Civil Fórum 2007/1 by Civil Forum

civil fórum

Tartalomjegyzék 5. oldal Csáki Rozália: Felelősségteljes közösségszolgálat 6. oldal Márton János: A civil szféra részvétele a romániai akkreditált felnőttképzésben 8. oldal Sebestény István: Pillanatkép a magyarországi nonprofit foglalkoztatásról 10. oldal Arapovics Mária: A megújuló nonprofit menedzser és nonprofit ügyintéző szakképesítés Magyarországon

20. oldal Berecki Kinga: A tudás a legjobb befektetés – (Eurocenter) Amőba Oktatási Központ, Sepsiszentgyörgy

34. oldal Dr. Bényei Andrásné: Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége

21. oldal Csengeri Zsolt: CREST Forrásközpont – felnőttoktatás, most már az Európai Unióban

35. oldal Az EU és a humánerőforrás fejlesztése – interjúk

22. oldal Tóth Orsolya: Az OUTWARD BOUND® ROMANIA – Élménypedagógiára alapozott képzések kicsiknek és nagyoknak egyaránt

13. oldal Mihály István: A felnőttoktatási szakképző szolgáltatók engedélyeztetése, akkreditálása

24. oldal Hegedüs Csilla: Tanulmányi programok az erdélyi épített örökség szolgálatában A Transylvania Trust Alapítvány által működtetett oktatási és szakképzési programok bemutatása

14. oldal Arapovics Mária – Pethő Réka: Nonprofit szervezetek és a felnőttképzési akkreditáció Magyarországon

25. oldal Varga Zoltán: Képzések (vidéki) ifjúsági szervezetek és kezdeményező csoportok vezetőinek és munkatársainak

16. oldal Eugen Gherga: A civil társadalom megerősítése Bulgária és Románia összefogásában

27. oldal Diana Berceanu: Célunk a nemkormányzati szektor fejlesztése

17. oldal Pikó Zsuzsanna: A NIOK Alapítvány Üdvözlünk a szektorban! képzése 18. oldal Balla Zoltán: Képzésekkel a közösségek fejlődéséért

40. oldal Cristina Nicolescu: Az önkéntesek, mint a civil szféra „erőforrásai” 42. oldal Civil kurázsi kurázsi Horváth Kovács Ádám: Civil Elkötelezettség Mozgalom 44. oldal Civil VitaFór VitaFór um Benedek Huszár János: A civilek fölöttébb szükséges voltáról 45. oldal Beszámoló

29. oldal Emilia Săulescu: Az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése mindannyiunk küldetése

Nizák Péter: Civil kiadványok és kutatások Kelet-Közép-Európában A civil szektor kutatói, civil lapokat kiadó szervezetek képviselői találkoztak Budapesten

31. oldal Molnár György: Starthelyzetben a PannonForrás Kárpát-medencei felnőttképzési és szolgáltatási hálózat

civil fórum

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 5 lej, a 2007-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

Elérhetőségek: postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004 telefon/fax: 0264–530748 e–mail: ermacisza@cluj.astral.ro ISSN 15822–4004

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

Cuprins Pagina 4 Csáki Rozália: Răspunderea în serviciul comunităţii Pagina 6 Márton János: Participarea sferei asociative în sistemul acreditat de formarea adulţilor Pagina 8 Sebestény István: Instantaneu despre ocuparea din sfera asociativă din Ungaria Pagina 10 Arapovics Mária: Reînnoirea calificării de manager nonprofit și de administrator nonprofit în Ungaria Pagina 13 Mihály István: Acreditarea prestatorilor de specializare în educarea adulţilor Pagina 14 Arapovics Mária – Pethő Réka: Organizaţiile nonprofit și acreditarea educaţiei adulţilor în Ungaria

Pagina 34 Dr. Bényei Andrásné: Asociaţia Naţională a Prestatorilor de Servicii Umane

Pagina 20 Berecki Kinga: Știinţa este cea mai bună investiţie – (Eurocenter) Centrul Educaţional Amőba, Sfântu Gheorghe

Pagina 35 Uniunea Europeană și dezvoltarea resurselor umane – interviuri

Pagina 21 Csengeri Zsolt: Centrul de Resurse CREST – educarea adulţilor în Uniunea Europeană

Pagina 40 Cristina Nicolescu: Voluntarii ca „resursele” societăţii civice – interviu

Pagina 22 Tóth Orsolya: OUTWARD BOUND® ROMÂNIA – traininguri bazate pe pedagogie experimentală pentru mici și mari

Pagina 42 Curaj Civic

Pagina 24 Hegedüs Csilla: Programe de studii în favoarea patrimoniului construit din Transilvania

Pagina 44 For um Civic

Pagina 25 Varga Zoltán: Traininguri pentru conducătorii și colaboratorii organizaţiilor și grupurilor iniţiative de tineret (din mediul rural)

Benedek Huszár János: Despre necesitatea muncii civice

Pagina 16 Eugen Gherga: Consolidarea societăţii civile

Pagina 27 Diana Berceanu: Dezvoltarea sectorului nonguvernamental este ţelul nostru

Pagina 17 Pikó Zsuzsanna: „Bun venit în sfera asociativă!” – trainingul fundaţiei NIOK

Pagina 29 Emilia Săulescu: Promovarea educatiei pe parcursul intrgii vieti, o misiune pentru toti

Pagina 18 Balla Zoltán: Traininguri pentru dezvoltarea comunităţii

Pagina 31 Molnár György: Startul reţelei PannonForrás din bazinul Carpaţii de educarea adulţilor și de specializare

Forum Civic

Horváth Kovács Ádám: Mișcarea Angajament Civic

Pagina 45 Raport de eveniment Nizák Péter: Periodice și cercetări legate de societatea civică în Europa Centrală și de Est

Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania

Revista societãþii civile Editor: István Egri Redactor-șef: Rozália Csáki Corector: Attila Szabó Designer: Elemér Könczey Tehno-redactor: Ferencz Csáki

Comisia de redactare: Barna Bodó Gábor Kolumbán Tivadar Magyari László Potozky István Sebestény (HU) József Somai Dezső Szenkovics

Tipărit de Regiostar, Tipografie și Studio de reclame. Apare în 1000 de exemplare. Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2007 aveţi un preţ total redus de 14 lei.

Datele de contact: adresa: Cluj Napoca, OP 1, CP 1004 tel./fax: 0264-530748 e-mail: ermacisza@cluj.astral.ro ISSN 15822–4004

forum civic

Rãspunderea în serviciul comunitãþii – rezumat

ând vine vorba de sfera civică, rizează societatea civică presupune ne vin în minte în majoritatea nenumărate forme de predare și cazurilor oameni cu mult entu- învăţare prin învăţarea și predarea ziasm, forma de organizare civică, specifică și continuă, și ne dă pâinea desfășurare liberă, posibilitatea de a cea de toate zilele. În această ediţie vă crea, munca devotată. Nu munca grea, prezentăm acele organizaţii civice, nu învăţarea este ceea ce observăm, fără a da o imagine amplă, care se nici predarea. Dar dacă ne apropiem ocupă de traininguri, fie acestea de de sfera asociativă prin acest punct de dome-niul care ajută munca în ONGvedere, vedem din prima o lume uri, fie pregătiri făcute de către civili specifică. Este greșită gândirea că cei care dau răspunsuri cerinţelor comucare lucrează într-o organizaţie civică nităţii. se asociază cu entuziÎn multe cazuri aasm pentru un scop și rătăm o lume cu totul Serviciul comunitãþii fac acest lucru într-un deosebită celor care mod care le place. Își participă la trainingugarantat de cãtre scriu proiectele pentru rile noastre. Și nu este organizaþiile civice finanţări, își cheltuiesc deloc secundar, modul presupun cerinþe banii cu pricepere, pe în care facem acest lucimportante pentru urmă decontează, și ru. Cine sunt și cât cei care lucreazã în cam atât. Ca și cum sunt de pregătiţi cei domeniu. Cunoaºtotul ar fi o distracţie, care predau, coordoși cei interesaţi ar intra nează trainingurile? terea problemelor în legătură cu acest seDe ce lucruri vor fi cacomunitãþii, a vedea gment al societăţii nupabili, ce vor ști cei prin complexitatea mai din plăcere. Acest care participă la trainacestora ºi a da sotip de gândire depreinguri? E bine să claluþii la situaþiile speciază importanţa socirificăm aceste întreetăţii civice, și cea a bări de la început. Cucifice care sã fie muncii depuse. Munvintele spuse, corelaconforme cu cerinca în sfera asociativă, ţiile clarificate și eþele date, ºi toate în ONG-uri presupuxemplele date maracestea trebuie sã ne cunoștinţe, abilităţi chează atât interprefie eficiente ºi proși dispoziţii stabilite. tarea societăţii civice, ductive. Societate noastră și incât și orientarea în stituţiile statului se oprofesia dată. Deci să cupă din ce în ce mai nu fim iresponsabili! mult de această sferă. Datorită acestui Faptul că sfera asociativă e din ce fapt în ultimii ani apar cursuri despre în ce mai puternică arată și creșterea societatea civică și în programele uni- numărului celor care lucrează în aceasversităţilor, cel mai des întâlnit fiind tă sferă. În această ediţie vrem să fim dezvoltarea comunităţii. atenţi și de numărul celor care lucreaMai multe facultăţi din orașe mari au ză în această sferă. La noi încă nu s-au început cursuri de masterat în acest făcut cercetări legate de acest aspect, domeniu. însă exemplul din Ungaria arătat de Serviciul comunităţii garantat de cercetătorul în domeniul sferei civice către organizaţiile civice presupun Sebestény István poate fi relevantă și cerinţe importante pentru cei care exemplară și pentru noi. Atingem și lucrează în domeniu. Cunoașterea subiectul acreditării și a pregătirilor problemelor comunităţii, a vedea deja acreditate, deoarece acesta repreprin complexitatea acestora și a da zintă un proces care pornește viguros soluţii la situaţiile specifice care să fie în viaţa societăţii civice din România. conforme cu cerinţele date, și toate După aderarea la Uniunea Europeană acestea trebuie să fie eficiente și pro- fondurile structurale garantează surse ductive. Acest lucru poate fi făcut importante pentru dezvoltarea resurdoar dacă cei care lucrează în aceste selor umane. Aceste surse vor fi acceorganizaţii sunt suficient de pregătiţi sibile numai pentru organizaţiile care și simt răspunderea acestei munci. au servicii acreditate. Care sunt princiAcest serviciu pentru comunitate palele pregătiri acreditate și ce înseamplin de răspundere, ceea ce caracte- nă acreditarea pentru un ONG? La

aceste întrebări dă răspuns legat de situaţia din România Mihály István, iar legat de situaţia din Ungaria Arapovics Mária și Pethő Réka. Molnár György prezintă reţeaua de instruire a adulţilor și cea de servicii în bazinul Carpatic a organizaţiei PannonForrás în care s-au conectat mai multe organizaţii din România. Am dorit ca domeniul pregătirii și a angajării să nu fie luminată doar prin servicii și prin cei care prestează acestea în societatea civică, ci și prin punctul de vedere al proiectelor de finanţare. Am întrebat și conducătorii instituţiilor care administrează fondurile structurale pentru dezvoltarea resurselor umane ce direcţii vor lua aceste programe în viitor și la ce trebuie să fie pregătiţi organizaţiile civice care și în viitor vor să se ocupe de traininguri, și ar dori să folosească și aceste surse de finanţare. În această ediţie puteţi citi interviuri cu manageri din România și Ungaria. În rubrica Curaj Civic și de această dată puteţi citi despre iniţiative exemplare, despre o organizaţie civilă care acum își începe activitatea, și a cărei nume e grăitoare: Mișcarea de responsabilitate civică. Ultima, dar nu cea din urmă rubrică, Forumul Civic s-a inspirat dintr-un subiect veșnic actual, din relaţia dintre civili, reprezentanţii ONG-urilor și administraţia, dar care de această ocazie ne arată importanţa ONG-urilor din punctul de vedere al unui primar, Benedek Huszár János. Relatăm cu bucurie despre un eveniment important petrecut nu de mult la Budapesta și care a creat ocazia ca persoanele din Europa Centrală și cea de Est care fac cercetări în domeniul societăţilor civice sau cei care redactează publicaţii civice să stea împreună la o masă, să se cunoască și să-și imagineze un viitor comun. Și de această dată am reușit să deschidem o mică fereastră către lumea civică în speranţa ca aceasta să fie instructivă atât pentru cei care sunt membrii societăţii civice, cât și pentru cei interesaţi.

Csáki Rozália redactor-șef e-mail: csaki.rozalia@gmail.com

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

Felelõsségteljes közösségszolgálat

a a civil szféráról esik szó, többnyire lelkes emberek, a civil szervezeti forma, a szabad kibontakozás, az alkotás lehetősége, a pályázatok, az áldozatkész munkálkodás jut eszünkbe. Nem a kemény munka, és nem a tanulás, tanítás az, amire felfigyelünk. De ha ebből a nézőpontból közelítünk a civil szférához, máris egy sajátos világ tárul fel előttünk. Téves az a gondolatmenet, amely szerint a civil szervezetben dolgozók lelkesen összefognak egy ügy érdekében, és azt a nekik tetsző módon végzik. Megirogatják a kis pályázataikat és elköltik ügyesen a pénzeket, majd elszámolnak, és enynyi. Mintha szórakozás lenne az egész, és mintha csak kedvtelésből kerülnének kapcsolatba ezzel a társadalmi szegmenssel az érdeklődők. Az ilyen jellegű gondolatmenet a civil szervezetek jelentőségét, az általuk elvégzett munka értékét egyszerűen lebecsüli. A civil szférában történő tevékenykedés ugyanis jól meghatározott tudást, készségeket és képességeket igényel. Egyre komolyabb figyelmet szentel erre a mi társadalmunk és állami intézményrendszerünk is. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években már az egyetemi szintű oktatásban is megjelentek a civil szféra eme sajátos tudásanyagát átadó tárgyak, és itt főként a közösségfejlesztés az, amely szélesebb körben is fellelhető. Több nagyobb város egyetemei keretében indult mesterképző ebben a témában. Két éve pedig már Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikai Tudományok Karának keretében a gyakorlati tudásátadásra alapozó egy éves egyetem utáni képzési formában is tanulhatnak az érdeklődők a közösségfejlesztésről. Ugyancsak a „civil szakma” elismertségét igazolja az a tény is, hogy az egyetemi tanárok, akiknek alkalmuk van vagy volt aktívan bekapcsolódni a civil szféra világába is, hallgatóikat szakmai gyakorlatra a fejlettebb civil szervezetekhez küldik. S bár Romániában még nincs olyan kutatóintézet, mely a civil szférát kutatja, és a támogatások rendszere sem figyelt még oda kellőképpen erre a kérdéskörre, az egyetemi hallgatók egyre nagyobb számban készítik szakdolgozatukat a civil szférával kapcsolatos témakö-

rökben. Mindez azt igazolja, hogy a felelőtlenül végzi! Hiszen ahogy egy civil szféránk a maga sajátosságával óvónő, tanító kezében formálódik egyre erőteljesebb szerepet foglal el meg az adott embercsoport (osztály) társadalmunk életében. És ez szak- szakmai és személyi fejlődésének az mai fejlődése eredménye. A civil alapja, egy-egy civil szervezet által szervezetek által biztosított közös- tartott képzés is igencsak rányomhatségszolgálat komoly kihívások elé ál- ja a bélyegét a résztvevők további telítja a civil szervezetben dolgozókat. vékenységére. Sok esetben egy teljeA közösségi problémák ismerete, át- sen új világba vezéreljük a képzéselátni azok összetettségét, és a sajátos inken résztvevőket. És egyáltalán helyzetekre, az adott feltételekhez nem mellékes, hogy ezt miként is igazodó megoldásokat kidolgozni, tesszük. Kik és mennyire felkészülhogy mindez hatékony és eredmé- tek a képzők, trénerek? És mire lesznyes legyen – ez a civil szférában dol- nek képesek, mit fognak tudni majd gozó feladata. És ezt csakis akkor ké- a résztvevők a képzésnek köszönhepes ellátni, ha kellőképpen felkészül tően? Ezeket a kérdéseket jó előre le erre, és ha át is érzi ennek a munká- kell tisztázni. A kimondott szavak, a nak a felelősségét. Civilként (értsd ci- megvilágított összefüggések és az vil szervezetben) dolgozni folyama- adott példák rányomják bélyegüket tos tanulást jelent, ugyanakkor, a kö- úgy a civil szféra értelmezésére, mint zösség szolgálata révén példamuta- az adott szakmában való tájékozotttást is. Közösségi értékek és közössé- ságra. Ne legyünk hát felelőtlenek! gi célok elevenednek Amilyen munkát végmeg a civil munka kezünk oktatóként, többretében, ha az hiteles, nyire olyan munkát A civil szervezetek és valóban adott köláthatunk viszont a által biztosított közösséget szolgál. És hallgatóság részéről zösségszolgálat koez esetben hadd beszélis. És ha közösséget moly kihívások elé jünk csak erről, a szakszolgálunk, akkor gema szépségéről és érnerációk jövőjét tartállítja a civil szervetékéről, eltekintve a hatjuk kezünkben. zetben dolgozókat. civil szféránk ama A civil szféra megA közösségi probléárnyoldaláról, mely a erősödését a szektormondvacsinált civil ban dolgozók számámák ismerete, átlátszervezeteket és az nak a növekedése is ni azok összetettséezek keretében a saját mutatja. Így e lapszágét, és a sajátos érdekeiket hajszoló munkban arra is igyehelyzetekre, az adott személyeket foglalják keztünk odafigyelni, magukban. hogy mekkora is a cifeltételekhez igazoEme felelősségtelvil szférában foglaldó megoldásokat kijes közösségszolgálat, koztatottak száma. Nádolgozni, hogy mely a civil szférát lunk még nem volt erjellemzi, a maga sajáre vonatkozó kutatás, mindez hatékony és tos és folyamatos tade a magyarországi eredményes legyen nítása és tanulása réhelyzet, melyet Se– ez a civil szférában vén számos képzési bestény István civil és továbbképzési forkutató mutat be, szádolgozó feladata. mát ölel fel, és számos munkra is releváns és személynek adja a napéldamutató lehet. pi kenyerét a kezébe. E lapszámunkAz akkreditálás és az akkreditált ban azon civil szervezetek egy részét civil képzések témakörét is körbejármutatjuk be, amelyek képzésekkel juk lapunk hasábjain, hiszen ez egy foglalkoznak, legyenek ezek a civil erőteljesen beinduló folyamat most a szférában dolgozók munkáját segítő romániai civil szféra életében. Az szakmai képzések, avagy a civilek ál- EU-s csatlakozást követően a struktal felvállalt, a közösségi igényekre turális alapok jelentős forrásokat bizválaszt adó más képzések. Ezek men- tosítanak a humánerőforrás fejlesztétén igencsak jól nyomon követhető sére. Ezek a források azonban csak az egy civil szervezet hatása a környe- akkreditált szervezetek szánmára zetére. És jaj annak, aki ezt a munkát lesznek elérhetőek. Melyek a főbb

civil fórum

akkreditált képzések és mit is jelent maga az akkreditáció egy civil szervezet számára? Ezekre a kérdésekre ad választ Mihály István a romániai helyzetre vonatkozóan, a magyarországiról meg Arapovics Mária és Pethő Réka tájékoztat. Molnár György a PannonForrás Kárpát-medencei felnőttképzési és szolgáltatási hálózatot mutatja be, melybe több romániai civil szervezet is bekapcsolódott. Nemcsak a szolgáltatások és a szolgáltatók szemszögéből törekedtünk megvilágítani a képzés és a foglalkoztatás kérdéskörét a civil szférában, hanem a pályáztatók szemszögéből is, pontosabban a Strukturális Alapok humánerőforrás-fejlesztésre szánt támogatásait menedzselő intézmények vezetőit is megkérdeztük, hogy ezek a programok az elkövetke-

zőkben milyen főbb fejlesztési irányvonalakat követnek, és mire kell felkészülniük a civil szervezeteknek, amelyek a továbbiakban is képzésekkel akarnak foglalkozni, és erre ezt a támogatási formát is ki szeretnék használni. Romániai és a magyarországi illetékes intézményvezetőkkel készült interjúkat olvashatnak e lapszámunk hasábjain. Civil Kurázsi rovatunkban ez alkalommal is példaértékű civil kezdeményezésről olvashatnak, méghozzá egy most induló sajátos civil szervezetről, melynek már a neve is sokat elárul magáról: Civil Elkötelezettség Mozgalom. Végül, de nem utolsósorban Civil Vitafórumunk egy örökzöld témából ihletődött, a civilek és az önkormányzat kapcsolatából, de ez alkalommal egy polgármester, Benedek

Huszár János szemszögéből világít rá a civilek szükséges voltára. Örömmel számolunk be továbbá egy kiemelkedő budapesti eseményről, amely a közép-kelet-európai országok civil szféráit kutató, illetve a civil kiadványokat szerkesztő személyeket „ültette egy asztalhoz”, hogy megismerjék egymást, és közös jövőképet formáljanak. Ez alkalommal is egy kis ablakot tudtunk nyitni a témánktól vezérelve a civil világ felé, annak reményében, hogy ez tanulságos és olvasmányos úgy a civilek, mint bármely más érdeklődő számára.

Csáki Rozália főszerkesztő e-mail: csaki.rozalia@gmail.com

A civil szféra részvétele a romániai akkreditált felnõttképzésben

gy 2004–2005-ben elvégzett ku- zésben való részvételére összpontotatást követően készült el és je- sít, újabb kutatásunk eredményei lent meg Papp Z. Attila szer- alapján. kesztésében a Kihasználatlanul. A roA felnőttképzéssel foglalkozó inmániai (magyar) felnőttképzés rend- tézményekről statisztikai adatokkal szere című kötet. A kötetről 2005 vé- csak az akkreditált képzést nyújtók gén készítettünk beszámolót, amely esetében rendelkezünk. Ennek oka megjelent a Civil Fórum 2005/4-es az, hogy az Országos Felnőtt-szaklapszámában. Papp Z. Attila vezeté- képzési Tanács (CNFPA) honlapján sével 2006–2007-ben szereplő, a romániai egy újabb – az előző hivatalos eljárások szefolytatásaként is felrint akkreditált intézAz erdélyi megyékfogható – kutatásra keményeket tartalmazó ben szervezik az rült sor, ezúttal tágabb adatbázishoz hasonösszes akkreditált vonatkozásban, a Kárló, a nem akkreditált képzés 34,3%-át, és pát-medencei felnőttképzéseket nyújtó inamennyiben a fõváképzésről. tézményeket tartalrosi adatokat a A korábbi beszámomazó adatbázis nem lónkban általánosan létezik, vagy ha igen, munténiai megyék ismertettük a kutatási nem hozzáférhető. Eadataitól különvázárótanulmány fontomiatt ez utóbbi katelasztjuk, Erdély e tesabb fejezeteit, kitérve góriába sorolható inkintetben a legaktía romániai felnőtttézményeket különfévabb régió. képzés jogi kereteire, le módszerekkel lehet különböző rendszerfeltérképezni, anélkül szintű és regionális/ azonban, hogy összemegyei statisztikai adatok ismerteté- állhatna egy statisztikailag is jól sére, valamint a szolgáltató intézmé- használható, a teljességre törekvés nyek bemutatására egy interjús vizs- céljával elkészült adatbázis. gálat alapján. Jelen írásunk a fentiek Ami az akkreditált felnőttképzést egy szűkebb témájára, a civil szerve- illeti, két év alatt Romániában egy zeteknek az akkreditált felnőttkép- igen jelentős robbanás következett be

mind a képzések, mind az azokat szervező intézmények számát illetően. Korábbi kutatásunk során, 2004ben a december 1-jén érvényes adatbázis állt rendelkezésünkre. Ennek adatai szerint akkor összesen 1467 képzésnek volt meg a CNFPA megyei bizottságai által kibocsátott, oktatási minisztériumi és munkaügyi minisztériumi elismerést is biztosító akkreditációja. Ezeket a képzéseket összesen 551 szolgáltató szervezte. Két év alatt a képzések száma közel megnégyszereződött, a szolgáltatók száma pedig megháromszorozódott: a Felnőtt-szakképzés Országos Jegyzékének nevezett adatbázis 2006. december 31-i állása szerint Romániában összesen 5559 akkreditált képzés volt, amelyeket 1642 szolgáltató szervezett. Szolgáltatónkét tehát átlagosan 3,38 képzési programmal számolhatunk. Érdekességképpen: a két évvel ezelőtti cikkünkben megemlítettük, hogy mely képzések örvendtek a legnagyobb népszerűségnek. E tekintetben nagy változás nem tapasztalható. A legnépszerűbbek továbbra is a biztonsági őr és rendfenntartó szakmában szervezett képzések, ezt a vendéglátáshoz és kereskedelemhez kap-

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

csolódó különböző szakmák (pincér, szakács, kereskedelmi dolgozó, élelmiszerbolti és nem élelmiszerbolti eladó stb.), az építőipari szakmák (kőműves, ács, asztalos, hegesztő stb.), a számítástechnikához kapcsolódó szakmák, valamint testápolással és szépítkezéssel kapcsolatos szakmák (fodrász, kozmetikus, masszőr stb.) követik. A húsz legnépszerűbb képzési program összesíti egyébként az összes képzésnek a közel hatvan százalékát. Szintén ehhez a gondolatmenethez kapcsolódik az az észrevételünk is, hogy két év alatt jelentősen – közel ötszörösére – megnőtt (az Országos Szakképzési Jegyzék főcsoportjai szerinti felosztást szem előtt tartva) az értelmiségi és tudományos foglakozású szakértők csoportban szervezett képzések aránya. Statisztikai elemzésünk részeként tértünk ki annak vizsgálatára, hogy a felnőttképző szolgáltatók és az általuk szervezett képzések hogyan oszlanak meg az egyes intézménytípusok között. Az akkreditált képzéseket szervező összesen 1642 intézmény közül a civil szervezetek 2004hez hasonlóan a második helyen állnak a kft.-k mögött, megelőzve többek között az oktatási intézményeket, közintézményeket és részvénytársaságokat. Míg a civil szervezetek százalékos aránya az összes intézmény számához képest csökkent (2004-ben az összes akkreditált intézmény 20,5%-a volt civil szervezet, 2006-ra ez 17,96% lett), a szervezett képzések tekintetében részesedésük viszont nőtt. (2004-ben a képzések valamivel több mint negyedét, 25,3%-át szervezték, 2006-ban pedig 27,3%-át.) Ez részben annak is köszönhető, hogy országos szinten egyre több az olyan civil szervezet, amely akkreditált képzéseinek számát tekintve az élbolyba tartozik. Országos szinten összesen 35 olyan intézmény van, amely legalább 20 akkreditált képzéssel rendelkezik, ezek közül 13 civil szervezet, mi több, a tíz legtöbb akkreditált képzési programmal rendelkező intézmény pontosan fele civil szervezet. Az erdélyi és ezen belül a székelyföldi megyék képviselete e tekintetben a következőképpen mutat: a szóban forgó 35-ös ranglistán az első tíz intézmény között egyetlen erdélyi civil szervezet található, a második tíz között kettő, ezek közül egy székelyföldi – azon belül is Hargita megyei; ez az alapítvány a 18. helyet foglalja el országos viszonylatban, az 5. helyet erdélyi vi-

szonylatban 26 akkreditált programmal –, a következő tizenöt között pedig szintén kettő. Tehát összességében véve az ún. nagyok között a felnőttképzési piacon öt erdélyi civil szervezet található. Ezek közül viszont csak a már említett Hargita megyei magyar – tulajdonosai nemzetiségét, működési környezetét és az általa szervezett képzések tannyelvét illetően – civil szervezet. Az országos vonatkozású adatok elemzésén túllépve, kutatásunkban fontos szerepet foglalt el az erdélyi megyék akkreditált felnőttképzési helyzetének a vizsgálata. Az erdélyi megyékben szervezik az összes akkreditált képzés 34,3%-át, és amennyiben a fővárosi adatokat a munténiai megyék adataitól különválasztjuk, Erdély e tekintetben a legaktívabb régió. (Munténia a bukaresti adatokkal kiegészítve az országosan szervezett akkreditált képzések 46,36%át, ennek közel felét szervezik a fővárosban.) Az öt legtöbb képzésnek helyet adó megye: Kolozs, Hunyad, Szeben, Temes és Máramaros. A székelyföldi megyék e tekintetben a középmezőnyben (Hargita és Maros) vagy a mezőny végén (Kovászna) helyezkednek el. A 16 erdélyi megyében akkreditált 1905 képzést öszszesen 585 intézmény szervezi. Tehát intézményenként átlagosan 3,25 képzés jut, ami valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag. Az alábbi ábrán szemléltetjük a felnőttképző szolgáltatók bejegyzési típusuk szerinti eloszlását:

számarányuk valamivel – pontosabban 1,35 százalékponttal – magasabb, mint országos viszonylatban. A civil szervezetek részesedése kb. ugyanennyivel magasabb az országos értéknél az általuk szervezett képzések számarányát tekintve is, Erdélyben összesen 544 akkreditált képzést szerveztek, ami az itteni képzések 28,55%-át jelenti. A legtöbb felnőttképző civil szervezet a 16 erdélyi megye közül Kolozs megyében van (19 szervezet), ezt követi Szeben (13 szervezet), Temes (11 szervezet) és Hargita megye (10 szervezet). Ez a négy megye összesíti az erdélyi akkreditált felnőttképzéssel rendelkező civil szervezetek közel felét (46,9%-át). Emellett van egyetlen megye – Szilágy –, ahol az akkreditált képzést szervező intézmények között nem található civil szervezet. A három székelyföldi megyével kapcsolatosan a következő észrevételek tehetők: összesen 39 kft. (az erdélyi hasonló jellegű intézmények 12,42%-a), 22 civil szervezet (19,46%), 9 oktatási intézmény (12,85%), 1 közintézmény (2,77%), 5 részvénytársaság (11,62%), 2 közhasznú intézmény (66,66%) és 1 más típusú szervezet (16,66%) működik. Székelyföld egyedül tehát a civil szervezetek és a közhasznú intézmények terén van túlreprezentálva az átlaghoz képest, és főként közintézményeket tekintve alulreprezentált a lakosság számarányát tekintve. (A 2002-es hivatalos népszámlálási adatok szerint lakos-

