemcsak új problémák özönével szembesítettek bennünket, hanem a demokrácia formálódó viszonyrendszerében a politikai képviselet mellett civil önszerveződési és problémakezelési lehetőségeket is megnyitottak a romániai magyarság különböző társadalmi csoportjai számára.

Az erdélyi tradicionális önszerveződési-összefogási formák, nyelv-, kultúra- és nemzeti azonosságőrző tapasztalatok alapján egyéni és közösségi civil kezdeményezések jelentek meg itt, a társadalmi, szociális, települési, oktatási, képzési senki földjén. Ők vállalták fel a halmozódó gondokat, gazdátlanul maradt értékek, érdekek, ügyek képviseletét, a tennivalók feltárását, programmá szervezését, a gondoskodás nélkül vergődő emberek, gyermekek, elesettek segítését.

A kilencvenes években erdélyi szinten több ezres nagyságrendben, hihetetlen tematikai sokszínűségben bonta-

kozott ki a civil kezdeményezések, önszerveződések világa a településeken, az ágazati szakterületeken, a társadalmon kívüli, gazdátlan zugokban.

Az elmúlt másfél évtizedben bonyolult mennyiségi és minőségi metamorfózison ment át a civil szféra a romániai magyarság körében is.

(Nem utolsósorban a gyakran apprehendált anyaországi anyagi és szakmai támogatás segítségével.) Kialakultak és megerősödtek önszerveződési formáik, konkretizálódtak társadalmi szerepvállalásaik. Lassan kodifikálódtak jogi szabályozásuk keretei.

Kirajzolódtak a nemzetközi, anyaországi és romániai forrásszerzési lehetőségeik. Bebizonyosodott, hogy a társadalom számára rendre olcsóbb és hatékonyabb megoldás a civilekre bízni bizonyos ügyeket, mint az állami, önkormányzati bürokráciára, szakigazgatásra hagyatkozni.

társadalmi jelentősége szakmaiságukban van. Abban, hogy milyen szakmai hozzáértőket, milyen látókörű, elemző, kreatív és cselekvőképes személyeket tudnak tagjaik, vezető képviselőik között. Hogy személyiségeik, akcióik mennyire fejezik ki az adott társadalmi közeg szükségleteit, problémáik megközelítését, lehetséges orvoslásuk útjait, módjait. Hogy képesek-e programszerűen gondolkodni, és céltudatosan cselekedni.

Hogy programjaikhoz tudnak-e forrásokat, támogatókat, partnerséget találni.

A civil szféra megbecsülést szerzett a magyar nemzeti kultúra és örökség ápolásában, közösségei szervezésében, a közösségi és állampolgári jogok képviseletében, a környezetvédelemben, az elesettek problémái kezelésében, a szociális gondok enyhítésében, az anyanyelvi oktatás, képzés, szakképzés, felsőfokú képzés A civil szféra meggyőzte a társadal- intézményi formái megteremtésében, mat szükségességéről és hasznossá- szakmai rendszerük kiépítésében. gáról.

Sorolhatnánk még a civil szerepválA kisebbségi magyarság nemzeti azo- lalás területeit, formáit és módszereit. nosságának megőrzésében, társadal- A település- és térségfejlesztés, a remi értékei védelmében és gazdagítá- gionalizáció fontos és ígéretes szerepsában jelentős eredmény, hogy a civil lőivé lettek a civil szervezetek és szöszervezetek tevékeny és konstruktív vetségeik. A kezdeményező-építkező közreműködésével, önkormányzatok kereszakértő műhelymunsett és megbecsült Folytonos elemzékáival létrejött a szféra partnereivé váltak. európai normáknak Közreműködésükkel sekre, szisztematimegfelelő szervezettsélett a romániai makus kutatásra, tájége, szakmai szerepválgyarság a demokratikozódásra, az eurólalásának változatossázálódás, modernizápai és az anyaorga, és megszilárdult ció, az európai integrászakmai színvonala. ció nemzetközileg is szági tapasztalatok A romániai magyar elismert tényezője Romegismerésére civil önszerveződés mániában. alapozott szakmai szakmai kultúrájának A kisebbségi magazdagításában, tekingyarság társadalmi és továbbképzésekre, télyének emelésében szakmai szerepének konzultációkra és fontos szerepet vállalt és súlyának növeléséértékelésekre kell és töltött be az ben lebecsülhetetlen törekedniük a ciERMACISZA, az Erszerepe volt és van délyi Magyar Civil nemzeti hátországukvileknek a további Szervezetekért Alapítnak. A határok átjáreredményes társavány hatéves működéhatóságával, a családi, dalmi szerepvállase. Évenkénti konferokoni, szakmai, teleláshoz. renciái az erdélyi mapülési és regionális gyarság közéletének kapillárisok, artériák fontos fórumai és eseés vénák újraéledéséményei voltak. A szekciók tovább- vel, az új érintkezési, információs és képzési és integrációs tényezőként kommunikációs infrastrukturális bászakmapolitikai jelentőségre tettek zison megismerhetők, követhetők, alszert. Időben felismerték, a civil szer- kalmazhatók lettek a magyarországi vezetek és együttműködési formáik tempóelőnyből fakadó, Romániában

4 is alkalmazható tapasztalatok, új szabályozási rendszerek és intézményesülések.

A magyarság anyanyelvi, kulturális integrálódása mellett új szakmai integráció is végbement az elmúlt években, amely előfeltételezi az intézményi, települési, térségi, regionális kapcsolatok építését.

Természetesen a célszerű és hasznos adaptációkon túl a romániai viszonyoknak, körülményeknek, lehetőségeknek megfelelő szakmai és társadalmi szerepvállalásra van szükség a kisebbségi magyar civil szervezetek részéről. Folytonos elemzésekre, szisz-

civil fórum

tematikus kutatásra, tájékozódásra, az európai és az anyaországi tapasztalatok megismerésére alapozott szakmai továbbképzésekre, konzultációkra és értékelésekre kell törekedniük a civileknek a további eredményes társadalmi szerepvállaláshoz.

Csak azok a civil szervezetek válhatnak a felzárkózást és európai integrációt szolgáló tényezőkké, amelyek nyitottak a nemzetközi tapasztalatokra, a szakterületek új, nehezen megszerezhető ismereteire, az ismeretek alkalmazási módjaira, ugyanakkor képzések, tréningek, workshopok sorozatát képesek megszervezni, és a

tanultakat alkalmazni.

A forrásszerzés, a pályázatírás, a pályázatok megvalósítása, adminisztrációja, szakmai és pénzügyi beszámolásának elkészítése nagyon sok új ismeretet, több szakma tudásbázisára építkező felkészültséget követel.

A szakmai képzés a civil szervezetek jövőjének záloga.

Dr. Besenyi Sándor Dél-Magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége – elnök

Mire és hogyan tanít a civil szféra?

A

z, aki tudatosan válik részévé jelentenek? Milyen gyakran fora társadalom eme szegmen- gatunk szakirodalmat e téren? Talán sének, érzi, hogy valami más egyesek szemében nevetségesnek vár rá, mint az iskola padjában. Ha tűnik, hogy éppen a szabad önszvisszatekintünk arra az időszakra és erveződés köreiként beazonosított azokra a körülményekre, amelyek civil szervezetek berkeiben teszünk közepette belecsöppentünk a civil említést szakirodalomról. Hogy elkeszférába, akkor azt mondhatjuk, hogy rüljük ezt a nevetségessé válást, és valamilyen módon először egy kisebb letisztázzuk, miről is beszélgetünk, csapat tagjává váltunk. Vagy magunk érdemes közelebbről is megnézni, szerveztük ezt a kis csapatot, vagy hogy mit is nevezünk szakirodalomközvetlen, esetleg közvetett meghí- nak ebben a vonatkozásban? Egyáltavottjai voltunk egy csoportosulásnak. lán mi a szakmaiság a civil szférában?

Valami odahúzott bennünket, és az a Valahol ezen kérdések mentén fog„valami“ általában egy belső indít- tunk neki e lapszámunk szerkesztatás, egy nemes cétésének, hogy közelért való közös cselebbről is megnézA civil szférában is a lekvés ígérete, avagy zük, mi a „civil szaképpen a jó hangulat. ma“? Kik is lehetnek megfelelés és a teljeAhogy a csapat köa civil szférában a sítés igényével találrülírásához, meghaszakik? Mitől lesznek juk szembe maguntározásához közeleszakik ezek az embekat, és ebben a verdek, máris egy igen rek? És egyáltalán senyhelyzetben csak sajátos fogalommal miben lesznek szatalálom szembe makik? És ha már szakazok maradnak fegam, amely a civil maiságról beszélünk, lül, akik képesek szerveződés alapja. akkor ez hogyan adóhelytállni. Ebben a És ahogy az alapokdik tovább? Melyek a helytállásban a szaktól, a lelkes csapat civil szféra sajátos mai továbbképzésmegalakulásától, az képzési, továbbképnek, amelyre a civil egyes szerepek letiszzési formái? tázódásán keresztül a A civil szféra, a világ számtalan közös célok megfocivil szervezetben valehetőséget kínál, galmazásáig és ezek ló tevékenykedés elkiemelt szerepe van. megvalósításáig hasősorban a közösségi ladok, egyre több oéletre, a közös cseleklyan sajátos fogalomvésre tanít. A civil mal találkozok, amelyekkel mi, civil szakma alapja a közösségfejlesztés. szervezetekben dolgozók szinte Hogy mi mindent és milyen formában naponta találkozunk, naponta hasz- sajátíthatja el az a személy, aki közösnáljuk őket. De tudjuk-e, hogy mit ségfejlesztéssel akar foglalkozni, arról

Vercseg Ilona, a magyarországi Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke számol be bővebben lapunknak.

A közösségfejlesztés tárháza számos olyan módszert tartalmaz, amelyeket a nem kifejezetten közösségfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetekben dolgozók is alkalmaznak. Hiszen mindannyian egy-egy kisebb közösség tagjai, és egy-egy kisebb közösségért cselekednek, legyen az a civil szférában tevékenykedők közössége, legyenek azok valamely település vagy régió gyermekei, legyenek azok a sérült emberek közösségei, legyenek a környezetvédők, és folytatható a sor.

Mintha egy pályázat célcsoportját határoznánk meg. És íme, itt egy újabb fogalom, amellyel igen gyakran találkozunk a civil világban. De mindannyian ugyanazt értjük-e ezen a fogalmon, amikor meghalljuk? És vajon ugyanarról szólnak-e a pályázatírással foglalkozó tréningek? Két sarkalatos kérdése ez a civil szférában megvalósuló szakmai továbbképzéseknek.

Vannak-e standardok? Olyan kérdés ez, amelyre egy átfogó kutatással lehetne csak válaszolni. Ilyen kutatás azonban nem áll rendelkezésünkre.

Ettől eltekintve azért tudjuk, hogy minőségében különbség van a tapasztalt, felkészült képző és a kevés tapasztalattal rendelkező képző által tartott képzés között. Egyelőre azonban csak szájhagyományok útján szerzünk tudomást arról, hogy ki az, akit adott témában érdemes megkeresni, mert jó képző. De még nem világos, hogy milyen tanulmányokkal, és mennyi, milyen jellegű tapasz-

5

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

talattal kell rendelkezzen egy személy ahhoz, hogy jó képző legyen. Emellett pedig a képzőket is valamilyen formában rangsorolni kellene, hogy egyértelmű legyen, ki az, akit egy ifjúsági csoporthoz csapatösszerázásra hívhat meg egy szervezet, és ki az, akit egy több éves együttműködést maga mögött tudó civil szervezet munkaközössége szervezetfejlesztés témában meghallgathat. Avagy mit jelent az, ha valakit pályázatírás témában X készített fel, és mit jelent az, ha Y. Ahhoz, hogy ezeket mérni lehessen, standardokra lenne szükség, amelyek eligazítanának ebben a világban. Mert a civil szférában tevékenykedő képzőkre is ugyanakkora felelősség hárul, mint az első osztályba belépő tanítóra. És ezt a felelősséget nem lehet elhárítani. Sőt, ennek tudatában kellene képzőket választaniuk azoknak, akik adott csoportnak képzést szerveznek.

A civil szférában való tevékenység folyamatos tanulást, felkészülést, továbbképzést jelent. Hogy ezáltal milyen szerepe van a civil szférának

az élethosszig tartó tanulásban, arról Arapovics Mária, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója ír lapunkban.

A civil szféra fejlődésének az egyik ismérve, hogy az utóbbi évtizedekben számtalan kutatás tárgyát képezte és képezi. Valami történik a társadalom eme szegmensében, ami felhívja az emberek figyelmét, aminek kihatása van az össztársadalmi folyamatokra, a közösségi kérdések megválaszolására, a közösségi problémák megoldására. És maguk a civil szervezetek is fejlődnek, megerősödnek, sajátos tapasztalat- és tudás-tőke kovácsolódik össze itt, amelynek az átadására már felsőfokú intézményi oktatás keretében is sor kerül nálunk is. A 2005-2006-os tanévvel kezdődően a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közigazgatási és Politikatudományi Fakultása keretében A közösségfejlesztés Iskolája névvel beindult a Közösségfejlesztési Posztuniverszitáris képzés. Dezső Júlia és Szabó István, a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület programvezetői lapunk ha-

sábjain részletesebben is bemutatják eme képzési forma mibenlétét.

Nem-formális képzéssel, mely a civil szféra sajátos képzési formája számos civil szervezet foglalkozik. Arra törekedtünk, hogy megszólaltassunk olyan szervezeteket, amelyek már több éve képzéssel foglalkoznak, ugyanakkor olyan képzéseket is bemutassunk, amelyeket egy-egy szervezet egyszerűen az adott helyzet, körülmény által megkívánva szervezett meg.

A civil szférában is a megfelelés és a teljesítés igényével találjuk szembe magunkat, és ebben a versenyhelyzetben csak azok maradnak felül, akik képesek helytállni. Ebben a helytállásban a szakmai továbbképzésnek, amelyre a civil világ számtalan lehetőséget kínál, kiemelt szerepe van. A lelkesedés mellett a szakmai felkészültségre is szükség van a jó eredményekhez.

Csáki Rozália főszerkesztő e-mail: csaki.rozalia@gmail.com

Civil a pályán, avagy csak profin érdemes bármit tenni a civil szférában Változások Kelet-Közép-Európában a XX. század második felében A sztálini rendszer regionális működése vezetett el ahhoz a helyzethez, amit Hankiss a közösségek hiányával, illetve válságával ír le. Nem sikerült a közép-kelet-európai régióban tökéletesen kiirtani a civilitás nyomait. Sőt, annál inkább erősödtek bizonyos szálak, minél inkább nőtt a tiltás ereje.

Forradalmak, ellenállási mozgalmak formájában újraéledtek a kezdeményezések: Magyarországon (1956), Csehszlovákiában (1968).

Ezek a törekvések gazdasági, társadalmi reformokat hoztak. De a reformokra soha senki nem adott garanciát.

Nem lehetett ellenőrizni, valóban megvalósulnak-e teljes mértékben, illetve, hogy nem veszítik-e érvényüket.

Az államhatalmi rendszer megroppanásával új lehetőségek adódtak a második és a harmadik szektor számára. A szándékok erősek voltak, de gyengék a lehetőségek. A rendszer minden jellegű horizontális köteléket

igyekezett elvágni. A legyengített tár- társadalom a demokratikus intézmésadalomnak meg kellett erősödni a nyeivel és anyagi, gazdasági lehetőséhatalommal szemben. geivel együtt is teremthet infantilizA hatalom infantilizálta a társadal- must. mat (Bruszt, 1988.), ez a paternalista A civil társadalomnak annyira államideológiának volt a következmé- meg kellene erősödnie, hogy könnyen nye. Mit gondol a paternalista állam a ki tudja fejezni szándékait, céljait, öntársadalom tagjairól? ellátóvá kell válnia.

Azt, hogy védteleEhhez szükséges, hogy A civil társadalom nek, ezért védeni kell ezek az akaratok szerőket. Azt, hogy tájévezetek formájában adta lehetőségek a kozatlanok, ezért aés védelmében artifelnőtté válást biztotyai segítségre van kulálódhassanak síthatják az emberek szükségük. Azt, hogy A civil szándék számára. A külső vefelelőtlenek, ezért a 1970 óta kisebb-nazérlésből ki lehet kevezetőknek kell válgyobb körökkel kilalni a jogok és érdeegészítve koalíciós rülni és az állampolkek képviseletét formában kezd el gár, a közösség belső A civil társadalom színre lépni. Az ereirányításúvá válhat. adta lehetőségek a deti kihívás a civil tárfelnőtté válást biztosadalom megteremtésíthatják az emberek se volt polgárjogi számára. A külső vezérlésből ki lehet mozgalom formájában. A hatalomorikerülni és az állampolgár, a közösség entáló törekvések is erősen jelen volbelső irányításúvá válhat. Feltételes tak: lehetőség nyílt arra, hogy a civil mód azért szerepel itt, mert a polgári csoportosulásokból jól szervezett pár-

6

civil fórum

tok jöjjenek létre. Érdekes jelenségnek tok? Szoros összefüggésben áll a lyozás nélkül. A társadalomban a lehettünk tanúi: egy alapvetően polkülső kommunikációval. civilitás a garancia a különböző szagári törekvés, mely apolitikus, ho– A megvalósított programok hatébályok betartása. gyan válik politikai szervezetté, és a konysága – valóban segíteni az politikai hatalomba bekerülve hoadott hiányosságon. Nem segít az, Mi szükséges a civil szféra profizgyan tudja segíteni a civilitás igazi érha csak látszatintézkedések történmusához? telmében a harmadik szektor fejlődének, ha csak szép, színes léggömböA harmadik szektor két folyamat sét. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, ket ereget a civil szféra. Előbb-utóbb egymásra hatásaként állandóan fejlőmiszerint, ha a civilitás antipolitikát lelepleződik. Ha a tevékenységbe dik, változik: az állami ellátórendjelent, akkor mely szervezetek tekintbevonódik a meghatározott számú szerben tapasztalható hiányosságokhetőek igazi civil szervezetnek? Vagy személy a célcsoportból, azok még ra adott válasz hatékony és hatásos; talán fel kell tételezni egy második, nem biztos, hogy valódi megoldáezt látván az állam maga is segíti a cinetalán harmadik civil sokat kapnak a kérdéseikre. vil szektort a megerőszférát is, amikor a po– Innovációs készség – az állandó södésben törvényekA civil kurázsit meg litikamentes NGO szermegújulni vágyás és képesség vikel, juttatásokkal. A vezetekről beszélünk? heti előbbre a szektort. Valódi újkell szerezni, gyademokrácia megsziA civil társadalom donságokkal. Nem jelenti azt, lárdításának lehetősékorlatra kell szert kifejezés az antipolitihogy régi hagyományok tartalge a civil szektor műtenni. Enélkül csuka szinonimája lett: mas és átgondolt felelevenítése ködésének megerősítépán a civil társadaállamon és pártokon nem lehet innováció. Kreativitásse. Folyamatosan kétlom karikatúrájáról kívüli önszerveződő ra van szükség. felé tekintenek a civil beszélhetünk. csoportok hálózata.

– Nyitottság – folyamatos kommuniszervezetek: Ahhoz azonban, hogy kációs-készséget jelent az új és régi – A szolgáltatások iez megvalósulhasson, célcsoportokkal, a mikro- és makgénybevevőire, mely lelegelőször repolitizációs folyamatra rokörnyezettel. Hagyni, hogy a het az állam vagy annak polgára. volt szükség. A civil kurázsit meg szervezet „lásson, ne csak nézzen“, – Önmagukra – mit tudnak szervekell szerezni, gyakorlatra kell szert illetve megőrizni a folyamatos zetként nyújtani, hogyan tudnak tenni. Enélkül csupán a civil társadakészséget a „látásra és a nézésre“. válaszolni az új kihívásokra? lom karikatúrájáról beszélhetünk.

– Flexibilitás – rugalmasan válaMi a civil szektor sikerességének a tit(Miszlivetz, 1993.) szolni a szolgáltatás iránti igéka? A siker alatt a valóban hatékony Kelet-Közép-Európában a civil nyekre, és alakulni azok szerint. és hatásos működést értjük. Amenytársadalom hagyományai megsza„Megőrizni a fiatalságot.“ nyiben így működik egy szervezet, kadtak a második világháború után.

– Problémára való érzékenység – reakkor az emberek között is népszerű Ezért fennáll annak a veszélye, hogy akciókészséget értek ez alatt, valesz. Ez a sikeresség másik dimenzióegy elit réteg csupán a civilitás valólamint a folyamatos „kérdeznija. Mik azok a jellemzők, amelyek gadi értékeire emlékeztető értékek neválaszolni“ tudás képességét. ranciát nyújthatnak erre? vében kvázi civilitást hoz létre. Ezek Ezek a folyamatok és jellemzők nem – Professzionalizmus – a megfelelő a csoportok elszigetelik magukat a az intézményben rejlenek, hanem az gyakorlati és elméleti válaszok többi csoporttól, és szövetség helyett emberekben, akiknek a tevékenyséadása a „Hol?“ „Mikor?“ „Mit?“ elszigetelődés jön létre. A civilitás gén keresztül érvényesülnek. Mindig kérdésekre. A választ a szervezehorizontális szerveződésének, hálóa konkrét ember tud konkrét ötlettel tek általános, és az egyes progravá alakulásának akadályát képezik. előállni. Nem a jogi forma és a törmok konkrét célkitűzései között Hogyan tudja felváltani a civilitás vény adta lehetőségek rejtik maguklehet tetten érni. a paternalizmust? Ellenőrként és ban a siker lehetőségét.

– Költségvetés sikeres kezelése – ponmegszorítóként, az állam mellett kiAz emberi erőforrások az ember tos és törvényes ügyvitelt jelent. egészítőként, illetve ha szükséges, az társadalmi, biológiai, Manapság könyveállammal szemben fellépni. Ezekben történelmi adottságailőt vagy céget bízOlyan emberek a folyamatokban valódi lehetőséget nak, az emberi viszonak meg ezzel. kell kínálni felnőtt polgárrá szocialinyok különböző alakmunkájára van – Nyilvánossággal zálódásra vagy reszocializálódásra. A zatainak, struktúráinak kapcsolatos tevészükség, akik vagy társadalmi szerződést megírni csak össztársadalmi mozkenység (divatos fomaguk vannak biregyütt lehet: hatalomnak és az állam gásterét növeli. (Gyegalommal PR) – istokában egyszerre polgárainak. A civil kontroll funkciója kiczky, 1991.) mertté tenni a céloaz elméleti és gyaa szerződés garanciáinak „behajtása“.

Végiggondolva a kat, tevékenységekorlati tudásnak, A civil szféra működésén keresztül szervezetek nagyságáket: hirdetésben, kivagy szintetizáló, érvényesülhet a civil kontroll. Ezt látnak, profiljának, céljaadványokban, nyílt juk, amikor egy civil kezdeményezés inak változatosságát szervezőképességnapokon, workshomár azáltal is, hogy létrejön, kritikát nem lehet egyértelműpokon, konferencigel rendelkeznek... gyakorol az állami intézményrenden meghatározni, hogy ai előadásokon stb. szer felett. A csoportok a törvény adta milyen típusú képesNem elegendő jól kereteken belül működnek és függetségstruktúra lenne a dolgozni, mindezt len erkölcsi értékeket hordoznak. Ez a profi és hatékony működés szemtudatni kell az emberekkel. skót felvilágosodás visszhangja. pontjából elvárható. Ezt minden – Támogatásszerzés profizmusa – a A civil társadalom nem helyetteszervezetnek magának kell meghatákövetkező kérdéseket szükséges sítheti az államot. A polgári értékek roznia két szempontot figyelembe feltennie a szervezetnek: Kitől? nem maradnak fenn törvényi szabávéve: Mit? Mennyit? Cserébe mit nyúj-

7

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

A szimbolikus tőkét Bourdieu a modern kort megelőző társadalmak sajátjának tekinti elsősorban. Fogalmába tartoznak a föld, a termelőeszközök, a rokonság, a különféle kapcsolatok, a kapcsolatok hálózata. A szimbolikus tőkejavak a modern korban is nagyon keresettek, mert kevés van belőlük. Legértékesebb formája a presztízs. Erre a presztízsre törekszik minden szervezet. A szervezet presztízse a misszión túl a munkatársak személyiségén, munkavégzésén alapulhat. Ezért nagyon fontos a szakemberek folyamatos képzése, a helyi közösségben nagy presztízzsel rendelkező emberek megnyerése a szervezet céljainak. Ide tartozik a védnökség intézménye. Nagyon divatos dolog manapság a szervezet vagy annak egy programja számára védnö-

A megszemélyesített kulturális tőkét tárgyiasított tőkévé alakítják át, amikor létrehoznak valamilyen kézzelfogható, mások számára tárgy vagy szolgáltatás formájában átadható dolgot. Ezek a dolgok átadhatóak, átruházhatóak mások számára. Akkor marad fenn hosszabb ideig a tárgyiasult formában a megszemélyesített tőke, ha értékek, érdekek kötődnek hozzá.

Intézményesített kulturális tőke letéteményesei a professzionális szervezetek: iskolák, műhelyek. A civil szervezetek maguk is lehetnek birtoklói, illetve a tőkeforma „megvásárlói“ is. Az oktatási intézményeket vagy tanfolyamokat működtető civil szervezetek, forprofit szervezetek, állami intézmények tulajdonosai ennek a tőkeformának. Minden olyan szer-

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

– Mire van szükségünk?

– Mit hoz magával a munkatárs?

A két kérdés megválaszolása után kezdődhet meg a gondolkodási és a harmonizációs folyamat. Tekintve, hogy a civil szférában egyre elterjedtebb a program alapú gondolkodás, ami azt jelenti, hogy a célok érdekében kisebb-nagyobb egységekre tagolódik a tevékenység. Az egységek végpontjai pontosan meghatározhatóak. Egy szervezeten belül több program is folyhat párhuzamosan.

Fontos számba venni, milyen folyamatok aktuálisak, és melyik munkába lehet hatékonyan bekapcsolni a munkatársat. A program határozza meg, hogy milyen képességekre van éppen szükség. A másik kérdés a munkatársban rejlő lehetőség, illetve az, hogy milyen képzés során lesz alkalmassá a programban való munkára.

A nyugati kultúrákban megkülönböztetjük a pragmatikus, elméleti alapú európai tudást, illetve a gyakorlatorientált, a know-how típusú amerikait. A civil szférában a kettő ötvözésére van szükség, mert a programoknak minden esetben van egy szakmai része, melyet csak az adott témában meglévő elméleti tudás birtokában lehet megalapozottnak tekinteni, másrészt minden elméleti alapú elképzelés a gyakorlati tevékenységek formájában valósul meg. Ez egyben meghatározza a civil szférában dolgozó emberek felé az elvárásokat. Olyan emberek munkájára van szükség, akik vagy maguk vannak birtokában egyszerre az elméleti és gyakorlati tudásnak, vagy szintetizáló, szervezőképességgel rendelkeznek, képesek „egy asztalhoz ültetni“ az elméleti és a gyakorlati szakembert.

Az utóbbi időben az emberi erőforrások minősége iránt élénkült fel az érdeklődés, mivel az alapítványok, egyesületek számára nehézséget jelent, vagy teljesen lehetetlen a munkatársak számának növelése, ezért a munkatársak tudáskészletének minősége felé fordulnak határozottabban.

Tekintve, hogy a kis szervezetek alkotják a civil szféra nagyobbik hányadát, úgy tűnik komplexebb tudás és képességkészlet a kifizetődőbb.

Az emberi erőforrást maga az egyén szállítja a szervezetnek tőke, emberi tőke formájában. Bourdieu elmélete (Bourdieu, 1998.) a tőkefajtákról segít átgondolni az emberi tőke gazdasági hasznát. Három tőkefajtát különböztet meg elméletében: – szimbolikus tőke, – kulturális tőke, – szociális tőke.

köt (fővédnököt) keresni. A védnök szerepe a presztízs emelése, az általa birtokolt szimbolikus tőke átadása, melyet a szervezet majd átvált gazdasági tőkévé.

A kulturális tőke a modern társadalmak tőkéje. A dolgok működtetésének tudása. A megszemélyesített kulturális tőke időigényes és személyre szabott képzésen keresztül szerezhető meg. A képzés kapcsán készségek, képességek alakulnak, melyekkel a személy a szervezetet segíti, juttatja tőkéhez. A tőkefajta maximálisan személyhez kötött. Amint a szervezetből kilép a munkatárs, pótolni kell, újra kell képezni valakit helyette. Ebből a szempontból fontos a munkatársak és az önkéntesek gondos kiválasztása és megtartása, mert minden képzés újabb ráfordítást jelent, amelyet célszerű a szervezet számára kamatoztatni.

vezet, amelyik beiskolázza munkatársait, felhasználója ennek a tőkeformának. A három tőkeforma egymásba átvihető: az intézményesített tőkeforma használatának profitja a megszemélyesített tőkeforma, mely a társadalom megcélzott rétege számára tárgyiasított tőkeformában testesül meg. Nagyon fontos ezt tudni annak a civil szervezetnek, amelyik szeretne valamilyen jelentőset létrehozni akár mikro-, akár makroszinten.

A szociális tőke a valóságos és lehetséges erőforrások összessége, amelyek egy hálózat birtoklásával az elismerést, illetve egyáltalán a tudomásulvételt biztosítják. Az egy csoporthoz tartozás alapelvén nyugszik. Ilyen szimbolikus tőkét fektetnek be a szervezetek, amikor megszerveznek egy konferenciát, és a velük kapcsolatban álló szervezetek közül előadókat, illet-

8 ve résztvevőket hívnak. Az egymás Nemcsak a háborúhoz kell sok iránti szolidaritás, a közös érdekérvé- pénz, hanem civil szervezetek műnyesítés illetve érdekképviselet kiépí- ködtetéséhez is. A rendszerváltás tése nagyon fontos. Elengedhetetlen a után immár tizenöt évvel a szervezeszervezetek munkatársait más intéz- tek számára új kihívást jelent a támoményekkel való kapcsolat kialakításá- gatások megszerzése. Nagyobb az ra sarkallni. Ugyanakkor a kommuni- adakozó kedv, több a pályázati lehekációs képességek kifejlesztése is elen- tőség, ezzel együtt azonban a szervegedhetetlen, bármennyire is közhely- zetek száma is megnőtt. nek tűnik ez a megállapítás. A folyaLéteznek a befizetendő adókból matos tranzakción keresztül reprodu- származó egyéni támogatások, melyekálható. Az elismerések, legyen szó ket viszonylag könnyű megszerezni, akár a szervezet elismeréséről, akár a de ehhez ismertség, illetve valamilyen benne dolgozó munkatársak vagy az kurrens téma, vagy célcsoport szükséáltaluk létrehozott kulturális tőke elis- ges. Az egyéni adományozók egyszeri meréséről, nagy motivációs erővel bír- vagy rendszeres támogatását ennél nak. A „hírnév“ kötelez. Az elismeré- nehezebb megszerezni. A szervezetek sek egyben garanciát is biztosíthatnak a szűk keresztmetszetben dolgoznak. arra, hogy a szervezet legalább azonos Ezek a bevételek, bár csekélyek, de naminőségben, de inkább jobb minőség- gyon értékesek, hiszen szabad felhaszben dolgozzon. Erre maga az elismerés nálásúak. Az állami pályázati rendis több lehetőséget ad, hiszen szakmai szer nagyobb összegekkel kecsegtet, perspektíva rajzolódik ki egy-egy mun- de konkrét céloknak kell megfelelni, katárs előtt annak megszerzése után. szigorúbb elszámolási kötelezettség Egy szervezetben van, illetve ha egy folyamatos tőkecirkuszervezet nagyon siláció folyik. A folyakeresnek tűnik, a nem A szervezet preszmatokat érdemes künyerők mindig polititízse a misszión túl a lönválasztani a jobb kai hátszélről beszélmunkatársak szemémegértés céljából. Stranek. A forrás megléte lyiségén, munkavégtégiákat lehet kialakíaz aktuális gazdaságtania tőkefajták megpolitika függvénye. zésén alapulhat. szerzésére, illetve meg Az uniós pályázatok Ezért nagyon fontos lehet vizsgálni, hogy egészen más lehetőséa szakemberek fomely téren erős vagy geket biztosítanak a lyamatos képzése, a gyenge a szervezet, szervezet fejlődéséhelyi közösségben illetve a munkatárben. Rendelkezni kell sak. Nehéz különvánagy presztízzsel kapcsolati tőkével, hilasztani a munkatárszen csak konzorciurendelkező emberek sakat a szervezettől, mok pályázhatnak, ez megnyerése a szerhiszen sajátosságuk – a tőke a program sovezet céljainak. főleg a kis szervezerán gyarapszik és erőteknél –, hogy a munsödik. Nagyon konkkatársak maguk a rét tervekkel kell renszervezetek. delkezni, amely a szervezet tevékenyA civil szervezetek élete kezdet- ségének abszolút racionalizálását jeben nem végződött diadalmenettel. lenti. Erős adminisztratív háttérrel kell Nagymértékben különböztek az ala- rendelkezni, ami nagyon átgondolt pítók és az állam szándékai. Nagyon működtetésre készteti a szervezeteket. sok szervezet nem tudott megmarad- Kevesebb lehetőséget ad kreativitásra, ni, nem tudta megtartani a lelkes ala- nagyon pontosak és részletesek az előpítókat a nehézségek közepette. Ha írások, amelyek a nemzeti célokra sikerült a talpon maradás, folytonos épülnek, cserébe viszont olyan nagyanyagi nehézségekkel küzdenek. ságrendű összegekhez és ismertségA profitorientált szervezetektől ér- hez juthat a szervezet, amely átütő demes tanulni. Azt mondják, hogy erejű. Ezzel visszacsatolhat a kör elejégyakran a civil szervezetek nem reagál- re, az adományozók megnyeréséhez: nak elég gyorsan a változásokra, a vál- sokkal előnyösebb pozícióból indultozó igényekre. Ez nem véletlenül van hat, hiszen az uniós pályázati prograígy. Ismét csak a pénzre, illetve annak mok kötelező nyilvánossága olyan ishiányára kell gondolni. Nem áll rendel- mertséget ad, amelyre nem tud egy kezésre annyi tőke, mint a profitorien- szervezet a normális menetben pénzt tált szektorban, illetve, hogy a szolgál- kiszakítani (újságcikkek, fizetett hirtatások nyújtói nincsenek eléggé érde- detések, médiakampány). kelve a változtatásban, hiszen nincsen Nemcsak az anyagi erőforrások profitorientáltság, csak a lelkesedés. szűkössége nehezíti az életet, hanem a

civil fórum

humán erőforrások maguk is. Előfordul a tagság motiválatlansága, vagy egyes szervezetek személyfüggőségben szenvedtek. Néha a tapasztalatlanságuk miatt keletkeznek problémák.

Mindent akarnak, egyszerre megváltani a világot. Azonban rá kell jönniük, hogy a komplex feladatok ellátásához megfelelő mennyiségű munkaerőt kellene rendelni, ez azonban lehetetlen, részben anyagi, részben szervezési okok miatt. Azt is fel kell ismerni, hogy a mai világban nem a mindent átfogó megoldások az üdvözítőek. A specializáció ugyan látszólag szűkíti a lehetőségeket, hiszen nem minden pályázati kiírásnak felel meg a szervezet céljaiban, de így nem is kell megvalósíthatatlan terveket vállalni. (Jagasics, 1992.)

Sokszor praktikusnak látszik nagyon tág határokat megfogalmazni, hiszen ki tudja, mire lesz szükség, de mindig ott a felkiáltójel és a „de“. Érdemes-e, vállalható-e, valóban hasznára van ez a szervezetnek? Civil szférában dolgozni többet jelent irgalmasságnál, emberbaráti cselekedetnél. Ezt az emberbaráti megfontolást kell professzionalizálni. Ebbe az is belefér, hogy nem mindenkinek nyújt szolgáltatást. Képes határt vonni önmaga körül.

Irodalomjegyzék 1%: Forintszavazatok civil szervezetekre, Tanulmányok. Ford.: Végh Zsuzsa, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 2000.

A harmadik szektor, szerk.: Kuti Éva-Marschall Miklós, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1992.

Andrew Arató: Civil társadalom, forradalom, alkotmány, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999. Ágh Attila: Önszabályozó társadalom, In: A civil társadalom Nyugatés Kelet-Európában, Budapest, 1989.

Paolo Barbetta: A nonprofit szektor gazdasági szerepe, Esély 1991/1: 11-22 P. Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke, In: Lengyel György, Szántó Zoltán (szerk.)

Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája, Aula, Budapest, 1998.

Ferge Zs.: Mennyire fontos az egyesült Európa társadalmainak minősége, Esély 1999/különszám 3-13. o.

Gáspár László: Bevezetés az emberi erőforrások elméletébe, Jannus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 2000.

Gyekiczky Tamás: Társadalmi hálózatok és a munkaerőpiac civil szerveződései, Szociológiai Szemle 1994/4: 97-118.

Gyekiczky Tamás: Emberi erőforrá-

9

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

sok és modernizációs stratégiák, TTwins Kiadó, Budapest, 1994.

Harsányi László: A nonprofit szektor szabályozásának vitás kérdései, In: Kuti-Marschall: A harmadik szektor, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1992 Harsányi László: A nonprofit szektor szerepe a közszolgálatok átalakításában, Europa Forum I., 1997.

Jagasics Béla: Félúton. A zalai alapítványok és egyesületek fejlődésről In: Kuti, 1992.

Kiss Pál István: Humán erőforrás menedzsment, Emberi erőforrások Fejlesztése Alapítvány, Gödöllő, 1999.

Közép-Európai változások. Társadalmi folyamatok és stratégiák Szerk.: Miszlivetz Ferenc, MTA Szociológiai Intézet - Savaria University Press, Budapest, Szombathely, 1998.

Kondorosi Ferenc: Civil Társadalom

Magyarországon, Politika+Kultúra Alapítvány, Budapest, 1998.

Kósa Eszter: Nonprofit szervezetek pénzpolitikája, Mozgó Világ 1996/9: 19-26.

Krémer Balász: Az NGO kultuszáról.

Táncra perdülhet-e az asztal az NGO spiritiszta szeánszok varázsigéitől? Esély, 1996. No. 2: 46-65.

Kuti Éva: A nonprofit szektor Magyarországon, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1992.

Kuti Éva: Van-e válaszunk a nonprofit szektor fejlődésével összefüggő kihívásokra? INFO Társadalomtudomány, 1997. No. 42: 7-15.

Miszlivetz Ferenc: A lehetséges határainak újrafogalmazása, Pesti Szalon Könyvkiadó és a Szavaria University Press, Budapest, Szombathely 1993.

Papházi Tibor: Egyesületek, társadalom, egészségügy, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest 1997.

Adam, Seligman: A civil társadalom eszméje, Kávé kiadó, Budapest, 1997.

Social actors and designing the civil society of Eastern Europe, Ed.: Alberto Gasparini, Vladimir Yadov, Greenwich Press Corp., London, 1995.

