Birkás márta talajművelés a fenntartható gazdálkodásban by ezvans

T ALAJMUVELES ,

A FENNTARTHA TO GAZDALKODA SBAN

Szerkesztette Birkรกs Mรกrta

SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar •

Növénytermesztési Intézet Földműveléstaní

Tanszék

Ezt a müvet tananyagként ajánljuk a Talajművelés a fenntartható gazdálkodásban tantárgy hallgatóinak, továbbá szakanyagként az agrár-, a környezetvédelmi és a gépészmérnököknek, a mezőgazdasági gépgyártóknak és forgalmazóknak A borítót Birkás Márta fényképfelvételének felhasználásával ~yuricza Csaba és Hegedüs Zoltán tervezte

TALAJMŰVELÉS A FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁSBAN

So il tiliage in sustainable farming Szerkesztette Birkás Márta Első

kiadás

DE:BREC~m EGYE'f'd' Centrum KÖNYVTAHA ' d>Q RaktAri jel: _))~•••Qk......._. .Agrmucl~':ményi

..r \

Szerzők- Authors

Birkás Márta Csík Lajos Gyuricza Csaba Demo Milán

Jolánkai Márton Schmidt Rezső Szakál Pál Vincze Mária

Szerkesztette- Edited by Birkás Márta Lektorok - Readers 1-7. fejezet -1-7th chapters 8. fejezet- 8th chapter Antal József Bodnár Péter Pepó Péter

Jóri J. István Kacz Károly

Támogatók- Sponsors IKR Rt. Bábolna

Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. Mezőhegyes

OROSFARM Szövetkezet Orosháza SIMBA Magyarországi Képviselet VADERSTAD Kft. Kecskemét VETŐMAG 95 Kft. Budapest © Birkás Márta és társai, 200 l

ISBN 963 9256 307

24663 Akaprint Nyomdaipari Kft. Felelős vezető Freier László

Tartalom

Contents ... .. . .. . ..... . .. . ..... . .. . ... ... .. . .. . .. . .. . ... ... .. . .. . ... .. . .. . .. . .. . ... .. . .. . .. . .. . ... ... .. . 9 Bevezető

(Birkás Márla) ............................................................................. 13

1. A fenntartható gazdálkodás és növénytermesztés (Jolánkai Márton)............. 15 A fenntartható fejlődés a növénytennesztésben........................................... 1.1.1. Bevezetés.. . .. . .. . .. . .. . ... .. . ... ... ... .. . .. . .. . ... .. . ... .. . ... .. . . .. .. . .. . .. . .. . ... .. . 1.1.2. Történeti változatok................................................................... 1.1.3. A tápanyagellátás kérdései... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . .. ... ... ... ... . 1.1.4. Vetésszerkezet, elövetemények....... ......... ................ ......... ...... ............ ... 1.1.5. Vízellátottság....... ... ............ .... ..................... ......... ...... ... ..... .... ..... ... .... 1.1.6. Gyomszabályozás ................................................................................ 1.1.7. Gombabetegségek elleni védekezés........................................................ 1.1.8. Rovarkártevők elleni védekezés.............................................................. 1.1.9. Irodalom............................................................................................. Az ökológiai növénytennesztés biológiai alapjai {fajok, fajták, genetikai 1.2. feltételek) .... ... ... ...... ... ...... ... ... ......... ... ... ... ... ... ...... ...... ...... ...... ... ... .... .. ..... 1.2.1. A biodiverzitás és a genetikai potenciál....... .............................................. 1.2.2. A biomassza....................................................................................... 1.2.3. A fenntarthatóság technológiai és biológiai oldala....................................... 1.2.4. A vetőmag és a szaporítóanyag................. ............... ........... .... ............ ... 1.2.5. Irodalom............................................................................................. Az ökológiai növénytennesztés közgazdasági tényezői • EU dimenziók.......... 1.3. 1.3.1. A fenntartható agrárfejlődés megvalósításának és szabályozásának áttekintése.. 1.3.2. Amegvalósítás általános feltételeL............................................................. 1.3.3. A mezögazdaság és a környezet kölcsönhatása, viszonya szerinti befolyásolás és szabályozás.................................................................................... 1.3.4. A fenntarthatóság megvalósulását elősegítő és szabályozó eszközrendszer....... 1.3.5.1rodalom.. .................... ............. ... ........ ...... .......... ......... ..... ... ....... ... ... .... 1.4. Summary... .... .... ..... ... ... ... .... ... ... .. ... ... ... ... ... .... .. ....... .. ...... ... ... ....... ... ... ...... ... 1.5. Szószedet • Vocabulary.... .... .. .. .. .. .... ... .... ..... .. ......... .... .. ... .... ... .. .... .. ... ...... .. .. .

1.1.

15 15 17 19 21 22 22 22 23 24 25 25 27 29 30 32 32 32 34 36 41 43 43

2. A fenntartható mezőgazdasági rendszerek talajművelési és növény· 47 . ·(Demo M'/' "tossaga1 , . saJa 1an) ......................................................... . t ermesztes1 2.1. A fenntartható mezőgazdasági rendszerekjellemzöi... ....................................... 2.1.1. Gazdálkodási rendszerek alföldi területeken .................................................. 2.1.2. Mezögazdasági rendszerek hegyalján és hegyvidékeken................................. 2.2. A fenntartó talajművelés jelentősége a mezőgazdasági rendszerekben................ 5

47 52 53 56

2.3. A fenntartó talajművelés feladata a mezőgazdaságl rendszerekben ...................... 56 2.4. A fenntartó talajművelés egyes eljárásai ............................................................. 59 2.5. A fenntartó talajművelés az alföldi mezőgazdasági rendszerekben ...................... 63 2.6. Fenntartó talajművelés a hegyaljai mezőgazdasági rendszerekben ...................... 67 2.7. Summary ....................................................................................................... 69 2.8.1rodalom ........................................................................................................ 70 2.9. Szászedet • Vocabulary ................................................................................... 70

3. A fenntartó talajművelés talajfizikai és biológiai alapjai (Gyuricza Csaba)..... 71 3.1. A talaj művelhetőségét befolyásoló fizikai tulajdonságok és állapot jellemzők ....... 71 3.1.1. A talaj szemcsenagyság szerintí összetétele .................................................. 72 3.1.2. Atérfogattömeg ....................................................................................... 74 3.1.3. Apórustér............................................................................................... 76 3.1.4. Aszerkezeti elemek stabilitása .................................................................... 82 3.1.5. A talajellenállás ........................................................................................ 83 3.1.6. A nedvességtartalom és az infiltráció ............................................................ 84 3.1.7. A talajhörnérséklet... ................................................................................. 85 3.2. Atalajművelés hatása a talaj életközösségeire .................................................. 87 3.2.1. A földigiliszták .......................................................................................... 88 3.2.2. A mikroorganizmusok ................................................................................ 90 3.3. A szakszerűtlen művelés következményei -A talajállapot hibák .......................... 91 3.3.1. A talajtömörödés ...................................................................................... 92 3.3.2. Az erózió és a defláció .............................................................................. 93 3.4. Summary ....................................................................................................... 94 3.5.1rodalom ....................................................................................................... 96 3.6. Szószedet • Vocabulary ................................................................................... 97

4. A talajhasználat A talajhasználati módok értékelése (Bírkás Márla).............. 99 4.1. A talajhasználati módok és hatásuk a környezetre és a gazdálkodásra................. 4.2. A talajhasználat és a gazdálkodás átalakításának szükségessége ....................... 4.2.1. Talajhasználat Magyarországon az 1990-es években és az ezredforduló után..... 4.2.2. A talajhasználati módok és a növénytermesztés ............................................ 4.3. A talajhasználat és a talajművelés kapcsolata................................................... 4.4. Summary ...................................................................................................... 4.5. Irodalom....................................................................................................... 4.6. Szászedet • Vocabulary....... ...........................................................................

100 106 107 108 112 115 116 117

5. Talajművelés a fenntartható gaztiálkodásban (Rirkás Márta)........................... 121 5.1. Művelési követelmények a fenntartható gazdálkodásban ..................................... 121 5.1.1. A talajművelés célja .................................................................................. 121 5.1.2. A növények talajállapot igénye .................................................................... 122 5.1.3. Egyes művelési feladatok átértékelése ......................................................... 123 5.1.4. A müvelés mélysége és a talajállapot javítása................................................ 124 5.1.5. A hagyományos gazdálkodás és müvelés hátrányai. ....................................... 126 5.2. Talajművelésí rendszerek korszerűsítése .......................................................... 128 5.2.1. A korszerűsítés szűkségessége .................................................................. 128 5.2.2. A hagyományos müvelési rendszerek EU-konform átalakítása .......................... 129 6

5.3. Talajművelés! ésvetési eljárások a fenntartható növénytermesztésben ................ 131 5.3.1. Szántás ................................................................................................. 131 5.3.2. Forgatás nélküli alapmüvelési módszerek ..................................................... 132 5.3.3. Vetésmódok ........................................................................................... 136 5.3.4. A fenntartó, kímélő művelés eredménye ....................................................... 140 5.3.5. A hagyományos és a fenntartó művelés ....................................................... 142 5.4. A fenntartó talajművelés és vetés alkalmazási előnyei száraz és csapadékos időszakban .................................................................................................... 145 5.4.1. A csapadékhiány kárainak megelőzése és enyhítése ....................................... 145 5.4.2. A csapadék többlet kárainak megelőzése és enyhítése .................................... 149 5.4.3. A belvízkárok és a talaj állapot..................................................................... 153 5.5. Summary ...-.................................................................................................... 155 5.6.1rodalom ........................................................................................................ 157 5.7. Szószedet • Vocabulary ................................................................................... 158

6. Gyomszabályozás a fenntartható növénytermesztési rendszerekben (Vincze Mária) ....... ;............................................................................................. 161 6.1. A gyomnövényekjelentősége ......................................................................... 161 6.1.1. A gyomnövények szaporodásbiológiája és életforma rendszere........................ 162 6.1.2. A gyomnövényekre ható környezeti tényezők................................................ 165 6.2. Növénytermesztési rendszerek és a gyomosodás összefüggései .. .. .. .. ... .. .. .. .. .. ... 168 6.3. A gyomszabályozás módszerei .. .... .... .. .. ..... ... ... ..... .. .. ... .... .. ...... ...... .... ............ 170 6.3.1. Megelőző eljárások................................................................................... 170 6.3.2. A gyomnövényeket korlátozó és gyomirtó eljárások ......................................... 172 6.4. A legfontosabb gyomnövények ....................................................................... 181 6.5. Summary ...................................................................................................... 183 6.6. Irodalom ........................................................................................................ 184 6.7. Szószedet • Vocabulary ................................................................................... 186

7. Trágyázás és talanavitás a fenntartható növénytermesztési rendszerekben (Schmidt Rezső- Szakál Pá~ .. .. .. ... .. .. .. ... .. .. ... .. .. .. ... ... .. .. .. ... .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ... .. .. 189 7.1. Afőbb tápelemek sajátosságai és az értékőrző talajművelési rendszerek.. ............ 190 7.1.1. Nitrogén ................................................................................................. 190 7.1.2. Foszfor. .................................................................................................. 196 7.1.3. Kálium ................................................................................................... 199 7.1.4. Az intenzív és a hosszútávon fenntartható trágyázási szaktanácsadási módszerek összehasonlítása................ ............................................................. 200 7.2. PreelzJós gazdálkodás .................................................................................... 202 7.3. A talaüavítás és a fenntartható talajművelési rendszerek kapcsolata .................... 205 7.3.1. A talajsavanyadás és a talajtermékenység kapcsolata ..................................... 208 7.3.2. Néhány kisérleti eredmény a meszezés hatásának bemutatására..................... 215 7.3.3. Egyéb talajjavítási kérdések és a talajtermékenység kapcsolata........................ 220 7.4. Feladatok a fenntartható termesztési technológiák kidolgozásához...................... 224 7.5. Summary ....................................................................................................... 225 7.6. Irodalom ........................................................................................................ 227 7.7. Szószedet • Vocabulary ................................................................................... 228

8. Minőségbiztosítás a talajművelésben (Bírkás Márta-Csík Lajos)................. 231 8.1. A minőség és a minőségbiztosítás .. .. .. .. .. .... .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .... 232 8.1.1. A minőség.... ... ......... ...... ...... ...... .... ..... ... ... ..... .... ... ... ......... ... ... ..... ......... 232 8.1.2. A minőségbiztosítás.... ... ... .. ... .. .. .. .. .. .... .. .. ... .. .. ... ..... .. .. .. ..... .. .. .... .... ... ....... 233 8.1.3. Folyamatok a minőségbiztosításban ............................................................ 235 8.2. Minőségkockázatok és elemzés ük .. .. ... ... .. .. .. ... .. .. .. .... .. .. .. .. .. ... .. .. ... ... .. .. .. ... .. .... 236 8.3. Minőségbiztosítás a talajművelésben ............................................................... 239 8.3.1. A művelési terv és cél meghatározása.......................................................... 240 8.3.2. Technológiai változatok tervezése a növények és a környezetvédelem igénye alapján................................................................................................ 242 8.3.3. Döntés az alkalmazandó technológiára és folyamatokra- Minőségkockázat elemzés .............................................................................................. 245 8.3.4. Előirások meghatározása a folyamatokra- Minőségtervezés- Ellenőrzés.'......... 252 8.3.5. Folyamatok minőségképességének meghatározása - Korrekciók ....................... 257 8.3.6. Hibaelemzés- Hibajavító eljárások................ .... .. .. .. .. .. ... .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 262 8.3.7. Eredményértékelés-Aminőség költségeinek elemzése .................................. 270 8.3.8. A tapasztalatok dokumentálása- Tökéletesítési intézkedések.. ......................... 271 8.4. Függelék .......... .. .... ... ...... ... ... .. .... ...... ... ... ... ....... .. ... ... ... .. ... .... ..... .... ... ... .... .... 276 8.5. Summary ...................................................................................................... 278 8.6.1rodalom ... ... .... ... ...... ... ... ... ..... .... ... .... .... .. ..... ... ... ...... ... ... .... ..... ... ..... ... ...... ... 282 8.7. Szászedet- Vocabulary........... ........ ................ .................... .......... ........ ... ..... 283

9. A könyv szerzői................................................................................................ 289 Authors of the book.......................................................................................... 291

Contents Preface (Mรกrla Birkรกs) ............................................................................................... 13 1. Sustainable fanning and crop prodoction (Mรกrton Jolรกnka!) ....................................... 15 1.1. Sustainable development in crop production................................................ ... 15 1.1.1. Foreword .............................................................................................. 15 1.1.2. History................................................................................................. 17 1.1.3. Plant nutrition.. ... .. .... .. .... .. .. .. .. .. ..... .. ... ... .... ... .. .. ..... .. ... .. .... ... ... ... .. .. .. .... .. 19 1.1.4. Crop sequence, preceding crops ............................................................... 21 1.1.5. Water supply ......................................................................................... 22 1.1.6. Weed management................................................................................ 22 1.1.7. Diseases .............................................................................................. 22 1.1.8.1nsects, pests ........................................................................................ 23 1.1.9. Literature......................................................................................... ... .. 24 1.2. BioJogical bases of ecoJogical crop production ................................................ 25 1.2.1. Biodiversity and genetic poten ti al............................................................... 25 1.2.2. Biomass................ .... .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ... .. .. .. .. .. .. .. .. .. ... .. .. .. .. .... ... .. .. 27 1.2.3. Technological and biological aspects of sustainability ..................................... 29 1.2.4. Seed and propagation............................ .... .. .. .. .. .. .. .. .. .... .. .. .. .. .. .. ... ... ... .. .. 30 1.2.5. Literature .............................................................................................. 32 1.3. Economical factors in ecoJogical crop prodoction - EU dimensions .................. 32 1.3.1. Realization and regulation of sustainable agricultural development.. ................. 32 1.3.2. General bases of realization.... .... .. .. .. .. .. .. .. .... .. ...... .... ...... .. .. .. ...... .. .. .. .... ... 34 1.3.3. lnfluence and regulation in reinfestation of agriculture and environment ............. 36 1.3.4. Promoting and regulating factars in sustainability.......................................... 41 1.3.5. Literature.............................................................................................. 43 1.4. Summary............................................................................................... ... ... 43 1.5. Vocabulary................................................................................................... 44 2. Soil tiliage and crop prodoction peculiarities in sustainable agricultural systems (Milรกn Demo) .. .. ... .. .... ....... ..... ... ... .. .. .. ... ... .... .. .... ... .. ... .... .. ... ... .... .. . .. ... .... .. .... .. .... 2.1. Features of sustainable agricultural systems.................................................. 2.1.1. Agricultural systems on lowlands.............................................................. 2.1.2. Agricultural systems on foot of hills and on highlands.... .... .. .... .. .... .. .... .. .... .... 2.2. Maintalning soil tiliage importance ln agricultural systems............................... 2.3. Mission of maintalning soil tiliage in agricultural systems.......................... .... ... 2.4. Operations in sustalning so il tillag e............................................................... 2.5. Maintalning soil tiliage in lawland agricultural systems............. .... .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 2.6. Maintalning soil tiliage in highland agricultural systems................ .... ... .. .. .. .. .. .. 2.7. Summary ..................................................................................................... 2.8. Literature..................................................................................................... 2.9. Vocabulary ...................................................................................................

47 47 52 53 56 56 59 63 67 69 70 70

3. Soil physical and biofogical bases of maintalning tiliage (Csaba Gyuricza) .... .... .. .. ...... 3. 1. Soil physical properties and condition features affecting soil workability............ 3.1.1. Particle size distribution........................................................................... 3.1.2.Bulkdensity .......................................................................................... 3.1.3. Pore space...........................................................................................

71 71 72 74 76

3.1.4. Aggregate stability.... ................... ...... ........... .... ............ ...... .. ............. ... . 82 3.1.5. Penatratien resistance. .. .... ... ...... ... ... ...... .... ..... ...... ... ........ ....... ...... ... ... ... 83 3.1.6. Water content and infiltration ................................................:.... .. ...... ...... 84 3.1.7. He at management................................................................................. 85 3.2. Soil tiliage effects on soil biotopes.. .. ... .... ... .... .... ... ......... ... .... ..... ......... ......... 87 3.2.1. Earthworms .......................................................................................... 88 3.2.3. Microorganísms.... ... ... ... ... ... ... ... ...... ... .... ..... ... .... .... .. .. ... .... .. .... ..... ... .... . 90 3.3. Consequences of inappropriate soil tiliage-tiliage defaults............................. 91 3.3.1. Soil compaction..... .. ......... ................................................................ ..... 92 3.3.2. Water and wind erosíon ........................................................................... 93 3.4. Summary............................................................................................... ... ... 94 3.5. Literature.... ... ........ .... ... ... ....................................... ... ... ... ... ...... ... ................ 96 3.6. Vocabulary ................................................................................................... 97 4. Land use- Evaluation of land use forms (Márla Birkás)...... .... .... .. ..... ..... .... .... .. ... .. ... 4.1. Land use forms and those lmpacts on environment and on farming.. .. ... ... ........ 4.2. Reform in land use and farming ................................................................... 4.2.1. Land use in Hungary in the 1990s and in the new century.............................. 4.2.2. Land use forms and ercp production.. .. .................. ...... .. ..... .. .. .. ... .... .. ........ 4.3. Land us e relation to so il tillage.. ... ..... ....... .... ..... .. .. ..... ............................. ...... 4.4. Summary....... ............................................................................................. 4.5. Uterature........................................... ... ...... ... ... ...... ... ...... .................. ... ...... 4.6. Vocabulary..... .. ... .... ... .. ... ... ... .... ..... .. .... ... ..... .... ... .... .. .. .... ... ... ... .. ....... .... .. ....

99 100 106 107 108 112 115 116 117

5. Soil tiliage in sustainable farming (Márla Birkás)..... .. ....... .. .... ... ... .. ... .... ... ..... .. .. ... ... . 121 5.1. Tiliage requirements in sustainable farming.................................................... 121 5.1.1. Aims of soil tili age.................................................................................. 121 5.1.2. Crop demand on soil condition.................................................................. 122 5.1.3. Reform in soil tiliage techniques ................................................................ 123 5.1.4. Depth of tiliage and development of soil condition......................................... 124 5.1.5. Disadvantages of conventional farming and tillage ........................................ 126 5.2. Modemization of so il tiliage systems..... ... ... .. .. .... ........ ... ..... ..... ...... ... .. ........... 128 5.2.1. Necessity of modernization...................................................................... 128 5.2.2. EU-conform development ín conventional tiliage systems ............................... 129 5.3. Tiliage and sowing operations in sustainable crop production ........................... 131 5.3.1. Ploughing methods.................... .. ..... ....... ............ ... ......... ... ... ......... ........ 131 5.3.2. Ploughless tiliage methods ....................................................................... 132 5.3.3. Sowing methods ..................................................................................... 136 5.3.4. Results of maintaining and conservation tillage ............................................. 140 5.3.5. Conventic nal versus maintaining tili age....................................................... 142 5.4. Advantagas of maintaining tiliage and sowing systems ln dry and rainy seasons 145 5.4.1. Prevention and alleviatien of damages in dry seasons .................................... 145 5.4.2. Prevention and alleviatien of damages in rainy seasons ................................. 149 5.4.3. Water-logging damages and soíl condition ................................................... 153 5.5. Summary ..................................................................................................... 155 5.6. Uterature................................................................................ .. ................... 157 5.7. Vocabulary ................................................................................................... 158 6. Weed management in sustainable crop production systems (Mária Vincze) ................. 161 6.1. lm portan ce of weeds................ .. .......... ..... .... ...... ...... ..... .... ... ........................ 161 10

6.1.1. Propagation biology and classification of weed.......................................... ... 6.1.2. Ecofogical conditions' impact on weeds ...................................................... 6.2. Crop production systems' impact on weed intestation..................................... 6.3. Weed management methods........ ... .. .. .. .. ... ... .. .. .. ... .. ... .. .. .. .. .. .. ... .. ... .. ... .. .... ... 6.3.1. Prevention processes......................... .... .. .. .. .. ... ... .. ... ... ..... .. .. ... .. .. ... .. .. ... 6.3.2. Wee d management and control................................................................ 6.4. Most important weeds in Hungary.................................................................. 6.5. Summary................................................................................................. .... 6.6. Uterature..................................... ... ... ... ... ... ..... .... ... ... .. .... ...... ..... .... ...... ... .. .. 6.7. Vocabulary ...................................................................................................

162 165 168 170 170 172 181 183 184 186

7. Fertilization management and arnelioration in sustainable crop production systems (Rezső Schmidt- Pál Szak á~ ... .... .. .... .. .... ... .. .. .... .. ...... .. ... ... .. .. ........ .. .......... ... .... .. 7.1. Features of nutrients conterning maintalning tiliage systems.... .... .. .. .. .. .. .. .. .. ... 7.1.1. Nitrogen .............................................................................................. 7.1.2. Phosphorus ......................................................................................... 7.1.3. Potassium ............................................................................................ 7.1.4. Advisory methods in compariso n with intensíve and sustainable nutrient supply.. 7.2. Precision farming........................................................................................ 7.3. Soil amelioration; relation with maintalning tiliage systems.... .... ... ...... ............. 7.3.1. Soil acidification; relation with soil fertilíty .................................................... 7.3.2. Some experimental results in liming........................................................... 7.3.3. Soil arnelioration and fertilily relation .......................................................... 7.4. Toples to the elaboratien of sustainable technologies .................................... 7.5. Summary......... ... .... ...... ... .... .. .. ..... .. .... ..... ... ...... .... ... ... ..... ... ... ...... ............. 7.6. Uterature ........ .......................................................................................... 7.7. Vocabulary ..... ...........................................................................................

189 190 190 196 199 200 202 205 208 215 220 224 225 227 228

8. Quality assurante improvement in soil tiliage Márla Bírkás- Lajos Csík) ...................... 231 8.1. QuaUty and quality control.......................................................................... 232 8.1.1. Quality................................................................................................. 232 8.1.2. Quality control.. .. ... ... .. .. .. ... ... ... ... ... .. .. ... .. ... .. .... ..... .. .. ... .. .. .. .... ..... ... .. .... .. 233 8.1.3. Processes in quality assurance................................................................. 235 8.2. Quality risk assessment methods................................................................ 236 8.3. Quality assurante in soil tillage................................................................... 239 8.3.1. Determining tiliage plans and objectives ...................................................... 240 8.3.2. Pianoing of tiliage variants regarding crop demand............. .... .. .. ... .. ... ... .. ...... 242 8.3.3. Decision in tiliage variants and processes - Quality risk assessment... .............. 245 8.3.4. Determination of quality specifications- Planning of quality- Quality control..... 252 8.3.5. De termination of quality capabitily on processes - Corrections ......................... 257 8.3.6. Fault analyses- Fault corrections .............................................................. 262 8.3.7. Evaluation of the results- Quality costs analysis .......................................... 270 8.3.8. Documentation of tiliage experiences - lmprovement issues........................ ... 271 8.4. Appendix..................................................................................................... 276 8.5. Summary ..................................................................................................... 278 8.6. Llterature......................... ... ... ... ..... .... ... ......... .. .... ... ... ..... .... ... ....... .. ... ....... ... 282 8.7. Vocabulary ................................................................................................... 283 9. Authors of the book.............................................................................................. 289

Bevezető

A klasszikus földmüvelési szakirodalom számos, ma is megszívelendő tanácsot, és tanulságot kínál. Ezek között az ún. hagyományos gazdálkodás elvei a legkevésbé időtállóak. Nem lehet, és nem is célszeru visszatérni a sokszántásos, hagyományos művelési rendszerekhez. Már csak azért sem, mert a gyakori bolygatás a szervesanyag veszteségeket, egyúttal pedig a talaj szén-dioxid kibocsátását növelve járul hozzá az emberiség létét veszélyeztető globális felmelegedéshez. llyen megfontolásból az intenzív talajhasználat és művelés semjárható út. Könyvünkkel az a célunk, hogy bemutassuk azokat a talajhasználati, gyomszabályozási, trágyázási, talajmüvelési- és minőségbiztosítási módszereket és lehetőségeket, amelyekkel a szántóföldi növénytermesztés a fenntartható gazdálkodás elveivel összhangban tehető biztonságosabbá. A napjainkban mind többször hallott, és idézett fenntarthatóság a jobbítás igényével élénkítheti fel a gazdálkodást. Csak a jó, és a hasznos elv, vagy módszer érdemesülhet arra, hogy a szántóföldeken alkalmazzák. Jó az a megoldás lehet, amely a gazdálkodó és gazdálkodás szemszögéből nézve jól elsajátítható, takarékos, és biztonságosan alkalmazható anélkül, hogy a környezet ártalmára lenne. Az eredmény akkor lesz teljes, ha a talaj és a környezet megóvásának igénye, a kímélő módszerek alkalmazása és folyamatos tökéletesítése nap-napi feladattá, a gazdálkodás nélkülözhetetlen részévé válik. Könyvünk nyomán új kifejezéssel bővülhet a gazdáikadók praktikus szótára, és ez a fenntartó talajmíivelés. Honnan származik? A földművelés latinul - agri cultura. A cultura (kultúra) egyik jelentése művelt állapot. A kultiváció rendszeres gyakorlás, végzés, folytatás, nevelés, ésfenntartás. Nem csak szójáték, hanem nagyon is fontos feladat, hogy a fenntartható gazdálkodásban a növénytermesztést olyan müvelés alapozza, amely létrehozza és fenntar(ja a talaj kedvező állapotát. Az új évezredben a művelés célja nem lehet más, mint a talajvédelem és a termesztéstechnológia közötti harmónia kialakítása és fenntartása. Mely talajállapot érdemes arra, hogy fenntartsuk? Az utóbbi évek alatt újólag bebizonyosodott, hogy a szokásos müvelési gyakorlattal, a tömörödésfelrögösödés - elporosodás - visszatömörödés kényszeru ciklusa következtében kialakult talajállapot alkalmatlan az időjárási szélsőségek, a csapadékosabb, vagy a szárazabb időszak befolyásának enyhítésére, és e tényezőktől függő gazdasági károk csökkentésére. 13

Az oknyomozás eredménye az lehet, hogy a biztonságos termesztéshez alkalmatlan, és egyben környezeti ártalomnak minősülő tt>mörödött, vagy elporosodott talajállapotot nem szabad fenntartani. A fenntartó művelés hazai viszonyok között a javítás, a kímélés, és a megőrzés hármas feladatát öleli fel. Könyvünkben mindháromhoz ajánlunk praktikus müvelési és vetési módszereket. Közülük több alkalmas arra is, hogy a szélsőséges időjárási körülmények között óhatatlan talajállapot károsodás megelőzhető, kisebbíthető, és könnyebben javítható legyen.

A szerzők bíznak abban, hogy a kedvező talajállapot kialakításának és fenntartásának felvállalása a növénytermesztés biztonságának növelésével összhangban, megélhetést szavatoló kultúrkörnyezetet teremt a szántóföldeken is. A talaj- és környezetkímélő művelés és gazdálkodás elsősorban nemzeti érdek. Fontosságát alátámasz1ja, hogy mindez az európai uniós törekvésekkel is összhangban van. A könyv címével azonos tantárgyat három éve hirdettük meg először Gödöllőn. A szerzők többsége egyben a tantárgy altémáinak előadója is. Könyvünk megírására előbb a témakör iránt megnyilvánuló, és azóta is tartós hallgatói érdeklődés késztetett. Ugyanakkor azt is láttuk, és látjuk, hogy a szokásos müvelésre jellemző talajállapot hibák sokasága a gazdálkodási nehézségekkel sem mentegethető. Olyan művelési módszereket kell kínálni, amelyek ugyan nagyobb szaktudással sajátíthatók el, mint a korábbiak és egyszerűbbek, de folyamatosan, és nagyobb biztonsággal is alapozzák a környezettel harmóniát teremtő és fenntartó növénytermesztést. Megnyugtató, ugyanakkor nagy kihívás is, hogy e törekvésünk számos gazdálkodó, gépgyártó- és forgalmazó jobbító szándékával találkozott. Végül Nagyváthy Ján os klasszikus szakíró 1821-ben kelt sorait idézem: "A termesztőnek tulajdonságai: a. Az értelem b. A' serénység c. A' jó rend d. A' takarékosság, és e. A' megkímélés"

l. A fenntartható gazdálkodás és növénytermesztés (Jolánkai Márton)

"A természet nem akarja, hogy tqjékozatlanok legyünk. A hibákat jelzi még ott is, ahol a jó biztosfölismerését nem tette lehetővé" C. Plinius Sectmdus

1.1. A fenntartható

fejlődés

a növénytermesztésben

J. J. J. Bevezetés A fenntarthatóság fogahna lényegében összefonódik magával a gazdálkodássaL Magyarország legnagyobb tennészeti kincse a mezőgazdasági tennelésre való képesség. A mezőgazdasági tennelés a magyar gazdasági élet alapjaihoz tartozik. Senki számára sem lehet közömbös ennek az ágazatnak a sikeres müvelése. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy semmilyen gazdasági tevékenységet nem szabad környezetünk kárára folytatni. Maga a gazdálkodás a történelem kezdetei óta olyan tevékenység, amely elsődlegesen az adott területen élő népesség megélhetését, másrészről gazdasági gyarapodását, fejlődését hivatott biztosítani. A kettő alapvetően összhangban van, azonban mindenkori alapja az adott tennészeti környezet tennelési képességének megőrzése. Magyar paraszti mondás, miszerint "amit a földtől elveszünk azt annak vissza is kell juttatni". A sustainability fogahnát magyarra nem lehet maradéktalan értelemben lefordítani, hiszen a ':fenntarthatóság" mint fogalom nem bír egzakt tartalommal. A kifejezés Gro Brundtland norvég miniszterelnök asszonytól származik. A létező definiciók közül Harnos (1993) legtalálóbbnak az NRC Board on Agriculture megfogalmazását tartja. E szerint a sustainability fogalma lényegében: "a világ megóvásának egy olyan stratégiája, amely magába kell, hogy foglalja a források olyan felhasználását, amely úgy képes kielégíteni a jelenlegi generáció igényeit, hogy azzal nem csökkenti az elkövetkező nemzedékek esélyeit". Valójában a hangsúly az esélymegőrzésell van. A fenntartható gazdálkodási rendszer a technika-technológia, ~zervezés, marketing stb. valamennyi összefiiggését felölelő komplex dinamikus rendszer. A fenntartható fejlődés gazdálkodási rendszereire jellemző: - Az energia, víz és vegyszer takarékosság. 15

A termőhelyi adottságokhoz és a kereslethez igazodó termelési szerkezet, amely minőségi termékek kibocsátására nyújt lehetőséget. A száraz körülményekhez igazodó talajművelési rendszer. A környezetkímélő tápanyaggazdálkodás. Az integrált növényvédelem A modern állattartás, állategészségügy igényeinek kielégítése. A fenntarthatáságra orientált menedzsment. A szakértelem növekedése stb.

Láng ( 1993) az 1992-ben megtartott Strategies for Sustainable Agriculture (A fenntartható mezőgazdaság stratégiái) konferencia megnyitójában ismertette a Rio Deciaration és az azzal egyidejűleg közreadott többi dokumentum idevonatkozó határozatát. A "Promoting Sustainable Agriculture and Rural Development" című fejezet 12 pontban fogalmazza meg az ezzel kapcsolatos feladatokat, célkitűzéseket Ezek kulcsszavakban a következők:

• • • • • • • • • •

az agrárpolitika áttekintése, a társadalmi és személyi feltételek biztosítása, a termelési módszerek célirányos fejlesztése, a mezőgazdaság forrásaival való gazdálkodás, és az ezzel kapcsolatos informálás és oktatás, a termőföld védelme és rehabilitációja, a víz biztosítása, a növényi és állati genetikai források megóvása és okszerű hasznosítása, integrált mezőgazdasági védekezési eljárások alkalmazása, az élelmiszertermelés növelését lehetövé tevő növénytáplálás alkalmazása, • rurális energiaforrások hasznosítása és végül, de nem utolsósorban • az ózonréteg sérülésére visszavezethető radiációs hatások növényi és állati vonatkozásainak feltárása. A természet és az emberi tevékenység egymással örök kölcsönhatásban van. A földművelés és a növénytermesztés története 6-8 ezer évet ölel fel. Lényegében ez az egész időszak befolyással volt a Föld felszínének alakulására, a talaj-klimatikus tényezőkre, a flórára és a faunára, vagyis az ökológiára. Ismeretes és az 1843-ban létrehozott rothamstedi Broadbalk tartamkísérletben igazolást is nyert, miszerint az emberi tevékenység nélkül a természet buja vegetációval borítaná be a Földet, legalábbis azt a részét, melyen a növényi fejlődés feltételei megvannak. Az ember és a környezet viszonyában újabb szakaszt jelentett a mintegy kétszáz éve kezdődött - a

korábbihoz képest intenzívebb - termelési mód. A környezet szempontjából ez két fontos területet jelentett: a gépesítést, valamint a kemizálást. A mezőgazdasági termelés környezeti vonatkozásai az elmúlt száz évben kerültek a szakmai, valamint a társadalmi érdeklődés középpontjába. Ez alatt az idő alatt nagy számban születtek ehnéletek, módszerek, technológiák és programok, amelyek a mezőgazdasági termelés és a környezet kapcsolatát célozták valamely módon irányítani. A környezetvédelem igen sok tényezőt felölelő, komplex tevékenység, mely nem merülhet ki egy-egy technológiai elem látványos kiiktatásában, vagy redukálásában. Sohasem volt és ma sincs egységes álláspont a kérdést illetően. A következőkben - a teljesség igénye nélkül - szükségesnek látszik e területet áttekintése. ~Q>~ "' ~

'-l" >·

fl.gr<ii'O~

~· · .". . ./ "<-p.~ ("'}:::J

:; ~~ '.

1.1.2 Történeti változatok

·~,t:,).,j;9 ...

."~:Y;)

lt:a.ra1-P· látszik először a nagy magyar növénytermesztök álláspontját megismerni. Sommásan fogahnazva Nagyváthy János (1821) konzervatív, Cserháti Sándor ( 1905) impulzív reformer, Grábner Emil (1942) pedig pragmatikus nézeteket vallott a gazdálkodás módjáról. Egy dologban azonban közös állásponton voltak: mindhárman szenvedélyesen szerették a természetet, és ennek munkáíkban is hangot adtak. Nagyváthy szkeptikus volt az új módszereket, különösen a külföldi eredetűeket illetően. Vél eménye szerint a hagyományos módszerekkel, jó szaktudással, szargalommal nagyobb eredményt lehet elérni. Cserháti a századfordulón nyitott és kezdeményező volt. Vizsgálta, értékelte és propagálta a technika, az agrokémia és a növényvédelem legújabb módszereit. Pár évtizeddel később Grábner átfogó szintézisben adja közre a növénytermesztés igen széles ismeretanyagát. Kézenfekvőnek

A századfordulón alkotott és tevékenykedett Steiner (1972) az antropozófia megalapítója is. Idősebb korára a filozófiától a természet felé fordult. Felállította tézisét, miszerint a föld beteg, de egyben gyógyulását is magában hordozza, csak segíteni kell ebben. E gondolat nyomán alakította ki a máig is működő biodinamikus mozgalmat (farkas 1993a). A biodinamikus rendszer lényege kettős. Egyrészt gazdálkodásukat csak természetes anyagokkal, környezetbarát eljárásokkal végzik, másrészt olyan - hitük és elképzelésük szerint - környezetet gyógyító, javító anyagokat és módszereket alkalmaznak, amelyek segítségével termelésük a természet károsodása nélkül végezhető.

Maga a biodinamikus irányzat leginkább a német orientációjú világban terjedt el, de Angliában és az USA-ban is számos követője van. Alapjaiban 17

véve módszereik humáncentrikusak, a fóld és tágabban értelmezve a környezet szeretetére és tiszteletére irányulnak. Eljárásaikban ugyanakker számos okkult őrlemény pitypang komposztált tehéntülökben (pl. van elem mikromennyiségeinek "talajgyógyszerként" történő kijuttatása - Farkas 1993a,b), ami tudományos szempontból kezelhetetlenné teszi e mozgalom módszereit. Századunkban azonban nem csak ilyen idillikus elgondolások születtek. Még nincs messze az az idő, amikor a szakirodalom meggyőződéssel hirdette, hogy az ember leigázza a természetet, attól nem könyöradományt fogad el, hanem elveszi tőle jussát (Teljatnikov 1955). A természet átalakításának, nem átgondolt módszerek és eljárások alkalmazásának forrását a liszenkói tanokban vélik meglelni. Liszenko személyét a második világhábonít megelőző, illetve az azt követő időszak fóként politikai-hatalmi, mintsem szakmai tényezői helyezték előtérbe. A legtöbb - Micsurin nevével asszociált - módszerhez nem sok köze volt. A környezetvédelem kérdéseinek fokozott figyelemmel kísérése mintegy két évtizede kezdődött meg ismét. Világszerte számos mozgalom alakult a környezetkímélő mezőgazdasági módszerek alkalmazására. Ángyán és Menyhért (1988) értékelő tanulmányukban részletesen elemzik az alternatív és a fenntartható gazdálkodási formákat, elméleteket. Az alternatív gazdálkodás lényege, hogy a ma általánosan vett termelésorientált mezőgazdasági módszereknek a környezetet, illetve a természetvédelmet fokozottabban figyelembevevő alternatíváit (pl. környezetkímélő eljárások, anyagok alkalmazása stb.) keresik. Nyilvánvaló, hogy e kérdéskör tudományos igényű tanulmányozásának alapja az adott terület ökológiai viszonyainak ismeretén nyugszik. A legnagyobb volumenű munka, mely Magyarországon e tárgykörben született, a hetvenes évek végén készült Láng et al. (1983) szervezésével. A munka lényege Magyarország mezőgazdasági termelési feltételeinek felmérése volt, amely kiterjedt a természeti források (csapadék, hőmérséklet, talaj, tápanyag, stb.), valamint a termelés tárgyának (növényi és állati termelés) termőhelyre adaptált vizsgálatára. A magyar mezőgazdaság agro-ökológiai potenciáljának felmérésében, számos szempont szerinti elemzésében hazánk csaknem minden kompetens szakembere részt vett. Hasonló fajsúlyú munkát Marsh et al. (1992) végeztek Angliában a nyolcvanas években, amikoris igen alapos és reális megközelítésekkel meghatározták a "Sustainable" gazdálkodás korlátait és lehetőségeit. A történeti áttekintéshez tartozik, hogy néhány ma funkcionáló mozgalom vagy elmélet is helyet kapjon ebben az összeállításban. Mintegy tíz 18

éve kezdődtek hazánkban az első "biomozgalmak". Sárközy (1986) sajátos szemléletmóddal foglalja össze munkájában a szántóföldi növénytermesztés biomódszereit. Az általa képviselt nézetek egyfajta múltbatekintő, az agrokémia és a kémiai növényvédelem kirekesztését célzó, árkádiai ihletettségű mezőgazdaságot vázolnak fel. A biomozgalmak, vagy más szóval az "organikus" gazdálkodást folytató szervezetek Magyarországon is meghonosodtak. Az általuk előállított tennékek lényeges jellemzője, hogy azok előállítása során sem vegyszert, sem műtrágyát nem használnak. A tennék előállításának körülményeit nemzetközileg is akkreditált egyesületük igazolja. A "biotennékek" piaca a fejlett országokban a mezőgazdasági piac 2-3 %-ára tehető, tehát komoly gazdasági lehetőségeket rejthet magában. Tudományos szempontból némi gondot jelent, hogy e tennékek minősítésekor az eredeten túlmenően sem szer-analitikai, sem biológiai mentességi (Pl. mycotoxinok) vizsgálatokat nem végeznek A kilencvenes évek Magyarországán gombamódra születtek a különféle "zöld" mozgalmak. Csaknem mindegyikük alapelvként fogja fel a természet védelmét, a környezet megóvását, a helyes és egészséges emberi és állati táplálkozást. Ugyanakkor e szándékok a legtöbb esetben nem párosulnak megfelelő szakmai tudással. Az alapvető tennesztési ismeretek hiánya, a növényegészségügyi jogszabályok negligálása számos esetben több kárral, mint haszonnal járhat. A következőkben célszerűnek látszik - ugyancsak a teljesség igénye nélkül - számbavenni azokat a környezetvédelmi szempontból legfontosabb agrotechniY..ai elemeket, melyek az egyes nézetek, módszerek ütközőfelületeit jelentik.

1.1.3.

A tápanyagellátás kérdései

Lieb ig ( 1861) klasszikus tápanyag-ellátási tételeit általában senki sem vitatja. Axiómaként fogadhatjuk el, hogy a növények életműködésük során tápanyagat vesznek fel - és ily módon vonnak el környezetüktől -, amelyet a termesztés folyamán pótolni kell. Teljesen heterogén viszont az alkalmazott tápanyagfonnák megítélése. E téren csaknem minden környezetvédő mozgalom vagy módszer szigorú "orwelli" kategóriákat állít fel: miszerint a szervestrágya jó, a műtrágya rossz. Ugyanakkor mind a talaj, mind a növény szempontjából teljesen közömbös, hogy az adott tápanyag milyen eredetíí. A probléma rendszerint a helytelen és túlzott mértékű tápanyagellátásból fakad, amikor a tápanyag visszapótlás adagjának mértéke meghaladja a tennesztett növény igényeit. Ennek veszélyeire Láng (1971) már csaknem 19

negyedszázaddal ezelőtt felhívta a figyelmet. Kádár ( 1989) szakszerűen tekinti át az elégtelen és a túlzott tápanyagellátás eseteit. Az J970-es években Gödöllőn került kidolgozásra intenzív tápanyag ellátási módszer, mely a talaj tápanyagkészletéhez igazodik és MÉM-NAK eljárásként lett ismert (Debreczeni 1979, Buzás l 984). A módszer felhasználásával környezetkímélő szempontokat Antal adott közre (in Füleky 1999). Műtrágyázás. A három makroelem esetében mind a környezeti terhelés, mind a növény szempontjából szükséges elkülöníteni a nitrogén, illetve a foszfor és a kálium szerepét.

A nitrogént különböző fenofázisokban eltérő mértékben igényli a növény. Kijuttatása általánosan őszi alaptrágya és tavaszi egy-, Titkábban többszöri fejtrágya formájában történik. A nitrogéntrágyázás mennyiségi, minőségi, valamint környezeti aspektusait részletesen taglalja Ragasits és Balázs (1990) valamint Jolánkai (1990, l 99 3b). Altalában elmondható, hogy a minőség man{fesztációjához a termésmaximumot biztosító adagnál több nitrogénre van szükség. Nyilvánvaló, hogy a helyes nitrogénadag megválasztása így a minőségi búza árkérdésétől is fugg. A környezeti veszélyt minden esetben a növény által fel nem vett nitrogénformák jelentik. A legfőbb kártétel a felszín alatti vizek nitrátosadásában van. Alapvetően szükséges tehát egyrészt a termesztett növényfajták N igényének meghatározása, másrészt a kijuttatás módjának és minőségének fejlesztése. A foszfor szerepe számos növényélettani funkció között elsődlegesen a termésképzésben van. A búza által felvett és kivont foszfor mennyisége általában jól behatárolható. A problémát ez esetben a talajban lévő foszfor mennyisége és felvehetősége jelenti. E két tényező egymástól nem választható el, és sajnos a jelenleg alkalmazott analitikai módszerek többsége alapján erről nem nyerhetünk tiszta képet. A műtrágyaadagok meghatározásakor a növények igényén kívül a talajban lévő foszfor formákat is figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy egyrészről a tápanyaghiányt, másrészről - ami legalább olyan súlyos - a P túltrágyázást elkerülhessük. A kálium fiziológiai szempontból az egyik legmobilisabb tápelem. A növény jószerivel károsodás nélkül veszi fel, és ha szükségtelen, adja le a káliumot. Kádár (1993) a KTM és az MTA TAKI kutatási tényanyagon alapuló összefoglaló tanulmányában elemzi e fontos tápelem alkalmazásának, hiányának és túladagolásának kérdéseit. Talajaink többsége káliummal jól ellátott. A kálium túltrágyázás ugyanakkor - számos mikroelem antagonizmus révén - káros lehet. A mai gazdasági helyzet, a káli trágyázás csaknem teljes 20

negligálása viszont leginkább a káliumhiányos növénytáplálást engedi sejtetni. Egyértelművé teszik a kálium hasmáJatot Krisztián et al. (1988), amikor megfogalmazzák a kálium műtrágya periodikus hasmáJatának tételét, ami azt jelenti, hogy a kálium műtrágyázás időszakosan szüneteltethető a legalább jól ellátott talajokon a termés és a talaj káliumkészletének csökkenése nélkül.

1.1.4.

Vetésszerkezet,

elővetemények,

vetésforgó

Maga a tápanyagellátás sem választható el a termesztés módjától, a termesztési ciklustóL Steiner (1972) maga is a helyes vetésforgót tartotta a biodinamikus gazdálkodás alapfeltételének Jogosan, hiszen az okszerű tápanyagellátást és a vegyszermentes növényvédelmet más módon nem is tudta volna gyakorolni. Bajai (1971) vizsgálatai szerint a talajművelés módjának, az alkalmazott eszkörnek egyaránt igazodnia kell az elővetemény, ilJetve a termeszteni kívánt növény igényeihez. megelőző

A megfelelő talajművelési mód 10-30 %-os javulást jelenthet a tápanyaghasmosulásban. GyőrffY (1975) egy olyan korban taglalta a vetésváltás, illetve a vetésforgó előnyeit, amikor országosan éppen a kukorica monokultúra bevezetésén munkálkodtak. Kutatási eredményei igazolták a vetésváltás talajszerkezetre, gyomosadásra és a növényi tápanyagellátásra gyakorolt kedvező hatásait. Maga a vetésforgó gazdasági értelemben nemigen terjedt el Magyarországon. Kivétel talán a cukorgyári céltermesztések eléggé stabil búza-cukorrépa-tavaszi árpa-pillangós forgója. Kemenesy és Westsik vetésforgó kísérletei a vetésszerkezetet szolgálták. Bauer Ferenc és Antal József vetésforgó kísérletei főként az elővetemény és a tápanyagellátás kérdéskörét tisztázták. A vetésváltás és az okszerű talajhasználat a közvetlen agronómiai előnyökön túlmenően hosszútávon is előnyös lehet a termőtalaj kultúrállapotának fenntartásában, a talajtermékenység és a kedvező talajszerkezet megőrzésében (Birkás 1996). A vetésváltás és a vetésforgó me llett megnőtt a jelentősége a különböző - elsőrliegesen nem termelési céllal vetett növényeknek, angol eredetű szóval a "catch crop"-nak. Nagyváthy János már 1821-ben megfogalmazza a "kerűlővetések" talajvédő szerepét. Zsukovszkij (1954) kézikönyve pedig teljes körű áttekintést ad a fekete és zöld ugarok, sziderális ugarok, a talajvédő és zöldtrágyanövények, valamint a felülvetések alkalmazásáról. A catch crop növények hasma lényegében három területen érvényesül (Balá_zs 1998), a talajvédelemben, a víz- és szélerózió talajvédő

csökkentésében, a tápanyagszabályozásban és a kimosódás valamint a termőhelyi cönózis szabályozásában.

1.1.5.

megelőzésében,

Vízellátottság

Van még egy terület, mely a tápanyagvitákat talán kissé jobban és más szempontból is megvilágíthatná. A víz! A víz a növényi táplálkozás nélkülözhetetlen tényezője. Ugyanakkor a vízhasznosmás a tápanyagellátottság függvénye. Bocz (1993) és Debreceni (1970) évtizedes kísérleti munka alapján bizonyítják, hogy a tápanyag- és vízhasznosítás szoros korrelációban van. Tápanyaghiány esetén jelentős mértékben csökken a vízhasznosulás is, harmonikus tápa."Jyagellátásnál pedig csökken a fajlagos vízigény, illetve javul a vízhasznosulás.

1.1. 6.

Gyomszabályozás

elmúlt évtizedekben a herbicidhasználat a szántóföldi növénytermesztés hagyományos elemévé vált. Alkalmazásának két jelentősebb kártétele ismeretes: az egyik a termesztett növényre gyakorolt fitotoxikus hatás, a másik a gyomflóra indirekt szelekciója, amely egyes fajoknál számos rezisztens mutánst eredményezhet, felborítva a termőhely cönológiai viszonyait. Saját agrotechnikai kutatásainkban (Jolánkai 1990, Jo/ánkaiSzunics 1993) a herbicid-használat tanulmányozása mindig kettős feladatot jelentett. Minden köztermesztésbe kerülő növényfajta vegyszerérzékenységét, illetve tolarenciáját meg kell határozni a precízebb alkalmazástechnika érdekében. Másrészt magát a gyomirtást integrált feladatnak kell tekinteni, mint arra Király (1985) is rámutatott, figyelembe véve a termőhely gyomflóráját. A feladat nem a gyom irtása, hanem a gyompopulációk szabályozása, olyan mértékben, hogy azok a koltúrnövény élettevékenységét ne gátolhassák A herbicidhasználat elmulasztása, csakúgy, mint túlzásba vitele kedvezőtlen lehet a kultúmövény termésérc. A herbicidhasználat mérsékelhető és mérsékelendő is kell legyen termesztési eljárások és a megfelelő vetésváltás vagy vetésforgó révén, amint az Győif/Y (1975) és Sárközy (i 986) dolgozataiban alátámasztást nyer. Az

1.1. 7.

Gombabetegségek elleni védekezés

A hazai szántóföldi növénytermesztésben a fungicidek alkalmazását még nem lehet általánosnak tekinteni a csávázást leszámítva. Alkalmazásuk eseti, de sajnos sokszor nem kellőképpen célirányos. A kertészeti termelés e tekintetben szakmailag messze magasabb szinten áll. egyelőre

Megállapítható, hogy a fungicidhasználat nem fogható fel egyértelműen kömyezetkárosítónak (indirekt szelekció, rasszok megváltoztatásának indukciója, szermaradványok, stb.), hiszen az adott esetben tisztán biológiai eredetű tox.inok legalább olyan, ha nem nagyobb mértékű kárt okozhatnak. A mycotoxinok egyre fokozódó megjelenését az állati takarmányokban már másfél évtizeddel ezelőtt a világ egyik legfenyegetőbb problémájaként prognosztizálták Mesterházy (1993) párhuzamot vonva az esetleges szermaradványok, valamint az elmulasztott védekezésből fakadó mycotoxin jelenlét között megállapítja, hogy az utóbbiak nagyságrendileg nagyobb. veszélyt jelentenek az állati és emberi táplálkozásban. A fungicidhasználat csökkentésének lehetőségét, csakúgy mint Jolánkai és Szunics (l 993c) is a termesztett növényfajták rezisztenciájában látja. Fowden (1993a) a biotermesztés révén kialakuló vegyszermentes termesztést sem szakmailag, sem népélelmezési szempontból nem tartja hosszú távon elképzelhetőnek. A növénytermesztési kutatások feladata elsődlegesen az adott növényfajták genotípusainak betegségekkel szembeni rezisztenciájának, toleranciájának meghatározása, a fajtaspecifikus védekezési módok kidolgozása (Jolánkai 1993b, Kádár 1993). A védekezést viszont minden esetben a kórokozó epidémiájának megfelelően szükséges megválasztani. Lényeges tényező a gombabetegségek terjedésében a környező táblákban termesztett növényfajok és fajták fogékonysága, valamint az ott folyó védekezés, illetve annak hiánya.

1.1.8.

Rovarkártevők elleni

védekezés

Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés a történelem során számos alkalommal szenvedett jelentős rovarkárt. A gazdálkodás szintjének javulása, a helyes és okszerű technológiák, és nem utolsósorban az immár több mint száz éve szisztematikusan folyó növény-egészségügyi hatósági munka következtében a gazdasági szempontból kiemelkedően nagy mértékű rovarkártételek száma lecsökkent. Az elmúlt évtized során viszont két alkalommal is komoly Lerna (árpabogár) invázió okozott kártételt a búzában. Az Anisoplia (szipoly) és az Eurygaster (gabonapoloska) fajok gradációja ma már szinte menetrendszerű, bár a kártétel mértéke még nem kellőképpen tisztázott. 1993-ban még sáskajárás is előfordult hazánkban. A védekezés megfelelő olcsó szerek és a kártevők előrejelzésének bizonytalansága miatt nem minden esetben kielégitő. A helyzetet súlyosbítja, hogy a gazdasági, vagy éppenséggel környezetvédelmi okokból negligált védekezés újabb és újabb fajok gradációinak ad tápot. Saját vizsgálataink szerint (Jolánkai l 99 3b) adott 23

esetben a rovarkártétel, pl. Lerna okozta levélfelületvesztés akár 40 %-os termésveszteséget is jelenthet. Fowden (Jolánkai 1993a) ~s Király (1985) hangsúlyozzák az integrált védekezés fontosságát. Adott esetben a biológiai védekezés módszerei is ígéretesek lehetnek, de még korántsem jelentősek. A növénytermesztési kutatásokban a gazdasági kártétel és a védekezés médjainak vizsgálata mellett az alkalmazástechnika fejlesztése és szabályozása is lényeges, hiszen a rendelkezésre álló szerek többsége emberre is veszélyes lehet. Ez utóbbi viszont a healthy food, az élelmiszerkontroll mechanizmusának fontosságára hívja fel a figyelmet. A vázlatos és korántsem teljes körkép után nehéz lenne bármilyen konklúziót vonni. Egy azonban bizonyos. A szántóföldi növénytermesztés és a környezet kapcsolata adott. A kettő harmonikus együttese meghatározó mindannyiunk élete, jóléte, jövője és az eljövendő nemzedék esélymegőrzése, vagyis a "sustainability" szempontjábóL Minden nézet, kezdeményezés, amely e harmónia megőrzését szolgálja, üdvözlendő. De egyet nem szabad elfelejteni: szakmai problémákat csak szakmai módszerekkellehet és kell megoldani.

1.1.9. Irodalom Antal J. in Füleky Gy. 1999. Tápanyag gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 295366 pp. Ángyán J.-Menyhért Z. 1988. Integrált alkalmazkodó növénytennesztés. GATEKSZE, Gödöllő-Szekszárd Bajai J. 1971. Őszi búza talajelőkészítési kísérletek különféle elővetemények után. In.: Búzatennesztési kísérletek 1960-1970. Akadémiai Kiadó, Budapest, 243-250. pp. Balázs J - Simán G. - Gustafson Al 998. Effect of catch crop growing in Sweden. Kézirat, PATE, Keszthely Birkás M. /Szerl<l. !996. Földművelés és földhasználat GATE, Gödöllő Baligar, V.C.-Duncan, R.R .. 1991. Crops as enhancers of nutrient use. Acadernic Press. San Diego. Bocz E. 1992. Visszatekíntés. Vízellátottsági és Öntözési Jelzés. XXII. ll. 1-20. pp. Buzás I. 1983. A növénytáplálás zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Debreceni B. 1970. Az öntözött talajok tápanyagforgalma és a műtrágyázás. MTA Agrártudományi Oszt. Köz!. 29. 117-127. pp. Debreceni B. 1979. Kis agrokérniai útmutató-. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Budapest Győrf!Y B. !975. Vetésforgó, vetésváltás, monokultúra. Agrártudományi Közlemények. 34. 61-81. pp. Farkas M. 1993a. Biodinamikus gazdálkodás nagyüzemekben. Magyar Mezőgazdaság. 48. 3. 21. p.; 1993b: 48.7. 31. Grábner E. 1942. Szántóföldi növénytennesztés. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. Budapest. Harnos Zs. 1993. Sustainability: A system analytic approach. In.: Strategies for sustainable agriculture. Ed.: B.Győrf!Y, BACEE-ARI, London-Martonvásár. 21-26. pp.

Jolánkai M. 1990. Környezetkímélő agrotechnika. Magyar Mezőgazdaság. 45. 30. 5-6. pp. Jolánkai M. l 993 a. Riport Sir Leslie Fowden akadémikussal a "Strategies for Sustainable Agriculture" konferencia alkalmával. Martonvásár. 93/l. 13-14. pp. Jolánkai M. 1993b. Ecology and econorny in cereal production. In.: Strategis for sustainable agriculture.Ed.: B.Győrft)r, BACEE-ARI, London-Martonvásár. 31-33. pp. Jolánkai M.-Szunics L. !993. Környezet és növényvédelern a fajta tükrében. In.: Integrált termesztés a szántóföldi kultúrákban. Szerk.: Szabó L.et al. FTNÁ. Budapest. 2733. pp. Kádár I. 1989. Műtrágyázás az érvek kereszttüzében. Búvár. 8. 36-38. pp. Kádár I. 1993. A kálium-ellátás helyzete Magyarországon. KVTM-MTA TAKI. Budapest. Király Z. !985. Balaucing chernical and nonchernical methods to managepla nt diseases, pests and weeds. Agrokémia és talajtan. 34. Suppl. 156-164. pp. Krisztián J.-Holló S.-Kadlicskó B. 1988. Periodikus kálium mütrágyázás. Növénytermelés. 37. 3. 259-266. pp. Láng I.-Csete L.-Harnos Zs. 1983. A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Láng I. !993. Opening address. ln.: Strategies for sustainable agriculture. Ed.: B.Győrft)r, BACEE-ARI, London-Martonvásár 7-9. pp. Láng G. 1971. Az intenzív mütrágyázás néhány növénytermesztési problémája. Agrártudományi Közlemények. 30. Liebig, J. von 186 I. Es ist ja dies die Spitze meines Lebens (Naturgesetze im Landbau). Facsirnile. Stiftung Ökologischer Landbau Verlag, 1989. Kaiserlautem. Marsh, J. 1992. Strategies for a sustainable agriculture. ESA Congress. Warwick University, Coventry. Proceedlings 11-20. pp. Mesterházy Á. !993. Resistance to diseases as a factor reducing costs in wheat production. ln: New strategies for sustainable rural development. Ed.: Ángyán J. et al. GATE, Gödöllő. 104-105. pp. Minejev, M.M. 1980. Udobrenie zernovüh kul'tur. Roszszel'hozizdat, Moszkva. Nagyváthy J: 1821. Magyar practicus termesztő. Trattner. Pest. Ragasits l-Balázs J. 1990. Nitrogén műtrágyázás a talaj ásványi nitrogénvizsgálatok tükrében. Környezetkímélő Búzatermesztési Tanácskozás. Székesfehérvár. Kiadvány 75-84. pp. Sárközy P. 1986. Biogazdálkodás szántóföldön. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Steiner, R.. 1972. Agriculture. A course of eight lessons. Bio-Dynarnic Agricultural Association. London.

1.2. Az ökológiai növénytermesztés biológiai alapjai (fajok, fajták, genetikai feltételek) 1.2. J. A biodiverzitás és a genetikai potenciá l A biológiai alapok a tennészeti erőforrások egyik legsajátságosabb képezik. A mezőgazdasági tennelésben a genetikai potenciál hordozói a köztennesztésben lévő nemesített növényfajták, illetve a tenyésztett

tényezőjét

állatfajták E potenciál az erdőgazdaság esetében a diverzitás egy tágabb dimenzióját jelenti. A m.integy 80 erdőgazdaságilag jelentős fafaj mellett több mint l OOO növényfaj, több tízezer rovarfaj és más élőlény alkotja erdeink flóráját és faunáját. Ez a diverzitás (nem említve az egyes fajok jellemzőinek diverzitását) összességében sokkal nagyobb, mint a mezőgazdaság biodiverzitása. Az agrárágazatok jövőbeli, a fenntartható fejlődést kielégítő termelő képessége elsősorban annak függvénye, hogy a nemesítők és állattenyésztők a biodiverzitás adta lehetőséggel élve milyen mértékben képesek olyan új növény- és állatfajták termelésbe vitelére és elterjesztésére, amelyek kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra, a jelenlegieknél hatékonyabban képesek a növénytermesztési energia-inputok, illetve a takarmányfélék átalakítására, jobban ellenállnak a betegségeknek, a jelenleginél változatosabb formában képesek az élelmiszerekkel szemben támasztott mmosegt igények kielégítésére, és a minél értékesebb nem-élelmiszer célú ipari nyersanyagok termelésére. Ezen okok miatt a genetikai diverzitás minél szélesebb körű megóvása ugyancsak alapvető prioritásnak tekinthető.

A biológiai diverzitás az életformák változatosságát, és azok ökológiai szerepét is jelenti, és tartalmazza a genetikai diverzitás!, továbbá valamennyi intraspectfikus, illetve interspecifikus diverzitást, valamint az ökoszisztéma diverzitását is. diverzitás a fajokon belüli változatosságot jelenti, amelyet az adott fajon vagy fajtán belüli genetikai struktúra változatosságával fejezhetünk ki. Az interspecifikus diverzitás a földön található fajok összességének genetikai változatosságát jelöli. Az ökoszisztéma diverzitás a bioszférában előforduló valamennyi élőlény, biológiai jelenség és ökológiai folyamat változatait foglalja magába. A genetikai diverzitás .a biológiai diverzitást megalapozó elemeket, az intra- és interspecifikus diverzitást és az ökoszisztéma diverzitását is magába foglalja. Gyakorlati szempontból a genetikai diverzitás megegyezik a genetikai alapokkal.

intraspec~fikus

A biológiai diverzitás fenntartása, vagyis a létező genetikai struktúrák változatosságának megőrzése a fenntartható fejlődés meghatározó eleme. Megfordítva, a biológiai diverzitás fenntartásának több tekintetben Irulesfontosságú feltétele a fenntartható fejlődés körülményeinek biztosítása. A biológiai diverzitás leglényegesebb eleme a genetikai diverzitás. Ez a haszonnövény- és haszonállatfajoknak is fontos jellemzője, fenntartásuk és további nemesítésük alapja. Mindezek alapján a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodásnak nélkülözhetetlen feltétele a növénytermesztési és 26

erdészeti, valamint az állattenyésztési és halászati nemzeti és nemzetközi génbankok létrehozása, a genetikai alapok gyűjtése, megőrzése, fenntartása, értékelése és rendszeres cseréje. A legfontosabb stratégiai feladatok egyrészt az inter- és intraspecifikus diverzitás megőrzése annak érdekében, hogy rendelkezzünk olyan genetikai erőforrásokkal, mint az új kórokozók okozta növényi vagy állati megbetegedések leküzdése, vagy például a klimatikus és egyéb környezeti tényezők megváltozása okozta termelési feltételek leromlása, a termőhely jó-, közepes-, vagy rossz (gyenge) adottsága stb. Másrészt fontos feladat a megfelelő genetikai források és a biodiverzitás hasznosítása a természeti erőforrások társadalmi-gazdasági hasznosításának fokozása olyan speciális ökoszisztémákban, mint pl. az agro-erdészet, vagy erdészeti állattartás, stb. A növénytermesztési, erdészeti és állati genetikai erőforrások megőrzése érdekében támogatást érdemel a genetikai alapok megőrzése, az adatok feldolgozása és az információs hálózatok kiépítése.

Speciális feladatot jelent a genetikai alapok kialakítása és fenntartása a köztermesztésben. Ez a vetőmag és szaporitóanyag előállítás körébe tartozó tevékenység. A növény- és állatfajták minősítését, a vetőmag és szaporitóanyag előállítást, forgalmazást Magyarországon törvények, illetve rendeletek szabályozzák. A szabályozás célja elsődlegesen a biológiai érték megőrzése, a fajták DUS- distinctivity, uniformity, stability-paramétereinek (a fajta másoktól való megkülönböztethetősége, egyedeinek uniformitása és tulajdonságainak stabilitása) garantálása, valamint a forgalmazással kapcsolatos szakhatósági feladatok feltételeinek biztosítása. Jelenlegi szabályozó rendszerünk megfelel a genfi UPOV (nemzetközi fajtavédelmi szervezet) előírásainak, korszerűsítésére egy új törvényszervezet vár jóváhagyásra. Ugyanakkor jelentősen visszaesett a magas biológiai értékű fémzárolt vetőmag használata. Így a fenntartható fejlődés céljainak megfelelően az átalakult földtulajdonosi szerkezet figyelembevételével szükségesnek tartjuk kidolgozni a vetőmag és szaporítóanyag használat és felújítás hosszú távú rendszerét, támogatás alapelveit és a rendszer alapelveit, valamint az ezzel kapcsolatos hitel- és adózási feltételeket.

1.2.2. A biomassza A mező- és erdőgazdasági eredetű szervesanyag tömeg (biomassza) tágabb értelmezése szerint - valamennyi, a természetben fellelhető növényi és állati élő szervezetet, azok természetes életműk.ödése, anyagcsere folyamatai, fejlődése vagy m~sterséges termesztése, tenyésztése, előállítása, továbbá ezek 27

alap-anyagainak termelése, feldolgozása és felhasználása során szerves-anyag termékeket és melléktermékeket foglalja magábtl.

keletkező

Az ehnúlt időszak folyamán az ipari és lakossági energiaigények kielégítése érdekében egyre növekvő fosszilis energiahordozó felhasználás következtében a Föld légkörének szén-dioxid és egyéb gázszennyezése az egész emberiségre nézve egyre veszélyeztetöbb mértéket ért el. Ennek megfelelően a figyelem ma elsősorban nem a korábban rövid időn belül kimerülőnek vélt kőolaj források megszűnésének veszélye, hanem a légkör védelme érdekében fordul a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű hasznosítása felé. A legutóbbi időszakban a biomassza energetikai hasznosításának fő hajtóereje a zárt co2 ciklusból származó energiatermelési és felhasználási lehetőség minél teljesebb használata volt. A biomassza energiahordozák végfelhasználásának emissziós viszonyai ma még vitatottak, de kétségtelen tény, hogy a bio-energiahordozák hasznosítása nem növeli a légkör globális szén-dioxid terhelését. A fejlesztési célkitűzések megfogalmazásában jelentős szerepet játszik a bioszféra megóvása érdekében az erdő- és zöldterületek arányának növelése, a talaj, a meglévő növény- és állatvilág megóvása, továbbá az élelmiszer túltermeléssei terhelt európai mezőgazdaságban az észszerű tájgazdálkodás, a racionális földhasznosítás és a vidéki lakosság foglalkoztatása érdekében a megfelelő alternatív agrártermelési módszerek bevezetése is. A biomassza eredetű energiahordozó termelés a korlátozott termelési kapacitások következtében természetesen nem oldhatja meg a fosszilis energiahordozó átalakítás és felhasználás valamennyi környezetkárosító problémáját. Összességében azonban csökkenteni képes a fosszilis energiafelhasználás káros hatásait, olyan termelési alternatívát jelenthet az agrártermelés számára, mely társadalmi, gazdasági előnyökkel járhat. A biomassza energetikai célú termelésével összefüggő agrártermelési struktúra változatási alternatíva a fejlett ipari és az átalakulóban lévő közepesen fejlett ipari országokban elsősorban az élelmiszer túltermelési és értékesítési problémák levezetése szempontjából fontos. A fejlődő országokban viszont éppen az élelmiszerhiány csökkentéséhez szükséges, korszerűbb élelmiszertermelési technológiák bevezetését alapozhatja meg az önellátást megvalósító biomassza hajtóanyagok termelése révén.

A biomassza eredetű megújuló energiaforrások termelésének környezeti és energetikai hatásán túlmenően -jelentős szerepe lehet az ipari országokban egyre nagyobb terhet jelentő élelmiszer túltermelési jelenségek levezetésében is. Számos ország, így Magyarország is napjaink közgazdasági viszonyai között az élelmiszertermelés visszafogására kényszerül, ugyanakkor termelési adottságai révén mezőgazdasági termelését nem lenne célszerű csökkentenie. A különféle célú biomasszatermelés, kedvező

valamint a továbbfeldolgozásra irányuló ipari tevékenység egy lehetséges alternatív gazdálkodási ágazatot jelenthetne.

Környezet- és tájgazdálkodási szempontból elfogadhatatlan, hogy például csak Európában több tízmillió hektár földterület megművelhetetlen állapotban maradjon. Ezért a racionális földhasználat új útjainak feltárása és a vidéki lakosság foglalkoztatásának fenntartása érdekében a nem élelmiszertermelési célú földhasználat fontos agrárpolitikai lehetőségként adódik. Amennyiben a rendkívül nehezen megoldható ökológiai-biológiai és műszaki-gazdasági követelmények kielégíthetők, az energetikai növénytermelés meghonosítása, illetve az energetikai erdők létesítése jelentős mértékben elősegítheti ezen fontos vidékfejlesztési probléma megoldását.

1.2.3. A fenntarthatóság technológiai és biológiai oldala A fenntarthatóság lényegében nem statikus állapot, hanem dinamikus működési rendszer kialakítását és majdani továbbvitelét jelenti Minden rendszer csak akkor válík életképessé, ha annak feltételei, eszköztára stabillá válik, továbbá működése elért egy olyan szintet, melyet bizonyos fokú automatizmus jellemez. Ha egy rendszer ezt a f~ta - minimális automatizmust nem tartalmazza, akkor csak külső beavatkozásokkal, szabályozással tartható fenn. E külső tényezők megváltozása, vagy esetleges megszűnése természetszerűleg maga után vonja az egész rendszer működésének változását is.

Minthogy a fenntarthatóság nem egyszerűen gazdasági tevékenység, hanem társadalmi, jogi, bel- és külgazdasági, kolturális és tudati tényezőkkel is átszőtt működési vagy életforma, ezért alapvetően fontos, hogy megfelelő eszköztárral rendelkezzen. Agrárkoncepcióról lévén szó, a következőkben a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszköztárat tekintjük át, de ez egyetlen esetben sem szakítható ki, vagy különíthető el az egyéb országos, regionális vagy ágazati rendszerektől. 29

1.2.4. A

vetőmag

és szapor/tóany ag

A vetőmagvak és szaporítóanyagok, csakúgy, mint az állattenyésztési törzsállományok, génbankok, spennabankok, stb. a mezőgazdasági tennelés biológiai alapjainak, a genetikai potenciálnak hordozói. Nem véletlen, hogy a legtöbb kultúrállamban, így Magyarországon is mindezek létrehozása, forgalmazása, ellenőrzése állami feladat, amely történelmileg kialakult intézményrend<ozerekben valósul meg. A fajtaminősítés, a vetőmagfelügyelet, vagy a törzskönyvezés éppen olyan szükségszerií részei az állam felépítrnényének, mint a közegészségügy vagy az oktatás intézményei. Ezek tevékenységét törvények vagy rendeletek szabályozzák, melyek alkalmazása kötelező érvényű. Ezt azért szükséges leszögezni, mert a fenntarthatóság fogalma sok esetben keveredik egyéb, a legtöbb esetben igen tiszteletreméltó és lényegében számos pozitív elemet hordozó tennészetvédelmi célzatú tevékenységek vagy mozgalmak nem kellőképpen definiálható működési elképzeléseivel. magát a biológiai alapot kell körülhatárolni. A vetőmag, szaporítóanyag, stb. a növény- és állatfajták genetikai anyagának hordozója, terjesztője. Ilyen anyagot vagy anyagokat hazánkban kizárólag állami engedéllyel és ellenőrzés mellett lehet előállítani, illetve külföldről behozni és itthon kereskedelmi forgalomba hozni, vagy akárcsak kísérteti jelleggel avval tennesztést, illetve tenyésztést folytatni. A szabályozás nem öncélú. Nem lenne ugyanis szerencsés, ha ismeretlen eredetű és tulajdonságú fajok és fajták tetjednének el az országban. Ez amellett, hogy beláthatatlan biológiai következményekkel járna, kereskedelmi, jogi, stb. érdekeket is sérthetne. Elsőként

Napjainkban sajátos problémaként jelenik meg a transzgénikus növények, a GMO (genetically modified organisms) létrehozásának, szaporításának és tennesztésének kérdése. A transzgénikus növények létrehozása és tennelésbevonása jelentősebb méctékben eddig csak az Egyesült Államokban valósult meg. A bevitt, illetve módosított gének révén számos tennetési cél, így pl. rezisztencia, kedvezőbb tápanyag- és vízhasznosítás, stress-tűrés stb. befolyásolható a kultúrnövényeknél. Európában, és így Magyarországon is a transzgénikus növények egyelőre csak kísérteti stádiumban vannak. Forgalomba hozataluk, elterjesztésük csak szigorú ellenőrzés és jogi feltételek mellett lehetséges, tekintettel az esetleges - ma még fel semmérhető-biológiai veszélyekre. Terjedésüknek mindazonáltal ma az szab gátat, hogy európai környezetben gazdasági hazardírozást, piacvesztést jelentene olyan növényi tennékek előállítása, amelyekkel szemben társadalmipolitikai előítéletek vannak. Az emberiség hosszú távon nyilvánvalóan nem 30

momihat le a transzgénikus növényekről, hiszen a világ népességének eltartásához jelentős mértékben járulhat hozzá, a mesterséges rezisztencia révén lehetövé teheti a környezetre káros peszticidek használatának csökkentését. A szaporitóanyagokkal kapcsolatos genetikai és egészségügyi rendszabályok ugyancsak konkrétan értelmezhetők. Az előző fejezet érintette a DUS vizsgálatokat, mely a fajta-azonosság ellenőrzésének intézménye. Ide tartoznak viszont a szaporitóanyagok növényegészségügyi és állategészségügyi vonatkozásai is. Magyarországon törvényes rendelkezések szabják meg pl. hogy a vetőmagvakat mikor, hogyan és milyen módon kell csávázni, vagy azt is, hogy a vetőmag-előállítás során milyen gyomfertőzési vagy kórtani esetek fordulhatnak elő. Ennek megfelelően fel sem merülhetnének olyan megközelítések, melyek a "tiszta", "vegyszermentes", "bio" stb. vetőmagvak használatát, forgalmazását javasolnák. Szükséges leszögezni, hogy a vegyszeres védelem nem cél, hanem eszköz. Negligálása azonban körülbelül ugyanolyan súlyú lenne, mint például a humán közegészségügyi vagy állategészségügyi rendelkezésekben előírt védőoltások vagy fertőtlenítések megszüntetése, vagy egyáltalán megkérdőjelezése. A fenntartható fejlődés minden bizonnyal igen változatos birtokviszonyok és üzemi méretek, gazdálkodási módok keretei között alakítható csak ki. A fenntartható fejlődés céljainak megfelelően, az átalakult tulajdonviszonyok figyelembevételével, szükségesnek tartjuk kidolgozni a vetőmag és szaporitóanyag használat és felújítás új, hosszú távú rendszerét, az állami befolyásolás alapelveit. A vetőmagtermesztés és állattenyésztés nem képzelhető el az azt megalapozó nemesítés és fajtafenntartá s nélkül. A nemesítésben elsősorban a hazai nemesítésre kell támaszkodnunk, amely nagyobb valószínűséggel teszi lehetövé a hazai agroökológiai viszonyokhoz, speciális tájadottságokhoz jobban alkalmazkodó fajták elszaporitását, termesztését, illetve tenyésztését. Különösen azokat a fajokat, területeket célszerű felkarolni, ahol már eddig is nemzetközi összehasonlításban jó eredmények születtek. Emellett továbbra is fontos lehet a külföldi eredetű honosítás is. Ez egyébként eleme az európai, vagy a globális integrációnak. Sajátos eleme a vetőmag és szaporitóanyag előállításának a bértermesztés, a kooperációs nemesítés. Magyarország jó éghajlati és talajadottságokkal rendelkezik ezekre. Számos növénykultúra kiváló eredménnyel termeszthető tőlünk északabbra lévő országokban. Ugyanakkor általánosságban e!mondható, hogy a humid, csapadékos óceáni klíma nem 31

Ezért általános tendencia, hogy a a felhasználás helyétől általában délebbre tennesztik meg. Hazánk vetőmag-exportja évente l 00 millió USD nagyságrendű. E tennesztési ágazatnak hagyományai és tradíciói vannak és az ágazat potenciális fejlesztési lehetőséggel rendelkezik.

kedvez

vetőmagtennesztésnek.

vetőmagvakat

1.2.5. Irodalom Jolánkai M. 1994. "Sustainability" a szántóföldi növénytennesztésben. Növénytennelés, 43. 2. 169-174 pp. Kocsis K. 1995. Környezetbarát energia tennelés és felhasználás az agnirgazdaságban. AGR0-21 Füzetek. 6., Budapest. Láng I. -C sete L.-Harnos Zs. 1983. A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Láng 1.-Csete L.-Jolánkai M. 1995. Az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének tudományos megalapozása. AGR0-21, Budapest. Láng I. 1993. Opening address. ln.: Strategies for sustainable agriculture. Ed.: B.Győrffy, BACEE-ARI, London-Martonvásár 7-9. pp. McGraw-Hill. 1974. Encyclopaedia of environmental sciences. McGraw-Hill Inc. New York. Menyhért Z.-Lehota J. 1994. A minőségi, a környezeti és a piaci követelmények a szántóföldi növénytermesztésben. AGR0-21 Füzetek. 3., Budapest.

1.3. Az ökológiai termesztés közgazdasági dimenziók

tényezői

- EU

1.3.1. A fenntartható agrárfejlődés megvalósftásának és szabályozásának áttekintése A fenntartható fejlődés koncepciójának és magának a fogalomnak a lényege a gazdasági növekedés, a tennészeti erőforrások és a környezetterhelés hannonizálásábanjelölhető meg (Csele 1994).

A fenntartható fejlődés nem azonos a biogazdálkodással, az a környezetvédelemmel, az alternatív organikus termeléssel, mezőgazdaság egyik értelmezésével sem stb., de azokkal összehangolható, mert a tartós gazdasági növekedésre helyezi a hangsúlyt, amely hannonikus, nem vezet környezeti katasztrófához, nem veszélyezteti az emberiség megmaradását és az emberiség érdekeire épít.

A növekedés, a természeti erőforrások és a környezet közötti harmonizáció nem valósítható meg csupán a piacgazdaság bevált és ismert eszközrendszeréveL A piac sehol sem oldotta meg az ingyenes természeti javak és a környezet racionális, a hosszú távú társadahni érdekeknek megfelelő hasznosítását, ami ráadásul erkölcsi kérdésként is felmerül. A véges világban nem lehetséges a végtelen növekedés, ezért sajátos szabályozás, befolyásolás és különféle feltételek megteremtése jelenthetik az ellentmondások feloldását.

Az agrárgazdaság fenntartható fejlődése komplex, dinamikus rendszer, melyben fontos szerepet játszanak a különféle társadalmi, politikai és gazdasági feltételek, a befolyásolás és szabályozás eszközrendszere. A megvalósítás, a befolyásolás és szabályozás feltételeinek és eszközeinek a kombinációiból válogathaták össze azok a gyakorlati megoldások, amelyek a fenntarthatóság konkrét eseteire (tárgyára, környezettel való viszonyára és időhorizontjára stb.) alkalmazhatók (Láng és Csete 1992). A feltételek és eszközök folyamatosan, de lassan változnak a gyakorlat visszaigazolásának hatására, míg a pénzügyi források az általános gazdasági haladás függvényében évente módosulhatnak. A továbbiakban a megvalósítás feltételeinek befolyásolását és szabályozását tekintjük át. A fenntartható agrárfejlődés megvalósítását szolgáló befolyásolás és szabályozás lényegét tükröző sémához néhány magyarázó kiegészítés kívánkozik. A Római Klubban már a 70-es évek elején (A növekedés határai, 1972) megfogalmazták, hogy a véges világban nem lehetséges a végtelen növekedés. Ezt az alapvető felismerést elfogadva építettük fel az ajánlható megoldást. Ugyanis, ha nem lehetséges a végtelen növekedés - amelynek a határai minden bizonnyal a tudomány segítségével tágíthatók, - akkor a véges világban a szabályozott gazdasági növekedés jelentheti az ellentmondás feloldását. Mit is kell, illetve mít lehet szabályozni? A válasz: a természeti a környezet és az inputok emberi igényeket ki elégítőjövedelmező hasznosítását, valamint védelmét és fejlesztését. erőforrások,

A szabályozás kritériuma a fenntarthatóság, az, hogy a gazdasági növekedést a természeti erőforrások regenerálódása és a környezet hulladékasszimilációs készsége korlátozza. Ezzel a szabályozással egyensúly, harmónia teremthető a gazdasági törekvések, a gazdasági növekedés és a természet, valam!nt a környezet között, amely a fenntarthatóság elérését 33

jelentheti, velejárója a társadalmi szükségletek jövedelmező kielégítése, az egészségesebb táplálkozás és az emberi létezés környezetének javulása.

1.3.2. A megvalósitás általános feltételei Az agrárgazdaság fenntartható fejlődése rendkívül aktuális, a hazai versenyképesség egyik alapját képező komparatív előnyöket hordozó ökológiai potenciál megőrzése, esetenként javítása, az EU-hoz való társulás szándéka, a fokozódó nemzetközi elvárások miatt. Ezért fontos a problémakör megfelelő szerepeltetése a társadalmi-tudományos közéletben, az állami befolyásolóirányító munkában és a versenyszférában.

a) A stratégiai koncepció Az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének megvalósításában első lépés az erre irányuló stratégiai koncepció kidolgozása, mert az agrárgazdaság érdekei csak így érvényesíthetők nagyobb hatásfokkal és következetesen a kormányzati munkában, a gazdaság növekedésében, a természeti erőforrások védelmében, a környezetterhelés csökkentésében. A fenntartható agrárfejlődés nem öncél és nem is a környezetvédők, a zöldek, a természetbarátok vagy a mezőgazdák ügye, hanem valódi társadalmi probléma. önmagában a mindennapok tevékenységétől elkülönült programként nem is járhat kellő eredménnyel. Felfogásunk szerint a fenntartható agrárfejlődés koncepciója a mindenkori agrárpolitika szerves része, majd a társadalmi-gazdasági haladás, az Európai Unióhoz való közeledés hatására az agrárpolitika meghatározó eleme. Hazánkban politikai axíómává vált és az 1990-es évek lllindhárom kormányának programjában szerepelt, hogy a jövő útja csak a fenntartható fejlődés lehet, amely nem károsítja az egészséget és a környezetet. Kimondja azt is, hogy a gazdaság teljesítőképességének növekedésével összhangban emelkednek a környe2:etvédelmi ráfordítások. Az agrárkoncepció azért is fontos, mert összhangban kell állnia a környezetvédelmi célkitűzésekkel, így a környezetvédelemről szóló 1995 .évi LilLtörvénnyel is. Sürgetnek a nemzetközi körülmények és megállapodások is, melyek közütlegfontosabb az ENSZ 1992.évi Környezet és Fejlődés Konferenciájának ajánlásai (Rio de Janeiro), az Agenda-21 megvalósításáll fáradozó szakértők 1994. májusi (New York) ülésszaka, valamint az OECD-hez való csatlakozás, ill. az EU-hoz való magyarországi társulási szándék. 34

b) A társadalmi támogatottság és az átalakuló tulajdoni-piaci viszonyok A társadalmi magatartásban a szemlélet gyökeres változása, a fogyasztási szokások átalakítása, a szemetelés megszüntetése, a rend iránti igény feltámasztása, az erre irányuló propaganda, reklám, nevelés, oktatás és kutatás, valamint annak az elfogadtatása a legfontosabb, hogy mindez az ernber megmaradása, egészségének védelme érdekében történik, és hogy éppen ezért igazságos a társadalom hosszú távú érdekeit sértők elmarasztalása. Végeredményben a humán értékek között, a környezetért érzett felelősség és hozzáértés kialakításáról van szó. Társadalmi támogatottság nélkül, bármilyen koncepció, politika szárnyaszegetté válik. Önálló prograrnot célszerű szorgalrnazni a társadalom befolyásolására, a szemtélet fokozatos megváltoztatására, mert ha az embert sem sikerült megnyerni a fenntartható fejlődés ügyének, akkor minden marad a régiben, ugyanis akár a gazdaság, akár a környezet oldaláról közeledünk a rnegoldáshoz, mindig az emberhez jutunk, aki mindent megtesz a jólétét megalapozó gazdagságért, aki környezeti károkat okoz, aki helyreállít, stb. Számolni kell azzal, hogy a jelenlegi átmeneti években Magyarországon a társadalmi feltételek ellentmondásosak és összetettek, sok bizonytalansági elem hordozói. Elegendő az agrár-túlnépesedés, a rnunkanélküliség, a termelékenység, a szegénység környezeti terhet is jelentő konfliktus lehetőségeire, vagy az átalakuló tulajdonosi és piaci viszonyok hatásaira utalni. Előny, hogy a természetközelibb falusi, gazdálkodó ernber a városihoz képest közvetlenebb, barátságosabb viszonyban él a környezettel, hátrány, hogy a szegény munkanélküli kényszerből hajlamos a környezet megzsarolására, az ésszerű gazdálkodási szabályok megsértésére, a természeti erőforrások meggondolatlan felhasználására. Ugyanakkor a tudásigényes minőségi termelés, a termelékenység növelése fontos feltétele a versenyképes fenntartható gazdálkodásnak, az életnívó javulásának, a környezetre fordítható pénzforrások bővülésének.

