Elsősegélynyújtási Alapismeretek Modulfüzet
Készítette: Dede György
Elsősegélynyújtási alapismeretek
1. Tartalomjegyzék 1.
Tartalomjegyzék
2
2.
Bevezetés
6
3.
2.1.
A modul célja
6
2.2.
A modul követelményei
6
2.3.
A modul során elsajátított kompetenciák, készségek
6
Az elsősegély és a baleseti helyszín. A tevékenységek sorrendje
6
3.1.
A fejezet célja
6
3.2.
A fejezet követelményei
7
3.3.
A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek 7
3.4.
Kifejtés
7
3.4.1. Az elsősegélynyújtás meghatározása
7
3.4.2. Az elsősegélynyújtás általános szabályai
7
3.4.3. A baleseti helyszín
8
3.4.4. Tájékozódás a baleset helyszínén, a sérültek súlyossági osztályozása
10
3.4.4.1.
A sérülések súlyosságára utaló jelek
10
3.4.4.2.
Ellátási sorrend
12
3.4.5. A mentőszolgálat értesítése
12
3.4.6. Egyszerű betegvizsgáló eljárások
14
3.4.6.1.
Az eszmélet vizsgálata
14
3.4.6.2.
Légzésvizsgálat és a légzés szabadon tartása
14
3.4.6.3.
A vérkeringés vizsgálata
18
3.4.7. Légúti elzáródás
18
3.5.
Összefoglalás
20
3.6.
Ellenőrző kérdések és feladatok
20
3.7.
Értékelés
21
4. Az életveszélyes beteg ellátása és mozgathatósága, komplex újraélesztés 21 4.1.
A fejezet célja
21
4.2.
A fejezet követelményei
21
4.3.
A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek 22
2
Elsősegélynyújtási alapismeretek 4.4.
Kifejtés
22
4.4.1. A vérzés csillapítása
22
4.4.2. A sokk
25
4.4.3. Az újraélesztés (Felnőtt alapszintű)
26
4.4.4. Gyermekek újraélesztése
29
4.4.4.1.
Az újszülött újraélesztése
29
4.4.4.2.
Az 1-8 éves gyermekek újraélesztése
30
4.4.5. Helyszíni tevékenység
30
4.4.5.1.
A beteg mozgatása
30
4.4.5.2.
A beteg vetkőztetése
32
4.4.5.3.
A fertőzésveszély
33
4.4.6. Nagy lágyrész-sérülések
33
4.4.6.1.
Égési sérülések
33
4.4.6.2.
Nyílt hasi sérülés
36
4.5.
Összefoglalás
36
4.6.
Ellenőrző kérdések és feladatok
37
4.7.
Értékelés
37
5. A súlyos sérülések, gyakoribb rosszullétek, mérgezések és elsősegélyük
38
5.1.
A fejezet célja
38
5.2.
A fejezet követelményei
38
5.3.
A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek 38
5.4.
Kifejtés
38
5.4.1. Csontok és ízületek sérülése
38
5.4.1.1.
A koponyaboltozat-törés
39
5.4.1.2.
A koponyaalapi törés
39
5.4.1.3.
Az arckoponyacsont-törés
40
5.4.1.4.
A gerinctörés
40
5.4.1.5.
A bordatörés
41
5.4.1.6.
A medencetörés
42
5.4.1.7.
A kulcscsonttörés
42
5.4.1.8.
A felkartörés
42
5.4.1.9.
Az alkartörés
43
5.4.1.10.
A combcsonttörés
43
5.4.1.11.
A lábszártörés
43 3
Elsősegélynyújtási alapismeretek 5.4.1.12.
Az ízületi sérülések
5.4.2. Idegen test a szemben
44
5.4.3. Belső vérzéses beteg ellátása
45
5.4.4. Gyakoribb rosszullétek
46
5.4.4.1.
A cukorbetegség miatti kóma
46
5.4.4.2.
Az epilepszia
46
5.4.4.3.
A csecsemőkori lázgörcs
47
5.4.4.4.
A mellkasi fájdalom
47
5.4.5. Sérülés szokatlan helyszíneken Vízi balesetek
48
5.4.5.2.
Áramütés
49
8.
49
5.4.6.1.
Marószer- és oldószermérgezések
49
5.4.6.2.
Nem marószer okozta mérgezések
50
5.4.6.3.
Baleset veszélyes anyagot szállító járművel
54
5.5.
Összefoglalás
54
5.6.
Ellenőrző kérdések és feladatok
55
5.7.
Értékelés
55
Sebellátás, kötözés testtípusonként (Gyakorlat)
55
6.1.
A gyakorlat célja
55
6.2.
A gyakorlat követelményei
55
6.3.
A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek
55
6.4.
Kifejtés
56
6.4.1. Ideiglenes sebellátás
56
6.4.2. Kötések testtájak szerint (fedő és rögzítő kötések)
57
6.5.
7.
48
5.4.5.1.
5.4.6. Általános tennivalók mérgezés esetén
6.
43
Összefoglalás
Fektetési módok és alkalmazásuk (Gyakorlat)
59 59
7.1.
A gyakorlat célja
59
7.2.
A gyakorlat követelményei
60
7.3.
A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek
60
7.4.
Kifejtés
60
7.5.
Összefoglalás
62
Újraélesztés (Gyakorlat)
62
4
Elsősegélynyújtási alapismeretek
9.
10.
8.1.
A gyakorlat célja
62
8.2.
A gyakorlat követelményei
62
8.3.
A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek
62
8.4.
Összefoglalás
62
Próba modulzáró
63
9.1.
Próba modulzáró feladatlap
63
9.2.
Próba modulzáró értékelése
64
9.2.1. Próba modulzáró értékelésének szempontjai
65
Zárszó
66
10.1.
Felhasznált irodalom
66
10.2.
Függelék
67
10.2.1. A 4. fejezet megoldásai
67
10.2.2. Az 5. fejezet megoldásai
67
10.2.3. A 6. fejezet megoldásai
67
10.2.4. Próba modulzáró megoldásai
67
5
Elsősegélynyújtási alapismeretek
2. Bevezetés 2.1. A modul célja A modul célja az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek alapos elméleti és gyakorlati elsajátíttatása. 2.2. A modul követelményei A modul elvégzése után a hallgató képes legyen: - Az elsősegélynyújtás szükségességének felismerésére - Az életveszély tüneteinek megszüntetésére - Az újraélesztés elvégzésére - A keletkezett sebek, törések kezelésére - A gyakoribb rosszullétek, mérgezések elsősegélyére - Helyes segélykérésre 2.3. A modul során elsajátított kompetenciák, készségek Hirtelen egészségkárosodás alkalmával az alapfokú elsősegélynyújtási ismeretek birtokában a szaksegítség megérkezéséig a hallgató korszerű segítséget nyújtson!
3. Az elsősegély és a baleseti helyszín. A tevékenységek sorrendje 3.1. A fejezet célja A fejezet célja, hogy a hallgató megtanulja az elsősegély jelentőségét. Ismerje a baleseti helyszínen a tevékenység szabályait és sorrendjét. Ismerje fel az életveszélyt (vizsgálatokkal is). Súlyossági sorrendet tudjon felállítani.
6
Elsősegélynyújtási alapismeretek 3.2. A fejezet követelményei Az előadást követően a hallgató otthon olvassa el a fejezetet, válaszoljon a kérdésekre és értékelje tudását. 3.3. A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek A fejezetben foglaltak megtanulása után a hallgató akárhelyen az életet veszélyeztető tüneteket megszüntetheti, és korrekt, pontos segítséghívás lebonyolítására képes. 3.4. Kifejtés 3.4.1. Az elsősegélynyújtás meghatározása Az elsősegély az első segítség a bajbajutott embernek. A szakszerű első beavatkozás emberi életeket menthet. Az elsősegélynyújtás a végleges szakellátás megkezdése előtti egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki végezhet. A korszerű mentő és kórházi ellátással sem tudunk javítani az egyre romló halálozási statisztikán, ha a helyszínen a szakképzett egészségügyi dolgozók megérkezéséig nem történik ellátás. Még mindig tartja magát az a nézet, hogy „csak bajt nem okozni”! A biztos tudás az, amellyel ezt kiválthatjuk. Az elsősegélynyújtás célja a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen következményeinek elhárítása és az állapot további romlásának kivédése. Fontos, hogy a beteg a legrövidebb időn belül megkapja azt a segítséget, amely megakadályozza, hogy állapota a szakellátás megkezdéséig súlyosbodjon, illetve ne keletkezzenek olyan elváltozások, amelyek már visszafordíthatatlanul halálhoz vezetnek. Szem előtt tartandó szabály az elsősegélynyújtás során, hogy soha ne tegyünk többet, mint ami feltétlenül szükséges. A szükséges beavatkozásokat azonban mindig megfelelő időben végezzük el!
3.4.2. Az elsősegélynyújtás általános szabályai 7
Elsősegélynyújtási alapismeretek
a.
Előzzük meg az újabb baleset bekövetkeztét!
b.
Határozott,
megnyugtató
fellépéssel
és
körültekintő
intézkedéssel
biztosítsuk a helyszínen a nyugalmat, a rendet és a célszerű tevékenységet. c.
Gyorsan és lényegretörően tájékozódjunk a történtekről, a segélyre szorulók számáról, állapotáról és a helyszíni körülményekről!
d.
Mindig gondoskodjunk további segítségről, egészségügyi szakellátásról, illetve a megfelelően ellátott beteg szakszerű beszállításáról kórházba, vagy orvosi rendelőbe.
e.
Haladéktalanul és gyorsan, de kapkodás nélkül, gondosan, alaposan végezzük el a szükséges beavatkozásokat!
f.
Szeretettel,
emberségesen
törekedjünk
a
beteg
megnyugtatására,
panaszainak csökkentésére, bajának enyhítésére! g.
A beteget, illetve a sérültet mindig fektessük, vagy legalább ültessük le!
h.
Csak a szükséges mértékig, a szabályokat betartva vetkőztessük le a beteget!
i.
A baleseti helyszínt csak annyira változtassuk meg, amennyire az elsősegélyhez okvetlenül szükséges!
Soha ne bocsátkozzunk tudásunkat,
hozzáértésünket, gyakorlatunkat, képességeinket
meghaladó ténykedés felelőtlen kalandjába!
3.4.3. A baleseti helyszín A baleseti helyszín az a terület, ahol az egészségkárosodás megtörtént. A baleseti helyszín további veszélyeket rejthet magában, amelyek az elsősegélynyújtást is fenyegethetik (zárt térben felgyülemlett gáz, közlekedési balesetkor az arra haladó járművek, feszültség alatt lévő áramkör, stb). Magunk és a bajbajutott érdekében arra kell törekednünk, hogy ezt a veszélyt minimálisra csökkentsük. Közlekedési baleset helyszínén a segítségnyújtás megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy feltűnő jelzést kapjanak a közlekedési partnerek a veszélyhelyzetről, ezért kapcsoljuk be 8
Elsősegélynyújtási alapismeretek a vészvillogót, helyezzük el megfelelő helyre az elakadást jelző háromszöget vagy amennyiben van az elsősegélynyújtásnál nélkülözhető ember - állítsunk ki valakit kellő távolságra a helyszíntől, aki jelzi az érkezőknek a veszélyt. Gondolni kell arra, hogy a helyszínre érkező mentők (tűzoltók, rendőrök) minél jobban képesek legyenek megközelíteni a bajbajutottat. Ezért helyet kell biztosítani az oda- és elvonulásukhoz. Ma már gyakori, hogy a mentők helikopterrel érkeznek a baleset helyszínére. Közúti baleset esetén a leszállás az úttestre vagy a mellé történhet, ezért helyre van szükségük, általában kb. 30 méter sugarú kör alakú területre. A gép a terület fölött függeszkedik, és a pilóta a helikopter orrán elhelyezett reflektor villogtatásával jelzi a leszállási szándékát. Leszállás után a hajtóművet többnyire nem állítja le. A faroklégcsavar a talajhoz közel (kb. 1 m magasságban) forog, nagy fordulatszámmal. Emiatt azt megközelíteni életveszélyes! A helikoptert mindig szemből kell megközelíteni és csak akkor, amikor a pilóta az ajtót kinyitva karjelzéssel erre engedélyt ad! Zárt gáztérben (lakásban, garázsban stb.) talált balesetest azonnal ki kell vinni a helyiségből. Így őt is és magunkat is óvjuk a további károsodástól. Gondoljunk arra, hogy ezeken a területeken fokozott robbanásveszély lehet, ezért tilos gyufát, öngyújtót gyújtani és elektromos rendszert (villany, csengő) bekapcsolni! Az áramütött ember az izomgörcs miatt gyakran képtelen elengedni a feszültség alatt álló vezetéket. Amennyiben lehetséges, a kapcsolónál vagy a biztosítéknál meg kell szakítani az áramkört, mielőtt hozzáérünk a baleseteshez. Ha ez valamilyen okból lehetetlen, akkor bármilyen szigetelt vagy áramot nem vezető, például faeszközzel kell a vezetéket eltávolítani az áramütöttől. A nagyfeszültségű áramkörből (1000V felett) történő kimentéskor ez az eljárás nem alkalmazható, mert a sérült megközelítése életveszélyes. Csak - szakember által elvégzett - feszültségmentesítés után közelíthető meg az áldozat. (Itt kell felhívni a figyelmet a sajnálatosan gyakori halálos balesetek miatt - arra, hogy elektromos eszközt, hajszárítót, sütővasat, villany-borotvát stb. a fürdőkádban használni tilos! Mint ahogy azt is jó tudni, hogy elektromos fűnyírógépet csak száraz időben szabad használni!)
