Civil Fórum 2008/4 by Civil Forum

civil fórum

Tartalomjegyzék 3. oldal Szenkovics Dezső: A civil szféra esete az állammal és a gazdasági szférával

17. oldal Nagy Renáta: A civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata Magyarországon

4. oldal Csáki Rozália: Egymást kölcsönösen kiegészítő összekapcsolódás

19. oldal Hargita Megye Tanácsa él a lehetőséggel! – Zonda Erika interjú

5. oldal Jenei György: Civil szervezetek, gazdasági versenyképesség, közösségépítés 8. oldal Rajnai Gábor: Működő partnerség a szektorok között 10. oldal Christopher Worman: Társadalmi felelősségvállalás és a helyi gazdaság jó és rossz időkben… 13. oldal Elena Serban, Angela Galeta: Vodafone Románia a közösségért 14. oldal Bessenyei Hajnalka: ERSTE Alapítvány – kik vagyunk, mit akarunk? Nagy hagyományra épülő fiatal alapítvány 15. oldal Benedek Gabriella, Scsaurszki Tamás: MI és ŐK? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon – kutatási összefoglaló

Kulturális kitekintő 31. oldal Az Európai Bizottság közleménye a többnyelvűségről: európai tőke és közös elkötelezettség Civil Könyves Pavilon Pavilon

20. oldal Dr. G. Fekete Éva: A szociális gazdaság és a térségfejlesztés kapcsolata

34. oldal Somai József: Közgazdász Fórum

24. oldal Térségi Televízió – „Rólunk szól, értünk szól!” – Hunti Mihály István interjú

35. oldal A közösségi rádió – politikai, hatalmi és gazdasági erőtől független kommunikációs tér

25. oldal Mrázik György: Az átengedett iparűzési adó, avagy a helyi nonprofit szektor sajátos támogatási formája Magyarországon

36. oldal Hol vannak a mai fiatalok? Beszámolók 37. oldal X. Civil Fórum 2008 – Értékünk az ember!

Civil kurázsi 27. oldal CEMO interjú

44. oldal Lőrincz Zsuzsanna: III. Népművészeti Akadémia

Civil vitafór um 29. oldal Potozky László: A pénzügyi és a gazdasági válság hatása a civil szféra jövőjére

civil fórum

46. oldal Cuprins

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztőbizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 5 lej, a 2008-ban megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

Elérhetőségek: postacím: 400196 – Kolozsvár Aviator Bădescu u. 35. telefon/fax: +40-0264–450230 e–mail: ermacisza@gmail.com ISSN 15822–4004

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

A civil szféra esete az állammal és a gazdasági szférával

modern társadalomelméletek szerint egy demokratikus állam három egymással egyenrangú pilléren nyugszik, három intézményrendszerre építkezik, melyek közül mindeniknek megvan a jól körülhatárolható szerepköre, és ennek ellenére ezek nem zárják ki egymást, sőt mi több, állandó kölcsönhatásban vannak egymással, kölcsönösen hatnak és viszszahatnak egymásra. Ezen intézményrendszer egyik alappillére az állam, a demokratikus államberendezkedés a maga sajátos, hierarchikus felépítésével és működési elveivel. Ez az a szféra, ahol a politikai hatalom összpontosul, és ahol a különböző hatalmi ágazatok – a demokrácia aranyszabályai értelmében – szigorúan elkülönülnek egymástól. A demokratikus társadalom másik fontos intézményrendszere a gazdasági szféra, a piacgazdaságot működtető gazdasági és pénzügyi szervezetek intézményrendszere. Míg az állami szféra a politikum és a demokrácia szabályai szerint szerveződik és működik, addig a gazdasági szféra játékszabályait a profit és a szabadpiaci verseny szabja meg. Ez a szféra az, amely a társadalom részére szükséges anyagi értékeket megteremti, és melyben minden esetben az értékelési folyamat végén a pénz áll. Végül, de nem utolsósorban, említést kell tenni a harmadik pillérről is, a civil szféráról. Ahhoz, hogy az előbbi két nagy intézményrendszertől könnyen megkülönböztessük, legegyszerűbb az, ha két alapvető jellegzetességét emeljük ki, hangsúlyozzuk. A civil szféra, vagy ahogy másképp említeni szokták, az értékek szférája, két alapvető jellegzetességét a non-profit és apolitikus jelzőkkel ragadhatjuk meg. Vagyis, ha jól átgondoljuk és egy kicsit szabadon, tágabban értelmezzük, ez az a szféra, amely tulajdonképpen magába foglalja mindazt, amit az előbbi két intézményrendszer, az állam és a gazdasági szféra nem foglal magában. Miután sikerült feltérképezni a

modern demokratikus állam intéz- fellépni, éppen ezért az államtól erményrendszereit, pilléreit, nézzük re megbízatást és forrásokat kapmeg, hogy a civil szférának milyen (hat)nak. viszonya, milyen kapcsolata van az Ami a civil szféra és az üzleti állammal (ha úgy tetszik a politi- vagy gazdasági szféra viszonyát ilkum szférájával), illetve a gazdasági leti, hasonló a helyzet a civil szféra szférával, milyen szerep is jut ennek és az állam viszonyához. Az a kíváa szférának a társadalom e hármas natos, hogy e két szféra kapcsolatát tagoltságában. is a partnerségre jellemző ismérvekBármelyik, a civil szféra szerepé- kel lehessen leírni. E viszony is kivel foglalkozó szakkönyvet fella- egyensúlyozott mellérendelési vipozva, szinte az első sorokban már szony kell(ene) legyen, még ha ez ott találjuk, hogy egy társadalom- idealisztikusnak is tűnik. Az volna a ban az erős, jól működő civil szféra kívánatos, hogy a gazdasági szféra megléte a demokrácia és a szabad- elismerje a civil szféra létjogosultsáság szinte egyetlen letéteményese. gát, felismerje a civil szférában rejlő De ugyanakkor arról is szól a fáma, potenciált, a szféra által átmentett, hogy a civil szféra viszonya a másik megörökített vagy éppen létrehokét intézményrendszerhez nem alá- zott értékeket és ebben az értékőrző, rendelt viszony. Ezt -mentő, -teremtő folyaa mellérendeltséget a matban legyen parttisztelet, az elismener. Fontos, hogy a Amennyiben egy ci rés, a partneri kapgazdasági szféra is vil szervezet saját csolat, a párbeszéd felismerje: az általa tevékenysége révén kell(ene) jellemezze. megteremtett „anyahitelességre, társa A nyugati és tengi világ” nem elégsédalmi elfogadott gerentúli fejlett tárges ahhoz, hogy az sadalmakban a civil ember teljes értékű ságra és jó hírnévre társadalom egyrészt életet éljen, hogy feltesz szert, minden a demokrácia „watchismerje, a civil szeresélye megvan arra, dogja”, őrzőkutyája, vezetek szakmaisáhogy partnerként az állam, a politikai guk és értékorientálttekintsenek rá. hatalom ellenőrzéséságuk mentén olyan nek és befolyásolásápluszt adnak a minnak egyik fontos eszdennapi élethez, aköze. Ezekben az országokban a ci- melyet más nem tud pótolni, legyen vil szférának nem a hatalom meg- szó itt környezetvédelemről, szociászerzése a célja, hanem a hatalom lis ellátásról, kultúráról, sportról ellenőrzése, esetenként akár korlá- vagy éppen szabadidős tevékenysétozása, mindaz, amit úgy nevezünk, gekről. És a legfontosabb talán az, civil kontroll. hogy a gazdasági szféra ne csak elUgyanakkor a fejlett demokráci- ismerje a civil szféra létjogosultsáákban a civil szféra egy nagyon fon- gát, hanem céljai elérésében, megtos szolgáltatói szerepkört is betölt. valósításában partnerként álljon E funkciót többségében éppen az ál- melléje, támogassa a civileket. lamtól kapja, hiszen adottságaikA fentiekben dióhéjban próbálnak, sajátosságaiknak köszönhetően tam felvázolni mindazt, ami a moa civil szervezetek számos esetben dern társadalom három alappillésokkal gyorsabban és hatékonyab- rének számító intézményrendszer ban képesek reagálni, választ adni a helyét és szerepét, valamint egytársadalomban jelentkező kihívá- máshoz való viszonyát illeti. Amisokra és igényekre. A társadalmi ről, mint e viszonyrendszerben kiélet számos területén, mint például emelten fontos tényezőről még emamilyen az egészségügy vagy a szo- lítést kell tennünk, és amivel mi, ciális ellátás, a civil szervezetek ké- mint civilek kell szembenézzünk, pesek olcsón, gyorsan és maximális hogy mit is kell nyújtani a civilnek hatékonysággal és szakszerűséggel ahhoz, hogy az állam és a gazdasági

civil fórum

szféra partnerként fogadja el. Véleményem szerint ehhez a civil szervezetnek minimálisan eleget kell tennie az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a szakmaiság igényeinek. Amennyiben egy civil szervezet saját tevékenysége révén hitelességre, társadalmi elfogadottságra és jó hírnévre tesz szert, minden esélye

megvan arra, hogy partnerként tekintsenek rá. Ehhez viszont idő, szakmai felkészültség és civil kurázsi szükségeltetik. Mert egy dolog biztos: globalizálódó és sok esetben korrupt világunkban egyre nehezebb a szó igazi és tiszta értelmében felfogott civilnek megmaradni. Viszont az is biztos, hogy e civil szer-

vezeteké a jövő, még akkor is, ha az pillanatnyilag elképzelhetetlen vagy annyira távolinak is tűnik.

Szenkovics Dezső Agnus Média Alapítvány – elnök e-mail: szenkovics@gmail.com

Egymást kölcsönösen kiegészítõ összekapcsolódás

isszatérő témáink a civil szféra akarva akaratlanul is komoly hatáséletére is jellemző „nincs új a sal van a másik két szektor életére. nap alatt” motívumát erősítik. Most éppen egy ilyen jelenségnek vaA civil – állami – gazdasági szférák gyunk tanúi, és akár szenvedő alaösszekapcsolódása, egymáshoz való nyai is: gazdasági válság – Vitafórum viszonya társadalmilag meghatáro- rovatunk a civil szféránkra gyakorolt zott valóság. Ugyanabban a társadal- hatásáról vet fel gondolatokat. És ez mi közegben, csak más-más hatalmi nemcsak a szektorok kölcsönhatásáés érdekviszonyok közepette műkö- ra példa, hanem arra is rávilágít, dik a három szektor. Számos elméle- hogy ez a viszonyrendszer nem csak ti megközelítés és okfejtés írja le e vi- az országhatárokon belül, hanem azt szonyrendszer sajátosságait, model- meghaladva, túllépve, globális mérelezi ideális működését. Az Európa- teket is ölthet. Hűséges olvasóink taszerte különböző állami és gazdasági lán még emlékeznek a 2007-ben megberendezkedések közepette, a más- jelent harmadik lapszámunkra, mely más hagyományokra és kultúrára a globális civil társadalom témakörét épülő civil szférák is igen eltérőek és fogta át. De hadd kanyarodjunk visze viszonyrendszer is más-más arcot sza a jelen lapszámunkhoz. mutat. Vannak azonCivilekként sokban olyan sarkalatos szor érezzük e vipontok e három szekszonyrendszerben a Vagyunk, mégpedig tor viszonyrendszeréfüggést, a kiszolgáltaoly módon, hogy az ben, melyek bármely tottságot. Ám, ha jobegyes szektorok „küországot, kultúrát is ban a dolgok mélyére lönálló” léte és törtévegyük alapul ugyannézünk, amint ezt úgy érvényesek. UgyanJenei György tette, nése akarva akaratla is, ha az egymáshoz kiderül, hogy „a gaznul is komoly hatás fűződő viszony céldasági versenyképessal van a másik két szerűségét kívánjuk ség erősítése stratégiszektor életére. megragadni, akkor az ai távlatban nem a a legegyszerűbben a gazdaság területén dől címben is jelzett egyel, mert nem a gazdamást kölcsönösen kiegészítő össze- ságnak van társadalma, hanem a tárkapcsolódás, amely erősíti és segíti sadalomnak van gazdasága”. Száúgy az egyes szektorok, mint a mind- munkra újszerű, de nagyon is meghárom szektor együttes létét és mű- alapozott szemléletmód. És további ködését. Már ebből is jól érzékelhető, figyelemreméltó gondolatokat olvashogy itt együttlétről beszélünk. Nem hatnak az érdeklődök e cikkben. választás kérdése, hogy egy társadaRajnai Gábor a működő partnerlomban van-e állami hatalom, le- ség sarokköveire mutat rá, és a sikegyen-e gazdaság, avagy létrejöjjenek- res együttműködésekre jó példákat is e civil szervezetek. Vagyunk, mégpe- ad. Ezek a bizonyítékai annak, hogy dig oly módon, hogy az egyes szek- igenis van jó együttműködés, továbtorok „különálló” léte és történése bá annak is, hogy ez nem uniformi-

zálható. Minden adandó helyzetben meg kell találni azokat a sarokpontokat, amelyek révén kialakítható és működtethető az egymást kölcsönösen kiegészítő összekapcsolódás. Az elméleti elemzésektől a gyakorlat felé haladva e lapszámunkban azokat az eseteket vizsgáljuk meg közelebbről, amelyek a szektorok öszszekapcsolódásából születtek. Így alakultak ki a vállalatok társadalmi felelősségvállalási programjai. És ez szintén a Jenei György által felvetett gondolatokat igazolja. Christopher Worman egyszerűen és közérthetően példázza cikkében, hogy egy közösség életére és ezáltal a gazdasági helyzetére is milyen kihatással lehet egy jól működő civil szervezet, továbbá, hogy ez miként is hozható összefüggésbe a vállalkozók társadalmi felelősségvállalási programjaival. De nemcsak a civil oldalról néztük meg ezt a kérdést, hanem a vállalkozók oldaláról is. Lapszámunkban az ERSTE és a Vodafone társadalmi felelősségvállalási programjaikról, szponzorálási elveikről számolnak be. Ugyancsak e két szektor érdekes összekapcsolódásából születtek meg a szociális vállalkozások, azok a vállalkozási formák, amelyeket többnyire civil szervezetek indítanak el, és amelyek nem kiemelten a profitszerzésre orientáltak, hanem sokkal inkább a reális közösségi igények kiszolgálására. Hogy mi is történik akkor, amikor a civil szervezet eme tevékenységének a sikerét a piac határozza meg, hogy mely területeken és miként is működnek a szociális vállalkozások arról Dr. G. Fekete Éva cikkéből tájékozódhatnak részlete-

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

sen. De nemcsak az elméleti oldaláról közelítettük meg e témát, hanem a gyakorlatról is képet kívántunk adni, ezért egy működő szociális vállalkozásról kérdeztük Hunti Mihályt, aki a kistérségi tévét működtető Reflex Szociális Szövetkezet ügyvezető elnöke. Az állami és a civil szféra kapcsolatáról sem feledkeztünk meg, egy nemrég Magyarországon végzett kutatás összefoglalója jól körvonalazza azokat a lehetőségeket, amelyeket e két szektor összekapcsolása magába rejt, ugyanakkor azok a kérdések is megfogalmazódnak e cikkben, ame-

lyeken nekünk, civileknek kellene elgondolkodnunk. Mrázik György az erdélyi olvasók számára talán teljesen ismeretlen, de a három szektor összekapcsolódásának igen érdekes, működő példáját mutatja be, írásában az átengedett iparűzési adóval ismerkedhetünk meg. Rovataink ez alkalommal is új és igen érdekes történéssel (Civil kurázsi), témákkal (Vitafórum, Kulturális kitekintő), művekkel (Civil Könyves Pavilon) ismertetik meg olvasóinkat. Beszámolóinkból pedig azok, akik nem lehettek ott a X. Civil Fórum

konferencián, avagy a III. Népművészeti Akadémián, betekintést nyerhetnek e történésekbe. És végül, de nem utolsó sorban, mindenkinek sikeres kapcsolatépítést és együttműködést kívánok a másik két szektor szereplőivel, hisz „Összejönni – ez a kezdet. Együtt maradni – haladás. Együtt dolgozni – siker.” (Henry Ford)

Csáki Rozália főszerkesztő e-mail: csaki.rozalia@gmail.com

Civil szervezetek, gazdasági versenyképesség, közösségépítés

mmár „bőrünkön érezzük” a világméretű pénzügyi és gazdasági válság kibontakozását a Kárpátmedencében. Egyre többen hasonlítják ezt a folyamatot az 1929-1933-as gazdasági világválság kezdeti eseményeihez. A történeti párhuzam jogosságához ma már nem fér kétség. Az igazi kérdés az, hogy most elkerülhető-e az akkori tragikus végkifejlet, aminek egyik alapvető követelménye a gazdasági versenyképesség erősítése a Kárpát-medence országaiban. Tanulmányunk témája: mi a szerepe a civil társadalomnak és szervezeteinek a versenyképesség erősítésében. Szemléleti közelítésünk lényege, hogy a gazdasági versenyképesség erősítése stratégiai távlatban nem a gazdaság területén dől el, mert nem a gazdaságnak van társadalma, hanem a társadalomnak van gazdasága. Ez a szemlélet sokszor hiányzik térségünk országaiban, vagy ha nem hiányzik, akkor nem kap kellő hangsúlyt. Miben nyilvánulnak meg a fent említett hiányosságok? Az első fogyatékosság, hogy a közpolitikai folyamatok szereplői – főleg a politikusok és a köztisztviselők – „dichotom” szemléletben közelednek a társadalomhoz, alapvető különbséget téve két tényező: a magántőkét termelő magánvállalkozások és a köztőkét előállító kormányzat és annak közintézményei között. Ez a szemlélet azonban idejétmúlt.

Az elmúlt évtizedben radikális szem- váltást eredményeztek. Nemzetköziléleti változás ment végbe az Európai leg ismert és elismert közgazdászok Unió hagyományos tagországainak, – mint Stiglitz és Kaufmann – fogalés olyan központi szerepet játszó mazták meg, hogy önfenntartó gaznemzetközi intézmények, mint a Vi- dasági növekedést csak a társadalmi lágbank vezetőinek körében. tőkébe történő beruházás eredméAz új szemlélet lényege, hogy a nyezhet. társadalom működéKöztudott, hogy a se nem „kétlábú”, határsadalmi tőkébe törnem „háromlábú székténő beruházás alap... a gazdasági ver hez” hasonlítható, avetően két dolgot jesenyképesség erõsíté melyben egyenrangú lent. Egyfelől olyan se stratégiai távlat fontosságúak a maintézményfejlesztést, ban nem a gazdaság gántőkét termelő maamely emeli a társagánvállalkozások, a dalom tagjainak iskoterületén dõl el, mert köztőkét előállító közlázottsági színvonalát nem a gazdaságnak intézmények és a tárés kultúráltságát, javan társadalma, hasadalmi tőkét előállító vítja az egyének egésznem a társadalom civil társadalom és ségi állapotát és szonak van gazdasága. annak intézményei. ciális helyzetét. MásMondanom sem kell, felől olyan közösséghogy a háromlábú szék építést jelent, amelyet stabilabb a kétlábú széknél. olyan értékek orientálnak, dominálEhhez a paradigmaváltáshoz a nak, mint a közbizalom, a szolidariVilágbank keserves és sok pénzt fel- tás, a konszenzus- és kompromiszemésztő történelmi leckék árán jutott szumkészség. Ezen a területen az újel. Évtizedeken keresztül a fejlődő or- keletű felismerés a közösségépítés, a szágoknak nyújtott segélypolitika ve- közösségi kapcsolatok minőségének zérelve az volt, hogy a gazdasági fej- felértékelődése. lődést kell ösztönözni befektetésekMár Robert Putnam kimutatta 1993kel, mert ez automatikusan ösztönző ban megjelent munkájában (Making hatású a társadalmi jólét kibontako- Democracy Work), hogy Észak-Ozására. Azonban az előzetes várako- laszország és Dél-Olaszország marzások nem teljesültek, az életszínvo- káns gazdasági fejlettségi szintkünal nem emelkedett, és a befektetések lönbségének hátterében értékorientásem térültek meg. ciós eltérés áll. Nevezetesen az, hogy A sorozatos kudarcok paradigma- amíg Dél-Olaszországban a domi-

civil fórum

náns integratív tényező a vertikalitás, addig Észak-Olaszországban a horizontális integráció a domináns. Ez az értékorientációs eltérés gazdasági versenyképességi tényező. A modern gazdaságokban ugyanis a gazdasági teljesítmény színvonala meghatározó mozzanata a hálózatépítés, amelyet támogat, megkönnyít a horizontális integráción nyugvó társadalmi háttér. Viszont a dél-olasz vertikális integráció egyenesen akadályozza a hálózatok kiépítését és működtetését. Douglas North lényegében hasonló okokra vezeti vissza Észak-Amerika és Dél-Amerika gazdasági fejlettségi szintbeli különbségét. Eszerint Dél-Amerika gazdasága azért fejletle-

vil társadalom megélénkülése és felszerveződése ellenére az állam maradt a középpontban. Vagyis nagyon is időszerű és szükséges a civil társadalom erősödése, az állammal és a piaccal egyenrangú tényezőként történő megjelenése. Térségünk sajátossága, hogy ez nemcsak a gazdasági versenyképesség erősítésének követelménye. Az átmenet 30-40 évre tehető kiteljesedésének követelménye is az, hogy a civil társadalom lépjen az állam helyébe és a modern, hagyományos Európa Uniós tagországok mintáját követve a civil társadalom működtesse egyfelől a piacot, a magánvállalkozásokat másfelől az államot, a kormányzatot is.

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

nebb, mert ebben a térségben a vertikális integráció dominál. Releváns-e a paradigmaváltás szükségessége a Kárpát-medence országaiban? Válaszunk egyértelműen igen, amelynek számos sajátos, a térségre jellemző összetevője közül az első, hogy a régió országaiban a piacgazdasági átmenet a ’90-es évek elején nem organikus, hanem funkcionális alapon kezdődött el. Ezekben az években a piacgazdasági átmenet külső, gazdasági és katonai késztetés hatására vette kezdetét. A térség országaiban a civil társadalmakat az előző rendszerben felszámolták, a piaci erőknek legfeljebb erősen korlátozott szerep jutott a tervgazdálkodási rendszer keretében. Így a „háromlábú szék” lábai közül a rendszerváltás kezdetén a többpárti demokrácia és a jogállamiság követelményei alapján megújult állam került a középpontba. Az elmúlt 18 ében a piacgazdasági mozzanatok kibontakozása és a ci-

Ezen a ponton két kérdés merül fel: – mennyiben támogatja ezt az irányt a politikai rendszer? – mennyiben képesek ilyen irányú késztetésre a civil társadalom és szervezetei? Az első számú probléma, hogy a térség országaiban a demokratikus politikai rendszer kifejlődése megrekedt a képviseleti demokrácia szintjén. Persze egyértelműek az eddigi eredmények: – a liberális demokrácia jogi és intézményi keretei létrejöttek – a jogállamiság működésének keretfeltételei kialakultak. A képviseleti demokrácia működik, a közvetlen demokrácia eszközeit is alkalmazzák (országos és helyi népszavazások), ugyanakkor nem történt meg az átlépés a részvételi demokrácia szintjére. Már pedig a hagyományos Európai Uniós országokban a részvételi demokrácia a mindennapos működési forma. Ez azt jelenti,

hogy a demokrácia nem korlátozódik a négy- vagy háromévenkénti választási részvételre, hanem a választások közötti időszakban az érdekvédelmi szervezetek a közpolitikai döntéshozatal intézményes szereplői. Térségünk országaiban a részvételi demokrácia intézményei nem működnek rendszeresen, és sokszor – kardinális kérdések helyett – inkább perifériális kérdésekkel foglalkoznak. Vagyis a demokrácia megrekedt a képviseleti demokrácia szintjén, és nem biztosít intézményes kereteket a civil társadalom beleszólási és részvételi igényeinek. Ennek következménye kifejeződik már a képviseleti demokrácia intézményeivel kapcsolatos bizalmatlanságban, a növekvő passzivitásban, a választási részvételi arányok visszaesésében. A másik probléma, hogy a civil szervezetek részvétele a közpolitikai folyamatokban aszimmetrikus. A közszolgáltatások nyújtásában a civil szervezetek szerepe számottevő és növekvő mértékű. Ez a részvételi mozzanat azonban nem mindig terjed ki a döntéshozatalra. Más szavakkal: a civil szervezetek bekapcsolódása a közpolitika alkotásába nem teljes körű. Jelentős deficitek mutatkoznak a döntéshozatal területén, ugyanakkor a kormányzatok igénylik és támogatják a civil szervezetek bekapcsolódását a megvalósítási folyamatokba, különösen szociális, egészségügyi és oktatási területeken. A térség elmaradottsága ezen a területen is szembetűnő az Európai Unió hagyományos tagországaival szemben, ahol a részvételi demokráciát – amely elsősorban olyan hagyományos érdekvédelmi szervezeteknek biztosít beleszólási, részvételi, együttdöntési lehetőségeket, mint a szakszervezetek és a szakmai kamarák – kiegészítették a civil dialógus olyan intézményes formáival, amelyek speciálisan a civil szervezetek számára biztosítanak konzultatív és együttdöntési jogokat. Ebben az esetben az Európai Unió évtizedünkben kibontakozó irányvonala találkozik térségünk közösségeinek, a társadalom tagjainak – sokszor kielégítetlen – igényeivel. A másik alapkérdés az, hogy mit kell tenniük a civil szervezeteknek azért, hogy kezdeményező szerepvállalásra legyenek képesek a közpolitikában? Az első probléma a civil szervezetek dualitása. Kuti Éva szerint ez a dualizmus abban nyilvánul meg, hogy adott civil szervezetek esetében

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

nem lehet tudni, hogy a civil társada- vezetek közötti kooperációs hiányoslom érdekeinek kifejeződései-e, vagy ságok alkotják. Ez a civil szervezetek pedig a kormányzati politika, netán közötti – demokráciában természetes valamelyik politikai párt meghosz- – versengést olyan fragmentációra szabbított karjai? Nagyon sokszor élezheti, amelynek következtében a előfordul, hogy a kormányzati támo- civil szervezetek alku ereje meggyengatást a civil szervezet függetlensé- gül a kormányzati intézményekhez gének korlátozásával kapcsolják ösz- fűződő partneri viszonyban, sőt szélsze. Üdvözlik a közszolgáltatások sőséges esetben a fragmentációt a nyújtásában történő részvételt, de ne- kormányzati partner a civil szervezehezményezik, ha a támogatott szer- tek megosztásával, egymás elleni kivezet a civil társadalom érdekeinek játszásával használhatja ki. az érvényesítéséért lép fel. Még éleA harmadik probléma, hogy a cisebb függés tapasztalható akkor, ha a vil szervezetek nem mindig tudnak politikai pártok egyike alapít civil hatékonyan a vertikális integráció szervezetet, vagyis a visszaszorítása érdecivil szervezet „trójai kében fellépni, és falovába” bújva érvényomást gyakorolni a ... a civil szervezetek nyesít pártcélokat. Az társadalom horizonstratégiai távlatú fel alapvető feladat megtális integrációjának adata a közösségtalálni-kialakítani a irányában. Ennek oka, építés, amely nem kormányzati támogahogy gyakran maguk öncél, hanem a civil tás olyan intézméis vertikálisan szervenyes kereteit, amelyzettek. Ez kiderül aktársadalom „egyenben a támogatás nem kor, amikor vezetőik rangúsítását” szol kapcsolható össze a – a döntéshozatalban gálja a kormányzat civil szervezetek fügtörténő részvétel soés a magánvállalko getlenségének, autorán – magánvélemézások mellett. nómiájának korlátonyüket nyilvánítják zásával. Ilyen kísérlet ki, a képviselt szervevolt Egerben a Civil zet érdekei helyett. Kerekasztal, amelynek kedvező ta- Ehhez kapcsolódik a civil szervezepasztalatait felhasználva országos tek gyakori „belterjessége”, amikor szinten is létrejött a civil szervezetek családi, „parokiális” jellegű összefoképviseletét is magában foglaló nódás alapján intézik a közügyeket. Nemzeti Civil Alap, amelynek pénz- Döntéseik nem nyilvánosak a helyi beli erőforrásait a Nemzeti Civil Ta- közösségek előtt, fontos információnács és a Kollégiumok osztják el. kat elhallgatnak vagy szelektívvé, teA másik problémakört a civil szer- szik az információáramlást.

