III. évfolyam, 2020. 25. szám
Danó Anna
A TUDÁSNAK ÁRA VAN A funkcionális esztétikai fogászat, az implantológia specialistája dr. Bodrogi Attila. Egy ideig a Szegedi Egyetem oktatójaként adta át tudását, majd 2014-ben létrehozta önálló továbbképző-központját: Bodrogi Institute – Education Center for Advanced Dentistry-t. A novemberben induló tanfolyamainak az implantológia és az esztétikai fogászat lesznek a fő területei, készül a kurzusai akkreditálására, távlati céljai között külföldi orvosok képzése is szerepel. Rendelője, a SmileCenter, az esztétikai beavatkozások elismert hazai központja. meg is mutatható, hogy a páciens adottságai mellett ideális esetben milyen végeredményt lehet elérni. Ezek a technikák képzéseink fókuszában állnak. Volt már példa arra, hogy azt mondta valakinek: amit ön kér, az orvosilag megengedhetetlen? Előfordult, hogy egy kezelést nem vállaltunk, mert előre tudható volt, hogy az, amit a páciens előre elképzelt, annak ellenére, hogy szakmailag teljesíthető, nem fogja elérni a hatást, amit elvárna. Amit mi csinálunk, annak van egy etikai, egy orvosi része, az pedig egy másik kérdés, hogy a változás a páciens számára is elfogadható-e. A páciensek sokszor irreális elvárásokkal érkeznek, azt gondolják, a „megálmodott” mosollyal egész más lesz az életük. Ez nagyon sok esetben valóban megtörténik, mert a pozitív kisugárzású emberek gyakran sikeresebbek. De nekünk kezelőorvosként látni kell azt a határt, amin túl már inkább pszichológiai kezelésről lenne szó, és nem a szakmánkról.
Hol van az emberi test „önátalakításának” a határa? Szakmailag szinte mindent meg lehet már csinálni a csontpótlástól a kerámiahéjakig, a hollywoodi mosolyig. Kérdés, hogy ezt milyen áron lehet megtenni. Minden beavatkozásnak van egy biológiai ára is. Egy kicsit olyan ez, mint a plasztikai sebészet, az operatőrök ott is maradandó változásokat okoznak a testben, eltávolítanak, összevarrnak, rövidítenek, kiegészítenek. Gyakorlatilag ugyanezt csináljuk, a kockázatok, a felelősségek is hasonlóak. Ezért fontos a beavatkozás előtti alapos tájékoztatás arról, hogy adott esetben mi a biológiai ára annak, amit a páciens kér. Az esztétika, a szépészet nagyon szubjektív, annak ellenére, hogy vannak olyan paraméterei, melyek megtanulhatóak. De nem feltétlenül tetszik mindig a pácienseknek az, ami szakmailag „tökéletes”. Azonban ma már vannak olyan módszerek, amelyekkel pontosan
Tudna mondani konkrét példát, hogy hogyan kezelik az ilyen beteget? Ha egy teljesen extrém, nem teljesíthető kéréssel találkozik, milyen szakmai érveket használ? A digitális fogászat eszközeivel meg lehet mutatni, hogy mi lesz a végeredmény. Tulajdonképpen egy digitális lenyomatot veszünk a páciens fogsoráról, készítünk CT-t, és ezeket az adatokat egymással összevetve tizedmilliméter pontossággal meg lehet tervezni az eredményt, és ezt meg is lehet jeleníteni a páciens számára. Ha ezt a tervet következetesen visszük végig, akkor a végeredmény pontosan ugyanaz lesz, mint amit az elején megjelenítettünk. A kezelést mindvégig sablonok segítségével végezzük, akár az implantációt is, hogy minden pont oda, és éppen abba a pozícióba kerüljön, amit az elején megterveztünk. Volt már olyan páciense, akinek tökéletes szakmai munkát nyújtott, és mégis elégedetlen lett, mert mégsem változott akkorát az élete a beavatkozás után, mint azt várta? Minden évben van egy vagy két olyan kezelés, amiről azt gondolom, hogy szakmailag nagyon jól sikerült, és ezt az elkészült fotók, videók, és akár egy független külső kolléga szakvéleménye is alátámasztja, ennek ellenére a páciens nem elégedett. Ezek azok az esetek, amikor a pszichés faktor akadályozza a siker megélését. Ezért fontos, hogy az ember az
11
