REFLEXikon by Csaba Lajtmann

30 fejezet a Reﬂex Környezetvédő Egyesület életéből

Készült a Reflex Környezetvédő Egyesület gondozásban. A kiadvány létrejöttében közreműködtek: Horváth Ferenc; Kalas György; Lajtmann Csaba; Lugosi Beáta; Nagy Péter; Németh Veronika és Vass Gergely. A kiadvány 100% újrahasznosított papír felhasználásával a győri Palatia Nyomdában készült 2017‐ben. Reflex Környezetvédő Egyesület 9024 Győr, Bartók Béla u. 7. www.reflexegyesulet.hu

Tartalomjegyzék: A Duna‐ügy

Szemétszedés Ausztriában

Szmog‐szeánsz

Széchenyi tér

Nemzetközi összefogással a tranzitterror ellen

Elismerések

Jó viszonyban az elnökökkel

A kuka bosszúja

Ökológiai oktatóközpont Pápateszéren

Környezeti tanácsadás

Reﬂexváros

Természeti értékek helyben

Atomenergia? Kösz, nem!

Zöld civil országos találkozók

Tájsebészet

DaNOne

Nyugat‐Dunántúl a zöld régió

Két kerékkel könnyebb!

Jégkocka akció – szigetelj jobban!

Szövetségben a természetért

Környezet! Ismered?

Pápateszéri természetfotós táborok

Összefogás a Bakony vasútjáért

Pápateszéri vízimalmok

Közösségben az éghajlat védelméért

Fesztiválok forgatagában

Mozdulj a klímáért! Zöld mérföldekkel a Föld körül

I úsági Ház és a Hős Fa

A komoly dolgokról szórakoztatv a

Püspökerdő – Legyen védett Győr tüdeje!

Előszó

A Reﬂex Környezetvédő Egyesület 30 évvel ezelőtt, 1987 ‐ben alakult meg. Az évfordulók kiváló alkalmat adnak a visszaemlékezésre. Ezt tettük mi is. Visszaemlékeztünk. Az emlékezést pedig a történek felidézése, a régi fényképek nézegetése segíti legjobban. Azok, akik ismerik Egyesületünket hosszabb‐rövidebb ideje, örömüket fogják lelni könyvünk lapozgatásában, hiszen olyan emlékek ébredhetnek bennük, amiket már rég elfeledtek, vagy olyan történetek elevenedhetnek meg, melyeknek talán maguk is részesei voltak. Akik pedig nem ismertek minket eddig, azok most megismerhetnek, hiszen könyvünkben a teljes igénye nélkül összegyűjtöttük, és lexikonszerűen

összefoglaltuk

Reﬂex

életének

legfontosabb

fejezeteit,

tevékenységeit, sikereit, kudarcait, és mindent, amit tudni érdemes rólunk. A harmincéves Reﬂex bemutatását két kötetben tervezzük, jelen képes kötet folytatásban barátaink, ismerőseink mondanak majd el egy‐egy történetet, élményt vagy gondolatot egyesületünkről. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik az elmúlt három évtizedben mellettünk álltak, bármilyen módon segítették, támogatták egyesületünk munkáját, és hogy hozzájárultak ahhoz, hogy most együtt ünnepelhetjük a jeles évfordulót, és hogy a REFLEXIKON létrejöhetett.

Győr, 2017. december

A Reﬂex csapata

A Duna‐ügy Bár nem tartozik a sikertörténeteink közé, de talán a Reﬂex sem létezne most, ha nem lett volna a Bős -Nagymaros ügy, a Duna -elterelés. Jól tudtuk, hogy az eredeti tervek megvalósulásával a Szigetköz élővilága, vízkészlete, a táj megmaradása veszélybe kerü lne, ezért felléptünk ellene már akkor, mielőtt még a csehszlovák fél hozzákezdett volna az eltereléshez szükséges

munkákhoz,

és

tiltakoztunk,

mikor 1992

októberében egyoldalúan saját területére terelte a Dunát és üzembe helyezte a bősi erőművet. Jelen vol tunk később a hágai Nemzetközi Bíróság küldöttségének helyszíni szemléjén. Lajtmann József személyesen is részt vett a két ország közötti per bírósági tárgyalásán , Hágában. Sok éven át végeztünk a szigetközi károk felmérésére irányuló monitoring vizsgálatokat. A későbbiekben is részt vettünk valamennyi, a Dunával kapcsolatos tüntetésen, megmozduláson. Számos állásfoglalást, nyílt levelet

fogalmaztunk

meg,

tanulmányokat,

szakmai

javaslatokat

dolgoztunk ki a döntéshozók részére, melyek mind a káreny hítést, illetve a kialakult állapot jobbítását célozták, ám eredmény több évtized elteltével sincs.

Szemétszedés Ausztriában Az 1988-as nyugati nyitás autóba ültette a fél országot (Gorenje turizmus). A Bécs felől hazatérő „bevásárló turisták” zöme az osz trák határ előtt megállt és (helyhiány vagy az áru eltüntetése okán) átcsomagolt. Árokba dobált, erdőszélre szórt papír - és műanyaghegyek jelezték, hogy kik ők és honnan jöttek. A Reﬂex úgy döntött, hogy az osztrák 10 -es főút mellett összeszedi a magyarok hátrahagyott szemetét. Reméltük, hogy szokatlan akciónk (a média támogatásával) hatásosan hívja fel a ﬁgyelmet a honi környezeti kultúra hiányosságaira. És arra, hogy vannak itt is másképp gondolkodók. 1989. március 18-án az egyesület 60 önkéntese busszal Ausztriába ment és egész nap gyűjtötte az eldobált hulladékokat. Akciónkat az osztrák hatóságok a konténerekben összegyűlt több tonna hulladék elszállításával segítették. „Helyetted is szégyellhetjük !”- üzentük transzparenseinkkel a felpakolva hazafelé araszoló magyar bevásárlóknak. Aznap kevesebben álltak meg.