Az átalakuló tulajdoni és piaci viszonyok elvileg kedveznek a fenntartható fejlődés megvalósításának. A tulajdonában, vagyonában érdekelt gazdálkodó rnindig számolt a jövővel, a természeti adottságokkal, azok változásaival és a környezet megőrzésével. Olyan gazdaságok szükségesek, amelyek ésszerűen takarékoskodnak, lelkiismeretes rnunkát végeznek, a melléktermékeket és hulladékokat hasznosítják, továbbá a vetésváltás, a szervestrágyázás stb. révén egyidőben költség- és környezetkírnélőek. Az ilyen 35

gazdaságok számára.

megerősödése,

példaértékű

elterjedése

lehet a hazai agrárium

A föld magántulajdona elvileg kedvez a környezetkímélő gazdálkodásnak, amely összekapcsolható a birtoktagok, táblák észszem méretezésével és elhelyezésével, valamint a korszerűbb földhasználattal és a szabályozott haszonbérletekkeL Folyamatos a birtokok koncentrációja és gyarapodik a közép- és nagybirtokok száma, valamint aránya. Szorosan a földhasználathoz kapcsolódik a birtokrendezés, az önkéntes földcserék, a tagosítás, illetve a meglévő homogén adottságú táblák lehetőség szerinti megőrzése, amely versenyelőnyt jelent a magyar mezőgazdaságnak. A különféle méretű birtokok és üzemek nemcsak a gazdasági növekedésben töltenek be eltérő szerepet, hanem a környezettel való viszonyukban is differenciáltak A kisbirtokok és üzemek, természetükből adódóan - ha csak nem szélsőségesen specializáltak - lehetnek a leginkább kömyezetkúnélőek. Míg a nagybirtokok és üzemek méreteik, feldolgozó és más tevékenységeik miatt potenciális kömyezetkárosítók lehetnek, amely szakértelemmel, szakemberekkel és pótlólagos ráfordításokkal ellensúlyozható. A középbirtokok és üzemek köztes helyet foglalnak el, hiszen egyaránt lehetőségük nyílik a szerves gazdálkodás folytatására és a környezetet terhelő megoldásokra is. Lényegében bármely méretű és szerkezetű is legyen a gazdaság, a környezethez való viszonyát elsődlegesen a munkavégzésben megnyilvánuló szakértelem határozza meg.

1.3.3. A mezőgazdaság és a környezet kölcsönhatása, viszonya szerinti befolyásolás és szabályozás A megvalósítás tennivalói a mezőgazdaság és a környezet kölcsönhatásai szerint három irányú: l. A mezőgazdaság természeti erőforrásokat fenntartó, környezetvédő szerepet tölt be, magával az ésszerií gazdálkodással, a gazdálkodási rendszerrel, a gyepesítéssel, fasorok, ligetek, erdők telepítésével, a gazdálkodók helyhezkötésével stb.

2. Az ország területének több mint 80 %-át elfogtaló szenvedi a mások okozta kömyezetszennyezést. 3. A mezőgazdaság kömyezetkárosító,

szennyező

mezőgazdaság

is lehet.

viseli,

l. A mezőgazdaság - sajátosságaiból adódóan - a természeti erő források és a környezet védője. A mezőgazdaság az egyetlen olyan emberi tevékenység, amely normális működés mellett védi, gazdagíthatja a környezetet, az asszimiláció révén csökkenti a légköri szennyezést, szabályazza a víz körforgását, megszűri a talajrétegekkel a vizet. Szellemesen jegyzi meg egy francia szakíró, hogy a mezőgazdász eleve környezetkímélő és mindezt ingyen teszi.

A fenntartható fejlődés kritériumait kielégitő gazdálkodási rendszerek erősítik a mezőgazdaság környezetvédő, környezetbarát szerepét és ugyanakkor megszüntetik, illetve minimálisra szaritják a lehetséges egészségügyi és környezeti károkat Ez egyúttal a modemizációs program megvalósítását is jelenti. Ismétlésnek tűnik, de fontos: A hatékonysági alapon szelektá/ó piaci versenyben csak azok maradnak fenn, akik nyereséges termelést képesek folytatni, amely a következő években egyre bonyolultabb, mert a minőségi, egészséges végtermékek kibocsátását a fenntarthatóság igényeivel, az újabb tudományos eredményekkel, a modemizációval (biotechnológia, informatika stb.) kombinálva lehet reményteljesen folytatni. A megvalósítás a gazdálkodási rendszerek szükségességének propagálásával veheti kezdetét, amit made/lek, minták kidolgozása és üzemi kísérletek követhetnek A feltételek megteremtésében és a modernizációban is kulcsszerepet játszik az erő- és munkagépek Illielőbbi cseréje, mert ezek energiatakarékosabbak, könnyebbek, kisebb fajlagos talajnyomásúak, csökkenő zajtartalmúak, kisebb az egészségkárosító, környezetszennyező hatásuk és a szervizigényük. (Számítások szerint egy nagyüzemben például korszeru traktorok beálltásával 40 %-os költségmegtakarítás érhető el, nem szólva a számokban meg nem jelenő előnyökrőL) Az erő- és munkagépek korszerűekre történő cseréje, számuk gyarapítása és összetételük megváltoztatása szarosan összefügg a talajművelési rendszerrel. A fenntarthatóságat és a jövőbeni mezőgazdaságot alapjaiban érinti a láncszem: a víztakarékos gazdálkodási rendszerek általánossá tétele, ugyanis napjainkban, de méginkább a következő években ez mindent eldöntő. Ezért olyan gazdálkodási rendszerek kidolgozása szükséges, amelyek hosszabb, szárazabb, aszályos időszakban a megoldást jelenthetik a technika, a technológia és a szervezés megfelelő kombinációja révén. Ebben szerepet játszanak a külö,!lböző talajkímélő talajművelő eljárások, a szükséges következő

eszközök, a fajták, a hibridek, a termelési szerkezet, az állattenyésztés bevételkiesést ellensúlyozó szerepe, az öntözés, a melioráció, il mezőgazdasági alapanyagok nemesítése, feldolgozása, az önsegítő-öntevékeny szerveződések, a kölcsönös segítségnyújtási rendszerek, a finanszírozási nehézségek kiküszöbölése érdekében. A fenntartható agrárfejlődésben a tájba illő és a termőhely talajához igazodó gazdálkodási rendszerek különlegesen fontos szerepet játszanak. A táji különbségek természetesen a közgazdasági viszonyokban, az életnívóban és a települések körülményeiben is megjelennek. Alapvető és a gazdálkodási rendszereket is meghatározó az a törvényszerűség, hogy a kedvezőtlenebb termelőhelyeken a ráfordítások átlagos és pótlólagos hatékonysága a jobbakhoz képest alacsonyabb. A fenntartható gazdálkodásban - mint erre már többször is utaltunk figyelmet érdemel az ésszerű táblaméretek kialakítása, lejtős területeken a szintvonal szennh művelés elterjesztése, a gazdálkodás módjának megfelelőbb, kímélő művelésre alkalmas eszközök beszerzésének elősegítése. A nem védett természeti értékek, akárcsak a kisebb vízfolyások, árkok, útszélek, az élővilág védelme összefonódik a növénytermeléssei és az állattartással. Éppen ezért a gazdálkodók körében ismeretterjesztő, felvilágosító munkával célszerű az emberek aktívabb közreműködését elérni. Ugyanakkor szankcionálni kellene - indokolt kivételektől eltekintve - a tarlóés szármaradványok, rőzse, venyige, stb. égetését. Az extenzív, vagy alacsony ráfordítással (LISA) folytatott gazdálkodás nemcsak a túltermeléssei bajlódó országokban teJjedő rendszer, hanem Magyarországon is, főleg a kedvezőtlenebb adottságú termőhelyeken, a termő szikeseken, homokon és a sekély termőrétegű lejtős, heterogén, erodált területeken, továbbá a kiskertekben szóba jöhető eljárás. Ezeken a helyeken nem a fajlagos nyereség maximalizálása, hanem a családra jutó elfogadható jövedelem a cél. Ezt nem csak támogatással, hanem propagandával, minták közreadásávrrl, bi.-tok koncent.I~ciú adtniníszítudv segítésével és gazdálkodási ismeretek terjesztésévellehetne elérni. Biotermesztés (integrált, organikus stb.) eleve szintén környezetvédő és terjedését a végtermékben megnyilvánuló kereslet dönti el, ezért nem indokolt megkülönböztetett szabályozásban részesíteni, akárcsak a kedvezőtlen termőhelyeken üzemeltetőket

Az erdősítés, fasorok, mezővédő erdősávok, ligetek, facsoportok, cserjesávok létesítése, lejtős területeken, laza talajokon, altalajhibás vagy vízjárásos helyeken, vízfolyások partjain, legelőkön, stb. többoldalúan szolgálja a fenntarthatóság védelmét Megvalósításának nem a rendelkezésre álló terület vagy faanyagok kereslete, hanem a befektetések lehetősége szab mennyiségi és időbeni korlátot. A központi támogatás mellett teljesen alábecsült az önerőből, kisebb területeken folytatott telepítés -pedig számtalan jó példa ismert -, amelyhez még az elemi ismeretekhez (milyen fafajokat telepítsenek stb.) sem jutnak a gazdálkodók. Ennek elősegítésével érdemleges fásítás remélhető, arról nem is szólva, hogy a telepítő jobban becsüli saját és más fáját is.

és a legeltetést szolgáló gyepesítés bővítésre érdemes. A gyepesítés központi forrásokból finanszírozható, míg a legelőkénti hasznosítás terjesztésében kombinálható a saját erő és a támogatás (adókedvezmény stb.). Megfontolandó, hogy a támogatás inkább a tájba illő állattartáshoz kapcsolódjon, mert az elvezet a gyepgazdálkodás javításához. A

talajvédő

A melioráció (eseti, térségi, komplex) a későbbi évek környezetóvó beruházás lehet, mert ezek általában soha meg nem térülő befektetések, különösen, ha hiányzik a hasznosítás forgóeszköz szükséglete. A melioráció fenntartó szerepét az olcsóbb megoldásokkal, kevés műtárgy létesítésével célszerű alkalmazni és támogatni. A többcélú víztározók (klíma alakítás, halhústermelés, öntözés, sport stb.) létesítésének megítélése - bármennyire fontos - hasonló a meliorációhoz, de sajnos ebben is alábecsült a helyi kezdeményezés. 2. Az ország területének több mint 80 %-át elfoglaló mezőgazdaság viseli, szenvedi a mások okozta környezetszennyezést, a felhasznált környezetidegen inputok, a közlekedés, a házkörüli állattartás, a csatomázás hiányának, stb. következményeit. A megoldást a mezőgazdaságba kerülő környezetbarát inputok, a kipufogógázok károsanyag tartalmának csökkentése, a közműolló javítása stb. jelentheti. Nemzeti érdek a károkozó források felfedése, az okozott kár nagyságának, a védekezés, a helyreállítás költségigényének és a kármegelőzés módszereinek ismerete. Ebben fontos szövetségesek lehetnek az önkormányzatok és az új birtokosok. A gyártelepeknél a megelőzés és a védekezés egyaránt fontos. Elvárt agrárigény, hogy a beruházások rendelkezzenek környezeti hatástanulmánnyal 39

és a befektetés jelentős hányada kifejezetten környezetbiztonsági és védelmi célokat szolgáljon. Nemzetközi tapasztalatok szerint ez álta~ában 25 %-a az összes költségnek A közlekedés, különösen a kamion, a tehergépkocsi és a rossz műszaki állapotú elavult személygépkocsi forgalom okoz károkat az ólom, nehézfémek szennyezésével. Támogatásra érdemes a RO-LA vagonokon való szállítás (kamionok, tehergépkocsik vasúti szállítása), amely az óriási és növekvő tranzitforgalom szennyező hatását csökkenthetné. A veszélyes hulladékok igen gyakran mezőgazdasági területen kötnek ki. A szankcionálás mellett központi prograrnak kidolgozása ajánlatos. A rekultiváció igen költséges folyamat, de ez a beruházás és hasznosítás szerves része. Tehát ezzel az igénnyel célszerű fellépni, melynek kedveznek a kibontakozó tulajdoni viszonyok. A rekultiváció során - akárcsak más esetekben - a következő években az egyszerűbb megoldások kerülnek előtérbe. Az ENSZ EGB ipari katasztrófa-elhárító irodája már működik Magyarországon. Időszerű felvetni az agrárkatasztrófa-elhárítás problémakörét is.

A mezőgazdaság és környezet mindhárom említett viszonyában fontos a monitoring rendszerű megfigyelés, az információk gyűjtése, amelyhez a főhatóságok már rendelkeznek előzményekkel, tehát itt a folytatásról, segélyek igénybevételéről (PHARE, külföldi támogatások stb.) lehet szó elsősorban. 3. A mezőgazdaság környezetkárosító, szennyező is lehet az agrokemikáliák (műtrágyák, herbicidek, fungicidek, insecticidek stb) gondatlan tárolásával, szakszerűtlen felhasználásával, a helytelen módon és eszközzel végzett talajművelés talajtömörítő hatásával, a levegő porszennyezésével, a hígtrágyákkal, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével, különféle anyagok emissziójával stb. A természeti erőforrások eseti, gondatlan hasznosításában, vagy a környezet terhelésében főleg az alábbiak játszottak szerepet: - A "nagy" és "még nagyobb" méretek hajszolása. - A fejlesztés és teljesítmények mennyiségi szemlélete, hozamok folyamatos maximálása, a minőség, a ráfordítás csökkentés háttérbe szorulása. - A beszerezhető nem minden esetben alkalmas gépek és eszközök, a sok esetben elavult technika, technológia. 40

- A pazarló műtrágya, vegyszer és energia felhasználás. - A szakértelem hiánya, illetve a szakmailag indokolt megoldások negligálása gazdasági szükségszerűségből, vagy kényszerből. A felsoroltak egyúttal jelzik az orvoslás irányait is, amit a kényszer felgyorsított. Fontos, hogy a hibák ne ismétlődjenek meg.

1.3.4. A fenntarthatóság megvalósitását

eszközrendszer

elősegítő

és szabályozó

A hosszú távú érdekekkel ütköző rövid távú szemlélet olyan erős érdekekkel motivált, hogy feltehető a kérdés: mi az elérhetőbb, mi az olcsóbb: a megelőzés vagy a környezeti kár elviselése, helyreállí tása? Az egyes tőketulajdonosok érdeke a természeti javak ingyenes használata, a minél nagyobb profit, nem számolva a természeti erőforrásokkal, a környezeti károkkal, melynek "költségeit" viselje - ha akarja és tudja - a társadalom. Ebben lassú változást a termelékenység, a jólét magas foka, a tőkés szerepiöket is veszélyeztető állapot idéz elő. Társadalmi oldalról a terhek mérséklése a megelőzést állítja előtérbe, arról nem is szólva, hogy bekövetkezhet az, hogy a tőketulajdonosoknak nem lesz mit hasznosítaniuk, de ez még nagyon távolinak tűnő, amely megint csak a megvalósítás komplex eszközrend<;zerének fontosság át húzza alá. A fenntartható agrárfejlődés elfogadtatásában, a megelőzésben fontos szerepet játszik az ösztönzés, melynek formája sokféle lehet: részben vagy egészben vissza nem térítendő ártámogatás, kamat, garancia, futamidő támogatás, adókedvezmények stb., melyeknek forrása bírságokból, szabálysértési befizetésekből, termékadóból, költségvetésből tevődik össze. Az ösztönzést segítő pénzügyi támogatá st célszerű - részben vagy egészben - pályázati úton, a fenntartható fejlődést szolgáló innovációkra, beruházásokra, a melléktennékek és hulladékok hasznosítására, az okozott károk megszüntetésére, a gyomirtószerekről a mechanikai megoldásra való áttérésre, a nem mezögazdasági célú hasznosítás szorgalmazására stb. nyújtani. Elsősorban a fontosság és a várható hatás a döntés kritériuma, de ezen belül az alacsony igények kielégítése indokolt átmenetileg.

Az agrárgazdaság leromlott technikai színvonala, alacsony jövedelmezösége és pénzügyi helyzete, a modemizációs igények fokozatos kielégítése miatt eltérő ösztönzést, támogatá st igényel, a régebbi, de még 41

káros hatások nélkül működtethető, és az új, a bevezetésre, majd elterjesztésre kerülő környezetkímélő technika és technológia. A befolyásolás, ösztönzés eszköze az adózás. Az ökoadók válfajai nem a már létező adórendszeren felüli adók. Az adót mindenki fizeti valamilyen környezeti probléma miatt, míg a bírságot, a büntetést csak az elkövető. Az adó beépül költségekbe - amely esetleg továbbhárítható -,a bírság, a büntetés viszont a nyereséget érinti. A termékadót korszerűtlen, környezetet szennyező, károsító termék után fizetnek. Felmerülhet ''nitrátadó" bevezetése is, amely a túlzott nitrogénhasználatot mérsékelheti. Ajánlható, hogy a természeti erőforrások regenerálására, valamint a környezet hulladék-asszimiláló képességének helyreállítására, nyújtott tárcaszintü kiadásain, támogatásain belül a beruházás és a helyreállítás aránya 80:20 legyen, amit a későbbiekben a károk felszámolásának, a helyreállításnak a javára célszerű módosítani. A takarmány-transzformácián keresztül is csökkenthető a környezet szennyezése. Például a sertés- és baromfiállománnyal etetett tápokkal a szilárdés a hígtrágya foszfáttartalma foszfátbontó enzim használatával 30 %-kal csökkenthető.

A megelőzés és a megoldás fontos eszköze a reklám, a propaganda és a különféle rövidebb-hosszabb távú környezetkímélő programok kidolgozása, népszerűsítése, összhangban az oktatással és a neveléssel. A melléktermékek és hulladékok a mezőgazdaságban, az erdészetben és az élelmiszer-feldolgozásban súlyosan szennyezhetik a környezetet. "Eltüntetésük" gyakran annyiba kerül, hogy hasznosításuk - trágyaként, takarmányként, ipari alapanyagként, élelmiszerként - olcsóbban megoldható. Ezáltal csökkenhet a főtermék költsége, nőhet a bevétel, az áruválaszték, s mindenképpen nyertes a környezet. A fenntartható fejlődési programokat kisebb körzetekre, tájakra, gazdaságokra célszerű kimunkálni a környezeti károk kockázatának csökkentésére, a termékminőség javítására, az energia felhasználás racionalizálására, újrahasznosítási technológiák kidolgozására, a megújítható energiaforrások felhasználásának serkentésére, az okozott környezeti károk helyreállítására (Pl. Angliában l O körzetben szigorú intézkedéseket hoztak a műtrágya felhasználásra, a vetésforgóra és az állatállományra).

1.3. 5. Irodalom Csete L. 1994. Az agrárgazdaság és a környezet fenntartása. AGR0-21, Budapest (kézirat). Láng I.- Csete L. 1992. Az alkalmazkodó mezőgazdaság. AGRICOLA Kiadó, Budapest. Láng 1.-Csete L.-Jolánkai M. 1995. Az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének tudományos megalapozása. AGR0-21, Budapest. Láng l. 1993. Opening address. In.: Strategies for sustainable agriculture. Ed.: B.Győrffy, BACEE-ARI, London-Martonvásár 7-9. pp. Láng I. 1996. Csatlakozás az Európai Unióhoz és a hazai környezetvédelem- előnyök, hátrányok, tennivalók. Előadási anyag, MTA Term. Tud. arclúv.

1.4. Sustainable farming and crop production - Summary Chapter l is dealing with three different aspects of sustainable agricultural techniques. Agricultural prodoction may have several targets, however none of them can be indepenclent from envii-onmental aspects. Food produced by agricultural activities is essential for mankind, but this sustenance should never risk our sustainability. A possihle definition of sustainability is that the world conservation strategy should include management of the use of a resource in a way, that it can meet human demands of the present generation without decreasing opportunities for future generations.

Sostainable development in crop prodoction Sustainable agriculture should involve the successful management of agricultural resources to satisfy human needs white maintaming or enhancing the quality of the environment and conserving natural resources. Agriculture requires many resources - land, water, energy, chemicals and minerals, machinery and human resources. Many of these are finite, yet are subject to increasing pressure. Sustainability should be a complex term considering parameters of agricultural production. A brief account is presented conceming some of the main technoJogical elements of crop prodoction e.g. plant nutrition, crop sequences, water suppl y, weed-, disease- and pest control.

Biological bases of ecological crop prodoction Crop prodoction is bound to two essential factors; the plant itself with ali of those bioJogical characteristics manifested through a life cycle, and the environment whe!e the prodoction processes take place. The chapter is dealing 43

with the follawing fields: Natural resources caneerning climate, soil, water, genetic potential, biodiversity, biomass. Technical factars concerning seed, seed propagation, breeding processes and variety maintenance. Ecological production is highly affected by the use of appropriate germ plasma. The means of propagation, the medium responsibi e to carry genetic properties from one generation to the other are rather diverse nowadays - ranging from conventional self poliinated crop varieties through hybrids to genetically modified organisms. The control, legal and technical regulation of these is of primary importance.

Economic factors in ecoJogical crop production - EU dimensions There are two major factars representing a point counter point structure; economy and ecology. Since agricultural activíties are run maínly ín certaín ecosystems, all impacts related to them may have an ecological target The first institutional attempts to reduce technical harm to environment were done Iess than fifty years ago. Duríng the past decades there were a lot of management approaches introduced to balance between economíc ínterests and ecological values. Unless economy and ecology both are taken ínto consideration there would be no successful models to solve the problems. The chapter is dealíng with principles and recent regulations of envíronmental policies caneerning economic issues as well as trends affecting agricultural aspects of the EU accession of Hungary.

1.5. Szószedet- Vocabulary agrárpolitika aszály biodiverzitás biogazdálkodás 5. biomassza 6. csávázás 7. elővetemény 8. erdészet 9. faj IO.fajta 11. fajtaminősítés 12.fajtaspeciflkus 13. fejtrágyázás 14.fenntarthatóság

1. 2. 3. 4.

- agricultural policy - drought - biodiversity - organíc farming - biomass - seed treatment - preceding crop - forestry - spectes - variety, cultivar (US) - variety registration - variety specitic - top dressíng - sustaínability 44

15. genetikai potenciál 16.genotípus 17. gépesítés 18.gyomborítottság 19.gyomirtás 20.környe zet szennyezés 2l.környe zetvédele m 22. közegészségügy 23. közoktatás 24. mellékter mék 25.műtrágya

26. növénytermesztés 27 .növényvédelem 2 8. szervestrá gya 29. tájgazdálk odás 30. talajművelés 31. tápanyage llátás 32. tartamkís érlet 33. termeléke nység 34. természet i erőforrás 35. természetvédelem 36. termeszté si ciklus 37. területfejlesztés 38. trágyázás 39.túlnépesedés 40.ugar 41. vegyszerérzékenység 42. vetésforgó 43. vetőmagtermesztés 44. vízellátás 45 .zöldtrágya

- genetic potenfial - genotype - mechanization - weed canopy/cover - weed control - environmental pollution - environmental protection - public health - public education - byproduct - minerallchemical fertilizer - crop production - plant protection -manure - landscape management - soil tiliage - plant notrition - long term trial - productivity - natural resource - nature conservation - crop sequence - rural development - fertilization - over population - fallow - susceptibility to pesticides - crop rotation - seed propagation - water supply - green-manure

IKR TERMELÉSFEJLESZTÉSI ÉS KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Rendelkezésére állunk oJt Mucigud&igi gé pti, Alk.ltrwtk, ltfömag- büzo, kukoriu, nopulorgó,rtptt- mtifTJgy., nihinyvéd4 sur AZO !\U SZÁLÚT ' SÁllA

* JA\ÍTÓÚW.tl SZOLGÁLTATÁ50KBA~nnotorok, hidr.uli~us

bmndtzbtk b hidro.szt•tikus sebt»fsvJitólc, glptk, 16dmbok komplett n•gyjovfthJb•n

* Büzo, kuloriu, napnforgó,

rt ptt tLÖfiNA

SZÍROZÁSA

ts t RTlktsiTtsl. t.erin

l 943

Bábolna, IKR Park Tel.: 34/369-39 9

* New Holland Betakarilógép Üzletág * New Holland Traktor és földmunkagép Ü:deLig oJt Munka és Célgépgép Üllct;lg

MütTágya Kereskedelmi Üzletág

* Növényvédö Szer Kereskedelmi Üzletág

* Terménykereskedel mi Üzletág

VctömagUzem

'lll Alkatrész Kereskedelmi

tpítői pari Üzletág

llctág

fax.: 34/369-07 9 Td.: .34/369 -974 Tel.: 34/369 -150 Tel.: 341369-888 Tel.: 34/369 -733

Tel: 34/369 -740 34 /369-603

Tel~

Tet34/356-616 Tel.: 34/356-601

Tol.: 34/356-628

2. A fenntartható mezőgazdasági rendszerek talajművelési és növénytermesztési sajátosságai (Demo Milán) ,,Ha a művelés minden fázisában kialakulnak a talajéletfeltételei, biológiai művelésről beszélhetünk. }:,zze! szemben a mechanikai művelés gyakran csak a külsőségeknek tesz eleget" Kemenesy Emő 1961 A

kedvező

talajállapotot folyamatosan fenntartó talajművelés a rendszerek helyettesíthetetlen eleme. Jelentősen hozzájárul a növények szervesanyag termeléséhez, és ezáltal, az ember alapvető energiaszükségletének kielégítéséhez, befolyásolja a környezet és a táj egész terét. mezőgazdasági

Miért fordul figyelem ma oly sürgetően a fenntartó talajművelésre, és rniért kell az ilyen művelést kapcsolatba hozni a rnezőgazdasági rendszerekkel? Ez a fenntartható rendszer jellegéből adódik, amely szerint a talajművelés a mezőgazdasági rendszer fontos alapozó elemeinek egyike, mivel a növénytársulások rendszerében részt vesz a termelési folyamat szabályozásában (közvetve befolyásolva a gazdasági állatok rendszerének termelését is), emellett jelentős hatással van a mikroorganizmusok társulásának rendszerére. Mielőtt a fenntartó talajmüvelésnek a mezőgazdasági rendszerekben betöltött szerepét jellemeznénk, a fenntartható, és az ökológiai szempontból kiegyensúlyozott mezőgazdasági rendszer alapvető sajátosságaira térünk ki.

2. l. A fenntartható

mezőgazdasági rendszerekjellemzői

A természetes ökoszisztémák önszabályozó mechanizmusainak alapelvén olyan tudományosan irányított, folyamatosan fenntartható talajgazdálkodási rendszerek bevezetése szükséges, amelyekben a magas értékű energia- és anyagáramlások belépései legalább részben új biológiai és műszaki eljárásokkal helyettesíthetők (az ökológiai folyamatok irányítása, magasabb biodiverzitás elérése, integrált tápanyagellátás és növényvédelem, modellezés). Mindezek mellett törekedni kell a folyamatosanfenntartható táj alakítására. A fenntartható rendszereket a sokoldalúság és a teljesség jellemzi. Természet- és tájkímélők, fő céljuk a természeti források olyan védelme, amely folyamatosan biztosítja az emberi szükségletek kielégítését úgy a jelenben, mint a jövőben is (nemzedékek közötti igazságosság).

A folyamatosan fenntartható gazdasági rendszerek szerves komponense az ökológiai szernpontú infrastruktúra, amely növeli a In<jzőgazdasági táj biodiverzitását és stabilitását. Ennek elérését alapozza a mindig zöld talaj rendszere, az integrált talaj- és vízvédelern, a sávos és szórványos zöldfelületek kiterjesztése, a kisebb területű táblák és dűlők célszeriíbb kihasználása és elrendezése, a jellegzetes tájalkotó és stabilizációs elemek, valarnint az agroökoszisztérnák folyamatos fenntartása. A fenntartható mezőgazdasági rendszer úgy definiálhatjuk, mint a kölcsönösen egymástól függő és egymást befolyásoló elemek, folyamatok, eszközök és berendezések összességét, amelyek a szerves anyag termelés optimális szintjének elérése céljából ésszerűen vannak elrendezve és szabályozva térben és időben. A rnezőgazdasági rendszer alapszerkezetét három alrendszer határozza ábra): (2.1. meg l. a növénytársulások rendszere, 2. a gazdasági állatok rendszere, 3. a mikroorganizrnusok társulásainak rendszere. A növénytársulások rendszere a napsugárzás kinetikus energiáját (rnint a fenntartható rnezőgazdasági rendszer alapvető energiaforrását) potenciális energiává, gliko-fehérje anyaggá alakítja át. A gazdasági állatok rendszere a növénytársulások rendszeréből származó gliko-fehétje anyagot egyrészt az ernber számára jobb minőségű helyettesíthetetlen állati fehérjévé alakítja át, másrészt szénvegyületek formájában visszajuttatja a talajba. A mikroorganizmusok társulásának rendszere a növénytársulások rendszeréből és a gazdasági állatok rendszeréből származó szén- és részben nitrogénvegyületeket a hwnusz makromolekuláris vegyületeivé alakítja és bezárja a szén körforgását. A napsugárzás alapvető energiaátalakítását a növények végzik, amelyek a kloroplasztiszok óriási kiterjedésű felületein felfogják a napenergiát és a sejtmembránokban összetett energiaátalakítási folyamatok által szerves anyag rnolekulákká alakítják. A gazdasági állatok rendszerében ez az anyag az összetett gyomrú állatok gyomorfalának aktív felületén felbomlik és átalakul. 48

2.l.ábra. A kapcsolatok vázlata a fenntartható

mezőgazdasági

rendszerben

Ent

li/

~á

En - a napsugárzás energiája En, - a növénytársulások rendszere I:a - a gazdasági állatok rendszere a mikroorganizmusok társulásainak rendszere

~m -

A mikroorganizmusok társulásainak rendszerében a növénytársulások és a gazdasági állatok rendszeréből származó talajba juttatott szén- és nitrogéntartálmú anyagokat mikroszervezetek alakítják át.

rendszeréből

A termelési folyamatok belterjesítése a mezőgazdaságban azt eredményezte, hogy a mezőgazdasági termelésbe egy negyedik alrend,·zer is bekapcsolódik, mely az anyagátalakulás szempontjából már heterogén, ám nélküle elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés további fejlesztése. Új termelési rendszer keletkezik - az ún. gazdasági-ipari rendszer, szintje az energiafelhasználás szerint befolyásolja a fenntartható mezőgazdasági termelést (2.2. ábra). 2.2. ábra. A mezőgazdasági-ipari rendszer kapcsolatának vázlata

MIR - a

mezőgazdasági

ipar rendszere

Az ipari rendszerben a növénytermesztés és a gazdasági állatok rendszere tennékeinek egy része élelmiszeripari és nem élelmiszeripari termékekké alaku] át. A termékek egy része visszajut a mezőgazdasági rendszerbe. A szerves anyag fel~almozódása és átalakulása szempontjából az ipari rendszer 49

heterogén. Az ipari összetevőnek szabályozó alrendszeri jellege van. szerepe van pl. a talajmegmunkáló gépek és eszközök gyártásában.

Döntő

A szerves anyag tennelését növelő folyamatok fejlesztése (a fenntartható mezőgazdasági rendszerben is) csak a nemzetgazdaság ipari ágazatainak segítségével lehetséges. A fenntartható mezőgazdasági rendszer szerkezetének és a fenntartó talajművelés jelentőségének jobb megértése érdekében mutatjuk be az alkotó összetevők szerkezeti vázlatát (2.3. ábra). 2.3. ábra. Az vázlata

összetevőire

bontott fenntartható

mezőgazdaság

szerkezeti

(g)

visszacsatolás ~-++-----.. (y)

kompenzációs visszacsatolás

ciklikus kompenzációs csatolás

L._.

+(Y)

Az En egyszerűsítéssel a klíma energiája (nic), amely azonos a hömérsékletek és csapadékok arányával (tc és hs), azaz Ek= f(lc, h,). E., - olyan termékszerkezet, amelynek egy része a szénvegyületek forrása (Fc), egy része pedig más forrás (Sc) . ...lli - az összetett gyomrú állatok csoportja, Löá - az egyszerű gyomrú állatok csoportja reá.

A fenntartható mezőgazdasági rendszer feltüntetett szerkezeti vázlatából hogy az energetikai folyamatok és a visszacsatolások helyzete bonyolult és így jellemezhetjük őket: • Minden alrendszerben létezik egy összetevö, amely aktív eleme a rendszemek és egy olyan összetevő, amely a rendszer passzív eleme. Az E,. (Ek) rendszerben a hőmérséklet (tc) aktív elem, míg a csapadék (hs), amely a hőt elvonja, passzív elem.

kitűnik,

•

A talaj anyagának rendszerében t,~ a mikroorganizmusok mennyisége (Lm) aktív elem, a föld-és közettani szubsztrátum (Gps) és a szerves anyag (he) passzív elem. Az En1 rendszerben az összes termék, mely szén alapú anyagot juttat a talajba, aktív elemnek minősül (Fc), az összes többi termék passzív (Sc).

A fermtartható mezőgazdasági rendszer összes aktív elemének működése a talaj aktív részeinek növekedésében (humusz és mikroorganizmusok) mutatkozik meg és így kialakulnak az ásványi anyagok (biogén elemek) megkötésének alapfeltételei. Ezt a komplexumot - a talaj aktív felületének nagyságát és a rajta megkötött ásványi anyagok mermyiségét a talaj bioenergetikai potenciáljának nevezzük és az h~ szimbólummal jelöljük. A

talajművelés

befolyásolhatja a talaj biológiai aktivitását, és általa növelhető a talaj aktív felülete, vagyis a talaj produkciós potenciálja. A háború utáni években fermálló (1949) és az 50 évvel későbbi (1999) mezőgazdasági táj rendszereinek működése közti különbséget a 2.1. táblázat szemlélteti. 2.1. táblázat

Mezőgazdasági

tájban működő rendszerek összehasonlítása

Az 1949. évben Nagy hatékonyság a növények, a gazdasági állatok, és a mikroorganizmusok társulásainak rendszere között (összetett gyomrú áltatok nagy száma hektáronként, és a herefélék nagy aránya).

Az 1999. évben Kis hatékonyság a mezőgazdasági rendszer alrendszerei között (az összetett gyomrú állatok kis hektáronkénti sűrűsége, ill. a herefélék csekély aránya).

A földalap felaprózódása, a termény ek széles skálája, az erdőn kivüli fás vegetáció nagyobb aránya a mezőgazdasági tájban, kevés biomassza eltávolítása a rendszerből, egyensúlyi állapot a tájban, hatékony biológiai aktivitás a talajban.

A földalap nagy koncentrációja, a termények skálája, az erdőn kivüli fás vegetáció kisebb aránya a mezőgazdasági tájban, nagy mennyíségű biomassza eltávolítása a rendszerből, megbontott egyensúlyi állapot a tájban, gyenge biológiai aktivitás a talajban.

mezőgazdasági

A vegyipar kevésbé hatékonyan kötödik a rendszerhez (a műtrágyázás csekély szintje, a peszticidek hiánya).

A vegyipar hatékonyan kötödík a mezögazdasági rendszerhez (a műtrágyázás magasabb színtje, a peszticidek alkalmazása).

A nagyobb gazdaságok alapvető talajgéprendszerében megjelenik a traktor és néhány művelögép. A kisgazdaságokban a ló- és ökörfogatokat használnak. A talaj tiprása csekélyebb.

A nagyobb gazdaságokban alapművelésre nagy tömegű és teljesítményű traktorokat alkalmaznak, a tábla-szántás nyomán egyenetnetlenné válik a talajfelszín. Intenzív talajtiprás jellemző.

művelésének

szűk

Az 1999. évben

Az 1949. évben A táblákon jórészt ló- és ökörfogatokkal járnak.

A táblákon géppel vaoló járás jelentősen hozzájárul a talaj tömörödéséhez és kőolajszármazékokkal való elszennyeződéséhez.

A tápanyagok jelentős része a gazdasági (szerves) trágyábóljut a talajba.

A tápanyagok jelentős része műtrágyákbó kerül a talajba. Szakszerűtlen istálló- és híg· trágya kezeléssei és kijuttatással szennyeződhet a környezet.

Magas biodiverzitás a mezőgazdasági tájban.

Csekély biodiverzitás a mezőgazdasági tájban.

2. J. J. Gazdálkodási rendszerek alföldi területeken A hosszú vegetációs idő kedvez a melegkedvelő növények, a takarmánynövények, a cukorrépa, a zöldségfélék, a gyümölcs, a gabona és a hüvelyes növények termesztésének. Kedvező feltételeket biztosít a marha- és barom.fihús, valarnint a tojás termelésére. Jellemző sajátossága, hogy talaja gazdag a jó minőségű, a montmorillonitos csoportból (montmorillonit, vermikulit) származó magas szorpciós képességgel rendelkező ásványokban. Az alföldi talajok egy része ki van téve a széleróziónak, amelyet a talajművelés rendszerével kell korlátozni. Mezőgazdasági

rendszerek öntözéses körülmények között

Intenzívebb gazdálkodás tételezhető fel, öntözéses feltételek között. A kutatások eredményei szerint az öntözött területeken a kukorica 30 %-kal, a szója akár 60 %-kal, a lucerna 45 %-kal és az alma 33 %-kal teremhet többet, mint öntözés nélkül, megfelelő agrotechnika, tápanyag ellátás és növényvédelem mellett. A termelés rendszerében a sűrűn vetett gabonafélék rovására előnyben kell részesíteni a korai új burgonyát, szóját, a mérsékelt égöv melegkedvelő zöldségféléit, a napraforgót és a cukorrépát.

• •

E rendszer fenntarthatósági vezérelvei: az öntözés többcélúságának kihasználása (trágyázás, erózió és fagy elleni védelem stb.), a táj helyreállító értékének növelése, 52

• • • • •

az öntözés ökostabilizációs funkciójának kihasználása a tájban (a víz komponens szabályozása), az optimális vetésszerkezet - azon belül here-füves keverékek, köztesvetések és kettőstermesztés - a termelés hatékonyságát növeli, változatos termelés (a szántóföld mellett intenzív gyümölcsösök, bogyósgyümölcs ültetvények, szőlők, stb.), a talaj vízháztartásának pozitív irányú befolyásolása, a növények hatékonyabb vízfelhasználása.

Az öntözés alkalmazásának számottevő akadályát jelentik a működtetés többletkiadásai. A jelenlegi forgalmazási gondok és árak mellett a támogatás nélküli öntözés a gazdasági szempontú érdeklődés határán van. Mezőgazdasági

rendszerek öntözés nélküli körülmények közt

Közepes intenzitású gazdálkodással jellemezhető. A növénytermesztés az élelmiszeripari búzára, sörárpára, hüvelyesekre, napraforgóra és takarmánynövényekre irányul, kisebb mértékben étkezési burgonyára, szemes kukoricára, és más kapásnövényekre, kedvező csapadékú termőhelyeken az őszi káposztarepcére. Ezekre a területekre összpontosul a fő termények vetőmagjának előállítása is. A dombvidékeken a rendszer a termesztés nagyobb változatosságát, gazdagabb állattenyésztést, valamint talajvédő művelést és korlátozott trágyázást tételez fel. elsősorban

2.1.2.

Mezőgazdasági

rendszerek hegyalján és hegyvidékeken

A hegyaljai és hegyvidéki körülmények kevésbé megfelelőek a növénytermesztésre, mivel a rosszabb minőségű földtani-közettani alapokon nem alakulhatnak ki termékeny talajok A rendszerben a növénytermesztés és az állattenyésztés produktumát jelentősen gátolják a talaj-, az éghajlati-, és a domborzati tényezők. Elsőrangú feladatok közé tartomak az eróziót csökkentő talajművelés, vagy a növénytermesztés szerkezetének megváltoztatása, vagy a veszélyeztetett területek befüvesítése, az évelő takarmánynövények arányának növelése. A fenntartó talajművelés hozzájárulhat ahhoz, hogy a mezőgazdasági földterületről elfolyó felszíni vízmennyiség a minimumra csökkenjen és a csapadék felszín alatti áramlással a talajvízbe szivárogjon. A természetes gyeptársulásokon alapuló növénytermesztés szerkezete jó feltételeket biztosít a 53

szarvasmarha- és juhtenyésztésre (tej-, hús- vagy gyapjútermelés céljával).

Okolágiai/ag kíméletes rendszerek a hegyaljai termőhelyeken A gazdálkodásnak, adott körülmények között, a termelői funkciója mellett jelentős, termelésen kívüli rendeltetése is van. A növénytermesztés elsősorban a gabonára irányul (rozs, zab, búza, árpa). A fő terményei közé tartozhat az étkezési- és vetöburgonya, a len, a mák, a gyógynövények és kisebb mértékben a káposztafélék és a gyökérzöldség. A füves teliileteken korlátozott trágyázással energetikai szempontból olcsóbban állítható elő fehérjetakarmány, ezáltal növekszik a termelés hatékonysága és csökkenthetök a veszteségek. Az ökológiailag kíméletes rendszerekben, tekintettel az állattenyésztés igényeire, a rétek és kaszálók területe a gyengébb termékenységű talajokon is megnövekedhet, ott, ahol egyébként is korlátozni kellene a művelést.

Okolágiai/ag termőhelyeken

kíméletes mezőgazdasági (ún. svájci típusú rendszerek)

rendszerek

hegyvidéki

A rendszer változatos termelést (pl. fafeJdolgozás ), és sokrétű, tennelésen kívüli funkeiét tételez fel, így a turizmusra épülve, regionális természeti, emlékhelyi és egyéb látnivalók hálózatának kialakítását. Kedvező körülmények adódnak a legelős-kaszálás rendszerek és az organikus gazdálkodás bevezetésére (juh- és szarvasmarha tenyésztés a tej piaci forgalmazása nélkül). Ezekben a régiókban a mezőgazdasági táj természeti értéke nagy, ezért a tájat érzékkel és fenntartható módon kell kihasználni, és benne gazdálkodni.

Különleges

mezőgazdasági

rendszerek

Különleges mezőgazdasági rendszerek védett területeken A rendszer a föld megfelelő kihasználását és védelmét öleli fel. A gazdálkodás a különleges erőforr~sok és környezetük védelmére irányul. Ide tartozhatnak: • A természetes vízgyűjtők és tárolók területei - védett vízgazdálkodási területek. • A vízforrások higiéniai védelmi övezetei. • Gyógy- és ásványvizek védelmi övezetei. • Védett területek és azok védelmi övezetei.

A veszélyeztetett földterületek közé azok a talajok tartoznak, amelyek megváltozott tulajdonságai befolyásolják a tennelés képességét, a tápláléklánc minőségét és kedvezőtlen hatásokat kiváltva a környezet többi alkotóelemét, különleges tekintettel az emberi egészségre. Ebbe a csoportba tartoznak: • Az erózióval veszélyeztetett talajok • Az emissziókkal veszélyeztetett, és geokémiai hibákkal terhelt talajok • A kedvezőtlen szerkezeti állapotban lévő talajok • A kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok Mezőgazdasági-környezetvédelmi

rendszerek

Az EU tagállamaiban a környezetbarát

mezőgazdaság

megtartását és elterjesztését az Európa Unió "mezőgazdasági módszerek, melyek összeegyeztethetőek a környezetvédelem és vidék megőrzésének követelményeivel" 207/92 sz. határozata szabályozza (1992 június 30-án elfogadva-European Union 92). Ez MacSharry mezőgazdasági reformpolitikája (CAP) három intézkedésének egyike. További intézkedés a 2080/92 sz. határozat, amely a mezőgazdasági talajok erdősítésének szorgalmazásával és az erdőterületek menedzselésével foglalkozik.

Az EU 208 7/92 sz. rendelete a természetvédelem és a mezőgazdaság érdekei egyeztetésének elkerülhetetlenségéből és a nem élelmiszer célú termelésre irányuló, hanem a szélesebb társadalmi szolgáltatásokat nyújtó mezőgazdálkodás támogatásából indul ki. Organikus mezőgazdasági rendszerek A gazdálkodás az EU 2091/92 irányelvei, valamint a rendszer alkalmazásának feltételei (a szervesanyag produkció ésszerű határok közötti növelése és reciklikációja, az ipari eredetű kémiai anyagok mellőzése) mellett valósul meg. Többfunkciós mezőgazdasági rendszerek Olyan rendszerekről van szó, amelyekben az erdős és cserjés vegetáció terményeit és állatait hasznosítják az idő vagy tér kombinációjában. A mezőgazdaság elemei (termények és állatok) párhuzamosan, vagy folyamatosan kombinálódnak az erdőgazdasággaL A résztvevő elemek (termény, fa és állat) közti pozitív kölcsönhatások célszerű kihasználásáról és az agroökoszisztéma sokszínűségét megtartó törekvésekről van szó, úgy, hogy a 55

rendszer paraméterei a tennészetí ökoszisztémák paramétereihez közeledjenek. Kialakulhatnak: • mező-erdő kultúrák, • erdő-állattartó rendszerek, fákkal, tennészetes gyepekkel és állatokkal.

2.2. A fenntartó talajművelés jelentősége a rendszerekben

mezőgazdasági

A mezőgazdaság fejlődésével a talajművelés jelentőségéről alkotott nézetek is változtak. Évszázadunk első feléig a mezőgazdászok a talajművelés szükségességét abban látták, hogy segítségével kiirtják a tennelést akadályozó növényeket és a gyomokat, és a talajt olyan állapotba hozzák, amely a tennesztett növények fejlődéséhez a legjobb növekedési feltételeket biztosítja. Talajműveléssei alapvetően

meg lehet változtatní a talaj fizikai, biológiai és ezáltal a talaj nedvességi- és hőmérsékleti viszonyait. Emiatt a mechanikai talajművelés alapvető jelentőségű, mivel arra épül a növénytennesztég rendszere. Az ilyen talajművelésí rendszer is egy bízonyos mértékig eleget tett a fenntartó művelés alapkövetelményeinek is.

jellemzőit,

mezőgazdaság

intenzív kemizálásának bevezetésével megváltoztak a alkotott vélemények. Módosultak a tennesztési technológiák is, amelyekben a talajművelést szolgáló technika fejlődése is tükröződött. Az intenzív mezőgazdaságban a talajművelés célja már nem a gyomok és kártevők előfordulásának korlátozása a tennesztett kultúrákban mivel ezt a szerepet a vegyi anyagok veszik át -, hanem a talaj azon tulajdonságainak, vagy állapotának szabályozása, amelyek a nehézgépek alkalmazásából és a biológiailag kiegyensúlyozatlan tennesztési szerkezetből adódnak. A mezőgazdasági gépek konstrukciós megoldásai elsősorban a nagy teljesítményre irányulnak, és ezért nem míndig felelnek meg a tennesztési rendszert biztonságosan alapozó, és fenntartó talajművelés igényeinek. talajművelés jelentőségéről

2.3. A fenntartó szerekben

talajművelés

feladata a

mezőgazdasági

rend-

A fenntartható fejlődés hatása a feltalaj és a gyökérzóna tennodínamikus feltételeinek, valamint a szilárd, cseppfolyós és gáznemű arányának változásaiban mutatkozhat meg. Erre a célra különféle mechanikai lazító és 56

tömörítő

beavatkozások szolgálnak, amelyek a talaj fizikai és hidrafizikai tulajdonságait az igények szerint változtatják és módosítják. A talajművelés nyomán változik a talaj lazultsága, szerkezete, pórustérfogata, térfogattömege, és azon tulajdonságai, amelyek alapvetően befolyásolják a talajban végbemenő biológiai és más folyamatokat. A termodinamikus feltételek szabályozásában jelentős szerepet játszik a talaj szerkezete, amely a művelési beavatkozások során nem romolhat. A szilárd és vízálló talajszerkezet kialakítása a fenntartó talajművelés által nem öncélú erőfeszítés. Mivel a jelenlegi, ún. hagyományos művelési rendszer kedvezőtlenül befolyásolja a talaj szerkezeti állapotát, jelentősen károsodnak a rizoszféra termodinamikus feltételei is. Ismert, hogy a szerkezetes talajok nedvesség vesztése kisebb, ugyanakko r az oxigénnek a talajba, és a széndioxidnak a talajból való diffúziója akadály nélkül végbemegy , emellett a talaj felszínén adiabatikus (hőcsere nélküli) állapot alakul ki. A szerkezetes talajok intenzíven veszik fel a csapadékot és az öntözővizet A szerkezetet nem kímélő technológiák hatására a talajok tömörödnek, elveszítve ezzel az infiltrációs képességüket. A talajba szivárgó víz mennyiségének a 0,24 mm nagyságú mikroaggregátumok tartalmától való függése a 2.4. ábrán látható. A szerkezetes talaj a hőszabályozás szempontjából csökkenti a bőgradiens értékét, megváltoztatja termodinamikus tulajdonságait, és mechanikailag akadályozza a talaj aggregátumok széthullását és a feltalaj kiszáradásá t A talaj akkor szerkezetes, vagy morzsás, ha több mint 60 % szerkezeti aggregátumot tartalmaz. Ha az aggregátumok közti tér 0,25 mm-nél kisebb porszemcsékkel töltődik fel, a talaj szerkezetlenné válik. Hirtelen lecsökken a csapadék- és az öntözővíz beszivárgása, valamint a talaj levegőzése, amelynek következtében a talajban lejátszódó biológiai folyamatok is károsodnak. A szántóföld használata során az aggregátumok szétesését nem lehet megakadályozni és talán nem is lenne célszerű. Mindazonáltal, a talaj szerkezetének a fenntartható mezőgazdasági rendszer általi megújítására figyelmet kell fordítani, évente biztosítva a széntartalmú anyagok talajba juttatását, úgy a gazdasági állatok által termelt istállótrágyával, mint a herefélék nagyobb termesztési arányával, vagy a hasznos mikroorganizmusok élettevékenységének elősegítésével.

2.4. ábra A talajba infiltrált víz mennyiségének a 0,24 mm nagyságú részecskék tartalmától való függése a talajban 600 700

600 500 400

:i"

...

.!!!.!

:s.a ""

300 200 100

80 70

150

50 40

30 20 10

t. l'· .... 10 20 30 40 50 150 70 150

~ 100

0,24 nvn ,.sz ecskék tartalma a talajban

A szerkezetes talaj növénytársulási rendszerektől függő kialakulásának folyamatát a fenntartható mezőgazdasági rendszerekben a 2.5. ábra szemlélteti. Látható, hogy a fenntartható mezőgazdasági rendszer biológiailag kiegyensúlyozott vetésszerkezetében a termesztett növények bizonyos köiiilmények között maguk is képesek javítani a talaj fizikai állapotát és szabályozni a rizoszféra levegő-, víz- és hőgazdálkodását. Zárt rendszer alakul ki, amelyben a napsugárzás energiája gyakorlatilag befolyásolja a talaj fizikai állapotát is. A szerkezetes talaj kialakulásának ezért előfeltétele a termesztett növény jól kifejlett gyökérrendszere és a talaj hő-, levegő-, víz-, kémiai- és mikrobiális szabályozása. Tehát a talaj szerkezetessége függ a gyökérrendszer maximális intenzitású növekvő energiájának napsugarzas a kifejlődésétől, felhasználásától. Ez kitűnik a fotoszintézis intenzitása és a növények gyökérszekréció kiválasztásának intenzitása közti összefüggésből, valamint a mikroorganizmusok fejlődésébőL Az eddig leírtak alapján a fenntartó talajművelést a mezőgazdasági rendszer jelentős alapjának kell tekintenünk.

2.5. ábra. A szerkezetes talaj kialakulásának vázlata

hö

feny

leve gó

VÍZ

\ 1 l reazpiráci6

gyökérváladékok

kak:ium, aerób,

fakultatívan anaerob

H anaerOb mikroorganizmusok

\ l l

talajned\laaaég

hatékony humusz gyökémyomáa

irtmeneti szerkezeti aggregátumok

2.4. A fenntartó

talajművelés

egyes eljárásai

A szántott réteg fellazftása A szántásszint porhanyítása során megbontjuk a felszínt és ún. aerációs réteget hozunk létre (2.6. ábra).

(átlevegőzött)

2.6. ábra. A talajművelés feladata a

t·~~~

ff/4Wr@/$Wffrffi' =~ rizoszféra

a - a müvelésig fennálló állapot, b - az folyamat keletkezése

átlevegőzött

réteg és a müvelés utáni adiabatikus

A talajok felszíni porhanyításával megszakad a talajba irányuló hőáramlás és kialakul az átlevegőzött réteg. Ebben a rétegben hőszigetelő tér keletkezik, amely szélsőséges esetben sem vesz fel, és nem veszít hőt, a talaj kiszárad, mivel a benne lévő levegő hőmérséklete megegyezik az atmoszféra hőmérsékletével, és nem képes további hőt felvenni. A felgyülemlett hő kiegyenlítődik a talajban lévő víztartalommal és a porhanyított, átlevegőzött réteg alatt izotermikus tér keletkezik. Ezáltal a hőheáramlás és a hőkibocsátás is korlátozódik. Abban a talajrétegben, amelybe a magot vetjük, vagy a gumót ültetjük, az erős levegőzés hatására közel adiabatikus (hőcsere nélküli) állapot alakul ki, úgy, hogy a hő felvétel a talaj felszínről erősen lecsökken. A feltalaj alsó részéből a vetőágy rétegébe jelentős mennyiségű víz érkezik, és izotermikus tér alakul ki (2.7. ábra). 2. 7. ábra. Izotermikus tér keletkezése a porhanyított,

átlevegőzött

réteg alatt

a0fáci6o réteg 0:1 &Y~~ (adiabatikusfo~amal) a mag elhelyezese

~ ka~~ris ~

izolennikua folyamat

Az izotermikus és az adiabatikus terek határán, azaz a vetőágy felszínén a magok ellátottak vízzel, és a felettük elhelyezkedő, levegőzött réteg oxigént biztosít számukra. A talaj vetésre előkészített rétegeinek jellemzése: • A magágy legfelső talajrétegének, amely a levegős réteget hozza létre, 3 porhanyósnak és lazultnak kell lennie. Térfogattömege 0,80-1,30 t.m- , 60

pórustérfogata 50-60 % tartományban mozoghat. Morzsás szerkezetű, 0,25-1 O mm nagyságú makroaggregátumok dominálnak benne. A 0,25 mm-nél kisebb mikroaggregátumok és a por aránya nem haladhatja meg a 10 %-ot, amely a gabonafélék esetében az ökológiai optimum. • A magágy legfelső, porhanyós szerkezetű talajrétege lehetövé teszi, hogy a vetőgépek csoroszlyái a kívánt mélységben dolgozzanak. Az egyes magvak vetésénél a porhanyított feltalaj rétegének mélyebbnek kell lennie, mint a megállapított vetésmélység alsó határa. Ha a vetőmag feletti réteg nincs elég mélyen lazítva, csökken a vetés mélysége, amely kedvezőtlen hatássallehet a növényzet kialakulására. A porhanyított réteg mélysége az egész táblán azonos kell, hogy legyen, és lényeges a felszín egyöntetűsége is. • A magágy alap kellő tömörsége tennészetes ülepedéssel, vagy tömörítéssei érhető el. A talaj típusa és az egyes növények igényei szerint optimális tétfogattömeggel és pórustétfogattal kell rendelkeznie. A gabanák számára az agyagtalaj optimális tétfogattömege l ,30-l ,40 t.m-3 körüli, a vályogtalajé l, l 0-1,30 t.m-3 . A cukorrépának az l ,20 t.m- 3 talaj tétfogattömeg érték a kedvezőbb.

2.8. ábra. A művelés szerepe a burgonya ültetése után

izotermikus fotyamat

A burgonyaültetéskor a bakhátak talajának tétfogattömege 1,00-1 ,20 tm-3 értékek esetében kedvező, a gumók kialakulásának rétegében azonban a nagyobb 1,35 t.m-3 érték lesz előnyösebb (2.8. ábra).

A szántott réteg tömörítése A feltalaj porhanyításának az a célja, hogy szigetelőréteget alakítson ki a talaj felszínén, hogy a rizoszférában lejátszódhasson az izotermikus folyamat és javuljon a levegőzöttség.

A talaj felszínének tömörítése éppen ellenkező hatást vált ki. A talaj felszínének összenyomásával növekszik a talaj hőfelvétele, más szóval a hővezetése. A kapilláris áramlás eléri a talajfelszínt, miközben felveszi az ide érkező hő egy részét, a talaj egész rétegében beindul az izotermikus folyamat. Ezzel a folyamattal kapcsolatban a talajtömörítésnek, mint vetés előtti és vetés utáni beavatkozásnak van jelentősége. A vetés előtti tömörítés a könnyű, kevésbé kötött talajokon alkalmazható, amely nemcsak az egyenletes vetésmélység elérését, hanem a csíra rizoszférájában az izotermikus folyamatok aktiválását, és ezáltal a gyökerek intenzív növekedését is célozza a csírázás és kelés után. A szántott réteg porbanyitása A szántott réteg lazításával és porhanyításával az egész feltalaj átlevegőzött réteggé válik. Ez termodinamikai szempontból adiabatikus (hőcsere nélküli) folyamathoz vezethet. A szántás során, amely alapművelési módszer, egyidejűleg forgatás, lazítás, porhanyítás, és keverés történik. A feltalaj átfordításának és elkeverésének a terméshozam szabályozásában különleges jelentősége lehet úgy az egész, mint a feltalaj egyes rétegeit tekintve. A feltalaj elegyengetése A feltalaj felszínének egyengetése a kedvező termodinamikai körülmények kialakításán túl mechanikai hatású, amely a felszín mérsékelt összenyomását és a gyomok eltávolítását eredményezheti. A szántott felület igen nagy, ezért jelentős a talaj hőfelvétele is. A felszín egyengetése után a talaj hőfelvétele tovább tart, csak jelentéktelenül, és átmenetileg csökken, és folytatódik a talaj párologtatása is. Ezt a folyamatot csak a vetés előtti porhanyítás szakítja meg, amely a 2.2.1. fejezetben már leírásra került. A feltalaj alatti termőréteg mélyítése és porhonyitása A feltalaj alatti réteg mélyítése és porhanyítása nem az elsődleges termodinamikai hatások elérésére, inkább a biológiai tevékenység serkentésére irányul. Az alsóbb réteg lazításával és porhanyításával módosulnak a víz-, levegő- és hőforgalmi viszonyok, ezáltal javulnak a termesztett növények gyökérzetének növekedési feltételei. 62

A talajszelvény lecsapolása A talajszelvény víztelemtése meliorációs feladat. A lecsapolt talajban víz- és levegő arány alakul ki. A talajvíz magas szintjének csökkentésével a termodinamikai és kémiai feltételek folyamatos módosítása követhető a talaj egész szelvényében. A talajszelvény lecsapolt rétegében növekszik a levegőzöttség, és jelentősen korlátozódik az extrém módon fellépő izotermikus folyamat, amely az átnedvesedett talajban a víz hőkapacitásának és hővezetésének szintjén volt. kedvezőbb

2.5. Fenntartó szerekben

talajművelés

az alföldi

mezőgazdasági

rend-

Alföldi területeken két fő mezőgazdasági rendszert alkalmazna k, az öntözéses, és az öntözés nélküli rendszerek et Az első rendszerben a gazdálkodás magasabb hatékonysága várható, a másik jeJlegzetesen közepes intenzitású gazdálkodás. A fenntartó talajművelés által mindkét rendszerben elegendő mélységű teret kell nyitni a növények gyökérrend szerének kialakulásá ra, és serkenteni a talajban élő hasznos mikroorganizmusok tevékenységét. A növények gyökerei, a mikroorganizmusok és a talajösszetevők közötti kedvező összhang a fenntartható talajműveléssei alapozandó meg abból a célból, hogy kialakuljanak a folyamatosan állandó termések elérésének feltételei. Mindkét rendszerben azonos a talajmegmu nkálás célja, vagyis: • a talajszerkezet javítása, • a tömörödött rétegek fellazítása, • a tarlómaradványok és más szerves anyagok bedolgozása, • a gyomnövények előfordulásának korlátozása, szabályozása, ritkítása • a vetőágy/magágy előkészítése. A míÍvelési rendszereknek hozzá kell járulnia a talaj biológiai tevékenységének fenntartásához és kellő védelmet nyújtani az alábbi tényezőkkel szemben: • erős légköri csapadék, • nagyobb öntözővíz adag, • káros talajtömörödés, • finom talajrészecskék és tápanyagok kimosódása, • talaj összefolyása és cserepesedése. 63

művelésnek javítani kell a talaj és vízvezető képességét, a levegőzöttségét, és .a mikrobiológiai folyamatok hatékonyságát. A talaj átnedvesedésének mélysége a talaj lazultságától és víznyelő képességétől függ. Ezért a talajműveléssei olyan állapot alakítandó ki, amely képes az aktuális vízmennyiség felvételére. Ugyanakkor a minimumra kell csökkenteni azokat a beavatkozásokat, amelyek a talaj aggregátwnok szétesését és a talaj elporosodását idézik elő.

Az öntözéses rendszerekben a fenntartó

víznyelő

Az őszi alapművelés némileg különbözik öntözött és öntözés nélküli körülmények között. Az öntözött talajokon végzett megmunkálás kedvezőbb, mint az öntözés nélkülieken, ahol betakarítás után a talaj olyannyira kiszáradhat, hogy művelni szinte nem lehet, és beéredettségüket is elveszítik. Az öntözött talajokon a talaj érettsége fennmarad, annak köszönhetően, hogy a talajban elegendő nedvesség marad a termesztett növény betakarítása után is. A túlzottan nedves talajt nem tanácsos művelni. Az alföldi mezőgazdasági rendszerek művelésének néhány betartandó szabálya a következő. A

talajművelés

Ez az

optimális időpontja

időpont

akkor érkezik el, amikor a talaj legkönnyebben és jó minőségben is művelhető. A nedves talaj megmunkálásakor a talaj kenődik és a gépek taposása folytán összenyomódik. Szárazság esetén az öntözés nélküli rendszerben a művelés során rögök keletkeznek és a talaj nem porhanyul. A művelés optimális időpontja egyszerű próbával állapítható meg. A hüvelyk-, mutató- és középső ujjunk segítségével összenyomunk egy kevés földet. Ha a talaj szétmállik, optimális állapotú a megmunkálásra, ha repedezik, de egészben marad, a talaj nedves, és ha golyó formálható belőle, vizes. A talajt az öntözés nélküli rendszerben, hacsak nincs kitéve a nehézgépek taposásának, nem kell gyakran porhanyítani. Ha a talajt a legkedvezőbb nedvességi állapotban munkálják meg, elkerülhető a talaj tömörödése és mellőzhető a forgatás is.

Afeltalaj tömörítése A művelés során a talaj óhatatlan tömörödik. A tömörödés megelőzhetö, ha a fenntartó művelés során a talajt nem bolygatják feleslegesen, és ésszerűsítik a gépek mozgását. Ezt a célt nemcsak agronómiai, hanem konstrukciós megoldások is szolgálják. A gépek gyártásakor könnyű vagy 64

könnyített anyagokat, illetve műanyagokat használhatnak A traktorokra ikerkerekeket szerelhetnek, alkalmazhatnak összkerékmeghajtást, valamint flotációs, vagy gumihevederes járószerkezetet a kerékcsúszás és a tömörödés csökkentésére. Ezek a lehetőségek az öntözéses rendszerekben használhaták ki jól, ott, ahol valószínűleg műveléskor is nagyobb talajok nedvességtartalma.

A szerves maradványok talajba dolgozása Az

öntözéses mezőgazdasági rendszerekben, ahol nagyobb a a kötöttebb és nedvesebb talajok előfordulásának, a szerves trágyát, a zöldtrágyát, a köztes védőnövények és a főnövények maradványait célszerűbb sekélyen a talajba munkálni. Az öntözés nélküli mezőgazdasági rendszerekben, ahol a könnyebben művelhető, és a szárazabb talajok előfordulása a valószínűbb, a szerves trágyákat és a tarlómaradványokat tanácsosabb mélyebben a talajba dolgozni. valószínűsége

Eszközválasztás a fenntartható talajmUveléshez A hagyományos talajművelő eszközök egyike sem tesz eleget a fenntartható talajművelés elvárásainak Az eke is csak részben felel meg a követelményeknek, és más talajművelő eszközökkel összevetve az ekével szemben felróható, hogy • magasabb munka- és energiaráfordítással dolgozik, • nagyobb humusz veszteségeket idézhet elő, • forgatáskor károsadhatnak a talajban élő hasznos élőlények, • növeli a talaj elporosodását és kérgesedését, • az aláforgatott gyommagvak életképesek maradhatnak, a következő szántáskor a felszínre kerülve kicsírázhatnak, elgyomosíthatják a vetéseket, • kedvezőtlen átmenet (eketalp tömődöttség) alakulhat ki a talaj alsó és felső rétege között. Ugyanakkor az eke forgató, lazító, porhanyító, és a gyomokat korlátozó hatását más eszközök alig helyettesíthetik. A szerves anyagok (istálló- és zöldtrágyák, tarlómaradványok) talajba dolgozására, részleges bekeverésére, vagy a felszínen hagyására pl. kombinált nehézkultivátorok, forgó- és rotációs boronák alkalmazhatók, amelyeknek a keverésen kívül porhanyító munkájuk is kielégítő. A fenntartó művelési rendszerekben sem nélkülözhetők a felület elmunkáló elemmel kombinált talajlazítók. 65

Az eke alkalmas a gyökeres vagy gyöktörzses gyomok (pl. tarackbúza, fenyércirok) terjedésének korlátozására, de a kisebb területteljesítmény hátrányos is lehet. A koltivátorok előnye a mulcs hagyásban, valamint a szerkezet kímélésben jelentkezik. A rotációs porhanyítók, bár keverő munkájuk a legjobb, rendszeres használat esetén hozzájárulhatnak a talaj elporosodásához, különösen a humuszban szegény talajokon. Emiatt elsősorban alföldi, humuszban gazdagabb talajokon, és a zöldségtennesztésben használhaták A vetőágy elkészítéséhez olyan, sekélyen művelő eszköz alkalmas, amely a talajt kíméletesen porhanyítja, egyengeti és igény szerint tömöriti (kombinátor, kompaktor). Szervesanyag gazdálkodás

Az alföldi mezögazdasági rendszerekben, ahol közepes és magasabb hatékonyságú gazdálkodás tételezhető fel, a talaj produkciós potenciáljának jelentős mutatója a humusztartalom. Ismert, hogy a művelés jelentősen befolyásolhatja a talaj szervesanyag- és humusztartalmát A talaj lazításával és porhanyításával javul a fizikai állapot, ezáltal a növény gyökérrendszere számára optimális feltételek alakulnak ki. A talaj átlevegőzése azonban intenzívebb mineralizációhoz, és ezzel a humusz lebomlásához vezet. A művelés e kedvezőtlen hatását felismerve sem lehetséges a talajok humuszban való elszegényedésének teljes megakadályozása. Minél több kapás- és zöldségnövényt tennesztenek a vetésforgóban, vagyis a növények érdekében minél többet porhanyítják a talajt, annál nagyobb figyelmet kell szentelni a humuszgazdálkodásra. A tartósan intenzív művelés következtében csökken a talajok szerves anyagának mennyisége, amelyre a kérgesedés, a talajszerkezet szétesése, a szélerózió fokozott kárai figyelmeztetnek. Fenntartó

talajművelés

széleróziónak kitett a(földi területeken

A széleróziónak kitett területeken az alföldi mezőgazdasági rendszerek technológiáiban olyan fogásokat kell alkalmazni, amelyek csökkentik a szél pusztító erejét és védik a talajt az elhordástót A fenntartó technológia alapelve, hogy a művelés befejeztével minél több makroaggregátumot, és minél nagyobb mennyiségű tarlómaradványt hagyjanak a talaj felszínén. A talaj elporosításának megelőzésére olyan gépkombinációk alkalmazása célszerű, amelyek egy menetben is létrehozzák a növény számára szükséges talajállapotot, ugyanakkor a védő felszínt képeznek ki. A most még általánosan használt konnánylemezes ekéket, valamint az 66

erősen

porosító eszközöket (fogas- és tárcsás boronák, sima hengerek) ezeken a területeken inkább mellőmi kellene. Ugyanakkor előnyösen használhaták a védő felszínt hagyó különféle porhanyítók (mulcshagyó kultivátorok), valamint az olyan speciális vetőgépek, amelyek a tarlómaradványok borítása esetén is biztonságosan vetnek. Az alföldi tájak szélerózióval fenyegetett talajain a kultivátorokat véső alakú szerszámokkal ajánlatosabb felszerelni, mivel ezek a talajt kellően porhanyítják, de nem fordítják át, és nem keverik össze.

2.6. Fenntartó szerekben

talajművelés

a hegyaljai

mezőgazdasági

rend-

A talajokat ezeken a vidékeken leginkább a vízerózió fenyegeti. A vízerózió leküldésének sikeressége érdekében gazdaságszervezési, agrotechnikai, erdősítő-meliorációs és hidrotechnikai tennivalók egész sora valósítandó meg. Az

erózió elleni agrotechnikai feladatok rendszerében nagy a folyamatosan fenntartó talajművelés. A lejtős földeken a művelés során nagy figyelmet kell szentelni azokra a munkafolyamatokra, amelyek gátolják a víz felszíni elfolyását és növelik a mélyebb rétegekben is a talaj vízbefogadó és- áteresztő képességét. Ily módon érhető, el, hogy a felesleges víz az adott területről felszín alatti áramlással távozzon el. jelentőségű

A hegyaljai mezőgazdasági rendszer körülményei között a szántást a szintvonalak mentén kell végemi. Az ilyen szántás a talaj átlagos vízfelvétele mellett védi a 10,5 %-os (6°) lejtőket az erózió ellen. A meredekebb lejtőkön a termesztés módszerét is az erózió elleni védelem szolgálatába kell állítani (Pl. a növények szalagos termesztése, sűrűvetés). Lejtős termőhelyeken szántásra a váltvaforgató ekék a legalkalmasabbak, amelyek a barázdaszeleteket a lejtő irányába fordítják, ily módon csökkentve a talaj lemosódását. Az erősen erodált talajokon és a meredekebb lejtőkön alapművelésre kultivátorokat, vagy lazítókat (kormánylemez nélküli ekéket) ajánlatos alkalmazni.

lejtős

földek védelme a szintvonalakkal párhuzamosan húzott, sáncokkal is javítható. Ezek a sáncok olyan ekékkel alakíthatók ki, amelyeknek az utolsó előtti ekevasáll meghosszabbított kormánylemez van. Így minden menetnél 0,15-0,25 m magas sánc keletkezik 0,40-0,60 m széles alappal. A kutatások eredményei szerint az őszi mélyszántáskor végzett sánckialakítás kö'":etkeztében 3-4-szeresére növekedhet a hótakaró vastagsága, időszakos

és a talaj víztartaléka. Kombinált szántás esetében, ha az ekéről minden második kormánylemezt leszerelnek, menetenként két barázda és két sánc keletkezik. A barázdálás során a horizontális barázdákat egymástól 1,5-2 m-es távolságra alakítják ki a többvasú eke lejtés irányába való elmozdításávaL A barázdálással elsősorban a talaj vízbefogadó képessége nő meg, amely különösen fontos a hóolvadáskor. A barázdálás a kapásnövények sorközeiben is alkalmazható, pl. a burgonya ültetésekor, ápolásakor. A hegyaljai területek fenntartó talajművelésének egyéb elemei közé tartozik pl. a gödrözés (kazettázás), 8°-0S (10,5 %) lejtésig. Gödrözéskor a szántásszint felszínén mélyedések hálózata alakul ki, elősegítve a hó, a hólé vagy esővíz felfogását. A talajművelés ajánlott módszerei a hegyaljai mezőgazdasági rendszerben csak akkor felelhetnek meg az elvárásoknak, ha a többi agrotechnikai műveletet, amelyek közé a vetés, a sorközrnűvelés, vagy az ápolás is tartozik, ugyancsak a szintvonalakkal párhuzamosan végzik el. A nagyobb lejtésű földeken a vontatottnál célszerűbb függesztett gép alkalmazása a vetésre. A függesztett géppel biztosabb a vetés, mivel a vontatott a lejtés irányába elmozdulva az egyik oldalon be nem vetett sorokat hagy el, vagy pedig egyes sorokba ismételten vet. Mivel a sorok átfedése kisebb hibának számít, mint a sorok be nem vetése, a vetést mindig a kitűzött szintvonal felett kell kezdeni, hogy a vetőgép inkább a bevetett sor felé tolódjon el, semmint attól eltávolodjon. A vontatott vetőgép lejtő felé elmozdulása a traktor iránytartását is nehezíti, emiatt célszerűbb a könnyebb és kisebb fogásszélességű vetőgép használata. hegyaljai mezőgazdasági rendszerekben a sorközrnűvelést a ugyancsak a színtvonalakkal párhuzamosan kell végezni. Annak érdekében, hogy a termesztett növényeket minél kisebb kár érje, és az erózió lehetősége se fokozódjon, olyan segédeszközök használata kívánatos, amelyek megakadályozzák a traktor, a kultivátor, vagy a töltögető elmozdulását a lejtő irányába. Ilyenek lehetnek a lejtőre alkalmas járószerkezetek, vezetőéllel ellátott kerekek, csúszás elleni tartóberendezések, irányítható talajporhanyítók. A

vetősorokban

2.7. Soil tiliage and crop production pecularities in sustainable agricultural systems- Summary Nowadays it is desirable in order to principle of self-regulation gadgetry of natural ecosystems to make a scientific controlled sustainable systems of farming on the soil in which high enters of energy and substantíve flows will be replaced by new biolagical and technical ways with greater emphasis on creation of sustainable land. Their main principles are variety and complexity. They are saving the nature landscape and their specific objective is to protect the natural resources in that kind to insure needs for people now and in the future. The sustainable agricultural system can be defined by depending elements; operations, means and facilities that are rationally ordered and regulated in the space and time, in order to reach optimallevel of production of organic substance. Sustainable snagging of soil is unchangeable element in agricultural system because it shares at the production of organic substance of cultivated agricultural products. This is a primary warking problem, with aim to provide for the primary energy needs for the people. The sustainable snagging meaningly affect also the production areas and the whole scenic space. The way is nowadays the claim at sustainable snagging of soil and it' s necessity to connect it with the agricultural system. It results from the characteristic of agricultural system that the snagging of the soil is a responsible regulated element of agricultural systems. The sustainable snagging contributes also to the regulation process of vegetable communities, directly influences the production of commercial animals and meaningly affects also microbiological communities.

Táblázatok és ábrák jegyzéke - List of tables and figures

Táblázatok 2.1. Mezögazdasági tájban működö rendszerek összehasonlítása

Tables 2.1. Comparison of agricultural systems

Ábrák 2. I. A kapcsolatok vázlata a fenntartható mezögazdasági rendszerben 2.2. A mezőgazdasági-ipari rendszer kapcsolatának vázlata

Figures 2.1. Scheme of the relations in agricultural systems 2.2. Scheme of the relation in agriculturalindustrial system

Ábrák 2. 3. Az összetevőire bontott fenntartható mezögazdaság szerkezeti vázlata 2.4. A talajba infiltrált víz mennyiségének a 0,24 mm nagyságú részecskék tartalmától való fuggése a talajban 2.5. A szerkezetes talaj kialakulásának vázlata 2.6. A talajművelés feladata 2. 7. Izotermikus tér keletkezése a porhanyított, átlevegözött réteg alatt 2.8. A müve]és szerepe a burgonya ültetése után

Figures 2.3. Components ofthe sustainable agricultural system • 2.4. Water infiltration into the soil connected with soil particles with 0,24 mm size 2.5. Development of a well-structured sai! 2.6. Scheme ofsoil tillage 2. 7. Isothermal space location below the loosened, ventilated layer 2.8. Role ofsoil tillagein planting of potato

2.8. Irodalom Bartalos, T.-Lal, R-Németh, T. 1995. Conservation tillage for sustaining sai! and water quality. Akaprint, Budapest. Demo M. et al. 1995.0brábanie pody. VsP v Nitre, Nitra. Demo M.-Jureková, Z.-Antal J. 1997. Regulaené technológie v produkcnom praeese pol'ych a zahradnych plodín. SPU v Nitre, Nitra. Edwards, C.A. et al. (Ed.). 1990. Sustainable agricultural systems. Soil and Water Conservation Society, Ankeny, Iowa. Lal, R.-Pierce, F.J. (Ed.).1991. Soil management for sustainability. Soil and Water Conservation Society, Ankeny, Iowa.

2.9. Szószedet- Vocabulary l. Alföldi mezögazdasági rendszer 2. Belterjesítés 3. Fenntartó/fenntartha tó 4. Hegyaljaihegyvidék 5. Hegyaljai mezögazdasági rendszer 6. Környezeti ártalom 7. Ökológiailag kíméletes rendszer 8. Ökoszisztéma 9. Öntözés 10. Talaj szelvény ll. Veszélyeztetett talaj 12. Védett vízgazdálkodási terület 13. Védelmi övezet

-Agricultural system for lawland -Intensification -Maintaining, sustaininglsustainable -Foot of the hill/highland -Agricultural system for foot of the hill -Environmental threat -Ecological protective system -Ecosystem -Irrigation -Soil profile -Hazarded/threatened soil -Protected/preserved water management area -Preserved zone

3. A fenntartó talajművelés talajfizikai és biológiai alapjai (Gyuricza Csaba) ,,A talajélet olyan tényező, amelyet a talajművelési eljárások megválasztásánál és a növénytermesztési rendszabályok foganatosításánál mindig szorgosan tekintetbe kell venni" Fehér Dániel 1938

3.1. A talaj

művelhetőségét

befolyásoló fizikai tulajdonságok és

állapotjellemzők

A fenntartó talajművelés célja - a fenntarthatóság általános követve - olyan fizikai és biológiai talajállapot kialakítása a talajba történő beavatkozás révén, amely hosszabb távon a talajszerkezetet megőrzését, illetve javítását szolgálja. A fenntartó művelés, más elnevezéssel az alkalmazkodó, értékőrző talajművelés célja, a környezet védelmével összhangban, a fenntartható növénytermesztés alapozása. törvényszerűségeit

A talaj fizikai jellemzői a művelés szempontjából két csoportra el. Azokat a jellemzőket, amelyek hatással vannak a művelésre, illetve a művelhetőségre, de a művelés nyomán többé-kevésbé változatlanul maradnak a genetikai talajtípus által meghatározott tulajdonságoknak nevezzük. Ide tartoznak a talaj szemcsenagyság szerinti összetétele, a konzisztencia, a képlékenység, a sűrűség, stb. E tulajdonságok alapvetően meghatározzák az adott termőhelyen alkalmazható művelési eljárásokat, technológiai elemeket. különíthetők

A másik csoportba a művelés során változó állapotjellemzők sorolhatók, mint például a térfogattömeg, összporozitás, pórusméret-eloszlás, talajellenállás, aggregátwn stabilitás, stb. E két csoportba tartozó jellemzők alapos figyelembevétele szükséges a szántóföldi növénytermesztést megalapozó talajművelés elvégzésekor a termesztendő növény igényeinek maximális szavatolásához, a talajnedvesség veszteség csökkentése és a degradációs folyamatok (el porosodás, cserepesedés, tömörödés, erózió, defláció) megelőzése érdekében. A fejezetben a fenntartó müvelés fizikai paraméterek és a talajban kölcsönhatásokat mutatjuk be. 71

minőségét

befolyásoló legfontosabb folyamatok közötti

végbemenő

3.1.1. A talaj szemcsenagyság szerinti összetétele A szemcseösszetétel a müvelés során nem változó, talajtípusra jellemző állandó érték, de a talaj míivelhetőségét, legfontosabb fizikai tulajdonságait és állapotjellemzőit meghatározó volta miatt kiemeit jelentőségű. A fizikai talajféleség, a szemcseösszetétel, a talajszövet, vagy textúra azt fejezi ki, hogy a talajban milyen arányban találhatók a különböző méretíi szemesék Az egyes szemcseméret-tartományok beosztása a részecskék mérete és az ebből adódó fizikai sajátosságaik alapján történt. A leggyakrabban használt elhatárolás Atterberg nevéhez kötőrlik (3.1. táblázat). 3 .l.táblázat Az ásványi talajalkotórészek szemcseméret osztályai Atterberg szerint

Durvakavics Finomkavics Durvahomok Finomhomok Vályog Agyag

200-20 20-2 2-0,2 0,2-0,02 0,02-0,002 <0,002

Az egyes mérettartományok elhatárolása a vízvisszatartó képesség alapján történt. A kő, a kavics a nedvességet teljes egészében átengedi, a felsőbbrendű növények számára hasznosíthatatlan. Atterberg szerint a 2 nunes szemcsenagyság képezi a határt a vizet gyengén visszatartó és egyáltalán nem visszatartó frakciók között. Gazdasági növényeink számára az a talaj tekinthető legk.edvezőbbnek, amelyben a vályog aránya 20-25 %. Az agyagfrakció a kolloid mérettartományba esik, a nedvesség a szemcsékhez olyan erővel kötött, amit a növények gyökerei nem képesek hasznosítani.

A fő szemcsecsoportok jellemzése: • Homok: jelentős mértékű vízáteresztés, csekély kapilláris vízemelés jellemzi (350 nun-nél kisebb); nem képlékeny és nem tapad; vízben nem duzzad; kiszáradáskor nem zsugorodik (nem repedezik); száraz állapotban szóródik. • Vályog: jelentéktelen vízáteresztő képesség, nagy kapilláris vízemelés jellemzi; kismértékben képlékeny; vízben nem, vagy csak gyengén duzzad; gyengén tapad; száraz állapotban tömődött. 72

• Agyag: gyakorlatilag nem ereszti át a vizet; kapilláris vizemelése igen nagy; nagyon képlékeny; vízben nagymértékben duzzad, kiszáradáskor pedig erősen repedezik; nedves állapotban csuszamlás (viszkózus), erősen tapad, szárazon pedig kemény, tömör réteget képez. A talaj művelhetőségét nagyrészt e három frakció egymáshoz viszonyított aránya szabja meg, amelyek alapján meg lehet határozni a fizikai talajféleséget. Ez háromféleképpen történhet: l. A szemeseirakciók arányáll alapuló táblázat segítségéve!, 2. a szemcseloszlási görbéből, és 3. a szemeseirakciók arányáll alapuló háromszögdiagramból (3.1. ábra). A fentiek alapján talajmüvelési szempontból a könnyű talajok közé sorolhatók a homoktalajok, amelyekben a homok-vályog-agyag arát1ya 85-70:5-15:10-15; közepesen művelhető talajok a vályogtalajok, amelyekben a három frakció egymáshoz viszonyított aránya 50-35:20-30:30-35, míg a nehezen művelhető talajok közé az agyagtalajok sorolhatók, amelyekben legalacsonyabb a homok, és legnagyobb az agyag frakció részaránya (15-10:20-15:65-75). Azok a talajok, amelyekben az agyagtartalom meghaladja a 75 %-ot, vagy a homok frakció a 85 %-ot szátltófóldi növénytennesztésre többnyire alkalmatlanok (kivétel, ha a humusz- és mésztartalom lehetövé teszi). 3 .l. ábra A fizikai talajféleség megjelölése a szemcseösszetétel százalékos értékei alapján

\ vályog%

\ 90 90

70 60 50 40 30 ....-- homok% - -

Stefanovits szerint a hazai talajok területi eloszlása a fizikai talajféleség alapján: homok 15 %, homokos vályog 12 %, vályog 47 %, agyag 26 %. A művelés minőségét alapul véve ez azt jelenti, hogy a tennőhelyek 59 %-án 73

viszonylag körutyen, 41 o/o-án pedig nehezebben igényei.

teljesíthetők

a növények

A fizikai talajféleség az eddigiekben leírtakon túl számos talajtulajdonságra és a termőképességre gyakorol közvetett vagy közvetlen hatást a szemesék alakjából és méretéböl adódó tulajdonságok miatt. Ezek: • • • • • • •

A tápanyaghasznosítás, A nedvességforgalom, A hőforgalom, A levegőforgalom, A felvehető nedvesség mennyisége, A talajflóra és -fauna, A természetes termőképesség.

2.1.2. A térfogattömeg A talaj tömődöttségi, illetve lazultsági állapotának kifejezésére a leggyakrabban alkalmazott mérőszám. A térfogattömeg egységnyi térfogatú, eredeti állapotú abszolút száraz talaj tömegét jelenti. Mértékegysége kg.m-3, g.cm"3 . Minél lazább a talaj, annál kevesebb szilárd talajalkotórészt foglal magába, ami a térfogattömeg értékének csökkenését jelenti. A talajművelés a legtöbb esetben valamilyen lazító hatást fejt ki a termőtalaj felső rétegében. Az egyetlen eljárás, amely a térfogattömeg növekedését idézi elő a tömörítés, amelyet talajvédelmi célból (párologtatás mérséklődése révén a talaj nedvesség veszteség csökkentése, erózió, defláció elleni védelem) vagy a növények számára kedvező tömörségű magágy kialakítása céljából végeznek A jellemző térfogattömeg értékek talajállapot esetén: -tarló: -szántás: -lazítás: - tárcsázás: - tömörítés:

különböző talajművelések,

illetve

1,5-1,6 g.cm·3 0,9-1,1 g.cm-3 0,9-1,0 g.cm"3 1,1-1,2 g.cm-3 1,2-1,3 g.cm-3 - a növény igényétől fiiggően.