A problémákat még sorolhatnánk. Helyi ismeretek, tapasztalatok alapján mindenki, aki civil szervezetben dolgozik, hozzá tudna tenni egyet-kettőt. A lényeg, hogy a civil szervezetek stratégiai távlatú feladata a közösségépítés, amely nem öncél, hanem a civil társadalom „egyenrangúsítását” szolgálja a kormányzat és a magánvállalkozások mellett. Ehhez a civil szervezeteknek aktívan be kell kapcsolódni a társadalmi tőke gyarapításába: – egyrészt szolgáltató akciókkal és programokkal olyan kulcsterületeken, mint az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a szociális problémák; – másrészt a közösségi kapcsolatok olyan irányú értékorientációjával, amely erősíti a szolidaritást, a kooperativitást, a horizontális integrációt. A társadalmi tőke gyarapítása olyan civil szervezeteket igényel, amelyek mindennapi működésük során érvényesítik a következő alapelveket a közösségek irányába: nyitottság és átláthatóság, megbízhatóság és kiszámíthatóság, elszámoltathatóság, hatékonyság és eredményesség. Ez a Kárpát-medence országai és etnikumai számára közös követelmény.

Jenei Gyögy Corvinus Egyetem – egyetemi tanár e-mail: gyorgy.jenei@uni-corvinus.hu

Felhasznált irodalom 1. Jenei, Gy. Et al. (2005): Local Governments, Civil Society Organizations and Private Enterprises – Partnerships In: Providing Social Services: The Case of Eger, Hungary. In: Journal of Comparative Analysis. Vol 7. No 1. 73-94. 2. Kaufmann, D. (2003): Rethinking Governance: Empircal Lessons Challenge Orhodoxy, Discussion draft, 11 March, The World Bank, Washington DC. 3. Kuti, Éva (1996): The Nonprofit Sector in Hungay, (Manchester: Manchestr University Press). 4. Putnam, Robert D., Leonardi R. and Nanetti, Raffaela Y. (1993): Making democracy work. Civic traditions in modern Italy. Princeton University Press, Princeton, NJ. 5. Stiglitz, Joseph (2002): Transparency in Government, In: The Right to Tell: The Role of Mas Media in Ecinomic Development, The World Bank Publications, Washington DC.

civil fórum

Mûködõ partnerség a szektorok között

különböző civil fórumokon, de azokon túl is, sok szó esik a partnerségről. Ezekben a beszélgetésekben a partnerség a legtöbb esetben, mint új civil elvárás fogalmazódik meg a más döntési folyamatokban megjelenő szereplők felé, úgymint az önkormányzatokkal és/vagy a vállalkozói közeggel való viszonyban. A téma feldolgozása kapcsán sokszor elemezzük, hogy miként is kellene partneri együttműködést, érdemi, egyenrangú párbeszédet kialakítani az adott, akár mindhárom szektor között, de kevésszer jutunk el annak elemzéséig, hogy mitől is működőképes egy-egy partnerség.

1. Különbségek – legitimáció és szerepek Ha – némi leegyszerűsítéssel – az említett három szektort, vagyis a civil társadalmat, az önkormányzatokat, tehát az úgynevezett közhatalmat, valamit az üzleti, más néven a forprofit kört tekintjük együttműködő partnernek, először is a különbségek a legszembetűnőbbek. A szektorok közötti különbségek között is célszerű kiemelni a legitimációban és a szerepekben meglévőket. A legitimáció ebben az értelemben arra fókuszál, hogy az adott szektor számára mi biztosít olyan társadalmi státuszt, küldetést, ami felhatalmazást jelent helyi és/vagy térségi döntési folyamatokban való részvételre. Ez a legitimációs háttér a civil szektorban a legösszetettebb. Egy civil szerveződés, ami lehet akár baráti kör, vagy önálló szervezet, attól válik legitimmé, hogy: – egy adott település és/vagy a térség lakói számára mennyire aktuális, és milyen kör számára fontos kérdést „tűz a zászlajára”? – az adott kérdés mögé milyen széles társadalmi hátteret tud felsorakoztatni? Ennek a két feltételnek egyszerre eleget kell tenni, ami nem egyszerű feladat és nem is mindig sikerül tökéletesen, illetve hatékonyan. A legitimáció a közhatalom, vagyis az önkormányzatok tekintetében a demokratikus jogállamokban törvények által deklarált feltételek között a választások útján alakul ki. Ez egyrészt jól érzékelhető legitimá-

ció, de a működő partnerség tekintetében számos veszélyt is rejt magában, különösen a választások közötti folyamatos párbeszéd fenntartása tekintetében. Előfordul, hogy a települések szintjén a választott testületek „bezárkóznak”, a választások között a testület tagjai magukat tekintik egyedüli civil képviselőnek. A legitimációt az üzleti szférában az üzleti siker teremti meg. A sikeres vállalkozó „ütőképes”, neki lesz ereje a település sorsára hatni, az emberek előtt tekintélyt kivívni. A tapasztalatok szerint a működő partnerségi lábat az üzleti szektorral a legnehezebb kialakítani. Ez a feladat települési szinten sem egyszerű, de különösen bonyolult térségi vonatkozásban. A három szektor szerepe, feladatai, bővebb értelemben társadalmi küldetése is nagyon eltérő. Némi leegyszerűsítéssel – a legitimációhoz hasonlóan – a három szektor szerepköre is karakterisztikusan eltér egymástól. A civil szektor – éppen a társadalmi legitimitás érdekében – a lakosság számára fontos és értékes kérdés megoldását, annak képviseletét vállalja fel. Ez a legtöbb esetben valamilyen közösségi érték. Emiatt is lehet mondani, hogy a partnerségi kapcsolatokban a civil társadalom az értékre fókuszál, vagyis az a szerepe, hogy az ügyek értékét képviselje a partnerségi kapcsolatokban. A közhatalom, vagyis az önkormányzati szektor a választási ciklusra meghirdetett és elfogadott tervét, a benne megfogalmazott programokat és projekteket kell megvalósítsa. Ez a ciklusterv általában konkrét eredmény-célokban fogalmazódik meg. Ilyenek lehetnek az intézményépítés vagy fejlesztés, víz- vagy csatornahálózat létesítés, út- vagy járdaépítés, illetve a közösség számára a szolgáltatások fejlesztése, azok fenntartása, és hasonlók. Tehát, a közhatalom – a választási ígéreteinek megfelelően – konkrét eredmények elérésében érdekelt, így erre fókuszál. Az üzleti szektor fő szerepe, hogy akár termelő, akár szolgáltató tevékenységet folytat, a vevő számára megbízhatóan és folyamatosan tegye azt. Ennek a természetes bázisa a gazdasági stabilitás, amit a nyereséges működés alapoz meg. Ez hozza azt az eredményt is, hogy a vállalko-

zás az adott településen, vagy térségben munkahelyeket teremt, foglalkoztat. Ennek megfelelően a forprofit szereplők elsősorban az üzleti haszonra fókuszálnak.

2. Feltételek Az eltérő legitimitás és a szerepekben bemutatott különbségek igencsak nagy feladatot jelentenek a partnerség kialakításában. De nézzük meg, milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy a partnerség létrejöjjön?

Közös programok és átlátható érdekek Amennyiben a partnerséget települési és/vagy térségi szinten szeretnénk működőképessé tenni a legfontosabb feltétel a közös programok, illetve a programok közötti kapcsolat megtalálása. A kulcskérdés az, hogy a szándékok és az időrend szinkronba hozhatók-e az egyes szereplői kör programjainak megvalósításában. A programok szinkronitásában már a tervezés, de a megvalósítás során ugyanúgy kiemelt szerepe van az érdekek harmóniájának is.

A partnerség működőképessége tekintetében a siker akkor remélhető, ha a három eltérő szereplői kör mind a programokban, mind az érdekeikben megtalálják a közös felületeket. Ez lehet, illetve kell legyen a programok, az együttműködés, vagyis a partnerség összetartó ereje, a közös siker záloga.

Együttműködési készség és konfliktuskezelés A lehetséges közös sikernek nagy csábereje lehet, de az esélye csak akkor tűnik fel, ha a három szektor szereplői fontosnak tartják az együttműködést, és tesznek is érte. Ehhez pedig kell néhány olyan tényező, ame-

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

lyeknek sokszor nagyon is híján va- szakítópróbák, ha eredményes a seleteket is, önszervező módon delegyunk. Olyanokra gondolok, mint konfliktuskezelés, megerősíthetik a gáltakat választanak a döntésre jogotolerancia, empátia, vagy türelem, szövetséget, akár javíthatják a part- sult fórumokba. Ez megtehető jogi de mondhatnám az egymás iránti nerség erejét is. szabályozás nélkül, mert megfelelő tiszteletet is. társadalmi bázis esetén akár kikénySokszor ezeket nem Szervezeti keretek szeríthető is a partnerség elfogadása. tartjuk elég fontosés jogi feltételek A partnerség mûkö nak, vagy prűd módon Különösen a hosszú 3. Modellek dõképessége tekinnem beszélünk róluk. távú partnerségeket Működő partnerségeket leginkább a tetében a siker akkor Általában ennek az célszerű közösen ki- döntési fórumokban való részvételremélhetõ, ha a há eredménye, hogy nem alakított szervezeti nél, illetve az említett szektorok körom eltérõ szereplõi válnak nyilvánvalóvá keretek között foly- zös programjainak kialakítása során az érdekek sem, pekör mind a progratatni. Az együttmű- célszerű elvárni. Ennek megfelelően dig fedett vagy eltitködés szervezeti ke- azokat az érdekharmonizációs teremokban, mind az kolt érdekekkel nerete lehet formális, ket indokolt számba venni, ahol az érdekeikben megtahéz valódi és műköakár önálló jogi sze- egyes szektorokat érintő döntések lálják a közös felüle dőképes partnerségmélyiségű is, de na- születnek. teket. ben gondolkodni. Az gyon megfontoltan érdekek harmóniája szabad emellett dön- Település- és térségfejlesztés nélkül nem csak a teni. A formális szer- Mondhatni, a három szektor szereppartnerség válhat nehézkessé, de vezeti keretek sokat segítenek a part- lői számára a legfontosabb döntési megrekedhetnek a programok is, és nerek kalkulálható és átlátható keretek az önkormányzati testüleígy elmaradhat a vélt vagy vágyott együttműködésének harmonizálásá- tek, illetve a térségi döntési fórusiker is. Tehát, ha olyan feladatba ban, de a ki nem érlelt módon létre- mok, ahol közvetett vagy közvetlen „vágjuk a fejszénket”, amely több hozott szervezeti keretek nagy csap- módon szintén elsősorban a települészereplőt, adott esetben több szektor dákat jelenthetnek. si képviselők vannak többségben. Teszereplőit feltételezi, akkor nélkülözA szervezeti együttműködés foly- hát ebben a közegben kell modellezhetetlen feltétel a leírt minőségek hat közösen kialakított nem formális ni a különböző szektorok szereplőiszámbavétele és alkalmazása. keretek között is. Ez a forma sok nek külön-külön és együtt a partnerTermészetesen azt is tudni kell, meglepetést jelenthet a partnereknek, ség lehetőségeit és feltételeit. hogy egy-egy partnerség keretében de nagy rugalmasságot, vagyis mozEzeknek a fórumoknak a partneraz érdekek harmóniájára való törek- gásteret is jelent a szereplők számára. ségi viszonyai két feltételen múlnak, vés nem eredményezi a szereplők Egy-egy program megvalósításában vagyis: érdekeinek megszűnését, annak tel- kialakuló partnerséget csak kipróbált – van-e fogadókészsége és együttjes feladását. Emiatt a partnerség ke- felek között szabad szigorú formális működési szándéka a döntéshozó retei között állandó feladat a konflik- partneri viszonyba terelni. testületnek, illetve, ha igen, akkor tuskezelés. Tudomásul kell venni, a döntések során milyen módon és Az együttműködések, a partneri hogy a konfliktus önmagában nem kapcsolatok szervezett kereteinél mértékben teremti meg a feltételekáros, sőt időnként jól felszínre hoz- sokszor a legfontosabb, hogy adott-e it a partneri párbeszédnek? za a rejtett érdekviszonyokat. Kár ab- vagy van-e lehetőség valamilyen jogi – az adott település, illetve térség ból származik, ha nem jól menedzsel- keretet adni a partnerség feltételeitöbbi szereplője milyen határojük a konfliktust. zottsággal igényli a partnerségi nek. Ezekre jó példa, amikor a legElőfordul, hogy a beavatkozások, erősebb jogszabályi legitimitással bírészvételt és milyen erőfeszítéseaz egyes helyzetekben választott rea- ró önkormányzati kör helyi szabáket, energiaráfordítást tesz ennek gálások indokolatlanul növelik a fe- lyokat alkot a civil és/vagy vállalkoérdekében? szültséget, és emiatt megkopik, le- zói szektor képviseleti, illetve folya- Amennyiben az egyes településeken, épül vagy szétesik a partnerség. Sok- matos tájékoztatási feltételeire. illetve térségekben a különböző szekszor ezek mögött alulinformáltság, torok szereplői nyitotA szabályozott partindokolatlan feltételezések, esetleg nerséghez jó mintáktak az együttműködésszükségtelen manipulációs szándé- kal szolgál maga az re, célszerű közösen Mûködõ partnersé kok vannak. Ezeket tisztázni kell, és Európai Unió is, amikialakított modellt felgeket leginkább a meg kell teremteni a tisztázás feltéte- kor a strukturális alaállítani a partnerség döntési fórumokban leit, amelyekhez persze a partnerek pok felhasználásáról kereteire. Jó, ha a movaló részvételnél, közös szándéka kell. Ilyen helyzetek- szóló rendelkezésédell rendezi a partnerilletve az említett ben a vezérfonalat a három „érdek- ben kötelezően előírja ség találkozási pontjakör” átfedő területei, a közös érdek- a partnerségi viszony it, pontosan megjelöli szektorok közös felületek adják. azokat a fórumokat, kialakításának igéprogramjainak kiala szituációkat, amelyeknyét. Ugyanígy alkalkítása során célszerû Emiatt is fontos a közös programok- mazható minta lehet – ben indokolt a párbeelvárni. ban előre tisztázni az érdekviszonyo- akár nemzeti jogszaszédnek megjelennie. kat, a közösnek tekinthető érdekeket. bályi háttér nélkül is – Ugyanígy jó, ha a feA felmerülő konfliktusok során ezek a Magyarországon kilek tisztázzák az eljáa legstabilabb pontok a konfliktuske- alakított civil képviseleti rendszer a rási szabályokat is, amely vonatkozzelésben, ugyanis összekötik a part- területfejlesztési tanácsokba. Ebben hat az információk biztosítására, a képnereket az esetleg felmerülő számos az esetben a civil szervezetek, ame- viselet szabályaira és különös tekintetelválasztó tényező mellett. Az ilyen lyek jelenthetnek vállalkozói képvi- tel a kompetenciákra, a hatáskörökre.

civil fórum

Vidéki térségek és a vidékfejlesztés Sajátos területe a partnerségnek a vidékfejlesztés, amely vonatkozhat egy hátrányosabb helyzetű településre is, de elsősorban kiterjedtebb vidéki térségek gondjainak kezelésére utal. Egy vidéki térség kezelésének eszközei jelentősen eltérnek a települési, különösen urbánus jellegű nagyobb városok gondjainak kezelési lehetőségeitől. Jellemzően kiterjedtebb térről, lazább szervezeti és személyi kapcsolatokról lehet beszélni. Az ilyen feltételek között más eszközök alkalmazására van mód a partnerségek kiépítésében és fenntartásában is. Esetenként nagyobb elszántságot és kitartást is igényel a partnerség megteremtése és működtetése. A vidéki partnerségi kapcsolatok működtetésének kitűnő példája az Európai Unióban elterjedt LEADER módszer, ami a vidéki térségek fejlesztési módszere. Ennek alapvető igénye a partnerség, mondhatni a társadalmi tervezés egyik megnyilvánulása, ahol az adott térség fejlesztési programjának kialakítása és megvalósítása a térség közösségére épít és számít. A térségekben megalakításra kerülő úgynevezett „akció csoportba” kötelezően szerepelnek önkormányzatok, civil szerveződések és vállalkozók egyaránt. Emiatt a LEADER módszert szakmai berkekben a térségi demokrácia fejlesztésének legintelligen-

sebb formájaként is emlegetik, így modellértékű megoldás.

Szakmai partnerségi kapcsolatok Sajátos modellként kezelhetők az egy-egy szakmai kapcsolatok keretében kialakult partnerségi formák. Ezek közül talán a kultúra és a foglalkoztatás területén kialakult formákat célszerű modellértékűnek tekinteni. A kultúra területén a települési önkormányzatok egyrészt kötelesek a közművelődéssel foglalkozni, másrészt a legtöbb esetben fenntartói a művelődési intézményeknek. A partnerségi viszony másik oldalán jellemző, hogy a művelődési intézmények mellett általában működnek civil szervezetek, illetve ezek az intézmények általában helyet adnak a civil társadalom igényeinek. Esetenként az is jellemző, hogy a helyi vállalkozók érdekeltek az intézmény üzemeltetésében, fenntartásában, netalán megépítésében, bővítésében, illetve felújításában. Tehát a helyi és/vagy térségi művelődési intézmények lehetnek egyféle partnerségi bázisok, illetve az ott kialakuló kapcsolatok rendje egyféle partnerségi modellként is kezelhető. A partnerség sajátos formája a térségi foglalkoztatási partnerség, az Európai Unióban egyre inkább elterjedő modell. Ebben a partneri bázis a jelentősebb foglalkoztatást biztosító térségben működő vállalkozók, valamint a munkavállalókat képviselő ci-

vil társadalom jelenik meg. A foglalkoztatási partnerség sajátos résztvevői a szakképző, illetve felnőtt képző intézmények, amelyek főként a munkaerőpiac igényeinek strukturális összehangolását segítik.

Áttekintés Számos partnerségi kapcsolat működik az egészségügyi és szociális ellátás területén, amelyek tapasztalatainak megismerése, átvétele valamint alkalmazása egyaránt lehetséges és indokolt lehet. Mindenütt jellemző azonban, hogy a partnerségek működésében a partnerek közötti párbeszéd fenntartásában a játékszabályok, illetve a buktatók elkerülésében az eszközök közel azonosak. Megállapítható, hogy az együttműködő feleknek nyitottaknak és toleránsaknak kell lenniük a potenciális partnerek iránt. Szükséges látni és láttatni a partnerek érdekeit, valamint elhatározás kell a partnerek részéről az együttműködésre. Mindez, ha párosul jó programokkal, egymás iránti empátiával és jó konfliktuskezelési gyakorlattal, akkor vélhetőleg működő partnerségre és közös sikerre számíthatunk.

Rajnai Gábor ECOVAST Magyarországi Egyesület – elnök, térségfejlesztési tanácsadó e-mail: grajnai@ecovast.hu

Társadalmi felelõsségvállalás* és a helyi gazdaság jó és rossz idõkben…

éhány évvel ezelőtt átfutottam egy eléggé érdekes statisztikai kimutatást, amely rámutat arra, hogy a kis és középes méretű közösségekben a helyi termékekre és szolgáltatásokra elköltött minden egyes euró a helyi gazdaságban 2,3 eurós befektetést eredményez. A statisztikai eredmények a társadalmi felelősségvállalással (Corporate Social Responsability – CSR) hozhatók összefüggésbe, hiszen a vállalkozásokhoz hasonlóan a civil szervezetek is befolyásolni tudják a

helyi gazdaság alakulását. E folyamat megértése érdekében meg kell figyelni néhány olyan gazdasági hatást, amelyeket egy helyi civil szervezet által megvalósított projekt idéz elő. Első lépésként kezdjük azzal, hogy egy támogató bizonyos támogatást biztosít egy projekthez. Ez a forrás a közösségben kerül felhasználásra azáltal, hogy a különböző alapanyagok a helyi kereskedelmi egységekben kerülnek beszerzésre. A pénzt a helyi kereskedők felhasználják saját befektetéseik fejlesztésére

és/vagy az általuk alkalmazott munkavállalók kifizetésére, akik ebből az összegből a saját fenntartási költségeiket fedezik, mint pl. lakbér, élelem stb. Ehhez hasonlóan a civil szervezet munkatársai is fizetés formájában felhasználnak egy bizonyos részt a támogatásból a saját fenntartási költségeik fedezésére. Ezzel a roppant egyszerű példával követhető, hogyan vándorol a pénz egyik kézből a másikba a közösségen belül. A statisztikai kimutatás második fele arra mutat rá, hogy minden

* Corporate Social Responsability, mely a vállalatoknak a közösségi, társadalmi élet működésében támogatások révén vállalt felelősségére utal.

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

egyes euróból, amit külföldi termékekre vagy szolgáltatásokra fordítunk alig 1,2 euró marad a helyi gazdaságban. Példaként említhető a civil szférában az az eset, amikor egy szaktanácsadót bízunk meg egy feladat elvégzésével (ezt saját felelősségemre mondom, mivel saját magam is sok tanácsadást végzek). Abban az esetben, ha az Ön projektje elnyer egy támogatást, és azt a saját munkaerejére fordítja, akkor ez a pénz a fentiekben vázolt módon kerül felhasználásra és a közösségben marad. Viszont abban az esetben, ha engem bíznak meg azzal, hogy utazzak ki az Önök közösségéhez, akkor meg kell fizetniük az utazási költségeimet (a MOL kapja meg az én üzemanyag támogatásomat, és nem az Önök közössége), illetve a szaktanácsadói díjamat (amellyel boldogan támogatom a saját városomban működő piacot és nem az Önökét). Továbbá Önök fizetik a szállásköltségeimet, és talán együtt megyünk vacsorázni is. Ennek megfelelően minden elköltött euróból csak 1,2 euró marad az Önök közösségében a 2,3 helyett, ami csak abban az esetben áll fenn, ha saját munkaerőt alkalmaznak a feladat megvalósításához. A statisztika eléggé nyomos érvekkel szolgál a helyi filantrópia és a pénzügyileg megalapozott CSR közötti kapcsolatrendszer kialakításához. A pénzügyileg megalapozott társadalmi felelősségvállalás kapcsolatrendszerére további pozitív gazdasági hatásokat gyakorol az a tény, hogy a közösségi támogatások az éves adóból levonható összegek közé sorolhatóak. Abban az esetben, ha egy vállalkozás támogat egy civil szervezetet, a támogatás összegének a nagy része levonható az adójából. Amennyiben egy vállalkozás él ezzel az adócsökkentő lehetőséggel, a közösségi támogatás öszszege kikerül az adózási körforgásból, ezáltal megteremtve annak lehetőségét, hogy az összeg a közösségnél maradjon és a fentiekben leírt módon kerüljön felhasználásra. Ennek ellenpéldája az a helyzet, amikor támogatás hiányában az összeg egy állami pénzügykezelő szervezethez folyik be, és onnan kerül felhasználásra egy nemzeti fejlesztési terv alapján, amely talán nincs is összhangban a helyi igényekkel. Az általunk kifizetett adó egy része visszakerül a helyi közösségekhez, amelyek ebből aztán képezhetnek adóalapú közösségi támogatási

forrásokat, viszont ez a folyamat millió tonna szeméttől. Miközben cáolyan, mintha „kirabolnánk Pétert, folhatatlan, hogy a McDonald’s gazhogy kifizessük Pált”. Másfelől vi- dasági térhódítása negatív hatásokat szont ajánlatos figyelembe venni, gerjeszt, a McDonald’s és az EDF köhogy az adócsökkentő támogatási zötti együttműködés tisztábbá varáösszegek törvényben szabályozott zsolta a Földet, illetve a McDonald’s nagysága igen alacsony (a vállalkozás növekedése munkahelyeket teremteljes pénzügyi forgalmának keve- tett, ezáltal bevételeket a helyi gazdasebb, mint 0,03%-a, továbbá a nettó ságnak. profit 20%-a lehet), ezért kevés vállalA nem pénzbeli CSR együttműkozás él ezzel a lehetőséggel. Kiegé- ködés kevésbé ellentmondó példáiszítésképpen az is elmondható, hogy val Romániában is találkozunk, ahol a legtöbb ország lakosa és vállalkozá- a környezetvédelemmel foglalkozó saik igen tapasztaltak abban, hogy civilek hatással vannak a helyi vállalmiként csökkenthetik saját adójukat. kozások által alkalmazott újrahaszEz azt jelenti, hogy az összeg, amely- nosítási gyakorlatokra, közösségi önből a központi költségvetés a helyi kéntes napokat szerveznek stb. szolgáltatások fedezésére fordíthat, Az egyik tényező, ami miatt ezek már akkor kevés, mielőtt a kormány- a nem pénzbeli együttműködések kizati alkalmazottak fizetésének a biz- fejezetten rokonszenvesek a vállalkotosítására levonódik a meghatározott zók számára, az a humánerőforrás százalék. Egy jó péloldalon jelentkező eda: a mentőszolgálat lőnyökben jelentkefenntartása Romániázik. Vegyünk alapul ... a kis és középes ban. A mentőszolgálat egy vállalkozásnak méretû közösségek biztosítása elméletileg szóló újrahasznosítáben a helyi termé állami feladat, viszont si projektet. Az Ön cikekre és szolgáltatá a legtöbb szolgáltatóvil szervezete felsokra elköltött minnak komoly forrásteajánlja, hogy papírremtő tevékenységgel gyűjtésbe fog és az újden egyes euró a kell kiegészítenie az rahasznosítás révén helyi gazdaságban állami bevételét anegy pénzügyi alapot 2,3 eurós befekte nak érdekében, hogy hoz létre „zöld” protést eredményez. folyamatosan biztosíjektek támogatására. tani tudja a korszerű Jó kommunikáció réfelszereltséget. vén a vállalkozás veA fentiekben említett adóalapú zetősége be tudja mutatni a saját alCSR kapcsolatrendszeréhez hozzá- kalmazottainak, hogy számára fontartozik az is, hogy a civil szerveze- tos a helyi közösség, ezáltal bizalmat tek olyan nem pénzbeli együttműkö- tud kiépíteni. Erről a bizalomról bedési formákat is kialakítottak a vál- bizonyosodott, hogy képes elégedetlalkozókkal, amelyeknek jelentős tebbé tenni a dolgozókat, akik hoszgazdasági hatásai is lehetnek. Az szabb munkaidőben vállalnak munilyen típusú együttműködésnek kavégzést és hatékonyabban képesek egyik híres példája volt az, amikor az termelni. Mindkét tényezőnek nyereEgyesült Államok Környezetvédelmi ségnövelő hatása van, amelyet munAlapja (angolul EDF) meggyőzte a kahelyteremtésre és a helyi gazdaság McDonald’s vállalatot, hogy a styro- gyarapítására lehet felhasználni. Ez foam helyett papírt használjanak cso- jó hírként szolgál azoknak a civil magolóanyagként. A styrofoam bio- szervezeteknek, amelyek kapcsolatlógiailag nem bomlik le, így a nyolc- ban állnak a munkavállalókkal is, vanas években a szemétlerakó helye- mint lehetséges adományozókkal a ket hamar megtöltötték ezzel az közösségi alapok megteremtéséhez. anyaggal. Egy tanulmány révén az Érdekes összefonódásai vannak a EDF bebizonyította a McDonald’s- pénzügyi és a nem pénzügyi alaponak, hogy mindamellett, hogy jót te- kon nyugvó társadalmi felelősséghet a környezettel, a papíralapú cso- vállalás együttműködésének, melymagolóanyag használata révén jelen- nek jellegzetes példája az adománytősen csökkentheti a költségeket is kiegészítés (gift maching). Ez azt je(ezáltal megnövelve a nyereséget). A lenti, hogy egy vállalkozás megdupMcDonald’s a papír csomagolóanya- lázza a saját munkavállalója által gokra váltott (bizonyos esetekben az nyújtott adomány összegét – és ez újrahasznosított papír felhasználásá- ténylegesen egy kétszeresen nyerő val), és pár év alatt az ipar további helyzet. A munkavállalók elégedetszereplői is követték a McDonald’s tebbek, mert nagyobb mértékben példáját, megkímélve a Földet több tudnak hozzájárulni a saját közössé-

gük feladatvállalásaihoz, a munka- denciát mutatnak, akkor a CSR tevéadók pedig a fentiekben említett ter- kenységek sikere felfelé ível. A pénzmelékenység növekedése miatt (amit ügyileg bizonytalan időszakokban a természetesen kevesebb költségből vásárlók sokkal körültekintőbben értnek el, mint egy nagyobb ado- próbálják elkölteni a keresetüket, így mány révén). Így a civil szervezetek a CSR programjai biztosítják azt az több forrásra tehetnek szert, a polgá- érték összekapcsolást, amelyet a várok pedig jobb szolgáltatásokban ré- sárlók keresnek. Például, ha egy veszesülnek. vő megvásárol egy liA társadalmi feleter tejet, hazamegy és lősségvállalás gazdamegissza. A követkeEgy érdekesség, sági előnyeinek taglaző nap a vevő vásárol hogy amikor a gazlása talán vitás lehet egy újabb liter tejet, dasági mutatók lefe egy pénzügyi válság amelynek árából 10 lé ívelõ tendenciát idején. Ilyen időszabanit a helyi körzeti kokban az első költgyermekgyógyászati mutatnak, akkor a ségtípusok, amelyeközpont felújítására CSR tevékenységek ket teljesen vagy részhasználnak fel. Amisikere felfelé ível. ben csökkentenek, a kor hírt kap a felújítás marketing költségek. részleteiről vagy még A legtöbb CSR tevéhatékonyabb, ha azt kenységet pedig a marketing részleg személyesen is megtapasztalja, úgy kezeli. Amint a marketing részleg fogja érezni, hogy ő is segített. Ez a csökkenti tevékenységét, megpróbál- felemelő érzés fogja bizonyosan venak kiválasztani olyan programokat, zérelni a vásárlót, hogy a követkeamelyek a lehető leghatékonyabban zőkben is azt a tejet vásárolja, amehoznak nyereséget, illetve biztosítják, lyet a CSR programban részt vevő hogy a fogyasztók hűségesek marad- cég forgalmaz. Amennyiben a vásárnak. Ezekben a helyzetekben is a jó ló a következő alkalommal is a CSR kommunikációval rendelkező civil által reklámozott tejet vásárolja, a szervezetek CSR feladatokat tudnak vállalkozásnak nagyobb haszna lesz, ellátni ügyfüggő marketing tevé- mely jótékony hatással lesz a helyi kenységek megvalósítása révén. Erre gazdaságra és a civil szervezetekre lehet példa az egyesült államokbeli egyaránt. Target áruházlánc, amely hihetetleAbban az esetben is, ha a CSR nül sikeres CSR programot valósít meg program nem biztosít kifejezetten minden évben azzal, hogy tájékoztat- nagy bevételeket, csak azzal, hogy ja a vásárlókat arról, hogy a tanesz- egy logót és egy helyzetleírást helyeközökre elköltött minden egyes dol- zünk el a vásárlók kezében, a civil lár egy része a helyi iskolai körzet szervezetek már elérik céljukat és új számlájára kerül. Ezt a programot a lehetőségeket teremtenek új támogahelyi iskolák közvetítik a szülők felé, tók vagy önkéntesek számára. a szülők pedig a Target áruházláncÉrdekes megfigyelni, hogy a nyuban vásárolnak, mert tudják, hogy az gati országokban a lefelé ívelő gazdaáltaluk elköltött pénz egy része a sági mutatók időbeni javulása részgyerekeik nevelésére fordítódik. A ben a szociális nyomásgyakorlásnak program révén az áruház több év le- is köszönhető. Nehéz pénzügyi helyforgása alatt több mint 200 millió dol- zetben alapelvárás, hogy a tehetőlárt adományozott. sebb rétegek „áldozatokat” hozzanak Egy érdekesség, hogy amikor a a kevésbé tehetős állampolgárokért. gazdasági mutatók lefelé ívelő ten- Ezt a szociális „feszültséget” a civil

civil fórum szervezetek ésszerűen tudják felhasználni a közösségi források előteremtésére. Romániában is meg kell tapasztalni, hogy hogyan fog működni a vázolt folyamat, bár kevés érv szól amellett, hogy beválik. A legtöbb kis és közép méretű civil szervezetet, amely közösségi forrásteremtéssel foglalkozik, a helyi kis- és középvállalkozások támogatják. A támogatások folyósítása elsősorban a vállalkozások tulajdonosai és a civil szervezetek közötti személyes kapcsolatrendszer alapján történik. Nagyon sokan nem tekintik fontosnak a támogatás adócsökkentő előnyeit, inkább a kialakult kapcsolatok révén folyósítják a támogatást, mintsem marketing megfontolásból. Továbbá, a kis és közepes méretű közösségekben, ahol a helyi vállalkozókat jobban ismerik, illetve ott, ahol a helyi civil szervezetek a sikeresen megvalósított projektek révén egy jól működő rendszert alakítottak ki a támogatók tevékenységének elősegítésére, alapvetően jelentkezik az igény, hogy ezek a vállalkozások folyamatosan nyújtsanak támogatást, olyan szinten, mint ahogy azt tették kedvezőbb gazdasági helyzetben is. Nagyon fontos szélesebb körben megismertetni a civil szektor gazdasági hatásait, fel kell használni a fent említett érveket, és kreatívnak kell lenni annak érdekében, hogy működésben tartsunk minden lehetőséget míg a gazdasági helyzet és az adományozók bizalma új lendületet kap. Minden kereskedő tudja, hogy viszszaszerezni egy vásárlót sokkal nehezebb feladat, mint először megnyerni annak bizalmát.

Christopher Worman Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány – ügyvezető igazgató e-mail: szka.office@gmail.com Fordította: Már István

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

Vodafone Románia a közösségért

Vodafone Románia társadalmi felelősségvállalási tevékenységei régi hagyományra tekintenek vissza, olyan programokkal veszünk részt a közösségek életében, melyek szorosan kapcsolódnak küldetésünkhöz: jobbítani az emberek életét és segítséget nyújtani a könnyebb kommunikációban, valamint a folyamatos kapcsolattartásban. Amikor a közösségnek számos területen van szüksége segítségre, ugyanakkor az olyan vállalattal szemben, mint a Vodafone, nagyok az elvárások, nem egyszerű meghatározni a cég számára a legfontosabb területeket, és ennek megfelelően kiválasztani egy bizonyos típusú tevékenységet, amelyet támogatni kíván. A közösségek valós igényeinek és a pozitív változást eredményező projektek érdekében rendszeresen végzett minőségi és mennyiségi piackutatások által igyekszünk felmérni, hogy melyek azok a területek, amelyek a leginkább segítségre szorulnak. E piackutatások és a szintén érdekelt csoportokkal (alkalmazottak, részvényesek, véleményformálók, civil szervezetek, közösségek képviselői stb.) történő tanácskozások alapján határozzuk meg évente a Vodafone prioritásait, amelyek mentén bekapcsolódunk a közösség életébe. Ezek megvalósítása két módon történik: egyrészt a Vodafone Alapítvány által támogatott szociális programok révén – a család elhagyásának megelőzése érdekében, mely a rászoruló családok gyermekeinek a neveléséhez nyújt segítséget, az idősek gondozását és egészségügyi programokat ölel fel –, másrészt a társadalmi felelősségvállalási programok révén, melyek keretében a Vodafone Románia környezetvédelmi, a sürgősségi helyzetben lévő személyek életének a megmentését célzó, valamint sport és kulturális programokat támogat. Mivel nagyon sok támogatási kérelmet kapunk, világos kiválasztási és értékelési szabályokat határoztunk meg annak érdekében, hogy a civil szervezetekkel partnerségben megvalósítandó projektek minél konkrétabbak és hatékonyabbak legyenek, továbbá, hogy a felajánlott anyagi támogatásunk reális változást és jól értékelhető hatást érjen el.

kel kapcsolatos mentalitásunkon és a magatartásunkon. Egy másik példa az általunk támogatni kívánt szociális projektekhez kapcsolódik. Amellett, hogy ezek azonnali segítséget nyújtanak, szeretnénk, ha nevelési és informáló részük is lenne, mely révén tudatosítják a nyilvánosságban és a közhivatalokban a közösség krízishelyzeteit. Változást a magatartásváltás, a társadalmi valósággal szembeni félelem, avagy nemtörődömség határának a túllépése hozhat. Ahogy a hátrányos helyzetűek normális élethez segítése is mindannyiunk magatartásának függvénye, úgy az elÍme néhány alapvető kritérium, szigetelődésük, a másságuk megamelyek alapján a hozzánk beérke- élése is. A projektek megvalósulása közző támogatási kérelmeket, projekteben az időszakos értékeléseket, ket értékeljük: – a támogatásra (szponzorizálásra) majd a végső értékelését is elkészítbenyújtott projekt legyen össz- jük, ezek révén követjük a fő cél és a hangban a Vodafone folyó évben célkitűzések megvalósulását, a költmeghatározott támogatási prio- ségekhez mért hatást, a pénzügyi beszámoló átláthatóságát (ez összritásával; – a projekt tevékenységei legyenek hangban kell legyen a támogatási relevánsak a meghatározott cél kérelemben található költségvetésés célkitűzések elérése érdeké- sel), a tevékenységek ütemterv szeben; a támogatást kérő szerveze- rinti megvalósulását. A Vodafone Románia kiemelt jeti kapacitása és reputációja; a lentőséget tulajdonít a támogatni kíszervezet hasonló projektekben szerzett tapasztalata, ezek ered- vánt projektek értékelésének a kiváményei; a projekt befektetett lasztás, a megvalósulás és a zárás költségeihez mérten mekkora a idején is, hiszen az értékelés segít remélt hatás; átlátható költség- nekünk abban, hogy profitáljunk vetés; a tevékenységek és az idő mindabból, amit már megvalósítotreális betervezése; a Vodafone tunk, továbbá, hogy bebiztosíthastámogatásának lezárulásával a suk magunkat, hogy a következő alkalommal még naszervezet legyen gyobb sikerünk lesz. képes folytatni a Mindenkinek, aki Mindenkinek, aki a projektet. a szociális és a társaA támogatásra kivászociális és a társa dalmi felelősségvállasztott projektek érdalmi felelõsségvállalási projektekben tékelésének egyik lalási projektekben részt vesz, legyen az igen fontos szemrészt vesz, legyen az civil szervezet vagy pontja számunkra, civil szervezet vagy vállalkozás, ugyanaz hogy legyen nevelési az álma: olyan hoszvállalkozás, ugyanaz jellege. Úgy döntötszú távú projektek tünk, hogy azokban a az álma: olyan hosz megvalósítása, amekörnyezetvédelmi szú távú projektek lyeknek van folytatáprojektekben veszünk megvalósítása, ame sa. A Vodafone Rorészt, amelyben ökolyeknek van folytatása. mánia eddigi tapaszlógiai nevelésre is sor talata bebizonyította, kerül, amely a szehogy ez az álom valektív hulladékgyűjtést és újrahasznosítását is pro- lóra váltható. Amikor partnereink jó moválja. Hisszük, azért, hogy egy projekttel keresnek meg, ami nemtisztább világban éljünk, mindany- csak papíron mutat jól, hanem a benyian változtatnunk kell a termé- ígért eredményeket is eléri, amikor szettel és a közvetlen környezetünk- az ígéreteket tiszteletben tartják,

civil fórum

időben kialakul a kölcsönös bizalom és a hosszú távú partnerség. Hospice Casa Speranţei, Asociaţia pentru Relaţii Comunitare, World Vision, Fundaţia Bethany, Asociaţia Sf. Stelian, Fundaţia Edelweiss, Fundaţia Chance For Life, SMURD, Salvamont, Fundaţia pentru Parteneriat, Mare Nostrum – csak néhány példa azon partnereink közül, akikkel hosszú távú projekteket dolgoztunk ki, és folytatjuk az együttműködést.

A Vodafone és a Vodafone Alapítvány civil szervezeti partnereiről, a támogatási projektek kiválasztási kritériumairól és a támogatott területekről a http://www.vodafone.ro/fundatiavodafone/ és a http://www.vodafone.ro/despre-vodafone/vodafonepentru-comunitate/ címen olvashatnak. A támogatási kérelmeket azokra a projektekre, melyek a Vodafone Alapítvány és a vállalat által támogatott területen valósulnak meg e-mailen be lehet küldeni a következő címre: Fun-

datia.Vodafone_ro@vodafone.com vagy Responsabilitate_ro@vodafone.com

Elena Serban Vodafone Alapítvány – igazgató

Angela Galeta Vodafone Alapítvány – a társadalmi felelősségvállalási program vezető projektmenedzsere Fordította: Csáki Rozália

ERSTE Alapítvány – kik vagyunk, mit akarunk? Nagy hagyományra épülõ fiatal alapítvány

z Ausztriában, Közép-Euró- ERSTE Alapítvány nem a bank tulajpában és Dél-Kelet-Európá- dona, hanem a „bank az alapítvány ban működő ERSTE Alapít- tulajdona”. Az ERSTE Alapítvány álvány központi székhelye Bécsben ta- tal működtetett programok nem eslálható. Az első osztrák takarékpénz- nek egybe a bank fennhatósága alatt tár, az „Erste oesterreichische Spar- folyó „társadalmi felelősségvállalási” Casse” jogutódaként az ERSTE Ala- (CSR) programokkal. pítvány az Erste Csoport többségi A 2003-ban létrehozott alapítvány részvényese. két évvel később léAz ERSTE Alapítpett működésbe, hávány gyökerei az 1819rom különböző terü... az ERSTE Alapít ben Bécs városában a leten futó programvány nem a bank tuközjó szolgálatára amal: szociális, kultúra lajdona, hanem a lapított, non-profit taés európai témakörkarékpénztárig nyúlben. Idén az ERSTE „bank az alapítvány nak vissza. E takarékAlapítvány Szociális tulajdona”. Az pénztár a kor társadaFőosztálya megnyiERSTE Alapítvány állomszerkezeti gondtotta az első Ausztria tal mûködtetett jait kívánta megoldaterületén kívül találprogramok nem es ni azáltal, hogy az ható irodájának a kanek egybe a bank embereket takarékospuit Bukarestben. ságra nevelte. 1993fennhatósága alatt ban az „Erste oesterA Szociális Főosztály folyó „társadalmi fereichische Spar-Casse” két fő célkitűzése: a lelõsségvállalási” kettévált, így keletkenehéz helyzettel küz(CSR) programokkal. zett a jogszabályilag dők megsegítését célegymástól különböző zó tevékenységek táErste Bank és a “Die mogatásával megvaerste österreichische Spar-Casse lósuló szociális integráció, illetve az Anteils Verwaltungs Sparkasse”. Ez átalakulási folyamatokat elemző és utóbbi 2003-ban a „DIE ERSTE öster- ezeket segítő társadalmi átalakulás. reichische Spar-Casse Privatstiftung”, A főosztály projekjei sorában megazaz röviden ERSTE Stiftung (ERSTE említhetjük: Alapítvány) néven alapítvánnyá ala– „Die Zweite Sparkasse. Bank for kult. Ily módon az ERSTE Alapítvány the unbankable” (A második taaz első ausztriai takarékpénztár törkarékpénztár – A bank nélküliek vényes jogutóda. Az ERSTE csoport bankja) – a nehéz helyzetbe jutott, többségi részvényeseként alapítvábanki szolgáltatásokhoz hozzá nyunk a csoport részvényeinek 30 nem férő személyek számára bizszázalékát birtokolják. Emiatt az tosít hitelszámlát.

– Az ERSTE Alapítvány Szociális Integrációs Díja azon csoportok erőfeszítéseit hivatott díjak és támogatások útján elismerni, akik hozzájárultak a szociális változás folyamatához. – Generációk párbeszéde – a projekt a közép- és kelet-európai demográfiai változásokra összpontosít. A Kulturális Főosztály célkitűzése a kortárs kultúra és művészet, illetve a közelmúlt kultúrtörténeti kutatásának támogatása. A főosztály néhány programja: – PATTERNS transznacionális program, melynek célja a közelmúlt kultúrtörténetének kutatása és megértése. A program kortárs kulturális projekteket kezdeményez és támogat. Az elmúlt esztendőben 40 projekt – köztük romániai is – jutott ily módon támogatáshoz. – Igor Zabel Award for Culture and Theory (Igor Zabel Művelődési és Elméleti Díj) – a közép- és dél-kelet-európai vizuális kultúra nemzetközi elismertségét jelentős mértékben elősegítő kulturális szereplők tevékenységét díjazza. A díj nyerteseit nemzetközi zsűri jelöli ki. Az Európa Főosztály rendeltetése az európai egyesítési folyamat támogatása, különös tekintettel a létező EU bővítési kezdeményezések aktív támogatására. Fő célja az előítéletek és a nacionalizmus elleni küzdelem, a

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

határon túli gondolkodás és életmód integrációja, illetve a fiatal generációk e tapasztalatokhoz való hozzáférésének biztosítása. A főosztály néhány programja: – Közép-európai Iskolák Akadémiája – Közép-Európa iskolái közötti hálózat kialakítását szolgálja – nemzetközi projektekben való aktív részvétel lehetőségét ajánlja a fiataloknak. Az elmúlt esztendőben ebben a kategóriában 118 projektet nyújtottak be – közöttük romániait is. – Kiváló Újságíró Balkáni Ösztöndíj – a riportok minőségi javulását illetve az újságírók közötti tapasztalatcsere elősegítését tűzi ki cé-

lul. Évente 10 újságíró kap anyagi segítséget és szakmai támogatást saját projektje megvalósításában.

met angol nyelven kell benyújtani, az alapítvány honlapján megtalálható tájékoztató szerint. Az ERSTE Alapítvány programjaival kapcsolatos további tájékoztatás, illetve a különböző pályázatok benyújtási határidejére vonatkozó információk a www.erstestiftung.org honlapon találhatók.

– Általános Támogatás (General Funding). Az ERSTE Alapítvány saját programjain kívül is nyújt támogatást, különböző szervezetek által megvalósított programokhoz. Az ilyen jellegű támogatások esetében nincs határidő, a kérel-

Bessenyei Hajnalka ERSTE Alapítvány, Szociális Főosztály – bukaresti iroda képviselője e-mail: Hajnalka.Bessenyei@ erstestiftung.org

MI és ÕK? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon – kutatási összefoglaló A civil szervezetek és az állami intézmények közötti kapcsolatrendszer vizsgálata során a megkérdezett civil szervezetek vezetői változatos és ellentmondásos képet vázoltak fel, mely tele van kihívásokkal. Az alábbiakban a Sasakawa Peace Foundation felkérésére a négy visegrádi országban megvalósuló kutatás magyarországi eredményeinek rövid összefoglalóját olvashatják.*

megkérdezettek a civil szervezetek legfontosabb ismérveinek az olyan tevékenységeket tartották, amelyek célja a közjó megteremtése és a gondok orvoslása. Ugyancsak fontos jellemzőként említették a működésük függetlenségét, s azt a tényt, hogy saját maguk által szervezett tevékenységeket valósítanak meg, továbbá az önkéntességet és a közösségközpontú feladatvégzést. A civil szféra történetében az 1989 utáni gyors növekedését követő évek jellemzője volt a sokszínűség, a kormányzati pénzügyi támogatások jelentős növekedése, és ezzel párhuzamosan a szféra jelentőségével kapcsolatos bizonytalanságok, míg az elmúlt hat-hét évben a civil szervezetek jobban tudatában vannak a negatív irányzatoknak. Összességében úgy látják, a civil szervezetek és az állam kapcsolatában nem történtek jelentős és módszeres változások, az állam csak vonakodva

fogadja el a civilek közreműködését a fontos társadalmi kérdésekkel kapcsolatos egyeztetések során. Az állam irányába a legjelentősebb civil szervezetek szerepe abban mutatkozik meg, hogy azok szolgáltatásokat biztosítanak, és szakmai javaslatokat vizsgálnak felül. Jelentős számú szervezet nyilatkozta azt, hogy munkájuk során egyszerre találták magukat szemben együttműködő és szembenálló szerepkörökkel. Viszont szinte az összes megérdezett szervezet tudott említeni olyan eredményeket, sikereket, amelyeket az állami intézményekkel való együttműködése kapcsán ért el, melyek a következő hét csoport egyikébe sorolhatók: a) törvények, jogszabályok előkészítése, b) a törvényben lévő rendelkezések módosítása,

c) a kormányzati stratégia és fejlesztési politika kidolgozása, d) különböző testületek és eljárásrendek kialakítása a civil szervezetek által hozzáadott értékek szabványosítása érdekében, e) kormányzati támogatások megszerzése és felhasználása innovatív programok támogatására, f) a különböző ágazatok finanszírozásával kapcsolatos eljárások módosítása, g) a kormány által hozott döntések módosítása vagy ezek megvalósításának megakadályozása. A civil szervezetek úgy érték el ezeket a sikereket, hogy egyaránt tudták hasznosítani a formális (hivatalos) és informális (nem hivatalos) kommunikációs lehetőségeket, mint például társadalmi egyeztetési folyamatokat és a személyes kapcsolatrendszereket. Voltak olyan szervezetek, ame-

* A teljes tanulmány, valamint a visegrádi országok hasonló kutatásit összefoglaló angol nyelvű kiadvány olvasható a www.nonprofitkutatas.hu oldalon.

lyek úgy érték el céljaikat, hogy jogi iv.) érdekérvényesítő, kritikai, konteszközrendszerhez nyúltak, mások roll szerep annak érdekében, inkább az általuk képviselt csoportohogy a szervezet befolyásolja, kat segítik az érdekérvényesítésében. meggyőzze és ellenőrizze az álA szervezetek általában kapcsolatlami szereplőket és testületeket. ban voltak mind a döntéshozói szintAz említett négy feladatkör kötel, mind a döntésvégrehajtó testülezül ez az, amelyik a legnagyobb tekkel. Az is kiderült, mennyi belső mértékben hordozza magában tényező segítette elő a szervezetek siaz összeütközés lehetőségét. kerességét az állammal folytatott egyeztetések során, mint például a A civil szervezeteket, saját bevalláhírnév, a hitelesség, a szakmai felké- suk szerint, a számukra ideális szeszültség, más civil szervezetekkel va- rep betöltésében legfőképpen az álló együttműködés, média megjelené- lam működési mechanizmusának jelsek és nemzetközi kapcsolatok. Meg- lemzői (pl. a fejlesztési stratégiákkal állapítottuk, hogy az állami intézmé- kapcsolatos ötletek hiánya) akadányekkel való együttműködés sikerei lyozzák, illetve a szervezetek minpozitív hatással voltak a szervezetek dennapi fennmaradásáért folytatott megítélésére: nagyobb ismertségre, küzdelem. közmegbecsülésre tehetnek szert, vagy gazdasági növeMi, mint a megkérkedés volt tapasztaldezettek beszélgetőható. társai és a válaszok A civil szervezetek A megkérdezettek összegzői egyetérúgy érték el ezeket a válaszai alapján, az áltünk nagyon sok sikereket, hogy egylammal fenntartott megfogalmazott bíkapcsolatrendszerben rálattal, arra vonataránt tudták hasz a civil szervezetek idekozóan, hogyan látnosítani a formális ális szerepei a követják a civilek az álla(hivatalos) és infor kező négy csoportba mot és a közöttük kimális (nem hivatasorolhatók: alakuló kapcsolatolos) kommunikációs i.) szakmai és szakérkat. Úgy érezzük, lehetõségeket, mint tői szerep, amelyhogy a civil szerveben a szervezet zetek sokat tehetnek például társadalmi hasznos és kézannak érdekében, egyeztetési folyamazelfogható eredhogy megváltoztastokat és a személyes ményeket és minsák ezt a kapcsolatk apcsolatrendszereket. tákat tud felmurendszert. Ezért kitatni az állam száemelten fontos, hogy mára; a szervezetek önállóii.) együttműködő, partneri szerep, an vagy közösen, más civilekkel öszamelyben a szervezet és az állam szefogva, megfogalmazzák együttérdekalapon együttműködik az működési elvárásaikat, átgondolják általuk képviselt ágazatok logi- saját szerepüket ebben a kapcsolatkai rendszere és lehetőségei rendszerben, és ennek megfelelően mentén; kidolgozzák stratégiájukat. A civil iii.) aktív részvételi szerep, amely- szervezeteknek azt javasoljuk tehát, ben a szervezet hangot ad állás- hogy fordítsanak időt és teremtsenek pontjának saját kezdeményezé- alkalmat erre a mindennapi teendőik sek vagy meghívásos alapon meg- közepette. Fontos szerepük lehet ebvalósított tevékenységek révén; ben a velük együttműködő más sze-

civil fórum replőknek is. Az adományozó szervezetek támogatási gyakorlatait is úgy kell alakítani, hogy azok is hozzájáruljanak a szervezetekben egészséges egyensúly kialakításához a cselekvés és a gondolkodás folyamatai között. Az utóbbi támogatása érdekében speciális megoldásokat kell alkalmazni a hagyományos támogatási gyakorlatok keretében, illetve ezeken túl. A civil szervezeteket a következő szempontok végiggondolása segítheti abban, hogy az állammal való kapcsolatukat stratégiai kérdésként gondolják át, tervezzék meg, fejlesszék tovább: – a civil szektor alapvető értékeinek az újragondolása milyen mértékben járulhat hozzá az állammal való hatékonyabb együttműködés kialakításához? – mennyire lehet a civilek által végzett tevékenységet politikai szempontból jellemezni, illetve milyen típusú kapcsolatrendszert kívánnak kialakítani a politikai pártokkal? – mit gondolnak az államról, és az általa végzett feladatokról? – hogyan tudják tudatosan felépíteni az állammal való kapcsolataikat? Meglátásunk szerint a civilek és az állam közötti együttműködés úgy vihető sikerre, ha a civil szervezetek között tartós kapcsolatok épülnek ki, illetve, ha erőfeszítéseket tesznek demokratikus és átlátható együttműködési folyamatok kialakítására, és ha egyértelműen előnyben részesítik ezeket a gyakorlatban is.

Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely e-mailek: gabriellabenedek@digitaldream.hu; scsaurszki.tamas@t-online.hu

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

A civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata Magyarországon

apjainkban a globalizálódó világgazdaság szereplői számára már nyilvánvalóvá vált, hogy a civil szervezetekkel karöltve kell kísérletet tenniük a legégetőbb társadalmi problémák megoldására. A magyar nonprofit szektor civil szervezeteinek legfontosabb partnerei a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok, a lakosság és nem utolsósorban a vállalatok. A vállalati jótékonykodás gyakorlata évszázados múltra tekint vissza, a munkavállalókról való szociális gondoskodás, az alkalmazottak segítése egyidős magukkal a vállalkozásokkal. A civil és a vállalati szféra szorosabb kapcsolatának kialakulása a nonprofit szervezetek rendszerváltás utáni újraéledésével kezdődött. Az eltelt majdnem két évtized során a cégek a magyarországi alapítványok és egyesületek egyre fontosabb támogatóivá váltak. A statisztikai adatok szerint a kilencvenes évek második felétől folyamatosan 10 ezer fölött mozgott azoknak a nonprofit szervezeteknek a száma, amelyeknek sikerült vállalati adományt szerezniük. A szektor vállalati támogatottságának növekedése indokolttá teszi, hogy mélyebben megvizsgáljuk a két szféra kapcsolatát, és képet adjunk a vállalati adományozás szerkezetéről a nonprofit szervezetek oldaláról is. 1. ábra A vállalati és állami támogatásban részesülő szervezetek számának, illetve az egy szervezetre jutó vállalati és állami támogatás1 összegének alakulása 1997–2006 között

Az 1997–2006 közötti tíz éves periódust vizsgálva megállapíthatjuk, hogy míg a kedvezményezettek száma alig nőtt, a vállalatoktól a nonprofit szektorba áramló pénzösszegek megduplázódtak. 1997-ben 11,5 ezer szervezet részesült közel 20 milliárd Ft vállalatoktól származó támogatásban, tíz év múlva 13 ezer szervezet kapott közel 44 milliárd Ft-ot. Ezen időszakban tehát a szervezetek körülbelül egynegyede az üzleti vállalkozások támogatásával működött. Összehasonlítva ezeket az adatokat az állami dotáció alakulásával kimutatható, hogy a központi és helyi kormányzattól kapott támogatások jóval intenzívebben növekedtek. Tíz év alatt az állami támogatásban részesülők száma 74 százalékkal nőtt, a támogatás összege pedig hatszorosára emelkedett. A Nonprofit Kutatócsoport által 2003-ban végzett, a vállaltok adományozási szokásait felmérő kutatás eredményei szerint, a magyar vállalatok közel kétharmada adományoz, és mindössze 16 százalékuk mondta azt, hogy semmiképpen nem támogatna nonprofit szervezeteket. Legnagyobb arányban az 1 milliárd Ft-nál nagyobb árbevétellel rendelkező vállalatokat találjuk az adományozók között. A megkérdezett vállalkozások nyilatkoztak arról is, hogy mely tevékenységi területre irányítanák legszívesebben adományaikat. Több mint 40 százalékuk a gyerekek támogatását tekintette célnak, további egynegyedük számára az egészségügyi és a szociális ellátás jelentette azt a területet, amelyet segítenének. Az oktatást és a sportot már viszonylag kevés, a nonprofit szervezetek többi tevékenységi területét (település és gazdaságfejlesztés, kultúra) pedig elenyésző számú vállalat említette (Kuti, 2005). Ha a támogatásokat fogadó nonprofit szervezetek oldaláról vizsgáljuk a tevékenységi terület szerinti megoszlást, hasonló eredményekre jutunk. Fontos azonban meg-

Ebbe a kategóriába beletartozik az összes normatív és nem normatív központi és helyi önkormányzati támogatás, a személyi jövedelemadó 1%-a, illetve a különböző alapoktól származó támogatások.

civil fórum

nézni azt is, hogy a vállalati és állami támogatások2 szervezettípus, illetve tevékenységi terület szerinti megoszlása mennyire hasonlít vagy különbözik egymástól. 2. ábra A vállalati és az állami támogatás megoszlása szervezeti jelleg szerint, 2006

A vállalati adományok és az állami támogatások szervezettípusok szerinti megoszlása különböző prioritásokat tükröz. A vállalkozások inkább a klasszikus civileket preferálják adományozási szempontból, ezen belül is az alapítványok kapják a pénzek közel kétharmadát. A központi költségvetés, illetve a helyi önkormányzatok inkább az ún. „fél-állami” nonprofit szervezeteket részesítik előnyben, amikor meghozzák támogatási döntéseiket. Az állami források háromötöde a közalapítványokhoz és a közhasznú társaságokhoz kerül. 3. ábra A vállalati és az állami támogatások megoszlása tevékenységi területek3 szerint, 2006

kat követik. A nonprofit szervezetek közül inkább azok számíthatnak támogatásra, amelyek a filantrópia hagyományos területein működnek. A vállalatok vezetői inkább magánemberként gondolkodnak, amikor meghozzák támogatási döntéseiket, és nem az üzleti érdek vezérli őket. A 2003-ban lebonyolított vállalati adományozási stratégiákat vizsgáló kutatásból és a statisztikai adatokból származó eredmények bizonyos fokú párhuzamosságot mutatnak. A szociális ellátás, az elsősorban gyermekekhez köthető oktatási és egészségügyi terület, valamint a kultúra és a sport területe kapja a vállalati adományok több mint kétharmadát. Az állami támogatások esetében kizárólag a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok által folyósított nem normatív támogatások tevékenység szerinti eloszlását célszerű összehasonlítani, hiszen a normatívák, illetve a központi alapok támogatásai már eleve bizonyos területekre koncentrálódnak, a személyi jövedelemadó 1%-a pedig a lakosság preferenciáit tükrözi. A költségvetési támogatások elosztásánál szintén megjelenik a kultúra és az oktatás kiemelt célként ugyanúgy, mint a vállalati szféra esetében, viszont az állami támogatás egyharmada a gazdaságfejlesztéssel és településfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetekhez kerül. A vállalati és a nonprofit oldalról végzett vizsgálatok is egyértelműen azt mutatják, hogy a cégeket nem elsősorban az üzleti célok motiválják, amikor támogatásokat nyújtanak. Sokkal inkább a társadalmi felelősség, érzelmi alapon döntenek, és a támogatás során a vállalat humánus oldala mutatkozik meg. A vállalati adományok olyan területekre is eljutnak (sport, szociális ellátás), ahol az adott területen működő civil szervezetek csak kisebb arányú nem normatív támogatásra számíthatnak. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a civil, az állami és a vállalati szféra kapcsolatában, a kormányzatok egyre inkább számítanak a vállalatok társadalmi felelősségvállalására. Valamennyi szereplő közös erőfeszítése és összehangolt tevékenysége szükséges ahhoz, hogy a szektorok között az eddiginél hatékonyabb és intenzívebb együttműködés alakuljon ki.

Nagy Renáta A tevékenységi terület szerinti bontásból jól látszik, hogy a vállalatok a hagyományos jótékonysági mintá-

2 3

Civitalis Egyesület – alelnök e-mail: renata.nagy@ksh.hu

A továbbiakban állami támogatás alatt, csak a központi költségvetésből és a helyi önkormányzatoktól származó nem normatív támogatásokat értjük. Az öt legnagyobb mértékben támogatott tevékenységi terület szerepel nevesítve.

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

Hargita Megye Tanácsa él a lehetõséggel! A civilek körében már közismert a 350-es törvény, mely értelmében az önkormányzatok támogathatják a civil szervezeteket. Országos viszonylatban sajnos még kevés helyen alkalmazzák ezt. Hargita megye egyike azon kevés megyéknek, ahol már évek óta működik a Megyei Tanács civil szervezeteknek szóló támogatási programja. A Hargita Megyei Tanács civileknek szóló programjairól Zonda Erikát, a Vidékfejlesztés és Programok Igazgatóságának az igazgató asszonyát kérdeztük. (Csáki Rozália)

Zonda Erika Hargita Megye Tanácsa, Vidékfejlesztés és programok igazgatóság – igazgató e-mail: zondaerika@hargitamegye.ro – Hargita Megye Tanácsa miként segíti a megye civil szervezeteit? – 2004-ben alakult jelen pillanatban a Vidékfejlesztés és Programok Igazgatósága keretén belül működő civil szervezetekkel kapcsolattartó részlegünk, amelynek felelőse Kardalus Enikő (telefon 0266-207745, e-mail: kardaluseniko@ hargitamegye.ro), és amelynek fő feladata a civil szervezetekkel való kapcsolattartás erősítése, szakmai tanácsadás. Azóta folyamatosan jelen vagyunk a mindennapjaikban, segítjük tevékenységüket. 2005-ben kiadtuk a Civil szervezetek katalógusát, amely a civil szervezetek tevékenységének népszerűsítését kívánta elősegíteni, és amelyet ebben az évben fogunk aktualizálni, felvéve a kapcsolatot több mint 2500 civil szervezettel Hargita megyéből. Évente megszervezésre kerül a Civil képzés és a Civil konferencia, amelyek keretén belül a pályázatírás fortélyainak elsajátítására fektettük a hangsúlyt, valamint az EU elvárásait, kihívásait boncolgattuk. Tavaly év végétől elindult a Civil Hírlevél, Hargita Megye Tanácsának elektronikus hírlevele, amely különböző hasznos információkat tartalmaz a civil szervezetek számára, és havonta küldjük az adatbázisunkban szereplő civil szervezeteknek. Hargita Megye Tanácsa évente vissza nem térítendő támogatást ad a megyénkben bejegyzett és működő civil szervezeteknek a következő szakterületeken: ifjúság, turisztika, sport, szociális, környezetvédelem, teleházak és kistérségek fejlesztése. Véleményem szerint ez a legszámottevőbb módozata a civil szervezeteink segítésének. A különböző civil szervezetekkel együtt társszervezett programjaink száma is elég nagy. Ugyanakkor egy újdonság: Hargita Megye Tanácsa azzal a felhívással fordul a megyében működő egyesületek és alapítványok képviselőihez, hogy amennyiben szeretnék, hogy a megyei tanács tagja legyen szervezetüknek, jelent-

kezzenek az intézmény 208-as irodájában. Számításba jöhetnek a közösség érdekében tevékenykedő szervezetek, amelyek tevékenységüket alapos dokumentációval támasztják alá, és amelyeknek a tevékenységi beszámolójából az is kiderül, hogy a megye érdekében munkálkodnak, tevékenységükkel a megye fejlődését mozdítják elő. A támogatás nem számottevő, szimbolikus összegről van szó, például évi 100 lej, ami viszont a nagyobb pénzek lehívásához, pályázatok elindításához segíthet. – Mikor indult be a támogatási programja, és ezáltal milyen jellegű civil szervezeti munkát támogat? – Pályáztatási rendszerünk 2003-2004-ben indult, első kiírásaink az ifjúsági, sport és teleházak fejlesztését célzó programjaink keretén belül voltak, Hargita Megye Tanácsának jelenlegi elnöke kezdeményezésére. Szerettük volna rávezetni a civil szervezetek képviselőit a pályázásra, tanuljanak meg jó és sikeres pályázatokat írni, valamint ezeket elszámolni. Az évek során folyamatosan szigorítottunk pályázati rendszerünkön, azzal a céllal, hogy a pályázók elsajátíthassák a kellő tapasztalatokat a nagyobb, komolyabb pályázatok megírása és lebonyolítása érdekében. Ugyanakkor szorgalmazni szeretnénk minél több civil szervezet megalakítását és tevékenységüknek fellendítését, megerősítve ezzel Hargita megye civil szféráját, amely hozzájárul a helyi közösségek életvitelének fejlődéséhez. – 2009-ben folytatódik-e ez a hagyomány? Avagy változásokra kell számítani? – Miután intézményünk költségvetését jóváhagyjuk, ebben az évben is kiírásra kerülnek pályázati programjaink a fent említett hét szakterületen. Idéntől csak olyan komoly programokat finanszírozunk, amelyeken keresztül Hargita megyének pénzt tudunk hozni. Ezért a pályázati kiírásainknál az önrész értékét megnöveltük, így próbáljuk ösztönözni a civil szer-

civil fórum

vezeteket, hogy más támogatási forrásokat is pályázati úton lehívjanak. 2009-ben pályázati kiírásaink még annyit változnak a megszokotthoz képest, hogy egy bizonyos program keretén belül, az év folyamán több rendben lesz kiírásunk. – Miként határozódnak meg a támogatási célkitűzések? Civil szervezeteket bevonnak-e ebbe a munkába? – Az év folyamán folyamatosan érkeznek hozzánk támogatási kérések, ezek alapján szoktuk meghatározni támogatási célkitűzéseinket. Ezt a témát mindig feldobjuk megvitatásra a Civil képzésen és a Civil konferencián is, és a megfogalmazott igényeket figyelembe vesszük. Természetesen a fejlődési irányelvek is meghatározzák célkitűzéseinket. Így kerültek az idén sorsfordulóhoz a teleházakat és kistérségeket támogató programjaink. – Az eddigi tapasztalat szerint mennyire veszik igénybe ezt a lehetőséget a megye civil szervezetei? – 2008-ban 220 pályázat érkezett be a különböző pályázati kiírásainkra. Ez a szám nem kevés, és az igényelt összeg átlagosan kétszer akkora, mint a rendelkezésünkre álló keret. A civil szer-

vezetek megtanulták és megszokták ezt a pályázási lehetőséget, számítanak minden évben kiírásainkra. Tavaly az ifjúsági, a sport és az időseket támogató programjaink örvendtek a legnagyobb sikernek. – Mely támogatási célkitűzésekre érkezett be eddig a legtöbb pályázat? Mit gondol, miért? – Mint már említettem az évek folyamán az ifjúsági programunkhoz érkezett be a legtöbb pályázat, amelynek keretén belül ifjúsági táborok, kirándulások, továbbképző kurzusok/tanfolyamok szervezésére, ifjúsági napok valamint „sulinapok” megrendezésére, ifjúsági kiadványok megjelentetésére pályáztak a civil szervezetek. – Hol és mikor tájékozódhatnak az érdeklődő civil szervezetek az új kiírásokról? – Sajnos az idén a pályázati kiírásaink később lesznek, mert késik az állami költségvetés, amely alapján jóváhagyódik intézményünk költségvetése. Az érdeklődők a hyperlink www.hargitamegye.ro és az www.fgpi.hargitahalo.ro honlapokon tájékozódhatnak pályázati kiírásaink részleteiről. Ugyanakkor a helyi sajtóban is meg fog jelenni felhívásunk, véleményem szerint április hónap folyamán.

A szociális gazdaság és a térségfejlesztés kapcsolata 1. A szociális gazdaság értelmezése, szereplői és jellemző területei A magyarra szociális gazdaságként fordított „social economy”-nak többféle értelmezése létezik a nemzetközi szakirodalomban. Ezen értelmezések két ponton megegyeznek. Egyfelől olyan gazdasági tevékenységet feltételeznek, mely az üzleti célokkal szemben nem a profit szerzésére törekszik. Másfelől ezen gazdasági tevékenységek meghatározásában és működtetésében kiemelt szerepet tulajdonítanak a közösségeknek. (Itt jegyzendő meg, hogy a magyar „szociális” és az angol „social” szavak jelentős jelentésbeli eltérése miatt szerencsésebb lett volna magyarra „társadalmi” vagy „közösségi” gazdaságként fordítani.) Az OECD alulfejlett területek fejlesztését támogató politikájában viszszatükröződő értelmezés szerint a szociális gazdaság a piacgazdaság részeként, de azon belül nonprofit mó-

don működik. Gazdaság, amennyiben szereplői valós szükségletek kielégítése érdekében gazdasági tevékenységeket végeznek, ám ezek a szereplők a legkülönfélébb szervezetek: szövetkezetek, kölcsönös pénztárak, alapítványok és minden olyan szervezet, melynek nem a profitszerzés az elsődleges célja. A profitszerzés helyett céljaik jellemzően a rugalmas foglalkoztatási alternatívák kialakítása, a polgárok lefedetlen szükségleteinek kielégítése és aktív részvételük erősítése, az emberi jogok védelme, részvétel a helyi fejlesztési politika kidolgozásában és a szociális együttműködés javítása. Azokra a területekre törnek be, melyek sem a vállalkozások, sem a közszféra által nem lefedettek. A szociális gazdaság Galliano szerint olyan útkereszteződésnek is tekinthető, ahol a fejlesztési és foglalkoztatási politikák találkoznak. Az Európai Unió szociális politi-

kájában a szociális gazdaság elsősorban a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódóan jelenik meg. A szociális gazdaságot olyan szektorként határozták meg, amely a kirekesztettség által veszélyeztetettek számára biztosít munkalehetőséget, a szociális szektorban pedig segítséget nyújt új, független üzleti tevékenységek létrehozásához. Nem azonosítható a nonprofit szektorral, s nem választható el sem a közszférától, sem a versenyszférától (New jobs in Europe, 1999). Hozzájárul a hatékony piaci verseny kialakulásához, új megközelítést vezet be a vállalkozási és foglalkoztatási formákra vonatkozóan, munkahely-teremtési potenciállal rendelkezik, új igényeket elégít ki, működése nagyrészt a tagság által végzett tevékenységeken alapszik, igényli az állampolgári részvételt és az önkéntes munkát, erősíti a szolidaritást. (EUSocial Economy). A jelenlegi értelmezés inkább a szervezetek gazdaság-

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

2. A szociális gazdaság területi feltételei A szociális gazdaság megjelenése és hatékony működése feltételezi tehát, hogy egy adott térségben létezik: – valamilyen termék vagy szolgáltatás iránti kielégítetlen szükséglet, amelyet sem a vállalkozói, sem az önkormányzati, ill. állami szektor nem tud kielégíteni; – szabad, a másik két szektor által lekötetlen, ugyanakkor munkavégzésre motivált munkaerő; – a szolidaritás, a bizalom, a kapcsolatok által felhalmozott, mozgósítható társadalmi tőke bizonyos küszöböt meghaladó mennyisége; – a speciális menedzsment képességekkel bíró szakemberek és az őket összefogó szervezeti háttér. Elmaradott térségekben a szociális gazdaság láthatóan több ponton előnyhöz jut. Egyrészről mivel a vállalkozói és rendszerint a közszféra is fejletlen, bőven van olyan terület, melyet azok nem tudnak lefedni. Másrészről a gyenge foglalkoztatási potenciál miatt a bőséges szabad munkaerő is biztosított. Harmadrészt a tradicionálishoz közelebb álló

helyi társadalmakban a szegénység ellenére, sőt éppen amiatt, gyakorta erősebb a szolidaritás. (Ezen összefüggés azonban egyáltalán nem általánosítható, számos empirikus vizsgálat utal az elmaradott térségek helyi közösséginek széthullására, a bizalom gyengülésére is.) Gond lehet a munkaerő motiváltságával és a felhalmozott társadalmi tőkével is. Végképp gondot jelent a szociális gazdaság szervezésére, irányítására képes szervezeti kapacitások és személyi kompetenciák hiánya.

4. A szociális gazdaság hazai megjelenése A hazai gyakorlatban a szociális gazdaság irányába mutató elemeket tartalmaztak pl. az OFA „Új Esély”, a PHARE – „Küzdelem a munka világából való tartós kirekesztődés ellen”, az EQUAL, a HEFOP, a ROP 3.2. helyi foglalkoztatási kezdeményezések intézkedésekhez kapcsolódó programok. Ugyancsak a szociális gazdaságot idézi a szociális földprogram több helyi példája. Mindezen programok hatására Magyaror-

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

élénkítő és foglalkoztatási helyzetet javító tevékenységén keresztül ragadja meg a szektor jelentőségét, mivel az európai közösség a vállalkozókészség („entrepreneurship”) és munkahelyteremtés („jobs”) forrásaiként számít rájuk olyan területeken, ahol ezekre a „hagyományos” vállalkozások már nem lennének képesek (EU-Social Economy). A helyi szükségletek kielégítésére épülő, erős foglalkoztatási céllal bíró szociális gazdaság (egyben az alternatív vagy közösségi foglalkoztatás) jellemző területei: – szociális szolgáltatások; – településüzemeltetés; – informatikai és kulturális szolgáltatások; – erdőépítés és -gondozás; – tájfenntartó gazdálkodás; – mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása; – kézműipar; – turizmus; – kisipar. Ezeken a területeken a hátrányos helyzetű munkaerőt foglalkoztató szociális vállalkozások mellett a közösségi összefogást és célokat hangsúlyozó közösségi vállalkozások, valamint a háztartások önfenntartását erősítő fölöslegét piacra juttató, az önfoglalkoztatók pozícióit javító szövetkezetek egyaránt működhetnek.

3. Nemzetközi tapasztalatok A kilencvenes években az új, innovatív foglalkoztatási formák, köztük a szociális gazdaság módszereinek elterjesztése, kipróbálása érdekében több nagy foglalkoztatási program (1995–1999. ADAPT és EMPLOYMENT Közösségi Kezdeményezések, 1997. Third System and Employment Programme – Harmadik szektor és foglalkoztatás-program –, 2000. EQUAL Közösségi Kezdeményezése) indult az Európai Unióban, melyek értékelése rengeteg új információval bővítette ki a szociális gazdaságra vonatkozó ismeretanyagot. Így felhívták a figyelmet a kritikus pontokra. Az EU országaiban a szociális gazdaság elterjedése különböző mértékű és a megjelenés módja is változó. A ’90-es évek nagy lendülete után a lelkesedés kissé alábbhagyott, minek oka (pl. francia források szerint) a liberális gazdaságpolitika megerősödésében, ezen belül a szociális gazdaság piacgazdasági szerepének kétségbe vonásában és a szociálpolitika területére való leszűkítésében ragadható meg.

szágon napjainkban 150-200 támogatott, csírájukban szociális vagy közösségi vállalkozásokat megalapozó projekt fut. Az elmaradott térségekben a foglalkoztatási problémák kezelésére előszeretettel alkalmazott közmunka és közhasznú munkavégzésnek a szociális gazdasághoz illeszkedő projektek egyelőre nem valós alternatívái. Részint magának a szociális gazdaságnak, a benne rejlő előnyöknek, az indulás és működtetés technikáinak nem ismerete, részint a finanszírozási módok kidolgozatlansága és leginkább a civil szféra már említett gyengesége miatt. Magyarországon jellemző a nonprofit szektor és az önkormányzatok szoros összefonódása. A foglalkoztatási szerepet vállaló nonprofit szervezetek többsége önkormányzati kht.-ként került bejegyzésre. Ez a vállalkozási forma azonban megszűnőben van, helyét a nagyobb civil töltéssel és kisebb önkormányzati függőséggel bíró közösségi gazdasági társaságok és a közösségi szövetkezetek vehetik át.

5. A szociális gazdaságtól várható térségfejlesztési eredmények és hatások Vállalkozáshiányos, alulfejlett térségekben a szociális gazdaságtól elsősorban a foglalkoztatás bővülését, hiányzó lakossági szolgáltatások, közhasznú tevékenységek ellátását és a társadalmi tőke növekedését várhatjuk. Mennyiségi becslésekre a foglalkoztatás bővülése terén vállalkozhatunk. Kistérségi bázison számítva a szociális gazdaságban legalább 15-20 ezer munkahely várható. Az elmaradott kistérségekben 3-400 ember (családtagokkal) 10001500 ember számára tudhat ez a szektor – várhatóan alacsonyabb bérezés melletti, de értelmes, közösségben végzett munkával kitöltött, folyamatos – megélhetést biztosítani.

6. A szociális gazdaság térségfejlesztő hatásának növekedéséhez szükséges feltételek A nemzetközi tapasztalatok és a szociális gazdaság rendszerszemléletű megközelítéséből adódóan az előző pontban jelzett eredmények elérése érdekében különösen ügyelni kell az alábbiakra: Makro-feltételek: – A szektor megerősítésének előfeltétele a kulturális, szemléleti korlátok lebontása, a szociális gazdaság széles körű társadalmi elfogadtatása. – A keresletet biztosító gazdasági környezet kiépítése nélkül az egyedi projektek nem lehetnek sikeresek. – A munkahelyek jelentős része csak kisebb-nagyobb támogatással fenntartható. A munkahelyek tartósságának biztosításához a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek átgondolása szükséges. – A közszféra támogatása nélkül a szektor nem tud sikeresen működni, ám szükséges a bürokratikus csapdák csökkentése. – Szükséges a finanszírozás több lábra állítása, a támogatásoktól való egyoldalú függés oldása, mert ennek hiányában a fenntarthatóság, ill. a közszférától, politikától való függetlenség sérülhet. – Szükséges a tanácsadást, lobbi tevékenységet és érdekképviseletet ellátó ernyőszervezetek működése. – A jó példákat, innovatív módszereket terjeszteni, a szektorban tevékenykedők széles köre számára elérhetővé kell tenni. Térségi feltételek: – A szociális gazdaság keretében végzendő tevékenységek indítá-

civil fórum Az önkéntesek bevonása a szeksához, megújításához pontosan ismerni kell a helyi kielégítetlen tor számára nélkülözhetetlen. Az szükségleteket, a munkaerőpia- „önkéntes törvény” mellett a potencot, a vállalkozások és a közszféra ciális önkéntesek motiváltságának stratégiáit, valamint a működtetés megteremtése, a társadalmi szolidaritás fontosságának és az önkéntes elérhető forrásait. – A szektor általában az átlagosnál számára nyújtott előnyök tudatosítáalacsonyabb bérezést biztosít, sa csak széleskörű szemléletformáamit a munkahelyek minőségé- lással, a jó példák propagálásával érvel, a feladat erkölcsi elismerésé- hető el. A szervezetek infrastrukturális vel lehet kompenzálni. Valamint kívánatos lenne a magasabb háttere is fejlesztésre szorul. Stabil és presztízsű területekre is a szociá- kis költséggel működtethető irodai és képzési infrastruktulis vagy közösségi rális háttér nélkül a vállalkozásokkal szociális/közösségi betörni. A szociális gazdaság vállalkozás nem lehet – Az együttműkökeretében végzendõ versenyképes. Az infdést szubjektív tétevékenységek indí rastrukturális feltétenyezők gátolják, lek megteremtésében melyeket mielőbb tásához, megújításá az önkormányzatok le kell küzdeni. hoz pontosan ismer sokat tehetnek, de ü– Az önkéntesek beni kell a helyi kielégí gyelni kell arra, hogy vonása, felkészítétetlen szükséglete a viszonyok tiszták se a folyamat fonket, a munkaerõpia maradjanak, a két tos feltétele. cot, a vállalkozások szféra közötti határ– Rendelkezésre kell vonal ne mosódjon állnia az üzleti és és a közszféra stra össze. a szociális szférátégiáit, valamint a Az információval ban egyaránt ottmûködtetés elérhetõ való gazdálkodás kéhonosan mozgó forrásait. pessége a hozzáférést, menedzserek széa megértést és az alles körének. kalmazás képességét együttesen jelenti. Nem elsősorban 7. Javaslatok a fejlesztésre A szociális gazdaság elmaradott tér- az informatikai infrastruktúra hiánya ségekben való kiterjesztéséhez szük- okoz ma már gondot, hanem az inséges változtatások alapvetően négy formációk fogadásának és továbbításának szubjektív tényezői. A kapacifejlesztési területet érintenek: tásépítés fontos területe a nonprofit szervezetek ezen képességének fejSzervezetfejlesztés Lennie kell olyan non-profit szerve- lesztése, és ugyanakkor a szociázeteknek, melyek gazdasági szerepe lis/közösségi vállalkozások speciális értelmezhető, alkalmasak a vállalko- igényeinek megfelelő (piaci informázások beindítására és működtetésére. ciókat és szociális kérdéseket egyEz részben szubjektív, a szervezetek- aránt befogadó) tartalomfejlesztés től függő, részben tőlük független té- megtörténte. A szervezetek közötti kapcsolanyezők függvénye. A jogszabályi háttér alakítását az tok, a hálózat építése talán a feltételobjektív feltételek közé soroljuk. A rendszer legfontosabb eleme. Magászociális gazdaság lényegének meg- nyos szociális/közösségi vállalkozáfelelő, a szociális tartalmat is figye- sok nem lehetnek sikeresek. A szaklembe vevő pénzügyi-gazdasági sza- mai és információs megerősítés melbályozás kialakítása jelentős mérték- lett különösen a hálózat révén elérheben segítené a szektor megerősödé- tő piaci előnyök létfontosságúak. sét. A szakemberháttér részint a szak- Külső szakmai segítői képzés egyoldalúságának és hiá- háttér biztosítása nyosságainak megszüntetésével, ré- A szociális gazdaság jellegéből adószint a speciális, az üzleti és a szociá- dóan a sikerhez magasan képzett üzlis szférában egyaránt jártas szakem- leti menedzserekre és szociális segíberek egzisztenciális biztonságának tőkre egyaránt szükség van. Amelnövelésével erősíthető meg. Az ezt lett, hogy a vállalkozásokban helyszolgáló tanfolyamok mellett indo- ben dolgozó szakemberháttér kialakolt a szociális és közösségi vállalko- kítandó, számukra folyamatos és szézások menedzsere szakképzés beépí- les körben elérhető külső szakmai szolgáltatások biztosítandók. tése a felsőoktatásba is.