Szmog‐szeánsz A világútlevél 1988-as bevezetése után a Bécs felé megindult gépjárműlavina kritikussá növelte a Győr belvárosán átvezető 1 -es út tranzitforgalmát. A napi 27 ezer gépjármű okozta za j- és légszennyezés, az állandósult közlekedési dugók és balesetveszély elviselhetetlenné tette a lakosság életét. Egy Győrt elkerülő út megépítése ekkor már húsz éve (!) eldöntött tény volt - azóta azonban a szakértők hol a nyomvonalán, hol a kiépítés módján vitatkoztak. A Reﬂex rapid megoldást akart. Júniusban lezárta a főutat, majd a három illetékes minisztert 1989. szeptember 2 -ára, egy igazi győri Szmog-szeánszra invitálta. A megjelent két minisztert (Maróthy Lászlót és Derzsi Andrást) egyesületünk k épviselői - az érthetőség kedvéért- a főút mellé ültette le a tárgyalóasztalhoz. A nyilvános rendezvény (később nemzetközi konferenciával és újabb útlezárásokkal nyomatékosítva) serkentőleg hatott, és 1989 decemberében döntés született a Győrt délről elker ülő autópálya megépítéséről, ami 1994 év végére készült el.

Széchenyi tér Közép-Európa legszebb barokk főterének, a győri Széchenyi térnek gépjárműparkolóként való üzemeltetésének felszámolása a Reﬂex eddigi működésének egyik legnagyobb szakmai sikere. A kidolgozott komplex közlekedési alternatívák, az állandó helyszíni standolások, a kisebb nagyobb akciók (BMX-bemutatók, happeningek, utcazenélések, az egész teret és napot betöltő Madarak, Fák, Emberek Napja rendezvény) és lakossági fórumok hatására a polgárok elhitték, hogy van esély a 140 parkolóhely felszámolására, és arra, hogy a tér további sorsát maguk döntsék

el.

légszennyezettségi

4000

polgár

adatokkal

aláírásával kiegészített)

támogatott

(zaj -

és

„Széchenyi -sétatér”

koncepciónk hatására a rendszerváltás zűrzavarában elbizonytalanodó hatalom végül 1989. március 19-ével kitiltotta a térről a gépjárműveket. Az azt követő 15 évben tovább harcoltunk a tér műszaki -, műemléki rehabilitációjáért, a Lloyd átépítéséért, a sétálóövezet kiterjesztéséért, a t ér élettel való megtöltéséért.

Nemzetközi összefogással a tranzitterror ellen Bár a nemzeti konzultációt nem a Reflex találta ki, megalakulásunk után (1987) azonnal megkérdeztük a győrieket, hogy mit tartanak a város legsúlyosabb környezeti problémájának. A szomorú vetélkedőt magasan a belvároson átzúduló tranzitforgalom nyerte. A segítségül hívott nyugati zöld szervezetek összefogást, nyilvánosságot és direkt akciókat javasoltak, melyek alapján az alábbi lépéseket tettük az ügyben: A Reflex által felkért magyar szakemberek az osztrák, német és svájci közlekedésiekkel együtt vitatták meg a probléma okát és az európai jó példákat („Zöldek a tranzitterror ellen” Győr, 1989. szeptember 24 -26). A Reflex a frissen alakult pártokkal szövetséget alakított (Demokratikus Akció Szövetség - DASZ) és közös akcióval lezárta az 1-es utat (1989. június). A városvégi útlezárást szeptemberben a konferencia részvevőivel megismételtük, majd kétszer is az EYFA Bike Tour 120 kerékpárosa segített látványosan (1990, ill. 1992 júliusában feküdtek biciklistül keresztben a Baross hídnál). Nemzetközi

petíciókat

tettünk

közzé

(„Állítsátok

meg

bádoglavinát”, „Győr Európa átjáróháza”, ,,Kedves Európa”). Mindezeknek is köszönhetően a 90-es évek közepére eltűntek a belvárosból a nehézgé pjárművek.

Elismerések Egyesületünknek

több

ezer

ügye

volt

már,

egyszerű

tanácsadástól a több éves futamidejű projektekig mindenféle. Ami közös bennük az, hogy mindig a környezet és a jövő nemzedék védelmében léptünk fel. Ha megköszönték örültünk. A legnagyobb fizetséget a gyerekek mosolya jelentette. Persze mindig jól esett az is, ha a munkánkat más szervek, szervezetek ismerték el. Az alábbi felsorolásból kiderül, volt részünk ilyenben is: - „Kaskelot díj” (Dániából, 1989) a környezeti nevelési munkán kért, - „Pro natura” kitüntetés (1990) a környezet védelmében tett erőfeszítéseinkért, - „H. Ford díj” (Bécs, 1991) a két éves „Zöld zóna” szabadhegyi ökológiai programunkért, - „Az év adományozottja” díj („A győri lakások azbesztmentesítését előkészítő program” - Ökotárs, 2013). - Szentgotthárd Város Önkormányzatának díja a heiligenkreuzi hulladékégető elleni öt éves közös harcunkért (2014), - Legszomorúbban a „Hős fa” díjat fogadtuk, melyet kezdeményezésünkre 2015 -ben egy győri gesztenyefa barátunk kapott. A díjat átadni neki már nem tudtuk – mert mire az ideért, a fát az önkormányzat kivágatta, a körötte lévő Petőfi I úsági Házat lebont atta. (Az év fája megmérettetésen 2012-ben is indultunk, jelöltünk a kajárpéci Hatos-tölgy óriási versenyben maradt le az első helyről.) - Justitia Regnorum Fundamentum díj - Dr. Kalas Györgynek, a Reflex munkatársának - munkássága és életpályája elismeréseként adományozta az alapvető jogok biztosa 2012 -ben.

Jó viszonyban a zöld elnökökkel Egyesületünk munkáját - a környezetvédelem ügye iránt fogékony köztársasági elnökeink személyben - a legmagasabb szinten is támogatták és elismerték. Jó példa erre az, amikor a Reflex alapító -elnöke, Bálint Csaba 1991-ben levelet írt Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság akkori elnökének, támogatását kérve egy Győrben megvalósítandó Regionális Ökológiai Központ létrehozásához. Az állam első számú közjogi méltósága közvetlen stílusú válaszlevelében minden erkölcsi támogatást megadott ehhez a Reflexnek. Az ökológiai központ végül felépült ugyan, ám nem Győrben, hanem Pápateszéren. Később Göncz Árpád elvállalta a Reflex alapítványának, a Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítványnak a fővédnöki tisztségét. Sólyom Lászlóval már jóval az elnöki beiktatása előtt jó viszonyban álltunk, hiszen ő segítette jogi oldalról egyesületünk bejegyeztetését. Később, zöld gondolkodású elnökként támogatta

bakonyi

vasútvonal

megmentése

kapcsán

kifejtett

erőfeszítéseinket is. Kérésünkre elvállalta 2014 -ben, a Reﬂex által Komáromban Szervezetek

megrendezett 24.

Országos

KörnyezetTalálkozójának

és

Természetvédő

fővédnökségét

is.

Civil Bár

személyesen nem vett részt a rendezvényen, egy szívélyes hangvételű üzenetben a környezetért folytatott küzdelmének folytatására biztatta a zöld mozgalom tagjait.

A kuka bosszúja Egyesületünk - úgyis, mint a hulladék témával kiemelten foglalkozó zöld civil szervezeteket összefogó Hulladék Munkaszövet ség alapítója - a létrejötte óta kiemelten foglalkozik a háztartási hulladékok problémáival. A reklám-fogyasztás-hulladék összefüggéseit ismerve egyértelmű, hogy kevesebb hulladékhoz kevesebb reklámra és tudatosabb fogyasztásra lenne szükség. A környezetben felhalmozódó műanyag hulladék, melyek részecskéi mára mindenütt kimutathatók (a tengeri élőlényekben és az emberi testben is) rámutat, hogy ökológiai szempontból hiba volt a többutas rendszerek eltüntetése; megelőzés helyett az egyszerhasználatos, eldobó termékek és csomagolások preferálása. A földi nyersanyagkészletek pazarlására, a gyártás okozta mind súlyosabb környezeti terhelésekre, a növekvő szeméthegyekre és úszó hulladékszigetekre nem megoldás a hulladékok ledarálása vagy elégetése. Sőt! A

Reﬂex

szerteágazó

szemléletformáló

tevékenysége

hulladékokkal kapcsolatban: - Direkt akcióink: Tapossa laposra, Átlátszó akció - Kiállításaink: A kuka bosszúja, Kukakesergő, Vécéspré és társai - Tanulmányok: Kukadiéta, Nakiakuka -naki?, A becsomagolt értelem - Kiadványaink: Kukaügyi ismeretek, Ökohanták, Szemétposta, Szeretettel betekerve, Filcek és ﬂancok, Az újragondolt papír, Osztály vigyázz!, Elemi ismeretek, Ökohepaj kiskáté, A bezöldült pedellus, A papír másik oldala

Ökológiai oktatóközpont Pápateszéren Eredetileg egy zsúpfedeles parasztház állt azon a közel kéthektáros pápateszéri területen, melyet egyesületünk 1991-ben vásárolt meg. Annak helyén tagjaink, önkénteseink sok-sok munkájának segítségével egy minden igényt kielégítő, modern környezet - és természetvédelmi oktatóközpontot építettünk fel, mely évtizedek óta szolgálja a Reﬂex környezeti-szemléletformálási és nevelési céljait. Itt tartjuk természet megﬁgyelő, kerékpáros, illetve természetfotós táborainkat, az erdei iskolai foglalkozások mellett szakmai tréningeknek, képzéseknek is otthont ad, továbbá állandó helyszíne természetvédelmi vetélkedőknek. Az ökológiai központ egész évben gazdag lehetőségeket kínál a Bakonyaljára látogató, a természeti értékek iránt érdeklődő csoportoknak. A helyszínhez kapcsolódva már jó kapcsolat alakult ki a helyi közösségekkel. Az óvoda, az iskola, a helyi lovas klub, a nyugdíjasok egyre gyakrabban választják kiváló

adottságai

létesítményünket.

miatt

rendezvényeik

helyszínéül

pápateszéri

Környezeti tanácsadás A Reﬂex Környezetvédő Egyesület már az 1990 -es évek elején felismerte, hogy a lakosság hatósági úton csak lassan, vagy egyáltalán nem jut a környezetét érintő , kellő mennyiségű információhoz, adathoz, nem mindig kap kellő támogatást környezeti ügyei gyors megoldásához. Ezért tartozik a mai napig is egyesületünk kiemelt tevékenységei közé a környezeti tanácsadás, melynek köszönhetően a szakmai tudásunk, tapasztalatunk, a rendelkezésünkre álló információk, adatok átadásával a hozzánk fordulók kellően tájékozottá válhatnak. A személyesen, telefonon, e-mailben, a közösségi média felületein is folyamatosan elérhető tanácsadó irodánk nem csupán a lakosságot szolgálja, ingyenes segítséget nyújtunk a zöld mozgalom tagjainak, valamint a többi civil szervezetnek is, az oktatási intézményeknek, az önkormányzatoknak, a vállalatoknak

környezetvédelem,

egészség védelem,

fogyasztóvédelem és az állampolgári jogvédelem területén. Egyesületünk alapító tagja a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának, mely 1997 óta fűzi egybe a környezeti tanácsadást végző zöld civil szervezeteket. Az országos szövetséggel azóta is s zámtalan közös programot, akciót bonyolítottunk le. A folyamatos irodai tanácsadó szolgálat mellett többször települtünk ki egy-egy partnerünk rendezvényére, fesztiváljára is.

Reﬂexváros „Szakmai munkára szerződött társadalmi szervezet vagyunk. Politikai eszközökkel mindig is éltünk – politikai babérokra sosem vágytunk.”

