3 minute read

PREVENCIÓS KONGRESSZUS

2023. március 24., péntek

09.30–09.40 Dr. Radánovics-Nagy Dániel: Megnyitó

Advertisement

09.40-10.25 Dr. Borzási Imre: Miért érdemes a Profilaxisba invesztálni?

Elfogadott tény, hogy a GBT a modern prevenció alapeszköze (kellene hogy legyen). Egy új protokoll bevezetése, egy új eszköz beszerzése mindig anyagi és emberi erőfeszítéseket igényel. A döntés meghozatala során hiba lenne csak egy újabb prevenciós eszközként tekinteni az Airflow Prophylaxis Master készülékre. Sokkal többről van szó, hiszen rengeteg terápiás lehetőség rejlik benne. Ezek bemutatása és a gondolkodásmód átértékelése segíti a rendelőben a magas szintű betegellátás kialakítását, finanszírozási szempontokat és az emelt szintű prevenciót egyensúlyba hozni.

10.25–11.10 Walter-Kovács Noémi: A fogágybetegség dentálhigiéniai szempontjai

Sok ember tudomást sem vesz a duzzadt, kissé vöröslő vagy fogmosáskor gyakran vérző fogínyéről, pedig ezek a tünetek az ínygyulladás legelső jelei. Az Economics folyóirat kutatócsoportja (Economics Intelligence Unit – EUI) és az Európai Parodontológiai Szövetség (EFP) most kiterjedt kutatást végzett a témában: 19%-kal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását 65 év alatti személyeknél, 65 év felett ez az arány 44%. Az Economics riport tanulsága szerint a nyugat-európai fejlett országok is érintettek, és az elmúlt 25 évben nem történt csökkenés a betegség előfordulásában. Az előadásban áttekintjük a parodontális betegségeket, ínygyulladást, az ínygyulladás típusait, a parodontitist. Bemutatjuk a parodontális betegség lefolyásának sejtszintű szemléletét és a parodontális betegség kialakulásának kockázati tényezőit, a kezelés legfontosabb szempontjait.

11.20–11.40 Kávészünet

11.40–12.25 Mester Emese:

Újszerű prevenciós eszközök – hatékony edukációs gyakorlatok

Mindenki számára tisztázott, hogy a magyar lakosság szájhigiénés állapota sajnos aggodalomra ad okot. Az előadásom célja olyan edukációs alternatívák bemutatása, amelyek ezen státusz javítását szolgálják, így motiválva a szakmabelieket a prevenciós tevékenységben történő aktív részvételre. Ugyanis a jól ismert óvodai látogatás alkalmával történő fogmosásoktatáson túl számos területen tevékenykedhetünk még. Milyen lehetőségek vannak manapság a szájápolási prevenciós gyakorlatokra? Előadásom során igyekszem prezentálni napjaink leghatékonyabb prevenciós módszereit és azok eszközeit.

12.25–13.30 Ebédszünet

13.30–14.15 Dr. Molnár Bálint: Az orális mikroflóra és szerepe a parodontális megbetegedések kialakulásában és kezelésében

A dentális plakk minden fogágybetegség oka, mely a rögzítő apparátus irreversibilis károsodását – fogmozgathatóságot, tapadásveszteséget okoz. A parodontitis polymicrobialis infectio – a normál flóra és a parodontopatogen baktériumok együttese kulcsfontosságú szerepet játszik a fogágybetegség patogenezisében. A plakk szükséges, de nem elégséges feltétele a destruktív parodontitisnek, egyéb hajlamosító tényezők szükségesek hozzá: genetikai, általános szervezeti, magatartási tényezők. Az orális probiotikumok a megváltozott parodontopathogén flórára gyakorolt antagonista hatásuknak megfelelően hatékony, biztonságos és kényelmes kiegészítői lehetnek a hagyományos parodontális oki terápiának, a depurálásnak és gyökérsimításnak.

14.15–15.00 Dr. Tihanyi Dóra: A sikeres páciensedukáció kulcsa – gondoljuk újra az instruálást és a motivációt!