Amint az ábrán látható, az erdélyi megyék tekintetében sincs nagy eltérés az országos tendenciához képest. A legtöbb akkreditált képzést szervező intézmény itt is kft., a civil szervezetek számukat tekintve itt is második helyen állnak, azonban

ság tekintetében a három székelyföldi megyében él az erdélyi összlakosság – 7 221 733 személy – 15,64%-a, azaz 1 129 522 személy). Ami az öszszes intézményt illeti, a három megyében összesen 79 intézmény rendelkezik akkreditált felnőttképzési

civil fórum programmal; ez az Erdélyben műkö- megállapítás önmagában mindenféle dő 585 intézmény 13,5%-át teszi ki, tudományos alapot nélkülöz, azontehát összességében is alulreprezen- ban mindenképpen említésre méltó táltak a székelyföldi megyék. És ez az –, hogy a civil szervezetek azokban alulreprezentáltság a székelyföldi me- az erdélyi megyékben vannak nagyékben szervezett programok ará- gyobb számban reprezentálva az nyát tekintve is érvényes: a három me- akkreditált felnőttképzési palettán, gye az Erdélyben szervezett összes ahol a magyar lakosság számaránya képzési program 13,28%-át szervezi. is számottevőbb. Mindezeken túl a civil szférát illetően Összegzés tehetünk egy másik Két kutatásunk a ...a romániai felnõttészrevételt: a három 2004–2006 közötti háképzésnek van egy székelyföldi megye roméves időszakot negatívuma... ami közül elsősorban a felölelve próbálta felmindenképpen korkét magyar többségűtárni a romániai akkben – Hargita és Korigálásra szorul... reditált felnőttképzés vászna megyében – főbb jellemzőit. A szótúlsúlyban vannak a az ott akkreditált képban forgó időszak egy hosszabb lefolyású, zést működtető intézúj kezdetet is jelentett komplexebb ismemények körében mind a romániai felnőttreteket átadó progaz erdélyi, mind az képzés szempontjáországos átlaghoz viramok, és háttérbe ból, ugyanis 2004-től szonyítva a civil szeralkalmazzák az eurószorulnak azok a vezetek túlreprezenpai uniós csatlakozás programok – általátáltak. Míg – amint folyamatba illesztheban a betanítás jelazt már korábban emtően kidolgozott új legû képzések –, lítettük – a civil szerakkreditációs rendamelyek egy bizovezetek országos viszert. A három év szonylatban az összes nyos szakma elsajászámadatai azt bizointézmény 17,96%-át, nyítják, hogy a kezdetításához szükséges erdélyi viszonylatban ti tapogatózás után alapismereteket vagy 19,31%-át teszik ki, a egy elég nagyfokú kulcskompetenciákat Hargita megyei 30 inrobbanás következett adják át... tézménynek egyharbe az akkreditáció temada civil szervezet, kintetében – főként a Kovászna megyei 2005 volt ebből a szem16 intézménynek 31,26%-a, a Maros pontból jelentős –, mindazon túl vimegyei 33 intézménynek viszont már szont az első évben kialakuló tendencsak 21,21%-a. Az akkreditált felnőtt- ciák két év alatt nagyságrendekben képző civil szervezetek tekintetében nem változtak. az országos és erdélyi átlagnál jobEgyrészt nincs jelentős módosulás ban reprezentált megyék közé tarto- a legkedveltebb képzések tekintetézik még – a már említett három szé- ben, másrészt a képzéseket szervező kelyföldi megyét leszámítva – Arad intézmények eloszlása is nagyjából megye (24,24%), Szatmár megye ugyanazt a képet mutatja: a kereske(28%), Szeben megye (20,96%), delmi társaságok uralják a piacot, teKolozs megye (23,17%) és Temes me- hát mondhatjuk, hogy a felnőttképgye (22%). Látható tehát – nyilván e zés Romániában elsősorban továbbra

is üzlet. Jelzésértékű azonban a közintézmények számának csökkenése, aminek következtében mutatkozó szabad területet a kereskedelmi és civil, kisebb mértékben az oktatási szféra vette át. Ez akár jelzés lehet arra vonatkozóan, hogy a romániai felnőttképzés korábbi – elsősorban a ’90-es években megmutatkozó – szerepe – a munkanélküliség felszámolása – olyan értelemben is átértékelődőben van, hogy a hangsúly nem a probléma kezelésére, hanem a megelőzésére kerül, amit egy megfelelő felnőttképzési rendszer kialakítása és az élethossziglani tanulás szükségességének tudatosítása – ezáltal a munkavállalók részéről történő könnyebb és rugalmasabb váltás elősegítése – révén lehetne elérni. Mindezen túl azonban a romániai felnőttképzésnek van egy negatívuma – ez több más elemzésben is említésre került, és kutatásaink során elvégzett statisztikai elemzések is visszaigazolták –, ami mindenképpen korrigálásra szorul – és ebben éppen az a civil szféra lehet érdekelt, amelyet a képzések szervezésében elsősorban nem a profitorientáltság vezérel –: túlsúlyban vannak a hosszabb lefolyású, komplexebb ismereteket átadó programok, és háttérbe szorulnak azok a programok – általában a betanítás jellegű képzések –, amelyek egy bizonyos szakma elsajátításához szükséges alapismereteket vagy kulcskompetenciákat adják át, nem igényelnek különösebb előzetes felkészülést, időben viszonylag rövid idő alatt lebonyolíthatók, és a fenti jellemzők következtében anyagilag is hozzáférhetőbbek a munkavállalók számára.

Márton János Jakabffy Elemér Alapítvány – társadalomtudományi kutató e-mail: martonjanos@yahoo.com

Pillanatkép a magyarországi nonprofit foglalkoztatásról

nonprofit szektor „tradicionális” funkció között méltatlan módon ritkán említik meg a foglalkoztatást. Ebben betöltött szerepe ugyan a az állami és az üzleti szférahoz viszonyítva Magyarországon

valóban csekély, de azért nélkülözhetetlen. A legutóbbi felmérések szerint a teljes szektor már majdnem 100 ezer ember, az összes foglalkoztatott mintegy 2 és fél százaléka számára biztosít munkalehetőséget.

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

A nonprofit szektorban foglalkoztatottak számának alakulása 1995 és 2005 között

A foglalkoztatottak 30 százaléka 2005-ben település-, illetve gazdaságfejlesztő szervezetekben tevékenykedett, közel ugyanennyien (29 százalék) találtak munkát egészségügyi, szociális nonprofitoknál. Minden ötödik munkavállaló kulturális, oktatási-kutatási civil szervezet, minden kilencedik pedig érdekvédelmi önszerveződés alkalmazottja. Az összes foglalkoztatott csupán egytizede vállalt állást sport-, szabadidős szervezetnél. A nonprofit szektorban foglalkoztatottak megoszlási funkcionális tevékenységcsoportok szerint, 2005

* Számított főállású foglalkoztatott az összes (fő- és részmunkaidős) foglalkoztatottnak napi 8 órás munkaidősre átszámított képzett létszáma. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

A főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 2005-ben megközelítette a 75 ezret, és további 21 000 fő tevékenykedett a szektorban részmunkaidőben, illetve mellékállásban, vagyis az összes foglalkoztatott több mint háromnegyedét (78 százalékát) a főállású teljes munkaidős munkavállalók alkották. A számított főállású foglalkoztatottak száma 2005-ben 82 600 fő volt, ami azt fejezi ki, hogy a különböző formákban foglalkoztatottak összesített száma hány főállású teljes munkaidős munkavállalónak felelt meg. Az utóbbi évtizedben a „civil” alkalmazottak összlétszáma mintegy 40 százalékkal emelkedett, ugyanakkor ezen belül a főállásúaké 80 százalékkal. Vagyis egyfelől nemcsak a szektor foglalkoztatottak iránti abszolút igénye nőtt jelentősen, hanem a foglalkoztatottak „kihasználtsága” is, hiszen a részmunkaidősök egy része fokozatosan főállásúvá vált. Ugyanakkor ez a fejlődés nem jelenti azt, hogy általában bővülne a foglalkoztatottakkal rendelkező civil szervezetek aránya. Továbbra is nagyjából a teljes szektor egyhatoda (kb. 16 százaléka) rendelkezik munkavállalóval, és ezek háromnegyede (a szektor 12-13 százaléka) biztosít legalább egy főnek napi 8 órás foglalkoztatást. Ha viszont a szektor egészének fejlődésében a foglalkoztatás alakulását tekintjük, megállapítható, hogy ez az elem sokkal dinamikusabb növekedést mutatott, mint akár a szervezetszám, akár a reálértékben mért teljes bevételnövekedés.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

A nonprofit szektorban foglalkoztatottak nagy része azonban nem a mindennapi, klasszikus értelemben vett „civil” egyesületeknél, alapítványoknál tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztatók a jogilag nonprofit, de facto állami (alapítású) közalapítványok, közhasznú társaságok. Ilyen típusú szervezetek alkalmazzák a foglalkoztatottak majdnem felét. A hagyományos civil önszerveződések „csak” mintegy 40 százalékban – kb. 30 ezer fő alkalmazásával – vesznek részt a foglalkoztatásban, és a maradék 10 százaléknyi munkavállaló a szakami, munkaadói, munkavállalói érdekképveseleteknél létesített munkaviszonyt. A nonprofit szektor főbb mutatóinak megoszlása szervezettípus szerint, 2005

A nonprofit szektor főbb mutatóinak változása Magyarországon, 1993-2005

* QUANGO (Quasi Non-governmenral Organization): „félállami” nonprofit szervezetek, közalapítványok, közhasznú társaságok stb. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

A foglalkoztatásban tehát, csakúgy mint a teljes szféra pénzügyi hátterénél tetten érhető a „nonprofit” szektor szélesebb értelemben vett meghatározásából fakadó – a közvélekedés szerint könnyen torzításnak is tekinthető – aránytalanság, miszerint a jogilag nonprofit szektort alkotó szervezethalmaz majdnem 90 százalékát alkotó „civil” egyesületek és alapítványok a pénzügyi és humán erőforrásoknak a súlyukhoz viszonyítva jóval kisebb

civil fórum

hányadával rendelkeznek. Ebből adódóan a szektor egészére vonatkozó „makrostatisztikai” mutatók – az általánosság szintjén – jóval kedvezőbb helyzetet festenek a civil világ fejlettségéről, mint azt a valóságban tapasztaljuk. Ennek ellenére a magyarországi civil szféra munkaerőpiaci szerepvállalása – az említett megszorításokkal is – egyre fontosabbá válik. S ne felejtsük el, ebben a teljesítményben nem vettük

figyelembe a három szektor közül egyedül ebben megjelenő önkéntes – tehát ellenszolgáltatás nélkül végzett – tevékenység hatásait, eredményeit...

Sebestény István Civitalis Egyesület – civil kutató e-mail: civitalis@t-online.hu

A megújuló nonprofit menedzser és nonprofit ügyintézõ szakképesítés Magyarországon 1. 2006-ban megváltozott a magyarországi szakképzés rendszere Koncepcióját tekintve alakult át az 1993-óta működő Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazó OKJ változtatását a munkaerőpiaci elvárások tették szükségessé, annak érdekében, hogy az egyes szakképzések valóban azokra a feladatokra készítsenek föl, amiket a munkahelyen majdan végezni kell. Az új OKJ alapelve a résztvevő-központúság, mert egyrészt lehetőség nyílik az előzetesen megszerzett tudás, a tapasztalatok elismertetésére, másrészt megjelenik az a törekvés, hogy a szakképzésben résztvevőknek ne kelljen életük során többször ugyanazt megtanulni, ugyanabból újra és újra vizsgázni. Elmondható, hogy az új rendszer előnyös a munkáltató és a tanuló munkavállaló szempontjából, ugyanakkor kétségtelenül bonyolultabb – s talán anyagi érdekeket is sértő – a szakképző intézmények szempontjából. Az európai uniós (Humán Erőforrásfejlesztési Program – HEFOP) támogatású fejlesztés során a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) felhasználta az ifjúsági szakképzés, a szakiskolai, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fejlesztési programjait, megteremtve a kapcsolatot az európai (CEDEFOP, ETF) moduláris és kompetencialapú képzésfejlesztési innovációk, valamint a magyar fejlesztések között. Az NSZI által megfogalmazott fő cél a gazdaságban meglévő munkakörökhöz szükséges szakképesítések biztosítása volt, továbbá az egész életen át

tartó tanulás lehetőségének elősegítése a szakképzésben, valamint az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők szakképzésbe való belépésének és – a korábban megszerzett szakképesítések esetében – ráépülő szakképesítés megszerzésének lehetővé tétele. A fejlesztési folyamat során az OKJ-vel kapcsolatba hozható 480 foglalkozás/munkakör DACUMmódszer elemzésére került sor. Az elemzéshez az adott foglalkozást, munkakört gyakorlottan, sikeresen végző munkaszakértőket kért fel az NSZI. A szakértők feladata az volt, hogy meghatározzák a foglalkozás gyakorlásához, a munkakör ellátásához szükséges feladatokat, tevékenységeket, személyiségjegyeket. A munkakör-elemzések eredményeit ezután több gyakorlott szakemberrel véleményeztették, majd a foglalkozásokat átfogó tartalmi jellemzőik alapján összehasonlították. Az NSZI által felkért szakértők elemezték a hatályos OKJ szakképesítéseinek követelményeiben meghatározott kompetenciák munkaerő-piaci igényének megalapozottságát is.

2. Az új OKJ alapelve: a modularitás és a kompetencia-alapúság 2.1 A modularitás A modul az egészből egy egységet jelent, olyan, mint egy építmény építőkockája. Az új szakképzési rendszer is építőelemekből áll össze. Az építészetből kölcsönzött példával élve, ahogyan egy ház többféle anyagú és faragott vagy faragatlan kőkockából, burkolólapokból vagy esetenként

gipszstukkókból épül fel, egy adott szakképzés is több, eltérő rendeltetésű „építőkockából” – alapmodulból és egy vagy több kiegészítő, illetve speciális modulból – áll. A moduláris rendszer előnye, hogy megvalósítható a képzés és továbbképzés hatékonyabb egymásra épülése, elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság, a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető, az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik. A moduláris rendszerrel tervezhetőbbé válik az egyéni életpálya, könnyebb lehet a tanuló számára a meglévő kompetenciáinak továbbfejlesztése, az egész életen át tartó tanulás tudatos megvalósítása. A 2006-ban kialakított OKJ négyféle szakképesítési kört jelöl meg: az alap-szakképesítést, a rész-szakképesítést, az elágazásos szakképesítést és a ráépüléses szakképesítést. Az alap-szakképesítés alap- és kiegészítő modulokból épül fel. Az alap-szakképesítés általában több munkakör ellátására képesít. Ilyen képesítés lesz a vonatkozó rendelet hatálybalépését követően a nonprofit menedzser szakképzés. A rész-szakképesítés nem fedi le a szakképesítés összes modulját. A rész-szakképesítés legalább egy – többnyire egyszerű, kevésbé összetett – munkakör ellátására képesít (pl. a nonprofit ügyintéző rész-szakképesítés). A képzési cél általában a teljes szakképesítés megszerzésére irányul, viszont az új OKJ megteremti annak ehetőségét, hogy szakmai vizsgán rész-szakképesítést szerezzenek az érintettek, tehát – az eddigiektől eltérő módon – egy-egy munkakör vég-

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

zéséhez szükséges alapismeretről is vizsgát és „papírt” lehessen szerezni. Az elágazásos szakképesítés szakmabokrot alkotva olyan szakképesítéseket fog össze, mely – valamennyi elágazásra nézve – általában 80%ban azonos modulokból és kötelezően választandó szakmodul(ok)ból áll. Az elágazásos szakképesítés több munkakör ellátására képesíthet (pl. az üzleti szakügyintéző elágazása a banki szakügyintéző, a számviteli szakügyintéző, de a projektmenedzser-asszisztens képzés is, mely szakképzések 5 „közös – üzleti szakügyintézős – modulból” és 1-5 „szakmodulból” állnak. (Ez utóbbi szakképesítés – közös moduljuk kapcsán – rokon a nonprofit menedzser képzéssel is). Nagy előnye ennek a megoldásnak, hogy ha átképzés válik szükségessé, már csak a speciális szakmodulokat kell elvégezni egy új képesítés megszerzéséhez. A ráépüléses szakképesítés meghatározott alapszakképesítéshez hozzáadott egy vagy több kiegészítő szakmodullal együtt alkot egy speciális/magasabb szintű szakképesítést (pl. közművelődési szakember II. ráépülése a közösségfejlesztő). A ráépüléses szakképesítés többnyire önálló, speciális munkakör ellátására készít fel.

2.2. A kompetencia-alapúság elve A kompetencia szakértelmet, hozzáértést, teljesítőképes tudást jelent hétköznapi nyelven. Az OKJ esetében a szakképesítés szakmai követelményei rögzítik a munkavállalótól elvárható kompetenciákat. A kompetenciák ebben az értelemben a munkafeladatok elvégzésére való képességet, alkalmasságot jelentik. Részletesen egyrészt a feladatoknak, másrészt a dolgozó tulajdonságainak felsorolásaként jelennek meg. A szakképesítés kompetenciaprofilja így a személy egységes kompetenciakészletének két vetületéből, az ún. feladatprofilból és az ún. tulajdonságprofilból áll. A modulok szerkezete is ezt tükrözi. 2.2.1 A feladatprofil A feladatprofil megmutatja, hogy a képzésben részt vevőtől milyen konkrét teljesítményeket lehet elvárni a képzési program befejeztével. A feladatprofil a szakképzés megszerzését követő munkába álláskor a munkavállaló személyéhez köthető és „különösebb nehézségek nélkül” ellátható munkafeladatokat, az elvárható tudást tartalmazza. (A nonprofit

menedzser esetén például: „közreműködik a szervezet alapításával kapcsolatos szervezési feladatok jogszerű lebonyolításában”, „alkalmazza az érdekérvényesítő és érdekképviseleti technikákat” stb.). 2.2.2 A tulajdonságprofil A modul másik összetevője a tulajdonságprofil, mely meghatározza az adott szakképesítéshez szükséges szakmai, személyes, a társas és a módszerkompetenciákat. A szakmai kompetenciák szakmai ismeretekből és szakmai készségekből állnak. A szakmai ismeretek a foglalkozás/munkakör feladatainak ellátásához közvetlenül szükséges általános és speciális ismeretanyagot, azok alkalmazását foglalják magukba, típusok szerint (pl. „A nonprofit szervezetek alapításának és működésének feltételei, szabályai és dokumentuma”, „Érdekérvényesítés, érdekvédelmi technikák”). A szakmai készségek között a foglalkozás/munkakör szokásos feladatainak ellátásához szükséges és általánosan alkalmazott készségek találhatók szintek szerint (pl. jogszabály alkalmazási készsége, szövegszerkesztés, táblázatkezelés). A személyes kompetenciák adottságokra (pl. erős fizikum) vagy jellemvonásokra utalnak (pl. elhivatottság, monotónia-tűrés, szervezőkészség stb.). A társas kompetenciák utalnak a betöltendő munkakörhöz/foglalkozáshoz szükséges együttműködési, kommunikációs vagy konfliktuskezeléssel kapcsolatos kompetenciacsoportra (pl. kapcsolatteremtő készség, udvariasság, közérthetőség, prezentációs készség, kompromisszumkészség, konfliktuskerülő készség). A módszerkompetenciák a szakképesítéshez szükséges gondolkodásra, problémamegoldásra, munkamódszerre, munkastílusra utaló kompetenciákat jelölik (pl. kreativitás, ötletgazdagság, tervezés, problémaelemzés, -feltárás, rendszerszemlélet, nyitott hozzáállás, a környezet tisztán tartása stb).

3. A nonprofit menedzser szakképzés Átalakult az OKJ-be 1998-ban felvett, a közgazdasági (15) szakmacsoportba sorolt, nonprofit menedzser és nonprofit ügyintéző szakképzés is. Az új képzési szerkezet következté-

ben az ügyintéző szakképzésből a nonprofit menedzser rész-szakképesítése lett. A szakmacsoportba sorolásnak megfelelően a szakképesítés gazdája, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Szakképzési Intézet szakértői kidolgozták a nonprofit menedzser szakma munkaköri leírását, majd felkérték a szakértőket a szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozására. Az elkészült szakképzési és vizsgakövetelmény tervezetét a nonprofit szektorban aktívan működő szakemberek lektorálták és bírálták. Az alábbiakban bemutatjuk a nonprofit menedzser szakképesítés (azonosító száma: 54 345 04 0000 00 00, a képzés maximális időtartama: 1 000 óra) és a nonprofit ügyintéző rész-szakképesítés (azonosítószám: 52 345 04 0100 52 01, a képzés maximális időtartama: 600 óra) követelményrendszerét. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: egyéb ügyintéző (FEOR száma: 3910)

3.1. A nonprofit menedzser szakképesítés munkaterülete, jellemző leírása – közreműködik nonprofit szervezetek alapításában, működés feltételeinek biztosításában, a munkatársak irányításában; – részt vesz a helyi kapcsolatrendszer kiépítésében és gondozza a kapcsolatokat; – közreműködik a szervezet tevékenységének, munkaprogramjának tervezésében, irányításában, elemzésében és értékelésében; – projekteket tervez és megvalósításukat irányítja; – részt vesz a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység irányításában, ellenőrzésében; – együttműködik önkéntesekkel, illetve koordinálja munkájukat; – forrásteremtési technikákat alkalmaz; – irányítja és szervezi a PR- és marketing feladatokat; – rendezvényeket és képzéseket szervez; – kapcsolatokat tart, illetve együttműködik hazai és nemzetközi nonprofit szervezetekkel; – képviseli a szervezetet, tájékoztatást nyújt, adatot szolgáltat; – alkalmazza az érdekérvényesítő és érdekképviseleti technikákat; – számítástechnikai eszközöket alkalmaz az ügyviteli feladatok ellátásához. A munkakör feladatcsoportjainak

civil fórum

megfelelően jöttek létre a szakképesítés moduljai.

Szakképesítés Rész-szakképesítés

3.2. A NONPROFIT MENEDZSER szakképesítés moduljai A nonprofit menedzser szakképzés nyolc modulból áll: a) Szervezetalapítás, -vezetés b) Közösségszervezés c) Rendezvények és képzési programok szervezése d) Marketing és PR e) Számviteli és gazdasági ismeretek f) Projekttervezés és projektmenedzsment g) Ügyviteli feladatok h) Számítástechnikai feladatok A dőlt betűvel jelölt 5 modul – halmaz-részhalmaz viszonylat szerint – lefedi a nonprofit ügyintéző részszakképesítést. (Lásd 1. sz. ábra)

Rokon szakképesítések

Modulok Szervezetalapítás, -vezetés

Vállalkozási ügyintéző Statisztikai és gazdasági ügyintéző Vám és jövedéki ügyintéző

Ügyviteli feladatok Nonprofit ügyintéző rész-szakképesítés

Számítástechnikai Biztosításközvetítő feladatok Nonprofit menedzser szakképesítés

Gazdaság és számvitel Marketing és PR Közösségszervezés

1. sz. ábra. A nonprofit menedzser szakképesítés és a nonprofit ügyintéző részszakképesítés (Ábra: Brüll Edit)

A nonprofit menedzser szakképzés három modulja, a Projekttervezés és projektmenedzsment, az Ügyviteli feladatok és a Számítástechnikai feladatok közös modult alkotnak más PM-szakképzéssel, melyekkel ún. „rokon szakképesítésűek” lesznek (2. sz. ábra). A rokon szakképesítés akkor jön létre, ha legalább egy közös modulja van két képzésnek. Ezáltal a jövőben létrejöhet a hasonló munkafázishoz, hasonló feladathoz tartozó képzési területek elismerésének biztosítása, mely lehetővé teszi, hogy például egy át- vagy továbbképzés esetén a már elvégzett modulokat ne kelljen újra elvégezni, azaz beszámíthatóvá váljanak. De az egyének pályatervezését is segítheti az, hogy a már meglévő tudás vagy elvégzett modulok alapján választhatnak új szakmát.

Üzleti szakügyintéző Projekttervezés és Projektmenedzserprojektmenedzsment asszisztens Rendezvények és képzési programok szervezése 2. sz. ábra. A nonprofit menedzser és nonprofit ügyintéző közös moduljai, illetve rokon szakképesítései

3.3 A nonprofit menedzser szakképesítés vizsgái A szakképesítés megszerzésére a nyolc modulnak megfelelően nyolc kompetenciaalapú vizsga után van lehetőség. Az egyes vizsgafeladatok több vizsgarészből is állhatnak, pl. szóbeliből és írásbeliből. A vizsgafeladatok a nonprofit menedzser képzés esetén kevésbé elméleti, inkább gyakorlati jellegűek, esetenként gyakorlati munka védését jelenti a vizsga, vagy például egy projekttervet kell megírni. Gyakorlott szakemberek számára lehetőség nyílik az előzetes tudás beszámítására is, melyről előzetes tudásfelmérő vizsgán adhatnak majd számot a tapasztalataikat „papírral” is igazolni kívánó nonprofit szervezetben dolgozó munkatársak. Az új OKJ szerint eddig csak 14 szakmában indult el képzés, várhatóan az ágazatonként megjelenő miniszteri rendeletek megjelenése után indulhatnak tömegesen képzések, a tervek szerint még ebben az évben.

Felhasznált irodalom: 2006/02 – Sajtóanyag az Országos Képzési Jegyzék megújulásáról – Oktatási Minisztérium www.om.hu Henczi Lajos: Kompetenciafelfogások és kompetenciamodellek fejlődése, Szakképzési Szemle, 2006/4. szám, 37-50. Nagy László: A szakképzés modernizációja, Szakoktatás, 2005/8. szám. Nagy László: Az új szakképzési- és vizsgarendszer fő vonásai, a változással kapcsolatos feladatok, Új dimenziók a felnőttképzésben és a szakképzésben, NFI, Debrecen, 2006. november OKJ 2006 (összeállította: Modláné Görgényi Ildikó), A kompetenciaalapú moduláris szakképzési szerkezet, NSZI, Bp., 2006. A nonprofit menedzser szakképesítés szakmai és vizsgaszabályzata (szabályozás alatt)

S. Arapovics Mária ELTE PPK Andragógia Tanszék – oktató e-mail: arapovics@hotmail.com

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

A felnõttoktatási szakképzõ szolgáltatók engedélyeztetése, akkreditálása

teljességre való törekvés nélkül, csak rövid összefoglalót szeretnék nyújtani arról, hogy Romániában milyen feltételek között lehet akkreditáltatni az egyes szakképzéseket. A humánerőforrás-fejlesztés támogatására nagyon komoly erőforrások fognak rendelkezésünkre állni a Strukturális Alapokból. Ezekhez a forrásokhoz azonban csak az akkreditált szervezetek juthatnak majd hozzá. A folyamat azonban nem is egyszerű. Erről szeretnék rövid és átfogó képet adni. A felnőttek szakképzésére vonatkozó 129/2000-es kormányrendelet, valamint ennek a kiegészítései és módosításai szerint a felnőttek szakképzése magába foglalja az országos oktatási rendszeren kívüli, más formában megszervezett betanító szakképzést és a folyamatos szakképzést. Csak azok a szakképző szolgáltatók bocsáthatnak ki országos érvényességű szakképesítési vagy szakilletékességi bizonyítványokat, amelyek a törvény szerinti engedéllyel rendelkeznek, azaz akkreditáltak. Az akkreditálást a megyei engedélyeztetési bizottságok végzik, amelyek öt tagból állnak: egy elnök (a megyei munkaügyi és társadalmi szolidaritási igazgatóság vezetője), egy szakértő a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség részéről, egy szakértő a megyei tanfelügyelőségről, egy szakértő a megyei szintű munkaadó szervezetek (patronátusok) részéről, egy képviselő a megyei szintű szakszervezet részéről). A bizottság székhelye a megyei munkaügyi és társadalmi szolidaritási igazgatóságokon van, oda kell leadni az akkreditálási iratcsomót, amely a következőket kell tartalmazza:

A. Részvételi feltételeket igazoló iratok: – a szakképző jogi személyiségét igazoló dokumentumok másolatai: cégbejegyzési bizonylat, civil szervezetek regiszterébe való bejegyzési bizonylat, bírósági végzés a bejegyzésről, adóbejegyzési szám; – alapító okirat másolata, működési szabályzat, amelyekben szerepel a szakképzési tevékenység;

– igazolások, hogy a kérelmező eleget tett a törvény által előírt adóés illetékfizetési kötelezettségeinek; – engedélyeztetési díj befizetését igazoló nyugta.