(Részlet

Reﬂex

1994-es

önkormányzati

választási

programjából). A 1990-es évek közepén úgy gondoltuk, megnézzük, hogy mi történik, ha - úgymond - a hatalomban vagyunk, közelről kapjuk az információkat, és lehetőségünk van a döntéshozatalban való közvetlen részvételre. Megmérettettük magunkat az önkormányzati választáson. A 17 jelöltünk közül ugyan senki nem tudta megnyerni egyéni körzetét, de a lakosság akkor még jól emlékezett a Reﬂex rendszerváltás idején végzett teljesítményére. A munkánk elismeréseként leadott szavazatok egy listás helyet eredményeztek - így lett Lajtmann József, egyesületünk akkori elnöke a képviselőtestület tagja. Négy éven át (1994 -1998) egyedül próbálta a pártdelegáltakkal szemben a környezet érdekeit képviselni. Nagyokat küzdött, de sajnos minimális eredménnyel. A reményt nem feladva 1998 ban az egyéni választókerületben ismét elindítottuk jelöltjeinket, de az akkori politikai környezetben, amikor már csak a nagyobb politikai pártok tudtak érvényesülni, nem volt esélyük bejutni a képviselőjelöltjeinknek, sőt a Környezetvédelmi Bizottságban sem kaptunk külsős (meghívotti) státuszt. Több kísérletünk nem volt. Egy szebb, élhetőbb Győrre vonatkozó terveinket, elképzeléseinket az 1998-as választásokra a Reﬂexváros című kiadványunkban 70 pontban foglaltuk össze, amely tanulságos - számunkra ma is mérvadó - dokumentum.

Természeti értékek helyben Egyesületünk fontos törekvése a természeti értékeink minél szélesebb körű bemutatása, megismertetése. Felismerve, hogy ennek az egyik legjobb, leghatékonyabb eszköze a tanösvény, a Reﬂex a Fertő Hanság

Nemzeti

Parkkal

együttműködve

több

mint 30

km -es

hosszúságban épített ki jelzéssel ellátott tematikus túraútvonalakat GyőrMoson-Sopron megyében, többségében védett nemzeti parki területeken. Az állomáshelyekhez kötődő tájékoztató táblákkal, fapadokkal és faasztalokkal ellátott pihenőhelyekkel, valamint akár madármegfigyelő toronnyal is rendelkező természetvédelmi bem utató útvonalak bejárása élményt jelenthet mindazoknak, akik gyalogszerrel vagy kerékpárral szeretnék felfedezni, megismerni egy adott terület értékeit, érdekességeit. Ilyen tanösvényeket létesítettünk Gyirmót határában a Holt -Rába partján, a pannonhalmi dombságban a Ravazdot és Sokorópátkát összekötő erdei út mentén, a Pannonhalmi Főapátság épülete körül, valamint a Szigetközben, Kisbodak és Dunaszeg között. A Reflex Egyesület a természeti értékeink felkutatásában, leltárba vételében is kivette a részét. 2013-ban az „Összefogással a természeti értékeink megőrzéséért” projekt során a Győr-Moson-Sopron megyében fellelhető helyi jelentőségű természetvédelmi területek ökológiai állapotának felmérését a Reflex szakemberei végeztek el. A felmérés eredményeiről térkép készült, a területek állapotára vonatkozó információkról adatbázist állítottunk össze, és számba vettük a hosszú távú megőrzésük és az új területek kijelölésének lehetőségeit is.

Atomenergia? Kösz, nem! Tiszta, biztonságos és olcsó – hirdeti önmagát az atomenergetika iparága. Persze ha az állítások mögé nézünk, gyorsan kiderül, hogy mindhárom hamis. Az atomenergia nem tiszta, hiszen a radioaktív hulladék végleges elhelyezése sehol nem megoldott, és senki nem tudja, milyen lesz néhány ezer vagy tízezer év múlva még mindig sugárzó hulladék sorsa. A biztonságos jelző sem igaz, hiszen a nagyon -nagyon csekély valószínűségi számok szerint eddig semmilyen komolyabb problémának nem szabadott volna megtörténnie, márpedig sajnos mind a csernobili, mind a fukusimai katasztrófa valós. Olcsónak sem olcsó, hisz a tervezett paksi fejlesztésnél a kevés nyilvános szám alapján is egyértelmű, hogy még dédunokáinkat is eladósítjuk a beruházással. És persze az sem mellékes, hogy a megalomán paksi fejleszté s a rohamosan fejlődő, megújuló energiákra épülő iparág elől veszi el a lehetőségeket, hiszen az ott termelt villamos energiával sem igazán tudjuk, hogy mit kezdjünk majd. A Reﬂex Egyesület alapítása óta feladatának tekinti, hogy rámutasson az atomenergia atommentesen

képzeli

el.

alternatíváira, és az ország jövőjét Részt veszünk

nemzetközi

és

hazai

kampányokban, kiadványaink, szemléletformáló anyagink jelentek meg a témában.

Zöld civil országos találkozók A Reﬂex vidéki egyesületként is meghatározó szer epre törekedett a környezet-

és

természetvédő

civil

szervezetek

között

kialakuló

együttműködésben. A zöld területen különösen jól alakult a civilek közösségének munkája: az internet térhódításával egy időben megjelentek a tematikus és mozgalmi levelezőlisták, havi rendszerességgel kerültek megrendezésre koordinációs találkozók. Az együttműködés legfőbb eseménye az 1990 -től minden tavasszal más-más helyszínen megrendezett Országos Találkozó (Zöld OT). A Reﬂex idáig három OT szervezésből vette ki a részét: - 2000-ben Győrött, a Széchenyi Főiskolán szervezetük meg a jubileumi tizedik találkozót a helyi főiskolások közösségével, az Arrabona Zöld Klubbal; - 2014-ben ismét főszervezőként, az Éghajlatvédelmi Szövetséggel és az NYME Apáczai Karának önkénteseivel rendhagyó helyszínen, a komáromi Monostori Erődben szerveztük meg a zöld együttműködés legfőbb éves fórumát; - 2016-ban társszervezőként kapcsolódtunk be a Magyar Természetvédők Szövetségének oldalán az őriszentpéteri találkozó feladataiba.

