Budai csaba biológiai növényvédelem hajtató kertészeknek by ezvans

Kl=» l

Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda

Nemzeti Kutatási és Technológlal Hivatal

A projekt a Nemzeti Kutatásl és Technológlal Hivatal támogatásával valósult meg.

Biológiai növényvédelem hajtató kertészeknek Integrált termesztés

Szerkesztette

dr. Budai Csaba

~E~~ECEN! EGYETEM

EGYE TEM! ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR Agrártudományi Könyvtára

J.J....................... 1 4Cf l

Raktári jel: ...

Lektorálta dr. Vályi István

Írta dr. Budai Csaba dr. Ceglarska Elzbieta Barbara Dormannsné Simon Erzsébet Forray Alfréd Hataláné Zsellér Ibolya lzbéki Attila dr. Kajati István Kiss Perenené Orosz Róbert Zentai Ákos

A színes képeket készítette: Biobest Biological Systems, dr. Budai Csaba, Forray Alfréd, Kiss Ferencné, dr. Kajati István, Varga András, Zentai Ákos Rajzolta: Orosz Róbert, lzbéki Attila

Mezőgazda Kiadó - az !795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja1165 Budapest, Koronafürt u. 44. Felelős kiadó: dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő: Wenszky Ágnes Müszaki vezető: Gerlóci Judit Műszaki szerkesztő: Berkes Tamás A borító Helényi Tibor sorozatterve alapján készült Borítófotó: Zentai Ákos (Biobest) Megjelent 14,4 (A/5) ív terjedelemben, 20 ábrával, 20 oldal színes melléklettel

MGK 716 216/06

Előszó

Hazánk előnyös természeti adottságai, elsősorban az évi napfényes órák magas száma, a fold mélyében rejlő termálvízkincs, a könnyen melegedő talajok kedveznek a növényházi kertészkedésnek Az adottságokat ésszerűen kihasználva a hajtató ágazat eddig is kiemelkedőt produkált, de a jövőben még inkább jelentős szerepe lehet mezőgazdaságukban.

A növényházak mesterségesen kialakított, a hajtatott növények számára kedvező életteret nyújtó környezete a primőrök károsítóinak is optimális feltételeket biztosít, amiből adódóan veszélyességük, kártételi szerepük megnő. Mindez intenzív, sokszor túlzott növényvédőszer-használatot kényszerít ki a zárt térben, fokozott veszélyt jelentve az ott tevékenykedőkre és az előállított termékeket fogyasztókra. Ezért is fordult figyelem a vegyszeres védekezést felváltó, biológiai növényvédelmi eljárások kialakítása és bevezetése felé. Ezek segítségével nem a természetes körűlmények ellen kell dolgozni, hanem ezekkel együtt, felhasználva folyamatait, erejét, megoldásait. Összehasonlíthatatlanul kellemesebb bemenni egy olyan növényházba, ahol a vegyszerek használatát mellőzik, mert itt érezni lehet a kívánatos primőrök kellemes illatát. Könyvünk - melyet az üvegházi biológiai növényvédelem tudományának és gyakorlati alkalmazásának felkészült hazai képviselői írták - segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik már művelik vagy át kívánnak állni a nagyobb biztonságot nyújtó biológiai módszerekre. Ez a fajta növényvédelem nagyobb szakértelmet igényel, meg kell változnia a hajtatók szemléletének, szellemi beállítottságának, ugyanakkor megélhetést is kell jelentsen a fáradságos munkát végző kertészeknek Hódmezővásárhely,

2004. május

Szerkesztő

Bevezetés

A hazai növényházi termesztéssei hasznosított felület már jó néhány éve meghaladja az 5000 hektárt, s döntő hányadán zöldséghajtatás folyik. A zöldségfélék közül kiemelt termék a fehérhúsú paprika, hozzávetőlegesen 2000 hektár, termesztőterületé ből jelentős termékmennyiség jut Ny-európai exportra is. A paprika után a melegigényes primőrök közül sorrendben a paradicsom, majd az uborka következik. A hidegtűrő zöldségfélékből a korai fehér káposzta, a karfiol, a kelkáposzta és a kínai kel elő állítása számottevő. Gyökérzöldségfélékből is jelentős mennyiség kerül ki főleg a homoki felületek növényházaibóL A vágott virágok hajtatása a piac kényszerű szűkülé se miatt visszaszorult, helyébe lassan a cserepes dísznövények kerülnek. A virágféleségek közül azért mindmáig a gerbera, a szegfű és a rózsa a legkedveltebbek Tekintettel arra, hogy az Európai Uniós csatlakozás nem helyez kilátásba korlátozásokat, a zöldséghajtatás fejlesztésébenjelentős lehetőségek kínálkoznak. Napjainkban ez a hidegfóliás termesztésre vonatkozik elsősorban, mert a magas fűtési költségek miatt az őszi-tavaszi időszakban nem lehetünk versenyképesek a mediterrán éghajlatú országok kedvezőbb termesztési feltételeiveL Ha a hazai hajtatásról rövid áttekintést kívánunk adni, meg kell említeni, hogy az első termálvízzel fűtött termesztőberendezések még 1960-as évek végén létesültek, majd a következő évtizedben az ún. zöldségprogram keretében -jelentős állami szerepvállalással - sorra jöttek létre azok a nagyobb üvegházas hajtató telepek, melyek köré gomba módra szaporadtak a fóliasátrak. Ezek a hajtatótelepek ma is meghatározói az ágazatnak. A termesztőberendezés típusa és a hajtatás színvonala- elsősorban hollandiai példák nyomán ....: egyre korszerüsödött és jutott el az alacsony légterü, talajon termesztő fóliasátraktól a nagyméretű, magas, talajtól elválasztott módszerrel hajtató üvegházakig és fóliablokkokig. A termesztési színvonallépcsőfokai napjainkban a következők: - hidegfóliás hajtatás alacsony légterű fóliasátrakban, - fűtött fóliasátrak és blokkok üzemeltetése folyamatos hajtatással, - fűtött, magas légterű üvegházakban folyó hosszúkultúrás termesztés. A két utóbbi változatnál egyre nagyobb területen térnek át a talajtól elválasztott kő gyapotos vagy vödrös-konténeres termesztési módra. A kőgyapotos termesztés 1995-ben indult Magyarországon. Becslések szerint 200 hektár felületet tesz ki jelenleg (a potenciális lehetőségeket nyújtó 800 hektárnyi növényházból). Az átállás fajlagos költsége pillanatnyilag 1500-3000Ft/m2 , de az így 6

elérhető hozamoknak (kb. kétszerese a talajon való termesztésnek) köszönhetően a beruházás 1,5-2 év alatt megtérülhet A felületéből mintegy 30 hektár a dísznövényhajtatás. Vödrös-konténeres termesztés kb. l 00 hektáron folyik, zömében paradicsommal hasznosítják ezeket a berendezéseket. A jelenlegi ütem szerint évente 20-30 hektárral bővül a hidropóniás termesztés, melynek beruházási költségét önerőből és kisebb részét bizonyos pályázatok útján teremtik elő a kertészek Örvendetes, hogy az újonnan létesülő termesztőberendezések nagy légterűek és ez lehetővéteszi az üvegházi biológiai védekezési eljárások sikeres alkalmazását.

Hagyományos növényvédelem, biológiai védekezés A növényházi hajtatás fő jellemzője, hogy rendkívül intenzív, túlnyomóan egy-két kultúrára alapozott, egységnyi területről magas hozamot adó, ugyanakkor tetemes befektetést igénylő természeti mód. A termesztési technológia fejlesztés fő célja olyan körülmények kialakítása, melyek megfelelő szintjén maximalizálni lehet a terméshozamokat A termesztőberendezések széles skáláját alkalmazzák a világon: a lehető legmodernebb számítógépekkel és termesztési technológiákkal felszerelt, nagy légterű üvegházaktól egészen az egyszerű műanyagcső- vagy favázas fólia- és hálósházakig. Ennek ellenére a növényházak közös jellemzővel rendelkeznek: eső- és szélmentes, meleg, párás klímával, mely kedvez a termesztett növényeknek, ugyanakkor ideális körülményeket teremt sok kórokozó és kártevő számára is. Akultúra termesztéstechnológiai szintje szintén nagyban meghatározza a károsítóhelyzetet. Paradox módon éppen a jól táplált, optimális módon kezelt növényállomány kedvez egyes károsító fajok tömeges elszaporodásának. A külső tényezők szélsőséges befolyásától térben elkülönített, az egyfajta növény által elfoglalt környezet kártevőközössége faji összetételben nagyban különbözik az adott kultúra szabadföldi károsító együttesétől: nagyságrendekkel kevesebb a károsító fajok száma. Más részről azonban a meleg és párás klíma lehetővé teszi a trópusról és a szubtrópusi területekről behurcolt károsítók meghonosodását, melyek természetes ellenségeik híján súlyos növényvédelmi gondot okoznak a termesztőknek. A zárttéri növényvédelem tehát komoly probléma, melyet tartósan és gazdaságosan kell megoldani. A kémiai növényvédelem költsége- a gyakori beavatkozások miatt- esetenként a termesztés összköltségénekjelentős hányadát képviseli. Egyes esetekben hetente egy-két alkalommal válik szükségessé a növényvédő szeres kezelés, mely alacsony élelmezés-egészségűgyi várakozási idejű készítmények hiánya miatt szinte lehetetlenné teszi a zöldmunkák, s a termésszedések, valamint az értékesítés összehangolását. Sok esetben médegeini kell a kertésznek, melyik számára a fontosabb, az egészséges növényállomány megőrzése vagy az aktuális értékesítésből származó haszon. Az elmúlt évek tapasztalata egyértelműen megmutatta még azt is, hogy a kémiai védekezésre alapozott terápiás megközelítés "mókuskerék" helyzetet teremt az üvegház7

ban az erősödő peszticidrezisztencia miatt, ugyanakkor megkérdőjelezi a primőrök egészségre ható veszélytelenségét. Ez a fogyasztó bizalmatlanságához és a hagyományos növényvédelemben részesített termék piaci értékének csökkenéséhez vezet. Az 1960-as években jelentkező és erősödő peszticidrezisztencia ösztönző erőnek bizonyult az alternatív módszerek kialakítása számára, beleértve a biológiai védekezést, mely a károsítók természetes ellenségeit használja fel a védekezéshez. Napjainkban a fogyasztók igényei alapján a peszticidfelhasználás korlátozása hurnánegészségügyi- és környezetvédelmi politika. A vegyszerek alkalmazásával szemben a biológiai védekezési eljárásoknak számos előnye van: - a kártevőknél a rezisztencia kialakulásának veszélye minimális, - néhány kártevő (pl. tripszek) esetében igazán hatékony vegyszeres eljárás nem áll rendelkezésre, - a természetes ellenségek alkalmazásakor nem kell munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási időkkel számolni a növényápolási és betakarítási munkák ütemezésénél, - sem a termesztő, sem a fogyasztó nincs kitéve káros szermaradéknak, - a környezetszennyezés minimális, - titotoxikus hatás nem jelentkezik, - a hasznos szervezetek kijuttatása kisebb emberi munkaigénnyel jár, mint a programszem növényvédő szeres kezelések, - az egyre dráguló korszerű növényvédő szerek árát figyelembe véve a jól alkalmazott biológiai védekezési eljárások költsége alacsonyabb, mint a vegyszeres védekezéseké. A biológiai védekezési eljárásokkal szemben leggyakrabban megfogalmazott hátrányok: - nem biztosít mentességet a kártevőktől (bár ezt a vegyszerek alkalmazásával sem lehet az esetek többségében elérni), csupán a károsító népesség gazdasági kártételi szint alatti szabályozását célozza meg, - alaposabb biológiai ismereteket feltételez: pontosan ismerni kell a kártevő fajokat, a megfelelő módszert a betelepítendő hasznos szervezetek megválasztásához, - a biztonságos hatás eléréséhez meg kell teremteni a megfelelő környezeti feltételeket (hőmérséklet, páratartalom, növényápolás), - az esetlegesen szükségessé váló vegyszeres kiegészítő, ún. szelektív kezelésekre felhasználható növényvédő szerek körét csökkenti, - előre megtervezett, fegyelmezett technológiát feltételez. A korábbi időszakban Hollandiában elkezdett sikeres, laboratóriumi szintü próbálkozásokat eredményes gyakorlati növényházi alkalmazása követte. Évről-évre több új biológiai terméket vezetnek be, megalakultak a tömegtenyésztéssei és forgalmazással foglalkozó- zömében magántulajdonú- vállalkozások. Jelenleg a világon 65 bioágensgyártó cég működik, ebből 26 Európában található. Az utóbbiak közül három látja el termékkel a növényházi piaci igény 75%-át. Jelenleg közel 100 természetes ellenséget tartalmazó biológiai termék áll rendelkezésre, ebből 30-40 jelenti az értékesítés 90%-át. 8

J. táblázat. Kereskedelmiforgalomban

lévő

biológiai termékek bevezetése Kártevő

Természetes ellenség

Bevezetés éve

takácsatka

!968

Encarsia formasa fürkészdarázs

molytetű

(1926) 1970

Amblyseius cucumeris ragadozóatka

tripszek

!985

Phytoseiulus persimilis ragadozóatka

Orius spp. ragadozó poloskák

tripszek

!991

Macrolophus caliginosus ragadozó poloska

molytetvek, hernyótojások

!994

Aphidius colernani fürkészdarázs

levéltetvek

!992

Steinernerna feltiae rovarparazita fonálféreg

tőzegszúnyogok

!984

Magyarországon az üvegházi biológiai védekezés meghonosításának első lépése dr. Kórádi László, a Kertészeti Egyetem akkori adjuntusa nevéhez fűződik, aki 1972ben Hollandiából Phytoseiulus persimilis ragadozóatkát hozott be azzal a céllal, hogy azt felszaporítva- elsősorban uborkában- használják fel takácsatkák ellen. Ez az első ígéretes próbálkozás azonban a tömegtenyésztés újszerű fortélyai következtében sajnálatosan rövid idő alatt meghiúsult. Az Encarsiaformosa fürkészdarázs első tudatos hazai alkalmazására szintén Hollandiából (1. kép) származó törzzsel 1977-ben került sor a forráskúti Haladás Tszben, paradicsornhajtatásban. Ettől az időtől kezdve a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Hódmezővásárhelyell működő Biológiai Védekez és i Laboratóriuma foglalkozott a parazitoid hazai alkalmazási és tenyésztési lehetőségeinek kidolgozásával. A tömegtenyésztés dohányon történt (2. kép) és a megrendelt fúrkészdarazsak jórészt postai úton, csomagolva (3. kép) kerültek el a kertészekhez. Jelentősebb területi felfutás 1983-ban történt, amikor a Szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer vállalkozott a fürkészdarázs alkalmazására üzemi felületeken. Ebben az évben a felhasználás 6 hajtatóüzemet és 37 háztáji kertészetet érintett csaknem 12 ha üveg- és fólia alatti területen. 1984-ben a terület már 25 ha-ra bővült. 2. táblázat. Encarsia formasa forkészdarázs !984. évi hazai felhasználása Kultúra Fóliás paradicsom Üvegházi paradicsom Fóliás paprika Üvegházi paprika

Felület (m2 ) 100 500 85 OOO 8 250 42 OOO

Fóliás uborka

3 300

F ó li ás gerbera

500

Üvegházi gerbera Összesen

7 OOO 246 550

3. táblázat. Biológiai növényvédelmetfelhasználó főbb országok (Malsouneuve, 2003 alapján) Biológiai védekezés (ha) Ország Zöldségfélék

Dísznövények

Belgium

1175

Bulgária

554

nincs adat

Egyesült Királyság

450

FÁK

4100

nincs adat

Franciaország

1802

Hollandia

3000

575

Japán

700

nincs adat

Kanada

716

140

Lengyelország

360

nincs adat

Magyarország

258

Németország

356

158

Olaszország Spanyolország

425

1217

nincs adat

Ebben az időszakban a Phytoseiulus persimilis ragadozóatka tenyésztését is sikerült kidolgozni Hódmezővásárhelyen, szóján nevelt kétfoltos takácsatkán. A hozzávetőlegesen 2 hektáros védekezési programban sajnos csak manuális módszerrel történt akihelyezés (4. kép). A kaliforniai tripsz rendkívül veszélyt jelentő károsításának kiszélesedésével a hazai biológiai védekezés az utóbbi időben a fehérhúsú paprikára terelődött. Mint a későbbiekben láthatjuk, a védekezés az Ablyseiulus cucumeris ragadozóatka és az Ori us spp. ragadozó virágpoloska együttes alkalmazásával történik napjainkban mintegy 30-40 hektár területen. A biológiai módszer nagyobb védelmet nyújt a tripsz kártétellel szemben, mint az intenzív peszticidhasználat, ugyanakkor lehetővé teszi a termés minőségét javító és mennyiségét növelő poszméhes virágbeporzást. Napjainkban mintegy 20 OOO hektáron folytatnak üvegházi biológiai védekezést világviszonylatban. Ennek döntő hányada (kb. 18 OOO ha) zöldséges terület. A biológiai védekezésnek- nem csak a növényházban -négyféle stratégiája terjedt el. Ezek segítségéve!, vagy kombinációjukkal valósíthaták meg a programok. A klasszikus biológiai védekezés általában a károsítók előfordulási helyén megtalálható természetes ellenségek áttelepítésén alapszik. Az eredeti előfordulási helyen gyüjtött hasznos szervezetet alacsony egyedsürűségben a gazdaszervezet által elfoglalt új helyre telepítik azzal a céllal, hogy ott megtelepedjen és akár években-évtizedekben mérhető távon kártevő -szabályozási tevékenységet fejtsen ki. E módszer sikerét egy szabadföldi példa, a vértetü (Eriosoma lanigerum) és a vértetü fürkészdarázs (Aphelius ma/i) parazitoidjának európai példája fémjelzi. 10

A tömeges betelepítés t illetően nincs egyértelmű definíció a szakemberek körében. A természetes ellenségek nagy tömegű kibocsátását a tűneti kezelésekhez hasonlítják és általában biopeszticideket értenek alatta. Üvegházi biológiai védekezési felhasználásra a klasszikus és a tömeges betelepítési eljárás egyfajta kombinációját alkalmazzák, melyben a tömegesen előállított természetes ellenséget telepítik a növénykultúrába az azonnali hatás érdekében, a hatás tartalma azonban csak 1-2 kártevőnemze dékre terjed ki. E módszer példája az Amblyseius spp. ragadozó atka ismételt kibocsátása a kaliforniai virágtripsz ellen. Az üvegházi termesztésben legszélesebb közben alkalmazott módszer a szezonális inokulatív betelepítés. Lényege, hogy a mesterségesen tenyésztett ellenséget meghatározott időközönként telepítik a viszonylag rövid vegetációs idővel (6-12 hónap) letermő kultúrában kettős céllal. Egyrészt, hogy azonnali kártevő-szabályozási szerepet töltsön be, ugyanakkor képes legyen felszaporodni és több generáción keresztűl érvényesíteni szabályozó hatását úgy, hogy a károsító a kártételiszint alatt maradjon. Ehhez klasszikus példaként az Encarsia formasa fürkészdarázs szolgálhat. A helyi agroökoszisztémákban előforduló természetes ellenségek megőrzését, hasznos tevékenységük elősegítésére irányuló törekvéseket konzerválás i stratégiának nevezik a biológiai védekezésben. Elsősorban a mediterrán régiókban van jelentősé ge ennek a módszemek, ahol számos hasznos rovar (pl. ragadozó poloskák) szabadföldi áttelelése révén folyamatos betelepedésre nyílik lehetőség. Magyarországi viszonyok között a levéltetű fürkészdarazsaknak és a ragadozó poloskáknak (pl. Orius spp.) körvonalazódik ilyen irányú szerepe. A természetes ellenségek" tömeggyártásának" megoldása fontos mérföldkő volt a biológiai módszerek fejlesztésében. A tömegesen előállított "termékek" minőségbiz tosításával kapcsolatosan a kutatók és a gyakorlat közötti szoros együttműködésnek köszönhetően kidolgozták a kereskedelmi termékek minőségellenőrzési irányelveit, melyet jelenleg közel 30 hasznos természetes ellenség kontrollátására ajánlják.

Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik

A növényházakban különféle károsítók fordulnak elő. Ezek között találhatunk kártevő állatokat, növénybetegségeket (gombás, baktérium-, vírusbetegségeket) és térparazita gyomnövényeket. Általánosságban megállapítható, hogy a biológiai védekezés messzemenően legígéretesebb lehetŐségei az állati kártevők ellen irányulnak, s ez nem csupán a növényházak zárt világára, hanem a szabadföldi területekre is vonatkozik. A kártevő állatok ellen alkalmazható természetes ellenségek között találhatók parazitoidok (pl. fürkészdarazsak), predátorak vagy ragadozó szervezetek (pl. ragadozó atkák) és biopreparátumok (pl. Bacillus thuringiensis baktériumot tartalmazó készítmények). A parazitoidokat a köznyelv parazitának nevezi. Nevének nemrégiben történő megváltoztatása azért indokolt, mert míg a parazita jelző élősködőt jelent, s táplálkozása, szaporodása nem jár a gazdaállat pusztulásával, csak senyvedésével, addig a parazitoid (pl. fürkészdarázs) teljesen feléli a gazdaállat szervezetét és mindenkori pusztulását okozza (kifejlődve hagyja el a gazda tetemét). A ragadozók (predátorok) a préda testnedvével táplálkoznak, megtámadják a gazdaállatot és elpusztítják. Közöttük lehetnek monofágok, melyek csak egyféle prédát fogyasztanak és előfordulnak olyanok, melyek "étlapján" többféle állati szervezet szerepel. Az állati kártevők elleni természetes ellenségek körébe sorolhatunk rovarokat, atkákat, fonálférgeket és mikroorganizmusokat. Sorukban nemcsak érdekességként említjük meg azt, hogy a növényházakba általában telente betelepedő mezei pockok ellen ősi ellenségeiket, a macskákat több helyen tudatosan felhasználják, a termesztőberendezésekben tartják őket. A növénybetegségek elleni biológiai védekezés sokkal bonyolultabb, s kevesebb a lehetőség, mely szinte kizárólagosan antagonista mikroorganizmusokra támaszkodik. Gyomnövények ellen pillanatnyilag nem lehet biológiai védekezési eljárást megemlíteni. Tágabb értelemben ide érdemes sorolni az ún. rezisztens (vírus-gombabetegségnematoda) növényfajtákat is, hiszen termesztésükkel helyettesíteni lehet a növényvédő szereket. Ugyanakkor esetenként megemlítjük a természetes ellenségeken kívül azokat a sajátságos eljárásokat (ez lehet környezetkimélő növényvédőszer is), melyek kapcsolódnak a védekezéshez. Ebben a fejezetben a következő üvegházi károsítók elleni biológiai védekezés lehetőségeit tárgyaljuk 12

Kártevő állatok: molytetvek, levéltetvek, tripsz ek, aknázó/egyek, fitofág atkák (takácsatka, szélesatka, paradicsom-levélatka), lepkekártevők, meztelen csigák, gyökérgubacs fonálférgek, tőzegszúnyog, pajzs tetvek. Növénybetegségek: palántadőlés, szürkepenészes rothadás, fehérpenészes rothadás, hervadásos betegségek, vírusbetegségek. A felsoroltak korántsem ölelik fel a növényházakban előforduló károsítók teljes körét, azonban a pillanatnyi lehetőségek az ezekkel kapcsolatos módszereket jelentik. Természetesen megemlítjük azokat a gyakorlatban még nem alkalmazott eljárásokat is, amelyek bevezetése a közeljövőben várható. A biológiai védekezés fogalmát könyvünkben nem a klasszikus értelemben, kizárólagosan csak a természetes ellenségek felhasználása alatt értelmezzük, megemlítünk olyan metódusokat, összefüggéseket is, melyek segítségével a kemikáliák használatát helyettesíteni lehet (pl. klímaszabályozás ). A természetes ellenségeket leíróan ismertetjük, szemléltetjük, az alkalmazástechnológiát külön fejezetben (Biológiai védekezési programokJ írjuk le részletesen.

Kártevő

állatok

Molytetvek (Homoptera: Aleyrodidae) Fajok • Üvegházi molytetű - Tria/eurodes vaporariorum • Dohánymolytetű - Bemisia tabaci Veszélyességük miatt a lombkártevők közül elsőként kell megemlíteni a molytetveket, melyeket viaszos bevonatuk miatt a kertészek liszteskéknek is neveznek. Leírás. Az imágók l ,5 mm hosszúak, színük lisztesen fehér s a levelek fonákán találhatók (5. kép). A hazai termesztőberendezésekben az üvegházi molytetű szinte mindenütt előfordul. A dohánymolytetű nem terjedt el általánosan, de betelepülésére mindenhol számítani kell. A két fajt szabad szemmel nehéz egymástól elkülöníteni. Üvegházi malytetű Tria/eurodes vaporariorum

Dohánymalytetű

Bemisia tabaci

kifejlett egyed

báb

l. ábra.

Dohánymalytetű

és üvegházi malytetű

báb

kifejlett egyed

megkülönböztető jegyei

4. táblázat. Fejlődési

Malytetű fajok elkűlönítése

Üvegházi molytetű

stádium

előtt

Dohánymalytetű előtt

Tojások

kikelés

Lárvák

ovális alakúak, fehérek

ovális alakúak, sárgásak

Pupáriumok

peremmel emelkednek ki a levéllemezről, fehérek

nem emelkednek ki peremmel, sárgásan áttetszőek

Imágók

szárnyaik háztetőre állnak

szárnyaik kissé párhuzamosan állnak

kikelés

feketék

emlékeztetően

barnák

Életmód. Egy-egy nőstény - rendszerint szűznemzéssel - több száz tojást rak, s növényházi körülmények között évente 10-12 nemzedékük is fejlődhet. A generációs idő 4-5 hetet vesz igénybe. Szabadföldön, az enyhébb teleken az üvegházi malytetű (-6°C-ig) képes áttelelni. A dohánymalytetű trópusi, szubtrópusi faj, hőoptimu ma 30 °C körüli. Alacsony hőmérsékleten a martalitása megnő. A növényházak típusát tekintve elszaporodásuknak az üvegházi körülményekjobban kedveznek, mint a fóliaházak adottságai. Az üvegházakban sokkal nagyobb számban találhatók a fűtőberendezések környékén, míg a fóliaházakban az ajtók közelében fordulnak elő tömegesen. Ennek magyarázatát a hőmérsékleti és páratartalmi viszonyokban, valamint a kívülről való betelepülésekben kell keresni. A zöldségfélékközüla tojásgyümölcsöt, az uborkát, majd a paradicsomat támadják leginkább. A paradicsomfajták közül a hústípusúakra veszélyesebbek A paprikafélék közül a felfutó fehér- és hegyes erős változatokon a szaporábbak, a fehér determinált fajtákon szerényebb a népesség. Az üvegházi molytetű általában alulról fölfelé terjeszkedik a növényen. Bizonyos szabályosság figyelhető meg ilyen tekintetben a magasra felfutó uborkán és paradicsomon. Ez azt jelenti, hogy egy-egy levélemeleten csaknem azonos korú állatok találhatók. Paprikán és egyéb növényeken nem ilyen szabályos az elrendeződésük. Kártétel. A szívogatásuk miatt a növények tenyészideje lerövidül, a termésmennyiség csökken. Ha a fiatal növényeket nagy tömegben lepik el, akkor azok fejlődé se leáll. A letermőben lévő növényeken esetenként annyi a rovar, hogy ha megzavarják őket, felhőkben röppennek fel. Emiatt az utolsó termésszedések idején a dolgozók sokszor arcuk elé kötött kendővel végzik munkájukat. A rovarok által ürített mézharmaton, a páratelt környezetben megtelepszik a korompenész és szennyezi a növényt. A ragadós, karompenészes lomhozaton csökken az aktív asszimilációs felület. A termés csak nehézkes tisztítás után lesz fogyasztható, piacképes. A kifejlett alakok vírusvektorok, az uborka, a paradicsom és a saláta vírusos betegségeit terjesztik.

Természetes ellenségek Parazitaidok • Encarsia formosa -fürkészdarázs (Hymenoptera: Aphelinidae) A szubtrópusi eredetű faj az egész világon az egyik legelterjedtebb biológiai védekezésre alkalmazott természetes ellenség a malytetvek ellen. Kifejlett alakja 6-8 mm 14

() ~p

tojás

lárva l

ki fej lett egyed

Smp

) 6 "'P üvegházi

malytetű

báb

nap~

lárva2

lárva 4

___

;

lárva 3 l

.....,___

3 nap l

l l

kifejlett egyed

Encarsia formasa

fekete báb

2. ábra. Az üvegházi

malytetű

és az Encarsiaformosafejlődésifolyamata

hajtáscsúcs üvegházi

malytetű

tojás

lárvák

virágzási szint

Encarsia formasa

báb

fokotobáb

3. ábra. Az üvegházi malytetű és Encarsiaformosa bábok elhelyezkedése a növényen

hosszú. Feje és tora fekete, a nőstény potroha sárga, a népesség 1-2%-át alkotó sötét potrohú hímeket ritkán lehet észlelni. A fürkészdarazsak a molytetvek által kiválasztott mézharmaton és a fiatallárvákon táplálkoznak. A nőstények a levelek fonákán sétálva, csápjaikkal doboló mozgást végezve kutatják fel a molytetvek lárváit, és a 3. és 4. fokozatú lárvák testébe egyesével helyezik el 0,08 mm-es tojásaikat A tojásból kikelő lárva a gazdaállat testében fejlődik, a három lárvastádiumot a bábállapot követi. A kifejlett fürkészdarázs a fej i végen röpnyílást rágva szabadul ki (6. kép). A parazitált üvegházi molytetü lárva feketére, míg a dohánymolytetü lárva barnára színeződik, és áttetsző marad, melyben jóllátható a fejlődő fürkész. 16

20-25 °C-on az Enearsi a turkészdarázs fejlődése 5-7 nappal rövidebb, mint a gazdaállaté, ezért képes hatékonyan szabályozni a kártevő népességét. Az üvegházi molytetü kedvezőbb gazda az Encarsia számára, mint a dohánymolytetü. A T. vaporariorum-on rövidebb a fejlődési ideje, hosszabb ideig él és több tojást rak a nőstény, 12 oc alatt és 38 oc felett a turkész szaporodása leáll. • Eretmocerus eremicus fürkészdarázs (Hymenoptera: Chalcidoidea) Az Amerikából származó turkészdarazsak teste az Enearsia-hoz hasonló nagyságú, fejükön jól kivehető 3 piros pont szem található. A népességben nőstények és a hímek aránya 60:40%. A nőstények teste világos, citromsárga, míg a hímeket a sötétebb, barnás sárgaszín és a hosszabb csáp jellemzi. A nőstények tojásaikat a fiatalabb (2. és 3. fokozatú) molytetü lárvák teste és a levél között helyezik el. Az embrionális fejlődésük során a tojások színe világos barnává válik. A turkészdarázs lárvák befurják magukat a gazdaállatba, és ott fejlődnek tovább. Az Eretmoeerus fajok által parazitált molytetü lárvák teste sárga marad, gyakran látható bennük a fejlődő parazitoid. Az imágók az Enearsiá-hoz hasonló módon röplyukon keresztül távoznak az elpusztított gazdaszervezetbőL Az Eretmoeerus fajok előnye az Enearsia-val szemben akkor jelentkezik, ha az állományban mindkét molytetü faj előfordul. Az Eretmocerus-ok mindkét fajban nagy arányban képesek kifejlődni. A magasabb hőmérsékletet is jobban tolerálják (30-40°C-on is aktívak), és kevésbé érzékenyek a növényvédőszer maradékokra is. Mindkét fürkészdarázs faj kartonlapokra ragasztott parazitált nimfák formájában "vékerül forgalomba, ezeket kell a hajtató berendezésben egyenletesen elosztv .:o'i~-TE.tr * nyekre felakasztvakihelyezni (7. kép). ;::. v :-1' 'Ó-on:·· c

:...;'·{i

r•

o!& \.

<ic. u .f Ragadozó rovarok v ~-"j ::; ::t. 2.. Ragadozó poloska !-::.:. .:~ • Macrolophus caliginosus ragadozó poloska (Heteroptera: Miri A polifág ragadozó poloska Európa déli országaiban (Spanyolorszá , · ' ~Fran~ "-"" ország, Olaszország) a természetes fauna eleme. Gyakran betelepül a növ I l '14' 'á ba, ahol elsősorban malytetvekkel táplálkozik. A nőstények 3,0-3,6 mm, a hímek 2,9-3,1 mm hosszú teste teljesen zöld (8. kép), kivéve a csáp első ízét, amely fekete, a szárny végen is találtható fekete sáv. A fehéres, fénylő tojásokat a nőstények a levelek fonáki ereire ragasztják egyesével. A tojásból kikelő nimfák 5 vedlés után alakulnak imágóvá. Fejlődéséhez a 20-25 °C hőmérséklet a legkedvezőbb. Egy generáció kialakulásához 4-6 hétre van szükség. A nőstények 40-80 napig élnek, és 120--260 tojást raknak átlagosan. 15 oc alatt a fejlődési idő 2-3 hónapra is elnyúlik, csaknem 50%-ra emelkedik a természetes pusztulás, csökken a lerakott tojások száma és lerövidül az imágók élettartama. 30 oc felett l nappal rövidebb az átlagos fejlődési idő, de az összes egyéb paraméter a 15 °C-on tapasztaltaknak megfelelően romlik az optimálishoz képest. A ragadozó poloska nimfái és az aduitok számos kártevőt képesek kiszívogatva elpusztítani: takáesatkákat, levéltetveket, aknázólegyeket, tripszeket. Leghatékonyabbak a malytetvek ellen. Valamennyi molytetü fejlődési alakot képesek elpusztítani. Egy kifejlett ragadozó poloska naponta 30-40 molytetü tojást, 15-20 lárvát vagy 2-5 imágót képes elfogyasztani. Falánksága nagyon hatékonnyá teszi a kártevő népességének

W1·

.,;;.

_·1

csökkentésében, azonban a növények szövetnedvével is táplálkozik, különösen akkor, ha már nem talál elegendő mennyiségű molytetvet. Károkat okozhat az uborka-, paradicsom- és gerberaállományokban. Ilyenkor népességének csökkentésére van szükség. Biológiai védekezésre a nimfákat és imágókat tartalmazó kiszerelések kerűlnek forgalomba. Néhány éve váratlanul kerűlt a látótérbe itthon a malytetűrontó mezei poloska (Dicyphus hyalinipennis), mely hasznos faunaelemnek tűnik. Olyan növényházban tűnt fel, ahol elhanyagolták az üvegházi molytetű elleni védekezést, nem permeteztek, s a környezetből betelepült ez a hasznos predátor. Egy-két hónap alatt elszaporodott olyan mértékben, hogy visszaszorította a liszteske népességét. A nimfa és a kifejlett állat is liszteskével táplálkozik, főleg a kora őszi időszakban jelentkezik tömegesen. Élete elsősorban a paradicsomhoz kötött. Jövőbeni tömeges szaporítása dohányon képzelhető el.

Levéltetvek (Homoptera: Aphididae) Fontosabb fajok • Zöld őszibarack-levéltetű - Myzus persicae • Sárga burgonya-levéltetű - Aphis nasturtii • Foltos burgonya-levéltetű - Aulaearthum solani • Uborka-levéltetű - Aphis gossypi • Csíkos burgonya-levéltetű - Macrosiphum euphorbiae • Káposzta-levéltetű - Brevicoryne brassicae Az üveg- és fóliaházakban a leggyakoribb kártevők a levéltetvek. A szabadban csak időszakosan vannak jelen, néhány fajuk azonban fennmarad a növényházakban. Betelepülésűkre a melegebb évszakban mindenkor számítani kell. Leírás. Apró termetű, 2-4 mm hosszú állatok, melyek általában bonyolult nemzedékváltással szaporodnak. Lábaik hosszú vékony járólábak A hímek mindenkor szárnyasok. A potrohukon gyakran két csőszerű nyúlvány található. A szárnyatlan nősté nyek általában a levél fonákon táplálkoznak. Színük fajonként változó. Életmód. Éventeszámos nemzedékük fejlődik ki. Több fajuk gazdanövénycserés, ami azt jelenti, hogy több tápnövényen előfordulnak, de növényházakban az egész év folyamán folyamatosan is szaporadhatnak szűznemzéssel. Népességük robbanásszerűen alakul ki. Kedvező számukra a meleg, párás környezet, itt 6-7 nap alatt kifejlőd nek. Kívülről betelepedve állandó veszélyt jelentenek. Kártétel. A levéltetvek többféle hajtatott növényen a fiatal növényi részeken (9. kép), a hajtásvégeken, a bimbókon, virágokon (10. kép) vagy a levelek fonáki részén szívogatnak. A táplálékelvonás következtében a megtámadott növény rendellenesen növekedik, esetleg lehull a levele. Ezen kívül erős mézharmat-kiválasztásukkal és levedlett lárvabőreikkel szennyezik a növényt. Közvetett kártételük a növények vírusos betegségeinek terjesztése. A beteg növényekből nyálukkal viszik át a fertőző anyagot az egészségesre. Ez a károsítás elsősorban a paprikaállományokat fenyegeti.

Természetes ellenségek Parazitaidok A hajtatott kultúrákban előforduló levéltetvek természetes ellenségei, a fürkészdarazsak Európa szerte előfordulnak szabadfoldön is, és gyakran megfigyelhető spontán betelepülésük is a növényházakba. • Aphidius malricariae fürkészdarázs (Hymenoptera: Braconoidae) A 2-3 mm-es nagyságú fürkész hazánkban is honos. Gazdaállatai között hozzávetőlegesen 40 levéltetüfaj szerepel. Elsősorban a Myzus genusz tagjait képes parazitálni, kevésbé hatékony az Ap his fajokon (uborka-levéltetű, burgonya-levéltetű). A hajtatott kultúrákba gyakran megfigyelhető spontán betelepedése. Az 1990-es évek elejéig általánosan alkalmazták a levéltetvek elleni védekezésre, ma már az A. colernani és az A. ervi széleskörü elterjedésével mesterséges alkalmazása háttérbe szorult. • Aphidius colemani fürkészdarázs (Hymenoptera: Braconidae) A 2 mm--es sötétbarna, karcsú testű fürkész népességében nőstények és hímek egyaránt előfordulnak. A nőstények aránya duplája a hírnekének Gazdaállatai elsősorban az Aphis (A. gossypii, A. nasturtii) és a Myzus (Myzus persicae) fajok közül kerülnek ki. Banknövényen, a Rhopalosiphum padi, zselnicemeggy-levéltetün szaporítják fel (ll. kép). Nőstényei 20-22 °C-on 10 napig élnek, ez idő alatt közel 300 tojást helyeznek el egyenként a levéltetű gazdaállatba. A tojások zömét a nőstények életük első napjaiban rakják. A tojásból kikelő lárva a levéltetű testében fejlődik és elpusztítja azt. A parazitált áldozat testének külső váza merev, aranysárga, fénylő múmiává alakul (12. kép). A kifejlett fürkészdarázs a múmián szabályos szélű röplyukat rágva távozik.

a levéltetű múmiává puffad

l hét

a nőstény a levéltetűbe helyezi a petéjét

a kifejlett fürkész távozik amúmiából 4. ábra. Aphidius matricariae forkészdarázs életciklusa

• Aphidius ervi fürkészdarázs (Hymenoptera: Braconidae) A fürkészdarázs 4 lllill nagyságú (13. kép), csaknem fekete, karcsú testű. Elsősor ban azokat a nagyobb testű levéltetű fajokat parazitálja, amelyeket az A. colernani nem kedvel: Macrosiphum euphorbiae, Aulaearthum so/ani. Szaporítására aSitobion avenae gabona-levéltetvet alkalmazzák Az A. ervi fejlődése, életmódja csaknem megegyezik az előző fajévaL 10 oc alatt és 30 oc felett nem szaporodik megfelelően. • Aphelinus abdominalis fürkészdarázs (Hymenoptera: Aphelinidae) 2,5-3 lllill-es feketeszínű zömöktestű, sárga csápú hártyásszárnyú. Számos levéltetűfajt parazitál, melyek a Macrosiphum spp. és a Myzus spp. közül kerülnek ki. Leginkább a Macrosiphum euphorbiae-t részesíti előnyben. Szaporítása szintén a Sitobion avenae-n történik. A népességen belül a nőstények és a hímek egyenlő arányban fordulnak elő. A fiatal levéltetveken táplálkoznak a fürkész imágói. A nőstények a szárnyas egyedeken kívül valamennyi fejlődési stádiumot képesek parazitálni. 25 °C-on a lárvák gyorsan (2 hét alatt) kifejlődnek az áldozat testében, mely fekete múmiává alakul a parazitizmus következtében. A nőstények átlagosan 30 napig élnek, és a 250 tojást raknak. Az Aphidius fajoknál hatékonyabb levéltetű-pusztítók, mivel hosszabb ideig élnek és a parazitizmus mellett ragadozó módon is pusztítják a kártevőket Valamennyi parazitoid kifejlett nőstények formájában vagy banknövényeken múmia alakban kerül forgalomba és betelepítésre. A hazai környezetből kemikáliáktól megkimélt növényházakba gyakran nagy tömegben betelepednek a Praon spp. fürkészdarázsfajok, s jellegzetes "papucsszerü" képződményt mutat a parazitált levéltetű. Ragadozó rovarok • Aphidoletes aphidimyza ragadozó gubacsszúnyog (Diptera: Cecidomyiidae) A 2,5-3,5 lllill-es rovarok nőstényeit és hímjeit csápokalapján lehet elkülöniteni. A hímek csápjai hosszabbak, mint a nőstényeké, és rajtukjól fejlett érzékelő serték találhatók. Az apró testű szúnyogok főleg éjjel aktívak, nappal a növények rejtett helyein bújnak meg. A gubacsszúnyog-imágók és -lárvák (14. kép) nem károsítják a növényeket, a kifejlett alakok mézharmattal, a lárvák levéltetűlárvákkal táplálkoznak. A párosodás után a nőstények a 0,3 lllill hosszú, ovális, narancssárga, fényes tojásaikat főleg éjszaka helyezik el a levéltetű kolóniák közelében. A tojásból kikelő apró lárvák (0,3 mm hosszúak) áttetszők, narancssárgák, később a prédaállatként fogyasztott levéltetűtől függően a színük igen változatos lehet, a sárgától a piroson át, egészen a barnáig alakulhat. A teljes nagyságot elérő lárva 2,5 mm. Fejlődését befejezve a talajra veti magát, és a felső l cm-es rétegben a talajszemesékből kokont épít, ebben bábozódik. A bábnyugalom után a gubacsszúnyog-imágók a talajból kelnek ki. Ez a gubacsszúnyogfaj a természetben is előfordul hazánkban májustól szeptemberig. A telet a kifejlett lárva által a talajban kialakított kokonban vészeli át. Aktivitását, szaporodását a hőmérséklet és a nappal hosszúsága jelentősen befolyásolja. A tojásrakásnak a l 6°C feletti éjszakai hőmérséklet kedvez. A nőstények a párosodás

utáni első 4 nap alatt rakják le a tojásaik nagyobb részét. Egy generáció kifejlődése 20 oc felett 15-20 napig tart. A lárvák közel 60 levéltetűfajt fogadnak el táplálékul, fejlődésük során 10-100 prédaállatot pusztítanak el, melynek zömét az utolsó stádiumú lárvák fogyaszják el. A gubacsszúnyog-lárvák áldozataikat a lábak csatlakozásánál támadják meg. Erős rágóikkal sebzik fel a levéltetű testét, melybe kábító toxint juttatnak, az így lebénított áldozat testnedveit szívják ki. Biológiai védekezésre lárvák formájában kerül forgalomba, melyet a növényállományba kell kiszórni. • Episyrphus balteatus zengőlégy (Diptera: Syrphidae) A 10-20 mm-es legyek fényes, sárga potrohán fekete sávok húzódnak (15. kép). Pihenő helyzetben a légy a szárnyait szétterjeszti. Táplálékul pollent és nektárt fogyaszt. Fehér tojásait a levéltetű-kolóniák közelében helyezi el, melyeket a prédák által kiválasztott mézharmat révén érzékel. 20 °C-os körülmények között a nőstények átlagos tojásprodukciója 500. A l 0-20 mm-es zöldesbarnás lábatlan lárvái fejlődésük során 300-500 levéltetvet pusztítanak el. A levelek fonákán képeznek körte alakú barnás bábokat (7 ,5 mm). Egy nemzedék kifejlődése 22-25 °C átlaghőmérsékleten két hetet vesz igénybe. Alacsonyabb hőmérsékleten a fejlődés vontatottabb, 10 oc alatt a tojásrakás, 7,5 oc alatt a lárvák táplálkozása megszűnik. A levéltetvek elleni biológiai védekezésre elsősorban a sima levélfonákú növényeken (paprika) ajánlható, mivel az erősen szőrö zött levélfonákan (uborka, paradicsom, gerbera) mozgása akadályozott és nem képes hatásosan felderíteni a prédaállatokat A ragadozó gubacsszúnyoghoz hasonlóan ez a zengőlégyfaj is honos Európában. Évente 3-5 nemzedéke fejlődik, és júniustól októberig szabadfüldön is fellelhető. A levéltetvek ellen a növényházakba lárva alakban telepítik. Banknövényes módszerrel is alkalmazható (16. kép). • Adalia bipuctata kétpettyes katicabogár (Coleoptera: Coccinelidae) Az Európában is előforduló kétpettyes katicabogár imágói 3,5-5,5 mm-esek, fényes fedőszárnyai pirosak vagy narancssárgák, a középső részen 2 fekete folttaL Időnként fekete szárnyú változatok is megjelennek, melyeken a foltok pirosak. Feje és tora fekete, a tor két oldalán nagy fehér folt látható. A nőstények az 1-1,5 mm-es fényes, sárga tojásaikat a leveleken helyezik el, a levéltetű vagy más táplálékállatok kolóniáinak közelében. A lárvák alapszíne a barnától a feketés szürkéig variálhat, a testükön szabályosan sorakozó fekete foltok között néhány élénk pont is megjelenik. A kifejlett lárva 5-6 mm hosszú, a leveleken bábozódik. A 3-3,5 mm hosszú bábok színe sötétszürke vagy fekete. A bogarak és a lárvák is ragadozó életmódot folytatnak. Közel 50 levéltetűfaj on kívül még lepketojásokat is fogyasztanak. • Barmonia axyridis ázsiai katicabogár (Coleoptera: Coccinelidae) Ez a katicabogárfaj Kínából származik, ma már Ázsia számos országában elterjedt és az USA-ban is megtalálható. A bogár 5-7 mm hosszú, 5 mm széles, a toron kétoldalt nagy, szemnek tűnő fehér rajzolattal (17. kép). Fényes szárnyfedőinek színe és mintázata nagyon változatos. Alapszíne a világos sárgától a narancssárgán át egészen a feketéig változhat. A vilá-

gos

fedőszárnyakon

sötét foltok vannak, míg a fekete változatot vörös vagy narancspettyek díszítik. A foltok száma 2 és 21 között alakulhat. A nőstények a hosszúkás, narancssárga tojásaikat 40-50-es csoportokban rakják le a levelekre. A tojásból kikelő ragadozó lárvák színe az első két stádiumban fekete, a további két lárvafokozaton két narancsszínű csíkjelenik meg, a kifejlett lárva hossza 8 mm. Világosbama alapszínű, fekete foltokkal rendelkező bábjai a leveleken találhatók. Az ázsiai katicabogár imágói és lárvái egyaránt ragadozó életmódot folytatnak, a levéltetveken kívül a pajzstetveken és más rovarok kűlönböző fejlődési alakjain - a tojásokat is beleértve -táplálkoznak. A rendkívül falánk lárvák naponta 150 levéltetvet is elfogyaszthatnak. A bogarak 9 oc felett aktívak, a tojásrakás 13 oc felett indul meg. Fejlődésük 20 °C-t meghaladó viszonyok között 4 hét. Imágókés lárvák formájában kerűl forgalmazásra. A levéltetvek ellen kűlfcildön forgalomban van egy rovarparazita gombából (Verticillium lecani) készűlt biopreparátum is. A gomba a préda testnedvéből táplálkozik és az áldozat felűletén sporulál. Így akár járványokat is elő tud idézni. színű

Tripszek (Physopoda: Thripidae) Fontosabb fajok • Dohánytripsz - Thrips tabaci • Kaliforniai virágtripsz - Frankliniella aceidenta/is Az utóbbi időben a zöldség- és dísznövényhajtatás talán legveszélyesebb kártevő ivé váltak, egyrészt táplálkozásukból eredő közvetlen kártételükkel, másrészt vírusbetegségeket terjesztő szerepükből adódóan. Leírás. Apró, nyúlánk testalkatú rovarok, melyeket szabad szemmel főleg gyors mozgásukróllehet felismerni. Testük körűlbelül l mm hosszú, második pár szárnyuk szegélyén hosszú pillaszőrök találhatók. Szúró-szívó szájszervük van. A fejen és az előtoron található serték és a csápízek száma fontos faji határozóbélyeg. Dohánytripsz: Testszíne barnától a sárgáig változik. Az imágók közűl a nőstény mérete 0,8-lmm, a hím kisebb. A csáp 7 ízű, a lárvának 6 csápíze van. Kaliforniai virágtripsz: 1,2 mm nagyságú (18. kép), hasonlóan a dohánytripszekhez sárgásbarna színű, a csápízek száma 8. A két fajt megkülönböztetni csak mikroszkópos vizsgálattal lehet. Veszélyessége nagyfokú növényvédőszer rezisztenciájának tulajdonítható ... Eletmód. Uvegházi körűlmények között évente 8-1 O generációjuk alakul ki. 25 °C-on 20 nap alatt fejlődnek ki. A nőstények a tojásokat tojócsövük segítségével a bimbóba vagy a virágba, azonban ennek hiányában bármely zsenge növényi részbe süllyesztik. Fokozatos átalakulással fejlődnek. Prepupa stádiumban a talajba húzódnak és nem táplálkoznak. A dohánytripsz általában kívülről telepedik be a termesztőberendezésekbe, az idő járástól függően április-májusban. Ez a faj imágó alakban telel. A kaliforniai virágtripsz a szabadban nem tud áttelelni, de a kedvező nyári hónapokban a növényházak körűl szabad foldön is megtelepszik Kártétel. A hajtatott zöldségfélék közűl a paprika, a paradicsom és az uborka a legfontosabb tápnövényűk, különösen a fehér húsú paprikák károsodnak érzékenyen.

ki fej lett egyed lárvák

\ növény

talaj

előbáb

báb

5. ábra. A tripszek életciklusa

A kifejlett rovar és a lárvák kárósítanak. A növény bőrszövetét felsebzik, majd a kiserkenő nedvet felszívják Táplálkozásuk következtében a leveleken apró, fehér, ezüstös szívásfoltok jelennek meg. Paprikán legfőbb kártételük a bogyók kocsány körüli szegélyének barnulása (19. kép), ezt kozmetikai kártételnek nevezik. Elsősorban a kaliforniai virágtripsz szívogatása nyomán a fiatallombozat deformálódik (20. kép), a növény a fejlődésben visszamarad. Veszélyességük vírusátvivő képességüknek is tulajdonítható. A paradicsomat és paprikát megbetegítő és jelentős terméskiesést okozó paradicsom-bronzfoltosság vírus (TSWV) terjesztői. A vírust a fertőzött növényből a lárvák veszik fel táplálkozás útján, és az imágók viszik át újabb növényekre.