B. Engedélyeztetési feltételeket igazoló iratok: – a kérelmező által kitöltött önértékelési dokumentum 2 példányban, amely egyebek mellett tartalmazza a szakképzés programját és a képzésen részt vevő személyek értékelési/felmérési módját is; – egészségügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi engedélyek az elméleti és gyakorlati képzések helyszíneire vonatkozóan. Amennyiben a képzés megköveteli, mellékelni kell környezetvédelmi és állategészségügyi engedélyeket is; – szükséges humánerőforrást bizonyító akták: – szakképzők listája, – szakképzők nyilatkozata, hogy vállalják a szakképzés megtartását (eredeti), – szakképzők önéletrajza, amelyből kiderül, hogy rendelkezik megfelelő tapasztalattal és szakképesítéssel, – szakképzők képzettségét igazoló oklevelek másolatai; – szükséges anyagi erőforrások meglétét igazoló dokumentumok: – elméleti képzéshez szükséges tantermek listája, felszereltség és befogadóképesség meghatározásával együtt; – gyakorlati képzéshez szükséges műhelyek, laboratóriumok listája felszereltség és befogadóképesség meghatározásával együtt; – más termek (könyvtár, olvasóterem, sportterem, étkezde) listája, ha vannak; – a képzéshez szükséges termek tulajdonjogát vagy bérlését igazoló akták másolata; – kérelmező pénzügyi helyzetét bemutató dokumentumok: utolsó havi/éves könyvelési mérleg.

C. A szakképző intézmény tapasztalatát és az engedélyeztetés előtti tevékenységének – esetleg más szakképzési rendszerben elért – eredményeit igazoló dokumentumok A szakképzési program és a képzés megvalósításának függvényében az alábbi típusú bizonyítványok bocsáthatóak ki: képző vagy átképző tanfolyamok esetében szakképesítési bizonyítványt, betanító tanfolyamok, valamint továbbképző vagy szakosító tanfolyamok esetében végbizonyítványt. Az engedéllyel rendelkező szakképző szolgáltatókat bejegyzik az engedélyezési bizottságnál levő szakképzési naplókba. A Felnőtt-szakképzés Országos Tanácsa (CNFPA) elkészíti az Országos Szakképzési Jegyzéket, amelynek folyamatosan aktualizált változata megtalálható az intézmény a honlapján (www.cnfpa.ro). Amint fentebb jeleztem, ez csak rövid összefoglaló az akkreditálás feltételeiről, és nem tértünk ki a teljes engedélyeztetési dokumentáció részletes ismertetésére, sem az engedélyeztetés folyamatára, valamint a már akkreditált szakképző szolgáltatók kötelességeire sem. A Felnőtt-szakképzés Országos Tanácsa (CNFPA) előbb említett honlapján a felnőttképzést szabályozó jogszabályok mellett megtalálható a megyei engedélyeztető bizottságok összetétele és elérhetősége, szakképzési szabványok, a romániai foglalkozások és mesterségek szakmai jegyzéke, Országos Szakképzési Jegyzék, foglalkozási szabványok és nagyon sok más hasznos információ is.

Mihály István Lakossági Tanácsadó Iroda, Székelyudvarhely – programkoordinátor e-mail: istvan.mihaly@civitas.ro

civil fórum

Nonprofit szervezetek és a felnõttképzési akkreditáció Magyarországon

agyarországon a 2001. évi felnőttképzési törvény új helyzetet teremtett: nyilvántartásba vételi kötelezettséget követelve meg a képzőhelyektől, az adókedvezmények körét és sok pályázati lehetőséget pedig akkreditációhoz kötötte.

Az akkreditáció Az akkreditáció szó meghatalmazást, elfogadást jelent. Képzési értelemben olyan szabályozást, minőségbiztosítást értünk rajta, melynek céljául a képzésben résztvevők fogyasztóvédelmét, esetünkben a felnőttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét tűzték ki.

sítási rendszert jelent, amely magában foglalja a megkívánt minőséghez kapcsolódó követelmények meghatározását, az értékelési rendszer leírását és működtetését. Az akkreditáció elnyerését követi a minőség ismételt ellenőrzése, az akkreditációs feltételek fennállásának megerősítése. Magyarországon felnőttképzési tevékenység a képzőhely és/vagy a program minősítésével akkreditálható.

Az intézmény-akkreditáció Az intézmény-akkreditációs eljárás keretében a Felnőttképzési Akkreditáló Testület azt vizsgálja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézményben zajló tevékenység és az intéz-

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

Az akkreditálást bármely nyilvántartott, felnőttképzéssel foglalkozó intézmény önkéntes alapon előterjesztheti az erre a célra készített formanyomtatványok kitöltésével és benyújtásával. Az akkreditációs eljárást és ellenőrzést Magyarországon a független szakemberekből álló Felnőttképzési Akkreditáló Testület folytatja le. A felnőttképzési tevékenységnek nem feltétele az akkreditáció, azonban számos előnnyel jár. A garantált színvonalú képzés mellett egyaránt adókedvezményekben részesülhetnek a részt vevő személyek és a képzést folytató intézmények. Ez esetben az akkreditáció tehát önértékelésen alapuló minőségbizto-

A program-akkreditáció Program-akkreditáció esetében azt vizsgálják meg, hogy a felnőttképzési intézmények képzési programjai megfelelnek-e a képzési célnak, különös figyelemmel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására, a megvalósíthatóság kritériumára és a pedagógiai/andragógiai követelményekre. Vizsgálják továbbá azt is, hogy eleget tesznek-e a foglalkoztatáspolitikai követelményrendszernek is. Mint ahogy az intézmény-akkreditációnak, ennek is vannak követelményei, melyeket a jogszabály részletesen ismertet. Kritériumai közé tartozik a képzés pontos megnevezése, céljának, módszerének, értékelésének, az elsajátítható kompetenciáknak és a személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása, a moduljainak kifejtése. A képzést folytató szervezetnek meg kell határoznia azt is, hogy a képzésben résztvevők elégedettségét, visszajelzéseit hogyan fogja feldolgozni, s e véleményeket felhasználni.

Az akkreditációval járó támogatások

mény irányítási és döntési rendszere megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, továbbá az akkreditációs követelményrendszernek. Legfontosabb kritériumai közé tartozik a rendszeres felnőttképzési tevékenység tervezése, fejlesztése, értékelése, a felnőttképzési szolgáltatás nyújtása, az ezekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a szabályozott intézményirányítási és döntési folyamatok, továbbá a vevőszolgálat és panaszkezelési rendszer működtetése a tevékenységéről nyújtandó tájékoztatás és a képzési programok lebonyolítása érdekében. Az intézményben oktatóként csak a meghatározott végzettséggel rendelkező személy működhet.

A felnőttképzési tevékenységnek nem feltétele az akkreditáció, azonban számos előnnyel jár. A 2001. évi CI. törvény alapján a felnőttet, illetve a felnőtt hallgatót a képzésben történő részvétele alapján személyi jövedelemadó-kedvezmény illeti meg. Összege a felnőttképzési szerződésben megjelölt, vizsgadíjjal kiegészített képzési díj harminc százaléka, de nem több, mint hatvanezer forint. Ha a képzés évében nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, halasztottan, legkésőbb öt évre viszszamenőleg is érvényesítheti, de közvetlen hozzátartozója is igénybe veheti a kedvezményt. Az akkreditált intézményt az állam normatív támogatásban részesíti a képzésben részt vevő fogyatékkal élők, továbbá minden első, állam által elismert, azaz az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés után. Megtérítik továbbá a munkaügyi központok által felajánlott vagy elfogadott munkaerő-piaci képzésben

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

résztvevő személy tanfolyami költségeit, és támogatást kapnak a technikai feltételek fejlesztésére is. Nem utolsósorban tárgyi adómentességet élvez az általános forgalmi adó alól minden akkreditált felnőttképzési program.

A nonprofit szervezetek akkreditációi 2002-től 2006 végéig összesen 1283 felnőttképzési szervezet ment keresztül intézményi akkreditációs eljáráson, ebből 192 volt nonprofit szervezet, az összes akkreditált képzőhely több mint 15 %-a. Különösen a nonprofit szervezetek számára ez egy igen költséges eljárást jelent, hiszen önmagában csak az eljárás díja 400 ezer forint volt. (Kifejezetten akkreditációra csak a bevezetéskor írtak ki pályázatot.) 2003. és 2006. között összesen 2254 programot akkreditáltak. Ebből közel 400 program volt nonprofit szervezeté, tehát az akkreditált programok mintegy 18 %-a. Alábbiakban azt tekintjük át, milyen programok minősítését kapták meg a nonprofit szervezetek.

A nonprofit szervezetek által akkreditált programok A képzési terület alapján az alábbi kategóriákat állítottuk fel: 1. Nyelvi képzések 2. Számítástechnikai, informatikai képzések 3. Oktatási szolgáltatások, képességfejlesztő képzések 4. Közgazdasági-jogi képzések 5. Szociális, egészségügyi és higiéniás szolgáltatások képzései 6. Egyéb szolgáltatások, képzések A vizsgálatunk során kiderült, hogy a programok egyharmada oktatáshoz, képességfejlesztéshez kapcsolódó képzést nyújt, 17-18 %-a a programoknak számítástechnikai vagy közgazdasági jellegű, 13%-a nyelvi, és 10%-os arányban szociális, egészségügyi, higiéniás területre képez felnőtteket, illetve egyéb jellegű képzés. Az oktatással kapcsolatos képzések mennyiségét aránytalanul nagy számmá növelik a SuliNova Kht. által akkreditált képzések. Az Oktatási Minisztérium közhasznú társasága egymagában mintegy 200 programot akkreditáltatott. Ezeket nem számolva, a többi nonprofit szervezet által szervezett képzés nagyságrendileg a szociális kategória képét adná. Jellemzőbb tehát a számítástechnikai és közgazdasági jellegű képzé-

1. sz. ábra. A nonprofit szervezetek akkreditált programjainak kínálata, 2006.

sek indítása. A számítástechnikai, informatikai képzések jelentős hányadát teszik ki az ECDL, európai számítógép-kezelő jogosítvány képzései. Az ECDL-jogosítvány vizsgáztatási joga kifejezetten nonprofit szervezeteknek adható, bár fantáziát látva a képzésekben – és azok bevételeiben – vizsgára való felkészítést más szervezet is indított. A gazdasági, jogi terület képzései között elenyésző volt a jogi jellegű képzés, főleg vállalkozási, gazdálkodási tevékenységre, szervezetfejlesztésre irányuló, vagy a nonprofit megélhetéshez nélkülözhetetlen projektmenedzseri, illetve (európai uniós) pályázatírással kapcsolatos képzések jelennek meg. Sok program kifejezetten a szektor szereplői számára, nonprofit szervezetek menedzselésére irányult. A számítástechnikához hasonlóan a nyelvi képzések mindhárom szektorban jelentős nagyságrendet tesznek ki. Figyelemreméltó viszont a nyelvi képzések között az a több évtizedes hagyomány, melyet a piaci világban is meg tudott tartani a TIT egyesület, hiszen a nonprofit szervezetek által akkreditált összes nyelvi képzés felét ők indítják. Több segítőfoglalkozásra, házigondozói, hospice szolgáltatásra felkészítő programot, speciális gondozást igénylő, betegápoló és idősgondozó programot, elsősegélynyújtó tanfolyamot indítanak nonprofit szervezetek. Az összes akkreditált képzéshez viszonyítva nagyobb arányban indítanak ilyen jellegű képzéseket nonprofitok, mint más képzőhelyek. Mindhárom szektor akkreditált programjait tekintve elmondható,

hogy a nonprofit szektorból elenyésző számú (2-3) program irányul csak gépjárművezetői jogosítvány megszerzésére, vagy ipari, műszaki, kereskedelmi, vendéglátó-ipari jellegű képzések elsajátítására. Összegzés Magyarországon a felnőttképzés sokszínű világában ma már száma és tevékenysége tekintetében is megkerülhetetlen tényezővé vált a nonprofit szektor. A piacra jellemző számítástechnikai és nyelvi képzésekre irányuló igény a nonprofit szektorban is erőteljesen megjelenik. Az összes képzőhely által akkreditált képzés közül a nonprofit szervezetek részvételi arányukhoz képest nagyobb számban kínálnak közhasznú tevékenységhez kapcsolódó programokat, valamint pályázatíráshoz, nonprofit szervezetek és projektek menedzseléséhez segítséget adó akkreditált tanfolyamokat. Nincsenek jelen viszont az ipari, műszaki, valamint a gépjárművezetői képzések világában.

S. Arapovics Mária ELTE PPK Andragógia Tanszék – oktató e-mail: arapovics@hotmail.com

Pethő Réka ELTE PPK Művelődésszervező Szak – hallgató e-mail: petho.reka@gmail.com

civil fórum

A civil társadalom megerõsítése Bulgária és Románia összefogásában z európai integráció nem valósul meg azáltal, hogy az ország egy adott időpontban az Európai Unióhoz csatlakozik, ez ennél egy sokkal összetettebb folyamat, amely már jóval a csatlakozás előtt elkezdődött, és a csatlakozás hivatalos időpontját követően is folytatódik. És más integrációk is megvalósulnak közben: – a schengeni övezethez való csatlakozás (a személyek és az áru szabad forgalmát teszi lehetővé), – az euróövezetbe való integráció (a nemzeti pénznem helyett az euró közös használatának a bevezetését jelenti) stb.

nek, hogy ezáltal összehangoltan, a megfelelő időben és a szükséges felkészülések révén léphessenek együtt előre a hivatalos EU-s csatlakozás következtében kialakuló sajátos és fontos társadalmi helyzetben. Ez az együttműködés abból a törekvésből született, hogy javítsuk a civil szervezetek jelenkori működését annak érdekében, hogy egyrészt új tevékenységek és kezdeményezések induljanak be, melyek a két ország civil szervezetei közötti kommunikációt javítják, továbbá hogy ezáltal az érdeklődő civil szervezetek stratégiai gondolkodásának a gyakorlati szükségleteire is választ kínáljunk. Mind-

Az EU két új tagállama (Bulgária és Románia) csatlakozása érdekében tett erőfeszítések többnyire az állam erőfeszítései voltak, mintsem a nem állami szektoroké. Ezt ellensúlyozandó a román-bolgár határokon átívelő konzorcium hálózati munkája keretében valósul meg az Európai Segítség nevű projekt, mely technikai segítséget nyújt a két ország civil szervezeteinek a megerősítése érdekében. A projektet az Európai Bizottság Bővítési Iránya támogatta. Már 2005-ben elkezdődtek az előkészületi munkák. A két országból összesen hét civil szervezet összefogásával képzéseket kínáltak a két ország civil szervezetei képviselőinek, összesen 100 aktív civil ember-

ez a két ország csatlakozása által teremtett új helyzetből adódott – a klasszikus támogatási lehetőségek bezáródnak, megnyílnak az új támogatási lehetőségek, lásd a strukturális alapok, ezáltal az európai piacon megnyílik az állami és a nemkormányzati szereplők szabad versenye, bizonyos struktúrák, szervezetek eltűnnek, újak jelennek majd meg stb. Mindezt figyelembe véve a képzések fő témái a következőkre összpontosítottak: projektmenedzsment, forrásteremtés, kommunikáció és PR, a véleményformálás gyakorlata, kampányok (advocacy és lobby), úgy az európai támogatású projekteket megvalósító civil szervezetek bevonásá-

val, mint azon szervezetekkel, amelyek ezután szeretnének EU-s támogatásban részesülni, és a szomszédos országokkal való határokon átívelő együttműködésben érdekeltek. Mindkét országból azonos arányban voltak résztvevők – két 50 fős csoport volt, fele-fele arányban vettek részt benne mindkét országból civil szervezeti képviselők. Olyan szervezetek képviselői, akik már részt vesznek a két ország közötti partnerségben megvalósuló, EU-s támogatottságú projektekben – őket a szervezők hívták meg. De alkalmuk volt bekapcsolódni más civil szervezeti képviselőknek is mindkét országból, akik formanyomtatvány kitöltésével jelentkezhettek a széles körben meghirdetett képzésre – őket kiválasztották. A jelentkezők száma ugyanis kétszeresen meghaladta a meghirdetett helyek számát, ez is a képzésre való igényt igazolta. Az Európai Bizottság Bővítési Iránya elfogadta a tervezett tevékenységi tervet és a csoportok kompetenciáját, két fő tevékenység támogatását tartva szem előtt: egy nemzetközi képzéseket tervező bizottság megalakítását (Belgium, Bulgária, Franciaország, Hollandia, Románia) és az ennek a kipróbálását szolgáló úttörő fázist (Belgium, Bulgária, Portugália, Románia). Négy képzési alkalomra került sor. Ezek helyszíne váltakozott, hol Bulgáriában, hol Romániában került sor rá. Minden alkalom 5 napos képzést ölelt fel, melyen vegyes csoportokként vett részt az 50-50 személy egy bevezető és egy haladó képzés keretében. Így került sor az egyik csoport számára a bevezető képzésre 2006. július 18–23. között Silistrán (Bulgária), a haladó képzésre meg 2006. december 12–16. között Bukarestben. A másik csoport bevezető képzése 2006. szeptember 12–17. között Murighiolon (Románia) volt, a haladó képzése meg 2007. február 13–18. között Bankjaban (Bulgária). A nemzetközi csapat (Bulgária, Portugália, Románia), mely a képzéseket tartotta, a fentebb jelzett témákat plenáris előadások és csoportmunkák keretében dolgozta fel, figyelembe véve a résztvevők sajátos

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

profilját és érdeklődését, amelyet már a bejelentkezéskor körvonalazni kellett. Így már a bejelentkezéstől számítva alapoztunk a kedvezményezett szervezetek sajátosságaira, elvárásaira, valamint a résztvevők személyes képességeire is. Az Európai Bizottság anélkül, hogy jelentkezési díjat kért volna, mindenki számára biztosította az utazást, a szállást, az ellátást és a képzési anyagokat. Ugyanakkor a résztvevőknek amellett, hogy aktuális információkat tartalmazó oktató anyagokat kaptak, lehetőségük volt a képzésekre meghívott lektorok (Bulgária, Nagy-Britannia, Románia) előadásai révén úgy a csatlakozott országok civil szférájával kapcsolatos információkat is kapni, mint a másik országba való látogatás révén az ottani helyzettel is megismerkedni.

A résztvevők közötti kapcsolatépítés több módon is megvalósult: közös üzeneteket fogalmaztak meg, tapasztalatcsere, új kapcsolatok alakultak ki, új projekteket terveztek közösen, és barátságok is kialakultak a jelenlevők között. Minden résztvevő a képzés elvégzését igazoló európai nominális elismerést kapott. A kétéves projekt egyedi a maga nemében, hiszen a két ország számára történelmi jelentőségű EU-s csatlakozás időszakában valósult meg, és sajátos módon a két civil társadalom legjelentősebb intézményei, civil szervezetei megerősítését szolgálta. A konzorcium romániai partnere a Temesvári Kultúraközi Intézet (Institutul Intercultural Timișoara) volt, mely sajátosan az európai képzések szervezésére specializálódott civil szervezet, emellett az országos

szintű demokratikus állampolgárság kialakítása érdekében szerveződő képzési hálózat vezetője és hivatalos európai információs központ, a kultúra és a képzés terén szakmailag országos és nemzetközi szinten is elismert. 2007 közepén formálisan lezárul ez a projekt, melynek részleteiről az érdeklődők angol nyelven a következő helyen olvashatnak: www.cso-bgro.net

Eugen Gherga Temesvári Kultúraközi Intézet – programkoordinátor e-mail: eugen.gherga@gmail.com honlap: www.intercultural.ro Fordította: Csáki Rozália

A NIOK Alapítvány Üdvözlünk a szektorban! képzése A képzésről A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány 2005ben indította útjára projektasszisztens képzését Üdvözlünk a szektorban! címmel. A program célja a hazai nonprofit szektor új dolgozóinak és a szektor iránt érdeklődőknek a szakmai felkészítése és egy ehhez kapcsolódó oktatási tematika kialakítása. Az Üdvözlünk a szektorban! program arra a felismerésre reagál, hogy a magyarországi nonprofit szektor egyre bővülő humán erőforrási bázisa különböző szektorokból kerül ki, s szakirányú tudása mellett a nonprofit szektor fő ismérveinek (kihívásai, kapcsolatrendszerei, információs forrásai, menedzsment jellemzői) ismerete jelentősen segítheti a szektorba való beilleszkedését, hatékony munkavégzését, s remélhetőleg az itt maradását is. A szervezeti vezetőknek – leterheltségük miatt – kevés idejük marad a nonprofit menedzsment tudás átadására, az akkreditált többéves nonprofit szakképzéseknek pedig nem nyújtanak erre a problémára megoldást. Az Nemzeti Civil Alapprogram 2005. évi támogatásának köszönhetően 2006-ban három ilyen képzéssorozatunk már

megvalósult (3×3 nap). 2006–2007ben újabb képzéseket szerveztünk, illetve az előző évek tematikáját fejlesztettük egy emeltebb szintű képzésre, amely az előzőeket folytatja bizonyos szinten. Magyarországon a nonprofit szervezetek száma közel 53 000, ebből az aktívan tevékenykedők száma is több tízezerre tehető. A szektorban foglalkoztatottak száma 10%-kal nőtt az elmúlt években, a főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma meghaladja a 63 000 főt, ezen túl 24 000 munkavállalót alkalmaz részmunkaidőben a szektor, és további 400 000 önkéntes segítő is aktív a szektorban (a KSH adatai szerint). Ugyanakkor a Humánerőforrás Operatív Program pályázatainak köszönhetően, illetve az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Munkaügyi Központok programjain keresztül egyre több dolgozó érkezik a nonprofit szektorba az állami vagy privát szektorban eltöltött évek után. Az Üdvözlünk a szektorban! című program a szektorba újonnan érkező fő- vagy részmunkaidős munkavállalóknak nyújt felkészítést nonprofit ismeretekből. A NIOK már beindította ezt a programot, kidolgoz-

tuk a képzésekhez szükséges tananyagokat, de több témában komolyabb fejlesztésekre lesz szükség, illetve új tematikákat is szeretnénk kidolgozni. Az Üdvözlünk a szektorban! első fázisában az alábbi főbb tematikákról oktatunk: 1. mi az hogy civil, nonprofit, (...); 2. jogi alapok; 3. gazdálkodási, pénzügyi, könyvelési alapok; 4. fenntarthatóság, adománygyűjtés, 1%; 5. pályázatírás itthon; 6. információforrások a szektorban; 7. marketing, PR; 8. pénztárvezetés; 9. operatív management: megbeszélések, jegyzőkönyvek; 10. informatikai lehetőségek. A második fázisban az oktatás napjai tematikusak: 1. Mit kell tudnia egy jó projektvezetőnek a szervezet egészéről? (menedzsment ismeretek); 2. Adományszervezés gyakorlati oldala, marketing és PR a gyakorlatban, hogyan működtessünk jó 1%-os kampányt; 3. Európai uniós ismeretek, pályázatok, együttműködési lehetősé-

civil fórum

gek, buktatók szektoron belül, valamint az állami és a magánszektorral. A csoportos oktatást személyes konzultáció egészíti ki, a képzések után egy külön megbeszélt időpontban, valamint a szektorban dolgozó vezetőkkel, szakemberekkel való tapasztalatcserék. Az oktatói kör: – a szektorban trénerként évek óta dolgozókból, – a szektort kutató szakemberekből, – a szektor sikeres menedzsereiből, – akkreditált képzésben oktatókból áll. A képzéseken egyenként 20-20 fő vesz részt. A képzés költségeihez 2007-től sajnos a hallgatóknak is hozzá kell járulniuk, mert a kapott támogatás nem fedezi a képzés egészét.

A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány A NIOK célja, hogy a civil társadalom Magyarországon a nonprofit szervezetek munkája által is erősebbé váljék, és kialakuljon egy háttérbázis, amely elősegíti a nonprofit szervezetek hosszú távú működését. A NIOK olyan programokat alakít ki, amelyek javítják a civil szervezetek mun-

káját, annak szakszerűségét és eredményességét, illetve erősítik a nonprofit szektornak az állami és az üzleti szférához, valamint a társadalom egészéhez fűződő kapcsolatait. E program során arra törekszünk, hogy a szektor mennyiségi növekedése egyben minőségi javulással is járjon. Ez a program szorosan kapcsolódik a Civil Szolgáltató Központ keretében megvalósuló tevékenységünkhöz, melynek célja – 10 éve – az, hogy nonprofit szervezetek számára konkrét, gyakorlati, működésüket segítő információkat nyújtson Budapesten, Pest megyében. A felhasználók igényeit követve folyamatosan bővülő tevékenységi kör 2002-től a következő szolgáltatásokat tartalmazza: – képzések, tanfolyamok; – fórum, műhely, kerekasztal-beszélgetések; – pályázati dokumentáció, pályázati tanácsadás; – alapítás, alapító okirat/alapszabály készítésének, módosításának segítése; – egyéb jogi tanácsadás, gazdasági, pénzügyi és könyvelési szaktanácsadás;

– szervezetfejlesztési tanácsadás – információ szervezetekről; – adatbázis(ok) biztosítása; – könyv- és dokumentumtárunk helybeni használata. E széles paletta számokban úgy írható le, hogy évente 10-15 tanfolyamot, fórumot és 1-2 konferenciát szervezünk, 350-400 tanácsadást tartunk, könyvtárunkat átlag 200-250 ember használja, 1000-1200 esetben adunk információt e-mailen, telefonon és levélben, s mintegy 5000-6000 személyes találkozóra kerül sor a hozzánk forduló civil szervezetek szakmai ügyében. Ezt a munkát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatja a Civil Szolgáltató Központok Országos Hálózata program részeként, valamint Budapest Főváros Önkormányzata is segít.

Pikó Zsuzsanna Nonprofit Információs és Oktató Központ – Civil Szolgáltató Központ vezetője e-mail: program@niok.hu honlap: www.niok.hu

Képzésekkel a közösségek fejlõdéséért A Humán Reform Alapítvány (HUREF), ahogyan már a neve is sugallja, fő tevékenységeként képzéseket szervez. A ’90-es évek elején elindult kezdeményezésből több szervezet is kinőtte magát azóta, mint a jól ismert Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete (SZEKE), de a néhány éve tevékenykedő Zöld Szív Egyesület is. Balla Zoltánt, a HUREF elnökét kérdeztük arról, hogy miként is indult el a szervezet, és az elmúlt évek alatt hogyan alakult a képzési kínálatuk, mi az, amivel ma próbálnak segítséget nyújtani e tevékenységi forma révén.

