Hogyan készült a vizsgamunkám?

Hogyan készült a vizsgamunka?

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

11. Falinaptár tervezése, minimum 12 oldalas „A nyomtatott betű feldolgozása Gutenbergtől napjainkig, hónapokra bontva, falinaptár formájában.

Minden hónap egy-egy korszakot/stílust mutat be, melyeket egy-egy jellegzetes betűtervezője/tipográfusa reprezentál.

Az oldal kialakítása az ő stílusában történik.”

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

Elmetérkép készítése

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

Funkciók használati esztétikai „edutainment”

Célközönség magyar tipórajongók grafikus tanulók a tipográfia iránt érdeklődők bárki, aki szereti a megszokottól eltérőt

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

A vállalás pontosítása Kína Európa, USA Gutenberg antikvák groteszk idegen típusok pixelfontok korunk fontkavalkádja átfogó fontrendszerezés

Hangsúlyok meghatározása

betűk

betűtörtervezők

layout naptár

A betű útja a fraktúrtól a pixelig Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

Elmélyülés a témában Simon Loxley: Titkok és történetek a betűk mögötti világból.

Zala Tibor: A grafika története.

Várkonyi Nándor: Az írás s a könyv története.

Tevan Andor: A könyv évezredes útja Pataricza Fanni: A Futura betűtípus útja Paul Rennertől az IKEA-ig. ilovetypography.com

„History of typography” sorozat

typophile.com History of the „e” crossbar (typophile.com/node/39175) (a teljesség igénye nélkül)

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

Gyűjtés

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

Írás… kategóriák, stílusok, személyek kiválasztása 12 „fejezet” + bevezető • nem tankönyv, nem szakdolgozat • szakszavak kerülése, közérthetőség (a lehetőségekhez mérten…)

• könnyeden, röviden (a lehetőségekhez mérten…)

• egyértelmű kategorizálás kerülése (a lehetőségekhez mérten…)

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

Váratlan nehézség: fontmagyarítás Janson Baskerville Bodoni Futura Optima Souvenir

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

Tervezés (és újratervezés, és újratervezés…)

Velencei reneszánsz K

K

Ma már a betűtípusok egyik legalapvetőbb betűváltozataként ismerjük és használjuk őket. Jellemzőjük, hogy az antikváknál is közelebb állnak a kalligrafikus kézíráshoz.

Meg kell különböztetnünk az igazi és a hamis kurzívot.

A hamis kurzív az állóbetűk megdöntött változatai, míg az igazi kurzív önállóan tervezett betűformákból áll. Bár tengelyük többnyire döntött, ám ez nem szükségszerű.

Ugyanakkor alapvető jellemzőjük, hogy betűformáik (a kézíráshoz hasonlóan) egyetlen vonallal megrajzolhatóak.

Erre utal a latin szóból eredő elnevezés is, melynek szó szerinti fordítása: „íves”.

Ma már a betűtípusok egyik legalapvetőbb betűváltozataként ismerjük és használjuk őket. Jellemzőjük, hogy a korabeli antikváknál is közelebb állnak a kalligrafikus kézíráshoz. Meg kell különböztetnünk az igazi és a hamis kurzívot. A hamis kurzív az állóbetűk megdöntött változatai, míg az igazi kurzív önállóan tervezett betűformákból áll. Bár tengelyük többnyire döntött, ez nem szükségszerű. Ugyanakkor alapvető jellemzőjük, hogy betűformáik (a kézíráshoz hasonlóan) egyetlen vonallal megrajzolhatóak. Erre utal a latin szóból eredő elnevezés is, melynek szó szerinti fordítása: „íves”.

Március

Március

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 cs pé sz va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

z oldalon használt Jenson betűtípus Nicolas Jenson (1420-80) 1470-ben metszett betűinek felújított változata.

