10 minute read

„Célom a biomimetikus fogászat szélesebb körű terjesztése és népszerűsítése…”

Dr. Riba Magdolna

„CÉLOM A BIOMIMETIKUS FOGÁSZAT SZÉLESEBB KÖRŰ TERJESZTÉSE ÉS NÉPSZERŰSÍTÉSE…”

Advertisement

Dr. Forster Andrással beszélgettünk életéről, szakmai munkásságáról és terveiről

Dr. Forster András 2006-ban szerezte meg diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán. 2009–2013 között az egyetem Konzerváló- és Esztétikai Fogászati Tanszékén oktató. A konzerváló fogászat és a fogpótlástan szakorvosa. 2013-tól magánfogorvosként dolgozik, 2016 óta az Urban Regeneration Institute helyreállító fogorvosaként. 2019-ben a „Biomimetic Restoration of Endodontically Treated Posterior Teeth” című disszertációjával PhD fokozatot szerzett. Érdeklődési területei a biomimetikus helyreállító fogászat, az implantációs protetika, a digitális fogászat és dokumentáció.

Fotó: dr. Mócz András

Először a kezdetekről kérdezem. Mikor, és esetleg kinek a motiválására döntött arról, hogy az orvosi, illetve a fogorvosi hivatást választja?

Gyermekkoromtól szívtam magamba az orvosi hivatást. Édesanyám aneszteziológus, humán genetikus, édesapám pedig kardiológus. Csodás szakemberek, és a példaképeim. A gyermekkorom meghatározó élményei között van „a klinikán” töltött idő. Mondhatnám, hogy hamarabb ismertem a bradycardia vagy tachycardia szavakat, mint ahogy elkezdtem természettudományokat tanulni. Sohasem fordult meg a fejemben, hogy más hivatást is választhatnék. Ellenben nem tetszett, hogy szüleimnek havi 9-10 ügyeletet kellett vállalniuk, és nélkülöznünk kellett a jelenlétüket. Így esett a fogorvoslásra a választás. Szerencsés döntés volt, mert mindig is nagyon érdekeltek a mérnöki tudományok, a művészet és a természettudományok. A magas szintű fogorvoslás pedig meglátásom szerint ezen három terület találkozásával jön létre.

A diploma megszerzése után miként alakult eddigi életútja?

16 évet összefoglalni nem lenne könnyű. Különösen, hogy mindig szenvedéllyel és szeretettel álltam ehhez a szakmához, és személyiségemből adódóan sokszor intuitív és talán hirtelen döntéseket hoztam. Ennek köszönhetően rengeteg helyre eljutottam, de nem a helyek voltak igazán

fontosak, hanem a rengeteg jó szakember, akitől tanulhattam. A konkrét események és helyek tételes felsorolása helyett azokat említeném meg, akik az eddigi utamat vezették és bearanyozták. Elsőként a páciensek, akik megtiszteltek a bizalmukkal. Továbbra is fő motivációm a magas szintű páciensellátás. Másodszor azok a hallgatók és kollégák, akik megtiszteltek a bizalmukkal, és taníthattam őket. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban azok a mentorok, akik egyengették az utamat. Szerencsés vagyok, mert hiszem, hogy a magyar fogorvoslás legjobbjaitól tanulhattam: Gerlóczy Pál, Volom András, Urbán István a három zseni, aki a klinikai pályafutásomat meghatározza, illetve Nagy Katalin, aki anno az egyetemi karrieremet egyengette. Nélkülük meggyőződésem, hogy nem készülne el ma ez az interjú. Newtont idézve: „Ha valaha is messzebb láthattam, az azért lehetett, mert óriások vállán álltam.”

A fogorvoslás igen széles tudástárából mikor választotta ki speciális érdeklődésének a területeit?

2008 körül Grosz János – akivel a mai napig szoros szakmai és baráti kapcsolatot ápolok – mesélt egy könyvről… Pontosan emlékszem, amikor először a kezembe fogtam Pascal Magne korszakalkotó művét. Elvarázsolt az elvrendszer, amelyet biomimetikus fogászatnak hívott. Akkor olvastam először erről a kifejezésről, és azóta ez a diszciplína a szakmai tevékenységem fő fókusza. A mai napig igyekszem terjeszteni ezt a magas szintű és holisztikus megközelítést. Ez jelenik meg abban a hármas egységben, amelyet a szakmaiságom alapjának tekintek: a kutatásban, az oktatásban és a klinikumban.

Szakmai ismereteinek a folyamatos bővítése során melyek voltak a legfontosabb állomások?