Ezek az adatok számszerűen változhatnak a tennesztendő növény és a talaj állapota függvényében, fontosabb a tendencia. A kedvezőtlen szerkezetű, tömör talaj térfogattömege meghaladja az 1,7-1,8 g.cm·3 értéket. A teljesen tömör, hézag~.nentes talaj tömege a talaj sűrűségét adja meg. Ennek értéke 2,674

2,8 g.cm-3 . A tennészethen ilyen tömörségű talaj nem fordtil elő, a legkedvezőtlenebb állapotú talaj is tartalmaz pórusokat A térfogattömeg értéke alapvetőerr két tényezőtől fiigg:

l. A talaj típusától, eredeti tulajdonságaitól A talaj fizikai félesége, a részecskék mérete és alakja önmagában nincs hatással a térfogattömeg értékére. Sokkal inkább meghatározóak a fajlagos felület nagyságából adódó különbségek, valamint azok a körűlmények, amelyek a szerkezet kialakulásának előfeltételeiként jelennek meg. Egyenletes eloszlást feltételezve homok fizikai féleségű talajon még az l ,5 3 g.cm- térfogattömeg alacsony értéket jelent, ugyanez az állapotjellemző agyagtalajon magasnak számít. Az egyes térfogattömeg értékek minősítését fizikai talajféleségre vonatkoztatva a 3.2. táblázat mutatja. 3.2.táblázat A térfogattömeg fuggvényében (Harrach 1983)

Homok Vályog Agyag

minősftése

magas közepes alacson magas közepes alacson magas közepes alacson

talaj

fizikai

féleségének

1,70-1,80 1,55-1,72 1,35-1,57 1,45-1,65 1,40-1,55 1,20-1,40 1,30-1,50 1,26-1,35 1,20-1,30

2. Az alkalmazott talajművelési rendszertől

A tennesztett növények talajállapottal szembeni igényének egyik gyakran alkalmazott kifejezője a térfogattömeg, amely a tömörödöttségi állapot jelzése mellett a pórusviszonyokról is tájékoztatást ad (lásd 3 .1.3. fejezet). Ilyen módon a szerkezettel, a talaj nedvességtartalmával, a hőmérséklettel szoros kapcsolatban álló paraméter. Általános szabályként fogadható el, hogy csökkentett mértékű

beavatkozás hatására, térfogattömeg értéke a

illetve

direktvetés alkalmazása esetén a rétegben nagyobb lesz a hagyományos, rendszeresen és sok menettel művelt talajokhoz képest, ugyanakkor a legfelső

szelvényen belül kiegyenlített az értéke. A rendszeresen, és sok menettel művelt talajban a térfogattömeg a művelési mélységig viszonylag alacsony, viszont a művelési mélység határán és az alatt a művelőeszköz több évi azonos mélységű járatását jelző tömör záróréteg található, amely magas térfogattömeg értékkel jellemezhető (3.2. ábra). A megfelelő művelésí eljárások alkalmazása míndenkor a termőhely, az ökológiai adottságok, a termeszteni kívánt növények ismeretében dönthető el.

A térfogattömeg megllatározása: eredeti szerkezetű (bolygatatlan) talajmintából l 05 °C-on súlyállandóságig történő szárítás után számítással.

Tt= térfogattömeg (g.cm-3) A= száraz talaj tömege (g) P t= mintavevő henger térfogata (cm3) talajművelés

3.2. ábra A

erdőtalajon (Gödöllő,

hatása a talaj térfogattömegére 1997. 03. 26.)

gödöllői

barna

···-;-;s------------------------·-·-··--·--------------===Jl l,~

rle j 1,: -

lIt:e: i'"'

l i

1,4

0,8 O,ó 04

0,2

LSl [·-·~ms:lo-~m

Tablj.i:~velés

-----i·iS:-2o cm______o4o-45c~---]

l .

L__________ =.-=-.:::::~:::::.~::.::::.-::=::.::::.::.::.::::::::::.::=::::::::..-==--=:-..::.-=..-=:.=.:=::::::.~.:.:...._____.1

Magyarázat: LSz=Lazítás(35-40 cm)+Szántás(22-25 cm); LT=Lazítás(35-40 cm)+Tárcsázás(l6-20 cm); Sz=Szántás(22-25 cm); T=Tárcsázás(l6-20 cm); DV= Direktvetés.

3.1.3. A pórustér A talaj összporozitásán a talajban lévő pórusoknak a talaj össztérfogatának százalékában kifejezett térfogatát értjük. Az összporozitás a térfogattömeg alapján meghatározható értékszám, amelynek ismerete elengedhetetlen fontos talajfizíkai, -biológiai és -kémiai jellemzők értékeléséhez. Értéke változó, a talaj típusától és a talajhasználat módjától függően. A térfogattömeg növekedése minden esetben az összporozitás 76

csökkenését vonja ·maga után. Termesztett növényeink összpórustér igénye a térfogattömeggel arányban adható meg (3.3. táblázat). 3.3. táblázat Néhány termesztett növény talajállapot igénye mélységekben

MeiY-'&: .·' :T~J~em?< .::.· :.;:.; :··· ·. · •. I•:.· ..OS,i:l»iü:! 1 Magágy

10-20 cm 20-40 cm

Összporozitás (%) Térfogattömeg (g.cnf') Összporozitás (%) Térfogattömeg(g. cm-:~) Összporozitás (%) Térfogattömeg (g. cm··)

46-48 1,25-1,35 46-47 1,35-1,40 min45 1,35-1,45

;);:J(Ultö'fi~\·r;j;;

különböző

1••iCQ

48-52 1,20-1,30 47-48 1,36-1,38 min47 1,36-1,38

48-52 1,15-1,25 47-48 1,36-1,38 min47 1,36-1,38

"'''

A táblázatban közölt értékszámok elsősorban tendenciaként veendők figyelembe, mert a különböző fizikai féleségű talajokon eltérő értékek jelenthetik a termesztett növények számára optimális tartományt. A térfogattömeghez hasonlóan az összporozitás is fiiggetlen a talajrészecskék nagyságától, illetve a talaj kötöttségétőL Számos vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a leginkább befolyásoló tényező a talaj szerkezete. A makro- és mikroaggregátumok kialakulásához, vagyis, hogy a talaj szerkezetes legyen, kolloid ragasztóanyagokra van szükség. A kizárólag, vagy legnagyobbrészt vázalkotórészeket tartalmazó talajok összporozitása tehát nem a szemcsenagyság, hanem a szerkezet kialakulásának hiányamiatt kisebb. Ezért tapasztalhatunk természetes körülmények között a homoktalajoknál legkisebb összporozitás értékeket. A humuszos homok esetén a szerkezetkialakulás alapfeltételei adottak, ezért azok a kötött agyagtalajokkal közel megegyező porozitásúak. A különböző fizikai féleségű talajokon tapasztalható összporozitás értékszámait a 3.4. táblázat tartalmazza. 3.4.táblázat Az összporozitás fiiggvényében (Harrach 1983)

Homok Vályog

Agyag

minősítése

magas közepes alacson magas közepes alacson magas közepes alacson 71

a talaj

fizikai

féleségének

40-50 35-41 30-36 44-55 42-48 38-42 49-56 46-53 43-50

A kiUönböző talajművelési eljárások hatása a talaj összporozitására a térfogattömeggel arányban változik, de azzal ellentétes előjelű. A százalékos részarányban kifejezett összes pórustérfogat a mennyiségi mutatón túl a pórusok minőségi viszonyairól nem nyújt információt, ami a talajállapot téves megítéléséhez vezethet. Ugyanaz az összpórus, illetve térfogattömeg érték jelölhet kedvező szerkezetü, morzsalékos talajt, és vonatkozhat kedvezőtlen talajállapotra is. A 3.3. ábra két azonos összporozitású, de különböző pórusmegoszlású talajszerkezet vázlatos rajzát mutatja. A két talaj alapvető fizikai jellemzői, a vízzel szembeni viselkedésük, a növények növekedését befolyásoló tényezőik az azonos pórustér ellenére lényegesen különböznek. 3.3. ábra Két azonos összporozitású, különböző talajszerkezet vázlatos rajza (Dvoracsek 1957 nyomán)

pórusmegoszlású

esetben a térfogattömeg és összpórus értékek jellemezhetik a a talajok heterogenitása miatt félrevezetőek lehetnek. azonban talaj állapotát, Ezért a térfogattömeg és összporozitás értékek ismeretében nem lehet egyértelmű következtetést levonni arra vonatkozóan sem, hogy melyik művelés gyakorol kedvezőbb hatást a talaj állapotára és a növény fejlődésére. Pontosabb képet ad a pórusméreteloszlás meghatározása, amelyet a lehet kiszámítani. A pF érték alapján a talaj számos fizikai görbékből pF jellemzőjét határozhatjuk meg. Segítségével leolvasható, hogy a különböző szívóerők hatására mennyi nedvesség marad vissza a talajban, és a különböző erővel kötött víz mennyiségén keresztül következtethetünk a talajban levő pórusok arányára. Kedvező

A különböző művelési eljárások hatására kialakult talajállapot esetén meghatározott pF görbéket, két mélységre vonatkozóan a 3.4-3.5. ábra mutatja.

3.4. ábra Talajművelési eljárások pF görbéi az 5-10 cm mélységben (Gödöllő, 1997. 03. 12.)

~---: ~--~~~~~-----~------~-=---~~~~------------,

l~ l"' l ra.

o+----...,..----..,.....----.--4...___,.._

.-:::l~HI

10 30 Nedvesség tartalom (tf %)

~-~~---.. __-,a

. .- .J- • ~;t:

·---~--------------·--·----···-----

.---;-~

------------··----------- --·-·-···

3.5. ábra Talajművelési eljárások pF görbéi a 40-45 cm mélységben (Gödöllő, 1997. 03. 12.) ~----,----------·-

6.............

.. ------- --·--·-- ------- ---·---· ----.--- .........-----.... ~

.. ................

....

.....

l l

0-~------~------.------~----~._----~

l _______________ Li~--~~~~~v:_~~~~:_ !__ ~____________

__j

Magyarázat: a 1=Direktvetés; a2=Tárcsázás(l6-20 cm); a =Szántás(22-25 cm); 3.j=Lazítás(35-40 3 cm)+Tárcsázás(! 6-20 cm); a5= Lazftás(35-40 cm)+Szántás(22-25 cm)_

A pF O-l ,8 tartományban szembetűnő különbségek állapíthatók meg a felső 20 cm-es talajrétegben. 40 cm alatt a művelés .hatása kevésbé érvényesül, ezért számottevő különbség nem állapítható meg. Általánosan igazolt és elfogadott tézis, hogy a pF 2,5 fölötti szívóerő tartományt a művelés nem befolyásolja. A fenti ábrákhoz hasonlóan esetenként kimutatható különbség a pF 4,2 tartományban is, de ez egyrészt a mintavétel pontatlanságából adódhat (két egyforma bolygatatlan mintát nem lehet venni), másrészt abból, hogy a nedvességtartalom térfogatszázalék értéke a tömegszázalék nedvességtartalom és a térfogattömeg szorzataként kerül meghatározásra. Az ilyen módon megjelenő eltérések a térfogattömeg szórásából adódhatnak. A pF 3,4 fölötti tartomány meghatározása már bolygatott minta alapján történik, ezért a térfogattömeg ebben az esetben már egy fiktív érték, ami további pontatlanságot idézhet elő. Az egyes pórusméret-tartományok elhatárolásánál Stefanovits 4 nagy csoportot különböztet meg: • a 60 J.Ull-nél nagyobb makropórusok a talaj

levegőzését

biztosítják,

• a 20-60 J.UI1 átmérőjű kapilláris-gravitációs pórusok a talaj vízgazdálkodását, tehát vízvezetését és víztartó képességét befolyásolják, • a 0,2-20 JliD átmérőjű kapilláris pórusok nagyrészt a növény vízfelvételét szolgálják, • a 0,2 J.Ull-nél kisebb átmérőjű mikropórusok nagyrészt a mikroflóra megtelepedéséhez biztosítják a helyet, a benne lévő nedvesség a növények számára felvehetetlen holtvíz. Néhány művelési eljárás pF görbéje alapján számított pórusméret eloszlási értékeket a 3.6. ábra mutatja. A mikroporozitás alapvetően textúra-függő, ezért a művelés nem gyakorol hatást a mikropórusokra. A mikropórusok aránya az egységnyi térfogatú talajban nagyjából állandó és 8-10 % körül mozog. Az esetleges eltérések a szemcseösszetétel területi heterogenitásának illetve a becslési eljárás pontatlanságának hatását tükrözik. A mezopórusok (kapilláris gravitációs, gravitációs pórusok) arányából következtethetünk arra, hogy a talaj potenciálisan mennyi, a növény számára könnyen felvehető (hasznos) víz tárolására képes. A vizsgált talajon ez az arány nem függ a művelési módtól és 7% körül mozog. Más vizsgálatok szerint a művelés hatása egyes talajok potenciális hasznosvíz-készletére jelentős.

3.6. Különböző müvelési eljárások hatása a talaj pórusmére t eloszlásár a (Gödöllő, 1997. június) Direktvetés

Tárcsázás(J6-20 cm)

Szántás (22-25 cm)

Lazítás(35-40 cm)+tárcsázás (16-20 cm)

Lazítás(35-40 cm)+szántás(22-25 cm)

lakropóros >60 Jlm < F 1,8

:;ravitációs

"' Kapilláris-gravitációs p. • Kapilláris pórus • 20-60 Jlm 0,2-20 J1ID F l 8-2 4 F 2,4-4,2

HASZNO SVIZ

víz

Az eltérő művelési eljárások hatása a makropórusok tartományában mutatható ki, vagyis az összpórustér változása nagyrészt .a makropórusok arányának változása reven következik be. Bizonyos művelési beavatkozások lazító hatása núnden esetben a makropórusok arányának megnövekedését eredményezi, nagyrészt ebből szánnaztathatók az összporozitásban adódó eltérések.

A makropórusok számának, illetve méreteinek növekedése kedvező és kedvezőtlen hatást egyaránt gyakorolhat a termesztett növény fejlődésére és a talaj állapotára. Csapadékos időjárás esetén - ha a talajban felhalmozódhat a gravitációs víz - ez a nedvesség is felvehetövé válik a növények számára, és kedvezően befolyásolhatja a növény fejlödését, amennyiben nem gátolja az aerációt. Mivel a feltalaj állapota befolyásolja a talajba történő beszivárgást, a makropórusoknak a vízrnérleg egyes elemeire gyakorolt hatása jelentős lehet. Intenzív esők idején a laza feltalaj nagyobb mennyiségű csapadék elvezetésére képes, így összességében több víz kerül a szelvény egészébe. Lejtős területen kisebb a felszíni elfolyás egy tömörebb felszínhez képest, ami befolyásolhatja az eróziós viszonyokat. Ha a makropórusok aránya a repedések miatt növekszik meg, a hirtelen levezetett víz elveszhet a gyökérzóna számára, míg a tömörebb felszínen pangó víz - lassan beszivárogva értékes késztetet képezhet A fentiek miatt a makropórusok aránya alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy valamely művelés kedvezően, vagy kedvezőtlenül hat a talajra vagy a növényre. Minden esetben a pórusok alakja, irányitottsága térbeli elrendeződése a döntő, illetve az, mennyire képeznek összefüggö egységet.

3. 1.4. A szerkezeti elemek stabilitds a A szerkezeti elemek stabilitása az egyik legfontosabb indikátora az intenzív csapadékkal, a cserepesedéssel, az erózióval és a talajtömörödéssei szembeni ellenállásnak. Művelt talajon az egyes talajrészecskék könnyebben etesúsznak egymáson, nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, aminek következtében lényegesen érzékenyebbek a környezeti hatásokkal szemben, mint a gyephasznosítású területek talajai. A stabit aggregátumok képzésével, valamint azok megőrzésével kapcsolatos kutatások az elmúlt években különösen felgyorsultak, amelyet a talajállapotban betöltött jelentős szerepük, illetve a művelés nyomán keletkező talajkárok világszerte bekövetkezett megnövekedése indokolt. Az aggregátumstabilitást számos talajparaméter befolyásolja, mint például az agyagtartalom, a szerves anyag mennyisége és minősége, a gombafonalak, a 82

gyökérszőrök, szabad F2 03, szabad Ah0 3, CaC0 3 jelenléte, kicserélhető nátrium, kémiai, fizikai, elektrosztatikus erők, stb.

a pH érték,

Minden lazító művelési eljárás egyúttal a talaj részleges tömörítését is jelenti. Ha egy eke, vagy lazítóelem behatol a talajba, az útjában álló szerkezeti elemekre először nyomást fejt ki, amely az aggregátumok belső részében az összpórustér csökkenéséhez vezet. Haynes és Swift (1990) a hagyományos és az értékőrző rendszerek hatását vizsgálva a talajaggregátumok stabilitására kimutatta, hogy hét év direktvetés után a felső 20 cm-es rétegben szignifikánsan nagyobb a szerkezeti elemek stabilitása, mint a hagyományosan művelt talajokban. Ez esetben elsősorban a szerves anyag tartalomból adódó különbségek voltak meghatározóak. Hasonló következtetésre jutottak Campbell et al. (1989), akik már egy év után tapasztaltak különbséget a művelt és nem művelt talaj aggregátumstabilitásában. Valamelyest ellentmondanak a fenti eredményeknek Liebhard (1995) felső-ausztriai termőhelyen talajművelési tartamkísérletben végzett vizsgálatai. A legnagyobb aggregátstabilitást (78-79 %) a forgatásos és a mélyműveléses kezelésekben tapasztalta. Kisebb értékeket mért sekély forgatás esetén, és további csökkenést állapított meg talajmaró alkalmazása után. Ismeretes, hogy a fizikailag hibás talajon a sekélyművelés inkább hátrányos, és ekkor a talajállapot javítási célból periódusosan végzett forgatás, vagy mélyművelés kedvező hatása igazolható.

3.1. 5. A talajellenállás A talajellenállás az az erő, amelyet a talaj művelésekor a szemben kifejt. A talajrészecskék szétválasztással szembeni ellenállásából, a talaj és a müvelőeszköz között fellépő súrlódásból, a talaj tömegéből tevődik össze. Értéke - mint a talajtömörödés relatív mértékét kifejező jelzőszám - számos tényező függvénye. A művelő eszközön és az alkalmazott mérőmüszeren túl számos talajfizikai- és kémiai paraméter (térfogattömeg, pórusméret eloszlás, szemcseméret eloszlás, szervesanyag- és nedvesség tartalom, stb.) befolyásolja a talaj penetrációs ellenállásának értékét A talaj ellenállását leginkább befolyásoló tényező a talaj lazultsága, vagy tömőrsége mellett az aktuális nedvességtartalma. művelőeszközzel

A különböző talajművelési rendszerek talajállapotra gyakorolt hatásának vizsgálatára az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a talajellenállás mérés. Ennek oka a mérés gyor~ kivitelezhetősége, és általa a talaj aktuális fizikai állapota, valamint a lazító művelés szükségessége jól megbecsülhető. A talajellenállás a forgatásos művelést követően a feltalajban 83

rendkívül alacsony (1.0-1.5 MPa), a művelés alsó határát elérve azonban hirtelen növekszik (~3.0 MPa), különösen többévi azonos művelési mélység alkalmazása esetén. Művelés nélküli területen már a felszín közelében magas értékek tapasztalhatók. A kedvező szerkezeti stabilitás és a Irultúrnövények számára optimális talajellenállás értékek elérése, illetve megtartása érdekében ajánlatos a forgatásos és a lazító művelések évenkénti váltakoztatása. Ezt támasztják alá hazai viszonyok között Fenyves (1996) gödöllői Ramann-féle barna erdőtalajon végzett vizsgálatai. A legnagyobb talajellenállás értékeket négy évig tartó tárcsás alapművelés alkalmazását követően, illetve a talaj bolygatását mellőző direktvetés esetén tapasztalt. Ezzel ellentétesek Köller ( 1995) eredményei, aki az ellenállás és ezzel együtt a tömörödés mérséklődését igazolta a talajba történő csökkentett mértékű beavatkozással egyenes arányban.

3.1. 6. A nedvességtartalom

és az infiltrdció

A talaj nedvességtartalma a növénytermesztés eredményességét leginkább meghatározó tényezők közé tartozik. Különösen arid és szemiarid területeken a nedvesség szabályozás egyik fontos eszköze a művelés, ezért a különböző eljárások vízháztartásra, infiltrációra gyakorolt hatásának kutatása az elmúlt években világszerte az érdeklődés középpontjába került. Az infiltráció, amely a talaj felszínéről lefelé irányuló vízmozgást jelenti, a növekvő makropórus részaránnyal, póruskontinuitással és szerkezeti stabilitással fokozódik. A földművelés valamennyi módszere (talajművelés, tápanyag ellátás, vetésforgó), amelyek közvetve vagy közvetlenül pozitiv hatást gyakorolnak a fentiekben megnevezett talajfizikai paraméterekre, egyúttal a nedvesség talajba történő beszivárgását is elősegítik. Az infiltráció adott csapadékintenzitás esetén a talaj kiindulási nedvességtartalmától, a telítetlen hidraulikus vezetőképességétől és a talajfelszín ellenállóképességétől (cserepesedés, erózió) függ. Meek et al. (1989) direktvetés alkalmazása esetén a megnövekvő makropórusoknak (biopórusok) köszönhetőerr lényegesen nagyobb infiltrációt mértek, mint rendszeresen forgatott talajon. Lal és Van Doren (1991) 25 éven keresztül forgatás nélkül művelt talajon ugyancsak magasabb beszivárgást állapítottak meg, mint a szántott kezelésekben. Eitzinger ( 1991) és Liebhard (1995) ezzel szemben alsó-ausztriai tartamkísérletekben a forgatásos kezelésekben tapasztaltak magasabb infiltrációt. A különböző szerzőknél tapasztalható eltérő infiltráció értékek a kisérleti körühnények közötti eltérésből adódnak (talajtípus, fizikai talajféleség, a felszín borítottsága vagy hiánya, az ebből adódó biológiai állapot, vagy a földigiliszták tevékenysége). 84

A talaj vízháztartása szempontjából döntő paraméter a pórusméreteloszlás. A szemcseméret-eloszlástól függő elsődleges pórusok adott talajtípusra vonatkozóan megadják a telített vízvezető-képesség értékét A talajművelés révén keletkező másodiagos pórusok megváltoztatják a pórusméret-eloszlást, és ezzel a vízvezető-képességet is, és közvetve a talaj erózióval szembeni érzékenységét Részben a tápanyagok felvehetősége is függ a talajnedvesség mozgásától, mivel a tápanyagfelvétel történhet diffúzió révén is. Ismert, hogy forgatáskor, vagy mélyebb műveléskor nagyobb a talaj nedvességvesztése, különösen hőségnapokon. Száraz években - ilyenek az 1980-as évek végétől többször is előfordultak - a kisebb bolygatással járó művelés, a tarlómaradványok részleges felszínen hagyása, valamint a felső rétegbe történő egyenletes bekeverése hatékony megoldások a talajnedvesség veszteség mérséklésére. Az értékőrző művelés megítélésében fontos szempont, hogy a talaj víznyelő képessége növelhető, vagy fenntartható, az evaporáció pedig csökkenthető. 3.1. 7. A talajhőmérséklet

A talaj hőforgalma közvetlen és közvetett módon befolyásolja a termékenységet, a talaj biológiai tevékenységét és mindazt, ami ennek következménye (tápanyag-szolgáltatás, szerkezetesség, beéredettség, stb.), a rajta fejlődő növény produktumát, valamint a talaj nedvességmozgását és a talaj kiszáradását A hőmérséklet és a nedvesség szaros kölcsönhatásban állnak egymással. Van der Linden et al. (1987) szerint közép-európai viszonyok között a hőmérséklet az egyik legfontosabb ökológiai tényező. Minden olyan művelési beavatkozás, amely csökkenti a talaj egyúttal mérsékli a párologtatását is, hozzájárul a talaj vízkészletének megőrzéséhez. Egyes értékőrző rendszerekben a talaj felmelegedése a felszínen és a művelt rétegben is csökkenhet. Ez a kevesebb talajbolygatáson túl a tarlómaradvány borítottsággal van összefüggésben. A felszínen lévő mulcsréteg védő hatást fejt ki (Pl. csökkenti az eróziót), ugyanakkor mérsékli a talaj hőingadozását is.

hőmérsékletét,

talajhőmérséklet

alakulását (és ezzel a nedvességmozgást) adott termőhelyen alapvetően befolyásolja a talajhasználat módja, a művelés mélysége, az összes pórustérfogat, a felszín borítottsága, és a beesési szög. Különböző művelési beavatkozások felszíni talajhőmérsékletre gyakorolt hatását a 3.5. táblázat mutatja. A mérés idejétől függetlenül a talajhőmérséklet értékek a direktvetésben a legalacsonyabbak. Ez a jelenség a talajfelszín 85

boritottságával, és az ebből adódó kisebb párolgással hozhatók összefüggésbe. A forgatásos műveléshez viszonyított különbség annál nagyobb, minél magasabb a levegő hőmérséklete. A minimum és maximum értékek közötti ingadozásban nem mutatkozik különbség. Különleges mikroklfmát teremt a bakhátas művelés. A széles sorközű növények magvait a bakhátak tetejébe vetik, a tarlómaradványokat pedig a sorközökbe tolják (erózió elleni védelem, szervesanyag gyarapítás, nedvesség szabályozás céljával). A legmagasabb hőmérséklet a bakhát oldalán mérhető, ott, ahol a legnagyobb a felszínre érkező fénysugár beesési szöge. A bakhát tetején 2-3 °C-kal alacsonyabbak az értékek, ezek hozzávetőlegesen a szántás felszínén mért adatokhoz közelítenek. A sorközökben a tarlómaradvány borítottság, az összegyűlő nedvesség és a bakhátak árnyékoló hatása miatt a direktvetéssei azonos, vagy annál is alacsonyabb a hőmérséklet. A talajhőmérséklet értékek ílyetén alakulása minden szempontból a kedvező a Irukorica csírázásához és későbbi fejlődéséhez. A bakhátak akkor is gyorsabban felmelegednek, ha a tavasz hűvösebb, vagy csapadékosabb, így kedvező a Irukorica kezdeti fejlődéséhez, ugyanakkor a víz a bakhátak között nem folyik el, és később a növény rendelkezésére áll. 3.5. táblázat A művelés és a felszíni talajhőmérséklet közötti összefüggések a vegetációs időszak elején és végén (llz, 1997-1998)

3.2. A talajművelés hatása a talaj életközösségeire A talaj szerves anyaga magába foglalja a talaj felszínén és a talajban található valamennyi elhalt növényi és állati eredetű anyagot, és annak szerves átalakulási termékeit. Általános értelmezés szerint a humusz fogalma megegyezik a szerves anyag definíciójávaL A talajban élő növényi és állati szervezetek összessége az edaphon (Dunger 1983). Az 3.7. ábra áttekintést nyújt a talaj humuszrétegének összetételéről (Larinik 1991 ). Megállapítható, hogy a szerves anyag kb. So/o-át alkotják a talajélőlények Az alsó kördiagram a felső 5%-ot kitevő talajflóra és -fauna körcikkét részletezi. A talajba történő bármilyen egyedszám csökkenéséhez vezet.

mértékű

beavatkozás hosszútávon a faj- és

3.7.ábra Szántóföldi talaj szerves anyagának összetétele (Larinik 1991)

Talajnóra és Növ~nyl

gy lik

Szerves anyag

85%

F«féb

Talafflóra és -fauna

Gilsrták 12%

r~~ .

~~···:··_·~-:~~~~--~~:t~~

'"''.·' ·--:·:";7?"':r: .. :.'-"''~"":" '.,..,

. ..........

'~-t<~

-~.·

A talajlakó állatok elszaporodását befolyásoló a következők:

tényezők

a szántóföldeken

• genetikai talajféleség, amely a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait megszabj a, • időjárási viszonyok; különösen a hosszantartó szárazság károsítja a talajlakó állatokat, • talajművelés; az állatok életierét károsítja, • talajfedettség, • aktuális kultúrnövény és a vetésforgó, • talajtömörödés, • táplálék jelenléte (növényi maradványok, mikroorganizmusok elszaporodása.

3.2.1. A földigiliszták A földigiliszták a talajban élő legnagyobb testű és leginkább feltűnő fajokhoz a makro- ill. megafauna élőlényeihez tartoznak. A hazai talajokban mintegy 40 fajuk - más vélemények szerint 60 - él. Ebből szántóföldjeinkben is megtalálhatunk - a talaj típusától, fizikai féleségétől, talajműveléstől fiiggően - l 0-15-öt. E fajgazdagság legnagyobb jelentősége abban áll, hogy az egyes fajok élettere a talaj különböző mélységeibe helyeződik. Míg például az Allolobophora rosea a felső talajszíntek lakója és főleg horizontális járatokat ás, addig a közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestfis) a mélyebb rétegekbe is lehatol és fiiggőleges írányú járatrendszereket készít. A földigHiszták talaj megmunkálásban való szerepét, a talaj termékenységére gyakorolt kedvező hatását már az angol természettudós Danvin felismerte. Táplálkozásuk során a talajt bélcsatornájukon átvezetik, miközben egyes talajrészeket, szerves anyagokat, a mikroflóra és -fauna élőlényeit táplálékként hasznosítanak. Hatalmas talajtömeget képesek átmozgatní, melynek nyomán stabit járatrendszereket hagynak maguk után. A fóldigiliszta járatok számának növekedésével a tal<ij fizikai paraméterei javulnak. Növekszik a csapadékvíz beszivárgása, a fel- és altalaj átlevegőzése. Ezek a köiiilmények kedvező életfeltételeket biztosítanak a talajflóra és -fauna számára, és egyidejűleg az erózió veszélye is csökken. A talaj kedvező biológiai tevékenysége esetén javul a talaj mechanikai stabilitása, hordképessége, és a nyomásra kevésbé lesz érzékeny. Csökken a tömődöttség veszélye a fel- és altalajban. 88

A földigiliszták nagy mennyiségű ásványi anyagot fiiggőlegesen a talajba mozgatnak, szerves alkotórészekkel összekeverik azt, és ezzel hozzájárulnak stabil agyag-humusz komplexek képzéséhez. Ez utóbbiak a talajaggregátumok stabilitásának fokozásában, és ezáltal a talajkárok (cserepesedés, porosodás, tömörödés, erózió, defláció, humusztartalom csökkenése) mérséklésében jelentősek A humusztartalom növekedése azzal magyarázható, hogy a gilisztajáratokban nagy mennyiségben fedezheto"'k fel a talaj morzsalékos szerkezetéért felelős cellulózbontó és jobb tápanyaghasznosulást biztosító nitrogénkötő baktériumok. A vertikális pórusok számának megtöbbszöröződése egyidejűleg elősegíti a talaj gyökérrel való átszövését nagyobb mélységekben is.

A földigí/iszták a termőhely fizikai állapotjellemzői me/lett pozitív hatást gyakorolnak a kémiai talajtulajdonságokra is. A járatok összehasonlítva az eredeti talajjal - több ammónium és nitrát nitrogént, a növények szamara hasznosítható káliumot, foszfort és ka1ciumot tartalmaznak. A szakirodalomban olyan megállapítások is olvashatók, hogy a műtrágyázás hátrányosan befolyásolja a giliszták életterét. Ugyanakkor egzakt vizsgálati adatok alapján kimutatták, hogy a földigiliszták száma csak a szélsőségesen nagy műtrágya adagok használatakor csökken. Direktvetés alkalmazása esetén, amikor a műtrágyát többnyire a felszínre juttatják ki, és az oldódás, bemosódás fokozatosan megy végbe, a giliszták tevékenysége, vagy a száma- az eddigimérések szerint- nem csökken. A művelt réteg erőteljes tömörödése esetén a talajban megszűnik a gilisztatevékenység, életképes egyedek tömör művelőtalpban nem találhatók. A Lumbricid populáció a forgatásos műveléshatására is drasztikusan csökken. Szántáskor megszakad a gilisztajáratok folytonossága, a felső rétegben lévő egyedek jelentős hányada elpusztul. Gregory et al. (1997) integrált művelésű parcellákon, ha az ekét lazítóval helyettesítették és köztes növényeket termesztettek, azt tapasztalták, hogy a földigiliszta biomassza és egyedsűrűség a hagyományosan művelt területekhez képest megnégyszereződött. Friebe és Henke (1992) a direktvetés gilisztákra gyakorolt kedvező hatását a minimális talajbolygatással és a felszínen lévő tarlómaradványok biztosította elegendő táplálékkal magyarázzák. Noha a fóldigiliszták az összes talajélőlény legfeljebb 12%-át teszik ki, a művelés szempontjából az egyik legjelentősebb állatcsoport az egyszerű vizsgálhatóság és a talaj általános állapotát jelző szerepe miatt.

Több szerző foglalkozott a makro- és mezofauna, illetve a talajművelés közötti összefüggések vizsgálatával, bár korántsem olyan hangsúllyal, mint a földigiliszták esetében. Diplopodák, diplurák, diptera lárvák leggyakoribb 89

a rendszeresen forgatott tennőhelyeken lehet számolni. A amelyek a direktvetésben fm:dulhatnak elő kivételével, chilopodák legnagyobb egyedszámban, a többi állatcsoport a lazított, de nem szántott talajokban mutatható ki nagyobb egyedsűrűségben. A szakirodalomban, az előzőekben leírtaktól eltérő eredmények is találhatók, vagyis, hogy a szántás a dipterák, diplopódák és kisartropódák számának erőteljes csökkenését idézheti elő. Ily módon megállapítható, hogy a földigilisztáktól eltérően a makro- és mezofauna illetve a talajművelés között egyértelmű korreláció nem mutatható ki.

előfordulásával

3.2.2. Mikroorganizmusok A talaj mikroflora számos alapfunkció elvégzésében kiemeit jelentőséggel bír. A mikroorganizmusok legfontosabb feladatai:

a szerves anyag lebontása, átalakítása és felépítése, a káros anyagok detoxikálása, anorganikus tápanyagok és nyomelemek mobilizálása és immobilizálása, a talajszerkezet javítása, a szerves nitrogén szervetlen formába történő átalakítása (nitrogénmineralizáció), • enzimaktivitás.

• • • • •

A szerves anyagban gazdag felső talajszintekben a mikroorganizmusok nagy számban fejlődnek, amelyet a rendszeresen szántott és a művelés nélküli szántóföldi összehasonlító kísérletek eredményei mutatnak (Linn és Doran 1984). A forgatás nélküli művelés nem csak az aerob, de az anaerob mikróbák elszaporodását is elősegíti (3.6. táblázat). A mélyebb rétegekben viszont nagyobb volt az anaerob mikróbaszám a szántott talajhoz képest. 3.6. táblázat. A művelés nélküli és hagyományos talajművelési rendszerek hatása a mikroorganizmusok elszaporodására vályog és agyagtalajon (Linn és Doran 1984 nyomán) *mn=művelés nélküli, sz=szántott

Valamennyi aerob Gombák Baktériumok Fakultatív anaerob Obligát és fakultatív anaerob

0,66 0,55 0,68 0,96 1,05

1,35 1,35 1,41 1,31 1,27 90

0,82 0,69 0,76 0,94 1,01

Vizsgálatok szerint a felszín közeli mikróba tevékenység nem csak a teljesen müvelés nélküli szántóföldeken stimulálódik, hanem csökkentett beavatkozás esetén is, amikor a müvelés csak a tarlóhántásra és a magágykészítésre korláto~ódik. Pl. 12 éven keresztül végzett értékőrző müvelés a Corg-tartalom és a mikrobiális aktivitás növekedését eredményezte a felső talajrétegben, aminek következtében a talaj fizikai paraméterei is javultak.

3.3. A szakszerűtlen hibák

művelés

következményei - A talajállapot

A többnyire egyoldalú talajhasználat, a sokmenetes művelés, a talaj gyakori mozgatása következtében felerősödnek a degradációs folyamatok, és romlik a talaj szerkezete. A talajt fenyegető degradációs (pusztulás, lepusztulás) folyamatok közüi világszerte az egyik legelterjedtebb, legnagyobb károkat okozó, és legnehezebben kivédhető a talaj fizikai degradációja. Az 1980-as évek végén nemzetközi felmérésre kerültek a talajdegradációs folyamatok, azok típusa, terilleti kiterjedésük, előfordulásuk gyakorisága, valamint a kiváltó okok. A felmérés során a talaj fizikai degradációjának öt típusát küiönböztették meg: • • • • •

a feltalaj kérgesedése, cserepesedése, tömörödés, szikesedés miatt bekövetkező talajszerkezet leromlás, belvízveszély, erózió és defláció.

A FAO 1990-ben készített jelentése szerint a Föld mezőgazdasági terilletének 38 %-a károsadott a talajdegradáció révén. A küiönösen veszélyeztetett terilletek Közép-Amerikában és Afrikában találhatók, ahol összességében a mezőgazdasági földterület 75 %-a, illetve 65o/o-a károsadott valamilyen mértékben.

A talaj kedvezőtlen nedvesség állapotban való művelése a talaj felrögösítését, kenését, gyúrását, szalonnás állapotúvá válását váltja ki. A nedves állapotban elkent talajok kiszáradás után nehezen és csak károsítással müvelhetők. A károsodott, elporosított talajszerkezet nedvesség hatására elfolyósodik, majd pedig kiszáradva elcserepesedik. A cserepesedett felszínt újólag művelni kell, ily módon a mechanikai károsítás szinte megállíthatatlan. A szakszerűtlen művelés következményeként fellépő degradációs folyamatok közül a legnagyobb károkat Magyarországon és a világ más 91

részein egyaránt a művelt rétegben megjelenő tömör záróréteg(ek), valamint az ezek következtében visszaeső biológiai aktivitás oka.zza. Más talajdegradációs folyamatok (savanyodás, szennyeződés) közvetlen fellépéséért a művelés kevésbé felelős, ugyanakkor hatássallehet a károk mértékére.

3.3.1. A talajtömöriJdés A talajt fenyegető degradációs folyamatok közül világszerte az egyik legeltetjedtebb, legnagyobb károkat okozó és legnehezebben kivédhető a talaj fizikai degradációja, ezen belül pedig a talajtömörödés. A talajtömörödés problematikája egyidős a mezőgazdasági termeléssel, a szántóföldi gépesítettség megjelenésének kezdete óta megoldandó feladatot jelent a foldhasználónak Megjelenése a természetes tényezökön (időjárás, ülepedés) túl a több éven keresztül azonos mélységben végzett, többnyire tárcsás vagy szántásos alapművelés, illetve a nedves talajon való járás következménye. Kedvezőtlen esetben egy talajszelvényben 2-3 károsan tömörödött réteg is kimutatható. Felmérések szerint Európában 33 millió hektárt érint a talajtömörödés valamilyen foka. Magyarországon 3,1 millió ha-t tesz ki az olyan szántóterület, ahol a talaj mélyebb rétegeiben gyökérfejlődést gátló, kedvezőtlen szerkezetü tömör rétegek vagy genetikai szintek alakultak ki a talajok fejlődése során, vagy a talajhasználat hatására. A Szent István Egyetem FöldműveléstaDi Tanszéke munkatársai közreműködésével 1976 óta folynak talajállapot-felmérések Magyarország különböző termőtájain. A 14.000 ha-on elvégzett vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy e terület 73%-án egy vagy több mélységben a zavartalan növényi fejlődést akadályozó, a lehulló csapadék beszivárgását gátló tömör záróréteg alakult ki. A káros tömörödés, mivel hatására romlik a talaj víz-, hő- és légátjárhatósága, · alapjaiban teszi kockázatossá a növénytermesztés eredményességét. Az utóbbi néhány évben különösen szembetűnő a szántófoldeket több százezer hektáron borító belvíz. Nem csak a csapadék mennyisége, vagy a magas talajvízszint felelős a legtöbb helyen ezért, hanem a hosszú évek művelési hibái köszönnek vissza ilyen módon. A tömörödés következtében a talaj hasznos biológiai tevékenysége csökken, a tarlómaradványok, trágyák, tápanyagok feltáródása, valamint a növények tápanyag- és vízfelvétele lelassul. Vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a túlzottan tömör talaj művelhetősége, és a művelés minősége is romlik, a beavatkozás energiaigénye pedig nő. Lejtős termőhelyen az eróziós károk növekedésével kell számolni, ha a talaj a megmunkált réteg alatt károsan tömör. A tömörödött talajban sínylődö növények ellenállása a kártevökkel és 92

a kórokozókkal szemben, ugyanúgy a gyomelnyomó képességük ts, erőteljesen lecsökken. A tömörödés

megelőzése,

megszüntetése és enyhítése a fenntartható rendszerek alapvető feladata, a biztonságos növénytermesztés előfeltétele és a környezet minőség javításának alapeleme. A tömörödés megelőzése érdekében szükséges teendők: mezőgazdálkodási

• a művelési menetszám csökkentése gépkapcsolásokkal, a műveletek összevonásával, • periódusos mélyítő művelés alkalmazása, • talajkondíció javító lazítás 2-3 évenként (legalább 35-40 cm mélyen), • a tarlómaradványok visszajuttatása a talajba, a biológiai tevékenység fokozása, és a hordképesség növelése céljából, • talajvédő vetésforgó alkalmazása, talajlazító hatású és zöldtrágya növények termesztése, stb. A tömörödés enyhítése, megszüntetése a tömör réteg/ek átmunkálásával, lazításával lehetséges. Kézenfekvőbb azonban a tömörödés kialakulásának, vagy a javítást követően a talaj visszatömörödésnek a megelőzése a fenntartó művelés és gazdálkodás különböző módszereinek segítségével (Lásd az 5. fejezetben).

3.3.2. Az erózió és a defláció A szél és víz által okozott talajpusztulás a tömörödéshez hasonlóan világjelenség, és a mezőgazdasági területeket sújtó degradációs folyamat. A talaj le- illetve elhordását közvetlenül kiváltó tényezők me/lett fontos szerepe van a befolyásoló tényezőknek, ezen belül is a talajhasználat mócfjának, és a talajművelésnek Míg az erózió és defláció korábban a lejtős termőhelyeken, illetve a laza talajokon volt gyakoribb, a szakszerűtlen művelés a síkvidéki kötött talajokon is degradációs folyamatokat indított el.

Több nemzetközi tanulmány szerint világ-, és európai méretekben a talajdegradáció legelterjedtebb formája a vízerózió. Eszerint a vízerózió l ,l milliárd hektáron, míg a defláció 550 millió hektáron okoz károkat Az eróziós folyamatok a pusztulás mértéke szerint is elkülönítethetők. Világrnéretekben a károsított terűletek 20o/o-a sorolható az erős fokozatba, ugyanez az arány Európában és Magyarországon ll% illetve 26%. Hazai vizsgálatok szerint a vízerózió valamilyen fokozata 3 millió hektárt érint, a defláció l ,8 millió hektáron okoz károkat

Az erózióval és deflációval kapcsolatos kutatások világszerte négy részterületet fognak át az erózió részfolyamatainak vizsgálata terepi parcellás és kis vízgyűjtökre vonatkozó mérések segítségéve!; a különböző ökoszisztémák, tájak eróziós érzékenysége; új módszerek, modellek az erózió mértékének becslésére, valamint a hagyományos és modem agrotechnikaí eljárások értékelése erózióveszély szempontjából.

A termőrétegek lepusztulása, szél általi elhordása bizonyítottan csökkenti a termések mennyiségét, de a közvetlen és a közvetett károk is súlyosak. Megemlítendő, hogy az erózió által sújtott lejtős területen az aszálykárok fokozódása figyelhető meg, ugyanis ott az esetlegesen fellépő vízhiány nagyobb mértékű, mint a sík területű szántóföldeken. Az eróziós és deflációs talajpusztulás elleni küzdelemben sok olyan eljárás, módszer ismeretes, amely hathatós eszköze a talajvédelemnek, egyben az ember természeti környezete védelmének is. Ezek lehetnek agronómiaí és műszaki jellegű eljárások, módszerek. Az agronómiaí eljárások költsége kisebb, de a végrehajtás ugyancsak szakértelmet kíván: • lejtős területeken szintvonalakkal párhuzamos művelés, • a tömörödés kialakulásának megelőzése, valamint a tömör réteg/ek átmunkálása, • a szerves anyág tartalom szinten tartása, • a talajfelszín takarása tarlómaradványokkal, • a széles sorközű növények részarányának csökkentése a vetésváltásban, • a fedetlen időszak csökkentése másodvetésű, illetve köztes növények közbeiktatásával, • bordás talajvédő henger alkalmazása a szélkifuvás csökkentésére.

Az USA-ban az 1930-tól számított fél évszázad alatt a víz és a szélkárok (Dust bowl) megfékezése céljával karoltak fel és terjesztettek el olyan és vetési eljárásokat, amelyek többségét, továbbfejlesztve, tili, ridge tili, strip tili, valamint a legtöbb vitát (mulch használják is ma kiváltó direktvetés).

talajvédő művelési

3.4. Soil physical and bioJogical bases of maiutaining tiliage Summary The aim of maintaining soil tillage is to estabiisb a favourable physical and biological soil condition with intervening into the soil, which ensure the conservation or remediation of the soil structure for a Ionger period. Soil conditions induced by soil tiliage can be described by different characteristics. Factors, which have an influence on physical condition, can be 94

divided into two main groups. One group contains factors, which cannot be changed by tiliage (soil particle distribution, specifi c density, consistence) and the other can be modifi.ed directly (dry bulk density, porosity, aggregates stability, soil penetration resistance, soil moisture, infi.ltration, soil temperature, etc.). Physical soil texture and soil type takes also an effect on the latter (chapter 3 .l.). Tiliage has an influence on soil flora and fauna through the soil conditions. Besides the rnicroorganisms the most significant group of macroand megafauna are the earthworms, which role can be very important in soil conservation-oriented cropping systems. Maintaining soil management can fuifill the requirements if the harmony of the physical, bioJogical and chernical factars of the soil, which affects the success of crop production and environmental protection, develops and remains persistently (chapter 3.2.). The physical and biolagical condition of the soil can degrade in consequence of inadequate land use and tillage, usually apart from soil type. One type of the degradation harms is the compaction, which can be occurred in the whole borizon or in different depths. Recently the compaction, which is the result of surface compaction and annually repeated tiliage in the same depth, is the main difficulty in sustainable production because damages are the heaviest in arable areas. An overcompacted layer have a total pore space of only 30-40%, with as littie 5% or less pores filled by air at field capacity. The lass of targer pores restricts movements of air, and reduces water infiltration to the soil. The measurement of water infiltration rate is a valuable check on compaction damage because it is sensitíve and closely related to practical problems (chapter 3.3.). Water and wind erosion occurred mainlyon arable slope sites and light, sandy soils. Nowadays as a result of traditional multitraffic tillage and intensíve management wind erosion spreads to heavier plain soils too. Where soil conservation is difficult and expensive the solution for prevention can be the changing of the land use. At the sametime in the arableare as the methods of maintaining soil management can be adopted to prevent and remedy the

harm.

Táblázatok és ábrák jegyzéke - List of tabJes and figures Táblázatok 3.l. Az ásványi talajalkotórészek szemcseméret osztályai Atterberg szerint 3.2. A térfogattömeg minősítése a talaj fizikai féleségéne~ fuggvényében

Tables 3.l. Soil particle size groups aceording to Atterberg 3.2. Dry bulk density qualification connected with soil texture 95

Táblázatok 3.3. Néhány tennesztett növény talajállapot igénye különböző mélységekben 3.4. Az összporozitás minősítése a talaj fizikai féleségének fuggvényében 3. 5. A művelés és a felszíni talajhőmérséklet közötti összefuggések a vegetációs időszak elején és végén 3 .6. A művelés nélküli és hagyományos talajművelési rendszerek hatása a mikroorganizmusok elszaporodására

Tables 3.3. Soil condition demand ofcrops in different depths 3. 4. Total poro sity qualification connected with soil texture 3.5. Soil tiliage impact on temperature of soil surface in the heginning and at the end of vegetation period 3.6. Direct drilling and conventional tiliage systems impacts on multiplication of microorganisms

Ábrák 3 .l. A fizikai talajféleség megjelölése a szem-cseösszetétel százalékos értékei alapján 3.2. A talajművelés hatása a talaj térfogattömegére gödöllői barna erdőtalajon 3.3. Két azonos összporozitású, különböző pórusméret megoszlású talajszerkezet vázlatos rajza 3.4. Talajművelési eljárások pF görbéi az 5l O cm mélységben 3.5. Talajművelési eljárások pF görbéi a 4045 cm mélységben 3.6. Kölönböző művelési eljárások hatása a talaj pórusméret eloszlására 3.7. Szántóföldi talaj szerves anyagának összetétele

Figures 3.l. Soil texture classification on the basis of particle size distribution 3.2. Soil tiliage impact on dry bulk density on a brown forest soil in Gödöllő 3.3. Scheme oftwo soil structures characterised by the same porosity and different pore size distributions 3.4. pF curves at a dept h of 5-l O cm in so ils tilled differently 3.5. pF curves at a depth of 40-45 cm in soils tilled differently 3.6. Soil tiliage operations impact on soil pore size distribution 3. 7. Composition of organic material of some arable soils

3.5. Irodalom Campbell, C.A - V. O. Biederbeck et al. l 989. Effect of 6 years of zero tiliage and N fertilizer management on changes in soil quality of an orthic brown ebernoszem in southwestern Saskatchewan. Soil Tili. Res. 14, 39-52. Dvoracsek M. 1957. A talaj szerkezete. In. Di Gléria J.-Klimes-Szmik A-Dvoracsek M.: Talajfizika és talajkolloidika. Akadémiai Kiadó, Budapest. Dunger, W. 1983. Tiere imBoden. 3. Aufl., Ziemsen, Wittenberg Eitzinger, J. 1991. Einflüsse unterschiedlicher Primarbodenbearbeitungs-systeme auf ausgewahlte bodenphysikalische Eigenschaften. Diss. Uni BOKU Wien. Fenyves· T. 1996. A fenntartható gazdálkodás néhány agronómiai feltétele, különös tekintettel a műveléshatásra, a gyomasságra és a trágyázásra. Doktori (PhD) értekezés, Gödöllő.

Harrach, T. 1983. Direkte und indirekte Wirkungen verschieden er Bodenbearbeitungsverfahren auf das Bodengefuge. Tagungsbericht zum Symposium Beurteilung von Bodenbearbeitungssystemen. G:iessen, 12-13.04.1983, 43-64.

Friebe, B. - W. Henke 1992. Regenwürmer und deren Abbauleistungen bei abnehmender Bearbeitungsintensitat. W echselwirkungen von Bodenbearbeitungssystemen auf das Ökosystem Boden. Beitrage zum 3. Symposium vom 12-13. Mai 1992, in Giessen, Wiss. Fachverlag, 139-146. Gregory, L.W. - E.J. Kladivko- M.R. Savabi 1997. Seasonal variations in infiltration rate under no-tili and conventional (disk) tillage systems as affected by Lumbricus terrestris activity. Soil Biochem. 29, 481-484. Haynes, R.J. - R.Swift 1990. Stability of soil aggregates in relation to organic constituents and soil water content. J. Soil Sci. 41, 73-78. Köller, K. 1995. Direktsaat. DLG-Merkblatt 293. Lal, R. - D.M. Van Doren 1991. Influence of 25 Years ofContinuous Com Production by three Tillage Methods on Water Infiltration for two soils in Ohio. Soil Till. Res. 16:71-84. Larinik, O. 1991. Borlentiere als Bewohner und Gestalter des Bodenraumes. Ber. Landw. Bd. 2, P. Parey, Hamburg. Liebhard, P. J995. Effekte unterschiedlicher Primarbodenbearbeitung auf ausgewii.hlte Bodenkennzahlen und das Ertragsverhalten von Wmterweizen, Körnermais und Zuckerrübe im semihumiden Ackerbaugebiet Oberösterreichs. Habilitationsschrift. Linn, D.M. - J.W. Doran 1984. Aerobic and anaerobic microbial populations in no-tili and piowed soils. Soil Sci. Soc. Am. J 48, 794-799. Meek, B.D. - E.A. Rechel - L.M. Carter- W.R. de Tar 1989. Changes in infiltration under alfaifa as influenced by time and wheelt traflic. Soil Sci. Soc. Am. J 53: 238-241. Van der Linden, A.M.A. et al. 1987. Modelling soil organic matter levels after longterm applications of crop residues, and farmyard and green manures. Plan and Soil 101, 21-28.

3.6. Szószedet - Vocabulary l. Belvíz (water logging) - a termelést akadályozó káros

vízbőség

a talaj

termőrétegében

2. Edaphon (edaphon) - a talajban élő növényi és állati szervezetek (flóra és fauna) összessége. 3. Fenntartó talajművelés/értékőrző talajművelés (maintaining/ sustaining soil tülage) - a termesztendő növény igényeinek teljesítése során újabb károsodást nem szenved, vagy javul a talaj fizikai és biológiai állapota. 4. Fizikai talajféleség (soil texture) - a talaj ásványi részét alkotó különböző méretű szemesék aránya. Pl. nehéz agyag; agyag; agyagos vályog; vályog; homokos vályog; homok (heavy clay; clay; clay loam; loam; sandy loam; sand). 5. Földigiliszta/gilisztajárat/gilisztaürülék - earthwormlchannellcast 6. Hordképesség (bearing capacity) - a talaj viselkedése a járművek, gépek nyomó, tömörítő hatásával szemben. 7. Infiltráció (infiltration) - a talaj felszínéről a mélyebb rétegekbe lefelé irányuló vízmozgás. 97

8. Összporozitás (soil porosity) - a talajban lévő pórusoknak a talaj össztérfogatának százalékában kifejezett térfogata. 9. Porbanyós/morzsalékos/porhanyítbatóság (friablelfriability) - a talajrészecskék alakíthatósága nagyobb kár, vagy energia nélkül. 10. Pórusméret-eloszlás (pore size distribution)- az összpórustéren belül található különböző átmérőjű pórusok százalékos aránya. ll. Röglrögös/rögösödés (clodlcloddylclodding) - nagyobb méretű frakció, főként száraz talaj művelésekor keletkezik. 12. Sűrűség (soil density) - egységnyi térfogatú, hézagmentes, abszolút száraz talaj tömege. B. Szerkezeti stabilitás (aggregate stability) - a talajrészek intenzív csapadékkal, erózióval, cserepesedéssel, tömörödéssei szembeni ellenállása. 14. Talajcserepes edés (crusting) - a talaj felszínén a morzsalékos szerkezet eliszapolódása víz hatására, száradás következtében fellépő kérgesedése. 15. Talajduzzadás/zsugorodás (swelling/shrinking) - a talaj térfogati kiterjedése nedvesség, valamint összehúzódása száradás hatására. 16. Talajellenállás (soil penetration resistance)- a talajtömörödés relatív mértékét kifejező jelzőszám. Erő, amelyet a talaj a művelőeszközzel szemben kifejt. 17. Talaj gyúrás/kenődés (soil puddling/smearing) - a talaj kedvezőtlen alakváltozásai nedves körülmények közötti műveléskor. 18. Talajnedvessé gtartalom (moisturelwater content); nedvesség áteresztés (moisture permeability); nedvességfelvevő képesség (moisture capacity). 19. Talajtömöröd és (soil compaction) - az a folyamat, amely során a talaj háromfázisos rendszeréből a mechanikai stressz hatására a levegő kiszorul, és térfogata csökken. 20. Térfogattöme g (soil bulk density) - egységnyi térfogatú, eredeti állapotú, abszolút száraz talaj tömege. 21. Üledepés (settling) - a talaj térfogatának csökkenése természetes tényezők hatására.

4. A talajhasználat A talajhasználati módok értékelése (Birkás Márta) ,,Ám mie/őtt a nem-ismert föld ekevasra kerülne, tudd meg a széljárást, éghajlat változását, és a talajnak mily természete van, hogyan ápold'

M.P. Cato A talajhasználat A talajhasználat a művelési ág (Pl. szántó, gyep, erdő, stb.), a vetett növények és a termesztési módszerek összessége. A talajhasználatot a szántóföldön a különböző biológiai igényű és hatású növények és tennesztési rnódszereik rninősítik. A talajhasználat által teremthető harmónia a tennőhely és a növénytermesztési között. Diszharmónia esetén károsadhat a tennőhely, a környezet. Szántóföldön a talajhasználat kedvezőnek minősül, ha a és a közgazdasági körülményekhez alkalmazkodó növények termesztése során hosszabb időszak alatt sem éri újabb kár a talajt és a környezetet. Vagyis állapotuk fenntartható, vagy javítható. A talajhasználat kedvezőtlen, ha a tennesztéstechnológia, vagy annak egyes elemei rontják, vagy súlyosbítják a talaj és a környezet állapotát. Arnennyiben javulásra a termesztéstechnológia átalakítása esetén sincs mód, meg kell változtatni a művelési ágat. termőhelyhez

A talajhasználat adott, szántóföldi termőhelyen a növények sorrendje és termesztési módszerek - beleértve a talajművelést - összessége. Klasszikus szerzőink növénytermesztéstaní rnunkáiban a műveléssel is összehangolt, biológiailag megalapozott növényi sorrend, és a termesztés biztonságát alapozó technológia alkalmazásának szorgalmazása követhető nyomon. A szántóföldi talajhasználat bizonyos elemeinek egyes időszakokban vagy eltúlzott jelentősége inkább vélt, rnint valós igényekhez kapcsolódott: Pl. a monokultúrás termesztés előnyeinek túlbecsülése az 1970es években, a mélyszántás erőltetése az 1950-es években, vagy a talajművelés jelentőségének megkérdőjelezése a paraquat hatóanyagú herbicidek kifejlesztésekor. csökkenő,

4.1. A talajhasználati módok és hatásuk a környezetre és a gazdálkodásra Magyarországon szántóföldi talajhasználat, elsősorban a talajra és a környezetre gyakorolt hatásai, másrészt a gazdálkodó törekvései alapján csoportosítható: korai extenzív, hagyományos, korai intenzív, integrált, modem intenzív, modem extenzív. Az extenzív talajhasználat korai változatát (a földművelés kezdeteitől 1860-ig) parlagos, legelőváltó, erdöváltó, ugaros földművelési rendszerek jellemezték Kedvező utáhatásuk a mind rövidebb pihentetési időszakok következtében fokozatosan csökkent. A termeszthetőséget az időjárási körülményekkel, a termőhellyel összefuggő nehézségek, és az alacsony technikai színvonal határolták be (4.1. táblázat).

4.1. táblázat A korai extenzív talajhasználat jellemzői Időszak:

I 000-1800-as évek közepe rendszer: parlagos, Iegelőváltó,

Földművelési

erdőváltó,

ugaros, fuvesherés

Jellemzők

a. termés b. termeszthetőség c. növény d. trágya e. talajművelés f. növényvédelem g. gyomirtás h. energiaráfordítás szintje i. eszköz-szint k. tanulási igény l. talajkárosítás Előnyök

alacsony időjárás, termőhely,

technológia kevés természetes eredetű sekély esetleges mechanikai(kézD_ kicsi alacsony alacsony szintű változó ·(szaktudás. hiánya)

Hátrányok

erdő, ugar, iliveshere utóhatása (rövid ideig) d. a talajpihentetés kedvező hatása

c. a legelő,

a. kis termés b. időjárástól, termőhelytől fuggés c. kedvező biológiai hatások esetlegessége

kedvező

d. talajkimerülés e. kedvezőtlen talajállapot f gyakori terméskiesés g. elgyomosodás veszélye

energiahasznosulás í. a fejlődés korlátává válik

k. tapasztalatok felhasználása 1 kemiai kárositáStóLtnentes

afizikaitalajkárosocJás kiváltó okai !UinllcezeJbttók.befotyáSölo tcm.yezök batáia: neni en~ ·· ·-

l. a termeleli adott-~

A művelés mélysége a mélyítésre alkalmatlan eszközök hiánya miatt sekély (a fordításra alkalmas ágyekét az 1500-as évek közepén, a mélyebb művelésre alkalmas 100

eszközöket kétszáz évvel később fejlesztették ki). A tennészetes gyepek, az erdők helyén kialakított szántóföldeken megindult talajpusztulást az adott agronómiai és technikai színvonal mellett nem lehetett megfékezni. Kémiai terhelés nem érte a talajokat, ugyanakkor fizikai károsodás egyre növekvő mértékben.

A hagyományos talajhasználat (1860-tól, a mélymüvelés kezdetétől az 1960-as évekig) földművelési rendszere vetésváltó. A termesztett növények köre - adott lehetőségeken belül - viszonylag széles, az elővetemény-hatás kihasználása természetes. A tennesztési technológiák fejlesztése összességében lassú. A mélyebb művelés lazításos (kezdetben túróekés) módjáról a szántásosra való áttérés hátrányait (terméketlen rétegek feltalajba keverése, terméscsökkenés) csak a talajvizsgálatok jelentőségének felfedezésével ismerték fel. A gyakori talajmozgatás szerkezet romboló hatása az időszak elején (sokszántásos rendszerek), valamint a végén is kimutatható. A környezetet és a talajokat erőteljesebb fizikai, és mérsékeltebb kémiai terhelés érte (4.2. táblázat). Kémiai anyagokat csak az időszak vége felé, bár növekvő méctékben használtak, de nagyobb terhelés nélkül. Ez a mód sem volt alkalmas a korábban megindult fizikai talajkárosodás megállítására, emellett újab b károk alakultak ki.

4.2. táblázat A hagyományos talajhasználatjellemzői Időszak:

1860-1960-as évek Földművelési rendszer: vetésváltó Jellemzők

a. termés b. termeszthetőség Ic. növén~ l d. trágya e. talajművelés f növényvédelem l g. gyomirtás h. energiaráfordítás szintie i. eszköz-szint k. tanulási igény l,

talajkárositás

változó időjárás, tem1őhelv,

talajtermékenység sok természetes és mesterséges változó mélységű, inkább forgatásos esetleges mechanikai (kézi, gépi) változó alacsony, közepes kicsi, közepes változó (temiőhely, technológia}

Előnyök

b. termés biztonság adott szintig ' c. széles növényválaszték biztonsága , d. szervestrágyázás e. a forgatásból eredő előnyök f. csekély kémiai terhelés g. kémiai terhelés nincs h. energ!aráfordítás meg!érülése i. egyszerűség, lassú, átgondolt technológia feilesztés k. elsajátítható

Hátrányok b.

időjárás

fiiggés

d. változó talaj termékenység e. a forgatásból eredő hátrányok f változó hatékonyság g. elgyomosodás veszélve h. esetenként nagy veszteség i. a fejlődés korlátává válhat

k. a tapasztalat gyakran nem elegendő a kedvezötlen időjárás hatásainak leküzdésére l. - a talajok fu:ikai kátositása szaksZI'itiítlenségből .• bekövetJéemei,

"" kóní.bban megindtilt tafujpusztuiá$ megfékezésére:llem alkli:inms

. 101

Az intenzív talajhasználat korai változata (1960-1980-as évek) földművelési rendszerei változatosak (monokultúrás, vetésváltó, iparszerű). Utóbb a nagy termésekre törekvések korszakának is nevezték, amely intenzív gazdálkodáson alapult. A hagyományos talajhasználat során megindult káros folyamatok a korábbinál intenzívebb művelés következtében felerősödtek, és kiterjedtek. A termeszthefőséget ily módon a talaj, a környezet fokozatosan romló állapota határolta be.

4.3. táblázat A korai és modern intenzív talajhasználatjellemzői Korai változat: 1960-1980-as évek; Modern változat: 1990-es évek Földművelési rendszer: szabadgazdálkodásos, monokultúrás, iparszerű, vetésváltásos

Jellemzők Tényezők

a. termés b. termeszthetőség c. növény d. trágya

Korai változat nagy(maximumra törekvés) talaj, környezet állapota kevés növénv műtrágya, szükség szerint, feltöltő

talajművelés

f növényvédelem

l g. gyomirtás h. energiaráfordítás i. eszköz-szint k. tanulási ip;énv l. t&J.ajkárosítá$

forgatás, időnként mélyités kémiai kémiai, mechanikai nagy közepes (sok eszközzel) közepes/nagy gyakori (fizikai, kémiai terhelés)

.·.

Modern változat nagy (optimumra törekvés) talaj, környezet állapota kevés (piackéves) növénv ill. műtrágya, a növény igénye és a termés szerint változó mélységű és módú kémiai, esetenként biológiai kémiai és mechanikai változó, inkább nagy nagy (szüksé[.fes számban)

nagy változó {fizikai és/ vagy kémiai terhelés)

4.3.1. A korai intenziv talajhasználat előnyei és hátrányai Hátrányok

Előnyök

a. szükséges mennviség megtermelése

c. specializáció d. tápanyaghiány nem jellemző e. a forgatásból eredő előnyök f adott ideig hatásos l ll. elgyomosodás meinékezése

i. gépesítettség elönvei

a. csökkenő minöség b. a termeszthetőség növekvő ráfordításokkal kis/nagy táblákon c. kedvező biológiai hatások hiánya d. szervesanyag csökkenés e. talajszerkezet károsítás f kémiai terhelés veszélyei l g_ rezisztens gyomfajok megjelenése h. növekvő energia ráfordítás

tőkeigény

növekvő

tanulási igény

l. ldalakul(}, súlyosbodó ~aj- és környezet károsítás

Az alapművelés mélysége kevésbé, módja sokkal inkább sablonosabb, és az esetek többségében szántás. A talajokat a gyakori bolygatás, mechanikai ráhatás mellett a kémiai növényvédelem eltetjedése folytán mind több és tartós kémiai terhelés érte. A talaj-és 102

•.

kömyezetkárosítás kialakulása és súlyosbodása jellemző, amelyek enyhítése növekvő ráfordításokkal sem volt sikeres. Val amennyi mód közül a talajra és a környezetre - a viszonylag rövid idöszak ellenére - a legkárosabbnak minősíthetö. Az intenzív termelés legsúlyosabb példáit napjainkban ebből az időszakból idézik fel. A korai és a modem intenzív talajhasználat között számos különbség tehető. A két időszak gazdálkodási törekvései között a maximumra törekvés és az optimumra törekvés különbsége is hangsúlyozandó (4 .3. táblázat).

Az intenzív talajhasználat modern változata (1990-es évektől-) rendszerei monokultúrás, vetésváltó (bi-és trikultúrás), és iparszerű. Kevés, ún. piacképes, az intenzív technológiához alkahnas növényt termesztenek, az elérendő termést biztonságosan alapozó műveléssel, trágyázással és növényvédelemmel. földművelési

A művelés kevésbé sablonos, a változó mélység és mód előnyeit, ily módon, változó energia ráfordítás mellett használják ki. A talajok kémiai terhelése elsősorban ökonómiai megfontolásból ritkább, a fizikai - igaz, idényenként eltérőerr - gyakoribb. A talajpusztulást befolyásoló tényezők enyhíthetők, ugyanakkor a korábban megindult talajkárosodás megfékezése kétséges (4.3. táblázat). 4.3.2. Amodern intenzív talajhasználat előnyei és hátrányai Előnyök

a. kislna.r..'Y táblákon nagy hozam

c. s:eecializáció, alkalmazkodás d. tápanyaghiány nem jellemző e. a változó mélység és mód előnyei

f adott ideig hatásos l&.elgyomosodás mes.tfékezése h. részben mes.ttérülö energiaráfordítás i. technikai fölény(~ input) k. innováció l. a talajpusztulás befolyásoló tényezői mérsékelhetök

Hátrányok a. változó minőség b. a termeszthetőség fenntartása kémiai anyagokkal c. kedvező biológiai hatások esetlegessége e. a talajszerkezet károsodás legfeljebb lassítható f kémiai terhelés kockázata l g. gyomflóra szegényedés h. időnként nagy energiaráfordítás i. tőkeigény k. igényesszakrnaiháttérszükséges . t a.korábban megindtdt talajp\lsztulás me~ékezésére nem alkalmas. .

Az integrált talajhasználat (1980-as évektől) a fenntartható gazdálkodás egyik feltétele. Élelmiszer - eladható - valamint talajállapot javító (vagyis ökológiai és ökonómiai szempontból is alkalmas) növényeket termesztenek vetésváltássaL Szerves- és műtrágyázást a környezet terhelése és szennyezése elkerülésével alkahnaznak. A növényvédelemben a kémiai, mechanikai és biológiai módszereket használják. A művelés változatos mélységű és módú, alkalmazkodó, védő, helyreállító, fenntartó jellegű. A 103

forgatás, valamint a talajok mélyebb rétegei állapotának javítása, vagy helyreállítása időszakosan szükséges. A talajok fizikai és kémiai terhelésének csökkentését a környezet megóvása és a gazdálkodás- biztonságának megtartása érdekében vállalják fel. 4.4. táblázat Az integrált talajhasználat jeJlemzői Időszak:

az 1980-as évektől rendszer: vetésváltó

Földművelési

Jellemzők

a. termés b. termeszthetőség c. növény_ d. trágya e. talajművelés f növényvédelem g, gyomszabályozás h. energiaráfordítás szintje í. eszköz-szint k. tanulási igény t. talajkárositás

gazdálkodási szinthez mért talaitermékenység, növényvédelem kevés (köztes védőnövények alkalmazása) szerves- és műtrágya mérleg szerint védő jellegű, változatos kémiai, esetenként biológiai kémiai és mechanikai közepes, valós közepes, korszeru (mid-tech) nagy csökkenő

Előnyök

Hátrányok/korlátok

a. a mennyiség és a minőség harmóniája b. a termőhely, a talajhasználat és a termesztési technológia összhangja c. alkalmazkodó a termőhelyhez és a gazdálkodás körülményeihez d. talajtermékenység fenntartása e. alkalmazkodó talajművelés

f kártevők és kórokozók csökkenése g. hatásos védelem komplex módon h. valós ráfordítás, kedvező megtérülés i. folyamatos fejlesztés k. igényességre késztetés t--csökk.en6 ~alaj- ~s kört'lyezetkátosodás (kíváltó és befolyáSoló tétlyezök), javUló biotóp v~lem ··

a. mennyiségi növelés nem jellemző b. rendszeres talaj- és talajállapot kontroll szükséges c. időnként talajállapot javító növények termesztésének szükségessége d. szervesanyag reciklikáció szük:séges e. - időnként mélyítő művelés és forgatás szükséges - talajtakarás alkalmazási előnyeinek és hátrányainak gondos mérlegelésével f gradáció előfordulhat g. folyamatosság szükséges

l.. változatos talajvédő m6dszerek alblm~á.nak. mikségessége

Az integrált, más kifejezésekkel alkalmazkodó/ertékőrző talajhasználatban, a korábbiakból csak azok a módszerek és fogások találhatók meg, amelyek hosszabb időszakot tekintve is alkalmasak a gazdálkodás kockázatának és a környezeti ártalmak csökkentésére (4.4. táblázat). Pl. ha az 104

ún. 'piacképes növények' többsége az elővetemény hatás szempontjából kedvezőtlen,

a talajok biológiai tevékenységét javító másod/köztesnövények ajánlott zöldtrágyaként, vagy tápanyag visszatartó védő növényként (catchcrop). A szervesanyag reciklikáció ugyancsak fontos, és feltétele, hogy a talajba munkált tarlómaradványokon ne legyenek a következő növényt károsító kártevök, vagy kórokozók. tennesztése

4. 5. táblázat A modern extenzív talajhasználat jellemzői Időszak:

az 1990-es évektől rendszer: monokultúrás, vetésváltó (bi-trikultúrás)

Földművelési

Jellemzök a. termés b. termeszthetőség c. növény d. trágya e. talajművelés f. növényvédelem g. gyomirtás h. ene~giaráfordítás í. eszköz-szint k. tanulási igény !. tlilajkároSítás

gazdálkodási szinthez mért talajtermékenység, növényvédelem kevés, 'piacképes' (bi-tri-kultúra) műtrágya, kisiközepes adagok sekély, forgatás (művelés) nélküli kémiai, esetenként biológiai kémiai/mechanikai általában alacsof!Y, időnkénti magas magas (kevés eszközzel) nagy Változó, részbetrkezelhetö

Előnyök

a. a tervezett (kis, közepes) szint elérése, tartása b. közepes termőhelyekre, nagy táblákra, tömegterhelésre d. csekély kémiai terhelés e. a csökkentett művelés előnyei

h. energiaráfordítás megtétülése a sekélyművelés évei alatt i. folyamatos fejlesztés k. innováció l. erózió, defláció csökkentésére is -alkalmas

Hátrányok b.

minőségi

termék elöállítására nem alkalmas

c. kedvező biológiai hatások hiánya d. változó hatékonyság e. periódusos mélyművelés hiánya f kémiai terhelés veszélye, vegyszer-rotáció SZükségessége g. gyomrezisztencia kialakulhat h. periódusonként nagy energia ráfordítás szükségessége í. tökeigény k. nagy tanulás !séi!Y. .·l.· am'élyebb talaj~~k időnkenti javítása

nélkül al~ kockázatos···

Az extenzív talajhasználat modem változatában (1990-es évektöl) a tennesztett növények köre szűk, az elővetemény-hatás kihasználása - a kevés növényből adódóan -, esetenkénti. Piac központúság jellemzi, ugyanakkor, inkább a tömeg, mint a minőség előállítása jellemző. Esetenként, ha a talaj 105

pihentetése közvetett hasznot hozhat, ún. regeneráló noveny is bekerül a sorrendbe. Kevés, de korszeru gépet használnak nagy hatékonysággal. A talajvédelem a minimalizált termesztéstechnológiából (Pl. sekélyvagy sávos műveléses, direktvetéses) következően megfelelő, talajszerkezet kímélő és a nedvesség vesztést csökkentő. Ugyanakkor művelőtalp-tömörödés alakulhat ki a felszínhez közel. A többségében alacsony kémiai terhelés miatt elgyomosodással, vagy a gyomrezisztencia eseti kialakulásával is számolni kell. Ez a mód tápanyagokban közepesen ellátott termőhelyekre való, tömegáru, vagy energianövény előállítására (4.5. táblázat). A talajmozgatás csökkentése, és a felszín idényen kívüli fedettsége következtében a modem extenzív talajhasználat alkalmas az erózió és a defláció megakadályozására, vagy mérséklésére.

4.2. A talajhasználat és a gazdálkodás átalakitásának szükségessége A hagyományos mezőgazdálkodás során sok kár éri a környezetet (ECAF 1999). A káros hatások kimutathatók a globális klimaváltozásban (a széndioxid kibocsátás növekedése folytán), a talajok romló állapotában, és a biodiverzitás (az élővilág sokszínűsége, sokfélesége) csökkenésében. Hozzájárul a károkhoz a tarlómaradványok elégetése, a talajok mély forgatása pl. gyomirtási célból, vagy a több menetes magágykészítés (a talajok elporosodása miatt) is. A hagyományos gazdálkodás (a talajhasználat és a művelés együtt) fokozza a talajtömörödést, az eróziót, a deflációt, a talajok minőségének, szerves anyagának és termékenységének csökkenését, a folyóvizek kémiai szerekkel való elszennyeződését. Az intenzíven hasznosított (V.ö. 4.3.-4.3.1. táblázatok adataival) talajok szerves széntartalma az elmúlt ötven év alatt a felére csökkent. Jórészt emiatt romlott a talajok szerkezeti állandósága, hordképessége, víztartó képessége, puffer kapacitása, és biológiai tevékenysége. Növekedett a talajok erózióval és a tömörödéssei szembeni hajlama, és csökkent az aszály hatásaival szembeni ellenállása. Mindezek a kedvező körülmények megvalósítására törekvő és azt fenntartható mező gazdaság akadályává válnak. kezdődő

mezőgazdasági

és környezetvédelmi politikáját ötvöző Agenda 2000 (Strasbourg, 1997 július) tervezete szerint a környezetvédő mezőgazdálkodásra való áttérés fontos feltétel a kedvezőtlen ökológiai hatások kiterjedésének megelőzésében. A siker érdekében technikai és technológiai módosításokra van szükség, amelyek közül néhány gyökeresen különbözik a hagyományostól (Utalva pl. a Az Európai Uniónak a 2000. évvel

106

szántásra alapozott, vagy a mulcsot hagyó technológiák közti különbségre ). A hagyományos és a korai intenzív talajhasználatra jellemző környezeti károkban a művelés befolyásoló és súlyosbító szerepe mutatható ki. Ezek a károk - hazai viszonylatban- az alábbiak: •

Gyakori, és talajállapot indok nélküli mély szántás, vagyis a mindenáron való szántás. Feltehetően nem esik korlátozás alá a hosszabb sekélyművelési, vagy művelés nélküli időszakot időnként megszakítá szántás, és főként nem a talajok mélyebb rétegeit (25-45/50 cm közötti) javító talajlazítás. • A sokmenetes, a szerkezetet elporosító elmunkálás és magágykészítés. Erre a rossz minőségű, erősen rögös alapművelés, hatástalan (megfelelő eszközök hiányában) elmunkálás, vagy egyéb mulasztás esetén (Pl. az elővetemény tarlójának kiszárításakor) van szükség. • A talajfelszín csupaszon hagyása, és kiszárítása aratás után, nyári időszakban. A. mulasztás következménye a száraz talaj felrögösítése, a nagy energiaigény, és közvetett környezetszennyezés. Ezzel szemben, a hazai viszonyok között kedvező elbírálás alá eshet a felszín takarása zúzott szalmával, tarlómaradványokkal, legalább az alapművelésig. • A talaj taposása és káros - nem művelési célú - tömörítése, a tömör rétegek további vastagodása. A tömörödött, leromlott talajállapot alkalmatlan az időjárási szélsőségek enyhítésére. Elhanyagolt, kultúrállapotukban leromlott talajokon kockázat nélkül nem csökkenthető az alapművelés mélysége, az elmunkálás-igény miatt a művelési rendszer menetszáma, és ily módon lehetetlen a költségek mérséklése.

4.2.1. Talajhasználat Magyarországon az 1990-es években és az ezredforduló után Magyarországon az 1990-es években egyidejűleg több talajhasználati mód alkalmazása figyelhető meg. A tőkeszegény kisbirtokokon korai extenzív, vagy hagyományos, a középbirtokokon hagyományos, korai, és modern intenzív, és - kisebb arányban - integrált hasznosítással gazdálkodtak. A nagyobb birtokokon ugyancsak változatos volt a talajok hasznosítása. A korai intenzív használat a tőkeerőtől fuggően korszerűsödött, és ily módon fokozatosan csökkent a talaj és környezet károsítása is. Rosszabb esetben a gazdálkodás visszafejlődött a hagyományos gazdálkodás szintjére. Az integrált talajhasználat aránya - jóllehet az 1980-as években sem 107

volt még meghatározó - az évtized elején visszaesett, majd a 2000. év küszöbén - az EU környezetvédelmi elvárásaival összefiigg~ben - némileg kiterjedtebbé vált, és szinte valamennyi birtokméretnél. Perspektivikussága folytán az integrált talajhasználat kiteijedése várható a jövőben. Elsősorban a környezeti károkkal tartósan sújtott korai intenzív és hagyományos hasznosítású területeken indokolt a gazdálkodás gyökeres átalakítása. A modern extenzív talajhasmáJat a tőkeerős nagybirtokok területeinek egy részén válhat be tömegtermelésre, vagy energianövények termesztésére. A modern intenzív talajhasmáJat létjogosultságát - bár fokozatos csökkenése előre jelezhető - az ily módon, gazdaságosan termeszthető növények köre (Pl. cukorrépa, vetőmag búza, kukorica és napraforgó, valamint az utóbbi három növény árunövényként termeszíve) és vetésterületi aránya támasztja alá. Az új évezredben a szántóföldnek megtartott területeket termőhelyenként változó arányban - modern intenzív, modern extenzív és integrált módon hasznosíthatják. Negyedikként a bio- é.'.Jvagy az organikus talajhasználat vehető számításba, a hazai viszonyokhoz igazodóan kívánatos arányban. A modern intenzív mód - kedvező és közepes termőhelyeken - területi aránya a kezdeti növekedést követően fokozatosan csökken egy ésszerűen meghatározott szintig. A modern extenzív mód - közepes és gyengébb, de termesztésre még alkalmas tennőhelyeken - területi aránya fokozatos növekedés után éri el az ésszerűnek megállapított szintet. A jövőben a modern intenzív és extenzív hasznosítás együttesen a szántóföldek 50 %-án valósulhat meg. A szántók területének másik felét integrált módon hasznosítják majd. E mód gyorsabb terjedésének jelenleg a kedvezőtlen talajállapot és a gyomosodás szab gátat. A talajok fizikai és biológiai állapotának javulása várható egy korábbinál kímélöbb hasznosítási módra való áttérést követően. Gyorsabb és hatékonyabb javulást hozhat a talajhasználat és a művelési rendszer tartós harmóniája. A biolorganikus talajhasználat elsősorban a különlegesen érzékeny, a korábban hagyományosan, vagy intenzív módon hasznosított területeken alakulhat ki, az igények szerint szélesedve.

4.2.2. A talajhasználati módok és a növénytermesztés A szántóföldi növények helye a talajhasználatban a termőhely, vagy a termesztési cél alapján állapitható meg. Egyes növények csak a jobb, míg mások valamennyi termőhelyen termeszthetők. A termesztési cél is fontos, 108

mivel a minőségi és a mennyiségi tennék előállítása eltérő ráfordítást és gyakran eltérő technológiai követelményeket támaszt a tennelő elé. Az alábbiakban négy növény példáján tekintjük át a tennesztési lehetőségeket. Őszi búza

Az őszi búza tennesztése a tennőhely és a termesztési cél alapján másmás talajhasználathoz sorolható. A termőhely szerint: - jobb tennőhelyeken: integrált és modem intenzív, - közepes termőhelyeken: modem extenzív, modem intenzív hasznosítással, - gyengébb tennőhelyeken (amennyiben nem indokolt erdő-, vagy gyeptelepítés): modem extenzív hasznosítássaL A termesztési cél szerint: - vetőmagnak: modem intenzív és integrált, - étkezési célra és export céltennelésre: integrált és modem intenzív, - takarmánynak, és ipari felhasználásra: modem extenzív, és néhány évig még modem intenzív hasznosítássat

Az őszi búza művelési rendszereit a termone/y és a termesztési cél mellett a gazdaságosság módosítja: • a csökkentett rnenetszámú, a talajok szerkezetét kímélő művelés bármely termőhelyen indokolt. • figyelembe kell venni az elővetemény után maradt talajállapotot, annak fenntartására, vagy a javítására kell törekedni fiiggetlenül a tennőhelytőL • a minőségi termelés jobb talajállapotot feltételez, de a jobbat nem feltétlenül több beavatkozással kell elérni (előnyös lehet a teljes felületi forgatásos, vagy forgatás nélküli mód után alkalmazott kombinált elmunkálás és vetés). • tömeg tennelés esetén sem engedhető meg a rosszabb talajállapot ugyanakkor egyszerűbb művelési- és vetési rendszerek alkalmazhatók (Pl. vetőkultivátoros, direktvetéses ). Kukorica A kukorica termesztése jobb termőhelyeken nagyobb, közepes kisebb arányban kívánatos. Gyenge termőhelyeken legfeljebb saját hasznosításra ajánlható a termesztése. -jobb termőhelyeken: modem intenzív és integrált, - közepes termőhelyeken: modem intenzív és modem extenzív hasznosítással célszerűbb a termesztése. tennőhelyeken

109

A termesztési cél szerint: vetőmagnak modern intenzív és integrált, - étkezési célra (csemege, pattogatott, konzerv): integrált, - export céltermelésre: modern intenzív, takarmánynak, és ipari felhasználásra: modern extenzív és modern intenzív hasznosítássaL Az intenzív termesztésben feltehetően megmarad a szántás. Ahhoz, hogy a szántásos technológia környezetkímélőbb legyen a mostaninál, módosítani kell a szántás módszerét és eszközét (ágyeke helyett váltvaforgató eke, kombinált elmunkálóval járatva), az elmunkálás módját (alapműveléssel egy menetben), a magágykészítést (egy menetben és jó minőségben), és a nem túl távoli jövőben a vetés módját is. A talaj mélyebb rétegeinek fizikai állapotát a drágább mélyítő szántás helyett középmélylazítással lesz célszerűbb javítani. A forgatás nélküli alapművelés alkalmazási feltétele a kukorica esetében a l O cm alatti talajréteg kedvező állapota. Amennyiben kedvező, bármely talajhasználathoz (intenzív, integrált-alkalmazkodó, extenzív) igazítható. Az extenzív hasznosítás alapművelés, vagy művelés nélküli változatokat is felölel (vetőkultivátoros, direktvetéses). A sekély, forgatás nélküli módok környezetvédelmi megítélésből jórészt előnyösek, azonban az alkalmazásuk kockázata - különösen a minőségi k:ukorica termesztésben - is több. A forgatás hiánya a termesztésben nem hátrányos, ha a talaj nincs elgyomosodva és a mélyebb rétegek nem tömörödöttek.

Cukorrépa A cukorrépa termesztése, figyelemmel a növény igényességére, csak a legjobb termőhelyeken célszerű. Az egységnyi területen jobb gyökér- és cukorhozam elérése modem intenzív talajhasznosítással, és színvonalas, a talaj mélyebb rétegeinek állapotát javító műveléssel (középmélylazítás, lazítással kombinált szántás) lehetséges. A cukorrépa majdani termesztésénél az integrált talajhasználat is figyelembe vehető. A forgatás és a mélyművelés periódusos alkalmazása az integrált hasznosítású talajokon alapvető művelési feladat. lly módon a cukorrépa lehet az egyik olyan növény, amely alá mélyebben művelnek, vagy szántanak. A kémiai anyagok használata korlátozott ugyan, de a mellőzésről szó sincs. Az integrált használattal szemben támasztott környezetvédelmi elvárások pedig megfelelő esélyt adnak a vegyszergyártóknak a kímélő szerek 110

megfizethető

áron való elöállítására. Az EU csatlakozást megelőzően a cukorrépa ezzel a talajhasználati móddal csak fokozott gondossággal tenneszthető. A legnagyobb akadály országszerte a kártevő-kórokozó gócok felszaporodása, valamint a rossz talaj állapot. A nyugat-európai integrált cukorrépa tennesztési rendszerekben új módszer a tápanyag visszatartó növény (catch crop) után maradt mulcsba vetés. Pl. kalászos-kapás sorrend esetén az őszi/tavaszi kalászos gabona betakantása után közvetlenül, a még kedvező állapotú (nem kiszáradt) tarló talajába télen elfagyó, de a talaj állapotára kedvező hatású növényt (mustár, olajretek, facélia, egyéves pillangós) vetnek. Ezek a növények sűrű vetésűek, ily módon korlátozzák a gyomkelést, védik a talaj felszínét, gyökérzetük mélyebbre hatoló, felveszik a talajból a gabona által fel nem használt tápanyagokat. Talajba munkálásuk idejére eltérő ajánlások vannak (Pl. Ausztriában december elseje). Lényeges, hogy a kritikus időszakokban védjék a talajt. A környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében egyre kevesebben vállalják az adott terület decemberi felszántását, mivel a többségében nedves, beázott talajon lerontanák a védőnövény talajszerkezet javító hatását. Ilyen megfontolásból kerülik a tavaszi szántást is, helyette, a cukorrépa alá is, a talaj szerkezetét kímélő eljárást választanak (Pl. kultivátoros, kombinált magágykészítéssel és vetéssel).

