2016 01 24 for meme

Page 1

2016_01_24


faragó melinda születésnapjára szerkesztette és tervezte 2016 januárjában, verőcén :: © nádai ferenc


olvas贸napl贸 mem茅nek



weöres sándor: prae-existentia

Isten gondol öröktöl fogva téged, elméjében léted mint szikla áll. Mi ehhez mérve habfodornyi élted?

mama :: 1941-42

és mit változtat rajtad a halál?

meme :: 1963





zugl贸 // meme_mama_fefe, cca. 1965



weöres sándor: ellentétek (részlet)


edwa r d stach u r a [1937–1979] O l t a l m a z z a t o k t i ke d v e s h a j n a l o k (n o v e l l a rÊ s z l e t)


sok dolog dolog tisztázó tisztázódott elôttem Nem sok tem dott elôt

hosszúNem sora óta óta és nem nem soktisztázódott az évek évk hosszúsora sokés dolog elôttem az évek hosszú sora óta és nem sok világosodik meg évek folyamán. Nem sokaz dolog tisztázódott elôttem

világosodik meg az évek évek folyamán. folyamán. világosodik

az évek hosszú sora óta és nem sok

világosodik meg az évek folyamán.


Nem sok do­log tisz­tá­zó­dott előt­

tem az évek hos­szú so­ra óta és

nem sok vi­lá­go­so­dik meg az

évek fo­lya­mán. És hány újabb

sö­tét folt buk­kant föl. Ó ol­tal­maz-

­za­tok, ti ked­ves hajna­­lok, tisz­ta

reg­­ge­lek. Mi­helyt egyet meg­ér­-

Ol­tal­maz

tek nagy töp­ren­gés után, töm­ér­-

dek idő és irdat­lanul sok víz le­fo-

­lyá­sa után, egy­sze­ri­be tíz új fe­ke-

­te folt ug­rik a he­lyé­be, tíz ár­nyék

ne­hezedik a fel­sza­ba­du­ló­ra.

Ol­tal­maz­za­tok, ti ked­ves haj­­na­lok, mer

Ol­tal­maz­za­tok, ti ked­ves haj­­na­-

lok, mert mind sűrűbb sötét­ség-

ben gá­zo­lok.


Ó ol­tal­maz­za­tok, ti ked­ves haj­na­­lok, tisz­ta reg­­ge­lek Ó ol­tal­maz­za­tok, ti ked­ves haj­na­­lok, tisz­ta reg­­ge­lek Ó ol­tal­maz­za­tok, ti ked­ves haj­na­­lok, tisz­ta reg­­ge­lek Ó ol­tal­maz­za­tok, ti ked­ves haj­na­­lok, tisz­ta reg­­ge­lek Ó ol­ al­m maz­zza­ a­tok,ti ti ked­vves es haj­nna­­ a­­lok,tisz­ tisz­ta reg­­ge­ ge­ lek Ó ol­tttal­ lek. Ó ol­ al­maz­ az­za­ttok, ok, tiked­ ked­veshaj­ haj­na­­lok, lok, tisz­ttaareg­­ reg­­ge­ lek Ó ol­ t al­ m az­ z a­ t ok, ti ked­ v es haj­ n a­­ lok, tisz­ t a reg­­ ge­ lek Mi­ htelyt egyet évr­ tek nagy ren­ és után, tö Ó al­az­ mzaz­ a­tok, ti ked­ ves haj­ na­­töp­ lok, tisz­ ta reg­­ Ó ol­ tol­ al­ m a­tzok, timeg­ ked­ es haj­ na­­lok, tisz­ tag ge­ lge­ ek.lek Mi­ helyt egyet meg­ ér­ tek nagy töp­ ren­ greg­­ és után, tö Mi­helyt egyet meg­ér­tek nagy töp­ren­gés után, tö Mi­helyt egyet meg­ér­tek nagy töp­ren­gés után, tö Mi­h helyt egyet egyet meg­ r­teknagy nagy töp­ ren­ gés után, tö Mi­ éé ren­ gés után, töm­ Mi­helyt elyt egyetmeg­ meg­ ér­tr­ek tek nagytöp­ töp­ ren­ gés után, tö Mi­ h elyt egyet meg­ é r­ t ek nagy töp­ r en­ g és után, tö m­ éhr­elyt dek idô és irdat­ lanul sok vízrtöp­ le­fgo­ lyá­g sés a után, egy egyet meg­ é r­ t ek nagy r en­ után, tö Mi­Mi­ h elyt egyet meg­ é r­ t ek nagy töp­ en­ és után, töm­ m­ér­dek idô és irdat­lanul sok víz le­fo­lyá­sa után, egy m­ér­dek idô és irdat­lanul sok víz le­fo­lyá­sa után, egy m­ér­dek idô és irdat­lanul sok víz le­fo­lyá­sa után, egy m­é dek idô irdat­ lanulsok sok vízle­ le­ fo­ lyá­ a után,egy­ egy ér­ dr­ ek idô ésés lanul fo­ lyá­ ss m­é r­ dek idô ésirdat­ irdat­ lanul sokvíz víz le­ fo­ lyá­ saaután, után, egy m­ é r­ d ek idô és irdat­ l anul sok víz le­ f o­ l yá­ s a után, sze­ rd i­bek e tíz új k e­telanul folt rikvíz a le­ he­ lyé­ tíz ár­negy yék ér­ idôirdat­ ésfe­ irdat­ sok fo­ se, után, ér­dm­ ek lanul sokug­ víz lyá­ slyá­ ab egy­ sze­ ridô i­be és tíz új fe­ k e­te folt ug­ rikle­afo­ he­ lyé­ bután, e,a tíz ár­negy yék sze­ri­be tíz új fe­ke­te folt ug­rik a he­lyé­be, tíz ár­nyék sze­ri­be tíz új fe­ke­te folt ug­rik a he­lyé­be, tíz ár­nyék új fe­ fe­ke­ttee folt folt ug­rrik ik a he­llyé­ yé­be,tíz tíz ár­ yék sze­ nn sze­rri­i­b be e tíz tíz új új fe­kke­ e­te folt ug­ ug­rik aa he­ he­lyé­bbe, e, tízár­ ár­ nyék yék sze­ rezedik i­be tízaúj fe­ ke­b tea­dfolt ug­ rOl­ ikta he­ lyé­ b e, tíztiked­ ár­nyék ne­ h fel­ s za­ u­ l ó­ r a. al­ m az­ z a­ t ok, ves sze­ r i­ b e tíz új fe­ k e­ t e folt ug­ r ik a he­ l yé­ b e, tíz ár­ n sze­ r i­ b e tíz új fe­ k e­ t e folt ug­ r ik a he­ l yé­ b e, tíz ár­ n yék ne­hezedikafel­sza­ba­du­ló­ra.Ol­tal­maz­za­tok,tiked­yék ves ne­hezedikafel­sza­ba­du­ló­ra.Ol­tal­maz­za­tok,tiked­ves ne­hezedikafel­sza­ba­du­ló­ra.Ol­tal­maz­za­tok,tiked­ves fel­s ba­du­ló­ra.Ol­ Ol­tal­m maz­ a­ ok,titiked­ ked­ es ne­ zz tttok, vv ne­h hezedik ezedika afel­sza­ za­ba­du­ló­ra.Ol­ttal­ al­maz­ az­ za­ a­ ok,tiked­ ves es ne­ hna­ ezedik afel­sza­ ba­dsû­ u­ló­ rûbb a.Ol­sötét­ tal­maz­ za­tok,gá­ tiked­ vok es haj­­ l ok, mert mind r s égben z o­ l ne­ h ezedik a fel­ s za­ b a­ d u­ l ó­ r a. Ol­ t al­ m az­ z a­ t ok, ti ked­ v es ne­haj­­ hezedik a fel­ s za­ b a­ d u­ l ó­ r a. Ol­ t al­ m az­ z a­ t ok, ti ked­ v es na­lok, mert mind sû­rûbb sötét­ségben gá­zo­lok haj­­na­lok, mert mind sû­rûbb sötét­ségben gá­zo­lok haj­­na­lok, mert mind sû­rûbb sötét­ségben gá­zo­lok haj­­na­lok, ok, mert mind mind sû­rrûbb ûbb sötét­sségben égben gá­zzo­ o­lok haj­­na­lok, mert mert mind sû­ sû­rûbb sötét­ sötét­ségbengá­ gá­zo­llok. ok haj­­na­lok, mert mind sû­rûbb sötét­ségben gá­zo­lok haj­­ lok, mert mind rûbb sötét­ ségben o­lok haj­­ na­na­ lok, mert mind sû­rsû­ ûbb sötét­ ségben gá­zgá­ o­lzok.

