Dr. Gergely Éva egyetemi oktató (1914–1993) életútja

Dr. Forrai Judit

DR. GERGELY ÉVA EGYETEMI OKTATÓ (1914–1993) ÉLETÚTJA

Dr. Gergely Éva a második világháború utáni időszakban kezdte közel 45 éves fogorvosi pályafutását, a Fogpótlástani Klinikán. A Budapesti Orvosegyetem Fogorvosi Karának indulásánál bábáskodott, s nevelte ki az első klinikai és gyakorló fogorvosi nemzedéket, akik tudása nélkül ma nem létezne a Semmelweis Egyetem Fogorvosi Kara. Kortársa és munkatár sa volt Balogh Károlynak, az első dékánnak, a fogászati pathológiát tanító Boros Sándornak, a fogászati röntgenológiát oktató nagy tudású Ferenczy Károlynak, az odontotechnikát tanító Földvári Imrének (aki kisebbik fiának keresztapja is volt), a fogászati fém- és anyagtant, valamit fogászattörténe tet oktató Huszár Györgynek, a fogpótlástan vezető közvetlen főnökének Molnár László professzornak, a Kossuth-díjas Ke mény Imre protetikusnak, a fogszabályozástannal foglalkozó Nagy Lászlónak, a törvényszéki fogászatot, majd protetikát vezető Schranz Dénesnek, a szájsebészetet oktató Skaloud Ferencnek, később Berényi Béla Európa-hírű szájsebésznek, s egyben dékánnak, a szájbetegségekkel foglalkozó Sugár Lász lónak, Bánóczy Jolán későbbi dékánnak, Sallay Kornéliának, az érzéstelenítés és fogsebészetet tanító Szokolóczy-Syllaba Bélának, a gyermekfogászat művészének, a felejthetetlen Tóth Pálnak, a konzerváló fogászatot előadó Záray Ervinnek. Ők voltak a 20. század második felében a meghatározó oktató szakemberei a magyarországi fogtudománynak. Nagyon kevés női oktató volt, talán 20%-ot sem ért el a férfi oktatók között 1946-ban. Azonban álljanak itt a női munkatársak nevei is. Fizetés nélküli tanársegéd: Kucharik Stefánia dr., fizetés nélküli gyakornok: Nitsche Hermin dr., Falussy Ágnes dr., Bóna Katalin dr., Csobay Katalin dr., Herczeg Magdolna dr., Sallay Kornélia dr., Trunecka Mária dr., Gergely Éva dr., Nagy Ilona és Moór Katalin dr. 1 Dr. Gergely Éva az elsőszülött leánygyermeke a Gergely házaspárnak, egy budapesti polgári családnak, aki 1914-ben született, húga Gergely Klára 1917-ben. Az apa magántisztviselő, később gabonakereskedő, és minden lehetőséget megteremtett lányai számára, hogy jó iskolákba járjanak és remek nevelésben részesedjenek. Az angol, francia, német nyelvet már kiskorukban jól beszélik. Éva és Klára nívós iskolába járnak, a pesti Ráskai Lea Leánylíceumba. Ebben az iskolában taní tott egy remek magyartanár, Hanvai Ilona, aki a híres Riedl professzor egyik hű tanítványa volt. Riedl Frigyes (1856–1921) nagyon sok, jeles magyar író,

1 Stomatológiai Klinika, ELTE Almanach-1946. A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1946-1947 Tudománykarok. 83. költő, így Kosztolányi, Babits, Juhász Gyula, Benedek Marcell, Karinthy Frigyes, Kuncz Aladár stb. meghatározó tanára volt a századfordulón a pesti Királyi Egyetemen. Reidl Frigyesnek híres irodalomórái voltak, remek előadó volt, de csak jegyze tei voltak az előadásairól, írásban nem volt olyan hatékony, mint élő szóban. Tanítványai sorra emlékeznek meg a szug gesztív előadásairól. Hanvai Ilona – magyar és német nyelv és irodalom tanára – a Ráskai líceumban megalakította a Riedl önképzőkört, és a diákokkal gépeltette és javíttatta a mester Madáchról szóló kéziratát, amelyből végül sokat forgatott kiváló monográfia lett. Mindkét Gergely lányhoz közel állt az irodalom, a tökéletes, irodalmi és nyelvtani szerkezetek alkal mazása. Ők is részesei lettek Riedl „Madách” c. könyve elkészítésének. A megjelent Madách monográfia 2 előszava így szól:

1. ábra: Riedl Frigyes: Madách monográfia, a Ráskai Lea növendékek közreműködésével, 1933.