Steven Pinch: Knowledge Communities, Spatial Theory and Social Policy, In: Transnational Social Policy ed: Catherine Jones Finer pp. 104-119., Blackwell Publishers Ltd, Kent, 1999.

Szalai Erzsébet: Ezredváltó dilemmák Magyarországon, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000.

Tóth T.: Civil társadalom és szakszervezet, Szociológiai szemle 1995/3.

Buda Annamária szociológus e-mail: budaancsa@hotmail.com

Civil szervezetek szerepe az egész életen át tartó tanulásban

A

z egész életen át tartó tanulás fogalma mára már szlogenné vált, anélkül, hogy sokan ismernék a tényleges jelentését. Tanulmányomban kísérletet teszek e fogalom tisztázására és annak vázolására, hogy a civil szervezetek sajátos szerepet töltenek be a formális, a nem-formális és informális tanulás területén. Kiemelem továbbá azt, hogy a civil szektorban végzett munka során speciális kompetenciákra, tapasztalati tanulásra lehet szert tenni.

Napjainkban még mindig a hagyományos iskolarendszerű, a formális tanulás koncepciója uralja az emberek tanulásról alkotott felfogását. A hagyományos gondolkodással szemben az egész életen át tartó tanulás nem az intézményrendszerre, hanem az emberre, az egyénre, illetve a közösségre teszi a hangsúlyt, azaz a tanulóközpontúság jellemzi.

Az Európai Tanács az elmúlt években több dokumentumban is megfo-

galmazta, hogy a tudásalapú gazdaságba és társadalomba való sikeres átmenetnek együtt kell járnia az egész életen át tartó tanulás megvalósítása érdekében tett lépésekkel. A 2001-ben megfogalmazott Bizottsági Közlemény így fogalmaz: „Az iskolai tanulmányok megkezdése előtti kortól egészen a nyugdíjba vonulást követő időkig tartó tanulásra helyezett hangsúlyon kívül az egész életen át tartó tanulásnak fel kell ölelnie a formális, nem-formális és informális tanulás teljes spektrumát. Az egyeztetések a tanulás célkitűzéseire is rávilágítottak, ideértve az aktív állampolgári fellépést, a személyes kibontakozást és a szociális integrációt épp úgy, mint a foglalkoztatással kapcsolatos szempontokat.“1 A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyik jelentése2 arról számol be, hogy a tanulás és az emberi tőkébe való befektetés az összenemzeti termék (GDP) növekedésével hozható összefüggésbe, többek között azért, mert az oktatás-

ban résztvevők képzésével kapcsolatos költségeknek részbeni átvállalása hosszú távon csökkentheti a munkanélküliséget, és értelemszerűen az azzal kapcsolatos kiadásokat. A gazdasági előnyök mellett a tanulási szint emelkedése egyet jelent a nagyobb mértékű polgári aktivitással is, a közvélemény-kutatások szerinti nagyobb jóléttel és a bűnözés visszaszorításával is. Tehát a tanulás, a humán erőforrásba történő befektetés nemcsak a társadalom gazdasági érdekeit, hanem a demokrácia megvalósulását, az emberek egymás iránti toleranciáját és természetesen az egyén önmegvalósítását is szolgálja.

A tudás, a jártasságok, készségek meghatározására az oktatáspolitikai dokumentumok egyik alapfogalma a „kompetencia“ lett. A humán erőforrásban a szükséges tudásként alkalmazott kifejezést a pszichológiai megközelítések tágabb értelemben használják, a kompetencia részének, alkotóelemének tekintik a tudást, a képességet, a személyiséget és a motiváci-

Bizottsági Közlemény: Az egész életen át tartó európai térségének valóra váltása, Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel, 2001.11.21. COM (2001) 678 végleges.

2 Tom Healy-Sylvian Côté, A nemzetek jóléte: az emberi és társadalmi tőke szerepe, OECD 2001.

1

10 ót.3 A 2001. évi felnőttképzési törvény részt a társadalom életében. A harmaígy határozza meg a kompetenciát: a dik szempont a humán tőke – a fogfelnőttképzésben részt vett személy lalkoztathatóság eleme, ez azt jelenti, ismereteinek, készségeinek, képessé- hogy e kulcskompetenciák birtokágeinek, magatartási, viselkedési jegye- ban az egyén képessé válik arra, hogy inek összessége, amely által a személy megfelelő munkát találjon magának. képes lesz egy meghatározott feladat Mindezek ismeretében érdemes eredményes teljesítésére. megvizsgálni és tudatosítani a civil Az elmúlt években annyira divatos szektor szerepét az egész életen át fogalom lett a kompetencia, hogy a tartó tanulás folyamatában. De miekülönböző kompetencia-csoportok lőtt erre sor kerülne, nézzük meg, mivizsgálatára kutatások szerveződtek. lyen általános jellemzőik vannak a Az Európai Tanács a lisszaboni talál- felnőttképzéssel foglalkozó nonprofit kozóját követően a kulcskompetenci- szervezeteknek. ákból álló keretrendszer és az egyes területekhez tartozó ismeretek, kész- A felnőttképzéssel ségek és attitűdök részletezésére és kidolgozására egy munkacsoportot ho- foglalkozó nonprofit zott létre, melyben 2003-tól Magyaror- szervezetek szág is részt vett.4 A munkacsoport jelentése nyolc kulcskompetenciát defi- Magyarországon a nyolcvanas évek niált: az anyanyelvi kommunikációt, vége óta kialakuló, a kilencvenes az idegen nyelvi kommunikációt, a években egyre aktívabbá váló civil matematikai műveltséget, a termé- társadalom mára számottevő gazdaszettudományi és technológiai jellegű sági szektorrá vált. A KSH felmérése alapkompetenciákat, az információs szerint 2000-ben közel 50 ezer volt a és a kommunikációs technológiák al- működő nonprofit szervezet, a 2005. kalmazásához kapcsolódó készsége- évi KSH gyorsjelentésben már 70 ezer ket, a tanulni tudáshoz, a személyközi felettre becsülik a szektorban résztveés állampolgári kompetenciákhoz, a vő szervezetek számát. Erősödött a vállalkozói szellem elmélyítéséhez és szektor szolgáltató és gazdasági szevégül a kulturális tudatosság kialakí- repe, bevételeinek összege folyamatásához kapcsolható készségeket és tosan nőtt, 2000-ben megközelítette képességeket. az 500 milliárd forintot, 2002-ben peA munkacsoport a sikeres önmeg- dig a 700 milliárdot. Jelentős tényezővalósítás és a munkaerő-piaci elvárá- vé vált a munkaerőpiacon, a főállássok figyelembevételével három olyan ban, teljes munkaidőben foglalkoztaszempontot jelölt meg, tottak száma 2000-ben amelyeknek feltétleelérte az 56 ezer főt, A hagyományos nül teljesülniük kell a részmunkaidőben totanulásban. Az első vábbi 6,5 ezer fő mungondolkodással szempont az úgynevekájával volt egyenértészemben az egész zett kulturális tőke – kű annak a 25 ezer főéleten át tartó tanuaz önmegvalósítás és nek a teljesítménye, lás nem az intézfejlődés eleme. Ez azt akiket a szektor alkalményrendszerre, foglalja magában, hogy mazott. Megbízási szerhanem az emberre, a kulcskompetenciákződéssel foglalkoztanak képessé kell tentottak további 14 ezer az egyénre, illetve a niük az egyéneket az alkalmazott főállású közösségre teszi a élethosszig tartó tanumunkáját váltották ki. hangsúlyt, azaz a lásra, és arra, hogy a A nonprofit szervezetanulóközpontúság saját érdeklődésüknek tek önkéntes segítőijellemzi. megfelelő, egyéni cének száma meghaladlok elérésére törekedta a 400 ezer főt 5 évjenek. A második szemvel ezelőtt.5 Fejlődés és erősödés érzékelhető a pont, az úgynevezett társadalmi tőke, azaz az aktív állampolgárság és befo- civil és az állami szektor szerződéses gadás területe. E kulcskompetenciák kapcsolataiban is, a szaktárcák által elsajátítása teszi lehetővé, hogy az kiírt pályázati lehetőségekben. Egyre egyén aktív állampolgárként vegyen több alapítvány és társas nonprofit

civil fórum

szervezet vállal részt az állam és az önkormányzatok által átadott közérdekű feladatok ellátásában. De a lehetőségeket még nem használták ki eléggé, számos alkalom lenne a hatékonyabb partnerségen alapuló együttműködésekre.

2002 decemberében megjelent a kormány civil stratégiája, melynek alapelve: az „autonóm civil társadalmat partnernek tekintő állam“. A dokumentum szerint kormány azokkal a civil szervezetekkel szeretne partneri viszonyt kialakítani, amelyek politikailag függetlenek, jogi személyeknek tekinthetők, működésüket saját belső szabályzat rendezi, nonprofit módon gazdálkodnak és tevékenységükre az önkéntesség jellemző. A szektor humán erőforrás fejlesztése követelményként is megjelenik a stratégiai elemek között, a felsőoktatásban és a szakképzésben egyaránt, különösen akkreditált, illetve az Országos Képzési Jegyzékbe vett képzések keretei között. Természetesen a civil szektoron belül is felértékelődött a képzés, az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás fontossága, hiszen a szakértői színvonal biztosításától függ a szervezetek működésének jogszerűsége, a gazdálkodás törvényessége, a teljesítmény eredményessége és a hosszú távú működőképesség.

Visszatérve az adatokhoz, míg 2000-ben a nonprofit szervezetek kb.

15%-a oktatási célú, elmondható, hogy 2002-ben már az alapítványok 32,7 %-a, tehát közel egyharmada oktatással foglalkozó. A tevékenységi körök részletes bontásában a 2000. évi adatok állnak rendelkezésünkre, ezek arról tanúskodnak, hogy az akkor létező 48 821 nonprofit szervezet közül 6 866 szervezet tevékenységi köre volt oktatási, ezek közül 375 szervezet jelölte meg fő tevékenységi köreként a felnőttoktatást – 266 alapítvány és 109 társas nonprofit szervezet. A tevékenységi körökre bontva 2000-ben 55 szervezet volt ismeretterjesztő, 74 nyelvoktató, 66 népfőiskola, 174 szakmai átképző és többcélú egyéb felnőttoktatási jellegű szervezet. Ugyanakkor 197 bejegyzett szervezet volt foglalkoztatási és munkaügyi célú, ezek közül a munkanélküliség kezelésére létrejött szervezetek (74) a munkanélküliek, állás-

Kompetencia a munkahelyen – A kompetenciák fontossága. 2004/5, Jakó Melinda, A kompetenciák fogalmának értelmezési lehetőségei Magyarországon, Humánpolitikai Szemle 2004/5.sz. 48-55. o.

4 Oktatás és képzés 2010, Összefoglaló a 'Kulcskompetenciák' munkacsoport eredményeiről, Új Pedagógiai Szemle, 2005/május.

5 Nonprofit szervezetek Magyarországon 2000, szerk. Bocz-Cseh-Kuti-Mészáros-Sebestyén, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002, KHS Gyorsjelentés, 2005. március 31. (www.ksh.hu) 3

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

keresők szervezetei (55) és a közhasznú foglalkoztatási szolgáltatás céljára létrehozott szervezetek (36) azok, amelyek jelentős szerepet vállalnak a felnőttképzésben. Meg kell említeni a felnőttképzés kapcsán például a kulturális csoportba sorolt közművelődéssel foglalkozó 521 szervezetet, a 66 olvasókört és a 401 hagyományőrzést segítő szervezetet is. De elmondható, hogy felnőttképzést gyakorlatilag minden olyan szervezet indíthat és akkreditálhat, amely tevékenységének megvalósításához szükségesnek találja képzések szervezését.

A szervezeteket infrastrukturális és anyagi szempontból eltérő feltételek között működnek, erről számol be Lux Judit egyik felmérése és a Nemzeti Felnőttképzési Intézet számára készített jelentés is.6 Általánosságban elmondható, hogy nem rendelkeznek olyan háttérrel, hogy ne lenne szükség állami támogatásra. A kis településeken tevékenykedő szervezetek közül sok komoly anyagi nehézséggel küzd, kapcsolatrendszerük, és ezáltal a helyi közéletre gyakorolt befolyásuk gyenge, függetlenül attól, hogy közülük több is regionális szervezetként jött létre, ám mégsem sikerült megteremteniük a feladat ellátásához feltétlen szükséges anyagi, technikai, és sokszor személyi feltételeket. Zám Mária a munkanélkülieket segítő nonprofit szervezetekről írott tanulmányában a gazdasági tevékenység bemutatásánál „piacköztes“ helyzetnek nevezi azt az állapotot, amikor a szervezetnek meg kell keresnie azt a megrendelőt, aki megoldja az éppen munkanélküli, és/vagy új szakképesítést, átképzést igénylő felnőtt „fogyasztó igényei“, fizetésképtelensége és a tanfolyam díjigénye közötti problémát. A megoldást többnyire a Munkaügyi Központok, a pályáztató szervezetek vagy az önkormányzatok adják, ugyanis a munkaerő-piaci szolgáltatásokért az igénylők nem tudnak fizetni. A kutatás itt említi meg a szervezetek tipikus fejlődési útját, „amikor önsegítő szervezetből először minimális feltételekkel szolgáltató lesz, majd sikeres és eredményes munka felmutatásával támogatott szolgáltató. Végül a munkaerőpiaci szolgáltatások mellé felsorakoznak a bevételt termelő, ún. virtuális

igényekre épülő 'termékek' – célzott szerepük van például az üres, betöltkonferenciák, kiadványok, képzések, hető álláshelyek felkutatásában, a heszellemi bérmunkák (területfejleszté- lyi képzési igények felismerésében. A si intézményeknek, önkormányzat- nonprofit szervezetekre jellemző az oknak, kisebbségi önkormányzatok- alkalmazkodási képesség és a segítenak, pályáztató szervezeteknek), ni akarás, ami különösen fontos a felvagy a legideálisabb esetben maga is nőtt tanulók képzésében, mert ők – a foglalkoztató szervezetté válik még fiataloktól eltérően – lassúbb tempót mindig támogatott programokból fe- igényelnek. A résztvevőközpontú tadezve a kiadások jó részét. Végül a nítási módszerek alkalmazására, a kisiker csúcspontjának tekinthetjük azt sebb csoportlétszám létrehozására, a a szintet, amikor már piacra termelő, képzések kihelyezésére a civil szerveáruelőállító szervezet lesz. Itt van az zetek nyitottabbak tudnak lenni, mint a pont, ahonnan az üzleti szektorba a nagy intézmények. Sok esetben az elbizonytalanodott is vezetnek utak, sőt munkanélküli tanuaz a tapasztalatunk a ... a szakértői színlóknak szorosabb menvizsgálat kapcsán, hogy tori kapcsolattartásra az igazán sikeres civil vonal biztosításától van igényük, speciális szervezetekből – aráfügg a szervezetek segítségre szorulnak, nyuk igen alacsony – működésének jogezt egy kis közösségezen a szinten kht. szerűsége, a gazdálként működő felnőttvagy kft. jön létre. A kodás törvényesséképző csapat hamar feltétel ebben az esetge, a teljesítmény felismerheti és kezelben a menedzsment heti. felkészültsége.“7 Ezt a eredményessége és szervezeti utat azonAz alapítványok, a hosszú távú műban a szervezetek egyesületek, népfőisködőképesség. többsége nem tudja kolák, s a hagyománybejárni, viszont ez aláőrző, kulturális szertámasztja azt, hogy a vezetek jelentős szerecivil szektoron belül is mennyire pet töltenek be a felnőttkori tanulásszükséges a humán erőforrás fejlesz- ban. A kis létszámban elindított tantése. Általában a szervezetek nehe- folyamokon nyitottak tudnak lenni a zen tervezhető bevétellel rendelkez- tanulók egyéni igényeinek, személyinek, a felajánlott 1%-os támogatások, ségük, véleményük felmérésére, az de leginkább a célzott pályázatok se- intézményes, nagy létszámú tömeggítik a képzések indítását, és a pályá- oktatással szemben sokszor lehetőség zatok sikeressége határozza meg nyílhat egyéni tanulási ütem kialakíegy-egy program megvalósulását. tására. A képzéscentrikus szervezeAzok a nonprofit szervezetek, me- tek rugalmasan tudják alkalmazni az lyek működési támogatása valami- új módszereket, amely új tanítási-talyen forrásból biztosított, azok az ál- nulási formák alkalmazását is jelentlami feladatok átvállalásában azért heti (pl. projekt-módszer, tréning, az tudnak hatékonyan részt venni, mert új kommunikációs technikákra épülő képesek a helyi szükségletek felméré- tanulási és értékelési módszerek). A sére, az adott probléma hatékony ke- szükségletek ismeretében az oktatás zelésére. Ezek a felnőttképző szerve- szervezésében kiválasztható, hogy az zetek innovatívak, rugalmasak tud- egyéni konzultáció, a kiscsoportos nak lenni, mert a konkrét helyzetből foglalkozás, a team-munka, avagy a kiindulva keresik a megoldásokat, le- távoktatás a megfelelő megoldás az hetőségük van új, a szokásostól eltérő adott helyzetben. programok megvalósítására is, hiÍrásomban nem cél a rosszul műszen a költségvetési intézményektől ködő szervezetek bemutatása, ezért eltérően, nem kell hagyományos csak a jó gyakorlatokat, a figyelemre módszereket, hivatali utakat bejárni a méltó példákat emeltem ki. szolgáltatások (képzés, tanácsadás Az alábbi vázlatomban röviden érstb.) elvégzéséhez. Sok esetben az al- zékeltetni szeretném, hogy az Európa kalmazottak „megszállottsága“ és az Tanács által kiadott Memorandumban önkéntesek bevonása is segíti a szer- megfogalmazott formális, nem-formávezetek versenyképessé válását. A lis és informális tanulás hogyan valónonprofit szervezeteknek jelentős sul/valósulhat meg a civil szektorban.8

Lux Judit, A munkanélkülieket segítő nonprofit szervezetek kapcsolatainak vizsgálata, OFA, 2003.

Arapovics Mária: A civil szervezetek szerepe a 45 éven felettiek képzésében, NFI, 2004.

7 Zám Mária, A munkanélkülieket segítő nonprofit szervezetek kapcsolatának vizsgálata, fejlesztésük lehetőségei, OFA, 2003.

8 Memorandum az egész életen át tartó tanulásról, Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel, 2000. október 30, SEC (2000), 1832.

6

11

12 A magyarországi nonprofit szervezetek a formális tanulásban

civil fórum

zéseken belül 1-1 szeminárium vagy előadás keretében a szektor legfontosabb ismereteit oktatják 30-45-60 órában, gyakorlati jeggyel vagy kollokviummal zárva. A nonprofit ismereteket egyre több felsőoktatási intézményben önálló, választható szakirányként, a nappali/levelező alapképzés, vagy szakirányú továbbképzés részeként lehet elsajátítani. Ezek a képzések gyakorlatot (terepmunkát) is tartalmaznak, szigorlattal, záróvizsgával zárulnak, melyről tanúsítvány/betétlap is kiállítható. Sok esetben a képzés akkreditált képzésként szakképesítéssel zárul. De elmondható, hogy egyre több felsőoktatási intézmény próbálkozik nonprofit menedzser, nonprofit szakértő alapszak indításával is.

Formális tanulás az a tanulás, amely oktatási és képzési alapintézményekben valósul meg, és elismert oklevéllel, szakképesítéssel zárul. Tehát olyan tanulás, amelyet jellemzően egy oktatási vagy képzési intézmény biztosít, amely a tanulási célok, tanulási idő, tanulási támogatás szempontjából strukturált és képesítés megadásához vezet. A formális tanulás a tanuló szempontjából szándékos, színtere az alap-, közép-, és felsőoktatás iskolarendszere.

Magyarországon 2002-ben a több mint 50 ezer nyilvántartott szervezet közül több mint 7,5 ezer szervezet oktatási célú. Az Oktatási Minisztérium A magyarországi adatbázisából kiderül, hogy 2002-ben nonprofit szervezetek a 500 feletti volt az alapítványok és 50 feletti az egyesületek által fenntartott nem-formális tanulásban közoktatási feladatot ellátó intézméA nem-formális tanulás az alapoktanyek száma Magyarországon. A statási és képzési feladatokat ellátó tisztikából nem derül ki, hogy ezek rendszerek mellett zajlik, és általáközül milyen arányú az iskolarendban nem zárul hivatalos bizonyítszerű képzésben felnőttoktatást folyvánnyal. Olyan tanulás, melynek tató nonprofit szervezetek száma, s az hátterét jellemzően nem egy oktatási bár nem elhanyagolható, de feltételevagy képzési intézmény biztosítja, és zésünk szerint nem is számottevő. amely nem feltétlen vezet képesítés Fontos megjegyezni viszont, hogy megadásához; ugyanakkor a tanulási a formális oktatásban máshogy van célok, tanulási idő vagy tanulási tájelen a civil szektor, mégpedig úgy, mogatás szempontjából strukturált. hogy a nonprofit szervezetekre voAz iskolarendszeren kívüli oktatás natkozó ismeretek bekerültek a tantartozik ide, az a nem-formális tanutervi követelmények közé is. Leginlás, ami a tanuló kább a felsőfokú képszempontjából válzés tananyagaiban vanMára már elismert, lalt, eldöntött és szánnak jelen a civil társadékos tevékenység. dalomra és a nonprohogy a nonprofit isA nem-formális tafit szervezetekre vomeretek elsajátítánulás lehetséges színnatkozó ismeretek, sához nonprofit tere a munkahely, cide középfokon példászakemberekre, s vil szervezet, közul a nonprofit ügyinegyúttal új szakmák művelődési intéztéző szakképesítés egy mény, esetenként vaegri középiskolában megteremtésére van lamely iskola tanfomár megszerezhető. szükség. 1998 óta a lyam jellegű képzé(Természetesen az álnonprofit ügyintéző se. Megvalósulhat olampolgári ismeretek és a nonprofit melyan szervezetek vagy tanítását a NAT is nedzser szakmaként szolgáltatások révén előírja, de ennek tarbekerült az Országos is (pl. képzőművétalmi vonatkozásaira szeti, zenei kurzusok, e helyen nem érdeKépzési Jegyzékbe is. sportoktatás, vagy mes kitérni.) vizsgára felkészítő A felsőfokú alapmagánoktatás), amelyeket a formális képzésben és továbbképzésben az álrendszerek kiegészítése céljából hozlamigazgatási, jogi, közgazdasági, tak létre. művelődésszervező, szociálpolitikai, Fentiekben már ismertettem a szociológiai, humánszolgáltatás szaszervezetek számának növekedését, kok képesítési követelményeiből de a tényleges tevékenységre inkább adódóan az oktatás része a civil tára tanfolyamok száma és az azokon sadalom és nonprofit szektor alapisrésztvevő felnőttek száma utal. Talán mereteinek oktatása. Ezeken a kép-

az adatok ismertetése nélkül is hihető, hogy ezek is a nonprofit szervezetek szerepvállalásának folyamatos növekedésére utalnak.

A nonprofit szervezetek működtetése egyre professzionálisabb munkavégzést kíván. A civil szervezetek megalakulásának kezdetétől a már nagyobb, tapasztaltabb szervezetek által szervezett nonprofitos szakmai képzések népszerűek voltak a kisebb, később alakult szervezetek munkatársai és önkéntesei számára – különösen a nonprofit menedzsment, jogi ismeretek, pályázatírással kapcsolatos és projektmenedzsment témakörében. A civil összetartás jegyében és a hasznos ismeretek megszerzése érdekében a résztvevők szívesebben indulnak nonprofit szervezet által indított képzésen, mint költségvetési intézmény vagy vállalkozás által szervezett tanfolyamon. A képzések szükségességét igazolja az a tény, hogy amikor a Nemzeti Felnőttképzési Intézet a nyilvántartott 288 iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató nonprofit szervezet számára akkreditációt támogató pályázatot írt ki 2003-ban, csak 126 pályázat érkezett, és abból is csak 77 lett nyertes.

Mára már elismert, hogy a nonprofit ismeretek elsajátításához nonprofit szakemberekre, s egyúttal új szakmák megteremtésére van szükség. 1998 óta a nonprofit ügyintéző és a nonprofit menedzser szakmaként bekerült az Országos Képzési Jegyzékbe is.

A magyarországi civil szektor szerepe az informális tanulásban Az informális tanulás az élet természetes velejárója, ez a munkával, családdal, illetve pihenéssel kapcsolatos mindennapi tevékenységekből eredő tanulás. Nem strukturált a tanulási célok, tanulási idő vagy tanulási támogatás szempontjából, és jellemzően nem vezet képesítéshez. Az informális tanulás lehet szándékos, de többnyire esetleges, véletlenszerű. A formális és nem-formális tanulási formákkal ellentétben az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység, és lehetséges, hogy maguk az érintettek sem ismerik fel tudásuk és készségeik gyarapodását. Ide sorolhatjuk azt a tanulási tevékenységet, ami egy ismeretterjesztő televíziós műsor megtekintésével, színházak, koncerttermek, közművelődési intézmények látogatásával, az olvasással, a

13

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

9

rése és elsajátítása a tanítással nem helyettesíthető módon járul hozzá a nemzeti és az európai azonosságtudat kialakításához, a kulturális értékek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés fokozza a nyitottságot, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságot és a toleranciát. A közösségben végzett tevékenység, az együttműködés sokszor több generáció részvételével erősíti a szociális kompetenciát, hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez.

A speciális szakmai kompetenciát adó alkotó művelődési csoportok szűk anyagi helyzete pályázati munkára, projektszemléletre, stratégiai gondolkodásra kényszeríti az önszer-

Elmondhatjuk tehát, hogy a demokratikus részvételre való nevelés elméleti és gyakorlati kereteit, az állampolgári kötelességeket és jogokat, az egyéni állampolgári jogok körét, az egyének és a társadalom összességének legfontosabb értékeit, a társadalom-ismeretet, a részvételi demokrácia alapjait lehet megismerni a harmadik szektor által.

Tanulás egész életen át A tények, felvetések, feltételezések bemutatásával az volt a célom, hogy jelezzem, mennyire számottevő tényező a civil szféra a felnőttképzésben, az egész életen át tartó tanulásban. További szándékom, hogy a civil szervezeteknek a tanulási folyamatban betöltött szerepét tudatosítsam. A felveté-

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

zenehallgatás, vagy akár egy jó recept kipróbálásával jár együtt.

Itt emelhetjük ki azt a nehezen mérhető tanulási folyamatot, ami a civil szervezetekben töltött, közösségi tevékenységgel jár. Ilyen tapasztalati tanulás lehet például egy szervezet megalapítása, működtetése, nyilvántartásba vételének, jogi feltételeinek, szabályainak, dokumentumainak önálló létrehozása és értelmezése, közreműködés a szervezeten belüli konfliktusok kezelésében, mások számára információadás, segítségnyújtás, a szervezet stratégiai tervének kidolgozása, projektterv készítése, pályázatírás, rendezvényszervezés, kapcsolattartás, PR-tevékenység megvalósítása, adománygyűjtés, informatikai és kommunikációs eszközök használata, és nem utolsósorban az érdekérvényesítési tevékenység. A civil szervezetekben végzett szabadidős, karitatív, környezetvédelmi, egyéb tevékenység számtalan kulcskompetencia elsajátítását teszi lehetővé ezen a legkevésbé mérhető informális tanulási szinten.

Nézzünk egy kiragadott példát a sok közül, hogyan segítheti az egyén kompetenciáinak növelését, a civil társadalmi részvétel!9 A 2003. évi közművelődési statisztika szerint 183 ezer tagot számlálnak az alkotó művelődési csoportok Magyarországon.

Ezek a közösségek nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, a mindennapi élet, a tervezett-alakított környezet és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró tartományának megértéséhez járulnak hozzá. A művészeti területek közös jellemzője az értékközvetítés és az értékőrzés, valamint az a tény, hogy aktív befogadásra, sőt alkotásra is késztetnek. Az alkotó művelődési csoportok, az amatőr művészeti mozgalmak tevékenysége fejleszti a létrehozás képességét, a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés képességeit, hozzájárul a harmonikus személyiség kialakulásához. Különleges értéket képviselnek például a magyar népművészeti tárgyalkotó (a fazekas, a fafaragó, a népi-ékszer-, a vessző-, a csuhé, a gyékény-, a szalmakészítő, a csipkeverő, a szövő, a nemezelő, a hímző és a komplex tárgyalkotó) csoportok.

A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek által az ismeretek élményszerűvé, a résztvevők sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a kreativitást. A művészetek megisme-

veződéseket, erősíti az önfoglalkoztatás lehetőségeit, és vállalkozói ismeretek elsajátítására sarkallja a résztvevőket, segítve a foglalkoztatás bővítésére irányuló stratégiai cél megvalósulását is.

Aki már részt vett egy alapítvány vagy egyesület létrehozásában és fenntartásában, az tudja, hogy a demokratikus intézmények megismerése mellett számos szociális és kommunikációs kompetencia elsajátításához segíti az egyént az önként vállalt feladat. Ez folyamatosan tudatosabb állampolgári cselekvésekre sarkallja az egyént és a közösséget. A nonprofit szervezetben való tevékenykedés olyan tapasztalati tanulást jelenthet az egyénnek, amit mint munkavállaló is hasznosíthat, így ez a tudás segítheti a mindennapi boldogulásában.

Arapovics Mária, Az oktatás és kultúra koherens fejlesztésének lehetőségei, OMAI, 2005.

sek vizsgálata részletes kutatást igényel, mely túlmutat jelen tanulmány keretein. De talán érzékelhetővé vált, hogy a civil társadalom és a nonprofit szervezetekben megszerezhető tudás, a cselekvéshez szükséges kompetencia már nem is csak az egész életen át tartó tanulás, azaz a formális, nem-formális és informális tanulás fogalmát öleli fel, hanem a tágabb értelemben használt egész életre kiterjedő tanulást. Ez kifejezi az önmegvalósítást, az aktív állampolgári részvételt, a társadalmi integrálódást és az alkalmazhatóságot/alkalmazkodó képességet is.

Arapovics Mária ELTE PPK Andragógia Tanszék – előadótanár e-mail: arapovics@hotmail.com

14

civil fórum

Szakmai továbbképzés a civil szférában – interjú Ion Georgescuval, a Román Képzési Intézet egyik trénerével – A civil szférában dolgozók milyen szakmai ismereteket kellene feltétlenül elsajátítsanak?

A válaszom lehet, hogy megzavarja.

Minden szervezetnek megvan a maga sajátos igénye annak függvényében, hogy: – most mivel foglalkozik?

– mivel szeretne a jövőben foglalkozni?

– milyen emberekkel dolgozik?

– a szervezet a fejlődés mely szintjén áll?

A képzési szükségletek meghatározásakor egy szakértő mindezt meg kellene vizsgálja. Az elemzést követően minden egyes szervezet a szükségleteinek megfelelő, legoptimálisabb időtartamú, tartalmában az adott szervezetre specifikusan alkalmazott képzésben kellene részesüljön. Mivel a civil szervezetek alig tudják magát a képzést kifizetni, az elemzés legtöbb esetben sajnos elmarad. Ezáltal pedig a már fentebb említett körben forgó okoskodáshoz járulunk hozzá.

Valamely képzés hatékonysága ugyanis négy tényező függvénye: 1.a képzési szükségletek helyes felmérése; 2.a képzés optimális kivitelezése; 3.a képzés hatásának értékelése; 4.a képzés más szervezetfejlesztési elemekkel történő összekapcsolása.

A romániai civil szervezetek legtöbbje anyagi okokra hivatkozva a képzéseket csak a második helyre helyezi.

Ily módon azonban a hatékonyság 75%-át veszítik el.

A romániai civil szféra oly mértékben fektet-e hangsúlyt a szakmai továbbképzésre, mint ahogyan kellene?

A civil szférában jelenleg a legnagyobb tapasztalattal rendelkező szervezetek a '90-es évek elején alakultak, legtöbb esetben egy külföldi partner segítségével, aki az esetek 99%-ában ingyen tartotta a képzéseket a román „testvérnek“. A külföldi NGO-k számára ez a szervezeti kultúra része. A romániai civil szervezetek azonban legtöbb esetben ezt úgy fogták fel, mint ingyen szolgáltatást vonzó helységekben. Számos esetben ezek a képzések vagy nem voltak relevánsak a résztvevők számára, a támogató

számára azonban annál inkább, vagy hogy kezelje a felnőtteknek szóló relevánsak voltak, de túl koraiak a ro- képzési és továbbképzési rendszeremán kollégák fejlettségi szintjéhez ket (az egyetem és az iskola által képképest. Ily módon alakult ki az a viselt hagyományos formális oktatási rossz előítélet, mely szerint a képzés rendszert kiegészítő, avagy alternatíaz az ingyenes tevékenység, amely vát kínáló második út ez). Miért fonrévén elmehetsz Sinaiara/Neptunra, tos ez az intézmény a civil szervezehogy kedves amerikai, angol, holland tek számára? Mert a CNFPA a Romáés más kollégákat hallgass meg, akik niai Foglalkozások Rendszere (Clasicsodálatos dolgokat mondanak ne- ficarea Ocupaţiilor din România – ked, amelyekre azonban te csak any- COR) alapján szakmai szabványokat nyit mondhatsz: „Nálatok ez működ- határoz meg és engedélyez, és ezek het, de nálunk ez lehetetlen…“ Ettől a alapján akkreditálja a szakmai képzéponttól addig, hogy azt mondjuk, a seket és továbbképzéseket. Ennek megfelelően olyan képzések értéktelefoglalkozás betöltének (a szó szoros és A romániai civil séhez lehet képzéseátvitt értelmében is) ket szervezni, mint csupán egy lépés szervezetek legtöbbamilyen a projektmevan. Sokan nem szánje anyagi okokra hinedzser, a PR-felelős, dékosan bár, de megvatkozva a képzéseavagy éppen a civil tették ezt a lépést, szervezeti vezető, miazon beszélgetések ket csak a második vel ezek a szakmák ellenére, amelyek az helyre helyezi. Ily számos más, a civil ellenkezőjét próbálmódon azonban a szervezetek számára ták bizonyítani. És újhatékonyság 75%-át releváns szakma melra egy mindenki szálett benne vannak a mára ártalmas okosveszítik el.

COR-ban. Azt monkodás közepében tadom, „meg lehet szerláljuk magunkat: a képzések ugyanis – amelyeken ily vezni“, és nem azt, hogy „meg vanmódon részt vettünk – ingyenesek és nak szervezve“, mert tudomásom haszontalanok voltak, ebből kifolyó- szerint az NGO-k számára eddig még lag mi sem fizetjük meg a képzéseket, egyetlen ilyen képzést sem akkredimert arra számítunk, hogy nem lesz- táltak. Nem megyek tovább, hogy nek hasznosak. Az olcsón megrendelt megkérdezzem, a civil szervezetekképzések haszontalanok, tehát iga- ben dolgozók közül hánynak van az zunk van akkor, amikor azt mondjuk, általa betöltött tisztséghez szükséges hogy a képzésnek nincs értéke és ha- képzettsége. Az eddig elhangzottak nem a fő kérdésre válaszolnak, haszontalan. nem a beszélgetés alapját határozzák Érdekel bennünket, akarjuk, de: – nem tudjuk, hogy miért is lenne meg, ugyanis: – a CNFPA csak a szakmai képzést szükségünk rá (lásd a fent leírtaés továbbképzést fedi, vagyis az kat); olyan kurzusokat, amelyek vala– nem bízunk benne, és nem értékelmely szakma gyakorlásához szükjük annyira, amennyire valóban séges ismeretek és képességek elértékes lehet; sajátítását, illetőleg ezek tovább– nem tudjuk felmérni, hogy a képképzését teszik lehetővé. Az, amit zés a szükségleteinket kielégítettemi megszokott módon tréninge vagy sem. nek, vagyis a menedzseri képességek fejlesztésének nevezünk – Vannak-e a képzések minőségére anélkül, hogy ez valamely szakma vonatkozó normák? (kommunikáció, tárgyalástechniRomániában nincsenek. Ez a válasz ka, csapatmunka) gyakorlásához azonban magyarázatot követel: a cilenne kötve –, nem tartozik a vil szférának csupán egy igen kis réCNFPA hatáskörébe, és nem is sze tud a Felnőttképzés Országos Takell sohase odatartoznia. Ugyanis: nácsa (Consiliul Naţional de Formare – a CNFPA nem biztosítja a szakmai Profesională a Adulţilor – CNFPA) képzések és továbbképzések „milétezéséről, amelynek az a szerepe,

15

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

nőségét“ abban az értelemben, ahogyan azt az ISO 9001-2000 előírja. A minőség a CNFPA keretei között valamely szabványnak való megfelelést jelent. Ha a program megfelel valamely szakma szabványának, akkor azt akkreditálják. Az alkalmazás módja, a kliens elégedettsége stb. nincs „ellenőrizve“ senki által.

Az, ami a CNFPA hatáskörét meghaladja, nincs szabályozva (véleményem szerint nem is kell szabályozni), és önszabályozás sem létezik.

Hogyan lehetne ezt a piacot stabilizálni?

Számomra az a kérdés, hogy vajon

nem stabilizálja-e önmagát ez a piac az igénylések és a kínálatok játékát ugyanis csak a jó minőségű programok fogják „túlélni“. Meglátásom szerint a romániai civil társadalom fejlődésének mostani szintjén a képzések iránti igénylések száma tudattalanul is nagyobb a szféra által biztosított programok minőségénél. A fent említett körben forgó okoskodás pedig egyáltalán nem járul hozzá a piac stabilizálásához. Ez a „stabilizálás“ csakis azon NGO-k által valósítható meg, amelyek haszonélvezői a képzések szolgáltatásának.

Semmiképpen sem az állam az, amely ezt megteheti. Mikor fog ez megvalósulni? 2000-ben azok az intézmények, amelyek a vállalkozók

számára kínáltak képzéseket, maguk kezdeményezték a piac önszerveződését, amely azonban nem élte túl a kezdeti lelkesedést. A vállalkozói szférában dolgozó kollégák tapasztalata azt mutatja, hogy a piac még nincs felkészülve erre.

(Megj.: A fent kifejtettek a megkérdezett személy véleményét tükrözik, és nem az általa képviselt szervezet hivatalos álláspontját.)

Ion Georgescu Román Képzési Intézet – tréner e-mail: ion.georgescu@irt.ro

Közösségfejlesztés és képzés A Közösségfejlesztõk Egyesülete és a Civil Kollégium Alapítvány képzési tevékenysége

1. Miért áll a magyar közösségfejlesztés fókuszában a civil társadalom építése?

A közösségfejlesztés fókuszában Magyarországon a civil társadalom fejlesztése áll, több okból is: – Szociológus tagunk, Gergely Attila szerint a rendszerváltás egyben kultúraváltást is jelent. Közösségfejlesztési szempontból a kultúra egyik típusából egy másik típusába való átmenetet számunkra a részvételi demokrácia kiépülése jelenti – szemben a korábbi, autokratikus hagyományokra épülő kultúrával.