az­za­tok

rt mind sû­rûbb s ö t é t ­s é g b e n gá­zo­lok.


De ilyen ma­ra­dok mind­vé­gig, ami­lyen va­g yok. És új­ra csak azt mon­dom, ne­héz elmon­dani, hogy mi­lyen va­g yok. És le­szek is. Egy szó­val ba­jos, töb­bel pe-­ dig még rosszabb, mert min­den szó­val újabb csa­tor­nák és la­bi­ rin­tu­sok nyíl­ná­nak és so­ha­se len­ne vé­gük.

La­bi­rin­tus Örö­kös hi­b ás kör­f or­g ás ke­r e­ked­n e. Pon­t o­s an az, ami most van.

Vé­g e­l át­h a­t at­l an spirá­l is.

Na­gyon ke­vés

do­log vi­lág­lik ki

elôt­tem a na­pok,

he­tek, hó­na­pok

és évek mú­lá­sá­val. Egy­fe­lôl kis­sé oko­sabb va­gyok, más­fe­lôl egy­re bu­tább, mint­hogy lá­tom, hogy az, amit nagy erô­fe­szí­té­sek és vesz­ te­sé­gek árán me­g ­ ér­tet­tem, olyan mint az el­szál­ló pi­he, min­d­ahhoz ké­pest, ami még elôt­tem ka­va­rog.


fot贸 :: gyurj谩n eszter


Nagyon kevés dolog világosodik meg elôt tem idôvel, és egyre nagyobb köröket látok

a

E g y r e

s

z

n a g y o b b r a

e

n y í l i k

m a

e

m

s z e m ­ e m ,

e

d e

l

k é p t e l e n

Itt van há­rom kér­dés pél­dá­nak oká­ért. Há­rom egy­sze­r ű, nor­

má­l is kér­dés. Mi a ze­n e, te­s zem azt? Mi az, hogy

ze­n e? Mi az, ami ze­n él? Nem azt kér­dem, hogy ki ze­nél

és min: hár­fán, he­ge­dűn, trom­bi­t án vagy har­­so­nán. Nem

azt, ha­nem, hogy mi ze­nél úgy, hogy az em­ber vagy föl­

fe­lé száll a ma­gas­ba, vagy le­fe­lé, vagy min­den szét­hul­l ik,

a por­ban kú­szik az egész struk­t ú­ra s hir­te­len min­den föl­

emel­ke­dik, a szél, a le­ve­lek vissza­tér­nek a fák­ra, a ka­puk

a ma­gas­ba emel­ked­nek, az ívek, a ke­zek ma­g uk­tól a le­ve­gő­be

len­dül­nek, az öröm sí­rá­sa resz­ket­te­t i meg az alap­za­to­k at.