Nagy hangsúlyt fektettek a szülők és az iskola is a kor divatja szerint a fiatalok sportnevelésére. A Gergely lányok élen jártak a különböző sportágakban. Mindketten jól teniszeztek, úsztak, síeltek stb. 2. ábra: Tenisz, Nemzeti Sport, 1930. 06. 264, Síverseny, Pesti Hírlap, 1935. 02. 148. Sikeres érettségi után mindkét Gergely lány az orvosi pályát választotta. Ám a politika közbeszólt. 1920-ban a magyar parlament egyhangúan megszavazta az első zsidók elleni ún. numerus clausus törvényt, kimondja a 1920/XXV. törvénycikk, hogy a felsőoktatásban a hallgatók számát a nemzetiségi arányoknak megfelelően kell megszabni. Magyarország, főleg Budapest zsidó lakossága a századfordulóra megsokszorozódott, főleg Galíciából, Lengyelországból, a zsidókat sújtó pogromok miatt a 19. század utolsó negyedében, tömegesen vándoroltak a fővárosba a túlélés reményében. Így a pesti lakosok vallási arányában 25-26 százalék volt a zsidó lakosság száma, ellentétben a magyar lakossághoz viszonyított országszerte 5%-hoz képest. A cél az volt, a zsidó fiatalok ne tanuljanak, ne legyenek értelmiségiek, nincs szükség a zsidó kiművelt főre. Ezért a felvételi arányban csupán 5% zsidó fiatalt vettek fel az egyetemre. A jogszabály a zsidóságot „népfajként” definiálta, és ez a közösség addig felülreprezentált volt az egyetemeken, a tudományos és a művész életben. Európában elsőként kodifikálták a 20. században ezt az alapvetően antiszemita célzattal készült törvényt; így, bár a numerus clausus nem nevesített zsidótörvény volt, mégis bújtatva diszkriminatív jogszabályt jelentett a magyar zsidó fiatalok számára. Ezért nagyon sok tanulni vágyó zsidó fiatal külföldre ment tanulni 3 . 3 Kelemen Ágnes Katalin: The Migration of the Numerus

Clausus Exiles (Subtitle: Hungarian Jewish Students in

Interwar Europe) 2019. PhD dolgozat CEU.

Gergely Éva, az idősebb leány elsők között jelentkezett a Prágai Német Egyetem Orvosi Karára az 1932-33 tanévére. Nem volt egyszerű egyedül, egy idegen városban, német nyelven elkezdeni egy önálló, önellátó életet. A híres német egyetem oktatói cseh, osztrák és német eredetű világhírű tanárok, tudósok voltak. Különösen 1933-ban, a „kristályéjszaka” után Németország egyetemeiről a zsidó származású tanárok rövid nyugalmat leltek a csehszlovák fővárosban, remélve, hogy Prága liberális szellemű politi

kája megvédi őket a náci antiszemitizmustól.

3. ábra: Prága, Německá univerzita v Praze, Deutsche Universität Prag.

4. ábra: Gergely Éva indexe 1933-1938, Prága.

A kiváló tanárok közül csak néhány világnagyságot sorolnék fel Gergely Éva prágai indexének aláírói, jeles tanárai közül. Hans Horst Meyer (1853 Csernyahovszk-Oroszország -1939 Bécs) anorganikus kémiát, vagyis szervetlen kémiát tanított. A farmakológia nagy megújítója, kémiai kutatásai alapján kidolgozója a Meyer-Overton-féle lipoid elméletnek. A két tudós egymástól ugyan függetlenül, de egy időben (1899–1901) dolgozta ki az éter és a chloroform zsíroldékony hatásának vizsgálatát. Megállapították, a narkózishatás erőssége az olaj- és a víz közötti megoszlás coefficiensétől függ, azzal arányos. 4 Felfedezte a glü

4 Issekutz Béla: A narkósis elméletei. Értesítő. 39. köt. 1917/1919. 273-318. http://epa.oszk. hu/01400/01496/00030/pdf/273-318.pdf.

kuronsav jelentőségét, valamint a tetanusz-toxin szervezetre gyakorolt hatását. Együtt dolgozott 1884-1904- ig Marburgban Emil von Behring és Otto Loewi-vel, akik mindketten Nobel-díjasok lettek. Meyer a náci vandál könyvégetés elöl összegyűjtött megmentés céljából Goethe, Schiller, Clara Schumann és Ibsen tulajdonában lévő kéziratokat, melyek ma a Duke University könyvtár tulajdonában vannak. Otto Grosser (1873 Bécs -1951) a híres bécsi anatómus és embriológus tudós, a Károly Egyetem rektora, nemzetközi tudós társaságok tagja. A modern embriológia tudomány atyja. Szövettannal és szövettani fejlődéstannal foglalkozik, kutatásai alapját képezik a modern szövettannak, kiemelve a placenta fejlődésének, változásainak kutatását 5 . Reinhold Heinrich Fürth (1893 Prága -1979 Chislehurst UK) a kísérleti fizika tanára, Einstein munkatársa, a korábbi fizikai statisztikát és az elektropotenciál fizikális alapjait 6 , valamint a Brown mozgást vizsgálja további kutatásaiban, és előadja az egyetemen. 7 Angolra fordítja és jegyzetekkel látja el Einstein Investigations on Theory of Brownian Movement c. könyvét. 8 Carl Cori (1896 Prága- 1984 Cambridge-Massachuchusetts) biokémikus, a glikogén metabolizmus felfedezője. Tanulmányai után a Bécsi Egyetemen kutatott, majd a Grázi Egyetemen Otto Loewi, a későbbi Nobel-díjas kutató mellett dolgozott. Feleségével együtt Gerty Corival kutatták az inzulin és adrenalin vércukorszintre gyakorolt hatását. Megalkották a Cori-ciklust, s annak folyamatait: az izomban oxigénszegény környezetben glükózból tejsav lesz, majd a májba jutva újra glükóz szintetizálódik. Felfedezik a glikogén-foszforiláz enzimet, mely a glikogén bontásához szükséges. Mindezért a munkájukért 1947-ben Nobel-díjat kaptak. Karl 1946-ban Lakser-díjat kap még számos kitüntetése mellé, a Royal Society tagja és róla nevezték el a 6175 Cori aszteroidát. Armin von Tschermak-Seysenegg (1870 Bécs -1952 bad Wiessee) fiziológus-élettanász professzor, a nagy mineralógus első gyermeke. Kisebbik öccse fedezte fel a Mendel szabályok genetikáját. 9 Tanulmányai után a Bécsi Egye

5 Lawrence D. Longo: The Rise of Fetal and Neonatal Physiology: Basic Science to Clinical Care. Springer. N.Y. Heidelberg. 2013.142-143. 6 Michael D. Gordin: Einstein in Bohemia 2020. Princton

University Press. 02.11. 232. https://books.google.hu/books?id=oJ27DwAAQBAJ&pg=PA323&dq=Dr.+R.+F%C3%BCrth,praha&hl=hu&sa=X- &ved=0ahUKEwiG59qSw9jnAhW6AhAIHcinC5AQ6AEIMjAB#v=onepage&q=Dr.%20R.%20F%C3%BCrth%2Cpraha&f=false 7 G. J. Whitrow: Einstein, the Man and His Achievement. Dover Publications INC. New York. 1973. 28-29. 47. XIII. 8 Einstein: Investigations on Theory of brownian Movement. ed. with notes by R. Fürth, London, Methuen, 1926. 9 Simunek, M.; Hoßfeld, U.; Wissemann, V. (2011). „’Rediscovery’ revised – the cooperation of Erich and Armin von Tschermak-Seysenegg in the context of the ‚rediscovery’ of Mendel’s laws in 1899-19011”. Plant Biology. 13 (6): 835–841. doi:10.1111/j.1438-8677.2011.00491.x.