Balla Zoltánt Humán Reform Alapítvány – elnök e-mail: huref@huref.ro – Mikor indult el a HUREF? Hogyan is nőtte ki magát belőle a SZEKE? – 2000 augusztusában a HUREF keretében szerveztünk egy képzést. Ennek résztvevői hozták aztán létre a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületét (SZEKE). Mi magunk 1996 áprilisában kerültünk kapcsolatba a magyarországi Közösségfejlesztők Egyesületével. Őket hívtuk el, hogy az itteni érdeklődőknek is tartsanak

közösségfejlesztésből felkészítőt. Mára már 7 okleveles közösségfejlesztő van a csapatunkban. Tudásunkat a vidéki közösségek, informális társulások, civil szervezetek fejlesztésében igyekszünk kamatoztatni. – Mi a HUREF fő tevékenységi köre? Melyek az aktuális képzéseik? – A HUREF főleg képzésekkel foglalkozik, me-

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

lyek a vidék- és közösségfejlesztést célozzák meg. Felfogásunkban ez a kettő szorosan összefügg egymással. Közösségfejlesztést vidékfejlesztés nélkül el sem tudunk képzelni. Vannak akkreditált és nem akkreditált képzéseink, ugyanakkor van népfőiskola jellegű képzésünk is. Az egyik legizgalmasabb képzésünk, mely egy kétéves folyamatot ölel fel, a szerves műveltség képzés. A teremtett világ működése, az arra való ráhangolódás az, amit szerves műveltségnek nevezünk. Talán a fenntarthatóság kifejezés áll a legközelebb ehhez. Ez még nem egy meghirdetett képzés, hanem a saját csapatunknak szóló belső tanfolyam, amivel mi magunk is felkészítjük magunkat, megtanuljuk ezt, és erre alapozva a további képzéseinket is átalakítjuk majd. Ez egy sajátos szemléletmód, kultúra, amiről úgy érzünk, hogy ez áll hozzánk a legközelebb. Már bő kilenc éve működtetjük a székelyföldi műkedvelő bábosok képzését. Ez egy informális képzésünk. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületével együtt szervezünk képzéseket a falusi gazdálkodóknak. Az EU agrárpolitikáját dolgozzuk fel, és ennek a várható hatásait a székelyföldi gazdálkodásra. Szintén nem akkreditált képzés a vállalkozásfejlesztési képzésünk, mely elsősorban egyéni és családi vállalkozásfejlesztőknek szól. Az elmúlt évek során akkreditáltattunk is számos képzést. Szakképesítést nyújtó, I. szintű képzéseink (4 hónapos): elárusító, virágkötő, mészáros, pék, láncfűrész kezelő, falusi vendégfogadó, varrodai munkás. A II. szintű (5 hónapos) képzéseink: számítógép- és adatbáziskezelő, szakács, pincér, asztalos, ács. A III. szintű (6 hónapos) képzéseink: könyvelés, turisztikai technikus. Képesítést nyújtó akkreditált felnőttképzéseink: kommunikáció, tárgyalástechnika, leadership, humán erőforrás menedzsment, menedzsment, projektmenedzsment, felnőttképző (oktató, tréner), kulturális rendezvényszervező iroda menedzser. – Nehéz volt akkreditáltatni ezeket? – Nem voltak nehézségeink. Sőt, abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy bármilyen, a tevékenységi körünkkel kapcsolatos képzési igényre választ adó képzést rövid időn belül akkreditáltatni tudunk. Megvan ehhez a szükséges szakember-hálózatunk is. Volt eset, hogy 20 személy, gyakorlatilag egy csoport kért egy képzést, és az ő kérésükre akkreditáltattuk az adott képzést. Vannak képesítést (a kompetencia-modulokat soroljuk ide, mint a kommunikáció és tárgyalástechnika, menedzsment, számítógépkezelés, stb.) és szakképesítést nyújtó tanfolyamok. – Mely képzésekre mutatkozik a legnagyobb igény? – A számítógép-kezelői képzésre még a mai nap is vannak érdeklődők. Microsoft-képviselők is vagyunk, ami azt jelenti, hogy a képzést

elvégzők egy Microsoft-diplomát kapnak, amit a román Munkaügyi Minisztérium is elismer. Bár nem vezetünk statisztikát, a többi képzéseinkre is több-kevesebb igény van. Nemcsak Székelyföldön vagyunk jelen, hanem az ország más területeire is eljutunk képzéseinkkel. – Mit terveznek a jövőre? – Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy stratégiánk van. Egy sapientiás diák diplomamunkájaként elkészítette a HUREF stratégiáját. Ekkor gondolkodtunk el a kezdeteinkről is újra. Magát a HUREF-et pedagógus kollégákkal hoztuk létre a változás után közvetlenül, hiszen bár a rendszerváltás korát éltük, de mégsem alakultak azért a dolgok olajozottan. Úgy véltük, hogy ha sikerül humán reformot megvalósítani, akkor ez maga után tudja vonni a gazdasági és a politikai reformot is. Az emberek mentalitásán törekedtünk változtatni. Így lett központi tevékenységünk a képzés. Az általunk fontosnak tartott tanfolyamokkal kezdtük, de aztán az aktuális igények mindig alakították ezeket. Lassan bennünk is letisztul, és meg fog jelenni az ún. Humán Reform termék. A más cégek által is kikínált témájú képzéseink résztvevői egy sajátos „tálalásban” kapnak majd nálunk szakmai felkészítést. Sajátos mentalitás tükröződik a szolgáltatásainkban. A végkimenetelét tekintve ugyanazt a képesítést kapják majd a nálunk végző személyek is, mint a máshol tanulók, de ezt a tudást, képességeik fejlesztését egy sajátos mentalitás keretébe ágyazódva kapják majd. És ez nem más, mint képzéseinknek a szerves műveltség általi átitatása. A humán reform nem egyik napról a másikra megvalósuló, hanem egy végtelen folyamat, amit sosem tekinthetünk lezártnak. Tervezzük, hogy fiókszervezeteket hozunk létre Székelyföldön. – Vannak-e stratégiailag kiemelt képzéseik, amelyeket feltétlenül szeretnének fenntartani a jövőben? – A kultúra mindent átfog. Maga a gazdaság is a kultúra része. Ezért mi azt mondjuk, hogy ha a sajátos kultúránkkal azonosulni tudunk, akkor sajátos gazdaságunk is lesz. A mai piac denaturált. Manapság szomorú jelenség, hogy a gazdaság diktálja a kultúrát, a gazdaság határozza meg, hogy hogyan is viselkedjünk. Márpedig ez nem helyénvaló, nem természetes folyamat. Ezért is foglalkozunk akkreditált képzés keretében a kultúraszervezők, kulturális intézmények vezetőinek (150-200 elméleti óra és gyakorlat), továbbá a rendezvényszervező irodák menedzsereinek (150-200 elméleti óra és gyakorlat) a képzésével. A trénerképzőnk is akkreditált, de ezt még nem gyakoroljuk. A saját trénereinket szeretnénk először kiképezni, hogy jó előadók legyenek a felnőttképzési rendszerben. Ezek a „tovább-emberekkel-foglalkozó” képzéseink, melyek stratégiai képzések, és a HUREF kitörési pontjai is egyben ezen a vidéken a jövőben.

civil fórum

– Hogyan befolyásolja a munkájukat az EU-s csatlakozás? Anyagilag hogyan tartják fenn tevékenységeiket? – Örvendünk is, meg nem is az EU-s tagságnak. Vagyunk olyan méretűek és elismertek szervezeti szinten, hogy labdába rúgjunk az EU-s pályázatokban is, de talán majd csak partnerként szállunk be egy-egy pályázatba. Mint minden pályázatnak, ezeknek is az a hátulütőjük, hogy szubjektív döntéseknek vannak alávetve.

A hasonló szolgáltatásokat végző intézmények, szervezetek, amelyek bekapcsolódnak az EU-s pályázatok rendszerébe, hatalmas pénzeket nyerhetnek el, és így ingyen biztosíthatják majd a képzéseket. Emiatt mi sem maradhatunk teljesen távol ettől a mókuskeréktől, ha továbbra is a piacon akarunk maradni. Jelenleg is számos pályázatban partnerként veszünk részt. Kérdezett: Csáki Rozália

A tudás a legjobb befektetés (Eurocenter) Amõba Oktatási Központ, Sepsiszentgyörgy z Amőba Oktatási Központ alapvetően felnőttképzéssel foglalkozik, tíz év alatt közel 3000 személy vett részt a tanfolyamain. Elsősorban az alapkompetenciák fejlesztésére fekteti a hangsúlyt, így informatika, nyelv és gazdasági területeken szervez tanfolyamokat, de mellette speciális képzésprogramokat is bonyolít (vállalatspecifikus képzések, menedzsment képzések orvosi kabinetek számára, üzleti tervezés kezdő vállalkozóknak stb.).

(ács, asztalos, hegesztő, idegenvezető, topográfus, stb.). Ami a résztvevőket illeti: középiskolai diákoktól nyugdíjasokig, minden korosztály és társadalmi kategória képviselteti magát. Általában a képzéseken való részvétel nem korlátozott. Az Amőba-tanfolyamok Hargita és Kovászna megyét átfogó felnőttképzési hálózaton keresztül valósulnak meg. A hálózat hat munkaponttal rendelkezik (Sepsiszentgyörgyön kívül Kézdivásárhely, Kovászna,

A képzések 85%-a hivatalos, típusát tekintve szakmai, továbbképző és átképző tanfolyamok. Ettől az évtől kezdődően az oktatási központ különös hangsúlyt fektet a vidéki oktatásra, valamint beindítja a szakképzést különböző tevékenységi területeken

Barót, Csíkszereda, Székelyudvarhely), legutóbb Gyergyószentmiklóson indultak be Amőba-programok. A képzés mellett növekvő hangsúllyal van jelen a vizsgáztatás is, a központ hivatalos és nemzetközi vizsgákat szervez és bonyolít, regionálisan és

országosan. A hálózaton belül három akkreditált ECDL-vizsgaközpont és egy nemzetközi ECL-nyelvvizsgaközpont működik, így számítógépkezelésből és modern nyelvismeretből európai bizonylatokat szerezhetnek a hallgatók. A közeljövőben ez a gazdasági képzések terén is megvalósul. Az oktatási központ nagy hangsúlyt fektet az oktatás minőségére, saját fejlesztésű képzésprogramjai vannak, a hallgatók nyomdai kivitelezésű tankönyvekből tanulnak, az oktatás feltételei pedig megfelelnek az európai szintű követelményeknek. Jelen pillanatban a központnak 28 külső munkatársa van, mind szakképzett, gyakorlott oktatók és állandó adminisztrációs személyzete, amely a képzések háttérmunkáját koordinálja és felügyeli. Az aktív pályázati tevékenységnek köszönhetően több száz pedagógus, diák, önkormányzati tisztviselő vett részt szakmai fejlesztő képzéseken, országosan elsőként kapták kézhez az európai ECDL-számítógépkezelői jogosítványokat. 2000 óta kiépült egy országos virtuális iskolahálózat a Global Teenager nemzetközi ifjúsági projekt keretén belül, Románia legnagyobb és egyetlen ilyenszerű hálózata. 28 középiskola közel 600 diákja és 56 pedagógusa vesz részt benne, évente kétszer, egyenként három hónapos irányított tanulási folyamatokban, az ún. Tanulói ciklusokban. A résztvevők hatékony tanulási módszerrel ismerkednek meg, és ezzel párhuzamosan készségeiket fejlesztik. A projektet az Amőba a hagyományos iskolai oktatás korszerűsítésére és fejlesztésére használja. A jövőre vonatkozó tervek között

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

szerepel a szakképzések bővítése, infrastrukturális fejlesztések és a minőségbiztosítás bevezetése. Mindezen célkitűzések azonban egy nagyobb lélegzetvételű tervhez kötődnek, éspedig egy színvonalas Kárpátmedencei felnőttképzési hálózat és szolgáltatási rendszer kiépítéséhez, amely Pannonforrás néven válik majd ismertté a közönség számára.

Bereczki Kinga Eurocenter Amőba Oktatási Központ – igazgató e-mail: bkinga@amoba.ro, office@eurocenter.ro honlapok: www.eurocenter.ro, www.ecl.org.ro

CREST Forrásközpont – felnõttoktatás, most már az Európai Unióban

gy demokratikus társadalom aktív és felelős emberek, politikai többpártrendszer, versenyképes piacgazdaság és erős civil társadalom jelenlétét feltételezi. Ezen ideál megvalósításában a lelkesedés és a jó ötletek nem elégségesek, ha hiányoznak a gyakorlatba ültetésükhöz szükséges eszközök. A „hogyan?” és „mivel?” kérdésekre adható válaszok keresése vezette a Hygeia Alapítványt 1998-ban a CREST Forrásközpont (www.crest.ro) megalapításához. Négyévi tevékenység után, 2002 novemberében, a Hygeia Alapítvány kezdeményezésére a Központot külön jogi személyként bejegyezték. 2004 májusában létrejött a CREST kft. is, melynek célja a Forrásközpont tevékenységének támogatása. A CREST Forrásközpont megalakulása óta főként képzés, tanácsadás és informálás révén kívánja segíteni az állami intézmények, a magánvállalkozások és a civil szervezetek tevékenységét. Ennek érdekében a szervezet égisze alatt évente átlagban 30, 2-6 napos képzés zajlik, a következő témakörökben: Pályázatírási módszertan, Projektmenedzsment, a Strukturális Alapokra való pályázás mód-

szertana, Humánerőforrás-fejlesztés, Minőségmenedzsment, Szervezetfejlesztés, Közösségfejlesztés, Hatékony kommunikáció, Csapatépítés, Stratégiai tervezés, Problémamegoldás, Konfliktuskezelés, Döntéshozatal, Partnerség menedzsment, Önkéntes menedzsment, Hatékony időgazdálkodás, Faluturizmus, Szociális marketing, Szervezeti kommunikáció és hálózatépítés, Szervezeti menedzsment. Legkeresettebb képzések a mindig aktuális Pályázatírás és pályázat menedzsment, a Strukturális Alapokra való pályázás módszertana, a Humánerőforrás-fejlesztés és a Minőségmenedzsment. 2004 óta a Központ a Belügyi és Államigazgatási Minisztérium által akkreditált képzések megtartására is jogosult – az említett témakörökben –, lehetőséget nyújtva ezáltal a kedvezményezettjeinek, hogy állami elismervényt is szerezzenek. 2007-re a következő témakörökben terveztünk képzéseket: – A Strukturális Alapokra való pályázás módszertana – Szolgáltatás marketing civil szervezetek részére – Szolgáltatások minőségmenedzs-

mentje – civil szervezetek részére – Közösségfejlesztés és az európai uniós támogatások – Pályázatírás és pályázatmenedzsment az Európai Unióban – Minőségmenedzsment: az ISO 9001:2000 szabvány – Turisztikai szolgáltatások és kulturális programok kidolgozása és finanszírozása (főként vidéken) – Mikrorégiós fejlesztés és finanszírozások – Szervezetfejlesztés – Kommunikáció és csapatépítés A CREST trénercsapata minden képzésre az igényeknek megfelelő anyagot dolgozza ki, annak alapján, hogy a megrendelő milyen irányba szeretné fejleszteni szervezetét, illetve cégét. A hatékonyság növelésének érdekében a CREST 2003-ban egy regionális oktatóközpontot épített ki a Szatmár megyei Mezőpetri községben. Az oktatóközpont egyidejűleg 80 személy részére biztosít képzési lehetőséget és a következő felszereléseket/szolgáltatásokat biztosítja: három oktatóterem, egy informatika-terem, gyűlésterem, telefon, fax, fénymásoló, videó, vetítő, színes televí-

civil fórum

zió, flipchart táblák, vetítővászon, stb. (www.telecentru.ro/teleformer.htm) A képzéseken a tapasztalat alapú tanulás, az interaktív, részvételre alapozott (participatív) technikák alkalmazását (bemutató, brainstorming, esettanulmányok, szerepjátékok, fishbowl, csoportgyakorlatok) hangsúlyoztuk, időtartamuk az adott tematikától függően 1 és 6 nap között váltakozik. A tréningek általában reggel 9 órától este 6 óráig tartanak, ebéd-, illetve kávészünetekkel, majd legvégül a résztvevők kitöltenek egy ívet, melyben a tananyag kidolgozását és

bemutatását, a módszerek hatékonyságát és a trénerek tevékenységét értékelik ki. Így a résztvevők javaslatokat is tehetnek a képzéssel kapcsolatosan, továbbá ismertethetik érdekeltségüket, illetve igényeiket a különböző tematikájú, további képzésekre. Mindezen javaslatok összegzése egyrészt az új témakörök kidolgozásában segíti a Forrásközpontot – annak érdekében, hogy megfeleljen a változó követelményeknek –, másrészt nagy segítséget nyújt a trénercsapatnak, hogy munkája minőségére visszajelzést kapjon.

A központ képzésanyag-kínálata állandó jelleggel bővül és fejlődik, lépést tartva a társadalmi igényekkel, kérésekkel. 1999 óta körülbelül 280 képzést, illetve szemináriumot rendeztünk összesen a CREST égisze alatt.

Csengeri Zsolt CREST Forrásközpont – tréner, tanácsadó e-mail: office@crest.ro honlap: www.crest.ro

Az OUTWARD BOUND® ROMANIA – Élménypedagógiára alapozott képzések kicsiknek és nagyoknak egyaránt

z OUTWARD BOUND® ROMANIA neveléssel foglalkozó, nem profitorientált szervezet, amelynek fő célja biztonságos tevékenységek és kihívások által segíteni az embereken, hogy felfedezzék és fejlesszék a bennük rejlő erőforrásokat, hogy gondoskodjanak magukról, másokról és az őket körülvevő élővilágról. Az OUTWARD BOUND angol tengerészeti kifejezés. Jelentése, hogy a hajó készen áll a tengerre való kifutásra. Ez jelképesen arra utal, hogy szervezetünk célja a fiatalok felkészítése a felelősségteljes életre. Az Outward Bound módszere tanulás tapasztalat útján. Programjainkat úgy tervezzük, hogy a résztvevők jobban megismerjék saját magukat, másokat, a közösséget és a környezetet, amelyben élnek. Kulcsszavaink a kaland, kihívás és fejlődés. Szervezetünk célcsoportja érdeklődés, foglalkozás és kor szerint széles skálán mozog. Tartunk fejlesztő tréningeket a ’nagyvilágba’ készülő gyerekeknek, felnőtt, pedagógus, ifjúsági munkás, szervezeti és céges csoportoknak.

I. Outward Bound® Szervezetfejlesztés Célja a nonprofit szervezetek humán erőforrásának a fejlesztése a hatékonyság növelésének tekintetében, látványos és kihívó tevékenységek által, egy szokatlan és természeti környezetben.

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

A következő alcélok közül lehet választani: 1. Csapatépítés – célja, hogy az alkalmazottak és feletteseik jobban megismerhessék egymást, egymás munkastílusát, viszonyulásait és ezáltal tökéletesítsék az együttműködést. 2. Hatékonyabb kommunikáció – a jó csapatmunka a hatékony, nyílt kommunikáció függvénye. A jó kifejezőkészség, vélemények megosztása, ötletek megbeszélése, az információk pontos közlése a munka eredményességét növeli. 3. Konfliktusmegoldás – a megoldatlan konfliktusok a dolgozók között negatív hatással vannak, nagymértékben meghatározzák a haladás minőségét és ütemét. 4. Stratégiatervezés – a munka folyamatánál legfontosabb része a stratégiatervezés, amely lehetővé teszi, hogy a szakaszokat átláthassuk és követhetővé tegyük. 5. Projektmenedzsment – e program alatt azt lehet megtanulni, hogy mi a folyamata egy kihívás megoldásának, a stratégia kidolgozásától kezdve a kivitelezésig. 6. Vezetőképzés – a résztvevők elméleti betekintést nyerhetnek a vezetés elméletébe és kipróbálhatják magukat, visszajelzést kaphatnak, és a fejlesztési lehetőségekre is fény derül. 7. Személyiségfejlesztés Amennyiben az Ön szervezeténél szeretnének vezetői pozícióba előléptetni valakit, vagy a tagok, az alkalmazottak és önkéntesek vezetői készségét fejleszteni, akkor az utóbbi két tréninget ajánljuk. A program tartalmazhat: tanulási projekteket, kötélkerti elemeket, és sajátos outdoor programelemeket. A módszer: saját élmények alapján való tanulás. Várható eredmények: hatékonyabb munkacsapat, tisztább kép a szervezet fejlesztési szükségleteit illetően, vezetői készségek elsajátítása.

II. Élmények Iskolája – hétvégi outdoor tréning iskolások és egyetemisták számára, avagy egy izgalmas osztálykirándulás. Ez a program számos változatos tevékenységeken keresztül a diákok számára hasznos tanulási célokat foglal össze egy érdekes és kihívó program keretében három nap leforgása alatt. 1. Csapatépítés – főleg olyan osztályoknak, évfolyamoknak ajánlott,

amelyek újonnan, vagy nemrég kerültek össze. Célja: egymás jobb megismerése. 2. Kommunikációfejlesztés – a jó kommunikáció a jó kapcsolat alapja, a tanfolyam ezt hivatott fejleszteni. 3. Erdei iskola a természetben a természetről lehet itt tanulni. 4. Vezetői készségek fejlesztése a nagyobb, csapatépítésben már részt vett diákcsoportoknak ajánlott. 5. Projektmenedzsment. 6. Német outdoor iskola. 7. Angol outdoor iskola – olyan csoportoknak szól, amelyek tagjai haladó szinten beszélik az idegen nyelvet, gyakorlásra és a nyelvtudás finomítására szolgál, szórakozással és fizikai aktivitással ötvözve.

III. Outward Bound® Professional A képzésprogram célcsoportját a cégek képezik: munkaközösségek, munkacsoportok, alkalmazottak, ügyfelek, üzleti partnerek, ügynökök. Az ügyfél szükségleteire méretezve, az Outward Bound Professional tréningek az egyéni és csapatkészségeket fejlesztik a következő területeken: csapatmunka, csapatépítés, döntéshozatal, feladatmegoldás, kommunikáció, projekt-, idő- és kockázatmenedzsment, ügyfélorientáltság.

IV. Outward Bound® Akadémia (Trénerképző – államilag akkreditált program) 1. Alapfokú Ifjúsági munkásoknak, szociális munkásoknak, szociálpedagógusoknak, humánerőforrás szakembereknek, trénereknek szól, akik meg szeretnék tapasztalni az outdoor módszert. A tré-

ning tartalmaz elméleti elemeket, mint: az outdoor tréning alapelvei, elméleti modellek, a trénig tervezése, kockázatés biztonságmenedzsment, a facilitálás, valamint gyakorlati elemeket: expedíció (mint tanulási eszköz), egy outdoor tevékenység megtervezése, levezetése és kiértékelése, alapfokú kötéltechnikai ismeretek elsajátítása, kötélhíd-építés, kötélkerti elemek építése és használata, sziklamászás és ereszkedés. Minden tevékenységet kiértékelő követ.

2. Haladó A haladó trénerképző több elméleti elemet tartalmaz, a résztvevők többet megtudhatnak a csoportdinamikáról, a facilitáló módszerekről, arról, hogy hogyan lehet kezelni az ellenállást a

résztvevők részéről, a multikulturális csoportok vezetésének módszeréről, az outdoor módszer környezetvédelmi vonatkozásairól, a veszélyhelyzetek kezeléséről, saját fejlődési terv létrehozásáról.

V. Élmények Iskolája – kóstoló pedagógusoknak Ez a képzés három nap alatt gyakorlati és elméleti ismertetőt nyújt azoknak a pedagógusoknak és hasonló szakú, felsőoktatásban részt vevő diákoknak, akik meg szeretnék ismerni az élménypedagógia módszerét. Az interaktív tevékenységek kipróbálása, a megbeszélések, kiértékelők által a pedagógus megtapasztalja, hogy mennyire tanulságos, biztonságos és hasznos ez a program.

Tóth Orsolya Outward Bound Romania – irodavezető, tréner e-mail: secretariat@outwardbound.ro

civil fórum

Tanulmányi programok az erdélyi épített örökség szolgálatában A Transylvania Trust Alapítvány által mûködtetett oktatási és szakképzési programok bemutatása

Transylvania Trust Alapítványt 1996-ban hozták létre Kolozsváron a műemlékvédelemben már több éve tevékenykedő szakemberek az erdélyi épített örökség védelme, az örökségvédelmi tevékenység menedzselése és egy átfogó védelmi stratégia kidolgozása érdekében. Az alapítvány a műemlékvédelem minden területén tevékeny kíván lenni: egyaránt dolgozik az adatfelvétel, a műemlékvédelmi leltár, állagfelmérés, állagvédelem, helyreállítás, felújítás és karbantartás, valamint tudományos kutatás területén, tanulmányi és szakképző programokkal részt vesz a szakemberek felkészítésében, kiadványok, rendezvények segítségével próbálja a társadalom egészének értékítéletét javítani, műemlékbaráttá tenni.

Épített örökség felújítására szakosító posztgraduális oktatás A Transylvania Trust Alapítvány kezdeményezése nyomán a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelemtudomány és Filozófia Karán 1998 októberében Épített örökség felújítására szakosító posztgraduális oktatás indult a Román Oktatási Minisztérium 4223/1998 sz. rendelete alapján. Az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tantervet az Alapítvány munkatársai állították össze, figyelembe véve hazai és külföldi szakemberek javaslatait, valamint az ICOMOS Nemzetközi Oktatási Bizottságának irányelveit (Guidelines on Education and Training in the Conservation of Monuments, Ensembles and Sites – Fifth Revised Draft, May 11, 1992). A tanfolyam célja felsőfokú végzettségű, az épített örökség védelmével foglalkozó szakemberek képzése, az erdélyi építészeti örökség gazdagságának és jelenlegi állapotának figyelembevételével. A képzés helyszíne Kolozsvár, a Brétfű utcai Épített örökség kutató és oktató központ, amely az Apáczai Közalapítvány támogatásával jött létre. Az épületben tantermek, étkezde és szálláshelyek állnak a hallgatók rendelkezésére. A

távoktatásként működő tanfolyam adományából az alapítvány meghiridőtartama két év, négy félév. A kép- deti a Sóvágó János-ösztöndíjat, zés 600 órából áll (480 elméleti és 120 amely évfolyamonként egy diák szágyakorlati óra). mára biztosítja az oktatásban való A szakcsoportok építészek, építő- részvételt, amennyiben az ösztöndímérnökök, művészettörténészek, ré- jas az alapítvány keretében a pusztugészek és más felsőfokú végzettségű ló, illetve falképes és kazettás menyszakemberek számára indulnak ro- nyezetes építészeti örökséggel kapmán és magyar nyelven, oly módon, csolatos kutatásokat végez. hogy az általános jellegű közös tanTámogatók: Magyarországi Oktatárgyak mellett a hallgatók végzett- tási Minisztérium, Apáczai Közalaségüknek megfelelő előadásokat lá- pítvány, Kolozsvár önkormányzata. togathatnak. A szakkifejezések megfelelő angol és román nyelvű elsajátítása érdekében a román és magyar Építettörökség-felújító szakképzés csoport programjának 5%-a angol, a bonchidai Bánffy kastélyban ezen felül a magyar csoport előadásainak 25%-a román nyelven hangzik 1998-ban a British Council és a romáel. A gyakorlati órák helyszínei: sza- niai Művelődési Minisztérium – feliskosodott intézmények és műemlék- merve, hogy a történeti épületek felújítási építőtelepek, illetve bel- és helyreállításában hagyományos épíkülföldi szakmai tanulmányutak. tési technikákat és építőanyagokat al1998–2000 között 62 (28 az építész kalmazni tudó szakmunkás-réteg szakon, 34 a mérnök szakon), 2000– szinte teljes mértékben hiányzik a 2002 között 63 (34 az építész szakon, Romániában – felkérte a Transylva29 a mérnök szakon), valamint nia Trust Alapítványt és az Institute 2004–2006 között 31 (23 az építész of Historic Building Conservation szakon, 8 a mérnök szakon) hallgató- nevű nagy-britanniai szervezetet ja volt a kurzusnak. A diákok között (IHBC, a szakterület egyik legfontoépítészek és építőmérnökök mellett sabb intézménye a szigetországban), művészettörténészeket, katolikus és hogy dolgozzanak ki egy megoldási református lelkészeket, geológusokat tervezetet erre a problémára. Így alais találunk. kult ki az ÉpítettörökA végzős hallgatók ség-felújító szakképa záró dolgozat megző program. A képzés célja a mavédése után a 422/ A program helyszígas szakmai színvo2001-es Műemlékvéne 1999-ben Nagy-Brinal biztosítása az delmi törvényben előtannia, 2000-ben a épített örökség felújíírt, és az Oktatási Minagyenyedi Bethlen tásában, s ezen belül nisztérium által elisGábor Kollégium, majd mert oklevelet kaptörténeti épületek 2001-től a bonchidai nak műemlék-felújíBánffy kastély. helyreállításához tásra posztgraduálisA képzés célja a szükséges hagyomáan szakosodott szakmagas szakmai színnyos építõmesterséemberként. A képzés vonal biztosítása az gek oktatása. fennállása óta eddig épített örökség felújíösszesen 62 hallgató tásában, s ezen belül szerzett oklevelet. történeti épületek helyA program javarészt hazai és ma- reállításához szükséges hagyomágyarországi kormányzati, valamint nyos építőmesterségek oktatása. A alapítványi támogatásoknak kö- szakképzés a minimális beavatkozás, szönheti működését, ám a költségek a technológiák és anyagok kompatiegy részét a szervezők tandíjakból bilitása, valamint a helyi anyagok fedezik. használatának elvét vallja a műemlé2004-től Sóvágó János egykori ko- kek helyreállításában. lozsvári építész leszármazottainak Az oktatás kéthetes modulokból

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

áll, amelyek során a történeti épületek helyreállításával kapcsolatos elméleti és gyakorlati képzésen vesznek részt a hallgatók. Falazó és vakoló kőműves, ács, kőfaragó szakmákban biztosított a képzés. Az elméleti képzést nagy-britanniai és romániai egyetemek tanárai, valamint más elismert szakemberek tarják, akiknek előadásait szinkrontolmácsolás segítségével román, magyar és angol nyelvre fordítjuk. A gyakorlati oktatás szintén romániai és nagy-britanniai mesterek vezetésével történik. A műhelygyakorlatok során a hallgatók a kastély helyreállításán dolgoznak. A képzésen részt vesznek szakmunkások, akik az építőiparban helyezkedtek el, valamint építész és építőmérnök, művészettörténelem, tájépítész szakon tanuló diákok, akik szakmai gyakorlatukat végzik a program keretén belül. A hallgatók Romániából, Magyarországról, Szlovákiából, Szlovéniából, Csehországból, Észtországból, Belgiumból, Franciaországból, Svédországból, Angliából és az Amerikai Egyesült Államokból érkeznek. Rendszeres kapcsolataink vannak európai műemlékvédő szervezetekkel és egyetemekkel, ennek köszönhetően a program nemzetközi elismertsége folyamatosan növekszik. A képzési stratégia céljai, melyek közül néhány részlegesen már megvalósult: – állandó építettörökség-felújító szakképző központ létrehozása egy nemzetközi jelentőségű műem-

lékegyüttes helyreállításával párhuzamosan; – hagyományos technológiák és anyagok használatának ösztönzése; – nemzetközi tapasztalatcsere a történeti környezet megőrzésében közreműködő valamennyi szakma között; – a helyreállítást szorgalmazó, felújításbarát szemlélet terjesztése Romániában és a környező országokban, valamint az épített környezet fenntartásának és karbantartásának támogatása; – a fenntarthatóság a meglévő történeti épületállomány helyreállítása és újrahasznosítása, valamint a helyi eredetű anyagok használata révén; – az épített örökség helyreállításával kapcsolatos információk széleskörű terjesztése; – az épített környezet megértése és értékelése, műemlékbarát szemlélet kialakítása az oktatás és turizmus segítségével; – a kulturális örökség fontosságának tudatosítása a közvéleményben. A program eredményeként megvalósult a volt konyhaépület helyreállítása, ahol most az oktatási program szálláshelyei és étkezdéje, valamint kulturális kávézó működik, a kapuépület boltozatainak megerősítése és lefedése, valamint a volt istállók harmadának beavatkozási munkálatai (boltozatok, tetőszerkezet) és az egyik legszebb barokk faragott kő istállókapu részleges helyreállítása. A művészettörténész hallgatók lapidá-

riumot hoztak létre, a régész hallgatók ásatásai elősegítették a kastély történetének alaposabb megismerését, a tájépítész hallgatók pedig a kastély környezetének helyreállítását tervezték meg, és besegítettek annak kivitelezésében is. Az ács tanulók közreműködésével elkezdődött a malom helyreállítása is. Mindezek a munkálatok szakemberek vezetésével és azok szigorú ellenőrzése mellett zajlottak. A szakoktatás a párhuzamos helyszíneken is sikeres volt; egyedinek tekinthető a nyomáti unitárius templom gótikus fedélszerkezetének (2001) és az 1668-ban épült torockói jobbágyháznak a helyreállítási tapasztalata is (2002–2004). Támogatók: Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium, Európai Integrációs Minisztérium, British Council, az Egyesült Királyság romániai nagykövetsége, Getty Grant Programme, Headley Trust, Nemzeti Kulturális Alap, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, ICOMOS, az Európai Unió Kultúra 2000- és PHARE-programjai, valamint Őfelsége, a walesi herceg.

