54
E-Journal – Orthodontia
Dr. Ivana Dubovská, dr. Barbora Vágnerová, dr. Wanda Urbanová (Csehország), dr. Veiszenbacher Éva, dr. Borbély Zoltán, dr. Borbély Péter
OLDALSÓ METSZŐFOGAK APLASIÁBAN SZENVEDŐ PÁCIENSEK KEZELÉSE – AZ ORTHODONTIAI RÉSZÁRÁS LEHETŐSÉGEI Általános szabályok
Absztrakt Ez a tanulmány az aplasiás felső oldalsó metszőfogak előfordulásának gyakoriságával, diagnosztizálásával, kezelésének lehetőségeivel, továbbá a kezeléstervezéssel, az interceptív kezeléssel és a hosszú távú ideiglenes megoldások lehetőségeivel foglalkozik. Ezen felül az alkalmazott kezelések esztétikai hatásai és a fogak egymáshoz viszonyított optimális arányai is megbeszélésre kerülnek. Amennyiben a hiányzó oldalsó metszőfogakkal rendelkező páciensek számára megfelelő kezelési terv kerül felállításra, akkor a fogszabályzó kezelés, valamint a mesializálódott fogak formájának megváltoztatása révén előre jól megbecsülhető esztétikus és funkcionálisan stabil végeredményt kaphatunk minimál invazív terápiás modalitások alkalmazása mellett. Kulcsszavak: felső oldalsó metszőfogak agenezise, hiányzó felső oldalsó metszőfogak, fogak mezializációja, fogazati esztétika
Bevezetés Az oldalsó metszőfogak agenezise a populáció 2,5-6%-át érinti. A páciensek 1-2%-ánál az oldalsó metszőfogak hiánya bilaterálisan jelentkezik. A hiányzó oldalsó felső metszőfogak a ki nem fejlődött bölcsességfogak, és a hiányzó második kisőrlőfogak után a harmadik leggyakrabban előforduló veleszületett foghiány. Ez az elváltozás a nőket a férfiakhoz képest nagyobb gyakorisággal érinti (3:2 arány) [1,2]. Az egyoldali foghiány gyakrabban alakul ki a bal oldalon [3]. A felső oldalsó metszők hiányának nagyobb a prevalenciája az ajak- és szájpadhasadékkal rendelkező páciensek körében, mint az átlag populációban [4]. Azokat a pácienseket, akiknél az első oldalsó metszőfogak veleszületett hiányát gyanítjuk 7-8 éves koruk körül orthodontiai szakrendelésre kell irányítani. Ez megegyezik azzal az időszakkal, amikor ezeknek a fogaknak a természetes módon történő előtörése bekövetkezne. Azoknál az eseteknél kell a felső oldalsó metszőfogak aplasiájára gyanakodni, amikor a felső középső metszőfogak előtörését követően 3 hónappal sem látunk az oldalsó metsző előtörésére utaló
jeleket, vagy ha ugyanígy, az ellenoldali oldalsó metszőfog előtörését követően 3 hónappal sem tört elő az érintett oldalon lévő metsző [5]. A csapfog alakú oldalsó metszőfogak jelenléte szintén figyelmeztető jel lehet. Egyoldali oldalsó metszőfog aplasia esetén az ellenoldali oldalsó metsző gyakran csapfogként jelenik meg [6]. A kisebb méretű oldalsó metszőfogak az aplasia kisérőtüneteként szerepelhetnek. Azoknál a pácienseknél, akik kétoldali metszőfog aplasiában szenvednek, gyakran találkozhatunk kifejezett méretű diasztémákkal. A felső oldalsó metszőfogak hiánya genetikai háttérrel rendelkezik (Pax9, Msx1 és Axin2 génekben bekövetkezett mutáció) [7], ezért minden esetben vélelmeznünk kell az elváltozás fennállását, amennyiben a páciens családjában már előfordult hasonló megbetegedés. A felső oldalsó metszőfogak aplasiája gyakran együtt jár a második kisőrlőfogak és a bölcsességfogak hiányával [8], a felső szemfogak impakciójával [9], valamint az ellenoldali oldalsó metszőfogak méretének csökkenésével. Sok esetben több fog mérete is csökkenhet, általában a felső és az alsó metszőfogak mérete csökken, de akár az egész fogív is érintett lehet [10]. A felső oldalsó metszőfogak hiánya esetén több esetben is megfigyelték, hogy a teljes maradó fogazat kifejlődése késleltetve következik be [11]. Az oldalsó metszőfog aplasia diagnózisának felállítása az alapos klinikai vizsgálaton és a páciens családi kórtörténetének részletes kikérdezésén alapul [12]. Az családi anamnézis felvétele során fontos rákérdezni az aplasiához kapcsolódó kísérőtünetek fennállására. A diagnózis végleges megerősítéséhez feltétlenül szükség van radiológiai felvétel készítésére. Az intraorális röntgenfelvételek segítségével meg tudjuk erősíteni a kezdeti diagnózisunkat, valamint releváns információkat kapunk a hiányt határoló fogak állapotáról. A panorámaröntgen felvételek az előtörésben lévő szemfogak tengelyállásáról, az ellenoldali oldalsó metszőfog gyökerének alakjáról, valamint a második kisőrlők és a bölcsességfogak esetleges hiányáról adnak információkat. Ennek megfelelően ezek a felvételek nem csak a kezdeti diagnózisunk megerősítésére, hanem a teljes fogazat általános állapotának felmérésére is alkalmasak. Háromdimenziós képalkotó vizsgálatok elvégzésére nem feltétlenül van szükség az oldalsó felső metszőfogak aplasiájának diagnosztizálásához.
