Eurázsia 2023/4 preview

II. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM

2023. SZEPTEMBER-OKTÓBER

Wang Huiyao

A CENTER FOR CHINA AND GLOBALIZATION (CCG) ELEMZŐINTÉZET ALAPÍTÓ ELNÖKE

„…Kínának és Európának szüksége van egymásra, mert Kínában gyorsan növekszik a középosztály, amely közel ötszáz millió embert számlál. Európa lakossága szintén ötszáz millió fő körül van. Eurázsia országai sokféleképpen kapcsolódnak egymáshoz. Magyarország ennek az összeköttetésnek a középpontjában van, és nagyon fontos hídszerepet játszhat”

„A növekvő hozadék elve lép a csökkenő hozadék elve helyére.Az exponenciálisan bővülő tudás és a technológiai forradalmak leváltják a csökkenő hozadék elvét. Már a tudás, egy nem korlátos erőforrás a vezető erőforrás, ezért az emberi tevékenységekben mindenhol megjelenik a növekvő hozadék.”

Matolcsy György, az MNB elnöke

IMPRESSZUM

Eurázsia

Nyomtatott kiadás: ISSN 2786-3859

Kiadja a Neumann Lapkiadó és Kommunikációs Kft.

Kiadó székhelye: 1117 Budapest, Infopark sétány 1.

Felelős kiadó: Horváth Levente ügyvezető

Előfizethető a kiadónál.

Email cím: neumannlapkiado@lapkiado.nje.hu

Főszerkesztő: Petán Péter

Felelős szerkesztő: Őry Mariann

Szerkesztő: Scheffer Joakim

Képszerkesztő: Hegedüs Róbert

Olvasószerkesztő: Koskocki Erika

Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

1033 Budapest, Szőlőkert utca 4/a.

Felelős vezető: Arany László Tamás ügyvezető

Kiadvány tördelés: Kónya Anita, Németh Dániel

Grafika: Érsek-Csanádi Alexandra

Terjeszti: LAPKER Zrt. országos hálózatán keresztül a Relay, Inmedio üzletekben, üzletláncokban, benzinkutakon és alternatív terjesztők.

Terjesztés gondozás: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

1033 Budapest, Szőlőkert utca 4/a. Arany László Tamás ügyvezető

A külső szerzők cikkei nem feltétlenül tükrözik a lapkiadó álláspontját.

Az Eurázsia szerkesztőbizottsága

Elnök Dr. Horváth Levente

Tagok Dr. Bernek Ágnes, Dr. habil. Csicsmann László, Dr. Csizmadia Norbert, Dr. habil. Csoma Mózes, Prof. Dr. Dövényi Zoltán, Dr. Háda Béla, Prof. Dr. Hamar Imre, Eric Hendriks PhD., Prof. Dr. Hidasi Judit, Dr. habil. Ittzés Máté, Dr. Klemensits Péter, Dr. Lehmann Kristóf, Dr. Moldicz Csaba, Prof. Dr. N. Rózsa Erzsébet, Dr. Obrusánszky Borbála, Prof. Dr. Popp József, Dr. P. Szabó Sándor, Prof. Dr. Rostoványi Zsolt, Dr. habil. Salát Gergely, Dr. Szatmári Péter, Dr. Szerdahelyi István, Prof. Dr. Szilágyi István, Prof. Dr. Tarrósy István, Prof. Dr. Tózsa István, Prof. Dr. Vasa László, Dr. habil. Wilhelm Zoltán, Zoltai Alexandra

BRI mint a világrend új kerete

Egy évtizede, 2013-ban hirdették meg az Övezet és Út (BRI) kínai kezdeményezést, ami számtalan eredményt ért el, noha a nyugati médiában általában csak negatív színben tüntetik fel és egyfajta neokolonizációként mutatják be. A BRI eredményeiről és sikereiről szóló tárgyilagos cikkek az Eurázsiában már többször megjelentek, de a jelenlegi lapszámunkat kifejezetten e témának szenteltük. De miért is fontos, hogy az Eurázsia az Övezet és Út kezdeményezésre fókuszáljon?

Kína a 21. századra gazdaságilag és politikailag is megerősödött, ennek köszönhető, hogy 2013-ban el tudta indítani az Új Selyemút gazdasági együttműködést, amely immár tíz éve töretlenül fejlődik. A kezdeményezés célja egy eurázsiai konnektivitás létrehozása, amiből nem csak a tengeri nagyhatalmak, hanem a szárazföldi országok is profitálhatnak. Az elmúlt száz évben többször láthattunk orosz, japán vagy EU-s kísérletet hasonló eurázsiai összekapcsolódásra, de az adott ország/régió gazdasági vagy politikai ereje éppen nem volt megfelelő ahhoz, hogy egy ilyen volumenű kezdeményezést véghez vigyen. Ugyanis – Zbigniew Brzeziński, volt elnöki nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint – az Egyesült Államok fő geopolitikai tere Eurázsia, az Egyesült Államok globális elsősége pedig közvetlenül attól függ, hogy miként tudja fenntartani dominanciáját egész Eurázsiában. Ezzel szemben csak erős gazdasági és politikai háttérrel lehet fellépni. Elmondható tehát, hogy a BRI tízéves, folyamatos fejlődése Kína gazdasági és politikai erejét is bizonyítja. Mára az Övezet és Út kezdeményezés Kína további megerősödésével átalakult, gazdasági együttműködésből a jelenlegi nemzetközi rendszer alternatívájává nőtte ki magát. Az elmúlt években számos platformon hallhattuk kínai vezetőktől, hogy a világnak egy harmo-

nikus, multipoláris világrendre van szüksége, amelyet nem egyetlen országnak vagy kis közösségnek kellene irányítania. Az ázsiai országok elutasítják a hegemóniát, és folyamatosan a békés párbeszédet, az együttműködést hirdetik. Ugyan csak mostanában olvashatunk gyakran a nyugati médiában a kínai vezetők erre irányuló kijelentéseiről, valójában már több évtizede erről szól a diskurzus az ázsiai országokban – gondolhatunk az 1955-ös bandungi konferenciára, a több mint húsz éves Sanghaji Együttműködési Szervezetre, de a bővülő BRICS országokra is –, csak eddig nem volt egy olyan, gazdaságilag és politikailag erős ország vagy közösség, amely ezt a gondolatot megfelelően képviselhette volna a nemzetközi platformokon.

Az Övezet és Út kezdeményezés megfelelő világrendi alternatívát jelenthet, de legfőképpen a nem nyugati civilizációknak vagy az el nem kötelezett országoknak –, akik a nyolcszázmilliós nyugati közösség többszörösét teszik ki. A nemzetközi politikában egyre többször láthatjuk, hogy a kínai kezdeményezést jobban fogadják a világban, mint a nyugati megközelítést: egyre több ország csatlakozik a BRI-hez és egyre többen vannak azok is, akik nem akarnak térfelet választani, a nyugati és keleti országokkal is jó kapcsolatot akarnak fenntartani. Ezt a gondolkodást Kína támogatja, a Nyugat azonban elveti, és a blokkosodást erőlteti.

Az elmúlt tíz évben a BRI nagy eredményeket ért el, de még sok év vagy évtized szükséges ahhoz, hogy megállapíthassuk, valóban egy új világrend alapja lesz-e, vagy sem, hiszen a világrend átalakulása sem egy-két év. Az mindenesetre megállapítható, hogy az Övezet és Út kezdeményezés egy új, multipoláris világrend keretrendszeréhez megfelelő alternatívát tud nyújtani.

Horváth Levente, a szerkesztőbizottság elnöke

Tartalomjegyzék

4. KÖSZÖNTŐ

Gong Tao,a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete

6. FÓKUSZ

6. Tíz éves az Övezet és Út kezdeményezés

8. Zhang Qian – a Selyemút megalapítója

18. TÜKÖR

18. Újraindulás újraformálással

20. Oroszország és a környező államok is kulcsszerepet játszanak Kína számára

22. Válságcsendőr helyett a béke kovácsa

32. PIROS TASAK

32. Fenntartható eurázsiai összekapcsoltság – Csizmadia Norbert geográfus publicisztikája

34. A semmi közepétől a világ közepéig

39. KÖNYVAJÁNLÓ

39. Az iszlám és a 21. század – Kihívások és válaszok

39. Dél-Ázsia a poszthidegháborús korban

24. SELYEMUTAK

10. Magyarország megnyitotta kapuit Kelet felé

12. CÍMLAPINTERJÚ

EXKLUZÍV

Az Övezet és Út az elmúlt évtizedben nagyon jelentős előrelépést ért el, összekapcsolta Kínát és a világot – hangsúlyozta lapunknak Wang Huiyao, a világ száz legbefolyásosabb agytrösztje közt számon tartott kínai Center for China and Globalization (CCG) elemzőintézet alapító elnöke.

54. NEUMANN 120

54. A megközelíthető zseni – Hajnali megoldások, olvasás vezetés közben

56. SPORT

56. Élvezetes vereség Puskáséktól – Kínai Laci, a ledönthetetlen Nagy Fal

60. Ju Wenjun és Ding Liren a sakkvilág trónján

40. GASZTRONÓMIA

24. Peking a megújuló energiaforrásokra való áttérésben is támogatja a kezdeményezésben résztvevő államokat

26. Az új világrend pénzügyi alapjai

28. Új Selyemút épül a Közel-Keleten

30. Zhou Bo: Európának el kell kezdenie függetlenül gondolkodnia és cselekednie Az elkövetkező évtizedek az ázsiai országok együttes felemelkedéséről fognak szólni – húzta alá lapunknak Zhou Bo, a Tsinghua Egyetem Nemzetközi Biztonsági és Stratégiai Központjának vezető munkatársa.

62. LAMPIONOK

62. Őszközépünnep – A kínai kultúra egyik legfontosabb ünnepe

40. Malac és társa – A konyhában találták meg a jövőbelátás képességét

46. KULTÚRA

46. Stein Aurél grandiózus vállalkozásai

50. Síneket fektetett, hidat vert és alagutat robbantott

– Gubányi Károly Mandzsúriában

66. Pakisztán is lendületben

66. Projektek a síneken

Út a közös fejlődéshez és jóléthez

Gong Tao a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete

A végtelen Selyemút évezredes örökségünk. Több mint kétezer évvel ezelőtt elődeink számos nehézséget és akadályt leküzdve taposták ki az Ázsiát Európával és

Afrikával összekötő szárazföldi Selyemutat, majd kötötték össze Keletet a Nyugattal a tengeri Selyemút által.

A Selyemút szellemisége, amelynek középpontjában a béke, az együttműködés, a nyitottság, az elfogadás, a kölcsönös tanulás és megbecsülés, valamint a közös előnyök állnak, az emberi civilizáció értékes örökségévé vált.

Xi Jinping, Kína elnöke 2013 őszén terjesztette elő a „Selyemút gazdasági övezet” és a „XXI. századi tengeri Selyemút” építésére irányuló jelentős kezdeményezését. Azóta a Selyemút szellemisége új lendületet kapott. A közös konzultáció, a közös hozzájárulás és a közös előnyök elve által vezérelve az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) a gazdasági globalizáció történelmi trendjére és korunknak a globális kormányzási rendszer átalakítására irányuló igényeire reagált. Olyan nemzetközi együttműködési platformmá vált, amely túlmutat a földrajzi korlátokon, áttöri a kulturális különbségeket, és összehangolja a fejlesztési igényeket. Demonstrálja

Kína szándékát, hogy a világ többi országával egy jobb

világot építsen, fellendítse a világgazdaság helyreállítását, a részes országok népei, így Magyarország számára pedig kézzel fogható előnyöket adjon.

A szakpolitikai összeköttetés széles körű és mélyreható, ami a nyitottság és az elfogadás útját teremti meg.

Kína 152 országgal és 32 nemzetközi szervezettel több mint kétszáz együttműködési dokumentumot írt alá a BRI közös építéséről. Számos multilaterális együttműködési platform létrehozását kezdeményezte, amelyek

olyan területek széles skáláját ölelik fel, mint a vasút, a kikötők, a környezetbarát fejlesztés, az energiaszektor, az adózás, a pénzügyi ágazat, a média világa és a tudásközpontok.

A létesítmények összekapcsolhatósága és a zökkenőmentes hozzáférés az interkonnektivitás útját teremti meg. Földön, vízen, levegőben és az interneten olyan térbeli struktúra alakult ki, amely „hat folyosóval, hat útvonalon több országot és több kikötőt” köt össze. Az elmúlt egy évtizedben Kína és Európa között összesen 77 ezer vonat 7,31 millió szabványos konténernyi (TEU) árut szállított, több mint 340 milliárd dollár értékben. Ezek a vonatok Európa 25 országának 217 városába jutottak el, így a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi együttműködés fontos hídjává váltak.

A zavartalan és kölcsönösen előnyös kereskedelmi forgalom a pragmatikus együttműködés útját teremti meg. 2013 és 2022 között Kína és a BRI országai közötti áruforgalom és nem pénzügyi közvetlen befektetések értéke évente átlagosan 8,6 százalékkal, illetve 5,8 százalékkal növekedtek, a kölcsönös beruházások aggregált értéke pedig meghaladta a 270 milliárd dollárt. Az új kivitelezési szerződések értéke meghaladta az 1,2 billió, míg az elkészült projektek forgalma a 800 milliárd dollárt.

Folytatódik a pénzügyi integráció optimalizálása, ami a közös jóléthez vezető utat teremti meg. A Kínai Népi Bank (PBoC) negyven országgal írt alá deviza swap megállapodást, 29 országban és régióban 31 RMB klíring és elszámoló bank működését engedélyezte. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) tagországainak száma az alapításkori 57-ről 106-ra nőtt, 2022 végéig

összesen 202 projektet hagyott jóvá, és a több mint 38,8 milliárd dolláros finanszírozási volumennel a kezdeményezés fontos pénzügyi platformjává vált.

Az emberek közötti párbeszéd figyelemre méltó eredményekkel járt. A Kínai Civil Szervezetek Szövetsége a Nemzetközi Együttműködésért (CANGO) tevékenységéhez 72 ország és 352 civil szervezete csatlakozott az oktatás, a tudomány, a kultúra, a sport, az idegenforgalom és a régészet területéről.

Kína és Magyarország elkötelezett partnerek a BRI építésében, Magyarország Európában elsőként írta alá az erről szóló megállapodást. Orbán Viktor miniszterelnök úr mindkét BRI csúcstalálkozón részt vett, többször találkozott Xi Jinping elnök úrral. A BRI és a Keleti nyitás stratégiája egyre inkább összehangolódott. Nemrégiben Orbán Viktor egy beszédében úgy fogalmazott, Kína fejlődése egy ötezeréves civilizáció visszatérését jelenti, nagy fejlődési lehetőségeket biztosít a világnak, Európának pedig szoros gazdasági kapcsolatokat kell kiépítenie Kínával.

Kína és Magyarország az Övezet és Út közös építésének példaképe. Magyarország volt az első kelet-közép-európai ország, amely renminbi elszámolóbankot hozott létre és RMB-kötvényt, úgynevezett „pandakötvényt” bocsátott ki, az első európai ország, amely két – helyi és a kínai – tanítási nyelvű iskolát alapított, és egyben az első uniós tagállam is, amely elismeri és használja a kínai vakcinákat. A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza az első olyan vasúti projekt az Európai Unióban, amely kínai vállalatokkal együttműködésben épül. Az utóbbi években számos kínai vállalat és bank jött Magyarországra azzal a céllal, hogy

itt továbbfejlődjön. Magyarország a kínai befektetések számára a kelet-közép-európai régió legnagyobb célországává vált. A számos közvetlen utas- és teherszállító légijárat a két országot immár a „légi Selyemúton” is összeköti.

Kína tizenkét egyeteme kínál lehetőséget a magyar nyelv tanulására. Magyarországon öt Konfuciusz Intézet működik. Az ELTE Konfuciusz Intézete a Közép-kelet-európai Kínai Nyelvtanárok Regionális Oktatóközpontjának ad otthont, a Pécsi Tudományegyetem pedig az első kelet-közép-európai Hagyományos Kínai Orvoslási Konfuciusz Intézetének. Kulturális központokat is alapítottunk egymás országában, folyamatos kulturális csemegét kínálva a két ország polgárainak. A Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tizenkét osztályos általános iskolává és gimnáziummá fejlődött. Ez év elején Xi Jinping az iskola diákjainak írt válaszlevelében arra bátorította a magyar fiatalokat, ismerjék meg jobban Kínát és legyenek a kínai-magyar barátság fejlesztésének követei.

Rámutatott, a BRI alapvető kiindulópontja és célja az, hogy új utakat tárjon fel a közeli és a távoli szomszédok közös fejlődése érdekében, és elérhetővé tegye a minden ország javát, az egész világ érdekét szolgáló „boldogság útját”. Kína idén októberben rendezi meg harmadik BRI nemzetközi együttműködési fórumot, amelyre számos partnert meghív – köztük Magyarországot is –, hogy együtt dolgozzanak ki egy új tervet. Kína kész mindenkivel együttműködni, hogy új lehetőségeket teremtsen, több előnyt biztosítson minden ország népének, és elindítsa az Övezet és Út magas színvonalú közös építésének új évtizedét.