Hegedüs Csilla Transylvania Trust – ügyvezető igazgató e-mail: office@transylvaniatrust.ro honlapok: www.transylvaniatrust.ro, www.heritagetraining-banffycastle.org

Képzések (vidéki) ifjúsági szervezetek és kezdeményezõ csoportok vezetõinek és munkatársainak

z Areopagus Alapítvány egyik fő célkitűzése támogatni a fiatalokat, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudják végezni ifjúsági és közéleti munkájukat. Ennek megfelelően 2002 óta számos képzést és konferenciát szerveztünk, főleg ifjúsági és közösségfejlesztési témában. A továbbiakban képzéseinket mutatom be bővebben.

Előzmények, partnerség a budapesti Közéletre Nevelésért Alapítvánnyal (KÖNE) Kezdetben partnerszervezetek trénereit hívtuk meg képzéseket tartani. 2005 novemberétől azonban már az alapítvány munkatársaival sikerül lefedni a képzés-igényeket. Hogyan sikerült eljutni ebbe a helyzetbe? Mindenekelőtt a budapesti KÖNE-vel kialakított partnerséget emelném ki. A

KÖNE trénerei között aktiválnak olyan szakértők is, akik erdélyiek lévén jelentős tapasztalattal rendelkeznek az itthoni ifjúsági szféra területén, amely annak is köszönhető, hogy aktív szerepet vállaltak egykor a diáktanácsok vezetői képzésében. Megemlíteném itt Kósa András László szociológust, valamint Nemes Pál vállalkozót, Maros megyei tanácsost. 2002-től kezdődően, az Areopagus és

civil fórum

a KÖNE közötti partnerség kereté- jektmenedzsment és adományszer- Használt módszerek ben alapítványunk jelentős mérték- vezés (pályázatírás). A Fiatalok a kö- Annak függvényében „adagoljuk” az ben igénybe vette a budapesti szerve- zösségért és a Vidéki Ifjúsági szerve- elméleti, gyakorlati és lazítást szolgázet tapasztalatait. Az együttműködés zetek fejlesztési programja keretében ló részeket, hogy milyen korosztályú egy másik konkrét eredménye, hogy résztvevő nyolc célcsoporttal (vidéki egy csoport, illetve mennyi ismerettel alapítványunk nyolc olyan trénerrel ifjúsági csoportok) mindegyik témát és tapasztalattal rendelkezik. Hangés kortárs-segítővel gazdagodott, érintettük. Voltak azonban olyan cso- súlyt fektetünk arra, hogy azt, amit elakik korszerűen képesek választ adni portok/szervezetek is, amelyek csak méletben elmondunk, gyakorlattal, az ifjúsági szervezetek igényeire, és ez- „csoportösszerázást”, vagy projekt- szerepjátékokkal egészítsük ki. Ugyanáltal képesek segíteni menedzsment és pá- akkor fontosnak tartjuk azt is, hogy a ezek munkáját. lyázatíró képzést igé- csoport a képzési folyamat lejárta 2003 őszén bonyonyeltek. után is támogatásban részesüljön, legKépzéseink résztvevõi lítottuk le az első veCsoporttól függő- alább kapcsolattartás, de akár tanácsfõleg az egyházi vagy zetőképzőt. 2004-ben en a fent vázolt kép- adás szintjén is. Ha igény van rá, alvalamilyen egyházi úgy döntöttünk, hogy zési folyamat 10-12 kalmat kerítünk a kérdések/problékapcsolódású entitáhasznos lenne kikéképzési napot vehet mák megbeszélésére/megoldására. pezni öt-tíz erdélyi igénybe. Tapasztala- Ezt a célt szolgálja az idén augusztus sok közül kerültek ki, kortárs-segítőt, jöventunk, hogy többnyire végén megszervezendő műhelytábohisz vidéken még dőbeli trénert, akik hétvégeken lehet dol- runk is, mely keretet nyújt az eddigi mindig fõleg az egysaját maguk is tartgozni a fiatalokkal, 2- célcsoportjaink munkájának kiértékeház tömöríti maga hatnának nemformá3 naposnál hosszabb lésére, a problémák elemzésére, valaköré a fiatalokat. lis képzéseket az ifjúalkalmak nehezen va- mint új ötletek kidolgozására. sági szervezeteknek/ lósíthatók meg. Lényegesnek tartjuk, hogy a fiatacsoportoknak. Ennek lok vagy a közösség bizonyos önrészmegfelelően 2004 szeptembere és 2005 szel szálljon be a képzési folyamat májusa között megvalósítottunk egy Kiknek ajánljuk a képzéseket? megvalósításába. Ez általában a szálkortárs-segítő képzést, mely összesen Mindenekelőtt ifjúsági csoportoknak. lás és ellátás költségeinek a fedezését, 26 napnyi képzést tartalmazott. Ezen Eddigi képzéseink a vidéki és kisvá- valamint egy szimbolikus napidíj kitíz – főleg kolozsvári ifjúsági szerve- rosi ifjúsági szervezeteknek szóltak: fizetését jelentette abban az esetben, zet munkatársa, önkéntese (Erdélyi Egeres, Györgyfalva, Magyarvista, ha pályázat útján kaptunk támogaIKE, ERMACISZA, RMKT, Kolozsvá- Körösfő, Inaktelke (Kolozs megyé- tást a projektre. ri Református Ifik Szövetsége) – fiatal ben), Koronka, valamint Dicsőszentvett részt. Közülük került ki a már márton és környéke (Maros) és Mo- Eddigi eredmények fent említett nyolc trénerünk, akik csolya (Szilágy). Ugyanakkor azt ta- Tapasztalatunk, hogy a képzések bekapcsolódtak alapítványunk nem- pasztaltuk, hogy ezek a képzések a konkrét eredményei ifjúsági és köformális oktatási tevékenységébe, két városokban működő ifjúsági szerve- zösségi szinten legtöbb esetben nem további személy pedig aktív szerepet zetek, diáktanácsok számára is hasz- jelentkeznek rögtön a képzések után. vállal az RMKT Ifjúsági Frakciójában, nosak. Képzéseink résztvevői főleg Azokon a településeken, ahol már a illetve a szentlászlói ifjúsági csoport az egyházi vagy valamilyen egyházi képzés előtt is mozgolódott az ifjútevékenységében. kapcsolódású entitások közül kerül- ság, a fiatalok fokozatosan beépítették az új ismereteket, tek ki, hisz vidéken még Milyen területeket fed le az felfedezéseket a munmindig főleg az egyAlapítvány képzésajánlata? kájukba. Figyelemre ház tömöríti maga köEgy-egy helyi civil Képzéseinket a KÖNE-től átvett és az ré a fiatalokat. Főleg a méltó, hogy a szervekezdeményezés sorserdélyi ifjúság jelenlegi helyzetéhez 14-30 évesekkel fogzet erősödése mellett, döntõ lehet egy köalkalmazott modell alapján valósít- lalkoztunk, de volt már a végső kiértékelézösség fejlõdése juk meg. Ennek lényege, hogy hang- olyan vegyes csoporsekkor a fiatalok kiszempontjából. Épsúlyt kell fektetni a csoportokban te- tunk is, amelynek a emelték a képzések vékenykedő egyénekre, tudatosítani legidősebb (de fiatalohasznát személyes sípen ezért van szükkell bennük a csoportban általuk be- san gondolkozó) tagja kon is. A visszajelzéség az Areopagus és tölthető szerepet, figyelembe kell már elmúlt 40 éves. sek tudatosítottak vagy más, hasonló célokat venni a csoport fejlődési, alakulási fámegerősítettek bizoInduláskor jó, ha követõ szervezetek zisait és csak működő csoporttal ér- egy csoportban legnyos egyéni tulajdonténykedésére. demes elkezdeni a projektek tervezé- alább hét-nyolc fő ságokat, szerepeket a sét, megvalósítását és az ezekhez van, hiszen időközfiatalokban. szükséges erőforrások megszerzését. ben lemorzsolódnak Képzéseink során az egyéntől néhányan, és a hat főnél kisebb csokezdve a csoporton keresztül jutunk port dinamikája már túl kicsi ahhoz, Nehézségek, avagy mi szükséges el a projektmenedzsment és támoga- hogy bizonyos játékokat, gyakorla- a képzések eredményeinek tásszerzés témákig. A következő té- tokat meg lehessen valósítani. fenntarthatóságához? mákat öleli fel egy olyan képzési fo- Amennyiben egy csoport legfeljebb lyamat, melynek célcsoportja egy hat főből áll, összevonjuk más, kisebb Meggyőződésünk, hogy egy képzés frissen alakult ifjúsági csoport: önis- csoporttal. Így lehetőség nyílik part- megvalósítása egy településen önmameret és csoportfejlesztés, kommuni- nerségek kialakítására, az egyes cso- gában még nem oldja meg az ifjúsági káció, problémamegoldás és konflik- portok pedig egymást is motiválják. problémákat, sőt nem vezet automatikusan az ifjúsági élet fellendülésétuskezelés, rendezvényszervezés, pro-

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

hez. Ugyancsak tapasztalatainkra alapozva mondhatjuk, hogy a képzéseken kívül még az alábbi feltételek legtöbbjének teljesülése szükséges ahhoz, hogy egy településen megpezsdüljön az ifjúsági élet. 1. A csoportnak legyen egy öntudatos vezetője, aki hajlandó időt és energiát áldozni közössége érdekében. Ennek hiányában a csoport a kezdeti lendület után újra viszszakerülhet a meddő langymeleg együttlét állapotába. 2. Egy helyi intézmény (önkormányzat, egyház, civil szervezet) támogassa az ifjúsági munkát legalább erkölcsileg, de ha módjában áll, akkor anyagilag is. Nagy előnyt jelent, ha az ifjúság rendelkezésére áll a működéshez, valamint a rendezvények lebonyolításához szükséges infrastruktúra, mini-

málisan egy terem, ahol összegyűlhetnek. 3. A közösség viszonyulása ne bátortalanítsa el a fiatalokat. 4. Létezzen célcsoport vagy ifjúság – bizony van olyan település, ahol a fiatalok többsége idejének nagy részét a városban vagy külföldön tölti. Végezetül még két dolgot szükséges megemlíteni. Az Areopagus Alapítványt vallásos ifjúsági szervezetek vezetői gondolták ki és hozták létre, azonban célcsoportjaink között szép számmal akadnak világi szervezetek, programjaink pedig valójában ökumenikus jellegűek. Egyik fő célkitűzésünk, hogy minél több, a közösségéért felelősen érző és cselekvő fiatalnak segíthessünk céljaik megvalósításában.

Ugyanakkor Románia uniós csatlakozását követően is szükség van a vidéki közösségekre való odafigyelésre. Egy-egy helyi civil kezdeményezés sorsdöntő lehet egy közösség fejlődése szempontjából. Éppen ezért van szükség az Areopagus és más, hasonló célokat követő szervezetek ténykedésére. Figyelembe véve, hogy a használt módszerek kisebb-nagyobb mértékben különböznek, szükség van ezek folyamatos értékelésére és a tapasztalatcserére is, annak érdekében, hogy a közösségek segítése minél hatékonyabb legyen.

Varga Zoltán Areopagus Alapítvány – alelnök e-mail: areopagusalapitvany@yahoo.com honlap: www.areopagus.org.ro

Célunk a nemkormányzati szektor fejlesztése A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány (Fundaţia pentru Dezvoltarea Societăţii Civile – FDSC) forrásközpontként működik a civil társadalom számára és ennek fejlődését szolgálja. A képzések célunk beteljesítésének egyik módszerét képezik, és az FDSC ezért megtesz mindent annak érdekében, hogy a szükségleteknek megfelelő minőségi szolgáltatásokat nyújtson.

Kik vagyunk? Az FDSC 1994-ben alakult nemkormányzati szervezet. Küldetésünk: az emberek életének jobbá tétele érdekében informálás, anyagi támogatás, képzés és érdekvédelem révén fejlesztjük a civil társadalom és a közösségek képességeit. A nonprofit szektor legkülönbözőbb igényeinek megfelelően az FDSC már a kezdetektől több szerepet is felvállalt: a PHARE-programok sikeres életbe ültetése érdekében tehnikai és adminisztratív segítségnyújtás, forrásközpont, a nonprofit szektor kutatási központja, a szektor „promotorja”. A közösség életében való aktív részvételt és a civil önszerveződést szorgalmazzuk az életszínvonal növelése és a demokrácia érvényesülése érdekében. Munkánkban a következő értékek érvényesülését követjük: szakmaiság, átláthatóság, a másság tisztelete, csapatmunka és kezdeményezés. Programjaink azon nemkormányzati szervezeteknek szólnak, melyek valamely polgári érdeket képviselnek és juttatnak kifejezésre, továbbá az állami és a vállalkozói szféra által biztosított szolgáltatások mellett képesek alternatív és hatékony szolgáltatásokat nyújtani. A harmadik szektor mellett további célközösségeink az önkormányzatok, a szakszervezetek, a politikai pártok és a média is.

Mit nyújtunk? Szolgáltatásaink különbözőek, de ugyanakkor egymást kiegészítőek is:

– technikai segítségnyújtás a nemkormányzati szervezeteknek, – törvényjavaslatok és –módosítások kidolgozása, – helyzetjelentések készítése, – heti elektronikus hírlevél szerkesztése, – képzések, – tanácsadás és képzésanyagok kidolgozása. 1996 óta a PHARE-programok lebonyolításának országos koordinálását és az alkalmazásukat segítő technikai segítségnyújtást is az FDSC látja el.

Képzéseink Az FDSC keretében külön bizottság foglalkozik a civil társadalom számára tartandó képzésekkel és szaktanácsadással. Az elmúlt 12 éves tapasztalata révén az FDSC egyike a Romániában működő legfontosabb képzésekkel foglalkozó civil szervezeteknek. Képzéseink minőségéről tanúskodik a több mint 7000 általunk képzésben részesült személy, akik több mint 500 képzésen vehettek részt az elmúlt 12 év alatt.

Kínálatunk: – a nemzetközi képzési curriculumoknak megfeleően kidolgozott és a romániai sajátosságokra alkalmazott képzésanyagok; – az elméleti bemutatás és az interaktív módszerek, esettanulmányok, műhelymunkák kiegyensúlyozott alkalmazása; – jó munkakörnyezet, melyben a résztvevőket arra biztatjuk, hogy osszák meg csoporttársaikkal ismereteiket, gondolataikat, tapasztalataikat; – mindhárom szektor (állami, vállalkozói, civil) képviselői számára tapasztalt trénerek által tartott kurzusok; – a képzéseket követően ingyenes tanácsadás; – a személyes vagy intézményi megkeresések függvé-

civil fórum

nyében az igényeknek megfelelő képzés és tanácsadás biztosítása. Azáltal, hogy az FDSC a nemkormányzati szféra, újabban pedig a közösségi szinten szerveződő civil szervezetek fejlődésében érdekelt, számos trénert és tanácsadót vonzott a szervezet szakértő csapatához. Ráadásul annak köszönhetően, hogy a szakmai színvonal folyamatos emelését szorgalmazza, az FDSC a trénerei továbbképzését az angliai Charity Evaluation Services, az Európa Tanács és a Román Lehetőségek Egyesülete (Opportunity Associates Romania), a Mango Management Accounting for Nonprofits, FAFM Foundation for Accounting and Financial Management és a National Centre for Nonprofit Boards által szervezett trénerképzőn való részvétel által biztosította. Egy 10 tagú képzőcsapattal dolgozunk együtt, akik szervezetmenedzsment, adományszervezés, közösségfejlesztés, pénzügyi és nonprofit menedzsment témákban tartanak képzéseket. Az a szándékunk, hogy képzések, tanulmányutak és szakmai tapasztalatcsere révén a különböző érdeklődési területek szakértő trénereiből hálózatot alakítsunk ki. Románia EU-s csatlakozását követően 2007-ben újra meghirdettük képzéseinket a következő témákban: – EU-s pályázatok írása (június 7-9.) – Strukturális Alapok – az ötlettől a projektig (április 2527., május 14-16., június 21-23.) – Adományszervezési kampányok. 2%-os kampányok (ezt a képzést a Közösségi Kapcsolatokért Egyesülettel partnerségben valósítottuk meg) (április 16-17.) – A projektciklus menedzsmentje (Project Cycle Management) (május 7-9.) – Projektmenedzsment (június 14-16.) – Az EU által támogatott projektek pénzügyi menedzsmentje (május 26-27.).

Képzéseinkről részletesebben EU-s pályázatok írása Több százmillió eurós megpályázható összeg áll Románia rendelkezésére. Ha egy nemkormányzati szervezetnél, vállalkozásnál vagy közhivatalnál dolgozol, vagy ezen a területen szeretnél karriert építeni, akkor ez a képzés fejleszteni fogja azokat a képességeidet és ismereteidet, amelyek ahhoz szükségesek, hogy meg tudj írni egy sikeres EU-s pályázatot. Ugyanakkor szakmai anyagokat kapsz majd, amelyek segítségedre lehetnek abban, hogy az ötletedet versenyképes projektté alakítsd. A képzésen résztvevők: – ismerni fogják a projekt részeit és struktúráját; – képesek lesznek beazonosítani a projektötletüknek megfelelő támogatási forrást; – egy reális szükségletre fognak pályázati jegyzetet kidolgozni; – érteni fogják a pályázatok elbírálásának a fázisait és a folyamatát.

Strukturális Alapok – az ötlettől a projektig Románia EU-s csatlakozását követően a Strukturális Alapok révén 19,7 milliárd eurót kap. Tekintettel ara, hogy ez az összeg négyszer akkora, mint amekkora az előcsatlakozási alapokból volt megpályázható, a pályázatok jóval nagyobb eséllyel lehetnek nyertes, azaz támogatott pályázatok. Mi a feltétele ennek? Jó minőségű projekteket kell írni,

amelyek megoldást nyújtanak a közösségek problémáira. E képzés révén az FDSC azon ismereteket és képességeket fejleszti, amelyek egy sikeres pályázat megírásához szükségesek. A képzésen résztvevők: – jobban fogják érteni azt a környezetet, amelyben a strukturális alapok működnek; – tudni fogják, mely ötletet és hogyan lehet projektté alakítani; – képesek lesznek projektjüket behatárolni a megfelelő fő támogatási irányvonalba.

Adományszervezési kampányok. 2%-os kampányok A Közösségi Kapcsolatokért Egyesület (Asociatia pentru Relatii Comunitare – ARC), az FDSC és az Amerikai Kereskedelmi Kamara Romániából már a kezdetek kezdetén részt vett a 2%-os törvény kidolgozásában. Két országos népszerűsítő kampány révén támogatták, széles közben terjesztették ezt a törvény adta lehetőséget, ugyanakkor kutatás keretében vizsgálták ennek hatását úgy a nemkormányzati szervezetekre, mint a polgárokra. Érdeklődésünket az ügy iránt az magyarázza, hogy a 2%-ot potenciális lehetőségnek látjuk arra, hogy egy civil szervezet mozgósítsa ama közösség erőforrásait, amelyben és amelyért tevékenykedik. Támogatjuk az adományszervezésben részt vevő szervezeteket, és szakmai segítséget nyújtunk számukra. 2007-ben új törvényes módosulások szabályozzák a 2%-os lehetőséget. E képzés keretében ismertetjük ezeket a módosulásokat, ugyanakkor a forrásteremtő kampányok szervezéséhez szükséges információkat adunk át és képességeket fejlesztünk, különös figyelemmel a PR- és az adományszervezési módszerekre, melyek sikerrel alkalmazhatóak a 2%-os kampányban. A képzésen résztvevők: – ismerni fogják a 2007-es törvényes előírásokat a 2%-os lehetőséggel kapcsolatban; – ismerni forják egy kampány kivitelezésének lépéseit; – ismerni fogják és képesek lesznek alkalmazni legalább három adományszervezési módszert; – ismereteik és gyakorlati képességük lesz arról, hogy miként kommunikálhatnak a szervezetük számára fontos különböző célcsoportokkal.

A projektciklus menedzsmentje (Project Cycle Management) Lehet, hogy már hallott a Project Cycle Managementről (PCM), és talán már alkalmazza is. Nem szeretné megkönnyíteni munkáját azáltal, hogy megismeri ennek sajátosságait és azt, hogy miként is lehet ezt egyszerűbben, hatékonyabban használni? Voltak már gondjai a logikai mátrix elkészítésével és alkalmazásával? Megkérdezte már, mi lehet a haszna e módszer alkalmazásának? Ez a képzés az Európai Bizottság kézikönyve, mely a trénerek tapasztalataira alapozva minden kérdésére példák és gyakorlat révén ad választ. A képzésen résztvevők: – megértik a projektciklus menedzsmentet és szerepét; – tudni fogják, hogyan használják a PCM-t projektjük érdekében; – gyakorlatba ültetik az elemzés és tervezés szakaszait; – képesek lesznek elkészíteni és használni egy logikai mátrixot.

Projektmenedzsment Románia EU-s csatlakozásával a szervezetek, vállalkozá-

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

sok és az intézmények egy valós nemzetközi piacra léptek, ahol a siker csak azokat illeti meg, akik a legjobbak, aktívak, versenyképesek és kitartóak. Akár civil szervezetnél, akár vállalkozásban vagy közintéménynél dolgozik, ha sikeres szeretne lenni abban, amivel foglalkozik, akkor harcolnia kell, és a legjobbak között kell lennie. Ez a képzés megtanítja Önt, hogyan kerüljön be a legjobb projektmenedzserek körébe, hogy képes legyen elérni a kitűzött céljait a legjobb ár és minőség jelentésével, olyan munkatársakkal, akik örömmel dolgoznak, és motiváltak, hogy az Ön csapatában legyenek. A képzésen résztvevők: – tudni fogják, melyek a hatékony projektkoordinálás szükséges lépései; – tudni fogják, melyek a sikeres projekt megvalósításának a feltételei; – képesek lesznek monitorizálni és értékelni egy projektet; – a projektmenedzsment gyakorlati módszereivel és eszközeivel fognak dolgozni; – ismerni fogják az EU-s projektek eljárásait.

Az EU által támogatott projektek pénzügyi menedzsmentje

nedzsment fontosságát és a szervezet keretében betöltött szerepét. A képzésen résztvevők: – megértik a pénzügyi osztály szervezeten belüli helyét és a szervezet fejlődésében betöltött szerepét; – a pénzügyi feladatkör pozitív értékelése révén képesek lesznek hatékonyan kommunikálni szervezetük keretében; – megértik a projekt pénzügyi menedzsmentje keretében alkalmazott főbb eszközök hasznosságát és az alkalmazási módját (költségvetés, pénzügyi tervezés, árfolyamváltozás, stb.); – ismerni fogják a pénzügyi jelentés elkészítésének a szerepét és jelentőségét úgy a projektmenedzser, mint a támogató szemszögéből egyaránt; – megértik a belső pénzügyi ellenőrzés folyamatának hasznosságát. A már leszögezett időpontokban sorra kerülő képzéseken kívül kérésre olyan képzések megtartását is vállaljuk, amelyek nem a széles közönséget, hanem szakembereket érdekelnek.

Diana Berceanu

Eurómilliárdok állnak a romániai civil szervezetek, vállalkozók és közintézmények rendelkezésére. A legnagyobb kihívást ezeknek a pénzeknek az elköltése jelenti. Egy jó pénzügyi menedzsment segíthet a szervezetnek, hogy képes legyen elkölteni a pénzt úgy, hogy közben tiszteletben tartja a támogató és a törvény előírásait is. E képzésünk segít megérteni a pénzügyi me-

Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány – projektkoordinátor e-mail: dianab@fdsc.ro honlap: www.fdsc.ro Fordította: Csáki Rozália

Az élethosszig tartó tanulás népszerûsítése mindannyiunk küldetése

Román Élethosszig Tartó Tanulásért Egyesület (Societatea Română pentru Educaţie Permanentă – SREP) civil szervezetként az élethosszig tartó tanulás népszerűsítését tűzte ki céljául. Már az alakulásától (2001) kezdődően a hátrányos helyzetű csoportok sajátos képzési igényeit törekedett kielégíteni. A szervezetet egy szakértő csoport (egyetemi tanárok, informatikusok, mérnökök) hozta létre, amely ezáltal az Európai Bizottság által 2000 októberében kidolgozott Memorandumban foglalt, az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos előírásoknak kívánt eleget tenni. Ez a közösségi dokumentum a Feira és Lisabonni Európai Tanácsoktól veszi át az élethosszig tartó tanulás mindenki számára hozzáférhetővé tételének a mandátumát. Tekintettel arra, hogy a gyerek- és ifjúkorban a családban, az iskolában, és az egyetemi évek alatt elsajátított

ismeretek, képességek, készségek és jártasságok nem elegendőek ahhoz, hogy a jelen társadalmi körülmények között érvényesülni lehessen, a SREP olyan kedvező körülmények kialakítására törekszik, melyek minél több személy számára elérhetővé teszik az élethosszig tartó tanulást.

Szervezetünk általános célja a társadalmi életben való részvételhez szükséges jártasságok és készségek fejlődése érdekében a tanuláshoz való hozzáférés általános és folyamatos biztosítása. Ezért a következő sajátos célkitűzések megvalósulásáért dolgozunk: – jelentősen javítani a tanulásban való részvétel lehetőségeit és az értékelési kritériumokat; – a tanulási folyamat minősége érdekében fejleszteni az oktatási és tanulási módszereket; – bekapcsolódni a tanulási folyamatba és az értékelési szempontok kialakításának a folyamatába; – biztosítani a lehetőséget mindenki számára, hogy könnyen hozzáférhessen úgy a Romániában, mint az Európában megvalósuló élethosszig tartó tanulással kapcsolatos információkhoz; – a társadalmi igényeknek megfele-

civil fórum

lően biztosítani az élethosszig tartó tanulási lehetőségeket.

vítása új oktatási módszerek alkalmazása révén.

Hogyan is törekszünk minderre?

Tapasztaltak vagyunk az európai projektek lebonyolítása terén, eddig 15 európai projektben (Leonardo da Vinci és Socrates) voltunk partnerek, és két Socrates-projektet mi koordináltunk.

Tekintettel arra, hogy a román társadalomnak is alkalmazkodnia kell a szakképzés és továbbképzés európai normáihoz, hagyományos és online kurzusok keretében is szervezünk nem formális képzéseket és oktatást mindazoknak, akik nem dolgoznak számítógépen vagy nem férnek hozzá internethez, illetve azoknak is, akik ezeket az ismereteiket, képességeiket szeretnék továbbfejleszteni.