Napraforgó A napraforgó tennesztése a termőhely és a termesztési cél alapján: A termőhely szerint: - jobb termőhelyeken: modem intenzív, és integrált, - közepes tennőhelyeken: modem extenzív, modem intenzív hasznosítással, - gyengébb tennőhelyeken (amennyiben nem indokolt erdő-, vagy gyeptelepítés): modem extenzív hasznosítással tenneszthető. A termesztési cél szerint: - vetőmagnak modem intenzív és integrált, - étkezési célra és export céltennelésre: modem intenzív és integrált, - egyéb ipari célra, és madáreleségnek modem extenzív, és modem intenzív hasznosítással tenneszthetö. napraforgó műve/ési rendszerében a kevés menetszámú, az után maradt talajállapotot fenntartó, vagy azt némiképp javító megoldások alkalmazása célszerű. A periódusos mélyítő műveléssel a modem intenzív és az integrált talajhasznosítás környezetvédelmi előnyei növelhetők. Ugyanakkor modem extenzív hasznosítás esetén sem lehet lemondani a talajok mélyebb r~tegei állapotának időnkénti helyreállításáról. A

elővetemény

lll

A napraforgó termesztése, periódusos mélyítő művelési rendszer alkalmazása esetén a jobb termőhelyeken a mélyítés utáni 2~ vagy 3. évben, közepes, és még inkább a gyenge termőhelyeken az l. évben célszerű. A szántásos alapművelés és/vagy a középmélylazítás minőségi termelés esetén indokoltabb. A talajállapottól függően alkalmazható sekély, forgatás nélküli alapművelés is, de ekkor figyelembe kell venni az utónövény alá tervezendő alapművelés mélységét és módját is. A napraforgó - közepes termést tervezve, vagy energianövényként hasznosítva - extenzív módon is termeszthető, ekkor számításba vehetők a vetőkultivátoros és a direktvetéses rendszerek.

A vetésmódok, és egyáltalán a talaj-előkészítés módszere más-más megítélést kaphat a jelenlegi gyakorlat, valamint az EU környezetvédelmi elvárásai szemszögéből. A jelenlegi gyakorlat talaj- és környezetvédelmi megfontolásból túlhaladottnak, a talajok állapotának (tömörödött, szerkezetében elporosított) ismeretében károsnak minősülhet. Az EU környezetvédelmi programjaiban javasolt módszereket a hagyományosan gazdáikadók ma még kétkedéssel fogadják (különösen a tarlómaradványokat a felszínen, vagy a sorok között látva). Az új művelési- és vetésmódok objektívebb megítélését a kedvezőtlen időjárási körülményekhez való jobb alkalmazkodás alapozhatja meg (részletesen az 5. fejezetben).

4.3. A talajhasználat és a talajművelés kapcsolata Az alfejezetben történeti

áttekintéstől

sem tekinthettünk el. A korábbi alapot adnak a jelen

időszakok gazdálkodási és művelési tanulságai biztosabb művelési és talajvédelmi gondjainak megoldásához.

A talajhasználati módok és a sorrendje a 4.6. táblázatban található.

művelés fejlődési

korszakainak

időbeli

A miivelés fejlődésének kezdeti, valamint a belterjes gazdálkodásra áttérés korszaka alatt a talaj hasznosítása extenzív módon történt. A művelés fejlődésében előbb a gép-és szakismeret hiány (kihatása kedvezőtlen), majd a növénytermesztés növekvő igényei (hatásai a művelésre kedvezőek) voltak meghatározóak. A sokszántásos műve/és elte:rjedésével vette kezdetét a hagyományos talajhasználat A kezdetben még korszerűnek minősíthető művelés (rendszeres, forgatásos, teljes felületi, időnként mélyítés) a századfordulóhoz közeledve egyre inkább a talajszerkezet romlást növelő tényezővé vált. A gyakori talajmozgatás és szántás kárainak enyhítésére dolgozta ki Cserháti Sándor az okszerű művelés elveit, amelyben nem javasolt több beavatkozást, mint amennyi a biztonságos termesztéshez feltétlenül szükséges. 112

4.6. táblázat A talajhasználat és a talajművelés fejlődéseMagyarországon Talajhasználati módok 1000-1860: Korai extenzív

Aművelést

befolyásolja gép- és szakismeret hiány(-) a növénytermesztés növekvő

1860-1960: Hagyományos

igényei(+) a talajszerkezet romlás(-) a talajhoz alkalmazkodás (+) időjárás-és

vonóerő

fiiggés (-), javuló talajállapot (+)

1960-1980: Korai intenzív

A talajművelés fejlődésének korszakai l. Kezdeti (l 000-1600) 2. A belterjes gazdálkodá sra áttérés (1600-1800) 3. A sokszántásos művelés (1750-1900) 4. Az okszerű művelés (1860-1930) 5. A hagyományos művelés (1900-1988) 5.1. J(JasszEkus, igaerőre alapozott (1900-1960) 5.2.Átmeneti, részlegesen gépesített {1920-1970) 5.3. Iparszerű, gépesített

javuló gépesítettség {+), {1975-1988) a mechanikai hatások túlbecsülése (-) a takarékosság és a 6. A takarékos és kímélő 1980-: talajvédelem Integrált művelés (1975-1988) összhangja (+) Modern intenzív ökonómiai 1988-2000: EgyidejU/eg: 7. Az alkalmazkodó kényszer (-), müvelés (1988- ) hiányos Korai extenzív gépválaszték (-), Hagyományos 7.l. A hanyatlás romló talajállapot (-) Korai intenzív szakasza (1988-2000) 2000-: EgyidejU/eg 7.2. Atmeneti szakasz a talaj-és Modern íntenzív (2000-) környezetvédelem Modern extenzív szükségessége (+) Integrált a kedvező talajállapot ?2010-: EgyidejU/eg 7 .3 . A talaj- és kialakításának és Integrált környezetvédelem fenntartásának igénye Modern extenzív szakasza (?20 l O- ) (+) Modern íntenzív (+) = kedvező befolyás; (-) = kedvezőtlen hatás

113

A hagyományos talajhasználat uralkodó művelési rendszere ugyancsak hagyományos, amely teljes felületi, szántáson alapuló, és több menetes. Három szakaszra osztható a gépesítettség alapján. A klasszikus, igaerőre alapozott szakaszban az időjárás- és a vonóerő-fuggés határolja be a művelés lehetőségeit. Az átmeneti szakaszban a vonóerő egyidejűleg iga, vagy gép (gőzgép, és traktor). Átmenetileg a talajok állapota is javult (V.ö. Baross László, Manninger G. Adolf, és Gyárfás József adott időben megjelent írásaival). A korai intenzív talajhasználat évei alatt a hagyományos művelés több (sok menet, gyakori szántás, talajállapottal nem indokolható mélyszántás) megtalálható a művelés gyakorlatában. A hagyományos művelés utolsó szakasza, az iparszerű, gépesített rendszerek alkalmazásával utólag is ellentmondásosnak minősíthető. A gépesítettség fejlődése kedvezőnek, de túlbecsülése összességében inkább károsnak mondható. A takarékos művelés a további károk megakadályozása, valamint a művelési költségek ésszerű csökkentése céljával nőtt ki az iparszem rendszerekbőL Voltaképpen az okszerű művelés sokszántásos rendszert felváltó kedvező hatásával rokonítható. Ily módon válhatott az integrált talajhasználat kezdeti éveinek meghatározó művelési gyakorlatává. Az időszak azonban túl rövid volt ahhoz, hogy a talaj kímélése és a - talaj állapotának romlását nem fokozó - ésszerű takarékosság a hagyományokhoz ragaszkodó földművelők természetes felfogásává váljon.

jellemzője

Az 1988-2000 években egyidejűleg három, korábban kialakult talajhasználati mód is jelen van a mezőgazdálkodásban, mégpedig a korai extenzív, a korai intenzív, és a hagyományos. Ezen időszakra esik az alkalmazkodó művelés hanyatló szakasza, amelyre a hiányos gépválaszték, és fokozatosan romló talajállapot jellemző leginkább. Az alkalmazkodó művelés átmeneti szakasza a talaj-és környezetvédelem szükségességének felismerésével kedvezőnek minősíthető. Jóllehet, a széles, a talajok állapotához alkalmazkodó gépválaszték hiánya jelentősen nehezíti a talajvédő művelés kiszélesedését, de számos, biztató jel (a kímélő művelésre alkalmas gépek iránt fokozatosan növekvő igény, egyes közép-, és nagybirtokokon a kímélő művelés talajállapot javító hatásai) utal a kedvező változásokra. modern talajhasználati módok, valamint az alkalmazkodó művelési rendszerek között több a közös vonás. Mégpedig: • tartós talaj- és környezetvédő hatás (erózió, defláció, tömörödés, vízelfolyás, vízlefolyás csökkentése és gátlása), • műveléssel, vagy bármely termesztési módszerrel, eljárással okozott A

114

• • •

•

talajkárosítás (taposás, tömörítés növényvédelmi beavatkozások, vagy betakaritás során) esetén hatásos javítás, lehető rövid időn belül, száraz időjárás esetén a talaj nedvességveszteségének csökkentése, időszakos csapadék többlet esetén a talaj víznyelő és vízáteresztő képességének létrehozása, a növényvédelmi célú kémiai szerek, valamint a trágyaanyagok felhasználásának elhagyása, vagy csökkentése, hatékonyságuk növelése, káros felhalmozódásuk, elmozdulásuk megakadályozása, a kedvező talajállapot fenntartása lehető hosszú ideig.

A modern talajhasználati módok változatossága (integrált, modern extenzív, modern intenzív) a környezetvédelem felkarelásával összhangban a különböző termesztési célokhoz igazodó, fenntartó müvelési rendszerek alkalmazásának hátterét biztosítja. A fenntartó művelés a jövőben, a környezetre, egyúttal a növénytermesztés biztonságára gyakorolt, tartósan előnyös hatásaival amodern talajhasználat nélkülözhetetlen elemének tekintendő.

4.4. Land Use- Evaluation of land use forms - Summary Land use is characterízed by the crop sequences, crop production technologies, induding tillage. Land use is appropriate if the soil protection is harmanised with demands of the crop to be grown under prevailing farming condition. An econernic crop production and soil conservation is to be realised without increasing the risks of environment even in the long term. Land use is disadvantageous in case the tillage technology or its certain elements damage or debate the soil quality or the environment. Land use can be classified by its elements on the soil and the environment and by the farming purposes: early extensive (from the heginning tili 1860), conventional (1860-1960), early intensíve (1960-1988), integrated (1980-), modern intensíve (1990-), modern extensive (1990). We compared the land use patterns in accordance with ll characteristics, which are: yield, productivity, crop, manure, soil tillage, crop protection, weed management, energy consumption, level of tools, training demand, soil damage. The evaluation ofthese factorsis in the chapter 4.1. Soil and environment damage has started when people begun soil tillage. Soil damage worsened through the conventional and early intensíve land use patterns. The need ofland use and farming is explained in the chapter 4.2. The EU environmental protection view suggest that frequent ploughing, repeated processes that make soil structure dusty, leaving the soil surface clean, treading of the soil and its hannful compaction are ali concomitants of the conventional and intensíve tillage. To prevent soil from fi.rrther damages modern land use Qatterns and special tiliage should be adopted. 115

In the new century those lands that are for tiliage should be utílised by modem intensive, modem extensive and integrated land. use pattems in Hungary (subsection 4.2.1.). The modem intensíve pattem - in good and medium sites - after an expanding period, gradually decreases to a defmite leve1. The modem extensive method - in average and poor-quality sites that can be cultivated - will reach its definite level after a gradual growth. In the future the modem intensíve and extensive utilization can be attained on the 50% of the arable sites. On the other 50% of the area integrated land use pattem will be applied. A higher efficiency can be reached by a permanent hannony of the land use pattem and its tiliage systems. The fourth trend might be the bio/organic/ecological land use pattem, which will and should be probably used on the high sensitíve areas. There is an evaluation of the demand of winter wheat, maize, sugar beet and sunflower based on their site, the productíon purpose, the land use and the tillage relations (subsection 4.2.2.). Finally, we examined the relation between land use and tillage and summarised the characteristics of the modem tillage and farming methods that maintain soil condition (chapter 4.3.).

Táblázatok jegyzéke- List of tables Táblázatok 4.1.A korai extenzív talajhasználat

Tables 4. l. F eatures of early extensive land use

jellemzői

4.2. A hagyományos talajhasználat

4.2. Features of conventionalland use

jellemzői

4.3. A korai és modern intenzív talaj használat jellemzői 4.4. Az integrált talajhasználat jellemzői 4.5. A modern extenzív talajhasználat

4.3. Features of early and modem intensíve land use 4.4. Features of integrated land use 4.5. Features ofmodem extensive land use

jellemzői

4.5. Irodalom Birkás M. 1997, 1999. Talajhasználati módok Magyarországon. Kézirat az l\-fKMFKFP-B-2020 kutatások anyagához, Gödöllő. Birkás M.-Krisztián J-Nagy J. 1999. Talajhasználat és talajvédelem. In: Növénytermesztés és környezetvédelem (szerk. Ruzsányi L.-Pepó P.) MTA Agrárt. Oszt.Bp, 19-29. Drimba P.-Nagy J. 1998. A talajművelés hatásának eredményei a kukoricatermesztésben., a kockázat figyelembevételével. N övénytermelés, 4 7 .l. 59-70. ECAF 1999. Conservation Agriculture in Europe: Environmental, economic and EU policy perspectives. European Conservation Agricultural Federation, Brussels. Filep Gy.-Blaskó L. 1997. The role of arnelioration in agriculturalland use. In: Land use and soil management (Ed. Filep, Gy.) Agricultural Univ. Debrecen, 68-85. GyőrftY B. 1995. Különböző nézetek a talajművelés céljáról és hatásairóL Agrofórum, 6. 10. 1-4. 116

Jolánkai M. 1998. Technológiai elemek hatása a tápanyag-visszapótlásban, a tápanyagok érvényesülésében és hasznosulásában. Gyakorlati Agrofórum, 9. 13. 19-22. Kádár I. 1997. Földművelésünk NPK mérlege, 1990-1997. GyakorlatiAgrofórum, 8.8.16.

Kemenesy E. 1972. Földművelés-Talajerő gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 29-30., 297-360. Kismányoky T. 1993. Földművelési rendszerek. In: Földműveléstan (szerk. Nyiri L.) Mezögazda Kiadó, Budapest, 405-420. Kismányoky T. 1997. Vetésforgók, trágyázási rendszerek, és a fenntartható növénytermesztés összefuggései. Gyakorlati Agrofórum, 8.2. 46-49. Nagy J. 1997. Effects of tillage, fertilization, plant density, and irrigation on maize yield. ln: Soil, p1ant and environment relatioosbips (Ed. Nagy, J.), DATE, Debrecen, 3344. Nagy J.-Rátonyi T. et al. 1997. lnterrelations of soil cultivation systems and fertilization. ln: Land use and soil management (Ed. Filep, Gy.) Agr. Univ. Debrecen, 194-207. Németh T.-Várallyay Gy. 1998. A trágyázás és a tápanyag-utánpótlás jelenlegi helyzete és lehetöségei. Gyakorlati Agrofórum, 9.13. 2-4. Pepó P.-Nagy J. 1997. Sustainable land use in Trans-Tisza Region. In: Land use and soil management (Ed. Filep, Gy.) Agr. Univ. Debrecen, 34-55. Pepó P.-Ruzsányi L.-Nagy J. 1997. Sustainable crop managementincereal production. In: Soil, plant and environment relationships. (Ed. Nagy, J.), DATE, Debrecen, 51-67. Ruzsányi L. !996. Az aszály hatása és enyhítésének lehetöségei. In: Éghajlat, időjárás, aszály (szerk. Cselötei L.-Harnos Zs.) Akaprint, Budapest, 5-66. Ruzsányi L.-Pepó P. 1999. A növénytermesztés és a környezet rninöségének összefuggései. In: Növénytermesztés és környezetvédelem (szerk. Ruzsányi L.-Pepó P.) MTA Agrártud. Oszt.Budapest, l 0-18. Sipos G. 1972. Földműveléstan. Mezögazdasági Kiadó, Budapest, 305-320. Sipos S. 1978. Földművelési rendszerek. In: Földműveléstan (szerk. Lörincz J.), Mezögazdasági Kiadó, Budapest, 304-314. Talajművelés, uo. 156-266. Várallyay Gy. 1997. A mezőgazdaság szerkezetátalakításának veszélyei a talaj- és vizkészletekre, és ezek elhárításának lehetöségei. A talajok állapota és a növénytermesztés esélyei. Workshop, Gödöllő, 1997 aug. 29. Kiadv. (szerk. Gyuricza Cs.) 4-5.

4.6. Szószedet- Vocabulary (* Antal J. defmíciója - definitions from

J. Antal)

Talajhasználat: a művelési ág, a termesztett növények és a tennesztési módszerek összessége. Szántóföldi talajhasmálat: a különböző biológiai tgenyű és hatású növények és termesztési módszereik együttese. Talajhasmálati módok Magyarországon: korai extenzív, hagyományos, korai intenzív, integrált, modern intenzív, modem extenzív, bio/organikus. Land use: land use categories, crops and crop production methods and technologies. Arable land use: arable crops characterízed by dift'erent biological demand and impact and those production technologies. Land use patterns in Hungary: early extensive, conventional, early intensive, integrated, modern intensive, modern extensive, bio/organic. 117

Talajhasználati módok minősítési szempontjai: termés, termesztnövény, trágya, talajművelés, növényvédelem, gyomszabályozás, energia-ráfordítás, eszköz-szint, talajkárosítás, tanulási igény. Criteria of the quallfication on land use patterns: yield, productivity, crop, manure, soil tillage, crop protection, weed management, energy conswnption, level of too ls, soil damage, training demand. hetőség,

Talajvédelem: a talajpusztulás megakadályozása, hatékony védelem a környezet és/vagy a gazdálkodás fenntartása érdekében. SoiJ protection: prevention of soil degradation and effectual protection for the maintaining of the environment andlor farming. Hagyományos talajművelés: A teljes felszínt megmunkálják, a talajrendszerében a legmélyebb (alapozó művelésre) ágyekét használnak. A növények fejlődéséhez kedvezőnek vélt talajállapotot az ésszerűnél több menettel, nagy idő-, energia-, és költség felhasználással érik el. A talaj állapotához alkalmazkodás esetleges, a kevésbé hatásos művelési beavatkozások isméttése tipikus. Conventional/traditional tiliage characterised by the tiliage of the whole surface and use ploughing. The soil condition fitting to the crop requirements is obtained using more time than is reasonable, and with higher energy costs. Therefore, conventional tiliage is typicaily "multi-traffic". előkészítés

Energiatakarékos művelés: a tennesztendő növény igényének megfelelő talajállapot a termőhely körülményeihez szabott lehető legkevesebb eljárással és menettel teljesül. Tiliage is energy saving if the soil condition, which meets the demands of the crop to be grown, is obtained with minimwn nwnber of tiliage operations considering the soil states. Kímélő talajművelés: A tennesztendő növény igényeinek teljesítése során újabb kárt nem szenved, vagy javul a talaj fizikai-biológiai állapota. Soil conservation tillage. if the soil is not damaged during the fulfilment of crop demands, or its physical and biological state is improved.

Alkalmazkodó művelés: A termőhelyi és a gazdálkodási feltételeknek legmegfelelöbb növény/ek termesztése olyan takarékos és kímélő módszerekkel, amelyek hosszabb időszak alatt sem növelik a gazdálkodás kockázatát. Adaptable tiliage is harmonization of the soil protection with demands of the crop to be grown on the given land under prevailing farming condition. This type of tillage aims at economic crop production and at soil conservation, without increasing the risks of crop production (farming) even in the long term.

118

Fenntartó talajművelés: A talajállapot által a növénytermesztés és a környezetvédelem közötti hannónia megteremtése, a kedvező talajállapot megőrzése, kedvezőtlen változások eseténjavítása. Sustainable soil tillage: hannonization of crop prodoction with environment conservation by the soil condition, maiutaining of the favourable soil condition and soil condition development in the case of an unfavourable physical changes. Talaj kultúrállapot: A talaj fizikai, biológiai és kémiai állapotának hannóniája: kedvező, vízálló szerkezet, hordképesség, művelhetőség, levegő-, hő- és nedvesség forgalom, kedvező biológiai tevékenység, tápanyag ellátartsági szint, és gyommentesség. Culture condition (of soil): Harmony of physical, biolagical and chemical condition in the soil: favourable, water stable soil structure, bearing capacity, workability, air-, heat- and water movement, favourable biolagical activity and available nutrient supply, and lack of weeds. Talajérettség: a fizikai (szerkezet, nedvesség, levegő, hő), a kémiai (tápanyagok, kémhatás), és a biológiai (aerob mikrobák, földigiliszták tevékenysége) tényezők kedvező összhangja. A talaj beéredett állapotában művelhető legjobb minőségben, a legkisebb károsítással és energiával. Mellowing of soil: Most favourable interaction among the physical (soil structure, moisture content, air, heat) chemical (nutrients, pH), and biolagical (activity of aerobe microbes and earthworms) soil factors. A soil can be tilled with the best quality and with the least damage and the energy in a mellowed condition. A talajművelés fejlődési korszakai Magyarországon: Kezdeti, Belterjes gazdálkodásra áttérés, Sokszántásos, Okszerű; Hagyományos, szakaszai: Klasszikus, igaerőre alapozott, Átmeneti, részlegesen gépesített, lparszerű, gépesített; Takarékos és kímélő; Alkalmazkodó, szakaszai: Hanyatlás, Átmeneti, Talaj- és környezetvédő, fenntartó. Eras of the development of soil tiliage in Hungary: First, Tuming a slight intensíve management, Multi-ploughing, Reasonable; Conventional: stages: Classical, animal-drawn, Intermediate, partially-mechanized, Industrialized, fullymechanized; Energy and soil conservation; Adaptable: stages: Stagnation, Intermediate, Soil and environment conservation, sustainable. Szántóföld*: Növénytermesztési és környezetvédelmi céllal rendszeresen gondozott földterület. Természetidegen állapot, mivel szakszerűtlen kezelése károsítja a termőképességet Gondos használata az eredeti állapotához képest növelheti a termőképességét. Arable land*: Land area under tiliage regularly, with the aims of crop production and environment protection. A non-environment-friendly status since an inappropriate use can be damaged the productivity. However the arable land using appropriately, the productivity can be increased considering an original condition.

művelt,

119

Termőhely*: A mező- és erdőgazdálkodás által hasznosított földterület, amely a környezet tagoltságától, fekvésétől és az éghajlé!ti adottságoktól fiiggően kisebb, vagy nagyobb területből képez egy-egy egységet.

Prodoction site*: land area utilizing by the agricultural and forest production, composing a unite from larger or smaller region aceording to environment circwnstances, sitnation and climatic conditions.

Szántófóldi termőhely*: A szántóföldi növények tgenye szerint közel azonos termőképességű és tulajdonságú talajtípusokból képzett egység. Arable site*: A production unit, composing approximately similar soil types and soil fertility aceording to crop demand.

120

Talajművelés

a fenntartható gazdálkodásban

(Birkás Márta) ,,Azok az ido"k már elmúltak, amikor a gazda és az ország megélt abból, hogy a földet csak karcolgatták" Gyárfás József 1928

5.1. Művelési követelmények a fenntartha tó gazdálkodásban 5.1.1. A

talajművelés

célja

A földművelés - Cato nyelvén (latinul) agri cultura. A kultúra egyik jelentése művelt állapot. A kultiváció (vagyis a művelés) valaminek a rendszeres gyakorlása, végzése, folytatása, nevelése, és fenntartása. Tehát magában foglalja a beavatkozást, ajobbítást és afenntartást is. A talajművelés céljának a megfogalmazása a klasszikusoktól máig az adott időszak törekvéseit felvállalva módosult. Cserbáti és kortársai az 1800-as évek végén úgy fogalmaztak, hogy jó álláshely kialakítására kell törekedni, a talaj termőrétegét termesztésre alkalmas állapotba kell hozni, és abban megtartani (a megtartásra törekvés a fenntartható gazdálkodás egyik ismérvének tekinthető). A talajállapot leromlást kiváltó tényezők felismerésével a művelést kritikusabban értékelték Új vonások különösen Kemenesy munkásságában fedezhetők fel: mindazt megközelítőleg helyreállítani, amit a talaj ősállapotától (amikor a talaj a legkedvezőbb állapotban volt) elszakadás után elvesztettünk. Ö úgy látta, a talajművelés az egyéves szántóföldi növények termesztése érdekében szükséges rossz, mivel évről- évre megbolygatják a talajéletet Ezért a talaj művelöjének a talajérettség megteremtésére és fenntartására kellene törekednie. Sípos Sándor (1978) megfogalmazásában ismét a növény igénye a hangsúlyosabb: mechanikai úton olyan fizikai állapot létrehozása, amely a talajban végbemenő folyamatok szabályozásával a termeszteni kivánt növény igényét optimálisan kielégíti. Az 1990-es években a művelés célját tágabban, és előbbre tekintve fogalmaztuk meg: a talaj szerkezetének és felszínének védelme, biológiai tevékenységének, nedvesség- levegő- és bőforgalmának kedvező befolyásolása (Birkás 1993). Az 1990-es évek közepétől, számításba véve az ökológiai és ökonómiai tényezők hatásait, a talajállapot leromlását, a változó évjáratok kedvezőtlen befolyását, valamint a talaj-és környezetvédelem sürgető elvárásait az alkalmazkodásra helyeződött a hangsúly.

121

5.1.2. A növények talajállapot igénye A szerzők többsége évtizedeken át a művelés legfontosabb céljául a növények igényének legjobban megfelelő talajállapot kialakítását jelölte meg. Ez a törekvés a növény szempontjából látszólag nagyon is hasznos. Ugyanakkor a növény számára kedvező lazultság, és aprázottság elérése során kárcsodhat a talaj szerkezete, ülepedés és tömörödés is bekövetkezhet Érdemes felidézni, hogy Cserháti az okszerű művelés megfogalmazásakor arra intett, minél kevesebb munkával hozzuk a talajt a növényeknek legmegfelelőbb állapotba. A kutatások eredményeként ma már számszerűen, fizikai paraméterekkel (talaj féleségenként elkülönítve is) kifejezhető és értékelhető, mely állapot legkedvezőbb a keléshez, és a növekedéshez. A legkedvezőbb állapot elérése azonban szélsőséges időjárási körülmények esetén eléggé kétséges. Ugyanis az a talajállapot, amelyet sok munkával alakítottunk ki a felszíni rétegben szemnek tetszetőssé, a mélyebb rétegekben - az óhatatlan visszataposás miatt - gyakran nem felel meg a növény igényeinek sem. A talaj kímélésének, mint művelési célnak a hangsúlyozása nem a növények igényének teljesítéséről való lemondás (5.1. ábra). Tapasztalatok és egzakt kutatási eredmények bizonyítják, hogy a megkímélt szerkezetű talajon könnyebben, és kisebb energiával érhető el a növény számára kedvező talajállapot 5 .l. ábra A talajművelés célja A talaj természetes tulajdonságai és a csapadék viszonyok befolyása A talaj állapota művelés

előtt

...............

---------------------- + 1-1-1-

A talaj- és környezetvédelemnek, és a növények igényének megfelelő talajállapot kialakítása és fenntartása

A különbség alapján választandó művelési eljárás (rendszer), mélység és eszköz

Abban az esetben, ha a legkedvezőbb állapot elérése nem lehetséges, vagy nem gazdaságos, a talaj védelmét és a talajhasználat mikéntjét tekintve célszerűbb a kedvező, vagy a megfelelő talajállapot kialakítására törekedni. Ez nem más, mint a gazdasági és a környezeti körülményekhez való ésszerű alkalmazkodás. 122

A talajvédelem és a növénytermesztés igényei között műveléssel harmónia alakítható kí és tartható fenn olyan takarékos és kimélő módszerekkel, amelyek hosszabb időszak alatt sem növelik a gazdálkodás kockázatát.

5.1.3. Egyes művelési feladatok átértékelése A fenntartható gazdálkodásban egyes, klasszikus elvárások jelentőségüket veszítik (Pl. feketére munkált tarlóhántás, őszi mélyszántás, tarlómaradványok nélküli tiszta felszín vetéskor, a teljes felület megművelése), míg mások az új elvárások szerint értékelendők át (ülepedett, beéredett, nyirkos, gyommentes). A hántás után fedetlen felszín különösen száraz nyári időszakban hátrányos, mivel fokozza a talaj nedvesség vesztését. Az őszi mélyszántás egy bizonyos alapmüvelési időre és mélységre vonatkozik, ennél tágabb értelme van az őszi, talajállapot javító, mélyebb alapmüvelésnek. A tarlómaradványok nélküli tiszta felszín vetéskor az ún. hagyományos esetében előnyös, de ez az elvárás a sok és vonódott tarlómaradványt hagyó elővetemények után csak több müvelési menettel érhető el. A védendő termőhelyeken a felszín adott %-ban (az észak-amerikai ajánlások szerint 30 %ban) való fedettsége a hatékony védelmet szolgálja, száraz tenyészidőben pedig a talaj vízvesztésének csökkenését. Kétségtelen, hogy a módszer sikeréhez megfelelő vetőgép (vágócsoroszlya a vetősorak előtt) is szükséges. vetőgépek

A teljes felület megművelésének elhagyása ugyancsak talajvédelmi célból merülhet fel. Ekkor a talajt a vetés sávjában, de a szükséges mélységig bolygatják A védő funkciót a sorok közti megmunkálatlan sávok a - zúzott tarlómaradványokkal együtt töltik be.

Az ülepedett állapot nem feltétlenül lazítást szükségessé tevő talajállapotnak minősül. Jelentősen különbözik ugyanis a tömörödöttől, amely a talajvédelem és a növény igénye szerint is kedvezőtlen körülménynek számít. A beéredett talaj kedvező biológiai állapotú. Bármely mélyebb, és durvább beavatkozás a talaj állapotába megszakítja a fizikai, kémiai és biológiai tényezők kedvező összhangját. Az ilyen állapot elérése és fenntartása a kímélő művelés egyik fontos jellernzője. A nyirkos állapot az a nedvesség tartomány, amelyben a talaj legkönnyebben, legkisebb energiával, és legcsekélyebb károsítással müvelhető. Megtartása száraz körülmények esetén a talaj kíméletes porhanyításával, és a felszín fedettségével (mulcs) lehetséges. 123

A gyommentesség a termeszteni nem kívánt növények teljes hiányát jelenti, amely mechanikai és kémiai korlátozó módszerekkel érhető el. Megfontolandó, hogy adott körülmények között a teljes, vagy a részleges korlátozás a célszerűbb.

5.1.4. A

művelési mélység és

a talajállapotjavitás

A növények igénye voltaképpen, igény egy adott talajréteg Iazultságával, aprózottságával, és az ezzel járó összes kedvező tényezővel szemben. Ha ez nem teljesíthető, a talajállapottal szembeni tűrés kerül előtérbe. Szántóföldjeinken az utóbbi években valamennyi lehetséges talajállapot hiba előfordul: eróziós károk, szélkárok, rögösítés, elporosítás, bakhátak és teknők a táblákon, a felszíntől mélyre terjedő taposási károk, vastag (és vastagodó) művelőtalp-tömörödés (mind közelebb a felszínhez), vízösszefolyás, tartós vízpangás (5.2. ábra).

5.2. ábra A művelési hiba eredetű tömörödés hatásai Talajállapot Müvelt réteg (0-15, 0-25 cm) megfelelően lazult

Csapadékos időszak

o o o o o o

Vízpangás a felszínen, a művelt rétegben, a talaj eliszapolódása

A legfelső réteg kiszáradása, a talaj mély repedezettsége

MiivelőtaJp.tömörlidés

- - \ll "' '" MúveJ.libJlp~tömörödés

száraz talaj, késleltetett átnedvesedés

!'f\!'f\f\ a nedvesség nem jut a

""~.....,"'"'"',..."'"""'.-v"'"'"'"'::: .::.::::::·=~-==-:.:.;~·::

Művelőtalp

tömörödés

anaerob folyamatok

Száraz időszak

.•.· ,•,• ,•,• .... ,•,• ,•.• •'•' ~~~--~-

felsőtalajréte~e

A talajpusztulás a földek művelésbe vonásával vette kezdetét (V.ö. Kemenesy ősállapot teóriájával), és a folyamat a művelt területeken nem szakadt meg. A degradáció csökkenésében, vagy erősödésében az egyes idöszakokban dívó gyakorlat meghatározó szerepű. Pl. a sokszántásos (az 1800-as évek végén), az intenzív (az 1970-es évek végén), valamint a kényszerűen csökkentett (az 1990-es években) rendszerek a degradáció erősödéséhez, ugyanakkor a takarékos és kímélő művelés (-1980-1988) a pusztulás megelőzéséhez, vagy az enyhítéséhez járultak hozzá. A talajállapot javításához szükségszerűen kapcsolódó tényezők adott évben, vagy hosszabb időszak alatt is, az alapművelés mélysége, a művelési rendszer jellege és menetszáma. Az első kérdés ezért: szükséges-e a talajállapot javításhoz mélyebb (és költségesebb) művelés? A szakirodaiomból ismert, hogy a mélyművelés, első alkalmazásától (1860) fogva közvetlenül és közvetve 124

alapozta a biztonságosabb termesztést, és nem lebecsülendően a talaj védelmét A talajok jelenlegi állapotának ismeretében azonban másként ítélendő meg az időnkénti mélyművelés szükségessége, mint korábban. Vagyis a mélyebb műveléssel nem a nagyobb tennés szintet, hanem a talaj védelmével összhangban a termesztés biztonságának fenntartását célozzuk meg. A talajállap otra igényes növények - különösen a cukorrépa - valójában nem a mélyebb művelést igénylik, hanem a talaj mélyebb rétegekbe n is kedvező lazultságá t. A talajvédelem és a termesztési technológia közötti kölcsönhatásra jó példa, hogy a mélyebb műveléssel kialakult kedvező talajállapot alkalmas a csapadékvíz befogadására és tárolására. Ugyanakkor száraz időszak esetén a mélyebb rétegekben tárolt nedvesség felszíni rétegbe jutásának sincs akadálya. Amikor ez a törekvés a kedvezőtlen állapot rniatt nem teljesülhet, mélyebb,javító művelésre van szükség (5.3. ábra). 5.3. ábra A művelési hiba eredetű tömörödés enyhítésének előnyei

A tömör rét átlazifása száraz talajban Művelt réteg eredmén es (0-15, 0-25 cm) A víz-levegő- és megfelelően lazult hőforgalom helyreáll a felés altalaj között -~~·-·

művelőtalptömörödé s anaerob fol amatok

+ +

aerob folyamatok, tá an a feltáródás

Időjárási

hatások en hülése A talajállapot elősegíti a növény fejlödését, tá an a és ví felv't lét

+ + jó gyökerezésű, ellenálóbb növén

A talaj- és környezet kímélése, és tartós megóvása általában nem valamely mélyebb, vagy sekélyebb műveléssel, hanem a körülmén yekhez leginkább alkalmazk odó, a javulást és a kedvező állapot fenntartá sát szavatoló gazdálkod ási módszere kkel lehetséges. A mélyműveléssel kialakult kedvező lazultság fenntartásához a termesztés technológiát (menetszám, öntözés, trágyázás, talajlazító növények) is ésszerűsíteni szükséges (5.4. ábra). A talajállap ot a mechanik ai és a biológiai tényezők kedvező összhangj a esetén javítható (5.4. ábra). A biológiai tényezők a talajtakarás, a szerves anyagok talajba juttatása, talajlazító növények termesztése, valarnint a talajélet serkentése és fenntartása. Ezek a módszerek a kedvező talajállapot fenntartására is alkalmasak, megelőzhetik, és kiegészíthetik a mechanikai javítás hatásait. A talajállap ot javítás művelési feladatai a talajlazítás és a periódusos mélyítő művelés. A kedvező állapot fenntartá sának tényezői a visszatömörödés

125

a talajbolygatás csökkentése, a változó alapművelési mélység és mód alkalmazása, valamint az alapművelés esetenkénti, vagy tartós elhagyása.

megelőzése,

A felsorolt tíz tényező, vagy feltétel közül egyesek a tennesztendő növény előveteménye (1,2,3,4,5,6,10) mások a növény tennesztése során (1,2,4,5,6, 7,8,9,10) valósulhatnak meg. 5.4. ábra A talajállapotjavulás tényezői (Birkás 1999) Javító, kímélő művelés

Biológiai hatások

!)Talajtakarás (legalább az alapművelésig) 2) Szerves anyagok talajba juttatása: tarló- és köztes védőnövény maradványok, istálló-, zöldtrágya 3) Talajlazító növények termesztése (védőnövényként is) 4) Kedvező talajélet nedvesség-, levegő- és hö forgalom - fenntartása

elporosodott feltalaj ~

-+ -+ -+

·························· .........•....•.........

+ +

5) A talajon járás csökkentése, a visszatömörödés megelőzése 6) A talajbolygatás mérséklése (sávoslseké{y művelés) 7) Az alapművelés elhagyása 8) Forgatás helyett porhanyítás, lazítás 9) Az alapművelés mélységének és módjának változtatása

+ 10) A talaj védelmét elősegítő

tömörödött fel- és altala.i

periódusos lazítás eidönkénti mélyművelés)

5. J. 5. A hagyományos gazdálkodás és mUvelés hátrányai A hagyományos gazdálkodást a környezetre gyakorolt hatásai (erózió, defláció, tömörödés, szervesanyag fogyás, talaj-, levegő- és vízszennyeződés), és költségei miatt éri a legtöbb kifogás. Ugyanakkor a hagyományos művelést kevés kritikával illetik, holott: • Hagyományos műveléskor a teljes felszínt megmunkálják, a talajelőkészítés rendszerében a legmélyebb (alapozó művelésre) ágyekét használnak. A növények fejlődéséhez kedvezőnek vélt talajállapotot az ésszerűnél több menettel, nagy idő-, energia-, és költség felhasználással érik el. A talaj állapotához alkalmazkodás esetleges, a kevésbé hatásos művelési beavatkozások isméttése tipikus. Vagyis: jellegénél fogva nem illeszthető a talaj- és környezetkímélő tennesztési rendszerekbe. További hátrány, hogy a hagyományos művelésre jellemző talajállapot alkalmatlan az időjárási szélsőségek - időszakos csapadék bőség, vagy szárazság - kárainak enyhítésére. A hagyományos művelési rendszerekben azok az és megoldások kifogásolhatók, amelyek hatása hosszabb időszak alatt hátrányos a talajra és a 126

környezetre, és ezeken keresztül a növénytermesztésre is. Talán nem véletlen, hogy az EU környezetvédelmi ajánlásai között (ECAF 1999) a hagyományos műveléssel való felhagyás is szerepel. A művelt talajok szerves széntartalma az elmúlt ötven év alatt a felére csökkent, amelynek következtében szerkezeti stabilitásuk, víztartó képességük, puffer kapacitásuk, és biológiai tevékenységük egyaránt romlott. Növekedett az erózióval és a tömörödéssei szembeni hajlam, és csökkent az aszály hatásaival szembeni ellenállás (5 .5. ábra). 5.5. ábra A

szakszerűtlen művelés

hatása a talajállapotra (Birkás 1995, 1999) sokmenetes művelés

művelés

száraz talajon

TÖMÖRÖD ÉS műJ•elés

nedves talajon

o ~több idő ~ több energia

több költség

Környezetkárosodás

RÖGÖSÖD ÉS

.(J.

szervesanJ!ag fogyás

szél/vízerózió O biológiai leromlás vízpangás/belvíz ELPOROS ODÁS o kultúrállapot romlás

"'l

VISSZATÖMÖRÖD ÉS

GYÚRÁS, KENÉS

Hatás a művelésre ~ művelhetőség

romlás hordképesség romlás .(J.

termesztési kockázat

A károk súlyosbodásának megelőzése érdekében talaj és környezetvédelmi szempontból hátrányosn ak minősül: • a gyakori mélyszántás, vagy az évente végzett szántás. Nem esik korlátozás alá a hosszabb sekélyművelési, vagy művelés nélküli időszakot időnként megszakítá szántás, és főként nem a talajok mélyebb rétegeit (2545/50 cm közötti) javító talajlazítás. • a talaj mély bolygatása és több menettel való visszatömörítése. Célszerű felmérni, mely mélységig és mértékig szükséges a talaj lazítása ahhoz, hogy megfeleljen a termesztési és védelmi igényeknek A talaj gyakori bolygatása és túlzott fellazítása egyrészt a szervesanyag fogyás, másrészt a kívánatos mértékű visszatömörítés miatt hátrányos. A többlet ráfordítások költségét a talaj károsításából eredő jövedelem kiesés is növeli. • bármely művelési, vagy termesztés technológiai eljárás, amely kiváltja, vagy fokozza a talajok tömörödését, és ennek következtében javító (és általában mélyebb) művelésre kényszerít. • a sokmenetes, porosító magágykészítés. A több menet akkor sziik.séges, ha rossz minőségű (rögös) az alapművelés és az elmunkálás. Ha szántás után kombinált magágykészítést és vetést alkalmaznak, jelentősen csökkenthető a művelési rendszer menetszáma. 127

• a talajfelszín fedetlenül hagyása aratás után, nyári időszakban. Hazai viszonyok között kedvező hatású lehet a felszín taHómaradványokkal takarása, legalább az alapmüvelésig. Ehhez a tarlómüvelés jelenlegi gyakorlata is célszeruen módosítandó.

5.2. A talajművelési rendszerek korszerűsítése 5.2.1. A korszerüsités szUkségessége A fenntartható gazdálkodásra, és az azt alapozó, a kedvező talajállapotot fenntartó müvelésre való áttérést az 5.1. alfejezetben felsorolt tényezök mellett továbbiak indokolják, mégpedig: • a talaj- és környezetvédelem nemzeti programmá emelése, valamint • a kényszer takarékosságon alapuló talajmüvelés környezeti kárainak mielöbbi enyhítése (5 .1. táblázat).

5 .1. táblázat A hazai müvelési gyakorlat végén Művelési

változat (becsült%) Hagyományos l. (10 %) Hagyományos 2. (20%) Hagyományos 3. (20%) Hagyományos 4. Ios %) Csökkentett, kímélő l. (l o %) Csökkentett, kímélő 2. (10 %) Kényszer-esők-

kentett(15 %)

Eszköz szint korszeru közepes elavult elavult korszerű/

jellemző

vonásai az 1990-es évek

Eredmény Szakértelem szint +jó; ± eseti; - kár, veszteség jó + a termelés biztonsága, ± talajkímélés; ± megtérülő ráfordítások jó ± a termelés biztonsága; ± talajkímélés; - növekvő ráfordítások jólközepes ± a termelés biztonsága; - talajkárosítás; - veszteségek hiányos - veszteségek; - talajkárosítás jó

közepes korszerű/

hiányos

közepes köze pes/ elavult

hiányos

+ a termelés biztonsága; + talajkímélés; + megtérülő ráfordítások ± a termelés biztonsága; ± talajkímélés; - növekvő ráfordítások - veszteségek; - talajkárosítás

Az 5.l. táblázatban felsorolt müvelési változatok jellemzése:

Hagyományos l. Korszeru eszközök (váltvaforgató ekék, kombinált művelő- és vetögépek) használata, és periódusos mélyítő művelés alkalmazása jellemző, nagy szak128

értelemmel. A talajokat kultúrállapotban tartják. A rendszeresen a tömörödés nem, elporosodás alig jellemző

művelt

rétegben

Hagyományos 2. Közepesnek minősíthető eszköz szinttel, ugyanakkor szakértelemmel törekednek a kedvező talajállapot kialakítására és fenntartására. A talajok 25%án a tömörödés és el porosodás jelei mutathatók ki. Hagyományos 3. A kedvező talajállapot kialakítása és fenntartása a jórészt elavult eszközökkel és hagyományos módszerekkel az erőfeszítések ellenére kevésbé eredményes. A talajok közel 50%-án a tömörödés és az elporosodás veszélyezteti a termesztés biztonságát. Hagyományos 4. Hiányos szaktudással, elavult eszközöket, és sokrneuetes művelési rendszereket használnak. A talajok 50-75%-án eróziós és/vagy deflációs károk, valamint a tömörödés súlyosbítja a gazdálkodás körülményeit. Csökkentett, kímélő l. Nagy szakértelemmel, csökkentett, talaj- és környezetkímélő, művelésí módszereket és korszeru eszközöket alkalmaznak. Az alkalmazkodásnak köszönhetően elkerülik a talajok káros tömörítését és elporosítását. Csökkentett, kímélő 2. A rendelkezésre álló, jórészt korszeru eszközöket hiányos szakértelemmel alkalmazzák, emiatt a talaj kímélése esetleges, a ráfordítások megtérülése bizonytalan.

Kényszer-csökkentett A művelés eredményességét a tőke-, az eszköz- és a szakértelem hiánya határolja be. A gazdálkodás veszteséges, a talaj károsítása sajátos. A felsorolt művelési változatok köztil a csökkentett, kímélő l. teljesen, a hagyományos l. korszerűsítés után alapozhatja biztonságosan a fenntartható növénytermesztést. A többi öt változat a szakértelem-, az eszköz- és a technológiafejlesztés esetén ehhez a kettőhöz társulhat.

5.2.2. A hagyományos művelési rendszerek EU konform átalakitása A hagyományos

művelési

rendszerekre jellemző öt fő szakasz elrnunkálása, magágykészítés, vetés utáni lezárás - kritikus pontjait, és az ésszerűsítés lehetőségeit az 5.2. táblázat mutatja. tarlóművelés, alapművelés,

alapművelés

129

táblázatban foglaltak alapján megállapítható, hogy a jelenleg alkalmazott rendszerekben több a talajra, a k"myezetre, és ily módon a gazdálkodásra is kedvezőtlen eljárás és szokás. Ezek egy csoportja a tarlómaradványok kezelésével, és a tarlóművelés módjával, míg mások az alapművelés és az elmunkálás módjával és menetszámával kapcsolatosak. Kifejezetten hátrányosnak minősül az ún. sokmenetes művelési rendszer, amelyben a talajszerkezet degradálódásának veszélye a részletekben és összességében is nagy. A

széleskörűen

5.2. táblázat A hagyományos művelési rendszerek ésszerűsítés e Megoldásilehetőség

Kedvezőtlen

l. A szalma zúzása aratással egy menetben l. A szalma-zúzás elhagyása, vagy eléEetése 2.1. Hántás és lezárás, hántott tarló ápolása és 2. Nyári betakarítás után a tarlólezárása kombinált nehézkultivátorral művelés jelenlegi gyakorlata: • a talaj bolygatása tömörítés 2.2. A hántott tarJón környezetkímélő (!) kémiai gyomkezelés (az elhalt növényekből alakult mulcs nélkül, védő hatásának kíhasználása alapművelésig) tarló bolygatatlan fedetlen, • 2.3. Télen elfagyó, tápanyag visszatartó, mulcsot hagyó ún. védőnövény (catch crop) vetése tarlóba, vagy hántott tarlába (tavaszi veté!>ií növény előtt!) 3 .l. Szántás lazítóelemmel kombinált ekével és Gyakori szántás (bármely elmunkálás (időnként!) növény a/á) 3.2. Talajlazítás + kombinált felületi porhanyítás 3.2. Ágyekés szántás a velejáró egy menetben, ősszel üresjáratokkal és taposási 3.3. Forgatás nélküli alapművelés + kombinált károkkal 3.3. Tárcsás alapművelés, talaj 25- felületi porhanyítás l menetben, ősszel 3.4. A védőnövény után maradt talaj kíméletes 45 cm rétege fizikai állapotának művelése tavasszal (Pl. kombinált nehézkultivátorra/) elhanyagolása 3.1.

4. Talajegyengetés az alapműveléssel, vagy a 4. Tavaszi simitózás, a taposási mas~gy_készítéssel egy menetben károkkal és szerkezetkárosítással 5. Elmunkálás az alapműveléssel, vagy a 5. Sokmentes, a talaj szerkezetét magágykészítéssel egy menetben károsító, elporosító elmunkálás és magágykészít és 6. Az alapművelés minőségét lerontó 6. Kombinált, a talaj állapotához alkalmazkodó magágykészítés magágykészítés 7. A sokmenetes művelés, bármely 7. A művelési rendszerek menetszámának csökkentése, a kedvező talajállapot fenntartása növény alá, éveken át

Az 5.2. táblázat jobb oldali oszlopa a kedvezőtlen hatások megelőzésének tartalmazza. A kapcsolatos ismeretanyagot a következő alfejezet tartalmazza.

lehetőségeit

130

5.3. Talajművelési és vetési eljárások a fenntartható növénytermesztésben 5.3.1. Szántás A szántás a fenntartó növénytermesztésben - a termőhely rninőségétől, a védelmi feladatoktól és a termesztési céltól fuggően - időnként alkalmazandó eljárásnak minősül. Figyelembe vehetők az eljáráshoz kapcsolódó előnyök, de szigorúbban ítélendők meg az alkalmazássaljáró kockázatok (5.6. ábra). 5.6. ábra A forgatásos kockázati tényezői

alapművelés

(szántás) feltételei, ideje,

előnyei

és

TARLO ~

hántás elmarad/megkésik

<:::l

tarlóhántás

Előny

szán:úzás

hántott tarló ápolása

(hántással, vagy anélkül)

Előny

- laza talajokon - nedvesség veszteség - tarlóhántás és alapvédelem csökkentése -7 az alapművelés művelés jobb minősége Kockázat (hiba) jobb minősége - nedvesség veszteség -7 -jó gyomkelés-7 mechanikai - alapművelés kisebb -7 rögösödés gyomkorlátozás energia igénye <:::l .!J. t? - gyomosodás SZANTAS ~

Nyári s~ántás

<:::l

Oszi szántás

Tavaszi szántás

Előny

-forgatás - időnyerés őszi vetés

-forgatás - időnyerés tavaszi vetés előtt - nedvesség befogadás és tárolás -jobb magágy minőség tavasszal

-forgatás

Kocká~t (hiba/ehetőség)

Kock/Í.Zilt (hiba/ehetőség) - taposási károk - nedvesség veszteség -7 száraz magágy

előtt

Kockázat (hibaleheJöség) - nedvesség veszteség -?száraz magágy (ősszel) - gyom- és árvakelés késleltetése

- sok csapadék esetén a taposási károk elkerülhetetlenek

-7

(eketalp-tömődöttség)

- száraz őszi és téli idöszak esetén -?- időveszteség a nagyobb rögök nem áznak át -7 termésveszteség -7 rögös magágy

A szántás szükségességének általános, és/vagy agronórniai okait a földműveléstan tankönyvek részletesen taglalják. A szántóföldi növénytermesztésre nem, vagy csak kevésbé alkalmas teliiletek jövőbeni, más célú hasznosítása (megváltozik a művelési ág és talajhasználat is) esetén, a művelésben megtartott, 131

jobb talajokon a forgatás kényszere is csökken. A sekély termőrétegű területek művelésből kivonása pedig a forgathatóság mélység korlátait enyhíti. Az időszakonkénti forgatásra várhatóan nem a talajok szerkezetének javítása - bebizonyosodott, hogy a szántás hiányában is javítható és fenntartható - hanem a forgatás nélküli, vagy a művelés nélküli stádium megszakítása, esetenként pedig növényvédelmi célbóllesz szükség.

A szántás periódusos alkalmazása a korábbi (és jelenlegi) rendszeres helyett, egyrészt az EU talajvédelmi elvárásaival, de még inkább a kedvező talajállapotot fenntartó törekvésekkel van összhangban. Jelenleg még a szántás szükségességét valamely súlyos talajállapot hiba (felszíni taposás) enyhítésének, a tarló- és gyomnövény maradványok talajba juttatásának igényével indokolják Ezért a szántás ésszerű korlátozása abban az esetben valósulhat meg, ha általánossá válik a jó minőségű szárzúzás betakarításkor, és hatékonyabbá a gyomkorlátozás. További fontos szempont, hogy a szántásos alapművelésre épülő művelési rendszer ne legyen sok menetes. Vagyis a szántás és a felület elmunkálása lehetőleg egy menetben (kombináltan), a magágykészílés és a vetés ugyancsak egy menetben valósulhasson meg.

5.3.2. Forgatás nélküli alapmUvelési módszerek A forgatás nélküli

alapművelési

módszerek

előnyeit

és megfontolandóit az

5. 7. ábra mutatja. A tarló hántás át, és a hántott tarló - mechanikai, vagy kémiai -

ápolását a nyáron betakarított elővetemények után tanácsos elvégezni. A szakszerű tarlóműveléssel, és - azt megelőzően, vagy a hántással egyidejűleg-, a szárzúzással, a forgatás nélküli alapművelés alkalmazásának kockázata csökken. 5. 7. ábra A forgatás nélküli kockázati tényezői

alapművelés

alkalmazási fel tételei, ideje,

előnyei

és

a) teendők a tarlón

TARLÓ Dtarlóhántás

hántás elmarad/ megkésik Előny

Dhántott tarló ápolása Előny

szárzúzás D(hántással, vagy anélkül) Előny

- laza talajokon védelem - nedvesség veszteség csökkentése - a tarlóhántás és alapművelés Kockázat (hiba) ~ az alapművelés jobb Ininősége liobb minősége - nedvesség veszteség -jó gyomkelés~ mechanikai - az alapművelés kisebb ~alapművelés rögössége gyomkorlátozás energia igénye - gyomosodás D~ t?

FORGATAS NÉLKüLI ALAPMÜVJ! LES 132

b) forgatás nélküli

alapművelési

módszerek alkalmazása 5.7. ábra folytatása

TARLOMUVELES

t:?

.o. FORGATÁS NELKIJLI ALAPMOVELES .o. .o.

Lazítás+ tárcsázás

Nehézkultivátoros míívelés

Nyárí/őszi

Nyári/őszi/tavaszi

Nyári/őszi

Előny

Tavaszi D

Őszi/tavaszi

Előny

Tárcsázás

- mélyre teljedő - talajszerkezet talajállapot kímél és javítás - mérsékelt • rögösség • vízvesztés - időnyerés

- időnyerés - mérsékelt • rögösség • vízvesztés

Kockázat

Talajroarás

- időnyerés - mérsékelt • vízvesztés

D - időnyerés - csekély vízvesztés -jobb magágy rninőség

- kevesebb taposás

- tömör altalaj -forgatás - forgatás hiánya* -forgatás hiánya* - minőségromlás sok hiánya* - nedves talajon és zúzatlan tarló- - tömör altalaj alkalmatlan maradvány esetén

Kockázat - tárcsatalp tömörödés kialakulása, vastagodása - tömör altalaj

*megfelelő vetőgép

Kockázat - tömör altalaj - speciális eszköz

esetén a kockázat rninimális

Az 5. 7. ábrán az alapművelési változatok idény szerinti alkalmazhatósága az előnyök és kockázatok alapján is elbírálható. Az alkalmazhatóság egyik korláta a talaj nedvességtartalma. Figyelembe kell venni, hogy az alapművelési módszerek közül a lazítás a mélyebb talajrétegek javítására, a kultivátoros művelés a talajszerkezet kímélésére és a kedvező talajállapot fenntartására alkalmas. A sekély alapművelési módok (kultivátoros, tárcsás, talajmarós) minőségének kockázati tényezői közül környezetvédelmi megítélésből is az altalaj tömörödése a legsúlyosabb. Ez úgy is értelmezhető, hogy a fenntarthat ó gazdálkodásban a talajállapot javítás szükségessége megmarad, a kedvező állapot megőrzé-sének fontossága pedig nő (5.8. ábra). A talajállapot fenntartás feltételei között a talaj nedvességtartalmához való alkalmazkodás kiemelten fontos a művelési hibák kialakulásá nak és súlyosbodásának megelőzése érdekében (5.9. ábra). A talaj legkönnyebben, és legkevesebb kárral nyirkos állapotában művelhető. A nyirkos állapot középkötött talajon közel azonos a morzsás szerkezet kialakulásának optimumával, amely 20-21 tömeg% nedvességtartalomnak felel meg. A nedves talaj művelésekor a károk a taposással súlyosbodnak. A túl száraz talaj alapműveléskor rögösödik, és elmunkáláskor 133

porosodik. A fenntartható gazdálkodásban a felrögösítés és az elporosítás évről évre ismétlődő folyamatait ugyanúgy el kell kerülni, mint a túlzottan nedves állapotú talaj gyúrását, kenését és visszatömörítését 5.8. ábra A tömörödés kialakulása a talajban, következményei, és enyhítésének tehetőségei (Canarache 1991 nyomán Birkás 1997)

Kedvezőtlen

hatások

Enyhítést javítás Talajállapot Következmények fenntartás (a felszínen és a talajban)

• Talajtakarás (mulcs) • Vízpangás • Lazító növények • Cserepesedés termesztése • Művelhetőség • A talajon jár'ás romlás csökkentése Mély• Növekvő • Menetszám ség Talajszelvény talajellenállás csökkentés (cm) _" Taposás • Kímélő művelés ~-~-~----------~~~~--------------------~~~~~~~~ O magágy réteg -lJ' • rögösödés • aerob mikrotlórn kíméletes serkentése lO tárcsatalp • rögösödés tömörödés • kultivátoros • víz-levegő művelés forgalom gatlás 20 rendszeresen _" • középmély művelt réteg szántás • rögösödés eketalp • víz-levegő 30 gyökér tömörödés forgalom gátlás • mélyszántás .,.. zóna • anaerob folyamatok • középmély lazítás 40 altaJaj • mélylazítás

+. +.

+természetes tömörödés

Az 5.8. ábra a tömörödés kialakulásának lehetséges helyeit és okait, a talajra és a művelésre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, valamint az enyhítés és a javítás módszereit tartalmazza. A tömörödés - bánnely talajrétegben alakul ki termesztési és környezeti kockázatnak minősül. Ugyanakkor, minél mélyebben helyezkedik el a gyökérzónán belül, annál mélyebben kell járatni az enyhítésre, vagy a javításra kiválasztott eszközt, és ennek megfelelöen kerül többe maga az eljárás is. Ily módon, gazdaságossági- és környezetvédelmi- szempontból is a tömörödés kialakulásának megelőzése a tanácsosabb. 134

5.9. ábra Művelési és vetési módok alkalmazhatóságának talajnedvesség tartományai 35-55% agyagtartalom esetén a)

alaoművelési

módok Szántás Talajlazítás Tárcsázás Kultivátoros müvelés Talaimarás 3 5

o G o l

AJánlott Menondolandó Alkalmatlan

o l

száraz

ot:

l l

'· ,

..,.J

~:.

.·_;·

6 o Szántóföldi vízbpacitás %-a l nedves nvirkos túl nedves

4 5

5 5

b) ei!Vszerű és kombinált elmunkálás és magá2}'készítés Fogasolás R CJvürüshengerezés ö Simahengerezés G Sirnítózás ö l Tárcsázás s !-~j Kombinált elmunk o

G y

u R

3 5

IAiúlolt -Meeondolaridó Alkalmatlan

száraz

4 5 l 5 o l 5 5 l 6 o Szántóföldi vízkapacitás o/o-a nyirkos nedves túl nedves

c)vetésmódok Hagyománvos vetés Magágykészítés+vetés Direktvetés Vetőkultivátoros vetés Bakhátba vetés

l:f [ :~:&: )i~'- -__j! ji i l·a A·--· : ,);,:_

ö G

ö l

. --:;-:-

3 5

1Ai4alott -.;: Me2e:ondolandó Alkalmatlan

száraz

4 5

l >:~·· [~- .

u o

,., :; ·'o- ~

o l

G y

. -•: __

5 5

Szántóföldi vizkapacitás %-a nvirkos nedves

T túl nedves

Nyirkos talajon a művelés energiaigénye, a legtöbb eszköz károsítása, az eljárások végrehajtásának kockázata a lehető legkisebb. Száraz és nedves talajon a minőség általában csökken, bár egyes művelési , vagy a vetési módszerek még- kisebb károsítást leszámítva-elvégezhetők (V.ö. 5.9. ábrával). Legkevésbé ajánlott a művelésre és vetésre a nedves talajállapot, mivel a munkagépek a gyúró, nyomó hatás mellett funkciójukat veszíthetik, és az erőgépek taposása többnyire elkerülhetetlen. !35

A művelési cél szerint azon eljárás minősül kedvezőbbnek, amely után a legkevesebb az elmunkálandó (~ 30 nun) rögök aránya. .A fenntarthatóság elvárásai alapján az adott körülmények között legkisebb kárt okozó eljárás kaphatja a jobb minősítést.

5.3.3. Vetésmódok értékelése A fenntartható növénytermesztés művelési rendszereinek eredményessége a körülményekhez alkalmazkodó vetésrnód alkalmazásával fokozható. A lehetőségek a következők (5.1 O. ábra).

5 .l O. ábra Vetésmódok alkalmazási feltétel ei,

előnyei

és kockázati tényezői

TA~O

A tarlómaradványok zúzása Dt1' A körülményekhez és a célhoz Tarlóbántás alkalmazkodó alapművelési mód ( alaptrágya kijuttatás) (forgatásos, vagy forgatás nélküli) DDDHántott tarló ápolása Elmunkálás DKombinált Delmunkálás + Vet()kultiv,JÍtoros Magágymagágykészítés VETÉS készítés ~ és

l <;:,

A tarló bolygatatlan marad

DGyomirtó permetezés t1'

DDIREKTVETES · +trágya, és növényvédőszer

VETES

]J;IIJny

EtiJny

Biliny

El/lny

- megfelelő vetési - kedvező talajkörülmény ek állapot kialakítása - kis tanulási és fenntartása igény - időnyerés - takarékosság

kijuttat ás

- talajállapot kimélés - nedvesség veszteség csökkentése - időnyerés - takarékosság

- talajállapot kimélés - csekély tal~nedvesség veszteség - időnyerés - takarékosság

D-

Kockdz4t

KockáQd

Koekh.at

Kocktfzat

- taposási kár -nagyobb • nedvesség veszteség • energia-igény

- talajnedvesség - tarlómaradványok* - tanulási igény

- tömör altalaj - speciális vetőgép igény - tanulási igény

- tömör talajállapot a vetési mélység alatt - elgyomosodás - speciális vetőgép és technológia szükséglet - tanulási igény

*gépi megoldás van a kockázat kiküszöbölésére

A vetésmódok alkalmazhatóságát befolyásolja az alapművelés (rögösség, maradványok a felszínen)- vagy a tarlóállapot (tömődöttség, szalma- és gyom136

tömeg)- minősége, valamint a talaj nedvességtartalma (5.9. ábra). A számításba vehető vetésmódok értékelése: Hagyományos vetésrnód • a növény igényének és a tennőhelyi körülményeknek megfelelő mélységű és módú iforgatásos, vagy forgatás nélküli) alapműveléssel, annak elmtmkálásával, és a biztonságos keléshez szükséges magágy minőségben előkészített talajba történő vetés (általában soros, esetleg sávos). A talajállapot, a növény igénye, valamint gazdaságossági szempontból a minél kevesebb munkarnenettel elért jó minőség az előnyösebb. Kombin ált magágykészítés és vetés • a növény igényének és a tennőhelyi körülményeknek megfelelő mélységű és módú iforgatásos, vagy forgatás nélküli) alapműveléssel, az alapműveléssel egy menetben részleges elmunkálással előkészített talajon, erre szolgáló kombinált géppel egy menetben magágykészítés és vetés. Vetőkultivátoros

vetésrnód • alapművelésben általában nem részesített, hántott - a gyomoss ágtól és az időtől függően mechanikai, vagy kémiai módszerrel ápolt - tarlába történő vetés. Vetéskor a talajt a vetés mélységéig a teljes felületen bolygatiák. Direktvetés • megmunkálatlan talajba, speciális nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés. Talajbolygatás csak a vetősorban - a magárok kihasításakor - a felszín legfeljebb 10 %-án történik. (E vetésrnód kémiai növényvédelem nélkül eredményesen nem alkalmazható). Egyéb vetésmódok Jelenleg kísérteti körülmények között vizsgálják a bakhátas-, és a sávos és vetést, és újdonságnak számít a köztes védőnövény tarlójába vetés.

művelést

Bakháta s művelés és vetés • a bakhát olyan állandó sor- és sorköz-fonna létrehozása talajvédelmi és tennesztési céllal, amelyben a vetősor az év legnagyobb részében legalább 12-22 cm-rel magasabb a sorköznél (5.11. ábra). Alkalmazható: széles sorközű szántóföldi és kertészeti növények tennesztési rendszerében. • a bakhátb a vetés - a sajátos magágy változatnak tekintendő - megemelt sorközbe speciális vetőgéppel vetés. A bakháttető talaja kedvezően morzsás szerkezetű, amely általában előny. Hátrányossá a télvégi esők eliszapol ása és az ennek következtében bekövetkező kérgesedés folytán válhat. • betakarításkor a zúzott tarlómaradványok a bakhátak közötti mélyedésbe kerülnek, ily módon vízmegtartó és taposási kár felfogó funkciójuk van. 137

5 .ll. ábra Abakhátas rendszer kialakításának és fenntartásának sémája (Forcella és Lindstrom 1988 nyomán Birkás 1995)

v, hónap

Műveletek

A bakhát alakja 6s a növény fejlettsége A.~follhel:

40 cm mél~ keclvezii (tömör

ret

zirórétetll61 meutea) talajillapot

(cm (S)

A. bdWI . . . . . . . . .~p: 25 l. m kiaJalát.úkor, figyelembe véve az ülepcdélt. 25 an

BAKHÁT IOAl.AJUTÁS

z. ma Október

októbcr-iprilia

Aprilis

(2.1~).

BAKHÁT FEJEZts, VETÉS, polt-kezelés

Május-június

20 18

Növe/cedés, fejlódá, DÁKHÁT

MAGASITÁS (t. 10r:köz művclés)

Július (eleje)

T MAGASITÁS (l. vagy 2. IOd6z művelés),

növe/cedés, feJlődéd·

Augusztus-október

FejJőjhf,

érés, BETAKARITÁS (SZÁRZÚZÁS),

• nagyobb táblákon speciális gépekre lehet sziikség (szárzúzó, bakhátképző, bakhátmagasító töltögető kultivátor, bakhátbavető gép); ugyanakkor kis táblákra ún. hagyományos eszközök is célszelŰen átalakíthatók. 138

Sávos művelés és vetés Sávos műveléskor talajbolygatás a felület 113-án, vetés előtt történik. • Bármely betakarítási idejű növény után alkalmazható, széles sorközű szántóföldi és kertészeti növények termesztési rendszerében, továbbá védelemre szoruló területeken ún. energianövények, vagy gyógynövények termesztésére, ahol a termesztés feltételeit a talaj részleges bolygatása, a tarlómaradványokkal való sávos fedettsége javítja (elfolyás/elhordás, nedvesség veszteség csökkenés), és a gazdálkodás magas színvonalú. • A sávosan művelő elem - a növény igényétől is fuggően - lehet lazító, kultivátor, vagy talajmaró. • a felszínhez közeli tömör záróréteg jelenléte (sávos talajlazítással enyhíthető), valamint az évelő gyomok nagy borítottsága hátrányos, különleges a módszer gépigénye (szárzúzó, sávos művelő-vetőgép), és ugyancsak fontos a technológia elsajátítása. Vetés köztes

védőnövény

(catchcrop) után

Az ún. piacképes növények köre jóval szűkebb, mint a talajok szerkezetére, biológiai tevékenységére kedvező hatású növényfajok száma. E probléma megoldására, valamint a tenyészidőben a növények által fel nem vett trágya anyagok szennyező hatásának megelőzésére ajánlják az EU tagállamokban az ún. tápanyagvisszatartó, vagy köztes védőnövények (catcherap) termesztését.

A termesztési technológia: Pl. kalászos-kapás sorrend esetén az őszi/tavaszi kalászos gabona betakarítása után közvetlenül, a még kedvező állapotú (nem kiszáradt!) tarló talajába télen elfagyó, de a talaj állapotára kedvező hatású növényt (mustár, olajretek, facélia, egyéves pillangós) vetnek. Ezek a növények sűrű vetésűek, ily módon korlátozzák a gyomkelést, védik a talajfelszínt, gyökérzetük mélyebbre hatoló, és felveszik a talajból a gabona által fel nem használt tápanyagokat (roleg a nitrogénfelvétele kívánatos). Talajba munkálásuk idejére eltérő ajánlások vannak (pl. ősz vége).

Lényeges, hogy a védő növények a kritikus időszakokban fedjék a talajt. Ily módon - és a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében -a módszert alkalmazók közü1 egyre kevesebben vállalják az adott terület késő őszi, tél eleji felszántását, Inivel a többségében nedves, beázott talajon lerontanák a védönövény talajszerkezet javító hatását. Ezért a tavaszi szántást is kerülik, helyette, kalászos, vagy kapás növény alá a talaj szerkezetét kímélő művelési és vetési eljárást választanak (Pl. kultivátoros alapművelés, kombinált magágykészítéssel és vetéssel). 139

5.3.4. A fenntartó,

kimélő művelés

eredménye

A fenntartó művelés legfontosabb előnye a növénytermesztés és a környezetvédelem között megteremthető harmónia, amely a tennesztés eredményességét is csökkentő környezeti károk megelőzésének biztosítéka lehet. A talaj állapotára vetített kedvező hatások összetettek-jó művelhetőség, mérsékelt elhordhatóság, és tömöríthetőség, jobb beéredési hajlam, tágabb művelhetőségi nedvességtartomány- (5.12. ábra). 5.12. ábra A kímélő, fenntartó művelés

száraz talajon

művelés

MÉRSÉKELT RÖGÖSÖDÉS

" JÓ/ JAVULÓ KULTÚRÁLLAPOT

O • ~

•

BIOLÓGIAI SZERKEZET

:>kevesebb idő :>kevesebb energia :>kevesebb költség

HORDKÉPES TALAJ

•

• (MÉRSÉKELT TÖMÖRÖDÉSI c:> • HAJLAM)

művelés ~

nyirkos talajon

várható hatása a talajok állapotára

Agronómiai előnyök -G mérsékelt elhordhatóság kedvező biológiai tevékenység és beéredési hajlam jó művelhetőség tágabb művelhetőségi

nedvességtartomány Ökonómiai előnyök -G • gazdaságosság • a takarékos művelés kis kockázata

A talajállapot javulás ökonómiai előnyét a takarékos művelés kisebb kockázata adja. Végül is az EU talajvédelmi céljai (ECAF 1999) hazai talajainkon is megvalósulhatnak, ha az ehhez szükséges legfontosabb lépéseket megtesszük. A talajvédelem és a növénytennesz/és igényei közötti összhang megteremtése és fenntartása érdekében módosítandó művelési- és vetési rendszerek kömyezetre gyakorolt hatásai is előnyössé tehetök. Mégpedig: l) Javított szántásos rendszerek periódusos alkalmazása váltvaforgató ekével, elmunkálással, esetenként lazítással kombinálva; szántás után a magágykészítés és vetés egy menetben. Előnye

a talaj legjobban szántható állapota esetén használható ki. A rendszer energia- és költségigénye az időszakonkénti forgatás jótékony hatásával és a következő menet egy menetes megoldásával csökkenthető.

2) Forgatás nélküli, talajállapot javító- és kímélő rendszerek alkalmazása • Középmélylazítás és felszíni porhanyítás. a mélyebb rétegek fizikai és biológiai állapotának javítását célzó rendszerbe jól illeszthető a kombinált magágykészítés és vetés. 140

Előny

akkor várható, ha a lazítás után a kedvező talajállapot hosszabban fenntartható, mint a jelenleg alkalmazott több menetes rendszerekben.

• Nehézkultivátorra alapozott rendszer. a legfelső talajréteg kíméletes megmunkálását követő eljárás a kombinált magágykészílés és vetés. Több előny származhat a kultivátor kombinációiból - lazításra, porhanyításra, keverésre, egyengetésre alkalmasak - a művelöelemek szerkezetkímélö hatásától, és a tarlómaradványok egy részének felszínen hagyásától (mulcs). • Tárcsás alapműveléses rendszer: a legfelső talajréteg megmunkálása, majd kombinált magágykészílés és vetés. Előnyökre száraz, vagy kissé nyirkos talajokon, és a kisebb tarlómaradvány érzékenységből adódóan lehet számítani. • Talajmar óra alapozott rendszer: a legfelső talajréteg sekély megmunkálása, kombinált magágykészítés és vetés alkalmazása. Előny a talajmarás hatékonyságából (széles alkalmazhatósági nedvesség tartománya; egy menettel vetőágy minőség) adódik, amely a magágyra igényes szántóföldi és kertészeti növényeknél használható ki. • Kombiná lt alapművelés és vetés: a legfelső talajréteg megmunkálásával egyidejűleg magágykészítés és vetés. A gépkombináció alapművelő-eleme kultivátor, ásóborona, talajmaró, vagy forgóborona lehet. Sokoldalú előnyei a nedvességveszteség,- a menetszám-, idő-, energia-, és költségcsökkentés, a talajszerkezet kímélés, ezáltal a kedvező talajállapot fenntartása. • Vetőkultivátoros rendszer: alkalmazható a kedvező állapotba hozott, valamint azon megtartott talaj okon. Előnyök származnak a menetszám,- idő-, energia-, és költségcsökkentésből, a nedvesség veszteség mérsékléséből, és a talajszerkezet ldméléséből. • Direktvetéses rendszer: megfelelő feltételek (gyommentes, mélyben nem tömör talaj) esetén a kedvező talajállapot fenntartására alkalmas. Előnye a talajfelszín védelmében, és bizonyos technológiai költségek mérséklésében mutathatók ki. Széles sorközű növények termeszté sére ajánlott módszerek: • Sávos művelés és vetés: védelemre szoruló területeken a kedvező talajállapot fenntartására alkalmazható, ahol a termesztés feltételeit a talaj részleges bolygatása, a tarlómaradványokkal való sávos fedettsége javítja. • Bakhátas művelés és vetés: ajánlható a szántóföldi termesztésre alkalmas kis táblákra, ahol nélkülözhetetlen a talajvédelem.

lejtős termőhelyeken,

141

5.3. 5. A hagyományos és a fenntartó talajmUvelés művelési irányzatok objektív elbírálását a jellemző egyedi és együttes vizsgálatának eredményei teszik lehetövé. Az összehasonlításhoz 21 tényezőt választottam ki. Ezek a tényezők a talajmunka energiaigényére, az alkalmazhatóság talaj körülményeire, a talajra gyakorolt hatásokra, egyéb feltételekre, valamint a jövőjére vonatkoznak. A hagyományos rendszer előbb a fenntartható rendszerek felé átmenetet képező csökkentett műveléssel vethető össze (5.3. táblázat).

különböző

tényezőik

5.3. táblázat A hagyományos többmenetes, és a csökkentett rendszerek összehasonlítása Tényezők

1. Idő- és élőmunka szükséglet 2. Haitóanyag szükségjet 3. Különleges géoigénv 4. Kártev ők, kórokozók gyéritése 5. Herbicid fuggőség 6. Talai-és környezetvédelem 7. Taposási kár(menetszám) 8. Talairredvesség veszteség 9. Tarlómaradvány érzékenvség 10. Alkalmazhatóság • kötött talajon • száraz talajon • nedves talajon tömör altalaj esetén

•

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Hatás a talaiszerkezetre Degradált talaj javításának esélye Hatás a talaj biológiai életére A növénytermesztés alapozása Szakértelem igény Elterjedtség

művelési

Hagyományos rendszer1 sok(-) sok(-) nincs(+) jó(+) kicsi(+) bizonytalan (-) sok(-) sok ( -) változó(+-)

Csökkentett rendsze .-2 közepes ( +-) közepes (+-) van(-) jó(+) kicsi(+) jó(+) kevés(+) kicsi(+) változó (+-)

lehetséges(+) lehetséges(+) változó(+-) lazltás nélkül nem ai án! ott (-) kedvezőtlen (-) bizonytalan (-) változó ( +-) változó (+-)

lehetséges(+) kis kockázat (+) változó ( +-) lazítás nélkül nem ajánlott (-) kímélő(+)

jó(+) kedvező(+)

biztonságos (+) nagy(-) nagy(-) kicsi (-) nagy(+) kicsi(-) Jövőbeni előnyök 40:60 67:33 Minősítés (előnv: kockázat) ' ' ' es vetes " '' ' magagy-keszttes elmunkálas, rendszer. szautasos alapmuveles, : Hagyomanyos külön menetben. 2 : Csökkentett rendszer: Forgatásos, vagy forgatás nélküli alapművelés elmunkálással; magágykészítés és vetés l menetben. Magyarázat: (+):kedvező; (-): kedvezőtlen; (+-): változó változó(+~)

A hagyományos rendszer számos előnye (egyszerűség, kártevő- és kórokozó gyérítés, kisebb tarlómaradvány érzékenység) ellenére háttérbe szorul a szakszerűbb alkalmazást feltételező csökkentett rendszerrel szemben. !42

A nagy kockázati arány (60) a hagyományos rendszer talajra gyakorolt, összességében kedvezőtlen hatásai Iniatt alakul ki. A hagyományos rendszer minősítése a jelenlegi eszköz- és alkalmazási szint alapján kedvezőtlen - az előnyök és hátrányok aránya 40:60. A talajvédelem és a növénytennesztés közötti harmóniát biztosító fenntartó rendszernél az előnyök és a hátrányok aránya 71:29 (5.4. táblázat). A fenntartó rendszer a talajra gyakorolt kedvező hatások következtében múlja felül a hagyományos rendszert. Ahhoz, hogy a talaj védelme tartósan megvalósulhasson, jobb eszközökre, és nagy szakértelemre van szükség. Ezek a tényezők ma még ugyan alkalmazási korlátoknak minősülnek, de nem rontják le a fenntartó rendszer perspektivikusságát.

5.4. táblázat A hagyományos és a fenntartó (jelenleg) Tényezők

l. Idő- és élőmunka szükséglet 2. Hajtóanyag szükséglet 3. Különleges gépigény 4. Kártevők, kórokozók gyéritése 5. Herbicid fuggőség 6. Talaj- és környezetvédelem 7. Taposási kár (menetszám) 8. Talajnedvesség veszteség 9. Tarlómaradvány érzékenyséK 1O. Alkalmazhatóság • kötött talajon • száraz talajon • nedves talajon • tömör altalaj esetén

talajművelés

Hagyományos rendszer1 sok ( -) sok(-) nincs(+) jó(+) kicsi(+} bizonytalan (-) sok(-) sok(-) változó (+-)

összehasonlítása Fenntartó rendsze .-2 közepes ( +-) közepes (+-) van(-) jó(+) közepes (+-) jó(+) kevés_(+) kicsi(+) változó ( +-)

lehetséges (+) lehetséges(+) lehetséges(+) kis kockázat (+) változó (+-) lehetséges (+) lazítás nélkül nem lazításos kombináció (+) ajánlott (-) ll. Hatás a talajszerkezetre kedvezőtlen (-) kímélő(+) 12. Degradált talaj javításának esélye bizonytalan (-) jó(+) 13. Hatás a talaj biológiai életére változó (+-) kedvező(+) 14. A növénytermesztés alapozása változó (+-) biztonságos (+) 15. Szakértelem igény változó ( +-) nagy(-) 16. EltetjedtséK nagyJ.:) kicsi(-) 17. Perspektivikusság kicsi_B_ nagy(+) Minősítés (előny:kockázat) 40:60 71:29 . es vetes " . Hagyományos rendszer. szantasos alapmuveles, elmunkálas, magagy-kesZites külön menetben. 2 : Fenntartó rendszer: Bármely alapművelés~ vetési, vagy művelés nélküli mód, amely a talajállapot fenntartására alkalmas. Magyarázat: (+):kedvező;(-): kedvezőtlen;(+-): változó

143

A bírálatban fontos szempont, hogy a fenntartó rendszer biztonságosan alapozza a növénytermesztést. A jövőben ITiindkét rendszernél fejlesztés várható (5.5. táblázat). A hagyományos, szántásra alapozott rendszerben javul az eszköz szint, és ennek eredményeként csökken a szántástól a vetésig szükséges beavatkozások száma, és ennek megfelelően a talaj károsítása is. Ekkor a rendszerben rejlő előnyök megelőzhetik a hátrányokat (53:47). 5. 5. táblázat A hagyományos és a fenntartó Tényezők

talajművelés jövője

Hagyományos rendsze.-I csökken (+-) csökken(+-) felmerül (-) jó(+) kicsi(+) javulhat (+-) csökken (+-) csökken (+-) kicsi(+)

Fenntartó rendsze..Z kicsi{+) kicsi(+) van(-) jó (+) csökken ( +-) jó (+) kevés(+) kicsi(+) változó (+-)

1. Idő- és élőmunka szükséglet 2. Hajtóanyag szükséglet 3. Különleges gépigény 4. Kártevők, kórokozók gyéritése 5. Herbicid fiiggőség 6. Talaj- és környezetvédelem 7. Taposási kár (menetszám) 8. Talajnedvesség veszteség 9. Tarlómaradvány érzékenység 10. Alkalmazhatóság lehetséges(+) lehetséges (+) • kötött talajon változó ( +-) kis kockázat (+) • száraz talajon változó (+-) lehetséges (+) nedves talajon kockázatos (-) lazításos kombináció (+) • tömör altalaj esetén ll. Hatás a talajszerkezetre változó (+-) kimélő (+) 12. Degradált talaj javításának esélye változó (+-) jó(+) 13. Hatás a talaj biológiai életére javulhat(+-) kedvező(+) javul(+) 14. A növénytennesztés alapozása biztonságos(+) 15. Szakértelem igény nagy(-) növekvő(-) 16. Elterjedtség csökkenő (+-) növekvő (+-) nagy(+) 17. Perspektivikusság limitált ( +-) Minősítés (előny: kockázat) 53:47 77:23 ' ' ' es vetes " ' ' magagy-kesz1tes . Hagyomanyos rendszer. szantasos alapmuveles, elmunkálas, külön menetben. 2 : Fenntartó rendszer: Bánnely alapmüvelésí, vetési, vagy müvelés nélküli mód, amely a talajállapot fenntartására alkalmas. Magyarázat: (+):kedvező;(-): kedvezőtlen;(+-): változó

•

A fenntartó rendszer fejlesztése egyrészt azokra a tényezőkre terjed ki, amelyek jelenleg még nem kiforrottak (Pl. növényvédelem), másrészt azon előnyök megerősítésére, amelyek az elterjedtségét fokozzák. A fenntartó rendszerekhez sorolható művelési és vetési változatok nagy száma nemcsak a változatos talaj körülményekhez való alkalmazkodást, hanem a kedvezőtlen időjárási körülmények enyhítését is lehetövé teszi (5 .4 alfejezet). 144

5.4. A fenntartó talajművelés és vetés alkalmazási előnyei száraz és csapadékos időszakban A fenntartó müveléssel szemben általános követelmény, hogy az időjárási körülmények kedvezödenné fordulása esetén is minél több módszere alkalmazható legyen a lehető legkisebb talaj károsítás biztonságáva!.

5.4.1. A csapadék hiány kárainak megelőzése és enyhftése A csapadék hiány káros hatásai egyéb tényezőkkel együttesen rontják a termesztés biztonságát. A tartósan száraz időszak kárait fokozó, valamint ennek enyhítésében közrejátszó tényezőket az alábbiakban foglalom össze. A károkat enyhítő tényezök

A károkat fokozó tényezök l. A vetésszerkezet leegyszerűsödése: kevés ún. piacképes növény termesztésének kényszere, a kedvező elővetemény hatású növények kiszorulása gazdaságossági megfontolások miatt a vetésszerkezetbőL

l. A talajok biológiai tevékenységét javító, rövid tenyészidejű védőnövé nyek termesztésének beillesztése a vetésszerkezetbe.

2. A növényi sorrend leegyszerűsödése, a vetésváltás 2. Vetésváltás az egyszerű növényi hiánya, ill. többnyire hosszú tenyészidejű növények sorrend ellenére; tenyészidőváltás évről-évre; védőnövények termesztése. termesztése több évig ugyanazon a teruleten. 3. Az elgyomosodás megelőzése; A 3. Elgyomosodás: a gyomborítottság növekedése a szántóföldeken és a ruderális teruleteken, a mechanikai gyomok tervszerű és folyamatos korlátozása művelési és termesztési gyomszabályozás mellőzése, valamint a kémiai gyommódszerekkel. irtás esetlegessége következtében. 4. A talajok romló/gyenge tápanyag-ellátottsága - 4. Harmonikus tápanyag ellátottság a termesztett növények versenyképességének csök- biztosítása; a vetésváltás biológiai kenése a gyomokkal szemben, a betegségekre fogé- hatásainak kihasználása. konyságuk növekedése. 5. Talajjavítás a gazdaságosság 5. A kémiai talajhibák hatásainak felerősödése. határáig; A nagy költséggel javítható talajokon a művelési ág módosítása. 6. A melioratív eljárások újbóli alkalmazása a gazdaságosság határáig.

6. A meliorativ eljárások szüneteltetése. 7. Szakszerűtlenségek a talajművelésben: talajállapot hibák kialakulása, súlyosbodása, nedvesség veszteséget fokozó eljárások alkalmazása. 8.

Szűk,

a kötülmények enyhítésére alkalmatlan

művelőgép-választék.