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

A külső szakmai segítők maguk is két szakterülethez kapcsolódnak. Egyrészről nagy szükség van a külső képzett mentorok, facilitátorok elérhetőségének biztosítására, másrészről a szociális és közösségi vállalkozások igénylik a „top-menedzserek” segítségét is. A külföldi példák alapján a külső szakemberek bevonása történhet önkéntes munka, vagy az őket foglalkoztató szervezetek felajánlása alapján. A regionális módszertani központ és ötletbank felállítása a jó példák terjesztésén, a külső szakértők kiajánlásán, az információs szolgáltatások biztosításán keresztül a hálózatépítés fontos eszköze lehet. Piaci háttér megteremtése A szociális gazdaság meglévő kezdeményeinek kétségkívül leggyengébb pontja a piac, a piaci versenyképesség. E nélkül azonban nem érhető el a fenntarthatóság. A piacképesség javításának legfontosabb eleme a szolgáltatások és termékek megbízható, garantált minőségének biztosítása. A minőségbiztosítás, a profit orientált cégekével megegyező tanúsítványok megszerzése költséges dolog. A szociális gazdaságban ezen folyamatok támogatására, a minőségbiztosításba a szociális szempontok bevételére még inkább szükség van. Az értékesítési hálózatok és közös marketing tevékenység kiépítése hozhat áttörést a szociális és közösségi vállalkozások piaci pozíciójának javításában. A regionális vagy országos marketing szervezeten túl a helyi/kistáji termékek boltjainak a megyeszékhelyeken és fővárosban való létrehozása, közös kiadványok, katalógusok megjelentetése, a vállalkozási mellett a szociális cél bemutatása, ezzel a szolidaritás felkeltése csak összehangolt, az egész hálózatra kiterjedő munkával lehetséges.

Az önkormányzatok feladatát- – stabilan jó, folyamatosan mért szoladása jelentheti a szociális gazdaság- gáltatási színvonal és a politikai kurban megjelenő szolgáltatások egy je- zusváltások hatásainak kiküszöbölélentős részének az alapját. Eme lehe- se mellett – biztonságot nyújt a váltőség önkormányzati vezetőkben va- lalkozás számára. Veszélyt a monoló tudatosítása, az átadás feltételeit és polhelyzet kialakulása, az azzal való garanciáit rögzítő szerződés formái- visszaélés lehetősége jelent, ami ellen nak, a megállapodás kritikus pontjai- jó szerződéssel lehet védekezni. nak és a konfliktusok megelőzése Pályázati vissza nem térítendő távagy kezelése módszereinek megis- mogatásokra úgy a vállalkozások inmertetése nélkül ezen a dításához, mint téren hosszú távra mutaműködtetéséhez tó előrelépésben nem reszükség van. A Az önkéntesek bevoménykedhetünk. pályázati támoganása a szektor szátásnak minden emára nélkülözhetetFinanszírozás setben több évre len. Az „önkéntes A szociális gazdaság fő fiszólnak, a foglaltörvény” mellett a nanszírozója a piac. (Épkoztatottak munpotenciális önkéntepen ezért fontosak az előkaerőpiaci helyzező három pontban megtétől és a nyújtott sek motiváltságának fogalmazott javaslatok.) szolgáltatások, megteremtése, a tárA szociális gazdaságban előállított termésadalmi szolidaritás megjelenő szolgáltatások kek piaci pozíciófontosságának és az célcsoportjai és az ő terjától függő, idővel önkéntes számára heiket részben átvállaló csökkenő mértéönkormányzatok sincsekűnek kell lennie. nyújtott elõnyök tunek azonban abban a Speciális pénzdatosítása csak széhelyzetben, hogy a szolintézet létrehozáleskörû szemléletforgáltatások tényleges költsa segíthet a szocimálással, a jó példák ségeit meg tudják finanális vagy közössépropagálásával érheszírozni. Annál is inkább, gi vállalkozások tõ el. mert az alkalmazott munhiteligényének kikaerő munkaerőpiaci hátelégítésében. A rányai miatt ez a bekerüszociális és közöslési költség magasabb is lehet a piaci ségi vállalkozások hitelezése sajátos átlagárnál. A szektor ezen indokok szempontokat vet fel, melyek közül alapján hosszú távon is nem piaci for- az egyik leglényegesebb ezen vállalrások bevonására szorul. kozások esetén a hitelfedezet értelNormatív támogatások közvetve, mezése, mértékének megállapítása. az önkormányzati feladatok átvállalásával jelenhetnek meg a rendszerben. A támogatás címzettje természeDr. G. Fekete Éva tesen nem a szociális vagy közösségi vállalkozás, hanem az önkormányMiskolci Egyetem, MTA Regionális zat, ami megfelelő garanciák mellett, Kutatások Központja – megbízási díjként engedi át a feladat a földrajztudományok kandidátusa, ellátásához kialkudott összeget. A egyetemi docens normatív támogatáshoz való kötődés e-mail: reggfeke@uni-miskolc.hu

civil fórum

Térségi Televízió „Rólunk szól, értünk szól!”

Hunti Mihály István Reflex Szociális Szövetkezet – ügyvezető elnök e-mail: huntimihaly@yahoo.com

– Mikor indult és mivel foglalkozik a Reflex Szociális Szövetkezet? – A Reflex Szociális Szövetkezetet 2008. november 26-án jegyezte be a Bács-Kiskun megyei cégbíróság Kecskeméten. Ezt a dátumot jegyezhetjük a jogi értelemben vett indulásként. Köznapi értelemben véve már 2007 decembere óta formálódik a szövetkezet. A Reflex Szociális Szövetkezet fő profilját a közösségi televíziózás alkotja. A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulásban európai uniós forrásból kiépült szélessávú internet-, telefonés kábeltelevízió-hálózaton szolgáltatunk televízióműsort és képújságot. Mindemellett egy fejlesztés alatt álló interaktív weboldal segítségével szeretnénk növelni a kistérség települései közötti kohéziót. Közeljövőbeli terveink között szerepel egy havi rendszerességgel megjelenő kistérségi újság szerkesztése és kiadása, valamint egy ifjúsági szolgáltató központ és internetes kávézó kialakítása és működtetése, ahol a vendégek számára irodai és médiatechnikai szolgáltatásokat nyújtunk. – Mi adta az alapötletet a vállalkozásuk beindításához? – A televízió létrehozásához a sajnálatos helyzet adta az ötletet: a 10 településből álló kistérségünkben tapasztalható nagymértékű információs űr. Némely település alig néhány kilométerre fekszik egymástól, az ott lakók mégis sokszor nincsenek tisztában a szomszéd település történéseivel. Sőt, a nagyobb városokban a helyben történt eseményekkel, hírekkel sincsenek tisztában az ott lakók. A közösségi terek hiánya megfigyelhető az egész kistérségben. A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki kistérség központja Kunszentmiklós, az oktatásban is vezető szerepet tölt be. Sok diák a térség településeiről ingázik nap mint nap az itt található iskolákba. Délután az iskola végeztével azonban sokak felügyelet és cél nélkül csellengnek, és kerülnek rossz társaságba az utcákon, miközben a buszra várnak. Ezekre a diákokra gondoltunk, amikor eszünkbe jutott az ifjúsági központ és szolgáltató centrum létrehozásának ötlete.

– Mekkora közösséget, térséget fog át ez a vállalkozás (gondolok itt a munkatársakra és a célközösségre)? – A 7 Tv Térségi Televízió stábja jelenleg hét fizetett tagból és 10 önkéntesből áll. A tagok vegyesen a térség több településéről érkeztek. A televízió a Felső-Kiskunság és a Dunamellék 11 településén (ebből négy város) potenciálisan 30 000 embert tud elérni. A bekötések száma december 1-jén több mint 1750 háztartás volt, amely folyamatosan növekszik. – Hogyan indultak el, ki(k)nek a támogatására számíthattak? – A szélessávú kábelhálózat beruházása kapcsán 2007-ben felmerült a kérdés, hogy ki készítsen műsort a hálózatban fenntartott helyi csatornában. A kistérség vezetése a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesületét (FKKME) kereste meg a kéréssel, ők ugyanis már lassan négy éve működtetik a kisközösségi rádiót, Puszta Rádió néven, tehát rendelkeznek médiatapasztalatokkal. Ők azonban nem tudták elvállalni a televízió működtetését, de egy fiatal csapat szervezését vállalták, amely üzemelteti majd a térségi tévét. Még 2007 decemberében alakult ki a stáb magja, és a FKMME és a FELGA vezetői (Szilágyiné Lucy és Mészáros Zsuzsa) kitartó közösségépítő munkájának köszönhetően 2008 tavaszára kialakult a térségi televízió stábja. Azóta kisebb szünetektől eltekintve folyamatos a munka és a szervezés. A stáb különböző technikai és közösségépítő képzéseken vett részt, valamint pályázatot nyújtott be az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnak, amelyet sikeresen megnyert. Ez a pályázati összeg adja a kezdő lökést a vállalkozás számára. Ezen kívül támogat bennünket a FelsőKiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás, valamint a társulást alakító 10 önkormányzat, a műsorszolgáltató Optanet Kft., a kivitelező Opticon Kft., a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete, a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Foglalkoztatási Megállapodás és Kunszentmiklós Város Önkormányzata.

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

– Ma hogyan működik ez a vállalkozás, melyek az előnyei és milyen nehézségekkel küszködnek? – Már eldörrent a startpisztoly, elindultunk a projekt megvalósítása felé. Jelenleg az engedélyeztetés, eszközbeszerzés, a technikai rendszer kiépítése, a próbaadások és próbafelvételek elindítása folyik. Induló vállalkozás lévén inkább kezdeti nehézségekről beszélhetünk. A tapasztalatlanság talán a legfőbb nehézség, amivel meg kell küzdenünk, valamint a forráshiány. Az OFA ugyanis nem egy összegben utalja a pályázati összeget, hanem mérföldkövekhez és szigorú elszámoláshoz kötve negyedévente. Ez a típusú támogatás, mint minden vállalkozásnál, így nálunk is, az eszközbeszerzést nehezíti meg. Gondot jelent még az ingadozó euró árfolyama is, valamint a médiatechnikai eszközök robbanásszerű áremelkedése az utóbbi fél évben. – Az eddigi tapasztalataikra alapozva mit javasolna azoknak, akik szociális vállalkozást akarnak indítani? – Elsősorban azoknak a csoportoknak ajánlom a szociális szövetkezeti formát, akik szeretnék,

hogy egy demokratikusan működő, csapatszellemen és ugyanakkor az egyéni kreativitáson, önmegvalósításon alapuló vállalkozásuk legyen. Fontos, hogy mindenki egyenlően részesedjen a munkából és a juttatásokból is. Ezenfelül azt a motivációs tényezőt kell szemünk előtt tartani, hogy a befektetett munkának gyümölcse van. Tehát, ha több időt, erőt szánunk a projekt megvalósítására, azzal lényegében mindenki jól jár, mivel minden szociális szövetkezeti tag egyformán részesül a szövetkezés előnyeiből. Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy szociális szövetkezetünk gazdasági szervezetként törvényileg nonprofit jellegű. Adózott bevételeit nem osztja szét a tagok között, hanem ún. közösségi alapot képez belőle, amiből a szociálisan rászoruló tagoknak nyújt – egészségügyi, iskolázási, kulturális és sport célra – támogatást (ettől lesz szociális a szövetkezet). Mindemellett közhasznúságot is választottunk a bejegyzéskor, aminek ugyancsak több előnye van (illetékmentesség, százalékos felajánlások, a vállalkozók adókedvezménye, ha támogatnak minket és nem utolsósorban társadalmi megbecsültség).

Az átengedett iparûzési adó, avagy a helyi nonprofit szektor sajátos támogatási formája Magyarországon

helyi civil társadalom és az önkormányzat közötti kapcsolatoknak egyik jelentős ismérve a nonprofit szervezetek pénzügyi támogatási rendszere. Ezen belül legtöbbször pályázatok útján, vagy a költségvetési források egy bizonyos elkülönített alapjából, esetleg normatív alapon kerülnek millió, sőt milliárd forintok civil szervezetek működésének közhasznú, kiemelkedően közhasznú tevékenységük folytatására. E támogatási rendszer egyik speciális formája az iparűzési adóból befolyó összegek egy bizonyos részének átengedése a helyi alapítványoknak, egyesületeknek. Különösképpen azért érdekes ez a modell, mert a három szektor kapcsolódási pontján helyezkedik el. A háromszög egyik oldalán a versenyszféra, mint az iparűzési adó megfizetésére kötelezett csoport helyezkedik el. A másikon az 1

önkormányzat, mely lebonyolítja, szabályozza, átirányítja a rendszer segítségével a befolyt közpénzek egy részét a költségvetési keretből. Végezetül a civil/nonprofit szektor, amely a kedvezményezettek körét adja. A KSH 2006-os adatai és az önkormányzatok hivatalos honlapjain megtalálható információk alapján mintegy 15-20 önkormányzat élt ezzel a támogatási lehetőséggel. A helyi civil/nonprofit szervezetek gazdasági lehetőségei, életképessége – melyeket e forrásból is gyarapítani tudják – felértékelődik, ha nem „statisztikus szemmel” tekintünk rájuk, hanem a helyi társadalom, a „lokalitás” szemszögéből nézzük. A szubszidiaritási elv megnyilvánulásának egy tipikus példáját figyelhetjük meg. A helyi vállalkozók kötelezően befizetett helyi iparűzési adójuk – a helyi önkormányzat rendeletétől füg-

gően – 2-10%-át az adóbevallásuk során a megnevezett helyi szervezetek számára ajánlhatják fel. A támogatandó szervezetek körét különbözőképpen definiálták az önkormányzatok. Ennek egyik típusa, mikor az önkormányzat által rendeletben rögzített jogszabályban megnevezett, a településhez kötődő, közhasznú vagy legalábbis a helyi életben jelentős közösségi feladatot ellátó szerveződések számára lehet felajánlást tenni. Ez a mód egy közvetlen lehetőséget jelent ezeknek az alapítványoknak, egyesületeknek, hogy sokszor amúgy sem „rózsás” anyagi helyzetükön javítsanak, több forrásból tudjanak gazdálkodni, s így biztosabb lábon álljanak.1 A következő példákon keresztül (a teljesség igénye nélkül) jól láthatjuk, hogyan jelenik meg a különböző településeken az effajta támogatási forma.

Néhány példa azon városokra, ahol átengedett iparűzési adóból részesültek nonprofit szervezetek: Gyula, Kocs, Makó, Mezőkövesd, Nyírbátor, Tolna, Zalaegerszeg, Újfehértó stb.

Makón 115 civil/nonprofit szer- meg azt a szűkebb, kivételezett kört, vezetet soroltak fel a függelékben, amely pályázatot nyújthat be a helyi amelyek számára felajánlható 2008. iparűzési adó címzett adórészéből január 1-től az iparűzési adó 6%-a való támogatás felhasználására. Ilyen (igaz, a korábbi évben ez 9% volt). típusúak jelen esetben a szociális, Ahogy közvetlenül az önkormányza- egészségügyi és karitatív tevékenyti rendelet írja, ezt az összeget. „(…) a séget végző társas nonprofit szervefüggelékben felsorolt helyi sport, zetek, alapítványok. kulturális, oktatási szervezetek és a Sajnos található olyan példa is, helyi egészségügyi civil szervezetek, amikor a már gyakorlatba beültetett, illetve rendezvényeik, valamint ön- kialakított támogatási rendszer a kormányzati intézmény felújítására költségvetés tervezése miatt megszűés önkormányzati útépítés támogatá- nik, s ezáltal a helyi civil társadalom sára fordíthatja…”2 kevesebb forráshoz juthat a jövőben. Szekszárd önkor„… A tavalyinál mintmányzata konkrétan egy húszmillió fomegnevezte, hogy mirinttal több iparűzési A helyi közösség, a lyen célból hívta életre adóra számít az önképviselõtestület, a ezt a forrást a nonkormányzat idén. Ennonprofit szervezeprofitok számára. „A nek egyik forrása, tek, a helyi társadakét szféra közötti kaphogy megszűnik az a lom hálózati kapcsocsolat kialakítását selehetőség, mely szelatai minõségének gíti elő az önkormányrint az iparűzési adó zat 29/1991. (XII.23.) öt, illetve tíz százalékérdésérõl, értékek KT. számú, a helyi kát helyi civil szerverõl beszélünk, s ez adókról és az adózás zeteknek, intézméjóval több annál, rendjéről szóló rendenyeknek lehetett felminthogy csak pénz lete, mely lehetőséget ajánlani…”4 Ez a kedben fejezzük ki. vezőtlen példa ráviteremt a vállalkozólágít arra, hogy minak, hogy helyi iparlyen törékeny is lehet űzési adójának 5%-át, a városban működő civil szervezetek ez a rendszer, mennyire kiszámíthaszámára ajánlja fel.”3 Az itt megjele- tatlan. Végülis az önkormányzat gaznő „indoklás” szerint a két szféra, a dálkodása, költségvetése határozza piaci és a nonprofit közötti kapcsolat meg a lehetőségeket, természetesen a erősítése, egymás támogatása a ren- „másik oldalon” ott található a civil delet célja. koncepció, a vezetőségi akarat, a céA másik típus, amikor az önkor- lok kérdése… – már ha rendelkezik mányzat a preferált tevékenység ilyennel a testület. alapján nevezi meg a kedvezményeHa a Központi Statisztikai Hivatal zetteket. Zalaegerszegen „csak” tevé- évről évre közzétett adatai alapján5 kenységi terület alapján határozzák makrostatisztikai szemszögből tekin-

civil fórum tünk az átengedett iparűzési adónak az összes bevételhez viszonyított, illetve az állami támogatásokon belüli arányára, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mintegy 300 millió forintos éves támogatás jelentéktelen része a forrásoknak („csak” pár ezrelék), de nem is ebből a szemszögből érdemes megközelíteni a kérdést. A helyi közösség, a képviselőtestület, a nonprofit szervezetek, a helyi társadalom hálózati kapcsolatai minőségének kérdéséről, értékekről beszélünk, s ez jóval több annál, minthogy csak pénzben fejezzük ki. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy negatív irányba történő elmozdulást jelez, s ezt alátámaszthatja a jövőre nézve is, hogy míg 2005-ben az önkormányzatok még több mint 550 millió forintnyi átengedett iparűzési adóból származó pénzösszeget juttattak a nonprofit szervezeteknek, ez egy éven belül majd a felére visszaesett.6 Kérdés, hogy a jövőben hogyan alakul e specifikus támogatási forma helyzete. Magyarország jelen gazdasági helyzete mellett – gondolva itt az önkormányzatok költségvetési problémáira, a kialakuló válságnak a vállalati szférára gyakorolt hatására – inkább számíthatunk ennek a „három szereplős” forrásnak a beszűkülésére, s így nem lehetünk ez ügyben túl derűlátóak…

Mrázik György szociológus hallgató, Budapest e-mail: raaskay@gmail.com

http://www.mako.hu/files/iparuzesi_egyseges_2008.doc, 2008-11-28 http://www.szekszard.hu/, 2008-11-21 4 http://www.tolna.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1166, 2008-11-24 5 Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006, KSH, Budapest, 2008. 6 2005-ben 97 településről érkezett válasz azzal kapcsolatban, hogy adott szervezet (összesen 673) rendelkezett iparűzési adóból származó támogatással. Ez a szám 2006-ra lecsökkent 77 településre és 655 szervezetre. Egyértelmű összefüggést, tendenciózus megállapítást e rövid leíró vizsgálat alapján nem tehetünk, ám a csökkenő szám látható. (KHS 2008.) 2 3

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

Innovatív kezdeményezés a magyar nyelv használatáért Magyar nyelvünk jogszerű használatáért gyújtották meg virtuálisan a lármafákat a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom képviselői. 2008 augusztusában indította el a szervezet a LÁRMAFA levelezőlistát, mert azt tapasztalják, „hogy a magyar nyelv majdnem teljes mértékben kiszorult a közszférából, a hétköznapi élet minden fontos színteréről és majdhogynem a privát szférában beszélt nyelvként éljük meg. Mindezzel együtt Románia példaértékű törvényi háttérrel rendelkezik, az ország ratifikált és életbe léptetett minden egyes olyan nemzetközi egyezményt, amelyek a kisebbségeket és azok nyelvét védelmezik. A valóság azonban másként fest.” Mára már több mint 100 tagja van a listának és napi szintű igen aktív és konstruktív párbeszéd – és nem csak az – folyik. A szervezet két alapítóját, Szigeti Enikőt és Horváth-Kovács Ádámot kérdeztük. (Csáki Rozália)

– Az elmúlt hónapok tapasztalatára visszatekintve hogyan értékeli, mennyiben teljesíti a lista a kitűzött célt? – A kitűzött célunk a valódi kétnyelvűség kialakulása, magatartásváltozás, valamint a magyar közösség érdekérvényesítő erejének megerősítése – egy hosszú távú cél, amelynek eléréséről még nem beszélhetünk. Rövidtávú céljaink közül néhányat teljesülni látunk, és ezeknek rendkívül örülünk, a lista eddigi működése messze felülmúlta terveinket és elképzeléseinket. Az egyik legnagyobb siker amellett, hogy a listatagok száma rendkívül gyorsan növekedett, a lista cselekvésre buzdító hatása. A listatagok közül sokan megtették azokat a lépéseket, amelyeket ösztönöztünk, és amelyek szükségessége miatt született meg az ötlet a lármafa „felállítására”. Mert az igazi változás az emberek magatartásában indul el, nem pedig azzal, hogy folyton a hiányosságokon rágódunk és keressük a felelősöket, akikre lehet ujjal mutogatni, ezzel egy időben várjuk azokat, akik majd megoldják a helyzetet és rendet teremtenek. A közösség sorsa a közösség kezében van, a lista azzal a céllal indult, hogy tudatosítsa mindenkiben a cselekvés szükségességét. Így az emberek azt tanulhatják meg, hogyan lehet egy közösség fontos ügyeiben állást foglalni – értjük ezalatt a közösséget érintő diszkriminatív eljárásokat –, s elsajátíthatóak az érdekérvényesítés különböző technikái, hogy egymást támogatva, segítve mindenki ugyanazt az ügyet szolgálhatja.

– Milyen esetek kerültek terítékre eddig? – Volt a nyárádszeredai templomépítés ügye: Nyárádszereda központi parkjában az ortodox egyház templomot akar építeni, a helyi közösség ezt ellenzi. Személyesen is találkoztunk a nyárádszeredai polgárokkal, akikkel közösen elkezdtünk egy életképes stratégiát kidolgozni, amelynek célja a templomépítés kezdeményezésének leállítása. A CEMO másik projektje a kétnyelvűség ösztönzéséről szól, ezen belül sor került egy levélküldési akcióra: kiküldtünk 15 magyarul megcímzett levelet Erdély-szerte, ezek mindenhova, még a szorványterületekre is eljutottak különösebb akadály nélkül. Ezzel azt akartuk bizonyítani, hogy magyarul is el lehet címezni a leveleket. Marosvásárhelyen a Boldog új évet! ünnepi feliratozást csak románul függesztették ki. Nyílt levelet küldtünk a polgármesternek, amelyben felszólítottuk, hogy magyarul is tegye ki a köszöntőt. Részben sikeres akció volt, mert egy román feliratot levettek, helyére feltettek egy magyar nyelvű ünnepi díszkivilágítást. Mindez az Európai Unió által meghirdetett Interkulturális Párbeszéd Évében zajlott. Volt olyan hely, ahol szinte egymás mellett volt kifüggesztve kétszer a román felirat. Ugyancsak a listán érkező hír alapján akciót indítottunk a marosvásárhelyi Népművészeti Iskola törvénytelen elnevezése ellen – egyik listatagunk jelezte, hogy az intézmény megkerülte a törvény által előírt lépéseket, és a városi tanács elé vitte a névadást, annak ellenére, hogy

civil fórum

az iskola teljes mértékben a megyei tanács fennhatósága alatt áll, a tanács a fenntartója. A Maros megyei diszkriminatív, a magyar gyerekeket hátrányosan érintő beiskolázási terv módosításáért is eddig egy nagyon sikeres aláírásgyűjtési akció zárult le. – A párbeszéden túl került-e sor konkrét cselekvésekre is? – A lista nem párbeszéd céljával jött létre, ezt fontos kihangsúlyozni. A lista konkrét problémákra valós megoldásokat keres, nem beszélgetést moderálunk. Ez egy mozgalom, rengeteg munkával jár, mert nagyon sok lépést kell tenni ahhoz, hogy élő legyen. Nem elég, ha egymásnak jelezzük a sérelmeinket, aztán karba tett kézzel várjuk, hogy valaki megoldja őket. Cselekedni kell! Sok esetben lépett a CEMO, de elvárjuk, hogy a tagok is aktívak legyenek. Többen be is kapcsolódtak a munkába. Konkrét részmunkákat is elvállaltak a listatagok a kétnyelvűség projektben – próbáljuk a törvények által biztosított magyar nyelv használatára és az ezzel járó jogokra felhívni a figyelmet, valamint elérni azt, hogy a közösség éljen ezekkel a nyelvi jogokkal. – Kezdeményezőek-e a lista tagjai? Vállaljáke adott esetben a cselekvést? – Igen, léteznek kezdeményezések. Például a kétnyelvűség projekt keretében többen jelezték, hogy támogatják, és aktívan részt vennének egy olyan stratégia kidolgozásában, amely az üzleti élet kétnyelvűségének valódi megvalósítását ösztönözné.

Vannak olyan listatagok, akik maguk fogalmaztak meg leveleket, amelyeket aztán feltettek a Lármafa listára – ezek a levelek a magyar nyelvhasználat hiányát kérték számon banki, telefon- és más szolgáltatások esetében. – Mi az éppen aktuális kérdésfelvetés a listán? – A Maros Megyei Tanfelügyelőség diszkriminatív beiskolázási tervezete, valamint a valódi kétnyelvűség megjelenése az oktatási rendszerben. Ez egy bonyolult és hosszú távú folyamat, hiszen a cél a kétnyelvűség meghonosítása a vegyes tannyelvű iskolákban. Sajnos, majdnem minden vegyes tannyelvű iskola Maros megyében egynyelvű, pontosabban román nyelvűek az intézmény feliratai. Vidéken vannak kivételek, de Marosvásárhelyen kizárólag egynyelvű feliratok találhatók a két nyelven oktató iskolákban. Emellett a kétnyelvűség az üzleti életben kezdett meghonosodni. – Mi a CEMO legközelebbi akciója? – Folytatjuk a munkát az iskolákban, ezekről az akcióinkról nem tudunk többet mondani jelenleg, mert pillanatnyilag a stratégián dolgozunk. Ezzel egy időben a kétnyelvű formanyomtatványok használatát ösztönző akciókon dolgozunk: már több polgármesteri hivatallal tárgyaltunk, azt az ígéretet kaptuk, hogy ezeket megjelenítik majd a honlapjaikon. Elérhetőségük: info@cemo.ro A listára a következő linkkel lehet feliratkozni: http://groups.yahoo.com/group/ larmafa

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

A pénzügyi és a gazdasági válság hatása a civil szféra jövõjére szolgáltatottabbaknak. Ennek fő oka, hogy a civil szervezetek anyagi támogatását biztosító források többsége „elapadóban” van, másként mondva a pénzügyi és gazdasági válság a filantropikus magatartást is jelentősen megnyirbálja. A börzék válsága, a részvények értékének zuhanása nagy hatással van a világ legnagyobb adományozó alapítványaira is, ugyanis szervezeti tőkéjük (endowment) jó része részvényekbe van fektetve. Ebből kifolyó-

költségvetése is „karcsúsodik”, ami azt is jelenti, hogy kevesebb pénz áll majd azon civil szervezetek rendelkezésére, amelyek közszféra által kiszerződött (outsourcing) szolgáltatásokat végeznek. Ami a cégeket illeti, bevételeik, profitjuk nagymértékben csökken, sokan közülük csődöt mondanak, és mindez a cégek társadalmi felelősségvállalási programjainak (CSR) megtorpanását vagy épp teljes leállítását jelentheti.