Üres közhely vagy működő szemlélet, hogy oktathatjuk a pácienseinket? Ma már egy igényes, magas szakmai minőséget képviselő szakember számára egyértelmű, hogy megfelelő szájhigiénia nélkül nem végezhető minőségi, tartós fogászati kezelés. Egyre több rendelő hirdeti a dentálhigiénés kezelések fontosságát és alkalmazza azok különféle formáját, azonban a megfelelő biofilm-menedzsment nem érhet véget egy professzionális tisztítással. Az egyéni szájhigiénia kialakítása, a páciens mindennapi rutinjának megfelelő formálása a mi feladatunk és felelősségünk, fogászati szakembereké. Gyakorlati tanácsokkal szolgálunk ahhoz, hogyan építhető be mindez a napi munkába, és kitérünk olyan részletekre is, mint például az eszközök választásának szempontjai.

15.00–15.30 Kis-György Rita: Az orális egészség és általános egészség

összefüggései, valamint a dentális edukáció jelentősége

Hazánkban a szájüregi megbetegedések prevalenciája igen magas, a szájüregi daganatos megbetegedések tekintetében is vezető helyet foglalunk el a környező országokhoz képest, de sajnos világviszonylatban is. Jellemző az egészségkárosító viselkedés, a szűrővizsgálatokon való részvétel elmulasztása, az elégtelen szájhigiéniás rutin, valamint elváltozások esetében az egészségügyi ellátás kezdeményezésének elmulasztása, késői orvos-beteg találkozó. A szájüreg és fogak állapota nagymértékben befolyásolja az általános egészségi állapotot, a szisztémás megbetegedések alakulását, kontrollálhatóságát, összességében pedig a jóllétet és az életminőséget.

15.30–16.00 Kávészünet

16.00–16.45 Dr. Tóth György: A dohányzási ártalom csökkentésének szerepe és gyakorlata a száj- és fogápolásban

Ma már tudjuk, hogy a dohányzáshoz köthető betegségeket elsősorban nem a nikotin okozza, hanem a cigaretta égetése során felszabaduló vegyi anyagok. Ahhoz, hogy a világon megszűnjenek a dohányzás okozta betegségek mind az 1,3 milliárd – Magyarországon ez 2 millió főt jelent – dohányzónak le kellene szoknia e káros szenvedélyéről, ami az előrejelzések szerint nehezen megvalósítható. A dohányzás hatásai a szájnyálkahártyára egyértelműen negatívak. Ez a terület érintkezik ugyanis a legforróbb füsttel, amely kiszárítja, kimarja azt, és végzetes elváltozásokat eredményez. Az előadásban továbbá olyan összehasonlító vizsgálatok is bemutatásra kerülnek, melyek az éghető cigaretta és a hevített dohánytechnológia hatásait vizsgálja a szájüregi, fogíny hámszövetein, valamint a kemény fogszöveteken.

16.45–17.30

Dr. Simon Fanni:

Dentálhigiénikusok prevenciós lehetőségei a szájüregi megbetegedések megelőzésében

A dentálhigiénikus prevenciós szerepe és tevékenysége mind a szék melletti, mind az edukációs területen kiemelkedően fontos. A legfrissebb, 2022. évi adatok szerint a világ népességének 45%-át érinti valamilyen szájüregi megbetegedés, amit megfelelő prevenciós tevékenységgel minimálisra szoríthatnánk. A nem fertőző betegségek egyik nagy csoportja a szájüregi megbetegedésekben a fogszuvasodás, mely 2,5 milliárd embert érint. Másik csoportjában, a fogágybetegség súlyos formájában 1 milliárd ember szenved. A szakemberek mellett a lakosság, páciens szoros közreműködésére is szükség van. Mind a fogszuvasodás, mind a fogágybetegség rizikótényezőit, a kialakulását megelőző és a már kialakult enyhébb elváltozások kezelését, gyógyítását biztosító eszközök, anyagok mellett az edukáláshoz szükséges háttértudást biztosító előadásom célja, hogy az a mindennapi munkába beilleszthető legyen.

This article is from: