Civil Fórum 2007/3 by Civil Forum

civil fórum

Tartalomjegyzék 4. oldal Kolumbán Gábor: Civil erőkkel a globális térben 6. oldal Csáki Rozália: Határaink és felelősségünk 7. oldal Varga Máté: A nemzetek feletti civil társadalom és kialakulásának elősegítése

28. oldal Marianne Johnston: Nemzetközi támogatás – A pohár félig üres, vagy félig tele van? 30. oldal Pikó Zsuzsanna: Transnational Giving Europe (TGE) – eszköz a határokon átnyúló adományozásra 31. oldal Újszászi Györgyi: A méltányos kereskedelem

9. oldal Barabás Miklós, Kiss Zsófia: CIVICUS – egy nemzetközi civil hálózat szerepe a globális problémák kezelésében

Civil kurázsi kurázsi

11. oldal Gerry Salole: EFC – segítség az európai filantrópia infrastruktúrájának kiépítéséhez

35. oldal Rodics Gergely: Településfejlesztés Csíksomlyótól Gyimesbükkig

12. oldal Az európai alapítványok szerepe a globális kérdések kezelésében hosszú távon

Civil vitafór um 38. oldal Bárdi Nándor, Szarka László: A magyar kisebbség- és nemzetpolitika megújításának lehetőségei

17. oldal Bogár László: Létválságok örvényeiben, avagy a „létfelélés” közgazdaságtana 19. oldal Scheiring Gábor: Intézményesült ellenállás: zöldmozgalom és globalizációkritika, hibrid válasz a professzionalizálódásra

Kulturális kitekintő 48. oldal Az EU 2007-es portugál elnökségének kulturális programja

22. oldal Potozky László: Pusztulásba torkolló globalizáció Beszámoló

24. oldal Mózes Szabina: A Greenpeace világa 26. oldal Tracey Wheatley: Filmekkel a környezetvédelemért – interjú

49. oldal Botár Alexa: Fenntartható fejlődés: a XXI. század globális kihívása

civil fórum

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 5 lej, a 2007-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

Elérhetőségek: postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004 telefon/fax: +40-0264–450230 e–mail: ermacisza@gmail.com ISSN 15822–4004

Societatea civilã a societãþii globale

Cuprins Pagina 4 Kolumbán Gábor: Puteri civice în spaţiul global Pagina 6 Csáki Rozália: Limitele și răspunderile noastre Pagina 7 Varga Máté: Societate civilă peste naţiuni și sprijinirea constituirii acestuia Pagina 9 Barabás Miklós, Kiss Zsófia: CIVICUS – rolul unei reţele internaţionale a ONG-urilor în rezolvarea problemelor globale Pagina 11 Gerry Salole: EFC – ajutor pentru crearea infrastructurii a filantropiei europene Pagina 12 Rolul fundaţiilor europene în tratarea problemelor globale pe termen lung Pagina 17 Bogár László: În vârtejul momentului de criză a existenţei, ori economia „pustiirii existenţei” Pagina 19 Scheiring Gábor: Opoziţie instituţionalizată: miscările verzi și critica globalizării, răspuns la professionalizare

Pagina 28 Marianne Johnston: Finanţare internaţională – paharul e jumătate gol sau jumătate umplut? Pagina 30 Pikó Zsuzsanna: Transnbational Giving Europe (TGE) – instrument pentru finanţare transfrontalieră Pagina 31 Újszászi Györgyi: Comerţ echitabil Curaj Civic Pagina 35 Rodics Gergely: Dezvoltare teritorială de la Șumuleu până la Ghimeș Făget For um Civic Pagina 38 Bárdi Nándor, Szarka László: Posibilităţile reînnoirii politicii minoritare maghiare și a politicii naţionale maghiare Veder e culturală culturală Pagina 48 Programul cultural al Președenţiei portugale a UE 2007

Pagina 22 Potoykz László: Globalizare înaintată spre pierdere Raport de eveniment Pagina 24 Mózes Szabina: Lumea Greenpeace Pagina 26 Tracey Wheatley: Filme pentru protecţia mediului – interviu

Pagina 49 Botár Alexa: Dezvoltare durabilă: provocarea globală a secolului XXI-lea

Forum Civic

Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania

Revista societãþii civile Editor: István Egri Redactor-șef: Rozália Csáki Corector: Attila Szabó Grafica: Elemér Könczey Tehno-redactor: Ferencz Csáki

Comisia de redactare: Barna Bodó Gábor Kolumbán Tivadar Magyari László Potozky István Sebestény (HU) József Somai Dezső Szenkovics

Tipărit de Regiostar, Tipografie și Studio de reclame. Apare în 1000 de exemplare. Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2007 aveţi un preţ total redus de 14 lei.

Datele de contact: adresa: Cluj Napoca, OP 1, CP 1004 tel./fax: +40-0264-450230 e-mail: ermacisza@gmail.com ISSN 15822–4004

civil fórum

Civil erõkkel a globális térben

elet-Európa civil társadalma alig eszmélt újra és indult fejlődésnek, amikor az ezredforduló integrációs törekvései elérték a térséget. Beléptünk az Európai Unióba. Nehezen, és talán megkésve is ébredünk rá, hogy ami velünk, civilekkel történik, az tulajdonképpen egy új, erőteljes világrendhez való alkalmazkodási képességünk hiányából származik. Nem tudott szinte egyik újonnan csatlakozott kelet-európai ország civil társadalma sem megerősödni a nemzeti keretek közt. Nem alakulhatott ki ilyen rövid idő alatt a saját civil társadalmát áldozatészségével fenntartó polgárság, és késni látszik az önkéntesség kultúrájának meghonosodása is. A civil társadalmunk bennragadt a modernizáció nemzeti keretei között, mintha a befejezetlen tizenkilencedik század szociális kérdéseire keresné a válaszokat, miközben a demokráciát és az emberi jogokat, az emberi életet sokkal erőteljesebb törekvések veszélyeztetik, mint valaha: a multinacionális vállalatok önző profitéhsége és a hatékonyság iránti mindent elsöprő törekvése.

A múlthoz vagy a jövőhöz alkalmazkodjunk? Korunkat minden túlzás nélkül nevezhetjük a globalizáció kiteljesedése korának. A globalizáció nem újkori jelenség. A görög és római kereskedők, a spanyol és angol gyarmatosítók törekvései a Föld összes elérhető nyersanyaglelőhelyeinek és árupiacainak megszerzését célozták. Ma is ezért küzdenek a vállalatóriások. A korai globalizációtól azonban korunkat az különbözteti meg, hogy a digitális kommunikáció elterjedése rendkívül olcsóvá és ez által elérhetővé tette a világot mindenki számára. Egy nagy falu lett a világ, anélkül, hogy a szomszédoknak lett volna idejük megismerni és megérteni egymást. David C. Korten szerint elérkeztünk a nagy fordulathoz, a Birodalomtól a Föld közösségéhez.1 A birodalmi logikát felváltja, fel kell, hogy váltsa a Föld egészét átfogó társadalom, közösségi szemlélet. Azért szükségszerű ez, mert az életünket meghatározó jelenségek, mint a globális felmelegedés, környezeti ártalmak és betegségek határokat nem ismerő terjedése, a 1

távoli kultúrák közelsége, a gazdasági óta egyre erőteljesebben hallani a cipiacok integrációja, a média uralma, a vilek új globális hangját, amikor a terrorizmus mind-mind arra figyel- biodiverzitásért, az emberi jogokért, a meztetnek, hogy világunk egyre ösz- fenntartható fejlődésért, a neoliberális szefüggőbb és törékenyebb lesz. Nagy kereskedelmi politika ellen, a kihaló lehetőségek és nagy veszélyek kísérik fajok védelmében lépnek fel globális életünket. együttműködésben. A globális közösSoha nagyobb szükség és igény ség megszületéséhez, Korten szerint, nem volt, mint korunkban az értékek alulról feltörő hiteles vezetésre van által vezérelt civilszervezetekre. szükség, politikai többséget kell felOlyan szervezetekre van szükség, építeni, és fel kell szabadítani a kreamelyeket a globalizációt vezérlő szel- tív energiákat. Kultúránkat, intézmélemi fejlődés mellé az eredeti kultu- nyeinket és szervezeteinket az emberális értéket és az emberek számára ri tudat és szellem olyan magaslataira az élet iránti morális elkötelezettsé- kell vinni, amelyek a lehetőségeinkget jelenítik meg. A multinacionális kel összemérhetőek. Az együttműkövállalatok és érdekeik szerint alakí- dés, demokrácia és az élet szeretete tott fogyasztói társadalom a vele járó kell, hogy jellemezze életünket. Az új környezeti és emberi ártalmak miatt világot erőszakmentesen, önszervenem fenntartható. Helyére egy új tár- ződően megélve lehet megteremteni. sadalomnak, az életet A fogyasztói társadaszolgáló rendnek kell lomban elaltatott emfelnövekedni. Ehhez berek szellemi, spiriSoha nagyobb szükszükséges a birodaltuális ébresztése, a ség és igény nem mi logikát meghaladgyerekek, családok, volt, mint korunkban ni képes civilszerveközösségek és a teraz értékek által vezézetek megerősödése. mészet védelme a felrelt civilszervezetekre. Ez azonban csak akadat. Össze kell kapkor következhet be, csolni az összetartozó Olyan szervezetekre amikor a civilszerveközösségeket és a van szükség, melyezetek is globálissá nagy világcégek érdeket a globalizációt válnak. Ez nem jelentkei által meghatárovezérlõ szellemi fejlõhet mást, mint azt, zott politikában más dés mellé az eredeti hogy az egyébként is eszközökkel többségi erőteljes helyi társabefolyást kell szerezkulturális értéket és dalmi beágyazottsáni. A gazdaságban a az emberek számára guk mellé kiépítik a neoliberális uralom az élet iránti morális nemzetközi befolyáellen kell fellépni, a elkötelezettséget jelesolási képességhez fogyasztói szabadság nítik meg. szükséges világméreerejével, tudatos matű hálózatos együttgatartással. A közösműködésüket. ség által fenntartott A globális korban fel kell ismer- egészséges élelmet előállító gazdáljük, hogy a legégetőbb lokális problé- kodói hálózatoktól a helyi gazdasámáinkra csak globális megoldások lé- gok támogatásáig nagyon sok a teenteznek. A „gondolkodj lokálisan és dő, amire ma csak civil kezdeményecselekedj globálisan” jelszó kellene zéssel lehet vállalkozni. kiegészítse a korábban a környezetA globális kor társadalma most védők által megfogalmazott „gon- születik. Globális kihívásokra keresi dolkodj globálisan és cselekedj loká- a globális válaszokat. Vegyünk részt lisan” jelszót. az újjászületésben, hogy magunk is Az európai uniós tagság bennün- alakíthassuk a jövőnket. Ehhez kell ket is a globális világ részeivé tesz. Be minél előbb felkészülnünk és átalakell kapcsolódnunk a nagy globális kuljunk. civil hálózatokba. Ez nyilván erőforráshiányunk és kommunikációs gátKolumbán Gábor jaink átlépését teszi szükségessé. A civil társadalom globalizációja elkerülCivitas Alapítvány – elnök hetetlen. A Rio-i (1902) civil fórum e-mail: kolumban.gabor@yahoo.co.uk

David C. Korten: The Great Turning, From Empire to Earth Community, Berrett-Koehler Publishers, Kumarian Press, 2006.

Societatea civilã a societãþii globale

Limitele ºi rãspunderile noastre

e-a surprins oarecum și pe noi înșine tematica gazetei noastre, ivită pe acele vremuri: societatea civică a societăţii globale. Ce avem noi de-a face cu problemele globale? Noi, cei care ne aflăm pe un nivel destul de scăzut, în ceea ce privește organizarea societăţii noastre civice. Însă necesitatea de a ne îndrepta spre aceste probleme, este mult mai urgentă, decât am crede. Datorită modului accelerat de viaţă, trecem „pe lângă” mediul natural, acele evenimente, care au un efect direct și asupra vieţii noastre. Dacă nu suntem atenţi, nu înseamnă că suntem scutiţi de sub aceste efecte. Totodată, situaţia noastră, eforturile pentru dezvoltarea sferei asociative, de asemenea ne obligă, să înfruntăm toate aceste probleme cu seriozitate mărită. Să pășim peste hotarele satului, orașului, mediului nostru imediat inconjurător, și să privim puţin în depărtare, dar cu toate acestea, din această îndepărtare, să ne îndreptăm privirile, înapoi, la activităţile noastre. Societatea globală, și ca expresie sugerează că, întreaga omenire a globului pământesc este mult mai strâns legată, există o interdependenţă mai mare, decât noi, acum, astăzi, o putem crede sau o putem recunoaște. Există și se nasc numeroase legături nevăzute sau neremarcate de noi. Poate unul dintre cele mai evidente legături este chiar Internetul, reţeaua globală. Acesta fiind un astfel de „mediu de viaţă” ce ne reorganizează zilele, dar și administrarea structurală a ONG-urilor noastre. Un calculator, niște apăsări de taste și ieșim în lume la orice moment. Faptul, că toţi pășim pe același Pământ, deja este mai puţin privită de către noi toţi, ca fiind o particularitate, ce ne leagă. Este mult mai puţin vizibil și remarcabil, decât Internetul în sine, și conștiinţa noastră, în general, este mult mai scăzută, decât faptul de a trăi aceasta zilnic și în condiţiile acestea să acţionam cu răspundere. Problemele de nivel global însă, se datorează chiar acestei lipse de conștiinţă, și a activităţilor omise, ba chiar ivite în urma acesteia. Se construiesc, și chiar noi înșine construim reţeaua organizaţiilor civice cu efecte globale. În numărul curent dorim în primul rând, să

familiarizăm problemele globale cu protecţia mediului și cu organizaţiile cititorii noștri, demonstrându-le, că civice, care activează în acest domeacestea nu stau departe de viaţa niu. Despre corelaţia dintre mișcările noastră de zi cu zi. În același timp verzi și criticile de globalizare, cum dorim să facem perceptibil faptul că, au devenit corporaţii aceste mișcări, pentru acestea și noi suntem respon- relatează Scheiring Gábor, sociolog, sabili și trebuie să ne asumăm partea cercetărot, în articolul său. noastră de răspundere și activităţi, Aceste idei sunt intensificate, prin care favorizăm schimbările po- banzându-se totuși pe fapte reale, de zitive. Varga Máté, directorul execu- Potozky László, directorul executiv tiv al Colegiului Civic, în articolul al Fundaţiei pentru Parteneriat, cine său despre societatea civică a soci- conturează măsura distrugerilor etăţii globale, vorbește concis despre mediului, formulând totodată prochestiunile, situaţiile ivite pe acest puneri simple ce pot fi urmărite în nivel. viaţa nostră de zi cu Pentru rezolvarea zi, cu referire la ceea problemelor globale, ce putem face pentu a Problemele de nivel organizaţiile civice de fi mai îndurători cu global însã, se daasemenea au început mediul nostru încontoreazã chiar acestei de mult să se alieze. O jurător. În sfera civilipse de conºtiinþã, astfel de alianţă este că, Greenpeace a făCIVICUS, Asociaţia cut cele mai multe în ºi a activitãþilor Globală a Organizaacest domeniu. Și omise, ba chiar ivite ţiilor Neguvernamendespre ei puteţi citi în urma acesteia. tale, despre care relatăm mai pe larg în acest mai pe larg în acest număr. număr. Cu astfel de De asemenea am scopuri unește puterea și posibili- urmărit și mișcările financiare la tăţile diferitelor fundaţii din lume și nivel global, cât și a altor resurse. AstCentrul European pentru Fundaţii fel am ajuns la proiectul Transnatio(European Foundation Centre – nal Giving, dezvoltat de King BauEFC). Despre activităţile Centrului douin Foundation, și la Comerţul Gerry Salole, directorul executiv al Rezonabil, care de asemenea se leagă acestuia, relatează mai pe larg în rân- oarecum de activităţile organizaţiilor durile acestui număr. În continuare neguvernamentale. vă atragem atenţia asupra documenRubricile noastre – Curaj Civic, tului publicat de acest Centru în Forum Civic și Vederi Culturale – și octombrie, 2006, care accentuează de data aceasta vă servesc cu inforproblema despre ceea ce pot face fun- maţii actuale, valoroase și utile. daţiile pentru tratarea problemelor Raportul din acest număr vă globale. informează despre o iniţiativă legată Obișnuim să spunem, că numai de tematica dezvoltării durabile. atunci este eficientă rezolvarea probScopul prezentului număr nu este lemelor, dacă pătrundem până la perfecţiunea, ci mai mult trezirea rădăcinile problemelor date. Globa- interesului, formularea întrebărilor și lizarea, ca și probleme născute în deschiderea acestora, trecerea peste timpul procesului, este astfel strâns limitele noastre, și astfel îndemnarea legată de chestiunile economice. Am spre acţiuni mai conștiente. mai putea spune, parafrazând ideile autorului, Bogár László, că problemele vitale devin probleme economice. Suntem martorii și totodată subiecţii activi ai „distrugerilor ecosocio-cuturale”. Despre măsura resCsáki Rozália ponsabilităţilor noastre, și a ceea ce putem face în această situaţie, ne dă redactor-șef răspunsuri acest articol. e-mail: csaki.rozalia@gmail.com Ca și probleme globale în viaţa noastră de zi cu zi cel mai des ne Traducere: întâlnim cu problemele legate de Varga-Kelement Silvia Noémi

civil fórum

Határaink és felelõsségünk

alahol magunk is meglepetten – nagy általánosságban véve – jóval ről bővebben is olvashatnak lapunkfogadtuk az annak idején fel- alacsonyabb, mintsem hogy ezt na- ban. De hasonló célkitűzésekkel tömerült lapszámtematikát: a ponta megéljük, és ennek függvényé- möríti egységbe a világ különböző globális társadalom civil társadalma. ben cselekedjünk. A globális szintű részéről az alapítványok erejét és kéMi dolgunk nekünk a globális kérdé- problémák pedig éppen ennek a tu- pességeit az Európai Alapítványi sekkel? Nekünk, akik a magunk civil datossági hiányosságnak, és az en- Forrásközpont (European Foundatársadalma megszervezésével is még nek következtében elmaradt, vagy tion Centre – EFC). A Központ tevéelég alacsony szinten állunk. E kér- éppen megjelenő, élő cselekvéseknek kenységéről Gerry Salole, az ügyvedéskörrel való foglalatosság szükség- köszönhetően jelentek meg. Mert zető igazgató számolt be bővebben szerűsége azonban sürgetőbb, mint meggondoljuk-e, hogy a cselekvé- lapunk hasábjain. Külön figyelmükgondolnánk. A rohasünknek milyen hatá- be ajánljuk a Központ által 2006 októnó életmódunk követsa lehet másokra? berében kidolgozott dokumentumot, keztében elrohanunk M e g g o n d o l j u k - e , mely lapunkban is olvasható, és mely Kicsit kilépünk a faa természeti környehogy a civilszerveze- kiemelten foglalkozik azzal a kérdéslunk, városunk, közzet mellett, azon esetünk tevékenysége a sel, hogy mit is tehetnek, mit is kell vetlen környékünk, mények mellett, meszándékolt mellett tenniük az alapítványoknak a globátérségünk határailyeknek közvetlen hamég milyen hatással lis problémák kezelése érdekében. ból, és távolabbra tása van a saját kis ébír a természeti kör- Megfontolandó gondolatok körvonaletünkre is. Ha nem finyezetre például? A- lazzák ebben az írásban az alapítvátekintünk, de ezzel gyelünk, ez nem menvagy gondolunk-e ar- nyok újraértelmezhető helyét és szeegyütt ebbõl a tátesít bennünket ezek ra, hogy milyen ha- repét ebben az összefüggésben. volságból tekintünk hatása alól. Ugyanaktást válthat ki a tevéAzt szoktuk mondani, hogy a vissza a magunk tekor a magunk helyzekenységünk mások- problémák megoldása akkor hatévékenységére is. te, a civil társadalom ban, akik hallanak ró- kony, ha a gyökeréig hatolunk. A fejlődéséért való csela? Tudatosan szer- globalizáció problémái szoros összelekvés kötelez is benvezzük-e kommuni- függésben állnak a gazdasági kérdénünket arra, hogy mindezzel komo- kációnkat? Kérdések, melyek arra sekkel. Azt is mondhatnánk – a szerlyabban is számot vessünk. Szorgos igyekszenek felhívni a figyelmet, ző, Bogár László gondolatait parakis pókokként szőjük a hálóinkat, de hogy határaink és felelősségünk belá- frazálva –, hogy létkérdésünk közez a háló mindig ki van téve a társa- tása nagyobb figyelmet igényel. Min- gazdaságtani kérdéssé válik. Tanúi dalmi viszontagságok veszélyének, denekelőtt saját magunkért, és ezáltal és egyben cselekvő alanyai is vahatásainak. És ha az össztársadalmat másokért is! gyunk az „öko-szocio-kulturális tekintjük, akkor az szorosan összeÉpülnek és magunk is építjük a pusztításnak”. Hogy mekkora a felekapcsolódik a szomszédos államok globális szinten hatást gyakorló civil- lősségünk és mi a teendő ebben a társadalmával, az ottani történések- szervezetek hálózatait. E lapszá- helyzetben – erre is válaszokat kakel… Kicsit kilépünk a falunk, váro- munkban elsősorban a globális prob- punk a cikkből. sunk, közvetlen környékünk, térsé- lémákat kívántuk közelebb hozni olHa globális kérdésekről esik szó, günk határaiból, és távolabbra tekin- vasóinkhoz, láttatva, hogy ezek nem akkor a hétköznapi életünkben legtünk, de ezzel együtt ebből a távol- rugaszkodnak el a hétköznapjaink- erőteljesebben a környezetvédelmi ságból tekintünk vissza a magunk te- tól. És éreztetve, hogy ezekért mi is kérdések és a környezetvédelem tevékenységére is. felelősek vagyunk, és rén tevékenykedő ciA globális társadalom, mint kife- nekünk is vállalnunk vilszervezetek tevéjezés is azt sugallja, hogy a földkerek- kell a ránk eső felelőskenységei jelennek ... határaink és feleség emberisége jobban össze van köt- ség és cselekvés rémeg. Hogy mi az öszlõsségünk belátása ve, jobban függ egymástól, mint azt szét, amellyel a poziszefüggés a zöldmoznagyobb figyelmet mi, most, ma gondolnánk. Számos ál- tív változást segíthetgalmak és a globaliigényel. Mindenektalunk látott vagy nem látott, nem ta- jük elő. Varga Máté, a zációkritika között, pasztalt kötelék él és születik. Talán Civil Kollégium ügyhogy hogyan intézelõtt saját magunaz egyik legkézzelfoghatóbb szál ma- vezető igazgatója cikményesültek ezek a kért, és ezáltal mága az internet, a világháló. Olyan kében a globális társamozgalmak, arról sokért is! „élettér” ez, amely átszervezi a hét- dalom civil társadalScheiring Gábor, szoköznapokat és a szervezeti ügyvite- máról, az ezen a szinciológus, kutató cikke lünket is. Egy gépezet és pillanatnyi ten felmerülő probléad választ. gombnyomások – ezek révén máris mákról szól röviden. A gondolatok sorát csak fokozza, kint lehetünk a nagyvilágban. Az, A globális kérdések megoldására, de tényekre alapoz Potozky László, a hogy mindannyian ugyanazt a Föl- mint a globális felmelegedés, az Polgár-Társ Alapítvány ügyvezető det tapossuk, már kevésbé él úgy olyan betegségek, mint az AIDS, a igazgatója is, aki a környezeti pusztíbennünk, mint mindannyiunkat ösz- malária, a szegénység stb. már régóta tás mértékéről ad képet, ugyanakkor szekötő sajátosság. Sokkal kevésbé szövetkeznek a civilszervezetek is. a hétköznapjainkban is követhető látható és megtapasztalható, mint Ilyen szövetség a CIVICUS, a Civil egyszerű javaslatokat fogalmaz meg maga az internet, és a tudatosságunk Szervezetek Világszövetsége, mely- arra vonatkozóan, hogy hogyan lehe-

A globális társadalom civil társadalma

tünk kíméletesebbek a környezetünkkel. A globális megmozdulások, köztük a környezetvédelem kérdéskörét tekintve szinte magától értetődő volt, hogy a Greenpeace-ről is bővebben szóljunk. Továbbá egyik érdekes kezdeményezésükről, a Global Projectről is. Az anyagi erőforrások globális mozgását is górcső alá vettük. Így került terítékre a King Baudouin Foundation által kidolgozott Transnation-

al Giving projekt, illetőleg a Méltányos Kereskedelem kérdése is, amely szintén civilszervezeti tevékenykedéshez kapcsolódik. Rovataink – Vitafórum, Civil kurázsi, Kulturális kitekintő – ez alkalommal is aktuális, példaértékű és hasznos információkkal szolgálnak. A beszámoló keretében ezúttal a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kezdeményezésről tájékoztatjuk bővebben olvasóinkat. Nem a teljesség igénye, hanem

sokkal inkább a figyelemfelkeltés, kérdések megfogalmazása, határaink feszegetése, és ezáltal a tudatosabb cselekvésre való serkentés volt a célunk e lapszámunk révén is.

Csáki Rozália főszerkesztő e-mail: csaki.rozalia@gmail.com

A nemzetek feletti civil társadalom és kialakulásának elõsegítése

civil társadalomban rejlő értékek a legtöbb ember számára saját és környezete életének kiteljesedését jelenthetik egy nyitott, élhetőbb társadalom felé vezető úton. A civil társadalom megerősítéséhez és a nemzetek feletti civil társadalom építéséhez hozzájárulnak olyan globális tényezők, melyek egyaránt jellemezhetőek pozitívan és negatívan is, de kétségkívül magukban hordozzák egy globális gondolkodásmód kialakulásának lehetőségét. A világméretűvé vált kommunikáció, a lokalitás mozgásterének kiszélesedése, a globális mozgalmak, szakmai hálózatok és a fenntartható fejlődés elmélete – amely a mind környezetileg, mind szociálisan fenntartható fejlődés mellett érvel a gazdasági növekedés túlhajszolása ellenében – alapjait képezhetik a globális gondolkodás és a nemzetek feletti civil társadalom megszületésének, megerősödésének.

Internet és civil társadalom A civil társadalom és az internet fejlődésének összefüggései több aspektusból is megközelíthetőek. Egyrészről a fogalmak mögött rejlő gyakorlati folyamatok egymást erősítik: a civil társadalom vagy nemzetek feletti civil társadalom megerősödéséhez és megszerveződéséhez az internet hozzájárulása nélkülözhetetlen, de ez nem marad viszonzatlan, hiszen a civil társadalom egyes szereplői (nem 1

is kevesen) folyamatos erőfeszítése- tás motivációja, végül pedig a társaket tesznek az internet népszerűsíté- dalom rendelkezésére álló tőkeforrásére és az internethasználat kiterjesz- sok. E három tényező létezésének tésére. Másrészről, bár furcsa az ösz- mértékében volt képes az adott társaszevetés, de a civil társadalom és az dalom fejlődni. Ez az oka a bizonyos internet hasonlatosságokat mutat: közösségek gyors, míg mások lassú fejlődésének. Napjaegyik sem tiszteli az inkban azonban minországhatárokat, és denki számára hozzámindkettő olyan töA mindenkori keretférhetővé válik a körekvéseket erősít meg, rendszer arra késztezös kincs, a tőke gloamelyek az egész emti a civil társadalom bálisan keresi haszberiségre vonatkozó nosulását. Elmondcélokat és feladatokat szereplõit, hogy alhatjuk, hogy ha nem tematizálnak. kalmazkodjanak, beis mindenhol megfeleEnnek alapján teépüljenek, szolgálják lő mértékben, de a vihát úgy látszik, hogy a rendszert, holott a lágméretű informáaz internet fejlődése legtöbb esetben épcióhalmaz egyre több és terjedése kétségkípen annak megújítáolyan helyre jut el, vül hatással van a ciahol eddig az embevil társadalom alakusa, reformálása lenrek ismereteket, talására, erősíti azt, míg ne feladatuk. A vapasztalatokat csak saa civil társadalom meglóságos rendszerújíját lokalitásuk példáierősödése az internet tó törekvések támoból meríthettek. A nagyobb fokú és migatását sem a gazglobalizáció folyamanőségibb felhasznátában intenzíven nölását eredményezi. dasági, sem a korvekvő kommunikáciEmellett mindkettő mányzati szektor ós és információszerkulcsszerepet játszik a nem érzi feltétlen zési lehetőségek hatáglobális gondolkodás, feladatának. sára a lokalitásban kezdeményezés és cseélők egyre többet lekvés kialakításában. hallhatnak globális Marosán György szerint1 a korábbi évszázadokban problémákról, válságokról, ugyanakegy társadalom fejlődési lehetőségét kor találkoznak globális kezdeméhárom tényező határozta meg: az in- nyezésre, cselekvésre való felszólítáformációhoz való hozzáférés, az elsa- sokkal is. A lokális gondolkodást, a játítására fordítható idő és az elsajátí- lokális problémák egy részét az egész

ld. Marosán György: A kommunikáció-gazdaság válságai – http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/media/komnap/html/gu-koz2.htm

civil fórum

emberiségre vonatkozó gondok és tennivalók váltják fel.

A lokalitás – globalitás kettőssége A globális gondolkodás magvainak elültetésében kulcsszerepe van az említett globális információhalmaznak, még akkor is, ha ennek az információnak jelentős része éppen a globalizáció ellenében érvel, vagy már puszta létezésével is hátráltathatja a globális gondolkodás megszületését. Az a tény ugyanis, hogy az emberiség „összehordja” és hozzáférhetővé teszi tudását, már önmagában hozzájárul a globális gondolkodásmód kialakulásához. A globalizáció nem feltétlenül jelenti a lokalitás szerepének csökkenését, hanem éppen ellenkezőleg, kibővíti a teret a lokalitás körül, engedi, hogy függetlenedjen térbeli helyzetétől és az időtől, esélyt kap, hogy lehetőségeit szélesebb körben kiaknázhassa, szerepét tágabb keretek között értelmezhesse újra. A globalizáció során a lokalitás valójában azt a lehetőségét veszíti el egyre inkább, hogy elzárkózzon a globalitás elől. Ilyen módon a lokalitás és a globalitás lassan közeledik egymáshoz, idővel határai egyre inkább elmosódnak, és remélhetőleg a jövőben képessé válunk univerzális értékek mentén haladva megfogalmazni magunkat és közösségeinket.

A nemzetek feletti civil társadalom kialakulásának előfeltételei Valójában a civil társadalom és a globális civil társadalom megteremtése csak korunkban válhat céllá, hiszen intézményeinek és ezek rendszerének kiépülése napjainkban is zajlik, lehetőségei folyamatosan teremtődnek meg. Ennek ellenére a civil kezdeményezések számos akadályba ütköznek. A támogató közeg hiánya nem csak anyagi értelemben okoz nehézségeket. A mindenkori keretrendszer arra készteti a civil társadalom szereplőit, hogy alkalmazkodjanak, beépüljenek, szolgálják a rendszert, holott a legtöbb esetben éppen annak megújítása, reformálása lenne feladatuk. A valóságos rendszerújító törekvések támogatását sem a gazdasági, sem a kormányzati szektor nem érzi feltétlen feladatának. A demokratikus hozzáállás, a civil öntudat fejlesztése, a gazdasági-

hatalmi hierarchiától való elszaka- lamint a civil nyilvánosság nemzetek dás így csak a civilek számára válik feletti intézményeinek megteremtése. céllá, pedig egyre több az olyan glo- Kétségkívül ilyen az internet, valabális közös ügy, amely hatékony tár- mint a szakmai hálózatok. sadalmi és szektorok közötti összefogást követel (környezetvédelem, nukleáris leszerelés, szegénység, em- A civil társadalom beri jogok védelme stb.). megerősödésének elősegítése A nemzetek feletti civil társada- A meglévő demokráciák magasabb lom részvétele e problémák megol- színvonalra emelésének lehetősége dásában nélkülözheegyértelműen a résztetlen, ezért a civil tárvétel erősítésében látsadalomnak is globaszik. A képviseleti A nemzetek feletti lizálódnia kell, ki kell demokráciákban vacivil társadalom kiépítenie hatékony inlódi részvételi lehetőfejlõdésének elentézményeit, amelyek séget azonban csak a gedhetetlen feltétképesek befolyásolni civil szféra kínál, így az emberiség létét elei tehát ismertek: kulcsszerepet kell érintő kérdésekben vállaljon más, a résza kommunikációs történő döntéshozavétel erősödését befotechnikák ismerete talt. Számos érv és lyásolni képes intézés a legszélesebb egyben előfeltétel is mények, szakmák, körben történõ alismeretes, amely a szektorok összefogákalmazni tudása, vanemzetek feletti civil sában. A feladatok az társadalom kialakulálamint a civil nyilváalábbiakban foglalhasa mellett szól, azt tók össze: nosság nemzetek fehangsúlyozva, hogy – az oktatásnak már letti intézményeinek ezáltal a helyben elemi szinten is fogmegteremtése. megtett lépések glolalkoznia kell a debálisan is hasznosulmokratikus szemlénak. Ilyenek: letmód kialakításá– az országhatároktól független, val, a tanulók közösségeinek fejegész emberiséget érintő problélesztésével, az állampolgáriságra mák létezése, való felkészítéssel; – a problémák mentén szerveződött – a felnőttoktatásnak ennek folytaés szerveződő társadalmi moztására vagy pótlására kellene galmak és nemzetközi szakmai koncentrálnia, vagyis a helyi hálózatok megjelenése, szükségletekhez alkalmazkodva, – a globalizáció és annak hozomáa meglévő tapasztalatokra építve nyaként megjelenő, változtatást tenni képessé az egyéneket, kösürgető elméletek (mint pl. a zösségeiket szerepeik megértéséfenntartható fejlődés elmélete), re, azok továbbgondolására és a – a sokszor negatívan értékelt, mégcselekvő állampolgáriságra. Mindis korszakalkotó lehetőségeket ehhez újfajta képzési programokhozó technikai fejlődés (elsősorra, módszerekre és a közösségi ban az internet). munkában is jártas képzőkre volna szükség; – a segítő-fejlesztő szakmák (köCivil társadalom zösségfejlesztés, vidékfejlesztés, és demokrácia szociális terület) összefogása réA demokráciát minden generációvén olyan hálózatok jöhetnek létnak újra kell tanulnia, szülessen bár re, amelyek segítenek fenntartani, hagyományos vagy új demokráciáfejleszteni a beindult folyamatoban. E tanulási folyamat a demokrakat, és tovább motiválni a helyi tikus környezet, a szocializáló közeg cselekvést. demokratikus attitűdje mellett nem Az állam részéről pedig olyan támonélkülözheti az egész életen át tartó gató törekvésekre és eszközökre, tanulást, s az ezt elősegítő tájékozta- melyek elősegítik a fentiek létrejöttét tást, információcserét, nyilvánossá- és fennmaradását. got, képzést, felnőttképzési programokat sem. Varga Máté A nemzetek feletti civil társadalom kifejlődésének elengedhetetlen feltéCivil Kollégium Alapítvány – telei tehát ismertek: a kommunikációs ügyvezető igazgató technikák ismerete és a legszélesebb e-mail: matev@kkapcsolat.hu körben történő alkalmazni tudása, va-

A globális társadalom civil társadalma

CIVICUS – egy nemzetközi civil hálózat szerepe a globális problémák kezelésében Mi a CIVICUS?

pasztalat- és véleménycserére, együttműködésre a civil társadalmat érintő globális kérdésekben, hiszen ezekre könnyebb együttes erővel válaszokat és megoldást találni.