9
Elsősegélynyújtási alapismeretek 3.4.4. Tájékozódás a baleset helyszínén, a sérültek súlyossági osztályozása Az esemény optimálisnak minősíthető, amikor egy képzett elsősegélynyújtó a helyszínen egy beteget észlel, és azonnal az ellátáshoz foghat. Természetesen ebben az esetben is tájékozódnia kell az elsősegély megkezdése előtt a történtekről, a még meglévő veszélyforrásról. Sajnos a sürgősségi helyszínen sokszor megnehezíti a dolgunkat, hogy egyidejűleg több ember is megsérülhet. Az ellátandók és a beavatkozások sorrendjét csak úgy lehet célszerűen meghatározni, ha felmérjük a sérültek állapotának súlyosságát. Ezt elvégezhetjük a sérültek megtekintésével, panaszaik meghallgatásával és a megtanult egyszerű betegvizsgáló eljárások alkalmazásával. 3.4.4.1.
A sérülések súlyosságára utaló jelek
1. Életveszélyre utaló jelek: a. A nyak, a vállöv, a felkar, a comb területén nagyfokú vérzés b. A légző mozgás hiánya c. Mozdulatlanság, amely felszólításra és fájdalomingerre is fennáll d. Az arc szürkéssápadt és verejtékes (sokk) 2. Súlyos sérülésre utaló jelek A beteg panaszai alapján: a. Erős fájdalom, amely lehet állandó vagy időszakos, mozgásra fokozódó, görcsös, szorító, valamely irányba kisugárzó. b. Fulladás, amely lehet testhelyzettől függő vagy független c. Fülzúgás, kettős látás, egyensúlyzavar 3. Könnyűnek ítélhetjük a sérülést, ha a beteg: a. A kérdésekre pontos, kielégítő válaszokat ad 10
Elsősegélynyújtási alapismeretek b. Sebei kis kiterjedésűek és felületesek c. Vérzése szivárgó jellegű (gyöngyözik) d. Törzsét és végtagjait áttapintva, megmozgatva erős fájdalmat nem okozunk Az osztályozás az ellátás sorrendjét is meghatározza. Az életveszély elhárítása érdekében végzendő teendőket nevezzük sürgős beavatkozásnak. Sürgős továbbá az a beavatkozás, amelynek elmaradása a beteg vagy a sérült állapotában vissza nem fordítható változásokkal jár. A sürgős beavatkozások sorrendjének megállapításához nyújt segítséget az időfaktor ismerete. A sérült azon állapotát nevezzük életveszélyesnek, amely rövid időn belül biológiai halállal végződhet, ugyanakkor a halálos kimenetel elhárítására megalapozott remény van. Az időfaktor olyan mutató, amely azt fejezi ki, hogy bizonyos meghatározott idő alatt milyen mértékben súlyosbodik a beteg állapota, mennyire romlanak az életbenmaradás, a felgyógyulás kilátásai.
11
Elsősegélynyújtási alapismeretek
Ennek figyelembevételével tevékenykedünk a helyszínen.
3.4.4.2.
Ellátási sorrend
Életveszélyes sérült a. Nagyfokú vérző b. Légúti elzáródás c. Eszméletlen beteg d. Sokk Ellátásukat már az osztályozás alatt meg kell kezdeni – nem tűr haladékot az ellátásuk.
Klinikai halott Eszméletlen, légzése nincs.
Súlyos sérült Törések, nagy fájdalom, nagy lágyrész-sérülés, pszichés zavar.
Könnyű sérült Kis fájdalom, gyöngyöző vérzés. Az ellátás megkezdése előtt a mentőhívás a legfontosabb. A szaksegítség gyors megérkezésének alapfeltétele a minél hamarabbi mentőhívás. 3.4.5. A mentőszolgálat értesítése 12
Elsősegélynyújtási alapismeretek
Fontos a Mentőszolgálat tárgyilagos, pontos értesítése ahhoz, hogy megfelelő segítséget kapjon a beteg. Magyarországon a mentők telefonszáma a 104. Az általános segélyhívó számát akkor érdemes hívni, amikor a mentő jelenléte mellett tűzoltók és rendőrök kellenek a helyszínre. Egész Európában az általános segélyhívó telefonszám a 112. A bejelentésnek a következőket kell egyértelmű formában tartalmaznia a bemutatkozást követően: Mi történt? • karambol, robbanás, áramütés stb. Hol történt, hogyan közelíthető meg? • városban: kerület, utca, házszám vagy egyéb tájékozódási lehetőség: intézmény, üzlet előtt, kereszteződésben stb.; • lakásban: kerület, utca, házszám, emelet, ajtó, a kiírt bérlő neve; • üzemben: üzemrész, épületszám, megközelítési lehetőség; • országúton: az út száma, km-szelvény, autópályán a haladási irány, számozatlan úton a két község neve, amely között az út van; • nehezen megközelíthető helyszín esetén azt a találkozási pontot kell közölni, ahol a kiállított személy várja a mentőt. Hány sérült van, és milyen súlyos az állapotuk? Például ketten súlyosnak látszó sérülést szenvedtek és hárman könnyebben sérültek. Műszaki mentés szükséges-e? Szakadékba, árokba zuhant jármű, beszorult sérült, elektromos vezeték leszakadása, vegyszerkiömlés – mind műszaki mentést tehet szükségessé. Ezt a tűzoltóság végzi, akiket a mentő értesít.
13
Elsősegélynyújtási alapismeretek
3.4.6. Egyszerű betegvizsgáló eljárások Ahhoz, hogy helyesen tudjuk meghatározni a sérült állapotát, a következő egyszerű eljárásokat kell alkalmazni: - Először tisztázni kell, hogy a beteg él-e vagy meghalt. - Ha meghalt, akkor ez az állapot visszafordítható-e? - Ha él, akkor eszméletlen-e? - Ha nem eszméletlen, akkor milyen életet veszélyeztető, vagy súlyos sérülései vannak? Az elsősegélynyújtó csak akkor mondhatja ki teljes bizonyossággal, hogy a beteg meghalt, ha az élettel összeegyeztethetetlen sérülést észlel (törzstől leválasztott fej, szétzúzott koponya, kettészelt törzs, vízből kimentett felpuffadt bűzös holttest). A halál biztos jelének hiányában azonnal győződjünk meg, hogy az eszméletlen beteg lélegzik-e.
3.4.6.1.
Az eszmélet vizsgálata
A mozdulatlan beteget megszólítjuk, megrázzuk. Ha erre nem reagál, eszméletlennek kell tekinteni. Ezután mentőt kell hívni.
3.4.6.2.
Légzésvizsgálat és a légzés szabadon tartása
A légzést akkor tekinthetjük kielégítőnek, ha érzékelhető légzőmozgásokat és légáramlatot észlelünk. Ennek vizsgálatához – a helyszín adta lehetőségekhez mérten – megbontjuk a beteg ruházatát a mellkason és a hason. Fordítsuk a beteget a hátára, biztosítsunk átjárható légutakat a fej hátraszegésével, és az áll megemelésével. Helyezzük tenyerünket a beteg homlokára, és óvatosan hajtsuk hátra a beteg fejét. A másik kezünk mutató és középső ujjainak hegyével emeljük meg az állat, ezáltal a légutak 14
Elsősegélynyújtási alapismeretek szabaddá válnak. Tartsuk a légutakat nyitva, nézzük, hallgassuk, érezzük a légzést, maximum 10 másodpercig. Eközben: - Nézzük a mellkas légzőmozgásait. - Hallgassuk a beteg szájánál a légzési hangjait. - Érezzük az arcunkon a levegő áramlását. Az alábbi ábra szemléletesen mutatja be a fent leírtakat:
Ha az eszméletlen betegnek van légzése, akkor is életveszélyben van. Nyelve hátracsúszhat (megfulladhat), hányadéka a garatüregbe csoroghat (belélegezheti). Kitört fog, vér is képezhet légúti akadályt! A fulladás kivédésére a száj- és garatüreg kitörlése után a jól légző beteget stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük. Miután meggyőződtünk a légzés (és ezáltal a keringés) kielégítő voltáról: - Szükség esetén vegyük le a beteg szemüvegét. - Térdeljünk a hanyattfekvő beteg mellé és nyújtsuk ki annak mindkét lábát. - A beteg közelebb fekvő karját, könyökben derékszögben hajlítva, tenyérrel
15
Elsősegélynyújtási alapismeretek felfelé fektessük a fej mellé. - A távolabbi lábat, a térdet alátámasztva hajlítsuk be, és támasszuk a talpára. -
Az áldozat feje felőli kezünkkel a beteg túloldali karját, csuklóban megragadva,
húzzuk át a mellkas előtt, és a kézháttal felfelé szorítsuk a segélynyújtóhoz közelebbi archoz. -
A fejet így folyamatosan támasztva, a beteget a felhúzott térdénél fogva óvatosan
gördítsük magunk felé az oldalára. -
A felül elhelyezkedő, behajlított lábat hozzuk olyan helyzetbe, hogy a csípőben és
térdben derékszögben behajlított láb stabilizálja a helyzetet. -
A felül lévő, az alsót keresztező kart igazítsuk úgy az arc alá, hogy a fej maradjon
enyhén hátrahajtva, ugyanakkor az arc kissé lefelé nézzen. Ezzel biztosíthatjuk a légút szabadon maradását. -
Rendszeresen ellenőrizzük a beteg légzését – szükség esetén azonnal fordítsuk
vissza a hátára, ha az alapvető életfunkciókat pótolni kell. -
Amennyiben az áldozatot 30 percet meghaladóan kell ebben a helyzetben hagyni,
fordítsuk át a másik oldalára, hogy elkerülje az alul lévő kar tartós összenyomását (abban az esetben tegyük, ha a beteg végtagjai nem sérültek!). A stabil oldalfektetés lépéseit az alábbi ábrasor hivatott összefoglalni:
16
Elsősegélynyújtási alapismeretek
Kizáró okok:
gerinctörés medencetörés nyílt koponya-, mellkas-, hassérülés
Figyelni kell a fektetésnél továbbá arra, hogy mellkassérülésnél az egészséges mellkas kerüljön alulra, illetve végtagsérülésnél a sérült végtag kerüljön felülre. Abban az esetben, ha nem lehet stabil oldalfekvő helyzetbe helyezni a sérültet, a légút szabadon tartásának másik lehetősége az Esmarch-Heiberg-féle műfogás. A fejet hátrahajtjuk és ennek következtében a nyelv eltávolodik a garatfaltól. Az állkapcsot előre kell emelni.
17
Elsősegélynyújtási alapismeretek
3.4.6.3.