– A civil társadalom számunkra a modern közösségiség megjelenési formája. A civil társadalom középpontjában a citizen áll. A citizen, akinek Ralf Dahrendorf szerint „egyaránt van szüksége kötődésre és választási lehetőségekre ahhoz, hogy életlehetőségeit a maguk teljességében elérhesse“ (1997). Ez a felfogás azért áll közel hozzánk, mert érvényesül benne a közösség által nyújtott biztonságnak és az individuum szabadságának fontossága, vagyis a közösség és a civil társadalom egysége. Bármelyik hiányként jelenik meg, a közösségfejlesztés legitimációjához érkezünk.

– A közösségfejlesztés számunkra a

közösség által vezetett fejlesztést je- lelkesedés mellé be kellene lépnie a lenti, amelyben a meghatározó szerep kellő helyi szakértelemnek, a tőkének, az állampolgároké, s nem a szakem- az egyszerre tágabb körű és esetenbereké. (Nem félünk attól, hogy e fel- ként mélyebb, rendszeresebb kapcsofogás marginális helylatoknak, ill. a forrázetbe sodor bennünsokkal valamilyen móHogy a közösség álket, mert úgy tapaszdon rendelkező szataljuk, hogy a közöskosodott intézmények tali fejlesztés folyaségfejlesztői segítés segítségének is. Egy matában a főszerep iránt rendre új és új hosszabb távon is érvalóban az állampolszükségletek fogalvényesülő, a helyi mazódnak meg, s éphumán erőforrást fogároké és intézmépen ezek teszik e lyamatosan és szaknyeiké lehessen, naszakmát izgalmassá, szerűen fejlesztő, a gyon komolyan kell változatossá.) helyi tervek megvavennünk a képessé Ahhoz azonban, lósulását tőkével is hogy az állampolgásegítő fejlesztés társatételt, s azon belül is rok jelentős tényezőivé dalmi feltételeit egyea képzést. tudjanak válni a ködül megteremteni nem zösségi fejlesztés fovagyunk képesek, de lyamatainak, képessé úgy véljük, hogy fejis kell válniuk a folyamat kezelésére, s lesztői és képzési tevékenységünkkel ebben a közösségfejlesztő szakembe- jelentősen hozzá tudunk járulni e felreknek kulcsszerepük van. A közös- tételek megteremtéséhez. ségfejlesztés magyarországi megvalósulásának három évtizede alatt azt 2. A képessé tétel és az minden eddigi, alulról szerveződő helyi fejlesztésünkben elértük, hogy az állampolgári nevelés és állampolgárok létrehozzák saját intéz- képzés fontossága ményeiket (civil és közösségi szervezeteiket, fórumaikat, saját nyilvános- Hogy a közösség általi fejlesztés folyaságukat), s hosszabb-rövidebb ideig matában a főszerep valóban az államműködtetni is képesek legyenek azo- polgároké és intézményeiké lehessen, kat. Intézményeik cselekvése azonban nagyon komolyan kell vennünk a kérendre megakad azon a ponton, ahol a pessé tételt, s azon belül is a képzést.

16 A közösségfejlesztési folyamatban való részvétel egyben egy tanulási folyamatot is jelent, amelyben a szükségletek és a készségek manifesztálódnak, a közösségi cselekvés során szerzett új tapasztalatok új képességek kiépülését eredményezik, s mindezek megint csak új szükségleteket szülnek: a folyamat megállíthatatlanul gerjeszti önmagát. Szükséges azonban a folyamat közben néha megállni, és egy-egy témára erősebben koncentrálni, vagyis szervezett képzéseket beiktatni. Ilyeneket végez nálunk az egyesületünk által alapított Civil Kollégium Alapítvány.

ramjaink folyamán alkalmazott módszerek az aktív részvételt, az önállóság kialakulását, a gyakorlat és az elmélet összhangját kívánják elősegíteni. Ezekben foglalható össze a CKA egyedisége.

A CKA bentlakásos képzési központja hármas funkcióval rendelkezik: – helyi népfőiskola, – országos civil képzési központ, – a közösségfejlesztő szakképzés gyakorlati helyszíne.

Az első két funkció a közösségfejlesztési folyamatokban aktív helyi lakosok képzésére vonatkozik, éljenek bár a kollégium körül, vagy az ország távolabbi pontjain. Ezek a képzések be2.1 A Civil Kollégium Alapítvány ágyazódnak egy hosszú távú, 2-3 éves közösségfejlesztői folyamatba, melytevékenysége A demokráciát most tanuló Magyar- nek során egy-egy közösségi szervezet országon még nem épültek ki azok az tagjai akár 4-5 alkalommal is elvonulúj képzési-felnőttképzési intézmé- hatnak a CKA bentlakásos központjányek, amelyek a mindennapi demok- ba, s ott tanári (közösségfejlesztő szakráciához szükséges tudást az állam- emberi) segítséggel tanulmányozhatpolgárokhoz eljuttatnák, kevés a ják a számukra éppen esedékes témát megfelelően elkészített és rendelke- vagy probléma megoldását. A helyzettől függ, hogy a képző zésre álló tanítóaszerepét a közösségnyag, képzési modul, ... a cselekvésre mafejlesztő személyével nincsenek még (vagy azonos szakember látszámuk igen csekély) gukat végül is elszája-e el, vagy az adott a demokrácia képzénóknál azt tapasztalközösségi csoportot sében és a közösségi juk, hogy a civilek nem ismerő fejlesztőt munkában járatos takérünk fel erre. Nanemhogy saját civil nárok sem. A Civil gyon jó hatású, ha egy Kollégium Alapítszerepükben, de még képzésen 2-3 telepüvány (CKA) olyan saját települési kölésről érkező, azonos felnőttképzési szerzösségükben sem téma vagy probléma vezet, amely e hiámegoldása iránt értudnak gondolkodni. nyok mérséklésére deklődők jönnek el, alakult. mert egymás megköA felnőtt emberekzelítéseiből, helyzetékel folytatott közösségi munkában, közösségfejlesztő folya- ből, tapasztalataiból élményszerűen matokban, képzési tevékenységben tanulnak, miközben új kapcsolatok olyan módszerek, technikák alkalma- jönnek létre. Az eltávolodás és tapaszzása szükséges, amelyek az aktív rész- talatcsere hozzájárul az önreflexióhoz, vételre való bátorítás, motivációépítés, a saját helyzet és annak megváltoztatácsoportdinamika, szerepgyakorlatok si lehetőségeinek felismeréséhez. Ez alkalmazása, közösségi problémameg- azért nagyon fontos, mert a cselekvésoldó készség erősítése révén, fokozato- re magukat végül is elszánóknál azt tasan vezet el a cselekvő állampolgári- pasztaljuk, hogy a civilek nemhogy sasághoz. Mivel e munkamódok még ját civil szerepükben, de még saját telenem váltak a magyarországi felnőtt- pülési közösségükben sem tudnak képzési gyakorlat organikus elemeivé, gondolkodni. Nem, vagy csak töredéígy ezek oktatása, megtanulása alulról kesen ismerik településük jellemzőit, jövő kezdeményezések révén valósul- történelmi és társadalmi meghatározottságait, gondjait, lehetőségeit, a héthat meg. Ilyen szervezet a CKA. A CKA minden képzése, felnőtt- köznapi (családi, szomszédsági, vásárképzési programja a részvételen alap- lási stb.) kommunikáción kívül nincseszik. A hierarchikus oktatási módsze- nek viszonyban egymással – vagyis rekkel ellentétben, a közösségi alapú nem alkotnak társadalmat a szó igazi tanulás egymás fejlesztését is lehető- értelmében –, mindent saját egyéni vé teszi. Passzív hallgatók helyett ak- perspektívájukból látnak és ítélnek tív résztvevőkkel dolgozunk, így az meg, s nézőpontjaik – rendszeres komismeretek elsajátítása egymás segítsé- munikáció híján – nem válnak közössé. gével megy végbe. A képzési prog- A rendszerváltás óta ezért egyre na-

civil fórum

gyobb szerepet kapnak munkánkban e közösségfejlesztő jellegű felnőttképzések.

Ezek az ún. általános célú felnőttképzések – a „civil képzések“ – a CKA tanárai által kifejlesztett tantervek és egyedi módszertan segítségével valósulnak meg. E képzések a következők: közösségi, civil, demokrácia, közösségi gazdaságfejlesztés és közösségi média képzések.

A Közösségi képzés során megszerezhető kompetenciák: a településközösség elemzése, a civil helyi cselekvés mozgásterének feltérképezése. A képzés befejezése után a hallgatók képesek lesznek önszervező, közösségi, helyi problémamegoldó programokban gondolkodni.

A Civil képzés alapszintű ismereteket nyújt a közösségi (civil) csoportok létrehozásához és működtetéséhez, a harmadik szektor szerepének megértéséhez.

A Demokrácia képzés hozzásegít a demokrácia és a cselekvő állampolgáriság lényegének megértéséhez, a demokrácia változó jelentéseinek megismeréséhez.

A Közösségi média képzés alapfokú ismereteket nyújt és készségeket fejleszt valamely helyi média – újság, közösségi rádió, civil televízió – létrehozására és működtetésére.

A Közösségi gazdaságfejlesztő képzés hozzásegít a közösségi alapú, önsegítő gazdaságfejlesztés elvi jelentőségének megértéséhez, és az ilyen üzletekkel kapcsolatos alapfokú jártasság megszerzéséhez.

Az általában egy hétvégi bentlakásos képzések keretében a részvétel különböző módszereivel dolgozzák fel és teszik közössé a résztvevők tapasztalataikat, miközben tudatosítják a „miért“-eket, a közösségi célokat, és elsajátítják a civil cselekvés technikáit is.

A harmadik funkció szerint a képzési központ az ország mintegy 30 felsőoktatási intézményében több-kevesebb ideig közösségfejlesztést tanuló hallgatóknak kínál gyakorlati terepet, illetve a szakképzés számára biztosít ideális körülményeket. A felsőoktatásban folyó tanítás ugyanis egyre élesebben veti fel a gyakorlati munka szükségességét. Erre mi terepet és tanári kapacitást is tudunk biztosítani, ám az egyetemeknek nincs pénze a hallgatók utazásának, szállásának és étkezésének megfizetésére, valamint egy gyakorlatot szakszerűen és rendszeresen irányító központ szerepének a felvállalására, ezért ezek a képzések alkalmi jellegűek, a megszerzett forrásoktól függenek.

17

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

2.2 Közösségfejlesztői, közösségi munkás szakképzések

normatívából). A tematika lényegében a fentiek rövidített változata.

Míg a CKA elsősorban a „civil képzéseket“ tartja fő profiljának, a Közösségfejlesztők Egyesülete főként a közösségfejlesztői, közösségi munkás szakképzést.

Az alapszint a 60, illetve 120 órás képzés, melynek eredményeként a hallgató képes lesz kezdeményezni, aktivizálni a helyi lakosságot a helyi cselekvésre, erősíteni a demokratikus részvételt, s képes lesz fejleszteni az önszerveződéssel kialakult közösségi csoportok együttműködését a nem kormányzati szektoron belül és a három szektor között.

A modulok: Bevezetés a közösségi munkába; A közösségfejlesztés hazai és külföldi gyakorlata; A közösségfej-

Képzők képzője A 330 órás képzésre fejlesztési és oktatási tapasztalattal is rendelkező közösségfejlesztőket hívunk meg, akik szaktudásának elméleti és módszertani kiegészítésére, közösségfejlesztési oktatóvá, trénerré, kutatóvá képzésére vállalkozunk. A hallgatók foglalkoznak a közösségfejlesztés hiányterületeinek és új kutatási témáinak azonosításával, a további önképzés és tananyagfejlesztés irányainak meghatározásával is.

Eddig – 2003 óta – két ilyen képzést szerveztünk, összesen 42 fő szerzett „közösségfejlesztő oktató, kutató, tréner“ szakbizonyítványt.

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

lesztői szaktevékenység; A közösségfejlesztési folyamat, módszerek és technikák; Szakmai gyakorlat. A 60 órás képzést eddig EU-foglalkoztatási programok keretében szerveztük, az EU által finanszírozott módon. A 120 órás képzéseket meghirdetjük, a képzési díjat szinte teljes egészében pályázati pénzekből teremtjük elő. A képzést vizsga zárja, melynek eredményét a Kecskeméti Regionális Munkaügyi és Képzési Központ által kibocsátott bizonyítvány tartalmazza. Az így végzettek ún. munkakörön belüli „közösségfejlesztő“ szakképesítéshez jutnak.

Továbbképzések A 45 órás képzéseket az ELTE Szociális Munka Tanszékével közösen szervezzük évente két alkalommal, 15-20 fős önként jelentkező és fizető hallgató számára (a képzési díjat a munkáltatók fizetik a törvény által biztosított

Közösségfejlesztő képzések a felsőoktatásban Legrégibb, évtizedes az együttműködésünk az ELTE Művelődésszervező Szakával, ahol mind a nappali, mind a levelező képzési formákban tanítjuk a „Közösségszervezés és -fejlesztés“ tantárgyat – kötelező tárgyként és választható specializációként is.

Majdnem ilyen hosszú múltra nyúlik vissza az ELTE Szociális Munkás Tanszékével való együttműködésünk is, ahol „Közösségi munka“ néven tanítunk nappali és levelező kiegészítő képzésben résztvevő diplomásokat.

Velük dolgozunk most a „Közösségi és civil tanulmányok“ elnevezésű szakirányú/MA egyetemi képzési programon is, valamint az új felsőoktatási törvény által lehetővé tett felsőfokú szakképzési (FSz) programon is, mely iránt a Művelődésszervező Tanszék részéről is mutatkozik érdeklődés.

Mindezeken kívül számos más felsőoktatási intézményben tanítunk óraadó tanárként, és más, kísérleti jellegű képzések kialakításában is alkotó szerepet vállaltunk. Ilyen például a „Civil társadalom – nonprofit szervezet“ képzés programjának és tananyagainak kidolgozása, melyet az ország 20 felsőoktatási intézménye vett át és alakította a maga számára használhatóvá.

Mindként intézményünk, a Közösségfejlesztők Egyesülete és a CKA is 2003-ban akkreditált felnőttképzési intézménnyé vált, s 2005 óta MIK (Minőségirányítási Kézikönyvvel) rendelkeznek.

3. Tapasztalataink A CKA-ban 1997 óta szerzett képzésszervező és képző tapasztalataink alapján elmondható, hogy a civil képzések megvalósítása számos, s egyre erősebben tornyosuló akadályba ütközik. Miközben a tanuló társadalommal kapcsolatban egyre bombasztikusabb kifejezések hangzanak el a retorika szintjén (pl. intelligens régiók), a gyakorlatban emberek és települések között egyre inkább mélyül a képzetlenség miatti szakadék. Elmondható, hogy képzési téren az elmúlt öt évben nemhogy fejlődést nem érzékelünk, de épp ellenkezőleg: a rendszerváltás lendületének és tiszta szándékainak egyre erőteljesebb ellehetetlenülését tapasztaljuk, s a segítők küzdelmeit is mind kilátástalanabbnak érezzük.

Mit jelent ez? Egyszerűen azt, hogy egy nem demokratikus társadalmi környezetben egyre nehezebb civil képzéseket szervezni. Nehezen lehet képzésekre mozgósítani az embereket, mind nehezebb pénzt szerezni a tanfolyamokra – s ha lehet is, szinte kizárólag csak külföldről, ill.

PHARE-pénzből vagy az előcsatlakozási programokból –, s a legnehezebb – bármily kicsiben és szerényen is – fenntartani egy képző intézményt: személyzetet és épületet.

Mindennek számos oka van, néhányat azért kiemelünk: – „Csak úgy“ tanulni, „papír“ vagy kézzelfogható haszon (pl. átsorolás) nélkül, ez nem igazán része a kultúránknak, s különösen nem az alacsonyabban iskolázottak körében. Művelődéstörténetünk mindazonáltal bővelkedik pozitív példákkal, sőt, tömegmozgalmakkal is – gondoljunk csak a szabadművelődési, népművelési, közművelődési hagyományainkra, a TIT előadásokra, szabadegyetemekre,

18

civil fórum

a művelődési házak szakköreire, hétvégi képzést is. Még ha szponklubjaira –, s e művelődési formák zoráltatjuk is a képzést, és a résztcélja mindig is az volt, hogy tájékovevőknek nem is kerül pénzébe, zottabb, nyitottabb, műveltebb, akkor is nehéz bevonni az emberetársadalmilag hatékonyabb embeket, mert szabadidejüket áldozzák rekké váljunk. A jelenlegi feltételfel, s elvonják magukat a családtól – rendszer és társadalmi atmoszféra egy bizonytalan „valamiért“. S ezek továbbfejlődésének azonban hogy mégis sikerül képzéseket nem kedvez – minden pénzbe keszerveznünk, az csakis annak körül; elveszünk az szönhető, hogy egyinformációdzsunegy hosszú közösségAhhoz, hogy a degelben, vagy éppen fejlesztési folyamat sohelyben nem törtérán az emberek – ha mokratikus gondolnik semmi, nincs is lassan is, de – elkötelekodás és a cselekvő kínálat; a társadalződnek a helyi cselekállampolgáriság mi kommunikáció vés mellett, kialakítják mind szélesebb teegyre félelmetea cselekvők azon köret nyerjen, az iskosebb, ezért nincs is rét, amelyben jól érzik larendszeren belül kedvünk egymásmagukat, amely szához, óriásira nőtt a munkra fontossá kezd és azon kívül műbizalmatlanság stb. válni, s akikkel hajlanködő képzési pro– Csak rövid, hétvégi dók egy hétvégét elgramokat kellene kurzusokat szertölteni. létrehozni, egymásvezhetünk. A képAz alapszintű és tora építeni, és folyazésen való részvévábbképzéseken részttel ugyanis magánvevő hallgatók a gyamatosan, biztonsáügy, nem érdeke korlatból érkeznek a gosan működtetni. senkinek (?!). A képzésbe – civil szermunkaadó nem ad vezeteknél, közösségi szabadságot, az önintézményeknél, csakormányzat nem járul hozzá a költ- ládsegítő központokban dolgoznak, ségekhez, az elvégzett kurzussal ezért a képzésen megszerzett ismeretesem társadalmilag, sem szakmailag iket igyekeznek beépíteni saját gyakornem lehet előbbre jutni. Ezért oly latukba. A felsőoktatásban végzett hallnehéz összehozni még egy rövid, gatók a fő szakuknak megfelelő mun-

kakörökben helyezkednek el, s mivel a közösségfejlesztői, közösségi munkás munkaköröknek ma még nincs felvevőpiaca, szakirányú tudásuknak eleddig jobbára szemléletformáló, mint a társadalmi valóságot alakító hatása van.

Képzési tevékenységünk eddig viszonylag szűk körben érvényesül, eredményei törékenyek. Ahhoz, hogy a demokratikus gondolkodás és a cselekvő állampolgáriság mind szélesebb teret nyerjen, az iskolarendszeren belül és azon kívül működő képzési programokat kellene létrehozni, egymásra építeni, és folyamatosan, biztonságosan működtetni. Olyan képzési rendszert, amely minden egyes állampolgárt bevon hatókörébe.

További információk: www.kozossegfejlesztes.hu, www.civkol.hu

Varga Máté Civil Kollégium Alapítvány – ügyvezető igazgató e-mail: matev@kkapcsolat.hu

Vercseg Ilona Közösségfejlesztők Egyesülete – elnök e-mail: vercseg@kka.hu

Kihasználatlanul. A romániai (magyar) felnõttképzés rendszere

2

004 második felében kutatást végeztünk a román felnőttképzési rendszerről, amelyet idén tavaszszal kötet formájában is megjelentettünk a jelen rövid ismertetőnkben is használt címmel.1 Kutatásunk, illetve kötetünk kísérlet volt arra, hogy végigkövesse a romániai felnőttképzési/oktatási rendszer kibontakozását a 90-es évek elejétől 2004-ig. Szerkezetileg a kötet az alábbi témákat érinti: fogalmi ismertető – a felnőttképzés/oktatás, illetve néhány kapcsolódó tematika bemutatása –; élethossziglani tanulás az Európai Unióban; a romániai felnőttképzés rendszere – ezen belül a

rendszerváltás utáni jogi keret ismertetése, rendszerszintű és regionális/megyei statisztikai adatok ismertetése, a felnőttképzés finanszírozása, a szolgáltató intézmények bemutatása az interjús vizsgálat alapján; összegzésként pedig a felnőttképzés és iskolarendszerű szakképzés viszonya.

A romániai felnőttképzés/oktatás jogi kerete A romániai felnőttképzési rendszer gyakorlatilag a kilencvenes években alakult ki, a rendszerre vonatkozó lényeges jogi rendelkezések között pedig egészen újakat, 2004-ben megjelen-

teket is találunk. A felnőttképzésre/oktatásra vonatkozó jogszabályok szempontjából az 1990-2004 közötti időszakot három korszakra oszthatjuk: 1.1990-1994 – a felnőtt-szakképzés a munkanélküliek szakképzési formájaként jelentkezett. Elsődleges célja a munkanélküliség visszaszorítása volt, így a képzések is a Munkaügyi Minisztérium alárendeltségében működő hatóságok hatáskörébe tartoztak.

2.1995-2001 – megjelenik a felnőttoktatás/képzés és élethossziglani tanulás, párhuzamosan a munkanélküliek szakképzésével. A Mun-

A kutatást az Apáczai Közalapítvány támogatásával végeztük. A kutatás lebonyolítását és a kötet megjelentetését a Csíkszeredai Soros Oktatási Központnak köszönhetjük.

1

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

19

kaügyi Minisztérium mellett egyalábbi szakterületeken szerveztek A szolgáltató intézmények közelről re nagyobb szerepet kap az Oktaképzéseket: biztonsági őr és rendKutatásunk során összesen mintegy tási Minisztérium is. Ebben az fenntartó, kereskedelmi dolgozó, 31 interjút készítettünk magyar és roidőszakban születnek meg azok vendéglátás (szakács, pincér, báros) mán nyelven egyaránt, hét erdélyi az állami hatóságok/testületek, és számítástechnika. Ezek jelentették megyében: Hargita, Kovászna, Maamelyeknek haa képzési programok ros, Kolozs, Szatmár, Arad és Brassó. táskörébe tartozik több mint felét. A Az interjúalanyok a felnőttképzésAz akkreditált szaka szakképzés és a szolgáltatók közül a ben/oktatásban érdekelt intézméfelnőttképzés ko21 legnagyobb szernyek vezetői voltak. A székelyföldi képzési programok ordinálása, ebben vezte az összes képszolgáltatók között olyan is volt, közül a leggyakrabaz időszakban törzési program 21,6%-át. amely még nem rendelkezett akkreban az alábbi szakténik meg a fogalA statisztikai adatok ditált képzéssel. A megkeresett intézmak letisztulása a alapján levonható fonterületeken szervezmények közül 9 közintézménynek jogszabályok szinttosabb konklúzióink: számít, 5 civil szervezet, 17 pedig tek képzéseket: bizjén is. Jelentősen – a szolgáltatók típumagánvállalkozás. tonsági őr és rendérezhetők az eusa szerinti megoszAz interjúk elemzése tíz nagyobb fenntartó, kereskerópai uniós csatlásból (a szolgáltatók kérdéskör szerint történt, ezt három lakozási folyamat több mint fele kft. nagyobb tömbbe csoportosíthatjuk: a delmi dolgozó, venhatásai, a jogszavolt), valamint az ecégvezetők személyes életútja, a szoldéglátás (szakács, bályok nagy része gyes megyékben szergáltató intézmény megalakulásának pincér, báros) és többnyire az invezett képzési progkörülményei és a szolgáltató műkötegráció által táramok számából kiszámítástechnika. désének körülményei. masztott követeltűnik, hogy a felnőttA cégvezetők iskolai végzettsége ményeknek próképzés elsősorban széles spektrumot mutat, megtalálbált megfelelni. már nem a munkanélküliség felhatók közöttük a pedagógustól a 3.2001-2004 – ebben a korszakban számolásának eszközeként, hanem közgazdászon és orvoson keresztül a sok újdonság nem jelent meg a sokkal inkább üzletként jelenik jogász és a mérnök is. A sokszínűség jogszabályok szintjén, hanem sor meg. Azokban a fejlett megyékben, ellenére körvonalazódott két nakerült a korábbi időszakokban elahol fizetőképesebb réteg él, magagyobb csoport: az egyik a '89 előtt is fogadott keretjogszabályok tartasabb számban szerveznek képzési munkaviszonyban levők, akik koráblommal való feltöltésére és alkalprogramokat, és a szolgáltatók köbi munkahelyüket otthagyva tértek mazására. Nagyrészt megszűnt a zül is magasabb számban vannak át a felnőttképzésre, a másikat azok munkanélküliek szakképzése és a jelen cégek, mint a kevésbé fejlett teszik ki, akik csak a '90-es években felnőttképzés korábbi évekre jelmegyékben; kerültek a munkaerőpiacra. Az első lemző összefonódása, mindkettő – az egyes erdélyi régiók között jecsoportban található több mérnök és megtalálta helyét és szerepét a lentős különbségeket figyelhetünk pedagógus is, akik megőrizték, és álrendszerben, a maga sajátos inmeg. A három székelyföldi megye talában sikeresen felhasználták kotézményeivel egyetemben.

– Hargita, Kovászna és Maros – rábbi kapcsolataikat. A másik csomajdnem minden portban többnyire tekintetben – képA rendszerre vonatkozó adatok humán vagy társadaKisebbségi vonatkozési programok száÖsszehasonlítva a folyamatos szaklomtudományi dipma, azok bejegyzéképzésben résztvevők arányát az EU, lomával rendelkező zásban leszűrhetjük sének időpontja, a 2004-ben hozzá csatlakozott tagálfiatalok találhatók, azt a tanulságot, szolgáltatók száma lamok és Románia között, az derül akik kevés vagy semhogy a felnőttképzés stb. – elmarad a ki, hogy ez Romániában a legalacsomiféle oktatási tanagy lehetőségeket bánsági, dél-erdényabb. pasztalattal nem renrejt magába, hiszen lyi, illetve a középStatisztikai kimutatásaink a Feldelkeznek, ám nyitoterdélyi megyéktől. olyan flexibilitással nőtt-szakképzési Szolgáltatók Orszátak az új módszerek, Meglepő volt vigos Jegyzékének 2004. december 1-jei megközelítések iránt. rendelkezik, amely a szont az, hogy e teadatai alapján készültek. Az adatbáA cégalapítás törkisebbségi politika kintetben a partiuzis szerint összesen 1467 szakképzési ténetét illetően négy látóterében lévő mi megyék is száprogram rendelkezett a törvényes áltípust azonosítottunk iskolarendszerben mottevően elmatal előírt akkreditációval, ezeket pebe: az elsőbe azok nincsen meg. radnak a felsorolt dig 551 szakképzési szolgáltató szertartoznak, amelyek régióktól, időnként vezte. A programok és szolgáltatók üzleti meggondolásmég a székelyföldi száma a valóságban ennél mindenból jöttek létre; a mámegyéktől is, és úgy tűnik, hogy képp nagyobb, azonban az akkredisodikba azok, amelyek valamiféle nem képesek kihasználni az EU kötációval nem rendelkező programok„sugallat“, külső tanácsadás eredmézelségéből adódó lehetőségeket. ról nem létezik semmiféle nyilvánnyeként alakultak, néha egészen Az erdélyi megyék között található tartás. Úgy gondoljuk viszont, hogy megfoghatatlan, irreális okra hivatnéhány – Brassó, Temes, Kolozs és a rendelkezésünkre álló adatok segítkozva; a harmadikba azok tartoznak, Máramaros –, amelyek nem csuségével a legfontosabb regionális amelyek úgymond kötelességből pán ebben a régióban, hanem ortendenciákat sikerült megragadfoglakoznak felnőttképzéssel (ezek szágos viszonylatban is az elsők nunk. többnyire közintézmények); és a neközött találhatók.

Az akkreditált szakképzési proggyedikbe sorolhatjuk azokat, ameramok közül a leggyakrabban az lyek esetében az alapítás története az

20 interjúalany számára nem ismert vagy esetleg jelentéktelen.

A következő kérdésblokk a szolgáltatók erősségeire és gyengeségeire vonatkozott. Anélkül, hogy egy általános leírását adtuk volna e tekintetben a cégeknek, volt néhány szempont, amely majd mindegyik cég esetében megjelent az erősség vagy a gyengeség – esetleg mindkét – oldalon: infrastruktúra – jó vs. hiányos –; szakmai tartalom – pályázatok, projektek vs. szakmai integrálatlanság –; kapcsolatok – jó kapcsolatok, imidzs, hálózati működés vs. rossz PR –; munkával kapcsolatos képességek – képességek, készségek (nyitottság, optimizmus, rugalmasság) vs. munkamegosztás –, jogi keret – akkreditáció megléte vs. akkreditáció hiánya.

Ami a cégvezetők stratégiáját illeti, majd mindegyik interjúalanynak volt egyfajta jövőelképzelése, azonban írott stratégiával csak három cég rendelkezett. Persze, a másik pólus is megjelent, azok a cégek, amelyek egyáltalán nem rendelkeztek semmiféle stratégiával, vagy nem tudtak/akartak beszélni róla. Az interjúk során a következő stratégiai csapásirányok bontakoztak ki: terjeszkedés; pályázatok, nemzetközi kapcsolatok megerősödése; külföldi minták honosítása; infrastrukturális fejlesztés; profilváltás.

A szolgáltató intézmények kapcsolathálója tekintetében négy típusú kapcsolat meglétét azonosítottuk be: helyi kapcsolatok (többnyire a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség irányába), regionális kapcsolatok (a szomszédos megyék megcélzása), országos kapcsolatok (kormányzati szervekkel – többnyire az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium –, közintézményhálózatokkal – szövetkezeti iskolák, regionális felnőttképző központok –, szakmai szervezetekkel – Orvosi Kamara, Országos Felnőttképzők Egyesülete), nemzetközi kapcsolatok. Az első két típus elsősorban a képzések területén játszik szerepet, az utóbbi kettő pedig a projektekben való részvétel és a stratégiai elhelyezkedés szempontjából.

Az EU-s csatlakozást illetően elmondhatjuk, hogy a cégvezetők többsége optimistán tekint a közelgő integrációra, azonban ezt illetően tájékozatlan és felkészületlen.

A képzések keretére és tartalmára vonatkozó részben az alábbiakat vizsgáltuk meg: az akkreditáció körülményei, a képzések időtartama, helyszíne, az elindításuk megalapozása, a tandíj mértéke, a képzések né-

civil fórum

hány tartalmi/módszertani és formális vonatkozása, résztvevők. Ezek közül most csak egy szempontra szeretnénk kitérni, éspedig a képzések tartalmi/módszertani vetületeire, ezen belül is a felnőttképzés eltérő módszertanára. Az interjúalanyoknak kevesebb mint egynegyede tartotta fontosnak kiemelni, hogy a felnőttképzés eltérő pedagógiai módszertannal rendelkezik az iskolarendszerű oktatás módszertanához képest.

Az interjúkból is leszűrhettünk néhány regionális különbséget a cégeket illetően: a vizsgált megyék közül Kovászna és Szatmár tűntek a legkevésbé érdekeltnek a felnőttképzés piacának működtetésében.

A képző intézmények tipologizálására tett kísérlet során három cégtípust sikerült beazonosítani: az ún. „helyi nagyok“, az informális, családias vállalkozások, valamint a közintézmények, iskolarendszer „nyúlványaként“ megjelenő intézmények.

Mindhárom típusnak megvannak a jól elkülönülő jellemzői. Összehasonlítás szempontja

Az utolsó kérdéstömbünk a kisebbségi, nyelvi vetületek vizsgálata volt. E tekintetben az egyes régiók között markáns különbségek tapasztalhatók, ugyanakkor a magyar és román interjúalanyok is különbözőképen reagáltak a kérdésfelvetésre. A magyar cégvezetők esetében a választóvonal a régió volt: a székelyföldi vezetők másképp reagáltak a kérdésre, mint a partiumi cégek vezetői.

A román cégvezetők esetében a határvonalat az jelentette, hogy szembesültek-e egyáltalán a képzések során a „kisebbségi kérdéssel“ vagy sem?

Számukra vagy nem jelentett kihívást az, hogy a résztvevők között magyarok is előfordulhatnak, vagy teljesen toleráns magatartást mutattak.

A felnőttképzés és az iskolarendszerű szakképzés viszonya (kisebbségi közegben) A felnőttképzési és az iskolarendszerű oktatási szféra közötti fontosabb különbségeket az alábbi összehasonlító táblázatban szemlélhetjük:

Felnőttképzés

Iskolarendszerű (szak)képzés és felnőttoktatás

Intézményi keretek Jogi háttér

Instabil

Stabil

Akkreditáció szerzése

Decentralizált (megyei)

Centralizált (vagy hiányzik)

Működést befolyásoló szféra

Gazdaság (piac)

Politikum

Képzés „fenntartója”

Piac

Állam, önkormányzat

Saját infrastruktúra

Nincs, de bérel

Van, de kihasználatlan

Intézményvezetés

Személyes felel ősség

Hierarchia

Képzők (tanárok) alkalmazása

Vezető döntési kompetenciája

Személytelen bürokrácia

(tervezhető)

(nem tervezhet ő, esetleg „elintézhet ő”)

Szimbolikus politizálás

Képzésben való részvétel, curriculum Képzésben résztvev ők

Szaktudás megszerzése,

„Parkolás”

motivációja

elmélyítése

Végbizonyítvány szerzése

Tudástranszfer célja

Szaktudás

Szaktudás Szociális, kulturális funkció („általános műveltség”)

Tudástranszfer jellege (módszer) Gyakorlatorientált

Lexikális

Képzés pedagógiai módszertana

Interaktív

Frontális

Képzés nyelve

Piac által meghatározott (román

Formálisan többnyire romá n

és magyar)

Partnerközpontúság, intézményesített kapcsolattartás Partneri kapcsolatok megléte

Kibontakozóban

Esetleges, nincs

Kapcsolat a munkaer őpiaccal

Szoros

Esetleges

Végzettek utókövetése

Informális

Informális

Rendszeresített Minőségbiztosítás

Kibontakozóban

Esetleges, nincs

21

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

Következtetésként röviden kijelenthetjük, hogy a román felnőttképzési rendszer az elmúlt 15 évben nagy fejlődésen esett át, a kezdeti, csak a munkanélküliek képzésére vagy átképzésére koncentráló habitusból mára kialakultak a szféra piaci alapú működtetéséhez szükséges jogi feltételek.

Kisebbségi vonatkozásban leszűrhetjük azt a tanulságot, hogy a felnőttképzés nagy lehetőségeket rejt magába, hiszen olyan flexibili-

tással rendelkezik, amely a kisebbségi politika látóterében lévő iskolarendszerben nincsen meg. Ez főképp a közelgő európai uniós csatlakozás előtt, illetve az élethossziglani tanulás paradigmájába kerülve nagyon lényeges, hiszen mindazokat a szakismereteket, kulcskompetenciákat, amelyek szükségesek a munkaerőpiaci pozíciók megerősítéséhez, és amelyeket az iskolarendszerű oktatás nem tudhat vagy nem képes kialakítani a képzéseknek és

továbbképzéseknek ebben a szférájában lehetne átadni.

Márton János Omnibus kft. – politológus e-mail: martonjanos@yahoo.com

Papp Z. Attila Határon Túli Oktatásfejlesztésért Programiroda – igazgató e-mail: pappza@yahoo.com

Új perspektívák elõtt a hazai magyar felnõttképzés

2

005. december 3-án szakmai kerekasztal-beszélgetésre került sor a romániai magyar közművelődési szakemberképzés jelenéről és jövőképéről Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Tanács tanácstermében, a Kovászna Megyei Művelődési Központ rendezésében. A tanácskozáson hazai magyar közművelődési szakemberek, egyetemi oktatók, valamint a Magyar Művelődési Intézet, mint a képzésekben jártas magyarországi intézmény munkatársai vettek részt. Az egybegyűlteket Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Imreh-Marton István, mint házigazda, a tanácskozás kezdeményezője, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója köszöntötte. A rendezvényen jelen voltak: Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár, egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Kálóczy Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) vezető főtanácsosa, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) főigazgatója, Cziprián Kovács Lóránt, a BabeșBolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője, Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke, Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója, Balla Zoltán, a Humán Reform Alapítvány elnöke, valamint Hegedüs Katalin, Tóth Zsuzsanna, Egyed Albert, Földiák András az MMI főmunkatársai és Ördög-Gyárfás Lajos, a Kovászna Megyei Tanács Művelődési és Oktatási irodájának vezetője.