A CIVICUS – Civilszervezetek Világszövetsége 1993-ban alakult meg, jelenleg a világ egyik legjelentősebb, legváltozatosabb összetételű civilszervezetekből álló hálózata. Több mint 430 tagja van a világ öt konti- A CIVICUS legfontosabb nensének országaiból, amelyek kö- kezdeményezései és programjai zött a fejlődő országok képviselői jelentős mértékben képviseltetik ma- A fenti célok és értékek jegyében a gukat. Tagságának mintegy egyne- CIVICUS számos globális kezdeményezés és program gyede európai, legnagazdája. Ezek közé gyobb részben repretartozik a civil társazentatív nemzeti erA CIVICUS reprezendalmi Index-prognyőszervezetek, ametatív civil hálózatram, mely egy speciályek a megszerzett inként célul tûzte ki, lis módszertan alapformációkat és tapaszhogy globális szinján végzett nemzetkötalatokat képesek tozi felmérés a civil tárten elõsegítse a civil vábbadni. A világszersadalom helyzetére társadalom kialakuvezet központja a délvonatkozóan a világ afrikai Johannesburglását, fejlõdését, érországaiban. Jelenleg ban található, ahol dekei érvényesítését. a világ több mint 50 munkáját egy közel Programjaival és országában alkalmaz40 fős titkárság segíti. kezdeményezéseivel zák, és az eredményeFőtitkára 1998 óta a ket rendszeres jelenhatékonyabbá kívándél-afrikai származátések formájában tesú Kumi Naidoo, aki ja tenni a világ civilszik közzé. Segítségénéhány hónapon beszervezeteinek mûvel jól jellemezhető és lül a CIVICUS tiszteködését... összehasonlítható az letbeli elnökeként folyegyes országok civil tatja munkáját, utódátársadalmának helynak megválasztása jezete négy központi elem – a szerkelenleg van folyamatban. zet, értékek, hatékonyság és belső A CIVICUS reprezentatív civil hákörnyezet – vonatkozásában. Arra is lózatként célul tűzte ki, hogy globális szinten elősegítse a civil társadalom alkalmas, hogy a civilszervezetek kialakulását, fejlődését, érdekei érvé- megfogalmazzák, hogyan látják ornyesítését. Programjaival és kezde- száguk civil társadalmának alakuláményezéseivel hatékonyabbá kívánja sát, vagyis hatékony segítséget nyújt tenni a világ civilszervezeteinek mű- jövőképük kialakításához. A civilszervezetek ismereteinek ködését, hogy jobban hallathassák bővítését és képességfejlesztését egyhangjukat, hatékonyabban léphesserészt a CIVICUS honlapjáról letölthenek fel az általuk képviselt ügyekben. A civil törekvések és állampol- tő segédanyagok, másrészt a hetente gári részvétel világméretű erősítésére megjelenő elektronikus hírlevél segítörekszik, javítani kíván a civilszer- ti, mely a civilszervezetek együttművezetek, valamint a nemzeti kor- ködését igénylő legfontosabb globámányzatok és nemzetközi intézmé- lis kérdésekkel foglalkozik. Az angol nyek közötti kapcsolaton és párbe- nyelven jelenleg több mint 80000 széden a civil törekvések hatéko- címre kiküldött hírlevél ingyenes, arra bárki feliratkozhat ugyancsak a nyabb megjelenítése érdekében. A szervezet által képviselt legfon- CIVICUS honlapján keresztül (ld. a tosabb értékek közé tartozik az igaz- cikk végén). A CIVICUS külön programot inságosság és egyenlőség, az emberi dított Civil Társadalmi Figyelő címméltóság tiszteletben tartása, az állampolgári jogok szabad gyakorlásá- mel, melynek keretében mobilizáló nak biztosítása. Emellett információs kampányok és különféle globális akfórumot és lehetőséget biztosít a ta- ciók segítségével gyorsan ráirányít-

ható a figyelem a világnak azon területeire, ahol az állampolgárok szabadságjogait, a civilszervezetek működését, érdekérvényesítését, vagy puszta létét valamilyen veszély fenyegeti. A világszervezet arra törekszik, hogy nemzetközi összefogás segítségével megállíthatóvá, illetve visszafordíthatóvá váljanak a civil társadalmat érintő negatív folyamatok pl. Etiópiában, Belorussziában, a Közel-Keleten, vagy Oroszországban. A világszervezet Legitimáció és Átláthatóság Programja arra törekszik, hogy javítson a civilszervezetek hitelességén, a civilszervezetekbe vetett bizalmon és elősegítse felelős, számonkérhető működésüket. Ez civil szempontból nem csak azt jelenti, hogy az adott szervezet elszámol az elnyert támogatásokkal és a tevékenységeivel. Szélesebb értelemben beletartozik a szervezet működésének társadalmi hasznossága, hatékonysága is, valamint a rendszeres kapcsolat azokkal az társadalmi csoportokkal és állampolgárokkal, akiknek az adott szervezet az érdekeit képviseli többek között strukturált párbeszéd, rendszeres beszámolók, fórumok, visszajelzések stb. keretében. A CIVICUS ezt a programot elsősorban nemzetközi információ- és tapasztalatcsere, valamint a civilszervezetekre vonatkozó közös magatartási és működési alapelvek kidolgozása révén kívánja elősegíteni. Ennek jegyében 2006. június elején a világ 11 legnagyobb emberjogi, környezetvédelmi és társadalmi fejlődéssel foglalkozó nemzetközi szervezete (köztük pl. az Amnesty International, CIVICUS, Greenpeace International, Oxfam International, Transparency International) egy dokumentumot bocsátott ki Charta a Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek Elszámoltathatóságáról (International Non-governmental Organisations Accountability Charter) címmel, mely közös magatartási szabályok lefektetését tűzte ki célul. A szegénység elleni küzdelem szintén fontos prioritás a CIVICUS számára. A világszervezet kiemelten foglalkozik a Globális Felhívás a Szegénység Elleni Cselekvésre Programmal, és az ENSZ ún. Millen-

civil fórum

niumi Fejlesztési Céljaiban foglal- vezetei 1993 óta hagyományosan 2 többek között az élethez, szabadságtak megvalósításával. Ezek között évente tartottak nemzetközi találko- hoz és személyes biztonsághoz való szerepel a rendkívüli szegénység és zót és közgyűlést, pl. Mexikóváros- elidegeníthetetlen jogot jelenti, mely éhezés visszaszorítása, a minden em- ban, Manilában, Vancouverben vagy minden embert meg kell illessen. ber számára elérhető Botswanaban. 1997- Emellett vizsgálják a helyi konfliktuáltalános iskolai oktaben Budapest adott sok szegényekre, a társadalom peretás, a nemek egyenjootthont a rendez- mén élőkre, nőkre és gyermekekre Ezek a problémák gúsága, a gyermekhavénynek. Akkor 76 gyakorolt hatását, valamint azt, hogy globális együttmûlandóság csökkentéországból több mint a civilszervezetek hogyan és miként ködést és megoldáse, az anyák egészség500 résztvevő érke- vehetnének részt hatékonyabban a sokat igényelnének, fejlesztése, a HIV/ zett a magyar fővá- konfliktusos területeken élők helyzemelyben kiemelt AIDS, malária és más rosba. 2006-tól kezd- tének rendezésében, a konfliktuskeszerepet játszanak a betegségek elleni küzve a találkozót évente zelésben, béketeremtésben és a konfdelem, vagy környemegrendezték, a foly- liktusok utáni újjáépítési folyamatcivilszervezetek attól zetünk fenntarthatótonosság és eredmé- ban. függetlenül, hogy ságának biztosítása. nyesség érdekében A négy fő témakör mellett az idei helyi, nemzeti, vagy A világ több mint 100 három évig ugyanaz Közgyűlés (2007. május 23–27., Glasnemzetközi szinten országára kiterjedő a helyszín is, és gow, Skócia) kiemelt figyelmet szentevékenykednek. együttműködés főugyanazokat a kér- telt a számonkérhetőség kérdésköréként globális kampádésköröket vitatják nek. A világ civilszervezetei egyre nyok és nemzetközi meg a résztvevők, le- növekvő szerepet játszanak abban, jelentések formájában ölt testet, me- hetőséget biztosítva a hatékonyabb hogy a kormányzatok, nagyvállalatlyek segítségével a döntéshozók és a együttműködésre és értékelésre. Így ok, valamint a nemzetközi intézmélegfejlettebb ipari országok vezetői- 2006-2008 között a skóciai Glasgow nyek átláthatóbban, felelősségteljenek figyelmét szeretnék ráirányítani ad otthont a rendezvénynek, mely- sebben működjenek, jobban odafia fejlesztéspolitika terén vállalt köte- nek házigazdája, az Önkéntes Szer- gyelve a civil társadalom szereplőilezettségek betartására, a világ né- vezetek Skót Tanácsa (SCVO) a nek véleményére, akik az állampolpességének jelentős részét sújtó nyo- CIVICUS johannesburgi központjá- gári véleményeket képviselik. Azonmorra és kilátástalanságra, valamint val közösen szervezi meg a világta- ban a civilszervezetek átlátható, száa fejlődő országok problémáira. Az lálkozót. monkérhető és felelős működése teegyik jelenleg zajló akció egy olyan A három év közgyűléseinek köz- rén is vannak még hiányosságok. A nemzetközi kampány, melynek kere- ponti témája: Cselekedjünk együtt számos plenáris ülés és munkacsotében 2007. október 17-én, az ENSZ egy igazságosabb világért. Ennek port olyan kérdésekkel foglalkozott, Szegénység Elleni Világnapján a vi- alapján négy fő témahogy mit tehetnek a lág számos országában egyszerre kör esetében vizsgálcivilszervezetek, hogy ... a gyorsan globalihangzik el a Szegénység Elleni Rek- ják meg a résztvevők átláthatóbb és felelősviem című kórusmű. Jelenleg már a világ civilszervezeségteljesebb műközálódó világban a több mint 20 ország csatlakozott a teinek szerepét, mely désre késztessék a CIVICUS „ablak” lekezdeményezéshez, a kórusmű pe- köré a szakmai progdöntéshozókat nemhet, eszköz arra, dig elhangzott már többek között a ramok szerveződnek. zeti és nemzetközi hogy pontosabban CIVICUS skóciai Közgyűlésén ez év Az állampolgári igazszinten? És vajon a ciláthassuk, érzékelmájusában és a berlini Oktatási Vi- ságosság kérdéskörévilszervezetek tevélágkongresszuson júliusban. be tartozik az államkenysége mennyire hessük civil helyünpolgárok érdekérvéátlátható és számonket a nagy nemzetnyesítése, jogainak kérhető? Hogyan leA CIVICUS Közgyűlései – közi körforgásban. biztosítása, az egyesühetne elérni, hogy a civil világtalálkozók és Tudatosan vállalt lési és szólásszabadcivil érdekek és véleválaszkeresés a globális európaiságunk enság érvényesülése, az mények nagyobb súlyt nek nem mond elaktív állampolgárság problémákra kapjanak a politikaformálásban? Mitől A CIVICUS Közgyűlései civil világ- elősegítése. A gazdalent: épp ellenkezõfügg egy civilszervetalálkozóként működnek. Azon nem sági igazságosság kapleg, segítségünkre zet legitimitása? Vacsak a CIVICUS tagszervezetei vesz- csán a globalizáció lehet abban, hogy jon egy több száz tagnek részt, hanem nonprofit szakér- hatásait, a gazdaságotthonosan érezhesgal rendelkező civiltők, nagyvállalatok, nemzetközi szer- politikák alakításának sük magunkat a viszervezet reprezentavezetek és intézmények (ENSZ és hiányosságait vizsgáltívabb, mint egy kis lágban is. szakosított intézményei, Világbank, ják. A politikai igazhelyi szervezet? stb.) képviselői, nemzeti kormányza- ságossággal kapcsoMivel a CIVICUS tok civilszervezetekkel vagy fejlesz- latban vitát folytatnak téspolitikával foglalkozó munkatár- a civilszervezetek, valamint a velük tagságának jelentős része a fejlődő sai és érdeklődő civilszervezetek a kapcsolatban álló intézmények, mint országok szervezeteiből áll, a világvilág minden tájáról. A világtalálko- például a nemzeti kormányok, vagy szervezet tevékenységében, illetve a zó ily módon kiváló lehetőséget biz- nemzetközi intézmények és szerve- Közgyűlések programjában is kitosít a civil társadalmat érintő világ- zetek együttműködéséről, a nemek emelt helyet kapnak a fejlesztéspoliméretű problémák és kihívások meg- közötti, faji, etnikai, társadalmi osztá- tikai kérdések, a fejlett országok sevitatására, kapcsolatépítésre és ta- lyok közötti esélyegyenlőség javítá- gélyezési politikájának hiányosságai, pasztalatcserére. A CIVICUS tagszer- sáról. A társadalmi igazságosság hiszen a fejlődő országoknak nyújtott

A globális társadalom civil társadalma

segélyek a korrupció és egyéb technikai okok miatt sok esetben nem jutnak el megfelelően a helyiekhez, és a helyi szinten működő civilszervezetekhez. Ennek érdekében át kell gondolni a fejlett országok segélyezési politikáját, valamint maguk a segélyszervezetek is átláthatóbban, elszámoltathatóbban kell működjenek, a civilszervezeteknek pedig nagyobb szerepet kellene kapniuk a segélyezéssel kapcsolatos vitákban. Nincsenek megnyugtató válaszok az olyan fontos globális kérdéskörökre sem, mint pl. a terrorizmus, a környezetvédelem és fenntartható fejlődés, az emberi jogok rendszeres megsértése, a vezetők felelősségre vonhatósága, a HIV/AIDS, a növekvő szegénység, intolerancia, az ÉszakDél ellentét stb. Ezek a problémák globális együttműködést és megoldásokat igényelnének, melyben kiemelt szerepet játszanak a civilszervezetek attól függetlenül, hogy helyi, nemzeti, vagy nemzetközi szinten tevékenykednek. Sőt, sokszor a legkisebb helyi szervezetek tehetnek a legtöbbet az ál-

lampolgárok érdekeinek védelmében, vagy a helyi problémák kezelésében. Összességében elmondható, hogy a CIVICUS nemzetközi ernyőszervezetként jelentős információs és kommunikációs fórumot biztosít nemcsak tagszervezetei, hanem bármely érdeklődő civilszervezet számára. Programjai és kezdeményezései erősítik a civilszervezetek, kormányzatok és nemzetközi intézmények együttműködését a legfontosabb globális kérdésekben. A magyarországi civilszervezetek kezdettől fogva aktív, kezdeményező szerepet játszottak a CIVICUS-ban. Ennek egyik meggyőző jele volt az előbbiekben már említett CIVICUS Közgyűlés 1997-ben Budapesten történő megrendezése; Marschall Miklós személyében magyar volt a CIVICUS első igazgatója és számos kezdeményezés, program elindítói és szervezői hazai civilszervezetek voltak. Abból indultunk ugyanis ki, hogy a gyorsan globalizálódó világban a

CIVICUS „ablak” lehet, eszköz arra, hogy pontosabban láthassuk, érzékelhessük civil helyünket a nagy nemzetközi körforgásban. Tudatosan vállalt európaiságunk ennek nem mond ellent: épp ellenkezőleg, segítségünkre lehet abban, hogy otthonosan érezhessük magunkat a világban is. A világszervezetről, annak tevékenységéről, legfontosabb programjairól, valamint a tagság feltételeiről további információk találhatók az alábbi honlapokon: a CIVICUS honlapja: http://www.civicus.org, a CIVICUS Közgyűlésének honlapja: http://www.civicusassembly.org, a Globális Felhívás a Szegénység Elleni Cselekvésre program: http://www.whiteband.org. Összeállította: Kiss Zsófia és Barabás Miklós Európa Ház, a CIVICUS alapító tagja e-mail: info@europeanhouse.hu

EFC – segítség az európai filantrópia infrastruktúrájának kiépítéséhez

civil társadalom számtalan szereplőt foglal magába – egyének, nonprofit szervezetek, filantrópusok és egyesületek, hogy csak néhányat említsünk. Hol vannak az európai alapítványok a szereplők eme, olykor zűrzavaros konstellációjában? Milyen szerepet tölt be az Európai Alapítványi Forrásközpont (European Foundation Centre – EFC) a független alapítványok és intézményes támogatók egyesületei, Európa és a világ civil társadalmának segítségnyújtásában? Az európai alapítványok fontos vezetői mind az európai és az egész világ civil társadalmainak – ösztönzik a meglévő szervezeteket és közreműködnek az irányelvek létrehozásában. Pénzügyi szempontból az európai alapítványok közreműködése nem jelentéktelen. Csupán az EFC 215 tagjának közös éves ráfordításai megközelítették a 7 milliárd eurót. Munkájuk magába foglalja a tevé-

kenységek teljes skáláját, kezdve a környezetvédelemtől az egészségügyön át az oktatásig és kultúráig, csupán néhányat kiemelve a területek közül, melyeken működnek. A legtöbb európai alapítvány Európában működik, de sok a világ minden tájára kiterjeszti tevékenységét.

Az EFC elkötelezte magát, hogy segíti ezen alapítványok munkáját. Az EFC nem ad pénzt és nem összpontosít egy bizonyos területre, mint amilyen a környezet, egészségügy, oktatás stb. A filantrópia az a terület, amely érdekli, és ezáltal eltökélte, hogy segédkezik egy rugalmas infrastruktúra kiépítésében az európai filantrópia részére, mely a maga részéről segíteni fogja az európai alapítványokat a civil társadalom felépítésében. Hogyan játsszuk a magunk szerepét ennek az infrastruktúrának a kiépítésében? Úgy, hogy a kulcsfontosságú területeinkre fókuszálunk: 1. Egy elérhető jogi és anyagi környezet létrehozása az alapítványok részére Európában 2. Az európai filantrópia hirdetése és dokumentálása 3. A szektor szintjelezése és szakmai kapacitásuk felépítése 4. Hálózatépítés

civil fórum

Az EFC felismerte, hogy küldetése teljesítése érdekében alapvető feladat megfelelő jogszabályozást biztosítani a független támogatók részére. Ennek megfelelően elsőbbséget szavazunk a tagok érdekei képviseletének európai uniós és globális szinten is, megpróbálva javítani a jogi és pénzügyi operációs környezetet a független európai támogatók érdekében. Ez az összpontosítás segít a Központnak a csúcson tartani e terület fejlődését szerte Európában, különös tekintettel a pénzügyi diszkriminációs esetekre a különböző országokban, a terrorellenes törvényekre, a verseny szabályok eseteire, és a globális szemléletre az egyre nagyobb számban megjelenő szervezeteknél, mely a határon túli adományozási mechanizmus iránti egyre nagyobb érdeklődéséhez és annak szükségéhez vezet. Amikor az európai alapítványok munkájának hirdetéséről és dokumentálásáról beszélünk, létfontosságúnak tartjuk a tudást a független támogatói szektorban, valamint e tudásnak a terjesztését, az identitás és az infrastruktúra megépítésében a független támogatók részérére Európában. Az alapítványoknak szükségük van adatokra, ismeretekre és hírszerzésre a saját szektorukon belül, egy szilárd terjeszkedési és kommunikációs platformmal alátámasztva, mely lehetővé teszi a filantrópiára irányuló ötletek gyors szétterjedését

az európai országok között, valamint kérdésekben, melyek befolyásolják Európa és a világ többi része között. munkájukat. Az EFC dokumentálja és hirdeti a A partnerkapcsolatok elengedhefüggetlen európai támogatók tevé- tetlenek a független európai támogakenységét, mindazt, amit képvisel- tók sikeréhez, egyénileg és szektornek, és amit le tudnak tenni az asztal- ként egyaránt. A Központ az európai ra, ezáltal megformálva az európai fi- és a globális filantrópia szereplőinek lantrópia történetét. találkozóhelye, fenntartva a partneri A független euróviszonyt velük és a pai támogatók szektokormányokkal, a mulrának szintjelzése és a tilaterális szervezeA Központ az eurószakmai kapacitásaik tekkel, egyetemekkel pai és a globális finövelése szintén kulcsés másokkal. Az EFC lantrópia szereplõifontosságú az európai az ötletek és a potennek találkozóhelye, filantropikus infraciális projektek inkufenntartva a partneri struktúra megerősítébátoraként működik, sében. Ez a munka lehetővé téve a tagok viszonyt velük és a magában foglalja a számára, hogy teszkormányokkal, a Megfelelő Gyakorlat teljék a lehetséges multilaterális szerveVezérelveinek hirdekapcsolatokat és a zetekkel, egyetetését, melyeket rendglobális szövetségeket. mekkel és másokkal. szeresen felülvizsgálE négy pont által nak, és aktívan beaz EFC segíti az euróvonják a tagokat ezen pai alapítványokat elvek fenntartásába és terjesztésébe. abban, hogy terjesszék és elmélyítsék Az EFC munkája a független európai szerepüket, mint aktív résztvevők a támogatók szektorában meglévő civil szférában, Európában és világalapelvek azonosítására irányul, szerte egyaránt. ezekhez mérve az előrehaladást és a teljesítményt, más szervezetekkel és Gerry Salole hálózatokkal együttműködve, valamint továbbítva ezen alapelveket a European Foundation Centre – kapacitásépítő események és kiadfőigazgató ványok által. A Központ továbbá épíe-mail: efc@efc.be ti a független támogatók kapacitását a szakmai képességeik fejlesztése és Fordította: az ismeretek megosztása által, olyan Varga-Klement Silvia Noémi

Az európai alapítványok szerepe a globális kérdések kezelésében hosszú távon Az alábbiakban egy olyan dokumentumot olvashatnak, melyet a több mint 200 európai nagy alapítványt tömörítő Európai Alapítványi Forrásközpont (European Foundation Centre – EFC), dolgozott ki 2006 októberében és bocsátott közszemlére (az eredeti angol dokumentum elérhető a következő helyen: http://www.efc.be/agenda/ event.asp?EventID=4574). A benne megfogalmazott gondolatok számunkra, a romániai civil szféra számára is megfontolandó, értékes gondolatokat, perspektívákat vetnek fel.

Ez a dokumentum javaslatot fogalmaz meg a tekintetben, hogy az európai alapítványoknak milyen szerepük lehet a globális kérdések megoldásában. Arra ösztönzi az alapítványokat, eszméljenek rá a lehetőségre, hogy ők lehetnek a változás katalizátorai, építsenek belső erejükre és sajátosságaikra, továbbá munkájukat ha-

tározottabban helyezzék el a globális kérdések napirendjén, mindehhez az Európai Alapítványok Forrásközpontja (European Foundation Centre – EFC) tagsága és titkársága támogatását és vezetését is felajánlja. – Kijelenti, hogy a világ különböző területeken precedens nélküli problémákkal és kihívásokkal néz

szembe, amelyek kezelésére a jelenlegi globális problémamegoldó rendszer kevésbé van felkészülve. – Hangsúlyozza a globális problémákhoz való innovatív hozzáállás szükségét, mely több hangadót igényel, megfelelő súllyal, hogy változást hozzanak. – Elemezi az alapítvány, mint meg-

A globális társadalom civil társadalma

különböztetett intézményi forma kapacitását, továbbá kiemeli azokat a területeket, melyeken az alapítványok, terjedelemtől és mandátumtól függetlenül, értéket alkothatnak, különös tekintettel egy globális munkaterv bevezetésére. – Az utolsó szakasz az első „globális munkaterv vázlatának” javaslatát képezi, melyhez az európai alapítványok egyénileg is számos különböző szinten csatlakozhatnak, továbbá példákkal szolgál különböző módszerekre, melyek által az alapítványok kiaknázhatják saját összehasonlító előnyeiket úgy transznacionális, mint globális szinten.

VÉGREHAJTÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Gyakran mondják, hogy az alapítványok egyik jellegzetes ereje azon képességükben rejlik, hogy a problémákat hosszú távú szemlélettel tudják megközelíteni. Mentesek mindenféle piaci nyomás alól, melyekkel más önkéntes szervezetek szembesülnek, valamint immunisak a választási ciklusok hullámzásaira, melyek arra késztetik a kormányokat, hogy rövid távú politikai döntésekre összpontosítsanak. Mégis, a kritikus globális kérdéseket övező sürgető tényezők felvetik a folytonosság kérdését, és ez megkövetelheti az alapítványoktól, hogy felülvizsgálják magukat a tekintetben, hogy hogyan és milyen időbeosztásban használják ki a legjobban előnyeiket. A veszélyek sora, mellyel a világ jelenleg szembesül, változatos: a klímaváltozás és más környezeti problémák alapvető kérdéseket vetnek fel bolygónk jövőjét illetően. Egy másik szinten, a változó demográfia és a kulturális, illetve az identitás körüli feszültségek veszélyt jelentenek a társadalmi rendre, és újabb konfliktusokat idéznek elő. A globális kihívások transznacionális természete bármely kormány egyedi hatáskörén túlra helyezi ezeket. Akkor, amikor nagyobb szükség van a globális összefogásra, mint valaha, egy látható kormányzási, vezetési hiányosság sürgető figyelmet követel: úgy tűnik, hogy a jelenlegi világvezetés nincs kellőképpen felkészülve arra, hogy a helyzet súlyosságához mért gondolkodási és cselekvési mechanizmust képes legyen fel1

Humán Fejlődési Jelentés 2005, 4. old.

vállalni. Intézményi szinten, azoknak nül és azonnal akarták megcélozni a a kísérleteknek, amelyek révén meg- forrásokat. próbálták növelni az Egyesült NemA mai globális problémák új, inzetek hatékonyságát a globális prob- novatív gondolkodást igényelnek, lémák megoldásában, vegyes sikerük mind a technikai megoldások kifejvolt, miközben az Európai Unió al- lesztésében, mind abban, hogy biztokotmányos folyamatának összeomlá- sítsák az ilyen megoldások alkalmasa, illetve az intézmények csökkenő zását úgy, hogy azok valódi és időtbefolyása, mint például a NATO-é az álló javulást hozzanak. Szerény anyaelmúlt években, politikai szinten va- gi forrásaikkal, rugalmasságukkal, lószínű bizonyítékai a globális integ- befolyásukkal és hitelességükkel az ráció normáiba és értékeibe vetett hit alapítványok központi és ugyanakmegrendülésének. Hasonlóképpen: a kor katalizátor szerepet tölthetnek be nemzetközi szerződések és egyezmé- ebben a folyamatban. nyek, illetve csoportosulások, mint a G8 közreműködése a szélesebb körű globális problémák megoldásában HÁTTÉR korlátolva van. Globalizáció és globális kérdések A globális problémák pánikot és reménytelenséget kelthetnek, mely a A mai világ egyszerre sokkal megmegszokott kényelmes „üzlet, mint osztottabb és sokkal összefüggőbb, mindig” kijelentést és viszonyulást mint eddig bármikor. Az összbevétel idézi elő bennünk. Ennek ellenére a eloszlása óriási és növekvő egyenetglobális problémák leküzdhetők. Eh- lenséget és megoszlást mutat: a világ hez a megfelelő inspiráció (esetenként népességének 40%-a (2,5 milliárd emnyugtalanság), technikai tudás, rész- ber) az összbevétel 5%-át hozza, míg vétel, forrás és befolyás kombináció- a gazdag 10% az 54%-át.1 jára, valamint hosszú távú elköteleUgyanakkor a globalizációs erők zettségre van szükség. Meglehet, a felelősek a nemzetek közötti állanhogy ez a kombináció elérhetetlen dóan növekedő egymásrautaltságért azon globális szinten tevékeny intéz- és összefüggésekért is. A tőke, az emmények számára, amelyeket gyakran berek, a termékek és az információk megbénít a bürokrácia és a hierar- mozgósítása határokon túlra drámaichia. an megnőtt az elmúlt Van rá mód, hogy években, köszönheaz alapítványok töb... a globális problétően ama technolóbet tegyenek azért, hogy giai forradalomnak, mák leküzdhetõk. energiáikat a globális mely az emberi életet Ehhez a megfelelõ napirendi kérdések feis megváltoztatta mininspiráció (esetenlé irányítsák? A jövőre den tekintetben. A ként nyugtalanság), gondolni és azonnal globalizációnak ugyantechnikai tudás, cselekedni, továbbá akkor politikai dirugalmas lenni mindmenziója is van, merészvétel, forrás és két esetben – ez az, lyet a globális norbefolyás kombináciamire az alapítványok mák és értékek szétójára, valamint képesek. Ámbár ereterjedése jellemez, a hosszú távú elkötedetükben és értékeikdemokrácia elterjelezettségre van ben rendkívül különdése, valamint a globözőek, minden alaszükség. bális egyezmények pítvány sajátossága, és szerződések elburhogy egy vagy több jánzása. egyén ama akaratát képviseli, hogy A globális integrációhoz azonban elkötelezzék magukat egy ügy mel- számos különböző probléma megjelett, figyelembe véve a hasznot, me- lenése is társult. Részben az olyan tílyet a következő generációk nyernek pusú problémák veszélyeztetik a belőle – és gyakran abban a tudatban, nemzetközi közösségek kollektív bizhogy az ügy máskülönben nem lenne tonságát, mint a környezet károsodámegvédve. Az alapítványok a prob- sa, erőszakos konfliktusok, fertőző léma megoldásában is helytállhat- betegségek, továbbá az ember- és kának, mivel gyakran olyan egyének bítószer-kereskedelem az országok hozták létre azokat, akiket frusztrált között. Mivel a lakosság tovább nő, a nagy bürokratikus szervezeteken ezek a globális problémák is növebelüli lassú változás, ezért közvetle- kedni fognak, intenzitásukat pedig

civil fórum

csak növeli a szegénység és az ideológiai, illetve vallási ellentét. Európában az egyes nemzetek etnikai és vallási szerkezetében történő változások új típusú aggodalmak sorát tárják fel a kultúra, a vallás és az egyenlőtlenség körül, melyeket a nacionalizmus, az idegengyűlölet és a védvámrendszer jellemez. A globális feszültségek helyileg is visszhangoznak a fiatal, gazdaságilag jogoktól megfosztott és kirekesztett nemzetek körében, kérdéseket ébresztve a polgárjogról és az identitásról, próbára

lyi szinten és egy meghatározott területen tevékenykedik, melyet az alapító határozott meg, gyakran hosszú évekkel korábban; többüknek nincs alkalmazottja; lehetőségeik és működési költségeik elenyészőek, ha az Egyesült Nemzetek „kis” intézményeinek az éves költségvetésével vetjük össze. A nagyobb alapítványok közül – melyeknek nemzetközi programjaik és több milliós évi költségvetésük van – több is elkötelezte magát egy (vagy több) globális probléma megoldása iránt. Hogyan lehet to-

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

téve a tolerancia hagyományait Európa liberális demokráciáin belül. Ugyanakkor a szeptember 11-i terror támadás, az iraki háború, valamint a madridi és a londoni bombamerényletek okozta politikai nyugtalanságok a kormányoknak lehetőséget teremtettek arra, hogy a terrorellenes szigorú törvények bevezetésével korlátozzák a civil szabadságot. A globális kérdések sora, melyekkel a világ jelenleg szembesül – kezdve a bolygónk megosztásának és fenntartásának módjaitól egészen az emberi és kulturális mozgalmak és integráció felé irányuló hozzáállásig –, széleskörű.

EURÓPAI ALAPÍTVÁNYOK ÉS EGY GLOBÁLIS MUNKATERV Hogyan kerülnek az alapítványok egy ilyen szintű beszélgetésbe? Európában az alapítványok többsége he2

vább bővíteni és erősíteni ezt a fajta tevékenységet? Ha elfogadjuk az elemzést, mely szerint a világ létének egy veszélyes fázisába lépett, továbbá hogy a jelenlegi erőfeszítések a negatív hatások eloszlatására nem működnek, akkor fel kell készülnünk arra, hogy új és innovatív megoldásokat találjunk, még akkor is, ha ez kockázatosnak és merésznek tűnik. Ha egy olyan intézményi formát keresünk, mely biztosítani tudja az induláshoz szükséges kockázati tőkét, amellyel biztosítani lehet a szükséges teret az új ötleteknek, hogy a hatékony megoldások megmutatkozzanak, továbbá hogy előteremtse a forrásokat és a befolyást, melyek a különböző szereplők összetartó elemeként működhet, akkor az alapítványok minden kritériumot teljesítenek.

Az alapítványok, mint a változás generálói Az alapítványok különbözhetnek eredetükben és értékeikben, ám vala-

mennyi az alapító(k) ama akaratát képviseli, hogy forrásaikat közösségi ügyekre fordítsák, helyi, országos, vagy nemzetközi szinten. Az alapítványok olyan sajátosságokkal rendelkeznek, melyek megkülönböztetik őket a többi intézményes szervtől (az állam, vállalkozások és nonprofit szervezetek), és ezzel együtt kiemelten képessé teszik őket a változást hozó szerepkörre: függetlenek, önkormányozottak és önsegélyezők. E három ismérv kombinációja lehetővé teszi az alapítványok számára, hogy stratégiák sorát alkalmazzák munkájukban. Az alapítványoknak lehet hoszszú távú szemlélete. Az alapítási alap és az egyéb állandó bevételi források bizonyos fokú folytonosságot biztosítanak számukra, ami lehetővé teszi, hogy hosszú távon fektessenek be a problémák megoldásába és a tudás megteremtésébe. A kormányokkal ellentétben, az alapítványokat nem szorítja a választási ciklusok okozta feszültség, sem a piac feszültségei, melyekkel más önkéntes szervezetek szembesülnek. Legyen szó új és innovatív, vagy szélsőséges ötletekbe való befektetésről, vagy azok vezetéséről, népszerűtlen vagy ismeretlen ügyekről, az alapítványok úgy a programozás, mint a hírnév tekintetében képesek magasabb szintű kockázatok vállalására (különösen azért, mert gyakran szabadon választhatják meg a profilt, melyet alkalmazni kívánnak). Az alapítványok több szinten tevékenykedhetnek és több stratégiát is alkalmazhatnak; legyen szó adományozásról vagy a saját programjaikon belüli tevékenykedésről, az alapítványok megválaszthatják, hogy a különböző szinteken és szakaszokban milyen szereplőkkel működnek együtt. Beavatkozhatnak a „probléma folyamatába” kutatások támogatása vagy vezetése által, melyek kiemelnek bizonyos kérdéseket, avagy az „eljárás folyamatába”, ahol a problémákat megvitatják és használható megoldásokat terjesztenek elő, avagy a „politikai folyamatba” a koalíciókkal vagy hálózatokkal való közös munka, vagy azok támogatása révén.2 Erőteljes meggyőző vagy közvetítő szerepet is betölthetnek, gazdag hálózatokat építve ki: az alapítványok politikai és pénzügyi függetlensége lehetővé teszi számukra, hogy a „befolyásos kívülálló” szerepét ölt-

Diana Leat: Alapítványi és eljárási folyamatok: Lehetőségteremtés, Joseph Rowntree Alapítvány, 2005, 15. old.

A globális társadalom civil társadalma

hessék fel és változatos szereplők sorát hozzák össze semleges területen.3 Végül: az alapítványok sajátos eszközöket használhatnak arra, hogy újabb forrásokat és befolyásoló erőket vonjanak be. Bár az egyes alapítványok pénzügyi lehetőségei nem túl jelentősek a megcélzott problémák méretével szemben, az alapítványok tőkét kovácsolhatnak hitelességükből és kapcsolataikból, hogy más szereplőket és új forrásokat vonjanak be, mozgalmat teremtve egy bizonyos kérdés körül.

Alapítványi szerepek Európában Európában megközelítőleg 60 000 közérdekű alapítvány létezik. Ez egy rendkívül változatos csoport – különböznek méretben, eredetben, értékekben, és a tevékenységek széles körében aktiválnak, némelyek adományoznak, mások saját programokon belül dolgoznak, és megint mások mindkettőt alkalmazzák. Egészüket tekintve: az Európát alkotó különböző kultúrákból és rendszerekből származó óriási tapasztalattal, perspektívákkal és hozzáállással rendelkeznek a filantrópia terén. Többségük aránylag kis létszámú és tőkéjű, és helyi vagy országos szinten működik. A globális munkaterv tekintetében elmondható, hogy az európai alapítványok többsége nem azonosul azonnal egy ilyen méretű elmozdulással, vagy nem tartják magukat megfelelő eszköznek a feladathoz, részben mert nem dolgoznak nemzetközi szinten, vagy mert szolgáltatóknak tekintik magukat, akik nem felelnek meg az érdekképviseleti munkára, vagy nem fér össze meglévő tevékenységükkel, illetve missziójukkal.4 Mégis, a mai világ összefüggéseiben egyre nehezebb különbséget tenni a között, hogy mi a „helyi” vagy „országos” és mi a „globális”. A problémákat, melyekkel minden típusú és méretű alapítvány foglalkozik, nem lehet a jelen globális problémáktól elszigetelten kezelni. Ellenkezőleg: a legtöbb globális kérdés hajlamos helyi, illetve nemzeti szinten megmutatkozni abban az értelemben, hogy pontosan olyan beavatkozást igényelnek, ahogyan a legtöbb 3 4

alapítvány helyi vagy országos szin– Képviselet és egyeztetés: az alaten dolgozik. pítványok vezető szerepet vállalAz alapítványok vezetősége és hatnak a közpolitikák megfogalmenedzsmentje ki kellene lépjen a mazásában és ezek alakításában, a megszokott működési rendből, hogy közvélemény és közcselekvés fomegfontolja és megvitassa, a globális lyamataiban, ezek mozgósításákérdések milyen hatással vannak ban a globális kérdések körül, az munkájukra, továbbá hogy a saját agytröszt (think tank) szervezetek adományozási szerepüknek, a stratétámogatásában, a médiával való giai döntésüknek – amellyel a manegyüttműködésben, a mandátudátumuk és erőforrásaik felett döntemukkal összhangban lévő egyeznek – milyen hatása lehet egy széletető és összefogásra serkentő tesebb kontextusban. A kisebb helyi vékenységekben. alapítványok számára, melyek saját – A tudás fejlesztésébe, kutatásokközösségük érdekeiért dolgoznak, ba és innovációba történő befekegy ilyen típusú gyakorlat nem eredtetés: az alapítványok támogatményez radikális programbeli váltohatnak globális kérdésekkel, probzást, de arra ösztönözlémákkal és ezeknek heti őket, hogy muna társadalomra gyakájuk bizonyos aspekkorolt hatásaival kapAz alapítványok vetusait más megvilágícsolatos független zetõsége és metásban lássák és új forkutatásokat; támogatnedzsmentje ki kelmákat találjanak a hahatják a tudás genelene lépjen a megtékonyság növelésére, rálását és terjesztését; szokott mûködési a tudás megosztására továbbá előteremtherendbõl, hogy megés új közreműködési tik az alapvető tőkét formákban való résza globális problémák fontolja és megvitasvételre. kezelésére alkalmas sa, a globális kérdéúj megközelítések és sek milyen hatással Bekapcsolódási modellek megtervevannak munkájukra, lehetőségek zésére – az otthonhoz továbbá hogy a saA következő szakasz közel vagy nemzetegy globális munkaközi szinten. ját adományozási terv bevezető vázla– Együttműködés: az szerepüknek, a stratára tesz javaslatot, alapítványok forrásotégiai döntésüknek – mely keretében az kat mozgósíthatnak és amellyel a mandátueurópai alapítványok növelhetik hatékonymuk és erõforrásaik munkája különböző ságukat a globális kérszinteken besorolhafelett döntenek – désekben való együtttó, és ezáltal hatékoműködés által – új kömilyen hatása lehet nyabb szerepet töltzös kezdeményezések egy szélesebb konhetnek be napjaink és új, katalizáló forrátextusban. kritikus problémái sok megteremtése, ilkezelésében. letve már meglévő Elismerve az euróalapítványokhoz való pai alapítványok hatalmas változacsatlakozás vagy szektorok közötti tosságát a misszió, kapacitás és forráegyüttműködés által. sok szempontjából, e szakasz különböző kapcsolódási szempontokat ajánl – stratégiákra vagy a progra- GYAKORLAT: Az EFC-tagok mokra vonatkozóan – a különböző bekapcsolódása a globális alapítványok részére: – Globális szemlélet: az alapítvá- munkatervbe nyok bekapcsolódhatnak azáltal, hogy mérlegelik a globalizáció és A következőkben néhány olyan kezdea globális kérdések hatásait saját ményezést sorolunk fel, amelyek már a munkaterületükön, és globális globális munkatervre utalnak, melyeszemlélettel mérik fel meglévő ket az EFC tagjai vezettek vagy támogattak. Ez egy folyamat kezdetét jelenprogramjaikat.

J.M. Ferris és M. Mintrom: Alapítványok és közérdekek alkotása: konceptuális vázlat, www.usc.edu/philanthropy, 2002. május, 1. old. Az európai alapítványok között eloszló nemzetközi programokra vonatkozó támogatások mennyisége aránylag kicsi. Egy nemrégiben készült felmérésből, melyet az Európa legnagyobb és legnevesebb alapítványait tömörítő 145 tag között készítettek, kiderült, hogy mindössze 35 különített el 1 vagy több százalékot a nemzetközi terjeszkedésre. Egyes országokban a törvények korlátozzák a tengeren túlról érkező támogatásokat; sok alapítvány helyi vagy országos támogatást nyújt, az adományozók kívánságaival megegyezően, míg mások a magas költségek miatt anyagi korlátozottságot éreznek a nemzetközi terjeszkedésre.

civil fórum

ti, mely által az alapítványok tervet nyithatnak a globális kérdések megközelítésére és az együttműködésre, felhasználva ezt más alapítványok tájékoztatására és bátorítására, hogy globális szemlélettel álljanak munkájukhoz – függetlenül attól, hogy hol és milyen területeket támogatnak. Az itt kiemelt példák többsége közös kezdeményezés, hosszú távú célokkal, és nyitottak arra, hogy mások is tanuljanak ebből, illetve részt vegyenek benne.

Globális szemlélet Tájékoztató folyamat és gyakorlat az Egyesült Királyságban a Globális Cserén keresztül A Barrow Cadbury Trust egy programot dolgozott ki – Globális Csere (Global Exchange) – arra, hogy azonosítsák a fejlődő országokban működő szervezetek újításait, melyek hasznos tanulmányok lehetnek az önkéntes szektor gyakorló és érdekképviselő szereplői számára az Egyesült Királyságban. A célok egyike az volt, hogy megmutassák az újítás jótékony hatásait, melyek a fejlődő világban léteznek, és ugyanakkor felhívják a figyelmet a fejlett országokban élő előítéletekre. Ezen programok által az Alap a fejlődő országok ama szervezeteit támogatja, amelyek meg kívánják osztani tapasztalataikat. www.bctrust.org.uk/Global_Exchan ge.htm

Képviselet és egyeztetés Egy globális egészségügyi európai stratégia képviselete Az Európai Partnerség a Globális Egészségügyért (EPGE), az EFC-tagok egyik kezdeményezése, egy erős európai hang és stratégia megalkotását célozza meg a globális egészségért. Az EPGE tanulmányt adott ki a globális egészségügy európai perspektívájáról (Policy Glossary „European Perspectives on Global Health”), melyet vázlatként alkalmaz a politikai akarat mozgósítására a globális egészségügyi problémák megoldására európai perspektívából, európai értékekre, tapasztalatokra és a megértésre alapozva. A Partnerség célja, hogy megbízható és innovatív ötletet közvetítő és katalizátor legyen a célok elérése érdekében, mozgósítva az európai és országos szintű érdekképviseleteket, egészségügyi

szakemberek hálózatait, a nonprofit szervezeteket és üzletágakat. www.efc.be/projects/health/defaul t.htm

A drogszabályozás reformja A Senlis Tanács egy 2002-ben alakult európai agytröszt, melyet az Európai Alapítványok Hálózata (Network of European Foundations – NEF) hozott létre és a NEF Mercator Alapja (a Gabriel Alapítvány hozta létre) támogat. Egyesíti a legmagasabb szintű politikusokat, akadémikusokat, szakértőket és nonprofit szervezeteket – a legerősebb nemzetközi kezdeményezésnek tekintik a drogszabályozás megreformálására. www.senliscouncil.net/

A szegénység elleni globális küzdelem szabályozásának befolyásolása 2002-ben az amerikai German Marshall Fund létrehozta független fórumként a Kereskedelem és Szegénység Fórumát (The Trade and Poverty Forum), hogy mozgósítsa a politikai erőket és a gazdasági forrásokat a szegénység elleni globális küzdelemben. Hat fejlődő és iparosodó demokrácia köztiszteletben álló polgárai alkotják: Brazília, India, Dél-Afrika, Japán, az Európai Unió és az Egyesült Államok. A 2004-es márciusi gyűlésükön a Fórum tagjai megállapodtak egy sor ajánlatban a kereskedelem reformját, az egyoldalú és bilaterális segélyeket, valamint a szabályozások reformját illetően. Azóta a Fórum tagjai a javaslatok támogatására üzleti, valamint nonprofit szervezeteket, szakszervezeteket és törvényhozókat tömörítő koalíció felépítésén dolgoznak. www.gmfus.org/trade/research/forum.cfm

Gyermekvédelmi kérdések felvétele a nemzetközi HIV/AIDS napirendre 2004 áprilisában a Bernard van Leer Alapítvány (Hollandia), a Firelight Alapítvány (USA) és a Nemzetközi HIV/AIDS Egyesület (UK) elindított egy nemzetközi ad-hoc koalíciót, mely ma már több mint 100 szervezetből áll – Koalíció az AIDS-fertőzött Gyerekekért (Coalition on Children Affected by AIDS – CCABA). Céljuk, hogy a 2006-os Torontói Nemzetközi AIDS Konferenciát megelőzően a gyermekügyi kérdéseket előtérbe helyezzék a nemzetközi HIV/AIDS napirendjén. A konferencián a Koalíció benyújtot-

ta a cselekvésre való felhívást, mely leírja a kormányok és a civil társadalmak szerepét a fertőzött gyerekek jogainak védelmében. Jelenleg a magán- és közalapítványok kollektívájává való átalakulási folyamatban van, támogatva az északi és déli szervezeteket, melyek azon dolgoznak, hogy javítsák a HIV/AIDS-fertőzött gyerekek életkörülményeit. www.ccaba.org/index.html

Befektetés az ismeretek fejlesztésébe, a kutatásokba és az újításokba Támogatási infrastruktúra az új ötletekre A Volkswagen Stiftung támogatási kezdeményezése a Tudás a holnapért (Knowledge for Tomorrow), célja, hogy a német és afrikai tudósok közötti együttműködés támogatása által biztosítsa a közreműködést az önsegélyező fejlesztési folyamatban, a kutatások és magasabb szintű oktatás terén Afrikában. www.volkswagenstiftung.de/foerde rung/auslandsorientiert/afrika.html ?L=1

Új ötletek támogatása regionális szinten Az európai külföldi és biztonsági szabályozásokban talált hiányosságokra adó válaszként három európai alapítvány (Compagnia di Sao Paolo, Riksbankens Jubileumsfond, Volkswagen Stiftung) közösen indított el egy kutatási és képzési programot. A program célja, hogy megerősítse az európai dimenziót az értelmiségi vezetők és biztonsági szakértők következő generációja révén. www.volkswagenstiftung.de/foerde rung/gesellschaft-und-kultur/zukunftsfragen.html

Inkubációs kutatási kezdeményezések a malária elleni küzdelemben A Gulbenkian Alapítvány a Gulbenkian Tudományos Intézet által támogatja a malária gyógyításában és az oltóanyag kifejlesztésében történő kutatásokat. E transzverzális kezdeményezésen belül, létrehoztak egy laboratóriumot Sao Tomén és Principén, hogy elkezdjék az epidemiológiai adatok és a biológiai minták begyűjtését. Az Intézet inkubátorként és úttörőként működik új intézetek és kutatási projektek részére. www.gulbenkian.pt

A globális társadalom civil társadalma

Együttműködés Vezető szerepet vállalni a nemzetközi támogatási alapok „bejáratainak” megépítésére A HIV/AIDS programján belül Közép-Afrikában a King Baudouin Alapítvány együttműködő támogató kapcsolatba lépett más nemzetközi támogató partnerekkel és helyi nonprofit szervezetekkel Ruandában, Burundiban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A program egyik célja, hogy a nemzetközi tevékenységre egy módszer példáját mutassa be más európai alapítványoknak. Ezen kívül

a KBA elindított egy kutatást a középafrikai HIV/AIDS helyzetről, azon intézményes és magánadományozókat célozva meg, akik részt kívánnak venni a betegség elleni globális küzdelemben. www.kbs-frb.be/CODE/page. cfm?id_page=125&id=737&lang=EN

Felelni a rendkívüli körülményekre – túlmenni az enyhítésen A 2004 decemberében történt ázsiai cunami-katasztrófa a Van Leer Group Alapítvány kezdeményezésére egy, a többségében európai alapít-

ványokból álló csoportot arra sarkallt, hogy koalíciót hozzanak létre, és vizsgálják meg, milyen típusú tartós közreműködést hozható létre az enyhítési erőfeszítésekben. Egyesek számára ez azt jelentette, hogy túl kellett lépniük az intézményes mandátumukon és a szokványos programjaikon. Mások először kezdtek nemzetközi együttműködésbe – tapasztalt nemzetközi támogatók segítségével, akik eligazítást biztosítottak számukra. www.vanleergroupfoundation.nl/ Fordította: Varga-Klement Silvia Noémi

Létválságok örvényeiben, avagy a „létfelélés” közgazdaságtana

környezetvédő mozgalmak kerülgetjük is, ami nem fenntartható, egyik régi szlogenje, hogy „ha az csak brutális és cinikus pusztítás szegény országban jársz, ne lehet, bármilyen hatalmas erejű „véigyál vizet, ha gazdag országban leményhatalmak” sulykolják is az eljársz, akkor meg ne vegyél levegőt”. lenkezőjét. A másik probléma, hogy a És valóban, miközben mindnyájan fenntartható fejlődés a gazdaság, tártudjuk, hogy három sadalom és környezet perc alatt meghalunk között próbál tartós levegő, három nap egyensúlyt fenntartaA mûanyagokat elõalatt víz, és három hét ni. Igen ám, de mi az, állító technológiák alatt élelem nélkül, hogy gazdaság? messze a legveszékorunk emberisége elAmit a modernitás szánt, perverz dühvel embere „gazdaságlyesebb ipari eljárápusztítja azokat a „létnak” lát, az valójában sok. Felhasználásuk pilléreket”, amelyek a csupán egy érintkezéaz embertõl olyan jövő hét közepénél si felület, vagy komiszonyú erejû adapazért kicsit hosszabb munikációs mód az tációs energiákat köidőre is biztosítanák ember külső (ökolóvetel, ami az allergilétezésünk fenti feltégiai rendszer) és belteleit. Korunk tehát, ső természete (szocioák rohamos terjedétúlzás nélkül a „megkulturális szövetsétõl a rákig számos valósult abszurditárendszer) között. A pusztító következsok világa”, így talán gazdaság nem önálló ménnyel jár. nem teljesen érdekteentitás tehát, és hogy len a kérdés: miért? azzá válhatott, az inBár örvendetes fejdította el az emberilemény, hogy a hetvenes évek elejé- séget a létfelélés végzetes lejtőjén. nek elméleti alapvetésére építve az A mindezt megalapozó nyugatias elmúlt 15-20 év során intézményesült modernizáció (magyarul kapitaliza fenntartható fejlődés létstratégiája, mus) születése pillanatától kezdve de nem árt kicsit jobban szemügyre maga a „fenntarthatatlanság”. Nem venni e törekvésnyaláb lényegét. Az is jöhetett volna létre szerves módon, elnevezés maga is ellentmondásos, hisz mindenütt a legbrutálisabb erőhiszen szinte sugallja, hogy ezek sze- szakstruktúrák segítették megszülerint van „nem fenntartható” fejlődés tését. Valójában tehát nem „létezik” is. Pedig akármilyen szemérmesen ontológiai értelemben, csak „fenn-

áll”, az őt megalapozó léterőszak pillérein. Két fő pilléren. Az egyik az a szociotechnika, amelynek segítségével az állandó brutális léterőszak nyomása alatt tartja a világ rajta kívül létező társadalmait („The West and the Rest”), a másik az a technoevolúció, amellyel hasonlóan brutális nyomás alatt tartja a globális külső természetet, amelynek leglényegesebb mozzanata a fosszilis energiaforrásokkal való rablógazdálkodás elsajátítása. Ez abban nyilvánul meg, hogy a szénkörzés sebességét egymilliószorosára gyorsította fel, hisz a kétszáz millió év alatt létrejött ásványi szenet (kőszén, kőolaj, földgáz) kétszáz év alatt juttatja vissza a légkörbe, 1860 és 2060 között. A modernitás hatszáz éves létroncsolásának filozófiai lényegét Milton Friedman nevezetes maximája fejezi ki a legnyíltabban: „The business of the business is the business.” Vagyis: ha valamilyen tevékenység üzemgazdasági szinten profitot hoz, akkor a vállalkozó nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja a tevékenységével okozott környezeti és társadalmi károkat. Az apologetikus hatalom-ideológiaként működtetett közgazdaságtan készségesen ki is szolgálja e pusztító törekvést az „externália” hamis metafogalmának bevezetésével. A XX. század folyamán a modernitás létmódja átfogó válságba ke-

rült. A permanens globális „öko-szo- gül a hulladék műanyagot nem focio-kulturális” polgárháború fenye- gadja vissza a természet, hisz „nem getésével kellett szembenéznie, ami- ismeri fel”. (Ide sorolható az atomre kétféle válasz kínálkozott. Vagy a hulladék is!) A genetikai eljárások visszafordulás a pusztító útról, vagy már a technológiai fázisban is, de küa pusztítás minden határon túl nyúló lönösen a felhasználási szakaszban kiterjesztése. Ez utóbbit egy globális beláthatatlan következmények tömediktatúra megteremtésével próbálta gét zúdíthatják az egyelőre még mit elérni, amelynek „prototípusai” a sem sejtő emberiségre, nem is beszél(helytelenül!) fasizmusnak és kom- ve a folyamat „hulladékairól”. És vémunizmusnak nevezett létmód-kí- gül a tematizációs és értelmező-hasérletek voltak. Ezek elvetélését kö- talmi erőszak médiastruktúrái olyan vetően létrejönni látszik egy igen társadalom-reprodukciós katasztróegyszerű logikára épülő új létmód, fákat idézhetnek elő az identitásamelynek lényege a lázadni készülő konstruáló fegyvereikkel, amelyek az valóság „leváltása”. A „konstruktő- egész emberi létezést sodorják verök” új prototípusuknak a félreveze- szélybe. tő „globalizáció” nevet adták. A fő kérdés tehát, hogy van-e még A lét az ember számára három – visszatérés a mesterséges valóságok csak analitikusan elkülönített, de felépítésének e létroncsoló pályájáugyanazt a lényeget megtestesítő – ról? Amit először is rögzítenünk kell: szinten érzékelhető: az anyag, az élet nincs könnyű, gyors és olcsó megolés a lélek a metaforái ezeknek a lét- dás. A nyugatias modernizáció több szinteknek. Ha tehát itt sikerül döntő mint félévezrede jut egyre mélyebbre változást elérni, a lét „le van váltva”. ebben az ontológiai zsákutcában, és Az első szinten az most már abszolút anyagtudományok domináns pozíciójátucatjai ontják évtizeból adódóan magával A fõ kérdés tehát, dek óta exponenciálirántani készül a rajta hogy van-e még san emelkedő menykívüli világot is. A visszatérés a mesternyiségben a műanyaglobalizáció önpuszséges valóságok felgok tízezreit. A genetító létmódja láthatóépítésének e létrontikai tudományok egylag „odakozmált” sare közelebb kerülnek ját létfelélő talapzatácsoló pályájáról? a tetszőleges élőlények, hoz, és inkább magáAmit elõször is rögsőt egész élőhelyek val rántaná az emberi zítenünk kell: nincs megkonstruálásához. létezést, hogy elkerülkönnyû, gyors és olA globális média, töje a korrekciót. Saját csó megoldás. megkommunikáció és hatalom-szerkezetéinformatika összeolben a multinacionális vadásából keletkezővállalatok a kényszeben lévő még nevesincs szuper- rítő hatalom szerepét játsszák el, az komplexum egyre közelebb kerül a IMF, Világbank, hitelminősítő intéztetszőlegesen változtatható „identitá- mények, nagy auditáló cégek a fisú”, mesterségesen felépített, virtuá- gyelmeztető, fegyelmező hatalom lis valóságban „élő” emberszerű lé- institúciói, a globális média pedig a nyek tömeggyártásához. Ma még el- tematizációs és értelmező-hatalmi képzelhetetlen erejű végzetes kihívá- erőszak funkcióját gyakorolják. sok hatalmas tömegét generálja Aligha véletlen, hogy a „Liberaliazonban mind az előállítás, mind a zálj, deregulálj, privatizálj!” globális felhasználás, mind a felesleges hulla- parancsa, amelyet 1989-ben a Wadékok és melléktermékek kezelése. A shingtoni Konszenzus néven elhíreműanyagokat előállító technológiák sült konferencia fogalmazott meg a messze a legveszélyesebb ipari eljá- legsötétebb vészjósló metafora. Egy rások. Felhasználásuk az embertől pusztító „főszereplője” korunknak olyan iszonyú erejű adaptációs ener- szintén állandóan ezt akarja. Azt giákat követel, ami az allergiák roha- „mondja”, hogy teljes liberalizációt mos terjedésétől a rákig számos akar, hogy semmi ne akadályozza a pusztító következménnyel jár. És vé- sejtek szabad szaporodását, teljes de-

civil fórum regulációt, hogy a szervezet neuroendokrin szabályozó rendszere ne „szólhasson bele” a sejtek működésének összehangolásába, és végül teljes privatizációt, hiszen „köztudomású”, hogy az immunrendszer a szervezet legrosszabb tulajdonosa („Az állam a legrosszabb tulajdonos!”), és mondjuk, a privatizáció nyertese éppen Ő legyen. Hogy ki az az Ő? Hát természetesen a ráksejt, az önmagát globalizációként megnevező, pusztító létmód, tehát a rák metaforája. A kérdés tehát az, hogy létezik-e valamilyen „evolutív” módja e roncsoló folyamatok megállításának, vagy csak a radikális „revolúció” segíthet? Ezek a kérdések ma még megválaszolhatatlanok, de mégis újra és újra fel kell tennünk, hogy közelebb jussunk a válaszhoz. A teendőnk három rétegű lehet. Először is egyre pontosabb új értelmezési keretre és fogalomkészletre van szükség, vagyis olyan elbeszélési módra, amely segíthet a helyzet megértésében. A második teendő egy olyan komplex vagyonleltár elkészítése, amelynek alapján finom felbontású képünk lehet arról, hogy az ökoszocio-kulturális pusztítás milyen mélységig hatolt. És végül a legkényesebb probléma, hogy a „létkorrumpált”, megosztott társadalmainkban hogyan hozhatnánk létre azt a történelmi „nagykoalíciót”, amely sikerrel vehetné fel a küzdelmet a globalitás létmódjának hatalmi gépezetével. Nincs garancia a sikerre, lehet, hogy a most zajló folyamatok kozmikus szinten determináltak, és az így szerveződő civilizációk elkerülhetetlenül elpusztulnak, sőt akár „szülőbolygójukat” is pusztulással fenyegetik. Még sem tehetünk egyebet, mint, hogy adottnak vesszük a létmódváltás esélyét. Ez a kis vázlat ehhez kívánt szerény módszertani segítséget adni.

Bogár László Károli Gáspár Református Egyetem – docens e-mail: bogar.laszlo@chello.hu

A globális társadalom civil társadalma

Intézményesült ellenállás: zöldmozgalom és globalizációkritika, hibrid válasz a professzionalizálódásra

Ellenállásból intézményesülés? A zöldmozgalmak kutatásával foglalkozó Christopher Rootes (1997) egyik áttekintő tanulmányában amellett érvel, hogy a zöldmozgalom fejlődéstörténete nem egyszerűen egy professzionalizálódási, intézményesülési folyamat. Számos zöldszervezet esete mutatja, hogy az intézményesülést egyszerre követi a grass-roots szervezetek, kezdeményezések születése, illetve korábban kevésbé radikális szervezetek radikalizálódása. Az Európai Unió képezte politikai lehetőségstruktúrák különösen kedveznek a zöldek professzionalizálódásának, ugyanakkor a felülről támogatott intézményesülés mellett jelen van az informalitásra és részvételre hangsúlyt helyező szervezetek megjelenése is. Ezt az elméleti érvet jól szemléltethetjük Diani és Donati (1999) kétdimenziós mozgalom-tipológiájával, mely négy alaptípus között tesz különbséget. A két dimenzió az erőforrás mobilizációjának stratégiája és a választott cselekvés formái.

A nem pártformájú politikai szervezetek tipológiája

Profi Participatív erőforrások erőforrások

A politikai cselekvés stratégiája Hagyományos nyomásgyakorlás Diszruptív stratégiák Az erőforrás mobilizáció stratégiája

yakran hányják a zöldek szemére, hogy mozgalmuk kiüresedett, tagjai nyakkendőben ücsörögnek a parlamentekben, szervezeteik pályázatíró és megvalósító gépezetekké váltak, akik fizetett alkalmazottaikkal elvesznek a rájuk bízott állami feladatok technikai részleteiben, s közben nem marad idő „valódi ellenállásra”, akciókra, melyek a hatalmi elit pozícióit valóban megrendíthetik, így lehetővé téve a fenntarthatósághoz szükséges társadalmi változásokat. Rövid írásomban amellett érvelek példákat felvillantva, hogy bár ez egy valós veszély, de dominánsan mégsem ez a helyzet. Az intézményesült nyugat-európai zöldmozgalom ugyanis új lendületre kapott és grass-roots energiákkal töltődött fel a globalizáció-kritikai mozgalom hatására.

Közérdekű lobbiszervezet

Profi akciószervezet

Részvételi alapú nyomásgyakorló szervezet

Részvételi alapú akciószervezet

Forrás: Diani és Donati (1999, 16)

Korunk zöldszervezetei előszeretettel közötti összefüggéséket felismerve. keverik a különböző nyomásgyakor- Ugyanakkor születésekor klasszilási technikákat, hol klasszikus moz- kus mozgalomnak számított, és közgalomként, hol profi lobbiszervezet- politikai céljainak eléréséhez (meként működnek. Sajnos nem áll mó- lyek lehetnek akár globálisak is!), dunkban itt részletesen elmerülni a változatlanul használja a diszruptív mozgalmak által választható közpoli- eszközöket. tika-befolyásolási repertoárban (részAz intézményesülés egy állomása letesebb elemzésért lásd: Boda és lehet a részvételi alapú nyomásgyaScheiring 2006), néhány fő tendenciát korló szervezet, mely a támogatók azonban kiemelhetünk. A fenti ábra a energiáit már nem akciók létrehozázöldek által választható politikai cse- sára fordítja, hanem egy adott ügyön lekvési és erőforrásvaló alaposabb munmobilizációs stratégikára. A zöld tízek ákat négy alapvető mindegyike jelentős Az Európai Unió kéváltozatát szemlélteti. önkéntes bázisra tápezte politikai leheDiani és Donati szemaszkodhat, melyek tõségstruktúrák kürint – szemben például akár a nemzeti szinlönösen kedveznek a Greenwoodal (2003), ten akciók lebonyolízöldek professzionaaki éles határvonalat tására, akár az uniós lizálódásának, húz a zöldmozgalmak, szinten használt ailletve az uniós lehetőnyagok előállítására ugyanakkor a felülségstruktúrákhoz alhasználhatnak rõl támogatott inkalmazkodó zöld lob(Green 10, 2006). Tertézményesülés melbi közé – bizonyos mészetesen igaz az is, lett jelen van az zöldszervezetek kezhogy az intézményeinformalitásra és dettől fogva inkább a sített részvételi leheprofi lobbitaktikákat részvételre hangsúlyt tőségek a diszruptív választották, mint pélstratégiáktól való elhelyezõ szervezetek dául a Brit Madárvémozdulást követelik megjelenése is. delmi Egyesület. Az meg, ahogy például a egyik legjelentősebb Greenpeace esetében. olasz zöldszervezet, a A profi lobbi- és a Legambiente már „nemzetközi osz- klasszikus mozgalom (részvételi aktályt” fejlesztett ki, mely a harmadik ciószervezet) közötti egy másik levilágban végrehajtott közvetlen pro- hetséges állomás a profi akciószervejekteken túl az Unió kereskedelempo- zet. Számos zöldszervezet, mely nem litikáját is igyekszik befolyásolni, a elégedett az intézményesült cselekkörnyezetvédelem és a globalizáció véssel, és hajlik a direkt akciókra, ezt

civil fórum

a stratégiát követi. Ilyen szervezetek A szervezet tagjai között vannak fej- rületre koncentrál, a nemzetközi kevilágszerte az Earth First! vagy a lesztéssel, környezetvédelemmel, em- reskedelemre. Azonban a nemzetköGreenpeace, melyek kifejezett erőssé- beri jogokkal foglalkozó szervezetek, zi kereskedelem faramuci dolog – ge a profi tiltakozás sajátos keveréke. feminista szervezetek, farmer szer- gyakorlatilag minden gazdasági Ahogy a zöldek a nemzetközi keres- vezetek, szakszervezetek és kutató- szektort érint mára. Így a hálózat kedelem-, illetve fejintézetek. működése munkacsoportokban folesztéspolitikával egyA Seattle to Brus- lyik: van mezőgazdasággal, a GATSre behatóbban kezdsels (S2B) Hálózat egy egyezménnyel és a közszolgáltatásAz intézményesülés tek foglalkozni a kipán-európai civil há- okkal, van a genetikai módosítással, egy állomása lehet a lencvenes évek végén, lózat, melynek célja van az EU-Dél közötti partnerségi részvételi alapú nyoúgy egyre jellemzőbegy fenntartható, átlát- megállapodásokkal és van a befektemásgyakorló szervebé vált a nemzetközi, ható és demokratikus tésekkel foglalkozó csoport például. zet, mely a támogaígy az uniós politikereskedelmi rend- Bár mindegyik munkacsoport elsőkák, befolyásolására szer előmozdítása. A sorban kereskedelmi tárgyalásokra tók energiáit már bevetni a hagyomászervezet tagjai kö- és az EU kereskedelempolitikájára nem akciók létrehonyosan helyi vagy zött vannak fejlesztés- koncentrál az adott nézőpontból, zására fordítja, hanemzeti ügyek esetésel, környezetvéde- mégis meglehetősen sokszínű a hálónem egy adott ben használt diszruplemmel, emberi jogok- zat agendája, és sokrétű a mozgósíügyön való alapotív taktikákat. Az unikal foglalkozó szerve- tott szakértelem. sabb munkára. ós csúcsokat ma ugyanzetek, feminista szerAz S2B jellegzetesen globális háúgy párhuzamos tárvezetek, farmer szer- lózat, tevékenysége globális mozgasadalmi ellencsúcsok, vezetek, szakszerve- lomba illeszkedik, témaválasztása a társadalmi fórumok követik, és gya- zetek és kutatóintézetek. A hálózat globális kormányzás területéről való, koriak a WTO, illetve a Világbank 1999-ben alakult a Seattleben megtar- és megfigyelhető benne a mozgalmi csúcsaihoz hasonló tömegtüntetések. tott WTO-csúcs után, hogy szembe- elem felelevenedése a klasszikus Bár a legtöbb szakértő egyetért ab- szálljon az EU üzleti érdekek által zöldügyeket képviselő jól kiépült ban, hogy a globális civil társadalom dominált kereskedelem- és fejlesztés- zöldszervezetekkel szemben, mint megszületése egyelőre csak álom, de politikájával. Létrejöttében az euró- amilyen például a WWF. Ebből kifobizonyos mozgalmi aktivitások (mint pai szintű koordináció és a Dél civil lyólag stratégiája és kommunikációja a nemzetközi ügyekkel, globális kor- társadalmával szembeni szolidaritás az ökológiai gondolkodás átalakulámányzással kapcsolatos nemzetközi- szükségessége is fontos szerepet sát is mutatja, központi helyet foglal leg koordinált akciók vagy civilszer- játszott.1 el benne a globális igazságosság gonA Hálózat egy glovezeti kutatások) arra utalnak, hogy dolata, valamint jelbális mozgalom réa csírái már léteznek. lemzően kombinálja Az intézményesült hullámzásban szét képezi, melynek az intézményesült érBár a legtöbb szaksajátos fázist jelent a globalizációkri- fókuszpontja szintén dekérvényesítés csaértõ egyetért abban, tikai (globális igazságosság, alter- a globalizáció és azon tornáit (pl. a DG Trahogy a globális civil glob) mozgalom, mely egy olyan ko- belül is a Kereskedelde civil dialógusain társadalom megszüalícióként értelmezhető, mely szá- mi Világszervezet tevaló részvétel) és a letése egyelõre csak mos mozgalom bázisára építve képes vékenysége. „A világ diszruptív csatornáközös ügyekért tömegeket mobilizál- nem eladó” névre hallkat (akciók, tüntetéálom, de bizonyos ni és a hatalommal szemben fellépni gató globális hálózat sek). Ugyanakkor a mozgalmi aktivitá(Scheiring 2006). Ennek a koalíciónak (OWINS)2 kulcsszereszervezet komoly kusok (mint a nemzetszimbolikus ereje aktivisták sorát vit- pet játszik a globalizátatói háttérre is táközi ügyekkel, glote az utcára, társadalmi fórumokra és ció-kritikai mozgalom maszkodhat (IATP, bális kormányzással ellencsúcsokra. Ugyanakkor közben életében: a világ legjeNEF, URFIG, SOMO, kapcsolatos nemzetmegmaradtak, és a mozgalom inf- lentősebb és legnaCEO), ami sajátos rastruktúrájaként üzemelnek a nagy gyobb civil szervezetechnikai ízt is kölközileg koordinált szervezetek is. Így egy sajátos hibrid tei (mint a Public Citicsönöz működésének. akciók vagy civilszerműködési móddal állunk szemben, zen vagy a Friends of A hálózatra jelvezeti kutatások) armely nem csak az ideológiák terén je- the Earth) mellett meglemző a politikai ra utalnak, hogy a lenti a sokszínűség hálózatát, de a találhatóak benne a hangvétel, azaz a civil csírái már léteznek. taktikák és eszközök terén is a szakszervezetek, keszervezetek és társaresztény közösségek diverzitás ötvözetére épül. dalmi mozgalmak viés újonnan alakult grasslágát nem a kiszerzőroots szervezetek is. Az OWINFS há- dött közszolgáltatások végrehajtóiSeattle to Brussels! Hálózat Az alterglob mozgalom e több szem- lózat születése a MAI (Multilateral nak tekintik. A honlap alapján a hálópontból is hálózatos jellegére jó pél- Agreement on Investment) és a WTO zat politikai célkitűzései: azon fóruda a Seattle to Brusslels! Network. E elleni kampányokhoz köthető, ha- mok és egyezmények hatalmának a koalíció egy olyan pán-európai civil sonlóan a Társadalmi Világfórumhoz. korlátozása, melyek segítségével az Visszatérve az európai szárnyhoz, EU az üzleti világ dominálta kereskehálózat, melynek célja egy fenntartható, átlátható és demokratikus ke- az S2B-hez, elmondhatjuk, hogy az delem és befektetéspolitikáját megreskedelmi rendszer előmozdítása. kifejezetten egy adott közpolitikai te- valósítja (WTO, EPA, regionális ke1 2

http://www.s2bnetwork.org/index.jsp http://www.ourworldisnotforsale.org

A globális társadalom civil társadalma

FoEE mindenkori kereskedelempolitikai programjának egyik fontos része az S2B hálózat „titkári” feladatainak ellátása. A hálózat főleg szervezetei erőforrásaira támaszkodik, a közös akciókat a szervezetek önállóan megszerzett forrásaiból hajtják végre. Ugyanakkor egyre jelentősebb a hálózat közösen előtermett forrása is, mely főleg olyan globális alapítványoktól származik, mint például a Charles Stuart Mott, vagy a Rockefeller, illetve jelentős ez Európai Bizottságtól származó támogatás mennyisége is.

Zárszó helyett Végül hadd zárjam egy saját mozgalmi tapasztalataimra épülő szubjektív helyzetértékeléssel. Magyarország, de némiképp egész Kelet-Európa sajátos helyzetben van a zöldmozgalom és globalizációkritika találkozásával kapcsolatban. Az alterglob mozgalom feltételeiként fent azonosított előzmények a világ e részén nem, vagy másként alakultak ki. A civil társadalom szövete csak az ezredforduló környékére kezdett megerősödni. A globalizációkritikára jellemző rendszerszemléletet, radikalizáló-

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

reskedelmi egyezmények, stb.); az EU kereskedelempolitikai döntéshozatalának demokratikus deficitjének feltárása és megreformálása; egy fenntartható, társadalmilag és demokratikusan ellenőrizhető kereskedelmi rendszer létrejöttének elősegítése. E célokat a szervezet széleskörű európai koordinációban létrejött kampányok, közös kutatómunka, figyelemfelkeltés, médiamunka és nyilvános oktatás (public education) segítéségével kívánja előmozdítani. Emellett a hálózat biztosítani hivatott, hogy az európai mozgalmak tevékenységei összhangban álljanak a globális hálózatok tevékenységével és tükrözzék a déli országok civil társadalmának aggodalmait. A hálózat évente legalább egyszer, de általában többször ülésezik, a találkozók megszervezéséért mindig más vendéglátó-szervezetek a felelősek. 2005 februárjában a Védegylet szervezésében a hálózat Budapesten tartotta gyűlését3, ahova Európa minden pontjáról érkeztek vendégek. A találkozók mellett a kapcsolattartás legfőbb eszköze az internet. Két levelezőlistát üzemeltet a hálózat, egyet csak a koordinációs bizottság tagjainak, egyet pedig a hálózat teljes tagságának. A rendszeres időközönként szervezett telefonkonferenciák is az információk gördülékeny áramlását hivatottak biztosítani. A koordinációs bizottságot évente alakítják a hálózat találkozóin. A koordinációs bizottság összetételénél mind a szektorális, mind a regionális reprezentativitás, valamint a gender balance szempontját is figyelembe veszik. A koordinációs bizottság érdekessége, hogy két magyar szervezet és részese, melynek eredménye volt többek között, hogy a hálózat Budapesten ülésezett 2005 februárjában. A 2006. február 20-án megalakult koordinációs bizottság összetétele a következő volt: – ATTAC Franciaország – ATTAC Magyarország – 11.11.11, Belgium – Európai Parasztszövetség (CPE), Belgium – Föld Barátai Európa (FoEE), Belgium – Mezőgazdaság és Kereskedelempolitikai Intézet (IATP), Svájc – Védegylet, Magyarország – Nők a Fejlődésért Európa (WIDE), Belgium A hálózat üzemeltetésében kulcsszerepet játszik a Föld Barátai. A

A hálózat közös tevékenységei közé tartozik: kiadványok készítése, közös sajtónyilatkozatok és konferenciák, illetve közös brüsszeli vagy genfi akciók, demonstrációk szervezése, koordinált részvétel az Európai Társadalmi Fórumokon, illetve a WTO jelentősebb eseményeivel kapcsolatos rendezvények, ellencsúcsok, megmozdulások szervezése, illetve a közös kiutazás és részvétel a meghallgatásokon. A Seattle to Brussels hálózat tehát egy olyan hibrid globalizáció-kritikai hálózat, mely támaszkodik a nagy szervezetek erőforrásaira, képes profi lobbira, képes komoly kutatások és policy értékelések végrehajtására, ugyanakkor jelentős szimbolikus potenciállal és grass-roots mobilizációs erővel is bír. Repertoárjának mixe alapján egyszerre tekinthető diszruptív és profi lobbiszervezetnek: az ellenállás intézményesült formája.

http://www.vedegylet.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=49

dást, civil politikai aktivitást a kooptált munkásmozgalmak, a neoliberális szociáldemokrácia nem képes ellátni. A kritikai baloldal – néhány értelmiségi próbálkozásaitól eltekintve – mindeddig sajnos nem tudta magát megszervezni. A radikális baloldal a hazai politikai kultúrában eddig csak marginális tényezővé válhatott. A jobboldali antiglobalizmus, bár sok elemét átvette a nemzetközi alterglob mozgalomnak, sovinizmusba hajlásával és nettó külföldi tőke ellenességével vágta el maga előtt az utat. Az egykoron a poszt-kádári nomenklatúra-burzsoáziával szemben szerveződő FIDESZ hamar belesimult és hozzákorrumpálódott a rendszerhez. Ebben a helyzetben fiatalok (gondoljunk csak a házfoglaló mozgalomra), jogvédők, humanisták (békemozgalom), és a zöldmozgalom körei szerveződhetnek olyan erővé, mely a globalizációkritika hazai csíráját biztosíthatja. Meglátásom szerint az ökopoliti-

civil fórum

ka képes olyan egyesítő kritikai diskurzussá válni, mely a globalizáció kihívásaira is reagál, nem csupán egy hagyományos zöld nézőpontból, hanem legtágabban értelmezve azt, a társadalmi igazságosság és a demokrácia védelmére fókuszálva (Schiffer 2005). Az ökopolitika és az alterglob mozgalom egy sor közös elvvel és követeléssel rendelkezik: az átláthatatlan globális intézmények és folya-

matok demokratizálása, bizonyos esetekben decentralizálása; a technokrácia megkérdőjelezése, alapvető politikai és morális kérdések felvetése a látszólag pusztán kereskedelemtechnikai tárgyalásokkal kapcsolatban; a gazdasági tevékenységek lokalizációja, nagyobb átláthatóság megteremtése, a piac és az állam felett gyakorolt nagyobb demokratikus ellenőrzés. Ezen közös elvek mentén

válhat Magyarországon az ökopolitika az alterglob mozgalom központi hordozójává, kölcsönösen megtermékenyítve, kiegészítve és felerősítve egymást.

Scheiring Gábor Védegylet – szociológus, kutató e-mail: sch.gabor@vedegylet.hu

Felhasznált irodalom: Boda Zsolt és Scheiring Gábor (2006): Zöld közpolitika-befolyásolás az Európai Unióban, In: Politikatudományi Szemle XV: 41-74. Mario Diani és Paolo R. Donati (1999): Organizational Change in Western European Environmental Groups: A Framework For Analysis, In: Environmental Politics, 8:13-34. Green 10 (2006) Introducing the GREEN 10 group of environmental NGOs active at EU level, Brussels: Green 10. Justin Greenwood (2003): Environmental Interests, Environmental Public Interest Groups, In Interest Representation in the European Union, Houndmills, Basingstoke: Palgrave Macmillan. Christopher Rootes (1997): Environmental Movements and Green Parties in Western and Eeastern Europe, In: The International Handbook of Environmental Sociology, szerk. Michael Redclift és Graham Woodgate, Chaltenham, UK: Edward Elgar. Scheiring Gábor (2006): Lásd át a rendszert! Az alterglob mozgalom, Budapest, Védegylet. Schiffer András (2005): A GATS és a demokratikus politika vége, In: Népszabadság Online & Indymedia, 2005.02.22.

Pusztulásba torkolló globalizáció1

z elmúlt hónapokban szinte mindennaposak voltak a világsajtóban a globális felmelegedéssel kapcsolatos hírek, tanulmányi kivonatok, elemzések. Ezek közül a legnagyobb port kavaró és globális elmélkedést kiváltó a Sternjelentés, továbbá Al Gore egykori USA-alelnök Kellemetlen igazság című filmje és könyve, valamint az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szervezetének, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) április 6-án közzétett jelentése. Ez utóbbi 130 ország 2500 klímatudósának hatéves kutatási munkáját összegzi. A Stern-jelentés Nagy-Britannia kormányának felkérésére készült, szerzője Sir Nicholas Stern közismert és elismert közgazdász. A jelentés több alapvető üzenetet, megállapítást fogalmaz meg. Az egyik legmegdöbbentőbb, hogy a hőmérséklet emelkedése megállíthatatlan, és hogy az üvegházhatású gázok mind nagyobb 1

és nagyobb mennyiségű kibocsátása miatt a globális átlaghőmérséklet máris fél fokot emelkedett. Hatékony intézkedés nélkül legalább 75 százalék esély van arra, hogy a közeljövőben további 2–3 °C-ot fog növekedni a globális hőmérséklet. A közel hatszáz oldalas jelentés nemcsak az éghajlatváltozás bizonyítékait tárja az olvasók elé, hanem a globális felmelegedés világgazdaságra gyakorolt várható hatásait is számszerűsíti. Ennek köszönhetően most már a gazdasági szféra, a kormányok és más döntéshozók is végre komolyabb figyelmet kezdenek szentelni ennek a témakörnek. A Stern-jelentés legpragmatikusabb megállapítása egy összetett költséghaszon-elemzésnek köszönhető. Eszerint az éghajlatváltozással kapcsolatos határozott korai cselekvés haszna jóval nagyobb, mint a ráfordítandó költségek. Az előrejelzések szerint a globális felmelegedés több mint 200 millió embert tehet föl-

dönfutóvá, a fajok közel 40 százaléka válhat veszélyeztetetté, és a globális összterméket (GDP-t) 10–20 százalékkal csökkentheti. Ezzel szemben a Stern-jelentés szerzői az üvegházhatású gázok stabilizációjának éves költségét (2050 tájára) egy makroökonómia-modellezés alapján (amely az alacsony széntartalmú, szénfelhasználó gazdaságon alapszik majd) a globális GDP 1%-ára értékelik. Ez a Stern-jelentés legváratlanabb, de ugyanakkor egyik legreménykeltőbb megállapítása. A gazdasági megközelítés mellett a Stern-jelentés kitér a globális felmelegedésnek az emberi életre és a környezetre gyakorolt hatásaira is. Ki a felelős a globális felmelegedésért? Ha figyelembe veszszük, hogy az üvegházhatású gázok jelenlegi légköri koncentrációja az utóbbi 650 000 év legmagasabb szintjén található, valamint azt a tényt, hogy az ezen gázok kibocsátásának köszönhető felmelegedés mértéke a

Jelen cikk az Udvarhelyi Híradó napilap 2007. július 26-i számában jelent meg először. (Lásd: www.uh.ro)

A globális társadalom civil társadalma

legjelentősebb az elmúlt 10 000 év- retét. Globális polgárokként egyszeben, akkor az egyértelmű válasz: az rű lépésekkel és a legtöbb esetben túl emberiség. Az elmúlt 150 évben óriá- nagy erőfeszítést nem igénylő intézsi mennyiségben juttattuk az üveg- kedésekkel mi is hozzájárulhatunk a házhatású gázokat az atmoszférába globális felmelegedés csökkentéséazáltal, hogy korlátlanul használtuk hez. Személyes életvitelünk is jelena fosszilis tüzelőanyagokat. Tehát tős mértékben befolyásolja a globálimindannyian hozzájárulunk valami- san kibocsátott üvegházhatású gázok lyen mértékben a globális felmelege- mennyiségét. A Nemzetközi Termédéshez. Ennek ellenére a felelősség szetvédelmi Alap kiszámolta, hogy mértéke változó mind egyénenként, egy jól szigetelt lakásban élő, évente mind az országok szintjén. Érdekes körülbelül 8000 km-t autózó és maximódon a gazdasági érdekek által ve- mum egyszer, egy közeli helyre rezérelve azon államok hozzáállása a pülővel elutazó személy 12 tonna legkevésbé pozitív és építő jellegű, szén-dioxid kibocsátásáért felelős. melyek tulajdonképpen a legnagyobb előidézői a gazdasági felmele- Amit mindannyian gedésnek. Az ebből a szempontból megtehetünk: világelső Egyesült Államok, vala– Vezessünk kevesebbet. Köztudott, mint a kibocsátások ezüstérmese, Kíhogy a gépkocsihasználat egyike na is struccpolitikát próbáltak folya legnagyobb üvegházhatású gáztatni és érvényesíteni az április elején kibocsátóknak. Használjunk töelfogadott ENSZ-jelentés kapcsán is. megközlekedési eszközöket, keMindkét ország megpróbálta elérni, rékpározzunk, gyalogoljunk. Ne hogy a jelentés 20 oldalas összefoglajárassuk gépkocsink motorját lójából kikerüljön néhány olyan meghelyben álláskor, ne használjunk állapítás, mely kényelmetlen száolyan járművet, amelynek kopott mukra. Kína jelenlegi CO2-kibocsáa motorja. tása a globális kibo– Használjuk hatékocsátás 13%-át jelenti. nyabban az energiát. Ez a napi 6,5 millió Az elõrejelzések szeMinél kevesebb enerhordó olajfogyasztásgiát használunk, anrint a globális felmenak is következménál kevesebb üveglegedés több mint nye. A robbanó autóházhatású gázt jutta200 millió embert piaci fejlődés eredmétunk a légkörbe. Csöktehet földönfutóvá, nyeként 2025-re ez a kenteni tudjuk enera fajok közel 40 száfogyasztás várhatóan giafogyasztásunkat, megháromszorozózaléka válhat veszéha kicseréljük rosszul dik, elérve a napi 20 záró ablakainkat, jalyeztetetté, és a glomillió hordót. Ami a vítjuk lakásunk szigebális összterméket szénfogyasztást illeti, telését, energiatakaré(GDP-t) 10–20 százaa jelenlegi éves 1,5 kos égőket szerelünk, lékkal csökkentheti. milliárd tonnás szint mosogató- és mosógé2025-re meghaladja peinket telítve haszaz évi 4 milliárd tonnáljuk. nát. Ezen adatok tudatában az előre– Fogyasszunk ésszerűen. Vásároljelzések szerint 2025-re a kínai CO2junk újrahasznosított anyagokból kibocsátás meg fogja haladni az készült, valamint kevés csomagoEgyesült Államok által kibocsátott lóanyagot használó termékeket. CO2 mennyiségét (jelenleg a globális Régi, rossz hatékonyságú háztarkibocsátás 24%-a az USA-nak kötási gépeinket cseréljük le magas szönhető). Magyarán 2025-re a két hatékonyságú, kis fogyasztású ország együttvéve a globális CO2eszközökre. Bármilyen banáliskibocsátás közel feléért lesz felelős. A nak tűnhet, még az is számít, ha folyamat lassításáért az államok és bevásárláskor otthonról viszünk kormányok határozott politikai lépémagunkkal szatyrot, és nem vesére van szükség, amit határozott inszünk az üzletben minden vásártézkedéseknek kell követniük. Fő célláskor műanyag tasakot, amelyként az alacsony széntartalmú gaznek előállítása energiaigényes, és daságra való áttérést kell tekinteni, használat után nehezen lebomló amely olyan klímaváltozási politikák hulladékként sok esetben vizeink elfogadásával valósulhat meg, memedrében köt ki. lyek megteremtik az alacsony széntartalmú technológiák széleskörű fejlesztésének és életbeültetésének ke-

A felmelegedés következő évekre várható legaggasztóbb hatásai: – A gleccserek olvadása. Az első szakaszban ezáltal az áradások kockázata növekszik. Ezt követi a vízkészletek csökkenése, amely a Föld lakosságának közel 1/6-át veszélyezteti majd, legfőképpen India, Kína, valamint Dél-Amerika bizonyos részein. 3–4 Celsius-fokos felmelegedés esetén a tengerek vízszintjének emelkedése miatt becslések szerint 2050-re közel 200 millió embert kell kitelepíteni a tengerparti vidékekről és a nagy tengerparti városokból. A legnagyobb veszély a karib-tengeri és a csendesóceáni kis szigetekre, valamint New Yorkra és a hozzá hasonló elhelyezkedésű metropolisokra leselkedik. – A terméshozamok csökkenése. Főleg Afrikát fogja érinteni, több millió ott élő embertől veheti el az élelem megtermelésének vagy megvásárlásának lehetőségét. Bolygónk azon országaiban, amelyek magasabb szélességi körök tájékán találhatók, a mérsékelt, 2–3 Celsius-fokos növekedésnek köszönhetően első fázisban emelkedhet a terméshozam. Abban az esetben, ha a hőmérséklet-növekedés tovább tart, a terméshozam ezekben a régiókban is csökkenni fog, míg a 4 fokos vagy ennél nagyobb emelkedés esetén a globális élelemtermelés nagy veszélyek elé nézne. – Súlyosodó hőhullámok. Egyre erősebb hőhullámok, forróbb nyarak, melegebb átmeneti évszakok várhatók. Jelentősen emelkedik majd az elhalálozások száma és a káros egészségügyi következmények valószínűsége, gyakoribbá válnak a rovarok által terjesztett betegségek, mint például a malária. Növekszik a jégesők, az aszályok és az elsivatagosodás kockázata is. – A biológiai sokféleség fokozott csökkenése. Ha a globális átlaghőmérséklet az 1990-es szinthez viszonyítva 1,5–2,5 Celsius-fokkal emelkedik, a fajok 20–30 százalékának kell majd szembenéznie a kihalás veszélyével.

Potozky László Polgár-Társ Alapítvány – ügyvezető igazgató e-mail: laszlop@repf.ro

civil fórum

A Greenpeace világa Céljait tekintve soha, de módszereit illetően sokat vitatott. Híres és hírhedt. Rendületlenül küzd már idestova 35 éve a környezetszennyezés ellen szerte a világban. Emberek milliói támogatják és csatlakoznak hozzá időről időre. A Földnek talán nagyobb szüksége van rá napjainkban, mint valaha. Ez a Greenpeace. A Greenpeace 2,8 millió támogatót képvisel világszerte, és további milliókat ösztönöz cselekvésre minden nap. Ennek köszönheti erejét ez a nemzetközi, független, konfrontatív, globálisan kampányoló környezetvédő szervezet, mely a legégetőbb, bolygónk biodiverzitását és a környezetet fenyegető problémákra helyezi a hangsúlyt. A szervezet 1971 óta küzd a környezetkárosítás ellen, amikor is néhány önkéntes és újságíró egy kicsi hajón elhajózott az észak-alaszkai Amchitkába, az amerikai kormány nukleáris robbantásainak helyszínére. A tiltakozásnak ez az erőszakmentes formája és a hajók mind a mai napig fontos részei kampányainknak. Kampányainkkal közvetlenül rámutatunk a környezetszennyezésekre, megnevezzük a felelősöket, és változtatásokat csikarunk ki. Amikor a Greenpeace szembekerül egy környezetvédelmi vészhelyzettel, alternatív megoldást keres és ajánl, ami orvosolhatja a problémát. Küldetésünk során nincsenek állandó ellenségeink vagy szövetségeseink. Ahogyan kutatómunkát végzünk, lobbizunk és csöndes diplomáciával érjük el céljainkat, úgy vállaljuk fel akár a magas szintű, erőszakmentes konfliktusokat is. Hisszük, hogy a bolygónk megmentéséért folytatott harc nem öncélú és nem reménytelen. Amit teszünk, mindannyiunkért és a jövő nemzedékeiért tesszük. Zászlóshajónk nevét, a Rainbow Warriort (Szivárványharcos) egy északamerikai Cree indián legenda alapján kapta. E szerint eljön az idő, amikor az emberi kapzsiság beteggé teszi bolygónkat. Ekkor jön majd el a szivárványharcosok ideje, akik megmentik a Földet. A Greenpeace jelmondata: „Ha kivágtuk az utolsó fát, megmérgeztük az utolsó folyót, és az utolsó halat is kifogtuk, rájövünk majd, hogy a pénz nem ehető.”

A Greenpeace magyar csapata A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet 2002 júniusában nyitotta meg magyarországi irodáját. Az

elmúlt évek alatt a szervezet nemcsak országos ismertségre tett szert, hanem – környezetvédelmi kérdésekben – a lakosság véleményét is befolyásoló erővé vált. A tíz magyar munkatárs tevékenységét 27 000 adományozó és 5600 aktivista segíti.

Rövid magyar történeti áttekintés 2002 A Greenpeace megnyitja irodáját Magyarországon. Sajó/Tisza: Felléptünk a Sajó szenynyezése ellen. Verespatak: Bukarestben tiltakoztunk a verespataki aranybánya-projekt ellen. 2003 Paks: Nem hagytuk, hogy elkendőzzék az üzemzavart. Verespatak: Felszólítottuk Persányi Miklós minisztert, hogy lépjen fel a beruházás ellen. Babakozmetikumok: Kivonattuk az MDGN nevű allergén tartósítószert a babakozmetikumokból.

2004 GMO (génmódosított növények/élelmiszerek): Több tucat élelmiszergyártót és forgalmazót bírtunk rá, hogy garantálják génmódosítás-mentességüket. A fogyasztók tájékoztatására elkészült a GM-mentes élelmiszerismertető füzet. Zengő: Két alkalommal is sikeresen megakadályoztuk a környezetrombolást. Bálna: Rávettük a kormányt, hogy Magyarország lépjen be a bálnák védelmét garantáló nemzetközi testületbe.

2005 GMO: Követelésünkre a kormány tilalmat vezetett be a GM-kukorica termesztésére. Zengő: Harmadszor is megakadályoztuk a fák kivágását. Atomenergia: Egy vándorkiállítás képein keresztül felhívtuk a figyelmet a nukleáris hulladékok veszélyeire. 2006 GMO: Több olyan terméket is levetettünk az áruházak polcairól, melyek a megengedett határértéknél jóval nagyobb mértékben tartalmaztak génmódosított összetevőt. A génmódosított takarmánnyal etetett állatokból készült termékek címkézéséért indított aláírási kampány során 22000 aláírást sikerült összegyűjtenünk. Verespatak: Szimbolikus nagyságú verespataki telket ajándékoztunk a

A globális társadalom civil társadalma

miniszterelnöknek és felszólítottuk, hogy minden politikai és jogi eszközzel járjon közben az európai és román jogszabályokat is súlyosan sértő engedélyezési folyamat felfüggesztéséért. Romániában is tüntettünk a környezeti hatásvizsgálati folyamat leállításáért, és országos aláírásgyűjtést kezdeményeztünk azért, hogy a kormány szólítsa fel az európai intézményeket: akadályozzák meg a verespataki aranybánya megnyitását. 2007 GMO: Nem engedve az Európai Unió nyomásának, hogy hazánk határai megnyíljanak a génmódosított vetőmagok előtt, hosszú kampánymunka eredményeként sikerül fenntartani a két évvel ezelőtt kiharcolt GMO-tilalmat Magyarországon. Klíma: Látványos klímariadójával a Greenpeace a hivatalból felelősök helyett is felhívta a figyelmet a március 8-9-i EU Energia Csúcsra, és hogy az ottani döntések a magyar társadalom egészét is érintik. Ezzel sikerült rávilágítania a klímavédelem fontosságára a politikai döntéshozás szintjén is. Rába: A Greenpeace követeléseinek engedve a Rábát évek óta szennyező osztrák bőrgyár bejelenti, hogy beszünteti a habzást okozó veszélyes anyag (naftalin-1,5-diszulfonát) használatát.

Jelenlegi kampányok – a legégetőbb probléma A Greenpeace globálisan hat fő témakörben folytatja kampányait: atom (1), energia és klíma (2), géntechnológia (3), tengerek és óceánok (4), esőerdők (5) és vegyi anyagok (6). Az emberiségre és a bolygónkra leselkedő legnagyobb veszély napjainkban a klímaváltozás. A Föld átlaghőmérséklete fokozatosan növekszik. Ennek elsőrendű oka a fosszilis energiahordozók (pl. szén és olaj) használata az energiatermelésben és a hatalmas mennyiségű szén-dioxid kibocsátás. Amennyiben nem teszünk ellene, a klímaváltozás súlyos természeti katasztrófákkal, fajok kipusztulásával, gazdasági összeomlással és járványokkal fenyeget minket. Jó hír, hogy már léteznek megoldások a globális felmelegedés lelassítására, illetve megállítására: megújuló energiák, energiahatékonyság és új, környezetbarát technológiák. Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) legutolsó jelentése is azt bizonyítja, hogy több száz, alacsony költségű technológia áll

rendelkezésünkre, melyek segítségéMindannyian tehetünk a globális vel csökkenthető a klímára káros gá- felmelegedés ellen. Az apró változtazok kibocsátása. Már csak a kormá- tások a mindennapi életünkben nyokon múlik, hogy utat engednek-e kulcsfontosságúak, hiszen csak köelterjedésüknek. zös összefogással érhető el érdembeEzen új technológiák alkalmazá- li változás. Ha összefogunk, a kormásával és energiahatékonyságra épülő nyok, az ipar és a világon élő embeéletmóddal, beléphetünk egy új ener- rek is, akkor a globális átlaghőmérgiakorszakba, mely gazdasági növe- séklet emelkedését sikerülhet megálkedést, új munkahelyeket, újításokat, lítani + 2 Celsius-fok alatt. és leginkább környezetvédelmet bizVásároljuk a legenergiatakarékotosít számunkra. sabb termékeket! Keressük az „enerAhhoz, hogy zöldebb és tisztább giatakarékos” megjelölésűeket – és energiák is megjelenhessenek a pia- nézzünk utána, hogy ez mit is jelent. con, a kormányoknak és a vállalatok- Vessünk véget a készenléti állapotnak el kell távolodniuk eddigi kör- ban (stand-by üzemmód) történő panyezetszennyező módszereiktől. A zarlásnak! A hifi-berendezések, tévélegtöbb ipari társadalomban a hagyo- készülékek, videomagnók, számítómányos elektromos áram államilag gépek és tartozékaik készenléti állaerősen támogatott, és a környezetre potban is fogyasztják az áramot. Enkáros hatásairól nem tájékoztatják a nek költsége egy átlagos háztartás végfelhasználókat. esetében akár évi Elérkezett az idő, 20000 Ft is lehet. hogy leszokjunk a foszHasználjunk több duMindannyian teheszilis energiahordogaszoló-aljzatos, saját tünk a globális felzók és más, az éghajkapcsolóval rendelmelegedés ellen. Az latot károsító technokező hosszabbítót. lógiák használatáról. Sok kicsi sokra megy: apró változtatások a A Greenpeace eneregy-egy ország kémindennapi életünkgiakampányának célja, szenléti üzemmódben kulcsfontossáhogy Magyarország ban lévő készülékei gúak, hiszen csak energiatermelése hoszakár több erőmű által közös összefogással szú távon fenntarthamegtermelt áramot is érhetõ el érdembeli tó legyen. A jelenlegi elfogyasztanak. A leglegfőbb probléma a olcsóbb és leginkább változás. Ha összemagas energiafogyaszklímabarát pedig a fogunk, a kormátás, melyből a tiszta és „negawatt”, azaz az nyok, az ipar és a vimegújuló energiaforolyan energia, amit lágon élõ emberek rások nagyon alacsony meg sem kell termelis, akkor a globális mértékben (4 %) réni. A fürdőszobánkszesednek. Ugyanazt ban is lehetünk klíátlaghõmérséklet a terméket előállítani mabarátok: fürdés heemelkedését sikerülhazánkban háromszor lyett elég egy gyors het megállítani +2 több energiába kerül, zuhanyozás. MiközCelsius-fok alatt. mint más európai uniben szappanozzuk ós országokban. Emelmagunkat vagy fogat lett Magyarország nem mosunk, zárjuk el a készült fel az éghajlatváltozással járó vízcsapot. Szereljünk fel víztakarélehetséges kihívásokra sem. kos zuhanyozófejet, mert ez felére Szakértők szerint minden lehető- csökkenti a víz- és az energiafogyaszségünk megvan arra, hogy a magyar tást. Használjuk a tömegközlekedést! lakosság kockázatos és szennyező Az autóbuszok, villamosok és vasnukleáris energia nélkül éljen, hiszen utak akár háromszor energiahatékoa szélenergia, napenergia, a geoter- nyabbak, mint a személygépkocsik. mikus energia és a biomassza hasz- A leghatékonyabb a városi kötöttpánálata jószerivel még kiaknázatlan. lyás közlekedés, amely a jövőben, ha Ezért harcolunk a jogi és gazdasági bioenergia működteti majd, még tiszkörnyezet megváltoztatásáért, hogy tább lesz. a megújuló energiaforrások hasznáEz csak néhány praktikus ötlet lata végre tényleg támogatást élvez- azok közül, amit bárki megvalósíthat zen. Ugyanakkor folyamatosan fi- különösebb erőfeszítés nélkül a klígyeljük a régió atomerőműveinek maváltozás megállítása érdekében. működését, elsősorban a paksi atom- Nem szabad elfelejteni, „sok kicsi erőmű biztonságát és a radioaktív sokra megy”. Bárki lehet környezethulladéktároló készítésének folya- tudatos, dolgozzunk érte együtt, matát. hogy ne valami kényszer legyen éle-

civil fórum

tünkben, hanem tartozzon hozzá szervesen a mindennapjainkhoz! A Greenpeace többet jelent, mint a világon létező irodák és munkatársak összességét. A Greenpeace életstílus és gondolkodásmód. Olyan emberek hálózatából álló szervezet, amely valamit tenni akar környezetünk és bolygónk védelméért. A néhány alkalmazott mellett mindig szükség van önkéntesekre, aktivistákra, akik változatos területeken segítik a Greenpeace működését, és a

kampánycélok megvalósítását. Mindig szükség van aktivistákra az akciókban, szakértőkre a háttérmunkákhoz és szorgos kezekre az irodában. Szervezetünk egy jó ügyért küzd, és nagyon sok mindent kell még tennie! Ideje összefogni, hiszen „az, ami öszszeköt bennünket, az sokkal fontosabb annál, mint ami elválaszt!” (H. Skolimowski)

Ha Ön is csatlakozni szeretne a Greenpeace-hez, és tettekkel is szeretne hozzájárulni a környezetvédelemhez, látogasson el honlapunkra (www.greenpeace.hu) vagy írjon az info@greenpeace.hu e-mail címre!