Tájsebészet A Reﬂex először 2000-ben írt ki pályázatot Győr-Moson-Sopron megye általános és középiskolái számára „Szeméten nem terem virág” címmel illegális hulladéklerakók felderítésére, dokumentálására. A program sikerén felbuzdulva, akciónk mintájára indította útjár a a Hulladék Munkaszövetség Tájsebészet elnevezésű országos akcióját, melybe egyesületünk szintén bekapcsolódott a nyugat -dunántúli régióban zajló tevékenységek koordinálójaként. Munkánk sikerét mutatja, hogy a programhoz az évek alatt több mint kétszáz is kola tanulója csatlakozott, akik több száz illegális hulladéklerakót térképeztek fel saját településük környékén, illetve több ezer köbméternyi hulladék felszámolásával tisztították meg lakókörnyezetüket. A hulladékok okozta problémák kapcsán elsődlegesnek tartva a megelőzést, nem gondoljuk, hogy a felnőttek által elhagyott szemetet a gyerekeknek kell összeszedniük, mégis - a szemléletformáló jellege miatt - azóta is többször szerveztünk szemétszedő akciót gyerekek közreműködésével.

DaNOne Magyarország első kekszgyárát 1880-ban állították üzembe Győrött, mely nemcsak a város, de az egész ország meghatározó gyárává vált. A Balaton szelet, a Pilóta keksz vagy a Vaníliás karika még országhatárainkon túl is jelentős rajongótáborral bírt. Míg másutt az ipari ü zemek bűzzel árasztották el a várost, a győriek közt nem csak a kekszgyár ﬁnomságai, hanem azok készítésének illata is népszerű volt, mely gyakran a távolabbi városrészekbe is eljutott a szelek szárnyán. A gyár 2000-ben a Danone cégóriáshoz került, ezzel szimbolikus hazai példájává vált a globalizáció negatív hatásainak, hiszen a z új tulajdonosnak kezdettől szándéka volt a győri üzem bezárása. A leépítés ellen országhatárokon átívelő bojkott indult, melynek aktív részese volt a Reﬂex Egyesület is. Részt vettünk több helyi tüntetésen és hozzánk kötődik a tiltakozás szimbolikus elemévé váló DaNOne embléma is. Sajnos a tiltakozás nem járt sikerrel: ma már csak a helyi védettséget élvező egyik gyárépület áll üresen jövőt keresve. A már említett szimbolikus termékek – mint a Pilóta keksz vagy a Balaton szelet – megtalálhatóak ugyan az áruházak polcain, de azok még csak nem is hazánkban készülnek.

Nyugat‐Dunántúl a zöld régió Az

ezredfordulóra

hatékonyságuk

megszaporodó

növelése

érdekében

helyi

zöld

szakmai,

szervezetek

illetve

területi

együttműködéseket hoztak létre. Ezek haszna kettős: az állami és önkormányzati feladatok átvállalása növeli a helyi környezetpolitikai célok megvalósításának esélyét – másrészt a nagyobb szervezetek (mint pl. a Reﬂex) tapasztalataival, szakértelmével segíti a helyi kis civil szervezetek életképességét. Az európai uniós források fogadására létrejött hét új területfejlesztési régióhoz igazodóan 2001-ben a Magyar Természetvédők Szövetsége

területi

környezetvédelmi

partnereivel fórumok

kezdeményezte

létrehozását.

regionális

nyugat-dunántúli

együttműködés koordinálását a Reﬂex Környezetvédő Egyesület vállalta fel, mely az évek alatt több sikerrel büszkélkedhet: - a Rába folyó osztrák határ menti szennyezése elleni fellépés ; - a heileigenkreuzi hulladékégető megépítésének megakadályozása ; - Nyugat-Dunántúl az első magyarországi régió, amely GMO-mentesnek nyilvánítja területét, és tiltja a genetikailag módosított növények termesztését; - a régióban működő ökoiskolák pedagógusainak továbbképzése; - a fejlesztési intézményekkel olyan intézkedések kialakítása a régió operatív programjában, melyek esélyt biztosítanak a helyi környezeti szemléletformáló és fejlesztési tevékenységek megvalósítására.

Két kerékkel könnyebb! A kerékpározás - mint az egyik legkörnyezetkímélőbb közlekedési lehetőség - népszerűsítésére mindig is sok energiát fordítottunk. Bringa Brigádunkat

létrehozva

számos

kerékpáros

akciót,

felvonulást,

megmozdulást, kirándulást szerveztünk. Szorgalmaztuk Győr városban a kerékpárral való közlekedés feltételeinek javítását, infrastrukturális fejlesztését, a kerékpárutak kiépítését. Éveken át közreműködtünk az Európai

Autómentes

Nap

helyi

rendezvényeinek

szervezésben,

koordinálásában. A biciklis iskolába vagy munkába járás népszerűsítése fontos eleme több programunknak. A „Mozdulj a klímáért!” kampányban évről-évre diákok ezrei ülnek a drótszamarak nyergébe. A ﬁatalabb generációk részére többször szerveztünk kerékpáros táborokat előbb a Szigetközben,

majd

később

újjáépült

pápateszéri

oktatóközpontunkban. Az évről-évre nagy érdeklődésnek örvendő, élményekben

bővelkedő

táboraink

résztvevői

kerékpárnyeregben

ismerhették meg a Szigetköz, illetve - napjaink biciklis betyárjaként csatangolva - a természeti és kulturális értékekben gazdag Bakony nagy részét.

