A THC SZINT NEM MINDEN

Ritka eset, hogy egy kannabiszkutatás híre bejárja napi sajtót. Ez történt egy júniusban publikált coloradói tanulmánnyal, aminek eredménye valóban közérdeklődésre tarthat számot: világossá tette ugyanis, hogy a nagyobb THC-koncentráció nem feltétlenül vezet nagyobb betépéshez. És bár a média erre nem tért ki, ez fontos gyógyászati relevanciával bír. A kutatók azt vizsgálták, hogy különböző erősségű kannabiszfajták és koncentrátumok fogyasztása milyen THC szintet idéz elő a vérben és az alanyok viselkedése alapján milyen idegrendszeri hatásokra lehet következtetni. Összesen 121 résztvevővel dolgoztak, akik közül 55-en virágzatot, 66-an koncentrátumot fogyasztottak. A legfiatalabb alany 21, míg a legidősebb 70 éves volt, akik a tesztelés előtti hónapban négyszer fogyasztottak kannabiszt, volt tapasztalatuk a koncentrátumokkal és nem dohányoztak napi szinten. A virágzattal tesztelők 16%, illetve 24% THC-tartalmú mintákból kaptak fejenként 3 grammot, míg a másik csoport tagjai fejenként 1 gramm 70% vagy 90% THC-tartalmú koncentrátumot. Előzetesen 5 napjuk volt arra, hogy ismerkedjenek a mintákkal, majd a vizsgálat napján otthonukban, az általuk preferált módon fogyasztottak, miközben egészségügyi értékeiket egy mobil laboratóriumban értékelték ki. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a magasabb THC-értékek miként jelentkeznek az egyes mutatókban. Így például, hogy a vérplazmaszint mellett miként befolyásolja az olyan szubjektív értékeket, mint az intoxikáció (betépettség-érzés) és a hangulat, valamint hogyan hat a kognitív teljesítményre és az egyensúlyra. És akkor lássuk az eredményeket! Míg a koncentrátumok használói több THC-t fogyasztottak, ami a vérükből is kimutatható volt, a szubjektív beszámolók és a kognitív tesztek alapján nem figyeltek meg náluk jelentősebb tudatmódosulást. A kutatók ezáltal nem látták bizonyítottnak, hogy a magasabb potencia fokozottabb hatással bírna az agyi működésre. Ez pedig kifejezetten fontos hír azoknak, akik egészségügyi állapotuk miatt rendszeres kannabisz-használatra szorulnak. Számukra fontos ugyanis, hogy a betegségtünetek csökkentése ne járjon állandó betépettség-érzettel és képesek legyenek a napi teendők elvégzésére. Ugyanakkor a megfigyelés magyarázattal szolgál arra is, hogy a koncentrátumok – például a potens kannabiszolaj – használóinál rövid idő után kialakul egy olyan tolerancia, amiben a tudatmódosítás már alig érződik, miközben a kannabinoidok jótékony egészségügyi hatásai továbbra is fennállnak.

EVENT HIGHLIGHTS Egy 14 éves sikertörténet

Ez Ausztria legexkluzívabb és jelenleg Európa egyik legnagyobb kendervására, mintegy 150 kiállítóval. A bécsi Marx Halle rendezvényközpont ismét 10 000 m2-es kender kalandvilággá válik október 7. és 9. között. Minden, ami a kenderrel kapcsolatos; a sokféle terméktől a füstölési kellékekig mindent kipróbálhatunk és megvásárolhatunk, a termelők és a nemzetközi kiállítók pedig szakértelemmel és készséggel válaszolnak a látogatók kérdéseire.

A CULTIVA HANFEXPO holisztikus élménnyé varázsolja a vásár látogatását. Különleges vásári élményt kínál a sokszínű támogató program, workshopok, élő show-k, innovációk és termékbemutatók, kampányok és még sok más teszi teljessé a széles palettát.

KONGRESSZUS

A Cultiva kendervásárral egy időben zajlik a kenderkongresszus is, melyen sok téma megbeszélésre kerül és ahol tájékozódhatunk a kender felhasználásáról és az új eredményekről az orvostudomány, az egészségügy, a jog és a kultúra területén. A különböző tudományterületek, orvosok és a politika neves szakértőinek előadásai és beszélgetései a kiváló betekintést nyújtják a kender jelenlegi felhasználásába.

KENDERVILÁG – a zágrábi Cannabis Múzeummal közösen

Az idei vásár másik fénypontja a KENDERVILÁG. Itt áttekinthető módon ismerkedhetünk meg a kender történetével, termesztésével, feldolgozásával és felhasználásával. A KENDERVILÁG interaktívan és részletesen mutatja be a kenderben, mint haszonnövényben rejlő példátlan lehetőségeket. A Cultiva idén új, fiatal és feltörekvő partnert hozott a fedélzetre. A zágrábi CANNABIS MUSEUM Európa legmodernebb kendermúzeuma, akik szakértelmükkel, workshopokkal és előadásaikkal segítik egy informatív kiállítótér megvalósulását.

HOTSHOT THCBD üvegfúvó show

A Torchland Glas Circus üvegfúvó show-t a THCBD Austria mutatja be, ami lenyűgöző élő show-t kínál, tele izgalommal és érdekességekkel. Itt megtekinthető a profi üvegfúvók munkája, akik a helyszínen különféle üvegből készült tárgyakat készítenek, amelyeket aztán meg is vásárolhatnak az érdeklődők. A tíz angol, német és amerikai profi üvegfúvó bemutatóját semmi esetre sem szabad kihagyni.

START-UP kihívás

Ausztria legnagyobb kendervásáraként, a CULTIVA HANFEXPO ideális terep az iparági kollégákkal, szakértőkkel és vállalkozókkal való kapcsolatteremtésre a különböző ágazatokban, mint például a kutatás és fejlesztés, a termelés, a forgalmazás és a marketing. A fiatal vállalkozók lehetőséget kapnak arra, hogy értékes együttműködő partnerekkel, kellemes légkörben ismerkedjenek meg, a megfelelő helyen találkozzanak és bemutassák ajánlatukat.

SZABADTÉRI SZÓRAKOZÁS

A szabadtéri területen ezután mindenki lazíthat és kényeztetheti magát egy rövid pihenővel. Az osztrák és nemzetközi konyha ételei minden ízlést kielégítenek. Zenei fellépők teszik változatossá a szabadtéri programot és remek hangulatot ígérnek. Három napig teljesen átadhatod magad a hangoknak és hangulatoknak.

Bővülünk - a CULTIVA Horvátországba megy!

2023 tavaszán a CULTIVA HANFEXPO Horvátországban is megvalósul. Először Zágrábban, a rendezvény fennállásának 15. évfordulóján kerül megrendezésre. Erről hamarosan többet is megtudhatunk az esemény weboldalán. JEGYEK Vásárolj vendég és üzleti jegyeket az Eventbrite-en keresztül. IDŐPONT ÉS NYITVATARTÁS: 2022. október 07-én (pénteken) 11:00 és 20:00 2022. október 8-án (szombaton) 11:00 és 19:00 2022. október 09-én (vasárnap) 11:00 és 18:00

A tiltás tudatlanságból fakad

Interjú Christian Rätsch etnofarmakológussal

Christian Rätsch 65 éves hamburgi etnobotanikus és etnofarmakológus könyvek és szakcikkek tömkelegét jegyzi. Évtizedek óta vizsgálja a tudatmódosító szerek és egyéb gyógykészítmények sámánok általi alkalmazását szerte a világban. Három teljes esztendőt töltött a lakandon indiánok között a mexikói Chiapas államban, etnofarmakológiai kutatásai révén azonban az egész bolygót – és belső világok sokaságát – bejárta.

CK Magazin: Mióta használják gyógyításra a marihuánát? Christian Rätsch: Ezt nehéz megmondani, mivel dokumentált történelmünk a nagy egészhez viszonyítva meglehetősen rövid. A régészeti leletek – a növényi maradványok és a belőlük készült termékek – pedig nincsenek felcímkézve, így kénytelenek vagyunk a rendelkezésünkre álló írásos emlékekre hagyatkozni. Már a legelső európai és ázsiai források is gyógyfűként aposztrofálják a kannabiszt, amelynek legalább a neolitikum (újkőkor) óta többféle hasznosítási módja dívott. Ebből az időszakból valók a legkorábbi leletek. Tehát a marihuána előnyös tulajdonságaira elég hamar felfigyelt az emberiség, és ennek köszönhetően régóta meghatározó szerepet játszik a különböző kultúrákban. CK: A kannabiszt Közép-Európában, német nyelvterületen is gyógynövényként tartották számon, és akként is alkalmazták? CR: Igen. Az egyik első német nyelvű írásos emlék Bingeni Szent Hildegárdtól származik, aki a Rajna partján, a bingeni kolostorban tevékenykedett, és igen komoly természettudományos, illetve gyógyászati munkákat hagyományozott ránk. Megállapításait

ugyan főleg görög, római és arab forrásokra alapozta, a kannabisz népi gyógyászatban való alkalmazásáról is több helyen olvashatunk nála. Nekem az a megjegyzése tetszik a legjobban, hogy a fű azoknak tesz igazán jót, akiknek „helyén van az eszük”, vagyis az ép gondolkodású emberek profitálhatnak a legtöbbet a használatából. Hildegárd amúgy látnoki képességekkel is rendelkezett. Az egyik víziójában jelent meg előtte a viriditas, a zöldéleterő. Ez egy olyan mindenben és mindenkiben jelen lévő univerzális erő, amely lehetővé teszi a belülről gyógyulást. Az apátnő rendszeresen füvezett, és betépve különös dolgokat tapasztalt – ez lehetett az ő viriditása. CK: Mifelénk milyen szerepet játszott a kender a népi gyógyászatban? CR: A kannabiszt a legkülönfélébb nyavalyák orvoslására használták. Láz- és fájdalomcsillapításra, megfázás kezelésére, de mentális zavarokat – például depressziót – is enyhítettek vele, amelyet akkoriban persze még nem így hívtak, hanem mélabúként emlegettek. A kender étvágytalanság esetén is segített és így tovább. Alapvetően ugyanazokat a gyógyhatásokat tulajdonították neki, amit ma is a világon mindenütt a javára írnak. CK: A régi orvosságoskönyvekben azt is olvashatjuk, hogy a kannabiszkészítményeket a magömlés késleltetésére is használták. CR: Pontosan. A kender szexuális zavarok esetén különösen hasznos lehet, hiszen valóban rendkívül kellemetlen, ha egy férfi izgatottságában még az előtt ejakulál, hogy a csúcsra juthatna. A fű szexuális életre gyakorolt pozitív hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a régi gyógyászati munkák erről az alkalmazásáról is beszámolnak. CK: A hasist valaha tyúkszem ellen is bevetették. Ismerek olyan régi újsághirdetéseket, amelyek arról szólnak, hogy a Karrer-féle

hasisnál nincs jobb szer tyúkszem kezelésére. Hogyan használták a kender gyantáját a hámmegvastagodások eltüntetésére? CR: Ez számomra is teljes rejtély. Fogalmam sincs, hogy mi volt a metódus, és hogy a hasis valóban elmulasztotta-e a tyúkszemet. Abban az időben, amikor a fenti újsághirdetések megjelentek, a tyúkszem sokakat érintő, általános problémát jelenthetett. Mivel erős fájdalmaik voltak, az emberek alighanem charastot (egy indiai hasisfajtát) szívtak, hogy megkönnyebbüljenek. Másféle ötletem nincs. CK: Mikor tűnt el a kender a patikákból? CR: Tulajdonképpen csak a 20. század folyamán. A német gyógyszerkönyv korai, a 20. század elejéről származó kiadásaiban még szerepeltek kannabiszkészítmények. Csak azután vonták ki őket a forgalomból, hogy a törvény megtiltotta a birtoklásukat. Ennek pedig tisztán politikai okai voltak, nem pedig gyógyászati. CK: Szerinted mik a legfontosabb okok, amelyek miatt minél előbb újra gyógynövénnyé kellene nyilvánítani a kendert? CR: Mert megbízható. Ezeréves gyógyászati múltja van, és nincs még egy olyan növény, amelyet annyit tanulmányoztak volna, mint a kendert. Ráadásul számos klinikai vizsgálat bizonyítja a hatékonyságát. Egy természetes, mellékhatásokat alig produkáló növényi terapeutikum, amely nem kerül pénzbe, már amennyiben magunk termesztjük. CK: Ezért is nincs a gyógyszergyártó cégek ínyére. Mert a kannabiszt nem lehet levédetni. Növényeket nem lehet szabadalmaztatni. CR: Így van, és ez nagy szerencse. A kapitalista egészségügyi rendszer haszonélvezői pont emiatt tiltakoznak kézzel-lábbal a legalizáció ellen. Ha egy gyógyszer nem jogvédett, nem termel profitot, és ez a turbókapitalizmust dicsőítő társadalmunkban nemkívánatossá teszi.