Kényszerű

7. Talajállapot javítás és fenntartás; Nedvesség veszteséget csökkentő eljárások alkalmazása. 8. A száraz talajok kimélő művelésére alkalmas gépek használata. 9. A kímélő talajművelés támogagatása (anyagi és erkölcsi). 10. Oktatás, továbbképzés; Az alkalmazkodó képesség fejlesztése.

takarékosság

10. Szakértelem, szaktudás hiánya. 145

A talajnedvesség veszteségének ·csökkentésével kapcsolatos irányelveit az 5.6. táblázat tartalmazza. Meggondolandó, hogy a kedvebÖtlen talajállapot a csapadék talajba jutását, emellett a talajban lévő nedvesség hasznosulását is akadályozza. 5.6. táblázat A talajnedvesség forgalom szabályozása A talajnedvesség-veszteséget fokozó

A talajnedvesség-veszteséget

tényezők

csökkentőtényezők

Talajállapo t l) A lehullott csapadék talajba jutását l) A csapadékvíz talaj ba jutását elősegítő akadályozó fizikai állapot talajállapot • káros tömörség a felszínen és a felső 30 cm • a felső 30 cm réteg kedvező lazultsága rétegben 2) A talaj nedvesség-vesztését növelő 2) A nedvesség-vesztést csökkentő talajállapot talajállapot • fedetlen felszín (Pl. hántatlan tarló) • talajtakarás (alapművelésig, vetésig) • nagy felület • kis felület • túlzottan laza, vagy túlságosan tömör • megfelelöen tömöritett állapot a felszínen állapot a felszínen Talajművelés

A talaj bolygatása

•

• •

•

hőségnapok előtt

és A

alatt

talaj kíméletes bolygatása (lazítás, porhanyítás, tömörítés)

tarlóhántás a szükségesnél mélyebben a felszín nyitva hagyásával középmély/mélyszántás elmunkálás hiányában középmély/mélylazítás elmunkálás hiányában sok, és a körülményekhez nem alkalmazkodó talajmozgatás

• sekély hántás, a hántott felszín lezárása, a tarlómaradványok z 30 %-át a felszínen hagyva • forgatás nélküli alapművelés és a felszín tömörítése • lazítás, porhanyítással és felszín egyengetéssei kombínálva • sávos művelés/ a művelés elhagyása

Fontos szempont, hogy a száraz talaj járható, és a taposás kisebb kárt okoz. A tartósan, vagy időszakosan bekövetkező száraz időszakra jellemző' talajállapot kímélő művelésére az ún. szokásos eljárások többsége alkalmatlan. Adott művelési eljárás alkalmasságának megítéléséhez az 5.7. táblázat adatai használhaták fel. A száraz talaj alkalmas a mélyebb rétegek tömörödött állapotának javítására (lazítással). A nagyobb mérvű rögösödés a talajlazítás technológiájának betartása esetén kerülhető el. Alapművelésre, ha a talaj száraz, bármely, az ekénél kevésbé rögösítő eszköz ajánlható. Megfontolandó, hogy száraz talajokon az egyszerű elmunkálók (fogas, simító, gyűrűs henger) a rögös felszín elmunkálására gyakorlatilag hatástalanak Ekkor a legkisebb kárt, vagyis a lehető legkevesebb porosítást, a több műveletre - porhanyítás, egyengetés, keverés, tömörítés, felületcsökkentés - alkalmas, kombinált eszközök alkalmazásától várhatunk. 146

5.7. táblázat Művelési módszerek alkalmassága száraz talajállapot esetén Művelési

eljárásirnód

Legfontosabb előnyök

Megfontolandók

Alapművelés

Szántás (elmunkálás nélkül)

Szántás, tárcsával elmunkálva

Szántás, Campbell-hengerrel elmunkálva Tárcsázás Talajlazítás Talajlazítás + tárcsázás egy menetben Nehézkultivátoros művelés Talajroarás Sávos művelés Alapművelés

elhagyása

forgatás (csak ősszel, tavaszi vetésií növéfiJ'_ alá) porhanyítás

üregesség megszüntetése gyorsaság, kisebb nedvességvesztés talajállapot javítás a mélyebb rétegekben is talajállapot javítás, egyidejű porhanyítás talajszerkezet kimélés, kisebb nedvesség- vesztés megfelelő porhanyítás és keverés talajszerkezet kimélés, kis nedvesség- vesztés talajszerkezet kimélés, csekély nedvesség- vesztés

- nagy energiaigény, - rögösítés, - nedvesség-vesztés -több menet - porosítás, - kisebb hatékonyság -kiegészítő müvelet szükséges - gyengébb porhanyítás - mélyebb talajrétegek állapota - rögösödés, - elmunkálás-igény - gépkombináció ajánlott - az eszköz konstrukciója (a kombinációja) - porosítás bekövetkezhet - mélyebb talajrétegek állapota - eszköz szükséglet művelőelemek

- a bolygatatlan talaj állapotával összefuggő hatások

Elmunká/ás Fogassal Simítóval, ben2errel Kombinált elmunkáló alkalmazása

csekély bolygatás felszínalakitás talajállapot kevés menettel

megfelelő

- porosítás - csekély eredmény - változó hatékoflYSág - a száraz talajokra alkalmas kombináció használata

A hagyományos vetésrnód alkalmassága száraz talajokon a vetést Szántás után, a hagyományos géppel végzendő vetés korláta a magágy rögössége, forgatás nélküli alapművelés használatakor pedig a rossz minőségben zúzott szalma tömege lehet. Mindkét esetben kelési hiányosságak alakulhatnak ki. megelőző eljárások hatékonyságától függ.

Az alapművelés és egyidejű vetés agronómiai előnyei - nedvesség veszteség jelentős csökkentése, kíméletes talajbolygatás, jó kelés - a gépkombinációból (lazító, porhanyító, keverő, egyengető, tömörítő) következnek. A kombinált elmunkálás és vetés legfontosabb előnye az alapművelés való függetlenedés, és a külön menetes elmunkálás menetszámának csökkentése. A száraz, szántás után rögös, de többé-kevésbé egyenletesre munkált talajokon a magágykészítés és vetés egy-roenetes

rögösségétől

147

egyidejűleg kínálja a költségek csökkentését és megelőzését. Az agronómiai előny - vagyis a száraz talaj

használata

az elporosítás kímélése - a gépkombinációk folyamatos tökéletesítésén alapul. A talajkímélő rendszerek alkalmazásának szükségessége - egybehangzóan az EU elvárásokkal (ECAF 1999) - e megoldások felé irányíthatja a gazdáikadók figyeimét (5.8. táblázat). 5 .8. táblázat Vetési módszerek alkalmazhatósága száraz talajállapot esetén Vetési módszer Hagyományos vetés, szántásos alapművelés után Hagyományos vetés, szántás nélküli alapművelés után Alapművelés és vetés 1 menetben

Legfontosabb őszi

előnyök

forgatás, tavaszi vetés esetén nyár végi/őszi vetés esetén Icielégítő magágy minöség jöhet létre a vetéshez gyorsaság, talajkímél és, csekély nedvesség vesztés Elmunkálás, magágykészítés gyorsaság, csekély talajkárosítás és nedvesség és vetés 1 menetben vesztés Vetőkultivátoros vetés gyorsaság, (hántott tar/óha) talajkímélés, csekély nedvesség-vesztés gyorsaság, talajkímélés, Sávos művelés és vetés csekély nedvesség-vesztés talajszerkezet kímélés, csekély Direktvetés hántatlan tarióha talajnedvesség vesztés kedvező talajállapot Bakhátba vetés fenntartása

Megfontolandók - nyár végi/őszi vetés esetén rö_g_ös magágy és vetés-hibák - a mélyebb talajrétegek állapota -beruházás-igény, - tanulási igény (kevéssé ismert, új módszer) - beruházás-igény, -tanulási igény (nem ismert) -beruházás-igény, -tanulási igény (új módszer) - beruházás-igény, - tanulási igény (új módszer) -beruházás-igény, -tanulási igény (alig ismert) - tanulási igény (nem ismert) - gép/átalakítás igény

Vetőkultivátorral

gyommentesen tartott, vagy hántott, ápolt tarióha vethetünk. A tarlóhántás és ápolás a mechanikai gyomirtás lehetőségét, valamint a talajkötöttség és a száraz talajállapot befolyásának enyhítését nyújtja. Nagy tömegű tarlómaradványt hagyó elővetemények után szárzúzás szükséges. Kalászos vetésekor a teljes felületet bolygatják, kapásnövények vetésekor a sortávolságnak megfelelően, de csak a vetés mélységéig. A vetésváltást ez a vetésrnód sem korlátozza. A vetőkultívátoros mód az EU környezetvédelmi céljaival összhangba hozható extenzív termesztési rendszerekbe illeszthető.

A sávos művelés és vetés a sávos talajbolygatás következtében előnyös a száraz talajokon, ahol a tarlómaradványok takaró, nedvesség veszteséget csökkentő hatása vetés után is megmarad. Direktvetéskor a magárok keskeny, a nem művelt sorköz pedig a tarlómaradványokkal részlegesen, vagy teljesen takart, és ennek következtében csökken a nedvességveszteség. 148

Állandó, vagy időszakos bakhátba tavaszi vetésű kapásnövények Az állandó bakhát esetében a sorközökbe juttatott tarlómaradványok takarása mérsékli a talaj vízvesztését. A száraz talajok hagyományos rnűvelésekor rosszabb a rninőség, több a kár és a költség. Ezzel szemben, a fenntartó rnűvelési és vetési módok alkalmazása a rögösödés és az elporosítás - mint környezeti károk rnegelőzését, és a költségek csökkentését hosszabb időszakra is biztonsággal teszi lehetővé. vethetők.

5.4.2. A csapadék többlet kárainak megelőzése és enyhítése Csapadékos időszak esetén, vagy ilyen időszak után a beázott talajokon sokkal több kár keletkezik, rnint szárazságban. A károkat fokozó, valarnint ezek megelőzésében figyelembe vehető tényezők az alábbiak. A károkatfokozó tényezők

A károkat

enyhítő tényezők

l. Egyszerű vetésszerkezet - az eladható, piacképes növények azonos, ill. hosszabb tenyészideje, a betakarítási időszakok és a vetésidők egybeesése.

l. A gazdasági körülményekhez igazodó, változatos vetésszerkezet alkalmazása.

2. A növényi sorrend sablonossága, a vetésváltás hiánya - a betakarításkor és a müveléskor okozott taposási károk ismétlődése évről évre, ugyanazon a területen.

2. Vetésváltás az egyszerű növényi sorrend ellenére; tenyészidőváltás évről-évre; védőnövények termesztése.

3. Az alapművelés minőségétjavító eljárások hiánya - pl. a szárzúzás elmaradása, vagy rossz

3. Művelést könnyítő eljárások alkalmazása.

minősége.

4. Elgyomosodás: a gyomborítottság növekedése a 4. Az elgyomosodás megelőzése; A tenyészidőben, és a tenyészidőn kívül a tarlókon, gyomok tervszerű és folyamatos emiatt a betakarítás és a müvelés nehezítése. korlátozása. 5. A melioratív eljárások szüneteltetése.

5. Új melioratív eljárások alkalmazása a gazdaságosság határáig.

6. Művelési szakszerűtlenségek sorozata a korábbi években, súlyosbodó fiZikai talajállapot hibák. A csapadék többlet talajba jutásának korlátozottsága.

6. Talajállapot javítás és fenntartás.

7. A nedves talajban mérsékeltebb károkat okozó eszközök hiánya.

7. A nyirkos talajok kimélő müvelésére alkalmas gépek használata.

Kényszerű

8. A kímélő művelés elismerése (anyagi, erkölcsi).

takarékosság.

9. Szakértelem/szaktudás hiánya.

A felsorolt kilenc

tényező

9. Oktatás, továbbképzés; Az alkalmazkodóképesség fejlesztése.

közül az 149

első kettő

hatásainak kiküszöbölése,

vagy enyhítése tűnik pillanatnyilag a legnehezebbnek. A tennelő a gazdaságosság kényszerétől hajtva ún. piacképes növények tenn~sztésére szoritkozik, és ezek többsége - Pl. a kapásnövények - klasszikus értelemben véve kedvezőtlen elővetemény. A kései betakaritás csapadékos őszi időszakban tennésveszteséggel és talajkárosítással jár. Mindkettő - közvetlenül vagy közvetve - a gazdálkodás eredményességét csökkenti.

Az utónövény megfelelő magágy minőségének elérését a nedves, átázott talaj, a betakaritáskor okozott taposás, a zúzatlan szánnaradványok tömege, és a zöld gyomtömeg akadályozza. Az ilyen helyzet ismétlődhet, és a következményeivel, megfelelő eszközök hiányában színte lehetetlen megbirkózni. Az elmunkálatlan, és az aláforgatás rossz mínősége miatt szármaradványos szántásokon a tavaszi munkák száma ugyanolyan sok lehet, mint elmaradt őszi alapművelés esetén. Az 1998-1999-es évek csapadék bősége a szakottnál is több kárral járt. A kiváltó okok jó része megegyezik a száraz időszak kárait súlyosbító okokkal. Ugyanakkor az időszakos csapadék bőség közvetett káraijórészt megelőzhetők (5.9. táblázat). 5. 9. táblázat A talajnedvesség forgalom szabályozásának körülményei A nedvesség-többlet káros hatását fokozó tényezők

A nedvesség-többlet káros hatását enyhítő tényezők

Talajállapot l) A lehullott csapadék talajba jutását l) A csapadékvíz talajba jutását elősegítő akadályozó fizikai állapot talajállapot • káros tömörség a felszínen, közel a • a felső 0-40 cm-es réteg kedvező felszínhez (tárcsatalp), és a 20-40 cm lazultsága, nincs tömörödés a művelt rétegben bárhol (eketalp) feltalaj és nem művelt altalaj határán 2) Művelési hibából kialakult felszín 2) Sík termőhelyen egyenletes felszín (a egyenetlenségek (vakbarázdásvízösszefolyás megelőzése érdekében) osztóbarázdás sávok és alattuk eke talptömődöttsé~)

3) Nedvesség-vesztést akadályozó állapot • taposott/túltömörített felszín (hántatlan tarló) • kis vízvesztő felület • tarlómaradványok nagy tömege, aprítatlans:!ga

3) Nedvesség-vesztést elősegítő talajállapot • a felfelé irányuló vízmozgást nem korlátozó, kellően laza talajállapot • lehető nagy vízvesztő felszín • fedetlen felület/zúzott tarlómaradványok részheil a talajba keverve

Talajművelés

l) A művelés mélységében káros tömörödést előidéző művelő eszközök használata 2) A talaj szerkezetét károsító (kenő, gyúró) művelőeszközök és elemek használata

l) A talajt a művelés mélységében nem, vagy alig tömörítő eszközök, és elemek használata 2) A nedves talaj szerkezetét nem, vagy alig károsító eszközök és művelőelemek használata

A talajon járó betakaritó és szállító járművek taposási kára a 150

felszíntől

mélyebb rétegekig teijed. Müveléskor a vontató eragep taposási kárát a művelés mélységében kialakuló talaj deformáció súlyosbítja. A nedves talaj gyúrása és kenése a felszínen és a mélyebb rétegekben is kimutatható. Az időszakos csapadék többlet befogadására a 20 cm alatti rétegükben tömör talajok alkalmatlanok. A talajállapot javítására a nagy nedvesség tartalom miatt nem kerülhet sor, de a károk kialakulása, és súlyosbodása jórészt megelőzhető (5.9., 5.10. táblázat). 5.l O. táblázat Müvelési módszerek alkalmassága nedves talajállapot esetén

Művelési

eljárásirnód

Legfontosabb előnyök

Megfontolandók

A.lapművelés

!Szántás Szántás, tárcsával elmunkálva Szántás, elmunkálás ekére szereJt forgóelemmel Tárcsázás Talajlazítás Talajroarás Sávos művelés Alapművelés elhagyása

forgatás (lef!feljebb ősszel) nincs a barázdaszeletek felső részének szeletelése, porhanyítás nincs nincs a marás mélységéig megfelelő porhanyítás a károk korlátozása talajszerkezet Jómélés

- gyúrás, kenés, tömörítés !(erőgép, ekevas)

- gyúrás, kenés, tömörítés !(erőgép, ekevas, tárcsa/ap) - min. 7.5 km/h munkasebesség szükséges, - erőgép taposása -tömöntés (erőgép, tárcsa/ap) - erőgép tömöritése, - lazítás helyett kenés - erőgép tömőritése - mélyebb talajrétegek állapota - eszköz szükséglet - Jósebb nedvesség vesztés

Elmunká/ás

Simító, henger

alkalmazása

Fogassal

Forgó/lengőborona

használata Kombinált elmunkáló alkalmazása

- erőgép tömöritése, - gyúrás, kenés csekély porhanyítás - erőgép tömöritése, - talaj-kenés megfelelő porhanyítás - erőgép tömőritése - hatásfok romlás Irultivátor-forgóelem-pálcás - gépigény henger kombináció - erő_gép tömőritése nincs

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nedves talajon a korábban kialakult talajállapot hibák nem javíthatók (a talajlazítás ekkor hiábavaló) és újabb károk (az erő- és munkagépek tömege, a művelőelemek gyúrása, kenése következtében) keletkezhetnek. Az őszi szántás, egyáltalán az őszi alapmüvelés némi előnyt nyújt, mivel télen a váltakozó fagyás és olvadás hatására a megművelt réteg talaja átporhanyulhat. Az ágyekés szántáskor ún. talajhajtású forgóelemes elmunkáló használatával kisebbíthetők a szalonnás hantok, és így csökkenhet a tavaszi munkamenetek száma. Váltvaforgató ekékre pálcásborona 151

szerelhető

elmunkáló elemként A

szántás mélységében kialakult tömörödés azonban a fagyok hatására sem enyhül. Elmaradt őszi alapművelés esetéq tavasszal sekély művelés célszerűbb, mert így valamelyest csökkenthető a szerkezet károsítása, és a nedvesség veszteség. A túlzottan nedves talajt lehetőleg ne bolygassuk. Kényszerhelyzet esetén jó tudni, hogy legkisebb kár a - hazánkban szántóföldeken szinte nem is ismert- talajmarós alapművelés után várható. A talajmaró porhanyítása a konstrukcióból adódóan kedvező, ily módon az elmunkálás - és vele az újabb taposás - kiküszöbölhető. A rugós koltivátorok szerkezet kímélő hatásuk előnyével alkalmazhatók a nedves talajok művelésére. Az egyszerű elmunkálók (tárcsa, hengerek, simítók) nedves talajokra nem valók. A kultivátor-forgóelem-pálcás henger kombinációk, vagy a forgóboronák a művelhetőség nedvességhatáráig, a kisebb károsítás biztonságával használhaták elmunkálásra. 5. ll. táblázat Vetési módszerek alkalmazhatósága nedves talajállapot esetén

Vetési módszer

Legfontosabb előnyök őszi

Hagyományos vetés szántásos alapművelés után

forgatás, tavaszi vetés esetén

Me_gfontolandók

- erőgép tömörítése - eketalp-tömörödés - a vetögéQ alkalmatlansága Hagyományos vetés - kisebb időveszteség ősszel és - erőgép tömörítése szántás nélküli alapművelés tavasszal - mélyebb talajrétegek állapota után kisebb nedvesség-veszteség - a vetőgép alkalmatlansága tavasszal nedves talajon Alapművelés és vetés l gyorsaság, - erőgép tömörítése, menetben mérsékelt károsítás -beruházás-igény, -tanulás (új módszer) Elmunkálás, magágykészítés gyorsaság, - erőgép tömörítése, és vetés l menetben mérsékelt károsítás - beruházás-igény, -tanulás (új módszer) V etőkultivátoros vetés gyorsaság, - erőgép tömörítése (hántott tar/óha) kisebb taposott terület -beruházás-igény, -tanulás (új módszer) Sávos művelés és vetés gyorsaság, - erőgép tömörítése kevesebb kár - beruházás-igény, -tanulás (új módszer) Direktvetés gyorsaság, - erőgép tömörítése (hántat/an tar/óha) kisebb taposott terület - beruházás-igény, - tanulás (alig ismert) Bakhátba vetés gyorsabb szikkadás, - tanulás (nem ismert), kisebb taposott terület - beruházás/átalakítás

152

A hagyományos vetés korlátait a vetőgép nedves talajra alkalmatlansága, valamint a vetés előtti talajmunka hiányosságai jelentik. A felszántott talaj vagy az üregessége, vagy a túlzott visszatömörítése következtében válhat kedvezödenné a hagyományos vetéshez. A szántás nélküli alapművelés minőségét pedig a zúzatlan, vonódott tarlómaradványok ronthatják le (5 .ll. táblázat). Az egy menetes alapművelés és vetés esetleges tarlómaradvány érzékenységét a módszer talajkímélő hatása egyenlíti ki. A kombiná lt elmunkáló-magágykészítő-vetőgépek alkalmazásának előnyeire, amely a csökkentett menetszámból és kisebb talajbolygatásból következik - a tarlómaradványok, a szalma zúzása esetén - nedves talajokon is számítani lehet. Ez a vetésrnód szántott talajokon is lehetövé teszi, hogy a művelési rendszer menetszáma (a szántással együtt kettő), és a taposási kár, ne legyen több a szükségesnél. A hagyományos erőgépek tömege és járószerkezete azonban ennél a megoldásnál is hátrányos. Nedves talajon a taposási károk gumihevederes járószerkezetek, vagy flotációs abronesok alkalmazása esetén előzhetők meg.

Vetőkultivátorral, hántott tarló talajába a művelhetőség nedvesség határáig lehet vetni - a korlát ekkor is az erőgép járószerkezete, és annak taposása. Ez a módszer a szélsőséges időjárási körülményekre jellemző talajállapot hátrányok kiküszöbölésében, és a maradandó talajkárok megelőzésében is perspektivikus. Ha a talaj a 10 cm-alatti rétegekben erősen tömörödött, a módszer agronómiai és ökonómiai előnyei nem használhaták ki. A sávos művelés és vetés módszere a korlátozott bolygatás folytán nedves talajokon előnyösebb lehet, mint a teljes felület megmUDkálása. Ugyanakkor számításba kell venni az ülepedett talaj alacsonyabb hőmérsékletét és a mélyebb rétegek állapotát is. A művelés nélküli direktvetés alkalmazási korlátai nedves talajokon hasonlóan a száraz körülményekhez - a 1O cm alatt tömör állapot és a gyomosság. A módszer előnyei a ml'ívelhetőségnél esetleg nedvesebb, de jól járható talajon a taposási károk és a talajszerkezet károsodás csökkentéséből adódnak. Állandó, vagy időszakos bakhátb a tavaszi vetésű kapásnövények, az optimálisnál nedvesebb talajon is vethetők. A bakhát ugyanis I 6-22 cm-rel kiemelkedik a táblaszintből, így a vetősor talaja előbb szikkad. Az erő- és munkagépek kerekei a taposási károk enyhítésében fontos szerepet játszó, zúzott tarlómaradványokkal borított sorközökben járnak.

153

5.4.3. A belvlzkárok és a talajállapot A belvíz a termelést akadályozó káros vízbőség (vízpangás) a talaj felszínén és a tennőrétegben. A vízpangás kiváltó okai között azonban különbséget kell tenni. Felszíni vízpangást magas talajvíz, valamint a talaj víznyelő- és vízáteresztő képességének csökkenése, megszűnése együtt és külön-külön is okozhat. A magas talajvíz szint szabályozásához hidro-meliorációs és agronómiai intézkedésekre, a talaj vízbefogadó képességének javítására elsődlegesen agronómiai beavatkozásokra (a talajállapot javítására) van szükség. A talajok vízforgalmát befolyásoló agyagtartalom és kötöttség gyakorlatilag nem változtatható. Változtatható, javítható azonban a vízbefogadást korlátozó talajállapot A javítás megfontolandó, mivel a rendszeres és tartós vízállás károsan befolyásolja a talaj kémiai és biológiai sajátosságait, és tovább rontja a - már egyébként is kedvezőtlen - fizikai állapotát. Ha a talaj szerkezete előbb a művelési hibaként kialakult záróréteg fölött, majd a felszínen eliszapolódik, a korábban rendszeresen művelt réteg alkalmatlanná válik a harmonikus vízforgalomra. A tartós vízborítás hatására a tennőhely kiegyenlítettsége megszűnik, a tartósan víz alá került részek művelhetősége, és termékenysége leromlik, és emiatt erősen csökken adott termőhely gazdasági értéke. A pangó víz elvezetése, levonulása után a talaj fizikai állapotát egyidejűleg kell javítani és a növénytermesztésre alkalmassá tenni. Hogyan segíthető a vízvesztés és szikkadás azokon a talajokon, ahol ennek a káros tömörség a legnagyobb akadálya? Körültekintően kell megválasztani a talajon járhatóság nedvesség állapotát, hogy ne súlyosbodjanak az egyébként is nehéz körülmények újabb hibákkal és taposási károkkaL A táblaszinten kiegyenlítetlen nedvesség tartalmú talajokon a gumihevederes járószerkezetű erőgépek alkalmazása célszerűbb. Ezek hiányában ikerkerekek felszerelésével előzhetjük meg a tetemesebb taposási károkat A korábban megművelt (felszántott), és már kellően felszikkadt talajokon a legfelső réteg sekély megmunkálása, porhanyítása, levegőztetése, felmelegedésének elősegítése ajánlatos, a lehető legkisebb rögképzésseL Alapozó művelésre a talajt a művelés mélységében nem, vagy alig tömörítő művelő eszközöket kell célszerűen előnyben részesíteni. Az ülepedett, tömörödött, víznyomott talajba 'kultúrát kell vinni'. A feltalaj legkevesebb kárral rugós, csavart késes, vagy véső alakú késekkel ellátott kultivátorokkal munkálható meg. Az ékkéses talajmarók többnyire művelőtalp-tömörödés veszélye nélkül alkalmazhatók. A vetés

minőségi

körülményeinek javulása, a költségcsökkentés, és a 154

taposási károk mérséklése a kombinált magágy-készítés és vetés egy menetes alkalmazása esetén biztosabban érhető el, mint a hagyományos módszerekkel. A müvelés nélküli direktvetés a hosszú ideig vízzel borított, majd valamelyest felszáradt területeken gyakorlatilag nem vehető számításba. Alkalmazási korláta a fel- és altalaj levegőtlensége, alacsony hőmérséklete, tevéketlensége, és az anaerob mikrobiális viszonyok túlsúlya. A sávos müvelés az adott körülmények között előnyösebb, mivel a talajt vetősornál kissé szélesebben, és a vetés mélységénél mélyebben bolygatják

5.5. Soil tiliage in sustainable farming -Summa ry Soil tillage, affecting physical condition of soil has an important influence on crop production and on environment. Type of a tillage system, deterrnines not only the crop production level, but the degree of environment damaging as weil (chapter 5.l.). Traditional crop production induding conventional soil tiliage is generally harmful to the environment. Conventional tiliage characterised by the tiliage of the who le surface and use ploughing in lands (orthodox ploughs tum furrows in one direction only). The soil condition meeting crop requirements is obtained using more time than is reasonable, and with higher energy costs. A conventional tillage system is typicaily "multi-traffic" and it promotes damages in soil condition (e.g. cloddiness, dust formation, water and wind erosion, location and extension of compaction) (chapter 5.1.5). Considering these facts the frequent ploughing and the multi-traffic preparation procedures after ploughing, are to be decreased, and tools are also to be improved (chapter 5. 3 .l.). Maiutaining tiliage prorooting the establishment of sustainable crop production is creating harmony between soil preservation and crop management. Tillage and sowing systems are to be modified by sustainability requirements (chapter 5.2.). Maintaining tillage sustains the well-structured state of a soil aceording to the goals of environment protection. These systems are characterízed by the conservation and the energy saving methods not to increase the risk of farming even on long term. Maintaining tillage improves the cultural and biolagical state of soil, and its bearing capacity. By use of a sustaining way the soil compaction and soil ablation can be prevented andlor moderated and an expanded range of workability will be became enabled. Suitability of tillage and sowing methods in a maiutaining system are quaiifled in chapter 5.3. Among the non-ploughing primroy tillage methods the laosening system will be used for írnproving the soil condition, while the 155

shallower ones (heavy-duty cultivator use, disking and a combined rotavatoring) will be used for maiutaining a well-structured. status (chapter 5.3.2.). Use of the new sowing systems, such as direct drilling, strip till-plant, ridge-till andlor combined seedbed preparation and plant, will also be requested (chapter 5.3.3.). Summarised: the risk of energy saving tiliage decreases, which would not be occurred in conventional systems. For the sake of objectivity we evaluated 21 main factars of the effects and applicability of conventional and maintaining tillage. It is noticeable that while the advantages e.g. risks ratio is 40:60 in the case of conventional systems, the ratio is 71 :29 by the use of maiutaining ones. Development of both systems is needed and risks of tiliage faults are to be prevented andlor decreased in the future (chapter 5.3.5.). Anather requirement of the maiutaining tillage is to be applied adaptable methods causing Iess damage to the soil and alleviating the harmful effects of extreme weather conditions on soils. Harm caused by the lack of precipitation or the excess of it limits the options of crop prodoction is almost unavoidable by conventional tillage. It must be stressed, that some tiliage and sowing methods of maiutaining systems can be applied in prevention or alleviation for such harm (chapter 5. 4.).

Táblázatok és ábrák jegyzéke- List of tables and figures Tables

Táblázatok 5. l. A hazai művelési gyakorlat jellemző vonásai az 1990-es évek végén 5.2. A hagyományos művelési rendszerek ésszerüsítése 5.3. A hagyományos többmenetes, és a csök-kentett művelési rendszerek összehasonlítá-sa 5.4 A hagyományos és a fenntartó talajművelés összehasonlítása Gelenleg) 5.5. A hagyományos és a fenntartó talaj-

5. l. F eatures of soil tiliage experience in

Hungary in the end of the l 990s 5.2. Rationalization in conventional tiliage systems 5.3. Comparison of a conventional, multitraflic system to a reduced tiliage system

5.4. Comparison of a conventional system to a maintaining tiliage system (at present) 5. 5. Perspectíves of conventional and művelés jövője maintaining tiliage 5.6. A talajnedvesség forgalom szabályozása 5.6. Regulation ofsoil water balance 5.7. Suitability oftillage methods on dry 5. 7. Művelési módszerek alkalmassága száraz talajállapot esetén soils 5.8. Vetési módszerek alkalmazhatósága 5. 8. Suitability of sowing methods on dry soils száraz talajállapot esetén 5.9. A talajnedvesség forgalom szabályo5.9. Aspects ofsoil moisture regulation zásának körülményei 5.10. Suitability ortillage methods on wet 5.10. Művelési módszerek alkalmassága nedves talajállapot esetén soils 5.ll. Vetési módszerek alkalmazhatósága 5.ll. Suitability of sowing methods on wet nedves talajállapot esetén so ils 156

Ábrák

Figures

5.l . A talajművelés célja 5.2. A művelési hiba eredetű tömörödés hatásai 5.3. A művelési hiba eredetű tömörödés enyhitésének előnyei 5.4. A talajállapot javulás tényezői 5.5. A szakszerűtlen művelés hatása a talajállapotra 5.6. A forgatásos alapművelés (szántás) felté-telei, ideje, előnyei és kockázati

5.1. Purpose of soi! tiliage 5.2. Impacts of soil compaction resulting from tiliage faults 5.3. Advantages in alleviation ofsoil compaction 5.4. Factors ofsoil condition improvement 5.5.lnappropriate tiliage effects on soil condition 5.6. Requirements, time, advantages and risk factors of a ploughing tiliage system

tényezői

5. 7. A forgatás nélküli alapmüvelés feltételei, ideje, előnyei és kockázati

5. 7. Requirements, time, advantages and risk factors of a plough! ess tiliage system

tényezői

5.8.A tömörödés kialakulása a talajban, következményei, és enyhitésének

5.8. Location of compaction in the soil, and its alleviation

lehetőségei

5.9. Müvelési és vetési módok alkalmazhatóságának talajnedvesség tartományai 3555 % agyagtartalom esetén 5.10. Vetésmódok alkalmazási feltételei, előnyei és kockázati tényezői 5.ll. A bakhátas rendszer kialakításának és fenntartásának sémája 5.12. A kímélő, fenntartó művelés várható hatása a talajok állapotára

5. 9. Water content ranges of tillag e and sowing methods on soils with 35-55% clay content 5.10. Requirements, advantages and risk factors of sowing methods 5.11.Ridege-till system application pattems 5.12. Predicted results of conservation tiliage in soil condition

5.6. Irodalom Birkás M. 1993. Talajművelés. In: Földműveléstan (Szerk. Nyiri L.), Mezőgazda Kiadó, Budapest, 96-191. Birkás M. 1995. Energiatakarékos, talajvédő és kimélő talajművelés. GATE K.T.I. Egyetemi jegyzet, Gödöllő, p15 5 Birkás M. 1996. Talajművelés-talajvédelem. In: Földművelés és földhasználat (Szerk. Birkás M.) GATE MTK Egyetemi jegyzet, Gödöllő, angol ny. összefoglalókkal. 72-183. Birkás M. 1997. Talajművelés. In: Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás (Szerk. Ángyán J.-Menyhért Z.) Mezőgazd. Szaktudás Kiadó, Budapest. 158-166. Birkás M. 1999. A tarlóhántás jelentősége a talajállapot javításában. Gyakorlati Agrofórum, 10. 8. 15-19. Birkás M. 2000. A fizikai és a biológiai állapot javítása a belvizkáros talaj okon. Gyakorlati Agrofórum. ll. 6. 1-5. Birkás M. 2000. A talajlazítás szükségessége és tudnivalói. Gyakorlati Agrofórum, 11.10. Birkás M. et al. 1989. Conventional and reduced tiliage in Hungary - A review. Soil Tili. Res., 13. 233-252. 157

Birkás M. - SzaJai T. - Nyárai H. F. - Holló S. 1996. Soil cultivation and crop production systems of sustainable farming. Bulletin of the Univ. of Agr. Sci. Gödöllő, 75th Anniversary Edition (Ed. Füleky, Gy.- Kispál, T.) Volume II. Gödöllő, 109-121. Birkás M.-Szalai T.-Nyárai H. F.-Percze A 1997. Kukorica direktvetéses tartamkísérletek eredményei barna erdőtalajon. Növénytermelés, 46. 4. 413-430. Birkás M.-Percze A- Gyuricza Cs.- SzaJai T. 1998. Öszi búza direktvetéses kísérletek eredményei barna erdőtalajon. Növénytermelés, 47. 2. 181-198. Birkás M.-Gyuricza Cs.-Percze A.-Szalai T. 1998. Kísérletek a kukorica bakhátas termesztésével barna erdőtalajon. Növényterme1és. 47.5. 559-571. Birkás M.-Szemök A 1999. Talajállapothibák és orvoslásuk. Gyakorlati Agrofórum, Különszám a talajművelésről, 10. 7. 19-22. Birkás M.-Gyuricza Cs. et al. 1999. Az ismételt tárcsás sekélyművelés hatása egyes növénytermesztési tényezőkre barna erdőtalajon. Növénytermelés, 48.4.387-402. Gyárfás J. 1925. Sikeres gazdálkodás szárazságban Magyar dry-farming. (2 átdolg. és bővített kiadás) Pátria Nyomda, Budapest. 1999. A talajművelésrőL Gyakorlati Agrofórum, Különszám a Győrtry B. talajművelésről, 10. 7. 2-3. Jóri J.I. 1999. A talajlazítás módszerei és eszközei. Gyakorlati Agrofórum, 10.7/2.2-6. Nagy J. 1996. A műtrágyázás és a talajművelés kölcsönhatása a kukoricatermesztésben. Növénytermelés, 45. 3. 297-305. Nagy J. 1997. Effects of tillage, fertilization, plant density, and irrigation on roaize yield. ln: Soil, plant and environment relationships (Ed. Nagy, J.), DATE, Debrecen, 3344. Nyiri L. 1997. A rendszeresen művelt réteg alatt tömődött, levegőtlen, rossz vízáteresztő talajok mélylazítása. In: Az aszálykárok mérséklése (szerk. Nyiri L.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 74-81. Sípos S. 1978. A talajművelés hatása a talajra. 1'77-179., Lazítózás (lazítás mint eljárás), 193-197., A periódusos mélyítő művelés rendszere. 254-258. In: Földműveléstan (szerk. Lőrincz J.) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

5.7. Szószedet- Vocabulary 1. alapművelés - primary tillage 2. alkalmazkodó művelés- adaptable tillage 3. aszály - drought 4. bakhátas művelés- ridge-till 5. belvíz- water-logging; stagnant water 6. csapadékos/száraz idény- rainy/dry season 7. csökkentett művelés- reduced tillage 8. direktvetés - direct drilling 9. elmunkálás/magágykészítés- secondary tillage/seedbed preparation 1O. elővetemény - preceding crop ll.elporosodás- dusting, dust fonnation 12.energiatakarékos művelés- energy saving soil tillage 13. fenntartó művelés - sustaining/maintaining tiliage l 4. fogasolás- harrowing 158

15. gyűrűs henger használat- ring-shaped roll us e 16.hagyományos müvelés- conventional tiliage 17 .hordképessé g- (soil) bearing capacity 18.kímélő művelés- conservation tiliage 19. kombinált művelés/elmunkálás - combined tillage/preparation 20.kultivátoro s művelés- heary-duty cultivator use 21. magágykészítés - seedbed preparation 22. mélyítő művelés (periódusos) - dee pening tiliage (perodical) 23.művelési idény (csapadékos, száraz)- tillage season (rainy, dry) 24.művelbetőség- workability 25.művelőtalp-tömörödés (eketalp, tárcsatalp) - tillagepan-compaction (ploughpan, diskpan) 26.növények talajállapot igénye- soil condition demand of crops 27.növényi sorrend- crop sequence 28.rögösödés - clodding; clod forrnation 29.sávos művelés- strip tillage 30.sekélyművelés- shallow tiliage 3l.sima benger használat- fiat-rolling 32.simítózás -levelling; fiattening 33.szántás (nyári, őszi, tavaszi)- ploughing (summer, winter, spring) 34.szántás nélküli müvelés- ploughless tillage 35. talaj (kötött, laza, száraz, nyirkos, nedves) - soil (heary, light, dry, humid, wet) · 36. talajáJlapot javítás- soil condition improvement 37.talaj bolygatás- soil disturbing 38. talaj cserepesedés- soil ernsting 39. talaj gyúrás/kenés - soil puddling/smearing 40. talaj járhatóság - soil trafficability 41. talajlazítás - soilloosening; subsoiling 42.talajmarás - rotavataring 43. talajnedvesség veszteség - so il moisture/water loss 44.talajpusztu lás- soil degradation 45. tarlóbántás - stubble stripping 46. tarlómaradvá nyok- crop residues 47.tarlómarad vány/szárzúzá s- stubble chopping 48. tápanyagvissz a tartó, köztes védőnövény - catchcrop 4 9. tárcsázás - disking; disk tillage 50.ülepedés- soil settling 51.vetés (hagyományos, kombinált, direkt, sávos, bakhátas) - sowmg (conventional, combined, direct, strip, ridge)

159

6. Gyomszabályozás a fenntartható növénytermesztési rendszerekben (Vincze Mária) ,.Aki hagyja a gyomot kénye-kedveszerint virnini és elhatalmasodni, az maga tenyésztimagának a legnagyobb ellenségeit, a termését megtizedelő kártékony rovarokat és kártevő betegségeket" Gyárfás József 1928

6.1. A gyomnövények jelentősége A Földön élő több százezer növényfajtól míntegy 6-7000 gyomnövény befolyásolja a mezőgazdasági termelést. Ebből kb. 200 faj okoz nagyobb gondot. Kifejezetten káros, ezért a legveszélyesebbnek minősített alig 20 faj. Hazánkban az ún. "Veszélyes tizenkettő" mellett még további 24 nehezen irtható gyomfajt tartanak számon és vizsgálják biológiájukat. A legfontosabb gyomnövények két családhoz - Gramineae és Compositae - tartoznak, és további tíz növénycsaládba sorolható a fajok háromnegyed része. Minek tulajdonítható a szántóföldi gyomnövények nagymervu felszaporodása? A sikeres alkalmazkodás a következő feltételekhez: így: a) a gyors növekedéshez és versengéshez, b) a reproduktív fázis biztosításához és c) az agrotechnikai és kémiai védekezési eljárásokhoz. Az alkalmazkodást segítő tulajdonságok: l. Erőteljes növekedés a csíranövény, ill. a regenerálódási fázisban. 2. Nagy a fotoszintézis produktivitása. A világ 10 legfontosabb gyomnövénye közül nyolcnak C-típusú a fotoszintézise. 3. Gyors az asszimiláták transzlokációjaa képződött új levelekben. 4. Gyors a növekedés a generatív fázis eléréséig; évelőknél nagymértékű a tartalék tápanyagok mobilizációja a hajtásképzéshez. 5. A gyomnövények rendelkezhetnek az interferencia "speciális" eszközével. 6. Széles genetikai bázis a változó környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodáshoz. Mind az egyéves, mind az évelő gyomok hatékony a túlélési képességgel (pl. neoténia, apikális dominancia, valamint a magvak dorrnanciája) rendelkeznek. Az agrotechnikai eljárásokhoz való alkalmazkodás egyik példája a magérés időzítése a terrnesztett növényhez (pl. a gabonagyomok). A kémiai eljárásokhoz való adaptáció példája a tolerancia és rezisztencia.

161

6.1.1. A gyomnövények szaporodásbiológiája és életforma rendszere A gyomnövények többsége - mindenekelőtt az egyévesek - magról szaporodik, de nem egy évelő fajnál az ivartalan szaporodásnak van nagyobb jelentősége.

Az egyévesek életciklusában alapvető jelentőségű a magprodukció, valamint a talajban levő életképes magvak mennyisége, amelyek együttesen határozzák meg a potenciális fertőzöttség mértékét. A táblán termett magvak mennyiségét növelhetik a különböző módon behurcoltak is, mint pl. az állatok, szél, víz által betelepítettek Az embernek is szerepe lehet a terjesztésben (pl. szennyezett vetőmag, éretlen istállótrágya stb.).

A szántóföldi talajok magkészlete nagy, melynek mennyisége és élettani állapota eltérő és több tényező által befolyásolt. A magvak többsége az érést követően rövidebb (4-5 hét), hosszabb idejű (hónapok), utóérési időt igényel. A tapasztalat szerint a gyorsan csírázó magvú gyomokat a kipusztulás fenyegeti (pl. Emea sativa). Amennyiben a mag akkor sem csírázik ki, ha a csírázáshoz szükséges optimális feltételek biztosítottak, magnyugalomról (dormancia) beszélünk. Harper (1957) szerint a dormanciának három fő típusa különíthető el: a) endogén magnyugalom -ha az életképes és érett mag a csírázáshoz feltételek közé helyezve nem csírázik. Szinonim elnevezései: primer dormancia, természetes magnyugalom. Okai sokfélék, pl. fejletlen embrió, impermeábilis maghéj, kemény maghéj stb. Megemlíthető itt a gyommagvak poliformizmusa, amelynek eredménye a mag eltérő élettani kedvező

jellemzője.

b) indukált magnyugalom - amikor a csírázást gátló tényezők megszűnése után a nyugalmi állapot még hosszú ideig fennmarad. Ezt másodiagos nyugalmi állapotnak is nevezik. c) kényszernyugalom - ha az egyébként csírázóképes magvak csírázását bizonyos környezeti tényezők gátolják. E tényezők között kiemelendő a víz és a hőmérséklet. A gátló tényező(k) megszűnése után a magvak azonnal csíráznak. A gyomnövények biztonságosabb fennmaradását és terjedését segíti elő az eltérőmagúság (heterokarpia) is pl. a Chenopodium album barna és fekete magva. A barna színű mag gyorsabban csírázik. 162

Az évelő gyomnövények ivarosan és vegetatív módon is szaporodhatnak. A vegetatív szaporodásmód a legjelentősebb a tarackos (rizómás) és gyökértarackos növényeknéL Gyors felszaporodásukat, terjedésüket az öröklött tulajdonságok mellett a szakszerűtlen, vagy a csökkentett talajművelés is elősegítheti.

A gyomfajok szaporodási - és terjedési módjának, az áttelelő szervek elhelyezkedésének, valamint a környezeti tényezökkel kapcsolatos igényeiknek az ismerete a megelőzés érdekében szükséges. A gyomvegetáció kutatás kiemelkedő eredménye a Raunkiaer által kialakított életfonna rendszer, amelyet Újvárosi hazai tapasztalatok alapján módosított ill. kiegészített. Lényeges eltérés az egyéves gyomnövények négy alcsoportba sorolása, szemben a nemzetközileg használatos téli és nyári egyévesek katególiával. Mivel az életfonna csoportok részletes jellemzése az alapozó tananyagokban megtalálható, e fejezetben rövid ismertetésre van mód. Az egyéves (Theropbyta, T) életforma a növény legtökéletesebb alkalmazkodása az idöszakosan kedvezőtlen körülményekhez, amelyeket mag alakban vészelnek át. A növényeket két tényező kényszeríti időszakos pihenőre: a szárazság és a hideg. Az egyéves gyomok között egyaránt találunk a szárazsághoz és a hideghez alkalmazkodókat

A T 1 életformába tartozó ősszel kelő, áttelelő, kora tavaszi egyévesek a nyári szárazságot mag alakban vészelik át, de az őszi esők hatására tömegesen kelnek. Kora tavasszal - sokszor fagymentes téli napokon is - gyorsan kifejlődnek és rövid idő alatt magot érielve befejezik életműködésüket (pl. Stellaria media, Poa annua). Optimális csírázási hőmérsékletük 10-14 °C. A T 2 életforma tagjai kettős alkalmazkodású, de a T 1-nél hosszabb életű fajokból kerülnek ki, emellett nagyobb termetűek, és mélyebben gyökereznek. A télhez való alkalmazkorlásuk olyan, mint a T 1-fajoké. Többnyire ősszel, esetleg té/végén, kora tavasszal csiráznak, igen alacsony hőmérsékleten és aratás előtt érlelnek magot. A nyári szárazságot mag alakban vészelik át (pl. Papaver rhoeas, Centaurea cyanus ). Optimális csírázási hőmérsékletük 4-8 °C. A T 3 életforma fajai csak tavasszal kelnek, és nyárra magot érlelnek, hasonlóan a Trekhez. Elnevezésük tavasszal kelő nyár eleji egyéves gyomok. A téli hideg és a nyári meleg ellen mag alakban védekeznek. Nem viselik el a szárazságot és a téli hideget sem (pl. Sinapis arvensis, Avena fatua). Optimális csírázási hömérsékletük 8-14 °C. 163

Anyárutói egyévesek, T 4 életformájú fajok. A 0°C alatti hőmérsékletet csak mag formájában képesek túlélni. Jól alkalmazkodnak a nyári szárazsághoz és a nagy meleghez, de a legkisebb hidegre is elfagynak. A gyomnövények legtöbbje ide tartozik, vagy nagy testű, igen erős gyökérzem fajok, pl. Amarantbus spp., Chenopodium spp., vagy a szárazsághoz felépítésükben alkalmazkodók, pl. Portulaca oleracea, Salsola kali). Optimális csírázási hőmérsékletük 18-30 °C. A HT-val jelölt kétévesek (Hemitherophyta) késő tavasszal kelnek, nyáron megerősödnek, vagy levélrózsát és erős raktározó gyökeret fejlesztenek és azzal telelnek át. A következő évben virágzanak, és magot hoznak. Tehát az egyik telet mag, a másikat levélrózsás alakban élik át (pl. Daucus carota, Carduus nutans). A többéves, többször virágzó növényekre a téli hideg elleni védekezés Azokat, amelyeknek az egész szára megmarad a kedvezőtlen időszakban, fáknak és cserjéknek (Phanerophita) nevezzük, jelük Pb.; a 30 cm-nél alacsonyabb fás vagy lágyszárúak neve Chamaephyta, jele Ch, azaz hó alatt telelő többévesek Egy-egy fajnak van csak a gyomkorlátozás szempontjából jelentősége (pl. Clematis vitalba Ph, Solanum dulcamara Ph).

jellemző.

A talajszintben telelők (Hemikryptophita) több csoportra oszthatók. Áttelelő száruk - törpe szár, gyöktörzs - fuggőleges állású; földbeli szerveik segítségével vegetatív úton önállóan nem képesek szaporodni. A H 1 csoport tagjai bojtos gyökérzetűek, törpe gyöktörzsesek, sem föld feletti, sem föld alatti szaporodásra nem képesek (pl. Caltha palustris, Cirsium canum). A H 2 életforma tagjai az indás éve/ők: föld feletti indával képesek szaporodni, bojtos vagy karógyökerűek (pl. Ranunculus repens, Poa trivialis). H 3-mal jelöljük akarógyökerűek azon csoportját, amelyek feldarabolt gyökérdarabjaik révén szaporodásra képesek (pl. Symphytum officinale, Taraxacum officinale ). A H 4-es fajok szaporodásra nem képes karógyökerűek. Elpusztulnak, ha a gyökeret elvágják; rendszeresen művelt tertileten nem képesek megélni, (pl. Sanguisorba minor, Ononis spinosa). A H 5 -jelzésű fajokná~ vagyis a ferde gyöktörzseseknél feldarabolással keletkezhet új jövény; sekélyen gyökerezők, szántóföldön nem életképesek (pl. Plantago spp., Serratula tinctoria). A H életformák tagjai elsősorban a gyepes területek gyomnövényei, szántón a pillangósok között fordulhatnak elő jelentősebb faj és egyedszámmaL 164

A tarackkal, gyökértarackkal vagy hagymával szaporodó (Geophyta) gyomokat négy életfonna csoportba soroljuk Jelük G. A G 1 életformájú gyomok vízszintes földbeli szárral telelnek át. Ez a szár a vegetatív szaporodó és terjesztőképességet is jelenti, sőt sok fajnál ez a szaporodási mód jelentősebb lehet, mint az ivaros. A szártarackos gyomok földbeli részében tápanyagat raktározva, új h<ijtások létrehozásával könnyen elviselik a föld feletti részekelpusztulását (pl. Agropyron repens).

A G 2 tagjai gumósok; ezeknél a földbeli szár helyenként raktározásra alakul át és ettől megvastagszik Kevés ismert képviselőjük van a gyomok között (pl. Stachys palustris, Mentha arvensis). A G3-as gyökértarackos gyomok alkalmazkodtak legjobban a szántóföldi körülményekhez. Gyökerük minden részéből képesek új növényegyedet létrehozni (pl. Convolvulus arvensis, Cirsium arvense ). A G 4 tagjai hagymások, mivel sarjhagymával terjednek. Nincs különösebb gyakorlati jelentőségük. A G életforma csoportba azok a gyomok tartoznak, amelyek vegetatív úton önálló terjeszkedésre képesek- legkevésbé a hagymások

6.1.2. A gyomnövényekre ható környezeti tényezők A tennőhelyen uralkodó ökológiai tényezők nem külön-külön, hanem együttesen hatnak a növényre, amelynek azonban mindegyikkel szemben külön is meg vannak a maga igényei. A gyomnövényekre a nagymérvű alkalmazkodás jellemző. Az ún. euritop fajok nagy tűrő- és alkalmazkodó képességűek A sztenotop fajok ökológiai alkalmazkodóképessége csekély, és egy részük jelző (indikátor) növény. A környezet-rendszer két nagy csoportja az élettelen (abiotikus) és az élő (biotikus), ezek együttesen alkotják a környezet alapvető egységét, amit egyesek tennőhelynek, újabban ökoszisztémának neveznek. Abiotikus tényezők A fény elsődleges ökológiai tényező, energiaforrás. A gyomnövények igényük alapján három csoportba oszthatók: napfényigényes, (heliofil), árnyéktűrő (helioszkofil), és árnyékigényes (szkiofil) növények. A szántóföldi gyomok többsége napfényigényes. 165

A fény teljes kihasználása érdekében egy növény állományou belül szintek alakulnak ki. Ilyen szintbeli tagozódás a gyomnövényeknél is előfordul. A hőmérséklet és a víz a növényi szeevezetek számára nélkülözhetetlen élettani tényező. Vízellátásuk alapján a növényeket hat csoportba oszthatjuk: - vízinövények (hydatophita), alámerültek vagy vízfelszínen úszók; - mocsári növények (helophita) sekély vízben élők; - kedvező vízellátású növények (hygrophita) nagy vízfelvétellel és korlátozott vízleadással; - szárazságtűrő növények (xerophita) amelyek a vízhiányt ugyan megérzik, de az aszálynak ellenállók; - sótűrő és sókedvező növények (halophita) sós, szikes talajokon élnek, időnként túl nedves, máskor teljesen száraz talajon. A talajtani tényezők közül a kémiai összetétel, a szerkezet, a vízgazdálkodás fontos szerepet játszik a gyomnövények életében, és befolyásolja elteijedésüket Minden talaj típusnak meg vannak a jellegzetes gyomnövényei, amelynek ismerete a védekezés szempontjából is jelentős. Sok növény érzékeny a talaj pH-ra, a humusztartalomra stb. Biotikus tényezők A biotikus tényezőket három csoportra osztjuk: l) A növények egymásra hatása 2) Az állatvilág hatása a gyomnövényekre 3) Az ember hatása a gyomnövényzet alakulására A növények kölcsönhatásában szoros és laza kapcsolat különböztethető meg. Gyomnövény víszonylatban szoros negatív kapcsolat a parazitizmus (pl. Cuscuta spp.). A szomszédos magasabb rendű növények egymás növekedésére gyakorolt hatását interferenciának nevezzük. Az interferenciában szerepet játszó kapcsolatok a következők lehetnek: Az allelopátia az élő vagy elpusztult növényi szövetekben olyan vegyületek termelődése, amelyek a szomszédos növény növekedésére zavaró hatással vannak. Az allelopátia szerepet játszik: - a gyom - termesztett növény kapcsolatban, -a mulcsoláskor fellépő toxicitásban (rozs), - bizonyos vetésváltás típusoknál, - gyümölcsösök, erdők újratelepítésében, 166

- tennészetes ökoszisztémák növénytársulásának kialakulásában, - agresszív gyomok uralkodóvá válásában (Cirsium arvense, Sorghum halepense stb.), valamint a - gyomnövénytársulás kialakulásában.

Az allelokemikáliák felszabadulhatnak a növényből: párolgással (pl. Arternisia fajok), gyökér által való kiválasztással (kiszivárog, bomlás közben felszabadul), és kimosódással. A kirnosódott vegyületek lehetnek pl. fenolok, alkaloidok, gibberelinsavak. Az alleloptiával kapcsolatos kutatások az 1970-es évektől vettek nagy lendületet. Különösen sok kutatási eredmény született a gyomnövény és haszonnövény viszonylatában, főként a vetésforgóban jelentkező problémák okán. Az utóbbi években kialakuló gyomszabályozási módszerek felvetik azt a gondolatot, hogy a növények másodiagos anyagcseretermékei egy új védekezési stratégia alapját képezhetik.

gyomnövény-haszonnövény kapcsolatban legjelentősebb egy összetett, esetenként laza kölcsönhatás, amelyet kompetición~k nevezünk. Két növény, bármilyen közel legyen egymáshoz, addig nem versenyez egymással, amíg a talaj víz- és tápanyag készlete, a hő és fény a szükségleteket meghaladó mértékben rendelkezésre áll. Mihelyt bármelyikből hiány jelentkezik, a versengés megindul. A kompetíció lehet fajok közti (interspecifikus), fajon belüli (intraspecifikus) versengés. A szakirodalomban találkozunk a növényen belüli (intraindividuális), illetve genoptípuson belüli (intragenotypic) verseny fogalmával is. A kompeticiót befolyásoló tényezőket a szerzők más-más módon írják le. Bleasdale (1960) megállapítása tűnik a legmegfelelőbbnek (6. Lábra) A

meglehetősen

6.1.ábra. A kompeticiót befolyásoló tényezők (Bleasdale, 1960 nyomán) IFaj IEgyedsűriíség lEloszlás

GYOMNÖVÉNY

~érfoglalás

Kompetíció időtartama

IFaj, fajta IEgyedsűriíség ~érfoglalás

KOLTÚRNÖVÉNY

Edafikus és klimatikus tényezők

Kompetició erőssége

A kompeticiót befolyásoló tényezők közé sorolhatók a különböző - agrotechnikai, növényápolási - amelyek hatássallehetnek a gyom-

műveletek

167

haszonnövény versengésre. Törekedjünk arra, hogy előnyt adjunk a tennesztett növény számára a fejlődés folyamán kialakuló versenyben. A.növények közötti versengés erősségét alapvetően befolyásolja annak kezdeti időpontja, időtartama, és a növények fenológiai állapota a kompetíció kezdetén. A tolerálható gyomversengés hosszúsága és a szükséges gyommentes periódus hossza közötti időtartam ot kritikus kompeticiós periódusnak nevezzük.

Az állatvilág hatása a gyomnövényzetre sokféle és sokoldalú,

kedvező

kedvezőtlen

lehet. Kedvező hatás a szaporodás és elterjedés elősegítése; kedvezőtlen a legelés, a lerágás. Egyes károsítók néha az egész növényt lerágják, mások a virágzatot, tennést fogyasztják Egyre több vizsgálat irányul arra, hogy egyes kártevők ezen hatását felhasználják a gyomszabályozásban. és

Az ember hatása a legnagyobb a gyomflóra alakulására. Célja a haszonnövény számára konkurenciamentes tertUet biztosítása. E tevékenysége közben a természetes vegetáció rendkívüli változatosságát megszünteti és helyette, akaratlanul, vagy gondatlanul lehetövé teszi egyes gyompopulációk soha nem tapasztalt mértékű felszaporodását (pl. az ún. "veszélyes gyomok" elteijedése).

6.2. Növénytermesztési rendszerek és a gyomosodás összefüggései Az utóbbi évtizedekben több növénytennelési rendszert és azok számos, sajátos variációját fejlesztették ki. A klasszikus veté!>forgót ugyan már nem igen alkalmazzák sem hazánkban, sem másutt, helyette a vetésváltás, monokultúra vált többé-kevésbé általánossá. A vetésváltásra kedvezőtlen esetekben a kevés növényszám és a két-hároméves egymásutániság jellemző. A monokultúra kialakulásában döntő szerepet játszott a fokozott herbicid használat (kukoricatennesztés ), és a viszonylag nagy területű elterjedését lehetövé tette a nagymérvű miítrágyahasználat is. Bizonyos idő elteltével azonban termésdepresszió jelentkezett, amelynek oka a búza esetében a betegségekre, kukoricánál a herbicid rezisztenciára volt visszavezethető. A világ számos országában vizsgálat alá veszik a hagyományos, kemikáliákra alapozott és energiaigényes termesztési rendszereket A vizsgálatok eredményeként a fenntartható mezőgazdasági rendszerek felé irányul az érdeklődés. A termelési rendszerváltás egy folyamat, amelynek még nagyon az elején tartunk. ú gy tűnik, hogy a korszeru, környezetkímélő, vagy fenntartható agrártermelésben az integrált és a biotermesztés előnybe kerülhet. 168

A hagyományos gazdálkodás során, amelyben a gyomirtás gyakorlatilag teljes mértékben vegyszerezésen alapult, egy sajátos, nehezen korlátozható gyomflóra kialakulásához vezetett. Bizonyos gyomfajok nagyarányú felszaporodásához a szakszerűtlen talajművelés, a mechanikai növényápolás hiánya és a gabona félék váltás nélküli termesztése is hozzájárult Az integrált termesztési rendszerben a gyomirtó szereket lehetőleg mellőzik, de ha az nem lehetséges, akkor zöld vagy sárga jelzésű készítményeket használnak, pl. a nehezen irtható gyomok ellen un. "vadászó" permetezés formájában. A fenntartható gazdálkodás nem "kemikáliáktól mentes" termelés kivétel a speciális biotermelés - de szük:ségszerűen jelenti az energia bevitel csökkentését, és a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklését. A fenntartható gazdálkodási rendszer fejlődése fugg attól, hogy mennyire leszünk képesek befolyásolni a gyomflóra változásait a termesztés gyakorlatában. A közelmúltban beigazolódott, hogy a monokultúrában a fajszám drasztikusan lecsökken, de egyes gyomok veszélyessége nő. A vetésforgóra ugyanakkor változatos gyomflóra jellemző, amelyet megfelelő növényváltással és talajművelési rendszerrel egyensúlyban lehet tartani. Az USA-ban egyre kiterjedtebben foglalkoznak a vetésforgó - talajművelési rendszer gyomasságra gyakorolt hatásávaL Kísérletek eredményei igazolják, hogy a vetésváltásban több növény termesztésével a gyomproblémák megelőzhetők, mivel a veszélyes gyomfajok dominanciája csökken thető. A bio/organikus gazdálkodás legnagyobb korláta a gyomosodás. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szükség van a fokozatos átmenetre a hagyományos növényvédelemből a vegyszermentes termesztésre. Különösen vonatkozik ez az évelőkkel erősen fertőzött területekre. A jól szervezett, és fokozatosan csökkenő növényvédőszer használatú integrált növényvédelem, és gyomszabályozás megfelelő átmenetet nyújt az organikus gazdálkodásra való áttéréshez. Külön figyelmet érdemel a művelés nélküli direktvetés és a gyomosodás kérdésköre. Amint az ismert, előbb Észak Amerikában alkalmazták, egyrészt a talaj kiszáradásának megfékezésére, másrészt talajvédelmi célból. A védendő területeken tavaszi ill. őszi búzát termesztettek. A direktvetés évei alatt egyre több gondot okozott az a sajátos gyomflóra amely a vegyszerezés ellenére, vagy éppen annak eredményeként alakult ki. A tavaszi búzában az Avena fatua, az őszi búzában a Bromus tectorum lett a domináns faj.

169

Az Észak-amerikai szója direktvetésekben az Erigeron canadensis (T4) szaporodott fel, míg a kukoricában már a második év után a Setaria viridis (T4 ) és a Daucus carota (HT). Megfigyelték, hogy több gyomfaj - köztük főként a vadmurok - nagy fokú variabilitást mutatott morfológiájában. A gödöllői kukorica direktvetés kísérletünkben a 3. év után a Lolium perenne (H3) borításának növekedését, valamint a Cirsium arvense, és a Convolvulus arvensis nagyobb térfoglalását állapítottuk meg. Hazánkban a kutatók véleménye a direktvetésről eltérő, ezzel együtt sikeresnek mondhatók a bajnai és karancslapujtői kísérletek. Tény, hogy a direktvetés korlátozó tényezőjének egyike a gyomosodás. Nem javasolható a direktvetés évelőkkel fertőzött területre, és szükség van a herbicid használatra (vetés előtt perzselő, vetés után postemergens kezelésre). A fenntartható növénytermesztésben korlátozott mértékben és az adott terület viszonyainak (ökológiai, talaj és gyomviszonyok) alapos ismeretében alkalmazható a direktvetés. Megfontolandó, hogy az EU talajvédelmi technológiai ajánlásai között a direktvetés is szerepel.

6.3. A gyomszabályozás módszerei Az elmúlt két évtizedben jelentősen megváltozott a gyomok elleni védekezés szemlélete. A gyomszabályozásban - a gyomirtással szemben nem a teljes gyommentességre törekednek, hanem a gyomok egyedsűrűségének ökológiai, agronómiai és ökonómiai szempontból elfogadható szinten tartására, a kárküszöb alá szorítására. Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben bizonyos haszonnövények közül nem kell teljesen eltávolítani veszélyes gyomokat (parazita, mérgező).

A gyomszabályozásban tartós eredmény akkor érhető el, ha a különböző eljárások rendszereit éveken keresztül, következetesen érvényesítik. Vagyis minden szántóföldi munka a gyomszabályozás szolgálatába állítandó. A gyomok elleni védekezés két fő feladata:

6.3.1.

Megelőző eljárások

A cél annak megakadályozása, hogy egy adott gyomfaj magja vagy egyéb szaporítószerve a szántóföldre bekerüljön, és megtetepedve tovább terjedjen. A növényegészségügyi zárlat megakadályozza a gyomok egyik országból a másikba, illetve üzemből-üzembe, tábláról-táblára kerülését A vetőmagvak ellenőrzésével és fémzárolásával állami szerv foglalkozik. 170

A növényvédelmi rendeletek, amelyeket a szakemberek röviden "Növényvédelmi Kódexnek" neveznek, a vonatkozó előírásokat szabályozzák a növénytennesztésben, beleértve a vetőmag és növényi szaporítóanyagtennesztést is. A korábbi előírásokat korszerűsítette a jelenleg is érvényes "A növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű 5/1988. MÉM sz. rendelet". Ennek értelmében a Magyarországon forgalmazásra, vetésre kerülő vetőmag tételek veszélyes károsító gyomok magvait nem tartahnazhatják. Így a hazai előállításó és import vetőmagtételeknek mentesne k kell lennie a következő gyomfajok magjaitól: Abutilon spp. Sorghum halepense (Selyem mályva fajok) (F enyércirok) Avena spp. Xanthium spp. (Vadzab fajok) (Szerbtövis fajok) Cuscuta spp. (Aranka-félék) Mérgező gyomnövények Galium spp. magvai (Galaj fajok) Conium maculatum (Bürök) Orobanche spp. Datura síramonium (Maszlag) (Szádor-fél ék) Hyoscyamus niger (Beléndek) A felsorolt gyomok közül az aranka, a szádor, és fenyércirok fajok magvai már a rendelet megjelenése előtt is tiltottak voltak a fémzárolt

vetőmagban.

Ismeretes, hogy az éretlen, vagy rosszul kezelt istállótrágyában különösen a szarvasmarha ürülékben -sok csíraképes mag található. A HajdúBihar megyei NAÁ-ban 1982-ban összehasonlító vizsgálatokat végeztek különböző trágyakezelési móddal, háromféle talajról behozott takarmány etetéséveL 100 kg trágyában 3250-7500 db csírázóképes gyommagot találtak. A kellően érett trágyában 50-80 %-kal csökkenhet az ép magvak mennyisége. talajművelő, növényápoló és betakarító gépek kitisztításával meg lehet - fóleg a kalászosokkal együttélő gyomok - magvainak egyik tábláról a másikra juttatását Angliai megfigyelések szerint az Avena fatua és Apera spica-venti teljedésében nagy szerepe volt a gépeknek és a báláknak.

előzni

A roderális területek (árokpartok, csatorna partok, táblaszélek) gyommentesítése rendszeres kaszálással, szükség szerint vegyszerezéssel végezhető. Köztudomású, hogy néhány -ma már veszélyes - gyomfaj ezekről a területekről jutott be a táblákba, mint pl. Ambrosia elatior, Asclepias syriaca, Sambucus ebulus stb. A gyommagvakkal szennyezett öntözővízzel is bejuthatnak a szántóra a nem kívánatos gyomok. 171

6.3.2. A gyomnövényeket korlátozó és gyomirtó eljárások Cél: a gyomkompetíció lehető legkisebbre csökkentése, illetve a nagyon veszélyes évelők elpusztítása. Mechanikai gyomszabályozási módszerek A korszeru gyomszabályozási technológiák alapját a mechanikai módszerek képezik. Az egyik legjelentösebb eljárás a tarlóhántás, amellyel a T4 fajokon kívül védekezni tudunk az évelő gyomok ellen is. A G 1 fajok esetében (pl. Agropyron repens) az ún. talajba fojtás módszerét alkalmazzák. Tárcsás talajmüvelő eszközzel minél apróbb részekre feldarabolják a tarackokat, és amikor kihajtanak, ekével mélyre forgatják. A Jeforgatott növénynek rendszerint nincs annyi ereje, hogy a felszínre törjön, ha mégis néhány kihajt, egy következő müveléssel elpusztíthaták Aszályos időben egyszeru eljárás a felszínre boranáini a tarackokat, amelyek a napon elszáradnak. A G 3 gyomok esetében a kimerítés módszere alkalmazható. Bár költséges, mégis célszeru ekével dolgozni. A fertőzött táblát 2-3 alkalommal müvelik a nyár folyamán, egyre mélyebben járatva az ekét. A szántások költségeinek ismeretében az elgyomosodás megelőzése minden bizonnyal kevesebbe kerül. A tarlóhántás és a hántott felszín lezárása a jobb gyomkelés érdekében ajánlatos. A kikeit gyomok pedig az ápoló munkával gyérithetök Az új hántó eszközök egyike a tárcsás kultivátor, amelynek előnye a hagyományos tárcsával szemben, hogy a kivágott gyomokat megemeli (pl. az Agropyron repens, Sorghum halepense) alányúl a taracknak, a pálcás henger pedig leveri róla a földet, és fejre állítja. A hántott tarló további ápolásának szükségessége összefüggésben van az időjárással. Tartós szárazságban a gyomok nem csíráznak. Csapadékos években esetleg többszöri müvelésre is szükség lehet, hogy minél több mag kicsírázzon. Az őszi mélyszántás különösen az évelő gyomokkal (G 3) fertőzött területeken fontos, mert arra kényszeríti a növényt, hogy a mélyen fekvő részeiből hozzon hajtásokat, ezáltal nagyban kimeríti tartalék tápanyagait A már kikeit T l' T 2 gyomok, esetenként T 4 fajok is gyérithetök az alapművelés idejétől függően.

172

A biogazdálkodáshan a gyomszabályozás egyik médjának tekintik az éjszaka végzett talqjművelést. Ezen megközelítés fiziológiai alapja az, hogy sok növényfaj fényt igényel a csírázáshoz. Németországban, és részben ennek hatására Argentinában is végeztek ilyen irányú kísérleteket. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a fényinger valóban hatással lehet bizonyos gyomfajok csírázására (Amaranthus retroflexus, Setaria fajok) másoknál viszont nem tapasztalták ezt (Chenopodium album, A. chlorostachys, Ambrasia elatior). A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az éjszakai művelés nem egy hatékony módja a gyomszabályozásnak, mivel jelentéktelen a gyomcsírázás csökkenése. A talajművelés mélységének szabályozásával minimálisra csökkenthető a gyomok kelése, ha adott évben mélyen alászántva - a termőréteg vastagságának figyelembevételével - a gyommagokat, a következő évben sekélyebben művelnek. Ugyanis a legtöbb mag a felső 1-6 cm-es rétegből képes kikelni. A szántás azonban csak akkor lehet hatásos korlátozó módszer, ha a felszínre forgatott réteg nincs gyommagvakkal elfertőződve. A tavaszi elmunkálás és magágykészítés során sok kikelt, vagy kelő félben lévő gyom semmisíthetö meg. Az őszi talapművelést korán elvégezve ugyanis, még az ősz folyamán - és enyhe teleken is - sok gyomfaj kikel (T , 1 T2). Ha kései növényt vetnek, a vetésig többször is mód van a kicsírázott gyomok pusztítására, vagy a magvak csírázásra késztetésére (T fajok) majd a 3 magágykészítés során a kelő gyomok irtásra. A növényápolási munkák jelentős része a gyomirtó kapálás. A herbicidhasmálat csökkenésével újólag előtérbe kerülnek a mechanikai módszerek. A növényápolás eszközeinek kiválasztása hasonló gondosságot és szakértelmet kíván, mint a vegyszerek alkalmazása. A növényt, a talaj típusát és állapotát, valamint a haszon- és gyomnövény növekedési és fejlődési fázisát egyaránt figyelembe kell venni. Bármilyen eszközzel végzik a kapálást, előfordulhat a termesztett növény, vagy annak gyökerének sérülése, emiatt indokolt lehet a csíraszám növelése(+ 15-20 %). A növényápolást minél hamarabb el kell kezdeni, hogy a haszonnövény kapjon a zavartalan fejlődéséhez, a talaj tápanyag és vízkészletének felhasmálásához. Ma már sokféle eszköz áll rendelkezésre, de tudni kell, hogy mikor, melyik használható eredményesen. A különböző csillagk:erekek, küllős kapák, sorközművelésre alkalmasak, de évelő gyomok ellen kevésbé, mivel nincs vágóhatásuk A vízszintes tengelyű ún. tányérkefék sorközben, kisebb gyomok ellen, de csak száraz talajon hatékonyak. Alkalmazható a rugós borona vagy a gy_omfésű kalászosban és kapásokban is. Az ilyen eszközök előnyt

173

gyomszabályozásban való felhasználása azon az elven alapul, hogy a gyomok a csíranövény állapotukban gyéríthetők a leghatékonyabban.· Legcélszerűbb a déli órákban boronálni, hogy a kiforgatott gyomok a napon elszáradjanak, s ekkor a haszonnövény is kevésbé sérülékeny. Fontos a megfelelő talajállapot, ugyanis, ha túl nedves a talaj, romlik a gépek hatásfoka, és kárt is okoznak. Legjobb eredményt a kelés előtti ún. "vak" boronálássallehet elérni. A sorközművelő kultivátorok több típusa is megfelelő. Pl. a keskeny sortávú (25 cm) eszköz már kimondottan az ökológiai gazdálkodáshoz kifejlesztett speciális típus. Ez esetben a traktor járószerkezetének is hasonlóan keskenynek kellene lennie. Mechanikai gyomszabályozási módszer a kaszálás, amelynek segítségével pillangósokban, takarmánykeverékekben akadályozható meg a gyomok maghozása, és gyérithetök a magasra növő évelők (Pl. Cirsium arvense, Sorghum halepense stb). A kaszálás a tőlevélrózsát fejlesztő, vagy elhenyülő gyomok ellen kevésbé hatásos (Pl. Taraxacum officinale; Agropyron repens). A kaszálás időpontjának megválasztása befolyásolja a hatékonyságot. Lehetőleg a virágzás kezdetén kell elvégezni, mivel több fajnál megállapították, hogy a teljes virágzásra már életképes magvakat is hozhat (Pl. Senecio vulgaris, Cirsium arvense ). Általában többszöri kaszálás válhat szükségessé - főleg csapadékos időben - mivel néhány gyomfaj új hajtásokat fejleszthet, ha nem elég alacsonyan vágják el a növényt (Pl. Ambrosia elatior). Évelőknél a kaszálás legmegfelelőbb ideje a lombozat teljes kifejlődése és a virágzat megjelenése között van.

A kézi kapálás kertekben, kisebb táblákon szerephez juthat, bár kétségtelenül időigényes. Értékes növényeknél - főleg vetőmagnak termesztve a gyomlálás is alkalmazható. Az ún. gazoló kapálásnak a szórványosan jelentkező, de veszélyesnek minősülő gyomok visszaszorításában van jelentősége. A burgonya töltögetése folyamán is sok gyom pusztítható el. A kétszeri bakhátkészítés akkor is hatékony eszköze lehet a gyomosodás visszaszorításának, ha a vegyszerezést elhagyják. Termesztéstechnológiai lehetőségek

Lényeges a haszonnövény igényeinek leginkább megfelelő tábla kiválasztása. Az igényesebb fajokat (pl. cukorrépa) évelő gyomoktól mentes területen ajánlatosabb termeszteni. Az elgyomosodásra hajlamos táblán lehetőleg kerülni kell a len, a hagyma vetését, mert ezeknek nincs semmilyen gyomelnyomó hatása. 174

A vetésforgó, a vetésvá ltás alkalmazása a fenntartható termesztéshez kapcsolódó integrált gyomszabályozás eredményességét növeli. A növények évenkénti váltakoztatása, és ily módon a változatos talajművelési rendszerek és egyéb agrotechnikai fogások akadályozzák a termesztett növényekben a domináns gyomok elszaporodását. Régóta ismert az egyes haszonnövények gyomelnyomó ill. gyomnevelő hatása. A sűrűvetésű állományok (kalászosok, takarmánykeverékek) csökkenthetik a gyomosodást, különösen, ha egyenletes, jól beállt a vetés. A tág térállású ún. kapásnövények a rendszeres ápolás következtében válhatnak "gyomirtókká", ellenkező esetben igencsak elgyomosodhatnak. A haszonnövény habilusa is jelentős szereppel bír a gyomkorlátozásban. Más feltételt biztosít a kukorica, mint a napraforgó, ugyancsak mást a cukorrépa és burgonya a gyomok fejlődéséhez. Vannak növények, amelyeknek - éppen morfológiájukból adódóan - semmilyen gyomelnyomó hatásuk nincs (len, hagyma). A vetésforgó jelentősége a gyomszabályozásban - a monokultúrával szemben - a gyakorlatban és kísérletekkel is igazolható. Svédországban végzett többtényezős tartamkísérletben - hely, tápanyag (N), növényfaj - a vetésforgókban termesztett növényeknek volt nagyobb befolyása a gyomflórára. Ennek okát a kutatók abban látják, hogy az egymást követő növényeknek eltérő a vetési és betakaritási ideje, a versenyképessége, a talajművelési rendszere, és ezáltal, az egyes gyomfajok csírázás a, növekedése és reprodukcíója évenként megszakad. Gödöllői tartamkísérletünkben hasonló tapasztalatot szereztünk a kukorica és az őszi búza évenkénti váltásávaL A fenntar tható gazdálk odásba n, ahol a csökke ntett herbici d hasmál at a kívánatos, a jól összeállított vetésforgó jelentősége nagyob b, mint a hagyományos, vagy intenzív termelé si rendsze rben. Az iparszerű termelési rendszerre a monokultúra mellett a csökkent növényszám is jellemző, pl. búza-kukorica, Észak Amerikában a tavaszi búza-ugar, vagy a kukoricaszója váltás. Régóta ismert, hogy a monokultúra, vagy a hasonló tenyészidejű bikultúra több évelő gyomfaj terjedését elősegíti. A nehezen leküzdhető, veszélyes gyomok, mint pl. a Sorghum halepense (G ) csak a vetésforgóban, 1 integrált gyomszabályozással szoríthatók vissza. Az említett növényt példának véve, már a növények kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy a fertőzött táblába fővetésű kukorica, cirok, szudánifű, napraforgó ne kertüjön. Ekkor lehetőleg olyan növényeket vetése ajánlatos, amelyek bugahán yás előtt betakaritásra kerülnek (kalászosok, lucerna takarmánykeverékek).

175

A kalászos növények tarlója - mint félugar - lehetövé teszi a többszöri mechanikai müvelést, és szükség esetén a herbicid használatot. A lucerna állomány rendszeres kaszálása tegyengiti a fenyércirkot és gyorsítja a kiirtását. Meg kell jegyezni, hogy a kaszálás csak a magasra növő évelők ellen hatékony, az Agropyron repens (G 1) és Taraxacum officinale (H3) ellen kevésbé használható. Nemcsak az évelők, egyéb veszélyes gyomok ellen is hatékony a vetésváltás. Az Apera spica-venti (T2) egyike azon káros egyéves fajoknak, amelyek főleg őszi kalászosokban terjedtek el. Ekkor az őszi vetésü helyett tavaszi kalászost és kapásokat célszerű a vetésforgóban termeszteni. Az optimális vetésidő betartása nagyon fontos az állomány alakulása szempontjából. A jól előkészített, gyommentes magágyba időben elvetett növény gyors fejlődésével kellően versenyképessé válhat. A sortávolság, növénysűrűség befolyással lehet a gyomokkal szembeni kompeticióban. A tőszám növelésének azonban vannak korlátai, ugyanis egy bizonyos idő után kialakulhat az infraspecifikus verseny a haszonnövény egyedei között is. A tápanyag ellátás gyomszabályozó hatása sokak által kutatott téma. Ismeretes, hogy az egymás közvetlen környezetében élő gyom- és haszonnövények versenyeznek a tápanyagokért. Hagyományos tevékenység pl. az őszi kalászosok tavaszi fejtrágyázása, a növények gyomelnyomó hatásának növelése érdekében. Több vizsgálat eredménye azonban azt mutatja, hogy néhány gyomfaj gyorsabban használja fel a kapott N-t és ezáltal ezeknek növekszik a kompeticiós képessége (Pl. A vena fatua, Lithospermum arvense) és nem a termesztett növényé. Az eddigi megfigyelések azt igazolják, hogy a tápelemek közülleginkább a N-nek van főszerepe a gyomflóra alakulásában. A betakarítás helyes megszervezésének főleg a magérlelés, maghullajtás alakulására lehet hatása. Pillangósoknál a kaszálást lehetőleg a gyomok virágzása előtt kell elvégezni. Kalászosokban a gyommagvak a talajra hullásának megelőzése lenne kívánatos aratáskor, vagy előtte. Fizikai módszerek alkalmazása

A gyomszabályozás fizikai módszereihez tartozik a hőkezelés (lángszóró, szolarizáció, gőzölés), a talajtakarás (mulching), az UHF, az árasztás. Ezek a módszerek a biogazdálkodás kapcsán alakultak ki. Felhasználási területük ma még nem nagy, de az utóbbi években fokozódott az érdeklődés irántuk. Alkalmazásukhoz speciális technológia szükséges. A hőkezelés viszonylag kisebb területen, főként zöldségtermesztésben alkalmazható. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy leghatásosabb a kelés 176

előtti perzselés. A szolarizációs módszer lényege, hogy a napsugarzas hatására a talaj 5-l Ocm-es rétegében magas hőmérséklet alakul ki fedett (fólia) talajon. Nagyobb területeken tőzeg, fűrészpor is alkalmas.

Árasztást csak ott lehet alkalmazni, ahol az adott évelő gyom viszonylag korán csírázikihajt ki és a haszonnövényt nem kell korán vetni. Az USA-ban a Sorghum halepense ellen 8-1 O cm-es vízbontást hoznak létre legalább egy hétre; Hollandiában a Cirsium arvense ellen védekeznek hasoilló módon. A talajtakarás, a mulcs (tőzeg, fűrészpor papír, plasztik anyag) is csökkenti a gyomosadást Az USA-ban gyakori a talajtakaró, köztes védőnövény (catchcrop) alkalmazása - talajvédelmi okok miatt is - a gyomszabályozásban. Ilyen jellegű vizsgálat régóta folyik, de nem mindig egyértelmű eredménnyel. Az egyik leggyakoribb mulcs növény a rozs, amelynek allelopatikus hatása is van. Több kísérletben tapasztaltak alapján megállapították, hogy bizonyos gyomfajok (Amaranthus chlorostachys, Abutilon theophrasti, Chenopodium album) száma jelentősen csökkent, de esetenként a termesztett növény (szója) hozama is. A megfigyelések szerint a rozs negatív hatása a korai elpusztításával csökkenthető.

Biológiai gyomszabályozás A biológiai gyomszabályozás tágabban értelmezve, sok tényező együttese. A biológiai védekezésnél is a gyompopuláció csökkentése, szabályozása a cél. A kísérletek többirányúak, élő szervezetek - rovarok, gombák - és azokból kivont toxikus anyagok felhasználására irányulnak. A kutatók igen sok eredményes - főleg laboratóriumi - kísérletről számolnak be, de a legtöbb esetben a széleskörű gyakorlati alkalmazás még nem időszerű. A legelőkön és vízi növénytársulásokban már komoly sikereket értek el. A biovagy miko-herbicidek használhaták a hagyományos herbicidekkel együtt, vagy önmagukban. A gyomok természetes ellenségei elsődlegesen a rovarok, a növényi kórokozók és egyes allelopatikus növények. A biológiai szabályozás további tényezői a növényevő halak (amur), és a szelektív legeltetés haszonállatokkal (juhok, libák). USA gyapottennő vidékén a Sorghum halepense ellen a libákat használják sikeresen.

A lehetséges biotikus tényezők között a Jegnagyobb figyelem a rovarokra irányul. Az első ismert megfigyelés 1795-ből datálódik, arnikor a Dactylopius ceylonicus kártételét figyelték meg Opuntia vulgaris ellen. Eredményesen használták Távolkeleten és Ausztráliában a múlt századtól e század 30-as éveiben. Az USA-ban ugyancsak sikeresen visszaszoritották a 177

Hypericum perforatumot a Chrysolina quadrigemina segítségéveL A Carduus ellen hatékonynak bizonyult a Phynocyllus conicus és- Trichosirocalus hossidus. A Cyperus fajoknak sok rovarkártevője (Pl. Bactra minima, B. verntana) van, ezek közültöbbel folynak kísérletek. Az utóbbi bizonyult használhatónak, de az előállítási költségek olyan nagyok, hogy még nem teszik lehetövé a szántóföldi alkalmazást. Hazánkban is folynak kísérletek a Syhogramma suturalis szerű levélbogárral az Ambrosia elatior ellen. Az ismert és nálunk is elterjedt évelő gyom a Convolvulus arvensis elleni biológiai védelemmel kapcsolatos kutatásokat a 6.1. táblázat mutatja. 6.1. táblázat A Convolvulus arvensis (apró szulák) elleni biológiai védekezés tehetőségei (irodalmi áttekintés) Biológiai szelVezet neve

Fusarium pal/idoroseum

Ország Alkalmazás fázisa I. Növén i kórokozók USA kiteijedt szabadföldi vizsgálatok (mycoherbicid)_ India potenciális bioágens

Phomopsis convolvu/us

Kanada

Phoma probascis

Septoria spp., Septoria spp+Phoma sp. kombináció

üvegházi kisérletek, potenciális mycoherbicid, formulációs és tárolási kisérletek Görögország laboratóriumi és szabadföldi vizsgálatok öntözött kukoricában n. Állati kártevők USA Alkalmazási vizsgáDél-Afrika latok. En,Redélyezett! India biológiai vizsgálatok

Aceria malherhae r Acari: Eriophyoideal Cassida indicola (Coleoptera: Chrysomelidae) Tyta luctuosa USA szabadföldi és (Lepiodoptera: Noctuidae) izolátoros kisérletek Hypocassida subferrugiTörökország potenciális bioágens nea (Coleoptera: Chrysomelidae) Zenodoxus brosiformis Csehszlovákia biológiai vizsgálatok Lepidoptera: Sesiidae) (életciklus tisztázása)

Forrás Heiny (1990, 1991, 1994) Aneja, Srinivas, (1992) Morin et al., ( 1989, 1990), Sparace et al. (1991) Giannopolitis, Chrysai, (1989) Bold, Sobhian (1993) Craemer (1995) Singh, Sidhu (1992) Ciomperlik et. al., (1992) Kismali, Madanlar (1990) Lastuvka, ( 1985)

A gyomok szabályozása patogénekkel már 1892-93-ban egy NewJersey-i kísérleti állomáson elkezdődött. Ugyanekkor egy farmer megfigyelte, hogy az egyik táblán a Cirsium arvense-t megtámadta egy Puccinia faj, és a gyom szinte teljesen visszaszorult a területen a következő évben. A Cyperus fajok ellen hatékonynak bizonyult a kísérletekben a Puccinia canalícuta. 178

1981-ben állították elő a Devine preparatumot, Phytophtora palmivora gombából a Morrenia odorata ellen. 1982-ben a Coliego (Colletotrichum gleosporoides f. sp. aeschynomene gombából) került kereskedelmi forgalomba az Aeschynomene viriginica szabályozására. Kísérletek folynak a biológiai védekezés beépítésére az integrált gyomszabályozási rendszerbe. Az USA-ban a rozsda-paraquat kombináció szinte teljesen elpusztította a Cyperust, míg külön-külön kevésbé voltak hatékonyak. A kisérleti eredményeket a szántóföldön valószínűleg akkor alkalmazzák, ha kifizetődővé is válnak. Ez attól fugg, hogy a gyártók képesek lesznek-e nagy tömegben spórát termelni, formulázni és tárolni. Kutatóink szerint a gazdasági és biológiai szempontok alapján nálunk a biológiai védekezésre a következő gyomok alkalmasak: Ambrosia elatior, Convolvulus arvensis, Sorghum halepense, Abutilon theophrasti, Asclepias syriaca és Cuscuta spp. Az allelopátiával kapcsolatosan elsősorban az üvegházi kísérletek mutatnak biztató eredményeket, de a szakirodalomban szántóföldi tapasztalatokról is beszámolnak. Esetenként a haszonnövény is károsodik, vagy csökken a termés. Ismert allelopatikus haszonnövények a rozs, a búza, az őszi káposzta repce.