Az első fontos állomás az SZTE FOK Fogpótlástani Tanszékén eltöltött rezidensi évek, ahol megtanultam a szakma alapjait az ottani remek tanároktól. Ebben az időszakban már árnyékként próbáltam követni Gerlóczy tanár urat, akinek a szakmai megközelítése a mai napig példaértékű számomra. Nagy Katalin dékán asszony olyan nagyvonalú volt, hogy lehetőséget biztosított a rezidensi éveim alatt, hogy Volom András mellett dolgozzam részmunkaidőben. Ebben az időszakban kezdtem Volom doktor úrtól tanulni a szálerősítés módjairól és arról, hogy a mérnöki megközelítés mennyire fontos a fogászatban. A következő fontos állomás az volt, amikor Fráter Márk doktorral közösen elkezdtük kiépíteni annak a kutatási programnak az alapjait, amely ma Márk vezetésének köszönhetően – a szálerősítés terén – a világon az egyik legjobbnak számít. A mentorunk és segítőnk – aki nélkülözhetetlen volt abban, hogy a tudományos publikációk fortélyait elsajátítsuk – Braunitzer Gábor volt, akivel a mai napig együtt dolgozunk a kutatásainkban. Ennek a kutatási programnak a folyományaként előbb Fráter Márk szerzett PhD fokozatot, majd 2019-ben az én PhD fokozatom lett az eredménye.

Hallhatnánk részletesebben a disszertációjáról, illetve annak eredményeiről?

A PhD fokozat megszerzéséhez szükséges feltételeknek már 2013-ban elegendő publikációm volt, de nem vállalkoztam a disszertáció megírására, mert nem éreztem a témát magaménak, és nem is volt elég egységes tartalmilag. 2018-ig vártam arra, hogy olyan mennyiségű és minőségű biomimetikus fogászattal foglalkozó publikációm legyen, amelyet méltónak éreztem a fokozat szerzésére. Mivel folyton tanul az ember, mai szemmel már nem tudok azonosulni a disszertáció egyes megállapításaival, de a benne foglalt kutatási eredmények – meggyőződésem szerint – értékesek. Különösen a gyökérkezelt fogak csap nélküli helyreállítása terén közölt eredményeinket tartom lényegesnek, hiszen egy gyökereiben új helyreállítási technikát publikáltunk a világon elsőként.

2009-től 2013-ig egyetemi oktatóként is tevékenykedett. Oktató munkája során mit tartott a legfontosabbnak?

Az oktatás olyasmi, amit nem csupán nagyon fontosnak tartottam a kezdetektől, hanem amit nagyon élveztem is.

Meggyőződésem szerint az egyetemi hallgatóknak ahhoz, hogy sikeres szakemberek legyenek, a tananyag átadása mellett a legfontosabb, hogy megértsék, miként fogják alkalmazni a kapott tudást.

Ezért mindig gyakorlatorientált, tematikus módon építettem fel a tantermi előadásaimat, és a gyakorlati képzésben a pragmatikus, racionális, lehetőség szerint kompromiszszummentes, páciensközpontú megközelítést favorizáltam. Mivel minden később felmerülő kérdésre és szituációra nem tudunk választ tanítani, ezért a kritikus gondolkodásra biztatás és a tudományos közlemények közötti eligazodás képessége szintén olyasmi, amelyet igyekeztem átadni. Azonban a legfontosabb érték, amit igyekeztem közölni: a szakma szeretete.

2011-ben a hallgatók megválasztották a Fogorvostudományi Kar legjobb előadójának. Ön szerint miért kapta/ kaphatta meg ezt az elismerést?

Erről talán a hallgatókat kellene megkérdezni. A válasz engem is őszintén érdekelne. Ez az elismerés különösen sokat jelentett nekem, hiszen én is a mai napig hálával gondolok vissza azokra az oktatókra, akik engem tanítottak. A célom az volt, hogy átadjam a szakmánk szépségét, és „átragasszam” azt a szenvedélyt, amivel művelem nap mint nap. A mai napig sok volt hallgatóm felkeres tanácsot kérni, vagy örömmel üdvözöl, ha meglát, és felemlegeti a tőlem tanultakat. Egy oktatónak nincs ennél nagyobb elismerés!