A vérkeringés vizsgálata
Csak akkor vizsgáljuk, ha a beteg eszméleténél van. A beteg fejét kissé hátra kell szegni. A nyak bőrén látható a nyalábszerűen megfeszülő fejbiccentő izom (a fül mögül halad a fejbiccentő izom irányába). Összezárt II-III-IV. ujjunk közül a III. ujjunk begyével tapintsuk ki a pajzsporc kiemelkedését (ádámcsutkát), majd mindhárom ujjunkkal csússzunk a pajzsporc és a fejbiccentő izom közötti árokba. Itt lüktet a nyaki fő ütőér.
3.4.7. Légúti elzáródás Oka lehet felnőttkorban a táplálék félrenyelése, míg csecsemő- és kisgyermekkorban az étkezés és a szájba vett játék félrenyelése fele-fele arányban oszlik meg. 1. A hirtelen fellépő, vagy nem teljes légúti elzáródás zenei hangot eredményez a légzéskor. Ha csak belégzéskor észlelhető, akkor a garatüreg kitörlésével ez a hang megszűnik. Ha viszont belégzéskor és kilégzéskor is zenei hang észlelhető, a garat kitakarításától nem várható változás, ugyanis az idegen test a gégében van. Ha csak kilégzéskor észlelünk zenei hangot, akkor az idegen test a gége alatt helyezkedik el. A szájgarat kitörlésétől ugyancsak nem várható légzésfelszabadulás.
18
Elsősegélynyújtási alapismeretek 2. A teljes légúti elzáródás tünete: a beteg torkához kap, nem tud levegőt venni. Izgatottá válik, a bordaközi izmok behúzódnak (próbál levegőt venni). Ha a súlyosan fuldokló ember még eszméleténél van, kérjük meg, hogy törölje ki a garatüregét. Ha ez hatástalan, alkalmazzunk 5 hátbacsapást szükség szerint. Ennek menete: - Álljunk a beteg mellé és kissé mögé. Egyik tenyerünkkel támasszuk meg a mellkast és enyhén döntsük előre, hogy a kimozduló akadály előreeshessen. - Tenyerünkkel legfeljebb ötször üssünk erőteljesen a lapockák közé (csecsemő- és kisgyermekkorú esetén fektessük a gyermeket a térdünkre, hogy a feje lefelé lógjon, és így üssünk a lapockák közé. Megtehetjük ugyanezt a lábával felemelve tartva). - Minden ütés után ellenőrizzük, hogy megoldódott-e a szűkület okozta probléma, és csak szükség esetén ismételjük meg a csapást. Ha az öt hátbacsapás eredménytelen volt, alkalmazzunk öt hasi lökést (Heimlich-féle műfogás). Ennek lépései: - Álljunk a beteg mögé, törzsét döntsük kissé előre és karoljuk át hasának felső részét. - Szorítsuk egyik kezünket ökölbe, helyezzük azt a beteg hasára a köldök és a szegycsont közé. - Másik kezünkkel ragadjuk meg az öklünket, és rántsunk erősen be- és felfelé a beteg hasába. Maximum ötször ismételjük meg.
19
Elsősegélynyújtási alapismeretek
Ha eredménytelen az elzáródás megszüntetése, váltogassuk ötösével a hátbacsapásokat és a hasi lökéseket a beteg eszméletlenné válásáig, vagy amíg meg nem szűnik a légúti akadály. Csecsemő- és kisgyermekkorú beteg esetén helyezzük az egyik kezünket a mellkas elülső felére, a másik kezünket a hátára. A mellkas gyors összenyomásával növeljük meg a mellkasi nyomást! Ha Heimlich-műfogás alkalmazására kényszerülünk, a beteg a panaszmentessé válása után is kórházba szállítandó! Felléphetnek ugyanis szövődményei: gyomor-, lép-, májsérülés. Eszméletlenné váló betegnél már újraélesztés szükséges (felváltva 30 mellkaskompresszió – száj- és garatkitörlés – 2 befúvás; a légzés visszatértéig). Csecsemőknél és kisgyermekeknél 3 mellkaskompresszió – 1 befúvás, a légzés visszatértéig. 3.5. Összefoglalás A hallgató ebben a fejezetben megismerkedhetett az elsősegélynyújtás általános szabályaival. Tisztában van a sérültek osztályozásával, valamint egyszerű betegvizsgálati eljárásokat is elsajátított. Megismerkedett az életveszély tüneteivel. 3.6. Ellenőrző kérdések és feladatok
20
Elsősegélynyújtási alapismeretek
1. Mi az elsősegélynyújtás célja? (20p)
2. A helikopterfarok légcsavarja milyen magasan forog a föld felett? (20p)
3. Sorolja fel az életveszélyre utaló jeleket! (20p) a) b) c) d) 4. A mentők telefonszáma: (20p)
5. Mennyi ideig vizsgáljuk a légzést? (20p)
3.7. Értékelés
21
Elsősegélynyújtási alapismeretek
4. Az életveszélyes beteg ellátása és mozgathatósága, komplex újraélesztés 4.1. A fejezet célja A hallgatónak meg kell tanulnia a nagyfokú vérző sérültek és a sokkos beteg ellátását, illetve a betegek mobilizálásának módját. Elméletben fogja megtanulni az újraélesztést. 4.2. A fejezet követelményei A hallgató elméletben kell, hogy elsajátítsa azokat a teendőket, amelyek az életveszély elhárításához elkerülhetetlenek. Merjen és tudjon újraélesztésbe kezdeni.
4.3. A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek A szaksegítség megérkezéséig elláthatja az életveszélyes sérülteket, illetve megkezdheti azok újraélesztését szükség esetén. 4.4. Kifejtés 4.4.1. A vérzés csillapítása A következő vérzéstípusokat különböztetjük meg:
22
Elsősegélynyújtási alapismeretek 1.
Hajszáleres vérzés keletkezik például a bőrfelület horzsolásainál, ilyenkor a sérült hajszálerekből lassan gyöngyözik a vér.
2.
Visszeres (vénás) vérzésnél a vér lassan folyik a sebből. Minél nagyobb átmérőjű véna sérült meg, annál bőségesebben folyik a vér. A vér színe sötétvörös.
3.
Ütőeres (artériás) vérzés arról ismerhető fel, hogy a sebből ütemesen lüktetve tör elő a vér. A vér színe világospiros, de idős embereknél oxigénhiány miatt sötét is lehet.
A vérzéscsillapítás módszerei: (A hajszáleres vérzés ellátását lásd később a sebellátásnál.) 1. Ha a vérzés jelentős fokú, a sérültet ültessük vagy fektessük le. Ha végtagon van a sérülés, akkor emeljük a szív magassága fölé. 2. A sérülés alatt és fölött minden szorítást szüntessünk meg (pl. gyűrű, óra, karkötő, bokalánc, cipő, zokni). 3. Helyezzünk a sebre nyomókötést. Ütőeres vérzés elsősegély-nyújtásakor az előző tennivalókat az alábbiakkal egészítsük ki:
23
Elsősegélynyújtási alapismeretek Mielőtt a nyomókötést felhelyezzük, a vérzést ideiglenesen csillapítani kell az úgynevezett artériás nyomáspontok benyomásával. Ezek olyan helyek a sérülés és a szív között, ahol az ér csontos alapon nyomható és kevés lágyrész borítja. A nyomáspontokon elnyomva az eret a vérzés megszűnik, így a nyomókötés elkészítéséig nem vérzik ki a beteg. Az
artériás
nyomáspontok
közül
igen
sokszor
alkalmazzuk
ujjnyomásos
vérzéscsillapításra az alábbi ábrán láthatóakat (a nyomás alatti ér lüktető vérzései megszűnnek).
Előfordul – főleg a nyak és a fej sérülésénél, hogy nincs megfelelő leszorítási pont. Súlyos esetben és kényszerhelyzetben a vérzés helyén a sebbe nyúlva kísérelhetjük meg a vérző eret a legközelebb eső kemény alaphoz szorítani. Ilyen esetben az életveszély elhárításának parancsa erősebb a sebfertőzés tilalmánál, mely tilalmat a sebbe nyúlva megszegünk. Nyaki ütőeres vérzésnél egy viszonylag tiszta ruhadarabbal (pl. a beteg inge) a sebbe nyúlva, a beteg háta mögé állva a nyaki gerincre nyomjuk az eret. Ezt tartjuk a mentő megérkezéséig, mivel a nyakra a fulladásveszély miatt nem helyezhető nyomókötés.
24
Elsősegélynyújtási alapismeretek A nyomókötés készítése: A sebre steril kötszert helyezünk (artériás vérzésnél magába a sebbe nyomjuk). Erre tesszük a kibontatlan tömött gézpólyát, majd ezt pólyamenetekkel rögzítjük. Az artériás és a vénás vérzés nyomókötés alkalmazásával – abban az esetben, ha megfelelően alkalmazták – tökéletesen ellátható. VIGYÁZAT! Nyaki sérülés esetén nem alkalmazható!
4.4.2. A sokk A súlyos sérülések fokozatosan, de gyorsan is ronthatnak a beteg állapotán. A sokk életveszélyes állapot! Okozhatja nagyfokú vérveszteség, nagy fájdalom, égés, allergia, súlyos megbetegedés – amely a keringés összeomlásához vezet. Feltűnő a korábban jajgató beteg elcsendesedése, a környezetével szemben közömbössé válása. A beteg bőre szürkéssápadttá válik, megtapintva hűvösnek, nyirkosnak érezzük. Pulzusa egyre szaporább (100/perc fölötti), könnyen elnyomható. Ha nem avatkozunk közbe, a folyamat állandóan romlik, aminek következtében a beteg eszméletlenné válhat, végül meghal. Az alábbiakban leírt ellátás a beteg életét menti meg!
25
Elsősegélynyújtási alapismeretek
1. Ha lehetséges, szüntessük meg a kiváltó okot (vérzéscsillapítás, törés rögzítése). 2. Helyes fektetés: a hanyatt fekvő beteg lábát 30°-ban meg kell emelni, hogy a létfontosságú szervek (agy, szív, vese) megfelelő vérellátást kapjanak. Ha lehetőség van rá (pl. árokpart, vagy ágyban fekvő betegnél), úgy fektetjük, hogy az egész beteget lejtőztetjük 30°-os dőlésszögben. 3. Előfordulhat, hogy a sokkos beteg reszket, ilyenkor be kell takarni. Szomjúság is felléphet, ilyenkor meg kell itatni (kivéve: hasi sérült!). Az ájulás: a sokk jóindulatú formájának is szokták nevezni, azonban ez nem egy önmagában állandóan romló állapot! Oka: az agy vérellátásának átmeneti elégtelensége. Sokszor előfordul, hogy iskolai ünnepségeken a vigyázzban álló gyermek összeesik. A vénás billentyűk elégtelensége miatt a lábakba csorog a vér – agya nem kap elegendő vérellátást. A beteg úgy érzi, hogy „kimegy a lábából az erő”, látászavar jelentkezik nála (karikák, vibráló foltok), és kezd elsötétülni a világ. Ránézésre sápadttá, verejtékessé válik a beteg, mozgása bizonytalan. A rosszullét helyszínén azonnal fektessük le, lábát emeljük meg. Ha 1-2 perc múlva panaszmentessé válik, kísérjük szellős, hűvös helyre. Ájult betegen a lenti ábrán is látható, úgynevezett sokkfektetés alkalmazása a teljes gyógyulást hozza számára. Ha nem, akkor a mentőhívás elengedhetetlen, ilyenkor ugyanis súlyosabb betegségek állhatnak a háttérben.