Mivel a gyomszabályozásban a legfontosabb teendő a vegyszerfuggőség csökkentése, szükség van a másodiagos növényi anyagcseretermékek gyakorlati felhasználásának vizsgálatára. A másodiagos vegyületek sokfélék, a gyomszabályozás szempontjából megemlíthetők a poliének (poliacetilenek), alifás vegyületek, kumarinok. A Növényvédelmi Kutató Intézetben nagyszámú gyomnövény allelopatikus hatását vizsgálják (6.2. táblázat). 6.2. táblázat Kiemelkedő herbicid-aktivitást mutató természetes vegyületek (Solymosi 1998) Donorfaj Bábakalácsfajok (Car/ina spp) Bazsalikom (Ocimum basi/icum) Bársonyvirág-fajok (Tagetes spp) Boglárkafajok (Ranunculus spp) (Achi/lea spp) Cickafarkfajok Farkasalmafajok (Aristolochia

Bioaktív vegyület karlina-oxid mircén, ocimén a-tertienil, butén-bitieneil ranunkuli n anaciklin, ahillein arisztolohia-sav, arisztolakton

eredetű

A vegyületet tartalmazó növényrész levél levél gyökér, levél levél gyökér, levél gyöktörzs, levél

spp) Gilisztaűzö

varádics

lfChrysanthemum vulgare) (Prone /la spp) Gyíkfűfajok (Aliium spp) Hagymafajok

bomeol, cineol, tujon, izotujon, kam_pfén urszolsav allil-diszulfid, allil-triszulfid, propil-diszulfid

179

levél levél hagyma

Donorfaj

Bioaktív vegyület

(Centaurea spp) Imolafajok (Hyssopus officina/is) Izsóp Közönséges tök (Cucurbita pepo) (Ecballium elaterium) Mag_rugó Medvetalpfajok (Heracleium spp)

clorohisszopifolin, knicin hisszoj)in,_pinén kukurbitacin D kukurbitacin E bergaptén, umbelliferon, xantotoxin karvon, limonén, mentol, menton, izo-menton, mentofuran, piperiton, pulegon dikumarok, okumársav

Mentafajok

(Mentha spp)

Orvosi somkóró (Melilotus

A vegyületet tartalmazó növényrész levél levél levél levél gyökér, levél levél

levél

officina/is)

Selyemmályvafajok (Abutilon spp) Uborka (Cucumis sativus) Ürömfajok (Artemista spp) Zsályafajok Tisztesillfajok

(Sa/via spp) (Stachys spp)

szabad aminosavak kukurbitacin, D-nona-dienal artabszin, artemizinin, vulgarin, tuion cineol, terpineol, tujon betonicin, sztahidrin

levél termés levél levél levél

A tanulmányozott donor fajok oldószeres kivonatai elsősorban a magról kétszikű gyomfajokra hatottak. A tapasztalat szerint a kivonatok tartamhatása rövid, és ezért célszerű rövid tenyészidejű állományban alkalmazni. A nagy oldatmennyiség igénye miatt csak kis területen alkalmazhatók. Ugyanakkor az oldószeres növényi kivonatok jól beilleszthetők asz integrált védekezésbe. kelő

Herbicid hasmáJat Az alternatív gyomszabályozási eljárások bevezetésével mécsékelhető a herbicidhasználat A herbicidek használatának három fő célja lehet: megakadályozni a gyom és haszonnövény egyidejű kelését, minimálisra szorítani a kompeciticiót és csökkenteni az életképes szaporító szervek számát a talajban.

A herbicidek a fenntartható növénytermesztésben elősegítik az egyéb módszerek bevezetését, javítják hatékonyságukat, és ezáltal lehetövé válik a vegyszerfelhasználás csökkentése. A herbicid használat mérséklése akkor sikeres, ha a szer hatásspektruma összhangban van a gyomflórával és kedvezőek a környezeti feltételek is. Vegyszertakarékos megoldás lehet a sorpermetezés, a foltkezelés. Fontos a táblánkénti részletes gyomtérkép elkészítése, mert így célirányosabb lehet a védekezés. A gazdálkodás jelenlegi szintén (megfelelő talajművelő- és ápológépek hiánya) még nem nélkülözhetők a herbicidek. Az integrált gyomszabályozás 180

elérhető cél és teljesíthető feladat, amelynek alapja a prevenció, és tennesztéstechnológiai, mechanikai (fizikai) és biológiai módok.

összetevői

6.4. A legfontosabb gyomnövények A gyomszabályozásban csak akkor érhetünk el tartós eredményt, ha ismerjük a táblák gyomviszonyait Ennek szükségességét felismerve Újvárosi Miklós már a 40-es években javasolta az országos gyomfelmérést Azóta már négy alkalommal végeztek a búza és kukoricavetésekben országos gyomfelvételezést (6 .3. táblázat). 6.3. táblázat Gyakorlatilag jelentős gyomfajok őszi búzában és kukoricában az 1997. évi gyomfelvételezési adatok fontossági sorrendjében Kiemelkedő

1950

1988

1970

1997

fontosságú fajok

Sorrend

Boritási%

Sorrend

Boritási%

Sorrend

Boritási%

Sorrend

Boritási%

Ambrosia elatior Echinochloa crus-galli Amaranthus retroflexus Chenopodium album Cirsium arvense Matricafia inodora Convolvulus arvensis Datura stramonium

21 9 17 3 2 66

0.3926 0.8557 0.5079 1.5319 2.0031 0.0657 7.9266 0.0055

8 l 5 3 7 26 2 59

0.8734 3.7280 1.4658 2.0662 1.1245 0.2316 2.5144 0.0619

4 l 3 2 8 6 5 19

2.5724 4.4192 3.0610 3.0816 0.7090 1.2984 1.9439 0.3847

l 2 3 4

4.7033 3.9095 3.6290 2.8988 1.8070 !.542 9 1.4532 1.0691

177

5 6 7 8

Két évben (1986-87) országosan felmérték azon gyomfajokat, amelyek kárt okozók, nehezen irthatók és bizonyos növényállományokban különösen veszélyeztetik a tennés biztonságot. Ezek az ún. veszélyes gyomfajok nagyon megnehezítik, és költségessé teszik a védekezést. Az országos felvételezés 12 gyomfajra vonatkozott. Azóta a szakemberek megfigyelései alapján újabb gyomok kerültek a listára és ma már a negyedik tizenkettes csoportot jellemzik. Ezek a gyomnövények a következők:

jelentős

I. Abuliton theophrasti (ABUTH) T4 Alopecurus myosuroides (ALOMY) T2·3 Ambrosia elatior (AMBEI) T4 Apera spica-venti (APESP) T2 Asclepias syriaca (ASCSY) G3 Avena fatua (A VEFA) T4 Datura stramonium (DATST) T4 Galium aparine (GALAP) T2

- selyemmályva - réti ecsetpázsit - parlagfií - nagy széltippan - selyemkóró -vadzab -maszlag - ragadós galaj 181

Panicum spp. (PAl\TMI) T4 Phragmites communis (PHRCO) Üt Sorgum halepense (SORRA) ü 1 Xanthium italicum (XANIT) T4

-köles -nád - fenyércirok - olasz szerbtövis

II. Conyza canadensis (CONCA) T4 Matricaria inödora (MATIN) T4 Chenopodium album (CHEAL) T4 Solanum nigrum (SüLNI) T4 Echninochloa crus-galli (ECHCü) T4 Cirsium arvense (CONER) G 3 Calamagrostis epigeios (CALEP) Gt Ruhus caesius (RUBCA) G3 Amaranthus retrotlexus (AMARE) T4 Agropyron repens (AGRRE) T4 Cannabis sativa (CANSA) T4

- betyárkóró - ebszíkfií - fehér libatop - fekete csucsor - kakaslábfű - mezei szulák - siska nádtippan -szeder - szörös disznóparéj - tarackbúza - vadkender

III. Amaranthus sp p T4 Anthernis spp T4 Arternisia vulgaris (ARTVU) Hs Bilderdykia convolvulus (BILCO) T4 Cuscuta spp T3, T4 Cynodon dactylon (CYNDA) ü 1 Helianthus annuus Hibiscus trionum (HIBTR) T4 Lactuca serriola (LACSE) T4 Polygonum spp T4 Solidaga spp Gt

- disznóparéj faj ok - pipitérfajok - fekete üröm - ugari szulák pohánka - arankafajok - csillagpázsit napraforgó -árvakelésű - varjúmák - keszegsaláta - mohar fajok - aranyvessző fajok

IV. Lamium spp. T 1 Conium maculatum (CONMA) T2 Sonchus spp. T4,G3 lva xanthüfolia T4 Senecio vulgaris T 1 Aristolochia clematitis (ARICL) Gt Digitaria san_vlinalis (DlüSA) T4 Taraxacum officinale (T AROF) H3 Bromus spp. T z Orobanche spp. T4 Veronica sp p. T 1 Equisetum spp. Gt

- árvacsalán fajok -bürök - csorbóka fajok - iva - közönséges aggófű - közönséges farkasalma - pirók u]asmuhar - pongyola pitypang - rozsnok fajok - szádor fajok - veronika fajok -zsurló fajok

182

6.5. Weed management in sustainable crop prodoction systems - Summary The main reason of weed spreading is their high ability of acclimatisation. Ali weeds have effectíve strategy for survival (dormancy, apical dormancy). In a life cycle the huge amount of grain production and the ability for perfect acclimatisation has an important role. The vegetative reproduction is the most common at annual species. From the ecological factors water, temperature, and soil is dominant In the living environment interference and within this allelophaty and competition i~ important Also people and animals have an influence on weed spreading. In the different crop production systems crop rotations, crop sequences and monoculture are linked to each other in the meaning of weed reproduction. Thereis an evidence that weed managementismost effectíve incrop rotations. Comparing chemical-based traditional crop protection with the recently developing biofarming, the actual aim is integrated protection in weed management. Sustainable crop prodoction is not absolutely chemical-free, but means Iess energy input and moderates adverse environmental effects. In weed management the most important step is prevention. We have to reach the point where all tiliage procedures help to keep weed populations below a level at danger. Up to date weed management is based on mechanical methods, on ali the elements of the tiliage system and also after-sowing processes. Possibilities for agronomic applications: choosing the best field, crop sequences, sowing time (rate, spacing), nutrient supply, harvesting time. Heat treatment and soil covering is applied in biofarming. Biological weed management has not yet reached an important role, but its improvement is continuous. Use of herbicides can't be neglected at present against those weeds that cannot be exterminated easily, and it is adopted into integrated weed management.

Táblázatok és ábrák jegyzéke- List of tables and figures Tables

Táblázatok 6.1. A Convolvulus arvensis (apró szulák) elleni biológiai védekezés tehetőségei

6.2. Kiemelkedő herbicid-aktivitást mutató természetes eredetü vegyületek 6.3. Gyakorlatilagjelentős gyomfajok őszi búzában és kukoricában az 1997. évi gyomfelvételezési adatok sorrendjében

6.1. Possibilities ofbiological management against Convolvulus arvensis (Field bindweed) 6. 2. Natural compounds with high herhicide activity 6.3. Important weed species in winter wheat and roaize in order to weed manitoring data of 1997

Ábrák 6.1. A kompeticiót befolyásoló tényezők

Figures 6.1. Factors affecting weed competition

183

6.6. Irodalom Berzsenyi Z. 1995. Gyomszabályozás a fenntartható növénytennesztésben. Agrofórum. 6. 7. 7. 10. Bolye F.-Ács S. 1998. Az ökológiai gazdálkodás eszközei szántóföldön. Biokultúra. ll. 6. Hódiné C.E. 1996. Az aprószulák elleni biológiai védekezés lehetőségei. Gyakorlati Agrofónun 1996. 7. ll. 26. Hunyadi K. (Szerk.) 1988. Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 483. Járfás J. 1998. Integrált növény- és tájvédelmi program. Környezet és fejlődés VI. 5-6. 69-74. Phatak S.C.-Callaway M.B-Vavrina C.S. 1987. Biological Control and Its Integration in Weed Management Systems for Purple and Yellow Nutsedg e (Cyperus rotundus and C. esculentum). Weed Technology, Vol. l: 84-91. Solymosi P. 1998. Gyomszabályozás környezetkímélő alternatív anyagokkaL Gyakorlati Agrofórum 9. 7. 4-6. Újvárosi M.-Vincze M. 1979. Gyomnövények, gyomirtás. GATE Egyetem i jegyzet. Gödöllő. 162. Vincze M. 1996. Gyomnövények - gyomszabályozás. In: Földművelés és földhasználat (Szerk. Birkás M. ), GA TE MTK, Elméleti és gyakorlati jegyzet Gödöllő. 191-264. Donald L. W. 1994. New Technologies and Approach es for W eed Management in Sustainable Agriculture Systems, 403-407.

6.7. Szósz edet- Vocabulary Fontosabb gyomn övénye k- Most important weeds Aprószulák

Convolvulus arvensis

Field bindweed

Beléndek keserülli Bársonyos árvacsalán Betyárkóró Bojtmján szerbtövis Bürök

Hysocyamus niger Polygonum persicaria Lamium amplexicaule Erigeron canadensis Xanthium strumarium Conium maculatum

Renhane Redshank Herbit dead nettle Canadiarr fleabane Rough cocklebar Hemlock

Csattanó maszlag Csillagpázsit

Datura stramonium Cynodon dactylon

Thomapple Bermuda grass

Dohányfojtó vajvirág

Orobanche ramosa

Hempbroomrape

Eb szikfií Egynyári szélfií

Matricalia inodora Mercurialis annua

False mayweed Annual mercury

Baracklevelű

184

Fakó muhar Fedél rozsnok Fehér disznóparéj Fehér libatop

Setaria glauca Bromus tectorum Amarantbus albus Chenopodium album

Yellowbristle grass Downybrome White pigweed Fat-hen

Fekete csucsor Fekete üröm Fenyér cirok Fényes veronika

Solanum nigrum Artemisia vulgaris Sorghum halepense Veronica polita

Black nightshade Mugwart Johnson grass Green field speedwell

Gabona rozsnok

Bromus secalinus

Ryebrome

Hamvas szeder Henye disznóparéj Herefojtó aranka

Rubus caesius Amarantbus bliotides Cuscuta epithymum

Dewberry Prostrate pigweed Dodder

Iva

l va xanthiifolia

Marsbender

Kanadai aranyvessző Karcsú disznóparéj Keszeg saláta Köles Közönséges kakaslábfií Közönséges farkasalma

Solidaga canadensis Amarantbus chlorostachys Lactuca serriola Panicum miliaceum Echinochloa crus-galli Aristolochia clematitis

Canadian goldensod Smooth pigweed Prickly lettuce Common millet Lockspur Birthwort

Lapulevelű keserüfií Lándzsás útifií

Polygonum lapathifolium Plantago lanceolata

Bulbous persicaria Ribwort plantain

Meddő rozsnok Mezei acat Mezei csorbóka Mezei zsurló Mogyorós lednek

Bromus sterilis Cirsium arvense Sonchus arvensis Equisetum arvense Lathyrus tuberasus

Barren bromes Creeping thistie Perennial sow thistie Field horsetail Tuberous pea

Nagy aranka Nagy széltippan Napraforgó vajvirág Nád

Cuscuta campestris Apera spica venti Orobanche cumana Phragmites communis

Field dodder Loose silky bent Broomrape Common seed

Parlagi pipitér Parlagfií Perzsa veronika Pipacs Pongyola pitypang Pirok ujjas muhar Piros árvacsalán Puha rozsnok

Anthernis arvensis Ambrosia elatiar Veronica persica Papaver rhoeas Taraxacum officinale Digitafia sanguinalis Lamium purpureum Bromus mollis

Comchamornille Ragweed Commonfield-speedwell Common poppy Dandelion Hairyfinger-grass Red dead-nettle Soft brome

Ragadós galaj Repcsényretek

Galium aparine Raphanus raphanistrum

Cleavers Wild radisb

185

Repkényveronika Réti ecsetpázsit Rétilórom

Veronica hederifolia Alopecurus myosuroides Rumex obtusifolius

Ivy leaved speedwell Black g~ass Broadleaved dock

Selyemkóró Selyem mályva Siska nádtippan Sövényszulák

Asclepias syriaca Abutilon theoprasti Calamagrostis epigeios Calystegia sepium

Common milk weed Velvetleaf Wood small reed Hedge bindweed

Szőrös

Szelíd csorbóka disznóparéj Szúrós csorbóka

Sonchus oleraceus Amaranthus retroflexus Sonchus asper

Smooth sow-thistle Redroot pigweed Prickly sow-thistle

Tarackbúza

Agropyron elymus (repens)

Common cough-grass

Tyúkhúr

Stellaria media

Common chickweed

1!gari szulákpohánka Utszéli zsázsa

Bilderdykia convolvulus Lepidium draba

Blackbindweed Hoarycress

Vadrepce Vadkender Vadzab Varjúmák

Sinapis arvensis Cannabis sativa Avenafatua Hibiscus trionum

Charlock Ham p Spring wild-oat Venice mallow

Zöldmuhar

Setaria viridis

Green bristie grass

Fontosabb kifejezések- Some terms l. 2. 3.

4. 5. 6.

7. 8. 9. 10.

ll. 12. 13.

14. 15. 16.

Allelopathy Animals impact on weeds

AUelopátia Az állatvilág hatása gyomnövényekre Az ember hatása a gyomnövényekre Árasztás Árnyék igényes Árnyéktűrő Betakarítás Biogazdálkodás Egyéves gyom Endogén, magnyugalom Évelő gyom Fényért való versengés Gyom és termesztett növény közötti versengés Gyomlálás Gyommentes vetőmag Hagyományos gazdálkodás

Human impact on weeds Flooding Shadeloving Shade tolerant Harvesting Biologjcalnruanagen1ent Annual weed Endegenous donnancy Perennial weed Con1petition for light Weed-crop con1petition Hand puliing Weed-free crop seed Conventional crop production system 186

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Integrált termesztési rendszer Interferencia Hó'kezelés Indukált magnyugalom Ivarosszaporodás Ivartalan szaporodás Kétéves gyom Kaszálás Kényszernyugalom

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Kémiai gyomszabályozás Kompetició Kézi kapálás Magnyugalom Mechanikai gyomszabályozás Megelőző gyomszabályozás Napfényigényes Növények egymásrahatása Növényápolás

Integrated crop prodoction system Interference Buminglflaming Indneed dormancy Sexual propagation Asexual propagation Biennial weed Mowing Unfavourable environmental conditions arrest germination of seeds Chemical weed control Competition Haeing D orrnancy Mechanical weed control Preventive weed control Demand on sunshine Plants interaction Plant cultivation Plant density Summer annnal weeds Optimum sowing time Fall plowing Row space Soil covering (with nonliving material) Stubble stripping Selection ofland Spring soil preparation Competition for nutrients N utrient management Winter annual weeds Clean (weed-free) harvesting equipment Vegetative propagation Crop rotation Competition for water

Növénysűrűség

Nyári egyéves gyomok Optimális vetésidő Őszi mélyszántás Sortávolság Talajtakarás Tarlóhántás Táblakiválasztás Tavaszi talajelőkészítés Tápanyagért való versengés Tápanyagutánpótlás Téli egyéves gyomok Tiszta betakaritó eszközök Vegetatív szaporodásmód Vetésforgó, vetésváltás Vízért való versengés

187

7. Trágyázás és talajjavítás a fenntartható növény termes ztési rendszerekben (Schmidt Rezső - Szakál Pál) ,,A szüntelen mívelés által a föld nem javul, sőt a tennékenység végtére egészen ki fogy, a ' melyet a trágya sem adhat többé vissza" Nagyváthy János 1821 A fenntart ható tápanyag ellátási stratégia lényege, hogy a talajba juttatott növényi tápanya gokat hatékon yan használj ák fel, anélkül, hogy túladagolás következne be és a fel nem használt tápanya gok, részben a veszteségeket növelnék, részben pedig olyan területe kre kerülnén ek, ahol környezeti károk okozói lennének. Környezeti szempontból a legtöbb figyelmet érdemlő tápanyag a nitrogén és a foszfor, amellett, hogy a kálium, a mész és a magnézium szerepe sem mellőzhető. A fenntartható tápanyag gazdálkodásban figyelmet kell fordítani a tápanyag médegek alakulására, és arra törekedni, hogy a bevételi és a kiadási oldal egyenlege lehetőleg nulla legyen. Ha a mérleg negatív, a talaj tápanyag tartalékainak fokozatos csökkenésével kell számolni, amely folyamat végül is a termékenység csökkenéséhez vezet. A mérleg negatívvá válása bármely tápanyag esetében előfordulhat, azonban a legnagyobb valószínűséggel mégis a makroelemek esetében fog bekövetkezni, amelyek legnagyobb mennyiségben épülnek be a növényi szervezetbe a termésképzés során.

Pozitív mérleg abban az esetben fordulhat elő, ha a tápanyag ellátás során több tápanyagot juttatunk a talajba, mint amennyit a növények a vegetáció során felvesznek onnan. Ilyen körülmény különösen gyakran fordul elő a nagy állatsűrűséggel rendelkező területeken, ahol sok szervestr ágya, és fóként hígtrágya kerül vissza a talajba, ahonnan a tápanyagok kimosódhatnak, a felszíni és a talajvizek pedig elszennyeződhetnek. Korábban több esetben az elérni kívánt termés nagysága alapján határozták meg a kijuttatandó tápanyagok mennyiségét. Emiatt a nagy termések tervezésekor előfordult, hogy túl sok tápanyagot juttattak ki. Ha a tápanyaghasznosulás csökkent, romlott a trágyázás jövedelrnezősége, de növekedett a talajnak a visszamaradt tápanyagokkal való terhelése, szennyezése is. A fenntartható növénytáplálási stratégiákban a környezet károsítás megelőzése ugyanolyan fontos, mint a termelési célok teljesítése.

189

7.1. A főbb tápelemek sajátosságai és az értékőrző rendszerek

talajművelési

7.1.1. Nitrogén A nitrogén kiemeit szerepet játszik a növényi tápanyagok sorában, az egyik első számú termésképző faktor, használata, átalakulása a legtöbb környezeti kérdést veti fel. A nitrogén a természetben és a talajokban különböző formákban fordul gázok

ionok szerves formák

elő:

nitrogén (N2 ) dinitrogén oxid (N20) ammónia (NH3) nitrát (N03 -) ammónium <NH4 +) karbamid (CO(NH2)2) különböző élő és elhalt szervezetekben lévő Nvegyületek (pl. fehérjék), illetve humusz formájában jelenlévő N-vegyületek

A különböző formában jelenlévő N-vegyületek a N-körforgalom folyamatai mentén alakulnak át egymásba. A kérdés áttekintéséhez szükséges a nitrogén körforgalmának minél behatóbb ismerete (7.1. ábra). A teljes körforgalomból azonban most elsősorban azokat az összefüggéseket emeljük ki, amelyek a környezeti összefüggések szempontjából a legfontosabbak. A nitrogén .alkalmazásának a mezőgazdaságban számos vetülete van, többek között a termékminőségre és a betegségekkel szembeni fogékonyságra gyakorolt hatás, a nitrogén oxidok képződése, az eutrofizáció, stb. A talajműveléssei és a tápanyagellátással kapcsolatos legfontosabb kérdések a következők: - a nitrogén mezőgazdasági felhasználásának alacsony hatékonysága - a veszteségek, amelyeket főként • az ammónia elillanása a légkörbe • nitrát kimosódás jelenti

A nitrogén felhasználás alacsony hatékonysága Brit, német és dán vizsgálatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban felhasznált nitrogén mindössze 10-30%-a épül be az élelmiszerekbe. 190

A nitrogén veszteségek három fő forrása a mezőgazdaságban : • állattenyésztés • szántóföldi tevékenység • élelmiszer szállítás, raktározás és feldolgozás 7.1. ábra A nitrogén körforgalma a tennészethen

Az állattenyésztés az egyik legfObb tényezője az alacsony nitrog én hasznosulási faktomak, amelynek a fö okai a következők : • ammó nia elillan ása az állatok anyagcseréje folyamán, az fuiilékből, valamint a trágya tárolása és felhasználása során, • a trágya nitrog én r ossz hasznosulása, amely elsősorban a tenyészidőn kívüli mineralizáció és az ebből következő veszteségek következmén ye, • a trágya keletkezése és az iránta megnyilvánuló igény foldrajzi különbsége, amely egyes területeken szennyezést és túlzott felhasználást eredményez. A felhasznált mütrágya jelentős hányada takannánynövények terrnes ztését szolgálja, a veszt.eségek jelentős része azonban az állatte nyésztésben következik be, ezért a takarmánynövények nitrogén ellátásának gondosabb nyomon követésével a problémának csak kisebb része oldhat ó meg, így a veszteségek csökkentése érdekében az állattenyésztésnek is komol y feladatai 191

vannak. A nitrogén hatékonyabb kezelése az állattenyésztésben az egyik kiemelt fontosságú feladat a fenntartható mezőgazdasági rend~zerek kialakítása szempontjábóL A szántóföldi tevékenység során bekövetkező nitrogén veszteségek: • denitriftkáció • ammónia elillanás • nitrátkimosódás Denitrifikáció

A denitrifikáció a nitrát nitrogén oxidokká, vagy nitrogén gázzá történő redukciója, amelynek révén a megkötött nitrogén ismét visszakerül a légkörbe. Egyes baktériumok a nitrátot oxigénforrásként tudják felhasználni, amikor anaerob viszonyok alakulnak ki környezetükben. Denitriftkációra általában vízborított körülmények esetén kerül sor. Meg kell jegyezni, hogy a látszólag jó szerkezetü és jóllevegőzött talajokban is lehetnek lokálisan - főként a tömörödött részeken - olyan helyek, ahol anaerob viszonyok uralkodnak, és ahol emiatt jelentős denitriftkációs nitrogén veszteség léphet fel. A denitriftkációhoz energiaforrásként könnyen felvehető szerves anyagra van szükség, így annak nagy mennyiségben való jelenléte, vagy adagolása felerősítheti a folyamatot. Ammónia elillanás Az ammónia elillanása több folyamat eredménye lehet és hatása kétoldalú. Egyrészt tekintetbe kell venni az emiatt előálló nitrogén veszteséget, másrészt a nem kívánatos helyen kiülepedő nitrogén vegyületek kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak el, úgymint:

• a vizek eutrofiZációja, • talajsavanyodás, mivel a talajban élő baktériumok az ammóniát salétromsawá oxidálják, • a természetüknél fogva nitrogénszegény ökoszisztémákba való kiülepedés révén hozzájárulnak az ökoszisztéma átalakulásához és esetleg fajok kipusztulásához, • egyes vélemények szerint a jelenségnek szerepe lehet az erdők pusztulásaban is, mivel az extra nitrogén késlelteti a mérsékeltövi fajok betelelését és télállóságát.

192

A megnövekedett nitrogén kiülepedés tény, és mérések szerint értéke 5kglha-al növekedett Dél-Kelet Anglia felett a második világháború óta. A megnövekedett kiülepedés egy része nem a mezőgazdaságból szánnazik. Nitrogén oxidok az energiahordozók elégetésének a termékeként is keletkeznek (közlekedés, villamos energia termelés). Nyugat-Európában ennek értékét 3,6 millió tonnára becsülik évente. Az ammóni a kibocsátás azonban nemcsak mint "fogadót", hanem mint potenciális kihacsátót is érinti a mezőgazdaságot. Az ammónia kibocsátás zömmel az állattenyésztésből szánnazik. Becslések szerint az állatok által elfogyasztott nitrogén mintegy 40%-a veszik el az ammónia elillanása révén, amely részben az állatok anyagcseréje során, legfőképpen pedig a trágya gyűjtése, tárolása és felhasználása során következik be. Ez az ammónia veszteség Ny-európai becslések szerint 2,5 millió tonna évente.

Újabb kutatások azt igazolják, hogy az érőben lévő gabonafélék is ammóniát bocsátanak ki, mivel a nitrogén szembe történő transzlokációja során, teljesen még nem tisztázott folyamatok eredményeként ammónia szabadul fel. Trágyázás során is szabadulhat fel ammónia, pl. abban az esetben, hamesze s talajra karbamid műtrágyát szómak ki.

jelentős mennyiségű

Nitrátkimosódás

A nitrát kimosódása az egyik legjobban ismert és gyakran előforduló nitrogénveszteséget és kömyezetszennyezést okozó jelenség, amellyel szemben azonban nem vagyunk teljesen tehetetlenek. A nitrát kimosódása

mérsékelhető:

• Minimálisra kell csökkenteni a növényborítás nélküli állapotot, arra törekedve, hogy a talajt az év folyamán a lehető leghosszabb időn keresztül növényzet fedje. A nitrát kimosódás csökkentése érdekében meg kell vizsgálni a tápanyagvisszatartó, köztes növények tennesztésének lehetőségét is. Az úgynevezett "catch crop" növények alkalmasak arra, hogy a talajban lefelé mozgó nitrátot biológiai formában megkössék, megvédve ezzel a kimosódástóL • A pillangósok feltörésekor arra kell törekedni, hogy a lehető legrövidebb időn belül elvessék az utónövényt, amely a mineralizáció folyamán felszabaduló nitragént felveszi.

193

•

Kerillendő

a gyepterilletek feltörése. Amennyiben ez mégis szükséges, a pillangósokhoz hasonlóan, a feltörés után rövid idővel naw nitrogén igényű növényeket vessenek.

• Csökkenteni kell a talajművelés menetszámát. Az őszi müveléskor különösen hasznos az óvatosság, mivel az átmunkált talajból a nitrát kimosódása jelentékeny lehet. •

Kerülendő

a szalma és szármaradványok égetése. Célszerübb a talajba dolgozni, azt megelőzően pedig talajtakaróként hasznosítani.

• A lejtős területeken a felszíni vízelfolyás tartani a talajvédelmi szabályokat.

megelőzése

érdekében be kell

• A trágyák egyenletesen juttatandók ki. Kerülendő az trágyázás, különösen a műtrágya nitrogén kiszórása.

őszi

és a téli

• A tápanyagok kijuttatásakor a növények igényét célszerű figyelembe venni. A talajvizsgálatok útmutatóul szolgálnak a meglévő és a szükséges tápanyagtartalom elbírálásához. Figyelembe kell venni, hogy ezek az intézkedések ugyan csökkentik a nitrát kimosódás veszélyét a talajból, ugyanakkor egyéb problémák forrásai lehetnek. Növelhetik különböző növénybetegségek előfordulásának valószínűségét, a gyomfertőzöttséget, vagy pedig müvelési nehézségeket okozhatnak tavasszal a talaj későbbi kiszáradása következtében. A hatótényezők, a prioritások és a konkrét helyzet ismeretében a szakembemek kell döntenie a tekintetben, hogy várható pozitív és negatív hatások milyen mértékben érvényesülnek, és melyek jelentenek több előnyt, illetve hátrányt az adott ökológiai rendszerben. A túlzott nitrogén adagolás által okozott környezeti problémák elkerülésének fontos eleme, hogy ne juttassunk ki a szükségesnél több tápanyagot. Ennek elkerülésére jó eszköznek kínálkozik a: N-min.

módszer

A nitrogéntrágyák szükséges mennyiségét jelenleg a talaj humusztartalma alapján határozzák meg. E módszer már meglehetősen pontatlannak ítélhető. Németh (1996) megállapítása szerint a N-ellátottság humusztartalom alapján történő megítélésemára csak kategorizálásra alkalmas. Az azonos kategóriába tartozó, azonos talajtulajdonságokkal rendelkező talajok között nem ad 194

információt a talajban ténylegesen meglevő, könnyen felvehető nitrogén és nem ad lehetőséget a kategóriák finomabb felbontására.

mennyiségéről,

A N-trágyáknak környezeti szempontból is fontos köri.Utekintő adagolására a talajok ásványi N-tartalmának mérésén alapuló Nm;n-módszer kínálhat megoldást. Ennek a nitrogén szaktanácsadási módszernek, amely nevét az ásványi szó angol, illetve német megfelelőjének a rövidítéséből kapta, az a lényege, hogy figyelembe veszi a talaj mélyebb (szántott réteg alatti) rétegeiben ásványi-N formában lévő N-mennyiségeket a nitrogéntrágyázási javaslat elkésztésében.

A módszer alapgondolata az, hogy kapcsolatot keres a talaj adott rétegében található, ásványi formában levő N melUlyisége és a növény - adott termésszint eléréséhez szükséges - nitrogénigénye között. A kiszárandó Nműtrágya kiszámításának az általános képlete a következő: y= a-bx

ahol: y = a kiszórandó N mennyisége (kg!ha); a= kísérletek, korábbi tapasztalatok alapján a talajra és a környezetre jellemző, növénytől függő érték; b =az ásványi-N "érvényesülési koefficiense" x= ásványi-N-tartalom (kg/ha) az adott talajrétegben A képletből látható, hogy a médszemek két sarokpontja van. Az a érték és a b érték. Az a érték tartalmazza a tenyészidőszak alatt lezajló Ntranszformációs folyamatok eredőjét, a növény tápelemfelvételi sajátosságait és egyéb nehezen számszerűsíthető paramétereket. Meghatározása kísérteti eredmények és üzemi tapasztalatok alapján történik. A b érték meghatározásakor általában úgy igyekeznek eljárni, hogy értéke l legyen.

Az N-min. módszer a jövőben fontos szerepet kell, hogy kapjon a tavaszi N-fejtrágyák adagjának a meghatározásánáL Németh és Kádár (Németh 1996) jól szellőző vályogtalajokra az alábbi javaslatot alakították ki: • ha a (nitrát-N formában levő) N-készlet a 0-60 cm-es tal~rétegben 50 kg!ha alatt van, akkor célszerű a növények teljes tavaszi N-igényét trágyázással biztosítani, • ha a nitrát-N-készlet 50 és 150 kg/ha közőrt van, akkor a növények tavaszi N-igénye az 50 kg feletti mellllyiséggel csökkenthető,

195

• míg a I 50-200 kg/ha-os nitrát-N-készletnél, illetve e felett csak akkor kerüljön sor nitrogéntrágyázásra, ha az újabb • talaj- és/vagy növényvizsgálatok eredményei, illetve a növény fejlődése során mutatkozó hiánytünetek a pótlólagos N-trágyázás szükségességére utalnak.

Az ásványi-N vizsgálatokat célszerű növényvizsgálatokkal is ellenőrizni, illetve kiegészíteni. A növényvizsgálati eredmények alapján határértékekre hazai viszonyok mellett Kádár (1992) tett javaslatot. A növényanalízis azért jó módszer az ásványi N-vizsgálatokhoz kapcsolódva, mert tájékoztatást ad a növények tápelem ellátottságáról, valamint a tápelem arányok számítása révén a tápláltság kiegyensúlyozottságáról is.

7.1.2. Fosifor A foszfátok formájában jelen lévő foszfor az egyik legalapvetőbb növényi tápelem. Az első műtrágya az 1843-ban előállított szuperfoszfát volt. Ebben az időben a foszforhiány általános volt Európa talajaiban. A hosszú időn keresztül tartó foszfor műtrágyázás jelentősen javította a talajok foszfor ellátottságát, így ma sok helyen csak a meglévő szint fenntartására van szükség. A talajoldat foszfor koncentrációja meglehetősen alacsony, mindössze 0,03-0,2 mg/1, amelyet a növények gyorsan felhasználnak, és amely azután hosszabb-rövidebb idő alatt pótlódik a talaj foszfor tartalékaibóL A talaj ásványaiban és a szerves anyagban található nem mozgékony foszfor felvehetövé válása meglehetősen lassú folyamat, amely heteket vagy hónapokat is igénybe vehet, illetve egyes nehezen oldódódó foszfor vegyületek esetében ettől is jóval több lehet. A felvehetövé válás időtartamát számos talajtényező befolyásolja (7.2. ábra), amelyek között a pH kiemelkedő fontosságú. A növények éves foszfor felvétele évente mintegy l 0-30 kg/ha-ra tehető, míg a veszteségek csak mintegy 0,2-0,5 kg/ha foszfor mennyiségnek becsülhetők. Ez a veszteség nem sok, de kritikus helyeken jelentőséggel bírhat, amennyiben szerepet játszik a felszíni vizek eutrofizációjában. A foszfor veszteség legfőbb formája az erózió. Az erózió során a távozó talajrészecskék, agyagásványok magukkal viszik a hozzájuk kötődött foszfor vegyületeket. Mivel a felső, művelt talajréteg a leggazdagabb foszforban ezért az ilyen módon bekövetkező veszteség számottevő lehet. Ezért minden olyan módszer, amely csökkenti a felszíni elfolyást és az eróziót, egyúttal hatékony védelmet jelent a foszfor veszteségek ellen is. felszínről

196

A zervetlen foszfát kimo ódá a a legtöbb á ványi talajon elhanyagol11ató . Erre utalnak azok az angol vizsgálatok is, amelyeknek során a foszfor felhalmozódását figyelték l 00 éven keresztül trágyázatlan., és foszfortrágyázásban részesített területen. Megállapították, hogy alig volt észrevehető foszfor feldúsulás a müvelt réteg alatti szintben. 7 .2.ábra A foszfor körforgása a természetben

A foszfor gyenge mozgékonysága alól vannak kivételek, amelyeket érdemes figyelembe venni. Könnyebb homokos talajok gyengébb foszfor megkötő képességgel rendelkeznek. Ha nagy mennyiségü foszfor kijuttatása után egy nagyobb eső következik, akkor a feloldódott foszfor tömegáramlással a mélyebb rétegekbe juthat, Inielőtt a talajkolloidokhoz kapcsolódott voll1a. A veszteség azonban ekkor sem feltétlenül végleges, mivel ha a müvelt réteg alatt magasabb agyagtartalmú rétegek vannak, akkor ezeken a foszfor valószínűleg megkötődik és egy későbbi forgatásos talajműveléssei a felszínre hozható. Viszonylag nagy a foszforkimosódás veszélye a magasabb szervesanyag tartalmú talajokon is, amelyeknek a foszformegkötő képessége az ásványi talajokhoz viszonyítva szintén korlátozott. Ha ilyen talajokon eső előtt nagyobb mennyiségü foszfortrágyát juttatnak ki, akkor a tömegáramlás révén jelentős veszteség következhet be, még rnielőtt az oldott foszfátok megkötődllettek volna a talajkolloidokon. A felső rétegből kimosódott !97

foszfátok azonban lejjebb megk:ötődhetnek, amennyiben a elhelyezkedő talaj agyagtartalma magasabb.

művelt

réteg alatti

Nagyobb foszfor veszteséggel kell számolni a magasabb szervesanyag tartalmú talajok esetében is, amelyeknek foszfor megkötő képessége kisebb. Gyepterületeken és csökkentett művelési rendszerek esetén előfordul, hogy a talaj felszínére kijuttatott foszfor trágya feloldódva és a felszínen elfolyó vízzel távozva, vagy belvíz elvezetésekor ugyancsak a veszteségeket, más helyen pedig a szedimentációt gyarapíthatja. Hasonló módon elveszhet az a foszfor is, amely a felszínen hagyott szármaradványok lebomlásakor szabadul fel, vagy az, amelyet hígtrágya formájában a felszínre juttatnak ki. Elősegíti a folyamatot, ha a talaj fagyott, és a felszabaduló vegyületetek nem tudnak a talajba szivárogni. A fenntartható növénytáplátási elvek megvalósítása érdekében tápanyag gazdálkodási stratégiák is módosításra szorulnak. A magyarországi helyzet érzékeltetéséhez röviden ismertetni szükséges az utóbbi évtizedekben a növénytáplálás terén végbement változásokat. Az 1970-es, 1980-as éveket az erőteljes mezőgazdasági fejlődés következtében intenzív műtrágyázás jellemezte, amelynek következtében a talajok jelentős része ,jó", "igen jó" tápanyag ellátottságiszintet ért el a MÉM-NAK irányelvek besorolása szerint. Ettől kezdve a tápanyagellátás mértéke csökkenthető lett volna, hiszen azt már nem növelni, hanem csak szinten tartani lett volna szükséges. A tőkeerős gazdaságok jelentős része azonban nem csökkentette a tápanyagellátás színvonalát, amelynek eredményeképpen nemritkán tápanyag ellátási diszharmóniák is kialakultak. Becslések szerint a foszfor-cink antagonizmus esetenként 2t/ha kukoricatermés esőkkerrést is okozhat, emellett egyes körzetekben jelentős mértékű lehet a nitrát-lemosódás is (Csathó et al. 1989, Németh et al. 1987-88). Az 1990-es évektől kezdődően azonban rohamosan zuhant a mütrágya felhasználás színvonala. Hosszú éveken keresztül a szántóterületek jelentős része egyáltalán nem részesült P-, illetve K-mütrágyázásban. A talajok P- és Kellátottsága a 70-es évek szintjére süllyedt vissza és mintegy 50%-uk újra a "gyenge" és a "közepes" el1.:ituttsági ~.úntLe tartozik. Ezen a szinten a gazdaságos termésekhez már nemcsak a N, hanem a P- és K-mütrágyázásra is szükség van ( 1992). A korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások azonban nem teszik lehetövé a korábbi műtrágyázási gyakorlat újraélesztését, és erre valószínűleg nincs is szükség. Sokkal inkább a gazdaságosan elérhető termésekhez pontosan és harmonikusan igazodó tápanyag mennyiségek precíz kijuttatását kell megvalósítani. 198

7.1.3. Kálium A kálium a földkéreg gyakori eleme, átlagosan 2-3%-ban található a Föld szilárd kérgében. Az egyik legfontosabb növényi tápelem, amely számos fiziológiai folyamathoz nélkülözhetetlen. Szerepe van a vízfelvételben, az ozmotikus viszonyok szabályozásában, a fotoszintézisben és sok enzimatikus folyamatban. A talaj K-készletének legnagyobb része a talaj agyagásványaiban található. Az agyagásványokban lévő K csak hosszú folyamatok révén alakul át felvehetöbb fonnákba. A K megkötőrlik a talaj agyagásványainak felületén is, amely megvédi a kimosódástól (7.3. ábra). A könnyebb homoktalajoknak kisebb aK-megkötő képessége. Kádár (1999) megállapítása szerint a mütrágyafelhasználás tekintetében a 8. helyet foglaljuk el Európában. Az élenjáró Hollandia 63%-al használ fel több mütrágyát mint hazánk. Az összes N + P20 5 + K20 felhasználáson belül a KzO 24%-ot képvisel, azonban az egyes országok között a szórás meglehetősen nagy. Ennek okait Kádár a következőkben foglalja össze: l. A hagyományos gabonagazdálkodásban, amely évszázadokig uralkodott Európában, a szántókon K-felesleg jelentkezett. Az istállótrágyával (a réti szénán keresztül) a talajokK-ban inkább gazdagodtak, Inint szegényedtek. A kötöttebb talajok hatalmas K-készlete szinte kimeríthetetlennek mutatkozott e termelési rendszerekben. 2. A déli országok csapadékszegény vidékein a mállástermékek, így a kálium is felhalmozódik a talajban, a kimosódás útján veszteség nem jelentkezik. A K hiánya akkor kifejezett, amikor a N- és P-trágyázás nyomán és a Kigényesebb takarmány- és ipari növények termelésével minimumba kerül. Ez az állapot századunk második felében, a 60-as évek végével jelentkezett Magyarországon. A K esetében nem merül fel a szükségessége annak, hogy a talajokban (vizekben), növényekben, állatokban az ellátottsági határkoncentrációkon túl veszélyességi határértékeket állapítsanak meg (Kádár 1999). Ilyen határértéket egyébként a WHO sem állapított meg. Az Európai Uniónak van egy aK-ra vonatkozó határértéke, amely szerint az ivóvíz ne tartalmazzon 12 mg/1-nél több káliumot, illetve az érték lehetőleg l O alatt legyen. Hollandia egyes részein a talajvizek elérik ezt a határértéket Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy e határérték bevezetésének az indoka az volt, hogy a kálium jól jelzi a szeunyvíznek a jelenlétét, mivel a szeunyvizek általában 20-50 mgll 199

káliumot tartalmaznak. A K ebben a koncentrációban nem jelent semmiféle veszélyt sem az ember, em az állatok egészségére, sőt . nélkülözbetetlen elemnek tekinthető . Összehasonlításként figyelembe vehetjük, hogy az anyatej 500 mg/1, a tehéntej 1400 mgll káliwnot tartalmaz. 7.3 . ábra A káliwn körforgása a tennészethen

7.1.4. Az intenziv és a hosszútáv onfenntar tható trágyázási szaktanácsadási módszerek összehasonlftása Az előzőekben körvonalazott alapelvek új tápanyag ellátási módszerek fejlesztését is igénylik. Az ilyen irányú próbálkozások egyike az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Budapest és az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete, Martonvásár fejlesztésében készült "Környezetkímélő őszi búza és kukorica trágyázási szaktanácsadási rendszer". E rendszer és az intenzív tápanyagellátást követő módszer (MÉM-NAK) összehasonlítását Csathó, Árendás és Németh (1996) nyomán a 7 .l . táblázat mutatja.

A talajok tápanyagtartahnának és egyéb agrokérrúai tuJajdonságainak vizsgálata elősegíti a célszerűbb és gazdaságosabb tápanyag-gazdálkodást. A rendszeres vizsgálattal a talajok változó állapota, tápanyag-eUátottsága, pH-ja vagy más egyéb tulajdonsága bírálható el. 200

A szakszerűbb és korszerűbb tápanyagellátás akkor éri el célját, ha a trágyázás gyakorlata az alábbiakat veszi figyelembe: a.) a különböző növények tápanyagellátása és ennek kialakított módsz ere igazadjon a tennőhely talajához; b.) az egyes növények trágyázása során csak annyi tápanyagat adjunk, amennyit az adott növény a vegetáció során igényel, illetve amenn yit a terméssel és a melléktermékekkeJ (szalma, kóró, répafej stb.) betakarítunk; c.) a talaj felvehető tápanyagai ne csökkenjenek, és csak annyival növekedjenek, amennyi a talajra, a talaj kultúrállapotára és a környe zetre sem káros. 7 .1. táblázat Az intenzív és a fenntartható trágyázási rendszerek

MÉM NAK módszer _{Intenzív tá 11anyagellátás).

Fenntartható trágyázási rendszer (TAKI-MV)

Maximális tennésszintre való törekvés A "talaj trágyázása" a cél Enyhe túltrágyázás "Jó", ,)gen jó" talaj PK ellátottság elérése, majd fenntartása a cél Gyors talaj PK feltöltés Minden évben PK trágyázás PK trágyázás minden talaj PK ellátottsági szinten Magasabb talaj tápelem ellátottsági határértékek Egységes talaj tápelem ellátottsági határértékek A tervezett tennésszinttől független fajlagos tápelem tartalmak

jellemzői

Gazdaságos tennésszintre való törekvés A ,,növény trágyázása" a cél Enyhe alultrágyázás "Közepes" talaj PK ellátottság elérése, majd fenntartása a cél Lassú talaj PK feltöltés A vetésforgó PK trágyázása, periodikus PK trágyázás PK trágyázás csak közepes és annál gyengébb talaj PK ellátottsági szinten Alacsonyabb talaj tápelem ellátartsági határértékek Növénycsoporttól :fltggő talaj tápelem ellátottsági határértékek A tervezett tennésszinttől függő fajlagos tápelem tartalmak (a tápelem hígulási effektus miatt) Asványi N-tartalmat figyelembe veszik a legfontosabb növényekN-igényénél

Ásványi N-tartalom csak a cukorrépa N-igényénél kerül figyelembevételre

Az egyes növények tápanyag ellátásának kiszámítása az alábbi megállapítása szerint történik:

tényezők

I. az adott tennőhely szántóföldje alkalmas-e a választott növény számár a, 2. tnilyen a szántóföldi tennőhely tápanyagellátottsága, 201

3. a vetésre kerülő növény l tonna terméssel mennyi N, P20 5 és K20 tápanyagat vesz fel a talajból (a betakarított melléktennékekkel együtt), 4. az adott növényből hektáronként mennyi a tervezhető termés, 5. a talaj tápanyag ellátottsága alapján az adott szántóföldi tennőhelyen mennyi N, P20 5 és K20 tápanyag szükséges, 6. a kiszámított tennéshez egy hektárra mennyí tápanyag szükséges N-ből, P20S-ből és K20-ból, 7. a tápanyagok átszámítása külön-külön történik mütrágyára, szerves trágyára, vagy a kettő kombinációjára. A tápanyagellátás szerves trágyákkal, mütrágyákkal vagy mindkettővel végezhető.

7 .2. Precíziós gazdálkodás A tápanyag gazdálkodáshoz kapcsolódó környezeti és tennetési problémák egyik megoldási lehetőségét jelentik a jövőben a termőhely specifikus mezőgazdasági technológiák, vagy más szóval, a precíziós gazdálkodás térhódítása. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági területek nem homogének, a talajfoltok jelenJétét a táblákon minden gyakorló gazda tapasztalja. Bizonyítják ezt azok a vakkísérletek is, amelyek számos mezőgazdasági kutató elvégzett, és amelyek azt mutatják, hogy kezelések nélkül is jelentős különbségek lehetnek az egyes területeken mérhető hozamok között, jelezve a teriUet heterogenitását. A jelenlegi gyakorlat szerint a trágyákat a kiszámított értékek alapján egységesen juttatják ki a teriUetre, legalábbis elméletileg, hiszen a terület heterogenitása által okozott hibákhoz hozzáadódnak még a kijuttatási egyenedeuségek is. Így könnyen belátható, hogy gyakorlatilag nagyobb, egységesen trágyázott területeken alig van olyan táblarész, amely a növény igénye alapján számított optimális tápanyag mennyiséget kapná. Ez részben a hiányzó tápanyagok miatt terméscsökkenéshez, a túladagolás Iniatt depresszióhoz, környezeti károkhoz és pazarláshoz vezet. Ahhoz, hogy mindezt elk.erüljük, ismerni kell a teriUet heterogenitását. Ez a GPS (Global Positioning System) technológia elérhetővé válásával ma már megoldható. Korábban szinte csak geodéziai célokra használták a GPS technológiát, manapság azonban szálnos területen jelent olyan egyszerű és gyors megoldást, amelyet azelőtt nem, vagy csak sokkal bonyolultabb módon tudtak megvalósítaní. 202

A rendszer működésének alapját azok a műholdak jelentik, amelyeket az Egyesült Államok Védelmi Minisztérirnna állított Föld körüli pályára. Ezek a műholdak rádiójeleket sugároznak ki, amelyeknek futási idejét megmérve ismertté válik a földi álláspont, valamint a mért műhold távolsága. A mérés csak úgy lesz elfogadható pontosságú, ha a műholdak atomórája, valamint a vevők egyszerűbb kivitelű órája pontosan szinkronizált (7.4. ábra). Miután egy méréskor a vevő és a műhold közötti vektornak csak a hossza válik ismertté, de ismeretlen az iránya, emiatt a pontos helymeghatározás érdekében legalább három műhold egyidejű mérésére van szükség. Miután az órák szinkronizációjának is van pontatlansága, ezért a pontos, három dimenziós helymeghatározáshoz összesen négy műholdra történő egyidejű mérés szükséges (az álláspont három geocentrikus koordinátája, valamint az időszinkronizáció hibáját kifejező úgynevezett kölcsönös óraállás). 7.4.ábra A Global Positioning System felépítése

(Detrekői-Szabó

nyomán)

A GPS teclmológia használatával számos mezőgazdasági alkalmazás valósítható meg, amelyek közül a tápanyag gazdálkodás szempontjából a tápanyagtérképek és hozamtérképek készítése a legfontosabb. A tápanyagtérképek készítése során a területen a talajmintavételi pontokat GPS eszköz segítségével behatárolják és azonosítják. A laboratóriwni vizsgálatok elvégzése után az eredményeket ezekhez a pontokhoz rendelik hozzá, és az egyes pontokon mérhető tápanyag ellátottságnak megfelelően számítják ki a kijuttatandó tápanyag mennyiséget. A kijuttató eszköz fel van szerelve a mintavételkor használt GPS berendezéssel, és a kijuttatandó 203

tápanyag mennyiségének változtatásához alkahnas technikai berendezéssel. Trágyázáskor így az egyes szakaszokra csak annyi tápanyagat juttatnak ki, amennyi a talaj ellátottsága alapján szükséges (7.5 ábra). 7.5. ábra A GPS rendszer müködésének vázlata (Németh et al. nyomán)

Grafikus kijelző

Helyzetmeghatározó egység

Kommunikációs egység

Fedélzeti számítógép

.. J Közvetlen csatlakozás a fedélzeti számítógéphez

VeLértő

szerkeLel

(gépHiggő)

Központ

Konununikációs egység

A talaj tápanyag ellátottságáll túlmenően a többi tennésbefolyásoló tényező együttes hatása is ellenőrizhető a hozamtérképeken keresztül. A GPS berendezéssel felszereJt kombájn, miközben végighalad a táblán, folyamatos hozammérő eszközzel méri a tem1és mennyiségét, majd azt, megfelelő szoftverrel hozamtérképben ábrázol, amelyen jól elkülöníthetők az eltérő hozamokkal jellemezhető kisebb egységek A fenntrutható gazdálkodásban fontos szerephez fog jutni a precíziós technika, amelynek alkalmazásával a jelenleginél jóval pontosabban lehet meghatározni és adagolni a technológia során kijuttatru1dó anyagokat. Ezen túhnenően azonban egyéb termést befolyásoló tényezők (pl. tennőréteg vastagság, tömörödött rétegek jelenléte, kavicsréteg, vízgazdálkodási anomáliák, stb.) vizsgálatára és térbeli behatárolására is mód nyílik, runely 204

fontos lépés lesz a tennést befolyásoló hatásuk számszerű meghatározásában.

tényezők

7.3. A talajjavítás és a fenntartható kapcsolata

pontos azonosításában és

talajművelési

rendszerek

A talaj termékenységének megőrzése elengedhetetlen követelménye a fetmtartható mezőgazdasági rendszereknek Fontos ez azért is, mert a talaj nemcsak a növénytermesztés nélkülözhetetlen erőforrása és eszköze, hanem a természeti környezet pótolhatatlan része, amely számos egyéb funkcióval is bír, amelyek Kádár összeállítása alapján a következők:

A talaj mint környezeti elem funkciói és védelme A talaj egyrészt a természeti környezet, a bioszféra egyik alkotóeleme a levegővel és a vízzel együtt, másrészt mint termőf"öld, a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze, megújítható természeti erőforrás, amely a nemzeti vagyonunk 1/5-ét képezi. Amodern társadalom életfeltételei, fejlődése közvetlenül kapcsolódik a talajhoz és annak ftmkcióihoz, mivel alapvető igénye: - A lakosság ellátása a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel; - Jó minőségű ivóvíz és tiszta levegő biztosítása; - Kellemes környezet, táj, életközösségek fenntartása. A talajnak, mint az egész társadalom ill. nemzet létalapjának védehne magában foglalja nemcsak a talaj mennyiségi védehnét, hanem az alapvető ökológiai funkcióinak megóvását is. A tágabban értehnezett talajvédelem az állami politika rangjára emelkedett a talaj sokrétű funkciói és hasznosítása miatt. Az Európa Tanács 1990. évi állásfoglalásában hat ilyen funkciót azonosítottak, melyből három ökológiai jellegű: l . Biomassza termelési funkció A talaj az ott élő szervezetek számára biztosítja a létükhöz szükséges tápanyagokat, vizet és levegőt. Élettere a talajlakó növényi és állati mikro- és makro szervezeteknek, valamint tartóközege és termőhelye a magasabbrendű növényeknek Ez a funkció képezi alapját az állatvilág és az egész emberiség létezésének, a talajba kerülő elhalt növényi és állati maradványok lebontásának és átalakításának, mely lehetövé teszi a táplálék, nyersanyagok és az energia újratermelését. A talaj tehát a mező- és erdőgazdálkodás objektuma, az 205

élelmiszer- és takarmánynövények, valamint a megújuló energia és nyersanyag előállítája ill. forrása. 2. Szabályozó funkció A szűrő, kiegyenlítő, átalakító és raktározó fimkcióival a talaj képes a felszínre jutó csapadékot elnyelni és raktározni, ill. szükség szerint a növények rendelkezésére bocsátani. A talajba jutó szennyeződéseket, szennyvizet megszűri, az élő vagy élettelen mérgező ágenseket leköti, elbontja, méregteleníti, és ezzel megakadályozza az ivóvíz-bázisok elszennyeződését, valamint a káros anyagok biomasszába, táplálékláncba kerülését A talaj tehát a földi életet fenntartó anyagátalakulási folyamatok (mállás, bomlás, humifikáció, ásványosodás) szabályozója. 3. Biotop funkció A talaj ökológiai élettér és genetikai tartalék. Ennek az élettérnek fontos szerepe van a talajban élő mikroorganizmusok, valamint a magasabb rendű növények és állatok továbbélése szempontjábóL Az egészséges élettér egyben biztosítja e szervezetek genetikai örökségének megőrzését, amely az ember fennmaradásának is feltétele. A talaj védelme nem szűkíthető tehát a termőképesség védehnére, hanem multifunkcionalitásának, teljesértékűségének megőrzését szolgálja, mint: - feltételesen megújuló ill. megújítható természeti erőforrás, - a többi tennészeti erőforrás (víz, levegő, napfény stb.) integrátora és transzformáto ra, - növényi tápanyagok, víz, hő és energia raktára, - a biomassza termelésének közege és az élővilág primer tápanyagforrása, - a tennészet hatalmas szűrő és detoxikáló rendszere, a talajt érő káros hatások puffer közege és elnyelője, - a bioszféra génrezervoárja, a biodiverzitás fenntartója. A talaj a társadalom közös öröksége és kincse, használata során az ökológiai funkcióinak megőrzése tekintendő elsődlegesnek. A talajvédelem érvényesítése fontosabb a talajhasználathoz kapcsolódó egyéni érdekeknéL Szabályozása központi állami feladat, amely beépül a hosszú távú környezetés természetvédelmi, valamint területfejlesztési politikába. Mivel össztársadalmi érdek, a talajvédelem szempontjait minden ágazati fejlesztésnél (mező- és erdőgazdaság, ipar, közlekedés, településfejlesztés, hadügy stb.) 206

figyelembe kell vetmi, biztosítani a közvélemény tájékoztatását és részvételét e politika alakításában és gyakorlásában. A talaj említett funkciói azonban végesek és sérülékenyek. A természetben degradációs folyamatok, mint a szél és víz okozta erózió, savanyodás, sófelhalmozódás, általában lassan mennek végbe, és összhangban lehetnek a talajt alakító természetes regeneráló folyamatokkal. Az emberi beavatkozások nyomán a talajfunkc iók károsodá sa felgyorsul, és új formákat ölthet, mint pl. a talajszennyezés, a légköri savas esők és a műtrágyák által okozott elsavanyodás. A talajok érzékenysége eltérő a káros hatásokkal szemben. A degradáció visszafordíthatatlanná is válhat, ekkor az eredeti állapot egyáltalán nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt és nagyon költségesen állítható helyre. Ide sorolhatók: előforduló

l. Talajveszteség a víz és szél okozta erózió, nyíltszíni bányászat, utak és épületek szilárd burkolattal történő talajlefedése áltat 2. Talajszennyezés tartós hatású szerves és szervetlen (nehézfém) vegyületekkel, nehezen bomló műanyaghulladékkal, hosszú felezési idejű radioaktív anyagokkal; 3. Vízháztartás anomáliá inak megváltozása, a talajvízszint extrém emelkedése vagy süllyedése a belvízveszély, ill. aszályérzékenység megjelenésével; 4. Kémiai degradáci ó az előrehaladott sófelhalmozódás és szikesedés, ill. az előrehaladott talajsavanyadás miatt. A mérsékelt fizikai, kémiai vagy biológiai degradációs károkat idővel esetenként a természet (ugar), vagy a műszaki/kémiailbiológiai beavatkozás helyreállíthatja. A talaj, mint környezeti elem védelme érdekében főként azon tevékenységeket kell korlátozni ill. megakadályozni, amelyek visszafordíthatatlan károsodást okozhatnak, és egyben más környezeti elemet is (víz, levegő) veszélyeztetnek. Mivel a talaj korlátozo ttan rendelkezésre álló és sérüléken y erőforrás, jogi védelmet igényel. Az Európai Közösség elfogadta az Európai Talaj Charta (I 972) alapelveit és vállalta, hogy magas szintíí talajvédelmi politikát valósít meg a megfelelő pénzalapok biztosításával. Hazánk különösen érdekelt a talajvédelemben, hiszen a hasznosított terület Európában az egyik legnagyobb, és a talaj képezi legfőbb természeti kincsünket. Az EU csatlakozás, a mezőgazdaság versenyképességének megorzese, a vidéki lakosság életfeltételeinek biztosítása, tájhasznosítás, turizmus, élelmiszerellátás, export, mind függvényei a talajállapot me~őrzésének. mezőgazdasági

207

7.3.1. A talajsavanyodás és a talajtermékenység kapcsolata A legkiterjedtebb mértékű és előrehaladott kémiai talajdegradációs folyamat hazánkban a talajsavanyodás. E fejezetben a talajsavanyadás összetevőit

mutatjuk be, és néhány esettanuhnányon keresztül szemléltetjük, hogy a termésre gyakorolt hatáson túl milyen bonyolultan hat a tennékek minőségére. A termékminőség pedig a korszeru táplálkozási elvek előtérbe kerülésével mindinkább meghatározó tényező lesz. A talajvédő gazdálkodás, a fenntartható növénytermesztés irányelvei megkövetelik, hogy minden anyagi nehézség ellenére fokozott gondot forditsunk a talaj mészállapotának fenntartására, amely egyúttal fontos lépése a talajszerkezet megóvásának, az elfogadható porozitási viszonyok fenntartásának, és a harmonikus növénytáplálás megvalósításának. Figyelembe véve az eddigi tal~avításokat, a javításra szoruló terület Magyarországon mintegy 2,8 millió hektár, ezen belül 2,2 millió ha a savanyú talaj (Marth et al. 1996). Bár az elmúlt 35 év alatt 1,3 millió ha részesült melioratív meszezésben, a savanyú területek részaránya - az eredeti állapothoz képest - nem csökkent, hanem erőteljesen növekedett (Máté 1997).

7.2. táblázat Magyarország talajainak mészmérlege (Marth et al. 1996 nyomán) Mészbevitel Megnevezés Mennyiség (t/év) Meszezés, 300.000 mésztrágyázás

Mészveszteség Megnevezés Mennyiség (t/év) Terméssel kivont 50-90

Műtrágyázás

Savas esők CaC03 kimosódás

40-280 200-400

Műtrágyák savanyító hatása (300 kg vegyes hatóanyag)

240-480

Istállótrágya, hígtrágya kijuttatás

Összesen

Becsült mészbevitel (kglha)

30.000 35.000

365.000 100

Összesen

Becsült mészveszteség (kg/ha)

208

530-1250 600

7 .6. ábra A semleges pH-jú talajok területi arányának csökkenése az utóbbi három talajvizsgálati ciklus eredményei alapján (Reisinger et al. 1996)

A talaj savanyodását kiváltó tényezők, úgymint az éghajlati, és a viszonyok hatásai (Várallyay et al . 1986, Stefanovits 1977) folyamatosan érvényesülnek, a talajból eltávozó Ca-mennyiségek jelentősek (7 .2. táblázat). A Ca hiánya szárnos növénytápláJási rendellenességet okozhat, amelyek tennéscsökkentő , minőségrontó, vagy akár növényi betegségeket előidéző tényezők lehetnek. talajképződési

Vizsgálatok alapján kimutatható, hogy nem csak a felső, hanem a szelvény mélyebb rétegeinek mészállapotára is :figyelmet kell fordítani. Ennek a jelentőségére korábban már Nyíri ( 1980) is felhívta a figyelmet. A talajpusztulás és a degradációs folyamatok következtében csökkent termékenységet a talajjavítás révén tudjuk hosszabb-rövidebb idő alatt kedvező irányban módosítaoi, és a talaj tulajdonságok javulását elérni.

A talajjavítási beavatkozások három csoportba sorolhatók: fizikai, kémiai és biológiai eljárások. A három eljáráscsoport hatása azonban rendszerint nem korlátozódik a beavatkozás jellegének megfelelő hatásra, banern összefiiggő és komplex eredmények jelentkeznek. 209

A kémiai talajjavítási eljárások sajátossága, hogy ez esetben mindig a kalciumtalajok ideális tulajdonságainak megközelítésére tijrekednek, ezért a javítás során alkalmazott anyagok a kalciumot tartalmazó vegyületek közül kerülnek ki. A kémiai talajjavítás elsősorban a savanyú- és a szikes talajok javítására irányul. A savanyú talajok javítása, a savanyadás folyamatának megelőzése, vagy megállítása különösen fontos, mivel az elmúlt időszakban főként az antropogén előidéző tényezők (ipari emissziók, savas esők) hatása erősödött fel. Jól tükrözi ezt a semleges talajú területek arányának csökkenése MagyarországOD. A 7.6 ábra a semleges talajú területek arányának a csökkenését mutatja három talajvizsgálati ciklus eredményeinek ábrázolásával. A talajban levő Ca-ionok fontos szerepet játszanak a talaj szerkezetének alakításában. Ez az egyik oka annak, hogy kémiai talajjavítási eljárások során a Ca-talaj kedvező tulajdonságainak megközelítésére törekednek Szemléletes ilyen szempontból a Ca, illetve a Na talajszerkezetre gyakorolt hatásának összehasonlítása. A talaj szerkezet kialakulását megelőzően a talaj kolloid részecskéi vizes oldatban, sol állapotban találhatók, és negatív felületi töltéseik következtében taszítják egymást. A szerkezet kialakulási folyamatának elengedhetetlen eleme, hogy a kolloid részecskék negatív töltéseit semlegesítsük. Miután ez megtörtént, a részecskék már nem fogják többé taszítani egymást, koagulálódnak és megkezdődhet a szerkezet felépülése. A talajban ezt a semlegesítési funkciót az ott található kationok töltik be. Hatékonyságukat illetően jelentősen különböznek egymástól. Azt, hogy egy kation milyen hatékonysággal semlegesíti a talajkolloidok negatív töltéseit, az ion vízborkának a nagysága határozza meg (7.7. ábra). A 7. 7. ábrán az NH és H jelzések a nem hidratált és hidratált ionméretet jelzik. Ha nagy az ion vízburka, az ion nem tud kellően közel kerülni a talajkolloidok felületéhez, és a kolloid töltésének nagy része semlegesítetlen marad. Ennek következtében a kolloid részecskék továbbra is taszítani fogják egymást, nem indul meg a koagulumok kialakulása. A vízburok nagysága viszont a felületegységre eső töltéstől függ. A felületegységre eső töltést az ionok Hofmeister-féle liotrap sora értelmében két dolog határozza meg: az ion vegyértéke és az ion átmérője. Ebben rejlik a Ca és a Na közötti különbség. A Ca körül kis vízburok alakul ki, ennek következtében hatékonyan semlegesíti a talajkolloidok negatív töltéseit, míg a Na esetében a nagy vízburok miatt a kolloidok töltésének jó része megmarad, aminek a következménye a szétfolyó peptizált talajállapot lesz. 210

7. 7. ábra Az ionok Hofmeister-féle liotróp sora

RI) 1,5 1,7

l( l,J 1,7

l ,J !,7

1,0 2,4

0,7 l,S

\H ll

m1\>t•kvü \.t.odwMhl\túsúu; csi;k.kenő vít:burokn:t~'Sl.ÍI!

A talajsavanyúság szálnos növénytáplátási problémát is felvet, amelyek a foglalhatók össze (Nyíri 1980):

következőkben

• a talajoldat H-ion koncentrációja gátolhatja a talaj kationjainak mobilitását, • Ca, Mg, K egyensúly megbomlik, egyes elemek relatív hiánya áll elő, • egyes elemek (Al, Mn, Fe) növényfiziológiai szempontból toxikus mennyiségben és formában történő felhalmozódása, míg mások (P, Mo) a növények számára nem felvehető fonnában történő lekötődése, • a talaj mikrobiológiai tevékenységének, nitrogén- és foszfor szolgáltatásának csökkenése, • a talaj szerkezeti tulajdonságainak és művelhetőségének leromlása.

A talajsavanyúság sokoldalúan hat a növényekre és nem azonosítható könnyen minden esetben, mivel szálnos más tényező jelentkezhet hasonió hatással. A tünetek hasonlóak lehetnek, mint egy közönséges, más okból fellépő tápanyaghíány, vízhíány, herbicidkár, alacsony hőmérséklet miatt előálló károsodás, vagy valamilyen növényi betegség esetén. A talajsavanyúság kedvezőtlen hatásai az alábbi tényezők következtében állnak elő.

211

Hidrogén-ion toxicitás A hidrogén-ion toxicitás közvetlen hatása nem mutatható ki könnyen, hiszen azokban a talajokban, ahol toxikus mennyiségben fordul elő H-ion, egyidejiíleg ugyanúgy jelentkezhet az Al,- vagy a Mn-toxicitás, vagy bizonyos létfontosságú elemek (Ca, Mg, P, Mo, stb.) hiánya. A hidrogén-ion toxicitás közvetlen hatásaként jelentkezhetnek gyökérfejlődési rendellenességek. Ilyen estekben kevesebb gyökér fejlődik, a gyökerek rövidebbek, megvastagodottak és barnás, vagy szürkés elszíneződést mutatnak. A túl magas H-ion koncentráció növeli a gyökérsejtek membránjainak permeabilitását, gátolja más ionoknak a felvételét és megkötődését az abszorpciós helyeken. Számos vizsgálat eredménye utal arra a korábban már említett tényre, hogy a talaj savanyúsága elsősorban a gyökerek fejlődésére van kedvezőtlen hatással, és sokkal inkább gátolja a gyökerek, mint a föld feletti részek nonnális működését. A talajsavanyúság hatása Rhizobium-gazdanövény kapcsolatra A Rhizobium fajok károsodnak a talajsavanyúság hatására. Az alacsony pH elsősorban a gümőképződés kezdeti szakaszában hátrányos, mivel a gümőbaktériumok a fejlődés későbbi szakaszában már kevésbé érzékenyek a tápközeg savanyúságára. A különböző pillangós fajok közül a lucerna a legérzékenyebb a talaj savanyúságára, és egyáltalán nem képez gümőket a pH 4,0-4,5 tartományban. Mérsékelt a gümőképződés az 5,0 pH érték közelében, de a 6,0 pH érték mellett már teljes értékű. A talajsavanyúság hatása a mikrobiológiai tevékenységre A talaj savanyúsága nagymértékben befolyásolja a talajban előforduló azon mikroorganizmusok faját és számát, amelyek hatással vannak a talajban végbemenő szervesanyag lebontásra és az ennek eredményeként ásványosodott növényi tápanyagokra. Általánosságban elmondható, hogy a szerves anyagok semleges kémhatás mellett jobban lebomlanak, mint savanyú közegben. Az 5,5 pH alatti talaj körülmények között a szervesanyag le bontást főként gombák végzik, mivel ekkor a magasabb pH értéket kedvelő konkurens szervezetek hiányoznak. A savanyúság és a mikrobio/ógiai tevékenység hatása a N, P és S elemek mineralizációjára A makroelemek közül a nitrogén és a foszfor átalakulási folyamatokat 212

befolyásolja nagymértékben a mikrobiológiai tevékenység. A N felvehető formába történő átalakulása két alapvető, mik:robiológiai tevékenység eredményeként végbemenő folyamat az ammonifikáció és a nitrifikáció során történik. Az ammonifikáció viszonylag tág pH határok között végbemegy, a nitrifikáció azonban jelentősen lecsökken pH 6 érték alatt és pH 8 érték fölött. A savanyúság mértékének növekedésével a nitrifikáció rohamosan csökken és 4,5 pH érték alatt gyakorlatilag megszűnik. A legtöbb ásványi talajban a foszfor számottevő része szerves kötésben van jelen. A szerves kötésben jelen levő mennyiséget a teljes P-hányad felére, kétharmadára becsülik. Ennek a P-mennyiségnek a legnagyobb része mikrobiológiai eredetű, és ásványosodnia kell ahhoz, hogy a növények számára hozzáférhető legyen. Savanyú talajokban a feltevések szerint a foszfor Al- és Fe-fitátok formájában van jelen, amelyek nagyon nehezen oldható vegyületek. A felvehető formában jelen levő kén mennyisége is fugg a talaj pH-tól, de nem olyan közvetlen módon, mint a P esetében. Megállapították, hogy a mineralizáció folyamán felszabaduló kén mennyisége jobban fugg a lebontott szerves anyag mennyiségétől, mint a felszabaduló S-vegyületek oxidációjátóL A talajsavanyúság hatása a felszabaduló mikrotápanyagok mennyiségére A talaj pH közvetlenül is hat a felvehető mikrotápelemek mennyiségére, és oldhatóságukra. A kialakuló hiányokra és az esetleg megjelenő toxikus hatásokra a pH hatására módosuló mikrobiológiai folyamatok is jelentős befolyással vannak. A mikrobiológiai tevékenység módosítja a Mn, Zn, Cu, Al, és Mo mikroelemek oldhatóságát és oxidációs állapotát. A mikrobiológiai megkötésre jellemző példa, hogy gyümölcsfák Zuhiányát sikerült a talaj sterilizálásával kiküszöbölni. A beavatkozás során a mikrobiálisan kötött Zn felszabadult, és hozzáférhetővé vált a növények számára. A szervesanyag mikrobiális lebontása során gyakran megfigyelhető a Cu felvehetőségének a csökkenése, amely szintén a mikrobiológiai megkötődésre utal. A Fe esetében megftgyelték, hogy a mik:robiológiai megkötőrlés mellett az oldhatóság azáltal növekedett, hogy a vasat erősen megkötő szerves vegyületek oldhatóbb formába kerültek, illetve a mik:robiológiai tevékenység révén reduktívabb viszonyok alakulnak ki. A Mn-hiány,- illetve toxicitás szintén szaros összefuggést mutat a mikrobiológiai tevékenységgel, mivel a pH változtatása révén megváltoztatja az oxidációs-redukciós viszonyokat, befolyásolva ezzel a különböző Mnformák átalakulását. 213

Alumínium toxicitás A savanyú talajokon az egyik legjelentősebb növényfejlődést korlátozó tényező az Al-toxicitás. Tünetei sokszor nehezen azonosíthatók, és sok tekintetben hasonlíthatnak a P-hiány tüneteihez (általános fejlődésbeli visszamaradottság, kicsiny, sötétzöld levelek, késői érés, a szárak, a levelek és levélerek vöröses elszíneződése, a levélcsúcsok sárguiása és elhalása). Más tekintetben az Al-toxicitás a Ca-hiány tüneteivel is együtt járhat, illetve Cahiányt és Ca-transzport problémákat is indukálhat (fiatal levelek pödrődése, a növekedési csúcsok károsodása). Az Al-toxicitás jellemző tünete a gyökerek károsodása. Ilyenkor a gyökerek zömökek és merevek, a gyökércsúcsok és az oldalgyökerek megvastagodnak és elbarnulhatnak. Ezekről a gyökerekről hiányoznak a finom elágazások. Emellett a károsadott gyökerek nem képesek a megfelelő víz-és tápanyag felvételre.

Mn-toxicitás A savanyú talajokon a Mn-toxicitás minösül az Al-toxicitás után a második legfontosabb növényfejlődést gátló tényezőnek. Azt, hogy mennyi tekinthető adott növény esetében káros mennyiségnek, amely már toxikus hatású, számos tényező határozza meg. A felvehető, kétértékű Mn mennyisége ugyanazon összes Mn-tartalom mellett különböző lehet a pH-tól, a szervesanyag tartalomtól, a talaj levegőzöttségétől, a mikrobiológiai tevékenységtől függően. A Mn-toxicitás általában 5,5 pH érték alatt fordulhat elő, akkor, ha a talaj elegendő összes Mn-t tartalmaz. Felléphet magasabb pH esetében is, pl. tömörödött talajban, ahol könnyebben alakulnak ki reduktív viszonyok, amelyek kedveznek a kétértékű Mn kialakulásának. A növények a kétértékű Mn-t képesek felvenni, és ha bármely talajfizikai vagy kémiai tényező reduktív viszonyok kialakulását segíti elő, Mn-toxicitás következhet be.

A Mn-toxicitás kiváltója, vagy súlyosbítója lehet a N-műtrágyázás is, amely savanyitó hatása révén növeli a kialakuló és felvehető kétértékű Mn mennyiségét a taiajban. Mn-hiány esetén a savanyúan ható műtrágyák használata jótékony is lehet, amennyiben ugyanezen mechanizmus révén hozzájárul a Mn-hiány leküzdéséhez. Növelheti a Mn-toxicitás veszélyét a túlöntözés, az elárasztás, amelyek reduktív viszonyokat teremtve növelik a kétértékű Mn mennyiségét. A Mn-toxicitás kialakulása szerves anyagok adagolásával, feltehetően kelátok képzése révén csökkenti a közvetlenül felvehető Mn-mennyiséget a talajban. A mikroorganizmusok a könnyen felvehető kétértékű Mn-formákat 214

Mn4 +-á oxidálva mérsékelik a toxicitás veszélyét.

Az Al-tól eltérően, úgy tűnik, hogy a Mn-hiány kevésbé a gyökereket, inkább a növény föld feletti részeit károsítja. Megfigyelték, hogy a Mn felhalmozódása a növényben arányos a Mn-toxicitás mértékével. A legjellemzöbb tünetek a levelek marginális klorózisa, ráncosodása, nekrotikus foltosodása, a fiatal levelek klorózisa. A Mn-hiány súlyos eseteiben a növény gyökerei megbarnulnak, rendszerint azután, hogy a föld feletti részek már súlyos károsodást szenvedtek. A nagy mennyiségben jelen lévő Mn gátlólag hat a N- megkötésre is. Az eddigi vizsgálati eredmények azonban egyelőre nem elégségesek ahhoz, hogy a pontos összefiiggésrendszer kimutatható legyen. Annyi mindenesetre valószínűsítl1ető, hogy a pillangós növények eltérő mészigénye, illetve a meszezés hatására adott eltérő reakcióik összefiiggésben vannak a talajban levő felvehető Mn mennyiségével is, valamint a gazdanövényeknek és a Rhizobium törzseknek a Mn-toxicitással szemben mutatott érzékenységéveL

7.3.2. Néhány kisérleti eredmény a meszezés hatásának bemutatására A továbbiakban néhány kísérleten, mint esettanulmányon keresztül mutatjuk be a savanyú talajok meszezésének hatását a termés mennyiségére és minőségére. A kísérleteket Magyarország különböző mértékben savanyú talajain végeztük Sopronhorpácson (Győr-Moson-Sopron megye), Sárváron (Vas megye) és Kerecsenden (Heves megye). A kisérleti területek talajvizsgálati eredményeit a 7.3 táblázat mutatja. A meszezés hatása a talajokra

A talajok savas kémhatását különösen jól tükrözik a kálium-kloridban mért alacsony pH értékek, és a magas Yt értékek. A CaC03 tartalom alapján megállapítható, hogy a talajok gyakorlatilag nem tartalmaznak kalciumot. A növényi fejlődés szempontjából kiemelkedő szerepetjátszanak a réz- és a cinkmikroelemek. Megfigyelhető, hogy a talajok réz-ellátottsága Sopronhorpácson és Sárváron megfelelő, Kerecsenden pedig gyenge. A cinkből Sárváron és Kerecsenden gyengébb az ellátottság. Ismert, hogy a meszezés (pH növelés) hatására a növények számára

felvehető mozgékony cink-tartalom csökken. Így e két kísérteti helyen a

meszezés után a növény amúgy is gyenge cink-ellátottsága tovább romlik, 215

amelynek hatása a hozam csökkenésében és a minöség romlásban nyilvánulhat meg. Ezek az összefüggések a kísérletek során be is igazolódtak 7.3. táblázat. Talajvizsgálati eredmények a meszezés előtt Sopronhorpácson

Paraméter !pH(H20) iPH (KCl) KA IYJ Y2 CaC03 H% Összes N% p pm SO

JI ppm

P20s ppm K20ppm Nappm Mgppm Znppm Cuppm Mnppm

Kísérleti hely Sopronhorpács Sárvár 6,35 6,63 5,70 5,71 49,0 45 7,2 7,81 0,35 0,31 0,0 0,0 3,4 2,04 0,086 0,108 8 5,8

Kerecsend 5,22 4,29 40 ]5, 7 0,67 0,0 2,55 0,147

16,0

20,3

6,8

238 187 13 234 3,4 5,8 435

158 76,5 19 349 2,0 3,2 205

112 287 12 287 1,3 1,4 305

A talaj savanyúságát jól jellemzi a pH és a hidrolitos aciditás értékeinek változása. Az első vizsgálat a meszezés időpontjának megfelelő állapotot reprezentálja, a második mintavétel a meszezés után kb. l hónappal, mig a harmadik a következő évben, tavasszal történt. A nagyobb adagok esetében a hatás Irulönösen a második mintavételi időpontban kifejezett. A tavaszi időpontra bizonyos mértékű kiegyenlítődés - pH-csökkenés tapasztalható, de a kontrollhoz, illetve az alapállapothoz képest az emelkedés így is jelentős (7 .8. ábra) A növekvő mészdózisok hatására a hidrolitos aciditás értéke mindhárom vizsgálati időpontban csökkent és a nagyobb mészdózisok hatására a csökkenés intenzívebb volt (7.9 ábra).

216

7.8. ábra A pHKcl érték változása Kerecsenden ameszezé sután A KCI-ben mért pH érték Kerecsen den 6

o kontroll

600

1000

200 0

500 0

10000

Kij uttatott mést (kglha)

8 96.1Q12.

96.11 .20.

091.03.27.

7 .9. ábra Az y 1 érték változása Kerecsenden ameszezé sután

A talaj hidrolitos aciditásána k változása a kezelések hatására 18 16 14 12 .)j;

t! '4I

10 8 6 4

o kontroll

500 . 96.10.12

1OOO

2000

5000

10000

Kijuttatott lllész (kglha) .96.11.20. 0 97.03.27.

A talaj kémhatásának és redox viszonyainak jó közvetett indileátora a Mn-tartalom változása, amely toxicitási szempontból is fontos tényező . A felvehető Mn-tartalom különösképpen a 2000 kg, illetve az attól nagyobb mészadagok hatására csökkent a kijuttatást követő őszi idöszakban (7 .l O. ábra). A következő év tavaszára a redox-viszonyok változásának felvehető

217

függvényében a felvehető Mn-tartalom ismét emelkedik. 7.10. ábra Az EDIA-oldható Mn menyiségének változása·Kerecsenden a meszezés után

r-·------------- ----------------------------------------- -------------------------------------------------------- - ·-·

Az EDTA-oldható Mn változása a Kerecsendi kísérletben 600 -,-----------------·-·-·-·---------------- ----------------------- -------------------

------------------------l

500 E o..

400

··j

.e-300 c

200

100 !l

500

1000

.2000

Kilitlatlit mész

5000

10000

A meszezés hatása a növényekre A meszezés hatására valamennyi kísérletben és vizsgált növényfaj esetében emelkedett a hozam. Ezzel egyenrangú jelentősége van a minőségi paraméterek változásának, amelyek általában szintén javultak a mészállapot rendezésének hatására. 7.4. táblázat A termés és a hatására Sopronhorpácson Kezelés kglha CaCOJ

O (kontroll) 2000

minőségi

paraméterek változása a meszezés

Növény Őszi búza Borsó Termés Nyersfehérje Termés Nyersfehérje t/ha % t/ha %

6,42 6,76

13,4 14,2

2,51 2,86

24,2 25,4

Cukorrépa Termés Cukortartalom t/ha % 36,8 16,91 43,7 17,12

A meszezést követően, főként az első időszakban nem a legnagyobb adagok adják a legjobb eredményeket. Ennek magyarázata az, hogy a meszezés hatására több tápelem, főként esszenciális mikroelem felvehetősége ' 218

csökkenhet, amelynek hatása a tennésben és a minőségi paraméterekben egyaránt megmutatkozik. Gyakran áll elő ez a helyzet a ln- és Cumikroelemek esetében, amelyekből sok hazai talaj hiányos ellátottságot mutat. Jellemző

példát találtunk erre a sátvári kísérletben, ahol a sütőipari értékszám a talajjavítás hatására csökkent, és - főként a nagyobb dózisok esetében - messze a kontroll értéke alatt maradt. Az összefüggés annál inkább figyelemre méltó, Inivel ezzel egyidejűleg a búza termése a meszezés hatására statisztikailag igazolhatóan emelkedett (kontroll: 3,8 t/ha; 8000 kglha CaC03: 4,7 t/ha). A gyenge ln-ellátottságot támasztja alá, hogy a 2000 kg!ha-os CaC03 adag mell é adott l O kglha-os ln-kiegészítés hatására a sütőipari értékszám emelkedett és meghaladta a kontroll értékét Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a talajban a tápanyag érvényesülési tényezők bonyolult összefüggésrendszer mentén hatnak, amelynek elemeit a talajjavítás és a tápanyag visszapótlás során feltétlenül figyelembe kell venni. 7 .ll. ábra A sütőipari értékszám változása a mész-, valamint a Cu-, és Znmikroelemek hatására A meszezés a Zn-és Cu-lezelés hatása a sül:í5ipari ériélcszáma

Minden esetben, ha a KCI-ben mért pH érték savas (6,0 érték alatti), illetve a mért y, nagyobb, mint 4-5, akkor javasolt a meszezés. A kísérletekkel újólag igazoltuk, hogy a talajok savanyadása csökkenti, a meszezés pedig növeli a tennéshozamokat. A növények közül a legjelentősebb hozamnövekedést a borsó esetében kaptuk. A meszezésnek kedvező hatása 219

volt a nyersfehérje-tartalomra is (7.4. táblázat). Érdekesen alakult meszezés, és a liszt minőségét meghatározó sütőipari értékszám közötti kapcsolat. Ha a savanyú talajok réz és cink tartalma a vizsgálatok szerint kielégítő volt, akkor a meszezés hatására nem jelentkezett minőségromlás (sopronhorpácsi kísérlet). A sárvári és a kerecsendi kísérletben, amikor a talaj cinkhiányos volt, akkor a meszezéskor a pH emelésével a mozgékony (felvehető) cink-tartalom tovább csökkent, amely egyben minőségromlással is járt. A meszezés, kedvező hatása mellett - ha a talajból valamely tápelem hiányzik - kedvezőtlen eredményt is hozhat, amely leggyakrabban a minőségromlásban mutatkozik meg. A meszezés kedvezően hat a gyökér, illetve a növény fejlődésére is. Savanyú talajon a gyökerek rövidebbek voltak és szánmk is kevesebb volt a meszes talajon tapasztalhatóhoz képest. A bemutatott kísérleti eredmények azt is bizonyítják, hogy számos olyan feltárandó összefüggés van még a talaj savanyúságával és a meszezéssel kapcsolatban, amelyre az elkövetkező időben mind a kutatásban, mind a gyakorlatban nagyobb figyelmet kell fordítani. Mivel talajaink közel 50 %-a savanyú kémhatású, a javítás és a megelőzés jelentősége az elkövetkező időben mind termelési, mind környezetvédelmi szempontból növekedni fog.

7.3.3. Egyéb talajjavftási kérdések és a talajtermékenység kapcsolata Szikes talajok

Magyarországon kb. 600.000 ha kiterjedésű szikes talaj van, amelyeknek része Szolnok megyében található. A szikes talajok gyenge termékenységének alapvető okai a következők • a talajban az alkáli sók, és ezen belül a Na-sók felhalmozódnak, illetve túlsúlyba kerülnek, • a megnövekedett sókoncentráció, valamint a sók lúgos hidrolízise károsan hat a növények fejlődésére, • a Na-ionok adszorpció révén túlsúlyba jutnak a talaj adszorpciós komplexusán, amely a talaj fizikai tulajdonságainak romlását, sok esetben szerkezetnélküliségét eredményezi. A szerkezetnélküliség a konzisztencia viszonyokkal összhangban rendkívül megnehezíti a szikes talajok a müvelését.

jelentős

Szikes a talaj, ha adszorpciós komplexusában Na-ionok dominálnak. Ezek hatása pedig akkor kezd észrevehetövé válni, amikor az S-érték 5%-át 220

meghaladják. Sósnak mondjuk a talajt, ha sótartalma meghaladja a 0,05%-ot (Stefanovits 1977). Hazai szikes talajainkat 'Sigmond osztályozta. Osztályozásában nemcsak az összes sótartalmat, hanem a szádatartalom egyidejű változását is figyelembe vette, ezért a talajok egyesített sóosztályozása néven vált ismertté. I. és II.a.) osztályúszikesek általábanjavítás nélkül alkalmasak szántó- és erdőmüvelésre,

II. b) osztályú szikesek csak előzetes javítással alkalmasak ugyanerre a célra (vagy megfelelő fafajokkal való erdősítésre). Rizstermesztésre általában javítás nélkül alkalmasak. lil.a) osztályú szikesek csak talajjavítás után alkalmasak rizstelepítésre. Javítás nélkül, vagy javítással főként rét- legelőgazdálkodással hasznosíthatók. III.b) és IV. osztályú szikesek mezőgazdasági célra csak korlátozottan hasznosítlmtók (sás-, nád-, gyékénytermesztésre vagy halastó létesítésre). A szikes talajok vízben oldható sói közül a növényekre a legkárosabb a szóda. A legtöbb növény már 0,05% szódát sem visel el. A szikes talajt tűrő rizs is megköveteli, hogy a felső 30 cm-es réteg szádamentes legyen. Ha a talaj szádatartalma 0,1 %-nál nagyobb, akkor gyengén fejlődik. Ha pedig O, 120,15%-nál nagyobb, akkor csak sínylődik vagy kipusztul. A talajok szikessége és sótarta lma nagymé rtékben befolyásolja a termesz tett növények növekedését és fejlödését. Itt általában a szikes talajok rossz fizikai tulajdonságai, és nemritkán a kémiai tulajdonságaikban rejlő toxikus hatásai a korlátozó tényezők. A sók hatását vizsgálva megállapították, hogy a kölönböző növények eltérő módon tűrik a talaj kicserélhető Natartalm át (7.5. táblázat). A szikes talajokon termesztett növények helyes megválasztása nagyon fontos az eredményes gazdálkodás és az ökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó termesztési rendszer kialakítása szempontjából. Nyíri (1993) a javított szikes talajokon termeszthető növényekről megállapítja: • Az őszi búza szikes talajaink legértékesebb és legnagyobb területen termeszthető növénye, amely biztonságos és jó minőségű termést ad. • Mély gyökérzetével és nitrogéngyűjtésével talajjavító növénynek számít a lucerna . • A nehezen művelhető talaj és a csapadék kedvezőtlen eloszlása miatt az őszi vetésű és a sótűrő növények - őszi árpa, őszi takannánykeverékek, repce- termesztése eredményesebb. • A szegJetes lednek, a cirokfélék, a szudánifií, a mohar, a köles, a napraforg~, a szöszösbükköny szintén eredményesen termeszt hető. 221

Szikes talajaink a javítás szempontjából a mésztelen szolonyec talaj ok, a gyengén lúgos mésztelen szikesek, és a meszes (karbonátos-) szikes talajok (szolonyecek, szoloncsák-szolonyecek, szoloncsákok) csoportjába sorolhatók. A mésztelen szolonyec talajok A-szintjük.ben nem tartalmaznak szénsavas meszet, sőt egyes esetekben a kilúgzás a B-szintjüket is érinti. Ugyankkor a kolloidok felületén adszorbeált kationok közüla kicserélhető Na mennyisége meghaladja az 5-15 So/o-ot. Ezekben a talajokban a csökkent termékenységet elsősorban a fizikai tulajdonságok kedvezőtlen alakulása okozza. A könnyen elfolyósodó, és duzzadó Na-kolloidok a talaj porozitását rontják, a víznyelését csökkentik, és a holtvízértékét növelik. A mésztelen szikesek javításának elméleti alapja az adszorbeált nátriumnak kalciummal való kicserélésén alapul. Ehhez nagy mennyiségű kalciumot tartalmazó javítóanyagat kell fell1asználni. Ha a talaj savanyú vagy gyengén savanyú, akkor lúgos meszezőanyag felhasználása is megengedhető. Amennyiben a kémhatás már gyengén lúgos, valanrint ha a feltalajban szénsavas mész található, akkor csak savanyú meszezőanyag használható. 7. 5. táblázat. A növények tűrőképessége a talaj kicserélhető N a-tartalmával szemben (Agricultural Bulletin U. S.D .A Nr. 216, Stefanovits 1977 nyomán) A talaj kicserélhető Natartalmától fiiggő tűrőképesség szintje To/o-ban Nagyon érzékenyek: 2-l O% Érzékenyek: l 0-20%

Tűrőképesek

20-40%

Nagy tűrőképességűek 40% felett

Növény

Megjegyzés

Gyümölcsfák

A Na toxikus hatása már kis Na%nál is jelentkezik Csökken a növekedés, még a viszonylagjobb fizikai viszonyok között is Fejlődésük a talaj rossz fizikai tulajdonságai, valamit a Na toxikus hatása miatt akadályozott Fejlődésük fóleg a rossz talajfizikai tulajdonságuk miatt akadályozott

Babfélék

Vöröshere, zab, csenkeszek, rizs Búza, lucerna, árpa, paradicsom, répa

A gyengén lúgos mésztelen szikeseken alkalmazható javítóanyagok nagyrészt azonosak a savanyú mésztelen szikesek esetében használhatókkal, azzal a különbséggel, hogy itt megjelenik a gipsz, vagy más savanyítóan ható anyag. A meszes karbanátos szikes talajokon a szénsavasmész-tartalom és a lúgos kémhatás miatt csak savanyúan ható meszező és egyéb vegyi anyagok 222

használhatók. A kémiai javítást meg kell előznie a vízviszonyok rendezésének, mert ezeken a talajokon különösen gyakori a felszínközeli, sós tahijvíz. A hazai szaloncsákos szikesek kedvezőtlen tulajdonsága, hogy a sók egy része a legtöbb esetben szóda. Ennek az a következménye, hogy a vízboritás alatt a szántott talaj eliszapolódik, és a víz elvezetése esetén nem a sók, hanem a talajkolloidok távoznak a területről. Ezért nem voltak eredményesek azok a kísérletek, amelyek a szaloncsákos szikesek "vizes ugarolása" révén kívánták a sókat eltávolítani. Ha a vízrendezés megtörtént, akkor a kémiai javítás célja a nátriumsók kimosása, a kicserélhető nátrium lecserélése kalciummal és a lúgosság megszüntetése, illetve csökkentése. Kis szerves anyag tartalmú talajokfizikai és biológiai javítása

Genetikailag két főtípusba, a váztalajok és az öntéstalajok csoportjába tartoznak. Közös tulajdonságuk az J%-nál kisebb szervesanyag tartalom. A váztalajok közül a földes kopár, a futóhomok és a humuszos homok talajokat kell kiemelni. A földes kopár talajok erózió következtében felszínre kerülő üledékes közeteken alakultak ki. Hegy és dombvidékeinken találhatók meg és tennékenységük csökkenése a talajpusztulás hatására következik be. Javításuk elméleti alapjai azon a felismerésen alapulnak, hogy ezekből a talajokból hiányzik a szerves anyag, ezért a szerves kolloidok pótlása szükséges. Először azonban a felszín talajvédelmét kell megoldani. A talajba juttatott szerves anyag segítségével mesterséges talajszelvényt alakítunk ki és legalább 40 cm vastagságban megváltoztatjuk a földes kopár víz- és tápanyag gazdálkodását. Szervesanyag pótlásként használható lápföld, amely a tőzeges, vagy kotus láptalajok felső rétege, amelyben a hidromorr talajképződés során felhalmozott szerves anyag humifikálódott. Kedvező hatás akkor várható, ha ezt a réteget olyan mértékben látjuk el tápanyagokkal, hogy a talajszelvény legalább 60 cm-ig elmélyülhessen. A szelvénymélyülést részben az intenzív gyökérfejlődés, részben a felélénkülő talajfauna segítségével kell elérni.

A homoktalajok javítása a kolloiddúsításon, valamint a tápanyagtőke gazdagítását1 alapul. A felhasználható anyag a lápföld és a tőzeg, amely kiegészül ásványi kolloidokat tartalmazó anyagokkal, így agyagásványokkal, valamint helyi eredetű agyagos, márgás anyagokkal. Mindezek célja a homokból hiányzó kolloidok pótlása. 223

A homoktalajok termékenyebbé tételének egy sajátos módja volt az Egerszegi:féle réteges homokjavítás oly módon, hogy a fotóhomok vagy humuszos homok egyébként rétegezetlen szelvényét tagolta kolloidokban gazdag anyagokból álló csíkokkal. Olyan talajszelvényt kívánt létrehozni, amelyben 60-45-30 cm mélyen egy-egy összefüggő, l cm vastag szervestrágya réteg van (A réteges homokjavítás tartamhatását az 1960 és 1970 években a kutatási és a gyakorlati eredmények sem igazolták). A homoktalajok termékenységének javítására, fenntartására gazdaságos agronómiai módszerek (szalmatrágyázás, zöldtrágyázás, évelő pillangós és hüvelyes növények termesztése, a termőhelyre adaptált növények termesztése) alkalmazhatók (V.ö. Westsik, Bauer, Antal vonatkozó publikációival). A talaijavítás szükségessége a fenntartható gazdálkodásban a gazdaságossági szempontok mellett a környezet- és a tájvédelem alapján bírálandó el. Az elkövetkező években a szántóföldi termesztésre csak nagy ráfordítással - Pl. kémiai javítással - alkalmas talajokon a szántóföldi növénytermelési funkció feltehetően háttérbe szorul, vagy megszűnik, helyette a táj- és természetvédelmi feladatok kerülnek előtérbe, és ahol szükséges, a korábbi, természetes növénytakaró visszaállításával (erdő, cserjés, gyep).

7.4. Feladatok a fenntartható technológiák kidolgozásához A fenntartható növénytáplátási eljárások kidolgozásához és megvalósításához interdiszciplináris látásmóddal kell figyelembe venni a talajnövény-víz rendszerben lejátszódó folyamatokat, környezeti és gazdasági szempontokat, előnyöket és hátrányokat egyaránt. A megoldandó legfontosabb feladatok

feltehetően

a következők lesznek:

l. Hatékonyabban kell befolyásolni/szabályozni a talajban lezajló tápanyag átalakulási folyamatokat. Arra kell törekedni, hogy a talajból a növénytermesztés során kivont tápanyagokat pótoljuk vissza. 2. Biztosítani kell a növénytermesztési rendszerek és a tápanyagellátás összhangját. Meg kell teremteni a jobb tápanyag érvényesülés feltételeit. 3. Minimalizálni kell a tápanyag veszteségeket. 4. Fel kell mérni, és számszerűsiteni kell a környezeti kompromisszumokat A fenti célok az alábbi részfeladatok megvalósításával érhetők el: l. Az adott környezeti és termelési feltételeknek legjobban megfelelő növényfajok termesztése. Az ökológiai adottságokat figyelembe vevő 224

tennesztési technológiák és növénytáplátási módszerek kidolgozása. 2. A talajokhoz igazodó precíziós gazdálkodási rendszerek kialakítása, amelyekben speciális összetételű tápanyagok és egyéb tennékenységet fokozó anyagok adagolásával érvényre juthat a talaj tennészetes tennékenysége, és csökkenhet a rendszerben fellépő anyagveszteség. 3. Meghatározandók azok a törvényszerűségek, amelyek révén a talajmikroflóra és fauna szerepe számszerűen is figyelembe vehető a tápanyagok átalakulásának szabályozásában és a növénytáplálásban. 4. Olyan termesztési módszerek kidolgozása kívánatos, amelyekben a megteremthető növények tápanyag igénye és a tápanyagellátás összhangja. 5. Olyan növényi sorrendek kialakítása és alkalmazása ajánlatos, amelyek hatékonyan hasznosítiák a talajban lévő tápanyagformákat, ily módon is csökkentve a veszteségeket. A váltásnélküli (monokultúrás) tennesztési módszerek kerülése. 6. Takarónövények és köztesnövények, "catch crop" növények alkalmazása a tápanyagveszteségek megakadályozására és a kedvező talajállapot fenntartására. 7. Ahol lehetséges, a különböző hulladékanyagok, mint alternatív tápanyagforrások hasznosítása a minél tökéletesebb tápanyag körforgalom megvalósítása érdekében. 8. Talajvizsgálatok rendszeres alkalmazása a tápanyag forgalom folyamatos nyomon követése, és a megfelelő beavatkozás biztosításának lehetősége érdekében. 9. A tápanyag számítási módszerek és programok fejlesztése a széleskörű és egyszerűbb alkalmazhatóság igényével. l O. A tápanyag- és vízellátással kapcsolatos számítási módszerek és modellek összehangolása a hatékony növénytáplálás, a környezeti optimalizálás, valamint a környezeti károk megelőzése érdekében.

7.5. Fertilization management and arnelioration in sustainable crop production systems - Summary The sustainable soil management systems have special requirements in tenns of plant nutrient replacement and maintaining soil fertility as weil. The major goal of sustainable nutrient management strategies is to use plant nutrients given to the soil efficiently, without loading and without damaging the environment. The excess plant nutrients partly are losses in the system and on the other hand they are removed from the area by leaching or by erosion and cause extra loads to the environment. 225

This is the reason why those nutrient balance has to be strictly monitored for the realizatien of sustainable nutrient management and- possibly a zero balance has to be achieved. ln this chapter the different plant nutrients are studied form the point of view of nutrient balances. For doing this we have to know the rules of behaving of each nutrient in the soil, the elemental and geochemical cycles. A dishannony in nutrient balance occurs the most frequently in tl1e case of macro elements in the present situation though there is danger for any element. In tenns of nitrogen we deal with the causes of low efficiency of nitrogen application, with the nitrogen losses occurring during crop production activity and with the possibilities of the reduction ofthese losses. The behavior of phosphorus is quite difihent from that of nitrogen in tenns of its availability and solubility in soil regarding its environmental impacts. Those sources of losses that are so important in the case of nitrogen are not peculiar to phosphorus and the losses on mainly due to mass flow and erosion. Grain production has been a long tradition in Europe for centuries. ln this traditional farming the potassium remeval from soils was small and fue potassium balance was positive. This situation changed when as a result of tlle more intense nitrogen- and phosphorus fertilization and fue production of fodder- and industrial plants of higher potassium requirement, the potassium resources of the soils started to decrease. Maintaining soil fertility is an indispensable element of sustainable management systems. Besides the rational management systems sometimes the arnelioration of soils also has a significant contributien to this goal. Among these methods this chapter stresses the significance of problems caused by acidic soils. The adverse soil qualities raise crop yield quality problems as weil, that is also discussed in the chapter.

Táblázatok és á brák jegyzéke- List of tables and figures Táblázatok

Tables

7.1. Az intenzív és a fenntartható trágyázási rendszerek jellernzői 7.2. Magyarország talajainak mészmérlege

7.1. Features ofintensive and sustainable fertilization management 7.2. The !ime balance of agricultural soils in Hungary 7.3. Talajvizsgálati eredmények a meszezés 7.3. Soil test results before liming in Sopronelőtt Sopronhorpácson horpács 7.4. A termés és a minőségi paraméterek 7.4. Liming impacts on yield and quality változása a meszezés hatására Sopronfactors in Sopronhorpács horpácsen 226

Táblázatok

Tables

A növények tűrőképessége a talaj 7.4. Tolerance afplant species caneerning kicserélhető Na-tartalmával szemben the exchangeable sodium content of soil

7.5.

Ábrák

Figures

7.1. A nitrogén kórforgalma a természetben 7.2. A foszfor körforgása a természetben 7.3. A kálium körforgása a természetben 7.4. A Global Positioning System felépítése 7.5. A GPS rendszer működésének vázlata 7.6. A semleges pH-jú talajok területi arányának csökkenése az utóbbi három talajvizsgálati ciklus eredményei alapján 7.7. Az ionok Hofineister-féle liotróp sora 7.8. A pHKct érték változása Kerecsenden a meszezés után 7.9. Az Y1 érték változása Kerecsenden a meszezés után 7.10. Az EDIA-oldh ató Mn menyiségének változása Kerecsenden a meszezés után 7 .ll. A sütőipari értékszám változása a mész-, valarnint a Cu-, és Znmikroelemek hatására

7. l. The nitrogen ey ele 7.2. The phosphorus cycle 7.3. The potassium cycle 7.4. The structure of GPS 7.5. The agricultural application of GPS 7.6. The decrease of the agricultural land wi th neutral pH during the !ast three soil test' series 7.7. Hofineister 's cation sequence 7.8. The changing of the P~Kcl) values in the Kerecsend experiment after liming 7.9. The changing of the Yt values in the Kerecsend experiment after liming 7.10. The changing ofthe amount ofthe EDT A solubi e Mn in the Kerecsend experiment after liming 7.11. Variations of the farinographyc value as a result of copper and zinc treatments in the Kerecsend experiment

7.6. Irodalom Antal J. 2000. Növénytermesztök zsebkönyve (Harmadik kiadás). Mezőgazda Kiadó Budapest. 30-31. Búzás l. (szerk). 1983. A növénytáplálás zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó Budapest Rockmann O. et al. 1990. Agriculture and Fertilizers. Agricultural Group, Norsk Hydro a. s., Oslo, Norway Csathó P., Árendás T., Németh T. 1997. Új környezetkímélő növénytápláJási technológia a vetőmag- és árunövény termesztésben. Mag Kutatás,Termesztés, Kereskedelem ll. 4. 5053. Csathó P., Kádár 1., Sarkadi J. 1989. A kukorica műtrágyázása meszes csernozjom talajon. Növénytermelés. 38: l, 69-76. Debreczeni B. 1979.Kis agrokémiai útmutató. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Füleky Gy., Kovács K. 1993. A tartós trágyázás hatásai a gödöllői barna erdőtalajon folyó tartamkísérletekben. II. A növények tápanyagtartalma. Növénytermelés. 42. 3. 53264. GyörffY B. 2000. A biogazdálkodástól a precíziós mezögazdaságig. Martonvásár. Az MTA Mezögazdasági Kutatóintézetnek Közleményei. 2000/1, 8-ll. Kalmár S., Pecze Zs. 2000. Hozamtérkép készítése AGRO-MA P 3.0 programmal. Növényvédelmi Tanácsok. 9. 16-18. Kádár I. 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszereí 312-318. MTA Talajtani és Agrokémiaí Kutatóintézete. Budapest. 227

Kádár I. !999. Kálium és jelentősége Magyarországon. International Potash Institute Basel, Switzerland, MT A Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest Loch J., Nosticzius Á. !983. Alkalmazott kémia. Mezögazdasági Kiadó. Budapest. Marth P. Németh S. Pálmai O. 1996. A meszezés jelentősége; Magyarország talajainak agronómiai mészigénye. Tanulmány. Máté F. 1997. A talajok savanyúsága és a termékenység. MT A TAKI. Kézirat. Bp. Németh T.l996. Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma. MTA TAK!, Budapest. Németh T., Kovács Z, Kovács A., Potyondi L. 1999. GPS technológia mezögazdasági felhasználása. Táblaszintű gazdálkodás (Precision farming). Növényvédelmi Tanácsok. 8. 26-28. Nyíri L. 1980. Gyakorlati útmutató a kalciumot kis mennyiségben tartalmazó, savanyú talajok meszezéséhez és mélyműveléséhez. MÉM Agroinform, Budapest. Nyíri L. 1993. Földműveléstan. Mezögazdasági Kiadó, Budapest. Obom l. et al. !995. A field study on the influence of soil pH on trace element levels ín spring wheat, potatoes and carrots. Acid reign '95. Proceedings from the 5th international conference on acidic deposition: science & policy, Goteborg, Sweden, 85:2, 835-840. Reisínger P.,- Schmidt R.,- Szakál P.1996. A talajmeszezés helyzete és a lehetséges megoldások hazánkban. Integrált Növénytermesztés 12. 100-108. Stefanovíts P. 1977. Talajvédelem, környezetvédelem. Mezögazdasági Kiadó, Budapest Stefanovits P. 1992. A talajsavanyúság néhány elméleti kérdése. Magyarországi savanyú erdőtalajok javítása. Konferencia, Szombathely, 41-49. Stefanovíts P. 1981. Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó Budapest. Szabó János (szerk). 1977. Amelioráció kézikönyve. Mezögazdasági Kiadó, Budapest Várallyay Gy., Rédly L-né, Murányi A. 1986. A légköri savas ülepedés hatása a talajra Magyarországon. Időjárás 90. 169-180.

7.7. Szószedet- Vocabulary Fenntartható tápanyag gazdálkodás - a talajba juttatott tápanyagokat hatékonyan használjuk fel, anélkül, hogy túladagolás következne be, és a feleslegben adott tápanyagok a veszteségeket növelnék és környezeti károkat okoznának. A tápanyag médegek bevételi és kiadási oldala lehetőleg nulla legyen. Sustainable nutrient management - The efficient•use of plant nutrients given to the soil without overapplication and losses that increase environmental darnages. The input and output side ofnutrient balance should be around zero.

Denitrifikáció - A nitrát nitrogén oxidokká, vagy nitrogén gázzá történő redukciója, amelynek révén a megkötött nitrogén ismét visszakerül a légkörbe. Denitrification - The reduction of nitrate to oxides, gaseous or ammonia. Through this process the bound nitrogen is released into the atmosphere. 228

Ammónia elillanás - A nitrogénveszteség egy formája, amely mint kibocsátót és mint fogadót egyaránt érinti a mezőgazdaságot. Mezőgazdaságon kívüli kibocsátás elsősorban az energiahordozák elégetéseko r jön létre, a mezőgazdaságban egyrészt az állattenyésztés a fő kibocsátó a trágyakezelé s és az állatok anyagcseréje révén, másrészt a talaj ammonifikációs folyamatai. Ammonia volatilisation - A form of nitrogen losses. Agóculture is involved in this process as output and input source as well. The non-agricultural output comes mainly from the combostion of fossil fuels, the agricultural output is partly from animal husbandry where ammonia is released during the bandiing of manure and also through the metabolism of animals, and as a resolt of soil ammonification processes. Nitrátkimos ódás - A nitrát ion, mivel negatív töltése miatt nem kötődik a talajkolloidokhoz, a lefelé mozgó vízzel eltávozik a talaj felső rétegéből nitrogénveszteséget és kömyezetsz ennyezést okozva. Nitrate leaching - Since nitrate ion has a negative charge it is not bound to the soil colloids and can be washed out of the soil by the moving rain and irrigation water causing nitrogen losses and environmental problems. N-min. módszer - Olyan nitrogén igény számítási módszer, amely a talaj vastagabb rétegében lévő ásványi nitrogén mennyiségét is figyelembe veszi a nitrogéntrágyázási javaslat elkészítésekor. N-min. method - Method for calculating the nitrogen requirement of plants that takes into account the amount of mineralised nitrogen in a deeper soillayer. Foszforvesz teségek - A szervetlen foszfát kimosódása ásványi talajon elhanyagolható, legfeljebb könnyebb, homokos talajokon fordul elő, amelyek gyengébb foszfor megkötő képességgel rendelkeznek. A foszfor veszteség fő forrása általában az erózió. Phosphorus losses - Leaching of inorganic phosphate in mineral soils is generally negligible, it occurs mainly in light sandy soils having only slight phosphorus hinding capacity. Erosion is he main source of phosphorus losses. Precíziós gazdálkodá s - GPS (Global Positioning System) technológia segítségével nagy felbontással térképészetileg azonosítják a terület különböző, a termékenység szempontjából fontos tulajdonságait és ennek megfelelően végzik el a tápanyag ellátási, vagy egyéb beavatkozásokat. Precision farming - High resolution survey mapping of the characteristics important from fertility point of view of the agricultural land by GPS (Global Positioning System). The plant nutritional and other operations are planned on basis of this information.

229

Talajjavítás - Valamely talajhiba megszüntetése a talaj termékenységének növelése érdekében. Soil arnelioration - Improving soil quality by etiminating the impact of soil defects for iruproving fertility. A talaj funkciói - A talaj a bioszféra fontos alkotóeleme, a mezőgazdaságí termelésen kívül biomassza termelési, szabályozó, és biotóp funkciókkal rendelkezik. The functions of soil - Soil is an important component of biosphere that has other functions beyond agricultural production, e.g. biomass, regulating and biotop function. A talajsavanyúság és a termékenység kapcsolata - Az egyik legkiterjedtebb talajdegradációs probléma a savanyodás, amely számos folyamaton - a talajoldat H-ion koncentrációjának növekedése, tápelem egyensúly megbomlása, relatív hiány, talajsavanyúság hatása a mikrobiológiai tevékenységre, Rhizobiumokra, Al,- Mn-toxicitás, stb. - keresztül hat a talaj termékenységére. Relatonship between acidity and soil fertility - Acidity is one of the most significant soil degradation problem that influences fertility through numerous processes, such as H-ion toxicity, dishannony among plant nutrients, impact of acidity on microbial and Rhizobium activity, Al-, and Mn-toxicity etc. A talajjavítás és a termékminőség kapcsolata - Minden a talaj kémiai viszonyaiba történő beavatkozásnál törekedni kell a harmonikus növénytáplálás megvalósítására. Egyoldalú beavatkozásoknál, amilyent nagyadagú talajjavító anyagok kijuttatása is jelent mindig fennállhat a veszélye a tápanyagegyensúly felbomlásának, ami a termésmennyiségben és minőségben is érzékelhető változást okoz. Relationship between arnelioration and crop yield quality - Hannome plant nutrition should be taken into account in every activity when the chemical features of the soil is modified since the application of large dose ehetnicals can easily disturb the balance of plant nutrients which will be manifested in the decrease of yields and poorer quality.

230

Minőségbiztosítás

a talajművelésben

(Birkás Márta-Csík Lajos) ,,A jó rend és a jó szerkezet amindennapok anyagát is megnemesitik." Horatius

Bevezetés Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamatában az ismert kritériumokhoz egy újabb társul, a minőségkultúra növelésének igénye. A környezet- és a minőségkultúra között sok a kapcsolódási pont. A tennelőnek az élet- és környezet minőség javítása érdekében környezetbarát folyamatokat kell alkalmaznia, és a környezetet nem károsító termékeket előállítania. A minőségkultúra növelése érdekében a mezőgazdaságban használatos rendszerektől elvárható, hogy megvalósításuk során újabb károk ne érjék a környezetet. A rendszerek fejlesztése révén csökkenhet a gazdálkodás kockázata és javulhat a környezet állapota. A talajművelés eredményességét korábban a növénytermesztés alapozásának szintje és minősége, valamint a termésre gyakorolt hatás alapján bírálták el. A művelés Ininősége a talajon keresztül hat a környezetre. A művelés a fenntartható gazdálkodásban a talajra (káros, közömbös, kedvező), a környezetre (károsító, semleges, vagy védő), és a gazdálkodásra (rnilyen költségszinten valósul meg) gyakorolt hatások alapján ítélendő meg. A talajművelés, minőségbiztosítási szempontok alapján folyamatnak tekintendő, és folyamatközpontú szemlélettel vízsgálandó. A művelési folyamat károsnak minősül, ha a környezetet közvetlenül, vagy közvetve veszélyezteti. A minőségbiztosítás összecseng a fenntartható gazdálkodás azon törekvéseivel, amelyek a gazdálkodókat a környezet védelme érdekében a kedvezőtlen talajállapot javítására, a hibák kialakulásának megelőzésére és a kedvező talajállapot megőrzésére késztetik. A 8. fejezetben a minőségbiztosítási rendszer azon sajátos módszereit mutatjuk be, amelyek elősegíthetik a talajművelés, mint folyamat jó megtervezését, végrehajtását, a károk elkerülését, és a költségek csökkentését. A fenntartó mezőgazdálkodás művelési rendszereinek legfontosabb jellemzői a talaj- és környezetvédelem, és az ésszerű takarékosság. A minőségbiztosítás e törekvéseknek megfelelő hátteret, minősitési és ellenőrzési szempontokat ad. Lehetőséget nyújt a várható kockázatok felmérésére, a hibakárok időbeni felismerésére, megelőzésére és a hibakárok költségeinek csökkentésére. 231

8.1. A

8.1.1.

minőség

és a

minőségbiztosítás

Aminőség

A minőség kifejezés sokféle értelemben (termékre, termék használatára, értékére, vagy a létrehozás körülményeire) használatos, ugyanakkor filozófiai, társadalmi, nemzetközi kapcsolatbeli folyamatokhoz rendelhető. Korábban a minőséget bizonyos, kivételesen jónak tartott márkák nevéhez (Pl. 'Doxa óra,' 'Singer varrógép,' 'Tokaji bor') és jellemzőihez (tartós, hibátlan, különleges) kötötték. Az 1950-es évek végétől kezdődően a minőség objektív, terméktől és gyártótól független definiálása nemzetközi igénnyé vált, és kialakult az a szemléletmód, amely a minőség megvalósításához szükséges követelmények meghatározására és fenntartására törekedett. Ilyen meggondolásból szűlettek meg a különböző típusú minőségügyi rendszerekre dokumentált sorozatok, mint pl. az ISO szabványok, valamint egyes szolgáltatásokra vonatkozó ajánlások. E dokumentumok alapján kezdték el működésüket azok a független tanúsító szervezetek, amelyek üzleti alapokon vállalkoztak dokumentumokra felépített minőségügyi rendszerek felülvizsgálatára és tanúsítására. Aminőség (különböző meghatározások szerint): -a használatra alkalmasság (Juran), - a fogyaszták ragaszkodásának legjobb biztosítéka, a legjobb védekezés a konkurencia ellen, továbbá az egyetlen út a folyamatos fejlődéshez és a jövedelem termeléséhez (Welch), használhatóság, biztonság, megvalósíthatóság, hozzáférhetőség, fenntarthatóság (Freund), - a tervezés és a kivitelezés egyezősége (Crosby), - a felhasználói igények vagy az előirányzott cél kielégítésének mértéke (Seghezzi). A legegyszerűbb minőség definíció a Crosby-féle megfogalmazásra épül, amely szerint a minőség nem más, mint a követelmények és a tényleges eredmé nyek közti viszony, a különbség aközött, amit elterve ztünk és megkaptunk.

A minőséget és a hozzá kapcsolódó fogalmakat Magyarországon is szabványosították, amely szerint a minőség: A termék , vagy szolgáltatás azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják a képességet, hogy meghat ározott és elvárt igényeket kielégítsen. A minőség nem a többszöri ellenőrzés révén, hanem a termék előállítási, vagy szolgáltatási folyamat minőségképessége által valósul meg. Mivel a talajművelés is folyamatnak tekinthető, a megállapítás érvényes rá. 232

A minőség fontosságát alátámasztja, hogy általa - fenntartható a vevő és a megrendelő minőség iránti érzékenysége, - megtartható és szélesíthető a gyártó és szolgáltató versenyképessége, - kialakítható és emelhető az intézmény, vagy a szervezet imázsa, - csökkenthető a gyártási és szolgáltatói költség, - munkal1elyteremtő és megtartó kihatásokkal jellemezhető. A minőség az egymást követő folyamatok zavartalan egymáshoz kapcsolódása révén jön létre. A tennelő és szolgáltató szervezetek a számukra legfontosabb célokat, az értékeik növelését, a költségeik csökkentését, a folyamataik minőségképességének megteremtését, fenntartását és szüntelen fejlesztését a minőségközpontú rendszerszabványok bevezetésével is elérhetik.

8.1.2. A

minőségbiztosltás

A minőség megvalósulását minőségbiztosítási rendsze rek teszik lehetövé. A minőségbiztosítás nemzetközileg elfogadott meghatározás alapján, a minőségügyi rendsze ren belül alkalma zott és szükség szerint igazolt minden terveze tt és módszeres tevékenység, amely bizalm at hivatot t kelteni ahhoz, hogy a vállalat teljesíti a minőségi követelményeket. A minőségbiztosítási rendszerek az önfejlesztés révén a folyamatos tökéletesedés lehetőségét hordozzák. A minőségbiztosítási rendszer követelményeinek teljesüléséről kapott tanúsítvány igazolja a vevőnek, vagy a megrendelőnek, hogy a tanúsítvány birtokosa olyan termelési rendszerrel rendelkezik, amely egyenletes minőségű termék szállítását, vagy szolgáltatását biztosítja. Számos hazai példa van arra, hogy mezőgazdasági vállalatok komplex rendszereikre minőségképességüket igazoló tanúsítást szereznek. Bár a független vállalat által történő tanúsítás megszerzése egyes mező gazdasági tevékenységekre, vagy folyamatokra ma még nem követelmény, a minőségkultúra javulás át szolgáló minőségbiztosítási szemlél et a növénytermesz tésre és alapozó eljárás aira is kiterjeszthető. A minőségirányítási és -biztosítási módszerek jól adaptálhatók a talajművelésben, jóllehet a folyamatait a gazdálkodótól független tényezők (Pl. az időjárás, a termőhely) is befolyásolják. Egy minőségbiztosítási rendszer működtetése nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy • a folyamat és a termék elsőre az elvárt minőséget adja, 233

• egy féle hiba csak egyszer fordulhat elő, vagy soha többé, vagy a eltolódik, • • a hiba, a minőség, és a minőségképesség számszerűsíthető, így elemzések révén objektív eredmények nyerhetők, ezek az eredmények összehasonlíthatók és értékelhetők, • a hibák bekövetkezésének kockázata a minimumra, • a hibakárok a lehető legkisebbre csökkenthetők, és • amennyiben mégis bekövetkezne hiba, az a lehető leggyorsabban felfedhető, és a hibajavító tevékenység időben elvégezhető (nem a folyamat végén, hanem azok fázisaiban). hibaismétlődés időben jelentősen

A hiba a termék minőségét, vagy a folyamat minőségképességét rontó (vagy tényezők sokasága), továbbá a tervezett felhasználással kapcsolatos követelmény, vagy ésszerű elvárás nem teljesülése. Crosby defmíciója alapján a hiba nem más, mint a tervezettől való eltérés a kivitelezés során. tényező

A hiba következményei károk és veszteségek a folyamatban. Ha a folyamat l. fázisában követik el a hibát, és nem végzik el a hibajavítást, akkor a 2. fázisban, a hiba, a rárakódott költségekkel együtt a várható tendencia szerint l Ox, a 3. fázisban már lOOx hatványozott hibaköltséget, kárt jelent. A hibajavítási költségek is közel ezt a trendet követik. Példa: Hiba - tömör réteg - alakulhat ki a nedves talaj müvelésekor, amely hasonJó eljárás ismétlésekor vastagodhat. A kisebb hiba kijavitásának - a talaj átporhanyítása a szikkadását követően - elmulasztása esetén a hibakár megnövekszik, és ekkor a javítás - a megvastagodott tömör réteg lazítása - jóval több munkával, és nagyobb költséggel végezhető el. Művelési

fogalomkörben a hibakárok megelőzése a talajállapot és a környezet minőségének megóvását, a hibajavítás szükségességének elkerülését, egyben ésszerű takarékosságot, költségcsökkenést jelent. A talajművelési folyamat (Pl. lazítás, szántás, magágykészítés), vagy a folyamatlánc (vagyis a művelés rendszere) tervezhető, előírható. A tervek, az előírások (milyen művelési eljárás, milyen körülmények között, milyen mélységben és minőségben, mennyi idő alatt, milyen költséggel), az ellenőrzések és vizsgálatok, a megelőző és helyesbítő tevékenységek elősegítik a művelési cél teljesülését, a gazdálkodásra és a környezetre kiható hibák megelőzését. A minőségbiztosítás eszköztárából kiválaszthatók a talajmüvelési folyamatban előírt minőség teljesítésének szempontjai, valamint azok a módszerek, amelyekkel a termelési költségek csökkenthetők, és a környezeti károk megelőzhetők. 234

8.1.3. Folyamatok a

minőségbiztosftásban

A folyamat szabályozott tevékenység, amelynek során a követelmények megvalósulnak. A modern minőségbiztosítás szemléletmódja folyamat irányultságú. Legfontosabb felismerés az, hogy az egyedi erőforrások nagy hatékonyságú alkalmazása úgy lehetséges, ha azokat folyamatokban használják fel. A folyamatközpontú szemlétet (8.1. ábra) szükségességét vizsgálva arra a következtetésre lehet jutni, hogy a verseny ma már nem személyek, vállalatok, vagy termékek, hanem folyamatok között megy végbe. A folyamatközpontú szemlélethen a minőségbiztosítás rendszerszem megközelítése az, hogy a rendszeren belül az egymáshoz kapcsolódó folyamatok hálózattá kapcsolódnak (8.1. és 8.2. ábra). Az egymásba kapcsolódó folyamatok úgy alkotnak hálózatot, hogy az egyik folyamat kimenete a másik folyamat bemenete kell legyen. 8.1. ábra A folyamatközpontú szemlélet (a) és a folyamathálózat (b) (Balogh 2000 nyomán) a) szabályozás (tökéletesítés) bemenet~

.J..

l'-·--::-----' FOLYAMAT l~kimenet

(eredmény)

1' erőforrások

Esetenként egy folyamat kimenete más folyamatra szabályozóként hat: b) A-bemenet :>!A folyamaij

A-eredmény B-szabályozás

C-szabályozás

B-bemenet:>!Br:::-::ro-ly-a-'m=-a'ij:>B-eredmény:>iC-folyama~ C-bemenet

O C-eredmény

A minőségbiztosítási módszerekkel a folyamatok ún. minőségképességét számszeriileg, objektív módon lehet értékelni. Minőségképes az a folyamat, amelynek kimenete az előírásokat nagy valószínűséggel kielégíti. 235

8.2. ábra Példa talajművelési folyamatláncolatra Tarló ~

A-folyamat B-folyamat Tarlóhántás ~ Alapmíívelés

C-folyamat

r-. Elmunká/ás és magágykészílés

Eredmény

f----.

Vetésre kész talajállapot

A folyamatok minőségképességét a folyamatra kidolgozott ellenőrzési (check) listákkallehet számszerűleg is megítélni (Lásd 8.3. táblázat).

Minőség

8.2.

kockázatok és elemzésük

A kockázat a hiba előfordulásának gyakorisága. A kockázatelemzés valamely tennékben, rendszerben, vagy folyamatban rejlő kockázatok, és azok jelentőségének megfelelő összefüggések összesített, előzetes felmérése. A kockázat számszerű megítélésére a minőségbiztosításban alkalmas elemzési módszerek vannak. A team-tevékenység •

•

A tervezésnél, a kockázatelemzésnél és a hibajavításnál a legjobb eredményeket a team-tevékenység keretében érik el. A team áUandó és változó összetételű szakemberek csoportja, amelyet valamely terv kidolgozására, vagy probléma megoldására hívnak össze. A team állandó tagjai azok a szakemberek, akiknek konkrét feladatuk a tervezés, a változó tagjai pedig azok, akiktől elvárható, hogy hasznos javaslataikkal elősegítik valamely meghatározott cél teljesülését. Szükséges esetben a folyamatot, hibajavítást végző személyek is meghívhaták (traktoros, szerelő), továbbá az is, aki a talajművelés eredményét hasznosítja (növénytermesztési ágazatvezető, vagy a kérdéses bérmunka megrendelője). A célt egyértelműen kell meghatározni (érdemes táblára kivetíteni, vagy felírni is). A team-ülésekre előteijesztés, javaslat készítendő a résztvevők előzetes tájékoztatására. Az előteljesztés tartalmazza az elérendő célt, a korábbi tapasztalatok, az előzetes vizsgálatok eredményeit és elemzéseit A team-ülés irányítója a moderátor, feladata az előteijesztés, az ülés kézbentartása, az alkotó tevékenység kibontakoztatása, az együttműködésre késztetés. A team-ülésen a lehetséges hibaokok, a megelőzésre tervezett intézkedések, valamint a várható eredmények kihatásai vítatandók meg.

5M-módszer. A minőség-kockázat meghatározásához rendszerező és módszerek közül az egyik legismertebb az 5M-módszer (Man, Milieu, Machine, Method, Material), amelybe a felsorolt tényezők helyett újabbak is bevehetők, (mint pl. Measuring, Motivation). Az Ishikawadiagram segítségével rendszerezetten számításba vehetők a kockázati tényezők, és megfelelő döntések hozhatók a megelőzésére (8.3. ábra). A elemző

236

kockázatelemzés eredményét a technológiai változatok kimunkálásánál figyelembe veszik. 8.3. ábra Talajművelési kockázatelemzési példa lshik:awa-féle diagrammal ANYAG ~Talaj \

-Technológia be nem tartása

-Tartalék munkaerő - - - • hiánya -Hiányos képzettség - Alacsony munkacsúcs

tűrés

Nemismert , . _műszaki létesítmények, anyagok a talajban Különleges időjárási A---s:--... ..,.,--...._.. tényezök korai fagy vá tlan hőség hirtelen sok csapadék

Illo

- Érdekeltsé -i.r"'-7--. .1 hiánya

MUNKAERÖ

\ T~lzottan nedves Túl száraz

KÖRNYEZET

FMEA-módszer. A kockázatelemzéssel számszerűen is megítélhető, hogy az intézkedés, amit a kockázat csökkentésére terveznek, elégséges-e, vagy sem. Az erre használatos módszer (amelyet először a NASA alkalmazott) az FMEA (Fault-Modes and Effects Analysis/FehlerMöglichkeits- und Einfluss-Analyse, vagyis a Hiba-Lehetőség- és HatásElemzés). A tervezési fázisban team-et alakítanak, és előzetesen megvitatják, milyen hibák adódhatnak a folyamat végrehajtása közben, figyelembe véve a nem tervezett, váratlan eseményeket is. Az FMEA értelmében a hiba úgy értékelendő, hogy: • milyen a hiba bekövetkezésének valószínűsége (ismerve a saját belső lehetőségeket és rendszereket), és ezt a valószínűséget 1-1 O-ig terjedő pontszámmal becslik • mi a hiba felismerésének valószínűsége 1-1 O-ig pontszámmal becsülve. • a hiba bekövetkezése esetén a végeredm ényre gyakorolt hatás ll O-ig terjedő pontszámmal becsülve. 237

A három valószínűségi számot összeszorozzuk, és ha a szorzat, vagyis a kockázati szám eléri a kritikus értéket (Pl. l 00-at), ald\.or a kockázat nem tűrhető és megelőző intézkedéseket kell tervezni. Az intézkedések alapján újabb elemzés szükséges, és ha ennek eredményeként a kockázati számok szorzata a kritikus érték alatt marad, akkor a kockázat tűrhető. A pontszám becsléséhez segédtáblázatok állnak rendelkezésre, amelyeket a 8.4. Függelékben teszünk közzé. Példa: A gazdaság új - előzetesen felszántott - földterülethez jutott. A korábbi tulajdonos által másoknak eladott, szántott talajokban számos vakbarázdát találtak, ezért elemzéskor az Ishikawa-féle diagramban kockázati tényezőnek vettük a vakbarázdákat, amely a magágykészítés minőségét, majd a növény termését is befolyásolja. • A hiba bekövetkezésének valószínűsége a segédtáblázat birtokában, miután minden körülményt megvitattunk (tapasztalatok a hasonló esetekben, a magágykészítő gép esetleges deformálódása, hatás a magágy minőségére, a kelésre és a termésre),. megállapítjuk, hogy a vakbarázdák jelenlétének kockázati száma 5 pont (vagyis csekély, az 1-10 tartományon belül). • A hiba felismerésének valószínűsége - a traktoros észreveszi-e, vagy sem - itt sajnálatosan kevés, vagyis a kockázati szám 7. • A hiba bekövetkezése esetén a következő folyamatra gyakorolt hatás nehézségek magágykészitéskor, meghibásodás esetén új eszközről gondoskodás kedvezőtlen, vagyis a kockázati szám - a közepesen jelentős - 6. Ha a három számot összeszorozzuk, vagyis 5 x 7 x 6= 210, igen magas kockázati szorzatot kapunk, amely nem tűrhető.

A kockázatelemzési team-ülésen kockázatcsökkentő intézkedéseket határozunk el. Ilyen lehet az említett példa alapján - a vakbarázdák felmérése a talajban- javító eljárás elrendelése a magágykészítés előtt, és ezáltal • a hiba terjedelmének felmérésével a hiba bekövetkezésének valószínűsége nagyon csekély, ezért 2 kockázati számra csökkenthető. • a traktorvezetőt fokozott gondcsságra oktatva a hiba felismerésének valószínűsége közepes, így 5 kockázati számra mérsékelhető. • a hiba bekövetkezése esetén a következő folyamatra gyakorolt hatás kockázati száma megmarad, vagyiS értéke 6. A kockázati szám szorzata az intézkedések hatására ily módon 2 .1. 5 x 6 = 60-ra csökken, amely érték, véleményünk szerint, a mezőgazdasági gyakorlatban már elfogadható. Ez alapján újabb kockázatcsökkentő intézkedések nem szükségesek

A fentiekben egy várható kockázati tényező elemzését és a szükséges intézkedéseket mutattuk be. Ezt az elemzést minden lehetséges hibaok esetén el kell elvégezni. Megállapítható, hogy a kockázatelemzés FMEA-módszere, beleértve a team-tevékenységet is, sajnálatos módon nagyon időigényes, ugyanakkor célravezető. 238

8.3. Minőségbiztosítás a A talajművelés 8.4. ábra mutatja.

talajművelésben

minőségbiztosítási szemléletű

8.4. ábra A talajművelés minőségbiztosítási Aminőségbiztosítás

elve

1. A tervek és célok általános meghatározása.

követelményrendszerét a

szemléletű

követelményrendszere

Minőségbiztosítás

a talajművelésben

1. A növénytermesztés biztonságos alapozása a lehető legkevesebb talajkárosí tással és költséggel

2. Technológiai változatok tervezése különbözö körülményekre. A megvalósítási sorrend meghatározása.

-+ 2. A termesztendő növény/ek különböző talajkörül+ ményekre adaptálható művelési technowgiáinak

3. Döntés az alkalmazandó technológiákra és folyamatokra. Kockázat-elemzés.

-+ 3. A technológiai változatok közül az adott termő

Előírások

meghatározása a folyamatokra. Minőségtervezés. Ellenőrzés tervezés.

megtervezése. A talaj-előkészítés sorrendjének meghatározása

helyi és ökonómiai körülményekre legalkalmasabb kiválasztása. A várható minöségkockázatok felmérése

-+ 4. Minőségi követelmények meghatározása a mű

velési rendszer eljárásaira. Az ellenőrzés körének, gyakoriságának és teljedelmének megtervezése

5. A folyamatok minőségképes ségének meghatározása. Korrekciók. Döntések.

+ 5. A művelési eljárások és a vetés minőségképes + ségének meghatározása (Próba-eljárások).

6. Hibaelemzés. Hibajavító eljárások

-+ 6. A művelési eljárások végrehajtásakor bekövet-

7. Eredményértékelés. Aminőség költségeinek megállapítása.

. .

8. Dokumentálás és közzététel. Korrekciók a következő évi tervezéshez. A 'vevői elégedettség' kiér-tékelése. Tökéletesítési, fejlesztési intézkedések.

Döntések a

minőség

érdekében

kező

hibák okainak elemzése. Hibajavító eljárások beiktatása .

+ 7. A művelés közvetlen és közvetett eredményeinek értékelése. A minőség költségeinek elemzése (táblaszinten, gazdaság! szinten) .

+ 8. A művelési, termesztési tapasztalatok doku-

mentálása és közzététele a következő évi tervezéshez. A környezetvédelmi elvárások teljesülésének minősítése. A megrendelők elégedettségének értékelése. Intézkedések a művelés tökéletesítésre.

A 8.3.1.-8.3.8. alfejezetekben a talajművelés minőségbiztosítási szemléletű követelplényrendszeréhez kapcsolódó feladatokat részletezzűk. 239

8.3.1. A

művelési terv

és a cél meghatározása

A talajművelés minőségbiztosításának első lépése általánosan és bosszútávra szólóan határozza meg a művelés célját: valamely növény tennesztésének biztonságos megalapozása a lehető legkevesebb környezet- és talajkárosítással, valamint költséggel (8.5. ábra). A helyi, körzeti, nemzeti, európai talaj- és környezetvédelmi feladatok, rövid-, közép-, vagy hosszútávú szándéknyilatkozatként rögzítve kezelendők, és figyelembe veendők a művelési folyamatok tervezésében és végrehajtásában. A művelési terv a gazdasági és környezetvédelmi célokat, valamint az elérendő minőséget, energiaigényt és költséget befolyásoló tényezőket (állandó, változó, természeti, emberi stb.) foglalja magába. Általános talaj- és környezetvédelmi célok

Az EU környezetvédelmi ajánlata és elvárásai (adaptálandók nemzeti, körzeti, helyi körülményekre) a következök • Környezet- és tájvédő mezögazdálkodás. • Környezetkímélő, a megélhetést alap-, vagy kiegészítő szinten biztosító növénytermelés. • Vidékfejlesztéssel harmonizáló talajhasználat • A talajhasználati módok (intenzív, integrált, extenzív) ésszerű arányának alkalmazása szántóföldön. • Talaj-és környezetkimélő termesztéstechnológiák, művelési rendszerek bevezetése, használata. • Élöviz- és talajvizvédelem. • Ésszerű hulladékgazdálkodás. • A biotóphálózat kiteijesztése, a természetes élőhelyek védelme. • Elhagyott területek gondozása.

8.5. ábra A talajműveléssei szemben támasztott hosszabb általános elvárások (Birkás 1999) alkalmas eszközök ~

A talaj állapota művelés előtt

Kumulált hiba nm cs

szakismeret ~ A lehető legkevesebb költséggel

Adott évben feladat

A növény igényét biztosító talajállapot

A lehető legkevesebb kárral és hibával

A gazdaság érdeke

240

szóló

Folyamatos feladat

kitűzött

Művelési

és/vagy vetési rendszer

időszakra

+ +-

A talaj és környezetvédelem fenntartása

Gazdasági, körzeti, nemzeti érdek

Az általános elvárásokat mindenki szamara elérhető módon kell közzétenni, és valamennyi dolgozóval meg kell ismertetni. A müvelési tervek általános megfogalmazásban is tartalmazhatnak részletesebb - de ugyancsak hosszabb távra szóló - célokat. Általános művelési célok

A művelés célja a következő: • a talajt a vetésre, a szaporítóanyag talajba helyezésére alkalmassá kell tenni, • a környezet és a talaj szerkezetének kímélése a folyamatok (a művelési rendszer valamennyi elemének) végrehajtása során, • a talajt olyan fizikai állapotba kell hozni, és abban megtartani, amellyel megelőzhető, de legalább csökkenthető a rendkívüli időjárási tényezők (súlyos csapadékhiány, időszakosan nagy csapadék többlet) károsítása, • a talaj nedvesség-veszteségének csökkentése (kivétel a csapadékos müvelési idény), • a talaj légjárhatóságának biztosítása és megőrzése az anaerob folyamatok és növénypusztulás elkerülése érdekében. A müvelés célja - a talaj védelmének és a növény igényeinek megfelelő talajállapot létrehozása - a technológia végrehajtásával teljesül. A kiinduló pont (a talaj állapota müvelés előtt) és a cél (a talaj védelmét és a növény igényét biztosító állapot) sok esetben eltér, emiatt szükséges a művelés, vagy tágabban értelmezve, a talaj állapotába való beavatkozás (művelés nélküli direktvetéskor a vetés is beavatkozás a talaj állapotába). A művelési tervekhez figyelembe kell venni a állandó és változó tennőhelyi tényezőket.

művelést

befolyásoló

A művelést befolyásoló tényezők • • • •

Allandóna k tekinthető termőhelyi ténye:;ök: a tennőhely lejtésviszonyai, a talaj típusa, kémiai tulajdonságai, szervesanyag tartalma, a tennékeny réteg vastagsága (a forgathatóság mélysége, korlátai), a hosszú idöszak alatt változó, állandónak tekinthető, ugyanakkor a művelés rninőségét befolyásoló fizikai talajtulajdonságok, vagyis a talaj kötöttsége, mechanikai összetétele és konzisztencia jelenségei (képlékenység, tapadás, súrlódás, duzzadás, zsugorodás, cserepesedési hajlam).

Változónak tekintendő termőhelyi tényezők: • a tenyészidő és a művelési idény csapadékviszonyai, valamint a befolyásoló egyéb meteorológiai tényezők, 241

művelést

• a talaj azonjellemzői, amelyek, a művelés hatására változnak, vagyis: • a talaj nedvességtartalma • • a talaj ellenállása, hordképessége, agronómiai és biológiai állapota.

Az állandó és változó tényezőket fontosságuk és hatásuk szerint kell a figyelembe venni a talajművelés minőségbiztosítási rendszerének további elemeinéL A művelési tervnek a valós termőhelyi és gazdálkodási körülményekhez kell igazodnia. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a 8.5. ábrán bemutatott elvárások sem valósulhatnak meg (8.6. ábra).

8.6. ábra. A művelési terv megvalósítását akadályozó tényezők (Birkás 1999) alkalmatlan eszközök

szakismeret hiánya ~

Növekvő

Adott évben feladat

A talaj állapota művelés előtt

Talajállapot hibák

Művelési

és/vagy vetési rendszer

+ Ujabb károk

Közvetett hatások

kitűzött

ráfordítások

-+ -+

és hibák

A növény igényét biztosító talajállapot

A várt eredmény elmarad

Talaj és környezet károsodás

Eltérés a helyi, körzeti, nemzeti elvárásoktól

8.3.2. Technológiai változatok tervezése a növények igénye és a környezetvédelem alapján A technológiákat - a művelési terv és cél, -a környezet- és talajvédelem előírásai alapján, - a minőségtörténelem-dokumentumok (a táblák előélete) figyelembe vételével, - valamint a vetendő növények termesztéstechnológiai követelményei szerint kell tervezni. Fontos, hogy - táblaszintre lebontva a gazdasági és termőhelyi körülményekhez alkalmazkodó lehetséges változatokat tartalmazzák, továbbá, - a növény termesztéstechnológiai követelményeihez alapadatok, ill. szabályzatok, szerződések álljanak rendelkezésre (Pl. vetőmagtermesztési, export-céltermesztési, bérművelési, bértermeltetési, stb.). A teclmológiai változatok tervezéséhez felhasználandók azok a dokumentált tapasztalatok (feljegyzések, cégnaplók, valós adatokat tartalmazó táblatörzskönyvek), amelyek a korábbi években születtek. 242

Dokumentumok lehetnek: - vizsgálati terv/ek, - minőségképességi vizsgálatok eredményei, - statisztikai adatok és ezekből nyerhető információk, amelyek a minőségbiztosítási rendszer működtetése során keletkeznek. Ezeket a dokumentumokat minőségtörténelemnek nevezik az iparban honos szakkifejezés alapján. talajművelésben

a minőségtörténelem a tábla és környezete dokumentáltan (napló, komputer) rögzített anyaga. A korábbi, folyamatosan dokumentált adatok és intézkedések hasznos információt szolgáltatnak ahhoz, hogy a hibák többsége elkerülhető legyen, és ugyanazon hiba újból ne merülhessen fel. A

előéletének

Minőségtörténelmi

dokumentumok- az EU előírásokkal összhangban:

• csapadék mennyisége (naponta, és összesítve havonta, évente, továbbá a tenyészidőre, művelési idényre kiszámítva, összehasonlítás a sokéves átlagokkal), • hőmérséklet (legalább a hőségnapok, fagyos napok időpontjai), • eróziós és/vagy deflációs károk mértéke, ideje, a védekezés módjaí és azok eredményessége, • talajkémiai vizsgálati adatok, a legutóbbi talajvizsgálat ideje, következő vizsgálat tervezett időpontj a, • talajállapot vizsgálatok ideje, eredménye, • talajművelési eljárások mélysége, eszköze minősége, • termesztett növényfaj és fajta, • trágyázás ideje, módja, adagja, • növénybetegségek, valamint a védekezés módjai, kémiai anyagok megnevezése, adagja, • tipikus gyomfajok, a gyomfertőzöttség, a védekezés módjai, a herbicid megnevezése, adagja, • egyéb különleges események és a megoldások.

Ezek a dokumentumok igazolhatják a termelő vétlenségét valamely vitás ügyben, igazolhatják erőfeszítéseit valamely hiba elkerülése érdekében, továbbá jó szalgálatot tehetnek egy következő folyamat mmosegt problémáinak elkülötútésekor, és alátámaszthatják valamely folyamat minőségképességét.

243

8 .l. táblázat. Példa technológiai változatok kidolgozásához ( összevetendő a 8.3. táblázattal) l. Talajállapot betakaritás után

1.1. jól müvelhetö a O25 cm rétegig

2. Talajnedvesség viszonyok 2.1. optimális (nyirkos)

2.2. száraz

2.3. nedves

. ' OSZ! " . b'uza El"ovetemeny: mustar, ' t ervezen d"o növeny: 3. Müvelési 4. Várható költség 5. Kiegészítés, rendszer változatok eltérés egy megjegyzés (alapmüvelés) kalkulál t szinthez(±) 3. l. forgatás nélküli ±5% javasolható a (kultivátoros, vagy kultivátoros, tárcsás) feltétel: szárzúzás 3.2. alapmüvelés - 10-15% megfontolandó nélküli (vetőkulfeltétel szárzúzás, tivátoros) hántás 3 .3. forgatásos + 10-15% nem szükséges 3 .1. forgatás nélküli kalkulált szint, ill. javasolható a (kultivátoros, vagy +5% kultivátoros, tárcsás) feltétel: szárzúzás 3.2. alapmüvelés - 10-12% megfontolandó nélküli (vetökulfeltétel: szárzúzás, tivátoros) hántás 3 .3. forgatásos + 12-18% nem ajánlott! 3 .4. forgatás nélküli ±5%, feltétel: szárzúzás, (kultivátoros, mag+10%? költségnövelő: ágykészítés és vetés gépbérlet l menetben) 3 .2. alapművelés -8-10% feltétel: szárzúzás, nélküli (vetőkultihántás a nedvességvátoros) tartalomtól fuggően 3.5.forgatásos + 10-18% feltétel: a (magágykészítés és szántáshoz vetés l menetben) megfelelő nedvességtartalom, ill. ~bérlet

1.2. Betakarításko r taposott

2.l.optimális (nyirkos) 2.2. száraz

2.3. nedves U. Egyéb, tervezhető

körülmény

2.1. 2.2. 2.3.

3.1. 3.4. 3.5. 3.1. 3.6. forgatás nélküli (lazítással kombinált tárcsázás, magágy készítés és vetés l menetben) 3.1., 3.3., 3.4.

+5% + 10%? + 10-18% +5%

244

mint 3.1., 3.4. 3.5.feltételei fentebb mint 3.1.

+5-10%

feltétel: szárzúzás, gépbérlet

+5-18%

feltétel: 3.4.-hez gépbérlet

8.3.3. Döntés az alkalmazandó technológiára és folyamatokra Minőségkockázatelemzés

A művelés megkezdése előtt születik döntés arról, hogy az időjárás, a talajállapot, és az előzetes költségterv alapján melyik technológiai változat a legalkalmasabb az adott körülményekre. A döntést követően célszerű kockázatelemzést végezni. Az ún. Fa-diagram segítségével elemezhetők a művelés minöségével, energiaigényével kapcsolatos kockázati tényezők (8.8.-8.11. ábra). Az elemzést segítendő soroljuk fel a műveléssel összefüggő leggyakoribb kockázati tényezőket: • a talaj fizikai állapota művelés előtt (főként a nedvességtartalma és tömődöttsége ), • a tarlómaradványok tömege, aprítottsága, vonódottsága, valamint • az erő- és művelőgépek állapota, és a művelőgép konstrukciója.

A talaj nedvességtartalma A művelőgépek konstrukciójuk, és a talajra gyakorolt hatásuk szerint alkalmazhatók valamely nedvesség-tartományban a legkisebb kockázattal (8.7. ábra). Az ettől való eltérés növeli a hibalehetőséget és a költségeket (8.8. ábra).

8.7. ábra A talaj nedvességtartalma, a energiaigénye (Birkás 1993) Száraz talaj Műveléshez kedvezőtlen

nedvesség-tartomány Kockázat ~ Növekvő energiaigény Rögösödés ~ Elporosítás ~ Talajkárosítás

művelés

Nyírkos talaj Műveléshez kedvező

nedvesség-tartomány Előny

~ Kisebb energiaigény

Omléko~ állapot

+ +

minősége

és

Nedves talaj Műveléshez kedvezőtlen

nedvesség-tartomány Kockázat ~ Növekvő energiaigény Gyúrás, kenés, tömörités ~

Könnyű

elmunkálhatóság ~ Mérsékelt talajkárosítás

várható

Talajkárosttás

Az ajánlott nedvességtartományban • a művelés energiaigénye és az eszközök károsítása, vagyis a kockázat a lehető legkisebb. • kivételt képez a talajlazítás. Ez az eljárás csak száraz talajban hatásos a tömörödött állapot megszüntetésében, de energiaigénye ekkor nem a legkisebb. Nyirkos talajban kisebb energia ráfordítással, de mérsékeltebb hatékonysággal alkalmazható. • két eltérő nedvességtartományban hatékony művelőelem kombinálása szűkíti az alkalmazhatóság határait. A lazítóelemrnel kombinált eke, pl. akkor végez kífogástalan 245

munkát, ha a talaj a lazítandó rétegben száraz (a vízkapacitás 40-45 %-os telítettségénél), a forgatandó rétegben pedig nyirkos (a vízkapacitás 50-55 %-os telítettségénél).

A megfontolandó nedvességtarta lom azt jelenti, hogy • a művelés, vagy a sürgetéséből adódhat), de

vetés még végrehajtható (kényszerhelyzet, amely pl. a vetésidő a minőség csökken, és a talajszerkezet károsadhat (az erőgép által okozott taposás, kerékcsúszás, valamint a müvelőgép tömege, vagy a művelőelem talajra gyakorolt nyomása következtében). • várhatóan nő az energiaigény, a hibalehetőségek száma, a talajkárosítás, végső soron a kockázat.

A hibalehetőségek, és ezáltal a talaj károsítása a megfontolandó nedvesség tartalom esetén akkor csökkenthető, ha változatos körülményekre, szélesebb nedvesség-tartományban alkalmazható eszközök állnak rendelkezésre.

8.8. ábra A talajnedvességtartalom, mint kockázati tényező Tényező

Megítélés

Hatás a talajra és a művelés

Hatás az energiaés költség igényre

minőségére

túl nagy

taEosási károk

rossz minőség

a talajon járás korlátozott

IQ \'l

talajállapot hibák kialakulása

l\'l l\'l l\'l növekvő Q

energia és költség

'rás, kenés, tömörítés

talajállapot hibák súlyosbodása (tömör réteg

vastagodása) \'l

környezetkárosodás

(belvizek, erózió ~ ~

túl alacsony

\'l növekvő

:::)

talajállapot hibák súlyosbodása

\'l

(el porosodás) ~

246

energia és költség

A művelésre alkalmatlan nedvességtartalom vagy nagyon alacsony, amikor a talaj száraz (holtvíztartalomhoz közeli), vagy túlzottan magas, vagyis a talaj túl nedves. Száraz talajon • az erőgép talajra gyakorolt nyomása csekélyebb kárt okoz, de a művelőgépek rögösítenek, csökkenhet a művelés mélysége és erőteljesen nő az energiaigénye. A művelés és a vetés Illinősége is kifogásolható. A talaj kiszáradhat természetes okból, ha csapadékhiányos tenyészidő és/vagy a művelési idény. A talaj nedvességet veszíthet hőségnapokon végzett művelés hatására is, vagyis szakszerűtlenség, rossz döntés miatt. Nedves, túlzottan nedves talajon • csökken a művelés min6sége, n6 a hihalehet6ségek száma, a ta/ajkárosítás mértéke és a műve/és energiaigénye. A károk az erőgép tömegéből, a kerékcsúszásból, a művelőgépek tömegéből, a művelőelemek kenő, gyúró és tömörítő hatásából következnek. • A nedves talajon okozott károk évenkénti ismétlődése a környezet károsodásához vezet. • A környezetvédelem és a minőségbiztosítás elvárása megegyező, alkalmatlan nedvességtartalom esetén kerülni keD a talajon járást és a művelést.

A talaj tömörödése,

tömődöttsége

A talajtömörödés környezeti ártalom. Tennészetes és mesterséges okai lehetnek, de az utóbbi a súlyosabb. A talaj szerkezetességét, víz,- bő- és légjárhatóságát megszüntető káros hatás, amely a nedves talajon járáskor és műveléskor, vagy a többször, azonos mélységben végzett műveléskor, a művelőelemek talajra gyakorolt ismételt nyomása következtében alakul ki (Birkás 1993, 1999). A talajtömörödés kockázati tényező,

amelynek megszüntetése, de enyhítése is költségesebb, mint a (8.9. ábra).

megelőzése

8.9. ábra A talajtömörödés, mint kockázati tényező

A tömörödés kialakulhat a talajban: • felszínen - taposási kár, amely a talajon Jaro eszköz tömegétől és a talaj nedvességtartalmától fuggően különböző mélységre telj ed, • 8-12 cm-es rétegben - magágykészítési hibából, •16-20 cm körül- ismételt mélységű tárcsázás hatására (tárcsatalp-tömörödés), • 20-25 cm körül- a sekély- és középmélyszántás hatására (eketalp-tömörödés), • 26 -32 cm körül- a mélyszántás mélysége alatt (eketalp-tömörödés), • 35-40 cm körül- a mélyszántás mélysége alatt (eketalp-tömörödés}, • 40-50 cm alatt - a felszíntől lefelé tetjedő deformációlk hatására, valamint a talaj természetes tulajdonságai folytán.

8.2. táblázat A tömörödés kialakulása, a művelés rogossége, és az energiaráfordítás növekedése összefüggései (Birkás 1987, Jolánkai et al.l997, Jóri és Soós 1990 nyomán) A tömörödés helye

Elmunkálandó rögök aránya (%) száraz, 45-55% agyagtartalmú talajokon

Talajfelszín

- sekély, forgatás nélküli művelés: - szántás (20-22, 28-32 cm): 16-20 cm réteg - sekély, forgatás nélküli művelés: - szántás (22-25, 28-32 cm): -lazítás (35-40 cm): 30-40 20-25 cm réteg - sekély, forgatás nélküli művelés: -szántás (28-32 cm): 35-45 -lazítás (35-40 cm): 45-55 26-32 cm réteg - sekély, forgatás nélküli művelés: - szántás (28-32 cm): 45-65 -lazítás (35-40 cm): 50-75 35-40 cm réteg -lazítás (40-45 cm): 50-75 * csekély a befolyas

25-35 25-45 25-35 25-40 15-20*

15-20*

Energiaigény növekedése (%) nem tömör állapothoz viszonyítva 5-15 10-15 5-15 10-15 5-10 0-5 10-15 5-10 0-5 15-20 5-15 15-20

A tömörödés kialakulása, a művelőeszközök rögösítése, valamint adott eljárás energiaigénye között összefüggések állapíthaták meg. A 8.2. táblázat adataiból az energiaigény növekedése tendencia jellegűen értékelendő, mivel azt a száraz és a tömörödött talajállapoton kívül befolyásolhatja még a tarlómaradványok tömege, vagy az erő- és munkagép műszaki állapota is. Ugyanakkor az adatok alkalmasak a talajtömörödés hibalehetőséget fokozó, a művelési terv és cél elérését akadályozó hatásának alátámasztására. A tömörödés kiváltó okainak ismerete, valamint a következmények felmérése - kockázatelemzés - a megelőzés és a megszüntetés érdekében is szükséges. A tömörödés hatására: • romlik a talaj művelhetősége (amelyet a kiszáradás tovább súlyosbít), • romlik a művelőeszközökkel elérhető minőség (rögösödés), 248

• nő a talaj ellenállása (100 %-ra, vagy ennél is többre), • nő a munka, idő-és energiaráfordítás, • növekszik a hibalehetőség és a veszteség. A tarlómarad ványok A tarlómaradványok kockázati tényezőnek minősülnek, mivel a mennyiség, aprítottság, vonódottság a művelési rendszeren belül az alapművelés választandó módját - vagyis azt, hogy szükséges-e, vagy elhagyható a forgatás -határozza meg (8.10. ábra). Ez az elvárás hazai, jelen körülményekhez igazodik, mivel a gyakorlatban még nem teJjedtek el a tarlómaradványos felszín esetén is biztonságosan, minimális hibával alkalmazható vetőgépek Ismeretes, hogy: • A művelési cél teljesíthető, és a hibák elkerülhetök, ha a tarlómaradványokat a betakarítással egy menetben (kombájnra szereJt adapterrel), vagy betakarítás után külön menetben ( szárzúzóval) zúzzák. • Ha a szárzúzás elmaradt, vagy rossz Ininőségben történt, a gyakorlatban megoldásként a tárcsás aprítást alkalmazzák Ez a szárzúzásra alkalmas módszer a talajállapotot tekintve újabb hibalehetőség (l-2 művelési menet és taposási kár, amelyet alapműveléssel meg kell szüntetní).

8.1 O. ábra A tarlómaradvány, mint kockázati tényező Tényező

Megítélés

Hatás a talajra és a művelés

Hatás az energiaés költség igényre

minőségére

túl nagy tömeg

nehezíti a művelést, ismételt zúzás szükséges, aláforgatás szükséges

Tarlómaradvány

" +

nedves, vonódott

Erősen

zúzás szüksé~es

szármaradványos tarlón a szerint csoportosítható:

művelőeszközök

aeritatlan

következők

jo alkalmazha tósága a

• alapművelésre jó: eke, talajlazító, szárzúzókésekkel felszereJt talajmaró, megfontolandó: nehéztárcsa, mulcs-kultivátor, nem megfelelő: merevkéses kultivátor. • alapművelés elmunkálásár a jó: ekére szereJt forgóelem, nehéztárcsa, forgóelemes elmunkáló kombinációk, megfontolandó: ásóborona, hengerek, nem megfelelő: fogas, simitó, kombinátor. • vetésre jó: direktvetőgép (művelés nélkül, szármaradványt átvágó tárcsás csoroszlyával), tárcsás szárzúzás után jó: vetőkultivátor, megfontolandó: forgóborona+vetőgép kombinációk, ill. a hagyományos vetőgépek 249

Erő-

és munkagépek állapota, a müvelőgépek konstrukciója

A művelés célja kifogástalanul, csak a körtUmény'"ekre alkalmas, hibátlanul működő gépekkel teljesülhet. A kockázati tényezőket a 8.11. ábra mutatja. 8.11. ábra A művelő- és erőgépekkel kapcsolatos kockázati Tényező

Megítélés

tényezők

Hatás a talajra és a müvelés

Hatás az energíaés költség igényre

minőségére

nagy tömeg

hibás, kopott

csak megfelelő

erőgéppel

üzemeltethető

<;:,

q .___ _ _ _.....__ ___...,_, q '-----'----'-"..;..;..;;_'-""--'

veszteségek

nagy tömeg

..--E-ro-"-gé-p---,1 '--------'

" " +

kedvezőtlen

l q l növekvő taposási károk l<;:, q

növekvő

taposási károk <;:,

· árószerkezet korlátozott alkalmazhatósá alkalmatlan a munkagép/eklhez

kihasználatlanság q

idő-

és minőség veszteség q bérletkényszer

nagy enegia és költség veszteségek

Az erő- és munkagépekkel kapcsolatos kockázatok: • Az erőgépek müszaki állapotának hiányosságai esetén romlik teljesítmény, csökken a vonóerő, a munkasebesség és növekszik a hajtóanyag fogyasztás. • Az erő- és munkagép energetikai összhangjának hiánya miatt az optimális munkasebesség nem teljesülhet, ezzel minőségí hiányosság áll elő. • Az erő- és munkagép energetikai összhangjának hiánya miatt az optimális munkasebesség nem teljesülhet, ezzel minőségi hiányosság áll elő. 250

• A munkagépek műszaki állapotának hibái miatt a tényleges mélység és minöség (aláforgatás, lazítás, porhanyítás, keverés, tömörítés, felszínalalcttás) elmarad a tervezettőL • Kopott, életlen müvelőelem használata esetén - a minőségi hiányosságak mellett a talajszerkezet (a müvelési mélység alatti rétegek összegyúrása), károsodik, és nő a művelés energiaigénye. A művelőeszköz adott feladatra alkalmassága elbírálható:

• tartósság, kopásállóság adott talajkörülmények között, • a konstrukció, vagy a művelöelemek munkájának minősége (forgatás, lazítás, porhanyítás, keverés, tömörítés, egyengetés, hullámosítás), eltérő talajnedvesség esetén, • több művelöelem együttes hatása a talaj változó nedvességtartalma esetén, • a konstrukció, vagy a művelöelemek káros hatása a talajra.

A lehetséges művelési változatok közötti döntés konkrét körülményekre (talajállapot, rendelkezésre álló gépek és munkaerő) és a ténylegesen tennesztendő növény/ek/re vonatkozik (8.3. táblázat). Példa a döntéshez szükséges információkra (Összevetendő a 8. l. táblázatban foglaltakkal): Tábla jele (elnevezése): A-2, Nagyharaszt Termőhely, talaj: síkfekvésű, középkötött, réti csernozjom. A talaj állapota~ 30-35 cm mélységig kedvező, jól művelhető és nyirkos (nedvességtartalma: 21.0 tömeg%). Termesztési cél: árunövény Termesztendő növény: őszi búza. Fajta: ......... . Elővetemény: mustár. Befejezett munkák: betakarítással egy menetben szárzúzás (08.06.), tarlóhántás: 6-8 cm mélyen és lezárás, VSZL kombinált kultivátorral (08.07), hántott tarló ápolása: 8-10 cm mélyen, ugyanazon eszközzel (08. 28). Tarlóállapot rögmentes, zúzott maradványokkal 30 %-ban fedett, a gyom- és árvakelés borítottsága: 12 %. Minőségtörténelmi adatok: mellékelve.

8.3. táblázat Döntés technológiai változatok között Művelési terv és cél (a gazdasági év elején

Technológiai változatok (művelési idény előtt, az elővetemény betakarítása után meghatározva)

meghatározva, általánosan érvényes minden folyama/ra)

l)A ......... számú környezet- és talajvédelmi törvény előírása szerínt 2) .......... tervezett menetszámmal 3)~ 65 l/ha gázolaj felhasználással

Döntés az alkalmazandó technológiára (alapművelés,

Kockázatelemzés (alapműve/és/

vetés előtt)

vagy

vetés előtt)

Az átlagos idénynek, a talajállapotszántás, magágykészítés nak, az árvakeléssei és gyomokkalgyengén és vetés l menetben. borított, hántott tarló Gépek: ....... kultivátoros alapművelés, állapotnak megfelelőerr magágykészítés és vetés szükséges: l menetben. Gépek:......... • 16-20 cm mélység Nem javasolt: tárcsás • egyenletes mélység alapművelés, lazítás.

CsaJ!adékos idéni: Felszikkadt talajon:

•

• •

kedvező

251

• • •

Módszere: SM FMEA Fa-diagram

Művelési terv és cél (a gazdasági év elején meghatározva, általánosan érvényes minden folyamatra) 4} .... -.... minimummaximum költséggel Ft/ha

Technológiai változatok (művelési idény előtt, az elővetemény betakarítása után meghatározva) Atla~:;os

Döntés az alkalmazandó technológiára (alapművelés, vagy vetés előtt_) 15-20% zúzott • tarlómaradvány a felszínen 5-10% 5 cm-nél nagyobb rög Döntés: nehézkultivátoros

idény,jál talaj: sekély szántás, magágykészítés és vetés l menetben. Gépek: ....... • kultivátoros alapművelés, magágykészítés és vetés l menetben. Gépek: ......... alapművelés, Alapművelés nélkül, magágykészítés és • vetökultivátorral. vetés l menetben. Gépek: ..... • Gépek: .... kombinált Nem javasolt: szántás, nehézkultivátor + magágykészítökülön menetes elmunkálással vetőgép tömörgumi lezáró elemekkel Száraz idény, kissé nehezen művelhető talaj • Kultivátoros alapművelés és vetés 1 menetben. Gépek: ....... Alapmüvelés nélkül, vetőkultivátorral.Gép: ..... • Nem javasolt szántás, tárcsázás, Nem indokolt: talajlazítás • művelhető

•

Kockázatelemzés (alapművelés/

vetés előtt) Eredménye: A talajmunkát olyan minöségben kell elvégezni a kedvező

talajállapot megőrzésével,

hogy a költségek ne haladják meg a tervezettet

•

További döntések: az alapművelés idejének, az egy menetes magágy-készítés és vetés idejének meghatározása összhangban a búza optimális vetésidej ével.

8.3. 4.

Előirások

meghatározása a folyamatokra - Minőségtervezés

-Ellenőrzés

Az előzőekben a lehetséges változatok közül kiválasztottuk az adott körülményekhez legalkalmasabbat, és kijelöltük a végrehajtási sorrendet. Ezt követően tervezzük a minőséget, és az ennek érdekében a szükséges ellenőrzéseket

~inőségtervezés

A mmoseg megtervezéshez alapadatokat, meres1 eredményeket használunk fel. A 8.4. táblázatban öt szántóföldi növény talajlazultság igényét 252

- a

minőségtervezést

számszerűen

elősegítő

alapadatok gyanánt,

tűréshatárokkal

közöljük

Az adatok alapján elbírálható, hogy adott növény milyen mélységig (20, vagy 40 cm) igényli a lazultabb talajállapotot A növények magágy- és művelési mélységigénye közölti különbséget figyelembe kell venni a technológiai változatok tervezésekor általában, a legalkalmasabb változat kiválasztásakor, valamint a minőségtervezéskor pedig konkrétan. Az alapművelés és a magágy lazultsága (térfogattömegben, összes pórustérfogatban, ellenállásban kifejezve) ellenőrizhető a kérdéses mélységig patronos mintavétellel, vagy penetrométerrel. Az összes pórustérfogat a talaj térfogattömege és sűrűsége alapján számítható (a talajfizikában ez a háromjellemző tájékoztatásill szolgál). 8.4. táblázat

Szántóföldi növények talajlazultság igénye a vetéskor és a

tenyészidőben SZIE NTTI Földmüveléstani Tanszék nyomán)

MélyTarló Növények igénye** ség Tényező állapot** CukorKukoNapraBorsó (cm) répa rica forgó mag- Osszes pórustérfogat (%) 36-40 48-52 48-50 47-49 47-48 ágy Térforutttömea IZ. cm-3 1.50-1.66 1.15-1.28 1.20-1.32 1.25-1.36 1.22-1.28 Tataiellenállás lMPa) 3.0-5.0 1.50-1.80 1.60-1.90 1.90-2.30 1.80-2.20 Eltérés. a tarlóáll!mottól (%)* 25-33 224(r '. 1&.26 20.:.24.·• 0-20 Osszes pórusté~t (%) 36-40 48-49 47-48 46-47 46-48 Térfogattömtlll: JI:. cm:, 1.55-1.62 1.36-1.38 1.36-1.38 1.36-1.38 1.34-1.38 Tataiellenállás (MPa) 3.0-5,0 1.80-2.40 2.00-2.60 2.20-2.80 2.00-2.40 . Eltérés a tarlóállanottót {'>IQ)* 20-:28 20-:U ···tS::20 ·lS,..24 20-40 Osszes PÓrustérfogat (%) 34-38 min.47 min.47 min.46 min.47 TérfOrulttöme~r ~~:.cn13 1.58-L65 min.l.38 min. 1.40 min. 1.40 min.1.40 Tatajellenállás-(MPa) 3.0-5.0 2.40-2.60 2.50-2.70 2.60-2.80 2.40-2.70 Eltérés a tadóáUallottól (%)* ls;..2'i . lt>-ZO 1+16 14-18

Oszi búza 46-48 1.25-1.38 1.8-2.4

Hi·22 46-47 1.35-1.40 2.20-2.80

16-22 min.45 min.l.42 2.60-2.80

u:.;t4

* A három tényező súlyozott átlagában. **Több, mint 500 minta, tenyészedényes és szántóföldi kísérletek eredményei alapján számítva. A talajok sűrűsége 2.55-2.65 g.cm-3 . Eltérés erősen taposott talajon lehetséges.

A talaj művelőjének a növények igénye és a tarlóállapot különbsége is infonnációt adhat. A 8.4. táblázatban a tömörebb tarlóállapottól való %-os eltérés azt jelenti, hogy ennyivel lazább talaj biztosítja adott növény a kielégítő fejlődését megfelelő

A magágy minőség a talaj aprózottságának minősítésével ts (8.5. táblázat). A minősítés elvégezhető mérőkerettel a felszínen, ill. a magágy mélységéig, egységnyi területű talaj átrostálásával. A talajaprózottsággal szembeni elvárások teljesülése a vetés utáni növényvédelmi munkák hatékonyságát, valamint a kelési arány javulását szolgálja. ellenőrizhető

253

8.5. táblázat Szántóföldi növények aprázottságával szemben (Birkás 1987)

igénye+

magágy •

talajának

* nYJr. kos, JO "'l muve " Ih eto" t al a. Rögfrakció méret (mm) és megoszlás(%) 5-10 Növény 10-30 30-50 <5 >50 Cukorrépa* 40-60 25-35 15-25 o o 40-50 25-35 Kukorica* 15-25 0-5 o Napraforgó* 40-50 25-30 20-30 5-10 o 40-55 10-20 30-40 0-5 Borsó* o Oszi búza (száraz talaj) 40-55 25-35 10-20 5-10 o 30-40 Oszi búza* 20-30 20-30 10-15 0-5 ' ' + Az adatok tenyeszedenyes es szabadfoldt modellkíserletek, valammt szántóföldt vizsgálatok eredményei. A mélység, a lazultság és a talaj aprózottsága mellett a magágy minőség fontos kritériuma lehet a talajfelszín borítottsága tarlómaradványokkal (8.6. táblázat). A hagyományos vetőgépek használatakor a minimális boritottság kívánatosabb. A talajfelszín védelme pedig nagyobb, 30 % körüli boritottságot tételez fel. Ekkor olyan vetőgépek használata ajánlatos, amelyeken a vetőelem előtt (vagy azzal kombináltan) tarlómaradványokat átvágó, öntisztító csoroszlya található. 8.6. táblázat követelmények Művelési

felszíni

tarlómaradvány

cél és rendszer

Nedvesség vesztés csökkentése (idény) Hagyományos művelési rendszer Csökkentett művelési rendszer Talajvédő művelési rendszer

Tarló 45-65 45-65 45-65 45-65

boritottsággal

szembeni

Tarlómaradvány boritottság (%) Hántott tarló Alapművelés Vetés 40-55 min. 30 min. 30 40-55 ::;10 ::;5 40-55 ::; 20 ~30 min.30 40-55 min. 30

Az adott körülményekre legalkalmasabbnak tűnő technológiai változat akkor válik ténylegesen alkalmassá, ha végrehajtásakor teljesülnek az ún. kritikus előírások. A

talajművelésben

kritikus előírások lehetnek:

• a művelési mélység teljesülése (számszerűen,± értékhatárral jelölve), • a művelési és vetési mélység egyenletessége táblaszinten (számszerűen, ± értékhatárral jelölve), • a körülményeknek legmegfelelőbb lazultság kialakítása az előírt mélységig (számszerűen, tűréshatárokkal megjelölve), • a körűlmények és az előírások összhangja szerinti talajaprózottság (megjelölve az elmunkálásra szoruló frakció-~ 30-35 mm rögátmérő -, valamint a porfrakció-::;; l mm- maximális arányát), 254

• a kö:rülmények és az előírások összhangja szerinti tarlóma radvány borítottság (%-ban, tűréshatárral megjelölve). A talajművelés

minőségével

kapcsolatos

előírások

lehetnek továbbá:

- a

tervezett hatástar tammal összefüggő mélység periódusos mélyművelés esetén (számszerűen, tűréshatárral) és minőség (Pl. rögösség , átlazítás, %-ban, tűréshatárral), - a szárzúzás minősége forgatás nélküli alapművelés, valamint kombinált alapművelés és vetés tervezésekor (a zúzott szárhossz számszerűen, tűréshatárral),

- szántásnál az aláforga tás minősége (%-ban, tűréshatárral), - forgatás nélküli, sekély alapművelési módszerek esetében a keverés minősége (a bekevert és a felszínen hagyott tarlómaradványok %-ban, tűréshatárral ), - igényes szántóföldi, vagy kertészeti növényeknél a magágykészítés utáni felszín egyenletessége (%-ban tűréshatárral), - magágykészítésnél a magágy-alap mélysége, összhangban a tervezett vetésmélységgel (számszerűen, minimális tűréshatárral). A talajművelésben nem-kritikus előírások is lehetnek, mint pl.: - a zúzott szárhossz akkor, ha erre nem érzékeny technológiát (Pl. direktvetés, sávos vetés) alkalmaznak (nincs számszerű követelmény, vagy igen nagy a tűréshatár), - az őszi alapművelés rögössége csapadékos idényben (nincs számszerű követelmény, az előírás csak a végrehajtásra, ill. a taposási károk mérséklésére vonatkozik). Annak eldöntésére, hogy az előírás kritikusn ak, vagy nem kritikus nak minősül, az FMEA kockázatelemző módszer alkalmazása javasolt. Példa annak eldöntésére, hogy az előírás kritikus, vagy nem kritikus: Öszi búza vetését tervezik őszi káposztarepce elővetemény után. Előírás: a 20-40 cm talajrétegben minimálisan 46% legyen az összporozitás. A kockázati szorzat kritikus értéke 100, amelyet példaként, önkényesen határoztunk meg. Más tapasztalati érték is választhat ó. Az értékeléshez a Függelék segédtáblázatai használandók.

Az elemzés: A hiba bekövetkezésének valószínűsége, és a befolyásoló tényezők (vagyis előfordulhat- e, hogy 46% alatti lesz az összporozitás): - a repce ún. talajlazító növény(+ ), - a repce betakarítása előtt 32 mm csapadék hullott, betakarításkor taposási károk következhettek be (-), - a repceszárat betakarítással egy menetben zúzták (+), - erőteljes gyomkelés állapítható meg (+). 255

A fentiek alapján a hiba bekövetkezésének valószínűségét kifejező kockázati szám 4 (a hiba közepes valószínűséggel felléphet, de minimális tetjedelmü).

A hiba felismerésének valószínűsége, és a befolyásoló tényezők: Az újabb csapadék után szemmellátható, hogy a taposott sávokon egy ideig megáll a víz(-). A kockázati szám 2, mivel a hiba (a taposási kár) nagy valószínűséggel

felismerhető.

A hiba bekövetkezése esetén a hatás a következő folyamatra: A kockázati szám 7, mivel a taposásí kárból eredő hiba mélyebb, és költségesebb alapművelésre kényszeriti a gazdálkodót. A kockázati szorzat: 4x2x7=56 (vagyis kisebb, mint 100), tehát a 20-40 cm talajrétegben a 46% összporozitás nem tekintendő ún. kritíkus előírásnak. Ellenőrzés

tervezés

Az előírásokhoz ellenőrzési tervet kell készíteni: ki, mit, mivel, hogyan, milyen gyakorisággal ellenőriz a minőség megtartása érdekében. Amely előírás valamilyen módon mérhető, az/okait mérhetővé kell tenni, hogy az előírásokat számszerűen, toleranciamezővel (tűréshatárral) adhassák meg. Az ellenőrzési tervek a folyamat-tervek részei, azoktól lehetőleg el nem választható módon, mint elvégzendő feladatok jelennek meg.

Az ellenőrzési tervben meg kell jelölni az ellenőrzéshez alkalmas, vagy kijelölt eszközöket, műszereket. A minőségbiztosítási rendszerben alapvető követelmény, hogy az eszközök és műszerek bitelesítetten, kalibráltan álljanak rendelkezésre, hogy a mérési eredmények a valóságos értékeket reprezentálják. A mérőeszközök és műszerek bitelesítését és kalibrálását rendszeresen, előírt terv szerint el kell végezni.

talajművelés minősítésére

alkalmas egyszerű eszközök: művelési felszíni rögösség vizsgáló keret, rögftakciók elkülönítésére alkalmas rostasorozat, művelési profilmérő. Műszerek, vagy annak minősülő eszközök: térfoggattömeg, vagy nedvességtartalom mintavételére rendszeresített patronok, a talajellenállás mérésére alkalmazható rugós erőmérők, penetrométerek, hőmérők, mérlegek.

mélységmérő,

A tervek összeállításánál a kritikus előírások ellenőrzése lényegesen nagyobb tetjedelmű és mélységű ellenőrzést kíván, ekkor 'mindendarahos,' vagy 'mindenlépéses' terv írható elő. Azt, hogy ki, mit, mivel és hogyan ellenőriz, részletesen szabályozzuk és dokumentáljuk Az ellenőrzéshez felmerülő költségeket a minőség költségeiként kell kezelni, ugyanakkor az ellenőrzési tervek kialakításakor is törekedni kell a költségek csökkentésére.

256

Az ellenőrzés költségei hatékonyan úgy csökkenthetők, ha statisztikai módszereket alkalmazunk. Amennyiben a folyamatot végző személy végzi az ellenőrzés jó részét, önellenőrzést hajt végre, amely által egyrészt az ellenőrzéssei kapcsolatos költségek mérsékelhetők, másrészt a műveletet végző személy minőség érdekeltsége (motiváció) és aminőség iránti felelőssége növelhető. A

talajművelésben

is érvényes az a régi felismerés, hogy minden mllilkát személy képes minőség létrehozására, mert az általa elvégzett tevékenység kifogástalanságát személyes érdekként fogja fel. végző

8.3.5. Folyamatok minőségképességének meghatározásaKorrekciók A folyamatok mérése és minősítése teljesítményének megállapításához és hatékonyságának növeléséhez szükséges. A minőségképesség meghatározásának célja annak eldöntése, alkalmas-e a folyamat az előírtak teljesítésére. A folyamatok minőségképességének meghatározásához ellenőrző listák alkalmazandók. A jól kidolgozott ellenőrzési listák a folyamat minden elemét kérdések formájában tartalmazzák. A kérdések teljesülésének mértéke pontozással, értékelése pedig %-ban fejezhető ki (8.7., 8.8. táblázat). Példa: Egy gazdaságban - különböző okok miatt - 1O éve nem alkalmaztak talajlazítást. A talajtömörödés súlyosbodása miatt újólag szükségessé vált az eljárás elvégzése a gazdaság összterületének 75%-án. A gazdaság 4 lazítójából 3 korábbi (10 évvel ezelőtti), l pedig új eszköz. Az előzetes ellenőrzés a folyamat minőségképességéről tájékoztat.

8.7. táblázat Az ellenőrző kérdések értékelési rendje Pontszám 10 8 6 4

Ertékelés* A követelmények teljes egészében teljesülnek A követelmények alapjában teljesülnek, csekély eltérések vannak A követelmények túlnyomórészt teljesülnek, eltérések vannak A követelmények nem kielégítően teljesülnek A követelmények nem teliesülnek

*A folyamat összértékelése %-ban: 90-l 00%: teljes teljesülés; 80-90%: túlnyomóan teljesiU; 60-80%: részleges teljesülés; 60% alatt: nem teljesül.

257

8.8. táblázat Ellenőrzési lista a talajlazítás, mint folyamat képességének meghatározására Talajlazítás Sorszá m

Ertékelés Dátum: pontszáma Felelős: 10/8/6/4/0 Referencia

Audit kérdések

Ininőség

Megjegyzés

Ismerik-e a technológiát? Rendben 10 XY Rendelkezésre áll-e lazítóeszközök leírása, Rendben 10 XY gép könyve? Ismert-e a talajlazítók teljesítménye? 3. Rendben 10 XY Rendelkezésre állnak-e a lazítók rendszeres 4. Részben 4 XY felülvizsgálati és karban tartási tervei, és a végrehajtások dokumentumai? A gépekkel dolgozók ismerik-e az erőgépek 5. Csekély eltérés 8 XY teljesítményadatait? Az erő-és munkagépek használatbavétele 6. Csekély eltérés 8 XY előtt vannak-e műszaki ellenőrzések, és ezek eredményét dokumentálják-e? Van-e rendszeres eligazító oktatás a folyamat 7. Nemmindig 8 XY megkezdése előtt és ezek dokumentáltak-e? dokumentált Van-e gépnapló, és vezetik-e? 8. Nincs XY o Vannak-e feljegyzések a gépnaplóban a 9. Nem kielégitő XY 4 zavarokról és a meghibásodásokról? 10. Javítás után végeznek-e felülvizsgálatot, Eltérések 6 XY dokumentálják-e, értesül-e minden érdekelt vannak ezekről az adatokról? ll. Vannak-e dokumentált szabályzások nem Rendben 10 XY tervezett váratlan eseményekre? Van-e előírás arra, hogy a munka 12. Rendben 10 XY befejezésével mílyen műveleteket (tisztítás, karbantartás, átállítás) kell végezni, és dokumentálni? Nem kielégitő 13. Vannak-e folyamat-ellenőrzési tervek, és 4 XY azok szabályozzák-e az ellenőrizendöket (mélység, átlazítás, rögösség)? Eltérések 14. Rendelkezésre állnak-e az ellenőrzéshez 6 XY szükséges eszközök? Megfelelő-e ezek vannak felügyelete, kalibrálása és megbízhatósága? Nem kielégítö 15. A hibajavító eljárások szabályozottak-e? 4 XY Részben 16. Vannak-e oktatási tervek? XY 6 Részben 17. Rendszeres-e a folyamatban résztvevők 6 XY oktatása, kik~zése és továbbképzése? Lehetséges: 170 pont; Osszes pont: 114; A teljesülés foka 67.10% (részleges). l.

Talajművelés és vetés előtt ellenőrző próbákat célszerű végezni. A próbákat az előírások szerint, az előírt értékek figyelembevételével kell végezni, és a folyamatok eredményét mérésekkel ellenőrizni. Arra kell törekedni, hogy a mérések véletlenszerűek legyenek, jellemezzék a sokaságot, vagyis minél több mérési adat álljon rendelkezésre a folyamat minőség képességének elbírálásához.

258

Mérések és értékelés: • A mért adatokat feljegyezzük és kiértékeljük. Statisztikai értékeléssel több infonnációhoz jutunk a tekintetben, hogy a mért adatok megfelelnek-e az előírásoknak. Az értékelés legegyszerűbb módja az, ha az adatokat méretosztályokba rendezzük és grafikusan gyakoriság-diagrammal ábrázoljuk • A statisztikai kiértékelés a mérési adatokat hisztogramban ábrázolva legtöbbször a Gauss-féle nonnális eloszlás görbéjét mutatja. A nonnális eloszlás jellemzi az ún. nonnális folyamatokat, amelyeknél végtelen sok befolyásoló jellemző azonos valószínűséggel hat és ábrázolva a Gauss-féle görbét eredményezi ( 8.12. ábra). Matematikai törvényszerűség, hogy a mérési adatok matematikai számértékei a nonnális eloszlás esetén a görbe inflexiós pontjában egy szórásegységet jelentenek. Mint a 8.12. ábrán látható, egy mérési adatsor 6 (2x3) szórás-távolsággal lefedi az adatok több, mint 99 %-át. Míg 4 szórásegység (2x2) az adatok 95 %-át fedi le. Véleményünk szerint a 4 szórásegység alkalmazása a talajművelés értékeléséhez jól megfelel.

8.12. ábra A Gauss-féle nonnális eloszlás sémája

r--------

~9.9~

A minőségképesség meghatározása nem más, mint a mérési adatok adta Gauss-görbe eloszlást megvizsgálva eldönteni, hogy az előírt értékek alsó és felső határa 6x (vagy mezőgazdasági folyamatnál 4x) szórásszélességbe belefoglalható- e, vagy sem. Feltétel, hogy a mérési adatok számtani középértéke a tűrésmező közepén helyezkedik el. A hisztogram és a hozzá burkoló görbeként meghatározott eloszlásképből rátekintéssel megállapítható, hogy mennyiben követi a nonnális eloszlás jellegzetes függvényképét A nonnális eloszlás az ún. minőségképes eloszlás típusa. A minőségképességi számot (ep) úgy kapjuk, hogy a tűrésmező értékét elosztjuk a mérési adatok szórásának 6x (4x) értékével. Ha ez lnél kisebb, akkor a folyamat nem minőségképes. 259

A talajművelés gyakorlatában a tervezettnél mélyebb lazítás agronómiai szempontból elfogadható minőséget adhat. Ugyanakkor. a folyamat különböző okok miatt - gyakran nem minőségképes. A

következő

adatsorok mély-és középmélylazítási folyamatok vizsgálatát szemléltetik (8.9. táblázat). Az előírás a művelési mélység betartása. A számítások alapján mindkét lazítási folyamat megközelítőleg minőségképes. Középmélylazításnál a mért adatok 90 o/o-a, mélylazításnál a mért adatok 85 %-a esik az előírt mélységtartományba. Agronómiai megítélésből a középmélylazítás teljesen megfelel az elvárásoknak, mivel a tervezettől a kedvező irányban (kissé mélyebb, mint a tervezett) van eltérés. Ugyanez nem mondható el a mélylazításról, amelynél az eltérés, a tervezettnél sekélyebb mélységet jelent. minőségképességének

8.9. táblázat Talajlazítási folyamatok

ellenőrzése

Középmélylazítás vályogtalajon (Nagygombos, 1995.08.23. ), mélylazítás agyagos vályogtalajon (Jászladány, 1984. 08. 05.) Középmélylazítás Sorszám l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10.

Mélység (cm) 48.0 48.0 46.0 47.5 49.6 48.5 50.5 51.0 47.5 48.5

Mélylazítás

Sorszám

Mélység

ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

(cm) 47.0 46.5 42.5 43.5 40.4 47.5 48.0 46.0 45.5 48.0

20 mérés átlaga (cm) Mínimum·maximum (erit) Tervezett mélység (cm) Szórásérték(cr) cm Minőségképesség(ep) 6x szórásértékkel. Minőségképesség (ep) 4x szórásértékkel.

Sorszám l. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

47.0

Mélység

Sorszám

(cm) 57.2 56.5 58.0 57.0 56.5 50.7 49.3 48.5 50.5 49.5

ll. 12. l3.

14. 15. 16. 17. 18. 19.

20.

.40.4--

20mérés átlaga (cm) Minimum-nlá:xim.um (cm)

51.0 45±5 2.56 0.651

Tervezett mélység (cm) Szórásérték(cr cm Minőségképesség (ep) 6x

Mélység (cm) 50.8 55.0 54.7 57.2 55.0 53.5 53.6 51.5 56.5 50.5

53.6 48.5• 58.0 55±5 3.179 0.524

szár<lsértékkel. Minőségképesség

0.976

(cp) 4x szórásértékkel.

Kedvezőtlenebb ellenőrzések során. minőségképes,

valamint

0.786

eredményeket kaptunk több talajon végzett lazítás A folyamat a 8.10. táblázat adatai alapján nem az előírt tűrésmező nem teljesül. 260

Fontos teendő annak a vizsgálata, hogy miért maradt el a lazítási folyamat minőségképessége mindhárom talajféleségen az előírt szint alatt. 8.1 O. táblázat A mélylazítás tervezett és tényleges mélysége különböző talajokon (1980-1989) (Birkás 1996)

Mérések száma: 10/1 ha

Mélylazítás terv:

55±5cm Mélység kategória (cm) 30-35 35-40 40-45 45-50

S0-55 55-60. 60-65 Összesen

Az elöírásn~.megfelelö

mélvsél.l Agronómiai szempontból

A tényleges mélvségek megoszlása adott talajon homokos vályog vályog agyag 0 o;o /o ha ha o/o ha 20 6.67 25 35 5.21 6.86 30 10.00 40 65 8.33 12.75 40 90 13.33 50 10.41 17.65 IlO 36.67 210 180 43.75 35.29 55 18.33 90 80 18.7S 15.69 25 8.33 45 9.38 45 8.82 20 20 15 6.67 4.17 2.94 300 480 100 100 510 100 8() 125 26.66 . 135 28.13 ·24;51 .. l . 100 155 33.33 140 32.30 2'7.45

kedvező

Vtzsgálati körzetek:

Gödöllő, Győr,

A lazítási folyamat

Hatvan, Jászság, Martfií, Szolnok.

minőségképessége

elmaradásának főbb okai:

A mélységcsökkenés okai Mélylazítás Középmélylazítás L Alkalmatlan vonóerő * ** * 2. A mélységnél szélesebb lazítókés-osztás ** ** 3. Kiszárított feltalaj (bántatlan tarló) *** * ** 4. Talajnedvesség tartalom (túl nedves) ** * 5. Alkalmatlan munkagép * 6. Lazítás felszántott talajon ** Jelzés: *** kifejezetten jellemző; **jellemző;* esetenként jellemző;- nem jellemző.

A lazítási folyamatok összegezve a következők:

minőségképesség

vizsgálatainak

kiegészítő

eredményei

• Az 50 cm-nél mélyebb lazítás vontatási teljesítményigényét a vizsgálatok idején meglévő erőgépek többségével

nem lehetett teljesíteni. • A mélységnél l 0-40 cm-rel szélesebb lazítókés-osztás csökkentette a lazítás vontatási teljesítményigényét, de rontotta a lazítás hatékonyságát. • A lazítás hatékonyságának növelése, valamint a tervezett mélység elérése érdekében nem használták ki az agronómiai lehetőségeket (hántott, beéredett tarJón biztosabban elérhető a tervezett lazítási mélység). • Túl nedves - lazításra alkalmatlan - talajon nem várható kellő lazítóhatás. • A mélylazítók egy része - a nagy vontatási teljesítményigény és a konstrukció rniatt - alkalmatlan az adott feladatra. • Előzetesen felszántott, és így egyenetienoé vált talajon az erőgép vonóerejének csökkenése rniatt nem érhető el a tervezett munkamélység. 261

A minőségképesség javítása érdekében a legfontosabb hibaokokat (a mély- és a középmélylazítás esetében az erőgép elégtelen vontatási teljesítménye, valamint a kiszáritott, hántatlan tarlóállapot) kell megszüntetni és megelőzni. Ezt követően nagyobb teljesítményű erőgéppel, és hántott tarlőn újabb lazítási próbával választ kaphatunk arra, hogy a művelési mélység az előírt tűrésmezőn belülre kerül-e, továbbá, hogy csökkenthető-e művelési mélység szórása. A

minőségképesség

vizsgálatok annak eldöntését segítik, hogy adott folyamat (szántás, lazítás, tárcsázás, kultivátoros művelés stb.), adott talajállapot (túl száraz, száraz, nyirkos, nedves, túl nedves, túlzottan tömörödött, tömörödött, alig tömörödött, stb.) esetén mennyiben alkalmas az előírtak teljesítésére. A minőségképesség vizsgálatokkal megállapítható, hogy adott talajálla pot esetén mely folyamat a legalkalmasabb az előírtak teljesítésére. A vizsgálatok alapján a folyamatok rangsorolhatók, és ezek az eredmények a későbbi döntések előkészítésében is figyelembe vehetők. művelési

8.3. 6. Hibaele mzés .. Hibajavftó eljdrások A hiba a folyamat minőségképességét rontó tényező, vagy tényezők sokasága, továbbá a tervezet t követelmény nem teljesülése. Minden észlelt hiba esetén meg kell határozni annak okait és terjedelmét. A hibákat ki kell javítani, és a javítás költséggel jár. A hibajavítás követelményei a következők: - a hiba teljes terjedelmére vonatkozzon, -gyors, - hatékony legyen, és - a hibajavítás ne kerüljön többe, mint a híbaköltség. A hibaok keresés módszereire a minőségbiztosításban hét hagyományos stratégia, vizsgálati lista, hisztogram, Pareto-diagram, ok-hatásdiagram, szabályozási diagram. szabáZvozási kártyák) és hét újabb (affinitásdiagram, reláció-diagram, hibafa-diagram, folyamat-döntés diagram, nyí/diagram, mátrix-diagram, mátrix-analízis) módszert ajánlanak. Az alkalmazásra leginkább ajánlott módszerekhez példákat közlünk. (adatgyűjtés

A hét hagyományos módszer vázlatosan a következő:

ll Adatgyűjtés stratégia A hibaelemzési módszer folyamata: A hibaokok feltárásához mérési adatokat kell

gyűjteni

262

Az adatgyűjtéshez intelligens szúrópróba tervet kell készíteni, amelyhez szükséges - a hibamegjelenési formák meghatározása és elkülönítése, - a mérőeszköz kiválasztása és pontosságának meghatározása, - szúrópróba-terv a lehetséges kategóriák alapján, - az eredmények korrekt kiértékelése.

2/ Vizsgálati lista Arra szolgál, hogy - megjelenítse az egyedi hibaképek fellépésének gyakoriságát, megjelenítse az egyedi hibaképek fellépésének gyakoriságát meghatározott intervallumokban, - szemlélteti a hibákat hibakategóriánként, de - nem ad infonnációt az időbeli vonatkozásokra. Példa: Egy gazdaságban a művelési és vetési munkák.at azonos erő- és munkagépekből álló gépcsoportok végzik. Ellenőrzéskor művelési mélység és vetési hiányosságokat fednek fel.

A vizsgálat azt mutatta, hogy legtöbb hiba a 2. gépcsoportnál hogy a leggyakoribb hiba az egyenetlen művelési mélység. A vizsgálat: Hibakép l. 2. 3. 4.

Egyenetlen művelési mélység Rejtett vakbarázdák Nyílt vakbarázdák a forgókan Vetési és kelési hibák Gyakoriság (%)

l. 2

o o l 3

Gépcsoport 2. 33 30 ll 17 91

fedhető

fel, továbbá,

Gyakoriság 3. 4 l

o l 6

(%) 39 31 ll 19 100

Intézkedések az értékelés eredménye alapján szükségesek a művelési mélység egyenletességének, valamint a 2. gépcsoport munkaminőségének javítása érdekében.

3/ Hisztogram A hisztogram valamely folyamat mért értékeinek eloszlását és gyakoriságát jeleníti meg vízuálisan. Segítségével választ kapunk arra, hogy - egy folyamat normális eloszlású mérési eredményeket ad-e, vagy sem, - a mért értékek a tűrésmezőt illetően hogyan helyezkednek el. A hisztogram készítéséhez elegendő számú (legalább 7, de inkább 50) mérési érték szükséges. A mérési tartományokat intervallumokra kell osztani, lehetőleg O-ra, vagy 5-re végződjenek.

41 A Pareto-diagram Tennészetesnek véljük, hogy minden hibát azonnal és egyidejűleg meg kell szüntetnünk. A valóságban azonban a hibákat nagyságuk, ill. költség263

vonzatuk szerint kell értékelni, és először a legnagyobb és a legtöbb költséget okozó hibák elhárítására kell törekedni. Par~to -diagrammal a hibaelháritás sorrendjére mutatunk be példát (8.13. ábra). Pareto elvének az a lényege, hogy a hibaokok 20%-a okozza a minőségi károk és költsé gek 80%át, ezért elsősorban a jelentős hibaokokat kell megszüntetni. 8.13. ábra Hibasorrend Pareto-diagrammal, talajművelési példáv al Hibák

Hibakár költség egysége

1. Az őszi búza hiányos kelése 8 2. Vízállások a táblán _]_ 3. Erőteljes gyomkelés 6 4. Egyenetlen talajfelszín 5 5. Pocokkártétel 4 6. Futrinkakártétel 3

L hiba

2. hiba

3. hiba

l 4. hiba

5. hiba

l 6. hiba

A példában felsorolt hibák közüllegnagyobb költségvonzata a hiányos kelésnek van. A hibát adott esetben - és jelentős költséggel - újraműv eléssel és vetéssei lehet kiküszöbölni, eközben megszüntethetők a talajfelszín egyene tlenségei, a gyomosodás, valamint a kártevők is gyérithetők.A vizállások oka egyrészt az egyenetlen talajfelszín amely az újraműveléskor megszüntethető -, másrészt a mélyeb b talajrétegek kedvezőtlen állapota, amely azonban csak a következő idényben javítható.

51 Ok-hatás-diagram Összeállítása: Brainstorming (a gondolatok kontroll nélkül i szabad áramlása, amely a problémák nyomonkövetésére és a megol dási módok kicserélésére gyors, csoportos módszer), vagy team-m unka úiján összegyűjtjük az egy folyamatra várható hatáso kat, és minden lehetséges hatást, okot egy diagram formában ábrázolunk Az ok-hatás elemzé s fázisai: - szakember team-ülés összehívása, és brainstorming elemzé s, amely közben - összegyűjtik a lehetséges hibaokokat, - a lehetséges hibaokokat több (általában 5-6) fő ok alá rendezik, - az időközben felmerülő újabb hibaokokat a következő ülésen sorolják a fő hibaokok alá, és elemzik. Az elemzés a már ismert lshikawa módszerrel

ábrázolható~

61 Szabályozási diagram Amennyiben valamely hibaok hatása tisztázatlan, úgy a befolyása kísérletekkel határozható meg. Ez voltaképpen egy X- Y diagram, az abszcisszán az ok, az ordinátán a hatás jellemzői ábrázolandók (8.14 ábra). 264

8.14. ábra Szabályozási diagram talajművelési példával y

Pozitív korreláció (tömör talaj és a rögösödés)

Nem egyértelmű pozitív korreláció

XXX XX

(nedvességtartalom és

xxxxx XXX

XX rögösödés) '------ ----=- -'

YQ x xx

Negatív korreláció

(az elmunkálandó rögök és a porfrakció aránya

Nincs korreláció (tarlómaradványok és

xx xx

XXX XXX

rögösödés) xxxx

x x xxxxx

7/ Szabályozó kártyá k Időbeli sorrend alapján jellemzőit időbeli diagramon

használatos).

veszünk a folyamat során mintákat, és ezek statisztikai ábrázoljuk (inkább ipari folyamatok hibaok-elemzésére

A hét új módsz er - Nayatani szerint hét problémamegoldási módszer vázlato san: ll Affini tás-dia gram

Az affinitás-diagram segítségével a rendezetlen, egyedi gondolatok sorrendbe szedhetők, és összetartozásuk felfedhető.

Az elemzés folyamata: -szakem ber-team összehívása és moderá tor kijelölése, - a moderá tor felhja a kérdéses hibát a táblára, - a résztvevők a hibával kapcsolatos gondolataikat feljegyzik egy-egy kártyára. A moderá tor a kártyákat összegyűjti, és azokat, amelyek nem adnak új információt, megsemmisíti. - a maradék, használható gondolatokat tartalmazó kártyák at téma szerint összetartozóan táblára tűzi. Példa: 'Lépcsősen'

kelt ki a cukorrépa, holott a folyamatait az előírások szerint végezték el.

művelési

rendszerének és a vetésének

A team-ülés résztvevőinek gondolatai négy témakör köré voltak csoport osíthatá k

2. elmunkálási hiba

3. készítési hiba

Az első két csoport rossz vélekedés eredménye, ellenőrizték, és az eredményeket dokumentálták. A

4. vetőgéphiba

mert a folyamatokat az elvégzés után 4. csoport hasonlóan rossz nyomon járt, mert a vetőgépet az idény előtt karbantartották, próbavetést végezte k, és a vetési idény végén történt átvizsgáláskor sem találtak géphibá t 265

A 3. csoporthoz tartozó gondolatokat tüzetesen megvitatták, és arra az eredményre jutottak, a gépcsoport táblára való kivonulásakor az egyenletes vetésmélységet biztosító tömörítőhenger fiiggesztésében keletkezett olyan hiba, amely munka közben zavart okozott. Az egyenetlen magágy-alap (vetési mélység) miatt a kelés kiegyenlítetlenné vált. Intézkedtek annak érdekében, hogy ez a hiba még egyszer ne forduljon elő.

2/ Reláció-diagram A reláció-diagram hálószerű szerkezetek képi megjelenítését célozza. Az elemzés folyamata team-ülés keretében: - A moderátor felhja a táblára: MIÉRT ... ...... ? - A résztvevők válaszu! egy-egy kártyára írják az ismert, vagy feltételezett okokat. - A válasz-kártyákat a kérdés köré csoportosítják, megvízsgálva, hogy az egyes kártyák tartalma kihatással van- e a másikra. Amennyiben ilyen eset fennáll, nyiVaklat rajzolnak a másik/többi kártya irányába.

8.15. ábra

Reláció-diagram talajművelési példával

A folyamatot nem ellenőrzik

Nincsenek +-----~

MIERT POROSODNAK ATALAJOK?

Nincs érdekeltség

Munkacsúcsok vannak orositanak

A nyilakat megszámolják, és ahonnan a legtöbb nyil kiindul, annak a problémának a megoldását veszik előre (8.15. ábra). Megállapítják, hogy a legtöbb nyíl a ,11incsenek technológiai változatok" kártyából indul, vagyis e probléma megoldása vezet eredményre.

3/ Hibafa-diagram Hibaelemzéskor a Fa-diagram arra szolgál, hogy az szükségesfeladatokat rendezetten a cél alá rendelje.

előírt

cél eléréséhez

A lehetséges megoldásokat pl. brainstorming során összegyűjtik, és ábrázolják. Minden megoldás esetén megvizsgálják, hogy melyikkellehet közvetlenül elérni a célt. Példa: Egy gazdaság a művelési folyamatait tökéletesítő tevékenységéhez számításba veszi az alkalmazottak javító kezdeményezéseit. Bizonyos idő után, a korábbiakhoz képest a kezdeményezések száma csökkent. Brainstorming során megvitatják, mit kell ahhoz tenni, hogy az alkalmazottak érdektelensége megszűnjön (8.16. ábra).

266

8.16. ábra Fa-diagram hibaelemzéshez (az érdektelenség megszüntetése és az érdekeltség újraélesztése céljával) Az üresjáratok kiszűrése

Az elbírálási idő csökkentése

A hibajavító kezdeményezések számának növelése Elismerés fokozása

Aktiv érdekeltség Javító javaslatokra késztelés Rendszeres ötletmegbeszélések, versenyek

Az érdektelenség megszüntetése érdekében egyrészt csökkentik a javaslatok elbírálási idejét, másrészt gondoskodnak arról, hogy a javaslattevőt az ügymenet valamennyi fázisáról és eredményeiről pontosan tájékoztassák. Megállapítják, hogy rendszeres ötletmegbeszélésekkel és meggyőzéssel aktív érdekeltség tartható fenn. Az érdekeltség növelése érdekében határoznak a javító kezdeményezések anyagi és erkölcsi elismerésének fokozásáróL

41 Folyamat-döntés diagram A folyamat-döntés diagram arra szolgál, hogy a tervezési fázisban a megelőző intézkedésekkel felismerhetők legyenek. A módszer tervezésből, végrehajtásból, értékelésből és az eredmény biztosításából áll.

problémák

A folyamat-döntés hibaelemzési módszer fázisai: -A szakember-team ülésen meghatározzák a teljesítendő célt. - A legfontosabb problémákat megvitatják - Minden megnevezett problémát a sürgősség, a fellépés valószínűsége, az elhárítási nehézségek és a problémához tartozó kockázatok mérlegelésével súlyoznak 267

- A már ismert hibák adatait a jelen gyakorlatból figyelembe veszik (milyen gyakoriság gallép fel, milyen költségekkel jár). - Kimunkálják a hibaelhárító intézkedéseket, rangsorolva, melyik a legsürgősebb, mi a fellépés valószínűsége, ill. melyiknél várható nagyobb kockázat. Példa: A gazdaságba n új, kombinált magágykészítő-vetőgépet vásároltak, amely, noha a gép a próbák on jó munkát végzett, néhány táblán mégsem váltotta be a hozzá.fiízött reményeket. Meg kellett vizsgálni a hibaokokat A folyamat-döntés diagram a hibák feltárását és jövőbeni megelözésé t segíti (8.17. ábra). A hibaelemzéskor S fontosnak vélt problémát jelöltek meg (8.17. ábra). Megállapíto tták a gyakoriságukat és a kockázatok valószínűségét, valamint megtették a szükséges intézkedése ket Az ötből egy esetben intézkedésre nem volt szükség, rilert a táblaegyenetlenséget nem a kérdéses gép munkája, vagy alkalmatlansága okozta. Ez a hiba már a géphasználat előtt is fennállt, a korábbi művelések következményeként. Az l., 2, 3., és 4. intézkedés e hiba megszüntetésére irányult. Az 5. intézkedés a váltvaforgató ekével dolgozók kiképzése.

8.17. ábra Folyamat-döntés diagram talajművelési példával 1. intézkedés: az alapművelés minőségénekjavítása

l. probléma: ,...- talajegyenetlenség és vetési hiba

r--

A megoldás az eredmény érdekében

sürgős

2. probléma: r-a kombinált müvelés és vetés alkalmatlansága

Munka3. probléma: folyamat: a táblán belüli kombinált egyenetlenségek magágykészít és t-- megszüntetése ún. r-és vetés nem művelési eljárással

'---

Teljesen valószínűtlen

Közepes valószínűség,

4. probléma: bakhátakés osztóbarázdák nagy l-száma a táblán belül 5. probléma: a váltvaforgató ekék igényes üzemeltetése

nagy

Intézkedés nem szükséges

3. intézkedés: az alapmüvelési módszerek felülvizsgálata (fóként az ágyekés szántás és minősége)

Gyakran fellép

megnevezhető

kockázat

268

kockázat

Fellép, de nincs t--

2. intézkedés: a táblán belüli talajegyenetlenség megszüntetése

---1

4. intézkedés: az ágyekés szántás helyett rónaszántás

5. intézkedés: a munkát végzők kiképzése

5/ Nyíldiagram

A módszer projekt tervezést szolgál. A projekt folyamata sorozatos és párhuzamos lépésekből áll, amelyeket az eredményesség érdekében tesznek. A nyíldiagram m elemzési fázisai: - Első lépés a cél pontos meghatározása. - A feladatokat és lépéseket a várható megvalósítási idővel kell megtervezni. - Meghatározandó a kritikus idő, amely a legrövidebb idő ahhoz, hogy minden résztevékenység elvégezhető legyen. Példa: Továbbképzést terveznek gazdálkodók számára talaj-és környezetvédő művelés témakörben. A feladatok sor-és időrendjét nyíldiagramon, a 8.18. ábrán mutatjuk be.

A nyíldiagram alapján megállapítható, hogy a rendezvény megszervezéséhez szükséges ún. kritikus napok száma 41. Az előzetes elemzés a program hibamentes lebonyolításához szükséges. 8.18. ábra Nyíldiagram projekt-példával

Kezdet

A képzés tarta!mának, helyszínének és a résztvevők körének kijelölése

Módszertani kimunkálás

10 ap Főpróba

Az előadók felkérése

A szükséges eszközök megrendelése

5 nap

A tananyag összeállítása lOnap

Nyomda, szállítás lOnap

(résztvők

és

előadók

nélkül)

l nap

5 na

képzés me artása

61 Mátrix-diag ram, ill. 7l Mátrix-ana lízis (e fejezetben, mivel a témakörhöz szarosan nem kapcsolódik, nem részletezzük). A hibaelemző módszerek és lépések összefoglalóan a 8.11. táblázatban találhatók.

269

8.11. táblázat A hibaelemzés és hibajavító eljárások lépéseinek vázlatos összefoglalása Fázisok l.A hiba meghatározása 2. Adatgyűjtés 3. Adatelemzés 4. 5. 6. 7.

Tevékenység A hiba, a hibaszázalék számszerű meghatározása A hibák különböző szempontok szerinti rögzítése A hibára vonatkozó adatok táblázatokban,.hisztogramokban stb. rögzítése a teljes megismerés érdekében Ok-okozati elemzés A hibaok feltárás és hatásainak rögzítése Megoldás tervezése és bevezetése Döntés a kidolgozott javaslatok bevezetéséről Az eredmények értékelése A javaslatok kisérleti bevezetése után a tényleges hatások ellenőrzö mérése Előírás (dokumentálás), kötelezés A bizonyítottan jó javaslatok technológiában való rögzítése és bevezetése az összes alkalmas helyen

8.3. 7. Eredményértékelés -A

minőség

költségeinek elemzése

A munkafolyamatok befejezésekor értékelni kell az elért eredményt.

Értékelendő, hogy a művelési rendszer/ek, a technológialk elvégzésével

teljesültek-e a betervezett előírások, és a végeredmény megfelel-e a tervezett Az értékelés azt is lehetövé teszi, hogy a következő idényben a hibaköltségeket és károkat jelentősen csökkenthessük. A 8.19. ábrán a hibamegelőző, a vizsgálati és a hibaköltségek összefiiggéseire mutatunk be példát. minőségnek.

A hibamegelőzési költségekhez sorolhatók azok a ráfordítások oktatás, továbbképzés, kockázatelemzés, stb., - amelyek a hiba elkerülése érdekében kerültek felhasználásra. A hibavizsgálati költségekhez az előírt vizsgálatok költségei, és a szükséges mérőeszközök beszerzési árai tartoznak. A hibakárok költségei a hibából eredő kiesések, hátrányok, javítási költségek, technológia módosítások ráfordításai, valamint közvetett kárként az elmaradt haszon értéke. A 8.19. ábrán a minőségbiztosítási rendszer bevezetése előtt a és vizsgálati költségek alacsonyak. A hibaköltségek nagy aránya a körültekintés, az elemzés, valamint a javító intézkedések hiányára utal. Ahhoz, hogy a hibaköltségek arányát csökkentsük, a hibák megelőzésére és az ehhez szükséges vizsgálatokra kell nagyobb gondot, és reális szinten költséget is fordítani. A példában a minőségbiztosítási rendszer bevezetése után azonos (20%) megelőzési ráfordítással lehetövé vált a hibakárok költségeinek 1/7-re való csökkentése. Megjegyzendő, hogy a vizsgálatok költsége a minőségbiztosítási rendszer működéséből következően idővel

hibamegelőzési-

csökkenthető.

270

8.19. ábra A tendenciái

hibamegelőzési,

a hibavizsgálati, és a hibaköltségek lehetséges

A költségek aránya a

minőségbiztosítási

rendszer bevezetése előtt (%)

rendszer bevezetése után(%)

Hibamegelőzési

költségek 70

2. Hibavizsgálati költségek 3. Hibakárok

költségei 1+2+3=a minőség költsé ei

o Hibamegelőzési intézkedések: oktatás, továbbképzés, team-tevékenység, kockázatelemzés, hibaelemzés, folyamatok minőségképességének vizsgálata, a művelési idény előtt a számításba vehető gépek gondos felülvizsgálata, a művelési feladatra alkalmasságának elbírálása és javítása. Közvetlenül a művelés előtt a talajátlapot objektív vizsgálata szükséges a gépek adott talajviszonyokra alkalmasságának eldöntéséhez. Ily módon kerülhetők el a talaj-előkészítés során a sorozatos törések és kiesések, és az ezzel járó magas hibajavítási költségek, továbbá a művelési feladat teljesítésének hiányosságai és a környezet károsítása.

8.3. 8. A tapasztalatok dokumentálása- Tökéletesitési intézkedések Dokumentálás Minden idény vegen - mivel a talajművelés idényjellegű -, helyzetelemzést, összegzést kell készíteni az eredmények, továbbá az ún. gyenge pontok, ill. a minőség költségeinek kimutatásával. Pl. ilyenkor célszerű a művelési rendszerek továbbfejlesztését is felvetni. Értékelendő, pl., hogy adott idényben a régebbi és az újabb gépekkel és technológiákkal mennyiben teljesültek az idény elején kijelölt tervek és előírások. Az értékeléseket rögzíteni és dokumentálni szükséges. A művelési tapasztalatok dokumentált rögzítése kiterjed: - a kömye~etvédelemmel kapcsolatos előírások teljesítésére, 271

- a növénytennesztés eredményességének objektív elbírálására, - az alkalmazott művelési rendszer/ekkel kapcsolatos tapasztalatokra, - a művelési rendszerben alkalmazott eljárásokra, és az adott körülmények között aminőség alapján kialakult sorrendjük értékelésére, - a kockázatelemzés eredményeire, - a hibamegelőző és hibajavító eljárásokkal kapcsolatos eredményekre és költségekre, - az idényben tapasztalt esetleges új hibákra, azok okaira és következményeire. - a minőség költségeinek alakulására. - a dolgozók, alkalmazottak hibajavítási javaslatait rendszeresen, ilyen céllal meghirdetett fórumokon, vagy összeállítások fonnájában célszerű összegyűjteni. A hibajavító és jobbító javaslatok a szervezet folyamatos tökéletesítéséhez tartoznak. Ennek rendjét, az értékelés és az anyagi motiváltság folyamatait ki kell dolgozni, és megismertetni a dolgozókkal és az alkalmazottakkaL A művelési idény befejeztével, vagy a növények betakarítása után a minőségtörténelmi dokumentumok értelemszerűen bővítendők.

Tökéletesítés A folyamatos továbbfejlesztés és tökéletesítés az új minőségbiztosítási rendszerekben követelményként jelenik meg. A folyamatos tökéletesítés a szervezet állandó célja. Azokra a tevékenységekre vonatkozik, amelyek célja a tennékek és szolgáltatások jellemzőinek a tökéletesítése, és/vagy az előállításukhoz használt folyamatok hatásosságának és hatékonyságának növelése. Hatásosság: a tervezett tevékenységek megvalósításának és a tervezett eredmények elérésének a mértéke. Hatékonyság: az elért eredmények és a felhasznált erőforrások viszonya.

A szervezet (gyártó, szolgáltató) a tökéletesítés érdekében:

• méri a vevő és a megrendelő megelégedettségét, • belső auditokat (ellenőrzés/vizsgálat) tart annak megállapítására, hogy a minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a nemzetközi szabvány követelményeinek, továbbá bevezetése és fenntartása hatásos-e, • méri a folyamatokat, megfelelnek-e a vevő/megrendelő igényeinek, • méri és felügyeli a termékekiszolgáltatások minőségét, megfelelneke a vevő/megrendelő igényeinek, • hibamegelőző- és hibajavító intézkedéseket hoz, • folyamatosan elemzi a minőséggel kapcsolatos tennelési/szolgáltatási adatokat, 272

• önértékelést végez, amely azt a célt szolgálja, hogy a szervezet önmaga nézzen szembe saját erősségeivel és gyengeségeiveL Az önértékelés alapján határozhatók meg a továbbfejlesztés területei. • tökéletesítési intézkedéseket hoz, megtervezi és irányítja azokat a folyamatokat, amelyek a minőségbiztosítási rendszer folyamatos jobbítását, ezáltal a tennelés/szolgáltatás minőségének javulását eredményezi. A

talajművelésben

a szolgáltató szervezet célja kettős: egyrészt a megelégedettségének elérése és fenntartása , másrészt a környezetvédelmi feladatok megvalósítása.

megrendelő

Mindkét célt szervezet:

lehető

gazdaságosan kell teljesítenie. Ennek érdekében a

- méri és értékeli a talajmüvelési folyamatok következő folyamatokra gyakorolt hatásait és a vevők, megrendelők elégedettségét. Pl. a növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok vezetőitől, vagy bérvállalkozóként saját megrendelőjétől, az idény végén szakszerűen összeállított kérdéslista alapján objektív, számszerű értékelést kér; A modem minöségbiztosítási felfogás a vevői elégedettség számszerű értékét (Ft-ban, $ban stb.) a vállalat, vagy vállalkozás tőkéjeként veszi figyelembe. '

- az értékelések alapján tökéletesítési intézkedéseket hoz a talajművelési folyamatokra, azokat kimunkálja, bevezeti, és ellenőrzi; - müködő minőségbiztosítási rendszer/ek esetén a folyamatok rendszeres felülvizsgálatával, az ún. belső auditok eredményeire támaszkodva állapítja meg a hiányosságokat, és javító intézkedéseket hoz; - a folyamatok minőségképességét objektíven, számszerűen értékeli azzal a céllal, hogy az elérje, vagy megközelítse a l OOo/o-os értéket; - a folyamatok minőségképességének - Cp - rendszeres és tervezett növelését a l OOo/o-os értékhez közelíti; - a hibajavító intézkedések meghatározása céljával végzett minőség kockázatelemzések - pl. FMEA - ún. határkockázat szorzat értékét folyamatosan és tervszerűen csökkenti; - biztosítja a hibajavító intézkedések hatékonyságának felügyeletét annak érdekében is, hogy a hibajavító intézkedések elvégzésének határideje folyamatosan csökkenjen; - az idény végén objektív önértékelést végez, amelynek eredményét megismerteti a dolgozókkal, nem elhallgatva a vállalat gyengeségeit sem. A jobbítás ugyanis csak a dolgozók, alkalmazottak támogatásával együtt lehetséges.

273

A tökéletesítési folyamatok alapja az ún. STCA (Standardisieren- TunCheck-Akti on) ciklus (8.20. ábra), amely a folyamatos tökéletesítés eredményeként PTCA (Planen-Tun-Check-Aktion) ciklussá (8.21.,8.22. ábra) kell alakuljon. 8.20. ábra Az STCA ciklus sémája (Qualitiitsmanagement 1995 nyomán) r

Szabványosítás a folyamat definiálása

_@)

Végrehajtás a folyamat jóváhagyása (A)

Tevékenység a folyamat végzése (T)

Felülvizsgálat a folyamat ellenőrzése {C)

8 .21. ábra Az PTCA ciklus sémája (Qualitatsmanagement 1995 nyomán) Tervezés a javítás kidolgozása (P

Felülvizsgálat A javítás ellenőrzése

8.22. ábra Az STCA -ciklus átalakulása PTCA-ciklussá (Qualitatsmanagement 1995 nyomán) Idő

Javítás

...

l T

A tökéletesítés, ba következetesen, törésmentesen, folyamatosan végzik, akkor permanens javulást, javítást jelent a talajművelési folyamatok és technológiák esetében is. Ezt a trendet mutatja a 8.22. ábra.

274

A folyamatos tökéletesítés ma már a szervezet működésében alapkövetelménynek tekinthető, mivel a tervek és a célok magasabb színvonalú teljesülését szolgálja. Példa: Az állattenyésztési ágazat talaj-előkészítést rendel meg lucerna telepítéshez, l SO haon. A technológiát korábban, amelynek a legkritikusabb fázisa a magágykészítés, az STCA-ciklus alapján kidolgozták, vagyis szabványosított technoJógiáról van szó. A folyamatot kipróbálták (T), felülvizsgálták (C), jóváhagyták (A), előírták és dokumentálták (S). A folyamatot - benne a külön menetes magágykészítést és vetést beváltnak tekintették, de költségcsökkentési céllal hozzá kezdtek a tökéletesítéséhez. Megtervezték az olcsóbb, tökéletesített folyamatot - amely egy mentes magágykészítést és vetést tartalmaz -(P), azt kipróbálták (T), ellenőrizték, felülvizsgálva a cél teljesülését (C). Jóváhagyás után a tökéletesített folyamat bevezetését rendelték el (A). A következő évben már ezt a technológiát tekintették STCA-alapnak, vagyis a további tökéletesítés alapjának.

8.23. ábra Példa talajművelési folyamat tökéletesítésére

Tervezés (P) egy menetes magágykészítésre és vetésre

Végrebajtás (A)

Tevékenység (T) a javilott technológi_a kipróbálása

l a javítás hevezetése Felülvizsgálat (C) a javított technológia

ellenőrzése

..... r

Szabványosítás (S) külön menetes magágykészítésre és vetésre

Végrebajtás (A) a technológia jóváhagyása

Tevékenység (T) a technológia vé~se Felülvizsgálat (C) a technológia ellenőrzése

275

8.4. Függelék SeRédtáblázatok a kockázati számok becsléséhez (8.2. fejezethez)

8.12. táblázat Segédlet a hiba bekövetkezési valószínűséghez rendelhető kockázati szám becsléséhez (Keijzers, P. Qualitatssicherung,I996 nyomán). Ertékelési kritérium a hiba bekövetkezéséhez

Nagy Bizonyos, hogy a hiba fel fog lépni, és terjedelme is

Hiba bekövetkezési valószínűség

Pontszám A

aránya >IllO

jelentős.

Nagy Teljesen biztos, hogy a hiba fel fog lépni, de valamivel kisebb tetjedelemben. Közepes A hiba a jelenlegi tapasztalatok alapján ismét fel fog lépni, és ismételten nehézséget okoz, de közepes terjedelemben. Közepes A hiba a jelenlegi tapasztalatok alapján várhatóan fel fog lépni, nehézséget okoz, de kisebb tetjedelmű lesz. Csekély A hiba közepes valószínűséggel felléphet, de nem nagy terjedelemben. Csekély A hiba közepes valószínűséggel felléphet, de valamivel kisebb terjedelemben. Csekély A hiba közepes valószínűséggel felléphet, de minimális terjedelemben. Nagyon csekély A korábbi tapasztalatok alapján a hiba bekövetkezése nem zárható ki, de valószínűsége csekély. Nagyon csekély A korábbi tapasztalatok alapján a hiba bekövetkezése nem zárható ki, de valószínűsége igen csekély. Valószínűtlen

A hiba fellépése

valószínűtlen.

276

:Sl/10 >1/20

:SI/20 >l/100

:Sl/100 >11200

:Sl/200 >1/1000

:Sl/1000 >1/2000

:Sl/2000 >1110.000

:SI/10.000 >1120.000

:Sl/20.000 >1/100.000

:Sl/100.000

8.13. táblázat Segédlet a hiba felismerésének valószínűsége kockázati szám becsléséhez (Keijzers, P. Qualitatssicherung,l996 nyomán) Ertékelési kritérium a hiba felismerésére

Felismerési aránya <90%

valószínűség

Teljesen valószínűtlen a hiba felismerése Nagyon csekély a hiba felismerésének valószinűsége

~90%

Pont-szám E 10 9

<98% Csekély a hiba felismerésének

Közepes a hiba felismerésének

valószínűsége

~98%

<99. 9%

8 7 6 5 4 3

~99.9%

<99.99% > 99.99%

<99. 7% ~99. 7%

valószínűsége

A hiba nagy valószínűséggel felismerhető Nagyon nagy valószínűséggel, teljesen biztos, hogy a rendszeren belül a hibát felismerik

8.14. táblázat Segédlet a hiba bekövetkezése esetén a végeredményre gyakorolt hatás kockázati száma becsléséhez (Keijzers, P. Qualitatssicherung, 1996 nyomán). Ertékelési kritériurn

Pontszám

Súlyos kihatású hiba A hiba hatása igen nagy, a következő tevékenység folytatása lehetetlen/bekövetkezésekor veszélyeztetetett az élet- és vagyonbiztonság Jelentős hiba kihatás A hiba jelentős veszteségeket okoz, a következő folyamat végrehajtását ljelentősen nehezíti Közepesen jelentős hiba kihatás A hiba bekövetkezése esetén jelentős emberi feszültségek keletkeznek, továbbá nehezíti a következő folyamat végrehajtását Jelentéktelen hiba kihatás A hiba bekövetkezése esetén a következő folyamatokat alig befolyásolja és jelentéktelen feszültségeket kelt Valószínűtlen a hiba kihatása Valószínűtlen, hogy a hiba a következő folyamatra befolyást gyakorol, ha a hiba bekövetkezik, észre sem vehető

277

9 8 7 6 5 4 3

2 l

8.5. Quality assurance improvement in soil tiliage - Summary In the 8th chapter the special methods of the quality assurance system are presented, which contribute to the planning and applying of soil tiliage processes and the prevention of the tiliage damages and to decrease the costs. Adaptation of the European quality culture and the environment conservation directives have been become a more important requirement during the EU accesswn process. The importance of soil and environment conservation and their maintenance will be required Ărnproving the quality assurance and spreading the view of quality management connected with soil and environment conservation policy in the EU. Education and training prograros are important in creating and maintaining an environmental quality improvement. Soil conservation and energy saving tiliage are the most important factors of the tillage systems in a sustainable agriculture. The quality assurance provicles for both factors an appropriate background, qualifying and controlling aspects and make possibilities surveying the probable risks, preventing tiliage damages, recognizing the faultsin time and decreasing the costs of the faults. Quality assurance is harmonised with the ambitions of sustainable management, which induce landowners and farmers using environment conservation methods preventing the tiliage damages, Ărnproving the unfavourable soil state and maintaming the soil cultural condition. The quality can be defined, as the planning equals the execution. The quality assurance corresponds to the planned and the documented actions in quality management system focus on satisfying the needs of customers, demonstrating that the organization performs the quality requirement. The process is a set of interrelated resources and regulated activities, which transforros inputs into outputs. Soil tiliage in the quality assurance respect can be considered as a process, and is to be evaluated by process-orientation. The quality assurance system, from the pianoing to the documentation, is divided into eight main stages. The theoretical and the practical steps of quality assurance in soil tiliage are as follows.

l. Preliminary determination of principles and strategy Detenn in ing plans and objectives: Hannonization of the soil conservation with the demands of the crop to be grown. Plans contain the arable site and soil factors and the environment conservation directives of EU, which are to be adapted to national, regional and local situations.

2. Technology variants pianoing Soil tiliage variants' planning regarding to the crop demand and different soil conditions. The quality-history documents of the site are to be used for planning. Plans 278

contain the possihle tiliage variants aceording to production technology and economical conditions.

3. Decisions in technology variants Decision in tiliage variants and selection of the most suitable to the given soil and economical conditions. Decisiens depend on the analysis of soil condition and the results of technology variants qualification. Appropriate tools should be used to realize the tiliage specíficatíons. Quality-risk assessment and analysis. Risk as a frequency occurrence of the fault. There are risk assessment methods such as team-activity, SM, and FMEA analysis to evaluate the possihle risks'impacts. The most important risk factors in soil tiliage are as follows: moísture content (very hígh or low), soil compactíon, stubble residues (mass, length, shattering), and suitability oftractors and tools.

4. Specification - Pianoing the quality Determination of the quality specifications in the soil tiliage processes. Pianoing of the quality control in tiliage processes. Basic data and measuring results are to be used in the planning of quality. Determining the eritical specifications regarding the actual demand of the crops (e.g. tiliage depth, seed-bed quality, stubble residues on the surface).

5. Determination of the quality control of the process Determination of the quality capability of the tiliage processes. An evaJuatíon of the quality capability of the tiliage process (e.g. ploughíng, loosening, disking) on given soil condition (e.g. dry, humid, wet, compacted, loosened) helps to determine which process fulfils the specifications. The tiliage processes can be controlled by measuring, and aceording to tests they can be ranked. Decisions for the quality improvement are needed.

6. Fault diagnosis and fault corrections Analysis of soil damages cansed by tiliage processes. Damage in soil tiliage is a factor vitiating the quality capability of the process. Damages have unfavourable impact on the next process quality, on the crop production efficiency and on the soil •condition. In the quality assurance system there are 7 traditional and 7 modern methods, which can be applied in soil tiliage for the fault analysis and corrections as weil. Preventive and corrective actions and fault corrections improve the process and are eritical to quality improvement.

7. Evaluation of the resolts and the quality costs Evaluation of direct and indirect resolts of the applied tiliage system. Evaluations are resulted in the decrease of tiliage damages and fault correction costs. Analysis of the quality costs is needed. The quality costs contain the prevention costs, fault diagnosis and fault damage costs.

8. Documentation, announcement, estimation of the customer's satisfaction, and perfedion steps Documentation and anncuncement of the tiliage experiences, contribute to the next planning. Results of soil tiliage impact on crop production and on the 279

environment protection are to be evaluated, documented and to announced. Estimation of the satisfaction of the customers is needed.

On the basis of estimation steps are continuously fuifilled to the tiliage perfection. The theory of the perfection is based on the SICAPICA (Standardization-Take-Check-Action; Planning-Take-Check-Action) cycles. Elements, processes, operations or systems of soil tiliage can continuously be perfected. The perfection in soil tiliage can be based on using tiliage tools adaptable soil conditions, applying new tiliage systems and adopting new tiliage trends (such as soil and environment conservation, till-plant, mulch-tillage or direct drilling). Táblázatok és á brák jegyzéke- List of tables and figures Táblázatok

Tables

8.1. Példa művelési technológiai változatok kidolgozásához 8.2. A tömörödés kialakulása, a művelés rögössége, és az energiaráfordítás növekedésének összefuggései 8.3. Döntés technológiai változatok között 8.4. A szántóföldi növények talajlazultság igénye a vetéskor és a tenyészidőben 8.5. Szántóföldi növények igénye a magágy talajának aprózottságával szemben 8.6. A felszíni tarlómaradvány borítottsággal szembeni követelmények 8.7. Az ellenőrző kérdések értékelési rendje 8.8. Ellenőrzési lista a talajlazítás, mint folyamat rninöségképességének meghatározásához 8.9. Talajlazítási folyamatok ellenőrzése. Középmélylazítás vályogtalajon, ill. mélylazítás agyagos vályogtalajon 8. I O. A mélylazítás tervezett és tényleges mélysége különböző talajokon 8.11. A hibaelemzés és a hibajavító eljárások lépéseinek vázlatos összefoglalása 8.12. Segédlet a hiba bekövetkezési valószínűséghez rendelhető kockázati szám becsléséhez 8.13. Segédlet a hiba felismerésének valószínűsége kockázati szám becsléséhez 8.14. Segédlet a hiba bekövetkezése esetén a végeredményre gyakorolt hatás kockázati száma becsléséhez

280

8.1. Preparatien model of soil tiliage technology variants (an example) 8.2. Impacts of soil compaction location on the cloddiness, and the increase in energy consumption of tiliage 8.3. Decision in technology variants 8.4. Deruand of crops for soillooseness at sowing time and in the vegetation period 8.5. Deruand ofarable crops for soil friabilíty in the seedbed 8.6. Demands of crop residues covering soil surface 8.7. An evaluation order of a checklist 8.8. A checklist for evaluation of quality capability in soilloosening process 8. 9. Control of soilloosening processes. Mid deep laosening on a loam, and deep leosening on a clay loam soil 8. l O. Planned and realised depth of deep laosening on different soils 8. ll. Phases of fault analysis and fault correction procedures 8.12. Supplement for risk assessment of fault occurrence probability 8.13. Supplement for risk assessment of fault identification probability 8.14. Supplement for risk assessment of fault occurrence impact on final result

Figures

Á brák

8.1. A process-oriented attitude and a process network 8.2. A soíl tiliage process network (an example) 8.3. Risk assessrnent with an lslúkawa8.3. Kockázatelernzési példa lslúkawa-féle diagrarn diagrammal 8.4. A talajművelés rninőségbiztosítási szern- 8.4. Scheme of the quality assurance irnprovement in soil tiliage léletü követelményrendszere 8.5. Long-term requirements in soil 8.5. A talajműveléssei szemben támasztott tiliage hosszabb időszakra szóló általános elvárások 8.6. Difficulties in soil tiliage planning 8.6. A rnüvelési terv megvalósitását akadályozó tényezők

8.1. A folyamatközpontú szemlélet és a folyamathálózat 8.2. Példa talajrnüvelési folyamathálózatra

8.7. A talaj nedvességtartalma, a rnűvelés várható rninösége és energiaigénye 8.8. A talajnedvességtartalorn, rnint kockázati

8. 7. lrnpacts of so il rnoisture content on predicted quality and energy requirement of tillage 8.8. Soil moisture as a risk factor

tényező

8.9. A talajtörnörödés, rnint kockázati tényező 8. 9. Soil compaction as a risk factor 8.10. Crop residues as risk factors 8.10. A tarlórnaradvány, rnint kockázati tényező

8.11. A müvelő- és erőgépekkel kapcsolatos kockázati tényezők 8.12. A Gauss-féle normális eloszlás sémája 8.13. Hibasorrend Pareto-diagramrnal, talajművetési példával 8.14. Szabályozási diagram talajrnűvelési példákkal 8.15. Reláció-diagram talajmüvelési példához 8.16. Fa-diagram lúbaelernzéshez talajrnűve lési példával 8.17. Folyarnat-döntés diagram talajrnűvelési példával 8.18. Nyíldiagram project példával 8.19. A lúbamegelőzési, a lúbavizsgálati és a lúbaköltségek lehetséges tendenciái 8.20. Az STCA-ciklus sémája 8.21. A PTCA-ciklus sémája 8.22. Az STCA-ciklus átalakulása PTCA ciklussá 8.23. Példa talajrnűvelési folyamat tökéletesítésére

281

8.11. Risk factors related to tiliage tools and tractors 8.12. A scheme ofGaussian norma! distribution 8.13. Fault order ofirnportance with Pareto-diagram in a soil tiliage exarnple 8.14. Control chartusein a soil tillage exarnple 8.15. A relation diagram use in an example of soil tiliage 8.16. Tree diagram use in a fault analysis of soil tiliage 8.17. Flowchart diagram use in soil tiliage 8. 18. Direction-sign diagram use for a project planning 8.19. Possihle trends incostsof prevention, analyses and costs of faults 8.20. Scheme ofSTCA cycle 8.21. Scheme orPTCA cycle 8.22. An STCA cycle transformaiion for PTCA cycle 8.23. Scheme ofperfection in a soil tiliage process

8.6. Irodalom Ascencio, P. 251. Az Európai Bizottság minőségpolitikája. Minöség i:s Megbízhatóság, 32. 6. 251-255. Balogh A. 2000. Az új ISO 9000-es és ISO 9004-es szabvány szemlélete. Minőség és Megbízhatóság, 34. 3. 124-135. Bánházi J.-Jóri J. I.- Soós P. 1984. Középmélylazító szerszámok összehasonlító vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest. Birkás M.-Vései L. 1985. A RÁBA-IH- 10-14-/5 tárcsás csoroszlyás, szárnyas középmélylazító alkalmazása. Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 32. 12. 457-462. Birkás M. 1987. A talajművelés minőségét befolyásoló agronómiai tényezők vizsgálata. Kandidátusi értekezés, Gödöllő. Birkás M. 1993. Talajművelés. In: Földműveléstan (Szerk. Nyíri L.), Mezögazda Kiadó, Budapest. 96-191. Birkás M. 1995. Energiatakarékos, talajvédő és kímélő talajművelés. GATE KTI, Egyetemi jegyzet, Gödöllő. Birkás M. 1996. A talajlazítás. Tanulmány. Gödöllő, kézirat. Birkás M. 1997, 1998, 1999. Ábrák, táblázatok, talajmüvelési előadásokhoz. Gödöllő, szerkesztett forma. Dányi I.- Varga L. !998. Gondolatok a nemzeti minöségpolitika és nemzeti minőségügyi program előkészitéséről. Minőség és Megbízhatóság, 32. 6. 260-267. Gaster, D. 1987. Autbauorganisation der Qualitatssicherung. DGQ-SAQ-ÖVQ-Schrift, Nr. 12-61. Benth Verlag GmbH, Berlin. Gergely I. 1998. Miért éppen ISO? Minőség és Megbízhatóság, 32. 5. 217-220. Jolánkai M.-Birkás M.-Szalai T. 1997. Soil tiliage influenced by the physical state of soil. Acta Agronornica Hungarica. 45. 2. 155-161. Jóri J. 1.- Soós S. 1990. Káros talajtömörödöttsé g megszüntetése változtatható fogásszélességű középmélylazitóval. Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 37. 156-164. Józsa B. 2000. Közös erőfeszítéssel az ISO 9001:2000-es bevezetéséről. Minöség és Megbízhatóság, 34. 3. 136-138. Molnár P. 2000. Az európai minöség jövőképe felé. Minőség és Megbízhatóság, 34. 3. 116-122. Varga L. 1998. A minőségügy fejlődése. Minőség és Megbízhatóság, l. rész. 32. 4. 151-156., II. rész. 32. 5. 211-216. Varga L. 1999. A TQM filozófiája és eszközei. I. rész. Minőség és Megbízhatóság, 33. 2. 61-66. A minőségügy nemzetközi szótára. EOQ MNB Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság. Budapest, !998. International Standard ISO 9004-4. Quality management and quality system elementsPart 4: GuideJiness for quality improvement. ISO 9000:2000 céiszám: Hírlevél, EOQ Nemzeti Bizottság, Budapest, 2000/2-április Kömyezetközpon tú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek (ISO 140001:1996), MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN ISO 14001, MSZT, Budapest, 1997. Minőségbiztosítás és irányítás az ISO 9000 alapján (Szerk. Róth A.), VERLAG DASHÖFER, Budapest, 1999. Qualitats management. Weka Fachverlag, Augsburg, 1994.

282

8.7. Szószedet- Vocabulary Magyar

English

Meghatározás - Definition

l. Olyan eljárás, amellyel egy erre felhatalmazot szerv hivatalosan elismeri, hogy egy szerv, vag személy alkalmas meghatározott feladatok elvég zésére. 2. alvállalkozó 2. subcontractor/ 2. A terméket, munkát a megrendelő rendelkezésé /beszállít ó subsupplier re bocsátó szervezet. 3. átlagos élettartam 3. mean usefullife 3. A meghibásodásig eltelt müködési idő. 4. átlagos javítási idő 4. mean repair time 4. A javítási idő várható értéke. 5. átvétel 5. acceptan ce 5. Az a következtetés, hogy a tétel, termék, vag szolgáltatás megfelel a követelményeknek. 6. Származtatás megfigyelt értékekbőL 6. becslés 6. estimation 7. safety 7. Állapot, amelyben a sérülés, vagy anyagi káro 7. biztonság sodás kockázatának szintje elfogadható. 8. Módszer egy csoport kreatív gondolkodásra 8. brainstorming 8. brainstorming (lefordíthatatlan, késztetésére valamely probléma okainak feltávoltaképpen 'ötletrásához és a lehető legjobb megoldás megtalááradat') lásához - A technique for tapping the creative thinking of a team to generate and clarify a list of ideas, problems or issues. Brainstonning is used to identify possihle solutions to problems and potenfial opportunities for quality improvement. 9. degradációs 9. degradation 9. Fokozatos és részleges meghibásodás. meghibásodás failure 10. Míndaz, ami egyedileg leírható és vízsgálhat1 l O. entity/item 10. egység/egyed (termék, folyamat, rendszer, és ezek komhíná ciója). ll. Valamely tevékenység elvégzésének előír ll. eljárás ll. procedore módja. 12. ellenőnés 12. inspection/cont- 12. Valamely egység/folyamat egy, vagy több jel lernzőjének mérése és összehasonlítása az elő ro l írásokkal. 13. előállító 13. certificate 13. Felhatalmazott szerv által aláírt dokumentum amely megerősíti, hogy valamely termék, vag compliance megfelelésének szolgáltatás szállítója a vonatkozó előírás köve tanúsítvány a telményeit kielégítette. 14. A követelményeket meghatározó dokumentum. 14. előírás 14. specification 15. A kötelezettség vállalása 15. felelősség 15. liability 16.0bjektív bizonyítékat szolgáltató dokumentUil 16. feljegyzés 16. record elvégzett tevékenységről, elért eredményről. 17. RangsoroJási mutató, azonos rendeltetésű, d 17. fokozat 17. grade különböző minőségi követelményeket teljesít egységek megkülönböztetéséről. l. akkreditálás

l. accreditation

283

Magyar 8. folyamat

Eng_lish 18. process

Me_ghatározás - Definition 18. Egymással kölcsönös kaJK:solatban lévő erő források és tevékenységek, amelyek az előírá sokat eredményekké alakítják át. - A set of

interrelated resources and activities which transforros inputs into outputs. 9. folyamatképesség, 19. process

alkalmasság O. folyamatos

tökéletesítés

capability 20. continuous improvement/ perfedion

l. gyakoriság

21. frequency

2. használhatóság

22. availability

3. hatékonyság

23. effectíveness

4. hiányosság

24. blemish

5. hiba

25. defect/fault 26. fault-correction time 7. hiba meghatározás 27. fault diagnosis

6. hibajavítási

idő

&. hibamód- és hatás- 28. fault modes and

elemzés

~. hitelesség

effects analysis (FMEA) 29. trueness

:o. igazoló ellenőrzés

30. verification

l. irányelv 2. jellemző

3 l. directive 32. characteristic

3. karbantartás/fenntartás

33. maintenance

4. kockázat (veszély)

34. risk (hazard)

5. kockázatbecslés

35. risk assessment

6. kockázatértékelés

36. risk evaluation

19. A folyamat belső változékonyságának statisztikai mérőszáma.

20. A folyamatok minőségképességének töretlen javítása, fejlesztése. 21. Adott típusú esemény bekövetkezésének egy előírt osztályba eső száma. 22. A termék/folyamat azon képessége, hogy adott időpontban előírt funkcióját betölti. 23. A termék/folyamat azon képessége, hogy adott szolgáltatási igényt kielégít. 24. Észrevehető minőséghiány, amely lényeges károsodást nem okozhat. 25. A tervezettől való eltérés a kivitelezés során. 26. A hiba kijavítására fordított idő. 27. A hiba felismerésére, helyének. okának azono-

sítására végzett tevékenység. 28. Megbízhatóság elemzés, amely minden fellépő hibamódra kiteljed, meghatározva, hogy az egyes hibamódok hogyan hatnak a termék, folyamat más részegységeire. 29. Megfigyelésből kapott átlagérték és egy elfogadott referenciaérték közelsége. 30. VIZsgálattal megerősítés és objektív bizonyíték az előírások teljesülésére. 31. Törekvések valamely cél megvalósullísára. 32. Adott sokaság egységeinek megkülönböztetését segítő tulajdonság. 33. Műszaki és adminisztratív tevékenységek és felügyelet, amelyek célja a termék előírt funkciójának teljesítésére alkalmas állapotban megtartása, ill. visszaállítása. 34. Nem kívánatos esemény előfordulási valószínűségének és az esemény következményének együttes hatása. 35. Valamely termékben, rendszerben rejlő kockázatok és azok jelentőségének megfelelő összesített elemzése. 36. Egy adott mennyiségi kockázat mérőszám jelentőségének értékelése.

284

Magyar 37. környezet

38. környezeti hatás

39. környezet központú irányítási rendszer

40. környezeti politika

41. környezeti tényező/k

English

Meghatározás - Definition

37. environment

37. A szervezet közvetlen környezete, amelybe működik, a levegő, a víz, a fóldterületek, természeti erőforrások, a növény- és állatvilá~ az emberek és kölcsönös kapcsolataik. Surroundings in which an organizatioJ operates, idoding air, water, land, natura resources, flora, fauna, humans, and thei interrelation. 38. environmental 38. A környezetben végbemenő minden változás impact káros, vagy hasznos - amely egészben, vag: részben a szervezet tevékenységéből, terméke iből, vagy szolgáltatásaiból származik. - An: change to the environment, whether adver se or beneficial, whoUy or partiaDy resoltini from an organization's activities, product: or services. 39. environmental 39. A teljes irányítási rendszer azon része, amel; management felöleli a környezeti politika kialakításához, be system vezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásáho; és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezést, felelősségeket, gyakorlatot, eljá rásokat, folyamatokat és erőforrásokat. - Tht part of the overall management system tha1 includes organization structure, plannin~ activities, responsibilities, practices, procedures, processes and resources for developing, implementing achieving, reviewin~ and maiutaining the environment policy. 40. environment 40. A szervezet nyilatkozata általános környeze1 policy irányítással kapcsolatos szándékairól és elveiről, amely keretet ad a környezettel kapcsolatm célok meghatározásához. - Statement by thE organization of its intentions and principl~ in relation to its overall environmemtal performance which provides a framework for action and for setting its environmental objectives. 41 . environmental 41. A szervezet tevékenységének, termékeinek aspects vagy szolgáltatásának olyan eleme, amely a környezettel kölcsönhatásba kerülhet. Elements of an organization's activities, products or services that can intract with the environment.

285

Magyar 2_ környezetszennyezés megelőzése

~3.

kritikus meghibásodás f4. megelőző eljárás, tevékenység

megelőzési

f5.

költségek f6.

megfelelőség

f7. meghibásodás hatása f8.

f9.

43. eritical failure 44. preventive action

45. prevention costs 46. conformity/ compliance 47. failure effect

minőség

48. quality

minőség-

49. quality assurance

biztosítás

;o_ minőségértékelés

Meghatározás - Definition

English 42. prevention of poliution

50. quality evaluation

42. Olyan folyamatok, módszocek, anyagok, vagy termékek használata, amelyek elkerülik, csökkentik, vagy szabályozott szinten tartják a környezetszennyezést. Ez magába foglalhatja az újrafeldolgozást, a kezelést, a folyamat módosításait szabályozó mechanizmusokat, az erőforrá sok hatékony kihasználását és helyettesítő anyagok használatát - U se of processes, practices, materials or products that avoid, reduce or control pollution, which may include recycling, treatment, process changes, control mechanisms, efficient use of resources and material substitution. 43. Személyi sérülést, jelentős anyagi kárt okozó meghibásodás. 44. Tevékenység a nemmegfelelőség, a hiba megelőzésére.- An action taken to eliminate the causes of a potential nonconformity, defect or other undesirabies sitnation in order to prevent occurrence. 45. A hibák, vagy hiányosságok kockázatának csökkentésére, vagy megelőzésére fordítandó költségek. 46. Az előírt követelmények teljesülése.

47. A termék meghibásodás és hibaállapot műsza ki, gazdasági és társadalmi következményeinek összessége. 48. Terrnékifolyamat azon jellemzői, amelyek befolyásolják azt a képességet, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. 49. A minőségügyi rendszeren belül alkalmazott, és szükség esetén igazolt minden tervezett és módszeres tevékenység, amely megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy az egység teljesíti a minőségi követelményeket. - Planned and documented actions in quality management system focusing attention on satisfying the needs of customers dernonstrating that the organization performs the quality requirements. 50. Annak rendszeres vizsgálata, hogy az egység rnilyen mértékben teljesíti az előírt követelményeket.

286

Magyar

English

51. minőségfejlesz tés

51. quality improvement

52. minőség irányítás

52. quality management

53. minőségképesség 54. minöségpolitika

53. quality capability 54.quality policy

55. minöségszabályozás 56. minöségügyi audit

55. quality control 56. quality audit

57. minöségügyi rendszer

57. quality system

58. minöség veszteség

58. quality losses

59. mintavételes vizsgálatok

59. sampling tests

60. szabványosítás 61 . szerződés

60. standardiza ti on 61. contract/treaty

62. szaigáitatás

62. service

63. tanúsítás

63. certification

64. teljes körű minöségirányítás

64. TQM-total quality management

Meghatározás - Definition

51. A tevékenységek és a folyamatok hatásossá gának és hatékonyságának növelése továbl haszon elérése érdekében. - Actions take1 throughout the organization to increas the effectíveness and efticiency of activiti es and processes to provide added benefit to both organization and its customers. 52. A minöségpolitikát, a minöségi feladatkörőke meghatározó tevékenység a minőségügyi terve zés, a minöségszabályozás, a minőségbiztosítás a minöségfejlesztés és a minőségügyi rendsze segítségéveL - Actions determining the qua lity policy and quality tasks by the way o quality planning, control assurance, imp rovement and system. 53. Az előírások teljesülésének mérőszáma 1 folyamatoknáL 54. A minőségre vonatkozó általános szándék é irányvonal. 55. Aminőségi követelmények teljesítését szolgál< módszerek és tevékenységek. 56. Rendszeres és fuggetlen vizsgálat a minőség gel kapcsolatos tevékenységek és a vonatkoz( eredmények elbírálására. 57. A minőségirányítás megvalósításához szüksé· ges szervezet, eljárások, folyamatok és erő források. 58. Elmaradás a folyamatban, vagy tevékenység· ben rejlő minöségtől - Losses cansed by no1 realizing the potenfial of resources in pro· cesses and activities. 59. Véletlenszerűen kiválasztott egyedek, jellem· zök mérése a sokaság objektív értékelés~ céljával. 60. Termék, anyag, folyamat előírt szintjének dokumentált rögzítése. 61. A szállító (munkavégző) és a vevő (megrendelő) által elfogadott és valamely módon továbbított követelmény. 62. A szállító (munkavégző) vevő (megrendelő) részére nyújtott eredmény. 63. Eljárás, amellyel egy fuggetlen fél írásban igazolja, hogy a termék, a szolgáltatás, vagy a folyamat megfelel az előírt követelményeknek. 64. A szervezet összes tagja részvételével megvalósított minöségirányítási koncepció a hosszú távon elérendő siker érdekében.

287

Englis h 65. factor

Magyar iS. tényező

í6. tökéletesítés

i7. í8.

tűrés

tűréstartomány /tűrésmező

í9. valószínűség

ro.

vevői

elégedettség

66. perfection 67. tolerance 68. tolerance range/ zone 69. probability

70.customer' satisfaction 71. testing

71. vizsgálat

Aminőségfejlesztés

Meghatározás - Definition 65. Jól megállapítható, a vizsgálati eredményeket (okozatokat) befolyásoló ok. 66.A folyamatok minőségképességének javítása. 67. A felső és alsó határértékek közti különbség. 68. A felső és alsó határértékek közötti intervallum. 69. Egy véletlen eseményhez rendelt O és l közötti valós szám. 70. A terméket, szolgáltatást használó bizalmának mértéke. 71. Terméklfolyamat/szolgáltatás egy, vagy több jellemzőjének minősítése me.Rhatározott eljárással.

eszközei és módszerei (a 8.3.6. fejezethez)- Tools and

techniques for quality improvement (to the chapter 8.3.6) Módszerés fogás . Adatgyűjtés . Affinitás diagram

Alkalmazás - Application

Tools and techniques l. Data-collection

form 2. Affinity diagram

l.To gather data systematicany to obtain a clear picture of the facts. 2. To organize into groupings a large number ofideas, opinions or concems about a particutar topic.

3.To identifY possihle solutíons to problems and potential opportunities for quality improvement. To analyse and communicate cause-and effect 4. effect Canse-and l. . Ok-hatás diagram relationships. To facilitate problem solving diagram diagram from symptom to cause to solution . 5. To describe an existing process. To design a new . Folyamatábra 5. Flowchart process. To show the relationships between a topic and its 6. 6. Tree-diagram '· Fa-diagram component elements. 7. Diagnosis: to evaluate process stability. Control: to '. Szabályozási 7. Control chart deterntine when a process needs to be adjusted and diagram when it needs to be left as is. Confirmation: to confirm an improvement to a process. 8. To display the pattem ofvariation of data. To 8. Histogram :. Hisztogram communicate visually information about process behaviour. To make decisíons about where to focus improvement efforts. To display, in order ofimp01tance, the contribution 9. diagram Pareto 9. l. Pareto of each item to the total effect. To rank improvediagram ment opportunitíes. 10. Seatter diagram l O. To discover and confirm relationships between .O. Eloszlási two associated setsof data. To confirm anticipated diagram relationships between two associated sets of data. . Ötletgyűjtés

3. Braiostonning

288

9. A könyv szerzői

Birkás Márta dr. (1951 ,Jászapáti), okl. agrármérnök, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Földműveléstaní Tanszék tanszékvezető professzora. Kutatás: talajhasználat talajtömörödés kialakulásának okai, megelő zése és javítása, talajvédő- és energiatakarékos talajművelés, fenntartó művelési és vetési módszerek, talajművelés fejlesztés- és minőségbiztosítás. Cím: 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., Tel. 28-522-000/1674, email: sun@fau.gau.hu Csík Lajos (1946, Jászladány), okl. mezögazdasági gépészmérnök, gépszerkesztő szakmérnök, a Mezőgép Rt. beszállítói minőségmenedzsment vezetője. Minő ségbiztosítási rendszerek megvalósitását és felügyeletét a beszállítói minőségképes ség menedzselését és a gyártási folyamatok auditálását végzi. Kutatás: folyamat minőségképesség vizsgálatok, minőségkockázatelemzés, talajművelés minőség biztosítási- és környezetirányítási szemléletű elemzése. Cím: Mezőgép Rt. Szolnok, Tószegi u. 47. 5000, Tel. 56-500-155; email: lcsik@mezogep.hu Demo Milán dr. (1932, Muzsla), okl. agrármérnök, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, a Szent István Egyetem tiszteletbeli doktora, a Szlovák Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Tájmérnöki Kar, Fenntartható Fejlődés Tan szék tanszékvezető professzora. Kutatás: gazdálkodási rendszerek energiaigényének vizsgálata, talajhasználat takarékos, talajvédő- és fenntartó művelés, tájgazdálkodás és tájvédelem. Cím: Szlovák Agrártudományi Egyetem, 949 76 Nyitra, Mariánska 10, Tel. +421-87-652-5537, email: demo@uniag.sk Gyuricza Csaba dr. (1973, Gyoma), okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, okl. talajtani szakmérnök, mezőgazdaságtudományi (Ph.D) doktor, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Földműveléstaní Tanszék egyetemi adjunktusa. Kutatás: talajhasználat, talajművelés és talajvédelem, talajfizika és -biológia, kedvezőtlen adottságú termőhelyek földhasználata és növénytermesztése. Cím: 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., Tel. 28-522000/1669, email: gyurica@nt.ktg.gau.hu Jolánkai Márton dr. (1949, Budapest), okl. agrármérnök, a mezögazdasági tudomány doktora, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet professzora, intézetigazgató. Kutatás: fenntartható gazdálkodás és növénytermesztés, talajhasználat, a talajállapot romlás következményei és megelőzése, a búza környezetkímélő agrotechnikája és minősége közötti összefüggések vizsgálata. Cím: 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., Tel. 28-522-067, email: mjolánkai@fau.gau.hu 289

Schmidt Rezső dr. (1952, Mosonmagyaróvár), okl. agrármérnök, okl. talajerő gazdálkodási szakmérnök, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, a NyugatMagyarországi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Földműveléstaní Tanszék tanszékvezető professzora. Kutatás: szántóföldi növények tápanyagellátása, a tápanyagellátás környezeti összefüggéseinek vizsgálata, a növénytáplálás és a termékminőség kapcsolata, a talajsavanyadás problémái és a meszezés, a talajtömörödés megelőzése. Cím: 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. Tel. 96-215-911/238, email: schmidtr@mtk.nyme.hu Szakál Pál dr. (1951, Becsvölgye), okl. vegyész, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Kémia Tanszék tanszékvezető professzora. Kutatás: mikroelem tartalmú anyagok újrahasznosítása, másodiagas nyersanyagú nővényi tápanyagok alkalmazása, a búza sütőipari minőségét meghatározó növénytáplálási kérdések, a talajsavanyadás problémái és a meszezés. Cím: 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. Tel. 96-215-911, email: szakalp@mtk.nyme.hu Vincze Mária dr. (1931, Hatvan), okl. mezőgazdasági mérnök, okl. mérnöktanár, egyetemi doktor, a Szent István Egyetem Mezőgazdasag- és Környezettudomanyi Kar, Növénytermesztési Intézet, Földműveléstaní Tanszék ny. egyetemi adjunktusa. Kutatás: gyombiológia, környezetkimélő gyomszabályozás. Cím: 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., Tel. 28-522-000/1682

290

Authars of the book Márta Birkás (1951, Jászapáti), Prof. Dr., MSc (agric), CSe (agric), head of Department of Soil Management of Institute of Crop Production, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences at Szent István University in Gödöllő. Research: land use; causes, prevention and alleviatien of soil compaction; soil conservation and energy saving tillage; maintaining tiliage and sowing methods; quality assurance improvement of soil tillage. Address: H-2103 Gödöllő, Páter K. 1, Hungary, Tei.+3628-522-000/1671, email: sun@fau.gau.hu Lajos Csík (1946, Jászladány), MSc (mech), engineer specialized in machine design, head of quality management of subcontractors at Mezőgép Ltd., dealing with accomplishment and control of quality assurance systems and auditing of production processes. Research: process quality capability examination; quality-risk assessment; analyses of quality assurance and environmental management systems in soil tillage. Address: Mezőgép Ltd. H-5000 Szolnok, Tószegi 47, Hungary, Tel.+36-56-500-155, email: lcsik@mezogep.hu Milán Demo (1932, Muzsla), Prof. Dr., Dr.h.c. of Szent István University, MSc (agric), CSe (agric), head of Department of Sustainable Development, Faculty of Horticulture and Landscape Engineering at Siovak Agricultural University in Nitra. Research: examination of energy consumption in farming systems; land use; energy saving and soil conservation and maintaining tiliage systems; landscape management and preservation. Address: Siovak Agricultural University, 94976 Nitra, Mariánska 10, Tel. +421-87 -652-5537, email: demo@uniag.sk Csaba Gyuricza (1973, Gyoma), PhD (agric), MSc (agric), engineer specialized in soil science, assistant professor at Department of Soil Management of Institute of Crop Production, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences at Szent István University in Gödöllő. Research: land use; soil tiliage and soil conservation; soil physics and biology; land use management and crop production of unfavourable arable sites. Address: H-2103 Gödöllő, Páter K. 1, Hungary, Te1.+36-28-522000/1669, email: gyurica@nt.ktg.gau.hu Márton Jolánkai (1949, Budapest), Prof. Dr., MSc (agric), DSc (agric), director of Institute of Crop Production, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences at Szent István University in Gödöllő. Research: sustainable farming and crop production; land use; consequences and prevention of soil condition deterioration; environmentally sound agricultural systems, cereal quality. Address: H-2103 Gödöllő, Páter K. 1, Hungary, Tel.+36-28-522-067, email: mjolankai@fau.gau.hu 291

Schmidt (1952, Mosonmagyaróvár), Prof. Dr., MSc (agric), CSe (agric), engineer specialized in soil fertility management, head of Department of Soil Management of Institute of Crop Production, Faculty of Agricultural Sciences at the University of West Hungary. Research: fertilization of arable crops; fertilization impact on environmental factors; relation between crop nutrition and produce quality; soil acidity problems and liming; prevention and alleviatien of soil compaction. Address: NYME, H-9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2, Hungary, Tel:+36-96-215-911/238, email: schmidtr@mtk.nyme.hu Rezső

Pál Szakál (1951, Becsvölgye) Prof. Dr., MSc (chem), CSe (agric), head of Department of Charnistry of Institute of Crop Production, Faculty of Agricultural Sciences at the University of West Hungary. Research: recycling of materials containing microelements; applying of secondary rem materials as plant nutrients; plant nutrition with special regards to trace elements; plant nutrition aspects determining the bread-making quality of flour; soil acidity problems and liming. Address: NYME, H-9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2, Hungary, Tel:+36-96-215-911, email: szakalp@mtk.nyme.hu Mária Vincze (1931, Hatvan), dr. univ. (agric), MSc (agric), engineer specialized in agricultural education, senior assistant professor at Department of Soil Management of Institute of Crop Production, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences at Szent István University in Gödöllő. Research: herbology; environment friendly weed management. Address: H-2103 Gödöllő, Páter K. 1, Hungary, Tei.+3628-522-000/1682

292