Jenson eredetileg pénzverőmester volt, aki VII. Károly francia király megbízására, velencében kitanulva a nyomtatás mesterségét alkotta meg e típus klasszikus képviselőjét. Bár betűin jól megfigyelhető a kalligrafikus jelleg is, ő már tipográfiai elvek szerint tervezett. A formajegyek azonosságára törekedve elérte, hogy az egyes betűk bármilyen kombinációban jól működhetnek együtt. Munkája kiállta az idő próbáját: az általa tervezett betű öbb mai típus modelljéül szolgált. A Robert Slimbach által 1996-ban tervezett Jenson mellett például Bruce Rogers 1914-es Centaurja is innen eredeztethető. Léteznek ugyanakkor olyan huszadik századi és későbbi, velencei reneszánsznak minősíthető betűtípusok is, melyek nem korabeli betűképeken alapulnak. Ilyen például a Kennerley, melyet Frederic Goudy tervezett 1911-ben. A velencei reneszánsz betűk többnyire ideális kenyérbetűk, főleg szépirodalom szedésére alkalmazzák őket.

ülön kell említést tennünk a kurzívokról.

Nem az állóbetűk párjaként jöttek ugyanis létre, hanem önálló típusként. A kis méretű, olcsó könyvek iránti igény hívta őket életre.

Az első ilyen, kimondottan a helytakarékosságot célzó betűt 1501-ben metszette (kapitálisok nélkül) Francesco Griffo Velencében, Aldus Manutius tervei alapján.

Az utóbbi nevéhez kötődik a legismertebb tipográfiai díszítőelem: az Aldus-levél megalkotása is.

ülön kell említést tennünk a kurzívokról.

Születésükkor ugyanis nem az állóbetűk párjaként tartották őket számon, hanem önálló típusként. Létrejöttüket a kis méretű, olcsó könyvek iránti igény hívta életre. Az első ilyen, kimondottan a helytakarékosságot célzó betűt 1501-ben metszette Francesco Griffo Velencében, Aldus Manutius (1450-1515) tervei alapján.

sz va hé ke sz

A

A kurzív betű születése

A kurzív születése

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

sz va hé ke sz

cs pé sz va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

Amint talán már sejti az olvasó, a betűk rendszerezése, különböző típusokba erőszakolása nem is olyan egyszerű feladat. Rengeteg átfedés van, és maguk a kategóriák is meglehetősen önkényesek. Valójában rengeteg féle betűosztályozás létezik. Ez egy lehetséges, de semmivel sem kevésbé szubjektív, mint az összes többi.

Sándor Eliza

|

sz

va

hé

ke

sz

Budai Rajziskola

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

azon belül a tipográfiát sem hagyták érintetlenül. A 18. században a felvilágosodás eszméi kezdtek el hatni, magukkal hozva a

betűk egy új generációját: az ún. „átmeneti” típusokat. Ezek egyik jellegzetes képviselője a john Baskerville (1706-1775) által tervezett, több felújítást is megért Baskerville. A korábban elindult folyamatokat vitte tovább: a vastag és a vékony szárak közötti kontrasztot még inkább megnövelte, a talpak tovább finomodtak, a felnyúló szárak végén már közelítették a vízszintest. A kerek betűk tengelye pedig már teljesen függőleges. Tördeléséről Francis Meynell így ír: „A betűközökre koncentrált. A tágasság érzetét nem pusztán a betűk szép méretezésével

érte el, hanem hogy beengedte a fényt. Mintegy összeházasította a betűt és a papírt.” – írja Francis Meynell Baskerville tördeléséről. A címlapot nagy betűközökkel szedte. A betűk és az elrendezés szépségére koncentrált, nem látta szükségesnek további díszítőelemek használatát.

Baskerville-nek azonban csak egyik újítása maga a betű. Az nyomtatás minőségének növelése érdekében egész folyamatot meg kívánta reformálni. Kifejlesztett például egy, az akkoriban használatosnál jobb festéket, de papírgyártási eljárással is kísérletezett. Az addigiaknál simább felületű, fényes papírt készített. Szigorú minőségi követelményei voltak önmagával szemben, kétszáz nyomtatványból ötvenetet kidobott. Ennek ellenére korában igen negatívan ítélték meg – amint az már az a reformerek munkásságával lenni szokott, ha mégoly pozitív irányba mutatnak is újításai. Pár évtizeddel halála előtt azonban nagy hatást gyakorolt egy olasz nyomdászra…

„Nem feltaláló volt, hanem tökéletesítő...”

egyéB átMeneti típusok: Romain du Roi / Fournier (Pierre Simon Fournier 1742) Boston Old Style / Cheltenham (Bertram Goudhue, Ingalls Kimball, 1896) Clearface (Moris Fuller Benton, 1907) Joanna (Eric Gill 1937)

Február sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

Május 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 sz va

hé

ke sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

cs pé sz va hé ke sz cs pé

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

cs

pé

sz

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

Noha Gutenberg elsô patricái óta felbukkantak újabb találmányok, melyek forradalmasítani kívánták a betû papírra vetését (fényszedés, letraset, stb), ám ezek kevésbé váltak be, s végül, egy jobb találmány végleg kiszorította ôket.

Ez a találmány – s egyben a következö kommunikációs forradalom katalizátora – a személyi számítógép volt.

A huszadik század végén beköszöntött a tipográfia digitális korszaka, ugyanakkor eleinte ez a technika is rosszabb minöséget produkált, mint az ólombetûk. A kezdetekkor a nyomtatók még nagyon durva felbontással mûködtek: pontok négyzethálójából építették fel a karaktereket. Nyilvánvaló, hogy ez a technika nem volt alkalmas az olyan finom részletekkel rendelkezö betûk reprodukálására, mint például a Baskerville.

Jó néhány grafikust ugyanakkor épp e probléma inspirált újabb betûtípusok tervezésére, melyek eleve nem tartalmaznak íveket. Egyikük volt például a csehszlovákiából Amerikába emigrált Zuzana Licko, aki a holland Rudy Vanderlanssal közösen alapított tipográfiai fanzinjával vált ismertté.

Folyóiratuk – státusukból adódóan – az Emigre nevet kapta, majd késöbb e néven „digitális betûöntödét” is alakítottak. Az oldalon használt betû az 1985-ben Licko által tervezett Oakland.

Az oldalon használt betűtípus egyébként a – méltatlanul kevésbé ismert – Morris Fuller Benton által tervezett Souvenir, mely miközben figyelemfelkeltő reklámbetű lehet, „világos” változata kiválóan alkalmas kenyérbetűnek is. A betűtípust születésekor – az 1900-as évek elején – nem aratott különösebb sikert, ám a hatvanas-hetvenes években annál nagyobb előszeretettel alkalmazták. A Souvenir legnagyobb értéke sokoldalúsága: egyszerre elegáns és bohókás, egy kort megidéző és kortalan, jellegzetes formájával figyelemfelkeltő és mégis jól olvasható.

Bár a számítástechnika azóta rengeteget fejlödött, s ma már nem okoz hasonló gondokat a nyomtatás, még mindig népszerûek az e célból tervezett fontok. Elsôsorban olyan területen, ahol csak bittérképes betûmegjelenítésre van mód, például csekkfüzetekben, ATM automaták kijelzöjén és bizonyos kivetítökön. E mellett elôszeretettel alkalmazzák ôket díszbetûként is, pusztán a hangulatuk miatt. Egyes típusok pedig – mint például Wim Crouwell radikális New Alphabetje – nem egy huszonegyedik századi betûtervezôt megihletett.