Jégkocka akció – szigetelj jobban! A rendhagyó akcióban egy két köbméteres jégtömböt szigetelünk le a passzív házak épületgépészeti előírásai szerint. A márciustól június elejéig tartó időszakban bárki megtippelhette, hogy a jég mekkora hányada éli túl az akciót. A kocka alatt csordogáló víz a globális éghajlatváltozásra utal, a környezetvédelmi világnapon, a tűző nyári napsütésben a szigetelés kicsomagoláskor előbukkanó szinte teljesen ép jégtömb pedig arra, hogy mennyire fontos, hogy jól szigeteljük épületeinket. Az első magyarországi jégkocka akcióhoz a hazájában már több sikeres akciót lebonyolító Ausztriai Klímaszövetség 2005-ben a győri Reﬂexet választotta partnerül. A látványos, szakmailag újszerű akció Győrben is nagy sikert aratott. Olyannyira,

hogy a helyi zöld

szervezeteknek köszönhetően 2014-ig az ország további 10 helyszínén jelent meg a kis fehér kunyhó (pl. Budapest, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza központjában). Az érdeklődő lakosság lelkesen próbálta eltalálni a jégkocka szigetelés hatékonyságát – a ﬁatalok pedig Föld Napja alkalmából feldíszítették zöld üzeneteikkel.

Szövetségben a természetért Egyik legfontosabb

hazai stratégiai partnerünk a Magyar

Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A Föld Barátai (Friends of the Earth)

világkörüli

hálózatának

magyarországi

ernyőszervezetével

együttműködve az elmúlt évek során sok -sok látványos kampányban vettünk részt. A ﬁgyelemfelkeltő akciók mögött komoly szakmai munka áll: a lakosság és a közösségek szemléletformálása mellett többször célkeresztbe

kerültek

országos

és

helyi

döntéshozók.

Együttműködésünk eredményeként lett GMO-mentes a Nyugat-Dunántúl és a térség (hazánk?) több települése, országos és helyi képviselők támogatták,

hogy

készüljön

törvény

éghajlat

védelmében.

Szemléletformáló rendezvényeinken üzeneteket fogalmaztunk meg az európai döntéshozók részére, például a megújuló energiaforrások közösségi

alkalmazásáért,

vagy

tervezett

szabadkereskedelmi

egyezmények megelőzéséért. Az MTVSZ többször karolta fel saját kezdeményezéseinket, a több mint száz szervezet aktív együttműködése pedig az összes tagnak, így a Reﬂex Egyesületnek is biztos segítség a fenntarthatóság érdekében végzett munka szempontjából.

Környezet! Ismered? A legtöbb siker, élmény a környezeti nevelésben ér bennünket. A ﬁatalok még nyitott szemmel járnak a természetben, élményként élik meg azt, amikor a hivatalos iskolai oktatás kereteiből kiszakadva egy -egy előadásunkon vagy vetélkedőnkön bővíthetik tudásukat a környezetükről. A rendhagyó iskolai órák mellett a Reﬂex már a kezdeti időszakban is számos környezetismereti vetélkedőt rendezett iskolások számára , felismerve annak fontosságát az öko-tudatosságra nevelés terén. Büszkék vagyunk arra, hogy mára két olyan éves rendszerességgel megrendez ett iskolák közötti csapatverseny szervezői, lebonyolítói, szakmai segítői vagyunk, amelyek több éves hagyománnyal rendelkeznek. Az egyiknek ráadásul

állandó

házigazdái

vagyunk,

hiszen

pápateszéri

oktatóközpontunk ad otthont a bakonyi iskolák tavaszi versengésének, melyet a Madarak és Fák Napja alkalmából hirdet meg évről-évre a Pápateszéri Általános Iskola. Az őszi időszakban rendszeresen szervezünk a Győr környéki iskolák részére is egy környezet - és természetismereti vetélkedőt a Kisbajcsi Vörösma rty Mihály Általános Iskolában, ahol a másik vetélkedőhöz hasonlóan a résztvevő csapatok elméleti és gyakorlati feladatokban is összemérik tudásukat.

Pápateszéri természetfotós táborok Egyesületünk 2007 óta szervez természetfotós tábort a 14 – 22 év közötti korosztály számára minden év augusztusának első hetében a Reﬂex pápateszéri ökológiai központjában. Kezdetben főként győriek és Győr környékiek voltak a tábor résztvevői, de az évek alatt bővült a kör, Székesfehérvártól

Tatabányáig,

Bugactól

Szerencsig ,

Budapesttől

Ingolstadtig érkeztek a táborlakók Pápateszérre. Több köztük a visszajáró vendég, ugyanis volt, aki 14 éves korában járt először a Reﬂex természetfotós táborában, s még végzős egyetemistaként is eljött. A tábor szervezője a kezdetektől Nagy Péter, szakmai vezetője Szabó Béla fotóművész. A mikroszkópos fényképezés világába dr. Halbritter András avatja be a táborlakókat. A természetfotós tábor tematikája a mikroszkóppal látható világtól a csillagfotózásig terjed. A résztvevők munkáiból összeállított kiállítást minden évben bemutatjuk Pápateszéren, majd Győrben, de volt már kiállításunk Székesfehérváron és Bugacon is.

Összefogás a Bakony vasútjáért A

bakonyi

önkormányzatai

térség 2007

óta

érintett

polgárai,

vállvetve

civil

küzdenek

szervezetei az

időnként

és a

megszüntetendők listájára kerülő - több mint száz éves - 11-es számú vasúti törzsvonal megmentéséért. Teszik ezt azért is, mert az ország egyik legszebb szurdokvölgyén (Cuha-völgy) áthaladó vasúti vonalszakasz, valamint a Veszprém - Eplény közötti viaduktokkal tarkított vonalrész és annak műtárgyai műemléki védettség alatt állnak. Az érintettek megannyi

aláírásgyűjtés,

tiltakozás,

százakat

megmozgató

figyelemfelkeltő rendezvény után - a hatékonyabb érdekérvényesítés reményében döntöttek egy önálló jogi személyként működő szervezet létrehozásáról. A Bakonyvasút Szövetség 18 magánszemély (köztük több Reflex-tag), 8 települési önkormányzat, 5 társadalmi szervezet (köztük a Reflex Környezetvédő Egyesület) részvételével 2008. június 27 -én alakult meg. A Magyarországon eddig példa nélküli összefogás célja, hogy hatékonyabbá tegye azon szervezetek munkáját, amelyek tevékenyen kívánnak

részt

venni

Győr

Veszprém

közötti

vasútvonal

megmentésében és fejlesztésében. A Cuha-völgyi vasút megmentése és a Bakonyvasút Szövetség létrehozása így tehát a Reﬂex sikere is. A szövetség a megalakulását követően számos akcióval, rendezvénnyel hívta fel a ﬁgyelmet a vasútvonal megmaradásának fontosságára (Bakonyvasút ünnepe, járműbemutató és turisztikai különvonat, Mikulás vonat, gőzmozdonyos

nosztalgia -járat,

bérletkedvezmények).