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

eglepően kevesen ismerik fel, hogy az Egyesült Álla„ mok súlyos recesszió előtt áll, amely Európára is hatással lesz. A válság megrázóbbnak ígérkezik, mint a második világháború óta bármelyik.” – állította Soros György a Der Standard osztrák lapnak egy évvel ezelőtt, 2008 januárjában. Akkor sokan még talán nem is hitték, hogy ez valóban bekövetkezhet, csak legyintettek és a híres pénzügyi guru egy újabb spekulatív húzásának tartották. De sajnos nem erről volt szó, hat-hét hónappal később már az egész világ csak erről beszélt, sőt mi több, a híradások, újságok mindennapi fő témájává vált. Azóta a nemzetközi pénzügyi rendszeren belül fölütötte fejét a káosz olyannyira, hogy a fejlett államok kormányai többmilliárdos, baloldali lépésként is értékelhető pénzügyi segélycsomagokkal, úgynevezett stabilizációs intézkedésekkel sietnek a bajba jutott bankok, nagyvállalatok segítségére. Ugyancsak azóta számos bank csődbe ment (csak az USA-ban 23), ezrek vesztették el lakásukat, százezrek munkahelyüket, sőt mi több, néhányan már öngyilkosságot is elkövettek, mint például Németország egyik leggazdagabb embere a Forbes magazin 94. helyezettje, Adolf Merckle milliárdos. Egyes elemzők szerint „nem csak a neoliberális paradigma kérdőjeleződött meg, hanem magának a kapitalizmusnak a jövője is.” Ami igaz, ezt az 1929-1933-as válság idején is sokan emlegették. Ilyen körülmények között bennünk, civilekben is felmerül a kérdés, milyen hatással lesz a válság a civil szervezetekre, milyen túlélési esélyei vannak a civil szférának? Nyilvánvaló, hogy ezt a szférát sem kerülheti el a válság, sőt mi több, az is állítható, hogy egyike a legki-

lag, tőkéjük jóval kisebb éves hozadékot eredményez, ami nyilvánvalóan csökkentett adományozási költségvetést, azaz kevesebb kiosztásra szánt pénzt jelent ezen alapítványok esetében. (Már októberben találkoztam olyan nagy amerikai alapítvány képviselőjével, aki már akkor 800 millió dolláros, közel 30%-os tőkeveszteségről számolt be saját szervezete esetében.) Válságos időkben, a kormányok

A közösségektől származó bevételek is látványosan csökkennek, a munkanélküliség és az elszegényedés kevesebb és kisebb civil szervezeteknek szánt adományokat eredményez. Ilyen körülmények között a civil szféra jövőjét illető előrejelzések sötét jövőt jósolnak. Paul Light, a New York-i Egyetem professzora szerint a következő két évben az Egyesült Államokban legkevesebb 100 000 civil

szervezet fog megszűnni a pénzügyi – Az uniós alapok is mentőövet jeés a gazdasági válságnak köszönhelenthetnek, ugyanis jelenleg az tően. A legtöbb szervezet már most a egyik legbiztosabb támogatási támogatások csökkenésével szembeforrást képezik. Sajnos, különbösül, ami költségvetések csökkentését, ző okokból kifolyólag (túlzott büelbocsátásokat, valamint számos rokrácia, nagy önrész stb.) neheprogram leállítását eredményezi. zen lehívható forrást jelentenek a Az ilyen jellegű előrejelzések kolegtöbb hazai szervezet számara, moly aggodalomra adhatnak okot a de ennek ellenére nem elérhetetlehazai civil szférát illetően is. Jogosan nek. Ugyanakkor pozitívumként merülhet fel a kérdés értékelhető, hogy a mindannyiunkban, ha válságnak köszönhea világ legerősebb citően nagy valószínű... ez a válság újra elvil szférája (az ameriséggel gyorsabban legondolkoztathat kai) ennyire lesújtó jöhívhatóak lesznek emindannyiunkat arvő elé néz, akkor mire zek az alapok. A kiról, hogy mennyire számíthatunk a hazai, sebb szervezetek száalig tizenegynéhány mára megoldást jefenntarthatóak a éves, jóval tapasztalenthet, ha nagyobb globális folyamatok, latlanabb és kiszolgálszervezetekkel vagy mennyire növekszik tatottabb mozgalom önkormányzatokkal kiszolgáltatottságunk esetében? Nagy valópartnerségben pályázamiatt, hogy mint színűséggel még súnak. emberi társadalom lyosabb következmé– Ha egy szervezet nyekre, számos felsaját költségvetésénem tudunk megfeoszlatott civil szervenek megnyirbálására lelõen gazdálkodni zetre, a karitatív tevékényszerül, fontos, erõforrásainkkal. kenységek nagymérhogy semmiképpen tékű csökkenésére. ne a forrásgyűjtésre Mit lehet tenni (fundraising) szánt annak érdekében, hogy növeljük alapokat csökkentse. Ez az egyik szervezeteink túlélési esélyeit, és legnagyobb elkövethető hiba, uhogy átvészeljük a válságot? gyanis a kieséseket csak fokozott – Először is a szervezeteknek meg és újragondolt forrásgyűjtési strakell próbálniuk minél változatotégiával lehet pótolni. sabb támogatási tárcát kiépíteni, – Maradjunk „testközelben” eddigi azaz költségvetésüket minél több adományozóinkkal, támogatóinkforrásból származó bevételekből kal, ápoljuk a kapcsolatot az elköfelépíteni. vetkezőkben is, még akkor is, ha

civil fórum nem tudnak támogatni a következő időszakban. Időnként keressük fel őket, érdeklődjünk dolgaik menetéről, nem feledve, hogy évekig az általuk adományozott pénzekből működött szervezetünk. Ugyanakkor, mint minden válságnak, előbb-utóbb ennek is vége lesz, és akkor újra támogatást szeretnénk kérni eddigi támogatóinktól. – Meglátásom szerint ebben az időszakban még jobban felértékelődik a szervezeti áttekinthetőség, elszámoltathatóság. Azon szervezetek, melyek jobban megfelelnek ezeknek a szempontoknak, nagyobb túlélési eséllyel vészelhetik át a válságot. Végezetül: ez a válság újra elgondolkoztathat mindannyiunkat arról, hogy mennyire fenntarthatóak a globális folyamatok, mennyire növekszik kiszolgáltatottságunk amiatt, hogy mint emberi társadalom nem tudunk megfelelően gazdálkodni erőforrásainkkal. Mint civil szervezetek arra kell összpontosítanunk, hogy még nagyobb szerepet vállaljunk ennek a tudatosításában, mert e tudatosulás nélkül még gyakoribb és még nagyobb válságokkal fog szembesülni az emberiség.

Potozky László Polgár-Társ Alapítvány – ügyvezető igazgató e-mail: laszlop@repf.ro

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

Az Európai Bizottság közleménye a többnyelvûségrõl: európai tõke és közös elkötelezettség Az Európai Közösségek Bizottsága közleményt adott ki az EU tagállamai számára, melyben előterjeszti a többnyelvűséget előmozdító politikai irányelvekre vonatkozó stratégiáját. A közlemény tartalmazza a nyelvi sokféleséggel összefüggésben álló célkitűzéseket, valamint ajánlásokat tesz azok megvalósításához. Az Európai Bizottság 2008 szeptemberében közleményt fogadott el „Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség” címmel, amelyben a nyelveket a társadalmi kohézió és a jólét tágabb kontextusában közelíti meg. A többnyelvűségnek számos európai uniós politikába és fellépésbe történő beemelésével e közlemény célja, hogy tükrözze a több mint 490 millió polgárt számláló, valamint különböző nyelvi készségekkel és igényekkel rendelkező Európai Unió valóságát. A dokumentum a második olyan közlemény, mely a többnyelvűséggel foglalkozik, ez is tükrözi azt a folyamatot, amely révén a nyelvi sokféleség ügye egyre hangsúlyosabbá válik az Unión belül. Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa szerint a közlemény arra buzdítja az EU tagállamait, a helyi hatóságokat és a szociális partnereket, hogy közösen lépjenek fel. Új elemként a Bizottság által elfogadott integrált megközelítés figyelembe veszi Európa nyelvi sokszínűségében rejlő értéket és lehetőségeket, illetve a hatékony kommunikációhoz szükséges, inkább egyéni jellegű nyelvtanulási igényeket.

Bizottsági közlemény a többnyelvűségről Az Európai Bizottság 2008. szeptember 18-án kiadott közleményének központi témája a mindennapi többnyelvűség széles körben való elterjedésének elősegítése az Európai Unió tagállamaiban. A közlemény rámutat arra, hogy a többnyelvűség nem el-

szigetelt szakpolitika; számos olyan területhez kapcsolódik – mint például az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a foglalkoztatás és a média –, mely a nyelvi sokszínűség bevonásával átfogó politikai koncepciót alkot. A Bizottság célja olyan politikai szabályozás megteremtése, mely sikeresen előmozdítja a nyelvi sokféleséget, és ezáltal jobb életesélyeket biztosít az Unió polgárai számára. A közleményben az Európai Bizottság kifejti, hogy törekvései egyrészt arra irányulnak, hogy felhívja az emberek figyelmét az idegen nyelvek ismeretének gazdasági, illetve kulturális előnyeire, másrészt arra, hogy valamennyi állampolgár lehetőséget kapjon arra, hogy anyanyelve mellett két másik nyelvet is elsajátítson. Ezek a célkitűzések alkotják a Bizottság többnyelvűségi politikájának alappilléreit. A közlemény nem jogszabály, sokkal inkább szakpolitikai iránymutatásokat felvázoló dokumentum. A nyelvpolitika elsőszámú döntéshozói a tagállamok, melyek a Bizottság iránymutatásai alapján alakítják ki politikai koncepciójukat. E téren összehangolt együttműködésre van szükség, hogy a meglévő források felhasználásával elősegítsék a többnyelvűséget a tanulás, a foglalkoztatás, a kommunikáció, a társadalmi integráció, a kultúra, a kutatás és a média területén. A regionális és kisebbségi nyelvek kérdése is a tagállamok hatáskörébe tartozik. A tagállami politikákhoz azonban átfogó keretet biztosít az

Európa Tanács által elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. A tagállamok mellett a döntéshozatalban részt vesznek más nemzeti és helyi szervezetek is: oktatási szolgáltatók, szociális partnerek, a média és a szolgáltatási szektor, illetve a regionális és helyi hatóságok.

Az EU előtt álló kihívások és célkitűzések Az Unió a legutolsó bővítés után 27 tagállamot foglal magában. Ez 500 millió polgárt, 23 hivatalos nyelvet és további, mintegy 60 kisebbségi és regionális nyelvet, és ebből adódóan egyedülálló nyelvi sokszínűséget jelent. A globalizáció és a migrációs hullámok tovább gazdagítják az Unión belül használt nyelvek széles skáláját. Az utóbbi években egyre nő azok száma, akik az EU más tagállamain belül vállalnak munkát. A megnövekedett nyelvi sokszínűség nemcsak lehetőségeket hordoz magában, hanem számos kihívással is szembeállítja a társadalmakat.

Többnyelvűség a kultúrák közötti párbeszéd és a társadalmi integráció szolgálatában A társadalmi integráció egyik meghatározó aspektusa egymás kultúrájának és nyelvének elfogadása és tisztelete. Ennek elősegítése érdekében a tagállamok feladatai közé tartozik: – a külföldi munkavállalók számára a befogadó ország anyanyelvét oktató tanfolyamokhoz való hozzáférés megkönnyítése; – a társadalom vonatkozásában helyi és iskolai szinten jelenlévő nyelvi erőforrások hatékonyabb és változatosabb kihasználása; – az idegen anyanyelvet beszélő gyermekek integrációjának támogatása.

civil fórum

Az Unióban jelenlévő, megnövekedett mobilitásból adódóan fontos, hogy a szolgáltatóknál, a bíróságokon, illetve a helyi ügyintézésben is megjelenjen a többnyelvűség. Lényeges pont továbbá, hogy a nyelvi akadályok áthidalására több, a kultúrák közötti párbeszédet előmozdító eszköz is rendelkezésre álljon.

Nyelvtudás: foglalkoztathatóság és versenyképesség Az idegen nyelvek ismerete révén a több nyelvet beszélő polgárok az élet számos területén kerülnek előnybe az egy nyelvet beszélőkkel szemben. Ilyen terület a gazdaság, ahol a többnyelvűség határozott versenyelőnyt, jobb karrierlehetőségeket jelent. A többnyelvűség gyakorlati megvalósulása nemcsak kommunikációs eszköz, hanem felhasználható tőke, mellyel sikerek érhetőek el az üzleti életben. A nemzetközi mobilitásnak köszönhetően az Unió országaiban egyre nő a kereslet a több nyelvet beszélő munkaerő iránt. Az egyénekre vonatkozó többnyelvűség előnyei mellett a közlemény kiemeli továbbá, hogy az üzleti életben is azok a kis- és középvállalkozások élveznek előnyt, melyek olyan új piacok felé tudnak nyitni, melyek tárgyalási nyelve elsősorban nem az angol. Ennek szellemében a nyelvek ismeretére való törekvést be kell illeszteni a humántőke fejlesztésére irányuló vállalati stratégiákba.

A barcelonai célkitűzések megerősítése A Bizottság és a tagállamok közös célja, hogy a nyelvtudást mint alapkészséget beépítsék számos uniós szakpolitikai területbe, ezáltal elősegítve a barcelonai célkitűzés elérését. A barcelonai célkitűzés lényege, hogy az EU valamennyi tagállamának polgára az anyanyelve mellett további két idegen nyelvet is elsajátítson. A hatályban lévő, illetve a korábbi közleményekkel kevésbé megcélzott területek és célcsoportok pontosabb kijelölésével (szakképzésben résztvevők, alacsonyan képzett felnőttek és migránsok) a Bizottság fenntartja az anyanyelv+2 nyelv célkitűzésre irányuló erőfeszítéseket. A Bizottság uniós programok segítségével támogatja egyre több nyelv oktatását az egész életen át tartó tanulás, a nyelvtanárképzés, az iskolai partnerkapcsolatok és a különböző célcsoportokhoz igazított innovatív módszerek kutatása és fejlesztése által. Az egész életen át tartó tanulás

kulcsfontosságú a nyelvi készségek elsajátítása terén: a nyelvtanulást korán kell elkezdeni, fenn kell tartani a motivációt az iskolai oktatás ideje alatt, majd felnőttkorban is ösztönözni kell a nyelvtanulást. Ennek szellemében rugalmas nyelvtanulási lehetőségeket kell azok számára biztosítani, akik nem iskolai keretek között tanulnak. Olyan oktatási módszerek szükségesek, melyek alkalmazzák a mai kor vívmányait, segítségül hívják a médiát és az új technológiákat.

(feliratozott filmek), a több nyelven elérhető internet- és mobilszolgáltatások (fordítóprogramok), a humán és gépi fordítói szolgáltatások (tolmácsok, tolmácsprogramok). Nagy hangsúlyt kell fektetni a fordítók és tolmácsok képzésére, korszerű fordítóeszközök kifejlesztésére és az ezekkel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatcserére. Az informális nyelvtanulás lehetőségét például jobban ki kell használni azáltal, hogy növeljük a multimédiás eszközökhöz és a virtuális vagy valóságos mobilitáshoz való hozzáférést. Ezt az átfogó célt támogatja a 2010 – az információs társadalom szakpolitikai kerete –, amely cselekvési terv célja felhasználóbarát IKT-k (információs és kommunikációs technológiák), eszközök és szolgáltatások fejlesztése.

A többnyelvűség külső dimenziói

A Bizottság iránymutatásával összhangban a tagállamok feladata beépíteni a nyelvtanulást a felnőttképzésbe, valamint bővíteni az iskolai keretek között választható nyelvek körét. Emellett olyan új képzési terveket kell kidolgozni, melyek magukban foglalják a cserekapcsolatok kiépítését más országok iskoláival. A tevékenységek körét bővítve a tagállamok felkérést kapnak arra is, hogy folyamatosan fejlesszék a nyelvtanárok továbbképzését, és programot dolgozzanak ki az anyanyelv második vagy idegen nyelvként történő tanítására.

Média és új technológiák Az Európai Unió azon polgárai számára is biztosítani kell az információkhoz való korlátlan hozzáférést és a hatékony kommunikáció eszközeit, akik egynyelvűek vagy nyelvileg alacsonyabban képzettek. Fontos, hogy a polgárok nyelvi korlátok nélkül jussanak hozzá a különböző szolgáltatásokhoz, és használni is tudják azokat. Ehhez nyújtanak segítséget a média

Az Unión belül beszélt nyelvek közül néhány világnyelvnek számít, melyet a tagállamokon kívüli országokban is beszélnek. Ez elősegíti az Unió kommunikációját, gazdasági és kulturális partnerkapcsolatok kiépítését más országokkal. Másrészt felveti annak a lehetőségét, hogy Európai Unión kívüli nyelveket oktassanak az uniós országokban. A jövőbeli feladatok közé tartozik az uniós nyelvek tagállamokon kívüli oktatásának előmozdítása, mely elengedhetetlen feltétele a kultúrák közötti párbeszédnek. Mindemellett a tagállamok feladata tovább erősíteni a diplomáciai külkapcsolatokat, az uniós nyelvek hatékonyabb és szélesebb körű terjesztése érdekében. Lényeges szempont, hogy az Európai Unión belül olyan nyelvpolitikára van szükség, amely kedvez a nyelvi sokféleségnek, és nyelvbarát környezetet teremt azáltal, hogy bővíti a tanított nyelvek körét, értékeli és fenntartja polgárai nyelvi készségeit, és ösztönzi őket további nyelvek tanulására. A közlemény hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az angol mellett más idegen nyelv oktatása is teret kapjon. Emellett rávilágít arra is, hogy a kizárólag az EU hivatalos nyelveinek tanulását elősegítő nyelvpolitika túl szűkre szabott a ma társadalma számára, ahol a sok különböző nyelvet beszélő polgár napi kapcsolatban áll egymással.

Végrehajtás A Bizottság 5 pontban határozta meg a többnyelvűségre vonatkozó koncepcióit:

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

– a többnyelvűséget támogató törekvések előmozdítása a tagállamokkal szorosan együttműködve, uniós programok és fellépések révén (egész életen át tartó tanulás, hallgatói és oktatói mobilitás, kutatás és innováció); – két állandó fórum (üzleti és kulturális) létrehozása civil szervezetek és társadalmi csoportok között, mely lehetőséget biztosít a tapasztalatcserére; – a filmek feliratozásának támogatása, európai produkciók terjesztése; – követendő módszerek és gyakorlatok kidolgozása a többnyelvűség megerősítésére, majd ezek hatékonyságának vizsgálata; – a többnyelvűség célkitűzéseinek beillesztése a vonatkozó uniós politikákba.

Összegzés A nyelvi sokszínűség vitathatatlanul egyike az EU legfontosabb jellemzőinek: hatással van a polgárok szociális,

kulturális és szakmai életére, valamint a tagállamok gazdasági és politikai tevékenységére egyaránt. Közép- és hosszú távú célkitűzései megvalósítása érdekében a Bizottság a többnyelvűséget politikái és programjai teljes köre révén támogatja. Ezzel a közleménnyel szeretné felhívni a tagállamok, a helyi hatóságok, valamint a szociális partnerek figyelmét az ügy fontosságára és felkérni őket, hogy a megfelelő politikai koncepciók kidolgozása révén támogassák a többnyelvűségre irányuló törekvéseket.

Többnyelvűségi képviselet a tagállamokban A többnyelvűségre irányuló szakpolitikája keretén belül az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága képviseletet hozott létre valamennyi tagállamban. A képviselet feladata, hogy hozzájáruljon a „D-terv a Demokrácia, Dialógus és Diszkusszió érdekében” programjainak, fellépéseinek megvalósításához, mindemel-

lett – elsősorban nyelvi kérdésekben – közelebb hozza az Európai Uniót és annak állampolgárait. A képviselet felhívja a figyelmet a többnyelvűség előmozdításának szükségességére, és segítséget nyújt a tagállami polgárokkal folytatott kommunikáció zökkenőmentes lebonyolításában. A bukaresti irodában Elena Ciocoiu a többnyelvűségért felelős tisztviselő, elérhetőségei: e-mail: Elena.Ciocoiu@ec.europa.eu postacím: Representation of the European Commission in Romania 18 Jules Michelet Street, 1st District 010469 Bucharest Bővebb információ a KultúrPont Iroda honlapján: www.kulturpont.hu/tobbnyelvuseg2008 Leonard Orban többnyelvűségért felelős EU-biztos honlapja: ec.europa.eu/commission_barroso/orban/index_hu.htm

civil fórum

Közgazdász Fórum

Közgazdász Fórumot a Romániai Magyar Közgazdász Társaság adja ki 1998 januárjától folyamatosan. Az első években negyedévente, 2001-től 2005-ig kéthavonta, utána és jelenleg is havonta jenenik meg a lap. A folyóirat 2006 januárjától a Kolozsvári Közgazdasági Kar magyar tagozátával kötött együttműködési szerződés alapján közös közleményként jelenik meg. Ebben a lapban kutatók, tantestületi tagok, gazdasági szakemberek tanulmányaikat küldik közlésre. A folyóirat lehetőséget teremt azon fiatalok számára is, akik gazdasági területen dolgoznak, kutatnak és szerzett ismereteiket közölni szeretnék. A lapunkban teret kapnak külföldi szerzők anyagai is. Az utolsó négy évben összesen 40 tanulmány jelent meg külföldi szerzők részéről, 12 külföldi lappal cserekiadványi kapcsolatban vagyunk és 32 olyan külföldi intézménynek juttatjuk el a lapunkat, amelyekkel az RMKT szakmai együttműködést tart fenn. A szerkesztőbizottság nagy része egyetemi tantestületi tag. A lap 2007-ben az Oktatásügyi Minisztérium mellett működő Felsőfokú Tudományos Kutatás Országos Tanácsa B plusz minősítését nyerte el. A lap leggyakoribb elméleti és gyakorlati témái: gazdaság-, pénz- és bankügyi kérdések, kis- és középvállalkozók fejlesztésének kérdései, a gazdasági gondolkodásban kiemelkedő személyiségek bemutatása, vidékfejlesztés, regionalizmus, szövetkezetek múltja és jelene, európai gazdasági kooperáció. A lapban még helyet kapnak a legfontosabb gazdasági hírek, a társasággal és a közgazdasági karral kapcsolatos hírek, könyvismer-

tetések és az aktuális gazdasági szabályozás. Tartalmazza a cikkek román és angol nyelvű kivonatait is. A lap teljes egészében megjelenik a Romániai Magyar Közgazdász Társaság honlapján, a www.rmkt.ro címen.

További információkért:

Somai József főszerkesztő e-mail: malotime@cluj.astral.ro

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

A közösségi rádió – politikai, hatalmi és gazdasági erõtõl független kommunikációs tér Az egyik legrégebbi magyar közösségi rádió, a budapesti Civil Rádió FM 98 állapotfelmérő kutatást végzett a magyarországi kisközösségi rádiók körében. Dr. Gosztonyi Gergely kutatásának eredményeit közzétette a CIVIL FÜZETEK első száma, amely 2008 őszén jelent meg. Magyarországon a helyi és körzeti nagy besugárzási körzetű közösségi rádiók mellett 2002-től van lehetőség úgynevezett kisközösségi rádiók elindítására. E lehetőség európai viszonylatban is egyedülálló, és Közép-Kelet-Európában a legerősebb nem nyereségérdekelt rádiós szférává avatta a magyart. Viszonylag egyszerű jogi és technikai feltételek mellett ma bárki elindíthatja saját közösségi rádióját, amely mindennapi munkájával talán hozzájárul a civil társadalom megerősödéséhez is. A közösségi rádiózás – Magyarországon ugyanúgy, mint a világ többi részén – hozzájárul a szabad véleménynyilvánítás lehetőségeinek növeléséhez, a tömegkommunikációs eszközökhöz, illetve az információkhoz való nyilvános és szabad hozzáféréshez. Másrészt fontos, hogy a közszolgálati és kereskedelmi médiumok mellett létezzenek részvételi modellre épülő területei is a médiának, mivel a tömegkommunikációban zajló nemzetközi folyamatok inkább a demokratikus ellenőrzés és részvétel ellen dolgoznak. A kutatásból kitetszik e rádiós szféra sokszínűsége és változatossága. A nemes célok elérése érdekében a rádiósok (nem csupán anyagi) áldozatok tucatjait hozzák meg nap mint nap, miközben aggodalomra ad okot a finanszírozási lehetőségek szűkülése, a hivatalok nemtörődömsége, és ezáltal a rádiók fenntarthatósága. Ennek ellenére a szférában dol-

gozók bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy e kommunikációs forma jövőjét a médiapluralizmus jegyében minden érintett biztosítani akarja, hiszen fontos, hogy „Manci néni és Pista bácsi is megszólalhasson, anélkül hogy médiasztár legyen, anélkül hogy nem tudnak szépen beszélni,

anélkül hogy félnének megmondani a véleményüket...” A kötet beszerezhető közvetlenül a kiadótól: Civil Rádió – Cserháti Ákos H-1116 Budapest, Sztregova utca 3.

civil fórum

Hol vannak a mai fiatalok? Groska Éva – Huszti Éva – Varga Matild (szerk): ÉDES és SÓS. Receptek a helyi ifjúsági munkához. Közös Nevező Egyesület – Nyíregyháza, 2008. Iskolákban ülnek – ott szakemberek szakszerűen szaktárgyakat tanítanak számukra. Buszon, vonaton ülnek – nagyvárosok és eldugott falvak között ingáznak nagy csomagokkal hétvégente. Lakásokban ülnek – interneteznek vagy valamit tanulnak. Ha az utcán találkozunk kisebb csoportjukkal, az összetartozás öntudata sugárzik arcukról. S valahogy mégis olyan esendőek. Ki mondja magáról, hogy ért az ifjúsági munkához? Ki állíthatja, hogy a fiataloknak könnyű? Ki látja úgy, hogy a helyi fiatalság körül minden rendben van? Ki gondolja, hogy ez a dolog nem tartozik rá (is)? Generációk óta vissza-visszatérő jelenségek és kérdések ezek, miközben valamennyi szereplő úgy érzi, hogy az ő helyzete specifikus. Valóban az is! Egyedi és megismételhetetlenül izgalmas annak, aki valóban közelít ehhez a korosztályhoz, aki időt tölt velük. Vannak ilyen emberek és helyek: Nyíregyházi Közös Nevező Egyesület tagjai több éve járják a kelet-magyarországi régió kisebb-nagyobb településeit, sok-sok péntek estét és hétvégét töltve helyi fiatalokkal. Amikor közösségfejlesztői szakértelem találkozik a helyi jó szándékkal, a fiataloknak a településükért és önmagukért való felelősségvállalásával, a helyi vezetők biztató magatartásával: az ilyen szerencsés esetekből mindenki sokat nyer. Ha pedig már megtörténtek, leírva is terjedtek, így lett belőlük kötet. A szerzők pedig az ifjúsági közösségek tagjai, a helyi felnőtt segítők s a (külsős) közösségfejlesztők lettek. A

gyakran több éves folyamatok időrendben, naplószerűen, vagy a legemlékezetesebb események felvillanásaival, a fiatalok, a vezetők és a szakemberek szerepét is bemutatva biztatnak elgondolkodásra, cselekvésre, sok-sok módszer, helyzet, fogalom, segédanyag, tanulságos szak-

irodalmi utalás, hasznos információ és még több élmény egyben. A kiadvány a Mobilitás Észak-Alföldi Ifjúsági Tanács támogatásával készült. Korlátozott számban hozzáférhető a szerkesztők címén: kozosnevezoegyesulet@tvn.hu