Az alábbiakban azokról a konkré- hallgatók ismereteket szerezhetnek tumokról szólnék, amelyekről szó arról, hogy hogyan kell egy rendezesett a megbeszélésen és már mint vényt 'eladni'. Megtanulhatják azt, meglévő képzési formák léteznek, hogy nem elegendő, ha az adott szervagy indulni fognak a jövőben az er- vezet jól működik, ezt hírül is kell addélyi magyar közművelődési szakma ni, el kell fogadtatni használóival. A számára. Természetesen az összejöve- közművelődésben dolgozók tudást tel sokkal nagyobb perspektívákat szerezhetnek korunk új információölelt fel, mint amiről az alábbiakban szerzési módszereiről, munkájukba szólunk, és az erdélyi magyar felnőtt- beépíthetik és használhatják az interképzési programokban további egyez- net nyújtotta kommunikációs lehetőtetésekre lesz még szükség, amit az ségeket. A tanév során hétvégi intenérdekeltek január folyamán fognak zív elméleti és gyakorlati képzéseken megejteni. vesznek részt a jelentkezők. A képKét képzésformáról szólnánk bő- zést elvégző és a végső vizsgán sikevebben. Az egyik a Hargita Megyei resen átment személyek államilag elKulturális Központ ismert kulturális inakkredidált képzései, tézményvezető vagy A képzést elvégző és melyeken kulturális kulturális előadó szakintézményvezető, vaképesítésről szóló bia végső vizsgán silamint kulturális előzonyítványt kapnak.“ keresen átment szeadó (referens) szakA képzések tantármákat lehet elsajátítagyai: A fejlesztés és mélyek államilag ni, a másik pedig az kultúra, A kultúra és elismert kulturális Eötvös Lóránd Tudoaz EU, Forrásbevományegyetem 2006 nás, Humán erőforrás intézményvezető februárjában induló, menedzsment, Identivagy kulturális előkifejezetten határon tások a kultúrában, túli közművelődésben Kapcsolatépítés, Maradó szakképesítésről dolgozó szakemberek keting, Kommunikászóló bizonyítványt posztgarduális formációs ismeretek, Kultúkapnak. ban, kulturális mediára a WEB-en, Kultútor képzése. raelméleti alapfogalAz említett összemak, Kulturális turizjövetelen szétosztott, a Hargita Me- mus, Kvalitatív módszerek a társadagyei Kulturális Központ képzéseiről lomkutatásban, Retorika, Tárgyalási szóló információs szórólapon a kö- technikák, Társadalmi részvétel, Tárvetkezők olvashatók: „A képzésre je- sadalomelmélet, Társadalomismereti lentkezhetnek kulturális intézmé- technikák. A tanácskozáson szóba kenyek és civil szervezetek munkatár- rült az is, hogy milyen módon vehetsai, valamint egyetemi hallgatók. A nének részt a közép-erdélyi szórvány-

22 ból is hallgatók ezen a képzésen, hisz kell teljesülniük, melyhez egy háegyértelmű, hogy a közösségépítés romlépcsős szakmai képzési rendszempontjából számukra nagyon szer elindítása szükséges. Az első fontos szakmai tudásra tehetnének egy felsőfokú művelődésszervező így szert. képzés kell legyen (az ELTE már A másik képzést a magyarországi említett kulturális mediátor képzéEötvös Loránd Tudományegyetem se), a második akkreditált középfoPedagógiai és Pszichológiai Kara kú közművelődési szakemberképfogja indítani 2006 februárjában. Ez zés (rendszeres, melyet hazai szinten egyetemi, főiskolai szintű, posztgraa Hargita Megyei Művelődési Közduális képzésnek inpont már említett dul majd, kulturális képzése jól el tudna ... a határon túli mediátor megnevelátni), a harmadik pezéssel, négy féléves dig helyi képzéssoromagyarság körében futamidővel. A MÁzat lenne. a közművelődési ÉRT Kulturális SzakAz első képzési élet szinte kizárólag bizottságának 2005 szint az Illyés Közalamájusában megtartott pítvány támogatásával a civil szféra keretei ülésén a NKÖM, a indul személyre szólóközött működik, s Határon Túli Magyaan, azaz meghívásos ezért a minőségi rok Hivatala, valaalapon. A különböző mint a Magyar Művehatáron túli régiókból kultúra művelése lődési Intézet közös olyan személyek veérdekében tartósan előterjesztést nyújtothetnek részt ezen a támaszra szorul. tak be, melyben kifejnégy félévből álló tették: a Kárpát-meposztgraduális képzédencei magyar közössen, akiknek egyetemi ségek közművelődési életének támovagy főiskolai végezettségük van, és gatása kulcsfontosságú terület. Ezért már valamilyen kulturális intézmény a kulturális szektor ezen intézmény(civil vagy magyar önkormányzati) rendszerének a fejlesztése rendkívül vezetőjeként tevékenykednek. Az fontos lenne, melynek első lépése összesen 20 résztvevőből 9 erdélyi, akiegy integrált, szakmai képzési és toket a NKÖM, az MMI (Magyar Művevábbképzési hálózat kiépítése kell lelődési Intézet) és az EMKE közös meggyen. Mert a határon túli magyarság egyezés alapján választott ki: körében a közművelődési élet szinte 1. Ács Zsolt, EMKE, Kolozsvár kizárólag a civil szféra keretei között 2. Bodó Barna, Szórvány Alapítvány, működik, s ezért a minőségi kultúra elnök, Temesvár művelése érdekében tartósan tá3. Dáné Tibor Kálmán, EMKE OE, maszra szorul. Ezért a rendezvényügyvezető elnök, Kolozsvár központú támogatás mellett (és nem 4. Demeter László, Gaál Mózes Közhelyett), fel kéne gyorsítani a minél művelődési Egyesület, elnök, intenzívebb szakmai felkészülést, Barót, Erdővidék hogy az intézményesülésnek egy 6. Hadnagy Árpád, Hargita Megyei magasabb szintje jöhessen létre ezeKulturális Központ, udvarhelyi ken a területeken. A javaslat középképviselet, Székelyudvarhely pontjában az az elképzelés áll, hogy 7. Imreh István, Kovászna Megyei minden határon túli régióban (eseKulturális Központ, igazgató, tenként szubrégióban) kisebbségi Sepsiszentgyörgy magyar művelődési intézet(ek) jöjje8. Karda Emese, Hargita Megyei Kulnek majd létre, melyek a többségi álturális Központ, igazgató, Csíklam és Magyarország közös fenntarszereda tása alatt működnének. Az így létre9. Torma (Bodó) Judit, Hargita Mejött, majdan hálózatban működő műgyei Kulturális Központ, Csíkszevelődési intézetek, mint kulturális reda. módszertani és szolgáltató közponA képzést az ELTE Pedagógia és tok alkalmasak lennének képzési felPszichológia Kar (PPK) Felnőttképadatok elvégzésére, információs közzési Tanszékének oktatói akkreditált pont működtetésére, valamint pályátanmenet alapján végzik majd, a zati bázisként segíteni a régió közMMI épületében. művelődési életét.

2005. október 20–22-e között az Az imént említett három intézMMI Balatonalmádiban levő tomény által a MÁÉRT Kulturális vábbképző központjában a leendő Szakbizottsága elé benyújtott tervehallgatók részére „gólyatábort“ tarzet szerint mindezeknek az elvégzétottak. Ezen a jövőbeni hallgatók, az sére előbb személyi feltételeknek oktatók, a szervezők, valamint a tá-

civil fórum

mogatók (NKÖM, Oktatási Minisztérium, HTMH, Illyés Közalapítvány) ismerkedhettek meg egymással és elbeszélgethettek a kétéves tanfolyam részleteiről. A „felvételi vizsga“ a hallgatók számára, egy előzetesen egyeztetett szempontok alapján behatárolt, maximum tíz oldalt kitevő, a kultúra, a közművelődési élet bizonyos földrajzi vagy szakmai területét felölelő esszé volt, melyet a balatonalmádi összejövetelen közösen kiértékeltek. A dolgozatokra azért volt szükség, mert a PPK programja magyarországi viszonyokból indul ki, de ezek alapján viszont mód nyílik arra is, hogy a tanmenetben bizonyos mértékig beépüljenek a sajátos kisebbségi problémákkal foglalkozó stúdiumok is.

A képzés tantárgyai között szerepel: szociológia, művelődés-szociológia, kultúra- és művelődéselmélet, művelődéstörténet, a civil társadalom és a kultúra, kulturális jog, andragógia, a művelődés pszichológiai kérdései, a művelődéskutatás módszerei, marketing- és reklámismeretek, a művelődés menedzsmentje, művelődés-gazdaságtan, bevezetés a magyar kisebbségek társadalomtörténetébe, társadalom- és térségfejlesztés, közösségi művelődés, projektmenedzsment, a művelődésszervezés módszerei, médiaismeret stb. A hallgatóknak szakdolgozatokat kell majd elkészíteniük, szakmai gyakorlatokat kell végezzenek, szóbeli vizsgákon kell részt venniük, szemeszterenként három alkalommal kell kiutazniuk az MMI-be 30 órás előadássorozatok meghallgatására. A képzés 75 kreditpontos.

A sepsiszentgyörgyi találkozón az MMI képviselői ismertették azokat a képzéseket is, amelyeket szívesen bocsátanának az erdélyi érdeklődők rendelkezésére, természetesen idehaza lebonyolítva, az itthoni viszonyokhoz alkalmazva. A székelyudvarhelyi székhelyű Humán Reform Alapítvány képviselője szintén jelezte, hogy a jövő évben akkreditált szakmai képzéseire Hargita megyén kívülről érkezett hallgatókat is szívesen látnak.

Dáné Tibor Kálmán Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság – elnök e-mail: szabedi@emke.cluj.astral.ro

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

23

„Kezdeményezz. Mutasd meg, hogy lehet!“

A közösségfejlesztés Iskolája

A

2005-2006-os tanévben a kolozsvári Közigazgatási és Politikatudományi Fakultás keretében A közösségfejlesztés Iskolája névvel beindul a Közösségfejlesztési Posztuniverszitáris képzés. A képzés szakmai, gyakorlati részét a romániai közösségfejlesztésben aktív civil szervezetek hálózata a RuralNet biztosítja.

A RuralNet jelen pillanatban 23 szervezetből álló hálózat, amely célul tűzte ki, hogy javítja a közösségfejlesztésben aktív civil szervezetek által nyújtott szolgáltatások minőségét, és abban nyújt segítséget, hogy ezeknek a szervezeteknek az erőforrásai és potenciáljai maximálisan hasznosítva legyenek.

Romániában a közösségfejlesztés önálló tevékenységi területként határozza meg önmagát, ezt elősegítette az a tendencia is, hogy számos szociális jellegű program a közösségfejlesztés módszereit használja tevékenységei során. A romániai civil társadalom számos olyan példával szolgál, amely a közösségfejlesztést egyértelműen különálló diszciplínaként határozza meg, és egyben annak szükségességét is, hogy ennek a szakmai fejlesztésével is foglalkozzunk.

Jelenleg számos képzési program létezik, amelynek célja, hogy beavassa az embereket a közösségfejlesztés rejtelmeibe, de hiányzik az a képzési lehetőség, amely a már aktív közösségfejlesztők képzését, továbbfejlődését segítené elő.

A Közösségfejlesztési Posztuniverszitáris képzés a fent említett igények kielégítését tűzte ki célul, és a következő rövid és hosszú távú célokat fogalmazza meg, amelyek e képzési forma előnyeit is körvonalazzák: – Közösségfejlesztési szakemberek képzése – a hazai tapasztalatokat felhasználva és a hazai körülményekre alapozva; – Az elmúlt időszakban minden közösségfejlesztési program nagy hangsúlyt fektetett az új szakemberek képzésére. Ezek a képzési programok rövid távúak, külső trénereket, szakembereket hívnak meg, és kevesebb hangsúlyt fektetnek a saját tapasztalatok felhasználására.

Ezzel szemben a jelen képzés tapaszalt szakemberek és szervezetek tudását szeretné továbbadni;

– Műhelymunka, amely a hazai köAz elméleti képzés mellett hangzösségfejlesztési tapasztalatoknak súlyt kap a közösségi munka gyakora dokumentálását célozza. Az ellati megközelítése is, amely lehetővé múlt 15 év alatt számos közösségteszi a résztvevők számára, hogy egy fejlesztési programról tudunk, de közösségi tevékenység működését is hiányzik ezeknek a dokumentáláközvetlenül megismerhessék. sa, publikálása és A képzés részletes tebemutatása. Ezért a matikái: A romániai civil tárképzéssel társul egy 1. Modul – Közösségműhelymunka, fejlesztés: folyamat sadalom számos amelynek során épvagy végeredmény olyan példával szolpen ezeket a hiá2. Modul – Közösségi gál, amely a közösnyosságokat pótolrészvétel a településségfejlesztést egyja, kiemelve azt a szintű döntéshozatalértelműen különáltényt, hogy a diában ló diszciplínaként kok maguk is részt 3. Modul – Belépés a vesznek ebben a teközösségbe – a közöshatározza meg, és vékenységben; ség feltérképezése, kiegyben annak szük– A közösségfejlesztői választása ségességét is, hogy szakma professzio4. Modul – Társulás, ennek a szakmai nalizálódása. A köközösségi szervezefejlesztésével is zösségfejlesztés hitek, kommunikáció foglalkozzunk. vatalos elismerése, 5. Modul – Közösségi mint olyan szakma, projektmenedzsment amely adott időben megtanulható, és amely különböző Gyakorlat területeken és intézményekben is Az öt modul mellett a képzés nagy hasznosítható. hangsúlyt fektet az egyéni kutatásra és a tapasztalatszerzésre. Fontosnak Résztvevők köre tartjuk, hogy az egyéni kutatás, inFelsőfokú végzettséggel rendelkező formációgyűjtés mellett a diákoknak személyeknek, akik a közösségfejleszlehetőségük legyen „élőben“ is kités területén vagy rokon területeken próbálni a tanultakat. Itt kap kiemelt dolgoznak: facilitátorok, szociális munszerepet a szakmai gyakorlat, amelykások, szociális, természetvédő és kulnek a lebonyolításában és kiviteleturális programok menedzserei. Ugyazésében a RuralNet hálózat tagszernakkor tanárok, kultúrotthon-igazgavezetei is szerepet vállalnak. tók vagy helyi civil szervezetek vezetőinek is szól, akik tevékenységük révén Előadók hatással vannak a közösség életére.

Az öt előadó közösségfejlesztési szakember: gyakorló közösségfejlesztők Oktatási célkitűzések és képzési (facilitátor), közösségfejlesztési progforma rammenedzserek, egyetemi előadótaA közösségfejlesztési továbbképzés nárok a szociális tőke területén. eredményeként a résztvevők: – ismerni fogják a közösségfejlesztés, Említésre méltó, hogy a képzést a társadalmi változás, szociális tőke Fornetti Romania is támogatja a Civil elméleti megközelítéseit; Társadalom Fejlesztése című prog– ismerni fogják azokat a módszereram keretén belül. ket és eszközöket, amelyek lehetővé Bővebb információt a www.dezteszik a helyi döntéshozatali mechavoltarecomunitara.ro honlapon vagy nizmusokba való beavatkozást és a az istvan@dezvoltarecomunitara.ro közösség tagjainak a mozgósítását; címen találhatnak.

– ismerni fognak olyan módszereket, Dezső Júlia és Szabó István amelyekkel mozgósítani lehet a közösség erőforrásait.

Közösségi Kapcsolatokért Egyesület A közösségfejlesztési továbbképzés – programvezetők időtartama egy szemeszter, amely e-mail: office@dezvoltarecomunitara.ro összesen 170 órát jelent.

24

civil fórum

A „Civil társadalom és nonprofit szervezetek“ akkreditált képzési program az ELTE Pedagógia Karán

A

demokratikus intézmények megteremtése, a civil társadalom egésze már hallgatói önkormányzati tevékenységem során foglalkoztatott – a későbbiekben a nonprofit szervezetekben végzett tevékenységem tett nyitottá a szektort érintő problémák iránt. A véletlen úgy hozta, hogy miközben a Debreceni Egyetem művelődési és felnőttképzési menedzser másoddiplomás képzését végeztem, az ELTÉ-n dolgozó oktatásszervezőként adminisztrátora, s ezáltal tanúja lettem egy kibontakozó nonprofit képzési programnak. A „Civil társadalom és nonprofit szervezetek“ képzési programban résztvevő tanulók első évfolyama 2002 júniusában végzett, ezért fontosnak tartottam a képzés összefoglalását és értékelését. Jelen tanulmány az „Akkreditált felsőoktatási programok a civil társadalom és nonprofit képzés területén Magyarországon“ dolgozat esettanulmánya alapján készült, melyet az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért „Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban“ kutatási ösztöndíjjal támogatott.

Az 1989. évi egyesülési törvény lehetővé tette a magyarországi civil szervezetek legális működését, az ezt követő rendelkezések, az 1997. évi nonprofit törvény, az 1%-os törvény és az egyéb jogi és gazdálkodási változások rákényszerítették a szektor tagjait a jogszabályok folyamatos újraértelmezésére és alkalmazására.

Ugyanakkor a civil szektorban tapasztalható professzionalizálódási folyamat is új igényeket támaszt a szervezetekkel, a szektor munkavállalóival és önkénteseivel szemben. A jogi szabályozás változásai miatt és a lehetőségek kihasználása érdekében a civil szektorban felértékelődött a képzés, az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás fontossága, hiszen a szakértői színvonal biztosításától függ a szervezetek működésének jogszerűsége, a gazdálkodás törvényessége, a teljesítmény eredményessége, és így végső soron a hosszú távú működőképesség.

A civil szektor ösztönzésére hall-

gatva a kormányzat 2000-ben egy olyan felsőoktatási program kidolgozását támogatta, amely a civil társadalomról, a nonprofit szervezetekről széleskörű elméleti és gyakorlati ismereteket ad, s bármely felsőoktatási intézményben – az egyes modulok szűkítésével, vagy tágításával – bevezethetővé válhat. A program az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán indult, a nonprofit szektor ismert és elismert szakembereinek bevonásával, felkérve a szakembereket az indító oktatási anyagok elkészítésére. A már működő programok tapasztalatainak figyelembevételével egy 200 órás képzési program készült, ennek oktatása 2001-ben kezdődött az ELTE TFK művelődésszervező szakos hallgatói számára „A civil társadalom és a nonprofit szervezetek“ címmel. A képzési program szükségességét mutatja, hogy 2001-ben 19 felsőoktatási intézmény érdeklődött iránta – jelezve a program elindításának szándékát, illetve az általa nyújtott ismeretek hasznosságát, ezt követően több intézményben akkreditálták az ELTÉ-n indított képzést. A nonprofit ismereteket tartalmazó képzési programok közös továbbfejlesztésére nonprofit szakemberekből, oktatókból álló nonprofit képzési műhely alakult, mely azóta is hatékonyan működik.

A képzés célcsoportja A Civil társadalom és nonprofit szervezetek képzési program elsődleges célcsoportja a főiskolás és egyetemista hallgatók köre, szűk értelemben, a konkrét képzést vizsgálva, az ELTE Tanárképző Főiskola művelődésszervező szakos, nappali tagozatos harmad- és negyedéves, valamint a levelező tagozatos másod- és harmadéves hallgatói. A képzést megkezdő hallgatók a szakon szerzett előismeretekkel is rendelkeznek, hiszen mire az oktatás e szakaszába érkeznek, már elvégezték a művelődéstörténet, a kulturális élet színterei, a művelődésgazdaságtan, a közösségfejlesztés modulokat, melyek érintik a harmadik szektor kérdéskörét.

2002 májusában a programot első-

ként elvégző csoportok hallgatóival kérdőív segítségével felmérést készítettem. A kérdőíveket összesen 32 végzős és 19 elsőéves hallgató töltötte ki.

A felmérésből kiderült, hogy a képzésen részt vevő legtöbb hallgató azért választotta a szakirányt, mert érdeklődést mutattak a nonprofit szektor, vagy a jogi és közgazdasági jellegű ismeretek iránt. A képzéstől munkaerőpiaci helyzetük javulását, általános műveltségük bővülését várták.

A tananyagszakértők A képzési program kidolgozásában a harmadik szektor és a felsőoktatásban részt vevő szakértők vettek részt.

A szakértőcsoport tagjai: dr. Bódi György nonprofit közgazdász, Donáth Attila szociálpolitikus, Farkas Gábor nonprofit szakértő, dr. Molnár József jogtanácsos, Péterfi Ferenc közösségfejlesztő, közművelődési szakember, dr. Riechel Éva ügyvéd, nonprofit szakértő, dr. Soltész Anikó jogász, Szőcs Attila közgazdász, dr.

Varga István producer, dr. Vercseg Ilona közösségfejlesztő, közművelődési szakember, Szabóné dr. Molnár Anna tanszékvezető, főiskolai docens. A szakértői csoport munkáját folyamatosan segítette Baranyi Éva a támogató MeH Civil Kapcsolatok Főosztályának munkatársa, valamint Brüll Edit nonprofit szakértő, közművelődési szakember.

A tananyagszakértők valamennyien a nonprofit szektor vagy a felnőttoktatás elismert szakértői, akik felkészültségükkel, szaktudásukkal a minőséget garantálták.

A képzési cél A képzési programból érdemes idézni, hogy olyan szakemberek képzését tűzte ki célul, „akik – demokratikus attitűddel rendelkeznek; – ismerik, és fontosnak tartják a civil eszmét mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban, felismerik annak társadalomformáló jelentőségét; – tisztában vannak civil társadalom fogalmával és filozófiájának, értelmezésének történelmi változásai-

25

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

–

–

–

– –

–

– –

val, a hazai és külföldi civil társadalmak szociológiai jellemzőivel, a szektorok közötti funkciók megoszlásával, működésük tendenciáival, s a civil társadalom jövőbeni, globális szerepére vonatkozó értelmezésekkel; felismerik a korszerű civil magatartás, a cselekvő állampolgáriság jelentőségét és tudatosul bennük saját adekvát társadalmi szerepük; mindezeket a felismeréseket be tudják építeni napi gyakorlatukba, mert ismerik a társadalmi cselekvés jogi és gazdasági kereteit, cselekvési technikáit, vagyis: ismerik a civil szektor 'laza', nem formalizált és az intézményesült szervezetek közötti alapvető jogi, szervezeti és gazdálkodási különbözőségeket; ismerik a nonprofit szervezetek működését érintő jogszabályokat és eljárási módokat; megértik a közérdekű célra létesített gazdálkodás fontosságát, megismerik az annak keretet adó jogszabályokat; ismerik a közhasznú tevékenység forrásait és kedvezményeit, az átláthatóság és a nyilvánosság követelményeit; tisztában vannak a sikeres nonprofit menedzsment szerepével, ismerik főbb sajátosságait; jártasak a marketing-kommunikációban, az alapvető stratégiai tervezésben, s a gyakorlatban, az 'ötlettől a megvalósulásig' tartó folyamatok és vezetőik megismerésén keresztül saját élményeket is szereznek a szektor működéséről.“

A program megvalósítási folyamata Szabóné dr. Molnár Annával, az ELTE TFK Művelődésszervezés tanszékének vezetőjével készült interjú és a szakmai beszámoló alapján a „Civil társadalom és nonprofit szektor“ képzési program a következőképpen jött létre.

A tantárgyi programok elkészítéséhez a tanszék segédanyagot bocsátott ki a szakértők rendelkezésére, amelyben meghatározták a tartalmi és formai követelményeket. (Elemei: a modul célja, a feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint, a modul tartalma szemeszterenként 14 tanulmányi hétre elosztva, a modul oktatásának időterve, az évközi ellenőrzés módja, a számonkérés módja, a tárgy előírt külső szakmai gyakorlati, a kötelező és ajánlott irodalom, a tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása, a tantárgyakkal kapcsolatos tudományos

eredmények követése, a tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája, személyi feltételek.)

A szakértők a tantárgyi struktúrának megfelelően három munkacsoportot alakítottak, áttekintették az elkészült tantárgyleírásokat, megvitatták a tartalmi és formai kérdéseket, megállapodtak a szükséges változtatások tartalmában és megvalósításuk határidejében. Az elkészült képzési programot a Nyitott Képzések Egyesületének szakemberei lektorálták. A tantárgyak leírása mellett szemelvénygyűjtemény is készült nyomtatott és elektronikus formában.

A képzési program gyakorlati bevezetésére elsőként az ELTE TFK művelődésszervező szak alapképzésében, a levelező tagozat III. évfolyamán került sor. Közel 50 hallgató vette fel a tárgyakat kötelezően választható szakmai specializáció keretében. Az oktatást a szakértői csoport tagjai vállalták. A „Civil társadalom és nonprofit szervezetek“ képzési program bemutatása szakmai tanácskozáson történt meg 2000 novemberében. Ezen fórumon fogalmazódott meg a szakmai műhely gondolata is. Egyetértés alakult ki abban, hogy szükség van a képzési program folyamatos értékelésére, fejlesztésére és a képzést indító intézmények közötti tapasztalatcserére. Már a szakmai konferencián érzékelhető volt a meghívott felsőoktatási intézmények részéről a program iránt megnyilvánuló érdeklődés.

A tanszék elkészítette a programhoz kapcsolódó szigorlati és záróvizsga-tételeket és 2001 februárjában elkezdődött a képzési program oktatása az ELTE TFK művelődésszervező szakának nappali tagozata III. év-

folyamán is, kötelezően választható specializáció keretében, mely azóta is sikeresen működik.

Módszerek A tantervi koncepció fő elve, hogy átfogó, elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt adjon.

A megvalósuláshoz szükséges elméleti ismeretek megszerzésének módszerei: előadás, konzultáció, a szakirodalom önálló tanulmányozása, korreferátumok. A gyakorlat módszerei: megfigyelés, interjú készítése, kutatás, levéltári munka, magnón/videón rögzített oral history készítése.

Tantervi modulok A kidolgozott koncepció szerint a tantárgyi program 3 egymásra épülő tantárgyból áll: a „Civil társadalom“, a „Jogi és gazdálkodási ismeretek“ és a „Menedzsment“ címet viselő tantárgyakból.

A 3 tantárgy három egymást követő szemeszteren át kerül be a tantervbe. Az első szemeszter alapozó funkciót tölt be, ez foglalja össze a civil társadalom eszméjének, filozófiájának, szociológiai jellemzőinek ismeretanyagát, a demokrácia fogalmával kapcsolatos ismereteket, illetve a nemzetközi és hazai vonatkozású ismereteket. Az alapozó tárgy a második szemeszterben folytatódik. A jogi modul a 2. szemeszterben kezdődik, akkor, amikor a hallgatók a civil kurzus gyakorlatát végzik. A nonprofit menedzsment tantárgy a 3. szemeszterben lép be. E tárgy már nemcsak a hallgatók szemlélődését, hanem személyes szerepvállalását, kreativitását is érinti, miközben szemléletes gyakorlati ismereteket ad a vezetés technikáiról.

Az elméleti ismeretek szakmai gyakorlatokkal egészülnek ki, melyeket az adott tárgy oktatója tervez meg.

Tantárgy neve

I. félév

II. félév III. félév

A civil társadalom fejl ődése

2+2 K

0+2 GYJ

és a nonprofit szervezetek alapismeretei Jogi és gazdálkodási ismeretek

2+2 K

Menedzsment HETI ÓRASZÁM

2+2 GYJ 2+2

2+4

SZIGORLAT KOLLOKVIUM GYAKORLATI JEGY

2+2 1

1

1 1

1

26

civil fórum

A három tantárgy a harmadik sze- fogalmazódott meg az önálló jegyzet, torról. A felmérésből is kiderült, a meszter végén közös, összevont szi- vagy tankönyv hiánya, a levelező ta- kérdőívet kitöltők 90%-a kapcsolatgorlattal zárul. A program lehetséges gozatosok megtalálták a hozzáférés ban állt civil szervezettel, vagy tagkreditértéke: 6 + a szigorlatért adható lehetőségét a szakmai anyagokhoz, ja/vezetője volt nonprofit szervezetkredit mennyisége. A művelődés- ez a tapasztalatlanság mellett a nap- nek. A saját jogi és közgazdasági taszervező szakos hallgatók képzésébe pali tagozatos hallgatók gyámoltalan- pasztalatokból adódóan gyakorlatiaés a felsőoktatási programokba jól il- ságára és arra is utal, hogy mindent sak voltak a konzultációk során felveleszkedik a képzés struktúrája, a non- készen, utánjárás nélkül szeretnének tett kérdéseik. Előnyt jelentett a hallprofit ismereteket pedig egymásra megkapni. A nappali tagozatos hall- gatók társadalmi tapasztalata, motiépítve, didaktikailag gatók naivitását jelez- váltságuk és érdeklődésük színvonamegalapozva sajátítte az a vélemény, a- la jelentősen befolyásolta az eredméAz elkészült képhatják el a tanulók. melyet egyikük a kér- nyes munkát. A válaszaikban úgy dőív kitöltésekor fo- ítélték meg, a szakma megismerésézési programot a galmazott meg: „A jo- hez elég jól hozzásegítette a képzés, Értékelés Nyitott Képzések gi dolgokat egyszerű- senki sem értékelte elfogadhatatlanA program értékeléséEgyesületének szasíteném, érthetőbbé nak az oktatást. Az adott munkakörre a hallgatók, az oktatenném, nem a konk- ben végzett munkájában a válaszkemberei lektoráltók és a munkáltatók rét paragrafusokat ké- adók többségét segítette a képzés, (nonprofit szervezeti ták. A tantárgyak ne megadni. Arra ott még ha nem is a harmadik szektor tevezetők) bevonásával leírása mellett az ügyvéd.“ Tehát a rületén helyezkednek el. Az oktatás felmérés készült 2002 szemelvénygyűjtehallgató nem feltéte- színvonalát mindenki megfelelőnek tavaszán, 2003-ban, a lezte, hogy a civil tartotta, a hallgatók 60%-a jónak, sőt tanév végén pedig umény is készült szektorban végzendő volt, aki kiválónak. Ellentmondásos tánkövető vizsgálatra nyomtatott és elektmunkája során a jog- vélemények is megjelentek, néhákerült sor. ronikus formában. szabályok önálló ér- nyan soknak találták a dolgozatok Az oktatók (Vertelmezése szükséges, számát, mások viszont több évközi cseg, Péterfi, Bódi, Molvagy úgy gondolja, a számonkérésre tartottak volna inár, Varga, Donáth) véleménye szerint a tartalmi tapasz- civil szervezetek többségének van le- gényt. A tanárokkal való kommunikációt a levelező képzés ellenére natalatok teljes mértékben visszaigazol- hetősége jogtanácsos alkalmazására!

A tanárokkal való kommunikációt gyon pozitívan értékelték, három ták a tantárgyi program bevezetésének helyességét és szükségességét. elég kedvezőnek tartották a hallga- hallgató kiválónak. Összességében elmondható, hogy Bebizonyosodott, hogy a hallgatók tók. Feltételezhető, hogy jó viszony, nagyon keveset tudnak azokról az jó hangulat alakult ki a hallgatók és a hallgatók jónak, hasznosnak értéeseményekről, amelyeket pedig ma- az oktatók között annak ellenére, kelték a képzést. Általános mindkét guk is átéltek (rendszerváltozás és hogy az óraadó oktatók többnyire tagozaton, hogy többségük a jogiannak nemzetközi hatása). Keveset csak a tanórákon voltak jelen, viszont gazdálkodási-menedzsment ismeretudnak a demokráciáról, még inkább megteremtették annak a lehetőségét, teket tartja elengedhetetlenül fontosa cselekvő állampolgáriságról, saját hogy telefonon, e-mailen is tudjanak nak, ezek óraszámát növelné, illetve a állampolgári cselekvésükben nem, segítséget nyújtani, ha ezt igényelték gyakorlati ismeretek bővítését tartja szükségesnek (akár a civil kurzus rovagy csak nagyon bátortalanul hisz- a hallgatók.

Arra a kérdésre, vására is). Javasolták nek, bár tetszik nekik a civil gondolat. több vendégelőadó megA célcsoport jellemzésénél bemu- hogy ha módjuk lenBebizonyosodott, hívását, vagy 1-1 szertatott hallgatók a kérdőíves vizsgálat ne, min változtatnávezet helyszíni megtesorán értékelhették a képzést. A nap- nak, a nappali tagozahogy a hallgatók kintését, a „terepgyapali tagozatos hallgatók mindegyi- tos hallgatók fele azt nagyon keveset korlat“ megszervezéke, a levelezős hallgatók fele vett válaszolta, hogy több tudnak azokról az sét. Figyelemreméltó, részt a felmérésben. A kérdőíven segédanyagra, jegyhogy egy hallgató jeeseményekről, egyrészt hétfokozatú skálán jelölhet- zetre vagy tankönyvlezte, jó lenne a polititék az oktatás színvonalára, a taná- re, fénymásolt vázlatamelyeket pedig ka teljes kizárása a rokkal való kommunikációra, a ra lenne szükség, a maguk is átéltek képzésről. szakmai ismeretek átadására vonat- rendelkezésükre bo(rendszerváltozás A szakértők a progkozó észrevételeket, illetve egyéni csátott CD-ROM haszram gyakorlati kipróválaszadással ítélhették meg a leg- nálatát nehézkesnek és annak nemzetbálásának, az ELTE hasznosabbnak tartott tárgyat, meg- ítélték. Egyes hallgaközi hatása). KeveTFK nappali és levelefogalmazhatták, hogy miben kellene tók az évközi számonset tudnak a dező tagozatán szerzett változtatni és egyéb észrevételekre is kérések rendszeressémokráciáról, még gét kérték. Volt, aki tapasztalatait áttekintlehetőségük nyílt. ve megállapították, Több pontban eltér a nappali és a nehezményezte bizoinkább a cselekvő hogy beváltak a folyalevelező hallgatók véleményezése. A nyos órák összevonáállampolgáriságról... matos készülést és az nappali tagozatos hallgatókról kide- sát, az ún. tömbösítést ismeretek évközi elrült, hogy nincs igazán civil szerveze- inkább a folyamatos, lenőrzését segítő megti tapasztalatuk, társas mezejük a csa- lassabb tempót igénylád és a barátok szintjeire korlátozó- lő, hagyományos szemináriumok oldások (dolgozatok, elemzések, írásos vizsgák). Világosan érzékelhető dik. (Csak egy hallgató jelezte, hogy megtartását igényelte.

A levelezős hallgatóknak voltak volt, hogy a nappali tagozatos hallgatagja nonprofit szervezetnek.) Érdekes, hogy csak a nappali tagozaton saját tapasztalataik a nonprofit szek- tók többsége szerény társadalomis-

27

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

A program utánkövető vizsgálatára 2003 májusában került sor. Nizák Péter, a civil kurzus oktatója és Szabóné dr. Molnár Anna tanszékvezető egybehangzóan állították, hogy a 2002. évi felmérés eredményei továbbra is aktuálisak, egyetértenek kollégáik korábbi véleményével. Időközben a tananyag megújult, a szektort érintő változások, a szakmát érintő kiadványok megjelenését figyelemmel kísérve kiegészült például az Európai Unióval vagy a Nemzeti Civil Alapprogrammal kapcsolatos ismeretek tanításával. A végzős nappali tagozatos évfolyam nonprofit specializációt választott hallgatói körében megismételtem a kérdőíves felmérést. A hétfokozatú értékskálán a képzést jónak, sőt nagyon jónak tartották a hallgatók. A változtatás lényegét a hallgatók egyöntetűen abban látták, hogy több gyakorlatra lenne szükség, több civil szervezetet kellene meglátogatni, és nagyobb óraszámban kellene tanulni. Érdemes megjegyezni, hogy különösen a levelező tagozaton egyre több civil témájú szakdolgozat születik.

Jelenleg a Civil társadalom és a nonprofit szervezetek képzési programot továbbra is a művelődésszervező szakos hallgatók végzik, csak az ELTE átalakulása során új szervezeti egységhez került a tanárképző kar művelődésszervező szakos kép-

zése. A megalakult új kar, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi intézetének andragógia tanszéke oktatja változatlan célokkal, tananyagszerkezettel a művelődésszervező szakos hallgatóknak. A hallgatók nonprofit szervezeteknél végzendő gyakorlati munkája februártól új keretek között fog működni. A jövőben az andragógia szakos hallgatók is felvehetik a képzést specializáció keretében, ugyanakkor folyamatban van a nonprofit felsőfokú szakképzési szak indítása is.

zési program kialakítására létrejött munkacsoport átalakította, kibővítette tevékenységét, és a képzés elindítását követően nem bomlott fel, hanem Nonprofit Képzési Műhellyé alakult. Így a szakma képviselői, az oktatók, a döntéshozók folyamatos kapcsolattartása megmaradt, az új szakirodalom megismerése, az információáramlás folyamatosan biztosítottá vált. Jelenleg a szakmai műhely találkozóit a Közösségfejlesztők Egyesülete szervezi, az Ifjúsági és Családvédelmi Minisztérium Civil Kapcsolatok Főosztályának támogatásával.

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

merettel és kevés személyes tapasztalattal rendelkezik a civil szektorról.

Az oktatók a szigorlat eredményeivel elégedettek voltak. A hallgatói véleményezések is jó eredményeket mutatnak, az oktatás színvonalát jónak tartották. Szükséges a képzés továbbfejlesztése, a jegyzet/tankönyv kiadása, a szakmai műhely további működtetése, a finanszírozás biztosítása.

A képzésről írt lektori jelentés megfogalmazza, hogy az egyesületi, alapítványi munkáltatók egyre jelentősebb szerepet játszanak a hazai munkaerőpiacon, így a civil szektor humánerőforrás-gazdálkodási fejlesztése országos feladat. A Civil társadalom és nonprofit szervezetek program jelentős hozzájárulás lehet a szektor minőségi fejlődési folyamataihoz. Pordány Sarolta szakmai lektor úttörő kezdeményezésnek nevezte a modulrendszerű képzést, szerinte a kidolgozott képzési tematika tartalmazta mindazokat az ismereteket, amelyek a civil szervezetek vezetői, vagy más értelmiségi szakmában foglalkoztatottak számára alapvetően fontos tudnivalók.

A képzési program megvalósulása más intézményekben A képzési programban megfogalmazott szándék az volt, hogy a Civil társadalom és nonprofit szervezetek képzési program más intézményben is megvalósítható, „átvehető“ legyen, az adott képzésnek megfelelően. A 2001 elején kiküldött tájékoztatóra 19 felsőoktatási intézmény jelezte vissza érdeklődését, ebből 12 kérte el a képzési programot, jelezve programindítási szándékát.

A program többek kötött az ELTE Tanító- és Óvónőképző Karán, a bajai Eötvös József Főiskolán is megvalósult. A Pécsi Tudományegyetem pedig felvállalta a program fejlesztését, esetleges egyetemi szak elindítását az ELTÉ-n kidolgozott program alapján.

A képzést akkreditálta a Budapesti Művelődési Központ a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerében, és nagyszámú résztvevő érdeklődésével működteti.

A programra jelentkező intézmények többsége a szakmai konzultáció igényét jelezte. Így az eredetileg a kép-

Összegzés A felmérésből kiderült, hogy a Civil társadalom és nonprofit szervezetek képzési program résztvevői színvonalas, a felsőoktatás számára jól hasznosítható tananyagot és segédanyagot dolgoztak ki, mely a nem-formális tanulás színterein is megvalósíthatónak bizonyult. A képző intézmények további együttműködését segítő szakmai műhely megalakult és jól működik.

A szakma képviselőinek pozitív visszajelzése szerint is egy több szempontból is átgondolt, szakmailag megfelelő, mintaértékű program valósult meg.

Arapovics Mária ELTE PPK Andragógia Tanszék – előadótanár e-mail: arapovics@hotmail.com

28

civil fórum

A Budapesti Mûvelõdési Központ által akkreditált továbbképzési program bemutatása ban már meghaladta a 731 milliárd forintot. Erősödött a szektor szolgáltató és gazdasági szerepe is, a nonprofit A cikkben a Budapesti Művelődési szervezetek a munkaerőpiac jelentős Központ (BMK) által évek óta működ- tényezőivé váltak. A főállásban, teljes tetett, a nonprofit szektorról, szerve- munkaidőben foglalkoztatottak százetekről szóló akkreditált képzést mu- ma 2003-ra elérte a 63 ezer főt, a résztatja be. A BMK által a kulturális szak- munkaidőben dolgozók száma 24 emberek szervezett ezer fő volt. Megbíképzési rendszerézási szerződéssel fogben akkreditált, háA professzionalizálalkoztatottak továbrom modulból álló bi 14 ezer alkalmalódó nonprofit szertovábbképzési progzott főállású munkávezetek számára nyilram tapasztalatairól ját váltották ki. A vánvalóvá vált, hogy korábban részletes tanonprofit szervezea szakmai hozzáértés nulmány is készült1, tek önkéntes segítőiszínvonalának biztojelen cikk megállapínek száma meghatásai ennek a tanulladta a 400 ezer főt. sításától függ a szermánynak az eredmé(Az általuk teljesített vezetek működésényeire épülnek. A munkaidő körülbenek jogszerűsége, a képzés bemutatását, lül 17,5 ezer főállású gazdálkodás törvényesa tapasztalatok közfoglalkoztatott munsége, a tevékenység ereadását fontosnak kaidejének felelne tartjuk, mert a képredményessége és a meg, ennek pénzben zések elemzése sokiszámított értéke 18 szervezetek hosszú tárán számos olyan álmilliárd forint.) A vú fenntarthatósága is. talánosítható megálfejlődés értelemszelapítást, következterűen a civil és az állatést vonhattunk le, mi, önkormányzati melyek hasznosak lehetnek a non- szektor együttműködésében, szerzőprofit szervezetek számára szóló kép- déses kapcsolataiban is mérhető. Fozések területén dolgozó vagy az iránt lyamatosan nőtt azoknak az alapítváérdeklődő szervezetek/szakemberek nyoknak és társas nonprofit szervezeszámára is. teknek a száma, melyek állami vagy önkormányzati feladatokat látnak el.

1. A cikk létrejöttének háttere

2. A magyarországi civil szektor jellemzői

Magyarországon a nyolcvanas évek végén újjászülető, a kilencvenes években rohamosan növekvő civil szektor mára mind számarányát, mind bevételeit tekintve hangsúlyos gazdasági, társadalmi tényezővé vált. A KSH 2005. évi beszámolója alapján2 Magyarországon 53022 nonprofit szervezet működött 2003-ban. A szektor bevételeinek összege az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan nőtt, 2003-

2.1. A magyarországi civil szektor – képzési igények A civil szektor erősödése, a szektorban tapasztalható professzionalizálódási folyamat természetesen új igényeket támasztott a szervezetekkel, a szektorban dolgozókkal (munkavállalókkal és önkéntesekkel), valamint a civil szervezetekkel kapcsolatba kerülő állami, önkormányzati szakértőkkel, tisztviselőkkel szemben. A szektorban dolgozók, illetve a szektorral együttműködők képzési igényei megváltoz-

tak: a korábbi általános ismereteket adó képzések helyett a szakirányú, speciális képzések kerültek előtérbe, fontossá váltak a nonprofit szervezetek működtetéséhez, irányításához kapcsolódó szakmai ismeretek.3 A professzionalizálódó nonprofit szervezetek számára nyilvánvalóvá vált, hogy a szakmai hozzáértés színvonalának biztosításától függ a szervezetek működésének jogszerűsége, a gazdálkodás törvényessége, a tevékenység eredményessége és szervezetek hoszszú távú fenntarthatósága is.

A nonprofit szervezetek '90-es években megfigyelhető gyors számbeli növekedése ellenére azonban a szektorhoz kapcsolódó ismeretek oktatása csak lassan jelent meg a felsőoktatásban, a szektorban hozzáférhető képzések pedig sokáig nem épültek be a magyar oktatási rendszerbe. A '90-es évek végére vált egyértelművé, hogy a nonprofit szektor a képzési piac részévé vált, ezt mutatja, hogy fokozatosan teret nyert a nonprofit ügyintéző és a nonprofit menedzser szakma, a kilencvenes évek főiskolai és egyetemi tanterveiben megjelentek a nonprofit témájú előadások és szemináriumok, sőt beindultak a nonprofit szakirányok is.4 A felsőoktatási programok mellett beindultak az azonnal felhasználható, praktikus ismeretekre épülő, de az oktatási-képzési rendszerbe integrálódó képzések is.

A '90-es évek végén a kormányzat a fentiekre reagálva támogatta egy olyan felsőoktatási program kidolgozását, amely a civil társadalomról, nonprofit szervezetekről széles körű elméleti és gyakorlati ismereteket ad, s bármely felsőoktatási intézményben, az egyes modulok szűkítésével, vagy tágításával, bevezethetővé válhat. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Tanárképző Főiskolai Karával kötött szerződést a program kidolgozá-

Nizák Péter: A Budapesti Művelődési Központ által akkreditált továbbképzési program tapasztalatai, tartalmi fejlesztésének lehetséges irányai és a fejlesztés feltételei – készült a Közösségfejlesztők Egyesületének megbízásából, 2004.

2 Nonprofit szervezetek Magyarországon 2003, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2005.

3 A kilencvenes évek közepére a „piac“ telítődött a korábban fontos szerepet betöltő általános „nonprofit“ képzésekkel, a résztvevők száma csökkent, a képzőszervezetek tematikájuk megújítására kényszerültek.

4 Az első önálló diplomát adó nonprofit közgazdászképzés 2001-ben indult.

1

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

sára, melyben a nonprofit szektor isnonprofit szervezetek alapismeretei mert szakembereit kérték fel az okta– Nonprofit jogi és gazdálkodási istási anyagok elkészítésére. A 200 órás meretek képzés elindítása 2001-ben kezdődött – Menedzsment a nonprofit szerveaz ELTE TFK művelődésszervező szazetekben kos hallgatói részére „A civil társadalom és a nonprofit szervezetek“ cím- 4. Az akkreditált tomel.5 A képzés azóta is folyik, sőt további felsőoktatási intézmények vet- vábbképzés jellemzői ték át, illetve hasznosították annak ta- A továbbképzési program tematikája pasztalatait saját, már működő képzé- az előző pontban említett, a MeH álsükben. A nonprofit ismereteket tar- tal finanszírozott, az ELTE TFK-n intalmazó képzési programok közös to- duló programok felépítését, tartalmát követi, annak rövidívábbfejlesztésére, a tett, tömörített váltokapcsolódó intézmézata. A három külön Jellemzően kevés nyek oktatói részvémodul az említett telével szakmai műállami, önkormányzafelsőoktatási proghely alakult.6 ti szakember rendelram tartalmi, sorrenNyilvánvaló, hogy kezik átfogó, renddi logikája szerint a fent említett felsőszerezett ismereteképül fel. A továbboktatási és a képzési kel a civil társadaképzési program inprogramok célcsodításának fő motiváportja többrétegű: ellomról és a nonprofit ciója az a felismerés sősorban azokat cészervezetekről, holott volt, hogy szükséges lozza, akik már nonez alapvető feltétele egy olyan, a nonprofit szervezeteknél (lenne) sikeres profit szektorról szódolgoznak (esetleg munkavégzésüknek. ló, a nonprofit szerott önkéntesek) vagy vezetekhez kapcsoa jövőben e területen lódó ismereteket tarkívánnak elhelyezkedni; másodsorban olyan, más szek- talmazó akkreditált képzési program, torban dolgozó szakemberek számára mely a korábbiakban kifejtett új képnyújtanak ismereteket, akik munkájuk zési igényekre felel. A BMK a képzést során nap, mint nap kapcsolatba kerül- a NKÖM „Közművelődési intézmének nonprofit szervezetekkel: segítői, nyek szakemberei továbbképzésépartnerei azoknak. Jellemzően kevés hez“ program keretében akkreditálállami, önkormányzati szakember ren- tatta. A képzési modulok tematikájádelkezik átfogó, rendszerezett ismere- nak kidolgozói a nonprofit szektor, iltekkel a civil társadalomról és a non- letve a felnőttoktatás elismert szakérprofit szervezetekről, holott ez alapve- tői voltak.7 tő feltétele (lenne) sikeres munkavég4.1. A képzések célja, célcsoportzésüknek.

A fenti rövid áttekintés fontos hát- ja, tematikája tér-információval szolgál ahhoz, hogy A továbbképzési program alapvető megértsük a BMK által indított, a kul- célja a kulturális szakemberek nonturális szakemberek szervezett kép- profit szektorhoz, szervezetekhez kapzési rendszerében akkreditált tovább- csolódó ismereteinek fejlesztése, a képzési program indításának motivá- szakemberek képzése. A három mocióját, a program és az egyes modu- dul mindegyikében található közös lok célkitűzéseit és tartalmát. elem kiemeli, hogy a közművelődési intézmények – a közművelődési szakemberek tevékenységének helyszíne – 3. A továbbképzés a helyi közösségi élet fontos színtere. létrejöttének oka („A jól működő közművelődési intézA BMK a továbbképzési program mo- mény szerves része a helyi civil társaduljait a Nemzeti Kulturális Örökség dalomnak: színtere és alakítója a köMinisztériumánál (NKÖM) akkredi- zösségi életnek, segítője a helyi civil táltatta 2001-ben. A továbbképzési szervezeteknek.“) Fontos, és szintén program címe „Civil társadalom és közös elemként megfogalmazott cél nonprofit szervezetek„, az egyes kép- az, hogy a továbbképzést sikeresen bezési modulok a következők: fejezett szakemberek segítői, kezde– A civil társadalom fejlődése és a ményezői és partnerei tudjanak lenni

29 a környezetükben megfogalmazódó civil tevékenységeknek, szervezeteknek.

Ezen belül természetesen az egyes modulok céljai specifikáltak. Az első (A civil társadalom fejlődése és a nonprofit szervezetek alapismeretei) átfogó, rendszerezett, korszerű ismereteket kíván nyújtani a nonprofit szervezetekről és a civil társadalomról. A második modul (Nonprofit jogi és gazdálkodási ismeretek) célja rendszerezett jogi és gazdálkodási alapismeretek nyújtása a nonprofit szervezetek létrehozása, működtetése és gazdálkodása területén, míg a hármadik modul (Menedzsment a nonprofit szervezetekben) a stratégiai tervezés tudatos használatára, és megvalósítására készíti fel a szakembereket.

A fentiekben már érintettük, hogy a továbbképzés elsődleges célja a kulturális szakemberek képzése. A három modul elsődleges célcsoportja ennek megfelelően a közművelődési intézményben dolgozók: közművelődési szakemberek, kulturális menedzserek, kulturális szervezők. Az egyes modul ezenkívül külön célcsoportként határozza meg a közszolgálati médiaszerkesztőket és szervezőket, a művészeti vezetőket, a gazdasági, igazgatási ügyintézőket és az ügyviteli alkalmazottakat. Az elsődleges célcsoport mellett a második modul speciális célcsoportként említi a gazdasági szakalkalmazottakat, a gazdasági ügyintézőket, művészeti vezetőket, illetve az igazgatási szakalkalmazottakat. A harmadik modul speciális célcsoportja értelemszerűen a szervezetek marketing és reklám szervezői, művészeti vezetői, gazdasági és igazgatási szakalkalmazottai. Mindhárom modul a továbbképzés igénybevevőinek lehetséges köreként említi a civil szervezetek munkatársait, valamint az önkormányzatok civil szervezetekkel kapcsolatban álló munkatársait. A képzéseken résztvevők potenciális köre tehát meglehetősen széles körű, a célcsoport felé elvárás a középfokú és/vagy felsőfokú iskolai végzettség, valamint a szakképesítés és/vagy szakképzettség. A második és harmadik modul a jelentkezőktől elvárja, hogy a résztvevők alapvető ismeretekkel rendelkezzenek a nonprofit szektorról.

Az egyes modulok tematikája a fenti célokhoz, célcsoportokhoz igazodik, és mint említettük a MeH által finanszírozott, az ELTE TFK-n a '90-es évek vé-

A program részletes elemzése Arapovics Mária „A Civil társadalom és nonprofit szervezetek képzési program„ című tanulmányában található.

A szakmai műhely azóta is működik, jelenleg a Közösségfejlesztők Egyesülete koordinálja.

7 A tananyagok kidolgozóinak névsora gyakorlatilag azonos a MeH által finanszírozott, az ELTE TFK-n induló program szakértőinek névsorával.

5 6

30 gén indult program logikáját követi.

Az első modul a civil társadalommal, ezen belül a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos elméleti ismereteket foglalja össze. Áttekinti a civil társadalom fogalmának és filozófiájának, aktuális értelmezése történelmi változásainak, a civil társadalom – hazai és külföldi – szociológiai jellemzőinek, a szektorok közötti funkciók megoszlásának, működésük tendenciáinak főbb összefüggéseit. A második modul praktikusabb ismereteket nyújt: áttekinti a szektor alapvető jogi, szervezeti és gazdálkodási elemeit, a különböző nonprofit szervezetek létesítésének jogszabályi hátterét és eljárási módját, a közhasznú tevékenység forrásait, kedvezményeit, a rendelkezésre álló pénzeszközök leghatékonyabb felhasználását, a közhasznú tevékenységhez kapcsolódó kedvezményeket. A harmadik modul a szervezetek menedzseléséhez, irányításához nyújt segítséget: bemutatja a menedzsment szerepét, jelentőségét a nonprofit szervezetek irányításában, valamint a szervezeti célok és a menedzsmenthez kapcsolódó szerepek és magatartások összefüggéseit. A menedzsment egyes elemei külön hangsúlyt kapnak a modulban: ilyen a szervezetek marketing-kommunikációja, a stratégiai tervezés és a civil szervezeteket érintő anyagi és humán erőforrások gazdálkodás.

4.2. A képzések formai felépítése, elemei A továbbképzés mindhárom moduljának összóraszáma 30 óra. A továbbképzési program 30 órás, ebből az elmélet (előadások formájában) a leghangsúlyosabb elem, a képzések fennmaradó részét a gyakorlat (terepmunka) vagy a képzésen tanultak feldolgozását szolgáló szemináriumi forma, tréningelemek, illetve konzultációk teszik ki. A fent említett elemek hossza, a képzéseken belül elfoglalt helyük a modulok tartalmának függvényében változó. Az első modul tréningelemeket és konzultációt egyáltalán nem tartalmaz, viszont hangsúlyos a szemináriumi forma. A második modulban a leghangsúlyosabb a konzultációs elem, a tréningelemek viszont csak a harmadik modulban jelennek meg.

A képzéseken résztvevők számára – a tanult technikák gyakorlati alkalmazásaként – terepmunka végzése is kötelező, melynek eredményeit dol-

civil fórum

vényesül. Ez azt jelenti, a nonprofit szektort célzó képzéseket igénybe vevő közönség gazdaságilag még mindig nem elég erős ahhoz, hogy közvetlenül finanszírozza a képzési költségeket, így harmadik szereplőnek kell belépnie, aki tulajdonképpen a képzést igénybe vevők helyett fedezik azok költségeit. Ez a harmadik szereplő általában olyan állami vagy magánforrásból működő támogató szervezet, mely a nonprofit szektor, szervezetek fejlesztésével foglalkozik. A képzést harmadik félként finanszírozó szervezet közvetlenül a képzés résztvevőjét is támogathatja, de gyakorlatban jóval elterjedtebb megoldási mód az, mikor a képzési intézménnyel vagy a képzést lebonyolító szervezettel van a támogató kapcsolatban.

Ezt a megállapítást a továbbképzés elemzése is alátámasztja, hiszen a 5. Összegző értékelés a 2003-tól induló, vidéki helyszíneken továbbképzésről lezajlott képzések esetében támogaAz értékelés összegzéseként elmondtott finanszírozásról volt szó, azaz hatjuk, hogy a továbbképzésen résztnem hárult a teljes képzési költség a vevők összetétele, előképzettsége, moképzést igénybe vevőkre. Valószínűtivációi, elvárásai rendkívül sokszínűleg ez összefügg azzal, hogy a képzéek voltak. A résztvevők több mint fele seken résztvevők létszámának növenem az elsődleges célcsoportba (közkedése is erre az időszakra tehető. A művelődési szakember) tartozott, hafinanszírozást tekintve tehát az tűnik nem civil szervezet munkatársa volt. A a leghatékonyabb megoldásnak, ha a képzéseken résztvevők, és ezen belül a továbbképzést szervező intézmécivil szervezeti munkatársak számbeli nyek megpróbálnak pluszforrásokat növekedése a vidéki partnerek belépékeresni, mellyel csökkenthetik a képsével indult meg. Megállapíthatjuk azt zések hallgatóira háruló költségeket. is, hogy a továbbképzést nem tekintetEz a lehetőség valószínűsíthetően ték egységnek a résztvevők, hiszen a megnöveli a potenciális igénybeverésztvevők alig több mint 10%-a végvők körét, ami lehetőséget ad az esetzett legalább két modult. leges előzetes szelekcióra is.8 A képzések tarA továbbképzés talmával, formájával, széles körű meghiraz oktatókkal és az ... a nonprofit szekdetése szintén alapoktatásszervezőkkel kérdés. A korábban tort célzó képzéseket elégedettek voltak a elemzett célok, céligénybe vevő közönrésztvevők: a képzécsoport pontosítása, ség gazdaságilag még sek értékelése minmódosítása meghamindig nem elég erős den esetben jónak tározza a meghirdeahhoz, hogy közvetlevolt mondható, míg tés hatékonyabbá téa terepgyakorlatot telének paramétereit nül finanszírozza a szükségesnek ítélték, is. A szervezetek képzési költségeket, de gyakori a sikerteközvetlen megkereígy harmadik szereplen helyszínválasztás sése, a „direct marlőnek kell belépnie. miatt fejlesztendőketing“ helyett hatének ítélték. konyabbnak tűnik a jelenleg hangsúlyos nonprofit csatornák használata, azaz 5.1. Finanszírozás, meghirdetés, a nonprofit sajtó, nonprofit portálok, partnerek széles körű országos és regionális A nonprofit képzési piacon jelenleg – hírlevelek használata.9 az elmúlt évek fejlődésének ellenére is A következő kérdés a partnerek – az úgynevezett „kettős piac“ elve ér-

gozatban foglalják össze. Az erre való felkészülést a képzésen az oktatók módszertani előadásokkal, konzultációkkal segítik. A hallgatók elméleti és gyakorlati felkészültségükről szóbeli vizsgán adnak számot, mely általában a dolgozat témájára épül, abból kiindulva méri fel az adott résztvevő felkészültségét.

Bár a képzések tematikája az akkreditáció miatt kötött, a tananyag végleges összeállításakor, az elméleti anyag meghatározásakor a képzők hangsúlyosan figyelembe veszik az adott csoport összetételét, elvárásait.

Az elvárások függvényében változhatnak a használt oktatási módszerek, de a csoport összetétele feltételezheti egyes tartalmi elemek hangsúlyosabbá tételét vagy esetleges vázlatos közlését.

Ez történt Szombathelyen is, ahol az NCA támogatásának köszönhetően a helyi szervezők pályázatot hirdettek a képzésen való kedvezményes részvételre.

9 A széles körű információ gyors, hatékony terjesztésében érdekelt pályáztató és képzőszervezetek gyakorlata és tapasztalata alapján kijelenthető, hogy ma Magyarországon megvannak az információterjesztés kulcscsatornái, melyek bármely más módszernél sikeresebb eredményt garantálnak, illetve kikerülésük esetén biztos a kudarc.

8

31

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

kérdése. Nemcsak a meghirdetésben, de a lebonyolításban is érdemes azokra a szolgáltató szervezetekre támaszkodni, melyek a szolgáltatás biztosításában érdekeltek, de nem versenytársak, azaz nem közvetlenül biztosítják azokat. Ilyenek az eddig is partnerként tekintett Civil Szolgáltató Központok, melyek elemi érdeke, hogy magas színvonalú, elismert képzéseket biztosítsanak, tegyenek elérhetővé térségük nonprofit szervezetei számára, illetve a nagy ernyőszervezetek, melyek tagszervezeteik, partnereik és saját munkatársaik képzésében érdekeltek. Mindkét partneri kör nagy előnye, hogy könnyen képes kiegészítő forrásokat találni a képzések finanszírozásához.

6. Összegzés, a képzések értékelésének fő következtetései A BMK által akkreditált továbbképzés tapasztalatainak elemzése alapján megállapította, hogy a továbblépés kulcsa a képzés egészének és az egyes modulok céljának, célcsoportjának tisztázása, pontosítása lehet.

Fontos kérdés annak eldöntése is, a

továbbképzést egységes egésznek tekintik-e a szervezők, vagy a modulok önálló egységeket képeznek.

A továbbképzés tartalmi fejlesztésének irányát csak ezután érdemes és lehet részleteiben kidolgozni. Az értékelés alapján, az egyes fejlesztési irányokat átgondolva azonban már most úgy gondoljuk, hogy a továbbképzés tematikája a felnőttoktatás sajátosságainak megfelelő átrendezés és aktualizálás után megfelelő, továbbvihető, viszont a továbbképzés elsődleges célcsoportja a nonprofit szervezetek munkatársai, vezetői kell legyenek. A továbbképzés meghirdetéséhez ennek megfelelően érdemes a nonprofit szervezet által használt csatornákat használni, és a lebonyolításhoz partnereket bevonni. A továbbképzés egyes moduljaiban az eddig használt módszerek közül hangsúlyosabbá kell tenni a szemináriumi foglalkozást, a tréningelemet és a konzultációt.

Források: Arapovics Mária: A Civil társadalom és nonprofit szervezetek képzési program, Budapest, 2004., Kézirat Az eddig lebonyolított képzések értékelőlapjai Akkreditációs dokumentáció: A civil társadalom fejlődése és a nonprofit szervezetek alapismeretei Akkreditációs dokumentáció: Nonprofit jogi és gazdálkodási ismeretek Akkreditációs dokumentáció: Menedzsment a nonprofit szervezetekben Képzési tematika: A civil társadalom fejlődése és a nonprofit szervezetek alapismeretei Képzési tematika: Nonprofit jogi és gazdálkodási ismeretek Képzési tematika: Menedzsment a nonprofit szervezetekben

Nizák Péter Magyar Soros Alapítvány – szakértő e-mail: nizak@soros.hu

Nonprofit szervezetek Magyarországon 2003., Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2005.

Az Önkéntes Központ Alapítvány Képzési Programjának Etikai Kódexe Tudomásom szerint az erdélyi magyar civil szervezetek körében még nincs olyan szervezet, amely kifejezetten az önkéntesekkel foglalkozna. E tekintetben az Önkéntes Központ Alapítványt (ÖKA) külön a figyelmükbe ajánlom.

Az alábbiakban a Képzési Programjuk keretében kidolgozott Etikai Kódexszel ismertetjük meg Önöket, mely jó például és tanulságul szolgál azok számára, akik a civil szférában képzésekkel foglalkoznak. Az alapítványról, tevékenységeikről, Képzési Programjukról a http://www.onkentes.hu honlapon olvashatnak – itt található az Etikai Kódex is.

A

z ETIKAI KÓDEX, továbbiakban EK célja, hogy iránymutatást nyújtson etikai alapelveivel, normáival és értékeivel az ÖKA Képzési Program résztvevői, valamint a Képzési Program szolgáltatásait igénybe vevő megbízók számára.

A Képzési Program minden résztvevője elfogadja, magáénak vallja, és képviseli az EK-ban foglaltakat legjobb tudása, tapasztalatai szerint. A résztvevők a megbízók, partnerek visszajelzései alapján folyamatosan tesznek olyan, az EK-t korszerűsítő javaslatokat, melyek elősegítik a KP résztvevőinek a partnerekkel, kollégákkal s általában a nyilvánossággal szembeni megbízhatóságát.

A KP résztvevői: ÖKA-képzők, Képzési Munkacsoport, a KP eseményeinek közreműködői.

Partnerek: megbízók, együttműködő szervezetek, érdeklődők, támogatók.

Kollégák: más szervezetek képzéssel, fejlesztéssel foglalkozó munkatársai.

Képzési tevékenység: képzés, tanfolyam, szupervíziós beszélgetés, kerekasztal-beszélgetés, műhelymunka, előadás, tapasztalatcsere.

Általános cél Az általános cél, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsunk, partnereink számára, melyek biztosítják az önkéntes prog-

32 ramok hatékonyságának megteremtését, növekedését, fejlődésüket a szervezeten belül. Ismereteinket és módszereinket partnereink önkéntes programjainak és az önkéntes programok szervezetbe ágyazásának fejlesztése és minőségi változása érdekében kamatoztatjuk, figyelembe véve a kulturális, etnikai, etikai különbségeket, valamint más tudományterületek releváns ismereteit munkánk során.

Az önkéntesség lényege Az önkéntesség területén iránymutató az alábbi meghatározás: Önkéntes tevékenységnek tekinthető bármilyen ténykedés, melyet az azt végző személy szabad akaratából vállal, nem közvetlen anyagi haszon reményében, és melynek haszonélvezői nem elsősorban az önkéntes családjának köréből kerülnek ki.

Az önkéntesség fejlesztése – Az önkéntesség fejlesztése egyaránt vonatkozhat egyénre, csoportra, vagy a szervezet egészére, attól függően, hogy a megbízó részéről mire van szükség és attól függően, hogy hol jelölhetők ki a szakértői kompetencia határai.

– Az önkéntesség fejlesztése az ÖKA és a partner megegyezése alapján kiterjedhet folyamatra, de jelenthet egyszeri eseményt is.

Értékek és etikai alapelvek Segítjük, változtatjuk az emberek, szervezetek életét, mely kihatással van a társadalomra is. Munkánkat az alábbi értékek mentén végezzük: szabadság, tolerancia, felelősség, önkontroll, kölcsönös tisztelet, bizalom, részvétel, emberi jogok, kulturális sokszínűség, környezetünk tiszteletben tartása.

Az önkéntesség fejlesztése során tevékenységünket az alábbi értékek határozzák meg: – szakszerűség – felkészültség – tisztesség – korrektség – körültekintés – megfontoltság – a kollégák és partnerek megbecsülése – szakmai igényesség – elkötelezettség – tartózkodás a hatalommal való visszaéléstől – titoktartás Az KP minden résztvevője köteles magas színvonalú szakmai szolgáltatást nyújtani, tekintet nélkül a díjazás vagy más érdekeltség mértékére.

Felelősség a partnerrel szemben Mint képzők, fejlesztők, felelősek vagyunk saját munkánkért: szervezéséért, színvonaláért, a módszertanért és eszközökért, melyekkel a munka során dolgozunk.

– Döntéseink meghozatalakor tekintettel vagyunk a partner lehetőségeire, teherbíró képességére.

– A folyamat segítése érdekében megadunk minden információt az általunk vállalt tevékenység céljáról, szabályokról, stratégiáról, szerepekről, költségekről, a várható eredményekről és a lehetséges kockázatról is.

Kötelezettségek, keretek, határok: – Az önkéntesség szervezeten belüli fejlesztésének döntése a partner választása és felelőssége.

– A mi felelősségünk, hogy a döntéshez szükséges információkat megadjuk.

civil fórum

– Meg kell határoznunk, fenn kell tartanunk azokat a határokat, melyeken belül pontosan definiáljuk kapcsolatunkat a partnerrel, jól elkülönítve ezt más kapcsolatoktól. Felelősségünk, hogy ezt a partner felé pontosan közvetítsük.

– Be kell fejezni vagy módosítani a munkát, illetőleg a szerződést, ha világossá válik, hogy a partnernek nincs haszna belőle, vagy a szerződésben foglaltak nem teljesültek, vagy értékek, etikai elvek tekintetében ütközés történik.

– Konfliktusok esetén a pártatlan viselkedés kívánatos.

Az információk és a képző: – Minden, az önkéntességről szóló – írott, szóbeli – információ pontosan fedje le a szolgáltatás természetét, lényegét.

– A képző felelőssége, hogy felhívja a partner figyelmét a lehetséges érdekkonfliktusokra, valamint ragaszkodjon a kölcsönösen elfogadott díjakhoz, s más anyagi természetű megállapodásokhoz.

– A képző köteles ragaszkodni a szerződésben, megállapodásban rögzített keretekhez, melyektől csak abban az esetben térhet el, ha úgy véli, hogy ellenkező esetben a megbízó magának, másnak, szervezetének komoly károkat okozhat.

Titoktartás: – Biztosítanunk kell a titoktartást, így a képzési tevékenység során nem használhatunk videofelvevőt, magnetofont, valamint egyéb megfigyelésre alkalmas eszközt vagy megfigyelésre irányuló tevékenységet a partner határozott – írásos – beleegyezése nélkül.

– A képzőnek fenn kell tartania a titoktartást minden érintett személlyel szemben, s minden, a partner szervezetéről szóló információra kiterjedően, akár közvetlenül kapta azokat a partnertől, akár más úton jutott hozzá.

– Szakmai konzultációk, megbeszélések esetén – ha nem kerülhető ki a partner kilétének felfedése – a titoktartási kötelezettség kiterjed a konzultáció, megbeszélés résztvevőire is.

– A megbízó előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül róla semmi sem publikálható.

A képző szakértelme, képzettsége: – Az ÖKA a KP résztvevőitől elvárja, hogy a szakmai kompetenciáik határain belül, előzetes tanulmányaiknak, képzettségüknek és tapasztalataiknak megfelelően gondoskodjanak magas színvonalú szakmai szolgáltatás biztosításáról.

– A képző felelős saját hatékonyságáért, képességeinek és tudásának szinten tartásáért.

– Ha a képző zavaró körülmény hatására – ha átmenetileg is – „megrendül“ szerepében, kérjen segítséget, vagy függessze fel, fejezze be a képzési tevékenységet.

Felelősség a személyes fejlődésért: – A képzőktől elvárható, hogy szakmai és etikai fejlődésüket szakterületükön folytassák.

– Ha szükséges, a képzők kérhetnek konzultációt kollégáiktól, hogy követhessék saját fejlődésüket.

– A képzők szükség szerint vegyék igénybe speciális ismeretekkel rendelkező szakértők szolgáltatásait, ha a felmerülő feladat a kompetenciájuk határain túl van.

Felelősség a kollégákkal szemben – A KP résztvevőitől elvárjuk, hogy nyilvánosság előtt ne minősítsék kollégáikat, munkájuk színvonalát negatívan.

– A fentiek ellenére, ha mégis kifejtené véleményét egy

33

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

kollégával, társaságával kapcsolatban, az alábbi elveket tartsa szem előtt: – Amikor ugyanazért a megbízóért versengenek, ne nyilatkozzanak negatívan egymásról!

– Véleményt úgy adhat, ha személyes ismeretség alapján ajánlja egy bizonyos munkával, feladattal kapcsolatban a kollégát, társaságát, cégét.

– A véleménynek a szakmai feladattal összhangban, kifejezetten szakmai vonatkozásúnak kell lennie.

Kerülni kell a képző személyiségére vonatkozó vélemények kinyilvánítását.

– Azok, akik a KP-ban együtt dolgoznak, fontos, hogy megvitassák a lényeges kérdéseket, történéseket, hogy a lehetséges átfedéseket, konfliktusokat elkerüljék.

– Ha egy képző együtt dolgozik külső és/vagy belső szakértővel, legyenek világos megállapodásaik a felelősség és minden lényeges, a szolgáltatásokat érintő kérdés tekintetében.

– Olyan megbízás esetében, mely egy olyan folyamatban lévő munkára vonatkozik, amit egy másik képző tart kézben, az érintett kollégát tájékoztatni kell.

– Egyazon megbízónál egyidőben dolgozó más szakmai társaságbeli kollégák munkájának véleményezése csak az ő tudtukkal, s munkájuk alaposabb megismerése után történhet.

Etikai bizottság – Egy KP résztvevője kifogást emelhet egy másik résztvevő Etikai Kódexszel ellentétes magatartása esetén, s ha ez tartós, a panasz orvoslására Etikai Bizottság felállítását kezdeményezheti az ÖKA Kuratóriumánál. Ennek során a „panaszos“ a Kuratórium, illetve az Etikai Bizottság felé feltárhat minden olyan információt, amit fontosnak tart.

– Az Etikai Bizottság összetétele változó, tagjait esetenként, a panasz bejelentését követően, a panaszos és a bepanaszolt egyetértésével a Kuratórium bízza meg.

– A partnerek panaszaikkal bármikor, a fentiekhez hason-

ló módon kezdeményezhetik az ÖKA Kuratóriumánál Etikai Bizottság felállítását és kérhetik annak közreműködését panaszuk orvoslásában.

Kapcsolat a képző és partner között – A képző és megbízó kapcsolatát egy szerződés, megállapodás szabályozza, mely garanciát jelent kölcsönös érdekeik védelmére is.

– A megállapodás, mely „erőfölényt“ biztosít a megbízást aláíró bármelyik fél számára, nem elfogadható.

– A képző a szakmai, etikai alapelveket betartva a partner érdekében dolgozik.

Szerződés – A résztvevőnek egyértelműen tisztáznia kell a képzési tevékenység általános feltételeit, a célokat, a kötelezettségeit, jogait, valamint a megbízó kötelezettségeit, jogait, az anyagi elszámolás módját, a munka terjedelmét, ütemezését, időkereteit.

– Felelőssége rögzíteni a titoktartási kötelezettségét.

A szakmai fejlődés, ismeretek átadása, jogok védelme – A KP résztvevői hozzájárulnak az ismeretek terjesztésével a KP-n belüli munkatársaik képességeinek fejlesztéséhez, az új elméletek, eszközök, „felfedezések“ megosztásával lehetővé téve a kölcsönös tapasztalatszerzést és tanulást.

– A KP résztvevői tisztelik a kollégák és a KP-n belüli munkatársaik jogait, s amennyiben egymás írásos anyagait, elsajátított technikáit használni, alkalmazni szeretnék, ezt a kolléga és a KP-n belüli munkatársaik beleegyezése, neve említése, írásos engedélye nélkül nem teszik meg.

– Írásos anyag felhasználása esetén a forrást mindenkor fel kell tüntetni!

Az Etikai Kódex elkészítését a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társaságának Etikai Kódexe inspirálta.

AMÕBA – 10 év az oktatás és oktatásfejlesztés terén

H

ogyan kezdődött? A cselekvés kényszerítő ereje, a tenni akarás belső feszítése. De mi legyen az…? És végül eldőlt: Amőba, oktatás, felnőtteknek. Történt ez 1995-ben.

A többi már jött magától: a család összefogott, a szoba átalakult, számítógépek Csíkszeredából, utolsó simítások... és máris indulhatott a képzés.

1995. október 4.: az első tanfolyam 4 résztvevővel: barátok és ismerősök, kíváncsiak és ismerkedők. A friss mész és új fabútor illata, vadonatúj számítógépek izgalmas látványa, az első órák különleges hangulata – ez volt a kezdet.

Azóta önálló székhely, korszerű

infrastruktúra, komplex hálózati rendszerbe kapcsolt számítógépek, 6 munkapont három megye területén, 4 nemzetközi al-vizsgaközpont, több mint 400 képzés közel 3600 résztvevővel, 24 előadó, dinamikus fiatal munkacsoport, 15 különböző, saját fejlesztésű, illetve nemzetközi képzésprogram, hivatalos képzések, nemzetközi felkészítők és vizsgák, oktatásfejlesztés és országos projektkoordináció.

Hosszú volt az út idáig, örömteli, de nem akadálymentes. Sok kihívással szembesültünk, de a hit, akarat és kitartás mindig segítettek továbblépni a

34 nehézségeken. Partnereinkkel való jó együttműködés megsokszorozza erőnket és bizalmat ad a jövőre nézve is.

civil fórum

Az Amőba kft.-t 1995. október 3-án jegyezték be a cégbíróságon. Első szervezett tanfolyamai informatikai képzések voltak, felnőtteknek, később ezek a képzések gazdasági tanfolyamokkal bővültek.

A folyamatos fejlesztésnek és minőségi oktatásnak köszönhetően az előadók száma évről évre nőtt, lassan kialakult a kurzusok önálló adminisztrációja, és az oktatási cég – önálló székhellyel – központtá alakult. Gyarapodott a képzések portfoliója is: idegen nyelvi tanfolyamokkal és vállalkozói képzésekkel, menedzsment és önfejlesztő tréningekkel bővültek a tanfolyamok. 1997-98 között az Amőba a FREE román-svájci alapítvány által működtetett oktatási hálózat regionális központjává vált, ebben az időszakban több mint 70 vállalkozó számára szer-

Pénztár alelnöke – ünnepélyes körülmények között adta át a diplomákat a kurzuson résztvevőknek.

2001-ben az Amőba a budapesti Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által akkreditált ECDLvizsgaközponttá vált, második ilyen intézménnyé Romániában. Az ország későbbi hivatalos csatlakozását két évvel megelőző nemzetközi vizsgáztatói tevékenység lehetővé tette, hogy a romániai működtetésű ECDL-rendszerben az Amőba továbbvigye a magyar nyelvű vizsgáztatást. Ennek köszönhetően olyan intézmények esetében, mint a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium vagy a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium a diákok anyanyelvükön vizsgázhatnak számítógép-kezelésből, a nemzetközi vizsgarendszeren belül. Az Amőba központot, tapasztalatai és minőségi munkája eredményeként 2003ban Románia legjobb ECDL-vizsgaközpontjává nyilvánították.

vezett vállalkozói és üzleti tervezés tanfolyamot. A legkiemelkedőbb képzés kétségtelenül a holland De Baak Menedzsment Centrummal közösen bonyolított Változásmenedzsment tanfolyam volt, amelyen 24 különböző régió középkategóriájú vállalkozásai vettek részt. Ugyanebben az időszakban az Amőba Oktatási Központ a Kovászna Megyei Orvosi Kamarával közösen képzéseket szervezett családi orvosok számára, orvosi kabinetek működtetése terén, saját fejlesztésű program alapján. A kurzuszárón Bara Gyula – jelenleg miniszterelnöki tanácsos, akkoriban az Országos Egészségbiztosítási

A képzések európai standardokkal összhangban történő folyamatos fejlesztése a központ irányításában mindig meghatározó volt. Ez az ECDL rendszer bevezetésével az informatikai képzéseknél megvalósult, a következő lépés az idegen nyelvi képzések színvonalának növelése volt. Nemzetközi vizsgáztatói gyakorlatának, valamint a regionális hálózati működtetésben szerzett tapasztalatának köszönhetően az Eurocenter Amőba Oktatási Központ 2005. szeptember 15-én az Európa Tanács által támogatott nemzetközi ECDL vizsgarendszer országos központi irányítójává vált Romá-

Az Eurocenter Amőba Oktatási Központ

niában. Ez a központ keretén belül zajló nyelvi képzések és nyelvi kompetenciák mérésének nemzetközi szintre való emelését jelenti.

Az oktatási központ kurzusszervező-bonyolító tevékenysége mellett aktív pályázati tevékenységet is folytat, nemzetközi projektekben vesz részt, konferenciákat, szemináriumokat szervez és vállalkozásfejlesztéssel foglalkozik. 1997-2000 között az Amőba az Új Kézfogás Közalapítvány egyik vállalkozásfejlesztési központjaként működött Kovászna megyében, a közalapítvány programjait népszerűsítette, illetve elérhető közelségbe hozta az igénylő vállalkozók számára. A Global Teenager nemzetközi projekt keretén belül 2000 óta egy virtuális iskolahálózatot hozott létre Romániában, amely az iskolai oktatásban modern és korszerű tanulási módokat népszerűsít. Évente sor kerül a Projekt Nyílt Nap megrendezésére, amikor bemutatkoznak a projektben részt vevő iskolai csapatok, sor kerül a csoportok tevékenységének kiértékelésére és a legjobbak díjazására. A Projekt Nyílt Nap másik jelentősége a széleskörű tájékoztatás a projektről, megvalósításokról, eredményekről.

Az Eurocenter Amőba Oktatási Központ cselekvően járul hozzá a Kárpát-medencei tudásalapú gazdasági térség kialakításához: az Európai Unió Interreg közösségi programja keretén belül, magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági intézmények közreműködésével fokozatosan megvalósul a Kárpát-medencei Felnőttképzési Hálózat. A nagyszabású tervet az érintett országok kormányai hivatalosan is támogatják. A terv megvalósításában három másik erdélyi intézménynyel együtt az Eurocenter Amőba Oktatási Központ is részt vesz.

Az Eurocenter Amőba szerkezeti megújulása és bővítése az Amőbának.