Természetes ellenségek Ragadozóatkák • Amblyseius (Neoseiulus) cucumeris ragadozóatka (Acarina: Phytoseiidae) A legelterjedtebben alkalmazott ragadozóatka faj (21. kép) atripszek elleni biológiai védekezésben. A fajnak a növényházakba telepített változata nem érzékeny a rövid nappalos fotóperiódusra, ezért egész éven át felhasználható. A kifejlett alakok, azadultok körte alakúak (22. kép), lapított testűek Színük sárgásbarna, fényes. 4 pár lábuk közül különösen az elsők hosszúak, melyeknek a préda 23

felkutatásában fontos szerepük van. A hímek valamivel kisebbek a nőstényeknéL Apró termetük (0,4 mm) miatt szabadszemmel alig észlelhetők. A nőstények ovális, fehérszínű tojásaikat (0,14 mm) a levelek fonákára helyezik az erek mentén lévő levélszőrökre. A tojásból kikelő lárvák színe és nagysága megegyezik a tojáséval, 3 pár lábuk van, és nem táplálkoznak. Az első vedlés után kialakuló protonírnfákon már 4 pár lábat találunk és megkezdik a táplálkozást. Főleg az első stádiumú tripszlárvákat fogyasztják. Az aduitok alakulását megelőzi egy deutonimfa stádium. Az aduitok- hasonlóképpen a nimfákhoz - elsősorban a tripszlárvákat pusztítják. A tripszek hiányában takácsatkán, szélesatkán és pollenen táplálkozva is képesek életben maradni. Fejlődésüket és szaporodásukat, ezen keresztül a hatékonyságukat a környezeti tényezők döntően befolyásolják. Fejlődésük alsó határát a 8 oc jelenti, míg 35 oc felett a tojások beszáradnak, a lárvák és a protonimfák is elpusztulnak. Legkedvezőbb a 20 oc körű li hőmérséklet, melyen a nőstények átlagosan 20 napig élnek, naponta 2-3 tojást raknak. A levegő páratartalmának kritikus alsó értéke a 65%, mely alatt a tojáspusztulás meghaladja az 50%-ot. 70% feletti páratartalom és 20°C körüli hőmérséklet esetén a tojásoknak több mint 90%-a kikel. A növénykultúrában lévő prédaállat faj- és korösszetétele is fontos szerepet játszik atripszek elleni védekezés hatékonyságában. A kistestű fajokat és Járvákat könnyebben tudják bekebelezni, mint a nagyobbakat. A tripszlárvák védekeznek a támadás ellen: fenyegetően mozgatják a potrohukat AF. aceidenta/is esetében szinte kizárólag csak az első stádium ú !árvákat tudják kiszívogatni. • Amblyseius (Iphiseius) degenerans ragadozóatka (Acarina: Phytoseiidae) Ez a ragadozó atkafaj a mediterrán éghajlaton, szabadföldön is fellelhető. Elsősor ban tripszekkel és takácsatkákkal táplálkozik, valamint számos növényfaj pollenjét fogyasztja. A 0,4 mm-es kifejlett nőstények teste domború, színük csaknem fekete. A hímek valamivel kisebbek, nyúlánkabbak A nőstények a kezdetben átlátszó fehér, majd megbarnuló tojásokat a levélfonákon, az erek mentén lévő szőrökön helyezik el. A lárváknak 3 pár lábuk van, és hátukon jellegzetes, sötétbarna X alakú rajzolatot viselnek. Mindkét nimfastádiumban már 4 pár a lábak száma és a test színe sötétbarna. Az A. degenerans fejlődése és szaporodása gyorsabb, mint az A. cucumeris-é, ezért hatékonyabb atripszek elleni védekezésben is. Az alacsonyabb páratartalmat is jobban képes tolerálni, teljes fejlődési ideje 25 °C-on 6 nap, míg az A. cucumeris-é 9 nap. A tojásprodukcióját a táplálék minősége nem befolyásolja: azonos akkor is, ha csak pollenenél a nőstény. A maximális tojásszám eléréséhez a nősténynek rendszeres megtermékenyítésre van szűksége, ezért a népességen belül a nőstények és hímek aránya l: l. Az A. degenerans rendkívül gyors mozgású, a leveleken és a virágokban egyaránt hatékonyan deríti fel a tripszeket Könnyen terjed növényről növényre az állományban. • Hypoaspis miles, és Hypoaspis aculifer ragadozóatka (Acari: Laelapidae) Mindkét polifág ragadozó elterjedt, megtalálható Európa természetes faunájában. A talajon előforduló szervezetekkel táplálkoznak, mint a gombaszúnyogok, bogarak és legyek !árvái, foná/férgek, atkák és tripsz pupák. A 0,5-l mm-es nagyságú, barnaszínű atkák (23. kép). Közvetlenül a talajfelszín alatt húzódnak meg. Áldozataikat első lábaikkal megragadják, majd kiszívják testnedveiket Fejlődésükhöz és szaporodásukhoz elengedhetetlen a levegős, de nedves talaj. 24

Az aduitok és a nimfák kerülnek forgalomba. • Orius leavigatus ragadozó virágpoloska (Hemiptera: Anthocoridae) Ez a faj a természetben általánosan előfordul a mediterrán és a nyugat-európai régiókban. Az imágó 1,4-2,4 mm hosszú, fekete testű, a szárnycsúcsok feketék (24. kép). A nőstények potroha teltebb és szimmetrikus, a hímeké karcsúbb. Az imágóvá vedlett nőstények egy nap után párosodnak és ezt követően megkezdik a tojásrakást A tojásokat a növények szövetébe süllyesztik, melyekből az első stádiumú, fénylő, színtelen nimfák egy kis fedél felnyitásával bújnak elő. A második nimfastádiumnál kezdenek látszani a szárnykezdemények, és a tápláléktól függően változatos színt vesznek fel, a sárgától a narancssárgán át a barnáig. Valamennyi nimfastádiumban jellemző a piros összetett szem. A tojástól az imágóvá alakulásig öt nimfastádium különböztethető meg. Az imágók jól repülnek, ezáltal hatékonyan terjednek el a növényházban és találják meg a zsákmányállatot A kifejlett alakok gyakran tartózkodnak a virágokban, így az ott lévő tripszeket könnyen elérik. Mind az imágók, mind a nimfák a tripszek valamennyi fejlődési alakját képesek kiszívogatni, ezáltal nagyon hatékony "tripszpusztítók". A nimfák elsősorban a leveleken találhatók. A tripszeken kívül elfogyasztanak számos lágy testű rovart és atkákat is. Fejlődésük alsó küszöbértéke ll oc, legkedvezőbb a tojásrakáshoz a 20-30 oc közötti hőmérséklet. A hajtatott kultúrákban a tripszek elleni védekezésre szaporított törzs nem diapauzál, egész évben hatásosan alkalmazható. Szaporodását a hőmérséklet és a prédaállat minősége jelentősen befolyásolja, a páratartalomnak nincs meghatározó szerepe. A paradicsom a levelek mirigyszőrei miatt nem megfelelő gazdanövény a ragadozó virágpoloskák számára. • Orius majusculus ragadozó virágpoloska (Hemiptera: Anthocoridae) Közép- és Dél-Európa és Kis-Ázsia egyik elterjedtebb Orius faja. Az üvegházakba gyakran spontán betelepül. Ez a faj nagyobb az O. leavigatus-nál (2,6-3 mm) és a szárnycsúcsa világosbarna. Fejlődése, szaporodása, táplálkozása az O. leavigatuséhoz nagyon hasonló, bár ennek a fajnak az imágói gyakrabban találhatók meg a növényen, mint a virágokban. Atripszek elleni védekezésre történő alkalmazásukkor, figyelembe kell venni, azt a különbséget, hogy ez a faj a rövid nappalas időszakban nyugalomba vonul. Ezért betelepítésére tavasztól kezdődően kerülhet sor. A ragadozó virágpoloskákat nimfa és imágó alakban hozzák forgalomba (25. kép) atripszek elleni védekezésre, de spontán módon a környezetből is be tudnak települni nagy számban. Különösen akkor, ha a növényházak közelében fás-ligetes térség található.

Aknázólegyek (Diptera: Agromyzidae) Fajok • Paradicsom-aknázólégy - Liriomyza bryoniae • Gerbera-aknázólégy - Liriomyza trifolii • Borsó-aknázólégy - Liriomyza huidobrensis A zöldséghajtatás számára három veszélyes faj létezik, köztük a paradicsomaknázólégy honos, míg a másik kettő behurcolt és kártételi veszélyességénél fogva zárlati kártevőnek minősül. 25

Leírás. A fajok külleme nagyon hasonló. Az imágó 1-2 mm nagyságú sárga-fekete színű légy. A kifejlett nyű sárgás színű és a levéllemezbe fúrt aknákban található. A bábjuk 3 mm körüli tonnabáb. Életmód. Növényházakban egész évben szaporodnak. A nőstények érési táplálkozásuk során tojócsövükkel a levelet felsértik és a kibugygyanó nedvvel táplálkoznak jellegzetes pontokat hagyva a levéllemezen. Tojásaikat a levéllemezbe süllyesztik. A kikelő lárvák kanyargó, kiszélesedő járatokat rágnak (26. kép). Az 5-6 napig tartó lárva időszak után az aknából a nyüvek a talajra vetik magukat és a felszíni rétegben bábozódnak. Az optimális hőmérsékletük 25 oc körüli. A hím-nőstény, arány l :2; a hímek rövid életűek. Kártétel. A kártételük következtében az asszimilációs felület csökken, de az egész növényt is elpusztíthatják. A két karantén károsító faj különösen vegyes (zöldség- és dísznövény) hasznosítású területeken okoz nagy gondot, rövid idő alatt az egész növényállományt tönkre tudja tenni.

Természetes ellenségek Parazitaidok • Digtyphus isaea fürkészdarázs (Hymenoptera: Eulophidae) Ez a fürkészdarázs faj széles körben elterjedt Európában, és a növényházakban elő forduló valamennyi aknázólégy faj lárváit külső parazitaként (ektoparazita) pusztítja. A rövid csápú imágó 1-2 mm hosszú teste fémesen csillogó zöldszínű (27. kép). Nőstényeinek hátsó lábán széles fekete szalag van, míg a hímeknél két vékony sáv látható. A nőstények a tojásrakás megkezdése előtt az aknázólegyek fiatal lárváinak testnedveit fogyasztva 1-2 napig érési táplálkozást folytatnak. 20 °C-os átlaghőmér sékleten a napi tojásprodukció elérheti a 9-et. A tojásaikat nem az aknázólégy !árvájába, hanem annak közelében, azon kívül helyezi el. Az áldozat testére ragasztott, apró, 0,3 mm-es megnyúlt alakú, áttetsző fehér tojások nehezen észlelhetők. A kikelő fürkészdarázslárvák egész fejlődésük alatt kívülről szívogatják ki az aknázólégylárvák testnedveit (külső parazitoid), melynek következtében azok elpusztulnak. A kifejlett Diglyphus lárva a járatban bábozódik. Ürülékéből az alsó és felső epidermiszt kitámasztó oszlopokat képez, ezek között tölti a bábnyugalom idejét. A felső epidermiszen át jól kivehető az l ,5 mm-es, zöldes színű parazitoid báb. A kifejlett fürkész a felső epidermiszen kerek röplyukon át hagyja el az aknát. A Diglyphus szaporodásához a 20-25 °C közötti hőmérséklet a legkedvezőbb, de az ennél magasabb hőmérsékletet is jól elviseli, ezért használhatóhatékon yana melegebb időszakokban is az aknázólegyek ellen. • Dacnusa sibirica fürkészdarázs (Hymenoptera: Braconidae) Hasonlóan a D. isaeae-hoz Európa szerte elterjedt fürkész, mely számos aknázólégy faj lárvájából kinevelhető belső parazitoid. A 2-3 mm-es imágó feketeszínű, hosszú csápja legalább 16 ízből áll (28. kép). A nőstény tojócsövével átszúrja a járat epidermiszrétegét és az aknában fejlődő aknázólégy-lárva bőrét, és annak testébe egyesével helyezi el ovális, fehér tojását. A tojásrakásra a fiatalabb légylárvákat részesíti előnyben. A parazitoid lárvák a gazda26

állat testében fejlődnek ki és ott is bábozódnak Az imágók a bábból röplyukat rágva szabadulnak ki. Szaporodásuk alacsonyabb hőmérsékleten ( 15-22 oq is intenzív, ezért télen és tavaszszal is hatékonyan szabályozzák az aknázó legyek népességét a hajtatott kultúrákban. Mindkét fürkészdarazsat imágóként hozzák forgalomba.

Fitofág atkák • Közönséges takácsatka - Tetranychus urticae Leírás. Növényházakban9-10 nemzedékük fejlődhet ki egy év alatt. Szaporodásukra a száraz, meleg klíma hat kedvezően. Tojásaik a levélfonákan szövedékben találhatók. Az aktív fejlődési alakok a levelek fonákán szívogatva károsítanak. A levelek színén kivilágosodó, sárguló foltokjelennek (29. kép) meg, melyeket súlyos esetben száradás követ. A hajtatott zöldségkultúrák közül a paprikát, az uborkát és a paradicsomot veszélyeztetik. Életmód. A kifejlett állatok nyolclábúak (30. kép), a nőstények kerekdedek, a hímek kisebbek és testük nyúltabb. Testnagyságuk 0,5 mm körüli. Az apró, gömb alakú tojásokból kikelő kis lárváknak csak 3 pár lábuk van. A nimfák és az aduitok színe a tápláléktól függően változik, de a faj ra jellemző 2 sötétebb folt kezdeményei a háti részen már a lárván is észlelhetők. Színük a világoszöldtől a barnássárgáig változik. Kártétel. Szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek, szívásukkal zsenge zöld növényi részeket károsítanak. A tápláló nedvek elvonása következtében a növények visszamaradnak a fejlődésben és a fiziológiai elváltozások nyomán a levelek klorofilban szegényebbé válnak. Szívogatásuk nyomán a levelek színén kivilágosodó, sárguló foltokjelennek meg, s erről a márványozottságról következtethetünkjelenlétükre. A hajtatott zöldségek közül a legfontosabb tápnövényeik az uborka és a paprika. Az uborkán a szívásnyomok először a levelek alapi részén jelennek meg, csupán tüszúrásszerü világos foltok formájában, majd a folyamatos károsítás nyomán az egész levél márványosodik, később elszárad. A lombozat elpusztítása után a terméseket is megtámadják, melyek elszíneződnek és parásodnak A paprikán jelentkező levél tarkulásos kárkép összetéveszthető a paprika lisztharmat tünetei vel, de a takácsatkákjelenlétét feltünővé teszik a levél fonákon, a szövedékben megtapadó, jóllátható talaj- és porszemesék A paradicsomon csak az alsóbb levélemeleten károsítanak, a kártétel általában nem terjed feljebb. Az utóbbi időben azonban megjelent egy vörös színámyalatú takácsatka változat, amelynek szívogatása nyomán a paradicsom lomhozata nekrotikusan elszárad. Szerencsére- úgy tünik- az új rassz a magasabb páratartalomra érzékenyebb. A saláta nem tartozik a takácsatkák tápnövényei közé, s a gyökérzöldségekben (petrezselyem, zeller) is csak szabadföldi körülmények között károsítanak.

Természetes ellenségek • Phytoseiulus persimilis üvegházi ragadozóatka (Acari: Phytoseiidae) Ezt a ragadozó atkafajt vezették be elsőként a növényházakban biológiai védekezésre. Európába Chiléből hurcolták be, és mára már a Földközi-tenger térségében a természetben is elterjedt. 27

Kifejlett nőstényei domború körte alakúak, fényes vöröses narancssárgák, testméretük 0,6 mm (31. kép). A hímek valamivel kisebbek, és lapítottabb testűek Ovális tojásait a nőstény a takácsatka telepek közelében helyezi el. A tojásrakás megkezdéséhez legalább egyszer párosadnia kell a nősténynek A frissen lerakott tojások színe kezdetben áttetsző halvány rózsaszínű, az embrionális fejlődés során besötétednek. A gyöngyszerűen fénylő gömbölyű takácsatka tojásoknál kétszer nagyobbak. Az áttetsző lárváknak 3 pár lábuk van, nem táplálkoznak, és egy napon beül protonimfává alakulnak. A protonimfáknak 4 pár lábuk van, és kifejlődésük után megkezdik a táplálkozást. A deutonimfák hasonlóan aktívak és szinte állandóan táplálkoznak. Valamennyi mozgó fejlődési alakra jellemzőek a hosszú lábak. A P. persimilis fejlődése 15-25 °C-on gyorsabb, mint a takácsatkáé, ezért gyorsan képes felszámolni a kártevő népességét. A ragadozóatka aktivitása lecsökken, és a tojások elpusztulnak 35 °C felett. A túl magas hőmérséklet mellett a másik fejlődését korlátozó tényező a 60%-nál alacsonyabb páratartalom. Optimális körűlmények között a ragadozó aduitok 5 kifejlett takácsatkát, vagy 20 Járvát vagy tojást képesek naponta elpusztítani. Prédakereső képességét és a növényállományban való terjedését a klimatikus körülményeken kívül a takácsatka népességének nagysága, eloszlása és a szövedék jelenléte is döntően befolyásolja. A növények egymástól való távolsága is hatással van a terjedésre. A paradicsomon élő takácsatka népesség szabályozására a P. persimilis ún. paradicsom rasszát lehet felhasználni, melyet ezen a tápnövényen nevelt takácsatkán szaporítanak fel. A P. persimilis szinte kizárólag csak takácsatkákkal táplálkozik. Csak rövid ideig képes nektárt és vizet fagyasztva élni, prédaállat hiányában elpusztul. A takácsatkák elleni védekezésre aduitokat és nimfákat tartalmazó termékek alkalmazhatók (32. kép). • Amblyseius (Neoseikus) californicus ragadozóatka (Acarina: Phytoseiidae) Természetes elterjedési területe a trópusi, szubtrópusi Észak- és Dél-Amerika, és a Földközi-tenger medencéje. Megjelenésében nagyon hasonlít a tripszek természetes ellenségeinélleírt rokonához, az A. cucumeris-hez. Nőstényei az ovális, áttetsző fehér tojásokat a levelek fonákára helyezik. A tojások kisebbek, mint a P. persimilis tojásai. A fehér lárváknak 3 pár lábuk van, és a kikelést követően rögtön elkezdik a táplálkozást a takácsatka tojások pusztításával. Mindkét nimfastádium és az aduitok áttetsző fehér testűek, a takácsatkán táplálkozva hátukon jellegzetes X alakú narancssárga rajzolat jelenik meg. Az A. californicus a takácsatka Járvákat és nimfákat részesíti előnyben táplálékként. A tojásrakó nőstény kevésbé válogat, valamennyi takácsatka fejlődési fokozatot pusztítja. Az A. californicus képes pollenen táplálkozva is tojást rakni, azonban a tojások száma lényegesen kevesebb, mint prédaállat fogyasztásakor. A tojásrakáshoz elengedhetetlen a párosodás. A tojásprodukció függ a táplálék mennyiségétől és a hőmérséklettőL A P. persimilis-hez képest jobban elviseli amelegebb és szárazabb klímát. Fejlő désére a kedvezőtlen körűlmények kevésbé hatnak negatívan. Alacsony prédasűrűség mellett is fennmarad az állományban, mivel alternatív táplálékként más apró ízeltlábúak mellett pollent is fogyaszt.

Az A. californicus a takácsatkák elleni védekezésre alkalmazható termékekben lárvák, nimfák és aduitok formájában található. • Feltielia acarisuga ragadozó gubacsszúnyog (Diptera: Cecidomyiidae) A gubacsszúnyogok családjába tartozó Feltie/la fajok lárvái kizárólag a takácsatkákon fejlődnek (33. kép). Májustól szeptemberig szabadföldön gyakran találkozhatunk velük. Ebben az időszakban spontán megjelenésük a növényházakban sem ritka. Fejlődésük gyorsaságát a hőmérséklet és páratartalom mellett a prédaállat mennyisége határozza meg. 8 °C alatt nem fejlődnek, 30 oc felett elpusztulnak.

• Szélesatka - Polyphagotarsonemus latus Leírás. Nagyon apró, csupán 0,1 mm nagyságú állat. Nevével ellentétben teste me~nyúlt, tojás alakú. Színe sárgásfehér és négy pár lába van. Eletmód. Kizárólag növényházakban szaporodik. A nőstény élettartama 7-18 nap, az általa lerakott tojások száma 30-80. Számára legkedvezőbb a 21-26 °C-os léghő mérséklet, itt a lerakott tojásokból már 2-3 nap alatt kikelnek a lárvák. Kártétel. A hajtatott zöldségnövények közüla paprika-, a paradicsom- és az uborkanövényeken károsít. Súlyos kártételt eddig a paprikatermesztésben és a dísznövényeken okozott. A károsítás az egész paprikanövényen jelentkezik (34. kép). A szélesatka tömegesen csak a legfiatalabb növényi részeken táplálkozik, így a fiatal leveleken, hajtásokon, a virágkocsányon, a csészeleveleken, a sziromleveleken, a terméskezdeményeken és a fiatal bogyókon. A fiatallevelek szalagosodnak, idősebb korban a fonáki rész sokszor ólomfényüvé válik. A hajtások a fejlődésben visszamaradnak. A virágszirmok elbamulnak, elhalnak, míg a bibe és a terméskezdemény barnul, majd parásodik. A bogyókan hálószerű, barnás parásadás keletkezik, amely torzulásukkal jár együtt. A legerősebb fertőzési gócok mindig a házak legmagasabb páratartalmú részein alakulnak ki. Fellépése gerberában is veszélyes (35. kép). Itt ritkán a közönséges szamócaatka (Tarsonemus pallidius) is károsít, ugyancsak kellemetlen deformációkat okozva a virágokon és a lombozaton. • Paradicsom-levélatka (Aculops lycopersici) Rozsdaatkának is nevezik ezeket a parányi állatokat, a paradicsomon kialakuló jellegzetes kárkép alapján. Leírás. Szabad szemmel és kézi nagyítóval nem figyelhető meg, sztereómikroszkóppal, 30-40-szeres nagyítással látható. A kifejlett egyed sárgásbama, lapított orsó alakú és szelvényezett (36. kép). A nimfák a kifejlett egyedekhez hasonlítanak, kisebbek és világossárga színűek. Valamennyi fejlődési alaknak 2 pár lába van. A tojás fehéres, gömb alakú. Életmód. Intenzív szaporodásához magasabb hőmérséklet (25-26 °C) és alacsony páratartalom kedvező. Ilyen körűlmények között hetente újabb nemzedéke kifejlődhet. A nőstény tojásait a levélre helyezi. Fejlődésük 10 °C alatt megáll, fagypont körüli hőmér sékleten, pedig elpusztulnak. Ebből adódóan szabadföldön nem telelnek át. Elsősorban passzív úton, szaporítóanyaggal, légmozgással, vízzel és a napi munkák során (pl. kézzel, ruhával, szerszámmal) terjed. Terjedhet tevéitetvekre és üvegházi malytetüre tapadva is.

Kártétel. A levélatka a paradicsom levelén, szárán és tennésén szívogat. A károsítoU levél színe sárgásbama, majd rozsdabama (37. kép), a fonákapedig ezüstösen csillogó. A levelek összesodródnak és elszáradnak. Aszár vörösesbarna színű. A termésen elváltozás nem figyelhető meg. A fiatal korban megtámadott növények fejlő désükben visszamaradnak, majd elpusztulnak. Lepkekártevők

(Lepidoptera)

Fontosabb lombszinten károsító fajok • Gamma-bagolylepke - Autographa gamma • Gyapottok-bagolylepke - Helicoverpa armigera Leírás. Gamma-bagolylepke. Kiterjesztett szárnyakkal 38-42 mm széles. Színe igen változó, szürkésbamás. Az elülső szárnyakon szembetűnő az ezüstfehér színű "y" rajzolat. A hernyó 2-3 cm hosszú és jellemző rá, hogy összesen 6 pár lába van, s emiatt a mozgása araszoló. Gyapottok-bagolylepke. A felső szárnya világos, de az olívazöldtől a narancssárgáig változó lehet. Az alsó szárny sötét részeinek közepén krémszínű vagy rózsaszínű folt található. A többi bagolylepkétől eltérően nappal is repülnek. Az idősebb hemyók változatos színűek, világos sárgászöldtől a sötét lilásfeketéig, variálhatnak. Oldalukon széles világos szalag húzódik. Életmód. Elsősorban a nyári időszak károsítói, amikor a növényházak már nyitottak és az éjszaka mozgó lepkék berepülhetnek tojást rakni. Az utóbbi időben elsősorban a gyapottok-bagolylepke okozott nagy károkat A hazánkban nem honos vándor lepkére az elmúlt időszak melegebb időjárása kedvezően hatott és tartósan megtelepedett. Évente májustól októberig 3 nemzedéke fejlődik, s egy-egy lepke több ezer tojást rak. A talajban 2-18 cm mélyen bábozódik. A gamma-bagolylepkének évente két nemzedéke van. Az első július-augusztusban, a második szeptember-októberben. A vándorlepkékhez tartozik ugyanígy, hazánkba általában májusban érkezik délről. Kártétel. A gyapottok-bagolylepke a tojásokat a virágok és terméskezdemények közelében rakja le. A kikelő lárvák a bimbókba, virágokba és a fejlődő termésekbe furakodnak (38-39. kép) be, sa generatív részeket fogyasztják A gamma-bagolylepke kimondottan sok tápnővényű faj, a leveleken és egyéb más növényi részeken szabálytalan rágásokat, lyuggatásokat okoz táplálkozásával (40. kép). Egy-két éve a rozsdabama tűzmoly (Udeaferrugalis) is megjelent a paprika hajtatásban és a lomhozatot károsítja (41. kép).

Természetes ellenségek A Lepidoptera hemyók ellen világrnéretekben kiterjedten alkalmazzák a Bacillus thuringiensis baktériumot tartalmazó biopreparátumokat (pl. Dipel). Már 193 8-ban kipróbált hatóanyagai olyan endotoxinok, melyeket a hemyók táplálkozással felvesznek, megfelelő pH-tartományban aktiválódnak, áttörik a bélfalat és általános szepszist váltva ki, elpusztítják a célállatot 30

Újabban a gyapottok-bagolylepke elleni védekezés egyik legeredményesebb eljárása, melyet Trichogramma petefürkészekkel együtt érdemes alkalmazni. A biopreparátum O napos élelmezésügyi várakozási idejű készítmény, ami azt jelenti, hogy már a kezelést követő napon szedni lehet a termést.

Parazitaidok • Trichogramma brassicae tojásfürkész (Hymenoptera: Trichogrammatidae) A természetbensz ámos tojásparazitoid faj fellelhető, melyek faji megkülönböztetése igen bonyolult, mivel azonos fajon belül is többféle törzs különül el a gazdaállattól függően. A meghatározást tovább nehezíti, hogy az állatok igen kicsik és megjelenésükben nagyon hasonlóak. Az üvegházakba mesterséges szaporítás után leggyakrabban a Trichogramma brassicae-t telepítik be. Az imágók mérete 0,6 mm, fejük, toruk fekete, potrohuk sárgán csíkozott (42. kép). A nemek a csáp formája alapján különíthetők el. A nőstények könyök formájú csápjának végén csápbunkó található, a hímek csápja ívelt és rajta hosszú szőrök vannak. A nőstények a bábból történő kikelésüket követően azonnal megkezdik a tojásrakást, mivel már ekkor a tojások egy része érett állapotban van. A növényen parazitálható lepketojásra lelve, a nőstény a tojás tetejére mászik, és a csápjával felméri a nagyságát. Ettől függően egy vagy több áttetsző parazitoid tojást (0,14 mm hosszú, 0,04 mm átmérőjű) helyez el, tojócsövét a lepketojásba süllyesztve. A nagyobb méretű tojásokban egyszerre több fürkészlárva is fejlődhet. A lárvák felélik a tojásokat, fejlődésük során a parazitált lepketojás színe feketére változik. A bábozódás után a fürkészek röpnyílást rágnak és kirajzanak Egy parazitoid nemzedék 10 nap alatt fejlődik ki 25 oc átlag hőmérsékleten. 38 oc felett a fejlődésük leáll. A parazitoid életképességéta gazdaszervezet tojásának nagysága jelentősen befolyásolja, minél nagyobb a tojás, amelyben a fürkészdarázs fejlő dik, annál kedvezőbb számára. A bagolylepke (Noctuidae) tojások ideálisak fejlődé sük szempontjábóL Az imágók számára elérhető táplálék (nektár és víz) minősége és mennyisége szintén meghatározó a fejlődésre és a nőstények termékenységére. A paradicsom kivételével valamennyi kultúrában alkalmazható a T. brassicae, elsősorban olyan a lepkefajok ellen, melyek nem fedik be tojásaikat A tojásparazitoidok imágó alakban kerülnek betelepítésre a növényházakba.

Meztelen csigák (Gastropoda: Agrolimacidae) Károsító • Szántóföldi meztelen csiga - Agrolimax agrestis • Kerti meztelen csiga -Arion hortensis • Recés meztelen csiga - Deraceras reticulatum • Nagy meztelen csiga-Limax maximus Leírás. Szántóföldi meztelen csiga. Hossza 4-5 cm. Színe sárgásfehér, legtöbbször apró szürke, barna vagy fekete foltokkal hálózatosan tarkázott. Hátoldala végén gyenge tarajt visel. Kerti meztelen csiga. 3-5 cm hosszú teste sötét barnásszürke vagy kékesszürke, háta majdnem fekete. Feje fekete vagy sötétszürke, pirosas árnyalattal. 31

Recés meztelen csiga. Nagyobb faj, hossza 5-6 cm. Bőre durva, mélyen barázdált. Alapszíne a világos krémszíntől a palaszürkéig változó. Nagyon gyakori faj. Nagy meztelen csiga. Alapszíne sárgásszürke, barna vagy feketésbarna foltokkal díszített, melyek a háton és a test oldalon sávokban redőződnek. Hossza l 0-20 cm. Taraja és talpa az alapszínnél világosabb árnyalatú. Az utóbbi egy-két évben a sárgás-bamás színű nagyra növő spanyol meztelen csiga (Arion lusitanicus) is megjelent az ország néhány pontján a növényházakban. Jelenlétükkel - ismeretlenségüknél fogva - riadalmat keltettek. Életmód. Ameztelen csigák élettartama általában 9-18 hónap, peterakásuk egész éven át tarthat a növényházakban. Petéiket csomókban rakják a talajba, fajtól függő en 50-600 db-ot. Évenként vagy kétévenként fejlődik ki egy-egy nemzedékük. Az ivadékok nagyobb része félig kifejlődve vagy pete alakban telel át a rögök vagy növényi maradványok alatt. Hímnős állatok, a petézést kölcsönös megtermékenyítés előzi meg. Az állatok vertikális mozgása nagyon korlátozott, horizontálisan egy-két métert megtehetnek. Táplálkozásuk a hajnali órákban a legintenzívebb. Kártétel. Kártételük a különféle növényi részek ablakos rágása, de a termésekbe is befúmak, ezzel értéktelenné teszik azokat. Fogazott nyelvük szinte megreszeli a táplálékot. Mindenevő fajok, de elsősorban a lédús, zsenge növényeket kedvelik. Így a káposztafélék, és a saláta sorolható kedvenc növényeik közé. A káposzta- és salátafejbe nappaira is behúzódnak, ha kellő nedvességet találnak. Paprikában a lombozat lyuggatásával, és a termések furkálásával esetenként tetemes károkkal hívják fel magukra a figyelmet. Elhanyagolt talajfűtéses termesztőberendezésekben, gyomos környezetben érzik igazán jól magukat. A növényházak fal menti szegélyében gyakoribbak.

Természetes ellenség Ameztelen csigák ellen a Phasmarhabditis hermafrodita rovarparazita fonálféreg alkalmazható. A fonálféreg tulajdonképpen csak vektor, mely egy olyan baktériumot hordoz (Xenorhabdus) mely, ha bejut a gazdaállatba, ott elszaporodik és előemésztést végez a fonálféreg számára. Az előkészített táplálékon a fonálféreg tömegesen elszaporodik, majd az inváziós fonálféreg lárvák elhagyják a gazdaállat tetemét, és újabb prédát keresnek a talajban.

Gyökérgubacs-fonálférgek (Nematoidae) Káros ító • Szántóföldi gyökérgubacs-fonálféreg - Meloidogyne hapla • Kertészeti gyökérgubacs fonálféreg- Meloidogyne incognita • Burgonya gyökérgubacs-foná lféreg- Meloidogyne thamesi • Földimogyoró gyökérgubacs-fonálféreg - Meloidogyne arenaria Leírás. A gyökérgubacs fonálférgeknél a hímek és a nőstények alaktanilag különbözőek. A nőstények l mm átmérőjű, gömb alakú állatok, gyöngyházszínűek és a kutikulájuk lágy, felbontva mikroszkóp alatt szembetűnik a testüregben a zselatinba 32

ágyazott tojáscsomó. A hímek fonál alakúak és valamivel nagyobbak. Szájszuronyuk van, mellyel bökdösik a növényi sejteket, és tartalmukat magukba pumpálják Életmód. A fonálférgek a talaj 20-30 cm-es rétegében élnek és onnan fertőznek Fiatal inváziós lárváik a gyökér váladékok csalogató hatására találják meg a tápnövényt, s a gyökércsúcsokon behatolva belső élősködőként folytatják életüket. Egy-egy tenyészidő alatt megfelelően magas talajhőmérséklet mellett 10-12 nemzedékük is kifejlődhet. Tápnövény hiányában hosszú időn keresztül 3-5 évig is fertőzőképesek maradnak. A növényházakban károsító fajaikat hőigényük alapján ·két csoportba lehet sorolni: Szabadföldi gyökérgubacs-fonálféreg (M. hapla). Az ország homokos talajú vidékein, általánosan előfordul. A kertészeti területeken, a sárgarépán, a petrezselymen (43. kép) és egyéb zöldségféléken kártételük többnyire észrevétlen marad mindaddig, amíg növényház nem kerül oda. Számos gyomfélén, így a legközönségesebb fajokon (pl. libatop, disznóparéj, tyúkhúr) megélnek és szaporodnak. A termesztőberen dezésekben az intenzívebb hasznosítástól kezdődően szembetünőek. Hőigényük viszonylag alacsony, és a teleket a szabadban is átvészelik. Növényházi gyökérgubacs-fonálférgek (M incognita, M thamesi, M arenaria). Megjelenésük elsősorban a hagyományos, monokultúra jellegű zöldségtermesztéssei hasznosított területeken tapasztalható. Jól megélnek a kötöttebb talajokon is. A magasabb hő mérsékletű talajokban szaporodnak intenzívebben. A kártevő fonálférgeknek nem kedvez a magas szervesanyag-tartalmú talaj, így az istállótrágya, valamint a tőzegadalék sem. Kártétel. A fonálférgek kártétele a megtámadott növények táplálék- és vízfelvételének megbénításában nyilvánul meg. Táplálkozásuk nyomán a gyökérben enzimatikus hatásra óriássejtek képződnek, amelyek nem tudják ellátni feladatukat. Az óvatosan kiemelt gyökéren látható, sokszor dió nagyságot is meghaladó megvastagodásokról, gubacsokróllehet felismerni a fertőzést. A kártétel a növényállományban foltszerűen jelentkezik. A fonálférgek gazdanövényei közül a sekélyen gyökerező uborka a legérzékenyebb (44. kép}. Hajtatási követelményeiközüla magas talajhőmérséklet különösen kedvez a kártevők elszaporodásának. Jelenlétük esetén, hatékony óvintézkedések hiányában az értékes növények korai hervadását és pusztulását észlelhetjük A paradicsomhajtatásban is nagy hozamkiesést okoznak a fonálférgek a rezisztenciával nem rendelkező fajtákon (elsősorban féldeterminált változatok). A növények terméskötése az alsó fürtemeleteken még normális, középtájtól kezdődően a fertőzés terjedésével viszont már hiányos. A paprikatermesztésben néhány hosszú tenyészidejű fajta (pl. HRF) igen érzékeny. A fertőzést a gyökerek gubacsodásán, és az ezzel kapcsolatos növényállományi egyenedenségen kívül a fejlődésben lemaradt növények fiatal, csúcsi részének kivilágosodása is jelzi. A jelenség a vashiánytűnetekkel összetéveszthető. A gyökérzöldségfélék (sárgarépa, petrezselyem, zeller) hajtatásának egyik akadálya lehet a homoki területeken a talaj fertőzöttsége.

Természetes ellenségek A méhvirágfélék családjába tartozó mézontójű (Phacelia tanacetifolia) számos előnyös tulajdonságának köszönhetően egy sokoldalúan hasznosítható növény. A

facéliának is nevezett mézontófűnek bizonyítottan jó talajfertőtlenítő hatása van, gyéríti a talajban élő növénykárosító fonálférgeket A nernatieid hatás a gyökérzete által kiválasztott és gázosodó ciántartalmú anyagnak tulajdonítható. Az apróbb testű pajorok (45. kép) (pl. fináncbogár) ellen is jelentős a gyérítő hatása. A facéliát fonálféreggel fertőzött fóliában két kultúra között lehet alkalmazni zöldtrágyaként (46. kép) (virágzáskor aláforgatva), s ez már néhány hónap alatt jelentő sen gyéríti a gyökérgubacs-fonálféreg fertőzöttséget Őszi termesztését elsősorban sárgarépa hajtatásban (paprika után) próbálták ki sikerrel, több alkalommal. Általában 12 cm-es gabona sortávolságra vetik, 6-10 kg/ha vetőmagmennyiséggel. Vízigényes növény, ezért -legalábbis a kelést követően- többször meg kell öntözni. Az aláforgatás legyen alapos, mert termesztése után árvakelés várható. A hurokvető ragadozó gombák (Arthobotrys spp.) szinte minden talajtípusban megtalálhatók, ahol képesek szaprofita módon is táplálkozni. A fonálféreggel való tartós érintkezés enzimatikus reakciót vált ki bennük, ezek segítségével hatolnak be a gomba az állat testébe, majd ammónia kibocsátásával megölik a fonálférget A gombák a táplálkozás megkezdése után a fonálférgek testén szaporító képleteket hoznak létre. Ezek a gombák képesek elfogni ajanálféregfajok széles rétegél (47. kép). Alkalmazása a jövőben egy megfelelően kialakított biopreparátum vagy a palánták gyökerének kezelésében valósulhat meg. A Csongrád megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat programjában évek óta szerepel a hazai talajból izolált gombák tömegszaporítása és gyakorlati alkalmazásuk kidolgozása. A fonálférgek elleni védekezésnek legegyszerűbb módja a talajtól elválasztott termesztés (pl. kőgyapotos hajtatás) és a nernatoda rezisztens fajták alkalmazása. A növények rezisztenciája azon alapszik, hogy a növénynemesítés során egy olyan gént visznek be a növénybe, amely megakadályozza az óriássejtek képződését (gubacsosodás) s így a fonálférgek nem képesek táplálkozni, éhen pusztulnak. Sajnos ezideig csak a paradicsomfajták között találunk számos nernatoda rezisztens változatot, de paprikában is várhatók ilyenek a közeljövőben. A tökbe oltott uborkapa/ánták és a szalmabálás termesztés jöhet számításba megoldásként. Paprikahajtatásban is szerepeinek oltott palánták. Tőzegszúnyogok

(Sciaridok)

Faj • Tőzegszúnyog - Bradisia poupera Leírás. Az említett faj változatosan fajgazdag állatcsoportba tartozik. Kétszárnyú

és szúnyog alkatú. 1-5 mm nagyságúak, szürkésfekete színűek, viszonylag hosszú antennákkal és lábakkal. Lárvájuk 5-12 mm hosszú, fehérszínű, barna fejjel. Életmód. A tojásból kelt lárvák négy stádiumon keresztül fejlődnek és utána bábozódnak. A nőstény 50-300 tojást rak a növények fiatal gyökerei köré. A nedves, szerves anyagban gazdag környezetet kedvelik. 20-24 °C-on 3 hét alatt fejlődik ki egy nemzedékük. Nyaranta kirajzanak az üvegházbóL Kártétel. Bár rendkívül közönségesek, nem mindig kártevők A magvetésben és a palántanevelésben veszélyesek elsősorban. Lárváik az alsóbb rendű gyökerekkel táp34

lálkoznak, ami a növények legyöngüléséhez vezet. A kifejlett alakok pollennel és nektárral táplálkoznak. Másodlagos kártételük, hogy a növényekre veszélyes károsíták terjedésében szerepet játszanak. Jobbára a dísznövényeket kedvelik.

Természetes ellenségek A Sciarid !árváknak, melyek a talaj szinten károsítanak, természetes ellenségei a Hypoaspis spp. ragadozóatkák, melyek közül két különböző faj, a H. miles és a H. aculifer szerepel biológiai termékként A predátorok polifágok, a tőzegszúnyog lárvák mellett a raktári atkákat (Thyrophagus spp.), a tripszlárvákat és egyéb más talajban található organizmusokat is támadnak. Kedvelik a nedves környezetet, ezért gyakorta a növényházakban található gyomok árnyékába húzódnak, de gyors mozgásuk révén könnyen utolérik az áldozatukat. Táplálék nélkül is fennmaradnak akár 3--4 héten keresztül. A tőzegszúnyogok természetes ellenségei közé sorolhatók a rovarpatogén fonálférgek is. Közülük s Steinernerna fel ti ae fajt alkalmazzák termékként Ezekről a fonálférgekről a meztelen csigák elleni védekezési részben már bővebben írtunk.

Pajzstetvek (Coccoidae) Fajok • Rózsapajzstetű - Aulacaspis rosa e • Közönséges teknős pajzstetű - Eulecanium corni Leírás. A rózsapajzstetű nősténye fehér színű, kerek, míg a hím hosszúkás. A nős tény a pajzs alatt hússzínű, megnyúlt testalkatú, l mrn hosszúságú. A teknős pajzstetű pajzsa barnaszínű és erősen domborodó. Életmód. A rózsapajzstetű tojás alakban telel át a nőstény pajzsa alatt. Innen kelnek ki a narancssárga mozgó lárvák. Évente egy nemzedékük fejlődik. A teknős pajzstetű is egynemzedékes, lárvaként telel, a tojásrakás júniusban kezdődik.

Kártétel. Szívogatásukkal a növényt gyengítik. A teknős pajzstetű másodiagos kártétele a bőséges mézharmat-kiválasztás, amelyen korarnpenész telepszik meg.

Természetes ellenségek • Cryptolaemus montrouzieri- pajzstetű ragadozó bogár • Leptomaxtrix dactilopii - fürkészdarázs A pajzstetű ragadozó bogár a lárvákkal táplálkozik, és hathatosan gyéríti népességüket A fürkészdarázs a tojását a gazdaállatba helyezi, s ilyen módon pusztítja. Igen apró, mindössze 3 1nm nagyságú rovar, mely a nimfa- és imágó stádiumú pajzstetveket is felkeresi.

Növénybetegségek elleni biológiai védekezés Általános tudnivalók A biológiai védekezés a növényi gombakórokozók ellen mikrobiológiai védekezést jelent, amelynek során az ember valamilyen mikroorganizmus antagonista hatását használja fel arra, hogy a növényi kórokozó mennyiségét (inokulumát) csökkentse vagy a kórokozót elpusztítsa, mindezzel biztosítva a növény védelmét Biológiai növényvédő szer - biopreparátum, biopeszticid - általánosan elfogadott meghatározás szerint olyan készítmény, amely károsítók, gyomok vagy kórokozók leküzdését szolgálja, hatóanyaga, illetve meghatározó eleme élő mikroorganizmus. Ezek a mikroorganizmusok lehetnek baktériumok, gombák, vírusok, fonálférgek. Az eddig a világon engedélyezett biopreparátumok két csoportra oszthatók: az egyik csoport hatása valamely mikroorganizmus által kiválasztott toxinokon alapul, ezek, bár élő mikroorganizmusból származnak, hatásmechanizmusuk hasonló a kémiai készítményekéhez. A másik csoportba olyan termékek sorolhatók, amelyek hatásmechanizmusa függ vagy részben függ attól, hogy a hatóanyagat képező mikroszervezet hogyan nő és szaporodik a célszervezetben, illetve annak környezetében. A kórokozók ellen engedélyezett biopreparátumok ez utóbbi csoporthoz tartoznak. Általában biológiai növényvédő szer fogalmán a kémiai növényvédő szerekhez hasonlóan kiszerelt, tárolható és kijuttatható, élőlényekből származó készítményeket értjük. A biopreparátumok előállítási költségei jelenleg még sok esetben magasak, ezért ezeket a készítményeket az egész világon a nagy értéket képviselő intenzív kultúrákban javasolják alkalmazni, leginkább a hajtatás ban. Magyarországon a kőzetgyapoton vagy más mesterséges tápközegben való termesztés volumene kicsi, a hajtatás- eltérően a nyugat-európai gyakorlattól- túlnyomórészt talajon történik. A hajtatóberendezések áthelyezése legtöbbször nem oldható meg; az a gyakorlat alakult ki, hogy ugyanazt a néhány kultúrát hosszú évekig ugyanabban a talajban termesztik. A talaj ásványi és szerves anyagokat és élő mikroorganizmusok millióit tartalmazó termőközeg, melyben hasznos és növénykórokozó fajok egyaránt előfordulnak. Monokultúrás termesztési körülmény ek között az érintett kultúrák betegségeit előidé ző, talajból fertőző mikrobák felszaporodhatnak a talajban úgy, hogy súlyos gazdasági kárt okoznak. A biológiai védekezésre alkalmas hasznos - antagonista - mikroorganizmusok a talajban megfelelő támasztóközeget, tápanyagat és a környezet negatív hatásai ellen védelmet találnak, ezért alkalmazásuk a talajból fertőző kórokozók ellen a legeredményesebb és a gyakorlatban is sikeres. A mikrobiológiai célra felhasználható organizmusok hatékonyságát- mivel élő szervezetekről van szó -befolyásolja a környezet, leginkább a talaj fizikai-kémiai és mikrobiológiai tulajdonságai, a hőmérséklet és a nedvesség. A legtöbb ágens a levegőtlen körülményeket rosszul tűri; érzékenyek lehetnek a talaj pH-jára (a közömbös vagy enyhén savas környezetben szaporodnak jól, az erősen alkáli jellegű szikes talajokat nem kedvelik), továbbá nem kedvező számukra a mikroorganizmusokban rendkívül gazdag talaj sem (pl. közvetlenül szerves36

trágyázás utáni kijuttatás), mert egyéb mikrobák elnyomhatják a hasznos szervezeteket. A hőmérsékleti viszonyok iránti tűrőképességük változó, általában 35 oc felett már nem hatékonyak a mikrobiológiai készítmények. Figyelembe véve azt, hogy a hajtatásban- leülönösen a fóliaházakban-nyáron jóval magasabb lehet a hőmérséklet, különösen a talaj legfelső rétegében, előfordulhat, hogy a viszonylag drága és optimális esetben hatékony biológiai készítmények csalódást okoznak. Ugyanakkor a mikrobiológiai készítmények alkalmazása mégis inkább a hajtatásban javasolható, mert a hatóanyagot képező mikroorganizmus szaporodásához nedvesség szükséges, a páratartalom csak így biztosított és így nem károsítja őket a közvetlen napfény. A biológiai védekezés helyes alkalmazása - mivel élő szervezeteket alkalmazunk - általában több szakmai ismeretet igényel, mint a hagyományos módszerek; mivel a módszer szelektív, az egyes biológiai hatóanyagok (bioágensek, antagonisták) csak bizonyos kórokozók ellen hatékonyak; ezért ismerni kell a kórokozókat, azok biológiáját és sok esetben a bioágens hatásmechanizmusát is. A kórokozók ellen alkalmazható mikrobiológiai védekezési ágensek hatásmechanizmusa többféle lehet: antibiotikum hatás (a növény gyökereihez juttatott biológiai ágens antibiotikumot választ ki, amely meggátolja a kórokozók szaporodását a növény közelében), térparazita hatás (a biológiai ágens a növény közelében elszaporodva elfoglalja a teret és a tápanyagokat a kórokozók elől), hiperparazitizmus (abiológiai ágens megtámadja a kórokozót, hífáival behatol annak szervezetébe és el. pusztítja azt), szerzett rezisztenciahatás (a biológiai ágens természetes védekezési mechanizmust vált ki a növényben, amely a kórokozó közeledésére aktiválódik), enzimhatás (toxinhatás, lízis) stb. A mikrobiológiai védekezés hatékonysága csak optimális esetben éri el a leghatékonyabb kémiai növényvédő szerek hatékonyságát, ezért alkalmazásuk esetén kűlö nösen vigyázni kell arra, hogy akkor és oda juttassuk, amikor és ahova szükséges. A hatásmechanizmus - bármilyen legyen is - csak preventív védekezés es etén érvényesül. Amennyiben a mikrobiológiai készítményt a gyökereket, szártövet megtámadó, talajból fertőző kórokozó (pl. palántadőlés) ellen akarjuk felhasználni, akkor ne a levelekre permetezzük, hanem locsoljuk be bő vízmennyiséggel - vagy permetezzük be nagy réses szórófejjel- a növény alá a talajba. A mikrobiológiai készítmények-talán éppen azért, mert élő anyagról van szó- érzékenyek a környezeti viszonyokra, tárolásuk során figyelembe kell venni azt, hogy a hatóanyagot képező mikroorganizmus elpusztul, ha nagy hőségben tárolják (néhány biológiai készítményt eleve hűtőszekrényben javasolt tárolni), és az élettartamuk egyébként is korlátozott. Meg kell nézni a csomagoláson a szavatassági időt és a helyes tárolás módját. Előfordulhat, hogy a készítmény azért nem hatásos, mert már elpusztult vagy legalábbis csökkent a csíraszáma. A mikrobiológiai ágensek esetében ugyanolyan engedélyezésre van szükség, mint a kémiai növényvédő szereknél. Hazánkban 3 ilyen készítmény engedélyezett, a Mycostop (Streptomyces griseoviridis), a KONI (Coniothyrium minitans) és a Trichodex WP (Tri chaderma harzianum) - bár ez utóbbit jelenleg nem forgalmazzák. A hazánkban engedélyezett mikrobiológiai készítmények legfontosabb adatait az 5. táblázatban foglaltuk össze. 37

A biológiai védekezés hatékonysága- ellentétben a vegyszeres védekezéssel- ritkán l 00%-os. Ezért a gazdák esetleg húzódozhatnak a biológiai készitmények alkalmazásátóL Nem szabad elfelejteni azonban, hogy ez a természetbarát védekezési módszer a kórokozók és a károsítók károsítási küszöbérték alatt tartását célozza meg, s azzal, hogy a talaj természetes, hasznos mikroflóráját nem irtja ki, jelentősen hozzájárul a fenntartható növényvédelem kialakításához.

A hajtatott kultúrák legfontosabb betegségei A biológiai védekezés elsősorban a talajból fertőző kórokozók ellen hatásos, ezért a leírás ezekre a betegségekre korlátozódik. A zöldségféléket érintő legfontosabb talajból fertőző kórokozók által előidézett betegségeket mutatja be a 6. táblázat. Palántadőlés

Kórokozók • Pythium aphanidermatum, P. ultimum • Rhizoctonia solani • Fusarium oxysporum • Alternaria so/ani, A. alternala • Tőrothadást okozó Phytophthora fajok A palántadőlésnek nevezett tünetegyüttes a palántanevelésben előforduló leggyakoribb betegség, amely gyakorlatilag valamenynyi kultúrában előfordul. A felsorolt gombák egy része, pl. a Fusarium vagy Phytophthora fajok nem a klasszikus palántadőlés kórokozói, hanem ezekben az esetekben a fuzáriumos hervadás vagy a fitoftórás szárrothadás korai előfordulásáról van szó, amely ugyanolyan tüneteket okoz. A klasszikus palántadőlés betegség tipikus tünete a jellegzetes "dőlés", amely a növények szárában a szállítószövetek pusztulásamiatt következik be. A kórokozók nedves talajban gyorsan terjednek. A betegség különösen súlyos károkat okoz sűrün vetett szőnyegszerü állományban és kevésbé jelentős tápkockás vagy cserepes palántanevelés esetén. Életmód. A kórokozók az előző tenyészidőszak idején elpusztult fertőzött növényekből kerülnek a talaj ba és ott sokáig képesek kitartóképleteik formájában fennmaradni és újra fertőzni. Egyes kórokozók- pl. a Fusarium fajok- mélyre lehúzódhatnak a talajba, ez megnehezíti az ellenük való védekezést. A palántadőlés kórokozói közűl az Alternaria és Fusarium fajok, sőt, a Pythium fajok a magvakat is fertőzhetik Így előfordulhat a csírázó növények kelés előtti rothadása is. A palántadőlést előidéző kórokozók sok esetben együtt fordulnak elő, de egyenként is képesekjelentős kárt előidézni. Kedvező körülmények esetén a gombák az ép bőrszöveten vagy sérüléseken keresztül jutnak be a fiatal növénybe. A fertőzött magoncok általában elpusztulnak, a talajra dőlnek és a kórokozók szaporító képletei a növényi maradványokkal együtt visszajutnak a talajba. A betegség tartósan hűvös, borús, l 0-15 oc hőmérséklet alatt, magas páratartalom esetén veszélyezteti a 6-7 levelesnél fiatalabb növényeket. A sűrü állomány, a túl öntözés, a talaj levegőtlenné válása, a savanyú kémhatás és a tápanyaghiány kedvez a fertőzésnek. 38

Kártétel. Ha a palántadőlés kórokozói csíra állapotban fertőzik meg a növényt, az már kelés előtt elpusztulhat, így a kelés hiányos lesz. Többféle kórokozó lehet felelős ezért, de ilyen típusú tünetet leggyakrabban Pythium spp. és Rhizoctonia solani okoz. Kelés után a palántadőlés tünetei többféle módon jelentkezhetnek. Pythium aphanidermatum és Pythium ultimum kórokozó fajok fertőzése esetén a kikelt növényeken a talajfelszínnel érintkező részen először világosbarna, vizenyős lézió jelenik meg a fertőzött növény szárán, ezután a szár bejűződik, a növény kidől és elpusztul (48. kép). A Rhizoctonia solani kórokozó, amely szintén felelős lehet a palántadőlé sért, inkább szárazabb körűlmények között okoz gondot. A Rhizoctonia gyakran fertőzött tőzegből vagy tőzeg alapú komposztból terjed át a kultúmövény-palántákra. Ilyenkor a talajszinten keletkező lézió barna, éles szegélyű és száraz jellegű. A Fusarium kórokozók a szállítószöveteket fertőzik, ezért a tünetek gyakran hervadásként jelentkeznek. Alternaria fertőzés esetében gyakoribb a sötétbarnaszínű rothadásos jellegű tünet. A különböző Phytophthora fajok barna, szinte fekete vizenyős léziókkal jelentkeznek a fiatal növények szárán, közvetlenül a talajszint felett, ezek a léziók a talajszint alá is lehúzódhatnak (a Phytophthora gombák gyökérrothadást is okozhatnak). Végeredményben a szállítószövetek elpusztulnak, és a növény kidől. Amennyiben 6-7 levelesnél idősebb növény fertőződik - pl. Rhizoctonia esetében-, a tünetek kevésbé látványosan jelentkeznek, de előfordulhat, hogy a már kiültetett növény később elpusztul. Védekezés. A palántadőlés talajból fertőző kórokozó i ellen talán a leggazdagabb a biológiai védekezés lehetősége a növényi betegségek közül. Hazánkban a Mycostop készítmény engedélyezett a palántadőlés kórokozói ellen. A Mycostop hatóanyaga a Streptomyces griseoviridis baktérium (ismertebb nevén sugárgomba), amely a kultúrnövény gyökereit micéliumával bevonja, majd antibiotikum hatásával jelentősen gátolja gyakorlatilag valamennyi tőpusztulást előidéző kórokozó fejlődését Célszerű megelőzésszerűen alkalmazni, hogy a hasznos baktérium ki tudja alakítani a védőzó nát a gyökerek és a szártő körül, mielőtt a kórokozó támadásba lendülne. Ha a kórokozó ér oda hamarabb, akkor az antibiotikum gátló hatása nem tud érvényesülni, s csupán az enzimhatásban bízhatunk, amely azonban lassú. Az alkalmazási lehetősé geket az 5. számú táblázat mutatja be. Szürkepenészes rothadás Kórokozó • Botrytis cinerea A szürkepenészes rothadás (botritiszes betegség) a növények valamennyi részén jelentkezik, és így jelentős kárt okoz. Ha a száron vagy oldalágonjelentkezik a tünet, a növény ellankad, elhervad, páratartalomtól függően szürke, laza penészgyep boríthatja be. Életmód. A kórokozó kitartóképletével (szkleróciumával) a talajban és a növényi maradványokon vagy bármilyen szerves anyagon micéliumai segítségével képes fennmaradni. A konídiumok csírázásához nedvesség szükséges. A sérülések segítik a növények szöveteibe való behatolást, de ép bőrszöveten keresztül is képes fertőzni. Az uborkánál a termés fertőződését segíti az átnedvesedett virágmaradvány, amely táp39

talajuJ szolgál a kórokozónak A saJátánál a növény talajjal érintkező részeit fertőzi a kórokozó. A gomba hőoptimuma 25 oc körül van, de a konídium 5-40 °C-os határokon belül csírázhat, tehát a hajtatás bármely időpontjában előfordulhat a fertőzés, amelyet a növényi részekben levő szabad víz és a tápanyag stimulál. A szövetekbe behatoló gomba enzimjeivel is pusztít, lágyrothadásszem tüneteket okozva. Kártétel. Szárfertőzés paradicsomnál, uborkánál és paprikánál leggyakrabban a kacsolásnál előforduló sebzés nyomán alakul ki. A kórokozó, behatolva a növényi szövetbe, ott foltszerü tüneteket okoz, amelyek, ha átölelik a szárat, akkor hajtásvagy szárpusztulást idéznek elő. Leggyakrabban ez az őszi vagy téli időszakban fordul elő. A fertőzött részen minden esetben megjelenik a betegségre jellemző szürke, porzó penészgyep. Paradicsomnál a szedés után a száron maradó kocsányokban a kórokozó fennmarad, így potenciális fertőzési veszélyt jelent a továbbiakban. Termésfertőzés elsősorban sérüléseken keresztül vagy virágfertőzés nyomán jön létre. Az uborkánál a tünet először lágyrothadás formájában jelentkezik, míg paprikánál vagy paradicsomnál általában nem alakul ki lágyrothadás, hanem a paprika esetében vizenyős, barna elhalás, a paradicsomnál pedig apró, gyűrűszem rajzolat jelenik meg először, majd később jelenik meg a dús szürke penészgyep, amely oly jellemző erre a betegségre. Levélfertőzés csak igen nedves körűlmények között jelenik meg a hajtatóházakban. A leveleken szélükről kiinduló alaktalan barna foltokjelennek meg először, majd ezeket borítja be a szürkepenész. A levélveszteség ilyenkor jelentős lehet. SaJátánál az egyik legnagyobb veszteséget ez a betegség okozza. A fejek barnán elrothadnak, mivel a laza szövetekben hamar el tud hatalmasadni a fertőzés. A tünetek a fejeket teljesen piacképtelenné teszik. A pusztuló töveken végül megjelenik a szürke penészgyep is. Védekezés. A szürkepenészes rothadás ellen a biológiai védekezés csak megelő zésszerűen alkalmazva nyújt eredményt. A kórokozó a talajból fertőz és szkleróciumok formájában marad fent. A biológiai védekezés csupán a micéliumos forma terjedését képes megakadályozni. A betegség ellen a Trichaderma antagonista gombafajokból előállított biológiai készítmények hatásosak. Hazánkban engedélyezett a Trichodex WP készítmény (Trichoderma harzianum), amely a vegetációs részek (lombfelület) fertőződését képes megakadályozni. Alkalmazását az 5. számú táblázat mutatja be (sajnos az utóbbi években a készítményt nem lehet kapni, remélhetően csak ideiglenesen). Fehérpenészes rothadás Kórokozók • Sclerotinia sclerotiorum, S. minor A fehérpenészes rothadás (szklerotiniás betegség) a szürkepenészes rothadáshoz hasonló pusztulást okoz, de itt a penészgyep sűrű, fehér, s a szárban és egyéb növényi részekben megtalálhatók a kórokozó fekete kitartóképletei (szkleróciumai), amelyek a talajban hosszú ideig fennmaradnak. A kórokozó gomba polifág, számos kultúrában okoz súlyos károkat

Életmód. A kórokozó elsősorban kitartóképlet (szklerócium) formájában marad fenn a talajban, ez több évig életképes. A szkleróciumokból eredő fertőzést primérfertőzésnek vagy elsődleges fertőzésnek nevezzük. A hajtatásban fontos szerepe van a micéliumokból (gombafonalakból) származó ún. szekundér- vagy másodiagos fertőzésnek is. Ha a talaj nedves, akkor a felület alatt pár cm-re elhelyezkedő szkleróciumok 5-10 mm átmérőjű, tölcsérszerű ivaros szaporítóképietet (apotéciumot) fejlesztenek. Ennek felületén alakulnak ki az elsődleges fertőzés kiindulásáért felelős spórák. A spórák a növényeket azokon a helyeken képesek a legkönnyebben megfertőz ni, ahol a nedvesség hosszú ideig fennmarad, pl. ízesüléseknél, elágazásoknál, csonkokon stb. Az elsődleges fertőzés kiindulhat kívülről is, pl. napraforgótáblákróL A talaj mélyebb rétegeiben levő szkleróciumok is fertőzhetik a növényeket, ilyenkor a növény gyökérnyaki részén történik a behatolás. Kártétel. A betegség jellegzetes, világosbarna, drappszínű, ovális vagy gyűrűs rajzolatú elhalásokkal kezdődik, amelyek vizes tapintásúak. Párás viszonyok között a fertőzött növényi részeken hófehér, vattaszerű penészgyep fejlődik ki, amelyen kialakulnak a gomba fekete kitartóképletei, a szkleróciumok. Képződése nyomán a penészgyepen gyöngyöző vízcseppek jelenhetnek meg. Alacsonyabb páratartalom esetén a penészgyep nem alakul ki, a szkleróciumképződés csak a növények belső bélszöveteiben megy végbe. A kárkép elsősorban a száron, szártövön alakul ki és teljes, vagy részleges növénypusztulást okoz. SaJátánál először a növények hervadása látható, később világosbamán rothadnak (49. kép), és a fehér, vattaszerű penészkiverődés is jólláthatóvá válik. A saláta teljes pusztulása után indul meg a szkleróciumképződés. Védekezés. Az elsődleges fertőzés a talajban fennmaradó szkleróciumokból indul ki, tehát nagyon fontos a kitartóképletek elpusztítása. A fehérpenész ellen hazánkban engedélyezett a KONI mikrobiológiai készítmény, amelynek hatóanyaga a Coniothyrium minitans hiperparazita gomba. Időben a talajba juttatva megtámadja a szkleróciumokat, hausztóriumaival behatol azokba, azokból táplálkozik és végül meg is semmisíti a kitartóképleteket. Ehhez azonban idő kell, tehát a KONI készítményt célszerű már 6 héttel, de legalább l hónappal a kiültetés előtt alkalmazni. Gyakran előfordul, hogy a hasznos gombakészítmény fehérpenészes rothadás elleni hatása a következő évben jelentkezik a legjobban, hiszen addigra már a szkleróciumok elpusztulhattak A KONI alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat az 5. szám ú táblázat mutatja be. Hervadásos betegségek A tőhervadást előidéző kórokozók is a talajból fertőznek, s a talajra lehullott - vagy bedolgozott - beteg növényi maradványokkal a talajba visszakerülve nemcsak fennmaradnak, hanem egyre inkább felszaporodnak, egyre jelentősebb károkat, egyre nagyobb gondot okozva a termesztőknek. A legfontosabb tőhervadást és tőrothadást okozó betegségeket a 6. számú táblázat mutatja be. Legfontosabb kórokozók • Fusarium spp. (leggyakrabban) aF. oxysporum • Verticil/ium alba-atrum és V. dahliae 41

A fuzáriumos és verticilliumos hervadás tünetei hasonlóak: a szárban az edénynyalábok megbarnulnak, a tövek ellankadnak, elhervadnak, sokszor meg is sárgulnak. A növényeken nem látható penészgyep, de a szárat kettémetszve legtöbbször észrevehető a kambium vagy a bélszövet bamulása, feketedése. Paprika esetében a száron fekete csík futhat felfelé, amely kívülről is látszik. Paradicsom esetében a fuzárium kórokozó egy nagyon agresszív rassza alakult ki, amely az arra fogékony növények esetében tetemes pusztulást okozhat. A hervadást előidéző kórokozók erősen fertőzik a legfontosabb hajtatott dísznövénykultúrákat is (szegfű, gerbera). Életmód. A tipikus, hervadást előidéző kórokozók a talajból, döntően gyökéren keresztül fertőznek. Behatolásukhoz valamilyen sérülés szükséges, bár képesek az egészséges gyökeret is megfertőzni. Sérülést a talajlakó kártevők, müvclőeszközök okozhatnak, de sérülésként szerepelhet a tömörödött, levegőtlen talajban elpusztult gyökér is. A hajtatásban elterjedt csepegtető öntözés esetén kialakulhat talajtömörödés, amelyet túlöntözés vagy helytelenül elhelyezett csepegtetőtest miatt jön létre. A növények pusztulását a gomba toxinja vagy az eltömődött edénynyalábok miatt bekövetkező nedvesség- és tápanyaghiány idézi elő. A betegség aránylag lassú lefolyású. Előfordulhat, hogy a dél körül lankadt növény másnap reggel még feléled. Kártétel. A beteg növények lassan fejlődnek, eleinte a déli óráktól hervadnak, majd lassan elpusztulnak. A termésmennyiség jelentősen csökken. A szárat felvágva az edénynyaláb részleges vagy teljes bamulása-feketedésc figyelhető meg. Védekezés. A biológiai védekezés a Mycostop készítménnyel rendkívül hatásos, főleg a fuzáriumos hervadás ellen, amennyiben megelőzésszerűen alkalmazzák. A készítményt a talaj ba kell nagy vízmenynyiséggel (hogy lejusson a gyökerekhez) juttatni. A Streptomyces griseoviridis hatóanyag a gyökerek körül fejlődni kezd, gyakorlatilag bevonatot képez, majd a képződő hasznos antibiotikum meggátolja azt, hogy a kórokozó a gyökerekhez akár közel is kerüljön. A készítmény foltkezelésre is alkalmas: a fertőzött növényeket a foltban eltávolítjuk, majd a folt körül belocsolva a készítményt meggátolhatjuk a foltból a kórokozó továbbterjedését. A Mycostop alkalmazását az 5. számú táblázat mutatja be.

A mikrobiológiai

készítményekről

Mycostop (Streptomyces griseoviridis). A Mycostop készítmény, amely 1992 óta engedélyezett Magyarországon, rendkívül hatásos készítmény a talajból fertőző kórokozók többsége ellen, főleg a Fusarium ellen, de a palántadőlést okozó gombák ellen is. A készítmény a kórokozók fejlődését gátló antibiotikumot termel, tehát ha pl. a növény alá a talajba locsolják, akkor fejlődésnek indul és behálózza a gyökérzónát Ott antibiotikumot termelve nem engedi, hogy a kórokozó akár megközelítse a növényt. Ezért mindenképpen preventiv jelleggel kell kijuttatni, hogy hamarabb be tudja hálózni a gyökérzónát, mielőtt a kórokozó támadna. Ha a kijuttatás késik, akkor is csökkenti a fertőzést, hiszen a kórokozó újabb inokulumát mégiscsak gátolni tudja és a már megtelepedett kórokozóra pedig enzimhatást gyakorol. Alkalmazási lehetősége it a 6. számú táblázat mutatja be.

A Trichoderma

készítményekről

A szakirodalom a különböző Trichaderma fajok (T. viri de, T. harzianum, T. hama tum, T. koningii) gombák hatékonyságát említi a leggyakrabban. A Trichaderma fajok természetes talajlakó gombaszervezetek, antagonista hatásuk főleg erőteljes növekedésüknek köszönhető. Tipikus térparaziták, elfoglalják a teret és a tápanyagot, így a kórokozók nem tudnak elszaporodni. A különböző Trichaderma izaiátumoknak lehet egyéb- toxin- vagy lízis- hatása is a kórokozókra, de ezek a hatásmódok önmagukban nem biztosítanának elégséges hatékonyságot a kórokozók ellen. Hazánkban a 80-as években eredményes kísérletek folytak hazai Trichaderma izolátumokkal, amelyek közül néhány - főleg a T-14-es izaiátum (Trichoderma harzianum) rendkívül hatékonynak bizonyult a zöldségfélék talajból fertőző kórokozói, így a palántadőlés ellen is. Sajnos hazai Trichaderma készítményt nem sikerül akkor engedélyeztetui-gyártó hiánya miatt. Jelenleg sincsen hazánkban tőbetegsé gek ellen engedélyezett Trichaderma készítmény. (Megjegyzés: Trichaderma alapú talajkondicionáló készítmény - a Trifender - engedélyezése azonban folyamatban van, remélhetően a későbbi időszakban növényvédelmi célra is lesz engedélyezett magyar biopreparátum). A Trichaderma gombákból számos növényvédelmi hatású mikrobiológiai készítményt gyártanak a világ különböző országaiban: ilyen, pl. a Rootshield, Plantshie/d vagy T-22 (Trichoderma harzianum) az USA-ban, Root Pro (Trichoderma harzianum) Izraelben, aBinap (több Trichaderma faj) Svédországban, a Trieco (Trichoderma virideJ Indiában, a Trichodex WP (Trichoderma harzianum) Izraelben stb., amelyeket a világ számos országaiban engedélyeztek. Magyarországon ezek közül a Trichodex WP került engedélyezésre, amely azonban nem a talajból fertőző kórokozók ellen, hanem elsősorban a lombazatot és gyümölcsöt károsító szürkepenész (Botrytis cinerea) ellen hatásos és az engedélyezés is ennek megfelelően a szamóca, málna, szőlő és paradicsom szürkerothadása ellen szól. Sajnos a készítmény -bár érvényes engedéllyel rendelkezik- gyakorlatilag jelenleg nincs forgalomban, remélhetőleg csak ideiglenesen. A Trichodex WP alkalmazási lehetőségeit az 5. számú táblázat mutatja be. KONI (Coniothyrium minitans) A készítmény hatóanyagául szolgáló Coniothyrium minitans hiperparazita gomba tipikus ragadozóként támadja meg és emészti el a fehérpenészes rothadás kitartóképleteit, a szkleróciumokat. A Coniothyrium minitans gomba szkleróciumölő tulajdonságát már régóta ismerik a világban, ezért számos engedélyezett készítmény létezik más országokban is. A hazai KONI preventív kijuttatás esetén nagyon hatékony a fehérpenészes rothadás ellen - nemcsak zöldségfélékben, hanem szántóföldi kultúrákban és dísznövényekben is (lásd 5. táblázat). Alkalmazása mégis leginkább a fővárosi parkokban terjedt el a dísznövények szklerotíniás pusztulása ellen, hiszen a parkokban, játszótereken a vegyszeres növényvédelem nem alkalmazható. A készítmény hatásos, a hajtatásban intenzívebb alkalmazása célszerü lenne.

A készítmények engedélyezésének folyamata, perspektívái A mikrobiológiai készítményeket - a kémiai növényvédő szerekhez hasonlóan - engedélyeztetni kell, alkalmazásuk is engedélyhez kötött. Hazánk Európai Uniós tagságával, a jogharmonizáció bekövetkeztével ránk is vonatkozik az Unióban elfogadott engedélyezési rendszer. A folyamat- amely 91/414/EGK irányelv és módosításai révén jutott el a magyar joggyakorlatba-röviden összefoglalva a következő. A hatóanyagok engedélyezése Brüsszelben történik, engedélyezés után a hatóanyagat felveszik az 5. mellékletbe (ez az ún. pozitív lista). Amennyiben a hatóanya5. táblázat. Összefoglaló táblázat a növénykórokozók ellen Magyarországon engedélyezett mikrobiológiai készítményekről és alkalmazásukról A készítmény neve Mycostop

Hatóanyaga

Streptomyces griseoviridis

Milyen kultúrában?

Mi ellen engedélyezett?

Az alkalmazás módja

Szegfű

Fuzáriumos hervadás

Belocsolás, tő alá permetezés

0,5-2,5 kg!ha

Gerbera

Fuzáriumos hervadás

Belocsolás, tő alá permetezés

l ,0-2,5 kg/ha

Cserepes és vágott virágok

Gyökérrothadás, hervadásos betegségek

Belocsolás, tő alá permetezés (!OOO l /ha vízzel).

0,1 kg/ha

Kerti virágok

Palántadőlés

Csávázás

5-10 g/kg mag

Zöldségfélék, dísznövények, paprika

Palántadőlés,

Beöntözve vagy kipermetezve 3000 l/ha vízzel

l kglha (0,1 g/m 2) talajra vagy tápkockára

Csávázás 25 l /t vízzel a magra

l kg/t mag

3000-5000 l/ha (3-5 11m2 vízzel permetezve, vagy beöntözv e)

l kglha (0,1 g/m 2) tápkockára vagy magágyra

Granulátum bedolgozása a talajba a kultúra kiültetése

15-20 g/m 2

Dinnye (palánta nevelés ben)

KONI

Trichodex WP

Coniothyrium minitans

Trichaderma harzianum

fuzáriumos hervadás

Palántadőlés,

fuzáriumos hervadás

Uborka, paradicsom, saláta, paprika, dísznövények, egynyári virágok

Szklerotíniás (fehérpenészes) tőpusztul ás

Szamóca, málna, szőlő, paradicsom, uborka, saláta

Szürkepenészes rothadás

Dózis

előtt

Levélzetre permetezve

2,0 kg/ha

6. táblázat. A legfontosabb hajtatott zöldségfélék tőbetegségei Kultúrák Paprika

Betegségek Palántadőlés

Fuzáriumos hervadás Verticilliumos hervadás Szürkepenészes rothadás Fehérpenészes rothadás Paradicsom

Palántadőlés

Klavibakteres hervadás Fuzáriumos hervadás Verticilliumos hervadás Szürkepenészes rothadás Fehérpenészes rothadás Pirenohétás gyökérparásadás Uborka

Palántadőlés

Kórokozó Pythium aphanidermatum, Pythium ultimum., Rhizoctonia solani, Fusarium oxysporum, Alternaria solani Fusarium spp. Vertici/lium spp. Botrytis cinerea. Sclerotinia spp. Pythium aphanidermatum, Pythium ultimum., Rhizoctonia so/ani, Fusarium oxysporum, Alternaria solani Clavihacter michiganense Fusarium spp. Verticillium spp. Botrytis cinerea Sclerotinia spp. Pyrenochaeta lycopersici Pythium aphanidermatum, Pythium ultimum., Rhizoctonia solani, Fusarium oxysporum, Alternaria solani

Fuzáriumos hervadás Fehérpenészes rothadás Szürkepenészes rothadás Saláta

Palántadőlés

Szürkepenészes rothadás Fehérpenészes rothadás

Pythium aphanidermatum, Pythium ultimum., Rhizoctonia solani, Fusarium oxysporum, Alternaria solani Botrytis cinerea Sclerotinia sclerotiorum

Káposztafél ék

Palántadőlés

Pythium aphanidermatum, Pythium ultimum., Rhizoctonia solani, Fusarium oxysporum, Alternaria solani

Gerbera

Fitoftórás betegség Fuzáriumos hervadás

Phytophthora cryptogea Fusarium oxysporum

Szegfű

Fuzáriumos hervadás

Fusarium oxysporum fsp.dianthi

Rózsa

Szürkepenészes rothadás Verticilliumos hervadás Szürkepenészes rothadás Fehérpenészes rothadás

Botrytis cinerea Verticillium spp. Botrytis cinerea Sclerotinia sclerotiorum Pythium aphanidermatum, Pythium ultimum., Rhizoctonia solani, Fusarium oxysporum, Alternaria solani The/aviapsis basicola, Phytophthora spp., Pythium spp., Botrytis cinerea, Sclerotinia spp.Alternaria spp.,Nectria radicicola stb.

Krizantém

Egynyári dísznövények

Palántadőlés

Gyökér és szárrothadások

got már valahol valaki felvetette az 5. mellékletbe, akkor már csak a hatóanyag tnikroorganizmus fajból előállított, formulázott készítményt kell az illető országban- így hazánkban is - engedélyeztetui hatósági eljárás keretében, amelyet szintén a 91/414/EGK irányelv foglal magába. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat honlapján megtalálhatók a mikroorganizmusokat és vírusokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyezéséhez benyújtandó adatok magyar nyelven és angol nyelven is. Jelenleg több mikrobiológiai készítmény Európai Uniós engedélyezése már folyamatban van, bár az eljárás hosszadalmas és drága is, remélhetőleg a jövőben több, hatásos környezetkímélő készítményt üdvözölhetünk hazánkban is.

Vírusbetegségek és a védekezés A vírusoknak fontos szerepük van a hajtatott növényeinket megbetegítő károsítók körében. Vírusjárvány esetén a kár tetemes méreteket ölthet. Főbb hajtatott kultúráinknál, mint a paprika, paradicsom, uborka a termésveszteség 40-80% lehet. Túlnyomórészt a széles gazdanövénykörrel rendelkező és többfélemódon is átvihető (maggal, rovarvektorokkal, mechanikai úton stb.) vírusok okoznak súlyos megbetegedéseket Leírás. A vírusok olyan parányi, nanométer nagyságrendü (szubmikroszkopikus méretű) sejten belüli élősködő szervezetek, amelyek önálló anyagcserével nem rendelkeznek. Nincs valódi sejtes szerkezetük, gyakorlatilag nagy molekulák, melyek általában a fertőzésért felelős nukleinsavakból és védőburok köpenyfehérjéből állnak. Formájuk lehet pálcika, fonál alakú, vagy gömbölyded. Olyan sejtparaziták, melyek szaporodásukhoz a gazdanövény sejtjeire vannak utalva. A gazdanövénybe jutva viszonylag gyorsan elszaporodnak, és súlyos megbetegedéseket okoznak, amely általában külső tünetekben is megnyilvánuL A növényvírusok között vannak egy tápnövényfajhoz kötődő, de gyakran többgazdás vírusok is. Terjedésük általában vegetatív úton (maggal, szövetnedvvel sebzéseken át) és állatvektorokkal történik. A rovarvektorok viszik át a vírust egyik növényről a másikra. Közülük a legismertebbek a levéltetvek, a tripszek és a molytetvek. Egyes növénybetegséget okozó vírusok az állatvektoraikban is képesek szaporodásra, mint például a hajtatásban súlyos gondokat okozó paradicsom foltos hervadás/bronzfoltosság vírus (TSWV) atripszek szervezetében is képes fennmaradni, biztosítva ezzel a folyamatos fertőzőképességet A növények a fertőzés után bizonyos lappangási idő elteltével mutatják a megbetegedésre utaló vírustüneteket mozaikfoltosságot, növekedési rendellenességeket, szöveti pusztulásokat és fejlődésbeni lemaradást. Hajtatott növényeinket leginkább a sok tápnövényü, szerte a világon, de főleg Európában elterjedt vírusok betegítik meg, de bármikor megjelenhetnek új vírusok, melyeknek terjedését meg kell akadályozni. Ismeretesek a hajtatásban régóta megjelent, most is súlyos termésveszteségeket okozó (CMV, TMV, ToMVés P VY) vagy visszaszorulóban levő, de potenciálisan veszélyeztető (PVX, BBWV, TAV és CGMMV), valamint új, nemrég megjelenő vírusok (PMMV, TSWV és ZYMV). E vírusok teljes neve a 7-9. táblázatokban megtalálható.

Azokat a vírusokat, amelyek terjedését Magyarországon és az Európai Unió területén meg szeretnénck akadályozni, tilalmazott, zárlati károsítók körébe sorolják. Két csoportra osztják őket. Vannak olyanok, mclyek a tagállamok területén még nem fordulnak elő, mint a dohány molytetű (Bemisia tabaci) nem európai populációi által átvitt gemini és clostero vírusok, vagy a Tobacco ringspot és Tornato ringspot nepo vírusok. A második csoportba tartoznak azok, melyek előfordulnak ugyan, de veszélyességük miatt egész Európára nézve fontosak, mint a paradicsom bronzfoltosság vírus Tornato spotted wilt vírus (TSWV) és a paradicsom sárga levélgöndörödés vírus Tornato yellow leafcurl vírus (TYLCV). A TSWV a kiültetésre szánt paprika és paradicsom, a TYLCV a paradicsompalántákban tilalmazott kártevő. Jelenleg a legtöbb kárt a TSWV okozza a hazai paprika- (50. kép) és paradicsornhajtatásban. Veszélyessége abban rejlik, hogy könnyűszerrel terjesztik a tripszek, különösen a kaliforniai virágtripszek, melyek irtása feladja a leckét a termelőknek A korszeru termesztőberendezések és rezisztens fajták elterjedése hozhat eredményes változást. A TYLCV még nem fordul elő Magyarországon, de ha a vektora, a Bemisia tabaci elterjedne, veszélyeztetheti a hajtatott paradicsomot, megfertőzheti a paprikát is. A nemzetközi kereskedelem kiszélesedésével az új betegségek és károsítók behurcoJási veszélyei növekedtek. A zárlati károsítók körébe nem tartozó, de veszélyességük miatt besorolásra váró vírusok behurcolását és terjedését is meg kell akadályozni. Erre példa, hogy a Hollandiában, Angliában és Spanyolországban a paradicsomtermesztök körében nagy riadalmat okozó Pepino mosaic virus (PepMV) (51. kép) karantén felderítését elrendelte az EU Növényegészségügyi Bizottsága. A PepMV a potexvírusok csoportjába tartozik, szövetnedvvel sebzéseken át könnyen átvihető és gyorsan terjed. A fertőzés forrása lehet még a nem megfelelően tisztított vetőmag, a beteg áruparadicsom és a szennyezett csomagolóláda. A kártétel mértékéről megoszlanak a vélemények. Ez valószínűleg a termesztett fajtától is függ. Az angolok nagyobb veszteségekről számoltak be, mint a hollandok. Az Európai Unióban hasonló veszélyességet tulajdonítanak még néhány sárgulásos megbetegedést okozó, molytetvekkel terjedő vírusnak, mint a paradicsomat megbetegítő Crinivirus nemzetséghez tartozó Tornato infectious chiorasis vírus (TJCV), a Tornato chiorasis vírus (ToCV), valamint az uborkát fertőző Cucurbit yellow stunting disorder vírus (CYSDV). Számunkra a TICV jelent veszélyt, az üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum) is vektora. A 7-9. táblázatokban a zöldségféléket megbetegítő vírusok pontos (magyar, angol) neve és a nemzetségek (vírus csoport) nevei, illetve rövidítéseimellett fel vannak tüntetve a legjellegzetesebb tüneteik, a terjedési módjuk szerinti csoportosításban. A védekezés megtervezéséhez feltétlenül szükséges a betegség felismerése és a kórokozók azonosítása. Ez részben történhet a betegség tünetei alapján és biológiai tesztelési, valamint laboratóriumi vizsgálatokkal: elektronmikroszkópos, szerológiai teszt (ELISA) és modem molekuláris biotechnológiai eljárásokkal (PCR). A vírusdiagnosztizálás csupán a betegség tűnetei alapján megtévesztő lehet, mivel egy vírus többféle tünettípust is kiválthat vagy a jellegzetes tűnetek a fajtától és vírustörzstől függően, illetve kevert (egyszerre több vírus) fertőzéskor megváltozhatnak. Ezért a tünetek vírusonkénti ismertetése helyett célszerűbb a betegségek általános leírása. Kártétel. Mozaik betegség tünetei: a növények levélszöveti részén általában kisebb-nagyobb, sötétzöld-világoszöld vagy sárga elszíneződésű, mozaikszerü eiren-

7. táblázat. Paprikán

előforduló

Vírus magyar (angol) neve

vírusok Magyarországon

Jellegzetes tünettípus

Nemzetség

Jele

Dohány mozaik vírus (Tobacco mosaic virus)

Tobamovírus

TMV

zöld mozaik, nekrozis

Paradicsom mozaik vírus (Tomato mosaic virus)

Tobamovírus

ToM V

zöld-, sárga mozaik

Paprika enyhe foltosság vírus (Pepper mild mottle virus)

Tobamovírus

PMMV

zöld-, sárga-, gyűrűs mozaik, nekrozis

Uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus)

Cucumovirus

CMV

bokrosodás, mozaik, deformáció

Burgonya Y vírus (Potato virus }j

Potyvirus

PVY

érkivilágosodásszalagosodás, nekrozis

Lucerna mozaik vírus (Alfa/fa mosaic virus)

Alfamovirus

AMV

sárga-, tarka mozaik

Paradicsom magtalanság vírus (Tomato aspermy virus)

Cucumovirus

TAV

sárga mozaik

Lóbabhervadás vírus (Broad bean wilt virus)

Fabavirus

BBWV

gyűrűs

Tripszekkel/mechanikai

Paradicsom foltos hervadás l bronzfoltosság vírus (Tomato spotted wi/t virus)

Tospovirus

TSWV

gyűrűs-

Fonálférgekkel/mechanikai

Dohány rattle vírus (Tobacco rattle virus)

Tobravirus

TRV

gyűrűs

Mechanikai

Burgonya X vírus (Potato virus XJ

Potexviros

PVX

gyűrűs

Terjedési mód Mag/talaj/mechanikai

Levéltetű

vektorokkal!mechanikai

deződésű

foltosság, levélráncosodás mozaikfoltosság, nekrozis, deformáció

foltosság, nekrozis mozaik, nekrozis

foltok jelennek meg. A mozaikbeteg növények gyakran rendellenes növeelsatnyulnak, deformálódnak, törpűlnek, bokrosodnak, leveleik és terméseik torzulnak, esetenként szövetelhalások is keletkezhetnek. Súlyos megbetegedéskor szárelhalás (szárnekrozis) vagy teljes pusztulás léphet fel. Növekedési rendellenességek: satnyulás, törpűlés és deformáció. A növények a megszakottól eltérő leveleket, hajtásokat, vagy terméseket fejlesztenek. Pl. a levelek kanalasodása, fodrosodása, elkeskenyedése, fonalasodása, megvastagodás a (érdes-, rideg-levelűség) vagy a hajtások ellaposodása, összenövése, valamint a bogyók rendellenes növekedése miatt dudorok, besűppedések keletkezése. Nekrozis: szövetelhalás a növények kűlönböző szervein, általában sötétbarna elszíneződéssel. Leggyakoribb formái: gyökér-, levél- és termésszöveti elhalások, szár

kedésűek,

8. táblázat. Paradicsomon Terjedési mód

előforduló

Vírus magyar (angol) neve

virusok Magyarországon Jellegzetes tünettípus

Nemzetség

Jele

Paradicsom mozaik vírus (Tomato mosaic vírus)

Tobamovírus

ToMV

zöld-sárga mozaik, nekrozis,

Dohány mozaik vírus (Tobacco mosaic virus)

Tobamovírus

TMV

zöld-sárga mozaik, levél deformáció

Uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus)

Cucumovirus

CMV

deformáció, törpülés

Burgonya Y vírus (Potato virus Y)

Potyvirus

PVY

sárga mozaik, nekrozis

Lucerna mozaik vírus (Alfalfa mosaic virus)

Alfamovirus

AMV

nekrozis

Paradicsom magtalanság vírus (Tomato aspermy virus)

Cucumovirus

TAV

sárga mozaik, termés deformáció

Tripszekkel/mechan ik ai

Paradicsom foltos hervadás l bronzfoltosság vírus (Tomato spotted wilt virus)

Tospovirus

TSWV

gyűrűs-, mozaikbronzfoltosság, deformáció, nekrózis

Molytetű

Paradicsom sárgaság virusok (Tomato yellows virus)

Begomovirus

sárga mozaik

Mag/talaj/mechani kai

Levéltetű

vektorokkal/mechani kai

vektorokkal

vagy szárcsúcs nekrozis. A nekrotikus foltok lehetnek hosszanti vagy körkörös elrendezésűek Súlyos nekrozis esetén a növények el is pusztulhatnak Érszalagosodás, érkivilágosodás (érmozaik) betegség tünetei: a fő- és mellékerek mentén elhelyezkedő levélszöveti részeken, az alapszíntől eltérő, sötétebb vagy világosabb zöld ill. sárga elszíneződés keletkezik, amitől a levélzet hálózatos mintázottságú lesz. Előfordul, hogy az erek menti szövetrészek elhalnak (émekrozis). Bokrosodás betegség tünetei: a szárízközök rövidülése miatt levélrozetták képződ nek. A beteg növények általában sok virágot, apró deformálódott terméseket hoznak, és törpe növekedésük maradnak. Legjellemzőbb kórokozó a CMV és ennek víruskomplexei. Hervadásos betegség tünetei: a növények levelei kezdetben mozaikosodnak vagy bamás-bronzos elszíneződésű foltosságat mutatnak, majd később a levelek, szárrészek hervadása, pusztulása (számekrozis) jelentkezik. Előfordulhat lombhullás és a növények teljes felkopaszodása, majd elhalása is. Gyűrűs foltosság betegség tünetei: a növényi szöveteken (levél, termés) elhelyezkedő, különböző nagyságú, körkörös vagy szabálytalan rajzolatú, klorotikus foltok jelentkeznek, melyek később elhalhatnak Védekezés. A vírusjárványok kialakulását több hajlamosító tényező egyidejű jelenléte okozza: ezek a megfelelő agresszivitású megbetegítő vírus, betegségre fogékony gazdanövény, a vírus terjedését segítő vektor/ok, valamint a vírusfertőzést és

9. táblázat. Uborkán

Terjedési mód Mag/mechanikai

Levéltetű vektorokkalimechanikai

előforduló

Vírus magyar (angol) neve

vírusok Magyarországon

Jellegzetes tünettípus

Nemzetség

Jele

Uborka zöld tarkulás mozaik vírus (Cucumber green mottle mosaic virus)

Tobamovírus

GGM MV

zöld mozaik

Tök mozaik vírus (Squash mosaic virus)

Comovírus

SqMV

zöld- tarka mozaik

Uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus)

Cucumovirus

CMV

zöld-sárga mozaik, deformáció

Görögdinnye mozaik vírus (Watermelon mosaic virus)

Potyvirus

WMV

zöldmozaik, érszalagosodás, páfránylevelűség,

deformáció Cukkini sárga mozaik vírus (Zucchini yellow mosaic virus)

Potyvirus

ZYMV

zöld-sárga-hólyagos mozaik, érszalagosodás, fonállevelűség, deformáció

szaporodást segítő környezeti tényezők. Ilyen megvilágításban, bármelyik tényező kiiktatásával növelhető a védekezés hatékonysága. A vírusbetegségek ellen a leghatásosabb védelmet az ún. megelőzési eljárások jelentik, amelyek alapvetően a fertőzés megakadályozására és a termesztett növény ellenálló képességének növelésére terjednek ki. A vírusjárványt megelőző intézkedések: - monokultúrás termesztés lehetőség szerinti mellőzése, vírusforrástól mentes, fertőtlenített talajok használata, - egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmag használata, - lehetőleg vírusellenálló fajta megválasztása. Dohánymozaik vírus (TMV), paradicsommozaik vírus (ToMV) és más patotípusú Tobamo vírusokra rezisztens paprika- és paradicsomfajták széles választéka áll a termesztők rendelkezésre. A többi vírusfertőzést (CMV, PVY, TSWV) is jobban toleráló, kevésbé fogékony fajtákat célszerű választani. - termesztett zöldség és dísznövényektől elkülönített palántanevelés, - vírusszelektált palánták kiültetése (célszerű még kiültetés előtt laboratóriumi vizsgálatot végeztetni, mert a fiatalkori vírusfertőzés a legveszélyesebb), - kerűlni kell a növényeket érő erős stresszhatásokat (hőmérsékletingadozás, kedvezőtlen vízellátás, tápanyagzavarok, perzselések), - folyamatos vektormentesség (levéltetvek, tripszek, liszteskék) biztosítása, már palántakortóL Ez történhet a vektorok irtásával (inszekticidekkel), távoltartásával (különböző vektorszűrő hálók felszerelésével a szellőzőkre ), csapdázással (fogólapokkal) vagyakipalántázás utáni biológiai védekezés alkalmazásával, a vírusbeteg növényeket az állományból el kell távolítani, és meg kell semmisíteni, 50

- be kell tartani az alapvető higiéniai előírásokat, mint a kéz- és eszközfertőtlení tés (2%-os háztartási hypós oldat vagy más aktív klórt tartalmazó kertészeti fertőtlenítők), valamint rendezett, gyommentes környezet, - peppíno mozaik vírus fertőzés esetén megfontolandó a poszméhek alkalmazása, mert egyes irodalmi források szerint terjesztői lehetnek a veszélyes betegségnek a Bombus-ok.

A könnyű nyári olajok alkalmazása hajtatott paprikában Ezek a speciális olajos készitmények 80% körüli arányban finom kozmetikai minő ségű fehérolajat, paraffinolajat és adjuvánsokat (felületaktív anyagokat) tartalmaznak. A Vektafid A kifejezetten alkalmas a levéltetvek által terjedő vírusfertőzés csökkentésére (60-80%-kal), mivel megakadályozza a virusok szájszervekkel történő átvitelét. Bizonyos fokú kedvező mellékhatásokkal is rendelkezik: kisebb méctékben ugyan, de visszaszorítja a TSWV fertőzést, jól gyéríti a levéltetveket és a takácsatkákat, valamint tökéletes fedésének köszönhetően fékezi egyes betegségek kifejlődését, mint például a paprika lisztharmatét A készítmény előnye, hogy környezetkímélő, ún. "zöld" növényvédő szer kategóriába tartozik és nincs növényvédő szermaradék probléma sem. A Vektajid A l %-os vizes oldatával, hajtatott kultúráknál hetenként célszerű védekezni, hogy a növények frissen nőtt hajtásai is állandóan fedettek legyenek. A permetlé mennyiségét mindig a kultúra fejlettségi állapotához kell igazítani, vigyázva arra, hogy a növényeket lemosásszerűen kezeljük. A permetezést preventíven, már palántakorban célszerű elkezdeni. A készítmény nem fitatoxikus a paprikára és az uborkára. Engedélyezése várható a hajtatott uborkában is. Paradicsomnál zártéri körűlmé nyek között a párologtatás visszafogásamiatt ödémásadást és levéldeformációt okozhat, a terméseredmény lényegesebb befolyásolása nélkül.

Biológiai virágbeporzás poszméhekkel

A zöldséghajtatásban a legnagyobb értéket képviselő növényállományokban szükség van minden olyan technológiára, amely a termés mennyiségének és minőségének javulását szolgálja. A virágbeporzás, amely a termés kötését jelenti, az egyik legfontosabb mozzanat a tennesztési fázisban. Elősegítésére többféle módszer áll rendelkezésre, ezek közül a legmegbízhatóbb és legtermészetesebb a földi poszméhek (Hombus spp.) felhasználása. A poszméhek hajtatásban való alkalmazásával Roland De J ange belga tudós kezdett először foglalkozni, aki hosszú időn keresztül tanulmányozva életüket, kidolgozta mesterséges tenyésztésük technológiáját. Az üvegházi biológiai védekezésben vezető országok közül Hollandiában és Belgiumban a hajtatófelület döntő hányadán folyik segítségükkel a termésköttetés. Magyarországon először 1986-an került sor felhasználásukra, azóta az alkalmazási terület 4-500 hektárra bővült, sa hajtatási technológiai fontos elemévé vált.

A virágbeporzás módszerei A mechanikai beporzás hazánkban régóta ismert módszer, alternatívaként ma is számolunk vele. Több lehetséges változata létezik. A hagyományos technológia a növénysorokat tartó acélhuzalok rázogatását jelenti. Jobb és biztosabb az elektromos méhecske vagy vibrációs bot alkalmazása. A szerkezet a virághoz és a fürtnyeléhez érintve megrezegteti a portokot, s az abból kihulló virágpor abibére jutva biztosíthatja a kötődést. A kézi beporzás vagy rázogatás fáradtságos, időigényes, unalmas és a munkabérek emelkedésével egyre költségesebb munkafolyamat. Nehéz irányítani, hiszen csak a nap bizonyos óráiban végezhető megfelelő páratartalom mellett. Sok munkával jár, hiszen a kifogástalan eredményhez legalább heti három alkalommal kell kezelni a növényeket, s ennek ellenére semmindigtökéletes a megporzás: a módszer durva beavatkozást jelent, s ezért a virágon mechanikai sérüléseket okozhat, ami terméselrúgáshoz vezethet. A párásítás fontos eszköze a pollen portokból való leválásához, a bibén való megtapadásához és csírázásának elősegítéséhez. Önmagában azonban ez a módszer nem vezet terméskötéshez, így nem kerül a terrnőre a virágpor. A hormanos kezelés biztos kötést jelenthet, de számos hátrányos tulajdonsága miatt nem javasolt az alkalmazása. Hosszú, körülményes és fáradtságos munkafolya52

mat. A virágokat a virágzásnak megfelelően heti 1-2 alkalommal szükséges kezelni a készítmény előírt keverékéveL Sajnos a készítmény a növény más részeire is kerülhet, ami a fiatal hajtáscsúcsok torzulását okozhatja. Nehéz pontosan meghatározni az adott fejlettségi állapotú és habitusú növényen alkalmazható megfelelő koncentrációt, ezért sok esetben károsodást és minőségromlást okozhat. Gyakran deformált (gerezdes), mag és lédús belső nélküli puha és gyenge minőségű termések fejlődnek. Ezen kívül növényegészségügyi problémák is felmerülnek A paradicsom elszáradt sziromlevele a honnonok hatására a gyorsan növekvő bogyón félretolódva beszorul a csészelevél alá, ami párás környezetben táptalajt és így fertőzési forrást jelent a szürkepenészes (Batryris) rothadásnak, s ez súlyos termésveszteséget okoz. A mézelő méhek (Apis rnellifera) a hajtatott növények beporzására való felhasználása megrekedt a kisérleti stádiumban. Paprikában az eredmények biztatóak voltak, a méhek jó munkát végeztek mindaddig, amíg a szabadban be nem indult a virágzás, ekkor ugyanis az úgynevezett intelligens méhek messze repültek új méhlegelők felkutatására, s ha találtak, társaikat is értesítve otthagyták a termesztőberendezést Egyes növényeket, mint pl. a paradicsomat képtelenek megporozni a virág habitusa, az összenőtt porzószálak miatt. Itt a méhek nem fémek a virágporhoz. Általában nem dolgoznakjól a termesztőberendezésekben. A bizonytalan tájékozódó képességük miatt magas házakra lenne szükség, de még akkor is nekirepülhetnek az üvegnek vagy a fóliának, ahollevizesednek és elpusztulnak. Kevésbé hatékonyak vagy nem kielégítően dolgoznak alacsony (15 oc alatt) hőmérsékleten és borult időben. A paszrnéhek termesztett növényeink legjobb megporzói közé tartoznak. Elterjedt rovarok, a világon 240 faj található belőlük. Jellegzetes kinézetű, zömök, l ,2-2,4 cm nagyságúak. Testűket bársonyos, fekete, sűrü szőrbunda borítja, ami csak a toruk elülső részén és második potrohszelvényén világosabb vagy sötétebb sárgaszínű, míg · a potroh vége fehér. Közülük a legáltalánosabban előforduJók és beporzásra felhasználhatóak a következők: - Barnbus terrestris, - Barnbus canariensis, - Barnbus irnpatiens, - Barnbus accidentalis. A földi poszméh (Barnbus terrestris) a legáltalánosabban elterjed faj a világon, mivel jól alkalmazkodik a különböző környezeti feltételekhez. Jól tenyészthető és felhasználható a különböző termesztőberendezésekben. A legtöbb kísérletet vele végezték, hazánkban is őshonos, így ez a faj bizonyult a legalkalmasabbnak a hajtatott növények beporzásához. Szemben a házi méhekkel, kis térségben is jól tudnak tájékozódni, és gyorsan megismerik életterük korlátait. Kedvezőtlen körülmények között, szeles időben, alacsony hőmérsékleten és borult, téli napokon is aktívak. Egyéni táplálékszerzők, hiányzik belőlük a társas táplálékkeresést irányító ösztön, azaz nem értesítik egymást, ha új, jó táplálékforrást találnak. Naponta 3000-4000 virágot is meglátogatnak, ezért hatékonyabb beporzóknak bizonyultak más terméskötő dést fokozó eljárások eredményeivel szemben. A poszméhek- mivel többszöri alakalommal érett virágokat látogatnak - ismételten pollent juttatnak a bibére, s így nagy eséllyel végbemegy a termékenyítés. A terméskötődés gyors és szabályozott, így nagy biztonságot, koraiságot, a technológiai színvonaltól függően 5-20% ter53

méstöbblet jelent és a fajtára jellemző szabályos termésformát nyújt. Kiválóan alkalmazható paradicsomban, paprikában, cukkiniben, sárgadinnyében, szamócában (fóldieperben) és tojásgyümölcsben egyaránt.

A földi poszméhek biológiája A fóldi poszméhek családot nevelnek, amelyben herék, dolgozók és egy anya él. A házi méhekkel ellentétben a családkialakítás nem folyamatos, így ősszel elpusztulnak és csak a fiatal megtermékenyített anya telel át a talajban. A természetben tavasszal, a hő mérséklet emelkedésével, március-április körül előjön az anya téli rejtekéből, s fészket keres a talajban, leggyakrabban egér- és vakondjáratokban. Bélelőanyagként száraz fuvet, lombot és mohát használ fel. Hamarosan elkezdi a fiasítást. Az első tojásrakásoktól számított 4-5. napon kelnek az első lárvák, amelyek 8-9 nap múlva bebábozódnak, s körülbelül a 23. naponjelennek meg az első repülő egyedek, először a dolgozók, majd később a herék is. Kezdetben még az anya saját maga gyűjti a virágport és nektárt, és a Járvákat táplálja. Az első dolgozók megjelenésével az anya már hosszabb időre nem hagyja el a kaptárt. A táplálékról a dolgozók gondoskodnak és közben a fiasítás gondozását is végzik. Egy ciklus egy évig, az anya élettartamával azonos ideig tart, míg az aktív beporzási idő közel a család élettartalmával azonos, így 7-9 hónap. Mivel a dolgozók élete jóval rövidebb, mint az anyáé (csupán 25-30 nap), folyamatos peterakásra van szükség a család fenntartásához. Tavasztól őszig ezért 150-400 dolgozó jön világra.

szeptember

május-július 6. ábra. A poszméhek életciklusa

herék

dolgozók

április

július

szeptember

7. ábra. Poszméhek életciklusa diagrammon ábrázolva

Ősszel előbújnak az új fiatal anyák, amelyek a megtermékenyítést követően kírepülnek, és telelőhelyet keresnek. Így a poszméhek életében egy új ciklus kezdődik. Az idős anya befejezi a tojásrakást, majd hamarosan elpusztul. Új egyedek hiányában ettől az időtől kezdve a család aktivitása csökken, végül teljesen kípusztul. Egy család életében munkamegosztás figyelhető meg. Az anya a peterakásért, a herék az anyák megtermékenyítéséért, a dolgozók a táplálékszerzésért, a lárvagondozásért és a kaptár rendezéséért felelősek. A poszméhek kétfajta táplálékot fogyasztanak. Az egyik fehérje, amelyik a virágpor gyűjtéséből, a másik, mint energiaforrás, cukorból áll, amit a természetben a virág nektárából nyernek. Léteznek olyan növények, amelyek nektárt nem tartalmaznak. Ilyen a paradicsom is, de beporzásra tökéletesen alkalmasak. Itt a méhek táplálására külön cukros oldatot kell adni.

A kaptárok felépítése A poszméhcsalád könnyen megfigyelhető, biztonságos és egyszerű, zárt kaptárakban van elhelyezve. Az állatok tevékenységük során semmiféle különleges kezelést nem igényelnek. A müanyag kaptár egyterü és a lárvák, valamint az ivadékok nevelésére szolgál. A nevelőrész fedője és oldala áttetsző, így könnyebbé teszi a család tevékenységének megfigyelését. A kaptárok belsejében a fészek építéséhez gyapjú áll rendelkezésre. A polisztirol szigetelőhabbal körülvett doboz kiváló védelmet nyújt a hőmér séklet ingadozás ellen és megakadályozza a kondenzációt a fészek belsejében. Minden kaptártípuson speciálisan megtervezett, csúszó rendszerrel ellátott kétféle röpnyílás (ki-bemenő röpnyílás, bemenő röpnyílás) található. A két nyílás egy tolózár segítségével variálható. A hagyományos, ki- és bemenő röpnyílást normál körülmények között kell használni, amikor a méhek dolgoznak. A befogó szűkített müanyag csővel van ellátva, amin a méhek csak befelé tudnak menni. Lehetővé teszi a gyors, akár l ,5 óra alatti befogást. A begyűjtés akkor válhat szükségessé, ha a méhek túl aktívan dolgoznak, vagy olyan növényvédelmi kezelés következik, ami a méhekre veszélyes. Ha egyes példányok a szük lyuk ellenére megszöknek,javasolt sötétedést 55

8. ábra. A poszméhkaptár f elépítése röpnyílás, 2. csak bemenő röpnyílás, 3. kül ső papírkarton doboz, felnyitható fedéllel , 4. itatónyilás, 5. tápanyagszint kémlelő nyílás, 6. cukoroldat a poszméhek tápl álására, 7. fiasítás

l. ki- és

bemenő

követően

a méhek beülé e után elzárni a befogó nyílá t. Mivel a cukor mint táplálék nélkülözhetetlen a c alád életerej éhez, egye növények virága (pl. paradic om) nem termelnek nektárt, külön táplálá ra van szükség. A rend zer al ó itató megoldá al van ellátva. A cukoroldat a kaptár aljában lévő tartályból a zivac on kere ztül szivárog az etetőrészhcz . Az itató kon trukciója lehetetlenné te zi a méhek tartályba fu lladá át valamint a cukor zivárgást s ezáltal a kaptár körül a nemkívánatos rovarok {darazsak, vadméhek) megjelené ét.

Kaptártípusok A hajtatásban a termesztőfelület méretei az állomány fejlett égi ideje és a növényféle égek nagyban meghatározzák a felha ználandó po zméhek mennyi égét. Ennek megfelelően többféle kaptártípu áll rendelkezé re. Nagy poszméhcsalád agy, 800- 2000 m 2-e felületen ajánlott alkalmazni. Az aktív viráglátogatá i idő minimum 6-8 hét, ezért ho zú virágzású növények kötteté ére ha ználható. Mivel a c alád el ő második hét után kezd el intenzívebben dolgozni, már a növényállomány kezdeti virágzá a idején kitelepíthetők az el ő kaptárok. Közepes poszm éhcsalád 500- 800 m 2-e felületen ajánlott alkalmazni . Az aktív viráglátogatási idő minimum 5- 6 hét. Erős megporzást eredményez már kezdetektől fogva .

Mini poszméhcsalád Különösen a kis, 500 m2 és annál kisebb hajtatóházakban javasolt alkalmazni. Az aktív viráglátogatási idő minimum 3-4 hét, ezért rövid virágzású növények köttetésére is használható (pl. szamóca). Szupermini poszméhcsalád A mini családoknak létezik anyás változata is, ami egy kisebb kolónia és kedvezőbb körülmények között tovább poroz, mint a mini változat. Szintén 500 m 2 alatti területre javasolható.

Betelepítési stratégiák Az első kaptárok kitelepítési időpontját mindenkor a virágok mennyisége határozza meg, ezért amikor a növényállomány már 10%-ban virágzik, a munkafolyamat elkezdhető. A megfelelő időpont megállapításában csak a virágok nyílásának előrejel zésére hagyatkozhatunk. A nem megfelelő időpont a méhek pusztulását és az elmaradt kötődést jelentheti. A túl korai telepítés hatására a méhek nem találnak elegendő virágport, s nem tudják elegendő táplálékkal ellátni a fiasítást. A téli szezonban mindez a család legyengüléséhez és pusztulásához vezethet. Tavasszal és nyáron könnyen kirepülnek a szabadba, hogy proteinigényüket kielégítve a nyíló virágos gyomokról gyűjtsenek pollent. Az elszökött méheket már nehéz visszaszoktatni, ezért a kirepülés megakadályozására javasolt a szellőző nyílások hálózása. A termesztés későbbi szakaszában is fontos a méhek folyamatos munkája. A családok meghatározott élettartalmúak, ezért egy növénykultúrát önmagukban nem képesek végigporozni, ennek megfelelően kell megtervezni a betelepítési stratégiát. Szükség van frissítésére a folyamatos köttetés érdekében is. Egy nagy típusú család teljes aktivitási ideje 6-8 hét. Kezdetben erősödő, majd a természetes gyengüléssei egyre csökkenő aktivitást mutat a méhek munkája. Ha az új családokkal késünk, az a termés mennyiségének rovására mehet. A régi, 12 hetesnél öregebb kaptárokat el kell távolítani a hajtatóházból, hiszen ezek már nem működnek megfelelő aktivitással, ugyanakkor a káros szervezetek (aszalványmoly, atkák, gombás betegségek) terjedése is ezt indokolja.

Kaptárok elhelyezése A kaptárok elhelyezésével gondosan kell eljárni, hiszen a nem megfelelő helyválasztás hátrányosan befolyásolja a méhek életét. A kaptárokat lehetőség szerint a termesztőberendezés mértani közepére kell elhelyezni (52. kép). Nagy termesztőterületnél, amikor több kaptár szolgálja a beporzást, célszerű ezeket egymástól távolabb, a hajtatóházban egyenletesen elosztva elhelyezni. Ha a sorok l 00 m-nél hosszabbak, a méheknek hosszú utat kell megtenniük a kaptárba, ebben az esetben is több család alkalmazása szűkséges (53. kép). A legjobb a növénysarok melletti elhelyezés, a poszméhek ugyanis ezeket használják repülési útvonalként Nem javasolt 6-8 kaptárnál többet helyezni egymás közelében, hiszen a helytelen tájolás miatt a poszméhek eltévednek, és idegen kaptárba repülnek be. Előnyös az elszeparált elhelyezés vagy az egymáshoz közeli kaptároknál a röpnyílások változtatott helyzetbe állítására; így az egyik délre néz, a másik északra. 57

9. ábra. Poszméhek kihelyezése

ősszel

Mindemellett a röpnyílás előtt elegendő teret kell biztosítania a méhek zavartalan mozgásához. Több, a tavaszi és őszi hajtatási szezonra kidolgozott technológia létezik: Télen és tavasszal a kaptárokat lehetőleg a talaj ba szúrható, "T" alakú tartóoszlopra helyezzük, s azt a felszíntől 80-100 cm magasságban rögzítsük. A termesztőberen dezés tartóoszlopaira erősített polcokra is telepíthető a kaptár, így a vápa közelsége némi árnyékot is ad. Fontos, hogy a kaptár vízszintesen álljon a táplálószirup zavartalan pótlása érdekében. Akarókat enyvvel, vizes csapdával vagy olajjal átitatott textilcsíkkal kell ellátni, hogy a hangyák ne juthassanak a cukros uldathoz. Őszi termesztésben az ültetések a legmelegebb és legszárazabb iciőszakra esnek és ez próbára teszi a poszméheket Ilyen körülmények között törekedni kell a méhek hőkomfort-érzetének javítására. Mivel a párás meleg jobban elviselhető mint a száraz hőség, s a fiatal növények kis lombozatukkal kevés vizet párologtatnak, ezért mindenképp gondot kell fordítani a rendszeres párásításra. A tavaszival szemheu a kaptárok alacsony, a talaj közeli vagy talajba süllyesztett elhelyezése a legjobb rriódszer ilyenkor. Ősszel a növények árnyékot vetnek, valamint a levelek körüli párásabb levegő kellemesebb feltételeket nyújt a méheknek. A kaptárokat egy vízzel teli tepsiben állványzatra tehetjük, ami további hűtés t és a hangyák elleni védelmet jelentheti. Ü gyeini kell arra, hogy a röpnyílás a talaj felszíne fölött legyen, s alatta ne legyen víz, amibe a poszméhek esetleg elpusztulhatnak. A kaptárokat célszerü a csepegő víztől és a közvetlen napsugárzástól védeni, ezért árnyékoló lapot kell fölé helyezni. Ha a növényállomány túlnövi a l 00 cm-t, már érvényesül az árnyékoló hatása. Üzembe helyezés előtt a legelső teendő a méhek néhány óráig tartó pihentetése. Mivel a szállítás megerőltetően hat, az idő előtt kiengedett, még felzaklatott állatok nem a tájolásra figyelnek, hanem menekülnek a termesztőberendezésből és sokszor nem találnak vissza. Legjobb a reggeli órákban történő kieresztés, hiszen a méhek ilyenkor a nappal együtt kelve nyugodtan kezdik el a beporzást, miután betájolták magukat. Az első röptetés idejére a szellőzőket zárva kell tartani, mivel a méhek 58

ilyenkor tájékozódnak és a zárt térhez alkalmazkodnak. Ezzel elkerülhetők a dolgozók gyors elvesztése. Továbbá vigyázni kell arra, hogy a fólia ne legyen párás, hiszen a méhek ilyenkor felfelé szállnak és ráragadhatnak, ami a pusztulásukat is okozhatja.

A méhek tájékozódása A méhek szeme nemcsak színek és színámyalatok felismerésére alkalmas, hanem az ultraibolya sugarakat is érzékeli. A helymeghatározáshoz UV-sugárzásra van szükség, aminek 300-400 nm spektrumában látnak és tájékozódnak jól. Ilyen fény hiánya a poszméhek megporzási hatékonyságának csökkenését okozhatja. Hazánkban a fényhiányos időszak p robtémát okoz, hiszen a novembertől februárig tartó rövid és sötét napokon az UV-besugárzás kisebb. A jelenség párásodott belső fólia és a több éve használt elszennyeződött fóliák esetében is előfordulhat. A méhek ilyenkor magasan a növények felett repkednek, pollen gyűjtésére nem hajlandóak, ezért beporzási rendellenesség léphet fel.

Méhek munka közben A méhek a kihelyczést kövező 1-2 napon belül elkezdik a beporzást. Általában egy családból 3-5 db dolgozó jár ki virágport gyűjteni, ami elegendő a meghatározott területre. Egy-egy poszméh minden kirepülés alkalmával 400 érett, beporzásra alkalmas virágot keres fel. Naponta 10 kirepüléssel számolva 3000-4000 virágot látogat meg. Össze-vissza repülve valamennyi érett virágra rászállnak, egyesekre akár többször is. Az egyszeri látogatás már elegendő a kötődéshez, de összességében minden virágra 3 rárepülés szükséges az eredményes beporzáshoz. A megfelelő aktivitásról csak a kaptárok rendszeres ellenőrzésével és a méhek munkájának figyelésével lehet meggyőződni. Mindezért figyelmet kell fordítani a cukros oldat megfelelő szintjére. A cukor a méhek energiáját szolgálja, a folyadék viszont a párologtatási szükségletüket elégíti ki, ezért hőségben, vagy nagy aktivitásnál a fogyasztás is magas. Általában elegendő cukor oldattallátják el a családokat, de különösen erős fejlődésnél, vagy meleg időszakban a fogyasztás megnő. Rendszeresen ellenőrizni kell a szirup szintjét, s ha szükséges, után kell tölteni. A cukorszint ugyanjelzi a méhek aktivitását, de pontos kép csak a repülésüket figyelve és a virágok ellenőrizésé vel kapható. Paradicsomon a többi növényhez képest jól nyomon követhető a viráglátogatottság aránya. A méhek- miközben pollent gyűjtenek mellső lábukkal- rágóikkal megragadják a virág összenőtt porzó csövecskéjét, majd torizmaik összehúzásával vibrálnak. A hasukra hulló virágport a hátsó lábaikon lévő gyűjtőkosaraikba söprik. Amikor a kosarak megtelnek, visszarepülnek a kaptárba. Kapaszkodásuk során sebet ejtenek a virág porzókúpján, amely néhány óra elteltével megbarnul. Az így keletkezett úgynevezett rágásnyomok jól mutatják a méhek aktivitását. Az ellenőrzést a napokkal korábban bezáródott, de az éppen nyíló virágokon is el kell végezni. A nyíló virágok ellenőrzése pontos képet nyújt a pillanatnyi aktivitásról, de megtévesztő lehet, ha az éretlen pollen kedvezőtlen tartalma miatt nem látogatott virágokon keressük a sebzéseket 59

idő

l O. ábra. Poszméhek aktivitása I.

6-8 hét idő

ll. ábra. Poszméhek aktivitása ll.

A harapásnyomok különböző erősségűek lehetnek: - Nagyon sötét vagy fekete nyomok túlporzásra vagy nagy poszméh-aktivitásra utalnak. - Jóllátható barna harapásnyomok a megfelelő méhaktivitásra utalnak. - Halvány harapásnyomok is jó méhaktivitásra utalnak. - Hiányos harapásnyomokjelzik a gyenge beporzást. - Nincs harapásnyom. A harapásnyomok a méhek aktivitására engednek következtetni. Ha a sebek halványak vagy alig találhatók, akkor a méhek látogatják a virágokat, míg a sötétbarna vagy fekete rágásnyomok erős aktivitásra utalnak. A különbség nyáron és télen az időjárási okok miatt is szembetűnő lehet. Hűvösebb időszakban a virágok nyílása hosszú ideig tart, alig képződik pollen, s ahhoz, hogy a méhek elegendő virágporhoz jussanak, több alkalommallátogatják meg a virágokat, így nagyobb sebeket ejtenek Az első fürtök feslésekor, amikor kevés a virág, bekövetkezhet a túllátogatottság, különösen akkor, ha korán helyezzük ki a méheket. Ilyenkor fékezni kell a poszméhek munkáját, néhány napra (l-2 nap) be kell zámi őket, amíg új virágok nem fejlődnek. Nyáron viszont, ha a virágképződés intenzív, a pollen mennyisége bőséges, ezért a rá-

100

/ \

90 ,-...l

l l l l l l

......"' c: ......

~l 70

-~l -~

.....

....c:..

:;;;140 ~l 30

"'o ~

20 10

\··\ y .....····

/ .......

.l... .•

o 300

, ..• i

....

.:·~=~

··-··· ---- ~;.;,.:::.-_: r:-:;;.;,:;,: .................

l;? o

l-~

l~ :o .....

1 ...

l l

: : :

l l l

\! ;\ \

·············· Üveg fenyáteresztő képessége

375

U.V.- fénytartomány

400

425

450

475

Fólia fényáteresztő képessége

- · · - Fotoszelektív fólia fényáteresztő képessége

-··- ·-··350

----

/ - ~-- .............

""'---+-- l --t--W 500

525

550

575

600

Látható fénytartomány

JrF_e_'n_y_t_a-rt_o_m_a_'n-y-(m_m_)'j 12. ábra. A poszméh hatása

különböző

növényborítottság es etén

625

.. "'"'..

._,

!:l.

.....

- - Poszméhek látásérzékenysége

~---------~

...

325

·- --

. ...

--;-'"

;

l r-::··.::::· •.

........-...... ............... ··········· .............. .... -·· .. ··- ....... ··-·· ········•······ f----

100

l .;r:

l""'

650

675

o 700

...·="'

::s :o

gásnyomok halványaknak tűnnek, de ennek ellenére a kötődés tökéletes lesz. Magas páratartalom mellett szintén nem elég határozottak a rágásnyomok Ha viszont a virágok jelzettsége nem kielégítő, ellenőrizni kell, hogy tartalmaznak e virágport, annak hiányában ugyanis nincs viráglátogatás. A paradicsomtól eltérő virágszerkezetű növények, mint a paprika, sárgadinnye, cukkini, tojásgyümölcs és a szamóca nem jelzik a poszméhek hatékonyságát. Itt a virágport hozó visszatérő méhek megfigyelésével lehet lernérni a beporzás eredményességét. A méhszúrást illetően kijelenthető, hogy a poszméhek nem agresszívek, de védekezésképpen szúrhatnak. Csak a dolgozók és az anya tud csípni. Ellentétben a házi méhekkel nem horgas a fullánkjuk, ez az jelenti, hogy a csípést követően nem pusztulnak el és azután még több alkalommal képesek erre. A csípés során mérget fecskendeznek a bőr alá, ami allergiát okoz, ez helyi vöröses elszíneződéssel, duzzadással, viszketéssei és fájdalommal jár. A duzzadás gyakran nagyméretű, de normális esetben néhány óra alatt visszahúzódik. Más tűnetek esetén túlérzékenységi reakcióróllehet szó, ebben az esetben orvossal kell felvenni a kapcsolatot.

A beporzást meghatározó

tényezők

A poszméhek viszonylag kistermetű élőlények, ezért rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra. Fejlődésüket és aktivitásukat számos tényező befolyásolja. Sokszor tapasztalhatók a méhcsaládok közötti kűlönbségek. Mivel élőlényekről van szó, előfor dul, hogy az egyik család gyengébben indul, míg a másik erősebben. Összességében egyforma megporzó erővel rendelkeznek, csak a megporzás aktivitásdinamikájában észlelhető eltérés. A kedvezőtlen környezeti körűlmények is hatással vannak a méhcsaládok munkájára, ami vagy néhány nap után, vagy egyáltalán nem válik egyértelművé. Adott pillanatban a kis számú dolgozó nem tud kellő időben minden virágot meglátogatni, a kötődés nem lesz kielégítő vagy teljesen elmarad. A túl sok méhecske ezzel szemben erős aktivitást jelenthet. Mivel több alkalommal repül rá ugyanarra a virágra, megsérülhet a bibeszál, ezért a pollen nem tud csírázni, a megtermékenyülés elmarad.

A poszméhcsaládok minősége A poszméhek tenyésztése komoly technológiával, szigorú minőségi előírások szerint történik, ebből eredő minőségi kifogás ritkán adódik. A helytelen szállítás és a kedvezőtlen tárolási feltételek azonban okozhatnak minőségromlást, ami a család gyengűlését, a méhek nem megfelelő aktivitását jelenti. Az esetek többségében a termelő nél uralkodó környezeti körűlmények a meghatározók.

A növényvédő szerek használata A poszméhek a vegyszerekre érzékeny rovarok. Bizonyos szerek használatának hatására elpusztulhatnak. Ha a lárvák elpusztulnak, a dolgozók kevesebb virágport gyűjtenek, így a beporzás hatékonysága is kisebb lesz. A betelepítés előtt tehát figyelmet kell fordítani a már használt és a használni kívánt növényvédő szerek 62

méhekkel való kompatibilitására. Olyan peszticidek jöhetnek szóba, amik nem veszélyesek és nem pusztítják el őket. Kémiai kezelés soránaszerek hatásától függő en a méheket be kell fogni, egyes esetekben néhány napra a kaptárokat ki kell vinni a házakból. Az ideiglenesen eltávolított kaptárokat az eredeti helyzetükbe kell viszszahelyezni, mert a hosszabb ideig zárva tartott méhek felejtenek és az eltájolás kockázata nő. Három nap után szükség van a mesterséges virágporos etetésre. A hosszabb ideig tartó evakuálás a terméskötésben is hiányosságat okozhat. Mivel a paradicsom körülbelül 3 naponta fejleszt új virágokat, beporzás hiányában késhet vagy elmaradhat a kötődés. A növényvédőszerek 3 csoportba sorolhatók (lásd 17. összefoglaló táblázatban): I. kategória: Poszméhekre totálisan mérgező szerek. A kezelést követően hosszú ideig, 2-3 hétig várni kell a poszméhek betelepítéséveL II. kategória: Poszméhekre veszélyes, de néhány napig tartó evakuálás mellett használható szerek. A kezelés előtt a méheket be kell gyűjteni és a kaptárral együtt a kezelt termeszt~berendezéstől távol kell tartani olyan helyen, ahol nem éri őket növényvédő szer és biztositva van a 20 °C körüli hőmérséklet. A meghatározott várakozási idő ( 1-3 nap) leteltével visszahelyezhetők III. kategória: Poszméhekre veszélytelen szerek. Ezek a méhekkel együtt alkalmazhatók, csak a kezelés idejére, a permetlé felszáradásáig kell zárva tartani a kaptárokat Az előzőekből látható, hogy az l. és a II. kategóriás szerek a méhekkel kombinált alkalmazása problémás lehet, hiszen veszélyesek mind a kifejlett méhekre, mind pedig a fiasításra vagy repeBens hatásúak. Ilyen okokból kifolyólag közvetlen kezelés után nem észlelhető a pusztulás, de napok vagy hetek múlva már igen, ugyanis a család aktivitása visszaesik a fiasítás gyengülése miatt. Egyes hatóanyagok a házak fóliafalához és gumi anyagaihoz hozzátapadnak. Meleg időben vagy fűtés mellett ezek az anyagok lassan visszadiffundálnak a levegőbe, s így a poszméhekre veszélyesek lehetnek. Betelepítés előtt ellenőrizni kell a vegyszermentességet. A növényi hormonok vagy a növekedést serkentő anyagok a méhekre riasztó hatással vannak, így a virágok látogatása elmarad aszerek használatát követő 1-2 hétben. A méhek hatékonyságát befolyásoló tényezők a következők: Hőmérséklet. A hőmérséklet nemcsak a virág és a pollen minőségére hat, de meghatározza a méhek viselkedését is. Magas hőmérsékleten és közvetlen erős napsugárzásnak kitéve a kaptárok túlságosan felmelegednek, a méhek ezért ösztönösen a kaptárban maradnak, s szárnyukkal legyezve cserélik a levegőt a fiasítás védelme érdekében. Mivel ez idő alatt nem gyűjtenek virágport, elmaradhat a kötődés. Ha nem sikerül a megfelelő hűtést biztosítani és a kaptárban 30 oc fölé emelkedik a hőmér séklet, a méhviaszból készült bölcsők megolvadnak és a fejlődő lárvák, bábok elpusztulnak. Új, fiatal egyedek hiányában az egyedfejlődés megszakad, s a kaptár lassan kiürül. 45 oc felett a kifejlett egyedek is elpusztulnak. Ezzel szemben nyári meleg nappalon, amikor a hőmérséklet még nem túl magas, de az optimálistól jelentősen eltér, a méhek a hűvösebb kora reggeli és késő esti órákban látogatják a virágokat. Téli időszakban a nagyon alacsony hőmérséklet hatására sok dolgozó a kaptárban marad, hogy meleget termeljen, viszont vannak példányok, amelyek elhagyják az üvegházat, ezek később elpusztulnak. Az optimális hőmérsékleti tartomány a növények és a méhek számára is 17-25 °C közötti. 63

A pollen minősége. A fénynek és hőmérsékletnek nagy befolyása van a virágminő ségre. Fényszegény, hűvösebb (14 oc alatti) téli időszakokban vagy meleg (35 oc feletti) körűlmények között, de egyoldalú trágyázás következtében is a növények kevesebb asszimilátát képeznek, a virágpor mennyisége és minősége csökken. 40 oc felett károsodnak a virágok s ezekből nem fejlődik termés. A méhek minimálisan vagy egyáltalán nem tudnak port gyűjteni a fiasítás táplálásához, ami a család gyengűléséhez vezet. Kezdetben az intenzív viráglátogatás következményéként a túlrágás, s ebből adódóan kötődési problémák figyelhetők meg. Később az igényűket kielégítve a szabadba szöknek, a számukra kecsegtetőbb vadvirágokat látogatva. Ennek következtében kevesebb dolgozó jut a virágok beporzására, a kötődés hiányos lesz. Ha a méhek odakint sem tudnak gyűjteni elegendő pollent, az a család gyengüléséhez vezet. A termesztés során tehát ellenőrizni kell a virágokban található virágpor mennyiségét, annak hiányában, ha szükséges, virágport kell szómi a kaptárba (l teáskanálnyit 2-3 napra). Ha elegendő és jó minőségű a virágpor, de a méhek még mindig nem megfelelően dolgoznak, más okokat kell keresni. A virág minősége. A hajtatási körűlmények, az ápolási munkák és a tápanyag utánpótlás nagy hatást gyakorol a növények kondíciójára. A túlnitrogénezés vagy a nem megfelelő klímaszabályozás hatására kialakuló vegetatív típusú növény virágminősé ge rossz, a sziromlevél nem hosszabb a csészénél, a virág kicsi marad, halványsárga és nem nyílik könnyen. A túlzottan generatív, legyengült növény vagy a bórhiány is gyengíti a virágpor minőségét. A méhek számára az ilyen növények virágtípusaiból nyert pollen nem megfelelő, ezért nem látogatják szívesen, sa kötődés elmarad. Relatív páratartalom. Ahhoz, hogy megfelelő virágpor képződjön, jól szóródjon és könnyen megtapadjon a bibén, 60-80%-os relatív páratartalomra van szükség. Ha alacsonyabb ez az érték, a virágpor nem tapad a bibére, ha viszont magasabb 90%nál, magába szívja a nedvességet, egymásba ragad, nem válik le a portokból, a méhek ezért nehezen gyűjtik, így nem jut a b ibére. A csírázás és ezzel együtt a kötődés elmarad. Virágpor-túladagolás. Ha a tenyésztés során túl sok virágpor kerűl a kaptárba, a méhek rövid ideig nem repülnek ki. Akihelyezést követő néhány napon felélik a pollentartalékot és elindulnak a virágokból gyűjteni. Virágos növények a hajtatóházak körül. A házak körűl a virágzó gyomok, gyümölcsfák virágai vonzóak lehetnek a méhekre és kirepülve\~zívesebben gyűjtöget nek róluk, különösen, ha a hajtatott növények virágporának minősége gyenge, menynyisége kevés vagy a hajtató házak délutáni hőmérséklete magas. Esetenként még kedvező körűlmények mellett is egyes méhek kifelé dolgozhatnak anélkül, hogy a hajtatott növények természetes beporzása veszélybe kerűlne. Ha erős a fiasítás, ez a jelenség a pollenigényük kielégítését szolgálja. Ha viszont túl sok méh hagyja el a termesztőberendezést és ezzel a benti munka nem megfelelő, begyűjtést kell eszközölni. A kaptárokat 2-4 napig zárva kell tartani s ez idő alatt a méhek elfelejtik a kint lévő virágokat. A kiengedést követően újra megfelelő teljesítménnyel képesek dolgozni a házakban, de csak akkor, ha kiszökésüket nem vegyszerek repellens hatása vagy rossz virágminőség okozza. Lehetséges megoldást nyújt az izolációra az ablakok és ajtók raschel hálóval való fedése, ami akadályt jelent a méheknek a kifelé vezető úton. 64

Vegyes fajtájú vagy fajú növényállomány. A poszméhek normál körülmények között a termesztőberendezésben maradnak s az ott található növények virágait látogatják. Mivel egyes növények vagy fajták virágai és pollenjei vonzóbbak lehetnek a méhekre, beporzási hiányosságak adódhatnak a kevésbé kedvelt növényeken, ha több, különböző növénycsoport kerül közös légtérbe. Így kerülni kell a paradicsom és paprika együttes hajtatását Széndioxid (C0 2). Nekrotikusan hat a méhekre, ezért az olyan termesztőberen dezésben, ahol C0 2 -trágyázás folyik, kerülni kell a kaptárok C0 2 -kivezető nyílások melletti elhelyezését.

A tápnövények szerepe A poszméhek méretük és repülési tulajdonságaik révén számos olyan növénykultúrában használhatóak kimagasló eredménnyel, ahol a mesterséges köttetés vagy a házi méhek alkalmazása nem nyújt megfelelő sikereket. Paradicsom. A poszméhek a paradicsom legtökéletesebb beporzói, mivel hozzáfémek a virág központi termőrészéhez. Mind a kritikus hüvösebb, mind ameleg nyári termesztési szezonban tökéletes megtermékenyítést biztosítanak, szemben a hormanos vagy mechanikai köttetési módszerekkel. A természetes beporzás következtében jóval nagyobb kötésbiztonság érhető el. Sokmagvú, lédús, nagyméretü, kiegyenlítettebb bogyók, szabályos fiirtök fejlődnek, ezért kiválóan alkalmazhatóak normál-, hús-, cseresznye- és fürtös paradicsomban is. A poszméhek munkája jól nyomon követhető a harapásnyomok ellenőrzéséveL Tojásgyümölcs. Biztos és gyors kötődést, ezzel együtt nagyobb termésmennyiséget, feszesebb termést eredményez. A felhasználható méhek mennyisége megegyezik a paradicsomévaL Mivel a harapásnyomokat itt nem könnyü meghatározni, a beporzást úgy a legkönnyebb ellenőrizni, hogy az állományba néhány paradicsomtövet is ültetünkjelzőnövénynek. A virágporral a lábukon visszatérő méhek is jelzik aktivitásukat. Paprika. A paprika virága ugyan önbeporzó, de a poszméhek alkalmazásával javítható a kötés. Egész évben szívesen látogatják a paprikavirágokat, hiszen az a polleneu kívül nektárt is szolgáltat. Egyes paprikafajták között különbségek mutatkozhatnak a kötésbiztonság tekintetében. Késő télen és kora tavasszal a borús, rövidnappalas időszakban a porzószálak helyzete és a kevés pollen nem elegendő a biztos önbeporzáshoz. Ilyenkor a hagyományos hegyes erős típusba tartozó fajtákjobban köt-

13. ábra. Paradicsom virágszirom hormonozás és poszméh alkalmazásakor

l O. táblázat. A poszméh ek hatása a paprika termésmennyiségére és

Fajtatípus Hagyományos hegyes Nagytestű

hegyes

Fehér töltenivaló Blocky

erős

IX-II. hó erős

III-V. hó

VI-VIII. hó

XXX

Jelmagyarázat: xxx: növelhető a termésmennyiség és jelentősen javítható xx: jelentős minőségjavulás érhető el x: minőségjavítás érdekében javasolt az alkalmazásuk -: használatuk gazdaságassága megkérdőjelezhető

minőségére

IX-X. hó x XX

x XX

aminőség

nek, míg az újabb nagytestűek, valamint a fehér típusúak nehezebben, és a minősé gük is sok esetben nem kielégítő. A nehéz köttetés periódusában tehát szükség van a poszméhekre a nagyobb termésmennyiség, a jobb minőség és a kevésbé deformált termés eléréséhez. A tökéletes megtermékenyítés következtében a paprikában több mag képződik, ennek következtében: - Nagyobb a vállátmérő és vastagabb a húsfaL - A hagyományos hegyes erős típusoknál darabosabb paprikákat kapunk. - A nagytestű fajtáknál jelentős befolyással vannak a termés szabályos formájára, méretére, a korai időszakban a kötésbiztonságra. - A töltenivaló fehér fajtáknál elsősorban vállátmérő növelő hatásuk emelhető ki, de jelentős a befolyásuk a terméstömegre és a szabályos formára. - A blocky típusoknállénye gesen javítható a három- és a négyeres paprikák aránya a formás négyeres termések javára. A poszméhek munkájának ellenőrzése nem olyan egyszerű, mint paradicsom esetében, hiszen itt nem találhatóak harapásnyomok a virágokon. Akiürült portokok, illetve a virágport hozó viszszatérő méhek megfigyelésével jóllehet mémi a beporzás eredményességét. Sárgadinnye, cukkini. A sárgadinnye megporzás nélkül Qem képes a termésképzésre. A szabadban a házi méhek és a szél segítségével könnyemmegtörténik a beporzás, de zárt termesztőberendezésekben kevésbé lehet számolni a természetből érkező beporzó rovarokra, amelyek egyébként korai hajtatásban, szeles és borult időben nem is repülnek. Mindezért nagyon fontos a poszméhek alkalmazása, mert így a korai termések is bekötnek Mivel a termésben több mag termékenyül, ez kihat a méretre és minőségre egyaránt. Ezek a növények váltivarú egylakiak, azaz külön-külön nő és hím viráguk van. A hím virágok termelik a pollent, a nő virágok a nektárt, ezért, hogy a poszméhek a nő virágokat is meglátogassák, a számukra biztosított cukorforrást a kaptárban el kell zámi. A legtöbb fajta növény virága délutánra becsukódik, ilyenkor meg kell akadályozni, hogy a poszméhek elszökhessenek. Tanácsos őket bezárni. Hagyjuk, hogy a méhek a reggeli órákban dolgozzanak. A virágokon nem láthatóak a látogatások nyomai, ezért közvetlen a poszméhek aktivitásátkell figyelni.

Szamóca. Mind a házi méhek, mind pedig a poszméhek látogatják a szamóca virágát. A szőrös és nagytestű poszméhek viszont több virágport képesek szállítani, így a virágra repülve nagy mennyiségű pollent képesek az összes aszmag megtermékenyítésére juttatni. A kötődést követően a termés egyenletesen fejlődik, így elhanyagolhatóvá válik a deformált termések aránya. A virágokon nem láthatóak a látogatások nyomai, ezért közvetlenűl a poszméhek aktivitását kell figyelni.

Károsítók és hasznos szervezetek felmérése

Az integrált növényvédelemben sarkalatos, a védekezést nagyban meghatározó és elősegítő követelmény, hogy a kertész mindenkor tisztában legyen akultúra növényegészségügyi helyzetével. A termesztés során számos vizsgálatot, felmérést kell végezni, melyeket egy angol szakszóval manitoringnak nevezünk.

Felmérés a palántanevelésben A növények későbbi kondíciójára meghatározó szerepe van a palántanevelés során alkalmazott beavatkozásoknak A kezdeti fejlődéshez biztosítani kell a növények számára az optimális feltételeket. A palántakorban támadó károsítók ellen a megelőzésnek döntő szerepet kell tulajdonítani, ezért az általános higiénés szabályokat be kell tartani. Így fertőzésektől mentesen lehet indítani a növénynevelést akiültetés után (54. kép). A betelepülő kártevők észlelésére közvetlenül a növények fülé kell a sárga és kék ragacsos fogólapokat kihelyezni. A sárga szín elsősorban a levéltetveket, malytetveket és aknázólegyeket vonzza. A kék színű csapdákba főleg a tripsz ek repülnek. A csapdák fogásait célszerű naponta ellenőrizni, hogy minél korábban megkezdjük a szükséges védekezést. A színes csapdák alkalmazása mellett a növényállomány rendszeres átvizsgálása sem maradhat el. Az atkafertőzéseket (takácsatka, szélesatka) csak ily módon észlelhetjük A beteg növényeket (hervadásos, vírusgyanús) el kell távolítani vagy foltkezelést kell alkalmazni megfelelő készítményekkel. A palántanevelés során alkalmazott növényvédő szereket úgy kell megválasztani, hogy a hasznos szervezetek betelepítésekor már ne legyen káros szermaradék a lombozaton. A permetezések ütemezésére, illetve az alkalmazható készítmények körére vonatkozó útmutatást a hasznos rovarok forgalmazói határozzák ,meg.

Teendőkakiültetés

után

A legegyszerubb megfigyelési módszer a növények szernrevételezése. Ennek kétféle módozata van. Az időigényesebb változat az, amikor sorról sorra járva végigvizsgáljuk az egész állományt vagy előre kijelölt pontokat rendszeresen meglátogatjuk A második esetben érdemes olyan területeket választani, ahol várható a kártevők meg-

U!] [Q]

[ill ~

U§] [ill

Ui] 3 (

[ill

íi4l út

8 2

w [J]

IT 14. ábra. Megfigyelési pontok kijelölése (kis területen)

[lQ] [2]

15. ábra. Megfigyelési pontok kijelölése (nagy területen)

jelenése, pl. a növényház melegebb részei, nyílászárók környéke, rendszeresen visszatérően fertőződő területek. A kisebb, l OOO m2 alatti területeken legalább 3, efelett 400-500 m 2 -enként legalább l felvételezési helyet kell kijelölni. Aszemrevételezés során egy általános kép kapható arról, hol indul fertőzés, a már meglévő kártevőgóc nő vagy csökken, a hasznos szervezetekjól szaporodnak-e az adott területeken. Az egzaktabb eredményeket a számszerű vizsgálatok teszik lehetövé. Egyes esetekben ez könnyen elvégezhető a növényeken található egyedek megszámlálásával (takácsatkák, levéltetvek), máskor pl. gyorsan mozgó vagy rejtőzködő kártevők esetén az ún. kopogtatás módszer jöhet számításba. A módszer során a növény egyes részeiről (levelek, virágok, hajtáscsúcs) egy fehér papírlapra kellütögetnia kártevőket, ahol a lehulló állatkák gyorsan megszámolhatók A heti ellenőrzések során megállapított számadatokat rendszeresen lejegyezve pontos képet alkothatunk a kártevő-ragadozó viszony alakulásáról. Jegyzetekhez bármilyen füzet megfelel, de ehhez szeretnénk egy mintával szolgálni.

Ragadós színcsapdák alkalmazása A monitoring elengedhetetlen és a kertész számára jelentős könnyítést nyújtó eszköze a ragadós színcsapda. A hajtatásban két színt alkalmazunk, egyik a sárga, a másik a kék (55-56. kép).

Kártevök és természetes ellenségeik felmérése (növényvizsgálat)

Felmérés ideje: helye: Kártevő:

Term. ellenségek:

2 3 4

Mintatér 5 6 7 8 9 10

l N ö v

2 3 4

Mintatér 5 6 7 8 9 10

l N ö v

2 3 4

n y e k

7 8 9 10 Összesen Atlag: Az előző állapothoz képest: + l -

8 9 10 Összesen At! ag: .. , allapothoz " Az eloző kepest: + l -

16. ábra. Növényvizsgálati jegyzőkönyv

---~--1

17. ábra. Fogólap

20 cm

szakszerű

kirakása

A kék speciálisabb, leginkább a tripszek j elzésére, gyérítésére jó. Formailag megkülönböztetünk kis- és nagyméretű lapokat, valamint ragadós szalagokat. Előrejelzésre a kisebb méretű, ún. jelzőlapo kat érdemes használni, melyeket kisebb létesítményekben l 00 m2 -enként, nagyobb növényházakban 500 m 2-enként elég kihelyezni. Lehetőleg a várható fertőzési helyekre (nyílászárók, fűtőcsövek) környéke, valamint a kiválasztott megfigyelési pontokra mindig rakjunk. Amikor külső betelepedés veszélye áll fenn (nyári-őszi időszakban) különösen fontos, hogy az ajtókhoz, szellőzőkhöz helyezzünk ki színcsapdákat. A nagyméretű fogólapok alkalmazhatók elő rejelzésre is, de a nagyobb felületük következtében, különösen a fertőzési gócpontokon besűrít ve jelentős kártevő gyérítő hatásuk is lehet. Üres termesztőberendezésben a talaj vagy a termesztőközeg (ha nincs talajcsere) fölé kihe-

lyezett kék fogólapok sok esetben nagy mennyiségű tripszet fognak össze, mivel a lekerült, előző kultúrából a kártevők egy része a talajban húzódik meg. A fertőzött területen a növény fölé kifeszített színes ragadós szalag szintén jelentős gyérítő hatású (57. kép). Ha már betelepítettük a természetes ellenségeket, a színcsapdák túlzott mennyiségű kihelyezést kerülni kell, mivel azokat is összefoghatják A színes ragadós szalagok jól használhaták cserepes dísznövények termesztésénél vagy palántanevelőkben, ahová természetes ellenségeket nem telepítünk A színcsapdákat 20 cm-re a növény csúcsától helyezzük ki, mivel a kártevők zöme ott repül. A túl magasan kirakott lapok nem fognak semmit, a túl alacsonyan kihelyezettekre ráragadnak a növény levelei. Ha a sárga színcsapdát aknázólegyek fogására akarjuk használni, a lapokat vízszintesen kell kihelyezni a nagyobb fogási eredmény érdekében.

A szexferomon csapdák alkalmazása A gyapottok-bagolylepke előrejelzésében elengedhetetlen a szexferomon csapdák alkalmazása. Az egyre veszélyesebb áttelelő első nemzedék rajzásánakjelzésére májusban, míg a legnagyobb veszélyt jelentő 3. nemzedék rajzásának nyomon követésére augusztusban érdemes kihelyezni a növényház köré a csapdákat. A fogási eredmény alakulása jelzi a rajzás kezdetét és nagyságát. A házba ne helyezzünk csapdákat, mert a csapdákban lévő feromon ott gyorsan tönkre megy. A végleges helyre ültetett palánták fejlődését a termelő folyamatosan nyomon követi, így a növényápolási munkák

----- _ 20 cm

18. ábra. Fogólap hibás kihelyezése

19. ábra. Fogólap kihelyezése aknázó legyek esetén

során, majd a későbbiekben a szedéskor valamennyi növény megszemlélésére folyamatosan mód nyílik. Az első atkakártevőket csak a növények alapos szemrevételezésével észlelhetjük A takácsatkák jelenlétére a szívogatásuk nyomán, a leveleken kialakuló világos foltok hívják fel a figyelmet. A levelek fonákán a barnás-zöldes atkák főleg az érzugokban húzódnak meg. A szabad szemmel nem látható szélesatkák mindig a fiatal, fejlő dő részeken, kezdetben a hajtáscsúcsokon károsítanak. Jelenlétükre a torzuló, kanalasodó levélkezdemények utalnak.

A hasznos szervezetek hatásának

ellenőrzése

A biológiai védekezési módszerek alkalmazásakor jó eredményt akkor érhetünk el, ha rendszeresen ellenőrizzük a növényállományban a kártevők és az ellenük betelepített parazitoidok, ragadozók mennyiségét és mennyiségi arányait (58. kép). A megfigyelések alapján ellenőrizhető, hogy a betelepített hasznos szervezetek megtelepedtek-e, megfelelő módon szaporodnak-e vagy újabb kihelyezésekre van szükség a kártevők hatásos fékentartására. Első lépésként célszerű kijelölni a megfigyelési helyeket, ahol rendszeresen ellenőrizzük a növényeken a kártevők és hasznos szervezetek arányát. A felmérési helyeink első l O növényén növényvizsgálatot végezve a molytetvek és levéltetvek természetes ellenségeinek arányát határozzuk meg. A második l O növényen a nem helyhez kötött, általában gyors mozgású állatok (tripszek, takácsatkák és ragadozó természetes ellenségek) számát megállapíthatjuk oly módon, hogy egy fehér lapra egy fiatal, virágos hajtásról leütögetjük a rovarokat. Aknázólégy-fertőzés esetén a Járvákat tartalmazó aknázott levelek begyűjtése után, a parazitoidok kinevelésével tájékozódhatunk a parazitáltság arányáróL A véletlenszerűen előre kijelölt vizsgálati pontokon kívül, ha valahol kártevő gócot észlelünk, akkor azt is érdemes rendszeresen figyelni, különösen akkor, ha valamilyen kiegészítő beavatkozást végeztünk (foltkezelés, pótlólagos kibocsátás).

Növényvizsgálatok Molytetvek és természetes ellenségeik A parazitoidok megtelepedését a növényállományban a középső lombszint vizsgálatával ellenőrizhetjük. Az turkészdarazsak nimfáit hordozó lapok kihelyezését követő en két hét elteltével észlelhetők az első parazitált molytetü nimfák a levelek fonákán. A molytetvek fehér nimfái között a betelepített parazitoidra jellemző elszíneződést mutató (sötét színű) alakok jelennek meg. A heti gyakorisággal végzett felmérések alapján követhető a parazitáltság alakulása. Amennyiben a parazitáltság a korábbiakhoz képest csökkent, akkor mérlegelni kell, hogy további betelepítést vagy kiegészítő növényvédő szeres kezelést alkalmazzunke. A felmérési adatok ilyen formában történő rögzítésekor az egyes mintavételi terűle teken kialakult helyzetről is adatokat kapunk. Előfordulhat, hogy nem az egész berendezésben, hanem csak a meghatározott mintavételi ,,körzetben" kell tevékenykednünk. 72

A malytetvek ellen betelepített gyors mozgású Macrolophus caliginosus ragadozó poloskák számának alakulását a rovarok Jerázásával követhetjük nyomon.

Levéltetvek és természetes ellenségeik A levéltetvek, a levéltetű múmiák és a ragadozó rovarok számát a malytetvek értékelésénél magasabb lombszinten kell meghatározni. A parazitáltság szintjét a levéltetű kolóniában található egészséges levéltetvek és az elszíneződött múmiák számának ismeretében adhatjuk meg. A ragadozó gubacsszúnyoglárvák száma élénk színük miatt szintén könnyen meghatározható. A levéltetveket fogyasztó katicabogarak elterjedéséről a rovarok lerázása során tájékozódhatunk.

A bagolylepkék felderítése A bagolylepkelárvák kezdeti kártételét is a növények vizsgálatával észlelhetjük. A petét rakó nőstények ritkán láthatók, mivel a bagolylepkék általában éjszaka aktívak. A tojásokat is nehezen lehet észlelni, különösen a gyapottok-bagolylepke fertőzésénél, mivel egyesével rakja petéit A kezdeti hámozgatásoknál már be kell avatkozni a baktériumkészítményekkel és/vagy a tojásparazitaidok betelepítéséveL A lomhozaton károsító hemyók a hajtásütögetés segítségével is megfigyelhetők. Növényenként l fiatal, virágos hajtás alá fehér kartonlapot tartunk, és erőteljes mozdulatokkalleütögetjük a rovarokat. A lapra lehulló állatok közül a nagyobb testüeket és a gyors mozgásúakat kell először megszámolni: katicabogarak írnágói és !árvái, ragadozópoloskák, bagolypillehemyók, tripszimágók és lárvák, ragadozó atkák, takácsatkák Az adatok értékeléséhez célszerü feljegyezni az észlelt egyedszámokat Ha az állományban a leveleken járatokat észlelünk, akkor először hozzáértő szakember segítségével meg kell határozni, hogy melyik aknázólégyfajjal állunk szemben. Amennyiben a zárlati kártevők valamelyikéről van szó, akkor a kötelező vegyszeres védekezést kell alkalmazni a fertőzés felszámolására, illetve terjedésének megakadályozására. A paradicsom-aknázólégy megjelenésekor szükség lehet parazitoidjainak betelepítésére, bár gyakran a parazitaidok spontán betelepülését is tapasztalni lehet.

A parazitoidok kinevelése A lárvák parazitáltságának lemérésére Járvákat tartalmazó leveleket kell gyűjteni az állomány fertőzött részéről. A leveleket a fény felé tartva eldönthető, hogy van-e a járatban lárva vagy sem. A leveleket szellősen egy edénybe helyezzük, melyet vászonnal vagy tüllelzárunk le. Két-háromnaponként ellenőrizzük az edényben az aknázólegyek és a fürkészdarazsak számát. Akinevelést 10-15 napig célszerü folytatni. A berendezésben lévő kártevőkről és az ellenük használt hasznos szervezetekről készült feljegyzéseket a szaktanácsadóval együtt rendszeresen ki kell értékelni. A hasznos szervezetek forgalmazói a tendenciák ismeretében a szükséges intézkedésekre javaslatot tesznek.

Biológiai védekezési termékek forgalmazása

A sikeres biológiai növényvédelemhez elengedhetetlenül fontos a hasznos élő szervezetek károsodásmentes eljuttatása a termesztőberendezésekbe. A biológiai növényvédelernnek ezen a fázisán igen sok múlhat. Alapvetően fontos, hogy a hasznos szervezeteket olyan állapotban telepítsük ki, hogy sem vitalitásukban, sem pedig szaporodóképességükben ne károsadjanak

Megrendelés A megrendelés az első határozott lépés a biológiai növényvédelmi folyamatban, ilyenkor a kertész a rendelkezésére álló információk alapján dönt a biológiai rendszer elindítása mellett. Szerenesés az, ha a döntés a hasznos szervezetek és kártevők biológiájának ismeretében, a növényházakban engedélyezett növényvédő szerek mellékhatásának figyelembevételével és az üzernhigéniai követelményrendszerének ismeretén alapszik. Amennyiben az előkészületek megfelelőek, a megrendeléssel kezdetét veheti a biológiai növényvédelemi program. A forgalmazó cégek általában egy héten belül teljesítik a megrendeléseket, de szívesen veszik a szezon előtti jelzéseket annak érdekében, hogy a szaporítást kellően tudják időzíteni, és ne álljon elő áruhiány a fel nem becsült igényekből adódóan.

Szállítás A növényvédelmi célú hasznos szervezetek forgalmazásával foglalkozó cégek több országban párhuzamosan, eltérő klimatikus adottságú területeken végzik a tömegszaporítást, a gazdaságosság és a szaporítási eredmények figyelembevételével. A magasabb hőigényű természetes ellenségeket és egyes hosszúnappalú fajokat (pl. ragadozó poloskák) mediterrán éghajlatú államokban (Izrael, Törökország, Marokkó) szaporítják, míg pl. az Amblyseius cucumeris ragadozóatkát a klimatikus adottságoktól függetlenűl szaporíthatják mesterséges körülmények között. A termelés széttagoltságából és a vásárlói igények szerteágazó területéből adódóan nagy távolságú szállításokra van szükség. A természetes ellenségek szállítása hűtött állapotban történik. A szaporító cégek erre jól felkészültek, a fajok igényeit figyelembe véve különböző hőmérsékleten, eltérő fejlődési szakaszokban és változatos csomagolási formában szállítanak. A biológiai növényvédelemben használt élő szervezetek legkedvezőbb fejlődési alakjaikban képesek a minimális károsodás nélkül is átvészelni ezt

a folyamatot. A fürkészek egy része báb állapotban (pl. Encarsia, Eretmocerus, Aphidius), míg a többit kifejlett alakban (Diglyphus, Dacnusa) szállítják. A katicabogarakat, a zengőlegyeket, !árváit és a gubacsszúnyogokat báb formában csomagolják. A ragadozó atkákat és a ragadozó poloskákat általában kifejlett alakban juttatják el a kertészetekbe. Ennek növényvédelmi jelentősége is van, hiszen igyekeznek olyan állapotban szállítani a természetes ellenségeket, melyben a legrövidebb időn belül a legnagyobb hatékonyságot képesek biztositani. Például a Macrolophus ragadozó poloskát- a szokástól eltérően -nimfa alakban kell telepíteni takácsatkák ellen a paradicsomba, ugyanis a nimfák nem képesek repülni, emiatt nem hagyják el a gócpontokat a kifejlődésükig. A hasznos szervezet útja a végső felhasználásukig a következő fázisokból áll: - a szaporító üzemből a forgalmazó cég csomagolóközpontjába, - a forgalmazó cégtől az elosztóig, - az elosztótól a termelőig, - a termelőtől a növényállományig. A szaporító cégek igyekeznek a szállítási körülményeket optimalizálni, azaz minden olyan káros hatástkiküszöbölnia szállítás alatt, ami a termékek minőségét ronthatja. Gondot fordítanak többek között a kiszáradás megakadályozására, a kannibalizmus kivédésére, a szállítás alatti táplálék biztosítására. Ezen felül gondoskodnak a természetes ellenségek kijuttatásának, mennyiségük pontos adagolásának tervezési kérdéseiről. Mindezeknek megfelelő vivőanyagok és adagoló rendszerek segítségével oldhatók meg, melyek a végleges kiszerelési formában már rendelkezésre állnak. Mind a négy szállítási fázisban a hasznos szervezetek minél gyorsabb célba juttatása a követelmény, vitalításuk és hatékonyságuk fenntartása mellett. Az a legkedvezőbb, ha ez alatt a legkedvesebb káros behatás éri őket, s a legutolsó szakasz már a kitelepítés körülményeihez való alkalmazkodás jegyében zajlik.

Áruátvétel, minőségellenőrzés, kitelepítés Az áruátvétel során meg kell győződni a kapott biológiai anyag minőségéről és mennyiségéről, hogy a továbbiakban ebből eredően ne legyenek viták. A hasznos élő szervezeteket előállító vállalatok az IOBC (Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet) általános rendelkezési alapján, három szinten végeznek minőség ellenőrzést a folyamatok során. A tenyésztésben, a végtermék előállítását követően és a felhasználás során is. Itt az utóbbi a legfontosabb. A csomagolási egységeken címkékjelölik a szavatassági időt, így lejárt anyagot ne vegyünk át. Minden terméknek megvannak azok a sajátosságai, melyek alapján meggyőződhetünk arról, hogy a kapott anyag megfelelő minőségű-e. A legjobb szándék és a legnagyobb figyelemmellett is előfordulhat, hogy hiba csúszik be, hiszen élőlényekről van szó. Aminőséget általában az élő, mozgó alakok szernrevételezésével ellenőrizhetjük. Meg kell bizonyosadni a csomagolási egység sértetlenségéről, mert ez minőségi vagy mennyiségi veszteség forrása lehet. Ellenőrizni kell a szórópalackok belső falán a párakicsapódást, mert ha ilyet tapasztalunk, az a szakszerűtlen hűtés következménye, s ez a szállított hasznos szervezetek károsadását idézheti elő. A nedves belső falon könnyen feltapadnak az állatok és elpusztulhatnak. A báb formában kiszerelt fürkészeknél 75

ügyeljünk a kikeit egyedek arányára, ha az átvételkor túl sok kirepült egyedet találunk, a biológiai anyag rosszullett idő zítve vagy az előírtnál magasabb hőmér sékleten tárolták Ilyen tételek kitelepítését haladéktalanul végezzük el, a veszteség csökkentése érdekében. Ha a megszokottól eltérő mozgású állatokat találunk, érdemes ellenőrzést tartani nagyító vagy mikroszkóp segítségéveL Ha rend20. ábra. Használjunk nagyítót ellenességet észlelünk (pl. kevés egyed, túl sok elhullott példány vagy sok üres báb, rossz kelési százalék stb.) a minőségi vagy mennyiségi kifogást jelezni kell a forgalmazó felé. A jogos reklamációkat figyelembe veszik és korrigálják A hasznos szervezetek kitelepítését lehetőség szerint minél gyorsabban célszerű elvégezni, de a hűtötten szállított biológiai anyagoknak néhány órás alkalmazkodási időt hagyni kell. Erre azért van szükség, hogy a dermedt ízeltlábúak hozzászokjanak a növényházi körülményekhez. Amennyiben kimarad ez az átállási idő a hirtelen bekövetkező klímaváltozás megviselheti a hasznos szervezeteket, és ez magas pusztuJási aránnyal járhat. Átállásra elegendő lehet az a néhány órás szállítási idő (kedvező körűlmények között), amíg az elosztótól a termelőig jut az áru. Egyes fajoknál célszerű a kitelepítésre a reggeli vagy esti órákat választani, mert a hirtelen erős fény zavaró hatású lehet. Borús napokon ennek nincs jelentősége. Az egyes áruféleségek szállítása, átmeneti tárolása során be kell tartani különböző előírásokat a termékek megfelelő minősége érdekében. Ehhez egy nemzetközileg elfogadott jelrendszer nyújt segítséget. Általában az a szabály, hogy a kitelepítésre váró biológiai anyagokat ne tegyük közvetlen napsütötte helyre. A szórópalackos, vivő anyagba kevert hasznos szervezeteket a dozírozás biztosítása érdekében ne állítsuk talpra, mert ilyenkor az állatokat a vivőanyag tetejére, illetve a fedőkupak környékére tömörülnek, így az első kirakásokkal döntő többségük rögtön kikerül. Ennek elkerülése érdekében a palackokat, fiolákat fektetve tartsuk és felhasználás előtt kíméletesen forgassuk át, hogy jól elkeveredjenek (összerázni nem szabad!). A biológiai növényvédelmi célú szervezetek csomagolóanyagait ne dobjuk ki azonnal, hiszen a kirakások, kiszórásokután is maradhatnak benne élő egyedek. Nyitott állapotban hagyjuk néhány napig a csomagoló edényeket a növények között árnyékos helyen, hogy a benne maradt példányok idővel előbújhassanak Ez vonatkozik a kupakokra, fiolákra, palackokra és vödrökre egyaránt.

Termékmenedzselés A növényvédelmi célú biológiai termékek átadásával még nem ér véget a forgalmazás folyamata. A szervizszolgáltatás azt jelenti, hogy a szakszerű ki telepítésen felül a forgalmazó segíti a kertészt a folyamatok ellenőrzésében és tanácsokat ad a szükséges intézkedésekhez. Erre vonatkozóan eltérőek lehetnek az egyes forgalmazák üzleti stratégiái. Helyes, ha a kertész előre tisztázza, hogy milyen segítséget igényel, így 76

a későbbiekben ebből eredően nem lesznek félreértések. Az optimális szerviz olyan, hogy a forgalmazó az első biológiai növényvédelmi program soránbetanítjaa termelőt vagy annak megbízottját a monitoring, az adatrögzítés és a visszaellenőrzés fortélyaira. Lehetőleg heti rendszerességgellátogatja a cég szakembere a kertészeteket, és tanácsokkal segíti a biológiai növényvédelem sikerét az egész szezon során. Betanítás után a későbbiekben már nem szükséges az intenzív közreműködés, csak a rutinszerű ellenőrzés vagy a különleges esetek felülvizsgálata.

Biológiai védekezési programok

Általános tudnivalók A hajtatott zöldségnövények között hazánkban a fehér paprika a legnagyobb méretekben termesztett primőr, a növényházi felület mintegy felét teszi ki. A melegigényes zöldségfélék közül a paradicsom, majd az uborka követi. E meghatározó növények hajtatásában mutatkoznak a legnagyobb növényvédelmi gondok, s itt van leginkább szükség az intenzív növényvédőszer-használat visszaszorítására. Ráadásul a paprika fontos exporttermék is, ahol szigorúan ellenőrzik a terméket a növényvédő szerek vonalán. Ezeket a primőröket korszeru, nagy légterü hajtatóházakban, ún. hosszúkultúrában is termesztik, ami azt jelenti, hogy egy termesztési periódus 8-9-1 O hónapot is ki tehet. A hosszú vegetációs idő tulajdonképpen kedvez a biológiai védekezési eljárások alkalmazásának, ilyen körülmények között a leggazdaságosabbak, a fajlagos költségük alacsony. Elegendő a termesztés első periódusában betelepíteni a kártevők természetes ellenségeit, s azok megfelelő, körültekintő szabályozás mellett fenn tudnak tartani egy olyan egyensúlyt, mely gazdasági kárral nem fenyeget. Ez a szisztéma már bevált a fő növények, így a paprika, a paradicsom és az uborka esetében, míg a dísznövényeknél néhány többéves termesztésü vágott virág sorolható ide. Ezeknél a növényeknél szinte komplett biológiai eljárásegyüttes alakítható ki. Ennek megfelelően ebben a gyakorlatias fejezetben a paprika, a paradicsom, az uborka, a gerbera és a rózsa részletes növényvédelmérőllesz szó. Rajtuk kívül néhány kisebb kultúra (sárgadinynye, tojásgyümölcs, szamóca, tökfélék, gyökérzöldségfélék, saláta) biológiai növényvédelmének egyes gyakorlati részletét emeltük ki. Bevezetőben el kell mondani, hogy a növénybetegségekre (gombás és vírusbetegségek) nem térünk ki részletesen minden kultúránál, mert a korábbiakban említettük már ezeket. Itt is -mint a gyökérgubacs fonálférgek elleni védekezésnél-a rezisztens fajták termesztése megoldást jelenthet. Ezen kívül az " Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik" c. fejezetben leírtak nyújthatnak segítséget. A könyv végén összefoglaló táblázatokban tüntetjük fel a növényvédő szerek egyes hasznos szervezetekre való veszélyességét. Figyelmesen tanulmányozva a táblázatokat kitűnik, hogy melyek azok a szerek, amelyeket a kártevők túlszaporodása esetén korrekcióra fel lehet használni a lehető legnagyobb kímélet igényével. Szándékosan nem akartunk az egyes kultúrák védekezési programjánál kitérni ezekre a korrekciós készítményekre (melyek helyreállítják az egyensúlyt), mert a forgalmazók saját termékeikesetén ezt megteszik, s lehet, hogy a cégek ajánlatai között eltérések lehetnek. Így átvállalják a felelősséget.

A vegyszeres védekezésről az integrált növényvédelemre való átálláshoz először is tervet kell készíteni; a terv elkészítéséhez segítséget kaphatunk a biológiai termékek forgalmazóitóL Az átállás célszerű időpontja akultúra felújítása, ugyanis a fiatal palánták mentesek lehetnek a rovarölő szerek maradékaitóL Ha a palántanevelés során vegyszeres növényvédelmet folytattak, pontosan tudnunk kell, hogy azt milyen készítményekkel végezték. Azonnal meg kell kezdeni a kártevők rendszeres megfigyelését: ezt a tevékenységet szakszóval manitorozásnak nevezzük. Ennek nélkülözhetetlen eszközei - a pontosan vezetett jegyzőkönyv mellett - a sárga és kék ragadós színcsapdák, amelyek kisebb (megfigyelő) változatából bektáronkét 25-25 darabot kell kihelyezni. A tripszek jelzéséhez a kék lapokat helyezzük ki. A tripszlárvákat a virágfejek fehér papírlapra ütögetésével monitorozzuk. Akialaku ló lisztecsk e-és tripszfoltok fülé 20-30 cm magasságban helyezzünk a ragadós színcsapdákat (a nagyobb változatot) a kártevők gyérítése érdekében. Az első lepkekártevők megjelenését feromon- vagy fénycsapdákkal vehetjük észre, amelyeket célszerű a növényház mellett, kívül telepíteni. Különösen a nyári hónapok éjszakáin kell a növényháznak teljesen sötétnek lennie, hogy elkerüljük a bagolylepkék beáramlását. A dolgozókat meg kell tanítani a különböző kártevők felismerésére és jelzésére. Mielőtt rovarölő, atkaölő vagy gombaölő szert választunk, meg kell győződni annak ártalmatlanságáróL Tisztában kelllennü nk azzal, hogy minden növényvédelmi kezelésnek van mellékhatása. Korrekciós kezelések esetén kerűljük akultúra teljes felületének permetezését; ez különösen indokolt az erősebb hatású növényvédő szerek esetében. Ha elkerülhetetlen egy ilyen kezelés, akkor célszerű szakaszokra osztani a területet és a kezelést azokon egymás után, 3-4 hét alatt hajtani végre: az így kialakított szigeteken a természetes ellenségek nagyobb arányban maradnak meg. Az integrált védekezést három különböző szituációban kezdhetjük el: - Új növényház - új növényállomány. Ez a legideálisabb szituáció, mert ha a palántanevelés megfelelő volt, akkor növényünk és növényházunk tiszta, szermaradványtól mentes. Ebben a helyzetben bármikor kezdhetünk integrált növényvédelmet az év során. - Meglévő növényh áz-új növényállomány. Az idős állomány ki termelése előtt hat hónappal meg kell kezdenünk a felkészülést az integrált növényvédelernre. Ez idő alatt olyan növényvédelmet kell folytatnunk, ami nem hátráltatja az integrált védekezés megindítását, azaz olyan növényvédő szerek alkalmazásával kell csökkentenünk a kártevők egyedszámát, amelyek később nem akadályozzák meg a természetes ellenségek betelepítését. Ebben az esetben is az év bármely szakaszában kezdhetünk, ha nincs káros növényvédőszer-maradvány a növényház szerkezetén. - Meglévő üvegház - meglévő kultúra. Ha ilyen körűlmények között váltunk, akkor egy átállási időszakot kell beiktatnunk. Ez alatt nem alkalmazhatunk hosszú lebomlási idejű (perzisztens) szereket, helyettük gyorsan lebomló, úgynevezett zöld szereket szabad csak használnunk. A gyakorlat azt mutatja, hogy az integrált növényvédelem bevezetésére egy meglévő kultúrában a tél végétől kora tavaszig tartó idő szak a legmegfelelőbb, amikor nincs külső kártevőnyomás és a klimatikus körűlmé nyek is könnyebben befolyásolhatók. A téli, tél végi indulásnál azonban figyelembe kell venni, hogy a növényvédő szerek alacsony hőmérsékleten lassabban bomlanak le, ezért előnyösebb, ha az átállási időszakot hosszabbra, 4-5 hónaposra tervezzük.

Ha a közelben jó biológiai egyensúllyal rendelkező kultúrák vannak, a váltás könynyebben és gyorsabban valósítható meg, mivel a természetes ellenségek kedvező feltételek esetén gyorsabban betelepülhetnek.

A környezeti tényezők szabályozása Mint minden élőlénynek, a biológiai növényvédelemben alkalmazható természetes ellenségeknek is adottak a jellemző környezeti igényei. Ezek a hatások döntően befolyásolják a biológiai növényvédelem kimenetelét. A sikeres védelem érdekében elengedhetetlen a környezeti tényezők hatásainak ismerete s azok szabályozása. Nevezhetjük mindezt a biológiai növényvédelem eszköztárának is. A hőmérséklet szerepe. A hasznos élő szervezeteknek körvonalazódik egy hőtar tománya, melyen belül képesek fennmaradni, táplálkozni és szaporodni. A hőtar tomány alsó és felső határán túl az élőlények inaktivvá válnak, elpusztulnak. Ezek az értékek fajonként változnak. Általánosságban elmondható, hogy a hőtartományon belül a hőmérséklet emelkedésével egy pontig az élettevékenység növekszik, s ezzel párhuzamosan az élettartam csökken. Magasabb hőmérsékleten növekszik a táplálkozás intenzitása, nő a tojásprodukció és a szaporodási ráta. Hűvösebb körűlmények között az élettevékenység erősen lecsökken. Például az Encarsia fürkészdarázs 18 oc alatt mozdulatlan, 18-20 °C között mászik, 20 °C felett repül. Egyes fajok már igen alacsony hőmérséklet mellett is tevékenykednek, az Amblyseius cucumeris ragadozó atka például már 8 oc felett aktív. A páratartalom szerepe. A hőmérséklet mellett az egyik legfontosabb környezeti tényező. A biológiai növényvédelemben használható természetes ellenségek páraigénye nagy eltérést mutat. Az Amblyseius cucumeris és a Phytoseiulus persimilis ragadozó atkák, a ragadozó gubacsszúnyogok (Feltiella, Aphidoletes) kifejezetten érzékenyek az alacsony páratartalornra. Szaporodásukhoz és életben maradásukhoz megfelelő magas légnedvességet igényelnek. Alacsony páratartalom mellett a tojások elpusztulnak, lárváik, fejlődési alakjaik kiszáradnak. Más fajok, mint az Amblyseius degenerans és az Amblyseius californicus ragadozó atka alacsony páratartalom mellett is tevékeny és életképes marad, szaporodásukat nem befolyásolják különösebben a száraz periódusok. Az alacsony páratartalom önmagában nem zavarja az Orius ragadozó poloskát sem, de a páraingadozás visszaveti a tojásprodukcióját A nappalhosszúság szerepe. Egyes fajok a nappalhosszúságra közömbösek és vannak olyanok, melyek érzékenyek a megvilágítás időtartamára. Egyes fajok megfelelő nappalhosszúság és táplálék hiányában mozdulatlan, dermedt állapotban vészelik át a számukra kedvezőtlen időszakot. Ezt nevezzük diapauzának. A hajtatás a külső környezettől eltérő viszonyokat teremt a termesztett növények és a növények között élő szervezetek számára. Télen a megvilágítás időtartama nem elegendő például az Ori us ragadozó poloskák számára, de érdekes módon, ha rendelkezésükre áll tripsztáplálék, nem vonulnak diapauzába. Prédaállat hiányában legalább l O órás megvilágítás szükséges szaporodásukhoz. Ez nálunk márciusban következik be. Ugyancsak érzékenyek a nappalhoszszúságra a Digtyphus isaea levélaknáz-fürkészek is. Betelepítésüket március előtt nem célszerű elkezdeni. 80

A fényerősség szerepe. Egyes fajok fénykerülők, s a megvilágítás erőssége korlátozza tevékenységüket. Ezek a gubacsszúnyogok (Aphidoletes, Feltiella). Csak éjszaka aktívak. Lárváik is elsősorban az alsóbb, árnyékosabb levelek fonákán lelhetők fel. A növények állapota. Bár nem tűnhet fontos környezeti szempontnak a növényállomány állapota, mégis az esetek többségében döntő hatása van a biológiai növényvédelem sikerére. Az intenzíven növekvő növénykultúra többet párologtat, jobb mikroklímát teremt a természetes ellenségek számára. Egy drótig felnőtt növényzet párakapacitása, hőszabályozó képessége nagy különbséget mutat egy alacsony, néhány hetes állományhoz képest, s ez a hasznos szervezeteket megtartó képességben is megnyilvánul. Fontos a növény vegetatív vagy generatív állapota is. Egy leterhelt paprikaállomány kora tavasszal vagy télen alig virágzik, ami pedig az Oriusok és Amblyseiusok szaporodásához elengedhetetlen. Virágpor hiányában nem tud megfelelő népesség kiépülni. A környezeti tényezők szabályozásának eszköztára: fütés, öntözés, párásítás, árnyékolás, pótmegvilágítás, szellőztetés, levegőkeverés (ventilátorozás).

Telepítési stratégiák A biológiai növényvédelem sikeres megvalósítása érdekében figyelembe kell venni a kártevők és a hasznos szervezetek biológiáját, táplálkozási, szaporodási tulajdonságait, s a környezettel szemben mutatkozó igényeit. Mindezeken felül igen fontos és ezekkel összefüggő tevékenység a biológiai növényvédelemben használható szervezetek kitelepítésének módja, gyakorisága, adagja stb., ami döntő lehet a védekezés kimenetelére. Ezeket a ténykedéseket nevezzük összefoglalóan telepítési stratégiának, amelyekre néhány példát szeretnénk bemutatni. Beoltó telepítés. A beoltó telepítésre használt hasznos szervezetek általában jó túlélő és alkalmazkodó képességgel, illetve vitalitással rendelkeznek. Ezeknek a természetes ellenségeknek a szaporítása általában költséges vagy hosszadalmas, ezért a növényállományban szükséges populációt a növénykultúrába való, kisebb mennyiség betelepítésével, s azok helyben történő felszaporításával érjük el. Ilyen esetben fontos a foltszerü és a lehetőség szerinti több lépésben történő kitelepítés. A kijuttatott természetes ellenségeket a növényház különböző részén néhány tíznégyzetméteres területen osszuk szét. Ezeket a telepítési pontokat célszerű megjegyezni, hogy a következő adagot vagy adagokat is ugyanazokra a helyekre tudjuk kirakni. Erre azért van szükség, hogy ~z egyedek azon a kisebb területen olyan népességet alakítsanak ki, amely elegendő a természetes szaporodás elindulásához. A többszöri telepítések pedig a szaporulat folyamatosságát hivatottak segíteni. A módszer során a kijuttatott hasznos szervezetek- gazdatáplálék hiányában - valamely alternatív módon, például virágporon, növényi nedveken, más egyéb növényen élő rovarokon vagy mesterségesen adagolt táplálékon (sterilizált lisztmolytojásokon) élnek. Beoltó telepítéssei a következő szervezeteket alkalmazhatjuk: ragadozó poloskák (Macrolophus, Orius), Amblyseius californicus és Amblyseius degerans ragadozó atkák. Banknövényes módszer. A banknövényes módszer a beoltó telepítés olyan formája, amelyben a betelepített hasznos szervezet fennmaradása mindenképpen gazdához vagy prédához kötött. Ebben az esetben akultúrnövényen ártalmatlan rovaron tartjuk 81

fenn a hasznos szervezeteket, például búzára oltott gabona-levéltetűn. Ebbe a csoportba tartozik szinte a teljes levéltetű elleni biológiai növényvédelem eszköztár: a fürkészek (Aphidius colernani és A. ervi, Aphelinus abdominalis) és a ragadozók (Episyrphus zengő légy, Aphidoletes tetűrontó gubacsszúnyog). Kártevőt először telepítő módszer. Ennél a módszemél az a lényeg, hogy a biológiai növényvédelem megkezdése előtt a növénykultúrákba meghatározott számú kártevőt telepítünk annak érdekében, hogy a biológiai növényvédelmi szervezetek számára legyen táplálék a fennmaradáshoz. Ez ugyancsak azoknál a fajoknál alkalmazható, ahol a szaporodáshoz elengedhetetlen a préda vagy a gazdaállat jelenléte. Ezt az eljárást csak olyan helyeken alkalmazzuk, ahol teljesen tiszta, kártevőmentes az állomány sa kitelepített kártevők száma teljesen kontroll alatt tartható akiadagolt hasznos szervezetekkel együtt. A módszer jelentősége abban rejlik, hogy a biológiai növényvédelem "ugrásra készen" tartható kártevő- betelepülés vagy behurcolás esetén anélkül, hogy a növényállományba gazdasági kár következne be. Ez a liszteske és a takácsatka elleni védelemben alkalmazható a molytetű fürkészek (Encarsia, Eretmocerus fajok), illetve a Phytoseiulus ragadozó atka népességének fenntartása céljából. Általános telepítés. A telepítési mód lényege, "a vak tyúk is talál szem et" elv. Ebben az esetben a kártevő jelenlététől függetlenül a természetes ellenségeket a teljes növényházi területre vonatkozóan kitelepítjük Ezt a módszert azokkal a biológiai növényvédelmi célú eszközökkelléphetjük meg, amelyek folyamatos szaporodása megoldott a kártevő jelenléte nélkül is (pl. Amblyseius cucumeris ragadozóatka tenyésztő tasakok) vagy pedig az általános telepítés költsége elfogadhatóbb, mint a kártevő megjelenését követő céltelepítések várható költsége. Ilyenkor a kitelepített hasznos szervezetek nagy része gazda- vagy prédaállat hiányában elpusztul, de ahol a fel nem derített csírában lévő kártevőszaporulatot megtalálja, igen korán képes megfékezni azt. Az általános telepítések adagja a kártevők hiányától, illetve jelenlététől függően változhat. Ezt a módszert célszerű a kártevő várható megjelenésekor kezdeni vagy a megelőző kémiai kezelések biológiai növényvédelemre vonatkozó várakozási idejének lejártakor indítani. Általános telepítésre alkalmazható természetes ellenségek: molytetű fürkészek (Encarsia Eretmocerus), ragadozó atkák (Phytoseiulus, Amblyseius californicus). Céltelepítés. A céltelepítés a kártevő felderítését követő biológiai növényvédelmi válasz. A kártevők fellelését követően a lehető legrövidebb időn belül el kell kezdeni a természetes ellenségek kirakását, hogy a kártevő túlszaporodását és a gazdasági kár bekövetkezését megakadályozzuk Minél kezdetlegesebb a kártétel, annál nagyobb az esély a biológiai úton történő megoldásra, s a jó felderítés a biológiai növényvédelem költségét is jelentősen befolyásolja. A céltelepítéseket addig kell folytatni, amíg a megfelelő parazitáltság vagy a kártevő csökkenése be nem következik. Céltelepítésre szinte minden hasznos szervezet alkalmazható. Bekerítő telepítés. Ezt a stratégiát a foltszerűen megjelent, jól körülhatárolható kártevő fellépése esetén célszerű alkalmazni. Az elsődleges cél ebben az esetben a kártevő szétterjedésének megakadályozása és helyi visszaszorítása. Az első feladat a kártevőgóc megjelölése és annak kiterjedésének feltűntetése a térképen. Ezt követő en az ápolási és szedési munkákat úgy szervezzük, hogy a munkák a fertőzött helyen végződjenek, a dolgozók semmiképp ne menjenek ezt követően tiszta részekre. Ezt a 82

ruhával történő áthurcolás megakadályozása céljából kell tenni. A hasznos parazitoidok és predátorak kirakását úgy végezzük el, hogy az erősen fertőzött növényekre arányosan több egyed kerüljön. Akártevőgócon kívül egy kb. 4-5 m-es sugarú körbe is telepítsünk hasznos szervezeteket a szétterjedés megakadályozása céljából. Többször megfigyelhető volt, például a tripszek esetében, ha csak a gócpontra koncentráltuk az Oriusok telepítését, idővel normalizálódott a helyzet, de a környéken a tripszfertőzés felerősödött, s ez a kártétel végigvonult addig, amíg útját nem álltuk egy nagyobb adagú elételepítésset A legjobb megoldás általában különböző telepítési stratégiák kombinációjából tevődik össze, melyeket a kertész a szaktanácsadója segítségével állít össze, biológiai és gazdasági szempontok figyelembevételével. ll. táblázat. Zöldségnövények biológiai növényvédelmet befolyásoló kedvezőtlen tulajdonságai Mirigyszőrök

Kultúra

Nektár hiánya

által kiválasztott nedvek

Nagy és

sűrű

növényszőrök

Paprika

Mezei poloskák táplálkozására alkalmatlan növényi nedvek

Paradicsom

Uborka (kígyó)

Sárgadinnye

Tojásgyümölcs Szamóca Tökfélék

x x

A paprika növényvédelme A magyar zöldséghajtatás hagyományosan egyik legfontosabb növénye a paprika. Vezető szerepe elsősorban a hazai táplálkozási kultúrában betöltött helyének - a mintegy 10 kg/fő/év feletti friss fogyasztásnak és a változatos paprikaételeknek- köszönhető. A zárt termesztőberendezésben történő paprikahajtatást a szabadfóldi termesztéssei ellentétben vagy éppen annak rovására az elmúlt évtizedben gyors területi fejlő dés jellemezte. Napjainkban mintegy 2000-2500 ha-on folyik növényházi, ill. fóliás paprikatermesztés, mely területről évente közel 200 ezer tonna termés kerül piacra. Az áru jelentős része belfóldi értékesítésben jut a vevökhöz és csak kb. 20%-a az export. Mivel az EU-ban a primőr paprika termesztését nem szabályozzák kvóták, a csatlakozás után további lehetőségek nyílhatnak az exportértékesítésben. Megfelelő marketingmunkával, a termelés és a kereskedelem szervezettségének megteremtésével jól kiaknázható lehet a magyar zöldség kuriózuma. Az alak, a színvilág, a beltartalmi érték tekintetében különösen keresett akkor, ha ez egy csökkentett vegyszerfelhasználású növényvédelemmel párosul. 83

12. táblázat. Hajtatás i Időszak

Ültetés ideje

időszakok

Kultúra vége

a paprikahajtatásban Fűtés

jellege fűtött

Növ. ház típusa

Igen korai

okt.-nov.

szept.-okt.

Korai

jan.-febr.

július

fűtött

fóliasátor

márc.-ápr.

okt.-nov.

fűtött

fóliasátor

ápr.-máj.

okt.-nov.

fóliasátor

Enyhén Hideg

fűtött

termál

üvegház, fóliablokk

Nyári

jún.-júl.

okt.-nov.

fóliasátor

Őszi

júl.-aug.

dec.-jan.

fűtött

fóliasátor

A paprika termesztése szinte egész évben folyik. Egyaránt jelen van szabadföldi, hideg- és fűtött fóliás termesztésben. Az ültetési időpontokat általában a termesztőberendezések fűtési tehetőségei határozzák meg. A legkorábban azokban az üvegházakban és nagyobb fóliablokkokban ültetnek, melyekben termálvízenergiát hasznosítanak A növényházak felszereltségének színvonala (kőzetgyapotos, kiemel t ágyas, vödrös termesztés) lehető vé teszi egy kultúra egész évben való termesztését. A korai és enyhén fűtött fóliákban többnyire a kétkultúrás, tavaszi és őszi termesztés terjedt el. A hidegfóliás és a fóliaalagutas termesztésben általában valamilyen fő kultúrát követő másodhasznosítású növényként szerepel a paprika, és egészen az őszi fagyokig terem. A termesztés színvonala is nagy eltéréseket mutat: egyaránt megtalálható a múltat idéző talaj os, kislégterű, kordonos vagy bokros termesztés és a legkorszerűbb a talajtól elszakadt termesztő közeges, nagy légterű növényházakban történő hajtatás. A biológiai növényvédelem szempontjából a legalkalmasabbak és leggazdaságosabbak- mindamellett, hogy a kisebb létesítményekben is jól kivitelezhető- a jól klímatizált, nagy légterű, hoszszúkultúrás termesztőberendezések. Tripszek elleni védekezés. A paprika kártevői elleni integrált növényvédelemnek alapját a tripszek elleni védekezés jelenti. A védekezést már jóval a kiültetés és a hasznos szervezetek betelepítése előtt meg kell kezdeni. Fontos a növényház gyomés kártevőmentesítése, hogy tisztán tudjuk indítani a kultúrát. Lehetőleg tripsz- és egyéb kártevőtől mentes palántát ültessünk Atripszek előrejelzésére a vizuális megfigyelés mellett a kék színű ragadós színcsapdák alkalmazása ad segítséget. Érdemes már ültetés előtt az üres növényházba is kihelyezni néhányat, mivel gyakran előfor dul, hogy a tekerülő kultúráról a tripszek a talajba menekülnek, és onnan fertőznek vissza. Az indításhoz szükséges kártevőküszöb: O, l tripsz/virág. Minél nagyobb ettől az értéktől az eltérés annál, költségesebb a védekezés, esetleg megkérdőjelezhetővé válik a siker. Ha tripszfertőzést tapasztal unk, mindenképpen javasolt a megelőző növényvédő szeres kezelések beiktatása a betelepítések előtt. A természetes ellenségek telepítését az első virágok nyílása után kezdhetjük. A kihelyezendő ragadozók virágporon is megélnek és szaporodnak, így megelőzőleg még a tripszek megjelenése előtt - felszaporítható a hasznos populáció. A védekezés során egy ragadozó atka és egy ragadozó poloskafajt együttesen alkalmazzunk. Az Amblyseius cucumeris ragadozó atkák kitelepítése ún. tenyésztőtasakos módszerrel történik. A növények szárára l tasak/2 m 2 kiaggatott dózisokban a ragadozó atkák 84

szaporodását elősegítő magas páratartalom mellett válik lehetővé a folyamatos kiáramlásuk a kultúrába. Mivel az atkák csak a levelek érintkezési pontjain képesek a növények között vándorolni, az egyenletesebb és gyorsabb el terjedést elősegíti az, ha a kihelyezett tasakokat 2-3 hét után áthelyezzük néhány növénnyel arrébb. A virágokba és a növény egyéb részére vándorló atkák felkutatják és elfogyasztják a tripszek különböző lárvaalakjait, azonban a kifejlett kártevők elpusztítására- elsősorban méretükből adódóan - nem alkalmasak. Az Amblyseius cucumeris mellett alkalmazott Orius sp. ragadozó poloskák a tripsz minden alakját képesek pusztítani, és mivel jól repülnek, kutatóképességük még hatékonyabb ragadozó társukénáL Kihelyezésük alapbetelepítésként l db/m 2-es adagban szórópalackok segítségével történik. Mivel a poloskák szaporodásuk előtt párzanak, érdemes őket egymáshoz közeli néhány tőre kiszómi, hogy könnyebben találkozzanak. 2-3 hét elteltével az újabb és újabb szaporulatok megjelenésével a kialakított telepítési pontokról lassan szétterjednek az egész kultúrában. Ettől a pillanattól számítva a tripsz elleni biológiai növényvédelmünk nagy vonalakban megoldott. Abban az esetben, ha nem tudunk teljesen kártevőmentesen indulni vagy a későbbiek ben váratlan nagyobb tripszfertőzés lépne fel (hanyag szomszéd, korábban kidobott szármaradványok), még több, esetenként 1-2 db/m2 Orius betelepítése szükséges, elsősorban a gócpontokra. A fertőzési pontok veszélyét enyhíthetjük még gyors A. cucumeris 10 db/gócpont, ill. A. degenerans 20 db/ gócpont adagú rátelepítéssel. Meg kell említeni, hogy az Orius ragadozó poloskákat nappalhosszúság-érzékenységük miatt a téli hónapokban csak prédaállat jelenlétében lehet alkalmazni, mivel ezek nélkül diapauzába vonulnak. Kiegészítésképpen Hypoaspis miles talajlakó ragadozó atkát szórhatunk 100 db/m2 adagban a talajra, ill. a termesztőközegre. A Hypoaspis-ok szétterjedve a közegben a tripsz álbáb alakjait fogyasztják, csökkeníve a talajból kirepülő kifejlett tripszek számát. Levéltetvek elleni védekezés. A védekezési program legnehezebb és legösszetettebb részét a levéltetvek elleni védekezés jelenti. Ez részben annak tudható be, hogy a növényházakban számos levéltetüfaj betelepedik, robbanásszerüen szaporodik és az ellenük alkalmazható hasznos szervezetek egy része fajspecifikus, azaz csak bizonyos tetűfajokat képes pusztítani. Pedig a levéltetvek elleni védekezésben az elmúlt évek előremutató változásokat hoztak. Sikerült kidolgozni egy új növényvédelmi eljárást, az ún. banknövényrendszert (lásd egyéb fejezetekben). A technológia lényege, hogy már a levéltetvek megjelenése előtt a kihelyezett banknövényeken felszaporíthaták a fürkészdarazsak, ill. a zengőlegyek A tömeges és folyamatos parazitoid szaporodáshoz legalább 5 bank kihelyezése szükséges hektáronként, melyeket 2 hetente frissítünk. Az ily módon kihelyezett fürkészek a paprikát károsító levéltetvek megjelenéséig a gabona levéltetveken szaporodnak, majd onnan kiindulva kutatnak fel más prédaállatokat A banknövényeket-akihelyez ést követően- általánosan l 00 db/bank adagban Aphidius colemani fürkészdarazsakkal oltj uk. Ha gyakran betelepszik a növényházba a csíkos vagy foltos burgonya-levéltetű, érdemesebb Aphidius ervi fürkészt alkalmazni, mivel az jobban parazitája őket. A sikeres parazitáció jól nyomon követhető. Miután a fürkész a petéjét a levéltetűbe helyezte, az néhány nap alatt felpuffad, bronzszínű múmiává válik. A banknövények mellett a kialakuló levéltetűkolóniákra a gyorsabb parazitáció 85

érdekében közvetlenül is telepíthetünk Aphidius-okat. A csíkos és foltos burgonya-levéltetű megjelenése esetén alkalmazhatunk még Aphidoletes aphidimyza gubacsszúnyogot a gócpontokra telepítve, 5-10 db/gócpont adagban. A gubacsszúnyog bábokat a kártevőfoltok alá a talajra, ill. közegre szórjuk. Az innen kikelő kifejlett egyedek a tetűtelepek mellé rakják petéiket, melyekből a kikelő lárvák nagy étvággyal fogyasztják a kártevőket A legújabb kutatások eredményeként telepíthetünk Episyrphus balteus zengőle gyeket is banknövények segítségéveL A fürkészdarazsaknál nagyobb testű zengőle gyek a növények között röpködve keresik a levéltetű-kolóniákat, petéiket azok közvetlen közelébe rakják. Lárvái fogyasztják a levéltetveket Ha a természetes ellenségek esetlegesen nem bírják visszaszorítani a kártevőket és a biológiai egyensúly nehezen akar beállni, akkor növényvédő szeres korrekciós kezeléseket alkalmazhatunk. Érdemes a növekvő gócokat foltkezelésben részesíteni. Takácsatka elleni védekezés. A paprika takácsatka elleni védelme más kertészeti kultúrákkal ellentétben a legkönnyebben megoldható feladat. Fontos, hogy a kialakuló kártevőfoltokat minél hamarabb felfedezzük Mivel a takácsatkák megfigyelésében nem tudunk színcsapdák segítségére támaszkodni, csak a rendszeres növényvizsgálatok vezetnek eredményre. A kártevő megjelenése előtt megelőző jelleggel telepíthetünk Amblyseius californicus ragadozó atkát 2 db/m2 adag ban. Az A. californicus-ok 5-6 hétig is képesek prédaállat nélkül fennmaradni. Az első atkák észlelésekor kezdhetjük a Phytoseulus persimilis ragadozó atkák telepítését a kialakult gócpontokra, legalább 20 db/gócpont adagban. A pontos darabszám meghatározásamindig a fertő zés nagyságától függ. A Phytoseiulus-ok szaporodását és ezáltal a védekezés sikerét nagyban elősegíti, ha a számukra optimális 70%-os páratartalmat tudjunk biztosítani. A termesztés későbbi időszakában a hőmérséklet emelkedésével és a páratartalom csökkenésével - ha szükséges - a gócpontokra Stetorus punetilium atkászbödéket telepíthetünk a ragadozó atkák kisegítésére. Erős fertőzési gócok kialakulásakor esetlegesen szükség lehet korrekciós foltkezelésre. Molytetvek elleni védekezés. Szerencsére a paprika nem kifejezetten jó tápnövénye a molytetveknek, összehasonlíthatatlanul rosszabbul szaporodik rajta, mint uborkán vagy paradicsomon. Ennek ellenére esetenként előfordulhat kisebb-nagyobb fertőzés, amit az Encarsia formasa fürkészdarazsak segítségével meglehetősen könnyen és gyorsan leküzdhetünk. Mivel a fürkészek csak prédaállat jelenlétében képesek szaporodni (a molytetű lárvájába rakják petéiket), a telepítéseket az első liszteskék megjelenésekor kell megkezdeni. A kártevő észlelésében a sárga ragadós jelzőlapok kihelyezése ad segítséget. A fürkészdarázs bábjait tartalmazó kártyákat általánosan heti 1-2 db/m2 adagban a növények szárára akasztjuk Ha a malytetűfertőzés csak kisebb gócban található, érdemes ezen a ponton besűríteni a parazitaidok mennyiségét. A telepítést a paprikaleveleken található malytetűlárvák 70-80% parazitáltságáig (fekete bábok) kell folytatni. A nyári hónapokban a hőmérséklet emelkedésével - elsősorban olyan növényházakban, ahol a páratartalom megfelelően nem szabályozható -, érdemes az Encarsiát Eretmocerus eremicus fürkészdarázsra váltani. Ha esetlegesen a kultúránkban a ma már egyre ritkábban megjelenő dohánymalytetű-fertőzés lép fel, Eretmocerus mundus fürkészdarazsat kell alkalmaznunk.

Gyapottok-bagolylepke elleni védekezés. A szezon folyamán számos bagolylepkefaj jelenik meg a hajtatóházban, melyek közül a legveszélyesebb a gyapottok bagolylepke. A védekezést a bagolylepkék rajzásához kell igazítani. Nagyon fontos hogy tisztában legyünk mikor is várható a betelepülés. Ennek érdekében májusban az első, majd augusztusban a 3. nemzedék és a nyári vendégfajok észlelésére érdemes a növényház köré szexferomon csapdákat helyezni. Kikérhetjük a Növény- és Talajvédelmi Szalgálat (NTSZ) helyi előrejelzését is. A csapdák fogási eredményeit figyelembe véve kezdjük a védekezést. Sajnos a bagolylepkék ellen bevethető Trichogramma sp. Hirkészdarázs önmagában a hajtatásban nem nyújt megfelelő védelmet. Kitelepítése 15-20 db/m2 adagban történik heti ritmusban a rajzás egész időtartama alatt. A megfigyelések azt mutatják, hogy a fürkészek munkáját szükséges kiegészíteni a Bacillus thuringiensis baktériumot tartalmazó, a hasznos szervezetekre veszélytelen D ip el vagy Steward 30 DF készítmény hetenkénti permetezéséveL Használatuk a bagolylepke-hernyák fiatal fejlettségi állapotában a hatékonyabb. Szélesatka elleni védekezés. A szélesatkával szemben nincs jól alkalmazható természetes ellenség; az Orius virágpoloskák fogyasztják ugyan őket, de még nagy egyedszámban sem képesek hatékony védelmet biztosítani. Minél hamarabb kémiai korrekciós kezelés szükséges, mivel a szélesatka igen gyorsan szaporodik, és az idejekorán nem lokalizált töveken a hajtáscsúcs szívogatásával jelentős károkat okoz. A korai észlelés és gyors reagálás viszonylag kevés kárt tesz a kultúránkban. A kialakult gócpontokon a kénpor foltszern kiszórásával megállítható a fertőzés. Az ezen a területen lévő egyéb természetes ellenségek ugyan elpusztulnak, de más területekről hetek alatt visszatelepülnek. Betegségek elleni védekezés. A paprikát is, mint más kertészeti növényünket, számos hervadásos betegséget okozó talajgomba támadja (Fusarium, Pythium, Rizoctonia, Verticillium). A megbetegített növények gyökere, gyökérnyaki része, majd a teljes szállító edénynyaláb rendszere elpusztul, ami kezdetben a növény hervadásában mutatkozik, majd kipusztulásához vezet. Az ellenük való védekezés nagyon nehéz, és a már fertőzött tövek megmentése lehetetlen. A fertőzések megelőzésére a legalkalmasabb a Sterptomyces griseoviridis sugárgombát tartalmazó Mycostop készítmény használata. A készítmény többféle módon alkalmazható, legcélszerübb azonban a palántakori beöntözés vagy ki ültetés előtti kezelés a gyökérzónába. A Mycostop-ot mindig be kell mosni tiszta vízzel, mert a felszínen maradó készítmény a fény hatására tönkre megy. A fehérpenészes és a szürkepenészes rothadás gyakran okoz járványokat a rosszul szellőztetett termesztőberendezésekben, ahol gyakorta tartósan nedvesek a növények. Az őszi kultúrákban veszélyesebbek, amikor nemigen lehet szellőztetni. Fertőzésük rendszeres szellőztetéssei (télen több alkalommal, rövid időszakig), a növényzet idő beni megszárításával, szárazon tartásával megelőzhető. Az egyszáras felkötött termesztésben a fertőzési veszély sokkal kisebb, mint a hagyományos bokros, kordonos hajtatásban. A Sclerotinia (fehérpenész) ellen a biológiai védekezés a KONI nevü készítménynyel megoldható. A készítmény a Coniothyrrium minitans gombát tartalmazza, mely

13. táblázat. A paprika biológiai növényvédelme Kártevő

Tripszek

Levéltetvek

Természetes ellenség Arnb/iseius cucumeris ragadozó atka Amblyseius degenerans ragadozó atka Hypoaspis miles ragadozó atka Orius spp. ragadozó poloska Aphidius colernani Hirkészdarázs

Aphidius ervi Hirkészdarázs

Dózis l tasak/2m

20 db/gócpont 100 db/m2 l db/m2 2-4 db/m 2 5-10 db/m 2 0,5-1 db/m2/hét

50-100 db/m2 2 db/m 2

Aphidoletes aphidimyza ragadozó gubacsszúnyog

5-10 db/m 2

Banknövény

min. 5 bankiha

Episyrphus balteus

0,05 db/m 2

1-2 db/m 2

zengőlégy

0,05 db/m 2

Takácsatkák

Harmania axyridis kati ca bogár

l db/l 00

Phytoseiulus persimilis ragadozó atka Amblyseius californicus ragadozó atka Feltielia acarisuga atkarontó gubacsszúnyog

4 db/m 2 min.

Stetorus punetiltum atkászböde

0,5 db/m 2

tetű

20 db/m2 2 db/m 2 250 db/m 2

1-2 db/m v. 100 db/gócpont 200 db/gócpont

Megjegyzés - az

első

virágok nyílása után

-A. cucumeris kiegészítésére, a gócpontokra - ha lehet kétmenetben kijuttatva - kuratíven erős fertőzés esetén - a gócpontokra kijuttatva -általános kihelyezés esetén a megfelelő parazitáltsági arány eléréséig - a súlyosan fertőzött gócokra - a gócpontokra kijuttatva, ha foltos, ill. csíkos burgonyalevéltetvet észlelünk - általános telepítés (magas páratartalmat igényel) - 3 héten át a gócpontokra kijuttatv a -a bankokat 2-3 hetente frissítjük, akihelyezést követő héten Aphidius-okkal vagy Episyrphus-sa] oltjuk - megelőzésre a bankokat oltjuk be -a gócpontokra kijuttatva 4-6 héten át -kiegészítésként a gócpontokra juttatva -a kártevő megjelenését követően általánosan - a gócpontokra kijuttatva -megelőzésre 3 hetenként kijuttatv a -hetente 4-5 héten át a Phytoseiulus ragadozó atka kiegészítésére; magas párát igényel - általános betelepítés 2-3 aJkalommal - közepes fertőzés esetén -súlyos fertőzés esetén a gócpontokra kijuttatva

13. táblázat. A paprika biológiai növényvédelme Kártevő

Malytetvek

Természetes ellenség

Megjegyzés

Dózis

-4-5 héten át a 70-80%-os parazitáltság eléréséig - Enearsi a formasa kiegészítésére melegebb, szárazabb

Encarsia formasa flirkészdarázs Eretmocerus eremicus fürkészdarázs

1-2 db/mlfhét

Eretmocerus mundus fürkészdarázs

1-2 db/m%ét

Trichogramma spp. fürkészdarázs

30 db/m 2/hét

-8-10 héten át folyamatosan nem nyújt l 00%-os védelmet

1-2 db/m%ét

időszakokban

Bagolylepkék

dohánymalytetű-fertőzés

esetén

a talajban a fehérpenész ki tartó képletei t, a szklerociumokat képes elpusztítani. Olyan berendezésekben, ahol a betegség rendszeresen fellép, jó megoldást nyújt ez a védekezési mód. A paprikalisztharmat (Leveillula taurica) a legveszélyesebb betegség, mely korai lombhullást idéz elő. Ha egy termesztőberendezésben megjelenik, beveszi oda magát, és rendszeresen jelentkezik főleg. Nyári és őszi időszakban jelentkezik főleg. Jóformán csak kémiai módszerek állnak rendelkezésre ellene. A vegyszeres kezeléseknél "szisztemikus blokkot" alkalmazzunk, s így egy hatásos növényvédő szert többször egymás után alkalmazva feltölthető a növény hatóanyaggaL A dózist fokozatosan csökkentsük, nehogy káros szermaradvány mutatkozzon. Újabban megelőző kezeléseket alkalmaznak igen jó eredménnyel.

A paradicsom növényvédelme A paradicsom hazai termőfelülete meghaladja a 1000 hektárt, így a paprikát követő en ez a második legjelentősebb primőrünk. Korszerü, hosszú kultúrás (8-9 hónapot kitevő) termesztése azonban csak kis területen, mintegy l 00 hektáron folyik, aminek az az oka, hogy igen kevés a nagy légterü növényház, amit ilyen rendszerü paradicsomhajtatásra hasznosíthatnak A fűthető, de kis légterü termesztőberendezésekben tavasszal és ősszel hajtatva két kultúrát ültetnek. Ezen kívül jelentős a "hidegfóliás" és a szabadföldi, kordonos termesztés is. A hajtatott paradicsoroot elsősorban a hazai piacokon értékesítik, exportra csak a nyári és az őszi termésből jut, amikor viszonylagos paradicsomhiány lép fel Európában. A biológiai eljárások alkalmazása nélkül azonban a magyar termelők nem juthatnak be tartósan a nyugati piacokra. A rövid kultúrákban- akár egyet, akár kettőt indít a termelő egy évben- az integrált védekezést csak kevesen alkalmazzák, olyanok, akik számára a termés megfelelő minősége megéri a kissé magasabb ráfordítást Látni kell, hogy az integrált védekezés költségei közül a biológiai elem - a rovarölő szerek helyett használt természetes ellenségek- költsége a meghatározó, ráadásul ezt a ráfordítást a kertésznek a bevétel előtti időszakban kell rendeznie a fűtésszámlákkal és a vetőmag, a műtrágya, az új termesztőközeg stb., stb. árával együtt. A védekezési egyensúly beállításának költ89

sége szigorúan a termőterülettel arányos, az idővel nem, tehát pénzügyileg úgy kell kezelni, mint egy beruházást: minél tovább áll fenn, relatíve annál olcsóbb. A vegyszeres védekezés költsége éppen fordított jellegű: időarányos, tehát minél tovább folytatják, annál drágább. Érthető tehát, hogy az integrált védekezés megfelelő területe a hosszú kultúra, ahol a végelszámolásnál gazdaságosabbnak bizonyul, mint a közelmúltban még általánosan alkalmazott vegyszeres növényvédelem. A jó előkészítés azonban még a hosszú kultúrákban is elengedhetetlen a sikeres integrált védekezés kialakításához, ami a nagy fertőzéssel induló helyeken még a természetes ellenségek szakszerű betelepítése esetén is könnyen kudarcba fulladhat. Néha viszont a sikertelenség - aminek oka a szakszerűtlen kártevőfelmérés, a késlekedés vagy egy hirtelen kártevő-betelepülés is lehet - anyagi vonzata rendkívül tetemes. A magas betelepítési költségek és a rendszeres korrekciós kezelések elvehetik a kertész kedvét a jövőbemutató technológiától. Bár jól felkészült márkaképviselők terítik a természetes ellenségeket, részben az időhiány miatt nincs alkalmuk a helyzet alapos felmérésére, másrészt aluldozírozhatják a természetes ellenségeket takarékossági okokból: nem mindig a valóban szükséges mennyiséget ajánlják a termelőknek

Üvegházi molytetű elleni védekezés. Az első virágok megjelenése előtt Vertimec 1,8 EC készítménnyel kezeljük le az állományt, hogy a korai atkafertőzést minimalizáljuk. A permetezés után 3 héttel elkezdhetjük az Encarsia formasa betelepítéseket Üvegházi malytetűvel súlyosan fertőzött palántáknál ezt a kezelést ne alkalmazzunk. A permetezés után három héttel a manitorozás eredményei alapján az alábbiak szerint döntsünk a betelepítésekrőL A fiirkészdarazsak kihelyezését március végéig, lehetőleg "féldózisú" lapokkal folytassuk, hogy adott mennyiséggel nagyobb területet fedhessünk le, ugyanis hideg időben ez a rovar csak kis területen mozog, kevesebbet repül. A lapokat a növények alsó részére akasszuk, ne közvetlenül a csúcsra. Az első telepítéseket mindig a legmelegebb helyeken kezdjük el, a fütőcsövek, előremenő vezetékek me ll ett, ahol a relatív páratartalom viszonylag alacsony. A betelepítéseket hetente végezzük. A melegebb pontok ismerete nagyban hozzájárul a sikerhez, így a természetes ellenségek kihelyezésénél is elsősorban ezekre koncentráljunk, a környező területekre pedig igyekezzünk egyenletesen eloszlatni a fiirkészdarazsakat. Ha elértük a l O db/m2 dózist, akkor még nagyobb arányban telepíthetünk a kritikus helyekre. Ha a növények csúcsán l O db-nál több repülő malytetvet találunk, rakjunk föléjük sárga színcsapdákat gyérítés céljából. A telepítéseket addig kell folytatnunk, míg a kedvező parazita-gazda arány be nem áll (80%) vagy amikor akirakásra szánt E. formasa kevesebb, mint ami az állományban megtalálható. Az utóbbi esetben korrekciós kezelések alkalmazása gazdaságosabb. A Macrolophus ragadozó poloskákat az utolsó permetezés utáni 5. héten helyezhetjük ki a területre 0,5 db/m2 dózisban, amit 2 hét múlva meg kell ismételnünk. Igyekezzünk a területen egyenletesen elosztani úgy, hogy egy flakon tartalmából 10-12 kis kupacot képezünk, hogy az imágók a párosodás érdekében ne kerüljenek túlságosan távol egymástól. A második kihelyezést is ugyanarra az utakra tegyük. Hazánk klimatikus viszonyai miatt a paradicsom növényvédelmét a Macrolophus caliginosus-ra kell alapozni: nélküle nem létezik jó biológiai védelem. Mivel a

Macrolophus drága, gazdaságilag előnyösebb a korai bevezetése, amivel májusra hatékony populációt érhetünk el. Ha a terület kezdeti lisztecskefertőzöttsége magas, akkor a ragadozó poloska rendkívül gyorsan fel tud szaporodni. Magyarországon ritka az olyan kertészet, amelyben a paradicsom telepítése után egy hónappal sem találunk üvegházi molytetüt. A ragadozó poloskát ez esetben is be lehet telepíteni, viszont táplálnunk kell, amire az Ephestia cunea (lisztmoly) sterilizált tojásait használhatjuk (a poloskákkal együttszerezhető be). Ebből 40 g/hektár 2-4 alkalommal való kihelyezése javasolt. A lisztmolytojásokat a kiválasztott növények csúcsi részéhez közel elhelyezett, megnedvesített kéztörlő papírokra szórjuk, hogy ráragadhassanak; a következő adagokat is ugyanoda tegyük ki. Az így kialakított etetőhelyekre telepítsük a poloskákat is. A ragadozó poloska a növény szívogatásával általában nem okoz gondot, ha azonban szeptemberben lefejezzük a növényt és eltűnik a fiatal, fehérjében gazdag hajtáscsúcs, akkor a bogyókat kezdi szívogatni. A félérett gyümölcsöt részesíti előnyben, amelyeken a szívásai nyomán aranyszínű pöttyökjelennek meg. Ha ez nagy mértéket öltene és a lisztecskepopuláció is alacsony, korrekció alkalmazható. Ilyen beavatkozásra akkor is szükség lehet, ha nagy molytetű-fertőzés után a Macrolophus-populáció "túlszalad", magas szinten tetőzik. Ekkor-mivel a rovarok elfogytak- a növényház poloskaeltartó képessége lecsökken és a virágfürtökön 2-3 Macrolophus is található, mert csak ott juthatnak elegendő fehérjéhez, de szívogatásukkal virághullást okozhatnak. A kívánatos szintet egy Vertimec 1,8 EC permetezéssel érhetjük el. Elő fordul, hogy ezt a kezelést meg kell ismételni, de előtte várjunk két hetet a helyzet pontosabb megítélhetősége érdekében. Ne feledjük azonban, hogy a gyapottok-bagolylepke ellen is a Macrolophus nyújtja a leghatásosabb védelmet. Az E. eremicus mindigjó segítségnek bizonyul amelegebb növényházi részekben, különösen akkor, ha ragadós mézharmatot is találunk a fertőzött levélemeletek alatt. Ez a fürkészdarázs könynyebben mozog a ragacsos környezetben, és több lisztecskét is elpusztít a táplálkozása során, mint az Encarsia formosa. Magas ára miatt nem telep ítünk többet belőle, de a gócpontokat akkor se hagyjuk kí, ha az Encarsia telepítése elegendőnek tünik. Különösen a hosszú kultúrában van ennek jelentősége. Egy me leg nyár után - meglepő módon- többet fogunk látni belőle, mint az E. forrnosábóL Különösen a klímakontroll nélküli üvegházakban ajánlatos többet telepíteni ebből a fürkészdarázsfajbóL Aknázólegyek elleni védekezés. A perzisztens és toxikus növényvédő szerek elhagyásával a Digtyphus fürkészdarázs betelepülhet a szomszédos külső területekről, de erre a segítségre csak áprilistól számíthatunk. Az aknázólegyek ellen az első aknák megjelenésekor kell megkezdeni a védekezést. Kis fertőzés mellett, valamint korai időszakban a Dacnusa és a Digtyphus fürkészek 50-50%-os arányú telepítése javasolt. Amint a fertőzöttség eléri a l O levelenkénti l járatot, csak a Digtyphus-t telepítsük. Akihelyezést hetente, a hatásos parazitaszint eléréséig kell folytatni. Ha a növények figyelmes átvizsgálásakor D. isaea írnágokat találunk, biztosak lehetünk, hogy már elegendő van a területen. A nyár végén, augusztusban az aknázólegyek számaminden évben megemelkedik: ezt a nemkívánatos kártevőhullámot 2-3 Digtyphus betelepítéssei megelőzhetjük Jelenleg nem áll rendelkezésünkre az integrált programban felhasználható növényvédő szer.

Takácsatka elleni védekezés. Ellentétben a paprika biológiai védelmével, ahol a Phytoseiulus ragadozó atkák jól mozognak, a paradicsom takácsatka elleni védelme a mai napig sincs megnyugtatóan megoldva. Ezen a növényen a mirigyszőrök akadályozzák a ragadozó atka helyváltoztatását. Akultúrához adaptált (több generácián keresztül paradicsomnövényen nevelt) rassz sikeressége elmaradt a várakozásoktóL Tulajdonképpen a Vertimec 1,8 EC kezelésre is azért van szükség, hogy elejét vegyük az atkák korai megjelenésének. Nem előnyös, ha a természetes ellenség felépülő populációját atka elleni korrekciós kezelések zavarják meg. A fertőzés korai felismerésének fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az atkák szívásának helyén levegő kerül a levéllemezbe, így az azokon megjelenő fehér pontok jól látszanak. Március közepétől számíthatunk a diapauzából felszabaduló egyedek megjelenésére. Sokszor ezeket csak a csúcson találjuk meg, hiszen föntről, a drótokról, a ház felső szerkezeteiről ereszkednek alá. Meglepetésszerű támadásra ott kell számítanunk, ahol a megelőző kultúrában sok volt a takácsatka ősszel is. Fontos, hogy a fertőzött területet zárjuk le. Minden zöldmunkát ezeken a helyeken végezzünk utoljára, így megakadályozhatjuk az atkák széthurcolását. Azokon a foltokan, ahol az atkák súlyos károkat okoztak, a levélzet megritkul, így a páratartalom csökken, ezzel a körűlmények tovább romlanak a ragadozó atka számára. A súlyosan fertőzött növényekről távolítsuk el a virágfúrtöket mindaddig, amíg a csúcs újból erőre nem kap, és megfelelő páratartalmat tud biztosítani a ragadozó atkák számára. Ha tudunk, helyi párásítással segítsük a növény és a ragadozó állomány regenerációját, felépülését Száraz, meleg időjárás esetén a legkörültekintőbb betelepítés mellett is szükség van a korrekciós permetezésekre. Azok a termelők, akiknél sok holttér, kihasználatlan sarok van, várhatóan súlyosabb atkafertőzéssel kell megküzdeniük. Ha az állományban takácsatkafoltot találunk, azonnal káliszappan hatóanyagra (Bio-Sect) vonatkoztatott l %-os permetlevével, nagy mennyiséggel kezeljük kizárólag a délelőtti órákban. Fontos, hogy a permetezést gyors felszáradás kövesse, és a viaszos védelmüket vesztett atkák kiszáradjanak A jól időzített, nagy mennyiségű permetlével ("megcsorgásig") végzett, a levelek fonákára irányított permetezés rendkívül hatékony. Mivel ennek a permetezésnek semmilyen perzisztenciája nincs, a felszáradás után azonnal telepíthetjük a Phytoseiulus-t 20-40 db/m2 sűrűségben. A betelepítés során a szomszédos területekre is tennünk kell (4 db/m2), így megakadályozhatjuk a foltok gyors növekedését. A korai időszakban a kisebb, nem túl veszélyes foltokra, ahol a Bio-Sect-es kezelés még nem szükséges, l 00-250 db ragadozó gubacsszúnyogot (Fel tielia acarisuga) tehetünk ki három héten keresztül. Ezeken a helyeken semmiféle vegyszeres korrekciót ne alkalmazzunk. Mivel ez a szúnyog jól repül, sokszor a távoli, addig nem észlelt atkafolton fogjuk megtalálni. Sajnos a korrekcióra használt vegyszerekre nagyon érzékeny, és melegebb időszakokban visszaszorul. Az erős Macrolophus-állomány is nagy segítséget nyújthat az atkák ellen. Korai időszakban, amikor a Macrolophus egyedszáma még alacsony, a ragadozó poloska külön is beszerezhető !árváit helyezhetjük az atkafoltokra. Paradicsom-levélatka elleni védekezés. A paradicsom-levélatka esetében sajnos a helyzet igen kedvezőtlen, mivel semmiféle természetes ellenség nem áll rendelkezésünkre. A Macrolophus ragadozó poloska ugyan sok atkát elpusztít, de egyedül nem

14. táblázat. A paradicsom biológiai növényvédelme Kártevő

Molytetvek

Takácsatka

Burgonya levéltetű

Aknázólegyek

Bagolylepkék

Természetes ellenség

Dózis

Encarsia formasa féldózisú fürkészdarázs Encarsia formasa fúrkészdarázs Eretmocerus eremicus ftirkészdarázs Eretmocerus mundus fúrkészdarázs Macrolophus caliginosus ragadozó poloska

1,5-6 db/m 2

- minimum 5 héten keresztül télen

1,5-6 db/m 2 1-2 db/m 2

- minimum 5 héten keresztül télen - csak a foltokra

1-2 db/m2

0,5-1 db/m2

- 2 alkalommal a második ftirt virágzásakor

Phytoseiulus persimilis ragadozó atka

20 db/m2

Macro/ophis caliginosus ragadozó poloska lárva Feltielia acarisuga atkarontó gubacsszúnyog

20 db/m 2

- minimum 4 héten keresztül a foltokon, nem ad 100%-os védelmet - ragadozó atkák kiegészítve

10 db/m 2

- minimum 3 héten keresztül a foltokon

Banknövén y, Sitobium avene gabona levéltetű Aphidius ervi ft.irkészdarázs Aphelinus abdamina/is fúrkészdarázs

5 db/ha

- Aphidius e. -vel és Aphelius a.-szal oltjuk

0,5-1 db/m 2

- múmiák megjelenéséig

l-4 db/m 2

- múmiák megjelenéséig

0,25-2 db/m 2 0,25-2 db/m 2

- minimum 5 héten keresztül télen - minimum 3 héten keresztül

50-100 db/m2

-hetente

90% Dacnusa s. és l O% Digtyp us i. Diglypus isaea fúrkészdarázs Trichogramma brassieae ftirkészdarázs

Megjegyzés

dohánymolytetű fertőzés

esetén

képes a levélatka megfékezésére. A vegyszeres védekezés abbahagyása után, az integrált programok első éveiben szinte mindenütt megjelenik. Aszár és a levélzet bronzos-bamás elszíneződése csalhatatlan jele a levélatka-fertőzésnek Ilyenkor azonnal korrekciós kezelést kell végezzünk, mert- különösen nyáron -robbanásszerű lehet a levélatka felszaporodása. Mindenképpen akadályozzuk meg a hajtáscsúcs fertőződé sét, mivel az ilyen növények nagyon nehezen regenerálódnak. Az atkák elleni korrekciós kezelések sikeressége nagymértékben a permetezés technikáján múlik: a "permetező fák" vagy a légszállítású motoros gépek adják az igazán jó szórásképet. 93

Akultúra indításakor alkalmazott Vertim ee 1,8 E C-es kezelés kihagyhatatlan olyan kertészetekben, ahol a tenyészidőben rendszeresen megjelenik. Levéltetvek elleni védekezés. A paradicsomban kisebb a jelentőségük, mint a paprikában vagy az uborkában, lassabban is szaporodnak, ezért a biológiai eljárások is sikeresebben alkalmazhatóak ellenük. Az esetek többségében a banknövények használata elegendőnek bizonyul, kielégítő védelmet nyújt a levéltetvek ellen. Az utolsó Vertimec l ,8 EC-es kezelés után tegyük ki a banknövényeket (5 db/ha legalább két alkalommal), amelyekre Aphidius ervi és Aphelinus abdominalis tUrkészdarazsat telepítsünk. A természetes ellenségeket addig telepítsük, amíg a bankokon mindkét faj szaporodásnak indul. Ha mégis nagyobb fertőzést észlelünk, akkor a tUrkészek további telepítésével csökkenthetjük a kártételt vagy vegyszeres korrekciós kezeléseket alkalmazhatunk. Bagolylepkék elleni védekezés. Jelentőségük azért is nagy, mert egy hernyó képes egy egész fiirtöt vagy egy növénycsúcsot elpusztítani. Ez esetben is a Macrolophus caliginosus ragadozó poloska nyújtja a leghatásosabb védelmet, mert a lepkék tojásait is elfogyasztja. Ha június elejéig nem érjük el a növényenként 1-2 db Macrolophusszámot, akkor a Trichogramma petetUrkészek használatával csökkenthetjük a kárt. Telepítsünk hetente 50 db T. brasicae-t négyzetméterenként, míg súlyosabb fertőzés esetén vagy a rajzáscsúcs közelében emeljük meg az állatszámot 100 db/m2-re. Az apró hemyók megjelenésekor minden esetben használjunk Dipel vagy Steward 30 DF készítményt. Betegségek elleni védekezés. Lisztharmat ellen már rezisztens fajták is rendelkezésre állnak egyre szélesebb körben. Fogékony fajták esetén kénpárologtatót kell felszerelni, 1-1,2 db/l OOO m 2 sűrüségben. Januárban 2 órán át, februárban 3 órán át kell müködjenek, majd növeini lehet havonta 1-1 órával az éjszakai működtetési időt. Nyári időszakban, nyitott növényházban egész nap működhetnek. Ebben az időszak ban emeljük a dózis t 20 kg/ha kénporra. A kénpárologtató túlzott használatával súlyosan károsíthatjuk a tUrkészdarazsak népességét. Ha nem áll rendelkezésre kénpárologtató, akkor a 8 kg/ha kénport szórjunk az aljzatra, mely onnan szublimál. Kladospórium és paprika-lisztharmat (Leveillula taurica) megfékezésére a veszélyes őszi időszakban csak szelektív hatású gombaölő szerekkel (pl. Amistar) alkalmazhatunk. A szürkepenész elleni védekezés legfontosabb eleme a jó klímaszabályozás és az idő ben elvégzett zöldmunka. A szellőztetők korai nyitásával megakadályozhatjuk a páralecsapódást, a zöldmunka során pedig a szürkepenész-veszélyt csökkenthetjük úgy, hogy a leterrnett tUrtszárakat metszőollóval, csonk nélkül távolítjuk el. Kerüljük a sebzéseket A paradicsomvész (Phytophtora) csak fűtetlen körűlmények között és helytelen klímaszabályozás mellett lép fel. A fertőzéshez több órás vízborítottság szükséges. Fóliás termesztőberendezésekben különösen fontos a klímaventilátorok használata. Hideg hajtatás esetén, nyáron, ha az átlaghőmérséklet elérte 18 °C-ot, a szellőző ket hagyjuk nyitva, hogy megakadályozzuk a berendezés levegőjének gyors felmelegedését és ezzel együttakultúra levizesedését. A jellegzetes bogyótünetek is a kiírnaproblémára utalnak: a termés sűrübb, ezért lassabban melegszik fel, hőmérséklete hosszabb ideig alatta marad a páratelt levegő reggeli hőmérsékletének, ezért kondenzvíz csapódik ki rá. 94

Nyáron és kora ősszel a mediterrán hőség miatt északabbra tolódik a paradicsomtermesztés, és a nyugat-európai piacokon hiány mutatkozik. A magyar termelők azonban csak akkor tudnak jelentős szerephez jutni azokon a piacokon, ha csökkenteni tudják a termés növényvédőszer-maradvány szintjét, ami elsősorban a paradicsomvész elleni kezelések miatt magas. Szerencsére egyre több piacos és ellenálló fajta kapható.