2013-ban azonban az oktatói, kutatói ambícióm ellenére elhagytam a Szegedi Egyetemet, és magánfogorvosként kezdtem dolgozni. Sokáig kerestem azt a klinikai megközelítést, amely igazán kihozza belőlem a legjobbat. Idő közben Londonban és Limassolban, Cipruson is praktizál-

Fotó: Forster Ádám

tam. 2016-ban végül Urbán István klinikáján találtam meg a szakmai otthonom, és azóta is mellette dolgozom helyreállító fogorvosként.

Az oktatás mellett a kutatás is kiemelt fontosságú a szakmai életében. Milyen kutatási területtel/területekkel foglalkozott/foglalkozik jelenleg?

A kezdetekben fogászati anyagtan, orális biológia, esztétikai fogászat, implantológia és addiktológia fogászati vonatkozásában készítettem publikációkat. Ezek a témák nem folytatódtak, mivel a szakmai identitásom mélyen a fogmegtartás és a biomimetikus fogászat irányába húzott. Ez az a téma, amelyben úgy érzem, hogy ki fogok tudni teljesedni szakmailag, és ez az, amelynek a kutatását magánfogorvosként is folytatom. Jelenleg is egy nagyon érdekes publikációm készül egy nemzetközi kooperáció eredményeként, illetve a szegedi teammel is, két kutatás előkészítésén dolgozunk. Nem állunk meg. Szeretném a tevékenységemmel bizonyítani, hogy magánfogorvos is lehet tudományos szemléletű oktató és kutató, aki a szakma fejlődéséért dolgozik. A klinikai munkám fókuszában mindig a fogmegtartás volt. Ennek megfelelően a kutatási és oktatási tevékenységemben is ezt az értékrendszert igyekszem fejleszteni, illetve átadni a kollégáknak, akik megtisztelnek a bizalmukkal.

Eddigi publikációs tevékenysége igen gazdag, s ahogy jelzi, most készül egy érdekes és jelentős tanulmánya is. Az új ismeretekre különösen fogékony szakemberek hol ismerhetik meg ezeket az értékes közleményeket?

A tudományos közlemények széles körű elérhetősége egy olyan téma, amely nagyon érzékenyen érint. Sok olyan közleményem van, amelyet legálisan csak úgy lehet letölteni, hogy az olvasó komoly összeget fizet érte. Vagyis korlátozott mértékben tud csak terjedni. Annak fényében, hogy a kutató ezekbe a publikációkba időt, energiát és sok esetben pénzt fektet, számomra nem elfogadható, hogy a publikációból származó profitot egy olyan szervezet aratja le, amely diktátumként mondatja le valamennyi szerzői jog gyakorlásáról a kutatókat, miközben ők – a tudományos előrelépés igénye miatt – nem tudnak más utat választani. Összegezve tehát: a kutató elveszíti a szerzői jogokat, a profit lehetőségét és a terjesztés lehetőségét. Ez elfogadhatatlan. Vannak az interneten olyan oldalak, amelyek a tudomány felszabadításáért küzdenek, és rajtuk keresztül a legtöbb publikáció ingyen elérhető. Saját hatáskörömben annyit tudok megtenni, hogy az elkövetkezendő hetekben induló weboldalamon, a www.biomimetichub.com-on elérhetővé teszem az összes közleményem az érdeklődők számára.

Korábban már említette, hogy 2016 óta dr. Urbán István mellett dolgozik mint konzerváló fogorvos és protetikus. Röviden összegezni tudná az itt szerzett tapasztalatait?

15 éve az a meggyőződésem, hogy a legfontosabb tényező a szakmai fejlődéshez egy jó mentor. Nekem megadatott, hogy több is legyen. Amikor hallottam róla, hogy Urbán doktor kollégát keres, a munkásságát ismerve rögtön éreztem, hogy ez lehet a következő lépcsőfok. István szakmaisága mind klinikai, mind tudományos, mind oktatási téren példaértékű számomra. 5 év óta úgy megyek dolgozni, hogy ma is elkápráztat az elképesztő klinikai képességével, elméleti tudásával és maximalizmusával. Mellette dolgozni, tőle tanulni számomra a szakmai csúcs. Hatalmas kihívás, ami újra fejlődésre sarkall mindennap. Nem tudom kifejezni, mennyire hálás vagyok!

Már említésre került, hogy ismereteinek permanens bővítése nagyon fontos Ön számára. A közelmúltban milyen módon és formában élt ilyen lehetőségekkel?