26
Elsősegélynyújtási alapismeretek
4.4.3. Az újraélesztés (Felnőtt alapszintű) Amint az előzőekben a betegvizsgálatnál már tárgyaltuk, a halál egyfajta folyamat. Szobahőmérsékleten kb. 4-5 percünk van, hogy az agy sejtjeinek visszafordíthatatlan bomlása ne kezdődjön el, ne alakuljon ki az agyhalál állapota. Jeges vízbe esett embernél még 1/2 óra elteltével is van esély a sikeres újraélesztésre, mivel a lehűlt sejtek oxigénigénye minimális. A légzés és keringés megszűnte után rövidebb-hosszabb ideig a sejtek még életképesek maradnak. Ha ezen időn belül helyreállítjuk vagy mesterségesen fenntartjuk a vérkeringést és a légzést, akkor a sejtek életben maradnak, ellenkező esetben elpusztulnak. Klinikai halálról akkor beszélünk, amikor akadozva, vagy hirtelen balesetszerűen megszűnik a légzés vagy a keringés, esetleg mindkettő, de a sikeres újraélesztésre az agykéreg sejtjeinek életképessége alapján megalapozott remény van. Biológiai halál esetén a légzés és a keringés hiánya sokáig áll fenn (és nincs mesterségesen pótolva sem). Sikeres újraélesztésre nincs lehetőség. Külső jelek alapján nem érzékelhetőek szembetűnő különbségek a klinikai és a biológiai halál között. Az elsősegélynyújtó ebben a szituációban többet ér a helyszínen – ha tudja mit és hogyan tegyen –, mint egy orvoscsoport tíz perccel később. Egy földön fekvő, mozdulatlan betegnél a teendők sorrendjét a fontossága miatt pontokba szedve taglalhatjuk. A megtanultakat természetesen sokat gyakoroljuk majd. 1. Eszméletlenség vizsgálata. Köszönünk, megrázzuk a vállát. 2. Ha nem reagál, tehát eszméletlen a beteg, akkor haladéktalanul mentőt kell hívni. 3. Ha légúti elzáródásra utaló jel van (hányadék a száj szélén, vagy evés közben vált eszméletlenné a beteg), akkor ki kell nyitni a száját, megvizsgálni a garatüregét, és kitakarítani, ha szükséges. 27
Elsősegélynyújtási alapismeretek
4. Légzésvizsgálat Fej hátraszegése, áll előreemelése (a légzésvizsgálatnál leírtak szerint). Fejünket a lemeztelenített mellkas irányába fordítjuk, fülünket a beteg orrához helyezzük. Tíz másodpercig vizsgáljuk, hogy van-e légzés, vagyis: a. Halljuk-e a kiáramló levegőt? b. Érezzük-e a kifújt levegőt? c. Látjuk-e a mellkas-has határán az emelkedést és a süllyedést? Minden újszülött hasi légzésű, tehát belégzéskor a hasuk emelkedik. A férfiak szintén hasi légzésűek, a nőknek a mellkasuk emelkedik belégzéskor. Ha nincs légzés, újra fel kell hívni a mentőket, és közölni kell velük, hogy újraélesztésbe kezdünk. 5. Ha a keringésnek nincs jele (a beteg nem mozog), akkor a beteget valamilyen kemény alapra kell helyezni, és mellkaskompressziókat kell alkalmazni; számolva, 30-at. A beteg válla mellé térdelve a fejtől távolabbra eső kezünket a beteg szegycsontjának alsó harmadára fektetjük, ujjakkal a fej felé. Másik kezünkkel átfogjuk a mellkason lévő kezünket és függőlegesen lenyomjuk a mellkast kb. 3-5 cm-re, 100/perc gyorsasággal.
6. A 30 mellkaskompresszió után hátraszegjük a beteg fejét, bezárjuk a száját. Egyrétegű textílián keresztül (mely pl. a beteg inge is lehet) szájból orrba lélegeztetünk, kb. 500-
28
Elsősegélynyújtási alapismeretek 600 ml levegőt. Befújás után a beteg mellkasa felé fordítjuk a fejünket, és láthatjuk a mellkas süllyedését, halljuk a kiáramló levegőt. Ezt ismételjük meg még egyszer.
Ha nem a mellkas süllyed, hanem a gyomor emelkedik, akkor a gyomorból ki kell nyomni a levegőt, majd a száj-és garatüreget kitisztítani. Ezek után folytatható az újraélesztés. A mellkaskompressziók és a lélegeztetés számának aránya 30:2. A műveletet mindaddig folytatjuk, amíg meg nem érkezik a mentő, vagy a fülünkkel halljuk, érezzük és látjuk a mellkason, hogy a beteg önállóan lélegzik. Sikeres újraélesztés esetén (légzés van) a beteget stabil oldalfektetésbe helyezhetjük, ha a beteg légzésszáma percenként 10-nél több, vagy 40-nél kevesebb (ezt természetesen meg kell számolni). Minden más esetben tovább kell lélegeztetni! Felnőtt embereknél egyébként a normális légzésszám 14-16/perc, a szív pedig percenként 70-80-at ver normális esetben.
4.4.4. Gyermekek újraélesztése 4.4.4.1.
Az újszülött újraélesztése
29
Elsősegélynyújtási alapismeretek Egy újszülött légzésszáma normálisan 40/perc. Pulzusszáma több, mint 120 percenként normális esetben. A felnőttekkel ellentétben elsősorban a légzésük szokott leállni. Újraélesztésnél is ennek pótlása az elsődleges feladat. A légzésvizsgálatig a felnőtt újraélesztéssel azonos a folyamat menete (ha nincs légzés, akkor mentőhívás; kemény alapra helyezés; fej hátraszegése kissé), majd szájból szájba-orrba lélegeztetünk. 5-ször fújunk be, és csak annyit, hogy emelkedjen a mellkas (orrunkban lévő levegőmennyiséget). Ha nem tér vissza a légzés, illetve mozgást vagy hangokat nem észlelünk, akkor hozzá kell kezdeni a mellkaskompressziókhoz. A szegycsontra, a mellbimbók vonala alá helyezzük a mutató- és középső ujjunkat, majd lenyomjuk a mellkast 1,5 – 2 cm-re háromszor. Ezután újra befújás 1-szer, majd mellkaskompresszió 3-szor. A befújások és mellkaskompressziók aránya csecsemő- és kisgyermekkorban 1:3.
4.4.4.2. Ellátásuk
Az 1-8 éves gyermekek újraélesztése a
felnőtt
újraélesztésről
annyiban
különbözik
csak,
hogy
a
mellkaskompressziókat egy kézzel végezzük. A tenyér alsó szélét helyezzük a szegycsontra és kb. 45°-os szögben nyomjuk a beteg gyermek mellkasát.
4.4.5. Helyszíni tevékenység 4.4.5.1.
A beteg mozgatása
Kimentéskor szem előtt kell tartani, hogy a. A kimentés nem kockáztathatja az elsősegélynyújtó életét, hiszen ezzel a bajbajutott sem kap további segítséget, csak újabb áldozata lesz az eseménynek! 30
Elsősegélynyújtási alapismeretek b. A kimentés gyors és kíméletes legyen. Úgy kell az alkalmazandó eljárást megválasztani, hogy ne okozzunk további súlyos sérülést – esetleg halált – az elkapkodott beavatkozással (pl. biztonsági övet csak a beteg feje mellett vághatjuk, más esetben ugyanis a mentés közben kinyíló légzsák keresztülviheti a betegen az ollót. Ugyancsak hasonló okból nem hajolunk a beteg elé mentés közben: a kinyíló légzsák koponyatörésünket is okozhatja). c. Az első tájékozódáskor fel kell ismerni a kimentés esetleges lehetetlenségét, túlzott időigényességét. Ilyenkor azonnal műszaki mentést kell kérni (pl. kútba esett mentése). Ezen szempontokat figyelembe véve gépkocsiból csak akkor vesszük ki a sérülteket, ha az elsősegélynyújtó élete nincs veszélyben. Például egy égő autóba beszorult lábú sérült kimentése lehetetlen – és tilos. Ha nincs robbanásveszély, meg kell vizsgálni a sérültet. a. Eszméletlen-e? b. Sérült-e? Ha eszméletlen, de van légzése a betegnek, akkor Esmarch-Heiberg-féle műfogással szabadon tarthatóak a légutak a mentők megérkezéséig. Ha a sérültnek nincs légzése (pedig a garat tiszta) és nincs beszorulva, minden vizsgálat nélkül ki kell venni a gépkocsiból! Ugyanis az autóban nem lehet újraéleszteni. Minden gépkocsiban megsérült eszméletlen beteget nyaki gerinctöröttnek tekintünk. Ilyenkor tanácsos a fej hátraszegése kíméletesen ill. nyaki rögzítő kötés (Schanz-gallér). Ha a beteg nem eszméletlen, akkor a panaszai sokat segíthetnek annak tisztázásában, hogy milyen sérülése van. Ha fáj a gerince, medencecsontja, combcsontja, akkor lehetőleg ne mozgassuk (a mentők speciális eszközökkel ki tudják majd menteni). Ha szükséges, a lentebb ábrázolt Rautek-féle műfogással mentünk: - A sérültet derekánál fogva kifordítjuk. - A hóna alatt átnyúlva megfogjuk egyik (nem sérült) végtagját. - Ráhúzzuk a combunkra. 31
Elsősegélynyújtási alapismeretek - A mellkasunkon-térdünkön fekvő sérültet tovább tudjuk vonszolni. A
Rautek-műfogással
a
betegek
mozgatását
egyéb
esetben
is
megoldhatjuk
(testsúlyunknál súlyosabb betegek esetében például).
4.4.5.2.
A beteg vetkőztetése
32
Elsősegélynyújtási alapismeretek A sérülések szükségessé tehetik a sérült részleges vagy teljes levetkőztetését. A művelet igen nagy óvatosságot és körültekintést igényel. Csak a szükséges mértékig vetkőztessünk! Az eszméletnél lévő beteg képes arra, hogy segítsen a vetkőztetésben, illetve azonnal jelzi, ha fájdalmat okozunk az eljárással. Általános szabály, hogy mindig az ép oldalon kezdjük a vetkőztetést és a sérült oldalon fejezzük be úgy, hogy annak mozdulatlanságát a lehető legjobban kell, hogy biztosítsuk (az öltöztetés pedig fordítva történik). A többrétegű ruhát lehetőleg egyszerre vegyük le. Az eszméletlen vagy magatehetetlen emberről a kabátot úgy kell levenni, hogy a gombokat kigombolva a hátánál magasan fel kell húzni egészen a fejéig, majd az ép kart kell kibújtatni a kabátujjból és utoljára a sérült kart. Amennyiben a kellő kímélettel nem távolítható el a ruha (nadrág, csizma), azt a varrás mentén kell felhasítani és úgy eltávolítani. A megsérült kézről haladéktalanul el kell távolítani a gyűrűt, a csuklóról a karórát, mert a sérült kéz megduzzadva később ezt megnehezíti, illetve a szoros gyűrű vagy óraszíj keringési zavart okozhat.
4.4.5.3.
A fertőzésveszély
A vér és egyéb testnedvek által terjedő betegségek elkerülése érdekében mindig használjunk gumikesztyűt! Rengeteg gépkocsi van, az elsősegélydobozuk pedig tartalmazza a kesztyűt. A nagy fertőzésveszély megköveteli a használatát.
4.4.6. Nagy lágyrész-sérülések 4.4.6.1.
Égési sérülések
a. Az égési sérülések okai: - Gőz és forró folyadék: A forrázás aránylag ritkán okoz mély bőrelhalást, a heveny stádiumban viszont jelentős vizenyő alakul ki. 33
Elsősegélynyújtási alapismeretek
- Láng: A másodperc törtrésze alatt súlyos égési sebet okozhat. A hőbehatást fokozza, hogy a ruházat meggyulladásakor az oltás jelentős időt vehet igénybe. Jellemző a bőr teljes vastagságú elhalása. - Forró vagy megolvadt fémek okozta égés: Elsősorban ipari balesetekre jellemző, de a háztartásban, mindennapi életben is előfordulnak hasonló esetek tűzhelyre, kályhára esés következtében. - Sugárzó
energia:
Békében
elektromos
ívfény
okozhatja,
háborúban
atomfegyver robbanásakor lép fel villanó fényégés. - Elektromos égések: Rendkívül rossz gyógyulási hajlam; gyakran sérülnek az inak és a csontok is. - Vegyi anyagok okozta bőrsérülések: Savakkal, lúgokkal történő balesetek következtében jönnek létre. b. Az égési sérülések felosztása - I. fokú égés: A szöveti károsodás csak a bőr legfelső rétegére terjed ki; a sérülés helyén bőrpír, duzzanat, fájdalom jelentkezik. A gyógyulás hámlás kíséretében folyik. - II. fokú égés: A szöveti károsodás az irha felső rétegére is kiterjed. A sérülés helyén hólyagok keletkeznek, melynek alapja élénkpiros, bő plazmacsorgás (vérsavó) észlelhető, vizenyőképződés jellemző. - III. fokú égés: Az égett szövetek elhalása részleges vagy teljes lehet; a bőr összes eleme és részben a bőr alatti kötőszövet is sérülést szenved. A bőr halvány,
a
hólyagok
folyadékcsorgás,
alapja
halvány
vizenyőképződés
rózsaszínű
jellemző.
vagy
Előfordul
elfehéredett; például
égő
folyadékokkal, forró fémekkel történő érintkezéskor, hogy a bőrön nincsenek hólyagok.
34
Elsősegélynyújtási alapismeretek - IV. fokú égés: A hőhatásnak kitett szövetek teljes elszenesedésével jár. c. Az égési sérülés kiterjedése Az égési sérülés elsősegélynyújtásában, gyógykezelésében, és a rehabilitációban nagy jelentősége van annak, hogy az égés a testfelület hány százalékát érinti. Ennek kiszámítására több módszer ismeretes. A gyakorlatban legjobban bevált a Wallace-féle 9-es szabály: -
a fej 9%-ot,
-
a törzs elöl 18%-ot, hátul 18%-ot,
-
a felső végtagok 9-9%-ot,
-
az alsó végtagok 18-18%-ot,
-
a gáttájék égése 1%-ot jelent.
Nagyobb tömegű égett sérült esetében az égett testfelszín meghatározására a gyakorlatban jól bevált módszer az, hogy a beteg tenyerének felülete a test felületének 1%-a. Az égés nyilvánvalóan annál súlyosabb, minél nagyobb a megégett testfelület. Ha a testfelület több mint 70%-a megég, a baleset rendszerint halálos kimenetelű; amennyiben az égett testfelszín és a sérült korának az összege meghaladja a 100-at, rossz az égési sérülés kimenetele.
35
Elsősegélynyújtási alapismeretek
d. Az égési seb kezelése Az elsősegélynyújtás legfontosabb eleme ekkor a hőhatás mielőbbi megszüntetése. Égési sérülés esetén, ha a beteg ruházata ég, akkor takaróval szorosan be kell burkolni. A kisebb égések esetében az égett testfelületről a ruhát eltávolítjuk. Az elsősegélynyújtás alapvető fontosságú eleme az égett testfelszín vízzel – lehetőleg folyó vízzel – történő hűtése. A csap- vagy kútvíz fertőzöttsége oly csekély, hogy e szempontból elhanyagolható. A hűtés nagy jelentőségű, mert csökkenti a mélyebb szövetek károsodását. A hűtést 20 percig kell folytatni, ez átmenetileg csillapítja a fájdalmat. A hűtés után az égési sebet száraz, steril kötszerrel bekötjük. A bőrbe égett különböző szennyező anyagokat, műszál- és textíliamaradékokat az elsősegélynyújtónak nem kell eltávolítania, az azonnali és folyamatos vízzel történő hűtés ilyenkor a legcélravezetőbb. A beteget haladéktalanul orvoshoz vagy gyógyintézetbe kell juttatni, mentőt kell hívni!
4.4.6.2.
Nyílt hasi sérülés
Nem okoz diagnosztikai problémát. Általában kisfokú vérzés, a belek látszanak. Ilyen esetben kétszeres sebkörnyéki jódozás után steril fedés szükséges. A 50×80 cm-es steril lapot rögzítjük azáltal, hogy a háromszögletű kendőt úgy hajtjuk, hogy fedje a sérülést, és két végét a beteg teste alá nyomjuk. A mentők megérkezéséig mozgatási tilalom áll fenn, továbbá a beteg nem ihat folyadékot. A sérült fektetése minden hasi fájdalommal rendelkező betegnél azonosan történik. Fejét megemeljük, a lábait felhúzzuk, és térdben alátámasztjuk.
36
Elsősegélynyújtási alapismeretek
4.5. Összefoglalás Az életveszélyes sérültek ellátása ez után a fejezet után már nem jelenthet problémát. A hallgató elsajátította az újraélesztés elméleti ismereteit, de természetesen gyakorolni kell, hogy készség szintjén is rendelkezzen ezen ismeretekkel.
4.6. Ellenőrző kérdések és feladatok 1. Milyen vérzéstípusokat ismerünk? (20p)
2. A lábszár lüktető vérzésénél hol található legközelebb artériás nyomáspont? (20p)
3. Hogyan fektetünk sokkos beteget? (20p)
4. Mennyi a mellkaskompressziók és a befújás aránya felnőttek esetén? (20p)
5. Mire használjuk a Rautek-féle műfogást? (20p)
37
Elsősegélynyújtási alapismeretek
4.7. Értékelés
38
Elsősegélynyújtási alapismeretek
5. A súlyos sérülések, gyakoribb rosszullétek, mérgezések és elsősegélyük 5.1. A fejezet célja A fejezet célja megtanítani a hallgatókkal a csonttörések helyszíni ellátását, továbbá a lágyrész-sérülés felismerését és a teendőket ilyen esetekben. A leggyakoribb rosszullétek ellátásának megtanítása és a mérgezések elsősegélyének megismertetése is e fejezet céljai között szerepel. 5.2. A fejezet követelményei A hallgatónak tudnia kell különböző csonttörések és ficamok alkalmával, hogy mi a teendője. Ismerje fel és elméletben tudja a lágyrész-sérülés ellátását. A gyakoribb rosszullétek alkalmával be tudjon avatkozni szükség esetén, továbbá tanulja meg a mérgezések helyes elsősegélyét. 5.3. A fejezet során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek és készségek A hallgató rögzítheti a csonttöréseket és ízületi sérüléseket. A szaksegítség megérkezéséig elláthatja a különböző rosszulléteket és mérgezéseket. 5.4. Kifejtés 5.4.1. Csontok és ízületek sérülése Gyakori sérülési forma a közlekedési, a sport-, a szabadidős, a munkahelyi, a háztartási baleseteknél egyaránt. Azt, hogy csontrepedés, törés, ízületi rándulás, ficam történt-e, biztonsággal csak röntgenvizsgálattal lehet megállapítani. Az elsősegélynyújtó akkor jár el helyesen, ha a sérült panaszai, fájdalma, esetleg a látható duzzanat, deformitás alapján a maximális elsősegélyt alkalmazza, és szakemberre bízza a diagnózis felállítását.
39
Elsősegélynyújtási alapismeretek A csonttörés vagy ízületi ficam zárt (fedett) akkor, ha a sérülés feletti bőr épsége megmarad. A nyílt csonttörés vagy ízületi ficam esetén a sérülés feletti bőrön seb keletkezik. Nem feltétlenül szükséges, hogy a csontvégek láthatóak legyenek a sebben, hiszen azokat a rugalmas lágyrészek eltakarhatják. A nyílt csonttörés és ízületi ficam fokozott – és nagyon nehezen gyógyuló – fertőzésveszélyt jelent! A csonttörés és a ficam további következménye lehet a környezetében futó erek és idegek sérülése, amely végtagrészelhalást, bénulást eredményezhet. Ez a veszély fokozódik, ha rögzítetlenül, illetve rossz rögzítéssel, szakszerűtlenül szállítják a sérültet: az elmozduló, éles, tört végek elvághatják ezeket a képleteket (másodlagos sérülés).
5.4.1.1.
A koponyaboltozat-törés
Oka: a koponyát ért ütés. Gyakran megsérül a csontok által védett agyállomány, illetve sérülhetnek az azokat ellátó erek is. Az a sérült, aki az ütés pillanatában elvesztette az eszméletét, és rövidebb-hosszabb idő (maximálisan 15 perc) múlva magához tér, a történtekre nem emlékszik, szédül, hányingere van, fáj a feje, látás- és hallászavarról panaszkodik: agyrázkódást szenvedett. A hajas fejbőrön lehet vérző sebzés (nyílt törés gyanúja!), de lehet, hogy csak egy bőr alatti duzzanatot tapintunk. Súlyosnak minősül a koponyaboltozat nyílt törése, ha a sebből agyállomány ürül. Ekkor a sérült többnyire eszméletlen. Ellátása: szigorú fektetés, eszméletlen balesetesnél légútbiztosítás, ha ellenjavallata nincs, stabil oldalfektetés. Légzés hiányában befúvásos lélegeztetés, illetve újraélesztés (lásd az ott leírtakat!). A sérültet mentővel kell szállítani!
5.4.1.2.
A koponyaalapi törés
Különböző formái lehetnek, amelyeket jellemez a szem körüli pápaszem - vérömleny az orrból - a sérült oldali fülből való vérzés. Eszméletlen, hátán fekvő sérültnél külön veszélyt
40
Elsősegélynyújtási alapismeretek jelenthet a láthatatlan vérzés, amely a hátsó garatfalon csorog le, és azt belehelve fulladást okozhat. Ellátása: légutak megtekintése, kitisztítása, légzésellenőrzés. Eszméletlen, jól légző balesetes stabil oldalfektetése. Eszméletre térés után, kissé megemelt fejjel, vízszintesen fektessük a sérültet. Laza fedőkötés a vérző fülre, orra. A sérültet mentővel kell szállítani!
5.4.1.3.
Az arckoponyacsont-törés
Felső vagy alsó állcsont törésekor jellemző a fájdalom, a harapási nehézség vagy lehetetlenség, a fogsor deformáltsága, a nehezített szájnyitás, esetleg a fogak kitörése. Az orrcsont törésekor az orrgyök fájdalmas, duzzadt, többnyire orrvérzés is jelentkezik. Az alsó állcsont (állkapocs) ficama esetén a sérült oldali fül tájékának fájdalma, a beteg nyitott szája, nyálcsorgása jellegzetes lehet. Ellátása: állra, orra parittyakötés helyezhető (rögzítés). Szájüregbe történő vérzés, nyelési, nyelvmozgatási nehézség esetén fektessük a beteget hasra, homlokát, mellkasát támasszuk alá. Ezáltal szájából a vér, a nyál kicsorog, és a nyelv is előreesik a súlyánál fogva. Az orrán át tud a beteg lélegezni. Ez utóbbi esetben mentőhívás szükséges; nem súlyos esetben más járművel is orvoshoz vihető a sérült.
5.4.1.4.
A gerinctörés
A legkisebb gyanú is elegendő ahhoz, hogy a segélynyújtó feltételezze a gerinctörés bizonyosságát. A nyaki gerinctől a gerincoszlop teljes hosszában bárhol jelzett fájdalom elegendő ok arra, hogy a baleseti sérültet gerinctöröttnek tekintsük. Minél magasabb gerincszakasz sérül, annál nagyobb közvetlen veszély fenyegeti a beteget. A felső nyaki csigolyák törése, ficama esetén a megsérült gerincvelő azonnali
41
Elsősegélynyújtási alapismeretek fulladásos halált eredményezhet. Lefelé haladva a sérüléssel jelentkeznek a felső végtagi, alsó végtagi vagy mind a négy végtagra kiterjedő bénulások. Ellátása: teljes mozgástilalom. Nyaki gerinc sérülésének gyanúja esetén a beteg mögé helyezkedünk. Kezünkkel megfogjuk a fejét két oldalról úgy, hogy hüvelykujjunk az arc két oldalán, a többi ujjunk a nyak-és a tarkótájékra essék. Enyhe húzással tartsuk a fejet, amíg a szaksegítség megérkezik. Nehezen képzelhető el olyan helyzet, amikor az ilyen sérültet - akár szükségből is - meg kelljen mozdítani. Ha ez elkerülhetetlen, ismert az úgynevezett tálcafogás, amikor egy időben három segélynyújtó emeli fel a sérültet úgy, hogy a gerincoszlop egyenes síkja egy pillanatra sem törik meg. Ismerve a magyarországi viszonyokat, ne emeljük és vigyük a sérültet sehová, mert a mentők korszerű rögzítőeszközzel (vákuumággyal) bárhová rövid idő alatt megérkeznek, és kellő szakértelemmel helyezik nyugalomba a sérültet.
5.4.1.5.
A bordatörés
Közvetlen ütésre az erőhatás helyén, a mellkas összenyomatásakor, általában a hónaljvonalban törnek a bordák. A tört bordavégek átszúrhatják a mellhártyát, megsérthetik a tüdőt, úgynevezett légmell, illetve vérmell alakulhat ki másodlagos sérülésként. Enyhébb esetekben légvételkor a törés helyén szúró fájdalom, súlyosabb esetben (légmell, vérmell) rohamosan fokozódó fulladásérzés, felületessé váló légvétel jellemző. Ellátása: a sérült általában megtalálja magának azt a testhelyzetet, amelyben a legkisebb fájdalmat érzi, illetve a legkönnyebben kap levegőt. Ebben a helyzetben tartsuk vagy támasszuk meg őt! Fulladó mellkasi sérülthöz azonnal hívjunk mentőt!
42
Elsősegélynyújtási alapismeretek
5.4.1.6.
A medencetörés
A gázolás, a magasból való leesés gyakori sérülése. Az alsó végtag legkisebb mozgatásakor a sérült fájdalmat jelez a törés helyén. A medenceüregben lévő szervek is megsérülhetnek, jelentős, láthatatlan vérzést okozva. Erre a balesetes sápadtsága, hűvös, verejtékes bőre, szapora pulzusa hívhatja fel a figyelmet. Ellátása: szigorú fektetés! A mentők vákuumágyban szállítják a sérültet.
5.4.1.7.
A kulcscsonttörés
Eleséskor, gázoláskor, de gyakran sportbalesetként észlelhetjük. A sérült oldali kulcscsont deformált, duzzadt. Nyomásra és az érintett oldali felső végtag mozdításakor heves fájdalom jelentkezik. Ellátása: az érintett oldali felkart és alkart pólyamenetekkel vagy háromszögletű kendővel rögzítsük a törzshöz (Desault-kötés). A hónaljárkot célszerű kipárnázni, hogy a felkar függőleges helyzetben rögzüljön a törzshöz. Ezáltal a felső végtag mozdulatlansága nyugalmat biztosít a vállövben is. A végleges rögzítés szakorvos feladata, ahová szükségjárművel is elszállítható a sérült, amennyiben az általános állapota jó.
5.4.1.8.
A felkartörés
Leggyakrabban a felkar felső harmada törik el. Fájdalmas, deformált, duzzadt a sérült terület. Mozdításkor a fájdalom tűrhetetlen.
43
Elsősegélynyújtási alapismeretek 5.4.1.9.
Az alkartörés
Típusosan a csukló fölött szokott eltörni az egyik vagy mindkét alkarcsont. (Eleséskor reflexszerűen „kitámaszt" a tenyerével az ember, és ez okozza a típusos törést.) Feltűnő a csukló-alkar játék „megtöretése", heves fájdalma, duzzanata. Elsősegély: ne kísérletezzünk ideiglenes rögzítőeszközökkel! Pólyamenetekkel vagy háromszögletű kendővel rögzítsük a sérült végtagot a mellkashoz (Desault-kötés), és ha a beteg állapota szükségessé teszi, bízzuk a mentőkre a szállítást, a szakszerű ellátást.
5.4.1.10. A combcsonttörés Nagyon súlyos sérülés, feltétlenül helyszíni szakellátást igényel. A sérültet ne mozgassuk, mert a tört csontvégek újabb komoly sérülést okozhatnak. Az előidézett szörnyű fájdalom pedig céltalan!
5.4.1.11. A lábszártörés Hasonlóan az előzőhöz, helyszíni szakellátást igényel. Ellátása: nyugalomba helyezés. Összehajtott pléddel, pokróccal, kabáttal a talált helyzetben támasszuk körül a sérült végtagot. Alkalmi rögzítőeszközökkel ne kísérletezzünk. Még az ép végtaghoz való rögzítéssel járó mozgatás is kockázatos, ezért nem ajánlott. A mentők, megfelelő fájdalomcsillapítás után, vákuumágyra helyezik a sérültet, és úgy szállítják el. 5.4.1.12. Az ízületi sérülések Erő hatására az ízületben kapcsolódó csontok időlegesen vagy tartósan eltávolodnak egymástól. Megsérülhetnek az ízületi tokot alkotó szalagok is.
44
Elsősegélynyújtási alapismeretek a. A rándulás Rándulásról beszélünk, ha az erőhatás után a csontok ízületi felszínei eredeti helyzetükbe visszatérnek. Az ízületi bevérzés, folyadékkiáramlás miatt az ízület duzzadt, fájdalmas. b. A ficam Ficam esetén az ízületi csontfelszínek eltávolodnak egymástól, és kóros helyzetben rögzülnek. Az ízület rátekintésre duzzadt, deformált, és a sérült nem tudja mozgatni a végtagját. Tekintettel arra, hogy a csonttörés lehetősége nem zárható ki, ugyanúgy részesítsük elsősegélyben a sérültet, mint azt a csonttörés gyanúja esetén tennénk. Szigorúan tilos a ficamot megkísérelni „helyre tenni"! A nyílt csont- és ízületi sérülés elsősegélyekor gondoskodni kell a steril sebfedésről.
5.4.2. Idegen test a szemben Szembe került idegen test (rovar, por, fa- vagy fémforgács, üvegszilánk stb.) reflexes szemhéjzárást, pislogást, könnyezést vált ki a kellemetlen, szúró fájdalom kíséretében. A könnyezés hatására eltávozhat az apró idegen test. Ha ez nem történik meg, megkísérelhetjük egy tiszta zsebkendő megnedvesített sarkával eltávolítani azt. Amennyiben ez sikertelen, vagy a sérült továbbra is kellemetlen, szúró fájdalomról panaszkodik, vigyük szemorvoshoz. Bármilyen tárgy okozta szemsérülés esetén tegyünk mindkét szemre fedőkötést. Ennek kivitelezése: -
a szemre elsőként steril gézlapot kell helyezni
-
a gézlapra „vattapogácsát” helyezünk
-
újabb gézlapot teszünk a „vattapogácsára”, majd ragtapaszcsíkkal rögzítjük a kötést a homlokra és az arcra (körkörös pólyamenet is alkalmas rögzítés lehet) 45
Elsősegélynyújtási alapismeretek
Azért kell bekötni mind a két szemet, mert a szemek mozgása követi egymást, és célunk biztosítani a sérült szem teljes nyugalmát.
5.4.3. Belső vérzéses beteg ellátása Ilyen esetekben a mentők vagy az orvos megérkezéséig megfelelő testhelyzetben kell elhelyezni a beteget, teljes nyugalmat kell számára biztosítani. Tilos mindenféle erőkifejtés, mozgás, felesleges beszéd, illetve etetés-itatás. Tüdővérzés esetén a beteg köhögés kíséretében élénkpiros vért köp, melynek mennyisége igen változó. A beteget fektessük le, hátát támasszuk fel annyira, hogy félig ülő helyzetbe kerüljön. Ne beszéljen, ne mozogjon, hanem nyugodtan és egyenletesen igyekezzen lélegezni! Sürgősen mentőt, orvost kell hívni ilyen esetben. A gyomorvérzést a hányadék vörösesbarnás színéről, az esetleges éles gyomortáji fájdalomról ismerhetjük fel. Felhúzott térdekkel, megemelt fejjel fektessük a beteget. Hányás esetén fejét fordítsuk oldalra, nehogy belélegezze a hányadékot. Ebben a fejezetben kell megemlíteni a foghúzás utáni ínyvérzést. Ellátása: összehajtogatott gézgombócra haraptatjuk a beteget. Ha tíz perc múlva is vérzik, ismét gézgombócra haraptatjuk és lehetőség szerint fogorvoshoz szállítjuk. Az orr vérzésénél a beteg fejét hajtsuk előre, az orrszárnyakat 10 percig nyomjuk össze. Ha továbbra is vérzik, ismét megpróbálhatjuk összenyomni az orrszárnyakat további 10 percre. Ha a vérzés ezután is fennáll, steril lapot helyezünk az orrára, amit parittyakötéssel rögzítünk, majd a beteget fül-orr-gége osztályra kell szállítani. Bármilyen jellegű, erősebb vérzés esetén sürgősen kórházba kell juttatni a beteget még akkor is, ha a vérzést sikerült elállítani. A szállítást azonban bízzuk a szakemberekre! Értesítsük a mentőket.
46
Elsősegélynyújtási alapismeretek 5.4.4. Gyakoribb rosszullétek Bizonyos megbetegedések előidézhetnek olyan rosszulléteket, amelyek azonnali elsősegélyt igényelnek.
5.4.4.1.
A cukorbetegség miatti kóma
Azok a cukorbetegek, akik a gyógyszer alkalmazására vagy az előírt diétás étkezésre vonatkozó utasításokat nem tartják be, eszméletzavarral járó állapotba kerülhetnek. A cukorbeteg szervezetének egyensúlyát megzavarhatják hasmenéssel, hányással, lázzal járó megbetegedések is, ezért rendszeres ellenőrzés szükséges. A vércukor szintjének csökkenését jelzi a fáradékonyság, a gyengeségérzet, a verejtékezés. Ezután a beteg zavarttá válik, állapota összetéveszthető a részegséggel. Igen erősen verejtékezik, agresszív lehet. Ha nem kap segítséget, elveszíti eszméletét, légzése kezdetben horkoló, majd egyre gyengülő. A még eszméleténél lévő beteggel cukros vizet (1 dl vízben 1 evőkanál cukrot feloldva) kell itatni, vagy 2-3 db kockacukrot kell vele elfogyasztatni. A betegek általában hordanak magukkal kockacukrot. Eszméletlen beteggel úgy járunk el, mint azt az előzőekben már ismertettük. Minden esetben mentőt vagy orvost kell hívni a beteghez.
5.4.4.2.
Az epilepszia
Idegrendszeri megbetegedés, amely időnként rohamszerűen fellépő rángógörccsel, eszméletvesztéssel jár. Egyik pillanatról a másikra elvágódhat a beteg, eszméletét elveszíti. Egész testre kiterjedő merevgörcs lép fel, a beteg szája habzik. A néhány másodpercig tartó merevgörcsöt rángógörcsök váltják fel, amelyek az egész testre kiterjednek. Ez alatt a nyelvét megharaphatja, és véres-habos váladék ürül a szájából. A beteg gyakran maga alá bocsátja a székletét, vizeletét. 47
Elsősegélynyújtási alapismeretek
A roham magától megszűnhet, de rövid idő után ismétlődhet. Roham alatt óvjuk a beteget a sérülésektől, különösen a fejét. Végtagjait ne fogjuk le, mert hatalmas, görcsös izomereje folytán csontjai törhetnek. Roham után ne hagyjuk magára a beteget, mert még jó ideig zavart a tudata. Epilepsziás roham esetén hívjunk a beteghez orvost vagy mentőt.
5.4.4.3.
A csecsemőkori lázgörcs
Magas láz esetén fordul elő csecsemőkorban, ritkábban kisgyermekkorban. A láztól kezdetben bágyadt csecsemő teste megfeszül, végtagjai rángatóznak, szemei esetleg „fennakadnak". Ügyelni kell a légutak átjárhatóságára! A gyermekorvos által javasolt hőcsökkentő végbélkúpot azonnal fel kell helyezni a csecsemőbe és egész testét hideg vizes (aktuális testhőmérsékleténél 5-6 Celsius-fokkal hidegebb) borogatással kell becsavarni (hűtőborogatás). A borogatást percenként kell cserélni! 10 perc múlva ellenőrizni kell a végbélben mért hőmérsékletet. Amennyiben az a 38,5 Celsius-fokot meghaladja, tovább borogatjuk, de a már nem görcsölő csecsemőt hűtőfürdőbe is helyezhetjük. A hűtőfürdő hőmérséklete 38-39 Celsius-fok legyen. A csecsemőt óvatosan a vízbe tesszük, és fokozatosan annyi hideg vizet adunk a fürdővízhez, amellyel a víz hőmérsékletét 32-33 Celsius-fok körülire hűtjük.
5.4.4.4.
A mellkasi fájdalom
A fájdalom - hasonlóan a lázhoz - jelzőrendszere a szervezetnek. Arról tudósít, hogy azon a területen, ahol jelentkezik, valami baj van. Eddig többnyire olyan megbetegedésekről (balesetekről) beszéltünk, amikor a fájdalmat kiváltó ok nyilvánvaló volt. Vannak minden ismert előzmény nélkül fellépő (spontán) fájdalmak, és mögöttük súlyos megbetegedések húzódhatnak meg. A kisebb fájdalom - bárhol lép fel - könnyen csillapítható, illetve, ha hozzászokik a szervezet, elviselhető és a munkában alig gátol. A nagy fájdalomról (különösen, ha hirtelen lép fel) már nem mondható el ugyanez. 48
Elsősegélynyújtási alapismeretek
A mellkasban (a szegycsont mögött) hirtelen jelentkező szorító, markoló fájdalom külön figyelmet érdemel. Ez a fájdalom kisugározhat a kulcscsont, a bal váll, a felkar irányába és keresztül a hátba. Esetenként megsemmisítő erejűnek érzi a beteg, és fulladásérzetet okoz. A fájdalom jelzi a szív vérellátásának heveny zavarát (a szív koszorúereinek görcsét, esetleg elzáródását). Bármiféle tevékenységet (különösen járművezetést, veszélyes helyen végzett munkát) azonnal fel kell függeszteni! A beteg helyezze magát teljes nyugalomba, az izgatott beteget meg kell nyugtatni, és azonnal lefektetni. Ha van nála olyan gyógyszer, amelyet hasonló esetben már szedett (Nitroglicerin), az beveheti. Haladéktalanul orvost vagy mentőt kell a beteghez hívni, és nem őt kell – sétáltatva, mozogtatva – elvinni a helyszínről.
5.4.5. Sérülés szokatlan helyszíneken 5.4.5.1.
Vízi balesetek
-
Az úszás tudásának hiánya vízbefulladást okozhat mély vízbe eséskor.
-
A felhevült testtel hideg vízbe ugrás reflexes szívmegállást is okozhat.
-
Vízbe fulladhat az a beteg is, aki más betegség folytán eszméletlenné válik.
Mély vízből csak az próbálkozzon a fuldokló kimentésével, akit erre kiképeztek! Az úszni tudás ehhez önmagában nem elég! Ha sikerül kimenteni a vízbefúltat, és nincs légzése, haladéktalanul értesíteni kell a mentőket, majd megkezdeni az újraélesztést.
49
Elsősegélynyújtási alapismeretek 5.4.5.2.
Áramütés
Ilyen esetekben elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a beteg még mindig az áramkörben van-e. Ha igen, akkor meg kell tudni, hogy milyen feszültségű az áram. 1000V felett ugyanis nem mentünk még alkalmi eszközzel sem, mert meg kell várni, amíg a szakemberek áramtalanítanak. A mentőkkel közölni kell, hogy nagyfeszültségű áram van jelen. Ők ezután értesítik a szakembereket. Lépésfeszültség: A leszakadt nagyfeszültségű vezeték közelében, néhány méteres körzetében a föld két pontja között feszültségkülönbség alakul ki. Ha a vezetéket nem csoszogva közelítjük meg, már egy 50 cm-es lépésnél is halálos áramütést szenvedhetünk. Ellátás: ha légzés van, de a beteg eszméletlen, akkor stabil oldalfektetés alkalmazandó. Ha a sérült nem lélegzik, el kell kezdeni az újraélesztést! Az áramütött beteget akkor is kórházba kell szállítani, ha panaszmentes, ugyanis később is meghalhat.
5.4.6. Általános tennivalók mérgezés esetén 5.4.6.1.
Marószer- és oldószermérgezések
Általánosan elmondható, hogy minden ilyen esetben a mérgezettet hánytatni tilos. Ha a beteg eszméletlen, de van légzése, stabil oldalfekvésbe kell helyezni. Ha a mérgezett az eszméleténél van és tud nyelni, akkor a. Savmérgezésnél gyenge lúgot itatunk vele (pl. tejet, de ha nincs, akkor vizet, hogy hígítsuk a sav koncentrációját). b. Lúgmérgezett beteget lehetőség szerint gyenge savval itatunk (pl. ecetes víz /uborkalé/, citromos tea). c. Benzinmérgezésnél 1-2 evőkanál paraffinolajat itatunk a mérgezettel. Ha ilyen nincs a közelben, akkor pedig 1-2 dl étolajat. A szembe fröccsent mosószert bő vízzel mossuk ki, de ne kössük be, hadd könnyezzen, tisztuljon tovább. Ezek után szállítsuk orvoshoz a beteget. 50
Elsősegélynyújtási alapismeretek
5.4.6.2.
Nem marószer okozta mérgezések
Azokat a szilárd, folyékony, gáznemű anyagokat nevezzük mérgeknek, amelyek - már kis mennyiségben is - a szervezetbe jutva azt károsítják. A szervezetbe bejuthat a méreg szájon át, belélegezve a légutakon át, a bőrön, a nyálkahártyákon felszívódva. A méreg szervezetbe jutása történhet véletlenül vagy szándékosan. A gyorsan ható mérgek okozta megbetegedés (rosszullét) körülményei és a környezet felhívhatja a figyelmet a mérgezés lehetőségére, mint például permetezés közben, vagy közvetlen utána bekövetkezett rosszullét, garázsban, járó motor mellett bekövetkezett rosszullét, eszméletlen ember mellett talált üres gyógyszeres fiolák, búcsúlevél stb. Nem ritka, hogy a mérgezést szenvedett személy környezetében élő emberek (családtagok, barátok) szolgáltatnak fontos információt a mérgezés körülményéről. Egyes mérgek jellegzetes szaga hívja fel a figyelmet a bajra, mint pl. a szerves foszforsavészter tartalmú permetszerek, cián, nikotin stb. Elsődleges feladat ilyen esetekben a méreg szervezetbe történő további bejutásának megakadályozása. A balesetest azonnal távolítsuk el a veszélyes területről, ha a légtérben mérgező anyag van. A méreg további felszívódásának megakadályozása: - Bőrön át felszívódó méreg esetén gyors levetkőztetés, a bőr bőséges lemosása lehetőleg szappanos vízzel. - Gyomorból, bélből felszívódó méreg esetén az eszméleténél lévő mérgezett gyors és bőséges hánytatása (kivéve marószermérgezéskor!). Azonnali hánytatást lehet végezni a garat ujjal való ingerlésével. Ezzel azonban a gyomor redői között lévő méreg nem távolítható el. Eredményes - szinte a gyomormosáshoz hasonló - hánytatás végezhető sós vagy enyhén szappanos vízzel akkor, ha legalább 5-6 alkalommal késztetjük a beteget hányásra. Ehhez 4-5 liter víz szükséges, egyszerre 1/2–3/4 liter sós vizet itatunk a beteggel. Ha nem sikerül a 51
Elsősegélynyújtási alapismeretek hánytatás, garatingerlést kell alkalmazni (többnyire spontán tud hányni). Az eljárást 5-6 alkalommal egymás után ismételjük meg. - A légutakon felszívódó gázmérgezéskor vigyük friss levegőre a mérgezettet, szorító ruházatát a nyakán lazítsuk meg, és szólítsuk fel, hogy erőteljes (nem szapora), mély be- és kilégzéseket végezzen. Eszméletlen, jól légző beteg észlelésekor stabil oldalfektetést kell alkalmazni (előzetes száj- és garatüreg-megtekintés!). Légzésleálláskor lélegeztetés, illetve újraélesztés szükséges (kivitelezését lásd a korábbi fejezetben). Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a beteg szájnyílása környékén lévő mérgező anyag ne okozzon kárt az elsősegélynyújtóban! a. A szénmonoxid-mérgezés Tökéletlen égés során keletkezik a szén-monoxid: kipufogógázban, idő előtt lezárt széntüzelésű kályhában, kazánban stb. A mérgezésre utaló panaszok: szaggató fejfájás, hányinger; később izomgyengeség (a mérgezett emiatt nem tud kimenekülni a gáztérből), eszméletvesztés, légzésbénulás. Ellátása: tiszta levegőre juttatva az eszméletlen, jól lélegző beteget stabil oldalfektetésben kell elhelyezni. Elégtelen légzés esetén befúvásos lélegeztetést, illetve újraélesztést kell alkalmazni. b.
Az altatószer-mérgezés
Gyermekkorban véletlen, felnőtteknél leggyakrabban öngyilkossági kísérlet okozza. Jellemzi a kezdeti bágyadtság, majd gyors és mély elalvás. A mélyen alvó mérgezett nem ébreszthető. A légzés lehet horkoló, szörcsögő vagy felületes, alig észlelhető. Ellátása: eszméleténél lévő mérgezettet többször kell hánytatni (módját lásd előbb)! Az eszméletlen mérgezett légútját tisztítsuk ki, és jó légzés esetén fektessük stabil oldalfekvésbe. Légzésmegálláskor az ismert módon befúvásos lélegeztetést, illetve újraélesztést végezzünk.
52
Elsősegélynyújtási alapismeretek c. Az alkoholhatás és az alkoholmérgezés Az alkohol hatása a központi idegrendszerre köztudott. A kulturált alkoholfogyasztás és a lerészegedés,
illetve
a
rendszeres
alkoholfogyasztás
következtében
kialakult
szenvedélybetegség (alkoholizmus) között csupán időbeli különbség van, de súlyos személyiségtorzulás és testi megbetegedés is jellemzi a különbözőséget. Az alkohol heveny hatása a szervezetre: • Kevés alkoholt fogyasztva kezdetben felszabadultság, jókedv kerekedik. A gátlások csökkennek, az illető „jópofává" válik (szalonspicc). • Fokozva az italozást, egyre inkább csökken az ítélőképesség (önkontroll), és nő az önérzet. • Az illető agresszívvá válhat és csökkent ítélőképessége eredményeként olyanokba is beleköt, akiket máskor tisztel vagy elkerüli a velük való vitát. (Nála erősebb emberekkel verekedést provokál, beleköt a rendőrbe stb.) • Észrevétlenül „issza át" magát a következő stádiumba, amikor nyelve akadozik, összevissza beszél, dülöngél, ülve vagy bárhol lefekve elalszik, bevizel, székletét nem tudja tartani (bamba részeg). • Az előzőhöz már közeli a valódi alkoholmérgezés, amikor az alvás egyre mélyülő eszméletlenségbe megy át és légzésbénulás fenyeget. Az alkohol iránti egyéni tűrőképesség más és más. Azonban bizonyított tény, hogy már egészen kis mennyiségű alkohol rontja a figyelem-összpontosítást, a gyors, reflexszerű mozgás-összerendezettséget. Ezért veszélyes helyen dolgozóktól, járművezetőktől jogos megkövetelni
a
teljes
alkoholmentességet.
Veszélyes
az
alkoholos
állapot
utáni
(posztalkoholos) időszak is a fenti munkát végzőkre. Az alkohol szervezetben történő lebontását sok körülmény befolyásolja. A kevés alkohol 5-6 óra alatt teljesen lebomlik. Nagyobb mennyiség teljes lebontásához 12-16 órára is szükség lehet. A „másnaposság” – fejfájás, bágyadtság, fáradtság – tehát elég hosszú ideig fennállhat. Az eszméletlen alkoholmérgezettet a lehűlés veszélye is fenyegeti, hiszen alkohol hatására erei kitágulnak, fokozódik a hőleadása, és hamar a környezeti hőmérsékletre hűlhet le a szervezete. 53
Elsősegélynyújtási alapismeretek
Elsősegély eszméletlen mérgezettnél: először is a légút megtekintése és kitisztítása szükséges. Jó légzés esetén stabil oldalfektetés. Óvjuk a további lehűléstől. A részeg ember folyamatos felügyeletet igényel, mert könnyen megsérülhet. (Gyakran a kijózanodás után derül fény a súlyos sérülésekre, mert az alkoholos állapot „elfedte" a sérülés tüneteit) d.