A 2003-ban bekövetkezett szerkezeti változást a neves holland vállalkozóval, Paul Baan-nal kialakított személyes kapcsolat határozta meg. Ezt egy hároméves együttműködés előzte meg, különböző nemzetközi oktatási programokban. Az Amőba átalakulása Eurocenter Amőbává egyben a jelenlegi infrastrukturális helyzet kialakulásához vezetett. Az oktatási központ egy szépen felújított, korszerűen felszerelt, modern oktatási épülettel bővült, székhelyét összességében egy épületegyüttes határozza meg a Csíki és Templom utcák kereszteződésénél.

Az oktatói termek a tanfolyamok profiljának megfelelően vannak kialakítva, internetre kapcsolt korszerű számítógépek és kivetítők a számító-

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

35 gép-teremben, video- és hanganyag lejátszására alkalmas eszközökkel felszerelt nyelvlaborok, gazdasági terem és konferenciaterem teszik teljessé az épületben zajló oktatási környezetet.

A kellemes hangulatú zöldövezet, kis parkocska a központ udvarán kedvelt tartózkodási helye a hallgatóknak, alkalmat nyújt a kikapcsolódásra és lazításra a figyelmet igénylő hosszú órák után.

10 év Amőba, 10 év minőség. Így értékelem. Ezt kívánjuk tartani az elkövetkezendő 10 esztendőben is.

Bereczki Kinga Eurocenter AMŐBA Oktatatási Központ – igazgató e-mail: bkinga@amoba.ro

Crest Forrásközpont – képzés és informálás

E

gy demokratikus társadalom aktív és felelős emberek, politikai többpártrendszer, konkurenciális piacgazdaság és erős civil társadalom jelenlétét feltételezi. Ezen ideál megvalósításában a lelkesedés és a jó ötletek nem elégségesek, ha hiányoznak a gyakorlatba ültetésükhöz szükséges eszközök. A „hogyan?“ és „mivel?“ kérdésekre adható válaszok keresése vezette a Hygeia Alapítványt 1998-ban a CREST Forrásközpont (www.crest.ro) megalapításához, mely képzés és informálás révén kívánja segíteni az állami intézmények, a magánvállalkozások és a civil szervezetek tevékenységét. Négy év tevékenykedés után, a Hygeia Alapítvány kezdeményezésére, a Központ külön jogi személyként került bejegyzésre 2002 novemberében. A 2002-ig elindított CREST-tevékenységek, projektek és programok a Hygeia irányításával fejeződtek be, míg a 2003-ban elindított tevékenységek a CREST Forrásközpont Egyesület égisze alatt folynak.

Az alapító tagok kezdeményezésére 2004 májusában létrejött a CREST kft., melynek célja a Forrásközpont tevékenységének támogatása.

A CREST célkitűzései a következők: a) A román társadalom fenntartható fejlődését elősegítő tevékenységek, projektek, programok támogatása és gyakorlatba ültetése. b) A civil szervezetek stratégiai fej-

lesztése tájékoztatási, tanácsadási, – menedzsment-tanácsadás és szerképzési szolgáltatások és szakmai vezetfejlesztés segítség által.

– humán erőforrás menedzsmentc) Az állami és a közintézmények fejszolgáltatások lődésének támogatása a közösségi – tanulmányok elkészítése problémák megoldása érdekében – – projektek pénzügyi kiértékelése tájékoztatási, tanácsadási, képzési – felértékelési szolgáltatások szolgáltatások és szakmai segítség – tervezési szolgáltatások révén.

– technikai segítségnyújtás d) A gazdasági szektor fejlesztése, A CREST Forrásközpont a követkemelynek képviselői tájékoztatási, ző témakörökben szervez képzéseket, tanácsadási és képilletve szemináriumozési szolgáltatásokkat: humán erőforrás... a legjobb és legban részesülnek. fejlesztés, szervezete) A munkaerő foglalfejlesztés, közösségnyereségesebb bekoztatásának fejleszfejlesztés, pályázatíráfektetés minden intése a következő si módszertan, protézmény vagy civil szolgáltatások réjektmenedzsment, haszervezet vezetőjévén: szakmai tanácstékony kommunikánek nem más, mint adás, felkészítő teció, csapatépítés, stravékenységek, szaktégiai tervezés, proba humán erőforrásmai képzés, továbblémamegoldás, konba való befektetés. képzés, közvetítés és fliktuskezelés, döntésAz európai piacon karrier-tanácsadás a hozatal, partnerségcsak kompetens, munkaadók és munmenedzsment, önszakképzett és felkavállalók részére. kéntes menedzsment, készült munkaerőA CREST Forrásközhatékony időgazdálpont a következő szolkodás, minőségmevel lehetünk vergáltatásokat biztosítja nedzsment, faluturizsenyképesek. a kedvezményezettjemus, szociális markeinek (civil szervezeting, szervezeti komtek, állami intézmémunikáció és hálózatnyek, önkormányzatok, magánvál- építés, szervezeti menedzsment. lalkozások): A CREST trainer-csapata minden – menedzseri képzés különböző té- képzésre az igényeknek megfelelő makörökben, képzésanyagot dolgozza ki, annak

36

civil fórum

alapján, hogy a megrendelő milyen irányban szeretné fejleszteni szervezetét, illetve cégét.

A hatékonysági fok növelése érdekében a CREST 2003-ban egy regionális oktatóközpontot épített ki a Szatmár megyei Mezőpetri községben. Az oktatóközpont, mely 12 állandó oktatóval rendelkezik, egyidejűleg 80 személy részére biztosít képzési lehetőséget és a következő felszereléseket/szolgáltatásokat biztosítja: három oktatóterem, egy informatika-terem, gyűlésterem, internet hozzáférés, telefon, fax, fénymásoló, videó, multimédiavetítő, színes televízió, flipchart táblák, vetítővászon stb. (www.telecentru.ro/teleformer.htm)

nyújt a trénercsapatnak, hogy munkájára minőségi visszajelzést kapjon. A központ képzésanyag-kínálata állandó jelleggel bővül és fejlődik, lépést tartva a társadalmi igényekkel, kérésekkel.

1999 óta összesen körülbelül 250 képzés, illetve szeminárium rendeztek meg a CREST égisze alatt, a fent említett témakörökben.

Statisztikailag az eltelt közel 7 évben a legkeresettebb képzések a pályázatírás, illetve a pályázatmenedzsment voltak, mely indokolt, mivel nagyon sok lehetőség állt és áll a továbbiakban is a civil szervezetek, vállalkozások, illetve az állami intézmények rendelkezésre, hogy az európai uniós alapokhoz, illetve egyéb szerve-

A képzéseken a tapasztalat alapú tanulás, az interaktív, részvételre alapozott technikák alkalmazása (bemutató, brainstorming, esettanulmányok, szerepjátékok, fish-bowl, csoportgyakorlatok) hangsúlyos, időtartamuk pedig az adott tematikától függően, 1 és 5 nap között váltakozik. A trainingek általában reggel 9 órától este 6 óráig tartanak, ebéd-, illetve kávészünetekkel, majd legvégül a résztvevők kitöltenek egy kiértékelési ívet, melyben a tananyag kidolgozását és bemutatását, a módszerek hatékonyságát és a trénerek tevékenységet értékelik ki. Ezúton a résztvevők javaslatokat is tehetnek a képzéssel kapcsolatban, továbbá ismertethetik érdekeltségüket, illetve igényeiket a különböző tematikájú további képzésekre. Mindezen javaslatok összegzése egyrészt az új témakörök kidolgozásában segíti a Forrásközpontot, annak érekében, hogy ily módon megfeleljen a változó követelményeknek, másrészt nagy segítséget

zetek és intézmények által kezelt alapokhoz pályázhassanak.

2004 óta a Központ a Belügyi és Államigazgatási Minisztérium által akkreditált képzések megtartására is jogosult, az előbbiekben említett témakörökben, lehetőséget nyújtva ezáltal kedvezményezettjeinek, hogy állami elismervényt is szerezzenek. Ezek a témák főként a civil szervezeteket, illetve az állami intézményeket (polgármesteri hivatalokat, iskolákat) érdeklik.

Vállalkozások szintjén a legkeresettebbek a humán erőforrás-menedzsment, a marketing, a közönségszolgálat, illetve a minőségmenedzsment képzések, mivel az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtével egyre több cég ismeri fel ennek fontosságát a piacon betöltött szerep megőrzéséhez, illetve a versenyképesség megtartásához. A gyakran igényelt kurzusok közé sorolhatnánk még a stratégiai tervezést, a közösségfejlesztést, a hatékony kommunikációt és csapatépítést, a

problémamegoldást, illetve a konfliktuskezelést is. Egy relatív új, de egyre inkább igényelt képzés a strukturális alapokra felkészítő képzés, melyre a jövőben nagy hangsúlyt fektet a CREST, tudniillik Románia, az EU-hoz való csatlakozás pillanatától nagyon nagy hátrányban lesz a többi országoz képest, ami az uniós alapokhoz való pályázást illeti. Sajnos még mindig sok kívánnivalót hagy maga után úgy az elkészített pályázatok, mint a nyertes pályázatok menedzsmentje, ezért szükség lesz jó szakemberekre, akik nemcsak a civil vagy intézményi, de a vállalkozások szintjén is alkalmasak versenyképes pályázatok elkészítésére.

Ami a képzéseken résztvevő/képviselt szervezetek/intézmények/cégek számát, illetve hovatartozását illeti, a következő adatok szolgálhatnak útmutatásul (a bemutatott adatok a CREST 2004-es Éves Jelentéséből származnak, és a kedvezményezettek csoportosítását tartalmazzák): – 78 civil szervezet, a következő megyékből: Fehér, Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Kovászna, Gorj, Hargita, Ialomiţa, Máramaros, Mehedinţi, Maros, Szilágy, Szatmár, Temes, Vâlcea, Vrancea és Bukarest; – 58 tanintézmény Bihar, Kolozs, Hargita, Szatmár, Temes és Vrancea megyékből; – 6 állami intézmény Bihar, Kolozs és Szatmár megyékből; – 46 polgármesteri hivatal Bihar, Botoșani, Hargita, Szatmár, Temes és Vrancea megyékből; – 12 kereskedelmi cég Bihar, Szatmár és Temes megyékből; – több mint 50 magánszemély Szatmár, Bihar, Temes, Arad és Szilágy megyékből.

Ami a jövőt illeti: az igényelt képzések száma minden bizonnyal csak növekedni fog, mivel – mint azt az európai uniós tapasztalat is mutatja – a legjobb és legnyereségesebb befektetés minden intézmény vagy civil szervezet vezetőjének nem más, mint a humán erőforrásba való befektetés. Az európai piacon csak kompetens, szakképzett és felkészült munkaerővel lehetünk versenyképesek.

Csengeri Zsolt CREST Forrásközpont – tréner e-mail: office@crest.ro

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

37

Szakmai továbbképzés – egy szervezet fejlesztésének alapja

E

lőször is arról a szervezetről ejtenék pár szót, amely a fejlődését nagymértékben annak köszönheti, hogy nagy hangsúlyt fektet a szakmai továbbképzésre. A Vidékfejlesztési Forrásközpont (Centrul de Asistenţă Rurală – CAR) a Romániai Nyitott Társadalomért Alapítvány által létrehozott civil szervezet, tagja a SON-nak (Soros Open Network România). A Forrásközpont 2000 januárjában kezdte el tevékenységét a vidéki közösségek fenntartható fejlesztését tűzve ki célul. 2002 márciusától a RuralNet tagja – a vidékfejlesztéssel foglalkozó aktív civil szervezetek hálózata. 2004-től pedig a PASOS (Policy Association for an Open Society) tagja.

A CAR a vidékfejlesztésre összpontosít, azaz közösség-, intézményi és gazdasági fejlesztéssel foglalkozunk.

Fejlesztési modellek kidolgozására és alkalmazására törekszünk, sikeres megoldásokat keresünk a vidéki közösségek számára, sajátos vidékfejlesztési módszereket és eszközöket fejlesztünk.

Annak érdekében, hogy a vidéki közösségek szintjén történő beavatkozás minél konkrétabb és helyzetspecifikusabb legyen, a CAR nagy hangsúlyt fektet a szervezet fenntartható fejlődését biztosító szakértőcsoport létrehozására. Ezt a csoportot olyan képzési programok keretében fejleszti ki, amelyek mindig a szervezet adott szükségleteire alapoznak. Szervezetünk jelenleg a felnőttképzéshez szükséges sajátos képességek fejlesztésére és a gazdasági fejlesztéssel kapcsolatos ismeretek átadására fekteti a hangsúlyt.

A sikeres szervezetek figyelembe veszik célcsoportjuk igényét, és szakértőiket ennek megfelelően fejlesztik folyamatosan. Az ilyen szervezetek lesznek képesek fennmaradni az állandóan változó környezetben, és mérvadóan hozzájárulni a környezetük, tevékenységi területük jobbításához. Azért szükségszerű a szervezet humán erőforrásának szakmai továbbképzése, mert a változás a mindennapjaink része, és ilyen körülmények között a fennmaradás maga után vonja a folyamatos fejlesztés szükségességét, amely egyre inkább a teljesítmény, de ugyanígy a szervezet hatékonyságának a feltétele is, amely képzett humánerőforrást igényel.

A világgazdaság egyre gyorsabb ütemben fejlődik és változik. Ahhoz,

hogy a szervezetek meg tudják tartani, célja, hogy a szervezet keretében egy 16 illetőleg javítani tudják helyzetüket, az főből álló vidékfejlesztési szakértőcsaúj elvárásoknak megfelelően kell alakí- patot képezzen ki. Ez a csapat egy hosztaniuk tevékenységüket, újítaniuk kell szú távú képzők képzése programon folyamatosan. A mi országunkban a vi- vesz részt. dékfejlesztés területe, melyben a CAR E projekt révén a CAR egy olyan is tevékenykedik egy viszonylag új te- szakképzett képzőcsoportot alakít ki, rület, tele kihívásokkal és problémák- amely a szervezet elveivel egyetértve, a kal. Ezen a területen egyelőre nincs túl képzési program sikeres elvégzése sok szakértő, és ezek megtalálása is ne- után a CAR érdekeit szolgáló tevéhéz lehet. Az országban a vidéki telepü- kenységekre fog szakosodni. E csoport lések helyzete egyre komplexebbé vá- kialakítása révén szervezetünknek lik, ezzel együtt egyre inkább nő az szakképzett humán erőforrása lesz, és igény a szakképzett képzők iránt, akik a változatosabb témakínálatok által megfelelő képességekkel és tudással képzéseink is hatékonyabbak lesznek. rendelkeznek ahhoz, hogy olyan képA képzési program célja olyan tazéseket tartsanak, amelyekkel a fejlő- pasztalati tanuláson alapuló új módszedést és a változást segítik elő. A vidék- rek alkalmazása, amelyek révén a résztfejlesztés területén dolgozó szakértők vevők olyan képzési készségekre teszkomplex problémákkal szembesülnek nek szert, melyek által bármely típusú munkájuk során: a közösség, amelyben képzés megtartására képesek lesznek, a dolgoznak, nehezen fogadja be őket; szervezetünk sajátos igényeinek megfenem értik meg a szolgáltatásaik szüksé- lelően. gességét és hasznosságát; olyan sajátos 2005-ben a CAR munkaközössége helyi problémák és konfliktushelyzetek részt vett egy gazdasági fejlesztés vannak, amelyek szükségessé tennék a PACA-módszerrel – (Partcipatory Appszakértő emberek foraisal of Competitive lyamatos jelenlétét a Advantage – A ver... azok a szakembeközösségben; minél senyképes előnyök gyorsabban kellene elközös meghatározárek, akik a vidéki térsajátítani és alkalmazsa) témájú képzésen ségben dolgoznak, fel ni azokat az ismereteis. A módszertant egy kell legyenek készülve ket, amelyek a kisebb németországi tanácsminden téren annyira, közösségek sajátos eladó cég, a Mesoparthogy a helyi elvárávárásaira tudnának ner dolgozta ki. Rosoknak megfelelően választ adni. Ebből kimániában először a képesek legyenek folyólag azok a szakCAR vezette be a képzéseket tartani és emberek, akik a vidéSuceava megyei Sutanácsokat adni. ki térségben dolgozceviţa helységben. nak, fel kell legyenek Annak érdekében, készülve minden téhogy képes legyen ren annyira, hogy a helyi elvárásoknak megfelelni a vidéki közösségek igényeimegfelelően képesek legyenek képzé- nek, a CAR a szervezet keretében dolgoseket tartani és tanácsokat adni. Olyan zó szakértőknek biztosítja a hatékony képzéseket kell kidolgozniuk és meg- munkavégzéshez szükséges sajátos istartaniuk, amelyekkel az ország vidéki meretek elsajátítását, szakmai továbbtérségeinek a fenntartható fejlesztését képzésüket. Ugyanakkor ez az alkalmasegíthetik elő, különös tekintettel az zottak számára is egy erős motivációs EU-s csatlakozás körülményeire. eszköz, mellyel arra sarkalljuk őket, Ezeket a körülményeket figyelembe hogy fejlesszék magukat, és karrierjüket véve a CAR jelenleg a következő pro- a CAR tevékenységi területén építsék. jektet ülteti életbe: Képzők képzése a vidékfejlesztés terén (az EU PHARE 2003 Cristina Cristodorescu – A romániai civil társadalom támogatása, A civil szektor fejlesztése program Vidékfejlesztési Forrásközpont – által támogatott projekt). A projekt célja program-koordinátor a CAR fő célcsoportja, a vidéki közössé- e-mail: ccristodorescu@rural-center.org gek tagjainak tartott képzési programok fejlesztése, ugyanakkor kiemelt Fordította: Csáki Rozália

38

civil fórum

Teleki Oktatási Központ – lehetõségek tárháza A Teleki Oktatási Központ a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének módszertani és továbbképző központja. Szovátán, a Medve-tó közelében, festői környezetben helyezkedik el. Két részből áll: a központi részben 114 szállóhely, három konferenciaterem, 130 főt befogadó étterem és teljes műszaki felszerelés biztosít zavartalan feltételeket bármilyen szakmai, kulturális vagy üzleti találkozónak, míg a 11 négyágyas házikóból álló kemping ideális helyszín a legkülönbözőbb ifjúsági táborok szervezésére.

Oktatási, képzési programok Az 1996-2000 között itt működő tanítóképző főiskolán 43 hallgató kapott képzést.

Itt zajlik évente, a nyári szünidő alatt a Bolyai Nyári Akadémia, az egész Kárpát-medencét átfogó pedagógus-továbbképzés. Ennek keretben évente 270 felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és magyarországi pedagógus fejlesztheti magát szakmailag.

Saját 40 órás évközi továbbképzéseinket iskolaidőben, hétvégeken tartjuk.

Az évek során matematika-, drámapedagógia-, pszichopedagógia-, informatika-, szakszerű értékelés-, játékos matematika-, önismeret-, személyiségfejlesztés-, mentálhigiénia-, management iskolaigazgatóknak, bábkészítés-, pályaválasztási orientáció-, modern pedagógiai módszerek- tanfolyamokon vehettek részt az érdekeltek.

Előadás-sorozatokat tartunk úgy az oktatás, mint a kultúra területén: metakognitív oktatási stratégiák fejlesztése, problémahelyzetek az iskolában, mozgáskoordináció, oltáregyüttesek, kazettás mennyezetek stb.

Szaktáborok A továbbképzők mellett számos szaktáborozást szerveztünk.

A budapesti Oktatási Minisztériumnak köszönhetően immár negyedik alkalommal szervezzük meg a Bethlen Gábor honismereti és Teleki Virág környezetvédelmi nemzetközi vetélkedőket.

A híres-neves Bandi Dezső fafaragóművész és népoktató által vezetett faragótáborainkban számos gyerek

sajátította el a népi fafaragás és díszítőművészet csínját-bínját.

Az Irodalmi Kreativitás Versenynek és Alternatív Irodalmi Vetélkedőnek is mi adunk otthont.

Az Erdei Iskolánkban a gyerekek a hagyományostól eltérő oktatásban részesülnek.

A „Tehetséggondozás matematikából“ táborunkban országos matematika versenyek győztesei tanulhatnak, versenghetnek, szórakozhatnak.

Az évek során közel 100 csángógyerek táborozhatott a NKÖM támogatásával a TOK-ban.

E rendezvények mellett hétvégeken működött a táncház, a Mazsola Játszóház (népi) és a Játéktár.

tunk azok számára, akik fontosnak tartják oktató-nevelő, ismeretterjesztő vagy kulturális rendezvények szervezését, és segítségünket igénylik. Évente több iskolát látunk el számítógépekkel. Könyvadományok, taneszközök és egyéb iskolai felszerelések szétosztását oldjuk meg.

Kisbuszunkat, lehetőségeink szerint közösségi célokra az igénylők rendelkezésére bocsátjuk.

Különböző tantárgyvetélkedőkre, sportversenyekre, osztálykirándulásokra, amatőr művészeti csoportok szállítására biztosítottunk szállítóeszközt, előadásokra, továbbképzőkre, konferenciákra az előadók szállítását vállaltuk.

Több mint 10 000 kötetes könyvtá-

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

Az infrastruktúra

Kulturális tevékenységek Az oktatás mellett nagy hangsúlyt fektetünk a kultúrára. A néptánccsoportoktól, népi zenekaroktól, a dzsessztől a klasszikus zenéig, a gyerekszínjátszó csoportoktól a hivatásos művészig minden megtalálható rendezvényeink palettáján. Szinte havonta cserélődnek a tárlatok.

Könyvkiadóknak és könyvszerzőknek szervezünk könyvbemutatókat. Így látogat el évente a Kriterion, Ábel stb.

Közösségi rendezvények támogatása, szolgáltatások Hathatós és sokoldalú (anyagi, logisztikai, technikai stb.) támogatást nyúj-

runk, olvasótermünk minden pedagógus és diák számára nyitva áll.

Szintén a TOK működteti a TANCI elektronikus levelezőlistát, melynek fő szerepe a pedagógusok, oktatók azonnali értesítése mind a képzéseket, mind pedig a pályázati lehetőségeket vagy más szakmai történéseket illetően. A több mint 500 tagot számláló listára való feliratkozáshoz mindössze egy üres e-mailt kell küldeni a tanci-subscribe@ yahoogroups.com címre, majd a válaszlevél utasításait követve megerősíteni a feliratkozást.

Márton Zoltán Teleki Oktatási Központ – igazgató e-mail: office@tok.ro

39

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

A Közéletre Nevelésért Alapítvány (KÖNE) képzési programja „Mondd, és én elfelejtem.

Mutasd meg, és én eszembe vésem.

Hadd, hogy tegyem, és én megértem.“ – Konfucius – A KÖNE megszületésétől nagy hangsúlyt fektet az ifjúsági vezetők, az ifjúsági segítők képzésére. Az alapítvány ez irányú tevékenységének alapelvei a következőkben olvashatók.

A Közéletre Nevelésért Alapítvány (KÖNE) képzési programja 1.1. Küldetésünk Az ifjúsági vezetői attitűdökkel rendelkezők, illetve ifjúsági segítők számára kívánunk segítséget nyújtani abban, hogy továbbfejlesztve tudásukat képessé váljanak az egyéni érdekképviseleten túlmutató közösségi érdek felismerésére, vállalására és képviseletére.

Az ajánlatunkban szereplő képzésekkel felkészítjük a résztvevőket arra, hogy jól működő ifjúsági civil szervezeteket, érdekvédelmi csoportosulásokat, diák- és hallgatói önkormányzatokat hozhassanak létre, működtethessenek vagy támogathassanak.

Célunk a helyi (iskolai, kollégiumi, települési, területi) képzések népszerűsítése. Ennek a képzéstípusnak nagy előnye, hogy a helyi specialitásokhoz alkalmazkodva, a helyben működő, vagy alakuló „csapattal“ lehet a problémáiknak megfelelő alkalmakat szervezni.

1.2. Hitvallásunk Mi az önmagát, s helyzetét jól ismerő, azt elemezni tudó, s abban célokat kitűző és céljait elérő sikeres emberben gondolkodunk. Abban, aki meg tudja szervezni a környezetének érdekartikulációs folyamatait, ki tudja dolgozni az érdekek kijárásának útjait, sikerre tudja vinni a közösen alkotott stratégiákat. Röviden: sikeresen meg tudja oldani a közösség problémáit.

A képzéseink során az átadandó ismeret technika: a „hogyan kell csinálni“. A tananyag technika volta pedig kiveszi a képzőket a képzés centrumából a fejlődési folyamat mellé, mintegy mindig elővehető, megkér-

dezhető tanácsadóként, de itt a középpontban a valóságos élethelyzet, a még ismeretlen megoldás és a megoldást a technika alkalmazásával kereső-kidolgozó csoport van.

Hisszük, hogy a képességek és attitűdök egy része nem sajátítható el egyszerű ismeretátadással, csak saját élményen keresztül. Ezért tartjuk jónak azokat a tréningeket, amelyeket végigélve lehet tapasztalatokat gyűjteni, tanulni.

1.3. Az alapítvány képzésekkel foglalkozó szakértői Az alapítványnál szakértőként, képzőként tevékenykedő emberek saját maguk tapasztalták, tapasztalják a diák- és ifjúsági szervezetek működésének nehézségeit. Mindegyikük működtetett iskolájukban diákönkormányzatot, vagy helyi, illetve országos diák- vagy ifjúsági szervezetet.

Diákvezető képzéssel 1994 óta foglalkoznak az alapítvány szakértői különböző nonprofit szervezetek keretei között, majd 1998 tavasza óta a KÖNE keretein belül. Az alapítvány alapelveinek és hitvallásának megfelelően folyamatosan fejlesztik mind saját tudásukat, mind képzési programjukat.

1.4. A megrendelőnek ajánlott vállalások – segít megfogalmazni a képzések lehetséges célját; – a képzésekhez tematikákat dolgoz ki a megrendelő által megfogalmazott cél és adatok alapján; – előadókat, trénereket biztosít a megrendelő által kért témákhoz; – segédletet és segítséget ad a képzések megszervezéséhez; – segédanyagokat biztosít a képzésekhez; – a gazdasági beszámolóval együtt a program végén értékelést készít a csoport eredményeiről, a javasolt további együttműködési lehetőségekről.

1.4.1. A képzés résztvevői számára nyújtott vállalások – vállalja, hogy a résztvevőkben igényt ébreszt a közéleti cselekvéshez, önszerveződéshez szükséges képzésekre; – vállalja, hogy megismerteti a köz-

életi cselekvéshez, önszerveződéshez szükséges ismeretekkel, készségekkel, technikákkal őket; – vállalja, hogy környezetük közéleti problémáinak megoldásához nem jelöl ki számukra kész utakat, de megismerteti őket a lehetséges ösvényekkel és megtanítja az eddig járatlan utak építését is; – vállalja, hogy kérdéseikre nem ad kész válaszokat, ám alkalmazási szinten fejleszti helyes kérdésfelvetési, okfeltárási, saját válaszmegoldás keresésre irányuló, valamint a döntéshozási és választási tudásaikat és technikákat; – vállalja, hogy nem tesz semmit helyettük, de szakmai és emberi kompetenciái legjavát mozgósítva, mindent megtesz értük, hogy környezetükben hiteles emberként tudjanak az ifjúsági közéletben szerepet vállalni.

2. A KÖNE-képzések általános jellemzői 2.1. A képzések fontos jellemzői – mérhető ellenőrzési pontokkal rendelkezik; – a résztvevők bevonására épül; – visszacsatolást ad a résztvevőknek a tudásukról; – folyamatos dokumentálás lehetséges; – folyamatos fejlesztése a tematikának.

2.2. A képzések során alkalmazott módszerek A KÖNE képzései két részből épülnek fel: előadások és csoportfoglalkozások. Az előadás feladatai: a téma, a kapcsolódó irodalmak megismertetése. A csoportfoglalkozásokon szituációs gyakorlatok, a téma részletes megvitatása, a csoportban felmerülő kérdések megbeszélése, az eredményeknek a résztvevők saját életébe való áthelyezése segítik a résztevőket a hallottak elsajátításában és lehetőséget ad a saját élményen keresztüli tanulásra.

A képzések témájától függően még a következő módszereket alkalmazzuk: – terepgyakorlatok; – irodalom önálló feldolgozása; – írásbeli feladatok, tesztek; – „otthoni“ munka;

40 – demonstráció; – feladatmegoldás egyénileg és csoportban; – mentorálás.

2.3. Kiknek szólnak a képzések?

A KÖNE egyaránt tart képzéseket érdeklődő diákoknak, fiataloknak, még megalakulásuk előtt álló diák- és ifjúsági csoportosulásoknak, iskolai és városi diákönkormányzatnak, a már működő, de továbblépésre kész szervezeteknek, közösségének, illetve ilyen közösségek segítőinek.

Az alapítvány képzéseivel azoknak is segíteni akar, akik maguk már nem aktív résztvevői a szervezeteknek, de segítőként mégis jelentős szerepet kapnak a szervezetben. Az ő képzéseik során hangsúlyt főleg a külső segítői, facilitátori, illetve a szervezetet segítő, ismeretátadó szerep kap.

2.4. A képzések időkeretei A tematikák elsősorban bentlakásos tréningekre vannak kidolgozva, mert úgy gondoljuk, hogy a hosszabb együttlétek hatékonysága sokkal jobb, mint a rövidebb alkalmaké.

Megrendelőink elsősorban a hétvégi tréningeket (péntek délutántól vasárnap délig) és a nyári táborainkat részesítették eddig előnyben, de lehetőség van más időbeni szervezésre is (pl. hétközben vagy hétvégén egy-egy nap).

2.5. Az alapítvány fontosabb referenciái – Oktatási Jogok Biztosának Hivatala (Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman, +36/30/241-5261, aary-tamas. lajos@om.hu) – Agora Irodahálózat (Mihály Erzsébet, programigazgató, +36/1/3688860, agora@mad.hu) – Közép-Magyarországi Regionális Ifjúsági és Szolgáltató Iroda (Mayer Diana +36/1/353-2622) – Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai és Közművelődési Intézet (Bartáné Molnár Anikó +36/76/501-342) – Miskolc Városi Pedagógiai Intézet (Kissné Halász Anikó, vpi.miskolc@ chello.hu) – SOS Ifjúsági Információs Egyesület, Kalocsa (Szakál Tibor +36/30/3821944) – Logo Ifjúsági Szolgálat, Szombathely (Sipos Győző, szolgálatvezető, +36/94/324-516, logo@dpg.hu) – Polip Ifjúsági Iroda, Szekszárd (Letenyeiné Mráz Márta, programvezető, polip@polip.ngo.hu) – Diákközéletért Alapítvány (Jásper

civil fórum

András, kuratóriumi elnök +36/20/538-8456, info@diakjog.hu) – Areopagus Alapítvány, Kolozsvár (Varga Zoltán, alelnök +40/745/367235, zoltanvarga@ike.ro) – Szlovák Teleház Szövetség (Tóth Péter, elnök, +421/905/340-105, peter.toth@tesco.sk) – Sapientia Hungarie Alapítvány (Kovács Imola, +36/1/326-6270, iroda@sha.hu)

ram/feladatterv szintjén átgondolni, illetve terveik megvalósulását menedzselni.

– Ifjúsági vezetői alapismeretek. A 30 órás program elvégzése során a résztvevők fejlesztik az alapvető ifjúsági vezetői készségeiket és ismereteiket, azzal a szándékkal, hogy a képzéseken megszerzett tudást alkalmazva hatékonyabbá tegyék saját és civil szervezetük munkáját.

– Kell egy csapat – csoportépítés. Minimum 30 órás program, melynek A programok bemutatása célja, hogy az egy-egy szervezethez Alapítványunk a programok szakmai tartozó csoport hatékony, jól együtt kidolgozásánál több alternatívát is dolgozó és együttműködő csapattá megfogalmazott, segítve a megrendeérjen, amelyek képesek a helyi ifjúlő döntését abban, hogy milyen képsági élet aktivizálására. zési területen van lehetősége a diákönkormányzatot fejleszteni. Ezek a – Szabályalkotás az iskolán belül. A minimum 36 órás program célja, programok bővíthetők a részletes hogy a képzés után a diákönkorprogramismertetőben bemutatott mományzat ismerje a helyi szabályaldulokkal, és természetesen lehetőség kotás eljárásait, az iskola helyi szavan arra is, hogy a megrendelő által bályainak kialakításába képes bemegfogalmazott egyedi célrendszerkapcsolódni, ott a diákok érdekeit nek megfelelő képzési folyamatot érvényesíteni. dolgozzunk ki.

– Komplex ifjúsági vezetői program. – Diákönkormányzat, mint szervezet. Legalább 48 órás program, A 100 órás ifjúsági melynek céljaként vezető képzési tűztük ki, hogy a program, melynek Az alapítvány képrésztvevő diákönelvégzése után a zéseivel azoknak is kormányzat értékelje résztvevők képesek saját legitimitását, lesznek a saját intézsegíteni akar, akik vizsgálja meg saját ményükön, szervemaguk már nem akszervezeti működézetükön belül a kotív résztvevői a szersét. Belső szabályooperatív civil társazásának esetleges hivezeteknek, de sedalmi modell felállíbáit, hiányosságait tására és működtegítőként mégis jefedezze fel és készíttésére, érteni fogják lentős szerepet kapsen javaslatot a móa panaszkezelési elnak a szervezetben. dosításra. járások működési Önálló modulok: Eelvét és saját maguk gyéni hatékonyság; is képesek lesznek javaslatot tenni panaszkezelési eljá- Önismeret; Kommunikáció; Tárgyalástechnika; Csoportelmélet; Csorásra.

– Ifjúsági szervezet, diákönkor- portos alkotás; Csoportépítés, műmányzat, mint érdekképviseleti ködtetés; Képviselet; Problémamegfórum. A 40 órás ifjúsági vezető oldás; Konfliktuskezelés; Stratégiai képzési program, melynek elvégzé- tervezés; Projekttervezés; Szervezés; se után a résztvevők tisztában lesz- Diák- és hallgatói önkormányzat; nek a civil szervezet létrejöttének Szervezeti munkaterv; Választások; törvényi hátterével, jogi lehetősége- Szervezetalapítás, működtetés; Belső ivel, feladataival. Érteni fogják a pa- szabályozás; Diákjogok; Házirend; naszkezelési eljárások működési el- Forrásteremtés; Pályázatírás; Gazvét és az oktatási intézményben lé- dálkodás a szerve-zetben. vő segítővel közösen már képesek az eljárás megalkotására és működ- További információkért keressék alapítványunkat! tetésére.

– Civil szervezet, mint önszerveződés. A 36 órás ifjúsági vezető képzési program, melynek elvégzése Kósa András után a résztvevők képesek lesznek saját környezetükkel együttműködKözéletre Nevelésért Alapítvány – ve csoportban dolgozni, képesek programkoordinátor lesznek saját működésüket, feladae-mail: kone@freemail.hu taikat 1 évre előre munkaprog-

41

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

Startolás a START-tal

A

temesvári Start Tanácsadó és Továbbképző Iroda harmadik éve szervez különféle képzéseket, tanfolyamokat, szemináriumokat a civil szféra részére. Az iroda vezetői fiatal, energikus és szakképzett felnőttoktatók, akik arra törekszenek, hogy a romániai civil szerveződések, valamint a polgári kezdeményezések hatékonyságát fokozzák.

A Start vezetői (Magyari Sára – elnök, Szövérdfi-Szép Zoltán – alelnök, Détári Margit – titkár) többéves tapasztalattal rendelkeznek, ami a civil szférában való tevékenykedést illeti, hiszen mindhárman a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) vezetőségi tagjai voltak.1 Az ifjúsági szervezetben szerzett tapasztalatok késztették arra a kis csapatot, hogy tudásukat tovább kamatoztassák.

„Miből lesz a cserebogár?“ Még TEMISZ-alelnök voltam, amikor 2002-ben megpályáztam egy trénerképzést a romániai Opportunity Egyesületnél. Ez a háromszor tíz napos képzés jogosít fel arra, hogy felnőttoktató legyek, illetve, hogy a nonformális oktatással foglalkozhassam egyáltalán.

Irodánk alapelve, hogy nem foglalkozunk olyasmivel, amihez nem értünk, csak azzal, amihez igen, s ezt a hozzáértést oklevéllel is igazolni tudjuk. Számunkra a gyakorlati tapasztalat mellett fontos a szakképzettség is.

Zoltán egy évvel később, 2003-ban szerzett tréneri diplomát Strasbourgban, az Európa Tanács ifjúsági osztályán. Ezek után már minden megvolt ahhoz, hogy valamit kitalálhassunk, csak maga a forma körvonalazódott nehezebben. Én először önállóan szerettem volna dolgozni, de mint kiderült 2002-ben, az akkori munkatörvények ezt nem tették lehetővé, hiszen nem volt ismert a tréner, mint felnőttképző foglalkozás. Ilyen körülmények között merült fel az ötlet, hogy próbálkozzunk a civil szféra területén, s röviddel ezután meg is találtuk a nonprofit egyesület szerveződési formát, mely számunkra azóta is lehetővé teszi a trénereskedést.

Miközben TEMISZkedtünk, egyre gyakrabban kerültünk szembe a tu1

datlanság, az információhiány, a kezdeményező-készség hiányával, s a tréneri képzés csak megerősítette bennünk, hogy mindez megváltoztatható a tanulás, tanítás segítségével. Ma is úgy gondolom, hogy a tudásnak, tapasztalatnak csak akkor van igazi értéke, ha azt tovább is tudjuk adni.

meghívást kapunk valamelyik szervezethez. Ugyancsak egy ilyen "saját" képzés által kerültünk kapcsolatba még tavaly az udvarhelyi Orbán Alapítvány néhány tagjával, s azóta már a negyedik tréninget tartottuk az alapítvány munkaközösségének.

Tréning-témák Az Iroda működése, fenntartása

Csak olyan képzéseket tartunk, amikCivil szervezet lévén elsősorban hazai re mi magunk is képzettek vagyunk, és külföldi pályázatokból szervezzük illetve saját bőrünkön tapasztaltuk. tevékenységeink nagy részét. Mi első- Ezért volt az, hogy egy ideig nem tarsorban szintén civil szervezeteknek tottunk olyan pályázatíró tréninget, tartunk képzéseket, s tudjuk, hogy ők ahol EU-s pénzek megszerzése lett maguk is nehéz anyagi helyzetben volna a téma. Egyszerűen nem tartom vannak, ezért a megpályázott képzé- etikusnak, ha olyasmiben akarok seink vagy teljesen ingyenesek, vagy okoskodni, amit én magam még nem valamilyen szimbolikus összeget kell próbáltam ki. Most, hogy a tavaly túlfizetniük a résztvevőknek. Igyek- éltünk egy ilyen pályázatot, s az idén szünk hozzászoktatni az embereket a újabbat írtunk partnerkapcsolatban pályázáshoz, a lehetőségkereséshez, egy magyarországi intézménnyel, ezért saját tréningeinkre is pályázatok már hajlandóak vagyunk erről is beútján válogatjuk ki a részvevőket. szélni, tanítani, hiszen van valamiIgyekszünk évente legalább egy lyen gyakorlatunk is benne. országos szintű képzést tartani Temes Jelen pillanatban a következő témegyében. Ennek is megvan a maga mákban tartunk képzéseket: kommuhátsó gondolata, hiszen minket, bán- nikáció, konfliktuskezelés, önismeret, ságiakat szórványbelieknek tartanak, csapatépítés, vezetőképzés, szerves ezzel sokszor meg is bélyegeznek, zetmenedzsment, adományszervezés, de úgy gondolom, ha képesek va- pályázatírás, álláskereső tréning, hugyunk profi módon dolgozni, ha az mán erőforrás-toborzás, emberi joország egyre több részéről jönnek gok, rendezvényszervezés, kapcsolathozzánk magyarok, talán megváltoz- tartás (PR). tathatjuk ezt a mentalitást.