A program átmentése a

következő

koltúrára

Alacsony termesztőberendezésekben, ahol a drót magassága nem éri el a két métert, két kultúrát kell ültetni egy évben. A nyári forróságban a kis légtér kevés levegő puffert biztosít, így az gyorsan felmelegszik. A nagy hőingadozás hatására az állomány generatívvá válik, és nem képes a kellő minőségű áru előállítására. Közbeültetéssei a természetes ellenségeket átmenthetjük az őszi kultúrára. A tavaszi hajtatás végén a paradicsomat kissé fellevelezzük, és két növény közé egy új palántát ültetünk, amelyekhez átszúrjuk a csepegtetőt Egy hét múlva, amikor a növénykék legyökeresedtek, az öreg kultúra szárát elvágjuk. Ahogy az idős növény lankadni kezd, a természetes ellenségek átvándorolnak a fiatalokra. Ez a módszer nemcsak a biológiai védekezés szempontjából jelentős, hanem a nyári forróságban való indítást is rizikómentessé teszi. Csökkenti azt a stresszt, amit egy kis levélfelülettel rendelkező palánta egy üres termesztőberendezésben elszenvedni szokott. Természetesen ezt a módszert csak egészséges állomány esetén alkalmazzuk.

Az uborka növényvédelme A hajtatott uborka hazai területe 700-800 hektár körül alakul. Ezzel a paprika és paradicsom után a harmadik legfontosabb prímőr. Hajtatása igen változatos körűlmé nyek között folyik. A növény igényéből adódóan jelentős hányada a fűtött termesztőberendezésekről kerül ki, de számottevő a hideghajtatás is. Legnépszerűbbek a kígyó típusú uborkák, de sokfelé termesztik a saláta (fiirtös) fajtákat is. Hosszú kultúrás termesztése nem terjedt el, mert gyors terrnőre fordulásának és nagy termőképességének köszönhetően a rövid tenyészidejű, többszöri ültetés jobb eredményeket ad. Így általában évente kétszer ültetik ugyanarra a helyre, de nem ritka a három vegetáció sem. Az elérhető termésmennyiség az eltérő ültetési módok és a természeti célok sokszínűsége folytán tág határok között mozog. Az ültetési időpont a növényházak fűtési körülményeitől fiigg. Ha főkultúrának szánjuk, akkor már novembertől kezdődően kipalántáljuk, ilyenkor a biztonságos neveléshez egészen március végéig komoly fűtési rendszerre van szűksége a növénynek magas hőigénye miatt. A termesztési módok közütleggyakor ibb a talajon való hajtatás, de -elsősorban a fonálféreg fertőzöttség miatt - egyre több helyen térnek át a talaj nélküli termesztésre. Itt találkozhatunk kőgyapotos hajtatással, vödrös termesztési móddal stb. Hagyományos és igen munkaigényes technológia a szalmabálás termesztés, ahol az uborka gyökérzete számára elengedhetetlen magas hőmérsékletet a szalma biológiai bomlásából keletkező hővel biztosítják. 95

Az uborkát többnyire bakhátakra ültetik, mert a gyökérzónát kiemelve jobban érvényesül a napsugárzás talajmelegítő hatása. Erre főként a fűtés nélküli hajtatásban van szükség. A talajból eredő növényegészségügyi gondok miatt az ún. oltott növények is megjelentek. A tökféleségre oltott uborka számos gyökérbetegség és talajlakó kártevő vel szemben ellenálló, amellett az alany kielégítő növekedést is biztosít a növénynek. Biológiai védekezési eljárások. Az uborka növényvédelmi szempontból kritikus növénynek mondható. A termesztési körülmények- elsősorban a magas páratartalom - kedveznek a károsítóknak, de szerencsére ugyancsak kedvezőek a biológiai növényvédelemben alkalmazott természetes ellenségek számára is. Üvegházi molytetű elleni védekezés. Hajtatott körülmények között az uborkának egyik legveszélyesebb kártevője a liszteske. Elsőrendű tápnövényük, szaporodási rátájuk az összes hajtatott növények közül (kivéve a padlizsánt) itt a legmagasabb. Igen ritka esetben az üvegházi malytetű mellett a dohány-malytetű is megjelenik a termesztőberendezésekben. A védekezésnél tisztázni kell ez utóbbiakjelenlétét, mert ettől fűggően kell felépíteni a védekezési stratégiát. Itt is - mint más esetekben - sárga fogólap segítségével győződhetünk meg a kártevőkjelenlétéről és népességük nagyságáról. Jó tájékozódási lehetőséget nyújt a növényház melegebb részein a növények átvizsgálása is, de ehhez ismerni kell berendezésünk hőmérsékleti viszonyait. Fóliaházak esetében a kívülről betelepülő malytetveket a szellőzőnyílásoknál és az ajtóknállehet először észrevenni. A védekezés során lehetőség nyílik megelőző intézkedésekre is. Megelőzésként 1-2 db/m 2 Encarsia form os a fűrkészdarazsat helyezhetünk ki a kártevő megjelenésé2 ig. A liszteskék megjelenését követően a dózist emelni kell (3-4 db/m ) hektáronkénti kihelyezéssel, mindaddig, amíg a parazitáltság el nem érte a 80-90%-ot (az arányt az élő és megfeketedett lárvák száma alapján lehet meghatározni). Dohány-malytetű jelenléte esetén szükség van Eretmocerus mundus fürkészdarázs telepítésére, is amiből a betelepítési menynyiség 2-3 db/m2 • A telepítést legalább 5-6 héten keresztül folytatni kell. Érdemes megemlíteni, hogy a fürkészdarazsak szaporodása gyorsabb az uborkaállományban, mint a paradicsomban, elsősorban a kedvező hőmérsékleti és páratartalmi viszonyoknak köszönhetően. Ebből adódóan a védekezés általában nem túl nehéz feladat. Ha mégis malytetű túlszaporodást észlelnénk, lehetőség kínálkozik szelektív inszekticidek alkalmazására is. Ilyen az App laud 25 WP, az A dmiral l O EC és a Bio-Sect, melyek kellően kimélik a fürkészdarázs-állományt. A Macrolophus caliginosus ragadozó poloska felhasználására nincs lehetőség, mert az uborkaállományhoz nem tud alkalmazkodni, képtelen tojást rakni a levél szöveteibe. Betelepítése esetén rövid idő alatt eltűnik. Takácsatkák elleni védekezés. Az uborkában ez a program mutatkozik a legnehezebbnek. A takácsatkák számára rendkívül kedvező tápnövényről van szó, melyen a szaporodásuk igen intenzív. Nehezíti a védekezést, hogy megfigyelésűkre, a megtámadott növények felderítésére nincs segédeszköz, csak a nagyon alapos növényről-növényre történő vizsgálódás segít felderíteni a fertőzési gócokat Általában a termesztőberen dezés melegebb részein bukkanhatunk először a kártevőkre. Tipikusan ilyen hely a növényház napsütötte oldalának szélső sora vagy a fűtési gerincvezeték melletti növénysor. A gócok kellő időben történő felderítése kulcskérdés a védekezés sikerében. Minél korábban észleljük az atkákat, annál hatékonyabb és olcsóbb ellenlépést tudunk tenni.

Megelőzésre az Amblyeius californicus ragadozó atkát telepíthetjük be. A hasznos ragadozó atka előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Viszonylag jól tűri a növényvédő szereket és kedvező a túlélő képessége. Hatvan napig is elél prédaállat hiányában, ugyanakkor hosszú az élettartama. Mindez lehetövé teszi a kezdeti takácsatkafertőzés megfékezését. Amint a környezeti tényezők - elsősorban az alacsony páratartalom a kártevők számára kedvezővé válnak- az A. californicus önmagában nem képes féken tartani akiszélesedő fertőzést. Ennek az oka elsősorban a lassú szaporodás. Ilyen esetben újabb mennyiséget kell betelepíteni vagy szelektív növényvédő szerrel korrekciót kell alkalmazni. A gyorsan szaporodó takácsatkákat csak egy hasonlóan szapora természetes ellenséggel vagy egy intenzív fogyasztású predátorrallehet korlátozni. Ilyen a Phytoseiulus persimilius ragadozó atka és a Feltielia acarisuga atkarontó gubacsszúnyog. A Phytoseiulus ragadozó atka megfelelő körűlmények között gyorsabban szaporodik, mint a takácsatka és felszámolja a kártevőt, s azok fejlődési alakjait. Az egyetlen gond a Phytoseiulus sikeres alkalmazásában az, hogy alacsony páratartalmú környezetben a tojásprodukciója lecsökken és ilyenkor a takácsatka kártétele fokozódhat. A Feltielia atkarontó gubacsszúnyog lárvája hihetetlenül falánk, százával pusztítja a takácsatkákat. Számára is előnyös a magasabban kialakított páratartalom. A szúnyog napközben a nedvesebb helyeken tartózkodik, sa szúnyoglárvák fejlődéseis párásabb körűlmények között gyorsabb. Ezért előfordulhat a Feltielia esetében, hogy amíg az alsóbb levélzeten kiváló hatékonyságot mutat, addig a csúcs közeli felső leveleken kártétel alakul ki. Éppen ezért a takácsatkák elleni biológiai növényvédelem sikere nagymértékben a páratartalom szabályozáson múlik. Páratartalmi gondok esetén a vegyszeres korrekció elkerülhetetlen. Tripszek elleni védekezés. A tripszek levél- és terméskártevők az uborkában. Mindkét esetben súlyos kártétel alakulhat ki, ezért az ellenük való védekezésre komoly hangsúlyt kell fektetni. Jelenlétüket kék fogólapok segítségével deríthetjük fel. Esetükben is a kártevőmentes, tiszta indításra kell törekedni és már a kártevők megjelenése előtt ajánlott kihelyezni a tenyésztőtasakokat Az Amblyseius cucumeris ragadozó atka jelenti a tripszek elleni biológiai növényvédelem alapját. A tenyésztőta sakokból folyamatosan növényre telepedő ragadozó atkák nektár hiányában nem szaporodnak túl intenzíven a növénykultúrában, de az uborka számára biztosított magas páratartalom me ll ett jól érzik magukat, és egész életük során aktívan kutatják a tripszlárvákat. Célszerű a tenyésztőtasakokat több részletben, de a területen egyenletesen elosztva 5-6 hetes intervallumokban telepíteni. Ezzel a módszerrel az esetek többségében féken tarthaták a tripszek. Ha mégis erősebb tripszszaporulat alakul ki, indokolt lehet foltokban Orius ragadozó poloska kitelepítése. Uborkában nem számíthatunk szaporodásukra, de a kijuttatott egyedek életük során sok tripszet elpusztítanak. Az Orius-szal óvatosan kell bánni, túlzott mennyiség telepítése esetén táplálék hiányában kárt okozhat a növényzetben. Levéltetvek elleni védekezés. A levéltetvek közül elsősorban az uborka levéltetű (Aphis gossypii) kártételével számolhatunk. Szárnyas alakjaikat sárga fogólapokkal csapdázhatjuk A levéltetvek gyorsan szaporodásnak indulnak, rövid időn belül kiszélesedik a kártételük. Ellenük az Aphidius colernani fürkészdarázs a legsikeresebben használható természetes ellenség.

J5. táblázat. Az uborka biológiai növényvédelme Kártevő

Malytetvek

Természetes ellenség Encarsia formasa fürkészdarázs

Dózis 1-2

db/m2

3-4 db/m2

Takácsatka

Tripszek

Eretmocerus mundus fürkészdarázs

2-3 db/m 2

Amblyseius californicus ragadozó atka Phytoseiulus persimilis ragadozó atka Feltielia acarisuga atkarontó gubacsszúnyog

2 db/m2

Megjegyzés megelőzésképpen a kártevő megjelenéséig - a kártevő megjelenésétől legalább 4-5 héten keresztül, 80-90%-os parazítáltságig - dohány-malytetű (Bemisia) esetén, 5-6 héten keresztül vagy amíg a parazitáltság elegendő (80-90%-os) nem lesz

megelőzésképpen

3 hetente a megjelenését követően - a gócpontokra kijuttatva kártevő

4 db/m2 20 db/m 2 felett l doboz (250 db)

Arnb/iseius cucumeris ragadozó atka

l tasak/2m2

Orius spp. ragadozó poloska

10 db/m 2

- 4-6 héten keresztül

- több részletben, egyenletesen szétosztva a növényeken úgy, hogy minden második növényre kerüljön az újabb telepítés; 5-6 hét után kerüljön a régi helyére új - csak a gócpontokra

Megelőzésként is telepíthető és addig megfelelően hatékony, amíg a levéltetvek egyedszáma szórványfertőzésre korlátozódik. A kártevő kolonizálódása esetén hatékonyabb biológiai növényvédelmi eljárásra van szükség. Ehhez az Aphidoletes aphidimyza tetűrontó gubacsszúnyog jól használható. Az uborka lombtömege által biztosított magas páratartalom kedvez életfeltételeinek A szúnyoglárva kellően gyéríti a kártevőt, erről a levéltetű-maradványok győznek meg bennünket. Kísérletek folynak különböző katicabogárfajokkal és Episyiphus zengő léggyel is a levéltetű elleni védekezés tökéletesítése érdekében. A katicabogarak közül a Harmania myzidis és az Adalia bipunctata betelepítésére lesz lehetőség. Mindkét faj jól alkalmazkodik a növényházi körülményekhez, az Adalia előnye, hogy honos a faunában. Az Episyiphus zengőlégy szintén honos, így spontán betelepedésére is számíthatunk A zengőlegyek folyamatos telepítésével és banknövények nevelésével kedvező tapasztalatok alakultak ki. A levéltetvek túlszaporodását kímélő hatású kémiai készítillények alkalmazásával blokkolhatjuk Ez akkor lehet különösen indokolt, ha vírusfertőzés veszélye is fenn áll. Egyes hatóanyagok felszívatása (pl. imidakloprid) is szóba jöhet a kőgyapotos uborkában, ha ragadozó poloskák és poszméhek nem találhatók a növényházban.

Betegségek elleni védekezés. Az uborka növényvédelmét nagyon megnehezíti veszélyes betegségeinek sokszor járványos fellépése. Hosszú idő alatt alakulnak csak ki azok a tapasztalatok, amelyekkel viszonylag egészséges állományt sikerül a vegetáció végére is megtartani. Azt is lehet mondani, hogy a legkritikusabb kultúra ebben a tekintetben. A termesztés által megkövetelt állandó magas páratartalom hajlamosít a betegségek fellépésévé A fehérpenészes rothadás ellen a KONI biopreparátum megfelelő, hatékony eljárás, alkalmazásával nagy tehertől szabadul meg a kertész. Az uborkaperonoszpóra évről-évre járványokat okoz. Szerencsére már rendelkezésre állnak toleráns fajták. Az ellenálló képességet a növény hiperszenzitív reakciója jelenti. A betegség megtámadja ugyan a leveleket, de a fertőzési pont körül -egy belső válasz következtében -elhalnak a sejtek, így nem tud a fertőzés tovább terjedni. Csupán apró kivilágosodó pontokjelzik a peronoszpóra támadását. Az uborkalisztharmat ellen- bár már előállítottak rezisztens fajtákat-nehéz vegyszeres védekezés nélkül fellépni. Gyakorlati megfigyelés, hogy a gombaölő szerekhez adott olajok (pl. Vektafid A) növelik a hatékonyságot. A hervadásos betegségek, főleg a nagy hatású általános talajfertőtlenítő eljárások kivonásával ugyancsak nehéz helyzet elé állítják a kertészeket

Egyéb kultúrák növényvédelme Ebben a fejezetben azoknak a primőröknek a biológiai növényvédelméről lesz szó, melyek jelentősége a főbb hajtatott növényfajok arányaihoz képest egyenlőre nem számottevő. Megítélésünk szerint azonban fontos ezekkel is foglalkozni, hiszen a táplálkozási szokások változásával- amely valószínűleg követni fogja a fejlettebb országokban tapasztalható folyamatosan növekvő zöldség- és gyümölcsfogyasztást - ezek szerepe felértékelődhet

A sárgadinnye növényvédelme A szabadfóldi termesztés sikerét rendkívüli módon befolyásolják a környezeti feltételek, elsősorban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok Ingadozásaikból eredően komoly növényegészségügyi és mennyiségi gondok jelentkeznek. Emiatt a sárgadinynye-termesztés egy része hazánkban is a növényházak irányába tevődik át. A termő terület az utóbbi években dinamikusan növekszik, mert a kertészek rájöttek, hogy csak ily módon lehet megbízható, jó minőséget előállítani. A növényházi sárgadinnye növényvédelme néhány területen eltérést mutat a szabadfoldihez képest. A biológiai módszerek talán az uborkához hasonlítanak leginkább, azzal a különbséggel, hogy a sárgadinnye alkalmasabb ezekhez a technológiákhoz. Utóbbi a virágpor mellett bőséges nektárt is termel s ez fokozott jelentőséggel bír egyes ragadozó szervezetek (pl. Orius, Episyrphus stb.) eredményességét illetően. A nektár kiváló táplálékkiegészítő a legtöbb predátor számára. Nektár jelenlétében jobb szapomlatra és alacsonyabb pusztulási rátára lehet számítani.

A kártevők közül-rövid tenyészidőesetén-elsősorban a levéltetvekre kell figyelni, míg hosszabb termesztésnél már a tripszek, takácsatkák és üvegházi malytetvek is veszélyesen elszaporodhatnak. Ebben az esetben szóba jöhet az Orius ragadozó poloskák betelepítése, melynek atripszek elleni szerepén kívül hasznosak a takácsatkák, a liszteskék és levéltetvek pusztításával is.

A tojásgyümölcs növényvédelme Hazánkban nincs túl nagy hagyománya a tojásgyümölcs vagy más néven padlizsán termesztésének és fogyasztásának, azonban az utóbbi években- a táplálkozási szakások változásával - szerepe egyre nő. A környező országokban igen népszerü növény, termesztésében várhatóan jelentős piaci lehetőségek rejlenek. A hajtatásban előfordu ló jelentősebb kártevők megjelenésére számítani kell a tojásgyümölcs esetében is, ezért alapos megfigyelésekkel kell elejét venni a károsításnak. A biológiai növényvédelem számára optimális növény, levélszőrei aprók, így nem zavarják a ragadozó és parazitoid ízeltlábúak mozgását. Növényi nedve a Macrolophus ragadozó poloskák számára jó táplálék, szaporodási rátája így kedvező. Betelepítve hatékonyarr pusztítja a liszteskéket, a takácsatkákat, levéltetveket, sőt a bagolypilletojásokat is. Hosszú kultúrás termesztésben jobban érvényesülnek a poloskák. A burgonyabogár- melynek elsőszámú táplálékforrása lehet a tojásgyümölcs - fellépése ellen baktérium (Bacillus thuringiensis) készítményekkel védekezhetünk, mely nem zavarja a hasznos természetes ellenségek létét.

A szamóca növényvédelme A szamóca hajtatása igen nagy lehetőségeket rejt magában, hiszen hazánk szamócaimportőr, azaz a hazai termesztés nem fedezi a belföldi fogyasztást. A biológiailag védett szamóca a fejlettebb országokban már nem kuriózum, hanem elvárás. A termésnövekedés és a betakarítási időszak viszonylag rövid időt tesz ki a tenyészidőszak során. A szedési időszak nem több mint 6 hét. Ebből adódóan a kártevők közül elsősorban a levéltetvekre és a takácsatkákra kell figyelni. Áttelelő alakjaik a szamócatövek rügypikkelyei alatt képesek meghúzódni, s ezekből tavaszszal kialakul a kártevő népesség. Takácsatkák ellen megelőzésképpen telepítsünkAmblyseius californicus ragadozó atkát, majd a kártevők esetleges szaporodása esetén adagoljunk Phytoseiulus persimilis ragadozó atkát is. Takácsatkák ellen Feltielia gubacsszúnyogot is alkalmazhatunk. A levéltetvek ellen fürkészdarazsak és ragadozó szervezetek használhatók. Növényházi körülmények között előfordulhat a liszteske és a tripsz is az ültetvényeken, ellenük a védekezés ugyanaz, mint a nagyobb kultúráknál.

A tökfélék

(főzőtök,

cukkini) növényvédelme

A tökféléket általában rövid kultúrákban hajtatják, piacuk szezonális, mert a szabadföldi tömegáru megjelenését követően gazdaságtalanná válik a fóliás termesztésük. A tökfélék a kártevőkkel szemben jó ellenállóságot mutatnak (csak a levéltetvek okozhatnak jelentős károkat), levélszövetéből, illetve az erős szőrözöttségéből adódóan. 100

A levéltetvek közül elsősorban az uborka levéltetű az, amivel számolni kell, ellene fürkészek alkalmazhatók. A liszteske és a takácsatka ellen a szokásos módon van lehetőség biológiai növényvédelmet folytatni.

A gyökérzöldségfélék növényvédelme A gyökérzöldségfélék közüla sárgarépát hajtatják legnagyobb felületen. A korai hajtatás területe több száz hektárt tesz ki. Rajta kívül a petrezselyem és kisebb felületen a zeller fordul még elő. A hajtatás időszakában, mely az év első felére esik, a homoktalajokon a gyökérgubacs fonálférgek (Meloidogyne hapla) egyre súlyosabb károkat okoznak. A szőrös, gubacsos gyökerű primőrök nem piacképesek Az éghajlat melegedésével a fonálférgek kártételének fokozódására lehet számítani. Ellenük a legegyszerűbb megoldás a vetésváltás, a termesztés újabb helyre való áttelepítése, azonban még az új területeken is számítani kell fertőzött foltokra, ugyanis a fonálférgek a legtöbb gyomnövény gyökerén is megélnek Az utóbbi időben kísérletképpen több kertész megpróbálkozott a facélia vagy mézontófií elővetemény alkalmazásával. A facéliának bizonyítottan jó talajfertőtlenítő hatása van, gyériti a talajban élő növénykárosító fonálférgeket Gyökérzete egy ciántartalmú anyagat (ciánami d) termel, mely gázosodva, felfelé párologva fejti ki hatását. Egyes kisebb testű cserebogár pajorjait is képes ez a hatóanyag elpusztítani. A kezdetben gyengén fejlődő növény a későbbiekben zárt, összefüggő állományt ad és ennek következtében igen jó gyomelnyomó hatása is van. A vetés ideje márciustól szeptemberig lehetséges, 8-l O kg/ha vetőmagmennyiséggel számolva, gabona sortávolságra vetve. Zöldtrágyaként is alkalmazható. Virágzás idején gondosan alá kell szántani, esetleg a lekaszált növényt többszöri rotátorozással be lehet dolgozni a talajba.

A saláta növényvédelme A salátát majdnem kizárólag fóliasátorban hajtatják hazánkban,

főleg

a téli-tavaszi

időszakban.

Leggyakoribb károsítói a talajból fertőznek A kártevő állatok közül a gyökérgubacs-fonálférgeknek jó tápnövénye, de ebben az időszakban- talajfűtés hiányábankártételük csak elvétve jelentkezik. Legveszélyesebb kártevői a meztelen csigák, viszont a csigaölő szereket levélzöldségfélékben nem szabad alkalmazni. Ezért ezeket a kellemetlen csúszó-mászókat a salátát váltó kultúrákban kell kiirtani. Leggyakoribb betegségei a peronoszpóra, a szürke- és fehérpenészes rothadás, melyek járványokat is elő tudnak idézni, főleg a rosszul szellőztetett termesztőberen dezésekben. Azokban a növényházakban, ahol rendszeresen, évről-évre salátát hajtatnak, ott a fehérpenészes rothadás kitartó képletei, a szkleróciumok veszélyesen felszaporodnak a talajban. A KONI és a KONI WG biopreparátum alkalmazásával 1-2 év alatt mentesíthetjük a talajt a fertőző képletektőL A Coniothyrium minitans hiperparazita gomba kanidiumait tartalmazó készítményt a palántázás előtt 4-6 héttel kell a talaj felszínére egyenletesen kijuttatni, majd 8-l O cm mélyen bedolgozni. Az alkalmazott dózis 15-20 gr/m2 . 101

A gerbera növényvédelme Jelenleg körülbelül 30 hektáron termesztenek gerberát Magyarországon, ami az ország méretéhez képest tetemes területnek mondható. Amíg rózsából behozataira szorulunk, addig a gerberából jelentős kivitelünk van, különösen Románia és Jugoszlávia felé. A termesztés az Alföld déli megyéibe koncentrálódik, amelyek közül Csongrádé a legjelentősebb. Az átlagos üzemméret 2000-3000 m2 : ezek között megtalálható a másfél hektáros nagyüzem, valamint a pár száz négyzetméteren hajtató kistermelő is. A közeli jövőben mind a termesztőfelület, mind a gerbera termesztéséből élők számánakjelentős csökkenése várható, de a termesztés koncentrálódik és a megmaradó, ma is holland színvonalon termelő kertészetek tovább növekedhetnek Az alkalmazott technológia is nagy változatosságokat mutat. A termesztőfelület legnagyobb részén talaj nélküli termesztés folyik, ahol a vezető közeg a kőzetgyapot, de tőzeg, kókuszrost és rizshéj alapú közeget is alkalmaznak. A legkorszerübb a kanténeres ("vödrös") termesztés, amit nem csak szerves alapú közegekkel, hanem kő zetgyapottal is folytatnak. A növények itt teljesen elszigeteltek egymástól, így a vízkultúrában veszélyes fitoftóra sem okozhat gondot. Míg talajon egy évig tartják kultúrában a gerberát, addig kanténeres termesztésnél a hároméves állomány sem ritka. Ez esetben az elpusztult növények pótolhatók, így a termesztőberendezés a kultúra utolsó évében is maximálisan ki van használva. Üvegházi molytetű elleni védekezés. Míg Hollandiában a liszteskék ellen az Encarsiaformosa fürkészdarázs telepítése is ajánlott, Magyarországon előnyösebb az Eretmocerus eremicus fürkészdarázs használata. Az Eretmocerus eremicus telepítése különösen már fennálló kultúrábanjavasolható, miveljól toleráljaa növényvédő szerek maradékait. Preventív célból közvetlenül az ültetést követően négyzetméterenként 3 állatot kell betelepítenünk. Amennyiben a sárga színcsapdákon lisztecskék megjelenését észleljük, az adagot azonnal 6 db/m2 re kell emelnünk. Magas hőmér sékletű időszakban heti l 0--15 db/m2 betelepítésre is szükség lehet. Októbertől február végéig az Encarsia és az Eretmocerus kevert telepítése javasolható, mert a téli hő mérséklet- és fényviszonyok között az Encarsia hatékonyabban mozog, mint az Eretmocerus. Ilyenkor az úgynevezett "féldózisú" lapokat használjuk, hiszen az Encarsia is kevésbé mobil. Ha a parazitáltság eléri a 80-90%-ot, a betelepítést abbahagyhatjuk. Ugyanakkor kedvezőbb arányú parazitáltság esetén is előfordulhat nagy tömegű imágó a fiatal leveleken: ekkor gazdaságos lehet egy permetezéses kezelés. Külfóldön a Verticil/ium lecanii rovarparazita gomba preparátuma segítséget nyújt a mellékhatás nélküli korrekcióra. A gerbera magas páraigénye miatt korábban csak uborkakultúrában eredményes gombát olajjal keverik össze, így a ki permetezés utáni órákban a gomba micéliumai könnyen növekedhetnek a levelek és az olaj filmrétege közötti, magasabb páratartalmú környezetben. Magyarországon szappanoldatok levélfonákra történő permetezésével érjük el a megfelelő gazda-parazita arányt. Az erő sebben fertőzött területek fölé sárga színcsapdákat ftiggesszünk. Tripszek elleni védekezés. A gerbera integrált növényvédelmének legkritikusabb pontja a tripszek elleni védelem. A tripszpopulációt a lehető legkisebbre, legfeljebb 3 db színcsapda/hét-re kell leszorítanunk. Ez azért is fontos, mert az integrált program során nem áll rendelkezésünkre igazán szelektív készítmény a tripszek ellen. 102

Már a vegyszeres növényvédelem befejező szakaszában is a tripszre kell koncentrálnunk, mert ez az utolsó alkalom, hogy kiváló hatású, de nagyon hosszú perzisztenciájú szereket használjunk, mint amilyen pl. a Lannate 20 L. Az átállási időszak alatt viszont a rövidebb idejű mellékhatással rendelkező Vertimec 1,8 EC a legjobb. Abiológiai programot az Ambtyseius cucumeris tenyésztasakos betelepítésével kezdjük, amiből 400 darabot rakjunk 1000 m 2-ként. A paprikával ellentétben gerberában ezt a betelepítést 6-8 hetente meg kell ismételni, mivel itt a ragadozó atka kevésbé szaporodik és nem használható az Orius ragadozó poloska sem, ami sikeresen kiegészíthetnéa védelmet (a virágpoloskák érési táplálkozásához és tojásrakásához virágporra van szűkség, a gerbera virágát viszont közvetlenűl a portokok kinyílása után eladják). Ezért olyan fontos az Ambtyseius-populáció folyamatos fenntartása. A palántanevelőben megkezdett védelem a téli időszakban lehet sikeres, ugyanis ilyenkor kisebb a külső fertőzési nyomás. Itt a kiszárható atkakészítményeket alkalmazzuk: növényenként 2,5 ml korpa, lisztatka és ragadozó atka keveréket rakunk lehetőleg a tőalaphoz minél közelebb. A fiatal növényállományorr indított biológiai programban telepítsünk Hypoaspis acutifer ragadozó atkát 50 db/m2 dózisban, két alkalommal. Ez a ragadozó atka a levélmaradványok között, a talajon és a termesztőközegen él, és a lehulló tripszlárvákat, valamint a gerberában oly sok problémát okozó tőzegszú nyogok és legyek bábjait és lárváit fogyasztja. A gyakorlatban szokott történni, hogy ha a biológiai program jól megy, akkor a termelő abbahagyja az Ambtyseius cucumeris telepítését. Ez a hiba a tripszpopuláció felszaporodásához vezet, aminek újbóli visszaszorítása szinte lehetetlen, hiszen igazán szelektív növényvédő szer nem áll rendelkezésre. Aknázólegyek elleni védekezés. A gerberában több aknázólégyfaj (Liriomyza trifolii, L. huidobrensis. L. bryoniae) okozhat gondot, de a védekezés szempontjából nincs közöttük különbség. Az aknázólegyek elleni védekezés az integrált védekezés legsikeresebb eleme. A legtöbb holland termelő az aknázólégy miatt váltott át az integrált növényvédelemre. Hazánkban az importált növényekkel bekerülő, gyakorlatilag minden hatóanyagra rezisztens aknázólegyek hasonló helyzetet teremtenek. Ellenük az integrált védekezés azért is eredményesebb, mert sokszor már az átállási idő szakban, a "kemény" vegyszeres védekezés felhagyása után, a természetes ellenségek spontán megjelennek a területen. A külső betelepülés azért is kívánatos, mert így nem egy laboratóriumi körülményekhez szokott természetes ellenséghez, hanem a hazai viszonyokhoz alkalmazkodott populációhoz jutunk, de erre a "segítségre" természetesen csak a vegetációs időszakban számíthatunk. Az aknázólegyek elleni védelmet a Digtyphus isaea fúrkészdarázsra alapozzuk; a Dacnusa sibirica fúrkészdarazsat csak alacsony fertőzöttség mellett, valamint télen alkalmazzuk, akkor is kizárólag Digtyphus-szal együtt. A már több éve integrált védelemben részesített gerberaállományokban szinte csak Digtyphus isaea-t találunk. Amennyiben az átállási időszakban sikerül az aknázólegyek számát 20 db/színcsapda/hét alá szorítanunk, akkor megkezdődhet az integrált növényvédelem. A betelepítést télen, alacsony hőmérséklet és alacsony fertőzöttségi szint mellett 0,25 db/m2 Digtyphus/ Dacnusa (l: l) keverékkel kezdjük, ha azonban az élő lé gylárvát tartalmazó járatok (aknák) száma 10 növényenként eléri az egyet, 0,25 db/m2 Digtyphus iseae-t telepítsünk hetente, legalább három alkalommal. 103

Nagyon fontos, hogy megtanuljuk ellenőrizni a gazda-parazita arányt. Ehhez tevélmintára van szükségünk. Szedjünk legalább 50 db aktív aknával rendelkező levelet. A Dacnusa sibirica nehezebben vizsgálható, mert a tojásait és !árváit az aknázólégy lárvájában kell keresni, viszont a Digtyphus isaea tojásait és !árváit az aknázólégylárva mell ett könnyen felismerhetjük (első alkalommal kérjünk segítséget a forgalmazótól). A levélminták ellenőrzése gyors és megbízható módszemek bizonyul a gazdaparazita arány felmérésére. A helyzetet mindig a két népesség arányában kell értékelni, és nem kell megijedni a sárga színcsapdákon esetleg előforduló több százas aknázólégy számtól sem, amennyiben a paraziták aránya is magas. Takácsatkák elleni védekezés. A takácsatkák ellen szintén könnyebb feladat az integrált védekezés, mint a vegyszeres növényvédelem, mert rendkívül nehéz a megfelelő kantakthatás elérése a gerbera sűrű levélzetében. Szerencsére kielégítő hatású, szelektív növényvédő szerek is rendelkezésünkre állnak. Kora tavaszi telepítésnél már a palántanevelőben alkalmazzunk "kártevő betelepítést". Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a ragadozó atkákat takácsatkákkal egyszerre helyezzük ki a növényekre. Tehát takácsatkát telepítünk! Ettől az atkától azonban nem kell félni, mert lassú fejlődésű, "laboratóriumi" állatok, így a növény számára sem olyan toxikusak, mint a termesztés során megjelenő helyi egyedek. A telepítésta palántanevelés utolsó heteiben vagy az állományban kezdjük, amikor már a levelek összeérnek és megfelelő szintü közöttük a páratartalom. Lehetőleg kombináljuk az Amblyseius cucumeris ragadozó atka telepítéséveL Ez a telepítési módszer különösen azoknak javasolt, akik a vegyszeres védekezés során sokat küszködtek a takácsatkával, illetve olyan termesztőberendezéssel rendelkeznek, ahol sok a kihasználatlan felület, cső és zegzugos hely, ahová a takácsatkák ősszel elhúzódhatnak, majd tavasszal újból megjelennek. A palántanevelőben történő telepítés esetében fontos, hogy a kiültetés után a növények levelének összeéréséig kellő páratartalmat tartsunk fenn, amit enyhe párásítással érhetünk el. Azokon a helyeken, ahol a telepítés után három héttel nem találunk a takácsatkák számának legalább a felét elérő számú Phytoseiulus persimilis ragadozó atkát, további betelepítéseket kell végezzünk. Ha a növényeket nyáron ültetjük ki, és az átállást az integrált védelemre a meglévő állományban kezdjük el, akkor vámunk kell a betelepítéssei a takácsatkák megjelenéséig. Az "először kártevőt" módszert csak szakember segítségével végezzük és kizárólag tavaszi telepítés esetén, amikor a páraviszonyok kedvezőbbek, valamint új növényházban, ahol biztosan nincs káros növényvédőszer-maradvány a vázszerkezeten. Más esetekben a Phytoseiulus persimilis kirakásával várjunk az első atkafoltok megjelenéséig. Ilyenkor 20 db ragadozó atkát tegyünk ki a foltra, annak környékére pedig 6 dbot telepítsűnk négyzetméterenként. Ez esetben különösen fontos, hogy a dolgozók már az első jelekből felismerjék a takácsatka-fertőzést A takácsatka különböző méctékben támadja az egyes gerberafajtákat, ezért az érzékenynek tudott fajtákat rendszeresen monitorozzuk. Ha az első foltok megjelennek, telepítsűnk az utak mentén és a berendezések széleire is ragadozó atkákat. A betelepítéstaddig kell folytatnunk, amíg a Phytoseiulus persimilis egyensúlyba nem kerűl a takácsatkávaL Ez a módszer nagy odafigyelést kiván, azonban a biológiai egyensúly megteremtése után a takácsatka általában nem okoz problémát a kultúra további életében. Szerencsés, ha a Phytoseiulus persimilis telepítése a Feltielia acarisuga ragadozó szúnyoggal együtt történik. Már az el104

ső foltok megjelenésével egyidőben telepítsünkFeltiel/a acarisuga-t, foltonként l csomagot legalább 3 héten keresztül. A Feltielia acarisuga-t tartalmazó dobozokat akultúra alá tegyük, hogy közvetlen fény ne érje. Ennek a ragadozónak a betelepülését úgy könnyíthetjük meg, hogy az atkafolt környékét cukor vagy méz 5-1 0%-os oldatával permetezzük le. Mivel a szúnyog drága, csak az első takácsatka-foltokon alkalmazzuk. Ha itt jól betelepedtek, gyorsan elterjednek a kultúrában. Nagyon fontos, hogy ezeken a helyeken semmiféle vegyi korrekciót ne alkalmazzunk. A telepítés után 7-1 O nap múlva megtalálhatjuk az első szúnyoglárvákat a takácsatka-foltokon. Tetűatkák elleni védekezés. A széles atka (Polyphagotarsonernus latus) és a közönséges szamócaatka (Phytonernus = Tarsonernus pal/idus) a legkomolyabb kártevők közé számítanak a gerberakultúrában. Sajnos "biológiai válasz" eddig nem érkezett rájuk és a közeljövőben sem várható. A szelektív atkaölő szerek nagy része jó hatású ellenük, de rejtett életmódjuk miatt könnyen túlélik a vegyszeres kezeléseket. Csak a fclszívódó és a porozó szerek hatásosak igazán ellenük. Komolyan oda kell figyelnünk arra, hogy a dolgozók időben felismerj ék már az első tüneteket. A korán felismert, kevés számú foltot kezelhetjük kénporos beszórással is, de nagy területen ezt nem alkalmazhatjuk, mivel a kén súlyosan károsítja a természetes ellenségeket is (különösen az Eretrnocerus-t és a Phytoseiulus-t). Levéltetvek elleni védekezés. A gerberát több levéltetüfaj is megtámadhatja, amelyek gyorsan elterjedhetnek a növényállományban, tehát korai észlelésük rendkívül fontos. Banknövény-rnódszer segítségével jól kívédhetjük a meglepetésszem fertőzése ket A növényállomány beültetésével egyidőben Aphidius colernani fiirkészdarázs "bankokat'' telepítsünk l OOO m 2-enként l db mennyiségben, és ezt kéthetenként ismételjük meg még kétszer. Az első telepítésnél 0,15 db/m2 Aphidius colernani fiirkészdarázst tegyünk kí a bankok környékére; a későbbi telepítéseknél ez már nem szükséges. A bankokat a járóutak mellett, fiiggőkosarakba helyezzük el az állomány fölött, így könnyen ellenőrizhetjük és több fény is éri azokat. Ha burgonya-levéltetü jelenik meg az üvegházban, azonnal telepítsünk 0,5 db/m2 Aphidius ervi fiirkészdarazsat. A telepítés után 7-10 nap múlva láthatók az első "múmiák", azaz a parazitált és elpusztult levéltetvek. A levéltetvek elleni védekezést megkönnyíti, hogy kíváló szelektív készítmények állnak rendelkezésünkre. Ha a természetes ellenségek szintje elég magas, szelektív növényvédő szereket is könnyebben használhatunk. Különösen a betelepítési idő szakban kerüljük el a vegyszereket, de a későbbiekben is inkább a csepegtetéssei való kijuttatást részesítsük előnyben a permetezéssel szemben. Bagolylepkék elleni védekezés. Az első két nemzedék esetén érdemes a rajzás je1zésétferornon csapdákkal megkísérelni, amelyeket a növényházon kívül helyezzünk el, augusztus elejétől október közepéig viszont folyamatosan kell védekeznünk, mert a nemzedékek ilyen korra már szinte összefolynak. Amint az első lepkéket meglátjuk a feromoncsapdákban, meg kell kezdeni a petefiirkészek betelepítését. TelepHsünk hetente 50 Trichograrnrna brassicae fiirkészdarazsat négyzetméterenként, míg súlyosabb fertőzés esetén vagy a rajzáscsúcs közelében emeljük meg az állatszámot l 00 db/m2-re. A petefiirkészek betelepítése azonban nem oldja meg a problémát, viszont jól kiegészíti a Bacillus thuringiensis (pl. Dipel) készítmények alkalmazását. Mivel a Bacillus thuringiensis készítmények teljesen veszélytelenek a magasabb rendű szervezetekre, az első hernyók megjelenése után folyamatosan permetezzünk vele.

105

16. táblázat. A gerbera biológiai növényvédelme Kártevő

Természetes ellenség

Molytetvek

Eretmocerus és Encarsia fürkészdarázs Eretmocerus eremicus fürkészdarázs

3-6 db/m

3-15db/m2

- minimum 5 héten keresztül

Phytoseiulus persimilis ragadozó atka

20 db/m 2

- minimum 4 héten keresztül a foltokon - a kártevő megjelenését követően általánosan - minimum 3 héten keresztül a foltokon

Takácsatka

Dózis 2

4 db/m2

Megjegyzés -

novembertől-áprilisig

Feltielia acarisuga atkarontó gubacsszúnyog

Tripszek

Amblyseius cucymeris rag. atka

2,5 ml /növény l tasak/2,5 m 2 l tasak /5m 2

- betelepítéskor - 4 hetente szeptembertől-májusig -2 hetente májustól-szeptemberig

Oszibarack

Banknövény Rhopalosiphum padi gabona levéltetü Aphydius colernani fürkészdarázs Adalia bipunctata katicabogár

5 db/ha

- 2 hetente telepítünk, az első adagot Aphidius c.-val oltjuk

0,15-1 db/m 2

- minimum 3 héten keresztül

levéltetű

Burgonya levéltetű

Aknázólegyek

Tőzeg-

1-2/100

levéltetű

- kiegészítésként a foltokra

Aphidius ervi fürkészdarázs Aphelinus abdominalis fürkészdarázs Adalia bipunctata katicabogár

0,5-1

- minimum 5 héten keresztül

l-4

- 2-4 héten keresztül

90% Dacnusa s. és l O% Digtyphus i. Digtyphus isaea fürkészdarázs

0,25-2

szúnyogok

Hypoaspis aculifer ragadozó atka

Bagolylepkék

Trichogramma brassieae ftirkészdarázs

1-2/100

levéltetű

- kiegészítésként a foltokra

0,25-2

- minimum 5 héten keresztül télen - minimum 3 héten keresztül

50-100

- betelepítéskor

50-100

- hetente, Dipel-es permetezéssel kiegészítve

A bagolylepkék ellen talán egy csodálatos madár, az Alcíppe marisonia (kínai fülemüle) segítségét is kihasználhatnánk a jövőben. Körülbelül 20-25 db szükséges hektáronként és természetesen fészkelőhelyeket is ki kell alakítani számukra, hogy szaporodni tudjanak. A vegyszeres korrekciót ekkor természetesen alapvetően át kell értékelni. Növénybetegségek elleni védekezés. A cukorbetegség, amely sokak számára ismeretlen jelenség, egy bonyolult komplex tünetegyüttes, amelyet a nyáron kialakult 106

klimatikus és öntözési anomáliák, valamint a muslincák által terjesztett baktériumok együtt okoznak. Nyáron, a reggeli nagy gyökérnyomás miatt, a korán leszedett virágok csonkján cukros váladék jelenik meg, ami vonzza a muslincákat, amelyek egy baktériumfajt hurcolnak a sebfelületre. Az ott elszaporodik és barnás, cukros illatú, habos váladék keletkezik a felszínen. A fertőzött növények általában hosszú agónia után elpusztulnak. A sikeres védekezés több elemből áll: csökkenteni kell a reggeli gyökérnyomást (az öntözés későbbi megkezdésével, ventilátorak alkalmazásával vagy megemelt reggeli csőhőmérséklettel); a szedést később kell megkezdeni (amikor a levelek turgora már kissé lecsökkent), és a fertőzött növényeket az állományból el kell távolítani. A lisztharmat esetében a klímaventilátorok gyakori működtetése fokozza a meglévő fertőzés terjedését. Nagy érzékenységbeli különbség tapasztalható az egyes fajták között: az érzékenynek ismert fajtákat rendszeresen monitorozzuk, hiszen a fertőzés mindig ott jelentkezik először. A védekezés kulcsa a megelőzés. Ezt a kénpárologtató használatával érjük el, amiből l darabot rakjunk be 1000-1200 négyzetméterenként. Az integráltvédekezésbeillesztve a kénpárologtatókat mindig a fényviszonyoknak megfelelően kell használni a biológiai szervezetek védelme érdekében, így januárban 2 órán át, majd minden hónap eltelte után, l órával tovább működtetjük, a nyári hónapokban pedig- amikor az ablakok egész éjszaka nyitva vannak- akár 6-7 órán keresztül is üzemeltethetjük azokat. Természetesen a nappalok rövidülésével a használatuk időtartamát is csökkenteni kell, így szeptemberben 5, októberben pedig már csak 4 órán át üzemelhetnek a kénpárologtatók éjszakánként. Ugyanakkor vegyszeres védekezésre is szükség lehet. A szürke- és fehérpenészes rothadás elsősorban a klímaszabályozás nélküli növényházakban okoz gondot. A szklerotínia veszélyesebb, hiszen szaporítóképletei a szkleróciumok megjelenése után kiirthatatlanná válikakultúra végéig. Mindkét gomba fertőzése számára kedvező a hajnal, amikor a hőmérséklet alacsonyra süllyed és eléri a harmatpontot A pára elsősorban a virágfejekre csapódik le, mert a lombozat tömegéből kiemelkedve azok hőmérséklete a legalacsonyabb. Ez a pár órás kondenzáció elég mindkét gombának ahhoz, hogy csírázzon és a virág szirmainak légzőnyí lásain át bejusson a szövetekbe. A fertőzés sokszor észrevétlen marad mindaddig, amíg a virág a hűtőbe nem kerül. A legnagyobb kárt azonban akkor okozza, ha a vásárlónál következik be a virágszirmok barnulása. Minden gerberatermesztő retteg ettől az ún. pöttyösödési megbetegedéstől, ami ellen a védekezést nem a vegyszerekre kell alapozni. Nagyon sok fóliás gerberatermesztő hőlégbefúvók használatával veszi elejét a fertőzésnek, míg a klímaszabályzással ellátott házakban fontos, hogy nyáron a napfelkelte előtt 1-2 órával kezdjük meg a növényház hőmérsékletének emelését a nappali szintre. A Pythium betegség ellen - mely hervadást okoz - sajátságos védekezési mód a bimbók folyamatos eltávolítása a fertőzött növényekről (kőgyapoton), mert így esélyt adunk arra, hogy új gyökereket fejlesztve legyőzze a kórt. Az antagonista Trichaderma gomba ugyanezt a célt szolgálja, engedélyezése után. Afitoftóra, mely szintén hervadást okoz, kőgyapotos termesztés esetén is nagyon veszélyes. Egész növénysorokat képes elpusztítani. A kanténeres természtés gátat szab a betegség terjedésének, mert elkülöníti a növényeket egymástól. 107

A rózsa növényvédelme A rózsát kőzetgyapoton, tőzeg-perlit keverékén, kókuszroston termesztjük hazánkban. A legelterjedtebb a vödrös termesztés, ahol a kókuszrost részaránya a nyugat-európaihoz hasonlóan folyamatosan növekszik. Minden közeg esetében kizárólagjapán módszerrel termesztenek. Már a kultúra indításánál egy lehajtott hajtásokból álló "zöld gyárat" alakítanak ki. Mivel kiemeit termesztés folyik, így ez a lombtömeg a tő alatt helyezkedik el. A csúcsdominancia miatt minden asszimiláta a legmagasabb ponton lévő rügyekbe vándorol. Az innen előtörő hajtások jó minőségűek. A "zöld gyár" egészségét a kertészek folyamatos lehajtogatásokkal fenntartják. Túl alacsony ár esetén szép hajtásokat is lehajtanak a bimbó eltávolítása után. Ajapán módszer bevezetése nagyon megnehezítette a kémiai növényvédelmet A lecsüngő, sűrű hajtástömegben rendkívül nehéz a kellő permetléfedettség biztosítása. Ami a vegyi védekezésnél hátrányt, az a természetes ellenségek alkalmazásánál előnyt jelent. A lecsüngő hajtások párásabb, kiegyenlítettebb mikroklímájában átvészelik a hajtásnövekedési időszakok ingadozását, klímaváltozását. A biológiai növényvédelemre való áttérés meglévő kultúrában nehezebb feladat, mint a gerberában. Valószínűleg a rózsa szárán hosszan megmaradó növényvédőszer-maradványok miatt. Célszerű egy-két hónappal hosszabb átállási időszak beiktatása. Ilyenkor a perzisztens, a természetes ellenségekre veszélyes növényvédő szereket szappanoldatokkal kell kiváltani. A legnagyobb fertőzés mellett is csupán káliszappan 1%-os oldatával megvédhető a rózsa az atkák ellen. Mindössze az új hajtásokat kell lemosni tiszta vízzel a permetezés után 30 perc elteltével, a perzselés megakadályozása miatt. Takácsatkák elleni védekezés. Az integrált védekezés legsikeresebb eleme. A legtöbb holland kertész miatta váltott át a biológiai módszerek alkalmazására. Nagyon fontos, hogy folyamatosan manitorozzuk az állományt. Takácsatkafoltokat jelöljük meg, hogy távolról felismerhetőek legyenek. A foltokra 50-200 db, a folt körűl 6 db/m2 Phytoseiulus persimilis-t (növényházi ragadozó atka) telepítsünk. Ezzel egyidőben a növényház teljes terűletére 4 db/m2 mennyiségben telepítsük. A Phytoseiulus persimilis a leghatékonyabb a takácsatka ellen, de a préda visszaszorulását követően a ragadozóatka-állomány is összeomlik. Állománya csak az újbóli kétfoltos takácsatka támadása után kezd felépülni. Ezeket az ingadozásokat Amblyseius californicus 2 db/m2 telepítésével tudjuk kisimítani. Az Amblyseius californicus nem pusztít annyi takácsatkát, mint a Phytoseiulus persimilis, de alacsonyabb takácsatka sűrűség esetén jobban fennmarad az állományban. Ilyenkor más atkákat, tripszet és nektárt fogyaszt. Néha teljes táplálékhiány esetén is fennmarad, és várakozik a préda megérkezésére. Az Amblyseius californicus által biztosított alapvédelem mellett a megjelenő takácsatkafol tokra csak Phytoseiulus persimilis-t telepítsünk. A takácsatka elleni védelmet még biztonságosabbá tehetjük a Feltielia acarisuga (ragadozó gubacsszúnyog) kihelyezésével. Ilyenkor 0,25 db/m 2 mennyiséget helyezünk ki 3 héten keresztül. Hollandiában abetelepítések után 8 héttel úgynevezett fenntartó kihelyezéseket alkalmaznak 0,025 db/m2 dózisban hetenként. Egy hódmezővásárhelyi kertészethen a ragadozó atkát nem vásárolják, hanem maguk állítják elő bab növényen. A négy-öt leveles babot takácsatkával fertőzik. Amikor az kellőképpen elterjedt, Phytoseiulus persimilis-t helyeznek ki, és megkezdik a folyamatos párásítást, hogy kedvez108

zenek a ragadozó atka gyors felszaporodásának. Az 50-50%-os gazda-ragadozó atka arányt tartalmazó leveleket foltkezelésekre használják takácsatka-gócpontokon. Üvegházi molytetű elleni védekezés. Bár a rózsa nem tartozik a lisztecske kedvenc tápnövényei közé, de adaptálódásával egyre nagyobb gondot okoz. Különösen akkor, amikor a biológiai védekezés miatt a széles hatásspektrumú kémiai kezelések elmaradnak. Amint az első lisztecskét észleltük, Encarsia és Eretrnocerus fürkészdarázs keverékét telepítsük l ,5 db/m2 dózisban, legalább négy héten keresztül. A kialakuló foltok fölé sárga lapot helyezzünk, és l O db/m2 Eretrnocerus-t helyezzünk ki addig, amíg el nem éri a megfelelő arányt, amikor a lisztecskebábok 70-80% már halványsárgára vagy feketére színeződött, mert Eretrnocerus vagy Encarsia fürkészdarazsak parazitálták. A kreatív magyar kertész azonban ezt is ügyesen csinálja. Az előzőek ben említett kertészetben tojásgyümölcsöt helyeznek ki a sorok végére, amit a malytetű jobban szeret, mint a rózsát. Így azon elsőnek telepszik meg. A padlizsán, mint banknövény nagyon jó segítséget ad, többek között abban is, hogy nem kell az Eretrnocerus fáradságos szétterítésével foglalkozni az állományban, csak a banknövényre kell telepíteni. Levéltetvek elleni védekezés. A sikeres és magas szintü levéltetű elleni védekezés talán a rózsakultúrában a legfontosabb, hiszen akkor mutat jól egy rózsaszál, ha levele is tiszta, egészséges. A rózsát különböző levéltetűfajok támadhatják. A levéltetvek nagyon gyorsan fejlődnek az állományban, ezért a korai felismerés különösen fontos. Különböző fajok ellen különböző stratégiát kell alkalmazni, ezért meghatározásuk elengedhetetlen a sikeres védekezés szempontjábóL A levéltetűbankok nagy segítséget nyújtanak abban, hogy megelőzzék a meglepetésszerű fertőzéseket A levéltetű elleni védekezést az ültetéssei egy időben el kell kezdeni. A gerberánál említett Aphidius colernani fürkészdarázsbankok jól alkalmazhatók a zöld őszibarack-levéltetű, valamint a fekete uborka-levéltetű ellen, azonban nem nyújtanak védelmet a Macrosiphurn fajok, így a burgonya-levéltetű, valamint a rózsalevéltetű ellen. Amint ezeket észleljük az állományban, 0,5 db/m2 Aphidius ervi fürkészdarazsat helyezzünk ki. A betelepítéstől számított 7-1 Onap múlva láthatjuk az első múmiák megjelenését. A kialakuló foltokon Aphelinus abdorninalis-t is kihelyezhetünk. Bár a populációja lassan épül fel, de a mai napig nem ismerjük a hiperparazitáját. Addig telepítsük a foltokra 2-41m2 mennyiségben, amíg a fekete múmiáit nem találjuk meg. Amint hi perparaziták jelennek meg több bankon és az Aphidius colernani egyedszám csökken, vagy nagy levéltetűkolóniát találunk, Aphidoletes aphidirnyza telepítése tanácsos. A ragadozó gubacsszúnyog telepítése hozza a leggyorsabb hatást. Ezért ha tehetjük, ne késlekedjünk az alkalmazásával. Ilyenkor 0,5-1 db-ot helyezzünk ki négyzetméterenként hetente addig, míg a levéltetü-populáció nem csökken. Ha a bankokon Aphidoletes aphidirnyza jelenik meg, szórjunk alá homokot, segítve a puparium képződését. Sajnos a kőzetgyapotos vagy a takart, talaj nélküli állományokban nem tud fönnmaradni éppen a bábozódásához szükséges homok és foldszemesék hiánya miatt. 109

Rövid farkú kósza pajzstetű (Planococcus citri) elleni védekezés. A kertészek körében gyakran gyapjastetűnek ismert rovar egyre terjed Hollandiában a biológiailag védett területeken. Az ellene való védekezést feromon csapdákra kell alapozni. Tripszek elleni védekezés. A tripsz elleni védelem teljes mértékben megegyezik a gerberánál leírtakkaL A folyamatos manitorozás és rendszeres Amblyseius cucumeris betelepítés mellett az oldalhajtások és a nyíló virágok rendszeres eltávolításával biztonságosabbá tehetjük a védekezést. A nyíló virágok gyors eltávolítása az állományból pollenforrásától fosztja meg a tripszeket Bagolylepke-hernyók (Noctuidae) elleni védekezés. A bagolylepkék elleni védelem teljes egészében megegyezik a gerberánál leírtakkaL Növénybetegségek elleni védekezés. A lisztharmat a rózsa legveszélyesebb gombás betegsége. A védekezés legfontosabb eleme a kénpárologtatók használata. Rózsakultúrában használunk belőlük a legtöbbet, l db-ot négyzetméterenként. Üzemeltetésüket a gerberánál leírtak szerint végezzük. Ha a kénpárologtatás ellenére lisztharmat jelenik meg az állományban, ne késlekedjünk a felszívódó szerek alkalmazásával. A peronoszpórafertőzéshez magas hőmérséklet és páratartalom szükséges, így túlnyomórészt alacsony szellőzéssel ellátott fóliaházakban fordul elő. Ajapán módszer kedvez a betegség kialakulásának. A lisztharmattal ellentétben a jó klímaszabályzás elegendőnek bizonyul a betegség megelőzésében. Az első tünetek megjelenésével egy időben azonnal védekezzünk növényvédő szerekkel.

110

Integrált termesztés

Környezetkímélő

integrált és ökológiai termesztés

A magyar mezőgazdaság gyakorlatában- így a zöldséghajtatás területén is- 2004 évúj idős~ámítás kezdődik, hiszen az Európai Unió-hoz való csatlakozást követően az EU-támogatások rendszerében, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) fejezetei között a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Programot (NAKP), így az "integrált gazdálkodás célprogram "-ot is meghirdették l Ma már az egyéni termelőknek, termelői társulásoknak dönteniük kell, hogy milyen termesztési módot, technológia rendszert választanak a hajtatott zöldség termesztése során, mert az alapvetően meghatározza az előállított friss fogyasztású termék minőségét, minősíthetőségét, piaci értékét, értékesíthetőségét és versenyképességét mind a hazai, mind a nemzetközi piacon, a jövőben pedig a hazai és EU-pályázatok útján elnyerhető támogatások megszerzését! Áttekintve a zöldséghajtatás területén alkalmazható eljárásokat, agrokemikáliákat stb. a következő termesztési módokat, ill. technológiai rendszereket különböztethetjük meg: - Hagyományos zöldséghajtatás: a zöldségfélék termesztése a termelő felkészültségének, mindenkori gazdasági lehetőségeinek, a háztartási, a kereskedelmi és a piaci igényeknek megfelelően történik, különösebb képzettség nélkül. - Korszerű zöldséghajtatás: a nemzetközi és a hazai szabályozásoknak, előírások nak, kritériumoknak megfelelően (ISO-szabvány, HACCP rendszer) folyik a minősé gi termesztés, érvényesülnek az EU élelmiszerbiztonságra vonatkozó rendeletei "A termőfoldtől az aszta/ig" elvnek megfelelően. - Integrált zöldséghajtatás: az EU vonatkozó rendeleteinek, kritériumainak, valamint várhatóan a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) keretében a jövőben jóváhagyott irányelveknek és előírásoknak megfelelő termesztési mód, amelyet az FVM általlétrehozandó ellenőrző szervezet kontrollál a termelés-feldolgozásértékesítés teljes folyamatában, majd engedélyezi a termékre az "Integrált termék" tanúsító védjegy használatát - Ökológiai zöldséghajtatás: az EU és az IFOAM, továbbá a hazai FVM-KöM együttes rendeletének, valamint a 74/2004. (V. l) FVM rendelet előírásainak és szabályainak megfelelő hajtatási mód, amelyet a Biokontroll Hungária Kht. ellenőriz és engedélyezi az "Ökológiai termék" tanúsító védjegy használatát (kódja: HU-ÖK0-0 l). - "Fekete" növényvédelmi technológiákat alkalmazó zöldséghajtatás: a termesztés során a termelő nem tartja be a törvényekben, rendeletekben, utasításokban előírt növényvédelmi szabályokat (növényvédőszer várakozási idő, dózis, betakarítás stb.), így a termék nem piacképes, nem fogyasztható, a hatósági ellenőrzés után letiltandó! től kezdődően

lll

A jelenlegi hazai helyzetet figyelembe véveamin tegy 5000 ha hajtatott terület megközött: közelítő becsléssel az alábbiak szerint oszlik meg az alábbi termesztési módok ha 4200-4400 tatás zöldséghaj yos - hagyomán 250--300 ha - korszeru zöldséghajtatás 0 tatás zöldséghaj integrált 8-1 O ha tatás zöldséghaj - ökológiai ha. 200--300 tatás zöldséghaj - "fekete" előterjesztett javaslatok elletöbbször a zágon Magyarors hogy tény, Sajnálatos a találnia az integrált zöldtámogatásr és beépíteni sikerült nem ideig -mindez nére ! Ez annál is problemaProgramba mi yezetvédel Agrár-körn Nemzeti a nak séghajtatás a humán-egészségügyi játszik szerepet fontos igen tatás zöldséghaj a mivel tikusabb, országos szintű eltertáplálkozás egészséges az korszeru, a tásában, célok megvalósí gyermek- és csecsemő-, a így rétegek, társadalmi érzékeny az különösen n, jesztésébe körében! idős korúak Ennek a társadalmilag-gazdaságilag-politikailag fontos feladatnak csak akkor lehet a jövőben eleget tenni, illetve a mai kedvezőtlen helyzeten javítani, amennyiben a fogyasztó egészségét garantáltan nem veszélyeztető primőrök kerülnek a piacra, ugyanis a csatlakozó országok felvételekor a legfontosabb prioritás az élelmiszerbiztonság. Köztudott, hogy a zöldséghajtatásban a termés biztonsága, mennyisége, minősége, elsősorban a jövedelmezőség biztosítása érdekében a hajtatás időszaka alatt országos átlagban 20-25-szö r kell növényvédelmi kezelést végezni, továbbá a trágyák, műtrá gyák, termésnövelő anyagok megfelelő mennyiség ét szükséges felhasználni. Annak ellenére, hogy a hajtatás során csak engedélyezett technológiák, agrokemikáliák, anyagok kerülnek felhasználásra, a termesztő i gyakorlat mégis potenciális veszélyt rejthet magában, különösen a technológiai fegyelem megsértése, de az ismeretlen, veszélyt rejtő biológiai folyamatok révén is. A fentieket figyelembe véve napjainkban, de a jövőben is elengedhetetlenül fontos feladat a környezetkímélő hajtatási technológiák, így - az integrált zöldséghajtatás és integrált termékelőállítás és az ökológiai zöldséghajtatás és ökológiai termékelőállítás - szélesebb körű gyakorlati bevezetése, elterjesztése a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbe, közelebbről a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programba való beépítése. A termelők, termelői társulások stb. pályázatok útján így el tudjuk nyerni az oly kívánatos és ma már nélkülözhetetlen hazai és vissza nem térítendő EUtámogatásokat! Ennek alátámaszt ására a legfőbb szakmai indokok a következőkben foglalhatók össze: - a hajtatott zöldségfél ék egész évben friss fogyasztású termékek, fontos exportáruk lehetnek, - egyre szigorodó hazai és EU-előírások, szabályozások bevezetése várható, - a termesztés a város, község és település szélén vagy közelében történik, így környezetv édelmi-hum ánegészség ügyi hatásai fontosak, - környezetv édelmi szempontb óllegnagyo bb lehetőség, hogy a biológiai védekezési eljárások, bioprepará tumok itt alkalmazhatóak a leghatékonyabban és leggazdaságosabban. 112

A növény- és talajvédelmi szakigazgatás - a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, továbbá a 19 megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat - feladata a növénytermesztési eljárásokon belül, elsősorban a növényvédelem és tápanyag-utánpótlás technológiai műveletei során megvalósuló szennyeződések megelőzése, mérése és hatósági felügyelete. A szakigazgatás legfontosabb feladatai az élelmiszerek- így a hajtatott zöldségfélék- biztonságának javításában, az alábbiakban foglalhatók össze. - A jogi és szakmai információk eljuttatása a termelőkhöz (szaktanácsadás) (59. kép). A fogyasztók korrekt tájékoztatása (a növényvédelemről kialakult negatív kép átformálása). - Az egész termelési folyamat és a nyers termékek ellenőrzése. - Technológiák fejlesztése. - A jogkövető magatartás ellenőrzése, kikényszerítése (termelőnél, kereskedőnél). - Karantén károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozása. - Szigorú (EU-konform) szerengedélyezés, a szerek minőségi ellenőrzése. - A hatósági tevékenységet, a termelői és fogyasztói tájékoztatást támogató laboratóriumi hálózat működtetése.

Integrált zöldséghajtatás Az 1990-es években történelmi léptékű átalakulás ment végbe Magyarország élelmiszer-gazdaságában. Egyidejűleg zajlott a tulajdonviszonyok rendezése, a magántulajdonon alapuló új agrárvállalkozások létrehozása, valamint a termelési-értékesítési struktúra piaci követelményekhez igazodó átalakítása. Mindezt össze kellett hangolni a fenntartható fejlődés elvével, melyek érvényesítésemellett a magyar kormány elkötelezte magát 1992 nyarán az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencián. Az agrártárca környezetvédelmi koncepciójában is meghirdette a termelési célok integrációját a természeti erőforrások védelmének messzemenő figyelembevételével. A cél az élelmiszer-gazdaság hosszú távon kiegyensúlyozott fejlesztése és egészséges, jó minőségű élelmiszer előállítása. A kertészet, a hazai gyűmölcstermesztés a magyar agrárgazdaság azon ágazatai közé tartozik, amely a legtöbb előnyt remélheti az EU-csatlakozástól, mert a kertészeti termékre nem vonatkoznak a kvóták, így ezek a termékek szabadon termelhetők és csak a piaci versenyben kell helytállni uk, amelyet alapvetően a minőség határoz meg. "A Magyar Kertészeti Tanács ajánlásai a kertészeti ágazatEU-csatlakozásához" című szakmai anyagból igen figyelemre méltóak a megfogalmazott elvárások, mint például: Kertészeti ágazatok: Az EU-n belül a zöldség- és gyűmölcspiac szabályozása és támogatása termelői szervezetekre épül, ezért megalakulásukat és megerősödésüket kiemelten (legalább 50%-os szinten) kell támogatni. A kertészet valamennyi ágazatában növelni szükséges a környezetbarát, integrált és ökológiai módszerek alkalmazását. Zöldségtermesztés: Az integrált és ökotermék előállítása fokozott figyelmet érdemel. Az ellenőrzési rendszert ki kell építeni, illetve meg kell erősíteni. 113

Az Európai Unió 2003. évben újragondolt közös agrárpolitikáját (KAP) figyelembe véve, a jövőben még súlyozottabb mértékben kerül előtérbe aminőségi mezőgazdasági termékek előállítása, amennyiségi termelés rovására. Így az EU mottójának: "A termő foldtől az asztalig" megfelelően a 2004. május l-jétől csatlakozott tíz ország mezőgaz dasági tennékeire vonatkozóan is alapvetően fontos feladat aminőségbiztosítás rendszerének létrehozása. Ennek érdekében hazánkban is működik már a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal az EU-konform intézményi rendszer kiépítéséhez kapcsolódóan. Összefoglalóan, az integrált termesztésű, friss fogyasztású zöldségtermékek előál lítása során "A hajtatóházaktól a fogyaszták kezéig" program az alábbi nemzetközi, Európai Uniós és nemzeti jogszabályokban lévő irányelveket, előírásokat, ajánlásokat kell figyelembe venni és maradéktalanul megvalósítani.

Nemzetközi, Európai Uniós jogszabályok -Az 1992. évi riói "Környezet ésfejlődés" világkonferencia elvei és állásfoglalásai a környezetkímélő rendszerek, technológiák, anyagok, termékek kutatás-fejlesztését, az eredmények minél szélesebb körü gyakorlati bevezetését, elterjesztését tartják nélkűlözhetetlenül fontosnak a jövőben, kiemelten a mezőgazdaság területén a fenntartható mezőgazdaság biztosítása érdekében; - Az EU 115197 Elnöki Rendelete 2. cikk 13. és 14. bekezdésében megfogalmazza az integrált tennesztési és növényvédelmi elvek gyakorlati alkalmazásának előírásait; - Az EU illetékes szakbizottságai által a bejelentett magyar nemzeti "Integrált termék" tanúsító védjegy elfogadott kritérimmendszerét és szabályzatát. Nemzeti jogszabályok - A Nemzeti Vidékfejlesztési Program Agrár-környezetgazdálkodási alprogramja- az EU támogatási lehetőségekkel összhangban - az integrált termesztést kiemelt támogatásban részesíti, valamint meghatározza az integrált növénytennesztés szabályait, kritériumait; -Az 1992. évi "Környezet és fejlődés" világkonferencián a Magyar Köztársaság is aláírta az egyezményt, amelyet az 1995. évi LXXXI. törvény ,,A biológiai sokféleség kihirdetéséről" foglal magába, és kiemeit feladatként írja elő a környezetkímélő rendszerek, technológiák, anyagok alkalmazását a mezőgazdaság területén, elsősor ban a biológiai sokféleség megőrzése, az agrobiocönózis védelme érdekében az agroökoszisztémák területein; -Az 1997. évi XI. törvény "A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról" rendelkezik az ún. tanúsító védjegyről - mint az "Integrált termék (IT)" tanúsító védjegyről is- és az Európai Unióhoz történő csatlakozás idejére a törvény is teljes összhangba kerül az európai közösségi joggal. Az egységes értelmezés érdekében az integrált almatermesztés szempontjából a következő fontosabb fogalommeghatározások adnak tájékoztatást. Az integrált növénytermesztés olyan szigorúan előírt, az EU és a nemzeti irányelveknek és kritériumoknak megfelelő zárt technológiai rendszer, amelyben a termesztéstechnológia elemei engedélyezett (0), korlátozott ( '),tiltott(.) kategóriákba tartoznak, biztositva ezzel is a biológiai sokféleség kiemelten egy-egy termesztett növénykultúra tennészetes életközösségének kívánatos fenntartását (20-25. táblázat). 114

"Integrált növényvédelem" A biológiai, biotechnikai, vegyi, művelési vagy növénytermesztési eljárások racionális kombinációjának alkalmazása, ami által egy olyan szintre csökken a növényvédő szerek használata, amely feltétlenül szűkséges ahhoz, hogy a kártevőpopuláció olyan minimális szintre korlátozódjon, amely nem okoz gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget (EU 916414/ECC). "Integrált termék (IT) tanúsító védjegy" Az EU és a nemzeti előírások és kritériumok alapján termesztett olyan friss fogyasztású vagy feldolgozott mezőgazdasági termék, amelyet környezetkímélő technológiai úton, integrált gazdálkodással termesztenek, illetve dolgoznak fel, szolgálva ezzel a biológiai sokféleség, valamint a természetes életközösség védelmét-megőrzé sét, a humán-egészségűgyi előírások betartását, továbbá a minőségbiztosítást; a tanúsítás pedig kiterjed a termesztés-betakarítás, feldolgozás-tárolás-értékesítés és a kereskedelem teljes folyamatára, vagyis a "termőfóldtől a fogyasztóig". "Allami ellenőrzés" A jogosult Magyar Állam részéről megbízott szervezet által végzett ellenőrzés, amely alapján engedélyezhető a" integrált termék" tanúsító védjegy használata. "Belső ellenőrzés"

Az integrált termesztést, az integrált termék előállítást szervező, koordináló társulás, szervezet által létrehozott ún. Belső Ellenőrző Bizottság részéről a termelőknél végzett ellenőrzés, amely mint az állami ellenőrzést megelőző tevékenység biztonságát adja az lT-előállításnak. "Felfüggesztés" Az állami ellenőrzés során feltárt, de pótolható adminisztratív hiba vagy hiányosság esetén meghatározott időre felfüggesztést rendel el az Integrált Termék Ellenőrző Kht. "Kizárás" Az állami ellenőrzés által megállapított súlyos szakmai hiba esetén - termőterület szennyeződése, technológiai hiba, tételek keveredése stb.- a termelő egységet kizárják. "Technológiai elemek: engedélyezett (zöld), korlátozott (sárga), tiltott (piros)": Engedélyezett (zöld) technológiai elemek: a környezetre, kiemelten a hasznos élő szervezetekre (biodiverzitás, agrobiocönózis), az emberre, állatra nem veszélyesek. Korlátozott (sárga) technológiai elemek: bizonyos mértékű veszélyt rejtenek, így csak az előírt korlátozás betartása mellett használhatóak. Tiltott (piros) technológiai elemek: veszélyt rejtenek, így felhasználásuk tilos! " Termelői felelősség" Aminőségbiztosítás teljes folyamatát figyelembe véve, a termelés-betakarítás szakaszából a termelőt terhelő felelősség. "Fe/dolgozói felelősség" A feldolgozás, tárolás, első lépcsős értékesítés szakaszát végző felelőssége. "Kereskedői felelősség"

A kereskedelmet-árusítást végző felelőssége, kiemelten a termék, az áru tételes, fajta szerinti nyilvántartására, eladásra való előkészítésére. Integrált zöldséghajtatás Az integrált termesztés fogalmának, tárgyának meghatározására számos nemzetközi és hazai definíció született az e témával foglalkozó tudományos kutatók, techno115

lógiafejlesztők és gyakorlati szakemberek részéről. Minden törekvés ellenére azonban ezek a meghatározások csak elviekben összegzik, összegezhetik az integrált zöldséghajtatás technológia szakmai lényegét. Európában 1992-ben a Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet Nyugatpalearktikus Regionális Szekciója általlétrehozott bizottság dolgozta ki "Az integrált termelés és integrált gazdálkodás meghatározása és célkitűzései" című anyagot. Azóta ennek alapján és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság által kijelölt szakbizottságok elkészítették az almatermésűek (1994), a csonthéjasok (1996), a bogyósgyűmölcsűek (1997) útmutatóját az integrált termesztés irányelveire és kritériumaira vonatkozóan, amelyek az előbbiekben említett szaklapokban szintén megjelentek. A zöldségtermesztő gazdák, társulások, új típusú szövetkezetek stb., valamint termesztést-feldolgozást-értékesítést szervező, irányító, szaktanácsadó szakemberek számára a jó érthetőség és gyakorlati megvalósítás szempontjából az alábbiakban foglalható öszsze az integrált zöldséghajtatás értelmezése: - Szigorúan előírt, nemzetközi EU, valamint nemzeti irányelvekre, kritériumokra épűlő zárt termesztési-növényvédelmi technológiai rendszer, amelynek szempontjából a technológiai elemek, anyagok, eljárások, technikai eszközök l. engedélyezett, 2. korlátozott, 3. tiltott kategóriákba sorolhatók. - Működik a többlépcsős manitoring (észlelő, előrejelző) rendszer. -Alapvető feladat l. a termesztés-betakarítás, 2. a feldolgozás-tárolás, 3. az értékesítés-kereskedelem teljes folyamatában az irányelvek, kritériumok betartása, az előírt adatok, nyilvántartások hiteles vezetése, megőrzése és a gazdaságos termesztés megvalósítása. -Az integrált zöldségtermesztést szervező, irányító szervezet általlétrehozott belső ellenőrzés (termelői felelősség) és a hatósági ellenőrzés (állami garancia) eredményei alapján a végtermék "Integrált termék-ké" (Integrated Product, IP) minősíthctő és ún. tanúsító márkavédjegyet kaphat!

Integrált növényvédelem Az integrált növényvédelem (Integrated Pest Management, !PM) egyik meghatározó, fontos része az alábbiakban vázolt integrált zöldséghajtatási rendszernek: l. Optimális termőhely. 2. Biológiai alapok, vírusmentes szaporítóanyag. 3. Okszerű talajművelés. 4. Minőségi növényápolás, fitotechnika. 5. Takarékos, hatékony öntözés. 6. Harmonikus, környezetkímélő talajerő-gazdálkodás. 7. Integrált, környezetkímélő növényvédelem. Nemzetközileg is példaértékű a Magyar Köztársaság 1991. évi LXXIX. törvénye a fóldadóról, amely hazánkban először rendelkezik az "Egyes környezetkímélő technológiák alkalmazása es etén igénybe vehető adókedvezményről" (Magyar Közlöny, 1992. június 17. 62. szám). E törvény alapján jelent meg az FM Növényvédelmi és Agrár-környezetgazdálkodási Főosztálya közleménye "Tájékoztató a környezetkímélő növényvédelemről" (a gyűmölcs- és szőlőtermesztésben), valamint a biotermelésre 116

vonatkozó nemzetközi normákról és követelményekről (MÉÉ. XLIV.évf. 16. szám, 1993. szeptember 3.), amely a Magyarországon engedélyezett növényvédő szereket, termésnövelő anyagokat, a hatóanyagoknak megfelelően zöld, sárga, piros kategóriába sorolta első alkalommal. Azóta a kijelölt szakmai bizottságok növénykultúra-csoportonként folyamatosan figyelemmel kísérik és korrigálják az egyes növényvédőszer-hatóanyagok besorolását, így a zöldséghajtatásban is javasolható zöld és sárga jelzésű készítményeket. Ezek szakigazgatási elfogadása, jóváhagyása folyamatban van. Az ezredfordulón Európában kialakult helyzetet figyelembe véve, humán-egészségügyi és környezetvédelmi szempontból az "Európai Parlament" felhívta az "Európai Bizottságot", hogy hozzon erélyesebb intézkedéseket a gyomirtókés más növényvédő szerek zabolátlan használatával szemben, mert a friss zöldség, gyümölcs beltartalmában nő a vegyszerek aránya. Belgiumban különösen érzékenyen reagált a konnány és a sajtó, mert a legfrissebb uniós felmérések szerint itt a legrosszabb a helyzet: "a zöldség, gyümölcs, gabona 8,6 százaléka a megengedettnél magasabb mértékben tartalmazza a növényvédő szerek nyomait, ami nemcsak a fogyasztó egészségének árt, hanem a talajvizek állapotát is rontja". Ennek is következménye, hogy az EU 2003. július l. időponttól mintegy 320 növényvédőszer-hatóanyag forgalmazását tiltotta be az engedélyezett közel 830 hatóanyagból. Az elkövetkezendő években továbbijelentős betiltások várhatóak, amelyek természetesen Magyarországra is érvényesek. A növényvédő szereknek nem a célszervezetekre, hanem a hasznos élő szervezetekre (paraziták, predátorak stb.) gyakorolt hatásának megállapítása céljából az EUban az "Európai Közösségek Hivatalos Lapja "-ban megjelent az "Egységes irányelvek a növényvédő sz erek értékeléséhez és engedélyezéséhez" című szakanyag. A VI. mellékletben a rendelkezés 2.5.2.4. pontja alapján, ha a hasznos ízeltlábúak több mint 30%-a érintett a letális vagy szubletális laboratóriumi vizsgálatokban, nem adható ki a növényvédőszer-engedély. A szelektivitásra és az integrált növényvédelmi rendszerekre vonatkozó bármilyen kérelmet megfelelő adatokkal kell alátámasztani. Az integrált növényvédelem gyakorlati megvalósításában kiemeit jelentősége van a permetezéstechnikának. Környezetvédelmi, biológiai hatékonysági, gazdaságossági, nem utolsósorban humán-egészségügyi szempontból a művelési módhoz, a növényállomány korához, a tenyészterülethez igazodóan kell megválasztani és beállítani a növényvédő gépet, hogy a permetlé a leghatékonyabb módon kerüljön a célfelületre. Az 5/2001.(1.16.) FVM rendelet "a növényvédelmi tevékenységről" módosítása következtében újszerűen, a növényvédelmi szolgáltatás céljára használt 100 dm3-nél nagyobb tartállyai felszereJt permetezőgépek "időszakos felülvizsgálata" 2005. január l. napjától kétévenként kötelező. Többlépcsős

monitoringrendszer

Magyarország az ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményhez való csatlakozásával állami kötelezettséget vállalt többek között arra, hogy a hivatalos növényvédelmi szervezet ellátja a kártevők és betegségek előfordulásának, fellépésének, il117

letve elterjedésének megállapításához szükséges feladatokat, e kártevők és betegségek elleni védekezési intézkedések megtétele érdekében. Ezek a feladatok egyfelől magukba foglalják a kontinensen, illetve az ország területén még nem honos - gazdaságilag jelentős- károsítók behurcolásának vagy kereskedelmi úton való szétterjedésének megakadályozását, másfelől a honi károsítók okozta gradációs járványveszély felderítését és erről az érintettek tájékoztatását. Az elmúlt évtizedekben kialakult országos és megyei növényvédelmi előrejelzés rendszerét továbbfejlesztve, 1997. évtől egy új rendszer Növényvédelmi Információs Rendszer (NJR) lépett életbe. Ez a rendszer elsősorban a növénytermelés szervezői nek, a szaktanácsadásban érdekelt szervezeteknek, valamint a mezőgazdasági termeléssei kapcsolatos köztestületeknek szalgáltat tájékoztatást a megyei növény- és talajvédelmi szalgálatok területi megfigyelései alapján, a kártételi veszélyhelyzet alakulásának nyomon követésével, a rövid- és középtávú előrejelzések készítésével, megyére vagy tájegységre kiterjedően nyújt információt. Így a növényvédelmi szakigazgatás járványelhárítási szerepe, a termelőkkel közvetlenül nem hozható kapcsolatba, tájékoztató, figyelemfelhívó felelőssége tájegységi, megyei és országos szinten jelenik meg! Az új Növényvédelmi Információs Rendszerben központilag 24 kultúra 108 károsíróját vonták be az előrejelzés be, ill. megfigyelésbe, amelyek rendszeres kártételi veszéllyel fenyegetnek. Az FVM Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Főosztálya jóváhagyásával, 2002. évtől kezdődően, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ) és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara között létrejött "Előrejelzési együttműködési megállapodás" alapján mintegy 120 fő megyei kamarai tag - növényvédelmi szakmérnök, növényorvos -vesz részt az országos adatfelvételezésben, speciális előrejelzési eszközök és műszerek működtetésében. A kártevők és betegségek megfigyelési adatait (rajzáskezdet, spóraszóródás, betegség várható megjelenése stb.) a kamarai adatszolgáltatók telefonon, faxon, SMS-en, ill. postai úton küldik meg a megyei növény- és talajvédelmi szalgálatok előrejelzési csoportjához, amelyek feldolgozás után az NTKSZ Előrejelzési Centrumába kerülnek. A központban elkészített "Országos növényvédelmi helyzetjelentés"-ről, előre jelzésekről a vegetációs időben heti gyakorisággal kapnak tájékoztatást a termel ők, az almatermesztők is a sajtó, a rádió és a tévé útján. Egy adott hajtatóházban a termesztő gazda csak akkor tud igazán garanciát adni az "integrált termék (IT)" tanúsító védjegy elnyerésének, ha megvalósítja az alábbi ötlépcsős manitoring (folyamatosan jelző, előrejelző) rendszer működését: - környezeti megfigyelések, a levegő, a víz, a talaj útján bekövetkezhető szennyeződések (öntözővíz, ipari források stb.) feltárása, megelőzése, - meteorológiai-időjárási megfigyelések {60-62. kép), - növényfenológiai megfigyelések, - károsítók fejlődésének megfigyelése, előrejelzése (63. kép), - tennészetes ellenségek, hasznos élőszervezetek tevékenységének megfigyelése. A mani toringrendszer működése, az adatok nyilvántartása, feldolgozása, hasznosítása kötelező az integrált zöldhajtatásban, elmulasztása kizárást von maga után. 118

Integrált termék Az Európai Unióban támogatás igényelhető a vonatkozó rendeletek előírásainak megfelelő "védett eredet" megjelölésű vagy más, különleges tulajdonságú termék előállításához, illetve kereskedelmének fejlesztéséhez, amely jogszabályok részei a "Közös Agrárpolitika" reformjának is. Annak érdekében, hogy a fogyasztó aminő ségileg különösen magas értékű termékeket első pillantásra felismerje, márkavédjegyeket, jelöléseket engedélyeznek azokra az élelmiszerekre, amelyek különleges minőségű kritériumoknak felelnek meg vagy jellemzőek egy vidékre és specialitásokat képviselnek. Az ilyen termékek termelésének támogatása növeli a mezőgazdasági foglalkoztatottságot, hozzájárul a vidékfejlesztéshez és végül, de nem utolsósorban védi a fogyasztói! Magyarországon a 2004. évi Európai Unióhoz való csatlakozást figyelembe véve a "Nemzeti Vidékfejlesztési Terv" fejezetei között, az "Agrár-környezetgazdálkodási intézkedések", az .,Integrált termesztés" alfejezetében kerül kiírásra a 2004. évi támogatás új rendje, amely egyben alapját jelenti az EU-támogatások elnyerésének A "Nemzeti Vidékfejlesztési Terv" pályázati kiírása részletesen magába foglalja- EU-konform módon - az integrált termesztés, integrált növényvédelem, integrált termékelőállítás kritériumait, az ellenőrzés rendjét, a támogatás elnyerésének feltételeit stb. A fentieket figyelembe véve az "Integrált termék (IT)" tanúsító védjegy elnyerésének feltétele az EU és Nemzeti előírások és kritériumok teljesítése. Korszakos és "mérfóldkövet" jelentő hazánkban, hogy az FVM 2002. november 18-i "Vezetői Értekezlete" határozatot hozott a "környezetvédelmi technológiákat reprezentáló védjegyek szakmai rendszerének kidolgozásáról", továbbá a rendelet 2003. évi megjelentetésérőL Tekintettel arra, hogy az ökológiai és az integrált termesztés feltételeinek megteremtése, a környezetbarát termesztési módok elterjesztése a zöldség- és gyümölcságazatokban 2002-ben megkezdődött (NAKP), a programot pedig várhatóan az üvegházi és fóliás zöldséghajtatás területére is kiterjesztik, ma már halaszthatatlan feladat a termelők, a gazdáikadók tájékoztatása az eredetvédelem, aminőségtanúsítás EU-konform gyakorlati feladatairól, lehetőségeiről. Említésre méltó továbbá, hogy a jogharmonizációs program keretében folyamatban van" a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról" szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.), "a szerzői jogró!", szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) és "a formatervezési minták oltalmáról" szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) módosítása, hogy a felsorolt törvények az Európai Unióhoz történő csatlakozás idejére teljesen összhangban kerüljenek az európai közösségi joggal. Az" 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról" rendelkezik a XIV. fejezet 101. §-ban ,,A tanúsító védjegy" tartalmáról a következők szerint: l Ol. § (l) A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minőségü vagy egyéb jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy aminőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja. A törvény kritériumait figyelembe véve fogalmaztuk meg az "Integrált termék (IT)" megkülönböztető jellemzőit, minősítését úgy, hogy az a hazai és nemzetközi piacon kereskedelmi forgalomba kerülő más védjegyzett termékektől (Ökológiai termék tanúsító védjegy, kiváló magyar élelmiszer védjegy, más védjegyek vagy fold119

árujelzők stb.) határozottanjól érthetően megkülönböztető legyen mind a termemind a fogyasztók, de a politikusok és a gazdasági szakemberek számára is. Alapul véve az EU megfogalmazását aminőségbiztosításra vonatkozóan, amelyet ,,A termőföldtől az asztalig" elvnek megfelelően kell a gyakorlati életben megvalósítani, az Integrált termék teljes útjának három fontos szakaszát szükséges figyelembe venni, mint: - a termelés-betakarítás szakasza; - a feldolgozás-tárolás-értékesítés szakasza; - a kereskedelem-eladás szakasza. A minőségbiztosítás érdekében tehát nélkülözhetetlen a tétel és fajta stb. szerinti szigorú nyilvántartás előírása. Az "Integrált termék (IT)" tanúsító védjegy odaítélése történhet: - termelőnek, társulásnak (TÉSZ), koordináló szervezetnek; aki a termelés-betakarítás feltételeit teljesíti. Erre azért szükséges lehetőséget adni, mert a jövőben várhatóan olyan szervezetekjöhetnek létre, amelyek csak IT tanúsító védjeggyel rendelkező terméket kívánnak feldolgozni-tárolni-értékesíteni. - termelőnek, társulásnak (TÉSZ), koordináló szervezetnek; aki a termelés - betakarítás és a feldolgozás- tárolás- első lépcsős értékesítés, tehát a két szakaszra előírt feltételeit teljesíti. Magyarországon újszerűen - hasonlóan több EU tagországhoz (Franciaország, Anglia, Spanyolország, Németország stb.)- az "Integrált termék (IT)" tanúsító végjeggye! rendelkező elsősorban friss fogyasztású gyümölcs-szőlő-zöldség-gyógy növény termékek kereskedelmét-eladását folytató egységnek (szupermarketek, áruházak, boltok, piaci árusító helyek stb.) részére kötelezően szükséges előími, hogy a termékeket csak elkülönítve vagy egyedi standokon árusíthatják. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Növény- és Talajvédelmi Központi Szalgálatot bízta meg az "Integrált termék" tanúsító védjegy jogszabálytervezet szakmai anyagának bizottsági úton történő elkészítésével. A Vt. I. Fejezet A Védjegyoltalom tárgya l.§ (l) pontja alapján "Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásai tól." Figyelembe véve Vt. l. § (2) pontjában részletezett megjelölési formákat, továbbá a 2004. évi EU-csatlakozásunkat, valamint az EU-törekvéseit, hogy az EU-tagországok piacán, a fogyaszták tájékoztatása céljából jól értelmezhető, egységesített szimbólumok adjanak információt a minőségi, környezetkímélő termékekről, a bizottság a következő javaslatot tette: Használható szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, pl. - "INTEGRÁLT TERMÉK- HUNGARY"; - "EU- KONTROLL RENDSZER"; - alap: piros-fehér-zöld körben, a centrális zöld kör közepén arányosan elhelyezett színes 7 pettyes katicabogár (Coccinella septempunctata); - zöld kör fehér szegéllyel, benne az a) pont alatti szöveg sötétzöld nagybetűkkel, körkörösen; - a fehér körsáv körűl, a fehér körsávval azonos vastagságú piros körsáv".

rajzi lők,

120

A hazai szakmai körülményeket és realitásokat figyelembe véve, a védjegy bevezetésére létre kell hozni egy "Integrált termék ellenőrző (!TE) Kht. "-t, amelynek törvényes és hatósági felügyeletét az FVM látja el. Így az FVM- mint az "Integrált termék" tanúsító védjegy jogosuJtja-átruházza az IT tanúsító védjegy használatának engedélyezési jogát az ITE Kht.-ra. A minőségi mezőgazdasági termékek előállításának elősegítése érdekében az ITE Kht. az ellenőrzésekalapján az arra jogosultnak térítésmentesen engedélyezi a tanúsító védjegy használatát, a szolgáltatási költségek (ellenőrzés, vizsgálat, kíszállás stb.) megtérítése mellett. Tekintettel arra, hogy V t. rendelkezései alapján az "Integrált termék (IT)" tanúsító védjegy csak akkor kerülhet benyújtásra és részesülhet oltalomban, ha ahhoz a meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzat is társul, így a jogszabálytervezet fentiekben leírt szakmai anyagát figyelembe véve a következő szabályzat elkészítése szükséges. A Vt (5) pont előírásai szerint a szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét; b) az árujegyzékben szereplő árukra vonatkozó minőségi követelményeket; c) a minőség tanúsításának szabályait; d) a védjegyhasználat feltételeit; e) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat; j) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét. Elemezve az EU-ban - a kíalakulás folyamatában lévő - a tanusító védjegyek, a védjegyek, a földrajzi árujelzők és a logókegyes tagországokban bevezetett, változatos megoldásait- magyar sajátosságként-, de az EU-irányelvekkel összhangban javasolható, hogy akí jogosultságot szerez a rendeletileg bevezetett tanúsító védjegy használatára, az a jövőben a rendeleti szabályozás útján alkalmazhassa a saját védjegyén az IT jelképét, a 7 pettyes katicabogár ábráját. Az Európai Unió tag országaiban, a közeljövőben várható az "Integrált termék" közösségi tanúsító védjegy általános bevezetése-mint az "Ökológiai termék" esetében-, amelyet az illetékes EU szakbizottságok (IOBC/WPRS, ISHS) készítenek elő elfogadásra. Az integrált termesztés belső ellenőrzési rendszere a termelést integráló szervezet irányításával: l. A termelés területén: 1.1. A regisztráció tartalmi, formai követelményei szerint. 1.2. Az előírt szakmai, személyi feltételek felülvizsgálata. 1.3. A szaktanácsadás helyzete, a szaktanácsadás hatékonysága a szaktanácsadó és a termelő szempontjábóL 1.4. A monitoringrendszer működtetése. - a meteorológiai adatok észlelése, rögzítése, - a növényfenológia nyilvántartása, - a károsítók fenológiájának, népességviszonyának vizsgálata és dokumentálása. 1.5. Ültetvényszemlék megtartása. 1.6. Mintavételek és laborvizsgálatok: talaj, tápanyag, levélanalízis, érés, minő ség stb. 121

1.7. 1.8. 1.9. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3 .1. 3.2.

Betakarítás optimális időpontja, ütemezése. Tételek azonosító jelzéssel történő ellátása. Oktatás, képzés helyzete. Afeldolgozás-tárolás területén: Peszticidmaradék vizsgálatok ellenőrzése. A tárolási körűlmények, feltételek, műszaki paraméterek vizsgálata. A tételek azonosításához szükséges bizonylatok ellenőrzése. A kereskedelem-értékesítés területén: Szerződések felülvizsgálata. Bizonylatok felülvizsgálata.

Az állami garancia elnyeréséhez szükséges feltételek biztosítása: l. A termelés folyamatában: 1.1. Az integrált termék (IT) és márkavédjegy használatához szükséges igény bejelentése, illetve nyilvántartásba vétele. 1.2. Hatósági szemle, ellenőrzés (táblatörzskönyv, növényvédelmi napló, üzemviteti terv stb.), mintavétel biztosítása. 1.3. Szükséges esetekben a hatósági intézkedések (növény-egészségügyi karantén) végrehajtása. 2. Feldolgozás-tárolás-forgalmazás területén: 2.1. Nyilvántartás vezetése a felvásárolt, tárolt, értékesített - ezen belül EUexport - tételekről, azok származásáról, a készletezés és forgalmazás naprakész helyzetéről. 2.2. Az ellenőrzésre illetékes hatóságok megbízottjai számára lehetövé kell tenni a tárolás, forgalmazás helyére való bejutást, a hazailag és az EU által előírt vizsgálatok, illetőleg az ehhez szükséges- térítésmentes- mintavétel elvégzését, készen kell állni a hatóság által elrendelt intézkedések maradéktalan végrehajtására. 2.3. A hatósági ellenőrzés céljára be kell mutatni a hiteles áruforgalmi bizonylatokat E bizonylatokat az előírt időig meg kell őrizni. Az Európai Unió tagországai közül elsősorban Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Dánia, Finnország és Görögország szabályozta rendeletileg a hajtatott zöldségfélék integrált termesztését. Ezek a szabályozások az EU irányelveinek és kritériumainak megfelelően (ISHS, IOBC/WPRS) foglalják magukba a termesztés-technológia, a feldolgozás, az értékesítés elöírásait, figyelembe véve azokat a nemzeti sajátosságokat, amelyek az egyes országok hajtatási viszonyai között hagyományosan kialakultak, továbbá a legújabb K +F eredmények alapján bevezetésre kerültek. Franciaországban például 2003. évben a szupermarketekben, de helyi piacokon is megjelentek az első államilag ellenőrzött és integrált termékre utaló védjegyzett paradicsomtermékek (64-69. kép). Hazánkban az ismert okok miatt még nem került sor az "Integrált termék" tanúsító védjegy állami szabályozására és bevezetésére. Ennek ellenére a korszeru zöldséghajtatást folytató nagyüzemek közül például a Mórakert "Első elismert TÉSZ" megjelent a piacon (TESCO, AUCHAN, Kaisers) címkézett hajtatott paradicsom- és paprikatermékekkel (70-75. kép), amelyeken a "Magyar kertészek terméke" címke a ka122

ticabogár logóval már jelzi a piac a fogyasztók felé a minőségi termékek termesztésére való törekvést. Példaértékű és említésre méltó, hogy a Szeged Flóratom Kft. (76. kép) és a Szentes Árpád Szövetkezet hajtatóházaikban igen intenzíven alkalmazzák a biológiai védekezés módszereit (paraziták, predátorok stb.), amelyek ma már lehető séget teremtenek az EU előírásainak is megfelelő magas minőségű "Integrált termék" tanúsító védjeggyel rendelkező hajtatott zöldségfélék (paprika, paradicsom) rövid időn belüli piacra kerülésére.

Ökológiai hajtatás Az 1992. évi riói "Környezet és fejlődés" világkonferencia elveinek és állásfoglalásainak megfelelően a fenntartható mezőgazdaság sikeres megvalósítása érdekében mind nemzetközileg, mind hazailag egyre fontosabb szerepet játszik a környezetkímélő ökológiai (bio-) gazdálkodás minél szélesebb körü gyakorlati bevezetése, az így előállított tanúsító védjeggyel rendelkező" Ökológiai (BIO-) Termék"-ek egyre fokozódó piaci térhódításának elősegítése, a fogyasztói társadalom növekvő igényének megfelelően.

Ennek tulajdonítható, hogy a világon az utóbbi években a mezőgazdaság egyik leggyorsabban fejlődő gazdálkodási formája az ökológiai gazdálkodás. A számok tükrében ez azt jelenti, hogy például az Európai Közössé gben 1985-től 200 l-ig 5 ezerről 142 ezerre növekedett az ökológiai gazdaságok száma, az általuk megművelt mező gazdasági terület pedig 125 ezer hektárról 4,4 millió hektárra! Még figyelemre méltóbb az a törekvés, amely egyrészt az EU, másrészt az egyes európai országok fejlesztési programjában fogalmazódik meg a XXI. század első évtizedére (17. táblázat). Alapul véve azt a tényt, hogy a biológiai védekezési eljárások, a természetes ellenségek (paraziták, predátorok stb.) és a biopreparátumok használata a leghatékonyabban, a leggazdaságosabban a zárt termesztőberendezések alatt, a hajtatásban alkalmazhatóak, a jövőben az ökológiai (bio-) hajtatás is szükségszerüen fejlődésnek indulhat hazánkban, majd egyre fontosabb szerepet tölthet be a magas minőségű, piacos, egészséges (healthy food) primőr zöldségfélék termesztésében. Az" Ökológiai termék" tanúsító védjeggyel rendelkező termékeknek meg kell felelni a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről szóló 140/1999. (IX. 3.) Kormányrendelet, valamint a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályairól szóló 2/2000.(1.18.)FVM/KöM Együttes Rendelet előírásainak. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően 2004. május l-je óta Magyarországra nézve is hatályossá vált az EU 2092/91-es Tanácsi Rendelete, amellyel a fenti hazai rendeleteink a jogharmonizációt követően EU-konforrnrná váltak. Magyarországon a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedélye alapján az ökológiai gazdálkodást, az ökológiai termék előállítását a Biokontroll Hungária Kht. ellenőrzi, mint nemzetközileg akkreditált szervezet, amelyet az EU is elismer. Tekintettel arra, hogy a hazai ökológiai (bio-) termékekjelentős része EU-exportra kerül, a Biokontroll Hungária Kht. elkészítette a belépő termelők és gazdálkodó 123

!7. táblázat. Az ökológiai gazdálkodás fejlesztési programjánakfőbb irányai Európában Ország

Program

BelgiumFlandria

Flamand si terv

Dánia

II.

működé-

Működési

terv a biogazdálkodásban "

ÉV/célzott arány 2010-re 10%

Befektetési támogatás Egyéni tanácsadás támogatása az átállási időszakban Mintagazdaságok hálózata Bemutató tervek Ökogazdálkodás oktatásának bevezetése Kutatás támogatása

2005-re 10%

Hangsúly a piac és termékminőség fejlesztés én Alternatív kereskedelmi csatornák kialakítása

Kétéves időszak alatt 4 pontot kell teljesíteni

Elemezni kell az ökológiai gazdálkodás fejlődésének akadályait Konszenzusorientált és piac alapú koncepció kidolgozása Az akciótervben foglalkozni kell az ökológiai gazdálkodás minden aspektusával Elemezni kell a fejlődés lehetőségeit és viszonyát az agrárpolitikával

,,Fejlődés

Európai Unió

Európai Terv

Működési

Előkészítő

fázis-

ban van

Franciaország

Öt évre szóló terv ( 1998-2002)

Németország

"Szövetségi ökológiai gazdálkodási terv "

Hollandia

Terv 2001-2004

Súlypontok

2005-re vezető ország szeretne lenni 2010-re 20%

2010-re 10%

További l millió hektár és 25 OOO gazdálkodó átállása 2005-ben A piacfejlesztésre összpontosít Támogatás: l. mezőgazdasági termelés 2. feldolgozás, kereskedelem, piac 3. fogyasztók 4. bemutató gazdaságok 5. új technológiák Információs kampány 5%

ökoterűlet

Norvégia

Svédország

Működési

terv a biogazdálkodás fejlesztésére 2000

2009-re 10%

l O% ökoterület

Működési

Nincs meghatározva

l O% ökológiai

2000

124

2005-re 10% 20 l O-re

terv -

terűlet

A 17. táblázat folytatása Ország EK-Anglia

EK-Wales

Program

ÉV/célzott arány

Súlypontok

Működési

terv az angol öko- élelmiszeripar és ökogazdálkodás fejlesztésére

Nincs meghatározva

nincs konkrét cél, csak cselekvési terv 20 működési alapelv több minisztérium is támogatja (pénzügyi támogatás és kutatásfejlesztés)

"Walesi Agrifood terv "

2005-re 10%

l O% ökoterület

működési

Forrás: dr. Roszik Péter, BIOKONTROLL HUNGÁRIA Kht., 2004.

szervezetek részére "Az ökológiai gazdálkodás alapjeltéte/rendszere" című EU és hazai jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt gyűjteményét, amely szűkség szerint időről-időre módosítható, a jogszabályok változásainak megfelelően. A gyűjtemény az alábbi főbb fejezeteket foglalja magába: l. A feltételrendszer alkalmazási terűlete, 2. Fogalommeghatározás, 3. Az ökológiai gazdálkodásból származó termékekjelölésének szabályai, 4. Az ökológiai termelés általános követelményei, 5. Az ökológiai növénytermesztés és a vadon termő növények begyűjtése, 6. Ökológiai gombatermesztés, 7. Az ökológiai állattartás követelményei, 8. Méhészet és méhészeti termékek, 9. Ökológiai gazdálkodásból származó termékek importja, 10. Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek forgalmazása, ll. A párhuzamos gazdálkodás szabályai, 12. A termelők, feldolgozók és importőrök részére előírt dokumentáció. Az ökológiai gazdálkodást, hajtatást vállaló termelőnek 5 éves egyűttműködési szerződést kell kötnie a Biokontroll Hungária Kht.-val, mint szolgáltatóval. A szerződés alapján a termelő, mint megrendelő vállalja a szerződés feltételeinek végrehajtását és az ellenőrzési díj megfizetését, amely űvegház és fólia esetében 170 Ftlm 2/év+ 12% AFA. Az előírások alapján csak az ún. pozitív listán szereplő növényvédő szerek, kémiai anyagok stb. alkalmazhatóak, szigorúan tilos (kizáró ok) aszintetikus úton előállí tott termékek felhasználása a hajtatási technológia során! Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek jelölésének szabályai szerint az ökológiai termelésre utaló jelöléssei kizárólag az ökológiai termelést ellenőrző rendszerben, a feltételrendszer követelményeinek teljesítésével előállított termék látható el. Az ökológiai gazdálkodásra utaló jelölésen kívűl a terméken kötelezően fel kell tűntetni a legutolsó ellenőrzést végző szervezet nevét és kódszámát, például "A Biokontroll Kht. ellenőrzésével HU-ÖK0-01" (8014. kép)! Az EU országai közűl példaértékűen mutatható be a francia ökológiai zöldségtermékekjelölése (77-79. kép).