sz va hé ke sz cs pé sz va hé

|

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

Bár a számítástechnika azóta rengeteget fejlödött, s ma már nem okoz hasonló gondokat a nyomtatás, még mindig népszerûek az e célból tervezett fontok. Elsôsorban olyan területen, ahol csak bittérképes betûmegjelenítésre van mód, például csekkfüzetekben, ATM automaták kijelzöjén és bizonyos kivetítökön. E mellett elôszeretettel alkalmazzák ôket díszbetûként is, pusztán a hangulatuk miatt. Egyes típusok pedig – mint például Wim Crouwell radikális New Alphabetje – nem egy huszonegyedik századi betûtervezôt megihletett.|

december

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

ke

Jó néhány grafikust ugyanakkor épp e probléma inspirált újabb betûtípusok tervezésére, melyek eleve nem tartalmaznak íveket. Egyikük volt például a csehszlovákiából Amerikába emigrált Zuzana Licko, aki a holland Rudy Vanderlanssal közösen alapított tipográfiai fanzinjával vált ismertté. Folyóiratuk – státusukból adódóan – az Emigre nevet kapta, majd késöbb e néven „digitális betûöntödét” is alakítottak. Az oldalon használt betû az 1985-ben Licko által tervezett Oakland.

A huszadik század végén beköszöntött a tipográfia digitális korszaka, ugyanakkor eleinte ez a technika is rosszabb minöséget produkált, mint az ólombetûk. A kezdetekkor a nyomtatók még nagyon durva felbontással mûködtek: pontok négyzethálójából építették fel a karaktereket.

Nyilvánvaló, hogy ez a technika nem volt alkalmas az olyan finom részletekkel rendelkezö betûk reprodukálására, mint például a Baskerville.

November va

Történeti áttekintésünk egy, a betüre eröteljes hatást gyakorló technikai és kommunikációs forradalommal kezdtük, és azzal is fejezzük be.

Noha Gutenberg elsô patricái óta felbukkantak újabb találmányok, melyek forradalmasítani kívánták a betû papírra vetését (fényszedés, letraset, stb), ám ezek kevésbé váltak be, s végül, egy jobb találmány végleg kiszorította ôket. Ez a találmány – s egyben a következö kommunikációs forradalom katalizátora – a személyi számítógép volt.

Mindezeket leszögezvén, újra feltehetjük a kérdést: hová helyezzük mindazokat a betűket, amelyek egyik eddigi kategóriánkba sem férnének bele? A Magyarországon leginkább elterjedt – mindazonáltal meglehetősen elavult – ún. „tízes osztályozási rendszer” a „reklám-” vagy „díszbetű” megnevezést használja mindazokra a betűkre, melyeket egyik kategóriájába sem férnek bele, és nem alkalmasak hosszabb szövegrész szedésére. Ugyanakkor azokat a kérdéses betűtípusokat, melyek jól működnek kenyérbetűként is, „antikva varia”-ként emlegeti. Ez egyfajta megközelítés, de ahányféle rendszerezés, annyiféle létezik még.

Szeptember pé

pé

Történeti áttekintésünk egy, a betüre eröteljes hatást gyakorló technikai és kommunikációs forradalommal kezdtük, és azzal is fejezzük be.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 cs

cs

a számítógép bosszúja|

Ez ec utá tq tate n E ita uate m x e tem m ren s . eni da as Up p se tur volu eror io tatu , v pt cu . N r, olo a piu ptat equ que re e n p tem t, m a pl e qu d om gn ibu vo be am ebi mo atec sd lorpr aru fac tis i lend ta s aees me ea d us olu q re ium lace volo uas au vo rfer rum ad lec um es ti qu ti e

sz

ke sz

int láttuk, a különböző korokban uralkodó szellemi áramlatok – csakúgy mint az élet más területeit – úgy a művészetet, és

C:/A számítógép bosszúja

Ez ec utá tq tate n E or uate m x lac itate m rend es um erfe m enis a aspe v e r m v um st et olu ror m inis olec qu i b ur, pta e ea vo ea o d di ti qu olu ten cus pre rum le n pta tia a s r e Up im s n ei a. ipi sus one len tatu et a qu dus r, v es ut am a olo tiis fa utem rio. ce a id Om vo qu m lor as oum a d