CK: Az állítólagos szakemberek folyton azzal érvelnek, hogy a kannabisz gyógyá-szati célú alkalmazása még nincs tudományos alapossággal kikutatva, holott a kender a legtöbbet tanulmányozott növény. Hogy lehet, hogy tízezer év tapasztalatát csak úgy lesöprik az asztalról? Talán gazdasági érdekek állnak a háttérben? CR: Szerintem inkább tudatlanságból fakad. CK: Manapság furcsa nézetekkel is találkozhatunk. A kannabisz gyógyászati célú alkalmazását támogatók jó része ellenzi, hogy a gyógyászati és az élvezeti (más néven rekreációs) alkalmazás keveredjen. Mit gondolsz te erről? CR: Nonszensz, mivel az úgynevezett élvezeti alkalmazás – vagyis hogy a kendert a tudat tágítására, lecsillapítására és korábban nem létező, új asszociatív gondolkodási képességek kialakítására, valamint a kreativitás fejlesztésére használjuk – is része a terápiának. Őrültség volna a tudatmódosító hatást kiszelektálni a növényekből. A tudatmódosítás hozzátartozik a gyógyításhoz és a fű terápiás alkalmazásához. CK: Tulajdonképpen logikus: ha egy gyógyszer nemcsak a tüneteket enyhíti, de egyúttal a beteg kedélyét is javítja, a bajok mindjárt kevésbé tűnnek súlyosnak. CR: Pontosan így van. Ha valamitől – legyen az épp a kender – jobban érezzük magunkat, és visszatér az életkedvünk, színesebbnek látjuk a világot. A betegek előbb meggyógyulnak. Sőt esetleg csak így képesek meggyógyulni. Akinek elmegy a kedve az élettől, abból hiányzik a késztetés és az erő ahhoz, hogy ismét felépüljön. A kannabisz ilyen esetben rengeteget segíthet. Az előbb már beszéltünk a depresszió elleni alkalmazásáról… CK: A kannabiszfogyasztás tilalmának kapcsán állandóan előkerül a függőség és a függővé válás, mint legfőbb ellenérv, miközben köztudott, hogy egyes pszichoaktív szerek az addikciók leküzdésében is segíthetnek. A könyvedben azt olvastam, hogy ez a kannabiszra is érvényes lehet. Meg tudnád magyarázni, hogy miképpen? CR: A pszichedelikus terápia legtöbbször a felismerésre apellál. Ám valószínűleg nem létezik olyan farmakológiai mechanizmus, amely egy csapásra megszüntetné a sóvárgást egy bizonyos szer után. Pszichedelikus állapotban csak annyi történik, hogy az állítólagos függőség utat nyit egy új látás-, gondolkodás- és érzékelésmód felé. A kannabisz ehhez túl gyenge. Egy-egy flash mégis kihathat a belső késztetésünkre és az akaratunkra. Arra ösztönözhet, hogy bizonyos tapasztalatokra tegyünk szert, és általuk megpróbáljuk jobbá tenni a saját életünket. Aki elég érzékeny és nyitott, azt a fű is hozzájuttathatja efféle élményekhez. Például felismerheti, hogy az Univerzum egyetlen nagy egész. Sokan azonban nem vevők az ilyesmire. CK: Az orvosi marihuána világszerte népszerű téma mostanában. Politikusok, tudósok is egyre harcosabban követelik a törvény módosítását. Mi több, a tilalmak országában lassacskán szertefoszlanak a kannabiszt övező tabuk. Szerinted van esély arra, hogy az eddigi tiltó politika végre megváltozzon? CR: A legalizációs mozgalmak kezdeti eufóriája után most végre tényleg történni látszik valami. Ám azt nem lehet tudni, hogy a hatalom mikor enged majd a nyomásnak. Az emberek álláspontja ugyanakkor egyik pillanatról a másikra is radikálisan megváltozhat – még a marihuánával kapcsolatban is. Az, ami ma világszerte történik, akár a tilalom teljes feloldásához is elvezethet minket. Én legalábbis ezt remélem.

Markus Berger