Mózes Szabina Greenpeace (HU) – PR és sajtóreferens e-mail: szabina.mozes@greenpeace.hu honlap: www.greenpeace.hu

Filmekkel a környezetvédelemért – interjú A problémaérzékenység magas foka és a rugalmas megoldás jellemzi a civil szervezeteket. Változatos módszereket és eszközöket képesek mozgósítani céljaik elérése érdekében. Ennek egy igen szép példája a Global Projekt, melyről a magyarországi Védegylet keretében tevékeny Tracey Wheatleyt, a programkoordinátort kérdeztük (Csáki Rozália).

Tracey Wheatley Védegylet – a Global Projekt koordinátora e-mail: tracey@vedegylet.hu honlap: www.globalprojekt.hu – Mi a Global Projekt fő célja? – A Global Projekt egy progresszív társadalmi videó-projekt, amit 2000-ben kezdtünk el, amikor a ’globális civil társadalom’1 résztvevői – az internet segítségével – egyre inkább kommunikálni, kooperálni kezdtek egymással, és felfigyeltek más társadalmak problémáira. Megláttuk egymás küzdelmeiben a közös célokat és a problémák okait is, amelyek elsősorban a társadalmat a döntésekből kizáró, elitista, környezetromboló, erőszakos és önző gazdasági és politikai rendből erednek. Néhányan, akik már foglalkoztunk ’a világ bajaival’, azért hoztuk létre a Global Projektet, hogy általa bemutassuk azokat a jó példákat, azt a számos pozitív változást hozó erőt, amit a globális mozgalmakban láttunk. A média ezt a sokszínűséget ’globalizáció-ellenes mozgalmaknak’ nevezte, és a legtöbb ember így ismeri, de sokkal inkább illik rá az ’alterglob’ vagy ’globális igazságosság’ mozgalmak kifejezés. Be akartuk mutatni a magyar fiataloknak, hogy a világban milyen prob1

lémákkal küzdünk, és ezáltal meggyőzni őket, hogy nekik, nekünk is van helyünk ebben a küzdelemben. Az első filmfesztiválokon olyan filmeket mutattunk be, amelyek a Világbankról, a prágai Világbank elleni tüntetésről, a hatalmas multicégek ’izzasztó gyárairól’, az erdőpusztításról, az atomerőművekről, és az ezeknek köszönhető halálos gyerekbetegségekről szóltak. Mivel nem csak a problémákra és az egyenlőtlenségekre akartunk felhívni az emberek figyelmét, olyan filmeket igyekeztünk bemutatni, amelyek bátor és kreatív, összetartó embereket, mozgalmakat, és érdekvédelmi csoportokat ismertetnek meg. Ezzel ösztönözni akarunk másokat és magunkat is, mivel könnyen azt érezhetjük, hogy nincs értelme kiállni azért, amiben hiszünk, amikor a mai világ sokkoló aktualitásaival állunk szemben. A Global Projekt filmjeiben sokszor látunk olyan embereket, akik sokkal (élet)veszélyesebb helyzetekben élnek, mint mi, de mégis kiállnak magukért és egymásért, a

Kisebb és nagyobb mozgalmak, szakszervetek, civil- és lakossági szervezetek, amelyek egy társadalmi és környezetvédelmi szempontból igazságosabb, békés világért küzdenek.

A globális társadalom civil társadalma

környezetünkért… ezért ne hidd el, hogy ellenállni reménytelen! – Hogyan bontakozik ki ez a mozgalom? – Nem lehet azt mondani, hogy a Global Projekt egy mozgalom, inkább egy ’kapunak’ nevezném, amin keresztül egy másfajta valóságot tapasztalhatunk és érezhetünk, mint a ’fősodrú’ médiában. Mi, itthon Magyarországon és globális szintén is egy szélesebb mozgalom kis része vagyunk. Azért tartozunk ide, mert hiszszük, hogy a világ lehet más, és ezt a más – jobb – világot muszáj létrehozni. Nem kell elfogadnunk a nyomort, sem a környezeti katasztrófákat, sem az éhezést, sem a túlfogyasztást, sem az elszigeteltséget, sem a… Tudjuk, hogy ezt a listát a végtelenségig lehetne folytatni, és ezért is találtunk olyan sokan egymásra a ’globális igazságosság mozgalmakban’. A Global Projekt-filmfeszteken lehetőséget kapunk együtt gondolkodni, új emberekkel vitázni, egymás ötleteivel találkozni, és inspirálni egymást. A film egy ’könnyű műfaj’, akkor is, ha sokszor szörnyű válóságot tár elénk, mint például, amit láttunk a ’Ne az én nevemben’ című filmben (ami az afganisztáni háborúról szól), vagy a Shellről szóló ’Gyilkos kagylóban’. Az ilyen filmekben látható megcsonkított emberekre nem szoktunk gondolni, amikor benzint vásárolunk, pedig a valóság ez, és nem az, amit a reklámok mutatnak. Mi ennek a láncnak egy kicsi, de fontos szemei vagyunk. Tisztában kell lennünk tetteink következményeivel, ha azt várjuk, hogy mások tiszteletben tartsák a jogainkat. A Global Projekt provokálni szeretne, de ugyanakkor bátorítani is. Rámutatni a problémákra, és egyben alternatívát kínálni, hogy az emberek lássák, mit tehetnek saját környezetükben, illetve nagyobb közösségekben.

– Melyek voltak az első reakciók? Az eddigi évek tapasztalataiból merítkezve milyen eredményekről, hatásokról tudtok beszámolni? – Az elején a nézők nagyon meglepődtek, hogy ilyen szintű, ilyen sokoldalú ’társadalmi összefogásokat’ lehet létrehozni. Ugyanígy sokként érte őket, milyen brutális rendőri fellépést tapasztalhatnak a protestáló aktivisták akkor is, ha teljesen békésen tüntetnek. Az erőszak félelmetes meglepetés volt azoknak, akik innen néztek a demokratikus nyugati államokat, és nem tudták elképzelni, hogy a saját polgárai ellen ilyen brutális módon léphet fel. De a filmek nemcsak ezt az érzést váltották ki, emellett kíváncsiságot is tapasztaltunk, és a meggyőződés csiráit. Azóta az itteni aktivisták többször részt vettek a G8-ellenes konferenciákon, tüntetéseken, illetve a társadalmi fórumokon, és persze itthon is aktívak. A Global Projekt indulásakor általában külföldön gyártott aktivista dokumentumfilmeket vetítettünk, de most már egyre gyakrabban mutatunk be olyan filmeket is, amelyek létrejöttét mi is segítjük. A Védegylet videó-aktivistái hozták létre a ’Rage against the Regime’ című G8-ról szóló filmet, és az európai civil mozgalmak kétévenként megrendezett gyűléséről – az Európai Társadalmi Fórumról – is forgattunk két filmet. – Kik vesznek részt ebben a projektben nemzetközi szinten, és kik Magyarországról? – Magyarországon csak néhányan működtetjük a projektet, ami éppen a Védegylet segítségével szerveződik. Több külföldi alternatív média- és filmprojekttel is együttműködünk, filmeket cserélünk, így például a brit ’Undercurrentssel’ ( www.undercurrents.org.uk) és a ’Big Noise kollektivával’ (www.bignoisefilms.com), illetve

civil fórum

a német Globale Team-mel (http://www.globale-filmfestival.org). A Global Projektet az Energia Klub hozta létre, és a Zöld Fiatalok is otthont adott neki; de ugyanígy a Greenpeace is nagyon sokat segített a munkában. Főleg szervezési feladatok vannak, a legjobb filmeket sok önkéntessel együtt keressük: beszerezzük őket, lefordítjuk és terjesztjük: fesztiválokon, akciónapokon, tüntetés-’afterpartikon’. Filmeket adunk más szervezeteknek is, hogy ők is tudják vetíteni, és ezek segítségével kampányokat szervezhessenek, szemléletformálási munkát végezhessenek. – Van-e a Védegyletnek e projekt keretében megvalósuló akciókhoz kötődő sikerélménye? – A filmek inkább eszközök, amelyek egy cél elérésében tudnak segíteni, és inkább az emberek meggyőzésére, illetve ösztönzésére valók. A Global Projekt általános céljai elérésében a Védegyletet is segíti. A Global Projekt abban segít, hogy reményt kapjunk, hogy ne érezzük magunkat egyedül, ugyanakkor segít egy igazságosabb világ megálmodásában, elképzelésében – remény nélkül nehezebb lenne kiállni!

– Hogyan lehet bekapcsolódni ebbe a kezdeményezésbe? – Nagyon egyszerű! Nézd meg a honlapunkat – www.globalprojekt.hu. Olvasd el a háttéranyagot, a filmleírásokat! Kérj filmeket a Projekttől, és vetítsd le őket egy közösségi helyen – egyetemen, utcán, fesztiválon, templomban, falusi művelődési házban. Találni fogsz embereket, akik hasonló módon gondolkodnak, hasonló motivációval és világnézettel rendelkeznek, és együtt el lehet kezdeni valamit, például még többet tájékozódni. Lehet, hogy van valami helyi probléma, amit fel szeretnétek vetni. Lehet, hogy a nemzetközi intézményrendszert akarjátok szétrombolni? Vagy lehet hogy egy helyi, biogazda- és fogyasztói-kört szeretnétek kezdeményezni? Nincs recept! A globális mozgalmak kevésbe központosítottak, mint a ’régi’ mozgalmak, és a szabad kezdeményezést, a szolidaritást, az együttműködési képességet, illetve az erőszakmentességet értékelik a legjobban. A rasszizmust, az erőszakot, a nemzetek közötti intoleranciát és gyűlöletkeltést, az antiszemitizmust pedig egyáltalán nem tolerálják.

Nemzetközi támogatás – A pohár félig üres, vagy félig tele van? *

z elmúlt években folyamatosan növekedett a globális filantrópia lendülete, amit egyrészt a gyors globalizálódás, és az arra való ráébredés szorgalmazott, hogy a jelenlegi globális kormányzási struktúrák nem megfelelőek a világméretű problémák kezelésére, másrészt a nagy nyilvánosságnak örvendő filantrópusok cselekedetei, mint például George Soros, Bill Gates, Warren Buffetng és mások is közrejátszottak ebben. Mi a helyzet azonban az európai alapítványokkal? Egészüket tekintve valóban részt vesznek a globális jótékonysági tevékenységekben? „A pohár félig tele, félig üres kérdése ez” – jelentette ki Peter Laugharn, a Hollandiában székelő Bernard van Leer Alapítvány ügyvezető igazgatója. „A mutatók szerint, a nemzetközi támogatás növekszik... Úgy vélem, meg-

alapozott az igény a cselekvésre, hogy az alapítványok képesek legyenek hasznosan befolyásolni, közreműködni, hogy legyen egy olyan betörésük, melyet sokan nem fogadnak szívesen, de ami megköveteli az alapítványoktól, hogy csatlakozzanak hozzá, és együttműködésre serkenti őket.” Az Európai Alapítványi Forrásközpont (European Foundation Centre – EFC) nyomon követi tagjai globális segélyezéseit, és az előzetes adatok szerint növekedést mutatnak a nemzetközi segélynyújtásban, továbbá emelkedő az érdeklődés a globális jótékonykodás iránt is. A pozitív tendencia ellenére az általános nemzetközi tevékenységi szint az európai alapítványok körében alacsony. A kérdésre, hogy miért nem kötelezik el magukat jobban nemzetközi szinten, az a válasz érkezett,

hogy a legnagyobb akadályokat a helyi partnerek azonosítása és a támogatottak értékelése, a saját felhatalmazásaik, a montoring és az értékelés jelentették. A nemzetközi tevékenységhez kapcsolódó jogi és költségvetési problémák kevésbé jelentősek a beazonosított akadályok között. Egy globális szemléletű európai alapítvány vezetése mellett Laugharn úr elnöke az EFC Európai HIV/AIDS Támogató Csoportjának, 2005-től kezdődően pedig az EFC Nemzetközi Bizottságának – a nemzetközi támogatásokat érintő kérdések tehát nem idegenek számára. Az országos vagy helyi érdekeltségű alapítványok tekintetében Laugharn elmondta: „Véleményem szerint nagyon sok alapítvány csupán a hagyomány miatt maradt meg helyinek, illetve a helyi számadások gravitációs vonzása miatt. Sokan el-

* Jelen cikk az Európai Alapítványi Forrásközpont (European Foundation Centre – EFC) kiadásában 2007-ben megjelenő Effect lap első, tavaszi lapszámában jelent meg először (18–20. old.).

A globális társadalom civil társadalma

várják, hogy pénzüket helyileg használják fel, legyen szó potenciális segélyezettekről, vagy a helyi kormányzásról, vagy másról. Ezért a megítélés ezen a szinten marad.” Laugharn szerint van rá lehetőség, hogy ezeknek az alapítványoknak is legyen globális szintű tevékenysége: „Abban bízom, hogy valaki az alapítványnál egyszer azt fogja mondani, ’Megértem, hogy történelmi szempontból ez a valóság, és hízelgőnek találjuk, hogy az emberek azt akarják, hogy helyi ügyekre összpontosítsunk, de mint a világ állampolgárai, nem kellene-e elgondolkodnunk, hogy támogatásaink szélesebb körre is kiterjedhetnének?” Az elnök szerint az alapítványokat csak úgy lehet meggyőzni arról, hogy globális szintű tevékenységet folytassanak, ha kibeszéljük velük a kérdést, „természetesen, ha maguk a szervezetek nyitottak a megbeszélésre. Ez az alapítványi szektor szépsége és nehézsége egyben – mivel az alapítványok szabadon dönthetnek.” „A magam nevében szólva, sokkal intenzívebb munkának bizonyult terjeszteni az üzenetet, mint vártam – mondta Laugharn. Rengeteg párbeszéd rengeteg emberrel, és egyeseknek időbe telik megérteni, hogy milyen emberekről beszélek, és újabb időbe telik, hogy tegyenek is valamit.” Az elnök maga is csupán azután kezdett mélyebben elgondolkodni a HIV/AIDS problémáján, miután valaki, egy néhány évvel korábbi konferencián hangsúlyozta, hogy többet kell tenni ezen a téren. „De számtalan indok szól amellett, hogy elgondolkodjunk róla (a nemzetközi adományozásról), a relatív szükség szempontjából, a ’meddig nyúlik egy euró’ szempontjából – tette hozzá Laugharn. Számos globális probléma létezik, melyeket vagy lehetetlen helyileg megközelíteni, vagy ámbár globálisak, helyileg is jelentős mértékben orvosolhatók.” 2006-ban a HIV/AIDS Csoport jelentést adott ki az európai támogatók tevékenységeiről a HIV/AIDS területén. „A következtetések egyike az volt, hogy sok alapítvány, beleértve a sajátomat, dicséretre méltó közepes méretű adományokat nyújt” – jelentette ki Laugharn. Ám meglehetősen kis mértékben működnek együtt és nem használják ki a hírnév-tőkéjüket, illetve az alapítványok kollektív hírnév-tőkéjét. Úgy vélem, ezen változtatni kell.”

Bekapcsolódási lehetőségek az európai alapítványok számára Az új nemzetközi támogatók számára a legfőbb bekapcsolódási lehetőséget a földön létező számtalan, filantrópiát támogató szervezetek jelenthetik. Valamennyi globális térségben megalakulóban és megerősödőben vannak az adományozók országos egyesületei, legújabban a mediterrán övezet fejlesztései révén. A közösségi filantróp szervezetek felvirágozóban vannak az egész világon. Ezek a szervezetek – a helyi ismeret és tapasztalat révén – a támogatók számára közvetítők és tudásforrások lehetnek. Új eszközöket fejlesztenek ki, amelyek abban segítik a támogatókat, hogy megtalálják az utat a nemzetközi térben. Az EFC és az Alapítványok Tanácsa közösen dolgozzák ki a nemzetközi adományozás irányelveit és működési formáját. Az irányelveket 2007 tavaszán vezették be, ezt követi majd egy kiterjesztési és egy felkészítő program.

Az EFC Európa a Világban (EitW) kezdeményezése az EitW Alappá fejlődte ki magát, mely lehetővé teszi az európai alapítványok számára, hogy gyorsan reagálni tudjanak a világban bekövetkező katasztrófákra. Az alapítványoknak a világ különböző régiói felé történő hosszabb távú elköteleződése érdekében a katasztrófák katalizátor szerepet játszhatnak. Emílio Rui Vilar, a Fundaçăo Calouste Gulbenkian elnöke Portugáliában, valamint az EitW Alap Vezető Bizottságának elnöke kijelentette: „A legfőbb célja (az Alapé) ugyanaz, mint az EitW projekté: mozgósítani és támogatni az alapítványokat, hogy az Európára is hatással lévő globális kérdésekben erőteljesebb európai jelenlétet képviseljenek, továbbá azon globális kihívások esetében

is, amelyekben Európa jelentősen közreműködhet. Úgy vélem, figyelmünket a kiemelkedően humanitárius tartalmú sürgető kérdésekre kell fordítanunk, amelyek a katasztrófáknál nagyobb kiterjedésűek.” Az Alap több formában fog támogatást nyújtani, az anyagi támogatásoktól a szakértői találkozók költségeinek fedezéséig, illetőleg olyan sajátos célkitűzésekig, amelyek az EFC tagjai számára alternatív tevékenységi formákat jelölnek meg. „Úgy látom, hogy az európai alapítványok komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy kezdeményezéseiket globális szintre emeljék – mondta Vilar. A partnerségek, a hálózatok és más közös projektek egyre nagyobb számban tűnnek fel, és biztos vagyok abban, hogy ez a tendencia a jövőben is megmarad.”

Az Alapítványok a hosszú távú tervezésben a legerősebbek Az EFC nemrég dolgozott ki egy közpolitikai tanulmányt az európai alapítványok szerepéről a hosszú távú tervezésben. A tanulmány, melyet Jenny Hodgson, a WINGS Globális Alapok a Közösségi Alapítványokért frissen kinevezett elnöke állított öszsze, bemutatja az EFC Nemzetközi Bizottsága által végzett kutatás és tervezés eredményeit, melyek arra vonatkoznak, hogy hol is állnak az európai alapítványok a globális segélyezés terén, és hol kellene lenniük, illetőleg hogyan juthatnak el ide. A tanulmány négy kulcsfontosságú utat jelöl meg arra, hogy hogyan válhatnak az alapítványok globális támogatókká: 1. térjenek át a globális szemléletre; 2. legyenek közbenjárók és értekezzenek; 3. fektessenek be a globális kérdéseket érintő tudásfejlesztésébe, kutatásba és újításokba; 4. működjenek együtt. A javaslat lényegét magyarázva, Laugharn azt mondta: „Az alapítványok nevet szereztek a súlyos problémák megoldásában való hosszú távú közreműködésük által. Ha megkérdezzük az embereket, hogy ’Milyen változásokat hoztak az alapítványok a világban?’, a válaszok között ott van a Zöld Forradalom, vagy az orvosi főiskola létrehozása az USAban, a nyilvános könyvtárak az USAban, a malária leküzdése a 20. század elején, napjainkban Gates és mások közreműködése az AIDS oltóanyagának kifejlesztésében, és így tovább. Ahhoz azonban, hogy ilyen értékű

civil fórum

tetteket hajtsunk végre, (...) hosszú távon kell gondolkodnunk.” „Hajlamosak vagyunk azt állítani, hogy az alapítványoknak sok jó dolog megtételére van lehetőségük – tette hozzá Laugharn. Lehetőségük van népszerűtlen ügyek támogatására, a kockázatvállalásra, módjukban áll innovatívnak lenni. Ám úgy érzem, hogy akkor felelünk meg igazán e kijelentéseknek, ha valóban hasznosítjuk a lehetőségeinket, és hosszú távú célokra használjuk. Mert végeredményben nem számít a lehetőség, ha nem bizonyítjuk be, hogy valóban ki is használjuk.” A leírt javaslatok teljesítésének egyik módja, hogy a sajátos célkitűzésekre több támogató hálózatot alakít ki. „Vegyük példának a HIV/ AIDS csoportot – mondta Laugharn. Alapítványként tudjuk, hogy esé-

lyünk van fennmaradni újabb fél évszázadon keresztül, sőt, egy évszázadon keresztül is, a megalapítási és vezetési módunk által. Tudjuk, hogy ezek olyan problémák, melyek szintén sokáig jelen lesznek.” A globális filantrópia körüli számos kérdés mélyebb elemzését tűzte célul a legutóbbi (2007. június 1–3., Madrid, Spanyolország) EFC Éves Közgyűlés és Konferencia, melynek témája Alapítványok Európáért: új kihívások a globális filantrópiáért. Az esemény jelentős lehetőség az európai alapítványoknak, az EFC tagjainak és a nem tagoknak egyaránt, hogy tájékozódjanak és bekapcsolódjanak a globális segítségnyújtásba. „Természetesen mi nem vagyunk a Gates Alapítvány, így kollektív erő-

feszítéseink nem annyira figyelemfelkeltőek – jelentette ki Laugharn. De jó erőfeszítések szövetkeznek itt, az európai alapítványok pedig képesek kell legyenek hasznosítani ezeket.”

Marianne Johnston Európai Alapítványi Forrásközpont (EFC) EFFECT Magazin – szerkesztő e-mail: MJohnston@efc.be Fordította: Varga-Klement Silvia Noémi Az EFC-COF kezdeményezése a Nemzetközi Segélynyújtás Számadására: www.efc.be/accountability WINGS (Worldwide Initiatives for Grantmaker Support): www.wingsweb.org

Transnational Giving Europe (TGE) – eszköz a határokon átnyúló adományozásra*

özép-Kelet-Európában amikor adományozásról beszélünk, elsősorban a saját országunkon belül történő cégektől, magánszemélyektől civilszervezetek felé áramló pénzösszegekre, szolgáltatásokra és tárgyi adományokra gondolunk. Az előző politikai rendszerek végén megjelenő amerikai és nyugateurópai, általában demokráciafejlesztő szervezetek adományai, projektjei ebben a térségben lassan de biztosan lejárnak az évtized végére, ahogy valamennyi régióban lévő állam az Európai Unió tagjává válik. Az Európai Unió sok esetben egyenlő feltételeket teremt a tagjai számára, segíti a munkaerő, a tőke szabad áramlását, az élethosszig tartó tanulást. Civilszervezetek, állampolgári kezdeményezések számára folyamatosan csatornákat épít ki, hogy bekapcsolódhassanak a döntéshozatali folyamatokba, uniós szinten is képviselni tudják érdekeiket. A civilszervezetek között egyre gyakoribb, hogy tevékenységük több tagállamra is kiterjed, így forrásaikat is di-

verzifikálják, kezdeményezéseikhez tűzik ki célul. Ebben a cikkben ezek saját államukon túlról is adományo- közül az egyiket a Transnational Givkat gyűjtenek. ing Europe (TGE) programot mutaJól ismert tény, hogy a legtöbb tom be. EU-tagállam nem bizA TGE egy hálótosít egyenlő feltételezat, amely alternatíket azoknak az adovát kínál az adomáA TGE-hálózatnak mányozóknak, amenyozóknak. Európai nem feladata az lyek külföldi kedvezszinten az egyetlen adományszervezés. ményezetteket szeretolyan kezdeményeA már kialakult nének támogatni akár zés, amely a donorok nemzetközi támogapénzzel, természetben számára biztosítja a adományokkal vagy költséghatékony, biztó-kedvezményezett hagyatékkal. Határotonságos adományoviszonyok egyszerûkon belül általában zási lehetőséget, amisítését szolgálja, az adókedvezmények nek segítségével iadókedvezmények vehetők igénybe az génybe vehetik az igénybevételét adományok után, míg adójóváírás lehetősésegíti elõ. a határon túlra adogét anyaországukban, mányozott összegekakár határon túlra inre, főleg a hagyatéduló adományaik esekokra gyakran a legmagasabb lehet- tén is. A hálózatnak jelenleg hat tagja séges adót vetik ki a hatóságok. A van: a Charities Aid Foundaion King Baudouin Foundation (www.kbs- (Egyesült Királyság), a King Baufrb.be) az adományozók érdekeit douin Foundation (Belgium), a Founszem előtt tartva több olyan eszközt dation de France (Franciaország), a fejlesztett ki, amelyek a nemzetközi Maecenata International (Németoradományozási környezet fejlesztését szág), az Oranje Fonds (Hollandia) és

* Hat hétig dolgoztam a hálózat anyaszervezeténél, a King Baudouin Foundationnél (KBF) többek között ezen a programon is. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönettel tartozom Mr. Ludwig Forrestnek (KBF), a TGE program vezetőjének.

A globális társadalom civil társadalma

mélyiséggel rendelkező szervezetek és a magánkezdeményezések is használhatják a hálózat szolgáltatásait az adott országok jogszabályainak megfelelően. A hálózat, bár csak még hat ország a tagja, egyre növekvő összegeket mozgat a nemzetközi adományozási porondon: 2005-ben 1 395 217 EUR került szervezetekhez a hálóza-

jesztése és erősítése a donorok számára remek lehetőség arra, hogy költséghatékonyan és biztonságosan tudjanak határon túlra is adományozni, így jótékonysági szándékukat végre megszorítások nélkül nemzetközivé tehessék. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az adományozók nem fognak saját országukban támogatásokat nyújtani, hiszen a ha-

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

2006 óta a Foundation for Poland (Lengyelország). A hálózat a tagországban bejegyzett magánszemély és jogi személy adományozóknak biztosítanak lehetőséget arra, hogy pénzzel támogassanak egy másik tagállamban bejegyzett kedvezményezettet, míg az adójóváírás előnyeit a saját országukban vehetik igénybe. Az adományozás folyamata nagyon egyszerű: az adományozó felveszi a kapcsolatot a TGE-partnerrel az országában, a helyi partner kapcsolatot létesít a célszervezettel és értékeli azt. Amennyiben az értékelés pozitív, a donor az adományát a saját országában található TGE-partnernek adja át, aki kiállítja az adóigazolást és átutalja az adományt a célszervezet számára. A TGE-hálózat ilyenformán elsősorban azon szervezetek és adományozók számára hasznos eszköz, akik nemzetközi szinten aktívak: elsősorban multinacionális vállalatok az adományozók, illetve olyan állampolgárok, akik nem hazájukban vállalnak munkát, de hazai szervezeteket, kezdeményezéseket szeretnének támogatni, olyan civilszervezetek vagy kezdeményezések, amelyek határokon átnyúló projekteket valósítanak meg. A hálózat segíti, hogy civilszervezetek adományszervezési tevékenységüket külföldre is kiterjeszthessék anélkül, hogy leányszervezeteket kelljen alapítaniuk. A TGE-hálózatnak nem feladata az adományszervezés. A már kialakult nemzetközi támogató-kedvezményezett viszonyok egyszerűsítését szolgálja, az adókedvezmények igénybevételét segíti elő. A hálózaton keresztül egyszeri és rendszeres adományok is átfolynak, magánszemélyek ugyanúgy igénybe vehetik, mint jogi személyek. Ez a kedvezményezettekre is érvényes, oly módon, hogy a jogi sze-

ton keresztül. Ez elég meggyőző öszszeg, de korántsem elégséges. Sajnos, viszonylag kevés szervezet ismeri még ezt a lehetőséget, a hálózat promócióját mindenképpen erősíteni kell a jövőben. Ugyanakkor TGEhálózat akkor válik valóban hatékony eszközzé, ha valamennyi tagállamban rendelkezik majd partnerszervezettel. A hálózat előnyei egyelőre Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban élvezhetőek, de a bővítés folyamatosan zajlik. A hálózat kiter-

tárokon átnyúló adományozás a nemzeti adományozásokhoz viszonyítva még mindig marginális helyzetben van. Annyi bizonyos, hogy a nemzetközi szinten aktívvá váló donorok növekvő száma elősegíti, hogy a jótékonyság és adományozás betöltse szerepét a nemzetközi folyamatokban.

Pikó Zsuzsanna NIOK Alapítvány – programvezető e-mail: program@niok.hu

A méltányos kereskedelem A globalizáció és problémái A gazdaság, a társadalom és a kultúra globalizálódásával az emberiségnek soha nem látott méretű és bonyolultságú problémákkal kell szembenéznie. Olyan korban élünk, ahol tetteink a világ bármely pontján élő embertársainkra, sőt a teljes élővilágra

hatással vannak. Ez a globalizáció eredménye. A globalizáció negatív vetülete pedig, a bevett tévhitekkel ellentétben, emberi döntések és tettek eredménye, nem pedig egyfajta tőlünk független, törvényszerű okozat. Civilizációnk, története során elő-

ször a 19. században, az ipari forradalom hatására kezdett el globális egységgé válni. A tömeges távolsági kereskedelem, a vasút, a gőzhajózás, a világsajtó, a távíró mind ekkor jelentek meg, alapjaiban átalakítva az emberi teret és időt. A két világháború visszavetette némileg e folyama-

civil fórum

tot, hogy aztán a hetvenes években újult erővel törjön felszínre. Ezúttal óriási nemzetközi intézmények is segítették a gazdaság és a társadalom globalizációját: szabadkereskedelmi megállapodások, gazdasági integrációk, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a GATT, majd a Kereskedelmi Világszervezet vagy az OECD mind a második világháborút követően jöttek létre. De történt még valami jelentős a hetvenes évek környékén: alapvetően megváltozott a közgondolkodás, így hát megváltoztak a politikai rendszerek is. A piac hibáit kijavítani hivatott állami beavatkozás elve helyett újra a szabad piac dogmája kerekedett felül: az abba vetett hit, hogy a gazdasági növekedés, a szabad kereskedelem, a piac minden problémánkra gyógyírt kínálhat. Az új intézmények és az új gondolkodás eredményeként futótűzként terjedtek a neoliberális politikák: a privatizáció, a liberalizáció és a dereguláció.

nyersanyag-beszállítóivá, mezőgazdasági intézményeivé váltak. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank évtizedek óta azon dolgozik, hogy segélyekkel lássa el ezeket az országokat, és arra ösztönzi őket, hogy exportra termeljenek, mivel a segélyek önmagukban nem elegendőek a gazdasági fejlődéshez. Exportra pedig (a nemzetközi munkamegosztás szerint) azt termeljék, ami az erősségük, tehát mezőgazdasági termékeket, nyersanyagokat... Ez két dolgot eredményez: a nyereséges feldolgozó tevékenységet az iparosodott országokban végzik, így a többletfelár a fejlett világ országaiban adódik hozzá a termék értékéhez. A harmadik világbeli országok így felpumpált áron vásárolhatják vissza feldolgozás után az árukat. Mivel minden déli ország fokozta a mezőgazdasági termékek exportját, túlkínálat alakult ki, amelynek hatására az árak süllyedni kezdtek. A termelők így elindultak egy le-

mést árutőzsdei spekulánsoknak, bár ekkor kapják a legalacsonyabb árat érte, ám nincs idejük kivárni az árak emelkedését (az árakat már régóta nem a valódi piac, hanem az árutőzsdei ügyletek határozzák meg). Az eladósodott farmerek földjeit elkobozzák, vagy elárverezik, vagy a termelő önként hagy fel a termeléssel, és megy a városokba munkát keresni. A növekvő számú munka- és földnélküli termelő egyre nagyobb terhet ró az ország szociális hálójára, így az országnak is külföldi hitelekre van szüksége a fennmaradáshoz. Az oktatási rendszer, az egészségügy, az ipar fejlesztése helyett a napi túlélésre fordítják a befolyt pénzeket; a fejlődés helyett egy helyben toporognak, adott esetben tovább romlik a helyzetük. Hogy miért nem térnek át a termelők jövedelmezőbb tevékenységekre? Egy új „vállalkozás” beindításához tőke kell, mind anyagi, mind szellemi értelemben. Sokan áttérnek a kézművességre, de nincs elég piaci ismeretük ahhoz, hogy jövedelmezővé tegyék a munkájukat: nem ismerik a keresletet, az ízléseket, az árazási elveket, a szabályozást. Hiányzik az infrastruktúra és a szükséges tőke. Míg 1975-ben 8 zsák kávé áráért vehetett meg a termelő egy traktort, 2000-ben már 40 zsák kávét kellett hozzá eladnia.

A méltányos kereskedelem története

E politikák eredményeként pedig soha nem látott méretűvé fokozódtak bizonyos problémák: a társadalmi egyenlőtlenségek országokon belül és országok között is óriásira duzzadtak, a környezet elkezdett rohamléptékben pusztulni, veszélyeztetve ezáltal a kulturális és ökológiai sokszínűséget.

Szociális hatások A gyarmatosítás következményeként alakult ki az a munkamegosztás, amelynek keretében a déli, gyarmatosított országok a gyarmatosítók

felé tartó spirálon: ahhoz, hogy megéljenek, többet kell termelniük. Ehhez nemcsak új szerszámokra, új technológiára, de a gyermekeik munkaerejére is szükségük van. Kölcsönt vesznek fel: minél jobban rá vannak szorulva, annál rosszabb hitelkondíciók állnak rendelkezésükre. Növényvédő szereket használnak: így romlik a minőség, károsodik a környezet és a termőföld. Kiveszik a gyereket az iskolából, így megspórolják a tandíjat és fokozzák a termelést. Mivel szorult helyzetben vannak, már betakarítás előtt eladják a ter-

A mozgalom legtávolabbi gyökerei a 19. század végi angol és olasz szövetkezeti mozgalomba nyúlnak vissza, melynek célja az volt, hogy a termelőtől a kereskedőig egységes gazdasági láncokat hozzon létre. A második világháború után sok segélyszervezet figyelme az úgynevezett fejlődő országok felé fordult. Amerikai vallási csoportok már ekkor elkezdtek közvetlenül a termelőktől vásárolni, ezzel támogatva megélhetésüket. A ‘60-as évektől kezdve a mozgalmak legfontosabb célja, hogy a fejlődő országok kimozduljanak a monokultúrából – tehát a nyersanyagot belső piacra termeljék, és az általuk feldolgozott értéknövelt termékeket exportálják inkább. Az egyszerű segélyezésen túl az Oxfam 1964-ben elindította a Bridge nevű programot: harmadik világbeli kézművesek termékeit megvették az importőröktől, és az eladásukkal gyűjtettek segélyekre. A mai fair trade-hez hasonló első program 1975-ben indult.