A DYACIT – A fiatalok kreativitásának fejlesztése az információs technológia révén (DYACIT – Dezvoltarea creativitatii tinerilor prin tehnologiile informationale) európai projekt koordinálását a Socrates-Miner-

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

Kiknek? Bármely korosztály és a társadalom bármely szegmense lehet célközösségünk: a társadalom különböző okokból hátrányos helyzetű csoportjaitól (alacsonyan képzettek, különböző sérültek, szociális problémával rendelkezők és mások) kezdve azokig, akik ki akarják használni az oktatás második lehetőségét, illetőleg azok, akik lépést akarnak tartani a technikai fejlődéssel. Számukra a következő szolgáltatásainkat kínáljuk: – a jobb felkészültség biztosítása érdekében hagyományos és elektronikus (eLearning) úton megvalósuló képzések a legkülönbözőbb területeken; – az oktatás európai szintű helyzetével kapcsolatos tanulmányok, elemzések, kutatások készítése; – tanácsadás számítástechnika és elearning témákban; – különböző oktatási és értékelési módszerek alkalmazása; – az oktatási módszerek jelentős ja-

va Program keretében 2006 októberében kezdtük el. Ez a projekt a 16-20 év közötti hátrányos helyzetű fiatalokat célozza meg, akik befejezték a X. osztályt, de a tanulmányaik – szegénység és erőszak, mozgás- vagy más jellegű sérültség, magatartásbeli gondok, stb. miatti – abbamaradásának a veszélye fenyegeti őket. E projekt keretében a jelzett csoport tanulás iránti érdeklődését szeretnénk serkenteni és a kreativitásuk kép általi kifejeződését fejleszteni. A tanulási folyamatban az informatikára és az angol nyelvtanulásra alapozunk, hogy ezáltal más európai fiatalokkal is tudják tartani a kapcsolatot, továbbá a fiatalok elképzeléseinek megfelelő társadalmi integrációjára és a tanulás területén a jó példák megmutatására. A műhelygyakorlatokon részt vevő fiatalokat két csoportra osztottuk: az egyikben a szegényebb sorú, a másikban a különbözően sérült fiatalok vannak. A munkájuk eredményeképpen

majd hat virtuális fotókiállításra kerül sor, melyeket bolgár, olasz és német hasonló korú fiatalokkal együtt valósítanak meg. Projektünkről bővebben tájékozódhatnak a következő honlapon: http://www.srep.ro/dyacit. A köz- és magánoktatással foglalkozó intézmények és szervezetek nagy érdeklődéssel fogadták a Qualitedu – Minőség az oktatásban (Qualitedu – Calitatea in educatie) projektünket, melynek az EU Leonardo da Vinci Programja a társtámogatója. A projekt összesen hét – olasz, francia, angol, bolgár és román – szervezet partnerségében valósul meg, a fő koordinátora pedig az olaszországi COFIMP szervezet. A projekt legfontosabb eredménye egy minőségmenedzsmenti önértékelő eszköz kidolgozása, amit ezen a nyáron már kipróbálhatnak az oktatással foglalkozók. Részletesebb információkat a következő honlapon találnak: http://www.qualitedu.it. (Román nyelven is hozzáférhetőek az információk.) Az AHVITED – Audiovizuális eszközök a látássérültek távoktatására (AHVITED – Instrumente audio-tactile pentru folosire în învăţământul la distanţa de către persoanele cu deficienţe de vedere) egy újabb innovatív projekt Romániában, melyet az angliai Vakok Országos Kollégiuma kezdeményezett. A projekt célkitűzései: – a vakok és látássérültek számára kidolgozott távoktatási anyagok kutatása és értékelése; – a „talking tactiles” termék (térhatású diagrammokkal és beépített hangokkal) távoktatásban történő alkalmazását lehetővé tevő rendszer kidolgozása; – az intenzív távoktatási úttörő projekthez három grafikus képzési csomag kidolgozása, tesztelése és az elképzelés értékelése; – útmutató könyvecske kidolgozása a „talking tactiles” típusú tananyagok kidolgozásához, ezek európai szintű elfogadtatása érdekében; – a célközösségünk érdekét szolgálva a program elérhetővé tétele, hatékony szórása érdekében egy program kidolgozása; – minőségi és pénzügyi szempontból is egy hasznos termék kidolgozása.

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

A projekt eredményei: – egy kidolgozott módszer, mely a látássérült személyek képzése érdekében lehetővé teszi a vizuális képek átküldését nem vizuális módon, de a vizuális- és hangérzékelésre alapozva; – három kidolgozott grafikus képzési csomag, mely úttörő tananyagokat tartalmaz a kidolgozott új módszer alkalmazására; – a látássérült személyek távoktatásában jelentkező problémák elemzését és értékelését, továbbá az eredményeket tartalmazó jelentések; – a projekt honlapja. A Romániában történő kutatás és

tesztelés kivitelezése érdekében együttműködünk a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományi Karának a sajátos oktatással foglalkozó testületével. Az e-portfolió a szakoktatásban (Procesul E-Portofolio in educatia vocationala) témájú Leonardo da Vinci-projekt keretében május 2-3-án Bukarestben szerveztük meg az EPVET 2007 konferenciát, melyet a törökországi Firat Egyetem kezdeményezett. Akadémiai és ipari szakembereknek, továbbá a szakképzésben dolgozó professzoroknak kívántunk ezáltal fórumot teremteni, ahol

bemutathatták munkájukat, és megoszthatták tapasztalataikat az eportofolió módszer szakoktatásban való alkalmazásával kapcsolatban. További információkat a konferencia holnapján találnak: http://www.srep.ro/ e-portofolio/conferinta.html.

Emilia Săulescu Román Élethosszig Tartó Tanulásért Egyesület – elnök e-mail: office@srep.ro Fordította: Csáki Rozália

Starthelyzetben a PannonForrás Kárpát-medencei felnõttképzési és szolgáltatási hálózat

z uniós fejlesztési források megjelenése korszakváltást jelent a civil szervezetek határokon átívelő felnőttképzési együttműködési lehetőségei szempontjából is. A korábbi, döntően nyugatról keletre irányuló, tapasztalatátadási és kapacitás kihelyezési gyakorlat (azaz a kihelyezett képzések módszere) felváltható a közös fejlesztés, a kapacitásteremtés folyamatával, s ennek eredményeként térségenként létrejöhet a magyar nemzeti közösségek saját felnőttképzési hálózata és ezek összekapcsolódó, egységes transzregionális rendszere. Lehetőség van – meghatározóan civil szervezetekre építve – erdélyi magyar felnőttképzési hálózatban gondolkodni, mely hálózat ugyanakkor része egy kiterjedtebb, Kárpát-medencei felnőttképzési és szolgáltatási hálózati együttműködésnek és élvezi e hálózathoz tartozás előnyeit. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az országhatárokon átnyúló együttműködésben a korábbi alacsonyabb finanszírozási szintű, egyszerűbb tapasztalatátadási munkamódszerek (konferenciák, szemináriumok, kihelyezett képzések, tréningek) az Európai Unió nagyságrendekkel jelentősebb támogatási formáival felválthatók nagy, közös célokat szolgáló fejlesztési munkamódszerekkel, s az ezeket öszszehangoló, korszerű XXI. századi fejlesztési modellel, a hálózatépítéssel. Ennek

legfontosabb előfeltétele a versenyképes partnerség és az EU-konform fejlesztési koncepció. E feltételek az elmúlt években a felnőttképzés területén önszerveződő civil kezdeményezésként Kárpát-medencei szinten létrejöttek.

Miért létkérdés a magyar nyelvű felnőttképzés a Kárpát-medencében?

bilitásának XXI. századi alapfeltétele. Ugyanakkor – amint azt az Apáczai Közalapítvány által támogatott kutatási program 2004-ben megállapította – a magyarlakta régiókban még nem jött létre a korszerű, kompetencia alapú, moduláris felépítésű, a munkáltatók igényeire azon... a magyarlakta rénal reagálni képes felgiókban még nem nőttképzés és az ezt jött létre a korszerû, kiegészítő tevékenykompetencia alapú, ségek egységes szolmoduláris felépítésû, gáltatási rendszere. a munkáltatók igéEnnek létrehozása azért is indokolt, mert nyeire azonnal reaaz egyre gyorsabban gálni képes felnõttváltozó munkaerőképzés és az ezt kipiaci igényeket az isegészítõ tevékenysékolarendszerű szakgek egységes szolgálképzése csak kisebbnagyobb késéssel kétatási rendszere. pes követni.

A globalizáció viszonyai között a Kárpátmedencei magyarság esélyeit az anyanyelven folyó oktatás és képzés színvonala, korszerűsége – ennek következményeként pedig a gazdasági, munkavállalási aktivitás lehetősége – meghatározóan befolyásolja. A közoktatás és a felsőoktatás mellett egyre nő az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés jelentősége. Korszakváltás részesei vagyunk, melynek során az egyszeri, iskolai felkészülést felváltja az élet teljes hosszán át tartó ismeretszerzés és képességfejlesztés szükségessége. A felnőttkori tanulás, szakmaszerzés és szakmaváltás lehetősége a magyar nemzeti közösségek szülőföldön történő boldogulásának, illetve Kárpát-medencén belüli mo-

Mit biztosít a Kárpát-medencei Felnőttképzési és Szolgáltatási Hálózat? A döntően nonprofit szervezetek széleskörű együttműködésével kiépülő egységes magyar nyelvű felnőttképzési és szolgáltatási rendszer Galántától Sepsiszentgyörgyig, Beregszásztól Újvidékig lehetővé teszi minden magyar számára azt, hogy az érvényesüléshez, a jövedelemszerzéshez szükséges új ismereteket,

civil fórum

képességeket, szakmákat, mesterségeket felnőtt korban anyanyelvén elsajátítsa. E nemzetközi színvonalú képzési és szolgáltatási rendszer a munkaerőpiacon versenyképességet, sőt versenyelőnyt biztosít nemzeti közösségünk tagjainak. Bármilyen képzési, foglalkoztatási forma, bevált gyakorlat, illetve terület- vagy gazdaságfejlesztési programot támogató képzés, szolgáltatás a hálózati központokon keresztül rövid idő alatt kiterjeszthető az egyes régiókra, vagy akár a Kárpát-medence egészére.

Milyen képzések és szolgáltatások alkotják a Hálózat tevékenységrendszerét? A PannonForrás Hálózat összehangolt, integrált tevékenységrendszere magában foglalja a felnőttképzést, valamint a hálózati képzési tevékenységhez kapcsolódó munkaerőpiaci- és a fejlesztési szolgáltatásokat. Felnőttképzés – európai szinten egységes képzési formák, – Kárpát-medencei szinten egységes, közösen fejlesztett, összehangoltan akkreditált képzési programok, melyekkel az európai standardok bővíthetők, – regionális, helyi, speciális munkáltatói igényeket szolgáló képzések. Munkaerőpiaci szolgáltatások – pályatanácsadás, – állásközvetítés, – befogadó és megtartó munkahelyi modell. Fejlesztési szolgáltatások – üzlet- és vállalkozásfejlesztés, – agrár- és vidékfejlesztési szaktanácsadás, – kulturális szolgáltatások.

Felnőttképzési rendszer A fenti vertikális (európai, Kárpátmedencei, regionális) szinteken elhelyezett képzések célterületei az alábbiak: 1. Általános (gazdasági, informatikai, nyelvi, vezetői) kompetenciák A hatékony vezetést és az eredményes munkavégzést szolgáló standardizált képzési területek (ECDL, EBC*L, ECL, „Természetes vezető” tréning stb.). Az EU-standardok egységes Kárpát-medencei kiterjesztésének részletesen kidolgozott projektjét az együttműködő szervezetek 17 tagú hálózati konzorciuma az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében meghirdetett pályázatra 2006 szeptemberében beadta. 2. Turizmus, agrár- és vidékfejlesztés

Az Európai Unió „Turisztikai Képzési Mintarégió” programjának Kárpátmedencei kiterjesztése, valamint a kapcsolódó agrár- és vidékfejlesztési képzési területek. Egységes Európai Turisztikai Oklevél (European Tourist Competence Licence – ET*CL) képzési feltételeinek létrehozása és európai kiterjesztése. 3. Társadalmi esélyegyenlőség, szociális gondoskodás Fokozott támogatást igénylő célcsoportok (pl. nők, romák, fogyatékkal élők, 45 éven felüliek) esélyegyenlőségének elősegítését, valamint a szociális gondoskodást szolgáló szakterületi és célcsoport specifikus képzések. A Szociális Gondoskodás Egységes Európai Oklevelének (European Social Care Competence Licence – ESC*CL) képzési feltételeinek létrehozása és európai kiterjesztése.

dencei szintű műhelymunkákra került sor: – 2005. július 18–22., Tusnádfürdő: EQUAL nemzetközi nyitókonferencia. Partnerségi műhelymunka a határokon átívelő felnőttképzési hálózatépítés lehetőségéről. A hálózatépítés módszertani alapvetésének összeállítása. – 2005. szeptember 29 – október 1., Székelyudvarhely: Hálózatépítő műhelymunka. A transzregionális felnőttképzési hálózat egységes tevékenységrendszerének közös kidolgozása. EU-konform fejlesztési projekt szerkezetének meghatározása a regionális és nemzeti fejlesztési tervek számára. Hálózati névválasztás: PannonForrás. – 2006. március 1–4., Gyula: Hálózati vezetőképző program. „Az érzelmi intelligencián alapuló vezetés gyakorlata” című vezetői tréning. A hálózati együttműködés alapítványi szervezeti keretek köMeddig jutottunk a hálózatépítésben? zé helyezése. Irányító testület 2004. április 29-én magyarországi és (szenátus) létrehozása. erdélyi felnőttképzési szervezetek – 2006. április 26–30., Sepsiszentközött Székelyudvarhelyen megálgyörgy: Hálózatfejlesztő műhelylapodás született a stratégiai együttmunka. Tevékenységrendszer részműködésről, az uniós fejlesztési forletezése, a hálózati minőségirárások közös célok érdekében történő nyítás és marketing alapvetésösszehangolt felhasználásáról A megének összeállítása. E három terüállapodást a Békéscsabai Regionális letre munkabizottság létrehozása. Képző Központ kezdeményezte, az – 2006 június 22–24., Székelyuderdélyi aláíró szervezetek a követkevarhely: Hálózati projekttervezést zők voltak: Civitas Alapítvány (Koelőkészítő műhelylozsvár, Székelyudmunka. A hálózati képvarhely), Kis-Küküllő ... szükség van egy zési rendszer meghaTérségi Társulás. Batározása. lavásártól Szovátáig pályázatokon kívüli – 2006. október 4–8., (Erdőszentgyörgy), fejlesztési keretprogSzováta: Hálózatépítő LAM Alapítvány (Illyeramra, a magyarorműhelymunka. Erőfalva). Ez volt az első szági Nemzeti Fejleszforrás felmérési módlépése a fokozatosan tési Tervbe illeszkedõ szertan és a turisztikai kiszélesedő Kárpátképzési mintaprogmedencei együttműkiemelt, központi ram meghatározása. ködésnek, s ezt követprojektre, mely a há– 2007. február 21–24., te a további székelylózatépítés koordináSzékelyudvarhely: A földi, valamint a felviciós és módszertani hálózatfejlesztő közdéki, kárpátaljai, parhátterét biztosítja... ponti keretprogram tiumi és vajdasági partcél- és eredményrendnerek csatlakozása. szerének meghatározása. Az elmúlt három esztendőben létrejött a hálózatépí- A hálózatépítés további eseményei, tés két alapvető feltétele: a verseny- eredményei részletezve a www.brkk.hu képes partnerség és a megvalósítha- és a www.pannonforras.hu honlapon tó, EU-konform fejlesztési koncepció. találhatók. Az EQUAL Európai Közösségi Kezdeményezés dél-alföldi regioná- Hogyan léphetünk tovább? lis felnőttképzési hálózatépítő pro- Az elért eredmények fenntartásához jektje nemzetközi komponensének és a továbblépéshez szükség van a hákeretében a Békéscsabai Regionális lózatépítés folyamatosságának biztosíKépző Központ és a CIVITAS Alapít- tására. A szakmai tartalmak, a hálózavány együttműködésével eddig az ti feltételek egymásra épülésének logialábbi közös – az EU konform pro- kája, a partnerszervezetek tettrekészjekttervezésben úttörő – Kárpát-me- sége, az első közös sikerek iránti foko-

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

zott várakozás egyaránt ezt kívánja. Ennek a szellemileg és érzelmileg is magas szinten motivált munkaközösségnek az állapotát, alkotóképességét, lendületét a feladatok megszakítás nélküli végrehajtása képes állandósítani. E kivételes alkotóerő érvényesüléséhez – a térben és időben összefüggéstelen pályázati lehetőségeket áthidaló, a ciklikusságot kiegyensúlyozó – folyamatos munkavégzési, szervezeti feltételek szükségesek. Az eredményes pályázatok, bármilyen tudatosan is épüljenek egymásra, önmagukban nem képesek egy fejlesztési folyamat – különösen egy határokon átívelő hálózatépítési folyamat – biztonságát garantálni. Ezért szükség van egy pályázatokon kívüli fejlesztési keretprogramra, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Tervbe illeszkedő kiemelt, központi projektre, mely a hálózatépítés koordinációs és módszertani hátterét biztosítja, s melyhez hozzákapcsolhatók a közvetlen európai, illetve az országonként elérhető finanszírozási, pályázati lehetőségek.

Hogyan határozható meg a hálózatfejlesztő központi keretprogram cél- és eredményrendszere? A Kárpát-medencei szintű szakmai műhelymunkák eredményeként kialakult a hálózatépítés potenciális központi fejlesztési keretprogramjának szerkezete, mely az alábbi: I. Működő hálózat I.1. Hatékony hálózati emberi erőforrás I.2. A hálózati működés személyi háttere I.3. A hálózati működés tárgyi eszköz háttere I.4. SZMSZ és működő minőségirányítási rendszer I.5. Hatékony marketing I.6. Hozzáférhető és működő hálózati erőforrástérkép és adatbázis I.7. Hálózatbővítés feltételrendszere II. Hálózati fejlesztésen kívül létrejött, hálózatba bevezetett képzések és szolgáltatások II.1. Hagyományos és e-learning képzések II.2. Nyelvi képzés (magyar, mint idegen nyelv, szakmai idegen nyelv) II.3. Képzők képzése II.4. Előzetes tudásszint mérése és elismerése (PLA, PLA-R) szolgáltatás bevezetése II.5. Andragógia képzés II.6. Hálózati munkaerő-piaci szolgáltatások II.7. A munkaerő-piaci szolgáltatások komplex informatikai támogatása

II.8. ECDL vizsgaközponttá válik minden Regionális Hálózati Központ II.9. EBC*L vizsgaközponttá válik minden Regionális Hálózati Központ II.10. ECL vizsgaközponttá válik minden Regionális Hálózati Központ III. Közösen kifejlesztett képzések és szolgáltatások III.1. Szociális képzési mintaprogram (Személyi és közösségi szociális gondozó) III.2. Turisztikai képzési mintaprogram (Turisztikai szolgáltató) III.3. Államnyelv oktatása III.4. További szakterületekkel bővülő hálózati képzési kínálat IV. Európai képzési standardok IV.1. A hálózati képzési mintaprogramok európai standardokká fejlesztése és bevezetése

Mely szervezetek kezdeményezték a hálózatépítést? Felvidék – Nagykapos és Vidéke Térségi Társulás, Nagykapos – EUREG Polgári Társulás, Vágsellye, Galánta Kárpátalja – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász – Dorcas Alapítvány, Szürte – Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, Beregszász Partium – Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad – Szórvány Alapítvány, Temesvár Erdély – Civitas Alapítvány, Kolozsvár, Székelyudvarhely – Magna Oktatási Központ, Marosvásárhely – Kis-Küküllő Térségi Társulás. Balavásártól Szovátáig, Erdőszentgyörgy – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara, Csíkszereda – Eurocenter Amőba Oktatási Központ, Sepsiszentgyörgy – LAM Alapítvány, Illyefalva Vajdaság – Vajdasági Magyar Felnőttképzési Társaság, Topolya – Szerbiai Teleház Szövetség, Topolya – Módszertani Központ, Újvidék – Vajdasági Ifjúsági Fórum, Szabadka Magyarország – Békéscsabai Regionális Képző Központ, Békéscsaba – Regionális képzőközpontok országos hálózata – Regionális Tudáshálózatokért Alapítvány, Békéscsaba

– Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete, Veszprém Együttműködő ágazati háttérintézmények – Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) – FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet (FVM KSZI) – Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) – ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési KHT (ITDH) A fenti szervezetek, mint alapítók, regionális hálózati központokként biztosítják a hálózat Kárpát-medencei szintű működését. Mivel a hálózat nyitott, ezért a csatlakozni kívánó, a minőségirányítási feltételeket teljesítő helyi szervezetek területi képzőhelyként, illetve szolgáltatóként vehetnek részt az együttműködésben az adott regionális hálózati központ partnereként. Összefoglalva Az elmúlt két esztendő alatt a Kárpátmedencében létrejöttek a szakmai, módszertani és partnerségi alapfeltételei a transzregionális felnőttképzési hálózatépítésnek. A 2007-2013 közötti tervezéshez és a fejlesztési folyamathoz az előzmények, az eddigi eredmények kellő megalapozottságot biztosítanak. A partnerség versenyképes, elkötelezett és készen áll a hálózatépítés uniós keretek közötti folytatására. A transzregionális hálózat térségi központjai, illetve folyamatosan bővülő területi képzőhelyei, mint felnőttképzést és kapcsolódó munkaerőpiaci, valamint fejlesztési szolgáltatásokat összehangoltan biztosító – döntően civil – szervezetek, egyidejűleg lesznek képesek hozzájárulni az egységes európai oktatási, képzési tér és az egész életen át tartó tanulás, valamint a szervezeti versenyképesség és a munkavállalói esélyegyenlőség feltételeinek biztosításához. A Kárpát-medencei felnőttképzési hálózatépítés nemzeti és európai integrációt egyaránt szolgáló, ezek összhangját biztosító innovatív kezdeményezés, mely új korszakot nyit a felnőttképzési szolgáltatásokat végző civil szervezetek határokon átívelő együttműködésében.

Molnár György Békéscsabai Regionális Képző Központ – igazgató PannonForrás Hálózat, Szenátus – elnök e-mail: gymolnar@mail.brkk.hu

civil fórum

Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége Magyarország egyik legnagyobb érdekvédelmi ernyőszervezete, mely a humán szolgáltatások területén működő civil szervezeteket tömöríti. Küldetése a sokszínű szervezetek szakmai és szervezeti fejlődésének elősegítése, ezáltal a magyarországi civil társadalom erősítése, európai szinten való megjelenítése, helytállásának biztosítása. Nyilvántartott tagszervezetei (számuk 130, közülük számos maga is ernyőszervezet) az ország teljes területét képviselik, és a humán szolgáltatás területeinek megfelelően a következő 5 tagozatban működnek: Foglalkoztatási és Munkanélküliségi Tagozat, Idősügyi Tagozat, Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tagozat, Egészségügyi és Rehabilitációs Tagozat, valamint Esélyegyenlőségi Tagozat. Szoros, napi munkakapcsolat alakult ki az ágazati minisztérium (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) felső vezetésével a civil szektort érintő stratégia megalkotásakor, illetve azóta is folyamatosan a Civil Foglalkoztatási Műhely (CFM) keretében. A CFM tevékenységében résztvevő szervezetek a foglalkoztatási célú hazai ernyőszer-

vezetek, amelyek a tömörülés vezetőjének a Nonprofit Szövetséget választották. A CFM elsősorban az SZMM stratégiai partnere minden olyan kérdésben, mely a nonprofit szektor lehetőségeit kívánja bevonni a kapacitás növelése és a jobb foglalkoztathatóság érdekében. A Civil Foglalkoztatási Műhely és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium között írásos együttműködési megállapodás jött létre, mely egyedülálló lehetőséget teremt az érdekegyeztetés intézményesülése terén. A Nonprofit Szövetség folyamatos érdekvédelmi, érdekérvényesítő tevékenységet is folytat, elsősorban az európai uniós csatlakozás következtében megnyílt források felhasználásánál mutatkozó, a civil szektort is érintő komoly problémák miatt. Hasonlóképpen a Nemzeti Fejlesztési Tervek kidolgozásánál a társadalmi nyilvánosság megteremtésének hiányosságaira is felhívja a figyelmet, ösztönözve a kormányt, hogy a civil szervezetek véleményezhessék az alapdokumentumokat. A Nonprofit Szövetség számos hálózatot működtet, illetve tagja ilyeneknek mind hazai, mind nemzetközi szinten. Többek között tagja a – Magyarországi Szegénységellenes

Hálózatnak (mely EAPN tag), melynek köszönhetően a kirekesztett, nehéz körülmények között élő emberekkel közvetlen kapcsolatba is került. Számos közös programban, kutatásban partner a két szervezet. – Szociális Szakmai Szövetségnek, mely a szociális területen működő szervezeteket és képzőszerveket tömöríti, így közvetlenül is részt vesz felnőttképzési programok kidolgozásában. – OECD LEED Program Magyar Hálózatnak, melynek célja a szociális gazdaság feltételeinek erősítése Magyarországon – tevékenységei középpontjában a helyi fejlesztési stratégiák értékelése áll. – A Y. E. S. Forumnak (szociális szakemberek, szervezetek és fiatalok európai hálózata), mely a kirekesztés által fenyegetett, hátrányos helyzetű fiatalok és gyermekek társadalmi folyamatokban való részvételének növelését tekinti küldetésének.

A Lépéselőny Program

Célcsoport Elsődleges célcsoport: a helyi emberek, közösségek, családok. Másodlagos célcsoport: az elsődleges célcsoportra hatással, befolyással bíró intézmények, szervezetek, személyek. Harmadlagos célcsoport: a térségben működő képző szervek, munkáltatók.

így a település elöljáróit, a papot, tanítót és másokat. A másik csoport a kamionos helyszíni tájékoztatás megvalósítását végezte. Az akciócsoport további feladata volt, hogy feltérképezze az adott térség foglalkoztatási állapotát, valamint az elérhető képzések adatait. Felvette a kapcsolatot a Munkaügyi Központokkal, az önkormányzatokkal, a képzőintézményekkel és a munkáltatókkal, valamint a helyi médiával. Felmérte, milyen szakmai képzettségű munkaerőre van kereslete a lehetséges munkaadóknak, és a képzők mennyire tudják kielégíteni az ilyen irányú igényeket. Összegyűjtötte mindazon lehetőségeket, melyek igénybe vehetők a képzésben való támogatást illetően.

Az elmúlt év egyik jelentős programja a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatásával megvalósuló Lépéselőny program, melynek általános célja: minél több ember vegye igénybe a felnőttképzési lehetőségeket, és ezek után álljon munkába. A program konkrét célja: a felnőttképzés népszerűsítése két régió 30-30 kistelepülésén, összehangolt, intenzív, a családokat megcélzó kampánynyal; az adott térségben rendelkezésre álló képzési lehetőségek megismertetése, széleskörű partnerségek kialakítása; a munkához jutás elősegítése, a helyi partnerek bevonásával.

Előkészítő szakasz A programot a kiírás értelmében 2 régióban szervezték meg (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl). Minden régióban két csapat dolgozik. Az egyik az akciócsoport, amely előkészítette az adott településen a tájékoztató kamion fogadását, az embereket befolyásolók mozgósítását. Megkerestek minden olyan elöljárót, aki segítheti a minél nagyobb érdeklődés felkeltésében,

Mind ezeken túl szakmai programokat, konferenciákat szervez, kutatásokban vesz részt, valamint szakmai kiadványokat, könyveket ír, fordít és ad ki. e-mail: nonprofit@chello.hu honlap: www.humszolg.hu

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

Ezen információkból az adott településre szabott kiadványokat készítettek, melyek egyszerűek, rövidek, könnyen olvashatóak. Minden régióban azonos minőségi tájékoztató anyag állt rendelkezésre, valamint azonos szempontok szerint felkészített szakemberek, akik a felmerülő kérdésekben tudtak segítséget, információt nyújtani. Az előkészítés fontos eleme volt egy figyelemfelkeltő szlogen és általában az egységes arculat megtervezése is, valamint a kamionos tájékoztatás helyi reklámkampánya is. Az akciócsoportok gondoskodtak arról, hogy minél nagyobb hírverés legyen a program körül az adott településen. Nem csak a potenciális munkavállalókhoz kívántak szólni, hanem a családokhoz, a közösségekhez is. Motiválták a családokat azzal, hogy bemutatták miért is jó és fontos eszköz a képzés annak érdekében, hogy egyik családtagjuk munkához juthasson. Így motiválták az egész családot arra, hogy elmenjen a meghirdetett programra, ott jól érezze magát és

könnyebben „szálljon fel” a felnőttképzés kamionjára. A megvalósítás szakasza A településekre a megfelelő – a helyi polgármesterrel egyeztetett – előkészítés után egy kamion érkezett,

később is a lehetőségekről. Az egész kampány emberközpontú személyes találkozások sorozata.

Számítógépterem, kiadott ajándékok Kiragasztott plakátok Kiadott szórólapok Kiadott léggömbök Látogatók összesített létszáma Megjegyzés:

1 255 darab 926 darab 6 811 darab 5 360 darab 11 300 fő Egy család közvetlen, mindenre kiterjedő tájékoztatása 3 000 Ft-ba került.

amely platóján egy kiállítást és számítógépes termet vitt. A cél az volt, hogy minél több embert, sőt családokat mozgósítsanak. Aki elment a programra, mindenképpen hozzájutott a szükséges információhoz, de ezen túl lehetőséget kapott arra, hogy valóban bekerüljön a képzésekbe és valóban munkát is kapjon. Ha egy érdeklődő regisztrálta magát a kamionon, akkor a helyi adatbázisokon keresztül folyamatosan tájékoztatták

A létrehozott honlapon a programra vonatkozó összes információ megtalálható, melynek látogatottsága szintén kiemelkedőnek minősíthető (www.humszolg.hu/nfi).

Konkrét eredmények összesítő táblázata (2 régió, 61 település)

Dr. Bényei Andrásné Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége – ügyvezető igazgató e-mail: andrasne.benyei@csello.hu

Az EU és a humánerõforrás fejlesztése – interjúk A képzés és foglalkoztatás témakörével foglalkozva nem kerülhetjük meg, hogy ne ejtsünk szót az EU-s csatlakozás következtében előtérbe kerülő humánerőforrás fejlesztésről. A fejlődő országokhoz való felzárkózás egyik prioritása a felnőttképzés. Bár már nagyon sok civil szervezet foglalkozik képzésekkel, felnőttképzési hálózat még csak most van kialakulóban. A civil szervezeteknek azonban a továbbiakban is nagyon fontos szerepük lesz a felnőttképzés, a humánerőforrás fejlesztése terén. Magyarország már több tapasztalattal rendelkezik az EU humánerőforrás fejlesztésre vonatkozó elvárásairól, az ennek köszönhetően kialakult fejlesztési irányvonalakról. Ezekről kérdeztük Ríz Ádámot, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága igazgatóját.

Ríz Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága – igazgató e-mail: hefopszerkeszto@szmm.gov.hu honlapok: www.nfu.gov.hu; www.hefop.hu – Melyek a magyarországi Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) fő fejlesztési irányvonalai? – Magyarország az Európai Unió tagjaként 2004

óta jogosult a Strukturális Alapok forrásainak igénybevételére. A közel 650 milliárd forintos támogatási forrás a 2004-2006 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiában, a Nemzeti Fejleszté-

civil fórum

si Tervben meghatározott célokra fordítható. A fejlesztések megvalósítása úgynevezett operatív programokon keresztül történik, amelyek egyegy ágazat problémáinak a megoldására irányulnak. Ezek közül a legnagyobb keretösszeggel a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) rendelkezik, amelynek teljes költségvetése összesen 750 millió euró, ami 191 milliárd forintot jelent. A HEFOP forrásaiból a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés, valamint a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztései támogathatóak. Ahhoz, hogy az emberek boldoguljanak, megélhetésre, munkára van szükségük. Ahhoz, hogy minél többen dolgozhassanak, a jelenleginél képzettebb, a gazdaság változásaihoz könnyebben alkalmazkodó emberekre van szükség. Az emberek esélyeit, alkalmazkodóképességét a céltudatos képzés és életkörülményeik javítása növeli, ezért a HEFOP ezeken a területeken fejti ki hatását. Legfontosabb célja, hogy minél több embert juttasson munkához, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzésekkel növelje az emberek versenyképességét és elősegítse a társadalmi beilleszkedést, az esélyegyenlőséget a hátrányos helyzetű emberek számára. A program stratégiájának fő célkitűzései a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő versenyképessé tétele, valamint a társadalmi beilleszkedés elősegítése, amelyeket az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósít meg. A HEFOP-ban négy prioritás mentén valósulnak meg fejlesztések. Az első az aktív munkaerő-piaci intézkedések támogatása, amelynek célja a munkanélküliek visszasegítése a munkaerőpiacra, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, valamint a fiatalok és a nők munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése. A második prioritás célterülete a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével. Mindezt a hátrányos helyzetűek, tehát a romák, tartósan munkanélküliek, fogyatékos emberek, lemorzsolódott fiatalok, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, szenvedélybetegek és a hátrányos helyzetű régióban élők foglalkoztatási esélyeinek javításával, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének segítésével valósítja meg. A kijelölt cél megvalósítása érdekében három beavatkozási területet jelölt ki a prioritás. Ezek közül az egyik a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban, másik a társadalmi beilleszkedés elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével, harmadik pedig a hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása. A harmadik prioritás az egész életen át tartó tanulást és az alkalmazkodóképesség fejlesztését támogatja az oktatás és képzés különböző szintjeinek és formájának segítésével, beleértve

az alap- és középfokú oktatást, a szakképzést és a felsőoktatást, valamint a felnőttképzést. A negyedik prioritás az oktatás, szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrájának fejlesztését érinti. Hatását egyrészt az oktatási és képzési infrastruktúra és a társadalmi beilleszkedést elősegítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül fejti ki. Másrészt külön célterületként jelöli meg a hátrányos helyzetű régiókban az egészségügyi infrastruktúra és az egészségügyi információs-technológia fejlesztését. A HEFOP-ra három év alatt (2004-2006) közel 6 ezer projektet nyújtottak be. A támogatási igény megközelíti a 350 milliárd forintot, az Irányító Hatóság pedig több mint 2 200 projektet támogatott 190 milliárd forint értékben. E mögött azonban „hús-vér” projektek vannak. A HEFOP segítéségével 30 000 embernek teremtjük meg a lehetőséget a munkahelyszerzésre, 50 000 embernek nyílik lehetősége a továbblépésre a felnőttképzés fejlesztésével, 80 000 embert segítünk az oktatás infrastruktúrájának fejlesztésével, valamint közvetve több százezer ember életkörülményei javulnak. – A fejlesztési irányvonalak meghatározásában mennyiben alapoztak a civil szférára? Kikértéke a véleményüket, konzultáltak-e, együttműködtek-e civil szervezetekkel? Milyennek ítélik ezt az együttműködést, ha volt rá alkalom? – A 2007-től kezdődő hétéves időszakban Magyarország jelentős pénzügyi támogatásban részesül az Európai Unió költségvetéséből. Annak érdekében, hogy ezt a mintegy 8000 ezer milliárd forintos fejlesztési forrást a legjobb célokra, a lehető leghatékonyabban használhassuk fel, 2005-ben széles társadalmi egyetértésen nyugvó tervet kellett elindítani. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) azáltal, hogy dönt az uniós források felhasználásának kereteiről, középtávon meghatározza Magyarország fejlődési lehetőségeit, a tervekben foglaltak tehát döntően befolyásolják az ország jövőjét. Ezért is elengedhetetlen, hogy kialakításuk során a tervezők ismerjék a társadalom igényeit, véleményét – ez pedig úgy érhető el, ha a kormányzat teret és időt ad a társadalmi egyeztetésnek. A terv csak akkor lehet valóban sikeres, az elkészült program társadalmi elfogadottsága csak úgy biztosítható, ha a munkában a kormányzati szerveken és a szakértői-tudományos szereplőkön kívül a társadalom különböző szegmenseit képviselő szervezetek is aktívan részt vesznek. A kormányzat és a társadalom számára is alapvető fontosságú, hogy a partnerség elve a gyakorlatban is érvényesüljön. A széles körű, részvételi elven alapuló társadalmi egyeztetés ugyanis segít abban, hogy a társadalom és a gazdaság legkülönbözőbb rétegeiben felhalmozódott tudás beépülhessen a dokumentumokba, a tervezők által egyébként nem felderíthető sajátos igényekre is válaszok szülessenek.

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

A tervezés során a legkülönbözőbb csoportok partneri részvételével zajló, kiterjedt társadalmi párbeszédre került sor. A sikeres társadalmi egyeztetés alapelvei a következők voltak: strukturáltság, részvételi elv, folyamatosság, nyitottság, nyilvánosság, átláthatóság, befolyásolhatóság, visszacsatolás és független értékelés. A tervezés legelső fázisától kezdve a lehető legtöbb fórumon véleményezhette a szakma a fejlesztéspolitikai koncepciót, terveket. Az eredményként megszületett ÚMFT társadalmi egyeztetéséhez egy elektronikus kérdőívet fejlesztett ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A kérdőív és a hozzá tartozó szoftver – akárcsak maga a dokumentum – letölthető volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról. A dokumentum véleményezésére összesen mintegy ötezer partnert kért fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, de emellett természetesen lehetősége volt a részvételre és az internetes regisztrációra bármely más szervezetnek és személynek is. Az ÚMFT-t második olvasatban már a társadalmi partnerek beérkező véleményeinek figyelembevételével tárgyalta a kormány. Ezt megelőzően azonban fejlesztési területenként az egész országban számtalan fórumon, háttérbeszélgetésen, vagy épp „jövőkép vitán” csatornázódhattak be az egyes vélemények. Külön terv született a civil szervezetekkel történő egyeztetésre, amelynek elkészítésében tizenöt országos szakmai civil ernyőszervezet is részt vett. Az ÚMFT elfogadásával párhuzamosan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 14 operatív programot is. Összesen csaknem 1350 szervezet juttatta el véleményét az elektronikus kérdőívek segítségével, valamint esszé formájában. A legfontosabb partnerszervezetek az írásos véleményezési lehetőségen kívül szóban is kifejthették álláspontjukat az ágazati és a regionális operatív programok megvitatására szervezett egyeztető fórumsorozat, valamint a különböző makrofórumok plenáris ülései keretében. Az egyeztető konzultációk mindegyikéről készült szerkesztett emlékeztető, amelyek elérhetőek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján. Az egyes javaslatok végleges sorsáról mind az ágazati, mind a regionális operatív programok esetében először az Operatív Program Tárcaközi Bizottság tárgyalt, majd pedig a Tervezési Operatív Bizottság döntött. A beérkezett vélemények és javaslatok elbírálását követően a véleményező szervezetek személyre szabott válaszleveleket kaptak, ahogy eddig is minden egyes társadalmi egyeztetés lezárását követően. – Melyek azok a fejlesztési irányvonalak, amelyek megvalósításában a civil szervezeteknek fontos szerepük lehet/van? Az előző évi tapasztalatokra alapozva a civilek menynyiben tudtak élni a HEFOP adta lehetőségekkel? Van-e esetleg kimutatás, hogy milyen jellegű képzési formákra kértek támogatást?

Hány személy/szervezet képzését/továbbképzését tudták ezáltal biztosítani? Milyen jellegű képzések ezek? – A HEFOP vonatkozásában 25 olyan pályázati kiírás volt, amely a civil szektort is érintette. Fontosnak tartjuk a civil szervezetek támogatását és aktív részvételüket a pályáztatásban, hiszen egy sor olyan feladat van, amelyet a civil szervezetek tudnak a legjobban ellátni. Közelebbi kapcsolatba tudnak kerülni a célcsoporttal, könnyebben elérik például a hoszszabb távú munkanélkülieket. Az egyes programelemek egymásra épülnek, valódi megoldást nyújtanak a célcsoport tagjai számára. A program végrehajtói a résztvevők szükségleteire problémamegoldó módon és rugalmasan reagálnak, ezzel is növelve a személyre szabottságot, az egyéni igények figyelembe vételét és a projekt sikerességét. A civil szervezeti státusból fakadó előnyökből kifolyólag a projektek arányosan nagyobb sikerrel zárulhatnak, mint a hasonló célú állami intézmények programjai. A civil szervezeteken keresztül támogatott célcsoportok közé tartoznak a munkanélküli, inaktív, elbocsátás által veszélyeztetett nők, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű emberek, a romák, a sajátos nevelési igényű gyerekek, a hátrányos helyzetű térségek és kistelepülések lakossága, a hajléktalan és fogyatékos emberek és az alacsony iskolai végzettségű, elavult képzéssel rendelkező munkanélküliek. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az információk hiánya, illetve pontatlansága, az intézmények működési mechanizmusainak ismeretlensége gátolja ezen szervezetek hatékony bekapcsolódását az uniós civil életbe. A civil szervezetek esetében sokszor tapasztalható, hogy kevésbé felkészültek a megvalósításra. Problémaként merül fel a pályázói rutin, a projektek pénzügyi menedzsmentje. A legtöbb projektmenedzser szakmai munkatárs és kevésbé rendelkezik menedzserszemléletű gondolkodásmóddal. Mindemellett a Strukturális Alapok alapvetően utófinanszírozású jellegéből adódóan sok esetben tapasztalható probléma. Ezt segítendő – az uniós gyakorlattól eltérően – Magyarországon a civil szervezetek 25%-os előlegben részesülhetnek. A menedzsment esetében mutatkozó kapacitásbéli problémák mellett a hazai civilszervezetek tőkehiányosságából fakadóan likviditási problémák is tapasztalhatóak. A monitori jelentések többsége a projektmegvalósítás legfőbb akadályának tekinti a projektek pénzügyi stabilitásának hiányát, a bonyolult elszámolási folyamatokat, az elhúzódó ellenőrzéseket, és ebből fakadóan az elszámolt összegek kiutalási idejének bizonytalanságát. Elmondható azonban, hogy az elmúlt időszakban a civil pályázók egyre jobban elsajátították az uniós pályázati rendszerek sajátosságait, hozzászoktak a pályázati eljárásrendhez. Negyedévről negyedévre láthatóan javul a szakmai monitoring-színvonala, a pályázók a

civil fórum

korábbi időszakhoz viszonyítva többször élnek korrekciós lehetőséggel is. A kedvezményezettek többsége mindent elkövet annak érdekében, hogy sikeresen teljesíteni tudja vállalásait. Ahol elmaradása van – még akkor is, ha nem saját hibából történt –, igyekszik pótolni. Átcsoportosítja erőforrásait, ha szükséges, plusz tanácsadást, tréninget is teljesít. Általánosan elmondható, hogy a civilszervezetek motiváltsága, lelkesedése nagyobb, ugyanis elkötelezettebbek a projektjük iránt. Egy másik sajátos probléma, hogy a projekt időtartama alatt nagy a fluktuáció a segítő-tanácsadók körében. A fluktuáció egyik oka, hogy a tanácsadók a kevéssé kiszámítható programfinanszírozás helyett inkább a hoszszabb távú megélhetést biztosító munkalehetőségeket preferálják. A másik ok a pályázatok kiírására vezethető vissza: korábban, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány OFA által kiírt pályázatok esetén a kiírók igyekeztek figyelembe venni a programok folyamatos működtetésének lehetőségét, ez az uniós finanszírozás esetén nem áll fenn: az Európai Unió alapvetően nem szervezeteket, hanem egyes projekteket támogat, ezért a programok között mindig több hónapos az üresjárat. Ilyenkor a programban foglalkoztatott munkatársak maguk is munkanélküliségre kényszerülnek.

Összességében elmondható, hogy a 2004 óta eltelt időszakban kellő mennyiségű tapasztalat halmozódott fel ahhoz, hogy árnyaltabb képet alkothassunk a civil szervezetek és az uniós pályázatok viszonyáról. Más-más tapasztalataink vannak az egyes civil szervezetek típusától és méretétől függően. Nem azonos például egy roma szervezet, egy kisebb vidéki civil szervezet, vagy egy nagyobb fővárosi civil ernyőszervezet pályázati rutinja, hozzáállása, illetve ebből fakadóan a projektjeik megvalósítása kapcsán tapasztaltak. Vannak gyakorlottabb pályázók és vannak olyanok, akiknek nagyobb segítség kell nyújtani. Utóbbi esetben az intézményrendszer képviselői – az Irányító Hatóság, a Közreműködő Szervezetek, illetve monitoring munkatársak is nagyobb támogatást nyújtanak, nagyobb odafigyelésre van szükség. Segítségképpen az elmúlt időszakban az Irányító Hatóságnak több projekttámogatási kezdeményezése is volt. Ilyen például a HEFOP GORDIUSZ program, amely során a tapasztaltabb civil pályázók tapasztalataikkal segítik a kisebb rutinnal rendelkező pályázókat. E cél érdekében az egyes pályázati útmutatók mellett Projekttámogatási Csomag is készült, amely lépésenként végigmegy a projekttervezéstől a megvalósítás utolsó fázisáig.

Romániában a Munkaügyi, Társadalmi szolidaritás és Családügyi Minisztérium kezeli a Humán Erőforrás Fejlesztésére vonatkozó Regionális Operatív Programot (Programul Operaţional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane – POS DRU). Nálunk még a tervezési időszak alig zárult le, és a pályázati kiírások az előkészítés fázisában vannak. Az eddigi lépésekkel és a várható fejlesztésekkel kapcsolatban kérdeztük meg a minisztérium képviselőjét.

– Melyek a Humánerőforrás Fejlesztési Regionális Operatív Program (HEF ROP) főbb fejlesztési irányvonalai? – A 2007–2013-as időszakra szóló HEF ROP a következő hét elsődleges tengely mentén fog megvalósulni: I. tengely: Szakképzés és nevelés a gazdasági és a tudásalapú társadalom fejlődése érdekében A főbb beavatkozási területek: a minőségi szakképzés és nevelés hozzáférhetővé tétele; színvonalas felsőoktatás biztosítása; a szakképzéssel és neveléssel foglalkozók továbbfejlesztése; minőségi élethosszig tartó tanulás biztosítása; a kutatás felpártolására érdekében doktori és doktorátus utáni képzések támogatása. II. tengely: Az élethosszig tartó tanulás és a munkaerőpiaci igények összekapcsolása A főbb beavatkozási területek: az iskola és a munkahely közötti kapcsolatteremtés; megelőzni és kezelni az iskola túl korai elhagyását; növelni a folyamatos szakképzéshez való hoz-

záférés lehetőségeit és az ebben való részvételt. III. tengely: A dolgozók és a vállalkozók egymással szembeni elfogadásának növelése A főbb beavatkozási területek: a vállalkozói kultúra népszerűsítése; a vállalkozók és az alkalmazottak képzése és támogatása annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek egymás igényeinek; a civil társadalommal és a különböző társadalmi rétegekkel való partnerségek kezdeményezése és fejlesztése. IV. tengely: A Munkavállalási Közszolgáltatás (Serviciului Public de Ocupare) modernizálása A főbb beavatkozási területek: a Munkavállalási Közszogáltatás színvonalának és belső munkatársainak továbbfejlesztése. V. tengely: Az aktív munkavállalási lehetőségek népszerűsítése A főbb beavatkozási területek: aktív munkavállalási lehetőségek kidolgozása és ezek alkalmazása; a munkavállalás és a humánerőforrás-fej-

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

lesztés fenntarthatóságának a biztosítása a vidéki térségekben. VI. tengely: A társadalmi inkluzió népszerűsítése A főbb beavatkozási területek: a szociális gazdaság fejlesztése; elősegíteni a hátrányos helyzetű csoportok munkapiacon történő elhelyezkedését; a munkaerőpiacon az egyenlő esélyek megteremtése; nemzeteket átfogó belső munkaerőpiaci lehetőségek megteremtése. VII. tengely: Technikai felügyelet A főbb beavatkozási területek: támogatni a HEF ROP alkalmazását, általános menedzsmentjét és értékelését; támogatni az ezzel kapcsolatos kommunikációt és népszerűsítést. – Milyen mértékben vonták be a civil szervezeteket, a civil szférát a HEF ROP kidolgozásába? Konzultáltak-e, együttműködtek-e velük? – A HEF ROP mintegy válaszként született meg a humánerőforrás jelen helyzetelemzéséből kitűnt szükségletekre, továbbá a román állam más stratégiáira, dokumentumaira is alapoz. Ugyanakkor egy átfogó partnerség keretében széleskörű konzultáció is megvalósult intézmények és állami hivatalok, továbbá a civil szféra képviselőinek – szindikátusok, egyesületek, alapítványok, szakmai szövetségek és nemkormányzati szervezetek – a bevonásával, melynek eredményeképpen megszületett azon programozási dokumentum, amely választ ad a román társadalom fejlesztési szükségleteire. Ami a nemkormányzati szervezeteket illeti, a következő területeken tevékenykedő civil szervezetekkel konzultáltunk: gyermek- és ifjúságvédelem; hátrányos helyzetűek védelme; a roma közösségek társadalmi kirekesztettsége; női és férfi egyenjogúság biztosítása a vállalkozói szférában. – Mit gondol, a civil szervezeteknek a HEF ROP mely fejlesztési tengelye megvalósításában lehet jelentősebb szerepük? – „A dolgozók és a vállalkozók egymással szembeni elfogadásának növelése” fejlesztési tengely keretében a „civil társadalommal és a különböző társadalmi rétegekkel való partnerségek kezdeményezése és fejlesztése” beavatkozási terület keretében lesznek támogatások a partnerségek kialakítására, beleértve a vállalkozók társadalmi felelősségvállalásának fejlesztését, továbbá olyan projekteket támogatunk, amelyek a civil társadalom és a szociális partnerek szervezeteit hatékonyan fejlesztik, hozzájárulva ezáltal Románia humánerőforrása fejlődéséhez. Támogatjuk majd azon kezdeményezéseket, amelyek révén népszerűbbé válik a standar-

dokra és elismert bizonylatokra alapozó humánerőforrás fejlesztése. Fontos a központi és helyi közigazgatással való párbeszéd erősítését szolgáló civil szervezetek és társadalmi partnerségek képességeinek a növelése; a humánerőforrásba történő befektetések számának növelése érdekében a releváns szereplők érdeklődését növelő, ezt ösztönző tényezők beazonosítása és alkalmazása, továbbá a különböző testületek ez irányú társadalmi felelősségvállalásának a növelése. Országos és közösségi szinten azon partnerségi kezdeményezéseket támogatjuk, amelyek fejlesztik a tanácsadó szolgáltatások minőségét, segítenek megelőzni a feketemunkát, továbbá olyan közös tevékenységi tervek alkamazását teszik lehetővé, amelyek növelik a munkaerőpiac befogadóképességét. – Melyek a HEF ROP megvalósulását, alkalmazását koordináló intémények, szervezetek? – A HEF ROP alkalmazásáért felelős intézmények: a Munkaügyi, Társadalmi szolidaritás és Családügyi Minisztérium keretében működő HEF ROP Menedzsment Hivatal, továbbá a közvetítő szervezetek: az Oktatási és Kutatási Minisztérium, az Országos Munkavállalási Ügynökség, a Munkaügyi, Társadalmi szolidaritás és Családügyi Minisztérium Regionális Közvetítő Szervei, a Román Társadalmi Fejlesztési Alap (Fondul Român de Dezvoltare Socială), valamint a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány (Fundaţia pentru Dezvoltarea Societăţii Civile). – Mit tanácsol a humánerőforrás-fejlesztéssel foglalkozó civil szervezeteknek, mire legyenek figyelmesek a közeljövőben? – Az elkövetkező időszakban a HEF ROP Közvetítő Intéményeinek adatbázisába feliratkozott pályázatírók felkészítésére kerül majd sor. E tekintetben a potenciális érdekelteket arra kérjük, hogy látogassák meg honlapunkat a következő helyen: www.mmssf.ro/website/ro/autoritate.jsp Ugyanakkor az érdeklődők a teljes programról és a kézikönyvről (Ghidul Aplicantului) aktualizált információkat találhatnak a HEF ROP Menedzsment Hivatalának a honlapján: www.fseromania.ro. Válaszolt1: Kommunikációs és Információs Szakosztály Menedzsment Hivatal Szektoriális Operatív Program Humánerőforrás Fejlesztése Munkaügyi, Társadalmi szolidaritás és Családügyi Minisztérium e-mail: posdru@amposdru.mmssf.ro

A Minisztérium alkalmazottja nem óhajtotta nyilvánossá tenni a nevét.

Kérdezett és fordította: Csáki Rozália

civil fórum

Az önkéntesek, mint a civil szféra „erõforrásai” Ha a civil szféráról, mint foglalkoztatóról beszélünk, akkor nem kerülhetjük meg az önkéntesség kérdését, mint egy igen sajátos vonatkozását e kérdéskörnek. A civil önszerveződésből és a közösségért való cselekvésből nőtte ki magát az önkéntesség, mely szervezett formában már elég rég jelen van a mi civil szféránkban is. Hogy mit is jelent ez, és mivel is foglalkoznak az önkéntesek, az egyik legrégebbi önkéntességgel foglalkozó civil szervezet, a Pro Vobis egyesület vezetőjét, Cristina Nicolescut kérdeztük erről.

Cristina Nicolescu Pro Vobis – ügyvezető igazgató e-mail: provobis@provobis.ro honlapok: www.provobis.ro, www.voluntariat.ro – Mit jelent önkéntesnek lenni? – A 195/2001-es, az önkéntességről szóló törvény értelmében „az önkéntesség olyan, önkénteseknek nevezett magánszemélyek által végzett közhasznú tevékenység, amely a jogi munkaviszonytól és a civil szolgáltatói jogi viszonyoktól eltérő jogi keretek között zajlik”. Azaz bárki lehet önkéntes, aki a közösség érdekében kíván tevékenykedni, fajtól, bőrszíntől, etnikumtól, kortól, nemtől, szexuális orientációtól, politikai vagy vallási meggyőződéstől, fizikai-szellemi korlátoktól, házasságtól, anyagi helyzettől, vagy bármely hasonló kritériumtól függetlenül. Megkülönböztetünk szervezett önkéntességet (amely általában a jogi személyiséggel rendelkező egyesületek, alapítványok, közintézmények keretében zajlik) és spontán önkéntességet, amely egyéni szinten valósul meg. Nem minősül önkéntes cselekvésnek a család vagy közeli rokonok támogatása, valamint azon tevékenységek sem, melyeknek a haszonélvezői kizárólag a tevékenységben részt vevő egyének. Az önkéntesség alapvető eleme a közérdek iránti elkötelezettség, ahogy azt a vonatkozó jogszabály is megfogalmazza. – Mióta foglalkoznak az önkéntesség kérdéskörével? – A Pro Vobis humanitárius egyesületként jött létre 1992-ben. 1997-ben létrehozta Románia első önkéntes központját. Az egyesület először helyi szinten végzett önkéntes tevékenységet (Kolozsváron), amit később országos szintre terjesztett. 2002-től a Pro Vobis egyesület kiemelten dolgozott az önkéntességi elvek országos szinten történő előmozdítása és fejlesztése érdekében, hozzájárulva az ország különböző pontjain a helyi önkéntes központok létrejöttéhez. – Kik a haszonélvezői tevékenységüknek, és miként szólítják meg őket?

– Miután sikerült országos szinten is terjeszteni az önkéntességi elveket és létrejöttek a helyi önkéntes központok (melyek egyike Kolozsváron található) is, a Pro Vobis stratégiát váltott, és jogi személyek, nonprofit szervezetek, közintézmények, az önkéntesség iránt érdeklődést mutató vállalatok felé fordult. Az aktuális és a jövőbeli önkéntesekkel való kapcsolattartás a helyi önkéntes központok feladatává vált. – Mi az önkéntes központok hivatása? – Jelenleg Romániában mintegy 15 önkéntes központ működik és a Pro Vobis, mint országos szintű önkéntességi erőforrásközpont. Az önkéntes központok közreműködésével találkozik az önkéntes munka iránti igény és a kínálat. A helyi központok önkénteseket toboroznak, akiket azon szervezetek és intézmények felé ajánlanak, amelyek saját programjaik keretében igénylik őket. Ezen tevékenységük mellett a helyi központok saját, önkénteseket bevonó projektek lebonyolításával is foglalkoznak, melyek során igyekeznek bizonyítani az önkéntesség, mint nonformális nevelési módszer hatékonyságát. Ezek a projektek irányulhatnak a helyi problémák forrásainak a feltárására és megoldására, vagy a társadalom által kirekesztett szociális rétegek integrálására is. – Az önkéntesek speciális képzésben részesülnek-e? És ez miben áll? – Több típusú felkészítés létezik, amelyekben egy önkéntes részt vehet, illetve bizonyos esetekben részt is kell vennie. Létezik egy általános felkészítés, amelyben a helyi központok részesítik az önkénteseket, mielőtt az igénylők rendelkezésére bocsátanák őket. Ez az alapképzés az önkéntes-önkéntesség alapfogalmait és az önkéntes munkára vonatkozó jogszabályokat ismerteti, valamint az önkéntes jogait és kötelezettségeit, szükséges esetben pedig az ön-

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

kéntességi szerződést. Eme általános képzés mellett, az elvégzendő önkéntes feladatok függvényében sor kerülhet a tevékenységi területre specifikus képzésre is. Ezeknek a sajátos képzéseknek a biztosítása már az önkéntest alkalmazó felelőssége, mivel a helyi önkéntes központok nem rendelkeznek ilyen széles körű szakértői személyzettel. Vannak olyan önkéntességi feladatok, amelyek bizonyos képességeket és előzetes ismereteket igényelnek, de általában bármely személy találhat az érdeklődésének és képességeinek megfelelő önkéntes munkát. – Az Ön tapasztalatai szerint milyen az önkéntesek külső megítélése, és hogyan fogadják őket azokon a helyeken, ahová mennek? – Ez egyformán függ az önkéntes személyétől és a környezettől, amelybe kerül. Vannak helyek, ahol az önkénteseket elfogadják és tisztelik őket munkájukért, és van, ahol úgy tekintik őket, mint akiknek nincs egyéb elfoglaltságuk; megtörténik, hogy az alkalmazottak fenyegetőnek tekintik jelenlétüket, és állásukat féltik tőlük, néha pedig – bár hasznosnak tekintik munkájukat – nem részesülnek semmilyen elismerésben. Eltérő esetekben elismerik és kiemelten értékesnek tartják az önkéntes tevékenységét, főként, ha felelősségtudatot mutat, tevékenysége a kitűzött határidőkhöz igazodik. Vannak önkéntesek, akik úgy gondolják, mivel nincsenek munkavállalói viszonyban, kevesebb felelősséggel, komolysággal kezelhetik a rájuk bízott feladatokat, az ő hozzáállásuk – értelemszerűen – nem vív ki megbecsülést, tiszteletet. Ám eddig jórészt kedvező tapasztalatokkal rendelkezünk, az esetek túlnyomó többségében az önkéntesek olyan személyeknek bizonyulnak, akik felelősséggel vállalják feladataikat, igyekeznek a megadott határidőkön belül elvégezni munkájukat, és kivívják környezetük elismerését. – Milyen típusú tevékenységekben vesznek részt önkéntesek? – Igen tág az a tevékenységi kör, amelyben részt vehetnek önkéntesek, egy teljes felsorolás lehetetlen. A főbb területek a szociális, környezetvédelmi, civil jogvédelmi, oktatási, kulturális, stb. jellegű tevékenységek. A célcsoportok szempontjából hátrányos helyzetben lévőkkel (gyerekek, idősek, alacsony jövedelmű családok, hátrányosan megkülönböztetettek), fogyatékos személyekkel (különböző típusú és

korú sérültek), de hétköznapi emberekkel (gyerekek, felnőttek, munkanélküliek) is foglalkoznak. Az önkéntesek tevékenysége lehet közvetlen vagy közvetett, irodai jellegű munka, de állhatnak közvetlen kapcsolatban is az igénylővel (korrepetálás, társalgás, otthoni gondozás, rekreációs jellegű tevékenységek, stb.). Rengeteg lehetséges változat létezik, a felsoroltak csupán ezek töredékét képezik. Az önkéntesi munka révén ellátható igények és szükségletek sokféleségéhez igazodik az önkéntességi feladatkör. – Milyen terveik vannak az idei évre? – A Pro Vobisnak már van néhány hagyományosan ismétlődő tevékenysége, idén ugyanakkor új akciókra is sor kerül. Hagyományos tevékenységeink közül említhetném az Önkéntesség Országos Hetét, amelyre április 22–28. között került sor, az Országos Önkéntességi Konferenciát, amelyet, immár negyedik alkalommal, októberben vagy novemberben rendezünk meg, továbbá a Pro Vobis és az Országos Önkéntes Központok Hálózata közötti rendszeres szakmai találkozókat. Új terveink között szerepel egy országos szintű, önkéntességet népszerűsítő kampány, melyet ősszel kezdenénk: több hónaposra tervezzük, mely során minden érdeklődőt megismertetnénk az önkéntesség jellegével és az általa képviselt társadalmi értékekkel. Ezt nonformális ismeretterjesztés keretében, főként a helyi problémák felismerésére és megoldására összpontosítva szeretnénk megvalósítani. – Mit gondol, Románia európai uniós tagságával milyen dimenziókat ölthet az önkéntesség kérdésköre? – Az uniós csatlakozás minden bizonnyal hatással lesz az önkéntesség szférájára is. Az európai tagállamok szintjén igen fejlett az önkéntességi mozgalom. A Pro Vobis tagja a brüsszeli székhelyű Európai Önkéntességi Központnak, amelyhez országos és regionális központok tartoznak. Egyesületünk sokat tanulhat a többi tagállam tapasztalataiból, úgy az önkéntesség általános megítélésének, mint a központi és helyi hatóságok által folyósított támogatások szempontjából.