hé ke sz cs pé sz va hé ke

hé

m

nyomtatásban a gótbetűket Az oldalon is alkalmazott Jenson betűtípus pár évtizeden belül felváltotta Nicolas Jenson (1420-80) 1470-ben metegy olvashatóbb írás, mely e kétségszett betűinek felújított változata. Jenson kívül hasznos tulajdonsága mellett a eredetileg pénzverőmester volt, aki VII. korban bekövetkező szellemi forradaKároly francia király megbízására, velenlomnak (humanizmus, reneszánsz is cében kitanulva a nyomtatás mesterségét köszönhetően hamar elterjedt. Nagyalkotta meg e típus klasszikus képvibetűiknek modellje az ókori római, selőjét. Bár betűin jól megfigyelhető a kőbe vésett betűk voltak, míg kisbetűi a kalligrafikus jelleg is, ő már tipográfiai 800-as évekbeli, vágott tollal rajzolt, ún. elvek szerint tervezett. A formajegyek „karoling minuszkulákon” alapultak. Az azonosságára törekedve elérte, hogy előbbiek így lapidáris (a véső jegyeit őrző), az egyes betűk bármilyen kombináciutóbbiak pedig pennális (kalligrafikus) jeóban jól működhetnek együtt. Mungyeket hordoztak. Innen eredeztethetőek kája kiállta az idő próbáját: az általa a talpak is, melyek mindkét technikának tervezett betű öbb mai típus modelltermészetes velejárói. Szintén ebből követjéül szolgált. A Robert Slimbach kezően a gömbölyű betűk tengelye határoáltal 1996-ban tervezett Jenson melzottan balra dőlt, az e karakter keresztvonala lett például Bruce Rogers 1914-es pedig felfelé ívelt. A nyomtatott betű tehát Centaurja is innen eredeztethető. még mindig inkább csak a kézzel írott másoLéteznek ugyanakkor olyan hulata, az új technikára való alkalmazása volt, és szadik századi és későbbi, velenerősen függött a megvalósíthatóságtól is. Ez a cei reneszánsznak minősíthető magyarázata annak, hogy ezeket (a velencei rebetűtípusok is, melyek nem koneszánsznak is nevezett) típusokat a már emlírabeli betűképeken alapulnak. tett kalligrafikus jelleg mellett a vastag és vékony Ilyen például a Kennerley, mevonalak közötti elenyésző különbség jellemezte. lyet Frederic Goudy tervezett Ebből következően az oldal képéről általában el1911-ben. A velencei reneszánsz mondható, hogy a szövegfolt a későbbi korokban betűk többnyire ideális kejellemzőhöz képest „sötét” volt. Bár Gutenberg nyérbetűk, főleg szépirodalom fekete „blokkjaihoz” mérve kétségkívül világos. szedésére alkalmazzák őket.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 sz va

a barokkból a klasszicizmusba

A

Február

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

hé

Át m e n e t

Velencei Reneszánsz

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

Hónap

december

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

hé ke sz cs pé sz va hé ke sz cs pé sz va hé ke sz cs pé sz

hé ke sz cs pé sz va hé ke sz cs pé sz va hé ke sz cs pé sz

alkalmazott grafika

va hé ke sz cs

|

pé sz

va

hé ke sz

va hé ke sz cs

2011-2013

pé sz

va

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 sz cs pé sz va hé ke sz cs

hé ke sz

|

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

sz

va

hé

ke

sz

cs

pé

hogyan készült?

Tervezés (és újratervezés, és újratervezés…)

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

Tördelés (és újratördelés, és újratördelés…)

• korhűség • korszerűség • a szövegfolt egyenletes szürkeértéke, „utcák” kerülése, egyenletes de változatos soresés, sorvégek, kimeneti sorok, iniciálék, elválasztásokra vonatkozó tipográfiai szabályok, kerning, tracking, leading, panicking…

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

Utolsó simítások, nyomtatás kifutóval B4 méretben fűzés nélkül egy példányban „tegnapra” digitális nyomdában

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

Elkészült! (a naptár is…)

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?

2013

Budai Rajziskola

Sándor Eliza

|

Budai Rajziskola

|

alkalmazott grafika

|

2011-2013

|

hogyan készült?