125

A jövőben, mint EU tagország az" Ökológiai Termék (ÖKO, BIO)" közösségi tanúsító védjegy létrehozásával az EU érintett bizottsága által kimunkált "Javaslat az EU Tanácsának az ÖKO címke odaítélési rendszerének felülvizsgálatával foglalkozó előírására (97/c 114/09)" című szakanyagot szűkséges figyelembe venni. Az újszerű ÖKO (BIO-) termék közösségi tanúsító védjegy (8015. kép) a nemzetközi piacon jól értelmezhető a fogyasztó részére, bármely tagországból is származik az Öko (BIO-) tennék, mert az egységesített logó ábrája (EU-embléma közepén búzakalász) és a nemzet nyelvén történő felirat (ökológiai gazdálkodás, EU-kontroll rendszer) egyértelműen erre utal. Ezzel párhuzamosan természetesen minden ország megtarthatja a saját piacán bevezetett, szabadalmaztatott Öko (BIO) védjegyét, védjegyeit Az elkövetkezendő időszakban reményeink szerint a hazai hajtatásból is egyre több tanúsító védjeggyel és földrajzi árujelzővel rendelkező termék jelenik meg a piacon, hirdetve a magyar hajtatott zöldség termékek- az új (régi) hungarikumok- jó hímevét, a fogyaszták igényeinek megfelelően és örömére! Mottó: ,,A TanúsítóVédjegyek használata, mint az Integrált Termék tanúsító védjegy (IT) és az Ökológiai Termék tanúsító védjegy (Öko, BIO) nem kereskedelmimarketing fogás, hanem a termelő és a szakember környezetkímélő tevékenységének garanciája a fogyasztó részére."

126

Összefoglaló táblázatok (2004-es

növényvédőszerek, termésnövelő

18. táblázat.

Növényvédő

anyagok J. kiadvány szerint)

szerek poszméh Veszélyessége

l. kategória: Poszméhekkel együtt nem alkalmazható szerek Szerek Rovarölő

szerek

Hatóanyag bifentrin

Talstar l O EC

cipermetrin

Cyperil 10 EC, Cyperkill 25 EC, Ripcord 20 EC, Sherpa

dimetoát

Bi 58 EC, Danadim 40 EC,

eszfenvalerát

Sumi-Alfa 5 EC

fenitrotion+malation

Galition 5 G

imidakloprid

Confidor 200 SL

lambda-cihalotrin

Karate 2,5 WG

malation

Fyfanon EW

oxamil

Vydate 10 G

pirimifosz-metil

Actellic 50 EC

teflubenzuron

Nomolt 15 SC

tiametoxam

Actara 25 WG

diazinon

Diazinon 5G, Diazol 5G, Basudin 5 G

2. kategória: Várakozási

időkkel

Szerek Rovarölő

szerek

Kereskedelmi név

használható szerek

Hatóanyag acetamiprid

Kereskedelmi név Mospilan 3 EC

Várakozási idő/nap

ásványi és növényi olajok

Vektafid A

deltametrin

Decis 2,5 EC

diklorfosz

Unifosz 50 EC

1,5

indoxakarb

Steward 30DF

metomil

Lannate 20 L

pírimikarb

Pirimor

127

A 18. táblázatfolytatása 2. kategória: Várakozási

időkkel

Sz erek Atkaölő

szerek

használható szerek

Hatóanyag

Kereskedelmi név

píridaben

Sanmite 20WP

abamektin

Vertim ee l ,8 EC

3. kategória: A poszméhekkel együtt is használható készítmények Szerek Rovarölő

Atkaölő

szerek

Gombaölő

szerek

Hatóanyag piriproxifen

A dmiral l O EC

buprofezin

Applaud 25 WP

Alifás zsírsav

Bio-Sect

pimetrozin

Chess 25 WP

Bacillus thuringiensis

D ipel

amitráz

Mitac 20

propargit

Omite 57 E

fenbutatinoxid

Torque 50 WP

azoxistrobin

Amistar

propin eb

Antracol WP

hexakonazol

Anvil SC

réz

Bordói por

rézoxiklorid

Rézoxiklorid 50 WP

klórtalonil

Bravo 500, Clortosip L

kaptán

Orthocid 50WP

rézhidroxid

Champion 2 FL, Kocide 101

cimoxanil+rézoxiklorid

128

Kereskedelmi név

Curzate R

mankoceb

Dithane M-45,

folpet

Folpan 50WP

ben om il

Fundazo l

benalaxil

Galben R

kasugamicin

Kasumin 2 L

kén

Thiovi t

Efozit-Al

Mical C 64 WP

Streptomices griseoviridis

Mycostop

metiram

Polyram DF

propamokarb

Previcur SL

vinklozolin

Ronilan FL

iprodion

Rovral25 FW

Várakozási idő/nap

A 18. táblázat folytatása 3. kategória: A poszméhekkel együtt is használható készítmények Szerek Gombaölő

szerek

Hatóanyag

Kereskedelmi név

proeimidon

Sumilex 50WP

Coniothyrium minitans

KONI

Tiofanát-metil

Topsin-M 75 WP

19. táblázat.

Növényvédő

szerek a biológiai növényvédelem kiegészítéséhez Rovarölő

Készítmény Admiral l O EC

Kártevő

szerek

Korlátozások a biológiai növényvédelemhez - Phytoseiulus ragadozó atkára enyhén

üvegházi molytetű

mérgező

- bogarakra mérgező - Encarsia fürkészdarázs !árváira mérgező - Eretmocerus fürkészdarázsra közepesen - Trichogramma fürkészdarázsra enyhén

Applaud 25 WP

- Phytoseiulus ragadozó atkákra enyhén

üvegházi molytetű

mérgező

mérgező mérgező

- ragadozó gubacsszúnyogokra l hétig közepesen mérgező

- bogarakra l hétig közepesen

mérgező

- Orius ragadozó poloskák lárva alakjaira enyhén mérgező

- Encarsia lárva alakjaira 3 napig enyhén Bio-Sect

levéltetű, takácsatka, üvegházi

mérgező

- a hasznos szervezeteket is kiszárítja, de a permetlé felszáradását követően már veszélytelen

molytetű

Chess 25 WP

levéltetű,

üvegházi

molytetű

- Phytoseiulus ragadozó atkára 3 napig enyhén mérgező

- Macrolophus ragadozó poloskára 1-3 hétig közepesen mérgező - Orius ragadozó poloskára l hétig enyhén mérgező - Aphidius fürkészdarazsakra 3 napig közepesen mérgező

- Encarsia és Eretmocerus fürkészdarazsak kifejlett alakjaira enyhén mérgező Confidor 200 SL

levéltetű, molytetű

üvegházi

Permetezve: 2 hétig Felszívatva:

kímélő

mérgező

hatású, kivéve:

- Phytoseiulus ragadozó atkára enyhén mérgező

129

A 19. táblázat folytatása Rovarölő Kártevő

Készítmény Confidor 200 SL

levéltetű,

üveghá-

molytetű

szerek

Korlátozások a biológiai növényvédelemhez - ragadozó poloskákra l-6 hétig

mérgező

- Dacnusa, Digtyphus ftirkészdarázsra közepesen mérgező

Dipel

bagolylepke hernyó

Mospilan 3 EC Mospilan 20 SP

levéltetű, üvegházi molytetű, tripsz

mérgező

- ragadozó atkákra l hétig közepesen

- ragadozó gubacsszúnyogokra mérgező - bogarakra közepesen

mérgező mérgező

- Macrolophus ragadozó poloskára közepesen

mérgező

- Orius ragadozó poloskára 2-7 hétig

- Aphidius fürkészdarazsak kifejlett egyedeire közepesen mérgező - Encarsia ftirkészdarazsakra 2 hétig

Nissoron 10 WP Nomolt 15 SC

takácsatka üvegházi molytetű

mérgező

- ragadozó gubacsszúnyogokra enyhén mérgező - bogarakra közepesen

mérgező

- ragadozó poloskákra !árváira 2-4 hétig

mérgező

- Encarsia kifejlett alakjaira 5 napig enyhén

Omite 57 E

takács atka, szélesatka

mérgező

- ragadozó atkákra mérgező, Phytoseiulusra 3 napig mérgező

- ragadozó gubacsszúnyogokra enyhén

mérgező

- Orius ragadozó poloskára közepesen

mérgező

- Dacnusa, Digtyphus fúrkészdarázsra

mérgező

- Encarsia ftirkészdarázsra l hétig közepesen

Pirimor 50 WP

levéltetű

- ragadozó atkákra 3 napig közepesen

mérgező

-ragadozó gubacsszúnyogok kifejlett alakjaira l hétig mérgező

- bogarakra l hétig

mérgező

- ragadozó poloskákra közepesen

mérgező

- Dacnusa, Digtyphus fürkészdarázsra l hétig

mérgező

- Enearsi a fürkészdarázs kifejlett alakjaira 3 napig közepesen mérgező - Eretmocerus fürkészdarázs kifejlett alakjaira enyhén mérgező

- Trichogramma petefürkész darazsak kifejlett alakjaira l hétig mérgező

130

A !9. táblázat folytatása Rovarölő

Készítmény Sanmite 20WP

Kártevő

takácsatka, üvegházi molytetű

szerek

Korlátozások a biológiai növényvédelemhez - ragadozó atkákra

mérgező

- ragadozó gubacsszúnyogokra mérgező - bogarak !árváira közepesen

mérgező

- Macrolophus ragadozó polcskára l hétig enyhén mérgező

- Orius ragadozó polcskára 2 hétig kifejezetten

mérgező

- Dacnusa, Digtyphus ftirkészdarázsra l hétig

mérgező

- Encarsia fiirkészdarázsra l hétig

mérgező

- Eretmocerus fiirkészdarázsra 2 hétig

Torque 50 WP

takácsatka

mérgező

- Phytoseiulusra 3 napig enyhén

mérgező

- bogarak lárva alakjaira enyhén

mérgező

- Macrolophusra 2 hétig enyhén

mérgező

- Orius lárva alakjaira 3 napig enyhén mérgező

Unifosz 50 EC

tripsz, üvegházi molytetű, levélte-

- l hétig

mérgező

tű, hernyókártevők

Vektafid A Vertimec l ,8 EC

levéltetű,

takács-

atka,

- a hasznos szervezeteket is pusztíqa, de a permet felszáradását követően veszélytelen

tripsz, takácsatka, aknázólégy

- ragadozó gubacsszúnyogokra l hétig

- ragadozó atkákra 1-2 hétig mérgező - bogarakra l hétig közepesen

mérgező

-ragadozó polcskákra l-6 hétig

mérgező

- fiirkészdarázs kifejlett egyedeire 5 nap-l hétig mérgező Gombaölő

Készítmény

Kártevő

Acrobat MZ

fitoftóra, peronoszpóra

szerek

Korlátozások a biológiai növényvédelemhez - Phytoseiulus ragadozó atkára enyhén

mérgező

-ragadozó gubacsszúnyogok lárva alakjaira

mérgező

- bogarakra enyhén mérgező - Macrolophus ragadozó polcskákra enyhén - Orius ragadozó polcskákra közepesen

mérgező

- Encarsia fiirkészdarázs kifejlett alakjaira enyhén mérgező

- Trichogramma petefiirkész darazsakra 2 hétig mérgező

131

A 19. táblázat folytatása Gombaölő

Készítmény Aliette 80WP

Kártevő

peronoszpóra

szerek

Korlátozások a biológiai növényvédelemhez - Phytoseiulus ragadozó atkára enyhén mérgező

- ragadozó gubacsszúnyogokra közepesen Amistar

Antracol WP

mérgező

lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész

- Encarsia fiirkészdarázsra enyhén

gombás betegségek (kivéve lisztharmat)

- Phytoseiulus ragadozó atkára l hétig

- Episyrphus

zengőtegyekre

- bogarakra 3 napig

mérgező

enyhén

mérgező mérgező

mérgező

- Encarsia fürkészdarázs kifejlett alakjaira 4 hétig mérgező

- Trichogramma petefürkész darazsakra enyhén mérgező

Anvil SC

lisztharmat

- bogarakra enyhén mérgező - Orius ragadozó poloska lárva alakjaira enyhén mérgező

Bravo 500, Clortosip 75WP, Clortosip L Buvicid F Folpan 48 SC Folpan 50WP

Buvicid K

peronoszpóra, szürkepenész, fitoftóra

- Aphidius fiirkészdarazsakra enyhén

mérgező

- Amblyseius ragadozó atkákra enyhén

mérgező

peronoszpóra, fitoftóra, szürkepenész, fehérpenész, levélfoltosság mérgező

gombás betegségek (kivéve lisztharmat)

- Trichogramma petefürkész darázsra enyhén

Champion 2 FL, Champion50WP, Kocide 101

baktériumos betegségek, gombás betegségek (kivéve lisztharmat), peronoszpóra

- Encarsia fürkészdarázs kifejlett alakjaira l hétig közepesen mérgező

Curzate R

peronoszpóra, fitoftóra

Dithane M-45, Vondozeb DG Vondozeb Plus

peronoszpóra, levélbetegségek

Merpan 80 WDG Orthocid 50 WP

- Phytoseiulus ragadozó atkára enyhén mérgező

- ragadozó gubacsszúnyogok lárva alakjaira mérgező - bogarakra enyhén

mérgező

- Orius ragadozó polcskákra közepesen

mérgező

- Encarsia fürkészdarázs kifejlett alakjaira enyhén mérgező

- Trichogramma petefürkész darazsakra 2 hétig mérgező

132

A 19. táblázat folytatása Gombaölő

Készítmény Fundazol 50 WP

Kártevő

lisztharmat, levélbetegségek

szerek

Korlátozások a biológiai növényvédelemhez -ragadozó atkákra több, mint 2 hétig közepesen mérgező

- ragadozó gubacsszúnyogokra közepesen

mérgező

- bogarakra mérgező Karathane FN57, Karathane LC

lisztharmat

- ragadozó atkákra 1-2 hétig enyhén

mérgező

-ragadozó gubacsszúnyogok lárva alakjaira enyhén mérgező

- bogarakra enyhén mérgező - Encarsia fiirkészdarázs kifejlett alakjaira l hétig mérgező

- Trichogramma petefilikész darazsakra l hétig mérgező

Kén 800 FW Kumulus S

lisztharmat

- ragadozó atkákra enyhén, Phytoseiulus-ra közepesen mérgező

- ragadozó gubacsszúnyogokra enyhén mérgező - bogarakra enyhén mérgező - ragadozó poloskákra enyhén mérgező - Aphidius filikészdarazsakra enyhén

mérgező

- Dacnusa, Digtyphus fiirkészdarázsra l hétig közepesen mérgező - Encarsia fürkészdarázs kifejlett alakjaira több mint 4 hétig mérgező - Eretmocerus fürkészdarázs kifejlett alakjaira l hétig enyhén mérgező - Trichogramma petefürkész darázsra több mint 4 hétig mérgező

- fonálféreg preparátumra közepesen Polyram DF

fitoftóra, levélbetegség

mérgező

- Phytoseiulus ragadozó atkára mérgező - Encarsia fürkészdarázs kifejlett alakjaira 4 hétig mérgező

- Trichogramma petefürkész darázs kifejlett alakjaira több mint 4 hétig mérgező mérgező

Previcur 607 SL

fitoftóra, pythium, peronoszpóra

- Orius ragadozó poloskákra közepesen

Rézoxiklorid 50WP

baktériumos betegségek, peronoszpóra, fitoftóra

- Encarsia filikészdarázs kifejlett alakjaira l hétig közepesen mérgező

133

A 19. táblázat folytatása Gombaölő

Készítmény

Kártevő

szerek

Korlátozások a biológiai növényvédelemhez

Ri dornil Gold Plus 42,5 WP

fitoftóra, levélbetegségek

Ronilan FL

szürkepenész, fehérpenész

Rovral25 FW

szürkepenész, fehérpenész

Ruhigan !2 EC

lisztharmat

- Trichogrammák-ra

Sumilex 300F Sumilex 50WP

szürkepenész, fehérpenész

-ragadozó gubacsszúnyogokra enyhén

- ragadozó atkákra közepesen

mérgező

- Encarsia fürkészdarázs kifejlett alakjaira l hétig közepesen mérgező

gyérítő

- bogarakra közepesen

hatású mérgező

mérgező

- Orius ragadozó poloskák kifejlett alakjaira közepesen mérgező

- fonálféreg preparátumra enyhén

mérgező

Systhane 12 E Systhane 24 E

lisztharmat

- fonálféreg preparátumra enyhén

Systhane MZ

lisztharmat, peronoszpóra

- Phytoseiulus ragadozó atkára enyhén

mérgező

- ragadozó gubacsszúnyogok lárva alakjaira mérgező - bogarakra enyhén

mérgező

- Orius ragadozó poloskákra közepesen

mérgező

- Encarsia fürkészdarázs kifejlett alakjaira enyhén mérgező

- Trichogramma petefürkész darazsakra 2 hétig mérgező

- fonálféreg preparátumra enyhén Topas IOOEC

lisztharmat

mérgező

- bogarakra enyhén mérgező - Trichogramma petefürkész darazsakra enyhén mérgező

Jelmagyarázat a 20-25. táblázatokhoz zöld = engedélyezett c::::::J sárga = korlátozott piros = tiltott 134

20. táblázat. Hajtatott paradicsomban javasolt inszekticidek és akaricidek az integrált termesztés besorolása szerint

Készítmény

Hatóanyag

tiametoxam

Dózis

Élelmezésegészségügyi várakozási idő

1,20 kglha

Megjegyzés

plrillliiÍlV-IIl~lil

135

A 20. táblázatfolytatása

Hatóanyag

Készítmény teward 30 OF Talstar 10 EC Torque 50 WP Ultraeid 40 WP Unifosz 50 WP

Dózis

indoxakarb

O, l7 l/ha

h1ti:ntrm

0,20 l/ha

Élelmezésegészségügyi várakozási idő

0,60 kglha

lll~lld.llltlll

3,00 kglha

diklórfosz

3,00 l/ha

10,00 kglha

n.k.

l ,50 l/ha

Ventiliáll kénpor

kén

Vertim ee l ,8 EC

abamektin

Megjegyzés

21. táblázat. Hajtatott paradicsomban javasolt fungicidek és baktericidek az integrált termesztés besorolása szerint

Készítmény

Hatóanyag

Dózis

Élelmezésegészségügyi várakozási idő

Acrobat MZ

dimetomorf mankoceb

2,0 kglha

Antracol WP

propineb

6,0 kglha

30,0 kglha

Bordói por

réz

Bordóilé+kén FW

réz+ kén

8,0 l/ha

Bravo 500

klórtalonil

3,0 l/ha

Charopion 2 FL

rézhidroxid

3,0 l/ha

Charopion 50 WP

rézhidroxid

3,0 kglha

Clortosip 75 WP

klórtalonil

2,0 kglha

Clortosip L

klórtalonil

3,0 l/ha

Curzate R

cimoxanil + rézoxiklorid

2,5 kglha

Dithane DG

mankoceb

2,0 kglha

Dithane FL

mankoceb

3,0 l/ha

Dithane M-45

mankoceb

6,0 kglha

Folpan 50 WP

folpet

7,5 kglha

Folpan 80 WDG

folpet

1,6 kglha

Galben M

benalaxil + mankoceb

3,0 kglha

Galben R

benalaxil + rézoxiklorid

3,0 kglha

Kasumin 2 L

kasugamicin

l ,5 l/ha

136

Megjegyzés

A 21. táblázat folyta tása

Ké zitmény

Hatóanyag

Élelmezésegészségügyi várakozási idö

Dózis

Koeide 2000

rézhidroxid

Koeide OF

rézhidroxid

3,0 kglha

Koeide 101

rézhidroxid

3,0 kglha

KO Nl

Coniothyrium minitans

20,0 glm2

n.k.

Kumulus S

kén

4,0 kglha

n.k.

Miltox Special

15,0 kglha

3,0 kglha

Mikal C-64 WP

rézoxiklorid +cineb efozit-Al +rézoxiklorid

4,0 kglha

Myco top

Streptomyces griseoviridis

0,1 glm2

n.k.

2,0 kglha

Polyoxi n AL WP

polyoxin B

Polyram OF

mctiram

2,0 kglha

Previcur 607 SL

propamokarb

3,0 l/ha

Previcur 607 SL

propamokarb

0,4 Vm3

Rézoxiklorid 50 WP

rézoxiklorid

3,0 kglha

Ridomil Gold MZ 68 WP

metalaxil M+ mankoeeb

2,5 kglha

Ridomil Gold Pluz 42,5 WP

mctalaxil M+rézoxiklorid

4,0 kglha

Ronilan LF

vinklozolin

1,0 l/ha

2,0 l/ha

Rovral25 FW

iprodion

Sumilex 30 GF

proeimidon

6,0 g/100m

Sumilex 50 WP

proeimidon

0,8 kglha

Thievit JET

kén peokooazol

5,0 kglha

n.k.

Topas 100 EC Vondozeb DG Vondozeb Plus

manlcoceb · " '•::~: ·l~ manlcoceb , :; .:~·. >" _.,_;.

0,5 l/ha

ültetés, vetés előtt

talaj fertőtlenítés

4 3

Mc!tiegyzés

2,0 kglha

137

22. táblázat. Hajtatott paprikában javasolt inszekticidek és akaricidek az integrált termesztés besorolása szeri11t

Készítmény

Hatóanyag

Dózis

tiamctoxam

1,20

pmrmfosz-mcul

3,00 l/ha

piriproxifen

Élelmezésegészségügyi várakozási idő

Megjegyzés

3 2 3

buprofezin

1,00 kglha

klórfluazuron

0,90 l/ha

dunctoát alifás zsírsav

közelgyapot

Di pel

Dipel ES Fito-lnsect

Mospilan 20 SP Omite 57 E Pirimor 25 WG Pirimor 50 WP Ripcord 20 EC

crpcrmctrm pmdabcn cipcrmctrin

138

A 22. táblázatfo ly tatása

Ké zítmény

Hatóanyag

Atptus 300F

Dózis

Élelmezésegészségügyi várakozási idó

30,0 l/ha

n.k.

10,0 kglha

n.k.

Megjegyzés

abam~ktm

23. táblázat. Hajtatott paprikában javasolt fungicidek és baktericidek az integrált termesztés besorolása szerint

Készítmény

Hatóanyag

Dózis

Élelmezésegészségügyi várakozási idó

Amistar

azoxistrobin

0,751/ha

Antracol WP

propinch

6,00 kglha

Anvil

hexakonazol

0,40 l/ha

Benazo l 50 WP

b~nomtl

Bordói por

réz

Bordóilé + kén FW

rézszulfát + kén

Champion 2 FL

rézhidroxid

3,00 l/ha

Champion 50 WP

rézhidroxid

3,00 kglha

Dithane DG

mankoceb

2,00 kglha

Dithane M-45

mankoccb

6,00 kglha

Fundazol 50 WP

b~nomtl

0,60 kglha

Fundazol 50 WP Plus

b~nmml

0,60 kglha

Galben M

benalaxil-mankoceb

3,00 kglha

Kasumin 2 L

kasugamicin

1,50 l/ha

Kocide 101

rézhidroxid

3,00 kglha

Megjegyzés

0,60 kglha

30,00 kglha

8,00 l/ha

139

A 23. táblázatfolytatása

Készítmény

Hatóanyag

Dózis

Élelmezésegészségügyi várakozási idö

Koeide 2000

rézhidroxid

3,0 kglha

KONI

Coniothyrium minitans

20 g/m 2

n.k. n.k.

KON I WG

Coniothyrium minitans

8 kglha

Merpan 80 WDG

kaptán

1,25 kglha

Miltox Speeiál

rézoxiklorid + cineb

15 kglha

n.k.

Mycostop

Streptomyces griseoviridis

0,1 g/m

Orilioeid 50 WP

kaptán

1,0 kglha

Peroein 80 WP

eineb

9,0 kglha

PolyoxinAL WP

polyoxin B

2,0 kglha

Polyram DF

mctiram propamokarb

2,0 kglha

0,41/m 3

Previcur 607 SL

Rézoxiklorid 50 WP

rézoxiklorid

2,0 kglha

Ronilan FL

vinklozolin

l ,Ol/ha

Rovral25 FW

iprodion

2,0 l/ha

Sumilex 30 GF

proeimidon

6 g/100m3

Sumilex 50 WP

proeimidon

0,8 kglha

Systhane 12 E

miklobutanil miklobutanil kén penkonazo l mankoceb mankoeeb

0,3 l/ha

0,151/ha

5,0 kglha

n.k.

Systhane 24 E Thiovi t JET Topas 100 EC Vondozeb DG Vondozeb Plus

!40

0,5 l/ha

2,0 kglha

Megjegyzés

ültetés, vetés elölt

talaj fertötlenítés

24. táblázat. Hajtatott uborkában alkalmazott inszekticidek és akaricidek az integrált termesztés besorolása szerint

Készítmény Actara 25 WG

Hatóanyag tiametoxam

Dózis 0,60 kglha

Élelmezésegészségügyi várakozási idő

Megjegyzés

kőgyapot

141

25. táblázat. Hajtatott uborkában a/kalmazottfimgicidek és baktericidek az integrált tetmesztés besorolásaszerint

Ké zítmény

Hatóanyag

hcnmml bcnom•l

tJOfanát-mctJI

!42

Dózis

Élelmezésegé zségügyi várakozási idö

Megjegyzés

26. táblázat. Talajfertötlenítö eljárások az integrált termesztés besorolásaszerint

Hatóanyag

Ké zltmény Basamid G

dazomet

Dózis

Élelmezésegészségügyi várakozási idö

600,0 kglha

n.k.

Basudin 5 G

diazinon

35,0 kg/ha

n.k.

Buvatox 5 G

fenitrotion + malation

40 Okg/ha

Diazinon 5 G

diazinon

35,0 kg/ha

n.k.

Diazol 5 G

diazinon

35,0 kg/ha

n.k.

Galilion 5 G

fenitrotion + maialion

40,0 kg/ha

Vydate lOG

mdám-ammúnmm

800,0 l/ha

m~ulhrmmd

500,0 kg/ha

· klúrp1knn

Megjegyzés

n.k. csak gázmcster

fosztlaza t

30,0 kg/ha

n.k.

oxarml

30,0 kg/ha

n.k.

27. táblázat. Csigaö/ö szerek az integrált termesztés besorolásaszerint

Ké zítmény

Hatóanyag

Dózis

Élelmezésegészségügyi várakozási idö

Delieia csigaölö szer

mctaldehid

20,0 kg/ha

n.k.

Limex csigaölö szer

mctaldehid

6,0 kg/ha

n.k.

Mcsurol csigaölö szer

mcrkaptodunctur

3,0 kg/ha

Megjegyzés

28. táblázat. Hajtatott paradicsomban javasolt fungicid ek és ba/..:tericidek az integrált termesztés besorolásaszerint

Ké zltmény

Hatóanyag

Dózis

Élelmezésegészségügyi várakozási idö

Megjegyzé vetés és kelés elót t

Finale 14 SL

glufozinát-ammónium

1,5 l/ha

Rideon 80 WP

difenamid

10,0 kg/ha

60 60

Tre fián 48 EC

trifiuralin

1,91/ha

Trifiurex 26 EC

trifiuralin

3,5 l/ha

Trifiurex 48 EC

trifiuralin

l ,9 l/ha

143

Irodalom

Az Integrált tennelés és integrált gazdálkodás meghatározása és célkitűzései (!992): Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet/Nyugat-palearktikus Regionális Szekció (IOBC/WPRS) tanulmánya. IOBC/WPRS Bulletin 1993. Vol. 16 (1), Növényvédelem, 1994. Vol. 30 (l). Az EU 115/97 Elnöki rendelete (1997): 2. cikkely 13. és 14. bekezdés előírásai az integrált tennesztési és növényvédelmi elvek gyakorlati alkalmazására Az 1997. évi XI. törvény (!997): A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról. Magyar Közlöny, 1997/27. szám. A Tanács 2092/91/EGK rendelet (1991. június 24.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termelésérőL Európai Közösségek Hivatalos Lapja, 198: 1991. 07. 22. A Bizottság 3311200/EK rendelete (1997. december 17.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről szóló 2092/91/EGK Tanácsi Rendelet V. mellékletének módosításáról. Európai Közösségek Hivatalos Lapja, 48: 2000. 02. 19. A 2/2000.(1. 18.) FVM-KÖM Együttes rendelet a mezőgazdasági tennékek és élelmiszerek ökológiai előállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályairól. Complex CD Jogtár: 2003. 03. 31. Biokontroll Hungária Kht. (200 l): Az ökológiai gazdálkodás alap-feltételrendszere. Budapest, !999. Módosítva 2001. március 21. Budai Cs. (szerk.) (1986): Biológiai védekezés a növényházak kártevői ellen. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Budai Cs. (szerk) (2002): Növényvédelem a zöldséghajtatásban. Mezőgazda Kiadó, Budapest Ceglarska, E. B. (2004): Hazai mezeipoloska-fajok (Heteroptera: Miridae) alkalmazási lehetőségei az üvegházi integrált növényvédelemben. Kandidátusi disszertáció, Keszthely Csölle I. (1974): A szentesi korai Zöldségtermesztési Rendszer növényvédelmi technológiái. Kézirat. Dormannsné Simon E. (1993): Biológiai védekezés talajból fertőző növénykórokozók ellen Streptomyces biopreparátummaL I. Irodalmi áttekintés: a sugárgombák jelentősége, biológiai védekezésben való felhasználásuk lehetőségei, a Mycostop kifejlesztése. Növényvédelem, 29 (12): 554-560. Donnannsné Simon E. (1994): Biológiai védekezés talajból fertőző növénykórokozók ellen Streptomyces biopreparátummaL II. A hazai vizsgálatok kezdete; a Mycostop biopreparátum hatásmechanizmusának tanulmányozása. Növényvédelem, 30 (12): 541-548. Donnannsné Simon E. (2000): Kőzetgyapotban hajtatott kultúrák szubsztrátumból fertőző betegségei. Agrofórum ll (5): 60-62; 67. Inántsy F. (szerk.) (2004): Integrált növénytermesztés: alma. Agroinfonn Kiadó, Budapest. Folk Gy.-Glits M. (!993): Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó. 1-560 pp. Halmágyi T. (2003): A növény- és talajvédelmi szakigazgatás szerepe az élelmiszer-biztonságban. Agroinfonn Kiadó, Budapest, 2003. I. évfolyam, 1-2. szám. Hatala-Zsellér I. (!992): Situation of Glasshouse Pest in Hungary. Bulletin OEPP/EPPO.

144

Hatala Zsellér, L-Kiss, F. E. (1999): Control of FrankUniella occidentalis and TSWV in Capsicum Crops in Hungary. Bulletin OEPP/EPPO Bulletin 29, 63-67. Ilovai Z.-Zentai Á. (2003): A zöldséghajtatás integrált növényvédelmének fejlődési sajátosságai Magyarországon: új követelmények és a megoldás. Növényvédelmi Tanácsok. XIII. évf., Kajati I. (2002): Az EU nagy kihívása. A márkázott integrált mezőgazdasági termékek előállítása. Kertészet és Szőlészet melléklete. Kerti növények védelme. 2002/1. január. Kajati I. (2003): A jövő útja az Európai Unióban: a márkavédjegyzett, integrált mezőgazdasági termékek előállítása. Gyakorlati Agrofórum, 14. évfolyam, l. szám, 2003. január. Kajati I. (2003): A védjegyek és földrajzi árujelzők, kiemelten a tanúsító védjegyek (ingerált, ökológiai) szerepe a dinnyetermesztésben és a piacon. Őstermelő Gazdáikadók Lapja. Nyíregyháza, VII. évfolyam, 5. szám, 35. Kiss F.-né. (1996/a): Hajtatott paprika vírusbetegségei Déi-Magyarországon. Integrált termesztés a kertészetben, Bp. !996. nov. 26. 17: 116-128. Kiss F.-né. ( 1997): Vírusbetegségek a hajtatásban. Gyakorlati Agrofórum, 8 (l): 53-56. Malasi, M. H.-Ravensberg, W. J. (ed.) (!992): Knowing and Recognizing Koppert, BioJogical Systems. Reed Business In forrnation Márton L. (2003): Vizsgálatok a zöldtrágyanövények növényvédelmi szerepéről. Tudományos diákköri dolgozat, Keszthely Roszik P. (2004): Az ökológiai gazdálkodás helyzete, a fejlődés kilátásai és kihívásai a növényvédelem területén. Őstermelő, Euro Info Centre, Hírlevél. 2004. II. évf. Roszik P. (2004): Az ökológiai gazdálkodás kilátásai az Európai Unióban. Őstermelő Gazdáikadók Lapja, 34. 2100/4. augusztus-szeptember. Szabó P. (2004): A rozsdabarna tűzmoly (Udeaferrugalis Hübner) megjelenése hazai paprikahajtatás ban. Kertészet és Szőlészet (In press)

145

Tartalom

Előszó..........................................................

Bevezetés (Ceglarska Elzbieta Barbara -Budai Csaba) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hagyományos növényvédelem, biológiai védekezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6 7

Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kártevő állatok (Budai Csaba - Hataláné Zsellér Ibolya) . . . . . . . . . . . . . . . Molytetvek (Homoptera: Aleyrodidae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Levéltetvek (Homoptera: Aphididae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tripszek (Physopoda: Thripidae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aknázólegyek (Diptera: Agromyzidae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fitofág atkák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lepkekártevők (Lepidoptera) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meztelen csigák (Gastropoda: Agrolimacidae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyökérgubacs-fonálférgek (Nematoidae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tőzegszúnyogok (Sciaridok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pajzstetvek (Coccoidae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Növénybetegségek elleni biológiai védekezés (Dormannsné Simon Erzsébet- Kiss FerencnéJ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános tudnivalók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hajtatott kultúrák legfontosabb betegségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Palántadőlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szürkepenészes rothadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fehérpenészes rothadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hervadásos betegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mikrobiológiai készítményekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Trichaderma készítményekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A készítmények engedélyezésének folyamata, perspektívái . . . . . . . . . . . . Vírusbetegségek és a védekezés (Kiss FerencnéJ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12 13 13 18 22 25 27 30 31 32 34 35

Biológiai virágbeporzás poszméhekkel (!zbéki Attila) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A virágbeporzás módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A földi poszméhek biológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kaptárok felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

52 52 54 55

36 36 38 38 39 40 41 42 43 44 46

147

Kaptártípusok ............................................... . Betelepítési stratégiák ........................................ . Kaptárok elhelyezése ......................................... . A méhek tájékozódása ........................................ . Méhek munka közben .......................................... . A beporzást meghatározó tényezők .............................. . A poszméhcsaládok minősége .................................. . A növényvédő szerek használata ................................ . A tápnövények szerepe ....................................... .

Károsítók és hasznos szervezetek felmérése (Hataláné Zsellér Ibolya- Orosz Róbert) ........................... . Felmérés a palántanevelésben .................................... . Teendők a kiültetés után ........................................ . Ragadós színcsapdák alkalmazása .............................. . A szexferomon csapdák alkalmazása ............................ . A hasznos szervezetek hatásának ellenőrzése ...................... . Növényvizsgálatok .......................................... . Malytetvek és természetes ellenségeik ......................... . Levéltetvek és természetes ellenségeik ......................... . A bagolylepkék felderítése .................................. . A parazitaidok kinevelése ..................................... . Biológiai védekezési termékek forgalmazása (Zentai Akos - Orosz Róbert) .................................... Megrendelés ................................................ Szállítás .................................................. . Áruátvétel, minőségellenőrzés, kitelepítés ........................ Termékmenedzselés ..........................................

. . . . .

Biológiai védekezési programok ................................... . Általános tudnivalók (Forray Alfréd- Orosz Róbert- Budai Csaba) ..... . A környezeti tényezők szabályozása ............................. . Telepítési stratégiák .......................................... . A paprika növényvédelme (Orosz Róbert- Zentai Akos) ............... . A paradicsom növényvédelme (Forray Alfréd) ....................... . A program átmentése a következő kultúrára ....................... . Az uborka növényvédelme (Orosz Róbert- Zentai Akos) .............. . Egyéb kultúrák növényvédelme (Budai Csaba- Orosz Róbert- Zentai Akos) ...................... . A sárgadinnye növényvédelme ................................. . A tojásgyümölcs növényvédelme ............................... . A szamóca növényvédelme .................................... . A tökfélék (főzőtök, cukkini) növényvédelme ..................... . A gyökérzöldségfélék növényvédelme ........................... . 148

56 57 57 59 59 62 62 62 65

68 68 68 69 71 72 72 72 73 73 73

74 74 74 75

76 78 78

80 81 83

89 95 95

99 99 100 100 100 101

A saláta növényvédelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . l Ol A gerbera növényvédelme (Forray Alfréd) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 A rózsa növényvédelme (Forray Alfréd) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . l 08

Integrált termesztés (Kajati István) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Környezetkímélő integrált és ökológiai termesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Integrált zöldséghajtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Integrált növényvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Többlépcsős monitoringrend szer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Integrált termék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ökológiai hajtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

lll lll 113 116 117 119 123

Összefoglaló táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144

149

A hazai üvegházi biológiai védekezés kezdetei J. kép. Segítség kiilföldről. A holland-magyar kapcso latok meghatározék voltak az indulásnál. Balról a második Prof Joop van Lenteren egy szentesi üvegházban

2. kép. Enearsia-tenyészet Hódm ezővásárhelyen: Az 1980-as években doLnyon tenyésztett m a l ytetű gazdaá ll aton "á llították e l ő" az Encm·sia fürkészdarazsat 3. kép. Magy ar ,. term ék ". Hódmezővásárhelyi En cm·sia kiszerelés. A kertészekhez kartonlapokra felragasztva jutottak el a fürkészdarázs nimfák 4. kép. Hazai ragadozóatka. A Phy toseiulus ragadozóatka ki helyezése. Apró lékos, manuális munkával történt a hordozó levelek segítségével

Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik 5. kép. Molytetíí imágók. A ma lytetvek e etenként nagy tömegben ta lálhatók a levelek fonáki részén, a lárvákka l együtt táplálkoznak 6. kép. Fürkészdarázs röply uk. Az Encarsia ftirkészdaráz röplyukat rágva hagyj a el a parazitált ma lytetvet 7. kép. Encarsia ki helyezés. A m a l yte tű fúr ké zdaráz lapokat egyenletesen elosztva a növényekre fela kasztv a kell kihelyezni

8. kép. Ragadozópoloska imágó. A Macro /opilus ragadozó poloska teste zöld, a nö tények a tojásokat a levelek fonáki ereire ragasztj ák. Polifág faj, a molytetveken kí vül a takácsatkákat, levéltetveket, ső t a lepketojáso kat is fogyasztj a 9. kép. Levéltetvek paprikán. A levéltetvek általában a fi atal növényi részeken szívogatn ak tömege ·en. Közvetett kártételük a növények v ímsos beteg égeinek terj esztése

Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik 10. kép. Levéltetvek gerberán. A gerbera virága it is támadják a levéltetvek, néha óri á i tömeg látható rajtuk ll . kép. Banlmövény az üvegházban. Az Apllidius l evé ltetű fürk észdarázs fajokat banknövény módszenel, gabonalevéltetveken sza porítják fel a term e ztő berend ezése kben 12. kép. Fürkészdarázs ,. múmia ". Az Aphidius ftirk é zek által parazitált "áldozat" testének kü l ső váza mercv, aranysá rga, fény l ő "múmiává" alakul l evé ltetű

13. kép. Levéltetíí fürkészdarázs. Az Aphidius ervi ftirkészdarázs a nagyobb testű l evéltetű fajokat (Ma crosiphum Aulacorlhum) parazitálj a 14. kép. Gubacsszúnyog lárva. Az Aphidoletes aphidiomyza ragadozó gubacsszú nyog !árvá i narancssá rgák, a levéltetveket szívogatva pusztítják el

JJJ

Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik 15. kép. Zengőlégy imágó. Az Episyrphus fényes, sárga potrohát fekete sávok dí z itik. Táplálékul nektárt és pollent fogyaszt 16. kép. Zengőlégy kih ely~zés. A zengő l egye k et (Ep isyrphus) a növényházba fl akonokból a levé lzetre lárva alakban kell kiszómi

17. kép. Katicabogár imágó. A Harm ónia ázs iai katicabogár imágói és !árvá i egyaránt ragadozó életmódot folytatnak, a levéltetveken kívü l más rovarok kül ö nböző fej l ő d és i alakja it is támadj ák. 18. kép. Kaliforn iai tripsz imágó . A dohánytri p sztő l

megkülönböztetni csak mikroszkópos vi zsgálattal lehet. A csápízek szá ma 8, mí g az utóbbinál 7 íz található

19. kép. Tripsz kártétel. Kártéte lük a paprikabogyök kocsányi részének barnul ásában nyilvánul meg e l sősorb a n . Ezt "kozmetikai kárnak" nevezik

Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik 20. kép. Tripsz kártétel !ambon. A ka li fo rni ai virágtripsz j elenlétére a fiatallevelek szeldeltségébő l , deformác iójából is lehet következtetni. Virágok hiányában a leveleket sérti fe l a táplálkozá áva l 21. kép. Ragadozóatkák tripszek ellen. Amblyseius cucumeris ragadozóatka Ici helyezése gerberában, tripszek ellen. em érzékeny a fotóperi ódusra, ezért egész évben fe lhasználható 22. kép. Ragadozóatka tripszek ellen. Tripszek ellen az Amblyseius cucumeris ragadozóatka a legelterj edtebb term észetes ellenség. A ki fej lett alakok körte alakúak, lapított tes tű e k 23. kép. Ragadozóatka ta laj szinten. A Hypoaspis ragadozóatka fajo k a talaj szinten élnek. Tőzegsz únyogo k, bogarak és lepkék lárvá iva l, valamint tripszpupákkal táplálkoznak

Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik 24. kép. Ragadozópoloska tripszek ellen. OriliS leavigaliiS ragadozó virágpoloska imágója. Mind a kifejlett alakok, mind a piros nimfák hatékony trip zpusztítók

sze mű

25. kép. Ragadozópoloskák kihelyezése. Az Orius virágpoloskákat nimfa és imágó alakban hozzák forga lomba. A flako nokból a levelekre kell szórni a hasznos rovarokat

26. kép. Aknák a levélen. Az aknázó legyek !árvái a levelekben kanyargó, kiszélesedö járatokat rágnak, majd bábozódásra a tal aj ra vetik magukat

27. kép. Fürkészdarázs almázólegyek ellen. Az aknázó legyeket pu ztító Diglyplws isaea fúrkészdaráz imágója. A fiirkészdará zs lárvák kívü l rő l szívogatják áldozatuk testnedveit 28. kép. Fürkészdarázs aknázólegyek ellen. Az aknázólegyeket pusztító Dacnusa sibirica imágója fekete szí n ű , hosszú csápja lega lább 16 ízből áll. Lárvái a gazdaállat testében fejlödnek

Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik 29. kép. Takácsatka kártétele. Kártételük nyomán a leveleken kivilágosodó, sárguló foltokjeJennek meg. Uborkán a levelek később teljesen elszáradnak 30. kép. Takácsatkák a levé/fonákon. A takácsatkák kifejlett alakjai nyolclábúak, pókszabás úak. A háti részen a 2 sötétebb folt már a lárvákon is ész lelh e tő 31. kép. Üvegházi ragadozóatka. A Phytoseiulus persimilis ragadozóatka n ősté n ye i domború kö11e alakúak. Fejlődés i alakjaira j e ll e mzőek a hosszú lábak, így a takácsatkákat könnyen utó lérik 32. kép. Ragadozóatkák kih e~yezése. A P Ilytoseiu ragadozóatka imágóit és nimfáit fl akonokból kell ki zómi a takácsatkák elleni védekezéshez 33. kép. Ragadozószúnyog takácsatkák ellen. A Feltielia ragadozó gubacsszúnyog kizárólag takácsatkában fejlődik . Kiszórása flakonokból történik a védendő növényá llományra

VII

Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik 34. kép. Szélesatka kártétel. Az atkák kártétele nyomán paprikán a fiata l levelek szalagosodnak, törékennyé válnak. A bogyókon h á l ósze rű , barnás parásadás keletkezik 35. kép. Szélesatka gerberá11. Fellépé e gerberán a virágo k deformálódását okozza. A l ege rő sebb fe rtőzés i gócok mi ndig az üvegháza k legmagasabb páratartalmú részein alakuln ak ki 36. kép. Paradicsom-levélaika. A levélaikának 2 pár lába van. Parányi állat, zabad szemmel és kézi nagy ítóval nem fi gye lh e t ő meg 37. kép. Levélatka kártétel. Fellépése nyo mán a lomhozaton sá rgásbam a, majd rozsdabarna elsz ín ező d és j eleni k meg. Késöbb a levélzet elszárad

VIII

Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik 38. kép . Hernyák az üvegházban. A gyapottokbagolylepke hernyó tojását a virágok és a tennéskezdemények közelébe rakja, sa kikelő lárvák a fejlődő termésekbe furakodnak be 39. kép . Tömeges kártétel. A gyapottok-bagolylepke hernyói paradicsomon is rendkívül nagy károkat okoznak. A befmakodott állatokat már nem lehet utolérni 40. kép. Vándorlepke kártétele. A gamma-bago lylepke hernyói a leveleken és egyéb más növényi részeken szabályta lan rágásokat, lyuggatásokat okoznak 41 . kép. Új kártevő. A rozsdabama tüzmoly (Udea f errugalis) hemyója a lomhozatot károsítja. Fellépése igen ritka 42. kép. Tojásfiirkészek. A Trichogramma ft.irkészek parányi állatok. Toruk fekete, potrohuk sárgán csíkozott. Tojásaikat a lepketojásokba helyezik

Üvegházi károsítók és természetes ellenségeik 43. kép. Homoki kártétel. Gyökérgubacs-fonálféreg kártétele petrezselymen. Szinte hihetetlenül , ,.gyöngyhajúvá" vált a gyökérzet

44. kép. Fonálféregek kártétele uborkán. A gyökérgubacs fo ná lférgek uborkán okozzák a legnagyobb károkat. Kártételük nyo mán a gyökérzet szinte e lrothad Mézo nt~fií az üvegházban. A Facélia termesztésével a kisebb testü cserebogárpajorok (pl. fi náncbogá r) i gyérí th etők a növényházi talajban

45. kép.

Ke llős haszm.í növény. A mézontófüvet zö ldtrágyaként vetve és alászá ntva a tapaszta latok alapj án jó talaj fertőt l e nítő hatás li

46. kép.

47. kép. Biológiaifonálféreg pusztítás. A hurokve tő ragadozó gombák hifahálózatot hoznak létre a talajba n. Megfogják, majd elpusztítj ák a gyökérgubacs-fo nálfé rgek inváziós !árváit

Növénybetegségek 48. kép. Palánták védelme. A palántadőlést e l ő id éző kórokozók sok esetben együtt fordulnak e l ő. A növényeken a ta laj felszínnel érintkező részén vil ágo barna, vizen yős folt jelenik meg, a zár befüződik , e ld ő l , majd elpusztul. A Mycostop biopreparátum hatá os e betegség ell en 49. kép. Járvány veszély salátán. A fehérpenésze rothadás salátán járványokat okoz. A KO l biopreparátumot megelőzésként kell alkalmazni ellene 50. kép. Paradicso m bronzfo ltosság vírus (TSWV). Jelenleg a legnagyobb kárt a paprikahajtatásban okozza 51. kép. Új karantéli vírus tünete. A peppinó mozaik vírus jellegzetes tünete parad icsomo n, karantén fe lderíté ·ét az EU övényegészségügyi Bizottsága Magyarországon is elrend elte

Poszméhek a növényházban 52. kép. Poszméh kaptár elhelyezése. A kaptárakat közepére kell elhelyezni

l e h etőség

szerint a

termesztő b e re nd ezés

mértani

53. kép. Poszméh ek elhelyezése a term esztőberenc/ezésben. Ha a sorok l 00 m-nél hosszabbak, akkor több család alkalmazása szükséges. A röpnyílás e l őtt e l ege nd ő teret kell hagyni a méhek zavartal an mozgásához

XII

Károsítók és hasznos szervezctek felmérése 54. kép. Palá111ák megfigyelése. A palántakorban támadó kárósítók ellen a megelőzésnek döntő szerepe van. Így fertőzésektől mente en lehet indítani a növénynevelést Kiültetés után is rendszeresen e ll enőrizni kell az állományt 55. kép . Sárga színíí fogólap. El ő orban a levéltetveket, malytetveket és aknázó legyeket vonzza. A betelepülő kártevők észlelésére a növények fólé kell kihelyezni

XIII

Károsítók és hasznos szervezetek felmérése fő l eg a tripszek repülnek. Üres tenne ztőberendezé ben a talaj fö lé kihelyezett kék fogólapok nagy mennyiségü tripszet fognak össze

56. kép. Kék színüfogólap. A csapdákba

5 7. kép. Szín esfogószalag. A fertőzött területen a növény fó lé feszített szí nes ragadós szalag szintén j e l e nt ős gyérí tő hatá ú. Jól ha ználhatók cserepes dísznövények termesztésénél is

XIV

Károsítók és hasznos szervezetek felmérése 5 . kép. Megfigyelés a növény házakba n. Rendszeresen e ll en ő ri zni kell a növényá llományban a kártevők é az ellenük betelepített természetes ellenségek mennyiségét, menny i égi aránya it 59. kép. Rendszeres táj ékozta tók. Elengedhetetlen fe ladat a kertészek tájékoztatása az integrált termés és integrált növényvédelem l e h etősége i rő l. Ez gyakorl ati bemutatón keresztül va lósulhat meg

Monitoring (folyamatosan jel ző) rendszerek kiépítése az "Integrált termék" védjegy elnyeréséhez 60. kép. Levéltetű Szívócsapda Aliomás Hódm eA 12,4 m-es és az l ,4 m-es Rothamsted-típu ú csapdákkal 200 l óta e l őre jelzi a vírusvekto r levél tetveket, tripszeket, sőt a fürkészdarazsak előfordu l ását, rajzását is zővásá rh elyen .

61. kép. Automatikus, digitális kijelzés ű, folyamatosan jelző mini meteorológiai eszköz. Tájékoztatást nyújt 50 lan-es körzetben a 24-48 óra múl va várható időjárási (napsütéses, fel h ő , esős) körülményekről , továbbá a terme ztő berendezés h őmérsék l eti é páratartalmi viszonyairól és az atomóra (Frankfurt) állásáró l 62. kép. Kiiltéri érzékelők. A növényháztól l 00 m távolságig jelzik az adatokat a bel ő alapegységeken, az e l őre beállított értékeket riasztó hangjelzéssel tudatják a kerté zekkel 63. kép. Az időjárás-állomás fontosabb funkciói. Az adatok ny ilvántartása köte l ező, elmulasztása az integrált tem1ék kizárását jelentheti

XVI

1?AA 122 HG - Hosszú hatótávolságú időjárásállomás Barom~ter

• Gr:~fikai id6j:lris-elórejel7.i:s

• Az elmúlt id&7.ak jelzése nyflbl

lf-gnyom~s

;tlak ulás."in:tk

KüJ.s6..be.lsii tberruo- és h ygro ml:tcr 100

mélc:res h al61ávolsAggal • A lx:lső ad:ttok megiclcnítésén túl hőmé~k lcl és p:\r.u:onalom énékck fO!,"'d~s:o ak,\ r 3 külső ér.<ékcl6ról (l mellékelvc) • Minimum és maximum c!nékck kijclll!se

• liómérsék k1 L--s p.í.r.u:artalom riasztó • Komfotl zóna kijelző

Óra • H!idióvczércll 6rn és naptár • Kettás éhrcs1.tó ~-zu ndi funkcióval • M:lsodik időz6oL1

Államilag ellenőrzött integrált hajtatott zöldségfélék a francia piacon (Perpignan, CARRAFOUR hipermarket) 64. kép. Rougeline paradic om, integrált tennéket j e l ző logóva l, a kati ca bogárral 65. kép . Fürtös paradi csom címkével ellátva 66. kép. Paradicsom termékek vá lasztéka 67. kép. Paprika te rmékek vá laszté ka 68. kép. Saveol paradi csom címkéj e 69. kép. Integrált termékek címkéi

XVII

A hazai áruházakban (TESCO, AUCHAN, Kaisers) 2004. júniusban vásá rolható termékek, amelyek logóval jelzik a kö rn yeze tkím é l ő termesztést 70. kép. A Mórakert Szövetkczet (e l ső elismert TÉ Z) címkével ellátott primő rj e i ve l i merkedik egy vásárl ó a TESCO- Bud aő rs áruházban 71. kép. Kül ö nböző "ko rszerű csomago lású" Mórak ert-i címkézett paradi csom (T ES O-Budaörs)

72. kép. Vegyes csomago lású címkézett Má rakert-i papri ka-paradicso m (TESCO-Budaö rs) 73- 75. kép. " Magya r kerté zek terméke" jelzés el Mórakert-i címk ék és logó k (T E COBudaörs) 76. kép. Szeged Floratom Kft. ki vá ló min őségü , biológiai növényvédelemmel termeszten paradi csomj a (TESCO- Budaörs)

MAGYAR

GS.L;ill'i?L.Í0~!..;t;$

TERMÉKE Ezt a ziildségfélét a tcrmchí vegyszer nélkül, a jú gazda gondoss:\g:\val termelte, :tmcly garantáltan nem tartalm.lz növényvédőszer maradványt .

XV III

A hazai áruházakban (TESCO, AUCHAN, Kaisers) 2004. júniusban vásárolható termékek, amelyek logóval jelzik a környezetkímélő termesztést 77. kép. Államilag e llenőrzött ökológiai (bio) hajtatott zöldségfélék a fTancia piacon: Yichy, CORA szupcrmarket, 2003.

78. kép. Öko (bio-) paradic om, tanúsító védjeggyel 79. kép. Ö ko (bio-) cukkini, tanúsító védjeggyel

XIX

Az "Ökológiai termék" (ÖKO, BIO) tanúsító védj egy hazai, nemzetközi emblémái, logói 80. kép. 8011. kép. Az USA "U SDAIORGAN IC" j elzésíí ökológiai logój a 8012. kép. Franciaország " Biológiai M ezőgaz daság" fe liratú általánosan használt emb lémáj a 8013. kép. A Német Szövet égi Köztársaságban engedélyezett egyik ÖKO logó " BIO az EUÖko rendelete zerint" igazoló szöveggel 80/4. kép. A " Bioko ntro ll Kht. HU-ÖK0-0" fe lirat

e ll e n őrzéséve l

8015. kép. Az EU Öko lógiai Term ék-hez javasolt közösségi tanúsító védj egy (EU-embléma, benne kalász) az egyes tagországok saját nye lvén fe liratozo tt szöveggel