Kérdezett: Csáki Rozália Fordította: Burus János Botond

civil fórum

civilkurázsi Civil Elkötelezettség Mozgalom

ondolkodtunk-e valaha azon, létezésére, és ezzel egy időben a válhogy aktívan részt vegyünk, tozás szükségességére. felszólaljunk közösségünket Jelenleg többnyire úgy élünk, érintő fontos ügyekben, hogy önkén- hogy nem ismerjük jogainkat, nem tes munkát vállaljunk bér és fizetség használjuk ki lehetőségeinket, nem reménye nélkül? Éreztük-e valaha, ismerjük fel, mikor diszkrimináció hogy a házunkat, munkahelyünket, ér, csupán csak egy belső irritáció és iskolánkat körülvevő tér, utca, park elégedetlenség állandó kísérője éleis a mi tulajdonunk, nemcsak a föld- tünknek. Úgy érezzük, és legtöbbhivatalban bejegyzett lakásunk, há- ször meggyőződésünk, hogy ennek zunk négyzetméterei? Szolidárisak oka a bennünket körülvevő, rosszul vagyunk-e olyan embertársainkkal, működő rendszerben van. Viszont akikről tudjuk, hallottuk, hogy nehéz ritkán jut eszünkbe, hogy ennek a körülmények között élnek, bajba ju- rosszul működő rendszernek az tottak, betegség sújtja? Ki tudjuk-e fe- egyik működtetői vagyunk. jezni egyet nem értésünket azokban a Jogaink csonkítását legtöbbször helyzetekben, amikor igazságtalanul csak akkor vesszük észre, mikor bánnak velünk, diszkriminálnak? És anyagilag is kárt vallunk, és nem látha környezetünkben észrevesszük, juk, hogy nap mint nap sérülnek emhogy embertársainkat jogtalanság ér- beri jogaink, és azt sem, hogy mi is te, melléjük állunk-e, megvédjük-e ezernyi sztereotípia és előítélet fogsáőket? gában élünk, ameBizonyára sokan lyekkel alkalomadtán vannak, akik megtami is megsértjük emBizonyára sokan vannultak együttműködbertársainkat. nak, akik megtanulni, szolidárisak lenni, Gondolkodásmótak együttmûködni, a bajba jutottaknak dunkban a hierarchiszolidárisak lenni, a segítséget nyújtani, kus berendezkedés bajba jutottaknak sede talán még többen, kötelezettségei uralakik nem teszik ezt kodnak. Nem merünk gítséget nyújtani, de különböző személyes ellentmondani felettetalán még többen, okokra hivatkozva. seinknek, a hatóságok akik nem teszik ezt Cselekvésünk hiáképviselőinek, orvokülönbözõ személyes nyának okait rendsoknak, tanároknak, okokra hivatkozva. szeresen a környezeamikor igazságtalantünkre hárítjuk, és ság ér minket, ellennem tudatosítjuk maben mi is előszeretetgunkban személyes felelősségünk tel bántjuk a társadalmi létrán alatmértékét és azt sem, hogy mi is részt tunk elhelyezkedőket. vettünk és veszünk ennek a passzív Írásunk célja, hogy egyrészt bemagatartásnak a kialakulásában és mutassuk újonnan alakult szervezefenntartásában. Gyakori válaszunk tünk – Civil Elkötelezettség Mozgaazokban a helyzetekben, amelyek be- lom – véleményét arról, hogy menyavatkozást, aktív részvételt kívánná- nyire fontos megváltoztatni az eddigi nak tőlünk: „nincs mit tenni”, „ez társadalmi viselkedésformákat és levan”, „ez nem az én dolgom”. Ennek vetkőzni a rossz beidegződéseket, a cikknek nem célja, hogy a fentebb másrészt hogy bemutassuk elképzeemlített negatív és passzív magatar- léseinket, amelyekkel hozzá szerettások okait elemezze, csupán szeret- nénk járulni ennek a hosszú távú célne rávilágítani ennek a jelenségnek a nak a megvalósulásához.

Úgy véljük, hogy egy ilyen régi és megszokott magatartást nem könnyű megváltoztatni, de elszántak vagyunk és hisszük, hogy ennek nem szabad tovább így folytatódnia, mert nem járul hozzá semmilyen formában a demokrácia megszilárdulásához. Tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy egy normálisan működő ország állampolgárának nem kell félnie véleménye kinyilvánításától, abban az esetben sem, ha az, másokétól eltérő. A civil és a demokratikus elveket valló ember nem csak elkönyveli az igazságtalanságot, hanem harcol az igazságért, nem csak felismeri a diszkriminációt, hanem harcol a diszkrimináció ellen. Nem panaszkodik a kialakult helyzetre, hanem vállalja a személyes részvételt, és tudatában van saját aktív szerepvállalása fontosságának. Ezt a hozzáállást a mi társadalmunk még nem sajátította el. Hosszú évtizedekig arra nevelték, hogy passzív legyen és engedelmeskedjen. De ugyanúgy, ahogyan megtanultunk passzívak, bizalmatlanok és negatívak lenni, megtanulhatjuk ennek az ellenkezőjét is. De kell valaki, aki kimozdít tehetetlenségi állapotunkból, aki rávilágít a változtatás szükségességére, és végig is kísér bennünket ezen a hosszú tanulási folyamaton. Szükség van valakire, aki megmutatja az utat és segít továbblépni, ha elakadunk. A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) azzal a céllal alakult, hogy felhívja a figyelmet a jelenlegi paszszív és negatív magatartásformák ártalmasságára, valamint olyan értékrendet és mintákat kíván közvetíteni, amelyek hozzájárulnak egy demokratikusabb, aktívabb magatartás kialakulásához. A CEMO nevelési és érdekérvényesítési tevékenységein keresztül azt szeretné elérni, hogy a társadalom különböző tagjai, fiatalok, középkorúak, idősek, nők, férfi-

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

ak egyaránt felismerjék a mentalitás- helye. Könnyebb a nyilvánosan elváltás szükségességét, megértsék an- szenvedett sérelmeinkért a rendszer nak fontosságát, hogy a változást ne hiányosságait hibáztatni, viszont neegy külső eseményként éljék meg, hezebb észrevenni, hogy láthatatlahanem egy belső és személyes folya- nul átemeljük frusztrációinkat privát matként, amelyet ők maguk hoznak szféránkba, ahol a hozzánk közel állétre. A CEMO mottójául egy Ghan- lók szenvednek passzivitásunkért. di-idézetet választott, amely erről a Bármilyen lehetetlennek is tűnik fajta változásról beszél: „Legyünk mi az aktív, elkötelezett, civil magatara változás, amit látni szeretnénk a tást magunkévá tenni, meggyőződévilágban.” sünk, hogy ez a magatartás a normalMire van szükség ahhoz, hogy e itás, és ennek jelenléte alapfeltétele változás bekövetkezzen társadal- egy demokratikusan működő közösmunkban? ség kialakulásának. Fel kell ébrednünk! A CEMO egy érTágra kell nyitnunk a dekérvényesítési (adA civil és a demokraszemünket, hogy ne vocacy) szervezet, atikus elveket valló csak nézzünk, hanem melyet elkötelezett, a ember nem csak ellássunk is! Ki kell nyitcivil szférában jártas könyveli az igazságnunk a fülünket, hogy aktivisták alapítottalanságot, hanem ne csak hallgassunk, tak. Célunk, hogy tehanem halljunk is! vékenységeink révén harcol az igazságért, Tágra kell nyitnunk egy civil mozgalmat nem csak felismeri a elménket, hogy ne indítsunk el, amelydiszkriminációt, hacsak információkat hez az idők során nem harcol a diszkrigyűjtsünk, hanem éregyre többen csatlamináció ellen. telmezzük őket! Meg koznak, és hozzánk kell kérdőjeleznünk hasonlóan építik tödolgokat ahhoz, hogy rékeny demokráciánrájöjjünk nincs minden rendjén. Kér- kat. Mozgalmunkat nem a hagyomádőre kell vonnunk embereket, ható- nyos módon képzeljük el, hanem úgy ságokat. Meg kell védeni igazunkat! gondoljuk, hogy azok, akik a CEMO Igen, ez kényelmetlen, saját tapaszta- által hirdetett és vallott értékrendet latból tudjuk, ha szót emelünk, leg- beépítik életükbe, mozgalmunk többször a másik fél dühös, érzel- szimbolikus tagjaivá válnak. mekkel telített reakciójával találjuk A CEMO egy olyan civil szervemagunkat szembe, és ilyenkor, sajná- zet, amely azzal a céllal alakult, hogy latos módon, józan érvelésnek nincs aktívan támogassa a civil elkötele-

zettséget, az aktív állampolgárságot és nem utolsósorban a szolidaritást, toleranciát, sokszínűséget, valamint a demokráciában való nagyobb részvételt. Ezeket a célokat tudatosítási kampányok, érdekérvényesítési (advocacy), civil nevelési, közösségfejlesztési projektek, monitoring és esettanulmányok készítésével, valamint nyilvános fórumok szervezésével kívánjuk megvalósítani. Jelenleg társadalmunk két egymástól eltérő politikai rendszer mezsgyéjén „szunnyad”, és tagjai nagy része sajnos elfogadta ezt az állapotot. A CEMO meggyőződése, hogy ehhez az áldatlan helyzethez nem folytonos kritikával, cinizmussal, beletörődéssel kell viszonyulni, hanem oly módon kell cselekedni, hogy előidézzük a mindenki által áhított változást. Mi nem beszélni szeretnénk a változás lehetetlenségéről, hanem minden lehetséges módot és eszközt fel kívánunk használni arra, hogy a közösség minél több tagja kötelességének érezze és tegyen is azért, hogy életünket és életterünket élhetőbbé változtassa.

Szigeti Enikő, Horváth-Kovács Ádám e-mail: cemo@cemo.ro honlap: www.cemo.ro

civil fórum

melléklet

v i t a

civil fórum Hogyan tovább?

VIII. évfolyam, 1. szám, 2007. január–március

A civilek fölöttébb szükséges voltáról

politikus „születésétől” fogva hajlamos arra, hogy kizárólagos illetékességűnek higgye magát mindenfajta kérdésben. Az önkormányzati politikus a területiség elve okán: „minden, ami az én községemben/városomban történik, az én hatáskörömbe tartozik”. Az országos politika szereplői pedig legfeljebb a párt szintjén hajlandóak elosztani a kompetenciákat. Ezért nincs a valós életnek olyan szegmense, melyről a politikusnak ne lenne jól körülhatárolt, sőt, pontokba szedett, átfogó véleménye. És eddig még nincs is baj. A gond ott van, hogy legtöbbször meg is van arról győződve, hogy véleménye – amelyet kifejt, és inkasszálja az elismerő tapsot vagy bólogatást – betonbiztos és felülírhatatlan, az egyedüli illetékes szájból hangzott el. A megvalósításnak meg persze ugyancsak ő az egyetlen letéteményese. De a taps elcsattan, a bólogatók dolgaik után néznek, és a politikusok magukra maradnak. És jönnek a teendők, ahogy azokat az élet hozza. Közelednek a falunapok – a testvértelepülés húszfős küldöttsége már be is bejelentkezett –, a szoborállításhoz kürtőskalácsot kell sütni és meg kell vegyíteni a köményespálinkát, fel kell szolgálni, és utána ki kell takarítani a kultúrotthont. A Föld Napján illendő volna összeszedni pár zsák szemetet. A Víz Napján is, ezúttal a patak partjáról. A szomszéd faluban szarvasmarhakiállítást szerveztek, jó lenne megrendezni a miénkben is. Valamely forrásosztó intézmény szá-

mítógépekre, teleházra írt ki pályáza- órával, hogy előtegye a reggelit, majd tot, de önkormányzat nem pályázhat. később fekszik, hogy elmosogathasPedig be jó lenne a falunak! Aztán a son, míg a vendégek már alszanak, költségvetésben kavicsra még-még mint ahogyan kocka fordultával neki akadna pénz, de már elterítésre nem. is kijár majd odaát. És hát így a közbeszerzés is sokkal A helyi közösség informális életébonyolultabb lenne... ben tehát civilként tud valamit is előA politikus tehát arra ébred, hogy remozdítani az apparátus. És be kell lényegbevágó véleménye van ugyan, látni, ehhez számban nem elegendőés éppen most fogalmazta meg egy- ek. Szükség van a nőszövetségre, csapásra a legfontosabb alap- és sa- mert ők a fakanál mesterei, és ők rázrokigazságokat, a tettvágy is duzzad zák fel legpuhábbra a dunyhát. Szükbenne, de a sokrétű feladathalmaz el- ség van a szarvasmarhatenyésztő látásához az irányítása alatt álló ap- egyesületre, mert nélkülük nincs teparátus nem elegendő, és a célnak hénszemle. Az iskolásokra: mi is tudsem felel meg. Mert ná gyorsabban összenem szállásolhatja el kapkodni a kerek egymaga a húszfős esztendő alatt szétAz emberi létet civilküldöttséget, a kaszszórt szemetet, mint a ként lehet megélni szásnő és az adószedő sok kicsi dolgos keigazán. A hivataloksem képes megsütni, zecske? A Felszeg utban nincsenek embemegkeverni és felszolcaiak vállalták, hogy rek, csak esetek és gálni a szükséges kaelterítik a kavicsot. akták. Beadványok, lács- és pálinkamenyHát akkor oda is visznyiséget. Kevés heszük! S ha jól megkérvények, petíciók. lyen látni, amint a gondoljuk, utólag kiÉs dossziék. Azaz könyvelőnő a jegyződerül, nem is volt doszárok, a harmincvel egy fekete nylonolyan hülyeség, hogy napos válaszadási zsákba szedik a paaz a pár hosszúhajú, kötelezettség terhétakparti szemetet, és a tróger fiatal összeszociális asszisztens hozta tavaly azt az ifvel. Azonban egy teríti az utcán a köjúsági egyesületet. mégoly rendezett vet... Vagy mégis? De Most tegyék le a pádossziéhalmaz sem olyankor a kasszásnő, lyázatot ők a teletud életet lehelni a mármint Magdika szeházra. Mi, az önkorközösségbe. leteli a kürtőst, és a mányzat majd adjuk könyvelőnő, mint az a termet! alszegi Erzsike gyűjti És így kovácsolóa szemetet. És a polgármester is hét- dik a közösség, így halad előre a sokköznapi Jánosként sürgölődik a ven- rétű élet. Minden szegmensnek kerül dégek körül, reggel korábban kel egy gazdája, minden egyes megmozdu-

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

lásnak akad felelőse. Az csak termé- dossziékon keresztül megvalósított szetes, hogy az esemény végén kiér- fejlesztések is legtöbbször folyóméter tékelőt tart a stáb, és megállapítja: ezt vízvezetékben és négyzetméter aszígy, közösen lehet jól csinálni. faltban materializálódnak. Az embeAz önkormányzati rek, a civilek által önpolitikus (tegyük fel, ként adott, jókedvű és polgármester) ekképjóhiszemű összefogásÉs a politikus... pen hamar rájön arra, ra és közös munkára Mindenképpen rájön hogy egyedül nem megy. egy hivatal sem vág arra, hogy, a dolPartnerekre van szüknyugtát. lárhoz hasonlóan – a ség, és ezekben az inS így hamar eljut lej sem ehetõ. formális és formális az önkormányzat arra Bármilyen szép kis szerveződésekben taaz álláspontra, hogy a lál rájuk. Közös jelcivilekre szükség van. költségvetési summa, lemzőjük, hogy önMi több, rettentő de holt anyag. ként (és – jónéhánysnagy szükség van. VaSzétosztva a civilek zor – dalolva) végzik jon a civileknek nincs között azonban, azt, amit elvállaltak. szüksége valamire? mint az egylejes Nem kérnek túlóraSzékházra, például? pénzt, sem havi préMert az egyesület beélesztõ egy csupormiumot. Amikor a jegyzésekor „adott” ban a kályha sarkán, múltkor Erzsikének az önkormányzat egy nagy dolgokra képes. munkaidő után még termet a hajdani bikavagy két órát a hivaistálló omladozó meltalban kellett maradni valami sürgős lékhelyiségében, de hát mindenki dolog miatt, a regisztert olyan nyo- tudta, hogy azt az egyesület soha matékkal tette a helyére, hogy a szek- meg nem tudja javítani. Hát akkor rényről leesett a cserepes virág. De most adjunk egy másik helyen, a régi amikor egy szombat délelőtt a hiva- jegyzői lakban! De ne csak adjunk, jatal alkalmazottai közösen kitakarítot- vítsuk is ki! És mi történik, ha egynétak a patakból egy sávot, s utána sza- hány bútort is veszünk belé (meg ne lonnát sütöttek, csak úgy pattogtak a tudja a számvevőszék!)? Még jó, tréfák és szikrázott a jókedv. hogy a nőszövetségnek svájci partneAz emberi létet civilként lehet re van, ők is adnak valamennyi franmegélni igazán. A hivatalokban nin- kot, és együttesen rendbetesszük. A csenek emberek, csak esetek és akták. fiataloknak pedig, istenúgyse, kialaBeadványok, kérvények, petíciók. És kítjuk az alagsort. S ejsze, jó volna, ha dossziék. Azaz doszárok, a harminc- valakik egy környezetvédelemmel napos válaszadási kötelezettség ter- foglalkozó egyesületet is összehozhével. Azonban egy mégoly rende- nának, mert egy önkéntes szemétzett dossziéhalmaz sem tud életet le- kommandóval többre megyünk, helni a közösségbe. Nincs az a pe- mint ha minden évben tanácshatárodáns ügyvitel, könyvelés vagy kö- zatot hozunk a szemetelők példás zönségszolgálat, amely megadhatná megbüntetéséről. egy társadalmi élet sava-borsát. És a És ha tanácsülésről beszélünk, s a

költségvetés is éppen napirenden van, vajon ne adjunk-e, ne pályáztassunk-e meg néhány tízmilliót civiljeinkkel? És, miért ne, egyházainkkal? Talán hasznát veszik. Akarom mondani, vesszük. És a politikusnak rövid idő alatt megváltozik a véleménye a társadalom működésének mikéntjéről. Ma már úgy érzi, hogy nem körülötte forog a világ. Egyúttal megállapítja, hogy – nini! – forog. Sőt, talán őnélküle is forogna, de ezt persze, hagyjuk. Mindenképpen rájön arra, hogy, habár nála van a hatalom, és nála van a pénz is (már amennyi), ám – a dollárhoz hasonlóan – a lej sem ehető. Bármilyen szép kis költségvetési summa, de holt anyag. Szétosztva a civilek között azonban, mint az egylejes élesztő egy csuporban a kályha sarkán, nagy dolgokra képes. Embereket, csoportokat, utcákat, felekezeteket lendít előre, gördülékenyebbé téve mozgásukat. Netán elsimít egy ráncot a plébános homlokán, ha a romokban visszaszolgáltatott felekezeti iskola javítására is sikerül közös megoldást találni. Rájön arra, hogy az a pénz okozza a legtöbb örömet, amelyet oda lehet ajándékozni. Ezért a következőkben már arra koncentrál, hogy felmérje a civilek és egyházak szükségleteit, és – játszva a nagyot – mini pályázatkiíróvá váljon. És őszintén örül, amikor odaítélheti az összegeket. Ti is örülnétek?

Benedek Huszár János Illyefalva Önkormányzata – polgármester e-mail: polgarmester@illyefalva.ro

Beszámoló Civil kiadványok és kutatások Kelet-Közép-Európában A civil szektor kutatói, civil lapokat kiadó szervezetek képviselõi találkoztak Budapesten

következő rövid cikkben a március 30. és április 1. között Budapesten lezajlott A civil szektorról szóló periodikákat kiadó

szervezetek együttműködésének elősegítése című konferenciáról számolunk be. A konferenciát a Civil Szemle Alapítvány (CSZA) szervez-

te a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával. A CSZA 2004-ben, elsősorban a Civil Szemle című folyóirat gesztorálására jött létre. Az újság

megalapítása előtt Magyarországon a civil területen dogozó szakemberek számára nem volt olyan szakmai „háttérfolyóirat”, amely megpróbálta felölelni a civil közélet, a társadalmi szervezeti lét, a nonprofit kutatás stb. problémakörét. A Civil Szemle – amelynek eddig 11 száma jelent meg – ún. „közösségi tanulmányokat” közöl, amelyek tudományosan és szakmailag megalapozottak, ugyanakkor nélkülözik az akadémiai típusú lapokban rejlő túlzott tudományosságot. A folyóirat létrehozói, az alapítvány vezetői a kezdetektől tervezték egy közép-európai civil periodika létrehozását, de legalábbis a régiós együttműködés elindítását. Ezen szándék megvalósulásának egyik első eredménye volt a tavaly megjelent kétnyelvű (angol-magyar) nemzetközi szám, melyben a lengyel, cseh, szlovák és magyar nonprofit szektorról olvashattak az érdeklődők. A CSZA ezt a kezdeményezést folytatva szervezte meg a konferenciát, melyre nyolc országból érkeztek szakértők. Az összejövetel alapvető célja az volt, hogy együttműködésre serkentse azokat a közép-kelet-európai nonprofit szervezeteket, thinktank (agytröszt) szervezeteket, melyek a civil társadalomhoz vagy nonprofit szektorhoz kötődő kutatásokat végeznek, illetve periodikákat, újságokat adnak ki. Az esemény első felében a különböző országokból érkezett előadók mutatták be az adott ország nonprofit szektorát, annak főbb jellemzőit, a nonprofit szektor kutatásának helyzetét, illetve azokat a folyóiratokat, újságokat, melyek a nonprofit szektorhoz köthetők. Az előadók sorát Sebestény István, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezetője nyitotta meg, aki a magyar nonprofit szektor sajátosságairól beszélt, és kitért a Nemzeti Civil Alapprogram ismertetésére is. Előadásában bemutatta a szektor főbb adatait, törvényi hátterét. Sebestény István előadásából kiderült, hogy kevés a speciális nonprofit kutatóhely, thinktank szervezet Magyarországon, viszont a KSH-ban folyó szisztemati-

civil fórum kus adatgyűjtés, elemzés régiószerte egyedülálló. Ezután a Civil Szemle című folyóiratot mutatta be Nagy Ádám főszerkesztő, majd a régió országaiból érkezett előadók nyújtottak információt a hallgatóságnak, mi a helyzet saját országukban: Csehországról Miroslav Pospisil és Jan Kroupa, Szlovákiáról Eduard Marcek és Petőcz Kálmán, Lengyelországról Galia Chimiak (ő bemutatta a bolgár nonprofit szektor és kutatás helyzetét is), Horvátországról Gojko Bezovan, az erdélyi helyzetről pedig Csáki Rozália beszélt. Az egyes országok helyzetének részletes elemzése nyilván hosszabb cikket igényelne, de annyit érdemes leszögezni, hogy szinte egyik országban sincs speciális nonprofit kutatóhely, illetve szisztematikus adatgyűjtés, viszont több országban igen nagy számban találhatók kutatással foglalkozó szervezetek, illetve nonprofit szektorhoz köthető lapok, újságok. Csehországban például kb. 90 000 szervezet működik, a nonprofit szektorhoz kapcsolható kutatások akadémiai kutatóhelyeken, illetve nonprofit kutatóintézetekben (pl. NETT, Nonprofit Kutatások Központja) zajlanak, de nincs egységes metodika alapján folyó kutatás és nincs nonprofit periodika sem. A szlovákiai helyzet annyiban különbözik ettől, hogy talán még több szervezet foglalkozik kutatással és publikációval (pl. Panet, Forum Institute, Donors Forum), de ad hoc módon. Nincs teljes, megbízható adatbázis, nincsenek a területhez kapcsolódó tudományos igényű folyóiratok. Lengyelországban más a helyzet, ott több kutatóintézet is foglalkozik a nonprofit szektorral (pl. Klon Jawor Institute, Közpolitikai Intézet), sőt Harmadik Szektor néven szakmai folyóirat is létezik. Ebben a tekintetben ide tartozik Horvátország is, ahol létezik egy kétnyelvű (angol-horvát) szakmai folyóirat Journal of Civil Society néven. Az erdélyi helyzetet jellemző Csáki Rozália bemutatta az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványt (ERMACISZA), valamint az általa szerkesztett Civil Fórum című

lapot. Elmondta, hogy Erdélyben sincs speciális nonprofit kutatóintézet, az ERMACISZA azonban már két kutatást is kezdeményezett és társkutatóként részt vett benne, melyek révén sok adat áll rendelkezésre a régió nonprofit szervezeteiről. A bemutatkozó előadások után a résztvevők a lehetséges együttműködés tartalmát, módszereit beszélték meg. Ehhez segítséget adott Kuti Éva előadása, aki a nonprofit kutatás regionális helyzetéről, együttműködési formáiról, hálózatairól beszélt. Számos problémára mutatott rá, többek között arra, hogy a régió kutatói a nemzetközi kutatói egyesüléseknek általában egyénileg tagjai, egymás munkájáról korlátozott ismeretekkel rendelkeznek, általában az idősebb generáció tagjai. Munkájukat hátráltatják a pénzügyi nehézségek, a reaktív megközelítés és a gyenge intézményi háttér. A résztvevők számos együttműködési lehetőséget vetettek fel, minimális tervként a rendszeres kapcsolattartás, információcsere, maximális együttműködési szintként a közös folyóirat, illetve szervezet megalapításának terve is felmerült. A konferencia résztvevői végül abban egyeztek meg, hogy meghatározott módszertan alapján adatbázist készítenek az egyes országok nonprofit szektoráról, és ezt a Civil Szemle honlapján teszik közzé. Közös forrásszervezést indítanak egy angol nyelvű regionális szám megjelentetésére is, mely szintén helyet adna ezen információknak. Úgy tűnik, hogy az együttműködés szükségességében egyetértettek a résztvevők, és valóban elkezdődött a közös munka a konferencián. A következő találkozó helyszíne minden bizonnyal Horvátország lesz, ahol már a balti és a balkáni országok is részt vehetnek a kialakuló folyamatban.

Nizák Péter Magyar Soros Alapítvány – ügyvezető igazgató Civil Szemle – főszerkesztő-helyettes e-mail: nizak@soros.ro

A civil szféra mint képzõ és foglalkoztató

Köszönjük a támogatást, amelyet nyújt jelen lapszámunk kiadásához az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Szülőföld Alap, Románia Kormánya – Etnikumközi Kapcsolatokért felelős Főosztály, a Communitas Alapítvány és a Civitas Alapítvány.

ERMACISZ erdélyi magyar civil szervezetek levelezõlistája Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására. Feliratkozni az ermacisz–subscribe@ yahoogroups.com, lemondani pedig az ermacisz–unsubscribe@yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet. Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az ermacisz@yahoogroups.com e-mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–owner@yahoogroups.com címre várjuk. ERMASZOCI erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezõlistája

Guvernul României – Departamentul pentru Relatii Interetnice

Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–subscribe@yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet. A listára szánt leveleket az ermaszoci@yahoogroups.com címre kell küldeni.