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

X. CIVIL FÓRUM 2008 – Ahol a civilek összefognak Kolozsvár – Kolozsvári Unitárius Kollégium, 2008. december 5–6.

ÉRTÉKÜNK AZ EMBER!

z Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) főszervezésében hagyományosan szerveződő éves konferenciák sora 2008-ban a tizedik rendezvénnyel teljesedett ki. Ez alkalommal a fő téma a civil szféra meghatározó alapja és jövője: az EMBER – azok, akik ebben a szektorban dolgoznak és azok, akikért szorgoskodunk. Meggyőződésünk, hogy a sokmilliárdokba kerülő néhány kilométernyi autópálya és aszfaltcsík nem sokat ér, ha közben a társadalmi, közösségi és magánéletünkre egyre inkább jellemző a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság. Számos fejlesztés hiábavaló, ha az szétzülleszti az egészséges és éltető emberi kapcsolatokat. A változás kulcsa az ember! Az értéket az emberben kell „tetten érni”, felébreszteni és kiteljesíteni szellemiekben és lelkiekben egyaránt. Hogyan? Milyen szerepe van ebben a civil szervezeteknek? Milyen emberek azok, akik civil szervezetekbe tömörülnek? Milyen jelenünk van, és milyen jövőt szeretnénk? Ezekkel a kérdésekkel hívtuk az érdeklődőket rendezvényünkre. Ünnepi alkalom és ünnepi hangulat keringett a szervezők és résztvevők körében. Az ünnepi hangulat a Mikulás-járást is jelezte. Talán ennek köszönhető, hogy az eddigi rendezvényekhez mérten kevesebben voltunk együtt. De, akik ott voltak, azok igen értékes programon vehettek részt. A rendezvényt hagyományaink szerint lelkészi áldással nyitottuk. Ez alkalommal Balázs Zoltán, református lelkész, a Pro Erked Egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és megáldotta együttlétünket, a közös munkánkat. Az előadások sorát Kinyik Margit, a Szocio East Egyesület – Szociális Szolgáltató és Módszertani Központ ügyvezetője nyitotta meg, aki egy aktuális és igen érdekes téma-

körben Magyarországon végzett kutatásáról számolt be a jelenlevőknek: Vezetők a civil szektorban: az emberi tényező szerepe a szervezetek életében. A kutatás alapját azok az életút-interjúk képezik, amelyeket a civil szervezetek vezetőivel készített, akik egymást ajánlották. Előadásában először vázolta a civil szféra tudományos megközelítését, a róla alkotott képet, továbbá a civil társadalom eszméjét, ahogyan azt Tocqueville, Marx, Hegel, Habermas és nem utolsó sorban Arató András kö-

következtében számos jele van a felülről irányítottságnak, a fejlődési utak felülről való meghatározásának. A magyarországi civil szféra helyzetéről is rövid és átlátható képet adott az előadó. Két fontos jellemzőt emelt ki: a szolgáltatói-közszolgáltatói szerepkört, mely még mindig alacsony szintű főleg a klaszszikus civil szervezetek körében, továbbá az érdekképviseleti szerepkört, mely esetében jellemző az országos érdekképviselet hiánya, gyenge az együttműködési hajlandó-

zelítette meg. Így átfogó képet adott arról, hogy mit is értünk civil/ nonprofit szektor alatt, és mi is a társadalomban betöltött szerepe a civil szervezeteknek. Ezáltal vált könynyen beláthatóvá, hogy a civil szférának milyen jelentős szerepe van a társadalmi tőke erősítésében. A civil szervezetek és állam viszonya, a tudományos kép és a társadalompolitikai helyzet azonban eltér egymástól. Ez utóbbi esetében ugyanis a politika belefolyik a civil szférába, ennek

ság, továbbá a területi és ágazati együttműködések csak szórványosak és változó életképességűek. Ezt követően részletesen kitért arra, hogy hogyan viszonyul a civil szféra a professzionalizációhoz, az intézményesüléshez, a szolgáltatói szerepkörhöz, a politikumhoz és a politikához, hogy milyen szerepe van a szervezet életében a személyes kapcsolatoknak. A kutatásból levonható következtetések számunkra is elgondolkodtatóak:

forum civic

– a civil vezetők próbálnak „idomulni” a külső elvárásokhoz, de nem teljes meggyőződésből; – a civil szektorról alkotott kép idealisztikus, romantikus; – a politikáról való leválasztódás, függetlenedés nehézségekbe ütközik; – a társadalmi tőke megrekedésének veszélye, ha a szervezet „értéke” egy vagy néhány ember. Az előadások sorát Balla Zoltán, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke folytatta, aki merőben eltérő hangvételű és jellegű gondolatokkal fordult a jelenlevőkhöz: A megújulás lehetősége, ajánlások civileknek. Előadásában alapvetően a szervezetük által észlelt és a gyakorlatba ültetés folyamatában lévő változások, változtatások szükségességéről szólt. „A civilség zsákutcában van” – mondta. A válságok idejét éljük. Megújulásra van szükség. A világ állapotát a kultúrán lehet lemérni, hiszen a kultúra jellemzi azt. A tiszta forráshoz való visszatérés szükségességét emelte ki. Szervezetük szerint az új út a szerves műveltség. A harmadik előadó dr. Jenei György, a budapesti Corvinus Egyetem tanára volt, aki a Közszolgálatok kiszerződése civil szervezeteknek témában tartott előadást. Egyik kiemelt gondolata volt, hogy a civil szervezetek számára a közszolgálatiságba történő bevonástól a teljes körű bevonásig történő elmozdulás előrelépési szükséglet. Részt kell venni a stratégiai döntésekben is. A közép-kelet-európai országok jellemző vonása, hogy bár demokrácia van, ez még a képviseleti demokrácia szintje, szemben Európa nyugati országaival, ahol kialakult a részvételi demokrácia. Most abban a mondhatni szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az EU megköveteli a civil szféra bevonását az egyes fejlesztési irányvonalak meghatározásába. Figyelmesnek kell lenni, és ki kell használni ezeket a lehetőségeket, hisz a civil szféra számára a közszolgálati feladatok ellátásába való bekapcsolódás fejlődési szükséglet. A három szektor egymásra utaltsága szerves kapcsolatukra utal, melyben nem az

államnak van civil társadalma, hanem a civil társadalomnak kellene legyen piaca és állama. Balogh Márton, a Civitas Alapítvány regionális igazgatója a Strukturális Alapok civileknek témájú előadásából a jelenlevők átfogó képet kaptak a Strukturális Alapok rendszeréről, és azon belül azokról a programokról és egyben lehetőségekről, amelyek a civil szervezetek számára elérhetőek lesznek a 2013-ig terjedő fejlesztési időszakban. Arról is szó esett, hogy a civil szervezetek milyen feltételeknek kell eleget tegyenek ahhoz, hogy megpályázhassák ezeket a forrásokat. Dr. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke Közszféra és helyi partnerségek témában átfogó előadást tartott, melyben kitért az állam, a politikum és a helyi közösség, a civil szervezetek sajátosságaira és ebből adódóan a köztük lévő kapcsolatrendszer meghatározó tényezőire, és az esetenként működő példákra mutatott rá. A plenáris előadások második csokrát Cristina Rignam, a Pro Vobis Országos Önkéntes Központ, ügyvezető igazgatója nyitotta meg, aki Az önkéntesség helyzete és jogi szabályozása Romániában témában tartott előadást. Az önkéntesség fogalmát és annak különböző értelmezését, továbbá a romániai törvénykezés szerinti értelmét tisztázta. Még elég új fogalom és gyakorlat ez Romániában, ami nem kevés nehézséggel szembesítette és szembesíti most is szervezetüket. Bemutatta röviden a Kolozsváron működő szervezetük tevékenységeit, mesélt az önkéntesek toborzásáról, arról, hogy mit tesznek ők az önkéntesség minél szélesebb körű megismertetése és elismertetése érdekében, továbbá, hogy miként készítik fel a szervezeteket és intézményeket is arra, hogy önkénteseket fogadjanak. Ugyancsak az önkéntesség témakörében folytatta az előadások sorát F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány szakmai igazgatója, hálózati programvezető Budapestről, aki a magyarországi helyzettel ismertette meg a jelenlevőket. Bár ott na-

gyobb hagyománya van az önkéntességnek, de még korántsem mondható el, hogy széles körben elismert, jól értelmezett és kezelt témakör lenne. Alapítványuk képzésekkel, hálózatszervező munkával, országos és nemzetközi tevékenységekkel törekszik ismertté és alkalmazottá tenni az önkéntességet. Az előadások sorát egy újabb témakör, a Vállalatok és civil szervezetek együttműködésének szükségletei és motivációi c. előadás váltotta fel, melyről Ioana Brașovean, a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület programkoordinátora számolt be részletesen. Előadásában először a vállalatok és civil szervezetek közötti együttműködés elméleti és elvi vonatkozásait mutatta be, kitérve mindkét fél érdekeltségeire az együttműködésben, továbbá az elvárásokra, ebből adódóan, melyek a sikeres együttműködés sarokkövei. Majd az egyesületük sikeres vállalatokkal történő együttműködéseiből néhány példát sorolt fel. Ezekből könnyen kiderült, hogy fontos a személyes kapcsolatok kialakítása a civil szervezet képviselői és a vállalat támogatásokkal foglalkozó felelősei között. Továbbá, ha a civil szervezet olyan programot tud kínálni a vállalat számára, amely egybecseng a vállalat prioritásaival, fő célkitűzéseivel és meg tudják találni azokat a pontokat a programban, amelyek révén a vállalat érdekei is érvényesülni tudnak, akkor ki tud alakulni a partnerség, amelyben az átláthatóság és a megbízhatóság elvei érvényesülnek. Bárdos Ferenc, az Életfa Környezetvédő Szövetség ügyvezetője Hálózatépítés a civil társadalomban – közösségi részvétel, kommunikációs eszközök, források témakörben tartott előadásából a résztvevők részletes képet kaphattak a hálózatok hasznosságáról, a jól működő hálózatok elvi megalapozásáról. Csakis az ugyanazon célért elkötelezett személyek, szervezetek képesek jól működő hálózatot kialakítani, amely számos szempontból segíteni tudja úgy a tagok munkáját, fejlődését, mint a közösen kitűzött cél hatékonyabb, sikeres elérését. Az előadó bemutatta a ProHálót, mely egy országos szakmai hálózat Magyarországon. A résztvevők nemcsak a hálózatban törté-

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

nő munka örömeit élvezik, hanem szakmai segítségnyújtást is felvállalnak a hasonló hálózatok kialakítását célzó érdeklődők számára. Már több kiadványuk is megjelent e témában és jelenleg is dolgoznak egy szakmai kiadványon. Felajánlották a segítségüket az erdélyi civil szervezetek számára is a hálózatépítés terén. Rajnai Gábor, a Szülőföld Alap – Önkormányzati Együttműködési és Informatikai Kollégiumának vezetője Társadalmi részvétel és civil partnerség a források elosztásában témában tartott előadásában részletesen kitért a három szektor közötti partnerség elvi és értékbeli különbségére. A hangsúly elsősorban a civil szervezetek felelős részvételén volt, hiszen a Szülőföld Alap működésének egyik elvi sajátossága, hogy az egyes országok kisebbségi magyarsága delegálja a pályázatok elbírálásában felelős személyt. A konferencia résztvevői kifejezték az erdélyi pályázatok feletti döntésekkel szembeni elégedetlenségüket – mindez már számos más erdélyi civil rendezvény alkalmával is elhangzott. Az előadó a felmerülő kérdésekre válaszolva világossá tette, hogy a változtatás érdekében a helyi közösség, a helyi civil szféra kell lépjen.

A plenáris előadások sorát Barát Tamás, főiskolai tanár, a MÚOSZ Etikai Bizottság tagja, a Viadukt Alapítvány tiszteletbeli elnöke, a CCO Magazin főszerkesztője zárta. A társadalmi kommunikáció szervezése, avagy a public relations a civil társadalom életében témájú előadásában elsősorban fogalomtisztázásra került sor, hogy mit is értünk alatta és mi minden tartozik a társadalmi kommunikáció körébe. Rávilágított arra, hogy mekkora jelentősége van a civil szervezetek életében céljaik elérése érdekében a tudatos és szakmai hozzáértéssel folytatott kommunikációnak. Felvázolta a civil szervezetek külvilág felé történő kommunikációjának a hatékonyabb módját, rávilágítva azokra a köztes csatornákra, amelyeket jobban ki kellene használjanak a civil szervezetek. A média világának és nyelvezetének megvannak azok a szakmai vonásai, amelyekkel legtöbb esetben nem rendelkezik egy-egy civil szervezet. Ezt a hiányt pedig a hozzáértő szakemberekkel, média-orgánumokkal való kapcsolattartás tudná segíteni. Az első nap tartalmas előadássorozatát egy civil szféránkban új, először sorra kerülő Az év civil szerve-

zete díj átadása koronázta meg. A díjazást és az azt megelőző értékelési munkát a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége bonyolította le. A díjakat Bodó Barna és Somai József adta át a díjazottaknak: I. díj: Pro Schola Kulturális-Nevelési Egyesület (Kézdivásárhely); II. díj: Kis-Kükülő Térségi Társulás Balavásár-Szováta (Kibéd); III díj: Életfa Csláadsegítő Egyesület (Kolozsvár); Dicséretben részesült a Petőfi Társaság (Torda). Az ünnepi hangulatot az első nap zárásaként a Szarkaláb Néptáncegyüttes fellépése koronázta. A második nap a tematikus szekcióülések munkái folytak, melyekről a továbbiakban a szekcióvezetők részletes beszámolóit olvashatják. És végül, de nem utolsó sorban A gazdasági válság hatása a civil szféra életére témában szerveződő Vitafórum zárta a rendezvényt, melyről szintén bővebb beszámolót találnak az olvasók.

Csáki Rozália ERMACISZA – elnök, a plénum moderátora e-mail: csaki.rozalia@gmail.com

Szekcióbeszámolók

Nyilvánosság és társadalmi részvétel – a sajtó és a civilek együttmûködése

X. Civil Fórum alkalmával megszervezett szekció keretében a résztvevők két alapvető kérdésre keresték a választ: mit vár el a média a civilektől a hatékony együttműködés érdekében, illetve mit várnak el a civilek a sajtótól? A szekciómunkálatokat Szenkovics Dezső, az Agnus Média Alapítvány elnöke moderálta, meghívottak voltak Ferencz Amália, az Agnus Rádió szerkesztőjeműsorvezetője, valamint Barát Tamás, főiskolai tanár, a MÚOSZ Etikai Bizottság tagja, a Viadukt Alapítvány tiszteletbeli elnöke, a CCO Magazin főszerkesztője Magyarországról. Rövid felvezetőjében a szekció moderátora felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a XXI. században a sajtónak milyen óriási szerepe van hétköznapjainkban. Egyrészt nagyon erős közvélemény formáló és befolyásoló erő, mondhatni, ha a média ír vagy beszél rólad, létezel, ha nem, tulajdonképpen nem is vagy. Ugyanakkor fontos az is, hogy nyilvánosságot nyerni leginkább a médián keresztül lehet. Egy másik fontos ténymegállapítás, hogy

egy sajtóorgánum nézettségi/hallgatottsági/olvasottsági szempontok szerint rangsorolódik és fenntarthatóságát is ez határozza meg, éppen ezért piacképesnek, olvasóorientáltnak kell lennie. Igen ám, de a XXI. század fogyasztói társadalmában egyre inkább csökken az igény az „érték” iránt, és egyre erősebben jelentkezik az igény a „szenny”, a „ponyva”, a „bulvár”, a „szenzációs” anyagok iránt, éppen ezért ezekre esik a hangsúly. Lassan kérdéssé válik, hogy a civil hír, a civilek által szolgáltatott anyag érdeklie a médiumokat. Éppen ezért várható, hogy egyre inkább felértékelődjön a közösségi médiumok szerepe. A szekciómunkálatok két meghívottja segítségével megvitatásra került a szekció két alapkérdése, illetve a moderátor által felvetett problémák nagy része. A jelenlévő sajtós kollégák nagyon egyértelműen és konkrétan fogalmazták meg elvárásaikat a civilekkel szemben. Ez röviden a következőképpen összegezhető: ne hosszú és bonyolult szövegekkel bombázza a civil a sajtós, hanem hírekkel, amelyek időben és mindenki számára érthetőek. Barát Tamás jóvoltából azt is megtudtuk, hogy melyek

a médiakapcsolatok alakításának jellemző eszközei, módszerei és ezeket hogyan használjuk. Ezek közül a legfontosabbak a sajtóközlemény, sajtóértekezlet (háttérbeszélgetés, sajtóreggeli, sajtóutazás), az interjú, riport és egyéb újságírói műfajok, a rádió vagy TV beszélgetések („stúdió” beszélgetés) és a fizetett interjúk, hirdetések. Természetesen van nyilvánosság a médián kívül is, tudtuk meg Barát Tamástól, sőt, ha egy fontossági sorrendet kellene felállítanunk a rendelkezésünkre álló PR eszközök között, akkor meglepődve tapasztalnánk, hogy a média csupán az 5. helyen szerepel. A szekció munkálatai kiterjedtek arra is, hogy miként szerkesszünk meg egy hírt, melyek egy hír alapvető ismérvei, mikor, milyen módon és kiknek juttassuk el egy szerkesztőségen belül híreinket. A szekciómunkáról elmondható: annak ellenére, hogy kisszámú érdeklődés mellett zajlott, fontosnak és hasznosnak minősíthető, hiszen a résztvevő civilek és sajtósok konkrét elvárásokról, igényekről mondhatták el véleményeiket, ezáltal is hozzájárulva egymás jobb megértéséhez, elfogadásához. Mindezek mellett viszont mindkét „tábor” mé-

civil fórum lyebben beleláthatott a másik fél mindennapi munkájába, ami jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben a civilek és a média közötti kommunikáció sokkal zökkenőmentesebb és nyíltabb legyen, illetve ahhoz, hogy a sok esetben elmérgesedni tűnő civil-újságíró kapcsolat egy új, immár szakmai mederbe terelődjön és átértékelődjön. Az ilyen és ehhez hasonló fórumokra szükség van, ugyanis ezek a lehetőségek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a civil megértse az újságíró elvárásait, belelásson annak mindennapi munkájába, a sajtós pedig megértse azt, hogy kicsi civil világunkban is van élet és érdemes róla írni, beszélni, beszámolni, még akkor is, ha nem annyira szenzációs, mint egy utcai baleset vagy egy túszejtéssel egybekötött bankrablás. Mindez viszont közelebb hozza egymáshoz a két felet, és ebből csakis civil társadalmunk profitálhat.

Szenkovics Dezső Agnus Média Alapítvány – elnök e-mail: szenkovics@gmail.com

Forrásteremtés és élet a pályázatokon túl

ár a harmadik alkalom, hogy a Civil Fórum konferencián témaként vetődik fel a forrásteremtés, adományszervezés és a cégekkel való együttműködés. Hogy miért is fontos ez a téma az erdélyi magyar civil szervezetek számára? Mert gyakorlatilag egy más paradigmát és gondolkodási horizontot nyit meg a civil szervezetek képviselői számára. Az említett másság a következő gondolatokban kristályosodik ki: – a pályázati pénzeken túl léteznek erőforrások, amelyeknek a mozgósítása alternatív módszereket igényel; – az adományszerzés nem megalázó tevékenység, hanem a támogató és támogatott közös tevékenykedése a kitűzött cél elérésére. Az itt megfogalmazott gondolatok miatt került megszervezésre a jelen szekció, amely keretében a következő konkrét témák kerültek terítékre: 1. romániai tapasztalatok a közösségi alapítványokat illetően, 2. az üzleti szféra és a civil szféra közötti kapcsolatok.

A közösségi alapítvánnyal kapcsolatos előadásokat Simona Serban, a Kolozsvári Közösségi Alapítvány ügyvezető igazagatója, Csáki Rozália az Udvarhelyi Közösségi Alapítvány képviselője és Csathó Tibor, az Egri Közösségi Alapítvány képviselője tartotta. Ha ezelőtt két-három évvel a közösségi alapítvány mint nyugati adományszerzési módszer volt bemutatva a romániai civil szférának, akkor a 2008-as Civil fórumon mint működő kezdeményezéssel ismerkedhettünk meg közelebbről. A közösségi alapítvány működésének célja: helyi erőforrásokat mozgósítani és azokat újra visszaosztani a közösségnek. Emellett a közösségi alapítvány számára létfontosságú egy letéti alap

(tőkealap, endowment) létrehozása, amiből a helyi kezdeményezések folyamatos támogatását biztosíthatja. A kolozsvári és az udvarhelyi példa sajátos módon igazolja a módszer hatékonyságát: Kolozsváron azért sikeres, mert a helyi vállalatoknak, vállalkozásoknak megadja azt a lehetőséget, hogy hatékonyan és célirányosan támogassanak helyi igényeket. Az udvarhelyi közösségi alapítvány példája pedig azt igazolja, hogy egy politikailag megosztott közösségben is igény van a szolidaritásra, a helyi igények helyi erőforrásokkal történő orvoslására. A közösség igényeire fókuszáló civil szervezetként ismerhettük meg a kolozsvári és az udvarhelyi közösségi alapítványokat. A magyarországi kollegák előadásából kiderült, hogy a helyi szinten működő civil szervetek számos tevékenysége hasonlít a közösségi alapítványéhoz. A lényeges különbséget az endowment (letéti alap) jelenti, valamint az, hogy a közösségi alapítvány helyi finanszírozóként működik, és nincsenek operacionális programjai. A szekciómunkálat második része a vállalati szféra képviselőinek a részvételével jöhetett létre. Így Csog Éva, a Mol Románia PR koordinátora és Koós Ferenc kolozsvári vállalkozó osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Csog Éva elődadásából kiderült, hogy a vállalatok a szponzorálásaikat partneri kapcsolatok építőköveiként értelmezik. Minden egyes támogatott és egyben sikeres projekt a bizalmat erősíti a két fél között, megnyitva a kaput a további együttműködésre. A szekció záró akkordjaként Koós Ferenc kolozsvári vállalkozó osztotta meg a gondolatait a gazdasági válságról, és annak hatásáról úgy az üzleti szférára, mint a civil szektorra nézve. Szerinte az üzleti szféra vívódásai

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

a gazdasági válság időszakában pozitív hatással lehetnek a civil kezdeményezésekre. Ez Koós Ferenc szerint nem jelent mást, mint annak alapos elemzését, hogy mire is van szükség igazából, melyek az igazi értékek, amelyek hathatósan befolyásolják életvitelünket és világlátásunkat. Gyakorlatilag ez nem jelent mást, mint egy meglévő értékrend újraértelmezését. Az újraértelmezési folyamat premisszájaként a 2008-as Civil Fórum

által megfogalmazottat – „Értékünk az ember” – használhatjuk akár kiindulópontként.

Szabó István közösségfejlesztő e-mail: istvan@dezvoltarecomunitara.ro

Képzések, humánerõforrás-fejlesztés. Civil és egyházi kezdeményezések a kisközösségek fenntarthatósága érdekében

szekció témájának meghatározásakor azt vettük figyelembe, hogy az erdélyi közösségépítő munka során már egy igen fontos mennyiségű tapasztalat halmozódott fel, ezt pedig mindenképpen jó lenne közvetíteni az új közösségi vállalkozások kezdeményezőinek remélve, hogy sikerrel használják az átadott tudást. Ennek megfelelően olyan civil-szférabeli szereplőket hívtunk meg előadást tartani, akik lehetőleg különböző módszereket alkalmaznak, és ennek megfelelően sikerült kialakítaniuk sajátos modelleket. A szekció előadásainak sorát Móré Zsigmond Levente, a Szilágy megyei Mocsolya református lelkipásztora nyitotta meg. Elmondta, hogy szolgálatba lépése időpontjától, 2003-tól kezdődően, hogyan sikerült fokozatosan beindítania a helyi közösségi életet. Mikor átvette gyülekezetét, rá kellett ébrednie, hogy a helybéliek visszakoznak bármilyen kezdeményezéstől, eleve kudarcra ítéltnek tartván azokat. Ezért az első közös szilvesztert egyedül szervezte meg. Az eredmény: a 620 fős faluból 200-an jelentek meg. A siker bizalmat adott számos helybélinek, akik munkatársként csatlakoztak lelkipásztorukhoz. Azóta fokozatosan sikerült beindítani számos közösségi tevékenységet, programot. Idén már a negyedik falunapot szervezték. A kétnapos rendezvényre több mint ezer ember látogatott el a szomszédos falvakból és Zilahról. Sikerült színjátszó-, valamint néptánccsoportot alakítani. Ez utóbbira 25-30 fiatal jár rendszeresen. Annak érdekében, hogy biztosítsa a közösségfejlesztő tevékenységek utánpótlását, a lelkipásztor ifjúsági vezető és munkatársképző szervezését kezdeményezte 2006-ban. A képzéssorozatot két ízben sikerült lebonyolítani, a végzősök száma 16. Móré Zsigmond Levente elmondta, legnagyobb gondnak azt tartja, hogy hiányzik az értelmiség, a megfelelő emberi erőforrás, amelyre hosszú távon lehetne építkezni. Ez a probléma kérdésessé teszi a megkezdett folyamat tartós fennmaradását. Előadónk egy másik fontos problémaként a közösségfejlesztő kifulladását jelölte meg. Jelen pillanatban lelkipásztori teendői mellett tanácsosként is tevékenykedik a helyi – sámsoni – önkormányzatban, ahol egy nagyobb méretű infrastrukturális és egy szociális projekt beindításán dolgoznak, illetve intézi a 2007-ben alapított Pro Mocsolya Egyesület dolgait is. Elmondta, úgy érzi, túl sok az elvárás vele szemben, viszont a helyiek nem vállalnak folyamatosan részt és felelősséget a megkezdett munkában.

Mintegy erre a kérdésre adott választ Sárosi Artúr, a kolozsvári Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója, aki a kincses városhoz közeli Mérában beindított közösségfejlesztési projektről beszélt részletesen. Kezdetben egy felmérést végeztek, mely segítségével sikerült felszínre hozni a helyi gondokat. Legfontosabb problémaként a romák helyzete körvonalazódott. Erre beindítottak egy roma programot, mely szociális, orvosi és oktatási téren igyekszik javítani a célcsoport helyzetén. Ha nehezen is indult be a program, de most már kezdenek látszani az eredmények. Hangsúlyozta, arra a következtetésre jutott, amit végeztek, nem nevezhető közösségfejlesztésnek, hanem inkább szolgáltatásoknak. Közösségfejlesztés ott lehetséges, ahol a helyiek vesznek részt a problémák megfogalmazásában és megoldásában, ahol van utánpótlás. Méra ebből a szempontból jó helyzetben van: sikerült alakítani egy bizottságot a helyi közösségi vezetőkből, véleményformálókból, amely folyamatosan munkálkodik, demográfiai szempontból pedig Méra, más vidéki közösségekhez viszonyítva, jelentős fiatalsággal rendelkezik. Héjja Botond, a Szatmárnémetiben működő CREST Forrásközpont igazgatója bemutatta saját civil szervezete fejlődését. A tíz éve alapított intézményből számos újabb szervezet és cég alakult a szükségleteknek és a kívülről érkezett igényeknek megfelelően, ami arra utal, hogy a kezdeményezés sikeres, képes a megújulásra és az új igényekhez való alkalmazkodásra. Ugyanakkor rámutatott arra is, ha kiszámolja, akkor jelen pillanatban az általuk létrehozott szervezetek, cégek munkájuknak csak az 5-10%a irányul a civil szférára, 35%-ban a magánszemélyekre és kb. 55-60%-ban az állami szférára. Jelen pillanatban főleg a képzések és a tanácsadás teszi ki tevékenységük túlnyomó részét. A tanácsadás terén fontosnak tartotta megemlíteni, hogy segítenek a kis civil szervezeteknek abban, hogy meg tudják előzni a kifulladást. Héjja Botond elmondta továbbá, hogy a CREST egyike volt azon hazai szervezeteknek, amely szorgalmazta a teleházak beindítását és támogatta a folyamatot. Egy adott pillanatban több mint 20 ilyen központ működött az országban. Jelen pillanatban ezeknek már mindössze csak a negyede működik. A fennmaradás a megfelelő arculat felvállalásában látják. Az elhangzott hozzászólásokból érdemesnek tartottuk kiemelni a szolnoki ClubNetCet Ismeretterjesztő Egyesület képviselőjének a hozzászólását. László Ferencné elmondta, az egyesület egyik fontos tevékenységi körét

a polgárok tájékoztatása képezi, ami abból áll, hogy olyan információkat juttatnak el hozzájuk, amelyekkel a lakósok életkörülményein tudnak javítani. Példaként megemlítette: szervezetük összegyűjti az olyan információkat, amelyekkel segítenek a szerényebb keresetűek pénzmegtakarításában. Például nem mindegy, hogy egy kiskeresetű melyik telefonszolgáltatást veszi igénybe. Hangsúlyozta, hogy ily módon a megfelelő információ segít a helyes anyagi természetű döntések meghozatalában. Összegzésképpen elmondható, hogy a helyi közösségfejlesztési folyamatok beindításában lényeges szerepe van a

civil fórum kezdeményezőknek, vezetőknek. Ugyanakkor fontos, hogy szervezzen maga köré egy csapatot, amely segíti munkáját. A helyi közösségfejlesztési folyamatok beindításához pedig mindenképp szükséges a helyi vezetők, hangadók bevonása, mert csak így tud a fejlesztési folyamat megfelelni a helyi igényeknek, így tudja igénybe venni a közösségi támogatást.