Az eddigi pályám alatt több komoly tanfolyamon is részt vettem, de kettőt kiemelnék. 2021-ben volt lehetőségem a klinikánkon szervezett 3x3 napos „Regenerator program” elvégzésére, amely implantációs protetikusként nagy hatással volt a klinikai szemléletemre, valamint a kezelésekhez való globális hozzáállásomra. A másik, egy egész évet felölelő kurzus, amelyet 2021 szeptemberében kezdtem el, a David Alleman nevével fémjelzett „Biomimetic Mastership”. Ez a képzés újabb inspirációt, lendületet adott biomimetikus küldetésemnek.

Különböző szakmai fórumokon jelenleg hol, illetve milyen szakterületen tart előadásokat, hands-on kurzusokat?

Jelenleg Grosz János doktor meghívásának eleget téve, az ő implantációs protetika szemináriumának teljes fogatlansággal foglalkozó részét tartom, amely igazán nagy megtiszteltetés és egy olyan terület, ahol hiszem, hogy – Urbán doktor és a fogtechnikus kollégáim fantasztikus munkájának köszönhetően – világszínvonalú információt tudok közölni. A biomimetikus fogászat területén az Endobolttal együttműködve tartunk egy gyakorlati képzést, immár második éve. Már alig várom, hogy ismét megoszthassam a legújabb ismereteim a témában. Ahogy ez 2022

júniusában lezárul, és betöltöm a negyvenedik életévem, új fejezetet nyitok az oktatási tevékenységemben is. „Biomimetic Hub” néven egy olyan oktatási platformot indítok, amellyel a célom a biomimetikus fogászat szélesebb körű terjesztése és népszerűsítése. A saját képzéseimen kívül több neves külföldi előadó kurzusait lehet majd elérni a platformon keresztül. A kezdeményezésünket a nemzetközi szakma is értékeli, hiszen az „Alleman Center for Biomimetic Dentistry” közép-kelet-európai nagyköveteként terjeszthetjük a biomimetikus filózófiát.

Az idei Dental World Esztétikai Konferenciáján miről hallhatnak majd az érdeklődők?

Az eddig elmondottak fényében talán nem meglepetés, hogy biomimetikus fogászatról lesz szó. Azon belül is a fogak strukturális meggyengülésének diagnosztikájáról és kezeléséről. Azt fogom megvilágítani, hogy miként tudhatjuk egy fogról már a beavatkozás előtt, hogy strukturálisan meggyengült, és miként tehetünk azért, hogy egy tartós, funkcionális és esztétikus helyreállítást készítsünk ezekbe a fogakba is. Az elmúlt években sokat tanultam ezen a téren és bízom benne, hogy minden érdeklődő új információkkal fog gazdagodni.

Eddigi szakmai tevékenységét számtalan elismerésben, díjban részesítették. Tud, illetve lehet ezek között egyáltalán rangsorolni?

Lehetséges, hogy kaptam díjakat, de jelenleg egy sem jut eszembe. Nem is célom ez a fajta önigazolás. Nincs kirakva egyetlen díjam, diplomám, elismerésem sem a falra vagy a vitrinbe. Még a PhD oklevél sem, pedig arra nagyon büszke vagyok. Igyekszem egyszerűen élni, és tisztán gondolkozni. A díjak nézegetése nélkül is könnyen az ember fejébe száll a siker, és hirtelen már nem is áll két lábbal a földön. A remek kollégák és gyermekkori barátaim biztosítanak róla, hogy mindkét lábam a földön legyen, és mindennap a „kezdők szemléletével” álljak hozzá a munkámhoz.

Sokoldalú munkája mellett, ha jut idő, mivel tölti legszívesebben a szabadidejét?

Két 10 éves ikergyermekem, Hanna és Ákos látogatásai mellett a 2,5 éves kisfiam, Leon is boldogítja a mindennapjainkat. Így ők töltik ki a szabadidőm egy jelentős részét. A feleségem, dr. Papp Lili is fogorvos, ezért a gyerekek nálunk is gyakran szakszavakat hallgatnak ebéd közben. A történelem ismétli önmagát. Próbálok zsonglőrködni a család elvárásai, a klinikai munka és a tudományos, illetve oktató tevékenységgel. Szerintem viszonylag sikeresen. A mentális és fizikai egészségem megőrzésére számomra a sport a legjobb eszköz. Hosszútávfutással és országúti kerékpározással teszek ezért heti 3 alkalommal. Egy szakkönyv, vagy tudományos publikáció olvasása, vagy egy MMA mérkőzés megnézése is ki tud kapcsolni. A lényeg az egyensúly! Ezt keresem, és néha meg is találom… Indulok is futni…

Köszönöm ezt a tartalmas beszélgetést és azt a sok szakmai információt, amelyet megosztott Olvasóinkkal.

This article is from: