28
E-Journal – Dental Hírek
Dr. Forrai Judit
DR. GERGELY ÉVA EGYETEMI OKTATÓ (1914–1993) ÉLETÚTJA Dr. Gergely Éva a második világháború utáni időszakban kezdte közel 45 éves fogorvosi pályafutását, a Fogpótlástani Klinikán. A Budapesti Orvosegyetem Fogorvosi Karának indulásánál bábáskodott, s nevelte ki az első klinikai és gyakorló fogorvosi nemzedéket, akik tudása nélkül ma nem létezne a Semmelweis Egyetem Fogorvosi Kara. Kortársa és munkatársa volt Balogh Károlynak, az első dékánnak, a fogászati pathológiát tanító Boros Sándornak, a fogászati röntgenológiát oktató nagy tudású Ferenczy Károlynak, az odontotechnikát tanító Földvári Imrének (aki kisebbik fiának keresztapja is volt), a fogászati fém- és anyagtant, valamit fogászattörténetet oktató Huszár Györgynek, a fogpótlástan vezető közvetlen főnökének Molnár László professzornak, a Kossuth-díjas Kemény Imre protetikusnak, a fogszabályozástannal foglalkozó Nagy Lászlónak, a törvényszéki fogászatot, majd protetikát vezető Schranz Dénesnek, a szájsebészetet oktató Skaloud Ferencnek, később Berényi Béla Európa-hírű szájsebésznek, s egyben dékánnak, a szájbetegségekkel foglalkozó Sugár Lászlónak, Bánóczy Jolán későbbi dékánnak, Sallay Kornéliának, az érzéstelenítés és fogsebészetet tanító Szokolóczy-Syllaba Bélának, a gyermekfogászat művészének, a felejthetetlen Tóth Pálnak, a konzerváló fogászatot előadó Záray Ervinnek. Ők voltak a 20. század második felében a meghatározó oktató szakemberei a magyarországi fogtudománynak. Nagyon kevés női oktató volt, talán 20%-ot sem ért el a férfi oktatók között 1946-ban. Azonban álljanak itt a női munkatársak nevei is. Fizetés nélküli tanársegéd: Kucharik Stefánia dr., fizetés nélküli gyakornok: Nitsche Hermin dr., Falussy Ágnes dr., Bóna Katalin dr., Csobay Katalin dr., Herczeg Magdolna dr., Sallay Kornélia dr., Trunecka Mária dr., Gergely Éva dr., Nagy Ilona és Moór Katalin dr.1 Dr. Gergely Éva az elsőszülött leánygyermeke a Gergely házaspárnak, egy budapesti polgári családnak, aki 1914-ben született, húga Gergely Klára 1917-ben. Az apa magántisztviselő, később gabonakereskedő, és minden lehetőséget megteremtett lányai számára, hogy jó iskolákba járjanak és remek nevelésben részesedjenek. Az angol, francia, német nyelvet már kiskorukban jól beszélik. Éva és Klára nívós iskolába járnak, a pesti Ráskai Lea Leánylíceumba. Ebben az iskolában tanított egy remek magyartanár, Hanvai Ilona, aki a híres Riedl professzor egyik hű tanítványa volt. Riedl Frigyes (1856–1921) nagyon sok, jeles magyar író, 1 Stomatológiai Klinika, ELTE Almanach-1946. A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1946-1947 Tudománykarok. 83.
költő, így Kosztolányi, Babits, Juhász Gyula, Benedek Marcell, Karinthy Frigyes, Kuncz Aladár stb. meghatározó tanára volt a századfordulón a pesti Királyi Egyetemen. Reidl Frigyesnek híres irodalomórái voltak, remek előadó volt, de csak jegyzetei voltak az előadásairól, írásban nem volt olyan hatékony, mint élő szóban. Tanítványai sorra emlékeznek meg a szuggesztív előadásairól. Hanvai Ilona – magyar és német nyelv és irodalom tanára – a Ráskai líceumban megalakította a Riedl önképzőkört, és a diákokkal gépeltette és javíttatta a mester Madáchról szóló kéziratát, amelyből végül sokat forgatott kiváló monográfia lett. Mindkét Gergely lányhoz közel állt az irodalom, a tökéletes, irodalmi és nyelvtani szerkezetek alkalmazása. Ők is részesei lettek Riedl „Madách” c. könyve elkészítésének. A megjelent Madách monográfia2 előszava így szól:
1. ábra: Riedl Frigyes: Madách monográfia, a Ráskai Lea növendékek közreműködésével, 1933.
2 Riedl Frigyes Madách. Egyetemi Nyomda, 1933