Az ételmérgezés
Nyáron, melegben gyakrabban fordul elő, mint más évszakban. Helytelenül tárolt és ezáltal kórokozókkal fertőzött étel (krémes, fagylalt, húskészítmények, főtt tészta stb.) okozza a mérgezést. A panaszok a fertőzött étel elfogyasztását követő néhány óra múlva kezdődnek: émelygés, hányinger, hányás, görcsös gyomorfájdalom, hasmenés. Súlyos mérgezés esetén a makacs hányást, hasmenést magas láz követi. A szervezet sok folyadékot veszítve hamar kiszárad. Ez különösen kisgyermekeknél és idős betegeknél jelent fokozott veszélyt. e. A gombamérgezés Egyes gombafajták az embert megbetegíteni képes mérgező anyagokat tartalmaznak. Legismertebb mérges gomba a gyilkos galóca, amelyet a hozzá nem értő összetéveszthet az ehető csiperkegombával. A mérges gomba fajtájától függően a panaszok az elfogyasztást követő néhány óra, vagy egy-két nap múlva jelentkeznek, amelyek hasonlóak az ételmérgezés okozta panaszokhoz. Felléphet nyálfolyás, verejtékezés vagy szájszárazság is. Megtévesztő lehet, hogy a kezdeti panaszokat néhány napi látszólagos javulás követi. Utána azonban igen súlyos állapotba kerülhet a beteg, és a máj károsodása miatt gyakran halálos kimenetelű a mérgezés. A gombafogyasztást követő gyomorpanaszok esetén azonnal forduljon orvoshoz a beteg.
54
Elsősegélynyújtási alapismeretek 5.4.6.3.
Baleset veszélyes anyagot szállító járművel
Veszélyes anyag az, amely: • egészségkárosodást; • biológiai károsodást (állatban, növényben); • tűzveszélyt; • robbanásveszélyt okozhat. Ezek az anyagok – közúton, vasúton szállítva – baleset esetén különös veszélyforrást jelenthetnek. Nemzetközi előírás szabályozza a veszélyes anyagok szállításának feltételeit. A veszélyes anyagot szállító járművön (általában tartálykocsin) el kell helyezni egy borostyánsárga színű 40×30 cm-es, fekete szegélyű, veszélyt jelző táblát a motorházon és a kocsi hátsó felszínén. A táblán az azonosításhoz szükséges számok láthatóak két sorban. A járművet csak annyira szabad megközelíteni, hogy a számokat leolvashassuk a tábláról. A mentők értesítésekor be kell diktálni ezeket a számokat, majd meg kell várni az utasítást, hogy megközelíthetjük-e a helyszínt. Ha igen, akkor szélirányból kell megközelíteni, és később a távozás iránya a széllel szemben legyen.
5.5. Összefoglalás A hallgató ezzel a tudással már nyugodt szívvel mer elsősegélyt nyújtani törések, nagy lágyrész-sérülések, gyakori rosszullétek és mérgezések alkalmával. 5.6. Ellenőrző kérdések és feladatok 1. Hogyan fektetünk bordatörött beteget? (20p)
2. Milyen színű a gyomorvérző beteg hányadéka? (20p)
55
Elsősegélynyújtási alapismeretek 3. Szabad-e eszméletlen beteggel cukros vizet itatni? (20p)
4. Leszakadt nagyfeszültségű vezetéket szabad-e futva megközelíteni? (20p)
5. Mit kell itatni savmérgezett beteggel? (20p)
5.7. Értékelés
6. Sebellátás, kötözés testtípusonként (Gyakorlat) 6.1. A gyakorlat célja A gyakorlat célja, hogy a hallgatók képesek legyenek ideiglenes sebellátásra, illetve néhány egyszerű kötés elkészítésére. 6.2. A gyakorlat követelményei A hallgató önállóan, az instruktor utasítása alapján sebet lásson el. Fedő, nyomó és rögzítőkötést készítsen. 6.3. A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek
56
Elsősegélynyújtási alapismeretek A gyakorlatot követően a hallgató készség szintjén is elsajátítja a különböző sebellátási, kötözési módozatokat. 6.4. Kifejtés 6.4.1. Ideiglenes sebellátás A sebellátás tennivalói: -
sebkörnyék tisztítása
-
vérzés csillapítása
-
a seb steril fedése
-
a sérült testrész rögzítése
A sebkörnyék megtisztítását a közvetlen sebszéltől kifelé irányuló húzásokkal 1-2 cmes sávban végezzük. A tisztítás történhet az elsősegélynyújtó ládákban található jódtinktúrával és szintetikus jóddal (Betadinnel) is. Legalább kétszer fertőtlenítsük a sebkörnyéket. Sebbe jód csak harapást és állati marást követően kerüljön! Nagyfokú vérzés esetén a sebfertőtlenítéstől tekintsünk el! Az elsődleges feladat ilyenkor a nyomókötés felhelyezése. Hajszáleres vérzést steril lappal úgy fedünk, hogy a steril lap sebre kerülő részét nem fogjuk meg. A steril lapot rögzíthetjük pólyamenetekkel és ragtapaszcsíkokkal is.
57
Elsősegélynyújtási alapismeretek
A sérült testrész rögzítése kényelmet teremt a beteg számára. Sérült testrészről a szorító eszközöket távolítsuk el.
6.4.2. Kötések testtájak szerint (fedő és rögzítő kötések)
58
Elsősegélynyújtási alapismeretek
59
Elsősegélynyújtási alapismeretek
Alkar és felkar, illetve könyök- és vállízület rögzítése (Dessault-kötés)
Az alkartörés rögzítéséhez elegendő egy háromszögletű kendő (az alkart fel kell kötni a nyakba), a többi sérülés rögzítéséhez még egy háromszögletű kendő szükséges, ekkor a felkart rögzíteni kell a mellkashoz. 6.5. Összefoglalás A további sebfertőzés a gyakorlat során begyakorolt tevékenységekkel elkerülhetjük. A rögzítésekkel a szaksegítség megérkezéséig a mozdulatlanságot (így a fájdalom csillapítását is) biztosíthatjuk.
7. Fektetési módok és alkalmazásuk (Gyakorlat) 7.1. A gyakorlat célja A gyakorlat célja a különböző megbetegedésekben vagy észlelt sérülések esetén alkalmazott helyes fektetési módozatok begyakoroltatása. 60
Elsősegélynyújtási alapismeretek
7.2. A gyakorlat követelményei A hallgatónak el kell sajátítania, hogy egyes megbetegedésekhez melyik fektetési mód alkalmazandó, illetve ezek hogyan kivitelezhetőek. 7.3. A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek A gyakorlat elvégzése után a hallgató már készség szintjén képes alkalmazni a különböző fektetési módokat. 7.4. Kifejtés Eszméletlen beteg fektetési módja: stabil oldalfekvő helyzet:
Sokkos és ájult beteg fektetési módja (az agyrázkódott beteg is) a megemelt lábakkal fektetés:
Nem eszméletlen fejsérült fektetési módja: megemelt fejjel fektetés.
61
Elsősegélynyújtási alapismeretek Minden beteget, akinek a légzése nehezített (bordatörés, szegycsonttörés, szívvagy tüdőbetegség), félig ülő helyzetbe fektetünk:
Minden hasi fájdalommal rendelkezőt úgy fektetünk, hogy megemeljük a fejét és térdben felhúzzuk a lábát:
Az eszméletlen, arckoponyatörött beteget úgy fektetjük, hogy hason fekszik, miközben homlokát, mellkasát támasztjuk alá.
A fektetési módokat úgy választjuk ki, hogy az életveszélyes állapotokat vesszük elsődlegesen figyelembe. Például hasi sérültet, ha sokkos is, nem a hasi sérülésének megfelelően, hanem az életveszély miatt sokkfektetésbe helyezzük!
62
Elsősegélynyújtási alapismeretek 7.5. Összefoglalás A hallgató a szituációs gyakorlat során elsajátította a fektetési módok kivitelezésének különböző fogásait. Szükség esetén ezeket korrekten alkalmazni is tudja.
8. Újraélesztés (Gyakorlat) 8.1. A gyakorlat célja A gyakorlat célja az újraélesztés helyes technikájának begyakorlása. 8.2. A gyakorlat követelményei Az újraélesztés lépéseinek módszeres elsajátítása és gyakorlati alkalmazása. 8.3. A gyakorlat során elsajátítandó ismeretek és készségek A hallgató újraélesztést kezdhet el és folytathat a szaksegítség megérkezéséig. 8.4. Összefoglalás A gyakorlatot követően a hallgató önállóan tud dönteni, hogy mikor kell alkalmazni a begyakorolt tudást. Ennek lépései készségszintűek lesznek.
63
Elsősegélynyújtási alapismeretek
9. Próba modulzáró 9.1. Próba modulzáró feladatlap Jelölje meg az Ön által helyesnek tartott válaszokat! A megoldásra 15 perc áll rendelkezésére. Minden feladat 1 pontot ér. 1. A sokkos állapotban lévő hasi sérült beteget úgy fektetjük, hogy… a) a fejét megemeljük, lábát térdben felhúzzuk b) lábát megemeljük c) fejét megemeljük 2. Az újszülött szívveréseinek száma normális állapotban percenként… a) több, mint 120 b) 40 c) 80 3. Baleseti helyszínen először látandó el: a) a klinikai halott b) a gerinctörött c) a nagyfokú vérző 4. Tüdővérzésre gondolunk, ha a beteg… a) -nek nagy mellkasi fájdalma van b) szédül c) vért köp 5. Eszméleténél lévő gyógyszermérgezett beteggel mit kell itatni? a) tejet b) citromos teát c) langyos sós vizet 6. A szénmonoxid-mérgezés első jele…
64
Elsősegélynyújtási alapismeretek a) a görcsös fejfájás b) az eszméletlenné válás c) a rángatózás 7. A légzést vizsgálni kell… a) legalább 1 percig b) 10 másodpercig c) idő hiányában néhány másodpercig 8. A panaszmentes sérültet, ha elmondása szerint nem emlékszik, hogy mi történt… a) haza lehet küldeni b) tanáccsal kell ellátni, hogy ha panasza lesz, forduljon orvoshoz c) le kell fektetni, kórházba kell vinni 9. A Heimlich-műfogás a) légút felszabadítására szolgál b) a gépkocsiból kimentés műfogása c) a stabil oldalfektetés kivitelezésére szolgál 10. Nyomókötést helyezünk fel a) hajszáleres vérzésre b) visszeres vérzésre c) szemre, az idegen test okozta sérüléseknél 9.2. Próba modulzáró értékelése
65
Elsősegélynyújtási alapismeretek 9.2.1. Próba modulzáró értékelésének szempontjai
66
Elsősegélynyújtási alapismeretek
10.
Zárszó
A hallgatók a modul lezárása után a megszerzett tudás birtokában a kisebb és nagyobb közösségeikben használhatják mindannyiunk javára a tanultakat. Ha lehetőség nyílik rá, osszák meg másokkal is elsősegénynyújtási ismereteiket!
10.1.
Felhasznált irodalom
Dr. Illés Béla: Elsősegélynyújtási ismeretek. Magyar Vöröskereszt, Budapest, 1989. Dr. Gőbl Gábor: Ajánlások és módszertani levelek a sürgősségi ellátásban. OMSZ, 1996. Dr. Tóth Zoltán: Alapszintű Újraélesztési Módszertani Ajánlás. OMSZ, 2006. A St. John Mentőszolgálat, a St. Andrew’s Mentőegyesület és a Brit Vöröskereszt hivatalos kézikönyve: Az elsősegély kézikönyve. Elsősegély mindenkinek otthon, munkában, szabadidőben. SubRosa Kiadó, Budapest, 1993.
67
Elsősegélynyújtási alapismeretek 10.2.
Függelék
10.2.1. A 4. fejezet megoldásai 1. A baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen következményeinek elhárítása és az állapot további romlásának kivédése. 2. Egy méter (1m). 3. a) nagyfokú vérzés b) légzés hiánya c) mozdulatlanság, mely fájdalomingerre is fennáll d) a beteg arca szürkéssápadt, verejtékes 4. 104 5. Tíz másodpercig (10mp). 10.2.2. Az 5. fejezet megoldásai 1. Hajszáleres, visszeres, ütőeres. 2. A térdhajlatban. 3. Megemelt lábbal. 4. 30:2. 5. Kimentésre (gépkocsiból). 10.2.3. A 6. fejezet megoldásai 1. Félig ülő helyzetbe hozzuk. 2. Vörösesbarnás. 3. Nem. 4. Nem, mert a lépésfeszültség halált okozhat! 5. Tejet (mert enyhén lúgos kémhatású). 10.2.4. Próba modulzáró megoldásai 1. b, 2. a, 3. c, 4. c, 5. c, 6. a, 7. b, 8. c, 9. a, 10. b.
68