törzsutas

akció,

jegy-

és

Pápateszéri vízimalmok A Reﬂex és a Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány 2005-től foglalkozik a pápateszéri vízimalmokkal. Első kiállításunkat 2009 februárjában dr. Balázs György néprajzkutató nyitotta meg Győrben. Ezt követően 2010 májusában Őriszentpéteren, majd 2011 januárjában Budapesten nyílt kiállításunk a pápateszéri vízimalmokról. Utóbbit nagyszámú érdeklődő mellett Sebő Ferenc nyitotta meg a Magyar Kultúra Napján, a Hagyományok Házában. Ettől kezdve országos érdeklődést kapott a közösségépítő pápateszéri vízimalmos projektünk. Önkéntes malomfeltáró akciókat, vízimalmos táborokat szerveztünk, levéltári kutatást folytattunk, könyvet írtunk A pápateszéri malmok vízikönyvei címmel. Kutatómunkánknak köszönhetően bebizonyosodott, hogy Magyarországon egy település határain belül egykor Pápateszéren működött a legtöbb – 25 – patakmalom. Pápateszéri erdei iskolánkban vízimalmos bemutató központot alakítottunk ki, tevékenységünk hatására két vízimalom – a Bögi és a Kapcsándi – megújult, a település önkormányzatával közösen évente vízimalmos napokat rendezünk Pápateszéren.

Közösségben az éghajlat védelméért A kétezres évek közepén kerültünk kapcsolatba az Európai Klímaszövetséggel,

melyben

települések

működnek

együtt

éghajlatváltozás fékezéséért, miközben támogatják az Amazonas medence

őslakos

közösségeit

természeti

és

kulturális

értékeik

megóvásában. Az együttműködés kezdeményezői felismerték azt a tényt, hogy a nemzeti szinten tett vállalások önmagukban nem elegendőek a probléma kezelésére, azok ellen közösségi, települési szinten is tenni kell. Az azóta is gyümölcsöző európai együttműködés keretében a Reﬂex Egyesület kezdeményezésével 2009-ben megalakult a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, melyben az európai mintától eltérően nem csak települések működnek együtt, hanem a klímavédelem területén tapasztalt civil szervezetek is, akik térségi szinten koordinálják a szövetség kampányait, programjait. A szövetség által koordinált tevékenységekben nagyon fontos szempont a folytonosság. Egy-egy eseményt, kampányt nemcsak egyszer, hanem időszakosan megújulóan hirdetünk meg. Ez érvényesül KlímaSztár programunkban, melyen a legjobb helyi éghajlatvédelmi fejlesztéseket díjazzuk, Mozdulj a klímáért! kampányainkban, ahol iskolai közösségekkel dolgozunk együtt, és a Világfák keret ein belül is, ahol a szövetség tagközösségeivel faültetési akciókat szervezünk.

Fesztiválok forgatagában A környezeti szemléletformálásban nagyon fontos a személyesen találkozás. Közvetlen párbeszédre ad lehetőség et a fesztiválokra, kulturális és szakmai rendezvényekre történő kitelepülés. Az elmúlt évtizedekben az országban nagyon sok helyszínen jártunk, és standoltunk külföldön is vittük a sátrunkat, kiadványainkat, játékainkat, no és persze önmagunkat. Próbáltuk tanácsokkal ellátni az érdeklődőket, élményszerű interaktív programokat és játékokat szervezni ﬁatalabbaknak és idősebbeknek. A kétezres évek elején közreműködtünk a Művészetek Völgye programjainak

„zöldítésében”,

Független

Ökológia

Központ

partnereként több éven keresztül koordináltuk a pulai zöld udvar programjait: papírtéglát préseltünk, óriás üzeneteket festettünk és közösségi akciókat koordináltunk. Az elmúlt években szűkebb környezetünkre koncentrálunk, állandó résztvevői vagyunk partnertelepüléseink programjainak, valamint a térség két jelentős rendezvényének , a MEDIAWAVE-nek és a Győrkőcfesztiválnak. Ezek a rendezvények különösen fontosak, hiszen interaktív módon, egyszerre szólíthatjuk meg a gyermekeket és szüleiket, és nem csak a látogatók tudása bővül, mi is feltöltődünk. A közösségi főzés, mely mára elmaradhatatlan része programjainak, élményalap ú lehetőséget biztosít több környezeti probléma gyakorlatias feltárására és a helyi, kétkezi lehetőségek bemutatására. A Győrkőcfesztivált rendező Vaskakas Bábszínházzal való sokéves együttműködésünk egyik gyümölcse a fák védelmének fontosságát feldolgozó, a Reﬂex támogatásával elkészült bábelőadás, Bőbeszédű diófa címmel.

Mozdulj a klímáért! Zöld mérföldekkel a Föld körül Magyarországon 2011-ben hirdettük meg először az Európai Klímaszövetség ZOOM - Kids on the move kampánya nyomán a Mozdulj a klímáért! kampányhetet. Azóta több mint ötvenezer diák kapcsolódott be az akcióba, és az összegyűjtött zöld mérföldekkel, lépésekkel minden évben többször is megkerülték jelképesen Földünket. Az egyik legsikeresebb programunk alapja, hogy a diákok a kampányhét időszakában minden utazásért, amit a környezetet kímélve gyalog, biciklivel, rollerrel vagy tömegközlekedési eszközön - tesznek meg az iskolába vagy onnan haza, egy-egy jelképes zöld mérföldet kapnak. Az összegyűjtött magyarországi lépések aztán bekerülnek abba a nagy csomagba, amit az Európai Klímaszövetség képviselői mutatnak be minden évben az ENSZ Klímavédelmi Csúcsán. Persze a zöld mérföldek gyűjtése mellett minden évben izgalmas egyéni, kiscsoportos és az iskola egész közönségét érintő feladatokkal segítjük a résztvevőket. A tevékenységek segítségével igyekszünk utat mutatni a diákoknak, hogy a megújuló energiaforrások használatával, kevesebb

anyag-

és

energiafelhasználással,

környezetkímélő

közlekedési

lehetőségekkel

felhasználásával

hozzájárulhatnak

tudatos vagy

globális

vásárlással,

víz

éghajlatváltozás

folyamatának fékezéséhez, az élhető környezet fenntartásához.

takarékos

I úsági Ház és a Hős Fa A Reflex története sikerek és kudarcok sorozata. A győri I úsági Ház ügye az utóbbiak közé tartozik. Hiába küzdöttünk éveken át az Arrabona Városvédő Egyesülettel, a Győri Civil Társasággal az 1970 -es években épült, Lőrincz József Ybl-díjas győri építész által tervezett Petőfi Sándor Művelődési Ház és annak belső udvarában állt vadgesztenyefa megmentéséért. Pedig az Ifiház megmaradásáért tenni akaró győri polgárokkal

vállvetve

aláírásokat

gyűjtöttünk,

leveleket

írtunk,

beadványokat szerkesztettünk, ügyfélként bejelentkeztünk az épület bontását engedélyező hatóságnál, fórumokat, szakmai- és kerekasztal megbeszéléseket, sajtótájékoztatókat, demonstrációkat is szerveztünk. Kezdeményeztünk az Iﬁház helyi építészeti értékké, az udvarán álló idős fa

helyi

természeti

értékké

nyilvánítását,

sőt

ház

műszaki

korszerűsítésére és civil hasznosítására is tettünk alternatív javaslatokat. Olyan szakemberek álltak mellénk, mint a közelmúltban elhunyt Winkler Gábor

professzor,

XX.

századi

magyar

építészettörténet

és

műemlékvédelem nemzetközi hírű szaktekintélye. Az épületet 2016 februárjában lebontották, miután elsőként az Év Fája versenyen Hős Fa címet elnyert vadgesztenyefát kivágták.

A komoly dolgokról szórakoztatva Meggyőződésünk, hogy a komoly dolgokról is lehet szórakoz tatóan beszélni, az egyébként kilátástalannak tűnő, lehangoló környezeti problémákat is fel lehet dolgozni vidáman. Ezzel a gondolattal kerestük meg a Kajárpéci Vízirevü vásári komédiásait, akiket korábbról jól ismertünk, és humoros előadásaikkal több programon találkoztunk már. A megkeresésből gyümölcsöző együttműködés lett, elkészült az Ökológiai Meztéllábnyom környezettudatos rádiójáték 3D -ben. A történet a betétdíjas üveghegyen is túli mesebeli királyságból indul. Kimagasló itt a jólét, a tyúkok aranytojást tojtak, az alattvalóknak saját hétfe jű sárkányaik vannak a fűtéshez és a főzéshez, minden konyhában alapfelszerelés a terülj-terülj asztalka. A királyság minden lakója hitte, hogy így fog maradni minden az idők végezetéig, és még azon is túl. De nem így alakult. A bölcs természet megelégelte ezt a felelőtlen viselkedést, és közbelépett... Az első előadás sikere nyomán újabb mű született: A Dzsungel Könnye, avagy többet ésszel, mint láncfűrésszel. Egyszer van, hol nem van – kezdődik a jelenben játszódó egy levonásos vásári konzekvencia - van egyszer egy bölcs emberiség, mely letérve a biztos pusztulásába vezető útról, elővette jobbik eszét, és megtanult harmóniában élni a természettel. A történet végére kiderül, hogy a fenntartható jelen meséjében a Reﬂex szerepe sem elhanyagolható…

Püspökerdő – Legyen védett Győr tüdeje! Győrt Püspökerdő

uralkodó

határolja,

és

széljárás ahogy

irányából, az

helyi

észak -nyugatról

köznyelvben

és

dokumentumokban is megjelenik, a város tüdejeként szolgál. Az erdő északi része, melyet a Mosoni-Duna és annak holtága határol körbe, kedvelt célpontja a kirándulóknak, sportolóknak és a piknikező helyieknek, valamint élőhelyet biztosít számos védett növény - és állatfaj számára. Az erdészet az elmúlt időszakban a kivágott nemes nyaras területeket őshonos tölgyekkel ülteti be. 2015-ben Győr városa a 2017-es Európai I úsági Olimpiai Fesztiválra készülve elhatározta, hogy a Püspökerdő közel negyvenhektáros területének kivágásával építi meg a versenyre tervezett kajak-kenu pályát. Az elhatározás ellen megmozdult a helyi közösség, a Püspökerdő megmentésért szerveződő közösség munkájába bekapcsolódott a Reﬂe x Környezetvédő Egyesület is. Sokszínű tiltakozással sikerült elérni, hogy a város elálljon terveitől, de miután időről-időre előkerülnek az erdőpusztítással járó elképzelések - legutóbb a miniszterelnök 2017 nyár eleji látogatásakor – olyan megoldást kerestünk, mely véglegesen biztosíthatná az erdő megóvását. Az általunk indított mozgalom célja, hogy Győr tüdeje, a Püspökerdő, annak természeti értékei, a városnak és a városlakóknak nyújtott környezeti - és rekreációs

„szolgáltatásai”

természetvédelmi terület.

miatt

legyen

helyi

jelentőségű