PMID 21972912. tem fiziológia professzora, az Állatorvosi Egyetem rektora, majd a Prágai Károly Egyetem professzora. Kiadója és főszerkesztője a Zeitschrift für Physiologie, a Zeitschrift für Sinnesphysiologie és az Archiv für Augenheilkunde szakmai folyóiratnak. Karl Wolfgang Ascher (1887 Prága- 1971 Cincinnati) szemész, kutató. Különösen a szem fiziológiájának, patofiziológiai munkájáról volt elismert. Több új szindróma felfedezője volt, például az Ascher-syndromának, mely tünetegyüttest jelent: a felső szemhéj duzzanatát, az ajkak vizenyőjét (oedemáját), blepharochalasist (szemhéjelőesést) és a nem toxicus strumát (pajzsmirigy megnagyobbodás) 10 okozó jelenségek együttes előfordulását. Ezek a professzorok a legmodernebb és a legmagasabb fokú tudásanyaggal látták el tanítványaikat.

5. ábra: Az Index első szemesztere.

A doktorrá avatott Gergely Éva diplomájával 1939-ben hazatér, de itthon nincs állása, mert zsidók kétkezi munkán kívül nem kaphatnak semmilyen állást. Egy darabig papucsokra pomponokat ragaszt. Később a Szabolcs utcai zsidó kórházban az európai hírű dr. Lévy Lajos (1875 Bp.- 1961. London) belgyógyászati osztályán kap orvosi állást, természetesen fizetség nélkül. Lévy Lajos remek belgyógyász, de ugyanakkor alapító tagja a magyar pszichoanalitikus körnek, jó barátja Ferenczi Sándornak. Pszichoszomatikával foglalkozik, itthon szinte elsőként. Lévy dr. a

6. ábra: Szabolcs utcai zsidó Kórház, kertjében középen Lévy Lajos kórházigazgató.

10 Ascher KW. Blepharochalasis mit Struma und Doppellippe. Klin Monbl Augenheilkd. 1920; 65:86–97. [Google

Scholar]

Szabolcs utcai kórház igazgató főorvosa lesz 1936-tól, a háború alatt szinte minden életben maradt zsidó orvost felvesz a kórházába és megmenti őket, valamint zsidó származású betegeit is.

Lévy Lajos, a világhírű diagnoszta a kórterem ajtajában megállva már több betegséget is diagnosztizál, különösen, ha beszagolt a betegszobába. A vesebetegek jellegzetes szagát felismeri. Természetesen manuális és laboratóriumi vizsgálat is rendelkezésére áll a végső diagnózis kimondása előtt. Gergely Éva doktornő remek társaságba kerül, részben az orvosok mind kiválóságok, de a betegkör egy része is a pesti értelmiségből kerül ki. Lévy Lajos rábízza a házakhoz járó vizitelést, beteglátogatást, akinek injekciókúrát ír elő, azokhoz Gergely doktornő kijár és ellátja őket. A betegek hamar megszeretik. Húga, dr. Gergely Klára már haza sem jön, diplomáját 1940- ben Zürichben kapja kézhez, ahol megismerkedik a német származású Robert Nattenheimerrel, összeházasodnak, majd menekülnek a polgárháború sújtotta Spanyolországon keresztül Lisszabonba, az egyetlen addig még szabad kikötő felé, hogy eljussanak a vágyott Amerikai Egyesült Államokba. De ez az út nagyon hosszúra nyúlik, mert a hajót nem engedik kikötni New Yorkban, helyette Kubába jutottak el. Kuba sincs felkészülve annyi ember fogadására. Elhelyezkedésről szó sincs. Klára a friss orvosi diplomával takarít, illetve gyermekekre vigyáz, míg férje kitanulja a gyémántcsiszolást. Ötévi várakozás után, 1945-ben végre beutazhatnak az USA-ba. Kiváló nyelvtudásuknak köszönhetően a kozmopolita New Yorkban hamar jó állást kaptak, Klára nagyhírű nőgyógyász, Robert pedig gyermekgyógyászként praktizál visszavonulásukig. Dr. Gergely Éva 1944-ben megszerzi az egész itthon maradó családjának a svéd Wallenberg segítségével a mentességi papírokat. A védettség csupán a szerencsén múlik. A háború után lassan normalizálódik az élet. Dr. Gergely Éva orvosi diplomáját végre elfogadják, és hivatalosan or

7. ábra: Dr. Gergely Éva a Szabolcs utcai Belgyógyászaton dr. Szántó Endre kollégájával.

vosi gyakorlatát 1946-ban kezdheti meg.

9. ábra: Fővárosi Közlöny, 1946. 1. 452 p.

Az 1946-os évben dr. Weinfeld (Almai) Artúr 11 és dr. Gergely Éva egymásra találtak. Rövidesen összeházasodnak. Az esküvő nagyon szerény, hiszen világégés után a szétbombázott, leszerelt és Németországba szállított ipari, termelő-gépek nincsenek, így az ipar nem működik, hiánygazdaság áll fel hosszú évtizedekre, mezőgazdaság nem szállít ennivalót, nincs termelés, az emberek épp hogy élnek a romok között, de lelkesen megkezdik az ország és egy új világ építését. Megmaradt függönyanyagból varrják Éva esküvői ruháját, de úgy is csinos és boldogok. Két gyermekük születik, addigra már Almai néven, György (1947) és János (1949). 1947-ben Éva orvosi közmunkát végez, melyről igazolványa tanúskodik. Dr. Almai Artúr, a férj, a kiváló fogorvos, rábeszéli feleségét, hogy a belgyógyászat helyett a fogászatot válassza szakterületének. Éva tanul szorgalmasan, a kisgyerekek mellett leteszi a szakvizsgáját 1949. március 11-én a Stomatológiai Intézetben, az akkor elismert szaktekintélynél, dr. Balogh Károlynál, aki a háború után átveszi a Stomatológiai Intézet vezetését.

10. ábra: Szakorvosi vizsgára bocsátás, 1949.

11 Forrai J: A fogászat pápája: Alfréd Kantorowicz, és a XX. századi történelem egy fejezete. Kaleidoscopehistory 2018. vol.9. No17. 388-402. https://doi.org/10.17107/ kh.2018.17.388-402.

A család kap étkezési támogatást, hiszen mindenki rászorul a segítségre. A papíron látható, hogy a háztömb-megbízott milyen fontos szerepet játszott a hivatalos eljárásokban, a Horthy-korszakban a nyilasok számára a házfelügyelői státusz a civil segítségük volt, teljes besúgói, felügyelői rendszert alkotva.

11. ábra: Az egység megnevezése kitépve (ez volt a biztonság) a családi támogatás igazolásánál.

Alig töltött néhány hetet, hónapot második fiával dr. Gergely Éva, 1949-ben a Magyar Néphadseregtől behívót kap – szinte minden orvost behívnak akkor – a Néphadseregbe dolgozni. Belépéskor az eskütétel kötelező volt, ennek a szövege itt olvasható:

12. ábra: MNH esküje.

Családi szabadságra is csak engedéllyel lehetett eltávozni a katonaságtól.

Alezredes elvtársnő belépőt kap a MNH Központi tisztiházába, 1956 januárjában.

14. ábra: Állandó látogatójegy a Tiszti házba, ma MKB székház.

Gergely doktornő dolgozik mint fogorvos, de közben jár lőgyakorlatokra a Kamara-erdőbe, csak a gránátok eldobását nem tudja jól teljesíteni, mindig helyette dobták el nagy távolságra a kibiztosított éles gránátot. Az országban kötelezővé válik békekölcsönt venni az ország felépítése érdekében.

15. ábra: Dr. Gergely Éva (1952)

Közben a fogászati oktatás – Balogh profeszszor, a rektor kérésére – 1953-ban önálló karrá szerveződik. Mire el indul a Fogorvosi Kar, 1955-öt írunk. Tudományos munkát végez, cikkeket ír, konferenciákra utazik, szakirodalmat fordít, értekezleteken beszámol. Témái között szerepel a fogak kontakt-pontjának jelentősége, az akkor megjelenő új lenyomatanyagok

16. ábra: 1954 – A Békekölcsön bejegyzése.