A globális társadalom civil társadalma

A ’70-es és ’80-as években egyre több termelőszövetkezet jött létre, elsősorban azért, mert a kávé és kakaó világpiaci ára drámaian lecsökkent. Ezek a szövetkezetek eredményesebben tudtak tárgyalni a felvásárlóikkal. A ’80-as évek végén egy holland egyházi segélyszervezet két szociális munkásának fejében született meg egy egységes fair trade márka gondolata – így lehetővé lehetett tenni azt, hogy a kiskereskedők nagy tömegben és egyszerűen vegyenek részt a harmadik világbeli munkások támogatásában. 1988-ban mutatták be Hollandiában a Max Havelaar kávét, mely egy év alatt 3 %-os piaci részesedésre tett szert. Az elkövetkező években sok helyütt létesültek más hasonló szervezetek és márkák.

A méltányos kereskedelem meghatározása A méltányos kereskedelem (fair trade) az a kereskedelmi kapcsolat, amely párbeszéden, tiszteleten alapul, átlátható és nagyobb egyenlőségre törekszik a nemzetközi kereskedelemben. Hozzájárul a fenntarthatósághoz azzal, hogy a hátrányos helyzetű, különösen a „Dél” termelői számára, jobb kereskedelmi feltételeket kínál és biztosítja alapvető jogaikat.

A méltányos kereskedelem céljai: – a hagyományos nemzetközi kereskedelem gyakorlatának megváltoztatása annak érdekében, hogy ne nőjön a szakadék a fejlett és fejlődő országok között, hanem a szegény régiók termelői is tisztes jövedelmet keressenek munkájukkal, és folyamatos fejlődéssel javuljanak az esélyeik a nemzetközi versenyben; – növelni a termelők jövedelmét és jóllétét azáltal, hogy javítja a piacra jutás esélyeit, megerősíti a termelők szervezeteit, jobb árat fizet az árukért, és hosszú távú kereskedelmi kapcsolatra törekszik a termelőkkel; – a hátrányos helyzetű termelők, különösen a nők és a bennszülöttek, fejlődési esélyeit növelni, valamint védelmet nyújtani a gyermekeknek a kizsákmányolás ellen; – növelni a fogyasztók tudatosságát a nemzetközi kereskedelem kistermelőket sújtó káros következményeitől annak érdekében, hogy vásárlóerejüket jó célok érdekében használhassák; – megteremteni a kereskedelmi partnerség jó példáját a párbeszéd, az átláthatóság és a tisztelet értékeinek előtérbe állításával;

– kampányolni a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályainak és gyakorlatának megváltoztatása érdekében; – védelmezni az emberi jogokat a társadalmi igazságosság, a környezetbarát tevékenységek, valamint a gazdasági biztonság előmozdításával.

Árképzés a méltányos kereskedelemben A mai árakat árutőzsdei tranzakciók határozzák meg, így a legnagyobb problémát a gyors ingadozás és a kiszámíthatatlanság jelenti. A szorongatott helyzetben lévő termelő nincs tárgyalási pozícióban, így annyiért ad túl a terményén, amennyiért csak tud, általában már betakarítás előtt (amikor az árak a legalacsonyabbak.) Ezzel szemben a méltányos kereskedelem keretein belül a termelők egy minimum alapárat kapnak, figyelembe véve az előállítás tényleges költségeit. Ha a világpiaci ár ez alá megy, a termelő továbbra is a minimum árat kapja, ha felette van, akkor a világpiaci árat. Emellett minden fair trade-en keresztül értékesített, logóval minősített termékért fair trade prémium jár. Ezt a szövetkezetek (tehát maguk a termelők) saját belátásuk szerint használhatják fel szociális, gazdasági vagy környezetvédelmi fejlesztésekre. Néhány példa: helyi iskolákat létesítenek, egészségügyi intézményeket, közösségi házakat, utakat építenek, ösztöndíjakat, vagy kisebb, fejlesztésre szánt hiteleket adnak a termelőknek. Példa: 2000-ben az arabica kávé ára 65 cent volt fontonként (60 dkg), míg a fair trade ár maradt 1,26 dollár. Ez a kis különbség 41 millió dollár többletjövedelmet eredményezett a termelőknek (a világpiaci áron történő eladáshoz képest).

golásukon megkülönböztető jelölést, címkézést alkalmaznak. A címke kiadását hivatott szervezet a Fair Trade Labelling Organisation. Folyamatosan ellenőrzi a méltányos gyártási feltételek betartását. Logóval ellátott termékek közé mintegy 22 termék tartozik napjainkban. Többek között kávé, tea, nádcukor, kakaó, csoki, banán, narancs, gyümölcslevek, szárított déligyümölcsök, focilabda, rózsa, pamutpóló. Címkével nem jelölt termékeket világüzletekben – world shops – lehet vásárolni. A világüzletekben maga a bolt a garancia a méltányos felvásárlási árra. Címkén kívül forgalmazott termékek főleg kézműves-darabok a kosártól a szövött kendőkön át a zsírkőszobrokig, mintegy 1000 termék. A kínálat folyamatosan bővül, ahogy újabb csoportok csatlakoznak a kereskedelmi lánchoz.

Nemzetközi szervezetek: FLO: Fair Trade Labelling Organisations International: a címkézési rendszerek egyeztetésére és a monitoring koordinálására szakosodott – www.fairtrade.net IFAT: International Federation of Alternative Trade: információcserére szakosodott szövetség, öt világrész szervezeteit tömöríti – www.ifat.org NEWS: Network of European World Shops: 13 európai ország világüzletei (worldshops) alapították – www.worldshops.org EFTA: Euroepan Fair Trade Association: kilenc európai ország 11 legnagyobb importőre alapította – www.european-fair-trade-association.org FINE: a fenti négy szervezet nem formális szervezetet hozott létre, amelynek célja az információáramlás biztosítása, a tevékenységek összehangolása, közös követelményrendszer kidolgozása, lobbitevékenység folytatása az Európai Parlamentben.

Méltányosan forgalmazott termékek:

A magyarországi méltányos kereskedelem mozgalom

A méltányos kereskedelemben forgalmazott termékeket két nagy csoportba lehet sorolni. Egyik csoport azon termékek köre, melyek előállítására szabvány vonatkozik, csoma-

A magyarországi civilszervezetek is évek óta készülnek arra, hogy a méltányos kereskedelem koncepcióját megismertessék a magyar fogyasztókkal. Rendezvényeken jártukbankeltükben sorra találkoztak fair trade aktivistákkal a világ legkülönbözőbb pontjairól, majd maguk is tervezetten, szervezetten kezdtek konferenciákra járni, konferenciákat szervezni. A Trialog osztrák alapítvány támogatásával kezdődött a szemléletformáló tevékenység 2005 tavaszán.

civil fórum

A szemléletformálás, felvilágosítás részét képezik a filmbemutatók, beszélgetések, ismeretterjesztő előadások, valamint a fesztiválokon megjelenő fair trade kiállítás és kávézó. A fair trade kávézó „utazó” jellegű. A nyári fesztiválok kiváló teret engednek a bemutatkozásra. Ősztől tavaszig oktatási tevékenység, kiadványszerkesztés, projekt-előkészítés, lebonyolítás jellemzi a szövetség tevékenységét. A fesztiválokon forgatott felvételekből elkészült a végleges film, melyet Hunyadi Réka és Takács Mari készített Árral szemben címen. A film angol nyelvű feliratos változata a nemzetközi bemutatkozást segíti. Több kiadvány készült, mely dióhéjban foglalja össze a méltányos kereskedelemmel kapcsolatos ismereteket, a magyar mozgalomindulásától segíti a szemléletformálást. A Lapozó című füzet a téma középiskolai megismertetéséhez dolgozták ki. Az elmélet próbája a gyakorlat: egy éven át folyt oktatási tevékenység a kiadvány segítségével, a diákok kedvelték a füzetet és szívesen lapozgatták foglalkozáson kívül is. A szövetség minden tevékenységét segítik önkéntesek, így az oktatási munkába is számosan bekapcsolódtak. Rendszeres találkozók segítik továbbképzésüket. A képzések gyakran tartalmaznak játékos elemeket is.

Közösségfejlesztő délután alkalmával készült el egy társasjáték, melynek segítségével a méltányos kereskedelemben forgalmazott termékekről vetélkedhetnek a vállalkozó szelleműek. David Ransom: Mellébeszélés nélkül a méltányos kereskedelemről című könyve 2007 nyarán jelent meg a Védegylet Egyesület kiadásában. (A mű eredetije: No nonsense guide to fair trade, kiadó: New Internationalist.) A társasjáték a könyv mellékleteként eljut a magyar olvasókhoz. Minden év májusának második szombatja a Fair Trade Világnapja. 2007-ben harmadszor szervezte meg a mozgalom a magyar eseményt csatlakozva a világnap körüli akcióhoz. Az egész napos program során fotókiállítás mutatta be Nicaragua, Kenya, Mali, Argentína, India „méltányos” napjait. Folyamatosan vetítették az összes (mintegy tíz) filmet, és a kenyai fair trade csoportoknál készült fotókat bemutató összeállítást. A magyar mozgalomban részt vevő szervezetnek vannak természetesen „magánakciói”, hiszen a fair trade megközelítése, értelmezése nem feltétlenül egyezik tökéletesen egy zöldszervezet és egy békeszervezet esetében, de az erőforrások feldarabolása helyett igyekszünk minél több fronton együtt dolgozni.

A magyar szervezetek által megfogalmazott feladatok a méltányos kereskedelem területén: – a globalizáció hatásainak felvázolása a fejlett és fejlődő országok közötti kereskedelmi kapcsolatok ismertetésében, aktív szemléletformáló tevékenység kifejtése ennek érdekében; – tevékeny részvétel a szabályozott, kiszámítható és diszkriminációmentes, nyílt kereskedelmi és pénzügyi rendszerek megismertetésében, kialakításához tanácsadó tevékenység végzése; – a legkevésbé fejlett országok sajátos szükségleteinek széleskörű bemutatása; – a fenntarthatóság elveinek megismertetése, ezek nemzeti politikába és programokba történő beépítésének elősegítése, mellyel viszszafordítható a környezeti erőforrások csökkenése. A méltányos kereskedelem, mint alternatív kereskedelmi forma bemutatása, népszerűsítése, ezáltal lehetőség teremtése önkéntes tevékenység végzésére fiatalok számára. A civilszervezetek, melyek aktívan részt vesznek a méltányos kereskedelem hazai megismertetésében: Planet Alapítvány, Rügyecskék Alapítvány, Tudatos Vásárlók Egyesülete, Útilapu Hálózat, Védegylet Egyesület, Zöld Fiatalok Egyesület, Zöld Híd Alapítvány. A mozgalmat támogató civilszervetek között van pécsi, győri, nyíregyházi, nagykanizsai, szegedi székhelyű egyesület, mely jelzi, hogy országos támogatottságú a mozgalom.

Újszászi Györgyi Védegylet – munkatárs Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség – elnök e-mail: gyorgyi@vedegylet.hu Felhasznált irodalom: Méltányos kereskedelem – fair trade (szerk.: Szittner Anikó, 2005) Gyakran ismételt kérdések (szerk: Szittner Anikó, 2006) Linkek: www.fairtrade.net www.ifat.org www.worldshops.org www.european-fair-trade-association.org www.fairvilag.hu

A globális társadalom civil társadalma

Településfejlesztés Csíksomlyótól Gyimesbükkig Az alábbiakban az olvasók egy sajátos és szép példáját ismerhetik meg ama civil kurázsinak, mely a hagyományos értékek megőrzése mentén kíván cselekvő eleme lenni a településfejlesztésnek. Rodics Gergely, a Pogány-havas Kistérségi Társulás ügyvezető igazgatója nem kis fába vágta a fejszéjét, amikor Erdélyben térségfejlesztési munkát vállalt fel. Hogy kicsoda ő, és mit is jelent ez a munka – a vele készült interjúból talán kiderül. (Kérdezett: Csáki Rozália főszerkesztő)

Rodics Gergely Pogány-havas Kistérségi Társulás – ügyvezető igazgató e-mail: rodicsg@t-online.hu

– Mióta és hogyan kerültél Magyarországról a Pogány-havas Kistérséghez? Hol van ez a térség, és mekkora? – 2006 márciusában először jöttem le Hargitafürdői síelésünk után a hegyről úgy, hogy hazafelé balra kanyarodtam az elágazónál. Furcsa érzés volt. Bár számtalanszor jártam a környéken, sok barátot ismertem meg Csíkban, de azt, hogy Budapestről ideköltözzek, tulajdonképpen csak decemberben határoztam el. Előtte kormányzati és magánszférában dolgoztam öt évig vidékfejlesztőként (ez is eredeti végzettségem), majd öt évig a megújuló energia szektorban. Minden munkám közelebb állt az üzleti, mint a civil szférához (talán csak a Fiatal Térségfejlesztők Magyarországi Egyesületének megalakítása és elnöklése volt kivétel ez alól). Ez a tíz év elég volt arra, hogy belássam: hit és hivatás nélkül nem szeretek dolgozni, munkatársaimon mindig úgy éreztem, inkább csak a pénzért járnak dolgozni. És nem tagadom, egy idő után én is csak így éreztem. Nos, ezért határoztam úgy 2005 végén, hogy a következő munkahelyemen olyasmit szeretnék csinálni, amit szívvel-lélekkel lehet. És a szívem-lelkem ide húzott. Ezért vállaltam el az akkor már lassan egy éve üresen álló kistérségi munkahelyet. A Pogány-havas Kistérségi Társulás hét község összefogásából jött létre 1999-ben: Csík-

somlyó, Csíkpálfalva, Csíkszentmihály, Csíkszépvíz, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. Gyimesbükk Bákó megyéhez, a többi település Hargita megyéhez tartozik. Lévén, hogy a községek több falut is felölelnek, összesen 33 település tartozik kistérséghez. A lakosság 36%-a székely, míg 64%-uk gyimesi csángó. – A térség fejlesztése számos teendőt, sokrétű tevékenységet jelent. Ti most milyen jellegű tevékenységet végeztek? – Az egyik legnagyobb projektünk, mely egy éves időtartamú és melynek most érünk lassan a végére, a településfejlesztést célozza meg. E projektünk keretében a hagyományos, tájba illő építkezést, településképet kívánjuk fenntartani. ’89 után ugyanis többnyire a külföldi vendégmunkából hirtelen meggazdagodó családok, továbbá a városról hazaköltözők, akik elszakadtak a hagyományoktól, építkezéseik révén megbontották a hagyományos vidéki településképet és hangulatot. Az említett probléma hosszú távon akkor üt vissza, ha a kistérség falvai a mezőgazdaság csökkenő jövedelmezősége mellett a térség jó turisztikai adottságait szeretnék kihasználni. A nyugat-európai turisták ugyanis nem vevők egy vidéki településen a lila, narancssárga vagy

civil fórum

rózsaszín, kacsacsőrű épületekre, sokkal inkább egy tradicionális, tájba illő településkép az, ami miatt visszatérnek, vagy másoknak is ajánlanak egy-egy faluturisztikai célpontot. Amit projektünk révén el akarunk érni, az egy egységes, hangulatos, a helyben lakók és a turisták számára egyaránt vonzó és élhető településkép kialakítása. E munka során a helyiek bevonására is igen nagy hangsúlyt fektettünk. – Miért tartod fontosnak a helyiek bevonását ebbe a kezdeményezésbe? És hogyan is viszonyultak ehhez ők? – Egy település képe, annak változásai pontosan jelzik a településen élők mentalitását, ugyanakkor hosszú időre meghatározza, befolyásolja az emberek identitását és lakóhelyükhöz kötődő érzelmeiket. Ezért úgy gondoljuk, hogy ebbe a folyamatba be kell vonni a helyi lakosság minél szélesebb körét, hogy felismerjék, és tudatosan, egymás szempontjait figyelembe véve formálják saját és településük jövőjét. A tapasztalat kettős. Aki már foglalkozott közösségfejlesztéssel, tudja, hogy a lakosság bevonása mindig a legnehezebb, legkevesebb sikerélményt ígérő feladat. Így azok a tájékoztató fórumok, amelyeket szervezünk, időnként egész kis számú résztvevővel kecsegtetnek. Ha viszont egy-egy családdal elbeszélgetünk régi, szép házuk felújításáról, akkor már sokkal szívderítőbb a helyzet. Általában azt tapasztaltuk, ha van egy építész, aki jó tanácsokkal el tudja látni a helyieket, miért és hogyan kerüljék el a műanyag termopan ablak vagy ajtó berakását a régi nyílászárók helyére, ez általában sikerrel jár. Tudniillik van alternatíva: kívül a régi keret, belül a termopan ablakszárnyak. Nem a jó szándék, hanem a jó ötlet hiányzik a házak felújításakor. A helyiek bevonását ezért úgy képzeljük el, hogy lenne minden településnek egy „településkép-védelmi felelőse”, aki a községben létrehozandó „Településkép-védelmi Tanácsadó Testület” tagjai (egy műépítész, a polgármester és a települési építész mellett). Ezek a személyek tudják, hogy saját falujukban ki tervez építést vagy felújítást, akár kert- vagy kapu-átalakítást, és ezeket a személyeket meghívja egy konzultációra a munkálatok, illetve a tervezés előtti fázisban. Ha a személy nyitott a javaslatokra, akkor sok-sok szép régi épület tehető komfortossá és a mai igényeknek megfelelővé úgy, hogy közben külső, tradicionális szépségét megőrzi – sokunk örömére! – Milyen tevékenységekre került sor? – Az egy év során számos összetett tevékenységre került sor. Többek között település-élőfelmérésekre, mely keretében a települések jelenlegi képének, állapotának felmérésére, leíró és fényképes bemutatására került sor. Ezt a munkát három helyi műépítész végezte a Pogány-havas Kistérség vezetőjével együtt. Öt napos terepmunkára is sor került a kistérségben, mely arra szolgált, hogy elkészítsük

a települések épületállományának a művészettörténeti dokumentálását, néhány (összesen 15) régi épület részletes építészeti és telekhasználati felmérését. Nem titkolt szándékunk volt, hogy ez alkalommal a diákok a falubeliekkel folytatott beszélgetései révén felkeltsék a lakosság körében a települési környezet iránti érzékenységet. Kiállításokat szerveztünk a településeken, melyeken a jelenlegi állapotot mutattuk be a település-felméréseken készült fényképek alapján, melyekhez a szakértők kommentárt is fűztek. A kiállítás egy része állandó kiállításként az önkormányzat épületében, az iskolában, vagy a kultúrházban is elhelyezhető. Annak érdekében, hogy a lakosságot hosszú távon is bevonjuk a településkép-védelmi tevékenységbe, Településkép-védelmi Tanácsadó Testületeket hozunk létre. Több szempontból is kiemelkedő szerepe lenne ennek a tanácsnak: egyrészt a településen időben értesülnek az építési szándékokról, másrészt tanácsot ad az építtetőnek, harmadrészt az engedélyezéskor felelősség-megosztást eredményez. Elképzelésünk szerint e testületek 4-5 fősek lesznek, melyeknek tagja a polgármester, 1 szakember (műépítész, településmérnök, stb.) és 3-4 helyi véleményformáló személy. Ha van települési ügyekkel foglalkozó civilszervezet, az is tag lehet. Munkánk kiemelkedő eredményei a településvédelmi tervek lesznek, melyek szakmai útmutatóul szolgálnak majd a Településkép-védelmi Tanácsadó Testületek számára. Megszervezzük majd a Településkép-védelmi Tanácsadó Testületek első üléseit, ahol a tapasztalatok alapján véglegesítenénk a településkép-fejlesztési terveket. Projektünk zárásaként és egyben az eredmények bemutatása érdekében zárókonferenciát szervezünk. – Magatokra vagy partnerekkel valósítjátok meg mindezt? – Lévén, hogy szakmaiságot és sok dolgos kéz bevonását igényelte ez a munka, sok segítőnk volt. Fő partnerünk a Kós Károly Egyesülés, mely az önkormányzatok és a helyi lakosok számára a szakmai tanácsadásban nyújt nagy segítséget. Számos helyi lakos segítette munkánkat. Résztvevők voltak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Magyarország), az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE), valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem művészettörténészei, továbbá a Szent István Egyetem – Ybl Miklós Főiskolai Karának településmérnök hallgatói, összesen 40 fő. Mindemellett a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársai szakmai hozzájárulásukkal és pénzügyi támogatásukkal is segítik projektünk megvalósítását. – Mit tekintesz eredménynek, pozitív megvalósításnak eddig? – A településeken a rendszeres jelenlét és a helyiekkel való beszélgetés máris meghozta első gyümölcseit. A falubejárások során megismer-

A globális társadalom civil társadalma

kedtünk néhány értékes épület tulajdonosával. A velük folytatott beszélgetéseknek köszönhetően úgy tűnik, néhány értékmegőrző felújításra és átalakításra kerül sor. Az egyik ilyen megállapodás Csíkszépvíz egyik fontos helyén, a csengettyű mellett álló 1799-es székely kapu mögötti szép, régi parasztház új tulajdonosával történt. A tulajdonos a régi ablakok felét rossz hőszigetelésük miatt már lecserélte termopan ablakokra, és a régi ajtó helyére egy buborékszerű füstüveggel készült modern ajtó került. A ház ezzel teljesen elvesztette karakterét, amit egy, a faluból származó építész szóvá is tett. Egy év elteltével most újra szó került a kérdésről, kiderült, hogy a régi nyílászárók még megvannak. A tulajdonossal beszélgetve megszületett az elhatározás, hogy a ház külső oldalán a régi ablakok az eredeti formájában visszakerülnek, és a régi tokozatnak a belső oldalára kerülnek – az eredeti osztást követve – a termopan ablakszárnyak. Így a hőszigetelés is megfelelő lesz, és a ház szép, régi arculata is megmarad. Jó bizonyítéka ez annak, hogy a saját kulturális hagyományból merítkezve is lehetséges tágas, modern, világos, szép és komfortos lakást alkotni. A háznak jelenleg 11 „tervmásolata” készül Székelyföldön. A példaadás tehát a siker legfontosabb alapja. – A jó példák minél szélesebb körű ismertetése valóban lendületet és erőt adhat másoknak is a fejlesztésekhez. Ti mennyire figyeltetek erre? – Ahogy maga a zárókonferencia is azt célozza, hogy minél szélesebb körben ismertessük projektünket és annak eredményeit, az év során is hangsúlyosan odafigyeltünk arra, hogy mindaz, ami a kistérségben történik, legyen jól mediatizálva. Ennek eredményeképpen a következő médiában való megjelenésekről számolhatunk be:

– 8 újságcikk, 2 TV-s megjelenés; – Háromnyelvű (magyar/román/angol) módszertani film készítése a projektről, ami a TV-csatornákon és CD/DVD-formátumban terjeszthető; – 2000 szórólap készítése a projektről, a módszerről. Felhasználható a konferencián, terjeszthető a megyei tanács, a Kós Károly Egyesület és akár a LEADERhálózaton keresztül; – honlap. – Ki támogatja ezt a projektet? – A fő támogató a Holland Királyság Bukaresti Nagykövetsége. – Hogyan tovább, ha lezárul ez a projekt? – A tavaszi nagy felmérőtábornak épp most készült el a záródokumentációja. Ez olyan információs épületek elhelyezésére tesz javaslatot a településeken, amelyek egy-egy régi, karakteres építmény (csengettyű vagy harangláb) stílusának felhasználásával ad modern, de faluképbe illeszkedő megoldást egy új, időszerű funkciónak, a térségbe érkező turisták tájékoztatásának. Ezeknek az építményeknek a helyi lakosokkal és az önkormányzatokkal közösen, lehetőleg részben kalákában való felépítése az egyik tervünk. Ami pedig a lakóházak modernizációját illeti: napenergia hasznosítás, fa fűtőanyaggal működő központifűtés-rendszerek, vagy régi épületek mintájára javasolt új, modern lakóházak vázlatos tervei készültek el. Ezeket a terveket szeretnénk az önkormányzattal közösen megismertetni azokkal, akik építeni terveznek. Jövőre fog eldőlni, mely településeken elég erős a civil kurázsi ahhoz, hogy a Településkép-védelmi Tanácsadó Testületek hatékonyan működjenek.

civil fórum

A magyar kisebbség- és nemzetpolitika megújításának lehetõségei*

anulmányunkban Magyarország és a szomszédos államokban élő kisebbségi magyar közösségek viszonyának alakulásával kívánunk foglalkozni, mégpedig az 1990-es évek közepétől folyó magyarországi nemzet- és támogatáspolitikai vitákhoz kapcsolódva.1 Mondandónk hátterét a Külügyminisztérium által kezdeményezett új külügyi stratégia nemzettudat–nemzetpolitikai részének kidolgozása adja.2 Itt most két kérdésre keressük a választ: Miért és hogyan változott meg a magyarságpolitika súlya a kormányzati politikában 2000–2007 között? Milyen új kihívásokkal járnak az Európai Unió fejlesztési politikáján belül azok a változások, hogy a Kárpát-medencében – azaz Magyarországon és a hét szomszédos állam Magyarországgal határos régióiban – részben megszűnnek, részben viszont a schengeni rendszer bevezetésével megerősödnek a határok megállító, tiltó, korlátozó funkciói? Először a nemzet- és magyarságpolitika fél évtizedes kereteit vázoljuk, majd a magyarságpolitika átalakult közpolitikai súlyáról szólunk. Ezt követően a nemzetpolitikának az Európai Unió keretei között elképzelt adaptációs lehetőségeit vizsgáljuk, végezetül pedig az ebből adódó konfliktusokra és lehetőségekre hívjuk fel a figyelmet.

1. A magyar nemzetpolitika keretei 2000 után 1.1. Az Orbán-kormány nemzetpoliti-

ka alatt a magyar állam és a határon a pártpolitikai törésvonalakat látszótúl élő magyarság viszonyára vonat- lag felülíró – „nemzeti közép” progkozó kormányzati tevékenységet ér- ramjában, szimbolikus és pragmatitette.3 Ennek egyik eleme volt az új tá- kus gesztusokkal próbálta megfogalmogatáspolitikai programok elindítá- mazni. A külpolitikában a szomszésa: a felsőoktatás fejlesztési program; dos országokban élő magyarokról Illyés Közalapítvány stratégiai (tájé- szóló törvény nemzetközi elfogadtakoztatási) keretének kialakítása; az tására törekedett az egységes nemzetApáczai Csere János Közalapítvány re való hivatkozás, az egészségbiztolétrehozása a határon túli szakkép- sítást és a munkavállalást érintő renzés–közoktatás fejleszdelkezések kiiktatásátése érdekében; a stával, valamint az oktatustörvény biztosítottási nevelési segély A budapesti korta kedvezmények kifolyósításának módományzat elhitte, alakítása és érvényesísításával. A magyarhogy az a jó matése. Ezek a projektek ságpolitika tekintetégyarságpolitika, a kulturális nemzet ben a 2002-es korreintegrációját célozmányváltás után a haamelyet a kisebbségi ták meg. Az Orbántáron túli politikai magyar politikusok kormány éveiben alapszervezeteknek megirányítanak, és ezzel vetően Budapest-centnőtt a beleszólási lea felelõsség is az rikusan ezt kívánták hetőségük az úgyneövék. intézményesíteni a stávezett stratégiai progtustörvény biztosítotramokba. ta magyar igazolváAz 1994-1998, illetnyok és a MÁÉRT révén. […] ve 1998-2002 közötti két kormányzati Az Orbán-kormány nemzetpoliti- ciklusban egyértelmű volt, hogy ki kájának harmadik eleme az volt, hogy irányítja a magyar kormányok hatáaz európai uniós integráció alkufolya- ron túli magyar politikáját. A két kormatába az összmagyarságot szerették mányzati ciklusban Tabajdi Csaba, ilvolna beemelni. Ennek volt része a letve Németh Zsolt számított a maschengeni egyezmény következmé- gyarországi politikai akaratérvényenyeitől tartó, Románia csatlakozását sítés és a forráselosztás kulcsemberékésőbbre prognosztizáló helyzetérté- nek. A 2002-ben hatalomra került új kelés, amely a magyar igazolvány in- baloldali kormány időszakában több tézményének a megteremtésével pró- hatalmi központ (Külügyminisztéribált megfelelő kedvezményeket te- um, Ifjúsági és Sport Minisztérium, remteni a szabad kapcsolattartás lehe- Miniszterelnöki Hivatal) között szüktőségének megőrzésére. […] ségképpen megnőtt az első számú haA Medgyessy-kormány a magyar táron túli politikai vezetők, különöállam és a magyar nemzet viszonyát – sen az RMDSZ-t irányító Markó Béla

* A tanulmány alapját az MTA ENKI – VGKI – PTI közös konferenciáján: Európai Magyarország. Az európai integráció következményei és hatásai, 2004–2006, (2007. február 6.) elhangzott a Kisebbségpolitika, nemzetpolitika az integrálódó térben c. előadás képezi. Az előadásból készült, ezen tanulmány bővebb változata megjelenés alatt áll. 1 Ennek összefoglalása: Bárdi Nándor: Szükség, mint esély. Kommentár, 2006. 5. sz. 54-58. p. 2 Az elkészült anyagok, viták hozzáférhetők http://www.mtaki.hu/kulkapcsolati_strategia/ (2007.07. 20.) valamint a Magyar Kisebbség 2007. augusztusában megjelenő tematikus számában. 3 A fogalmat Lőrincz Csaba definiálta a FIDESZ vezetőinek nemzetpolitikai felfogását reprezentáló kötetben: Németh Zsolt–Lőrincz Csaba–Orbán Viktor–Rockenbauer Zoltán: Nemzetpolitika 88’–98’. Osiris, Bp., 1997. 17. p.