Varga Zoltán Areopagus Alapítvány – alelnök e-mail: vzoltan2002@yahoo.co.uk

Az önkormányzat és civil szféra kapcsolata

műhelymunka kevés számú résztvevővel zajlott, baráti hangulatban. A civil szervezetek és önkormányzatok közti együttműködés témakörét jártuk körül, és arra kerestünk választ, hogyan lehet ellenzéki szerepkörben civil érdekérvényesítést gyakorolni. Az „ellenzéki” szerep abból a sajátos helyzetből fakad, hogy Romániában a politikum és civil szféra értékrendje eltávolodott egymástól, sőt átjárhatatlanná vált. Ez megnehezíti, adott esetben lehetetlenné teszi a két szféra közötti együttműködést, jóllehet ez szükséges volna a közösség számára hasznos és fontos programok megvalósítása érdekében. Ebben a helyzetben az egyedüli kapcsolódási pont a térség-, város-, településfejlesztési stratégiája, amely lehetővé teszi a civil szerveztek bekapcsolódását a tervezési, illetve megvalósítási folyamatba. A koordinációs munkát az önkormányzat végzi, azonban tekintettel a megoldandó feladatok jellegére, sok esetben szükség van arra, hogy a megvalósításba bevonja a tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező civil szervezeteket. A kölcsönös rászorultság adva van, az együttműködés mértéke elsősorban a politikum nyitottságától függ. Ez régiónként változik. Kovászna megyében például elindult egy kezdeményezés az önkormányzat részéről, hogy nyissanak a civil szervezetek irányába, ez azonban csak felszínes, nincs komoly szándék és tartalom a kezdeményezés mögött. Hargita megyében köztudottan sok civil szervezet működik, mozgalmas a civil élet, a Megyei Tanács nagyszámú programot valósít meg a szervezetekkel közösen, itt azonban felmerül az alárendeltségi viszony azaz, milyen mértékben függetle-

nek az egyes civil szervezetek (nem lehet általánosítani). A civil érdekérvényesítésnek sok formája van, az erős nyomásgyakorlástól egészen a finomabb finanszírozás igénylésekig, ez régiónként változó. Szórványban például nehezen lehet nyomásgyakorlást alkalmazni, Székelyföldön inkább érvényesíthető ez a módszer. Magyarországon is változó, Egerben többször volt példa arra, hogy civil szervezetek kezdeményező jellegű, nyílt véleményezéssel oldottak meg közösségi problémákat, az önkormányzatra gyakorolva nyomást. Minden esetben nagyon fontos a törvények ismerete, hiszen ez képezheti az igénylések megfogalmazásának erős alapját. Összegezve a beszélgetők körében egységesen fogalmazódott meg az álláspont, miszerint nem vagyunk elégedettek a jelenlegi helyzettel, a politikum még mindig nem kezeli partnerként a civil szervezeteket, sőt ellenséges a hozzájuk való viszonyulása, és ebből adódóan egy sor – a civil szervezetekre vonatkozó – fontos kérdés megoldatlan, és ez összességében rendezetlen állapotot eredményez. Ennek megfelelően – Bodó Barna kezdeményezésére – megfogalmazódott az igény egy Kárpát-medencei Civil Fórum létrehozására, ahol éves gyakorisággal alkalom teremtődne széles körben egyeztetni civil szervezetekkel, és az erdélyi példát kiterjesztve közös stratégia kidolgozására kerülhetne sor.

Bereczki Kinga CIVEK – elnök e-mail: bkinga@amoba.ro

Önkéntesség – a civil társadalom meghatározó erõforrása Mottó: „Senki sem jó véletlenül. Az erényt tanulni kell.” (Seneca)

mikor feltesszük a kérdést, hogy mire van szüksége civil szervezetünknek ahhoz, hogy céljai érdekében eredményesen tevékenykedjen, a válaszok túlnyomó többsége az, hogy „több pénz kellene”. A pénzcent-

rikus világunk válasza ez, amely a civil társadalmunk életét is meghatározóan befolyásolja. Igazából meg se gondoljuk jól a választ, nincs időnk rá, mert „futunk a pénzünk után”, ráállunk a kapitalizmus által kijelölt kényszerpályára. Valóban így van ez? A pénz a legfontosabb erőforrásunk? Szerintünk nem a pénz a kulcskérdése a civil szervezeteink sorsának, hanem az ember. Miért? Mert célja és

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

egyben eszköze is egyaránt. A cél, hogy segítsük embertársaink és közösségeink boldogulását, de ugyanakkor „munkaeszközünk” is, hiszen a jót cselekvő emberek szolgálják a célt, ők teljesítik a felmerülő feladatokat. Úgy tűnik, a kapitalizmus, a gazdasági növekedés eszméjét követve nem lehet a jólétet megteremteni, egyre több a kiszolgáltatott, a segítségre szoruló ember és közösség, a civil szervezetek feladatkörei egyre csak sokasodnak. Viszont egyre több a nonprofit szervezeteknél zajló örökös küzdelembe belefáradt ember is. Nincsenek pontos adataink, de tapasztalatból bizton állíthatjuk, hogy az utóbbi időben sokan távoztak a civil szférából, többen, mint ahányan érkeztek a berkeinkbe. A hiányzó embereket pótolni kell, ezt az anyagi erőforrásokkal gyengén ellátott civil szervezeteink elsősorban önkéntesek bevonásával valósíthatják meg. De nemcsak anyagi megfontolások miatt van szükség az önkéntesekre, a nemes célok követése lehetetlen elhivatottság, felelősségérzet és áldozatkészség nélkül, ezek pedig megfizethetetlen és kihagyhatatlan erőforrások. Nem állítjuk azt, hogy a civil szervezetek alkalmazottai ezen értékekkel nem rendelkezhetnek, de azt igen, hogy sokkal nagyobb mértékben van rá szüksége civil világunknak, mint amennyivel jelenleg rendelkezik. Az új emberek bevonása a civil társadalom életébe a JÓTETTRE kész egyéneknek is hasznos. Vagyis nemcsak a konkrét jótett, hanem maga a jó cselekvése is fontos, ugyanis az visszahat, jót tesz azzal az emberrel is, aki elköveti. A fentiekben vázolt szempontok vezéreltek bennünket, amikor eldöntöttük, hogy a 2008-as Civil Fórumon az önkéntesség kérdését is felvetjük, és sort kerítünk az önkéntesek bevonásának a lehetőségeit kereső szekcióra is. Célunk érdekében Magyarország és Románia elismert és egyben legilletékesebb szaktekintélyeit hívtunk meg a rendezvényre, mindketten az országos hatókörű önkéntes központok vezetői. Cristina Rigman, a kolozsvári Pro Vobis Országos Önkéntes Központ ügyvezető igazgatója Az önkéntesség helyzete és jogi szabályozása Romániában címmel tartotta plénum előtt előadását. Ennek forrásanyagai megtalálhatók a www.voluntariat.ro, www.centruldevoluntariat.ro és www.provobis.ro honlapokon. A Pro Vobis jelentős szakmai ismeretekre és tapasztalatokra tett szert, mindezek összegezve lettek és bárki számára elérhetők román nyelven az előbbiekben megjelölt honlapokon. A Pro Vobis számos országos kampány, szakmai

konferencia és képzés szervezője, az ERMACISZA ezek esetében partnerséget és közvetítő szerepet vállal fel az erdélyi magyar civil szervezetek irányába. A szombati szekció vendége F. Tóth János volt, a budapesti Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) szakmai igazgatója, a magyarországi önkéntes központok hálózatának programvezetője. A moderátor a következő kérdéssel nyitotta a szekció munkáját: miért és hogyan kapcsolódik be egy ember a civil szervezetek életébe, hogyan lehet előidézni ezt a pillanatot/folyamatot? Ha felidézzük saját esetünket, banálisnak és egyszerűnek tűnik, de ugyanakkor titokzatosnak is, mert egyedi esetnek, személyes jellegűnek érezzük, amely nem általánosítható. És vajon miért nem foglalkozunk tudatosabban és hatékonyabban az önkéntesek bevonásával? F. Tóth János szerint ez egyáltalán nem egy ördöngös dolog, az önkéntesség-menedzsment nem egy lehetetlen feladat, jelentős szakirodalommal is rendelkezik már, amely minden érdeklődő számára elérhető (jelentős magyar nyelvű szakirodalom van felhalmozva az ÖKA által működtetett honlapokon is: www.oka.hu, www.onkentes.hu, www.otletprogram.hu). Az önkéntesek bevonásának a sikeressége a szakmai ismeretek mellett csupán a szükségességének a felismerésén, az elhatározás komolyságán és a megvalósítás következetességén múlik. A szekcióban ezt követően műhelymunka zajlott, azon tanácskoztunk, hogyan lehetne az önkéntes-menedzsmentet, mint szakmai és tudatos tevékenységet az erdélyi magyar civil szervezeteknél meghonosítani. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az erdélyi magyar civil szervezeteknek is szüksége volna egy – vagy akár több, régiónként egy-egy – önkéntes központra, egy olyan szolgáltatóra, amely népszerűsíti az önkéntességet, adatbázist készít az önkéntesség iránt érdeklődőkről, és szükség esetén szakmai segítséget nyújt az önkéntesek bevonását tervező szervezeteknek. Az ÖKA nyitott és örömmel segít azoknak az erdélyi szervezeteknek, amelyek önkéntes központot szándékoznak működtetni, ennek érdekében a lehetővé teszi, hogy a témában szervezett, előreláthatólag 2009 őszén sorra kerülő 5 napos képzésen erdélyi érdeklődők is részt vegyenek. Az ERMACISZA felajánlotta, hogy a részletek konkrét ismeretében tájékoztatni fogja az érintetteket a képzésen való részvétel lehetőségéről.

Egri István ERMACISZA – önkéntes ügyvezető e-mail: ermacisza@gmail.com

VITAFÓRUM: A gazdasági válság hatása a civil szféra életére Vitaindító: Csáki Rozália, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke Moderátor: Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kurátora Idén is egy igen aktuális téma vetődött fel a Vitafórum keretében. Csáki Rozália vitaindító beszédében arra hív-

ta fel a figyelmet, hogy a gazdasági válság egy értékválság. Attól kezdődően, hogy Amerika 1971-ben elállt attól az egyezményről, mely értelmében egy adott országban a forgalomban lévő pénz értéke az aranytartalékhoz kötött, elállt egy stabil értékrendszertől. A dollár értékét ettől kezdődően az adás-vétel piaca határozta meg. Ezt a reális értéktől való eltávolodást a tőzsde és a bankok hitelvi-

civil fórum

lága csak felgyorsította. A vállalatok részvényeinek a reális értéke év végén számolható ki, ezzel szemben évközben folyamatosan működik a részvények adás-vétele, amely sokszor csak ígéretekre, hallomásból kapott hírekre alapozott. Hol és ki állapíthatja meg ilyen körülmények közepette a dolgok reális értékét? Van példa azért a mai világunkban is erre: a vidéki térségben, ahol a dolgok megtermelése, előállítása, az ezzel való munka és a termény, a termékek értéke még közel vannak, az emberek tudják, hogy mi a reális érték. Tudják, hogy a tehéntej és a bivalytej között miért van akkora árkülönbség. Ebben a társadalmi közegben még érezhető a dolgok valós értéke, azok az összefüggések, amelyektől értéke lesz valaminek avagy elértéktelenedik. Azt is fontos elmondani, hogy az igények és a szükségletek még nem távolodtak el itt anynyira egymástól, mint abban a banki szférában, a tőzsde világában, amiről előbb ejtettünk szót. A mérték és reális értékelés nélküli világ értelemszerűen nem tágulhatott határtalanul. A felfújt léggömb adott idő után természetszerűen kipukkan. És ebben az összefüggésben azt is mondhatjuk – emelte ki Csáki Rozália, hogy bár sokunk által egy be nem látott, de egy természetes folyamat eredménye ez a gazdasági válság, amely az értékek helyreállítását követeli meg. Elhangzott, hogy a szakértők, elemzők sem tudják, hogy ez meddig fog tartani. Tény azonban az, hogy olyan társadalmi következményei vannak e világméretű jelenségnek, mely a mi államunkat, közösségünket és civil

szervezeteinket sem kerüli el. Ezért fontos, hogy felelősséggel nézzünk szembe ennek hatásaival és vegyük számba a változásokat. A résztvevők a beszélgetések során az alábbi következtetésekre jutottak: – Az elkövetkező időszakban olyan súlyos terhek nehezednek a lakosságra, mint a munkanélküliség, megszorító intézkedések a bérek és nyugdíjak vonatkozásában, áremelkedések, támogatási rendszerek beszűkülése, hitelhiány, magán-megtakarítások csökkenése, szociális gondok növekedése és egyebek. – Ezek a folyamatok a civil szféra életét egyrészt megnehezítik, mert a támogatási rendszerek beszűkülése miatt csökkennek a civil szféra működtetéséhez szükséges anyagi források, másrészt azonban a társadalomban felmerülő szociális problémák az e téren tevékenykedő civil szervezetek számára újabb kihívást jelentenek. Szükség lesz azokra a civil szervezetekre, amelyek képesek gyorsan és hatékonyan kezelni ezeket a problémákat. (Megtörténhet, hogy az állam is e problémák kezelésére a megfelelő civil szervezetek partnerségére fog építeni, mert sem apparátusa, sem többletforrása nem lesz arra, hogy ezeket megoldja.) – E nehézségek orvoslásában elsősorban azok a civil szervezetek lesznek képesek részt venni, amelyek az eddiginél is szélesebb körű önkéntes munkára tudják ösztönözni a holdudvarukba tartozó segítőkész személyeket.

III. Népmûvészeti Akadémia Házigazda: Dávid Lajos, Máréfalva polgármestere Az Artera Alapítvány vállalta fel a III. Népművészeti Akadémia megrendezését, amelyre 2008. november 2122-én került sor Máréfalván, A kézművesség értékei Székelyföldön címmel. A szakszerű informálás és a tapasztalatcsere irányába igazítottuk az előadások témáit, társszervezésben a Hargita Megyei Tanácssal és a PolgárTárs Alapítvánnyal. A közel száz résztvevőt mozgató esemény moderátora Zólya Zoltán, a Székelyföldi Iroda vezetője volt, a résztvevőket Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, illetve Dávid Lajos, Máréfalva polgármestere köszöntötte. Megtisztelt jelenlétével, és köszöntötte az Akadémia résztvevőit Udvarhelyszék képviselőjelöltje, Antal István, Tamás Sándor, Kovászna megye elnökének üzenetét pedig Kovács Anna, a Kovászna Megyei Kulturális Központ munkatársa olvasta fel. A tanácskozás keretén belül a résztvevők előadásokat, korreferátumokat hallgattak meg a Transylvania Authentica védjegyhasználat témakörben, továbbá a védjegy kritériumrendszerét a konferencián részt vevő szakemberek közösen vitatták meg a kézművesekkel. Az előadásokat követően a jelenlevők kérdéseket tehettek fel az adott témakörben. A kézművesek termékeiből kiállítást szerveztünk, amely példaként szolgált a védjegyet elnyerő termékek megértésére. Péntek délután Kolumbán Gábor figyelemfelkeltő előadását, ezt követően Nagy Tőkés Ferenc vidéki értékvédelem megőrzésével foglalkozó előadását hallgathatták

meg az érdeklődők. Mátéffy Mária a stájerországi VULKANOLAND védjegyét mutatta be, kiemelve annak előnyeit. Szombat délelőtt mesterségbeli szakkörökre került sor az Akadémia szekcióülésein. A szekcióülések célja a kézműves termékek kritériumrendszere és a környezetvédelmi feltételek megvitatása volt. A résztvevők négy csoportra oszlottak, mindenki a szakmájának megfelelő ülésen vett részt. A megbeszéléseket szakavatott kézműves vagy népi iparművész vezette következő szekciókban: textil- és bőr-, valamint agyagművesség, szálas anyag-, famegmunkálás, bútorfestés. Ezen szekciók vezetői elméleti és gyakorlati oldaláról is bemutatták az illető kézműves szakágban követendő minőségi és népművészeti kritériumokat. Szombat délután mesterségbemutatóval egybekötött tapasztalatcserén vettünk részt Kőrispatakon, a Szalmakalap Múzeumban. A rendezvény sikeresnek minősíthető – a kézművesek és az egyesületvezetők megismerkedhettek a Transylvania Authentica védjeggyel, és a konstruktívnak bizonyuló viták révén közösen gondolkodhattak ennek előnyeiről.

Lőrincz Zsuzsanna Artera Alapítvány – elnök e-mail: lzsuzska@yahoo.com honlap: www.artera.ro

Relaþia între sectoarele nonprofit-guvernamental-economic

Conexiune complementarã bazatã pe reciprocitate

epetatele tematici ale revistei subliniază un motiv caracteristic și pentru societatea civilă, respectiv „nu există nimic nou sub soare”. Conexiunea între sectoarele nonprofit-guvernamental-economic este o realitate determinată de societate. Cele trei sectoare funcţionează în același context social având diferite relaţii de interese și de putere. Există mai multe teorii despre caracteristicile acestui sistem de relaţii, cât și despre modelarea funcţionării ideale ale acestuia. La nivel european sectoarele nonprofit diferă de la un stat la altul, fiind încadrat în diferite contexte guvernamentale și economice și având la bază tradiţii și culturi diferite. Există însă puncte de reper în relaţia dintre cele trei sectoare, care nu diferă de la o ţară la alta. Dacă dorim să definim scopul acestui sistem de relaţii, atunci ajungem la formularea din titlu, respectiv că aceasta este o conexiune complementară bazată pe reciprocitate care întărește și ajută separat fiecare sector, acesta subliniind indispensabilitatea existenţei și funcţionării în comun a celor trei sectoare. Se poate conclude și din această perspectivă că este vorba de o colaborare intrinsecă. Înfiinţarea de ONG-uri sau soarta unui sector economic, ori existenţa unei puteri guvernamentale într-o societate nu depind de deciziile noastre. Suntem înzestraţi, în așa fel, încât vrând nevrând existenţa și întâmplările fiecărui sector are o influenţă majoră în viaţa celorlalte două sectoare. Chiar în momentul de faţă suntem martorii, sau chiar și suferitorii unei asemenea întâmplări: criza economică – găsiţi idei despre efectele crizei economice asupra sectorului nostru nonprofit în rubrica Forum Civic. Și acest exemplu subliniează atât interacţiunea între sectoare, cât și faptul ca acest sistem de relaţii există și funcţionează nu numai în cadrul unei ţări ci și peste graniţe, la nivel global. Cititorii fideli poate își mai aduc aminte de numărul trei al revistei din 2007 în care am abordat tema sectorului nonprofit global. Dar să revenim la tematica noastră actuală. ONG-urile deseori simt dependenţa în acest sistem de relaţii. Dar dacă ne uităm mai bine la esenţa

lucrurilor, așa cum a făcut dl. Jenei nităţi. Ce se întâmplă când succesul György iese la iveală că „la nivel unei astfel de întreprinderi este deterstrategic întărirea competivităţii eco- minată de piaţă? În ce domenii și cum nomice nu este determinată de fac- funcţionează întreprinderile sociale? tori economici, căci nu economia are Răspunsurile la aceste întrebăril le puo societate, ci societatea are o econo- teţi găsi în articolul D-nei Dr. G. Fekemie”. Este probabil o perspectivă te Éva. N-am rămas doar la teorie, ci nouă pentru noi, dar totuși este foar- am dorit să vă prezentăm o întreprinte bine concepută. În acest articol cei dere socială funcţională, și astfel l-am interesaţi poate găsi și alte idei inte- abordat pe dl. Hunti Mihály, dânsul resante. fiind președintele CooDl. Rajnai Gábor perativei Sociale Refprezintă punctele de lex, proprietarul teleSuntem înzestraþi, în reper ale unui parteviziunii microregionaaºa fel, încât vrând neriat funcţional, și ele, care funcţionează nevrând existenþa ºi numeră exemple buca o întreprindere soîntâmplãrile fiecãrui ne ale colaborărilor de cială. sector are o influen succes. Acestea doveNu am uitat nici desc că există colabode relaţia dintre secþã majorã în viaþa rări de succes, dar torul nonprofit și cel celorlalte douã acestea nu pot fi tiguvernamental. O presectoare. pizate. Trebuie găsite zentare scurtă a unei în fiecare situaţie secercetări recent realiparată acele puncte de zate în Ungaria prereper, prin care se pot construi și sus- zintă foarte clar posibilităţile existenţine conexiuni complementare bazate te în conexiunea celor două sectoare, pe reciprocitate. totodată sunt formulate și acele întreÎn continuare, printr-o privire de bări, la care noi, civilii ar trebui să ne ansamblu prezentăm, pornind de la gândim. teorie și mergând spre practică, acele Dl. Mrázik György prezintă un fapt exemple care s-au născut din sau în probabil necunoscut de cititorii noștri, conexiunea sectoarelor. Astfel s-au dar care totuși este un exemplu interenăscut programele de Responsabili- sant și viabil al conexiunii dintre cele tate Socială Corporativă în cadrul trei sectoare, fiind vorba de taxa locală întreprinderilor economice. Dl. Chris- pe activitatea economică care poate fi topher Worman în articolul său pre- transferabilă organizaţiilor civile. zintă foarte clar și la subiect modaliȘi de data asta puteţi să cunoașteţi tăţile prin care un ONG care funcţio- o poveste (Curaj civic), teme (Forul nează bine, poate contribui la viaţa, și civic, Privire culturală) și cărţi intereastfel la situaţia economică al unei sante (Pavilionul Cărţilor Civile) în comunităţi. În acest articol se prezin- cadrul rubricilor nostre permanente. tă și relaţia care există între situaţiile Iar cei, care n-au avut ocazia să pardescrise și programele de Responsa- ticipe la cea de a X-a conferinţă bilitate Socială Corporativă. Forum Civic sau la cea de a III-a Am reflectat la această situaţie nu Academie de arte populare poată doar din perspectiva ONG-urilor ci și avea o privire la acestea prin interdin punct de vedere al agenţilor eco- mediul rapoartelor de evenimente. nomici. ERSTE și Vodafone prezintă La sfârșit, dar nu în ultimul rând un raport în legătură cu programele vă dorim să aveţi parte de relaţii lor de Responsabilitate Socială Cor- funcţionale și de colaborări cu succes porativă cât și despre principiile lor cu reprezentanţii celorlalte sectoare, de sponsorizare. căci „A se întâlni – e începutul. A răTot din conexiunea acestor două mâne împreună – e progresul. A cosectoare s-au născut și întreprinderile labora – e succesul.” (Henry Ford) sociale, acele forme de întreprinderi, care în general sunt iniţiate de ONGCsáki Rozália uri, și care nu sunt orientate preponderent spre profit, ci mai degrabă la redactor șef servirea nevoilor reale ale unei comue-mail: csaki.rozalia@gmail.com

forum civic

Cuprins Pagina 3 Szenkovics Dezső: Cazul societăţii civile cu statul și sectorul economic Pagina 4 Csáki Rozália: Conexiune complementară bazată pe reciprocitate Pagina 5 Jenei György: Organizaţiile civile, competitivitate economică, dezvoltare comunitară Pagina 8 Rajnai Gábor: Parteneriatul funcţionabil între sectoare Pagina 10 Christopher Worman: Responsabilitate socială corporativă și economia locală în vremuri bune și rele… Pagina 13 Elena Serban, Angela Galeta: Vodafone România pentru comunitate Pagina 14 Bessenyei Hajnalka: Fundaţia ERSTE – Cine suntem, ce dorim? O fundaţie tânără bazată pe o tradiţie veche

Veder e culturală

Pagina 17 Nagy Renáta: Relaţia dintre sectoarele nonprofit-guvernamental-economic în Ungaria

Pagina 31 Comunicatul Comitetului European referitor la multilimbaj: capital european și angajament comun

Pagina 19 Consiliul Judeţean Harghita folosește ocazia – interviu cu D-na Zonda Erika

Pavilionul Cărţilor Civile Pagina 34 Somai József: Forum economic

Pagina 20 Dr. G. Fekete Éva: Relaţia dintre întreprindere socială și dezvoltare regională

Pagina 35 Radio comunitar – spaţiu de comunicare independentă de politică și putere economică

Pagina 20 Televiziune regională – „Sună despre noi și pentru noi” – interviu cu Dl. Hunti Mihály István

Pagina 36 Unde sunt tinerii de azi?

Pagina 25 Mrázik György: Taxa locală pe activitate economică transferabilă organizaţiilor civile

Rapoarte de eveniment Pagina 37 Al X-lea Forum Civic 2008 – Valoarea noastră e omul!

Curaj civic Pagina 44 Lőrincz Zsuzsanna: a III-a Academie de artă populară

Pagina 27 Iniţiativă inovativă pentru folosirea limbii maghiare – interviu cu CEMO

Pagina 45 Csáki Rozália: Conexiune complementară bazată pe reciprocitate (RO)

For um Civic Pagina 15 Benedek Gabriella, Scsaurszki Tamás: NOI și EI? Relaţia dintre organizaţiile civile și statul în Ungaria – rezumatul unei cercetări

Pagina 29 Potozky László: Efectele crizei economice și financiare asupra societăţii civile

Forum Civic

Pagina 46 Cuprins (RO)

Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania

Revista societãþii civile Editor: István Egri Redactor-șef: Rozália Csáki Corector: Attila Szabó Grafica: Elemér Könczey Tehno-redactor: Ferencz Csáki

Consiliul editorial: Barna Bodó Gábor Kolumbán László Potozky István Sebestény (HU) József Somai Dezső Szenkovics

Tipărit de Regiostar, Tipografie și Studio de reclame. Apare în 1000 de exemplare. Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2008 aveţi un preţ total redus de 14 lei.

Contacte: adresa: Cluj Napoca – 400196 Aviator Bădescu nr. 35. tel./fax: +40-0264-450230 e-mail: ermacisza@gmail.com ISSN 15822–4004

Civil-állami-gazdasági szférák kapcsolata

ERMACISZ erdélyi magyar civil szervezetek levelezõlistája Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására. Feliratkozni az ermacisz–subscribe@ yahoogroups.com, lemondani pedig az ermacisz–unsubscribe@yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet. Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az ermacisz@yahoogroups.com e-mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–owner@ yahoogroups.com címre várjuk. ERMASZOCI erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezõlistája Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–subscribe@ yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet. A listára szánt leveleket az ermaszoci@yahoogroups.com címre kell küldeni.