MI TESZI GYÓGYÁSZATIVÁ A KANNABISZT? Összetett válasz egy egyszerűnek tűnő kérdésre

Mi teszi gyógyászativá a kannabiszt?

Összetett válasz egy egyszerűnek tűnő kérdésre

Az orvosi célú használatról beszélve rendszeresen előkerül az a vélemény, hogy a gyógyászati kannabisz az, amiben jórészt csak CBD van, hiszen az felelős a jótékony egészségügyi hatásokért. Összegyűjtöttünk néhány támpontot, amiből kiderül, hogy a válasz messze nem ennyire egyszerű.

Az 1980-as évek Amerikájában még nem volt lehetőség az orvosi receptek beszerzésére, így az akkoriban indult AIDS járvány áldozatait titokban kezelték magukat utcai vagy otthon termesztett marihuánával, egészen a ’90-es évek második feléig. Ha feltesszük a kérdést, hogy ezek a betegek rekreációs vagy gyógyászati célból használtak kannabiszt, akkor nem kell sokat gondolkodnunk a válaszon. Kevésbé egyértelmű azonban az a kérdés, hogy az általuk használt kannabisz valóban gyógyászati volt-e. Vagyis meddig rekreációs és honnan gyógyászati ugyanaz a növény? A használat célja

Több szakértővel egyetértve azt az álláspontot képviseljük, hogy a „gyógyászati kannabisz” kifejezés elsősorban nem a fogyasztott növényre, hanem a használat motivációjára utal. Tehát ugyanaz a fajta szolgálhat valakinek szabadidős felhasználásra, míg más az egészségügyi panaszait enyhíti vele. Ezzel együtt, léteznek kifejezetten bizonyos tünetekre nemesített variánsok és a betegnek bevált fajták, amivel tovább is lépünk a következő pontra. A kannabinoidok aránya

Az általános elképzelés szerint a gyógyászati kannabisz fajtákban magasabb a CBD és alacsonyabb a THC aránya. Azzal együtt, hogy ez valóban gyakran előfordul, nem lehet az orvosi minőséget pusztán erre az arányra redukálni, hiszen a CBD és a THC egyaránt szerteágazó gyógyászati tulajdonságokkal bír. Az Európában sokáig legelterjedtebben használt Bedrocan® fajtának például 22% THC és kevesebb, mint 1% a CBD tartalma. Az izraeli Tikun Olam gyógyászati kannabisz központ is több olyan fajtát alkalmaz, melyeknek magas a THC és alacsony a CBD tartalma. Elmondásuk alapján ezeket jellemzően olyan betegek kapják, akik korábban opiátokkal csillapították a fájdalmaikat. Ellenőrzött minőség

A gyógyászati kannabisz egyik legfőbb ismérve a stabil és ellenőrzött minőség. Ez egyrészt a szennyeződésektől és fertőzésektől való mentességet jelenti, azonban ide sorolhatjuk azt a kritériumot, hogy egyegy fajta változatlan kannabinoid-profillal rendelkezzen. A betegek számára ugyanis a legfontosabb a folytonos minőség: ha megtalálják a számukra hatékony fajtát, akkor nem szeretnének tovább keresgélni, hanem ugyanazt szeretnék hosszú távon alkalmazni. Ennek eléréséhez sokkal jobb, ha gyógyászati sztenderdek alapján előállított fajtát vásárolnak.

A használat módja

Nagyban befolyásolja a felszívódást, a hasznosulás mértékét és a hatás hosszát, hogy a kannabiszt elszívva, vaporizálva vagy épp olaj formájában fogyasztják el. Bár káros mellékhatásai miatt az elszívást vonakodva szokták gyógyászati célú használatnak nevezni, sok beteg ezt tartja a leghatékonyabb fogyasztási formának, míg mások a kivonatokra vagy az olajokra esküsznek. A legjobb, ha a beteg maga tudja kitapasztalni a számára legmegfelelőbb fogyasztási módot. Végezetül pedig azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy nagyrészt épp a gyógyászati kannabisz programok elterjedésének köszönhető, hogy csökken a kannabisszal szembeni előítélet. Ha tehát azt a kérdést tesszük fel, hogy a betegeken kívül ki profitál a gyógyászati a kannabiszból, akkor bátran kijelenthetjük, hogy az egész társadalom, és lassan világszerte.

A tudás palántája

A kannabisz kettős hatása az agy öregedésére

Amíg a fiatal agy rosszabbul teljesít tőle, addig az idősebb agyat valóságosan megfiatalítja a kannabisz – állapította meg a Bonni Egyetem Alzheimer-kórt vizsgáló kutatócsoportja. Az egereken végzett vizsgálatok eredményeiről Bilkei-Gorzó András biológus, a kutatócsoport tagja számolt be a Cannabicum konferencián.

Ha megkérdeznénk, hogy mi az, amire az ember minden korban vágyott, akkor valószínûleg a halhatatlanság vagy az élet meghosszabbítása az elsô válaszok között lenne. Nem csoda, hogy a tudomány idôtlen idôk óta törekszik az öregedés folyamatának lelassítására és visszafordítására, de ez idáig viszonylag kevés eredményt tud felmutatni a modern ember számára. Ezért is talált jelentôs visszhangra az a 2017-ben publikált kutatás, amely a kannabisz hatóanyagaiban találta meg az agy öregedésének egy lehetséges ellenszerét. Bilkei-Gorzó András elôadásában részletekbe menôen ismertette felfedezésük jelentôségét és jelenlegi tudásunk határait.

Idősebbek is elkezdhetik

Az agy öregedésének folyamata és a kognitív funkciók romlása hasonló minta alapján történik minden emberi agyban. Az agy makromolekulái idôvel károsodást szenvednek, az ôssejtek osztódása lassul és ritkul. Eközben a mikrogliasejtek aktiválódása gyulladást alakít ki az agyban, amit követôen kognitív zavarok jelennek meg, és elindul a demencia folyamata. Ez genetikailag kódolt lehet, de megfelelô életmóddal kontrollálható és késleltethetô. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a bennünk megtalálható belsô, úgynevezett endokannabinoid rendszer befolyásolja a makromolekulák felhalmozódását, és segíti az ôssejtek osztódását, ezzel késleltetve az öregedést. A belsô kannabinoid rend-szerünk pubertáskorban a legaktívabb, utána mûködése csökkenni kezd. Azt is kimutatták, hogy stresszhelyzetben kannabinoid szabadul fel az agyunkban, ami segít a nyugalmunk viszszanyerésében. Az endokannabinoid rendszerben két fô receptortípus található: az úgynevezett CB1 és CB2 receptor. Ezekhez kapcsolódik és aktiválja mûködésüket többek között a kannabisz legismertebb hatóanyaga, a THC. Kutatók kimutatták, hogy a CB1 kiütése fiatal egerekben korai emlékezetzavart eredményez. A receptor deaktiválását követôen nem ismerték meg az ismerôs egeret, hallásuk és tanulási képességük is romlott, vagyis idôsebb társaikhoz hasonlóan kezdtek viselkedni. Innentôl adta magát az ellentétes kísérlet: a CB1 receptor aktivitásának növelése THC adagolásával. A kísérlet során elsôsorban a tanulási képességek változására voltak kíváncsiak. Mint kiderült, a THC olyannyira jótékonyan hatott az idôsebb állatok tanulási képességeire, hogy gyakorlatilag a fiatalokkal kerültek egy szintre: növekedett az idegsejtjeik kapcsolatainak száma, javult a társak felismerése és

a tájékozódó képesség. A legbiztosabb eredmény a gének kifejezôdésében, szakszóval a génexpresszióban volt tetten érhetô: 12 ezer gén expressziójának vizsgálata megerôsítette a megfigyelést, miszerint a THC az idôs agyakat megfiatalította, a fiatal agyakat pedig idôsebbé tette. Spanyol kutatók megvizsgálták a két fô kannabiszhatóanyag, a THC és a CBD együttes adagolását is olyan egereken, akik genetikailag hajlamosak voltak az Alzheimer-kórra, és hasonló eredményekre jutottak, mint a csak THC-val kezelt egerek esetében. A kannabinoidkoktél fiatalkorban rontott a tanulóképességen, középkorban kiegyenlítôdtek a különbségek, az idôs egerek tanulási képessége pedig javult.

Nem mindenki csodaszere

De mi lehet annak a magyarázata, hogy ami az idôsek számára életelixírt jelent, az a fiatalokból koravén felnôtteket csinál? A kulcs az endokannabinoid rendszer mûködésében keresendô. Említettük, hogy e rendszer kamaszkorban éri el aktivitásának csúcsát, ezt követôen jelentôsen visszaesik. A szakértôk magyarázata szerint az idôs agyban THC hatására az endokannabinoid rendszer mûködése helyreáll, és ismét hasonlóan mûködik, mint fiatalkorukban, míg kamaszoknál az eleve jól mûködô rendszer túlvezérlôdik, és patológiás állapotba kerül – ez vezet a rosszabb teljesítményhez. Az egerek és az emberek agyi öregedési folyamatai hasonlóak, így Bilkei-Gorzó szerint jó okunk van feltételezni, hogy az idôsebb emberek tanulási képességeire is jótékonyan hathat a kannabisz, ahogyan azt is, hogy a fiatalok esetében bezavarhat a kognitív funkciók kifejlôdésébe. De mi a helyzet, ha már – jelenlegi ismereteink szerint – visszafordíthatatlan károk következtek be az agyban, ahogyan például a kialakult Alzheimer-kórnál? Ebben az esetben az egereknél már nem látszott javulás a THC-tôl, és a gyulladás sem csökkent. Vagyis nagyon úgy tûnik, hogy a sejtpusztulást és gyulladást követô elbutuláskor már túl késô a kannabiszhasználat. A megelôzésben a leghatékonyabbnak jelenleg a THC és CBD együttes használata tûnik az egereknél, ekkor ugyanis az Alzheimer-kór kialakulása késôbb következik be, mint védelem nélkül, vagy akár tiszta THC használata mellett. További kutatásokra van szükség, hogy a hatást az embereknél is igazolni lehessen, és indokolt lenne további kannabinoidokra is kiterjeszteni a vizsgálatokat.

Bilkei-Gorzó András

Kardos Tamás

Minőségi aggályok

Coloradóban túl erős és szennyezett a kannabisz?

A lassan 10 éves coloradói legalizációval kapcsolatban eddig jóformán csak pozitívumokról tudtunk beszámolni: elképesztő adóbevételt hozott az államnak, új munkahelyeket teremtett, csökkentette az alkoholfogyasztást, ezzel összefüggésben a kapcsolati erőszak is kevesebb és kiderült, hogy nem szabadul el a pokol attól, ha egy közkedvelt növény virágzatát legálisan is meg lehet vásárolni.

Az igazat megvallva, számos gyerekbetegség megjelenésére számítottunk, amelyek a szabályozási modell finomítását vonják maguk után, de mostanáig talán a túl magas THC tartalmú ételek okozták a legnagyobb nehézséget. A Charas Scientific tesztlabor kiterjedt vizsgálata azonban egy sokkal alapvetőbb problémára hívja fel a figyelmet: gond van a coloradói kannabisz minőségével.

Szennyeződések és élősködők

Az USA-ban forgalomban lévő kanna-biszfajták minőségellenőrzése nem új keletű dolog, a kaliforniai székhelyű Werc Shop például már 2010 óta vizsgálja a számukra beküldött, javarészt a gyógyászati piacra szánt mintákat. A labor amellett, hogy meghatározza a kannabinoidok, illetve a különböző terpének arányát, analizálja a szenynyeződések és a kártevők előfordulását. Ez utóbbival kapcsolatban bár értesítik a minta gazdáját, ez semmilyen kötelezettséget nem

ró a termesztőre, aki ha elég arcátlan, így is eladhatja a terményét a gyógyszertáraknak. Hasonló a helyzet Coloradóban is a rekreációs célra szánt marihuánával. A denveri központú Charas Scientific eltérő módszerrel, a minták személyes begyűjtésével mérte fel a coloradói kannabiszpiacot. Az eredmények itt sem adnak okot elégedettségre. Andy LaFrate elnök és munkatársai 600 olyan mintát vizsgáltak meg, melyek engedéllyel rendelkező termesztőtől vagy bolttól származtak. Az American Chemical Society ülésén tartott előadásán LaFrate úgy foglalta össze az eredményeket, hogy a vizsgált minták csekély gyógyászati minőséggel rendelkeztek és szép számmal akadtak köztük vegyszerrel szennyezett, illetve gombaspórák vagy élősködők által megtámadott fajták. „Nem akarok pánikot kelteni vagy ráijeszteni az emberekre, de találtunk néhány kifejezetten szennyezett marihuánát” – nyilatkoztott LaFrate az NBC Newsnak. Hogy a pánikkeltés élét elvegye hozzátette, hogy termeszétes anyagról lévén szó, a mintákon mindig lesz valamennyi szennyeződés, de nem mindegy, hol húzzuk meg az emberi fogyasztás szempontjából veszélyesnek minősülő mennyiséget, és mely vegyszerek miatt kell kifejezetten aggódnunk. A vizsgálat a kannabiszminták mellett 200 koncentrátumra is kiterjedt, és LaFrate itt kiemelte az oldószerek, például a bután gyakori jelenlétét, ami kifejezetten veszélyes az egészségre nézve.