A globális társadalom civil társadalma

befolyása. Az erdélyi magyar politi- a magyart a magyartól elválasztó szo- nemzeti felelősség) középpontba állíkus többször és egyértelműen megfo- ciális, jövedelmi határok lebontását tása és a problémakezelésnek ebbe a galmazta, hogy a romániai magyar- jelölte meg. A miniszterelnök szerint: keretbe történő „cselekvő” tematiságra vonatkozó támogatáspolitikai „a nemzetpolitika nem azonos a nem- zálása. […] ügyekben az erdélyieknek kell dönte- zetiségi politikával. A nemzetpolitika Az első és a második Gyurcsányniük.4 közös gyarapodásunk, kormányban is a miniszterelnök kezKovács László külközös jólétünk megte- deményezi a legfontosabb külpolitiügyminiszter az addiremtése, az összetar- kai és a nemzetpolitikai programokat, A határon túli magi partneri viszonyt tozás megerősítése. illetve döntéseket, projekteket. Az gyar közösségek létazzal fejlesztette toAki nemzetet akar utóbbihoz 2006-ig a politikai hátteret rejöttüket tekintve vább, hogy a magyaregyesíteni, akkor jár el a Külügyminisztérium Nemzetpolititehát olyan kényságpolitikai ügyekhelyesen, ha a nem- kai Ügyek Főosztálya és ennek alászerközösségek, ben a határon túli vezetegyesítés program- rendelve a HTMH (Határon Túli Mazetők véleménye úgy ját nemcsak a határon gyarok Hivatala) biztosította. Majd a amelyek nyolcvan év a támogatáspolitikátúli és a határon belül HTMH-nak – a közigazgatási reform alatt vállalt, akarati, ban, mint a határon túélő magyarok egyesí- keretében való megszüntetése után – közös tapasztalatokli magyar politika szetéseként fogja fel, ha- a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kal bíró közösségekmélyi ügyeiben megnem akkor, ha sze- Nemzetpolitikai Főosztálya Gémesi ké alakultak. határozóvá vált. Ez gény és tehetős, mun- Ferenc és Törzsök Erika vezetésével. több szempontból is kával rendelkező és A 2004-es negatív kampánnyal szembizonyos értelemben munkanélküli, tudás- ben, a meghirdetett Nemzeti Felelősambivalens helyzetet teremtett. A bu- javakhoz hozzáférő és attól elzártak ség Programjának képviseletében, dapesti kormányzat elhitte, hogy az a között új hidak építésére törekszik.”5 majd a Szülőföld Programban az eljájó magyarságpolitika, amelyet a ki- Ebben a dimenzióban pedig az or- rásjogi és szakigazgatási kérdésekre sebbségi magyar politikusok irányíta- szág egyéb problémáival együtt kell helyezték a hangsúlyt és kikerülték nak, és ezzel a felelősség is az övék. A kezelni a külmagyar kérdéseket is. S az ideologikus vitákat. határon túli magyar politikusok, pe- ebből következik Gyurcsány Ferenc A miniszterelnök a népszavazási dig miközben döntően egy másik szerint a kettős állampolgárság felté- eredményt a saját pártján belüli megkormányzati és politikai szerkezet- telezett következményeivel kapcsola- erősödésén túl arra használta, hogy a ben működtek, azt gondolhatták, tos terhek számbavétele.6 Ugyanakkor magyar-magyar viszonyt, mint a táhogy a budapesti szerkezeteknek is a nemzetpolitika ebben az értelme- gan értelmezett nemzetpolitika egyik részesei, és azt tekintették legfonto- zésben egyáltalán nem szűkül le területét a kiemelt, központi témák sabb nemzetpolitikai feladatuknak, identitáspolitikai, külpolitikai vagy közül a társadalmi–gazdasági–belpohogy minél több forrást szerezzenek magyarságpolitikai litikai kérdések mögé közösségeiknek a különböző progra- jelentéstartalomra, sorolta. […] Gyurcsány hanem ennek része mokhoz a magyar kormánytól. Ferenc 2006 őszétől új A kisebbségi társaA források és a döntések azonban lesz a gazdaságpolitihelyzet elé állította a dalom kulcskérdése, 2003–2004-re erősen beszűkültek, a ka, jövedelempolitika kisebbségi magyar pohogy tagjainak polimagyarságpolitikai kérdések kor- és a fejlesztéspolitika is.7 litikusokat azzal, hogy tikai integrációja és Ebben a baloldali mányzati súlya jelentősen csökkent. egyértelművé tette: a Jórészt éppen azért, mert a kormány- nemzetpolitikai retomagyar-magyar vimodernizációja a sazatban nem volt erős személyiség rikában a nemzeti telszonyban a mindenját közösségi intézvagy érdekcsoport, amely magáénak jesítmény mellett új kori miniszterelnökményein keresztül jelenik érezhette volna a külhoni magyar értelemben kel és nem egy pártmegy-e végbe vagy ügyeket. Valójában, így egyfajta ígér- meg az egyesítés, ilközi tanácskozás kesem? vénypolitizálás alakult ki. Ennek lé- letve az egység fogalretében kell megkötni nyege a magyarországi politikusok ma is: „Az egyesítés az egyezségeket.9 által tett ígéretek behajtása, megvaló- nem más, mint a bennünk ott lévő közösnek a megtalálá- 1.2. Nem feledkezhetünk meg a társítása volt. […] Az első Gyurcsány-kormány lé- sa, nem pedig valamelyik rész kisajá- gyalt szakpolitika tárgyáról, a hatányegében kényszerhelybe került a títása. Az egyesítés nem megy erő- ron túli magyarság adottságairól. kettős állampolgárságról szóló nép- szakkal. Az egyesítés bölcsességgel, Történeti értelemben kényszerkisebbszavazás miatt. Ebben a helyzetben a belátással, sok-sok kompromisszum- ségekről beszélhetünk, hiszen nem miniszterelnök igyekezett új tarta- mal, nagyvonalú nyitottsággal megy. társadalomtörténeti folyamatok, halommal megtölteni a nemzetpolitika A sokféleség elfogadásával és befoga- nem egy konkrét politikai döntés köfogalmát. A kormány nemzetpoliti- dásával, nem fennhéjázó kioktatás- vetkeztében jöttek létre. Politikai kájának új, lényegi elemeként például sal.”8 Szintén új elem a felelősség (a kényszer hatására váltak ki a magyar Markó Béla és Kovács László 2002. szeptember 5-i találkozójáról kiadott nyilatkozatok alapján. RMDSZ Tájékoztató, valamint a Népújság, 2002. szeptember 6. 5 Parlamenti vita a kettős állampolgárságról. 2004. november 17. 1. p. www.magyarorszag.hu/popup 6 Itt most nem kívánjuk a vonatkozó érvelést elemezni. Erre nézve lásd a www.kettosallampolgarsagmtkai.hu honlapon található elemzéseket illetve Bárdi Nándor: A „mumusok” és a „kék madár”. In Magyar külpolitika az Európai Unióban. Szerk.. Haris T. Csaba, Manfred Wörner Alapítvány, 2005, 32-58. p. 7 Négypárti egyeztetést kér a miniszterelnök. 2005. január 16. www.magyarorszag.hu/popup 8 Gyurcsány Ferenc beszéde az MSZP(T)-beszéd című évindító rendezvényén, 2005. január 16-án. www.mszp.hu/index 9 Magyar-magyar csúcs: először a hétköznapi fejlesztésekről. Népszabadság, 2006. december 14. 4

nemzetépítésből, fejlett nemzeti ön- ségüket. Egyszerre a magyar nemzetazonosság-tudattal és intézménye- építés Magyarországon kívülre került sültséggel rendelkezve. Ezért a nem- kisebbségi egységei voltak, és olyan zetállamiság látószögéből maradék- külön közösségek, amelyek számára közösségnek is tekinthetjük ezeket a a cél, a sikeres kisebbségi nemzetépícsoportokat.10 A határon túli magyar tés, amely nemzeti autonómia keretei közösségek létrejöttüket tekintve te- közt megteremthetőnek vélt önkorhát olyan kényszerközösségek, ame- mányzó közösségek jövőképét jelenti. lyek nyolcvan év alatt vállalt, akarati, Jórészt ez az elképzelés, vízió ad száközös tapasztalatokkal bíró közössé- mukra a 21. század elején programot gekké alakultak. Ebben a folyamat- és reményt. ban az állandóan újraEbben az összetett, épített intézményesséközösségi szintű és gükben egyszerre kelközösségek közötti Ebben az összetett, lett válaszolniuk a együttműködésben közösségi szintû és nemzetállami kihívánem az egység a kulcsközösségek közötti sokra, amelyek Budakérdés, hanem a stabiegyüttmûködésben pestről vagy saját orlitás, és az a képesség, nem az egység a száguk kormányzataihogy sikerült-e megtól érkeztek, és saját teremteni a kisebbségi kulcskérdés, hanem társadalmuk modertársadalmon belül a a stabilitás, és az a nizációjának alapkérdemokratikus akaratképesség, hogy sikedéseire. A kisebbségi képződés csatornáit rült-e megteremteni társadalom kulcskérés a nemzedéki elitek a kisebbségi társadése, hogy tagjainak megfelelő és sikeres dalmon belül a depolitikai integrációja nemzeti, politikai szoés modernizációja a sacializációját. mokratikus akaratját közösségi intézméA közép-európai képzõdés csatornáit nyein keresztül megymagyar kisebbségek és a nemzedéki elie végbe vagy sem?11 mindeközben a Kártek megfelelõ és siHa ez az intézményespát-medencei párhukeres nemzeti, poliség nem is létezik, akzamos nemzetépítékor erre a folyamatra sek közé szorultak. tikai szocializációját. csak egyénileg kerülRészesei államorszáhet sor. De ez egyben guk politikai közösséazzal is jár, hogy el kell hagyni a kö- gének, közösségi szinten, de nem válzösségi hátteret, mert az egyén „mo- tak egyenrangú részvevőivé a szomdern”, „mobil”, „egyenrangú” csak szédos politikai nemzetnek. Részesei többségiként lehet.12 Makroszinten a magyar kulturális nemzetnek, de mindez olyan négyszereplős viszony- sem egyénileg, sem közösségi szinten rendszer, amelyet a nemzeti kisebb- nem részesei a magyarországi politiség, a többségi állam, az anyaország kai közösségnek. A politikai nemzetés a nemzetközi viszonyok (kisebbsé- nek és az állampolgársági értelemben gi jogok, nagyhatalmi érdekek, az Eu- vett politikai közösségnek a térségben rópa Tanács kisebbségi egyezményei, kialakult aszinkronitását csak a liberáaz Európai Unió antidiszkriminációs lis, multikulturális állammodell és a és szubszidiaritásra törekvő politiká- hatékony regionalizmus képes legja) határoznak meg. Ez a szerkezet alább elméleti szinten kezelni. A hatáannál hatékonyabban tud működni, ron túli magyar csoportok minél inminél jobban alkalmazkodott az adott kább részesei ennek az évtizedekig magyar kisebbség a saját államán be- tartó átalakulásnak, annál inkább lüli problémáihoz, saját, önállóan (is) nyertesei is lehetnek. Természetesen működő alrendszerei révén. Nyolc- más a helyzetük az ausztriai, a szlovévan év alatt ezek a magyar közössé- niai, a horvátországi magyar szórgek egymáshoz és Budapesthez ké- ványközösségeknek, más az Európai pest szétfejlődtek, ahogy újra és újra Unión belüli, társadalmilag rétegzett, megteremtették a válaszokat kidolgo- jelentős lélekszámú szlovákiai és rozó, és azokat képviselő intézményes- mániai közösségeknek, és megint más

civil fórum az ukrajnai és a szerbiai, magukat politikai közösségként egyre nehezebben artikuláló, széteső helyi magyar világoknak. A hét különböző országban élő Kárpát-medencei magyar közösségek működésük szerint három típusba sorolhatók: – A szlovéniai, a horvátországi, de különösen az ausztriai magyar közösségek etnodemográfiai értelemben ma már szórványnak tekinthetőek, működésük a diaszpórakutatás fogalomrendszerében értelmezhető. Olyan kis létszámú, elöregedett, falusias, nagy arányban vegyes házasságokban, a településeken belül is kisebbségben élő, a mindennapok nyilvánosságában is a többségi nyelvet használó szórványokról van szó, amelyek egyre kevésbé tudják magukat reprodukálni. Láthatóan a magyarországi kapcsolattartás akadálytalansága sem tudja rövid időn belül felerősíteni a revitalizációs tendenciákat ezekben a magyar szigetvilágokban. – Az utóbbi tíz év változásai következtében a magyarországi migráció az ukrajnai és a vajdasági magyarság középrétegeit, értelmiségét, valamint az erdélyi magyarság városi, munkás, illetve mezőgazdasági népességét érintette elsősorban. Míg Románia uniós tagsága az erdélyi magyarság migrációs potenciálját vélhetően egyre inkább a nyugat-európai országok felé tereli, de a hazatérés elől sem zárja el végleg az utat. A két, Unióból hosszabb távon kimaradó szomszéd ország esetében a migrációs veszteségek jóval negatívabb következményekkel járhatnak. A kisebbségi magyar középosztály hiánya például azzal járhat, hogy az érintett régiókban, a lokális, falusi közösségekben, ritkuló értelmiségi háttérrel éli a maga életét a magyar közösség. Ezek a lokális közösségek egyre jobban homogenizálódnak, a konvertálható tudással rendelkezők elhagyják a szülőföldjüket, az itt maradók egyre nagyobb hányada lemaradó falusi agrárközösségek-

Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918–1998. In: Tóth László, Filep Tamás Gusztáv (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. Ister, Budapest, 1998. 9-12.; Uő.: Kényszerközösségek és védtelen védhatalom. In: Szarka László (szerk.): Magyarország és a magyar kisebbségek. MTA, Budapest, 2002. 17-30.; Uő.: Elemzési szempontok a 20. század végi magyar nemzetfogalomhoz. Uo. 189-198. 11 Ha léteznek a kisebbségi intézmények, de azok csak a kulturális reprezentációt szolgálják és nem tényleges közösségi-társadalmi igényeket szolgálnak ki, akkor olyan, mintha nem is léteznének. 12 Ez zajlott le a moldvai katolikus falvakban a XIX. század közepétől a román nemzetépítés hatásaként: a jobb módúak vagy a gyerekeik elrománosodtak; a századelő magyarországi modernizációja során Budapesten; a felföldi magyar nyelvű zsidósággal a polgári Csehszlovákiában. 10

A globális társadalom civil társadalma

ga és stabilitása attól függ, hogy mennyiben képes saját belső szabályai (logikája) szerint működni, és ezzel mint intézmény közösségi szolgáltatásokat biztosítani. 1.3. A magyarság- és szomszédságpolitika szomszédországi keretfeltételei is alapvetően megváltoztak az utóbbi néhány évben. A régebbi uniós ország, Ausztria után Magyarországgal együtt csatlakozott Szlovákia és Szlovénia, majd 2007-ben Románia. S várható, hogy éveken belül Horvátország is csatlakozik az Európai Unióhoz. Ez a Nemzeti Fejlesztési Tervek regionális vonatkozásainak összehangolásában és a határmenti együttműködésben hozott igazán újat. Ebben a helyzetben kiemelt jelentősége van az uni-

hátrányt jelent, hogy Magyarország belső regionalizációja késésben van. Ebben a helyzetben alapvetően két forgatókönyv, illetve ezek keveredése várható. Az egyik szerint a „határtalanított” Közép-Európában az egyes államok a kölcsönös előnyök alapján megtalálják az együttműködés hatékony formáit és a nemzetközi szintéren is közösen lépnek fel. A rosszabb verzió szerint a következő 2-3 évtizedben a felzárkózást egymást sakkban tartva a homogén nemzetállam építés stratégiáját követve viszik végbe, amely a kisebbségi magyarságon belüli asszimilációs folyamatokat tovább erősíti és társadalmi–gazdasági pozícióvesztéssel jár. A várható folyamatokat alapvetően három dolog befolyásolhatja.

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

ben él. Kárpátalja esetében enyhíti a helyzetet Magyarországnak a régióban való felértékelődése, így az asszimilációs folyamat jelenleg nem olyan erős, mint korábban. A Vajdaságban az 1990-es évekbeli háború szerb menekültjeinek betelepülése miatt a magyarság településszerkezeti pozíciói is megromlottak. E két magyar közösség az, amely önmaga újratermelése és újraszervezése, valamint a modernizáció szempontjából a legsúlyosabb helyzetben van. – Csak Románia és Szlovákia esetében beszélhetünk rétegezett és kiépült intézményrendszerrel bíró kisebbségi magyar társadalmakról. De e kettő között is lényeges különbség van, például a nemzedéki utánpótlás tekintetében, amely nem pusztán a számbeliséggel van összefüggésben. A legélesebb különbség a társadalmi integráltság terén tapasztalható. A szlovákiai magyarság gazdaságilag, kulturálisan jóval inkább integrált Szlovákia társadalmába, mint a romániai magyarok Romániában. Ennek hátterében a két ország eltérő polgárosultsága, történelmi és kulturális adottságai állnak. Az a szerkezet, amelyre az utóbbi tíz évben nagyvonalúan a kisebbségi magyar intézményrendszer kifejezést használtuk, folyamatosan próbálta rendszerbe szervezni önmagát, ha másért nem is, a magyarországi forráselosztás érdekében. Ez a hálózat azonban nem pusztán virtuális szerkezetként működik, hanem különböző alrendszerekben. Ezek a következők: a politikai érdekvédelmi szervezetek, pártok; az önkormányzati pozíciók; a civil társadalmi szféra; a kisebbségi nyilvánosság; a kulturális-közművelődési intézmények; az egyházi intézményrendszer; az oktatás.13 Ennek a hét alrendszernek a viszonya, pontosabban az ezeket vezető elitek érdekviszonyai határozzák meg a közösségek már többször említett válaszadó és integrációs, modernizációs képességét. Ez az intézményrendszer részben állami (költségvetési), részben önszerveződő–nonprofit alapon, részben piaci körülmények között működik. Az eddigi tapasztalatok szerint egy-egy alrendszer, mint mező hatékonysá-

ós integrációból kimaradt Vajdaságnak és Kárpátaljának, amelyek magyarok lakta közigazgatási régiók és az EU szomszédságpolitikáján belül is fontos (kapu) szerepük van. Egy másik sajátos kisebbségvédelmi adottság, hogy a három délszláv államban működő magyar önkormányzati modellek jöttek létre. Két országban pedig (Románia és Szlovákia) az ottani magyar pártok kormányzati tényezők voltak, illetve az RMDSZ ma is az. Mindez intenzív belső és külső regionális politikát követel meg a magyarországi kormányzattól. A szomszédságpolitikában ma már jelentős

Egyrészt az Egyesült Államok – Oroszország – Európai Unió viszonylatában az egyes országok geopolitikai helyezkedése. S ezzel együtt az Unió alkotmányának sorsa alakítja a mozgásteret. A másik dimenzió az egyes országok nemzetépítésének átalakulása. A hagyományos, XIX. századi homogén nemzetállam megteremtésének célkitűzése mellett egyre inkább domináns a nemzetállam határai fölötti (pl. euroregionális), illetve a nemzetállam alatti (pl. az azonos kulturális közösségek közötti) intézményépítés, valamint a védekező (pl. antiglobalista; a saját nemzeti kulturális értékeket őr-

Ezen alrendszerek közül a politikai érdekvédelem működésére lásd Kántor Zoltán: A kisebbségi nemzetépítés. A romániai magyarság mint nemzetépítő kisebbség. Regio, 2000. 3. szám. 219-241.; a nyilvánosságra Papp Z. Attila dolgozott ki modellt: Papp Z. Attila: A kisebbségi nyilvánosság sajátosságai. In: Fedinec Csilla (szerk.): Társadalmi önismeret és nemzeti önazonosság Közép-Európában. TLA, Budapest, 2002. 189-206. Legátfogóbban az kisebbségi intézményrendszer sajátosságairól: Kiss Dénes: Az erdélyi magyar civil szféráról. Civil Fórum 2006. 2. sz. http://kissd.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=21&p=4597 (2007. 07. 20.)

ző) nemzetépítési stratégia. Ez az a szint, ahol az egyes szomszédos országokban a különböző domináns, egymással versengő megközelítések között – az elsőként említett kivételével – már van esély a hatékony befolyásolásra a partneri kapcsolatokon keresztül. A harmadik fontos tényezőnek a magyar kisebbségi pártok politikai érdekérvényesítő szerepét tartjuk. Ennek egyik oldala, hogy az EU csatlakozás után is szükség lesz-e a magyar pártokra a stabil kormányalakításokhoz Szlovákiában és Romániában? Egyáltalán: az utóbbi országban sikerül-e az RMDSZ-nek az elkövetkezendő választásokon elérni a parlamentbe való bejutáshoz szükséges eredményt? Az érdekérvényesítő funkció másik oldala, hogy a magyar kisebbségi elitek mennyiben tudják az adott ország politikai közfelfogását, illetve a politikai közösséget (rendszert) abba az irányba befolyásolni, hogy a magyarságot, mint intézményesített (politikai-kulturális) közösséget képes legyen integrálni.

2. A budapesti magyarságpolitika ellentmondásos helyzetének háttere Az alábbiakban történészként arra keresünk választ, hogy az első és a második Gyurcsány–kormány külhoni magyarokkal kapcsolatos politikájában 2004 decembere óta milyen megfontolások és folyamatok játszanak meghatározó szerepet. Mi vezetett a mai ellentmondásos állapothoz? Három meghatározó problémát vizsgálunk: a pártpolitikai versengés hatását a szakterületre (2.1.), az euroatlanti integrációval változó külpolitikai viszonyokat (2.2.) és a határon túli magyar politikai eliteknek az 1990es évek második felétől megváltozott szerepkörét (2.3.). 2.1. A magyarországi pártpolitikai versengés mögött a kormányzati hatalom megszerzés mellett a politikai identitásközösségek létrehozása folyik. Ennek során a nemzetről folytatott közbeszédben legkézenfekvőbb azt a kérdést és következményeit tematizálni, hogy az állam és a nemzet határai nem esnek egybe. Ez egyben nemzetesítő, legitimációs folyamat is. A rendszerváltás egyik nagy tömegélménye az 1988-as romániai falurombolás elleni tüntetés volt. […] Az antalli „lélekben tizenöt millió

civil fórum miniszterelnöke” kifejezés, majd a sét (nemzeti reintegráció) szorgalmagyarságpolitika körül kibontakozó mazta, és a kisebbségi kérdés kezeléviták sem kérdőjelezték meg a hatá- sét helyezte előtérbe a szomszédsági ron túli magyarság kormányzati tá- kapcsolatokban. A beszédmódok mogatását, a nemzetközi védelmének után az útkeresés is elvált. jogosságát és a kapcsolattartás szükMár az előbbiekből is láttuk, ségességét. hogy a határon túli magyarság kérA konszenzus 1993–2002/2004 kö- dése alárendelődött a magyarorszázött több szakaszban erodálódott az gi pártpolitikai viszonyoknak. Nem alapszerződések, majd a kedvez- a határon túli magyarok problémái, ménytörvény, végül a kettős állam- hanem a hozzájuk való viszony tepolgárság kapcsán. Ezzel párhuza- matizálódik. […] mosan 1994–1995-től a határon túli A külmagyar kérdésnek a pártpopolitikai elitek is egyre inkább meg- litikai legitimációs funkciója nemcsak oszlottak a magyarországi pártszim- a konszenzus lehetőségét gyengítette, pátiák szerint. Tehát minden magyar- hanem a szakpolitikai logika érvéországi pártnak létrejöttek az elvba- nyesülését is. A kérdéskörrel kapcsorát-, majd a támogatáspolitikában is latos célok és elvárások java hamis preferált hálózatai a határokon túl. helyzetértékelésből indult ki, ezért Ennél azonban fonsorozatos politikai tosabb egy a nem a hakudarcokkal járt és táron túli magyarok félmegoldásokat hoAz európai uniós kérdéséhez kapcsolózott. De mivel a macsatlakozáshoz fûdó adottság. Nevezegyarországi kormányzött remények, külötesen az, hogy a posztzati döntések hatása nösen a határmenti kommunista térségnem a határokon beben egyedül a magyar lül csapódott le a polikapcsolatokban nem baloldalon nem volt tikai kinyilatkoztatávoltak jogosulatlameghatározó a nemsoknak nem volt künok, de ezen túl az zetesítő beszédmód. lönösebb következadott magyar közös[…] 1993-ban az új ménye, ezzel az egész ségek hátrányos baloldali politikai cékérdéskör virtualizálokat megfogalmazó lódott. 2002, ill. 2004munkaerõpiaci, regiDemokratikus Charta ig nem volt a kérdésonális helyzetét a mozgalom az Antallnek megfogható macsatlakozás önmakormány nemzetesígyarországi politikai gában nem írja felül. tő–konzervatív intéztétje. Ilyen be nem telkedéseit bírálva, antijesült elvárás volt a nacionalista beszédszomszédos országokmóddal lépett fel. Ez a modernizáci- kal szemben az „autonómiának” terós, antinacionalista beszédmód lett a mészetjogi alapon, a nemzetközi kibaloldali politikai identitásközösség sebbségvédelmi kötelezettségek alapösszefogó ereje. Ezt próbálta a ma- ján elvárt biztosítása. […] A magyargyarságpolitikában Tabajdi Csaba és ság- és kisebbségpolitikai elitek saját Törzsök Erika modernizációs és tár- társadalmukat hét országban különsadalompolitikai tartalommal meg- böző hatékonysággal és intézményestölteni. Ez a beszédmód nem a kultu- séggel voltak képesek megszervezni. rális nemzetben való gondolkodást Hasonló cél volt a nemzetegyesítés utasította el, hanem a szimbolikus retorika, amely eleve nem számolt a politizálást és a nemzeti kizárólagos- regionális különbségekkel és a szétságot is. De a pártpolitikában mindez fejlődéssel. Azonnal a nemzetállami egyben összemosódott a Horthy-kor- központból (Budapest) fogalmazott szak az Antall-kormány és a jobbol- meg elvárásokat a regionális elitek dal bírálatával. […] Az alapszerződé- számára. Itt sem a nemzeti közösség sek aláírása, NATO-csatlakozás után együttes elgondolása a probléma, haés a határon túli magyar autonómia- nem, hogy nem számolnak azzal, mozgalmak eredménytelensége nyo- hogy politizálásuk tárgya (a magyar mán a magyarságpolitikában a balol- nemzet) a különböző országokban dal a nemzetközi és kétoldalú kisebb- élő, rétegzett regionális, politikai, társégvédelemben gondolkodott, és a sadalmi csoportok és külön érdekek szomszédsági kapcsolatok javításától, összessége. Az európai uniós csatlaa magyar pártok kormányzati részvé- kozáshoz fűzött remények, különötelétől remélte a külhoni magyarság sen a határmenti kapcsolatokban nem problémáinak kezelését. Ezzel szem- voltak jogosulatlanok, de ezen túl az ben a jobboldal döntően a kulturális adott magyar közösségek hátrányos nemzet intézményes kapcsolatépíté- munkaerőpiaci, regionális helyzetét a

A globális társadalom civil társadalma

csatlakozás önmagában nem írja felül. S az új körülmények között az esélyegyenlőtlenségek tovább nőhetnek, épp azért, mert hiányoznak az intézményi eszközök és a tudás a helyzet kihasználásához. De nem csak Magyarországon működtek az illúziók. A kettős állampolgárság ügyében a határon túli közvéleményben alakult ki az az elvárás, hogy egy ilyen jogi emancipáció megoldhatja problémáit és csak a népszavazási kudarc után szembesült az anyaországi lehetőségekkel. Ezt követően pedig a nemzeti és nemzetietlen Magyarország kategorizálás került előtérbe és kevésbé a saját kisebbségi-regionális közösség megerősítő felértékelése. Mindezek a célmeghatározások között válik hiteltelenné a kilencvenes évek kisebbségvédő–önszerveződő–autonómia programját felváltó szülőföldön való maradás retorika is. Egyrészt azért, mert a hangoztatott célokhoz – a szülőföldön való maradás társadalmi-gazdasági hátterének megteremtéséhez, illetve a magyarság létszámcsökkenésének megállításához – Magyarország nem rendelkezik elégséges eszközökkel. Ráadásul épp abban érdekelt, hogy demográfiai és munkaerőpiaci gondjait saját kulturális közösségéből származó migránsokkal pótolja. Másrészt a magyarországi politikai osztály nem jogosult a magyar szállásterületek védelme érdekében bárkitől azt kérni vagy abban akadályozni, hogy történelmi kényszerhelyzetén a Magyarországra való áttelepüléssel ne próbáljon meg segíteni. Miközben az Európai Uniótól többek között épp ezt a szabadságot és a történelmi lemaradás felszámolásában való segítségnyújtást várjuk. Mindez ebben az esetben sem azzal jár, hogy el kellene vetnünk a határon túli magyarok esélyegyenlőtlenségének csökkentését célzó programokat, hanem meg kell találni azokat az intézményes pontokat, amelyeken keresztül az adott regionális közösségek önszerveződése a leghatékonyabban segíthető. Ezt pedig nem politikai alkuktól, hanem a jól működő projektek teljesítményelvű kiválasztódási mechanizmusától függhet. Az előbbiekben azt próbáltuk felvázolni, hogy a határon túli magyarok ügye, mint politikai téma, hogyan rendelődött alá a pártpolitikai küzdelmeknek és a politikaiközösségépítésnek, és mindez hogyan alakította át a problémakört. A következőkben arról szólunk, hogy a másfél évti-

zed során a keretfeltételek miként változtak meg, és a jelen helyzetben milyen átalakulási kihívásokra kellene választ adni.

zetét javítani – elsősorban az uniós politikákon, az európai integráció nyújtotta előnyökön (pl. határok átjárhatósága) keresztül. Az európai uniós csatlakozással 2.2. 2004. május 1-jén véglegesen át- együtt az 1990-es évek elején elfogaalakult a magyar külpolitika hármas dottá vált úgynevezett Antall-doktrícélrendszerének feltételrendszere. Az na nemzetpolitikai célrendszere is átEU-tagság megszerzésével már nem alakult. Elemei a következők voltak: az európai integrációhoz való alkal- 1. Az összmagyarság felfogás temamazkodás, hanem annak alakítása le- tizálása, amelynek része a Kárpáthet a magyar külpolitika célja. Ezzel medencén kívül diaszpórában élő együtt a jószomszédi kapcsolatok magyarság; a közép-európai magyar építésében az Európai Unió részévé nemzeti kisebbségek, amelyek Trialett keletközép- és délkelet-európai non után jöttek létre és ma nyolc orrégió versenyképességének kérdései, szágban élnek; és a magyarországi a regionális együttműködés, fejlesz- nemzetállami keretek között élők csotés új formáival összefüggő kérdések portja. A magyar kormányzat pedig, kerülnek majd előtérbe. A határokon amely csak az utóbbit képviseli politikívül élő magyar kisebbségek támo- kai és jogi értelemben, felelősséget gatása pedig az integrált térben szük- érez a másik két a magyar nemzethez ségképpen szintén megújulva marad tartozó csoportért is. 2. A közép-eurótovábbra is meghatározó területe a pai magyar nemzeti kisebbségek magyar külpolitikának. helyzetének kezelésére az európai Mindeddig láthatólag Magyaror- nemzeti autonómia modelleket tarszág nem tudta politikai szempontból totta megvalósíthatónak. Ennek érdekiaknázni azt az előnyét, hogy a NA- kében a magyar alkotmány – a térségTO- és EU-csatlakozás során a közép- ben a Szlovénhoz hasonlóan, de máés kelet-európai államok élcsapatába soktól eltérően – nem az egységes tartozott, így különösen az érintett magyar nemzetből indul ki. Ugyanszomszédos államok EU-csatlakozá- így a szomszédos országok számára sánál a magyar kisebbség helyzetére mintaként kívánták létrehozni a majobban rá tudta volna irányítani a fi- gyarországi nemzeti és etnikai kigyelmet. […] A magyar politikai elit, sebbségek országos önkormányzatadöntési kényszerben egyöntetűen az it. 3. A nemzetközi kisebbségvédelmi integrációs célokat fórumokon való felléhelyezte előtérbe, a péssel és az alapszerkisebbségpolitikai céződésekkel MagyarA határon túli malokkal szemben. Az a országnak védőhatalgyarság intézménymeggyőződés vált umi szerepet kívántak rendszere kiépült, ralkodóvá, hogy az elérni a szomszédos de alapvetõ fenntarEU-tagság olyan elsőországokban élő matási és hatékonyságrendű érdek az éringyarok vonatkozásátett országokban élő ban. 4. A határon túli beli gondokkal magyar kisebbségek magyarok politikai küzd. Az adott szakszámára és a bilaterászervezeteinek vezepolitikai tevékenység lis kapcsolatokban is, tőit, mint az adott kölegnagyobb gondja amelyet mindenáron zösség legitim képviépp ennek az intéztámogatni kell. Így a selőit ismerte el a bumagyar parlament dapesti kormányzat ményességnek a soregyöntetűen támogatés támogatta nemzetsa, amely konkrét ta Románia tagságát, közi szereplőkként vacselekvési prograannak ellenére is, hogy ló pozicionálásukat is, mot igényel. a magyar kisebbség mint a kétoldalú kapköveteléseinek teljesícsolatokban, mind a tésére (pl. kisebbségi nemzetközi fórumokon. törvény elfogadása, magyar tagozaEz a négy célkitűzés egy évtized tok indítása a Babes-Bolyai Egyete- alatt szükségszerűen megváltozott. men) az EU-csatlakozás idején tett ro- 1. A határon túli magyarságért vállalt mán kormányzati ígéretek nem telje- politikai felelősség bevett politikai sültek. Mindez azt mutatja, hogy bár alapelvvé vált. A közép-európai maúj fórumok nyíltak a magyar kisebb- gyar nemzeti kisebbségek együttes ségek érdekeinek képviseletére, de kezelése az eltérő adottságok és az ezeken keresztül csak közvetett mó- adott országok más-más magyarságdon lehet a határon túli magyar ki- politikai viszonyai miatt inkább hátsebbségek jogait érvényesíteni, hely- ráltatja mintsem segíti a problémák

kezelését. A „mozaik nemzet” meta- pártok egyre inkább részesei nem fora után, megjelent a „szerződéses csak az adott ország pártpolitikájánemzet” toposz, amely azt közvetíti, nak, hanem a magyarországinak is. 5. hogy mind a nyolc közép-európai A határon túli magyarság intézménymagyar nemzeti kisebbségi csoport- rendszere kiépült, de alapvető fennnak sajátos viszonya van Magyaror- tartási és hatékonyságbeli gondokkal szághoz és ebből adódóan sajátos küzd. Az adott szakpolitikai tevékapcsolatokat kell kialakítania a min- kenység legnagyobb gondja épp endenkori magyar kormányzatokkal. nek az intézményességnek a sorsa, Egyben önálló entitásnak is tekinti amely konkrét cselekvési programot ezeket. 2. Az autonómia politika te- igényel. kintetében az egyik nagy változás, Ebben a megváltozott helyzetben hogy négy országban, különböző el- egyelőre nem jöttek létre az új viszonevezéssel felülről hozták léte a ma- nyokra alkalmazott, a pártok által gyar nemzeti tanácsokat (Ausztria, kölcsönösen elismert alapelvek és az Szlovénia, Horvátország, Szerbia és ezeket megvalósító programok. Montenegro). Egy másik fontos jelenség, 2.3. A harmadik nahogy Romániában és gyon fontos tényező a Az EU meglévõ poliSzlovákiában a mamagyarságpolitika tikáinak befolyásolágyar pártok kormánymai értelmezésében a sa fontos lehet, de zati részvételének elekisebbségpolitikai ennek korlátai viláve feltétele volt az aupartner, a magyar kigosak: a térségfejtonómia követelések sebbségi pártelitek levétele a napirendmegváltozott szereplesztésben Magyarről. (Majd amikor az köre. Az 1996, 1998országnak csak a RMDSZ mégis bevitte tól működő kormányhatármenti régiók a kormányprogramba zati részvétel alapveközötti együttmûköa kisebbségi törvény tően megváltoztatta désre lehet hatása igényét, abból a kulezeknek a politikuturális autonómiára soknak a szerepfelfoaz érintett tagállamvonatkozó passzust gását. Az addigi mamal együttmûködésutasítják el a koalíciós gyar döntően kulturáben; a gazdasági, partnerek.) Ezért az lis érdekképviseleti infrastrukturális fejautonómiát átérteltevékenységet a regiolesztésekben pedig mezve a szlovákiai és nális és gazdasági fejaz érintett tagállam a romániai magyar lesztési érdekek megpolitikai elit egyre jelenítése és az orszájóindulatán és belágyakrabban az eddig gos, nem csak nemzetásán múlik a kikormányzati részvétiségi kérdésekben vasebbségek szemtellel elért közigazgaló tényleges politizápontjainak figyelemtási, önkormányzati, lás váltotta fel. Ez elebe vétele. gazdasági pozíciókat ve azokat a politikués a magyar nyelvű sokat hozta országointézményességet tesan és a magyar párkintik az autonómia mozaik elemei- tokon belül helyzetbe, akik ehhez nek és nem egy mindent átfogó ki- megfelelő szakmai felkészültséggel sebbségi statutumban gondolkod- bírtak. A problémák és a döntések nak. 3. A védőhatalmi szerep az alap- hordereje miatt ezzel együtt az addiszerződésekkel sem valósult meg, hi- gi magyar politikai, ideológiai, kultuszen a kisebbségi vegyes bizottságok rális hálózatok dominanciáját a regiönálló hatáskör nélkül működnek és onális gazdasági érdekcsoportok, leginkább csak a problémafelvetésig vállalkozói hálózatok érdekérvényejutnak el. 4. A határon túli magyar sítése változtatja meg. Mindez a kiközösségek politikai egysége és veze- sebbségi politikára két vonatkozástőik legitimitása az utóbbi öt évben ban mindenképp visszahatott. Egysorra megkérdőjeleződött és ezek a részt az adott ország politikai-kor14

civil fórum mányzati munkájában való részvétel mentálisan is megköveteli a hasonulást a pozsonyi, belgrádi, bukaresti politikai kultúrához. S ez visszahat a saját társadalomról alkotott valóságoptikákra és szervezési, politikai módszerekre. Másrészt az előbbi helyzetváltozásból adódóan az MKP és az RMDSZ meghatározó vezetői körében a kisebbségpolitika társadalomszervező, alulról építkező civil kooperatív módszereivel szemben a jogi, adminisztratív intézkedések, a forráselosztás és kijárás jelentősége vált meghatározóvá. De ez nem csak szemléletváltással, hanem a magyar települési önkormányzatok növekvő súlyával és a számukra fontos érdekképviselettel magyarázható.