Képzéseink elsősorban a nonprofit Az idén háromnaszektornak szólnak, pos szervezetmenedzsde nemcsak: dol... a felnőttek irányítáment tréninget tartotgoztunk már együtt tunk országos megcégekkel is, illetve sához, tanulásra való hirdetéssel, s Kolozsnemcsak mi magunk ösztönzéséhez, munvárról, Nagyváradszervezünk tréninkára való késztetéséról, Máramarosszigetgeket, hanem felkéhez nem elég csak a ről, Sepsiszentgyörgyrésre is tartunk kihirtelen tenni akarás. ről, és természetesen, sebb-nagyobb csoEhhez is szükség van a Bánságból (Temesportoknak. A képszaktudásra, ugyanúgy, várról, Lugasról, Zsomzéseinken felhaszmint bármi máshoz. bolyáról) is voltak nált szakmai anyarészvevőink. got általában mi álA visszajelzések lítjuk össze, de ezealapján arra következtetünk, hogy ér- ket nem tesszük közszemlére. Ennek dekes-értelmes volt ez is, hiszen nem- is megvan a maga oka: azt tapasztalcsak a tréninget követő azonnali érté- juk, hogy egy-egy tréning után vankelések alapján ítéljük pozitív hatású- nak, akik akkora kedvet éreznek a nak képzéseinket, hanem a későbbi trénereskedéshez, hogy ők maguk is visszajelzések alapján is. Úgy gondo- képzéseket tartanak. Egyrészt innenlom, magáért beszél a tény, hogy min- onnan letöltött, „lopott“ anyagokat den egyes tréning után egy-két újabb használnak fel, s hiányzik ezekből a

Magyari Sára – TEMISZ-alelnök 1996–2002 között.

Szövérdfi-Szép Zoltán – TEMISZ-elnök 1997–2002 között.

Détári Margit – TEMISZ-tag, majd könyvelő 1998–2002 között.

42

civil fórum

módszeresség, másrészt meg a felnőt- kal bátrabb az idősebb generáció, soktek irányításához, tanulásra való ösz- kal inkább van igényük az életen át tönzéséhez, munkára való késztetésé- tartó tanulásra. hez nem elég csak a hirtelen tenni Úgy véljük, a romániai magyar ciakarás. Ehhez is szükség van szaktu- vil szférának (de nem csak) szüksége dásra, ugyanúgy, mint bármi máshoz. van a szakmai szakképzésre. Rég elNem elég csak a tehetség és az akarat, múlt a '90-es évek eleji nagy lelkesekell az elméleti, gyadés, ami sokszor pókorlati tudás és tatolta a szaktudást, ma pasztalat is. Nem Az uniós csatlakozás a felkészült, tájékovolt véletlen, hogy zott, tanult és tapaszelőtt egyre többször az Opportunity-nál talt személyek azok, hallható, hogy azok a az egyik követelakik jól vezethetnek közösségek, szervezemény a kor volt: a egy-egy közösséget, tek, intézmények maminimum 23. életcivil szerveződést. Az radnak majd meg, aévüket betöltött szeuniós csatlakozás emelyek életképesek. mélyek jelentkezhetlőtt egyre többször Az életképesség alapja tek a trénerképzőre. hallható, hogy azok a pedig a felkészültség. közösségek, szervezetek, intézmények Célközönség maradnak majd meg, Az Iroda célja a fiatalok, a civil szférában, valamint más, amelyek életképesek. Az életképesség magán- és közintézményben tevé- alapja pedig a felkészültség: egyre kekenykedő személyek képzése, formá- vesebb idő és lehetőség van a kísérletelása, illetve tanácsadás, tréningek és ző magatartásformákra, míg egyesek egyéb (saját vagy más jogi szervező- „beleszoknak“, hogy mit és hogyan déssel együtt rendezett) tevékenysé- kell csinálni (vagy várják a sült galamgek szervezése. Ebből is kitűnik, hogy bot), addig mások felkészültségük rénagyon tág célközösségünk van. Bár vén messze meghaladják a lemaradotáltalában a fiatalokkal foglalkozunk takat. Mi ebben a felkészítésben próbátöbbet, egyre inkább a 30-as generá- lunk segíteni. ció, vagy ennél idősebbek is klienseinkké válnak. 2003 őszén egy nemzet- Terveink közi tréningen, ahol társszervezők- A mostanság leadott pályázataink ként voltunk jelen, voltak olyan sze- nagy része különböző képzésekre vomélyek, aki a 60. életévüket is betöl- natkozik. De a képzések mellett más tötték. Érdekes, hogy külföldön sok- rendezvényeink is vannak (pl. magyar

nyelv és kultúra tanfolyam, kézműves tábor, vidékiek színházba való szállítása, stb.), melyek az év vége felé már általában befejeződtek.

Ami a jövő évet illeti, reméljük, ugyanilyen zsúfolt lesz, mint az idei.

Folytatni szeretnénk az Állást keresek című projektünket, ami fiataloknak szól: az álláskeresés csínját-bínját próbáljuk meg tréning formájában átadni. Ezt a programot fogjuk jövőre kivinni a megye kisebb városaiba is. Itt jegyzem meg, hogy ez a tréning nemcsak a magyar közösségnek szól, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy egy romániai szervezet akkor tud igazán nagyot dobbantani, ha nyitott a többségiek felé is.

Ugyancsak 2006 tavaszán indul egy nemzetiségi toleranciát promováló képzéssorozatunk, amelyben több temesvári iskola a partnerünk.

Azt hiszem, irodánk neve kötelez minket: dinamikusnak, nyíltnak, ugyanakkor egyenesnek kell lennünk mindenkivel szemben. Hisszük azt, hogy tudásunk, kitartásunk és kreativitásunk által egyre több személynek, közösségnek lehetünk konkrétan a hasznára.

Magyari Sára START Tanácsadó és Továbbképző Iroda – elnök e-mail: start@hosted.regionalnet.org

KÖDAK – Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia A program fontossága Abban hiszünk, hogy a demokráciát és a népek közötti megértést csak a saját érdekeiket artikulálni tudó polgárok képesek működtetni, és ennek alapjai már gyerekkorban lerakódnak. Az alapozáshoz empirikus ismeretekből, tapasztalatokból alakult attitűdöket az iskolai és a diákközélet adhat. Ezt a hiányt kívánja tevékenységén keresztül pótolni a Közéleti Diákakadémia Intézet.

Az akadémia ideológiája Az akadémia azokat a középiskolásokat és egyetemi hallgatókat kívánja segíteni, akiknek az a tudás, amelyet a mai román oktatási rendszer nyújt, nem fedi le tökéletesen elvárásaikat és igényeiket. Alapelvünk, hogy a tantárgyak szisztematikus átadása mel-

lett gondolkodni, beszélni és cselekedni tanítsunk.

Célunk, hogy azok a középiskolások és egyetemisták, akik komolyan készülnek az érettségi utáni életre, egy valóságos és iskolaszerűen működő rendszerben vehessenek részt. Az Akadémia olyan tudás elsajátításának a lehetőségét kínálja, amelyet az átlagemberek nagy része sok éves tapasztalat által sajátít el.

Az akadémia másik sajátossága, hogy tudatos támpontokat nyújt a társadalomba való beilleszkedésben, az egzisztencia-teremtésben és az életcélok eléréséért folytatott mindennapi küzdelmekben.

Az akadémia figyelme elsősorban azokra a diákokra irányul, akik valamilyen mértékben részt vesznek a diákközösségek önszervező életében.

Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont középiskolások esetében az akadémiára való felvétel során a diák támogatottsága iskolájának vezetősége és szülei részéről, egyetemi hallgatók esetében pedig a helyi diákszervezet vezetőségének támogatása.

Előzmények A Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia Intézet legelső kurzusa 1995 őszén zajlott le. Attól az évtől kezdődően majdnem minden évben két generáció lépett ki a tavaszi és őszi kurzusok záróvizsgáiról.

Mint minden kezdet, a KÖDAKkezdet is csetlő-botló volt, viszont sikerült helytállni és alakulni az évek alatt változó igényekhez, komolyabbá és eredményesebbé válva.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy

43

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga.

nem szűnő igény van az ifjúság körében az akadémia tanításaira, hiszen minden kurzus elején a helyek számához viszonyítva kétszeres túljelentkezés van.

1995 óta nagyon sok, jelenleg aktív és elismert ifjúsági vezető mondhatja el magáról – és mondhatják el róluk mások –, hogy az ismeretlenből bukkant fel és került be a KÖDAK-hallgatók közé, és a képzést befejezve közismert ifjúsági szervezet vezetői tisztségében kamatoztatta tudását.

Ez az egyik alapvető módszer, amellyel az akadémia felméri tanításainak eredményességét.

vezetők felkészítése arra, hogy majd minőségi munkát végezhessenek, megtanuljanak felelős döntéseket hozni, stratégiában gondolkodni, illetve csapatban dolgozni.

Négy hétvégés képzéssorozatunk alatt négy különböző témával ismerkedhetnek meg a KÖDAK hallgatói: – Szervezeti menedzsment A tárgy keretében a „diákállamok“ (diákönkormányzatok) kialakulásával és működésével foglalkozunk. Ennek keretében kiemelt módon helyet kap a lassan 15 éves romániai magyar diákmozgalmár múlt tanulmányozása is és az ezekből levonandó következtetések és tanulságok aktualizálása és Az akadémia struktúrája és sajáhasznosíthatósága. Ugyanakkor a tosságai tárgy keretében foglalkozunk a Az akadémia felépítése tükrözi alaptörvényi keretekkel és szabályozávető tulajdonságait: egyszerűség és sokkal, a különböző nonprofittal hatékonyság. kapcsolatos elméleti összefüggéMondhatnánk, hogy az akadémia sekkel és fontosabb társadalmi két tömbből áll: a hallgatók és az előkérdésekkel. adók táborából. Az előadók alkotják az akadémia tantestületét, melynek mű- – Projektmenedzsment A tárgy keretében kerül tisztázásra ködését, valamint az akadémia teljes a „projekt“ fogalom jelentése, a tevékenységét az intézmény igazgató„program“ fogalommal szemben. ja és gazdasági igazgatója felügyeli.

Ugyanakkor elsajátítjuk egy projekt A hallgatók maguk közül már az megírásának hogyanját. A tréning első szemináriumon választanak egy alatt több csoportmunkára kerül képviselőt, aki tárgyal a tantestülettel sor, amelyek segítenek elsajátítani a az őket érintő problémákról. Így a csoportban való gondolkodás és hallgatók már kezdettől fogva gyakoegyütt dolgozás csínját-bínját. rolják a demokratikus eljárásokat.

Az akadémia egy másik nagyon – Pályázati menedzsment A tárgy keretében a pályázatfigyelényeges tulajdonsága, hogy a kurzus lésről, a pályáztató szervezetekről is végén egy – kemény munka és az azt szó van, a pályázatírás és a pályázakövető szórakozás során – összeforrt ti elszámolás konkrét és gyakorlati csapatot enged szabadon, amelynek elsajátítása mellett. A pályázati metagjai az akadémia elvégzése után is nedzsment folyamatának helyes isegyüttműködnek. merete és a folyamatra való teljes rálátás nélkül nagyon nehéz jó szerOktatott tárgyak vezeti vezetőnek lenni, illetve straOktatási programunk kidolgozásakor tégiában gondolkodni. abból indultunk ki, hogy a hallgatók – Pénzügyi menedzsment különböző területeteken folytatott A tárgy keretében a hallgatók elsajászakmai tevékenysétítják azokat a minigükhöz szükségesek mális pénzügyi, könyvaz elméleti és gyaviteli és gazdasági isAz Akadémia olyan korlati ismeretek. Umereteket, amelyek tudás elsajátításának a gyanakkor nagyon szükségesek ahhoz, lehetőségét kínálja, fontosnak tartjuk az hogy majd felelősségamelyet az átlagemelméleti tudás elmételjesen vezessék a diberek nagy része sok lyítését gyakorlatok ákszervezetüket. Ebéves tapasztalat által által, éppen ezért ben a témakörben is sajátít el. képzéseink tréning nagy hangsúlyt fekjellegűek. tetünk a gyakorlati Trénereink általáismeretek átadására. ban sikeres fiatal vállalkozók, ifjúsági szervezeti vezetők, civil szervezetek- Tapasztalatcsere meghívottakkal ben dolgozó személyek, akik több Olyan emberek lesznek a Diákakadééves közéleti múlttal rendelkeznek. mia meghívottjai, akik valamilyen Hosszú távú céljaink a jövőbeli di- szervezetben komoly tapasztalatokat ák-önkormányzati és diákszervezeti szereztek, és mintákat, ötleteket tud-

nak átadni az ifjabb generációnak, vagy sikeres közéleti személyiségek.

Kik jelentkezhetnek, vehetnek részt képzéseinken?

Jelentkezhet minden olyan IX-X-XI. osztályos középiskolás, illetve I., II., III. éves egyetemi hallgató, aki elfogadja a Diákakadémia célrendszerét.

Vélemények a KÖDAK-ról: Pál Tamás, szakmai „mentorunk“: „Ma még elsősorban az iskolán kívül lehet és kell annak a fontos tudásnak a zömét megszerezni, ami nélkül az iskola polgára csak véletlenül tud az intézményben eligazodni, az iskola működtetésében hatékonyan és kulturáltan részt venni. Ma még csak két lehetőség között választhatnak a diákok, ha fel akarnak készülni az iskolapolgár szerepre. Vagy a saját kárukon vagy a Közéleti Diákakadémián tanulnak.“ Aranyics Orsolya (Nagyvárad): „A KÖDAK a legeredetibb dolog, ami velem történt. Rengeteg új dolgot hallottam. S így sikerült eldöntenem, hogy mit is akarok kezdeni magammal, mi is érdekel tulajdonképpen. A legjobb kezdés azoknak, akik a közélettel szeretnének foglalkozni. Én mindenkit elküldenék a kurzusra. Csíkban volt a legjobb. Nem számított, hogy nem volt jó a kaja, azt csak mondtuk. Az előadók tök jók voltak.“ Gáspár Annamária (Marosvásárhely): „A KÖDAK nagyon hasznos. Megéri elvégezni. Nagyon sok tapasztalatot gyűjthetsz és sok érdekes dolgot tanulhatsz. Egy dolgot nagyon bánok: amikor Udvarhelyen felszólítottak, hogy menjek játszani, nem mentem.

A gyertyás beszélgetést szalasztottam el. Ez az eset után egyetlen játékról sem hiányoztam.“ Simon Boglárka (Kolozsvár, volt MAKOSZ elnökségi tag): „A társaság nekem a felszabadulást jelentette, ezért vagyok még mindig "visszajáró lélek".

Egészen más társasággal találkoztam itt, mint például az osztálytársak. Ez az egyetlen hely, ahol tényleg megértenek engem. Szakmailag ez volt az első lökés nekem. A KÖDAK nélkül nem állnék ott, ahol most állok.“

Székely Tünde OMDSZ – programkoordinátor e-mail: sztunderrke@yahoo.com

44

civil fórum

Civil Sajtómûhely

A

tudásalapú társadalomban való élet és munka csak aktív állampolgárokkal képzelhető el.

Az erdélyi magyar társadalom fejlődésének is – melyben az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány aktív szerepet vállal – az egyik alapja az aktív értelmiségiek egyéni és szakmai fejlődésének az elősegítése.

A romániai magyar civil szervezetekben még most is számottevően nagy az önkéntesek száma. Ebben a helyzetben alig van lehetőség a megfelelő szaktudás elsajátítására. E tekintetben hangsúlyosabb figyelmet érdemelnek a szórványban élők. A civil szférában való tevékenykedés, a közösségfejlesztés egyik alapvető eszköze a nyilvánosságot biztosító közösségi lap. Általa nemcsak tájékoztatás valósulhat meg, hanem az ennél is fontosabb közösségi gondolatok, kulturális értékek, tervek, problémák is megfogalmazódnak, nyilvánosságba kerülnek. Ezáltal a lap a konszenzus kialakítása révén a fejlődés érdekében való közös cselekvést is szorgalmazza.

A fenti indokokra alapozva szükségesnek éreztük a helyi közösségi lapok elindításához és folyamatos megjelentetéséhez szükséges ismeretek (lapszerkesztés, közösségfejlesztés, nonprofit menedzsment) átadását. Így 2004 őszén és ez év elején 3 alkalommal szerveztük meg a Civil Sajtóműhelyt – szakmai továbbképzést a helyi közösségek fejlődését szolgáló

sajtótermékek kivitelezéséhez. Olyan civil szervezetek képviseltették magukat, akik már foglalkoztak kiadványok szerkesztésével vagy érdekeltek voltak ilyen sajtótermékek létrehozásában, fenntartásában. A háromnapos képzés programterve két fő részből állt: közösségszervezés és nonprofit menedzsment, illetve lapszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek.

A képzésen első alkalommal tizennégy szervezet volt. Már ekkor kiderült, hiányosak a civilek ismeretei úgy a lapszerkesztés, mint a pályázatírás és nonprofit menedzsment területén, a legnagyobb érdeklődést a gyakorlati oktatás iránt mutattak. Kiváltképp értékelték a tördelőprogramok használatának gyakorlatban való megismertetését. Így a második képzés alkalmával a programot átalakítottuk, több hangsúlyt fektetve a gyakorlati oktatásra.

Közbeékeltünk egy műhelymunkát, amely alatt a résztvevők különböző előre megtervezett alanytípusoktól kellett interjút vegyenek anélkül, hogy tudták volna, hogy az alanytípusok előre meghatározott magatartásformát öltenek. A felvett anyagot újrahallgatva a szakemberek kiértékelték, és elmondták, mi lett volna a helyes eljárás. A második képzésen többnyire szociális civil szervezetek vettek részt, így külön szó esett az erdélyi magyar szociális civil szféra sajátosságairól és a közösségi kiadványokról.

A harmadik képzés alkalmával a műhelygyakorlatot továbbfejlesztettük, a résztvevők irodalmi művek, vicc, mese alapján híreket és tudósítást kellett írjanak. A műhelygyakorlat helyben történő lecsapódása: éjszakai pihenés helyett a harmadik képzés résztvevői Hajnali Szónok névvel összeállítottak egy alkalmi hírlevelet. A képzés anyagát nyomtatott és elektronikus formában, CD-n is kézbe kapták, ezzel is biztosítva az ismeretek megmaradását.

Mindhárom képzés az elvártnál nagyobb sikernek örvendett, a résztvevők elégedetten, lelkesedéssel tértek haza. Kérésükre ez év tavaszán megszerveztük a civil sajtóműhelyképzés folytatását. Célunk: 'sajtósítani a civileket'. Ez alkalommal a médiába, a köztudatba való beépülés, a nyilvánosság fontosságára világítottunk rá. Ugyanakkor a résztvevőknek továbbra is lehetőségük nyílt az írott sajtótermékek típusainak, a különböző tördelőprogramok, közösségszervezés és nonprofit menedzsmenttel kapcsolatos ismeretek úgy elméleti, mint gyakorlati elsajátítására. A képzéssorozatot folytatni szeretnénk, kiegészítve az elektronikus sajtó és az audiovizuális média szakismereteinek oktatásával is.

Jakab Vilma ERMACISZA – programkoordinátor e-mail: jvilma2000@yahoo.com

Fiatalok a romániai zöld mozgalomban

A

fiataloknak sajátos elképzeléseik vannak, amelyek sokszor nem vagy nehezen illeszkednek a már meglévő és elismert rendszerekbe. Így van ez a zöld mozgalomban is. Fiatalként szeretnénk a saját elképzeléseinket megvalósítva érvényesülni, és néha konfliktusba kerülünk a kitaposott ösvényen járó tapasztalt zöldekkel, ami az együttműködés és folyamatosság kárára megy.

A Zöld Erdély Egyesületet kolozsvári egyetemi hallgatók alapították, akik környezetvédelemmel akartak foglalkozni tanulmányaik alatt, de

nem kaptak ehhez számukra megfelelő keretet. Ebből adódóan a szervezet kifejezetten a fiatalokra alapozta jövőjét, és működési területének Erdélyt jelölte meg. Alapelképzelésünk az volt, hogy a kolozsvári tanulmányaikat befejező „zölderdélyes“ fiatalok hazakerülve, területileg továbbterjesszék az egyesületet, elképzeléseinket, vagy más helyi szervezetben tevékenykedjenek.

Az egyesület három éves fennállása óta azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok részaránya a környezetvédelmi mozgalomban meglehetősen kicsi. Ők –

úgy, ahogyan a Zöld Erdély Egyesület esetében is történt – szívesen tömörülnek külön szervezetekbe, amelyeket elég nyíltnak és fiatalosnak éreznek ahhoz, hogy saját elképzeléseiket sajátos módszereikkel megvalósíthassák benne. Így a különböző szervezetek korosztályokkal is jellemezhetők. Vannak idősebb generációkat, középkorúakat, fiatalokat foglalkoztató szervezetek, amelyek ilyen szempontból eléggé elkülönülnek egymástól. Ugyanakkor az „öregebb“ és tapasztaltabb civil szervezeteknek mindig szükségük lesz újabb és újabb emberekre, akik évek

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

múlva is el tudják látni az újabb és újabb feladatokat. Sok civil szervezetnek viszont nem jut elegendő ideje és energiája a pályakezdő fiatalok betanításával foglalkozni, ezért a meglévő, már tapasztalt humán erőforrásukat túlterhelik, míg a kezdő fiatalok munkaerejét mellőzik. A környezetvédelem irányába orientálódó fiatalok – ha erre megfelelő lehetőséget találnak – általában még tanulmányaik alatt civil szervezetekben kezdik pályafutásukat. Ezek az emberek a már megalapozott és folyamatosan gyarapodó szakmai tudásuk mellett a civil szerepvállalás szempontjából képzetlenek, illetve tapasztalatlanok. A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknek viszont minél képzettebb és tapasztaltabb emberek kellenek, akiknek a betanítására nem kell túl sok időt és energiát fordítani.

A Zöld Erdély Egyesület ezen felismerések alapján döntött úgy, hogy képzési programot indít a fiatalok számára. A Közéleti Felkészítő Környezetvédő Fiataloknak (KFKF) képzési program célja az erdélyi környezetvédelmi civil szféra erősítése a képzett, fiatal és új humán erőforrás biztosítása által. A képzési programban résztvevő fiatalok elsajátítják mindazon alapismereteket, amelyek a hatékony szerepvállaláshoz szükségesek egy civil szervezetben. Ugyanakkor célunk elősegíteni a környezetvédelemmel foglalkozó fiatalok közötti kapcsolatok kialakítását is.

Képzési programunk több 2 napos modulból épül fel. A képzés alatt a résztvevők az alábbi témakörökben kapnak általános felkészítést: – Civil szervezetek és szerepük a környezetvédelemben

– Projekttervezés és projektmenedzsment – Pénzforráskeresés és pályázatírás – Szervezetfejlesztési alapismeretek – Arculattervezés és PR – Csapatmunka Képzéssorozatunk célcsoportja erdélyi magyar környezetvédelem iránt érdeklődő fiatalok, akik már tevékenykednek civil szervezetekben, vagy tevékenykedni szeretnének ezekben. A képzésre Erdély valamennyi megyéjéből jelentkezhettek. A 15 résztvevőt pályáztatás útján választottuk ki. Az elbírálásnál fontos szempont volt a minél nagyobb területi lefedettség, hiszen az erdélyi környezetvédelmi civil mozgalom hálózatszerű összefogása is célunk, amelyben igencsak fontos szerepük lesz a képzéssorozatról kikerülő fiataloknak. Az idei képzéssorozatunkon Szilágy, Hargita, Bihar, Kolozs és Szatmár megyékből vannak résztve-

45 vők. A képzések alatt megszerzett elméleti tudást gyakorlatokkal, illetve kiadott „házi feladatokkal“ mélyíthetik el a résztvevők. Így már a képzés alatt a zöld mozgalom szolgálatába állítjuk a fiatalokat. Programunk szakmai színvonalasságát magyarországi partnerszervezeteink – a budapesti Független Ökológiai Központ Alapítvány és a szentendrei Erdei Iskola Alapítvány – szakemberei biztosítják. A képzést követően a felkészített fiatalok megállapodás alapján megnevezett környezetvédelmi civil szervezetekben – legalább egy éven át – kell hasznosítsák új ismereteiket. A szervezetek megválasztásánál segítjük a kikerülő fiatalokat, és reméljük, hogy a célszervezetek szívesen látják majd az új, felkészített aktivistákat. Programunk eredményességét most kezdetben szinte lehetetlen felmérni, de a kikerülő fiatalok pályafutását nyomon követjük, és majd ez alapján értékelünk.

Az idén elkezdett képzési programunkra túljelentkezés volt, az eddigi tapasztalatok alapján az első „évfolyamunk“ nagyon reményteljes, ami arra biztat bennünket, hogy jövőre is folytassuk munkánkat újabb és újabb embereket állítva a romániai zöld mozgalom szolgálatába. Terveink szerint tavasszal hirdetjük meg a 2006-os képzési programunkat, amelyről részleteket a Zöld Erdély Egyesület honlapján – www.greentransylvania.ro – olvashatnak majd az érdeklődők.

Kovács Zoltán Csongor Zöld Erdély Egyesület – elnök e-mail: greentransylvania@yahoo.com

46

civil fórum

melléklet

v i t a

civil fórum Hogyan tovább?

VI. évfolyam, 4. szám, 2005. október–december

Mire számíthatunk a vidékfejlesztés terén a 2007-2013 közötti idõszakban?

Interjú Kolumbán Gáborral, a Civitas Alapítvány elnökével, aki részt vett a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia kidolgozásában Cs.R.: Hogyan alakult ez a tervezési folyamat? Miként alakult ki ez a munkacsoport? Ön hogy került bele ebbe a csoportba?

K.G.: A 2007-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti Tervezés keretében készült el az Országos Nemzeti Fejlesztési Terv és annak van egy vidékfejlesztéssel foglalkozó fejezete. A Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítését kormányhatározat és egy országos módszertan koordinálta. A minisztériumok együtt kellett működjenek a szakértőkkel és a civil társadalom képviselőivel ebben a munkában. A fejlesztési terv vidékfejlesztési részét egy „szakértői kerekasztal“ dolgozta ki. Az egész folyamatot a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium koordinálta. Erre a munkára van egy PHARE Twinning projekt, amelyben Németország, Franciaország, Magyarország, és Románia kormányzati szinten vesz részt. A projekt abban próbál segítséget nyújtani Romániának, hogy Németország és a Franciaország, mint régi EU-s tagállamok, Magyarország pedig, mint új EU-s tagállam adják át a tapasztalataikat, tudásukat és ez által, segítsék kormányunkat ebben a fejlesztési munkában.

A tervezési folyamatba – mintegy nyitásként a civil szféra irányába – olyan nonprofit szervezeteket is bevontak, akik ezen a területen dolgoznak. Így hívták meg többek között a temesvári Vidékfejlesztési Forrásközpontot is (Centru de Asistenţă Rurală – CAR). A CAR igazgató tanácsának tagjaként kapcsolódtam be a tervezési munkába.

Cs.R.: Mekkora csoport és milyen munkamódszerrel dolgozott a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésén?

K.G.: Változó számban vettek részt a szakemberek a megbeszéléseken. Volt úgy, hogy bejöttek ötvenen-hatvanan, aztán délre már csak húszan maradtunk, másnapra meg csak tízen. A munkacsoportok úgy dolgoztak, hogy először meghallgatták a nyugati szakértők előadásait, majd délután a négy fejlesztési tengelyre szervezett munkacsoportok kerekasztal beszélgetések keretében a saját tapasztalataikat adták hozzá az elhangzottakhoz.

Cs. R.: Az EU milyen fejlesztési irányvonalakat jelöl ki Románia számára? Milyen változásokra számíthatunk a vidékfejlesztés terén?

K. G.: Az Európai Unió agrárpolitikája alaposan megváltozott az utóbbi pár évben és a 2007-es tervezési időszaktól kezdődően egy teljesen új rendszerben fog működni.

Ez egy hosszú folyamat volt. A közösségi agrárpolitika reformja, már annak idején a '70-'80-as években elkezdődött, a Cork-i Nyilatkozat már tartalmazta azt a gondolatot, hogy a vidékfejlesztés nem egyenlő a mezőgazdasággal. Jelentős változások zajlottak az Európai Unióban a vidéki közösségek életében. Megjelent az európai vidéki tér fogalma, amely szerint teljesen mást jelent a vidék ma, mint azelőtt. Növekedett az életszínvonal, bizonyos városi funkciók kitelepedtek vidékre, például a lakhatási funkciót vidéken fejlesztették. Az életminőség növelését kereső ember számára felértékelődött a vidéki térség és erőteljesen jelentkeznek a környezetvédelmi szempontok.

A vidéknek az a meghatározó jellege, hogy a természethez közel él az ember, ezért, ha a vidéken szennyezi a környezetét, az közvetlen hatással van a környezetre. Nincsenek a városi összekötők, ezek a „puffer“ rendszerek az ember és a természet között. A kelet-európai országok csatlakozásával a vidéki térség felértékelődése még erőteljesebb, hiszen Lengyelország jelentős vidéki térségekkel és lakossággal került be az EU-ba, Magyarország talán kisebb, de jön Románia és Bulgária is, ahol szinte az egész ország vidéki térség, kivéve egy pár nagyvárost. E folyamatnak a kezdetén meghatározó szerepük volt a kelet-európai szakértőknek, akik a vitákon keresztülvittek egy olyan tervezetet, amely ma EU-s direktíva. A Strukturális Alapok kiegészítéseként 2007-től Románia számára a következő két vidékfejlesztési támogatást célzó alap lesz elérhető: az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, és az Európai Halászati Alap. Ezen direktíva négy tengely mentén határozza meg az agrárpénzek elosztását, erőteljes a vidékfejlesztési irány.

Az első tengely a mezőgazdaság és erdészet versenyképességének a növelése. Ez egy klasszikus, hagyományos agrárpolitikai tengely. A második tengely a vidéki térségek környezetvédelmi és a mezőgazdasági, valamint erdészeti területek minőségének javítása, röviden, fenntartható terü-

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

47

letmenedzsment tengely. A harmadik tengely a vidék élet- adott térség és hogy hogyan is lehet összeszervezni ezeket minőségének javítása és a gazdasági tevékenységek diver- a csoportokat. A LAG-ok több településről szervezik össze zifikálása, tehát nem csak a mezőgazdaság, hanem a más az embereket. Bizonyos demokratikus eljárások szerint gazdasági ágazatok fejlesztése vidéki térségben. A negye- szerveződnek majd meg, mint amilyen eljárás az, hogy dik egy igen összetett tengely, melyet humánkomponens- megválasztott vezetősége lesz. A szerveződést jogilag be ként szoktak emlegetni. Ezekhez a tengelyekhez kapcsoló- kell majd jegyeztetni. Valószínűleg külön törvényt doldik a LEADER program, melyben meg tudnak jelenni az goznak majd ki erre Romániában, mert nem biztos, hogy alulról, a helyi közösségektől jövő kezdeményezések. elegendő lesz, hogy nonprofit szervezetként jegyezzék be.

Az egész rendszerben az az érdekes, hogy bár négy Bizonyos közjogosítványokkal kell ellátni a LAG-okat, tengelyről beszélünk, három azonos típusú tengely van, a mert közpénzeket fognak majd kapni mind az EU-tól, negyedik pedig egy horizontális tengely. Ha mindezt egy mind az országos költségvetésből. háromdimenziós térben képzeljük el, akkor a három tenÉn azt látom, hogy nekünk az lenne a feladatunk, hogy gely azonos típusú lenne és a negyedik az nem egy új di- erről az egész rendszerről minél több ember tudomást szemenzió, hanem mindhárom tengelynél rátevődik a többi- rezzen, 2007-ig készüljenek föl, próbálják meg ezeket a ekre. Olyan, mintha lenne egy gömb, LAG-okat megszervezni. Ezek nagyjából amely egy háromdimenziós térben húzómegfelelnek annak, amit mi kistérségi dik meg, és az volna a negyedik. A társulásoknak neveztünk. Ezeket 6-7A LEADER megközeLEADER megközelítési mód, filozófia, 10000 embert csoportosító térségekre lítési mód, filozófia, amelynek az a lényege, hogy helyi kezdemeg lehetne szervezni. Nagyon fontos, amelynek az a lényeményezésekre történő fejlesztéseket hoz hogy összeálló térségben legyenek ezek be a finanszírozásba. Ezek a fejlesztési ge, hogy helyi kezdeaz akciócsoportok. Ezeknek a térségekkezdeményezések bármelyik tengely nek fejlesztési stratégiájuk, prioritásrendményezésekre történő mentén történhetnek. Tehát itt találkozik, szerük kell legyen, a LAG közgyűlése fejlesztéseket hoz be ebben a LEADER gömbben az ágazati ugyanis az elfogadott cselekvési tervek a finanszírozásba. politikák által meghatározott fejlesztés. szerint fogja támogatni a helyi kezdeméPéldául egy agrárpolitika vagy egy környezéseket. nyezetvédelmi politika, ami lecsapódik területeken, találkozik az emberek elképzeléseivel és a sa- Cs.R.: A LEADER program, mint EU-s strukturális kiját akaratukkal. egészítő alap ki által lesz adminisztrálva?

A Nemzet Fejlesztési Terv vidékfejlesztési fejezetében K.G.: Ez úgy fog működni, hogy a LAG-oknak lesz stratéa fenti tengelyeknek megfelelően alakították ki a támoga- giájuk és ez alapján hirdetik majd meg a pályázatokat. A tandó célterületeket. Ezeknek a részletes ismertetése talán LAG-ok kapják majd meg a pénzt és ők fogadják el majd a egy következő beszélgetés tárgyát képezhetné. pályázatokat. A LAG-hoz kell majd pályázni és a LAG osztja el a pénzt – ez egy erőteljesen decentralizált támoCs.R.: A romániai civil szféra jövőjét ez a fejlesztési ten- gatási mód. A projektek elbírálása nem lesz kapcsolatban dencia miként befolyásolja? a kormánnyal, a politikai pártokkal és Brüsszellel. EllenK.G.: Most már egyértelműen látszik, hogy két kategóriá- ben nagyon valószínű, hogy pont ezért lesz óriási harc ba sorolhatók a romániai civil szervezetek: vannak erős ezeknek a LAG-oknak a szabályozásáért. Már látszott is, szakmai szervezetek, amelyeket a kormány vagy az Euró- és a külföldi szakértők is elmondták, hogy mindenütt felpai Unió is bevon egy ilyen konzultációs folyamatba, őket merült a politizálás veszélye, hiszen a LAG-okban az emszinte ügynökségekként látják. A másik kategóriát a kis berek közel lesznek a területhez, szavazatokat is szervezszervezetek tömege képezi, akik a programok végrehajtá- hetnek. Ezt mindenképp el kellene kerülni. El kell menni, sánál, alkalmazásánál kapnak szerepet. Ők kell majd az meg kell nézni, hogy ez hogy működik Magyarországon, ilyen kis projekteket összeállítsák és lebonyolítsák. és tanulni kell az ottani tapasztalatokból.

Cs.R.: A civil szervezetek számára mely fejlesztési tengelyhez kötődő programok lesznek elérhetők? És milyen feltételeket kell teljesíteniük ehhez a civileknek?

K.G.: Nekünk, civileknek a LEADER-nél van mit keresnünk, a többi programot a minisztériumok a szakértő intézményeiken keresztül fogják kézben tartani. Még nem kezdődött el a LEADER program részletes tervezése, de annyit már tudunk, hogy bizonyos viták már lezárultak.

Egyik ilyen lezárult vita eredményeképpen tudjuk, hogy létezniük kell majd ún. LEADER-csoportoknak, amelyek helyi akciócsoportok. Lider Action Group – LAG-nek nevezik őket. Hogy ezek mekkorák kell legyenek, hol és hogyan lesznek megszervezve, azt még nem lehet tudni. Már vannak kezdeményezések, amelyek előre szaladtak, ilyen LAG néven jegyeztettek be már szervezeteket például Konstanca megyében. Ezekről azonban kiderült, hogy nem ilyen LAG-okra lesz majd szükség. A LAG létrehozásához komoly feltételeknek kell majd eleget tenni. A francia modell szerint van ilyen 5-6000 lakost is megszervező akciócsoport, de van olyan is amelyik 150000 embert szervez meg. Ez attól függ, hogy mennyire sűrűn lakott az

Cs.R.: A LAG-ok megszervezésén kívül, amely még problémákat is jelenthet számunkra, hogyan tudnánk felkészülni, mire kellene koncentráljanak a civilek?