ő

v a g y o k

t

t

á t l á t n i .




És kik azok, akik reg­gel a pá­lya­ud­va­ron ta­lál­koz­nak egy po­hár sör mel­lett e sza­vak­kal: „Sze­vasz, Mun­ dek. Mer­re jár­tál az éj­sza­ka?” Te­hát kik ezek? Hol jár­k ál­n ak éj­j el? Mer­re kó­do­rog­tak egész éj­jel? És mi az, mi az, ami a gyen­ge em­ber ere­je?

Ez há­rom

kér­dés csu­pán. Alig há­rom kér­dés a vég­te­len sok kö­zül. És po­fon egy­sze­ rű. Vagy­is lát­szó­lag na­gyon egy­sze­r ű. Ke­re­set­len. Nem az iszony­t a­tók­ból.

Nem

Nem ló, Nem azok­ azok­bból ól va­ va­ ló, me­ me­llyek yek aa mér­ mér­hhe­ e­ttet­ et­llen en mély­ mély­ssé­ é­gget et fúr­ fúr­ják ják át átés az föl­zföl­ a­bzál­ és agyat az agyat a­jbák. ál­

budapesti villamosmegállók/fotók :: tóth györgy


Nem so­k at tud az em­b er. Én sem so­kat tu­dok. És még­is azt hi­szem, hogy

má­sok sem tud­nak sok­kal töb­bet. És ar­ra gon­

do­lok, ho­gyan te­szik ma­gu­kat né­me­lyek, akik

min­dent tud­nak, min­den­re van kész fe­le­le­tük­

és az ál­ta­lá­no­sí­tá­sok­kal do­bá­lódz­nak, fesz­te-

­lenül, könnyed kéz­zel ve­tik oda, mint va­la­mi

ékít­ményt. Én hall­ga­tom ôket. Hall­ga­tom ôket és­

De azt hi­szem, hogy nincs olyan sok vá­lasz és az ál­ta­lá­no­sí­tá­ sok­kal nem le­het, nem sza­bad do­bá­lódz­ni, mert úgy gon­do­lom, hogy az ál­ta­lá­no­sí­tás több mint az igaz­ság, egy egész igaz­ság­lán­co­lat és hogy éle­tünk­ben egyet­len ál­ta­lá­no­sí­tást en­ged­he­tünk meg ma­gunk­nak csu­pán, a ha­lá­los ágyun­kon, de jobb, ha még ak­kor se.

ké­tel­ke­dem, no­ha még fi­a­tal va­gyok. n

Nem so­kat Nem so


tud so足 kazatem足ber.


... és hogy éle­tünk­ben egyet­len ál­talá­nosí­tást en­ged­he­tünk meg ma­gunk­nak csu­pán, a ha­lá­los ágyun­kon, de jobb, ha még ak­kor se ...

||| 19 9 3 –19 9 8 – 2 011


fot贸 :: fekete gabor


far agó k álmán: utasítások vészhely ze t ese tére

# Eltévedés esetén képzeljen a tenyerére órát, a nagymutatót fordítsa a Nap felé, a mutató és a tizenkettes szám közötti felezőpontnál keresse meg a déli irányt. # Lehűlés esetén a torzót előbb melegítse fel, mint a végtagokat, adagoljon kávé- és alkoholmentes meleg italt. # Tengeri lehűlés esetén kövesse a fenti utasítást és adjon le vészjelzést rádión. # Rádió nélküli tengeri lehűlés esetén kövesse a fenti utasítást és bízzon a galambokban. Apokrif szituációban hollókban is bízhat. # Légnyomásvesztés esetén vegye fel a légzőmaszkot. Maszk hiányában a csillagok fényével hevítse fel a tenger szürke, üveges páráját, hogy azt a Hold nagyobb magasságba tudja vonzani. # Sötétség esetén várjon a lenyugvó nap zöld villanására, és éljen abban az egy pillanatban. # Lelki krízis esetén kössön a végtagokra heterodoxiát. # Üvegtörés esetén a szilánkokat rendezze másmilyen, vadonatúj mintába. # Kíméletlen geometria esetén meditáljon. Meditáció közben tudata lebegjen a láthatatlan függvények fölött.


# Gyakorlati kétségek esetén zsákmányoljon ki egy primitív csendes-óceáni népet. # Haiku esetén a béka nyári tóba ugorva csobbanjon. # Villámcsapás esetén értelmezze azt a Kabbala tükrében és Malkhut–Yesod–Hod–Netzvah– Tif’eret–Gevurah–Hesed–Da’at– Binah– Hokhmah–Keter mentén emelkedjen a magasba. # Besorolhatatlan kémiai krízis esetén kezdjen új párkapcsolatba. # Szöveges túladagolás esetén írjon verset, szavalja el egyszer, és felejtse el. # Vöröslátás esetén tapintásával keressen mohos kőfalat, majd jobb kezét végig azon tartva érjen vissza kiindulópontjára. # Igaz gondolatok esetén a λο' γος marokba fér, borotvaéles síkjai szikráznak a nap fényében. # Végtelen fehérség esetén

2016



r贸ma // piazza navona, 2004



róma // vatikáni múzeum, 2004


róma // trastevere, 2009

fefe :: három római haiku

Pasta e ceci, Fiori di zuccha, e… Trippa romana. Piselli con speck, Spaghetti carbonara, Grillia mista. Pane e vino, Olio di oliva – Deo gratias!




k assák l a jos: sz ámozo t t költemények / 89

A l i g t u d o k s z ó l n i h o z z á d – mondod – mérlegre teszed a szavaim és belenézel a szemeimbe hogy megremegek előtted nem szolgálónak születtem fiatal vagyok még a nehéz munkára és szeretnék erős és egészséges maradni eljövendő gyermekeim részére

mit adjak hát néked

­

hogy megbékélj velem – kérdezem – kit állítsak melléd hogy ápolja arcod rózsáit s felborzolt ruháid gondosan rendbehozza olyan az ember amilyennek az életben megformálódott kezeim hozzászoktak a szorításhoz és szögletesek és mezítelenek a szavaim amik pedig miattad hangzanak föl hogy dicsérjenek és kedveskedjenek neked sokszor észrevettem már egészen ­

más az amit kimondok

­

mint amit elgondoltam rólad hogyan is fejezhetném ki szavakban a két élő kezem érintését lásd együgyű ember vagyok akit elvadítottak a rossz esztendők és bizonytalanná tettek a csalódások de mit jelent mindez ha mégis azt mondom kedvemre való vagy és nem szeretnélek elveszíteni

szerelem ez vagy gyűlölet nem tudom de hallod az eltévedt nyájat ott jár a téli mezőben ő is a mi keserveinket bégeti.

2007


AIzeneIhaso nlatosIaInyelvhez.IINemImetaforákIaz s.IIAIzeneImindazonáltalInemInyelv.IIHasonlatossá IolyasmiIfeléIis,IamiIködbeIvész.IIAkiIszóIszerintIny

T h e o d o r

W.

A d o r n o

: :


zIolyanIkifejezések,ImintIzeneiIidióma,IzeneiIhanglejté ágaIaInyelvhezIútjelző:IvalamiIbelsőIfeléIirányít,Iám yelvnekItekintiIaIzenét,ItévútonIjár.IIIII

A

Zo

lt

ai

ne

s

fo

rd

ít

ás

a

ho

lm

i •

20

07

�0

8

T Ö R E D É K

Z E N É R Ő L

É S

A

N Y E L V R Ő L


AIzeneIhasonlatosIaInyelvhez.IINemImetaforákIazIolyanIkifejezések,ImintI zeneiIidióma,IzeneiIhanglejtés.IIAIzeneImindazonáltalInemInyelv.IIHasonlat osságaIaInyelvhezIútjelző:IvalamiIbelsőIfeléIirányít,IámIolyasmiIfeléIis,Iami IködbeIvész.IIAkiIszóIszerintInyelvnekItekintiIaIzenét,ItévútonIjár.IIIII NyelvhezIhasonlatosIaIzene,ImertItöbb,ImintIpusztaIhangokIsora:IaIzeneI artikuláltIhangokIidőbeliIegymásutánja.IIEzekIaIhangokImondanakIvalamit, IgyakranIvalamiIemberit.IIAnnálInagyobbInyomatékkalIteszikIezt,IminélI nagyobbIformátumúIaIzene.IIAIhangokIegymásutánjaIrokonságbanIvanIa IlogikávaIlehetIhelyes,IlehetIhamis.IIÁmIaz,IamitIaIhangokIsoraIkimond, InemIválaszthatóIleIaIzenéről.IIAIzeneInemIjelrendszer.IIIII AInyelvhez IvalóIhasonlatosságIazIegésztől,IaIjelentésselIbíróIhangokImegszervezettI összefüggésétőlIegészenIazIegyesIhangig,IaIpusztaIlétezésIküszöbéig,IaI tisztaIkifejezésIhordozóigIterjed.II DeIaIbeszéddelIanalógIaIzeneInemcsak ImintIhangokImegszervezettIösszefüggése,IhanemIazIaImagaIkonk-rétIfelépítésénekImódjábanIis.IIAIhagyományosIformatanItételről,Iperiódusról, Ifélperióduról,IírásjelekIfelrakásárólIbeszél;IaIzenébenIlépten-nyomonIkérdések,Ifelkiáltások,Iközbevetések,ImelléktémákIbukkannakIfel,IszólamokItorlódnakIegymásraIvagyIsüllyednek alá.IAIzeneIgesztusaImindeztIaIbeszédhangoktólIkölcsönzi.IIHaIBeethovenIazIop.33.IegyikIbagatelljénekIelőadásátólIaztIkívánja,IhogyI„bizonyosfajtaIbeszédesIkifejezéssel”IszólaljonImeg, IakkorItűnődveIcsakIaIzenébőlIsohasemIhiányzóImozzanatotIemeliIki. IIIII ZeneIésInyelvIkülönbségétIabbanIszoktákIkeresni,IhogyIaIzeneInemI ismerIfogalmakat.IIÁmIegyIésImásIaIzenébenIigenIközelIjárIahhoz,Iamit IazIismeretelméletIprimitívIfogalmaknakItekint.IAIzeneIvissza-visszatérőI sziglákat,IrövidítéseketIhasznál.IEzeketIaItonalitásIalakítottaIki.IAItonalitás IhaInemIisIfogalmakat,IdeIvokabulumnakInevezhetőIfordulatokatIhívottI életre;ImindenekelőttImindigIazonosIfunkcióbanImegjelenőIakkordokat,I olyan,IazIidőkIsoránIkicsiszolódottIhangkapcsolatokat,ImintIamilyenIa Ikadenciafokoké;IgyakranImégIsajátosIdallamfordulatokatIis,IamelyekIklisészerűenIkörüljárjákIaIharmóniát.IIAzIilyenIáltalánosIsziglákIegykorIfelolvadtakIaImindenkoriIkülönösIösszefüggésben.ITeretInyújtottakIaIzeneiIsajátos ságokIkifejtéséhez,IahogyanIaIfogalomIteretInyújtIazIegyesIdolog


aneze

hasonlatos a nyelvhez.


A

z e n e

h a s o n l at o s

A zene mindazonĂĄltal nem nyelv.


dolog Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az IösszefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakI azonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. IIIII InvariánsIvoltukImintegyImásodikItermészettéIülepedett.IIEzértIolyI nehézIaItudatnakIbúcsútIvenniIaItonalitástól.IIAzIújIzeneIazonbanIellenszegülIazIilyesfajtaImásodikItermészetIlátszatának,IfellázadIellene.IAImegkövesedettIformákatIésIfunkciójukatImechanikusnakIérzi,IésIfélretolja.IIDe InemIaInyelvhezIvalóIhasonlatosságotIáltalában,IhanemIcsakIeIhasonlósá gIeldologiasodottIformáját,IamelyIazIegyediIelemeketIcsakImintegyIzseton ként,InemIkevésbéImerevIszubjektívIjelentésekIminőségüktőlImegfosztott IjelzésekéntIhasználja.IIIII

a nyelvhez.

Szubjektivizmus és eldologiasodás zenei vonatkozásban is kiegészíti egymást. Ám korrelációjuk nem örök időkre szólóan írja le a zenének a nyelvhez való hasonlatosságát. Nyelv és zene viszonya mára kritikussá vált. AIgondolatokatIközlő,IdiszkurzívInyelvvelIszembenIaIzeneIteljesenImás ItípusúImegnyilatkozás.IIEbbenIrejlikIteológiaiIaspektusa.IIAmitImond,Iaz ImegjelenőkéntImeghatározott,Iugyan-akkorIelrejtettIis.IIEszméjeIazI istennévIalakja.IIAIzeneIdemitologizált,IaIráhatásImágiájátóImentesIima; IszüntelenülImeg-megújuló,IdeIvégülIkudarcotIvallóIemberiIkísérletImagánakIaINévnekIaIkimondására,InemIpedigIilyen-olyanIjelentésekIközlésére. IIIII AIzeneIegyIintencióInélküliInyelvetIszeretneIhasználni.IIDeInincsIfeltétlenIhatárvonallalIelválasztvaIaIdiszkurzívInyelvtől,ImikéntIazIegyikIbirodalomIaImásiktól.IEgyfajtaIdialektikaIműködikIitt:IaIzenétImindenIpontján IintenciókIszövikIát,IméghozzáInemIcsupánIaIstileIrappresentativoIóta,I amelyIaIzeneIracionalitásátIarraIhasználta,IhogyIkiaknázzaIaIzenénekIaI nyelvhezIvalóIhasonlatosságábanIrejlőIlehetőségeket.IIAImindenIgondolattólIeleveImentesIzene,IaIhangzatokIpusztánIjelenségszintűIösszefüggése IakusztikailagIaIkaleidoszkópraIhasonlítana.IIAbszolútIgondolatkéntIviszont ImegszűnneIzeneIlenni,IésIelhibázottImódonIátcsúsznaIaIbeszédnyelvbeII AzIintenciókIaIzeneIszámáraIlényegesek,IdeIcsakImintIintermittens,IkihagyásosIintenciókIIAIzeneIazIigaziInyelvreIvágyik,IarraIaInyelvre,IamelyI


amely belső tartalmat nyilváníthat ki, jóllehetIazonIaz áron,IhogyInem Iegyértelmű; azIegyértelműségIvégülIaIdiszkurzívInyelvIkiváltságaIlett. IIÉsImintha aIzenének,Ivalamennyi nyelvIközöttIaIlegbeszédesebbnek, IjószerivelIkárpótlásul atöbbértelműségIátkáért, az őImitikusIosztályrészéért,IvigaszIjárnaIintenciókkalItelítődik.IIFolyton-folyvástIutal arra,Iamit Igondol,IésImegIis határozza azt.ICsakhogyIezIazIintencióImindigIelrejtett. IINéhányIemlékezetes szövegébenIKafka nemIok nélkülIállította aIzenét IkitüntetettIhelyre, ahováőelőtte még egyetlen költemény alkotója sem állította.IIIII I I Kafka úgy bánt a diszkurzív beszédnyelv jelentéseivel, mintha a zene jelentéseiről lenne szó: félbehagyott, megtört példázatokról; éles ellentétben Swinburne vagy Rilke „muzikális”, zenei hatásokat imitáló, de a zene hanglejtésétől idegen nyelvével. Zeneinek lenni annyit tesz, mint a felvillanó intenciókat innerválni, bennük nem elveszni, őket megszelídíteni. Így képződik a zene mint struktúra. I Ily módon a zenének interpretációra van szüksége. A zene és a nyelv egyként megköveteli, hogy interpretálják, de mindegyik a maga módján követeli meg, s ebben már különböznek egymástól. I Nyelvet interpretálni annyit tesz, mint egy nyelvet megérteni; zenét interpretálni annyit, mint egy zenét létrehozni, zenélni. I A zenei interpretáció: beteljesítés, előállítás, foganatosítás (Vollzug), amely szintézis voltában a nyelvhez hasonlatos marad, miközben megszüntet minden nyelvhez hasonló, egyedi mozzanatot. Ezért az interpretáció eszméje a zene lényegéhez tartozik, a zene számára nem járulékos. Helyesen zenélni azonban elsősorban annyit tesz, mint a zene nyelvén helyesen beszélni. ■■■ ■■■


bertalan 20 // lépcsőház, 2010


Ellentétben a filozófia és a tudományok megismerő jellegével, a művészetben általában nem

Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakk k.ICsakhogyIeIzeneiIfo k.ICsakhogyIeIzenei IIIII IIIIIIszámára;Iugyan Iszámára;Iug ntságuk.ICsakhogyIeIz ntságuk.ICsakhogyI jelöltek. jelöltek. IIIII IIIIIIszámára;Iugyan Iszámára;Iug tságuk.ICsakhogyIeIze tságuk.ICsakhogyIeI InyelvhezIhasonlatosan InyelvhezIhasonlato osságaIsajátItermésze osságaIsajátItermés IIIII IIIII nIrejlett,InemIpe nIrejlett,InemI IIIII IIIII Iszámára;Iugyan Iszámára;Iugy ntságuk.ICsakhogyIeIz ntságuk.ICsakhogyI jelöltek. jelöltek. IIIII IIIII Iszámára;Iugyan Iszámára;Iugy ságuk.ICsakhogyIeIzen ságuk.ICsakhogyIeIz n –naz – az összefüggésIrévé összefüggésIr etükbenIrejlett,InemIpe etükbenIrejlett,Inem

kapcsolódnak ítéletté

a megismerés céljából összegyűjtött elemek.


IIIII IIIII nIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit nIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. jelöltek. IIIII IIIII Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az összefü össz ntságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejle ntságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIr jelöltek. jelöltek. IIIII IIIII Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az összefü össz ságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonossága ságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonossága Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – ebbe – eb n –Iszámára;Iugyanakkor naz –Iszámára;Iugyanakkor az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmak összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalm – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az összefüggé összefüg etükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit etükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. jelöltek. k.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,In k.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlet IIIII IIIII IsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia IsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia Iszámára;Iugyanakk Iszámára;Iugyan IIIII IIIII Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az össz ö sonlatosan sonlatosan – az – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzenei összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIze ntságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIr ntságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükben ItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit ItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. jelöltek. jelöltek. jelöltek. IIIII IIIII mitmit jelöltek. jelöltek. IIIII IIIII Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az össz ö IIIII IIIII Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az össze öss tságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbe tságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbe Iszá I ontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIre ontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükben InyelvhezIhasonlatosan InyelvhezIhasonlatosan – az – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICs összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk. jelöltek. jelöltek. osságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit osságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. jelöltek. IIIII IIIII IIIII IIIII nIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit nIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. jelöltek.

IIIII IIIII Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az össze ös ntságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIr ntságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükben jelöltek. jelöltek. kor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az összefüggésIrévénImegszűntIelvont összefüggésIrévénImegszűntIelv IIIII IIIII Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az össze ös ogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit iIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit je ságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonossága ságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonossága Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – eb – gyanakkor nakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az összefüggésIrévénImegszűnt összefüggésIrévénImegsz n – n az – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalm összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfog IeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabba zeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,I etükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit etükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. jelöltek. IIIII IIIII Iszámára;Iugyan Iszámára;Iugy gyanakkor nakkor – IsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – IsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Ia ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az összefüggésIrévénImegszűnt összefüggésIrévénImegsz sonlatosan sonlatosan – az – az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzen összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeI eneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbe IzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbe Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – ebbe – eb jelöltek. jelöltek. osan n –ItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit az –ItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit az összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmak összefüggésIrévénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalm IIIII IIIII mit mit jelöltek. jelöltek. etükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit szetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,Iamit jelöltek. jelöltek. IIIII IIIII Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az öss edigIabban,Iamit IpedigIabban,Iamit jelöltek. jelöltek. ontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenI ontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükb nakkor yanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az összefüggésIrévénImegszűntI összefüggésIrévénImegszű jelöltek. jelöltek. IeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabba zeneiIfogalmakIazonosságaIsajátItermészetükbenIrejlett,InemIpedigIabban,I IIIII IIIII nakkor yanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – ebbenIisIaInyelvhezIhasonlatosan – az – az összefüggésIrévénImegszűntI összefüggésIrévénImegszű neiIfogalmakIazonossága zeneiIfogalmakIazonossága Iszámára;Iugyanakkor Iszámára;Iugyanakkor – ebbenIisIaInyelvhezIhason – ebbenIisIaInyelvhezIhas révénImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátI énImegszűntIelvontságuk.ICsakhogyIeIzeneiIfogalmakIazonosságaIsajátIter mIpedigIabban,Iamit edigIabban,Iamit jelöltek. jelöltek.




■■■ Ez a zenétől utánzást, nem pedig desifrírozást kíván. ■■■ A zene c sakis a mimetikus gyakorlatban tárul fel, és ez a mimetikus gyakorlat persze akár egyfajta néma képzeletig, néma olvasásig menően belső is lehet; ám soha nem tárulkozhat fel olyan szemléletmód előtt, amely foganatosításától függetlenül szeretné a zenét értelmezni. ■■■ Ha a diszkurzív nyelvekben akarnánk a zenei ténykedéssel egy aktust párhuzamba állítani, akkor ez inkább a szöveg leírása, semmint szignifikatív megértése lenne. ■■■ ■■■ Ellentétben a filozófia és a tudományok megismerő jellegével, a művészetben általában nem kapcsolódnak ítéletté a megismerés céljából összegyűjtött elemek. ■■■ De hát valóban ítélet nélküli nyelv a zene? ■■■ Intenciói közül, úgy tűnik, a legnyomatékosabb az „ez így van”, az ítéletet mondó, sőt irányt mutató megerősítése valaminek, ami mégsem egyértelműen kimondott. ■■■ Nagy zenék leghatalmasabb – és persze ugyanakkor legerőszakosabb – pillanataiban, mint például a Kilencedik szimfónia első tételében, a repríz elején, az összefüggés puszta erejénél fogva ez az intenció egyértelműen beszédessé válik, míg kisebb formátumú zenedarabokban parodizált formában visszhangzik. ■■■ A zenei forma, az a totalitás, amelyben egy zenei összefüggés autentikus jellegre tesz szert, aligha választható el attól a kísérlettől, hogy az ítélet nélküli közeget az ítélet gesztusával ruházzák fel. ■■■ Olykor annyira jól sikerül ez a művelet, hogy a művészet küszöbe alacsonynak bizonyul: már nem tud ellenállni a logikai hatalomvágy ostromának. ■■■ Ezért aztán a zene és a nyelv megkülönböztetésekor nem a zene egyedi vonásain múlik a dolog, hanem csakis összetétele egészén. ■■■ ■■■


a

zenei közvetítés

más törvényt követve bontakozik mint a gondolatokat közlő

nyelvi

ki,


:||


|

VagyIinkább:Iirányán,I„tendenciáján”I–IaIzeneiItéloszIlegemfatikusabbIértel mébenIvéveIeztIaIszót.IAIdiszkurzívInyelvIazIabszolútatIszeretnéIközvetve ImegragadniIésIkimondani,IdeIazImindenIegyediIintencióbanIújraIésIújraI kisiklikIaIkezéből,ImindenIegyediI–IvégesI–IintenciótImagaImögöttIhagy.II AIzeneIazIabszolútatIközvetlenülImegragadja,IdeIazIabszolútIaImegragadásIpillanatábanImárisIújraIelhomályosulIelőtte,IúgyIvalahogy,IahogyanIaI túlságosanIerősIfényIolyannyiraIelvakítjaIaIszemet,IhogyImár azIegészen IjólIláthatótIsemIképesImeglátni.I I I I INyelvhezIhasonlatosnakImutatkozik IvégülIaIzeneImégIabbanIis,IhogyIzátonyraIfutva,IkudarcotIvallvaIaIdiszkurzívInyelvhezIhasonlatosanIbolyongásra,IaIvégtelenIközvetítésIútjáraI kényszerül,IhogyIelérjeIaIlehetetlent.IMindazonáltalIaIzeneiIközvetítésI másItörvénytIkövetveIbontakozikIki,ImintIaIgondolatokatIközlőInyelvi:Inem IegymásraIutaltIjelentésekben,IhanemIaIjelentéseknekIazIösszefüggésI általImegvalósulóIabszorbeálásában;IazIösszefüggésIígyImegmentiIaztIaI jelentést,IamelyetImindenIegyesImozdulatávalIeltaszítImagátólIAIzene ImegtöriIa magaIszétszórtIintencióiIerejét,IésIezeketIaIszétszórtIintenciókatIaINévIkonfigurációjáváIegyesíti.I I I I IAIzenét,IhogyImegkülönböztessék IazIérzékiIingerekIpusztaIegymásutánjátólIértelem-IvagyIstruktúra-összefüggésnekI(Sinn-IoderIStrukturzusammenhang)Inevezték.IEIszóhasználat InemIkifogásolható,IamennyibenvIaIzenébenIsemmiInemIelszigetelt,ImindenIaIhozzáIlegközelebbIállóvalItesti,IaItőleItávolivalIszellemiIkapcsolatban Ivan,IsIazIemlékezésIésIvárakozásIrévénIleszIaz,Iami.IÁmIezIazIértelemösszefüggésImásféle,ImintIamilyetIaIdiszkurzívInyelvIlétrehoz.IAzIEgészIaz IintenciókIellenébenIvalósul meg,ImindenIegyes,IfixálhatatlanIintencióItagadásánIátIintegrálvaIőketIAIzeneImintIegészIbefogadjaIazIintenciókat,Ide InemIúgy,IhogyIegyIabsztraktabb,ImagasabbIintencióváIhígítjaIőket,Ihanem Iúgy,IhogyIösszefogásukIpillanatábanInekikezdIazIintencióInélkülinekIaIme gidézéséhez.IÍgyIaztánIaIzeneIazIértelem-összefüggésnekIcsaknemIellenté te,ImégIott is,IaholIaIközvetlenülIérzékelhetővelIszembenIvalóbanIilyesmit Isejtet.IEzIaztánIarraIcsábítja,IhogyIsajátIhatalmánálIfogvaIkivonjaImagát IbármiféleIértelemIhatályaIalól,IsIúgyItegyen,IminthaIvalóbanIőIvolnaI közvetlenülIaINév. I I I I IHeinrichISchenkerIkettévágtaIaIrégiIvitaIgordiuszi Icsomóját,IsIellenvéleménytInyilvánítottImindIaIkifejezésesztétikával,Imind IaIformaesztétikávalIszemben.IEzekIhelyettI–IegyébkéntIaIcsúnyánIfélreértett-félreismertISchönberghez hasonlóan


hasonlóan – a zenei tartalom fogalmát állította a középpontba. ■■■ A kifejezésesztétika a többértelmű s így a kézből kisikló egyedi intenciókat összetéveszti az Egész intenció nélküli belső tartalmával; Wagner elmélete rövidre zárt, mivel a zene belső tartalmát egy-egy zenei pillanatnak a végtelenbe tágított kifejezéseké képzeli el, holott az Egész kimondása minőségileg más, mint az egyedi gondolat. ■■■ A következetes kifejezésesztétika a csábító önkényeskedésben ér véget: arra, amit efemer módon és véletlenszerűen megértett, ráfogja, hogy magának a dolognak az objektivitása. Az ellentétel szerint a zene tartalma nem egyéb, mint hangozva mozgó formák. ■■■ Ez viszont ahhoz a feltételezéshez vezet, hogy a zene üres inger vagy a felhangzónak a puszta létezése. ■■■ A formula így nélkülözi az esztétikai alak vonatkozását arra, ami nem ő, és ami révén esztétikai alakká lesz. ■■■ A diszkurzív nyelv egyszerű és ezért közkedvelt kritikájáért a formaesztétikának nagy árat kell fizetnie: ez az ár a művészi jelleg. ■■■ Ahogyan a zene nem merül ki az intenciókban, úgy fordítva nincs olyan zene, amelyben ne fordulnának elő expres�szív elemek: a zenében még a kifejezésnélküliség is kifejező lesz. ■■■ „Hangzó” és „mozgó” a zenében csaknem ugyanaz, a „forma” pedig semmit nem árul el az elrejtettről, hanem pusztán továbbhárítja az arra irányuló kérdést, hogy mi rejlik a hangozva mozgó összefüggés mélyén, hogy mi az, ami több, mint puszta forma. ■■■ A forma csupán valami megformáltnak a formája. A „foganatosítás” sajátos szükségessége, immanens logikája kisiklik: puszta játék lesz, amelyben minden szó szerint másképpen is lehetne. ■■■ Valójában a zene tartalmát a zenei grammatikának és szintaxisnak alárendelt elemek összessége adja. ■■■ Minden zenei fenomén – annak révén, amire figyelmeztet, amit megszakít, amivel várakozást kelt – túlmutat önmagán. ■■■ A zeneileg egyedi ilyesfajta transzcendenciájának egésze: ez a „tartalom”: mindaz, ami a zenében történik. ■■■ Ha viszont a zenei forma és struktúra több egyfajta didaktikus sémánál, akkor nem külsőlegesen veszi körül, fogja át a tartalmat, akkor a tartalomnak – a szellemi tartalomnak – a saját meghatározása. ■■■ Annál inkább nevezhető egy zene értelemmel telinek, minél inkább értelmes módon határozza meg magát korántsem akkor, ha egyedi mozzanatai szimbolikusan fejeznek ki ezt vagy azt. ■■ Hasonlósága a nyelvhez akkor teljesedik be, amikor eltávolodik a nyelvtől.■


zene és AA zene é saanyelv nyelv z e n e

s z e m e i dn e k

O l v a s ó na p l ó Memének ��� ////////// ����

egyként eg ykéntmegköveteli, megköveteli, hogy interpretálják, hog y interpret álják , dede mindegyik mindeg yik maga módján aama g a módján követeli meg, követeli meg ,ssebben ebben márkülönböznek különböznek már egymástól. eg ymá s tól.



banรกn/freud // nf_kalligrรกfia, 1989


r贸ma // tivoli, 2006 r贸ma // ostia antica, 2006



hamvas béla: államok kialakulása

A völgy összeszûkül, és az utasoknak, messze földrôl, a szoroson kell áthaladniok. A sok utasra megjelentek az árusok, a sok árusra megjelentek a zsiványok, a sok zsiványra megjelentek a rendôrök, a rendôrök törvényesítésére megjelentek a hivatalnokok, a hivatalnokok védelmére megjelentek a katonák, a sok katonára megjelentek a kurvák, a kurvák dicsõítésére megjelentek a költôk.


r贸ma // piazza navona, 2004



M

egparancsoltam, hozzák elő az istállóból a lovamat. A szolga nem értett. Magam mentem az istállóba, megnyergeltem a lovam, nyeregbe szálltam. Távolból trombitahangot hallottam, megkérdeztem a szolgát, mit jelent. Nem tudott semmit, nem hallott semmit. A kapuban feltartóztatott, és megkérdezte: – Hová lovagolsz uram? fr anz k afk a: útr akelés

– Nem tudom – mondtam –, csak innen el, csak innen el. Örökké innen el, csak így érkezhetem célomhoz. – Ismered tehát célodat? – kérdezte. – Igen – feleltem –, hiszen mondottam: „Innen el”, ez a célom.

– Nem viszel eleséget se magaddal? – kérdezte. – Nincs rá szükségem – feleltem –, ez az út olyan hosszú, hogy éhen halnék, ha útközben nem kaphatnék valamit. Nem vihetnék annyi eleséget, hogy kitartson. Hiszen, szerencsére, roppant út ez fordította :: tandori dezső valóban.


tivoli // villa d’este 2006




verőce // 2016_01_11


verőce // 2015_09_12


Nem kell innen semmi Én itt hagynék mindent, a völ­ gyeket, a dombokat, az ösvényeket és a szajkókat a kert­ ből, én itt hagynék csapot és papot, eget és földet, tavaszt és őszt, itt hagynám a kivezető utakat, az éjszakákat a konyhában, az utolsó szerelmes pillantást s a városok felé vezető összes borzongató irányt, itt hagynám a tájra ereszkedő sűrű alkonyt, a súlyt, a reményt, a bűvöletet és a nyugalmat, itt hagynék szeretettet és közelit, min­ dent, ami meghatott, megrendített, magával ragadott és felemelt, itt hagynám a nemest, a jóakaratút, a kelle­ mest s a démonian szépet, itt hagynék minden rügyfa­ kadást, minden születést és létet, itt hagynám a varázs­ latot, a rejtélyt, a messzeségek, a kimeríthetetlenségek s az örökkévalóságok kábulatát: mert itt hagynám ezt a földet és ezeket a csillagokat, mert nem vinnék semmit magammal innen, mert belenéztem abba, ami jön, és nem kell innen semmi. / in Krasznahorkai László: Megy a világ


nf :: pop-rózsák memének // vegyes technika, 1970

fontok listája: fr hopper⁄frank béla # ltc bodoni 26⁄lanston type corp. # monostar⁄boskovitz oszkár # nimbus sans⁄urw studio # pannon antikva⁄zigány edit–boskovitz oszkár # solex⁄zuzana licko # titillium text⁄accademia di belle arte urbino # westeinde⁄katyi ádám ¶


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.