Távol a gyógyászati minőségtől

A kutatócsoport egy további jelenségre is felhívta a figyelmet: a vizsgált fajták kiemelkedően magas THC és nagyon alacsony CBD (kannabidiol) tartalmára. Aki követi a potens Skunkokkal riogató híreket, az pontosan tudja, hogy ez az aránypár felelős leginkább a szorongásos, pszichotikus tünetek jelentkezéséért az arra hajlamosak körében, hiszen a kevés CBD – mely szorongáscsökkentő és antipszichotikus hatású – nem képes ellensúlyozni a THC keltette kellemetlen tüneteket. A CBD emellett számos gyó-gyászatilag előnyös tulajdonsággal rendelkezik, például gyulladáscsökkentő, jótékonyan hat az autoimmun betegségekre, a cukorbetegségre és a bélrendszeri problémákra, ezért LaFrate némi túlzással azt mondja, hogy a kannabidiol jelenléte teszi a kannabiszt gyógyászativá. Ehhez képest a vizsgált minták kifejezetten magas, átlagosan 18,7% THC-t aránya mellett mindössze 0,1% CBD-t tartalmaztak, az átlagos 0,5-1% helyett. Újabban ígéretes kísérletek folynak magas CBD és alacsony THC tartalmú fajtákkal az epilepszia kezelésében, aminek a média is komoly figyelmet szentel. Számos család költözött át Coloradóba, hogy legálisan hozzájuthasson a „csodatevő kannabiszhoz”, ezért LaFrate-ot kifejezetten aggasztja, hogy a szülők hasonló profilú fajták helyett tévesen magas THC és alacsony CBD tartalmú kannabisszal próbálják meg kezelni beteg gyerekeiket, ami akár meg is növelheti a rohamok előfordulását. Bár a legtöbb minta a rekreációs célra árusító boltokból származott, néhány gyógyászati kannabisz értékesítő is biztosított mintát a Charas Scientific számára. LaFrate arról számolt be, hogy a rekreációs és a gyógyászati célra szánt fajták mintái között csekély különbség mutatkozott. Az eredmény részint azzal magyarázható, hogy a tudomány csak az utóbbi időben kezdett el felfigyelni a kannabidiolra és az igény eddig a magas THC-tartalmú fajtákra mutatkozott, amit a fajtanemesítők igyekeztek minél jobban kiszolgálni. A magas CBD tartalmú fajtákat csak az utóbbi időben kezdték el kitenyészteni, ami nem csak gyógyászati célú fogyasztók számára üdvözlendő, hanem azoknak is, akik nem vágynak lórúgás-szerű high-ra. LaFrate úgy véli, hogy a teszteredmények akár a teljes USA-ra nézve is reprezentatívak lehetnek, hiszen a gyógyászati piacra lépő új szereplők előszeretettel alkalmaznak Coloradóban tapasztalatot szerzett munkaerőt.

A legalizáció kudarca?

A szabályozott kenderpiac ellenlábasai természetesen hamar lecsaptak a labor jelentésére, mely szerintük egyértelműen tanúsítja, hogy a legalizáció nem működik. „A tanulmány bizonyítja, hogy még a kormányzati kontroll alatt sem lehet biztosítani a marihuána baktérium- és vegyszermentességét” – nyilatkozta Kevin Sabet, a Smart Approaches to Marijuana (SAM) elnöke, aki egyenesen Dohányipar 2.0-nak nevezi a legális kannabisz piacot, amiben a dohányvállalatok újraéledését látja, akik az utolsó pillanatig igyekeztek eltitkolni a dohányzás valós egészségügyi kockázatait és a dohánytermékek vegyszertartalmát. Anélkül, hogy beszállnánk az összeesküvés elméletekkel folytatott parttalan vitába, leszögezhetjük, hogy valóban akad még tennivaló a legalizáció tökéletesítésében, azonban indokolatlan kudarcról beszélni. A legalizáció korábban felsorolt sikerei mellett arról sem feledkezhetünk meg, hogy Coloradóban a szabályozott kenderpiac teszt üzemmódja folyik, mely tapasztalatokkal szolgál az egész világ számára. Ahelyett, hogy a minőségbeli aggályokon keseregnénk, vegyük észre, hogy a legális boltok születése lehetőséget teremtett arra, hogy alaposabban megismerjük az USA-ban elterjedt kannabiszfajtákat és a szabályozás finomításával, illetve a valós helyzetre reflektáló felvilágosítással reagálni tudjunk a tendenciákra. Legalizáció nélkül erre aligha nyílt volna lehetőségünk.

Bob Arctor