K.G.: Módszereket kellene tanulni. A vidékfejlesztésben jól kidolgozott eszközök vannak, olyan ez mint egy szerszámosláda. Egy ilyen „tool-kit“-tel kell ellátni az embereket. Ezek közül az eszközök közül néhányat a SAPARD-ban már kipróbáltak, de ez még messze nem az, ami az EU-ban van. Ezeket az eszközöket meg kéne tanítani az embereknek, mert ezeknek egy része új. Ha még a tradicionális gazdálkodásban meg is találhatók, akkor is már másak, át vannak dolgozva, modern technológiaként jelentkeznek. Ilyen például a különböző szociális és kulturális szolgáltatások vidéki térségben történő megszervezése, másképpen, mint ahogy ezt most sok térségben szervezik. Ez esetben az önkéntesség, az alacsony költségű technológiák bevetése kerül előtérbe, és nem az állam vagy a társadalombiztosítási rendszer fogja ellátni ezeket a szolgáltatásokat. Egyszerűen azért, mert ezek a rendszerek a számosság alapján működnek, és az egyes falvakban nem lesz annyi beteg, hogy a társadalombizto-

48

civil fórum

sítási rendszer kifizessen egy orvost. Így ki kell találni A másik ellenőrzési szint az ún. termelői kamarák rendegy olyan rendszert, amely majd több falu számára fog szere. Egy adott terméket előállító gazdák szövetkeznek, egy orvost biztosítani. és ők védik a minőséget. Például, ha van egy völgy, amely Egy másik igen fontos módszer, amit meg kell tanul- egy sajátos sajt típust állít elő, akkor ez azt jelenti, hogy nunk, az a piaci résekbe betörhető termékek menedzs- nemcsak egy termelő állítja elő ezt a fajta terméket, hamentje. Ez egy sajátos marketingszemléletet követel meg, nem abban a völgyben ez lesz a specifikus termék. A gazami teljesen ellentétes azzal a marketingszemlélettel, dák pedig össze kell fogjanak, hogy nehogy valaki elamely a nagy tömegben, nagy piacokra, versenyképes ter- kezdje pancsolni azt a sajtot, tehát ne tegyen bele máshonmékek gyártását célozta meg. Az új marketingszemlélet nan hozott tejet, tartsa be azt a receptet, amit ezer éve csaarra koncentrál, hogy három karika sajtot hogyan is lehet ládról családra adott át. Ez a védelem egy ilyen hagyomáeladni, és egyáltalán nem törekszik a többlettermelésre. nyos tudásnak a védelme, ezt fogják ellátni ezek a kamaEgy gazda három karika sajtot fog termelni. Meg kell ta- ra típusú szervezetek. Ebben a formában ez önszabályonulni, hogy mikor éri meg ezt megtermelni, és hogyan kell zás, önkontroll. Ezeknek a kialakításával kellene már eljárnia, hogy el is tudja adni. Mert nem fog kiállni vele az most foglalkozni. utcára, mint ahogyan Romániában most ez a gyakorlat. Ez a leggazdaságtalanabb és a legkevesebb jövedelmet bizto- Cs.R.: Mit kell megtanulniuk a mostani gazdáknak, sító megoldás. Hogyha azt a sajtot ellátja saját márkanév- hogy az elkövetkező időszakban érvényesülni tudjavel és eladja egy olyan hálózaton belül, ahol magasra érté- nak? Milyen munkálatok kerülnek előtérbe? kelik a vásárlók, például a turizmusba viszi be vagy ínyen- K.G.: A közös érdek nagyon erős tud lenni. Meg kell tacek számára teszi elérhetővé, szállodaláncokhoz juttatja el, nítani az embereket együttműködni. Az, hogy az embeakkor akár a többszörösét is nyerheti annak az értéknek, rek hogyan tudnak együttműködni, az kultúraspeciamennyit az utcán fizettek volna érte. fikus. A vidéki térségekben az emberek Ahhoz, hogy ez működőképes legyen, kultúráját az individualizmus uralja, hálózatépítésre is szükség van. De száirigykednek egymásra, sokszor „dögölAz új marketingmunkra, Székelyföldön például már vanjön a szomszéd kecskéje“ című filozófia szemlélet arra konnak adottságok. Van például egy panzióműködik. Ez mindenütt így van a vilácentrál, hogy három állomány, amelyet az elmúlt években gon. A székely paraszt és a holland pakarika sajtot hogyan részben saját tőkéből, részben támogatásraszt között ebben a vonatkozásban ból hoztak létre a vállalkozó székelyek. nincs nagy különbség. Jelen esetben is lehet eladni, és Ez az infrastruktúra már létezik. Az a azonban annyi a különbség közöttük, egyáltalán nem törekkérdés, hogy mivel töltjük ezt meg? Mihogy a holland paraszt az elmúlt 100 évszik a többlettermelyen szolgáltatásokat nyújt az a panziós ben megtanult együttműködni és ezt a lésre. az odaérkező turistának? Megveszi-e a székely parasztnak is meg kell tanulnia. kenyeret valamelyik ÁBC-ben, vagy vaAnnyira erősek a külső kényszerek, lamelyik üzletben, mert ez van legközehogy jobb, ha az ember nekilát, és minél lebb és ez a legolcsóbb, vagy tesz egy kis erőfeszítést, és hamarabb elkezdi ilyen új gyakorlatokkal ezeket, mert azt mondja, hogy nálam Julcsa néni házi kenyerét lehet en- amikor már ott leszünk, hogy a támogatás csak akkor ni. Amennyiben a turista szeretne Julcsa nénivel beszélni, fog érkezni, ha van ilyen termelési egyesülés, akkor már akkor elviszi ahhoz a házhoz, megmutatja, hogy hol sül az késő lesz elkezdeni tanulni. Ez óriási munka. Nem az a kenyér, milyen a kemence, és azt mondja, hogy a Julcsa embereket kell megváltoztatni, hanem a magatartásunéni kenyere 5 lejjel drágább, mint az a másik kenyér, mert kat, a hozzáállásukat. meg kell érteni, hogy itt Julcsa néni csak egy van a világon A másik igen fontos teendő az elkövetkező időszakés akkor ezt meg kell fizetni. ban, a környezetünk feltárása. Neki kellene fogni és felÉn ezt látom, hogy egy nagyon erőteljes ébresztési fo- térképezni, hogy magánkézben, közbirtokosságoknál lyamatnak kell beindulni, mert a székelyföldi turizmus- vagy önkormányzati tulajdonban hol vannak olyan terünak nincs jövője, ha nem tud sajátos termékeket felmutat- letek, amelyeket az elkövetkező években, évtizedekben ni. Ha ugyanolyan lesz a turizmus itt is, mint bárhol a vi- vagy évszázadokban nem fognak mezőgazdasági célra lágon, akkor a turista könnyen eldönti, hogy hova megy. használni, mert nem alkalmas arra, vagy valamikor ott is Meg kell jelenjen a magyar kulturális specifikum, a szé- erdő volt, csak kiirtották. Ezeket a területeket sürgősen kely specifikum a termékekben. Nem elég, ha a kapus bá- listázni kell, megnézni a tulajdonviszonyokat, összeszercsi vagy a tulajdonos magyarul beszél és elmond három vezni őket nagyobb tömbbe, és elindítani az erdőkért a székely viccet. támogatások megszerzését. Már most van erre kisebb kormánytámogatás, volt az elmúlt években is, de ezek Cs.R.: Ki fogja a termékek minőségét ellenőrizni? nagyon komoly, nagyméretű beruházások lesznek.

K.G.: Kétféle ellenőrzési szint van. Az egyik az egészség- Ugyanakkor ott van az ún. környezetvédelmileg érzéügyi, állategészségügyi és fogyasztóvédelmi hatóságok keny területek támogatása, mely a biodiverzitás fennmakezében van. Az ők esetében már látszik, hogy haladunk radását célozza. Például valamely állatfaj vagy madár, az EU-s szerveződési rendszerek felé. A madárinfluenza vagy ritka, veszélyeztetett állatok élő területei. Ezeket esete kapcsán láthattuk, hogy nem volt különbség a fran- szintén fel kell tárni, dokumentálni kell és bebizonyítani, cia és a román egészségügyi beavatkozási formák között. hogy tényleg így van, és ezekre kérni a támogatást. NaUgyanúgy és ugyanolyan felszereléssel kezelték ezt a gyon sok munka van. A környezetvédők számára minproblémát. Ezek általában a közigazgatás részei, rendőri denképpen. A biológusok és a környezeti szakemberek el meg karhatalmi eszközökkel tudnak élni, adott esetben kell kezdjék azonnal ezt a feltárási munkát, illetve ha már bezárhatnak termelőegységeket. Van állategészségügyi elkezdték, akkor intenzívebbé kell tenniük azt. rendőrség, van környezetvédelmi rendőrség, tehát kialakultak ezek a rendszerek.

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

49

Civil Kurázsi Összefogás Imoláért!

A

z összefogáshoz olyan emberek kellenek, akikben élő erőként élnek a lélek gyümölcsei: az öröm, a békesség, a béketűrés, a jóság, a hűség, a szelídség, a mértékletesség, a felebarátaink iránti tisztelet és a másság elfogadása, a szívesség, a segítőkészség, az adakozási készség és főleg a szeretet. Mutassuk meg, hogy tudunk ilyen erőkkel kötődni egymáshoz, mert: „Ahol szeretet van, remény és jövő van.“ Baróton, a székelyföldi kisvárosban él családjával a hatéves Bocz-Zoltán Imola. A közelmúltban Imolának és családjának szomorú ténnyel kellett szembenéznie: a kislány testében elhatalmasodott egy láthatatlan és súlyos betegség, a leukémia. Életben maradásához csontvelő-átültetésre van szüksége, amely nem kevesebb, mint 3,5 milliárd régi lejbe kerül.

Hosszas kivizsgálások és kórházi kezelések sora következett, amelyeket újabbak és újabbak követnek majd. Közben Baróton, Erdővidéken elindult a gyűjtés. Először az ismerősök, barátok és munkatársak siettek a család segítségére, majd egyre tágabb körben indult be az adományszervezés.

A baróti Cseresznyés házaspár kezdeményezésére egy kilenctagú csoport megszervezte a múlt év december 20-án az Erdővidéki Összefogás Napja IMOLÁÉRT nevű egynapos karitatív rendezvényt, amelynek keretében számos helyi és vendégelőadó, zenekar és művészeti csoport lépett fel a baróti Művelődési Ház nagytermében. A minden korosztályt megszólító, tizenöt órán át zajló előadássorozatot több mint ezer erdővidéki gyerek és felnőtt kísérte figyelemmel, és a több mint 500 adományozó (magánszemélyek, intézmények és szervezetek) közel 200 millió lejjel járult hozzá a gyűjtéshez. Az esemény úgy méreteiben, mint eredményességében példanélküli Erdővidék eddigi történetében.

A fenti rendezvény mellett számos más, adománygyűjtő céllal szervezett rendezvényre is sor került és kerül a közeljövőben is, nemcsak Erdővidéken, hanem annak a határain kívül is. Előadások, bálok, koncertek és más kezdeményezések bevételei jelentenek egyre több esélyt és reményt Imolának a gyógyuláshoz.

Az Összefogás Napjától eltelt szinte egy hónap. Azóta az összegyűlt adományok összege közel másfél milliárd lej. Az adománygyűjtés túllépte már nemcsak Erdély, de Magyarország határait is, a világ minden sarkából érkeztek, érkeznek kisebb-nagyobb adományok. Legutóbb a magyarországi Heves testvérmegyéből érkezett egy jelentős, több mint hárommillió forintos adomány.

Az adománygyűjtés tovább folyik. Egyre bizonyosabb, hogy a szükséges összeg össze fog gyűlni a nyár végén esedékes csontvelő-átültetésig. Ezúton is kérünk mindenkit, hogy lehetősége szerint a továbbiakban is segítsen.

Minden kis összeg számít, hisz a zápor is apró cseppekből áll össze. Ugyanakkor arra is megkérünk minden kedves olvasót, hogy közvetlen és tágabb környezetében népszerűsítse az adománygyűjtő kezdeményezést.

Adományaikat a baróti Kereskedelmi Bankban (BCR Ag. Baraolt) az édesapa, Bocz-Zoltán Domokos Szabolcs nevére megnyitott célirányos bankszámlákra lehet elküldeni. A számlaszámok a következők: RO41RNCB0125009050140001 - ROL (LEI) RO14RNCB0125009050140002 - EURO RO57RNCB0125009050140004 - USD RO30RNCB0125009050140005 - HUF (FORINT).

A család ezúttal is háláját fejezi ki minden nagylelkű adományozónak.

További információk: 0727-879 211 (Bocz-Zoltán Szabolcs), vagy 0746-089 140 (Demeter Zoltán).

Demeter Zoltán Antal Árpád képviselő irodája – irodavezető e-mail: erdkepv@cosys.ro

50

civil fórum

Beszámoló Székelyföldi Civil Konferencia – „Kük löszünk, ha löszünk?“

Tévhitek és kihívások a székelyföldi civil világban Kérdéseink

hagyomány és az újítás problematiA Székelyföldi Civil Konferenciára a kájával foglalkozik. A két problemaSZEKE szervezésében 2005. novem- tikában nem egyszerű szembenállás ber 18-19-én került sor Szovátán a Te- van, hanem mindkét kérdésben elleki Oktatási Központban. Ez a ren- lentétek vannak, ami feszültséget dezvény a SZEKE által szervezett Szé- szül. A közösséget tanácstalanság, kelyföldi Civil Fórumok sorozatába csodavárás jellemzi. Demeter Gábor, illik bele, amelyet most már a hatodik az éltető vírtust, az újítót testesíti meg. Ő az, aki megpróbál felemelalkalommal szerveztünk meg.

A konferencia témájának a megha- kedni. A szamár idegen, olyan nétározásakor a szervezőket számos a pektől származik, akikkel a székelycivil világot és a közösséget érintő ség ellentétben, harcban állt. kérdés foglalkoztatta: – a pályázatírás fölöttébb veszélyes volta Balla Zoltán: A SZEKE és a globa– társadalmi csapdák lizáció – fejlődés – fejlesztés – fejlettség A globalizációt lehet pozitívan is ér– unokáink szocializációja telmezni, ha a technikai fejlődést te– versenyképesség – életképesség kintjük. A globalizáció szó jelentése a – a közösség funkciói – az egyén funk- területi kiterjedésre utal. ciói a közösségben A világon három igazi nagy tett – a közösségi tervezés módszertana van az eddigi történelem során: – értékrendszer 1.a benne rejlő ápolása, gondozása; – globalizáció 2.a benne rejlő tulajdonságok felhasz– helyi gazdaság – helyi erőforrások nálása, kiaknázása; – életminőségek Nyugaton és nálunk 3. új tulajdonságok létrehozása.

– helyi társadalom E három dolog a tör– ki a civil? ténelem során mindig Kétarcúság – a civil – civil és civil szervezet létezett. Újabban olyan – dilemmák és paradolgokat hoz létre az szervezetek kénytedigmák ember, amely teljesen lenek hazudni, A rendezvényen idegen, nem szerves, törvényt szegni, elhangzott előadások nagyon könnyen az ezekre a kérdésekre emberiség ellen forhogy érvényesülpróbáltak választ addítható. Most egy új jenek. Ha csalunk, ni, ezeket problemabirodalom, világhataakkor ki vagyunk tizálták. Az alábbiaklom van kialakulóban, ban rövid ismertetéamely a pénz hatalszolgáltatva, mert sükre kerül sor. mával él. Tudatbefobármikor lecsaphatlyásolást, a médiákat nak ránk.

Dr. Szakács István használja, ő mondja Péter vitaindító előmeg, hogy mi a jó. Eadásában Tamási Árőszakos értékmegharon: Himnusz egy szamárral című no- tározó intézmény ez. vellájára alapozott. Ez a mindenki A történelem folyamán a hatalom számára ismert történet a konferen- először szakrális alapon működött, cia kérdései közül nagyon sokat utána választások során képviseleti érint, érvényes lehet bárhol a vilá- demokráciával, most már a cégek hozgon arra a közösségre, amelyik vál- zák a világot érintő döntéseket. ságba kerül. Így ránk is érvényes. A Ezek érezhetőek a civil világban is.

Ha feltesszük a kérdést, hogy ki a civil, rájövünk, hogy sokan csak kiszolgálják a gazdaságot, politikumot. Ezekhez képest a SZEKE keresi a helybeli, szerves fejlődést. Új szavakat, fogalmakat kellene bevezetni, mint: – Lakozás – még nincs létrontás, kompatibilisek vagyunk a világgal.

– Föld – lehetőségek helye, az elsőfokú teremtés helye.

– Szerszám – a mérték szerinti eszköz.

Eszköz, mert működtetjük, de a tudás által, és a lakozást szolgálja.

– Paraszt – a föld felszínén lévő lehetőségeket működteti, szerszám által. Amíg a paraszt lakozik, a világot egyben éli meg. A teljességet a falu határain belül is megélheti.

– Otthon – a magától növekvő ember ápolását biztosító hely. Intézmény, ahol a személy és a termények megteremtik a kozmikus energiát.

– Közösség – otthonok (családok) szomszédsága.

– Nemzet – az otthonok értelmező közössége.

– Világ – mindaz, ahol világosság van – elmélyülés és tágasság.

– Haza – nemzetben együvé lett közösségek szakrális megnyilvánulása.

Haza csak ott van, ahol nemzet van.

– Iparos – benne rejlő tulajdonságok fénybeállítója, munkába állítója.

– Szerves város – iparosok otthona, értelmező közössége.

Ha szerves fejlődésről beszélünk, ezek alapján ez jobban megérthető. A szerves fejlődésnek sok akadálya van.

Ilyenek a bizalmatlanság, a hiszékenység, a létkorrupció, azaz az ember megalkuszik az alternatívákkal.

Lázár László: Életminőségek Nyugaton meg nálunk Hogy mi az életminőség, azt nehéz meghatározni. Ha az utcán megkérdezünk embereket, a nyugatiak életét nevezik életminőségnek. Ellenben, ha közelebbről megnézzük

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

51

mindkettőt, akkor érdekes dolgokra szám első személyben róla. Először energia-csokrok befolyásolhatják az jöhetünk rá. Az életminőség mutató- néhány fogalom értelmezésére van embert, hanem az ember is hagyhatja ja lehet például az is, hogy hány szükség: lenyomatát bizonyos helyekre.

– Köz – ha közöm van pszichológust alkalNéhány száz évvel ezelőtt csak luvalamihez, akkor va- xuscikkeket szállítottak. Ma mindent maztak. lamilyen kapcsolat szállítunk. Ez egy gonosz erő munkáA nyugati társaA felelőssé tétel elfűz hozzá. dalomban elérhető ja, hiszen így a legalapvetőbb dolgokső legfontosabb ele– Közös – az ugyan- ban sem a helyi erőforrásokra alapominden, ami pénzzel me, hogy legyen az azon ősre utal. megvásárolható. Názunk. Ezáltal az ember úgymond elembereknek saját – Közösség – a közös szakad a környezetétől, a földtől. lunk még léteznek gondot közösen oldazok a dolgok, ameA föld kisugárzásai károsak az ügyük, amiben ják meg. A régi közös- egészségre. Az ember azonban ezek lyek a közösségiesérintettek, amiben ségnek volt egy neve- hatását tudja befolyásolni. Ha összségre, az összetartáselkötelezettek. lő normatívája. Az hangban él a földdel, akkor ezek a kira utalnak, ez pedig ősöktől származó tör- sugárzások nem károsak. pénzzel nem vásárolEkkor felvetődik vény egyezik a kriszható meg. egy dilemma: valatusi törvényekkel. Az Lantos Tamás: „Civil kényszerpáSokszor ámítanak miért vagy valami Európai Unió a közös- lyák“ – avagy a nonprofit mítosz bennünket hangzatos ellen? ségébe akar ölelni Az emberiség óriási bajban van, még szavakkal, hogy életbennünket, csak nem ha nem is beszélnek róla az emberek. minőségbeli változájól. Közösségépítés Egy sikerpropaganda van, amely a cisok fognak nemsokáhelyett közösségrombolás történik. ra bekövetkezni. A kérdés az, hogy vilizáció sikerét próbálja elhitetni ezek a beígért változások pozitív, – Városiasítás – Az elcsábított fiatalok mindenfelé. városra mentek és kiszolgáltatottakvagy negatív irányba fogják elmozdí1. Autonómiánk csökkent ká váltak. Akik minden kapcsolatot tani az igazi életminőségünket.

Ennek egyik okozója a civil szekmegszüntettek az ősökkel, nehéz tor. Rengeteg tevékenység külső helyzetbe kerültek. A közösség legTüzes Bölöni Ferenc: Unokáink erők hatására formális keretek kisebb egysége a család. szocializációja közé szorult. Amit a hétköznaMi a szocializáció? Egy tanulási fo- – Üdvtörténet – Egy út az emberré vápokban rendszerűen végeznek az lás fele, amit minden ember végig lyamat, a tanulás szociális formája. emberek, egy idő után civil szerkell járjon. Nagy próbatételek soroAzokat a személyiségben végbement vezet formájában folytatják. Ezzata, amely során saját magát kell változásokat öleli fel, amelyek más zel formális szervezeti keretek leküzdje. Nem csupán én járom az emberekkel való kapcsolat folyamán közé van szorítva a tevékenység. utam, hogy emberré tudjak nemejöttek létre. Az egyén születésekor Ezután teljes kontroll alá vetetik. sedni, hanem magammal cipelem elkezdődik, és ennek köszönhetően Olyan tevékenységek sorozata azokat, akik ezt a szintet nem tudsajátíthatjuk el többek között a kör(adminisztratív kötelezettségek, ták elérni. nyezetünk normarendszerét, mindnyilvántartások stb.), amelyek azokat az ismereteket, melyek szük- A közösségben fontos, hogy legyen csak a szervezet kiszolgáltatottsáségesek a társas élethez. Ezen folya- valaki, aki az utat mutassa. Vezetőink gát erősítik. Kényszerpályára kemat során az ember nemcsak átmegy most nem a szakrális uralkodók funkrül, ami az egyéni cselekvés teljes ezeken a változásokon, hanem ő ma- cióját töltik be, akik hidakat képeztek kontrolljával jár. Jövedelemszerga is hozzájárul a többi ember szoci- ég és föld között. zéssel kell foglalkozni, ezáltal a Székelyföldön még működik a alizációjához. Ez a folyamat spontápiac kontrollja alá kerülünk. közösség. Erre egy élő példa az aunul történik.

Minél kevesebb a törvény, A tradicionális kultúra helyben gusztusi árvíz alkalmával tapasztalannál fejlettebb egy társadalom. alakult ki, a közvélemény szabályozta ható összefogás. Ha megnézzük a Az EU standardjai is arra vallanak, és ellenőrizte ennek betartását. Az majdnem egyazon ihogy valami baj van ember ebbe úgymond belenő, nem dőben történt kaaz autonómiánkkal. tasztrófákat (lásd pélegyből kerül bele a mélyvízbe.

A globalizáció A szocializáció tényezői: család, dául New Orleans), 2. Az autonómiacsöktudatosan rombolja nagyobb család, szomszédság, intéz- teljesen másképpen kenést a civil szektor a családot is. Ez ményi környezet (tudatos nevelés), viszonyultak az ottafokozza ni emberek a probléközösségi tér.

A pénzügyi kiéhezteellen a védekezést Ez a folyamat virtuálissá vált, fel- mákhoz, mint minátés problémája. A civil azzal lehetne kezbomlott a szegmenseire. Különböző lunk. szervezetek éppen deni, hogy rendet szervek, szférák más-másféleképp csak, hogy fenn tudteremtünk önmaszocializálják az egyént. Ha ezek kö- Fülöp Szabolcs: ják tartani magukat, zött nincs összhang, egy nagy zavar Szakrális földrajz ezért fontos számukgunkban. van. Ezt a romlási folyamatot lehet-e A földnek van egy vira, hogy pénzügyi táa civil szférával ellensúlyozni, vagy selkedése, ami az emmogatást kapjanak berével hasonlatos. A egyáltalán valami mással pótolni? valahonnan. Ennek földnek van egy kisugárzása. Vannak érdekében képesek bedugni a fejüKincses Kálmán: A közösség üdv- energia-csokrok. Az ember normális ket az igába, és a valós célkitűzésetörténeti funkciói módon keresi ezeket a helyeket a leteik helyett a jövedelemszerzést űzik.

Az üdvtörténeti út elsősorban mások- lepedésre. Vannak „áldott“ helyek és Bürokratikus, adminisztraról szól, és nem beszélhetünk egyes „elátkozott“ helyek. Nemcsak ezek az tív terhek problémája. Ezek a kö-

52 telező tevékenységek rengeteg erőt, időt, energiát követelnek.

Az értelmes cselekvéseket csak maradék időben végezhetik.

Kétarcúság – a civil szervezetek kénytelenek hazudni, törvényt szegni, hogy érvényesüljenek. Ha csalunk, akkor ki vagyunk szolgáltatva, mert bármikor lecsaphatnak ránk. Nemcsak a civil szervezetek vannak kiéheztetve, hanem az egyének is, akik a civil szervezetekben tevékenykednek.

A civil szervezet nem azt teszi, amit szeretne. Amit szeretne, az nem egészen esik egybe azzal, amit a támogató vagy a kedvezményezett szeretne. Így kialakulnak illegitim és illegális tevékenységek. A civil szervezetek úgymond társadalmon kívülivé is válhatnak.

civil fórum

vilként tevékenykedő embernek mi a helyes viselkedése?

Péterfi Ferenc: A közösség funkciói – az egyén funkciói a közösségben Mi a közösség? Közösségen nem a minőségi csoportot, „eszményi közösséget“ – amit a szocialista társadalom diktált – értjük, hanem településközösséget, az együtt élők közösségét. Közösségfejlesztőként a lojalitásba gyökerezően és funkcionálisan is értelmezzük a közösséget.

Minden embernek joga és dolga, hogy a saját problémáját megoldja. Ez nem megy magától, ez erőfeszítéseket igényel. Ha erre nem képesek a helyi emberek, akkor egy magasabb szintnek (állam, szervezet, önkormányzat) kötelessége őket ebben segíteni.

amikor már annak következményeivel találkozik.

– Gátló szerep – ekkor a lakosság véleménye, mint fejlődést gátló, folyamatot akasztó problémaként jelenik meg.

– A döntések szintje is megváltozik – itt már nem arról kell dönteni, hogy valami legyen, vagy ne legyen, hanem arról, hogy hogyan legyen.

A kényszerpályák elkerülése végett fontos, hogy az emberek megszervezzék magukat. Szükség van a saját életüket érintő közös cselekvésekre, ellátások kollektív kidolgozására, az emberek problémamegoldó képességének mozgósítására. Ha ez nem megy magától, szükség van szervezett és módszeres beavatkozásra a társadalmi szükségletek feltárása és a társadalmi problémák iránti felelősség felébresztése céljából.

Vita és főbb következtetések

3. A három szektor egybeolvad, és közösen képviselik azt a hatalmat, amit a korábbi előadások során is hatalomnak neveztünk.

Ugyanazt a tevékenységet több szektor is végezheti, pl. oktatás. Jellemző a szektorok konformizmusa. A civil szervezetek egyszerűen behódolnak a másik két szektor, a politikum és a gazdaság igényeinek. A szektorok egymásba olvadására legjobb bizonyíték a támogatási rendszer.

Közpénzekből működik mind a három.

Felmerült kérdések: Ha ez igaz, akkor lehet-e javítani rajta?

Milyen mechanizmusok tartják fenn a szektorok uralmát? A ci-

Kovács Edit: A civil-közösségi részvétel fejlesztésének esélyei és kényszerei A lakosság először is elveszíti a politikai bevontságát. Az állam képe, mint a saját tettek eredménye, eltűnt az állampolgár lelkéből. Az „egész, mint olyan“ gondozása és felügyelete egy vagy néhány emberen nyugszik. A felelőssé tétel első legfontosabb eleme, hogy legyen az embereknek saját ügyük, amiben érintettek, amiben elkötelezettek. Ekkor felvetődik egy dilemma: valamiért vagy valami ellen?

A kényszerpályák többnyire elkerülhetetlenek: – Szembesülés – a lakosság többnyire akkor vesz tudomást egy döntésről,

A vita több kérdés körül forgott.

Egyike volt ezeknek a változás kérdése. A globalizáció egy tőlünk független, kényszerű változás. Ez nem csak úgy magától van, hanem egy eszköz, aminek a használói emberek. A globalizáció célja, hogy szétzúzza az egység tagoltságát. Ezért zúz szét a globalizáció közösségeket, országhatárokat. Az individuumok halmaza jó a globalizációnak.

A közösségek azonban a globalizáció szempontjából szálkák, ellenségek, amelyeket szét kell zúzni. A globalizáció tudatosan rombolja a családot is. Ez ellen a védekezést azzal lehetne kezdeni, hogy rendet teremtünk önmagunkban. A televíziókon van kikapcsoló gomb, mégsem használjuk. Az igazán kikapcsolhatatlan televízió nem otthon van a lakásunkban, ahol azt tehetnénk vele, amit akarunk, hanem az üzletekben, az iskolákban, a tananyagokban, a reklámokban, újságokban. Egy másik kérdés, hogy a globalizációt ki tudjuk-e használni azáltal, hogy a tagoltságok megmaradjanak, és globális kapcsolatokat tudjanak kialakítani, fenntartani?

Egy másik kérdés volt, hogy mi az életminőség? Ha azt a funkciót töltjük be, amit a táj nyújt nekünk, akkor talán eljutunk az életminőséghez. Ez pedig nem más, mint a hely szelleme. Azt kell használjuk, amit a táj nyújt nekünk. Ez sokkal olcsóbban és sokkal jobb minőségben előállítható. Mi biztosítja a hely szellemét? Az ember befolyásolhatja, meghatározhatja azt. Autonóm keretek között kell megvalósuljon az

53

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

életminőség, összhangban a hellyel.

Az életminőségek javulása nem csupán pénzkérdés, hanem a tudat más irányba fordítása. Sok minden van, amit nem lehet megvásárolni (szeretet, közösségi érzés stb.), és ami nélkül nincs életminőség. A saját életében kell mindenki elkezdje, ezt nem lehet felülről kialakítani.

A civilség és civil szervezet, formalitás kontra informalitás kérdése.

Ha egy csapat intézményesül, civil szervezetként részben kiszolgáltatott – kényszerpályára kerül. A kiszolgáltatottság nem azt jelenti, hogy az embert bántják, hanem azt, hogy mindig fennáll a bántás lehetősége. Ha egy civil szervezetet bejegyeznek, nem feltétlenül jelenti azt,

hogy ki van szolgáltatva, teljesen ellenőrizhető, vannak előnyei is a bejegyzésnek. Vannak esetek, amikor meg tud maradni önmagának, és nem veszíti el szerepét. Ilyen sajnos nagyon kevés van. Sok szervezet csak a nevében civil. Többen a gazdasági vagy a politikai szférát szolgálják ki.

Van egy másik kérdés is, miszerint nem inkább a bejegyzett civil szervezetek legitimizálják az államot? Talán a civil szféra „elromlásának“ a legfőbb oka a pályázati rendszer. Aki a pénzt adja a civil szervezeteknek, azt üzeni, hogy ne gondolkozz, csak cselekedj.

Nincs más megoldás, mint, hogy a civil társadalom megszervezze ön-

magát, nem várhatjuk a megoldást fentről.

Sok mindent, például az egyéni példamutatást sem lehet projektszerűen, intézményesült formában művelni. Székelyföldön sok civil szervezet van, amelyek nincsenek bejegyezve, de attól még jól működnek, és jelenlétük erőteljesebb, mintha sok bejegyzett civil szervezet lenne a településen.

Sorbán József SZEKE – tag e-mail: szeke@huref.ro

II. Hargita megyei Civil Konferencia

H

argita Megye Önkormányzatának Fejlesztési és Gazdasági Programok Igazgatósága 2005. november 19-én rendezte meg második alkalommal a Megyei Civil Konferenciát, a megyei tanács földszinti előadótermében, mely keretében a civil szervezetek együttműködésének megerősítését, közös célok megfogalmazását, az eddigi kapcsolatok bővítését, az európai uniós csatlakozásra való felkészülés megkönnyítését tűzte ki célul, valamint a partnerség kialakításának fontosságát, annak előnyeit hangsúlyozva.

A mintegy 90 állandó jelenlévő személyt és a többi látogatót (alapítványok, egyesületek, polgármesteri hivatalok és a megyei tanács képviselőit, meghívott vendégeket, kistérségi menedzsereket, a sajtó és televízió tudósítóit) Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő, Strujan Constantin prefektus, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának alelnöke üdvözölte, valamint felolvasták Bunta Levente, a Megyei Tanács elnökének köszöntőbeszédét is (aki az időjárási viszontagságok miatt külföldi kiküldetéséről nem tudott időben visszaérni).

Ezt követően különböző témákat érintő előadások hangoztak el: 1. A Megyei tanács 2005-ös évi programjainak bemutatása – Kopacz Emőke, a HMT fejlesztési részlegének felügyelője.

2. Együttműködési lehetőségek az idősek szervezeteivel – Ábrahám Emma, a HMT szociális és egészségügyi problémák részlegének szaktanácsadója.

3.Partnerségben az Európai Unió felé – együttműködés a közigazgatás és a civil szervezetek között – Sándor Mária Magdolna, a HMT civil szervezetekkel kapcsolattartó osztályának felügyelője.

Működő partnerségeket mutattak be, a témához hozzászóltak: Márton István, Csíkdánfalva polgármestere; Potoczki László, a Csíki Magánjavak Szövetségének elnöke; Mereș Mihai, Balán polgármestere.

4. Kulturális globalizáció – veszély vagy esély? – Dr. Papp Kincses Emese, Sapientia EMTE, oktató.

5. Az anyanyelvi oktatás a Bolognai Folyamat tükrében – Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, az Oktatási és Ifjúsági Bizottság alelnöke.

6.A Hargita Háló-program és további együttműködési lehetőségek bemutatása – Becze István, a Hargita Háló-program projektfelelőse.

7.Védett természeti területek és a helyi közösségek – Péter Pál és Ambrus László, az AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport elnöke, illetve munkatársa.

8.Közhasznúságról – Lőrincz Csilla,

az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának tanácsadója.

9.Az ÁFA-mentességről – Dimén Hunor, a Hargita Megyei Közpénzügyek aligazgatója.

10. Partnerségben a civil szervezetekkel, az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) bemutatása – Kovács Richárd, az Országos Ifjúsági Hatóság igazgatója és Csedő Zsófia, a Hargita Megyei Ifjúsági Hatóság igazgatónője.

Az előadások után Csutak István államtitkár (Integrációs Minisztérium) röviden beszélt az EU-s lehetőségekről, a forrásbevonásról, a strukturális alapok bevezetéséről, a partnerség gyakorlásának nélkülözhetetlenségéről, és arról, hogy mennyire szükséges a nyelvek ismerete az EU küszöbén, hiszen: „többnyelvűség nélkül nem fogunk talpon maradni Európában!“ A konferencia utolsó szakaszában a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy Borboly Csaba alelnökkel konkrét témakörökben javaslatokat vitassanak meg, és tervek szülessenek a következő évi közös tevékenységeket illetően.

Sárig Enikő Hargita Megyei Tanács – A civil szervezetekkel kapcsolattartó osztály munkatársa e-mail: seniko@cchr.ro

54

civil fórum

Felhívás Pedagógusok, pszichológusok és kézmûvesek közös kutatócsoportjai gyerekjátékok és taneszközök fejlesztésére

A

Teleki Oktatási Központ és az Erdélyi Kézmíves Céh meghirdeti közös 2006-os évi programját EKHO néven (Erdélyi Kézművesek a Hagyományokért és az Oktatásért). A program fő célja az oktatás és a kézművesség közös érintkezési felületeinek feltérképezése, kifejlesztése: – kézműves szakmák akkreditált oktatása; – kézművesek felnőttképzésének biztosítása – andragógia; – képességfejlesztő gyerekjátékok, taneszközök tervezése, levédése és kidolgozása pedagógusok, pszichológusok és játékkészítő kézművesek együttes munkájaként.

Ez utóbbi programmal egy ellentmondást szeretnénk feloldani, amely abból adódik, hogy – bár az utóbbi húsz évben óriási elméleti pszichológiai tudásanyag halmozódott fel – a játékok megtervezésében ezek az ismeretek nincsenek kellőképpen értékesítve, mint ahogy a népművészeti értékeink, mintáink, rajzaink sem érvényesülnek kellőképpen, a piacon továbbra is a gyerekek képességeit és nevelési szükségleteit figyelmen kívül hagyó ízléstelen gyerekjátékok dömpingje uralkodik. Ennek érdekében olyan kutatócsoportok létrehozását és finanszírozását szorgalmazzuk, amelyekben az alábbi szereplők részvételére számítunk: Pszichológus hallgatók, iskola pszichológusok, egyetemi oktatók, kutatók: – az elméleti ismeretek szerepeltetése egy-egy játéktervről megfogalmazódott ötlet kidolgozásában; – a játék kipróbálásához szükséges megfigyelési ívek, protokollok szakszerű összeállítása; – a játék által fejlesztendő értelmi, érzelmi képességek beazonosítása, a kísérletek megtervezése és az eredmények feldolgozása.

Pedagógusok, játszóházak vezetői: – a gyerekek világának közvetítése a játékötletek megszületéséhez; – a kész játékok konkrét kipróbálása, a tervezés pedagógiai irányítása; – a megfigyelő ívek, próbák felvétele; – a játék vagy taneszköz kísérleti jelleggel való bevezetésének lebonyolítása.

Kézművesek, játékkészítők, iparművészek, formatervezők: – az ötletek kibontásánál a műszaki és formai megoldások keresése; – a játék esztétikai értékének növelése; – ízlésformáló jelleg biztosítása; – a prototípusok elkészítése; – a szabadalmaztatott játék teljes vagy részleges gyártása.

A fentiek megvalósítása érdekében az idén több pályázatot nyújtunk be európai és hazai fórumokhoz. Terveink szerint egy-két hazai találkozót követően nemzetközileg meghirdetett programként folytatjuk a csoportonként kidolgozott játékok és taneszközök hazai és nemzetközi

szabadalmaztatását egyaránt biztosítva a szerzők számára.

Első lépésben keressük tehát mindazon pedagógusokat, pszichológusokat és kézműveseket, iparművészeket, akik részt szeretnének venni ebben a mozgalomban, hogy igazán értékes, hagyományainkat és tudományos ismereteinket egyaránt értékesítő játékokat adhassunk gyerekeink kezébe. Együttműködési szándékát kérjük, mielőbb jelezze e-mailben az office@erdelyikezmivesceh.org, office@tok.ro címeken, vagy telefonon: 0741-915 082.

A Teleki Oktatási Központ honlapja: www.tok.ro Az Erdelyi Kézmíves Céh honlapja: www.erdelyikezmivesceh.org

Márton Attila Erdélyi Kézmíves Céh – igazgató e-mail: attesz@tok.ro

A pályázat odaát van!

55

Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga

Köszönjük a támogatást, amelyet nyújt jelen lapszámunk kiadásához az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, a Szülőföld Alap, a Civitas Alapítvány, a TransIndex, a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja, a COMATIM TRANS Kft. (Kolozsvár), a Kopiernicus Kft. (Kolozsvár), a Palrom Kft. (Kolozsvár).

Magyarországon: tel.: 06–1–3032887 tel./fax: 06–1–3624079 mobil: 06–30–2218057

Romániában: tel.: 0040–264–441410, 0040–264–441413 mobil: 0040–722–260137

COMATIM TRANS Kft. Menetrendszerinti járat

Esztergom – Kolozsvár (szlovák határ) menet–jövet, budapesti útvonalon légkondicionált kisbuszokkal

Indulás Magyarországról: hétfőn, szerdán, szombaton Esztergomból: 6:00 Budapestről: 7:15

Kolozsvárról: kedden, pénteken, vasárnap 6:00

A kisbuszok mobil elérhetőségei: 0040–722–416134, 06–30–2935766

ERMACISZ erdélyi magyar civil szervezetek levelezõlistája Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására.

Feliratkozni az ermacisz–subscribe@yahoogroups.com, lemondani pedig az ermacisz–unsubscribe@yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet.

Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az ermacisz@yahoogroups.com e–mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–owner@ yahoogroups.com címre várjuk.

ERMASZOCI erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezõlistája Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–subscribe@yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet.

A listára szánt leveleket az ermaszoci@yahoogroups.com címre kell küldeni.

2006-os

3. A román és a kisebbségi magyar civil szféra kapcsolata VII. évf. 3. szám, 2006. július–szeptember

L A P

4. Civil összefogás VII. évf. 4. szám, 2006. október–december

T Á R S A D A L M I

2. Civil ethosz VII. évf. 2. szám, 2006. április–június

C I V I L

1. Az 1% és a civil szféra más támogatási lehetõségei VII. évf. 1. szám, 2006. január–március

civil

témakínálatunk

Legyen Ön is lapunk hűséges olvasója!