3. A nemzetpolitika hangsúlyváltásai az Európai Unió keretei között Az uniós csatlakozással megváltozott Magyarország és szomszédainak nemzetközi helyértéke, gazdasági potenciálja, a kétoldalú kapcsolatok politikai megítélése, az általában hátrányos helyzetű határrégiók fejlesztési lehetőségei és nem utolsó sorban a kisebbségi magyarság mozgástere. Bár ez utóbbi ma elsősorban a migrációs mozgásokban jelentkezik és csak másodsorban a magyarok lakta települések felzárkózásában. 3.1. Ebben a helyzetben új helyzetértelmezések születtek. A Törzsök Erika vezetésével az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézetében elkészült Szülőföld Program a regionális gazdaságfejlesztési adottságokat és tapasztalatokat gyűjtötte össze.14 A pécsi és győri, gödöllői, miskolci régiókutató intézetek segítségével a Csallóköz, Északnyugat-Erdély és a Székelyföld EU kompatibilis statisztikai feltárása és kistérségi fejlesztési tervei is készülnek.15 Összehasonlító vizsgálatok révén a Kárpátmedence folyamataiban helyezik el a magyarországi és a külhoni magyar települések adottságait.16 Kifejezetten a határon túli magyarság támogatásával kapcsolatos Európai Unión belüli

Szülőföld Program: A határokon túli (Kárpát-medencében élő) magyarság gazdasági alapjainak és társadalmi kohéziójának támogatását célzó lépések előkészítése, valamint ezek lehetséges kapcsolódási pontjainak bemutatása. EÖKIK, Bp., 2004. http://www.eokik.hu/publikaciok/MHT/szulofold.pdf (2007. 07. 20.) 15 Horváth Gyula (szerk.) Székelyföld. Dialog Campus, Bp., 2003, 454 p.; Uő (szerk.) Dél-Szlovákia. Dialog Campus, Bp., 2005, 524 p. Ezen túl lásd Benedek József, Biró A Zoltán, Bálint Blanka, Lelkes Gábor publikációit. 16 Horváth Gyula: A Kárpát-medence – európai makrorégió. In Globalitás – lokalitás. Szerk. Kupa L., B and D Stúdió, Pécs, 2005, 117-130., Uő: A Kárpát-medencei régiók közös kohéziós politikájáról. In Közelítések. A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén. Szerk. Baranyi B., MTA RKK, Debrecen, 2005. 13-28.; Hajdú Zoltán: Magyarország geopolitikai helyzetének változásai a rendszerváltás időszakában, 1988-2004. In Tanulmányok Tóth Józsefnek. Szerk. Bugya T., Wilhelm Z., PTE,TTK Földrajzi Intézet, 2005. 49-65. p

A globális társadalom civil társadalma

fejlesztéspolitikáról kezdeményezett vitasorozatot és készít részletes vizsgálatokat, javaslatokat a Hídvégi Mikó Imre Kutatóintézet Alapítvány.17 A kormányzat külhoni forráselosztásán belül – a Szülőföld Alapba integrálandó – Apáczai Közalapítvány dolgozott ki egy olyan támogatástechnológiát, amely az EU transznacionális nonprofit intézményeivel kompatibilis.18 A határon túli magyar regionális közösségek azonosságtudatát és intézményes működését, pedig különböző megközelítésben az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete monitorizálja.19 3.2. Az Európai Unió politikai kihívásai közül a legfontosabb az Alkotmányszerződés elfogadása. Akár jelenlegi formájában kerül erre sor, akár egy új, kevésbé ambiciózus szerződés előkészítésére (ez utóbbi valószínűbbnek látszik), Magyarország fontos érdeke, hogy az integráció értékei között a kisebbségek védelme is megjelenjen. Ez jogi alapot adhat arra, hogy a későbbiekben az Unión belül a kisebbségek kultúráinak megőrzése, társadalmi integrációjuk elősegítése, jogaik biztosítása integrációs programként is megjelenjen. A kulturális sokszínűség megerősítése ellen hat ugyanakkor, hogy Európa több régi és új tagállamában is az elmúlt években megerősödtek a nemzeti elkülönülés, a politikai nacionalizmus képviselői. Románia és Bulgária csatlakozásának egyik eredménye lett, hogy az Európai Parlamentben megalakult az Identitás, hagyomány, szuverenitás képviselőcsoport, amelynek tagjai között többen az európai integráció tagadását és a nacionalista bezárkózás álláspontját képviselik. Ugyancsak kedvezőtlen fejlemény, hogy az Alkotmányszerződés francia és holland elutasítása után az integrációs politikákkal szemben több országban is a nagy, értékelvű célok helyett a pragmatikus kormányközi együttműködés támogatása került előtérbe. Ez azzal is jár, hogy az Unió kevésbé lehet képes a tagállamokkal szemben a közös értékek, így a sokszínűség, az emberi jogok és az európai kultúrák védelme terén

fellépni. A nemzeti bezárkózás egyik kisebbségi közösségek a többségi tárkövetkezménye lehet, hogy uniós sadalmakhoz képest, gazdaságilag, szinten is gyengül a nacionalista, ki- szociálisan, munkaerő-képzésben sebbségellenes politikai erőkkel kedvezőtlenebb helyzetben vannak. szembeni fellépés. Ilyen politikai for- Ennek orvoslása a szomszédos orszádulat esetén Magyarország – az EU- gok és Magyarország közös érdekévé tagság miatt is – az eddigieknél is esz- tehető, az uniós források ilyen célú köztelenebb lehet a szomszédos or- felhasználásával. szágok magyar kisebbségeit hátráMagyarországnak fontos szerepe nyos érintő kormányzati politikák el- lehet abban, hogy a határon túli maleni fellépésben. gyar közösségek számára átadja ta[…] Az alapszerződéseken túlmu- pasztalatait az uniós források megtató, új regionális alapzatú kisebbségi szerzésében, segítse az EU pályázati szerződések kidolgozása jöhet számí- információk magyar nyelvű elérését, tásba. Hiszen Magyarország és a részt vállaljon a magyar kisebbségi ciszomszédos államok vilszervezetek, gazdaközötti kapcsolatoksági szereplők tájéban érdemes a határkoztatásában, felkéMagyarországnak régiókban való kölszítésében. A hétközfontos szerepe lehet csönös érdekeltségre napi együttműködés abban, hogy a hatáalapozva átalakítani kereteit kell megteron túli magyar köaz együttműködés edremteni az Unióban. digi kereteit. Az átfoEnnek elsődleges terezösségek számára gó alapszerződések pe a képzés, a tájékozátadja tapasztalatait kisebbségpolitikai kutatás hatékony támoaz uniós források darca után, az EU-tag gatása. megszerzésében, seszomszédokkal olyan Az EU-n belül a regítse az EU pályázati megállapodásokra legionális politikák foninformációk magyar hetne törekedni, ametos szerepet töltenek lyek kölcsönös öszbe a területi kohézió nyelvû elérését, részt töndíj-programokkal, megteremtésében. A vállaljon a magyar műemlékvédelmi regionális politikák kisebbségi civil szermegállapodásokkal, azonban elsődlegesen vezetek, gazdasági kisebbségi intézmétagállami szinten sikeszereplõk tájékoztanyek közös állami firesek, a tagállamok nanszírozásával a maközötti, ún. határokon tásában, felkészítégyar kisebbségi köátnyúló kezdeményesében. zösségek életképessézések szerény eredgét, tudáserejét támoményeket hoztak edgatnák. dig. Magyarország több Az EU meglévő politikáinak befo- szomszédos országgal is létrehozott lyásolása fontos lehet, de ennek kor- eurorégiókat, ám ezek nem váltották látai világosak: a térségfejlesztésben be a hozzájuk fűzött reményeket, Magyarországnak csak a határmenti nem tudták a helyi gazdaságot dinarégiók közötti együttműködésre lehet mizálni és a régiók közötti együttműhatása az érintett tagállammal együtt- ködésben, közös programok kidolgoműködésben; a gazdasági, infrastruk- zásában sem hoztak átütő változást. turális fejlesztésekben pedig az érin- Az Unión belül (pl. Interreg alapok tett tagállam jóindulatán és belátásán felhasználásában) érdemes átértékelmúlik a kisebbségek szempontjainak ni a regionális együttműködés persfigyelembe vétele. A fent felsorolt po- pektíváit, különös tekintettel arra, litikai eszközöket és lehetőségeket az hogy Magyarországon a területi közEU-n belül Magyarországnak érde- igazgatási rendszer jelentős átalakumes kihasználnia. Ezen a téren a lás előtt áll. […] nemzeti fejlesztési tervek céljainak összehangolása, sőt a kisebbségi kö- 3.3. A magyar-magyar kapcsolatokzösségek társadalmi felzárkóztatásá- ban a szomszéd országokkal való nak megjelenítése lehet cél. A magyar egyeztetések és megállapodások

Horváth Tamás–Ríz Ádám: Kárpát-medencei magyarok támogatásának új lehetőségei az Európai Unióban. http://www.hidvegimiko.hu/vitaforum/vitairat.html (2007. 07. 20.) 18 Ismertető az Apáczai Közalapítvány működéséről és döntéshozatali folyamatáról http://www.apalap.hu/letoltes/dontesieljarasrend.pdf (2007. 07. 20.) 19 Lásd például a Tér és terep (I-V.) sorozatcímmel megjelent intézeti évkönyveket http://www.mtaki.hu/kiadvanyok/intezeti_evkonyvek.html (2007. 07. 20.) vagy 2006-ban Kultúra világa címmel közreadott intézményszociológiai felmérést, valamint a most folyó Kárpát-projekt vizsgálat, amely a Mozaik 2000 ifjúságkutatás után a legátfogóbb reprezentatív kérdőíves vizsgálat lesz a határon túli magyarság körében, 4 országra kiterjesztve. 17

civil fórum

rendszerének közbeiktatásával biztosíthatja Magyarország és az adott regionális közösség a magyar anyanyelvi, kulturális, oktatási javakhoz való egyenlő hozzáférést. Ugyanakkor az anyaországban is biztosítani szükséges a kisebbségi közösségek teljes jogú részvételét a magyar kulturális, oktatási, tudományos alrendszerekben. Ennek nemzetközösségi felfogásból kiinduló elvárásnak a megvalósításához Magyarország részéről a következő cselekvési programokra van szükség: – A miniszterelnök és az államfő közti konszenzus nyomán az alkotmánymódosítás végrehajtása a kulturális nemzet intézményesítése és az új felelősség értelmezése érdekében. – A kedvezménytörvény nyomán a határon túli magyarok nyelvi alapon történő pozitív diszkriminációjának bővítése. A magyar állampolgárokhoz hasonló esélyek biztosítása pályázatok, tanulás, intézményhasználat stb. terén. – A magyar–magyar intézményi integráció támogatása. A határon túli magyar kulturális, oktatási, tudományos intézményrendszer akkreditálás utáni összekapcsolása a magyarországi szakmai szervezetekkel. A politikai szintű kétoldalú tanácskozásokon és a reprezentatív fórumokon túl vissza kellene térni a magyar-magyar szakbizottsági fórumokhoz. Ennek lényege, hogy évente kötelezően, többször találkoznak a szakminisztériumok felső szintű vezetői, valamint illetékes szakemberei a határon túli szervezetek képviselőivel és kölcsönösen tájékoztatják egymást a magyar–magyar viszony vonatkozó gyakorlati problémáiról. Itt már magának a tájékoztatásnak, az együtt gondolkodásnak is fontos szerepe lehet. Nem beszélve arról, hogy mindez arra kényszeríti az apparátust, hogy folyamatosan elszámoltatható legyen az aktuális ügyekben. Ebben az esetben nem csak magyar–magyar tapasztalatcseréről, hanem országok és régiók tudáskészletének használatáról van szó. – Magyar nyelvpolitika kidolgozása és a határon túli magyar nyelvi tervezés integrálása az intézményrendszerbe. – A magyarországi bevándorlási és munkavállalási rendszert a belügyi-idegenrendészeti szerkezetből kivéve egy szélesebb társada-

lompolitikaként elgondolt migrációs stratégia keretében szükséges kezelni. Magyarország a közlekedés, a munkavállalás, a képzés, a beruházás, egészségbiztosítás stb. terén megteremthet egy olyan Kárpát-medencei migrációs rendszert, ahol a vendégmunkások, a munkaerőpiacon oda-vissza mozgó szereplők tőke és tudástranszfert bonyolítanak, illetve a magyarországi tőkebefektetésekhez kapcsolati hálót biztosítanak. – A magyarországi határátlépés és kapcsolattartás problémamentessé tétele kishatárforgalommal, nemzeti vízummal.

ben léteznek, saját, EU-s normák alapján leszabályozott programjaik – azokra bizonyos feltételekkel többlettámogatásokat is biztosítani lehetne, kellene. Önmagukban a kiegyenlítőnek szánt többlettámogatások gyakorlata ugyanis könnyen kontraproduktívvá válhat. Még a forrástervezés (a pályázatok kiírása) előtt tisztázni szükséges, hogy a sajátosságoknak megfelelően egy-egy régióban az egyes kisebbségi alrendszerek (érdekvédelem, önkormányzat, egyház, civil társadalom, oktatás, nyilvánosság) vagy a felhasználás (infrastruktúra-fejlesztés, működtetés, tudásbeviteli programok) milyen arány3.4. A budapesti korban részesül a támományzat határon túli gatásokból. Tisztázni szükséges támogatáspolitikájáAlapvetőnek tarta mindenkori manak átalakításakor tiszjuk, hogy az egyre gyar költségvetésbõl tázni kell, hogy ez az erősebben megjelenő azt az arányszámot adott ország biztosígazdaság- és régiófejés azt a feladatkört, totta intézményműlesztési forráslobbik ködtetési források és beszabályozása érdeamely a költségveaz uniós fejlesztéspokében ezekről a protésbõl a határon túli litikai források mellett jektekről (a piacon szomagyarok támogavalójában részfinankásos hatásvizsgálatására elkülönítendõ. szírozás. tok alapján) külön megEbből kiindulva az állapodás szülessen. alapelvek és célok A határon túli makörvonalazása után meg kell hatá- gyar intézményességnek tisztáznia rozni annak a politikai megállapo- kell a saját maguk finanszírozására dásnak a kereteit, amelyet a határon fordított összegek forrását: az adott áltúli magyar közösségek képviselői a lam, a transznacionális pályázati alamagyarországi kormányzattal és a pok, a saját társadalmi támogatás és a pártok képviselőivel kötnek az anya- magyarországi keretek. Ez ahhoz is országi támogatásról. Ugyanis ha szükséges, hogy világosan lássuk a egyből a prioritásokról állapodnak forrásszükségleteket, illetve elkerülmeg, akkor abban a politikai alkuk és jük a párhuzamos finanszírozást, nem a szakmai keretbezárás lesz a amely nem mond ellent a közös finandomináns. Egy ilyen megállapodás szírozásnak. alapfeltétele, hogy az adott közösségekben készüljenek el a saját, kisebbségi magyar intézményi fejlesztési 4. Lehetőségek és konfliktusok tervek az uniós standardok szerint. Tisztázni szükséges a mindenkori 4.1. Magyarország uniós csatlakozámagyar költségvetésből azt az arány- sa úgy történt meg, hogy tisztázatlan számot és azt a feladatkört, amely a és képlékeny nemzetpolitikai prograköltségvetésből a határon túli magya- mok (nemzeti reintegráció, az Eurórok támogatására elkülönítendő. A pai Unió fejlesztéspolitikai elképzeléjelenlegi 1-2 ezrelék közti összeget 2 seihez, eszközeihez fűzött remények, ezrelékben (kb. 15-20 milliárd Ft) le- kisebbségvédelmi elvárások, regiohetne első alkalommal 3 évre megál- nalizmus, autonómiapolitika) kevelapítani. Ez a fajta normativitás nagy- rednek. Ugyanakkor az immár nemban erősíthetné a magyarországi tá- zetközi hátteret kapott pártpolitikai mogatáspolitika hitelességét, kiszá- ellentétek felülírják Magyarország míthatóságát. uniós és szomszédsági politikáját, Egy közös megállapodásnak tisz- miközben gyengül a határon túli matázni kellene a régiós arányokat. Itt a gyar pártok országos pozíciója. Enlélekszámarányon túl, a vajdasági és nek a helyzetnek a kezelése érdekékárpátaljai magyarság romló gazda- ben a magyarországi parlamenti pársági-társadalmi helyzetét, az európai toknak a következő témák mentén uniós fejlesztésekből való kimaradá- kellene megegyezniük egymással. sukat figyelembe véve és – amennyia) Magyarország a területén élő ki-

A globális társadalom civil társadalma

sebbségek, a szomszéd államokban (és Csehországban) élő kisebbségi magyarok, valamint a nyugati és tengerentúli magyar diaszpórák reális igényeit és lehetőségeit figyelembe véve országonként a kisebbségi közösségek igényeit figyelembe véve, differenciált politikát kíván folytatni.

tében elfogadott közös álláspontot a magyar kormányok és parlamenti pártok tiszteletben tartják, és lehetőség szerint minden politikai fórumon támogatják. A parlamenti pártok tartózkodnak a kisebbségi közösségek közös álláspontját kialakító fórumok befolyásától.

Szöveg nélkül

e) Ennek érdekében a magyarországi nem magyar és a szomszéd országi magyar kisebbségek javaslatai alapján mérlegelni kell a szomszéd államokkal aláírt kétoldalú kisebbségvédelmi szerződések hatékonyságát javító közös intézkedéseket (első körben a pozitív elmozdulás iránt a legtöbb fogékonyságot mutató Szlovéniával, esetleg Horvátországgal és Ukrajnával). 4.2. A Szülőföld Program, mint szakpolitikai reformelképzelés – a háttérintézményesség átalakításával, a határon túli elitek nagypolitikai érdekérvényesítése révén – kényszerpályára kerülhet, ha elmarad az alkotmányos felelősség, a célprogramok és a támogatáspolitikai technológia tisztázása. Ezek nélkül a magyar állam részfelelősségét sem lehet kialakítani a szomszédos kormányokkal és a kisebbségi magyar közösségekkel.

Könczey Elemér rajza

b) A mindenkori magyar kormány és a magyar parlamenti pártok támogatják a kisebbségi és diaszpóra közösségek politikai, érdekvédelmi és országos civilszervezeteinek választott legitim képviselőit abban, hogy közösségük álláspontját híven tükröző közös álláspontot alakítsanak ki a politikai, kulturális, gazdasági törekvések tartalmáról, a Magyarországgal való kapcsolattartásról, illetve a támogatáspolitikai igényekről. c) Célszerűnek látszik létrehozni a nagyobb, politikailag, kulturálisan megosztott közösségek esetében az országos szervezetek egyeztető fórumait. Az ezek kere-

d) A mindenkori magyar kormány és a parlamenti pártok a szomszédos államok kormányaival és parlamenti pártjainak képviselőivel közösen a magyarországi nem magyar és a szomszéd országi magyar közösségek céljainak támogatását közös feladatként értelmezik. A kétoldalú és regionális kapcsolatokban a magyar kormányok és a parlamenti pártok érdekeltek a magyarságpolitikai és nemzetiségpolitikai együttműködés formáinak kibővítésében, a támogatáspolitika összehangolásában. Ezekben az együttműködési formákban megkerülhetetlennek tartják a kisebbségi közösségek bevonását.

4.3. A kisebbségi magyar közösségek Magyarországgal szembeni emancipációs elvárásai, illetve az Unión belüli versenyhelyzetek nem kezelhetők pusztán a határmenti gazdaság és infrastruktúra fejlesztésével. Ez döntően munkaerőpiaci integrációt jelent és nem a magyar kisebbségek esélyegyenlőtlenségeit csökkentő intézményi problémakezelést.

Bárdi Nándor MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet – munkatárs e-mail: bardinandor@gmail.com

Szarka László MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet – igazgató e-mail: szarka@mtaki.hu

civil fórum

Az EU 2007-es portugál elnökségének kulturális programja

007-től új rendszerben, úgynevezett trióban követik egymást a soros nemzeti EU-elnökségek. A 2007. július 1-jén kezdődött hat hónapos portugál elnökség elsősorban a kultúrák közötti párbeszédre, illetve a kultúrának a gazdaságban betöltött szerepére koncentrál. Európai Kulturális Fórumot szerveznek az EU Kommunikáció a kultúráról című dokumentuma főbb kérdéseinek továbbgondolására, és nagy hangsúlyt fektetnek Európa bemutatására más földrészeken.

„Erősebb Unió egy jobb világért” Az Európai Unió elnöki tisztségét félévente más tagállam tölti be, előre meghatározott sorrendben. Ezen időszak alatt az adott ország jár el az Unió nevében, minden tagállam érdekeinek képviseletében, illetve a napirenden levő, átfogó európai célokat támogató konkrét ágazati/szakmai témákat mindig döntően a soros elnökség határozza meg. Portugália 2007. július 1. és december 31. között tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Az Unió 27 tagúvá bővülésével mind fontosabb az egymást követő elnökségek szoros együttműködése az elnökség problémamentes átadása érdekében. Az Unió fennállása óta először Németország, Portugália és Szlovénia 18 hónapra szóló közös programtervezetet vázolt fel a 2007 januárjától 2008 júniusáig terjedő időszakra. Ennek a szoros összefogásnak egyik kifejeződése a portugál elnökség mottója: Erősebb Unió egy jobb világért (Uma Uniăo mais forte para um mundo melhor).

A „18 hónapos” vagy „trió-program” főbb témái A „trió-program” a 2007. január 1-től kezdődött német, majd az ezt követő portugál és a 2008 júniusában záruló szlovén EU-elnökség közös terve, amelynek célja a folytonosság erősítése az egymást követő elnökségek munkájában. A következő témák kapnak nagy hangsúlyt benne: – a szociális modell fenntartása, a szabadság, biztonság és jog térségének erősítése; – az európai iparban erősíteni a versenyképességet és az innovációt; – a Lisszaboni stratégia megvalósítása (belső piac kiteljesítése, jobb jogalkotás); – az Unió fejlesztése (különösen az alkotmányozási és reformfolyamaté); – az EU külpolitikai szerepének megerősítése (külső határok hatékony védelme, terrorizmus elleni harc).

Ez a 18 hónapos program az alapja a portugál elnökség egyedi munkaprogramjának is.

A portugál elnökség kulturális prioritásai A. 2007 májusában jelent meg az EU Kommunikáció a kultúráról című dokumentuma, mely a maga nemében (központi kultúrpolitikai munkadokumentum a Bizottságtól) egyedülálló az EU kultúrpolitikai folyamataiban. A dokumentum egyik fő üzenete a közös gondolkodás a kultúrának az európai integrációs folyamatokban betöltött szerepéről. A portugál elnökség célja e közös gondolkodás minél szélesebb körű kiterjesztése, ezért 2007. szeptember 24. és 26. között Európai Kulturális Fórumot szerveznek Lisszabonban. Erre a kultúrához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó szektorok vezető személyiségeit hívják meg, illetve az EU-intézmények és a nemzetközi szervezetek képviselőit. A Fórum 3 fő kérdés köré szerveződik: – a kultúrák közötti párbeszéd jelentőségének és a sokszínűség tiszteletben tartásának kihangsúlyozása, illetve szerepük a béke, a társadalmi kohézió és az állampolgári jogok teljes körű gyakorlásának elérésében, különösen a soknemzetiségű társadalmakban; – tovább folytatni a kultúra gazdasági szerepéről kezdett közös gondolkodást; – Európa megjelenítése a többi földrészen. A Fórum tanulságait eljuttatják a kérdésekért politikailag felelős vezetőknek. B. 2007 második félévében figyelemfelkeltő kampányt szerveznek a „2008 – a Kultúrák Közötti Párbeszéd európai Éve” kezdeményezéshez. Ennek keretében 2007 novemberében a portugál elnökség találkozót szervez, ahol a kezdeményezés főbb pontjait vitatják meg, illetve bemutatkoznak az évvel kapcsolatos nemzeti stratégiák. C. Fontos kérdés marad továbbá az Európa és a világ többi régiói közötti kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzése – jelenleg az ázsiai régió élvez prioritást. 2007 júliusában miniszteri szintű konferenciára gyűlnek az ASEM képviselői Malajziában, melynek fő témája a civilizációk közötti párbeszéd lesz. Portugália a kultúra gazdaságáról szóló vitában elnököl majd. D. E konferencia mintájára tárgyalások folynak majd Oroszországgal is, melyek célja a közeli jövőben elfogadandó EU–Oroszország akcióterv konkretizálása.

A globális társadalom civil társadalma

E. Végül, de nem utolsósorban Portugália UNESCOkonferenciát szervez, amelyen a Kulturális kifejezések sokféleségének védelméről és népszerűsítéséről szóló egyezmény alkalmazásának első lépéseit mutatják be.

Az elnökség idejére tervezett miniszteri és szakértői találkozók, konferenciák 2007. május 31–július 31., Lisszabon: építészeti konferencia 2007. szeptember 17–24.: Európai Mobilitási Hét 2007. szeptember 24., Lisszabon: a Kulturális Kontaktpontok (CCP-irodák, a magyar tag a KultúrPont Iroda) informális találkozója 2007. szeptember 26–28., Lisszabon: Kulturális Fórum Európáért 2007. október 18–28., Lisszabon: nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál 2007. október 26-tól folyamatosan: tárgyalások Oroszországgal, többek között az EU–Oroszország kulturális akciótervről. 2007. október 26–27., Algarve: VI. Európai Turizmus Fórum 2007. október 31–november 1., Lisszabon: A kulturális és kreatív szektor és a Lisszaboni stratégia –

konferencia 2007. november 9–december 31., Ponta Delgada: Kortárs Művészet – kiállítás 2007. november 14., Lisszabon: a „2008 a Kultúraközi Párbeszéd Európai Éve” kezdeményezés legfőbb pontjainak és nemzeti stratégiáinak megvitatása 2007. november 15–16., Brüsszel: az Oktatási, Ifjúság és Kulturális Tanács ülése 2007. november 29–30., Estoril: szeminárium „Turizmus – innováció Európában” címmel 2007. december 5–6., Lisszabon: szeminárium „Kulturális örökség és társadalom” címmel 2007. december 6–7., Lisszabon: 15. EBNA-találkozó 2007. december 19., Lisszabon: Az Elnökség zárókoncertje. Bővebb információk a KultúrPont Iroda honlapján: www.kulturpont.hu/portugalia2007 A portugál elnökség honlapja: www.eu2007.pt Összeállította: KultúrPont Iroda e-mail: info@kulturpont.hu honlap: www.kulturpont.hu

Fenntartható fejlõdés: a XXI. század globális kihívása

elmérések szerint ma Magyarországon csak egy szűk réteg ismeri a fenntartható fejlődés fogalmát. Pedig 2007 elején már – az Európai Unióban utolsóként – készülőben volt a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), amelyet – az Unió megújult Fenntartható Fejlődési Stratégiája értelmében – Magyarországnak 2007. közepére el kellett készítenie. Ezért döntött úgy a Magyar Természetvédők Szövetsége, hogy a nemzeti stratégia társadalmi egyeztetési folyamatához kapcsolódóan vitasorozatot szervez a fenntartható fejlődés fogalmának és megvalósításának különböző lehetőségeiről. A 2007 februárjában induló Fenntartható fejlődés: a XXI. század glo-

bális kihívása című sorozat fővédnökségét Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke vállalta, aki minden fórumon felvezetőt is tartott. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségi Környezettudományi Bizottságával közösen rendezett fórum-sorozatot növekvő érdeklődés követte, kialakult egy állandó résztvevői kör (kb. 100 fő), akik között vannak tudósok, országgyűlési, önkormányzati képviselők, üzleti szféra, civilek, egyházak és a média képviselői. A különböző fórumokra az adott témakörben neves szakértőket, kormányzati képviselőket hívtunk meg előadóként, többek között Láng István akadémikust, Vida Gábor akadémikust, Kiss Endre egyetemi tanárt, Gazsó Ferenc egyetemi ta-

nárt, Hegyi Gyula európai parlamenti képviselőt, Kerekes Sándor egyetemi tanárt, Vértes András közgazdászt, Wetzker Konrad egyetemi tanárt, Bogár László közgazdászt, Varga Csaba szociológust, Tamás Gáspár Miklós filozófust, Gyulai Iván ökológust. A fórumok témakörei az alábbiak voltak: Létezhet-e fenntartható fejlődés? A fenntartható fejlődés ökológiai alapjai; Globális helyzetkép, korunk gazdasági, társadalmi és környezeti jelenségei, ellentmondásai; A jövő forgatókönyvei; A fenntartható fejlődés közgazdasági összefüggései, a fejlődés mérésének problémái, alternatív közgazdasági irányzatok; Fejlesztéspolitika és fenntarthatóság.

civil fórum

A következőkben néhány érdekes gondolatot ragadunk ki a 2007. nyárközépig rendezett fórumokból, a teljesség igénye nélkül. Az előadások a www.mtvsz.hu honlapon a fenntarthatóság és környezetpolitika menüpont alatt olvashatók. Szili Katalin megerősítette, hogy a vitasorozat hozzájárul a stratégia szakmai meglapozásához. Minek alapján kellene döntenünk az ország jövőbeli útjáról? Véleménye szerint a társadalmi igazságtalanság és a rossz környezeti állapot ugyanazon tőről fakadnak. Közös gyökerüknél kell a bajt orvosolni. Ehhez persze szemléletünkön kell változtatni, főképp ami a versenyképesség jelenlegi egyeduralmát illeti döntéseink megalapozásánál. A jövőben az ökológiai, a gazdasági és a társadalmi problémákat és kihívásokat együtt kell kezelni. Közösen kell a jövő forgatókönyvét kidolgoznunk, ha képesek vagyunk rá. Vajon akarjuk-e? Láng István akadémikus a fenntarthatóságot a politikákban először megjelenítő Brundtland-jelentés hiányosságaként rótta fel, hogy kevés figyelmet fordított az oktatás-nevelés és környezettudatosság kérdésére. Szorgalmazta, hogy a Közös Jövőnk jelentés fő üzenete, a fenntartható fejlődés koncepciójának globális elfogadása és alkalmazása megvalósuljon. Gyulai Iván ökológus azt a kérdést járta körbe, hogy létezhet-e fenntartható fejlődés. Alaptézisként abból indult ki, hogy az emberi társadalom szerkezeti és működési modellje ellentmond a természetes rendszerek törvényeinek, a struktúrában megvalósított irányításnak. A fejlődés – azaz a környezethez való alkalmazkodóképesség javítása – megköveteli a fejlesztést és a megőrzést egyszerre; míg az emberi társadalom főleg csak az előbbire koncentrál, és általában technikai válaszokkal akar mindent kezelni. Így elodázza a negatív visszacsatolást, azaz amikor a rendszer jelzi, hogy baj van (ld. növényvédő szerek). Az elodázás problémaspirált hoz létre, amelybe egyre inkább belebonyolódunk, ez előbb-utóbb visszacsap az emberre. Ugyancsak érdekes kérdés, hogy lehet-e végtelenül növekedni? Az

ökológiai rendszerek önszabályozó képességét éppen ezek a limitáltságok jelentik. A növekedésnek szociális korlátai is vannak, sajnos a versenyfejlesztéssel kialakuló polarizációt és leszakadást, mint feszültséget általában újabb fejlesztésekkel kívánják orvosolni. A jelenlegi foglalkoztatási rendszert elemezve arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a növekedés okozta struktúráink foglyai vagyunk. A verseny polarizálja a társadalmat kevés győztesre és több vesztesre. A verseny mellett legalább ugyanekkora figyelmet kellene szentelni az együttműködésre. A kettő egyensúlya biztosíthatná, hogy a társadalom kiegyensúlyozottabban fejlődjön. A fejlesztési mechanizmusokkal az az alapvető probléma, hogy nem jó helyre irányulnak, nem azt kell fejleszteni, ami túlfejlődött, hanem ami lemaradt. Sem az egyes projektek, sem a fejlesztési programozási dokumentumok nem integrálják a fenntarthatósági szempontokat. Mi a környezetvédelem dilemmája? Mivel a környezet állapota a környezetminőséggel, az erőforrás készletekkel és térszerkezettel jellemezhető, ezért ha az egyiket akarjuk javítani, szükségszerűen a többit terheljük, a nehezen mérhető virtuális terhekkel is. A megoldás az okok kezelése, a három lehetséges jövőforgatókönyvből (jelenlegi, ökohatékonysági és fenntarthatósági) a harmadik (ld. ábra). El kell fogadnunk, hogy a gazdaság csak eszköz, közvetítő a társadalom és a környezet között.

Tamás Gáspár Miklós szociológus a fenntartható pályára állásban érdekelt és a kikényszerítéshez megfelelő erővel rendelkező csoport létét kutatta. A hatalomgyakorlók – transznacionális vállalatok, erős államok vezetése és a nemzetközi szervezetek – szerinte ellenérdekeltek a folyamatban. A rövid távú érdekek képviselőit az emberiség hosszú távú érdekeit képviselők jelenleg nem tudják ellenőrizni. Az első számú feladat tehát a politikai intézményrendszer megváltoztatása lenne. Bogár László jelenlegi világunk abszurditását vette szemügyre alaposabban. Az emberiség tevékenységével azon rendszereket veszélyezteti, melyek életének alapjait jelentik – víz, levegő, élelem. Fennállását annak köszönheti, hogy rablógazdálkodást folytat a fosszilis energiaforrásokkal. 200 év alatt éljük fel a 200 millió év alatt keletkezett energiamennyiséget. A globalizáció egy művalóságot épít számunkra, mellyel a „lázadó” valóságot akarja leváltani Az új, fenntartható forgatókönyv megírásához egyrészt új fogalomkészletre és keretekre van szükség; másodszor világos számvetést kell készítenünk a „lét-lepusztultság” valós dimenzióiról; harmadszor pedig képessé kell válnunk tanulni és fejlődni. Molnár Ferenc, az NFFS tervezési koordinátora a fenntarthatóbb gazdasággal kapcsolatosan szólt arról, hogy a gazdaságról szóló, hazai lisszaboni stratégia továbbfejlesztése során biztosítani kell a NFFS-val a minél teljesebb összhangot. Többek között az energiatakarékossági, energiahatékonysági feladatok mellett említette az adórendszer közép és hosszú távú átalakításának lehetőségeit, a zöld közbeszerzéseket, a fenntartható fogyasztás és termelés támogatását, a fogyasztói magatartás megváltoztatását is. A társadalmi feladatok területén a foglalkoztatás növelését, a társadalmi kohézió erősítését, a szociális rendszerek fejlesztését és a közösségfejlesztést emelte ki.

Botár Alexa Magyar Természetvédők Szövetsége – programvezető e-mail: alexa@mtvsz.hu

A globális társadalom civil társadalma

ERMACISZ erdélyi magyar civil szervezetek levelezõlistája Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására. Feliratkozni az ermacisz–subscribe@ yahoogroups.com, lemondani pedig az ermacisz–unsubscribe@yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet. Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az ermacisz@yahoogroups.com e-mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–owner@ yahoogroups.com címre várjuk. ERMASZOCI erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezõlistája Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–subscribe@ yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet. A listára szánt leveleket az ermaszoci@yahoogroups.com címre kell küldeni.