összehasonlító vizsgálatairól és tulajdonságairól ír, 12 nevezetesen az alginátok (Zelex) és paszták (Momax) alkalmazásairól. Kutatásai közé tartozik a fog és nyelvlepedék kóros hatásainak vizsgálata, később az osztott protézis készítése, amely nagyon precíz fogtechnikai munkát is igényel. Közös cikkben írnak dr. Bartha Miklóssal a gyökérhártya szerepéről az extractiós seb gyógyulásában. 13 Szorgalmas, nagy teherbírású munkatárs, a rektor többször kifejezi elismerését odaadó, precíz munká jáért.

12 Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 2. szám) 1950- 02-01.33-37.

13 Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 3. szám) 1961-03- 01.

Jutalmak, kitüntetések

17. ábra: 1959 - dr. Gegesi Kiss Pál rektori dicsérete, 1960 - ETT pénz prémium a tudományos munkásságért.

18. ábra: 1960-61-es tanév: dr. Gegesi Kiss Pál rektori dicsérete, 1961-62-es tanév: dr. Törő Imre rektori dicsérete.

A klinikai helyiségek: a fogpótlás, a konzerváló, a rtg és a fogtechnikai laboratórium a Mikszáth téri épületben voltak, ahol Babai János, Nemes Sándor, Linninger István, Horváth Csaba, Sárközy Géza dolgoztak. Hatalmas pacientúrája volt, generációk jártak hozzá, visszatérő betegei teljes megelége

20. ábra: 1963 - adjunktusi kinevezés. Mikszáth tér, a fogászati klinikák.

déssel nyilatkoztak mindig róla. Élete végéig naponta úszott a Lukács uszodában, esténként a Zeneakadémián

hallgatott zenét. Minden újonnan megjelenő könyvet elolvasott. Aranydiplomáját hosszú, átdolgozott évek után veszi át dr. Gergely Éva ny. egyetemi adjunktus. 1956-tól nyugdíjba vonulásáig, 1974-ig a budapesti Fogpótlástani Klinikán dolgozott. 14 Sokan még emlékszünk rá, és hálásak vagyunk kiváló nevelő, oktató munkájáért.

19. ábra: 1962. Dr. Balogh Károly dékáni elismerés. 14 Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 3. szám. 96.)1990-03-01

1920;65:86–97. [Google Scholar] Einstein: Investigations on Theory of brownian Movement. ed. with notes by R. Fürth, London, Methuen, 1926. Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 2. szám) 1950-02-01.33-37. Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 3. szám) 1961-03-01. Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 3. szám. 96.) 1990-03-01. Forrai J: A fogászat pápája: Alfréd Kantorowicz, és a XX. századi történelem egy fejezete. Kaleidoscopehistory 2018. vol.9. No17. 388-402. https://doi.org/10.17107/ kh.2018.17.388-402 Gordin, Michael D.: Einstein in Bohemia 2020. Princton University Press. 02.11. 232. https://books.google.hu/books?id=oJ27DwAAQBAJ&pg=PA323&dq=Dr.+R.+F%C3%BCrth,praha&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiG59qSw9jnAhW6AhAIHcinC5AQ6AEIMjAB#v=onepage&q=Dr.%20R.%20F%C3%BCrth%2Cpraha&f=false Issekutz Béla: A narkósis elméletei. Értesítő. 39. köt. 1917/1919. 273-318. http://epa.oszk.hu/01400/01496/00030/pdf/273-318.pdf Kelemen Ágnes Katalin: The Migration of the Numerus Clausus Exiles (Subtitle: Hungarian Jewish Students in Interwar Europe) 2019. PhD dolgozat CEU. Lawrence D. Longo: The Rise of Fetal and Neonatal Physiology: Basic Science to Clinical Care. Springer. N.Y. Heidelberg. 2013.142-143. Riedel Frigyes: Madách. Egyetemi Nyomda, 1933. Simunek, M.; Hoßfeld, U.; Wissemann, V. (2011): „’Rediscovery’ revised – the cooperation of Erich and Armin von Tschermak-Seysenegg in the context of the ‚rediscovery’ of Mendel’s laws in 1899-19011”. Plant Biology. 13 (6): 835–841. doi:10.1111/j.1438-8677.2011.00491.x. PMID 21972912 Stomatológiai Klinika, ELTE Almanach-1946. A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1946-1947Tudománykarok. 83. Whitrow, G. J.: Einstein, the Man and His Achievement. Dover Publications INC. New York. 1973. 28-29. 47. XIII.